Tanári útmutató szakiskoláknak - Magyar nyelv és irodalom · PDF file(segíthet a lexikon, a történelmi atlasz, az internet stb.) b) Ha...

7Tanári útmutatószakiskoláknak

S z ö v e g é r t é S – S z ö v e g a l k o t á S

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S z A k m A i v e z e T õ k P á l a k á r o ly S z A k m A i i g A zg AT ó

P u S k á S au r é l F e j l e S z T é S i i g A zg AT ó H e ly e T T e S

r á P l i g y ö r g y i a p ro g r a m f e j l e s z t é s i K ö z p o n t v e z e t ő j e

f e j l e s z t é s i p r o g r a m v e z e t ő k o r á n y i M a r g i t

v e z e t ő f e j l e s z t ő K a r at ó l á S z l ó

k á l M á n l á S z l ó

S z A k m A i b i zOT T S á g B ó k ay a n t a l e l N ö k

B á n r é t i z o lt á n

C S e r h a l M i z S u z S a

g y õ r i J á n o S

S C h e i n g á B o r

A l k OT ó S z e r k e S z T õ f E N Y Ő d. g Y Ö R g Y

S z A k m A i l e k TO r O k a S z a k M a i B i z o t t S á g ta g J a i

p E t h Ő N é N a g Y c s i l l a

S C h l e i C h e r i M r é n é

t r e n C S é n y i B o r B á l a

F e l e l õ S S z e r k e S z T õ n a g y M i l á n

T i P O g r á F i A b á R d j o h a N N a

© s u l i N ova K h t.

© f E N Y Ő d. g Y Ö R g Y

A kiAdváNy iNgyeNeS, kizárólAg zárT körbeN,

kíSérleTi-TeSzTeléSi céllAl HASzNálHATó.

kereSkedelmi FOrgAlOmbA Nem kerülHeT.

máSOláSA, TerjeSzTéSe SzigOrúAN TilOS! 7

kiAdjA Az educATiO TárSAdAlmi SzOlgálTATó közHASzNú TárSASág

1134 budAPeST, váci úT 37.

a Kiadásért felel: KereKes gábor ügyvezető igazgató

NyOmdAi muNkák: PáTriA NyOmdA zrT., 2008

a z e m b e r t i t k a i

f e j l e s z t ő

békés Anna

Tanári útmutató

t a r t a L O m

a z e m b e r t i t k a i

5 n é v j e g y

7 T i To k f e j T é s

1 4 A s z ü l e T é s T i T k A i

2 4 C s A l á d i T i T ko k

4 2 A h A l á l T i T k A i

6 9 A z e m b e r i l é l e k t i t k A i ( e g y b ű n b e e s é s t ö r t é n e t e )

Névjegy

10.évfolyAm

7.fejezet

Fejlesztők:fenyõd.györgyFüköh borbála

Cím Az ember titkai

Ajánlott óraszám 10képességfejleszTési

fókuszoktematikus fókusz Az emberi lélek titkai: születés, szülők és gyerme-

kek, halál témájában internetes, ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegek megértése, az emberi-ség önismerete

Poétikai fókusz részletekbe bocsátkozó prózaolvasás: regény, novella, irodalmi önéletrajz; prózapoétikai szem-pontok

szövegértési fókusz belső képalkotás; a passzív szókincs bővülése (is-meretlen, régi és ritkán használt szavak megértése szövegkörnyezetből); információk közötti kapcso-latok felfedezése megadott szempontok alapján

szövegalkotási fókusz időrendi sorrend kialakítása szövegtömörítéskor; a szöveg struktúrájának vázlata; a szöveg kiegészí-tése; a szövegkohézió megteremtéséhez szüksé-ges nyelvi eszközök tudatos használata

AjánloTTTevékenységek szövegértési feladatok irányított kérdésekkel, rövid fogalmazások saját élmények alapján, megszabott műfajban és terjedelemben, szóban és írásban

ismeretek, TAnAnyAgTArTAlmAk

Művek, szövegek:versek, novellák, regény, ismeretterjesztő irodalom

Tartalmak, fogalmak: internetes szöveg (blog); dal; irodalmi önéletrajz; novella, regény

� s z ö v e g é r t é s – s z ö v e g A l k o t á s • 1 0 . é v F o l y A m

modulok(A Fejezet részegységei,

Amodulokfeldolgozásisorrendje)

Cím 1. titokfejtés – 1 óra2. A születés titkai – 1 óra3. Családi titkok – 2 óra4. A halál titkai – 2 óra5. Az emberi lélek titkai (egy bűnbeesés története) – 4 óra

szépirodalmi művek: Petőfi: Fiam születéséreörkény istván: Nápolyi radnóti: Ikrek havagoethe: Vándor éji dalabierce: Bagoly-folyóPopper Péter: Egy illúzió halálaFromm: A szeretet művészetegolding: A legyek ura

Ajánlott óraszám 1 – 1 – 2 – 2 – 4AlTernATívmegoldások(kéPességFókusz-váltás)

kapcsolódó kereszt-tantervi modulok

európai azonosságtudat, énkép, önismeret, em-berismeret

más műveltség-területi kapcsolódási lehetőségek

ember és társadalom, társadalomismeret: jelenis-meret

követelmények Fejlődés a néma és a hangos olvasásban; gesztusok megértése képzőművészeti alkotásokban; a szövegből hiányzó információk megtalá-lása, szöveg kiegészítése; a szabatos nyelvhasználat és a szókincs bővülése

TámogATórendszer • magyar elektronikus könyvtár; google: képkereső • vári Péter (alkotószerkesztő): PISA-vizsgálat 2000. műszaki könyvkiadó,

budapest, 2003. • golding: A legyek ura – matúra olvasónapló munkafüzettel (sajtó alá

rendezte, a szöveg közti jegyzeteket és a munkafüzetet írta és szerkesz-tette Arató lászló). ikon kiadó, budapest, 1994.

• dobszay Ambrus és mások: Magyar nyelv és irodalom 9. (szerkesztette schleicher imréné). Pedellus tankönyvkiadó, debrecen, 2002.

• Popper Péter: Egy illúzió halála. saxum kiadó, budapest, 2006 • radnóti miklós: Válogatott versek és Ikrek hava. európa diákkönyvtár

sorozat, budapest, 1996. • Apának lenni.Magyar írók novellái. (szerkesztette szabó d. mária.) Új

Palatinus könyvesház, budapest, 2003.• sulinet digitális tudásbázis, magyar nyelv és irodalom • születés Hete internetes portál

ráHANgOlódáS1. lépés: 1. feladat

5. oldal

35perC

T/1.

titok és rejtély

ebből felkészülési idő 20 perC, bemutatás 15

1. titOkFejtéS

bevezető gondolAtok A FejezetHez

a fejezet az előzőekhez hasonlóan olyan kérdésekkel igyekszik foglalkozni, amelyek közelről érint-hetik a tanulókat. a szövegalkotási feladatok elsősorban erre az érintettségre épülnek – vagyis sok a szóbeli feladat, amikor a diákok önálló véleményüket fogalmazhatják meg a szövegekkel kapcso-latban. természetesen vannak a fejezetben írásbeli feladatok is, ezeket zömmel házi feladatnak szántuk. a képességfejlesztéshez fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek meglévő képességeik révén sikerekre tegyenek szert, s ezáltal önbizalmukban erősödve nekirugaszkodjanak a számukra nehe-zebb feladatok megoldásának is.

a bevezető óra beszélgetésre épül. ennek célja, hogy a diákok ráébredjenek: a témában ol-vasott szövegek közel állnak hozzájuk, róluk szólnak. éppen ezért a nyelvhelyességi, fogalmazási hibák javításakor legyünk rugalmasak. Hagyjuk, hogy keressék a helyes kifejezéseket, csak akkor segítsünk mi, ha feltétlenül fontos. az értékelés az órán szóban szövegesen, folyamatosan történik. célja a visszajelzés és a motiválás.

t a n á r i i n s t r u k c i ó k :

• Alkossunk négyfős csoportokat úgy, hogy négy különböző feladatot kell megoldaniuk a diákok-nak. A csoportalakítás szempontjait lásd a differenciálásnál!

• Húsz percig dolgozzanak a diákok csoportokban, majd minden témáról számoljon be egy-egy csoport.

• A csoportmunka eredményessége érdekében először osszák el a szerepeket a tanulók: legyen egy – feladatfigyelő (aki arra ügyel, hogy valóban a feladatra koncentráljon a csoport, és ügyel a

logikus munkavégzésre),– időmérő (aki arra ügyel, hogy mindenre jusson ideje a csoportnak), időmérő (aki arra ügyel, hogy mindenre jusson ideje a csoportnak),– jegyző (aki jegyzeteket készít a majdani beszámolóhoz), jegyző (aki jegyzeteket készít a majdani beszámolóhoz),– szóvivő (aki ismerteti a csoportmunka eredményét a többiekkel). szóvivő (aki ismerteti a csoportmunka eredményét a többiekkel).

• A megbeszélés során vélhetően nem kerül sor minden csoportra, de arra ügyeljünk, hogy minden feladatról számoljon be legalább egy csoport. Ha van annyi idő, hogy több megoldást is meghall-gassunk, akkor a b) feladatból hallgassunk meg több különböző képről szóló ismertetést!

• Az elhangzó válaszokat szövegesen értékeljük. A b), C), d) csoport megoldásának értékelésnél legyen szempont a kép részleteinek megfigyelése, az ötletesség.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kép és szöveg összefüggése; spontán, szóbeli szövegalkotás; írásbeli és szóbeli szövegalkotás; szókincsbővítés; kézikönyv-szócikkek használata

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : csoportos feladatok

� s z ö v e g é r t é s – s z ö v e g A l k o t á s • 1 0 . é v F o l y A m

• A) csoport – nyelvészeti információk feldolgozása és nyelvi példagyűjtés• b) és C) csoport – képi információk alapján fantázia megmozgatása• d) csoport – képi információk feldolgozása és kultúrtörténeti-történelmi ismeretek mozgósítása

m u n k a f o r m á k : csoportmunka

m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egy fogalom jelentésének több oldalról történő vizsgálata

e s z k ö z ö k : a d) csoport munkájához földrajzi és/vagy történelmi atlasz, esetleg internet-csatlakozás

Az ember titkai című fejezetben olyan témákkal találkozhattok, amelyek fontos részei életünknek, mégis keveset beszélünk róluk. Olvashattok internetes bejegyzéseket, regényt, verseket is. Mielőtt a témába belevágnánk, gondolkozzunk el azon, mi a titok titka!

1. titok és rejtély

A) mit árul el a nyelv?

a) olvassátok el a titok szó magyarázatát a Magyar értelmező kéziszótárból!

TiTok (fn) 1. mások elől elhallgatott, leplezett tény, dolog2. rejtélyes vagy rejtélyesnek látszó dolog

(AMagyar értelmező kéziszótár nyomán)

b) keressetek példákat titkokra és a rejtélyekre! mi a különbség titok és rejtély között?

c) olvassátok el az etimológiai szótár szócikkében, honnan ered a titok szó!

TiTokvalószínűleg ősi finnugor alapszó, pontosabban az ugor korból. Tit- kezdetű szavak megtalálhatók a vogulban, ahol elrejt, eldug, eltitkol jelentésben megvan ugyanez a szótő. ehhez egy névszóképző (igéből főnevet létrehozó képző) járulhatott, a -k.(ilyen-k képző található például a nyom nyom-dok, szán szándék, ajánl ajándék szavakban.)

(ATörténeti-etimológiai Szótár nyomán)

d) Írjátok össze a titok szó minél több képzett változatát!

e) Írjatok legalább öt olyan szót vagy szókapcsolatot, amelyben szerepel a titok szó vagy valamelyik képzett változata!

f) olvassátok el a titokzatos szó jelentését is!

T i T o k f e j T é s 9

TiTokzATos (mn) (vál)1. rejtett oka vagy összefüggései miatt érthetetlen vagy érthetetlennek látszó (pl. a tenger titokzatos

mélye) 2. titkolózást tükröző (pl. titokzatos arc, titokzatos mosoly)

(AMagyar értelmező kéziszótár nyomán)

Foglaljátok össze a többiek számára, mi derült ki a szó vizsgálata során!

b) Házak titka válasszatok egyet a házakat ábrázoló képek közül. képzeletben nézzetek be az ablakokon, és

meséljétek el, mit láttok! kik laknak ott, mi lehet a munkájuk, mitől boldogok vagy mitől boldog-talanok, titkolhatnak-e valamit stb.?

találd ki valamelyik szereplő titkát!

Csontváry kosztka tivadar: Tavasznyílás Mosztárban

Hikádi erzsébet: Sopron

1 0 s z ö v e g é r t é s – s z ö v e g A l k o t á s • 1 0 . é v F o l y A m

van gogh (ejtsd: van gog): Ház Arles-ban (ejtsd: árl) C) egy titokzatos sziget nézzétek meg Csontváry kosztka tivadar Titokzatos sziget című képét!

Csontváry kosztka tivadar: A titokzatos sziget

a) milyen napszakot ábrázol a kép?

b) milyennek találjátok az alakokat a képen?

c) mi lehet a sziget titka?

d) meséljétek el a sziget titkát!

e) ismertek-e olyan mesét, filmet, regényt, amely titokzatos szigetről szól?

T i T o k f e j T é s 1 1

d) stonehenge nézzétek meg az angliai stonehenge-ről (ejtsd: sztonhendzs) készült képeket!

stonehenge

a) tudjátok meg, hova kellene jegyet váltanotok, ha meg akarnátok nézni! (segíthet a lexikon, a történelmi atlasz, az internet stb.)

b) Ha hallottatok már róla, írjátok le néhány mondatban, amit tudtok! (mikor építhették, mi lehetett a funkciója stb.?)

c) miért tartják sokan titokzatosnak stonehenge-et?

d) olvassátok el az alábbi ismertetést stonehenge-ről!

HosszÚ gyulA – segesdi mártA: stoneHenge

A világ egyik leghíresebb kőkori lelőhelye az angliai salisbury-fennsíkon található stonehenge. leg-korábbi építési periódusa i. e. 3300 körülre tehető. A 2–7 méter magas, hatalmas, durván faragott kőoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak. A ma látható hatalmas főkört a bronzkorban, i. e. 1800 körül állították.


valószínűleg templom volt. Az építmény kékes színű doleritból és szürkés homokkőből, 80 da-rab, egyenként 4 tonnás kőből állt. A hatalmas kőkoszorú középpontjából nézve a nap június 21-én pontosan a 80 méter távolságban lévő kőoszlop fölött kel fel. tudósok úgy vélik, hogy az egyes szikladarabokat összekötő vonalak pontosan kijelölik a nap és a Hold kelési és nyugvási pontjait. ez valószínűleg lehetővé tette a nap- és holdfogyatkozások várható időpontjának előrejelzését.

A kutatók már évszázadok óta törik a fejüket, hogy a kőkori emberek miként tudtak hatalmas és nehéz kőtömböket függőlegesen álló magas kőtömbök tetejére felhelyezni. leghíresebbek a hármas kövek, hol a függőlegesen álló kőtömb-párok tetejére hatalmas záróköveket illesztettek nagy pon-tossággal. Az utóbbi időben egy cseh mérnök bebizonyította, hogy a művelet viszonylag egyszerű lehetett, mindössze pár emberre, kötelekre és valamennyi gerendára van szükség hozzá.

Forrás: Hosszú gyula – segesdi márta: Ókor. debrecen, 2001, Pedellus könyvkiadó, 30. old.

e) Fogalmazzátok meg egy-két mondatban, mi a különbség a két fotó hangulata közt! melyik napszakban néznétek meg szívesebben stonhenge-et? miért?

megOldáSi jAvASlATA) mit árul el a nyelv? b) A rejtély: rejtett összefüggései miatt különös, érthetetlen dolog.d) például: titkár, titoknok, titkos, titokzatos, titkosít, titkol, titkolózike) államtitok, titokminiszter, titokvédelem, titoktartás, titokgazda, levéltitok

C) A titokzatos szigete) Pl. Carlo Collodi Pinocchio című meséjében (vagy a belőle készült rajzfilmben) a játékok

szigete; stevenson A kincses sziget c. regénye; Atlantisz legendája; vagy akár a fejezetben is szereplő golding-mű, A legyek ura stb.

d) stonehenge A képmellékletek forrásai: stonehenge: http://www.knowth.com/wallpaper/stonehenge-comet-800.jpg http://www.knowth.com/wallpaper/stonehenge-ms-1024.jpg Csontváry: tavasznyílás mosztárban http://hungart.euroweb.hu/kep/c/csontvar/muvek/1903-04/tavaszmo.jpg Csontváry: titokzatos sziget www.artmagazin.hu/.../cikk20060719-120147.jpg van gogh: Ház Arles-ban http://www.fotos.org/galeria/data/529/31888-la-maison-de-vincent-a-Arles.jpg Hikádi erzsébet: sopron http://dunapart.hamlet.hu/051205/kepek/103.jpg

T i T o k f e j T é s 1 3

13. oldal

20perC

T/2.

gondolatok hétköznapi titkainkról


• ezzel a beszélgetéssel az eddiginél személyesebb tartalommal tölthetjük meg a titok szó jelentését.• Fogalmazzuk meg a négy vitakérdést, mondjunk hozzájuk egy-két ötletet, szempontot, majd a

diákok döntsék el, melyik témáról akarnak beszélgetni. Így alakuljon ki a négy, különböző témáról beszélgető csoport.

• A beszélgetések elkezdése előtt fogalmazzuk meg a jó beszélgetés néhány legfontosabb ismérvét, illetve azt, mire kell ügyelniük a beszélgetésben résztvevőknek ahhoz, hogy az együtt eltöltött idő hasznos legyen. néhány ilyen szempont: ügyelni kell arra, hogy ne váljon a beszélgetés part-talanná, hogy ne legyen személyeskedő vagy ellenséges hangulatú, hogy mindenki szót kapjon a beszélgetésben, és ne egy-két nagyobb hangú diák uralja a terepet.

• Amikor a négy csoport létrejön, mindegyik válasszon egy beszélgetésvezetőt, aki ügyel arra, hogy a beszélgetés kommunikációs és etikai normái (amelyekre az imént utaltunk) érvényesüljenek.

• A tanár menjen körbe, és hallgasson bele minden csoport munkájába.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : véleménynyilvánítás, személyes kérdések meg-beszélése, értő figyelem gyakorlása, szóbeli kiscsoportos kommunikáció

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály


m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vitakör

2. gondolatok hétköznapi titkainkról válasszatok ki csoportonként egy témát az alábbiak közül, és beszéljétek meg, mit gondoltok róla!

A) meddig titok a közös titok? szerintetek hány ember tudhat valamiről úgy, hogy az még az ő titkuk maradjon?

b) lehet-e az embernek olyan barátja, ismerőse, rokona, akinek nem lehet titka a másik előtt? (Például ha azt gondolod, hogy van ilyen barátod, és ha kiderülne, hogy mégis van titka előtted, megsértődnél. miért éreznéd sértve magad?)

C) szerintetek miért kíváncsiak az emberek mások titkára?

d) mondjátok el saját szavaitokkal, mit jelentenek a nyomasztó titok és a maga előtt is titkol valamitkifejezések! véleményetek szerint mikor hasznos és jogos kíváncsiskodni, és mikor káros? Fogal-mazzátok meg egy-két mondatban, miért nem szeretik egyesek, ha a titkuk napvilágra kerül!

gondolatok, feljegyzések:


15. oldal

5perC

T/1.

otthon vagy kórházban?

2. a SzÜLetéS titkai


• A tanulói munkafüzet rendkívül sok kérdést sorol fel, mind olyan, amiről érdemes lenne sokat éssorol fel, mind olyan, amiről érdemes lenne sokat és, mind olyan, amiről érdemes lenne sokat és hosszan is beszélgetni. ám ennek a feladatnak a célja nem az, hogy mindről szó legyen, csak any-nyi, hogy a következő, konkrét szöveghez megteremtse a hangulatot és exponálja a problémát.

• ezért ha valameddig eljutunk a beszélgetésben, hirtelen vegyük elő a következő szöveget (lépjünk át a 2. feladatra), és ígérjük meg a diákoknak, hogy ugyanezekről a kérdésekről még lesz szó a következő szövegek kapcsán.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : valóságismeret, problémaérzékenység, nyílt be-szélgetés


m u n k a f o r m á k : frontális

m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés

1. Otthon vagy kórházban? Hallottatok-e már arról, hogy milyen körülmények között lehet szülni?

Hallottatok-e már arról, mit jelent az apás szülés és az otthon szülés? mit hallottatok arról, hogy régen jelen voltak-e az apák a szülésnél? ki látott már állatot szülni/születni? melyikőtöknek mesélték már el, hogyan született? Hallottatok-e már arról, mit érezhetnek a babák, amikor megszületnek? láttatok-e már képeket szülésről? ki a bábaasszony, a védőnő, a dada, a dajka, a szülésznő, a szülőorvos, a szülész-nőgyógyász, melyikő-jük mivel foglalkozik?

A s z ü l e T é s T i T k A i 1 5

jeleNTéSTeremTéS2. lépés: 2. feladat

15. oldal

30perC

T/2.

egy kisfiú születése


• Az óra célja egy internetes szöveg tartalmának megértetése feladatok segítségével. jó, ha tudjuk, hogy ez a levél a természetes (otthon) szülésért indított mozgalom portálján jelent meg.

• A születés témaköre lehetőséget ad arra, hogy a diákok személyes viszonyban legyenek az olva-sottakkal. ma már alig van olyan gyerek, aki akár egy háziállat születését látta volna. sok fiatal anya úgy szül, hogy fogalma sincs róla, mit fog érezni, mi fog történni vele és gyermekével.

• A szöveg egyszeri, néma olvasása után az egyes feladatokhoz szükséges szövegrészeket olvastas-suk fel hangosan! A személyes vélemények közül hallgassunk meg többet is. Ha bármelyikről vi-tatkoznának a diákok, legyünk rugalmasak. nagyon fontos, hogy erről a témáról mindkét nembeli diákok halljanak!

• A szöveg egy kanadai otthon szülés történetét beszéli el. előfordulhat, hogy a diákok hallottak már azokról a vitákról, amelyek magyarországon az otthon szülésről folynak. A kérdés vitatott – engedjük, hogy a diákok kifejtsék álláspontjukat. Az sem baj, ha őszintén beszélnek a szöveg idilli családképének ellentmondó tapasztalataikról. A szövegben megjelenő harmonikus család-képben vitatható az idősebb testvér jelenléte a szülésnél.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : adatok gyűjtése szövegből, néma olvasás, ki-fejező olvasás, a szöveg elbeszélése más szempontból, reflektálás az olvasott szövegre; a szöveg szerkesztésmódjának felismerése, hangulatának, érzelmi hátterének érzékelése

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s :

A) csoport – A feladatban pontos szövegolvasásra van szükség. Azoknak ajánljuk, akiknek a figyel-mét mélyíteni szeretnénk.b) csoport – A feladatban a szöveg szerkesztésének, felépítésének, a szöveghangulat megterem-tésének elemeit kell szemügyre venni. Az érzékenyebb, alapos olvasóknak ajánljuk.C) csoport – A feladat a szöveg pragmatikai jelentésére hívja fel a figyelmet, belehelyezi a levelet a különféle kommunikációs helyzetekbe. olyan tanulóknak ajánljuk, akiknek a szituációérzékét szeretnénk fejleszteni. d) csoport – Fogalmazási feladat. Azoknak a diákoknak adjuk, akiknek a kreatív írását, írásbeli szövegalkotó képességét szeretnénk fejleszteni.


m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szöveghez tartozó feladatok megoldása, kérdések megvála-szolása

2. Egykisfiúszületése A születés Hete Portál nevű internetes oldalon több anyuka is elmeséli szülése történetét. kivá-

lasztottunk egyet közülük. olvasd el az anyuka, Hegedűs vivien levelét fiához, ábrishoz!

1 � s z ö v e g é r t é s – s z ö v e g A l k o t á s • 1 0 . é v F o l y A m

áBrisszüleTéselevélp.á.l.-nAk2006. október 20.

te tudod a dolgodat. erre kezdek felfigyelni, ahogy bordán rúgsz, nincs benned finomság, én vagyok törékeny, te földerős. lám, ilyen az, kézzel-lábbal, s minden inaddal jönni. lassan hagyom magam, akár egy megbűvölt szerető. átadom neked az egész testem, felkínálom és jó.

drága kisfiam!itt fekszel mellettem, puha csomag, még minden zajra megrándulsz, aztán elsimulnak vonásaid, békésen nyugtatod gömbölyű fejed. ötödik napja élünk együtt-külön. gyermekágy, összefolyt ned-vek és idő. ismerkedünk.

várt fájdalom volt akkor este, jelezted nekem, hogy készen állsz, és én hívtalak. A fájdalom maga mégis meglepett. egy széles lépcsőre számítottam, hogy így közeledünk egymás felé és találkozunk, valahol félúton. kézen fogva gondoltam menni, bentről kifelé, én naiv, azt hittem, jobban ismerem az utat. eltévedtem volna, ha nem segítesz.

mindenki alszik. A három ajtó mögött múlt, jelen és jövő és odabent te, a Pillanat. A sötét ablako-kon táncot járnak a bokrok árnyai, felkenődnek a falra és elnyúlnak, keresztül a szobán. lélegzés és csend.

Apró tűzcseppek gyulladnak, két oldalról beborítják a méhemet. jön a zuhanás. egy éles acéllemez forog, nyikorog lángba borult ölem, nem hozzáérni, csak nem hozzáérni, hasít, vág, kaszabol a fémes fénycsík, marékra csavar a fájdalom. szikrák pattannak szerteszét, ömlenénk ki együtt – és…

lélegzés és csend.

sötét van. mélységes nyugalom járja át a házat, az alvók ringató bizalma körbelebeg. mi ketten már tudjuk, hogy érkezel, ezer karácsony együtt, angyalok, örvendjetek! képzellek, hogy milyen lehetsz. milyen leszel. sírlak. várok.


és jönnek a fészektüzek, a rianás, a nyikorgó hideg korong, én magam vagyok a vákuum, szippantva kifelé minden sejtemet. nincs levegő, csak elakadt lélegzet van, hitetlenség, kapálózó, tehetetlen hánykolódás. érinteni próbálom a vasat. éget. simogatnám a sorsomat. dobál magával, fulladozva égek, ha nem tudnám, hogy vége lesz – és…


te tudod a dolgodat. erre kezdek felfigyelni, ahogy bordán rúgsz, nincs benned finomság, én vagyok törékeny, te földerős. lám, ilyen az, kézzel-lábbal, s minden inaddal jönni. lassan hagyom magam, akár egy megbűvölt szerető. átadom neked az egész testem, felkínálom és jó. együtt éjszakázunk, halkan kitapogatva minden mozdulatot. egy orr, egy áll, az ajkad, ujjak, hasad s az enyém. izzadság-csepp gördül, hintázik, mielőtt lecsöppen. mellénk esik, nincs köztünk már semmi. tudjuk egymást.


Felkeltem a Papát, halkan motoz. nem csapunk zajt, hajnal van, a többiek még alszanak. vizet ereszt. mi csend nélkül fájunk, már csak a lélegzés van. remegni kezdek, fáradok. ő lágyan biztat, igaz szerelmem, velem rezdül, a medencéhez támogat. belépek, belemerülünk. és jó. körülfolyom magam, enyhülünk, az erősebb is gyengébb, és…lélegzés és csend.

jön az alámerülés, négykézláb állok, kapaszkodom a peremben, fejem a víztükrön, abba mormolom bele, hogy mennyire fáj megszülni téged, elengedni, kinyílni, odaadni, kilökni, hogy menj! nyüszítve vetem fel magam, szüntelen leránt a hideg fény és marja a húst belül, hogy ne maradjon ott semmi, se hűlt helyed.

Hirtelen a szépség, amilyen még soha. Ahogy vadállat elli a bozótban kölykét. Az Asszony, el-vonulva, guggolva kapaszkodik gyökérbe, és arcába hull csapzott haja. nincs többé a fájdalomban absztrakció. A Föld van benne, vadság, erő. óceán-erő, vulkán-erő. nap-erő. Föld vagyunk. óceán. Csillag. s mindezek egy pontban egyesülő végzete.

kamilla megébredt. Csicseregve szalad, még pizsamában s kérdi: ábris megszületett? Hogy vá-gyott téged! s most bemászik mellénk Papával és gyengéden simogat. Puszikat ad neked s boroga-tást, s közben csacsog. A vaskorongnál párduccá hajlik testem, kis keze derekamon pihen. „mama énekel!” – szakad ki belőle a meglepetés. igen, ez a születés dala. váltva úszom vele s veled, a csalá-dunk, vidám együttlebegés. A testvéred és az apád…A lélegzés és a csend.

kamilla reggelizni megy, a kanapéról figyel, mikor érkezel. A szobában meleg szemek nézik, merre járunk, frissen lefőtt kávé illata érzi az otthont.

Alig tudlak követni, úgy rohansz. nyomni kell, tolni előre, ahogy préselődsz kifelé, még ocsúdok és az utolsó kanyar. Az alázaté. sikítva tör ki belőlem, aztán feltárulok egészen. ott a fej!

kamilla elkámpicsorodott arcába mosolygok: minden jó! szétomlik benne a nyugalom és a következő őrült ordításnál a kis csengettyűt hallom: ábris, gyere ki, nagyon várlak! ááábris! lélegzés és csend. A bába a hasamra tesz. megérkeztél. 2006. október 1. montreal, Canada

Forrás: www.szuleteshete.hu, születéstörténetek rovat

A) információk a szövegben

• Hol, melyik országban történhetett a szülés?• melyik városban?• kórházban vagy otthon?• keresd meg a szöveg elején ábris monogramját!• Hány gyermeke van a levél írójának?• kik voltak jelen a szülésnél? mi a véleményed erről?• vajon hogyan szólítja majd ábris a szüleit?


b) A szöveg hangulata és üzenete

• Hányszor hangzik el a „lélegzés és csend” kifejezés? Hányféle jelentése lehet ebben a szövegkör-nyezetben?

• Hányféle hang leírását olvashatjuk a szövegben? jelöljétek be a megfelelő szövegrészeket!• Hogyan kommunikált egymással ábris és édesanyja?• szerintetek milyen lesz a testvérek közötti kapcsolat? milyen utalást találtatok ebben a levélben?

C) A szöveg mint emberek közötti kapcsolatok hordozója mondjátok el a véleményeteket!

• mikor fogja ábris ezt a levelet elolvasni?• szerintetek miért osztja meg valaki saját szülésének történetét másokkal?• nem vesztett-e bensőségességéből ez a történetet azzal, hogy nyilvánosságot kapott?

d) egy másik levél Írjatok hasonló tartalmú levelet ábrisnak kamilla vagy az édesapja nevében!

megOldáSi jAvASlAT A) információk a szövegben• Hol, melyik országban történhetett a szülés? Kanadában• melyik városban? Montrealban• kórházban vagy otthon? otthon• keresd meg a szöveg elején ábris monogramját! P.Á.L.• Hány gyermeke van a levél írójának? Kamilla és Ábris• kik voltak jelen a szülésnél? mi a véleményed erről? Az édesanyán kívül a bába, az édesapa és a testvér• vajon hogyan szólítja majd ábris a szüleit? Mama és Papa (a szöveg is így beszél a szülőkről, és Kamilla is így beszél a szüleivel)

b) A szöveg hangulata és üzenete Felhívhatjuk a diákok figyelmét arra, hogy a szöveg írója nem csak szenvedésnek ábrázolja a

szülési fájdalmat. A leírásnak ez a finomsága ábrázolja a szülés természetességét, azt a felfoko-zott érzelmi állapotot, amelyben az életet adás öröme fontosabb, mint a fájdalom.

• Hányszor hangzik el a „lélegzés és csend” kifejezés? Hányféle jelentése lehet ebben a szö-vegkörnyezetben?

Hétszer hangzik el, ez tagolja a szöveget, jelzi az idő előrehaladását, jelzi a külső és a belső zajokat és érzeteket, jelzi a feszültséget és a végén az elernyedést, a megnyugvást, néhol jelzi a várakozást.

• Hányféle hang leírását olvashatjuk a szövegben? jelöljétek be a megfelelő szövegrészeket! külső zajok


21. oldal

30perC

T/3.

Petőfi sándor üdvözlő verse

kaszabol a fémes fénycsík, marékra csavar a fájdalom. szikrák pattannak szerteszét, ömle-nénk ki együtt

a rianás, a nyikorgó hideg korong, Papa halkan motoz. nem csapunk zajt, hajnal van, a többiek még alszanak. vizet ereszt. mi

csend nélkül fájunk nyüszítve vetem fel magam kamilla megébredt. Csicseregve szalad, még pizsamában s kérdi … s közben csacsog. „mama énekel!” sikítva tör ki belőlem a következő őrült ordításnál a kis csengettyűt hallom• Hogyan kommunikált egymással ábris és édesanyja? Figyeltessük meg a testek közötti kommunikáció ezernyi jelét a rúgásoktól a születő gyermek-

hez való beszédig. • szerintetek milyen lesz a testvérek közötti kapcsolat? milyen utalást találtatok ebben a levélben? A nővér ott van a szülésnél, várja a kisbabát, beszél hozzá, van kommunikáció a testvérek kö-

zött is. Természetesen nem lehet megjósolni a kapcsolatukat, de az látszik, hogy mindenki, így a testvér is előkészült a kisfiú fogadására.


• A tanulók párban dolgozzanak. Azért nem érdemes nagyobb csoportokat szervezni, mert a han-gos olvasást a legkönnyebb párban gyakorolni. (Ha páratlan számban vannak a diákok, akkor alkossunk egy háromfős kiscsoportot is.)

• A páros munka után beszéljük meg a verset, a megoldásokat. A megbeszélés során először han-gosan olvastassuk fel a verset.

• Az e) feladattal kell eljutni a vers értelmezéséhez.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : néma olvasás, hangos és kifejező olvasás, a szövegfonetikai eszközök használata; érvelés szövegből vett idézetekkel, a szöveg struktúrájának felismerése; a vers szerkezeti és tartalmi összefüggésének felismerése; szociális kompetencia: az ambivalens érzelmek felismerése és elfogadása, az apai érzelmek, ambíciók felismerése


m u n k a f o r m á k : pármunka

3. PetőfiSándorüdvözlőverse olvassátok el az alábbi verset, Petőfi sándor üdvözlő versét, amelyet fia születésére írt!


PetőFi sándor: FiAm szÜletésére

ide, ide fiamat kezembe,Hadd szorítsam a szivemhez őt!mintha volnék újonnan teremtve,Hogy éltemnek ifju lombja nőtt!

Üdvezellek, lelkem szép kis ága,Üdvezellek, édes magzatom!sírásodnak bánatos zajábabeleolvad örvendő dalom.

kis parányom, milyen nagy örömmelállok itt és nézem képedet!kell-e még pap? örömkönnyeimmelkeresztellek én meg tégedet.

Csillagász lett végre is belőlem,itten állok csillagom előtt,Arcvonásit hosszasan szemlélem,s találgatom a távol jövőt.

A reménynek nagy virágos fája,mit e csillag fénye fölmutat;Csak ne szálljon kora dér reája,mely leszedné e virágokat.

oh halál, te nem lész oly kegyetlen,Hogy magaddal rántsd idő előtt;nem enyém lesz ő – tartsd ezt eszedben –A hazának nevelem fel őt.

Úgye, úgye, kisfiam, ha majdan,én a sorbul kiöregedem,iparkodni fogsz túltenni rajtam,vagy betöltöd legalább helyem?

vajha egykor ekkép szólanának,nem busulva sírom szélinél:meghalt! de nincs kára a hazának,nincs, mert lelke a fiában él.

debrecen, 1848. december 15.

a) olvassátok el magatokban a verset! ezt követően készüljetek fel arra, hogy hangosan és értelme-sen, kifejezően fel tudjátok olvasni! Próbáljátok meg érzékeltetni a különböző érzelmeket!


b) Figyeljétek meg a vers szerkezetét! mely versszakok szólnak az alábbi megszólítottakhoz?

A fia – ............................................................................................................................................

A halál – ........................................................................................................................................

nincs konkrét megszólított – ..........................................................................................................

jelöljétek be a szövegben, hogyan tagolnátok a verset a megszólítottak változása alapján!

Az alábbi kis kártyák a vers megszólítottjait mutatják. tegyétek őket a megfelelő versszakok vagy sorok mellé. Az utolsó versszakhoz több kártya is illeszthető.

c) A versben keverednek az érzelmek. nevezzétek meg őket! mely szavak mutatnak ezekre az ér-zelmekre a versben? Írjátok le őket! mit figyeltetek meg a vers érzelemvilágával kapcsolatban?

keressetek olyan kifejezéseket, sorokat a versben, amelyek ellentétes érzelmeket fejeznek ki!

d) A versben többféle utalás történik a fa képére. keressétek ki és írjátok le az ezzel kapcsolatos szavakat, szókapcsolatokat!

e) Foglaljátok össze néhány mondatban, hogyan várja, hogyan üdvözli Petőfi sándor fia születését! milyen érzelmeket fogalmaz meg, milyen érzelmeket takar el? milyen jövőt, sorsot szán gyerme-kének?

megOldáSi jAvASlATOkb) és c)

versszAk megszólíToTT érzelem

1. Nincs konkrét megszólított pl. türelmetlenség

2–3. A fia pl. öröm

4–5. Nincs konkrét megszólított pl. szorongás

a fia a fia Nincs konkrét megszólított

Nincs konkrét megszólított

a halál a fia Nincs konkrét megszólított


reFlekTáláS4. lépés: 4. feladat

24. oldal

5perC

T/4.

A vers háttere, a vers továbbgondolása

6. A halál pl. remény (elhangzik egy ígéret: a fiát a hazának adja)

7. A fia pl. remény és bizonytalanság (apai ambíciók, amelyek a nembeli azonosságon alapulnak)

8. Lehet a fia (az előző folytatása) vagy nem konkrét megszólított

pl. optimizmus, saját ígéretének és ambícióinak megvalósulása

d) Hogy éltemnek ifju lombja nőtt! Üdvezellek, lelkem szép kis ága,A reménynek nagy virágos fája,Csak ne szálljon kora dér reája,Mely leszedné e virágokat.


• A tanulók válasszanak egyet a megadott témák közül. A feladatok különbözőek: a) nyelvi feladat, szótár- és kézikönyv-használattal b) kultúrtörténeti, irodalomtörténeti feladat, lexikon- vagy internethasználattalc) különféle fogalmazási feladatok

• A megoldásra elég néhány napot adnunk. • A megbeszélés során minden típusú feladatból hallgassunk meg legalább egyet, a különféle fogal-

mazási feladatok közül is minden típusból egyet!

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek szerzése internetről, lexikonok hasz-nálata; szótárak használata; a tömegkommunikáció műfajainak, technikáinak és hangnemeinek ismerete; szövegtömörítés, stílusváltás; alkalmazkodás különböző beszédhelyzetekhez

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – differenciálás a diákok egyéni választása alapján

m u n k a f o r m á k : otthoni írásbeli feladat

m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : keresőmunka, kreatív írás

4. a vers háttere, a vers továbbgondolása válasszon mindenki egyet az alábbi feladatok közül, és oldja meg házi feladatként!


a) gyűjts olyan szólásokat, közmondásokat, kifejezéseket, amelyek a fa képével jelenítik meg a családi kapcsolatokat. Használhatod o. nagy gábor Mi fán terem? vagy Magyar szólások és köz-mondások című könyvét.

b) nyomozd ki, mit lehet tudni Petőfi gyermekéről! mi volt a keresztneve? mi történt vele apja ha-lála után? mikor halt meg? Hogyan?

c) Ha Petőfi most élne, a sajtó, a tv stb. bizonyosan hírt adna gyermeke születéséről. válassz egyet az alábbi feladatok közül!

• készítsd el a blikk vagy a story magazin újságcikkét, amely Petőfi gyermekének születéséről szól!• Írd le egy, a gyermek születése alkalmából készült tv-tudósítás riporteri kérdéseit és Petőfi vála-

szait összesen 10 mondatban!• Írj cikket a vers alapján egy férfimagazin számára Egy apa érzései alcímmel!• Írj 10 mondatos ajánlót a versről a Pesti est számára!• Írj egyoldalas verselemzést egy irodalmi lap számára!

megOldáSi jAvASlATOka) Például: nem esik messze alma a fájától; családfa, családi gyökerek

b) Petőfi zoltán 1848. december 15-én született. Apja halála (1849 augusztusa) után erdődön nagyapjánál, majd Pesten mostohaapjánál nevelkedett. 1865-től szarvason járta felsőbb iskoláit, azonban már a nyolcadik osztályt év közben el kellett hagynia, mert nagybátyja ekkor Csákóra vitte magához. innen debrecenbe ment, és 1867-ben színésznek állt. bár hozzátartozói megpróbálták lebeszélni, hogy erre a pályára lépjen, ez sikertelen volt. Petőfi zoltán gyenge szervezete nem is bírta sokáig a megpróbáltatásokat, és hamar veszélyesen meg-betegedett. rokonok körében, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. életének utolsó nya-rát gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, de pár hónap múlva Pesten mégis meghalt (1870).verseket írt, költeményeiből több meg is jelent. egy drámafordítást is készített franciából, de az kéziratban maradt.

(A Wikipédia nyomán)


27. oldal

5perC

T/1.

nápolyi

3. CSaLÁDi titkOk


• A bevezető megbeszélés célja a feladatra hangolódás. • először írják le a diákok a maguk asszociációit, majd hallgassunk meg egy-két szót vagy gondolatot. • ezt ismételjük meg azzal a többletinformációval, hogy ez egy novella címe lesz.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előfeltevések megfogalmazása



m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ötletroham

1. Nápolyi

mi jut eszedbe erről a szóról? sorolj föl minél több elemet!

nápolyi

mi jut eszedbe arról, ha ez a szó egy novella címe? mit vársz ettől a novellától – sorolj fel minél több ötletet!

nápolyi

C s A l á d i T i T k o k 2 5


27. oldal

30perC

T/2.

gyereknyelv – felnőtt nyelv


• először olvastassuk el a novellát egyénileg minden diákkal, majd olvassuk vagy olvastassuk föl hangosan is.

• ezt követően alkossunk négy különböző csoportot. • gondolattérképet a 9. évfolyamon már készítettek a diákok. Fontos, hogy a kirakás módját in-

dokolni is tudják, és a gondolattérkép segítségével el tudják mondani a novella tartalmát a saját szavaikkal, tömörítve.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : néma olvasás, hangos olvasás; a várt tartalom és az olvasott szöveg különbségeinek megfogalmazása; információk keresése; lényeg kiemelése (címadással, gondolattérképpel); a szöveg belső összefüggéseinek megértése, kifejezések tartal-mának meghatározása szövegkörnyezetből; reflektálás olvasott szövegre; a szöveg logikájának grafikus ábrázolása

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : csoportmunka

A) Azok számára ajánlott, akiknek könnyebb konkrét válaszokat kikeresni a szövegből, valamint tisztában vannak a megadott nyelvtani fogalmak jelentésével.

b) Azok számára ajánlott, akiknek könnyebben megy a szöveg globális megértése.C) Azok számára ajánlott, akik minden szinten értik az olvasott szöveget.d) A történetet értő, de a történetmesélésben könnyen elvesző diákok számára ajánlott feladat.

m u n k a f o r m á k : mozaik típusú csoportmunka

2. Gyereknyelv–felnőttnyelv olvassátok el magatokban az alábbi novellát, majd oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat,

válaszoljátok meg a hozzá tartozó kérdéseket!

örkény istván: nápolyi

A fiam, a gazember, nem akar beszélni. nemsokára meglesz kétéves, de annyit, hogy papa is csak kegyes úri jókedvében hajlandó kimondani. másfelől azonban hibátlanul érti az emberi beszédet, s a legbonyolultabb feladatoknak is játszva a végükre jár. „eridj ki a konyhába, és mondd meg anyádnak, hogy el kell mennem, adjon ebédet.” kimegy a konyhába, valamit muzsikál az anyjának, két perc múl-va itt az ebéd.

Az a legingerlőbb a dologban, hogy ő nem tanulja meg a mi beszédünket, de mi az övét igen. szép lassan rácsalogatott minket az ő kézzel-lábbal, mutogatással kevert tolvajnyelvére. Ha valamit keres s megtalálja, fülsértő í-zéssel sikoltja világgá örömét; ha nem találja, egy hosszan elnyújtott nyee-vel adja tudtunkra bosszúságát, de azt is olyan idegtépő hanggal, mint amikor a porcelán tányéron megszalad a kés. Ha szomjas, odacibál a fiókos szekrényhez, ahol tavaly ilyenkor, amikor betegen feküdt, a szahari-


nos tea állt. Azóta odajárul vízért, s ha megkapta, jóleső hömmentéssel jelzi elégedettségét.gondoltam, ebből elég. s tegnap, mikor csak ketten voltunk idehaza, leültünk szépen a szőnyegre,

szemtül szembe, s azt mondtam neki:– most pedig, kedves fiam, beszélgetni fogunk.– Höm – mondta elégedetten, s biztató tekintetet vetett rám. – nem, fiam – válaszoltam határozot-

tan. – mi most magyarul fogunk beszélgetni.meglóbáltam egy tízdekás papírzacskót, melyre az édesség bolt címere volt rányomtatva, amitől

az ő arckifejezése még barátságosabbá derült, azt a gyanút keltve bennem, hogy titokban nemcsak beszélni, hanem talán olvasni is tud már. szedtem kifelé a nápolyiszeleteket, s bicskával még apróbb szeletekre szabdaltam őket, akkorára, mint egy mokkacukor. mesterségemből kifolyólag tudom, hogy a magyar nyelv milyen gazdag szavakban.

Az elsőt odatartottam az orra elé. – mondd szépen: kérek.kitátotta s becsukta a száját, jelezvén, hogy oda helyeztessék a nápolyi. én azonban nem az ő szá-

jába tettem a nápolyit, hanem a magaméba, s nagy gusztussal, ropogtatva kezdtem rágcsálni.– nyee! – rikoltott fölháborodásában.megmutattam a második nápolyit.– mondd szépen: kérek.nem mondta. megettem. elővettem a harmadikat. mikor azt is megettem, azt mondta: bebbe,

amit még sohasem mondott volt, de nyilván azt jelenti, hogy piszkos zsaroló. A negyedik és az ötödik nápolyi ment fel és ment el, amikor – a hatodik láttán – egyszerre így szólt:

– kéek.drámai pillanat volt. Ha most odaadom a nápolyit, akkor húsz év múlva az ideggyógyászok hipno-

tikus álomban fogják leszoktatni a raccsolásról. meglehet, bestiális1 apa vagyok: a hatodikat is meget-tem.

– Csak a grófok raccsolnak, kedves fiam. mi nem raccsolhatunk, mert a te apád csak egy nyomorult író.

vidáman elmosolyodott és így szólt:– Író.gyönyörűen mondta. mint amikor összeroppantunk egy diót, úgy reccsent az az r. ismerek egy

kopasz írót, aki két évre elmenne juhászkutyának, ha egy ilyen r-t ki tudna nyomni magából. őneki alkalmasint odaadták a nápolyit.

most már én is odaadtam. lassan és látható büszkeséggel rágta, talán mert érezte, hogy ez volt az első falat, amelyért megdolgozott. megmutattam a következő nápolyit.

– mondd szépen: cukor.A szóvégi r-t kimondani már férfimunka. kimondta. kimondta, hogy kenyér, hogy virág, hogy alma,

hogy madár, hogy rocska... talán egy félóra hosszat csevegtünk kéttagú szavakban; amit mondtam, mondta utánam. ekkor vérszemet kaptam és így szóltam:

– mondd szépen: reszkető rózsabokor.nézte az én mindent tudó számat, és elkezdte utánaformálni az ő rózsaszínű, puha, szamócalevél

nagyságú ajkával e két szót. de ők nem akartak világrajönni, megkapaszkodtak valahol, összegabalyod-tak, csak valami alaktalan habarék bukott ki száján. lehajtotta fejét, és elkezdett sírni. bennem pedig előötlött valami, valami, amire sohasem gondoltam, amit már régen elfeledtem, s ami soha vissza nem ötlött volna az emlékezetembe, ha sírni nem látom a fiamat – az, hogy amit tudunk, milyen fáradalmak és kínok és töredelmek árán tudjuk.

elszégyelltem magam, kifújtam az orrát, kezébe nyomtam a nápolyiszacskót, és kimentem a szobá-ból. tíz perc múlva benéztem hozzá, még mindig a földön ült, eszegette a nápolyit, és hüppögött.

1 bestiális = vadállati, vadállatias, kegyetlen


A) keressétek ki!

• melyik bekezdésben kerül elő a címadó nápolyi? milyen más címet adnátok a történetnek? (lehet több szóból álló cím is.)

• keressétek meg azt a mondatot, amelyik megmagyarázza, miért bosszantja az apát, hogy a fia nem beszél. Hol található ez a mondat?

• keressétek meg a pici fiú beszédét jellemző hangutánzó szavakat. milyen mellékneveket, igéket, igeneveket használ az író e hangok jellemzésére?

• keressétek meg azokat a mellékneveket, amelyekkel az író önmagát minősíti!• jelöljétek be, hol vált át a történet jelen időről múlt időre. milyen időben beszél a szerző általá-

nos, és milyen időben egyszeri dolgokról?

b) válaszoljatok saját szavaitokkal!

• megérteti-e magát a kisfiú? megérti-e, amit neki mondanak? • Írjátok le néhány szóval a füzetbe, mit jelent ennek alapján a „nem akar beszélni” kifejezés! • melyikük nyelvén kezdődik a beszélgetés apa és fia között? • milyen volt a beszélgetés hangulata attól kezdve, hogy a kisfiú hibátlanul kimondta az első szót?

mi törte meg ezt a hangulatot?

C) gondoljátok át és fogalmazzátok meg!

• szerintetek lehetett előre sejteni, hogy a beszélgetés így fog végződni? • szerintetek hibáztatta-e magát az apa? Írjátok le a választ 2-3 rövid mondatban a füzetbe! keres-

setek a szövegben olyan érveket, amelyek alátámasztják a véleményeteket!

d) Alkossatok gondolkodástérképet!

• megadjuk egy gondolkodástérkép elemeit a novelláról. Az ovális keretekbe írjátok a kulcsfogal-makat, a téglalap alakúakba a kapcsolódókat. néhány szót előre beírtunk. töltsétek ki a többit, és rakjátok ki a saját ábrátokat. Ha lehet, pontosan annyi elemet használjatok föl, amennyit meg-adtunk. olyan ábrát készítsetek, amelynek segítségével tömören el tudjátok mondani a novella cselekményét és tartalmát.

beszéd

nápolyi


megOldáSi jAvASlATOkA) • melyik bekezdésben kerül elő a címadó nápolyi? milyen más címet adnátok a történetnek?

(lehet több szóból álló cím is.) A nápolyi a második bekezdésben kerül elő. Lehetséges címek: bármi, amiben a beszéd, be-

szédtanulás szerepel, esetleg utalás a beszélgetés kudarcára, a kisfiú sírására, az apa szégyen-kezésére stb.

• keressétek meg azt a mondatot, amelyik megmagyarázza, miért bosszantja az apát, hogy a fia nem beszél. Hol található ez a mondat?

„Az a legingerlőbb a dologban, hogy ő nem tanulja meg a mi beszédünket, de mi az övét igen.” A második bekezdésnek ez az első mondata, lényegében a novella kiindulásának tétel-mondata.

• keressétek meg a pici fiú beszédét jellemző hangutánzó szavakat. milyen mellékneveket, igéket, igeneveket használ az író e hangok jellemzésére?

Hangutánzó szavak: nyee, höm, hömmentés, í-zés, bebbe, igék: muzsikál, sikolt, igenevek: fülsértő, idegtépő

• keressétek meg azokat a mellékneveket, amelyekkel az író önmagát minősíti! bestiális (apa), nyomorult (író); elfogadható a „bebbe” piszkos zsaroló értelmezése is• jelöljétek be, hol vált át a történet jelen időről múlt időre. milyen időben beszél a szerző

általános, és milyen időben egyszeri dolgokról? A történet az első bekezdés végén vált át múlt időre. Jelen időben beszél általános dolgokról,

a konkrét történetet múltban beszéli el.

b) tudatosítsuk a diákokban, hogy a kisfiú a maga szintjén tökéletesen kommunikál. A „nem akar beszélni” kifejezés azt jelenti, hogy nem szavakkal kommunikál, író (tehát a nyelvvel dolgozó) apja emiatt neheztel rá. A beszélgetésben nyelvcserének lehetünk tanúi, a kisfiú saját nyelvét a felnőttekére cseréli, így tud megfelelni apja elvárásainak. A barátságos hangulat akkor változik meg, amikor az apa túl magasra teszi a mércét.

C) elfogadható, ha a diákok számára a beszédtanulás kudarca váratlannak látszik, hiszen az előjelek nem egyértelműek. talán a legmegfoghatóbb jel, hogy a történet jelen időben kezdődik és múlt időben végződik, pedig fordítva lenne logikus. Az apa lelkiismeret-furdalását mutatja az elterelő cím is, tehát érdemes visszakapcsolnunk a bevezető feladathoz, illetve a t/3. erre vonatkozó megoldásához.

d) Az ovális keretbe kerülhet pl. az apa szó, a téglalapokba a sírás, a kudarc/siker/elégedettség, az író, a szégyen szavak; ezeken kívül bármilyen más, jó megoldás is elfogadható.


32. oldal

15perC

T/3.

Az apai szeretet természete


• ezzel a feladattal kapcsoljuk össze Petőfi versét, örkény novelláját és a tanulók saját élményeit. Alkalmas a feladat arra is, hogy megvilágítsuk a tanulók számára a szépirodalmi és a tudományos ismeretterjesztő szöveg nyelvi különbségeit.

• először olvassuk fel hangosan a rövid esszészöveget. Ha azt tapasztaljuk, hogy a tanulók nem értik, segítsünk nekik. A feladatok megoldásához csak ezt követően kezdjenek hozzá!

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : különböző típusú szövegek összehasonlítása


m u n k a f o r m á k : egyéni

m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás, majd megbeszélés

3. az apai szeretet természete olvasd el erich Fromm pszichológus szövegét az apai szeretetről.

eriCH Fromm: A szeretet művészete (részlet)

Az apai szeretet feltételes szeretet. elve ez: „szeretlek, mert megfelelsz a várakozásaimnak, mert tel-jesíted a kötelességedet, mert olyan vagy, mint én.” A feltételekhez kötött apai szeretetnek éppúgy, mint a feltétlen anyai szeretetnek megvan a pozitív és a negatív oldala. A negatív oldala az a tény, hogy az apai szeretetet ki kell érdemelni, hogy el lehet veszíteni, ha az ember nem azt csinálja, amit várnak tőle. Az apai szeretet természetéhez hozzátartozik az a tény, hogy az engedelmesség a fő erény, és az engedetlenség a fő bűn – büntetése pedig az apai szeretet megvonása.

Forrás: erich Fromm: A szeretet művészete. Fordította várady szabolcs. bp., 1986, Helikon könyvkiadó

a) Fogalmazd meg röviden, mi ennek a feltételes szeretetnek a pozitívuma a gyerek fejlődése szem-pontjából!

b) Hasonlítsd össze Petőfi versét és örkény novelláját ebből a szempontból! Fogalmazd meg a ha-sonlóságokat és különbségeket!



35. oldal

5perC

T/5.

titkok a családban


33. oldalT/4.

Apa és fiú

t a n á r i i n s t r u k c i ó k : A fogalmazásokat szedjük be, és javítsuk. Az elbírálás során érté-keljük, ha a diákok beépítik az olvasottakat is a véleményükbe.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló vélemény megfogalmazása megadott témáról; reflektálás olvasott szöveg alapján

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egyéni érdeklődés alapján

m u n k a f o r m á k : egyéni fogalmazás

4. Apaésfiú válassz egyet az alábbi lehetőségek közül, és készíts róla kb. 20 mondatos fogalmazást!

• Hogyan kell viselkednie egy apának, amikor gyermeke születik?• Hogyan kell viselkednie egy apának, amikor gyermeke beszélni tanul?• milyen érzés lehet híres apa gyerekének lenni?• milyen családot szeretnél felnőtt korodban?• Fogalmazd meg, te milyen anya/apa szeretnél lenni!

t a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a ráhangolódás. személyes történetet dolgozunk fel, fontos tehát a személyesség megteremtése.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek előhívása


m u n k a f o r m á k : beszélgetés

5. titkok a családban

• szerintetek miért szoktak családon belül eltitkolni valamit a gyerek vagy gyerekek előtt?• említsetek néhány dolgot, amit nehéz lehet elmondani egy gyereknek! indokoljátok is, miért!



35. oldal

35perC

T/�.

ikrek hava


• Az Ikrek hava itt olvasható részlete egy családi titok, az örökbefogadás napvilágra kerüléséről szól. A titok felfedése fájdalommal jár. Az örökbefogadás többnyire nagy érzelmi megrázkódtatást je-lent az érintetteknek. mindnyájan találkozunk ezzel a jelenséggel, ezért nem csoda, hogy a téma a szappanoperákban is megjelenik. Az is lehetséges, hogy egy örökbe fogadott gyermek is ül az osztályunkban. valószínűleg több diákunk él elvált szülője új házastársával. várható tehát, hogy a gyerekeknek igen határozott véleményük, elképzelésük van a kérdésről. éppen emiatt került a szövegrész a témakörbe: radnóti személyes élettörténete lehetőséget teremt a projekcióra, vagy-is arra, hogy valaki más személyiségén keresztül beszéljenek önmagukról.

• A csoportok egymással párhuzamosan dolgoznak. A) segítsünk, ahol szükséges, megtalálni a titkolózás jeleit. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ne-

künk az elbeszélővel együtt csak sejtéseink vannak mindaddig, amíg vele együtt meg nem tudjuk a titkot. Fontos, hogy a diákok a szövegkörnyezetből rájöjjenek, a kép radnóti édesanyját ábrá-zolta.

b) ez a feladat eltávolít a személyességtől, műfaji, nyelvi ismereteket igényel. C) kapjon hangsúlyt, hogy az Ikrek havában szereplő család igazi, meleg, szerető család volt. Hív-

juk fel a figyelmet arra, hogy a titokkal a gyereket védték, azért kellett kiderülnie, mert meghalt az apa. ugyanakkor a fiú indulata érthető, tehát nem fogunk tudni „igazságot” tenni. megtehetjük, hogy előzetesen megkérdezzük, ki akar az állítás mellett és ki ellene érvelni. Fontos, hogy mind-két álláspont megjelenjen az órán.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : néma olvasás, hangos olvasás; hiányzó szöveg-részek pótlása, információkeresés (kiemelés) megadott szempont alapján; elemző olvasás, olvasói tapasztalatok felidézése, fogalom meghatározása szövegkörnyezetből; reflexió olvasott szövegre, érvek keresése, érvelés


A) Azoknak a diákoknak ajánlott, akiknek nehezen megy a szöveg egészének megértése. b) Az irodalom iránt érdeklődőknek; az életkornak megfelelő látás- és beszédmódra érzékenyek-nek, esetleg azoknak, akiket féltünk a téma személye vonatkozásaitól.C) Azoknak a diákoknak ajánlott, akik könnyen alkotnak – esetleg elhamarkodottan – véleményt. A megadott szempontok alapján véleményük megalapozottabb lehet.


m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kérdéssor megválaszolása

e s z k ö z ö k : ha szükséges, vigyük be a 9. osztályos munkafüzeteket


6. ikrek hava olvassátok el az alábbi visszaemlékezés-részletet, majd oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat,

válaszoljatok a róla szóló kérdésekre! (A visszaemlékezés címe, az ikrek hava a május 21. és június 21. közötti időszakot jelöli.)

rAdnóti miklós: ikrek HAvANapló a gyerekkorról (részletek)

két hónapja halt meg apa…Három napja vagyok itt a néninél, sárgaságom van, szép és titokzatos betegség, ez még senkinek

sem volt az osztályban, s nem is fáj. A néninek megvannak jókai összes művei, olyan tortát ígért, amiben csak töltelék van, nekem adta a költők Albumát és azt mondta, hogyha nagy leszek, nekem adja a jókaikat is. Három ceruzát kaptam, és az iskolakönyveim otthon maradtak.

jó így betegnek lenni. jól érzem magam az ágyban, hentergőzöm és tudom, hogy valami történik körülöttem. A család kitágult, sok új rokon járkál ki-be, olyanok, akiknek a nevét se hallottam eddig, apró ajándékokat hoznak, és mind rejteget valamit. engedékenységet és meglepetéseket szimatolok. valahogy fontos lettem, csábítanak, és egyre titokzatosabb minden. Újabb és újabb próbákat teszek, s a próbák sikerülnek. Csak a Frommer-pisztolyt nem kaptam meg, pedig már régen kérem, még itt se laktam, mikor felfedeztem az egyik fiókban. A néni a kályha mellett varr, felé fordulok fektemben és szigorú hangon jelentkezem:

– Adja nekem a Frommert a néni!sokáig csöndben voltam, azt hitte, alszom. összerezzen és nemet int.– Akkor hazamegyek! – eszem ágában sincs hazamenni, jól érzem magam, sehová sem kíván-

kozom, de zsarolni akarok. A gyönge tiltakozás megvadít, folyton hangosabban szótagolom, majd üvöltöm a két mondatot, a felszólításra a néni következetesen megrázza a fejét, s erre én újra és újra elharsogom a fenyegetést. már nem is kell a néni tiltakozása, a két mondat összefolyik, az értelmet adó szünet eltűnik, már értelme sincs, egyes részek letöredeznek a folytonos ismétlésben, már csak a hangzás a fontos, a zaj, amit csinálok, üvöltésem betölti a szobát, melegem lesz, az erőlködés izzaszt, a hatalom tudata fűt. ordítozás közben kinyílik a szomszédos szoba ajtaja, lajos bácsi jön be, megáll és tűnődve néz. Hirtelen elfáradok, abbahagyom.

lajos bácsi egy széket emel az ágy mellé, leül. A néni kimegy. nem szólnak egymáshoz, látom, hogy összebeszéltek, ünnepélyességet érzek a mozdulataikban, az ordítozás után valósággal suhogni érzem a csöndet, hűvöset legyint fülemre, zuhanni kezdek lefelé az ággyal együtt. Hirtelen homály és nyirkos hideg vesz körül, s mint egy mély kútból fülelek. s a bácsi megszólal fönn a magasban:

– szóval haza akarsz menni?– Haza! – válaszolok gyönge daccal, minden meggyőződés nélkül. Hirtelen értelmetlen ijedtség

támad bennem, Hangomra az ágy emelkedni kezd, visszatér régi helyére, a bácsi mellé.– te most már itt vagy itthon – válaszol, és a mennyezetre pillant. – Hová is mennél?– Haza, Anyához és ágihoz.– Anyához, anyához... – csönd, a bácsi nem néz rám, mellém néz valahová. – A nevelőanyádhoz!

– mondja hosszú szünet után, kilöki magából a szót, örül, hogy túljutott rajta, feláll és járni kezd a szobában. Ülök az ágyban, a torkom hirtelen bedagad, sírás fojtogat és düh. nem igaz! – lobban fel bennem, és kiáltani akarok.

– de, de... a nevelőanyád – jön a válasz,megelőzve a tiltakozást, most már a rémület kap el, érzem a nyugodt hang mögött az izgalmat, a járkálás gyorsabb lesz, követem a tekintetemmel.

– ...elég nagy fiú vagy már, megtudhatod. jó asszony, szeresd is, tíz évig nevelt, az anyád is volt az anyád helyett, de...


– nem igaz!– de igaz, fiam. Az anyád, az édesanyád meghalt, amikor te születtél. egyéves voltál már te, sze-

gény apád akkor vette feleségül az anyádat.– Hazudik!leül újra a székre, az ágyam mellé és rámnéz. A hangja fáradt és meleg.– miért hazudnék, kisfiam. ez így van! és az anyád nagyon szegény, nem tud két gyereket nevelni.

ő nem akarja, azt mondja, hogy ő dolgozik és eltart téged is, de az nagyon nehéz. mondd meg neki, hogy itt maradsz.

– nem maradok!– édes, édes fiam, miért nehezítenéd az anyád dolgát!– de nem igaz, hogy anya nem a mamám!– Anna! – kiált a bácsi a szomszéd szoba felé és feláll. ijedten jön be a néni, sápadt. – Felszökik a

láza – mondja és elkapja rólam a tekintetét. – Hol a kép? – kérdi a bácsi, félszeg mozdulatot tesz és topog a lábával.

Ülök az ágyban, szúrást érzek a szememben, didergek, és tudom, hogy igaz. egyszer régen egy boltban voltunk anyával vásárolni, a kereskedő ismerősként üdvözölte, rokonokról érdeklődött, ági is, én is megmondtuk a nevünket, s énrám azt kérdezte a kereskedő, hogy: ,,A fiút kapta, ugye?”

– kaptam? szültem, uram! – és magához ölelt. Felnéztem anyára, láttam, hogy az ujját a szája elé teszi és haragosan ingatja a fejét. sokat beszéltek még, s mikor eljöttünk, nekiestem:

– miért mondta az az ember, hogy anya kapott engem?– A bácsi összetévesztett téged valakivel.– kivel? kit kaptak? – engem is kaptál? – érdeklődött ági vékonyka hangon, ijedten. Anya méregbe jött.– senkit sem kaptam! ne butáskodjatok. A bácsi összetévesztett a Fazekasékkal, azok kaptak

egyszer egy gyereket.– kik a Fazekasék? – hallom a hangom és összezavarodik bennem a kapott gyerek és a szült gye-

rek, mert a szült is kapott gyerek, s minden gyerek előbb nagy tengerben úszkál, de a kapott gyerek ági, mert őt kapta anya istentől egyszer, még emlékszem is rá. A bakács téren kapta, a klinikán. Apa virágot vett nekem, és oda kellett adnom anyának, mikor meglátogattuk.

– Fazekasék nincsenek is – didergek –, a Fazekasék mi vagyunk... én vagyok a kapott gyerek!A néni jön be, kis mélyedést paskol a paplanon, s egy képet tesz elém. – itt az anyád, látod, nem

hazudtam! – morog csöndesen a bácsi.nézem a képet. egy szép, komoly, idegen asszony áll a képen, fehér rózsák vannak a kalapján,

fodros fehér ruhája van és oldalt néz, elgondolkozva. nem nyúlok hozzá, csak nézem.A néni az ágyhoz lép és a kép mellé fekteti a Frommert. lassan kihúzom a kezem a takaró alól.

Fölemelem a pisztolyt, az arcomhoz szorítom, behunyom a félszememet és célbaveszem az ablak kilincsét.

A néni felsír. leteszem a pisztolyt, hanyattfekszem.nem gondolok semmire, magányt érzek és didergek. Aztán egy szó kezd motozni bennem, amit

néhány napja hallottam egy hivatalban, ahol anyával jártunk, egy szakállas ember mondta rám, mert meghalt az apám. de nem azért mondta!

– teljesárva vagyok! – ordítok, feldobom magam az ágyban, a falnak fordulok és nyitott szájjal zokogni kezdek. összekuporodom, a térdem fáj és a fülem hasogat. A párna nedves lesz, lejjebb csúszom, a takaró alá. A párna csücske kerül a szám elé, összeharapom és elszakítom, szédülök.

mikor felébredek, üres a szoba. A félhomályban fénylenek az ablakok. Fáradt vagyok és valahogy idegen magamnak. Úgyis meghalok – gondolom –, lesz majd itt ijedtség… bosszú fészkelődik ben-nem, mert szeretnék büntetni mindenkit, mindenért. összefonom a karomat a hátamon, mint az iskolában szoktam. várom a halált.


Az ablak előtt, a folyosón anya siet el, a gyászfátyol úszik utána. Csönget. A néni benyit a szobába, villanyt gyújt, felkapja az ágy szélére csúszott képet és a Frommert, egy fiókba dobja és szalad ajtót nyitni.

– Hogy van a gyerek? – hallom anya hangját, beront, homlokon csókol és megtapogatja a kezem. Hideget hoz be s jó szagot.

– kezicsókolom! – köszönök. A hangomra megrezzen, lehajol, a szemembe néz. – Csókolj meg – mondja, és arcát az arcomhoz dörzsöli. megcsókolom. Hirtelen felegyenesedik,

a szeme villan s a nénire szól:– ki mondta meg? ki merészelte megmondani? maga?– A lajos – leheli ijedten a néni és hátrál az ajtó felé.– Az átkozott! – sziszeg anya. leengedi a karját, fáradtan és tanácstalanul maga elé mered. Aztán

az ágy szélére ül, és szeméből lassan peregni kezd a könny. megsimogatom a karját, mellemre bújik, rázza a zokogás. sírni akarok én is, de nem tudok, fejére teszem a kezem, vigasztalni szeretném. valahogy segíteni kellene – gondolom, öregnek érzem magam és bölcsnek. – Úgyis meghalok, sze-retném mondani, de nem merem. egyedül vagyunk a szobában, akkor még idegen bútorok és idegen holmik között.

Anya feltápászkodik, a székre ül, megtörli a szemeit, elsimítja a homlokába hulló hajakat.– de ági azért a testvérem? – kérdezem. bólint, szája elé kapja a zsebkendőjét és újra belezokog.s az akkor még idegen bútorok, idegen holmik közt éltem sokáig, az otthoni bútorok anyával és

ágival n.-re vándoroltak. s ha két-három évenként ott töltöttem egy-egy szünidőt, már barátkoznom kellett a régi bútorokkal.

– Hogy halt meg anya? – kérdeztem három év múlva egy alkonyatkor a nénit.– tanulj és ne kérdezz butaságokat! meghalt!– Hogy halt meg? miért halt meg? – a hangom megijeszthette, mert felém fordult és összekulcsolta

a kezét.– A szíve nem bírta, ikerszülés volt.– ikerszülés volt? – mondtam ámulva utána. – mi mindent rejtegetnek ezek még! – csikordítottam össze a fogam, s a kezem ökölbeszaladt…

micsoda család! minden másképpen van, mint másoknál, rendes embereknél!– Hol az ikertestvérem? – támadtam a nénire gyanakodva.– meghalt, gyönge volt, egy-két percig élt csak. Az is fiú volt.– és?– mit és?– és… és anya azért halt meg, mert ikergyerekei lettek?– Azért – törölt ki gyorsan egy könnyet a szeméből a néni –, de ezen már úgysem lehet segíteni,

ne kérdezgess, és különben sem való ilyesmiről beszélgetni. szégyelld magad!– dehogyisnem való! – dühöngtem. – és apa?– Hát nem hagysz békén? Apád nem volt Pesten, egy órával később érkezett meg. tanulj és hagyj

békén!egy nagy lélegzettel visszanyeltem torkomból a szívemet.– Huszonnyolc éves volt akkor szegény ilona – sírta hirtelen a néni és kiment a konyhába. rányi-

tottam, de visszanyomta az ajtót és megfordította a kulcsot a zárban a konyha felől. – tanulj és hagyj békén – kiabálta nedves hangon.

– én a falhoz vágtam volna apa helyébe azt a kölyköt, tudja? – ordítottam az ajtón át.– bolond vagy? milyen kölyköt? – nyílt ki hirtelen az ajtó.– engem – sziszegtem összeszorított szájjal –, mindenki meghalt neki, csak én maradtam! és most


azt se lehet tudni, hogy én haltam-é meg, vagy a testvérem. Ha ikergyerekek vannak, honnan lehet azt tudni?!

– megbolondultál? – akadtak el a néni könnyei. – gyere, elmegyünk a moziba!– nem megyek a moziba! – tomboltam –, nem kellett volna engedni, hogy gyerekei legyenek

anyának, ki volt az a hülye orvos, aki hagyta? majd megölöm! – rúgtam bele a dívány sarkába s az utcára rohantam.

1939. augusztus végén

A) titokfejtés

• Írd ki a naplórészletből azokat a jeleket, amelyekből a kisfiú megsejtette, hogy titkolnak előle valamit!

• ki volt azon a képen, amit a néni gyorsan eldugott a nevelőanya érkezésekor?• mennyi idő telt el az első és a második titok napvilágra kerülése között?

b) visszaemlékezés keress meg és húzz alá olyan szöveghelyeket, amelyekből látszik, hogy egy felnőtt emlékszik

vissza gyermekkori önmagára! Az Ikrek hava irodalmi önéletrajz. Az aláhúzott részek segítségével értelmezd ezt a kifejezést! (elevenítsd fel a kilencedikben szerzett ismereteidet az önéletrajzról.)

C) „micsoda család!” igazold vagy cáfold az alábbi állítást. gyűjts érveket a naplórészletből: „micsoda család! minden

másképpen van, mint másoknál, rendes embereknél!” Figyelj arra:• mit mond a bácsi, miért ők veszik magukhoz a gyereket;• hogyan nevezi a fiú a nevelőanyját azután, hogy megtudta a titkot;• miből jött rá a nevelőanya, hogy valaki elmondta a titkot a gyereknek;• milyen jelei vannak a néni és a bácsi szeretetének;• milyen szövegkörnyezetben hangzik el a feladatban szereplő idézet?

megOldáSi jAvASlATA) titokfejtés• Írd ki a naplórészletből azokat a jeleket, amelyekből a kisfiú megsejtette, hogy titkolnak előle

valamit! „A család kitágult, sok új rokon járkál ki-be, olyanok, akiknek a nevét se hallottam eddig,

apró ajándékokat hoznak és mind rejteget valamit. engedékenységet és meglepetéseket szi-matolok. valahogy fontos lettem, csábítanak, és egyre titokzatosabb minden.”

„a Fazekasék mi vagyunk” (ez időben megelőzi az apa halálát) „Aztán egy szó kezd motozni bennem, amit néhány napja hallottam egy hivatalban, ahol

anyával jártunk, egy szakállas ember mondta rám, mert meghalt az apám.”• ki volt azon a képen, amit a néni gyorsan eldugott a nevelőanya érkezésekor? Az édesanya – feltűnő a leírásban mind a szépség, mind az idegenség hangsúlyozása• mennyi idő telt el az első és a második titok napvilágra kerülése között? A második titokra 3 évvel később derül fény. Ennek a titoknak semmiféle előjele nincs.


40. oldal

20perC

T/7.

nevelőszülők, örökbefogadás – Alternatív feladat: választható egy feladat a 7–8–9. közül

b) visszaemlékezés• keress meg és húzz alá olyan szöveghelyeket, amelyekből látszik, hogy egy felnőtt emlékszik

vissza gyermekkori önmagára! Az Ikrek hava irodalmi önéletrajz. Az aláhúzott részek segít-ségével értelmezd ezt a kifejezést! (elevenítsd fel a kilencedikben szerzett ismereteidet az önéletrajzról.)

általában: az események elbeszélésébe bekerülnek korábbiak is (lásd előző feladat megoldása) az igeidők változása: az első titok napvilágra kerülése jelen idejű, a másodiké múlt idejű az érzések/érzelmek leírása érzékletes, a szóhasználat néha valóban olyan, mint egy tízéves

gyereké („Három ceruzát kaptam és az iskolakönyveim otthon maradtak.” „Ki volt az a hülye orvos, aki hagyta? Majd megölöm!”, néha gazdagabb, mint egy tízéves gyerek szókincse (pl. „zsarolni akarok”, „öregnek érzem magam és bölcsnek”, „suhogni érzem a csöndet, hűvöset legyint fülemre”).

önéletrajz: Vallomásos jellegű irodalmi műfaj, amelyben a szerző elsősorban a személyiségét formáló eseményeket beszéli el. Hangsúlyos az érzelmek, indulatok ábrázolása.

C) „micsoda család!” igazold vagy cáfold az alábbi állítást. gyűjts érveket a naplórészletből: „Micsoda család! Min-

den másképpen van, mint másoknál, rendes embereknél!” Figyelj arra:• mit mond a bácsi, miért ők veszik magukhoz a gyereket; „És az anyád nagyon szegény, nem tud két gyereket nevelni. Ő nem akarja, azt mondja, hogy

ő dolgozik és eltart téged is, de az nagyon nehéz.”• hogyan nevezi a fiú a nevelőanyját azután, hogy megtudta a titkot; Továbbra is anyának nevezi, anyának emlegeti. • miből jött rá a nevelőanya, hogy valaki elmondta a titkot a gyereknek; Nem szavakból, hanem a köszönésből, abból, ahogyan megcsókolja.• milyen jelei vannak a néni és a bácsi szeretetének; Ajándékokat adnak, a bácsi hangja meleg, amikor beszél vele, a néni gesztusai gondoskodásról

árulkodnak. Ő az, aki mindkét titok elmondása után valamivel vigasztalni próbálja a gyereket: nekiadja a régóta vágyott pisztolyt vagy moziba hívja.

• milyen szövegkörnyezetben hangzik el a feladatban szereplő idézet? A második titok elmondása után hangzik el, feldúlt lelkiállapotban.

t a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatsor aktualizálja, mintegy testközelbe hozza a műben fel-vetődő problémát. engedjünk teret a diákok véleménynyilvánításának, ne erőltessük közös állás-pont kialakítását.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : (empátia), a szöveg megértésének elmélyítése és rögzítése; az olvasottak összekapcsolása meglévő ismeretekkel, reflektálás az olvasott szöveg-re, érvelés

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – alternatív feladat


41. oldal

20perC

T/�.

„nem kell a világ”? – Alternatív feladat: választható egy feladat a 7–8–9. közül


m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vitakör

7. Nevelőszülők,örökbefogadás Csak napjainkban változik az örökbefogadó szülők szemlélete arról, mit kell mondani a befo-

gadott gyermeknek származásáról. ma már mind kevesebben titkolják az örökbefogadást, sőt, néhányan két születésnapot ünnepelnek: a valódit és a családba kerülés napját. ti melyik állás-pontot tartjátok elfogadhatónak? miért? keressetek érveket az olvasott részletben is.

gondolatok, feljegyzések:


• Ha a diákokat nagyon megfogta az Ikrek hava olvasott részlete, akkor érdemes konkrét irodalmi szöveggel folytatni a megbeszélést.

• először frontálisan beszéljünk arról, milyen kapcsolatot találtak a tanulók a vers és a visszaem-lékezés-részlet között, majd dolgozzanak egymást választó párokban: hangosan gyakorolják az értelmes, kifejező olvasást.

• A végén olvastassuk fel a verset több párral is.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : két irodalmi szöveg összekapcsolása, versbeli beszélők és nézőpontok azonosítása, kifejező hangos olvasás szerep szerint


m u n k a f o r m á k : frontális és páros

m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés és szerepek szerinti felolvasás

8. „Nem kell a világ”? olvassátok el radnóti miklós Negyedik ecloga című versét! beszéljétek meg, hogy kapcsolódik

az Ikrek havában olvasottakhoz, majd próbáljátok meg páronként, szereposztással felolvasni a verset! Az olvasást gyakoroljátok először, mielőtt a többieknek bemutatnátok!

rAdnóti miklós: negyedik eClogA

költő

kérdeztél volna csak magzat koromban...ó, tudtam, tudtam én!Üvöltöttem, nem kell a világ! goromba!tompán csap rám a sötét és vág engem a fény!és megmaradtam. A fejem rég kemény.s tüdőm erősödött csak, hogy annyit bőgtem én.


AhAng

s a vörheny és a kanyaróvörös hullámai mind partradobtak.egyszer el akart nyelni, – aztán kiköpött a tó.mit gondolsz, miért vett mégis karjára az idő?s a szív, a máj, a szárnyas két tüdő,a lucskos és rejtelmes gépezethogy szolgál… ó miért? s a rettentő virágnem nyílik még husodban tán a rák.

költő

születtem. tiltakoztam. s mégis itt vagyok.Felnőttem. s kérdezed: miért? hát nem tudom.szabad szerettem volna lenni mindigs őrök kisértek végig az uton.

AhAng

jártál szellőtől fényes csúcsokon,s láttál, ha este jött, a hegyre töppedtbokrok közt térdepelni egy jámbor őz-sutát;láttál napfényben álló fatörzsön gyantacsöppet,s mezítlen ifju asszonyt folyóból partra lépnis egyszer kezedre szállt egy nagy szarvasbogár…

költő

rabságból ezt se látni már.Hegy lettem volna, vagy növény, madár…vigasztaló, pillangó gondolat,tünő istenkedés. segíts szabadság,ó hadd leljem meg végre honnomat!A csúcsot ujra, erdőt, asszonyt és bokrokat,a lélek szélben égő szárnyait!és megszületni ujra új világra,mikor arany gőzök közül vakíts új hajnalokra kél a nap világa.még csönd van, csönd, de már a vihar lehell,érett gyümölcsök ingnak az ágakon.A lepkét könnyü szél sodorja, száll.A fák között már fuvall a halál.és már tudom, halálra érek én is,emelt s leejt a hullámzó idő;rab voltam és magányom lassannövekszik, mint a hold karéja nő.


42. oldal

20perC

t/9.

mit mond az irodalomtörténet? – Alternatív feladat: választható egy feladat a 7–8–9. közül

szabad leszek, a föld feloldoz,s az összetört világ a föld felettlassan lobog. Az írótáblák elrepedtek.szállj fel, te súlyos szárnyu képzelet!

AhAng

ring a gyümölcs, lehull, ha megérik;elnyugtat majd a mély, emlékkel teli föld.de haragod füstje még szálljon az égig,s az égre írj, ha minden összetört!

(1943. március 15.)


• olvassuk fel hangosan Ferencz győző elemzését. • ezt követően a tanulók egyénileg dolgozzanak: fogalmazzák meg reflektáló írásukat az esszérész-

lettel kapcsolatosan. Hívjuk föl a figyelmüket arra, hogy használják mindazon ismereteket, ame-lyeket már megszereztek radnótiról, illetve szükség esetén használják a 8. feladatnál olvasható rövid életrajzot is.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : irodalomtörténeti szöveg értése, irodalomtörté-neti és szépirodalmi forrás összekapcsolása, reflektáló fogalmazás írása



m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : reflektáló fogalmazás írása

9. mit mond az irodalomtörténet? olvassátok el az alábbi tanulmányrészletet radnóti miklós költővé éréséről!

FerenCz győző: trAumA és költészet – rAdnóti költővé érése(részlet)

radnótinak a szülei halálával foglalkozó versei tehát azt mutatják, hogy a trauma2egész személyiség-építésére kihatott. ez az élmény késztette versírásra: a költészetet ösztönösen olyan terepnek érezte, ahol traumáját feldolgozhatja. költészete ennyiben terápikus3 funkciójú vallomásos líra – legalábbis indíttatásában. A trauma feldolgozása során azonban nemcsak lelki problémáját oldotta meg, hanem megalkotta önmagát mint költőt is. Úgy is mondhatjuk, ebből a problémából alkotta meg önmagát

2 trauma = súlyos lelki megrázkódtatás; traumatikus = megrázó, beteggé tevő3 terápia = gyógyítás, gyógymód; terápikus = gyógyító


mint költőt. ez az oka, hogy a halállal olyan sajátos viszonya alakult ki. verseiben jól követhető, hogy a múltat feldolgozva egyre élesebben tudatosul benne saját rettenetes jövője. zárt és élesen fókuszált életműve egyetlen ívet alkot: szülei halálának traumatikus élménye vezet el az utolsó, páratlan re-mekművekhez. A tragikus sorsú költőnek valóban „mindennap újszülött borzalommal” kellett élnie.

Forrás: Ferencz győző: Radnóti Miklós élete és költészete: kritikai életrajz. bp., 2005, osiris.Az eddig olvasottak ismeretében készíts fogalmazást arról, egyetértesz-e Ferencz győző irodalom-történésszel!(Az esszé elkészítése kedvéért alább olvasható radnóti miklós rövid életrajza.)

radnóti miKlós (1909–1944)

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten. Édesanyja belehalt a szülésbe, ikertestvére is csak néhány percig élt. 1921-ben édesapját is elvesztette, ezután textilkereskedő nagybátyja nevelte. Radnóti 1927-ben felső kereskedelmi iskolában érettségizett, majd egy tanévet Liberecben (Cseh-szlovákia) tanult textilipari főiskolán. Visszatérése után nagybátyja textilkereskedésében dolgozott. 1930 őszén beiratkozott a szegedi egyetem magyar–francia szakára. 1934-ben irodalomtörténeti doktorátust szerzett, de zsidó származása miatt nem kaphatott tanári állást. Visszaköltözött a fő-városba, fordításokból és kisebb munkákból élt. 1935-ben feleségül vette kamaszkori szerelmét, Gyarmati Fannit. 1940-től többször behívták munkaszolgálatra. 1944-ben a jugoszláviai Bor melletti lágerbe hurcolták. Augusztus végén a foglyokat Magyarországon át gyalog Németországba indítot-ták. A költőt november elején a Győr melletti Abdánál többedmagával agyonlőtték.

radnóti miklós


relekTáláS7. lépés: 10. feladat

44. oldal

5perC

T/10.

radnóti emlékpadja

t a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat során reflektáljunk az előző feladatokban megtanultakra. biztassuk a diákokat arra, hogy használják fel mindazt, amit tanultak, ugyanakkor fogalmazzák meg bátran véleményüket, esetleg ilyen élményeiket.

k i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : árnyalt véleményalkotás



m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : reflektáló rövid szöveg írása

10. radnóti emlékpadja Az alsógödi vasútállomáson a városvédők egyesülete felállított egy emlékpadot radnóti miklós

emlékére, és belevéste radnóti Nem tudhatom című költeményének két sorát. nézzétek meg az emlékpadot az alábbi képen, majd fogalmazzátok meg három mondatban, miért jó (vagy miért semmitmondó) az alábbi emlékpad felállítása!

radnóti miklós emlékpad (Alsógöd, máv-állomás, városvédők egyesülete) A versrészlet forrása: radnóti miklós: Nem tudhatom


46. oldal

30perC

T/2.

goethe: Vándor éji dala


46. oldal

10perC

T/1.

versek, könyvek, történetek, filmek, dalok a halálról

4. a HaLÁL titkai


• Az instrukció megfogalmazása során hívjuk föl olyan kulturális termékekre is a diákok figyelmét, ame-lyek nem jutnak azonnal az eszükbe, például dalokra (rockzenei művekre is), filmekre, mesékre.

• néhány perces egyéni gyűjtőmunka után hallgassunk meg néhány címet, majd ajánlást. Az el-hangzó címekre reflektáljunk, igyekezzünk minél több művészi élményt – és ezzel megformált halálélményt – felidézni.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kulturális emlékezet, felidézés, rövid lényegki-emelő fogalmazás szóban


m u n k a f o r m á k : egyéni és frontális

m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka emlékezetből

1. Versek,könyvek,történetek,filmek,dalokahalálról sok és sokféle alkotás, történet, film, vers szól a halálról. gyűjts össze minél többet! gondold át

őket, melyikre mennyire emlékszel, melyiket szereted. egyet válassz is ki az általad összegyűjtöt-tek közül, és gondold át, néhány mondatban hogyan ajánlanád a többieknek!


• olvassuk föl hangosan a verseket. Alkossunk négyfős csoportokat, amelyek megkapnak egy-egy versfordítást, és a továbbiakban – eleinte – csak azzal foglalkoznak. oldják meg az a)–e) felada-tokat [és ne foglalkozzanak még az f) feladattal]. ezúttal ne csak egy-egy jegyző írja a megoldá-sokat, hanem a csoportok minden tagja.

• ezt követően alkossunk szakértői csoportokat: ismét négyfős csoportokat hozzunk létre, ám ezút-

A h A l á l T i T k A i 4 3

tal úgy, hogy minden következő négyesben minden diák előzőleg más versfordítást vizsgált meg. (Ha az osztály létszáma miatt nem jön ki pontosan ez az átrendezés, akkor törekedjünk arra, hogy minél több ilyen csoportot hozzunk létre, és a megmaradó diákok dolgozzanak párban vagy hármasával.)

• Az így létrejött csoportban először minden diák olvassa fel a többieknek azt a fordítást, amellyel ő foglalkozott, majd hasonlítsák össze megoldásaikat. A megbeszélés során egészítsék ki az a)–e) feladathoz írottakat, majd beszéljék meg a műfordítások közötti különbségeket és hasonlóságo-kat! ekkor válaszolják meg az f) feladat kérdését!

• A feladat megoldása során – az önmegszólító vers definiálása kivételével – nem kell teljes mon-datokban fogalmazni, elég szavakat, vázlatpontokat írni.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szókincs bővülése, szabatos nyelvhasználat, fejlődés a hangos olvasásban; szövegváltozatok különbségeinek és hasonlóságainak megfigyelé-se; definíció írása: indukciós bázis alapján következtetés és általánosítás megfogalmazása



m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakértői csoport

t á m o g a t ó r e n d s z e r : http://www.ekultura.hu/mutat.php?cid=2262

2. goethe: Vándor éji dala Az alábbi verset a hagyomány szerint goethe 31 éves korában, 1780-ban egy kiránduláson írta.

egy vadászház ablakdeszkájába karcolta be. nem sokkal halála előtt újra elment, hogy megnéz-ze, megvan-e még.

goetHe: vándor éji dAlATóth Árpád fordításában:

immár minden bércetCsend ül,Halk lomb, alig érzed,lendül:sóhajt az éj.már búvik a berki madárka,te is nemsokáranyugszol, ne félj…

Móricz Zsigmond fordításában:

ott nyugszik a csúcsokona csend.és itt a lombokonalig lengszellő, ha sejted is.Az erdőn is hallgat a kis madár,várj csak, nemsokára mármegnyugszol te is.


Kosztolányi Dezső fordításában:

A szikla-tetőntompa csönd.elhal remegőnodafönta szél lehellete is.madárka se rebben a fák bogára,várj, nemsokárapihensz te is.

Szabó Lőrinc fordításában:

Csupa béke mindenorom.sóhajnyi szintea lombokona szél s megáll.A madár némán üli fészkét.várj; a te békédsincs messze már.

goethe: Wanderers Nachtlied

Über allen gipfelnist ruh,in allen Wipfelnspürest dukaum einen Hauch;die vögelein schweigen im Walde.Warte nur, balderuhest du auch.

a) vándorol – mit jelent pontosan ez a szó? • milyen konkrét jelentése van (vagy jelentései vannak)? • milyen jelentéssel használjuk átvitt értelemben?

b) ki a versben megszólaló ember, és ki a vers megszólítottja? • kinek a megszólalását várjuk a cím alapján? • A vers melyik része szólít meg közvetlenül valakit? • ki a vers megszólítottja? • sokak szerint a Vándor éji dala úgynevezett önmegszólító vers. gondoljátok végig, miért, és írjatok

saját szavaitokkal lexikonszerű meghatározást a kifejezésről!

c) miért éjszakai ez a dal? • utalnak-e színek vagy fények az éjszakára? • melyik napszakra gondoltatok a vers olvasása során?


d) milyen a táj? • keressünk jelzőket arra, milyennek találhatja az olvasó a versben szereplő tájat! segítségképpen javasolunk néhányat, de természetesen másokat is felsorolhattok. jelentésük

alapján csoportosíthatjátok is a szavakat.

ijesztő BAráTságos elnyugvóisme-rős

szemeTgyönyör-ködtető

kiesfélelmeT

keltőhAzAi erdei esTi

• melyeket találtátok megfelelőnek? keressetek olyan idézeteket a versből, amely alátámasztja vá-lasztásotokat!

• miért van szüksége a vándornak a biztatásra vagy megnyugtatásra? A táj vagy a vándorlás ténye sugallja ezt az érzést?

e) Formai megfigyelések• A vers műfaja dal, tehát közel áll a zenéhez. vizsgáljuk meg a vers zenéjét! Írjátok le a rímképletét!• milyen egyéb formai megfigyeléseket tudtok megfogalmazni a versről?

f) milyen különbségeket és hasonlóságokat figyeltetek meg a különböző műfordítások között?

megOldáSi jAvASlATa) vándorol – mit jelent pontosan ez a szó? • milyen konkrét jelentése van (vagy jelentései vannak)? • milyen jelentéssel használjuk átvitt értelemben? A kérdések a vándorlás archetípusára vonatkoznak: az ember mint vándor, az út mint az élet

útja, a vándorlás mint az életút bejárásának örök feladata az irodalom és a művészetek egyik legrégebbi és legismertebb archetípusa.

b) ki a versben megszólaló ember, és ki a vers megszólítottja? • kinek a megszólalását várjuk a cím alapján? • A vers melyik része szólít meg közvetlenül valakit? • ki a vers megszólítottja? • sokak szerint a Vándor éji dala úgynevezett önmegszólító vers. gondoljátok végig, miért, és

írjatok saját szavaitokkal lexikonszerű meghatározást a kifejezésről! A beszélő és a megszólított egyaránt a vándor – illetve az ember mint vándor. Az önmegszólító

vers lényege, hogy az egyes szám második személlyel jelölt te maga a beszélő. A verstípus a legszemélyesebb tartalmakat hordozza: az ember számvetést készít, szembenéz saját életével, lehetőségeivel és azzal, mit kezdett az életével, miként valósította meg önmagát. Erről az eg-zisztenciális szembenézésről szól az önmegszólító vers.

c) miért éjszakai ez a dal? • utalnak-e színek vagy fények az éjszakára? • melyik napszakra gondoltatok a vers olvasása során? A vers elnyugvó, alkonyati tájat ábrázol, csak a cím utal közvetlenül az éjszakára. Akár ijesztő,

félelmet keltő is lehet a vers; az erdőre a lombok utalnak; a nyugalom szó kelthet olyan pozitív érzéseket, amelyek átvihetők a tájra is. A táj és vándor elnyugvása egymással párhuzamos; az indok attól függ, hogy a nyugalmat átmenetinek vagy öröknek értelmezzük.


50. oldal

10perC

T/3.

varró dániel átiratai

d) milyen a táj? • keressünk jelzőket arra, milyennek találhatja az olvasó a versben szereplő tájat!keressünk jelzőket arra, milyennek találhatja az olvasó a versben szereplő tájat! segítségképpen javasolunk néhányat, de természetesen másokat is felsorolhattok. jelentésük

alapján csoportosíthatjátok is a szavakat. Magyarázzuk meg a ’kies’ szó jelentését: kellemes látványt nyújtó, derűs, kellemes, harmoni-

kus, idilli hangulatú. Ellentéte a kietlen. Mindkét szót tájra, helyre, esetleg épületre, településre használjuk.

e) Formai megfigyelések• A vers műfaja dal, tehát közel áll a zenéhez. vizsgáljuk meg a vers zenéjét! Írjátok le a rím-

képletét!• milyen egyéb formai megfigyeléseket tudtok megfogalmazni a versről? Rímképlete: abab/cddc. Felhívhatjuk a figyelmet a jambikus lejtésre, az egyenetlen hosszúságú

verssorokra, az enjambement-okra, a kijelentő és a felkiáltó (felszólító) modalitás megváltozá-sára stb.


• A feladatnál figyelmeztessük diákjainkat az alcímre! beszélhetünk arról, mikor van az átiratnak jelentősége, hogyan változtatják meg az egyes szavak a vers hangulatát. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a bunkósított változat nyíltan kimondja azt, amit a szöveg eddig elrejtett.

• A diákok párban dolgozzanak, majd beszéljük meg a megoldásokat.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : meglévő szókincs előhívása, a stílus különbsé-geinek és az iróniának felismerése


m u n k a f o r m á k : páros munka, frontális megbeszélés

m ó d s z e r e k : kérdéssor irodalmi szöveghez

3. varró Dániel átiratai Alább olvasható egy fiatal magyar költő, varró dániel két humoros mai átirata. olvassátok el őket,

és oldjátok meg a hozzájuk tartozó feladatokat!

vArró dániel: vándor éji dAlA (a viccelődjünk azon, amit nem bírunk lefordítani sorozatból)

Szelídített változat kisebbeknek:

minden orom csupa öröm,a lombokon, alömbökön


szél szól: lihi.madárdaltól nem zeng az erdő.örvendj tekergő,itt a pihi.

Bunkósított változat nagyobbaknak:

A hegytetőn fentnyugi van,csak a szél böffentsutyibana lomb közt, de slussz.A madárkák kussolnak a fákon. belőled is, barátom,kifogy a szusz.

Forrás: varró dániel: Bögre azúr. bp., 1999, magvető könyvkiadó

• Az első átirat (Szelídített változat kisebbeknek) a vers zenéjével játszik. keressétek meg a kitalált vagy szlenges kifejezéseket! mit árulnak el ezek a fordítás nehézségéről?

• A magas vagy a mély hangrendű szavak vannak-e többször rímhelyzetben? milyen érzést kelt ez a hangrend a komoly fordításokhoz képest?

• Fogalmazzátok meg, miért kell a kicsiknek a Vándor éji dalát „szelídíteni”?• A második változatban keressétek meg a „bunkósító” szavakat! milyen szavakat, kifejezéseket

helyettesítenek?• mit jelent a „kifogy a szusz” kifejezés? miért tekinthetjük „bunkóságnak” a használatát? keressé-

tek meg, melyek azok a szavak, amelyek ugyancsak nem illenek a vers eredeti hangulatához!

megOldáSi jAvASlATOk• Az első átirat (Szelídített változat kisebbeknek) a vers zenéjével játszik. keressétek meg a kita-

lált vagy szlenges kifejezéseket! mit árulnak el ezek a fordítás nehézségéről? A lömbökön; lihi; • A magas vagy a mély hangrendű szavak vannak-e többször rímhelyzetben? milyen érzést kelt

ez a hangrend a komoly fordításokhoz képest? Magas hangrendű szavak• Fogalmazzátok meg, miért kell a kicsiknek a Vándor éji dalát „szelídíteni”? A dalszerű, éppen ezért elsőre könnyű forma ellenére a vers az elmúlás kérlelhetetlenségéről és

egyetemességéről szól. • A második változatban keressétek meg a „bunkósító” szavakat! milyen szavakat, kifejezése-

ket helyettesítenek? nyugi van; böffent; sutyiban; slussz; kussolnak; kifogy a szusz• mit jelent a „kifogy a szusz” kifejezés? miért tekinthetjük „bunkóságnak” a használatát? ke-

ressétek meg, melyek azok a szavak, amelyek ugyancsak nem illenek a vers eredeti hangula-tához!

A halál megnevezésére és körülírására rendkívül sok szó és kifejezést használhatunk, a magyar nyelv végtelenül gazdag ezekben. A kifogy a szusz durvasága és direktsége ellentétben áll azzal az élménnyel, hogy az ember megérzi a halál közellétét.


52. oldal

15perC

T/4.

egyéni értelmezés


• A feladattal arra törekszünk, hogy a diákok összeállítsák mindazt, amiről korábban volt szó, és megtanulják, hogy a tudományos elemzés és a szubjektív művészi élmény nem idegenek egy-mástól, hogy a műelemzés éppen azt az élményt igyekszik megragadni, amit a versolvasó (szín-házlátogató, regényolvasó stb.) ember átél.

• Írassuk meg a diákokkal az egyéni értelmezésüket, és olvastassunk fel néhányat. • A memoritert adjuk házi feladatnak, és más alkalommal kérjük számon.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szempontváltás, a megértett szöveg újraalkotá-sa, személyes hangú és értelmező műelemzés írása; a memoriterben: szövegmemória, a szöveg-fonetikai eszközök tudatos használata



m ó d s z e r e k : fogalmazás írása feladatok előzetes elvégzése után

4. egyéni értelmezés sokat foglalkoztunk ezzel a rövid, mégis rendkívül sokat idézett és hivatkozott verssel.

A feladatok megoldása után fogalmazd meg 10-15 mondatban saját értelmezésedet a goethe-versről!

olvasd fel kifejezően a verset, érzékeltetve a hangulatát. tanuld meg kívülről az egyik műfordítást, amelyiket a legszebbnek találsz!

johann Wolfgang von goethe (1749–1832)

JoHANN WoLFgANg VoN goETHE (EJTSD: JoHANN VoLFgANg FoN gŐTE)

Goethe 1749-ben született Frankfurtban, előkelő és vagyonos polgárcsaládban. Jogot tanult a lipcsei egyetemen, majd a fiatal német írók mozgalmának vezéralakja lett. Barátai közt tudhatta a filozófus Herdert (1744–1803) és a költő-drámaíró Schillert (1759–1805). Schillerrel együtt színházat alapítot-


53. oldal

30perC

T/5.

Ambrose bierce: Bagoly-folyó

tak, megteremtették a magas színvonalú német balladaköltészetet (pl. Goethe: A Tündérkirály), epig-rammákat írtak, amelyekről máig sem tudni pontosan, melyiket melyikük írta. Schiller ösztönzésére készült el Goethe egyik ismert regénye, a Wilhelm meister tanulóévei.

1770-ben, Strassburgban élte át élete első nagy szerelmét, amely a Friderika-dalokat ihlette. 1772-ben egy bíróságon volt gyakornok, és beleszeretett barátja menyasszonyába, Charlotte Buffba. Ennek a szerelemnek állított emléket az ifjú Werther szenvedései című műve, amely hatalmas sikert aratott.

Goethe 1775-ban lépett a weimari herceg szolgálatába. A herceg titkos tanácsosaként nemcsak irodalommal, hanem pénzügyekkel és természettudományokkal is foglalkozott. Weimarban ismer-kedett meg Charlotte von Steinnel, aki érettségével, műveltségével jelentős mértékben hozzájárult a költő lelki-szellemi elmélyüléséhez. A nyolcvanas évekre belefáradt a hivatali gondokba, reformtö-rekvései nem jártak sikerrel. 1788-tól már csak a kultúra irányítását vállalta. Ebben az évben ismerte meg élettársát, gyermekének anyját, Christiane Vulpiust. E kapcsolat tükröződik a római elégiák verseiben.

1803-ban meghalt Herder, 1805-ben Schiller. Bár Weimar már zarándokhellyé vált miatta, a sok látogató között Goethe szinte teljesen egyedül maradt. Nem élt már senki azok közül, akiket valaha szeretett. Meghalt a felesége, meghalt Charlotte von Stein, pártfogója, Karl August herceg és saját fia is. A költőfejedelem haláláig folyamatosan dolgozott, 1831-ben fejezte be a fő művének tartott Faustot. 1832. március 22-én hunyt el.


• A halál, haldoklás témájában diákjaink fejében – érthető módon – éppolyan rendetlenség, zűr-zavar uralkodik, mint a születés témájában. bizonyára izgatja őket, mit érez egy haldokló a halál előtti pillanatokban – ennek megválaszolására izgalmas kísérlet ez a novella. A mű elolvasása éppen szerkezete miatt nem egyszerű, ezért az osztály ismeretében a szaktanár döntse el, hogy otthoni olvasásra adja fel, kísérővel együtt, vagy az egyik órán közösen olvassák el a művet, beszélik meg a kísérő kérdéseire adható válaszokat, s a másik órán történik meg az értelmezés. A fogalmazásokat adjuk házi feladatnak.

• tartsunk bemutató olvasást. A kísérő legyen a diákok előtt, és a szöveget párhuzamosan hall-gatva és olvasva keressék a kérdésekre a választ. A megfelelő szövegrészeket ceruzával aláhúzva jelölhetik a szövegben, vagy ragaszthatják a margóra a kérdéseket tartalmazó cédulát. A novella elolvasása után beszéljük meg a problémás kérdéseket. A kísérő kérdéseire adott jó válaszokat jutalmazzuk.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : néma olvasás vagy hallás utáni megértés, infor-mációk keresése


m u n k a f o r m á k : egyéni munka és tanári bemutató olvasás

m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás kísérővel


5. ambrose bierce: Bagoly-folyó Új típusú feladatsorral találkozol: a kísérővel. ez a hosszabb vagy bonyolultabb olvasmányok-

nál segít a történet megértésében, a későbbi értelmezésben. Azért kísérő a neve, mert olvasás közben végig veled van, felhívja a figyelmedet egy-egy részletre, ami fontos lehet. A kérdések a történetnek megfelelő sorrendben követik egymást. A számok a novella egyes részeit jelzik.

A kísérőt többféleképpen is használhatod:• elolvasod a kérdéssor első részét, majd úgy olvasod a novella első részét, hogy a kérdésekre ke-

resed a választ;• elolvasod a novella első részét, majd válaszolsz a kérdésekre;• elolvasod a novellát, a kérdésekre úgy válaszolsz, hogy visszalapozol, és újraolvasod a megfelelő

szöveghelyeket.A válaszokat • sorrendben leírhatod a füzetedbe;• a novella mellett a margóra írod annak a kérdésnek a számát, amelyik arra a szöveghelyre vonatkozik;• a kiemelhető lapocskákat odarakod a megfelelő helyen a margóra.

döntsd el, számodra mi a legjobb megoldás!

kísérő Ambrose bierce (ejtsd: embróz bírsz)(ejtsd: embróz bírsz)Bagoly-folyó című novellájához

1.

1. milyen helyszínen találkozunk a novella főszereplőjével?2. mi fog vele történni?3. miért nem moccan senki a katonák közül?4. Csak most kapunk személyleírást a főszereplőről. miből látszik, hogy „úriember”?5. Figyeld meg, hányszor jelenik meg a folyó vizének leírása! milyen a folyó vize?6. Hogyan történik a kivégzés?7. kikre akart gondolni az elítélt?8. milyen hang zavarta meg gondolatait? Honnan származott?9. szerinted megvalósítható lett volna a szökési terv, ami eszébe jutott?10. milyen mozdulattal ér véget a fejezet? mit jelent ez? (segít a kivégzés mikéntjére vonatkozó kérdés.)

2.

11. mi a főszereplő neve?12. mit tudunk meg róla, családjáról és politikai nézeteiről?13. megtudjuk-e, miért nem vehetett részt katonaként a harcokban?14. mit tudott meg Farquhar (ejtsd: fárkár) az érkező, porlepte katonától?15. megtudjuk-e, mit határozott el?16. ki volt valójában a katona? megtudjuk-e, miért éppen Farquharékhoz ment?

3.

17. kövesd végig, milyen fájdalmakat érzett Farquhar, amikor a vízbe esett!18. keresd meg, hányszor fordul elő a tűzzel kapcsolatos kifejezés az első – hosszú – bekezdésben! 19. mit látott először, amikor megszabadult?


20. miért fordult figyelme újra a katonák felé?21. szerinted mennyire figyelhette meg ellenfele szemének színét a folyóból?22. A következő – rövid – bekezdésekben ismét többször előfordul a tűz szó. mit jelent itt?23. Hogyan próbálta Farquhar kitalálni a katonák gondolatait?24. van-e fokozatosság abban, ahogyan a katonák megpróbálták eltalálni Farquhart?25. milyennek látta a folyópartot, ahová kisodorta a víz?26. mennyi ideig menetelhetett?27. mit látott és hallott ezen az úton? mit gondolt a csillagokról és a hangokról?28. milyennek látjuk most őt kívülről?29. milyenek voltak a fények, amikor hazaért?30. kit pillantott meg házának kertjében? milyen ruhát viselt?31. mikor és hogyan halt meg Farquhar valójában?

Ambrose bierCe: bAgoly-Folyó 1.

A férfi egy vasúti híd közepén állt, észak-Alabamában, és letekintett a rohanó forgatagra, mely oda-lent örvénylett háromölnyire a lába alatt. keze a háta mögött, csuklói összekötözve. nyakán kötél, szoros hurokban. A kötél másik vége, a feje fölött, egy vastag keresztgerendához volt erősítve, közepe laza ívben a térdéig csüngött. A síneket tartó gerendázaton néhány szál hevenyészve átvetett deszka; ez szolgált dobogóul neki és kivégzőinek: az északiak két közlegényének, valamint az őket irányító őrmesternek, aki civilben akár alseriff is lehetett volna. nem sokkal távolabb, a rögtönzött pallón egy tiszt állt, fegyveresen, rangjához illő egyenruhában. A híd mindkét végén puskás őrszem, a „fedezet” ismert testtartásában – a puskatus a mell előtt átvetett jobb kézben, a cső függőlegesen a bal vállnál –, mely természetellenes pozitúra, ahogy azt a szolgálati szabályzat előírja, az egész testet merev fe-szültségre kényszeríti. szemmel láthatóan nem tartozott rájuk, mi történik a híd közepén; egyszerűen csak biztosították a híd gyalogjárójának két végét.

egyik oldalt teremtett lélek sem mutatkozott az őrszemen túl; a vaspálya vagy százölnyit nyíl-egyenesen futott az erdőben, aztán elveszett egy kanyarban. valahol arrafelé még nyilván lapult egy előőrs. A folyó másik partja nyílt terep volt: enyhe emelkedő, melyet sűrű cölöpfal keresztezett, lőrésekkel a puskáknak, egy szélesebb nyílásából pedig rézágyú csöve meredt elő, a hídra irányít-va. A híd és a cölöpsánc között, a lejtő közepén, vonalban fölsorakozva a közönség: egy szakasznyi gyalogos, „díszszemle” pihenj tartásában – a puskatus a földön, a cső enyhén a jobb váll felé hajlik, a kezek keresztben a závárzatnál. A vonal jobb szélén egy hadnagy állt, kivont kardja hegye a föld felé mutatott, bal keze a jobbján nyugodott. kivéve a négy embert, a híd közepén, senki se moccant. A szakasz katona a hídra meredt, kőmereven, mozdulatlanul. A két őrszem a folyó partjaival nézett szembe – akár szobrok is lehettek volna, a hídfő díszei. A kapitány karba tett kézzel állt, csöndesen figyelve alárendeltjei foglalatosságát, se szóval, se jellel nem zavarta őket. A halál nagyméltóságú úr, érkeztét ünnepnapi tiszteletadással illik hirdetni és fogadni, még azoknak is, akik a legközelebbi isme-retségben vannak vele. és a katonai etikettben a csönd és a merevség jelenti a tiszteletadást.

A férfi, akit hurokra szántak, harmincöt évesnek látszott. Civil volt, s amennyire öltözékéből meg-ítélni lehetett, ültetvényesféle. jó arcú, jó külsejű: egyenes orr, kemény száj, széles homlok, hosszú haja simán hátrafésülve, füle mögött a jól szabott császárkabát gallérjáig ért. bajusza és hegyes szakál-la volt, de barkója nem: szeme nagy, sötétszürke, tekintete szívélyes, pedig ezt bajos elvárni valakitől, ha nyakán a kötél. nyilvánvalóan nem volt közönséges gyilkos. A nagylelkű katonai szabályzat sokféle ember fölakasztását engedi meg, s e kitüntetésből az úriembereket se zárja ki.

Az előkészületek befejeződtek, a két közkatona odébb lépett, s mindegyik elhúzta azt a szál deszkát, amelyen az imént foglalatoskodott. Az őrmester a kapitány felé fordult, szalutált, és közvet-


lenül a tiszt mögé állt, aki egy lépést oldalt lépett. e helyváltoztatások következtében az elítélt és az őrmester ugyanarra a deszkaszálra került, amely a híd három keresztgerendáján volt átvetve. A civil felé eső vége csaknem elérte a negyedik gerendát, de már nem támaszkodott rá. ezt a pallót eddig a kapitány tartotta egyensúlyban, most pedig az őrmester. Az előbbi jelt ad, az utóbbi félrelép, a palló lebillen, és az elítélt a két gerenda közt a mélységbe zuhan: az ítélet végrehajtásának e módja éppoly egyszerűnek ígérkezett, mint amilyen hatásosnak. Az elítélt fejére nem húztak csuklyát, sőt a szemét se kötötték be. egy pillantást vetett „ingatag támaszára”, majd szeme a folyó forgatagaira tévedt, melyek szédülten fortyogtak a lába alatt. egy táncoló fadarab kötötte le a figyelmét: követte útját a sodrásban. milyen csigalassúságú mozgásnak látszott! micsoda rest a folyó!

behunyta a szemét, mert feleségének és gyermekeinek akarta szánni utolsó gondolatait. A víz, a kora reggel arany ragyogásában... a partok alatt párálló ködfátylak, ahogy szétterülnek sodor iránt, valamivel távolabb... a cölöpsánc... a katonák... a táncoló fadarab – mindezek fölzaklatták, elterelték a figyelmét. és most egy újabb kellemetlenség is zavarta. szeretteinek képét egy hang hasította át: se megérteni, se figyelme köréből kizárni nem tudta: éles, különálló, fémes ütések sora, mint a kovács pörölycsapásai az üllőn; ugyanúgy csengtek ezek is. szerette volna tudni, mi ez, mérhetetlenül mesz-sziről hallatszik-e, vagy a tőszomszédságában – mintha innen is, onnan is hallotta volna. Üteme sza-bályos volt, de lassú, mint a lélekharang kongása. minden ütésre türelmetlenül várt, és – nem tudta, miért – bosszankodva. A csönd, a szünet mind hosszabbra nyúlt; a késés őrjítő volt. minél ritkábban szólt a hang, annál erősebb és élesebb lett. mintha késsel döfködték volna a fülét; félt, hogy tüstént fölsikolt. órája tiktakolt a zsebében.

kinyitotta a szemét, és ismét a vizet nézte a lába alatt. „Ha ki tudnám szabadítani a kezem – gon-dolta –, lehúznám a hurkot, és a folyóba vetném magam. lebukva nem érhetnének a golyók, s ha gyorsan úszom, partot érhetek, eltűnhetek az erdőn, és hazajuthatok. Haza! Hála isten, a házam túl van a fronton; a feleségemet és a gyermekeimet még nem fenyegeti a betolakodók előrenyomulása.”

Amint ezek a gondolatok, melyeket itt szavakba kellett öntenünk, hirtelen végigcikáztak – egyet-len villanással inkább, mintsem szabatos formában – a halálraítélt agyán, a kapitány intett az őrmes-ternek. Az őrmester lelépett a pallóról.

2.

Peyton Farquhar1 jómódú ültetvényes volt, nagy múltú és nagy tekintélyű alabamai család sarja. rab-szolgatartó lévén, mint osztályából mások is, politikusként magától értetődően és kezdettől fogva a déliek pártján állt, elszánt szenvedéllyel harcolt ügyükért. bizonyos parancsoló körülmények folytán, melyek részletezése nem tartozik történetünkhöz, Farquhar nem vállalhatott szolgálatot abban a hős hadseregben, mely végigvívta a Corinth elestével végződő szerencsétlen hadjáratot, elképzelhető hát, mennyire bőszítette a tétlenség, mily hevesen vágyódott ereje, tudása bevetésére, a nagyszerű kato-naéletre – egyszóval az alkalomra, hogy kitűnhessen. ez pedig, érezte, nem várathat sokáig magára: háborús időben egyszer mindenkihez el kell érnie. közben tette, amit csak tudott. semmiféle szolgála-tot nem érzett magához méltatlannak, ha hasznára lehetett vele a délieknek, semmiféle kalandtól nem riadt vissza, ha összefért egy civil természetével, aki lelke mélyén mégiscsak katona, s tiszta szívvel, és nem épp a legnagyobb rátermettséggel, de végül is kivette a maga szerény részét – legalább a gonosz szólásmondás teljesültében, miszerint a szerelemben és a háborúban semmi sem lehet tisztességtelen.

egy este, amint Farquhar és felesége a kertkapu melletti kispadon üldögéltek, egy szürke ruhás katona lovagolt a kapuhoz, és egy pohár vizet kért. Farquharné annyira örült, hogy a szolgálatára le-het, hogy tulajdon szép fehér kezével akart a kérésnek eleget tenni. míg ő vízért volt, férje a porlepte katonához lépett, és mohón érdeklődött tőle, hogy mi újság a fronton.

1 ejtsd: pejton fárkár


– A jenkik helyreállítják a vasutakat – mondta a lovas –, s újabb előrenyomulásra készülődnek. A bagoly-folyóig jutottak, már a hidat is helyrehozták, és megerősített állást építettek ki az északi parton. A parancsnokuk kiadott egy rendeletet, amit mindenütt kifüggesztettek. Azzal fenyegetőzik, hogy ha bárki polgári személyt elfognak a vasút közelében, aki kísérletet tesz a hidak, az alagutak vagy a vonatok megrongálására, azon nyomban felakasztják. én is olvastam a hirdetményt.

– milyen messze van ide a bagoly-folyó hídja? – nagyjából harminc mérföld lehet. – s ezt az oldalt nem őrzik?

– Csak egyetlen előőrs, fél mérfölddel idébb, meg egy őrszem az innenső hídlábnál.– és mondjuk, ha egy ember, afféle civil, aki szeretné kitapasztalni az akasztást, kijátszaná az elő-

őrsöt, és elbánna az őrszemmel – találgatta mosolyogva Farquhar –, mit tudna elérni?A katona gondolkozott. – egy hónapja jártam arra – felelte. – láttam, hogy a legutóbbi tavaszi

árvíz egy csomó uszadék fát torlasztott föl az innenső pillérnél. Az mostanra már kiszáradt, és úgy égnek, mint a zsír.

A hölgy hozta a vizet, a katona megitta. szertartásosan megköszönte, meghajolt a férj előtt, és ellovagolt. egy óra múltán, mikor már leszállt az éjszaka, ismét átlovagolt a birtokon, északi irányba, amerről jött. egy jenki földerítő volt.

3.

midőn Peyton Farquhar egyenest lezuhant a híd gerendái közt, nyomban elveszítette eszméletét, mintha máris halott lett volna. ebből az állapotból – évszázadokkal később, úgy tetszett – éles szorítás térítette magához; érezte, tüstént megfullad. sajgó, maró gyötrelem nyilallt végig a nyakán, a testén, minden tagján, minden porcikáján. A kín átütött az idegpályák csomópontjain, s elképzelhetetlenül szaporán lüktetett. mint lobogó tűzáramok, fájdalmai elviselhetetlen lázzá forrósultak. A feje pedig, mintha nem is volna – csak valami feszülő nyomás, valami tompa vértolulás. Az értelme már elhagyta, csak arra volt ereje, hogy érezzen, s érezni maga volt az iszonyat. mozog, ezt tudta. valami derengő felhő burkolta be, s ő a közepén, egyetlen parázsló szív, minden anyagi valóság nélkül, s leng elgon-dolhatatlan ívben, mint valami roppant inga nehezéke. és ekkor váratlanul, rémítő hirtelenséggel fölcsap körötte a fény, hangos loccsanás hallatszik, fülében félelmetes dübörgés, azután minden sötét és hideg. A gondolkozás képessége visszatért: tudta, hogy a kötél elszakadt, és ő beleesett a folyóba. Fuldoklása most nem fokozódott: a hurok a nyakán már amúgy is szinte megfojtotta, és nem en-gedte tüdejébe a vizet. Fölakasztva meghalni egy folyó fenekén: a gondolat nevetségesnek tetszett. A sötétben kinyitotta a szemét, s halvány sugárzást látott a feje fölött – de milyen messzire, milyen hozzáférhetetlenül! még mindig süllyedt lefelé, mert a fény mind tompább és tompább lett, végül puszta derengessé fakult. Aztán erősödni, ragyogni kezdett, s most már tudta, hogy a fölszín felé emelkedik; húzódozva vette tudomásul, mert most jól érezte magát. „Felkötöttek, és megfulladtam – gondolta –, ez még nem olyan borzasztó, de nem akarom, hogy harmadjára még agyon is lőjenek. nem, nem lőhetnek agyon; ez nem volna tisztességes eljárás.”

nem volt a tudatában annak, hogy közben bármilyen erőfeszítést is tenne, de egy éles fájdalom hasított a csuklójába, s ebből rájött, hogy elkeseredetten igyekszik a kezét kiszabadítani. Úgy figyelt erre a küzdelemre, mint báva néző a mágus bűvészmutatványára: nem volt érdekelt a végkifejletben. milyen csodálatos kísérlet, milyen nagyszerű, milyen emberfölötti erő! ez már igen, ez finom fogás volt! bravó! A kötél lecsúszott, kezei elváltak és fölfelé lebbentek; két tenyere halványan látható volt a növekvő fényben. Friss érdeklődéssel nézte, amint fél kezével, majd mindkettővel megragadja a hurkot a nyakán. letépte, és vadul félredobta, az meg kanyarogva úszott el, mint valami vízikigyó. „kössétek vissza, kössétek vissza!” – úgy hitte, ezt kiáltja a kezeinek, mert a hurok eloldását olyan iszonyatos kín követte, amihez foghatót még sose állt ki életében. A nyaka egyetlen halálos sajgás, agya tűzben égett, a szíve, mely az imént még alig-alig vert, most akkorát ugrott, mintha a száján


akarná magát kilökni. egész testét elviselhetetlen gyötrelem szaggatta és csavarta. de engedetlen kezei nem vettek tudomást a parancsról. vadul, szapora csapásokkal verték a vizet, kényszerítve őt a fölszín felé. érezte, feje kibukik a vízből, szemét elvakította a napfény, melle görcsösen kitágult, és egy utolsó, hatalmas erőfeszítéssel tüdeje levegőt nyelt, de az sikoltva mindjárt ki is sípolt belőle!

most már birtokában volt valamennyi érzékének. sőt mindent természetfölötti élességgel és éber-séggel érzékelt. szervezetének szörnyű fölbolydulásában valami annyira fölcsigázta és kifinomította őket, hogy olyan dolgokról is tudósítottak, amikről azelőtt sejtelme se volt. érezte a víz fodrait az arcán, hallotta külön-külön az apró csobbanásokat, amint a bőréhez csapódnak. nézte a folyóparti rengeteget, látta külön-külön a fákat, leveleket, s minden egyes levél erezetét; pontosan látta a rajtuk mászkáló rovarokat, a szöcskéket, a fénylő testű legyeket, a szürke pókokat, amint egyik gallytól a másikig szövik hálójukat. látta a parányi harmatcseppek szivárványos ragyogását a fűszálak miriádjai-nak hegyén. Hallotta a szúnyogok zümmögését, amint az apró forgatagok fölött keringenek, hallotta a szitakötők szárnyainak rezdülését, a vízipókok lábainak csusszanását, mintha aprócska evezők lettek volna, hogy testük csónakját surrogva lendítsék előre; mindez hallható muzsikába olvadt. Alatta egy hal úszott el, s ő hallotta testének siklását, amint kettészeli maga előtt a vizet.

sodor iránt került a felszínre, de egy perc, és a látható világ mintha megfordult volna a tengelye körül, ő volt a középpontban, s látta a hidat, a sáncot, a katonákat a hídon, a kapitányt, az őrmes-tert, a két közlegényt; kivégzőit. Csak árnyalakok voltak a kék ég előtt. kiabáltak és hadonásztak, rá mutogattak. A kapitány előhúzta a pisztolyát, de nem tüzelt, a többieknél pedig nem volt fegyver. mozgásuk groteszk és szörnyű volt, alakjuk óriásira nőtt.

Hirtelen éles csattanást hallott, s alig arasznyira a fejétől valami a vízbe vágott, összefröcskölve az arcát. Hallotta a második lövést, s látta az egyik őrt, a puskatus a válla gödrében, a csőből könnyű felhő szállt fel. A vízben úszó látta a hídon álló szemét, amint az irányzékon át farkasszemet néz vele. megfigyelte, hogy ellenfelének szürke szeme van, és eszébe jutott, hogy olvasta valahol: a szürke szem a legélesebb, a híres mesterlövészek mind szürke szeműek. Akárhogy is, ez elhibázta.

Farquhart most egy ellenáram kapta el, s félig körbeforgatta; ismét az erdőt látta, de a sánccal átellenes oldalon. magas, tiszta, egyhangúan kántáló hang rikoltott föl mögötte, s szállt át a víz fölött, olyan élesen, hogy minden más hangot elnyomott, még füle mellett a vízfodrok csobogását is. bár nem volt katona, eleget járt már katonai táborokban ahhoz, hogy fölismerje e megfontolt, vontatott, elnyújtott kántálás vészjósló jelentőségét: a hadnagy a parton szintén részt akar venni a reggeli szer-tartásban. milyen hidegen és irgalmatlanul, milyen sima, higgadt hangsúlyozással adja ki a parancsot, kényszerít nyugalmat a katonáira; milyen pontosan számítja ki a kegyetlen szavak szüneteit:

– Figyelem!... vigyá-áázz!... vá-á-állhoz!... Céé-él!... tűz!Farquhar a víz alá bukott, oly mélyre, amennyire csak tudott. A víz niagaraként dübörgött a

füleiben, mégis hallotta a sortűz tompa ropogását, és ismét a felszín felé emelkedve, apró, csillogó fémdarabok sodródtak az útjába; összelapulva, enyhén rezegve süllyedtek lefelé. némelyik hozzáért a kezéhez, az arcához, aztán elsodródtak, továbbszálltak a mélybe. Az egyik a gallérja alá szorult; kellemetlenül meleg volt, odakapott és félrehajította.

Ahogy fölbukkant lélegzetért, látta, hogy jó hosszú ideig lehetett víz alatt; észrevehetően távolabb vitte lefelé a sodrás – kis híja már lőtávolon túlra. A katonák újratöltöttek és már csaknem készen voltak; a fém puskavesszők hirtelen fölragyogtak a napfényben, amint kihúzták őket a csőből, meg-fordították a levegőben és visszadugták a hüvelybe. A két őr ismét tüzelt, egymástól függetlenül és eredménytelenül.

Az üldözött mindezt látta a vállán át; sebesen úszott az áramlással. Agya éppoly lázasan dolgo-zott, mint a keze-lába; villámsebességgel gondolkozott.

„A tiszt nem követi el újra ezt a katonai baklövést” – vélte. „egy sortüzet kikerülni semmivel sem nehezebb, mint az egyes lövéseket. nyilván máris kiadta a parancsot, hogy egyenként célozzanak és lőjenek. uram, segíts, valamennyi golyó elől nem tudok kisiklani!”


Alig két ölre tőle ijesztő loccsanást hallott, amit erős, visszhangzó dördülés követett, mely mintha a levegőn át visszaszállt volna a sánchoz, hogy végül egy robbanásban haljon el, fenékig megresz-kettetve a folyót. vízfüggöny emelkedett fölébe, majd rázuhant, elvakította, fojtogatta. Az ágyú is beleszólt a játékba. Ahogy megrázta a fejét, hogy megszabaduljon a rázúdult víztől, hallotta, hogy az elhibázott lövés végigzúg a levegőben, majd egy pillanat múlva, faágakat tördelve, messze előtte becsapódik az erdőben.

„ezzel se próbálkoznak még egyszer – gondolta –, legközelebb kartácsra töltenek majd. rajta kell tartanom a szemem az ágyún: a füstje majd időben figyelmeztet. A dörrenése későn érkeznék, a hang a lövedék mögött jár. ágyú ez a javából!”

Hirtelen érezte, hogy többször körbefordul; pörög, akár egy búgócsiga. A víz, a két part, az erdő, a most már távoli híd, a sánc és a katonák: mind összemosódtak, elkenődtek. A tárgyakat csak a színük jelezte: körbeforgó, vízszintes csíkozás; egyebet nem látott. elkapta egy örvény, s pörögve továbbsodorta, oly sebesen, hogy szédülés és émely környékezte. Pár pillanat múlva kilódult a folyó bal partjára, a kavicsra; ez volt a déli oldal, egy kiszögellés mögött, mely eltakarta őt ellenfelei szeme elől. mozgásának hirtelen megszakadása, a kavicson fölhorzsolódott tenyere magához térítette, és el-sírta magát örömében. befúrta ujjait a homokba, teli marokkal szórta a feje fölé, hangosan áldva sze-rencséjét. A homokszemek gyémántokként, smaragdokként, rubinokként ragyogtak, hasonló szépet még álmában sem látott soha. A part fái mint valami kert óriásira nőtt növényzete; megfigyelte, hogy határozott rend szerint sorakoznak, beszívta virágaik illatárját. törzsük között rózsás fény derengett, s a szél, mint aeolhárfán, muzsikált az ágaikon. nem akart tovább menekülni; beérte volna azzal, hogy itt fogják el, ezen az elragadóan szép helyen.

A kartács füttye és recsegése az ágak között, magasan feje fölött, fölébresztette álmodozásából. A pórul járt tüzér búcsúlövést küldött utána, vaktában. Fölugrott hát, fölszaladt a meneteles parton, s bevetette magát a rengetegbe.

egész nap csak ment, amerre a nap járása szerint az otthona lehetett. Az erdőség átjárhatatlannak látszott; sehol tisztásra, alléra2 nem talált, még a favágók ösvényére sem. eddig sejtelme sem volt róla, hogy a tőszomszédságukban ilyen elvadult vidék terül el. volt valami nyugtalanítóan rejtelmes ebben a fölismerésben.

Az éj leszálltával már gyötörte a szomjúság, megéhezett, lába kisebesedett. Csak a gondolat űzte tovább, hogy szeretteivel találkozzék. végül egy széles útra került, úgy vélte, jó irányba visz. széles és nyílegyenes volt, mint valami városi sugárút, mégis úgy látszott, mintha sose jártak volna rajta. Föld, ültetvény egy se tűnt fel a mentében, sehol egy tanya vagy kunyhó. árva kutyavakkantás se jelezte, hogy emberek élnek valahol a közelben. A fák fekete törzse nyílegyenes fallá tömörült mind-két oldalán, a horizont egy pontja felé mutatva, mint valami távlati rajz a mértanleckében. Ahogy a lombok hasadékán fölpillantott az égre, óriási arany csillagok ragyogtak vissza rá, sose látott, különös csoportosulásokat alkotva. bizonyos volt benne, hogy valamilyen rend szerint helyezkednek el, mely-nek titokzatos és baljós jelentése van. kétoldalt az erdőség tele volt különös hangokkal, köztük pedig egyszer, kétszer, újra és újra világosan kivett valami suttogást, ismeretlen, sose hallott nyelven.

A nyaka elviselhetetlenül sajgott, s amint kezével végigtapogatta, érezte, hogy szörnyűségesen földagadt. tudta, hogy fekete kör van a nyakán, ahol a kötél felhorzsolta. Pillája fölakadt; többé már a szemét se tudta behunyni. nyelve fölpüffedt a szomjúságtól; forró lázát azzal enyhítette, hogy fogai között kipréselte a levegőt. milyen selymes gyep borította ezt a járatlan utat: már a kerékvágást se érezte a lába alatt!

bármenyire is gyötörte a szenvedés, bizonyos, hogy közben elalhatott, mert íme, már más képet lát maga előtt; nyilván valamelyik lázálmából tért éppen magához. otthona előtt áll, a kertkapu-ban. minden olyan, mint mikor elhagyta, csupa csoda és ragyogás a reggel fényözönében. biztosan

2 allé = út, ösvény, erdei út, sétány


az egész éjszakát átgyalogolta. Ahogy benyomja a kaput, s elindul a széles, fehér sétányon fölfelé, színes női ruha villan elébe: frissen, üdén és bájosan felesége lépked le a tornácról, elébe siet! A lép-cső alján várakozva megáll, mosolya mondhatatlan elragadtatás, mozdulata csupa báj és méltóság. Csodálatosan szép teremtés! kitárt karokkal lendül feléje. s amint éppen átölelné, kábító ütés éri a tarkóját, fehér vakulásba lobban, s mint az ágyútorok, akkorát dördül a világ – aztán sűrű sötétség és síri csönd...

Peyton Farquhar halott volt; teste nyakaszegetten himbálózott ide-oda a bagoly-folyó hídjának gerendái alatt.

(1891)

(Fordította: b. nagy lászló)

megOldáSi jAvASlAT 1.1. milyen helyszínen találkozunk a novella főszereplőjével? Észak-Alabamában, egy vasúti híd közepén állt.2. mi fog vele történni? A felakasztására várt.3. miért nem moccan senki a katonák közül? „A halál nagyméltóságú úr. … A katonai etikettben a csönd és a merevség jelenti a tisztelet-

adást.”4. Csak most kapunk személyleírást a főszereplőről. miből látszik, hogy „úriember”? Az öltözékéből és az arcvonásaiból.5. Figyeld meg, hányszor jelenik meg a folyó vizének leírása! milyen a folyó vize? Az 1. részben háromszor (1. bekezdés, 4. bekezdés, 6. bekezdés). A folyó rohanónak és lus-

tának is tűnik egyszerre, attól függően, kinek a szemével látjuk. A 2. részben nincs leírás, a 3. részben a főszereplő a vízben van. A folyót nem kívülről látjuk, annyit tudunk róla, amennyit a főszereplő érzékel belőle.

6. Hogyan történik a kivégzés? Meglehetősen bonyolult. Nem felhúzzák a kötelet, hanem – akár egy mérleghintán – a palló

elbillenése emeli magasba az elítéltet.7. kikre akart gondolni az elítélt? Feleségére és gyermekeire.8. milyen hang zavarta meg gondolatait? Honnan származott? Fémes ütések sora. A saját órája ütését hallotta.9. szerinted megvalósítható lett volna a szökési terv, ami eszébe jutott? Ha figyelmesen elolvassuk a kivégzés előkészületeit, akkor csak nemmel válaszolhatunk a kér-

désre. (A keze összekötve, a nyakán hurok – mire kiszabadíthatná a kezét, megfullad.)10. milyen mozdulattal ér véget a fejezet? mit jelent ez? (segít a kivégzés mikéntjére vonatkozó

kérdés.) „Az őrmester lelépett a pallóról.” Vagyis: az ítéletet végrehajtották.

2.11. mi a főszereplő neve? Peyton Farquhar.


12. mit tudunk meg róla, családjáról és politikai nézeteiről? Lásd a 2. fejezet 1. bekezdését: „jómódú ültetvényes volt, nagy múltú és nagy tekintélyű ala-

bamai család sarja. rabszolgatartó lévén, mint osztályából mások is, politikusként magától értetődően és kezdettől fogva a déliek pártján állt, elszánt szenvedéllyel harcolt ügyükért.”

13. megtudjuk-e, miért nem vehetett részt katonaként a harcokban? Nem.14. mit tudott meg Farquhar az érkező, porlepte katonától? 2. fejezet 3. bekezdés: „– A jenkik helyreállítják a vasutakat – mondta a lovas –, s újabb elő-

renyomulásra készülődnek. A bagoly-folyóig jutottak, már a hidat is helyrehozták, és meg-erősített állást építettek ki az északi parton. A parancsnokuk kiadott egy rendeletet, amit mindenütt kifüggesztettek. Azzal fenyegetőzik, hogy ha bárki polgári személyt elfognak a vasút közelében, aki kísérletet tesz a hidak, az alagutak vagy a vonatok megrongálására, azon nyomban felakasztják.” 4. bekezdés: a folyó mellett száraz uszadékfák vannak.

15. megtudjuk-e, mit határozott el? Nem, csak sejteni lehet a kérdéseiből.16. ki volt valójában a katona? megtudjuk-e, miért éppen Farquharékhoz ment? Jenki felderítő. Nem tudjuk meg pontosan, miért. Következtethetünk a 12. kérdésre adott vá-

laszból.

3.17. kövesd végig, milyen fájdalmakat érzett Farquhar, amikor a vízbe esett! Éles szorítás. Nyilallás a nyakában, majd az egész testén. A fejét külön érezte. Ezután a csuklója

fájt, majd ismét a nyaka és a feje. (Az érzékei is felfokozottan működtek, elfogadható, ha a di-ákok ezt is fájdalomnak tekintik: dübörgött a füle, a fény vakította.)

18. keresd meg, hányszor fordul elő a tűzzel kapcsolatos kifejezés az első – hosszú – bekezdésben! A kifejezések: lobogó tűzáramok, lázzá forrósultak, parázsló.19. mit látott először, amikor megszabadult? Figyeljünk a kérdésre: a szabadulás utáni látványra vonatkozik, nem a víz alattira. Először elva-

kította a napfény. Aztán egészen élesen látta a folyóparti rengeteget.20. miért fordult figyelme újra a katonák felé? Véletlenül vette észre őket. Azért figyelt rájuk, mert becsapódott mellette egy golyó.21. szerinted mennyire figyelhette meg ellenfele szemének színét a folyóból? Valójában egyáltalán nem. A lövész szemének ilyen megfigyelése az egész látomás irrealitásáról

árulkodik.22. A következő – rövid – bekezdésekben ismét többször előfordul a tűz szó. mit jelent itt? A lövés rokon értelmű szava.23. Hogyan próbálta Farquhar kitalálni a katonák gondolatait? Tudta, hogy mindenképpen meg akarják ölni, tehát olyan módszert keresnek, amit ő nem tud

kivédeni (pl. sortűz, ágyú). Tulajdonképpen úgy gondolkodott, mint a stratégiai játékot játszók: előre ki akarta számolni az ellenfél következő lépését.

24. van-e fokozatosság abban, ahogyan a katonák megpróbálták eltalálni Farquhart? Igen, először puskával, majd több puskával, végül ágyúval lőnek rá.25. milyennek látta a folyópartot, ahová kisodorta a víz? „…hasonló szépet még álmában se látott soha.”26. mennyi ideig menetelhetett? Nem derül ki pontosan, de legalább egy napot és egy éjszakát.


60. oldal

25perC

T/�.

novella a halál pillanatáról

27. mit látott és hallott ezen az úton? mit gondolt a csillagokról és a hangokról? Elvadult, néptelen tájat látott, különös hangokat hallott. A csillagok „valamilyen rend szerint

helyezkednek el, melynek titokzatos és baljós jelentése van”.28. milyennek látjuk most őt kívülről? A szeme nyitva volt, nyelve felpüffedve kilógott. Furcsán lélegzett – igazából a haláltusáját lát-

juk.29. milyenek voltak a fények, amikor hazaért? Ragyogó, csodás fények.30. kit pillantott meg házának kertjében? milyen ruhát viselt? A feleségét, aki színes ruhát viselt.31. mikor és hogyan halt meg Farquhar valójában? Abban a pillanatban, amikor az őrmester lelépett a pallóról.

t a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatot csoportmunkában végeztessük, a csoportmunka után feltétlenül hangozzanak el a megoldások. A kiemelhető kártyák térbeli rendezése segíti az időbeli sorrend megállapítását.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : események sorrendjének megállapítása; szöveg és a szöveg alapján készült kép azonosítása, a belső idő megkülönböztetése a külső időtől; szem-pontváltás megfigyelése olvasott szövegben; cím és szöveg viszonyának megállapítása; reflektálás olvasott szövegre; szociális képességek: empátia

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály három csoportban

A) Azok számára ajánlott, akiknek nehéz egy-egy szövegben az időrend megállapítása.b) Azok számára ajánlott, akik szeretnek elmélyedni a szövegben vagy globális szövegértésük megfelelő.C) A globális szövegértésben jártasak számára ajánlott.

m u n k a f o r m a : csoportos vagy egyéni

6. Novella a halál pillanatáról Alkossatok csoportokat, és úgy oldjátok meg az alábbi feladatokat. Az egyes csoportok számolja-

nak be munkájukról a többieknek!

A) Az időről

• kis kártyákon a novella mozzanatait találjátok abban a sorrendben, ahogyan olvashattátok őket. válasszatok ki belőlük ötöt, és rendezzétek őket a valóban megtörtént események sorrendjének megfelelően!


A vAsÚti HÍd leÍrásAA szerePlők

elhelyezkedéseAhídon

A FőszerePlő kÜlső jellemzése

AzAkAszTásmódjánAkleírásA

AvízláTványA A kAtonA (?) és FArquHAr BeszélgeTése

FArquHAr megmenekülése

AfolyóBAn

FArquHAr megmenekülése

A szárAzFöldön

FArquHAr hAlálA

� 0 s z ö v e g é r t é s – s z ö v e g A l k o t á s • 1 0 . é v F o l y A m

• készítsetek a füzetetekbe időszalagot. A 9 kártya és néhány kép segítségével jelöljétek az egyes mozzanatok helyét! szerintetek mennyi idő telt el a novella eleje és vége között?

• Ha valóság lett volna Farquhar látomása, mennyi idő telt volna el megmenekülésétől hazaérkezé-séig?

b) Az elbeszélőről

• Hány nézőpont jelenik meg a történetben? soroljátok fel!• kinek a nézőpontja érvényesül, amikor a természeti szépségek leírását olvassuk?• ez a különös nézőpontváltás hozzásegít bennünket ahhoz, hogy belülről lássuk a haldokló

Farquhar lelkiállapotát. milyen szavakkal tudnátok jellemezni ezt az állapotot?

C) A cím értelmezése A mű eredeti címe: An occurence at owl Creek Bridge. szó szerinti fordításban: Esemény a Ba-

goly-folyó hídján.

• melyik címet találjátok megfelelőbbnek a novellához? Az eredetit vagy azt, amit a fordítótól ka-pott? miért?

• mi a folyó szerepe a műben?• miért „esemény” Farquhar kivégzése a polgárháborúban? Fejtsétek ki a véleményeteket!

megOldáSi jAvASlAT A) Az időről• kis kártyákon a novella mozzanatait találjátok abban a sorrendben, ahogyan olvashattátok

őket. válasszatok ki belőlük ötöt, és rendezzétek őket a valóban megtörtént események sor-rendjének megfelelően!

A valós eseményeket mutató kártyák lehetséges sorrendje (más jó megoldás is elfogadható) 1. A katona és Farquhar beszélgetése 2. A vasúti híd leírása 3. A szereplők elhelyezkedése a hídon 4. Az akasztás módjának leírása 5. Farquhar halála• készítsetek a füzetedbe időszalagot. A 9 kártya és néhány kép segítségével jelöljétek az

egyes mozzanatok helyét! szerintetek mennyi idő telt el a novella eleje és vége között? A mozzanatok sorrendje az időszalagon: 1. A katona és Farquhar beszélgetése 2. A vasúti híd leírása 3. A szereplők elhelyezkedésének leírása

A h A l á l T i T k A i � 1

4. A főszereplő külső jellemzése 5. Az akasztás módjának leírása 6. A víz látványa Párhuzamosan futó események: Farqhuar megmenekülése párhuzamos Farquhar halálával A mellékletben található képek értelemszerűen illeszthetők• Ha valóság lett volna Farquhar látomása, mennyi idő telt volna el megmenekülésétől hazaér-

kezéséig? Körülbelül egy nap: egész nap gyalogol, látja az estét, az éjszakát, majd egy ragyogó reggelen

érkezik haza.

b) Az elbeszélőről• Hány nézőpont jelenik meg a történetben? soroljátok fel!• kinek a nézőpontja érvényesül, amikor a természeti szépségek leírását olvassuk?• ez a különös nézőpontváltás hozzásegít bennünket ahhoz, hogy belülről lássuk a haldokló

Farquhar lelkiállapotát. milyen szavakkal tudnátok jellemezni ezt az állapotot? A novella elbeszélője úgynevezett mindent tudó harmadik személyű elbeszélő. Az első és a má-

sodik részben távolságtartóan, kívülről írja le az eseményeket, ez a nézőpont érvényesül újra a mű utolsó mondatában. A harmadik részben a haldokló Farquhar látomását belülről írja le. A harmadik személy használata miatt ez a nézőpontváltás csak az utolsó mondatban derül ki.

A természeti szépségeket Farquhar szemszögéből látjuk, egyébként ezek a leírások ébreszthet-nének gyanút az olvasóban.

Farqhuar lelkiállapotát erősen befolyásolják fizikai fájdalmai és a menekülés vágya. Elutasítja a halált, az élet szépségét éli meg pl. a természet látványában. A valóságból eredő fizikai fájdal-mak a látomás eseményeihez kapcsolódva tudatosulnak benne.

C) A cím értelmezése• melyik címet találjátok megfelelőbbnek a novellához? Az eredetit vagy azt, amit a fordítótól

kapott? miért?• mi a folyó szerepe a műben?• miért „esemény” Farquhar kivégzése a polgárháborúban? Fejtsétek ki a véleményeteket! Az eredeti címet indokolja, hogy Farquhar felakasztása valóban esemény; elfogadható a ma-

gyar cím, mert a novella tartalmának megfelelően titokzatos. A folyó szerepét hangsúlyozza, hiszen a látomásban nagy szerepet játszik a menekülést segítő víz.

Farquhar korábbi tevékenységére csak utal a szerző. Kivégzése éppúgy lehetett elrettentő példa a déliek számára, mint egy veszélyes kém kivégzése – vagy egyszerűen emberáldozat a győze-lem érdekében.


63. oldal

10perC

T/7.

Filmes feldolgozások – Alternatív feladat: a 7–8–9. feladat közül egyet oldjunk csak meg

t a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatot egyéni munkában dolgozzuk fel, majd beszéljük meg. A feladat egyik célja a képi ábrázolás sajátosságainak felismertetése.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szöveg és kép összefüggésének felismerése



m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : párosítás, majd irányított beszélgetés

e s z k ö z ö k : Az internetről letölthető a robert enrico-féle változat (kb. 30 perc). szinte néma, így nyelvtudás nélkül is megnézhető: http://tesla.liketelevision.com, An occurence at owl Creek bridge (A lejátszáshoz szükséges programot is le kell tölteni ingyen.)

7. Filmes feldolgozások

• A képek a novelláról készült különböző filmekből származnak. nézd meg a képeket! melyik kép hasonlít legjobban ahhoz, ahogyan te a főszereplőt elképzelted?

• illeszd össze a képeket a kártyákkal! lesz olyan kép, amelyhez több kártya is illik, s lesz olyan kártya, amelyhez nincs kép. mi lehet ennek az oka? A novella melyik része hiányzik? szerinted miért?

• mit gondolsz, miért vitték többen is filmre ezt a történetet? (Az első változat 1962-ben készült, az utolsó 2006-ban. Az első film rendezője francia, az utolsóé magyar.)


megOldáSi jAvASlAT A képeken nem szerepel az előzmény: Farquhar és a katona beszélgetése. A képek ugyanis a haldokló látomására koncentrálnak. A képeken az olvasottnál is valóságosabbnak látszik Farquhar megmenekülése. maga a menekülés mozgalmas, filmen jól ábrázolható, a fordulat a szöveghez hasonlóan megdöbbentő.A novella feldolgozásai: • Amerikai, 1962, rendezte: robert enrico• Amerikai, 2001, rendezte: susan odom és brian james egen • magyar, 2006, rendezte: varsics Péter

A képek forrásai sorrendben:robert enrico filmjéből: http://www.johncoulthart.com/retinacula/other_comics.htmlwww.globusz.com/ebooks/owlCreek/cover.jpghttp://www.flickr.com/photos/iamdan/http://www.flickr.com/photos/iamdan/http://www.scifi-universe.com/upload/dossiers/twilight/156g.jpghttp://theoscarsite.com/pictures1963/occurrence.jpghttp://content.answers.com/main/content/wp/en/9/9d/tz_142.jpgsusan odom és brian james egen filmjéből: http://www.thenandnow.net/cd/bios/aaronjackson.htmlhttp://www.cine.org/imAges/pics04/owl_Creek.jpgvarsics Péter filmjéből: www.magyar.film.hu/.../bagoly4.jPg?0,81449


64. oldal

3+10perC

t/9.

Háborús hősök, háborús áldozatok – Alternatív feladat: a 7–8–9. feladat közül egyet oldjunk csak meg

64. oldal

20perC

T/�.

Hiányzó részek – Alternatív feladat: a 7–8–9. feladat közül egyet oldjunk csak meg


• Ha szükséges, a feladatot feladhatjuk házi feladatnak is. • A megoldások meghallgatásánál értékeljük a színes, de a szöveg lehetőségein belül maradó fogal-

mazásokat. A jó fogalmazásokat osztályzattal is jutalmazhatjuk.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szöveg hiányzó elemeinek megfogalmazása a szöveg adta kereteken belül; szempontváltás



m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szóbeli szövegalkotás

8. Hiányzó részek Az alábbi feladatokat a novella alapján, saját fantáziád segítségével tudod megoldani.

• Fogalmazd meg néhány mondatban, mi lehetett az az ok, amiért Farquhar nem vett részt tevőle-gesen a polgárháborúban!

• meséld el Farquhar történetét a jenki felderítő szemszögéből! (Pl. véletlenül vagy szándékosan ment hozzájuk? Ha célja volt Farquhart tőrbe csalni, miért volt erre szükség?)

• mondd el, hogyan számolna be Farquhar a feleségének arról, hogy miért fogták el!

jegyzetek, gondolatok:

t a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatot házi feladatnak adjuk fel. utána szedjük be őket, a leg-jobbakat olvastassuk fel. A házi feladatokra adhatunk osztályzatot.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : erkölcsi véleményalkotás, egy irodalmi szöveg problematikájának továbbgondolása, írásbeli szövegalkotás



m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat


66. oldal

30perC

T/10.

A meghalás kultúrája

9.Háborúshősök,háborúsáldozatok Írj fogalmazást az alábbi szempontok alapján! keress érveket a novella szövegéből!

• bierce véleménye a háborúról• Farquhar: hős vagy áldozat?

Ambrose bierce (1842–1914?)

AMBROSE BiERCE

Bierce amerikai elbeszélő, az 1861-től 1865-ig tartó polgárháborúban az északiak (jenkik) oldalán harcolt. A polgárháború után San Franciscóban volt újságíró. Kiderítetlen körülmények között tűnt el Mexikóban. Írói egyéniségére a mindenfajta borzalom szinte kizárólagos ábrázolása jellemző. Több mint hatvan novellája közül csak kettőnek nem a halál a tárgya.


• Az óra témája valószínűleg nagyon foglalkoztatja a diákokat. Popper Péter ismeretterjesztő szö-vege segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy szempontokat és szavakat találjanak gondolataik meg-fogalmazásához. éppen ezért a szövegre reflektálás és az érvelés képességét állítottuk a közép-pontba. Az órai munkát ezúttal nem javasoljuk osztályozni, mert a szöveg nagyon személyes területeket érinthet.

• A tanulók dolgozzanak egyénileg, majd tartsunk beszélgetést a témáról. A beszélgetés irányítása során a beszélgetést vezető tanárnak valószínűleg kényesen kell egyensúlyoznia majd a csak a szövegre koncentráló, valamint az attól teljesen elkanyarodó megszólalások között.

• A felkészülés során csöndes egyéni munkára van szükség. • A diákok megszólításánál figyeljünk arra, hogy – ha van ilyen – többféle álláspont hangozzék el.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a néma olvasás; reflektálás olvasott szövegre; érvelés szóban; annak megfigyelése, hogyan módosítja egy szó jelentését a szövegkörnyezet; szociális képességek: beszélgetés, meghallgatás, értő figyelem

� � s z ö v e g é r t é s – s z ö v e g A l k o t á s • 1 0 . é v F o l y A m


m u n k a f o r m á k : egyéni felkészülés, frontális beszélgetés

m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felkészülés adott szöveg feldolgozásával beszélgetésre, majd beszélgetés

10.Ameghaláskultúrája egyénileg készülj föl egy beszélgetésre a halál mai szokásairól. A felkészülés során először olvasd

el az alábbi írást, Popper Péter pszichológus eszmefuttatását, majd oldd meg az alatta található feladatokat!

PoPPer Péter: egy illÚzió HAlálA – A Csövek(részletek)

világunk jóvátehetetlen bűne, hogy életünkből kidobta a halált. nem lehet otthon szülni, nem lehet otthon meghalni. A halál már nem része a modern életnek.

milyen messzeségbe kerültünk attól az emberhez méltó haláltól, amikor összegyűlt a család a halálba induló körül. megnézegették a gyászruhákat, felidézték a múlt képeit, az együtt töltött évek legjobb pillanatait. velük volt a család barátja, az orvos, hogy segítsen, amikor szükség lesz rá.

Hol az a család, amelyik a mai világban, a mai létformában ezt vállalni tudja? Az ápolást, a főzőcs-két, esetleg a tisztába tevést. Azt, hogy valaki mindig legyen otthon a haldoklóval. A zavart, nyugtalan állapotok átvészelését. A félelmeket és keserűségeket.

régebben az ember mindenesetre tudhatta, hogy amint vállalták őt életében és ő is a rokonait, vállalni fogják halálában is. ma erről szó sincsen. Ami a legkínzóbb: közömbös idegenek között kell elbúcsúzni az élettől. remény és illúziók nélkül. Amikor a legnagyobb szüksége volna a távozónak ér-zelmi kapcsolataira, akkor bekerül az elfekvőnek, krónikus osztálynak nevezett halálgyárak egyikébe. Ha nem gyötrik éppen fájdalmak, miközben mindenféle csövek vezetnek ki belőle, fekhet az örökké ott szállongó büdösségben, a mennyország helyett a mennyezetet bámulhatja, a beázás foltjait, a lepergő vakolatot, s eszébe sem jut, hogy talán járhatna erre egy angyal is…

buddha azt tanítja, hogy halálakor az ember alkotóelemeire esik szét. mint energiamennyiségek, tettei, gondolatai, érzései megmaradnak, s ezekből egy idő után összeállhat egy új emberi lény. ő ugyanaz, mint a régi?

„Itt van ez a mécses – feleli buddha. – Egész éjszaka dolgoztam a fényénél. Reggel elfújom. Este újra meggyújtom. Az edény ugyanaz, az olaj ugyanaz, a kanóc ugyanaz, de ugyanaz-e a láng, ami fellobban a következő éjszakán?”

A meghalás lehet iszonyúan fájdalmas, csövekkel és kínokkal tele. de ez még nagyon is az élet. A halál nem fáj. Csak az élet fáj.

a) melyek voltak Popper Péter legfontosabb állításai? • Használj kétféle aláhúzást! egyet arra, amivel egyetértesz, a másikat arra, amivel nem. (természe-

tesen szabad csak egyetértened és csak vitatkoznod is.)• Fogalmazd meg egy-két mondatban, a szöveg mely részével értesz egyet és melyikkel nem! in-

dokold meg, miért!

b) emlékezz vissza a születéstörténetre! ott is kérdés volt, hol születik meg a gyermek. • szerinted jó-e, ha az élet e két fontos eseményénél jelen vannak a családtagok?• szerinted jó-e a haldoklónak, ha ott búcsúzik el az élettől, ahol élt?• jó-e a családtagoknak, ha maguk ápolják a halálba tartó rokonukat?



69. oldal

5perC

T/11.

kilépőkártya

• mit gondolsz, magányos-e a szülő nő a kórházban? magányos-e a haldokló? • véleményed szerinted szabad-e általában közömbösnek tartani a kórházi dolgozókat? miért?

c) értelmezd ezt a tagmondatot: „s eszébe sem jut, hogy talán járhatna erre egy angyal is…”• mit jelenthet itt az angyal szó? lehet-e többféleképpen megtölteni tartalommal? mivel?

d) mit válaszolnál buddha kérdésére? • ugyanaz-e a mécses?• ugyanaz-e az ember?

e) szerinted titok-e a mai ember számára a születés és a halál?

f) Ha érdekel a téma, az alábbi helyeken tájékozódhatsz róla: könyvek:• Polcz Alaine: ideje a meghalásnak• Polcz Alaine: meghalok én is?• Popper Péter: Fáj-e meghalni?internet:http://halal.lap.hu

gondolatok, megfigyelések, feljegyzések:

megOldáSi jAvASlAT:A c) feladat megbeszélése során teremtsünk kapcsolatot a haldoklót ápoló személye és a hiányzó angyal között. Az angyal szót a diákok az emberekre vonatkozó tartalom mellett vallási és ezote-rikus szempontból is megközelíthetik.

t a n á r i i n s t r u k c i ó k : kérjük meg a diákokat, hogy mindenki gondolja át, mit tanult a halál titkairól szóló órákon, és írja le egy kilépőkártyára azokat a gondolatokat, szempontokat, amelyek a legfontosabbak voltak a számára.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : saját tudás alakulásának nyomon követése



m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya


11.Kilépőkártya gondold végig, mit tanultál azokon az órákon, amelyek a halállal, a halál titkaival foglalkoztak! Írd

össze a legfontosabb megfigyeléseket, gondolatokat, ötleteket az alábbi kilépőkártyára!

kiléPőkártyA

70. oldal

20perC

T/2.

kísérő a könyvhöz

5. az emberi LéLek titkai

(egy bűnbeesés története)


• A legyek ura egészének elolvasása több diák számára is nehéz feladatot jelent. ezért feltétlenül érdemes sokkal korábban feladni házi feladatnak.

• Ha úgy látjuk, hogy el tudják olvasni, akkor ezt a ráhangoló feladatot végezzük a megbeszélés legelején.

• Ha azonban maga az elolvasás is gondot okoz vagy nagyon nem szívesen olvassák el a tanulók a feladott könyveket, akkor érdemes ezt a ráhangoló feladatot akkor elvégezni, amikor a könyv olvasását házi feladatnak feladjuk.

• Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy az olvasás maga is nehézséget okoz, akkor még egy közös olvasási órát is be kell iktatni akkor, amikor már minden diáknak kezében ott van a könyv, de még nem tudjuk megbeszélni. ekkor érdemes egy-két fejezetet hangosan felolvasni a tanulóknak, hogy könnyebben átlendüljenek az olvasás technikai nehézségein.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : képzelet, társas folyamatok megfigyelése, vé-giggondolása



m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított ötletbörze

1. egy lakatlan szigeten képzeld el, hogy elkerülsz egy lakatlan szigetre az osztálytársaiddal! Felnőtt nem lenne veletek,

csak ti magatok. mit gondolsz, hogyan viselkednétek, mi történne veletek? Írd össze az első ötle-teidet, gondolataidat!


A kísérő használatát adjuk feladatnak a diákoknak már az olvasáshoz. ezért a kísérők elhelyezése, illetve a kérdések megválaszolása otthon történik.

70. oldal

10perC

T/1.

egy lakatlan szigeten


Az órán azokat a kérdéseket beszéljük csak meg, amelyek gondot okoztak a diákoknak, ame-lyekre nem tudtak válaszolni vagy amelyek vitát váltanak ki közöttük. A kísérő íratása és megbe-szélése egyúttal alkalom is arra, hogy a mű elolvasását ellenőrizzük, valamint az olvasás során felmerült szövegértési kérdések egy részét megválaszoljuk.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : figyelmes, gondos olvasás, a részletek megfi-gyelése és megjegyzése



m ó d s z e r e k , eljárások: kísérő

t á m o g a t ó r e n d s z e r :

• golding: A legyek ura – matúra olvasónapló munkafüzettel. sajtó alá rendezte, a szöveg közti jegyzeteket és a munkafüzetet írta, szerkesztette Arató lászló. bp., 1994, ikon kiadó.

• kollár zsuzsanna: Szövegértés. Cselekménydolgozatok és megoldásaik. békéscsaba, 2001, item kiadó.

2. Kísérőakönyvhöz A kísérővel mint olvasást segítő eszközzel már találkoztál a Bagoly-folyó című novella olvasásakor.

ez a hosszabb vagy bonyolultabb olvasmányoknál segít a történet megértésében, a későbbi értel-mezésben. Azért kísérő a neve, mert olvasás közben végig veled van, felhívja a figyelmedet egy-egy részletre, ami fontos lehet. A kérdések a történetnek megfelelő sorrendben követik egymást. A számok a novella egyes részeit jelzik.

A kísérőt többféleképpen is használhatod:• elolvasod a kérdéssor első részét, majd úgy olvasod a novella első részét, hogy a kérdésekre ke-

resed a választ;• elolvasod a novella első részét, majd válaszolsz a kérdésekre;• elolvasod a novellát, a kérdésekre úgy válaszolsz, hogy visszalapozol, és újraolvasod a megfelelő

szöveghelyeket.A válaszokat • sorrendben leírhatod a füzetedbe;• a novella mellett a margóra írod annak a kérdésnek a számát, amely arra a szöveghelyre vonatkozik;• a kiemelhető lapocskákat odarakod a megfelelő helyen a margóra.

döntsd el, számodra mi a legjobb megoldás!

i.fejezeT

1. melyik két szereplő jelenik meg a regény első lapjain?

2. ki nevelte röfit?

3. miért előnytelen a külseje?

4. milyen betegségei vannak?

5. Hogyan kerültek a gyerekek a szigetre?

A z e m b e r i l é l e k t i t k A i ( e g y b ű n b e e s é s t ö r t é n e t e ) 7 1

6. Hogyan reagál ralph (ejtsd: ralf) arra, hogy felnőttek nélkül maradtak?

7. milyen eszköz segítségével szerzi meg ralph a kagylót?

8. Hogyan hívják össze a többieket?

9. kit választanak meg vezérnek?

ii.fejezeT

10. milyen célokat jelöl ki ralph a második gyűlésen?

11. miről beszél az anyajegyes apróság?

12. Hogyan gyújtanak tüzet?

13. mi lesz a tűzzel?

14. mi történik az anyajegyes kisgyerekkel?

iii.fejezeT

15. ki segít ralphnak kunyhót építeni?

16. A sziget melyik részén építik a kunyhókat?

17. mit csinál ezalatt jack (ejtsd: dzsek)?

18. kinek a gondolataival zárul ez a fejezet?

iv.fejezeT

19. milyen jelek mutatják az idő múlását?

20. jót tesz-e az apróságoknak a gyümölcsevés?

21. mivel tűnik ki roger és maurice (ejtsd: rodzser és morisz)?

22. ki fest magára először maszkot?

23. sikeresek-e a vadászok?

24. miért nem veszik észre a gyerekeket a sziget mellett elhaladó hajóról?

25. mi történik röfi szemüvegével?

26. milyen szertartással zárul a fejezet?


v.fejezeT

27. mikor hívja össze ralph a gyűlést? miről beszél?

28. miről beszélnek az apróságok?

29. miről szavaznak végül?

30. Hogyan bomlik fel a gyűlés?

31. mit akar tenni ralph ezek után? ki beszéli le erről?

32. miről ábrándozik ralph és röfi?

vi.fejezeT

33. mi a szörny valójában? mit tud róla az olvasó, mit tudnak róla a fiúk?

34. kik találkoznak a szörnnyel és számolnak be erről a többieknek?

35. kik és merre indulnak felfedező útra? ki marad a kicsikkel?

36. A szigeten találnak valamit, amit eddig nem ismertek. mit?

vii.fejezeT

37. kik vesznek részt a vadászatban?

38. mi volt a szerepe a szörny megérkezéséig a hegynek?

39. milyen napszakban és kik másszák meg a hegyet?

40. miért szaladnak el onnan a gyerekek?

viii.fejezeT

41. ki hívja össze az újabb gyűlést és miért?

42. Hol gyújtanak jelzőtüzet ezután?

43. Hány törzs él ezután a szigeten?

44. Hogyan védekezik jack törzse a szörny ellen?

45. miről beszélnek ezalatt ralphék?

46. Hová megy simon (ejtsd: szájmon)? milyen látomást él át? mi lehet a betegsége? mivel fenyegeti meg őt a legyek ura?


iX.fejezeT

47. mire jön rá simon a szörnnyel kapcsolatban? mit tesz?

48. mivel indokolja röfi, hogy meglátogassák jackéket?

49. miért pirul el, miközben ezt mondja?

50. Hogyan viselkedik jack mint vezér?

51. milyen részekből áll a vadászok szertartása?

52. milyen időjárási jelenséggel találkozunk ekkor?

53. miért megy simon a fiúkhoz?

54. miért nem ismerik fel a fiúk?

55. miért nem hallják, amit mond?

56. mi történik vele?

X.fejezeT

57. Hányan maradnak ralph mellett?

58. Hogyan beszél ralph és hogyan röfi arról, ami simonnal történt? Hogyan beszélnek ugyanerről az ikrek?

59. mit mutat robert a sziklavárba érkező rogernek?

60. Hogyan mesélik el simon történetét a vadászok?

61. Hogyan akarják a szörnyet kiengesztelni?

62. miről álmodoznak ralphék ezalatt a kunyhókban?

63. kikkel verekszenek éjszaka?

64. mi történik röfi szemüvegével?

Xi.fejezeT

65. ki akar elindulni jackékhez? miért?

66. miért félelmetes sam és eric számára jack?

67. milyen eszközöket visznek magukkal?

68. minek nevezi ralph jacket?

69. mi történik kettejük között ezután?

70. Hogyan esik fogságba sam és eric?


71. Hogyan hallgattatja el röfi a törzset? miről beszél?

72. Hogyan reagál erre a törzs?

73. ki és hogyan öli meg röfit?

Xii.fejezeT

74. Hajtóvadászat indul. ki a vad és ki a vadász?

75. Hogyan menekül meg ralph?

76. Hogyan látja a tengerésztiszt a gyerekeket?

77. Hogyan reagál ralph a tiszt szavaira?

78. mi a regény utolsó mondata?

megOldáSi jAvASlATi.fejezet

1. melyik két szereplő jelenik meg a regény első lapjain? – Ralph és Röfi.

2. ki nevelte röfit? – A nagynénje.

3. miért előnytelen a külseje? – Alacsony és kövér.

4. milyen betegségei vannak? – Szemüveges és asztmás.

5. Hogyan kerültek a gyerekek a szigetre? – Egy jövőbeni atomháborúban lelőtték a repülőgépet, amin utaztak.

6. Hogyan reagál ralph (ejtsd: ralf) arra, hogy felnőttek nélkül maradtak? – Ralph boldog volt, örült, hogy „átszökhetik az igazi életbe”.

7. milyen eszköz segítségével szerzi meg ralph a kagylót? – Emelőt csinál egy pálmából.

8. Hogyan hívják össze a többieket? – Ralph – Röfi útmutatása alapján – megfújta a kagylót.

9. kit választanak meg vezérnek? – Ralphot.

ii.fejezet

10. milyen célokat jelöl ki ralph a második gyűlésen? – „Egyrészt: szórakozni akarunk. Másrészt: azt akarjuk, hogy megmentsenek bennünket.” Az utóbbi cél elérése érdekében raknak tüzet.

11. miről beszél az anyajegyes apróság? – Egy kígyó-izéről.

12. Hogyan gyújtanak tüzet? – Röfi szemüvegével.

13. mi lesz a tűzzel? – Elharapózott, átterjedt az erdőre.

14. mi történik az anyajegyes kisgyerekkel? – Eltűnt a tűzben.


iii.fejezet

15. ki segít ralphnak kunyhót építeni? – Simon.

16. A sziget melyik részén építik a kunyhókat? – Szemben a lagúnával, az erdőn kívül.

17. mit csinál ezalatt jack (ejtsd: dzsek)? – Vadászott. (Sikertelenül.)

18. kinek a gondolataival zárul ez a fejezet? – Simonéval. Talál egy kis tisztást, amit eltakarnak a levelek. Egyedül akart maradni.

iv.fejezet

19. milyen jelek mutatják az idő múlását? – A fiúk lebarnultak, megnőtt a hajuk. Az apróságok nagyon piszkosak. Egyikük két napig énekelt és sírt, azóta lefogyott.

20. jót tesz-e az apróságoknak a gyümölcsevés? – Nem, fájt tőle a gyomruk és hasmenésük volt.

21. mivel tűnik ki roger és maurice (ejtsd: rodzser és morisz)? – Mindketten nagyon vadak. Elpusz-títják a kicsik várait.

22. ki fest magára először maszkot? – Jack.

23. sikeresek-e a vadászok? – Igen, megölnek egy malacot.

24. miért nem veszik észre a gyerekeket a sziget mellett elhaladó hajóról? – Mert elaludt a tűz.

25. mi történik röfi szemüvegével? – Az egyik lencséje eltörött.

26. milyen szertartással zárul a fejezet? – Eljátsszák a vadászatot.

v.fejezet

27. mikor hívja össze ralph a gyűlést? miről beszél? – Alkonyatkor, a gyűlés szokott idejében.

28. miről beszélnek az apróságok? – Az óriási szörnyetegről, állatról vagy kísértetről.

29. miről szavaznak végül? – Arról, hogy hisznek-e a kísértetekben. (Hisznek.)

30. Hogyan bomlik fel a gyűlés? – Jack nekiront Röfinek és Ralphnak, majd a vadászatról kiabálva elrohan. A többiek utána.

31. mit akar tenni ralph ezek után? ki beszéli le erről? – Le akar mondani a vezérségről. Röfi beszéli le erről.

32. miről ábrándozik ralph és röfi? – Arról, milyen jó lenne, ha ott lenne velük néhány felnőtt. Pl. Röfi nénikéje vagy Ralph apja.


vi.fejezet

33. mi a szörny valójában? mit tud róla az olvasó, mit tudnak róla a fiúk? – Egy halott ejtőernyős. Az olvasó tudja az igazat, a fiúk nem.

34. kik találkoznak a szörnnyel és számolnak be erről a többieknek? – Sam és Eric (Samseric). Felnagyítva mesélik el a találkozást.

35. kik és merre indulnak felfedező útra? ki marad a kicsikkel? – Ralph, Jack és a nagyobb fiúk. Röfi marad a kicsikkel.

36. A szigeten találnak valamit, amit eddig nem ismertek. mit? – Egy vörös sziklafokot, ami mögött víz csordogált.

vii.fejezet

37. kik vesznek részt a vadászatban? – Ralph, Jack, Simon és a vadászok (Robert, Roger, Maurice).

38. mi volt a szerepe a szörny megérkezéséig a hegynek? – A hegyen rakták a jelzőtüzet.

39. milyen napszakban és kik másszák meg a hegyet? – Éjszaka, Roger, Ralph és Jack.

40. miért szaladnak el onnan a gyerekek? – Meglátták a szörnyet.

viii.fejezet

41. ki hívja össze az újabb gyűlést és miért? – Jack. Ő akar lenni a vezér.

42. Hol gyújtanak jelzőtüzet ezután? – A fürdőmedence és a móló között.

43. Hány törzs él ezután a szigeten? – Kettő: Ralphéké és a vadászoké.

44. Hogyan védekezik jack törzse a szörny ellen? – Ajándékot adnak az Állatnak: karóra tűzik a leölt disznó fejét.

45. miről beszélnek ezalatt ralphék? – Jackről és arról, hogyan lesz tovább ezután.

46. Hová megy simon (ejtsd: szájmon)? milyen látomást él át? mi lehet a betegsége? mivel fe-nyegeti meg őt a legyek ura? – A rejtekhelyére. Jackék otthagyják a karóra húzott fejet. Simon látomásában a fejjel, vagyis a Legyek Urával beszélget. Valószínűleg epilepsziás. A Legyek Ura azzal fenyegeti meg, hogy a többiek végeznek vele.

iX.fejezet

47. mire jön rá simon a szörnnyel kapcsolatban? mit tesz? – Rájön, hogy a szörny egy halott ejtő-ernyős. Kiszabadítja a holttestet.

48. mivel indokolja röfi, hogy meglátogassák jackéket? – „…, hogy megbizonyosodjunk, nem történt-e valami baj.”

49. miért pirul el, miközben ezt mondja? – Mert érzi, hogy a hús vonzza.

50. Hogyan viselkedik jack mint vezér? – Úgy viselkedik, mint egy teljhatalmú uralkodó.


51. milyen részekből áll a vadászok szertartása? – Valaki (ebben a fejezetben Roger) vállalja a ma-lac szerepét. A többiek hegyes szerszámokkal döfködik. Kört alakítanak, s közben azt éneklik: Öld meg az állatot! Vágd el a torkát! ontsd ki a vérét! A malacot játszó személy is belépett a körbe, kisebb körök is alakultak az apróságokból.

52. milyen időjárási jelenséggel találkozunk ekkor? – Kitör a vihar.

53. miért megy simon a fiúkhoz? – Szeretné elmondani, hogy a szörny csak egy halott ejtőernyős (talán azt is, hogy eloldozta a sziklától).

54. miért nem ismerik fel a fiúk? – A szertartás, a vihar okozta félelem, Simon bizonytalan mozgá-sa, valamint a sötétség miatt állatnak nézik.

55. miért nem hallják, amit mond? – A saját sikoltozásuk elnyomja Simon hangját.

56. mi történik vele? – A többiek megölik.

X.fejezet

57. Hányan maradnak ralph mellett? – A nagyok közül hárman: Röfi, Sam és Eric. Rajtuk kívül néhány apróság.

58. Hogyan beszél ralph és hogyan röfi arról, ami simonnal történt? Hogyan beszélnek ugyaner-ről az ikrek? – Ralph gyilkosságnak nevezi. Röfi kerüli a témát, végül balesetnek nevezi. Az ikrek ünnepségnek nevezik a történteket.

59. mit mutat robert a sziklavárba érkező rogernek? – A szikla alá vert emelőt, amitől legurulhat a szikla.

60. Hogyan mesélik el simon történetét a vadászok? – Az állat megöléséről beszélnek, hárítják a gyilkosságot.

61. Hogyan akarják a szörnyet kiengesztelni? – „…akkor majd újra körültáncoljuk.”

62. miről álmodoznak ralphék ezalatt a kunyhókban? – Arról, hogy jó lenne, ha rádiót, repülőgé-pet vagy csónakot tudnának készíteni.

63. kikkel verekszenek éjszaka? – Jackkel, Maurice-szal és Rogerrel.

64. mi történik röfi szemüvegével? – Jack és társai ellopták.

Xi.fejezet

65. ki akar elindulni jackékhez? miért? – Ralph akar felmenni, hogy visszaszerezzék Röfi szemüve-gét. Erre a tűzgyújtás miatt is szükségük van.

66. miért félelmetes sam és eric számára jack? – Azért, mert Jack kifesti magát, és ebben az álarc-ban nem korlátozza semmi a vadságát.

67. milyen eszközöket visznek magukkal? – Mindegyiküknél lándzsa van és a kagyló.

68. minek nevezi ralph jacket? – Tolvajnak.

69. mi történik kettejük között ezután? – Ralph rátámad Jackre, és vívnak egymással.


74. oldal

20perC

T/3.

Folyamatábra

70. Hogyan esik fogságba sam és eric? – Jack megparancsolja, hogy fogják le és kötözzék meg a fiúkat. Arra számít, hogy Ralph ki akarja szabadítani az ikreket.

71. Hogyan hallgattatja el röfi a törzset? miről beszél? – Magához veszi a kagylót. A civilizáció és a vadság ellentétéről beszél.

72. Hogyan reagál erre a törzs? – Megtámadják Röfit és Ralphot.

73. ki és hogyan öli meg röfit? – Roger az emelőrúddal megemeli a sziklát, így Röfi lezuhan a mélybe.

Xii.fejezet

74. Hajtóvadászat indul. ki a vad és ki a vadász? – Ralph a vad, a törzs tagjai a vadászok.

75. Hogyan menekül meg ralph? – Megjelenik egy felnőtt – a tengerésztiszt. Ralph mellett áll meg.

76. Hogyan látja a tengerésztiszt a gyerekeket? – Piszkosnak, elhanyagoltnak.

77. Hogyan reagál ralph a tiszt szavaira? – Zokogni kezd.

78. mi a regény utolsó mondata? – „Szemét a távolban horgonyzó, kecses formájú cirkálón pihen-tette, és várt.”


• különösnek tűnhet a vállalatvezetési gyakorlatból átvett folyamatábra alkalmazása szépirodalmi mű feldolgozásakor. A legyek ura esetében azonban a gyűlésekre fókuszáló döntési helyzetek megvilágítják a szereplők közötti különbségeket. A képi ábrázolás arra is lehetőséget ad, hogy a szöveg struktúráját valódi térbeli szerkezetként lássák. világossá válhat az is, hogyan halad a regény szinte feltartóztathatatlanul a végkifejlet felé.

• A tanulók három fős csoportokban dolgozzanak.


k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szöveg struktúrájának megértése és ábrázolá-sa, egy eseménysor alternatíváinak megfogalmazása


m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : folyamatábra készítése, megbeszélés


3. Folyamatábra talán hallottatok már arról, hogy valamilyen esemény tervezésekor úgynevezett folyamatábrát

használnak. A folyamatábra utólag is elkészíthető, hogy elemezni lehessen, mi történt, mikor, lehetett volna-e másképp haladni – vagyis történhetett volna-e másképp valami.

ismerkedjünk meg először a folyamatábra-készítés eszközeivel és lehetőségeivel!

ebbe az ábrába írjuk az egyes eseményeket

ezekben az ábrákban a gyűléseken hozott döntések szerepelnek

ebbe az ábrába azt írhatjuk, mi lett volna, ha másképp döntenek a gyerekek

ezzel lehet összekötni az eseményeket

készítsétek el A legyek ura folyamatábráját! segítségképpen megrajzoltuk az ábra egy részét, és be-írtunk néhány adatot! Az egyes fejezetek adataihoz is hozzátehetsz, az üres helyeket nektek kell kitöltenetek.


megOldáSi jAvASlATA megoldási javaslat csak példa, a döntések alternatíváit a diákoknak kell kitalálniuk!

I. fejezetA gyerekek első napja a

szigeten

II. fejezetAz apróságok a kígyóról beszélnek. A tűz átterjed

az erdőre. Egy apróság eltűnik.

I. gyűlésVezérválasztás; a

gyűlések szabályainak lefektetése

II. gyűlésA cél: megmenekülni

és jól szórakozni

III. fejezetRalphék kunyhókat építenek, Jackék vadászni

próbálnak.

IV.fejezetRalph és

Röfi

VI. fejezetTalákoznak a szörnnyel. Megtalálják a

sziklavárat .

VIII.fejezetIV. gyűlés

Jack szeretne vezér lenni, de nem választják meg. Új törzset alapít.

V. fejezetRalph és Röfi a megmenekülésről ábrándozik.

XII.fejezetHajtóvadászat Ralph ellen. A tengerésztiszt

és a gyerekek beszélgetése

VII. fejezetSikerül a vadászat . A szörny miatt nem tudnak

a hegyen tüzet gyújtani.

Jacket választják meg vezérnek

Jack elégedett , jól vezeti a törzset .

Pl. Ralph céljaival senki nem ért egyet, nem

gyújtnak tüzet

Véletlenül menekülnek meg.

Jacket megválasztják

Jack bosszút áll Ralphon és Röfin

Jacket elkergetik. Magára marad

Eltűnik az erdőben.

IX. fejezetSimon megtalálja a halott ejtőernyőst . A többiek

nem ismerik fel a sötétben és megölik.

Mindenki Jackhez csatlakozik , Röfi

is.

Ralph egy idő után csatlakozik Jackhez

X. fejezetJackék éjjel megtámadják Ralphékat . Elviszik

Röfi szemüvegét .

XI. fejezetRalphék megpróbálják

visszaszerezni a szemüveget .

V. gyűlésRöfi beszéde: vadak vagy civilizáltak

legyenek?

A gyerekek rádöbbennek, hogy Röfinek igaza van.

Pl. Az egész törzs megvadul, Ralph és

Röfi magukra maradnak.

Nem menekülnek meg.

Nem menekülnek meg.

A z e m b e r i l é l e k t i t k A i ( e g y b ű n b e e s é s t ö r t é n e t e ) � 1

T/5.

Ami titokban maradt és ami nem…

76. oldal

5perC

76. oldal

5perC

T/4.

döntések a regényben

t a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat többcélú. részben visszakanyarodik a folyamatábrához, értelmezi annak elágazásait, részben átvezet a regény értelmezéséhez. A diákok fantáziáját kell megmozgatnunk, ugyanakkor ügyelnünk kell arra, ne találjanak ki olyan alternatívákat, amelyeket a szöveg nem enged meg.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a lehetséges emberi döntések számbavétele, értelmezése



m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés

4. Döntések a regényben A folyamatábrán látható, hogy az egyes gyűléseken más döntések is születhettek volna. Az ötödik

gyűlés után azonban nincs más döntési esély.

beszéljétek meg, mi indokolhatja ezt az ábrázolást – vagy mondjátok el, volt-e még más lehetőségük a gyerekeknek, hogy másképp döntsenek a továbbiakról.

mi a véleményetek, melyik gyűlés után folytatódott volna egészen másképp a regény? miért?

t a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat többcélú. részben visszakanyarodik a pontos regény-olvasást felmérő kísérők megbeszéléshez, részben átvezet a regény értelmezéséhez. A diákok fantáziáját kell megmozgatnunk, ugyanakkor ügyelnünk kell arra, ne adjanak olyan magyarázatot, amilyet a szöveg nem enged meg.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szöveg kiegészítése a szövegben kódolt infor-mációk összerakásával



m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés


76. oldal

35perC

T/�.

A helyszín, az idő, a motívumok és a szereplők

5. ami titokban maradt és ami nem… leolvasható a folyamatábráról az is, hogy keveset tudunk meg arról, miért és hogyan kerültek a

gyerekek a szigetre. Arról pedig semmit, mi lesz velük ezután.

beszéljétek meg, milyen magyarázatok lehetségesek arra, miért tudunk meg ilyen keveset.


• előre tervezzük meg a csoportokat. lehetőleg heterogén csoportokat szervezzünk, legfeljebb 5 fővel.

• egy-egy feladaton több csoport is dolgozhat. A d) feladat kérdéseit osszuk el több csoport között, mert vélhetően a főszereplők jellemzése, a köztük lévő viszonyrendszer elemzése és értelmezése fog leginkább vitákat kiváltani az osztályban.

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – mindenki a regény egy-egy dimen-ziójával foglalkozik csak

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : regénypoétikai szempontok használata, a tér, az idő, a motívumháló és a jellemek jelentéshordozó szerepének tudatosítása, a szöveg mögöttes tartalmának megértése


m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik típusú csoportmunka

6. Ahelyszín,azidő,amotívumokésaszereplők egy regény legfontosabb jellemzői a tér, az idő, az ismétlődő motívumok rendszere és a szerep-

lők. vizsgáljátok meg ezeket!

A) A helyszínről:

• keressétek meg a szigetről szóló leírásokat! mit tudunk meg a sziget éghajlatáról és alakjáról? tudjuk-e, mekkora?

• melyek a sziget fontos, kitüntetett helyei, pontjai, helyszínei? • milyen színekkel írnátok le a szigetet? soroljatok fel néhány olyan tárgyat vagy jelenséget, amely-

ről tudjuk, milyen színű vagy árnyalatú! • keressetek egy rövidebb (kb. egy bekezdésnyi) leíró részt a regényből, és olvassátok el! Aki tudja,

próbálja meg lerajzolni.

Feljegyzések, megfigyelések:


b) Az időről:

• tudjuk-e pontosan, mikor játszódik a regény? beszéljétek meg, miért fontos vagy nem fontos konkrét időponthoz kötni a cselekményt!

• mennyi időt töltenek a gyerekek a szigeten? érzékeljük-e mi az eltelt időt? érzékelik-e a szereplők? keressétek meg a szövegből azokat a részeket, amelyek segítenek az eltelt idő meghatározásá-ban! soroljátok fel ezeket!


C) Az ismétlődő motívumokról: gyűjtsétek össze, hol és milyen jelentésekkel találkozunk az alábbi tárgyakkal, motívumokkal:

kagyló –

szemüveg –

állat/malac –

maszk –

vadásztánc –

vadászat –

tűz –

d) A szereplőkről:

• soroljátok fel a regény 4 kulcsszereplőjét! Írjátok le a nevüket!• Csoportosítsátok az összes megismert szereplőt! kik a magányos figurák?• beszélő nevek a regényben: röfi simon – a simon név a bibliából ered. simon eredetileg halász volt, csatlakozott jézushoz, és egyik leghűségesebb tanítványa lett. jézus később kősziklának (Péternek) nevezte.„A legyek ura” – a kifejezés belzebubot jelöli (ószövetség, királyok könyve). belzebub maga a sátán.

• beszéljétek meg, mi a jelentősége annak, hogy röfinek soha nem tudjuk meg az igazi nevét!• röfi neve az eredetiben „malacka”. milyen mélyebb jelentése lesz ennek a műben?• keressétek ki azokat a részeket, amelyek arra utalnak, hogy simon kimondatlanul is a jézusi sors

beteljesítője a műben!• olvassátok el még egyszer azt a részt, ahol simon látomásában megszólal A legyek ura! beszél-

jétek meg, miért ördögi, amit mond!



megOldáSi jAvASlATA) A helyszínről:• keressétek meg a szigetről szóló leírásokat! mit tudunk meg a sziget éghajlatáról és alakjáról?

tudjuk-e, mekkora? A sziget méretéről nincsenek pontos információink. Éghajlata trópusi, alakja szabálytalan.• milyen színekkel írnátok le a szigetet? soroljatok fel néhány olyan tárgyat vagy jelenséget,

amelyről tudjuk, milyen színű vagy árnyalatú! Rózsaszín pl. a gránitfennsík, fehér (tejfölszínű, illetve sötét vajszínű) pl. a kagyló, zöldek a fák

levelei, gyémánt és arany a fények színe, barna a talaj színe.

b) Az időről:• tudjuk-e pontosan, mikor játszódik a regény? beszéljétek meg, miért fontos vagy nem fontos

konkrét időponthoz kötni a cselekményt! Nem derül ki pontosan, mikor játszódik a cselekmény. Az elemzők egy része a második világ-

háborút említi, mások – s ez a regény szövege alapján a valószínűbb álláspont – egy elképzelt, közelebbről meg nem határozott időpontban zajló atomháborúról beszélnek. A regényt nem fontos konkrét eseményhez kötni, hiszen általában szól az emberben rejlő indulatokról.

• mennyi időt töltenek a gyerekek a szigeten? érzékeljük-e mi az eltelt időt? érzékelik-e a szereplők? keressétek meg a szövegből azokat a részeket, amelyek segítenek az eltelt idő meghatározásában! soroljátok fel ezeket!

Közelebbről nem határozható meg az eltelt idő. A gyerekek külseje, hajuk, körmük hossza le-hetséges támpont. Mi magunk sem érzékeljük az eltelt időt, ahogyan a szereplők sem. Nehezíti az idő múlásának érzékelését az is, hogy a szigeten nincsenek évszakok.

C) Az ismétlődő motívumokról: gyűjtsétek össze, hol és milyen jelentésekkel találkozunk az alábbi tárgyakkal, motívumokkal: kagyló – A civilizáció, a demokrácia, a rend jelképe, nem véletlen, hogy a gyűlésekhez, minde-

nekelőtt pedig Röfihez és Ralphhoz kötődik. szemüveg – Röfi szemüvege egyrészt jelzi az ő betegségét, furcsaságát, másrészt azonban szin-

tén civilizációs jelkép. Vele sikerül meggyújtani a tüzet, az elvadulás során eltörik a szemüveg. állat/malac – A vadászat tárgya; először nem tudják leölni, az eldurvulás eredményeképpen

azonban egyre inkább képesek véres gyilkosságokat végrehajtani. Röfi neve is az áldozati ma-laccal hozza kapcsolatba, Simont pedig mint állatot ölik le. A legyek ura is egy karóra tűzött disznófej, az agresszív ösztönök elhatalmasodásának és győzelmének jelképe.

maszk – Az arc eltakarása a gátlások megszüntetését, felfüggesztését, a civilizáció tiltásainak elhagyását jelentik. A vadászat maszk mögött, kifestett arccal sikerül először.

vadásztánc – A rituális, extatikus táncok a sikeres vadászatot, az ösztönök győzelmét, az erő-szakot, a visszavadulást jelképezik.

vadászat – Eleinte mint a létfenntartás racionális módja jelenik meg a vadászat szükségessége, a kórusból így lesznek vadászok, a Jacket követő fiúk legfőbb foglalkozása pedig a vadászat lesz. Nem véletlen, hogy éppen az első sikeres vadászat idején megy el a hajó, annak kedvéért hagyják kialudni a tüzet – vagyis a vadság értékei és tevékenysége győzedelmeskedik az emberi civilizációba való visszatérés lehetősége felett.

tűz – A tűz kétarcú jelkép: egyrészt jelképezi a jövőre koncentráló, előrelátó gondolkodást: Ralph szinte mániákusan ragaszkodik ahhoz, hogy a tüzet ne engedjék kihunyni. Ugyanakkor a tűz a vadság és pusztítás-önpusztítás jelképe is lesz: az elszabaduló tűz leégeti a fél szigetet.


81. oldal

30perC

T/7.

értelmezés

d) A szereplőkről:• soroljátok fel a regény 4 kulcsszereplőjét! Írjátok le a nevüket! Röfi, Ralph, Jack és Simon.• Csoportosítsátok az összes megismert szereplőt! kik a magányos figurák? Az egyik csoport középpontja Ralph. Ide tartoznak: Röfi, Sam és Eric és az apróságok, valamint

Simon. A másik kör Jacké. Ide tartoznak Maurice, Roger és a vadászok. A műből az sem derül ki, pontosan hány gyerek volt a szigeten. (Pedig Röfi szerette volna, ha

ezt valahogyan nyilvántartják.) Magányos figura Simon is, Röfi is. Talán tartós betegségük is magányossá teszi őket.

• beszéljétek meg, mi a jelentősége annak, hogy röfinek soha nem tudjuk meg az igazi nevét! A valódi név hiányának több szerepe is lehet. Például önkéntelenül is a figyelem középpontjába

helyezi a külsejére vonatkozó ismereteinket. Senki nem kíváncsi a valódi nevére, így pl. Ralph sem fejezheti ki szeretetét azzal, hogy nem szólítja a gúnynevén. Röfi ezáltal is kilóg a sorból, magányossága hangsúlyos.

• röfi neve az eredetiben „malacka”. milyen mélyebb jelentése lesz ennek a műben? A vadászok malacra vadásznak, vagyis előrevetíti Röfi halálát.• keressétek ki azokat a részeket, amelyek arra utalnak, simon kimondatlanul is a jézusi sors

beteljesítője a műben! Simon mindvégig kiismerhetetlen, rejtélyes betegsége ezt az érzésünket erősíti. Egyedül ő meri

megközelíteni a szörnyet, s megmenteni tőle a fiúkat. Éppen akkor ölik meg a többiek, amikor a jó hírt viszi nekik.

• olvassátok el még egyszer azt a részt, ahol simon látomásában megszólal A legyek ura! beszéljétek meg, miért ördögi, amit mond!

„Tudtad, hogy én belőled vagyok, a részed vagyok? […] Én vagyok-e az oka, hogy minden felborul? […] odalent is csak velem fogsz találkozni […] Itt nincs szükség rád. […] Szórakozni akarunk ezen a szigeten. […] Különben végzünk veled.”


• ismét csoportokban fognak dolgozni a diákok, legfeljebb négy fő legyen egy csoportban. néhány mondattal magyarázzuk el, mit jelent egy regény értelmezése, mennyiben kell ezúttal továbblép-ni, mint ahogy eddig elemző szempontjaikkal vizsgálták a szöveget.

• A különféle értelmezések egymás mellé helyezésével jelezni kívánjuk, hogy egy-egy műnek több,A különféle értelmezések egymás mellé helyezésével jelezni kívánjuk, hogy egy-egy műnek több, egymástól nem idegen, ám mégis egymástól független, egyenrangú értelmezése lehetséges.

• két módon dolgozhatunk: vagy minden csoport kap előre egy-egy értelmezést, amivel kapcso-két módon dolgozhatunk: vagy minden csoport kap előre egy-egy értelmezést, amivel kapcso-latban meg kell fogalmazniuk érveiket és ellenérveiket, amit bizonyítaniuk és cáfolniuk kell, vagy minden csoport foglalkozhat az összes értelmezési lehetőséggel.

• A csoport saját értelmezésének megfogalmazására feltétlenül szánjunk időt.A csoport saját értelmezésének megfogalmazására feltétlenül szánjunk időt.



k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szerzett ismeretek értelmezése, rendszere-zése, egy regény teljes értelmezése, egy regény metaforikus jelentésének azonosítása, érvelés valamely vélemény mellett és ellen


m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : reflektálás értelmező gondolatmenetekre

7. értelmezés Alább olvashattok néhány értelmezést a regényről. gondoljátok őket végig csoportokban, keres-

setek érveket és ellenérveket arra, hogy az egyes értelmezések mennyiben helytállóak.

1. értelmezés: A regény az embert összetett lénynek mutatja be, négy főszereplője az ember négy oldalát testesíti meg. több különböző módon is fel lehet fogni a négy főhős szerepét:

a) ralph – a szellemi tekintély, jack – az erő, röfi – az értelem, simon – a lelki-szellemi hősiesség

b) ralph – a teljes és valós ember, jack – az ösztönvilág, röfi – a tudatos ember, simon – az ösztö-nöket is megismerő ember

c) ralph – az isten, jack – az ördög, röfi – az apa, simon – jézus/az áldozati állat

d) ralph – a demokrácia/a demokratikus vezető, jack – a diktatúra/a diktátor, a katonai vezető, röfi – a szabályok képviselője, simon – a magányos kívülálló

e) ralph – a szív, röfi – az ész, jack – az izomerő, simon – a lélek

2. értelmezés: Az ember képtelen arra, hogy józanul rendezze be a világát: a felnőttek háborúznak, a gyerekek éppúgy. nem sokon múlik, hogy el nem pusztítják az egész világot (a felnőttek fel nem robbantják atombombával a Földet, a gyerekek föl nem égetik az egész szigetet és ki nem pusztítják egymást).

3. értelmezés: A regény a civilizált ember visszavadulásának története: a civilizációból érkezett angol gyerekek lé-pésről lépésre levetkőzik civilizációs gátlásaikat, és egyre vadabbak lesznek. ebben a visszavadulásban nagy a szerepe az emberi arcot eltakaró maszknak (az arc festésének), a törzsi táncokra emlékeztető rituális táncoknak, a vadászatnak, a vér szagának-ízének.

4. értelmezés: Az ember egyszerre civilizált, értelmes, a jövőre is gondoló lény és ösztöneinek, állatias, gyilkos belső világának rabja. tőle függ, melyik kerekedik felül.

5. értelmezés: Az ember nem akarja igazán megismerni a dolgok valódi okát, hanem inkább természetfölötti és alatti erőket keres és talál a világ magyarázatához. éppen azt a simont ölik meg a fiúk, aki el tudná mondani nekik, hogy nem létezik szörny, de ők inkább saját félelmeik rabjai maradnak.


6. értelmezés: A regény az emberi történelmet foglalja össze a bibliai édenkert harmonikus állapotától a világot el-pusztító atomháború fenyegetéséig. A boldogság, a harmónia, a természettel való összhang képeivel kezdődik, és a totális pusztítás képeivel ér véget.

Feljegyzések, gondolatok:

további értelmezésünk:

William golding (1911–1993)

SiR WiLLiAM GERALd GOLdiNG (SzöR ViLLiEM zSERALd GOLdiNG)

Golding 1911. szeptember 19-én született Angliában. Regényíró és költő volt. Oxfordban természet-tudományokat, valamint angol nyelvet és irodalmat tanult. 1934-ben jelent meg első verseskötete. A legyek ura 1954-ben jelent meg, ezért a művéért 1983-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. 1961-től visszavonultan élt, 1993-ban halt meg.

A legyek urát magyarra déry Tibor fordította. A regényt többször is megfilmesítették: 1963, angol film, rendezte: Peter Brook (A film remekmű, megtekintését nagyon ajánljuk!) 1990, amerikai, rendezte: Hook Harry.


t/9.

kreatív írás – Alternatív, elhagyható feladat


84. oldal

10perC

T/�.

tanulságok, tapasztalatok, továbbgondolandók


• A kilépőkártyák kitöltése során hangsúlyozzuk, hogy irodalmi művek olvasása, elemzése és vé-giggondolása során az ember tapasztalatokat és tudásokat szerez nemcsak az adott műről, de általában az emberről, az irodalomról, valamint önmagáról is.

• ugyancsak hangsúlyozzuk, hogy soha nem a kész eredmények a legfontosabbak, hanem a felve-tődő kérdések, a kinyíló lehetőségek, a megoldatlan problémák. golding nagyon sok emberi ta-pasztalatot – és sok keserűséget – hordozó regénye kapcsán mindezeket érdemes összegyűjteni.

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás egy műre, műelemzésre, a saját tu-dás fejlődésére



m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya irányító kérdésekkel

8. tanulságok, tapasztalatok, továbbgondolandók Írj néhány gondolatot arról, milyen fontosabb tanulságai voltak számodra A legyek urával való fog-

lalkozásnak! milyen tapasztalatokat szereztél az emberről, önmagadról, az irodalomról? milyen kérdéseken, gondolatokon kell még gondolkodnod?


A fejezet lezárásaképpen feladhatunk néhány fogalmazási feladatot, olyanokat, amelyeket a di-ákok megírhatnak otthon. ezek mindegyike kapcsolódik a fejezetben tárgyalt valamelyik műhöz vagy problémához.

• keres olyan festményt, amelyik kívülről ábrázol egy házat, épületet! Írd meg hozzá a benne élő emberek élettörténetét, titkát!

• egy apa levele születendő fiához• gyermeknyelvi szótár (Figyelj meg huzamosabb időn, néhány héten át egy kisgyereket, aki most

tanul beszélni. gyűjtsd össze azokat a szavakat, kifejezéseket, mondatokat, amelyeket használ. készíts belőlük szótárt, és fogalmazd meg néhány mondatban, mi mindent tud már ez a kisgyerek a nyelvről, mit nem! Hogyan kommunikál a külvilággal?)


• Írj irodalmi önéletrajzot életed egy meghatározó eseményéről!• Írj goethe nevében levelet vagy rövid naplórészletet arról, miért nézte meg a halála előtt újra ezt

a verset a költő ilmenauban! • érvek az eutanázia mellett – érvek az eutanázia ellen (gyűjts minél több véleményt a kegyes

halál, az eutanázia engedélyezése kérdéséről! Írj olyan röpiratot, amelyben nemcsak az egyik vélemény mellett érvelsz, hanem sorra veszed a legfontosabb érveket, amelyeket mellette és amelyeket ellene lehet felsorakoztatni!)

• készítsd el A legyek ura folyamatábráját röfi, ralph, jack vagy simon szemszögéből!• képzeld el, hogy nem fiúk, hanem lányok kerülnek egy lakatlan szigetre! Írd meg annak a regény-

nek egy részletét! • naplóm egy lakatlan szigeten (képzeld el, hogy egyedül vetődsz egy lakatlan szigetre, úgy, mint

robinson! Írd meg néhány első napod történetét napló formájában!)

k i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív írás, a megismert műfajok valamelyiké-nek kipróbálása, egy felmerült probléma továbbgondolása

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : feladat egyéni választás szerint


m ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : otthoni fogalmazás

Tanári útmutató szakiskoláknak - Magyar nyelv és irodalom · PDF file(segíthet a lexikon, a történelmi atlasz, az internet stb.) b) Ha...

Documents