1 MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. október 19. Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Átadták Magyarország legnagyobb naperőművét a Mátrában 2-3 Céggyűrű a paksi atomerőmű dolgozóinak 3 Létszámleépítést tervez a Vértesi Erőmű Zrt. 4 A paksi bővítés hírei Ljubljanában folytatódott a közmeghallgatás a paksi beruházásról 5 Romániában három fórumot is tartottak 6-7 Osztrák-magyar párbeszéd a tervezett paksi blokkokról 7 A közmeghallgatásokról is beszámoltak Luxemburgban 8 Szponzorálás Az MVM továbbra is névadó szponzora a veszprémi kézilabdásoknak 8-9 Alternatív energia Kiadták az első zöld rendszámot - A várnegyedben is van villanytöltő 9-11 A hazai energiaszektor hírei A földgáz csak egy uniós városban olcsóbb a budapestinél 11-12 Jóváhagyta a százhalombattai fűtőmű átvételét a versenyhivatal 12 Lakossági energiahatékonysági programot nem fizet az EU 13 Külföldi energiaszektor Foratom: száz új reaktor kellene 2050-ig 13-14 Európai piacokra törekszik a Rusatom Service 14-15 Atomerőmű építésére készül Egyiptom és Fehéroroszország 15-16 Már két reaktor üzemel Japánban 16-17 Szófia szakít a Westinghouse céggel 17-18 Olcsóbb a román áram Magyarországon, mint Romániában 18 A Gazprom ismét szállít Ukrajnának 19 Lengyelországban LNG-terminált adtak át 19-20 Uniós földgázvezeték épül a Baltikumban 21 IEA: túlkínálat lehet 2016-ban is az olajpiacon 21-22 Gázlelőhelyek az Északi-sarkkörön és Romániában 22-23 Hírek röviden 24 Tíz nagyvállalat együttműködik a klímaváltozás elleni közdelemben - Megjelent a rendelet az energetikai auditorok által fizetendő díjról - Januártól változik az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítása
25
Embed
Tartalomjegyzék - MVMmvm.hu/download/hirlevel_2015/mvm-hirlevel-2015-oktober-19.pdf · százalékban a német RWE Power AG., illetve az EnBW csoport tulajdonában van, 26 százalékát
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
1
MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. október 19.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Átadták Magyarország legnagyobb naperőművét a Mátrában 2-3 Céggyűrű a paksi atomerőmű dolgozóinak 3 Létszámleépítést tervez a Vértesi Erőmű Zrt. 4
A paksi bővítés hírei Ljubljanában folytatódott a közmeghallgatás a paksi beruházásról 5 Romániában három fórumot is tartottak 6-7 Osztrák-magyar párbeszéd a tervezett paksi blokkokról 7 A közmeghallgatásokról is beszámoltak Luxemburgban 8
Szponzorálás Az MVM továbbra is névadó szponzora a veszprémi kézilabdásoknak 8-9
Alternatív energia Kiadták az első zöld rendszámot - A várnegyedben is van villanytöltő 9-11
A hazai energiaszektor hírei A földgáz csak egy uniós városban olcsóbb a budapestinél 11-12 Jóváhagyta a százhalombattai fűtőmű átvételét a versenyhivatal 12 Lakossági energiahatékonysági programot nem fizet az EU 13
Külföldi energiaszektor Foratom: száz új reaktor kellene 2050-ig 13-14 Európai piacokra törekszik a Rusatom Service 14-15 Atomerőmű építésére készül Egyiptom és Fehéroroszország 15-16 Már két reaktor üzemel Japánban 16-17
Szófia szakít a Westinghouse céggel 17-18 Olcsóbb a román áram Magyarországon, mint Romániában 18 A Gazprom ismét szállít Ukrajnának 19
Lengyelországban LNG-terminált adtak át 19-20 Uniós földgázvezeték épül a Baltikumban 21 IEA: túlkínálat lehet 2016-ban is az olajpiacon 21-22 Gázlelőhelyek az Északi-sarkkörön és Romániában 22-23
Hírek röviden 24 Tíz nagyvállalat együttműködik a klímaváltozás elleni közdelemben - Megjelent a rendelet az energetikai auditorok által fizetendő díjról - Januártól változik az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítása
2
Hírek az MVM Csoportról Átadták Magyarország legnagyobb naperőművét a Mátrában
2015. október 14.
(fotó: hvg.hu/MTI)
Magyarország legnagyobb fotovoltaikus erőművét adta át a Mátrai Erőmű Zrt.
a Mátrában, az Őzse-völgyi zagytározó sík felületén. A mintegy 6,5 milliárd
forintért megépült létesítmény 16 megawattos teljesítményű. A fejlesztéssel
Közép-Európa legnagyobb kapcsolt szén- és megújuló energiás erőműve jött
létre. A zagytározó sík felületén, 30 hektáron kialakított szolármezőn 72 ezer 480,
dél felé tájolt napelemet helyeztek el. Az onnan nyert energiát a távvezeték-
hálózatba táplálják, ezzel mintegy négyezer háztartást képesek ellátni
zöldenergiával. A fele részben az erőmű által biztosított forrásból, illetve
fejlesztési adókedvezménnyel megvalósult beruházás mintegy 24 ezer tonnával
csökkenti a magyarországi szén-dioxid-kibocsátást - tudósított az MTI nyomán a
Napi, a nol.hu, a magyarhirlap.hu, a minap.hu, a Privátbankár, a ProfitLine, az
mfor.hu, az inforadio.hu, beszámolt róla a Kossuth Rádió és a TV2 hírműsora is.
(fotó: heol.hu)
"Maradni fogunk és a magyar energiagazdaság minden szereplőjével közösen
fogjuk alakítani a magyarországi energiagazdálkodás jövőjét" - jelentette ki
Marie-Theres Thiell, a részvénytársaság felügyelőbizottságának elnöke, utalva
arra, hogy az RWE éppen húsz esztendeje van jelen Magyarországon.
Hangsúlyozta: ma büszkék erre az RWE-csoporton belül is egyedülálló
létesítményre, bár 2013-ban, a beruházás tervezésekor még komoly
"turbulenciák" jellemezték a magyar energiagazdaságot, és az erőmű fő
tulajdonosa, a német RWE-csoport még korántsem volt biztos abban, hogy
további fejlesztéseket kíván végrehajtani Magyarországon. Bernhard Lüschper, a
zrt. igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy egy fotovoltaikus erőmű
megépítése újfajta gondolkodásmódot feltételez. A Mátrai Erőmű Zrt. 74
3
százalékban a német RWE Power AG., illetve az EnBW csoport tulajdonában
van, 26 százalékát pedig az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. birtokolja. A 950
MW-os erőmű Magyarország legnagyobb lignittüzelésű erőműve és az
energiaszektor második legnagyobb áramtermelője: a teljes hazai éves
villamosenergia-felhasználás 15 százalékát állítja elő. A mintegy 2100 embert
alkalmazó társaság nettó árbevétele 101,5 milliárd forint, adózott eredménye
pedig 8,9 milliárd forint volt 2014-ben, míg 2013-ban 95,6 milliárd forint nettó
árbevételt és 10,5 milliárd forint nyereséget könyvelt el.
A Heves Megyei Hírlap arra is kitért, hogy egy kompetenciaközpont is létrejön a beruházásnak köszönhetően. RWE-szinten, de kis- és középvállalkozásoknak, háztartásoknak is tudnak napenergiás megoldást ajánlani. A fejlesztés iránt már Horvátországból is volt érdeklődés - mondta Marie-Theres Thiell.
Céggyűrű a paksi atomerőmű dolgozóinak
2015. október 16.
(fotó: paksihirnok.hu) Huszonnegyedik alkalommal adták át a Céggyűrű elismerést: húsz fővel
gyarapodott a paksi atomerőmű legrangosabb kitüntetésével elismert
dolgozók közössége - erről a paksihirnok.hu számolt be és képeket is közölt. A
Csengey Dénes Kulturális Központban vehették át kitüntetésüket október 16-án
a következő dolgozók:
Balázs István Pál, Bokor László, Bolla Lajos, Csöndes József, Frast Gábor, Galgóczy
Sándor, Göttli József, Györki Mihály László, Horváth László, Illés Rozália, Jakab
Albert, Juhász Gábor, Koczka Jánosné, Miholics János, Noszek József, Straubinger
József, Szabó Györgyné, Szabó János, Takács Imre Ferenc, Vargáné Kovács Mária.
Kiadták az első zöld rendszámot, amellyel kedvezményeket vehetnek igénye az
elektromos autók tulajdonosai - a Jedlik Ányos Klaszter közleményét az mfor.hu,
az Energiainfó, a Napi, a Privátbankár, a vezess.hu is ismertette. Az első
rendszámot egy elektromos BMW i3 kapta, amely a Wallis Duna Kft. tulajdona.
A Jedlik Ányos Klaszter szeptember 30-án átadta a Nemzetgazdasági
Minisztériumnak az ösztönző intézkedéseket tartalmazó javaslatcsomagot. A
minisztérium pedig november 30-ig nyújtja be törvénymódosításait: a zöld
rendszámmal ellátott autók ingyenesen parkolhatnának, használhatnák a busz-
vagy zöldautó-sávokat és szmogriadóban is korlátozás nélkül közlekedhetnének,
mentesülnének az útdíj és az esetleges dugódíj alól is. A tulajdonosok
kedvezményesen juthatnának tömegközlekedési bérlethez is - emelte ki Bottyán
Balázs, a klaszter ügyvezetője. A környezetkímélő autók tulajdonosainak nem
kell majd regisztrációs adót, átírási illetéket, gépjármű- és cégautó-adót
fizetniük - ezt Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és
adóügyekért felelős államtitkára jelentette be, amikor ismertette a kormány
adócsomag-tervezetét. (Napi)
(fotó: autoszektor.hu)
Közben az is kiderült, hogy 9 zöld rendszámot adtak ki az országban, ezek közül
az első a budavári önkormányzaté, amely a főváros I. kerületének két pontján, a
Lovas úton és a Várkert Bazár mélygarázsában elektromos autók töltéséhez
szükséges eszközöket telepített. Nagy Gábor Tamás polgármester azt
hangsúlyozta: a zöld forgalmi rendszámú gépjárműveknek október elsejétől
ingyenessé teszik a parkolást az I. kerületben. A telepített töltők több szabvánnyal
is kompatibilisek, egyidejűleg két járművet tudnak 15-30 perc alatt menetkészre
feltölteni. A villámtöltőket egy speciális kártyával díjmentesen használhatják az
elektromos autók tulajdonosai, de az önkormányzat megvizsgálja annak
lehetőségét, hogy a Jedlik Ányos-terv részeként hosszabb távon is ingyenes
maradhasson a villanytankolás a kerületben. (holvezesssek.hu, Autószektor,
hirado.hu/MTI))
Megkérdőjelezhető, hogy az elektromos hajtású motorok valóban gazdaságosabbak és környezetkímélőbbek-e, mint belső égésű társaik - a Magyar Idők hazai szakemberek kételyeire utalt. A rövid hatótávolság, a környezetszennyező energiaszektor és a magas ár sem mellettük szól. Sőt, a
11
Szegedi Tudományegyetem kutatói kifejlesztettek egy mérőeszközt, amellyel a nanoméretű részecskéket is lehet mérni, és baktériumtenyészettel meg tudják állapítani a rajtuk lévő rákkeltő anyagokat. Ennek segítségével a jövőben környezetbarátabb üzemanyag fejleszthető - jelezte cikkében Péterffy Balázs.
A hazai energiaszektor hírei
A földgáz csak egy uniós városban olcsóbb a budapestinél
2015. október 16., 17.
(fotó: mekh.hu)
Budapestnél egyetlen uniós fővárosban olcsóbb a lakossági földgáz a Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb nemzetközi energiaár-
összehasonlítása szerint. Az elemzés 29 fővárost vizsgált, magában foglalva az
összes európai uniós fővárost. Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint az idei
szeptemberi árak szerint Budapesten 3,33 eurócent volt egy kilowattóra földgáz,
ennél kevesebbet - 3,19 eurócentet - csak Bukarestben kellett fizetni. Párizsban,
Amszterdamban, Dublinban, Londonban, Madridban vagy Ljubljanában ennek
több mint kétszerese, míg Stockholmban a hatszorosa, 20,66 eurócent volt egy
kilowattóra földgáz lakossági ára. A MEKH vizsgálata kitért a villamosenergia-
árakra is. A magyar fővárosban 12,06 eurócent volt egy kilowattóra áram,
amellyel Budapest a 4. helyezett, a legalacsonyabb, 6,23 eurócent Belgrádban
volt, a legdrágább pedig Koppenhágában, 30,34 eurócent. 2013 szeptemberében
a két keresetből élő magyar háztartások jövedelmük 6,6 százalékát költötték
gázra és áramra, addig tavaly ez az arány már csak 5,5, idén pedig 4,7 százalék
volt. E tekintetben Budapest a 2013-as 2. legdrágább helyről a 10. helyre került a
rangsorban - ismertette a hivatal honlapján is megtalálható közleményt az Origó,
a vg.hu, a hvg.hu.
Legtöbben áramszolgáltatójuknak tartoznak, a legnagyobb kintlévőség a földgázszolgáltatásban volt nyár végén - erről közölt cikket a Magyar Idők a MEKH-re hivatkozva. A hivatal csaknem 1,7 millió kifizetetlen közműszámlát tart nyilván és 77,6 milliárd forintot meghaladó tartozást. A rezsicsökkentést
12
megelőző nyáron még mintegy 3 millió kifizetetlen energiaszámla volt országban, ezek összértéke meghaladta a 140 milliárd forintot. Áramszolgáltatójuknak 1,04 millióan nem fizették be számlájukat, 11 ezerrel kevesebben, mint egy éve. A távhő díjával kb. 200 ezren maradtak el, négyezer fővel kevesebbnek van tartozása, mint egy évvel korábban. A földgázszolgáltatásban a 455 ezer hátralékos viszont harmincezerrel több, mint 2014 nyarán - olvasható Somogyi Orsolya cikkében.
Jóváhagyta a százhalombattai fűtőmű átvételét a versenyhivatal
2015. október 14.
(fotó: veolia.hu)
Jóváhagyta a Gazdasági Versenyhivatal, hogy a Veolia Energia Magyarország
Zrt. átvegye a GDF SUEZ-től a százhalombattai fűtőművet, ezzel az egyik
legfontosabb akadály hárult el a júliusban aláírt, a fűtőművet működtető Dunai
Hőtermelő Kft. megvételéről szóló megállapodás megkötése elől - közölte a
Veolia az MTI-vel. Ezt ismertetve írta a vg.hu, a napi.hu, a Privátbankár, az Index,
az Eco, hogy az ügylet sikeres zárása után a társaságcsoport újabb városban
kapcsolódhat be a távhőszolgáltatáshoz szükséges hőenergia előállításába. Az
alig több mint egy éve átadott, 25,2 MW névleges teljesítményű korszerű fűtőmű
összesen 4200 lakás hőenergia-szükségletét termeli meg a településen, de a
tranzakció a lakossági távhőszolgáltatást csak közvetve érinti. A szolgáltatásért a
városi távhőszolgáltató felel, ez a társaság áll szerződésben a százhalombattai
fűtőművet működtető Dunai Hőtermelő Kft.-vel, megvásárolva a távfűtés
ellátásához szükséges hőt. A fogyasztók a fűtőmű tulajdonosváltásából semmit
sem érzékelnek - közölte a Veolia. A városi távhőszolgáltató társaság a Dunai
Hőtermelő Kft. kapacitásainak csak egy részét kötötte le a százhalombattai
lakosság hőellátására, így lehetőség van ipari fogyasztók ellátására is. A
százhalombattai fűtőmű megvételét még a Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatalnak is jóvá kell hagynia, a Veolia várakozásai szerint azonban
hamarosan megtörténhet a fűtőmű tényleges átvétele is - idézte a közlemény
Fernezelyi Ferencet, a Veolia Energia Magyarország Zrt. kereskedelmi igazgatóját.
A Gazprom október 12-én megkezdte a földgázszállítást Ukrajnának az Európai
Unió közreműködésével az elmúlt hónapban kötött megállapodásnak
megfelelően. Az orosz gázcég megkapta a gázszállításokért előre fizetendő 500
millió dollár első 234 millió dolláros részletét - közölte Alekszej Miller, a Gazprom
vezérigazgatója. A mostani megállapodás 2016 márciusáig szól. Az Európai
Bizottság 500 millió dolláros támogatást ígért Ukrajnának a szállítások
finanszírozására. Oroszország pedig ezer köbméterenként 251 dollárról 230
dollárra csökkentette az Ukrajnának adott gáz árát, hasonlóan ahhoz az
összeghez, amennyiért a környező országoknak szállít. A gázóriás idén tavasszal
állította le a földgázszállítást Ukrajnának - emlékeztetett a hirado.hu, a vg.hu, az
mno.hu, a figyelo.hu/MTI.
A Naftohaz ukrán állami gázvállalat adóssága elérte a 2,79 milliárd dollárt - jelentette be az ukrán energiaügyi miniszter. Volodimir Demcsisin azt mondta: a cég mindaddig veszteséges marad, amíg az állam támogatja a földgáz árát a belföldi piacon és a vállalati fogyasztók nem rendezik tartozásukat. Az ukrán cégek összesen 966 millió dollárral tartoznak a Naftohaznak. A súlyos gazdasági válságban lévő Ukrajnának sürgősen meg kell reformálnia a Naftohazt, amelynek vesztesége jóval nagyobb az ország költségvetési hiányánál, és csak állami beavatkozással tudja fizetni adósságát. A gázipari cégen a kormány már több esetben is úgy segített, hogy tőkét emelt kötvénykibocsátással, amit rendre az ukrán jegybank vásárolt fel. (hirado.hu/MTI)
Lengyelországban LNG-terminált adtak át
2015. október 12., 13.
(fotó: wpolityce.pl)
Átadták az észak-lengyelországi swinoujsciéi cseppfolyósgáz-terminált, miután
befejeződtek a lengyel kormány által stratégiainak minősített, a gázellátási
diverzifikációt biztosító beruházás szerelési munkái. A kikötői terminál a tervek
szerint 2016 második negyedében kezd üzemelni. Az Energiainfó/MTI tudósítása
szerint a 2011 márciusa óta épülő 830 millió eurós terminál jelképes kulcsát Ewa
Kopacz kormányfő vette át. Az állami Gaz-System tulajdonában lévő Polskie LNG
felügyelte beruházás befejezését eredetileg 2014 közepére tervezték. A
kivitelező, az olasz Saipem vezette konzorcium késését egyebek között egyes
alvállalkozói cégek csődje okozta. A beruházás késése miatt fel kellett függeszteni
a kikötő által továbbítandó katari cseppfolyós földgáz szállítását szabályozó
szerződést. A gázkikötőbe szállítandó gáz további értékesítésével foglalkozó
PGNiG lengyel olaj- és gázipari társaság és a Quatargas cég között 2009-ben
megkötött, 20 éves gázszállítást biztosító szerződésnek 2015-re vonatkozó részét
2014 decemberében úgy módosították, hogy a lengyel terminál által fel nem
használt gázt a katari szállító más piacokon értékesítheti. A PGNiG csak a valódi
eladási és a szerződött ár közötti rést fedezi. Az első, 200 ezer köbméter LNG-t
szállító katari hajó várhatóan december elején, a második 2016 februárjában köt
ki Swinoujsciében. Az első szállítmányokból lefejtett gázt a terminál öt hónaposra
tervezett műszaki próbáira használják fel. Az üzembe helyezés után a két
gáztárolós terminál 5 milliárd köbméter kapacitással működik majd, ez
Lengyelország évi földgázszükségletének mintegy harmadát fedezheti. A
swinoujsciéi gázkikötő az Európai Unió által támogatott projekt, a horvát Krk
szigeten létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosó része. A balti-
tengeri gázkikötőtől létesített lengyelországi gázvezetékek a másik lengyel
kikötőváros, Gdansk, illetve a nyugat-lengyelországi Lwówek felé továbbítják
majd a földgázt, és a lengyelországi gázvezeték-rendszerből a már létező
gázösszekötőkön keresztül Németország, Szlovákia, Csehország és Ukrajna felé is
szállíthatnak. A terminál működését az korlátozza, hogy az ide vezető tengeri
útvonalakat keresztező, 2012-ben létesített orosz-német gázvezeték, az Északi
Áramlat megnehezíti a mély, 13,5 méternél nagyobb merülésű LNG-hajók
közlekedését.
Az energiaipar cégei öt évvel ezelőtt azt hitték, hogy a folyékony gáz exportja lesz a következő nagy üzlet, amelyen vagyonokat kereshetnek. Akkoriban 90 új LNG-termimál építését tervezték. Most úgy néz ki, hogy a világnak nincs szüksége ötnél többre - írta a Bloomberg alapján a Napi. Az IHS energiapiaci tanácsadó cég szerint minden húsz projektből egyet hozhatnak tető alá a fejlesztők 2015-ig. Az okok között szerepel, hogy olcsó lett a szén, gyengül az ázsiai gazdaságok kereslete és Japán visszatér a nukleáris energiához.
21
Uniós földgázvezeték épül a Baltikumban
2015. október 15.
(fotó: thenews.pl)
Lengyelországot és a három balti államot érintő gázvezeték-építési szerződést
írtak alá Brüsszelben. A nyugat-európai energetikai rendszert a balti országok
rendszerével összekötő első földgázvezeték megépítése megszünteti a régió
függését az orosz gázellátástól - idézte az MTI-t a Napi, a 24.hu, az mno.hu, az
inforadio.hu portál. Történelmi eseménynek nevezte az 558 millió eurós
beruházásról szóló szerződés aláírását az Európai Bizottság elnöke, aki szerint
„sikerült felszámolni a Baltikum energetikai elszigeteltségét, az egyetlen
szállítótól való hosszú ideje tartó függését". Jean-Claude Juncker bejelentette,
hogy a GIPL (Gas Interconnector Poland-Lithuania) vezeték építéséhez az Európai
Bizottság 300 millió euróval kíván hozzájárulni. A Lengyelország és Litvánia közötti
vezetéképítési szerződés aláírásán részt vett a lengyel, a lett és az észt
miniszterelnök, valamint a litván államfő is. Taavi Roivas észt miniszterelnök
egyebek között arról beszélt, hogy a térségben van még egy ország, amelyik
teljesen egy ország gázszállításától függ: Finnország, amely a minap jelentette be,
hogy szintén csatlakozik a nyugat-európai elosztórendszerekhez. Az évi 2,3
milliárd köbméter földgáz továbbítására alkalmas GIPL-vezetéket a Gaz-System
lengyel és az AB Amber Grid litván gázvezeték-üzemeltető építi. A munkálatok
jövőre kezdődnek és 2019-ben fejeződnek be.
IEA: túlkínálat lehet 2016-ban is az olajpiacon
2015. október 13.
(fotó: iea.org) Jövőre is túlkínálat jellemezheti az olajpiacot, mivel a globális kereslet
növekedése lassulni, a kínálat pedig bővülni fog - állapította meg a Nemzetközi
Energiaügynökség szokásos havi jelentésében. A párizsi székhelyű kormányközi
szervezet jelezte: a Nemzetközi Valutaalap borúsabb gazdasági növekedési
előrejelzéseiből kiindulva rontotta a jövő évi várható olajkereslet növekedésére
vonatkozó becsléseit. Emellett jövőre már nem hajtják a keresletet az alacsony
árak sem, amelyek miatt idén az USA, Kína és Európa is jelentős készletet vásárolt
fel és raktározott el. Az ügynökség szerint idén a világ várható napi olajkereslete
1,8 millió hordóval 94,5 millió hordóra, jövőre pedig 1,2 millió hordóval 95,7
millió hordóra emelkedik. A napi növekedés mértékét az idei év esetében 100
ezer hordóval emelte, a jövő évit viszont 150 ezerrel csökkentette. Idén
szeptemberben napi 96,6 millió hordó olajat hoztak felszínre a kitermelő
országok. Ezen belül a Kőolajexportáló Országok Szervezetének tagállamai 90
ezer hordóval napi 31,7 millió hordóra emelték, az OPEC-en kívüli országok
viszont 180 ezer hordóval 58,3 millió hordóra csökkentették kitermelésüket.
Jelenleg az alacsony olajárak támogatják a kereslet erős növekedését. A világ
legnagyobb fogyasztói, az USA és Kína több olajat vásárol, így napi 1,8 millió
hordóval emelkedik a kereslet. A jövő évi kilátások azonban kevésbé jók -
mutatott rá a szervezet, amely a világgazdasági növekedés lassulásával és az
árhatás kifutásával magyarázta előrejelzésének rontását. A felemás jelentés
dacára a kőolaj világpiaci ára emelkedett a közzététel napján.
Gázlelőhelyek az Északi-sarkkörön és Romániában
2015. október 13., 14.
(fotó: napi.hu)
Orosz geológusok újabb földgáz- és kőolajmezőket találnak az Északi-sarkkör
orosz területein. Az orosz geofizikai intézet igazgatója, Alekszej Kontorovics
szerint az arktiszi olaj- és gáztartalékok nagysága megközelíti a 100 milliárd
tonnát, ami már hasonló a nyugat-szibériaihoz. A Napi portálon Barabás T. János
a Szputnyik cikkét idézte, miszerint a mennyiséget senki sem vitatja, a szakértők
egyelőre csak abban nem értenek egyet, hogyan oszlik meg ez a kincsek között.
Az intézet óriási területen folytat kutatásokat, a Pecsora és a Barents-tengertől
a Léna folyó torkolatáig. A feltárások hatékonyságát némileg csökkenti, hogy a
két legnagyobb orosz energetikai vállalat, a Rosznyefty és a Gazprom aktívan
részt vesz a kutatásban, felfedezéseiket azonban nem osztják meg a tudósokkal.
Márpedig általános az a vélemény, hogy világszerte a nagyvállalatok a
23
tudományos intézmények kiadásainak sokszorosát költik az energiaforrások
feltárására - nem is mindig eredményesen. A Shell például most adta fel Alaszka
sarkköri területein a kutatást, egyrészt mert a Csukcs-tengeri fúrások
eredményei csalódást okoztak, másrészt megelégelték a környezetvédőkkel
folytatott állandó harcot.
(fotó: romania-insider.com)
Másnap a Romgaz román állami gázvállalat jelentette be, hogy mintegy 30
milliárd köbméter gázt tartalmazó lelőhelyet azonosítottak a Fekete-tenger
romániai kontinentális talapzatában. Kitermelésére az orosz Lukoil kapott
engedélyt, amely 72 százalékos részesedést birtokol a koncessziós szerződés
szerint, további 18 százalékot a PanAtlantic Petroleum Ltd., 10 százalékot a
Romgaz. A próbafúrásoknak még meg kell erősíteniük, hogy pontosan mennyi
gázt tartalmaz a kutatási blokk, de előzetes becslések szerint meghaladhatja a 30
milliárd köbmétert. A kutatások jövőre is folytatódnak az 1006 négyzetkilométer
teljes felületű kutatási blokkban. A fúrótorony 170 kilométerre van a parttól, ahol
a víz mélysége eléri a 700 métert. A próbafúrásoknál 2700 méter mélyre hatoltak.
A román média szerint a 30 milliárd köbméter gáz csaknem három évi romániai
gázfogyasztást fedezhet. 2012-ben az OMV Petrom és az ExxonMobil is talált
gázlelőhelyet a Fekete-tenger kontinentális talapzatában a közösen végzett
fúrásokon - írta a vg.hu, a Napi/MTI.
24
Hírek röviden
2015. október 16.
Az olaj- és gázipari ágazat tíz nagyvállalata a közelgő párizsi klímacsúcsra tekintettel megegyezett abban, hogy együttműködik a klímaváltozás elleni küzdelemben. A világ energiafogyasztásának tíz százalékát biztosító cégek hatékony megállapodást sürgetnek az ENSZ Párizsban rendezendő 21. klímakonferenciáján, amelynek az a célja, hogy az emberiség 2 Celsius fok alatt tudja tartani a század végéig a globális átlaghőmérséklet emelkedését, (Portfólió, Tőzsdefórum/MTI)
2015. október 17.
Az energiahatékonysági törvény alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke meghatározta az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díjakat - a tarifa a Magyar Közlönyben jelent meg. Az energetikai auditálás célja ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport aktuális energiafogyasztásáról. (Magyar Idők, mfor.hu/MTI)
2015. október 17. Januártól nem az építési engedély kiadásakor hatályos, hanem a használatbavételi engedély kiadásakor alkalmazandó energetikai jellemzőknek kell megfelelniük az épületeknek. Ezért a szakértő azt javasolja, hogy az építtetők a későbbi évektől hatályos követelmények szerint terveztessék meg lakóépületeiket. A kormány szeptember közepén, 2016. január elsejei hatállyal módosította az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendeletét. (ProfitLine/MTI)