Tiszta környezet

Tiszta környezet

Hulladékok kezelése

Szemétben fuldokló nagyvárosok

Szeméthegyek és bűz Athénban (2010.11.23.)

Irdatlan szemét Nápoly utcáin (2010.10.20.)

Ellepi a szemét az argentin fővárost (2010.10.20)

Szeméthegyek a Föld legtávolabbi pontjain

Turista szemét a Mount EverestenKb.3 tonna

Kutató-állomásoknál felhalmozott szemét az Antarktiszon

ŰrszemétKb. 20.000 db 5 cm-nél nagyobb méretű

Kína: a világ legnagyobb szemétimportőre

Kína jelenleg a világ legnagyobb szemétimportőre.

Egy tanulmány szerint az ország 2004-ben 4 milliárd tonna műanyaghulladékot, 12 milliárd tonna papírhulladékot és 10 milliárd tonna fémhulladékot nyelt el.

A kínai cégeknek megéri a szemét-biznisz, olyan olcsón veszik át a hulladékot, hogy az európai cégeknek jobban megéri hajóra rakni és a fél világon átküldeni a szemetet, mint otthon eladni. Kína az EU-ban termelt szemét egyik jelentős felvevője, de itt végzi a világ összes műanyaghulladékának 70 százaléka is.

Kína: a világ legnagyobb szemétimportőre

Az egyik legnagyobb szemétközpont Guangdong tartomány, ahol több falu mellett gigantikus szeméthegyek tornyosulnak. Bár sok helyen a víz ihatatlan, a lakosság bőrbetegségekkel, légzőszervi kórokkal küzd, néhol pedig a helyi gyerekek 80 százalékának van ólommérgezése, munkaerőből még sincs hiány.

A környéken élő szegény munkanélküliek napi 3-400 forintnak megfelelő összegért turkálnak az ömlesztett, mérgező szemétben, hogy legalább azt kihalásszák, ami valamire hasznosítható.

A hulladékkezelés folyamata

Hulladék lerakás

Lerakási módok: Szabálytalan, illegális lerakás: a környezetvédelmi,

egészségügyi és más előírásoknak nem megfelelő lerakás.

Szabályozott lerakás: a környezetvédelmi és egyéb előírásoknak megfelelő lerakás. A hulladékot a megszabott egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően előre kialakított területen helyezik el.

Dunakeszi – 3 millió m3Pusztazámor – 4,3 millió m3

Hulladékok kezelése - termikus hasznosítása, égetése

Nagy fajlagos lakósűrűség mellett, kis területen hatalmas tömegű hulladék keletkezhet, melynek kezelésére az égetés az egyik legmegfelelőbb megoldás.

A hulladékégetés a hulladékok ártalmatlanításának termikus módszere, mely világszerte a környezetvédelmi vizsgálatok központjában áll, számos előnyének és hátrányának komplex értékelése mellett.

Egy nem szokványos példa: Spittelau égető-távfűtőmű

A Spittelau szemétégető a Bécs belvárosát egyik oldalról lezáró Duna-csatorna partján fekszik.

Az 1971-ben épült szürke üzemet 1988-1997 között Hundertwasser tervei alapján látták el mostani különös, meseszerű külsővel, mely merőben idegennek tűnhet az épület funkciójától.

A létesítmény a környező kerületeket távhővel és forró vízzel látja el, valamint áramot is termel.

Visszanyerés (Recovery)

Ez olyan hasznosítási eljárás, ami során a hulladék valamely összetevőjét a termelésben vagy a szolgáltatásban alapanyaggá alakítjuk.

Ide tartozik az energetikai hasznosítás is, azaz a hulladék energiatartalmának kinyerése (energy recovery, vagy energia visszanyerés). Ez röviden a fűtőanyagként történő felhasználás. Hasznosítás a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele.

Példa: szelektíven gyűjtött elektronikai hulladék nyomtatott áramköreiből fémek visszanyerése.

Elektronikai hulladékból összetevők visszanyerése

A legnagyobb növekedés az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai (e+e-hulladékok) terén tapasztalható, ami maga után vonja a hatékony hasznosítási stratégiák kidolgozásának szükségességét.

Az e+e hulladékok hasznosítása az anyagok heterogenitása és a berendezésgyártás bonyolultsága miatt ma még korlátozott.

A nyomtatott áramkörök fontos részei ezeknek a berendezéseknek. Összetételük változó, polimereket, kerámiát és fémeket tartalmaznak. A fémtartalom körülbelül 28% (réz: 10–20%; ólom: 1–5%; nikkel 1–3%). A műanyagok 19%-ot, a bróm – főleg láng-gátló adalék formájában – 4%-ot, az üveg és kerámia 49%-ot tesz ki.

Emellett fontos mérgező anyagokat is tartalmaznak, köztük láng-gátló szinergikus anyagokat, például antimon-trioxidot, amely karcinogén, valamint nemesfémeket (csökkenő sorrendben: ezüst; platinafémek, pl. palládium; arany, összesen körülbelül 0,3–0,4%).

Hulladékok újrafeldolgozása - újrahasznosítása (Recycling)

Újrahasznosításnak azt hulladékhasznosítási módszert nevezzük, amely már egy meglévő hulladéknak, mint nyersanyagnak az anyagkörforgásba való visszajuttatását jelenti. A recikálás ellentétben az újra használattal, az anyagoknak az újabb termékeknél történő felhasználását jelenti. Ehhez bizonyos fizikai vagy kémiai változásokra, új anyagok hozzáadására, stb. van szükség.

Példa: szelektíven gyűjtött műanyag palackból (PET) megfelelő tisztítás és kezelés után műszálat gyártanak.

Újrahasználat (Reuse)

Az újrahasználat egy már létrejött hulladék hasznosítását jelenti nyersanyagként. Ez fizikai beavatkozás nélkül, ugyanarra a célra, ugyanarra a tevékenységre történik. Tehát az eredeti fogyasztási vagy termelési területen való újbóli használatot jelent.

Nem keverendő össze a más területre való visszatérítést jelentő reciklálás fogalmával. Az újrafelhasználásnak a szétválogatás, a hulladékosztályozás a feltétele.

Példa: újratöltés, amikor az italcsomagolásnál az üveg visszaváltható és újra megtöltik.

Hulladékok megelőzése, csökkentése (reduce)

A használhatatlanná, szükségtelenné vált anyagokat az emberiség története során mindig visszajuttatta az őt körülvevő természeti környezetbe. A természetbe került hulladékok hatása hosszú időn keresztül nem haladta meg a környezet és a természet tűrőképességének határát. Ezek a hulladékok minősége, anyaga ugyanis hasonló volt a természet körfolyamataiban lévőkével, és mennyiségük sem volt számottevő.

A technikai forradalom hatására az egyre több elsősorban mesterséges úton előállított anyagok megjelenése ezt a természetes körfolyamatot lehetetlené tette és egyre több környezetidegen anyag halmozódott fel a természetben, aminek kezeléséről gondoskodni kell.

A mai fogyasztói társadalomra, különösen jellemző az a magatartás és felfogás, hogy ha valami már használt, az helyett újat kell venni.

Példa: Magyarország jelentős részén nem kemény a víz. A különféle felületek tisztításánál nagyanyáink receptje szerint egy kis ecet, citrom, vagy szódabikarbóna is csodákat művel. Ugyanígy a hűtőszekrényt is kitűnően szagtalanítja egy félbevágott citrom vagy alma. Ez a gyakorlatban minél kevesebb nyersanyag vásárlását és azok minél tovább és többször történő használatát jelenti.

Szelektív hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés az újrafeldolgozás, az újrahasznosítás első lépése.

A hulladéknak, mint másodnyersanyagnak a gazdaság vérkeringésébe való visszajuttatásából komoly környezeti előnyök származnak: nincs szükség bányászatra, jelentősen csökken a gyártás energiaigénye, környezeti terhelése.

Szelektív hulladékgyűjtés

A hulladékok szelektív gyűjtésére különféle begyűjtő rendszerek működnek:

Hulladékgyűjtő szigetek, Házhoz menő szelektív gyűjtőrendszer Átvett hulladékok köre:Csomagolási hulladékok és újságpapír

Őrzött lakossági hulladékudvarok Átvett hulladékok köre: Csomagolási hulladékok, újságpapír, veszélyes hulladékok, esetleg

bútor, lomok, gumiabroncs, építési törmelék Visszavételi hálózatok, Forgalmazó helyek (üzletek), Gumiszervizek,

Gyógyszertárak, Bontó- és kezelőtelepek Átvett hulladékok köre:Elektromos, elektronikai termékek, akkumulátorok és elemek,

gumiabroncsok, gyógyszerek, roncsautók Hulladékátvevő telepek

Átvett hulladékok köre:Fémtartalmú hulladékok, papír, egyes műanyagfajták Iskolai hulladékgyűjtés

Átvett hulladékok köre:Papír, PET-palack, műanyag kupak, alumínium és karton italos doboz, elem, kisméretű akkumulátor

Önkormányzati veszélyes-hulladék gyűjtőakciók Átvett hulladékok köre:Számos típusú lakossági veszélyes hulladék

Tiszta környezet

VÉGEa negyedik előadásnak