TRÉNERKÉPZŐ PROGRAM - CESIE · tanulmányok sikeres elvégzésében valamint a veszélyeztetett fiataloknak (korai iskolaelhagyók) a munkára való átmenetben, továbbá hangsúlyozza

TRÉNERKÉPZŐ PROGRAM

A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.

Jelen kiadvány a szerző véleményét tükrözi, a Bizottság semmilyen formában nem felel a kiadványban található információk felhasználásáért.

CAPE – Careers Advice and

Pathways to Employment

2015-1-PL01-KA202-016802

http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 2 / 179

A programot a CAPE projekttel közösen hozták létre.



2015-1-PL01-KA202-016802




2015-1-PL01-KA202-016802


Tartalom

1. MODUL - BEVEZETÉS .............................................................................................................. 8

1.1 fejezet A KÉPZÉSI PROGRAM ISMERTETÉSE ................................................................... 10

1. feladat: A képzési programmal kapcsolatos elvárások ................................................ 13

2. feladat: A saját erősségeid és gyengeségeid – egyéni feladat ..................................... 14

2. MODUL: KARRIERMENEDZSMENT KÉSZSÉGEK (KMK) ......................................................... 15

2.1 fejezet Karriermenedzsment készségek - bevezetés ..................................................... 16

Karriermenedzsment készségek - bevezetés ........................................................................... 17

2.2 fejezet Karriermenedzsment készségek ......................................................................... 24

Karriermenedzsment készségek........................................................................................... 25

1. feladat: Írd le, mennyire fontosak a karriermenedzsment készségek a te területeden!

.......................................................................................................................................... 27

2.3 fejezet A karriermenedzsment készségek főbb kategóriái ............................................ 28

2. feladat: Melyek a legfontosabb karriermenedzsment készségek a területeden? ....... 32

2.4 fejezet Kulcskompetenciák ............................................................................................. 33

A 8 kulcskompetencia .......................................................................................................... 34

3. feladat: A 8 kulcskompetencia fontossága a területeden............................................ 38

Szakirodalom .................................................................................................................... 39

3. MODUL MUNKAERŐ-PIACI ISMERETEK ................................................................................ 41

3.1 fejezet - Munkaerő-piaci ismeretek ............................................................................. 43

3.1 fejezet – Munkaerő-piaci ismeretek .............................................................................. 46

3.2 fejezet – Kapcsolatfelvétel a munkaadókkal .................................................................. 48

Mit árul el a munkaerő-piaci információ? ............................................................................ 50

1. feladat........................................................................................................................... 54

Mit várnak el a munkaadók egy alkalmazottól? ................................................................. 55

A diákok mely készségeit kell fejleszteni (az igényfelmérés alapján)? ................................ 61

1. feladat: Személyes készségek és jellemzők .................................................................. 68



2015-1-PL01-KA202-016802


2. feladat Egyéni profil ..................................................................................................... 70

3. feladat – Hogyan dicsérjünk és hogyan fogadjuk a dicséretet? ................................... 71

4. feladat: Munkaalkalmasság .......................................................................................... 72

Hogyan tud a munkavállaló megfelelni a piaci igényeknek? ............................................... 73

3. feladat: Karrierterv ....................................................................................................... 76

3.2 fejezet – Kapcsolatfelvétel a munkaadókkal .................................................................. 77

Hogyan lehet felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal – állásra jelentkezés módjai ........... 80

1. feladat........................................................................................................................... 86

A kapcsolatépítés jelentősége .............................................................................................. 87

2. feladat........................................................................................................................... 90

Mit tehetnek az iskolák azért, hogy áthidalják a távolságot a diákok és a munkaadók

között? .................................................................................................................................. 91

3. feladat........................................................................................................................... 95

Szakirodalom .................................................................................................................... 96

4. MODUL EGYÉNI ÉS TÁRSAS KÉSZSÉGEK ............................................................................... 98

4.1 fejezet – Egyéni és társas készségek ............................................................................ 100

1. feladat: “Miben vagyok jó?” ....................................................................................... 101

2. feladat: “Mely kompetenciákkal rendelkezem és melyekkel szeretnék rendelkezni?”

........................................................................................................................................ 102

4.2 fejezet – A szöveg tartalma .......................................................................................... 103

1. feladat: “Rajzolj egy négyzetrácsot” .......................................................................... 104

2. feladat: “Állásinterjú szimuláció” ............................................................................... 106

4.3 fejezet A csapatmunka fogalma ................................................................................... 107

1. feladat: “Építs hidat!” ................................................................................................. 109

2. feladat: “Útvonaltervezés” ......................................................................................... 110

5. MODUL SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ......................................................................................... 111

5.1 fejezet A célkitűzés mint a tervezés-szervezés eleme ................................................. 113

1. feladat “A diák céljai” ................................................................................................. 116



2015-1-PL01-KA202-016802


Workshop 1. feladata “SMART cél vagy sem?” .............................................................. 117

Workshop 2. feladata “SMART cél kitűzése” ................................................................. 118

Workshop 3. feladata: “SMART karriercél” .................................................................... 119

5.2 fejezet Az időgazdálkodás mint a tervezés-szervezés kulcseleme ............................... 120

1. feladat: Egy héten keresztül jegyezd fel, mivel mennyi időt töltesz! ........................ 123

2. feladat Töltsd ki az alábbi, halogatásról szóló gyorstesztet: ...................................... 124

Workshop 1. feladata: “Időgazdálkodási eszközeim” .................................................... 125

Workshop 2. feladata: “Fontos és sürgős” ..................................................................... 126

Workshop 3. feladata: “A halogatás leküzdése” ............................................................ 128

5.3 fejezet Problémamegoldás ........................................................................................... 129

Problémamegoldás – áttekintés ........................................................................................ 131

1. feladat: ‘Írj le egy olyan helyzetet, amikor sikerrel oldottál meg egy komplex

problémát!’..................................................................................................................... 136

2. feladat A problémamegoldás “IDEAL” modellje ........................................................ 137

3. feladat: A mérges ügyfél ............................................................................................ 139

4. feladat: Versenytársak ............................................................................................... 140

5. feladat: Reflexiós feladat ............................................................................................ 142

6. feladat: Rajzold le a problémát! ................................................................................. 144

6. MODUL – GYAKORLATI ALKALMAZÁS: A “CAPE” BEÉPÍTÉSE A TANTERVBE ...................... 145

6.1 fejezet Reflexió a tantermi gyakorlatra ........................................................................ 147

6.1 fejezet: REFLEKTÁLÁS A TANTERMI GYAKORLATRA ..................................................... 148

6.1.1 feladat: Reflexió a tantermi gyakorlatra ............................................................... 150

6.1.2 feladat: Iskolai oktatás revíziója ............................................................................ 152

1. munkalap .................................................................................................................... 153

Folyamatos reflexió (formatív) ....................................................................................... 154

6.2 fejezet A “CAPE” terv kidolgozása ............................................................................... 155

6.2 fejezet: A CAPE terv kialakítása .................................................................................... 156

6.2.1 feladat: A karrierre nevelés újragondolása ........................................................... 158



2015-1-PL01-KA202-016802


2. munkalap .................................................................................................................... 159

3. munkalap .................................................................................................................... 160

6.2.2 feladat: Tematikus terv kidolgozása...................................................................... 161

4. munkalap: Tematikus terv elkészítése ....................................................................... 162

4. munkalap: A tanítás tematikus megtervezése (CAPE terv) ........................................ 163

Folyamatos reflexió (Formatív) ...................................................................................... 164

6.3 fejezet A karrierre nevelés beépítése a tananyagba ................................................... 165

6.3 fejezet: A KMK beépítése a tantervbe ......................................................................... 166

6.3.1 feladat A tanterv kidolgozása ................................................................................ 168

5. munkalap: Tanterv ..................................................................................................... 169

6.3.2 feladat: Tanóra megtervezése, CAPE beágyazása ................................................. 170

6. munkalap: Óravázlat .................................................................................................. 171

6.3.3 feladat: Óra megtartása ........................................................................................ 172

7. munkalap: Ismeretek beépítése a tanításba ............................................................. 173

6.3 fejezet Folyamatos reflexió (formatív) ......................................................................... 174

6.4 fejezet Reflexiós gyakorlat .......................................................................................... 175

6.4 fejezet: Reflexiós gyakorlat .......................................................................................... 176

6.4.1 feladat: Reflexiós gyakorlat ................................................................................... 177

6.4.2 feladat: Önreflexió (szummatív)............................................................................ 178

8. munkalap .................................................................................................................... 179



2015-1-PL01-KA202-016802


1. MODUL - BEVEZETÉS

IDŐTARTAM (óra) 1

Tanítási módszer személyesen

Leírás / összefoglalás

Értelme

A Cedefop (2010) kiemeli, hogy a karrier-tanácsadás segít a

tanulmányok sikeres elvégzésében valamint a veszélyeztetett

fiataloknak (korai iskolaelhagyók) a munkára való átmenetben,

továbbá hangsúlyozza a karrier-tanácsadás jelentőségét".

A megfelelő döntéshozatalhoz nem áll kellő mennyiségű információ

a fiatalok rendelkezésére ahhoz, hogy megtervezhessék karrierjüket.

A Bizottság ezért is emelte ki, hogy fontos, hogy a tanácsadás

szervezetten, folyamatosan és helyileg hozzáférhető legyen,

diverzifikált, nem formális valamint informális csatornákon is

hozzáférhető legyen a veszélyeztetett fiatalok számára (korai

iskolaelhagyók), hogy hatékonyabban lehessen elérni őket.

A szakképzésben nyújtó tanárok és trénerek mind-mind egy adott

terület szakértői, de hiányzik az ismeretük és a kompetenciájuk

ahhoz, hogy a diákok tanulási folyamatába be tudják építeni a

karrier-tanácsadást.

A konzorcium által végzett kutatás alapján a CAPE megalkotta ezt a

képzési programot a tanárok, trénerek és tanácsadók számára,

amivel megszerezhetik azokat a képességeket és eszközöket,

amelyek segítségével be tudják ágyazni a releváns karrier-

tanácsadást a tantervükbe valamint a diákok tanulási folyamatába.

A program haszonélvezői a fiatalok lesznek, különösen azok, akiknél

fennáll a korai iskolaelhagyás veszélye, mivel a program felhívja a

figyelmet azokra a képességeikre és készségeikre, amelyek javítják

munkavállalási esélyeiket illetve szociális beilleszkedésüket.

Céljai

A tanárok, trénerek és tanácsadók készségeinek fejlesztése,

hogy a karrier-tanácsadást beépíthessék a diákok élethosszig

tartó tanulási folyamatába.

A KMK megismerése



2015-1-PL01-KA202-016802


A korai iskolaelhagyók támogatásához szükséges készségek

megszerzése és fejlesztése

A diákokkal való együttműködés megtanítása, hogy a diákok

egyedül is nyomon követhessék fejlődésüket és

megtervezhessék karrierjüket

Tartalom

A program az alábbi modulokból ál:

Bevezetés

Karriermenedzsment készségek

Munkaerő-piaci ismeretek

Egyéni és társas készségek

Szervezési készségek

KMK gyakorlati alkalmazása

Eredményei

A program végeztével a résztvevők:

Alaptudással és készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy

karrier-tanácsadást nyújtsanak a diákjaik/tanulóik számára

Megismerik, hogyan lehet kialakítani egy KMK tervet

Megismerik a főbb egyéni és társas készségeket, ezek

fejlesztését

Elsajátítják, hogyan motiválják a diákokat arra, hogy

megismerjék saját készségeiket, képességeiket, erősségeiket

és gyengeségeiket, hogy jobb önmenedzselési készségekre

tegyenek szert

Hatásos módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére és

elkerülésére

A munkaerőpiac főbb jellegzetességei



2015-1-PL01-KA202-016802


1.1 fejezet A KÉPZÉSI PROGRAM ISMERTETÉSE

Előfeltétel Nem szükséges

Tartalom Hogyan alakul a képzési

program?

szükséges eszközök:

filc

papír

Források

Célcsoport tanárok, tanácsadók

Módszertan vegyes képzés, 25 óra

Felmérés módja Mindegyik fejezet végén felmérés

Feladatok

1. feladat: Mit várnak a képzési programtól? - csoportos

feladat

2. feladat: Erősségek és gyengeségek – egyéni feladat

1. fejezet felmérése

A csoport visszajelzést ad arról, milyen

erősségek/gyengeségek szükségesek ahhoz, hogy valaki

tanácsadó legyen



2015-1-PL01-KA202-016802


Bevezetés:

Az Erasmus+ “Karrier-tanácsadás és a foglalkoztatáshoz vezető út” projekt keretében

kidolgozott egy képzési programot tanárok, tanácsadók és trénerek számára, hogy

megtanítsák nekik azokat a készségeket és biztosítsák számukra az eszközöket, amelyekkel

be tudják építeni a tanácsadást és a tananyag részévé tudják tenni a diákjaik számára.

A résztvevők megismerkednek az alapfogalmakkal, úgymint “karriermenedzsment

készségek”, egyéni és társas készségek, munkavállalói készségek, munkaerő-piaci ismeretek,

célkitűzés, időgazdálkodás, stb.

Az iskola oktatási stratégiájának részét kell képeznie mindezeknek a fogalmaknak, hogy

beépüljön a karrier-tanácsadás oktatásába, a diákok tanulásába, valamint a készségek

felmérésébe. A tanárokra kulcsszerep hárul abban, hogy miként építik be a CAPE-et a

tantervbe.

A program ezért is tartalmazza azt a modult, melynek címe Gyakorlati alkalmazás: a CAPE

beépítése a tantermi gyakorlatba.

A képzés az alábbi 6 modulból áll:

1. Bevezetés

2. Karriermenedzsment készségek

Ez a modul mutatja be a karriermenedzsment készségeket. Többféle készséget is

bevezet: egyéni, társas és szervezési készségeket valamint kulcskompetenciákat,

azért, hogy megkönnyítse a megfelelő döntéshozatalt és több lehetőséget

biztosítson a munkavállalásra.

3. Munkaerő-piaci ismeretek

Magában foglalja a piac ismeretét, illetve megtanítja a résztvevőknek, hogyan

mutassák meg diákjaiknak, hogy elsősorban azokra a készségeikre koncentráljanak,

amelyekkel rendelkezniük kell a sikeres munkavállaláshoz.

A modul célja, hogy bővítse a diákok munkaerő-piaci ismereteit és felkészítse őket a

munka világára.

4. Egyéni és társas készségek

Megmutatja, hogyan lehet fejleszteni a diákok egyéni és társas készségeit, mint pl.

az önmenedzselés, kommunikáció vagy a csapatmunka.

A résztvevők megtanulják, miként ismerhetik fel és hogyan fejleszthetik diákjaik

készségeit.



2015-1-PL01-KA202-016802


5. Szervezési készségek

A SMART (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns, időben behatárolt) fogalmának

és jellemzőinek ismertetése. Hogyan lehet részcélokat kitűzni, időgazdálkodás,

problémamegoldás.

6. KMK gyakorlati alkalmazása: ez egy gyakorlati modul, amely konkrét lépésekben

mutatja be, hogyan lehet a karriermenedzsment készségeket fokozatosan beépíteni a

tantervbe.

Hossz: A képzési program hossza 20-25 óra, vegyes módszerrel. A gyakorlati részét

személyesen tanítjuk meg.

Mindegyik fejezet egy felméréssel zárul, amely javítja az önreflexiót.

Tanmódszer: a modulokat vegyes módszerrel tanítjuk. A személyes részben tisztázzuk a

modul pontos tartalmát, illetve ekkor tanítjuk meg a gyakorlati elemeket.

A modulok szorosan összefüggenek, de külön-külön is teljesíthetőek.

Angol szójegyzék: https://europass.cedefop.europa.eu/en/education-and-training-glossary

https://europass.cedefop.europa.eu/en/education-and-training-glossary



2015-1-PL01-KA202-016802


1. feladat: A képzési programmal kapcsolatos elvárások

Csoportos feladat

Tudod, mit takarnak a karriermenedzsment

készségek?

Van bármilyen tapasztalatod a

karriermenedzsment készségekről?

Ha van, fejtsd ki bővebben!

Miért veszel részt a képzési programban?

Mit vársz ettől a képzési programtól?

Az első találkozó során fontos, hogy a résztvevők valamennyire megismerjék egymást,

feloldódjanak. Az alábbi címen számos példát találsz arra (angolul), hogyan segíthetsz mekik

feloldódni: http://www.icebreakers.ws.html

Fontos, hogy elegendő időt szánj arra, hogy felkészítsd a részvevőket arra, hogy mi fog

történni. Győződj meg arról, hogy mindenkinek legyen lehetősége arra, hogy elmondja, mik

az elvárásai. A résztvevők számára a program elejétől kezdve egyértelműnek kell lennie, mit

nyújt ez a képzés, mit és hogyan fognak elsajátítani.

Az alábbi kérdések segítenek annak tisztázásában, miért vesznek részt a programban:

• Miért vagyunk itt?

Mit vársz ettől a képzési programtól?

• Milyen hatással lesz rád?

• Egymás megismerése és a bizalom megteremtése

A képzés szerkezete

http://www.icebreakers.ws/team-building/bigger-and-better.html



2015-1-PL01-KA202-016802


2. feladat: A saját erősségeid és gyengeségeid – egyéni feladat

Erősségek Gyengeségek



2015-1-PL01-KA202-016802


2. MODUL: KARRIERMENEDZSMENT KÉSZSÉGEK (KMK)

IDŐTARTAM (óra) 4

TANÍTÁSI MÓDSZER online személyesen

LEÍRÁS / ÖSSZEFOGLALÁS

ÉRTELME

A modul célja, hogy a résztvevők (szakképzést nyújtó

tanárok) eredményesen be tudják építeni a

karriermenedzsment készségeket a tantervbe.

CÉLJAI

Megismerteti a résztvevőkkel a KMK részeit

Mélyebben megismerteti a résztvevőkkel, hogy

miért kulcsfontossságúak a KMK az egyéni

fejlődéshez és karrier-tanácsadáshoz

A résztvevők fel tudják ismerni a területükön

releváns karriermenedzsment készségeket

A résztvevők a legfontosabb karriermenedzsment

készségeket be tudják építeni a tantervükbe

TARTALMA

Bevezetés a karriermenedzsment készségekbe

Bevezetés az egyéni és társas készségekbe

Bevezetés a szervezési készségekbe

Munkaerő-piaci ismeretek - bevezetés

Kulcskompetenciák

EREDMÉNYE

A modul teljesítése után a résztvevő:

Felismeri a KMK főbb kategóriáit és le tudja írni a 8

kulcskompetenciát

Be tudja mutatni, hogyan kell beépíteni a

karriermenedzsment készségeket a tantervbe

El tudja mondani, miért fontosak a KMK a karrier-

tanácsadásban és -fejlesztésben



2015-1-PL01-KA202-016802


ELŐFELTÉTEL -----

TARTALOM

Definíció

Kategorizálás

Miért fontos az egyéni

fejlődéshez és a karrier-

tanácsadáshoz


számítógép/projektor

flipchart

FELADAT 1.Workshop: Írd le a KMK jelentőségét a saját területeden!

FORRÁSOK

Neary, S., Dodd, V. and Hooley, T. (2015). Understanding Career

Management Skills: Findings From the First Phase of the CMS Leader

Project, Derby: International Centre for Guidance Studies, University

of Derby.

Sultana, R. (2012). Learning Career Management Skills in Europe: A

critical review, Journal of Education and Work, Vol. 25, No. 2, pp. 225-

248.

FELMÉRÉS MÓDJA

Írj egy esszét arról, hogy miért fontosak a karriermenedzsment

készségek a saját területeden (nevezd meg a területed kulcskészségeit

és bőséges magyarázattal támaszd alá, miért ilyen fontosak)!

2.1 fejezet Karriermenedzsment készségek - bevezetés



2015-1-PL01-KA202-016802


Karriermenedzsment készségek - bevezetés

PRÓTEUSZI KARRIER

Milyen jellegű ismeretekre, készségekre és kompetenciákra van szüksége a fiataloknak

ahhoz, hogy tájékozott döntést hozzanak a karrierútjukkal kapcsolatban, melynek

eredményeképpen sikeres szakmai karriert futhatnak be?

Önmaguk megismerése

A munkaerőpiac megismerése

De mi a karrier?

A karrier az egyén által bejárt út, amely felöleli a tanulást, a munkát valamint az élet egyéb

területeit. Egy személy kronológiai sorrendben felhalmozott élet- és munkatapasztalata

(Hughes, 1958; Sullivan & Baruch, 2009). A 21. század karrierjének próteuszinak kell lennie;

fontos, hogy a kiindulópontja az egyén legyen, és időről időre megújuljon, mivel az egyén és

a dinamikusan átalakuló környezete is folyamatosan változik (Chin & Rasdi, 2014). Maga a

“próteuszi” szó a görög mitológiából, a tengeri isten Próteusz nevéből

ered, aki arról volt nevezetes, hogy előre látta a jövőt és alkalmazkodni

tudott a változásokhoz, hogy sikeresen élje túl azt a jövőt, amit előre

meglátott.

A próteuszi karrier egy fogalom, amelynek feltétele, hogy az egyén:

folyamatosan nyomon kövesse az aktuális trendeket és az

álláspiacot

előre lássa a közeljövő változásait, a trendeket, az iparági tendenciákat

megszerezze a szükséges kvalifikációt, készségeket és kompetenciákat, továbbá olyan

kapcsolatokat hozzon létre és ápoljon, amelyek segítségével meg tud felelni a

változásoknak és az aktuális elvárásoknak

gyorsan tudjon reagálni és alkalmazkodni korunk szüntelenül változó munkahelyi

környezetének állandó kihívásaihoz.

A próteuszi karrier-orientáció (PKO) azt jelenti, hogy az egyén a“saját karrierjének és

sorsának kovácsa” (Inkson & Baruch, 2008: 217) valamint azt is, hogy az egyénnek

(munkavállalónak) egy sor karrier- iletve önmenedzselési tevékenységet kell aktívan

végeznie ahhoz, hogy elérhesse az egyéni karriercéljait, továbbá, hogy biztosítsa

veresnyképességét a munkaerőpiacon (Briscoe & Hall, 2006). A PKO egyben azt is jelenti,

hogy az illető kapós a munkaerőpiacon, sikeres karriert tudhat a magáénak és megfelelő

egyensúlyt ér el a munka és a magánélet terén (De Vos & Soens, 2008). Ez az egyénnek azzal

a képességével hozható összefüggésbe, hogy képes belülről vezérelten, a saját maga által



2015-1-PL01-KA202-016802


vallott értékek alapján, proaktívan menedzselni a saját karrierjét, és szubjektív

sikerkritériumok szerint tudja felmérni karrierje sikerességét.



2015-1-PL01-KA202-016802


A PKO két kritikus dimenzióval rendelkezik:

a karriermenedzsment megközelítése belülről vezérelt; az egyén irányítja a saját

karrierjének a fejlődését azáltal, hogy feltárja a karrierlehetőségeit és megfelelő

döntéseket hoz a karrierjével kapcsolatban

értékalapú orientáció; az egyén olyan célokat követ, amelyek számára fontos és

releváns értékekre épülnek. Ezek biztosítják azt az erőteljes motivációt, ami maga

után vonja a karrierdöntéseket, ezek határozzák meg, hogy milyen sikerkritériumokat

állít fel önmaga számára. (Direnzo et al, 2015)

A bölcsen meghozott karrierre vonatkozó döntéseket az alábbiak jellemzik:

1. az egyén kiváló önismerete: a képességeinek, készségeinek, érzékeinek,

érdeklődésének, vágyainak, erőforrásainak, korlátainak és mindezek okainak pontos

ismerete

2. a különböző munkakörök elvárásainak, sikerkritériumainak, előnyeinek és

hátrányainak, juttatásainak, lehetőségeinek és kilátásainak részletes ismerete



2015-1-PL01-KA202-016802


KARRIERMENEDZSMENT

“Ha nem tudod, hová tartasz, akkor valahol máshol fogsz kikötni…”

egy profi ex-baseball játékos

A karriermenedzsment egy élethosszig tartó, önszabályozott folyamat,

amely magában foglalja az egyéni célok kiválasztását, kitűzését és pontosítását, valamint a

célok eléréséhez szükséges stratégia megalkotását (Bridgstock, 2009). Egy proaktív folyamat,

amely során az egyén:

tudatosítja magában az érdeklődését, vágyait, erősségeit és gyengeségeit

információt gyűjt az álláslehetőségekről

kitűzi a karriercéljait

akciótervet dolgoz ki a karriercéljai elérésére

A Bill Law és a Tony Watts (1977, National Institute for Careers Education and Counselling)

által megalkotott DOTS modell szerint a karriertervezésnek 4 fázisa van:

Önismeret (S)

A lehetőségek felismerése (O)

Döntéshozatal megtanulása (D)

Átmenet megtanulása (T)

Az önismeret magában foglalja az alábbiak feltárását:

tényleges és potenciális egyéni erősségek, készségek, képességek, jártasság, tehetség

érdeklődés, egyéni igények és vágyak

személyes értékek és jellemvonások

A lehetőségek felismerése magában foglalja az alábbiakat:

Készségek

Miben vagyok jó?

Érdeklődés

Mit szeretek csinálni?

Személyiség

Mi illik hozzám?

Értékek

Mit tartok fontosnak?

Önismeret



2015-1-PL01-KA202-016802


a munkaerőpiac általános szerkezete

a munkaerőpiac jelenlegi lehetőségei

a különböző munkakörök feltételei és elvárásai

a különböző munkakörök előnyei és hátrányai

a különböző munkakörök juttatásai, sikerkritériumai és kilátásai

A döntéshozatal megtanulása felöleli:

a szükséges információ begyűjtését

a különböző alternatívák kiértékelését, az egyéni áldozatok és hasznok, előnyök és

hátrányok alapján,

a kockázatok és a lehetséges kimenetelek értékelése az alapján, hogy a különböző

kimenetelek vonzereje és a teljesülésének a valószínűsége egyensúlyba kerüljön

egymással.

Az átmenet megtanulása azoknak az ismereteknek és a készségeknek a megszerzésén

alapul, amelyek a kitűzött cél eléréséhez szükségesek. Ez javarészt abból áll, hogy a

résztvevők segíteni tudjanak a diákjaiknak reális képet alkotni a munkaerőpiacról, illetve

azokról a készségekről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy sikeresen teljesítsék az átmenetet

a tanulmányaikból a munkaerőpiac világába.



2015-1-PL01-KA202-016802


A KARRIERMENEDZSMENT FOLYAMATA

A karriermenedzsment folyamata 4 fő fázisból áll:

1. Önértékelés: a résztvevők megnevezik, hogy mik a karrier kapcsán az érdeklődési

körük és azok az értékek, amelyeket fontosnak tartanak, továbbá mely erősségekkel

és gyengeségekkel kell szembenézniük.

2. Valós helyzet felmérése: a résztvevők felmérik a (működési) környezetüket,

felismerik a munkaerő-piaci elvárásokat és keresletet.

3. Célkitűzés: a SMART kritériumok alapján a résztvevők kitűzik a céljaikat és

meghatározzák, hogyan érhetik el ezeket a célokat.

4. Akciótervezés: a résztvevők megtervezik azokat a konkrét lépéseket, amelyek ahhoz

szükségesek, hogy előre lépjenek, meghatározzák a végső cél eléréséhez szükséges

részcélokat és határidőt rendelnek ezekhez.

A sikeres karriertervezéshez a résztvevőknek az alábbi 5 alapvető kérdésre kell válaszolniuk:

Hol tartanak most? (a résztvevőknek figyelembe kell venniük jelenlegi

karrierhelyzetüket, meg kell nevezniük meglévő készségeiket és kompetenciáikat)

Hova akarnak eljutni? (a résztvevőknek fel kell térképezniük az érdeklődésüket és a

vágyaikat, motivációikat és az elkötelezettségüket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy

meghatározzák egyéni jövőképüket valamint kitűzzék céljaikat)

Hogyan jutnak el oda? (a résztvevőknek meg kell nevezniük azokat az ismereteket és

készségeket, amelyek fejleszteniük kell vagy meg kell szerezniük, valamint egy

hatékony akciótervet kell kidolgozniuk, amelyek segítségével elérhetik céljaikat)

Milyen segítségre van szükségük? (a résztvevőknek meg kell nevezni, hogy mely

segítségre, milyen formában van szükségük ahhoz, hogy eljussanak a kívánt jövőbeli

állapotba)

Hogyan fejlődhetnek tovább? (a résztvevőknek meg kell találniuk a módját, hogy

személyes fejlődésük és karrierjük felívelése életük végéig tartson)



2015-1-PL01-KA202-016802


Az ötfázisú karriermodell



2015-1-PL01-KA202-016802


ELŐFELTÉTELE Karriermenedzsment készségek – bevezetés

TARTALMA

egyéni és társas

készségek

szervezési készségek

munkaerő-piaci

ismeretek


számítógép

projektor

flipchart

FELADAT

2. Workshop:

Nevezd meg, hogy melyek a legfontosabb készségek a

területeden! A válaszodat indokold meg!

Nevezd meg azokat a készségeket, amelyekkel a diákjaid

általában nem rendelkeznek!

FORRÁSOK

The Scottish Government (2009). Curriculum for excellence

building the curriculum 4 skills for learning, skills for life and skills

for work, Edinburgh. Available at:

http://www.educationscotland.gov.uk/Images/BtC4_Skills_tcm4-

569141.pdf [Accessed 2 August 2016].

FELMÉRÉS MÓDJA A workshop eredményeinek csoportos prezentációja

2.2 fejezet Karriermenedzsment készségek

http://www.educationscotland.gov.uk/Images/BtC4_Skills_tcm4-569141.pdf




2015-1-PL01-KA202-016802


Mai tudásalapú gazdaságunkban a karriermenedzsment

készségek (KMK) egyre fontosabb szerepet töltenek be a karrier-

tanácsadásban (Sultana, 2012). Egy európai szervezet (European

Lifelong Guidance Policy Network) szerint a KMK segít az

egyéneknek:

felismerni meglévő készségeiket

kitűzni a karrierjükre vonatkozó tanulási célokat

aktívan tenni a karrierjük kedvező alakulása érdekében

sikeresen tudják menedzselni saját szakmai karrierjüket

A karriermenedzsment készségek (KMK) egy sor kompetenciát felölelnek: önmagukra, az

oktatásra és a foglakoztatásra vonatkozó információ egyéni és csoportos strukturált

megszerzése, elemzése, szintetizálása és struktulálása, továbbá azokat a készségeket is,

amelyek a megfelelő döntések meghozatalához és gyakorlati megvalósításához, valamint az

átmenet sikeres végrehajtásához szükségesek.

A karriermenedzsment készségek körébe tartozik:

az egyén saját erősségeinek és gyengeségeinek, igényeinek és vágyainak ismerete

az egyén képes felismerni a releváns lehetőségeit

felmérni a karrierre vonatkozó információt

képes előkészíteni és meghozni a karrerjére vonatkozó döntéseket

határozott fellépéssel szerez érvényt akaratának, megteremti a lehetőséget

önmagának arra, hogy képzéseken vegyen részt, vagy állást kínáljanak neki.

képes kapcsolatot teremteni, ismerkedni, kapcsolati hálót működtetni

A sikeres karrier feltételei: i) egyéni és társas

készségek (soft skills), ii) technikai erősségek és

iii) a kemény munka. James és James (2004),

csakúgy, mint Mitchell és társai (2010) úgy

határozzák meg a “puha faktorokat” (soft

skills) mint azoknak a képességeknek, egyéni

vonásoknak, karrierjellemzőknek és egyéni

tehetségnek a halmaza, amiket a munkavállaló a munkája során hasznosíthat, mint például

a csapatmunka, a kommunikációs készség, a vezetői vagy a problémamegoldási készség.

Glenn (2008) kiemeli, hogy az üzleti versenyképesség kiemelt feltételévé kezd válni, hogy a

Karriermenedzsment készségek



2015-1-PL01-KA202-016802


munkaadók olyan egyéneket tudjanak felvenni, akik számos “puha faktorral” (soft skills)

rendelkeznek, Wilhelm pedig (2004) elismeri, hogy az alapvető egyéni és társas készségek

(soft skills) már gyakorlatilag az alkalmazás előfeltételévé léptek elő.



2015-1-PL01-KA202-016802


1. feladat: Írd le, mennyire fontosak a karriermenedzsment készségek a te területeden!

Mennyire fontosak a karriermenedzsment készségek ahhoz,

hogy valaki sikeres szakmai karriert fusson be a te területeden?

A te diákjaid mennyire rendelkeznek karriermenedzsment

készségekkel?

Rendelkezésre álló idő: 20 perc

A résztvevők 4 fős csoportokban vitassák meg a fenti két kérdést.



2015-1-PL01-KA202-016802



TARTALMA

egyéni és társas

készségek


munkaerő-piaci

ismeretek


számítógép

projektor

flipchart

FELADAT

2. Workshop:

Nevezd meg a legfontosabb készségeket a területeden!

Indokold meg a válaszodat!

Nevezd meg azokat a készségeket, amelyekkel a diákjaid

általában nem rendelkeznek!

FORRÁSOK

The Scottish Government (2009). Curriculum for excellence

building the curriculum 4 skills for learning, skills for life and skills

for work, Edinburgh. Available at:

http://www.educationscotland.gov.uk/Images/BtC4_Skills_tcm4-

569141.pdf [Accessed 2 August 2016].

FELMÉRÉS MÓDJA A workshop eredményeinek csoportos prezentációja

2.3 fejezet A karriermenedzsment készségek főbb kategóriái





2015-1-PL01-KA202-016802


A karriermenedzsment készségeket az alábbi 4 fő kategóriába soroljuk:

egyéni és társas készségek


munkaerő-piaci ismeretek

a 8 kulcskompetencia

Az univerzális készségek azok a készségek, amelyek mindegyik munkakör betöltéséhez

szükségesek, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy helyet kapjanak mai

világunk dinamikusan változó (és labilis) munkaerő-piaci világában (Bennett, 2000). Ezek

kulcsfontosságú készségek, mivel ezel

szükségesek ahhoz, hogy a tanulmányait

befejező diák sikerrel lépjen a

munkaerőpiacra (Athiyaman, 2001). Az

univerzális készségek közé tartoznak az

egyéni és társas készségek; az önmenedzselés

és az önismeret, hogy valaki képes műkődő

kapcsolatokat létesíteni és fenntartani,

csakúgy, mint a kommunikáció vagy a

csapatmunkára való képesség.

Az önmenedzselési készségeket tartják a 21. század legalapvetőbb és mindent átható

készségeinek valamennyi közül; ugyanakkor még a legtehetségesebb diákok is hajlamosak

megfeledkezni ennek a készségnek a fejlesztéséről (Siegle & McCoach, 2005). Az

önmenedzselési készségeket legjobban úgy lehet megragadni, hogy ez annak a képessége,

hogy valaki bölcs döntéseket tud meghozni, melynek köszönhetően sikerekben gazdag és

örömteli életet él, valamint mind a szakmai, mind a magánéletében hatékonyan reagál a

kihívásokra és teljesíti kötelességeit (Coil, 2012). Magában foglalja és feltételezi, hogy az

egyén megfelelő magabiztosággal rendelkezik, felelősen gondolkozik, önállóan és

függetlenül boldogul, kitartó és elkötelezett a kitűzött céljai elérése iránt. Coil (2012) is

kiemeli, hogy az önbizalom akkor alakul ki, amikor a diákok felismerik, hogy döntéseikkel és

tetteikkel képesek befolyásolni saját életük alakulását, valamint, hogy képesek tanulni, meg

tudnak változni és új készségeket tudnak kifejleszteni céljaik elérése érdekében.



2015-1-PL01-KA202-016802


Korunk üzleti életében a kommunikációs készségeket - annak a képessége, hogy valaki

írásban és szóban is el tudjon sajátítani és át tudjon adni információt- egyre inkább kezdik

létfontosságúnak tekinteni és egyre többre tartják a jelenlegi munkaadók. Az üzleti élet

szereplői is hangsúlyozzák a fontosságát annak, hogy valaki hatékonyan tud kommunikálni,

mivel ez kritikus tényezője a munkaerő-piaci sikerének vagy kudarcának. A kommunikációs

készségek közé tartozik, hogy valaki érthetően tud beszélni, figyelmesen tud hallgatni, képes

megérteni és másokkal információt megosztani, kellő empátiával rendelkezik és nonverbális

kommunikációra is képes – ezeket a tényezőket emelték ki a munkaadók mint a

legfontosabb jellemzők, amiket a frissen végzett jelölteknél elvárnak

(Archer & Davison, 2008).

A DEST (2002) szerint a csapatmunka is a munkaalkalmassági

készségek közé tartozik, mivel feltétele annak, hogy valaki a

munkaerőpiacra lépjen és aktív szereplőjévé váljon. Magában foglalja,

hogy valaki képes másokkal, más közegből vagy kultúrából érkező

emberekkel együttműködni, illetve hogy képes egy csapat tagjaként a

csapat céljainak elérésén fáradozni. A csapatmunka elősegíti az

emberek közötti szinergiát és felerősíti az egyének hozzájárulását, a csapatmunka révén a

csoport többre lesz képes, mint a tagjai külön-külön, megkönnyíti a gondolatok és ötletek

megosztását és a kedvez a közös célok elérésének is. Mai, tudásorientált gazdaságunkban a

csapatmunka valamint a jó kommunikációs és önmenedzselési készségek kombinációja

jelenti a munkavállalói és a szervezeti hatékonyság kulcsát (Brown et al, 2003).

“Ha veszni hagyod a felkészülést, akkor a vesztésre készülsz…” ∼ Benjamin Franklin



2015-1-PL01-KA202-016802


A fejlett tervezési-szervezési illetve problémamegoldási készség

kulcsjelentőségű feltétele a sikeres karriernek valamennyi iparágban

(Zinser, 2003). Az eddig felsorolt valamennyi készség kritikus

feltétele a munkavállalásnak, melyekkel rendelkeznie kell a mai

álláskeresőknek a mostani globalizált, fejlett technológiájú üzleti

világában (Shafie & Nayan, 2010). A hatékony munkavállalók

készségszinten rendelkeznek a hatékony időgazdálkodással, képesek prioritásokat felállítani,

célokat kitűzni és döntéseket hozni, megfelelően kezelik a kockázatokat és gazdálkodnak az

erőforrásokat (Rosenberg et al, 2010; Schermerhorn, 2008). A fejlett szervezési készség segít

az egyénnek:

hatékonyan hasznosítani az erőforrásokat

előre látni a felmerülő problémákat

reális célokat kitűzni és elérni

fontossági sorrendet felállítani

mérsékelni a “tűzoltást”

A fent említett valamennyi munkaalkalmassági készséget tanítani kellene az iskolákban, hogy

a diákok nagyobb eséllyel lehessenek sikeresek a munkaerőpiacon. Cranmer (2006)

rámutatott arra is, hogy az iskolákban illetve a munkaerőpiacon elvárt készségek nem fedik

egymást, nem illeszkednek egymáshoz. A diákoknak munkaerő-piaci ismereteket kell tanítani

ahhoz, hogy megkönnyítsék nekik a kapcsolatfelvételt a leendő munkaadókkal. Ismerniük

kell a jelenlegi piaci elvárásokat és trendeket, hogy ezekhez igazíthassák a lehetőségeiket, az

érdeklődésüket, az ambícióikat és ez alapján tűzhessék ki a karriercéljaikat. Ezen kívül, a

diákoknak segítséget kell nyújtani:

azonosítani és fejleszteni azokat a készségeket és kompetenciákat, amikre szükségük

lesz a karriercéljaik eléréséhez,

felmérni, hogy a személyes prioritásaik és korlátaik milyen hatást gyakorolnak a

karrierjükkel kapcsolatos döntéseikre

kialakítani egy akciótervet, amivel leérhetik karriercéljaikat

Megfelelő tanácsadással a fiatalok sokkal nagyobb valószínűséggel:

hoznak tájékozott döntést a leendő foglalkozásuk kiválasztása során

hatékonyan hangolják össze a készségeiket, érdeklődésüket és vágyaikat

felismerik, hogy melyek a legjobb képzési és oktatási intézmények

térképezik fel az adott szektorra vagy földrajzi területre jellemző trendeket



2015-1-PL01-KA202-016802


2. feladat: Melyek a legfontosabb karriermenedzsment készségek a területeden?

Melyek a legfontosabb karriermenedzsment készségek a területeden?

Válaszodat indokold.

Melyek azok a karriermenedzsment készségek, amikkel a

diákjaid általában nem rendelkeznek?


A résztvevőknek négyfős csoportban kell feldolgozniuk a fenti két kérdést.



2015-1-PL01-KA202-016802



TARTALMA

Kommunikáció anyanyelven és

idegen nyelven

Matematikai jártasság

Digitális jártasság

A tanulás tanulása

Szociális kompetenciák

Kulturális érzékenység


számítógép

projektor

flipchart

FELADATOK

3. Workshop:

Határozd meg minden egyes kulcskompetencia fontosságát a

területeden! Válaszodat indokold.

Határozd meg, melyek azok a kulcskompetenciák, amiket

fejlesztened kell a diákjaid körében.

4. Workshop: GAPS elemzés

Célok (G): Hova akarsz eljutni?

Nevezd meg a karriercéljaidat!

Képességek (A): Mire vagy képes most?

Nevezd meg az erősségeidet, amelyek segítenek valóra váltani a

karriercéljaidat!

Nevezd meg, hogy miben, milyen téren kell fejlődnöd!

Érzékelés (P): Hogyan látnak téged mások?

Kérj visszajelzést a főnöködtől, társaidtól, kollégáidtól, diákjaidtól.

Elvárások (S): Mit vár el tőled a főnököd és a szervezeted?

Nevezd meg, mit vár el tőled a főnököd illetve a szervezeted!

FORRÁSOK

Education and Culture DG (2007). Key Competences for Lifelong Learning:

European Reference Framework.

Halász, G. & Michel, A. (2011). Key Competences in Europe:

interpretation, policy formulation and implementation, European Journal

of Education, Vol. 46, No. 3, pp. 289-306.

FELMÉRÉS

MÓDJA számítógépes teszt

2.4 fejezet Kulcskompetenciák



2015-1-PL01-KA202-016802


A 8 kulcskompetencia

Az európai referenciakeret (European Reference Framework, 2007) szerint mai tudásalapú

gazdaságunkban elengedhetetlen, hogy valaki szert tegyen az élethosszig tartó tanulásra

mint kulcskompetenciára, mivel ez a kompetencia szorosan összefügg az üzleti

versenyképességgel, a munkavállalók motivációs szintjével, elégedettségével és

termelékenységével. A 8 kulcskompetencia azt jelenti, hogy a karriermenedzsment

készségek közül a legfontosabb nyolcat emeltük ki.

A 8 kulcskompetencia



2015-1-PL01-KA202-016802


KOMMUNIKÁCIÓ ANYANYELVEN ÉS IDEGEN NYELVEN

A hatékony kommunikáció, mind anyanyelven, mind idegen

nyelveken meghatározó jelentőségű képzési terület. Az

anyanyelvi kommunikáció szintje összefügg azzal, hogy valaki

milyen mértékben képes tényeket, gondolatokat, eszméket,

érzéseket vagy véleményeket kifejezni és kifejteni, mind írásban,

mind szóban (aktív figyelem, beszéd, olvasás, írás), továbbá, hogy képes hatékony és

leleményes nyelvi interakcióra. A kommunikáció idegen nyelven körébe az anyanyelvi

kommunikáció készségein kívül beletartozik az is, hogy az egyén tájékozott más kultúrák

terén is, és képes arra, hogy az övétől eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberekkel

dolgozzon együtt.

MATEMATIKAI JÁRTASSÁG

A matematikai jártasság valamint az alapvető természettudományi és műszaki jártasság,

körébe beletartozik, hogy az egyén képes matematikai gondolkodást alkalmazni a

mindennapos problémák széles körére, valamint azt is, hogy az elsajátított magas szintű

tudást és módszereket alkalmazni is tudja, a természeti világot képes megragadni ezekkel.

Ezen kívül, ez a kompetencia magában foglalja azt is, hogy az egyén mélységében látja, hogy

az emberiség milyen hatást gyakorol a természeti környezetre, valamint az egyén mint

állampolgár felelősségét is mindebben.

DIGITÁLIS JÁRTASSÁG

A digitális jártasság azt jelenti, hogy magabiztosan, hatékonyan és kritikusan képes használni

az információs társadalom technológiáját munkavállalási, tanulási, önfejlesztési célra és arra,

hogy részt vegyen a társadalom életében. Továbbá, beletartozik az infokommunikációs

technológia (IKT) alapszintű ismerete, hogy információt tudjon létrehozni, bemutatni,

cserélni, tárolni és lehívni, valamint együttműködésre épülő internetes hálózatok

résztvevőjévé tudjon válni és kommunikálni tudjon a hálózat tagjaival. A kompetencia részét

képezi, hogy valaki ismeri a legfőbb számítógépes alkalmazásokat, tudatában van az

internetes és online kommunikáció veszélyeinek, tisztában van azzal, hogy a

modern technológia milyen mértékben fokozza a kreativitást és az

innovációt, fel tudja mérni az online információ hitelességét és

megbízhatósági szintjét, valamint tisztában van az új technológiai

megoldások jogi és etikai alapelveivel, törvényszerűségeivel is.

TANULÁS TANULÁSA

A tanulás tanulását úgy határozhatjuk meg, mint azt a képességet, amely lehetővé teszi az

egyén számára, hogy az egyéni vagy csoportos tanulását úgy tudja megszervezni, koordinálni



2015-1-PL01-KA202-016802


és véghez vinni, hogy az megfeleljen az igényeinek, vágyainak és a reális lehetőségeinek. Ez a

kompetencia jelentős mértékben függ attól, hogy valaki rendesen megtanul írni-olvasni,

számolni és megszerzi az alapvető IKT készségeket. Azt jelenti, hogy az egyén képes új

ismereteket és készségeket szerezni, feldolgozni és integrálni, továbbá, hogy segítséget tud

kérni és igénybe venni ahhoz, hogy optimálisan tudja felhasználni a megszerzett tudását és

készségeit. A tanulás tanulása magában foglalja azt is, hogy arra bátorítjuk az egyéneket,

hogy támaszkodjanak a korábban elsajátított ismereteikre és élettapasztalatukra, hogy a

meglévő tudásukat és készségeiket az élet számos területén alkalmazni tudják: otthon,

tanulás vagy képzés iletve a munkavégzés során is. A megfelelő szintű motiváció és

önbizalom elengedhetetlen feltételét képezi ennek a kompetenciának.

SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK

A szociális kompetenciák körébe tartozik az összes személyes, interperszonális és

interkulturális kompetencia, amelyekre az egyénnek szüksége van ahhoz, hogy aktívan,

hatékonyan, demokratikusan és gyümölcsöző formában vegyen részt a mindennapokban

mind a társas életben, mind a munkahelyén, egyre bonyolultabb és sokszínűbb

társadalmakkal lépjen interakcióba és meg tudjon birkózni az esetlegesen felmerülő

nézeteltérésekkel, konfliktusokkal. Ez a kompetencia megkönnyíti az egyének számára a

köözösségi életben való aktív részvételt és erősíti ezirányú elkötelezettségét. Feltételezi

annak képességét, hogy valaki konstruktívan tud részt venni a közösség életében, kialakít

egyfajta kötődést a társadalomhoz, tiszteletben tartja a demokratikus értékeket és a

sokszínűséget, ismeri a társadalmi és politikai fogalmakat és berendezkedést. A szociális

kompetenciák körébe beletartozik, hogy valaki képes hatékonyan kommunikálni különböző

környezetekben, ki tud fejezni, meg tud érteni, át tud érezni és képviselni tud az övétől

eltérő álláspontokat is. Ezen kívül, ez a kompetencia azt is magában foglalja, hogy valaki

képes megbírkózni a stresszel és a frusztrációval, valamint külön tudja választani a

magánéletét és a munkáját.



2015-1-PL01-KA202-016802


KEZDEMÉNYEZŐ- ÉS VÁLLALKOZÓKÉSZSÉG

A kezdeményező- és vállalkozókészséget úgy írhatjuk le,

mint az a képesség, hogy valaki képes a gyakorlatba

átültetni az ötleteit. Kreativitás, újítókészség és

kockázatvállalás is szükséges hozzá, továbbá a projektek

megtervezésének és irányításának képessége, melyekkel

eléri kitűzött célját. Ez a kompetencia a magán- és a

szakmai életükben egyaránt segítik a diákokat, erősíti azt a

képességüket, hogy felismerjék és éljenek a lehetőségeikkel, megfelelően tervezzenek és

szervezzék életüket, delegálni tudják a feladatokat és másokkal együtt tudjanak működni a

kitűzött célok elérése érdekében. Valamint azt is meg kell említenünk, hogy a

kezdeményező- és vállalkozókészség feltétele, hogy valaki megfelelő erkölcsi, etikai elveket

valljon és kövessen és felelős vezetőként viselkedjen.

KULTURÁLIS NYITOTTSÁG

A kulturális nyitottságba beletartozik, hogy az egyén megérti és tiszteletben tarja az ötletek,

gondolatok, tapasztalatok és érzelmek kreatív kifejezésének rendkívüli jelentőségét, amit a

művészeti ágak, úgymint a zene, az előadóművészet, irodalom vagy a vizuális kultúra fejez ki.

Továbbá, ez a kompetencia feltételezi azt is, hogy az egyén ismeri lakhelyének, nemzeti és

nemzetközi kulturális történetét, örökségét.



2015-1-PL01-KA202-016802


3. feladat: A 8 kulcskompetencia fontossága a területeden

Melyek a területed legjelentősebb kulcskompetenciái? Indokold meg a válaszodat!

Melyek azok a kulcskompetenciák, amikkel a diákok általában

nem rendelkeznek?


A tanulóknak négyfős csoportokban kell megtárgyalniuk és

megválaszolniuk a fenti két kérdést.



2015-1-PL01-KA202-016802


Szakirodalom

Archer, W. & Davison, J. (2008) Graduate employability: What do employers think and want?

Council for Industry and Higher Education, London.

Available at: http://aces.shu.ac.uk/employability/resources/0802grademployability.pdf

Athiyaman, A. (2001) “Graduates’ Perception about Business Education: an exploratory

research”, Journal of Further and Higher Education, Vol. 25, No. 1, pp. 5-17.

Bennett, R. (2002) “Employers’ Demands for Personal Transferable Skills in Graduates:

a content analysis of 1000 job advertisements and an associated empirical study”, Journal of

Vocational Education and Training, Vol. 54, No. 4, pp. 457-476.

Bridgstock, R. (2009) “The graduate attributes we’ve overlooked: enhancing graduate

employability through career management skills”, Higher Education Research &

Development, Vol. 28, No. 1, pp. 31-44.

Briscoe, J.P., Hall, D.T. & DeMuth, R.L.F. (2006) “Protean and boundaryless careers: An

empirical exploration”, Journal of Vocational Behavior, Vol. 69, pp. 30–47

Brown, P., Hesketh, A. & Williams, S. (2003) “Employability in a Knowledge-driven Economy”,

Journal of Education ad Work, Vol. 16, No. 2, pp. 107-126.

Chin, W.S. & Rasdi, R.M. (2014) “Protean Career Development: Exploring the Individuals,

Organizational and Job-related Factors”, Asian Social Science, Vol. 10, No. 21, pp. 203-215.

De Vos, A. & Soens, N. (2008) “Protean attitude and career success: The mediating role of

önmenedzselés”, Journal of Vocational Behavior, Vol. 73, pp. 449–456.

Direnzo, M.S., Greenhaus, J.H. & Weer, C.H. (2015) “Relationship between protean career

orientation and work–life balance: A resource perspective”, Journal of Organizational

Behaviour, Vol. 36, No. 4, pp. 538–560.

Coil, C. (2012) “Building Connections: Developing 21st Century Self-Management Skills for

Gifted Learners”, Tempo Magazine, Vol. XXXIII, No. 3, pp. 9-14.

Cranmer, S. (2006) “Enhancing graduate employability: Best intentions and mixed

outcomes”, Studies in Higher Education, Vol. 31, No. 2, pp. 169–184.

DEST (2002) Employability skills for the future, a report by the Australian Chamber of

Commerce and Industry and the Business Council of Australia for the Department of

Education, Science and Training, Canberra.

Glenn, J.L. (2008) “The "new" customer service model: Customer advocate, company

ambassador”, Business Education Forum, Vol. 62, No. 4, pp. 7-13.

http://aces.shu.ac.uk/employability/resources/0802grademployability.pdf



2015-1-PL01-KA202-016802


de Guzmana, A.B. & Kyoung Ok Choib. K.O. (2013) “The relations of employability skills to

career adaptability among technical school learners”, Journal of Vocational Behavior, Vol. 82,

No. 3, pp. 199–207.

James, R.F & James, M.L. (2004) “Teaching career and technical skills in a "mini" business

world”, Business Education Forum, Vol. 59, No. 2, pp. 39-41.

Inkson, K. & Baruch, Y. (2008) ”Organizational careers”, In S. Clegg, & C. L. Cooper (Eds.),

Handbook of macro-organizational behavior (pp. 209–223). Thousand Oaks: Sage.

Rosenberg, S., Heimler, R. & Morote, E.S. (2010) “Basic employability skills: a triangular

design approach”, Education + Training, Vol. 54, No. 1, pp. 7-20.

Shafie, L.A. & Nayan, S. (2010) “Employability Awareness among Malaysian

Undergraduates”, International Journal of Business and Management, Vol. 5, No. 8, pp. 119-

123.

Siegle, D., & McCoach, D. B. (2005) “Making a difference: Motivating gifted learners who are

not achieving”, Teaching Exceptional Children, Vol. 38, No. 1, pp. 22–27.

Sultana, R. (2012) “Learning Career Management Skills in Europe: A critical review”, Journal

of Education and Work, Vol. 25, No. 2, pp. 225-248.

Schermerhorn, J. (2008) Management, 9th ed., John Wiley & Sons Inc., Hoboken, NJ.

Sutton, N. (2002) “Why can't we all just get along?” Computing Canada, Vol. 28, No. 16, pp.

20.

Wilhelm, W. J. (2004) “Determinants of moral reasoning: Academic factors, gender, richness

of life experiences, and religious preferences”, The Delta Pi Epsilon Journal, Vol. XLVI, No. 2,

pp. 105-121.

Zinser, R. (2003) "Developing career and employability skills: a US case study", Education +

Training, Vol. 45, No.7, pp. 402-410.



2015-1-PL01-KA202-016802


3. MODUL MUNKAERŐ-PIACI ISMERETEK

TANÍTÁSI MÓDSZER online - 2 óra személyesen - 3 óra

LEÍRÁS

Ennek a modulnak a fő célja, hogy segítsen a résztvevőknek megérteni, miért fontos

megismerni a munkaerő-piaci elvárásokat, hogy mely készségeket várnak el a

munkavállalóktól, hogyan lehet többféleképpen felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal.

Ebben a modulban tehát a résztvevők megtanulják, hogyan adják át a diákjaiknak, hogy

miért fontos nyomon követni a munkaerő-piaci elvárásokat, különösképpen az aktuálisan

elvárt készségeket.

A résztvevők megismerik, hogz jelenleg mely módokon vehetik fel a diákjaik a kapcsolatot

a leendő munkaadóikkal, különös tekintettel a közösségi oldalakra (kapcsolatépítés), hogy

követni tudják a munkakeresés modern formáit.

ÉRTELME

A modul célja, hogy segítsen a tanároknak és a

trénereknek (akiknek nincs karrier-tanácsadási

tapasztalata) abban, hogyan dolgozzanak a diákokkal

tantermi környezetben, hogyan ismertessék meg velük az

álláspiac jellemzőit. A tanárok megismerik, hogyan

tárhatják fel diákjaikkal a jelenlegi piaci igényeket, hogy a

különböző iparágakban mely készségeket várnak el,

hogyan lehet megfelelni a vállalatok elvárásainak és

miként lehet felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal

újszerű megközelítésben.

Ha a tanárok többet tudnak erről a területről, akkor a

diákjaikat is jobban fel tudják készíteni arra, hogy

felkészültebben lépjenek a munkaerőpiacra és nagyobb

esélyük legyen a szakmai sikerek elérésére.

CÉLOK

1. A piaci igények ismerete, a munkavállalók által elvárt

készségek, mely vállalatok keresnek új

munkavállalókat;

2. Hogyan lehet ezeket a készségeket fejleszteni a

tanteremben

3. Milyen módokon lehet felvenni a kapcsolatot

munkaadókkal (pl. kapcsolatépítés)



2015-1-PL01-KA202-016802


4. A jelenlegi programok megismerése, amelyekkel fel

lehet venni a kapcsolatot a különböző iparágakban

működő vállalatokkal.

TARTALOM 3.1 fejezet – A piaci igények ismerete

3.2 fejezet – Kapcsolatfelvétel a munkaadókkal

EREDMÉNYEI

A modul elvégzésével a résztvevők képesek lesznek:

Megérteni, hogy mit jelent a

regionális/hazai/európai munkaerőpiac ismerete

Leírni a diákok karrierútját és kapcsolatot ápolni az

iskolák és a munkaadók között

Felismerni a munkaadók és a diákok igényeit

konkrét, valós munkaerő-piaci helyzetben



2015-1-PL01-KA202-016802


ELŐFELTÉTEL Karriermenedzsment készségek ismerete

TARTALOM

Mit jelent számodra a munkaerő-piaci

információ?

Mit keresnek a munkaadók egy

munkavállalóban?

A diákok mely készségeit kell fejleszteni

(az igényfelmérés alapján)?

Hogyan tudnak a munkavállalók

megfelelni a piaci igényeknek?


flipchart

számítógép

hangszóró

internet kapcsolat

igényfelmérés

eredménye

FELADATOK

1. feladat Azoknak a szervezeteknek az azonosítása, amelyek

információt nyújtanak a munkaerőpiacról

Azoknak az intézményeknek, irodáknak és szervezeteknek az

azonosítása, amelyek információt nyújtanak a helyi és az

országos munkaerő-piaci igényekről, pl. az interneten.

Azoknak az intézményeknek, irodáknak és szervezeteknek az

azonosítása, amelyek információt nyújtanak az újonnan

létesült munkahelyekről.

Példaértékű állásajánlatok megkeresése a régióban.

2. feladat A feladat bevezetése

Munkaalkalmasság – Számos tényező kombinációja, amelyek lehetővé

teszik az egyén számára, hogy alkalmazásba lépjen, alkalmazásban

maradjon vagy továbblépjen a karrierjében.

Az egyén munkaalkalmassága az alábbi tényezőktől függ:

1. Személyes vonások (beleértve a megfelelő tudásszintet és elvárt

készségeket)

2. Hogyan jelennek meg ezek a személyes jellemzők a

munkaerőpiacon

3. A környezeti és a társadalmi kontextus (lehetőségek és ösztönzés az

ismereteik és készségeik frissítésére és érvényesítésére), valamint

4. A gazdasági helyzet (forrás: CEDEFOP, 2008, Scottish Executive,

3.1 fejezet - Munkaerő-piaci ismeretek



2015-1-PL01-KA202-016802


2007; The Institute for Employment Studies, 2007).

A 2. pontra összpontosítás: A kiválasztott (a régióban elérhető)

szakma körülírása a kínált pozíciók alapján (internet), ahol konkrét

végzettséget és kompetenciákat várnak el. Vesd össze az

igényfelmérés eredményeivel.

3. feladat: Alkosd meg egy diák karriertervét, pl. az alábbiak alapján:

- A helyi munkaerő-piaci elvárások,

- A szakma leírása,

- A munkaadók elvárásai,

- Jelenleg mely készségekkel és végzetsséggel rendelkezik a diák,

- Mit kell elsajátítania, fejlesztenie a diáknak stb.

- Mennyi időre lesz ehhez szüksége

FORRÁSOK

http://www.ilo.org/empelm/areas/employment-trends/lang--

en/index.htm

https://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/ier/publications/2007/egreport

08.pdf

FELMÉRÉS

MÓDJA

A hatékonyság felmérése a diákok és a meghívott munkaadók visszajelzései alapján

1. Mit várnak el a munkaadókkal történő személyes találkozóktól és

mit nyújthat ez a diákok számára?

2. Értékeld a tanárod munkáját 1-5-ös skálán az alapján, hogy

mekkora hatást gyakorolt és mennyire volt hasznos az alábbi

területeken. Karikázd be azt a számot, amelyik a véleményedet

tükrözi.

1 = egyáltalán nem hasznos 5 = nagyon hasznos

terület 1 2 3 4 5

Hasznos a mindennapi munkám során (diákok és

munkaadók) 1 2 3 4 5

Fokozza a hajlandóságom, hogy képezzem magam és új

végzettséget szerezzek meg (diákok) 1 2 3 4 5

Fokozza a hajlandóságom, hogy iskolákkal működjek

együtt (munkaadók) 1 2 3 4 5

Önértékelés:

A feladatok, az anyag, a diákok igényeinek megértése, releváns

információ nyújtása.

http://www.ilo.org/empelm/areas/employment-trends/lang--en/index.htm

http://www.ilo.org/empelm/areas/employment-trends/lang--en/index.htm

https://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/ier/publications/2007/egreport08.pdf

https://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/ier/publications/2007/egreport08.pdf



2015-1-PL01-KA202-016802


SZÓJEGYZÉK

Munkaerő-piaci információ, azaz kvantitatív és kvalitatív információ az állásokról

és bérekről, az iparági, városi és közösségi változásokról, a jövőbeli trendekről

valamint a munkavállalási statisztikai adatokról.

A munkaerő-piaci információ értelmezése.



2015-1-PL01-KA202-016802


BEVEZETÉS

Az OECD (2011) szerint számos szakképzési programmal adódnak gondok, amiket helyre kell

tenni annak érdekében, hogy a diákok preferenciái és a munkaerő-piaci elvárások

egyensúlyba kerüljenek. Ebbe beletartozik, hogy a fiatalokat megfelelően fel kell készíteni a

munkavállalásra és a szakképzési programokat a modern gazdasági elvárásokhoz kell

igazítani.

A “munkaerőpiac” kifejezés a munkaadók, vagyis a munkaerőpiac keresleti oldala és a

munkavállalók közötti interakciót jelenti.

A munkaerőpiacon az elmúlt évek gazdasági, társadalmi, politikai és technológiai

változásainak hatására fokozódott a verseny. Ezek a változások megváltoztatták, hogy milyen

álláslehetőségek vannak jelenleg, milyen fizetést kínálnak és mely készségeket várják el a

jelöltektől.

Mára a szakma kiválasztása is rendkívül komplex feladattá vált, a fiataloknak alaposan

ismerniük kell önmagukat és azt a szektort is, ahol dolgozni szeretnének. Azt várják tőlük,

hogy kidolgozzák magánéleti és a szakmai projektjüket is, és arra is fel legyenek készülve,

hogy szükség esetén ezeket megfelelően módosítsák, a személyes, társadalmi és/vagy

szakmai változásoknak megfelelően. Továbbá azt is, hogy önértékelést tartsanak, amelyből

kiderül számukra, hogy milyen a személyiségük, mi az érdeklődésük, milyen értékeket

vallanak, mely készségekkel rendelkeznek.

Már elmúlt az a korszak, amikor egy szakma/munkakör egy életre szólt, a mai fiataloknak

meg kell tanulniuk alkalmazkodni az új valósághoz, amiben segítséget nyújt nekik a tanárok

által nyújtott karrier-tanácsadás, amelynek fontos szerepe van abban, hogy felkészítse a a

fiatalokat a munkaerőpiacra, felhívja a figyelmüket azokra a készségekre és arra a

hozzáállásra, amivel rendelkeznek, és azokra is, amikre szükségük lesz ahhoz, hogy sikeresek

lehessenek.

Fontos, hogy ebben a folyamatban maguknak a fiataloknak is aktív szerepet kell játszaniuk,

bár az is igaz, hogy segíti őket a karrier-tanácsadói szolgálat, amely akár pszichológiai

megközelítést is alkalmazhat (a diákok teljesítményének, viselkedésének és társadalmi-

gazdasági hátterének megfelelően nem pszichológiai alapú megközelítést kell alkalmazni a

szakmai, oktatási és szervezeti orientációs projektekben és programokban). Az iskoláknak is

a munkaerő-piaci elvárásokhoz kell(ene) igazítaniuk a tantervüket. A tanárokra és nevelőkre

fontos szerep hárul abban, hogy hozzásegítsék a diákokat ahhoz, hogy a tanulók fejleszteni

3.1 fejezet – Munkaerő-piaci ismeretek



2015-1-PL01-KA202-016802


tudják készségeiket, hogy megfelelhessenek a munkaerő-piaci elvárásoknak, ami aláhúzza

annak a jelentőségét is, hogy miért érdemes az oktatásba fektetni.

Egy gazdasági szaklap szerint az “Európai Unióban a fiatalok körében mért munkanélküliség

a 2016. májusi 18,7%-ról júniusra 18,5%-ra csökkent”. A csökkenés ellenére az arányszámok

továbbra is azt mutatják, hogy Európában a munkanélküliek legnagyobb csoportját a fiatalok

jelentik. Ha szembe akarunk szállni ezzel a trenddel, akkor a fiatok figyelmét fel kell hívni

arra, milyen fontos a készségeik fejlesztése, a tovább képzési lehetőségek igénybe vétele, a

tapasztalatok megszerzése, hogy a fiatalok belekostólhassanak a munka világába, hogy

ideiglenes munkahelyi elhelyezést szerezzenek, mindezek következtében pedig nagyobb

eséllyel szerezzenek maguknak állást.

A fiatalokat tájékoztatni kell a munkaerő-piaci elvárásokról és igényekről is, mind az elvárt

végzettség, mind az elvárt tapasztalatok tekintetében. A tanároknak és a karrier-tanácsadói

szolgálatnak köszönhetően a tanulók megtudják, hol férhetnek hozzá a releváns

információkhoz, és melyek azok a készségek, amelyekkel feltétlenül rendelkezniük kell

ahhoz, hogy megfeleljenek a munkaerő-piaci elvárásoknak, hogyan lehet fejleszteni a

diákokat, hogy a lehető leggyorsabban integrálódni tudjanak a munka világába.

Mindezeket fejben tartva, ennek a fejezetnek az a célja, hogy kifejtse, a munkaerő-piaci

információ hogyan segíti a tanulókat abban, hogy meg tudjanak felelni a cégek/munkaadók

által a jelölteknél elvárt készségeknek, továbbá, megtudják azt is, hogy a diákok mely

készségeit kell fejleszteni, a projekt elején elvégzett CAPE igényfelmérés alapján.



2015-1-PL01-KA202-016802



ELŐFELTÉTEL A munkaerő-piaci elvárások és a különböző közösségi oldalak ismerete

TARTALOM

Hogyan lehet kapcsolatba lépni a

munkaadókkal – állásra jelentkezés

A kapcsolatépítés fontossága

Mit tehetnek az iskolák azért, hogy

hidat képezzenek a diákok és a

munkavállalók között?


flipchart

számítógép

hangszóró

internet kapcsolat

FELADATOK

1. feladat Azonosítani, mely módszerekkel lehet munkát keresni

Például: vállalatok felkeresése, jelentkezés leadása, hirdetés feladása,

internetes keresés - szerinted melyik a leginkább célravezető?

2. feladat Tervezd meg a kapcsolatépítést!

Például: hívd meg a vállalatképviselőjét az iskolába, hogy beszéljen a modern

toborzási módszerekről, kérjetek tőle tanácsot, vagy kérjétek meg arra, hogy

szervezzen meg egy látogatást a vállalathoz.

3. feladat Szervezz “állásbörzét” (szimulációt) az iskolában

Hívj meg amennyi munkaadót csak tudsz, kezdeményezd a párbeszéd

létrejöttét a munkaadók és a diákok között, bátorítsd a diákokat arra, hogy

emeljék ki az erősségeiket (önmenedzselés).

FORRÁSOK

honlapok:

https://careerservices.princeton.edu/undergraduate-learners/making-

connections/meeting-people/potential-employers;

http://www.leedsbeckett.ac.uk/connecting-with-employers/;

https://beam.stanford.edu/learners/connect-employers-and-alumni;

videók:

https://www.youtube.com/watch?v=RxizA3XzX9I;

https://www.youtube.com/watch?v=hNswremnpe8;

https://www.youtube.com/watch?v=ViHX3gzZCa8

https://careerservices.princeton.edu/undergraduate-students/making-connections/meeting-people/potential-employers

https://careerservices.princeton.edu/undergraduate-students/making-connections/meeting-people/potential-employers

http://www.leedsbeckett.ac.uk/connecting-with-employers/

https://beam.stanford.edu/students/connect-employers-and-alumni

https://www.youtube.com/watch?v=RxizA3XzX9I

https://www.youtube.com/watch?v=hNswremnpe8




2015-1-PL01-KA202-016802


FELMÉRÉS

MÓDJA

Mérd fel, mennyire voltál hatékony:

a diákoktól és a meghívott munkaadóktól kapott visszajelzés alapján.

1. Mik a legfontosabb dolgok, amiket elsajátítottál a feladatok során (diákok

és munkaadók)?

2. Értékeld a tanárod munkáját 1-5-ös skálán az alapján, hogy mekkora hatást

gyakorolt és mennyire volt hasznos az alábbi területeken. Karikázd be azt a

számot, amelyik a véleményedet tükrözi.


terület 1 2 3 4 5

Hasznos a mindennapi munkám során (diákok és


Fokozza a hajlandóságom, hogy képezzem magam és új

végzettségeket szerezzek meg (diákok) 1 2 3 4 5

Fokozza a hajlandóságom, hogy iskolákkal működjek együtt

(munkaadók) 1 2 3 4 5

Önértékelés:

3. A feladatok, a tantárgyi anyag, a tanulók igényeinek megértése, releváns

információ nyújtása

4. Aktív kapcsolatépítés

SZÓCIKK Kapcsolatépítés, azaz egy szakmai kapcsolati háló létrehozása (minél nagyobb,

annél jobb) azért, hogy valaki nagyobb eséllyel értesüljön egy álláslehetőségről.



2015-1-PL01-KA202-016802


“A tájékozott döntés meghozatalához szükséges, hogy az emberek kiváló minőségű, átfogó,

nem részrehajló információt szerezzenek a helyi képzési és álláslehetőségekről, valamint

arról is, hogy ez mennyire releváns a munkaerőpiacon”

forrás: “LMI Matters! Understanding Labour Market Information” (2004)

Elengedhetetlen, hogy a fiatalok tisztában legyenek saját érdeklődésükkel és készségeikkel

ahhoz, hogy megtervezhessék leendő karrierjüket. Ha ez megfelelő munkaerő-piaci

ismeretekkel is párosul, akkor a tanulók/fiatalok azt érezhetik, hogy készen állnak megfelelni

a piac igényeinek és elvárásainak.

Első lépésben önértékelést kell tartaniuk – mit tud a diák önmagáról? Mi érdekli? A rövid

önértékelést követően a diákok már egy kicsit többet fognak tudni arról, hogy milyen a

személyiségük, milyen érdeklődési körrel, készségekkel és értékekkel rendelkeznek. Ezáltal a

diákok azt is megtudják, hogy miben jók, miben kell fejlődniük és megkereshetik a számukra

érdekes területeket is, ami alapján el tudnak kezdeni arról gondolkozni, hogy milyen

karrierutat képzelnek el maguknak.

A második lépés a munkaerő-piaci információ begyűjtése. A munkaerőpiac megértése fontos

lépés abba az irányba, hogy valaki megértse, mely karrierek rejtik a legjobb

álláslehetőségeket. Olyan adatokkal is szolgál, amelyek alapján tájékozott döntést lehet

hozni, azáltal, hogy megválaszolják az alábbi kérdéseket:

Hol vannak álláslehetőségek?

Melyik cég vesz fel embereket? Mikor?

Milyenek a munkakörülmények?

Hogyan szerezhetik meg a jelöltek az elvárt végzettséget/képesítést?

Mely készségekkel kell a jelöltnek rendelkeznie ahhoz, hogy felvegyék?

A tanárok és tanácsadók felelőssége, hogy biztosítsák a diákoknak a lehetőséget az

önreflexióra: hogy elmélyedjenek a szakmai projektjük részleteiben, javuljon az önismeretük,

jobban megismerjék a saját érdeklődési körüket és megalkothassák a magánéleti

projektjüket.

A második lépésre kell összpontosítani – a munkaerő-piaci Információ megismerése – de

fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ezt a fogalmat kétféleképpen is értelmezik: az egyik a

munkaerő-piaci információ, a másik a munkaerő-piaci információ értelmezése.

Mit árul el a munkaerő-piaci információ?



2015-1-PL01-KA202-016802


Mindkét fogalmat a munkaerőpiac leírására használják, de vannak köztük különbségek:

Munkaerő-piaci információ Munkaerő-piaci információ értelmezése

Leíró

Statisztikai adatok

Táblázatok

Grafikonok, ábrák

Értelmező

A trendek leírása, összegzése, elemzése,

előrejelzése

Segít a munkaerő-piaci információ megértésében

Munkaerő-piaci információ

Ebbe beletartozik az összes, táblázatokban, ábrákon, grafikákon található kvantitatív és

kvalitatív információ, valamint a foglalkoztatáshoz és a munkavállalókhoz kapcsolódó

elemzések is. Információt nyújt az állásokról, bérekről, az iparági változásokról, a jövőbeli

trendekről és feltételekről, valamint a foglalkoztatási adatokról.

A kvantitatív információ számadatokra épül, amelyek az egész társadalmat, vagy csak egy

csoportját lefedő felmérésekből származik (pl. népszámlálás).

A kvalitatív információ olyan információt takar, amit mélyinterjúk vagy ún. fókuszcsoportos

beszélgetések során tárnak fel. Ez sokkal mélyebb információnak tekinthető, de a lakosság

egészére nézve nem reprezentatív (pl. interjú egy munkaadóval).

A karrier-tanácsadói szolgálat szintén segíthet a diákoknak abban, hogy összegezzék a fenti

információt és megállapíthassák, mennyire hasznos és mennyire alkalmazható az egyének

esetében.

A tanulók/fiatal munkavállalók előnyt kovácsolhatnak abból, ha a döntéseiket a munkaerő-

piaci információkra alapozzák. Vannak azonban kulcsfontosságú kérdések, amelyeket fel kell

tenni, hogy ellenőrizni lehessen az információ megbízhatóságát:

Mi a munkaerő-piaci információ forrása (kitől származik)?

Hogyan gyűjtötték? Milyen kérdéseket tettek fel?

Milyen kutatásról van szó? Aktuális-e még?

Megbízható forrásból származik a kutatás?

Mielőtt eljutnánk oda, hogy milyen jellegű értesülésekhez lehet jutni a munkaerő-piaci

információból, fontos megismerni, hogy hol lehet ezeket megtalálni helyi, regionális vagy

európai szinten.

Számos különféle szervezet gyűjt munkaerő-piaci információt: minisztériumok, helyi

önkormányzatok és állami intézmények is, munkaadói szervzeetek, szakszervezetek, oktatási



2015-1-PL01-KA202-016802


és kutatási intézmények. A nemzeti és nemzetközi foglalkoztatási honlapokon és az EURES

(európai szinten) honlapján szintén található erről információ.

Munkaerő-piaci információ értelmezése

Ez a fogalom “az információ részhalmazaira vonatkozik, amit további elemzésnek vetettek

alá” (LMI Matters! Understanding Munkaerőpiac Information, 2004), vagyis nem más, mint a

munkaerő-piaci információ értelmezése.

Egy példát említve: ha a diákok/álláskeresők képet akarnak kapi a helyi munkaerőpiacról,

akkor először az általános társadalmi-gazdasági helyzetet tekintik, figyelembe veszik a

trendeket, hogy mely cégek mely iparágakban működnek stb. Aztán az is kiderül számukra,

hogy vannak a közösség elvárásainak megfelelő lehetőségek is, és így jutnak el végül az

álláslehetőségekig.

Vagyis a kétféle munkaerő-piaci információ kombinációja az, ami igazán fontos ahhoz, hogy

átfogó képet kapjanak a munkaerő-piaci elvárásokról, ami nagyban függ azoktól a

tényezőktől, amelyek a munkaerőpiacot befolyásolják:

1. Demográfia – megmutatja a népesség átkagéletkorát, nagyságát,

gyarapodását/fogyását, sűrűségét, eloszlását. A megértésével könnyebben

felismerhető, hogy a jövőben melyik iparágban várható fellendülés (pl. egy korosodó

népességben várhatóan megnő az álláslehetőségek száma az egészségügyben és a

szociális ellátások terén).

2. Globalizáció – mivel vannak cégek, amelyek fejlődő országokba helyezik át a

mnkavégzés helyszínét. Ezáltal új álláslehetőségek nyíltak a globális vállalkozás,

marketing, pénzügy, forgalmazás és a nemzetközi kereskedelem terén (pl. több

európai call centert is bezártak és Indiába helyeztek át, mivel ott jelentősen olcsóbb a

munkaerő).

3. Oktatás és képzés – mindkettő jelentős hatást gyakorol a munkaerőpiacra, a kínálati

oldalra és az irányelvekre is. A vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy

versenyképes tudással, készségekkel és hozzáállással rendelkezzenek a leendő

munkavállalóik ahhoz, hogy sikeresek lehessenek a saját szektorukban. A

fiataloknak/diákoknak azt is tudniuk kell, hogy a hosszú távon biztos munkahely

feltétele, hogy folyamatosan tanuljanak és képezzék magukat, fejlesszék készségeiket

és innovatív módon feleljenek meg a vállalatok változó igényeinek.

4. Technológia – az új technológia megjelenése megváltoztatta a munkaerőpiacot: pl. a

kézimunkát felváltották a gépek. Ugyanakkor a munkavállalóknak ahhoz, hogy

megtarthassák munkájukat, új készségeket kellett elsajátítaniuk ahhoz, hogy

továbbra is betölthessék ugyanazt a mukakört. A high-tech cégek megjelenésével



2015-1-PL01-KA202-016802


megnőtt az igény az olyan fiatalok/diákok iránt, akik adminisztrációs, pénzügyi,

logisztikai és értékesítési ismeretekkel rendelkeznek.

5. Politika – ha a kormány politikájának következtében megnő egy adott iparág

jelentősége, akkor jellemzően bővülnek az álláslehetőségek is az adott szektoron

belül. A kormányzati működés hatására előfordulhat az is, hogy bizonyos iparágakat

új területre helyeznek át azért, hogy felvegyék a harcot a munkanélküliség ellen.

Ezzel megmutattunk néhány, a munkaerőpiacot jelentősen befolyásoló tényezőt, illetve azt

is, hogy a fiataloknak/diákoknak mire kell odafigyelniük a munkaerő-piaci adatok

elemzésekor.

Ha képet akarnak kapni a helyi munkaerőpiacról, akkor érdemes figyelembe venni a tágabb

társadalmi-gazdasági helyzetet, az aktuális trendeket, vállalatokat és iparágakat.

A munkaerő-piaci információ segítséségével könnyebben lehet eldönteni, hogy valaki milyen

irányban folytatja tanulmányait, melyik oktatási intézményt választja, megismeri a

munkaerő-piaci elvárásokat, vagyis növeli a fiatalok/diákok esélyét arra, hogy megtalálják a

nekik való karriert, hogy ötvözni tudják mindezt az információt azzal, amit magukról tudnak.

A tanárok és tanácsadók segíthetnek nekik a munkaerő-piaci adatok gyűjtésében és az

információ értelmezésében is, hogy ki tudják dolgozni saját szakmai projektjüket.

Összefoglalva tehát, a munkaerő-piaci adatok információt és értesülést nyújtanak nekünk

arról, hogy melyek a munkaerő-piaci elvárások, milyen álláslehetőségek vannak, mely

földrajzi területen keresnek a vállalatok új munkaerőt, mely készségeket várnak el egy adott

munkakörhöz, mi a jellemző bérezés, mik a tipikus statisztikai mutatók. Mindezen információ

ismerete fontos lépést jelent a sikeres munkavállalás irányába.



2015-1-PL01-KA202-016802


1. feladat

Célja: Azoknak a szervezeteknek a megismerése, amelyek információt nyújtanak a

munkaerőpiacról

A. Keress az interneten olyan intézményeket, hivatalokat, szervezeteket, amelyek

információt nyújtanak a helyi és az országos munkaerőpiacról!

B. Keress olyan intézményeket, hivatalokat, szervezeteket, amelyek információt

nyújtanak az új munkalehetőségekről!

C. Keress a régióra jellemző állásajánlatokat!



2015-1-PL01-KA202-016802


A munkaerő-piaci információ elemzése és a fiatalok/diákok érdeklődésének megfelelő

álláslehetőségek megtalálása után azt is fontos megismerni, hogy a munkaadók mit várnak el

a jelöltektől és az alkalmazottaiktól. Ezen információk ismeretében az egyén jelentős

előnnyel készítheti el szakmai projektjét, vagy, ha már előrébb tart, nagyobb eséllyel

teljesíthet sikeresen egy állásinterjún.

Az egyik legfontosabb szempont, hogy a jelölt rendkívül motivált legyen arra, hogy “el tudja

adni magát”, a készségeit a munkaadónak. Ezért is fontos megérteni, hogy a munkaadók

mely készségeket tartják kulcsfontosságúnak, hiszen ezek birtokában jóval nagyobb eséllyel

alkalmaznak valakit.

A Randstad “Rugalmasság a munka világában 2016. – A jövő munkái a digitális korban” című

jelentése alapján a munkaadók véleménye szerint még a magasan kvalifikált jelöltek sem

rendelkeznek a megfelelő készségekkel. Ez a HR ügynökség nem kevesebbet állít, mint hogy

az oktatási rendszereink a jövő szakembereit a letűnt iparágakhoz szükséges készségekkel

vértezik fel. A tanulmány szerint a munkaadók amiatt aggódnak, hogy a jelöltek nem

rendelkeznek elegendő “puha faktorral” (soft skills), konkrétan elégtelen interperszonális

kommunikáció jellemzi őket és nem rendelkeznek a problémamegoldáshoz szükséges

analitikai készségekkel sem.

A munkaalkalmassághoz szükséges legfontosabb “puha faktorok”

Nemcsak ún. technikai készségek szükségesek ahhoz, hogy egy jelölt megfeleljen egy

munkakör kívánalmainak. Számos esetben a legfontosabb készségek a viselkedéshez

kapcsolódnak – “soft skills” – és ezek jellemzően egyaránt hiányoznak a magasan és az

alacsonyan kvalifikált jelölteknél is.

Tehát fontos lépés, hogy megismerjük azopkat a tényezőket, amelyeket a munkaadók a

legfontosabbnak tartanak a jelölteknél:

1. Csapatmunka – Számos munkakör jellemzője, hogy legalább egy, de inkább több

munkacsoportban kell közreműködnie a munkaválallónak. Az a képesség, hogy valaki

színvonalas szakmai munkát tudjon végezni egy csoport tagjaként, úgy, hogy a közös

célok elérésén fáradozik, kiemelten fontos tényező.

2. Vezetői/vezetési képességek – A szakirodalomban sincs teljes egyetértés azzal

kapcsolatban, hogy ez veleszületett vagy elsajátítható készség-e, mindenestre fontos,

hogy valaki képes legyen irányítani és jól tudja vezetni a munkatársait.

Mit várnak el a munkaadók egy alkalmazottól?



2015-1-PL01-KA202-016802


3. Komplex problémák megoldása – Magában foglalja, hogy valaki képes a

rendelkezésére álló információ és erőforrások felhasználásával kreatívan, logikus

gondolatmenettel és a múltbeli tapasztalatai felhasználásával megoldást találni a

felmerülő problémákra.

4. Multikulti érzékenység és figyelem – Alighanem a jelenlegi munkahelyek legnagyobb

kihívást jelentő területe a sokszínűség. A mai álláskeresőknek be kell bizonyítaniuk,

hogy kellő érzékenységgel és figyelemmel tudnak viszonyulni az övékétől eltérő

kulturális háttérrel rendelkező vagy más nemzetiségű emberekhez.

5. Kommunikációs készségek – A munkaadók számára messze a legfontosabb készség,

hogy valaki figyelmesen meg tudjon hallgatni másokat és hatékonyan tudja magát

kifejezni mind írásban, mind szóban. A sikeres kommunikáció az üzleti élet

elengedhetetlen feltétele.

6. Tervezés-szervezés – Az a képesség, hogy valaki egy megadott időkereten belül képes

létrehozni, megtervezni, megszervezni és lebonyolítani egy projektet vagy feladatot.

Ide tartozik a megfelelő célkitűzés is.

Az eddig felsorolt készségeken kívül a kritikai szemlélet, a kreativitás, az érzelmi intelligencia,

a megfelelő ítéletalkotás és döntéshozatal, az ügyfélorientáció, a tárgyalóképesség és a

kognitív rugalmasság is jelentős szerepet játszik a munkaadóknál a leendő munkavállalók

kiválasztása során.

Amikor a diákok információt kezdenek gyűjteni magukról ahhoz, hogy elkészítsék

önéletrajzukat, akkor fontos, hogy kiemeljék ezeket a készségeiket ahhoz, hogy

kiemelkedjenek a többi jelölt közül.

Egyrészt rendkívül fontos szerepet töltenek be ezek a észségek a munkaadók választásában,

amikor a megfelelő jelöltet keresik, de más tényezőket is figyelembe vesznek a megfelelő

jelölt kiválasztása során. A munkaadók az egyéni tulajdonságokat és a személyiségjegyeket is

sokra tartják.

A www.livecareer.com oldalon olvasható cikk szerint az alábbi jellemzőket feltétlenül meg

kell említeni minden önéletrajzban, kísérőlevélben vagy állásinterjú során:

1. Őszinte/tisztességes/etikus – a biztos erkölcsi alapnál semmit nem becsülnek többre

a munkaadók

2. Alkalmazkodó/rugalmas – azt a képességet fedi, hogy valaki nyitott az új ötletek és

gondolatok iránt, képes az önálló munkavégzésre, valamint a csapatmunkára és a

megosztott figyelemre is

http://www.livecareer.com/



2015-1-PL01-KA202-016802


3. Elkötelezett/nagy munkabírású/kitartó/jó munkamorál – a munkaadók nagyra

értékelik azokat a jelölteket, akik elkötelezettek a problémák megoldása iránt,

akiknek kiemelten fontos, hogy a munkájukat elvégezzék

4. Megbízható/felelősségteljes - a munkaadók mindig azokat a jelölteket keresik,

akiknek fontos, hogy időre elvégezzék a munkájukat és felelősséget vállaljanak a

feladataik elvégzéséért.

5. Hűség – a vállalat iránti elkötelezettség

6. Pozitív hozzáállású/motivált/energikus/szenvedélyes - a munkaadók számára

fontos, hogy a jelölt lelkes legyen, ez érezhető legyen a szavain és a tettein is

7. Profi hozzáállású – felelős és igazságos viselkedés jellemzi a magánéletét és a

munkáját is, ami a jelölt érettségére és magabiztosságára utal

8. Magabiztos – a jelöltnek hinnie kell önmagában, a képzettségében és a készségeiben,

képességeiben is. Ha valaki magabiztosságot tud sugározni a munkaadó vagy a

vállalat felé, akkor ez a siker záloga egy állásinterjú vagy egy munkakör betöltése

során

9. Nyitott a tanulásra – mivel a gazdasági környezet szüntelen változáson megy

keresztül, ezért a jelölteknek és a munkavállalóknak is tisztában kell lenniük azzal,

hogy mennyire fontos az új készségek, technikák elsajátítása, függetlenül attól, hogy

egyénként mennyire számítanak jártasnak ezen a területen.

A munkaerő-piaci elvárások ismerete magában foglalja a munkaadók által támasztott

követelmények ismeretét is. A munkanélküliség legjobb ellenszere, ha valaki pontosan ismeri

a munkaadók elvárásait.

A tanárok és tanácsadók valamint a karrier-tanácsadói szolgálat rendelkezésére állnak azok

az eszközök, amelyekkel információt tudnak gyűjteni a munkaadók elvárásairól. A

munkaadók elvárásainak ismeretében a diákok és a fiatalok pontosan tudják, mire

számíthatnak és mivel fognak szembesülni, illetve, hogy mire kell felkészülniük a szakmai

projektjük során, ha sikeresek akarnak lenni a választott szakmájukban.

A szakképző intézmények képzési alapján a karrier-tanácsadói szolgálat felveheti a

kapcsolatot azokkal a cégekkel, amelyek potenciálisan képzési vagy álláslehetőséget tudnak

biztosítani a diákjaik számára, felmérést végezhetnek és elmagyarázhatják azt is, hogy a

vállalatok a részvételükkel nem csak a szakképzési intézményeket, hanem a jövőjükre

felkészülő diákokat is segítik.

Az alábbiakban felsoroltunk néhány kérdést, amit egy felmérés során fel lehet tenni a

munkaadóknak vagy a HR-es szakembernek, hogy fel lehessen mérni, mely munkavállalói

készségeket várnak el, illetve információt lehet gyűjteni a munkaerő-piaci elvárásokról egy

adott iparágon belül.



2015-1-PL01-KA202-016802


A kérdések egy részét meg lehet találni a “Felhasználói útmutató a munkaadók által elvárt

készségek felméréséhez” című CEDEFOP kutatási dokumentumban is (2013). A felmérést

személyesen vagy telefonon is el lehet végezni, de melegen ajánljuk, hogy biztosítsák a

munkaadót arról, hogy a megszerzett információt bizalmasan kezelik:

KÉRDÉS VÁLASZ

Cég neve

Kapcsolattartó neve, elérhetősége (a válaszadás anonim)

A cég mely szektorban végzi

tevékenységét?

o állami

o magán

Üzletág

Az utóbbi 2 évben mely piacon érte el a

cég a legnagyobb forgalmat?

o helyi

o regionális

o EU

o más ország

o nem tudja

Összesen hány alkalmazottja van a

cégnek [az országban]?

o 1 - 4 alkalmazott;




o több, mint 200 alkalmazott

o nem tudja

Az alkalmazottak hány százaléka

fiatalabb 30 évesnél?

o nulla

o kevesebb, mint 10%

o 10% - 50%

o több, mint 50%

o nem tudja

Az alkalmazottak hány százaléka idősebb

50 évesnél?

o nulla

o kevesebb, mint 10%

o 10% - 50%

o több, mint 50%

o nem tudja

Mi a helyzet a készségekkel kapcsolatos o igen



2015-1-PL01-KA202-016802


elvárások terén: a cég rendszeresen

felméri az alkalmazottai egyéni

fejlesztési, képzési igényeit?

o nem

o részben (pl. az alkalmazottak egy

csoportjánál)

o nem tudja

Az elmúlt néhány évben részt vettek-e az

alkalmazottak bármiyen külső vagy belső

képzésen?

o igen

o nem

Részt vettek-e az alkalmazottak bármely

képzésen (munkaköri képzés,

munkaidőben végzett képzés,

helyettesítés, tanulási vagy minőségi kör)

o igen

o nem

o nem tudja

Vannak-e a cégnél jelenleg betöltetlen

állások, amikre nehezen találnak olyan

jelölteket, akik rendelkeznek az elvárt

képességekkel?

o igen

o nem

o nem tudja

Az alkalmazottak toborzása során

általában milyen végzettséget várnak el?

o alap szakképesítés

o közép- vagy felsőfokú szakképesítés

o középfokú

o felsőfokú

o egyéb:_________________

Mely készségek meglétét tartja

kulcsfontosságúnak egy új

alkalmazottnál?

o kommunikáció anyanyelven

o kommunikáció idegen nyelven

o matematikai, alap

természetudományi-műszaki jártasság

o digitális jártasság

o tanulás tanulása

o szociális kompetenciák

o kezdeményezőkészség,

vállalkozószellem

o kulturális érzékenység

o egyéb: ________________

A céghez jelentkező jelöltek jellemzően

mely készséggel/képességgel nem

rendelkeznek ?

o nyitott kérdés



2015-1-PL01-KA202-016802


A tanárok és a tanácsadók a diákokkal közösen végezhetik el a

kutatást, hogy megfelelő profilú cégeket találjanak és

elkészíthessenek egy ehhez hasonló kérdőívet, hogy

felmérhessék a munkaadók igényeit.

Az interjúk elvégzését követően az összegyűjtött információból egy jelentés készíthető, amit

a diákokkal meg lehet osztani a tanteremben vagy ismeretterjesztő rendezvényeken.

Kideríteni, hogy a helyi, az országos és az európai gazdaságot figyelembe véve általában mit

keresnek a munkaadók az alkalmazottakban – ezáltal megelőzhető, hogy egyenlőtlenség

vagy hiány alakuljon ki a készségek terén, ami hátrányosan érintené a gazdaság

versenyképességét mindhárom szinten.

A diákok számára pedig jelentős előnyt jelent, hogy tudják, mire számíthatnak az általuk

választott szakmában, feljeszthetik tudásukat, készségeiket és kompetenciáikat, hogy jobban

meg tudjanak felelni az elvárásoknak.



2015-1-PL01-KA202-016802


A CAPE projekt egyik szellemi terméke az igényfelmérés, amely a projektben résztvevő

valamennyi partnertől gyűjtött információra épül, amit kérdőívekből, fókuszcsoportos

beszélgetésekből és interjúkból szűrtek le, amit számos országban végeztek a kormányzati

intézmények, szakképző iskolák, szakmunkásiskolák és ún. “második esély” iskolák

részvételével.

Az igényfelmérés az alábbiakat tartalmazza:

A tanárok és trénerek oktatási és képzési igényei ahhoz, hogy karrier-tanácsadást

nyújthassanak (egy kérdőív segítségével mértük fel a tanárok és trénerek

véleményét);

A korai iskolaelhagyással veszélyeztetett fiatalok karrierlehetőségeinek ismerete és a

nekik nyújtott karrier-tanácsadás (szakképzést nyújtó iskolák diákjaival tartott

fókuszcsoportos beszélgetésekkel);

A munkaadók által elvárt munkavállalói készségek (a munkaadókkal készített interjúk

alapján mértük fel a véleményüket a témáról).

Ezek az információk fontosak ahhoz, hogy azonosítani lehessen a célcsoport oktatási és

képzési igényeit, valamint segít megérteni, hogy a diákok mely készségeiket fejleszthetik,

illetve, hogy a tanárok és a trénerek miben tudnak segíteni nekik, hogy jobban megfeleljenek

a munkaadók elvárásainak.

Az oktatási intézmények töbsége karrier-tanácsadói szolgálatot nyújt diákjai számára. Az

összes résztvevő ország közül egyedül Portugáliában végzik pszichológusok ezt a

tanácsadást. A tanárok nem vesznek részt a karrier-tanácsadói szolgálat nyújtásában,

azonban pedagógiai tanácsadóként kivehetik a részüket a folyamatból.

Figyelembe véve a jelenlegi témát (A diákok mely készségeit kell fejéleszteni?), a tanárokra

és a trénerekre koncentrálunk, illetve a munkaadókra. Arra, hogy mi a véleményük arról,

hogy a karrier-tanácsadói szolgálat mely készségekkel foglalkozik és mely készségekkel

kellene foglalkoznia.

Tanárok és trénerek

A tanárok és trénerek véleménye szerint ezek a szolgáltatások számos területen jelentős

hatást gyakorolnak:

Fejlesztik a diákok képességeit és kompetenciáit, személyes fejlődését

Viselkedésére, érdeklődési körére és hozzáállására

Több állásajánlatot kapnak

A diákok mely készségeit kell fejleszteni (az igényfelmérés alapján)?



2015-1-PL01-KA202-016802


A diákok lelkiismeretesebben végzik kötelességeiket, jobban figyelnek a jövőjükre

és tanulmányaik folytatására

Újra megismerkednek az iskolai közösséggel és a tanulási folyamattal

Ugyanakkor, a tanárok és trénerek véleménye szerint még van mit javítani a jelenlegi

helyzeten. A fejlesztési javaslataikból soroltunk fel egy párat:

Több információval kéne ellátni a diákokat arról, hogyan készülhetnek fel a szakmai

életükre

Jobban kellene összpontosítani a “puha faktorokra” (soft skills)

Szakemberekkel való együttműködés

A diákok képességeit felmérő vizsgák

Szorosabb kapcsolat létrehozása a diákok és a tanárok között

Rendszeres, személyre szabott tanácsadás

Több ösztönzőt kínálni a diákoknak, hogy éljenek a felkínált munkalehetőségekkel, a

potenciális munkaadókat arra bátorítani, hogy vegyenek fel több gyakornokot/fiatal

munkavállalót, javítania a kapcsolatot a munkaerőpiac szereplőivel

Kísérleti workshopok megtartása, amelyek a személyes fejlődésre, az önismeretre, a

csapatszellemre és az együttműködésre tanítják a résztvevőket

Az igényfelmérésből az is kiderült, hogy a tanárok és trénerek szerint a karrier-tanácsadói

szolgálat elsősorban az egyéni és társas készségeket, a 8 kulcskompetenciát, a szervezetek és

a munkakörök ismeretét fejleszti:

a. Egyéni és társas készségek

Az igényfelmérésben résztvevő tanárok és trénerek szerint ide tartozik az önbizalom, a

problémamegoldási képesség, a csapatmunka, a stresszkezelés, a döntéshozatal, a

kezdeményezőkészség valamint az analitikus gondolkodás.

b. 8 kulcskompetencia

Ezek a kompetenciák azoknak az ismereteknek, készségeknek és attitűdöknek a

kombinációját takarja, amelyek kulcsfontosságúak a személyes fejlődéshez és

kiteljesedéshez, a befogadáshoz, az aktív állampolgári szerepvállaláshoz és a

munkavállaláshoz.

A résztvevő tanárok és trénerek számára ezek a kompetenciák az alábbi fontossági

sorrendbe rendezhetők: szociális kompetenciák, utána a digitális jártasság, kommunikáció

anyanyelven majd idegen nyelveken, kezdeményezőkészség és vállalkozó kedv, matematikai

jártasság illetve elemi természettudományos és műszaki jártasság, a tanulás tanulása és

végül, de nem utolsósorban a kulturális érzékenység.



2015-1-PL01-KA202-016802


c. Szervezeti ismeretek – az iparágban elvárt készségek

A szervezeti ismeretek elengedhetetenek ahhoz, hogy az egyén megfelelően integrálódni

tudjon egy szervezetbe. Ha az egyén készségei nem megfelelő szintűek, akkor a munkaadó

dolgát is megnehezíti, mivel nehezebben hajtja végre a szervezetben a feladatát,

meglepődhet bizonyos szervezeti rendezvényeken, amiatt hibázhat, mert nem látja át a

szervezeti struktúrát, vagy úgy viselkedhet, amit a szervezet, egy csoport vagy egy kisebb

közösség nem tart megfelelőnek.

Az igényfelmérésben részt vevő tanárok és trénerek szerint a karrier-tanácsadói szolgálat a

diákoknak ezeket a készségeit fejleszti, hogy felkészítse őket arra, hogy mivel fognak

szembesülni akkor, amikor kilépnek a munkaerőpiacra. Szerintük a minőségre fordított

figyelem illetve a prioritások felállítása az a készség, amit a legjobban tud fejleszteni ez a

szolgálat, amit a felelősségvállalás követ, a munkavégzés módja és elvei, az

aktivitás/munkamorál, amit az időgazdálkodás és az erőforrásokkal gazdálkodás követ. A

diákok figyelmét felhívják a biztonsági előírások betartására és a szolgáltatási színvonal

fenntartására is.

d. Munkaköri ismeretek – munkahelyi eszközök

Ezek a készségek az IKT készségeket, az ügyfélorientációt, az irodai készülékek használatát

(telefon, fax...) és konkrét ismereteket (terminológia) ölel fel, vagyis olyan gyakorlati

dolgokat, amiket a fiatal alkalmazottnak ismernie kell ahhoz, hogy sikeres lehessen.

Vannak további készségek is, amik a véleményük szerint fejlesztésre szorulnak, például az

empátia, az önértékelés, a szóbeli készségek vagy a célkitűzés.

A karrier-tanácsadói szolgálatot nem nyújtó intézményekben dolgozó tanárok és trénerek is

részt vettek az igényfelmérésben és ők is egyetértettek azzal, hogy ezek azok a fő készségek,

amiket fejleszteni kell a diákoknál ahhoz, hogy jobban felkészítsék őket a munkaerő-piaci

elvárásokra.

A karrier-tanácsadói szolgálat által elvégzett munka alapján fontos megállapítani, hogy a

szakképzési intézményekben fejlesztett készségek egybeesnek-e azokkal, amit a munkaadók

várnak el a fiatal munkavállalóktól.

Munkaadók

Munkaadókat is meginterjúvoltak az igényfelmérés során, hogy feltárják az igényeiket illetve

azt, hogy mit várnak el a fiatal munkavállalóktól (ami jelen tanulmányban azt jelenti, hogy az

utóbbi 5 évben felvett munkavállalóktól).

A részt vevő munkaadók szerint a karrier-tanácsadói szolgálat létfontosságú lehet, ha

garantálni tudja, hogy a diákok a számukra megfelelő szakmai úton indulnak el, és olyan



2015-1-PL01-KA202-016802


információval látja el őket, amelyek segítenek nekik az ennek megfelelő döntések

meghozatalában.

Azon munkaadók szerint, akiknek szívmelengető tapasztalataik voltak az alkalmazottaikkal,

ezeknek a szolgálatoknak a munkavállalókra gyakorolt hatása rendkívül pozitív volt.

Ezek a munkavállalók jól tudtak integrálódni a szervezetekbe, nyitottak a tanulásra és

megfelelnek a munkahelyi interakciókkal szemben támasztott elemi követelményeknek.

Ezzel szemben a munkaadók úgy jellemezték azokat az alkalmazottakat, akik nem részesültek

karrier-tanácsadásban, hogy felkészületlenek voltak és elveszettnek tűntek, támogatásra,

segítségre szorultak.

Tehát kellő bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a karrier-tanácsadói szolgálatnak

köszönhetően nemcsak a diákok sikeres munkavállalásához szükséges készségeit sikerült

fejleszteni, hanem, hogy ezeket a készségeket a munkaadók és a vállalatok is sokra értékelik.

Az igényfelmérésből az is kiderült, hogy a munkaadók konkrét készségeket várnak el a fiatal

munkavállalóktól. Ezek a készségek fontossági sorrendben az alábbiak:

a 8 kulcskompetencia,

egyéni és társas készségek,

szervezeti ismeretek,

egyéb készségek,

munkaköri ismeretek.

Továbbra is eltérés van a között, amit a munkaadók elvárnak, illetve amivel a jelöltek

rendelkeznek.

Az igényfelmérésből az is kiderült, hogy a munkaadók többsége elvárja tőlük, hogy egyéni és

társas készségekkel is rendelkezzenek, továbbá a fenti 8 kulcskompetenciával is. A

beszámoló arra is rámutat, hogy szinte tökéletesen megegyeznek az elvárt kompetenciák

azokkal a kompetenciákkal, amikel a fiatal munkavállalók rendelkeznek.

A munkaadók fontosnak tartják, hogy a fiatal munkavállalókat kezdeményezőkészség

jellemezze, tudjanak csapatban dolgozni és jó problémamegoldó képességgel

rendelkezzenek. Továbbá, elvárják tőlük, hogy felelősségteljesen, elkötelezetten végezzék

munkájukat, megfelelő munkamorál mellett, megfelelő elveket valljanak és jól tudjanak

gazdálkodni az idejükkel (a szervezeti ismeretekhez kapcsolódik), továbbá rendelkezzenek

IKT készségekkel is és megfelelő ügyfélorientáltság jellemezze őket (a munkaköri

ismeretekhez kapcsolódik).

A 8 kulcskompetencián belül a munkaadók szerint a legfontosabb a kezdeményezőkészség és

vállalkozókedv és a szociális kompetenciák.



2015-1-PL01-KA202-016802




2015-1-PL01-KA202-016802


Az alábbiakban felsoroltuk, hogy a munkaadók mely egyéb kompetenciákat tartanak

fontosnak, illetve felsoroltuk azt is, hogy az újonnan felvett munkavállalóik körében mely

kompetenciákat találták:

Munkaadóknak fontos Újonnan felvettek kompetenciái

Újdonságok iránti nyitottság Újdonságok iránti nyitottság

Gyakorlatias megoldások

kialakítása Gyakorlatias megoldások kialakítása

Kritikus gondolkodás Kritikus gondolkodás

Szóbeli készségek Szóbeli készségek

Íráskészség Íráskészség

Csapat sokszínűsége iránti

tolerancia Csapat sokszínűsége iránti tolerancia

Kockázatkezelés Kockázatkezelés

Empátia Empátia

Etikus magatartás Etikus magatartás

Információ megosztása Információ megosztása

Önértékelés Önértékelés

Célok kitűzése Célok kitűzése

Tárgyalóképesség Tárgyalóképesség

Kreativitás -

Rugalmasság -

forrás “IO2: Needs Analysis Report” (May, 2016)

Általában véve a munkaadók véleménye szerint a karrier-tanácsadói szolgálat nemcsak a

diákok elméleti készségeit fejleszti, hanem a gyakorlati készségeket is, mint például a

motiváció vagy az önismeret is, amit a diákok hasznosítani tudnak a karrierjük során.

Az igényfelmérésben részt vevő munkaadók 29%-a szerint a 8 kulcskompetencia releváns a

vállalata számára, illetve 27%-a sorolta ide az egyéni és társas készségeket is. A kreativitás és

a rugalmasság a fejlesztendő készségek közé tartozik.



2015-1-PL01-KA202-016802


Ezek azok a készségek, amelyeket a diákoknál fejleszteni kell, ha sikeres karrierre akarjuk

felkészíteni őket.

Az alábbiakban olyan példafeladatokat adtunk meg, amelyekkel a diákok személyes

készségeit (forrás: www.career-guide.eu) és társas készségeit (forrás: http://w3.ualg.pt –

angol fordításban) lehet fejleszteni:

http://www.career-guide.eu/

http://w3.ualg.pt/



2015-1-PL01-KA202-016802


1. feladat: Személyes készségek és jellemzők

Célcsoport: 16 – 19 éves diákok

Feladat leírása: A diákokat arra kérjük, hogy vitassák meg a készségek és a jellemzők közötti

különbséget. Ezt követően sorolják fel a saját készségeiket és jellemzőiket, mondjanak példát

azokra a helyzetekre, amikor ezeket hasznosítani tudták. Végül nézzenek meg igazi

álláshirdetéseket és ismerjék fel, hogy várhatóan mely készségeket és jellemzőket várják

majd el tőlük.

Pedagógiai célja: A diákok tisztább önképpel rendelkezzenek, amely a számukra megfelelő

szakmai pálya kiválasztását teszi lehetővé.

Időkeret: 60 perc

Szükséges eszközök: fénymásoló, álláshirdetések helyi és országos újságokból/napilapokból,

tanári/tréneri jegyzetek:

1. Kérd meg az osztályt, hogy ötleteljenek az alábbiakról és vitassák meg ezeket:

a) készségnek számít a ……. – mondjanak rá példát

b) személyes jellemzőnek számít a ……. – mondjanak rá példát

c) Miért ilyen fontosak a személyes készségek és jellemzők? Kinek fontosak?

d) Menjetek végig a készségek és jellemzők listáján (mindegyik diáknak van a

csomagjában egy lista), magyarázzátok el azokat a szavakat, kifejezéseket, amiket

nem ismernek

2. Kérd meg a diákokat, hogy egyénileg töltsék ki a személyes profiljukat. Meg kell nevezniük

a négy legerősebb készségüket és jellemzőjüket, és példával kell alátámasztaniuk, hogy

mikor használták ezeket sikerrel.

3. Oszd fel az osztály tagjait kis csoportokra, mindegyik csoportnak adj 4 munkakört (lapot)

és kérd meg a csoportot arra, hogy azonosítsák azokat az egyéni készségeket és személyes

jellemzőket, amiket szerintük a munkaadók elvárnak a jelöltektől ezeknél a munkaköröknél.

Soroljanak fel minél több készséget, jellemzőt!

Kérd meg a csoportokat arra, hogy ismertessék, mire jutottak, és ezt a többi csoporttal

közösen vitassák meg.

Válaszok

1a. A személyes készség az a képesség, hogy valaki meg tud csinálni valamit – konkrét

példákhoz lásd a készségek és jellemzők listáját.

1b. A személyes jellemző egy jellemvonás - konkrét példákhoz lásd a készségek és jellemzők

listáját.



2015-1-PL01-KA202-016802


1c. A személyes készségek és jellemzők fontosak a munkaadók, főiskolák, egyetemek és

gyakorlati munkavégzésre épülő oktatási intézmények számára. Manapság már sok

jelentkezési lapon arra kérik a jelöltet, hogy a végzettségen és tapasztalatokon kívül nevezze

meg a készségeit és a személyes jellemzőit is.

Készségek és személyiségjegyek (lehetséges válaszok):

Egyéni készségek/képességek Személyiségjegyek

információ elemzése nyugodt

sportolás magabiztos

térképolvasás érzékeny

kommunikáció pontos

tervezés/alkotás felelős

memória lelkiismeretes

gondoskodás erős akaratú

gépjavítás csapatjátékos

elsősegély elszánt

rajzolás/festés nagy munkabírású

éneklés megbízható

problémamegoldás szervezett

becslés vállalkozó szellemű

tények begyűjtése barátságos

kétnyelvűség jó vezető

IKT készségek lelkes

pénzgazdálkodás alkalmazkodó

fejszámolás türelmes

munkaszervezés (saját) megfontolt



2015-1-PL01-KA202-016802


2. feladat Egyéni profil

Írd le a négy legerősebb személyes készségedet és jellemződet és támaszd alá mindegyiket

példával is! Mutasd be, milyen helyzetben tudtad ezeket kamatoztatni.

Készségek Személyiségjegyek

1_____________________________

_______________________________

Indoklás_______________________

______________________________

______________________________

1 _____________________________

_______________________________

Indoklás________________________

______________________________

______________________________

2 _____________________________

_______________________________

Indoklás_______________________

______________________________

2 ____________________________

_______________________________

Indoklás_______________________

______________________________

______________________________

3 ______________________________

_______________________________

Indoklás_________________________

______________________________

______________________________

3 _____________________________

_______________________________

Indoklás_______________________

______________________________

______________________________

4 _____________________________

_______________________________

Indoklás ________________________

______________________________

______________________________

4 ____________________________

_______________________________

Indoklás _______________________

______________________________

______________________________



2015-1-PL01-KA202-016802


3. feladat – Hogyan dicsérjünk és hogyan fogadjuk a dicséretet?

Ez a téma az asszertivitási tréninghez jól illeszkedik, mivel lehetőséget biztosít a diákoknak

arra, hogy kifejezzék elégedettségüket kollégáikkal, elért eredményeikkel vagy a kiállított

tárgyakkal kapcsolatban, kifejlesszék a kritikus gondolkodás képességét és javuljon a

megfigyelőképességük.

Helyzet: “Milyen szép a cipőd!”

A diák megfigyeli a mellette álló társa öltözékének bizonyos jellemzőjét és megdicséri. A

megdicsért diák is ugyanezt teszi a mellette állóval, és így tovább, amíg mindenki sorra nem

kerül.

Amikor dicséretben részesülnek, akkor tudniuk kell, hogy ezt hogyan lehet megfelelően

fogadni.



2015-1-PL01-KA202-016802


4. feladat: Munkaalkalmasság

Munkaalkalmasság – azoknak a tényezőknek a kombinációja, amelyek lehetővé teszik az

egyén számára, hogy elmozduljon a munkavállalás felé vagy munkába is álljon, megtartsa

munkáját illetve előrelépjen a karrierjében.

Az egyének munkaalkalmassága az alábbi tényezőktől függ:

1. Személyes jellemzők (beleértve a megfelelő ismereteket és készségeket)

2. Hogyan jelennek meg ezek a személyes jellemzők a munkaerőpiacon?

3. Környezeti és társadalmi kontextus (ösztönzők és lehetőségek arra, hogy felfrissítse

és továbbfejlessze meglévő ismereteit és készségeit)

4. A gazdasági helyzet

forrás: CEDEFOP, 2008, based on Scottish Executive, 2007; The Institute for

Employment Studies, 2007

A 2. pontra összpontosítunk (Hogyan jelennek meg ezek a személyes jellemzők a

munkaerőpiacon?):

Keresse meg a kiválasztott munkakör leírását (a régióban legyen elérhető), a foglalkozást

(internetes keresés), illetve, hogy milyen végzettséget és kompetenciákat várnak el az adott

pozícióhoz.

Vessék össze az igényelemzés eredményeivel.



2015-1-PL01-KA202-016802


A Világgazdasági Fórum (WEF, 2016) szerint “a diákok csaknem egyötödének nem sikerül

elsajátítania az alapvető készségek minimális szintjét, ami a sikeres munkavállalás feltétele”.

Ez az aggasztó mutató elsősorban a 25 évnél fiatalabbakat érinti.

A McKinsey jelentés (2011) szerint pedig a vállalatok 64%-a számolt be arról, hogy azért nem

tudtak betölteni bizonyos pozíciókat, mert nem találtak megfelelő képzettségű/végzettségű

jelöltet.

A készségek egyenlőtlensége (ez a munkaadók elvárásai és a munkavállalók készségei közötti

eltérést jelenti) a gazdasági válságot követően megnőtt, lehet, hogy maga a válság is

súlysobította a már meglévő nehézségeket.

Egy másik lehetséges magyarázat lehet, hogy a végzettségek terén is egyenlőtlenség

tapasztalható, vagyis, hogy a munkavállalók végzettsége alacsonyabb vagy magasabb a

munkaadók által elvárt végzettségnél. Ez az egyenlőtlenség hosszú távon is fennállhat és

nem csak a munkavállalókra, de a vállalatokra és az egész gazdaságra is hatással lehet.

A gazdasági élet számos szereplője pártolja azt, hogy formálisan is előírják a szakmai

gyakorlatot vagy a munkahelyen történő képzést, ami megkönnyíti a fiatalok számára, hogy

kapcsolatot hozzanak létre a munkaerőpiac szereplőivel és a leendő munkájukhoz

kapcsolódó készségeket sajátítsanak el. Vannak egyéb javaslatok is, amelyek szerint

lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az oktatási rendszer által

tanított illetve a munkaadók által elvárt készségek közötti különbséget az oktatási rendszer

továbbfejlesztésével, hogy jobban tudjon reagálni a munkaerő-piaci elvárásokra, és

biztosítani tudja azt, hogy a diákok tanulmányaik elvégzését követően azokkal a készségekkel

rendelkezzenek, amikkel munkába is tudnak állni. Egyes vélemények szerint a teljes

munkavállalási életciklus alatt folyamatosan új készségekre kell szert tenniük és ezért

lépéseket kell tenni.

Tehát a humán tőke fejlesztésére van szükség, hogy a készségek továbbfejlesztésével

javuljon a munkaalmasságuk, amit úgy lehet biztosítani, ha a lehető legkisebbre csökken az

eltérés a jelöltek készségei és a munkaerő-piaci elvárások között. Kulcsfontosságú, hogy a

fiataloknak az iskolában olyan készségeket tanítsanak meg, amelyek relevánsak a

munkaerőpiacon, továbbá, hogy ezeket a készségeket a fiatal munkavállaló

továbbfejleszthesse a munkája során, hogy a munkaadóknak valóban hasznára legyen. A

dinamikus munkaerőpiacokon az embereket nemcsak a tanulmányaik végeztével állítják új

kihívások elé, amikor kilépnek a munkaerőpiacra, hanem minden egyes alkalommal, amikor

Hogyan tud a munkavállaló megfelelni a piaci igényeknek?



2015-1-PL01-KA202-016802


állást váltanak. A munkaadóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen fontos, hogy az

adott állás elvárásaihoz tudják igazítani a készségeiket.

Ahogy már korábban is leírtuk, az iskoláknak át kell alakítani az oktatási programjukat ahhoz,

hogy megfelelhessenek a munkaerő-piaci elvárásoknak. A tanárokra és a trénerekre pedig

kulcsszerep hárul ebben, mivel nekik kell megfelelően terelni a diákokat ahhoz, hogy a

munkaadók által elvárt készségeket fejlesszék, illetve nekik kell felhívni a diákok figyelmét

arra is, hogy milyen sokat nyerhetnek azzal, ha a saját tanulásukba fektetnek be.

Ha a hivatalos állásfoglalást nézzük, akkor bőven van mit tenni. De mit tehet a munkavállaló

azért, hogy meg tudjon felelni a munkaerő-piaci elvárásoknak és ezáltal mérsékelni tudja a

munkanélküliek arányát, ami jelenleg kimagaslóan magas a fiatal munkavállalók körében?

A fiataloknak és a diákoknak ismerniük kell arra az üzleti szektorra vonatkozó munkaerő-piaci

információkat, amelyikben dolgozni szeretnének (lásd. Mit lehet megtudni a munkaerő-piaci

információból? - 5. o.).

A diákoknak hatékonyabban és eredményesebben kell megkeresniük az álláslehetőségeket

és azt is meg kell tanulniuk, hogyan tekintsenek a muinkaerőpiaci információkra és hogyan

értelmezzék azt. Ha a tanulók/fiatal munkavállalók fel akarnak készülni arra, hogy kilépjenek

a munkaerőpiacra, akkor tudniuk kell, hogy melyik az a szakmai irány, ahol a legjobb

álláslehetőségeket kínálják, milyen állásokat hirdetnek, milyen bérezést kínálnak, milyen

végzettséget várnak el, valamint egyéb hasznos információkat is.

A fiatalok figyelmét külön fel kell hívni annak a fontosságára, hogy önállóan fejlesszék a

készségeiket, hogy keressék a plusz tanulási lehetőségeket és munkatapasztalatokat. Ha

belekóstolnak a munka világába, akkor a tanulók/fiatal munkavállalók többet tudnak meg a

saját személyiségükről, érdeklődésükről, készségeikről, arról, hogy milyen elveket vallanak,

illetve, hogy miben kell változniuk ahhoz, hogy sikeresek lehessenek. Ezzel ki tudják

egészíteni mindazt, amit az iskolában tanultak és gazdagítja az önéletrajzukat is.

Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága (2009) szerint a munkaerőpiac

folyamatosan változik, ezért a munkavállalóktól elvárt készségek is folyamatos átalakuláson

mennek keresztül, tehát egyre fontosabbá válik, hogy a munkavállalók transzverzális

kulcskompetenciákat sajátítsanak el, őket is élethosszig tartó tanulási folyamat jellemezze és

képesek legyenek új készségek kifejlesztésére. A meglévő készségek továbbfejlesztése is

kulcsfontosságú ahhoz, hogy mérsékelni lehessen a munkaerőpiacon tapasztalható krízist, ez

minden munkavállaló érdeke.

Ha a tanulók/fiatal munkavállalók a tanulmányaik vagy képzésük során már vettek részt

külföldi programokban (pl. Erasmus vagy Leonardo), akkor a munkávállalásuk idején is

nyitottabbak lesznek és nagyobb mobilitásra lesznek képesek. A munkaerő szabad áramlása



2015-1-PL01-KA202-016802


lehetővé teszi, hogy sokkal kisebb legyen az eltérés az emberek készségei és a felkínált

álláslehetőségek elvárásai között.

Ha világos, egyértelmű információ áll rendelkezésre a munkaerő-piaci elvárásokról és

készségekről, akkor ez fokozza az emberek mobilitását és csökken az eltérés a fiatal

munkavállalók készségei és a felkínált álláslehetőségek elvárásai között.

Tehát összegezve megállapíthatjuk, hogy ha a fiatal munkavállaló meg akar felelni a

munkaerő-piaci elvárásoknak, akkor:

Fel kell kutatnia és értelmeznie kell a munkaerő-piaci információt, hogy tudja, mely

szakmákban kínálnak jobb állásokat, milyen állásokat kínálnak, mi a jellemző bérezés,

milyen végzettséget és készségeket várnak el.

Mindig készen álljon arra, hogy továbbfejlessze meglévő készségeit és újakra

tegyen szert, hogy lépést tudjon tartani az iparág fejlődésével, ahol munkát szeretne

vállalni és kövesse a technika fejlődését is. A vállalatok mindig tárt karokkal fogadják

azokat az embereket, akik nyitottak a tanulás iránt.

Ún. “puha faktorokkal” rendelkezzen, úgymint kitartás, empátia,

problémamegoldás, időgazdálkodás és csapatmunka. Ezek a készségek segítenek a

munkavállalónak abban, hogy javítsa társas interakcióját kollégáival és a tágabb

környezetével is.

Legyen munkatapasztalata, hogy többet tudjon meg önmagáról és arról is, hogy mit

várnak el egy konkrét munkakör betöltéséhez, ami jól kiegészíti azt, amit az iskolában

sajátított el. Ez a munkatapasztalat lehet például önkéntes vagy nyári munka is.



2015-1-PL01-KA202-016802


3. feladat: Karrierterv

A diákok az alábbi információk felhasználásával alkossák meg karriertervüket:

A helyi munkaerőpiac elvárásai

A szakma leírása

A munkaadók elvárásai

Jelenleg mely készségekkel és végzettséggel rendelkezik?

Mire kell szert tennie, megtanulnia, fejlesztenie stb.?

Mennyi időre van szüksége mindehhez?

A tanárok és a tanácsadók ezt a feladatot a tanteremben

is elvégezhetik diákjaikkal, segíteni tudnak nekik az

önértékelés elvégzésében és a munkaerő-piaci

információk megkeresésében.



2015-1-PL01-KA202-016802



ELŐFELTÉTEL A munkaerő-piaci elvárások megértése; a különböző közösségi oldalak ismerete

TARTALOM

Hogyan lehet felvenni a kapcsolatot a

munkaadókkal – állásajánlatra

jelentkezés

A kapcsolatépítés fontossága

Mit tehetnek az iskolák azért, hogy

áthidalják a különbséget a diákok és a

munkavállalók között


flipchart

számítógép

hangszóró

internet kapcsolat

FELADATOK

1. feladat Hogyan lehet állást keresni?

Például: cégek felkeresése, jelentkezés leadása, saját hirdetés feladása,

internetes keresés - szerinted melyik a legjobb?

2. feladat A kapcsolatépítés megtervezése

Például: hívd meg a cég képviselőjét az iskolába, hogy beszéljen a toborzási

módszereikről, kérjetek tőle ötleteket vagy azt, hogy szervezze meg, hogy

felkereshessétek a céget.

3. feladat Szervezz “állásbörzét” (szimulációt) az iskolában

Hívj meg amennyi munkaadót csak tudsz, kezdeményezd a párbeszéd

megkezdését a munkaadók és a diákok között, bátorítsd a diákokat arra, hogy

kiemeljék erősségeiket (önmenedzselés).

FORRÁSOK

weboldalak:

https://careerservices.princeton.edu/undergraduate-learnerss/making-

connections/meeting-people/potential-employers;

http://www.leedsbeckett.ac.uk/connecting-with-employers/;

https://beam.stanford.edu/learners/connect-employers-and-alumni;

videók:

https://www.youtube.com/watch?v=RxizA3XzX9I;

https://www.youtube.com/watch?v=hNswremnpe8;


FELMÉRÉS

MÓDJA

Mérd fel a tevékenység eredményességét:

https://careerservices.princeton.edu/undergraduate-studentss/making-connections/meeting-people/potential-employers

https://careerservices.princeton.edu/undergraduate-studentss/making-connections/meeting-people/potential-employers

http://www.leedsbeckett.ac.uk/connecting-with-employers/

https://beam.stanford.edu/students/connect-employers-and-alumni

https://www.youtube.com/watch?v=RxizA3XzX9I

https://www.youtube.com/watch?v=hNswremnpe8




2015-1-PL01-KA202-016802


a diákoktól és a meghívott munkaadóktól kapott visszajelzés alapján.

1. Mik a legfontosabb dolgok, amiket elsajátítottál a feladatok során (diákok

és munkaadók)?

3. Étékeld a tanárod munkáját 1-5-ös skálán az alapján, hogy mekkora hatást

gyakorolt és mennyire volt hasznos az alábbi területeken. Karikázd be azt a

számot, amelyik a véleményedet tükrözi.


terület 1 2 3 4 5

Hasznos a mindennapi munkában ( diákok és


Arra ösztönöz, hogy tovább képezd magad, új

képesítéseket szerezz (diákok) 1 2 3 4 5

Az iskolákkal történő együttműködés elmélyítését

segíti elő (munkaadók) 1 2 3 4 5

Önértékelés:

- Releváns információ nyújtása, a feladatok és tartalmuk megértése, a

diákok igényeinek ismerete.

- Aktív részvétel a kapcsolatépítésben.

SZÓCIKK

Kapcsolatépítés, azaz szakmai kapcsolati háló kiépítése (minél nagyobb, annál

jobb), ami javítja annak az esélyét, hogy az egyént alkalmazzák a

munkerőpiacon.



2015-1-PL01-KA202-016802


BEVEZETÉS

Most, hogy már egy kicsit többet tudunk a munkaerő-piaci elvárásokról, valamint arról, hogy

mennyire fontos, hogy valaki ezekkel tisztában legyen, azt is fontos megismerni a diákoknak,

hogy miként vehetik fel a kapcsolatot a munkaadókkal, hogy a tanulók/fiatal munkavállalók a

legmodernebb eszközök, lehetőségek használatával jelentkezhessenek egy álláslehetőségre.

A tanulóknak/fiatal munkavállalóknak ki kell tűnniük a többi jelölt közül, nemcsak a

készségeikkel, hanem azzal is, hogyan állnak az álláskeresés kihívásaihoz. Ez a hozzáállás

abban is megnyilvánul, ahogyan felveszik a kapcsolatot a munkaadókkal: a kísérőlevélben, a

LinkedIn profiljukban, milyen információt tüntetnek fel az önéletrajzukban, személyesen

felkeresik-e a céget, hogy bemutatkozzanak és megmutassák magukat stb.

A tanulók/fiatal munkavállalók számos módon felvehetik a kapcsolatot a munkaadókkal és

ebben az iskolák is jelentős szerepet játszhatnak, kapcsolati hálót építhetnek ki különböző

cégekkel és ezáltal hidat képezhetnek a diákok és a munkaadók között.

Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy ezt hogyan lehet megtenni, hogyan lehet ezzel

kapcsolatos tudást átadni a tanároknak és a trénereknek, amelyek felhasználásával –

reméletőleg – jobban tudják terelni a tanulókat/fiatal munkavállalókat, hogy eredményes

legyen az álláskeresésük és sikereket érhessenek el a választott területükön.



2015-1-PL01-KA202-016802


Már elmúltak azok az idők, amikor egy jelölt írhatott egy levelet egy cégnek vagy csak úgy

besétálhatott hozzájuk, hogy bemutatkozzon és állásra jelentkezzen.

Manapság, a technológia fejlődésével és a közösségi oldalak térnyerésével már sokkal

könnyebben meg lehet ismerni egy iparág különböző vállalatait, sokkal könnyebb felvenni

velük a kapcsolatot és állásra is sokkal könnyebben lehet jelentkezni.

Mindazonáltal fontos, hogy ismerjék ezeket az eszközöket és azt is tudják, ezek segítségével

hogyan vehetik fel hatékonyan a kapcsolatot a munkaadókkal. A közösségi oldalak különféle

eszközeinek használata nem csak a jelölt motivációjáról árulkodik a munkaadónak, hanem

azt is megmutatja, hogy a jelölt az internetet is tudja megfelelően használni – amit a mai,

digitális világban nagyra értékelnek a cégek.

Mit kell tudnia a jelöltnek, mielőtt kapcsolatba lépne a munkaadókkal?

Azután, hogy elkészítette azoknak a vállalatoknak/munkaadóknak a listáját, amelyekkel

kapcsolatba akar lépni, de még mielőtt felvenné velük a kapcsolatot, a jelöltnek tudnia kell,

hogy az általuk kínált álláslehetőségek megfelelnek-e a karrierterveinek, illetve azt is, hogy

mely vállalatok/munkaadók keresnek új alkalmazottakat. Ezen információ megszerzéséhez a

diákok felhasználhatják a munkaerő-piaci információt vagy egyéb forrásokat is, mint a céges

honlapokat vagy az iparágban dolgozók véleményeit.

Az iskolákban történő kariertanácsadói szolgálatnak információt kell nyújtania a

munkahelyet vagy állást kereső diákoknak.

Rendkívül fontos, hogy a jelölt proaktívan álljon a kereséshez. Ha ő maga veszi fel a

kapcsolatot egy céggel és megmutatja a HR-esnek, hogy mivel rendelkezik, ahelyett, hogy

egy kínálkozó alkalomra várna, már önmagában jelentős előnyt jelenthet.

Ha személyesen mutatkozik be a HR vezetőnek, akkor a jelöltnek gondosan ügyelnie kell a

megjelenésére. Az első benyomás akkor is rendkívül fontos, ha csak az önéletrajzát vagy egy

motivációs levelet ad le, és jelentősen növelheti vagy ronthatja a jelölt esélyét arra, hogy

eljusson az állásinterjúig. A nonverbális kommunikáció rendkívül fontos, és sokkal több

információt árul el valakiről mintsem elsőre feltételeznék (ez az állásinterjúkra is érvényes).

Végül, amikor a jelölt megírja az önéletrajzát vagy a motivációs levelét, akkor fontos, hogy

ezzel fel tudja kelteni a munkaadók figyelmét. Még az sem jelent hátrányt, ha az illető nem

rendelkezik korábbi munkatapasztalattal. Az a fontos, hogy hatásos önéletrajzot/motivációs

Hogyan lehet felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal – állásra jelentkezés

módjai



2015-1-PL01-KA202-016802


levelet írjon. Egy általános motivációs levél nem elegendő. Közvetlenül a címzettnek kell

szólnia és különböznie kell az összes többitől.

Az önéletrajznak/motivációs levélnek egy rövid, 3-4 mondatos összegzéssel kell kezdődnie,

amiben a jelölt összefoglalja, hogy ő kicsoda, mi a célja és a jövőképe a vállalatnál, és azt is

alátámasztja, hogy miért tudna tökéletesen illeszkedni a vállalati kultúrához. A korábbi

munkatapasztalattal nem rendelkező jelöltnek a készségeit (csak azokat, amikkel valóban

rendelkezik) és az iskolai végzettségét kell kiemelnie.

Ami a tapasztalatok részt illeti, a szakértők azt javasolják a munkatapasztalattal nem

rendelkező jelöltek számára, hogy újra a készségeikre összpontosítsanak, hivatkozzanak a

munkaköri leírásban elvártakra és újra emeljék ki azokat a készségeket, amelyeket az

összegzésben is megemlítettek (pl. időgazdálkodás: az iskolai újságban soortszerkesztőként

minden héten el kellett készülnie lapzártáig). Fontos, hogy leírja azt is, milyen tanfolyamokon

vagy iskolai projektekben vett részt, önkéntes munkát vállalt vagy mit csinált az iskolai

feladatain kívül (ha volt ilyen) ami kapcsolódhat ahhoz az álláshoz, amire jelentkezik.

Egy jól megírt önéletrajz jól kiemeli a jelölt készségeit és valós potenciálját alkalmazottként.

Az állásra jelentkezés módjai

(forrás http://www.manpowergroupsolutions.com - Making the Connection: Best Practices in Candidate

Experience)

A ManPower Group szerint a közösségi oldalakat jelentik a jelöltek által leggyakrabban

használt álláskeresési eszközt, ezen a módon veszik fel a leggyakrabban a kapcsolatot a

jelenlegi vagy korábbi munkavállalókkal, így értesülhetnek azonnal az új álláslehetőségekről.

A munkaadók is arra használják, hogy többet megtudjanak a jelöltről. A közösségi oldalakon

található információ kiegészíti azt, amit a jelölt feltüntetett az önéletrajzában/motivációs

levelében és megkönnyíti a munkaadók jelöltek közötti választását (Forbes, 2013).

http://www.manpowergroupsolutions.com/



2015-1-PL01-KA202-016802


A CareerBuilder.com szerint a munkaadók 37%-a használja a közösségi oldalakat:

potenciális jelöltek felkutatására,

annak ellenőrzésére, hogy a jelölt megfelelő szakmai színvonalon mutatja-e be

önmagát

annak megismerésére, hogy a jelölt jól illeszkedik-e a vállalat kultúrájába

arra, hogy többet tudjanak meg a végzettségéről.

Kulcsfontosságú, hogy valaki kitűnjön a sorból, mivel csak így hívhatja fel magára a figyelmet,

így hívhatják be állásinterjúra, úgyhogy a jelölteknek különösen gondosan kell kiválasztaniuk,

hogy mit posztolnak a közösségi oldalakon – azt is, hogy mit posztolnak és azt is, hogyan.

Továbbá azt, hogy kikkel lépnek interakcióba, mivel ez komoly hatással van arra, hogy a

felvételért felelős vezető hogyan ítéli meg a jelöltet.

Mindegyik közösségi oldalnak megvan a maga jellegzetessége. Felsoroltuk a

legfontosabbakat és azt is összeszedtük, hogyan aknázhatják ki az ezekben rejlő

lehetőségeket a tanulók/álláskeresők:

Facebook

(Minden negyedik toborzó talált már jelöltet a Facebookon – forrás: Kelly Services)

A diákok/álláskeresők körében a leggyakrabban használt közösségi oldal a Facebook. Egyesek

szerint a személyes profilt nem szabad összekeverni a szakmai profillal, úgyhogy vannak, akik

két különböző profilt is fenntartanak, különböző céllal. A felhasználók arra használhatják

szakmai profiljukat, hogy kapcsolatba lépjenek cégekkel, vagy velük megegyező érdeklődésű

emberekkel és kialakítsanak egy hálózatot, amin nagyobb eséllyel értesülnek az

álláslehetőségekről és az üzleti trendekről.

De ez nem feltétlenül szükséges, ha a felhasználó odafigyel arra, hogy mit posztol és

különválasztja, priváttá teszi a személyes tartalmakat (a megfelelő Facebook beállítások

megadásával) és csak a munkahelyét, lakhelyét, készségeit/érdeklődési körét osztja meg

mindenkivel.

Ha valaki aktív a közösségi oldalakon, akkor ez kulcsfontosságú része lehet önmaga előtérbe

helyezésének és/vagy annak, hogy megossza másokkal egy adott iparággal kapcsolatos

ismereteit. Fontos, hogy a jelöltek megfelelő tartalmat posztoljanak és pozitív, barátságos

képet fessenek magukról, mivel a munkaadók ezt értékelik. Óvakodjanak a túlzott

mennyiségű tartalomtól és a kendőzetlen kommentektől.

Az alábbiakban néhány javaslatot fogalmaztunk meg azzal kapcsolatban, hogy a jelöltek

hogyan hozhatnak létre egy olyan profilt, amit álláskeresésre használhatnak illetve

felhívhatják magukra a munkaadók figyelmét:



2015-1-PL01-KA202-016802


A profiladataid a szakmai karriered tényeivel töltsd ki – a Facebookon könnyen és

elegánsan lehet feltüntetni a munkahelyi tapasztalatokat, eredményeket. Kattints a

“profil szerkesztése” és a képernyő tetején meglátod a “munkahely és végzettség”

gombot, ahol a jelölt felsorolhatja eddigi feladatköreit, eredményeit

Ismerősök kategorizálása – a felhasználók az “ismerősök” gomb fölé helyezve a

kurzort egy szakmai ismerős neve mellett egy sor opció jelenik meg, köztük az “új

lista” létrehozása opció. A jelölt létrehozhat egy “szakmai” vagy “munka” nevű listát,

amire azokat az ismerőseit helyezheti el, akikkel szakmai kapcsolatban áll.

Tartalom posztolása és reakció mások posztjaira – A jelöltek személyes illetve szakmai

tartalmakat is posztolhatnak az érdeklődési körükről. A reciprocitás rendkívül fontos.

Egy szakmabeli ismerős kommentjének “like-olása” közelebb hozza az embereket

egymáshoz.

Kapcsolatépítés – Ha a felhasználó begépeli egy cég nevét a keresőbe és még egyszer

rákattint a kurzorral a keresőre, akkor egy leugró listában megjelenik az alábbi opció is

“az X cégnél dolgozó ismerőseim”. A menüpontra klikkeléssel megtekintheti azokat az

ismerőseit, akik ennél a cégnél dolgoznak. Ezen ismerős listája alatt egy másik opció is

feljön, az “ismerőseim ismerősei, akik ennél a cégnél dolgoznak”. Erre a pontra

klikkelve a felhasználó növelheti a kapcsolati hálóját.

LinkedIn

(a toborzó cégek 93%-a használja a LinkedInt a tehetségek megtalálására – forrás: Kelly

Services)

A LinkedIn pont az a hálózat, ahol a szakemberek és a toborzók találkoznak, gyakorlatilag egy

online önéletrajz-gyűjtemény.

Ha a jelölt ütős profilt akar, hogy így vegye fel a munkaadókkal a kapcsolatot, akkor a lehető

legkevesebb mondatban írja le, rögtön térjen a tárgyra (a kevesebb több!).

Melegen ajánlott, hogy a profiljuk igazodjon az iparági elvárásokhoz és úgy alakítsák ki a

profilt, hogy az megfeleljen a keresett állás elvárásainak. Érdemes kiemelni a készségeket,

érdeklődést és a korábbi munkatapasztalatokat.

A jelölt profiljának gazdagításához fontos ajánlást kérni a kollégáktól, valamint kontextusba

helyezni a profilon felsorolt valamennyi végzettséget és tapasztalatot.

Ha a jelöltet egy adott munka érdekli, akkor megpróbálhatja felvenni a kapcsolatot

közvetlenül a felvételért felelős vezetővel a LinkedInen keresztül. Ha pedig már

megbeszéltek egy interjú időpontot, akkor a jelölt a LinkedInen többet tudhat meg azokról az

emberekről, akik az interjút fogják lefolytatni vele. A LinkedIn profillal rendelkező jelölteket

sokkal könnyeben találják meg a munkaadók.



2015-1-PL01-KA202-016802


A LinkedIn lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy cikkeket posztoljanak vagy linkeket

osszanak meg, kommenteljék más felhasználók posztjait. A jelöltnek aktívnak kell lennie,

számos kapcsolattal kell rendelkeznie, követnie kell cégeket és felhasználói csoportokhoz kell

csatlakoznia. A jelölt aktivitásának intenzitása, különösen a LinkedInen, biztos, hogy szemet

szúr a munkaadóknak.

Twitter

(a toborzók 54%-a használja a Twittert tehetségek felkutatására – forrás: Kelly Services)

Ez a legcsicsergősebb közösségi oldal az összes közül. A Businessnewsdaily.com szerint a

diákok/álláskeresők által követett márkák és emberek közvetlen hatással vannak arra,

ahogyan őket érzékelik, és azt is befolyásolhatja, hogy egy toborzásért felelős vezető

érdemesnek tartja-e őket arra, hogy a vállalatnál dolgozhassanak. A munkaadók arra is

használják a Twittert, hogy “találkozzanak és beszéljenek” a munkavállalókkal.

Amikor valaki állást keres, akkor a tweetjei, retweetjei és válaszainak jelentős részének arra a

témára kell összpontosítania, ami releváns azon cégek számára, ahol dolgozni szeretne. A

megfelelő kulcsszavak és hashtagek használata – amiket az adott szakmai terület képviselői

használnak – és követése rendkívül fontos.

Twitteren is kapcsolatba lehet lépni a toborzókkal, illetve azokkal az emberekkel is, akik már

a potenciális munkaadónál dolgoznak. Érdemes azzal kezdeni, hogy a jelölt ezeknek az

embereknek a tweetjeire, a tweetelt linkek kommentjeire, megosztott gondolataira kezd el

figyelni.

A készségek/képességek felhasználása, az ezekkel nyújtott segítség azt fogja alátámasztani,

hogy ez a diák/álláskereső igenis számba vehető a jelöltek közül.

Jelenleg a közösségi oldalak jelentik a legyakrabban használt eszközét a munkaadók és az

álláskeresők/munkavállalók közötti kapcsolatfelvételnek.

Kulcsfontosságú, hogy valaki tudja, hogyan kell megfelelő Facebook, LinkedIn és Twitter

profilt létrehozni, miként kell interakcióba lépni a többi felhasználóval, hiszen ezek jelentik a

kulcsát annak, hogy hasznos kapcsolatot építhessen ki a vállalatokkal, az ottani kultúrával, a

munkatársakkal, és azt is ki tudja deríteni, hogy mely készségek és milyen iskolai

végzettséget várnak el a jelöltektől.

Ahogy korábban is említettük, az álláskeresők bármikor felkereshetik a cégek honlapját vagy

közösségi oldalon lévő profilját azért, hogy mélyebben megismerjék a vállalatot, kapcsolatba

lépjenek a felvételért felelős vezetővel, jelentkezzenek egy álláshirdetésre vagy akár spontán

jelentkezzenek munkaerőnek.



2015-1-PL01-KA202-016802


A munkaadókkal való kapcsolatfelvétel másik módja ha 15-30 perces informális interjút

készítenek egy olyan szakemberrel, aki az adott szakmai területen dolgozik, akinek egy sor

fontos kérdést tehetnek fel az iparágról és a munkakörről, és bennfentes válaszokat

kaphatnak. Ha a jelölt kiépít egy olyan hálót, amiben professzorok, tanácsadók és céges

honlapok szerepelnek, akkor a közösségi oldalán keresztül is felveheti a kapcsolatot azokkal a

szakemberekkel, akikkel egy efféle interjút szeretne elvégezni.

Melegen ajánlott a diákoknak/álláskeresőknek rendkívül óvatosan mérlegelni, hogy mit

posztolnak és ezt kikkel osztják meg, illetve mit írnak a kommentjeikben, mivel ezeket akár a

leendő/potenciális munkaadóik is láthatják.

A közösségi oldalak nyilvánossága és felhasználóinak száma (nemcsak országosan, hanem az

egész világon) miatt a munkaadókkal és a cégekkel történő kapcsolatfelvétel leginnovatívabb

módját jelentik.

Vannak jelöltek, akik vizuális önéletrajzot hoznak létre, amit feltöltenek a YouTube-ra, vagy

egyéb, innovatív és kreatív módon tálalják önéletrajzukat.

A legfontosabb, hogy a jelölt jól tájékozott legyen és kitűnjön a többiek közül. Ezekkel az

eszközökkel mindezt könnyen el lehet érni.



2015-1-PL01-KA202-016802


1. feladat

Célja – Megtalálni a munkakeresés módjait

Példa – Cégek személyes felkeresése, jelentkezés leadása, saját hirdetés feladása, internetes

keresés. Válaszd ki a számodra legmegfelelőbbet!



2015-1-PL01-KA202-016802


A tanulmányok szerint az állásszerzés leggyakoribb módja, ha valaki ismer valakit egy cégnél,

vagy van valamilyen kapcsolata az adott céggel.

A Kelly Services állásközvetítő cég szerint iparágtól és országtól függően, akár az

álláslehetőségek 60%-80%-át meg sem hirdetik. “A kapcsolati hálón belül töltik fel az üres

pozíciókat” (Kelly Services).

Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a fiatal munkavállalónak/jelöltnek nem szabad

álláshirdetéseket keresnie. Azt viszont igenis jelenti, hogy minél intenzívebb kommunikációt

folytatnak az érdeklődési területükön dolgozó emberekkel, annál nagyobb eséllyel találnak

majd állást ezen a területen.

A modern technológia jelentősen megkönnyítette és jóval hatékonyabbá tette a

tanulók/fiatal munkavállalók számára egy saját kapcsolati háló kiépítését. A közösségi

oldalak használata komoly előnyöket kínál az álláskeresés során, ahogy azt már korábban

kifejtettük.

A kapcsolatépítésnek köszönhetően a jelölt előbb-utóbb találkozik egy olyan céggel,

amelyiknél van betöltetlen állás, amit meg sem hirdetnek, vagy lehet, hogy további ötleteket

kap arra, hogy mi a legmegfelelőbb módja az állásra jelentkezésnek, vagy az önéletrajzát úgy

tudja megírni, hogy az tökéletesen megfeleljen az adott cég elvárásainak. Az iparág

szakértőivel illetve az adott területen dolgozó szakemberekkel történő kapcsolattartás

segítségével azt is megtudhatják, hogy a meglévő készségeik, ismereteik, képességeik

elegendőek-e ahhoz, hogy jó eséllyel jelentkezzenek egy meghirdetett állásra.

A kapcsolati háló kiépítésének egyértelműen prioritást kell jelentenie az álláskereső

tanulók/fiatal munkavállalók számára.

A kapcsolatépítés olyan kapcsolatotokra épül, melyek alapja a bizalom. Ha valaki jó

kapcsolatot ápol egy ismerősével, akkor ő fog az eszébe jutni akkor, amikor segíteni tud neki

valamiben. Kölcsönös dologra épül, mindenki segít a másiknak, hogy ezáltal önmagát is

segítse.

Persze csak akkor működik, ha a jelölt hajlandó beszélgetésbe elegyedni másokkal, tehát

nem lehetnek gátlásai ezen a téren, de azért az is fontos, hogy mindig gondosan

megválogassa a szavait és figyeljen a testbeszédére is, hogy mindkettővel magabiztosságot

sugározzon.

A tanulóknak/fiatal munkavállalóknak proaktívan kell ismerkedniük másokkal. Ezt akár úgy is

megtehetik, hogy beszédbe elegyednek valakivel egy állásbörzén vagy egy szakmai

A kapcsolatépítés jelentősége



2015-1-PL01-KA202-016802


konferencián. Vagy online részt vehetnek LinkedIn rendezvényeken vagy szakmai

folyóiratokban is kereshetnek olyen rendezvényeket vagy csoportokat, ahol elkezdhetik

kiépíteni kapcsolati hálójukat.

Ha az álláskeresés nem alakul egyből pozitívan, a tanulóknak/fiatal munkavállalóknak akkor

is meg kell őrizniük pozitív hozzállásukat, mert csak így maradnak nyitottak, így maradnak

megközelíthetőek. A lényeg, hogy minden kapcsolatépítési alkalmat úgy kell felfogni, hogy ez

egy újabb alkalom arra, hogy valami újat vagy érdekeset tanuljanak.

Fontos az is, hogy kialakítsanak egy kapcsolatépítési stratégiát. A tanulók/fiatal

munkavállalók kialakíthatnak egy gyors bemutatkozást, amiben elmagyarázzák, kik is ők és

mit is akarnak csinálni, és aztán jól begyakorolják ezt a bemutatkozást, hogy a következő

rendezvényen vagy esményen már fesztelen természetességgel tudják prezentálni magukat.

Számos olyan kapcsolat van, ami nem személyesen, hanem a közösségi oldalakon keresztül

jön létre. A Twitter vagy a Facebook használatával a tanulók/fiatal munkavállalók továbbra is

tarthatják a kapcsolatot azokkal, akikkel már személyesen is találkoztak vagy azokkal, akikkel

közös az érdeklődési körük, céljuk.

Ha a diáknak van lehetősége bármely munkalehetőségre, függetlenül attól, hogy ez egy nyári

munka, részmunkaidős állás vagy önkéntes munka, vagy akár lehetősége van arra, hogy

külföldön szerezzen tapasztalatot Leonardo da Vinci vagy Erasmus programokkal, akkor

különösen fontos, hogy kapcsolati hálót építsen ki az itt megismert emberekkel, mivel rájuk

hivatkozhat a későbbiekben is.

Az alábbiakban felsoroltunk néhány javaslatot arra, hogyan lehet kapcsolati hálót kiépíteni:

Segíteni kell a tanulóknak/fiatal munkavállalóknak kitalálni, hogy mit is szeretnének,

mielőtt kapcsolatépítésbe fognak.

Segíteni kell nekik rájönni, hogy milyen referenciákkal rendelkeznek (család, barátok,

ismerősök) és meg kell kérni őket arra, hogy írják le, kiket ismernek fontos helyeken.

Magyarázd el nekik, hogyan kezdhetnek el kapcsolatokat kiépíteni (legyenek őszinték

és visszafogottak, tanácsot kérjenek, ne álláslehetőséget, pontosan fogalmazzák meg,

mit is szeretnének).

Ha a kezdeti kapcsolatépítést követően a diák/fiatal munkavállaló nem érzi úgy, hogy az

erőfeszítései kifizetődtek, akkor fontos kiértékelni, hogy min kell változtatnia ahhoz, hogy az

igényeinek megfelelően alakíthassa át a kapcsolati hálóját.



2015-1-PL01-KA202-016802


Az alábbi változtatásokat lehet végrehajtani:

Szorosabb kapcsolatot ápolni a közeli ismerőseikkel, hogy pótolni tudja a kapcsolati

háló hiányosságait.

Olyan emberekkel bővítsék a hálójukat, akik az érdeklődési körükben, szakterületen,

iparágban dolgoznak vagy érintettek ezekben.

Készüljenek fel a szakirányra, vegyenek részt konferenciákon, olvassák a szakmai

folyóiratokat és ismerkedjenek meg az érdeklődési területük szakzsargonjával.

Váljon szokásukká az új kapcsolatok létesítése

A kapcsolati háló ápolása legalább annyira fontos, mint a kiépítése. Ennek a kulcsa is inkább

a minőség, mintsem a mennyiség. Ha oda tudnak figyelni arra, hogy kellő energiát

fordítsanak a meglévő kapcsolati hálójuk ápolására és fenntartására, akkor a jelöltek fontos

információk, ismeretek és szakértelem birtokába juthatnak és új lehetőségek tárulhatnak fel

előttük.



2015-1-PL01-KA202-016802


2. feladat

Célja – A kapcsolatépítés megtervezése

Példa – Hívd meg egy cég képviselőjét az iskolába, hogy beszéljen a jelenlegi toborzási

módszereikről, adjon ötleteket vagy segítsen megszervezni, hogy a diákokkal

ellátogathassatok a céghez.



2015-1-PL01-KA202-016802


A European Business Forum szakképzésről végzett 2014-es felmérése alapján a résztvevő

vállalatok véleménye szerint az országos szakképzési programokon végzett jelöltek általában

relevánsabb készségekkel rendelkeznek, mint például a felsőfokú végzettséggel rendelkező

jelöltek. Ezt meg is indokolták: számos országban a leendő munkaadóknak komoly

beleszólása van abba, hogy mit tanítsanak a szakképzési intézményekben.

Ezen cégek számára a szakképzési rendszert nagyfokú alkalmazkodóképesség jellemzi, mivel

folyamatosan leköveti a munkaerő-piaci elvárások változásait és az újonnan elvárt

készségeket. Ezért ezek a cégek úgy tekintenek a szakképzettséget szerzett jelöltekre, mint

akik a megfelelő munkavállalói készségekkel rendelkeznek, vagyis megfelelnek a cég

elvárásainak.

A szakképzési rendszerről és oktatási intézményekről alkotott vélemény kulcsfontosságú

annak megértésében, hogy a tanároknak és trénereknek mit kell elvégezni a diákokkal (a

leendő munkavállalókkal) a karrier-tanácsadói szolgálat során. Ennek az alapját kell, hogy

képezze bizonyos európai országok szakképzési intézményeinek oktatáspolitikája.

A CAPE projekt igényfelmérési jelentésében arról is megkérdeztek bizonyos cégeket, hogy a

karrier-tanácsadói szolgálat hogyan tudná javítani a szakképzési intézmények által nyújtott

képzést.

A javasalatok arra utalnak, hogy a vállalatok szorosabb kapcsolatot kívánnak ápolni az

iskolákkal és közvetlenül is szívesen részt vesznek az oktatási programok elkészítésében.

A karrier-tanácsadói szolgálatnak személyre szabottnak kell lennie és helyi szinten kell

kapcsolódnia a valós munkaerő-piaci helyzethez, nem elég, ha elméleti megközelítést

tanítanak és általános szintfelmérőket használnak. Fontos, hogy legyen olyan üzleti

szemléletű tanácsadó, aki propagálni tudja az alábbiakat:

Gyártó üzemek, boltok, irodák felkeresése, különböző szakemberek által tartott

előadások (ezeknek köszönhetően a diákok reálisabban fogják látni leendő

munkahelyüket),

Képzéseket, tréningeket tartanak a diákoknak, hogy erősítsék magabiztosságukat és

arra ösztönözzék őket, hogy fejlesszék szakmai kompetenciáikat,

Több mentorálási programot tartsanak a diákoknak.

A felmérésben részt vevő cégek szerint a szakképzési intézmények oktatáspolitikájának azt is

figyelembe kell vennie, hogy gyakorlatilag kötelező tantárggyá kell tenni a

Mit tehetnek az iskolák azért, hogy áthidalják a távolságot a diákok és a

munkaadók között?



2015-1-PL01-KA202-016802


“karrierorientációt”, amelyben a diákoknak meg lehet tanítani a munkavállaláshoz fontos

készségeket és a megfelelő munkahelyi viselkedést (fejlesztendő területek: pontos érkezés,

instrukciók betartása, önismeret).

Az igényfelmérés eredményei alapján az iskolák már az iskolaévek során bevezethetik a

szakmai gyakorlatszerzést, különféle állásokkal és ezek jellemzőivel ismertethetik meg a

diákokat és támogathatják az önkéntes munka vállalását a diákok körében (ami nemcsak a

készségeik fejlesztésében segít nekik, hanem az önéletrajzukat is gazdagítja).

A felmérésben részt vevő cégek szerint a szakképzési intézményekben erősíteni kell a diákok

tanuláshoz való pozitív hozzáállását, hogy mélyebb gyakorlati ismeretekkel és információval

rendelkezzenek a különféle szakmák jellemzőiről és elvárásairól valamint a különféle

iparágak elvárásairól is. A diákoknak közelebbről meg kell ismerkedni a megfelelő

munkamorállal és az érdeklődésüknek megfelelő szakterületen elvárt készségeket is

érdemes fejleszteni.

A “Mit tehetnek az iskolák azért, hogy áthidalják a távolságot a diákok és a munkaadók

között?” kérdésre egyszerű a válasz: változtassák meg az oktatási programjukat, vonják be a

vállalatokat az iskolai programok kialakításába, dolgozzanak együtt a tanárokkal és

trénerekkel, hogy többet tudjanak meg a munkaerő-piaci fejleményekről és jobban fel tudják

készíteni a diákjaikat arra, hogy megfeleljenek a vállalatok elvárásainak.

Az iskolák szervezhetnek “üzleti napot” is, amire meghívják a képzési programban érintett

munkaadókat, hogy beszélgessenek a diákokkal, válaszoljanak a kérdéseikre és tanácsokat

adjanak nekik arról, hogyan készülhetnek fel a munka világára.

Népszerűsíthetnek olyan állásbörzéket is, amire a tanárok és a trénerek el tudják vinni a

diákokat, hogy megismerjék, milyen szakmai lehetőségek állnak nyitva előttük a

szakképzésük alapján.

A szakképzési iskolák létrehozhatnak egy protokollt is azokkal a cégekkel, amelyek

kapcsolódnak a szakirányú képzéseikhez, amelyben előtérbe helyezik az iskola és a vállalatok

közötti kapcsolat elmélyítését, szakmai gyakorlati lehetőséget szereznek ezeknél a cégeknél

diákjaik számára. Egyes tanulmányok szerint a diákok a cégnél töltött szakmai gyakorlat

során felkelthetik a vállalat érdeklődését is. Gyakran előfordul, hogy a vállalat kéri meg a

diákot, hogy a tanulmányai elvégzése után náluk vállaljon munkát.

Vannak iskolák, amelyek nyílt adatbázist tartanak fenn a honlapjukon a cégek számára, ahol

a az összes végzős diákjuk önéletrajza megtalálható. Ezeken a honlapokon a diákok is

találnak kontaktokat a vállalatokkal, hogy fel tudják venni velük a kapcsolatot. Vagyis ezáltal

egy olyan platformot hoznak létre, amely összeköti a diákokat és a cégeket, és elősegíti

ezeknek a kapcsolatoknak az elmélyítését, hogy felhasználhassák ezeket a karrierjük során.



2015-1-PL01-KA202-016802


Az iskolák jelentős hatást gyakorolhatnak a kapcsolatok kiépítésében és maguk az iskolák is

kezdeményezhetik a kapcsolat kiépítését a cégekkel és munkaadókkal, mivel ez nemcsak a

diákjaik helyzetét erősíti, hanem a saját kapcsolatrendszerüket is.

A tanárokat és a trénereket is arra kell bátorítani, hogy fejlesszék és tartsák napra készen az

ismereteiket az üzleti szereplők és a cégek elvárásaival kapcsolatosan, szorosan működjenek

együtt a munkaadókkal, hogy felvértezhessék a diákjaikat az elvárt készségekkel.

A diákoknak meg kell tanulniuk, hogyan kell önéletrajzot és motivációs levelet írni, továbbá

hogy miként aknázhatják ki a közösségi oldalak kínálta előnyöket. Ezt tantermi környezetben

is megtehetik a tanárokkal és trénerekkel, ahol jóval gyakorlat-orientáltabb órák

megtartására is szükség van, mivel a diákok is belátják, hogy a gyakorlati tudásnak jóval

nagyobb haszna van, mint a szigorúan elméleti ismeretanyagnak.

Elméletben ennek a modulnak a célcsoportját a tanárok és trénerek képezik, nekik kell

segíteni abban, hogy megértsék, mit fontos átadni a diákjaiknak, hogy megfelelő rálátásuk

legyen a munkaerőpiacra, hogy megalkothassák a karrierterveiket és sikeresek lehessenek.

A modul során azt vettük végig, hogy a tanároknak és trénereknek mit kell elmagyarázni a

tanulóknak/fiatal munkavállalóknak, hogy miért fontos a tanulmányuk, képzésük, a

készségeik fejlesztése nemcsak az iskolában, hanem később, a szakmai életútjuk során is.

Arról is beszéltünk, hogy a mukaerőpiaci információ hogyan segít a tanulóknak/fiatal

munkavállalóknak képet kapni arról, hogy a vállalatok mit várnak el egy munkavállalótól. A

tanárok és trénerek arra használhatják ezt az információt, hogy felkészítsék őket arra, hogy

meg tudjanak felelni ezeknek az igényeknek és kitűnjenek a többi jelölt közül, hogyan tudják

felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal a leghatékonyabban, nemcsak az önéletrajz vagy a

motivációs levél segítségével, hanem a közösségi oldalak használatával is.

Mindezen tényezők együttes hatásaként a diákok nagyobb energiát fektetnek a karrierjük

megtervezésébe és a munkaadókkal történő kapcsolatfelvételbe. A tanárokra és trénerekre

jelentős szerep hárul abban is, hogy arra ösztönözzék diákjaikat, hogy proaktívan keressék az

álláslehetőségeket és azzal is tisztában legyenek, mi kell ahhoz, hogy sikeresek legyenek a

szakterületükön.

Ugyanakkor mindez csak akkor lehetséges, ha az iskolák is olyan oktatáspolitikát vezetnek

be, ami megkönnyíti és elősegíti a közvetlen kapcsolat kiépítését a cégekkel és

munkaadókkal, és úgy módosítják az oktatási programjukat, hogy be tudják vonni és vinni a

cégeket az iskolába, hogy a diákok több közvetlen tapasztalatot szerezhessenek a

munkaerőpiacról, és a tanároknak és trénereknek is többet kell megtudniuk arról, hogy mit is

várnak el az üzleti szereplők az új munkavállalóktól.



2015-1-PL01-KA202-016802


A szakképzési intézmények csak akkor tudják fenntartani a magas oktatási színvonalat és

akkor tudják a diákjaikat az elvárt készségek birtokába juttatni, ha szorosabb kapcsolatot

ápolnak a cégekkel. A diákjaikat csak így tudják helyzetbe hozni, hogy megfeleljenek az

aktuális munkaerő-piaci elvárásoknak és megfelelő karriertervet alakítsanak ki, sikerrel

munkát tudjanak vállalni.



2015-1-PL01-KA202-016802


3. feladat

Célja – Szervezz “állásbörzét” (szimulációt) az iskolában

Példa – Hívj meg amennyi munkaadót csak tudsz, és kezdeményezd a párbeszéd létrejöttét a

munkaadók és a diákok között, bátorítsd diákjaidat, hogy emeljék ki erősségeiket

(önmenedzselés).



2015-1-PL01-KA202-016802


Szakirodalom

Adams, S. 4 Ways To Use Facebook To Find A Job. Forbes. 06/02/2016

http://www.forbes.com/sites/susanadams/2014/02/06/4-ways-to-use-facebook-to-find-a-

job/#471f8d2d7ce3

Adams, S. The 10 Skills Employers Most Want In 20-Something Employees. Forbes.

11/10/2013. http://www.forbes.com/sites/susanadams/2013/10/11/the-10-skills-

employers-most-want-in-20-something-employees/#56e7946a752d

Bimrose, J., Barnes, S. Navigating The Labour Market: Career Decision Making & The Role Of

Guidance. Institute for Employment Research, University of Warwick, 2007

CESIE. CAPE Needs Analysis Report. Italy, May 2016

CfEEBC (24/11/2014). Webinar: Making Sense of Career Labour Market Information (LMI)

[Vídeo File]. Retrieved from https://www.youtube.com/watch?v=oRzQ2DnL0tw

European Centre for the Development of Vocational Training (Cedefop). User guide to

developing an employer survey on skill needs. Luxembourg: Publications Office of the

European Union, 2013

Gausepohl, S. Social Media Success: A Guide for Job Seekers. Business News Daily.

17/06/2016. http://www.businessnewsdaily.com/7728-social-media-job-seeker-guide.html

Hansen, R., Hansen, K. What Do Employers Really Want? Top Skills and Values Employers

Seek from Job-Seekers. Quintessencial. (N/D).

https://www.livecareer.com/quintessential/job-skills-values

Huhman, H. The 10 Unique Soft Skills Employers Desire in New Hires. Entrepreneur.

18/06/2014. https://www.entrepreneur.com/article/234864

Lauritzen, J.R., Andersen, T., Secher, J. E. O., et al. Preparation of the European Business

Forum on Vocational Training: Final report. Danish Technological Institute, 2014

Lincoln, J. Getting the Job you Want – Tips to Engage the Best (Progressive) Employers. Kelly

Services, 2012

Martin, C. (08/04/2012). Labour Market Information [Video File]. Retrieved from

https://www.youtube.com/watch?v=leaEadHe3sg

Monster Government Solutions UK (05/02/2015). The Labour Market [Video File]. Retrieved

from https://www.youtube.com/watch?v=H894hRwJ1PE

http://www.forbes.com/sites/susanadams/2014/02/06/4-ways-to-use-facebook-to-find-a-job/#471f8d2d7ce3

http://www.forbes.com/sites/susanadams/2014/02/06/4-ways-to-use-facebook-to-find-a-job/#471f8d2d7ce3

http://www.forbes.com/sites/susanadams/2013/10/11/the-10-skills-employers-most-want-in-20-something-employees/#56e7946a752d

http://www.forbes.com/sites/susanadams/2013/10/11/the-10-skills-employers-most-want-in-20-something-employees/#56e7946a752d

https://www.youtube.com/watch?v=oRzQ2DnL0tw

http://www.businessnewsdaily.com/7728-social-media-job-seeker-guide.html

https://www.livecareer.com/quintessential/job-skills-values

https://www.entrepreneur.com/article/234864

https://www.youtube.com/watch?v=leaEadHe3sg

https://www.youtube.com/channel/UCzXfhfEc9tKmiM0TfJ1_NKA

https://www.youtube.com/watch?v=H894hRwJ1PE



2015-1-PL01-KA202-016802


N/A (05/02/2016). Tips to Increase Your Organizational Awareness. Careerevolution Enjoy

Your Success blog. http://www.careerevolutiongroup.com/tips-to-increase-your-

organizational-awareness/ (Accessed 08/16)

N/A. (30/12/2006). RECOMMENDATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE

COUNCIL of 18 December 2006 on key competences for lifelong learning Official Journal of

the European Union. Official Journal of the European Union. http://eur-lex.europa.eu/legal-

content/EN/TXT/?uri=celex:32006H0962

N/A. No Experience? Here's the Perfect Resume. Live Career. N/D.

https://www.livecareer.com/career-tips/resumes/no-experience-resume

N/A. OECD reviews of vocational education and training: Learning for Jobs, Pointers For

Policy Development. Directorate for Education, Education and Training Policy Division, 2011

New Brunswick / Nouveau-Brunswick (17/05/2016). Your Career Path and Labour Market

Information [Video File]. Retrieved from https://www.youtube.com/watch?v=VbuJsTzqdT4

Olson, L. 6 Networking Tips for Your Job Search. U.S. News & World Report. 18/10/2011.

http://money.usnews.com/money/blogs/outside-voices-careers/2011/10/18/6-networking-

tips-for-your-job-search

Renzewitz, S., Hunter, S., Bak, B. et al. Networking: Is It Your Career Insurance Policy? Kelly

Services, 2012

Robson, L., Saunders, V. LMI Matters! Understanding labour market information.

Nottingham: Department for Education and Skills, 2004

Scarpetta, S., Bernstein, Ann, Berry, M. et al. Matching Skills and Labour Market Needs

Building Social Partnerships for Better Skills and Better Jobs. World Economic Forum. Davos-

Klosters, Switzerland, 2014

Smith, J. How Social Media Can Help (Or Hurt) You In Your Job Search. Forbes. 16/04/2013.

http://www.forbes.com/sites/jacquelynsmith/2013/04/16/how-social-media-can-help-or-

hurt-your-job-search/#625d177324fd

Spidla, V., Figel’, J. New Skills for New Jobs: Anticipating and matching labour market and

skills needs. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2009

World Economic Forum (02/09/2016). The top jobs in 2025 - and the skills you'll need to get

them [Video File]. Retrieved from

https://www.facebook.com/worldeconomicforum/videos/10153715855506479/

http://www.careerevolutiongroup.com/tips-to-increase-your-organizational-awareness/

http://www.careerevolutiongroup.com/tips-to-increase-your-organizational-awareness/

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:32006H0962

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:32006H0962

https://www.livecareer.com/career-tips/resumes/no-experience-resume

https://www.youtube.com/watch?v=VbuJsTzqdT4

http://money.usnews.com/money/blogs/outside-voices-careers/2011/10/18/6-networking-tips-for-your-job-search

http://money.usnews.com/money/blogs/outside-voices-careers/2011/10/18/6-networking-tips-for-your-job-search

http://www.forbes.com/sites/jacquelynsmith/2013/04/16/how-social-media-can-help-or-hurt-your-job-search/#625d177324fd

http://www.forbes.com/sites/jacquelynsmith/2013/04/16/how-social-media-can-help-or-hurt-your-job-search/#625d177324fd

https://www.facebook.com/worldeconomicforum/videos/10153715855506479/



2015-1-PL01-KA202-016802


3. MODUL EGYÉNI ÉS TÁRSAS KÉSZSÉGEK

Tanítás módja online:

4 óra

személyesen:

4 óra

Leírás /összefoglalás

Értelme

Az egyéni és társas készségek azok a készségek, amiket arra

használunk, hogy a többi emberrel kommunikáljunk vagy

együttműködjünk, akik lehetnek a rokonaink, kollégáink vagy az

ügyfeleink is.

A fejlett társas készségek konkrét előnyökkel járnak:

több és jobb emberi kapcsolatok

jobb kommunikáció

jobb hatékonyság

felívelő karrierút

könnyebb és jobb munkaerő-piaci integráció

A tananyagon és a gyakorlati feladatokon keresztül a tanárok is

elsajátíthatják, hogyan tudják segíteni és ösztönözni diákjaikat

abban, hogy megszerezzék és fejleszteni tudják ezeket az egyéni

és társas készségeket.

Célok

Ennek a modulnak az a célja, hogy fokozza és fejlessze a

tanárokban az egyéni és társas készségek fejlesztésének

fontosságát, hogy ezeket a készségeket meg tudják osztani a

diákokkal.

A modul célja, hogy kibővítse a tanárok oktatási portfólióját

azáltal, hogy a közreműködésükkel a diákjaik alábbi társas

kompetenciáit fejlesszék:

Önmenedzselési készségek

Kommunikáció

Csapatmunka

Ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése megkönnyíti a diákok

munkahelyi környezetbe történő integrációját.

Tartalom

Ez a modul 3 fejezetből áll:

1. fejezet - önmenedzselés

2. fejezet - kommunikáció

3. fejezet - csapatmunka

Mindegyik fejezet tartalmaz elméleti és gyakorlati



2015-1-PL01-KA202-016802


foglalkozásokat is.

Az elméleti foglalkozásokon áttekintést nyújtunk a fejezet

témáiról:

A jó önmenedzselés hatása az elhelyezkedésre

A társas kommunikáció általános fogalmai

A munkahelyi csapatmunka előnyei

A gyakorlati foglalkozás olyan feladatokból áll, amket a

tanteremben vagy képzésen lehet átadni azoknak a fiataloknak,

akik nehezebben tudnak beilleszkedni. Az alábbi információt

adjuk meg a feladatokhoz:

szükséges eszközök és anyagok listája

csoportméret (maximum)

a feladatra fordítható idő

a feladat leírása, javaslatok

Mindegyik fejezet egy informális értékelési feladattal zárul,

amellyel felmérjük, hogy a diákok mennyire voltak elégedettek

a feladattal.

Az 1. fejezet értékelésénél például: a résztvevők mindegyik

feladatot egy skálán értékelték, amik együttesen egy görbét

adnak ki: a fejezet ívét.

Eredményei

A modul elvégzésével a tanárok megértik, megismerik:

a csapatmunka/önmenedzselés alapelveit

a kommunikáció különböző formáit

(verbális/nonverbális)

az egyéni és társas készségek jelentőségét

Felismerik:

hogy a diákok mely egyéni és társas

készségeknek vannak híján

mely erőforrások szükségesek ahhoz, hogy

megerősítsék ezeket a készségek tantermi,

valamint az iskolán kívüli környezetben

Támogatják:

hogy a tanulók új készségeket sajátítsanak el



2015-1-PL01-KA202-016802


Az egyéni készségek olyan dolgok, amikben jók vagyunk – ezek az erősségeink,

képességeink, jellemzőink.

Ezek a készségek lehetnek velünk született adottságok, lehet olyan, amihez tehetségünk van,

és olyan is, amit tapasztalatok megszerzésével vagy kitartó gyakorlással sajátítunk el.

Függetlenül attól, hogy velünk született adottságról vagy kifejlesztett képességről van szó,

fontos ismernünk a saját készségeinket, mert ezeket nemcsak a magánéletünkben, hanem a

szakmai életünkben is hasznosíthatjuk.

Az önmenedzselés olyan készségeket ölel fel, amelyek egész életünkön át elkísérnek

bennünket. Beletartozik a célok kitűzése és a megfelelő időgazdálkodás is. A hatékony

önmenedzselés fejleszti a motivációt és a koncentrációs készséget is, melyekkel ellen tudunk

állni a halogatás kísértésének és megelőzhetjük a stresszt.

Az önmenedzselés egyik legfontosabb része az önszabályozás. Az önszabályozás azt jelenti,

hogy az egyén önmaga felügyeli, ellenőrzi és irányítja a saját tanulási folyamatát önmaga

számára.

A társas készségek közé tartozik minden olyan készség, amelyik megkönnyíti az interakciót,

kommunikációt a többiekkel. A társas szabályok és kapcsolatok verbális és nonverbális

módon jönnek létre, fejeződnek ki és változnak meg. Azt a folyamatot, amely során

elsajátítjuk ezeket a készségeket, szocializációnak nevezzük.

Az 1. és a 2. feladatban arra kérjük a tanulókat, hogy tudatosítsák magukban a személyes és

a társas kompetenciáikat, a magánéletükkel valamint a szakmai életükkel kapcsolatban is.

4.1 fejezet – Egyéni és társas készségek



2015-1-PL01-KA202-016802


1. feladat: “Miben vagyok jó?”

Időtartam: 10 - 30 perc

Csoportméret: 4 - 10 fő

Leírás: A résztvevőket arra kérjük, hogy reflektáljanak a kompetenciáikra. De hogyan?

A facilitátor 5 percet ad a résztvevőknek ara, hogy leírják azt a 3 kompetenciát egy post-itre,

amiben jónak tartják magukat. A háromból egynek igazából hamisnak kell lennie. Mindenki

megosztja a 3 kompetenciáját a többi résztvevővel, akiknek ki kell találniuk, hogy a 3

kompetencia közül melyik nem igaz.

A facilitátor felírja a felsorolt kompetenciákat a flipchartra, hogy a résztvevők egyben

láthassák az összeset.

Gyakran előfordul, hogy a hamis kompetencia igazából a tanuló óhaját vagy tanulási célját

tükrözi. A feladatot pont egy ilyen gyakorlat követi, amiben a résztvevők megtárgyalhatják és

reflektálhatnak arra, hogy mit szeretnének elsajátítani, mik a vágyaik, óhajaik.

A facilitátor arra kéri a tanulókat, hogy gondolják végig, mennyire elkötelezettek és mely

lépések megtételével szerezhetik meg a hőn áhított kompetenciákat.



2015-1-PL01-KA202-016802


2. feladat: “Mely kompetenciákkal rendelkezem és melyekkel szeretnék rendelkezni?”



Leírás: A résztvevők számba veszik a meglévő kompetenciáikat és azokat is, amelyeket

fejleszteni szeretnének vagy el akarnak sajátítani.

A facilitátor papírra kinyomtatott képekkel illusztrálja a különféle egyéni és társas

készségeket.

Egyéni kompetenciák: rajztudás, éneklés, zenélés, tánc stb.

Társas kompetenciák: kulturális készségek, szociabilitás, csapatmunka, stb.

A tanulókat arra kérik, hogy két különöző színnel jelöljék (karikázzák be) azokat a

kompetenciákat, amikkel szerintük rendelkeznek, és azokat, amikre szert akarnak tenni.

Összegzés, az eredmények megtárgyalása. A facilitátor arra kéri a tanulókat, hogy gondolják

végig, mely készségek szükségesek ahhoz hogy beilleszkedhessenek a munkaerőpiacra.

Javaslatok: A tanár/tréner kiválasztja, hogy mely kompetenciákat írnak le részletesen, a

diákok tanulási pályájának megfelelően. Természetesen, egyes kulcskompetenciákat át lehet

ugrani, hogy ezek helyett a diákok olyan kompetenciákat említhessenek meg, amik szerintük

fontosak.



2015-1-PL01-KA202-016802


A fejezetben szereplő fogalmak definíciója, reflexió (verbális és nonverbális kommunikáció):

A kommunikáció azt jelenti, hogy érthető üzenetet akarunk eljuttatni a másik félhez szavakkal, gesztikulációval és/vagy képek használatával.

A kommunikáció során a szavakon kívül nagy figyelmet kell fordítanunk arra is, hogyan

mondjuk el a szavakat és ezeket milyen kifejezésekkel kísérjük.

Mindennapi nyelvi kommunikációnk 90%-a ugyanis nonverbális:

hangszín

gesztikuláció, testtartás, arckifejezések, szemkontaktus stb.

A beszéd egyrészt nonverbális elemeket is tartalmaz, amit paranyelv néven ismerünk. Ebbe

beletartozik a hangszín, tempó, hangmagasság, hangerő és a beszédstílus is, másrészt

prozódiai jellemzőkkel is rendelkezik, mint a ritmus, az intonáció vagy a hangsúly. A leírt

szöveg is tartalmaz “nonverbális” jellemzőket, mint például az íráskép, a szavak térbeli

elrendezése vagy egy oldal külalakja (kézírásnál). A nonverbális kommunikáció-kutatás

elsősorban mégis az emberek közötti interakcióra összpontosít, amelyet három nagy

területre lehet felosztani: a környezeti feltételek a kommunikáció helyszínén, a

kommunikátorok fizikai jellemzői és a kommunikátorok viselkedése az interakció során.

A hatékony kommunikáció tényezői:

1. Szemkontaktus: igyekezzünk szemkontaktust tartani a másikkal, a kollégával, az ügyféllel

2. Fogas mosoly: természetes és spontán

3. Gesztikuláció: az üzenetünket megerősíti egy nyugodt, spontán kézmodzulat

4. Testtartás és mozgás: biztonságot és erőt sugalljunk

5. Hangerő és hangszín: a megfelelő hangerővel változó hangszínnel beszéljünk

6. Személyiség - humor - lelkesedés: fejezzük ki egyéniségünk és lelkesedésünk

7. Nyelvezet: egyszerű, természetes, érthető nyelvezetet használjunk, kerüljük a káromkodást

8. Stresszkezelés: uraljuk érzelmeinket

Munkahelyi környezetben fontos, hogy megfelelő módon és hatékonyan kommunikáljunk, és

közben a nonverbális kommunikációnkra is odafigyeljünk. Ez különösen hasznos lehet az

állásinterjú során, ahogy ez a fejezet 2. feladatából ki is fog derülni.

4.2 fejezet – A szöveg tartalma



2015-1-PL01-KA202-016802


1. feladat: “Rajzolj egy négyzetrácsot”


Csoportméret: 6-12 fő

Leírás: A facilitátor két csoportra osztja a résztvevőket (maximum 5-6 fő csoportonként).

Először mindkét csapat tagjai lerajzolnak egy nagy papírra egy négyzetrácsot, amit a padlóra

ragasztanak, különösebb szabály vagy útmutatás nélkül. A facilitátor eközben megfigyeli a

résztvevők hozzáállását és kommunikációját.

A feladat második része már csapatmunka, melyben a két csoport nem dolgozhat össze, és

minden résztvevő csak a saját csoportjának tagjaival kommunikálhat. De a két csoport

ugyanazt a feladatot kapja.

A résztvevőknek rá kell találniuk egy előre meghatározott útvonalra, anélkül, hogy egyetlen

szót váltanának egymással. A facilitátor sem beszélhet velük. Mindkét csapatot egy-egy

facilitátor segíti, aki tudja, hogy a rácson mely útvonalon kell haladni.

A két csapat a rács ellentétes oldaláról vagy végéből indul el, akár ugyanazon az úton is

haladhatnak, csak annyi a fontos, hogy a két út megegyező hosszúságú legyen (ugyanannyi

lépésből álljon).

A csoportok felváltva lépnek, a csoporton belül az egyik tag a másik után. Minden egyes

lépés után meg kell várni a facilitátor visszajelzését (amit jelbeszéddel mutat el – mivel a

verbális kommunikáció nem engedélyezett). Ha a résztvevő rossz helyre lép, akkor vissza kell

lépnie a kiinduló kockára és a másik csapatnak kell kitalálnia, hogy merre menjen tovább.

Nyilván érdemes megjegyezni a csapattársak korábbi lépéseit.

Készíts egy útvonalat minkét csapatnak (és tartsd titokban a játék végéig). Írd le a flipchartra

a játékszabályokat: nem szabad beszélni – mindegyik csapat szabadon megválaszthatja,

hogyan kommunikáljanak egymással (ez maradjon szabad választás, ne javasolj semmit a

csapatoknak).

▪ ▪

▪ ▪

▪

▪ ▪

▪ ▪



2015-1-PL01-KA202-016802


Beszéljétek meg a feladatot, térjetek ki a csapatmunka színvonalára és a résztvevők által

választott kommunikációs formára is.



2015-1-PL01-KA202-016802


2. feladat: “Állásinterjú szimuláció”

Időtartam: 40-75 perc

Csoportméret: 4-10 fő

Leírás: a résztvevők feladata, hogy szimulálják, mi történik egy állásinterjún

A facilitátor két csoportra osztja a diákokat. Mindkét csoportnak fel kell sorolnia azokat a

dolgokat, amire oda kell figyelni egy állásinterjú során, amik pozitívan vagy negatívan

befolyásolhatják az interjú kimenetelét, a verbális és a nonverbális kommunikáció hatásait is.

Ezután mindkét csoportnak állásinterjú szimulációt kell tartania a facilitátor aktív

részvételével – mivel ő lesz a munkaadó.

Az állásinterjún a csoportnak csak az egyik tagja vesz részt, a többieknek figyelniük és

jegyzetelniük kell.

Az interjúalany csapatának tagjai kézfeltétellel jelezhetik, ha szívesen leváltanák társukat és

folytatnák helyette az interjút (szabad a vásár).

Megbeszélés: a facilitátor arra kéri a résztvevőket, hogy osszák meg a többiekkel és beszéljék

meg az állásinterjú alatt készített jegyzeteiket. Természetesen minden interjúalanynak

lehetősége nyílik arra, hogy elmondja, milyen nehézségekkel szembesült, és ezeken hoygan

tudott felülemelkedni.

Javaslatok:

az állásinterjú témája kapcsolódjon a résztvevők tanulmányaihoz

a sikeres szerepjáték érdekében a tanárnak/trénernek izgalmas környezetet kell teremtenie, biztosítania kell, hogy a tanulók készen állnak a játékra, nincs ellenükre

tanuló is játszhatja a munkaadó szerepét

Győződj meg róla, hogy az összes diák aktívan részt vegyen a feladatban, akár résztvevőként, akár szerepléssel, megfigyeléssel vagy jegyzeteléssel.



2015-1-PL01-KA202-016802


Egy cél elérése érdekében egy csoport tagjaival való együttműködés folyamata.

Ez azt jelenti, hogy az emberek megpróbálnak együttműködni, igyekeznek felhasználni

egyéni készségeiket, a személyes konfliktusok ellenére is próbálnak konstruktív visszajelzést

adni. Munkahelyi környezetben a csapatmunka sokszor elengedhetetlen ahhoz, hogy a

munkatársak jól együtt tudjanak dolgozni, meg kell próbálniuk minden körülmény között a

közös cél érdekében fáradozni, igyekezniük kell pozitív légkört megteremteni munkájuk

során és támogatniuk egymást, hogy mindenkinek fel tudják használni az egyéni erősségeit.

Munkahelyi környezetben a csapatmunka pozitív hatásai:

• fokozza a szervezet teljesítményét

• fokozza mindegyik tag teljesítményét

• segít a csapat tagjainak fejleszteni és a többiek javára fordítani egyéni készségeit

• a sikernek köszönhetően növeli a magabiztosságot

• enyhíti a stresszt és növeli a motivációt

• támogatja az innovációt és elégedettséghez vezet

A rossz hatékonyságú csapatmunka nehézségei és kockázatai:

• a csoport tagjai nem képesek megfelelő koordinációra

• mindenki a magáét mondja ahelyett, hogy odafigyelne a többiekre – nincs valódi kommunikáció

• senki nem kezdeményez

• lesznek, akik vezetők akarnak lenni

Okai:

• a csapat tagjai nem alkotnak valódi csapatot, csak elvárják tőlük, hogy akként működjenek

• a tagok nem értik vagy nem tudják alkalmazni a csapatmunka elveit

• a tagok egyszerűen nem tudják hogyan kell csoportban/csapatban dolgozni

Megoldások és fejlesztendő területek:

• csapatépítő feladatokkal egyúttműködő légkör megteremtése

• világosan meg kell határozni a csapat céljait

• biztosítani kell, hogy mindegyik tagnak legyen lehetősége fejleszteni a készségeit

4.3 fejezet A csapatmunka fogalma



2015-1-PL01-KA202-016802


• mindegyik tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyen a döntéshozatalban

• biztosítani kell a szabad kommunikációt, senki nem bitorolhatja el ezt a többiektől

• a tagok terhelése megegyező mértékű legyen

• problémák felmerülése esetén is pozitív hozzáállás megőrzése

• konkrét workshopok szervezése, amelyek elősegítik a csapatmunkát és tisztázzák a csoport stratégiáját



2015-1-PL01-KA202-016802


1. feladat: “Építs hidat!”

Időtartam: 30 perc


Leírás: A facilitátor 2 csoportra osztja a résztvevőket. Mindkettő ugyanazt a feladatot kapja:

egyszerű anyagokból (papír és ragasztó) építsenek meg egy fél hidat 10 perc alatt. A két

csoport külön szobában készül, fontos, hogy ne lássák a másik csapat munkáját.

A 10 perc leteltével a két csoport találkozik és az a feladatuk, hogy 2 perc alatt a két fél

hídból egy hidat alkossanak.

A feladatot követő megbeszélést a facilitátor és a két megfigyelő irányítja, ők segítenek a

csapatoknak végiggondolni, hogy mit tapasztaltak a csoportos munka során.

Javaslatok: A feladatot nehezíteni is lehet: nem lehet beszélni. Ezáltal, a tanár/tréner a

nonverbális kommunikáció használatát erősíti a résztvevőkben. A megfigyelő szerepét a

csoport egyik tagja is betöltheti.



2015-1-PL01-KA202-016802


2. feladat: “Útvonaltervezés”

Időtartam: 30 perc


Leírás:

A résztvevőket két nagyjából egyenlő csoporta kell osztani. A tervezési feladat feltétele, hogy

a résztvevők rendelkezésére álljon papír, toll és egy térkép. A térkép lehet országos vagy

megyei térkép is. Nem is annyira a térképen megadott terület a fontos, hanem az, hogy

mindkét csoport egyforma térképet kapjon. A csoportok feladata a nyaralás megtervezése,

megadott feltételek mellett.

Mindegyik csoport megkapja az utazási feltételeket: mennyi pénzük van, milyen autóval

mennek, mekkor a kocsi benzintankja, milyen a fogyasztása, a benzin ára, a kiindulási hely és

a végcél és bármi egyéb, ami eszedbe jut.

Mindkét csoportnak le kell írnia az útvonaltervét. Az a csoport, amelyiknek elfogy a pénze

vagy kifogy a kocsijából a benzin, veszít. Érdemes megjutalmazni azt a csapatot, amelyik a

maximumot hozta ki a rendelkezésére álló erőforrásokból, vagy a legkalandosabb utat járja

be vagy a legnyugodtabbat stb. Az efféle csapatépítő feladatok célja, hogy rákényszerítsék a

kollégákat a közös munkára, adott esetben az útvonal megtervezésére. 30 perc áll a

rendelkezésükre a tervezéshez.



2015-1-PL01-KA202-016802


5. MODUL SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK

KREDITPONTOK

IDŐTARTAM (óra) 6 óra

TANÍTÁSI MÓDSZER online: > 2 óra személyesen: > 2 óra

LEÍRÁS / ÖSSZEFOGLALÁS A modul fő célja, hogy segítsen a résztvevőknek felismerni a

konkrét (S), mérhető (M), teljesíthető (A), releváns (R) és időben behatárolt (T) - ún.

SMART célok kitűzésének jelentőségét, valamint problémamegoldási stratégiák

alkalmazását azokban a helyzetekben, amikor a célt nem sikerült elérni.

A résztvevők megismerik, hogy a SMART célok fokozzák a részvételt és a felelősséget,

felismerik, hogy a nagyobb célok részcélokra bontása növeli a hatékonyságot, miközben a

hatékony időgazdálkodás elveit is hasznosíthatják.

A résztvevők arról is ismeretet szereznek, hogy a késlekedés különböző formái negatívan

hatnak a szervezeti teljesítményre.

ÉRTELME

A modul célja, hogy a szakképzésben dolgozó tanárok új, a

célkitűzéshez kapcsolódó készségeket sajátítsanak el,

amelyek segítségével a nagyobb célokat részcélokra vagy

kisebb célokra bonthatják, vagy akár konkrét lépésekre.

Megismerjék, hogy a tervezés hatékonysága és a célok

teljesítése nagymértékben függ a problémamegoldási

készségektől és az időgazdálkodási szokásoktól.

Azáltal, hogy a tanárok többet tudnak meg ezekről a

területekről, felkészültebb lesznek és segíteni tudnak a

diákjaiknak abban, hogy kiküszöbölhessék a célkitűzés és az

időgazdálkodás leggyakoribb hibáit, amelyek negatívan

hatnak a szervezeti hatékonyságra és teljesítményre.

CÉLOK

1. Ismertesd a résztvevőkkel a SMART célkitűzési

módszert és az alapvető időgazdálkodási készségeket!

2. Ismertesd meg mélyebben a résztvevőkkel, hogy a

SMART célok és a jó időgazdálkodás miért fontosak a

karrierjük szempontjából.

3. Kérd meg a résztvevőket, hogy azonosítsák a

célkitűzés és az időgazdálkodás terén leggyakrabban



2015-1-PL01-KA202-016802


elkövetett hibákat, és adjanak javaslatot arra a

diákjaiknak, hogy miként kerülhetik el ezeket a

buktatókat.

4. Áttekintést nyújt a résztvevők számára a

problémamegoldási folyamatról és a lépéseiről,

lehetővé teszi számukra, hogy kreatív

problémamegoldási módszereket tudjanak

alkalmazni.

TARTALOM

I. fejezet A célkitűzés mint a tervezés-szervezés eleme

II. fejezet Az időgazdálkodás mint a tervezés-szervezés

kulcseleme

III. fejezet Problémamegoldás

EREDMÉNYEK

A modul elvégzésével a tanulók:

1. Megértik a SMART célok és a hatékony

időgazdálkodási készségek jelentőségét.

2. Meg tudnak nevezni hatékony célkitűzési és

időgazdálkodási stratégiákat.

3. Felismerik az akadályokat, alternatív megoldási

javaslatot tesznek arra, hogyan lehet hatékonyan

célokat kitűzni és javítani az időgazdálkodást.

4. Megértik, hogy a problémamegoldás egy

pszichológiai folyamat, megismerkednek a

legkreatívabb problémamegoldási technikákkal,

amelyek közvetlenül kapcsolódnak az álláskereséshez

és a munkahelyhez.



2015-1-PL01-KA202-016802


ELŐFELTÉTEL Akár a KMK modul teljesítése előtt is lehet

TARTALOM

SMART célok: bevezetés és jellemzők

Célok iránti elkötelezettség

Részcélok megfogalmazása

Az időkeret betartásának fontossága


számítógép

projektor

internet kapcsolat

hangszóró

FELADATOK

Feladat: Kérd meg a diákokat, hogy írják le (egy papírra) azt a célt, amit

egy pár hónapon belül szeretnének elérni és egy hosszú távú karriercélt

– a nevüket ne írják rá a papírra. A workshop megkezdése előtt

ezeknek a papíroknak már rendelkezésre kell állniuk.

Workshop 1. feladata: Olvassák el a célokat és döntsék el, hogy

megfelelnek-e a SMART célkitűzés kritériumainak!

Workshop 2. feladata: Nevezzék meg egy szándékukat (fejlesztendő

területet), ami elég kicsi, viszont konkrét, vagy válasszák ki az egyik diák

által leírt rövid távú célt és tűzzék ki a célt a SMART módszerrel.

Workshop 3. feladata: Nevezd meg a diákjaid egy tipikus karriercélját.

Hajtsák végre a SMART célkitűzést – bontsák részcélokra is.

FORRÁSOK

http://professional.opcd.wfu.edu/files/2012/09/Smart-Goal-Setting.pdf

SMART célok: https://www.mindtools.com/pages/article/newHTE_90.htm

https://www.mindtools.com/pages/article/smart-goals.htm

SMART célok: https://youtu.be/aVstw9HYl-o

Célkitűzés visszafelé haladva:

https://www.mindtools.com/pages/article/newHTE_84.htm

FELMÉRÉS

MÓDJA

A résztvevők a tanulók karriercéljait a célkitűzési alapelvek megfelelő

alkalmazásával részcélokra bontják – vagyis elvégzik a 3. feladatot és

megmutatják, mire jutottak.

5.1 fejezet A célkitűzés mint a tervezés-szervezés eleme



https://www.mindtools.com/pages/article/smart-goals.htm

https://youtu.be/aVstw9HYl-o




2015-1-PL01-KA202-016802


Bevezetés

A tervezés során az egyik legfontosabb tényező, hogy meg kell határozni, mit is tervezünk: mi

is az a cél, amit el akarunk érni? Az ahogyan szavakba öntjük a szándékunk és célként

fogalmazzuk meg – nos, ezek is befolyásolják azt, hogy mekkora eséllyel tudjuk ezt a célt

megvalósítani. Ha az emberek alkalmazzák a célkitűzés alapelveit, akkor nagyobb eséllyel

járnak sikerrel.

Mik a SMART célok jellemzői?

A SMART cél:

S konkrét – A célt világosan és pontosan ki kell jelölni. A homályos cél túl soknak vagy

kevésnek is – és emiatt elérhetetlennek – bizonyulhat. Egy világosan meghatározott cél az

alábbi kérdések mindegyikére megadja a választ: Ki? – Mit? – Mikor? – Hol? és a szándékot is

tükrözi (Miért?).

M mérhető – Tudnod kell, hogy elérted-e a célod vagy sem. A mérhető azt jelenti, hogy arra

a kérdésre válaszol, hogy: Mennyi? – Milyen gyakran? (amelyik passzol). A kérdésre adott

válaszból kiderül, hogy elérted-e a kitűzött célt.

A teljesíthető – Fontos, hogy olyan célt tűzz ki magad elé, amit el is tudsz érni – lehet, hogy

erőfeszítést kell tenned érte, de nem haladja meg a képességeidet. Vagyis ebben az

értelemben reális. Ha felteszed magadnak a kérdést, hogy: “Elérhető?” vagy:

“Megvalósítható?” – tedd a szívedre a kezed. Az a jó, ha igennel tudsz rá felelni.

R releváns – Egy cél akkor releváns, ha személy szerint neked fontos. Egyértelműen

kapcsolódik a végcélodhoz; úgy érzed, hogy érdemes erőfeszítést tenned azért, hogy elérd a

célodat.

T időben behatárolt – Minden célhoz határidőt kell rendelni, azt a határidőt, amikorra

véghez kell vinned azt, amit elterveztél. Lehet egy konkrét dátum is (Mikorra?) vagy egy

időintervallum is (pl. 6 hónapon belül, a következő hónapban).

Célok iránti elkötelezettség

A célok iránti elkötelezettséget befolyásolja, hogy valaki hisz-e abban, hogy a cél elérhető-e

vagy sem. A célok eléréséhez szükséges aktivitás fokozódik, ha az egyén azt érzi, hogy

rendelkezik azokkal a képességekkel, készségekkel, amelyek lehetővé teszik a cél elérését

(hit, önbizalom: “Képes vagyok…, Meg tudom…”).

Ha egy cél az adott személy számára releváns és fontos, akkor biztosítja a kellő motivációt

ahhoz, hogy a a nehézségek ellenére se lankadjon az erőfeszítése és fokozza a cél eléréséért

érzett felelősségérzetet.



2015-1-PL01-KA202-016802


Ha valaki hisz abban, hogy rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek a cél eléréséhez

szükségesek, aktív tud maradni és nem lankad az erőfeszítése, akkor mindezek kihatással

vannak arra is, hogy mennyire tartja nagy kihívásnak a cél elérését.

Részcélok megfogalmazása

A hosszú távú célok nyomasztóak tudnak lenni. Ezeket kisebb, kezelhetőbb részcélokra kell

felosztani, az egyén számára teljesíthető határidőkkel. Az emberek különböznek, egyénileg

eltérő, hogy adott időn belül egy bizonyos személy reálisan mit tud teljesíteni. Minél

fiatalabb valaki, általában annál rövidebb idő alatt tudja teljesíteni. A nagyobb, komplexebb

célokat részcélokra kell bontani – mindezt a SMART célkitűzés alapelveinek használatával

lehet elérni. A hosszú távú cél elérése érdekében fontos, hogy mindegyik részcél elérése is

megfelelő kihívást jelentsen. A részcéloknak elég nehéznek kell lenniük ahhoz, hogy

fenntartsák az érdeklődést, de ne legyenek túl nehezek – az egyénnek azt kell éreznie, hogy

némi erőfeszítéssel a cél teljesíthető.

Időkeret betartása

A cél elérésére meghatározott határidőnek illeszkednie kell az ehhez szükséges lépésekhez

szükséges időigényhez. Ha nem illeszkednek, akkor a cél teljesíthetetlenné vagy

elérhetetlenné válik. Például 3 hónap alatt nem lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Az 1 év

már reálisabb célnak tűnik, de csak akkor, ha az erőfeszítés is ezt tükrözi, tehát mondjuk havi

egy nyelvórával ez nem reális cél, de heti 2x2 órával már igen. Ha meghatároztuk az

időkeretet, akkor fontos az is, hogy kezelni tudjuk a zavaró tényezőket.



2015-1-PL01-KA202-016802


1. feladat “A diák céljai”

Időtartam: 20 perc

Kérd meg a tanulókat arra, hogy írják le egy papírra egy olyan céljukat, amit néhány hónapon

belül szeretnének elérni, és írják le a hosszú távú karriercéljukat is – és ne írják rá a nevüket a

papírra. A tanulók nagy valószínűséggel inkább szándékokat fognak leírni mintsem célokat –

de ne avatkozz közbe. Az óra után olvassák végig a célokat és és mindkét fajtából válassz ki

hármat, amit fel szeretnél dolgozni a workshopon. Vidd el ezeket magaddal a workshopra.

Workshop 1. feladata: Olvasd fel a leírt célokat és határozzátok meg, hogy megfelelnek-e a

SMART célkitűzés elvárásainak!

Workshop 2. feladata: Azonosítsátok valakinek a szándékát (fejlesztendő területet), legyen

kicsi és konkrét, vagy válasszátok ki az egyik tanulónak a rövid távú célját és tűzzétek ki a célt

a SMART célkitűzési sablon segítségével.

Workshop 3. feladata: Válaszd ki a tanulóid egyik tipikus karriercélját. Hajtsátok végre a

SMART célkitűzést – a részcélokat is beleértve.



2015-1-PL01-KA202-016802


Workshop 1. feladata “SMART cél vagy sem?”

Időtartam: 20 perc

Csoportméret: 6 – 15 fő

Leírás: A résztvevők párokat alkotnak. Az a feladatuk, hogy mindegyik cetlire írt célkitűzésnél

eldöntsék, mindegyik SMART alapelvnek megfelel-e, iiletve azt, hogy melyik elvet hagyták

figyelmen kívül. A trénernek úgy kell kiosztania a cetliket, hogy mindegyiket legalább kétszer

véleményezze a csoport.

10 perc elteltével a párok visszajelzést adnak mindegyik cetliről: melyik alapelvnek felel meg,

melyiknek nem. Kérd őket arra, hogy a válaszukat indokolják meg.

Cetlik:

Paulának jó a nyelvérzéke. Már alapfokon beszél olaszul. Erasmus ösztöndíjat nyert

el, amivel 6 hónap múlva Olaszországba utazik. Jobban szeretne beszélni olaszul – el

szeretne jutni középhaladó szintre. Nincs túl sok ideje, azt tervezi, hogy hetente 1x2

olasz nyelvórát vesz.

Tim izmosabb szeretne lenni nyárra. Nagyon vékony. Új étrendbe kezd, hogy súlyt

szedhessen fel. Heti 3 edzést tervez. Azt akarja, hogy 6 hónapon belül fel tudjon

emelni 100 kilót.

Sandra imád énekelni és csodás az énekhangja. Egy híres kórus tagja. Egyébként elég

félénk kislány, de a többi kórustaggal jól érzi magát. A kórus által előadott darabok

mindegyikét mindig lelkiismeretesen megtanulja – mivel gyakran ő énekli a szólót. A

szülei benevezték egy televíziós tehetségkutató műsorba.

Bob úszó, egy sportklub tagja. Ő akar lenni az új Michael Phelps. Mindent megtesz,

amire csak az edzője kéri, de nem tudja, hogy miért kell elvégeznie a különböző

edzésgyakorlatokat. Csak annyit tud, hogy az állóképességén kell javítania.



2015-1-PL01-KA202-016802


Workshop 2. feladata “SMART cél kitűzése”

Időtartam: 20 perc


Leírás: A trénerek döntik el, hogy a résztvevők a saját céljaikkal dolgozzanak-e vagy azokkal a

rövid távú célokkal, amiket a tanulóik írtak le.

Az a feladatuk, hogy azonosítsanak egy szándékot (fejlesztendő területet), ami elég kicsi, de

konkrét, vagy válasszák ki az egyik diákjuk részcélját és tűzzék ki a célt a SMART célkitűzési

sablon segítségével.

Mindegyik résztvevő kapjon egy SMART célkitűzési sablont

(forrás: http://professional.opcd.wfu.edu/files/2012/09/Smart-Goal-Setting.pdf)

Példa: Bill asztalos akar lenni #1 #2

szán

dék

Mit akarsz elérni? Karácsonyra meglepetést akar készíteni.

kon

krét

Ki? Mit? Mikor?

Miért? Hol?

Egy kis kártya/sakkasztalt akar csinálni a

szüleinek.

mér

het

ő Mennyit? Milyen

gyakran?

Hányszor?

Hetente egyszer vagy kétszer elmegy az

asztalosműhelybe.

telje

síth

ető

Elérhető? Reális?

Az eszközök és az anyagok használatáért

cserében az asztalosműhelyben

dolgozom. A mentorom fog segíteni

nekem.

rele

ván

s Fontos neked ez a

végcél?

Apa szeret sakkozni, anya szeret

kártyázni – mindketten örülnek egy ilyen

asztalnak.

idő

táv

Meddig? 6 hónapon belül, karácsony előtt.




2015-1-PL01-KA202-016802


Workshop 3. feladata: “SMART karriercél”

Időtartam: 20 perc


Leírás: A résztvevők párokban dolgozva határozzák meg egymás részcéljait. A résztvevők a

workshopra hozott mintacélok közül válasszanak egyet.

Feladat: Nevezd meg a tanulóid egyik tipikus karriercélját (szándékát). Tűzz ki SMART célt –

részcélokat is.

Karriercél 1. részcél 2. részcél

szán

dék

Mit akarsz elérni?

kon

krét

Ki? Mit? Mikor?

Miért? Hol?

mér

het

ő Mennyit? Milyen

gyakran? Hányszor?

telje

síth

ető

Elérhető? Reális?

rele

ván

s Fontos neked ez a

végcél?

idő

táv

Meddig?

Ha marad rá idő, akkor kérd meg, hogy a párok egyik tagja önként vállalja a SMART karriercél

ismertetését.



2015-1-PL01-KA202-016802


ELŐFELTÉTEL A szervezési készségek modul I. fejezete

TARTALOM

Időgazdákodás és egyszerű

lépések

Prorizálás

Zavaró tényezők kezelése

Halogatás kezelése (késlekedés)


számítógép

projektor

internet kapcsolat

flipchart

hangszóró

FELADATOK

Feladat: egy héten keresztül írd le, hogy mire mennyi időt fordítasz.

Elemezd az eredményt.

Workshop 1. feladata: Ötleteljetek arról, hogy a résztvevők mely

eszközöket használják az időgazdálkodáshoz, mik a gyakori hibák.

Workshop 2. feladata: Végezzetek időgazdálkodási felmérést, az

eredményét vizsgáljátok meg az Eisenhower-elv szerint.

Workshop 3. feladata: A halogatási hajlam felismerése, kezelése.

FORRÁSOK

időgazdálkodásról:

https://www.mindtools.com/pages/main/newMN_HTE.htm

Eisenhower elvről:


halogatásról: https://www.psychologytoday.com/blog/fearless-

you/201506/9-reasons-you-procrastinate-and-9-ways-stop

halogatás leküzdéséről: https://youtu.be/TLsxJQ1Dn2Q

halogatási gyorsteszt:


FELMÉRÉS

MÓDJA

Önreflexió arról, hogy a résztvevő mely időgazdálkodási eszközt

szeretné kipróbálni és miért.

5.2 fejezet Az időgazdálkodás mint a tervezés-szervezés kulcseleme

https://www.mindtools.com/pages/main/newMN_HTE.htm


https://www.psychologytoday.com/blog/fearless-you/201506/9-reasons-you-procrastinate-and-9-ways-stop

https://www.psychologytoday.com/blog/fearless-you/201506/9-reasons-you-procrastinate-and-9-ways-stop

https://youtu.be/TLsxJQ1Dn2Q




2015-1-PL01-KA202-016802


Időgazdálkodás

Az időgazdálkodás azt jelenti, hogy beosztjuk az időnket, hogy elegendő időnk legyen a

különböző tevékenységeinkre. A tanulásra, a szabadidőre, pénzkeresetre, családra,

háztartásra és tisztálkodásra fordított idő egyensúlyban legyen. A gyakori módszerek közé

tartozik a tennivalók leírása, naptár vezetése, elektronikus emlékeztetők használata,

rendszeres időbeosztás, priorizálás, akciótervezés, a zavaró tényezők kezelése. Mindezek

csak akkor lehetnek eredményesek, ha időről időre áttekintjük és ellenőrizzük ezek

betartását.

Erre egy módszer, ha felírjuk, hogy mire mennyi időt fordítunk. Ez jelzi számunkra, hogy

valójában mennyi időt vesz igénybe a különböző feladatok végrehajtása, ami alapján

pontosíthatjuk az időbeosztásunkat.

Priorizálás

A legtöbb ember felírja a tennivalóit és naptárt vezet, de sokan megfeledkeznek a

priorizálásról – érdemes erre is egy bizonyos módszert használni. Az egyik leggyakrabban

használt priorizálási módszer az Eisenhower-elv. Az elv szerint a feladatokat két szempont

alapján kell értékelni: mennyire fontos és mennyire sürgős.

A fontos feladatok teljesítésével érhetjük el céljainkat, a szakmai és személyes céljainkat

egyaránt.

A sürgős feladatok azonnali figyelmet igényelnek és rendszerint valaki más céljainak az

elérésével hozhatók összefüggésbe.

A két tényező kombinációi alapján az alábbi priorizálást javasoljuk:

Az ABC módszer egy másik priorizálási módszer. A tennivalóinkon mindegyik tételt jelöljük

meg egy betűvel az alábbiak szerint:

A – muszáj megcsinálni

B – meg kéne csinálni

C – jó lenne megcsinálni

Fontos és sürgős

Fontos, nem sürgős

Sürgős, nem fontos

Nem sürgős, nem fontos

1

3

2

4 Pri

ori

zálá

s



2015-1-PL01-KA202-016802


Priorizáld betűnként a tételeket, az 1-es számot kapja a legfontosabb a kategórián

belül. Rendezd prioritási sorrendbe a tételeket A1-től Cx-ig.

Zavaró tényezők kezelése

Gyakran előfordul, hogy valami megzavar minket, elvonja figyelmünket a feladatunkról, pl.

telefonhívás, e-mail, szöveges üzenet, folyosói beszélgetés vagy bármi más. Ezek az apró

zavaró tényezők elrabolják az időnket azoknak a feladatoknak a végrehajtásától, amelyekkel

elérhetjük céljainkat. Megakasztják a figyelmünket és időt kell fordítanunk arra, hogy újból

felvegyük a fonalat. Idézd fel a tegnapi napodat – hányszor kellett zavaró tényezőt kezelned?

Elemezd a zavaró tényezőket! Ütemezz be egy “időblokkot” a sürgős vagy halaszthatatlan

zavaró tényezőkre. A többi esetben használj asszertív kommunikációt, hangpostát, vagy csak

mondjál nemet, tudasd mindenkivel, mikor vagy elérhető és mikor nem, hogy könnyebben

tudjál összpontosítani.

Minimalizáld azoknak a zavaró tényezőknek a számát, amikkel önmagadat sújtod. Kapcsold

be a hangpostádat, zárd be a közösségi oldalaidat és az összes messengeredet, jelölj ki egy

megadott időszakot az e-mailek megválaszolására. Ha szünetre van szükséged, állíts be

magadnak figyelmeztetést.

A halogatás az időzavar egyik leggyakoribb oka. A halogatás azt jelenti, hogy elhalasztod

valaminek az elvégzését, amit most kellene csinálnod. A halogatás oka lehet, hogy

túlbecsülöd azt, hogy mekkora szubjektív kellemetlenséggel jár számodra a feladat elvégzése

vagy tökéletesen akarod elégezni (perfekcionizmus). Ezáltal az alacsony önbecsülésssel

rendelkező személy túl sok időt tölt vele, hogy ne szembesüljön azzal, hogy kevés (ha nem

fordít rá energiát és kudarcot vall, akkor a kudarc nem a képességeit minősíti, ezáltal

megőrizheti önbecsülését). Ha azt érzed, hogy nem tudod elég hatékonyan végezni a

feladatot, vagy nem elég a rendelkezésre álló idő, akkor szorongani fogsz és csak romlik a

helyzet. Ha szembe akarsz szállni a halogatással, akkor a hosszú távú célokat, rövidebb,

kezelhető részcélokra kell bontani és a hosszú távú pozitív kifejletre kell koncentrálni, nem a

pillanatnyi kellemetlenségre. Előre oszd be, hogy mikor tartasz rövid szünetet, amikor

számodra kedves foglalatossággal ütöd el az időt. Határozz meg pontosan körülírt

részcélokat, rendelj mindegyikhez határidőt.



2015-1-PL01-KA202-016802


1. feladat: Egy héten keresztül jegyezd fel, mivel mennyi időt töltesz!

Elemezd a kapott eredményt. Készíts kördiagramot a munkával, alvással, háztartási

teendőkkel, családdal, szabadidős tevékenységgel és tisztálkodással töltött időről.



2015-1-PL01-KA202-016802


2. feladat Töltsd ki az alábbi, halogatásról szóló gyorstesztet:





2015-1-PL01-KA202-016802


Workshop 1. feladata: “Időgazdálkodási eszközeim”

Időtartam: 20 perc


Leírás: Egy flipchart lapra írd fel, hogy a résztvevők az ötletelés során mely időgazdálkodási

eszközöket és módszereket azonosították (amiket ők használnak). A bal oldalon hagyjál

vastagabb margót, a jobb oldalon keskenyebbet. A résztvevők észrevetételeit a bal oldalra

írd.

Sorold fel a 10 leggyakoribb időgazdálkodási hibát és miközben sorolod, írd le a

kulcsszavakat a jobb oldalra.

A résztvevőknek kell megnevezniük azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel meg

lehet előzni ezeket a gyakori hibákat.

A 10 leggyakoribb hiba:

nem írja össze a tennivalóit

nem tűz ki személyes célokat

nem priorizál

nem tudja kezelni a zavaró tényezőket

túl sokat akar

fürdőzik abban, hogy “elfoglalt”

több mindent csinál egyszerre

nem tart szünetet

rossz időbeosztás

Kérd meg a résztvevőket arra, hogy mondják el, mely módszerek használatával lehet

kiküszöbölni ezeket a hibákat.



2015-1-PL01-KA202-016802


Workshop 2. feladata: “Fontos és sürgős”

Időtartam: 25 perc


Leírás: Kérd meg a résztvevőket, hogy írjanak le 10 dolgot, amit a következő 2 hét során

akarnak elvégezni. Írják le az első 10 dolgot, ami az eszükbe jut.

Mindegyik tételt osztályozzák 0-tól (nem fontos) 5-ig (nagyon fontos) terjedő skálán, az

alapján, hogy mennyire tartják fontosnak.

A fontossági osztályzat mellett a résztvevők osztályozzák azt is, hogy mennyire sürgős, 0-tól

(nem sürgős) 5-ig (nagyon sürgős) terjedő skálán.

Az alábbi táblázat alapján (rajzold fel a táblázatot a flipchartra vagy vetítsd ki egy dián), a

résztvevőknek mindegyiket el kell helyezni valamelyik negyedben és meg kell számolni,

melyikben hány feladat van.

Mérd fel a csoportban, hogy

kinek hány feladat jutott az egyes kategóriákba. Mindegyik negyednél számold össze,

összesen hány feladat került oda (a

flipcharton). Ábrázold a gyakorisági arányt az

alábbiak szerint:



2015-1-PL01-KA202-016802


Beszéljétek meg a negyedek jelentését! Az arányok alapján az illető használt időgazdálkodási

módszert vagy sem?



2015-1-PL01-KA202-016802


Workshop 3. feladata: “A halogatás leküzdése”

Időtartam: 15 perc


Leírás: A résztvevők 3-4 fős csoportokban ötleteljenek arról, milyen módszerekkel szállnak

szembe a halogatással, mi segítene ebben a tanulóknak. Írják le a flipchartra. 10 perccel

később mutassátok meg mindenkinek a flipchartot. Minden résztvevő jelölje “i” betűvel azt,

amelyiket használja és “o” betűvel azt, amelyiket szeretné kipróbálni. Összegezd, hogy

melyek a leggyakrabban használt módszerek és melyiket találták a legérdekesebbnek.



2015-1-PL01-KA202-016802


ELŐFELTÉTEL Karriermenedzsment készségek

TARTALOM

Problémamegoldás – áttekintés

Mi a probléma avagy mi számít

problémának?

Problémamegoldási folyamat

Karriermenedzsment & Problémamegoldás

Ügyfél problémájának megoldása

az ügyfelekkel való interakció

során felmerült problémák

az ügyfelekhez kapcsolódó

problémák, amik nem igényelnek

közvetlen interakciót

Bővebben a munkahelyi

problémamegoldásról

Kreatív technikák a problémák

felismerésére, meghatározására

inverz ötletelés

panaszok felsorolása

Camelot

Probléma lerajzolása


flipchart

számítógép internet

kapcsolattal

projektor

színes tollak, papír

(A4, A3)

FELADATOK

1. feladat Írj le egy olyan helyzetet, amikor sikerrel oldottál meg egy

komplex problémát!

2. feladat A problémamegoldás IDEAL modellje

3. feladat A mérges ügyfél

4. feladat Versenytársak

5. feladat Reflexiós feladat

6. feladat Rajzold le a problémát!

Opcionális: videóanimáció

Párbeszéd szimuláció

Interjú szimuláció (a diáknak választania kell a megadott

válaszlehetőségek közül, a válaszaira visszajelzést kap); osztályozni is lehet

FORRÁSOK

Janet E. Davidson, Robert J. Stenberg, The Psychology of Problem Solving,

2003, Cambridge University Press;

Kevin Dunbar, Problem Solving, Department of Psychology, McGill

5.3 fejezet Problémamegoldás



2015-1-PL01-KA202-016802


University, Montreal;

University of Kent, https://www.kent.ac.uk/careers/sk/problem-solving-

skills.htm;

Tim Hicks, Seven Steps for Effective Problem Solving in the Workplace, The

Business Journal of Sonoma/Marin;

James M. Higgins, 101 Creative Problem Solving Techniques, The

Handbook of New Business Ideas;

Carter McNamara, Problem Solving and Decision Making (Solving

Problems and Making Decisions), managementhelp.org;

Gregory Ciotti, How to Handle 8 Challenging Customer Service Scenarios,

2016, helpscout.net;

FELMÉRÉS

MÓDJA Önreflexió. Mit fogsz felmérni? Hogyan méred fel?

https://vk.com/doc198667109_190185316?hash=4a813cbfa8424c1572&dl=23e5b7d80f8011675d

https://vk.com/doc198667109_190185316?hash=4a813cbfa8424c1572&dl=23e5b7d80f8011675d

http://managementhelp.org/personalproductivity/problem-solving.htm#rational

http://managementhelp.org/personalproductivity/problem-solving.htm#rational

https://www.helpscout.net/blog/customer-service-scenarios/



2015-1-PL01-KA202-016802


A kognitív pszichológia úgy definiálja a problémamegoldást mint az egyik alapvető

gondolkodási folyamatot, különösen, mivel ez a képesség csak akkor aktiválódik, amikor egy

‘problémás’ helyzet megoldás után kiált. Az a vicces az egészben, hogy a problémák az élet

szerves részét képezik1 és függetlenül attól, hogy mit csinálunk, gyakorlatilag mindenhez

szükséges a problémamegoldási készség. Ha valaki hatékonyan és kreatívan tudja áthidalni a

problémákat, akkor ezzel jelentősen javíthat az életszínvonalán.

Egyes pszichológusok még arra is hajlanak, hogy magát a gondolkodást is

problémamegoldássá redukálják, bár igaz, hogy a pszichológus társadalom nagyrésze nem

osztja ezt a nézetet. Ugyanakkor azt igaznak fogadhatjuk el, hogy a gondolkodás fázisai

felfoghatóak a problémamegoldás momentumai vagy lépéseiként. A megértés például

elengedhetetlen része a problémamegoldásnak, úgyanúgy, mint a kreativitás vagy a

fogalomalkotás.

Ha pontosabb képet szeretnénk alkotni arról, hogy a problémamegoldás hogyan kapcsolódik

a karriermenedzsmenthez, akkor édemes közelebbről is szemügyre venni az ehhez

kapcsolódó fogalmakat és megközelítéseket.

A problémamegoldásra különféle definíciók léteznek, mindegyik pszichológiai irányzat

másképpen határozza meg. A gestalt, a behaviourista, a genetikai és a kognitív pszichológiai

irányzatok világosan körvonalazzák és definiálják a problémamegoldást.

Mi a probléma avagy mi számít problémának?

A gestaltista iskola szerint a probléma ‘az alany és a környezete között fennálló egyensúly

hiánya, amely a viszonyítási alap különböző köreinek hiányaira, hiányosságaira vezethető

vissza2 ’.

Az irányzat szerint a megoldás ettől eltérő, zárt szerkezetet alkot. A problémamegoldás tehát

másként fogalmazva nem más, mint a megszakadt áramkör ‘zárása’, az egyik szerkezettől

való elmozdulás egy másik szerkezetre (átstrukturálás), azaz az észlelési mező átszervezése.

1 Janet E. Davidson, Robert J. Stenberg, The Psychology of Problem Solving, 2003, Cambridge University Press;

2 Kohler, 1927, cited by Mielu Zlate, Psihologia Mecanismelor Cognitive, 2004, Polirom;

Problémamegoldás – áttekintés



2015-1-PL01-KA202-016802


A behaviouristák szerint, a probléma `bármely olyan külső szituáció, amelyre a szervezetnek

mint egésznek nincsen kész, kondicionált válasza’.

Nagyon sokféle vita és vélemény kapcsolódik még a problémamegoldáshoz, amelyeket

érdemes és hasznos lenne megismerni. Itt most arra szorítkozunk, hogy a problémamegoldás

a legtöbb esetben nem azzal kezdődik, hogy pontosan meghatározzák a problémát. A

problémák nagyrésze pedig csak úgy küzdhető le, ha azonosítják a környezetét,

meghatározzák, és mentális képet alkotnak róla – ezek nélkül nem lehet eredményesen

megoldani a problémákat.

Természetesen vannak iskolai problémák, amik elég jól körül vannak írva, illetve vannak

problémák a való életben is, ez utóbbiak általában komplexebbek és bizonyos tényezők miatt

nehezebb pontosan meghatározni a problémát, nagyfokú bizonytalanság jellemzi, hogy

melyik a helyes megoldás, számtalan kritérium merül fel, és ami a legrosszabb: még a logika

használata sem elegendő minden esetben ahhoz, hogy megfelelő döntést hozzunk.

A legtöbb, emberekhez kapcsolódó probléma nemcsak elvont gondolkodást és érvelést,

hanem térbeli, érzelmi és társas intelligenciát is igényel, a korábbi tapasztalatokról nem is

beszélve.

Ezen kívül az is fontos, hogy kifejlesszük azt a képességet, hogy ki tudjuk választani a

megoldáshoz releváns adatokat, és csak ezekkel foglalkozzunk, figyelmen kívül tudjuk hagyni

az összes redundáns információt. Az emberek rendszerint hajlamosak túlbonyolítani vagy

túlságosan leegyszerűsíteni a problémákat és igyekeznek mindenre ugyanazt a sémát,

modellt vagy módszert alkalmazni, ami nem minden esetben lehetséges. H.L. Mencken, a 20.

század neves amerikai újságírója, szatiristája, kritikusa és tudósa jegyezte meg, hogy ‘Minden

komplex problémára van egy egyszerű, világos és hibás megoldás’.

A problémamegoldási folyamat

A problémákat egyénileg vagy csoportosan is meg lehet oldani, ami jelentősen befolyásolja a

megoldás módját és folymatát. A szakirodalom egyértelműen leszögezi, hogy a csoportos

problémamegoldás hatékonyabb, mert a csoport tagjai interakcióba lépnek egymással,

kiegészítik egymást, bár a sikere azért függ egyéb tényezőktől is: az aktivitás szintjétől és a

hajlandóságuktól is.

Az elméleti szakemberek elsősorban a kognitív képességek jelentőségére koncentrálnak a

problémamegoldás során, és hajlamosak figyelmen kívül hagyni az öröklött vagy az oktatás

vagy a környezeti hatások eredményeként kialakuló egyéni eltérések jelentőségét. Még egy

mondat értelmezése is emberről emberre különbözhet.



2015-1-PL01-KA202-016802


A problémamegoldás lépéseinek megértése sokat segít, de nincsen ‘csodarecept’, ami

mindenkinél működik.

A pszichológusoknak mindenesetre sikerült azonosítaniuk azokat a gyakran felmerülő

tényezőket, amelyek egyértelműen hatást gyakorolnak a problémamegoldási folyamat

kimenetelére. Ezeket jótanácsként igyekszünk megfogadni.



2015-1-PL01-KA202-016802


Például az alábbi 5 javaslat megszívelésével3:

1. Mielőtt megpróbálnál megoldani egy problémát, győződj meg róla, hogy valóban

megértetted, mi a probléma. Ha sikerült tisztázni a problémát, akkor érdemes

leellenőrizni, hogy kellően tiszta-e, hogy pontosan mi is a gond.

2. A problémamegoldás számos esetben azért vall kudarcot, mert csak homályosan

tudják felidézni a problémát, és a legfontosabb tényezők helyett nagyobb figyelmet

fordítanak az irreleváns elemekre. Kétszer is ellenőrizd, hogy jól emlékszel, hogy

meggyőződj arról, hogy az elsődleges cél elérésén fáradozol.

3. A véletlen hipotézisek felállítása helyett csak néhány hipotézist állíts fel, de ezek

egytől egyig kivitelezhetőek legyenek.

4. Tanuld meg, hogyan kerekedj felül a problémamegoldási folyamat során felmerülő

nehézségeken, kudarcokon és bosszantó részleteken. Óvakodj a merevségtől, őrizd

meg rugalmasságodat.

5. Értékeld újra! Ha már döntöttél, még egyszer utoljára ellenőrizd döntésed

helyességét, mielőtt a tettek mezejére lépnél.

A való életben nem lesz mindig időd arra, hogy tudatosan végigmenjél a problémamegoldás

összes fázisán, mert lehet, hogy gyorsan kell cselekedned. Kellő gyakorlattal és megfelelően

pallérozott elmével azonban valamennyi fázison végig tud menni az ember, még akkor is, ha

szorítja az idő. Ez egyben egy további ok arra, hogy miért fontos, hogy tisztán lássuk a

problémát.

Természetesen magáról a problémamegoldási folyamatról is számos elméleti modell

született.

Egy egyszerűbb, leíró jellegű problémamegoldási ciklus modell4 szerint a probléma

megoldójának:

1. Fel kell ismerni és azonosítania kell a problémát.

2. Definiálnia kell és mentálisan meg kell jelenítenie a problémát.

3. Ki kell alakítania egy megoldási stratégiát.

4. Össze kell szednie a problémáról szerzett ismereteit.

3 Ellis, 1978, cited by Mielu Zlate, Psihologia Mecanismelor Cognitive, 2004, Polirom;

4 Janet E. Davidson, Robert J. Stenberg, The Psychology of Problem Solving, 2003, Cambridge University Press;



2015-1-PL01-KA202-016802


5. Mentális és fizikai erőforrásokat kell bevetnie a probléma megoldásához.

6. Nyomon kell követnie az útját a cél felé.

7. Értékelnie kell a megoldást pontosság szempontjából.

Egyik elméleti modell sem mondja ki, hogy lépésről lépésre, a megadott sorrendben végig

kell menni az összes fázison. A legfontosabb, hogy rugalmasak legyünk.

Karriermenedzsment és problémamegoldás

A problémamegoldási készséget az állásinterjúk és a jelentkezés során egyaránt sokra

tartják.

Mindegyik munkakörben felmerülnek problémák, már maga az álláskeresés is egy probléma.

A problémamegoldási készséget nemcsak a munkaadók, hanem általában véve a társadalom

is sokra tartja.

Ergyrészt igaz, hogy valamennyi területen, minden egyes probléma megoldásához konkrét

készségek szükségesek, ugyanakkor a legtöbb probléma megoldásához szükséges mind az

analitikus, mind a kreatív gondolkodás képessége.

Az algoritmusokat és az eljárásokat meg lehet tanulni, de egy fiatal problémamegoldási

készségének fejlesztésében pont az a legnehezebb, hogy erősnek kell lennie, mivel a

problémamegoldás folyamata kimondottan frusztráló is lehet, és eközben kell megtartania

rugalmasságát.

A munkaadók kifejezetten elvárják a jelöltektől a problémamegoldási készséget. Számtalan

példa utal erre az interjúkérdésektől kezdve a jelentkezési lapokon található kérdésekig.



2015-1-PL01-KA202-016802


1. feladat: ‘Írj le egy olyan helyzetet, amikor sikerrel oldottál meg egy komplex problémát!’


Időtartam: csoportmérettől függ

Leírás: Ezt a feladatot szóban és írásban is el lehet végezni, akár a kettő kombinációjában is.

A facilitátor az alábbi kérdést vezeti fel:

Jelentkezési nyomtatvány változat: Képzeld el, hogy álmaid állására töltöd ki a jelentkezési

lapot, amin az alábbit olvasod:

`Olyan jelölteket keresünk, akik képesek önállóan megoldani a problémákat. Írj le egy olyan

helyzetet, amikor sikeresen oldottál meg egy komplex problémát, sorold fel lépésenként,

hogyan oldottad meg.’

Interjú szimuláció változat: A facilitátor játssza a munkaadó, a diák pedig a jelölt szerepét.

Képzeld el, hogy álmaid állásáért veszel részt az interjún. Minden simán megy, a kérdező is

kimondottan kedvesnek tűnik. Már bemutatkoztál, beszéltél a végzettségedről, a

kvalifikációidról és röviden leírtad a munkatapasztalataidat (már, ha van). A kérdező az

alábbiakkal fordul hozzád:

`Olyan jelölteket keresünk, akik képesek önállóan megoldani a problémákat. Le tudnál írni

egy olyan helyzetet, amikor sikeresen oldottál meg egy komplex problémát? Arról is beszélj

nekünk, hogyan sikerült. El tudod mondani a lépéseit?



2015-1-PL01-KA202-016802


2. feladat A problémamegoldás “IDEAL” modellje


Időtartam: a csoportmérettől függ

Előfeltétele: 1. feladat, ‘Írj le egy olyan helyzetet, amikor sikeresen oldottál meg egy

komplex problémát’

Leírás: Az 1. és a 2. feladat szorosan összefügg. A 2. feladat megismerteti a tanulókkal a

problémamegoldás IDEAL modelljét5. A tanulóknak emlékezniük kell arra, mit mondtak/írtak

az 1. feladatban.

A facilitátor felírja az IDEAL modell lépéseit a flipchartra:

I - a probléma azonosítása

D – a probléma meghatározása

E – a választási lehetőségek számba vétele

A – tervszerű cselekvés

L – a következmények elemzése

Új ügyfelek azonosítása

A forgalom növelése

A minőség növelése/a meglévő ügyfelek megtartása

Nem tudja, mit válaszoljon az ügyfél kérdésére

Hibás/nem működő termékek

Dühös/agresszív ügyfél

A tanulók egyesével kijönnek a flipcharthoz és megpróbálják azonosítani és koherensen leírni

az 1. feladatban bemutatott példa lépéseit. Mindegyik résztvevő aktívan kiveszi a részét,

segít társainak meghatározni a lépéseket.

Ügyfelekkel kapcsolatos problémamegoldás

A legtöbb munkaadó olyan jelölteket keres, akik önállóan tudnak dolgozni és egyedül is

hatékonyan meg tudják oldani az ügyfelek problémáit, anélkül, hogy minden alkalommal

felhívnák vagy megkérdeznék a főnöküket. Még az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatba nem

kerülő munkavállalóknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy az egész lényege, hogy meg

tudják oldani az ügyfelek problémáit és ki tudják elégíteni az igényeiket. Gyakorlatilag

iparágtól függetlenül erről szólnak az üzleti vállalkozások, hogy csökkentsék az ügyfelek

5 University of Kent website, https://www.kent.ac.uk/careers/sk/problem-solving-skills.htm;



2015-1-PL01-KA202-016802


gondjait azáltal, hogy kielégítik az igényeiket, a kínált termékekkel, szolgáltatásokkal javítják

az életminőségüket.

Az ügyfelekkel kapcsolatos problémáknak több fajtája is van, és ha emberekkel dolgozik

valaki, akkor a helyes érvelésnél azért többre van szükség. Nagyfokú rugalmasságot és

stressztűrő képességet is igényel.

Az ügyfelekkel lévő közvetlen kapcsolatból felmerülő problémák

(Azonnali, hatékony reakciót igényel. Lacafacázásra nincs idő. Lehet, hogy vannak belső

előírások, de annyira sokféle helyzet adódhat, hogy ezeket képtelenség előre eltervezni.

Fokozott önkontrollt igényel.)

Ügyfelekhez kapcsolódó problémák, amelyek nem igényelnek velük közvetlen interakciót

(Csoportos problémamegoldási technikákat is lehet alkalmazni, valamint a

problémamegoldási technikák széles körét.)



2015-1-PL01-KA202-016802


3. feladat: A mérges ügyfél


Időtartam: a csoportmérettől/helyzetek számától/helyzet fajtájától függ. 3-5 perc

szerepjátékonként; 10-15 perc/ötletelés

Leírás: Ötleteljetek és alkossatok 1-5 dühös ügyfél helyzetet, a diákok tevékenységi körének

és kvalifikációinak megfelelően. Az ötletelést a facilitátor moderálja. Amint megalkották a

helyzetet és körülírták, a tanulók töltik be az eladó/értékesítő/alkalmazott szerepét. A

‘dühös ügyfél’ pedig igyekszik majd a lehető legjobban felbosszantani az ‘alkalmazottat’.



2015-1-PL01-KA202-016802


4. feladat: Versenytársak


Időtartam: 45 perc

Leírás: szerepjáték: az egyik diák lesz a termelési vezető, egy másik lesz az ügyvezető, a többi

tanuló pedig különféle szerepet tölt be a szervezeten belül.

Helyzet: Képzeld el, hogy te vagy egy pékség termelési vezetője. A pékség a város egyik

felkapott részén üzemel. Te is tulajdonosa vagy a pékségnek, úgyhogy a nyereség

visszaesését közvetlenül érzed a zsebeden. Minden nap rengeteg vevő megfordul nálatok,

főleg reggelente, amikor munkába menet mindenki nálatok vásárolják meg a reggelijét.

Egy nap arra leszel figyelmes, hogy az utca másik oldalán egy pékséget készülnek nyitni. Azt

is megtudod, hogy egy héten belül megnyit és akár olyan termékeket is kínálni fog, amit ti

nem.

Az ügyvezetővel együtt aggódni kezdtek, hogy vevőket fogtok veszíteni és ezáltal csökkenni

fog a nyereség is.

Mit teszel azért, hogy mindezt megakadályozd?

Bővebben a munkahelyi problémamegoldásról

Egy kommunikációval, problémamegoldással és döntéshozatallal foglalkozó szakember6

szerint az emerek jellemzően 3 viselkedésminta egyikével reagálnak arra, amikor

szembesülnek egy problémával:

1. Megijednek vagy kellemetlenül érzik magukat, azt kívánják, bárcsak eltűnne a

probléma.

2. Azt érzik, hogy megoldást kell találniuk a problémára.

3. Keresnek egy bűnbakot.

Ez azért történik, mert a legtöbb ember konfliktuskerülő, nem szeretnének szembesülni

azokkal a konfliktusokkal, amik óhatatlanul is előkerülnek a legjobb megoldás megtalálása

során. Ahogy a fenti szakértő megjegyzi, a legtöbb ember ‘konfliktuskerülő’. Valójában a

megfelelően kezelt konfliktusokból olyan információhoz juthat az ember, aminek a

felhasználásával jobb megoldásra juthat.

6 Tim Hicks, Seven Steps for Effective Problem Solving in the Workplace, The Business Journal of Sonoma/Marin;



2015-1-PL01-KA202-016802


Fontos figyelembe venni, hogy az emberekkel kapcsolatos problémák megoldásához nem

elég a jó kognitív képesség, kell hozzá egy jó adag érzelmi intelligencia is.



2015-1-PL01-KA202-016802


5. feladat: Reflexiós feladat

Résztvevők: 2-9 fő

Időtartam: a diákok számától függően fejenként 5-7 perc

Leírás: A facilitátor 3 viselkedési mintát mutat be a tanulóknak – azt a hármat ahogyan a

legtöbb ember reagál arra, ha szembekerül egy problémával:

1. Megijednek vagy kellemetlenül érzik magukat, azt kívánják, bárcsak eltűnne a

probléma.

2. Azt érzik, hogy megoldást kell találniuk a problémára.

3. Keresnek egy bűnbakot.

Ezt követően arra kéred őket, hogy idézzenek fel egy helyzetet, amikor szembesültek egy

problémával. Osszák meg a társaikkal és azt is mondják el, hogyan viselkedtek. Hogyan

érezték magukat? Kit hibáztattak? Hibáztatta-e őket valaki más akkor, amikor felmerült egy

probléma?

Kreatív technikák a problémák felismerésére és meghatározására

A szakirodalomban többszáz féle problémamegoldási technikát találunk.

Az alábbiakban felsoroltunk néhány problémafelismerési és – megoldási technikát. Ezek a

legérdekesebb és legkönnyebben használható módszerek a ‘101 kreatív problémamegoldási

technika’7című örökbecsű alapmű szerint.

Inverz ötletelés A klasszikus ötletelés úgy zajlik, hogy adott a probléma és arra igyekszünk

különféle megoldásokat találni. Az inverz ötletelésnél a megoldás a kiindulópont és az a cél,

hogy megtaláljuk a problémákat, amikre ez megoldás lehet. Ez roppant hasznos lehet

olyankor, amikor új, innovatív ötletekkel szembesülünk, új terméket akarunk piacra vinni,

változtatni akarunk a megközelítésünkön stb.

Panaszok összeírása Hatékony módja a termékekhez vagy a megközelítéshez kapcsolódó

problémák felismerésében. Le kell ülni ötletelni a munkavállalókkal, hogy felsorolhassák az

összes panaszt, amivel valaha szembesültek.

Camelot Képzeld el az ideális helyzetet és vesd össze az adott helyzettel. Mik a különbségek?

A probléma lerajzolása Ez a technika különösen hasznos a probléma meghatározása során.

Ha lerajzolják a problémát, akkor ez segít az embereknek felismerni, hogy tényleg azzal van-e

7James M. Higgins, 101 Creative Problem Solving Techniques, The Handbook of New Business Ideas;



2015-1-PL01-KA202-016802


a baj. A legtöbb ember vizuális beállítottságú, vagyis jobban fel tudja dolgozni a vizuális

információt. Ráadásul a jobb agyféltekét aktiválja, az agy kreatív felét, tehát megnöveli

annak az esélyét is, hogy merőben új megoldásra jussanak.



2015-1-PL01-KA202-016802


6. feladat: Rajzold le a problémát!

Létszám: 1-9 fő

Időtartam: 20 perc a rajzolásra, fejenként max. 5 perc az ismertetésre

Leírás: A tanulóknak el kell képzelniük egy problémát, amivel szembesültek és az adott

pillanatban nem találtak rá kielégítő megoldást. A feladat során felvázolják (vizuálisan

reprezentálják) a problémát, átgondolják, és igyekeznek újfajta megoldásokat találni rá.



2015-1-PL01-KA202-016802


6. MODUL – GYAKORLATI ALKALMAZÁS: A “CAPE” BEÉPÍTÉSE A TANTERVBE

Kreditpontok

IDŐTARTAM 5 óra

Tanítási módszer online személyesen

Leírás

Értelme

A karriermenedzsment készségek, csakúgy mint a vállalkozókedv is,

az egyénnek azt a képességét ragadja meg, hogy a gondolatait

cselekvéssé tudja változtatni. Ebbe beletartozik a

problémamegoldás, a csapatmunka és a kezdeményezőkészség, az

egész életet széltében lefedő és élethosszig tartó tanulás

megtervezése és végrehajtása is ahhoz, hogy valaki el is érje a

kitűzött céljait. A karriermenedzsment készségek kifejlesztése nem

pusztán annyiból áll, hogy valaki megszerzi a szükséges ismereteket

és talál egy munkát, hanem arról is, hogy a megfelelő hozzáállást

alakítja ki magában és úgy is viselkedik, hogy biztosítani tudja, hogy

alkalmazzák. Ezeket a kompetenciákat leginkább úgy lehet

elsajátítani, ha a tanulóban ég a tudásvágy és a tudászszomj és

elkötelezetten cselekvéssé tudja változtatni az elgondolásait.

Hagyományos tanítási módszerekkel ezeket nehezen lehet átadni,

mivel ezeknél a diák többé-kevésbé passzív szerepet tölt be, karrier-

tanácsokat kap egy tanácsadótól. Ezen készségek elsajátítása

diákközpontú pedagógiát és tanulási feladatokat igényel, amelyek a

gyakorlati tudás megszerzését a való életből vett helyzetekbe

ágyazva építi be a tantervbe. Mivel a karriermenedzsment készségek

transzverzális kompetenciák, ezért tematikusan valamennyi tanuló

számára hozzáférhetővé kéne tenni és a tananyagba ágyazva kellene

tanítani ezeket, és nem külön tantárgyként. A karriermenedzsment

készségek egy életre szólnak, helyzetbe hozzák a fiatalokat, akik

tájékozott döntést hozhatnak és az életük bármely szakaszában

kihozhatják magukból a maximumot. Ezért az iskolák tanítási

megközelítésének a részévé kell tenni a karrierre nevelést és a

felmérését is. A tanárokra kulcsszerep hárul a karriermenedzsment

készségek tananyagba ágyazásában.

Célok Segíteni felismerni a tanároknak, hogy mi a szerepük a



2015-1-PL01-KA202-016802


karrierre felkészülés propagálásában

Segíteni a tanároknak, hogy felismerjék a lehetőségeket arra,

hogy a tantárgyukat összekössék a karrierre neveléssel

Segíteni a tanároknak kialakítani egy tervet, amellyel

beépíthetik a karriermenedzsment készségeket a tantervbe.

Segíteni a tanároknak önreflexióval áttekinteni és átértékelni

a gyakorlati munkájukat

Tartalom

Reflexió a tantermi gyakorlatra

A CAPE terv kidolgozása

A karrierre nevelés beépítése a tantervbe

Reflexiós gyakorlat

Eredményei

A modul elvégzésével a résztvevők:

Megértik, hogy a kontextualizált, tantárgyba ágyazott tanulás

megkönnyíti a karrierre nevelést és a munkavállalást.

Megtanulják, hogyan tudnak körvonalazni, kialakítani és

kidolgozni egy tematikus megközelítést a karrierre nevelés

tantervbe ágyazására.

Felismerhetik a lehetőségeket arra, hogy támogatni tudják

számos készség, képesség, jellemvonás és viselkedés

kifejlesztését, amelyek elősegítik a sikeres tanulmányokat és

munkavégzést.



2015-1-PL01-KA202-016802


ELŐFELTÉTEL

Modul: Bevezetés a képzési programba

Modul: Mik a karriermenedzsment készségek?

Modul: Munkaerő-piaci ismeretek

Modul: Személyes ismeretek

Modul: Szervezeti ismeretek

TARTALOM

Ez a fejezet a tanárok önreflexiójára

összpontosít. Reflektálniuk kell a jelenlegi

tanításukra és azonosítaniuk kell, hogy

milyen tanítási módszert alkalmaznak. A

kerettanterv megismerésével a tanárok

fel tudják mérni és értékelni tudják, hogy

jelenleg hogyan történik a karrierre

nevelés az iskolájukban.


vastag filcek filctollak

papír (A3)

a kerettanterv több

példányban

FELADATOK 1. feladat: Reflektálj a tantermi gyakorlatodra – egyéni feladat

2. feladat: Az iskolai oktatás revíziója - csoportos feladat

FORRÁSOK

“Good Careers Guidance” The Gatsby Foundation report 2014

www.gatsby.or.uk

“Framework for Careers, employability & Enterprise Education”

www.thecdi.net

FELMÉRÉS

MÓDJA

A fejezet felmérése önreflexióval történik. Az 1. fejezet formatív

felmérési kérdőíve azt a kérdést teszi fel, hogy mit tanultak, mi

jelentette a legnagyobb/legkisebb kihívást, továbbá nevesíti az

önreflexió hatását a gyakorlatra.

6.1 fejezet Reflexió a tantermi gyakorlatra

http://www.gatsby.or.uk/

http://www.thecdi.net/



2015-1-PL01-KA202-016802


Bevezetés

A 6.1 fejezetben a tanárokat arra kérjük, hogy reflektáljanak a jelenlegi gyakorlatukra,

aszerint, hogy mennyire tartalmaz karrier-tanácsadást és mennyire vannak beépítve a

tananyagba a karriermenedzsment készségek.

A magas színvonalú karrierre nevelés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a fiatalok nagy célokat

tűzzenek ki és maximálisan ki tudják aknázni az előttük nyíló lehetőségeket. A társadalmi

mobilitásukra is pozitív hatást gyakorol. Ha a fiatalok és a családjaik többet tudnak a

megfelelő végzettséggel rendelkező emberek előtt kínálkozó álláslehetőségekről, akkor jóval

pontosabban látják azt is, hogy mi az az út, ami a jobb állásokhoz vezet. Ha a tanulók és a

szüleik tudják, hogy milyen bérezés jár a különböző munkákért és azt is tudják, hogy hol van

több álláslehetőség, akkor máris jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy tájékozott döntést

hozzanak a folytatandó tanulmányi irányokról és képzésekről. Következésképpen jóval

nagyobb eséllyel hoznak olyan döntéseket, amelyek a társadalmi felemelkedésükhöz

vezetnek. A korai iskolaelhagyás veszélyének kitett fiatalok pedig eredményesebben tudnak

szembeszállni azokkal a sztereotípiákkal, hogy mások szerint mik a nekik megfelelő állások.

A technológiai és a munkaerő-piaci változások következtében a színvonalas karrierre nevelés

még soha nem volt fontosabb, mint manapság, mivel egyre több olyan munkakör van,

amelynek a betöltéséhez konkrét végzettség megszerzése vagy képzés elvégzése szükséges.

Ez új szakképzési lehetőségeket teremtett, amivel a fiatalok és a tanárok többsége nincsen

tisztában.

A 6.1 fejezetben arra kérjük a tanárokat, hogy tegyék fel maguknak a kérdést, mit tudnak a

karriermenedzsment készségekről és hogyan látják, mi az ő szerepük abban, hogy

felkészítsék a fiatalokat a munka világára.

Az első feladat egy önreflexió, amely segít a tanároknak felismerni a karrierre nevelésre és a

beágyazott karriermenedzsment készségekre vonatkozó ismereteiket, percepcióikat,

készségeiket. Arra kérjük a tanárokat, hogy reflektáljanak a tanítási módszerükre és mérjék

fel, hogy mik a jelenleg ajánlott, ún. követendő módszerek és hogy milyen módszertani

hiányosságokkal rendelkeznek. A kérdőív célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a tanítási

módszertanokra, amelyek elősegítik a magas színvonalú karrierre nevelést, hogy ezek

segítségével át tudják megfelelően akakítani a tantermi gyakorlatukat.

A 2. feladat egy csoportos feladat, amit a tanároknak a saját szervezetükben (iskolájukban)

kell elvégezniük. Ideális esetben a feladatot az egész szervezetet lefedve végzik el, amiben

6.1 fejezet: REFLEKTÁLÁS A TANTERMI GYAKORLATRA



2015-1-PL01-KA202-016802


részt vesznek az intézmény vezetői, tanárai, tanácsadói és karrier-tanácsadói is. Mindegyik

csoport a CAPE projekt kerettantervet fogja szamárvezetőként használni, ehhez fogja mérni

a szervezetében a karrierre nevelés oktatás jelenlegi helyzetét. A feladat végére a résztvevők

látni fogják, hogy mi az, amit jól csinálnak és azt is, hogy mit lehetne fejleszteni az oktatási

gyakorlatukban. A cél, hogy az egész szervezet (vezetés és tanárok) figyelmét felhívják arra,

hogy megfelelő stratégiát kell kidolgozni arra, hogy beépíthessék a karrierre nevelést a

tantervbe.

Az ajánlott irodalom információt nyújt a karrierre nevelés terén alkalmazott ajánlott

gyakorlatokról 6 ország ajánlása (Hollandia, Németország, Finnország, Kanada, Hong Kong –

Kína - és Írország) alapján. Ezek ajánlások a gyakorlati alkalmazásra, és ugyan országfüggők,

de rugalmasan fel lehet ezeket használni és hozzá lehet igazítani más országok és eltérő

oktatási rendszerek igényeihez is.



2015-1-PL01-KA202-016802


6.1.1 feladat: Reflexió a tantermi gyakorlatra

A. Egyéni feladat

Mit értesz az alatt, hogy

tananyagba ágyazott karrier-

tanácsadás?

Szerinted a tanár feladata, hogy

elősegítse a karriermenedzsment

készségek elsajátítását?

Válaszodat indokold!

igen/nem

Véleményed szerint te felkészíted

a diákjaidat a munkavállalásra?

Ha igen, hogyan?

Ha nem, miért nem?

igen/nem

Válaszd ki, hogy melyik tanítási

módszer írja le legjobban a

tanításodat!

⃝ Rugalmasan tartom az óráimat, ha kell taktikát váltok.

⃝ Úgy tervezem és tartom meg az óráimat, hogy

hozzásegítsem a diákjaimat ahhoz, hogy hozzáférjenek a

a karrierre és a munkaerőpiacra vonatkozó

információhoz, ezeket használni és elmezni tudják.

⃝ A tanórák megtervezése során keresem a lehetőséget

arra, hogy összekapcsoljam a tananyagot a karrier-

tanácsadással.

⃝ Úgy tervezem és tartom meg az óráimat, hogy a

diákjaimnak lehetőséget biztosítsak arra, hogy

felkészüljenek a való életre.

⃝ Az óráim központi eleme az aktív részvétel, a legtöbb

órámon valamilyen csoportos feladat elvégzésével

tanulunk meg valami újat.

⃝ Megkönnyítem és elősegítem a csapatmunkát az

óráimon.

⃝ Kontextusba helyezem a tananyagot, mivel így tudom

a legnagyobb hatást gyakorolni a diákjaim karrierjére és

munkavállalási esélyeire.

⃝ Az óráim segítenek a tanulóknak döntést hozni a

követendő tanulmányi, képzési, munkavállalási

irányukról.

⃝ Az óráim felkészítik a tanulókat a tanulmányaik,



2015-1-PL01-KA202-016802


képzésük, munkavállalásuk soron következő fázisára.

Jellemezd magad bővebben

tanárként!



2015-1-PL01-KA202-016802


6.1.2 feladat: Iskolai oktatás revíziója

Csoportos feladat

Bevezetés

Ez a feladat lehetővé teszi a tanároknak, hogy revíziót tartsanak az iskolájukban folytatott

karrierre nevelés stratégiáról, amit a CAPE kerettantervvel való összevetéssel tehetnek

meg. A feladat végrehajtását követően jobban fel tudják hívni majd a figyelmet a

jelenlegi karrierre nevelésre és rá tudnak mutatni a hiányosságaira.

Szükséges anyagok

CAPE kerettanterv több példányban

nagy papírlapok (A3)

filctollak

Instrukciók

Az iskolád szaktanárait, karrier-tanácsadóit és tantervért felelős vezetőit oszd

minimum 2 csoportra.

Mindegyik csoportnak adj egy példányt a CAPE kerettantervből

Az 1. munkalapnak megfelelően a nagy papírlapot oszd 4 részre.

Mindegyik csoportnak mondd meg, mennyi idő áll a rendelkezésére ahhoz, hogy

felmérje az iskolában a jelenlegi karrierre nevelés helyzetét a kerettanterv

iránymutatásával.

Kérd meg mindegyik csoportot arra, hogy töltsék ki az 1. munkalap 4 rovatát.

A feladat elvégzése után mindegyik csoport ismertesse a többiekkel, hogy mire jutott.

Ezt követően nagy egyetértésben összesítsétek, hogy ki mire jutott.



2015-1-PL01-KA202-016802


1. munkalap

Mi a karrierre nevelés?

Hogyan lehet ezt megtanítani?

Mik a karriermenedzsment készségek?

Hogyan lehet ezeket fejleszteni?



2015-1-PL01-KA202-016802


Folyamatos reflexió (formatív)

Mit tanultál ebben a fejezetben?

Mik voltak a fejezet legkönnyebb részei?

Miért?

Mik voltak a fejezet legnehezebb részei?

Miért?

Amit most tanultál az befolyásolja a

tanítási/vezetési stílusodat?

Ha igen, hogyan?

Ha nem, miért nem?

igen/nem



2015-1-PL01-KA202-016802


ELŐFELTÉTEL





Modul: Gyakorlati megvalósítás 1. fejezete / Reflektálás a tantermi

gyakorlatra

TARTALOM

Ez a fejezet segít a tanároknak

végiggondolni a szervezetük által

nyújtott karrierre nevelés mélységét és

terjedelmét, azonosítani tudják a

karrierre nevelésnek azokat a részeit,

amiket be lehet építeni egy tematikus

tantervbe, azonosítani, hogyan lehet

előtérbe helyezni a kulcskompetenciák,

különösképpen a KMK fejlesztését

tantermi környezetben.


CAPE kerettanterv


filctollak

Az 1. fejezet 2. feladatából az 1.

munkalap

Tematikus terv - sablon

2. munkalap

3. munkalap

FELADATOK 1. feladat: A karrierre nevelés újragondolása - csoportos és egyéni feladat

2. feladat: Tematikus terv kidolgozása - csoportos feladat

FORRÁSOK

“Careers Education in the classroom: The role of teachers in making

young people work ready” (Teach First 2014) www.teachfirst.org.uk

Hooley, T., Watts, A. & Andrews, D. (2014) “Teachers & Careers: The role

of school teachers in delivering career & employability learning”.

TeachFirst

“Access Toolkit 2016-17” TeachFirst www.teachfirst.org.uk

FELMÉRÉS

MÓDJA

A fejezet felmérése önreflexióval történik. A 2. fejezetben található

formatív felmérési kérdőív felteszi azt a kérdést, hogy mit tanultak, mi

jelentette számukra a legnagyobb/legkisebb kihívást, továbbá nevesíti az

önreflexió hatását a gyakorlatra.

6.2 fejezet A “CAPE” terv kidolgozása

http://www.teachfirst.org.uk/




2015-1-PL01-KA202-016802


Bevezetés

A munkaerőpiac szüntelenül változik és még a legtájékozottabb karrier-tanácsadási

szakember számára is lehetetlen – nemhogy egy óraadó tanárnak – hogy naprakészen

ismerje az összes releváns információt. A múltban az oktatási intézmények ennek úgy

próbáltak megfelelni, hogy egyrészt jól felszerelt könyvtárat tartottak fent, másrészt

személyes találkozókat szerveztek a munkaadókkal. Manapság azonban az internet nemcsak

új kihívásokat teremt, hanem egyben kiváló lehetőséget is nyújt arra, hogy kiváló

forrásokhoz férjünk hozzá.

A Gatsby Alapítvány “Színvonalas karrier-tanácsadás” című jelentése szerint kétféle eleme

van a tanácsadásnak – a “push” és a “pull” tényezők. A push tényezők közé tartoznak az

alábbi a tantermi tevékenységek: releváns információ átadása, színvonalas karrierre nevelés,

személyre szabott, az egyéni igényeknek megfelelő személyes tanácsadás és ihletet adó

tanári munka, melyek segítségével a tanulók megszerezhetik a megfelelő kvalifikációt. A

‘pull’ tényezők a munkaadói oldalról jelentkeznek, ezek mutatják meg a tanulóknak, hogy

milyen is egy munkahely, álláslehetőségeket tudnak kínálni számukra, akár közvetlen,

munkahelyi tapasztalatok megszerzését is, a munkaadók és munkavállalók személyes

találkozását. Az oktatási intézményeknek rendelkezniük kell(ene) a karrierre nevelésre

vonatkozó tervvel, ami a szervezet sajátja, amit a tanárok, a tanulók, a szülők és a

munkaadók is ismernek és megmutatják, hogy a push és pull tényezők hogyan tudnak

együttműködni egymással.

A tanárok is számos élményhez, tapasztalathoz juttathatják a tanulókat, amelyekkel

kapcsolatot tudnak teremteni a munkaadók és a munka világával. Például:

Vendégelőadók – akik előadást tartanak az ebldszünetben vagy külön e célra

szervezett rendezvényeken. Az oktatási intézményt felkereső előadók lehetnek junior

munkavállalók vagy gyakornokok is, akikkel a diákok jóval könnyeben tudnak

azonosulni. A korábbi vagy jelenlegi diákok is jelentős szerepet tölthetnek be ebben.

állásbörzék

rendezvények szervezése (pl. minirendezvények);

egyéb munkaszimulációk

mentori program a munkaadók bevonásával

próbainterjúk és önéletrajzírás

‘rapid randi’ jellegű események

6.2 fejezet: A CAPE terv kialakítása



2015-1-PL01-KA202-016802


Ezen kívül, a tanárok elősegíthetik a gyakorlati munkatapasztalatok megszerzését is az alábbi

módon:

munkahelyi “árnyék”: a tanulók árnyékként követnek egy munkavállalót egy

munkanapja során

‘Vidd el magaddal a gyerekedet a munkahelyedre’ napok megszervezése

hosszabb látogatások szervezése cégekhez

hosszabb időtávot lefedő, alkalmanként rövidebb munkatapasztalatok sorozata,

amiket tanulási időszakok tagolnak

A 6.2 fejezetben a tanárok felhasználhatják azt, amit az 1. fejezet során elsajátítottak az

egyéni és csoportos feladatok végrehajtása során. Ideális esetben a csoportos feladatokban

olyan szakemberek vesznek részt, akik különféle szerepet és felelősségi kört töltenek be az

oktatási intézményben, beleértve a tanárokat, a karrier koordinátorokat, tanácsadókat és a

tantervért felelős vezetőt is. Ezáltal lehet biztosítani, hogy az egész intézmény részt vegyen

annak az átgondolásában, hogy miről is kéne szólnia a karrierre nevelésnek és megfelelő

karrierre nevelésre vonatkozó tervet dolgozhassanak ki az intézmény számára. Ezen

túlmenően, a tanárok és pedagógusok egyénileg is felelősséget vállalnak majd a karrier-

tanácsadás helyzetéért, végigondolhatják, hogy ők személy szerint mit tehetnek ezért.

A 6.2 fejezetben a résztvevőknek át kell gondolniuk azt, hogyan tekintenek a karrierre

nevelésre valamint azt is, hogyan tanítják. Visszautalunk az 1. fejezetre is, ahol azonosították

a szervezetük jelenlegi oktatási gyakorlatának hiányosságait. A résztvevők most újra

visszatérnek erre, de ezúttal azon kezdik el törni a fejüket, hogy az egész intézmény

kreatívabban közelítse meg a karrier-tanácsadást, a CAPE kerettantervre alapozva, lépésről

lépsére haladva:

A karrier-tanácsadás területeinek és a sikeres munkavállalás felé vezető útnak az

azonosítása az intézmény számára releváns módon

A karrier-tanácsadás és a sikeres munkavállalás felé vezető út kontextusának

(témáinak) azonosítása, amiket be lehet építeni a tananyagba

Azoknak a kulcskompetenciáknak/karriermenedzsment készségeknek az azonosítása,

amiket fejleszteni lehet a diákokban

Releváns tantermi/tantermen kívüli feladatok, gyakorlatok



2015-1-PL01-KA202-016802


6.2.1 feladat: A karrierre nevelés újragondolása

Csoportos és egyéni feladat

Bevezetés

A feladatnak két része van: csoportos és egyéni. A feladatok segítségével a tanárok

könnyebben azonosítják a karrierre nevelés azon területeit, amiket be lehet építeni az

általános tantervbe, valamint a tantermi környezetben fejleszthető kompetenciákat.

Szükséges anyagok

a CAPE kerettanterv példányai

1. munkalap az 1. fejezet 2. feladatából


filctollak

Instrukciók

Az iskolád szaktanárait és tantervért felelős vezetőit oszd legalább 2 csoportra!

Mindegyik csoport kapjon egy példányt az 1. fejezet 2. feladatában kitöltött 1.

munkalapból és a CAPE kerettantervből

A 2. munkalap szerint a nagy papírlapot osszák 4 részre

Csoportos feladat

Hivatkozz az 1. munkalapra és kérd meg a résztvevőket, hogy csoportosan válaszolják

meg a 2. munkalap kérdéseit az iskolátokra vonatkozóan. Mindegyik csoport

megosztja a többivel, hogy mire jutott.

Egyéni feladat

Hivatkozz a 3. munkalapra és azonosítsd azon kulcskompetenciák körét, amiket be tudsz

építeni a tantermi gyakorlatodba és azokat a feladatokat, amikkel elősegítheted ezeknek a

kompetenciáknak a fejlesztését. Rögzítsd gondolataidat a 3. munkalapon.



2015-1-PL01-KA202-016802


2. munkalap

A karrierre nevelés mely területei relevánsak

az iskolád tantervében?

Az iskolában milyen mélységben

kontextualizáljátok a tananyagot?

Azonosítsd a CAPE kerettanterv

kulcskompetenciáit!

Azonosítsd azokat a feladatokat (tantermi

vagy azon kívüli), amelyek előtérbe helyezik

a kulcskompetenciák fejlesztését.



2015-1-PL01-KA202-016802


3. munkalap

Kulcskompetencia Tantermi feladat Külső feladat



2015-1-PL01-KA202-016802


6.2.2 feladat: Tematikus terv kidolgozása

Csoportos feladat

Bevezetés

A feladat célja, hogy a tanárok és a tantervért felelős vezetők kidolgozzanak egy tematikus

oktatási tervet, ami az alapját képezi majd annak, hogy a karrierre nevelést és a CAPE

kulcskompetenciákat beépítsék a tananyagba. A tematikus oktatási terv is egy olyan séma,

aminek a segítségével a tanárok elkészíthetik az óravázlatukat.

Ez a feladat egyesíti a 2., 3., 4. és 5. modulokban elsajátítottakat, a modul pedig az 1. és 2.

fejezetben található tréningre épül.

Szükséges anyagok

több példány a CAPE kerettantervből


filctollak

2. és 3. munkalap



2015-1-PL01-KA202-016802


4. munkalap: Tematikus terv elkészítése

Instrukciók

Az iskolád szaktanárait, vezetőit és tantervért felelős vezetőit oszd legalább 2

csoportra!

A csoportok idézzék fel a 2. és 3. munkalapot, valamint az iskola számára releváns

karrierre nevelés főbb elemeit, a tematikus terv fejlécének megfelelően. Írják le a

nagy lapokra, hogy mire jutottak, ezeket tegyék ki a falra.

Mindegyik csoport kiválaszt valakit, aki ismerteti a többi csoporttal a feladat

ereményeit.

A tantervért felelős vezetők összesítik az eredményeket, a résztvevők konszenzusra

jutnak.

Az egész csoport közösen tölti ki a tanítás tematikus megtervezése sablont az adott területre

vonatkozóan.



2015-1-PL01-KA202-016802


4. munkalap: A tanítás tematikus megtervezése (CAPE terv)

Tananyagrész:

Tantárgy

témája

CAPE kulcs-

kompetencia

Tantermi feladat Külső feladat

készségek

fejlesztése

tudás

fejlesztése

készségek

fejlesztése

tudás

fejlesztése



2015-1-PL01-KA202-016802


Folyamatos reflexió (Formatív)


Mik voltak a fejezet legkönnyebb részei?

Miért?

Mik voltak a fejezet legnehezebb részei?

Miért?



Ha igen, hogyan?

Ha nem, miért nem?

igen/nem



2015-1-PL01-KA202-016802


ELŐFELTÉTEL

Modul: Karriermenedzsment készségek

Modul: Munkaerőpiac ismerete



Modul: 1. és 2. fejezet gyakorlati alkalmazása

TARTALOM

Ez a fejezet arra összpontosít, hogy az

elsajátított ismereteket hogyan lehet

átültetni a gyakorlatba. A tanárok

létrehozzák a tantervet (tematikus

tanítási terv) a kiválasztott

tantárgyhoz, ami alapján kialakítják

az óravázlatot, amit ki is próbálnak a

tanulóikkal.

Szükséges eszközök

5. munkalap: Tanterv

6. munkalap: Óravázlat

7. munkalap

CAPE kerettanterv

FELADATOK

1. feladat: Tanterv kidolgozása

2. feladat: Óra megtervezése & CAPE beágyazása

3. feladat: Óra megtartása

FORRÁSOK “Access Toolkit 2016-17” TeachFirst www.teachfirst.org.uk

FELMÉRÉS MÓDJA

A fejezet felmérése önreflexióval történik. A 3. fejezet formatív

felmérési kérdőíve felteszi azt a kérdést, hogy mit tanultak, mi

jelentette a legnagyobb/legkisebb kihívást, továbbá nevesíti az

önreflexió hatását a gyakorlatra. A tanárok a próbaóra megtartását

követően önreflexióval felmérik, hogyan működik a gyakorlatban.

Elsősorban azt kell nézniük, hogy a tanári tevékenység milyen

hatással volt a diákok fejlődésére.

SZÓCIKK Éves tanterv – az egész éves tananyag terve

Óravázlat – egy tanóra részletes terve

6.3 fejezet A karrierre nevelés beépítése a tananyagba




2015-1-PL01-KA202-016802


Bevezetés

A szaktanárok sokkal gyakrabban találkoznak a diákokkal, mint a karrier-tanácsadók, és jóval

közelebbi kapcsolatban is állnak velük. A tanulók gyakrabban tekintenek rájuk példaképként,

ők azok, akik felkelthetik a diákok érdeklődését és vonzóvá tehetik számukra a témát és

ebből következően a karrier iránti érdeklődést is. A karriermenedzsment készségek

tananyagba építésével a tanárok nemcsak felismerik, de ki is használják a kínálkozó

lehetőségeket arra, hogy a karrierre való felkészítést beépítsék a tanóráikba.

Például a matematika vagy a kémia, fizika, biológia tanárok is fokozhatják a tantárgy iránti

érdeklődést azzal, hogy megmutatják, ez hogyan kapcsolódik a munka világához. Ezáltal a

tananyagot a munka területéről vett példákkal közvetlenül össze tudják kötni: röntgen

technikus (fizika), élelmiszervegyész (kémia), természetvédelem (biológia) vagy aktuárius

(matematika). (Gatsby 2014)

Tanulmányaik különböző fázisaiban a tanulók eltérő karrier-tanácsadási igényekkel

rendelkeznek, ezért fontos, hogy a tanácsadás és a támogatás mindig megfeleljen a

személyes igényeiknek. A megfelelően beágyazott karriermenedzsment készségek nem

nélkülözhetik az esélyegyenlőség és a sokszínűség témáit sem.

Korábban, a 6.2 fejezetben a résztvevők már kialakították az egész intézményre vonatkozó

karrier-tanácsadási tervet, illetve azt is, hogyan építsék be a tantervbe a diákok felkészítését

a munkavállalásra. A 6.3 fejezet célja már az, hogy a tanárok és a tantervért felelős vezetők

kialakítsák a tanítás tematikus tervét (vagyis az éves tantervét), mivel ez lesz az alapja a

karrierre nevelés valamint a CAPE kulcskompetenciák tantermi gyakorlatba történő

beépítésének. Az éves tanterv elkészítését követően a tanárok eljutnak egészen az óravázlat

megalkotásáig.

A 6.3 fejezet 3. feladata lehetőséget nyújt a résztvevőknek arra, hogy a gyakorlatban is

kipróbálhassák mindazt, amit a képzési program során tanultak, lépésről lépésre haladva:

Tematikus/éves tanterv kialakítása, a KMK beépítése a tantárgy tanításába

Egy tantárgyi óravázlat elkészítése, ami kontextusba helyezi a karrier-tanácsadást és

beépíti az anyagba a karriermenedzsment készségeket

Próbaóra megtartása, visszajelzés gyűjtése a tanulóktól

A tanóra értékelése

Fontos látni, hogy a CAPE célkitűzések sikerének a kulcsa a 6.3 fejezetben rejlik. Az oktatási

intézményeken belül leginkább a tanárok képesek változást előidézni, ők azok, akik a

6.3 fejezet: A KMK beépítése a tantervbe



2015-1-PL01-KA202-016802


vezetőkre és a diákokra egyaránt hatást gyakorolhatnak. A tanárok az egész intézmény

megközelítésére hatással vannak, másfelől pedig ők azok, akik tevőlegesen is beépítik a

karriermenedzsment készségeket a tantermi oktatásba. A 3. fejezet a tananyagba ágyazott

KMK “próbaköre”, mivel ennek hatására lehet elérni, hogy az oktatási intézményekben teret

nyerjen a kontextualizált karrierre nevelés, amelynek köszönhetően a fiatalok

felkészültebben léphetnek ki a munkaerőpiacra.



2015-1-PL01-KA202-016802


6.3.1 feladat A tanterv kidolgozása

Bevezetés

A feladat célja, hogy a tanárok egyénileg összesítsék mindazt, amit ebben a modulban

tanultak. A tanárok kidolgozzák az éves tantervüket, amely a tematikus megközelítést is

tartalmazza, hogy megfelelően beépíthessék, nemcsak a karrierre nevelést, de különösen a

CAPE kulcskompetenciákat is a tantárgy megtanításába. A tanterv elkészítésével a tanárok

egy hosszabb időtávra készítik el, hogy mivel fognak foglalkozni az órákon.

Ez a feladat egyesíti mindazt, amit a 2., 3., 4. és 5. modulokban tanultak, és ennek a

modulnak az 1., 2. és 3. fejezetére is épít.

Szükséges anyagok

CAPE kerettanterv


Instrukciók

Egyénileg reflektálj a CAPE kerettantervre, azonosítsd a karrierre nevelés azon

területeit, amelyek relevánsak a tantárgyod belül.

A tanterv sablon fejlécének megfelelően azonosítsd a karrierre nevelés azon elemeit,

amelyeket kontextusba lehet helyezni a tantárgyadon belül.

Nevezd meg azokat a kulcskompetenciákat, amiket tantermi és/vagy tantermen kívüli

foglalkozásokkal lehet fejleszteni.

Nevezd meg, hogy mi az az ismeretanyag, ami a tanteremben is megszerezhető,

illetve mi az, amihez külső kapcsolatokra is szükség van.

Töltsd ki a Tantervet egy félévre.



2015-1-PL01-KA202-016802



Tananyagrész/tantárgy: Modul/Fejezet címe

Tanár: Órák vagy hetek száma

Eleje, vége:

Heti ___ óra vagy

alkalmanként ___ óra :

Összesen (óra):

Modul/fejezet céljai:

Kulcskompetenciák Eredmény

Dátum/

foglalkozás

Tartalom és

tanár feladata

Diákok feladata

(anyag alkalmazása)

Eredmény Felmérés

módja



2015-1-PL01-KA202-016802


6.3.2 feladat: Tanóra megtervezése, CAPE beágyazása

Bevezetés

Ennek a feladatnak az a célja, hogy a tanárok egyénileg összesítsék minazt, amit ebben a

képzési modulban tanultak. A tanárok az éves tanterv alapján kidolgozzák egy tanóra

óravázlatát.

Ez a feladat egyesíti mindazt, amit a 2., 3., 4. és 5. modulban tanultak, valamint a modul 1.,

2. és 3. fejezetében elsajátított ismeretekre épül.

Szükséges anyagok



Instrukciók

Az 5. munkalalp alapján válassz ki a tantárgyadon belül egy területet, amihez

elkészíted az óravázlatot.

Jelöld ki az óra főbb céljait és azt, hogy mit fogsz megtanítani. Figyelj arra is, hogy

kontextusba helyezd a karrierre nevelést.

Nevezd meg a tantárgyon belül illetve a karriermendzsment készségek terén elért

eredményeket.

Nevezd meg azokat a feladatokat, amikkel megvalósítod a tanítási céljaidat,

biztosítod, hogy eléred a kívént eredményeket.

Jelöld ki, hogy milyen forrásból, milyen felmérési módszerrel fogod ellenőrizni, hogy a

diákok valóban elsajátították ezeket az ismereteket.

Töltsd ki az Óravázlatot!



2015-1-PL01-KA202-016802



….. óra Tantárgy

Az óra céljai, tartalma

Eredmények Beágyazott karrierre nevelés

Tanítási módszer

Tevékenységek, feladatok összefoglalása

Felhasznált anyagok, eszközök Tanulás felmérése



2015-1-PL01-KA202-016802


6.3.3 feladat: Óra megtartása

Bevezetés

Ennek a feladatnak az a célja, hogy az előző feladatban megtervezett órát a gyakorlatban is

kipróbálják. A feladat célja, hogy lemérje, sikerült-e beépíteni a karrierre nevelést a tananyag

egyik tantárgyába, továbbá lehetőséget biztosít a tanároknak arra, hogy a gyakorlatban is

kipróbálhassák mindazt, amit a ebben a modulban elsajátítottak.



Szükséges anyagok


7. munkalap: Értékelés

Instrukciók

Tartsd meg a 2. feladatban megtervezett órát.

Győződj meg arról, hogy a karrierre nevelést beépítetted a tantárgy anyagába, hogy

kontextualizáltad az ismereteket.

Biztosíts lehetőséget a diákjaidnak arra, hogy fejlesszék karriermenedzsment

készségeiket.

Az óra után kérj visszajelzést a diákoktól az óráról.

Töltsd ki a 7. munkalapot, az értékelés az önreflexió része.



2015-1-PL01-KA202-016802


7. munkalap: Ismeretek beépítése a tanításba

Írd le, hogy a 3. fejezetben tanultakból

mit építettél be a tanításba!

A tanítási célok teljesültek?

Fejtsd ki!

Mindegyik tanuló aktívan részt vett a

tanulási folyamatban?

Ha nem, akkor magyarázd meg, miért?

igen/nem

Változtatnál bármin?

Ha igen, akkor fejtsd ki, mit változtatnál

és miért!

Mi ment jól?

Mi nem ment jól?

Miért?

A fejezet melyik részében szeretnél

jobban elmélyedni? Miért?

Hogyan vált mindez a diákok előnyére?

Mely kompetenciáikat fejlesztette?



2015-1-PL01-KA202-016802


6.3 fejezet Folyamatos reflexió (formatív)


Mik voltak a fejezet legkönnyebb

részei?

Miért?

Mik voltak a fejezet legnehezebb

részei?

Miért?



Ha igen, hogyan?

Ha nem, miért nem?

igen/nem



2015-1-PL01-KA202-016802


ELŐFELTÉTEL





Modul: Az 1., 2.,3. fejezet gyakorlati alkalmazása

TARTALOM

Ez a fejezet egyesíti a képzés összes

korábbi modulját, lehetőséget teremt

arra, hogy lemérd a képzés

eredményességét/hatását önreflexióval

illetve a csoportos reflexiós gyakorlattal.


8. munkalap: önreflexió

(szummatív)

FELADATOK 1. feladat: Reflexiós gyakorlat - csoportos feladat

2. feladat: Önreflexió - egyéni feladat

FORRÁSOK

FELMÉRÉS MÓDJA

A fejezet felmérése önreflexióval illetve csoportos reflexiós

gyakorlattal történik. A 4. fejezet szummatív felmérési kérdőíve

felteszi azt a kérdést, hogy mit sajátított el a résztvevő, ez milyen

hatással volt a tanítási gyakorlatára és ebből kifolyólag a diákok

fejlődésére.

6.4 fejezet Reflexiós gyakorlat



2015-1-PL01-KA202-016802


Bevezetés

A 6.4 fejezet nyomon követi, hogy a résztvevők mit tanultak meg, mit tudnak a gyakorlatban

is megfelelően kontextusba helyezve alkalmazni. Mindezt formatív és szummatív

önreflexióval tehetik meg.

A tanárok megosztják a többiekkel, hogy milyen ismereteket szereztek illetve milyen

készségeket sajátítottak el. Reflektálnak arra, hogy miként sikerült kontextualizálni az

ismereteket és mennyire sikerült beépíteni a karrierre nevelést az oktatási gyakorlatukba, az

intézmény mely gyakorlatot követ, illetve arra is, hogy a diákok mit értek el és milyen a

motivációs szintjük.

A reflexió részben csoportosan, részben egyénileg történik. A csoportos feladatban,

amelyben a résztvevők az oktatási intézmény valamennyi szintjét képviselik, reflektálnak az

egész intézmény képzési programjára, a tanárok oktatási munkájára és a diákok

eredményeire is. Mindennek az a célja, hogy mindenki előtt világos legyen, hogy a tanárok

továbbképzése nemcsak azzal jár, hogy elősegíti az egyéni szakmai fejlődést, hanem ezen

kívül számos előnnyel kecsegteti az egész intézményt (például hozzáadott érték

szempontjából, a tananyag gazdagításával, alacsonyabb fluktuációval, a korai iskolaelhagyók

számának mérséklésével, a magasabb diáklétszámmal, a diákoknak szóló útmutatással) és a

diákokat (például: nagyobb motiváció, reális karrierterv, továbbtanulás, továbbképzés,

hosszú távú társadalmi beilleszkedés és gazdasági felzárkózás) is.

Egyéni szinten a tanárok reflektálnak arra, hogy az ismeretek kontextualizálása és a karrierre

nevelés tananyagba illesztése hogyan hatott a tanításukra, az intézményi gyakorlatra,

valamint a diákok motivációs szintjére és teljesítményére.

Jó, ha a reflektív folyamat kvalitatív adatokra is támaszkodik, olyan adatokra, amelyek jól

tükrözik a tanár fejlődésének dinamikus voltát. A fejezet konkrétan az alábbiakra való

reflexiót segíti elő:

A tanárok készségeinek fejlesztése, ismereteinek bővítése, hogy be tudják építeni a

karriermenedzsment készségeket (KMK) a tananyagba

A tananyagba épített KMK tanítás hatása a tanár tantermi gyakorlatára

A tananyagba épített KMK tanítás hatása a tanulóra

A tananyagba épített KMK tanítás hatása az intézményre

6.4 fejezet: Reflexiós gyakorlat



2015-1-PL01-KA202-016802


6.4.1 feladat: Reflexiós gyakorlat

Csoportos feladat

Bevezetés

A feladat során a tanárok reflektálnak mindarra, amit elsajátítottak ebben a modulban. A

tanárok megosztják a többi résztvevővel, hogy milyen ismereteket és készségeket

sajátítottak el. Reflektálnak arra, hogy az ismeretek kontextualizálása valamint a karrierre

nevelés tananyagba építése hogyan hatott a tanítási gyakorlatukra, az iskola gyakorlatára,

valamint a tanulók motivációjára és teljesítményére.



Szükséges anyagok


filctollak

Instrukciók

Az iskoládban a tanárokat, a vezetőket és a tantervért felelős vezetőket oszd legalább

2 csoportra.

Tekintsétek át a képzési programot, reflektáljatok a modulokra, a megszerzett

ismeretekre és készségekre.

Mérd fel a képzés hatását a tantermi gyakorlatra, hogy milyen hatást gyakorolt az

egész intézmény karrierre nevelés megközelítésére, és hogy miben fejlődtek a diákok.

Oszd fel a papírlapot 3 részre: “iskolai megközelítés”, “tantermi gyakorlat”, “diákok

céljai”

A megbeszélés eredményeit rögzítsd a megfelelő oszlopban.

Mindegyik csoport jelöljön ki egy embert, aki ismerteti a többi csoporttal, hogy mire jutottak.



2015-1-PL01-KA202-016802


6.4.2 feladat: Önreflexió (szummatív)

Bevezetés

Ennek a feladatnak az a célja, hogy a tanárok egyénileg reflektáljanak mindarra, amit a

modul során elsajátítottak. A tanárok felmérik, hogy milyen ismereteket és készségeket

sajátítottak el. Arra is reflektálnak, hogy az ismeretek kontextualizálása valamint a karrierre

nevelés tananyagba építése hogyan hatott a tanítási gyakorlatukra, az iskola gyakorlatára,

valamint a tanulók motivációjára és teljesítményére.



Szükséges anyagok

8. munkalap: Értékelés (szummatív)

Instrukciók

Tekintsd át a képzési program mindegyik modulját és vedd sorra milyen ismereteket

és készségeket sajátítottál el.

Mérd fel, hogy a képzés milyen hatással volt a tantermi gyakorlatodra, hogyan

befolyásolta az intézmény karrierre nevelés megközelítését és hogy miben fejlődtek a

diákok.

Töltsd ki a 8. munkalapot, az önértékelés az önreflexió részét képezi.



2015-1-PL01-KA202-016802


8. munkalap

Mennyire ismered a

karriermenedzsment készségeket

(KMK)?

Most már beépíted a

karriermenedzsment készségeket és a

karrier-tanácsadást az óráidba?

Ha igen, hogyan?

Ha nem, miért nem?

igen/nem

Írd le, hogy ez a képzési program

hogyan változtatta meg a tanári

munkádat!

Milyen hatást gyakoroltak az iskoládra

az újonnan megszerzett ismereteid?

Mit nyertek a diákjaid azáltal, hogy

elvégezted ezt a képzést?

TRÉNERKÉPZŐ PROGRAM - CESIE · tanulmányok sikeres elvégzésében valamint a veszélyeztetett fiataloknak (korai iskolaelhagyók) a munkára való átmenetben, továbbá hangsúlyozza

Documents