-
Természettudomány középszint — írásbeli vizsga 0512
Név:............................................................
osztály: .....
TERMÉSZETTUDOMÁNY
KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
2006. május 26. 14:00
Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc
Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
ÉR
ET
TS
ÉG
I V
IZS
GA
●
2
00
6.
má
jus
26
.
-
Természettudomány – középszint
írásbeli vizsga 0512 2 / 16 2006. május 26.
Név:............................................................
osztály: .....
Fontos tudnivalók A feladatlap megoldására 120 perc áll
rendelkezésére. A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatja meg.
Használható segédeszközök: függvénytáblázat, földrajzi atlasz,
zsebszámoló-gép. Ha szükséges, a beírt válaszokon javíthat, de csak
az egyértelmű javítások fogadhatóak el. A feladatlap tartalma: I.
Az életmentő mentaág 9 pont II. A leszálló és a fölemelkedő levegő
10 pont III. Csont és izom 6 pont IV. A tér képe: a térkép 7 pont
V. Számok a repülésben 9 pont VI. Ultrahang a természetben és a
technikában 8 pont VII. Izotópok 10 pont VIII. Ózonpajzs és
sugárzás 10 pont IX. Tanácsok a túlélésre 6 pont Összesen 75
pont
-
Természettudomány – középszint
írásbeli vizsga 0512 3 / 16 2006. május 26.
Név:............................................................
osztály: .....
I. Az életmentő mentaág 9 pont Joseph Priestley angol
természetbúvár a XVIII. században végezte ezt a kísérletét,
amelynek jegyzőkönyvéből idézünk. Az egér kilégzésével megrontott
levegőt két részre osztottam, az egyik részt vízbe merített edénybe
vezettem, a másik részbe, amely szintén vízbe merített edénybe
került, mentaágat is tettem. Ez 1771. augusztus elején történt. 8-9
nap múlva azt tapasztaltam, hogy az egér nagyszerűen él abban a
levegőben, amelyben a mentaág nő, a másik részletben azonban
elpusztul.
1. Priestley 1771-ben végezte kísérletét, ekkor még nem ismerték
a levegő összetételét. Mai tudásunk szerint milyen gáz hiányzott az
egér kilégzésével „megrontott levegőből”?
……………………………….. (1 pont)
2. Melyik gáz szaporodott föl ebben a levegőben? (1 pont)
……………………………….
3. Milyen biológiai folyamat során termelte az egér ezt a gázt?
(1 pont)
………………….....................
4. Milyen folyamathoz használta föl a mentaág az egér által
kilégzett gázt? (1 pont)
……………………………………………………………………………………… 5. Priestley kísérletének
további részében kimutatta, hogy ha sötétben tartja a
mentaágat, az nemhogy segítene az egéren, hanem a szerencsétlen
állat még hamarabb elpusztul, mintha egyáltalán nem lenne növény az
edényben. Mi következik ebből a kísérleti eredményből? (1 pont)
………………………………………………………………………………………
…………...…………………………………………………………………………
6. Milyen molekulákba építette be a fényben növekvő mentaág az
egér által kilégzett
gáz atomjait? (1 pont)
……………………………………………………………………………………….
-
Természettudomány – középszint
írásbeli vizsga 0512 4 / 16 2006. május 26.
Név:............................................................
osztály: .....
7. A kísérlet sikeréhez a víz is szükséges, mellyel Priestley a
mentaágat öntözte. Milyen kémiai változáson megy át (mivé alakul) a
víz fény hatására a mentaág leveleiben? (1 pont)
……………………………………………………………………………………… 8. A kísérlet általános
tanulságaként fogalmazza meg, hogy mi az a két ok, ami miatt
elengedhetetlen a növényvilág a földi élet, és ezen belül az
ember fennmaradása szempontjából! (1+1 pont)
…………………………………………………………………………………………
……...….………………………………………………………………………………
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen
II. A leszálló és a fölemelkedő levegő 10 pont Azonos kiinduló
állapotú légtömeg fizikai tulajdonságai jellemző módon megváltoznak
attól függően, hogy fölemelkedik vagy leszáll. Hasonlítsa össze a
ciklon belsejében fölszálló és az anticiklon belsejében leszálló
légtömeg jellemzőit! A helyes válasz betűjelét írja az állítás
melletti négyzetbe! A) Az anticiklonra jellemző. B) A ciklonra
jellemző. C) Mindkettőre jellemző. D) Egyikre sem jellemző. 1.
Belsejében a levegő felemelkedik és fölmelegszik. 2. Légörvény. 3.
Belsejében a levegő a föláramlás miatt lehűl, ezért vízbefogadó
képessége csökken. 4. Derült, száraz időjárást okoz hazánkban. 5.
Felhős, csapadékos időjárást okoz. 6. Belsejében a földfelszín
közelében alacsony légnyomás uralkodik. 7. Télen Ázsia belseje
felett is kialakulhat. 8. Hazánk időjárásnak kialakításában minden
évszakban meghatározó. 9. Belsejében a levegő fölmelegszik,
abszolút vízgőztartalma csökken. 10. A Föld felszínén
légnyomásváltozást okoz.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. összesen
-
Természettudomány – középszint
írásbeli vizsga 0512 5 / 16 2006. május 26.
Név:............................................................
osztály: .....
III. Csont és izom 6 pont A képen az emberi kéz csontjait és két
fontosabb izmát láthatjuk. (A feladatok megoldásához nem kell
minden, az ábrán szereplő betűt felhasználni.) 2. Melyik betű
jelöli a hajlító és melyik a
feszítő izmot? Hajlító: ………… Feszítő: ………… (1 pont) 3. Milyen
típusú emelőként működik az
ábra alapján az „e” jelű csont? (A helyes választ húzza alá!)
Egykarú – kétkarú (1 pont)
4. Milyen típusú emelőként működik az
ábra alapján a „g” jelű csont? (A helyes választ húzza alá!)
Egykarú - kétkarú (1 pont)
4. Tételezzük fel, hogy a vízszintesen tartott alkar és kézfej
együttes tömege 2 kg, és közös
súlypontjuk 15 cm-re esik az „f” forgásponttól. Mekkora
függőleges irányú erőt kell kifejtenie az egyensúly megtartásához
az „a” izomnak, ha tapadási helye 5 cm-re esik a forgásponttól?
Rögzítse a számítás menetét is! (A nehézségi gyorsulás értékét
kereken 10 m/s2-nek vehetjük.) (2 pont)
5. Az „a” jelű izom valójában nem a csontra merőlegesen fejti ki
hatását, hanem az ábrán
látható módon szöget zár be az „e” csonttal. Befolyásolja-e ez
az izom által kifejtendő erő nagyságát? A helyes válasz betűjelét
írja a négyzetbe! (1 pont)
A) Nem. B) Nagyobb erőt kell kifejtenie, mintha merőlegesen
hatna. C) Kisebb erőt kell kifejtenie, mintha merőlegesen
hatna.
1. 2. 3. 4. 5. összesen
g
g
-
Természettudomány – középszint
írásbeli vizsga 0512 6 / 16 2006. május 26.
Név:............................................................
osztály: .....
IV. A tér képe: a térkép 7 pont „Már az ókori görögök is…” –
ahogy szokták mondani – foglalkoztak a térképészet elméleti
kérdéseivel. A Nap és a csillagok mozgását figyelve megalkották az
első éggömböt, később ennek mintájára az első földgömböt is.
Erathosztenész, aki létrehozta a földi fokhálózatot, tudta, hogy a
papirusztekercsekre nem szerkeszthető torzításmentes térkép. 1. Mi
az oka a térképek torzításának? A kúpvetület torzítását szemléltető
ábra tanulmányozása után a helyes válasz betűjelét írja a
négyzetbe! (1 pont) A) Az, hogy a térképészek szükségképpen
pontatlanul mérnek. B) Az, hogy a szélességi és hosszúsági körök
hossza nem egyezik meg. C) Az, hogy a gömbfelületet nem lehet
torzításmentesen síkba teríteni. D) Az, hogy a térképkészítőket a
megrendelők igényei befolyásolják. E) Az, hogy semmilyen leképezés
nem lehet torzításmentes. 2. Ptolemaiosz készítette az alábbi ábrán
látható világtérképet. Mai tudásunk szerint miből
látható, hogy a térképkészítő ismeretei hiányosak voltak?
Legalább egy példát írjon! (1 pont)
…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………….. 3. Mi utal arra, hogy a
Ptolemaiosz-térkép is torzított? (1 pont)
…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
-
Természettudomány – középszint
írásbeli vizsga 0512 7 / 16 2006. május 26.
Név:............................................................
osztály: .....
A következő ábrán Magyarország első újkori térképét láthatjuk.
Lázár deák készítette 1514-ben. Jól felismerhető a Balaton – benne
egy szigettel, talán a Tihanyi-félsziget –, illetve a
Dunántúli-középhegység. Szintén követhető a Duna vonala, bár a
mainál sokkal több szigetet tartalmaz.
4. Soroljon föl 3 jellemzőt, amit Lázár deák nem a mai
térképészeti szabályok szerint ábrázolt! (3 pont)
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………… 5. Magyarázza meg, miért
látható a mainál jóval több sziget a folyókon! (1 pont)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………..
1. 2. 3. 4. 5. összesen
-
Természettudomány – középszint
írásbeli vizsga 0512 8 / 16 2006. május 26.
Név:............................................................
osztály: .....
V. Számok a repülésben 9 pont A következő feladatban a madarak
repülésével kapcsolatban találhatunk érdekes adatokat. 1. Számolja
ki a szövegben található adatok alapján, hogy mennyi lenne egy 75
kg-os ember csontvázának tömege, ha a galambéhoz hasonló csontokkal
rendelkezne! (1 pont) „Minél kisebb súlyt emelni a levegőbe – ez a
legfontosabb szempont! Nem véletlen, hogy a galamb csontváza egész
testsúlyának mindössze 4,4 százalékát teszi ki… R. Murphy amerikai
kutató mérései szerint az egyik legkitűnőbb élő repülőgép – a
hajósmadár – csontváza még tollainak összsúlyánál is könnyebb.”
(Az idézetek forrása végig: Greguss Ferenc: Eleven találmányok.
Móra Könyvkiadó, Budapest, 1976.) 2. Olvassa el a szöveget, majd
számítsa ki a táblázatban megadott adatok alapján a három madár
repülését jellemző felületterhelési értéket! Írja be az értékeket a
táblázat üresen hagyott oszlopába! A számítás menetét is rögzítse!
(3 pont) „Kétségtelenül azok a madarak repülnek a
legküzdelmesebben, amelyeknek testsúlyukhoz képest kisebb a
szárnyuk. Két azonos súlyú madarat – egy fürjet és egy sirályt –
vizsgálva, szembeszökő a különbség a szárnyméreteikben: a sirály
szárnyának fesztávolsága több mint kétszerese a fürjének. … A fürj
a legnagyobb erőfeszítések árán kapaszkodik a levegőbe, míg a
sirály könnyedén lebben fel még egy vízhullámról is.” „ …a jó
repülés feltétele, hogy a szárny négyzetdeciméterenkénti
felületterhelése legfeljebb 60-80 gramm legyen.”
Madár Testtömeg (g) Szárnyfelület (dm2) Felületterhelés Bagoly
370 16 Fácán 230 4,2 Gólya 2300 48
3. A táblázat adatainak segítségével állítsa repülési ügyesség
szerinti sorrendbe a fenti három madarat! (Kezdje a legügyesebben
repülő madárral!) (1 pont) …………………………………………………………..
-
Természettudomány – középszint
írásbeli vizsga 0512 9 / 16 2006. május 26.
Név:............................................................
osztály: .....
4. Hogyan fejezhetjük ki a törpepapagájok kilométerenkénti
energiafogyasztását az alábbi szöveg alapján? A számérték a
testtömeg egy grammjára vonatkozzon! A helyes válasz betűjelét írja
a négyzetbe! (1 pont) „Vance A. Tucker amerikai professzor mérései
szerint egy átlagos tömegű, 35 grammos törpepapagáj – amikor a
leggazdaságosabban, tehát a legerőkímélőbb sebességgel óránként kb.
30 kilométert tesz meg – átlagosan 3 kalória energiát fogyaszt
óránként (a testtömeg egy grammjára vonatkoztatva).” (A kalória
(cal) az energia SI-rendszeren kívüli mértékegysége. 1 cal = 4,2
J.)
A) g
cal303
B) hkm
cal⋅30
3
C) h
km303
D) gkm
cal⋅30
3
5. A 4. feladathoz tartozó szövegből tudjuk, hogy ez az
energiafogyasztás 30 km/h sebesség mellett jellemző az állatra.
Számolja ki, hogy egy átlagos tömegű madár 1 óra alatt összesen
hány kalória energiát használ fel repülés közben! (2 pont) 6.
Számolja át ezt kJ-ba a fenti szöveg végén megadott váltási arány
alapján! (1 pont)
1. 2. 3. 4. 5. 6. összesen
-
írásbeli vizsga 0512 10 / 16 2006. május 26.
Természettudomány — középszint Név:
...........................................................
osztály: .....
VI. Ultrahang a természetben és a technikában 8 pont 1. Az
alábbi képen egy 15 hetes magzat ultrahangos felvételét láthatjuk.
A gyermek hanyatt-fekvésben helyezkedik el, jobbra látható a fej,
aztán a mellkas és a has, a gerincoszloppal. Végül balra a láb,
felhúzott térddel.
1. A hallható hangokhoz hasonlóan az ultrahang is mechanikai
rezgés, de nagyobb a frekvenciája a hallható hangokénál. Olvassa le
a képről, hogy milyen frekvenciájú hang-hullámmal készült a
felvétel! ……………… (1 pont) 2. A hang terjedési sebessége levegőben
330 m/s, vízben 1440 m/s. Figyelembe véve, hogy a felvétel
magzatról készült, számolja ki, hogy milyen volt az alkalmazott
ultrahang hullám-hossza! (A mega – „M” – előtag 106-t jelent). (2
pont)
-
írásbeli vizsga 0512 11 / 16 2006. május 26.
Természettudomány — középszint Név:
...........................................................
osztály: .....
3. A delfinek a hangok visszaverődése alapján tájékozódnak a víz
alatt, de a víz fölött hallható hangokat, „füttyjeleket” is
kiadnak. Ehhez a különböző fajok 0,25 kHz és 220 kHz közötti
rezgéseket használnak.
Egy delfin előtt 100 méterre egy hajótest lebeg a vízben.
Számítsa ki, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az ultrahang
elérjen a hajóhoz és visszaverődjön onnét! (Feltételezzük, hogy az
ultrahang végig egyenletes sebességgel terjed a vízben). (2
pont)
4. Ugyanez a delfin kibukkanása után hallható hangon füttyent is
egyet. Mennyi idő múlva hallja meg a tengerész? (1 pont)
5. Az ultrahangot nem csak az orvosi vizsgálatokban alkalmazzák.
Felhasználják például a vasúti sínek fáradásának ellenőrzésére is.
Az anyagok fáradásának következtében igen kis keresztmetszetű
hajszálrepedések keletkeznek a sín belsejében, ami később
katasztrófához vezethet. Ezeket a hajszálrepedéseket tudja
kimutatni az ultrahangos vizsgálóberendezés. Mekkora repedések
mutathatóak ki ezen a módon? Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy
az 1 MHz frekvenciájú ultrahang hány százaléka verődik vissza
különböző repedési szélességnél.
1 MHz-es ultrahang visszaverődésének aránya a repedés
szélességétől függően
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0,00000001 0,0000001 0,000001 0,00001
Repedés szélessége mm-ben
Vis
szav
erőd
és %
-ban
Mennyi a visszaverődés aránya 10-7 mm széles repedésnél?
…………………………. (1 pont)
-
írásbeli vizsga 0512 12 / 16 2006. május 26.
Természettudomány — középszint Név:
...........................................................
osztály: .....
6. Milyen széles repedésnél verődik vissza az 1MHz-es ultrahang
95%-a az előbbi grafikon alapján? A helyes válasz betűjelét írja a
négyzetbe! (1 pont) A 10-8 mm B 10-7 mm C 10-6 mm D 10-5 mm
1. 2. 3. 4. 5. 6. összesen
VII. Izotópok 10 pont Ugyanazon elem izotópjai lehetnek
radioaktívak, de stabil, nem sugárzó változatok is. Döntse el az
izotópokkal kapcsolatos megállapításokról, hogy hamisak vagy
igazak! Írjon az alábbi táblázatba I betűt az igaz, H betűt a hamis
megállapítás után! 1. Egy elem mindkét fajta izotópjainak
protonszáma azonos. 2. Egy elem mindkét fajta izotópjainak
neutronszáma azonos. 3. Egy elem mindkét fajta izotópjainak moláris
atomtömege azonos. 4. Egy elem mindkét fajta izotópjai a periódusos
rendszer azonos helyén
(négyzetében) ábrázolhatók.
5. Zárt térben a stabil izotópok mennyisége folyamatosan
csökken. 6. Az élő szervezetbe a stabil és a radioaktív izotópok is
beépülhetnek. 7. A stabil és a radioaktív izotópok kémiai
tulajdonságai azonosak. 8. A stabil és a radioaktív izotópok
természetes úton (ember közbeavatkozása
nélkül) is létrejöhetnek.
9. Mindkét fajta izotóp nagy mennyiségben egészségre ártalmas
sugárzást bocsát ki.
10. A stabil izotópok az atomerőművek energiaforrásai.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. összesen
-
írásbeli vizsga 0512 13 / 16 2006. május 26.
Természettudomány — középszint Név:
...........................................................
osztály: .....
VIII. Ózonpajzs és sugárzás 10 pont A világűrből a Földre érkező
ibolyántúli (ultraibolya) sugarak nagy részét a sztratoszféra egy
rétege, az ózonpajzs nyeli el. 1. Az alábbi táblázatban az
elektromágneses hullámok különböző tartományait ábrázoltuk, de csak
a látható fényt neveztük meg, a többi megnevezése helyett csak egy
betű szerepel. Melyik betű melyik hullámhossz-tartománynak felel
meg? Írja be a megfelelő betűt a táblázat utolsó oszlopába! (4
pont)
A B Látható fény tartománya
←ibolya vörös → C D
a) Ibolyántúli (ultraibolya, UV) sugárzás b) Infravörös (IR)
sugárzás (hősugárzás) c) Röntgen-sugárzás d) Rádióhullámok
2. Hogyan változik a növekvő hullámhossz irányában a sugárzások
energiája? A helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe! (1 pont)
A. Nő. B. Csökken. C. Nem változik.
3. Milyen kedvező hatása van a mérsékelt, természetes
ibolyántúli sugárzásnak az emberre? Írjon egy példát! (1 pont)
…………………………………………………………………………………………….......... 4. A túlzott
mennyiségű ibolyántúli sugárzás azonban veszélyeket is rejt.
Nevezzen meg legalább egy káros hatást! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………...…………………………………………………………………………………………………….
5. Az ózonpajzs elvékonyodásáért az ember a felelős. Az alábbi
tevékenységek közül melyik áll közvetlen összefüggésben az
ózonpajzs károsodásával? A helyes válasz betűjelét írja be a
négyzetbe! (1 pont) A Az atomerőművek terjedése. B A széntüzelésű
erőművek szén-dioxid kibocsátása C Elavult szórópalackok (spray-k)
és hűtőgépek használata. D A mobiltelefonok rohamos terjedése. E
Műholdak mozgása.
Növekvő hullámhossz (λ)
-
írásbeli vizsga 0512 14 / 16 2006. május 26.
Természettudomány — középszint Név:
...........................................................
osztály: .....
6. Az ózon egyik fő „ellensége” a freon (CF2Cl2), mely
katalitikusan bontja az ózont. Mi
jellemző a katalizátorokra? A helyes válaszok betűjelét írja a
négyzetekbe! (2 pont) A Színváltozást mutatnak a közeg kémhatásának
megváltozásakor. B Nem vesznek részt a kémiai reakcióban, de
gyorsítják azt. C Úgy gyorsítják a kémiai reakciót, hogy eközben
mennyiségük nem változik. D Ilyen hatású a fehérjék nagy része
szervezetünkben. E Csökkentik az anyagok felületi feszültségét.
1. 2. 3. 4. 5. 6. összesen
IX. Tanácsok a túlélésre 6 pont Ahhoz, hogy a XXI. század embere
túlélje a saját maga által okozott környezeti válságot, néhány
természettudományos tényt is figyelembe kell vennie. Egészítse ki a
hiányos monda-tokat! (Minden helyes válasz 1 pont.) 1. A Föld
eltartóképessége fizikai okokból is korlátozott, ezért a fogyasztás
mennyiségi
növekedése ………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………
2. A vegyszerek nagy része mérgező, a háztartásokban keletkező
természetes eredetű szerves
hulladék viszont az élőlények táplálékforrása, ezért a
vegyszereket és a szerves hulladékot
………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………….
3. Energiaforrásaink egy része nem megújuló készlet, ezekkel
…………………………..
………………………………………………………………….....................................
4. Az állat- és növényfajok sokfélesége a későbbi nemesítések
genetikai lehetőségét
biztosítja, ezért …………………………………………………………………................
………………………………………………………………………………………....
-
írásbeli vizsga 0512 15 / 16 2006. május 26.
Természettudomány — középszint Név:
...........................................................
osztály: .....
5. A nagyenergiájú sugárzás mennyiségi növekedése a mutációk
gyakoriságát növeli, ezért
……………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………....
6. A fenti megállapítások közül válasszon ki egyet, és írja le
néhány mondatban, hogy mi
módon lehet tenni ennek érdekében szűkebb környezetében
(lakóhelyén) vagy tágabb
környezetében (Magyarországon, az Európai Unióban stb.)!
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
1. 2. 3. 4. 5. 6. összesen
-
írásbeli vizsga 0512 16 / 16 2006. május 26.
Természettudomány — középszint Név:
...........................................................
osztály: .....
Feladat maximális pontszám elért
pontszám I. Az életmentő mentaág 9 pont II. A leszálló és a
fölemelkedő levegő 10 pont III. Csont és izom 6 pont IV. A tér
képe: a térkép 7 pont V. Számok a repülésben 9 pont VI. Ultrahang a
természetben és a technikában 8 pont VII. Izotópok 10 pont VIII.
Ózonpajzs és sugárzás 10 pont IX. Tanácsok a túlélésre 6 pont
ÖSSZESEN 75 pont
__________________________________________________________________________
elért pontszám
programba beírt
pontszám Feladatsor
javító tanár jegyző