2
Tartalomjegyzék
1. Nevelési programunk 4
1.1. Intézményünkben folyó nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,
feladatai, eljárásai, eszközei 4
1.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink 23
1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 28
1.4. A személyiségfejlesztési és közösségfejlesztési feladataink
megvalósulása 31
1.5. Személyiség- és közösségfejlesztést erősítő hagyományos, kulturális és ünnepi
rendezvényeink 34
1.6. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 36
1.7. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének
lehetőségei 43
1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységünk helyi rendje 53
1.8.1. Esélyegyenlőség biztosítása 53
1.8.1.1. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége 54
1.8.1.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink 57
1.8.1.3. Integrált nevelés 61
1.8.1.4. Képesség-kibontakoztató felkészítés 66
1.8.2. Különleges bánásmódban részesülő tanulóink 68
1.8.2.1. Sajátos nevelési igényű tanulók 68
1.8.2.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók 87
1.8.2.3. Kiemelten tehetséges tanulók 99
1.8.3. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 106
1.9. Egészségnevelési elveink, egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink
Egészségnevelési programunk 109
1.10. Környezeti nevelési elveink, feladataink
Környezeti nevelési programunk 132
1.11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 146
1.12. A tanulók felvételének és átvételének (Nkt. keretei között) helyi szabályai 147
3
2. A Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve 149
2.1. Képzési rendünk 149
2.1.1. Heti időkeretünk 149
2.1.2. Tantárgyi struktúránk 149
2.1.3. A pedagógiai képzésünk belső szakaszai 160
2.1.4. Képzési specialitások, irányok 161
2.1.5. Kompetencia alapú oktatás céljainak és feladatainak intézményi
implementációja 165
3. A Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézményének helyi tanterve 166
3.1. Képzési rendünk 166
3.1.1. Heti időkeretünk 166
3.1.2. Tantárgyi struktúránk 166
3.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai 173
3.1.4. Képzési specialitások, irányok 174
3.1.5. Kompetencia alapú oktatás céljainak és feladatainak intézményi
implementációja 176
4. Értékelési rendszerünk 177
4.1. Tanulmányi munka értékelése 179
4.2.A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése 186
5. Tankönyvkiválasztás elvei, taneszköz fejlesztés 189
5.1. Tankönyvkiválasztásunk pedagógiai és szakmai elvei 189
5.2. Taneszköz fejlesztésünk 190
Pedagógiai programunk érvényességével, módosításával és nyilvánosságra hozatalával
kapcsolatos feladataink 191
Mellékletek 193
4
1. Nevelési programunk
1.1. Intézményünkben folyó nevelő – oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei,
céljai, feladatai, eljárásai, eszközei
„ Te és én olyan kapcsolatban vagyunk, amit nagyon értékelek és meg akarok tartani. De mi
két személy vagyunk, saját igényekkel, amiket jogunk van kielégíteni. Így egészséges kapcsolat
alakul ki köztünk, amiben mindketten megvalósíthatjuk önmagunkat, és amit kölcsönös
tiszteletben, szeretetben és békében folytathatunk.”
(Dr. Thomas Gordon)
„A szeretet az élet”
(Móra Ferenc)
Alapelveink megfogalmazásakor abból az emberképből indulunk ki, amely az európai
gondolkodásnak több ezer éve sajátja. Ennek az embereszménynek alapvető vonása, hogy az
ember individuum és kollektív lény egyszerre.
Minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan, senki mással nem helyettesíthető
személyiség, akit ezért a minőségéért megillet a tisztelet és a megbecsülés.
Az ember biológiai és szellemi lény.
Szellemisége individualitásában és abban gyökerezik, hogy szabadságra hivatott.
5
A Nemzeti Köznevelési törvényben megfogalmazott értékeket valljuk:
- Elősegítjük a ránk bízott gyermekek harmonikus lelki, testi és érzelmi fejlődését,
készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik,
műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztését, ezáltal
erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére a magánérdeket a köz érdekeivel
összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelünk. A nevelést és az
oktatást egységben valósítjuk meg.
- További kiemelt célunk a társadalmi leszakadás megakadályozása (a nevelés, oktatás
eszközeivel) és a tehetséggondozás.
- Intézményünk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a
tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő
követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, a
tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.
A törvények, a jogszabályok, amelyek a módosítást szükségessé tették: a Nemzeti
Köznevelési törvény és az EMMI 20/2012. végrehajtási rendeletei, valamint a Nemzeti
Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm.
rendelet módosítása a 7/2014. (I.17.) Korm. rendelet.
6
Helyzetkép
2011. augusztus 1-jétől a Petőfi Sándor Általános Iskola a Nyíregyházi Móra Ferenc
Általános Iskola tagintézménye lett. Arra törekszünk, hogy egységes intézményként is
megtartsuk sajátos arculatunkat.
A Móra Ferenc Általános Iskola helye, története
Az egykori 21. Sz. Általános Iskola – ma Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola –
Nyíregyházán, a Fazekas János tér 8. szám alatt található. Iskolánk Örökösföld lakótelepének
1984-ben megépült intézménye, mely egyidős a városrésszel, és annak szerves része. 1984.
szeptember 1-jén 318 diák és 31 nevelő kezdte meg az első tanévet.
Az épületben 24 tanterem, 7 napközis terem, 2 technikaterem, könyvtár, ebédlő,
befejezőkonyha, tornacsarnok szabvány méretű kézilabdapályával és 1100 m2-es sportudvar
szolgálja a gyermekek szellemi és testi fejlődését.
Az 1984-85-ös tanévben iskolánk adott otthont az átépítésre szoruló 4. Sz. általános Iskola
felső tagozatos tanulóinak, valamint a tantestületük egy részének. Két évig óvodai csoporttal
is együtt dolgoztunk az épületben.
A lakótelep folyamatos bővülésével a gyerekek száma közel négyszeresére nőtt. Ezért 1987-
1990 között a 3. és 4. évfolyam tanulói a belvárosi 3. Sz. Általános Iskolában folytatták
tanulmányaikat. A tanulólétszám fokozatos növekedésének enyhítésére 1990-ben átadták a
23. Sz. (később Hunyadi Mátyás) Általános Iskolát, ahol 530 tanulónk tanulhatott tovább.
2004/2005-ös tanévig két általános iskola működött Örökösföldön, a 2005/2006-os tanévtől a
Hunyadi Mátyás Általános Iskola intézményünk tagiskolájaként működött tovább a
Semmelweis utcai telephelyen. A 2009/2010-es tanévtől a Hunyadi Tagiskola megszűnése
miatt a tagiskola hetedikes, nyolcadikos diákjai iskolánkban folytatták tovább tanulmányaikat.
2013. január 1-jétől iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A
nevelő-oktató munkát 66 pedagógus végzi és 3 nem pedagógus dolgozó segíti. Iskolánk
működtetését az Alapfokú Intézményeket Működtető Központ látja el 12 fővel.
Jelenlegi tanulólétszámunk 852 fő.
7
Jelenlegi tevékenysége, működése
Iskolánk hagyományos 8 osztályos általános iskola. Évfolyamonként 4 tanulócsoportban
folyik az oktatás. Az 1-4. évfolyamon egész napos iskolaként működik. Az emelt szintű
testnevelés osztály 1. évfolyamtól, a speciális angol nyelvi, informatikai osztályok 3.
évfolyamtól szerveződnek.
A 7-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából sávos oktatási
forma keretében segítjük diákjainkat a tehetséggondozás és felzárkóztatás terén.
Iskolaotthonos osztályaink saját osztályteremmel rendelkeznek, az 5-8. évfolyam
szaktantermi rendszerben tanul. A 32 tanulócsoport elhelyezését tudjuk biztosítani.
Intézményünkben az utóbbi években felújították a vizesblokkokat, a világításrendszert, az
aulák, folyosók burkolatát. A tánc és dráma modul tanításához tánctermet alakítottunk ki, és
az iskolai sportudvaron felújításra került a futópálya, kézilabdapálya. A tárgyi
eszközfejlesztésünk a Pedagógiai programunkhoz kapcsolódik. A képzési specialitásunknak
megfelelően előtérbe került az idegen nyelvi tárgyi eszközök fejlesztése, valamint a
számítástechnika-informatikai hardver és szoftver állomány bővítése. Jelenleg tizenkilenc
digitális táblával és 29 tanulói laptoppal rendelkezünk. Az iskolai bútorok cseréje folyamatos.
Tantestületünk szakos ellátottsága 100%-os. Az oktató-nevelő munkát egy mentálhigiénés
szakember, egy iskolapszichológus, két gyógypedagógus, két inkluzív pedagógus, hat
fejlesztő pedagógus és egy drámapedagógus segíti.
Nevelőtestületünk tagjai jól képzett, gyakorlott pedagógusok, akiknek színvonalas
munkavégzése komoly vonzerőt jelent az iskolaválasztók számára. Az alapkészségek
differenciált fejlesztésében, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek
fejlesztésében is jelentős szerepet vállalunk. Élünk a személyiségfejlesztés minden
lehetőségével, ezért gazdag, színes szabadidős programokat tervezünk. A korszerű általános
műveltség megalapozásában, az intézményi specialitásaink fejlesztésében, megerősítésében és
a továbbtanulásra való felkészítésben élen járunk, növeljük iskolánk elismertségét,
sikerességét.
Az itt folyó eredményes nevelő-oktató munka elismeréseként 2007-ben a Szabolcs- Szatmár-
Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány az „Oktatás- Nevelés Eredményességéért Díj”-at
adományozta iskolánknak.
Intézményünk csatlakozott a HEFOP 3.1.4. projekthez, amely iskolánk belső megújulását
segíti, és lehetővé teszi, hogy a mindennapi munkánkba egyre fokozottabban beépítsük a
korszerű pedagógiai módszereket, eszközöket.
8
Intézményünk 2009 júniusában hét nyíregyházi oktatási intézménnyel együtt megkezdte a
TÁMOP 3.1.4. Kompetencia-alapú oktatás fejlesztése Nyíregyházán című projekt
megvalósítását. Négy alsó és négy felső tagozatos tanulócsoportban nyolc bevont pedagógus
részvételével indítottuk el a projektet magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv és
természetismeret tantárgyak keretében. A projektbe való bekapcsolódásunk célja, hogy a
kompetencia alapú tanítás módszertanát és eszközeit minél szélesebb körben elterjesszük,
alkalmazzuk, a tanulók képességeit és kulcskompetenciáit egyénre szabottan, új, eddig még
kevésbé ismert taneszközök segítségével fejlesszük és erősítsük.
Pedagógusaink nyitottak és felkészültek arra, hogy tudásukat átadják más intézményeknek is,
készek vagyunk a disszeminációra, a projekt eredményeinek terjesztésére. Hat jó gyakorlatot
töltöttünk fel az Educatio országos rendszerébe, az „iskolataska.kosar.educatio.hu” honlapra:
Óvoda-iskola átmenetet segítő „Aranykapu - program”, „Halloween” projekt, „Power point
alkalmazása a betűtanításban, a szövegértés –szövegalkotás fejlesztésében.”, „Tömbösített
természetismeret tanmenet”, „Éljünk egészségesen! – témahét”, „ÖKO-játszóház karácsonyi
projekt”.
Referencia-intézményi előminősítési eljárás során kiválóan megfelelt minősítést kapott
iskolánk. „A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó
intézmény, referenciahely” referencia-területen.
A TÁMOP 3.1.7. Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése
pályázatot 2012-ben megnyertük. Ezzel lehetőségünk nyílt arra, hogy pedagógiai szolgáltatást
biztosítsunk „jó gyakorlataink” átadásával a kompetenciaalapú nevelés-oktatás mindennapi
pedagógiai gyakorlatához más intézmények számára.
2013-ban iskolánk tehetséggondozó tevékenysége alapján a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács
jóváhagyásával elnyerte az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet.
2013-ban elnyertük az Ökoiskola címet, az eddigi környezeti nevelési eredményeink alapján.
Sikerünkhöz hozzájárul a szülők támogató együttműködése, az, hogy elismerik nevelő-oktató
munkánk eredményeit, és annak ők is részesei.
A jövőnknek is van egy útja, melyet végig kell járnunk.
Ezt úgy kell végigjárnunk, hogy mindannyian bátran mondhassuk:
„Szeretném, ha ember lenne belőled, gyermekem.”
(Móra Ferenc)
9
A Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény Nyíregyháza
déli részén, Borbányán található. Tanulóink kertvárosi övezetben élnek Borbányán, Nyírjesen,
Nagyszálláson, beiskolázási körzetünk is ez a terület.
Tagintézményünk helye, története
A település első népiskolája 1911-ben kezdte meg működését a Kállói úton egyetlen
tanteremben. Ezt az oktatási formát 1948-ban váltotta fel a nyolc osztályos általános iskola.
1955/56-tól önálló, osztott iskolaként 10. Számú Általános Iskola néven működött tovább.
Folyamatos fejlődéssel 1986-ra 14 tanterem, 1 technika terem, 1 tornaszoba szolgálta az
oktatást. 1987. szeptember 1-jén átadták az Alma úti nyolc tantermes épületet. 1997-től az
intézmény neve: Petőfi Sándor Általános Iskola. 2005. augusztus 1-jétől közgyűlési határozat
alapján, a Kistelekiszőlőben lévő, csak alsó tagozattal működő iskola a tagintézményünk lett.
6 év közös munka után megszűnt ez a szervezeti forma, a tagiskolát bezárták. Az oktatási
rendszer racionalizálásának eredményeképpen 2011. augusztus 1-jétől a Móra Ferenc
Általános Iskola tagintézménye lettünk. Nevünk: Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor
Tagintézmény.
Hosszú várakozás után ,,Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak Alföldi Operatív
Program Oktatási-nevelési Intézmények Fejlesztése’’ című pályázat keretében iskolánk
épülete teljes megújuláson és bővítésen ment keresztül. Az épület akadálymentesített lett,
valamint 3 tanteremmel bővült. Ezzel megteremtődött annak a lehetősége, hogy huszonöt év
után a 2012/2013-as tanévben egy épületben kezdhettük meg a munkát. A projekt révén
tagintézményünk tanulói egy modern, gazdagon felszerelt, színvonalas oktató- és
nevelőmunkát garantáló, a 8 évfolyamot kielégítő infrastrukturális iskolai környezetben
folytathatják tanulmányaikat, ahol kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű
gyermek szükségleteire is. Kialakítottunk két fejlesztő szobát, ahol speciális eszközök és
berendezések segítik az integrálást.
Az iskolai nevelő-oktató munka fejlesztésének egyik alapvető feltétele, hogy a pedagógusok
képesek legyenek az új tartalmak, ismeretanyagok hatékony átadására, módszertani kultúrájuk
korszerűsítésére. Ehhez szükséges volt a módszertani felkészültség szélesítése, amelynek eleget
téve a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében tantestületünk 98 tanúsítványt szerzett.
A TÁMOP 3.1.4. pályázattal felvállaltuk a komoly pedagógiai feladatot jelentő kompetencia
alapú oktatást, emellett intézményünk az iskolai kudarcok csökkentését és a minőségi oktatás
megvalósítását kezeli prioritásként.
10
Jelenlegi tevékenysége, működése
Az Alma úti épületben 15 tanterem, egy számítástechnika terem, egy tornaterem, egy
könyvtár és két sportpálya biztosítja a színvonalas oktatást.
Az épület megjelenését lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minél vonzóbbá tenni. Az
iskolai alapítványunk segítségével, szülői támogatással és a gazdálkodási keret
felhasználásával törekszünk a fejlesztésekre. Intézményünk belső képén, esztétikáján
tükröződik iskolánk szellemisége, a gyermekközpontúság. Az iskolába betérőket nyugodt
légkör fogadja.
Tárgyi feltételeink az elmúlt tanév során jelentősen fejlődtek. A TÁMOP 3.1.4. pályázat
alapján a tartalmi, módszertani fejlesztés mellett igen jelentős lett az előrelépés a tárgyi
feltételek terén is, hozzájárulva az oktatás minőségének javulásához. Ez a fejlesztés "A Petőfi
Sándor Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése, bővítése" c. pályázat során még tovább
bővült. Kiépült az iskolai számítógépes hálózat, klíma került a számítástechnika terembe,
megtörtént az internet hálózat kiépítése. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program
részeként megvalósuló fejlesztéssel iskolánk is csatlakozott az Intelligens iskola programhoz,
melynek eredményeképpen a XXI. sz. követelményeinek megfelelő technikai hátteret tudjuk
biztosítani tanulóink számára. (Interaktív táblák, digitális tananyagok, tanulói laptopok,
szoftverek.)
A tárgyi fejlesztések mellett törekszünk arra, hogy a városban és szakmai körökben mind
ismertebbé váljunk. Ennek érdekében évről évre a Petőfi-napok keretében megrendezzük a
nagy érdeklődésre számot tartó megyei szintű versenyeket:
- angol nyelvi,
- versmondó,
- matematika feladatmegoldó,
- rajzverseny.
Az országos és megyei szaknapok, konferenciák, nyitott iskolai napok, bemutató tanítások
tapasztalatát igyekszünk kamatoztatni iskolánkban is.
Tanulóink között sok a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési
igényű gyerekek száma. A szülők megváltozott életmódja, a kereső foglalkozás kényszere,
vagy éppen a munkanélküliség nyomasztó szorítása az iskolai személyiségformálást
felruházta a családi nevelés hiányosságait pótlandó reszocializációs, korrekciós feladatokkal
is. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak
leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség.
11
A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására.
Támogatjuk a gyermeki, tanulói személyiség képességeit megismerő, hatékonyan fejlesztő
tehetséggondozó kezdeményezéseket. A tehetséges gyermekek tehetségét ismerve és arra
odafigyelve alakítjuk pedagógiai munkánkat.
Iskolánk alapvető célkitűzése, hogy az oktatás és nevelés valamennyi területén és szintjén a
kor követelményeinek megfelelő, konvertálható általános ismereteket nyújtson, melyeket
tanulóink – a középfokú oktatásban továbbfejlesztve – leendő munkájukban hasznosítani
tudjanak. Az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be az oktatás terén, ezzel is
elősegítjük az új tanulási kultúra kialakítását.
A nevelés területén célunk, hogy nyitott, kapcsolatteremtésre alkalmas, káros szenvedélyektől
mentes, kiegyensúlyozott, testben és lélekben ép, a munka értékét ismerő és elismerő, az
emberi értékekre igényes, aktív, öntudatos, toleráns ifjúságot neveljünk. Meghatározó szerepe
van napjaink nevelőmunkájában az értékrend és a szokások kialakításában, a tanuláshoz való
viszony javításában, az igényesség szintjének emelésében.
Az emberiség jelenlegi legnagyobb kihívása a környezeti válság. A környezettudatosabb
életvitel kialakítása nekünk is célunk. Ennek a célnak az eléréséhez csatlakozni szeretnénk az
Öko-iskolai programhoz.
A Petőfi Sándor Általános Iskola nevelői szakmailag felkészültek, pedagógiai megújulásra
törekszenek, fejlesztő légkörben végzik munkájukat. Nem a család helyett, hanem a szülőkkel
szövetségben akarják megoldani az adódó napi problémákat. Szülői értekezletek, fogadóórák,
nyílt nap, közös sportrendezvény, ünnepi műsoraink, közös kirándulások segítik a
kapcsolatépítést, valamint a szülők önkéntes anyagi támogatása megvalósul a „Tettrekész
alapítvány a gyermekekért” civil szervezeten keresztül.
Nevelőmunkánk partnere a városrészen működő két óvoda is. Részt veszünk egymás
rendezvényén, szülői értekezletén, nyílt napokon. A leendő első osztályosoknak és szüleiknek
nyílt nap keretében biztosítunk lehetőséget munkánk megismerésére. A kapcsolat erősítésére
hagyományosan ünnepségeket és rendezvényeket is szervezünk, ahol a családok velünk
együtt örülhetnek a gyerekek sikereinek.
Hitvallásunk segítségével, az elért sikerek örömével merítünk erőt ahhoz, hogy
hagyományainkat, erősségeinket megőrizzük és megújítsuk, emberséget és tudást adjunk a
Borbányán élő gyermekeknek:
,, Tiétek lesz a végtelen jövő! ’’
(Petőfi Sándor)
12
Alapelveink: Olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, melyek a nevelés
minden területére, formájára, érvényes törvényszerűségekre és a nevelési tapasztalatokra
alapozódva biztosítják a nevelés hatékonyságát. Iránymutatóul szolgálnak a nevelésnek,
illetve a nevelés komplex folyamatának.
Céljaink: Azok az önmagunkkal szemben megfogalmazott elvárások, melyekben kitűzzük,
hogy mit szeretnénk elérni a folyamat során, illetve a végére.
A cél elérése a tevékenység „jutalma”.
Feladataink: Azok a konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével elérhetővé válnak a
célok, illetve érvényesülnek az alapelvek.
Eljárásaink: Azon folyamatok, módszerek, melyeket alkalmazunk annak érdekében, hogy a
vállalt feladatok elvégzése sikerrel járjon.
Eszközeink: Olyan tényezők, eljárások vagy tárgyi technikai kellékek, melyek
felhasználásával nevelő hatást fejtünk ki.
13
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink
I. A komplexitás elve.
Annak állandó
figyelembevétele, hogy a
nevelés során biológiai,
pszichológiai és társadalmi
törvényszerűségek hatásával
kell számolnunk.
A különbözőséget
természetes állapotnak
tartjuk. Figyelembe vesszük,
hogy az iskolában mindenki
és minden esemény, történés,
tárgy, eszköz, épület stb.
nevel.
A tanítási-tanulási folyamat
közvetítsen strukturált
tudást: az ismeretek
megszerzésének, a megértés,
az alkalmazás és a magasabb
műveleti szintű alkalmazás
képességének kialakításával.
Alakítsuk ki azokat a
szociális készségeket,
melyek képessé teszik
tanulóinkat arra, hogy
szociálisan elfogadóak
elfogadhatóak legyenek, és
érdekeiket érvényesítsék, s
az ne mások kárára történjék.
Iskolánkba lépő
kisgyermekekben óvjuk és
fejlesztjük a megismerés, a
megértés és a tanulás iránti
érdeklődést és
nyitottságot.
Megtervezzük iskolánkban
a „látens” hatásokat,
őszinte, harmonikus emberi
kapcsolatokat, példaértékű
életviteli és viselkedési
szokásokat alakítunk ki.
Fokozatosan átvezetjük
gyermekeinket az óvoda
játékközpontú cselekvéseiből
az iskolai tanulás
tevékenységeibe
iskolaotthonos és egész
napos szervezeti formában.
Minden gyermek számára
biztosítjuk a megfelelő,
tanulóbarát szociális és
tanulási környezetet a
tanulók bevonásával.
Megismerjük az egyes
gyerekek személyiségét, s
ennek megfelelően
alkalmazzuk a pedagógiai
módszereket a személyiség
egészének fejlesztése
érdekében.
Minden gyermek számára
biztosítunk képességeinek,
érdeklődésének, távolabbi
céljainak megfelelő
programokat, tevékenységi
formákat.
II. Munkánkat a feltétel
nélküli gyermekszeretet
hatja át.
Intézményünk minden
dolgozója és tanulója
kölcsönösen tiszteletben
tartja egymás emberi jogait,
méltóságát, a sajátjától eltérő
nézeteket. A gyermek és a
pedagógus egyenrangú
félként vesz részt a nevelési-
oktatási folyamatban.
Fejlesszük tanulóink
fogékonyságát az emberi
kapcsolatokra: találják meg
egyéni boldogságukat,
boldogulásukat, szolgálják
szűkebb és tágabb
közösségük javát a tanulási
tevékenységek közben.
Olyan intellektuális és
erkölcsi értékek kialakítása,
melyek képessé teszik
gyermekeinket saját
sorsuk irányítására,
felelősségvállalásra,
helytállásra
közösségeikben.
A szocializációs folyamatok
segítése.
Az alkotó pedagógiai klíma
megteremtése.
Igényesség, a tanuló
jogainak tiszteletben tartása,
a velük szemben
megnyilvánuló pedagógiai
tapintat, bizalom, megértés,
türelem, igazságosság,
méltányosság, titoktartás.
Személyes példamutatással
neveljük gyermekeinket
toleranciára, a másság
elfogadására, empátiára, az
emberi jogok tiszteletben
tartására.
Olyan oktatási környezetet
teremtünk, amelyben
módjukban áll, hogy
képességeik és tehetségük
alapján fontoljanak meg
választási lehetőségeket és
hozzanak döntéseket.
14
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink
III. A közösségek
biztosítanak terepet
tanulóink önállóságának,
öntevékenységének,
önkormányzó képességének
kibontakoztatásához.
Célunk, hogy tanulóink
szabad felnőttekké,
autonóm személyiségekké
váljanak. A tanulási
tevékenységek közben és a
tanulói közösségben való élet
során fejlesszük a tanulók
önismeretét, együttműködési
képességét készségét,
akaratát, segítőkészségét,
szolidaritásérzését,
empátiáját. A segítő
magatartás megalapozása,
gyakoroltatása.
Be kell vonnunk a
gyerekeket saját életük
megszervezésébe.
Segítenünk kell a
szocializációs folyamatok
fejlesztését, a
pályaorientációt.
A tanítási órákon az
együttműködést segítő
kooperatív eljárásokat
alkalmazunk, a
tagintézményben pedig a
Komplex Instrukciós
Programmal is.
A gyerekek, fiatalok és
csoportjaik összekapcsolása.
Problematikus élethelyzetek
megelőzését, javítását
szolgáló helyes
magatartásformák
megismertetése,
gyakoroltatása.
Nevelési célzatú
csoportfoglalkozások a
problémák kezelésére.
Demokratikus fórumok a
szabad véleménynyilvánításra.
A diákönkormányzat
önszerveződésének segítése.
Személyes példamutatással
neveljük gyermekeinket a
változatos kommunikációs
technikák alkalmazására, a
konfliktusok kezelésére,
gyakorlás és tréningek
beiktatásával.
IV. A harmonikus
személyiség
kibontakoztatása érdekében
fejlesztjük a gondolkodási
képességeket, az érzelmi-
akarati tényezőket, a lelki és
testi egészséget.
Megalapozzuk a konstruktív
életvezetés, az egyéni
életpálya-építés és az
egészséges életmód
készségét, a családi életre
nevelést.
Szoros együttműködés a
családdal a gyermek széles
körű személyiségfejlesztése
során.
Minden egyes gyermekben
lássuk meg és láttassuk meg,
valamint fejlesszük tovább
személyiségének értékeit.
Alakítsuk ki tanulóinkban a
reális önértékelés
képességét, az egészséges
teljesítmény- és
sikerorientált beállítódást, az
egészséges önbizalom és
kockázatvállalás bátorságát.
A kíváncsiságtól és
érdeklődéstől motivált
munka során ki kell
fejlesztenünk a
felelősségtudatot, a kitartás képességét,
érzelemviláguk
gazdagodását.
Adjunk teret a gyermekek
játék és mozgás iránti
vágyának, segítve
természetes fejlődésüket,
érésüket. Olyan – az
emberre, a társadalomra, a
művészetekre, a
tudományokra és
technikákra vonatkozó –
ismeretekeket közöljünk,
A megszerzett tudás
alkalmazása valóságos
feladatok, problémák
megoldásában, konfliktusok
kezelésében. A
döntésképesség
érvényesítése szervezett
gyakorlatokban és spontán
élethelyzetekben.
Témahetek,
témanapok,
osztályfőnöki órák,
heti értékelések,
diákönkormányzat,
kirándulások,
erdei iskola,
táborok.
15
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink
melyek megalapozzák a
tanulók műveltségét,
világszemléletét és
eligazodásukat szűkebb és
tágabb környezetükben.
V. Reális önismeret és
életszemlélet-formálással
segítjük a
továbbtanulási/pályaválasz
tási döntések kialakítását, a
tudatos életpálya-építést.
Pozitív életkép és reális
önfejlesztő stratégiák
kialakítása minden
tanulóban.
A tanuló legyen képes
énképébe integrálni az
elsajátított tudást,
készségeket, a tanulást segítő
beállítódásokat (attitűdöket),
motívumokat.
A pedagógusok elsajátítják,
és adekvát módon
alkalmazzák a
tanulómegismerési
eljárásokat és módszereket.
Kialakítjuk
tanítványainkban az
önmegismerés és
önkontroll, az önmagunkért
vállalt felelősség,
önállóság, az önfejlesztés
igényét és képességét.
A tanulómegismerési
technikák és eljárások
elsajátítása és szükség
szerinti alkalmazása az
iskola belső mérési-
ellenőrzési tervnek
megfelelően.
Vizsgálati módszerek, tesztek
rendszerbe állítása, a
tapasztalatok fejlesztő hatású
visszacsatolása.
Az eljárások alkalmazásában
szükséges professzionális
tudás megszerzése.
VI. Erkölcsi nevelés. Korunk
követelményeinek megfelelő
erkölcsi és emberi
tulajdonságok kialakítása
szabad, otthonos légkörben.
Tudatosítsuk
gyermekeinkben a
környezetből megismerhető
erkölcsi értékeket /humánus
magatartásmintákat, pozitív
szokásokat/.
Alakítsunk ki szeretetteljes
emberi kapcsolatokat a
tanulók, nevelők és szülők
között.
Fogékonnyá tesszük
tanulóinkat saját
környezetük, a természet,
társas kapcsolataik, a
tágabb társadalom értékei
iránt. Ezen értékek:
- a biológiai lét értékei,
- a társadalmi
eredményességre
vonatkozó értékek,
- a tudással, a
műveltséggel
kapcsolatos értékek,
- az „én” harmóniájára
vonatkozó értékek,
- a társas kapcsolatok
értékei,
Alakítjuk tanítványaink
önismeretét, fejlesztjük
önértékelési képességeiket,
tudatosítjuk az
együttműködés értékét a
családban, a társas
kapcsolatokban, a
barátságban, a csoportban.
Megláttatjuk a bensőséges
emberi viszonyok: a
barátság, a szeretet értékeit.
Kialakítjuk a társakról való
gondoskodás igényét.
Erősítjük a család
szerepének fontosságát az
esetleges negatív példák
ellenére is.
Pozitív szokások, minták
közvetítése különböző
élethelyzetekben, irodalmi
művekben, filmekben,
történelmi eseményekben.
Értékvizsgálatok.
Mérések.
A 20. századi totális
diktatúrák lélektelen,
emberellenes voltának
sokoldalú bemutatása a 8.
évfolyamon.
16
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink
- humanizált társadalom
értékei (a szűkebb és
tágabb hazára, a
nemzetre, a világra
vonatkozó értékek).
Tanulóink számíthatnak a
pedagógusok jóindulatú
segítségére tanulmányi
munkájukban és életük
egyéb problémáiban.
Titoktartás.
VII. Méltányos oktatási környezet biztosítása
minden tanuló számára.
Felkészítjük tanulóinkat az
önálló ismeretszerzésre és
önművelésre. Biztosítjuk az
önmegvalósítás lehetőségét.
Olyan oktatásszervezési
keret létrehozása, amely
tudatosan építi ki az
előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas
együttműködő, elfogadó
környezetet, szolidaritást,
integrációt.
Támogatást adunk a tanulási
kudarc és a szociokulturális
hátrányok leküzdéséhez.
Megfelelő feltételeket
nyújtunk gyermekeinknek a
tanulási esélylehetőség
megteremtéséhez, az egyéni
bánásmódhoz.
A kiemelkedő tanulóknak
lehetőséget teremtünk
tehetségük
kibontakoztatására.
A nevelő készítse fel
tanulóinkat képességüknek,
tehetségüknek megfelelően a
továbbtanulásra, a
társadalomba történő majdani beilleszkedésre.
Pedagógiai munkánk
középpontjában a személyre
szóló fejlesztés törekvése
álljon. Az általános
pedagógiai célrendszert, és
az egyéni szükségletekhez
igazodó fejlesztési célokat
egységben kezelje.
Váljon elérhetővé minden
tanuló számára a tanulás
tanulása, és az önálló
ismeretszerzés képességének
kialakítása.
Segítenünk kell, hogy
megfelelő mennyiségű
tananyagot megfelelő
időben sajátíthassanak el
diákjaink. Meg kell
ismertetnünk a velük
szemben támasztott
követelményeket, így
tudhatják, mit várunk
várhatunk el tőlük. Fel kell
vérteznünk őket olyan
tudással, ami használható,
előhívható
Együttműködünk velük a
tanulási nehézségekkel való
megküzdés folyamatában.
A rászoruló gyermekeket
hatékony felzárkóztató
munkával, napköziotthonos
ellátással, tanulószobai
foglalkoztatással. A
tehetséges gyerekeket valós
szükségleteik szerint
segítjük a saját önfejlesztő
stratégiáinak kialakításában
és megvalósításában.
Elsajátíttatjuk a tanulási
stratégiákat, módszereket.
A tanulási stratégiák
megválasztásában kitüntetett
szempont az egyéni
képességek
figyelembevétele, a
kreativitás fejlesztése, az
írásbeliség és a szóbeliség
egyensúlyára való törekvés,
a tanulók egészséges
terhelése, az érési
folyamatok követése,
személyre szóló, fejlesztő
értékelésük.
Növeljük a tanulók aktív
részvételét igénylő
ismeretszerzési módok
arányát. Figyelembe vesszük
a tanulók aktuális fizikai,
érzelmi állapotát, és szükség
esetén igyekszünk változtatni
előzetes tanítási terveinken.
Heurisztikus tanulási
helyzeteket is kínálunk
tanulóinknak, eljuttatva őket
a megismerés, a tudás
öröméhez.
Emberléptékű
követelménytámasztás, az
önmegvalósítás
lehetőségeinek biztosítása.
Az indulási hátrányok
feltérképezése és csökkentése.
Egyéni képességekhez
igazodó tanulás
megszervezése.
Felzárkóztató foglalkozások.
Tehetséggondozó munka.
A szülők, a családok
életvezetési gondjainak
segítése.
Egyéni különbségekre figyelő,
egyénre szabott pedagógiai
eszközök és mérőrendszerek
alkalmazása.
17
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink
A mérések a
képességfejlesztés
alapelemei, nem az
elsajátított ismeretanyag
mennyiségének, hanem a
kompetenciák szintjének
meghatározását szolgálják.
A tanulók folyamatos
visszajelzést kapnak a
teljesítményükről és
magatartásuk minősítéséről.
A mérési, ellenőrzési,
értékelési rendszerben
meghatározott rend szerint
funkciójuknak megfelelően
elvégezzük a diagnosztikus,
a formatív és szummatív
méréseket, differenciált
foglalkoztatással, az egyéni
haladási ütemhez igazított
fejlesztő terheléssel.
Tájékoztatást adunk az
országos kompetenciamérés
eredményeiről. Alkalmazzuk
a kooperatív tanulás-tanítási
technikákat és módszereket a
tanórai és tanórán kívüli
tevékenységekben a
tanulmányi versenyekre
történő felkészítéssel,
szerepléssel.
VIII. Minden támogatást
megadunk ahhoz, hogy
tanítványaink elsajátítsák az
élethosszig tartó tanulás alapjait. A személyiség
kibontakoztatása
érdekében fejlesztjük a
kialakítandó,
megerősítendő
kulcskompetenciákat. Azokat, amelyekre minden
egyénnek szüksége van
személyes boldogulásához és
Alakítsuk ki az alapvető
kulcskompetenciákat:
- az anyanyelvi
kommunikáció,
- az idegen nyelvi
kommunikáció,
- a matematikai-logikai,
- a természettudományos,
- a digitális,
- a hatékony, önálló
tanulási,
- a szociális (állampolgári)
életviteli és környezeti,
Fejlesztjük az egész életen
át tartó tanuláshoz
szükséges motívumokat,
ismereteket, önfejlesztő
tevékenységeket,
képességeket és
attitűdöket.
A modern
személyiségközpontú
interaktív, tapasztalati
tanulásra alapozó
tanulásszervezési eljárások,
módszerek, pedagógiai
kultúra általánossá tétele.
A tanulás tervezésében és
szervezésében a
tevékenység-központú
tanítási gyakorlatot
honosítjuk meg, mely
életszerű helyzetek
Az egyes kompetencia-
területekre készült tanulói,
tanári segédletek,
demonstrációs eszközök,
programcsomagok.
18
fejlődéséhez, az aktív
állampolgári léthez, a
társadalmi beilleszkedéshez,
a munkához.
- a kezdeményezőképes-
ség és vállalkozói,
gazdálkodói, az esztétikai-
művészeti tudatosság és
kifejezőképesség kulcskompetenciákat.
teremtésével alkalmat nyújt
konkrét élmények és
tapasztalatok gyűjtésére.
IX. Az anyanyelvi
kulcskompetencia
fejlesztése.
Kiemelten fontosnak tartjuk
a produktív nyelvi
tevékenységek: a beszéd, a
beszéd- és szövegértés, az
olvasás és az írásbeli
szövegalkotás fejlesztését.
A beszédfejlesztés fő céljai: -
interakció és az összefüggő
beszéd. Ennek érdekében
fejlesszük tanulóink tudatos
nyelvhasználatát,
beszédbátorságát.
Dramatikus tevékenységek
alkalmazásával segítsük
tanulóink kommunikációs és
metakommunikációs
készségeinek kialakulását.
Legyenek képesek a
köznyelvi beszéd
megértésére, a legfontosabb
információk kiszűrésére,
részletesebb instrukciók
követésére.
Növeljük tanulóink kreatív
íráskészségét.
A tanulók tudjanak
egyszerű közléseket, tenni,
felszólítani, kérni,
utasításokat adni.
Írjanak a tantervi
követelményeknek
megfelelő
szövegműfajokat.
Szövegeket hallva, olvasva
információkat keressenek
és értsenek meg.
Betanult szerepek eljátszása.
Csoportos, páros felkészülés
után interakcióban való
részvétel.
Mindenféle szövegtípus
hallgatása és olvasása.
Nyelvi tevékenységek
végzése.
Az értelmi és érzelmi
intelligencia mélyítését,
gazdagítását a
drámapedagógia
eszköztárának
alkalmazásával is kívánjuk
megvalósítani.
Minták, vázlatok,
produktumok elemzése,
alkotása,
gyakorlás,
differenciálás,
kooperatív technikák.
X. Az idegen nyelvi
kulcskompetencia
fejlesztése. Iskolánk segíti a
világban való eligazodást az
idegen nyelvek oktatásával.
Keltsük fel az idegen
nyelvek tanulása iránti igényt
tanulóinkban.
Fejlesszük interkulturális
kompetenciájukat.
Alakítsuk ki kommunikatív
nyelvhasználati
képességüket.
A tanulók idegen nyelv –
használati képességének
fejlesztése:
- a beszéd, a beszédértés,
- az írásbeli
szövegalkotás,
- a szövegértés
fejlesztése.
Az idegen nyelv tanulását, az
idegen nyelvi kompetencia
kialakítását az adekvát
stratégiákkal, programokkal,
segítjük az életkori
sajátosságok és egyéni
szükségletek figyelembe
vételével. Saját és más
kultúrák megismerése,
összevetése.
A modern nyelvoktatási
kooperatív technikák,
módszerek (projekt és
témahét) alkalmazása, az IKT-
eszközök használata.
Portfóliók készítése.
Autentikus nyomtatott és
hallott szövegek feldolgozása.
Szerepjátékok.
19
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink
Értékeik megláttatása,
tisztelete.
XI. A matematikai
kulcskompetencia
fejlesztése. A kompetenciaközpontú
matematikatanítás alapja a
matematikai műveltség, a
matematika-specifikus
készségek, képességek és
attitűdök fejlesztése.
Biztosítsuk az alkalmazható
tudást.
Juttassuk el tanulóinkat a
mindennapi életben
előforduló szituációkban
való alkalmazás
képességéhez.
Az egyéni fejlesztési szint
felmérése, személyre
szabott tanulási
módszerek keresése.
Az alapvető matematikai
ismeretek, készségek
alkalmazásának fejlesztése
az ismeretszerzésben, a
problémák megoldásában, a
mindennapokban.
A matematikai
gondolkodás és érvelés, a
matematikai
gondolkodásmód
elsajátítása. Matematikai
feladatok, jelenségek és
szituációk különféle
leírásainak, ábrázolásainak
megértése és alkalmazása.
Egyénre szabott fejlesztési
módok kidolgozása,
differenciálás.
Hatékony tanulási
módszerek megismertetése.
A matematikai eszköztudás
szerepe a
természettudományi és
műszaki életpályára való
szocializálás terén.
Mérőlapok, feladatlapok,
kooperatív technikák,
differenciálás.
A gyakorlati életből vett
problémák, feladatok
megoldása, szituációs játékok.
XII. A
természettudományos
kulcskompetencia
fejlesztése.
Az ember és természeti –
társadalmi környezete
viszonyának megalapozása.
Tanulóink gondolkodjanak
globálisan és cselekedjenek
lokálisan a fenntartható
fejlődés feltételeinek
biztosítása érdekében.
A természettudományos
gondolkodás empirikus úton
alapuló fejlesztése, a velünk
élő környezet megismerése.
Be kell engednünk
tanulóinkat a jelen
kutatásainak kérdéseibe,
azok világába.
A fenntarthatóság, a
természettudományos és
műszaki műveltség,
megalapozása.
Környezettudatos
magatartás fejlesztése,
ökoiskolai szellemiség
megalapozása.
A természettudományos
gondolkodásnak tanórán
kívüli környezetben történő
komplex fejlesztése.
Összehangoljuk a tantárgyi,
valamint az osztályfőnöki
órák tematikáját.
Bekapcsolódunk
környezetünk értékeinek
megőrzésébe (témanapok,
témahét).
Az életkori sajátosságoknak
megfelelő tevékenykedtető
kooperatív módszerekkel
dolgozunk.
Alkalmazzuk a
programcsomagok elemeit,
felhasználjuk a
tantárgytömbösítés adta
lehetőségeket (epochák).
20
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink
XIII. A digitális
kulcskompetencia
fejlesztése.
Az általános társadalmi
modernizációt követve lépést
tartunk az informatikai
forradalommal.
Az informatika alkalmazása
iránti igény fejlesztése is
járuljon hozzá az
alapműveltség
kialakításához.
A tanuló értse és alaposan
ismerje meg az információs
társadalom technológiájának
szerepét és lehetőségét
személyes és társadalmi
életében. Minden kolléga
helyezzen kiemelt hangsúlyt
a kreativitás fejlesztésére és
a (belső) tanulási motiváció
erősítésére.
Adaptív
tanulásszervezéssel
hasznosítjuk a
számítógépet, s az info-
kommunikációs
technikákat.
A főbb számítógépes
alkalmazások használata a
szabadidő, az információ-
megosztás, a tanulás és a
kutatás terén.
Az információk
megkeresése, összegyűjtése
és feldolgozása; kritikus
alkalmazása, a valós és
virtuális kapcsolatok
megkülönböztetése.
A fejlesztő programok
alkalmazásával lehetővé
tesszük minden tanulónak az
egyéni tanulási utak
érvényesítését.
Infokommunikációs
technológia alkalmazása.
Székhelyünkön 3. osztálytól
iskolánk profiljának megfelelő
informatikai képzést nyújtunk.
A tagiskolában 1 és 2.
évfolyamon szakköri
formában történik.
XIV. A hatékony, önálló
tanulás
kulcskompetenciájának
fejlesztése.
Az egyéni adottságokat
figyelembe véve alakítjuk
tanítványainkban a
teljesítmény-központú
beállítódást (attitűd), az
önálló tanulás képességét.
Minden kollega helyezzen
hangsúlyt a kreativitás
fejlesztésére és a (belső)
tanulási motiváció
erősítésére! Pedagógiai
munkánk során építsünk a
tanulók más forrásokból
szerzett tudására!
Alakítsuk ki a tudás
megszerzéséhez és
megújításához, valamint a
személyes
önmegvalósításhoz
szükséges kompetenciákat.
Differenciált nehézségű
feladatokkal,
testre szabott egyéni és
csoportos foglalkoztatással
lehetőséget adunk az
egyéni tanulási technikák,
stratégiák és haladási ütem
kialakítására. Kihasználjuk
a tananyagban rejlő
lehetőségeket.
Gazdagító, dúsító
feladatokkal, programokkal
és valódi problémák
megoldásával
alkalmazkodunk a különböző
tanulói képességekhez
(múzeum- és
színházlátogatás; egyéb
kiállítások).
Egyéni fejlesztő programokkal
(felzárkóztató, fejlesztő,
versenyre felkészítő –
tehetséggondozó), és a modern
informatikai eszközök
alkalmazásával (CD,
videofilmek, SDT, könyvtár)
segítjük az egyéni haladási
ütem követését.
Tanulásmódszertani
programunk beépítése
tantárgyi struktúránkba (pl.
portfóliók készítése).
21
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink
XV. A szociális és
állampolgári
kulcskompetencia
fejlesztése, a hagyományok
ápolása, tisztelete.
A kommunikációs- és
viselkedéskultúra
elsajátíttatásával kialakítjuk
a tárgyi és személyes
világunkban való eligazodás
képességét.
Diákjainkat a haza
szeretetére, elődeink és
kortársaink munkájának,
hűségének megbecsülésére
és követésére neveljük.
A hazánkban élő
kisebbségek, nemzetiségek,
valamint más nemzetek
jogainak tisztelete,
kultúrájuk, hagyományaik
tiszteletben tartása:
multikulturális nevelés
biztosítása.
Az alkotmányosság, a
törvényesség, az
állampolgári jogok tisztelete.
Az emberek egyenlőségének
elismerése.
A szolidaritás és a tolerancia
értékei a tanítási-tanulási
folyamatokban. Nevelésünk
során értékként fogadjuk el
gyermekeink világnézeti,
A tárgyi tudás mellé a
gyermekek szerezzék meg
mindazokat az
együttműködési,
kommunikációs
képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják. Ösztönözzük a tanulóinkat a
helyes kommunikációra,
véleménycserére. Fejlesszük
vitakultúrájukat!
Fejlesszük tanulóinkban
azokat a képességeket,
készségeket, melyek a
környezettel és egymással
való harmonikus, konstruktív
kapcsolatukhoz szükségesek.
Ismerjék meg tanulóink a
világ és európai kultúra,
szűkebb és tágabb
szülőföldünk értékeit,
névadóink, Móra Ferenc,
Petőfi Sándor életét,
munkásságát, emberi
példáját.
Neveljük arra diákjainkat,
hogy a társadalmi
folyamatokról, struktúrákról
és a demokráciáról kialakult
tudásukat felhasználva
aktívan vegyenek részt a
közügyekben.
Az értelmi intelligencia
mellett az érzelmi
intelligencia mélyítése,
gazdagítása.
A kommunikációs kultúra
gyakorlatainak
elsajátíttatására tréningek,
terepgyakorlatok végzése.
Az egyetemes kultúra és
hazánk, valamint megyénk
hagyományainak,
nagyjainak, történetének és
jelenének városunk
múltjának és jelenének,
városrészeink, Örökösföld
és Borbánya, Nyírjes és
Nagyszállás történeti
hagyományainak
megismertetése.
Móra Ferenc és Petőfi
Sándor életének,
munkásságának
megismerése.
Igény kialakítása a
közösségi tevékenységekre,
az iskolai és helyi
közéletben való részvételre.
Az alapvető állampolgári
jogok és kötelességek
megismertetése.
Intézményünk minden
évfolyamán fontos az
életkori sajátosságok
figyelembe vételével
A helyes társas
magatartásformák
elsajátíttatása,
gyakoroltatása.
A szocializációs folyamatok
elősegítése.
Növeljük a tanulók aktív
részvételét igénylő
ismeretszerzési módok
arányát (megfigyelés, új
információs és
kommunikációs technikákat
alkalmazó anyaggyűjtés,
anyagrendezés).
Multikulturális tartalmak
feldolgozása.
Lelki és testi
egészségvédelem
megismertetése.
A konstruktív életvezetés
szociálisan értékes, az
egészségmegőrzés érdekeit
szem előtt tartó életvezetés,
egyénileg eredményes
nevelési értékének
elsajátíttatása.
Az alapvető erkölcsi.
Személyes példamutatás, a
mentális képességek tudatos
fejlesztése. Osztályfőnöki
órák, szakkörök,
sportkörök,
diákönkormányzat és
rendezvényei,
témanapok,
témahetek.
Helytörténeti és helyismereti
órák tudatos tervezése a
tanmenetekben.
Tanórai és tanórán kívüli
fejlesztés (pl. érdeklődési
körök, szakkörök).
Más népek és hazánk ünnepei.
Előadások, szerepvállalások,
kirándulások.
22
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink
lelkiismereti, vallási
hovatartozását.
Magyarország Alaptörvényének
megismertetése. ismeretek elsajátíttatása
Vallási és világnézeti
tanítások igazságáról nem
foglalunk állást, semlegesek
maradunk.
Tanulóink legyenek
tudatában saját értékeiknek.
A közös munka során
tanulják meg a toleranciát,
mások tiszteletét, szeretetét.
Magyarságtudatukat
megőrizve váljanak európai
polgárokká.
Biztosítanunk kell az
ismeretek, a vallási,
világnézeti információk
tárgyilagos és többoldalú
közvetítését, melytől
idegen minden
nacionalizmus. Nemzeti
összetartozásunk ápolására
irányuló nevelésünk nem
irányulhat még látens
módon sem a szegregáció,
a kirekesztés, a
nemzetiségek és más
nyelvi-vallási etnikumok
(pl. a zsidóság)
diszkriminációjára.
A vallások erkölcsi és
művészettörténeti
tartalmának tárgyszerű,
elfogulatlan ismertetése.
Minden tanuló számára – aki
kéri – biztosítjuk a szabad
vallásgyakorlást, a
hitoktatáson való részvételt.
A szociális képességek
működtetése: együttműködés,
segítés, versengés, vezetés,
vita, érvelés, meggyőzés,
kommunikáció.
XVI. A
kezdeményezőképesség és
vállalkozói, gazdálkodói
kulcskompetencia
fejlesztése; gazdasági és
pénzügyi nevelés;
fogyasztóvédelem.
Tanulóink ismerjék meg
tágabb környezetüket, és
legyenek képesek a
kínálkozó lehetőségek
megragadására.
Ismerjék meg a fogyasztással
kapcsolatos jogaikat.
A kezdeményezőképesség,
az újításra való beállítódás
megalapozása, a
fenntarthatóság, a megújuló
erőforrások fontosságának
hangsúlyozása. Tudatos
fogyasztói magatartás
kialakítása.
Kooperatív technikák révén a
tervezés, szervezés,
irányítás,
kockázatfelmérés; a
tapasztalatok értékelése,
reflexió és önreflexió.
Páros-, csoport- és
projektmunka. Egyéni
feladatvállalás.
XVII. Az esztétikai-
művészeti tudatosság és
kifejezőképesség
kulcskompetenciájának
fejlesztése,
médiatudatosság.
Fejlesszük tanulóink
esztétikai érzékenységét,
kifejezőképességét,
egyetemes és európai
kulturális örökségeink iránti
fogékonyságát.
A művészi önkifejezés,
műalkotások és előadások
elemzésének fejlesztése,
saját nézőpont összevetése
mások véleményével.
Műelemzési gyakorlatok. A
művészetek nyelvének
megismerése.
Identitástudatunk erősítése.
Színházlátogatás, képtárak,
kiállítások, könyvtár, média.
Nevelő – oktató munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek, ha végzős diákjaink az általános iskolai tanulmányaik befejezésekor a
kerettanterveinkben megfogalmazott követelményeknek megfelelnek, s értéknek tekintik az általunk képviselt értékeket.
23
1.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink
- érvényesülés a közösségben a közösséggel -
Iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata, hogy megismerjük minden egyes
tanulónk legfontosabb személyiségjegyeit, értékeit, családját, szociokulturális hátterét. A
tanulók hozott értékeire építve, a szülőkkel együttműködve szervezzük meg a különböző
tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, egyéb (érdeklődési körüket érintő)
tevékenységeket. Válasszunk olyan, az esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott,
hatékony, differenciált pedagógiai módszereket, melyekkel hozzájárulunk ahhoz, hogy
tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, spontán
tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
melyet nem statikusan, hanem fejlődésében szemlélünk. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint
a tanulási folyamat részét kezeljük, az egyéni megértést elősegítő módon reagálunk rájuk.
Mindezt az ismeretek több szintű elsajátíttatásával, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez
méretezett tananyag – kiválasztással, elrendezéssel, a tanulói képességek mind magasabb
szintre való fejlesztésével, a megtanultakhoz való viszony formálásával segítjük.
E munkánk során a konstruktív életvezetés megalapozására törekszünk, mely olyan
életvitelt jelent, amely szociálisan értékes és az egyén szempontjából is eredményes.
Felkészítjük tanulóinkat magasrendű szociális funkciók ellátására, meghatározott
minőségű társadalmi aktivitásra.
A konstruktív életvezetés megalapozásához képessé kell tennünk tanulóinkat arra, hogy a
konstruktív magatartás- és tevékenységformák beépüljenek személyiségükbe. Ezért
igyekszünk megismerni tanítványaink személyiségszerkezetét, igényeit, motivációs
bázisát.
Kognitív kompetencia
Kompetencia-alapú nevelés-oktatásunk alapja a képességek, készségek fejlesztése, az
alkalmazásképes tudás középpontba helyezése, a tanulás megszerettetése, az
ismeretszerzéssel kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakítása.
Tanulóinkat igyekszünk nyitottá tenni a tanulás, az ismeretek bővítése és megújítása iránt,
hogy majd fejlett ismeretrendszerükre támaszkodva sikeresen tudják megoldani a folyton
változó élethelyzetekből adódó feladatokat és problémákat.
24
Ezt a célt a nevelés-oktatási folyamat megfelelő szervezésével érjük el: problémaközpontú
tanítással, a cselekvésből kiinduló logikus gondolkodásra neveléssel, a felfedeztető tanítás
– tanulással, a megértésen és a tevékenységen alapuló fejlesztéssel. Változatos
feladatokkal fejlesztjük a tanulók összehasonlítási, megkülönböztetési, észlelési
képességét. Kialakítjuk tanulóinkban az információkezelés képességét, mely magába
foglalja az információk összegyűjtésének, rendszerezésének és feldolgozásának a
képességét.
Fejlesztjük tanulóink problémakezelési képességét, és képessé tesszük tanulóinkat a
hatékony problémamegoldásra a különböző helyzetekben.
Kialakítjuk tanulóinkban a kreativitás, rugalmasság és a nyitottság képességét. Kreatív az
az egyén, aki létrehoz a társadalom számára hasznos, újszerű és hiteles produktumot.
Rugalmas az, aki jól alkalmazkodik az új helyzetekhez kognitív téren és a szociális
viselkedés szempontjából is. Tanulóink akkor lesznek nyitottak, ha képesek az újszerű
gondolatokra, ötletekre, érzésekre és értékekre válaszolni.
Tudatosítjuk az órák, foglalkozások elérendő célját, csoport, pár és egyéni munkaformákat
alkalmazunk, kiaknázzuk a projektmunka kínálta motivációs lehetőségeket, gyakran
alkalmazunk differenciált tevékenységi formákat. Fontos tényezője nevelésünknek a
megalapozott sikervisszajelzés az egyes kompetenciák részösszetevőinek fejlődéséről.
A tanulás megszerettetése, a kíváncsiság felkeltése, majd megőrzése kisiskolás kortól
kezdve kiemelt feladatunk. Gyermekeink nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba,
hatalmas kíváncsisággal, érdeklődéssel, ami számukra egy új motivációs rendszert jelent.
Alaptevékenységükké a játék mellett a tanulás válik. A legtöbb újat a rendszeres tanulás
hozza a gyermekek személyiségfejlődésében.
Szociális kompetencia
A társas kölcsönhatások szervezője, megvalósítója, melyet feladathelyzetekben
gyakoroltatunk tanulóinkkal.
Kiemelt szerepet kap a kommunikáció a kapcsolatteremtés, a konfliktuskezelés, a
tolerancia és az empátia kialakítása és gyakorlása során. A szociális érdekérvényesítés,
azaz a segítés, együttműködés, vezetés, versengés gyakorlásával lehetőséget nyújtunk
tanulóinknak gondolataik differenciált kifejezésére, a logikus érvelésre és következtetésre,
valamint a vitakultúra erősítésére is.
Kialakítjuk tanulóinkban a szabálykövető, alkalmazkodó képességet. Megtanítjuk őket,
hogy a szabályokat segítségként, és ne kényszerként éljék meg.
25
A szabályok kialakításába bevonjuk tanulóinkat, hiszen a szabály követésének képessége
könnyebben alakul ki, ha az egyén aktív résztvevője kialakításának.
Fontos, hogy diákjaink a közösen létrehozott szabályokat nélkülözhetetlen együttélési
normaként interiorizálják, tegyék belsővé.
Drámatechnikákkal, szerepjátékokkal, kooperatív tanulási formákkal, modellnyújtással és
pozitív megerősítéssel tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát,
együttműködési képességét.
Tanulóinkkal megismertetjük és elsajátíttatjuk a szociális viselkedés alapvető szabályait,
kialakítjuk bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség
összhangját, a társak iránti kompromisszumkészségüket.
Fontos, hogy tanulóink rendelkezzenek fejlett képzelőerővel, esztétikai érzékenységgel,
megértsék és elfogadják a különböző értékeket valló embereket.
Személyes kompetencia
A személy testi, lelki egészsége, a szervezet optimális működése, az egészség védelme, az
életkörülmények javítása.
A személyes tudat kialakítását és fejlődését szolgáljuk az önállóság, önkiszolgálás,
önvédelem, érdekérvényesítés, önismeret, önfejlesztés képességeinek gyakoroltatásával.
Fejlesztjük tanulóink testi képességeit, felkeltjük a testmozgás iránti igényüket.
Tudatosítjuk az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát, kialakítjuk az
egészséges életmód iránti igényüket, az ember önmagáért való felelősségvállalását. Meg
akarjuk láttatni tanulóinkkal, hogy a fizikai erőnlét, a test egészsége elválaszthatatlan a
lélek egészségétől. A Mozgástanulást a komplex intézményi mozgásprogram végrehajtása
is segíti.
Megismertetjük tanulóinkat a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív
hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek, nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény
életmód).
Felébresztjük tanulóinkban az igényt az önismeretre, saját személyiségük
kibontakoztatására. Kitartásra, szorgalomra, céltudatosságra, elkötelezettségre nevelünk.
Megtanítjuk tanulóinkat az érzelmek – sikerek, kudarcok – helyes kezelésére. Önismereti
feladatokkal, kérdőívekkel segítjük tanulóinkat a reális önértékelés, az egészséges
önbizalom kialakításában.
26
Megismertetjük tanulóinkat a szülőhely, a haza múltjával és jelenével, nemzeti
hagyományainkkal, a nemzet kultúrájával. Annak tiszteletére, ápolására, megbecsülésére
neveljük őket. Kialakítjuk, erősítjük a hazaszeretet érzését.
Megismertetjük tanulóinkat alapvető állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel.
Felkeltjük érdeklődésüket a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Kialakítjuk
igényüket a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
Speciális kompetencia
Sajátos tevékenységek eredményes hatékony ellátása, az alkotóképesség fejlesztése, a
tehetséggondozás.
Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságuk, képességük és tehetségük
felismerésével segítjük tanulóinkat megtalálni erősségeiket. Indirekt módon segítjük a
saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását.
Iskolánkban tanulóink érdeklődésük és képességük szerint angol, számítástechnika -
informatika és speciális testnevelés osztályokban tanulhatnak. E területek valamelyikén
gyermekeink megtalálhatják azt a lehetőséget, ahol képességüket legjobban
kibontakoztathatják, ezáltal is fejlődik személyiségük.
Sajátos nevelési igényű tanulóinkat különleges bánásmódnak megfelelően fejlesztjük.
Szakköreink, sportköreink, iskolánkban működő alapfokú művészeti iskolák foglalkozásai
alkalmat biztosítanak tanulóinknak a zenei, vizuális, esztétikai befogadás és megismerés
lehetőségéhez, az önkifejezésre.
Gyermekeinket szellemi, kulturális és természeti értékeink védelmére neveljük. Manuális
és intellektuális foglalkozásainkon, szakköreinken orientáljuk tanulóinkat az alkotó
tevékenység, az értékteremtés irányába, megelőzvén ezzel az értékromboló beállítódás
kialakulását. Ezáltal lehetővé tesszük az alkotás örömének átélését, és ennek az
élménynek a folyamatos keresésére ösztönözzük őket.
A környezeti esztétikum megteremtése nélkülözhetetlen elem nevelési folyamatunkban.
Az esztétikus környezetnek modellközvetítő funkciója van, ezért olyan esztétikus
megoldásmódok alternatíváit ismertetjük meg tanulóinkkal, amelyeket saját életükben és
környezetükben ők is alkalmazhatnak. Az esztétikus, rendezett környezetnek pozitív
27
hatása van a gyermekek magatartására, gátolja az oda nem illő, nemkívánatos
viselkedésformákat.
Gyermekeink tapasztalatot szerezhetnek a közvetlen iskolai környezet szépítésében, az
esztétikus környezet élvezetének élményében. Az osztályközösségek együtt díszítik saját
termeiket, felügyelnek tisztaságára, ízlésességére. Az osztályok között tisztasági versenyt
szervezünk. Közvetlen környezetünket, iskolánk környékét is tisztán tartjuk, szépítjük,
rendezzük.
28
1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink
Közösségi nevelésünk fő feladata, hogy iskolánkban jól funkcionáló közösségek
alakuljanak, és azokban eredményesen tevékenykedő, közösségi tulajdonságokkal
rendelkező, jól szocializált személyiségek nevelkedjenek.
A közösségfejlesztésünk magában foglalja mind az egyénnel, mind a csoporttal való
foglalkozást, mely során változatos módszerekkel gazdagítjuk gyermekeinket olyan
tulajdonságokkal, értékekkel, képességekkel, melyek személyiségük kiteljesedését
biztosítják, ugyanakkor gazdagítjuk a közösséget is.
Gyermekeink személyisége döntően az iskolai közösségeinkben formálódik. E közösségek
közvetítésével veszik át tanulóink a társadalmi értékrendet, és követik az elfogadott
viselkedésmintákat.
Az iskolai közösségek között a tanulók alapközösségének elsősorban
osztályközösségeinket tartjuk. Az iskolai osztály a társas kapcsolatok szerveződésének
színtere, tagjai sokrétű kapcsolatot alakíthatnak ki.
Székhelyünkön a 3. évfolyamtól, tagintézményünkben 1. évfolyamtól kezdve a szülőkkel
egyeztetve emelt szintű osztályokat hozunk létre.
E közösségekben a –személyiségfejlesztés mellett- a közös érdeklődésnek, feladatoknak,
programoknak, versenyhelyzeteknek még nagyobb közösségformáló, kohéziós erejük van.
A közösségfejlesztő munkánk során nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az
osztályban vagy más tanulóközösségben kisebb csoportok, informális közösségek
alakulnak. Ezek fontos szerepet játszanak a személyiség fejlődésében, lehetnek rá pozitív,
de negatív hatással is.
Törekszünk arra, hogy az osztályban tanító nevelők munkájukat összehangolva segítsék e
csoportokat, a felmerülő problémákat közösen oldják meg. Különös figyelmet fordítunk a
nehezen kötődő gyermekeink csoportintegrálására, kezeljük az esetleges
egyéniségvesztési jelenségeket.
A szülőkkel jó kapcsolatot tartunk, ami segít az iskolai csoportok kezelésében.
Nevelésünk során arra törekszünk, hogy e csoportok fejlődése a közösséggé válás
irányába haladjon. Ennek érdekében gazdagítjuk a közös tevékenységi formákat: tanítási
29
órán kívüli foglalkozásokat, klubdélutánokat, kirándulásokat, üzemlátogatásokat
szervezünk. Kialakítjuk gyermekeinkben a tudatos empátiát, fejlesztjük szociabilitásukat.
Mindennapi tevékenységünk szerves eleme az iskolai közösségeink alakítása és
működtetésének gyakorlata. A közösségi tevékenység megszervezését, valamint a
közösségen belüli kölcsönhatásokat indirekt nevelési módszerekkel irányítjuk.
A közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszerei
Irányítjuk:
- a tanulmányi feladatok megszervezését,
- az önkormányzati feladatok megszervezését;
- a fizikai munkafeladatok megszervezését.
Mindhárom formában a tanulókat kooperációs és interaktív feladatok szervezésével,
valamint a közös cél, feladat, norma alapján folyó tevékenység szervezésével kapcsoljuk
be a közösség- és önfejlesztő tevékenységbe.
A közösség tevékenységét olyan módon irányítjuk, hogy az alkalmas legyen a
követelmények közvetítésére minden tanuló számára. Világosan érzékelhetővé tesszük
magatartásuk pozitív és negatív következményeit, valamint társaikkal szembeni kölcsönös
függőségüket és felelősségüket. Mindezt a tanulók közötti szoros munka- és
tevékenységbeli kapcsolatok létesítésével biztosítjuk.
A kölcsönhatásrendszer irányításának módszerei
Irányítjuk:
- a perspektívák megszervezését,
- a hagyományok kialakítását,
- az egymással szemben támasztott követelést,
- az egymás ösztönzését, ellenőrzését,
- az információ kölcsönös áramlását.
Részt veszünk személyesen is a közösségi tevékenységben.
Kiemeljük a pozitív egyéni és csoportos mintákat.
Segítjük a kommunikációs kultúra képességének kialakítását–véleménynyilvánítás, -
formálás, mások meggyőzése, megnyerése, érvek kifejtése, kihívás vitára.
30
A személyiség- és közösségfejlesztő munkánk során olyan gyermeket kívánunk
nevelni, aki
-szuverén egyéniség, életkorának megfelelő önálló gondolkodással,
véleményalkotással, ítélőképességgel rendelkezik;
-szociális személyiség, a társas kapcsolatok igényével és kialakításának
képességével rendelkezik, személyiségét nem mások elnyomásával érvényesíti,
adottságait és képességeit a közösség javára kamatoztatja.
A különböző életkori szakaszokban a személyiségfejlesztés részletezett feladatait és a
közösségfejlesztés korcsoportokra lebontott, a műveltségi területek közös követelményeire
épülő feladatait a 1.4-es táblázat tartalmazza.
31
1.4. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósulása a különböző tartalmi és szerkezeti szakaszokban
A TARTALMI SZAKASZOK FELADATAI A SZERKEZETI SZAKASZOK FELADATAI
I.
6 –9. év
II.
9-12. év
Az erre a korra legjellemzőbb természetes
kíváncsiság megőrzése, fejlesztése.
A szokásrendszerük kialakítása, fejlesztése.
Gyermekeink aktivitására való tudatos támaszkodás.
Tanulóink irányítása a helyes énkép kialakításában,
önértékelésükben, erkölcsi ítéletalkotásukban
(A tanító mint modell).
Egészséges lelki, testi, szellemi fejlődésük biztosítása (mozgásigényük kielégítése a játékosság
megőrzésével).
Iskolai hagyományaink, szokásaink megismertetése
és ápolása.
Iskolai értékrendünk fokozatos elfogadtatása az
életkorra jellemző tanítóhoz való erős kötődés
segítségével.
A fegyelem fejlesztése a közösségi aktivitás
ösztönzésével.
Az együttérzésen alapuló segítést a közösségi
szemlélet tudatosításával fejlesztjük.
A formális és informális csoportképzés, -képződés
irányítása, támogatása.
A szűkebb környezethez, az osztályközösséghez való
alkalmazkodás képességének kialakítása, az
osztálytársak közötti bizalom, a támogató légkör
megerősítése. A szocializálódást segítő készségek
fejlesztése.
Az alapvető viselkedési normák, szokások kialakítása,
megtartása.
Tanulóink személyiségének megismerésén keresztül
1 –4. évfolyam
A kommunikációs képességek fejlesztése:
olvasás, írás, beszédművelés.
A tudatos nyelvhasználat képességének
kialakítása.
Ismeretszerzés közvetlen tapasztalatszerzés útján.
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges
kíváncsiság és érdeklődés ébrentartása.
A matematikai gondolkodás alapelemeinek
megszerzése.
Kompenzálása, felzárkóztatás, a korai szelekció
elkerülése.
Hatékony tanulási technikák elsajátíttatása.
Taneszközeinken kívüli más ismeretforrások
beépítése a tanulásba (IKT eszközök, könyvtár
stb.).
A konkréttól az absztrakt gondolkodás felé
haladás.
A tankönyvön kívüli olvasás szorgalmazása.
A természettudományos ismeretek bővítése.
Az idegennyelv tanulása iránti érdeklődés
felkeltése, a kisiskoláskori idegennyelv-tanulás
differenciált bevezetése, szerepjátékon alapuló, az
emlékezőképesség fejlesztését elősegítő
nyelvtanulás.
Tehetségfelismerés, -azonosítás, -gondozás
(tanórán és tanórán kívül).
Szóbeli feleletek szorgalmazása.
32
III.
13-14. év
érzelmi életük egyensúlyban tartása.
Sikereik, kudarcaik egészséges feldolgozásának
segítése. Önbecsülésre, tisztességes becsvágyra
nevelés.
A reális énkép megerősítése.
Egészségük, teljes lelki, testi és szociális harmóniájuk
megalapozása.
A legfontosabb egészségmegőrző szokások
megalapozása.
A rendszeres mozgás iránti igényük kiépítése, a
megnövekedett mozgásigény kielégítése.
Tanulóinkat a természetes és az épített környezettel
való tudatos, harmonikus együttélésre neveljük.
Felkeltjük igényüket a tiszta, egészséges környezet
kialakítására, megóvására.
Nyitottá tesszük tanulóinkat a különböző szokások,
életmódok, kultúrák, vallások iránt. Fogadják el a
másságot. A beteg, sérült embertársak iránti elfogadó
és segítőkész magatartás kialakítása.
Elősegítjük azoknak a közösségi összetartó erőknek a
kialakulását és növekedését, melyek erősítik tanulóink
kötődését a nemzethez, a hazához.
Feladatunk, hogy helyes mederbe tereljük a
felnőttektől egyre függetlenedő erkölcsi felfogásukat,
kételkedéseiket, vélemény-nyilvánításaikat.
A serdülők érzelmi hangulati labilitásából adódó
nehézségek kezelése, problémáik megoldásában
segítségnyújtás.
Annak felismertetése, hogy a stresszhelyzetek
kezelése megtanulható. Konfliktuskezelési és
stresszfeloldó technikák megismertetése, alkalmazása.
5 – 8. évfolyam
Felzárkóztatás.
Kreatív gondolkodásra, probléma-
érzékenységre, alkotókészségre, szellemi
igényességre, az értelmes munka örömére,
kötelességtudatra, kitartásra nevelés.
A szaktárgyi ismeretekre, sikerélményre épülő
tudatos, alkotó tevékenység biztosítása.
Fejlesztjük tanulóink érdeklődését a világ dolgai
iránt.
Kialakítjuk az önművelés igényét,
megszerettetjük az olvasást, fejlesztjük
kommunikációs készségüket.
Az 1-4. évfolyamon felismert kiemelkedő egyéni
adottságok és képességek gondozása.
A különböző tantárgyakban az informatika által
nyújtott lehetőségek kiaknázása.
Környezeti nevelés és tudatformálás, a
környezettel és környezetben való harmonikus
együttélésért.
Reális önismeret és önértékelés a
pályaválasztásban.
Életpálya-építés.
A választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra,
az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés.
A pályaalkalmasság egészségügyi feltételeinek
megismertetése.
33
A családról való leválásból adódó problémák
kezelése, a tanulók önállósodásának irányítása.
A kortársak pozitív befolyásoló szerepének
hangsúlyozása, figyelemfelhívás a negatív hatás
formáira. A megfelelő ellenállókészség kialakítása.
Az egyéniséget károsító dohányzás, alkohol- és
kábítószerfogyasztás veszélyeinek felismertetése, a
visszautasítási készség fejlesztése.
A szenvedélybetegségek kialakulása hátterében álló
egyéni és közösségi befolyásoló tényezők
felismertetése. A szervezett segítségnyújtás
lehetőségeinek igénybevétele.
A nemi szerepek, a másik nemhez való viszonyulás
életkori sajátosságainak és e viszony változásainak
megismertetése.
A családi életre nevelésben felkészítjük tanulóinkat a
felelősségteljes döntés képességére, amely később a
párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői
feladatvállaláshoz szükséges.
34
1.5. Közösség- és személyiségfejlesztést erősítő hagyományos, kulturális és ünnepi
rendezvényeink
- Iskolánk egész életét átfogják és hozzájárulnak gyermekeink személyiségének
formálásához,
- az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják.
Rendezvényeink
Névadóinkra emlékezünk tavasszal, a Móra-hét és a Petőfi-napok rendezvénysorozattal.
Ezek programjai:
a székhelyen a tagintézményben
A Móra dombormű koszorúzása „Kitárul a világ” megyei angol
(4-8. évfolyam) nyelvi verseny
Kincskereső megyei prózamondó verseny Petőfi - szavalóverseny
(óvoda, 1-8. évfolyam) (1-8. évfolyam)
Móra Matek megyei matematika verseny Petőfi - matematikaverseny
(1-4. évfolyam) (4-6. évfolyam)
Gyémántcserép rajzverseny Petőfi - rajzverseny
(óvoda, 1-4. évfolyam) (1-8. évfolyam)
Cinegekirály megyei természetismereti verseny Petőfi labdarúgó kupa
(2-5. évfolyam) (felső tagozat)
Móra-kupa megyei meghívásos sakkverseny Petőfi megyei kémia verseny
Móra-kupa kispályás labdarúgó torna meghívással Petőfi témahét (tortanap,
kokárdavarró nap,
kézműves foglalkozás)
Megyei angol nyelvi akadályverseny
(7-8.évfolyam)
Megyei német nyelvi akadályverseny
(7-8. évfolyam)
Regionális Gyermek Szóló Néptánc Találkozó
Egyéb iskolai rendezvények
„Tisztítsuk meg a Földet” akció
Egészségmegőrző hét Egészség nap
35
A kémia napja
Körtemuzsika énekverseny Ki mit tud?
Megyei anyanyelvi verseny 7-8. évfolyam Játékvár
Alapműveleti Matematika Verseny 4-8. évfolyam Ügyesség-bátorság verseny
1-4. évfolyam
Aprók meséi
Télapójárás, diszkó
Halloween, Christmas party
Karácsonyi játszóház Karácsonyi forgatag
Karácsonyi ünnepi műsor
Farsang
Színházlátogatás
Móra és kora irodalmi vetélkedő Egészséges életmód vetélkedő
Föld napja
Víz világnapja
Madarak és fák napja Madarak, fák és méhek napja
Gyermeknap
DÖK nap
Húsvéti kézműves foglalkozás
Kulturális gála tervezetten Olvasni jó- irodalmi vetélkedő
Keresztrejtvény vetélkedő Házirend vetélkedő
Csibeavató
Öko-hét
Filharmónia hangverseny
Tantárgyi háziversenyek
Fordított nap
Papír-és hulladékgyűjtési akció
Kirándulások, táborok, erdei iskola
Ünnepeink, megemlékezéseink
Tanévnyitó ünnepség
Az aradi vértanúkra emlékezés
Október 23.
36
Március 15. iskolai ünnepségek
Megemlékezéseink
zenei világnap,
a magyar kultúra,
a költészet napjáról,
a nemzeti összetartozás napjáról.
Pedagógusnap
Ballagás
Tanévzáró ünnepély
1.6. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
A tanulók kötelességei
- Vegyen részt az iskolai foglalkozásokon, és fegyelmezett magatartással,
képességeinek megfelelően tanuljon.
- Tartsa be az iskola szabályzatainak előírásait.
- Óvja saját és társai testi épségét, környezetét.
- Tartsa tiszteletben az intézmény dolgozóinak és tanulóinak emberi méltóságát és
jogait.
- Segítse rászoruló tanulótársait.
A tanulók jogai
- Megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön egészséges környezetben.
- Tartsák tiszteletben személyiségi jogát, cselekvési szabadságát, vallási
világnézeti meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát.
- Anyagi kedvezményeket vehet igénybe jogszabályi keretek között.
- Választhat a választható tantárgyak, foglalkozások közül.
- Igénybe veheti az iskolai szolgáltatásokat.
- Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz.
- Kérheti a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.
- Kérheti az átvételét másik intézménybe.
A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.
37
Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
- Feladataik alapját munkaköri leírásuk adja.
- A pedagógus pedagógiai munkájának éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus)
egységekre és órákra bontva is tervezze meg.
- Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építse fel. Az óra tartalma feleljen
meg a kitűzött céloknak, melyek meghatározásakor vegye figyelembe a
tantervi előírásokat és az intézmény Pedagógiai programját.
- Az elvégzett feladatok és az alkalmazott módszerek támogassák a kitűzött
célok elérését.
- Intézményünk gyerekeinek, tanulóinak nevelése oktatása során alapos, átfogó
és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezzen.
A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és
eszközöket is – ismerje, kritikusan értékelje és megfelelően használja.
- A pedagógus nyelvhasználata, kommunikációja és szóhasználata a diákok,
kollégák és szülők felé egyaránt igényes, érthető, a kommunikációs helyzetnek
megfelelő és példaadó legyen.
- A tanuláshoz hatékony és nyugodt kommunikációs teret és tanulóbarát
feltételeket teremtsen.
- Nyitott, befogadó, önzetlen, segítő szemlélettel rendelkezzen.
- Váljon irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógussá és pozitívan
viszonyuljon a felmerült ötletekhez.
- A pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében jelenjenek meg a
stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok,
figyelembe véve a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók
adottságait.
- Értékközvetítő tevékenységet folytasson a tanulók erkölcsi fejlődésének
előmozdítása, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak
elsajátíttatása, betartatása, a tanulók személyiségének fejlesztése, tehetségének
kibontakoztatása érdekében.
- Vegyen részt aktívan a tehetséggondozásban.
- A kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel való egyéni foglalkozás, hogy a
bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatását elősegítse.
38
- Nevelje tanulóit egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek
megismerésére, megbecsülésére; együttműködésre, környezettudatosságra,
egészséges életmódra, hazaszeretetre.
- Fejlessze a gyermekek testi- lelki egészségét.
- Tartsa tiszteletben a gyermek, szülő, munkatárs emberi méltóságát, jogait.
- Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel
közvetítse,- pontos, következetes fogalomhasználattal - tervezett oktatómunka
végzésével. Ennek során a pedagógus nyelvhasználata, kommunikációja és
szóhasználata a diákok, kollégák és szülők felé egyaránt igényes, érthető, a
kommunikációs helyzetnek megfelelő és példaadó legyen. Tudatosan fejlessze
pedagógiai kommunikációját.
- Tanítványaiban alakítsa ki az online információk befogadásának,
feldolgozásának kritikus, etikus módját. Követendő mintát mutasson a
diákoknak a digitális eszközök funkcionális használata terén.
- A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőívek,
tudásszintmérő tesztek) készítsen.
- A kerettanterv, helyi tanterv és Pedagógiai programunk szerinti értékeljen.
- Tájékoztassa a szülőt/törvényes képviselőt a tanuló iskolai teljesítményéről,
magatartásáról.
- A folyamatos önképzés. során tájékozódjon a szaktárgyra és a pedagógia
tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, használja ki a külső és belső
továbbképzési lehetőségeket.
- Rendszeresen tájékozódjon a digitális tananyagokról, eszközökről, az
oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan
szemlélje felhasználhatóságukat.
- Használja a digitális tartalmakat, taneszközöket oktatási gyakorlatában, és
azokat rögzítése az e-naplóban.
- Irányítsa a pályaorientációt.
- Teljesítse adminisztratív feladatait.
- A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen fejtse ki
szakmai álláspontját, a vitákban legyen képes másokat meggyőzni, és ő maga
is meggyőzhető legyen.
- Aktívan vegyen részt az intézmény partneri kapcsolataiban pl. versenyeken,
rendezvényeken, fogadóórákon, szülői értekezleteken.
39
- A kötelező minősítéseket határidőre szerezze meg.
- Tartsa be a hivatali titoktartás szabályainak.
- Méltó magatartást tanúsítson.
- Működjön együtt munkatársaival, más intézményekkel. Élő szakmai
kapcsolatrendszert alakítson ki az intézményen kívül is.
- Aktívan vegyen részt az online megvalósuló szakmai együttműködésekben,
pályázatok készítésében.
- Lássa el az iskolai éves munkatervben rábízott vagy önként vállalt feladatokat.
- Reflektív szemlélettel rendelkezzen: legyen nyitott a szülő, a tanuló, az
intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, melynek
értékelését követően –szükség szerint- módosítsa az alkalmazott módszereket
és használja fel szakmai fejlődése érdekében.
- Önértékelése során legyen tisztában szakmai felkészültségével,
személyiségének sajátosságaival, és legyen képes alkalmazkodni a
szerepelvárásokhoz.
Az osztályfőnöki munka általános jellemzői
Az osztályfőnöknek különleges pedagógiai felelőssége van. Személyes felelőssége egy
olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó – értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely
szerint az osztályba járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat.
Munkája:
- Komplex, átfogó: a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége.
- Differenciált: a közösség és a személyiség fejlesztése folyamán individualizált
követelményeket támaszt.
- Rugalmas: ellátása spontaneitást, reflektivitást is igényel.
Irányítja, koordinálja, neveli, szervezi:
- az osztály tanulóinak közösségét,
- az osztályban tanító tanárok közösségét,
- az osztályba járó tanulók szüleinek, gondviselőinek közösségét.
Az osztályfőnök feladatai
a differenciált személyiségfejlesztés feltételeinek megteremtése:
− Ismerje meg tanulóit, kövesse és értékelje fejlődésüket.
40
− Preventív és korrekciós tevékenységet végezzen.
− A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat segítse, és a hozzákapcsolódó IPR-es
feladatokat lássa el.
az osztályközösség minőségének fejlesztése:
− Az osztályfőnök erősítse a „mi” tudatot.
− Ismerje meg és térképezze fel az osztályközösség struktúráját.
− A sokoldalú megismeréshez változatos, hatékony módszereket, eszközöket
használjon.
− Szervezze és alakítsa az osztályközösség életét.
− Tudatosítsa a házirendet, alakítsa ki az együttműködés szabályrendszerét.
− Koordinálja a felelősi, a hetesi, ügyeleti rendszert.
− Kezelje az esetleges osztályon belüli konfliktusokat.
− Támogassa a DÖK munkáját.
− Osztálykirándulást, tanulmányi kirándulást szervezzen.
− Ápolja és tevékenységével segítse az iskola hagyományait (tanévnyitó,
ünnepségek, ballagás, tanévzáró).
az osztályfőnöki munka tervezése, szervezése:
Az osztályfőnöki tanterv alapján állítsa össze az osztályfőnöki órák foglalkozási
tervét.
− Beszélje meg az osztály aktuális problémáit.
− Vitassa meg a gyerekeket érdeklő és érintő kérdéseket.
− Havonta értékelje a magatartás és szorgalomjegyeket.
− Tájékoztassa a tanulókat az iskola életét érintő eseményekről, feladatokról,
programokról.
− Végezze el adminisztratív feladatait.
a tanulást segítő feladatok:
− A Tanulás tanítása moduláris tanári program osztályfőnöki részét építse be az
osztályfőnöki tervébe, valósítsa meg az 5. évfolyamon.
− Kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, osztálya fegyelmi
helyzetét.
− Segítse a lemaradók felzárkóztatását, a tehetséggondozást.
− Tartson kapcsolatot a napköziotthonos foglalkozást, tanszobát vezető
tanárokkal.
41
− Kezdeményezzen esetmegbeszéléseket, és aktívan vegyen részt azokon.
− Munkája során alkalmazza a kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel való
foglalkozás pedagógiai módszereit, eszközeit.
− Esetenként látogassa osztálya tanítási óráit és a tanórán kívüli foglalkozásait.
a kapcsolattartás különböző formáiban végzett teendők
− Tartson kapcsolatot a szülőkkel, melynek színterei a szülői értekezletek és a
fogadóórák. Rendszeresen konzultáljon az osztályban tanító tanárokkal.
− Képviselje a tanulók érdekeit a tantestület előtt, nevelőtestületi dicséretet,
figyelmeztetést kezdeményezzen.
− Szülői elfogadás esetén családlátogatást végezhet, és környezettanulmányt
készíthet.
− Tartson kapcsolatot az iskola pszichológusával, gyógypedagógusával, a
gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, védőnővel, szakszolgálatokkal.
− A kapcsolattartás és az együttműködés során használja az infokommunikációs
eszközöket és a különböző online csatornákat.
A pedagógus jogai
- Személyét becsüljék meg, emberi méltóságát és személyiségi jogait tartsák
tiszteletben, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.
- Megválaszthassa a nevelés-oktatás módszereit, taneszközeit.
- Hozzájuthasson a munkájához szükséges információkhoz.
- Gyakorolhassa a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.
- Részt vehessen a továbbképzéseken.
A szülő kötelessége
- Gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit.
- Működjön együtt az intézménnyel.
- Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.
- Biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését.
- Tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát
és jogait.
42
- Gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, biztosítsa gyermekének az
iskolapszichológusi vizsgálaton és fejlesztő foglalkozáson való részvételt, ha a
tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre
javaslatot tesz.
A szülő joga
- Szabadon választhatja iskolánkat.
- A HH/HHH-s gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy a törvényben
meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon.
- Megismerhesse intézményünk Pedagógiai programját, házirendjét.
- Érdemi rendszeres tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről,
tanulmányi előmeneteléről, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.
- Az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vehessen a
foglalkozásokon.
- Kezdeményezhesse a szülői munkaközösség létrehozását és közreműködhessen
annak tevékenységében.
- Személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint részt
vehessen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
43
1.7. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének
lehetőségei
"A gyereknek joga van demokratikus szervezetet létrehozni jogai tiszteletben
tartása és érdekei védelme céljából."
(A gyerekek alapvető jogainak és szükségleteinek chartája)
Az iskolai önkormányzati munka az iskola fejlettségének, közösségi állapotának
kifejezője. Jelenti az állampolgári jogok gyakorlását, valamennyi pedagógus és tanuló
érdekeinek kifejeződését, s az iskola különböző közösségeinek szervező, önszervező,
egyénre irányuló, átfogó tevékenységét.
A tanulói "jogosítványokat" a tanulók és a nevelőtestület megegyezése alapján a tanulók
és a nevelők közös testülete, az önkormányzati tanács gyakorolja.
Az önkormányzat szervezeti felépítése
Tagjai:
- az iskola tanulói, tanulóközösségei,
- az iskola nevelői,
- a patronáló szülők.
Területei:
- ügyelet,
- kulturális tevékenység,
- a szabadidő szervezése,
- tanulmányi versenyek.
Diáktanács:
- az osztályokat képviselő tanulók,
- segítő tanárok.
A diákönkormányzatot pedagógus segíti székhelyünkön és tagintézményünkben is. Az
önkormányzati tevékenységért az igazgató, az iskolavezetés és a nevelőtestület egyaránt
felelős.
44
A diákönkormányzat
- Ellátja a tanulói érdekképviseletet. Segíti, hogy a gyerekek jogaikat a közösségi
fórumokon gyakorolhassák.
- Lehetőséget ad egy sokszínű tevékenységi struktúra megteremtésére.
- Megszervezi az évfolyam és iskolai szintű rendezvényeket.
- Önálló szerepeket biztosít a közösség tagjainak.
- Kidolgozza a különböző iskolai és iskolán kívüli közösségek kapcsolatainak
tartalmát, eljárásait és módszereit.
- Módot ad arra is, hogy vezetői feladatokat gyakorolhassanak tanulóink.
A tanulók jogai az intézmény döntési folyamatában. Részvételük és jogaik gyakorlása
(DÖK)
Jogaik
- Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat
minden kérdésről.
- Személyesen vagy képviselői útján (a jogszabályban meghatározottak szerint) részt
vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
- Közösségi akciókat, iskolai versenyeket, szemléket, pályázatok meghirdetése,
szervezésének segítése,
- Részt vehet az iskolai szabadidős tevékenységek kialakításában, művészeti,
sportkörök létrehozását kezdeményezheti.
- Véleménye lehet a tanítás nélküli munkanapok felhasználásában, a Móra-hét,
Petőfi-napok, és a DÖK-nap programjainak kialakításában.
- Részt vehet az iskolai kirándulások, az iskolai ügyelet szervezésében.
- Véleményt mondhat a jutalmazás, kitüntetés kérdésekben.
- Az iskolarádió, iskolaújság működési elvét meghatározhatja, a végzett munkát
értékelheti.
- Részt vehet a tanulói szabályzatok kialakításában.
- Megfogalmazhatja az önkormányzati tanács hatáskörének működési elvét.
- Tisztségviselőket választhat, beszámoltathatja őket.
- Megfogalmazhatja igényeit, kívánságait az iskola belső életével, a tanítással, a
tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatban.
- Javaslatot tehet a hibás eljárások korrigálására.
45
- Véleményezheti a dicséreteket és elmarasztalásokat.
Véleményezi:
- a Szervezeti és Működési Szabályzatot,
- az iskolai házirendet,
- a szociális juttatások elosztási elveit annak meghatározása előtt,
- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználását.
Az önkormányzati tanács rendszeresen, meghatározott időközönként beszámol a végzett
munkáról.
A szülők részvétele az iskola életében
A legfontosabb nevelőtárs a szülő. Pedagógiai munkánk eredményessége nagymértékben
függ attól, hogy milyen kontaktust tudunk kialakítani a ránk bízott gyermekek szüleivel. A
pedagógusok és a szülők viszonya legyen az egyenrangú nevelőtársak felelős kapcsolata.
A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet
kell teremtenünk a közös cél érdekében.
Iskolánk gondot fordít arra, hogy a szülők időben informálódjanak intézményünk életéről,
működéséről. Ennek érdekében tájékoztatjuk a szülőket iskolánk nevelési céljairól,
feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Ugyanakkor mindezekről összegyűjtjük a
szülők véleményét, és ezekkel összhangban tervezzük a további feladatokat. Alkalmat
biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és
segítői lehessenek.
Szülői részvételi és képviseleti fórumaink:
- a szülői munkaközösségek,
- alapítványaink kuratóriumai.
Szülői munkaközösség
Iskolánkban a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük
teljesítése érdekében munkaközösséget hoztak létre. Ez a fórum jár el az iskola
valamennyi szülőjének képviseletében.
A szülői munkaközösség kezdeményezési, javaslattevő és véleményezési jogköre által
részesévé válik az iskolánkban folyó munkának. E fórum intézményünk megalakulása óta
működik, és hatékonyan segíti a pedagógusok tevékenységét.
46
Az osztályok szülőközösségei rendszeresen részt vesznek, segítséget nyújtanak a
gyermekközösség szervezett életének programjaiban. Élettapasztalatuk és szakirányú
szakmai műveltségük még értékesebbé teszi a tanítási órán kívüli tevékenységeket. Évről
évre segítséget nyújtanak az osztálykirándulások, nyári táborozások szervezésében.
A közös iskolai ünnepi előkészületek alkalmával a szülők és a nevelők jobban
megismerhetik egymást, iskolánkat. A szülők segítenek a társadalmi munkákban, az iskola
felszerelésének kiegészítésében, az iskola szebbé, otthonosabbá tételében.
Az Örökösföld Tanulóiért Alapítvány és a Tettrekész alapítvány a gyerekekért
Céljaikat az alapító okiratokban rögzítették.
Az alapítványok tőkéjét a kuratóriumok kezelik.
A közvetlen információcsere formái a szülők és az iskola között
Az iskolai nevelés csak a családdal együtt teljes, ezért a szülőkkel maximális
együttműködésre törekszünk, megpróbálunk minden segítséget megadni a gyermekük
helyes neveléséhez.
A pedagógus kötelessége a szülőkkel való kapcsolattartásban
- A szülőket és a tanulókat rendszeresen tájékoztassa az őket érintő kérdésekről,
figyelmeztesse a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének
elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
- Érdemi választ adjon a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire.
- Együttgondolkodjon a gyermekek nevelésében (az otthoni tanulás irányítása,
ellenőrzése, a szabadidő hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés stb.).
- A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatoljon a tanulónak
és szüleinek/gondviselőjének.
A szülők és nevelők együttműködésének hagyományos szóbeli formái iskolánkban
A szülői értekezlet lehetőséget ad arra, hogy a szülő információt kapjon iskolánk életéről
és/vagy beleszóljon abba.
Leggyakoribb formái:
- tájékoztató, információs jellegű,
- vitajellegű.
47
Feladata:
a szülők és a nevelők közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az
iskola igazgatójának.
Témái lehetnek:
- tanulmányi kérdések,
- az osztály magatartása,
- az iskola házirendjének megbeszélése,
- közös programok szervezése,
- osztálykirándulások előkészítése,
- tájékoztatás a pályaválasztásról, diákkörökről, szakkörökről, táborozási
lehetőségekről,
- kapcsolatteremtés iskola – szülő, szülő – szülő között.
Fajtái lehetnek:
- az iskola munkatervében ütemezett szülői értekezletek, évente kétszer,
- "réteg" szülői értekezletek (a leendő első osztályosok, a nyolcadikosok, a táborozó
gyerekek stb. szüleinek).
A fogadóóra célja, hogy a szülők közvetlen információt kapjanak gyermekük tanulmányi
előmeneteléről, magatartásának alakulásáról.
Lehetőség a tanárok számára, hogy egyénileg párbeszédet, konzultációt folytassanak a
szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra.
A nyílt óra/nap lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülőket az iskolai nevelő munka
tényleges támogatására megnyerjük. Jó, ha tisztában vannak a tanuló egésznapi
terhelésével, ezért érdemes nyílt nap/órákat tartani a napközis, illetve az iskolaotthonos
foglalkozásokon is. Így bepillantást nyerhetnek iskolánk nevelő-oktató munkájába, a
tanítási órákba, tájékozódhatnak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai
életéről. Különösen fontos ez az első osztályos gyermekek szüleinek.
48
A szülők tájékoztatásának iskolánkban kialakult írásbeli formái:
- üzenő, tájékoztató füzet, ellenőrző könyv,
- iskolai hirdetőtábla,
- tájékoztató szórólapok,
- iskolai kiadványok,
- média,
- levél (ajánlott),
- székhelyi és tagiskolai honlap.
- digitális osztálynapló
Nevelésünk és oktatásunk során a szülő és az iskola kapcsolatában elsődleges célunk a
gyermek testi-lelki fejlesztése, jelene és jövője. Közösen valljuk, hogy a gyermek érdeke
megelőz minden más érdeket.
Hogyan segíthetünk a szülőknek az iskolaválasztásban?
Eljuttatjuk az iskolánkat bemutató kiadványainkat az iskola vonzáskörzetében működő
óvodákba.
Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket nevelő - oktató munkánk sokszínűségéről.
Bemutatjuk nyílt tanítási napon azokat a pedagógusokat, akikre a szülők gyerekeiket
bízzák.
A leendő elsősök látogatást tesznek iskolánkban, tagintézményünkben, s itt
megismerkedhetnek majdani környezetükkel, tanítójukkal. Székhelyünkön az
Aranykapu-program, a tagiskolában Játékvár program segíti a választást.
Óvodásoknak szervezett vetélkedőkön, játékos foglalkozásokon ismertetjük meg
iskolánkat, tagintézményünket.
Hogyan segíthetjük a szülőket gyermekük helyes pályaválasztásában?
Pályaválasztási tanácsok szülői értekezleteken.
A 8. évfolyamosok pályaválasztási szülői értekezletén.
Érdeklődés-, irányultságvizsgálat a 7. évfolyam tanulói körében, és ennek közös
értékelése a szülőkkel.
Pályaorientáció az osztályfőnöki órákon.
Kiadványok, szórólapok eljuttatása a szülőknek.
Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskolai közéletbe?
49
A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti:
az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét székhelyünkön,
az idegen nyelv megválasztását lehetőségeinken belül,
a képesség-kibontakoztató felkészítést,
a logopédus, mentálhigiénés szakember, iskolapszichológus segítségét,
a napköziotthonos ellátást, a tanulószobai lehetőségeket,
az étkezési térítési díj csökkentését,
a nem kötelező tanítási órán kívüli foglalkozások szervezését.
A szülő az alábbi módon segítheti nevelési – oktatási folyamatunkat
alapítványaink támogatásában,
az iskola eszközparkjának gazdagításában,
az iskola esztétikai arculatának kialakításában,
a diákönkormányzat, a DSE segítésében,
a turisztikai feltételek javításában (pl. kirándulás).
Formái:
pénzadomány,
tárgyi támogatás,
szellemi és társadalmi munka.
Az iskola belső kommunikációs rendszere
Nevelőtestületünk szervezetei
Azok az iskolánkban működő szakmai munkaközösségek, melyek tevékenységét a
Nemzeti Köznevelési törvény és az iskolai SZMSZ határozza meg.
Az iskolánkban működő ideiglenes közösségek eseti feladatok megoldására:
a nagyszabású versenyeket előkészítő, szervező közösségek,
(Kincskereső prózamondó verseny, Móra-kupa, Móra-matek verseny,
Aprók meséi és a Petőfi-napok rendezvényei stb.),
műsorok szervezését vállaló közösségek,
- a Föld napja, az egészségvédelmi hét és az Öko-hét rendezvényeit
vállaló közösség,
a Pedagógiai program megírására és a helyi tantervek adaptálására
létrejött közösségek.
50
Iskolánkban kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert
(eljárásrendet) alakítottunk ki, amely szervezett és hatékony.
Az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú formában történik.
Az intézmény minden dolgozója számára biztosított a munkájukhoz szükséges
információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.
Szóbeli információ-áramlás
- Iskolavezetői értekezletek és kibővített vezetői értekezletek.
- Munkaközösség-vezetői megbeszélések.
- Szakmai munkaközösségi értekezletek.
- Nevelőtestületi munkaértekezletek.
- Szakmai csoportok megbeszélései.
- Osztályozó értekezletek.
- Félévi és év végi osztályozó értekezletek.
- Tanévnyitó és tanévzáró értekezletek.
Írásbeli információ-áramlás
- Iskolai éves munkaterv és munkaközösségi munkatervek.
- Az iskola pedagógiai munkájával kapcsolatos írásos előterjesztések.
- Az intézményvezető tanév végi beszámolója.
- Információs faliújság.
- Évfolyamfüzetek.
- Honlap és e-mail.
A felnőttek és a gyerekek közötti kapcsolattartás
- Az aulában elhelyezett falitáblák, melyeken a gyerekeknek szánt felhívások,
hirdetések, pályázatok, programok, versenyek eredményei jelennek meg.
- Az osztályokban elhelyezett faliújságok az osztályközösségek mindennapi életével
foglalkoznak, aktualitásokat tartalmaznak.
- Iskolarádió
- Honlap, e-mail
- Petőfi Hírmondó.
51
A település és iskolánk kapcsolata
Rendszeres és aktív résztvevői vagyunk a városi és városkörnyéki kulturális és
sportversenyeknek, tanulmányi versenyeknek.
- A város iskolái által meghirdetett, a névadókhoz kapcsolódó rendezvénysorozatok.
- Megyei magyar és angol nyelvű drámafesztiválok.
- Városi és megyei szervezésű sportversenyek.
- Rendhagyó történelemóra a Polgármesteri Hivatalban
- Városi és megyei szervezésű tanulmányi, tantárgyi versenyek.
- Iskolánk megrendezi évenként a Móra-hét és a Petőfi-napok versenyeit a város és a
megye tanulói számára.
- A székhelyiskola és a tagintézmény diákszervezeteinek kapcsolattartása.
- Osztályaink, irodalmi szakköröseink, néptáncosaink műsort adnak
gyermekotthonban, szociális otthonban, a környék óvodáiban, a borbányai
művelődési házban.
- Iskolánk sok tanulója rendelkezik színház- és hangversenybérlettel.
Az iskolánk külső kapcsolatai
Az intézmény Pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a
külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.
Iskolánk tevékenységét, nevelő - oktató munkáját sokoldalúan támogatják a
közművelődési és közoktatási intézmények, szervezetek.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ segíti pedagógiai, szakmai munkánkat.
A tanulók beiskolázását, továbbtanulását segítő kapcsolatok:
- Nyíregyháza óvodái, alap- és középfokú oktatási intézményei,
- Gyermekjóléti Központ,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi
Tagintézménye,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat
A nevelőtestület szakmai továbbképzését, önképzését segítő kapcsolatok:
- Nyíregyházi Főiskola,
- Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ,
szakmai előadások felkérése,
továbbképzések, előadások szervezése,
együttműködés a szaktanácsadókkal,
52
vetélkedők, tanulmányi versenyek szervezése,
pályázatok.
- Nyíregyháza város általános iskoláival, óvodáival kialakított kapcsolatok:
szakmai, nyílt tanítási napok szervezése,
módszertani előadások,
tanulmányi, sport, kulturális versenyek szervezése, lebonyolítása.
- A közművelődést segítő kapcsolatok:
Garabonciás Művészeti Iskola,
Mandala Dalszínház,
Muzsika Zeneiskola,
Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár,
Móricz Zsigmond Színház,
Jósa András Múzeum és Sóstói Falumúzeum,
Váci Mihály Megyei Városi Művelődési Központ,
Vikár Sándor Zeneiskola
Borbánya Művelődési Ház.
Partnereink bevonásával azonosítjuk az intézményi működés szempontjából
kulcsfontosságú sikertényezőket.
A kétévente elvégzett elégedettségi vizsgálatainkat elvégezzük közvetlen és közvetett
partnereink körében is.
53
1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységünk helyi rendje
1.8.1. Esélyegyenlőség biztosítása
A tanulóink érdekeinek, a társadalmi szolidaritás alapelvének megfelelően, továbbá a
közösségek minőségi fejlődésének érdekében minden gyermek számára biztosítjuk azt a
nevelési-oktatási formát, amely legmegfelelőbben szolgálja személyes fejlődését. A
kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő
információkkal és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.
A társadalomban meglévő egyenlőtlenségek enyhítésének, a különböző képességű és
eltérő szociális helyzettel rendelkező tanulóink esélylehetőségeinek növelése érdekében a
következő alapelveket tartjuk kiemelten fontosnak:
- a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elvét,
- az emberi méltóság tiszteletben tartását,
- a szolidaritás erősítését,
- méltányosságot, rugalmasságot.
Esélyegyenlőség biztosításának célcsoportjai
Az esélyegyelőség biztosítása – különös tekintettel – a következő célcsoportokra terjed ki:
- a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra, akik sajátos tulajdonságuk, helyzetük, állapotuk
miatt az átlagostól eltérő foglalkozást, figyelmet, speciális szakértelmet, eszközöket
igényelnek:
- a különleges bánásmódot igénylő tanulókra, akik
- sajátos nevelési igényűek,
- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők,
- kiemelten tehetségesek.
- a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.
A célcsoportok között átfedések is előfordulhatnak, ezért körültekintően járunk el
esélyteremtésük és fejlődésük érdekében.
Az esélyteremtést az alábbi területeken valósítjuk meg:
- a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünkben,
- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeinkkel,
- az integrált neveléssel,
- az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítéssel/programmal.
E tevékenységek megvalósítását intézményünk Esélyegyenlőséget biztosító
intézkedésével összhangban végezzük.
54
1.8.1.1. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége
Intézményünk speciális gyermekvédelmi feladatokat lát el. A gyermekvédelem területén
preventív és korrekciós tevékenységet végzünk.
Ebben a munkában részt vesz valamennyi nevelő, különösen kiemelt feladatot lát el az
osztályfőnök, koordináló tevékenységet pedig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végez.
A preventív és korrekciós tevékenységünk kiterjed a
- tanulási nehézséggel,
- magatartási zavarokkal küzdő,
- hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.
Valamennyi nevelő feladata
- Ha a tanórán vagy tanórán túl bármilyen rendellenességet, zavart tapasztal
tanítványainál, jelezze az osztályfőnöknek.
- A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat egyéni foglalkozással, differenciált
óravezetéssel vagy egyéb módon segítse.
- A fejlődési folyamatot nyomon kövesse.
- Ha szükséges, lépjen kapcsolatba az iskolánk logopédusával,
pszichológusával, gyógypedagógusával.
- A megszerzett információkat bizalmasan őrizze a törvényi előírásoknak
megfelelően (titoktartás).
Az osztályfőnök feladata
- A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felmérése.
- Családlátogatás, a mikrokörnyezet felmérése, konzultáció a
szülőkkel/gondozóval.
- Környezettanulmány készítése.
- Az ártalmak forrásainak feltárása.
- Kapcsolattartás az osztályát tanító valamennyi nevelővel.
- A problémák megbeszélése osztályával ill. az egyes tanulókkal.
- Preventív és korrekciós tevékenység.
- Kapcsolattartás a gyermekjólét és szociális intézményekkel.
- Habilitációs, rehabilitációs lap vezetése.
55
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata
- Ismerje a szükséges jogszabályokat.
- Tájékoztassa a szülőket, pedagógusokat és tanulókat azokról a lehetőségekről,
személyekről, intézményekről, ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.
- Dolgozzon ki a nevelők, osztályfőnökök észrevételei, tapasztalatai alapján stratégiát.
- Döntsön a szülőkkel és az osztályfőnökkel közösen a tennivalókról:
− a gyerekre,
− a tanuló kortársaira,
− a családjára,
− a családi környezetére vonatkozóan.
- Tartson kapcsolatot:
− a kormányhivatallal,
− a polgármesteri hivatallal,
− a gyermekjóléti szolgálattal,
− a családsegítő központtal,
− a szakszolgálatokkal,
− a gyermekorvossal, a védőnővel
− az iskolai pszichológussal, logopédussal,
− a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,
alapítványokkal.
- Szervezzen előadásokat.
- Tartsa nyilván a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.
- Értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot, ha a szülő elmulasztja teljesíteni
gyermeknevelési kötelességét, s ez által veszélyezteti gyermeke fejlődését.
Preventív, megelőző tevékenységünk
Alapelveinkkel összhangban elfogadjuk a másságot, ami elengedhetetlen feltétele
megelőző, segítő munkánknak.
Gyermekvédelmi stratégiánk, mely valamennyiünkre nézve kötelező:
- ismerjük meg tanulóinkat, a rájuk ható környezeti hatásokat, tényezőket,
- adjunk konstruktív életvezetési mintát tanítványainknak,
- előzzük meg segítő magatartásunkkal a konfliktusok, lelki sérülések tartóssá válását,
56
- csökkentsük a tanulók indulási hátrányait differenciált oktatás és képességfejlesztés
biztosításával,
- segítsük tanulóinkat továbbtanulásukban, a pályaválasztásban,
- szervezzünk egészségvédelmi, mentálhigiénés illetve a szenvedélybetegség
kialakulását megelőző programokat,
- tartsuk fontosnak a családi életre való felkészítést,
- járjunk el a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében.
Preventív tevékenységünk során figyelemmel kísérjük, és pozitív irányba befolyásoljuk
tanulóinkat.
Fontosnak tartjuk:
- a szülőkkel való együttműködést,
- a tanulóinkkal a kapcsolattartást,
- a kortárs-csoportok figyelemmel kísérését,
- a gyermekek és a felnőttek viszonyának követését.
Korrekciós tevékenységünk
A preventív gyermekvédelmen túl intézményünk keretein belül a következő korrekciós
tevékenységeket végezzük:
- gondozó nevelés
Ez a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre és családjukra terjed ki. Munkánk a
szülői magatartás befolyásolását is célozza.
- pótló nevelés
A hátrányos és veszélyeztető környezeti hatás következményeként a gyerekek
szocializációja, személyiségfejlődése lelassul. Ezért valamennyi nevelő feladata a
társadalmi együttéléshez szükséges ismeretek, szokások elsajátíttatása. Ez
természetesen csak közösségben valósítható meg. Legfontosabb teendőnk a gyereket
megnyerni, s csak utána formálni.
- korrigáló nevelés
Pozitív mintával szembesítjük a gyermek viselkedését, megtapasztaltatjuk a
viselkedésmódok következményeit.
Játékban, szituációs gyakorlatokban, sajátíttatjuk el a kívánt magatartásformákat,
gyakoroltatjuk a szabályok betartását.
57
- helyettesítő nevelés
Ennek során a sérült gyermek számára vonzó, társadalmilag értékelt modellt nyújtunk.
Sikerként könyveljük el, ha a prevenciós és korrekciós munkánk eredményeként
javul a gyermekek eddigi életfelfogása, viselkedése, kinyílnak, érzelmileg fejlődnek.
Nem alakul ki bennük függőség (játék, számítógépes, káros szenvedélyek).
1.8.1.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink
A családi életfeltételek jelentős mértékben befolyásolják a felnövekvő gyermek biológiai
fejlődését.
A család a gyermek érzelmi és értelmi szocializációjának kiindulópontja. Itt alakulnak ki a
gyermek későbbi magatartásának alapvető meghatározói, amelyek őt a felnőtté válás útján
vezetik.
A családi szocializáció alakítja ki a gyermek belső világát, képességét, tudását,
iskolakészültségét, iskolához való viszonyát és alapvető beállítottságát mindahhoz, amit
az iskola képvisel, és amit az iskolázás révén el lehet érni.
A család kulturális szintje, légköre a domináns tényező a gyermek iskolai tanulmányi
eredményessége szempontjából.
A családi környezet és az iskola világa egy időben, egymás hatásait gyengítve vagy
felerősítve együttesen hozzák létre a gyermek szocializációját.
Az adottság és a szűkebb környezet adta egyenlőtlenségek korrigálására, enyhítésére a
következő feltételeket kell biztosítanunk:
- olyan tartalmi szabályozást – a helyi tantervben -, amely lehetővé teszi, hogy a
teljesítményi kritériumok eléréséhez eltérő utak álljanak rendelkezésre,
- a sokoldalú, nyitott, speciális feladatokat ellátó nevelők képzését,
- az iskolai esélyteremtő differenciálási eljárásokat a gyermekekre szabottan kell
alkalmaznunk,
- méltányos oktatási környezet biztosításával csökkentsük az eltérő társadalmi
rétegekből, családi közösségekből, különböző késztetésekkel és ambíciókkal
induló gyerekek esélykülönbségeit.
58
Céljaink
- Előzzük meg az iskolában jelentkező / kialakuló hátrányos helyzetet.
- Biztosítsuk a kulcskompetenciák fejlődését, kiemelten a szociális és életvitel
kompetenciát.
- Csökkentsük az eltérő társadalmi rétegekből, családi közösségekből, különböző
késztetésekkel és ambíciókkal induló gyerekek esélykülönbségeit.
- Kövessük nyomon a HH/ HHH-s tanulók középiskolai továbbtanulását.
Feladataink
- A gyermeki személyiség árnyaltabb megismerése. A hátrányt kiváltó okok
felderítése.
- Az individuális és általános hátrányok csökkentésére egyéni bánásmód biztosítása.
- A változó viszonyokhoz, egyedi helyzetekhez való alkalmazkodás fejlesztése.
- Konkrét problémákhoz konkrét segítség nyújtása.
- Kedvező iskolai körülmények biztosítása tanulóink számára.
Az 1-4. évfolyamos gyermekeknek a tanítást és a tanulást egyesítő egész napos
szervezeti forma, az 5-8. évfolyamon a napköziotthon, illetve a tanulószoba
biztosítása.
- A tananyag differenciálására épülő tanulás – szervezési eljárások biztosítása.
- Mentálhigiénikussal illetve az iskolapszichológussal egyéni illetve csoportos
foglalkozások tartása.
- A szociális kompetenciák fejlesztése drámapedagógussal.
A szociális hátrányok csökkentését szolgálják
Iskolai kapcsolattartási formáink
Szülői értekezletek során a szülők általános tájékoztatást kapnak
- a szociális juttatásokról:
- diákétkeztetésről,
- tankönyvtámogatás lehetőségeiről, igénylésének módjairól, feltételeiről,
- a térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatásokról:
- fejlesztő foglalkozásokról,
- felzárkóztató órákról,
- napköziotthonról,
- tanulószobáról,
59
- iskolai könyvtárról,
- az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használatáról,
- a szakszolgálatok munkájáról.
A családlátogatás teszi lehetővé a szociokulturális környezet, a család művelődési
lehetőségeinek felmérését; az egyéni, sajátos problémák feltárását, orvoslásának módjait
és lehetőségeit is.
Fogadóórákon lehetőség nyílik a szülők és nevelők együttes gondolkodására.
Segítséget nyújtó szervezetek
Esélyteremtő programokban – ösztöndíj programban – való részvétel.
Az SZMK javaslattevő és véleményezési jogköre által nyújt segítséget az iskola keretein
belül, pl.: meghatározhatja a nem ingyenes szolgáltatásokhoz kérhető legmagasabb
összeget, a differenciálás elveit.
Az Örökösföld Tanulóiért Alapítványunk, a Tettrekész Alapítvány a Gyerekekért, a Móra
Tehetségekért Alapítvány évek óta segíti a rászoruló gyermekeket.
A Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti Központ – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
az osztályfőnök kezdeményezésére felveszi a kapcsolatot e szolgálat munkatársaival
annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben
részesüljenek.
A hátrányok enyhítését szolgáló szervezeti formák és tevékenységek iskolánk
szocializációs folyamatában
- A tanítási órák a differenciált tanulásszervezéssel az egyéni képességek fejlesztését
szolgálják.
- Iskolánk tantárgyi hagyományrendszerével az esélylehetőségek javulását szolgálja.
Szűkebb, tágabb környezetünk kultúráját közvetíti és a szabadidő eltöltésének,
mintaadásának lehetőségeit, módját is hordozza.
- Azok a tanulók, akik lassabban haladnak a tanulásban vagy lemaradnak
valamilyen ok miatt, korrekciós foglalkozásokon vesznek részt. E foglalkozások
léte elsősorban eszköztudás - jellegű, tehát a tanulást segítő kultúrtechnikák és a
kommunikációs képességek körében indokolt (fejlesztő foglalkozások, logopédiai
foglalkozások, tantárgyi korrepetálások).
60
- A kompenzálás során a hátrányos helyzetnek a tanulás-szempontú feloldása,
javítása történik. Mindezek egyszerre szolgálják a szociális, illetve kulturális
eredetű hátrányos helyzet javítását.
- Kompenzáló munkánkban iskolai könyvtárunk, napközi otthonos és tanulószobai
foglalkozásaink fontos szerepet töltenek be.
- Különös gondot fordítunk arra, hogy hátrányos helyzetű tanulóinkat bevonjuk
szakköri foglalkozásainkba, ahol az érdeklődésnek, képességnek megfelelően a
tehetséggondozást végezzük.
- E kompenzáló programjainkkal a tanulás iránti motiváció kialakítását, a tanulás
fontosságának felismertetését, tanulási szokásaik kialakítását segítjük.
- Segítjük őket abban, hogy részt vehessenek a nem ingyenes kirándulásainkon,
nyári táborozásainkon.
Alapítványaink lehetőség szerint a táborozási költségek egy részét átvállalják a
szülőktől. A szaktáboraink az évközi szakköri tevékenységet folytatva a képesség- és
tehetséggondozást nyáron is biztosítják.
Prevenciós munkánk a tanulók körében
- Az egészséges életmódra nevelés, a családi életre felkészítés az osztályfőnöki és
biológiaórákon történik. Célunk, hogy az így szerzett ismeretek, az így megismert
értékek követendő példaként épüljenek be tanulóink személyiségébe.
- A drog- és bűnmegelőzési programjaink is a megelőzést szolgálják (a rendkívüli
osztályfőnöki órákon meghívott előadókkal illetve külső helyszínen).
A pályaválasztás előkészítése
A pályaorientáció valamennyi nevelő feladata.
Az osztálytanítók és osztályfőnökök figyelemmel kísérik tanítványaik kíváncsiságát,
érdeklődését. Az egyéni képességek, helyzetek figyelembevételével – a szülőkkel
együttműködve – javaslatot tesznek a gyermek fejlesztését szolgáló foglalkozásokra
(fejlesztő csoportok, tehetséggondozó szakkörök). Nevelőink a pályaismeret és önismeret
kibontakoztatására nagy hangsúlyt helyeznek a megfelelő továbbtanulás és pályaválasztás
érdekében.
Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha eljárásaink, szolgáltatásaink, az
iskolai környezet, segítő szervezeteink biztosítják tanulóink részére, hogy
megkapjanak minden segítséget szociális hátrányaik leküzdéséhez, ha szociális
61
helyzetük miatt nem kerülnek ki a családból, ha szociális hátrányuk miatt nem
sodródnak ki a többségi oktatásból.
1.8.1.3. Integrált nevelés
Az esélyegyenlőségek enyhítését szolgálja a sajátos nevelési igényű gyermekek
integrációja.
A tanulás nemcsak a társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem interakciókban
megtapasztalt biztonság, kölcsönösség, harmónia az elfogadás és elfogadottság
élményének megtanulása, a sokféle ember sokféle módon történő együttélése.
A különbözőség az emberi lét megnyilvánulásának természetes állapota. A tanulók eltérő
szociális környezete, családi háttere, a különféle kultúrák, vallások, értékrendek, a más-
más szintű képességek, kompetenciák vagy ezek hiánya, a különleges nevelési, gondozási
igények teremtik meg a tapasztalati tanulás és az egymástól tanulás alapját.
Az integrált nevelés kompetenciaorientált szemléletet helyezi előtérbe, a sokféleség
pedagógiája, vagyis pedagógia mindenki számára.
Az integráció egyben eszköze is a másság elfogadtatásának, az előítéletektől mentes
gondoskodás, segítségnyújtás, az önellátás, öntevékenység, függetlenség
megtapasztalásának. Az ép gyermekek megtanulják megérteni, hogy mit jelent
előítéleteknek kitéve, akadályozottan élni.
A sérült, más kultúrán nevelkedett gyermek megtanul másságával együtt élni anélkül,
hogy megbélyegezetté válna.
Az integráció a különleges bánásmódot igénylő gyermeket figyelembevevő nevelési-
oktatási környezetet feltételez. Az elfogadás csak az alapja annak, hogy másságukat
ismerve egyenrangú társként éljünk.
Az eredményes együttneveléshez iskolánknak át kell alakulnia, inkluzívvá, befogadóvá
kell válnia. Igazodnunk kell minden egyes gyermek nevelési szükségletéhez, szociális,
nevelési és oktatási szempontból.
Céljaink
- Csökkenjenek a tanulóink sajátos helyzetéből eredő hátrányok.
- Akadályozzuk meg az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének
megfelelően társadalmi leszakadásukat a nevelés-oktatás eszközeivel.
62
Feladataink
- Támogassuk a sajátos nevelési igényű tanulók beiskolázását.
- Ügyeljünk az sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekhez viszonyított
arányának, létszámának megállapítására.
- Vegyük figyelembe a tanulók speciális igényeit optimális fejlődésük
biztosításához.
- Olyan pedagógiai környezetet teremtsünk, mely figyelembe veszi az egyéni
sajátosságokat, differenciákat. Teret adjunk a gyermekek aktivitásának,
kooperációra, csoportmunkára építsünk. Továbbá az építő, fejlesztő értékelésre
törekedjünk.
- A szakértői bizottság véleményében foglalt fejlesztési javaslatokból kiinduló
fejlesztési tervet készítsünk.
- Egyéni illetve csoportos fejlesztő habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásban
részesítsük a sajátos nevelési igényű gyermekeket.
- Az Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi
Tagintézményével, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs
Bizottsággal további együttműködést tartsunk fenn.
- Az intézményünkben működő speciális munkacsoportok – (R)Ész-elem
munkaközösség, IPR munkacsoport – tovább működtetjük, az együttműködésüket
fenntartjuk.
Integrációs stratégiánk
Beiskolázási terv
- Folyamatos, élő kapcsolatot tartunk a környékbeli óvodákkal,
óvodapedagógusokkal, akik tájékoztatnak a különleges gondozási igényű
gyermekekről. Csoportlátogatáson, bemutató foglalkozáson, nyílt napokon
megismerkedünk ezekkel az óvodásokkal.
- A beiratkozás előtti szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket integrációs
célkitűzéseinkről, lehetőségeinkről.
- Nyílt napokat tartunk, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a szülők betekintést
nyerjenek az iskolában folyó munkába.
- Beiratkozás után felvesszük a kapcsolatot a gyermek családjával, a gyermek
fejlesztését addig irányító szakemberrel.
63
- Körültekintően járunk el az osztályba sorolásuk terén.
- Folyamatosan figyelemmel kísérjük lakókörzetünk demográfiai adatainak
tendenciáját, a beiskolázási körzethatárok módosulását, integrációs feltételeink
fejlődését. Ezek ismeretében évente felülvizsgáljuk iskolai integrációs
lehetőségeinket, felkészülünk a körzetünkben élő különleges gondozást igénylő
gyermekek fogadására.
Szervezetfejlesztési terv
Csoport- vagy osztálytársak, iskolaközösség
Az integrálandó gyermek személyisége könnyítheti, illetve nehezítheti az integráció
összetett folyamatát. Könnyíti a beilleszkedést a nyitottabb személyiség, a másokkal
könnyebben kapcsolatot teremtő gyermek.
A fogyatékkal élő gyermekek esetében nincs feltétlen kapcsolat a fogyatékosság mértéke
és az együttnevelhetőség között.
A mozgás- és érzékszervi és pszichés fejlődési zavarral küzdő fogyatékkal élők
együttnevelése esetén meg kell ismertetni a tanulókkal a fogyatékosság mibenlétét.
Minél fiatalabbak a gyermekek, annál természetesebben fogadják a tőlük valamiben
különböző társakat. Idősebb tanulóknál sem jelent gondot a másság elfogadása különösen,
ha pedagógusaiktól, szüleiktől kellő információt kapnak. A csoport- és osztálytársak
személyisége gazdagodik, ha fogyatékkal élő társuk van. Megismerik erősségeit, amit
korábban nem is feltételeztek. Megtanulják a segítségnyújtás lehetőségeit, azok helyes
mértékét.
A fogadó pedagógus feladata
- Ismerje az egyéni képességekhez igazodó módszereket.
- Együttműködjön a szülőkkel, gyermekcsoportokkal, szakszolgálatokkal.
- Ismerje meg fogadja el az iskolában jelenlévő kultúrákat.
- Nyújtson információt a következő iskolafokon tanító nevelők számár.
- Kövesse a tanuló életének alakulását.
A gyógypedagógus feladata
- Tájékozódjon az iskola anyagi lehetőségeiről, személyi ellátottságáról, arról, hogy
adott esetben mire tudja/kívánja fordítani a megemelt normatív támogatást.
- Ismerkedjen meg a fogadó pedagógussal, gyermekcsoporttal, szülőkkel.
64
- Tájékoztatást adjon a gyermek erős és gyenge oldalairól, a szülőktől várható
segítségről, a maga segítő szerepéről.
- Hívja fel a figyelmet a beszerezhető szakirodalomra.
- Tájékoztatást adjon az iskola többi pedagógusának.
- Rendszeresen hospitáljon az adott osztályban.
- Folyamatosan konzultáljon a pedagógussal, a szülővel, nyomon kövesse a gyermek
fejlődését.
- Közvetlenül foglalkozzon a gyermekkel.
- Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban részt vevő más szakemberek
munkáját.
Az iskolapszichológus feladata
- Pszichometriai tevékenységet végezzen.
- Közvetlenül foglalkozzon a gyerekekkel vagy gyerekcsoporttal, azaz korrekciós,
tanácsadási vagy terápiás tevékenységet végezzen.
- Hospitáljon, mely során figyelje meg a pedagógusok és a diákok közös munkáját,
együttműködését.
- Tartson csoportfoglalkozásokat.
- Iskolánkat szervezetpszichológiai szempontból segítse.
A pszichoterápiás tevékenységhez a szupervíziót Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézménye biztosítja.
Együttműködés – partnerségi kapcsolatok kiépítése
- Kapcsolataink alapját legfontosabb partnereink, a tanulók képezik.
Megsegítésüknek sokszínű helyzetleíráshoz kell illeszkednie, mindenkinél külön –
külön mérlegelve az eljárásokat, mert egyénenként mást-mást jelent az azonos
eredmény/eredménytelenség.
- Kapcsolataink a szülői házzal:
- iskolán kívüli kapcsolataink közül legfontosabb a szülői háttér, a család
megismerése, megnyerése az együttnevelés érdekében.
- rendkívül fontos szerepet játszik a szülő a beilleszkedési folyamat
sikerességében: ha
napi kapcsolatot tart a nevelőkkel,
információt nyújt a pedagógusoknak,
65
segít megoldani a problémákat,
a gyermeket önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzi, szoktatja.
- Sajátos igényekhez illeszkedő, egyéni képességek kibontakoztatását segítő
együttműködési terveket készítünk a Gyermekjóléti Központtal és a
szakszolgálatokkal, egyházakkal, alapítványokkal, más közoktatási és kulturális
intézményekkel, kisebbségi önkormányzattal.
Elvárható eredmények
Iskolánktól
Integrációnk akkor sikeres, ha
- iskolánkra a nyitott, kooperatív vezetés/szemlélet jellemző,
- az érintettek feladatának meghatározása világos, elfogadott,
- együttműködési formáink a közös tervezés, közös elemzés, szupervízió,
- egész nevelőtestületünk támogatja az integrációt,
- részletesen és rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az integrált nevelést
megelőzően és az egész folyamat során,
- az integrált nevelést vállaló pedagógusaink szervezett formában készülnek
fel a változásra, munkájukhoz folyamatos segítséget kapnak,
- pedagógiai teljesítményeinket értékeljük, díjazzuk, elkerüljük a túlterhelést.
ha az integrált nevelésben részesülő tanuló:
- beilleszkedik közösségébe, kapcsolatokat alakít ki,
- motivált a tanulásban, együttműködésben,
- tapasztalatait, ismereteit megosztja társaival,
- elfogadja, igényli a segítségnyújtást,
- ismeri erősségeit, gyengeségeit,
- önértékelése fejlődik, erőfeszítései nem vesznek el,
- a számára meghatározott időszak alatt képes elsajátítani az adott
tananyagot, magasabb iskolafokra lép,
- iskolái elvégzése után beilleszkedik a társadalomba.
66
1.8.1.4. Képesség-kibontakoztató felkészítés
Intézményünkben működik az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés a
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének
kiegyenlítésére.
A képesség-kibontakoztató felkészítés célja
- A tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása.
- Az egyéni képességek fejlesztése, tehetségük kibontakoztatása.
- A tanulási és továbbtanulási esélyeik kiegyenlítése.
- Csökkenjen az évfolyamvesztés és lemorzsolódás a HH/HHH-s tanulók körében.
- A 250 órán túli hiányzás visszaszorítása.
- A HH/HHH-s tanulók kompetencia - felmérésének eredményei javuljanak.
- A HH/HHH-s tanulók nagyobb arányban tanuljanak az érettségit adó
középiskolákban.
- A HH/HHH-s tanulók minél magasabb arányban vegyenek részt a tanórán kívüli
foglalkozásokon, szakkörökön, művészeti iskolák foglalkozásain.
Feladataink
- A HH/HHH-s tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztő nevelő-oktató
környezet biztosítása.
- Azoknak a lehetőségeknek a felkutatása, feltárása, amelyek igénybe vétele segíti a
gyermekeket és szüleiket hátrányos helyzetük csökkentésében/felszámolásában.
Az érintettek köre
A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevők körét a Köznevelési törvény.
valamint a hatályos miniszteri rendelet határozza meg.
A képesség-kibontakoztató felkészítés tartalma
A felkészítés tartalmi részét a Nat és a ráépülő kerettanterv, az individualizált helyi
tanterv, valamint a Pedagógiai programban rögzített értékelő rendszer biztosítja.
Olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek igazodnak a tanulók egyéni képességeihez, a
tananyag tapasztalaton alapuló elsajátításához. Nevelőmunkánk során kiemelten
törekszünk a Pedagógiai programunkban megfogalmazott személyiség- és
közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink megvalósítására, a tanulók szüleivel való
hatékony együttműködésre.
67
A képesség-kibontakoztató felkészítés rendje
- Tanévenként felmérjük a HH/HHH-s tanulóinkat.
- Tájékoztatjuk a szülőket a képességfejlesztés rendjéről.
- Diagnosztizáló eljárással, környezettanulmánnyal megkeressük a támogatási
lehetőségeket.
- A tanulók képesség-kibontakoztatásához egyéni tanulói portfóliót készítünk, mely
tartalmazza:
- a legfontosabb megfigyeléseket,
- rövid pedagógiai véleményt,
- a tanuló osztályközösségbe való beilleszkedését segítő eljárásokat,
- a fejlesztendő kompetencia-területeket,
- az értékelő konzultációk gyakoriságát, eredményét.
- A tanulóinkat segítjük abban, hogy részt vegyenek tanórán kívüli foglalkozásokon,
ahol megismerhetik a közösségi értékeket, gyakorolhatják az alapvető
kultúrtechnikákat, fejlesztjük a kognitív és szociális kompetenciáikat.
Értékelés
A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulókat a Pedagógiai programban
rögzített értékelő rendszerünknek megfelelően rendszeresen értékeljük.
Értékelő esetmegbeszélést tartunk az osztályfőnökkel, a tanuló felkészítésében résztvevő
nevelőkkel, akik írásban is elkészítik egyéni értékelésüket. Szükség esetén a gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős, a szakszolgálatok szakemberei közös értékelésre, konzultációra
hívják a tanuló szüleit.
Az értékelés célja:
- a tényfeltárás,
- a tanuló haladásának biztosítása,
- a fejlődést akadályozó okok, körülmények tisztázása,
- a továbblépési lehetőségek megkeresése,
- az iskolai és otthoni tanulást segítő eszközök, módszerek megismertetése,
biztosítása,
- a gyermek interperszonális kapcsolatainak segítése,
- a tanulók és szüleik megkapjanak minden segítséget ahhoz, hogy nevelési
kötelezettségeiket teljesíteni tudják
68
1.8.2. Különleges bánásmódot igénylő tanulók
1.8.2.1. Sajátos nevelési igényű tanulók
Sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján:
- mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos,
- több fogyatékosság fennállása esetén halmozottan fogyatékos,
- autista spektrum zavarral küzd,
- egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-, vagy magatartás-
szabályozási zavarral) küzd.
Iskolánk speciális feladata, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását biztosító
integrált nevelés.
Pedagógiai programunkban alapul vesszük, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek
minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a
kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért egészséges
személyiségfejlődésük megalapozásához, fejlesztéséhez, biztosítjuk a nevelésükhöz,
oktatásukhoz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket. Különös hangsúlyt fektetünk az
elsajátítható tudás, a kialakítandó képességek alapozására, az egyéni képességeikhez
igazodó módszerek széleskörű alkalmazására.
Intézményünkben biztosítottak a sajátos nevelési igényű tanulók integrálásához,
különleges gondozásához szükséges feltételek.
Személyi feltételeink
Rendelkezünk:
- főállású gyógypedagógussal,
- tanító-gyógypedagógussal,
- pszichológussal,
- tehetségfejlesztés szakvizsgával rendelkező szakemberrel,
- szakvizsgázott fejlesztő pedagógusokkal,
- inkluzív nevelés tanáraival,
- szociálpedagógussal,
- védőnővel.
69
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi
Tagintézménye biztosít számunkra szükség szerint gyógypedagógust és pszichológust.
Tárgyi feltételeink
Rendelkezünk:
- részben akadálymentesített épülettel,
- több fejlesztő helyiséggel,
- speciális tankönyvekkel, eszközökkel,
- a munkánkat segítő szakirodalommal,
- számítástechnikai és irodaeszközökkel.
Céljaink
- Bontakoztassuk ki képességeiket a sajátos helyzetükből eredő hátrányok
megelőzésére, csökkentésére, kompenzálására.
- A fejlesztés során valósuljon meg a számukra megfelelő tartalmak közvetítése;
segítse a minél teljesebb önállóság elérését, és a társadalomba való beilleszkedést.
Feladataink
- A sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó
környezetet alakítsunk ki.
- Helyezzük előtérbe a sajátos értelmi képességéhez és személyiség-állapotához
igazodó nevelést, oktatást.
- Biztosítsuk a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásához szükséges
többletszolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs
pedagógiai ellátást.
- Intézményünk helyi tanterveihez igazodva a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai
oktatásának irányelveiben foglaltakat figyelembe véve szervezzük nevelő-oktató
munkánkat.
70
Sajátos nevelési igényű tanulóink nevelési-oktatási programja
Mozgásszervi, érzékszervi fogyatékossággal élő tanulók
A. Mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók
Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett
vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt jelentősen és maradandóan
akadályozott, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a
szocializáció. A mozgás minden gyermek tapasztalatszerzésére, illetve annak lehetőségére
hatással van, befolyásolja személyiségfejlődését. Mozgáskorlátozott gyermek esetében a
mozgásos tanulás lehetősége és folyamata módosul. Mások a környezetéről, a saját
testéről szerzett tapasztalatai, mint ép mozgású társainak. A mozgásszervi károsodás
tartóssága, visszafordíthatatlansága is befolyásolja fejlődésmenetét. Ez gyakran az
átlagostól eltérő pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt.
A mozgáskorlátozott tanuló sajátos igényét a károsodás keletkezésének ideje, annak
formája és elhelyezkedése, akadályozottságának mértéke egyedileg határozzák meg. A
megfelelő különleges bánásmódot az intézményünk biztosítja. Az esetleges társult
fogyatékosságra is figyelve valósul meg fejlesztésük.
A tanulók fejlesztése
- A sérülés- specifikus pedagógiai fejlesztő folyamat során feladataink a
következők.
- A mozgáskorlátozott tanulók részvételét megteremtő, és az egyéni igényekhez
igazodó fejlesztést biztosító tanulásszervezési, módszertani eljárások, technikák
alkalmazása (differenciálás, csoportmunkára építő módszerek).
- A mozgáskorlátozott diagnózis szerinti technikai eszközzel támogatott írásbeli
kommunikáció, speciális gépírás, infokommunikációs eszközök használatának
megtanítása, ha a tanuló nem tudja iskolai munkáját kézírással végezni.
- A kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok
befolyásolják az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési
feladat.
- Szükség szerint beszéd –és kommunikációfejlesztés.
- Fejlesztési terv készítése.
- Továbbtanulásra történő felkészítés.
71
A mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók támogatása
- A tanulók nevelését - oktatását befolyásolja, hogy a tapasztalatszerzési lehetőségük
általában beszűkült, a környezethez való alkalmazkodásuk gátolt. A hely –és
helyzetváltoztatásuk, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és
eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális
kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai nevelés, oktatás egész
időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és
eszközök, valamint a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció
alkalmazását.
- Intézményünkben a mozgáskorlátozott tanulók nevelése – oktatása során a
megfelelően kialakított, adaptált, akadálymentes környezet biztosítja az
információhoz való hozzáférést, a tevékenységekben történő szabad és aktív
részvételt, előmozdítva az esélyegyenlőséget.
- Az együttnevelés segítésére a befogadó osztályok, tanulócsoportok, pedagógusok
és a szülők érzékenyítése, felkészítése valósul meg. Az együttnevelés folyamatát
gyógypedagógus kíséri, segíti.
- Az alkalmazkodás, az adaptálás, a differenciálás során – igazodva a tanuló
fejlettségi szintjéhez, a támogatás szükséges mértékéhez- módosulhat a tananyag
elsajátításának tempója, módja a számonkérés, a házi feladat formája, a tananyag
mennyisége. Amennyiben szükséges, egyénre szabott felzárkóztatást biztosítunk a
tanuló számára.
- A mozgáskorlátozott tanuló iskolakészültsége, fejlődésének sajátos útja,
tapasztalatszerzésének eltérő volta, hiányosságai indokolhatják, hogy az első
évfolyam teljesítésére, a biztos olvasás –írás elsajátítására egy tanévnél hosszabb
időt/ két tanév/ biztosítsunk. Szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is
szerveződhetnek hosszabb idősávban.
A tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása
- A habilitációs és rehabilitációs fejlesztéssel célunk, hogy a tanulóknak nagyobb
esélyt biztosítsunk az eredményes tanuláshoz, fejlődéshez és a sikeres társadalmi
beilleszkedéshez.
- Az ellátás során a különböző szakemberek együttműködése team munkában
valósul meg szükség szerint.
72
- A szakemberek feladata a központi idegrendszer sérülése által előidézett
funkciózavar megszüntetése, csökkentése, kompenzálása, a pszichomotoros
funkciók korrekciója, fejlesztése, a tanulók beszédzavarainak, kommunikációs
képességeinek javítása érdekében mozgás – és beszédterápia. Csoportos és egyéni
mozgásnevelés, mely kiemelt feladata.
- Speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre. Az önkiszolgálást,
az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülés – specifikus eszközök
biztosítása.
- A gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása.
B. Enyhén látássérült tanulók (gyengénlátók)
Azok a tanulók enyhén látássérültek, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a
csökkent látásteljesítmény. Célunk, hogy az általános, korszerű alapműveltséget
elsajátíthassák. Segítjük a gyengénlátásból adódó hátrányok leküzdését. A fejlesztési
feladatok tervezésénél figyelembe vesszük, hogy a gyermek ismeretszerzésének jellemzői
módosulnak. Fontos az ép érzékszervek fejlesztése, s a meglévő látás használatának
tanítása. A gyengénlátás nemcsak a kognitív tanulás terén okoz eltéréseket, hanem a
mindennapi élet tevékenységei közben is (tájékozódás, közlekedés, önkiszolgálás).
Mindez pszichésen megterhelő, emiatt személyiség-és szocializációs zavar is kialakulhat
bennük (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, vagy túlzott
önérvényesítő magatartás).
A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire
vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével
érvényesíthetők. A tanítási-tanulási folyamatban azonban biztosítanunk kell a speciális
módszerek, technikák és eszközök, a kompenzációs lehetőségek használatát.
Enyhén látássérült tanulók fejlesztése
Tanulási és egyéb kognitív képességek, készségek fejlesztése: önálló tanulásban
használható eljárások, lényegkiemelés, emlékezet növelése, szóbeli
kifejezőképesség gazdagítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése.
Grafomotoros képességek, vizuális differenciálás fejlesztése.
Mozgás-látás koordinációjának fejlesztése.
Énkép, önismeret, önbizalom fejlesztése.
73
A virtuális csatornákon keresztüli ismeretszerzés használatának megtanítása
(láthatóság biztosítása, hallható információk használata).
Kiemelt figyelmet kell fordítani az optikai segédeszközök (szemüveg, nagyító)
használatának megtanítására, hogy a láthatóság feltételeit önállóan is
megteremthessék maguknak.
Képessé kell tenni a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem
óvására, a látáskímélő előírások betartására. Fel kell készíteni őket arra, hogy
miként viszonyuljanak szembetegségükhöz, továbbá a fokozott baleseti
veszélyekre, azok megelőzésére.
Az önálló életvitelhez szükséges ismereteket, szokásokat folyamatosan kell
kiépítenünk. Segítenünk kell tanulóinkat, hogy tisztában legyenek a
pályaválasztási, családalapítási lehetőségeikkel.
Enyhén látássérült tanulók támogatása
Fontos ügyelni a bemutatott tárgyak, tárgyképek méretére, a megvilágításra, és
arra az időtartamra, míg megfigyelheti azokat. A megfigyeléseket, kísérleteket
tanári magyarázattal kísérjük.
Olvasás-írástanuláshoz magasabb óraszámot biztosítunk.
Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű szövegeket választunk ki.
Szükség esetén a tanuló saját adottságainak megfelelő szemléltetést, taneszközöket
biztosítunk (megfelelő betűméret, vonalazás, speciális vonalzó).
Fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában, mely a
társadalomba való beilleszkedést, a hátránykompenzálást, az esélyegyenlőséget
célozza meg.
A mérési, szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tennünk.
Különösen fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása a gyengénlátó
tanulóra. A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk
harmóniájának kialakításában, ön- és társismeretük kialakításában,
kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A rajz tanításában a síkbeli
ábrázolás mellett a hangsúly a térbeli, plasztikus megjelenítésre helyeződik.
A testnevelés során figyelembe kell vennünk a látásteljesítmény kihatásait a
mozgásos tevékenységekre, állapotuknak megfelelő mozgásos fejlesztésre.
Egyedül jól ismert térben mozognak biztonságosan. Párban játszva, futva
szorongásuk csökken, biztonságérzetük nő.
74
Az információszerzés hiányossága következtében hiányos fogalmak tartalmi
gazdagítására fontos törekednünk.
Enyhén látássérült tanulók rehabilitációja
Látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata).
Mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás).
Olvasási készség fejlesztése.
Tájékozódásra nevelés, téri orientáció fejlesztése térben, síkban.
Személyiségkorrekció.
Szükség esetén diszlexia-, diszgráfia-, diszkalkulia- terápia, gyógypedagógiai
ellátás, gyógytestnevelés.
C. Enyhén hallássérült tanulók
Azok a tanulók enyhén hallássérültek, akiknél fizikai értelemben közel ép hallás mérhető.
Gyorsabb, magasabb szintű nyelvi fejlődésüket a hallásjavító műtét előtti és utáni
pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai
gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra
alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése
hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az
ép hallásúak környezetében van, de integrációjukra a pedagógiai diagnózist követően
kerülhet sor. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez szükséges a rendszeresen végzett
mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési eredmények figyelembevétele, az
audiológus szakorvossal történő folyamatos kapcsolat, valamint elemi technikai
tudnivalók (hallókészülék kezelésében való jártasság).
A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire
vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével
érvényesíthetők. A tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai
módszerrel és eszközzel irányított.
Enyhén hallássérült tanulók fejlesztése
A beszédhallás folyamatos fejlesztése valamennyi szakasz kiemelt feladata.
A gyermek iskolakészültsége indokolhatja, hogy a bevezető szakasz hosszabb
idősávban szerveződjön.
A kisiskoláskorban a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése
domináljon. Elemei: a szókincsfejlesztés, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítása, a
75
beszédérthetőség fejlesztése, a nyelvi különbségek kezelése, a nyelvi-szociális
érintkezési formák kialakítása.
A prepubertás kor végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége
elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét, mely alapja a
további tudás megszerzésének.
A serdülőkorban a nyelvi rendszer további finomítása a fejlesztés feladata: nyelvi-
kommunikációs szint emelése, olvasás-írás eszközszintű használata, a nyelvi
érintkezés formáinak bővítése.
Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon
hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi
gondolkodásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének
leküzdéséhez.
Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell
arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az
ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is
fejlessze.
Fejleszteni szükséges az összefüggések felismerésének képességét. A szókincs,
fogalmak bővítése, a nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik az
egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek.
A beszéd, a ritmus, a mozgás koordinálásának fejlesztése.
Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása,
gyakorlása.
Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai
feladat, mert ezáltal gazdagodnak a tanulók információszerzésének lehetőségei.
Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van a komplex
kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról
olvasás).
Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése.
Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a
megkeresése és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az
önálló életvitel kialakítását segítik, gyakorolhatják.
Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a
tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség,
megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk
76
sikeres legyen. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből
következő akadályozó tényezőket.
Enyhén hallássérült tanulók támogatása
Komplex egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, nyelvi korrekció a
beszédérthetőség javítására.
A tanítási módszerek, és a tartalom megválasztásakor figyelemmel kell lenni a
hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére.
Az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja
a hallóképesség fejlesztése (Ezek a tanulók szívesen használnak
ritmushangszereket).
Számukra olyan helyet válasszunk a teremben, mely a tanár diák kommunikációt
megkönnyíti.
A tanuláshoz sok vizuálisan érzékelhető élményre van szükségük.
Törekedni kell merev gondolkodásuk rugalmasabbá tételére, absztrakt, fogalmi
gondolkodásuk fejlesztésére. Különösen fontos a tér- és időbeli viszonyok
érzékelésének fejlesztése, magyarázata.
A drámajátéknak, táncnak kitüntetett szerepe, terápiás hatása lehet valamennyi
sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésének támogatásában. Észlelési korlátaikból
következő hátrányaik látványosan csökkenhetnek, mozgásbiztonságuk fejlődhet,
énképük pozitívín alakul, társas kapcsolataik javulhatnak.
Az ismeretszerzés tevékenykedtetéssel segíthető meg.
Enyhén hallássérült tanulók rehabilitációja
Mentálhigiénés, pszichológiai gondozás.
Beszéd-, nyelvtanulási és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója.
Az érintkezés, kapcsolattartás, együttlét formáinak kialakítása, fejlesztése.
Pályairányítás, pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos ismeretek, tevékenységek
végzése.
D. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók
A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai
és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen
környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket,
77
tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen
eltérő. Attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési,
viselkedési és egyéb rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben
állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki.
Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik a téri tájékozódás, a finommotorika, a
figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció és a
szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyed i
kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is
mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló az integrált nevelésben az iskolai nevelés, oktatás
során támogatásban, fejlesztésben, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és
rehabilitációs ellátásban részesül. A tanulót tanító pedagógusok folyamatosan
együttműködnek a gyógypedagógussal és szükség szerint a pszichológussal és egyéb
szakemberrel.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló fejlesztése alsó tagozaton
- A tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése.
- A képességfejlesztésben kiemelt szerepe van a közvetlen érzéki tapasztalatszerzésnek,
a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.
- Az első évfolyam tananyagának elsajátíttatására egy évnél hosszabb időtartamot
ajánlott tervezni.
- Fontos fejlesztési feladat a tanulási, magatartási és viselkedési szokások kialakítása,
megerősítése.
- Játékos fejlesztési formák alkalmazása.
- Személyiségfejlesztés.
A tanulók fejlesztése a felső tagozaton
- A fejlesztés a megismerési módszerek további alkalmazására, a szemléletes képi
gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre és az elsajátított tanulási
szokásokra épül.
- Az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása.
- Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység kialakítása.
- Személyiségfejlesztés.
78
- A tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú
gyógypedagógussal való együttműködés.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók támogatása
- A számára szükséges többletszolgáltatás biztosítása
- Egyéni vagy kiscsoportos formában egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és
rehabilitációs ellátásban való részesítés az egyéni fejlesztő programmal.
- A szükséges gyógyászati segédeszközök, speciális fejlesztőeszközök és
oktatástechnikai felszerelések biztosítása és azok balesetmentes, célszerű
használatának megtanítása.
- A tanuló fejlesztése érdekében a szakemberek együttműködése, esetmegbeszélések
tartása.
- Az egyéni sajátosságokhoz igazodó fejlesztési terv készítése (osztályfőnök).
- A tanórákon szükséges a gyógypedagógus által javasoltak alkalmazása.
- A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok biztosítása, pl
tehetséggondozás.
- A tanuló felkészítése a továbbtanulásra, a társadalmi integrációra.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs
ellátása
- A tanuló sajátos nevelési igényeire és egyedi tulajdonságainak kibontakoztatására
irányuló, a gyógypedagógus által készített fejlesztő program biztosítása.
- A tanuló szocializációjának, az eredményes társadalmi integrációjának segítése.
- A szociális készségek fejlesztése.
- Alapvető feladat a folyamatos és szakaszos diagnosztizálás.
- A fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása.
- Az eszköztudás fejlesztése.
- Felzárkóztatás.
- A tanulási technikák elsajátíttatása.
- Önálló életvezetésre felkészítés.
E. A beszédfogyatékos tanulók
Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél a veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési
zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli
79
akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a
nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában.
A beszédfogyatékosság a beszéd két nagy folyamatának, a beszédprodukciónak és a
beszédértésnek a zavara. A beszédfejlődés menete nem indul meg, kórosan késik vagy
valamilyen területen hibásan működik.
Az akadályozottság megmutatkozhat:
- a beszédhangok helyes ejtésének problémáiban,
- a beszédészlelés és-megértés zavaraiban,
- a beszédritmus sérülésében,
- a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében,
- az általános beszédgyengeséggel járó részképesség-kiesésben,
- a különböző jellegű diszfóniákban, és a hangadás kóros elváltozásaiban.
A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző
másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek
együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.
A beszédfogyatékos tanuló az integrált nevelésben az iskolai nevelés, oktatás során
támogatásban, fejlesztésben, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és
rehabilitációs ellátásban részesül a beszédbeli akadályok jellegétől függően. A
folyamatban a tanító, tanár, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus és
pszichológus folyamatosan együttműködik.
A beszédfogyatékos tanuló fejlesztése tanórán és tanórán kívül
- A pedagógus megismeri a tanulóra jellemző beszédfogyatékosság tüneteit, okait, az
aktuális beszédállapotát.
- Az osztályfőnök egyéni fejlesztési tervet készít az egyéni haladási ütem
biztosításához.
A tanuló fejlesztésében együttműködik a különböző szakemberekkel. A
gyógypedagógus javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
- Valamennyi nevelő megértő, elfogadó környezetet alakít ki az osztályban.
Differenciálást alkalmaz, rugalmasan alkalmazkodik a tanuló egyéni fejlődési
üteméhez.
- A pedagógus a tanuló teljes személyiségét fejleszti
80
A beszédfogyatékos tanuló támogatása
- A tanuló támogatásához a pedagógus, a szülő, a tanuló és ép társai együttműködése
szükséges. Az osztályfőnök és gyógypedagógus segítségével, közreműködésével
kiemelt feladat az osztályok és szülők, nevelők érzékenyítése, szemléletformálása.
- A tanuló szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, a képességek fejlesztése során
egyéni időkeret biztosítása.
- Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátásban való részesítés.
- Beszédfejlesztés.
- Terápiás eljárások, eszközök alkalmazása.
- A társadalmi beilleszkedés segítése.
- Személyiségfejlesztés.
- Tanítási órán differenciálás a tananyag kiválasztásában, a sérülés-specifikus
módszerek, eszközök megválasztásában, alkalmazásában és a tanulásszervezésben.
- Felkészítése a továbbtanulásra az egyéni tanulási út kialakításával.
A beszédfogyatékos tanuló pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs
ellátása
- A tanulók egyéni terápiás terv alapján, habilitációs, rehabilitációs órakeretben
gyógypedagógus, logopédus közreműködésével, szakmai irányításával kapnak
segítséget, aki a beszédfogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkció
kompenzálását vagy helyreállítását segíti az ép funkciók bevonásával. Megtanítja a
speciális eszközök használatára.
- A gyerekek ellátását a szakszolgálat illetve az intézmény vállalja egyéni vagy
kiscsoportos formában.
- Az ellátásban még résztvevő pszichológus a fogyatékosság elfogadtatásával segítheti a
környezetbe, a társadalomba való beilleszkedését. Továbbá fejlődést szolgáló
vizsgálatokat és terápiákat folytat. Az egyéni sikereket támogató tulajdonságok,
funkciók fejlesztését segíti elő.
- A folyamatban szükség szerint vesz még részt gyógytornász, mentálhigiénikus és
tehetség-tanár.
F. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók
Az autizmus spektrum zavarok az idegrendszer korai, veleszületett ártalmának, illetve a
genetikai, s egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. A
társas viselkedés, a kommunikáció és sajátos gondolkodási képességek minőségi
81
károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. A tanulóra
legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén
tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest
károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés
képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil.
Az autizmus spektrum zavar jelen lehet átlagos vagy átlag feletti intelligencia mellett épp
úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva is. A fejlődési zavar jelentősen befolyásolja,
áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas
viselkedés fejlődését. A beszédfejlődés gyakran késik, súlyos esetekben nem alakul ki
beszélt nyelv. A központi probléma a funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése. Az
alapvető problémák közé tartozhat- a nyelvhasználat színvonalától függetlenül-, hogy
hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának megértése, vagyis annak megértése,
hogy mások érzéseit, gondolatait tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet.
Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges
képességhiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás
és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el.
Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztése.
- A szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális
módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.
- A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt kiemelt fejlesztési
feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az
ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos
probléma-megoldási módszerek tanítása.
- A tananyag kiválasztásakor a felesleges információk szűrése fontos a tanuló
túlterheltségének elkerülése érdekében.
- A nevelés, fejlesztés tervezése, a fejlődés erre alkalmas eszközökkel való folyamatos
követése.
Fejlesztésük pedagógiai szakaszai
Első szakasz
Fő célja a habilitáció. A gyermek formális és informális felmérésének tapasztalataira
alapozva, egyénre szabott hosszú, közép- és rövidtávú terv készítése. A tanuló elemi
beilleszkedési készségének, adaptív viselkedésének kialakítása.
82
Fejlesztési területek:
- kommunikáció/ szociális viselkedés,
- fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás,
- kognitív fejlesztés,
- viselkedésproblémák megelőzése.
Második szakasz
Célja az elsajátított ismeretek bővítése, és változatos aktivitásokban való minél önállóbb
részvétel iskolai és egyéb környezetben.
Fejlesztési területek:
- szükség szerint az előző szakasz területei,
- önállóság fejlesztése,
- a szociális-kommunikációs kompetencia fejlesztése,
- a funkcionális kommunikáció kiterjesztése,
- az ismeretek bővítése,
- a munkára nevelés megalapozása.
Harmadik szakasz
Célja a felnőtt korban egyénileg elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és
munkavégző képesség elérésének megalapozása.
Fejlesztési területek:
- szükség szerint az előző szakasz területei,
- a képességek szinten tartása,
- a tantárgyi ismeretek elsajátíttatása a Nat-ban és a kerettantervben meghatározott
tartalmak adaptálásával, az egyén képességeinek megfelelően,
- önszervezés, önállóság,
- táguló szociális integráció,
- pályaorientáció,
- munkára nevelés.
Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló támogatása
- A befogadó gyerekcsoport, osztály és szülők felkészítése a pozitív hozzáállásra, a
folyamatos támogatásra.
- A tananyag körültekintő kiválasztása, melynek legfontosabb szempontja a tanított
képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tananyag speciális
módszerek, eszközök segítségével történő elsajátíttatása.
83
- Egyéni fejlesztési tervek készítése, melyben a tanuló fejlesztési céljai hierarchikus
rendben helyezkednek el a gyermek szükségleteinek megfelelően.
- A fogyatékosság-specifikus vizuális információhordozókkal segített környezet
kialakítása.
- A tanulók pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs ellátása.
A tanulók pedagógiai és egészségügyi habilitációs, rehabilitációs ellátása
- Elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósul meg.
- Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett
kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés és gyógytestnevelés
alkalmazása.
- Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos
viselkedésterápiák és a tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és
rehabilitációs célú kezelése.
- A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a
fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedési) problémák leküzdése érdekében.
- A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és
munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához.
G. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott
tanulók
A tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros
hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények
eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy ezek
halmozott előfordulása áll fenn.
Részképességzavar: az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás, az
alapkultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátításának nehézségei. A tanulóknál
intelligenciaszintjüknek ellentmondó teljesítménybeli elmaradás mutatkozik. Általános
jellemzőjük a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség,
érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, s ez a tanulással
kapcsolatos tevékenységek (írás, olvasás, számolás) elutasításában is kifejeződhet.
84
Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb
ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses
tanulási helyzetet igényel.
Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a
zajokat, a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.
Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és
követhető szabályokat.
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók
fejlesztése
Kiemelt feladat az iskolai nevelés-oktatás során:
egészséges énkép és önbizalom kialakítása,
szociális képességek fejlesztése,
a kudarctűrő képesség növelése,
önállóságra nevelés.
Diszlexia, diszgráfia
A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független
olvasási, helyesírási gyengeség. Hátterében idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési
késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti okok, illetve ezek kombinációi
állhatnak.
Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse, és gyenge az emlékezet.
Nehezen alakul ki a beszédhang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során.
Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a
toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.
Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni, helytelen az íróeszköz fogása is. Az írómozgás
egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Lassú az írás megtanulásának
folyamata.
A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása
A kérések, kérdések, a feladatadások legyenek számukra rövidek, egyértelműek,
kerüljük a halmozott, összetett utasításokat. Az új ismeretek elsajátításában fontos
a megfigyelés.
85
A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális
emlékezet, így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra.
A nehézség leküzdése érdekében sok manipulációval, közvetlen tapasztalatok
nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel biztosíthatjuk a fogalmak kialakulását.
A vizuális közlésnek kiemelt jelentősége van a segítségnyújtásban.
Kooperatív munkába való részvételüket szorgalmazzuk.
Látás, hallás, mozgás koordinálása.
Testséma biztonságának kialakítása.
Téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.
Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítás) lassított tempójú, nyújtott
ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel.
Az olvasás írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész
iskolai pályafutása alatt.
Beszédészlelés, beszédmegértés, olvasásértés, a figyelem, az emlékezet folyamatos
fejlesztése.
A beszélgetőkörben, drámajátékban való részvétel számukra különösen fontos.
Kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.
Az idegen nyelv tanítása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.
A művészetek területén kiemelt szerepe van a művészeti terápia, a
drámapedagógia, akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének.
Diszkalkulia
A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok
megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének,
számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Nehezítetté
válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak
kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor-és
szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet
és a figyelem.
Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus
számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Elmaradásaik vannak a matematikai nyelv
használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.
86
A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása
A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális
emlékezet, így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra.
A nehézség leküzdése érdekében sok manipulációval, közvetlen tapasztalatok
nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel biztosíthatjuk a fogalmak kialakulását.
Egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák, eljárások
megtalálása, alkalmazása.
Kooperatív munkába való bevonásuk.
Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd
összehangolt, intenzív fejlesztése.
Testséma kialakítása.
Téri- idői relációk fejlesztése.
A matematikai nyelv tudatosítása.
Segítő, kompenzáló eszközök használata.
A megfigyelés, megértés érdekében a manipuláció előtérbe helyezése, eszközök
használata, képi, vizuális megerősítés (fogalmak, szám-és műveletfogalmak
kialakításakor).
A művészetek területén belül a művészeti terápia, a drámapedagógia, akusztikus és
vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.
Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar
Hyperkinetikus zavarok
Már kisgyermekkorban kialakulnak, tünetei a csapongás, figyelmetlenség, nagyfokú
impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal,
megfontolatlanság. Gyakori a kognitív működés zavara, illetve a nyelvi és motoros
képességek fejlődésének késése.
Magatartási zavarok
Jellemzői a disszociális, agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható
szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal
szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás.
87
A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása
A tanuló optimális helyének megválasztása az osztályban a pedagógus
kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére, a gyermek motivációjának,
figyelmének minél további fenntartása érdekében.
Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése.
A tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.
Együttműködés a családdal és más szakemberrel.
A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.
Feladattudat kialakítása.
Az önismeret, reális önértékelés kialakítása.
Kommunikáció fejlesztése.
A tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók rehabilitációja
gyógypedagógus/pszichológus által vezetett egyéni foglalkozások,
képességfejlesztő programok, korrekció,
reedukáció (újratanítás)
1.8.2.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló az, aki
- az életkorához viszonyítva jelentősen alulteljesít,
- tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd,
- közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos
tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
Viselkedészavaron azt értjük, amikor a viselkedéselvárások és a bizonyos feltételek között
megnyilvánuló viselkedések között eltérés van. Ezt nem a gyerek tulajdonságaként, nem a
környezet által rásütött stigmaként, hanem az adott szituációra adott reakciójaként
értelmezhetjük.
Dimenziói: neurózis, agresszivitás, indulati élet, önérvényesítési törekvések,
kapcsolatteremtési és kapcsolatmegtartási nehézségek, kritikátlanság.
Az alkalmazkodó képesség zavara speciális folyamatban jön létre.
88
Ezért a kialakulás bármelyik fázisában kompenzálható vagy megállítható. A kedvezőtlen
személyiségfejlődés viselkedészavarokat indukálhat, mely nehezíti a közösségbe való
beilleszkedést.
Kezelésükben az osztályfőnököknek, szülőknek, osztálytársaknak vagy más bármely
mikroközösségnek meghatározó szerepe lehet.
Feladataink
(valamennyi osztályfőnök feladata képzett szakembereink vezetésével)
- Ismerje meg a gyermekek kapcsolatait, érzelmi kötődéseit.
- Tárja fel, milyen speciális nevelési igénnyel rendelkeznek a nevelés - oktatás
(egészségügyi, mentálhigiénés, szociális stb.) terén.
- Tünetleltárt (problémaprofilt) készítsen, amely tartalmazza a szomatikus, az
intellektuális állapotot, a klinikai jellegű tüneteket, a családi, környezeti jellegű
problémákat, a közösség ellen irányuló viselkedéseket.
- Jelölje ki az elsődlegesen fejlesztendő, korrigálandó területeket, a fejlesztések
illetékességi körét – szakértő vélemény alapján.
- Szükség esetén az illetékes szakszolgálat segítségét kérje.
- Állapítsa meg, hogy az adott gyermek mely problémája igényel egyéni korrekciót /
terápiát, melyik oldható meg csoportos foglalkozás keretében, milyen segítő
módszereket kell alkalmaznia a gyermek iskolai osztályában, családjában.
- Tűzze ki a kontroll időpontokat. Legyen az értékelése, a diagnosztizálása és
visszacsatolása folyamatos.
A figyelem- és cselekvésszervezési nehézségek esetén is ezeket az eljárásokat követjük.
Figyelemzavar tünetei
- a tanuló nem figyel a részletekre, iskolai feladataiban figyelmetlenségre utaló
hibákat vét,
- nehezére esik figyelmét fenntartani mind a feladatai, mind a játék közben,
- gyakran nem veszi észre, ha beszélnek hozzá,
- gyakran nem követi az utasításokat, nem fejezi be az iskolai feladatokat,
- nehézségei vannak feladatainak megszervezésében,
- nem szereti, kikerüli, megtagadja azoknak a feladatoknak az elvégzését, amelyek
tartós szellemi erőfeszítést követelnek,
- gyakran elveszíti iskolai felszereléseit (pl.: ceruza, füzet stb.),
89
- figyelme külső ingerekre könnyen elterelődik,
- napi tevékenységében gyakran feledékeny.
Hiperaktivitás tünetei
- a gyermek matat, fészkelődik a székén,
- gyakran felugrál helyéről,
- össze-vissza rohangál olyan helyzetekben, ahol annak nincs semmi értelme,
- szabadidejében nem tud csendesen játszani,
- állandó mozgásban van,
- sokat beszél.
Impulzivitás tünetei
- a gyermek hamarabb válaszol, mint ahogy a kérdés elhangzik,
- nem bírja kivárni sorát,
- gyakran félbeszakít másokat.
Agresszivitás
Az agresszív gyerekek rosszul ismerik fel a különböző szociális helyzeteket, ok-okozati,
előzmény-következmény összefüggéseket. Problémamegoldó képességük szegényes. Úgy
érzik, hogy a világ összeesküdött ellenük, nem fogadja be őket. Ezért támadólag lépnek fel
az őket segíteni kívánókkal szemben is.
Az agresszív gyerek nevelésében a következő úton érhetünk el sikereket
- játékban, munkában olyan cselekvést választunk, melyben elfogadható bizonyos
fokú agresszió (pl. küzdősport) ill. annak levezetése,
- csökkentjük a negatív hatásokat, az okokat, melyek agressziót váltanak ki,
- fejlesztjük a gyerek egyéb, pozitív készségeit (pl. empátiáját, nagylelkűségét),
- rajzterápiával, zenével segíthetjük az indulatok feldolgozását,
- jól megválasztott történetek, mesék eljátszásával erősíthetjük az elfogadás
érzését.
Ezek a gyermekek a fejlődés potenciális lehetőségével rendelkeznek, tehát
munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha szakszerű foglalkozásaink segítségével
lemaradásuk csökken, teljesítményük emelkedik, közösségükben tudnak
kapcsolatokat teremteni.
90
Tanulási kudarc kialakulását megelőző tevékenységünk
A tanulásra való képesség, tanult képesség, amelynek kialakulása és működése
személyiségbeli előfeltételektől függ, és tanulás közben végzett gyakorlás során,
tapasztalatok szerzése és feldolgozása közben jön létre.
A tanulási képességnek nincs befejezett állapota, de van minőségi különbsége.
A tanulók hátrányos helyzetének, sajátos igényeinek korai felismerését és megsegítését az
eredményes iskolai pályafutás, a sikeres életút biztosítása érdekében elengedhetetlennek
tartjuk. Ezzel sok gyermeket megóvhatunk a lemorzsolódástól, és olyan kiemelkedő
képességű, tehetségű tanulók kerülhetnek figyelmünk központjába, akiknek fejlődését
biztosítanunk kell.
Ha a tanulási képesség átmenetileg vagy tartósan megsérül, fejlődésében lelassul, olyan
zavarok következnek be, amelyek a tanulás eredményességét csökkentik, és iskolai
tanulási problémákhoz, teljesítményzavarokhoz vezetnek. A tanulási képesség zavarát
részben megfelelő neveléssel, részben a biológiai, pszichológiai, szociális feltételek
biztosításával / megváltoztatásával igyekszünk csökkenteni.
A tanulási nehézségek típusai
Tanulási gyengeség
Tünetei a kultúrtechnikák nehezített megtanulásában, feltűnő és problémát okozó tanulási
és szociális viselkedésben, az iskolai munka eredménytelenségében mutatkoznak meg.
Mindezt preventív intézkedésekkel, kompenzáló neveléssel, fejlesztéssel kedvezően
tudjuk befolyásolni.
Ezek az eljárások, valamint az osztálytanítók és szülők együttműködése sokat segít,
esetenként meg is szünteti a tanulási problémát.
Tanulási zavar
Tünetei a tanulás egyes részterületein jelennek meg, különösen az olvasás, írás, helyesírás
vagy számolás területén. Egyéb tanulási területeken jó eredmények érhetők el. E zavarok
időtartama különböző.
Fejlesztő foglalkozások alkalmazása szükséges.
A szülővel együttműködő osztálytanító munkáját más szakemberek is segítik
(gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő stb.).
91
Tanulási akadályozottság
Tünetei generalizáltan, a tanulás minden területén átfogóan, súlyosan és tartósan
jelentkeznek.
Hosszantartó, szakemberek által irányított fejlesztő intézkedésekre van szükség.
Fejlesztő munkánk szakaszai
Általános tájékozódás a gyermekek iskolakészültségéről
- Kapcsolatot tartunk körzeteink óvodáival, folyamatos a konzultáció.
- Célunk a két intézménytípus elvárásainak, igényeinek közelítése.
- Csoportlátogatáson, bemutató foglalkozásokon, nyílt tanítási órákon veszünk részt.
- A beiratkozást megelőzően tájékozódunk a leendő első osztályosokról.
Beiratkozás
- A szülők elképzeléseinek megismerése után a beiskolázás az Szabolcs-Szatmár-
Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézménye
szakvéleményét is figyelembe véve történik.
Pedagógiai megfigyelések
Az előkészítő időszakban, az osztályban és az évfolyamon tanító nevelők tudatos és
spontán megfigyeléseinek összevetése.
Területei: beszédhibák, oldaliság (lateritás), ceruzafogás, feladatértés, magatartás,
mozgáskoordináció, társas viszony stb. terén.
Diagnosztizálás
Célunk, hogy sokoldalú ismeretet szerezzünk tanulóink személyiségéről,
iskolakészültségéről, tervezzük meg optimálisan a tanítási – tanulási folyamatot, annak
hatékonyságát növeljük.
Ennek eszközei az adott életkorhoz igazodó megfigyelések, mérések.
Területei:
− beszéd,
− hallás,
− látás,
− emlékezet,
− bőrérzékelés (taktilis érzékelés),
92
− egyensúlyozás,
− mozgás (nagy és finom),
− ritmusérzék, pszichomotoros koordináció.
Feladathelyzetben:
motiválhatóság,
koncentráció,
munkatempó,
kitartás megfigyelése.
Végzik: osztálytanítók, logopédus.
A fejlesztőcsoportok kialakítása
- Tájékoztatjuk a szülőket a megfigyelések és mérések eredményeiről.
- Közösen igyekszünk megoldást keresni, szükség szerint megoldásjavaslatot
teszünk.
- Szülői beleegyezéssel szakértők segítségét kérjük (Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézménye, Szabolcs-Szatmár-
Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, pszichológus stb.).
A kiadott szakvélemény alapján az iskola vezetője felmentést adhat bizonyos tantárgyak
értékelése alól. Meghatározhatja a minősítés, értékelés módját, a fejlesztő felkészítés
rendjét. A szülők, a tanácsadó munkatársak és pedagógusaink folyamatosan kapcsolatot
tartanak, megbeszélik a teendőket.
- Az azonos képességterületen elmaradó vagy hasonló problémájú tanulókat
homogén, kis létszámú csoportokba szervezzük.
- Fejlesztési terveket dolgozunk ki az egyedi képességek kibontakoztatására.
- Rögzítjük a rövid és hosszabb távon várható eredményeket.
- Folyamatosan végezzük a diagnosztizálást, az értékelést és a visszacsatolást az
eredeti célhoz.
Szükség esetén más, a tanuló képességeihez, haladásához jobban illeszkedő módszereket,
eljárásokat alkalmazunk, egyéni fejlesztési tervet készítünk. Kiemelt figyelemmel kísérjük
a teljesítményváltozásokat. Nem vonhatunk le életre szóló következtetéseket. A legkisebb
fejlődést is pozitívan értékeljük, megerősítjük.
93
Alkalmazása
- tanítási órán differenciálással,
- képesség szerinti kiscsoportos foglalkozásokon,
- egyéni foglalkozásokon – melynek időkeretét a törvény biztosítja,
- párhuzamosan szervezett csoportfoglalkozások keretében.
Feltétele: vizsgálóeszközök, tesztek, feladatlapok, fejlesztő játékok, ez irányú szakmai
ismeretek.
A tartósan beteg, hosszabb ideig hiányzó tanulók (ha a törvényben meghatározott tanítási
óraszámot nem éri el a mulasztás) az osztálytanítók, és szaktanárok által vezetett, egyénre
szabott felzárkóztató programok segítségével kerülhetik el a társaiktól való elmaradást,
alulteljesítést.
Az osztályismétlő tanulók számára egyéni foglalkozásokon biztosítjuk a fejlesztő
felkészítésen való részvételt.
Méltányos oktatási környezetet biztosítunk, hogy ne tegyük ki tanulóinkat tanulási
kudarcnak, ezzel megelőzzük a viselkedési zavarok kialakulását.
A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
tanulókat megillető többletszolgáltatások
A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyerekek állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban,
többletszolgáltatásban részesülnek attól kezdve, hogy igényjogosultságukat
megállapították.
A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást és értékelést a szakértői bizottság
szakvéleményében foglaltak szerint biztosítjuk.
A tankötelezettségük kezdetéről – sajátos nevelési igényű gyerek esetén – a szakértői
bizottság véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
A tankötelezettségük teljesítése iskolába járással illetve magántanulóként teljesíthető.
94
Iskolába járás esetén
- A tanulók osztályba sorolásuk során figyelembe vesszük az osztálylétszámok
kialakítását, és a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekhez viszonyított
arányának megállapítását.
- A nevelő-oktató munkánk során a NAT mellett a sajátos nevelési igényű tanulók
iskolai oktatásának irányelveit is szem előtt tartjuk.
- Az integrált nevelés-oktatás során törekszünk minél gyakrabban olyan tantermi
folyamatok biztosítására, melyek nagyobb teret engednek a
− differenciálásnak,
− kooperációnak,
− kreativitásnak,
− aktivitásnak,
− mozgásnak.
- A szakértői bizottság véleménye alapján egyéni fejlesztési terveket készítünk a
tanulók fejlesztéséhez, melyben az osztályfőnök vezetésével a kijelölt fejlesztési
területek valamennyi nevelő feladataként jelennek meg. Ebben meg kell határozni,
hogy a tanulónak az évfolyam végére milyen követelményeket kell teljesíteni;
mely évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót.
- A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel diagnosztizált tanuló számára,
továbbá az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésre szolgáló
differenciált felkészítést biztosító 1-3 fős foglalkozásokat tartunk.
- Ha az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészülése azt szükségessé teszi,
lehetővé tesszük, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon
vegyenek részt. Ezt alkalmazzuk akkor is, ha a tanuló tanulmányi követelmények
teljesítése miatt kettő vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.
- Csoportos habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat biztosítunk a heti
foglalkoztatási időkeret alapján. A gyógypedagógus egészségügyi rehabilitációs
lapot vezet a foglalkozásokról.
A tanuló a következő mentesítésben részesülhet
- Az iskola igazgatója a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak –
testnevelés, ének-zene, rajz, technika – tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy
sajátos helyzete indokolttá teszi. Amennyiben a tanuló a mentesítést megkapta, ez
a beszámolási kötelezettség alóli mentesítést is jelenti.
95
- A szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a tanulót egyes
tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A mentesítést
kapott tanuló egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkoztatásban részesül,
amely segíti a felzárkóztatást – a törvényben meghatározott időkeret terhére.
- A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé tesz, a szakértői bizottság
véleménye alapján az iskola igazgatója mentesíti az érdemjegyekkel és
osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés
és minősítés alkalmazását írja elő.
- A szöveges értékelés és minősítés alapján a pedagógus útmutatást ad a tanulónak,
a szülőnek, esetleg másik pedagógusnak ahhoz, hogy milyen pedagógiai munkára,
tevékenységre van szükség a tanuló személyiségének kibontakoztatása, a meglévő
hátrányok csökkentése érdekében.
A tanulók a következő felmentésekben részesülnek
- Amennyiben a tanuló tankötelezettségét magántanulóként teljesíti, felmentésben
részesül a kötelező tanórai foglalkozások alól.
- Ha a tanuló a szakértői bizottság véleménye alapján magántanuló, akkor
felkészítése tanulónként átlag heti 10 órában történik (a tanulók és az egyes hetek
között az idő átcsoportosítható).
- A tanuló felkészültségéről az iskola által meghatározott módon ad számot.
- Az iskola igazgatója felmentést adhat a tanulónak az egyéb foglalkozásokon való
részvétel alól is.
- Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanuló számára hátrányos, hogy
tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett
tanulmányai eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani,
köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti
szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon
teljesítse tankötelezettségét.
96
Könnyítések – az osztályozó-, javítóvizsgán illetve az intézményszintű mérések során
Biztosítjuk:
- a hosszabb felkészülési időt,
- az írásbeli beszámolón lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott
segédeszköz alkalmazását,
- szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbelivel vagy a szóbeli beszámoló
írásbelire történő felváltását,
- a felkészüléshez vázlat adását/írását.
A szülővel való együttműködés során felhívjuk a szülő figyelmét
- a nyilatkozattételre abban az esetben, ha gyermeke fejlesztő foglalkozásait
intézményünkben veszi igénybe,
- Amennyiben az Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat
Nyíregyházi Tagintézményénél vesz részt, akkor arról igazolást mutat be
intézményünkben,
- gyermekének vizsgálata kellő időben megtörténjen,
- gyermeke továbbhaladását kövesse:
- a fogadóórai – pedagógusi, gyógypedagógusi konzultáción,
- az egyéni fejlődési napló aláírása során,
- gyermeke tankötelezettségének teljesítésére, a hiányzások elkerülésére.
- Sajátos igényekhez illeszkedő, egyéni képességek kibontakoztatását segítő
együttműködési terveket készítünk a Gyermekjóléti Központtal és a
szakszolgálatokkal, egyházakkal, alapítványokkal, más közoktatási és kulturális
intézményekkel, kisebbségi önkormányzattal.
Iskolaváltás esetén
- Akkor adható ki a tanulónak az „Értesítés iskolaváltoztatásról” nyomtatvány, ha a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat által kijelölt iskola
fogadja a tanulót.
- Akkor fogadhatjuk a tanulót – más településről, intézményből -, ha a Szabolcs-
Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat az intézményünket jelölte ki
befogadó iskolának.
Felülvizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatások
- Felvételi naplót, foglalkozási naplót vezetünk, s egyéni fejlődési lapon tartjuk
nyilván tanulóinkat.
97
- A tanulókat a szakbizottság által meghatározott időben felülvizsgálatra küldjük.
Valamennyi nevelő feladata
- Adaptálja a szakértői bizottság fejlesztési javaslatait, és alkalmazkodjon a
bizottság által javasolt, megadott könnyítésekhez, mentesítésekhez, s a tanulók
értékeléséhez.
- A fejlesztés tervezése során közreműködjön a szakirányú végzettséggel rendelkező
gyógypedagógussal.
- A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon kell követnünk, ha szükséges,
fejlesztési korrekciókat végzünk.
- A fejlesztési naplókban (negyedévente) a fejlesztésre vonatkozó célokat,
feladatokat ki kell jelölnünk. A tapasztalatokat, az értékelést meg kell
fogalmaznunk.
- Szükség esetén - a tananyagtartalmak megfelelő átalakításával
(individualizálásával), a követelmények kialakításával – igazodnunk kell a fejlődés
üteméhez. Számba kell vennünk a tartalmak kijelölésekor az egyes területek
módosulásának lehetőségeit: elhagyás, egyszerűsítés, új területek bevonása.
- A tantárgyi tartalmak, a feladatok megvalósításához szükség esetén hosszabb
idősávot, időkeretet kell biztosítanunk.
- Kompetencia-alapú oktatással, differenciált, nyitott, egyéni, és kiscsoportos
tanulásszervezéssel segítsük elő, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.
- A személyiség- és közösségfejlesztés segítségével járuljunk hozzá a sni tanulók
egyéni képességeinek kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyeinek
növeléséhez.
- Esetmegbeszéléseket tartsunk a sérült tanuló megfigyelésének, fejlesztésének,
lehetőségeinek, korlátainak értelmezésére, a diagnózis értelmezésére, a tanuláshoz
szükséges eszközök, módszerek kiválasztására, a részeredmények értékelésére.
- A tanulók értékelésének alapja a tanuló önmagához mért fejlődése. Kiemelt
hangsúlyt kapjon a motiváló célú értékelés, mely a megerősítést szolgálja,
valamint a fejlesztő értékelés a tanulási folyamatban. Az értékelés során
figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit.
- Kiemelt figyelmet fordítsunk a szülőkkel való kapcsolattartásra: szülők
bevonásával, tanácsadással, segítségnyújtással a családi neveléshez, a tanuló
fejlődésének, eredményeinek meghatározásával.
98
A gyógypedagógiai tanár feladata
- Együttműködjön a többségi pedagógussal.
- Közreműködjön az integrált nevelés, az oktatás keretein belül a tanítási órákba
beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt
követően a konzultációk vezetésében.
- Segítse a pedagógiai diagnózis értelmezését.
- Javaslatot tegyen a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez
szükséges környezet kiválasztásához.
- Segítséget nyújtson a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális
segédeszközök kiválasztásában.
- Javaslatot tegyen gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására.
- Figyelemmel kísérje a tanulók haladását, részt veegyen a részeredmények
értékelésében.
- Terápiás fejlesztő tevékenységet végezzen a tanulók közvetlen foglalkoztatása
során – egyéni fejlesztési terve alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló
órakeretben. Ennek során támaszkodjon a tanuló meglévő képességeire, az ép
funkciókra,
- Habilitációs és rehabilitációs egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztést végezzen.
99
1.8.2.3. Kiemelten tehetséges tanulók
A rendkívüli képességekkel bíró, kreatív és motivált, kitartó tanulók közül kerülnek ki a
tehetségesek, akik támogató családi, iskolai és kortársközösségekben bontakoztatják ki
kiválóságukat.
Tehetséges az a gyermek, aki átlag feletti általános, illetve az átlagot meghaladó speciális
képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a
feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.
Azokat a gyermekeket tartjuk tehetségesnek a Móra Ferenc Általános Iskolában, akik
rendelkeznek valamely területen egy olyan potenciállal, ami nagy szorgalommal,
kitartással párosul, és képesek ezt a potenciált kimagasló eredményekkel bizonyítani.
Intézményünkben az átlagot meghaladó fejlődésre képes gyermekek fejlesztésére is nagy
gondot fordítunk. Tanulóink egy része valamilyen területen, tevékenységben,
tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes.
Tehetségfejlesztésünk személyi feltételei kedvezőek. Főállású iskolapszichológussal,
tehetségszakvizsgás és mentálhigiénés szakemberrel rendelkezünk.
Tárgyi feltételeink, tantermeink alkalmasak a fejlesztésre, IKT eszközökkel jól
felszereltek.
Iskolai könyvtárunk lehetőséget ad az információkutatásra, feldolgozásra.
Intézményünk Regisztrált Móra Tehetségpont lett. Folyamatban van akkreditálásunk, ami
lehetőségeink kiszélesítését nyújtja a tehetséggondozásban.
Céljaink
- Biztosítsuk számukra – a komplex személyiségfejlesztés részeként – a minél nagyobb
teljesítőképesség kialakulását.
- Támogassuk a tanulók motivációjának, kíváncsiságának, kreativitásának
kibontakozását!
- Segítsük őket képességeik felismerésében, fejlesztésében.
- Nyújtsunk segítséget a gyermekek – megismerési, elfogadottsági, alkotási, biztonsági
szükségleteinek feltérképezésében és kielégítésében.
- Vonjuk be a tanulókat problémáik megoldásába!
100
- Érjük el, hogy sikeresen megállják a helyüket a versenyeken!
- Segítsük pályaválasztásukat!
Feladataink
- A tehetséget időben ismerjük fel, azonosítsuk.
- Tehetséges tanulóinkat tartsuk nyilván.
- Tehetség-munkacsoport működtetünk, melyet szakképzett tehetségkoordináló
pedagógus vezet.
- A tehetség-fejlesztő programba válogatott tehetséges tanulók számára a komplex
személyiségfejlesztés érdekében tanulás- módszertani tréninget és gazdagító
programokat szervezzünk. A Szivárvány- napló vezetésével kövessük nyomon
fejlődésüket, versenyeredményeiket a székhelyintézményben.
- A tehetséges gyermek erős oldalát térképezzük fel, fejlesszük. Törekedjünk gyenge
oldalának kiegyenlítésére.
- A tehetség hatékony fejlesztéséhez szükséges háttértényezőket ismerjük meg, javítsuk
az aszociális magatartást, fejlesszük a motivációt, önismeretet, moralitást. Szükség
esetén iskolapszichológus illetve mentálhigiénikus segítő tevékenységében részesítsük
őket.
- Készítsük fel tanulóinkat a már megszerzett ismereteik magasabb szintű
feldolgozására, annak gyakorlati alkalmazásárára.
- Fejlesszük a tanulók problémaérzékenységét.
- Alakítsunk ki hatékony tanulási stratégiákat, technikákat.
- Biztosítsunk lehetőséget a tanulók versenyekre való eljutására.
- Nevelőink speciális képzésen, belső továbbképzésen vegyenek részt.
- Bővítsük az anyagi források lehetőségét, folyamatosan figyeljük a pályázati kiírásokat.
- Kínáljunk fel iskolán kívüli speciális tehetséggondozási lehetőségeket.
- Kapcsolódjunk be a városi, megyei szintű tehetséggondozó munkába.
Tehetséges tanulóink azonosítása
- Intézményünkben több lépcsőben, folyamatszerűen, több különböző forrásból
származó információ alapján választjuk ki tehetséges tanulóinkat.
- Szakértői vélemény mellett kemény (tesztek, felmérések, kérdőívek) és lágy
(tanári jellemzés, iskola pszichológus véleménye, szülői jellemzés,
tanulótársak jellemzése) módszereket egyaránt alkalmazunk.
101
- Fontosnak tartjuk a nem intellektuális (társas szociális, emocionális, motoros)
faktorok figyelembe vételét.
- A többféle identifikációs módszer mellett a fejlesztés folyamatában történő
azonosításra törekszünk. Biztosítjuk tanulóink számára már az alsó tagozaton
is a szabad választás lehetőségét, érdeklődésüknek teret adva kóstolhatnak bele
különböző tevékenységekbe.
- Az alulteljesítő, nem iskola centrikusan motivált (többnyire szociokulturálisan
hátrányos helyzetű) tehetséges gyermekek azonosítására, fejlesztésére
törekszünk.
- Figyelembe vesszük a tehetség megjelenésének életkori szakaszait a
tehetségazonosítás során.
Tehetség
terület
azonosítása
Időpont Módszer Eszköz Résztvevők Dokumentáció
pszichomotoros óvoda
febr-
márc.
tan.megfigyelés,
tevékenykedtetés
óvónői, szülői
jell.
értékelő
lap
szaktanár
óvónő
óvódások
névjegyzék
összeállítás
DIFER
területei
1.évf.
okt-
nov.
standardizált
teszt felvétel
DIFER
csomag
tanítók
1.o tanulók
adatlap
gyűjtő
matematika-
logikai
idegennyelvi
2.évf.
márc-
ápr.
felmérés
teszt
feladatlap tanítók
2.o tanulók
pontérték
rangsor felső
20-25%
matematika-
logikai
idegennyelvi
4.évf.
ápr-
máj.
felmérés, teszt
szülői jellemzés
tanulótársak vél.
feladatlap tanítók
szaktanár
4.o tanulók
teljesítmény
elemzés
művészi,
előadói
pszichomotoros
matematika-
logika
idegennyelv
tudományos
vezetői
5-8.
évf.
folya-
matos
fellépés
versenyek
tesztek
vizsga
tanári vél.
tanuló társak
szülői vél.
kiállítási,
fellépési
lehetőség
bizt.
teszt
felmérés
kérdőív
szaktaná-
rok
isk.vez.
szülők
vendégek
versenyered-
mények
összegyűjtése,
pontokra
váltása
díjak
102
Tehetségfejlesztés-, gondozás
Tehetségfejlesztő munkánk megvalósításának színterei
Tehetség terület Megvalósulás
formája
Célcsoport Forma Eredményesség
Testi-
kinesztetikus
(foci, néptánc,
atlétika,
lövészet)
tanórán
tanórán kívül
szakkör,
versenyek
1-8. évf. csoport
kiscsoport
egyéni
városi I-III.
hely
megyei I-VIII.
hely
országos I-X.
hely
Művészi(zenei,
képzőművészeti,
színjátszó,dráma
tanórai differenc.
szakkör,nyári
tábor
művészeti isk.
1-8. évf. csoport
kiscsoport
egyéni
felvétel
művészeti
középiskolába
Matematika-
logika
informatika
sakk
tanórai
diff.tan.szerv.,
szakkör,versenyek
sávos oktatás
nyári tábor
1-8. évf.
7-8. évf.
csoport
kiscsoport
egyéni
kiscsoport
városi I-III.
hely
megyei I-VIII.
hely
országos I-X.
hely
ECDL vizsga
leh.
Idegen nyelvi tanórán, szakkör,
versenyek, projekt
külföldi
tanulmányút
1-8.évf.
5-8.évf.
kiscsoport
kiscsoport
emelt
továbbtan. 90%
első helyre
bejutása,
középfokú
nyelvvizsga
lehetőség
Tudományos
(természet,
társadalom tud.)
diff.
tanulásszervez.
szakkör
kooperatív tech.
5-8.évf. csoport
egyéni
városi I-III.
hely
megyei I-VIII.
hely
országos I-X.
hely
Vezetői DÖK 1-8.évf. egyéni sikeres
szervezés
Térbeli-vízuális diff.tanszerv,
szakkör
1-8. évf. kiscsoport,
egyéni
kiállítás,
versenyered.
Tehetséggondozásunk módszertani elemei:
- gazdagítás
- differenciálás tanórán, házi feladatban
- kooperatív technikák
- infokommunikációs eszközök
- projekt módszer
103
Tehetséggondozó módszereink
- Mélységben történő gazdagítás, ahol tudásuk és képességeik alkalmazására több
lehetőséget kapnak tanulóink.
- Tartalmi gazdagítás, amikor a tanulási folyamatot érdeklődésük, szükségleteik
szerint igyekszünk alakítani.
- Feldolgozási képességben történő gazdagítás során fejlesztjük kreatív, kritikus
gondolkodásukat.
- Tempóban történő gazdagítás során a tananyagot gyorsabban feldolgozó tanulók
kiegészítő anyagot kapnak.
A tehetséggondozás folyamata iskolánkban
A kiemelkedő képességű, tehetségű tanulók felismerését, azonosítását szolgálják:
- tanítási óráink,
- szakköri, diáksportköri foglalkozásaink, ahol tanulóink egyéni érdeklődésük és
nevelőjük javaslata alapján vesznek részt,
- iskolánkban működő művészeti iskolák foglalkozásai,
- a nyári szünidőben a speciális táborok foglalkozásai,
- székhelyünkön:
- az 1. évfolyamtól működő testnevelés osztályaink testnevelés órái,
- a 3. évfolyamtól működő angol és számítástechnika-informatika emelt
szintű osztályok tanítási órái,
- az 1. évfolyam 2. félévétől bevezetett évfolyamszintű sávos szabadidős
foglalkozások.
- tagintézményünkben:
- az 1. évfolyamtól működő angol nyelv és informatika oktatás órái,
- a 1-2. és 3-4. évfolyamon bevezetett sávos szabadidős foglalkozások.
A kiemelkedő képességű, tehetséges tanulóink speciális foglalkoztatást igényelnek.
Gondozásuk, fejlesztésük, személyiségük, képességeik, tulajdonságaik, érdeklődésük
alapján a következő területeken történik:
- E tanulók fejlesztése tanítási órákon az egyéni különbségeket, képességeket
figyelembe vevő differenciált tanulásszervezéssel valósul meg. A tanítás
munkaformái közül a csoportmunka és az egyéni tanulás kínálja a legtöbb és
leghatékonyabb lehetőséget.
104
- A legnagyobb esélyt az egyéni fejlesztésre a személyre szabott tanulásirányítás
biztosítja.
- Székhelyünkön 7-8. osztályos tanulóink magyar nyelv és irodalom, matematika
tantárgyakból, a tagintézményben angol nyelvből sávos szervezeti formában
csoportokat alkotnak. E homogén összetételű csoportokban folyó fejlesztés a
tehetséggondozás részét is képezi. A képességek megfelelő kibontakoztatását, az
egyéni fejlesztést szolgálják.
- A tehetséges gyermekeknek mennyiségi és minőségi szempontból mást és
másképpen nyújtunk. A gazdagítás, dúsítás lehetőségét kínáljuk székhelyünkön
emelt szintű osztályainkban.
- Valamennyi tehetséges tanulónk további fejlesztését szolgálja a többletidőben –
heti egy alkalommal – nyújtott tehetséggondozás.
- A tanórán kívüli iskolai tevékenységek szintén sok lehetőséget kínálnak
tanulóinknak. Ezek egyik formája a szakkör, mely a képességfejlesztést és a
tehetséggondozást szolgálja. Ezek létrejöhetnek az érdeklődés felkeltése, tanulóink
sajátos képességeinek a felismertetése céljából, illetve a tehetséges tanulók
fejlesztésére.
- A szakkörök összetétele a tanulók képessége szempontjából homogén, és a
fokozatokban való emelkedés ütemében egyre homogénebbé válik. Ugyanakkor
életkori szempontból heterogén is lehet.
- E csoportokon túl érdeklődési körök és diákkörök is szerveződnek iskolánkban.
- A tehetséggondozás iskolán kívül is folytatódik. Külső tanárok, szakemberek is
speciális program alapján foglalkoznak nevelőink által javasolt tanítványainkkal.
- Az egy - egy tantárgyban kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyerekek városi,
megyei, országos versenyeken is részt vesznek. E versenyekkel az egészséges
versenyszellem kialakítása és ápolása speciális munkánk része. Megmérettetésük
terepei a tanulók reális énképének kialakításában is nagy szerepet játszanak.
Ugyanakkor az önérvényesítésre, a siker és kudarc elviselésére is nevelnek. Az
országos és megyei döntők győztesei továbbtanulási esélykínálatban is
részesülnek.
- Olyan programok szervezése (KI MIT TUD?, keresztrejtvényfejtő verseny,
tantárgyi házi versenyek), melyek alkalmat adnak a különböző területeken
felbukkanó tehetségek felismerésére.
105
- Az iskolai tanórákon és tehetséggondozó foglalkozásokon túl esetenként a nyári
szünidőben is folytatódik a tehetséggondozás tábori keretek között. Ezekre
igyekszünk minél több HHH-s tanulót is eljuttatni.
- A tehetséggondozó program része tanulóink pályaválasztásának segítése.
Továbbtanulási tanácsadással, karrier-nap szervezésével nyújtunk segítséget
gyermeknek, szülőnek a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez a tanuló
adottságainak, képességeinek, irányultságának ismeretében. E tanácsadás egy
hosszú közös fejlesztő munka egyik szakaszának lezárását is képezi.
- Tehetségnapot szervezünk minden év májusában, ahol ünnepélyes keretek között
legeredményesebb tanulóink Tehetség díjat vehetnek át. Alkalmat teremtünk arra,
hogy tanuló, szülő, pedagógus együtt örülhessen közös munkája sikerének. Ezen
az eseményen a tehetséggondozásban jártas szakember tart előadást.
Tehetséggondozásunk eredményességét az mutatja, ha a tehetséges tanulóink
önértékelése fejlődik, az adott területen eredményeket érnek el, helyes önismeret
mellett elismerésben részesülnek. Tehetségük kamatoztatása, sikereik öröme
hozzájárul harmonikus személyiségük kialakulásához, szociális kapcsolataik
gazdagításához.
106
1.8.3. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
Hátrányos helyzetű
- az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek,
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő,
- s az, akire az alábbi – a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott –
négy feltétel bármelyike érvényes:
- a szülő alacsony iskolai végzettségű,
- alacsony munkaintenzitású háztartásban él,
- elégtelen lakáskörülmények között él,
- átmeneti vagy tartós védelembe vett gyermek.
Halmozottan hátrányos helyzetű a tanuló az előbbi négy feltétel közül legalább kettő
egyidejű fennállása esetén.
A családlátogatás során szerzett tapasztalatok alapján környezettanulmányt készítünk. A
szülőtől kapott nyilatkozat és a környezettanulmány alapján hozott jegyzői határozat
szerint a tanulót nyilvántartásba vesszük.
Tanulóink integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben részesülnek.
Céljaink
- Akadályozzuk meg a társadalmi leszakadásukat a nevelés, oktatás eszközeivel.
- Segítsük a társadalomba való beilleszkedésüket.
Feladataink
- A minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása.
- Esélyegyenlőségük, esélylehetőségük növelése, biztosítása.
- A tanulók szociális helyzetéből, szocializációs hiányából illetve a kognitív
képességéből adódó hátrányok csökkentése, kompenzálása.
107
A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink hátránykompenzálása
intézményünkben
- A beiskolázás során a felvételi kötelezettségünk teljesítését követően a további
felvételi kérelmek elbírálásakor előnybe részesítjük a halmozottan hátrányos
helyzetű tanulókat.
- Az osztályok kialakításakor a törvényi előírásoknak megfelelően – a szegregáció
elkerülése érdekében – a HH/HHH-s gyermekek többi gyermekhez viszonyított
arányának, létszámának megfelelő megállapítása.
- Tanulóink megismerése érdekében
− együttműködünk a szülőkkel, pozitív szülői együttműködést várunk el,
− környezettanulmányt készítünk,
− a tanulók képességeinek feltárásához bemeneti mérést végzünk.
Az 1. évfolyamon a Difer mérési eredménye alapján felállítjuk a pedagógiai
diagnózist.
- A tanulók felzárkóztatása, fejlesztése érdekében egyéni fejlesztési tervet készítünk.
A gyermekről egyéni portfóliót vezetünk, a kompetencia-alapú fejlesztését
negyedévente értékeljük. Fejlődésüket szolgáló értékelő esetmegbeszéléseket
tartunk.
- Differenciálással, egyéni fejlesztéssel segítjük elő a kognitív hátrányok
csökkenését.
Tanórán
A hatékony neveléshez, oktatáshoz a kompetenciaalapú oktatást alkalmazzuk.
Törekszünk
- a nyitott tanulási módok alkalmazására (kooperációra, csoportmunkára,
differenciálásra),
- az egyéni sajátosságok figyelembe vételére,
- az építő, fejlesztő értékelés alkalmazásaira.
A differenciálás megvalósulására történik
- a helyes egyéni tanulási utak megláttatása, beépítése,
- a tananyag mennyiségi csökkentése elrendezésekor,
- a hatékony módszerek, eszközök megválasztásakor (kooperatív technika,
vázlatírás…),
108
- a tapasztalati tanulás előnybe részesítésekor,
- a reprodukciós technikák (felelet előtt vázlatírás, vagy csak szóban, vagy csak
írásban kérjük számon) során.
Tanórán kívül
- A törvény által meghatározott többletidőben – heti rendszerességgel – a tanulók
felzárkóztatásban részesülnek.
- Amennyiben a tanuló sajátos nevelési igényű illetve beilleszkedési, tanulási
magatartási nehézséggel küzdő, többletszolgáltatásra is jogosult.
- Ha a tanuló kiemelkedő képességekkel is rendelkezik, akkor tehetséggondozásban
is részesül.
- A tanulmányi eredmények javulása, a tanuló iskolai sikerességének elősegítése,
továbbtanulási esélyeik növelése érdekében támogatjuk az egyéni tanulási
lehetőségekkel, az ösztöndíj programokkal.
Egyéb programok, lehetőségek
- Szükség szerint biztosítjuk tanulóink számára a szocializációs hiányosságból
adódó hátrányok csökkentésére a pszichológiai és mentálhigiéniai foglalkozásokon
való részvételt.
- Együttműködünk tanulóink érdekében szükség esetén a gyermekjóléti és a
szociális intézmények, civil szervezetek és egyházak munkatársaival.
Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha a hátrányos helyzetű és halmozottan
hátrányos helyzetű tanulóink jelentős része az általános iskolai tanulmányait időben
és eredményesen fejezi be, továbbá a tanulók továbbtanulási szándéka is megvalósul.
Sikerként könyveljük el, ha e tanulóinknál időben azonosítottuk tehetségüket, s a
tehetséggondozás során eredményeket érnek el.
109
1.9. Egészségnevelési elveink, egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink
Egészségnevelési programunk
Egészségfejlesztési tevékenységünk során lehetőséget kell teremtenünk a gyermekeinknek
arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett. Törődjenek többet
egészségükkel, mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.
Ezáltal váljanak képessé egészségük javítására, alakítására.
A társadalmi elvárásoknak megfelelően a család mellett az iskola vállal kiemelkedő
szerepet az egészségnevelés terén.
Tanulóink még olyan fejlődési periódusban vannak, amelyek során érdemi hatást lehet
elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában.
Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként
fogható fel, melyben tükröződik az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok
minősége.
Az iskola a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb
életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.
Iskola-egészségügy
Feladata
az egészségvédelem és egészségfejlesztés,
őrködjön az oktatási-nevelési intézmény környezetének biztonsága felett,
segítse elő, hogy az minél inkább az egészséget támogatóvá váljék.
Feltételeink
A rendszeres egészségügyi felügyeletet és annak ellátását
az iskolaorvos,
az iskolai védőnő,
az iskolafogász biztosítja.
Tevékenységük elsősorban megelőző jellegű
Betegségek megelőzése (gondozás, oltás).
Szűrővizsgálatok (melyek kiterjednek a gyerekek egészségi állapotára,
személyi higiéniájára, testi, mozgás, mentális és szociális fejlődésére).
Iskolai környezet rendszeres ellenőrzése.
110
A testnevelési csoport-beosztást megelőző vizsgálatok (könnyített,
gyógytestnevelés, felmentett).
A pályaválasztást, üdülést, táborozást megelőző vizsgálatok.
Sportolási, versenyzési alkalmasság véleményezése céljából végzett
vizsgálatok.
Kapcsolattartás pedagógusokkal, szülőkkel.
Az iskola-egészségügyi feladatok, tevékenységek ütemezése
Szűrővizsgálatok az iskolai védőnő munkaterve alapján.
Csoportos fogászati szűrés (évente két alkalommal) az iskolát ellátó fogorvos
és az iskolatitkár beosztása alapján.
A további kezelésre, szakorvosi vizsgálatra szoruló tanulók az iskolafogász, a
védőnő és a szülőkkel való egyeztetés után kerülnek ellátásra.
Az iskola pedagógusai segítséget nyújtanak a szűrővizsgálatok megszervezésében, a
szülőkkel való kapcsolattartásban (további szűrővizsgálatokra, szakrendelésekre irányítás,
ezek eredményeinek visszajuttatása az iskola védőnőjéhez). Jelzik a védőnőnek, ha a
gyermekek testi fejlődésével, teherbíró képességével, magatartásával, látásával
kapcsolatos vagy egyéb problémát észlelnek.
Céljaink
- Egészségtudatosság kialakítása
- Az egészség és az életminőség kapcsolatának felismerése, egyre tudatosabb
egészségmegőrző életmód.
- Az egészség fogalmának sokoldalú értelmezése, a test és a lélek összhangjának
felismerése.
- Az egészségi állapotot befolyásoló hatások ismerete, ezekkel kapcsolatos
mindennapi döntések meghozatala.
- Egységes, primer prevenciós szemlélet kialakítása.
- Testileg, lelkileg és szociálisan egészséges tanulók nevelése.
- Az egészséges táplálkozás alapvető szabályainak ismerete.
- A testedzés, a mozgásgazdag életmód, a helyes testtartás kialakítása.
- A család mellett az iskola váljon az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.
111
- Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségi állapotának és
életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése.
- Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése a mindennapi élet szinterein az
egészség, az egészségfejlesztés tekintetében.
- Tanulóinknak ismernie kell az elsősegélynyújtás alapvető szabályait, és ezek
gyakorlati alkalmazását.
- A szabadidő hasznos eltöltése.
- Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése.
- Tanulóink tudatosan hozzanak döntéseket, felelősen éljék meg emberi
kapcsolataikat, értékként tiszteljék a testileg, lelkileg harmonikus életet.
- Közösségi akciók erősítése az egészségfejlesztés érdekében.
- Az egyéni képességek fejlesztése az egyén saját egészsége szempontjából kedvező
alternatívák választásának gyakorlásával.
- Az egészséges, teljes, hosszú élet igényének kialakítása.
- A fogyatékkal élők, a másság elfogadása.
- Felelősségvállalás másokért, önkéntesség.
- Megfelelő szexuális felvilágosítás-nevelés, családtervezési ismeretek
elsajátíttatása.
1.9.1. Teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
- Az egészséges környezet, az egészséget segítő környezeti feltételek, a
természethez való megfelelő viszony kialakítása.
- Az egészséges élet egyéni készségeinek, magatartásmintáinak kialakítása,
begyakorlása.
- A tanulók ismerjék meg önmagukat és egymást, legyenek közösségük és saját
személyiségük tudatos formálói.
- Helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteik,
választásaik, személyközi kapcsolataik minőségének függvénye.
- Tanulóink érezzenek felelősséget a természeti, társadalmi és emberi
környezetükért, legyenek annak aktív alakítói, formálói.
- Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása, primer prevenció.
- Az elsősegélynyújtás alapvető szabályainak elsajátíttatása.
- Az aktív testmozgás minél szélesebb körű elterjesztése, a mindennapos testmozgás
biztosítása.
112
- Tanulóink tudják, hogy a rendszeres testmozgás és a művészeti tevékenység
hozzájárul a lelki-és testi egészségük megőrzéséhez.
- Egészséges táplálkozási szokások kialakítása.
- A lelki egészségvédelem megerősítése.
- Személyi higiéné helyes szokásrendszerének kialakítása.
- A mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentése.
- A dohányzás visszaszorítása. A hozzászokás veszélye, elkerülése akarati tényezők,
motiváció, környezetünk iránti felelősség kialakítása.
- Alkohol- és drogprevenció.
- A szabadidő hasznos eltöltése érdekében minél több tanórán kívüli szabadidős
program szervezése.
- Stresszmentes légkör megteremtése.
- A szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, új formák és alkalmak keresése.
- A sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás
kialakítása.
- Családi életre nevelés, a felelős, örömteli párkapcsolatra való felkészítés.
- Tanulóink szociális érzékenységének, toleranciájának, az életkoruknak megfelelő
problémák iránti empatikus képességének fejlesztése.
113
1.9.2. Módszereink
Egészségnevelési programunk megvalósítása során élményalapú, tevékenységközpontú,
érzékenyítő, interaktív módszereket alkalmazunk.
Hagyományos felvilágosítás
Felhívjuk tanulóink figyelmét az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire, majd
megoldásként kínáljuk a helyesnek vélt egészségmagatartást, magatartásformákat.
Iskolai felvilágosító előadások helyi és külső előadók bevonásával.
Különböző témájú kiadványok, brosúrák eljuttatása a tanulókhoz, szülőkhöz.
Filmvetítések.
Rizikócsoportos megelőzés
Az iskolai szűrések eredményeként feltárt egészségi problémákkal és sajátos
háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében megelőző tevékenységet folytatunk (pl.
túlsúlyos gyerekek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei).
Az egészségügyi szűrés és a prevenciós tevékenység összekapcsolásaként
életmód-változtató programokat indítunk ezen tanulók számára.
A másodlagos prevenció keretein belül a gyerekek életkorához kötött kötelező
szűrővizsgálatok alapján kiszűrjük a túlsúllyal vagy mozgásszervi
problémával küzdő tanulókat, számukra speciális táplálkozási tanácsadást és
differenciált testi nevelést biztosítunk.
A mentális zavarok szűrése után is a tanulók további folyamatos gondozásban
részesülhetnek.
Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást segítő eljárásaink
Az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési
eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért egészségfejlesztési törekvésünkben a
társas, érzelmi készségek fejlesztését tűztük ki célul.
Az önismeret fejlődésétől reméljük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni,
ellenállnak a dohányzásnak és a droghasználatnak. Tanulóinkat nemcsak arra készítjük fel,
hogy tudjanak nemet mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy igent tudjanak
mondani az egészséges életre.
Társas kommunikációs készségek fejlesztése.
114
Önismereti csoportfoglalkozások.
Serdülőkori problémák kezelését szolgáló foglalkozások.
Beszélgetés, vita, élménycsere, kiselőadások.
Élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése.
Kérdőíves felmérések, direkt riportok.
Játékok: szituációs, ráhangolást segítő, kapcsolatteremést segítő stb.
Kamaszpanasz - kérésláda.
Attitűd- vizsgálatok.
Kortárssegítők bevonása
A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a
kortárs, akinek véleményformáló hatása sokkal erőteljesebb. Főleg a 7-8. évfolyamon
képzett kortárssegítők direkt és indirekt módon hathatnak tanulóinkra.
Közösségi alapú komplex személyiségfejlesztő programok
- felhívások, pályázatok,
- akciók, sportrendezvények,
- témanapok, témahetek.
1.9.3. Testi nevelés
A rendszeres mozgás, és az ehhez tartozó terhelés nemcsak lehetőség, hanem szükséglet a
megfelelő növekedés, a szervezet edzése, ellenálló-képességének javítása, a személyiség
értékes vonásainak gyarapítása érdekében.
Egyre általánosabb a gyermekkori elhízás, a magas vérnyomás, az asztma. Nő a
gerincbetegségek száma, a tanulók nagy százaléka tartáshibás. Ezért nagyon fontos, hogy
iskolánkban biztosítani tudjuk a mindennapos egészségfejlesztő testmozgást minden
tanuló számára. Olyan körülményeket teremtünk, olyan módszereket alkalmazunk,
amelyek képesek befolyásolni, javítani a jövő generációjának életmódját.
A testnevelési, testedzési feladatokat a helyi tanterv szerinti testnevelés órák és a komplex
intézményi mozgásprogram keretében valósítjuk meg.
A szabadidős tevékenységek, a mindennapos testnevelés szervezésére iskolánkban
mindkét telephelyünkön diáksport-egyesület (DSE) működik.
Az iskola tanulói beiratkozáskor diáksportköri taggá válhatnak. Az évenkénti tagsági díj
befizetése kötelező. Az összeg megállapítása az SZMK jóváhagyásával történik.
115
Az iskola tanulói a sportszereket, valamint a tornatermet díjmentesen vehetik igénybe.
Gyógytestnevelés
Azoknak a tanulóinknak, akiknek egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi vagy
szakorvosi szűrővizsgálat alapján gyógytestnevelés foglalkozásokat biztosítunk. A szülő
feladata, hogy lehetőség szerint még szeptember hónapban bemutassa az erre irányuló
szakorvosi véleményeket. A gyógytestnevelés órákat a KLIK által biztosított szakember
végzi intézményeinkben.
A testnevelő által elvégzendő feladatok
Egységes minőségellenőrzés
Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz a tanév elején és a tanév végén mérjük a
fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért
eredmények pontértékei alapján elvégezzük az értékelést és a minősítést.
Egységes minőségfejlesztés
A mért eredmények alapján feltárjuk az egészség szempontjából leglényegesebb
kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség
szerinti differenciált terheléssel törekszünk azok mielőbbi felszámolására.
Folyamatos visszacsatolás
Elemezzük a tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozások keretében
végzett rendszeres testedzés hatását. Az elért változás nyomon követésének lehetőségét
biztosítjuk a diákok és a szülők számára. Fejlesztjük a pillanatnyi fizikai állapottal való
szembesülés során a tanulók önismeretét, tárgyilagos önértékelését, akaratát és
önbecsülését.
A mérések során a kiugró teljesítménnyel rendelkező tanulóinkat - a lehetőségeket
figyelembe véve - a versenysport, az élsport felé irányítjuk.
A mérési eredményeket nemcsak az országos központba küldjük tovább, hanem
adatainkat az iskola-egészségügyhöz is továbbítjuk.
116
NETFIT-Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt
Ez a program a Magyar Diáksport Szövetség által létrehozott diagnosztikus és oktatási
célú pedagógiai értékelő és visszajelző eszköz.
A NETFIT a fizikai fittség mérésére és értékelésére létrehozott megbízható, tudományos
igényel kifejlesztett értékelő rendszer.
A program tartalma, módszertana, statisztikai és szöveges visszajelző rendszere az iskolai
testnevelés alapvető nevelő-oktató céljainak elérését kívánja támogatni. Ennek
megfelelően olyan ismeretátadást, attitűdformálást, készség- és képességfejlesztést
szeretne megvalósítani, amelynek segítségével minden tanuló számára lehetőség nyílik az
egészséges fizikai, fittségi állapot megszerzésére, fenntartására, fejlesztésére.
A NETFIT a fizikai fittségi állapotot nemhez és életkorhoz igazodó
egészségsztenderekhez viszonyítja. Azokat a fittségi összetevőket méri és értékeli,
amelyek az egészségi állapot szempontjából meghatározók így a testösszetétel, aerob
fittség és a vázizomzat fittsége.
Jellemzői közé tartozik a fizikai fittségi állapotról személyre szabott, önálló pedagógiai
célú visszajelentést és értékelést biztosít minden tanuló számára.
Iskolánkban a testnevelés szakos kollégák irányítják a tanórán kívüli foglalkozásokat, és
versenyeztetik a városi, megyei, országos bajnokságokon tanulóinkat.
1.9.3.1. Komplex intézményi mozgásprogram a székhely intézményben
A Nemzeti Népegészségügyi Program a kedvezőtlen népegészségügyi helyzet javítása
érdekében a következő évtized feladatait három alapvető értékben határozta meg:
- az egészség alapvető emberi jog;
- az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás;
- az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az
egészség fejlesztésében.
Komplex intézményi mozgásprogramunk célja és feladata az élethosszig tartó,
egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre szocializálás, a lelki egészség erősítése és
fejlesztése a motoros műveltség eszközeivel. A tanulók legyenek képesek értékelni saját
fittségi szintjüket. Alakítsuk ki tanulóinkban azt a szemléletet, hogy a rendszeres
testnevelés és sporttevékenység révén könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, a lelki és
117
szellemi terheléseket. Ismerjék meg, és sajátítsák el a különböző stressz-, és
feszültségoldás technikáit.
Fő feladataink
- Tegyük vonzóvá gyermekek számára a mozgást.
- Fejlesszük az erőt, gyorsaságot és állóképességet.
- Biztosítsunk a mozgásformák gyakorlásához megfelelő helyet és eszközöket.
Tartalmi célok
- Alakítsuk ki a rendszeres testmozgásra való igényt.
- Adjunk lehetőséget sok gyermek egyidejű foglalkoztatására.
- Az elvárásokat a gyermekek korához és koordinációs képességeihez igazítsuk.
- Biztosítsuk a sikerélményt.
- Teremtsünk lehetőséget a fiúk és lányok közös játékára, mozgására.
- Biztosítsunk sokszínű mozgásformákat.
- Fokozatosan növeljük a játék- és mozgásformák nehézségi fokát.
- Könnyítsük meg a gyermekek társadalmi beilleszkedését, alkalmazkodását.
- Megtanítsuk gyermekeinket a közös csapatesemények során felismerni és
elfogadni egymás különbözőségeit. feldolgozni a győzelmet és vereséget, kezelni
konfliktusaikat.
Az éves feladatterv a mindenkori tanév munkatervének szerves része, melyet a következő
témák és területek alapján készítjük el az adott tanévre.
118
A minőségi testnevelés programja
- Nagy intenzitású, megfelelő terhelést biztosító tanórák tervezése és szervezése.
- A tanulók aktivitási szintjének növelése megfelelő és egyénre szabott motivációs
technikákkal.
- A differenciálás módszerének alkalmazása a testi képességek és mozgásügyesség
figyelembe vételével.
- Pozitív mozgásélmény biztosítása a tanulás során.
- Életmód sportágak megismertetése a tanulókkal: kispályás labdarúgás, lábtenisz,
röplabda, kosárlabda, asztali tenisz, floorball, tollaslabda, úszás, korcsolyázás.
- Szociális kompetenciák fejlesztése: együttműködés, a másság elfogadása, kollektív
siker és kudarc kezelése, fair play.
- Stressz- és feszültségoldó technikák megismerése: zene, tánc, karaoke, nevetés, hobbi,
kibeszélés, környezetváltozás, egyedüllét.
- A személyi és környezeti higiéniás ismeretek elsajátítása.
Közlekedési szokások befolyásolását célzó intézményi programelemek
- „Gyalogolni jó!” – gyalogosok közlekedési szabályainak megismerése, sétákkal a
gyakorlati megvalósítása.
- A tanulók kerékpárral való közlekedésének támogatása a lakótelepen és a
kertvárosi környezetben.
- Biztonságos kerékpártároló telepítése.
- „Gurul az osztály!” - kerékpáros, rolleres, görkorcsolyás, gördeszkás ügyességi
vetélkedő.
- Kerékpártúrák szervezése a felső tagozaton.
- BMX ügyességi pálya megtekintése, kipróbálása (felső tagozat).
- Biológia, testnevelés és technika órákon a kerékpározás szervezetre gyakorolt
jótékony hatásainak megismerése.
A mozgás megjelenése tanórákon – tantárgyi koncentráció
A különböző tantárgyak óráin sok lehetőség van arra, hogy mozgással aktivizáljuk,
motiváljuk, élményszerűvé és változatossá tegyük az oktatást. Jó lehetőséget adnak erre a
magyar irodalom, az ének-zene, a környezetismeret, a matematika, az angol, német, a rajz
órák. Alsó és felső tagozaton egyaránt széleskörű, sokoldalú a lehetőségek száma. Ez
egyfajta pihenést, kikapcsolódást is eredményez a gyerekeknél.
119
Az egész napos iskola mozgáslehetőségei
Ebben az oktatási rendszerben több mozgásforma van jelen. Kihasználjuk a sportudvarunk
által adott, és a környezetünkben lévő mozgáslehetőségeket: játszóterek, kondipark. A
mindennapos testnevelés foglalkozásokhoz segítséget nyújt az általunk összeállított
„Mindennapos testnevelés játékgyűjtemény”.
Az óraközi szünetek és az ebéd utáni szabadidő jó lehetőséget ad az aktív mozgásra és
levegőzésre. (népi gyermekjátékok, ugróiskola, ugrókötelezés, labdajátékok, játszótéri
játékok használata, stb.)
Mindennapos testedzés a 2013/2014-es tanévben a 3-4. évfolyamon, a 2014/2015-ös
tanévben a 4. évfolyamon
A tanulók egészségmegőrzésével kapcsolatos feladataink végrehajtása során egyik
legfontosabb feladatunk a minél több testmozgás lehetőségének és feltételeinek
megteremtése. Munkánk során szem előtt tartjuk, hogy a mindennapos testedzés távol
tartja vagy csökkenti az egészségkárosító ingereket, szilárdabbá teszi a szervezet
funkcionális egyensúlyát fizikai és pszichés vonatkozásban egyaránt (iskolaotthonban
kiemelten).
A tanórán kívüli testedzéssel kapcsolatos foglalkozások tervezése az alsós
munkaközösségek oktatásszervezési és módszertani feladata.
Céljaink
- Szerettessük meg a
mozgást játékkal és
versenyfeladatokkal,
- Javítsuk
mozgáskoordinációs és
kondíciós képességeiket
(erő, gyorsaság, ügyesség,
állóképesség, lazítás,
ritmusérzék).
- Váljon igénnyé a
rendszeres mozgás, az
egészséges élet, az
optimális testi, lelki és
szociális fejlődés
szempontjából.
- Használjuk fel a mozgás
fejlesztő szerepét a tanítás-
tanulás folyamatának
hatékonyságában.
– Segítsünk a
szabadidejüket hasznosan
eltölteni.
A megvalósítás színterei
3-4. évfolyam
- Testnevelés órák heti 3
órában a délelőtti
időszakban (emelt szintű
testnevelési osztályban heti
5 óra).
- „Mozgás-játék”
foglalkozás beépítése a
délelőtti napirendbe az
iskolaotthon szabadidős
időkeretének
felhasználásával,
3-4. évfolyamon a délelőtti
tanítási időszakban azokon a
napokon, amikor nincs
testnevelés óra.
- Ebéd utáni szabad levegőn
töltött játék a játszótéren,
udvaron.
Tartalma, tevékenységek
A helyi tanterv anyaga,
fejlesztési feladatai,
testnevelési játékok.
Testnevelési és
sportjátékok, sorversenyek,
gyermekjátékok,
szabadidős játékok (tollas-
zsinórlabda, fejelés,
lábtenisz).
Külön foglalkozási terv
szerint játékgyűjtemény
felhasználásával.
Játék önszerveződő
formában.
120
A tanórán kívüli iskolai testmozgás programok
- együttműködés iskolánk Diáksport Egyesületével, amelynek az iskola minden tanulója
tagja,
- DSE szakosztályok: labdarúgás, atlétika, sakk, kézilabda, kosárlabda,
- labdarúgó edzések,
- atlétikaedzések,
- sakk szakkör,
- kosárlabdaedzések,
- kézilabdaedzések,
- országos programsorozatokban való részvétel: „Dobd a kosárba!” program, Bozsik
program,
- Kihívás napja,
- versenyeztetés,
- tömegsport foglalkozások – Kölyökatlétika edzések nagyfelmenő rendszerben,
- szabadidős foglalkozások alsó tagozatban – séta a szabadban, játszótéri foglalkozások,
- játékfoglalkozások alsó tagozatban,
- együttműködés a művészeti iskolával (Garabonciás Művészeti Iskola) – néptánc,
- társastáncoktatás,
- távlati tervek: zenés torna, asztalitenisz, lovaglás, kötélmászás. röplabda,
- külső kapcsolataink: FILO SE, Nyírsuli, GKS Egyesület, DE Egészségügyi Kar
(Védőnői Módszertani Tanszék, Ápolástudományi Tanszék), ÖTA.
Közösségi mozgásprogram elemek (tanulók, szülők, pedagógusok közös részvételével)
- zsetonszerző verseny az Egészségmegőrző hét és Aranykapu programsorozat
keretében,
- Suli – buli Családi nap (ugrálóvár, labdarúgás, asztalitenisz, játszóház, akadálypálya),
- családi sportdélutánok évfolyamonként,
- DÖK - madarak és fák napja,
- extrém sportágak bemutatása, kipróbálása pl.: falmászás,
- osztályok közötti bajnokságok pl.: tűzharc, kötélhúzó verseny, labdajátékok,
- távlati terv: akadály- és terepfutás (Bujtos, erdei tornapálya).
Egyéb alkalomszerű programelemek
- osztálykirándulások,
121
- erdei iskola,
- „Takarítsuk meg iskolánk környezetét!” program – kerti munkák az iskola körül,
- diákolimpiai versenyek,
- Városi sportnap – mezei futóverseny,
- korcsolyázás műjégen,
- szánkózás a bujtosi dombon,
- labdarúgó házi bajnokság,
- városi rendezvényeken való részvétel (Mikulás futás, Nyuszi futás stb.),
- Móra Labdarúgó Kupa,
- Egészségmegőrző hét programjai (egészséges táplálkozás, evészavarok, személyes
higiénia, káros szenvedélyek, életvezetési ismeretek, lelki egészség stb.).
Pályázatok adta lehetőségek kimerítése
A folyamatos pályázatfigyelés során az intézményi feltételeknek megfelelően
bekapcsolódunk pályázati lehetőségekbe. A sikeres pályázatok segítségével több
sporteszköz vásárlására és újabb rendezvények megszervezésére nyílik lehetőség. (KIDS
Atlétika, táborok, családi nap finanszírozása).
122
1.9.3.2. Komplex intézményi mozgásprogram a tagintézményben
A minőségi testnevelés programja
- Nagy intenzitású, megfelelő terhelést biztosító tanórák tervezése és szervezése.
- A tanulók aktivitási szintjének növelése megfelelő és egyénre szabott motivációs
technikákkal.
- A differenciálás módszerének alkalmazása a testi képességek és mozgásügyesség
figyelembe vételével.
- Pozitív mozgásélmény biztosítása a tanulás során.
- Életmód sportágak megismertetése a tanulókkal: kispályás labdarúgás, lábtenisz,
röplabda, kosárlabda, asztali tenisz, floorball, tollaslabda, úszás, korcsolyázás.
- Szociális kompetenciák fejlesztése: együttműködés, a másság elfogadása, kollektív
siker és kudarc kezelése, fair play.
- Stressz- és feszültségoldó technikák megismerése.
- A személyi és környezeti higiéniás ismeretek elsajátítása.
- Úszásoktatás.
A tanórán kívüli iskolai testmozgás programok
- együttműködés a Petőfi Sándor Általános Iskola Diáksport Egyesületével, amelynek
az iskola minden tanulója tagja,
- DSE szakosztályok: labdarúgás, atlétika, sakk, túra szakkör, kerékpározás,
- labdarúgó edzések,
- atlétikaedzések,
- sakk szakkör,
- kosárlabdaedzések – „Dobd a kosárba!” program,
- tömegsport foglalkozások – életmód sportágak,
- szabadidős foglalkozások alsó tagozatban – séta a szabadban, játszótéri foglalkozások,
- játékfoglalkozások alsó tagozatban, sport játékok.
Közlekedési szokások befolyásolását célzó intézményi programelemek
- A tanulók kerékpárral való közlekedésének támogatása a kertvárosi környezetben.
- Biztonságos kerékpártároló telepítése.
- DÖK- és sportnapon kerékpáros ügyességi vetélkedő.
123
- ÖKO-héten a kerékpáros és tömegközlekedéssel történő utazás jótékony hatásának
megismerése a levegő tisztaságára és az egészségmegőrzésre.
- Kerékpártúrák szervezése ősszel és tavasszal.
- Láthatósági mellény vásárlása a kerékpártúrákra.
- Kerékpárversenyző meghívása: élménybeszámoló, versenykerékpár bemutatása.
- Biológia, testnevelés és technika órákon a kerékpározás szervezetre gyakorolt
jótékony hatásainak megismerése.
- Michelin bringafesztivál (városi rendezvény).
Közösségi mozgásprogram elemek (tanulók, szülők, pedagógusok közös részvételével)
- kerékpártúrák évente 4-5 alkalommal,
- túrázás a hegyekben évente 2 alkalommal,
- óvodáscsalogató „Tündérmanó” fesztiválon akadálypálya a tornateremben,
- „Bemutatkozik iskolánk” programban közös táncház,
- DÖK- és sportnapon aerobic foglalkozás,
- Michelin bringafesztivál.
Egyéb alkalomszerű programelemek
- osztálykirándulás,
- túrázás a hegyekben évente 2 alkalommal,
- kerékpártúrák évente 4-5 alkalommal,
- „Takarítsuk meg iskolánk környezetét!” program – kerti munkák az iskola körül,
- diákolimpiai versenyek,
- Városi sportnap – nagy sportágválasztó,
- korcsolyázás műjégen,
- labdarúgó házi bajnokság,
- tűzharc házi bajnokság,
- egészségnap,
- egészséges életmód vetélkedő,
- Petőfi labdarúgó kupa,
- diáknap – labdarúgó évfolyambajnokság,
- nyári táborok - túrázás, úszás, vízi sportok kipróbálása,
- lovaglás (lehetőség szerint).
124
1.9.4. Mentálhigiénés tevékenységünk
Az iskolánkban folyó egészségnevelés része a gyerekek mentális, lelki egészségvédelme,
gondozása is. Elsődleges feladatunk a prevenció, azaz a lelki eredetű betegségek
kialakulásának megelőzése, elhárítása. Az időben felismert problémák kezelésével
komolyabb nehézségektől mentesíthetjük gyerekeinket, a szülőket és saját magunkat is.
Fontos területei: az önfejlesztés, a konfliktuskezelés, a megfelelő értékközvetítés, a
modellnyújtás a pedagógus részéről.
A problémák, zavarok korai felfedezésének kedvező adottságai vannak az iskolában. A
gyermekekkel hosszú időn keresztül naponta találkozik a pedagógus, jól megismerheti
őket és a tanuló viselkedésváltozásait is közvetlenül észlelheti. Éppen ezért a tanulók
személyiségfejlődésének, változásainak követése mindannyiunk, de leginkább az
osztályfőnökök feladata. Munkájukat szakemberek segítik.
Iskolánkban folyó mentálhigiénés szolgáltatás módszerei elsősorban:
szűrés,
tanácsadás,
készségfejlesztés.
A segítségnyújtás formái:
egyéni beszélgetések, csoportos foglalkozások,
lazító, feszültségoldó mozgásgyakorlatok,
előadások, családlátogatás, egy-egy osztályfőnöki óra tartása,
fogadóóra,
szakirodalmak, cikkek ajánlása.
Célunk, hogy tanulóink olyan egészséges felnőttekké váljanak, akik a társadalmi
normáknak meg tudnak felelni, miközben belső harmóniában élnek önmagukkal és
környezetükkel.
Ennek érdekében mindent meg kell tennünk, hiszen az iskola jó terep a feladatok
elvégzéséhez.
125
1.9.5. Egészségnevelés a tanórákon
Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő
tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség-ismereteinek
bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató
jellegének erősítésére. Nevelő-oktató tevékenységünkben törekszünk a
személyiségközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.
A gyerekek több pedagógustól, több tantárgy keretében, különböző megközelítésben
jutnak hozzá az ismeretekhez.
Célunk, hogy pozitív eredménye legyen a változatos módszereknek /gyűjtőmunka, IKT
eszközök, vizsgálatok, gyakorlatok, tesztek, mérések, érzelmi ráhatás, mintaadás, játékos
elemek, viselkedési követelmény/.
Helyi tantervünkben, az egyes tantárgyakban nagyon sok és sokféle egészséggel
kapcsolatos vonatkozást tartalmaz: kiemelten a környezetismeret, a természetismeret,
biológia, technika, osztályfőnöki és testnevelés, nyelvi órákon.
Ezeken az órákon az egészségnevelési tartalom értelmi és érzelmi vonatkozásban is jelen
van. Olyan cselekedtető módszereket alkalmazunk, melyek elősegítik a tanulóink
együttműködő, kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közös együttműködést.
Az egészséges magatartásmódok (életmód) kialakítása érdekében az alábbi ismereteket
közvetítjük:
humánbiológiai,
személyi higiénés,
az ember és környezete kölcsönhatása,
az egészséges táplálkozás,
a rendszeres testmozgás,
a partnerkapcsolatok nem- és korspecifikus alakulása,
szexualitás, fogamzásgátlás, fogamzás, terhesség, nemi betegségek,
egészség – betegség fogalma (testi, lelki változások).
Az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése érdekében eljárásaink:
az alkohol, a dohányzás, a bódulatkeltő anyagokkal szemben elutasító magatartás
kialakítása,
balesetmegelőző alapvető ápolási ismeretek átadása,
erőszakos magatartásmódok elutasítására való motiválás.
126
1.9.6. Egészségnevelés a tanórán kívül
- Az egészségneveléshez kapcsolódó napok programjai témanapok keretében:
- idősek világnapja, dohányzásmentes világnap, AIDS ellenes világnap,
- beszélgetés kortárssegítőkkel,
- szakemberek előadásai,
- filmvetítések.
- A témahét programjai, amelynek keretében kiemelt figyelmet kap a mozgás, a sport, a
korszerű táplálkozás, személyi higiénia, káros szenvedélyek.
Egészséghetünk célja, hogy tudatosítsuk a gyerekekben, hogy az egészséges
táplálkozásban milyen ételfajtákat és alapanyagokat részesítsünk előnyben. Célunk,
hogy tisztában legyenek a mozgás élettani hatásaival.
Feladatunk az egészség valamennyi – testi, lelki, szociális – dimenziójával kapcsolatos
ismeretek megtanítása.
- aktív programok,
- rajzkiállítások,
- játékos vetélkedők,
- szakmai előadások,
- egészségmegőrző hét, egészségnap, egészséges életmód vetélkedő.
- Különböző intézmények, vállalatok által meghirdetett egészségügyi pályázatokhoz,
akciókhoz való kapcsolódás.
- Projektmódszer segítségével felkeltjük a diákok érdeklődését, intellektuális
kíváncsiságukat, ösztönözzük őket önálló felelősségvállalásra.
- Törekszünk az egészségvédő szokások kialakítására a szülőkkel együttműködve.
- Az egész napos iskola, napköziotthon kereteiben következetes nevelőmunkával, érzelmi
ráhatással helyes higiénés és étkezési szokásokat alakítunk ki, formáljuk a közösségi
szerepeket, a közösségi magatartást. Célunk a környezet szépítése, tisztán tartása. A
napközi kiváló helye a játékoknak, játékos foglalkozásoknak („Tiszta, rendes osztály”
akció).
- Nyári táborokat, kirándulásokat, túrákat, erdei iskolai programokat, sportnapokat
szervezünk.
- Fejlesztjük a pedagógus-kompetenciákat, részt veszünk továbbképzéseken (életvitel,
mentálhigiénia).
- Szakmai tanácskozásokat, tréningeket szervezünk.
- Kapcsolódunk más szervezetek, intézmények egészségnevelési programjaihoz.
127
1.9.7. Stratégiánk a dohányzás, a drog- és alkoholfogyasztás megelőzésére
A mindennapi pedagógiai munkában nem hagyhatjuk figyelmen kívül a veszélyeztető
hatásokat. A drogprobléma teljes körű kezelésében (felvilágosító, prevenció, kezelés,
gondozás, bűnmegelőzés) az eddiginél jóval komolyabb és felelősségteljesebb feladat hárul az
iskolákra.
Ezért pedagógusainknak ismerniük kell:
- tanítványaik családi hátterét, személyiségük sajátosságait,
- a gyermeki szükséglet hierarchikus rendszerét, a gyermek tanulékonyságát,
- a gyermek különféle szituációkban várható reakcióit,
- konfliktuskezelési módszereket,
- a gyermek és környezete interakciójának sokféle hatását.
Céljaink
- Munkánk legfontosabb célja a hatékony prevenció. Akadályozzuk meg, hogy a
gyermek olyan helyzetbe kerüljön, hogy akár tudatlanságból, akár megoldatlan
probléma miatt drogokhoz forduljon.
- Célunk a tanulók személyiségének a test-, szellem, lélek egységes szemléletében való
fejlesztése a helyes arányok biztosításával.
- Alapozzuk meg tanulóink társadalmi felkészültségét, hogy megfelelő ismerettel
rendelkezzenek ahhoz, hogy az őket ért hatásokat kellőképpen értelmezni tudják.
- Alakítsuk ki azokat a képességeket, amelyekkel megóvják személyiségüket,
identitásukat a környezet káros fizikai és szellemi hatásaival szemben.
Feladataink
- Biztosítsunk továbbképzési lehetőségeket nevelőink számára. Ebbe szükség esetén
vonjunk be szakembereket, pszichológust, szociálpedagógust, családterapeutát,
mentálhigiéniai szakembert.
- Szervezzünk olyan alkalmakat, ahol új, hatékony módszerekkel ismerkedhetünk meg.
- Szerezzük be a témával kapcsolatos szakirodalmat, biztosítsunk lehetőséget az
önművelésre.
- Szemléletformálással alakítsuk ki a megfelelő attitűdöket, az igényességet saját
egészségünkkel, környezetünkkel kapcsolatban.
- A szigorúan vett drogprevenciós tevékenység főleg a felső tagozatos korosztályt érinti.
Alapja a lelki egyészség gondozása. Ezért az életkori sajátosságokkal együttjáró
128
problémák figyelembevételével, szervezzünk önismeretet fejlesztő, akaraterőt növelő,
önkifejezési lehetőséget biztosító foglalkozásokat.
- Nyújtsunk reális ismereteket a legális és illegális drogokról, a káros szenvedélyek
egészségkárosító, személyiségromboló hatásairól, az élvezeti szerek használata és a
drogozás közötti összefüggésről.
- Erősítsük a szülőkkel való kapcsolattartást.
Tevékenységeink
- A nevelők körében tájékozódás az ismeretekről, érdeklődésről, igényekről.
- Tájékozódás a tanulók drogfogyasztással kapcsolatos beállítottságáról, érintettségéről.
- Ismeretterjesztő programok megtervezése, kortárssegítők, külső előadók bevonásával.
- Szabadidős tevékenységek, kulturális rendezvények szervezése.
- Rendkívüli órák, közös filmvetítések.
- Drogprevenciós előadások szervezése.
1.9.8. Munkánkat segítő kapcsolatok színterei, kapcsolódási pontok
Szülők (család)
A szülő, a család a legfontosabb partner a tanulók érdekében végzett munkánkban. A szülők a
megfelelő tájékoztatás, információátadás után aktív részvételükkel segítik az iskola
egészségfejlesztési programját.
Szülői munkaközösség
Programunk kidolgozásába bevonjuk a szülői szervezeteket. Így a szülők lehetőségükhöz
mérten minden területen segítik iskolai programjaink megvalósítását.
Egészségügyi szakemberek
Iskolaorvos, háziorvos, védőnő, iskolafogász, gyógytornász, akik közreműködnek a
közegészségügyi, járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és
balesetvédelmi feladatok ellátásában.
Az ÁNTSZ megyei intézete és más egészségügyi szervezetek
Ezen intézetek egészségfejlesztési szakemberei konkrét segítséget nyújtanak előadásaikkal,
bemutató foglalkozásaikkal, videofilmekkel és egyéb kiadványokkal.
129
Iskolapszichológus, mentálhigiénikus
Szakmai ismeretei révén olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak,
tanároknak, a hozzá forduló szülőknek, amelyek kezelése speciális szakértelmet igényel.
Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók
A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak
segítséget.
Rendvédelmi szervek
A Városi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi és bűnmegelőzési szakemberei rendszeresen
előadásokat tartanak a nevelők és a diákok számára ifjúságvédelmi, rendészeti és közlekedési
témákban.
Egyéb iskolai szervezetek
Diákönkormányzat, Örökösföld Tanulóiért Alapítvány, Tettrekész alapítvány a gyerekekért,
iskolai diáksport egyesületek.
1.9.9. A mérés, ellenőrzés területei
Közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartása.
Nevelési-oktatási tevékenységek egészségügyi normáinak betartása/ tanulók terhelése,
szabadidő-igény, mindennapos testmozgás/.
Az iskolaorvos és védőnő jelzései.
A tanulók táplálkozási szokásainak megfigyelése.
Fizikai erőnlétmérés ősszel és tavasszal.
Felmérés a káros szenvedélyekről.
Gyermekviselkedési kérdőív, mentális zavarok szűrése, attitűdvizsgálatok.
Akkor sikeres a munkánk, ha
Az adott tanévben a tavaszi NETFIT mérés eredményei javulást mutatnak az őszi
méréshez képest.
Iskolaotthonos és napközis tanulóink nagyobb számban veszik igénybe az iskolai
étkezést.
A 10-14 éves korosztály tanulóinak többsége visszautasítja a dohányzást, az alkoholt;
és mindannyian nemet mondanak a drogok bármilyen formájára.
130
Egyre több tanuló veszi igénybe a napközis és tanulószobai foglalkozásokat, és vesz
részt az iskolai szervezésű programokon.
Csökken az iskolai balesetek száma.
Nevelőink aktívan részt vesznek az egészségneveléssel kapcsolatos továbbképzéseken,
mérések végzésében.
A tanulók személyiségében pozitív irányú változások következnek be.
1.9.10. Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos, és egyre szélesebb körben felismert
szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes a saját illetve mások testi épségét,
egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni, és a hivatásos
segélynyújtó helyszínre érkezéséig megfelelően, magas színvonalon elsősegélyben részesíteni
az arra rászorulókat.
Az iskolai elsősegélynyújtás célja a baleset, vagy hírtelen egészségkárosodás
következményeinek feltartóztatása, további állapotromlás, illetve másodlagos károsodások
elkerülése, csökkentése.
Tanulóinknak ismernie kell az elsősegélynyújtás alapvető szabályait, és ezek gyakorlati
alkalmazásait.
- Ismerjék, hogy milyen teendőket kell ellátni a balesetek helyszínén.
- Legyenek tisztában az egyszerű betegvizsgálati módszerekkel.
- Legyenek jártasak a csont és ízületi sérülések, vérzések, sebellátás alapvető
módszereiben, újraélesztés, eszméletlen sérült, rosszullétek, egyéb sérülések (égés,
marás, áramütés) ellátásában.
Elsősegélynyújtás a tanórákon
Környezetismeret, természetismeret
- Elsősegély nyújtási alapismeretek.
- Az ájult beteg ellátása.
- A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata.
Biológia
- Szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás.
- Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek.
- Alapfokú elsősegély nyújtási ismeretek bőrsérülések és mozgássérülések esetén.
131
Fizika, technika
- Az elektromos áram hatása az élő szervezetre.
- Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek.
- Áramütést szenvedett sérültek ellátása.
Kémia
- Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban.
- Égési, marási sérültek ellátása.
Elsősegélynyújtás a tanórákon kívül
Az egészségnevelési témahét programjainak keretében:
- szakemberek előadásai,
- gyakorlati bemutatók,
- filmvetítések.
132
1.10.Környezeti nevelési elveink, feladataink
Környezeti nevelési programunk
„Ha a Föld csak néhány méteres lenne, valahol lebegne egy mező felett, az emberek
eljönnének, és csodálkozva bámulnának rá…
Szeretnék, és életük árán is védelmeznék, valahonnan sejtenék, hogy életük semmivé lenne
nélküle.”
A környezeti nevelés komplex és integrált nevelési terület. A személyiségformálás olyan
összetevőit és folyamatait jelenti, melyek a személyek illetve közösségek környezeti
identitásának kialakulását és elmélyülését segítik magatartás- és tevékenységrepertoárjuk
ökológiai szemléletű gazdagítása által. A környezeti nevelés nem magáról a természeti vagy
humán környezetről szól, hanem az ember és környezete kapcsolatáról.
A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet, a környezet
óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember maga is a
természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak
vissza saját szervezete működésére.
1.10.1. Alapelvek
„Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset
tudna tenni.”
(Burke)
Napjainkban a nemzetközi és országos szinten megfogalmazott és sürgető igényként
jelentkező környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének
biztosítására irányul.
Hisszük és valljuk, hogy a világméretű környezeti problémák megoldásában lehetőségeink
korlátozottak, s hogy nem várható el tőlünk, hogy mi magunk oldjuk meg ezeket a
problémákat. Hirdetnünk és tudatosítanunk kell azonban, hogy ezeket a problémákat nekünk,
embereknek kell megoldanunk, s ennek érdekében a legtöbbet közvetlen környezetünkben
kell tennünk.
Környezeti nevelésünk ökoiskolai szellemben a személyiség egészére kíván hatni: a tudatra
ismeretekkel, az érzelmekre élményekkel, az akaratra célratörő tevékenységekkel. Székhelyi
iskolánk ökoiskolai munkatervében is megjelenik, mi szerint meg kell alapoznunk
tanítványaink környezeti erkölcsét, környezettudatosabb életvitelének kialakítását, társadalmi-
133
természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit a
személyes és a közös felelősségtudat alapján.
Hitvallásunk alapján céljaink eléréséért környezeti nevelésünk:
- a fenntarthatóság pedagógiájára épül,
- élményalapú,
- holisztikus szemléletet formáló,
- problémaközpontú,
- ismeret- és tevékenységorientált,
- személyiség- és közösségformáló,
- attitűdformáló,
- értékközvetítő, értékteremtő,
- pozitív jövőképet kialakító,
- az egész életen át tartó tanulást megalapozó folyamat.
1.10.2. A környezeti nevelés kompetencia-alapú távlati céljai
„Környezeti nevelésünk átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának,
életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a
környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet
fennmaradását, fenntarthatóságát.” (NAT)
Ennek megfelelően:
- Terjessze ki a tanulók környezetét időtávlatban a múlt és jövő felé egyaránt; térben a
belső világuktól közvetlen környezetükön át a globális történésekig; méretekben az
aprótól az átfogóig. A környezeti tudatosság középpontjában a rövid távú profit- és
növekedésközpontú gondolkodás helyett a hosszú távú fenntarthatóság gondolata van.
Ennek kialakítását célzó pedagógia középpontjában az ún. TÉT koncepció áll.
- Segítse a tanulók számára az ember és természet függőségének megértését. Az ember
és természet kölcsönös függőségének megértése annak elfogadását jelenti, hogy az
ember nem élhet úgy, mintha a természet erőforrásai korlátlanok lennének, s tettei
során – saját maga hosszú távú érdekében is – mindig mérlegelnie kell, miként hatnak
tettei a természeti környezetre.
- Adjon tényszerű és alkalmazható ismereteket, és közvetítsen ökológiai alapokon
nyugvó szemléletet a természeti és a létesített környezetre vonatkozó felelős
személyes és kollektív döntések meghozatalához.
134
- Alapozza meg a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást. E tudás
középpontjában egy ökológiai ismeretrendszer áll, amelynek központi elemei a
különböző szervezetek közötti energia- és anyagszállításra, az energia- és anyagcsere
folyamataira, valamint az élőhelyekre vonatkozó ismeretek. Ugyancsak alapvető ebből
a szempontból annak ismerete, hogy milyen helyet foglal el az ember az ökológiai
rendszerben, s milyen hatással van az emberi tevékenység a természetben évezredek
alatt kialakult egyensúlyokra.
- Alakítsa ki tevékenykedtetéssel a környezetért felelős magatartásformákat. A
környezeti tudatosság cselekvésben megnyilvánuló formája a környezettudatos
magatartás, amelynek vezérlő elve a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” ma
már széles körben elfogadott gondolata. Az ökoiskola arculatához kapcsolódó
programok, akciók jelentős mértékben hozzájárulhatnak olyan apró, de a magatartásba
szervesen beépülő, felelősséget kifejező természet és környezetkímélő szokásoknak a
kialakításához, amelyek döntőek lehetnek a felnőttkori viselkedést átható
környezettudatos szemlélet kialakulása szempontjából.
- Tegye képessé és késztesse is a tanulóinkat a környezetet jobbító cselekvésre, a
szükségtelen környezeti terheléssel járó tevékenységek felismerésére és az ezektől
való tartózkodásra, a szándékos környezetrontás elutasítására.
- Különböző pedagógiai módszerek és tanulásszervezési formák alkalmazásával alakítsa
ki a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódját, fejlessze az önálló
ismeretszerzés képességét, megalapozva az egész életen át tartó tanulást.
- Mutassa meg a természet és az épített környezet értékeit, esztétikumát, az ember és
környezetének harmonikus kapcsolatát, és törekedjen arra, hogy mindez
örömforrásként élvezhető is legyen.
135
1.10.3. A környezeti nevelés rövid távú céljai, feladatai
„Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”
Konkrét céljaink Feladataink
Tanulóink sajátítsanak el ökológiai
ismereteket.
Tanulóink értsék meg a
kulcsfontosságú fogalmakat.
Ismerjék és értsék meg a természet,
az élet, a biológiai sokféleség
jelentőségét.
Biztosítanunk kell az egymásra épülő ismeretszerzést. Fokozatosan kell haladnunk a helyi környezettől a globálisig.
Össze kell hangolnunk az analitikus és a holisztikus megismerést.
Meg kell teremtenünk a természettudományos tantárgyak integrációját, a tantárgyközi témák, környezeti tartalmak
feldolgozásával.
Tanulóink legyenek képesek a
környezet sajátosságainak,
változásainak megismerésére és elemi
szintű értékelésére.
A tanulók személyiségének fejlesztése érdekében a környezeti
nevelés az alsó tagozatban a személyes tapasztalatszerzésre, tanulási élményekre épüljön. A cselekedtető tanulásuk során
kíváncsiságukra, a cselekvési mintákat adó utánzásokra, feladat- és
szabálytudatukra. kell építenünk. A felső tagozatos gyerekek esetében a személyes és csoportos
sikerek iránti igényükből fakadó együttműködésekre, a kooperatív
tanulásra kell építenünk.
Alakuljon ki tanulóink
környezettudatos értékrendje,
jöjjön létre bennük késztetés
környezetük értékeinek megőrzésére,
új környezeti értékek megteremtésére.
Mutassuk meg a környezeti értékeket, hogy ismerjék és becsüljék
azokat, önmaguk is képesek legyenek azok létrehozására.
Alakuljon ki tanulóink
környezetadekvát szemlélete, vonzó
jövőképe.
Fejlesztenünk kell a tanulók környezeti magatartását, attitűdjét.
Tanulóink ismerjék és őrizzék meg a
környezetük természeti és
emberalkotta értékeit.
Lássák meg a környezet esztétikumát,
az ember és környezetének
harmonikus kapcsolatát.
Meg kell ismertetnünk tanulóinkat lakóhelyünk, régiónk
műemlékeivel, az ősi népi mesterségekkel, ápoljuk együtt hagyományainkat.
Kialakítjuk tanulóinkban az érzelmi kötődést lakóhelyükhöz.
Tanulóink váljanak érzékennyé
környeztük állapota iránt, s váljanak
képessé a környezetet jobbító
cselekvésre, a természettel való
gyöngéd bánásmódra.
Ismerjék meg a helyi értékeket és
problémákat.
A tanulókat aktívan bevonjuk az életüket meghatározó környezeti
feltételek javításába.
Az iskolaudvar, az iskola környezetének óvása, ápolása. A Bujtos és Borbánya, Nyírjes, Nagyszállás természetes élőhely
megismerése, élővilágának vizsgálata.
Védnökségi területek kialakítása közvetlen környezetünkben.
Alakuljon ki tanulóinkban a
természetet, az épített és társadalmi
környezetet – s az embert szolgáló
szokásrendszer.
A környezet-harmonikus szokásrendszer, értelmi, érzelmi,
esztétikai, erkölcsi megalapozása. Igényes környezeti kultúra kialakítása közvetlen környezetünkben
(pl. tisztasági verseny, környezetvédő járőrszolgálat).
A mindennapos tevékenység során az energia-, anyagtakarékos,
környezetkímélő fogyasztás kialakítása. A védnökségi területeken környezetvédő járőrszolgálat.
Tanulóink vegyék észre a Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók vizsgálják,
tanulmányozzák a helyi környezeti problémákat.
136
környeztükben lezajló kedvező és
kedvezőtlen folyamatokat.
Segítjük tanulóinkat, hogy bekapcsolódjanak a lakóhely
környezetvédelmi programjaiba (pl. szelektív hulladékgyűjtés).
Alakuljon ki környezetszempontú
szemléletük az egyéni és csoportos
cselekvő tanulási folyamatokon
keresztül.
Tanulóink legyenek felkészülve a
környezeti problémákkal összefüggő
konfliktusok megoldására, azok
kezelésében együtt tudjanak
működni, s legyenek képesek
környezettudatos döntések
meghozatalára.
Döntési helyzetek, a környezeti problémák által kialakult
konfliktushelyzetek megoldása.
Kialakítjuk és fejlesztjük az ehhez kapcsolódó képességeket, kompetenciákat tanulóinkban:
egyéni és szociális képességek,
együttműködési és társas képességek,
kommunikációs készségek, problémamegoldó készség,
konfliktuskezelési készség,
tolerancia, alternatív gondolkodás,
kreativitás,
döntésképesség,
megfigyelőképesség, szervezőkészség.
Ismerjék meg a létminőséghez
szükséges értékeket, és alakuljanak
ki annak megfelelő viselkedési
normáik.
Az iskolai büfé kínálatának befolyásolása az egészséges táplálkozás
szempontjainak figyelembe vételével. Alakítjuk tanulóink fogyasztói szokásait ennek megfelelően.
Az egészséges életmódra nevelést szem előtt tartva bevonjuk
tanulóinkat a tömegsport foglalkozásokba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe.
A fogyasztás helyébe az életminőség helyezése.
Az itt megfogalmazott célok és feladatok a mindenkori éves iskolai és munkaközösségi
munkatervekben realizálódnak, s a tanulásszervezés különböző színterein konkretizálódnak.
1.10.4. A környezeti nevelés tartalma
A környezeti nevelés tartalma arra irányul, hogy tanulóinknak ökológiai ismereteket
nyújtsunk, képességeiket, készségeiket fejlesszük, környezetadekvát szemléletüket
megalapozzuk, hogy tetteiket, magatartásukat ne csak saját pillanatnyi érdekeik vezéreljék,
hanem a fenntartható fejlődés érdekében cselekedjenek.
A környezeti nevelés tartalmának főbb elemei
- Az egyedi és általános természeti fogalmak, tárgyak, élőlények, jelenségek,
folyamatok, összefüggések bemutatása.
- Az ember és környezete kapcsolatának bemutatása tér- és időszemlélettel, a helyitől a
globálisig.
- A különböző technológiáknak, mindennapi életünk környezetre gyakorolt hatásának, a
környezeti problémáknak a feltárása, vizsgálata.
137
- A felelősségvállaló, környezettudatos állampolgári magatartás, a környezeti erkölcs
megalapozása, az ember és környezete viszonyának történetiségében való vizsgálata.
- A természeti és épített környezetünk szépségének, esztétikumának, harmóniájának
közvetítése, a környezettel kapcsolatos kommunikációs képességek és az ezekkel
kapcsolatos személyes érzelmek és attitűdök fejlesztése.
- Természet és környezettudatos szemléletformálás.
A környezeti nevelés tartalma részletesen az intézmény helyi tanterveiben, a tantárgyi
tartalmakban, követelményekben jelenik meg.
A környezeti nevelés tartalmának megjelenési formái
- A környezetről szóló nevelés-oktatás, mely a környezetre vonatkozó alapvető
ismereteket, tudást közvetíti.
- A környezetért folyó nevelés-oktatás, a környezet érdekében, annak megóvására,
védelmére irányul. Az erre irányuló tevékenységek közben a tanulók magatartása,
attitűdje fejlődik.
- A környezetben folyó nevelő-oktató munka során eszközként használjuk a környezetet,
különös hangsúlyt helyezve a kutatási, vizsgálódási munkára, a tanulók közvetlen
tapasztalatszerzésére, környezettudatos tevékenységére.
1.10.5. A környezeti nevelés színterei
Hagyományos szervezésű tanórák
Ahhoz, hogy tanulóink védeni tudják a környezetet, meg kell ismerniük azt. A környezetről
szóló nevelés-oktatás az alsó tagozaton a konkrét, szemléletes, képi gondolkodáshoz
igazítottan, a felső tagozaton a tárgyi-cselekvéses, valamint az elvont gondolkodásra építve,
az analitikus, tantárgyi ismeretszerzés szintjén valósul meg.
Minden tantárgy, modul tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi
tanterv szerint a tanmenetekben a tantárgyi programokat, a környezeti nevelési tartalmakat,
azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A specialitásainkat
figyelembe véve törekednünk kell a természettudományos tantárgyak körében, valamint a
természet- és társadalomtudományos tantárgyak közötti környezeti nevelési tartalmak
összehangolására székhelyünkön és a tagintézményben egyaránt.
138
Nem hagyományos szervezésű tanórai lehetőségek (projektek)
A környezetben, a környezetről és a környezetért folyó nevelés és oktatás színterei lehetőséget
biztosítanak a különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak
integrálására, holisztikus megismerésére. Ezen programok során a gyermekek közvetlenül
kerülnek kapcsolatba az őket körülvevő környezettel. Biztosítják a tananyag gyakorlatban
történő elsajátítását, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását. A tanulók érzékelik,
megfigyelik, megtapasztalják a természetben végbemenő folyamatokat, megismerik az
élővilág életét. A környezettel való ismerkedés egyszerre kínál feladatokat, jelenít meg
problémákat és kínál örömforrást, értéket, pl.: a tagintézményben a virágos iskoláért projekt,
illetve egy fa, bokor örökbefogadása.
Témanap, témahét
Valamilyen valós probléma vagy élethelyzet megoldása köré szervezett tanulás. Ehhez
kapcsolódó tevékenységek: előzetes kutatómunkák (könyvtár, internet), vetélkedők,
akadályverseny, kiállítás, beszámolók, előadások. Évente egy alkalommal rendezünk játékos
formában, melynek során tudatosan ösztönözzük tanulóinkat korszerű, környezetvédelmi
szemlélet kialakítására. A témahét aktuális tartalmát az éves munkatervben határozzuk meg.
Terepgyakorlatok
A terepgyakorlat a környezet valóságában megszerezhető ismeretszerzésre összpontosít adott
megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével.
Formái lehetnek:
- megfigyelések, növényhatározás, vízmintavételezés, talajvizsgálat a madárbarát
udvarokban, a Bujtoson, a Sóstói erdőben, Borbányán, Nyírjesen, Nagyszálláson,
- tanulmányi séta a lakótelepen, a belvárosban, a Sóstói erdőben, az Állatparkban,
- az épített és természeti környezet vizsgálata - tájolási, tájékozódási gyakorlatokkal
(Múzeumfalu, belváros, túrák, Állatpark, Jósa András Múzeum, Móricz Zsigmond
Megyei és Városi Könyvtár).
Erdei iskola (témahét)
Az erdei iskolába a 4. és 6. évfolyam tanulói mehetnek az osztályfőnök felelősségvállalása és
a szülők fizetési kötelezettségvállalása mellett. Az erdei iskola nevelőmunka fő célja a tanulók
szemléletformálása, melynek során közelebb kerülnek szűkebb és tágabb természetes
139
környezetükhöz. A bentlakásos formában működő program során a diákok megismerkednek a
tájjellegű növényekkel, állatokkal, természetes élőhelyükön figyelhetik meg azokat.
Megtapasztalják a természetközeliség személyiségformáló erejét, az együttlakással közösségi
élményeket szereznek, empátiát, toleranciát tanulnak.
A környezeti nevelés leghatékonyabb színtere, ahol a tanulók osztálykeretben vesznek részt a
tananyaghoz kapcsolódó iskolai programban. A pedagógusok pályázatok beadásával segítik a
költségek csökkentését.
Célunk, hogy tanulóink az általános iskolában legalább egyszer vegyenek részt erdei
iskoláztatásban.
Könyvtárhasználat
Ismeretszerzésre szolgál, illetve az ismeretek bővítésére az iskolai, a megyei és azok
fiókkönyvtáraiban.
Tanórán kívüli tevékenységek
A környezetről és környezetért folyó nevelés-oktatás színterei:
A napközi, az iskolaotthon szabadidős foglalkozásai
Az életviteli, magatartási döntések színtere, a környezettudatosság, a pozitív életviteli minták
gyakorlóterepe.
A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódó programok (témanapok, témahét)
Iskolarádión keresztül szervezett műsorok, különböző akciók, tevékenységek szervezése,
melyek a mindenkori éves rendezvénytervben konkretizálódnak (pl. takarítási világnap, Föld
napja, madarak fák és méhek napja, a víz világnapja, kémia nap, zöld nap).
Hulladékgyűjtés
Évente több alkalommal papírgyűjtési akciót szervezünk.
Tájékoztatjuk tanulóinkat a veszélyes hulladék megfelelő kezeléséről, a városban működő
hulladékudvarokról, mi magunk is gyűjtjük a veszélyes hulladékot.
Szelektív hulladékgyűjtés
Bekapcsolódunk a városban működő szelektív hulladékgyűjtésbe Borbányán és
Örökösföldön.
140
Környezetszépítő tevékenységek
Iskolaudvar fásítása, sövények gondozása.
Tantermek zöldesítése.
Madáretetők kihelyezése a madárbarát udvarokban.
Tisztasági versenyek
Folyamatosan megszervezzük az évfolyamszintű tisztasági versenyeket.
Vetélkedők, versenyek
Tanulóink részt vesznek a különböző szintű, formájú környezetismereti, környezetvédelmi
versenyeken.
Minden évben megszervezzük a Cinegekirály természetismereti vetélkedőt megyénk tanulói
számára a Móra-hét keretében.
Szakkörök
Alsó és felső tagozatban az érdeklődő tanulók számára különböző típusú szakköröket
indítunk, melyek a megszerzett tudást mélyítik, a képességeket fejlesztik, s a
tehetséggondozást szolgálják.
Osztálykirándulások, nyári táborok
Az egy vagy több napos osztálykirándulások, valamint a nyári táborok megyénk, hazánk
tájainak természeti és épített környezetének megismerésére, hagyományőrzésre irányulnak.
1.10.6. Módszerek, eljárások
A környezeti nevelés során a fenntarthatóság pedagógiáját megvalósító, cselekvésorientált,
élményalapú, érzékenyítő, interaktív módszereket alkalmazunk, amelyek aktivizálják,
tevékenységre ösztönzik tanulóinkat.
- Az alsó tagozatban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz
nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és
oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között
meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell
lennie az emocionális ráhatásnak, a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi
cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.
141
- A felső tagozatban a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi
gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások
fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a
manipulációs és a képi szint is. Az érzelmi ráhatás mellett nagyobb hangsúlyt kap az
értelmi nevelés.
Ismeretelsajátítást segítő módszerek:
tanulás tanítása,
kooperatív, együttműködő tanulás,
interaktív technikák.
Játékok:
szituációs,
memóriafejlesztő,
kombinációs,
érzékelést fejlesztő,
ráhangolást segítő,
bizalomerősítő,
kapcsolatteremtést segítő,
drámapedagógia.
Modellezés
hatásvizsgálatok,
rendszermodellezés,
előrejelző,
működő modellek készítése,
elemzése.
Riport módszer:
kérdőíves felmérés,
direkt riportok,
fotóriport,
Projekt módszer:
analízis – akció projektek.
Terepgyakorlati módszerek:
terepgyakorlatok,
táborok,
térképkészítés,
egyszerű megfigyelések,
célzott megfigyelések,
mérések.
142
Aktív, kreatív munka:
természetvédelmi és fenntartási
munkák,
rekonstrukciós munkák,
madárvédelmi feladatok,
szelektív hulladékgyűjtés,
rend és tisztasági verseny.
Közösségépítés:
csoportszervezés a környezeti
nevelés érdekében,
döntéstechnikák,
konfliktuskezelő módszerek.
Művészi kifejezés:
vizuális művészet a környezeti
nevelésben,
irodalmi alkotások,
zeneművészet,
fotóművészet,
táncművészet,
népművészet,
esztétikai érzékenység és élmény
fejlesztése,
a tanulók önkifejezése a
művészetek nyelvén.
143
1.10.7. Taneszközök
- A helyi tantervben meghatározott elvek szerint kiválasztott tankönyvek, segédanyagok.
- Nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek,
játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek,
diasorozatok, plakátok.
- Játékokhoz szükséges felszerelések.
- Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez.
- Különböző színtereken az ismeretszerzésre, vizsgálódásra, megfigyelésre, kísérletezésre
alkalmas eszközök, melyek listáját a melléklet tartalmazza.
1.10.8. Kommunikáció, kapcsolataink
Belső, közvetlen kapcsolatok
- munkaközösségek,
- DÖK,
- SZMK,
- Örökösföld Tanulóiért Alapítvány, Tettrekész alapítvány a gyerekekért,
- iskolai könyvtár,
- konyha,
- iskolabüfé,
- technikai, illetve adminisztratív dolgozók.
Külső, közvetett kapcsolataink
- NYÍRVV Nonprofit Kft.
- E-misszió Természet- és Környezetvédő Egyesület,
- Nyíregyházi Főiskola,
- A város közművelődési intézményei, iskolái,
- Megyei Pedagógiai és Képzési Intézet,
- Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség
- Múzeumfalu,
- Nyíregyházi Állatpark,
- Botanikus kert.
A kapcsolattartás formái:
- előadások, megbeszélések,
- iskolarádió,
144
- információs fal, faliújságok, szórólapok,
- rendezvények, iskolagyűlések
- Honlapok.
1.10.9. Minőségfejlesztés
Értékelés
A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az
sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. Az iskolai
környezeti nevelés során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra, a gyermek
teljes személyiségének fejlesztésére vállalkozunk.
A fejlődés folyamatos követése, és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői
kötelesség.
A tanulók környezeti tudatosságának, neveltségi szintjének és beállítódásának alakulását
tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük.
Értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként és dicséretek formájában jelenik meg.
Eredményvizsgálatunk értékelési szempontjai egyes tanulók esetében:
- az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása,
- a szociális képességek alakulása,
- a beállítódások és értékorientáció fejlődése,
- a csoporthelyzet megismerése,
- a konfliktuskezelés módjai,
- megtanult, alkalmazásképes ismeret,
- csoportos tevékenységben való együttműködő, aktív részvétel,
- a produktum eredménye, sikere.
Értékelés az osztályközösségek esetében:
- a csoportviszonyok alakulására,
- a közvélemény, a morális gondolkodás változására,
- az informális kapcsolatrendszer működésére,
- és a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.
Eredményvizsgálati módszereink:
- folyamatkövető megfigyelés,
- célzott megfigyelés,
145
- helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat),
- tevékenységelemzés,
- egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.
Választott módszereink lehetnek:
- a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése,
- spontán és irányított személyes beszélgetések,
- írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat,
- nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése,
- a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.
Sikerkritériumok
Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha a környezeti nevelés-oktatás során iskolánk
tanulói közelebb kerülnek az őket körülvevő környezethez, képesek lesznek megérteni a
környezet sajátos problémáit, értékelni produktumait, és óvó viszonyulásmódot kialakítani
az állapotával kapcsolatosan.
Ennek eredménye:
- a társas kapcsolatok fejlődése,
- részvétel a programokban,
- tantervi követelmények teljesítése,
- a programban megjelölt feladatok teljesítése,
- a morális gondolkodás fejlődése,
- a pedagógus-kompetenciák fejlődése, pozitív alakulása.
146
1.11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
I. Osztályozóvizsga
II. Javítóvizsga
III. Különbözeti vizsgák
IV. Pótló vizsgák
Osztályozóvizsgát az a tanuló tehet,
a) akit az igazgató az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól
felmentett. E felmentés hátterében állhat:
- sajátos nevelési igény – szakértői vélemény alapján: magántanuló,
- szülői kérés: magántanuló (ez utóbbi felkészüléséről a szülő köteles
gondoskodni),
b) akit mulasztásai miatt nem tudunk osztályozni, mert a tanév során 250 vagy annál több
tanítási órát mulasztott, s érdemjegyei alapján nem osztályozható,
c) akinek az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi
követelményének egy évben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
d) akinek engedélyezték, hogy független vizsgabizottság előtt tegyen vizsgát. A
nevelőtestület dönt ezen esetben a vizsgára bocsátásról, s csak akkor tagadhatja azt meg,
ha a tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a 20 tanórai foglalkozást.
Az osztályozóvizsgák követelményrendszere, a tanuló értékelése megegyezik a tantervben
rögzített továbbhaladási követelményekkel és értékelési renddel.
Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki:
a) a tanév végén a továbbhaladás követelményeit a nevelőtestület döntése alapján 1, 2
illetve 3 tantárgyból nem teljesítette,
b) az osztályozóvizsgáról vagy különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik (távol
marad), a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A javítóvizsgát az adott tanév augusztus 15-étől augusztus 31-éig tehet a tanuló. Továbbhaladási
követelménye, értékelése megegyezik az adott tantárgy követelményeivel, s értékelése az
iskolánk által is elfogadott, érvényben lévő osztályozási rendjével.
Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló, aki
a) iskolaváltás során iskolatípust is vált,
147
b) emelt szintű osztályba kerül más osztályból, s ennek a tantárgynak az emelt szintű
követelményéből tesz vizsgát.
Pótló vizsgát tehet az a vizsgázó, aki a neki fel nem róható okból elkésik (távol marad), a
megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
Jegyzőkönyvezni kell a vizsgák eredményét, s záradékát be kell vezetni a törzslap és a
bizonyítvány megfelelő rovatába.
1.12.A tanulók felvételének és az átvételének helyi szabályai
A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Ez felvétel vagy átvétel útján keletkezik.
Jelentkezés alapján történik. Jogviszony a beíratás napján jön létre.
Az általános iskola köteles felvenni/átvenni azt a tanulót, akinek lakóhelye/tartózkodási helye a
körzetében található.
Az iskola a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal által meghatározott
időszakban írja be. A beiratkozásra meghatározott időpontot közzétesszük.
Ha az iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi/átvételi kérelmeket is teljesíteni tud,
ekkor előnyben kell részesítenünk
1, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat,
2, ez követően, aki a körzetéhez tartozik (ha nem tudja az összes felvételi kérelmet
teljesíteni, sorsolás útján dönt. Erre az érintetteket meg kell hívni. (Ennek szabályait a
Házirendben rögzítjük.)
3, ezt követően a különleges helyzetű tanuló jön, akinek
a, szülője/testvére tartósan beteg/fogyatékkal élő, vagy
b, testvére az adott intézmény tanulója, vagy
c, munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében
található, vagy
d, az iskola a lakóhelyétől/tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.
Minden gyermek köteles tankötelezettségét teljesíteni.
148
Felvétel
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31-napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az
azt követő évben tankötelessé válik.
Szakértői bizottság javaslata alapján további egy évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt
követően válik tankötelessé.
Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a
szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves
kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
A tankötelezettség a tanuló 16. életévének betöltéséig tart.
A tankötelezettség a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető (ha a tanulmányok
eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos).
A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a
Köznevelési intézmények működéséről szóló rendeletben felsorolt iratokat kell mellékelni.
Az átvételkor a tanulókra a felvétellel azonos sorrendi szabályzat vonatkozik.
Megszűnik a tanulói jogviszony
- ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
- az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának
napján.
(Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányát megszakítsa,
vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folyamán eltiltottak.)
149
2. A Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve
2.1. Képzési rendünk
Képzési rendünk kialakításának alapja a Nemzeti Köznevelési törvény, a Nemzeti Alaptanterv,
és a kerettanterv.
2.1.1. Heti időkeretünk
A mindenkori tanév heti időkeretét a fenntartóval történő évenkénti egyeztetések során
határozzuk meg, amely a Nkt.2011.évi CXC. törvény 6.sz. mellékletében szabályozott, valamint
az EMMI 51/2012. rendelete tartalmazza.
2.1.2. Tantárgyi struktúránk
Az iskola egyes évfolyamain a 2015/2016.tanévtől kezdődően az alábbi tantervek alapján folyik az
oktatás
H2012 A fenti tanterv módosítása, a mindennapos testneveléssel kiegészített helyi
tanterv
H2013 Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (amely 2012. december 29-én lépett
hatályba) alapján adaptált kerettantervre épülő helyi tanterv
Évfolyam/tanterv 2015/2016 2016/2017
1.évfolyam H2013 H2013
2.évfolyam H2013 H2013
3.évfolyam H2013 H2013
4.évfolyam H2012 H2013
5.évfolyam H2013 H2013
6.évfolyam H2013 H2013
7.évfolyam H2013 H2013
8.évfolyam H2012 H2013
Iskolánk a 2013/2014-es tanévtől első évfolyamon, azt követően felmenő rendszerben bevezeti
az idegen nyelv (angol-német) oktatását heti 1 órában.
Harmadik évfolyamtól egy osztályunkban magasabb óraszámban csoportbontásban oktatjuk az
angol nyelvet, előkészítve az ötödik osztálytól bevezetésre kerülő emelt szintű oktatást angol
nyelvből.
150
Intézményünk profiljainak, képzési specialitásainknak megfelelően a szabadon tervezhető
tanórai foglalkozások keretéből kívánjuk az emelt szintű angol nyelv oktatását bevezetni,
valamint az informatikai osztályainkban a tantárgy magasabb óraszámban történő oktatását.
A korábbi évekhez igazodva egyik első osztályunk emelt szintű testnevelés osztály, ami a
mindennapos testnevelés bevezetése mellett nem csak az óraszám miatt emelt szintű, hanem
ezekbe az osztályokba orvosi alkalmasság alapján válogatás útján kerülnek be a gyerekek.
Szakos tanár tanít első osztálytól, valamint a helyi tervükbe a lányoknak kézilabda, a fiúknak a
foci oktatása is bekerült.
Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Emelt szintű angol nyelv 1 1 2 3,5 5 5 5 5
Informatika osztály - - 1 1 2 2 2 2
Emelt szintű testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5
A heti időkeretből a kötelező tanórai foglalkozásokon túl az alábbiakat kívánjuk biztosítani:
- Emelt szintű angol nyelv tanítása csoportbontással.
- Informatika tanítása, csoportbontása.
- Idegen nyelv tanítása csoportbontásban 1-8. évfolyamig.
- Technika és életvitel tantárgy csoportbontása 5-7. évfolyamig.
- Szakkörök, diákkörök, diáksportkörök működtetése.
- Felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő csoportok.
- Sávos oktatás.
- Mindennapos testnevelés.
- Tehetségek kibontakoztatása.
- Sakk oktatása.
- Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató felzárkóztatása.
- Következő tanítási napokra való felkészülés, felkészítés.
- Kulturális foglalkozások.
- Művészeti foglalkozások.
- Néptánc oktatása.
- Sport – foglalkozások.
- Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel bíró tanulóknak
differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások.
- Könnyített/gyógytestnevelés.
- Kiemelt figyelmet igénylő többi tanulóval való foglalkozás.
151
1. évfolyam
H2013
1. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgyak 1.a 1.b 1.c 1.d
köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.
Magyar nyelv és
irodalom 7 1 7 1 7 1 7 1
Idegen nyelvek 1 1 1 1
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és
gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és
sport 5 5 5 5
Szabadon
tervezhető
órakeret
2 2 2 2
Rendelkezésre
álló órakeret 25 25 25 25
152
2. évfolyam
H2012
A 2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgy általános tantervű testnevelési osztály
kötelező nem
kötelező nem
kötelező kötelező
Magyar nyelv és
irodalom 8 8
Matematika 4 4
Környezetismeret 1,5 1,5
Ének - zene 1 1
Rajz 1,5 1,5
Technika és életvitel 1 1
Testnevelés és sport 5 3 2
Összesen 22 20 2
22 22
H2013
2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgyak 2.a 2.b 2.c 2.d
köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.
Magyar nyelv és
irodalom 7 1 7 1 7 1 7 1
Idegen nyelvek 1 1 1 1
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és
gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Szabadon
tervezhető órakeret 2 2 2 2
Rendelkezésre álló
órakeret 25 25 25 25
153
3. évfolyam
H2013
3. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgyak 3.a 3.b 3.c 3.d
köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.
Magyar nyelv 3 0,5 3 3 0,5 3
Magyar irodalom 3 1 3 1 3 1 3 1
Idegen nyelvek 1 1 1 2
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 0,5 1 1 0,5 1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Informatika 1
Szabadon tervezhető
órakeret 3 3 3 3
Rendelkezésre álló
órakeret 25 25 25 25
154
4. évfolyam
H2012
A 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgy általános tantervű
informatikai
osztály testnevelési osztály
angol nyelvi
osztály
kötelező nem
kötelező nem
kötelező nem
kötelező nem
kötelező kötelező kötelező kötelező
Magyar nyelv és
irodalom 7 7 7 7
Idegen nyelv 3 3 3 3 0,5
Informatika 1
Matematika 3,5 3,5 3,5 3,5
Környezetismeret 2 2 2 2
Ének - zene 1,5 1,5 1,5 1,5
Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5
Technika és
életvitel 1 1 1 1
Testnevelés és
sport 3 2 3 2 3 2 3 2
Összesen 22,5 22,5 1 22,5 2 22,5 0,5
24,5 25,5 24,5 25
H2013
4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgyak 4.a 4.b 4.c 4.d
köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.
Magyar nyelv és
irodalom 6 1,5 6 1 6 1,5 6 1
Idegen nyelvek 2 2 2 2 1,5
Matematika 4 0,5 4 4 0,5 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 0,5
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Informatika 1
Szabadon tervezhető
órakeret 3 3 3 3
Rendelkezésre álló
órakeret 27 27 27 27
155
5. évfolyam
H2013
5. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
általános
tantervű
informatika
osztály
emelt szintű
testnevelés
emelt szintű
angol Tantárgyak kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon
tervezhető
Magyar nyelv 2 0,5 2 2 0,5 2
Magyar irodalom 2 0,5 2 2 0,5 2
Idegen nyelvek
3 3 3 3 2
Matematika
4 1 4 0,5 4 1 4
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek
2 2 2 2
Erkölcstan
1 1 1 1
Természetismeret
2 2 2 2
Ének- zene
1 1 1 1
Vizuális kultúra
1 1 1 1
Dráma és tánc vagy
Hon és népismeret٭ 1 1 1 1
Technika, életvitel
és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport
5 5 5 5
Osztályfőnöki
1 1 1 1
Informatika 1,5
Szabadon tervezhető 2 2 2 2
Rendelkezésre álló
órakeret 28 28 28 28
Megjegyzés: A 2015/16-os tanévben az emelt szintű testnevelés osztályban a magyar nyelv
és irodalom egy tantárgy a TÁMOP 3.1.4 pályázat értelmében.
156
6. évfolyam
2012/2013-as tanévtől érvényes.
Az informatika, testnevelési és angol nyelvi osztályokban választható tantárgyak: magyar nyelv
heti 0,5 óra, magyar irodalom heti 0,5 óra és matematika heti 1 óra
H2013
6. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
általános
tantervű
informatika
osztály
emelt szintű
testnevelés
emelt szintű
angol
Tantárgyak kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon
tervezhető
Magyar nyelv
2 0,5 2 2 0,5 2
Magyar irodalom
2 0,5 2 2 0,5 2
Idegen nyelvek
3 3 3 3 2
Matematika
3 1,5 3 1,5 3 1,5 3 1
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek
2 2 2 2
Erkölcstan
1 1 1 1
Természetismeret
2 0,5 2 0,5 2 0,5 2
Ének- zene
1 1 1 1
Vizuális kultúra
1 1 1 1
Informatika
1 1 1 1 1
Technika,
életvitel és
gyakorlat
1 1 1 1
Testnevelés és
sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki
1 1 1 1
Szabadon
tervezhető 3 3 3 3
Rendelkezésre
álló órakeret 28 28 28 28
157
7. évfolyam H2013
7. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
általános
tantervű
informatika
osztály
emelt szintű
testnevelés
emelt szintű
angol
Tantárgyak kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon
tervezhető
Magyar nyelv 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5
Magyar irodalom 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5
Idegen nyelvek
3 3 3 3 2
Matematika
3 1 3 1 3 1 3 0,5
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek
2 2 2 2
Erkölcstan
1 1 1 1
Biológia-
egészségtan 1,5 1,5 1,5 1,5
Fizika
1,5 0,5 1,5 1,5 0,5 1,5
Kémia
1,5 1,5 1,5 1,5
Földrajz
1,5 0,5 1,5 1,5 0,5 1,5
Ének- zene
1 1 1 1
Vizuális kultúra
1 1 1 1
Informatika
1 1 1 1 1
Technika, életvitel
és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és
sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki
1 1 1 1
Szabadon
tervezhető 3 3 3 3
Rendelkezésre
álló órakeret 31 31 31 31
158
8. évfolyam
H2012
A 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgy
általános tantervű informatikai
osztály
testnevelési
osztály
angol nyelvi
osztály
nem nem nem nem
kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező
Magyar nyelv 2 2 2 2
Magyar irodalom 2 2 2 2
Történelem és
állampolgári 2 2 2 2
ismeretek
Idegen nyelv 3 3 3 3 2
Matematika 3,5 3,5 3,5 3,5
Informatika 1 1 2 1 1
Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5
Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5
Kémia 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5
Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5
Ének – zene 1 1 1 1
Rajz 1 1 1 1
Technika és 1 1 1 1
Életvitel
Testnevelés és sport 5 5 2,5 2,5 5
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5
Tantárgyi modulok
Mozgókép- és 0,5 0,5 0,5 0,5
médiaismeret
Összesen 27 1 27 3 25 3,5 27 3
28 30 28,5 30
159
H2013
8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
általános
tantervű
informatika
osztály
emelt szintű
testnevelés
emelt szintű
angol
Tantárgyak kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon
tervezhető
Magyar nyelv 2 1 2 2 1 2
Magyar irodalom 2 2 2 2
Idegen nyelvek
3 3 3 3 2
Matematika
3 1 3 1 3 1 3 0,5
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek
2 2 2 2
Erkölcstan
1 1 1 1
Biológia-
egészségtan
1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5
Fizika
1,5 1,5 1,5 1,5
Kémia
1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5
Földrajz
1,5 1,5 1,5 1,5
Ének- zene
1 1 1 1
Vizuális kultúra
1 1 1 1
Informatika
1 1 1 1 1
Testnevelés és
sport
5 5 5 5
Osztályfőnöki
1 1 1 1
Szabadon
tervezhető 3 3 3 3
Rendelkezésre
álló órakeret 31 31 31 31
160
2.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai
A gyermek fejlődési, életkori szakaszainak megfelelően az iskolánkban a képzés tartalmában
három, szerkezetében két fő szakaszra tagozódik.
Tartalmi szakaszok
I. kisiskoláskor 6 - 9 év
II. prepubertás kor 9 - 12 év
III. serdülőkor 13 - 14 év
Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai
1-4. évfolyam
5-8. évfolyam
A szakaszok lineárisan épülnek egymásra.
A csoportképzés elvei
A csoportképzés elveit iskolánkban a következők határozzák meg:
- Az iskolahasználók igénye, a tanulók érdeklődése.
- A fenntartói igények, elvárások.
- Az iskola hagyományai.
- Személyi feltételeink.
- Tárgyi feltételeink.
Az 1. évfolyamon a testnevelési osztály kivételével - ahol a válogatás az óvodában képesség
alapján történik -, heterogén csoportok képződnek. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat
egyenletesen osztjuk el.
A 3-4. évfolyamon homogén és heterogén csoportok képződnek. Ennek alapja az emelt szintű
osztályokba történő jelentkezéskor végzett képességvizsgálat és nevelői véleményezés az angol
nyelv és matematika tantárgyakban. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében
körültekintően járunk el az emelt szintű osztályokba soroláskor. Az 5-6. évfolyamon a már
kialakult homogén és heterogén csoportokban folyik tovább az oktatás. Amennyiben a
mindenkori tanév időkerete engedi, a 7-8. évfolyamon sávos oktatási formában tanítunk egyes
tantárgyakat a választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra való felkészítés céljából (magyar
nyelv és irodalom, matematika).
161
Ezen homogén, heterogén osztályok, csoportok, sávok szervezésének személyi feltételei
iskolánkban adottak.
2.1.4. Képzési specialitások, irányok
Iskolánk képzési, tevékenységi formáit a Nemzeti Köznevelési törvény és a Pedagógiai
programunkban megfogalmazott alapelvek határozzák meg.
Az emelt szintű angol nyelvi osztályaink
Célja
A tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlen az egyén számára az idegen nyelvi kompetencia
birtoklása, amely segíti a gyermek önmegvalósítását, fejlődését, társadalmi beilleszkedését.
Tanulóinkban az idegen nyelvi kompetencia olyan szintjének kell kialakulnia, amelyet későbbi
tanulmányaik során fejleszteni, frissíteni képesek.
Az angol nyelv ismerete arra teremt lehetőséget, hogy a világ és Európa vérkeringésébe nagyobb
eséllyel tudjunk bekapcsolódni. Késedelem nélkül kell tanulóinkat az általános iskolában az
elérhető legmagasabb tudásra ösztönözni, hiszen pályájukat akadálytalanul ennek a nyelvnek a
birtokában kezdhetik el.
Megfelelő szintű angol nyelvtudás birtokában a gyerekek számára elérhetővé válik egy teljesebb
szakmai előmenetel, szélesebb munkavállalási lehetőség, a lakóhely rugalmasabb
megválasztása. Erős önbizalmú felnőtté válhat az a tanuló, aki már gyerekkorában felépítette
egy nyelv tartópilléreit.
Szélesebb lehetőségek tárulnak majd tanulóink elé a tudomány és a kultúra értékeinek
megismerésében, a gazdasági életben, a nemzetközi érintkezésben.
Két párhuzamos, azonos szintű csoportot alakítunk ki a harmadik évfolyamon a nem kötelező
tanórai foglalkozások időkeretéből. Ötödik osztályban év végén angol nyelvből szintfelmérést
végzünk. Ennek alapján, ahol indokoltnak látjuk, a csoportok újraelosztására kerül sor, a
gyerekek képességei szerint.
Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha a speciális osztályokban tanuló gyermekeink
nagy része, a nyolcadik évfolyam végére (a szülők anyagi hozzájárulásával) megszerzi a
középfokú nyelvvizsgát, eredményesen felvételizik a város angol tagozatos középiskoláiba.
Gyermekeink használható és továbbfejleszthető angol nyelvtudással rendelkeznek, vagyis
birtokában vannak az alapvető kommunikatív, nyelvi kompetenciáknak. Az európai
hatfokú skálán (KER) a B2 szintet elérik.
162
A felvétel feltételei:
a magyar nyelv és irodalom, angol nyelv felmérésének eredménye a 2. évfolyam
végén,
az osztálytanító véleménye,
szülői hozzájárulás.
A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik.
A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon:
szülő kérése,
szintfelmérés angol nyelvből.
A továbbhaladás kritériumai:
Az emelt szintű angol nyelvi osztályokban a továbbhaladást kizáró tényezők:
egyéni kérelem,
elégtelen osztályzat bármely tantárgyból,
angol nyelvből elégséges osztályzat év végén.
Bármelyik tényező megléte esetén a tanuló átirányítására kerülhet sor nyelvből lassabban haladó
csoportba.
163
Az emelt szintű testnevelési osztályaink
Célja:
A testnevelés, a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséget adunk
tanulóinknak, mely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat
megalapozza.
A felvétel feltételei:
Az iskolába lépés előtt előzetes alkalmassági felmérés játékos formában, mely kiterjed:
a mozgáskoordinációra,
a motorikus képességekre,
a labda- és gömbérzékre,
az egyensúlyérzékre,
a helyzetfelismerésre.
Szülői hozzájárulás.
A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon
- a szintfelmérés és a testnevelő tanár véleménye,
- a szülő igénye alapján.
A testnevelési osztályba nem nyerhet felvételt bármilyen tartós egészségügyi problémával
rendelkező gyermek.
A testnevelési osztályokban a továbbhaladást kizáró kritériumok:
egészségügyi okok,
szaktanár véleménye.
Bármelyik tényező megléte esetén a tanuló másik osztályba történő átirányítására kerülhet
sor.
Munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha tanítványaink fizikai erőnléte az ősszel mért
állapothoz képest tavaszra javulást mutat.
A városi, megyei, országos versenyeken folyamatosan és eredményesen képviselik
iskolánkat. A legtehetségesebb tanulóink a város sportéletének is résztvevői, aktív tagjai.
Amennyiben testnevelés tagozatos középiskolába jelentkeznek, oda felvételt nyernek.
164
Az informatika osztályok
Célja
A digitális kompetencia megszerzése, azaz az információs társadalom technológiáinak
magabiztos és kritikus használata a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén.
A digitális kompetencia magában foglalja a fő számítógépes alkalmazásokat, mint például a
szövegszerkesztést, adattáblázatokat, információtárolást- és kezelést, valamint az Internet által
kínált lehetőségek megértését és az elektronikus média útján történő kommunikációt a tanulás,
az információ megosztása, a szabadidő számára.
E területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanulók
informatikai ismeretei folyamatosan megújuljanak. Megjelentek az informatikai eszközökkel
jelentősen átszőtt média (interaktív-digitális TV, digitális fényképezés stb.), melyek értő
használata informatikai tudást is feltételez.
Az internet felhasználásával kétféle tevékenységet végezhetünk: az egyikben információt
közlünk, a másikban kommunikálunk másokkal. Lényeges tehát az információ tudatos
elrendezése, a későbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony
információszerzési technikák kidolgozása.
A minél szélesebb körű internet elterjedés érdekében minimális feltételként jelentkezik, hogy
ezek a tanulók a mindennapi életük során könnyen és megfelelő szinten használni tudják a
világhálót. Változik az iskola szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a
könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való
hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is.
A felvétel feltételei:
- a matematika felmérésének eredménye a 2. évfolyam végén,
- szülői hozzájárulás,
- az osztálytanító véleménye,
A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik.
A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon:
- a tanuló megfelelő tanulmányi eredménye,
- szintfelmérés informatikából.
165
A továbbhaladás kritériumai:
Az informatika osztályokban a továbbhaladást kizáró tényezők:
- egyéni kérelem,
- elégtelen osztályzat,
- informatika tantárgyból elégséges osztályzat a tanév végén.
Akkor tekintjük sikeresnek informatikai osztályaink működését, ha tanulóink
eredményesen vesznek részt a tantárgyi versenyeken, ha (a szülők anyagi
hozzájárulásával) a nyolcadik tanév végén minél többen szerzik meg az ECDL Start
bizonyítványt.
Eredményesen felvételiznek azokba a középiskolákba, ahol nem alapszinten kezdik az
informatika tanulását.
2.1.5. Kompetencia alapú oktatás céljainak és feladatainak intézményi implementációja
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége azért vált időszerűvé napjainkban,
mert a társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a
demokratizálódási folyamat – szükségessé tették az iskola szerepének újraértelmezését. A ma
iskolájának feladata egyre inkább az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező
diákokat képezzen.
Nevelő-oktató munkánk legfőbb célkitűzése az, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig
tartó tanulás megalapozásához szükséges képességeket, ami a későbbiekben lehetővé teszi majd a
megfelelő pályaválasztást és munkaerő piaci alkalmazkodást.
A TÁMOP 3.1.4./08/02 pályázat intézményünkben a 2009/2010-es tanévben indult. A projekt
zárása a 2015/2016-os tanévben történik. A programcsomagok beépülnek nevelő-oktató
munkánkba.
A program céljainak, feladatainak és megvalósulásának részletes leírása a 3. számú mellékletben
található.
166
3. A Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézményének helyi
tanterve
3.1. Képzési rendünk
Képzési rendünk kialakításának alapja a Nemzeti Köznevelési törvény, a Nemzeti
Alaptanterv, a kerettanterv.
3.1.1. Heti időkeretünk
A mindenkori tanév heti időkeretét a fenntartóval történő évenkénti egyeztetések során
határozzuk meg, amely a Nkt.2011.évi CXC. törvény 6.sz. mellékletében szabályozott,
valamint az EMMI 51/2012. rendelete tartalmazza.
3.1.2. Tantárgyi struktúránk
Az iskola egyes évfolyamain a 2015/2016.tanévtől kezdődően az alábbi tantervek alapján
folyik az oktatás
H2012 A fenti tanterv módosítása, a mindennapos testneveléssel kiegészített helyi
tanterv
H2013 Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (amely 2012. december 29-én lépett
hatályba) alapján adaptált kerettantervre épülő helyi tanterv
Évfolyam/
tanév 2015- 2016 2016- 2017
1. H2013 H2013
2. H2013 H2013
3. H2013 H2013
4. H2012 H2013
5. H2013 H2013
6. H2013 H2013
7. H2013 H2013
8. H2012 H2013
167
Tagintézményünk profiljainak, képzési specialitásának megfelelően a nem kötelező tanórai
foglalkozások keretéből emelt szintű angol, magasabb óraszámban oktatott matematika,
informatika osztályokban, az alábbiak szerint alakul a heti óraszám:
tantárgy/ évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Emelt szintű angol nyelv 1,5 1,5 2 4 5 5 5 5
Magasabb óraszámban oktatott informatika - matematika
1 / 4,5
1/ 4,5
1,5/ 4,5
1,5/ 4,5
1,5/ 3,5
1,5/ 4,5
2/ 4
2,5/ 4
A heti időkeretünk nem kötelező tanórai foglalkozásokra biztosított órakeretből a kötelező
tanórai foglalkozásokon túl, az alábbiakat kívánjuk biztosítani:
- Emelt szintű angol nyelv tanítása csoportbontással
- Idegen nyelv tanítása csoportbontásban 4-8. évfolyamig
- Szakkörök, diákkörök, diáksportkörök működtetése
- Felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő csoportok, sávos oktatás
- Mindennapos testnevelés
- Tehetségek kibontakoztatása
- Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató felzárkóztatása
- Következő tanítási napokra való felkészülés, felkészítés
- Kulturális foglalkozások
- Művészeti foglalkozások
- Sportfoglalkozások
- Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel bíró tanulóknak
differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások
- Kiemelt figyelmet igénylő többi tanulóval való foglalkozás
168
H2012 ( Helyi tanterv 2012 – érvényes 2016. augusztus 31-ig)
Tantárgy Évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Magyar nyelv 3 2
Magyar irodalom 4,5 2
Történelem 2
Angol / német nyelv 2 3
Matematika 4 4
Informatika 1,25 1,5
Környezetismeret 1,25
Fizika 1,5
Biológia 1
Kémia 1,5
Földrajz 1
Ének – zene 1 1
Vizuális kultúra 1,5 1
Technika és életvitel 1 1
Testnevelés és sport 5 5
Osztályfőnöki 1
Mozgókép és
média ismeret
(modul)
0,5
Kötelező óraszám 24,5* 29*
*szabadon választott órákkal együtt
169
H2013 (Helyi tanterv 2013 – érvényes 2013. szeptember 1-től)
Az 1. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai
Tantárgy emelt angol nyelv
magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező
szabadon tervezhető
kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 7 0,5 7 0,5
Idegen nyelvek 1,5
Informatika 1
Matematika 4 4 0,5
Erkölcstan 1 1
Környezetismeret 1 1
Ének-zene 2 2
Vizuális kultúra 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés és sport 5 5
összes óra
23 2 23 2
25 25
A 2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai
Tantárgy emelt angol nyelv
magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező
szabadon tervezhető
kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 7 0,5 7 0,5
Idegen nyelvek 1,5
Informatika 1
Matematika 4 4 0,5
Erkölcstan 1 1
Környezetismeret 1 1
Ének-zene 2 2
Vizuális kultúra 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés és sport 5 5
összes óra
23 2 23 2
25 25
170
A 3. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai
Tantárgy
emelt angol nyelv magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 6 1 6 1
Idegen nyelvek 2
Informatika 1,5
Matematika 4 4 0,5
Erkölcstan 1 1
Környezetismeret 1 1
Ének-zene 2 2
Vizuális kultúra 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés és sport 5 5
összes óra
22 3 22 2
25 25
A 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai
Tantárgy
emelt angol nyelv magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 6 1 6 1
Idegen nyelvek 2 2 2
Informatika 1,5
Matematika 4 4 0,5
Erkölcstan 1 1
Környezetismeret 1 1
Ének-zene 2 2
Vizuális kultúra 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés és sport 5 5
összes óra
24 3 24 3
27 27
171
Az 5. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai
Tantárgy
emelt angol nyelv magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 4 1 4 1
Idegen nyelvek 3 2 3
Matematika 3 3 0,5
Erkölcstan 1 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
Természetismeret 2 2
Ének-zene 1 1
Hon- és népismeret 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Informatika 1,5
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés és sport 5 5
Osztályfőnöki 1 1
Összesen 25 3 25 3
28 28
A 6. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai
Tantárgy
emelt angol nyelv magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 4 1 4 1
Idegen nyelvek 3 2 3
Matematika 3 3 1,5
Erkölcstan 1 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
Természetismeret 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Informatika 1 1 0,5
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés és sport 5 5
Osztályfőnöki 1 1
Összesen 25 3 25 3
28 28
172
A 7. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai
Tantárgy
emelt angol nyelv magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 3 1 3 1
Idegen nyelvek 3 2 3
Matematika 3 3 1
Erkölcstan 1 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
Fizika 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5
Biológia- egészségtan 1,5 1,5
Földrajz 1,5 1,5
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Informatika 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés és sport 5 5
Osztályfőnöki 1 1
Összesen 28 3 28 3
31 31
A 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai
Tantárgy
emelt angol nyelv magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon
tervezhető
kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 4 0,5 4 0,5
Idegen nyelvek 3 2 3
Matematika 3 0,5 3 1
Erkölcstan 1 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
Fizika 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5
Biológia- egészségtan 1,5 1,5
Földrajz 1,5 1,5
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Informatika 1 1 1,5
Testnevelés és sport 5 5
Osztályfőnöki 1 1
Összesen 28 3 28 3
31 31
173
3.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai
A gyermek fejlődési, életkori szakaszainak megfelelően az iskolánkban a képzés tartalmában
három, szerkezetében négy fő szakaszra tagozódik.
- Tartalmi szakaszok
I. kisiskoláskor 6 - 9 év
II. prepubertás kor 9 - 12 év
III. serdülőkor 13 - 14 év
- Szerkezeti szakaszok
1-4. évfolyam
5-8. évfolyam
A szakaszok lineárisan épülnek egymásra, részben fedik, részben metszik egymást.
A csoportképzés elvei
A csoportképzés elveit iskolánkban a következők határozzák meg:
- Az iskolahasználók igénye, a tanulók érdeklődése.
- A fenntartói igények, elvárások.
- Az iskola hagyományai.
- Személyi feltételeink.
- Tárgyi feltételeink.
Az 1. évfolyamon heterogén csoportok képződnek. Az iskolahasználói igényektől és a
gyermekek érdeklődésétől függően az 1-2. és a 3-4. évfolyamon sávos rendszerű
foglalkozásokat biztosítunk a szabadidőben. Ezekben a csoportokban, játékos formában
idegen nyelvű drámával, sakkal, népi hagyományok alapjaival, illetve kreativitást fejlesztő
játékokkal ismerkednek tanítványaink.
Az emelt szintű, illetve a magasabb óraszámban oktatott tantárgyú osztályba történő
jelentkezéskor képességvizsgálat nélkül, szülői kérésre kerülnek a tanulók. A sajátos nevelési
igényű tanulók esetében körültekintően járunk el az emelt szintű osztályokba soroláskor. A
gyermekek érdeklődése alapján hagyományőrző foglalkozásokat is indítunk.
Az 5-8. évfolyamon a már kialakult homogén osztályban, csoportbontással folyik tovább az
oktatás, melynek személyi feltételei tagintézményünkben adottak.
174
3.1.4. Képzési specialitások, irányok
Iskolánk képzési, tevékenységi formáit a Nemzeti Köznevelési törvény és a Pedagógiai
programunkban megfogalmazott alapelvek határozzák meg.
- Az iskolai profilra épülő speciális osztályok:
emelt szintű angol nyelvi osztály,
magasabb óraszámban oktatott matematika - informatika osztály.
- A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből biztosított órák,
nem osztálykeretben történő tevékenységek:
művészeti, zenei csoportok (énekkar, színjátszás, zongora, furulya),
népi hagyományőrző szakkörök (kézműves),
környezetvédelmi foglalkozások,
sportkörök és egyéb diákkörök (sakk, labdarúgás, kosárlabda, kerékpár,
természetjárás, atlétika),
egyéni foglalkozások és csoportterápia sajátos nevelési igényű tanulók
részére szakember segítségével,
tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységi formák (tanulmányi
versenyekre való felkészítés, pályaorientációt segítő felvételi előkészítő
tanfolyamok, szakkörök),
Emelt szintű angol osztály
Célja
A XXI. század társadalmi elvárása, hogy tagjai ne csak az anyanyelvükön tudjanak
kommunikálni, hanem legalább még egy idegen nyelven. Az alapfokú nevelés és oktatás
egyik fontos feladata, az idegennyelvi kompetencia fejlesztése, hiszen globalizálódó
világunkban a világnyelvek ismerete elengedhetetlen. Tagintézményünk nevelői arra
vállalkoztak, hogy tanulóink idegenynyelvi, jelen esetben angol nyelvi ismeretei minél
magasabb szintre emelkedjenek. Ennek érdekében tanulóink megismerkednek a különböző
nyelvtanulási startégiákkal, módszerekkel, eljárásokkal. Az első évfolyamtól játékos
formában, csoportbontással, magasabb évfolyamokban magasabb óraszámmal a NAT
által kitűzött célokat kell tanulóinknak elérni. Ötödik osztálytól heti öt órában,
szintén csoportbontással érjük el a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket.
Eredményes a munkánk akkor, ha az emelt szintű osztályokban tanuló gyermekeink
175
nagy része, a nyolcadik évfolyam végére (szülői anyagi hozzájárulással) megszerzik
az alapfokú nyelvvizsgát, elérik az európai hatfokú skálán (KER) a A2, jó esetben a
B1 szintet, s eredményesen felvételiznek angol n y e l v tagozatos középiskolába.
A felvétel feltételei:
Szülői kérelem
Óvodai szakvélemény
A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik.
A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon, illetve más iskolából
érkező tanuló esetén:
szülő kérése,
szintfelmérés angol nyelvből.
Magasabb óraszámban oktatott matematika – informatika osztály
Célja
Olyan ismeretek megszerzése, amelynek során tanulóink képessé válnak a kor változó
informatikai és számítástechnikai követelményeinek megfelelni. A korszerű
infokommunikációs eszközök magabiztos használatával mindennapi jártasságot
szerezzenek a digitális világ kihívásaira. Ennek érdekében sajátítsák el a digitális
információ felhasználásának kritikus és etikus alapjait. Legyenek képesek az új
technológiák és ismeretek önálló elsajátítására, illetve egyéni és csoportos munkavégzésre a
virtuális térben.
A felvétel feltételei:
- szülői kérelem, óvodai szakvélemény,
A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik.
A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon, illetve más iskolából
érkező tanuló esetén:
szülő kérése,
szintfelmérés informatikából.
Eredményes a munkánk akkor, ha a magasabb óraszámban oktatott matematika-
informatikai osztály tanulói eredményesen vesznek részt a tantárgyi versenyeken,
176
ha (a szülők anyagi hozzájárulásával) a nyolcadik tanév végén minél többen
szerzik meg az ECDL bizonyítvány moduljait. Eredményesen felvételiznek
informatika tagozatos vagy szakirányú középiskolákba.
3.1.5. Kompetencia alapú oktatás céljainak és feladatainak intézményi implementációja
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége azért vált időszerűvé napjainkban,
mert a társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a
demokratizálódási folyamat – szükségessé tették az iskola szerepének újraértelmezését. A ma
iskolájának feladata egyre inkább az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező
diákokat képezzen.
Nevelő-oktató munkánk legfőbb célkitűzése az, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig
tartó tanulás megalapozásához szükséges képességeket, ami a későbbiekben lehetővé teszi majd
a megfelelő pályaválasztást és munkaerő piaci alkalmazkodást.
A TÁMOP 3.1.4./08/02 pályázat intézményünkben a 2009/2010-es tanévben indult. A projekt
zárása a 2015/2016-os tanévben történik. A programcsomagok beépülnek nevelő-oktató
munkánkba.
A program céljainak, feladatainak és megvalósulásának részletes leírása a 3. számú
mellékletben található.
177
4. Mérési, értékelési rendszerünk
Alapelveink
- Felhasználjuk a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatunkban.
Mérjük, ellenőrizzük és elemezzük a fejlesztő munka folyamatában a tervezett és
megvalósított tevékenységek közötti különbséget. A megfelelő beavatkozás alapján
elérjük a tervezett, kívánt eredményt. Munkánk során a PDCA ciklust- tervezés,
cselekvés, ellenőrzés, beavatkozás- alkalmazzuk.
- Az értékelés első fázisa az objektív tényfeltárás a pedagógiai folyamatról, melynek
eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló
jelenségekkel objektíven összehasonlíthatóvá válik.
- A mérés-értékeléshez kapcsolódó méréseinkben betartjuk a mérésmetodika alapelveit:
az érvényességet (validitást), a megbízhatóságot (reliabilitást), az objektivitást.
- Az értékelés második fázisa a szervezett visszajelentés, amelynek során az elért
eredményeket vetjük össze a kitűzött célokkal.
- Az értékelés során „értéket” állapítunk meg, amely minősítheti az elért eredményeket,
és így megerősítheti tevékenységünk helyességét.
- A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva meghatározzuk az
intézmény erősségeit és fejleszthető területeit.
- Értékelésünk kiterjed az iskolai élet számos területére, a motiváció egy eszköze.
Céljaink
- Értékelésünk legyen:
kompatibilis a közoktatás egészével,
egységes, egyszerű, áttekinthető,
személyre szóló, személyiségfejlesztő,
ösztönző hatású, önértékelési képességet fejlesztő,
178
szakszerű, következetes,
folyamatos és kiszámítható,
céljaiban és következményiben a tanulók számára előre ismert,
előremutató azzal, hogy jelezze az adott területen elért eredményeket,
hiányosságokat, a hiánypótlás módját, eszközeit.
- Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát, az önálló tanulásra való
képesség és igény kialakítását.
- Ösztönözzön a hibajavításra, segítse elő a tanulás tanulását.
- A nevelő kapjon megerősítést a pedagógiai folyamat helyességéről, az esetleges
hibákról, hiányosságokról, a tanulás tanításáról.
Feladataink
- Építsünk ki visszacsatolási mechanizmusokat, visszajelzési köröket, melyek segítik a
célok és eredmények összhangjának megteremtését.
- Elemezzük az iskolában folyó nevelő – oktató munkánk eredményeit, feleltessük meg
a Pedagógiai programunkban megfogalmazott céloknak.
- Jelöljük ki a fejlesztendő területeket, szükség esetén készítsünk fejlesztési és
intézkedési terveket.
- Külső (OKM, FIT, NETFIT) és belső mérési eredményeink, tanulmányi
versenyeredményeink az intézményvezető tanév végi beszámolójában, a mérési-
értékelési csoport munkaanyagaiban, a tantárgyi statisztikákban jelenjen meg.
- Az elvégzett belső mérések eredményeit és az országos kompetenciamérés
eredményeit fel kell használnunk a pedagógiai munkában. Az országos
kompetenciamérésekhez kapcsolódóan fejlesztési tervet kell készítenünk.
- Törekedjünk arra, hogy megtartsuk vagy emeljük tanulóink teljesítményszintjét az
országos kompetenciamérésen.
- Fel kell használnunk a MÉCS mérési eredményeit a pedagógiai munkában. A mérési
programokat a helyi tantervekhez kell igazítanunk. Mérési rendszerünket
folyamatosan felül kell vizsgálnunk.
- Értékelésünknek be kell töltenie a pedagógiai folyamat helyességét megerősítő, illetve
kritikai szerepét.
- Tanulóink középiskolai eredményeit is használjuk fel a pedagógiai munkánk
fejlesztésére.
179
4.1. A tanulmányi munka értékelése
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje
Iskolánkban a beszámoltatás és számonkérés alábbi formáit alkalmazzuk:
- év eleji mérés,
- félévi és év végi mérés,
- témazáró dolgozatok,
- írásbeli feleletek,
- szóbeli feleletek,
- tantárgyi tesztek, feladatlapok,
- gyakorlati számonkérések.
A tanulók jogainak figyelembe vételével az alábbi beszámoltatási rendet határoztuk meg:
- Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.
- A hét első tanítási napján a magasabb óraszámú (kettőnél több) tantárgyak
esetében kerüljük a témazáró dolgozat íratását.
- A témazáró dolgozatok íratásának idejét úgy hozzuk a tanulók tudomására, hogy
lehetőségük legyen a megfelelő felkészülésre.
- Rövidített órák esetén a dolgozat megírását a következő tanítási órára halasztjuk.
- Tantárgyanként tanulóinkat az első és második félév során az óraszám
függvényében legalább 3 érdemjeggyel értékeljük.
- Az egyes témakörökben íratott témazárók érdemjegye nagyobb súllyal szerepel a
félévi és a tanév végi értékeléskor.
Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés és a feladatok meghatározásának elvei
- A heti szorgalmi idő hétfőtől péntekig tart (5 nap). A felkészüléshez adott házi feladatokat
e napokra tervezzük.
- A tanítási szünetekben esetleg csak szorgalmi feladatot adhatunk tanulóinknak.
- Az 1-4. évfolyam tanulói minden tantárgyból az iskolaotthon/egész napos iskola önálló
foglalkozásain készülnek fel.
- Optimális feladatadást alkalmazunk, figyelünk a szóbeli és írásbeli feladatok helyes
arányára.
- Segítjük a házi feladatok adásával a személyre szóló differenciálást. Ezzel is támogatjuk a
felzárkóztatást, a tehetséggondozást, tanulóink kognitív kompetenciáinak fejlődését.
180
Az értékelés viszonyítási területei
Nyilvánvalóvá kell tenni a viszonyítási pontokat az értékelésben érintettek számára, ami lehet:
- kritériumorientált (a tanuló teljesítményének a követelményekhez viszonyított értékelése),
- normaorientált (a tanuló teljesítményének az osztály vagy más vizsgált minta
teljesítményéhez viszonyított értékelés),
- a tanuló fejlődésének viszonyítása önmagához képest.
Intézményünkben nagyobb hangsúlyt igyekszünk fektetni a tanuló önmagához viszonyított
fejlődését tükröző értékelésre.
A tanulók mérésének-értékelésének fajtái:
- diagnosztizáló,
- formatív,
- szummatív.
Iskolánkban az értékelésnek már meglévő hagyományai vannak. Alapját mérési rendszerünk
képezi. Egységes követelményrendszer alapján összeállított feladatsorral év eleji
diagnosztizáló méréseket végzünk. Azt a meglévő tudást állapítjuk meg, amire építhetünk.
Azt, hogy tanulóink mennyire rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel,
képességekkel, amelyekre a tantárgy tanításának megkezdésekor támaszkodhatunk. Ezzel
feltárhatjuk tanulási problémáikat, hatékonyabbá tehetjük munkánkat.
A tanulási– tanítási folyamat pszichológiai szempontból legfontosabb mozzanata a
megerősítés.
Ezt a célt szolgálják a tanulást, tanítást segítő formatív méréseink. Ezzel a fejlesztő,
megerősítő, korrigáló értékeléssel érhetjük el, hogy pedagógusainknak információjuk legyen
arról, hogy a tananyagot mennyire hatékonyan tanították meg. Tanulóinknak pedig arról, hogy
azt milyen mértékben sajátították el.
Félévkor és év végén szummatív méréseket végzünk. Ekkor globális képet kapunk a
tanulókról, arról hogy hogyan tettek eleget a tantárgyi követelményeknek. Így biztosítjuk az
iskolák közti átjárhatóságot és az évfolyamok átlépéséhez szükséges megfelelő szint
megállapítását. A szummatív mérésekhez igyekszünk külső mérőeszközt alkalmazni.
Törekszünk arra, hogy értékelésünkben az életkori sajátosságokra építsünk; hogy a
személyiségfejlesztés, az önálló tanulásra való képesség és igény kialakuljon, az önértékelési
181
képesség fejlődjék. A pedagógus reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját
gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását.
Alapelveink
- Értékelésünk tükrözi az értéket a magatartásban, teljesítményben, a szabályok
betartásában, az önértékelés fejlesztésében.
- Törekszünk értékelésünk sokoldalúságára, változatos értékelési formákra.
Céljaink
- Legyen a tanulók és szülők számára egyértelműen megfogalmazott értékelési
rendszerünk (A tantárgy iránti érdeklődést, tudást tükrözze.).
- Értékelési rendszerünk befolyásolja pozitívan a tanuló egész személyiségét.
- A pedagógus értékelése legyen a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő, tükrözze
képességei, eredményei elmozdulását.
- Tárja fel a tanulóban lévő készségeket, képességeket, hogy azt differenciáltan
fejleszthesse.
- Alakítsa ki az igényt az önértékelésre, fejlessze az önálló tanulásra való képességet.
- Segítse a pályaválasztást.
Feladataink
- Tervezetten alkalmazzuk a nevelő – oktató munkában az értékelés három
alapfunkcióját: diagnosztizáló, formatív, szummatív értékelést.
- Teremtsük meg a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát.
- A tanulók értékelésének formái:
- Személyes, szóbeli értékelés
A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van; jellege korrigáló, segítő, tanácsadó,
orientáló.
- A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő – minden pillanatban
megjelenő szabályozó megnyilvánulások.
- Tudatos, rendszeres.
- Hosszabb beszélgetés, helyzetfeltárás gyerekkel, szülővel.
182
- Írásbeli értékelés
- A tanulók munkájához megjegyzéseket, kiegészítéseket fűzünk.
- Az első évfolyamon év közben a beszámoltatás és számonkérés alkalmával
szimbólumokkal, százalékos formában történik az értékelés, amit a naplóban és a
tájékoztató füzetben rögzítünk. A tagintézményben havonta a haladási naplóba minden
tanulóról szöveges értékelések rövidítései kerülnek tantárgyanként (kiváló: k, jól
teljesített: j, megfelelően teljesített: m, felzárkóztatásra szorul: fsz).
- A gyerekek fejlődéséről az egyes osztályokban tanító pedagógusok közös
megbeszélést tartanak, melyről tájékoztatják a szülőket.
- Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam félévekor minden
tantárgyból szöveges értékelést adunk a tanulók teljesítményéről.
Félévkor értesítőt és év végén bizonyítványt kapnak a gyerekek, amelyek tükrözik a
tanulóknak az év folyamán önmagához viszonyított fejlődését és a tantárgyi követelmények
teljesítését.
Az értesítőbe és bizonyítványba kerülő szöveges értékelés:
- kiválóan teljesített,
- jól teljesített,
- megfelelően teljesített,
- felzárkóztatásra szorul.
Az írásbeli szöveges értékelés lehetséges formái közül félévkor az előre meghatározott
nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk. Ennél a formánál több értékelési kategória
közül a pedagógus megjelöli, aláhúzza, kiegészíti a felsoroltak közül azt, ami a tanuló
teljesítményére érvényes. Év végén pedig összefüggő szöveges értékelést alkalmazunk. Olyan
rendszert alakítottunk ki, amely a tanévek során használható és továbbfejleszthető
munkaeszköz a tanító kezében ahhoz, hogy konstruktív visszajelzést adhasson a gyerek
fejlődéséről, önmaguk épüléséhez, szüleik tájékoztatásához. Szöveges értékelés mondatbank
mellékletben.
- Értékelés a 2. évfolyam második félévétől – érdemjegyeink, osztályzataink rendszere
A 2 – 8. évfolyamon az érdemjegyek rendszere:
A tanulók teljesítményének értékelése tanév közben 1-től 5-ig terjedő érdemjegyekkel,
félévkor és a tanév végén jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), és elégtelen (1)
osztályzatokkal történik a minősítés.
183
A tanév során:
- Az érdemjegyekhez szóbeli értékelést társítunk.
- A szóbeli és írásbeli feleletek értékelésekor figyelembe vesszük a nyelvi
kifejezőkészséget, a tanítási órai aktivitást is.
- Portfólió típusú értékelésre törekszünk, mely tartalmazza a tanulók otthon végzett
munkáját is.
- Tantárgyanként, legalább két-három érdemjeggyel értékelünk félévente.
A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük.
A félévi osztályzat az ellenőrzőbe, az év végi a bizonyítványba kerül. Tantárgyi osztályzat
beírása az ellenőrzőbe félévkor számmal, év végén a bizonyítványba betűvel történik.
Második évfolyam végétől kezdve a hagyományos osztályzattal történő értékelést
alkalmazzuk.
A belépő új tantárgyak esetén is osztályzatot kapnak tanulóink.
A félév és tanév zárása előtt legkevesebb egy hónappal írásban értesítjük a kritikus
teljesítményt nyújtó tanulók szüleit gyermekük előmeneteléről.
Iskolaváltás vagy egyéb ok miatt szöveges értékelésre átváltás az alábbiak szerint történik:
Osztályzat Szöveges értékelésre váltás
jeles(5) kiválóan teljesített
jó(4) jól teljesített
közepes(3) megfelelően teljesített
elégséges(2) felzárkóztatásra szorul
Osztályzataink
Jeles: a gyermek tudása megfelel a helyi tanterveinkben megfogalmazott követelményeknek,
minderről önállóan képes számot adni. Szerzett ismereteit képes aktívan alkalmazni.
Félévi és év végi minősítéskor: ha a tanulónak a csoporthoz képest kiemelkedő a
teljesítménye, akkor dicséretes (a naplóban: d). A bizonyítványban, törzslapon kitűnő a
bejegyzés, ha a gyermek az adott tantárgyból dicséretet kapott.
Jó: a gyermek tudása megfelel a helyi tanterveink követelményszintjének.
Tanári rávezető kérdéssel képes önállóan megnyilvánulni. Válaszadása kisebb
pontatlanságokat is tartalmazhat.
Közepes: tudása néhány fontos hiányossággal felel meg a követelményeknek. Rávezető
kérdések alapján válaszai értékelhetőek, de bizonytalanok.
184
Elégséges: a tudás elegendő arra, hogy a dokumentumainkban meghatározott
követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa.
Ismeretei hiányosak, számottevőek. Befogadási képessége gyenge, érdeklődése nem
megfelelő. A követelményeket alig teljesítő tanulóknál figyelmeztető kettes (2f) jelölést
alkalmazunk.
Elégtelen: Az előírt követelményeket nem teljesíti. Ismeretei alapvetően hiányosak vagy
nincsenek. Befogadási készsége rossz.
Az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan óra választása kötelező.
Az erkölcstan, tánc és dráma tantárgyakat nem osztályzattal értékeljük.
Értékelése: kiváló, aminek osztályzatra váltása (5, 5d)
jó, aminek osztályzatra váltása (4)
megfelelő, aminek osztályzatra váltása (3)
gyenge, aminek osztályzatra váltása (2)
Elégtelen minősítést nem alkalmazunk. Az évközi teljesítmény érdemjeggyel, különböző
szimbólumokkal is értékelhető.
Érdemjegyeik elbírálásakor figyelembe vesszük a különböző tantárgyak sajátosságait.
A modul tantárgy értékelése a székhelyiskolában
- A mozgókép- és médiaismeret modult szövegesen értékeljük a 2015/16-os tanévben.
Értékelési kategóriáink félévkor és év végén:
kiválóan teljesített (5d = kitűnőnek; 5 = jelesnek megfelelően),
megfelelően teljesített (4 = jónak; 3 = közepesnek megfelelően),
gyengén teljesített (2 = elégségesnek megfelelően).
A modulok szöveges értékelésének rövidítése a törzslapba, bizonyítványba a következő
módon történik: kiváló, megfelelő, gyenge.
- A 8. évfolyamon az egészségtan modul a biológia tantárgyba integrálódott. A
tagiskolában az egészségtan modul a természetismeret tantárgyba integrálódott.
185
A modul tantárgy értékelése a tagintézményben
- A tagintézményben a modulok értékelése szövegesen történik.
- kiválóan teljesített
- jól teljesített
- megfelelően teljesített
- felzárkóztatásra szorul
A magasabb évfolyamra lépés feltételei
- A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott
évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. Minden tantárgyból legalább
elégséges osztályzatot kapott.
- A tanuló évismétlésre utasítását meg kell előznie az előírt eljárásoknak.
- A tanulók javító- vagy osztályozó vizsgát tehetnek a törvényi és a helyi
szabályozásoknak megfelelően.
186
4.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése
A magatartás és szorgalom havonkénti, félévi és év végi értékelésekor figyelembe vesszük a
nevelők értékelését, valamint a tanulók önértékelését. A közös vélemény kialakítása
érdekében az osztályfőnök kikéri szóban, vagy írásban, az osztályban tanító nevelők
véleményét. Ennek szempontjai a következők:
Magatartás
- közösségi munkában való részvétele,
- hatása a közösségre,
- kapcsolata a felnőttekkel, társaival,
- normák, szabályok betartása,
- viselkedése, hangneme.
Szorgalom
- tanulmányi munkája,
- tanuláshoz való hozzáállása,
- felszerelése,
- tantárgyi és önálló munkavégzése,
- önellenőrzés.
Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam első félévekor: a tanulók
magatartásának és szorgalmának értékelésekor a minősítés mellett szöveges értékelést is
adunk.
Az írásbeli szöveges értékelés lehetséges formái közül félévkor az előre meghatározott
nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk. Ennél a formánál több értékelési kategória
közül a pedagógus megjelöli, aláhúzza, kiegészíti a felsoroltak közül azt, ami a tanuló
magatartására, szorgalmára érvényes. Év végén pedig összefüggő szöveges értékelést
alkalmazunk.
Tanév során havonta a minősítéseknek megfelelő szimbólumokkal értékeljük tanulóink
magatartását, szorgalmát.
A 2. évfolyam második félévétől havonta az érdemjeggyel történő értékelést alkalmazzuk,
félévkor és év végén pedig a törvényi előírásoknak megfelelő minősítéseket használjuk.
187
A tanuló minősítésének fokozatai 1-8. évfolyamon
Magatartás
Példás az a tanuló, aki
- a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének
megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre
ösztönzi,
- szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,
- a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi,
- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,
- fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.
Jó az a tanuló, aki
- részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli
viselkedése ellen általában nincs kifogás,
- a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait betartja,
- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,
- fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.
Változó az a tanuló, aki
- a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással,
- viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni,
- a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja
be,
- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem mindig udvarias és nem tisztelettudó,
- társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,
- fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.
Rossz az a tanuló, aki
- munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével
rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,
- közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,
- a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem,
- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle,
- fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik,
188
- tíz órát igazolatlanul mulasztott.
Szorgalom
Példás:
- igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját,
- munkavégzése pontos, megbízható,
- minden tantárgyban elvégzi feladatait,
- önálló a munkában, önellenőrzése pontos,
- tudja a kötelességét, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel,
érdeklődik,
- érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed,
- egyes tárgyakban a tananyagon túl is teljesít.
Jó:
- figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi,
- az órákra lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik,
- ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát,
- általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat a tantárgy iránt,
- érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.
Változó:
- munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan,
- önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát,
- teljesítménye változó,
- szétszórtság jellemzi.
Hanyag:
- figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el,
- nem hajlandó munkavégzésre,
- nem törődik kötelességeivel,
- érdektelenség, teljes közöny jellemzi.
189
5. Tankönyvkiválasztás elvei, taneszköz-fejlesztés
5.1. Tankönyvkiválasztásunk pedagógiai és szakmai elvei
a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;
a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;
a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és
igényeinek megfelelő használatra a tanév(ek) során;
a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének
fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz
állapotának megóvására;
segítse a helyes tanulási szokások, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását;
biztosítson lehetőséget a mennyiségi és minőségi differenciálásra, a változatos,
többféle munkaformára;
fejlessze a tanulók kulcskompetenciáit;
alakítsa ki az önellenőrzés igényét, ösztönözze a tanulókat önálló véleményalkotásra;
ábraanyaga, betűmérete, nyelvezete, igazodjon az életkori sajátosságokhoz, segítsék a
tananyag elsajátítását;
felépítése (témák, feladattípusok) logikus, könnyen követhető legyen;
– feladatrendszere változatos legyen tartalom, típus, nehézségi fok és funkció
tekintetében, segítse az otthoni tanulást;
a tantárgyi integráció megvalósításával fektessen hangsúlyt más kompetenciaterületek
fejlesztésére is,
az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók esetében az egy tanítási napon használt
tankönyvek tömege ne haladja meg a három kilogrammot.
Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:
amelyek több éven keresztül használhatók;
amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;
amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl.
munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);
amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti
az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel;
190
amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok
otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.
5.2.Taneszköz - fejlesztésünk
Munkánk hatékonyságát, eredményességét a jól megválasztott szemléltető taneszköz
növelheti. Törekszünk arra, hogy a tanítási tartalmakat a legmegfelelőbb eszközkészlet
segítse. Ezek beszerzésében az anyagai erőforrások hiánya esetenként visszavetett minket. Az
elmúlt évek sikeres pályázatainak köszönhetően azonban egyre korszerűbb eszközök
(számítógépek, digitális táblák, digitális taneszközök) állnak rendelkezésünkre. A
taneszközök fejlesztése során az informatikai szemlélet megjelenése hatott az oktatás
tartalmára, az anyag tervezésére. Az új oktatástechnikai eszközök és anyagok alkalmazásának
természetesen nem az a célja, hogy átvegye a pedagógus funkcióinak egy részét, hanem a
tanítási-tanulási folyamat hatékonyabbá tétele.
Fontos, hogy a Pedagógiai programunkban megfogalmazott célok, feladatok megvalósításáért
a taneszköz állomány fejlesztése a munkaközösségek által is tervezett legyen.
A taneszköz beszerzési terv készítésekor taneszköz kiválasztásunk elveként törekedtünk arra,
hogy az emelt szintű angol nyelv és az emelt szintű informatika – számítástechnika tanítása és
az iskola prioritási rendjébe tartozó műveltségi területek a fejlesztéskor elsődlegességet
élvezzenek.
A Pedagógiai programunk 1. számú melléklete tartalmazza a Nevelő-oktató munkát segítő
eszközök és felszerelések jegyzékét.
191
192
Nyilvánosságra hozatala
Pedagógiai programunk minden érdeklődő számára nyilvános, egy-egy példánya az iskola
irattárában, könyvtárában, nevelői szobájában van elhelyezve.
Ezen kívül megtekinthető az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél is, valamint
intézményünk honlapján.
193
MELLÉKLETEK
1. számú melléklet – A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
2. számú melléklet – A helyi tanterveink CD melléklete
3. számú melléklet- Kompetenciaalapú oktatás – egyenlő hozzáférés – innovatív
intézményekben a TÁMOP 3.1.4./08/2. pályázat céljainak és feladatainak intézményi
implementációja
194
3.számú melléklet
Kompetenciaalapú oktatás – egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben
A TÁMOP 3.1.4./08/2. pályázat céljainak és feladatainak intézményi
implementációja
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége azért vált időszerűvé napjainkban,
mert a társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a
demokratizálódási folyamat – szükségessé tették az iskola szerepének újraértelmezését. A ma
iskolájának feladata egyre inkább az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező
diákokat képezzen.
Az Európai Unió oktatáspolitikai irányelveinek megfelelően nevelő-oktató munkánk legfőbb
célkitűzése az, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás megalapozásához
szükséges képességeket, ami a későbbiekben lehetővé teszi majd a megfelelő pályaválasztást
és munkaerő piaci alkalmazkodást.
A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás
megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia-alapú oktatás bevezetése,
meghonosítása iskolánkban.
Ennek érdekében a kompetencia-alapú oktatás módszertanának és eszközeinek elterjesztését
célozzuk meg, valamint a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók
képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a
rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és
esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.
A kompetencia-alapú oktatás, a pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél
hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás,
komplex műveleti szintű alkalmazás). Ezáltal a tanulói képességeket magas szintre
fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanulásukhoz való viszonyt
(attitűd) is formáljuk.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetésével azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekek a
mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Természetesen nem mondunk le
az ismeretek elsajátításáról, vagyis az „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés”
megvalósításáról sem. Tanítványaink kompetencia-alapú fejlesztésén a készségek, képességek
fejlesztését értjük oly módon, hogy az alkalmazásképes tudás birtokába jussanak.
195
A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése:
- A kooperatív tanulási-tanítási technikák alkalmazása, a projektpedagógia és moduláris
oktatás bevezetése.
A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése:
- IKT eszközök, drámapedagógiai módszerek alkalmazása, mérési-értékelési rendszerek
használata, a tanulás tanításáról szerzett ismeretek bővítése, a személyiségfejlesztés,
valamint a csoportalakítás módszereinek megismerése.
A tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése:
- A tanulói képességek felmérése, egyéni tanulási stratégiák kidolgozása, tanórai
differenciálás.
Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása:
- A heterogén szociokulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában a
hátránykompenzáció megvalósítása, saját, kisebbségi kultúrájuk ápolása, bemutatása.
Az információs és kommunikációs technológiák használata, az informatikai képesség
fejlesztése. A motiváció erősítése.
Feladatok
A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások
alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja.
A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése a (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési
eljárások bevezetése – pl. projektalapú oktatás, kompetencia-alapú tananyagok, taneszközök,
egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása).
Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó
pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése,
differenciálás). A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek,
tanulók többségi óvodákban, iskolákban való integrálását elősegítő programok intézményi
alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása
A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP
pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés,
IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása).
196
A tananyag feldolgozása úgy történik, hogy az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az
önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés
fejlesztését.
A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítása.
A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyak integrálása.
A programcsomagokat bevezető kollégák részt vesznek a kompetencia alapú és módszertani
továbbképzéseken.
A kollégák fejlesztő munkájának segítése, mentorálás.
Szakmai konzultációk, műhelymunkák, tapasztalatcserék megszervezése.
A „jó tanuló” hagyományos jellemzőit kiegészítő személyiségjegyek erősítése: az önállóság, a
belső kontroll, az önszabályozó tanulási készség, a nyitottság, rugalmasság, kreativitás, a
toleráns attitűd, az együttműködési készség fejlesztése.
A tanulók erősségének visszaigazolása a társaik által.
A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges – egyénenként különböző hosszúságú –
fejlesztő időszak biztosítása.
A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas
differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása.
A kooperatív tanulási technikák és a dráma segítségével a gyerekek közötti információcsere
elősegítése.
Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése.
Fejlesztéseink általános alapelvei:
Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél
önállóban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben,
a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A
hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a
műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.
A tudás-és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
Képességeket fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben
mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai
197
vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani.
A tantervi programok, modulok adaptálásakor, kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a
képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt
alkalmazzuk.
Képesség- és személyiségfejlesztés
A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelten fontosnak
tartjuk a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális
és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a társadalmi érzékenység, a nyitott befogadó és
empatikus személyiség kialakítása, a társas aktivitás.
Új típusú tanári attitűd
Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt
igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása
Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek során – az életkori
sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók
tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és
összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, a korábbi tapasztalataikat, ismereteiket
és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák az
egyéni és csoportosan kialakított véleményüket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alá tudják
támasztani és képesek megvédeni.
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a
tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és
érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok
együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban
kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével –
egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.
Fokozatosság és folyamatosság
Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek,
amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző
198
ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó
fejlődési folyamatával.
Valóságos tanulási környezet
Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen
és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a
tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a
megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is
megtapasztalják.
Integrációs elv
A hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan programokat, modulokat kell alkalmazni,
amelyek a műveltségi terület egyéb tartalmi egységeivel, más műveltségterületekkel (az
alaptanterv közös követelményeivel) való kapcsolatának megteremtését, erősítését lehetővé
teszik. Nemcsak tantárgyi, hanem képességterületi és nevelési integrációs lehetőségeket is
biztosítanak.
Alapelveink és céljaink érvényesítése érdekében a suliNova Közoktatás-fejlesztési és
Pedagógus-továbbképzési Kht, az Országos Közoktatási Intézet és az Educatio Kht.
konzorciumi együttműködésében kifejlesztett kompetencia-alapú oktatási
programcsomagokat alkalmazzuk.
Megvalósítandó feladatok és tevékenységek a székhelyen
A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások
alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja:
A „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai
lefedettséget biztosító kompetencia-alapú „A” típusú oktatási programcsomag bevezetése,
alkalmazása, legalább három tanulócsoportban. Célcsoportok: alsó tagozatban két
tanulócsoport, felső tagozatban legalább egy tanulócsoport. A tantárgy neve: magyar nyelv és
irodalom. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét és
programtantervét alkalmazza helyi tantervként.
199
A „Matematika” kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító „A” típusú”
kompetencia-alapú oktatási programcsomag bevezetése, alkalmazása, legalább három
tanulócsoportban. Célcsoportok: alsó tagozatban két tanulócsoport, felső tagozatban legalább
egy tanulócsoport. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét és
programtantervét alkalmazza helyi tantervként.
Az „Idegen nyelvi kommunikáció” kulcskompetencia területen kompetencia-alapú oktatási
programcsomag bevezetése, alkalmazása angol nyelvből. A modulok felhasználását, az
adaptált tanterv tartalmazza, 30%-os lefedettséggel. Célcsoport: legalább egy tanulócsoport a
felső tagozatban.
Célunk a kompetencia- területek fejlesztését biztosító programcsomagok minél teljesebb körű
adaptációja, és felmenő rendszerben való alkalmazása.
Lehetőséget biztosítunk a tantárgytömbösített tanulásszervezésre a szakrendszerű oktatásban.
A tantárgytömbösített módszertannal szervezett tanórákat a következő műveltségterületeken,
tantárgyakban preferáljuk: művészetek, ember a természetben, életvitel és gyakorlati
ismeretek, természetismeret.
Biztosítjuk a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását, a
szövegértés- szövegalkotás kompetenciaterület bevezetésével.
Megteremtjük a lehetőséget az újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a
kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazását
alapelveinknek, céljainknak megfelelően.
A tevékenység közben megvalósítjuk a következő elemeket:
Projekt:
Három hetet meghaladó „Aki nem hiszi, járjon utána! – Móra nyomában” könyvtári
projekt megszervezése.
Témahét:
„Christmas/Halloween” angol nyelvi témahét, „Egészségmegőrző” témahét, erdei
iskola témahét megszervezése.
Moduláris oktatási program:
Természetismeret műveltségterületen tantárgytömbösítéssel, a matematika „B”. típusú
moduláris oktatási program beillesztése, alkalmazása tanórákon.
200
A tanulás tanulása moduláris oktatási program (saját innovációnk) beépítése,
alkalmazása tanórákon a felső tagozatban.
IKT eszközök alkalmazása:
Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális
készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett
tanóráinak 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg.
Intézményi innovációs programok működtetése:
Együttnevelés – mentorálás program.
Mozgás – játék – képességfejlesztés program.
Tanulói laptop program egy tanulócsoportban.
Mérés, értékelés
A modulok értékelési alapelvei
Az értékelés ne minősítsen, hanem fejlődési, fejlettségi állapotról számoljon be.
Az értékelés individuumra orientált legyen. Az értékelés jelenítse meg, hogy a tanuló
saját lehetőségéhez mérten mennyit fejlődött, s hogy ezekkel, a saját lehetőségekkel
mennyire élt (vagy, a tanuló egyéni fejlődésének, fejleszthetőségének jellemzőit)
Az értékelés alapja a viszonyítás – a tanuló korábbi teljesítményéhez – és az
értékkeresés legyen. A meglévő teljesítményt, és ne annak hiányát értékeljük.
Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra.
Lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni, hanem a csoport munkájának értékelésére,
és az önértékelésre is. A csoportmunka sikerességét meghatározó érzelmi, akarati,
erkölcsi tényezők, viszonyulások megfogalmazása is kulcsfontosságú legyen.
A kerettantervben, a modulleírásokban szereplő értékelési szempontokat
(teljesítményszinteket) figyelembe véve adjon információt arról, hogy a tanulóknak a
modulokban megjelölt célokat (a tanulási folyamatban elvárható tanulási
eredményeket) milyen szinten sikerült elérniük.
Az érékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek.
A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos, a továbblépés belső
lépcsőfokai a kompetenciaterület alrendszeriben leírt tevékenységek egymásra épülő,
hierarchikus fejlettségi szintjeiben jelennek meg. Így a teljesítés nem mesterségesen,
kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől
függően egyéni meghatározottságú.
201
Az értékelés célja
A tanulási motiváltság fenntartása
A gyermek egyéni fejlődéséhez igazodó pedagógiai munka megvalósítása
Folyamatos visszajelzés a tanítási-tanulási folyamatról.
Reális önértékelés, énkép kialakulása.
Az értékelés feladata
Differenciált visszajelzés.
Megerősítés, folyamatkövetés.
Önreflexióra, korrekcióra késztetés.
Területei
A tanulás szempontjából: tanulási tevékenységek, tanulási eredmények (ismeret-és
készségszintek), produktumok.
A társas kapcsolatok szempontjából: együttműködés, feladatmegosztás,
konfliktuskezelés, feladat vállalása, egymás segítése.
Az önálló tanulás képessége szempontjából: nyitottság az új problémák iránt,
megoldás keresése, információk rendszerezése, kognitív funkciók működése,
ellenőrzés, hibajavítás, véleményalkotás…
Egyéni-, páros-, csoport-, projektmunka.
Alkalmazott mérőeszközök:
A programcsomagokhoz készült mérőeszközök.
Saját készítésű kompetencia-alapú mérések.
Az évfolyammérések nem vonatkoznak ezekre a tanulócsoportokra.
Az értékelés módja:
Szöveges értékelés:
o Szóbeli és írásbeli szöveges értékelés a tanulási-tanítási folyamatban: egyén,
csoport, projekt, produktum értékelésekor.
o Írásbeli szöveges értékelés: 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, és 2.
évfolyam félévekor.
202
Értékelés osztályzattal: 2. tanév vége – 8. évfolyam.
A szövegértés-szövegalkotás kompetencia alapú oktatásban a tantárgy neve: magyar
nyelv és irodalom, az értékelés egy osztályzattal történik 2. évfolyam végétől.
A továbbhaladás feltételei a 2. évfolyam végétől:
Azok a kiemelten fontos területek, amelyek nélkülözhetetlenek a továbbhaladáshoz.
Ezeket minden tanuló fejlesztéséhez biztosítanunk kell. Ezen ismereteket, készségeket,
képességeket, attitűdöket alapszinten minden tanulótól el kell várnunk.
A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és
felszerelések
A programcsomaghoz készült eszközi elemek:
Programtanterv.
Modulleírások, tanári útmutatók.
Tanulói munkafüzetek, feladatlapok, eszközök.
Tanulói teljesítmény mérésére szolgáló feladatlapok, mérőlapok.
A megvalósítást segítő eszközök:
Interaktív tábla, projektor, laptop, számítógépek.
Magnók, televízió, DVD lejátszó.
Oktatószoftverek, interaktív oktatócsomagok.
Internet hozzáférés.
Feladataink a tanulói kompetenciák fejlesztéséhez
A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz
szükséges tanulói kompetenciák:
1. anyanyelvi kommunikáció
2. idegen nyelvi kommunikáció
3. matematikai kompetencia
4. természettudományos kompetenciák
5. digitális kompetencia
6. tanulás tanulása (hatékony önálló tanulás)
7. szociális és állampolgári kompetenciák
203
8. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák
9. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája.
Sok kompetencia fedi egymást, a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési feladatai a
kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg, tartalmazzák a kompetenciák
fejlesztését.
Az alapvető képességek, készségek, attitűdök fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz, ezért
tantárgyanként többféle kompetenciaterület fejlesztése valósítható meg. A hatás
valószínűségét növeli, ha ugyanazoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése
egyszerre több tantárgyban, párhuzamosan folyik.
Módszertani ajánlások
1. A pedagógusok attitűdjének, pedagógiai kultúrájának megújulása, fejlesztése, a tanár
személyiségét, felkészültségét segítő programok, külső és belső képzések.
2. Személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítása:
óvoda-iskola átmenet biztosítása,
hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás,
inkluzív nevelés, egyéni különbségek figyelembevétele,
multikulturális tartalmak beépítése,
tanórai és tanórán kívüli differenciálás.
3. A gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep kialakítása.
4. Integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet.
5. Tanulói értékelési formák gazdagítása.
6. A tanulásszervezési eljárások, módszerek gazdagítása, melyek előmozdítják a tanulás
belső motivációját, a tanulók aktivitását, tevékenykedtetését, önállóságát,
problémamegoldását, alkotóképességét. Igazodnak a tanulók egyéni sajátosságaihoz:
páros munka
csoportmunka
játék
drámapedagógia módszerei
tevékenységközpontú pedagógiák
kooperatív technikák
projekt módszer
vita, interjú
204
kutató-felfedező módszer
portfólió készítése
differenciálás
részben és teljesen egyéni, individualizált oktatás
tantárgytömbösítés, epochális oktatás.
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
A tanítás tervezése során többféle módszertani megoldásban gondolkodunk.
A megvalósítás lehetséges eszközei
Olyan képességfejlesztő programcsomagok alkalmazása, amelyek mind a műveltségterületi,
mind a kereszttantervi kompetenciafejlesztési lehetőségeket lefedik.
A horizontális és keresztirányú kompetenciamezők alapján elkészített csomagok jól
használható támogatást nyújtanak a pedagógusok számára. A pedagógusok választása alapján
a kompetencia-alapú oktatási programcsomag teljes vagy egyes moduljainak adaptálása,
megvalósítása, beépítése a tematikus tervekbe.
„A” típus
Az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez
kapcsolódó, azt teljes egészében lefedő (A1) műveltségterületi programcsomagok,
illetve az adott kompetenciaterülethez tartalmilag kapcsolódó több műveltségterületet
átfogó, részben fedő (A2) programcsomagok.
„B” típus
Kereszttantervi programcsomagok, amelyek az adott kompetenciát eltérő
műveltségterületek tananyagába ágyazottan fejlesztik.
„C” típus
A tanórán kívül, de iskolai keretek között felhasználható programcsomagok.
Az „A.” típusú modulokhoz kapcsolódó „Fejlesztési keresztmodulok a tanulási
nehézséggel küzdő tanulók számára.
205
Az információs és kommunikációs technika, a számítógép, digitális tananyag
felhasználása, gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító
tanulásszervezés számára.
Megvalósítandó feladatok és tevékenységek a Petőfi Sándor Tagintézményben
Szövegértés-szövegalkotás
A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve
azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel reális esélyt
teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó
különbözőségek kezelésére, minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás
tekintetében, illetve megelőzhető a lemorzsolódás.
„A” típusú oktatási programcsomag: Olyan eredeti, integrált nyelvi-irodalmi programot
kínál, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok
alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. Bevezetése és fenntartása legalább
egy tanulócsoportban.
„B” típusú oktatási programcsomag: Az e területre készülő programtanterv az egyes
műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti
alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. Bevezetése legalább egy
tanulócsoportban.
Célcsoport: alsó tagozat.
Matematika
A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus
készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és
attitűdök együttese”.
„A” típusú programcsomag a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedi.
Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a
tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a
matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan.
A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív
tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra,
206
hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A
matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik
feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. Bevezetése és fenntartása legalább egy
tanulócsoportban.
Célcsoport: alsó tagozat.
Életpálya-építés
Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók
tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos
elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani
életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy
életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek
legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a
krízishelyzeteket elkerülni.
„A” vagy „B” típusú programcsomag
Tanórai keretek: a programcsomag alapján.
Célcsoport: alsó tagozat.
„C” típusú programcsomag
Tanórán kívüli keretek: szakkörök
Célcsoport: felső tagozat.
Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül
A mindenkori 5. évfolyam nem tanul külön magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat,
hanem együtt tanulja ezeket. Magyar irodalomból és nyelvtanból félévkor és a tanév végén
egy jegyet kapnak. Ez az oktatási és osztályozási forma megkönnyíti az átmenetet az alsó és a
felső tagozat között.
Célcsoport: 5. vagy 6. évfolyam.
Tanulói laptop program
Cél: olyan oktatási környezet kialakítása, amelyben minden tanuló rendelkezésére áll egy
hordozható számítógép a célcsoportokban.
207
Célcsoport: két tanuló csoport.
A tevékenység közben az alábbi elemeket valósítjuk meg:
Projekt:
Három hetet meghaladó projekt szervezése: A tél hagyományos eseményei és ünnepei
Témahét:
Petőfi – hét megszervezése
Moduláris oktatási program:
A Petőfi-hét programhoz kapcsolódva Petőfi modul, valamint az Egészségnaphoz
kapcsolódva Egészségtan modul. Mindkettő az alsó tagozatban valósul meg.
IKT eszközök alkalmazása:
Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális
készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett
tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg!
Intézményi innovációs programok működtetése:
„Olvasni jó” – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai olvasmány feldolgozása, évfolyam
vetélkedő a regény és a film alapján a hetedik osztályosoknak.
A kompetencia alapú oktatás során bevezetett programok:
Szövegértés-szövegalkotás
„A” típusú oktatási programcsomag bevezetése és fenntartása legalább egy alsó tagozatos
tanulócsoportban, évente kiválasztva. A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom.
„B” típusú oktatási programcsomag bevezetése legalább egy tanulócsoportban.
Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.
Matematika
„A” típusú programcsomag bevezetése és fenntartása legalább egy tanulócsoportban.
Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.
Életpálya-építés
„A” vagy „B” típusú programcsomag
208
Tanórai keretekben a programcsomag alapján.
Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.
„C” típusú programcsomag
Tanórán kívüli keretek: saját tematikával rendelkező szakkörök
Célcsoport: felső tagozat, tanévenként kiválasztva.
Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül
A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom
Értékelés: A tanuló félévkor és tanév végén egy osztályzatot kap.
Célcsoport: 5. vagy 6. évfolyam, évenként kiválasztva.
A kompetencia alapú oktatás programcsomagjait a melléklet tartalmazza.
209
A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése
Célok,
indikátormutatók
Implementáció
éve
Fenntarthatósága
2009/2010. 2010/
2011.
2011/
2012.
2012/
2013.
2013/
2014.
2014/
2015.
Teljes tanórai
lefedettséget biztosító
programcsomag
+ + + + + +
Egy választott
kulcskompetencia
területi programcsomag
+ + + + + +
Műveltségterület
tantárgyi bontás nélkül
+ + + + + +
Digitális tartalmak,
taneszközök használata
25% 25% 25% 25% 25% 25%
A hátrányos helyzetű és
SNI tanulók
esélyegyenlőségének
javítása
+ + + + + +
Új módszerek
intézményi alkalmazása,
elterjesztése
+ + + + + +
Önálló intézményi
innováció megvalósítása
+ + + + + +
Jó gyakorlatok átvétele +
210
Referencia-intézményként való működés, pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtása
A 2011-2012-es tanévben elindult referencia-intézménnyé válásunk folyamata. Az
előminősítési eljárás során kiválóan megfelelt minősítést kapott iskolánk. „A kompetencia
alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény,
referenciahely” referenciaterületen az előminősítési feltételeknek megfeleltünk. Elkészült az
intézményi fejlesztési tervünk, mely a szolgáltatások ellátására való felkészülést tartalmazza.
Ez alapján a TÁMOP-3.1.7 pályázattal a 2012-2013-as tanévben felkészültek pedagógusaink
a szakmai szolgáltatás nyújtására.
A referencia-intézményi működés céljainak meghatározása
Széleskörű, területi szempontból kiegyenlített szolgáltatásainkkal hozzásegíteni az
intézményi hálózat minden szereplőjét a sikeres modernizációs folyamatok közvetlen
megtapasztalásához, honosításához.
Változatos kínálati rendszert biztosítani az intézménylátogatásra, hospitálásra, az
adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlat megerősítésére.
Kidolgozott „jó gyakorlataink” által rendszeresen, differenciált kínálattal mintákat
szolgáltatni a hálózati tanulási folyamatokhoz.
Részt venni az intézményi hálózat számára szervezett szakmai műhelyek tartalmi
kínálatának biztosításában és a programok megvalósításában.
Feladatok:
- Felkészülés a végleges minősítésre - minősítés
- Jó gyakorlatok megismertetése a nevelőtestülettel (belső hospitálási rendszer
működtetése, belső képzések szervezése)
- Szakmai műhelymunkák – újabb jó gyakorlatok készítése
- Minősített jó gyakorlatok felülvizsgálata, frissítése
- Referencia-intézményi propaganda, piackutatás (honlap frissítése, iskolánkról készült
kiadvány frissítése, terjesztése, pályázatok figyelése)
- Pedagógiai-szakmai szolgáltatások nyújtása (előkészítés, lebonyolítás, értékelés)
- Részvétel a hálózati munkában:
- TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt által szervezett rendezvények
- saját szervezésű szakmai műhelyeken, továbbképzéseken
211
Jó gyakorlataink:
Óvoda iskola átmenetet segítő ,,Aranykapu program
Angol nyelvi projekt-,,Halloween”
PowerPoint használata a betűtanításban
Tömbösített természetismeret tanmenet
Éljünk egészségesen! – témahét
ÖKO- játszóház karácsonyi projekt
A referencia-intézményi működés szervezeti és működési szabályait a „Referencia-
intézményi szolgáltatások kézikönyve”, a „Jó gyakorlatok” átadásának eljárásrendjét a
„Referencia-intézményi szolgáltatási portfolió” tartalmazza.
212