Tizenegyedik évfolyam. jabb magyar könyveknek,epa.oszk.hu/00000/00030/00523/pdf/00523.pdf · Okrueky Justinián. Magyar-olasz nyelvtan, l l tó ité oktatás y gy az y olasz nyelvet

100

azon

magyar

jabb magyar könyveknek,Heckenast Gusztáv kiadó-hivatalában Pesten,

egyetem-utcza 4-ik sz. a. megjelentek, cs minden könyvkereskedésben kaphatók :

Kőnek Sándor, Dr. Egyház-jogtan kézi-könyve.a i»- ( P e t ö í i s.arczkéPévei)K.8-r.

( 3 á 0 l a p ) F ű z v e 2 f t > Diszkötésben 3 ft.

Gróf Dessewffy József irodalmi hagyományai.Kiadta Kazinczy Gábor. III. kótet : Gróf Dessewffy József levelezéseKazinczy Ferenczczel 1793-1831. N. 8-rét. (389 lap.) Fűzve 2 ft. 50 kr.

Az első és második kötet egyenkint ugyanazon az áron kapható.

Jósika Miklós. A végváriak.172 lap ) Füzve

Regény Bethlen Gábor fejedelemkorából. Három kötet. 8-rét. (175, 177

Sft.

Gr. Majláth J. Magyar regék, mondák és népregék.Forditotta Kazinczy Ferencz. Kiadta Kazinczy Gábor. 8-rét. (VI. 361 lap.)Boiitékba füzve 2 ft. 50 kr.

N

Asbóth L. A hadvezér és a hadtudomány alapelvei.Az újabbkori hadjáratok történetével felvilágosítva. Két kötet. 8-rét. (320, 349 1.)Füzve 5 ft.

Frankenburg Ad. Az öreg Bolond Miska kalandjai,szárazon és vizen, mennyben és pokolban. 8-rét. (287 lap.) Fűzve 2 ft.

Zilahy Károly. Magyar koszorúsok albuma, irói éiet ésjellemrajzok. Mutatványokkal és tizennégy aczélmetszettel. Nagy-8-rét (120 lap).Diszkötésben . 5.£t.

RÍIÍTÍI ftstavao-vnitntt m u n k á i M:ísod'k bővített kiadás Tolduajzd o s h z e g y u j i o i i muniídi. F e r e n c z á i t ai. A szerzö arczké

pével. Hat kötet. 8-r.(207,221, 206,235,215, 256 lap.) Nyom. papiron füzve 4 ft.Veün-papiron, diszkötésben 8 ft.

Virág Benedek. Magyar századai és poetai munkái.Harmadik kiadás Toldy Ferencz által. A szerző arezképével. Hat kötet. 8-rét

- • - " - - - - - - - " ' ' 4 ft.8fl.

gg yKülönös tekintettel a magyar szent korona tartományaira. Nagy nyolezadrét.710 lap. Füzve 4 ft. 50 kr.

Okröss Bálint. Atalános törvénykezési eljárásperes és perenküli ügyekben, a legujabb törvényhozás szerint. Felvilágositó jegy-zetekkel és kimeritő irománypéldákkal, birák, ügyvédek s a közélet használatára.1863. Fűzve 5 f t .

Ökröss Bálint. Magyar polgári magánjog az ís -ik évitörvényhozás és az országbirói tanácskozmány módosításai nyomán, átdolgozott eabővített második kiadás. Füzve 5 f(.

Függelék az ideiglenes törvénykezési szabályokhoz.Az uj törvénykezési rendszer behozatala óta kibocsátott szabályrendeleteknekfelhívás és hitelts adatok nyomán összeállitott teljes gyűjteményei. Nagy 8-rét.Első folyam. Elsa füzet 80 kr. Második füzet go kr.

Szeniczey (í. A magyar váltó- és kereskedelmitörvény az 1810 : XV., XVI., XVII., XVIII, és XX., ugy az 1844 : VI. törvény,czikkekböl, az országbirói értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes törvény-kezé.-i szabályok és egyéb a váltótörvénykezésre vonatkozó és időközben kiadottlegfelsőbb rendeletek szerint összeállitva, ugy nemkülönben a magyar földhitel-intézet peres Ugy. inek gyors elintézése tekintetében kibocsátott legkegyelmesebbkirálji leirattal függelégképen ellátva. Második bövitett kiadás. Nyolezadrét.(215 lap.) 1 ft. 60 kr.

Szeniczey G. A magyar váltó-eljárásb i ó i h á k b d

p e r e 3

(252, 218, 193, 191, 224, 239 lap.) Nyom. papiron fűzveVelin-papiron, diszkötésben

Gróf Széchenyi István politikai iskolája, Mjátösszeállitva. Két kötet. N.-8-rét (384, 456 lap). Ára fűzve j5 ft.

ínfiilrn f l l l ia P á l v i v P » o t n J d t a n ; t c s o k világba lépő fiatal leányokj o s i K a j u n a . r a i y a v e z e t o . S 2 í í m á r a. K i s nVoicZadrét. (432 iaP.) B0-ritékba füzve 2 ft. Diszkötésben 2 ft. 80 kr.

Tarkanyi Béla. Hajadonok őrangyala.tató papiron két képpel vászonba kötve 1 ft.Velinpapiron öt képpel bőrbe kötve, aranyvágással 2 ft 50 kr. Diszkötésben 5 ft.

p m h P l ' knnVVfííríl P a k h A l b e r t ' a Vasárnapi Ujság szer-tlUUVl KUIiyVldld, kesztöje felügyelete alatt. Négy kötet2 ít. Postán bérmentesen küldve 2 ft. 50 kr.

K A VPr«»«7ílVíl]'í« •" lméle' i és gyakorlati kézi-könyve.l l . 1\ Veib-bZdVdldS 8-rét. (316 lap) füzve 1 ft.

Elsö Napoleon császár élete. Jc(504 lap) fűzve 2 ft. Diszkötésben

scbb kutfók után. Czim-ük kiadás. Kis 8-rét.

Sft.

Asbóth f J hadjáratból. Második kiadás. Két kötet8-rét. (I. 288, II. 160 lap.) Borítékba füzve ára 8 ft.

ITUbACdV. «7Ílri"íír Nevezetesb emberek köz- ésSZIKia l í . magá„é-.etbcni elmés rögtön

zései és élczes mondatai. 8-rét. (XVIII. 304 lap.) Borítékba fűzve ára 2 ft.

Horváth Mihály. A magyarok történetekiadás. 8-rét. (586 lap.) Ára füzve 2 ft. 50 kr. Vászonba kötve 3 ft.

g j g pnem-peres birói határozatok és beadványok gyűjteményével, ugy egyéb hasznosjegyzetekkel ellátva, s> géd-kézikönyv váltótörvényszéki hivatalnokok, váltó-ügyvédek s perlekedő felek számára. 8-rét. (215 1 ) Borítékba fűzve 1 ft. 60 kr.

Justinianus császár institutióinak négy könyve.A Corpus juris civilis, Kriegei testvérek által 1858-ban (nyolczadszor kiadotteredeti szövege szerint tanitványai közremüködésével forditotta Dr IloífmannPál. 8-rét. (274 lap.) Fűzve i ft. 20 kr.

TÓ7«pf í r á l v f a n K ü I ö n ö s tekintettel a műegyetemi, keres-JÜL&Vl. l l d i y i d l l . kedelmi s reáltanodái ifjuság szükségleteire

a legtekintélyesebb bel- s külföldi munkák nyomán. I sö füzet. 8-rét. (208 lap )Fűzve 6 0 kr. '

Kautz Gyula, jogtudor. Politika vagy országászattan,tekintettel a két müvelt világrész államintézményeire és törvényhozására rend-szeres kézikönyvül. Nagy-8-rét. Két kötet, fűzve 4 ft.

Kautz Gyula. Nemzetgazdaság- és pénzügytan.Rendszeres tan- és kézikönyvül. Füzve két kötet 4ft.

Nélkülözhetlen segédkfinyr, mely a történelem, természet s egyébtudományok és müvészet köréből lehetőleg minél több érd»kes tár-

gyat és egyéniséget betusorozatos rendben megismertet Tiz kötet: A—Zwingli.Ára egy kötetnek 1 ft Öt kötetben vászonba kötve 12 ft.

Ollendorff H.G. eredeti angol nyelvtani uj tanrendé,melyet követve, nehány hónap alatt lehet olvasni, irni és beszélni tanulni,A magyar tanulók használtára átdolgozta Ki;an James. Fűzve 1 ft. 50 kr.

Okrueky Justinián. Magyar-olasz nyelvtan,l l t ó i t é

oktatás a zy gy yolasz nyelvet tanitó segitségével, vagy anélkül is megtanulni. Fűzve 1 ft.

Schwiedland Frigyes. Franczia nyelvtan. (364 iap, s-réFüzve 1 ft. 50 kr.

Magyarország gyümölcsészete színezett rajzban.Hazánk első rangu gyümölcsészei közremüködésökkel. Szerkeszti Giró Willi P.Ferencz, a „Falusi Gazda" szerkesztője. Hat füzet. 4-rér. 24 színezett gyümölcs-kép, ugyanannyi átmetszeti rajz- és leírással együtt. 6 ft.

Figyelmeztetés a t. cz. vidéki közönség számára, különösen oly helyekre nézve, a hol könyvkereskedés nincsen. — * £ W > K * S |Megrendelések a fennhirdetett könyvekre egyenesen ti fennevezett kiadó-hivatalhoz intézhetők, a mely a szétküldést <l*£3fii

pontosan posta-uton eszközlendi, ea pedig azon esetben, ha a megrendelt könyvek Összege legalább 2 ftot tesz, héruientesen. Az illető összegvagy előre beküldendő a kiadó-hivatalhoz, vagy a könyvek átvételekor a posta-hivatalnak kifizetendő.

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatala.Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-ntera 4. szím alatt Pesten, 1864.

a Vasarnanl Ilisáira vasárnapi UjságC

FIA«7ot<l«i fAltételek 1864-dik évreMotizetesi loHeteieK i o " 'a Pali tik ni UidonsaKOk együtt : Egész évre 16 ft. * él <<vre 6» relitiüal Ujdonság-* B j 6 £.„

Fél é 3 lt tuliVasáraapl Ujság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. - Csupán PolitikaiUjdoBMgok : Egész évre 6 lt. Fél évre 3 ft.

i SSW Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. novem-í ber l-töl kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba;

ft- ' háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk s»á-háromszor- vagy tobbszon ígtatasnai csas t Krua szammaim. — auiiuiuro uezve M«UU-UIV«UIIUUK emára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Hnuseiistein és Vogler. — M. Frnnkfn..ban • Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, - és Pestrn : a k<>r -tész-gazdászati ügynökség is, Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

H a csak három évtizeddel hátrább ve-tünk is egy pillanatot, lehetetlen lesz ör-vendve nem tapasztalnunk, hogy hazánkbana szellemi fejlődés és munkálódás egyéb ágaimellett, a müvészet terén is elismerésreméltó igyekezettel és eredményekkel talál-kozunk. A mi azelőtt csak egyes kivételesesetekben történt, az most már nem tartozika ritkaságok közé, hogy t. i. a zenészét, szob-rászat, festészet, söt még a műépítészet kö-rében is oly neveket mutathatunk fel, me-lyek nemcsak itthoni szerényebb viszonyainkközött tiszteletreméltók, hanem elismeréstvivtak ki távolabb, előre haladot-tabb körökben is. Az eddigieredményeket nem becsüljük tul,de ha meggondoljuk, hogy azokképzö-intézeteink csaknem teljeshiánya mellett, a legmostohábbanyagi körülmények közt, támo-gatás nélkül és többnyire csak azegyesek önfeláldozó buzgalma skitartása mellett jöhettek létre :akkor bizonyára egyes esetekbenmégcsudálkozásra is fogunk okottalálni

Sokat várunk e tekintetben a ~c

mult években alakult, de mégmeg nem szilárdulhatott „magyarképzőművészeti-társulat" hatásá-tól, melynek ügyét nem leheteléggé hathatósan a közönségfigyelmébe ajánlanunk. A Vasár-napi Ujság — kitüzött elvéhez seddigi szokásához hiven — nemfog késni, hazai müvészeink sorá-ból a kitünöbbeket idöszakonkintrövid ismertetésekben bemutatni.

Ezuttal nem a hangzatosabbnevek egyikével, hanem egy sze-rény és szorgalma által széperedményeket kivívott magyarfestészszel akarjuk olvasóinkat •megismertetni.

Molnár József, született Zsám- ' ',bókon, 1 estmegyében, az 1821-ikévben; iskolai kiképeztetését a fő-városban nyerte. - Szülői lelkészi pályáraszánták, de természeti hajlama már kis ko-rában a festészet, iránt nyilvánult s belsővágyaitól ösztönöztetve, folytonosan rajzol-gatott, festett. — Ezen legyözhetlen haj-lama éveivel együtt növekedvén, végre szü-lői is beleegyeztek s már 16 éves korában

M o l n á r J ó z s e f .a bécsi képzőmüvészeti akadémiába ment,hogy festészeti pályájára alapos előkészüle-teket nyerhessen, de önfenntartási eszközökhiánya miatt kénytelen volt félév mulvahazájába visszatérni, hol komolyabb tanul-mányairól lemondani kényszerülvén, legin-kább arczképek festésével foglalkozott.

Egy ideig igy tengődött itthon, s hogykiképezésére a szükséges pénzt megkeres-hesse, Bukarestbe készült, mely utjában Er-délyt érintvén, itt, leginkább Kolozsvárottés Désen, annyit szerzett, hogy 1844-benforró óhajtását elérhette. Velencébe utazott

;- M O L N Á R J O Z S E F . ,

tehát, hol a boldogult Ürményi Ferenczczel,a festészet nagylelkü pártfogójával, megis-merkedvén, töle nemcsak buzdítást, hanemsegélyezést is nyert. Velencze mügyüjtemé-nyei s a festészeti akadémiában nyert okta-tás még inkább feltüzelvén élénk vágyait,

! innét több hasonlóvtörekvésü honfitársával

egy év mulva a müvészet középpontjába, Ró-mába zarándokolt, hol az olasz iskola nagy-mestereinek halhatatlan müveit hosszabbideig tanulmányozván, Nápolyba, későbbPizába, 1847-ben pedig Münchenbe ment,hogy itt a német iskola szigorubb irányát

- különösen a rajzban és compositióban —magáévá tehesse.

Az 1848-ban bekövetkezett zavarok miattmegszűnvén segédforrásai, kénytelen voltismét az arczképfestéshez folyamodni; e té-ren kifejtett tevékenységére bö alkalmatnyert Stuttgartban, hol zeneisinerete segé-

lyével az itteni műkedvelő népcsaládköreibe jutva, arczképfes-tésre számos megbizást kapott,sőt egy eredeti festményét awürtembergi király megvevén, ezeset által a haladásra még inkábbösztönt nyert. Miután itt jövőjé-nek anyagi alapját megveté, afranczia és belga müiskola tanul-mányozása kedveért Párisba, ké-söbb Brüsszelbe utazott, innétMünchenbe visszajővén, 1853ban megnősült és szeretett hazá-jába tért, hogy külföldön szerzettmüismereteit és tanulmányait fel-használva, a honi müvészet fej-lesztésének és a műizlés ter-jesztésének szentelje életét.

A pesti müegylet által meg-vásárolt számosabb festményeközt „Dezsö Önfeláldozása 1830."az 1854-dik évi mülap tárgyáulválasztatott. Ki ne ismerné e ké-pet? Alig van hazánkban müvé-szetét pártoló ház, hol e jeles mű-lap ne diszitené a társalgó terem

: falát. Számos festménye közül,' melyek tárgyai többnyire törté-

neti és életképek, megemlitendőka Széchenyi-hegy kápolnájába azÜrményi József ur által megren-delt „Szent László," aváli templom-ban „Maria mennybemenetele,"Kecskeméten „Szent Erzsebet."

A legközelebbi években beállott orszá-gos pangás, mely irodalmi s müvészetiügyeinkben (hogy egyéb viszonyokat ne em-litsünk) beállott, ugy hozta magával, hogyfestészünk egy barátjával Győrött ^pkii'pészeti műtermet nyitott, mely igen látoga-

. Ürömmel látjuk, ha müvészeink anyagi

Tizenegyedik évfolyam.11-ik szám.

Pest, mártius 13-án 1864.

I

körülményei javulnak, de mindig sajnáljuk,ha ez a müvészet rovására s elhanyagolásamellett történik, s azért óhajtjuk, bár mi-elébb ugy alakuljanak viszonyaink, hogyMolnár József is, ki most élete legszebb ko-rát éli, mielőbb a művészethez térjen vissza,s a festészetnek szentelhesse ismét tanulmá-nyait, tehetségeit. fi. K.

lI e d v i g.Gyermek fiu, gyermek leányJátszanak a kertbe' :Mosolyogni, játszani vágyA gyermek szerelme.

„Ülj e hantra, kie arám, ezLesz királyi széked,Koronát is. zöld levélbőlFonok én teneked.

Könnyü myrtuskoszoru leszFejed koronája,Kormánypálczád fehér szirmúLiliomnak szála.

Te leszesz az én királynőm,Én leszek jobbágyod,Véghetetlen hő szerelmemLeszen az országod.

Te a trónról jobbágyodraMosolyogva nézel,S én szeretlek alattvalókMillió szivével.

Ajkimon viszem adómatZsámolyod elébe :Ugy is mátkapár — miként miA király és népe."

Lithvánia fejedelmeLevelet ir hosszat, szépet :,,Lengyelország királyi.ője,Háromszoros üdv teneked!

Háromszoros, ezerszeres,Szavamat ha meghallgatod;Hogyha nem, hát legyen nékedEs népednek kárhozatod.

' Pusztuljon el szép országod,Halál szálljon hű népedre,Legyilkoltak sulyos átkaSzálljon mind a te lelkedre! . . .

Fényes koronád, de fényesbKoronát teszek hozzája,Többet ér, mint az a g y e r m e kKönnyü szalmakoronája.

Jó kardommal, hatalommal;Hős kiírómmal védlek, mentlek;Fogadd, kezem többet ér, mintFakardjával az a gyermek.

Hű népemmel ama tisztaOltár elé leborulok.Imádkozni és szeretni,Hűn szeretni ott tanulok.

Szivem adom, kezem adom,Birodalmam adom néked,Leborulok oltárára *A szeretet istenének.

Adom ezt, és többet ennél,Mind mi nemes, a mi drága, —Fogadd, fogadd, szép királynő :„Mind ennek csak k e z e d ára."

„Ellebbent a tiszta ábrándElsuhant a tavaszálom,Ifju lélek szent szerelme,Földi üdvem, boldogságom.

De hisz üdvöm omladékinMajd egy lombos fácska zöldéi,S árnyékában, zöld virágként,Annyi lélek üdve nő fel.

Isten veled, szivem ifja,Én reményem, én világom! . . .Millió lélek üdvösségeTöbb mint az én boldogságom.

102

El nem mulik, de eltompulEz a bánat, ez a tövis :Imádkozom érted, értem,Imádkozzál te is, te is."

A korona fejét ugy nyomja,Mintha tövisből volna fonva.Minden szem gyöngye ugy fáj, éget,Tán könye az, mely ott jéggé lett,Es a rubin tán egy-egy vércsepp,Es minden kő tán egy-egy mély seb . . .De fönntartja Istennek karja,Mort mit akar, ő is akarja . . .És ha a nászkoszoru lángolS ő majd elvész e kinos lángtól,Már-már, hogy nagy fájdalmába, —S a mit keblébe rejte, zára,,Már-már szabad keble a köny tul :Imádkozik, és — és — megenyhül. .

Tors Kálmán':

103

A Tisza bölcsője.I r t a P. SZATHMÁRY KÁROLY.

Második rész *)

Elsö kirándulás Szigetről.(A 3ugatagi sóbányászat. — A brébi fürdő.)

Azon utazó, ki az eddig leírtakat meg-tekintve, Szigetre ért s Máramaros termé-szeti és műi szépségeit komolyan meg akarjaismerni : igen bölcsen tesz, ha Szigetetközéppontul véve, innen teszi kirándulásaita csillagsugár formán szétágazó vonalokra.

Ezen kirándulási vonalok szétágazásahozza magával, hogy kettőt egyszerre meg-ejteni közülök ugy sem lehet, és igy mindany-nyiszor csak vissza kell az utasnak térnie.

Ha az illető e kirándulásokat sorraakarja venni, elsőül teheti a sugatagi, silletőleg erdélyi utvonalat.

Sok látványossággal ez utvonal, igaz,nem dicsekszik; a természet regényességébenvadságában kevésbbé fogunk gyönyörködni:de hisz az utazó egyéniségében fekszenekaz érdekeltség okai, s ki, ha nem is min-denre, de sokra terjeszti ki figyelmét, itt isélvezhet é3 okulhat eleget!

Szigetről jó karban tartott országutvezet ki egy nagy kereszt mellett, mely ,arról nevezetes, hogy a néphit szerint mártöbbször elfordult eredeti állásából, s hogy ja mult évek egyikében, (talán 1S6 l-ben,) amennykő darabokra zúzta.

Utunk a Tisza mellékfolyója, az Izábaszakadó Rína patakán visz keresztül, mely Ifelett oly hatalmas ivü hid nyújtózik át,hogy el lehet mondani, mint az egykori vá-ros kapujára, hogy : vigyázzatok, nehogy a {

kis patak a nagy hid alatt egyszerre kisza- |ladjon! j

Elsö falu, melyet a hegyek aljában idekanyarodó Izát áthaladva érünk, Farkasrév, jNincs egyéb nevezetessége, mint VáradyGábornak egy kedves tusculanurna és kertje,

Az egész hasonlit valami óriások általnégyszögü koczkákból rakott falhoz, mely-nek ragasztéka törékeny márgából áll. Azegész falrakás valami vulkánikus erőtől fel-tolatva ferdén van dőlve, mi a látványt mégérdekesebbé teszi. A falat fenn a magasbannövénykoszoru ékíti; a kővel kiálló részeit

j pedig vastag rétege boritja a fali salétrom-' nak.

Ilyenek a Szigetet környező hegyek min-den oldalon; azon különbséggel, hogy néhola Szalavány hegyekben, több ölnyi mélyroppant koczkákat (quadereket) látunk s aragaszték néhol a pala helyett vagy kö-zött barnaszin, mely kőtöréseknél néholegész eltemetett ősvilági virányt (fiorát)mutat fel.

Annyi kétségtelen, hogy ez óriási kőbá-nyákat szabályos, több száz mázsás koczká-ikkal sok idegen geolog rajzolná le tárczá-jába, ha valahol a szász Sveiczban, vagyWürtembergben jönének elő.

Kellemes téren visz az ut tovább Bárd-falu felé. Itt egy bizarr müvészettel kiálli-tott fedeles kereszt vonja magára az utasfigyelmét, mely megérdemelné, hogy rajz-ban ide mellékeljük. Nem vagyunk compe-tens birák ez ügyben, de azt hiszszük, azaesthetikátlan képek igen csekély mértékbenemelhetik a vallási kegyeletet; vannak Má-ramarosban egyházak, melyekben a leg-otrombább falfreskók meredeznek és vicso-rognak a nézőre; van olyan, hol a szolgabi-rákat ugyancsak viszi a kinyujtott nyelvüördög : mi azt hiszszük, hogy ha e szörny-képek bemeszeltetnének, sem a vallás, sema régészet, sem az izlés nem vesztene ben-nök. —

Másfelől meg kell vallani, hogy kiváltfaragó munkára gyakran valódi talentu-mok kerülnek ki. Volt alkalmam egy izbena bedöi orosz templom íkonosztár-kapujátlátni, mely egészen áttört mívü, s a legter-mészetesebb hajlású faleveleket utánozó fa-ragott mü, mely a föld bármely templomá-ban helyet foglalhatna.

Bárdfalván az ut melletti telkeketzsidóság lakja; a falu többsége oláh. Itt ujratalálkozunk a szaplonczai sátoros tornáczosházakkal, melyek tornáczán mindenütt pá-1 - 1 -nemüek, kenyér, kalács stb. van ki-

Egesz Magyarországon alig találhatni3lyet, hol a köznép nagyobb ellenszenvet

mutatna a zsidók iránt, mint Máramaros-ban. Természetes, hogy mint minden ellen-szenv, ugy ez is jogtalan; de megfejtésérekönnyü a kulcsokat feltalálni. Ezek a kö-

forradalom után talán az országagy vidékét sem özönlöttek el ugy a beván-dorlott galicziai zsidók, mint Máramarosi.1861-ben ugy emlékezem, ki volt mutatva,hogy e beköltözés ezrekre megy. Termesze-

| nak és emlékeinek él. Megható a kertben akét sirjel, mely alá egyik kedves gyermekéttemette.

Azt iram, nincs más nevezetessége, s pe-dig a következö perczben már vissza kellvonnom szavaimat. — Közvetlenül Váradyemlitett kertje alatt van egy oly természeti íjelenség, melyet nemcsak a szaktudós, de |minden müvelt utazó örömmel fog látni. '

A Szigetet körző homok-hegyek egyiké-nek belszerkezete van itt feltárva, mint ageologok mondják. A folyam árjától lesza-kasztott 10—12 ölnyi part valóban gyönyörülátványt tár fel.

*) Az elsö részt lásd a V. U. 1863. másod félévifolyamában.

izraelitáinktól elütő rát és lusta öltözetbenjárnak, mely hálókabát, harisnya és papucs-ból áll s magyarul nem beszélnek. Kézimun-kával ritkán lehetőket foglalkozni látni; sőta legtöbbnek más üzlete ezen apró szesz-árulásnál nincs.

Ugyancsak a minden lépten valo szesz-árulás miatt a nép elszegényedését és de-moralisatióját elősegiti s végre öltözetéreugy mint háztartására nagy mértékbenronda; hitre nézve elfogult, bigott.

Hogy az uzsora közöttük épen nemszámittatik a meg nem engedett dolgokközé, ez már nem is kérdés tárgya.

Ezek azon okok, a melyek miatt kü-lönösen a magyar köznép a bevándorlóitzsidóságot rosz szemmel nézi.

Kétségtelen, hogy ez ellenszenvben soktermészetes van; de más oldalról k hetet-len nem bámulni a népnél az összetar-tást, önmegtagadást és élelmességet, melyáltal magát — felemelni birja s a semmi-ből szivós kitartósság által vagyont terem-teni képes.

Az államra nézve a bevándorlók ezenélelmessége veszélylyel annyiban jár, amennyiben félő, hogy ez élelmes pár ezerember, a hajdani urbéres osztályból ezreketfog nyomorult proletárokká tenni a pálinkaivás mind jobban fokozott szenvedélye által.

Ez eilen csupán a nevelés terén lehetnehatályos szerekkel müködni.

Bárdfalván tul kétfelé ágazó ut áll előt-tünk.

Egyik balra keskeny völgyecskébe térbe, melyből egyszerü oláh falvak mosolyog-nak felénk; a másik jobbra egy magaslatravág fel s Gyulafalva felett — mely völgy-ben marad — elvonulva, Sugatagra vezet.

Most már mindkét ut járható, sőt kitü-nően kövezett, emlékeztetve a régi drágalá-tos Bach-féle modorra, mely nem sajnálva aköznép veritékét, állitott két párhuzamosutat, melyek közül az egyiket — nehezebbjárhatósága miatt hihetőleg a sugatagbud-falvi — fü fogja benőni.

Sugatag — nevét hihetőleg süppedékes,suhatagos környékétől vevén — egyike ajelenleg Máramarosban mívelés alatt levöhárom bányahelynek. Kopár, fából kifosztott,de rendszeres csinnal épitett bányafalu(Handal). A falu — Sugatag — alant avölgyben van

Kétségbevonhatatlan, hogy ezen külön-ben félreeső vidéknek egy kissé elevenebbéletet a só adott.

Minthogy ez az első sóbánya-hely, mely-hez kirándulásaink folytán eljutánk, álljonitt valami a legbiztosabb adatok nyomán ageologok számára*)

A máramarosi só a kárpáti homokkő ke-belén, zöldes fehér szivagban fordul elö (Mio-cen-Tuff), mely a sótestet mintegy körül-öleli. Ott, hol a só nem lépett napfényre, ahumus és agyag alatt valami fehér finomhomokkő (a fentebbi Tuff), majd vizhatlan só-pallag (Salzthon) szokott előjönni, melyetaztán elébb agyagos, majd tiszta sókövet. Asótestben anhydrit, agyag és kövesült fada-rabok (Lignit) fordulnak elö szórványosan;Alberti Hallurgiája szerint, szurokszén ésbernstein is; de ez utóbbit én nem láttam.Ezeken kivül conglomerat és törmelék (Bre-cia) darabok s nummulit-mész; s maga asótest márványos habosságot mutat, mely-nek okára rónaszéki kirándulásunkban reá-térünk. Érdekes még a sógazdag vidéke-ken, igy Sugatag felett is, a földnek bizonyoshangyaboly forma felhólyagosodása, melyeta bányászok a sótest biztos jelének tar-tanak.

Igy vannak ezek Sugatagon is, hol a só-test terjedelmét eddigi kutatások nyománmintegy 200,000 • ölre, legnagyobb mély-ségét 80°-ra teszik.

Alberti szerint a máramarosi sóbányákkét oly magasan feküsznek, mint a vielics-kaiak. Vatternaux urasugatagit 1523 lábrateszi a tenger tükre fölött.

Ugyancsak Alberti a sugatagi sót a gács-országi sybiksóhoz hasonlitja. Különben itt,mint máshol, a sónak sokféle milyenségejő elö a legszebb koezkakristályoktól, a fe-

•) Ezt illető adataimat Osvát P. gyógyszerész ur esz-közlese folytán több évtized o k máramarosi sóbánya hi-vatalnok s jelenben sugatagi derék aknanagy T. Vatter-naux József urnak köszönhetem, kiben, mint szakavatottegyéniségben, az olvasóközönség velem együtt meebizhatik. P. Sz. K. S

hér és vörös szálas alakon át, a legdurvábbi barnás, nagy szemcsés sóig.

Ugy látszik, hogy Sugatag, Máramarossóbányái közöl a legujabban felfedezettek

j egyike ; mert mig Rónaszék sómivelésenyomait a rómaiakig akarja s az Árpádokigtudja felvinni, Sugatag aknáinak legrégibb-jei is csak a mult század utolsó felére esnek.Ezt megelőzőleg, ugy látszik, csak a lakos-ság csempészetéül szolgálr, a só maga egydarabig még a kincstár által is napvilágonmíveltetvén.

Mindemellett mutatkoznak régibb bá-nyahelyek is, többek között egy a falu dél-nyugati részén 1782-ben, még 27 ol mélyvolt; most tavat képez.

Külső tekintetre is igen érdekesek az ilybányahelyek. A rendesebb utczákban, egyenesen épitett egyforma alaku házak, csinosegyház, s az egé-z vársánczolatot mutatóvakitó fehér bányaszemét (tulajdonképenkevésbbé tiszta porsóból álló halmok),olyannak, ki még ily helyen nem járt, érde-kes látványt nyujt, Ide járul még Suga-tagon a falu feletti szép fenyves-erdő is,melyet a kincstár hihetőleg azért ültetettide, hogy megmutassa, miként kell az aligegyébre használható kopár halmokból ka-matozó tökét csinálni. ( r o I y t t M t , kOvetk >

Egy év egy behódolt város törté-netéből.

( T ö r t é n e t i r a j z.)(Folytatás.)

1672. Szentgyörgy napját idézzük felemlékünkbe. A város jóval kisebb területenfeküdt, mint ma. Elsánczolt akiokkal voltkörülvéve, melyek az éjjeli és véletlen meg-rohanást lehetetlenné tették. — A kivezetőnégy főutat négy kapu zárta el, melyekközül a budai a város mészárszéke mellett,a kecskeméti a postaháznál, a szolnoki a kö-hidnál, a körösi a két Faragó telek köztvolt. Az erős tölgyfa kapuk éjjel be voltakzárva, de ma hajnalban az egykedvü kapu-sok szokatlan jó kedvvel nyitották fel. Ajobbik majszer mentét félrevetették vállu-kon, s minden arra mutatott, hogy ünneprekészülnek.

Maga a város is nem közönséges ünnepi; rczczal birt,Már a reggeli harangozás előtta piaczon a városháza terét komoly arczuférfiak, tisztes öregek lepték el. Begyülteka város tisztviselői, csak a sajtosok maradtakkünn a nagyerdei akolban, s a strázsa-dom-bot nein hagyták el az őrállók. A hetykesuhanczok aba-posztóba öltözve, tábit szok-nyás és kamuka mentés leányok és kiváncsinők vagy a boszorkány-dombról lesték atörténendőket, vagy a város boltja körültörték fejőket, hogy ki lészen a város bi-rája vá ?

De ime jön Vasnaki Szabó Mihály uram,a mult esztendei biró Sípuju ezüst gombosgránát dolmánya és nadrága mutatja, hogyö is ünnepi öltönyét vette fel. Mellette megySzivos János deák, a város jegyzője, s mö-

' götte tisztes távolban a kisbiró. Egyenesena város házához tartanak. A tanácsbeliekott szives kézszoritással fogadják őket, smidőn a nagyharang hangjai megkondultak,mindnyájan a templomba mentek szép rend-del és kegyes áhitattal meghallgatni tisztele-tes Ungváry Gergely uramat, ez időben tula-dunai püspököt. Jó alkalom volt ez Ungváryuramnak épületes elmélkedésre, elmondá-sára annak, mi oly nagyon nyomta szivét,hogy mig a magyar király birtokában min-denfelé nyomorgatják a protestánsokat, pap-jaikat börtönbe vetik, gályára hurczolják,itt az Isten békességes megmaradást enge-

dett nekik, söt megengedé, hogy e nagy ésfontos napot is megérjék.

Isteni tisztelet végeztével a városházáhozmentek, s számba vették, ha nem hiányzik-ea szavazattal biró tisztes és családos polgá-rok közöl valaki ? Mert a biró-tételen jelennem lenni nagy bün volt, s a mulasztót alegnagyobb birsággal, 2 — 3 aranynyal rót-ták meg. Ez évben senki sem hiányzott. —Azután közakarattal Szemere Pált válasz-tották meg, ezuttal először, de egy tapasz-talt férfit, ki már több izben bölcsen elintéztea rábizottakat Budán a töröknél, s Fülekena magyar kormánynál.

A nép ezzel széjjelment, s a régi biróaz újnak a jegyző jelenlétében átszámolt aváros mindennemü vagyonáról. De ez nemkis munka volt, s nem is kevés fáradságbakerült. A városnak ugyanis tetemes külsőgazdasága s szép vagyona volt. Elöször is ajegyző mutatta be a mult esztendei számvi-teli könyvet, összeadta a bevételi és kiadásirovatokat, s miután a pénztármaradék ki-tünt, Szabó uram a fennmaradt feleslegetmagyar és török arany és ezüst pénznemek-ben átadta hivatali utódának. De az nem sokvolt ez évben, s Szemere uram mintegy ön-kénytelenül kérdé önmagától, hogy hogyanfogja a török és magyar rendre való költsé-geket fedezni ?

De az átadás megtörténte után e napnem volt többé az aggodalmak napja.Erzsé-bet szakács-asszonynak volt gondja, hogy azuj biró tiszteletére méltó ebédet adjon. Aváros konyhája mindennel jól el volt látva,de e nap is a nagyobb ünnepélyek közészámiáltatván, kecsegét, pozsár-pontyot sze-reztek, l l órakor ültek asztalhoz a városhá-zánál a tanácsbeliek és egyházi személyek.A lakoma vig és kedélyes volt, bort szolgál-tatott a város pinczéje, s midőn a kántálógyerekek beléptek, még a komoly püspökarcza Í3 földerült. A biró 30 denárt adottnekik, s 8-at a mendikansoknak, azon sze-gény tanulóknak, kik, mint teljesen vagyon-talanok, kegyelem-kenyéren nőttek fel, dekik közöl oly sok hasznos tagja vált ki azegyháznak. Este a város kőpinczéjében foly-tatták a mulatozást az érdemes biró és ta-nácsbeliek minden zaj nélkül, kerülve a tor-zsalkodást és veszekedést.

A legközelebbi napok teendői közé tar-toztak a város kül- és bel gazdaságánakmegtekintése. Kőrös egyik kötelessége volta törökök számára salétromot készíttetni.Ezért aztán nevezetes kiváltságban része-sült, meg volt kímélve a rendkivüli adóktólmely más helyeken, különböző czimek alattszedetett a török földesurak által, s melyekellen a szegény nép még a felsőbb ren-deletekben sem talált oltalmat. Két salétro-mos főzött a város kazánjában évenkint1400, 1500 okkát, melyért aztán 160—200ft. lehajlott a város adójából. De tulajdon-képen nem e csekély összeg volt a salétromfözetés haszna, hanem a vele járó megkimél-tetés. S épen ezért erős bírság vettetettazokra, kik a salétromvonását elmulasztot-ták. Az uj biró első látogatását a salétromosháznál tette. Azután a külsö gazdaságotkereste fel, s számoltatta meg. A város juh-akla a nagy erdő mellett, az ugynevezettsajtos dombon volt, hol a gazdaságot kétfejős, egy meddő juhász, egy sajtos és egybojtár kezelték. Kiérvén a helyre, hol mostbeláthatlan síkság terül el, de hol akkor azerdő végében egyfelől homokbuczkák, más-felől a juhakol s más gazdasági épületekvoltak, mindent, fölszámláltatott a biró. —Ugy találták, hogy a városnak 1244 öregjuha és 619 báránya volt. E gazdászat ismeglehetősen jövedelmezett : ez évben tizpénzzel adván el a gyapjút, 131 ftot vett be

104

í

a város. Szép összeg jött be a szűcsöktől abáránybörökért, a vágni való juhokból,melyeknek párját a város székbirája Frut-tus Gáspár 2 ft. 70 dénáron, (mely a mipénzünk szerint körülbelől 84 krral ér föl)vette meg, a sajtból, gomolyából, melyek,miután a rendes fizetéseknél használtattak,nélkülözhetlen czikkek voltak. De veszte-séggel is volt összekötve. A nagy erdő ak-kor sokkal nagyobb tért foglalt el,mint ma,a benne tanyázó farkasok nem vetették mega jó juh-pecsenyét, s ezeknek nem egyszercsak egy-egy darabjával vagy fülével szá-molt be a juhász. Aztán abban az időbensok mindenféle szegény-legény járkált szer-teszéjjel. Ezeket közönségesen raboknak,azaz rablóknak hitták, s voltak épen ugytörökök, mint magyarok. Ezek közöl a ma-gyarok magukat Vitézlő népnek, azaz kato-náknak tartották, s gyakran senki szolgála-tában sem állottak, csak zsákmányra jártakszét. Sokszor urat ismertek, s vagy valamelyvégházhoz, (ez volt a végvárak neve,) vagykapitányhoz, vagy földesurhoz tartoztak. Ezutóbbiak exekuczióra fogadták fel öket, merthódoltságijószágaikonők, ha vagy * ~~~~r~"árendájokmaradt fenn,vagy köve-telésük volt,másképennem • tehet-tek maguk-nak eleget.Az ilyen vi-tézlők aztán,ha utjok Kő-rös alatt vittel, vagy épenide jöttek,megvendé-gel t e t t é km a g u k a t .— Hasonlóttettek a por-tyázó törö-kök is errejártokban.

S ezen év-ben az ilyenportyázásgyakori volt.A mult esz-tendöben acsászár egy . .fölfedezett .'.forradalom elnyomására két nagy sere-get küldött az országba, az összeesküvésfejeit kivégeztette, azután rendkivüli tör-vényszéket hivott, mely vizsgálatot tart-son, kivégeztesse a bűnösöknek találtakat,s melynek egyik főfeladata volt a protestánspapok üldözése. Ezenkivül felfüggesztetteaz ország alkotmányát, s egy magyar szüle-tésü németet nevezett ki az ország helytar-tójává. Behozták az accist, a rendkivüli adó-kat, nyomták és sanyargatták az országot.De semmire sem tudtak menni. Leölhették amozgalom fejeit, gályára hurczolhatták apapokat, megrakhatták az országot katona-sággal : az ország nem engedte magát ön-kint igába vonatni. Sokan a főurak közölbujdosásban kerestek menedéket, de a népfölkelt, s segítve Erdélytől, a magyar sza-badságnak ezen hü őrétől, megkezdte ahosszu és véres kurucz-háborut, melyet két-ségbeesetten és sok vérengzéssel folytattaka régi jogok érdekében.

íly körülmények közt kisebb-nagyobbcsapatok dúltak, vonultak át az országon,űzve vagy űzetve a hódoltságra, s itt tete-

mes károkat okozva. Kecskemét, Kőrös, s aDuna melléke, hol ugylátszik, a károk tete-mesbek voltak, elhatározták, együttesen kül-deni követeket Kassára generál Spankauhoz,sürgetni nála a sérelmek orvoslását. — Deelöbb meg kellé vizsgálni a szenvedett káro-kat marhákban és vetésekben, meg azt, hanem jutott e valaki a lakosok közöl végin-ségre? A kár elég tetemesnek találtatott, sa követek jún. 10 kén elindultak, ajándékulvivén magukkal két keszkenőt, egy csikólovat, egy pár karmazsin csizmát, két táblaszappant, három sajtot.

Szemere uram nagyon rosz időben vetteát a biróságot, akkor, midőn annak folytatásasok önfeláldozással járt. Itt volt az ideje,hogy a legtetemesb török adó, a summafizetés lerovassék. Ezt a törökök bedel as'r-nek nevezték, s tulajdonképen tized-váltságvolt, melyet minden nem-mohamedan birtoktartozott fizetni. De a körösiek s bízonynyalminden helység, a mely csak tehette, nagyonalkalmatlannak találták, hogy minden gaz-dászati s mezei munkálatoknál egy-egy tö-rök hivatalnok legyen jelen, s szivesen meg-

kély összeggel jelent meg a biró és jegyzőmáj. 26 kán Budán. A többit ott vette felkölcsön török és zsidó kereskedőktől; jele-sül 700 tallért Hacsi Oszmántól és 500-atMárton zsidótól : minden száztól havonkint3 tallér kamatot fizetvén. (Folytatáea M y e t k M i M

Kopek a hazai iiépélrtbAI : XI.I. A borvizes székely.

alkudtak bizonyos összegben. Ennek követ-keztében aztán a város maga vetette ki sszedte be az adót a lakosoktól birtokarány-lagosan; még pedig minden családapa fize-tett császári adót és fejadót;aztán vaj-, fa- éságy-pénzt, végre marhaszámot, minden egyeskisebb-nagyobb marhája, malma, pénze ésezüstnemüje után. Az özvegyasszonyok és öre-gek csak fejadót fizettek. Igy legalább nemháborgatták a lakosokat, s ezekből és a vá-ros más jövedelmeiből (égettborból, boltjá-ból, korcsmájából) telt ki a magyar adó,török adó és városi költség. A derék sum-mát rendesen maga vitte fel a biró májusvégén, s az magán a főösszegen kivül istetemes ajándékkal volt összekötve. A mitlehetett, összegyűjtöttek Körösön, mert avárosnak vajmi kevés pénze volt, habár ak-korra minden lakos tartozott adójának bizo-nyos részét lefizetni. De mindebből nemjővén be elegendő összeg, kölcsönhöz kellettfolyamodni. Maga a biró 130 tallért és 70aranyat, a püspök 180 tallért adott kamatnélkül. Ezen kivül csak még egy pár száztallért kaptak Kőrösön interesre. E cse-

Képek a hazai népéletből.Xlil. A borvizes székelyek.

Van-e ember, a ki ha egyszer jó magyar bor-ral vegyítve, vagy a nélkül is, megizlelé a világ-szerte jeles borszéki savanyuvizet, azt valahafeledni tudná? Nem hiszem. Ez alkalommal ké-pünkön egyikét mutatjuk be azon székely atyánk-fiainak, kik azt a kis Erdély minden szegletébe,Oláhországba s Magyarországnak nagy részébeelszállítani vállalkoznak. Nálunk épen nincs, s aKirályhágón tuli Magyarhon innenső oldalán iskevés ember lehet, ki ne látta volna vagy ne látnáegyszer-másszor az egyszerű borviaest.

A székely köznépnek tekintélyes része, főlegCsikgyergyó-székben, e keresetmódból él, melykedvező időjárás alkalmával meglehetősen kifizetimagát.

Kora tavaszszal, midőn az idő alig nyilik,azonnal a bor-széki fo r rá-

v ^ ^ sokhoz épi-^ ^ " tett raktárak

előtt és körül^-_.- be lá that lan~-~~ " szekérsereg

ö z ö n l i k : akész tölténye-ket onnan fel-rakogatni, —s pár nap alattmár a kolozs-vár - nagy - vá-radi , déva-aradi és déés-nagy-bányaio r szágutakfelé egyenkintvagy tömegesen ballagnzl á t h a t o d aa t y a f i a k a t ;ugy h°gy ná-lunk a tavaszmegérkeztétnem a fecs-kék, de bizo-nyára a bor-vizes széke-lyek hirdetiklegelébb.

A bepe-csételt czilin-dereket ten-gelyekre fek-tetett hosszuf e nyőládákba

rakják, hová azok számára alkalmas „szalmafész-keket" készitenek, mi által a rázástól megóvakitelhető gyorsasággal szállitják bármeddig, sére-lem nélkül. 200—250 üveg vizet felraknak ke-mény, zömök paripáik után, kettőnkint.

Többen meglátogatják Szatmárt, Nagyvára-dot, Aradot és Temesvárt, hol 35 — 40 kron kelel üvege a viznek.

A kereskedés késő őszig tart, mig a keményfagyok be nem állanak.

Átalán borszéki vizzel kereskednek ugyan,de gyógyszerül, vagy egyéb tekintetben történőkülön megrendelés után előpataki, rákosi, bibarcz-falvi, 8tb. vizet is hordanak.

A borvizes székelyek eléggé ismeretesek vígkedélyökről, egyszerű, de sokszor találó élczeik-ről, kik a székely köznép világot-látottabbjai,— 8 eszerint : miveltebbjei közé számlálják ma-gukat.

A hosszas egyhangu utazgatás közt, mitvelük született közönynyel folytatnak : gyakranvallásos buzgó énekeket is hallhatni tőlök, miketa nagyobb csoportokban utazók, egymást ser-kentve, mély áhitattal énekelnek.

Utjokban a templomot sem feledik.

Gergely Lajos.

105

Amerikai vér-ebek.Alig folyt valaha háboru nagyobb elkesere-

dettséggel, mint jelenleg az amerikai, és soha sza-badabb tér nem volt mindenféle gazság elköveté-sére, mint most az amerikai harcztéren.

Mint tudjuk, az egykor hatalmas köztársaság,az északamerikai Egyesült-államok köztársasága,két pártra szakadva, küzd egymással. Az anyagiérdekek folytatnak harczot az emberisé^ közösjogai ellen. Az Egyesült-államok déli része, melyleginkább ültetvényesekből áll, rabszolgákat akartartani, hogy azoknak olcsó munkája után gyapot-és czukor-ültetvényeiből annál nagyobb anyagihasznot huzhasson; mig az északi államok neme-sebb érzése föllázad az emberkinzáson, mint em-bert mindenkit egyenjogunak kiván tekinteni,8 nem tün a rabszolgaságot. Igy a rabszolgaságmellett és ellen kitört a szörnyü polgárháború,mely már közel öt év óta dúl, s a nemrég virágzóEgyesült-államokat, melyeknek boldog állapotátaz európaiak szerették eszménykép gyanánt álli-tani maguk elé, eiralomvölgyévé változtatja át.

A két ellenséges hadsereg majdnem kimerülveall egymással szemközt, az államok pénztárában az

érkezése czélját. A férfiak az első pillanatban levannak teritve, a nők meggyalázva, a gyermekekkaróba vonva, s a mi a házban értékes Tolt, mindelrabolva.

A déliek hadseregéből a katona azt hiszi,hogy kötelességét annál jobban teljesitette, mi-nél irtóztatóbb kegyetlenségeket követett el.

Ha a kis telepről a megrohanás pillanatábanvalaki távol volt, gondosan elrejtőzni iparkodik,mig a vész elvonul. De hasztalan. A déliek vér-ebeket hordanak magukkal, s midőn a telep márel van pusztítva, ezekkel kezdik az irtóztató em-bervadászatot. E vérebek nagy számmal találha-tók a déliek birtokában, kik ezelőtt leginkább aszökevény négereket szokták általok fölkutatni, saz eb, finom szaglásával, mérföldeken keresztülcsalhatatlan biztossággal vezette a szökevényeknyomába az üldözőket. Most e rettenetes állato-kat a menekülő északiak*üldözésére használják.

Egy ily borzasztó jelenet mostani képünknektárgya.

Hogy a haszonvágyó déli államok meny-nyire képesek voltak minden nemesebb emberiérzést levetkőzni, e jelenetből eléggé megítélhetiaz olvasó.

nyilasokon is áthasson, és ha ez nem történnékis, a sírbolt a későbbi kinyitásnál annál döglete-sebb levegővel tölti meg a környezetet. Hogy asírásók nagyrésze oly sápadt és egészségtelen,hogy a gyenge egészséggel biró személyek olykönnyen ájulásba esnek a templomban, legna-gyobb részt az emlitett körülménynek tulajdoní-tandó, mely némely ragadós betegség elterjedé-sére is nagy bofolyást szokott gyakorolni.

Mily ártalmas befolyású azon gáz, mely arothadó emberi testből kifejlődik, arra vonatko-zólag számtalanok a szerencsétlen példák. Lás-sunk itt csak néhányat az ismeretesebbek közöl.

Ramazzani beszéli, hogy egy sirásó egy szé-pen felöltöztetett ifjut temetett el. Nehány napmulva a temetés után vágy támadt benne, hogyaz ifju halottat kirabolja. A mint egyik nap dél-tájban a templomot nyitva látta, belopózott, sbenn elrejtette magát. Az alkalom a rablás vég-hezvitelére elérkezvén, a követ a sírról félre-emelte, de a mint a kirabláshoz kezdett, halvarogyott össze a hulla febtt.

Sereta beszéli, hogy sokan azok közöl, kikRómában a régi ös^zeomladozott sirboltokatmegvizsgálták, hirtelen halállal multak ki.

adósság a legtöbb, s a győzelem még egyik részre81ku8 e l d ö n t v e - A z északiak serege a hatalma-l8 M?' d C b á r m i l y n a gy haderő sem képes a távo-labb eső telepitvényeket a déliek guerilla csapataiellen megvédeni, melyek ily megtámadások alkal-mával a rablás és gyilkolás legborzasztóbb képeitnyujtják.

A harcz kellemetlenségeinek leginkább azoda vándorlott telepitvényesek vannak kitéve.•Napi munkáját végezve, kandallójának lángjamellett a kivándorló, talán régi hazájáról ábrán-séffh ' t a l á < n k e v é l y örömmel nézi erőben, egész-es?6 1 1 növekedő gyermekeit, s gondosan számit-

f . . „ ! *?°gy már mit szerzett, s a mit szerzettI * ni"? m ? g t a r t a n i - Mind hiába ! Lelke elborul,* L ; t ™!f-ía h e ly zetére gondol; ha hallja, hogy

ofven v í v 8 7 m 8 Z é d J a < ~ a m ^ k ü l ö n b e n t61»iÍántkSr ^ f Jí,.o„ «+ • i . ?6 a n a k áldozata, s még az ős erdők

rengetegei közt sem érzi magát biztosságban. Ésaggodalma csakhamar beteljesül. Nehány perczmulva lovak dobogása, értelmetlen hangzavaravérebek ugatása s talán nehány lövés, szép elője-lek üdvözlésül. A másik p e r i b 3 n m ' á r hatalmasfejszecsapások alatt omlik be az ajtó, s a barna*epu vad martalócz-csapat azonnal tudtul adja

Az amerikai vér-ebek embervadászaton.

Temetkezések a templomokban ésvárosokban.

Közli Dr. Bardócz Lajos.(Fclytatáa.)

E rövid áttekintésből kitünik, hogy a legfel-világosodottabb népek nem szenvedték meg a te-metkezéseket városaik között, és hogy az egyházis több izben igyekezett azon, hogy ezen veszélyesszokást megszüntesse. Hogy egyébiránt a halot-taknak a városokban és templomokban eltemetéseaz egészségnek valóban ártalmas, &z elmélet éstapasztalás egyaránt bizonyitja.

Hullákkal töltjük meg a templom alatt a bol-tokat, szent helyen állunk, és alig maradhatunkmeg a büdösség miatt. A templomokban bizonyosidőkben, főleg ha nagy és kövér hulla tétetik lea sírboltokba, több héten át kiállhatlan büz ural-kodik. Igaz ugyan, hogy a sírboltok vagy beva-koltatnak, vagy kövekkel fedetnek be, melyekközött a nyílások rendszerint be is tömetnek. —Azonban a bevakolás és befedés nagyon ritkán,sőt lehet mondani, soha sem történik légzárólag,és a rothadó hullákból kifejlődő gáz elég finom-sággal bir arra, hogy a legkuebb likacsokon és

Párisban 1744-ben, a mint Boudon seborvostegyik templom sírboltjába le akarták tenni, ha-sonló eset adta elő magát. -Egy férfiu, kinek ahulla letételét kellé elvégezni, alig ért le a sírboltfenekére, már is heves vonaglásba esett, 8 nehánypillanat mulva élet nélkül rogyott össze. Látvánaz esetet a sirbolt szélén állók, egy 18 éves fiatalember vállalkozók, hogy a szerencsétlent meg-menti. Elővigyázatból egy kötelet kötött a dere-kára, melynek végét a sir szélén állók tartották,s igy szállt le a létrán a sirba. Csakis ezen elővi-gyázat menté meg életét, mert alig ragadta megaz összerogyott férfiu ruháját, azonnal elvesztelélekzetet. A körülállók látván, hogy roszul kezdlenni, s kezeit felfelé nyujtva, kiszabadításért kö-nyörög, azonnal kihúzták a mélységből, de márfélholt állapotban. Egy negyedóra mulva vonag-lásba jött; szivdobogásba esett, reszketés fogtael egész testét, s a bekövetkező egéiz éjen át áju-lásban szenvedett, s csak orvosi gond után nyertevissza egészségét. Utána egy Molinier János nevűférfiu birt elég bátorsággal, hogy a szerencsétlenmegszabadítására siessen, de fáradsága siker nél-kül maradt. Testvére Molinier Róbert, ki azélőbbemnél izmosabb volt, nem rettent vissza ahárom egyén példájától, hanem gyorean sietett %

ll:

106

sir fenekén levő férfiak megszabadítására. Tgyekezetét nemhogy siker követte volna, hanem magais áldozatul esett, mert alig ért a eirbolt fenekérehalva rogyott azon férfiu testére, kinek megsza-badítására sietett. Végre még azon férfiu testvérevállalkozott, ki legelőször rogyott össze a sirban.Azonban testvéri szeretete életébe került. Merta mint azon igyekezett, hogy testvérét a rajtafekvő test alól kiszabadítsa,maga is halva rogyottössze. E három hirtelen haláleset után senki semtalálkozott, ki a szerencsétlenek megmentésérevállalkozott volna. Ennélfogva tehát kampókkalhuzták ki azokat a sirból. liuhájok oly roppantdögleletes büzüvolt, hogy a szabad levegőn is aliglehetett mellettök maradni. A 18 éves fiatalemberruhája, noha az egyén egy perczig sem maradt asirban, tizennégy napon át folyvást szellőztetett,s még ekkor is át volt hatva a halotti bűztől. ílypestist őrzünk mi lábaink alatt a templomban, ésmiért? Csupa hiuságból; holott felette, épen ezenhiuság ellen a leghevesebb prédikácziók hangza-nak le a szószékből.

Igaz ugyan, hogy az efféle siri gőzök ritkánmüködnek ily hirtelen halálosan; de annyi min-dig bizonyos marad, hogy az egészségre nézvenagyon ártalmasak. Oly templomokhan, hol mégsokan temetkeznek, (mint ez Olaszország némelyrészeiben és Déli-Francziaországban még most isszokásban van), nyári napokon, főleg akkor, ha asirboltok fedeléről a ragasz lehullott, ha a temp-lom több ideig zárva volt, vagy nem szellőztetett,gyakran oly kiállbatlan büdösség uralkodik, hogya liivek kénytelenek a templomot egyidőre el-hagyni ilyenkor gyakran megtörténik az is, hogya gyengélkedők, hysterikusok, lépkóro^ok, vise-

lommal telt e\ feldagadt és érzéketlenné vált. Ezután himlő ütött ki a bőrön, az ezáltal támadtsebekből csipös genyedtség folyt ki, mely a bőrlehámlását idézte elő. Ezalatt e pinczék rézből ké-szitett visszaverő-kályhák által, melyek léghuzócsőkkel és szellentyükkel voltak ellátva, nehánynapra használhatókká tét ttek, de a baj rövididő mulva megint előadta magát és csak akkorhárittatott el sikereéen, midőn a nagy sirgödörbenlevő hullák fél láb vastagságnyira mésszszel fe-dettek be,és a további temetkezés megszüntetett.

Ennélfogva tehát, — de különben is, — cso-dálkoznunk kell rajta, mikép állíthatta Dumulius,egy jó hirben álló gyakorló orvos, hogy a hulla-lég a legkitünőbb életbalzsamok egyike, melyeketa természetber. feltalálunk. ( V é g c következik.)

A gyapot -\ mivelése.Az átalános érdekeltség, melylyel a gyapot-

honositási kisérlet hazánkban találkozott, bátorít,hogy annak vetési s további miveleteit rövidenelőadjam.

Nálunk is vannak már sokan, kik egész lé-lekkel fáradnak a gyapothonositás körül. Nagy-szerü vállalatnak álltak élére, melyet, ha sikere-sen megoldanának, kiszámithatlan nyereség há-rámlanék hazánkra ma, midőn a gépek alkalma-zása naponkint nagyobb és nagyobb tért foglalel a munkás kezektől. A gyapottenyésztés lennemenhelye annyi munkás kéznek, mely már elütte-tett a bizonyos jövedelem-forrástól, a szérűktől,

( és azoknak, melyek még el fognak esni az aratás-lősek és gyermekek aléltságba és vonaglásba I tól is, ha az aratógépek olcsóság és egyszerűség-

ben majd nyerni fognak. Továbbá mily fényesesnek.Nehány év előtt, olvasom lvrüiiitz gazda- sikerrel lehetne alkalmazni a serdülő ifjuságot a

gyapot munkájának minden részleteiben. holsági lexikonában, — egy társaság falun időzvén,a többi közt a templomot és a mellette levő ne- j minden kor és nemnek saját kiszabott munka-me*i családi sírboltot is meglátogatta. A sírbolt- | köre van.két nagy csapóajtóval volt befedve, melyek nem j Nincs a mezei gazdálkodás terén oly növény,záródtak, hanem csak reá voltak a küszöblábra | mely haszonnal annyi kezet tudna foglalkoztatni,fikietve. A nehéz ajtók mindenikén erős vaskarika j s melynek vetése, további mívelése, gyán feldől-voltAz ajtláb nagyságu, vasrostélylyal ellátott nyilas volt,miből azt lehetett következtetni, hogy a sírbolt-

alkalmazva, melyek kinyitásra szolgáltak, gozása oly sok türelemmel párosult ügyes-égetjtókoii ezenkivül körülbelül egy négyszeg igényelne, mint a gyapot. Ezt, tudva, eléggé nem

ajánlható, hogy honosítási kísérleteinkkel minélelöbb készen legyünk, hogy azokból aztán határo-

ban kifejlődő dögietes levegő ezen nyilasokon j zottan megtudhassuk, mit és mennyit kell remé-• •"- " • " •••" • ' l e n ü n k .

Linné a gyapotot Öt, Laimrk 8, mások 34lassankint eltávozik, s a sírbolt ennélfogva kel-lőkép ventiláltatik. A társaság kivánságára atemplomszolga a csapóajtókat kinyitja és egyvigkedélyü izmos nőszemély, (ki talán bátor-ságát akara bebizonyítani) azonnal kész a lép-csőkön leszaladni. De alit le a legalsó

ségesen egy és két láb magas, a többi fajtól abbankülönbözik, hogv levelei gömbölvüek és hegyes

lápcsőig, azonnal a falhoz támaszkodott és alélvarogyott össze. Egyik fiatal embtr, ki szerencséje -nek tartá a hölgynek szolgálhatni, mihelyt az ese-tet látta, azonnal lesietett a lépcsőkön, az aléltaímegszabadítandó. — Azonban szár.dékát ki nemviheté, mert alig hogy a nő tregszabaditásáhozkezdett, maga is alélva rogyoít össze mellette.Szerencsére a sírbolt nyitva állásu és a két egyénleszaladása elég hatással birt arra, hogy a dögle-tes levegő némileg megtisztuljon, s igy a temp-lomszolga s a társaság némely tagjai a -zerencsét-leneket minden további életveszélyeztetés nélkülmegmentették. A nőszemély feleszmélése után i nxesek, az alsó levelek öt, a felsők pedig 3 fod-bágyadt és halvány volt, a fiatal embert pedig | ruak és élben futnak ki; virága sárga. Gubóiheves hányási rohamok támadták meg. 5—6 óra nagyok és sok fekete magot rejtenek. Leginkábbmulva mindketten rendkivül el voltak bágyadva, Nyugat-Indiában mivelik.

és 40 fajra is osztályozzák. E különbözők közülhonositásra legalkalmasbnak látszik a Gossypiumherbaceum, melynek őshazája Felső Egyiptom. Ezaz.n faj, mely Európában, mint Sziczilia és Ka-labriában, leginkább miveltetik. A növény közön-

éiben végződnek. Tokja 3 vagy 'i rekeszű, ezekmindegyikében 5 mag vau. Rövid ágai vastagok,felül kevéssé szőrösek és fekete pontokkal pety-tyezettek;levelei zöldek, puhák, szélesek, kocsánjaszép, sárga virágban végződik. E faj egy évi, azégalj szerint majd 7, majd 8 hö alatt érleli meggubóit.

G. bavbeden.se Amerikában honos, 3 — 4 lábágas, törzse, ágai simák, levelei pedig felül fé-

:. A nőszemély feleszmélése után i nxesek, az alsó levelek öt, a felsők pedig 3 C~A

alvány volt, a fiatal embert pedig I ruak és élben futnak ki; virága sárga. G

főleg ha. beszélni akartak.A hullák által megmérgezett levegőről dr.

Rahn egy nagyon érdekes példát közöl. Párisbande la Lingerie ut szomszédságában egy temetőlétezett, hová 24 parochia temetkezett, s hol aa többi közt 1779-ben 15 — 1(500 hulla temettetettel majdnem egyszerre egy 50 láb mélységü gö-dörbe Ennek következtében a kö el szomszéd-ságban levő pinczék annyira'megteltek a dögleteslevegővel, hogy az égő gyertya rögtön kialudt

E két fajjal tettem 3 éven át kisérletet, s azeredményt annak idejében nyilvánosan be is mu-tattam, leirva egyszersmind a mivelési módot,melyről jelenleg is akarok szólani, hogy a kisér-lettevőnek némi, gyönge irányzója legyen.

Guiana partjain a gyapotmivelést a legna-gyobb óvatosság és szorgalommal vezetik. E czélraa földtalaj ott igen jó, mivel a nagy folyók bősé-ges iszapot raknak le, mely a gyapotnak kedvenczfészke; hol a földfekvós magasabb, hogy sem az

gas bakhátakra vetünk. Egyenes, barázdákat hú-zunk a bakháton végig, s e fészekbe vetjük a ma-got, aztán gereblyével vagy kapával behúzzuk abarázdákat olyformán, hogy a még nedves föld amagot jól befödje, végre a magtakaró földet lá-bunkkal egy kevéssé megnyomjuk. Az amerikaiake miveletet három nagyobb fiu, vagy leánynyalvégeztetik: az első barázdákat huz, a másik vetia magot, a harmadik betakarja és megnyomkodjafi földet. A magágy 2 vagy 4" mély, a mint t. i.nedvesebb vagy szárazabb a föld. A fészkek kétlábnyira legyenek egymástól.

Akármily gonddal történt is a vetés, a nö-vény élete még nem bizonyos, mert egy éji fagy,vagy dér a legszebb kilátásokat tönkre teheti,hogy ennek azonban elejét vegyük szükséges elő-ször a magot nem kímélni, másodszor a követke-zőt szem eiőtt tartani. — Minthogy a gyapot tö-kéletes kifejlődhetésére 7 hó kivántatik, azért avetést már április 10-e előtt meg kell kezdenünk,még pedig ugy, hogy egy-egy fészekbe 30—40magot (az amerikaiak egész kis marokkal vetnek)tegyünk.

bennök, 8 ha valaki az ily pinczébe lement, heves ' áradat dönthetné, ott árkokat vezetnek és mes-fuldoklás által megtámadva, kénytelen volt vissza ; terségesen öntik el a vidéket. Hazánkban is vansietni, ha életét nöm akara koczkára tenni. Mindez ily iszapos, televényes, mész nélküli talaj, holigen természetes következménye volt a roppant | azonban nem találtatnék, a búzatermő földet jó

sikerrel lehetne alkalmazni. Homokos, léha, gyeptöréses, laza földben, elzárt helyeken, hol nyárona lég tikkasztóvá lesz, — elsatnyul, elvész a

hullatömeg egyidejü rothadásának; de a nagyonkülönö-i és uj körülmény az volt, hogy a nedvesség. moly az ily pinczék falaira lerakodott, olyborzasztó méreggé fajult, melyhez hasonló aligtalálható fel a természetben. Egy kőmives azongondolatlanságot követte el, hogy a nedves falatkezével megtapogatta. A tapasztaltabbak taná-csolák neki, hogy kezét boreczettel rögtön mossameg. A kőmives az intést figyelmére sem mél-tatta, hanem a nedvességet kezére rászáradni en-gedte. Három haj) mulva az egész kéz nagy fájda-

gyapot.• Őszkor a gyapot alá szánt földet jó mélyen

felszántjuk, tavaszkor aztán az igy elkészítetttáblát ujonnan megszántva felosztjuk barázdákraugy : hogy minden 5 láb távolban egy-egy ba-rázda szelje át azt egyenes vonalban, mely, minta szőlőkben, bakhátat képezzen, s a tábla felszíné-nél magasabb legyen; az ily, körülbelül 10" ma-

Ez az időjárás szerint öt-hat nap mulvakikel, és ha ekkor, vagy később jő rá a fagy, ugya kikelteknek öthatodrésze bizonyosan el fogveszni, de mind talán nem, mert a korábban kel-tek megvédik kövér leveleikkel az alsóbbakat; dee veszteség sohasem káros, mert a gyapotot ugyiskell ritkítani, mint majd alább meg fogjuk je-gyezni. Vagy, ha fagynak nem akarjuk kitennireményinket, vessünk előbb melegágyba, aztánültessük ki, mint a dohányplántákat, április végefelé a szabadba. Az átültetést megsinli ugyan,de csakhamar kiheveri. — Én két év előtt sikerrelkövettem e kisérletet. Különben április közepéna derek, fagyok nem oly gyakoriak és nem olyeró'sjk, hogy egy tömött növény-csoportot egé-szen tönkre tehessenek.

A magról először is két kövér levél tünikelő a földből, mely gyorsan nő, ezután ott, holvastagon állanak, meg kell ritkítani. Némelyekhárom időszakra osztják e miveletet, először azaránylag gyöngébb szálakat tépik ki, hogy azerősbek jobban nőjenek, és igy tovább egész májusközepéig, mikorra már egy fészekben egy szálmaradhat. Gyökere egyenesen hatol le a földbe,és ennélfogva legtöbb táplálékot a levegőből huzszéles, nagy leveleivel.

Gyakorta kell kapával a gaztól tisztogatniés uj földet a tőhöz rakni, hogy a szél ellen óvalegyenek, merc ez könnyen letörheti őket. Ezenkülönféle miveletek közönségesen julius 20-igtartanak, mely időig azok — amint az idő és afőid engedi, — 3 vagy négyszer ismétlődnek. Ezu-tán lép be a nyári esőzés, mely alatt minden mun-kának megkell szünnie, mivel a lágy talajon min-den mívelet csak hátrányos a növényre. Négy hómulva kezd virágozni, és virágzik, mig a fagymeg nem szünteti életét.

A gyapottelepek, ha a szél viharait, a nagyesőzést, a rovarok pusztításait szerencsésen kike-rültek, septemberben oly gyönyörü látványt nyuj-tanak, minő a növényvilágban csak lehetséges.Láthatni buja bokrokat tenyérnyi levelekkel, há-romszinü virágokkal, barnás gubókkal az érés kü-lönböző fokain.

Amint a virág előszőr kinyilik, akkor igenszép sárga, mely az első éj alatt karmazsin szinreváltozik, ez harmadnap mulva pedig csokoládészinü lesz, ezután a szirmok lehullanak és hátramarad a gubó, mely már fél hüvelyk átmérőjű. Avirág kinyílása és a gyümölcs megérése közti idő-köz igen Különböző; egészen az időjárástól függ,néha 4, de legtöbbnyire 6 hét szükséges.

A gyapottermő országokban a gubók közön-ségesen aug. elején kezdenek maguktól felpattannis ez tart decz. 1 ig, de nálunk, ha a jö\ edelmes ho-nositás sikerülne, a gubók csak sept. elején nyíl-nának, és csak az első nagyobb fagyig lehetneazokat gyűjteni, még pedig különös figyelemmel,mivel naponkint pattogzanak.

Eddig a mívelés; a gyüjtéssel kezdődik, egymásik munkálat, melyben a gyapotot a piaczrakészitjük, de erről még jelenleg korán lenne szó-lani; majd akkor, — ha nálunk is ugy sikerül ahonosítás, mint Olaszországban, — irhatnak arrólis, meg a gyárakról is, melyek nélkül a gyapotte-nyésztés nem is képzelhető. Ha mindezek ugy tel-jesülnének, mint óhajtom, akkor jövendőben fé-nyesen bizonyul be amaz állitás igazsága, hogy?gy nemzet annál gazdagabb, mennél több állat,vagy növény-fajt tud meghonositani és haszonnalalkalmazni. Salamon László.

Egyház és iskola.** (A pesti lipótvárosi templom) épitése ez

évben is haladni fog. A templomépitési bizott-gág febr. 25 én tartott ülésében az építés folyta-tását határozta el, cs pedig legelőbb az északioldalon levő torony épül ki. Az egyházi alapbóla magán gyűjtések utján begyült összeg zsinór-mértéke szerint,a bazilika épitésére a folyó évben26,000 ft. lesz forditandó, minek utalványozásáraaz illető jegyzőkönyvek a helytartótanács elé ter-jesztetnek.

** (Magyar szerzetes Chinában.) Erdélyi Ig-nácz, esztergommegyei papnövendék, 8 volt vad-kerti káplán, a ki öt évvel ezelőtt a lazaristarendbe lépett, mint hittérítő Chinába indát,sodasok veszéiylyel járó fél évi utazás után meg is ér-kezett. Hazánkfia a chinai nyelvet már annyiramegtanulta, hogy azon naponkint beszédeket tart.Jelenleg Lin-Luban van, a mely hely Pekingtől,a chir.ai birodalom fővárosától, mintegy 60 órányitávolságra fekszik.

*" (A népneveién érdekét) Pécs városa a jelenmostoha viszonyok közt sem tévesztvén szem elől,a mint bennüuket tudósitanak, közelebbről aziskolaügy javítását illetőleg nevezetes áldozato-kat hozott; ugyanis a tanitók fizetését teteme-sen megjavította, az altanitók fizetését 400 és450 ftra, az elemi főtanitókét pedig egész 800ftra emelvén föl. E tekintetben egyik főérdem ft.Szauter Ant. igazgató ur ügyszeretét s fáradhat-lan kitartását illeti, a ki, a népnevelés körül kifej-tett tevékenysége elismeréseül, osztatlanul birjaa közbizalmat.

** (Az erdélyi görög-keleti egyház-zsinatot)b. Saguna püspök ápríl 3-kára hivta össze, azegyházi iskolai és alapítványi ügyek rendezése8 a metropolitai ügy mibenlétének előterjesztésevégett.

** (A templomok számára a kéregetést) Er-délyben — mint a „M. S."-nak irják, - a főkor-mánys; ék betiltotta, mert e tekintetben több he-lyen határnélküli visszaélések történtek. A hel-véthitvallásuak egyházi főtanácsa ennek követ-keztében igen helyesen intézkedett. A szükölködőegyház számára ez rendeli el a hazai egyházaktanácsa vagy választmánya által a házankinti ké-regetést s gyüjti össze saját organumai által. Igya mi gyül, ntm osztályos senkivel, nem rabolhatóel, hanem kezébe megy az illető fölsegélendőnek.

Köziiitézetek, egyletek.** (A magyar tudományos akademia) nyelv

és széptudományi osztályainak e hó 7-ikén tartottülésében Fogarassy János r. tag egy XV-dikszázadbeli nyelv-emlék némely sajátságait ismer-teté nyelvészeti tekintetben. Ez érdekes nyelvem-lék a sajó-szentpéteriek 1403-dik évi végzése,mely ki van már ugyan nyomatva, de remélhető,hogv az eredeti is az akademia birtokába jő. —Elöadatott továbbá K. F. orvostudor egy bekül-dött kéziratáról szóló bírálat, mely kéziratban azillető a magyar nyelvet „j, ívesen" fejtegeti. Ez aszép szó pedig oly forma fejtegetést jelent, hogyszerző szerint például a hypothesis is magyar szó,és yoltakép ebből van Összehuzva : hibás nézet tánez is. A nyelvtudományi bizottság véleménye —mint a „M. S." megjegyzi — abban öszpontosul,hogy hibás nézet biz ez is; a kézirat tehát szer-zőjének vis zaküldendő.

** (A magyar irók segélyegylete) igazgató-választmányának íebr. 27-kén tartott ülésében azellenőrködő bizottmány beadta jelentését az át-vizsgált 1863-diki p.énztári számadásokról. A ki-mutatás szerint a mult évben az egylet összes be-vétele 61,744 ft. 86 kr., — összes Ifiadása pedigt>,268 ft. 52 kr. volt, s igy 55,476 ft, 34 kr. ma-radt meg. Ehhez adva még a be nem jött hátralé-

okat, 41,772 frtot, — az egylet összes vagyonatesz 97 248 ft. 3i krt. — Örvendetes dolog,' hogya z. eSylet vagyona ez inséges évben is növekedett8 igy lassankint mind szélesb körben gyakorol-na ja jótékonyságát. Az 1863-ik évben özvegyek-nek^ és árváknak kmdott az egylet évdijban 3138"" *?,.....' b e t e g és támasz nélküli íróknakrendkivül, segély képen, 1188 ftot. A jelen évbenösszesen 16 ,ro özvegye ea árvája részesül évdij-ban, a mi 4360 ftot tesz.

** (Az alakulandó „Magyar országos ipar-egyesültty folyó mártius 14-kén, azaz hétfőn dél-után 3 órakor a Lloyd-társulat nagy termébenközgyülést tart, melyre az aláírók szives megje-

T Á R H Á Z .lenese kéretik. A gyülés tárgya : az alapszabá-lyok és további alakulási teendők iránti intézke-dés leend. A kiknél még aláirási ivek vannakkünn, azoknak Galgóczy Károly urhoz leendő ba-küldése kéretik.

** (A magyar gazdasszonyok egylete) martiua5-kén tartott választmányi ülésében ujra jelenté-keny adakozások jelentettek be az egylet részéres alföldi szükölködők segélyezésire. Az egyletbea következő uj tagok léptek be : Alapitónak: gr.Somsich Imréné sz. Siskovics 100 fttal, gróf Szir-may Erzsébet 100 fttal, Scherz Józsefné 100 fo-rinttal. - Igazgató tagnak 3 évre : WeiterschützJánosné, Gyika Tivadarné, Gyika Terez, Petro-vits Demeterné, Szilassy Istvánné, bzeiler-Ltft-ner Emilia, Bernhard Rozália, Wehrheim Josefin,Primeyer Jánosné, Balla Károlyné. — Rendestao-nak 3 évre : Ecsedy-Dombrády Berta, FülöpDobos Zsófi, Horvát-Nánásy Róza, Otterbahk-Nánásy Anna, Ujlaky-Pappel Teréz, Horváth Já-

, nosné, Szokolay Dánielné, Szokolay Hermin,Hamvy Nándorné és Farkas Lászlóné. — Azegylet évi rendes választó gyülését a, Köztelektermében e hó 16-án d. e. 10_órakor tartandja.

** (A magyar képzőmüvészeti társulat) müjhiven betölti a-zon szép feladatat, mely a müvészetügyének előmozdításán kivül, tehetséges, de bal-sorssal küzdő müvészek segélyezését is tüzte kiczélul: megmutatta közelebb tartott választmányiülésén, a mennyiben a társulat volt az első, a ki50 ftot ajánlott föl a szembajjal küzdő nagybá-nyai müvész hazánkfia, Mezey számára, kinek se-gélyezésére a hazai sajtó a közönség figyelmét isfölhivta. A társulat, bár anyagi állása még korán-sem fényes, tehetségéhez mérve eleget tett, s az

| emlitett összegen kivül, tagjai közt még 39 forin-tot gyüjtött, hogy a müvész gyógyulásához segéd-kezet nyujthasson. E társulat viszont megérdemli,hogy a közönség részéről illő pártfogásra talál-jon"; __ azért képeinek kisorsolására, mely e hó18-'án megy végbe, ujra fölhívjuk a közfigyelmet.

** (A szegszárdi borkereskedő részvénytársu-lat) e hó 31-én tartja közgyülését. Tárgyai a kö-vetkezők lesznek : elnöki jelentés a társaság álla-potáról átalánosan; továbbá az 1862- és 1863-ikiszámadások fölterjesztése; igazgatósági jelentésaz 1863-ik üzletévről; uj igazgató választása;végre az 1864-ik évi számlavizsgálók és a hiányzóválasztmányi tagok megválasztása.

Közlekedés./ (Az Al-Dunán közlekedő személyszállitó

qözösök), mint a duna-gőzhajózási társaság tu-datja, Pestről Bajára, Mohácsra, Eszékre, Újvi-dékre, Zimonyba és Orsovára a következő rend-del indulnak : Pestről Mohácsra, hétfőn, szerdán,pénteken és szombaton reggel 7 órakor; — Pest-ről Észékre, Újvidékre, Zimonyba és Belgrádba :szerdán és szomhaton reggel 7 órakor; s végrePestről Orsovára és Baziásra : szerdán 7 órakort

Mi ujság?** (A főúri műkedvelők hangversenyei,) me-

lyeket az alföldi szükölködők javára gr. A drássyGyula, gr. Festetics Leo és b. Orczy Andor ren-deztek, e hó 6-kán és 8-kán fényes eredménynyel

szagos ünnep tett már nevezetessé, ujra megné-pesült, hogy kettővel többet jegyezhessünk azonnevezetes napok sorába, melyekről kegyelettel fo-gunk megemlékezni még késő napok mulva is.Bármi vész, egyesülésre szokott buzdítani, s az in-ségnek is, mely hazánk elárasztá, meg volt azonerkölcsi haszna, hogy Icrombolá a társadalmi osztá-

egy czélra irányzá a közszellemet,s

jenki megteszi a vész elháritására a mi tőle kitel-hetik. A paloták lakói elhagyva kényelmöket, vi-crasztalók gyanánt leszállnak a kunyhók Jakóihoz,megragadva minden módot, a mi a szenvedőknekenyhülést nyujthat. íly nemes önfeláldozás hoztalétre a bazárt, s hasonló czélból jött létre e kéthangverseny, melynek sorozatai már a mult al-kalommal elmondtuk. Nem czélunk a részletek-ben senkit kiemelni, hisz a közreműködők közölmindegyiket egyforma neme3 szellem lelkesité.Elég legyen megemlítenünk, hogy a diszes nagyközönség, mely a termet minden zugában elfog-lalta, a főrangu müvészeket minden egyes darabután dörgö éljenekkel jutalmazta, s ez éljeneknemcsak a jótékonyság, hanem a müvészi képes-

ségnek is elismerései voltak. A czél is el lőn érve,mert az első nap 3723 ftot, 1 Napoleondort s 2aranyat jövedelmezett, mig a második hangver-seny eredménye 1908 ft. s 3 darab arany volt.

** (A kenyérosztó pesti albizottmány) eddigmár 49,347 db. kenyeret küldött a szükölködők-nek, s ezek viteleért fizetett a vasuton 699 ft. 55krt. Az albizottmány e hó végeig az eddig kül-döttön kivül 55,000 kenyeret fogmégszétküldeni.

** (Az ínség-bazár összes jövedelme) az utó-lagosan begyült összegekkel együtt 40,422 ít. 89kr. volt.

'•'* (A segély adomány ok összege.) A szüköl-ködők javára eddig begy ült magánadakozásokösszege, hivatalos kimutatás szerint,j 488,H 6 ft.99 % kr., 110 db. arany, 28 ft. 13 kr. ezüstben,17 lat régi rézpénz s 1327 ft. 70 kr. takarékpénz-tári könyvecskékben.

**(A nemzeti szinházban tartandó műkedvelőielőadásokra) már folynak az előkészületek. A„Női könyek" czimü franczia vígjátékból e hó8-án este, előadás után, próbát is tartottak. Adarabban a női szerepeket gr. Csáky Melánia ésb. Vay Gizella kisasszonyok játszák. A férfiszere-pek Beőthy Ákos, Kendeffy Árpád és ifj. KárolyiIstván urak kezeiben lesznek.

** (A nemzeti szinház zenekara) a párisi dia-pasoa szerint teljesen át van alakitva. Az egészösszeg -- 2481 ft. 6 kr. — melybe az átalakitáskerült, kegyes adakozásokból gyült össze.

** (Magyar szinmüelö'idások Budán.) Mint a„Szinházi L"-ben olvassuk, Buda város kapitány-sága fölszólította a nemzeti szinház igazgatóját,hogy nyáron a budai szinkörben, télen pedig abudai várszínházban, a nemzeti szinház tagjaivalhetenkint két vagy több előadást adatni szivs-

I kadjék. Az igazgaió ez ajánlatot örömmel fogadta,s jóváhagyás végett a nemzeti szinház fölött őr-ködő bizottmány elé terjeszti. A nemzeti szinháztagjaihoz pedig felszólítás fog intéztetni : hajlan-dók-e a budai előadásokban részt venni vagynem? A felelet kétségen kivül „igen" leend. Sigy a hazai magyar szinmüvek, melyeket a duna-parti szinház, a lapok hirei szerint, száműzni ké-szül, ujra állandó tanyát ütnek Budán, anélkül,hogy az ott levő szinház érdekeivel legkevésbbéösszeütköznének, mert a nemz. szinház ott bizo-nyosan oly tért foglal el, melyet Molnár, miot aző számára terméketlen pusztaságof, parlagon ha-gyott. Buda nyelvének és szellemének magyaro-sodása érdekében óhajtandó, hogy egykori fő fővárosunkban e most terméketlennek tekintett térbő gyümölcsöket hozzon.

** (Az orvosi irodalom fejlesztése érdekében)hazánk orvosai „Magyar orvo«i könyvkiadó társu-latot" alakitanak, mely iránt igen szép részvétnyilvánul. Már eddig is több mint 500 aláiró je-lentkezett.

** (A nemz. szinház drámabiráló választmá-nya) közelebbről egy 1 felvonásos vigjátékot fo-gadott el; czime : „Az uram nem szeret." Az elnem fogadott darabok sorozata sokkal hosszabb,ugyanis „A királyfiak," szomorujáték; „Sirály"népszínmű; „A rokonok," vigj. „Egyik sem enge-dett," vigj. visszautasittattak.

•* (A Tisza árja) a mult héten Nagy-Ha-lásznál, Szabolcsban, a töltéseket áttörte; azon-ban sikerült a szakadást ujra elzárni, s megtör-téntek az intézkedések, hogy az ár további veszélynélkül lefolyhasson.

** (A bécsi magyar technikusok) bizottmánya,a m. hó 28-án rendezett hangverseny tiszta jöve-delme gyanánt, 3000 ftot küldött a helytartóság-hoz az alföldi szükölködők javára. — Hasonlóczélból a bécsi udvari szinházban második elő-adást is szándékoznak rendezni. Hirszerint a

idnák elő, mely a műsorozaton levőa napokban legnagyobb jövedelmet

hozott.** (A magyar akademia könyvtára gyarapi-

tására) az országos alapból indítványozott 15,000ft utalványozása, legfelsőbb helyen is jóváhagyás-sal találkozott.

** (A festészetből tanóráka1) szándékozik adniKiss Bálint ismert magyar festesz, s e magán-tanórákból befolyó egész havi jövedelmét az ín-séggel küzdők segélyezésére ajánlotta fől.

** (Halálozás.) A magyar pannonhalmi sz.Benedekrend egy jeles tagját vesztette eh Jingel-hart Anselm, aranymisés pap, a pozsonyi aKaae-miának aligazgatója, f. hó 3-kán életének 78-dikévében, Sopronban elhunyt.

108

lita lakosának köszönheti, hogy a harmadfél hóigtartott katona-exekutiótól megszabadult; ugyanise két izraelita lakos minden kamat nélkül előle-gezte a városnak azon összeget, melylyel a városaz adóba tartozott. A szép példa a község jobbmódú lakosaiban, fájdalom, nem talált kővetőkre.A szegény nép kifogyván élelméből, a városnakmég mintegy 4000 ftra lett volna szüksége tavaszimagvásárlásra. Ezt a helybeli vagyonos gazdáktólvélték megnyerhetőnek, ezek azonban nem mu-tatkoztak a kölcsönzésre hajlandóknak.

** (Az ujonczozás ügyében) megengedték,hogy a sorshúzásra berendelt ifjak sorsaikat egy-más közt kicserélhessék.

** (Egy világtalan világcsaló) fölött mondottitéletet a napokban a kir. itélőtábla.Borka Döme,ki már több rendbeli tolvajlás miatt egy izbenmint katona 4 évi sánczfogságra, s csalásért Ara-don 1 évre volt itélve, mostanában világtalan létedaczára, mint vagyontalan csavargó ujra többcsalást követett el. Miskolczon, Pécsett, Pestenés Bécsben tekintélyes emberek nevében adta kimagát, s nehány hitelezőjét mindenütt megcsalta.Ékszerárusoktól értékes tárgyakat vitt magával,s rendesen odább állt. mielőtt árát megfizettevolna. Ha ily módon nem boldogult, kéregetni iseljárt, mig végre elcsípték, s most 5 évi börtönreTan itélve.

— (Számadási minták.) A gazdaközönségetegy e napokban megjelent műre figyelmeztetjük,mely e czim alatt jött ki : „Pályázó gazdaságbeliszámadás-minta. Készitette S. J." Az orsz. gaz-dasági egyesület 1861-ben pályadijt tüzött ki olymunkára, melyben a falusi gazdaságokhoz alkal-mazott, világos és egyszerü rovatok szerint, hasz-nálható számadási (könyviteli) minták adassanakelő. A jelen munka is egyike volt a pályázó mü-veknek, s most szerzője saját költségén jelentmeg ez utmutató táblázat. Krpható Pesten Dem-jén és Sebes könyvárusoknál s ezek vidéki bizo-m á n o s i á l 25 k

czimüre lőn változtatva. A "Világ" előbb _ hanem csal emlékezetem — „Ismertető" czimet viseltgazdasági lap volt. Borsos Márton tulajdona. Aztmár bizonyosan nem mondhatom, hogy Borsosgazdasági lapja minő czimet viselt, de hogy abbólkeletkezett a „ Világ," azt bizonyosan tudom. —De annál még bizonyosabban tudom azt, hogyMunkácsi Sürgönyét Landerernek évi 200 forinttápdijért adta el; hogy Landerer a helytartóta-nács mellőzésével egyenesen a kanczelláriához fo-lyamodott a lap czimének megváltoztatása mellettátruházási engedélyért. Ebböl, azaz a Sürgönybőltehát nem a „Világ" hanem a „Pesti Hiríap" ke-letkezett. — Még azt is megjegyzem, hogy a, Sür-göny átkereszteltetése folytán eredetileg PestiUjság czimet kapott. E czim Kossuthnak nemtetszvén, önként Pesti Hiríap-v& változtatta át.E volt oka a Pesti Hírlap I-ső számának megje-lenése után, hogy a 2-dik számu hasábok melléa czim beküldését is követelte Havas akkoricensor. S miután látta, hogy más czime van alapnak, mint a minőt eredetileg nyert, differenti-alis kérdést csinált a dologból. Azon körülmény-nél fogva azonban, hogy az I-ső szám Pesti Hír-lap czim alatt jelent meg, sikerült rögtön a diffe-rentiát kiegyenlíteni. — Szer.tiíonai Jenö.

Szerkesztői mondanivaló.7085. Nagyvárad. Sz-váry. Csodáljuk, hogy a a e

rénylet egyes részleteiről még eddig más lapok tudówtóinem emlékeztek. Az efféle kriminalitások közlésTcÍakakkor válthatjuk el, ha azokat előttünk ismeretes és hUteles kézből veszszük.

ügyében ujabb fejlődésről nincs tudomásunk. Lapjainkfolytonos figyelemmel kisérik az ily intézetek mozzanatáns a netaláni uj megalakulásról is annak idejében nem mu-lasztandjuk el értesiteni olvasóinkat.

8 !- ^ff r C t < e l e k á m é n *éSe<l- stb. Mi nem h a s z .juk. Más , t. szerkesztő urnak kinjomatás végett

átadn. pedig nincs elég bátorságunk. Ha azonban vlla-mely vers-inségben szenvedő kollegáról van önnek tudnmása, szivesen felajánljuk hivatalbeli szolgálatunkat.

7088. Miskolcz. U K. Vettük az ujabb rajzokat Hanem az a bizonyos szép „piacz" csak nem akar sikerülnimég az ujabb kidolgozásban sem. Vagy talán csak nekünktetszik az ugy miután azt a helyet oly jól ismerjük? A I niránt végre rendelkezhetünk. p

HM70*-9" V J í f f * Y " " n l > I g e n s a J n á l ' u k . W y az ismételtküldemények közöl m.ndeddig egynek sem vehettük hasz-

L S t h n 1 ^ ^ Mándék hÍááb é b

— (Hibaigazítás ) A .,Vasárnapi Ujság1' 10-dik szá-mában közlött „A gazdaság köréből : Gomborka termesz-tés" czimü czikkben azon sajtóhiba követtetett el, hogy1200 • öllel számitolt 100 holda» táblában 30 hold soványföli helyett — igen hibásan 80 hold sovány föld van kö-zölve. — A czikkiró ur felszólalása következtében is kér-jük e hiba kiigazítását.

Hiányosainál 25 kron.** (Magyar szinmüvek hatása Belgrádban.)

Mint a „Hon"-nak Belgrádból irják, a magyar-ból forditott szinmüvek ott a legnagyobb tetszés-ben részesülnek. Különösen a népszínművek alegnagyobb hatást idézik elő. A „Szökött ka-tona," a „Vén bakancsos és 6a a huszár" a leglátogatottabb darabok. A két nemzet hason termeszete, irja levelező, hason hajlamai, viszonyaigondolkozása teszik talán, hogy a szerb is némi'leg otthonosan érzi magát a magyar szinmüben

** (A rabbi-jelöltek katonamentessége.) Amagyar udv. korlátnokság egyetértve a hadügyi-és államminiszteriummal, odautasitotta a magyarhelytartótanácsot, hogy a pozsonyi rabbi-képezdetanulói csak oly esetben részesüljenek a katonamentesség jótéteményében, ha már hat évet töl-töttek a nevezett képezdében, és tanulmányaiknakfolytonos sikeréről hiteles bizonyítványokat bir-nak fölmutatni.

** (Névmagyaritások.) Fel; obb engedély mel-lett Draxler János b.-gyarmati káplán ,,Zá-dori"-r&, — Feigelstock Vilmos szombathelyiorvos „Gyöngyösy" re, — Rozenberg Jakab or-vosnövendék ,,Rózsá"-TH, — Schwarcz Bertalanireghi segédtanító ,,Feketé-'-re, — Pelczéder Gá-bor orvos, ,,Pérei"-T& változtatták vezetékne-veiket.

— (Helyreigazító jegyzttek). E napokban akövetkező felvilágosító sorokat vettük : Talán nemteszek haszontalanságot, midőn czélszerünek hi-szem, az illetőket figyelmeztetni, hogy a„Hirlap-

— (Adakozások.) A Vasárnapi Ujság szer-kesztőségéhez mult héten beküldetett :

Az alföldi szükölködök számára : Váczról azottani szegény és betegápoló egylet részéről 10forint.

Nagy-Peterdről (Baranya) többen a ,,Ma-gyar Sajtó" szerkesztősége utján 18 ft. 30 kr.

7090. Sz.-Fehérvár. U. V. Még mindig hiába lestükeddig a kedvező alkalmat. Most már kedvezőbbek » kila-

7091 Buda. E. Zs. Íly tárgyu közleményekkel mostegyidőre bőven el vagyunk látva. Ezuttal meg kell köszön-nünk ön szivességet.

7092. A menyecske. A szerző neve otihon maradtpedig kiváncsuágunkat fölgerjesztette.

_ 7093. Makó. Sz. S. Az arczképet s a tanulságos élet-rajzot eléggé érdekesnek tartjuk a nagyobb olvasóközönsegre nézve is, s szivesen vettük a küldeményt. Ha nemoly gyorsan állhatnánk vele elö, mint ön is óhajtaná aztazon körülménynek kérjük tulajdonitani, hogy már 'mástárgyak vannak a napirendre kitüzve, s hogy némi kése-delem ez esetben nem árt a czikk érdekességének

, etőket figyelmeztetni, hogy a „Hírlap-irodalmunk a 19-dik ízázadban"c2Ímü czikkben a„Vasárnapi Ujság" ez évi 7. számában hibásan mon-datik, hogy az egykori „Sürgöny" politikai hírlapBorsos Marton és Vajda Péterre ruházva „Világ"

Nemzeti szinház.Péntek, márt. 4. „Marianna." Dráma 5 felv.

Francziábol ford. Csepregi és Egressy B.Szombat, márt. 5. „Sevillai borbély." Opera

2 felv. Zenéjét szeraé Bossini.Vasárnap, márt. 6. „A haramiák." Szomo-

rujáték 5 felv. Schiller után ford. Toldy F.Hétfő, márt. 7. „A falusiak." Vigj. 3 felv.

Irta Szigeti.Kedd, márt. 8. „Norma." Opera 2 felv. Ze-

néjét szerzé Bellini.Szerda, márt. 9. „A gályarab." Dráma 5

szakaszban. Hugo Viktor „Nyomorultak" czimüi egénye után irta Némethy György.

Csütörtök, márt. 10. „Rigoletto." Opera 4felv. Irta Piave F. M. Olaszbói forditotta Nádas-kay L. Zenéjét szerzé Verdi.

Budai népszinház.Márt. 4. „Tiz leány és egy férj sem." Ope-

rette 1 felv. Zenéjét irta Souppé. Ezt követte „Afecsegök." Operette 1 felv. Offenbachtól.

Márt. 5. „Dunanan apó és fia utazása." Ope-rette 6 felv. Offenbachtól. Ezt megelőzte „ Vas-gyúró." Operette 1 felv. Szintén Offenbach szer-zeménye.

Márt. 6. és 7. „Az ördög pilulái." Bohózatfelv. Zenéjét szerzek Offenbach és többen.

Márt. 8. „Tiz leány és egy férj t,em." Ope

SAKK JÁTÉK.220. sz. feladvány. — Bankos Károlytól

(Kun-Szent-Miklóson).Setét.

á t 8 „Tiz leány és egy férj t,em. Operette 1 felv. Zenéjét szerzé Souppé. Ezt követte:

A fecsegök." Operette 1 felv. Offenbachtól.Márt. 9. és 10. „Az Ördög pilulái." Nagy

bohóság 3 szakaszban, 12 képleltei.

g bVilágos.

Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond.

A 215-dik számu feladvány megfejtése.(Márki Istvántól Pesten.)

Világos. Sötét

21. b 8 — b 4 a S —

Katholikus és Protestáns

. . K e ö - d f :K b 2 - b 3 f mat.

Helyesen fejtették meg: Veszprémben : Fülöp Józsefefi: Kittkay János (az előbbieket is). — Kővágó-Ör són '•

^ l d Samu. — Afooron: Radványi Vilmos. — Debreczenben-fagyva Imre. — Sperber F. — Sárospatakon : II. Nagykajos. — Bajmakon : Weisz Fülöp. — Budán • Med«»vess;Ödön. - Pesten : Cselkó György. S í

1.1U1516171819

VasárHétfőKeddSzerdaCsőt.Pé"nt.Szomb

MártiusB 3 Rozina B 5 JudicaMathild királyné SzemükéKristóf SugárHeribert, Abrah. AbrahamGertrud, Földes FöldikeFájdalmas sz. Sándor, EdeJózsef József

Hold változásai

1 Márt. Sür.2 vaj. hét vége8 Eutropius4 Gerasira5 Syropus6 42 vértanu7 Cbersonin

789

10U Sab. Zab

354 10355 10356357858359

6 17 6 36 15 6 5

9 6 14 6 69!6 116 8

6 9 6 ll7 6 l l

88 6. í " « I 1 l l I

Elsö negyed kedden 15 én, 7 Órá 28 perczkor reggel.

6.9 29 49

í 87 19 10 4099 26 l l 35

111 24123 16

7135

* 331 232 34

ó. p* *0 311 302 162 9 43 2 73 5;

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gasztav. - Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyeteT

TARTALOM.Molnár József (arezkép). - Hedvig. Tors Kálmán. —

| A Tis?a bölcsője. P. Szathmáry Károly. — Egy év egy; behódolt város történetéből (folyt.). Sziláyyi Sándor. -

A borvizes székely. (XLI.kép a hazai népeiéiből.) GergelyLajos. - Az amerikai vérebek (képpel). - Temetkezéseka templomokban (folyt.). Dr. Bardócz L. - A gyapotmivelése. Salamon László. - Tárház : Egyház és iskola.- Közintézetek, egyletek.— Közlekedés. — Mi ujság? —Nemzeti szinház. - Budai népszinház. - Szerkesztíimondanivaló. - Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak.raa^yar-utez. l.S 2.)

utcza 4. szám alatt Pesten, 1864.

Elöfizetési föltételek 1864-dik évre Hirdetési dijak, a Vasárnapi l'.jság és Politikai l jdonsngokat illetőleg, 1863. aevem-\r ¥T. ; her l-töl kezdve • Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri iktatásnál 10 krba;

a v a s á r n a p i U j s á g é s P o l i t i k a i Ú j d o n s á g o k e g y ü t t : E g é s z évre 10 ft. Fé l évre ft ft. I h í r o m 8 Z O r - vagy többszőri igtatásnál csak 7 krba számittatik. - Külföldre nézve kiadó-hivatalunk sasí-Csnpan Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft Csopan Politikai ! mára hirdetményeket elfogad, Hambur* és AlíonAban : Hansensteiii és Vogler. - M. Frankfurt-

WIIJ « „ r,. j , ban- Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; H. < xbcn : Oppelik Alajos, - és Pesten : a ker-Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. j , ( . s 2 . K a zdasiaí i ügynökség is, Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

A világ figyelme most leginkább azoncsatatér felé fordul, mely amott északnyu-gaton nehány hét óta igen tekintélyes had-seregek gyülhelye lön. Schleswig-Holsteinherczegségek jövendő sorsa forog a koczkáns a két német nagyhatalom seregei sikraszállottak, hogy a hajthatatlan és vitéz dánnép erejét megtörjék. Olvasóink bizonyosanérdekesnek fogják találni, ha e hadjáratfőbb szereplőivel közelebb megismertetjük.

Jelen képünk az egyesült osztrák ésporosz hadak fővezérének, az agg Wrangeltábornagynak idödulta arczvonásait mu-tatja. Midőn ez évi január hónapban Auszt-ria és Poroszország kormányai elhatároz-ták, hogy Schleswig-Holstein ügyében tettköveteléseik foganatosítása végett Dániáthaddal támadják meg, egyuttal abban ismegegyeztek, hogykülön seregeik fő-vezér ségét a nagytapasztalásu porosz .tábornagy kezébenöszpontositsák.

Báró WrangelFrigyes sokat emle-getett, régi katona;most épen életének80-dik évét éli. Szü-letett 1784, sept.13-ikan Stettinben,hol atyja porosz ki-rályi ezredes voltMég 1796-ban állottbe egy porosz lovas-ezredbe s 1807-benmár egy nagyobbhadjáratban vettrészt, hol alkalmanyilt, magát bátor-s;íga s pontosságaáltal kitüntetni. —1811-ben kapitánylett, s 1813-ban azu ; n- ^ e t szabad-sagháboru m i n d e n

csatájában részt-vett; a lipcsei csata-téren az elsö osztá-lyu vaskeresztrend-jelt is kiérdemelte.Az 1814-i hadjárat-ban mint őrnagyot,az 1815-iben mint

Wrangel, porosz tábornagy.alezredest szintén mindenütt a kitünöbb ka-tonák sorában találjuk, s ez időből is di-csérve emiitik lovagias vitézségét. A hadjá-ratból hazatérve, ezredesnek lön kinevezve

Ez időtől fogva fokról fokra gyorsanemelkedett. 1821-ben dandárparancsnok lett,1823-ban már tábornok, s erre egymás-után egyes hadtestek vezénylő parancsnokavolt. Ez időtől fogva különösen a lovasságtökéletesitését tüzte feladatául, s az 1843,1852 és 1857-i években általa vezénylett lo-vassági gyakorlatok oly híressé tették nevéta szakértők között, hogy rendszerét mégmás nagyobb államok is mintául vették.

Az 1848-ki mozgalmas évben Wrangelvezénylő tábornok volt Stettinben, s áprílelején itt érte azon kitüntetés, hogy lovas-sági tábornoknak lőn kinevezve s egyuttal

WRANGEL, POROSZ TÁBORNAGY.

fővezére lett a Dánia ellen rendelt németszövetégi hadseregnek; 1848 husvét vasár-napján történt első összeütközése a dánok-kal Schleswig város közelében. De már ezenelsö ütközet tanusitá (a németek felfogásaszerint), hogy Wrangel nem vette komolyana dolgot, miután elnézte, hogy a dánok sér-tetlenül Alsen szigetére menekülhessenek.íly határozatlanságot és félszegségei tanu-sitott az akkori schleswigi hadjárat mindentovábbi részleteiben. Május 24-én visszavo-nulási parancsot kapott Berlinből, s Angliaés Svédország közbenjárása mellett máraug. 26-án létrejött a malmöi békekötés, melyama hadjáratnak teljesen véget vetett.

Berlinbe visszatérve, e város katonai kor-mányzójává s főparancsnokává lön kine-vezve, mely minőségben a porosz nép elé-

gületlenségének ésmozgalmas vágyai-nak fékezésére igenjó eszközül szolgált,bár nem tagadják,hogy e részben elégtapintatot és eszélyttanusitott.

1856 évi aug. lö-kén, midőn 60 évesszolgálata ünnepétülte, a porosz hadse-reg legfőbb méltósá-gára lön érdeme-sítve : kinevezték fő-tábornagynak. De azagg k a t o n a nyu-galma ismét meg lönzavarva. Midőn a né-met szövetség elha-tározta az exeku-cziót a schleswig-holsteini herczegsé-gek ügyében, multévi decemberben is-mét Wrangelnekszánták a szövetségisereg fővezérségét.Azonban, mint tud-juk, máskép alakul-1

tak a dolgok. Ausz-tria és Poroszországe kérdésben külön-váltak a német szö-vétségtől, hogy aherczegségek ügyét

*• (Két izraelita jótékonysága.) Mint a „M.S."-nak irják, Kis-Kun-Szabadszállás két izrae-

12-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

Pest, mártius 20-án 1864.