-
torteneti szemle
20103. szdm
BUDAPEST • GYOR • MISKOLC
A TARTALOMBOL
Tisza Kalman esa kozigazgatasi biraskodas
Adalekok a civil szektorfelszamolasahozMagyarorszagon
(1937-1945)
Egy mellozbtt torvenyhianyanak lenyomata
(Parthatarozata magyarorszagi
nemzetisegekrol -1968)
Boszormenyi Laszlomentelmi iigye
A halalbuntetesszabalyozasa
a Horthy-korszakban esa II. vilaghaboru eveiben
Bagatell-cselekmenyek,bonyolult kodifikado
Ugyeszek elleni eljaras Tisza Kdlmdn
-
TARTALOM
TANULMANYOKDOMANICZKY Endre: Adalekok a civil szektor
felszamolasahoz Magyarorszagon (1937-1945) 1FOGLEIN Gizella: Egy
mellozott torveny hianyanak lenyomata
(Parthatarozat a magyarorszagi nemzetisegekrol - 1968) 16STIPTA
Istvan: Tisza Kalman es a kozigazgatasi bfraskodas 23
MUHELYAUER Adam: Boszormenyi Laszlo mentelmi iigye 33KISS
Bernadett: Bagatell-cselekmenyek, bonyolult kodifikacio 40SZENDREY
Geza: Ugyeszek elleni eljaras 48TOTH J. Zoltan: A halalbiintetes
szabalyozasa a Horthy-korszakban es a II. vilaghaboni eveiben
52
ARCKEPCSARNOK,,A tortenelem es a jog hataran" - Prof. Dr. Kallay
Istvan (1931-1998) emlekezete - HAMORI Antal 60
KONYVEKROLBiintetqjogi tankonyv a reformkorbol - Vuchetich
Matyas konyvenek magyar fordftasa - MEZEY Barna 62Impozans konyv a
hazai kozjegyzoseg torteneterol - Rokolya Gabor koteterol - STIPTA
Istvan 65Monografia a Codex Theodosianus vallas- es egyhaziigyi
rendeleteirol - Sary Pal konyverol - HORVATH Emoke 66A magyar
civilek es az onkormanyzatok - Domaniczky Endre konyverol -
GOSZTONYI Gergely 67Szeged kozigazgatas-tortenete (1950-1990) -
Antal Tamas konyverol - VARGA Norbert 69
SZEMLEPeres Zsuzsanna doktori vedeserol - BATO Szilvia 72Nanasi
Laszlo PhD-ertekezesenek nyilvanos vitaja - KISS Anna 74Beszamolo a
Fiatal Jogtorteneszek XVI. Europai Forumarol (Frankfurt am Main,
2010. marcius 25-27.) - LENKOVICS Judit 7610. nemet-magyar
jogtorteneti szeminarium Budapesten - FREY Dora 78Montrealtol
Szingapurig. Beszamolo Dr. Kengyel Miklos eloadasarol - SZABO
Andras 78
BUCSUZUNKDr. Toth Bela (1940-2010) - GECSENYI Lajos 79,,Elni ugy
kell, mintha minden cselekedetiink utolso lenne az eletben" - Toth
Belara emlekezve - MEZEY Barna 80
HIREK 81E szamunk szerzoi . . .84
Magyar Tudomanyos Akademia - Eotvos Lorand Tudomanyegyetem
Jogtorteneti Kutatocsoport
A cimlapon:
Tisza Kalman, borosjenoi es szegedi grof(Geszt, 1830. december
16. - Budapest, 1902. marcius 23.): nagybirtokos, politikus.
Teleki Laszlo unokaoccse, annak ongyilkossaga utan a Hatarozati
Part, 1867-tol a Balkozep egyik vezere. Ellenezte a kiegyezest, az
lin.bihari programban allast foglalt a kozos miniszteriumokkal es
delegaciokkal szemben. 1875. marcius l-jetol, az adott kozjogi
beren-
dezkedest elfogadva, a Szabadelvu Part alapfto partvezere. 1875.
marcius 2.-1878. oktober 11. kozott a
Wenckheim-kormanybeliigyminisztere, 1875. oktober 20.-1890. marcius
13. kozott miniszterelnok, egyiittal 1878. oktober 11.- december
5., illetve
1887. februar 11.-1889. aprilis 9. kozott penzugy-, 1878.
december 5.-1887. februar 11 . kozott beliigy-, 1879. jiilius 11
.-szeptember 25.kozott a kiraly szemelye koriili miniszter is.
1881-tol az MTA igazgatqja, 1888-tol tiszteleti tagja.
torteneti szemleNemzetkozi szerkesztobizottsag:
Dr. Wilhelm Brauneder (Bees), Dr. Izsak Lajos (a
szerkesztobizottsag elnoke), Dr. Peeler Jarvelaid (Tallinn),Dr.
Giinter Jerouschek (Jena), Dr. Srdan Sarkic (Ujvidek), Dr. Kurt
Seelmann (Bazel), Dr. Erik Stenpien (Kassa)
Szerkesztoseg: Dr. Mathe Gabor, Dr. Mezey Barna, Dr. Revesz T.
Mihaly, Dr. Stipta IstvanSzerkeszto: Elesztos Laszlo (e-mail:
[email protected])
Szerkesztoseg cime: 1053 Budapest, Egyetem ter 1-3. II. em. 211.
Tel./Fax: 411-6518
ISSN 0237-7284Kiadja az Eotvos Lorand Tudomanyegyetem Magyar
Allam- es Jogtorteneti Tanszeke, a Karoli Caspar Reformatus Egyetem
Jogtorteneti-
Jogelmeleti Intezete, a Szechenyi Istvan Egyetem Jogtorteneti
Tanszeke es a Miskolci Egyetem Jogtorteneti Tanszeke
Felelos kiado: Dr. Mezey Barna
Nyomda: GB Kft. 2000 Szentendre, Patriarka u. 7.
-
az altalanos reszi tipizalasban alaposan
koriiljartkozbuncselekmeny-maganbuncselekmeny katego-rizalason,
raadasul sajatos tipuskent tolbukkannakonallo fejezetben a ,,test
bunei", mely a keresztenyerkolcs elleni szexualis buncselekmenyeket
kiemeltfigyelemben reszesfti. Az viszont a felvilagosodas
tanaiiranti elkotelezettsegerol tanuskodik, hogy a
magan-buncselekmenyeken beliil elkiilonfti az ember,,velesziiletett
jogait", illetve az ezeket tamado es sertocselekmenyeket.
Vuchetich Matyas tankonyve, mely a legkorszerubbeuropai
biintetojog-tudomanyi szakirodalom ismere-
torteneli szemle
teben, a kodifikacios munkak felhasznalasaval
kesziilt,nagyhatasu kiserlete volt a magyar biintetqjog
elmeletimegreformalasanak. Tankonyvjellege miatt nem terhe-tett ki
a magyar biinteto praxis tradfcioinak es megolda-sainak ismertetese
elol, de tartalmaban tulnyomo reszta felvilagosodas nagy szerzoinek
munkassaga altalmegtermekenyftett europai tudomanyossag
legfrissebberedmenyeit allftotta rendszerebe. Ezzel a
magyaregyetemi tanulo ifjusag szamara lehetoseget biztositottarra,
hogy majdani gyakorlati feladataik teljesftesesoran a biintetojog
haladasanak kepviseloi lehessenek,esetleges elmeleti
tevekenysegiikkel pedig megalapo-zott tudomanyos tudassal
vehessenek reszt a kozelet-ben.
Mezey Barna
Amagyar igazsagszolgaltatasi hivatasrendek mind-egyike figyelmet
szentelt a szellemi elodokmunkassaganak gondozasara es a
foglalkozasi agszervezet-tortenetenek feltarasara. A birosagi
szerve-zetrol Mathe Gabor, a vegrehajtas buniigyi szakagarolMezey
Barna keszftett alapozo muveket. KorsosneDelacasse Krisztina egy
eve vedte meg Az iigyvediautonomidk letrejotte es miikodesiik
megkezdeseMagyarorszdgon a polgdri korszakban cfmu
disszerta-ciqjat, tovabbfejlesztve ezzel a 19. szazadi
magyariigyvedi szervezetre vonatkozo ismereteinket. A szege-di jogi
karon 2010. majus 27-en keriilt sor NanasiLaszlo PhD-ertekezesenek
nyilvanos vitajara, aziigyeszsegrol szolo elso szervezettorteneti
mu tudoma-nyos ertekelesere.A polgari kori koz-jegyzoseg
megala-kulasarol, szerveze-terol es archonto-logiajarol
RokolyaGabor, a szegedijogtorteneti diakkoregykori kivalo ku-tatoja
irt figyelemremelto konyvet.
A Magyar Orsza-gos Kozjegyzoi Ka-mara vezetoi (elii-kon Toth
Adamkivalo romanista-val) eddig istevekenyek es rendkiviil
eredmenyesek voltak hivata-suk hagyomanyainak osszegyujteseben. A
jogaszokkepzeseben kozremukodok neveben kiilon koszon-hetjiik, hogy
nem zartak el az osszegyujtott isme-reteiket. Honlapjukon olvashato
a Kirdlyi KozjegyzokKozldnye, elektronikus konyvtarukban
mindenkiszamara elerhetoek a kozhitelessegi tudomanyos iro-dalom
alapmuvei. A kozjegyzoseg 700 eves evfor-dulojara szervezett
tudomanyos konferenciajuk a
Impozans konyva hazai kozjegyzosegtorteneterol
Rokolya Gabor:A polgari kozjegyzoseg emlekezete 1875-1949Magyar
Kozjegyzoi Kamara, Budapest, 2009, 381 p.ISBN:
978-963-88147-3-9
kozelmiilt kiemelkedo tudomanyos esemenye volt.Nem tartom
veletlennek, hogy a sajat hagyomanyaitapolo kivalo szervezet -
komoly anyagi terhet vallalva- a kozjegyzoseg torteneterol szolo
korszeru, eskiviteleben is kovetendo munkat adott kozre.
A szerzo, Rokolya Gabor a hazai tudomanyoskozvelemeny altal is
elismert jogtorteneti munkassaggalrendelkezik. Hosszu ideje a
kozjegyzoseg tb'rtenetenekjelentos idoszakat, a polgarosult
periodust kutatja, esszamos, irodalmilag is szamon tartott
(referalt) muvetjelentetett meg szervezete meghatarozo
szemelyise-geirol (Marko Sandor, Okross Balint, CharmantOszkar).
Konyvve formalt jelen munkaja tematikailagatfogobb, es tartalmilag
is melyebb korabbi reszfeldol-gozasainal, eletrajzi
osszeallftasainal es szerkesztettmuveinel.
A konyv cimebe foglalt ,,emlekezet" kifejezes isjelzi, hogy a
kozreadott munka nem a teljessegigenyevel kesziilt, a szerzo celja
nem a monografikusfeldolgozas volt. A konyv megsem puszta
osszegzes,hiszen a szakirodalomhoz kepest uj eredmenyeket
tar-talmaz, kb'nyveszeti minosftese szerint is tudomanyosmunkanak
szamft.
A fenti megallapftast tamasztja ala, hogy a szerzominden
lenyeges szakirodalmi muvet ismer, azokadatait - sziikseg szerint -
korrigalja, kovetkezteteseitkiegesziti, arnyalja. Kiilonosen
fontosnak tartom, hogy
65
-
torleneti szemle
az osszeallitas elsodleges forrasokat (kamarai
iratokat,csaladtorteneti forrasokat) is felhasznal, ezeket a
tor-teneszi szakma szabalyai szerint ertelmezi es visszake-resesre
alkalmas modon hivatkozza. A muvet kulono-sen ertekesse teszi, hogy
38 jelentos (reszben hatarontuli) kozgyujtemeny es kozintezmeny
adataira, forras-bazisara tamaszkodik.
A konyv jo aranyban vegyfti a szervezet-torteneti esa kozjegyzoi
hivatas szemelyi hatteret bemutato eletraj-zi elemzeseket. A
biografiai adatok osszegyujtese aszerzo erdeme: ilyen melysegu,
aktualizalt eletrajziosszeallitas csak ebben a kiadvanyban
talalhato. A koz-jegyzoi eletut-elemzesek a relevans adatokat
tartalmaz-zak, es kivaloan lattatjak, hogy a dualizmus kori es
20.szazad eleji jogasz-ertelmiseg alapos felkesziiltseggel,szakmai
ethosszal es elhivatottsaggal rendelkezo, valo-di polgari elit
volt.
A kozjegyzoseg targyi emlekeirol, a hitelesitesiigykezelesi
folyamatarol csak olyan szerzo kepes hite-
lesen irni, akinek konkret gyakorlati ismeretei, kierleltszakmai
tapasztalatai vannak. Az osszefoglalas kiilonoserteke, hogy Rokolya
Gabor ,,beliilrol" Uzen, a szakmaireszletek, alig eszreveheto
hivatali finomsagok bir-tokaban ir. Fontosnak tart es kivaloan
lattat olyan ele-meket, amelyeket a hitelesitesi gyakorlatban
jaratlan kf-viilallo eszre sem vesz.
A mu stflusa kierlelt, nyelvtanilag is rendkiviil kor-rekt. A
szerzo jo erzekkel tartotta meg a jogi kategoriakeredeti tartalmat,
megis mai nyelven kozvetiti eserthetoen fuzi mondanivalojat. A
konyv kivalo szaktu-domanyi teljesftmeny, es a joghallgatok reszere
is ki-valo olvasmany. Grafikai megjelenftese, paratlan kial-litasa
a konyveszeti remekmuvek kb'ze emeli. Fon-tosnak tartanam idegen
nyelvu kiadasat, es javaslom aszerzonek, hogy hasonlo modon
dolgozza fel az allamikozjegyzoi idoszak tortenetet is.
Stipta Istvan
Monografia a CodexTheodosianus vallas- es
egyhazugyi rendeleteirolSary Pal:
Pogany birodalombol kereszteny birodalom.
A Romai Birodalom keresztennye valasa a CodexTheodosianus
tukreben
Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 2009, 159 p.
ISBN 978 963 277 1 30 4
Sary Pal jogtorteneti vonatkozasii munkajaban azttuzte ki celul
maga ele, hogy a 438-ban kihirdetettes a kbvetkezo evben hatalyba
lepo CodexTheodosianus alapjan felvazolja a 4-5. szazadi
idoszakvallasi helyzetet a Romai Birodalomban. Egy igenizgalmas
torteneti korszak egyhazi kerdeseinek bemu-tatasara, illetve
elemzesere vallalkozott a szerzo, hiszena torvenykonyv
megjelenesenek idejen a keresztenysegmeg csak nehany evtizede valt
allamvallassa (380). Eza teny egyertelmuen cezurat kepviselt a
birodalomtb'rteneteben es egy teljesen lij korszak, a hivatalosan
iskereszteny romai allam kezdetet jelentette. A
lakossagvallasvaltasa termeszetszeruleg nem kovetkezett beilyen
radikalis gyorsasaggal, az lij hitnek ezert sziiksegevolt a hatalom
tamogatasara, megerosftesere. A konyvnyomon koveti, hogyan
segftettek a jogi rendelkezeseka keresztenyseg ternyereset. Ezzel
parhuzamosan akotet bevezetqjeben Sary Pal jelzi, hogy munkajaban
kikfvan terni az eretneknek nyilvam'tott csoportokat,valamint a nem
kereszteny kozossegeket erinto ren-delkezesek ertelmezesere is.
66
A kotet szerkezetileg ket alapveto egysegre tagol-hato: a pogany
eszmek felszamolasat celzo, valamint akeresztenyseg beagyazodasat
elosegito intezkedesekre.Ez utobbi egyseget tovabbi kerdeskorokre
bontja fel aszerzo, melyeknek alapveto feladata a
keresztenyertekrend megszilarditasanak, a krisztianizacio
folya-matanak, az ortodoxia megerositesenek bemutatasa.Sary Pal
ezen elkepzelesek alapjan hat fejezetet alakf-tott ki: igy
foglalkozik a poganysag felszamolasaval(I.), a kereszteny
szellemiseg es ertekrend megszi-larditasaval (II.), a kereszteny
vallas vedelmenek akerdesevel (III.), kiter a hit tisztasaganak es
az egyhazegysegenek vedelmere (IV.), az egyhaz jogi hely-zetenek a
rendezesere (V.), a zsidok helyzetenek aszabalyozasara (VI.).
Az elso fejezet nyomon koveti a babonasagra, va-razslasra es a
joslasokra vonatkozo rendelkezesek val-tozasait Constantinus
csaszar koratol II. Theodosiusidoszakaig. Ebben a reszben kepet
kapunk arrol, hogy apogany hagyomanyokat hogyan szoritottak
fokoza-tosan hatterbe, milyen tipusii iigyek (pi. magia)
vontakmaguk utan tobenjaro biintetest, hogyan zartak ki
akozhivatalok gyakorloi koziil a poganysag hfveit, majdegy bo
evtizeddel kesobb ugyanezert mar vagyon-elkobzas es szamuzetes volt
a szankcio. A romai csa-szarok igyekeztek megsziintetni azokat a
helyeket, ahollehetoseg nyilt a regi kultuszok gyakorlasara,
vagyistudatosan szamoltak fel a pogany szentelyeket. II.Constantius
igen koran - meg a keresztenyseg allam-vallassa tetele elott, de
mar a hivatalos elfogadottsagat(313) kovetoen -, 350 koriil a
pogany templomokatbezaratta, ez azonban nem jelentette a poganysag
sike-res felszamolasat, hiszen 435-ben II. Theodosiusnak
isfoglalkoznia kellett a kerdessel, az 6 szankcioi mar apogany
szentelyek fizikai megsemmisfteset celoztak,helyiikre keresztet
allfttatott a csaszar, hogy az uj hit