TANREND TANREND ÉÉSSÉS ÉS …aok.pte.hu/docs/th/tanrend_0607.pdf · hálózatmenedzser Somogyi Norbert 6407, 30/298-8813 UNX rendszermérnök Csordás Dezs ő 6403 Linux rendszeradminisztrátor,

TANREND TANREND TANREND TANREND

ÉSÉSÉSÉS

TÁJÉKOZTATÓTÁJÉKOZTATÓTÁJÉKOZTATÓTÁJÉKOZTATÓ

a 2006/2007. tanévrea 2006/2007. tanévrea 2006/2007. tanévrea 2006/2007. tanévre

Kiadja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja

2

Szerkesztette: Kálmán Sándorné tanulmányi osztályvezető

Szedés, tördelés és nyomdai munkálatok a PTE ÁOK nyomdájában készültek

Felelős vezető: Vargáné Ollmann Ágnes Példányszám: 1500

3

TARTALOMJEGYZÉK

I. Vezetők, adminisztráció ..............................................................................................7

Vezető tisztségviselők 7

Bizottságok, tanácsok 8

Hivatalok 9

Hallgatói szervezetek 10

Kollégiumok 11

Egyéb szervezeti egységek 12

II. Az oktatásban részt vevő szervezeti egységek ............................................................15

Intézetek 15

Klinikák 28

Oktatókórházak 48

III. Tanulmányi információk........................................................................................... 54

A 2006/2007. tanév időbeosztása 54

Az oktatás általános jellemzői 55

Az I. évfolyamos hallgatók fogadalomtételének szövege 60

Az orvosi és a gyógyszerész eskü szövege 61

Az Általános Orvostudományi Szak

szakleírása 62

ajánlott tanterve 70

órarendjei 84

A Fogorvostudományi Szak

szakleírása 94


órarendjei 110

4

A Gyógyszerésztudományi Szak............................................................................ 120

szakleírása 120


órarendjei 138

A kreditrendszer néhány alapelve 147

Az Általános Orvostudományi Kar további programjai 148

Tudományos Diákköri témák .................................................................................149

intézetek 150

klinikák 175

témák gyógyszerész hallgatóknak 217

IV. Szabályzatok, közérdekű információk ...................................................................... 225

Tanulmányi és vizsgaszabályzat 225

Szabályzat a Kar hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk

fizetendő díjakról és térítésekről 271

A PTE ÁOK Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzata 272

Egyetemi hallgatók általános munkavédelmi, tűzvédelmi és vagyonvédelmi

tudnivalói 282

Az alagsori szekrények használatának rendje 286

Tájékoztató a Könyvtár használatáról 287

Az Egyetem története 288

Campus térkép 289

5

sküszöm Apollora, az orvosra és Asklepiosra, és Hygieiara és Panakleiara és minden istenre és istennőre, akiket tanuul hívok fel, hogy minden tehetségem és tudásom szerint megtartom az esküt, amint írva vagyon: azt, aki engem az orvosi tudományra tanított, mindenkor

atyámnak fogom tekinteni, segítségére leszek és mindent megadok neki, amire élete fenntartása céljából szüksége van. Gyermekeit saját testvéreimnek fogom tekinteni; ha meg akarják tanulni az orvosi művészetet, díjtalanul megtanítom őket és nem fogok tőlük semmit sem követelni. Meg fogom őket tanítani az alapvető ismeretekre, részletes magyarázatokkal fogok nekik szolgálni és mindenre kioktatom őket, úgy mint saját fiaimat és többi tanítványaimat, akik leteszik az orvosok szokása szerint ezen esküt; senki mással azonban nem közlöm tanaimat. A betegeknek meggyőződésem és tudásom szerint azt fogom rendelni, ami javukra válik és meg fogom őket óvni minden káros és helytelen dologtól. Senkinek sem fogom ajánlani, hogy méreghez meneküljön és meg fogom tagadni azoktól, akik kérik tőlem. Soha nem fogok nőnek olyan szert adni, mely elhajtja méhmagzatát. Tisztának és szentnek akarom megőrizni életemet, úgy, mint művészetemet. Nem fogok kőmetszést végezni, hanem átengedem azt azoknak, kiknek ez a mestersége. Bármely házba lépek, csupán arra fogok törekedni, hogy a betegen segítsek. Őrizkedni fogok minden jogtalanságtól, és minden nemi gerjedelemtől. Mind férfiakkal, mind asszonyokkal és gyermekekkel, mind szabadokkal, mind rabszolgákkal szemben. Bármi olyat tudok meg az emberekkel való érintkezés folyamán akár orvosi szolgálat közben, akár azon kívül, amit nem szabad továbbmondani, azt titokban fogom tartani és szent dolognak fogom tekinteni. Ha ezt az esküt megtartom, a nélkül, hogy egyetlen pontját megsérteném, legyen életem hosszú, legyenek sikereim művészetemben és legyek híres minden időkre. Ha azonban nem tartom meg és megszegem eskümet, úgy minden ellenkezőképpen történjék.

E

6

Studium Generale 1367 – Pécs

Academia Istropolitana 1467 – Pozsony

Erzsébet Tudományegyetem 1912 – Pozsony, 1923 – Pécs

Pécsi Orvostudományi Egyetem

1950 – Pécs

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2000 – Pécs

7

I. VEZETŐK, ADMINISZTRÁCIÓ

Az Általános Orvostudományi kar vezető tisztségviselői

dékán Dr. Németh Péter egyetemi tanár fogadóidő: előzetes egyeztetés alapján, helye: Dékáni Hivatal dékánhelyettesek kinevezésük később történik Általános orvostudományi szak szakvezetője: Dr. Németh Péter egyetemi tanár Fogorvostudományi szak szakvezetője: Dr. Szabó Gyula egyetemi tanár Gyógyszerésztudományi szak szakvezetője: Dr. Szolcsányi János egyetemi tanár

Az Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ vezető tisztségviselői

mb. elnök Dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanár fogadóidő: előzetes egyeztetés alapján, helye: Elnöki Hivatal elnökhelyettesek kinevezésük később történik

8

Bizottságok, Tanácsok

Angol Program Bizottság �: 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Angol Program Iroda

Doktori Tanács �: 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: PhD Iroda

Habilitációs Tanács �: 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: PhD Iroda

Kreditátviteli Bizottság �: 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Tanulmányi Osztály

Kurrikulum Bizottság

�: 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Tanulmányi Osztály

Német Program Bizottság

�: 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Német Program Iroda

Sajtóbizottság

� 7624 Pécs, Szigeti út 12. fszt. – ügykezelő: Sajtóiroda

Tanulmányi Bizottság �: 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Tanulmányi Osztály

Tudományos Diákkör Tanács �: 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: HÖK Iroda

9

Hivatalok

Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ Elnöki Hivatal � 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. em., � 72-536-100 � 72-536-101 [email protected]

Titkár, hivatalvezető Dr. Románcz Erzsébet 1295 Ügyintéző Balogh Anna 6101 Horváthné Milovecz Erika 6100

Dékáni Hivatal � 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. emelet, � 72-536-200 � 72-536-201 [email protected]

hivatalvezető Grünfelderné Dr. Pintér Éva 5414 igazgatási ügyintéző Látschám Gáborné 5412 Sóstai Erika 5413 Tóth Diána 6102 Zsupán Jánosné 6200

Tanulmányi Osztály - � 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. emelet, � 72-536-105 � 72-536-106 http://www.aok.pte.hu/to

osztályvezető Beck Engelbert 6105 [email protected] csoportvezető Nagy Katalin 5528 [email protected] igazgatási ügyintéző Adorján Károlyné 1134 [email protected] Brunner Ágnes 1139 [email protected] Gombosi Attiláné 1276 [email protected] Horváthné Oszvald Gabriella 1134 [email protected] Timár Jánosné 1276 [email protected] Török Gyöngyvér 1139 [email protected] rendszergazda Bencze Zsolt 5528 [email protected]

Angol Program Iroda - � 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. emelet, � 72-536-110 � 72-536-110 [email protected] http://www.aok.pte.hu/englishprogram/

irodavezető Vágó Lívia 1204 igazgatási ügyintéző Móritz Péter 1517 Somodi Klára 1517 Dobsa Mónika 1517

Német Program Iroda - � 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. emelet, � 72-536-117 � 72-536-119 [email protected] http://www.aok.pte.hu/medizinstudium/

programkoordinátor Licziusz Péter 6117 tanulmányi koordinátor Halász Renáta 1061 Bognár Adrienn 6117 adminisztrátor Kohn Judit 6118

PhD és Habilitációs Iroda - � 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. em., �/ � 72-536-108 ügyvivő szakértő Kis-Gadóné Wenczler Mária 5336 [email protected]

Szak- és Továbbképző Központ � 7624 Pécs, Szigeti út 12. III. em., � 72-512-681 � 72-512-683

igazgató Dr. Ertl Tibor 5520, 5522 [email protected] rezidensi ügyek Jankó Sándorné 2522, 2531

10

Hallgatói szervezetek

Hallgatói Önkormányzati Iroda, Diákiroda � 7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet, � 72-536-111 � 72-536-112

Hallgatói Önkormányzat, Iroda � 7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet, � 72-536-111 � 72-536-112

elnök Sarnyai Ákos alelnök Cserép Gábor külügyi, pályázati titkár Nemes Andrea oktatási titkár Balasa Tibor tájékoztatási és szervezési titkár Szarka Dániel kollégiumi ügyekért felelős titkár Fürbach Ádám vezető instruktor Fekete Lóránd

Diákjóléti Bizottság � 7624 Pécs, Jakabhegyi út 6. � / � 536-030, 1711

elnök Bodnár Tamás

Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete, Humsirc Iroda � 7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet, � / � 72-536-113

elnök Keszthelyi Dániel gazdasági elnökh. Török László kiutaz. felelős külügyi elnökh. Molnár Virág beutaz. felelős elnökh. Heil Zsófia tudományos elnökh. Hauser Diána közegészségügyi koordinátor Joó Szilvia reproduktív eü. koordinátor Pankaczi Zsófia titkár Frank Tünde mentálhigiénés koordinátor Orosz Olga drog-prevenciós koordinátor Horváth-Sarródi Andrea Teddy Maci Kórház koordinátor Bodnár Veronika orsz. közegészségügyi koordinátor Grozdics Enikő klinikai önkéntes pr.f. koordinátor Tóth Vanda helyettes klinikai önkéntes pr.f. koord. Stemler Magdolna

Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete � 7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet (HumSirc Iroda), � / � 72-536-113

elnök Tátray Anna Eszter

Angol Program HÖK (English Program Student Council) � 7624 Pécs, Szigeti út 12. III. emelet

elnök Sólyom Alexander

Confabula szerkesztőség � 7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet, � 536-001/1541 � Fax: 536-112

Főszerkesztő Váncsodi József

Oktatási Centrum � 7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet, � 536-001/5369

11

Kollégiumok

Szent Mór Kollégium � 7622 Pécs, 48-as tér 4., � 72-503-610 � 72-503-612

Kollégiumi Bizottság elnök Szili Katalin műszaki ügyintéző Rébay Tamás

Balassa János Kollégium � 7622 Pécs, Jakabhegyi út 6.., � 72-536-030 � 72-536-031

Kollégiumi Bizottság elnök Raffai Imre mb. gazdasági vezető Király Ferencné

12

Egyéb szervezeti egységek

EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKAI KÖZPONT � 7624 Pécs, Honvéd u. 1. I. em., � 72-536-400 � 72-536-401

vezető Vukovics Mihály 6400 iroda Pajor Zoltánné Évi 6400

Telekommunikációs Csoport (Honvéd u. 1., I. emelet) telekommunikációs rendszeradminisztrátor Soós János 6404, 30/298-8800 Telefonközpont (Honvéd u. 5.) Török Márta (mb. felelős) 1001 Telefonközpont (Akác u. 1.) Meskó László (mb. felelős) 6800, 6888

Informatikai Fejlesztési Iroda (Honvéd u. 1. I. emelet) irodavezető Vukovics Mihály 536-400, 30/620-5304

Hálózatüzemeltető és Szolgáltató Csoport (Honvéd u. 1. I. emelet) hálózatmenedzser Somogyi Norbert 6407, 30/298-8813 UNX rendszermérnök Csordás Dezső 6403 Linux rendszeradminisztrátor, hálózatüzemeltető Harmath Róbert 6406 hálózatüzemeltető Somogyi Norbert 6403, 30/298-8813

Digitális Multimédia Stúdió (Szigeti út 12., földszint) multimédia és web alkalmazásfejlesztő Dr. Somoskeöy Szabolcs 6409

Klinikai Novell-Hálózati Csoport (Ifjúság u. 13., VII. emelet) NDS menedzsment, Novell rendszeradminisztrátor, Pöttendi Róbert 6411, 30/298-8802 csop. vezető Novell rendszeradminisztrátor Tollár Roland 6412, 30/298-8801 Szoftverkönyvtár felelős és Novell rendszeradminisztrátor Monostori Attila 6412, 30/298-8803

Klinikai Hálózati Csoport (Akác u. 1, PTE OEC Trauma Központ földszint) Linux rendszeradminisztrátor Kardos Attila 6858

13

Egyéb szervezeti egységek (folytatás)

Gazdasági Hivatal � 7624 Pécs, Szigeti út 12. V. emelet, � 72-536-202, � 72-536-203

gazdasági igazgató Dr. Trischler Bernadett 1529 pénzügyi szakértő Molnár Emese 6204 pénzügyi-számviteli ügyintéző Németh Tamásné 6202 Szűcs Nóra 1529

Nyomda � 7624 Pécs, Szigeti út 12. alagsor, � 72-536-107

vezető Ollmann Ágnes 1550, 6107

Orvoskari Múzeum � 7624 Pécs, Szigeti út 12. fszt., � 72-536-434

Nyitvatartás naponta 13–15 óráig információ Dr. Benke József egyetemi docens 6434

Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Könyvtára � 7624 Pécs, Szigeti út 12. III. és IV. em., � 72-536-000/1549 � 72-536-293

könyvtárigazgató Gracza Tünde munkatársak Bán István Csonka Ernőné Deák Ágnes Füzes Béláné Gábor Balázs Gáspár Krisztina Hofmanné Majoros Ildikó Horváthné Veres Krisztina Kiss Tamás Lutz Réka Martos Veronika Molnár Gáborné Móritzné Simon Annamária Nagy Olga Péter Zsuzsanna Regele Tímea Somoskövi Istvánné Szidun Lászlóné

Technikai Csoport � 7624 Pécs, Szigeti út 12. V. emelet, � 72-536-294, � 72-536-206

csoportvezető Kittkáné Bódi Katalin 5525, 1568, 6294 informatikus mérnök Czulák Szilvia 5525,1568, 6294 műszaki ügyintézők Fehér László 1197 Herr Róbert 5525, 1568, Kuczkó Gábor 1568, 1299 Steiner Péter 1197 Vitvindics Csaba 5525, 1568

14

Egyéb szervezeti egységek (folytatás)

Pályázati Iroda és Minőségügyi Csoport � 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. em., � 72-536-298 � 72-536-299

Sajtóiroda � 7624 Pécs, Szigeti út 12. fszt., � 72-536-116 � 72-536-xxx

Szakszervezet � 7624 Pécs, Szigeti út 12. fszt., � 72-536-228 � 72-536-xxx

Biztonságszervezési Osztály � 7624 Pécs, Honvéd u. 5., � / � 72-536-000/6316

15

II. OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK - INTÉZETEK

ANATÓMIAI INTÉZET

� 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. em., � 72-536-392 � 72-536-393 intézetigazgató: Dr. Csernus Valér intézetigazgató helyettes: Dr. Kovács Magdolna

egyetemi tanár Dr. Csernus Valér Dr. Kovács Magdolna általános anatómia tanulmányi felelős Dr. Lázár Gyula professor emeritus Dr. Mess Béla Dr. Sétáló György egyetemi docens Dr. Horváth Judit szövet- és fejlődéstan tanulmányi felelős Dr. Józsa Rita Dr. Lengvári István neuroanatómia tanulmányi felelős Dr. Rékási Zoltán gyógyszerész tanulmányi felelős Dr. Tóth Pál fogorvos tanulmányi felelős nyugdíjas docens Dr. Tima Lajos egyetemi adjunktus Dr. Koppán Miklós Dr. Kozicz Tamás Dr. Lubics Andrea egyetemi tanársegéd Dr. Gaszner Balázs Dr. Hollósy Tibor Dr. Horváth Gabriella Dr. Kiss Péter Dr. Tamás Andrea tudományos munkatárs (MTA) Dr. Reglődi Dóra tudományos segédmunkatárs (MTA) Dr. Faluhelyi Nándor Dr. Nagy András Dávid

BIOANALITIKAI INTÉZET

� 7624 Pécs, Honvéd u. 1., B épület., � 72-536-255 � 72-536-254 intézetigazgató: Dr. Kilár Ferenc intézetigazgató helyettes:

egyetemi tanár Dr. Kilár Ferenc egyetemi docens Dr. Aradi Ferenc Dr. Pótó László egyetemi adjunktus Dr. Farkas Kornélia Dr. Hartvig Nóra egyetemi tanársegéd Dergez Tímea Páger Csilla Poór Viktória tudományos főmunkatárs Dr. Jeges Sára tanulmányi felelős mérnök Őri László

16

Ph.D. hallgató Bíró Ildikó Bouquet Orsolya Bufa Anita Bui Annamária Konecsni Tünde

BIOFIZIKAI INTÉZET � 7624 Pécs, Szigeti út 12., E épület, � 72-536-260 ⌧ 72-536-261 mb. intézetigazgató: Dr. Nyitrai Miklós intézetigazgató helyettes:

professor emeritus Dr. Belágyi József Dr. Tigyi József egyetemi docens Dr. Hild Gábor Dr. Kellermayer Miklós Dr. Lőrinczy Dénes tanulmányi felelős Dr. Lustyik György Dr. Nyitrai Miklós egyetemi tanársegéd Czimbalek Lívia Halasi Szulamit Halidi Nadia Orbán József Pozsonyi Kinga Dr. Visegrády Balázs Ph.D. hallgató Huber Tamás Ujfalusi Zoltán

BIOKÉMIAI ÉS ORVOSI KÉMIAI INTÉZET

� 7624 Pécs, Szigeti út 12., D épület, � 72-536-276, 72-536-222 � 72-536-277 intézetigazgató: Dr. Sümegi Balázs intézetigazgató helyettesek: Dr. Deli József, ifj. Dr. Gallyas Ferenc

egyetemi tanár Dr. Sümegi Balázs Dr. Deli József Dr. Ohmacht Róbert Dr. Sándor Attila professor emeritus Dr. Alkonyi István Dr. Tóth Gyula egyetemi docens Dr. Berente Zoltán ifj. Dr. Gallyas Ferenc tanulmányi felelős (Biokémia) Dr. Lóránd Tamás Dr. Sipos Katalin

17

egyetemi adjunktus Dr. Agócs Attila Dr. Debreceni Balázs Dr. Matus Zoltán Dr. Tóth Ambrus (külföldön) Dr. Várbíró Gábor (külföldön) egyetemi tanársegéd Bedekovics Tibor (külföldön) Dr. Bognár Zita Dr. Farkas Viktória Jakus Péter Dr. Kovács Krisztina Márk László Dr. Nagy Veronika tanulmányi felelős (Orvosi kémia) Radnai Balázs Dr. Rákó János

Takátsy Anikó Tapodi Antal Dr. Veres Balázs

biológus Bognár Eszter Hocsák Enikő Tucsek Zsuzsanna

gyakornok Turcsi Erika

EGÉSZSÉGÜGYI NYELVI-KOMMUNIKÁCIÓS INTÉZET � 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. em., � 72-536-296, 72-536-000/1540 � 72-536-297 intézetigazgató: Dr. Rébék-Nagy Gábor intézetigazgató helyettes: Warta Vilmos

egyetemi docens Dr. Rébék-Nagy Gábor angol nyelvtanár Hamarné Sávay Judit Hegedűs Anita Lókodiné Szolcsányi Judit Mészégetőné Halmos Éva Molnár Eszter Nagy Gabriella Ronczykné Berta Anikó (GYED) Tóth Ida Váradi Katalin Warta Vilmos német nyelvtanár Halász Renáta Zrínyi Andrea latin nyelvtanár Takáts Zsuzsanna PROFEX Nyelvvizsgaközpont (T./F: 536 457) � 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. em., � 72-536-457 � 72-536-297 Nyelvvizsgaközpont igazgató: Warta Vilmos

irodavezető Dr. Kanizsainé Kránicz Rita vizsgakoordinátor Csongor Alexandra GYED angol nyelvi fővizsgáztató Váradi Katalin

18

ÉLETTANI INTÉZET � 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb I. em., � 72-536-243 � 72-536-244 intézetigazgató: Dr. Lénárd László intézetigazgató helyettes: Dr. Karádi Zoltán

egyetemi tanár Dr. Lénárd László Dr. Vértes Marietta intézeti tanácsadó egyetemi docens Dr. Jandó Gábor Dr. Karádi Zoltán. Dr. Környei József Dr. Vértes Zsuzsanna tanulmányi felelős egyetemi adjunktus Dr. Bagi Éva Dr. Fekete Éva Dr. Gálosi Rita egyetemi tanársegéd Berta Beáta Oláhné Várady Katalin Takács Gábor Urbán Barbara tudományos főmunkatárs(MTA) Dr. Hartmann Géza tudományos munkatárs(MTA) Kertes Erika Dr. Niedetzky Csaba Petykó Zoltán tudományos segédmunkatárs (MTA) Marton Péter Ph.D. hallgató Cserjési Renáta Dr. László Kristóf Lengyel Ferenc Dr. Papp Szilárd Dr. Szalay Csaba Dr. Tóth Krisztián

FARMAKOGNÓZIAI INTÉZET

� 7624 Pécs, Rókus u. 2., � 72-503-600 � 72-501-620 mb. intézetigazgató: Dr. Molnár Péter intézetigazgató helyettes: Szabó László Gy.

egyetemi tanár Szabó László Gy. egyetemi docens Dr. Molnár Péter egyetemi adjunktus Dr. Farkas Ágnes tudományos segédmunkatárs Dr. Horváth Györgyi külső munkatárs Dr. Molnár Béla

19

FARMAKOLÓGIAI ÉS FARMAKOTERÁPIAI INTÉZET � 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb III. em., � 72-536-217 � 72-536-218 intézetigazgató: Dr. Barthó Loránd intézetigazgató helyettes:

Gyógyszertani Tanszék egyetemi tanár Dr. Fischer Emil tanszékvezető Dr. Szolcsányi János egyetemi docens Dr. Pintér Erika egyetemi adjunktus Dr. Helyes Zsuzsanna

Gyógyszerhatástani Tanszék

egyetemi tanár Dr. Barthó Loránd tanszékvezető egyetemi docens Dr. Pethő Gábor egyetemi tanársegéd Dr. Lázár Zsófia (GYED) Dr. Benkó Rita Dr. Undi Sarolta

Toxikológiai Tanszék egyetemi tanár Dr. Gregus Zoltán tanszékvezető egyetemi tanársegéd Dr. Németi Balázs Dr. Csanaky Iván

MTA-PTE Neurofarmakológiai Kutatócsoport + Regionális Tudásközpont

kutatócsoportvezető Dr. Szolcsányi János tudományos tanácsadó Dr. Czéh Gábor tudományos munkatárs Dr. Szőke Éva tudományos segédmunkatárs Dr. Bölcskei Kata Bánvölgyi Ágnes

posztdoktori álláson Dr. Sándor Zoltán tudományos főmunkatárs Ph.D. hallgató Almási Attila Elekes Krisztián Dr. Füredi Réka Dr. Pozsgai Gábor Sándor Katalin Dr. Szabó Árpád Dr. Wolf Mátyás

20

GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZET ÉS EGYETEMI GYÓGYSZERTÁR � 7624 Pécs, Honvéd u. 3., C épület, � 72-536-284 � 72-536-285 intézetigazgató: Dr. Botz Lajos intézetigazgató helyettes:

egyetemi docens Dr. Botz Lajos egyetemi tanársegéd Szücs Ferenc Nyaka Bernadett (másodállásban)

Óraadók egyetemi óraadók Szabóné Dr. Schirm Szilvia Dr. Krucsóné Hornyák Judit Mayer Anna Dr. Molnár Béla Dr. Somoskeöy Szabolcs külsős óraadók Csík Laura Molnár Zoltánné Rezes Gábor Szabó Beáta Dr. Télessy István

GYÓGYSZERÉSZI KÉMIAI INTÉZET

� 7624 Pécs, Rókus u. 2., �/ � 72-503-650/3538 intézetigazgató: Dr. Perjési Pál intézetigazgató helyettes: Dr. Lóránd Tamás

egyetemi docens Dr. Lóránd Tamás Dr. Perjési Pál egyetemi tanársegéd Rozmer Zsuzsanna tudományos munkatárs Fodor Krisztina Kuzma Mónika intézeti szakgyógyszerész Dr. Aponyi Ildikó Ph.D. hallgató Almási Attila

21

GYÓGYSZERTECHNOLÓGIAI INTÉZET � 7624 Pécs, Rókus u. 2., �/ � 72-503-500/3555, 72-503-617 intézetigazgató: Dr. Dévay Attila intézetigazgató helyettes:

egyetemi docens Dr. Dévay Attila egyetemi adjunktus Dr. Mayer Klára egyetemi tanársegéd Bodor Attila Dr. Nagy Sándor Pál Szilárd

IGAZSÁGÜGYI ORVOSTANI INTÉZET

� 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb I. em., �72-536-230 � 72-536-242 intézetigazgató: Dr. Bajnóczky István intézetigazgató helyettes: Dr. Könczöl Franciska

egyetemi tanár Dr. Bajnóczky István egyetemi docens Dr. Jegesy Andrea Dr. Könczöl Franciska tanulmányi felelős Dr. Porpáczy Zoltán egyetemi tanársegéd Nagy Gergely intézeti orvos Dr. Mészáros Hajnalka rezidens Dr. Preklet Imre

IMMUNOLÓGIAI ÉS BIOTECHNOLÓGIAI INTÉZET

� 7624 Pécs, Szigeti út 12., G épület, �72-536-291 � 72-536-289 intézetigazgató: Dr. Németh Péter intézetigazgató helyettes: Dr. Berki Tímea

egyetemi tanár Dr. Németh Péter egyetemi docens Dr. Balogh Péter Dr. Berki Tímea Dr. Pongrácz Judit egyetemi adjunktus Dr. Boldizsár Ferenc egyetemi tanársegéd Dr. Czömpöly Tamás Ph.D. hallgató Dr. Bartis Domokos Dr. Kvell Krisztián Dr. Pálinkás László Dr. Simon Diána

22

KÓRÉLETTANI ÉS GERONTOLÓGIAI INTÉZET � 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. emelet, �72-536-246 � 72-536-247 mb. intézetigazgató: Dr. Székely Miklós intézetigazgató helyettes: Dr. Garai János

egyetemi tanár Dr. Székely Miklós egyetemi docens Dr. Garai János egyetemi adjunktus Dr. Balaskó Márta tanulmányi felelős egyetemi tanársegéd Dr. Kanizsai Péter Dr. Molnár Valéria Dr. Pétervári Erika Dr. Soós Szilvia szaktanácsadó Dr. Hazafi Klára gerontológus főorvos vendégoktatók Dr. Simon Attila (Balatonfüredi Szívkórház) Dr. Szelényi Zoltán Ph.D. hallgató Dr. Garami András

KÖZPONTI ELEKTRONMIKROSZKÓPOS LABORATÓRIUM

� 7624 Pécs, Honvéd u. 1. B épület, � 72-536-060 intézetigazgató: Dr. Seress László intézetigazgató helyettes:

egyetemi tanár Dr. Seress László egyetemi adjunktus Dr. Ábrahám Hajnalka tudományos tanácsadó Dr. Mázló Mária (részállásban) kémikus Dr. Lórándné Misley Judit mérnök Dolgos Béla (részállásban)

LABORATÓRIUMI MEDICINA INTÉZET

� 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, VII. emelet, �72-536-120 � 72-536-121 intézetigazgató: Dr. Kovács L. Gábor intézetigazgató helyettes: Dr. Miseta Attila

egyetemi tanár Dr. Kovács L. Gábor Dr. Kellermayer Miklós Dr. Ludány Andrea tanulmányi felelős Dr. Miseta Attila professor emeritus Dr. Jobst Kázmér egyetemi docens Dr. Kőszegi Tamás angol tanulmányi felelős Dr. Liszt Ferenc Dr. Magyarlaki Tamás Vassné Lakatos Ágnes

23

egyetemi adjunktus Dr. Csutora Péter tartósan távol Dr. Feledi Éva Dr. Lányi Éva egyetemi tanársegéd Dr. Kovácsné Dr. Rékási Zsuzsanna tartósan távol Dr. Tőkés-Füzesi Margit vendégoktató Dr. Bödör Géza (USA) tudományos segédmunkatárs Györgyi Erzsébet főorvos Dr. Erdélyi Mária klinikai vegyész Schmidt Mariann klinikai orvos Dr. Teibert Adrienn rezidens Dr. Grász Dénes Dr. Havasi Viktória Dr. Nagy Tamás Dr. Pálinkás László Dr. Peti Attila Dr. Vas Bálint Ph.D. hallgató Dr. Tóth Ildikó

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET � 7624 Pécs, Szigeti út 12., B épület, �72-536-256 � 72-536-257 intézetigazgató: Dr. Kállai János intézetigazgató helyettes: Dr. Füzesi Zsuzsanna

professor emeritus Dr. Szabó Imre Dr. Vereczkei Lajos egyetemi docens Dr. Czurkó András Dr. Füzesi Zsuzsanna orvosi szociológia tanulmányi felelős Dr. Kállai János egyetemi adjunktus Dr. Bende István neuropszichológia tanulmányi felelős Dr. Csathó Árpád orvosi antropológia tanulmányi felelős Dr. Jakab Tibor orvosi etika tanulmányi felelős Dr. Karádi Kázmér Dr. Varga József orvosi pszichológia tanulmányi felelős egyetemi tanársegéd Kerekes Zsuzsanna

tudományos segédmunkatárs Dr. Tiringer István Ph.D. hallgató Meskó Norbert Molnár Edit

24

MOZGÁSTANI INTÉZET � 7624 Pécs, Jakabhegyi út 6., Tornacsarnok, �72-536-040 � 72-536-041 intézetigazgató: Téczely Tamás intézetigazgató helyettes:

testnevelő tanár Farkas György Dr. Kiss Sándor Dr. Rugási Endre Dr. Rugási Endréné Téczely Tamás óraadó Csatáryné Tolnay Klára Pálfai András

NUKLEÁRIS MEDICINA INTÉZET

� 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyak Klinikai Tömb, mfszt és fszt., �/ � 72-536-367 intézetigazgató: Dr. Zámbó Katalin intézetigazgató helyettes: Dr. Schmidt Erzsébet

egyetemi tanár Dr. Zámbó Katalin egyetemi adjunktus Dr. Schmidt Erzsébet egyetemi tanársegéd Dr. Udvaros Eszter klinikai orvos Dr. Szabó Zsuzsanna

ORVOSI BIOLÓGIAI INTÉZET

� 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb III. emelet, �72-536-216 � 72-536-453 intézetigazgató: Dr. Szeberényi József intézetigazgató helyettes: Dr. Sétáló György

egyetemi tanár Dr. Szeberényi József egyetemi docens Dr. Komáromy László tanulmányi felelős Dr. Pap Marianna Dr. Sétáló György egyetemi tanársegéd Dr. Bátor Judit Dr. Berta Gergely Dr. Fábián Zsolt Dr. Kiss Katalin Dr. Mátics Róbert intézeti biológus Fekete Zsuzsanna (külföldi tanulmányúton) Rezidens Stark Borbála PhD hallgató Schipp Renáta

25

ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNITÁSTANI INTÉZET � 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb fszt, �72-536-251 � 72-536-253 intézetigazgató: Dr. Pál Tibor intézetigazgató helyettes: Dr. Emődy Levente

egyetemi tanár Dr. Emődy Levente Dr. Pál Tibor Dr. Szekeres Júlia professor emeritus Dr. Kétyi Iván egyetemi docens Dr. Kocsis Béla Dr. Szűcs György egyetemi adjunktus Dr. Barakonyi Alíz Dr. Kerényi Mónika tanulmányi felelős Dr. Kustos Ildikó Dr. Polgár Beáta Dr. Tigyi Zoltán főorvos Dr. Mestyán Gyula egyetemi tanársegéd Dr. Benedek Orsolya tudományos munkatárs Dr. Mikó Éva Dr. Palkovics Tamás Dr. Schneider György Dr. Szereday László Ph.D. hallgató Dr. Kilár Anikó Dr. Kovács Krisztina

ORVOSI NÉPEGÉSZSÉGTANI INTÉZET

� 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb III. emelet, �72-536-394 � 72-536-395 intézetigazgató: Dr. Ember István intézetigazgató helyettes: Dr. Kiss István

egyetemi tanár Dr. Ember István tiszteletbeli egyetemi tanár Dr. Arany István (Little Rock, Arkansas, USA) egyetemi docens Dr. Horváth J. Attila Dr. Kiss István Dr. Varga Csaba tiszteletbeli egyetemi docens Dr. Béres Judit egyetemi adjunktus Dr. Gyöngyi Zoltán Dr. Nádasi Edit részmunkaidős adjunktus Dr. Németh Árpád nyugdíjas adjunktus Dr. Kienle Ernő egyetemi tanársegéd Merényiné Dr. Dombi Zsuzsanna Varjas Tímea intézeti orvos Dr. Gombos Katalin Dr. Prantner Ida Dr. Tibold Antal

26

biológus Mészáros Anita PhD hallgató Dr. Nowrasteh Ghodratollah Orsós Zsuzsanna

Epidemiológiai Tanszék egyetemi docens Dr. Kiss István tanszékvezető tiszteletbeli egyetemi docens Dr. Béres Judit Foglalkozás- és Munka-egészségtani Tanszék egyetemi docens Dr. Horváth J. Attila tanszékvezető Környezet-egészségtani Tanszék tiszteletbeli egyetemi tanár Dr. Arany István (USA) egyetemi docens Dr. Varga Csaba tanszékvezető Közegészségtani és Járványtani Tanszék egyetemi tanár Dr. Ember István tanszékvezető

PATHOLÓGIAI INTÉZET � 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb fszt, �72-536-282 � 72-536-281 intézetigazgató: Dr. Pajor László intézetigazgató helyettes: Dr. Kálmán Endre

egyetemi tanár Dr. Pajor László professor emeritus Dr. Kelényi Gábor egyetemi adjunktus Dr. Gömöri Éva Dr. Kálmán Endre Dr. Kereskai László Dr. László Terézia Dr. Süle Norbert Dr. Tornóczky Tamás tudományos munkatárs Jáksó Pál Lacza Ágnes intézeti orvos Dr. Hegedűs Ivett Dr. Kajtár Béla Dr. Kovács Krisztina Dr. Kravják András Dr. Semjén Dávid rezidens Dr. Czifra János Dr. László Renáta Dr. Márton Balázs József Dr. Pintér Alexandra Dr. Preklet Imre Dr. Vida Livia Ph.D. hallgató Alpár Donát

27

SEBÉSZETI OKTATÓ ÉS KUTATÓ INTÉZET � 7624 Pécs, Kodály Zoltán u. 20, �72-536-820 � 72-536-821 intézetigazgató: Dr. Rőth Erzsébet intézetigazgató helyettes: Dr. Lantos János

egyetemi tanár Dr. Rőth Erzsébet egyetemi docens Dr. Lantos János tanulmányi felelős egyetemi adjunktus Dr. Jancsó Gábor egyetemi tanársegéd Dr. Borsiczky Balázs Dr. Ferencz Andrea Rácz Boglárka biológus Kürthy Mária Ph.D. hallgató Dr. Cserepes Barbara Dr. Ferenci Kornél Dr. Ferencz Sándor

SZERVES ÉS GYÓGYSZERKÉMIAI INTÉZET

� 7624 Pécs, Honvéd u. 1. B épület, �72-536-220 � 72-536-219 intézetigazgató: Pápayné Dr. Sár Cecília intézetigazgató helyettes:

professor emeritus Dr. Hideg Kálmán egyetemi docens Dr. Kálai Tamás Pápayné Dr. Sár Cecília

28

II. OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK KLINIKÁK

I. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA

� 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, II. em., �72-536-145 � 72-536-148 klinikaigazgató: Dr. Tóth Kálmán klinikaigazgató helyettes: Dr. Hunyady Béla

egyetemi tanár Dr. Hunyady Béla Dr. Losonczy Hajna Dr. Mózsik Gyula Dr. Pár Alajos Dr. Tóth Kálmán főiskolai tanár Dr. Figler Mária egyetemi docens Dr. Bajnok László Dr. Czopf László Dr. Dávid Marianna Dr. Habon Tamás Dr. Juricskay István Dr. Mezősi Emese Dr. Molnár Lenke Dr. Sárosi István egyetemi adjunktus Dr. Bódis Beáta Dr. Karádi Oszkár Dr. Keszthelyi Zsuzsanna Dr. Nagy Ágnes Dr. Nagy Zsuzsanna Dr. Szabados Eszter Dr. Szomor Árpád egyetemi tanársegéd Dr. Halmosi Róbert Dr. Kecskés Marianna Dr. Késmárky Gábor Dr. Kosztolányi Szabolcs Dr. Kovács Gábor Dr. Nemes Orsolya Dr. Rumi György Dr. Szabó Imre Dr. Vidra Tímea tudományos főmunkatárs Dr. Past Tibor klinikai főorvos Dr. Pakodi Ferenc klinikai orvos Dr. Csalódy Renáta Dr. Czimmer József Dr. Horváth Beáta Dr. Márton Zsolt Dr. Pár Gabriella Ph.D. hallgató Dr. Bartha Éva Dr. Kenyeres Péter

29

II. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA ÉS NEPHROLÓGIAI CENTRUM � 7624 Pécs, Pacsirta u. 1., �72-536-000/5201 � 72-536-051 mb. klinikaigazgató: Dr. Wittmann István tanulmányi igazgatóhelyettes: Dr. Nagy Judit gazdasági igazgatóhelyettes: Dr. Fábián György gyógyítási igazgatóhelyettes: Dr. Schmelczer Matild tudományos igazgatóhelyettes: Dr. Wagner László

egyetemi tanár Dr. Nagy Judit Dr. Wittmann István egyetemi docens Dr. Kovács Tibor helyettes tanulmányi felelős főiskolai docens Dr. Schmelczer Matild egyetemi adjunktus Dr. Degrell Péter Dr. Wagner László egyetemi tanársegéd Dr. Kassai Gábor Dr. Késői István Dr. Pintér István Dr. Sebők Judit Dr. Szelestei Tamás Dr. Szigeti Nóra Dr. Vas Tibor Dr. Wagner Zoltán klinikai főorvos Dr. Fábián György klinikai orvos Dr. Bekő Viktória Dr. Brasnyó Pál Dr. Deák András Dr. Gonda Edit Dr. Halmai Richard Dr. Holló Tímea Dr. Sági Balázs rezidens Dr. Bacskó Andrea Dr. Bánfai Gábor Dr. Édel Zsófia Dr. Ungvári Zoltán Ph.D. hallgató Dr. Laczy Boglárka Dr. Markó Lajos Dr. Molnár Gergő Dr. Tamaskó Mónika

Fresenius Medical Care Dialízis Központ (FMC) � 7624 Pécs, Pacsirta u. 1., �72-536-065 � 72-536-070 orvosigazgató: Dr. Csiky Botond

egyetemi adjunktus Dr. Csiky Botond klinikai orvos Dr. Mazák István Dr. Maretics Balázs Dr. Vágási Katalin külső oktatók Dr. Fazekas Attila Dr. Guth Eszter

30

ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV TERÁPIÁS INTÉZET � 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, V. emelet, �72-536-440 � 72-536-441 klinikaigazgató: Dr. Bogár Lajos klinikaigazgató helyettes: Dr. Horváth J. Attila

egyetemi tanár Dr. Bogár Lajos professor emeritus Dr. Tekeres Miklós egyetemi docens Dr. Bátai István Dr. Horváth J. Attila Dr. Molnár Zsolt egyetemi adjunktus Dr. Csontos Csaba Dr. Debreceni Gábor Dr. Ezer Erzsébet Dr. Márton Sándor Dr. Molnár Tihamér Dr. Mühl Diána Dr. Sári Ferenc Dr. Shayo Gaspar Dr. Szenohradszki Katalin egyetemi tanársegéd Dr. Heigl Péter Dr. Hideg Gyöngyvér Dr. Ittzés Balázs Dr. Kozma Zsolt tanulmányi felelős Dr. Nagy Klára Dr. Rittberger János Dr. Sütő Balázs Dr. Szabó Anita Dr. Szélig Lívia Dr. Szőke Szilvia Dr. Tarsoly Piroska Dr. Tátrai Ildikó Dr. Weiling Zsolt klinikai orvos Dr. Dán Lívia Dr. Fabricsek Csaba Dr. Falusi Boglárka Dr. Fischer Patrik Dr. Ghosh Subhamay Dr. Jáksó Krisztián Dr. Kiss Tamás Dr. Ráth Helén Dr. Szabó Katalin Dr. Szabó Zoltán Dr. Szakmány Tamás Dr. Szalai Gabriella Dr. Tánczos Krisztián Dr. Varga Szilárd

31

központi gyakornok Dr. Bognár Zsuzsanna Dr. Börner Gabriella Dr. Dancs Korinna Dr. Fehér Zsolt Dr. Fésüs Gábor Dr. Horváth Gábor Dr. Juhász Vera Dr. Szabó Péter Dr. Szlovák Dóra Dr. Toldi János Dr. Tóth Judit

BŐR-, NEMIKÓRTANI ÉS ONKODERMATOLÓGIAI KLINIKA � 7624 Pécs, Kodály Zoltán u. 20., �72-535-800 � 72-535-811 klinikaigazgató: klinikaigazgató helyettes:

professor emeritus Dr. Schneider Imre egyetemi adjunktus Dr. Kádár Zsolt egyetemi tanársegéd Dr. Csete Béla Dr. Moezzi Mehdi klinikai főorvos Dr. Péter Iván Dr. Szepes Éva tanulmányi felelős klinikai orvos Dr. Faludi Péter Dr. Fekecs Tamás Dr. Hodosi Balázs Dr. Kovács László András Dr. Lengyel Zsuzsa Dr. Németh Katalin Dr. Soós Éva (GYES) Dr. Szász Orsolya Dr. Szigeti Réka (GYES) rezidens Dr. Bognár Enikő Dr. Lukácsi Andrea

32

CSALÁDORVOSTANI INTÉZET ÉS III. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA

� 7624 Pécs, Akác u. 1., �72-536-881 � 72-536-882 klinikaigazgató: Dr. Nagy Lajos klinikaigazgató helyettes: Dr. Végh Mária

Családorvostan klinikaigazgató: Dr. Nagy Lajos klinikaigazgató helyettes: Dr. Végh Mária egyetemi tanár Dr. Nagy Lajos egyetemi adjunktus Dr. Rinfel József rezidens tanulmányi felelős, klinikai

koordinátor Dr. Stéger Miklós nyugdíjas, TDK, speciálkollégiumok,

záróvizsga felelős Dr. Várbíró István nyugdíjas, praxis koordinátor Dr. Végh Mária családorvos, graduális tanulmányi felelős egyetemi tanársegéd Dr. Bán Ildikó feed back, angol program tanulmányi

felelős Dr. Bíró Ferenc praxis management felelős Dr. Csíkós Ágnes hospice-palliatív betegellátás, angol

progam tanulmányi felelős Dr. Heim Szilvia TDK felelős Dr. Papp Mária gyermekgyógyász Dr. Trompos Katalin továbbképzési program koordinátor

(CME) tudományos tanácsadó Dr. Blasszauer Béla bioetika, nemzetközi kapcsolatok

felelős tudományos munkatárs Dr. Dormán Hajnalka pszichiáter, Bálint csoport felelős rezidens I-III. évf. rezidensek Belgyógyászati Klinika általános igazgató helyettes: Dr. Radnai Béla tudományos és oktatási igazgató helyettes: Dr. Király Ágnes egyetemi docens Dr. Király Ágnes egyetemi adjunktus Dr. Radnai Béla egyetemi tanársegéd Dr. Acél Péter Dr. Csizmadia Csaba Dr. Flóderer Edit Dr. Nyárfás Géza Dr. Ocskó Géza szakorvos Dr. Lukács Miklós klinikai orvos Dr. Bősz Nanetta Dr. Hegedüs Dalma Dr. Illés Anita Dr. Ivanova Enikő Dr. Sarlós Patrícia

33

Dr. Varga Ildikó rezidens Dr. Horváth Alexandra Dr. Németh Éva

FOGÁSZATI ÉS SZÁJSEBÉSZETI KLINIKA � 7624 Pécs, Dischka Győző u. 5., �72-535-901 � 72-535-905 klinikaigazgató: Dr. Szabó Gyula klinikaigazgató helyettes:

egyetemi tanár Dr. Szabó Gyula egyetemi docens Dr. Olasz Lajos Dr. Tóth Vilmos egyetemi adjunktus Dr. Nyárády Zoltán egyetemi tanársegéd Dr. Bán Ágnes Dr. Benke Bea Dr. Krajczár Károly Dr. Marada Gyula Dr. Mukics Adél Dr. Szabó Gyula Tamás Dr. Szántó Ildikó klinikai orvos Dr. Cseh Károly Dr. Kinczel Gábor Dr. Knolmayer Judit Dr. Somoskövi István Dr. Szalma József Az oktató munkára felkért orvosok Dr. Herényi Gejza fogszabályozó szakorvos Dr. Kecskés Iván fogszakorvos Dr. Németh László fogszakorvos Dr. Nyers Olympia fogszakorvos Dr. Vágó Péter egyetemi docens

34

FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA � 7624 Pécs, Munkácsy M. u. 2., �72-507-300 � 72-312-151 klinikaigazgató: Dr. Pytel József klinikaigazgató helyettes: Dr. Gerlinger Imre

egyetemi tanár Dr. Pytel József professzor emeritus Dr. Bauer Miklós egyetemi docens Dr. Gerlinger Imre egyetemi adjunktus Dr. Dezső Attila Dr. Hajas Tamás Dr. Lujber László Dr. Nagy Györgyi Dr. Saárossy Katalin Dr. Vóna Ida egyetemi tanársegéd Dr. Bocskai Tímea Dr. Kett Antónia Dr. Móricz Péter Dr. Németh Adrienne Dr. Ráth Gábor Dr. Szanyi István klinikai orvos Dr. Ablonczy Réka Dr. Gőbel Gyula Dr. Kanyar Mária Dr. Járai Tamás rezidens Dr. Gaál Veronika Dr. Somogyvári Krisztina Dr. Szabó Tamás Dr. Tóth Eszter

GYERMEKKLINIKA

� 7624 Pécs, József Attila út 7., �72-535-900 � 72-535-971 klinikaigazgató: Dr. Soltész Gyula klinikaigazgató helyettes: Dr. Molnár Dénes

egyetemi tanár Dr. Kajtár Pál Dr. Molnár Dénes Dr. Pintér András Dr. Soltész Gyula egyetemi docens Dr. Adamovich Károly Dr. Decsi Tamás Dr. Hollódy Katalin

35

egyetemi adjunktus Dr. Erhardt Éva Dr. Fenyvesi Ilona Dr. Kozári Adrienne Dr. Kövesi Tamás Dr. Masszi György Dr. Mohay Gabriella Dr. Szász Mária Dr. Stankovics József Dr. Vástyán Attila klinikai tanársegéd Dr. Csábi Györgyi Dr. Fathi Khaled Dr. Gyűrűs Éva Dr. Hajdú Rita Dr. Hajdú Rita Dr. Juhász Zsolt Dr. Kezri Seddiq Dr. Mosdósi Bernadett Dr. Oberritter Zsolt Dr. Ottóffy Gábor Dr. Tárnok András Dr. Török Katalin tudományos főmunkatárs Dr. Burus István

tudományos segédmunkatárs Marosvölgyi Tamás klinikai szakfőorvos Dr. Appelshoffer Sarolta Dr. Farkas András Dr. Horváth Magdolna Dr. Kővár Mária Dr. Musich Györgyi Dr. Schifter Péter klinikai orvos Dr. Boglári Gábor Dr. Cholnoky Eszter Dr. Rózsai Barnabás Dr. Tóth Krisztina Dr. Vajda Péter Dr. Vojcek Ágnes

36

IDEGSEBÉSZETI KLINIKA � 7624 Pécs, Rét u. 2., �72-535-930 � 72-535-931 klinikaigazgató: Dr. Dóczi Tamás klinikaigazgató helyettes: Dr. Stefanits János

egyetemi tanár Dr. Dóczi Tamás professor emeritus Dr. Gallyas Ferenc egyetemi docens Dr. Büki András egyetemi adjunktus Dr. Balás István Dr. Horváth Zsolt Dr. Hudvágner Sándor Dr. Kasó Gábor Dr. Kövér Ferenc Dr. Mészáros István magyar program tanulmányi felelős Dr. Vető Ferenc angol program tanulmányi felelős tudományos segédmunkatárs Dr. Bartalos László Dr. Vajda Zsolt főorvos Dr. Stefanits János klinikai orvos Dr. Llumiguano Carlos neuropszichológus Kosztolányi Péter gyógytornász Dr. Tóthné Velényi Anita informatikus Bognár Ernő központi gyakornok Dr. Lenzsér Gábor Dr. Schwarcz Attila

IMMUNOLÓGIAI ÉS REUMATOLÓGIAI KLINIKA

� 7624 Pécs, Irgalmasok utcája 1., �72-507-359 � 72-507-339 klinikaigazgató: Dr. Czirják László klinikaigazgató helyettes: Dr. Sütő Gábor

egyetemi tanár Dr. Czirják László egyetemi docens Dr. Sütő Gábor egyetemi adjunktus Dr. Kiss Csaba Dr. Varjú Cecília egyetemi tanársegéd Dr. Lövei Csilla Dr. Kumánovics Gábor klinikai orvos: Dr. Nusser Nóra klinikai orvosgyakornok: Dr. Hóbor Renáta Dr. Radics Judit Dr. Szalai Andrea Dr. T. Kovács Katalin rezidens Dr. Hanyecz Anita

37

INFEKTOLÓGIAI, KATASZTRÓFAORVOSTANI ÉS OXYOLÓGIAI INTÉZET

� 7632 Pécs, Akác u. 1., �72-536-806 � 72-536-807 mb. intézetigazgató: Dr. Ternák Gábor intézetigazgató helyettes: Dr. Aracsi László

egyetemi docens Dr. Ternák Gábor PhD munkatársak Dr. Aracsi László főorvos Dr. Viszlai Péter tanulmányi felelős, TDK kontakt megbízott Dr. Buda Péter főorvos, tudományos munkatárs Farkas Gyula okleveles mentőtiszt, tudományos

munkatárs, a gyakorlati oktatás vezetője

NEUROLÓGIAI KLINIKA

� 7624 Pécs, Rét u. 2., �72-535-900 � 72-535-911 klinikaigazgató: Dr. Komoly Sámuel általános igazgatóhelyettes: Dr. Gáti István betegellátásért felelős igazgatóhelyettes: Dr. Nagy Ferenc

egyetemi tanár Dr. Czopf József Dr. Komoly Sámuel egyetemi docens Dr. Gáti István Dr. Illés Zsolt Dr. Janszky József Dr. Kondákor István postgradualis és rezidens képzés

koordinátora Dr. Nagy Ferenc VI. évfolyam tanulmányi felelőse egyetemi adjunktus Dr. Bors László V. évfolyam tanulmányi felelőse Dr. Faludi Béla Dr. Pfund Zoltán angol program tanulmányi felelős Dr. Szapáry László egyetemi tanársegéd Dr. Aschermann Zsuzsanna Dr. Gyimesi Csilla Dr. Lückl János Dr. Mike Andrea Dr. Pusch Gabriella Dr. Sebők Ágnes Dr. Szőts Mónika Dr. Tasnádi Emese Dr. Trauninger Anita klinikai orvos Dr. Bóné Beáta Dr. Kovács Norbert Dr. Tóth Márton Dr. Varga Dezső helyettes Dr. Fischer Patrik Dr. Székely Borbála Ph.D. hallgató Dr. Ács Péter Dr. Péterfalvi Ágnes

38

Akác utcai részleg � 7624 Pécs, Akác u. 1., �72-536-800 � 72-536-840 szakfőorvos Dr. Hoffmann Ilona

ONKOTERÁPIÁS INTÉZET � 7624 Pécs, Édesanyák útja 17., �72-536-480 � 72-536-481 klinikaigazgató: Dr. Ésik Olga klinikaigazgató helyettes: Dr. Al-Farhat Yousuf

egyetemi tanár Dr. Ésik Olga egyetemi adjunktus Dr. Al-Farhat Yousuf egyetemi tanársegéd Dr. Bellyei Szabolcs Dr. Farkas Róbert tudományos főmunkatárs Dr. Csere Tibor Dr. Stefanits Klára tanulmányi felelős tudományos munkatárs Dr. Sáfrány Géza főorvos Dr. Kött Ilona Dr. Miszlai Zsuzsanna fizikus Gulybán Ákos Dr. Kóbor József Kovács Péter Sebestyén Zsolt rezidens Dr. Boronkai Árpád Dr. Liposits Gábor Dr. Perjési Ábel Dr. Szigeti András

ORTOPÉDIAI KLINIKA

� 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, IV. emelet, �72-536-206, 72-536-212 � 72-536-210, 72-536-213 klinikaigazgató: Dr. Bellyei Árpád klinikaigazgató helyettes: Dr. Kránicz János

egyetemi tanár Dr. Bellyei Árpád Dr. Illés Tamás tanulmányi felelős Dr. Kránicz János egyetemi docens Dr. Lovász György (tartósan távol) Dr. Szabó György (tartósan távol) egyetemi adjunktus Dr. Domán István Dr. Gazsó Imre Dr. Halmai Vilmos Dr. Szabó István Dr. Than Péter egyetemi tanársegéd Dr. Bárdos Tamás Dr. Fonay Valér Dr. Koreny Tamás Dr. Vermes Csaba

39

főorvos Dr. Kazal Andrea rezidens Dr. Horváth Gábor(tartósan távol) Dr. Szász Katalin Ph.D. hallgató Dr. Bűcs Gábor Dr. Czipri Mátyás Dr. Farkas Boglárka Dr. Lengyel Anna

ORVOSI GENETIKAI ÉS GYERMEKFEJLŐDÉSTANI INTÉZET � 7624 Pécs, József Attila u. 7., �72-535-977 � 72-535-972 klinikaigazgató: Dr. Kosztolányi György klinikaigazgató helyettes: Dr. Melegh Béla

egyetemi tanár Dr. Kosztolányi György Dr. Melegh Béla egyetemi adjunktus Dr. Hadzsiev Kinga Dr. Kellermayer Richárd egyetemi tanársegéd Dr. Aszmann Mária tudományos tanácsadó Dr. Méhes Károly főorvos Dr. Storcz Judit gyakornok Dr. Kárteszi Judit

MTA Támogatott Kutatócsoport tudományos segédmunkatárs Bene Judit Czakó Márta

PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA

� 7624 Pécs, Rét u. 2., �72-535-900, 72-535-950 � 72-535-951 klinikaigazgató: Dr. Fekete Sándor klinikaigazgató helyettes: Dr. Tényi Tamás

egyetemi tanár Dr. Trixler Mátyás professzor emeritus Dr. Ozsváth Károly egyetemi docens Dr. Fekete Sándor Dr. Gáti Ágnes Dr. Tényi Tamás tanulmányi felelős egyetemi adjunktus Dr. Herold Róbert Dr. Kovács Attila Dr. Osváth Péter egyetemi tanársegéd Dr. Ábrahám Ildikó Dr. Hegedüs Éva Dr. Simon Mária Dr. Vörös Viktor klinikai szakorvos Dr. Sümeg Szilvia pszichológus Hamvas Edina Herke Mónika

40

rezidens Dr. Futó Katalin Dr. Márkovics Tünde Dr. Molnár Adrienn Dr. Molnár Katalin Dr. Németh Orsolya Dr. Ömböli Zsófia Dr. Szellár Dóra Dr. Thaly Eszter Dr. Trábert Attila Dr. Vinkovics Andrea

RADIOLÓGIAI KLINIKA � 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, I. emelet, � / � 72-536-197 klinikaigazgató: Dr. Battyáni István klinikaigazgató helyettes: Dr. Weninger Csaba

professor emeritus Dr. Horváth László Dr. Kuhn Endre egyetemi docens Dr. Battyáni István egyetemi adjunktus Dr. Dérczy Katalin Dr. Harmat Zoltán tanulmányi felelős Dr. Rostás Tamás Dr. Szalai Gábor Dr. Takács Judit Dr. Weninger Csaba egyetemi tanársegéd Dr. Csere Péter Dr. Fehér Eszter Dr. Fehér Marianna Dr. Hegedüs Krisztina Dr. Magda Ingrid Dr. Németh Kinga Dr. Niyyati Mahtab Dr. Szabó Attila klinikai főorvos Dr. Radics Éva radiológus szakorvos Dr. Bálint Mária Dr. Boros Szilvia részlegvezető főorvos Dr. Csernus Ipoly Dr. Komáromi Hedvig Dr. Móró Zsuzsanna Dr. Poleczky László Dr. Tiszay Endre

41

klinikai orvos Dr. Bodrogi Gabriella Dr. Fülöp Adrienn Dr. Herbert Zsuzsanna Dr. Hernádi Gabriella Dr. Molnár Krisztián Dr. Tamás Krisztina Dr. Tóth Mónika Dr. Várady Edit vállalkozó orvosok Dr. Róka Antalné Dr. Szepesi János rezidens Dr. Faludi Szandra Dr. Ferencz Judit Dr. Papp Ákos Dr. Stefanics Orsolya

SEBÉSZETI KLINIKA � 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, V. em., � 72-536-126 � 72-536-127 klinikaigazgató: Dr. Horváth Örs Péter klinikaigazgató helyettes: Dr. Illényi László / Dr. Wéber György

egyetemi tanár Dr. Horváth Örs Péter Dr. Wéber György egyetemi docens Dr. Illényi László Dr. Kelemen Dezső Dr. Lukács László angol program tanulmányi felelős Dr. Molnár F. Tamás egyetemi adjunktus Dr. Benkő István Dr. Cseke László VI. évf. tanulmányi felelős Dr. Szakály Péter Dr. Vereczkei András egyetemi tanársegéd Dr. Csontos Zsolt Dr. Kalmár Katalin Dr. Papp András III. évf. tanulmányi felelős Dr. Varga Gábor IV-V. évf. tanulmányi felelős klinikai főorvos Dr. Kalmár Nagy Károly klinikai orvos Dr. Baracs József Dr. Ember Ágoston Dr. Káposztás Zsolt Dr. Papp Róbert Dr. Szántó Zalán Dr. Zapf István

42

Akác Utcai Klinikai Részleg Sebészeti Osztály és Égés-plasztikai Osztály � 7624 Pécs, Akác u. 1., �72-536-800 � 72-536-800 osztályvezető főorvos: Dr. Ezer Péter, Dr. Tizedes György klinikai adjunktus Dr. Ezer Péter Dr. Tizedes György egyetemi adjunktus Dr. Abou Samra Walid Dr. Knausz Zoltán Dr. Lakatos Levente Dr. Tóvári István klinikai tanársegéd Dr. Pavlovics Gábor főorvos Dr. Kulik Péter Dr. Krucsó József Dr. Tóth Lajos Dr. Teleki Gábor sebész szakorvos Dr. Fischer Tamás Dr. Kovács Gyula

SEBÉSZETI TANSZÉK – BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ – SEBÉSZETI-ÉRSEBÉSZETI OSZTÁLY � 7624 Pécs, Rákóczi út 2., � 72-533-132, 72-533-110 � 72-212-059 osztályvezető főorvos: Dr. Kollár Lajos

Oktatók Dr. Kollár Lajos egyetemi tanár Dr. Arató Endre Dr. Füzi Árpád Dr. Gőbel Gyula Dr. Hardi Péter Dr. Kasza Gábor Dr. Kelemen Ottó Dr. Lassu Péter Dr. Mátrai Gábor Dr. Menyhei Gábor Dr. Orbán Lajos Dr. Papp Gábor Dr. Sínay László Dr. Varga Zoltán

43

SZEMÉSZETI KLINIKA � 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, II. emelet, � / � 72-536-141 klinikaigazgató: Dr. Kovács Bálint klinikaigazgató helyettes: Dr. Pámer Zsuzsanna

egyetemi tanár Dr. Kovács Bálint Dr. Kuhn Ferenc egyetemi adjunktus Dr. Gaál Valéria Dr. Pámer Zsuzsanna Dr. Szíjártó Zsuzsanna Dr. Vékási Judit fogorvosi tanulmányi felelős egyetemi tanársegéd Dr. Ajtony Csilla Dr. Kovács Katalin Dr. Nagy Ágnes Dr. Solt Adrienn főorvos Dr. Kiss Gyöngyi Dr. Szabó Ilona tanulmányi felelős Dr. Pusztai Ágota

SZÍVGYÓGYÁSZATI KLINIKA – REGIONÁLIS KARDIOLÓGIAI KÖZPONT � 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., � 72-536-390 / � 72-536-399 klinikaigazgató: Dr. Papp Lajos tud. és okt. klinikaigazgató helyettes: Dr. Cziráki Attila

egyetemi tanár Dr. Papp Lajos Szívsebészeti Osztály egyetemi docens Dr. Szabados Sándor osztályvezető egyetemi adjunktus Dr. Hejjel László egyetemi tanársegéd Dr. Imre Jenő Dr. Lénárd László Dr. Pintér Örs Dr. Tóth Zsolt főorvos Dr. Donauer Elemér Dr. Szedő Ferenc klinikai orvos Dr. Göbölös László rezidens Dr. Szuromi Péter

44

Kardiológiai Osztály egyetemi docens Dr. Cziráki Attila osztályvezető, kardiológiai

szakambulancia vezető egyetemi adjunktus Dr. Ajtay Zénó Dr. Goják Ilona Dr. Keller Judit ambulancia vezető helyettes Dr. Sárszegi Zsolt egyetemi tanársegéd Dr. Faludi Réka Dr. Gaszner Balázs Dr. Tóth Levente klinikai orvos Dr. Bozó János Dr. Husznai Róbert Dr. Miklán Dóra Dr. Nógrádi Ágnes rezidens Dr. Magyari Balázs Szívsebészeti- és Kardiológiai Intenzív Osztály egyetemi adjunktus Dr. Győrimolnár Iván osztály- és anaesthesiológiai vezető Dr. Farkasfalvi Klára Dr. Korontai Rita egyetemi tanársegéd Dr. Sipos Elemér Dr. Ulakcsai Zsuzsanna főorvos Dr. Fazekas Zoltán klinikai orvos Dr. Czuczor Szabolcs Dr. Kiss Rudolf Dr. Rausch Péter Intervencionális Kardiológiai Osztály és Haemodinamikai Labor egyetemi adjunktus Dr. Horváth Iván osztályvezető és laborvezető Dr. Komócsi András Dr. Kónyi Attila egyetemi tanársegéd Dr. Pintér Tünde Elektofiziológia és Szív MR egyetemi docens Dr. Simor Tamás osztályvezető, intézeti informatikai vezető egyetemi tanársegéd Dr. Tahin Tamás Pacemaker Terápia egyetemi docens Dr. Melczer László osztályvezető és ambulancia vezető

tudományos főmunkatárs Tudományos munkatárs egyetemi adjunktus Dr. Szokodi István Ph.D. hallgató Dr. Aradi Dániel Dr. Fődi Eszter Dr. Solymos Andor

Zalaegerszegi Szívsebészeti Tanszék egyetemi docens Dr. Alotti Nasri

45

SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA � 7624 Pécs, Édesanyák útja 17., �72-536-370 � 72-536-372 klinikaigazgató: Dr. Szabó István klinikaigazgató helyettes: Dr. Szilágyi András, Dr. Drozgyik István

egyetemi tanár Dr. Szabó István Dr. Ertl Tibor neonatológus Dr. Gőcze Péter Dr. Szilágyi András professor emeritus Dr. Krommer Károly egyetemi docens Dr. Veszprémi Béla egyetemi adjunktus Dr. Arany Antal Dr. Csermely Tamás tanulmányi felelős Dr. Funke Simone neonatológus Dr. Garadnay Béla Dr. Halvax László Dr. Mánfai Zoltán Dr. Panka Tibor Dr. Sárkány Ilona neonatológus Dr. Vida Gabriella neonatológus, anesthesiológus Dr. Vizer Miklós Dr. Werling József Dr. Wilhelm Ferenc egyetemi tanársegéd Dr. Bay Csaba Dr. Gyarmati Judit Dr. Kovács Kálmán Dr. Tóth Tamás Dr. Várnagy Ákos klinikai szakfőorvos Dr. Drozgyik István fogorvosi tanulmányi felelős,

anesthesiológus Dr. Tamás Péter angol program tanulmányi felelős klinikai orvos Dr. Bálint András Dr. Bózsa Szabolcs Dr. Busznyák Csaba Dr. Flach Edina Dr. Ifi Zsolt Dr. Kerecsényi Péter Dr. Kovács Gábor Dr. Peitl Szilárd Dr. Rácz Sándor Dr. Szabó Imre Dr. Till Ágnes önkormányzati álláson Dr. Hanzli János Dr. Schunk Erzsébet Dr. Szörényi András klinikai szakpszichológus Martin László rezidens Dr. Rácz Sándor

46

TRAUMATOLÓGIAI KÖZPONT – BALESETSEBÉSZETI ÉS KÉZSEBÉSZETI KLINIKA

� 7624 Pécs, Akác u. 1., �/� 72-536-800 mb. intézetigazgató: Dr. Nyárády József intézetigazgató helyettes: Dr. Kovácsy Ákos

egyetemi tanár Dr. Nyárády József egyetemi docens Dr. Kovácsy Ákos Dr. Zadravecz György egyetemi adjunktus Dr. Börzsei László Dr. Ezer Ferenc Dr. Farkas Gábor Dr. Móricz Ottó Dr. Naumov István Dr. Vámhidy László Dr. Wiegand Norbert egyetemi tanársegéd I. Dr. Bukovecz Tibor Dr. Czóbel Gábor Dr. Deák Péter Dr. Jillek Tamás Dr. Kromek Lóránd Dr. Máthé Tibor Dr. Mintál Tibor Dr. Sallai Péter Dr. Tóth József egyetemi tanársegéd II. Dr. Börner Orsolya Dr. Fodor Barnabás Dr. Járai Gergely Dr. Kaviczki Szabolcs Dr. Kiss Zoltán Dr. Oberritter Róbert Dr. Patzai Balázs Dr. Szabó Tamás

47

UROLÓGIAI KLINIKA � 7624 Pécs, Munkácsy M. u. 2., �72-507-300, 72-507-334 � 72-242-374 klinikaigazgató: Dr. Farkas László klinikaigazgató helyettes: Dr. Somogyi László

egyetemi tanár Dr. Farkas László professor emeritus Dr. Götz Frigyes egyetemi docens Dr. Hübler János Dr. Somogyi László tanulmányi felelős egyetemi adjunktus Dr. Buzogány István Dr. Fábos Zoltán Dr. Morvay Géza Dr. Pusztai Csaba Dr. Szántó Árpád Dr. Szénás-Máthé Jenő Dr. Tornai Zoltán Dr. Villányi Kinga egyetemi tanársegéd Dr. Bagheri Fariborz angol program tanulmányi felelős Dr. Beöthe Tamás Dr. Pytel Ákos magyar program tanulmányi felelős klinikai főorvos Dr. Székely József rezidens Dr. Damásdi Miklós Dr. Jávorházy András Dr. Sülecz István Dr. Szücs Kinga

48

II. OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK OKTATÓKÓRHÁZAK

BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ

� 7623 Pécs, Rákóczi u. 2., 7601 Pf. 172 � 72-533-133 � 72-213-025 Dr. Veress Endre utcai szakrendelő - � 7633 Dr. Veress Endre utca 2., Mentálhygiénés Intézet - � 7621 Pécs, Papnövelde u. 4., Tüdõgyógyintézet - � 7635 Pécs, Ángyán János u. 2.,

főigazgató: Dr. Ruzsa Csaba orvosigazgató: oktatási felelős: Jakabné Gorzó Csilla

Ápolási Osztály Nagy Gabriella Belgyógyászat – Anyagcsere Osztály Dr. Ruzsa Csaba oszt. vez. főorvos Dr. Stréda Antal Dr. Fülöp Gábor Dr. Dezső László Belgyógyászat – Gasztroenterológiai Osztály Dr. Beró Tamás oszt. vez. főorvos Dr. Bajor Judit Dr. Solt Jenő Dr. Garamszegi Mária Dr. Mester László Belgyógyászat – Kardiológiai, Kardiológiai Rehabilitációs Osztály Dr. Mezey Béla oszt. vez. főorvos Dr. Kádas Zsuzsanna Dr. Vass Erika Dr. Kovács Márta Gerontopszichiátriai Osztály Dr. Huszár Judit oszt. vez. főorvos Dr. Józsa Ibolya Infektológiai Osztály Dr. Ternák Gábor oszt. vez. főorvos Dr. Nemes Zsuzsanna Dr. Kiss Gabriella Dr. Madarassi Papp Edit Dr. Péterfi Zoltán Központi Aneszteziológiai és Intenzív Osztály Dr. Verzár Zsófia oszt. vez. főorvos Központi Laboratórium Dr. Litter Ilona oszt. vez. főorvos Központi Radiológiai Osztály Dr. Grexa Erzsébet oszt. vez. főorvos Dr. Szabó Mária Dr. Hertelendy Ágnes Mentálhygiénés Intézet Dr. Stark András oszt. vez. főorvos Dr. Koltai Mária Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály Dr. Huszár Judit oszt. vez. főorvos Onkológiai Osztály Dr. Varga Zsuzsanna oszt. vez. főorvos

Dr. Bércesi Éva Dr. Kövér Erika

49

Pathológiai Osztály Dr. Hegedűs Géza oszt. vez. főorvos Dr. Herbert Tamás Dr. Traiber Ilona Dr. Anga Béla Sebészeti – Érsebészeti Osztály prof. Dr. Kollár Lajos oszt. vez. főorvos Dr. Arató Endre Dr. Füzi Árpád Dr. Gőbel Gyula Dr. Kasza Gábor Dr. Kelemen Ottó Dr. Lassu Péter Dr. Mátrai Gábor Dr. Menyhei Gábor Dr. Orbán Lajos Dr. Papp Gábor Dr. Sínay László Dr. Varga Zoltán Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály prof. Dr. Bódis József oszt. vez. főorvos Dr. Domány Balázs Dr. Koppán Miklós Dr. Hartmann Tamás Dr. Varga Péter Dr. Varga Tamás Tüdőgyógyintézet "A" Dr. Zibotics Hilda oszt. vez. főorvos Tüdőgyógyintézet "C" Dr. Balikó Zoltán oszt. vez. főorvos Tüdőgyógyintézet Dr. Agócs Ágnes Dr. Hegedűs Géza Dr. Hoffmann Ferenc Dr. Kopcsányi Gemma Dr. Lutz Zsolt Dr. Rónai Zoltán Dr. Sárosi Veronika Dr. Sinkovicz András Tüdőgondozó Intézet Dr. Schreiner Mária oszt. vez. főorvos

BARANYA MEGYEI KERPEL-FRONIUS ÖDÖN GYERMEKKÓRHÁZ � 7624 Pécs, Nyár u. 8., �72-518-500 � 72-213-042 igazgató főorvos: Dr. Sulyok Endre

A szigorló orvostanhallgatók oktatói Belgyógyászati Osztály prof. Dr. Sulyok Endre osztályvezető főorvos Dr. Györke Zsuzsanna főorvos Légúti Osztály Dr. Adonyi Mária osztályvezető főorvos Csecsemő Osztály Dr. Harangi Ferenc osztályvezető főorvos Központi Intenzív Osztály Dr. Bencze Gerda főorvos Infektológiai Osztály Dr. Nyul Zoltán osztályvezető főorvos

50

További osztályok vezetői Képalkotó Diagnosztika Dr. Sarlós Péter osztályvezető főorvos Manuális-Mátrix Osztály Dr. Nidal Alchihabi mb. osztályvezető főorvos

ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT – PÉCSI REGIONÁLIS VÉRELLÁTÓ KÖZPONT

� 7621 Pécs, Dischka Gy. u. 7., �72-215-634 � 72-517-813

oktatásért felelős vezető Dr. Nemes Izabella oktatásban résztvevők Dr. Csernus Zita az OVSZ-PRVK tanulmányi felelőse Dr. Faust Zsuzsa Hernádi Etelka Dr. Sáfrány Beatrix

„KAPOSI MÓR” OKTATÓ KÓRHÁZ � 7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 20-32., �82-501-300

főigazgató Prof. Dr. Repa Imre orvosigazgató Dr. Vágvölgyi Erna

stratégiai és fejlesztési főigazgató helyettes Dr. Moizs Mariann tudományos főigazgató helyettes Dr. Rumi György gazdasági igazgató Osztrovszki Géza ápolási igazgató Szabó Gyuláné Osztályvezető főorvosok Általános Sebészeti, Ér- és Mellkassebészeti Osztály Dr. Tóth László Belgyógyászati Osztály Dr. Rumi György Bőrgyógyászati Osztály Dr. Battyáni Zita Csecsemő- és Gyermekosztály Dr. Laki István Foglalkozás-Egészségügyi Szakrendelés Dr. Zsemberi Erzsébet Fül-Orr-Gég, Fej-Nyakseb. Osztály Dr. Gimesi Mihály Higiéniai Osztály és Központi Sterilizáló Dr. Horváth Galina Ideggyógyászat és Agyérbetegségek Osztálya Dr. Várszegi Rezső Infektológiai Osztály Dr. Papp Erzsébet Izotópdiagnosztikai Laboratórium Dr. Zilahi Lívia Klinikai Onkológiai Osztály Dr. Győrfy Károly Központi Anaesthesiológiai és Intenzív Betegellátó Osztály Dr. Kiss István Károly Központi Laboratórium Dr. Keller Éva Központi Műtő Dr. Csók Imre Laser Ambulancia Dr. Varga Levente Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály Dr. Mecseki László Orthopaediai Osztály Dr. Mike György Pathológiai Osztály Dr. Viski Anna Pszichiátriai Osztály Dr. Boldizsár Ferenc Radiológiai Osztály Dr. Horváth Gyula

51

Reuamtológia Dr. Kerekes Zsuzsanna Sürgősségi Betegellátó Centrum Dr. Varga Csaba Szájsebészeti Osztály Dr. Füéöp Gábor Szemészeti Osztály Dr. Kovács Balázs Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály Dr. Prievara Ferenc Tibor Traumatológia Osztály Dr. Gordán Ferenc Urológiai Osztály Dr. Rákász István

TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT BALASSA JÁNOS KÓRHÁZA � 7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 5-7. � / � 74-501-500

főigazgató főorvos Dr. Muth Lajos főigazgató főorvos helyettes - orvos igazgató Dr. Németh Csaba orvosigazgató helyettes Dr. Sudár Zsolt Osztályvezető főorvosok Anaesthesiológia és Intenzív Terápia Dr. Nyikos György Baleseti Sebészet Dr. Andriska István mb. Belgyógyászati részleg, Pincehely Dr. Ürögi Éva Bőrgondozó Dr. Ligeti Judit Bőrgyógyászat Dr. Bajor Klára Fertőző Dr. Bali Ildikó Fogászat-szájsebészet Dr. Selényi Judit Foglalkozás Eü. Szolgálat Dr. Bíró Zsuzsanna Fül-orr-gége Dr. Kovács Zoltán Gyermek Ideggondozó Dr. Takács Zsuzsanna Gyermekgyógyászat Dr. Schultz Károly Gyógyszertár Dr. Tatainé Homoki Anna Haemathológiai osztály Dr. Tóth Antal Klinikai Onkológiai osztály Dr. Tóth Antal Higiéniai osztály Dr. Almási István mb. I. sz. Belgyógyászat Dr. Józan-Jilling Mihály II. sz. belgyógyászat prof. Dr. Simon László III. sz. belgyógyászat Dr. Sudár Zsolt Izotóp Laboratórium Dr. Pasztarak Erzsébet Krónikus Belgyógyászat, Palánk Dr. Varga Éva Labor Diagnosztika Dr. Székelyi Katalin Neurológia Dr. Kiss Mihály Onkológiai gondozó Dr. Tóth János Orthopédia Dr. Moser Tamás Pathológia Dr. Horgász János Pszichiátria Dr. Szekeres István mb. Rendelőintézet kinevezés folyamatban Reumathológia Dr. Katona Klára Röntgen Dr. Sík Erzsébet Sebészet Dr. Szilágyi Károly Sebészet érsebészeti részleg Dr. Schönfeld János Szemészet Dr. Vastag Oszkár

52

Szociotherápiás és Rehabilitációs Osztály, Palánk Dr. Kutas Mária Szülészet-nőgyógyászat Dr. Nagy József Tüdőgondozó Dr. Gagyi Emma Tüdőgyógyászat Dr. Helf László Krónikus Tüdőgyógyászat Dr. Schmidt Katalin Urológia Dr. Streit Béla Véradó Állomás Dr. Liszátz Mária

VAS MEGYE ÉS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS MARKUSOVSZKY KÓRHÁZA • EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ

� 9701 Szombathely, Markusovszky Lajos u. 3. � 94-311-542, 94-312-172 � 94-327-873

főigazgató főorvos Dr. Lakner László Osztályvezető főorvosok Általános Belgyógyászati Osztály Dr. Lőcsei Zoltán Általános és Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály Dr. Záborszky Zita Általános-, Ér- és Központi Szeptikus Sebészeti Osztály Dr. Márkus Béla Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Osztály Dr. Pácz Miklós Baleseti-, Helyreállító és Kézsebészeti Osztály Dr. Kiss Gyula Bőr- és Nemibeteg Gondozó és Szakrendelés Dr. Varga Marianna Bőrgyógyászati Osztály Dr. Telegdy Enikő Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály Dr. Oroszlán György EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrum Dr. Horváth Ágnes Felnőtt Pszichiátria Gondozó Dr. Cseresnyés János Fizioterápiás Osztály Dr. Andits Tamás Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálat Dr. Szipőcs Jenő Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály Dr. Kisely Mihály Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály Dr. Döbrönte Zoltán Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Gondozó Dr. Lukovits Olga Haematológia és Haemosztazeologiai Osztály Dr. Iványi János Idegsebészeti Osztály Dr. Csókay András Infektológiai Osztály Dr. Schneider Ferenc Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Osztály Dr. Király István Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály Dr. Nagy Lajos Kórházhigiénés Osztály Dr. Kőfalvi István Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály Dr. Schaffer Éva Központi Laboratórium Dr. Hadarits Ferenc Központi Műtőszolgálat Dr. Kőfalvi István Krónikus Belgyógászati Osztály, Krónikus Sebészeti Osztály és Ápolási Osztály Dr. Gautier Barna Krónikus Tüdőgyógyászati és Belgyógyászati Osztály Dr. Balogh József Mellkassebészeti Osztály Dr. Kecskés László Neurológiai Osztály Dr. Szupera Zoltán Nukleáris Medicina Osztály Dr. Bajner Ágnes Onkoradiológiai Osztály Dr. Csejtei András Ortopédiai Sebészeti Osztály Dr. de Jonge Tamás Patológiai Osztály Dr. Tóth Csaba

53

Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály Dr. Szabó Mihály Radiológiai Osztály Dr. Puskás Tamás Reumatológiai Osztály Dr. Náfrádi Lilla Sürgősségi Betegfelvételi Osztály Dr. Németh László Szemészeti Osztály Dr. Bátor György Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Dr. Kneffel Pál Trombózis Tanácsadó Szolgálat Dr. István Lajos Megyei-Városi Tüdőgondozó és Tüdőszűrő Dr. Cseke Zsuzsanna Tüdőgyógyászati Osztály Dr. Szima Barna Urológia Sebészeti Osztály Dr. Engert Zoltán Vendel

ZALA MEGYEI KÓRHÁZ � 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 1. �92-311-420 � 92-331-405

főigazgató Dr. Csidei Irén orvosigazgató Dr. Rubecz István orvosigazgató helyettes Dr. Kecskés Gábor Vezető főorvosok Általános Sebészet Dr. Vattay Péter Baleseti Sebészet Dr. Laky Rezső Belgyógyászat Dr. Gasztonyi Beáta Bőrgyógyászat Dr. Hohl Györgyi mb. Foglalkozás-Egészségügy Dr. Feller Mária Fül-Orr-Gégészet Dr. Péter József Genetika Dr. Tihanyi Mariann Gyermekosztály Dr. Gárdos László Infektológia Dr. Ribiczey Pál Intenzív Osztály Dr. Kajtsa Edit Kardiológia Dr. Lupkovics Géza Kórházhigiénés Osztály Katovicsné Herczeg Éva Központi Laboratórium Dr. Nagy Tatjána mb. Központi Műtő Dr. Lukács Zoltán Krónikus Belgyógyászat Dr. Császár Tamás Neurológia Dr. Nikl János Onkológia Dr. Ruzsa Ágnes Ortopédia Dr. Schmidt Béla Pathológia Dr. Tóth Zoltán mb. Pszichiátria Dr. Győri László Pulmonológia Dr. Tehenes Sándor Radiológia és Izotópdiagnosztika Dr. Nagy Gyöngyi Szájsebészet Dr. Bátfai László mb. Szemészet Dr. Szalczer Lajos Szeptikus Sebészet Dr. Varsányi Zoltán Szívsebészet Dr. Alotti Nasri Szülészet-Nőgyógyászat Dr. Hetényi Ferenc Urológia Dr. Béli László

54

III. TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK

A 2006/2007. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA

Általános Orvos szak Szorgalmi időszak:

I. félév I-V. évfolyam 2006. szeptember 04. – 2006. szeptember 08. (iratkozási hét) 2006. szeptember 11. – 2006. december 15. (14 hét szorgalmi időszak) II. félév I - IV. évfolyam 2007. február 05. – 2007. május 18. (14 hét szorgalmi időszak)

V. évfolyam 2007. február 05. – 2007. május 11. (14 hét szorgalmi időszak) ÁOSZ VI. évfolyam famuláló időszak: 2006. augusztus 07. – 2007. május 11. (40 hét)

Vizsgaidőszak: I. félév I–V. évfolyam 2006. december 18. – 2007. február 02. (7 hét) II. félév I-IV. 2007. május 21. – 2007. június 29. és 2007. augusztus 21. – 2007. augusztus 31. (8 hét) V. évfolyam 2007. május 14. – 2007. július 06. (8 hét) Az ÁOSZ VI. évfolyam vizsgaidőpontjai külön beosztás szerint.

Fogorvos szak Szorgalmi időszak:

I. félév I-V. évfolyam 2006. szeptember 04. – 2006. szeptember 08. (iratkozási hét) 2006. szeptember 11. – 2006. december 15. (14 hét szorgalmi időszak) II. félév I - IV. évfolyam 2007. február 05. – 2007. május 18. (14 hét szorgalmi időszak) V. évfolyam 2007. január 29. – 2007. április 20. (12 hét szorgalmi időszak)

Vizsgaidőszak: I. félév I–IV. évfolyam 2006. december 18. – 2007. február 02. (7 hét) V. évfolyam 2006. december 18. – 2007. január 26. (6 hét) II. félév I-IV. évfolyam 2007. május 21. – 2007. június 29. és 2007. augusztus 21. – 2007. augusztus 31. (8 hét) V. évf. évfolyam 2007. április 23. – 2007. június 01. (6 hét)

Gyógyszerész szak Szorgalmi időszak:

I. félév I-IV. évfolyam 2006. szeptember 04. – 2006. szeptember 08. (iratkozási hét) 2006. szeptember 11. – 2006. december 15. (14 hét szorgalmi időszak) V. évfolyam 2006. augusztus 01. – 2006. szeptember 30. (8 hét gyakorlat) 2006. október 02. – 2006. december 22. (12 hét szorgalmi időszak) II. félév I - IV. évfolyam 2007. február 05. – 2007. május 18. (14 hét szorgalmi időszak) V. évfolyam 2007. február 05. – 2007. május 25. (16 hét gyakorlat)

Vizsgaidőszak: I. félév I–IV. évfolyam 2006. december 18. – 2007. február 02. (7 hét) V. évfolyam 2006. december 27. – 2007. február 02. (6 hét) II. félév I-III. évfolyam 2007. május 21. – 2007. június 29. és 2007. augusztus 21. – 2007. augusztus 31. (8 hét) IV. évfolyam 2007. május 21. – 2007. július 13. (8 hét)

Záróvizsgák

Írásbeli vizsgák: mindhárom szakon a Záróvizsga Bizottság határozza meg az időpontokat (május vége – június eleje) Szóbeli és gyakorlati vizsgák: mindhárom szakon az írásbeli vizsgát követő napokban.

Nyári szakmai gyakorlatok mindhárom szakon:

ÁOSZ / FOSZ I-IV. és GYSZ I-III. évf. 2007. júl. 02. – 2007. júl. 27. ill. 2006. júl. 30. – 2007. aug. 24.

Tavaszi szünet: 2007. április 02. – 06. (Húsvét előtti hét) * Nincs tavaszi szünete mindhárom szak V. évfolyamos és az ÁOSZ VI. évfolyamos hallgatóinak!

55

2 0 0 6 / 2 0 0 7 . t a n é v

1. félév

ÁOSZ I-V. évfolyam – FOSZ I-V. évfolyam – GYSZ I-IV. évfolyam 2006. szeptember 04 – 08. iratkozási hét

1. hét 2006. szept. 11. – 15. 2. hét 2006. szept. 18. – 22. 3. hét 2006. szept. 25. – 29. 4. hét 2006. okt. 02. – 06. 5. hét 2006. okt. 09. – 13. 6. hét 2006. okt. 16. – 20. 7. hét 2006. okt. 23. – 27. 8. hét 2006. okt. 30. – nov. 03. 9. hét 2006. nov. 06. – 10. 10. hét 2006. nov. 13. – 17. 11. hét 2006. nov. 20. – 24. 12. hét 2006. nov. 27. – dec. 01. 13. hét 2006. dec. 04. – 08. 14. hét 2006. dec. 11. – 15.

GYSZ V. évfolyam

2006. augusztus 01 – szeptember 30. 8 hét gyakorlat 1. hét 2006. okt. 02. – 06. 2. hét 2006. okt. 09. – 13. 3. hét 2006. okt. 16. – 20. 4. hét 2006. okt. 23. – 27. 5. hét 2006. okt. 30. – nov. 03. 6.v 2006. nov. 06. – 10. 7. hét 2006. nov. 13. – 17. 8. hét 2006. nov. 20. – 24. 9. hét 2006. nov. 27. – dec. 01. 10. hét 2006. dec. 04. – 08. 11. hét 2006. dec. 11. – 15. 12. hét 2006. dec. 18. – 22.

2. félév

ÁOSZ – FOSZ – GYSZ I-IV. évfolyam 2007. április 02 - 06. tavaszi szünet

1. hét 2007. febr. 05. – 09. 2. hét 2007. febr. 12. – 16. 3. hét 2007. febr. 19. – 23. 4. hét 2007. febr. 26. – márc. 02. 5. hét 2007. márc. 05. – 09. 6. hét 2007. márc. 12. – 16. 7. hét 2007. márc. 19. – 23. 8. hét 2007. márc. 26. – 30. 9. hét 2007. ápr. 09. – 13. 10. hét 2007. ápr. 16. – 20. 11. hét 2007. ápr. 23. – 27. 12. hét 2007. ápr. 30. – máj. 04. 13. hét 2007. máj. 07. – 11. 14. hét 2007. máj. 14. – 18.

ÁOSZ V. évfolyam nincs tavaszi szünet

1. hét 2007. febr. 05. – 09. 2. hét 2007. febr. 12. – 16. 3. hét 2007. febr. 19. – 23. 4. hét 2007. febr. 26. – márc. 02. 5. hét 2007. márc. 05. – 09. 6. hét 2007. márc. 12. – 16. 7. hét 2007. márc. 19. – 23. 8. hét 2007. márc. 26. – 30. 9. hét 2007. ápr. 02. – 06. 10. hét 2007. ápr. 09. – 13. 11. hét 2007. ápr. 16. – 20. 12. hét 2007. ápr. 23. – 27. 13. hét 2007. ápr. 30. – máj. 04. 14. hét 2007. máj. 07. – 11.

FOSZ V. évfolyam nincs tavaszi szünet

1. hét 2007. jan. 29. – febr. 02. 2. hét 2007. febr. 05. – 09. 3. hét 2007. febr. 12. – 16. 4. hét 2007. febr. 19. – 23. 5. hét 2007. febr. 26. – márc. 02. 6. hét 2007. márc. 05. – 09. 7. hét 2007. márc. 12. – 16. 8. hét 2007. márc. 19. – 23. 9. hét 2007. márc. 2. – 30. 10. hét 2007. ápr. 02. – 06. 11. hét 2007. ápr. 09. – 13. 12. hét 2007. ápr. 16. – 20.

GYSZ V. évfolyam

2007. február 05. – május 25. 16 hét gyakorlat

56


Az oktatás általános jellemzői

Kontakt foglalkozások formái: A foglalkozások az oktató személyes irányítása mellett történő tantermi, laboratóriumi, vagy betegágy melletti 45 perces egységekből álló oktatási elfoglaltságok (tanórák), melynek során az oktató folyamatosan jelen van és csak oktatással foglalkozik. Minden foglalkozás időpontja, helye, tematikája és oktatója neve a tanrendben rögzített. Formái:

(a) Előadások: elméleti jellegű, nagy létszámú hallgatóság számára is alkalmazható demonstrációs eszközökkel támogatott, elsősorban információ-közlő oktatási forma. Az előadásokat elsősorban tapasztaltabb oktatók tartják.

(b) Gyakorlatok: kis csoportokban történő, gyakorlat-orientált, konzultatív jellegű oktatási forma, melynek során a hallgatók manuális tevékenységet végeznek az oktató folyamatos, személyes irányításával. Ide tartoznak a betegágy melletti szakmai gyakorlatok közül azok, melyek a foglalkozások formai keretei között zajlanak. Klinikai gyakorlatot csak az adott szakterületre vonatkozó szakorvosi képesítéssel rendelkező oktató vezethet.

(c) Szemináriumok: kis csoportokban végzett, oktató által vezetett, elméleti jellegű, interaktív, konzultatív oktatási forma. Célja az elméleti jellegű tananyag és a gyakorlatos anyag elméleti hátterének megvilágítása, valamint módszertani útmutatás a tanuláshoz.

A tanterv felépítése

A kötelező tárgyak azon törzstárgyak, melyeket tanulmányai során valamennyi hallgató köteles felvenni. Az Orvosi kar szakjain ez a hallgatóktól összesen elvárt kreditpontok 80 %-át teszi ki. Kötelező tantárgy előzetes követelménye nem lehet választható tárgy felvétele.

A kötelezően választható (elektív) tárgyak közül a hallgató szabadon választhat, de tanulmányaik során kötelesek a tantárgy-csoportból meghatározott mennyiségű (az össz kreditérték legalább 15 %-a) tárgyat felvenni, és abból kreditet szerezni. A kötelezően választható tárgy tematikájában csatlakozhat kötelező alaptárgyhoz, de egyébként attól függetlennek kell lennie: jelentős mennyiségű plusz ismeretet kell nyújtania; ezek az ismeretek az alaptárgy vizsgáján nem kérdezhetők. A kurzus felvétele nem befolyásolhatja az alaptárgy vizsgaeredményét. E feltételek teljesülését a tárgy jóváhagyásakor a Kredit Bizottságnak ellenőriznie kell.

A szabadon választható (fakultatív) tárgyak, kurzusok esetén a tárgy kiválasztása a hallgató döntése alapján történik. A hallgató kreditjeinek általában 5 %-át szerzi így. Szabadon választható tárgynak olyan tantárgy, kurzus fogadható el, aminek elsajátítása a hallgatótól legalább egy kreditnyi munkát, 30 munkaórát (legalább félévenként 12 tanóra foglalkozást) igényel. Kisebb óraszámú kurzusok esetén több, hasonló témájú kurzust egy, a fenti feltételt elérő kurzussá kell integrálni.

A kari oktatás speciális formája a betegágy mellett történő szakmai gyakorlatok (továbbiakban szakmai gyakorlatok). A szakmai gyakorlatok lehetnek évköziek és nyáriak. A szakmai gyakorlatok speciális szabályai:

57

A 3.-5. év évközi szakmai gyakorlatai tanrendben szereplő, kis csoportokban, meghatározott tematika szerint, a beteggel közvetlen kapcsolatban töltött foglalkozások oktató folyamatos felügyelete, irányítása mellett. A foglalkozásokon az oktató kizárólag oktatómunkát – esetmegbeszélés, oktatási célú betegvizsgálatok és terápiás beavatkozások - végez.

A 3.-5. év során a tantárgy felelősének ezen kívül jogában áll a hallgatókat félévenként a tantárgy félévi óraszámának 10%-át nem meghaladó, tanórán kívüli, betegágy melletti,

szakmai gyakorlatra (pl. kötelező ügyeleti részvétel) kötelezni. Ezek elvégzése a tantárgy kritériumkövetelményei között szerepel – érte külön kredit nem jár. A tantárgy felelőse alakítja ki az ilyen szakmai gyakorlatok szabályait, készíti el a hallgatók beosztását és szervezi meg a gyakorlatokat. A TVSZ-ben meghatározott mennyiséget meghaladó, nem pótolt mulasztások miatt a félév aláírását megtagadhatják.

Az Általános orvos szakon a 6. év szakmai gyakorlatai a tantervben meghatározott arányban (kb. 10 %) foglalkozások (kis-csoportos, oktató folyamatos jelenléte melletti szemináriumok, vagy tancélos betegvizsgálati bemutatások), illetve az oktató időszakos felügyelete melletti egyéni, vagy kis-csoportos szakmai készség-fejlesztő gyakorlati elfoglaltság (az oktató gyógyító tevékenységének, betegvizsgálati módszereinek, betegekkel való bánásmódjának megfigyelése, egyszerűbb betegvizsgálati eljárások begyakorlása, anamnézis felvétel, viziteken, referálókon való részvétel, stb.). A 6. év szakmai gyakorlataira való jelentkezés a tantárgyak felvételéhez hasonló módon zajlik. Sikeres vizsga esetén a 6. év szakmai gyakorlataiért heti 1 kredit jár.

A nyári szakmai gyakorlat 2-4 hetes, kiscsoportos vagy egyéni, klinikákon, oktató-kórházakban járó beteg rendeléseken, vagy mentőn eltöltött, a beteggel személyes kapcsolatot kialakító oktatási forma. Formája hasonló a 6. év szakmai készségfejlesztő gyakorlataihoz. Időtartamát, idejét (melyik félév után) és irányelveit az illetékes tantárgy (belgyógyászat, sebészet) felelősének javaslatára a KB határozza meg, és a Kari Tanács hagyja jóvá. A nyári gyakorlatok tematikájának kidolgozása és a gyakorlatok szakmai megszervezése az illetékes tantárgyak felelősének feladata. A hallgatók elosztását a HÖK közreműködésével a Kari Tanulmányi Osztály végzi. A gyakorlat elvégzését a klinika vezetője, illetve - oktató-kórházakban - az osztályvezető főorvos a leckekönyvben igazolja. A nyári szakmai gyakorlatok kritériumkövetelmények, értük kredit nem jár. A szigorló évi és a nyári szakmai gyakorlatot a hallgató a PTE Klinikáin és oktató kórházain kívüli más (hazai vagy külföldi) gyógyító intézményben is letöltheti. Az engedélyt az Oktatási Dékánhelyettes adja a fogadó intézmény befogadó nyilatkozata, valamint a tantárgy felelősének hozzájárulása alapján. A hozzájárulást megtagadni csak alapos szakmai, vagy gazdasági indokkal lehet. A hallgatónak a gyakorlat befejezése után igazolást kell hoznia a fogadó intézmény oktatási felelősétől a szakmai gyakorlat sikeres teljesítéséről, melynek alapján a tantárgy felelőse a gyakorlat teljesítését bejegyzi a hallgató leckekönyvébe.

A betegágy melletti szakmai gyakorlatokon az orvosi tevékenység végzéséhez szükséges és a képzési követelmények által megkövetelt gyakorlati készségek elsajátításának ellenőrzése céljából a hallgatók „Gyakorlati készségek leckekönyv”-et kapnak. A leckekönyv tartalmazza a gyakorlati követelményeket és a készségek teljesítésének elvárt szintjét. A készségek elsajátítását az oktató aláírásával igazolja.

58

Teljesítések ellenőrzésének formái: A hallgatók félévenkénti tanulmányi előmenetelének igazolása ötfokozatú érdemjegy megállapításával történik. Kredit csak ötfokozatú érdemjegy alapján adható. Érdemjegyet a tanterv előírása szerint vizsga (szigorlatok, kollokviumok), vagy évközi teljesítmény (félévi gyakorlati jegy, FGYJ) alapján adnak.

Az ötfokozatú érdemjegyek magyar és angol elnevezései, (a zárójelben az érdemjegy számkódja és - összehasonlításul - az ECTS grade betűjele) a következők:

jeles excellent (5, A), jó good (4, B), közepes average (3, C), elégséges satisfactory (2, D) és elégtelen failed (1, F).

A leckekönyvbe és a vizsgalapra az érdemjegy számkódját és magyar nevét kell bejegyezni.

Szabadon választható tárgyakat évközi teljesítmény alapján FGYJ-vel értékelnek.

Az érdemjegyeket eredményező számonkérés (vizsga) formája lehet:

(a) szóbeli, elméleti,

(b) szóbeli, gyakorlati (gyakorlatok végzésével vagy demonstrációval),

(c) írásbeli tesztvizsga,

(d) ezek kombinációja .

Az érdemjegy kialakításának módját (vizsga, vagy FGYJ) a KB, a számonkérések formáit, témáját és követelményszintjeit - a szabályzatban meghatározott kereteken belül, a KB jóváhagyásával - a diszciplína jellegének figyelembevételével a tantárgy felelőse határozza meg. Az érdemjegy kialakításának módját, a számonkérés témáját és követelményeit a beiratkozás előtt a hallgatóval ismertetni kell, attól a félév során nem szabad eltérni.

Egy tantárgy, kurzus számonkérési formájának megváltoztatása csak a KB jóváhagyásával történhet és az a tantárgy kreditjének megváltoztatását eredményezheti.

A vizsga típusa (a képzést lezáró záróvizsga kivételével) kétféle lehet: kollokvium és szigorlat.

A kollokvium egy féléves tantárgy számonkérése, több féléven keresztül oktatott tantárgy egy félévnyi anyagát, vagy egy tantárgy két féléves anyagát számon kérő vizsga lehet. A kollokviumon a tantárgy felelőse által megbízott, legalább adjunktusi rangú oktatók vizsgáztathatnak.

A szigorlat kötelező tantárgyak egy csoportjának, vagy egy több féléves tárgynak a teljes diszciplínát egy időben számon kérő záróvizsgája. A szigorlat témája legalább összesen 10 kredit értékű tananyag. A szigorlatért önmagáért - a korábbi vizsgákon számon nem kért anyagért járón kívül - kredit nem jár. A szigorlat fontosabb szabályai:

a) A szóbeli szigorlatot legalább két tagú bizottság előtt kell letenni. A bizottság összeállításáért a tantárgy felelőse felel. A vizsgalapot a bizottság valamennyi tagja aláírja. A szigorlatot (illetve annak elméleti részét) a tantárgy felelőse, vagy az általa kijelölt, legalább docensi fokozattal rendelkező oktató tartja. Egy tantárgy anyagát számon kérő szigorlaton a tantárgy felelősének akadályoztatása esetén a tantárgy felelősének kérésére az Oktatási Dékánhelyettes egy adott vizsgaperiódusra vonatkozóan engedélyezheti azt, hogy a szigorlaton adjunktus

59

vizsgáztathasson. A bizottság többi tagjai a vizsga témájában és nyelvében járatos oktatók. A szigorlatokon a hallgatóknak feltett valamennyi (legalább 3) téma leírását (tételcímet) és azok értékelését tartalmazó jegyzőkönyvet kell vezetni.

b) Írásbeli szigorlatnak meg kell felelnie az írásbeli vizsgák követelményeinek. Ezen kívül – szigorlat esetén - a összesítő jegyzőkönyvet kell készíteni a vizsgaeredményekről, melyet valamennyi, a javításban résztvevő oktató aláír. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a tesztlapokon szereplő kérdések normalizálási módszereinek leírását, valamint a norma-kontrol és az aktuális eredmények statisztikai elemzéseinek eredményeit.

c) A vizsgák jegyzőkönyvét és – írásbeli vizsga esetén – a kitöltött, értékelt tesztlapokat legalább hat évig meg kell őrizni és azt kérésükre a dékáni testület, a KB, a TB illetve az APB tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

A gyakorlati jegy (FGYJ) megállapítása legalább két évközi (írásbeli, vagy szóbeli-gyakorlati) számonkérés alapján történik. A gyakorlati jegy alapjául szolgáló számonkérések formáját és idejét a tantervnek tartalmaznia kell.

Vizsgával lezáruló tantárgy esetén is lehetőség van az érdemjegybe évközi teljesítményt (szóbeli, vagy írásbeli számonkérések)is beszámítani legfeljebb 30 % erejéig. Ez esetben a hallgató leckekönyvbe beírt érdemjegye a vizsgán kapott részjegyeken kívül az évközi számonkérések eredményeiből alakul ki, a tantárgy felelőse által előre megadott arányban.

60

AZ 1. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK FOGADALOMTÉTELÉNEK SZÖVEGE:

Én, … a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi

Karának hallgatója fogadom, hogy az Egyetem és az

Orvostudományi Kar rendjét betartom. Oktatóimnak és az

egyetem dolgozóinak az őket megillető tiszteletet megadom.

Az Egyetem hallgatójához méltó magatartást tanúsítok.

Tanulmányaimat a tőlem telhető legjobb eredménnyel végzem.

Fogadom, hogy a betegek emberi méltóságát tiszteltben

tartom, bizalmukkal nem élek vissza, titkaikat nem fedem fel.

Minden erőmmel arra törekszem, hogy az orvostudomány és a

gyógyszerésztudomány legújabb eredményeivel

megismerkedve művelt, jó szakember legyek.

61

AZ ORVOSI ESKÜ SZÖVEGE:

,,Én ................. esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlő figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem. Az orvosi működésemmel kapcsolatos etikai követelményeket tiszteletben tartom. Arra törekszem, hogy az orvostudomány, valamint a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam."

A GYÓGYSZERÉSZI ESKÜ SZÖVEGE:

,,Én .................... esküszöm, hogy a megszerzett gyógyszerésztudományi ismeretek birtokában hivatásomat a legnagyobb lelkiismeretességgel fogom gyakorolni és hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezem. A betegek egészségi állapotára, gyógyszeres kezelésére vonatkozó adatokat fel nem fedem. Elméleti és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom. Tudásomat a gyógyszerészi etikába ütköző cselekményre nem használom fel. Mint a gyógyító munka részese ismereteimet csakis embertársaim egészségének védelmére és helyreállítására fogom fordítani. Arra törekszem, hogy a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának, valamint a gyógyszerésztudomány jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam."

62


ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK

Mesterképzési szak megnevezése: orvos Szakfelelős: Dr. Németh Péter egyetemi tanár A szak képesítési követelményének korm. rend. száma:

72/2002.(IV.12.) korm. rend; 36/1996.(III.5.) korm. rend.

bemeneti feltétel: érettségi-felvételi vizsga: biológia és kémia/fizika

Mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mesterfokozat, master, M.Sc. képzési terület: orvostudomány (egészségtudomány) szakképzettség: orvos, doktori címmel (dr. med.) szakképzettség angol nyelvű jelölése: medical doctor, Dr.med., M.D. szakképzettség latin nyelvű jelölése: doctor medicinae universae oklevélbe bekerülő szakirányok: - Képzési terület: orvos- és egészségtudományi Képzési idő: 12 félév 10*14 hét + 40 hét + 12 hét nyári gyakorlat = 192 hét

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: egységes, lineáris, osztatlan a képzés, alapképzési szak nincs Mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 360 kreditpont

Elméleti, alapozó modulhoz rendelhető kreditérték: 90-115 kreditpont Preklinikai modulhoz rendelhető kreditérték: 52-55 kreditpont Klinikai modulhoz rendelhető kreditérték: 110-130 kreditpont Szigorló évhez rendelhető kreditérték: 38-40 kreditpont Szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 20 kreditpont Kötelezően választható tárgyakhoz rendelhető kreditérték: 34 kreditpont Szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditérték: 18 kreditpont

Gyakorlati ismeretek aránya a szak tanterve alapján: 56 - 70% A szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan általános orvosok kibocsátása, akik - a képzési idő alatt elsajátított ismeretanyag, szakmai készségek, orvosi szemlélet és

magatartás alapján vesznek részt az egészségügyi ellátásban, úgy, hogy ezen tevékenységük során messze menően figyelembe veszik a betegek emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek illetve cselekszenek;

- megfelelő első, majd ráépített szakorvosképzési programba bekapcsolódhatnak, majd sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítés után választott szakterületükön önálló szakorvosi munkát végeznek;

- megfelelő elméleti ismeretek, gyakorlati készségek és attitűdök birtokában képesek bekapcsolódni a doktori iskolai (Ph.D.) képzésbe.

63

A szakon szerezhető ismeretek: A végzett orvos ismerni és tudni fogja:

- az egészséges és a beteg emberi szervezet felépítését, működését, ennek molekuláris biológiai alapjait, az egészséges és patológiás viselkedés alaptörvényszerűségeit;

- az egyén és a társadalom egészségvédelmét, egészség helyreállításának tudományos alapjait az egészségre veszélyes ártalmakat;

- a megelőzés (primer, szekunder és tercier prevenció) elméleti és gyakorlati alapjait, az egészségügy szervezetének, irányításának, gazdaságának pilléreit;

- a gyakran előforduló betegségek okait, tüneteit, etiopathogenezisét, korai diagnosztikáját, gyógyításukra szolgáló eljárások lényegét, ezek indikációit és kontraindikáció it, valamint ezen eljárások kockázatát;

- az alapvető klinikai vizsgáló és laboratóriumi diagnosztikai módszereket; - a betegségek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit, a gyógyszeres terápia

molekuláris, kísérletes és patológiai alapjait; - az orvostechnikai berendezések működési elveit, alkalmazási területét; - az egészségügyi rendszer felépítését és működését, valamint az egészségügyi

biztosítási rendszert; - az orvosi tevékenység legfontosabb etikai vonatkozásait;

A szakon szerezhető képességek A végzett orvos alkalmas lesz:

- a sürgősségi ellátásra és életmentésre; - demonstrálni, hogy kompetensek bizonyos (alapvető) klinikai készségeket

illetően felügyelet nélkül meghatározott szakmai standardok szerint végezni; - megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítására; - anamnézisfelvételére bete!?től, hozzátartozó/ól, másoktól; - a páciens fizikális vizsgálatára; - a vizsgálati eredmények interpretáció jára; - diagnózis felállítására, laboratóriumi alapvizsgálatok elvégzésére; - a menedzsment-terv megfogalmazására; - a lelet elkészítésére; - gyógyszerekfelírására; - a páciensek menedzselésére; - a betegségek megelőzési módszereinek alkalmazásra; - szükség esetén megfelelő hatósági intézkedések megtételére;

A szakon kialakított személyes adottságok és készségek: A végzett orvos rendelkezni fog megfelelő:

- empátiás készséggel, - megfelelő szintű kommunikációs képességgel (beteggel, teammel,

társadalommal), - kreativitással, rugalmassággal, - kritikus gondolkodás képességévei, - problémafelismerő és -megoldó készséggel, - intuícióval és módszerességgel, - információfeldolgozási képességgel, - tanulási készséggel és jó memóriával, - elkötelezettséggel és igénnyel a minőségi munkára,

64

- szakmai továbbképzés igényével, kezdeményezéssei, személyes felelősségvállalással és gyakorlással,

- méltányos hozzáállással, - alkalmassággal csoportmunkában való részvételre,

Az orvosképzést idegen nyelven is folytató karok (német, angol) idegen nyelvi követelményrendszere valamint tematikája mindenben megegyezik a magyar nyelven folyó képzés követelményrendszerévei, tematikájával. Az Európai Közösség tagállamai feltétel nélkül elismerik a magyarországi egyetemek által kibocsátott orvosdoktori diplomát. A fokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök (80%): Az orvosdoktori diploma megszerzéséhez szükséges alapozó ismeretkörök:

- Természettudományi alapismeretek: orvosi fizika/biofizika, orvosi kémia, sejtbiológia, molekuláris genetika és immunológiai alapismeretek

- Orvostudományi alapismeretek: anatómia, szövet- és fejlődéstan, biokémia, molekuláris biológia, orvosi élettan, kórélettan és klinikai laboratóriumi diagnosztika, patológia, mikrobiológia és immunitástan, korszerű elsősegélynyújtás, klinikai propedeutika (benne: belgyógyászati és sebészeti is).

- Magatartástudományi alapismeretek: Bioetika/orvosi etika, orvosi pszichológia, orvosi kommunikáció, orvos-beteg kommunikációs tréning

- A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: aneszteziológia és intenzív terápia, belgyógyászat, belgyógyászati propedeutika, bőrgyógyászat, farmakológia-farmakoterápia, fül-orr-gégegyógyászat, gyermekgyógyászat, igazságügyi orvostan, infektológia-fertőző betegségek, kardiológia, klinikai genetika, klinikai onkológia, népegészségtan (közegészségtan), neurológia, ortopédia, orvosi pszichológia, oxyológia, pszichiátria, pulmonológia, radiológia, sebészet, szájsebészet és fogászat, szemészet, szülészet-nőgyógyászat, traumatológia, urológia

Fentieken túl valamennyi tantárgy, amelyet az adott intézmény Kari Tanácsa a képzés tantervében előír. Az alapképzés és a szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 15% Az alapozó modul

- Természettudományi ismeretek: biopolimerek térszerkezeti viszonyai, bioszervetlen kémia, informatikai alapismeretek, kémiai analitika alapjai, környezet és bioszféra, modellmembránok, modern műszerek és elválasztástechnikai módszerek, terminológia, modern biofizikai mérőmódszerek a biológiában és az orvostudományban.

- Orvostudományi ismeretek: bioinformatika és genom analízis az orvostudományban, citomorfológia és mikrotechnika, fejlődésbiológia, genomika, szív elektrofiziológia, a szívműködés alapjai, molekuláris citológia és hisztológia, korszerű vizsgálómódszerek az élettudományokban, nagy populációkat érintő betegségek molekuláris mechanizmusai.

- Magatartástudományi ismeretek: bevezetés az orvostudományba, orvosi szociológia, orvosi antropológia, egészségfejlesztés, pszichológiai és kommunikációs alapismeretek, tanatológia.

- Egyéb: latin nyelv, magyar orvosi nyelv, orvosi angol és könyvtárismeret.

65

Preklinikai modul - Orvostudományi ismeretek: bevezetés az EKG analízisbe, diagnosztikai

eljárások fizikai alapjai, egészség-gazdaságtan, gerontológia, gyakorlati orvosi alapismeretek, kábítószer-abúzus, klinikai anatómiai propedeutika, klinikai cardiovascularis fiziológia, klinikai genetika, környezetvédelem, laboratóriumi gyakorlati medicina kórélettani vonatkozásai, mikrobiológiai problémák az orvosi gyakorlatban, mikrosebészet, molekuláris medicina, sebészeti műtéttan.

- TDK munka Klinikai modulban

- Orvostudományi ismeretek: andrológia, biostatisztika az orvosi gyakorlatban, bevezetés a repülő- és űrorvostanba, biztosítási orvostan, családorvosi ismeretek, családorvos sebészete.. echokardiográfia, egészségügyi informatika, egészségpolitika, fertőzéses eredetű kórképek diagnosztikája, fizioterápia, foglalkozásorvostani alapismeretek, gyermek- és ifjúságpszichiátria, gyermekneurológia, gyermeksebészet, heveny cardiovascularis kórképek, idegsebészet, klinikai endokrinológia, klinikai gasztroenterológia, klinikai genetika, klinikai haematológia, klinikai immunológia, klinikai kémia, klinikai reumatológia és oszteológia, klinikopatológia, laboratóriumi diagnosztika a klinikai gyakorlatban, molekuláris biológia (genetikai és immunológiai labordiagnosztika alapelvei), nem konvencionális medicina propedeutikája, neonatológia, nefrológia, neurológiai differenciáldiagnosztika, nukleáris medicina, patobiokémia, polgári védelmi és katasztrófavédelmi ismeretek, pszichoterápia az orvosi gyakorlatban, rehabilitáció, repülőorvostan klinikai alapjai, sürgősségi sebészet, trópusi betegségek, vascularis neurológia, problémaorientált oktatás a gyakorlati készségek fejlesztésére, sugárterápia a klinikai gyakorlatban, emelt szintű újraélesztés, emelt szintű traumatológiai ismeretek, bevezetés a laparoszkópos sebészetbe.

- Klinika TDK munka Az alapképzés és a szakmai törzsanyag szabadon választható ismeretkörei (50/0): Alapozó és preklinikai modul

- Természettudományi ismeretek: az Alzheimer-kór és sejtélettani alapjai, a preventív medicina biokémiai alapjai, biopolimerek szintéziseinek lehetőségei, egészségügyi matematikai és statisztikai modellezés, környezetvédelem, nuk-leinsavak szintézise és alkalmazásai

- Orvostudományi ismeretek: állatkísérletek az orvostudományban, fejezetek az agy vérellátásának szabályozásáról, haladó gyakorlati orvosi eljárások, molekuláris neurobiológia

- Magatartástudományi ismeretek: káros szenvedélyek magatartástudományi alapjai, kommunikáció, kommunikáció ahaldoklóval (tanatológia), mentálhigiéne és magatartástudomány

Klinikai modul: - Orvostudományi ismeretek: alapozó biostatisztika, allergológia, antibiotikum-

terápia, aritmológia, asszisztált reprodukció és nőgyógyászati endokrinológia, balneológia, dietoterápia, jizioterápia, hallás biojizikája - különböző hallásvizsgálati módszerek, hypertonia a molekuláktól a betegágyig, infekciózis kórképek diagnosztikája és terápiája, infertilitás, újabb eredmények a diagnosztika és terápia területén a klinikai neurológiában, a monoklonális antitestek alkalmazása hematológiai betegségekben, multidiszciplináris intenzív terápia, a nemi különbségek pszicho biológiai alapjai, nőgyógyászati

66

endokrinológia, nőgyógyászati laparoszkópia korszerű kérdései, a női és férji meddőség kivizsgálása, kezelése, az andrológiai gyakorlati jelentősége, nukleáris medicina, onkoterápia, az őssejt transzplantáció szerepe a hematológiai és onkológiai betegségek kezelésében, pályaszocializációs műhely orvostanhallgatóknak, sugárterápia, szemészeti műtéttan.

- Egyéb ismeretek: egészségügyi, gazdasági és jogi ismeretek Fentieken túl valamennyi tantárgy, amelyet az adott intézmény Kari Tanácsa a képzés tantervében előír. Diplomamunka = 20 kreditpont Képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

- ápolástani (I vagy II év után) - belgyógyászati (IIIl év után) - sebészeti (IV. év után) - általános orvosi ismeretek (családorvosi gyakorlat) mentő gyakorlat - belgyógyászati (benne felnőtt háziorvosi, infektológiai) - gyermekgyógyászati (benne gyermek háziorvosi) - sebészeti (benne traumatológiai), - szülészeti - neurológiai - pszichiátriai

Az adott intézmény Kari Tanácsa a VI éves gyakorlatok időtartama alatt is előírhatja szakmai tárgyakfelvételét. A szakmai gyakorlatok időtartamát és követelményeit az egyes általános orvostudományi karok tantervei határozzák meg. Idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelmények:

- Orvosi szaknyelvi C típusú vizsga angol nyelvből az abszolutórium megszerzésének egyik feltétele.

- Középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga – bármely olyan élő világnyelvből, amelyben az orvostudománynak tudományos szakirodalma van (kiemelten: angol) - diploma elnyerésének feltétele.

- A PROFEX államilag elismert orvosi szaknyelvi vizsga mind a diploma megszerzéséhez szükséges képesítési követelményt, mind az egyetemi tanulmányok lezárásához szükséges nyelvi követelményt kielégíti.

Testnevelésre vonatkozó követelmények: A Szigorló modul felvételének előfeltétele 4 félév (heti 2 óra) testnevelés foglalkozás, mint kritérium követelmény tárgy elvégzése. A kritériumtárgy követelményét elsősorban a Mozgástani Intézet által közétett testnevelési foglalkozásokon, másodsorban az orvoskar diáksportkörének és sportegyesületének foglalkozásain harmadsorban az egyetem bázisán működő Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) edzésein teljesíthető.

67

Abszolutórium megszerzésének feltételei: Az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzése tanúsítja, hogy a hallgató a szak tantervében szereplő valamennyi tanulmányi- és vizsgakötelezettségét teljesítette és így záróvizsgára bocsátható. Az abszolutórium kiadásának nem feltétele a diplomamunka sikeres megvédése és a rendeletekben megszabott idegen nyelvi tudás igazolása. A hallgató leckekönyvében az abszolutóriumot a Tanulmányi Osztály tölti ki és az Oktatási Dékánhelyettes írja alá. Diplomadolgozat elkészítésének főbb követelményei: A záróvizsga letétele előtt a hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie és azt megvédenie. A szakdolgozat célja az, hogy a hallgató az orvostudomány kiválasztott problémakörének önálló tanulmányozásával és tudományos feldolgozásával fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtár használatát, az irodalomkutatás módszereit, és képes legyen adatait és következtetéseit tömören és szabatosan megfogalmazni. A hallgató a szakdolgozatot konzulens segítségével készíti. A konzulensnek elméleti intézet esetén Ph.D. fokozattal, klinika, oktató kórház esetén az adott tárgyból szakvizsgával kell rendelkeznie. Célszerű a 4. év második félévében a konzulens személyét kiválasztani és a szakdolgozat alapjául szolgáló munkát elkezdeni. A konzulens személyének kiválasztásában segít az Intézetek által kiadott, a Tanrendi Tájékoztatóban megjelentetett tudományos témakörök jegyzéke. A konzulensi viszony a hallgató és a konzulens között írásban jön létre. A hallgató elfogadását az erre szolgáló űrlapon a konzulens aláírásával igazolja. Ugyanezen űrlap konzulensnél maradó példányán a hallgató aláírásával elkötelezettséget vállal a munkához. Az aláirt űrlap harmadik példányát azon Intézet vezetőjének kell átadni, ahol a hallgató a szakdolgozatot meg fogja védeni. A konzulensek személye illetve a szakdolgozat témája a 6. évre való beiratkozás előtt megváltoztatható. Ugyanazon konzulenssel a téma megváltoztatása a konzulens és a hallgató szóbeli megegyezése alapján történik. A konzulens személyének megváltoztatásáról a hallgatónak a konzulenst, valamint az Intézet vezetőjét az új konzulenssel való megegyezés után 8 napon belül írásban kell tájékoztatnia. A szakdolgozat mögött álló munka minőségéért a konzulens felel. Ha a konzulens úgy ítéli, hogy a hallgató a konzulens által megszabott, tőle elvárható időarányos munkát nem végzi el, az együttműködést megszakíthatja. Erről a konzulensnek a hallgatót és az Intézet vezetőjét írásban kell tájékoztatnia. A konzulens azonban nem szakíthatja meg a hallgatóval konzulensi viszonyát a hallgató 6. évre való beiratkozása után. A konzulens ugyancsak nem vállalhat olyan hallgatót, aki a 6. évre már beiratkozott. Ha a hallgató a Dékán által kiírt pályázaton Tudományos Diákköri pályamunkával díjat nyert, azt szakdolgozatként elismerik. Erről az Intézet vezetőjét a Tanulmányi Osztály írásban tájékoztatja. A 6. évre iratkozás egyik feltétele annak igazolása, hogy a hallgató a szakdolgozat elkészítéséhez a munkát a konzulenssel megkezdte, illetve, hogy Tudományos Diákköri pályadíjat nyert. A téma feldolgozásához a hallgató igénybe veheti a központi és a tanszéki könyvtárak szolgáltatásait. A hallgató angol nyelven is írhatja szakdolgozatát. A szakdolgozat terjedelme a táblázatokkal és az irodalomjegyzékkel együtt, általában 20-40 normál gépelt oldal lehet. Fűzve, vagy kötve készítendő el. Külső borítóján fel kell tüntetni a dolgozat címét, készítője nevét, a beadás évét, a konzulens nevét és munkahelyét.

68

Az elkészült dolgozatokat két példányban a konzulens intézetének - ha a konzulens nem az Egyetem dolgozója, a téma szerint illetékes egyetemi Intézet - vezetőjéhez kell benyújtani az általa megszabott időpontig. A szakdolgozatot szóban meg kell védeni. Ez az OE vezetője által felkért bíráló (rendszerint az Intézet oktatója – nem a konzulens) rövid írásbeli véleménye alapján háromtagú bizottság előtt történik, a Tanulmányi Osztály adminisztratív segítségével. A bizottság tagjai az Intézet vezetője, vagy helyettese, a bíráló és a konzulens. A védés lebonyolításáért és formai követelményeinek teljesítéséért az illetékes egyetemi intézet vezetője a felelős. A záróvizsgára a szigorló hallgató csak akkor bocsátható, ha az intézet vezetője legkésőbb a június 1-ig a sikeres védés igazolását a Tanulmányi Osztályra megküldi. Ha a szakdolgozat díjazott TDK pályamunka, arról a bizottságnak nem kell írásbeli véleményt alkotni - ezt a díjazás alapjául szolgáló, bizottsági vélemény pótolja - a hallgatónak csak vitakészségének bizonyításául kell azt szóban megvédenie. Ha a pályamunka-díjat kapott hallgató TDK konferencián a diplomamunka témájából előadást tartott, a pályamunkát szóban sem kell megvédeni, azt automatikusan jeles szakvizsgadolgozatként kell elfogadni. A Pályamunka díjazott voltát, valamint a TDK konferencián való előadásának tényét a TDK Elnöktől kapott információ alapján a Tanulmányi Osztály közli az Intézettel és jegyzi be a hallgató leckekönyvébe. Társszerzős pályamunka csak az első szerző számára fogadható el szakdolgozatként, a többi szerző lemondó nyilatkozatának melléklése esetén. Több szerzős TDK előadás esetén is a fenti kedvezményt csak a tényleges előadó (a társszerzők írásbeli nyilatkozata alapján) kaphatja meg. A szakdolgozat és a védés együttes értékelése 5 fokozatú osztályzattal történik, amelyet a hallgatóval a védést követően közölni kell. Jeles eredményt elsősorban olyan szakdolgozat kaphat, mely saját kísérletes megfigyelésen (TDK munkán) alapul. A szakdolgozatért a tantervben meghatározott kredit is jár (az Általános Orvosi szakon 20 pont). Ha a szakdolgozat védésekor a hallgató elégtelen osztályzatot kap, záróvizsgára csak ennek kijavítása után bocsátható. A javított szakdolgozat legkorábban két hónappal a védést követően nyújtható be. A védés eredményét és rövid szöveges véleményezését is tartalmazó, a bizottság tagjai által aláírt nyomtatványt és a szakdolgozat egyik példányát az Intézet vezetőjének a Tanulmányi Osztályhoz kell eljuttatnia. Ezt a dolgozatpéldányt készítője a szóbeli záróvizsgán visszakapja. A másik példány a védést lebonyolító Intézet könyvtárába kerül, és azt ott 5 évig meg kell őrizni. A záróvizsga: A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

� az abszolutórium megszerzése a jelentkezést megelőző két éven belül, � a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése, és � a tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése.

A záróvizsga három rész-vizsgából áll: � az országosan szakonként egységes írásbeli tesztvizsga, � gyakorlati vizsga, és � szóbeli vizsga.

69

A záróvizsga gyakorlati-, és szóbeli vizsga részét egy napon, vizsgáztató bizottság előtt kell tenni. A záróvizsga-bizottságok az Elnökön kívül 2-4 tagból állnak. A bizottságokat úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső, nem orvoskari szakember legyen. Az Elnökök személyére a KB tesz javaslatot és a Kari Tanács hagyja jóvá legfeljebb 3 évre. A Bizottság tagjait a Dékán kéri fel. A záróvizsga rész-vizsgák érdemjegyeinek megállapítása 5 fokozatú osztályzattal történik. A rész-vizsgák érdemjegyei nem vonhatók össze. Sikertelen rész-vizsga esetén a komplex záróvizsga folytatható, megismételni csak a sikertelen rész-vizsgát kell. A komplex záróvizsga akkor sikeres, rá érdemjegy akkor adható, ha valamennyi rész-vizsga osztályzata legalább 2-es (elégséges). A komplex záróvizsga minősítését a három részvizsga és a diplomamunkáért kapott érdemjegy egyszerű számtani átlaga adja az alábbiak szerint: 4,51 – 5,00 jeles 3,51 – 4,50 jó 2,51 - 3,50 közepes 2,00 - 2,50 elégséges. Javító záróvizsga a következő záróvizsga időszakában tehető. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszünéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt később bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos záróvizsgára vonatkozó rendelkezések alapján. A diplomaátvétel feltételei: Oklevelet az a hallgató kaphat, akinek záróvizsgája sikeres és a rendeletekben előírt egyéb, az oklevél megszerzéséhez szükséges követelményeket (pl. állami nyelvvizsga) teljesítette. Az oklevelet az Egyetem rektora, a Kar dékánja és a záróvizsgáztató bizottság elnöke írja alá. A diplomaátlag a teljes tanulmányi időszak alatt szerzett valamennyi kreditet eredményező vizsga érdemjegyeinek súlyozott átlaga. Diplomaátlag számításához a záróvizsga érdemjegyéhez a diplomamunka kreditjét kell hozzárendelni. A diploma magyar és latin nyelvű. Az orvosok és a fogorvosok doktori címét tanúsító diplomán a diplomaátlag alapján a következő minősítések egyikét kell feltüntetni: Summa cum laude (4.51-5.00) Cum laude (3.51-4.50) Rite (2.00-3.50) A diplomát a feltételek teljesítését (ld. (1)) követő egy hónapon belül ünnepélyes keretek között adják át. A hallgató részére a Kar magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott minta szerint. A hallgatók kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.

70

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Általános orvos szak – alapozó modul - 1. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak

félévi óraszám kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3

ea gyak szem Σ vizsga kr

OM06ABF1 OOABF1 Biofizika 1. Dr. Nyitrai Miklós Biofizikai Intézet nincs 28 28 0 56 fgyj 4

OM06AMET OOAMET

Biometria Dr. Pótó László Bioanalitikai Intézet nincs 14 14 0 28 koll 2

OM06AMB1 OOAMB1 Molekuláris sejtbiológia 1.

Dr. Szeberényi József

Orvosi Biológiai Intézet nincs 42 12 30 84 koll 6

OM06AANT OOAANT Orvosi antropológia

Dr. Füzesi Zsuzsanna

Magatartástudományi Intézet

nincs 14 0 0 14 koll 1

OM06AOET OOAOET

Orvosi etika Dr. Jakab Tibor Magatartástudományi Intézet

nincs 0 0 14 14 fgyj 1

OM06AOK1 OOAOK1 Orvosi kémia 1. Dr. Deli József

Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

nincs 42 28 28 98 koll 7

OM06AOKG OOAOKG

Orvosi kommunikáció gyakorlata

Dr. Végh Mária Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati Klinika


OM06RELS OORELS

Orvosi elsősegély (krit. köv.)

Dr. Sárosi István Aneszteziológiai és Intenzív Therápiás Intézet

nincs 0 14 0 14 aláírás 0

OM06RTE1

OORTE1 Testnevelés 1. (krit. köv.) Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet nincs 0 28 0 28 aláírás 0

22

71




OM06AAA1 OOAAA1 Általános anatómia 1.

Dr. Kovács Magdolna

Anatómiai Intézet OM06ASF1 felvétele / OOASF1 felvétele

14 56 0 70 koll 5

OM06ABF2 OOABF2

Biofizika 2. Dr. Nyitrai Miklós

Biofizikai Intézet OM06ABF1 / OOABF1

14 28 0 42 koll 3

OM06AMB2 OOAMB2 Molekuláris sejtbiológia 2.


Orvosi Biológiai Intézet OM06AMB1 / OOAMB1

28 12 16 56 szig 4

OM06AOK2 OOAOK2

Orvosi kémia 2. Dr. Deli József Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

OM06AOK1 / OOAOK1

28 28 0 56 szig 4

OM06ASF1 OOASF1 Szövet- és fejlődéstan 1. Dr. Horváth Judit Anatómiai Intézet OM06AAA1 felvétele

/ OOAAA1 felvétele OM06AMB1 / OOAMB1 28 28 0 56 koll 4

OM06RAPG OORAPG

Ápolási ismeretek - gyakorlat (krit. köv.)

Dr. Nagy Lajos – Kovácsné Kelemen Judit

Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati Klinika - Ápolásvezetés


OM06ROKG

OOROKG

Orvosi kommunikáció a háziorvosi praxisban (krit. köv.)

Dr. Végh Mária Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati Klinika


OM06RTE2 OORTE2

Testnevelés 2. (krit. köv.) Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet OM06RTE1 / OORTE1

0 28 0 28 aláírás 0

20

72




OOAAA2 Általános anatómia 2. Dr. Kovács Magdolna Anatómiai Intézet OOAAA1 14 56 0 70 koll 5

OOABK1 Biokémia 1. ifj. Dr. Gallyas Ferenc Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

OOABF2 OOAMB2 OOAOK2 42 14 14 70 koll 5

OOAEL1 Élettan 1. Dr. Lénárd László Élettani Intézet OOAMB2 OOAOK2 70 56 0 126 koll 9

OOASF2 Szövet- és fejlődéstan 2. Dr. Horváth Judit Anatómiai Intézet OOASF1 28 28 0 56 koll 4

OORTE3 Testnevelés 3. (krit. köv.)

Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet OORTE2 0 28 0 28 aláírás 0

23

73




OOAIMM Az immunológia alapjai Dr. Németh Péter Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

OOABK1 28 28 0 56 koll 4

OOABK2 Biokémia 2. ifj. Dr. Gallyas Ferenc Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

OOABK1 42 14 14 70 szig 5

OOAEL2 Élettan 2. Dr. Lénárd László Élettani Intézet OOAEL1 70 56 0 126 szig 9

OOANEA Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan

Dr. Lengvári István Anatómiai Intézet OOAAA2 OOASF1 42 84 0 126 szig 9

OOASZO Orvosi szociológia Dr. Füzesi Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet

OOAANT OOAOET 28 0 0 28 koll 2

OORTE4 Testnevelés 4. (krit. köv.) Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet OORTE3 0 28 0 28 aláírás 0

OORAZV Angol szaknyelvi záróvizsga (krit. köv.)

Dr. Rébék-Nagy Gábor

Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet


29

74

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Általános orvos szak – preklinikai modul - 5. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak

félévi óraszám kód Cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3


OOPBPR Bevezetés a belgyógyászatba (propedeutika)

Dr. Wittmann István – Dr. Nagy Lajos

II-III. sz. Belgyógyászati Klinika

OOAEL2 OOANEA OORAPG 28 28 0 56 koll 4

OOPKO1 Kórélettan 1. Dr. Székely Miklós Kórélettani és Gerontológiai Intézet

OOABK2 OOAEL2 OOAIMM 42 0 28 70 koll 5

OOPMI1 Mikrobiológia 1. Dr. Pál Tibor Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet

OOABK2 OOAEL2 OOAIMM 42 28 0 70 koll 5

OOPMUA Műtéttani alapismeretek Dr. Rőth Erzsébet Sebészeti Oktató és Kutató Intézet

OOAEL2 OOANEA 14 14 0 28 fgyj 2

OOPNEP Neuropszichológia Dr. Kállai János Magatartástudományi Intézet

OOAEL2 14 0 14 28 koll 2

OOPORP Orvosi pszichológia Dr. Kállai János Magatartástudományi Intézet

OOAEL2 14 14 0 28 fgyj 2

OOPPA1 Pathológia 1. Dr. Pajor László Pathológiai Intézet OOAEL2 OOANEA 56 28 28 112 koll 8

28

75

Mintatanterv Általános orvos szak – preklinikai modul - 6. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak



OOPGT1 Gyógyszertan 1. Dr. Barthó Loránd Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

OOABK2 OOAEL2 OOANEA 14 0 28 42 koll 3

OOPKO2 Kórélettan 2. Dr. Székely Miklós Kórélettani és Gerontológiai Intézet

OOPKO1 42 0 28 70 szig 5

OOPME1 Közegészségtan 1. Dr. Ember István Orvosi Népegészségtani Intézet

OOPKO1 OOPMI1 28 18 10 56 fgyj 4

OOPMI2 Mikrobiológia 2. Dr. Pál Tibor Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet

OOPMI1 42 28 0 70 szig 5

OOPPA2 Pathológia 2. Dr. Pajor László Pathológiai Intézet OOPPA1 56 28 28 112 szig 8

OOPSPR Sebészeti propedeutika Dr. Horváth Örs Péter Sebészeti Klinika OOAEL2 OANEA OOPBPR 14 14 0 28 koll 2

OORBEL Belgyógyászat gyakorlat (krit. köv.)

Dr. Tóth Kálmán – Dr. Wittmann István – Dr. Nagy Lajos

I-II-III. Belgyógyászati Klinika

OOPBPR 0 140 0 140 aláírás 0

27

76

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Általános orvos szak – klinikai modul - 7. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak



OOKKAR Belgyógyászat: Kardiológia Dr. Papp Lajos - Dr. Tóth Kálmán

Szívgyógyászati Klinika - I. sz. Belgyógyászati Klinika

OOPBPR OOPGT1 OOPKO2 14 28 0 42 koll 3

OOKGT2 Gyógyszertan 2. Dr. Barthó Loránd Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

OOPGT1 28 0 28 56 koll 4

OOKKBK Klinikai biokémia Dr. Kovács L. Gábor Laboratóriumi Medicina Intézet

OOABK2 OOPKO2 OOPPA2 14 14 0 28 koll 2

OOKKIR Klinikai immunológia -reumatológia

Dr. Czirják László Immunológiai és Reumatológiai Klinika

OOAIMM OOPBPR OOPMI2 14 14 0 28 koll 2

OOKKRA Klinikai radiológia Dr. Battyáni István Radiológiai Klinika OOPBPR OOPPA2 OOPSPR 28 28 0 56 koll 4

OOKME2 Közegészségtan 2. Dr. Ember István Orvosi Népegészségtani Intézet

OOPME1 28 12 16 56 koll 4

OOKONK Onkológia Dr. Ésik Olga Onkoterápiás Intézet OOPBPR OOPPA2 OOPSPR 14 14 0 28 koll 2

OOKORT Ortopédia Dr. Bellyei Árpád Ortopédiai Klinika OOPPA2 OOPSPR 14 28 0 42 koll 3

24

77

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Általános orvos szak – klinikai modul - 8. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak

félévi óraszám kód Cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3


OOKBOR Bőrgyógyászat Dr. Szepes Éva Bőrgyógyászati Klinika OOAIMM OOPBPR OOKGT2 28 28 0 56 koll 4

OOKFUL Fül-orr-gége Dr. Pytel József Fül-orr-gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

OOPPA2 OOPBPR OOKORM felvétele

14 28 0 42 koll 3

OOKGT3 Gyógyszertan 3. Dr. Barthó Loránd Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

OOKGT2 14 0 28 42 szig 3

OOKHAE Haematológia Dr. Losonczy Hajna I. sz. Belgyógyászati Klinika

OOPBPR OOPPA2 OOKKAR 14 28 0 42 koll 3

OOKIGU Igazságügyi orvostan Dr. Bajnóczky István Igazságügyi Orvostani Intézet

OOAOAE OOPORP OOPPA2 28 28 0 56 koll 4

OOKORM Orális medicina Dr. Szántó Ildikó Fogászati és Szájsebészeti Klinika

OOPMI2 OOPPA2 OOPSPR 14 14 0 28 koll 2

OOKSE1 Sebészet 1. Dr. Horváth Örs Péter Sebészeti Klinika OOPPA2 OOPSPR OOKGT2 14 14 0 28 koll 2

OOKTRA Traumatológia Dr. Nyárády József Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika

OOANEA OOPSPR 14 8 20 42 koll 3

OORSEB Sebészet gyakorlat (krit. köv.)

Dr. Horváth Örs Péter Sebészeti Klinika OOANEA OOPSPR 0 120 0 120 aláírás 0

24

78

Tanterv

Általános V. évfolyam 1. félév hagyományos képzés - 14 hét

heti óraszám tantárgy

elm. gyak. félév

zárása megj.

Belgyógyászat I. (endokrinológia – anyagcsere –belgyógyászati therápia)

Dr. Tóth Kálmán Dr. Wittmann István Dr. Nagy Lajos

2 2 kollokvium

Klinikai infektológia Dr. Ternák Gábor

2 2 kollokvium

Gyermekgyógyászat Dr. Soltész Gyula

2 2 kollokvium

Szülészet-nőgyógyászat Dr. Szabó István

2 2 kollokvium 1)

Sebészet Dr. Horváth Örs Péter

1,5 2 kollokvium

Urológia Dr. Farkas László

1,5 2 szigorlat

Neurológia Dr. Komoly Sámuel

1 2 kollokvium

Pszichiátria Dr. Fekete Sándor

1 2 aláírás

Szemészet Dr. Kovács Bálint

1 2 szigorlat

Összesen: 14 + 18

= 32 óra/hét Félévi óraszám

= 448

Megjegyzések: 1) Szülészetből 3 nap szülőszobai gyakorlat (14 - 22 óráig) a két félév egyikében

79

Tanterv

Általános V. évfolyam 2. félév hagyományos képzés - 14 hét

heti óraszám Tantárgy

elm. gyak. félév

zárása megj.

Belgyógyászat II. (nephrológia-angiológia)

Dr. Wittmann István 2 2 kollokvium

Igazságügyi orvostan Dr. Bajnóczky István

4 2 szigorlat


2 2 aláírás

Orvosi genetika Dr. Kosztolányi György

1 - szigorlat


2 2 aláírás 1)


2 2 kollokvium


2 2 kollokvium

Anaestesiológia és intenzív therapia Dr. Bogár Lajos

1 2 szigorlat

Idegsebészet Dr. Dóczi Tamás

1 1 szigorlat

Összesen: 17 + 15 = 32 óra/hét Félévi óraszám

= 448

Megjegyzések: 1) Szülészetből 3 nap szülőszobai gyakorlat (14 - 22 óráig) a két félév egyikében

80

Tanterv

Általános VI. évfolyam hagyományos képzés - 40 hét

Tantárgy Gyakorlat időtartama (heti 35 óra)

Óraszám Vizsga

Belgyógyászat Dr. Tóth Kálmán Dr. Wittmann István Dr. Nagy Lajos

10 hét 300 szigorlat



Sebészet Dr. Horváth Örs Péter








Családorvosi praxisgyakorlat Dr. Nagy Lajos

2 hét 60 aláírás

Oxyológia Dr. Bogár Lajos

2 hét 60 aláírás

Összesen: 40 hét = 1200 óra

Megjegyzések: A vizsgák tetszőleges sorrendben tehetők le, de csak a gyakorlat elvégzése után. A szigorlatok eredményes letétele, a családorvosi praxisgyakorlat és oxyológia gyakorlat letöltése és a 2007. május 1-ig megvédett záróvizsga dolgozat után záróvizsga a központi előírás szerint. A hallgatónak fentieket 2007. május 15-ig leadott leckekönyvével kell igazolnia.

81

Famuláló időszak: 2006. augusztus 07. – 2007. május 11. Gyakorlatok – vizsgaidőpontok: Minden hallgató a megadott ötféle sorrend valamelyike szerint kell végezze gyakorlatait, a már jóváhagyott beosztás szerint. A belgyógyászatot követő 2 hetes családorvosi praxis gyakorlatot a Családorvostani Intézet által kiadott listán szereplő praxisokban kell teljesíteni. Oxyológia gyakorlat 8 nap intenzív osztályos gyakorlatból és 10 esetkocsival történő “kiszállásból” áll. Az egyes szigorlatokat az adott tárgy gyakorlatának teljesítése után lehet letenni, a közölt vizsganapok valamelyikén. Elégtelen szigorlat kijavítása két alkalommal ismétlő gyakorlat nélkül kísérelhető meg, ugyancsak az adott vizsgahetek valamelyikén! Egy tárgyból csak egy vizsgaidőpont köthető le előre. Záróvizsgák Záróvizsgára bocsátás feltételei: Az előírt hat klinikai tárgyból eredményes szigorlat a családorvosi és oxyológiai gyakorlat teljesítése és ezzel az abszolutórium megszerzése. (Ehhez a leckekönyvnek május 15-ig be kell érkeznie a Tanulmányi Osztályra.) 2007. február 15-ig benyújtott és külön előírások szerint legkésőbb május 1-ig eredményesen megvédett záró vizsgadolgozat. (Ezt követően csak eredménytelen védés megismétlésére van lehetőség.) A záróvizsga részei: Egységes tesztvizsga írásban: 2007. május utolsó keddje, központilag megadott időpontban. Gyakorlati és szóbeli rész: a tesztvizsgát követő héten. Az utó-záróvizsga időpontját a Záróvizsga Bizottságkésőbb közli.

82

VI. ÉVFOLYAM IDŐBEOSZTÁSA A 2006-2007-ES TANÉVRE Gyakorlatok sorrendje Gyakorlatokidőbeosztása Vizsgaidőpontok I. Belgyógyászat 2006.08.07 - 2006.10.13. 2006.10.11-12-13.

Családorvostani praxis gyakorlat 2006.10.16 - 2006.10.27. ----------------------- Gyermekgyógyászat 2006.10.30 - 2006.12.08. 2006.12. 06-07-08. Sebészet 2006.12.11 - 2007.01.19. 2007.01.17-18- 19. Oxyológia 2007.01.22 - 2007.02.02. ----------------------- Szülészet-nőgyógyászat 2007.02.05 - 2007.03.16. 2007.03.14.16. Neurológia 2007.03.19 - 2007.04.13. 2007.04.11-12-13. Pszichiátria 2007.04.16 - 2007.05.11. 2007.05.09-10-11.

II. Gyermekgyógyászat 2006.08.07 - 2006.09.15. 2006.09.13-14-15.

Sebészet 2006.09.18 - 2006.10.27. 2006.10.25-26-27. Oxyológia 2006.10.30 - 2006.11.10. ---------------------- Szülészet-nőgyógyászat 2006.11.13 - 2006.12.22. 2006.12.20-21-22. Neurológia 2006.12.27 - 2007.01.19. 2007.01.17-18-19. Pszichiátria 2007.01.22 - 2007.02.16. 2007.02.14-15-16. Belgyógyászat 2007.02.19 - 2007.04.27. 2007.04.25-26-27. Családorvostani praxis gyakorlat 2007.04.30 - 2007.05.11. -----------------------

III. Sebészet 2006.08.07 - 2006.09.15. 2006.09.13-14-15.

Oxyológia 2006.09.18 - 2006.09.29. ----------------------- Szülészet-nőgyógyászat 2006.10.02 - 2006.11.10. 2006.11.08-09-10. Neurológia 2006.11.13 - 2006.12.08. 2006.12.06-07-08. Pszichiátria 2006.12.11 - 2007.01.05. 2007.01.03-04-05. Belgyógyászat 2007.01.08 - 2007.03.16. 2007.03.14.16. Családorvostani praxis gyakorlat 2007.03.19 - 2007.03.30. ----------------------- Gyermekgyógyászat 2007.04.02 - 2007.05.11. 2007.05.09-10-11.

IV. Szülészet-nőgyógyászat 2006.08.07 - 2006.09.15. 2006.09.13-14-15.

Neurológia 2006.09.18 - 2006.10.13. 2006.10.11-12-13. Pszichiátria 2006.10.16 - 2006.11.10. 2006.11.08-09-10. Belgyógyászat 2006.11.13 - 2007.01.19. 2007.01.17-18-19. Családorvostani praxis gyakorlat 2007.01.22 - 2007.02.02. ---------------------- Gyermekgyógyászat 2007.02.05 - 2007.03.16. 2007.03.14.16. Sebészet 2007.03.19 - 2007.04.27. 2007.04.25-26-27. Oxyológia 2007.04.30 - 2007.05.11. -----------------------

V. Neurológia 2006.08.07 - 2006.09.01. 2006.08.30-31. 09.01.

Pszichiátria 2006.09.04 - 2006.09.29. 2006.09.27-28-29. Belgyógyászat 2006.10.02 - 2006.12.08. 2006.12.06-07-08. Családorvostani praxis gyakorlat 2006.12.11 - 2006.12.22. ----------------------- Gyermekgyógyászat 2006.12.27 - 2007.02.02. 2007.01.31. 02.01-02. Sebészet 2007.02.05 - 2007.03.16. 2007.03.14.16. Oxyológia 2007.03.19 - 2007.03.30. ------------------------ Szülészet-nőgyógyászat 2007.04.02 - 2007.05.11. 2007.05.09-10-11.

83

VI. évfolyam vizsgaidőpontjai

Gyakorlati időtartam 2006. 08.07 – 2007.05.11.

Belgyógyászat Sebészet 2006-2007. tanév

I. Bel II.Bel III. Bel

Gyermek- klinika Seb. Kl. Seb. Ta.

Szülészet Neurológia Pszich.

2006.08.07-08.11.

2006.08.14-08.18.

2006.08.21-08.25. 24. 25.

2006.08.28-09.01. 30-31-01

2006.09.04-09.08. 4. 5.

2006.09.11-09.15. 13-14-15 13-14-15 13-14-15 13-14-15

2006.09.18-09.22. 18.19.

2006.09.25-09.29.

20. oxyológia 27-28-29

2006.10.02-10.06.

2006.10.09-10.13. 11-12-13 11-12-13 9-10-11-12-13 12. 13. 11-12-13 10. 11.

2006.10.16-10.20. 16. 17.

2006.10.24-10.27. családorvostani gyakorlat

25-26-27 25-26-27

2006.10.30-11.03.

2006.11.06-11.10.

31. oxyológia 8-9-10 8-9-10

2006.11.13-11.17. 15. 16.

2006.11.20-11.24. 22-23-24 21. 22.

2006.11.27-12.01.

2006.12.04-12.08. 6-7-8 6-7-8 4-5-6-7-8 6-7-8 6-7-8

2006.12.11-12.15. 11.12. 13-14-15 11. 12. 11. 12.


20-21-22

2006.12.27-12.29. 28-29

2007.01.02-01.05. 3-4-5

2007.01.08-01.12.

2007.01.16-01.19. 17-18-19 17-18-19 15-16-17-18-19 17-18-19 17-18-19 17-18-19

2007.01.22-01.26. 25. 26. 22. 23. 22. 23.


31-1-2

24. oxyológia

2007.02.05-02.09. 7-8-9 5.6.

2007.02.12-02.16. 14. 14-15-16 14-15-16

2007.02.19-02.23. 22. 23.

2007.02.26-03.02. 26.

2007.03.05-03.09.

2007.03.12-03.16. 14. 16. 14.16. 12.13.14.16. 14. 16. 14. 16. 14. 16. 14.16. 14.

2007.03.19-03.23. 19.20.


21. oxyológia

2007.04.02-04.06.

2007.04.10-04.13. 11-12-13 11. 12.

2007.04.16-04.20. 16. 17.

2007.04.23-04.27. 25-26-27 25-26-27 23-24-25-26-27 25-26-27 25-26-27 26. 27.

2007.04.30-05.04.


9-10-11

2. */ 9-10-11 10. 9-10-11

2007.05.14-05.18. 16. 17.18. 15. 14.15. 17.18. 16. 14. 17. 17.

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94


FOGORVOS SZAK

Mesterképzési szak megnevezése: fogorvos Szakfelelős: Dr. Szabó Gyula egyetemi tanár A szak képesítési követelményének korm. rend. száma:

72/2002.(IV.12.) korm. rend; 36/1996.(III.5.) korm. rend.


Mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mesterfokozat, master, M.Sc. szakképzettség: fogorvos, doktori címmel szakképzettség angol nyelvű jelölése: doctor of dental sciences, DDS. szakképzettség latin nyelvű jelölése: doctor medicinae dentarie oklevélbe bekerülő szakirányok: - Képzési terület: fogorvos- és egészségtudományi Képzési idő: 10 félév 9*14 hét + 12 hét + 10 hét nyári gyakorlat = 148 hét

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: egységes, osztatlan a képzés, alapképzési szak nincs

Mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 300 kreditpont

Elméleti, alapozó modulhoz rendelhető kreditérték: 98 kreditpont Preklinikai modulhoz rendelhető kreditérték: 64 kreditpont Klinikai modulhoz rendelhető kreditérték: 106 kreditpont Szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 20 kreditpont Kötelezően választható tárgyakhoz rendelhető kreditérték: 25 kreditpont Szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditérték: 15 kreditpont Gyakorlati ismeretek aránya a szak tanterve alapján: 70%

Mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzési idő alatt elsajátított ismeretanyag, szakmai készségek, orvosi szemlélet és magatartás birtokában vesznek részt az egészségügyi ellátásban és folytatnak tevékenységet úgy, hogy ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a betegek sajátosságait, emberi méltóságát, jogait és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek, továbbá megfelelő szakképzési program sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítése után, választott szakterületükön önálló szakorvosi munkát végeznek, továbbá a megfelelő elméleti ismeretek , gyakorlati készségek és attitűdök birtokában vannak. a) A tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek történő alkalmazása:

Ismerik: - az egészség fogalmát, az erre vonatkozó koncepciókat, kritériumokat és ezek alkalmazását, - az egyén és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának

tudományos alapjait, az egészséges emberi szervezet működési mechanizmusait, az egészségre veszélyes ártalmakat és forrásokat, a gyakrabban előforduló betegségek okait, tüneteit, patomechanizmusát, etiopatogenezisét, korai diagnosztikáját, megelőzésük lehetőségeit és módszereit, a gyógyításukra szolgáló eljárások lényegét, indikációit és kontraindikációit, valamint ezen eljárások kockázatát és a főbb gyógyító eljárásokat,

95

- a prevenció, a diagnosztika, a terápia és a rehabilitáció elméleti és gyakorlati alapjait, - az általános vizsgálatokhoz szükséges klinikai és műszeres vizsgáló módszereket, valamint

e vizsgáló módszerek javallatait, ellenjavallatait és a vizsgálati eredményekből levonható következtetések diagnosztikai értékét,

- a betegségeknek a lelki élettel, a magatartással és társadalmi tényezőkkel összefüggő vonatkozásait,

- az egészségügy szervezésének, irányításának gazdasági alapjait, - az egészségügyi szűrővizsgálatok elvi alapjait és a gyakorlati megvalósítás módszerét és

rendszerét, - a fontos terápiás eljárások lényegét, ezen eljárások elméleti alapjait, várható eredményeit

és esetleges mellékhatásait, valamint ezek költségkihatásainak az alapjait, - a fontosabb orvostechnikai berendezések/műszerek működési elvét, alkalmazási területeit,

valamint a balesetvédelmi és munkavédelmi előírásokat, kezelni tudják az orvosi alaptevékenységben használatos eszközöket,

b) személyes adottságok, készségek: - képes diagnosztizálni a gyakoribb betegségeket és a megállapított kórisme birtokában

dönteni tudnak a sürgős intézkedésről, vagy beavatkozásról, - kellő jártassággal rendelkezik az életmentésben, - kellő ismerettel rendelkezik: a rehabilitáció lehetőségeiről és módszereiről, az

egészségügyi szolgáltatás finanszírozásáról, a népegészségügyi ártalmak etiopatogeneziséről, a megelőzés módjairól, az alapvető népegészségügyi módszerekről, beavatkozásokról és alkalmazásáról,

- célirányos és pontos anamnézis tud felvenni a vizsgált személyről és/vagy annak környezetéről,

- megfelelő gyakorlattal rendelkezik: a fizikális vizsgálatok elvégzésében és értékelésében, az egészségre ártalmas magatartás és életmód felismerésében, a szakszerű kórleírásban és a dokumentáció vezetésében, a konzíliumok szükségességének megítélésében,

- megfelelő áttekintése van az egészségügyi biztosítási rendszer és az egészségügyi szolgálat szervezeti felépítéséről és működéséről,

- szükség esetén megfelelő hatósági intézkedések megtételére képes. c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- jó empátia, embereken segíteni akarás, - probléma felismerő és megoldó készség, - készség az állandó tanulásra, új módszerek megismerésére, - környezettel szembeni érzékenység, - készség a csoportmunkához, személyes felelősségvállalás, - hajlandóság a megszerzett tudás átadására, - jó kommunikatív készség, stb. - jó manualitás, stb.

A törzsanyag – szakképzettség szempontjából meghatározó – ismeretköreinek bemutatása: Elméleti (alapozó) ismeretek: (1-4. szemeszter)

Alapvető képzési cél: széleskörű elméleti ismeret és gyakorlati készségek megszervezése speciális kurrikulumok, tanfolyamok és gyakorlatok segítségével. Konkrétan: - A biológiai jelenségek értelmezése, azok celluláris, szubcelluláris és molekuláris alapjai,

elemzésének kisérleti módszertana (molekuláris sejtbiológia, biofizika, orvosi kémia), - Az emberi test felépítése és szerkezetének megismerése (általános anatómia, szövet és

fejlődéstan, neuroanatómia), - Az egészséges emberi szervezet működése, szabályozása, életfolyamatai (biokémia,

élettan, immunológia alapjai), - Az egészséges és beteg ember pszichéje, személyisége, orvos-beteg kapcsolat (orvosi

antropologia, orvosi etika) - Az orvostudományi adatok kezelése, nyelvi kommunikáció (biometria, informatika,

latin nyelv, angol orvosi szaknyelv (nyelvek elektív tárgyként)),

96

- Az első orvos-beteg találkozás (orvosi elsősegély, orvosi kommunikációs gyakorlat, ápolási ismeretek)

- A fogazati anomáliák, a caries és következményes betegségeinek felismerése és megelőzése (preventív fogászat)

- A szájüregi biológiai jelenségek értelmezése, azok celluláris, szubcelluláris és molekuláris alapjai (orális biológia)

Preklinikai ismeretek és képességek: (5-6. szemeszter) - A beteg szervezet működési zavarai, a betegségek patomechanizmusa, patomorfológiája

(pathológia, kórélettan, mikrobiológia), - Alapvető klinikai vizsgáló módszerek (belgyógyászati propedeutika, sebészeti

propedeutika, műtéttani alapismeretek) - Tágabb és szűkebb környezet, magatartás szerepe az egészség megőrzésében és a

betegség alakulásában (neuropszichológia, orvosi szociológia) - A gyógyszeres terápia elméleti és gyakorlati alapjai (gyógyszertan 1, 2-3 folyatódik a

klinikai modulban) - A konzerváló fogászat és endodontia alapvető elméleti és gyakorlati ismeretei, azok

készség szintű elsajátítása (operatív fogászati propedeutika, fogászati anyagismeret) - A fogpótlástan elméleti alapjai és azok gyakorlati elsajátítása (fogpótlástani

propedeutika, fogászati anyagismeret) - A szájsebészet alapismeretei, gyakorlati készségek megszerzése (szájsebészet)

Klinikai ismeretek és képességek: (7-10. szemeszter) - Alapvető laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai módszerek és eljárások (orális

radiológia, radiológia, nukleáris medicina (elektív)), - Közegészségtan, a betegségek megelőzésének és epidemiológiájának alapjai. Az

egészségügy szervezeti és gazdasági működésének alapjai (megelőző orvostan- népegészségtan),

- A gyakoribb betegségek komplex (patomechanizmus, diagnosztika, prognózis, gyógykezelés, megelőzés) ismerete (belgyógyászat, bőrgyógyászat, fül-orr-gégegyógyászat, szemészet, orális medicina,)

- Fontosabb újszülött és gyermek betegségek megismerése (gyermekgyógyászat), - Fontosabb nőgyógyászati betegségek megismerése, alapvető szülészeti ismeretek

elsajátítása (szülészet-nőgyógyászat), - A központi idegrendszer működésének, diagnosztikájának, komplex terápiájának és

sebészetének ismerete (orvosi pszichológia, pszichiatria, neurológia, idegsebészet- elektív tárgy),

- Átfogó klinikai tanulmányok, interdiszciplináris ismeretek (igazságügyi orvostan), - Fogpótlások készítésének átfogó ismerete és azok gyakorlati megvalósításának

képessége (kivehető fogpótlások, fogpótlástan) - A fogak különböző eredetű megbetegedéseinek átfogó ismerete, diagnosztikája,

ellátásának gyakorlati elsajátítása (carológia, endodontia, konzerváló fogászat) - Fogazati fejlődési anomáliák felismerése, diagnosztikája, és terápiája (fogszabályozás) - Gyermekek fogászati ellátásának alapjai, gyermekkori szájbetegségek diagnosztikája,

ellátásának gyakorlati elsajátítása (gyermekfogászat) - Fogágybetegségek és a szájnyálkahártya betegségeinek patomechanizmusa, molekuláris

alapjai, kezelésének elméleti és gyakorlati elsajátítása (parodontológia), - Dentoalveolaris és maxillo-faciális szájsebészeti ellátás átfogó ismerete, diagnosztika,

terápia (szájsebészet)

Gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelmények: Alapozó modulban: (nyári gyakorlat)

Fogászati szakasszisztensi gyakorlat (2 hét, 70 óra) Preklinikai modulban: (nyári gyakorlat)

Dento-alveolaris szájsebészet gyakorlat (4 hét, 140 óra) Klinikai modulban: (nyári gyakorlat)

Konzerváló fogászati és fogpótlástani gyakorlat (4 hét, 140 óra)

97

Idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelmények:

- Orvosi szaknyelvi C típusú vizsga angol nyelvből az abszolutórium megszerzésének egyik feltétele.

- Középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga – világnyelvből -diploma elnyerésének feltétele.

- A PROFEX államilag elismert orvosi szaknyelvi vizsga mind a diploma megszerzéséhez szükséges képesítési követelményt, mind az egyetemi tanulmányok lezárásához szükséges nyelvi követelményt kielégíti.


Az abszolutórium: Az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzése tanúsítja, hogy a hallgató a szak tantervében szereplő valamennyi tanulmányi- és vizsgakötelezettségét teljesítette és így záróvizsgára bocsátható. Az abszolutórium kiadásának nem feltétele a diplomamunka sikeres megvédése és a rendeletekben megszabott idegen nyelvi tudás igazolása. Az abszolútórium megszerzésének feltételei:

(a) az előírt minimális kreditpont-számot (300) megszerezte,

(b) a tanrendben feltüntetett valamennyi kötelező tárgyból kreditet szerzett, valamint

(c) az elektív tárgyakból a szükséges minimális kreditet (25 pont, a további 20-at az diplomadolgozatra kapja) megszerezte.

A hallgató leckekönyvében az abszolutóriumot a Tanulmányi Osztály tölti ki és az Oktatási Dékánhelyettes írja alá. Diplomadolgozat elkészítésének főbb követelményei: A záróvizsga letétele előtt a hallgatónak diplomadolgozatot kell készítenie és azt megvédenie. A diplomadolgozat célja az, hogy a hallgató az orvostudomány kiválasztott problémakörének önálló tanulmányozásával és tudományos feldolgozásával fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtár használatát, az irodalomkutatás módszereit, és képes legyen adatait és következtetéseit tömören és szabatosan megfogalmazni. A konzulens A hallgató a diplomadolgozatot konzulens segítségével készíti. A konzulensnek elméleti intézet esetén Ph.D. fokozattal, klinika, oktató kórház esetén az adott tárgyból szakvizsgával kell rendelkeznie. Célszerű a 4. év második félévében a konzulens személyét kiválasztani és a diplomadolgozat alapjául szolgáló munkát elkezdeni. A konzulens személyének kiválasztásában segít az Intézetek által kiadott, a Tanrendi Tájékoztatóban megjelentetett tudományos témakörök jegyzéke. A konzulensi viszony a hallgató és a konzulens között írásban jön létre. A hallgató elfogadását az erre szolgáló űrlapon a konzulens aláírásával igazolja. Ugyanezen űrlap konzulensnél maradó példányán a hallgató aláírásával elkötelezettséget vállal a munkához. Az aláirt űrlap harmadik példányát azon Intézet vezetőjének kell átadni, ahol a hallgató a diplomadolgozatot meg fogja védeni. A konzulensek személye illetve a diplomadolgozat témája az 5.. évre való beiratkozás előtt megváltoztatható. Ugyanazon konzulenssel a téma megváltoztatása a konzulens és a hallgató szóbeli megegyezése alapján történik. A konzulens személyének megváltoztatásáról a hallgatónak a konzulenst, valamint az Intézet vezetőjét az új konzulenssel való megegyezés után 8 napon belül írásban kell tájékoztatnia.

98

A diplomadolgozat mögött álló munka minőségéért a konzulens felel. Ha a konzulens úgy ítéli, hogy a hallgató a konzulens által megszabott, tőle elvárható időarányos munkát nem végzi el, az együttműködést megszakíthatja. Erről a konzulensnek a hallgatót és az Intézet vezetőjét írásban kell tájékoztatnia. A konzulens azonban nem szakíthatja meg a hallgatóval konzulensi viszonyát a hallgató 5. évre való beiratkozása után. A konzulens ugyancsak nem vállalhat olyan hallgatót, aki az 5. évre már beiratkozott. Az 5. évre iratkozás egyik feltétele annak igazolása, hogy a hallgató a diplomadolgozat elkészítéséhez a munkát a konzulenssel megkezdte, illetve, hogy Tudományos Diákköri pályadíjat nyert. TDK pályamunka Ha a hallgató a Dékán által kiírt pályázaton Tudományos Diákköri pályamunkával díjat nyert, azt diplomadolgozatként elismerik. Erről az Intézet vezetőjét a Tanulmányi Osztály írásban tájékoztatja. Ha a diplomadolgozat díjazott TDK pályamunka, arról a bizottságnak nem kell írásbeli véleményt alkotni - ezt a díjazás alapjául szolgáló, bizottsági vélemény pótolja - a hallgatónak csak vitakészségének bizonyításául kell azt szóban megvédenie. Ha a pályamunka-díjat kapott hallgató TDK konferencián a diplomamunka témájából előadást tartott, a pályamunkát szóban sem kell megvédeni, azt automatikusan jeles szakvizsgadolgozatként kell elfogadni. A Pályamunka díjazott voltát, valamint a TDK konferencián való előadásának tényét a TDK Elnöktől kapott információ alapján a Tanulmányi Osztály közli az Intézettel és jegyzi be a hallgató leckekönyvébe. Társszerzős pályamunka csak az első szerző számára fogadható el diplomadolgozatként, a többi szerző lemondó nyilatkozatának melléklése esetén. Több szerzős TDK előadás esetén is a fenti kedvezményt csak a tényleges előadó (a társszerzők írásbeli nyilatkozata alapján) kaphatja meg. Formai követelmények: A téma feldolgozásához a hallgató igénybe veheti a központi és a tanszéki könyvtárak szolgáltatásait. A hallgató angol nyelven is írhatja diplomadolgozatát. A diplomadolgozat terjedelme a táblázatokkal és az irodalomjegyzékkel együtt, általában 20-40 normál gépelt oldal lehet. Fűzve, vagy kötve készítendő el. Külső borítóján fel kell tüntetni a dolgozat címét, készítője nevét, a beadás évét, a konzulens nevét és munkahelyét. Az elkészült dolgozatokat két példányban a konzulens intézetének - ha a konzulens nem az Egyetem dolgozója, a téma szerint illetékes egyetemi Intézet - vezetőjéhez kell benyújtani az általa megszabott időpontig. A védés A diplomadolgozatot szóban meg kell védeni. Ez az OE vezetője által felkért bíráló (rendszerint az Intézet oktatója – nem a konzulens) rövid írásbeli véleménye alapján háromtagú bizottság előtt történik, a Tanulmányi Osztály adminisztratív segítségével. A bizottság tagjai az Intézet vezetője, vagy helyettese, a bíráló és a konzulens. A védés lebonyolításáért és formai követelményeinek teljesítéséért az illetékes egyetemi intézet vezetője a felelős. A záróvizsgára a végzős hallgató csak akkor bocsátható, ha az intézet vezetője legkésőbb a június 1-ig a sikeres védés igazolását a Tanulmányi Osztályra megküldi. A diplomadolgozat és a védés együttes értékelése 5 fokozatú osztályzattal történik, amelyet a hallgatóval a védést követően közölni kell. Jeles eredményt elsősorban olyan diplomadolgozat kaphat, mely saját kísérletes megfigyelésen (TDK munkán) alapul. A diplomadolgozatért a tantervben meghatározott kredit is jár (a Fogorvosi Szakokon 20). Ha a diplomadolgozat védésekor a hallgató elégtelen osztályzatot kap, záróvizsgára csak ennek kijavítása után bocsátható. A javított diplomadolgozat legkorábban két hónappal a védést követően nyújtható be. A védés eredményét és rövid szöveges véleményezését is tartalmazó, a bizottság tagjai által aláírt nyomtatványt és a diplomadolgozat egyik példányát az Intézet vezetőjének a Tanulmányi Osztályhoz kell eljuttatnia. Ezt a dolgozatpéldányt készítője a szóbeli záróvizsgán visszakapja. A másik példány a védést lebonyolító Intézet könyvtárába kerül, és azt ott 5 évig meg kell őrizni.

99

A záróvizsgára jelentkezés feltételei: A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

� az abszolutórium megszerzése a jelentkezést megelőző két éven belül, � a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése, és � a tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése.

A záróvizsga három rész-vizsgából áll: � az országosan szakonként egységes írásbeli tesztvizsga, � gyakorlati vizsga, és � szóbeli vizsga.

A záróvizsga gyakorlati-, és szóbeli vizsga részét egy napon, vizsgáztató bizottság előtt kell tenni. A záróvizsga-bizottságok az Elnökön kívül 2-4 tagból állnak. A bizottságokat úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső, nem orvoskari szakember legyen. Az Elnökök személyére a KB tesz javaslatot és a Kari Tanács hagyja jóvá legfeljebb 3 évre. A Bizottság tagjait a Dékán kéri fel. A záróvizsga rész-vizsgák érdemjegyeinek megállapítása 5 fokozatú osztályzattal történik. A rész-vizsgák érdemjegyei nem vonhatók össze. Sikertelen rész-vizsga esetén a komplex záróvizsga folytatható, megismételni csak a sikertelen rész-vizsgát kell. A komplex záróvizsga akkor sikeres, rá érdemjegy akkor adható, ha valamennyi rész-vizsga osztályzata legalább 2-es (elégséges). A komplex záróvizsga minősítését a három részvizsga és a diplomamunkáért kapott érdemjegy egyszerű számtani átlaga adja az alábbiak szerint: 4,51 – 5,00 jeles 3,51 – 4,50 jó 2,51 - 3,50 közepes 2,00 - 2,50 elégséges. Javító záróvizsga a következő záróvizsga időszakában tehető. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszünéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt később bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos záróvizsgára vonatkozó rendelkezések alapján. A diplomaátvétel feltételei: Oklevelet az a hallgató kaphat, akinek záróvizsgája sikeres és a rendeletekben előírt egyéb, az oklevél megszerzéséhez szükséges követelményeket (pl. állami nyelvvizsga) teljesítette. Az oklevelet az Egyetem rektora, a Kar dékánja és a záróvizsgáztató bizottság elnöke írja alá. A diplomaátlag a teljes tanulmányi időszak alatt szerzett valamennyi kreditet eredményező vizsga érdemjegyeinek súlyozott átlaga. Diplomaátlag számításához a záróvizsga érdemjegyéhez a diplomamunka kreditjét kell hozzárendelni. A diploma magyar és latin nyelvű. A fogorvosok doktori címét tanúsító diplomán a diplomaátlag alapján a következő minősítések egyikét kell feltüntetni:

Summa cum laude (4.51-5.00) Cum laude (3.51-4.50) Rite (2.00-3.50)

A diplomát a feltételek teljesítését követő egy hónapon belül ünnepélyes keretek között adják át. A hallgató részére a Kar magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott minta szerint. A hallgatók kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.

100

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak – alapozó modul - 1. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak

kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 ea gyak szem Σ vizsga kredit

FM06ABF1 OFABF1

Biofizika 1. Dr. Nyitrai Miklós Biofizikai Intézet nincs 28 28 0 56 fgyj 4

FM06AMB1 OFAMB1

Molekuláris sejtbiológia 1. Dr. Szeberényi József

Orvosi Biológiai Intézet nincs 42 12 30 84 koll 6

FM06AOK1 OFAOK1


nincs 42 28 28 98 koll 7

FM06APF1 OFAPF1

Preventív fogászat 1. Dr. Szántó Ildikó Fogászati és Szájsebészeti Klinika

nincs 14 28 0 42 fgyj 3

FM06RTE1 OFRTE1

Testnevelés 1. (krit. köv.) Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet nincs 0 28 0 28 aláírás 0

20

101

Fogorvos szak – alapozó modul - 2. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak


FM06AAA1 OFAAA1

Általános anatómia 1. Dr. Kovács Magdolna

Anatómiai Intézet FM06ASF1 felvétele / OFASF1 felvétele

14 56 0 70 koll 5

FM06ABF2 OFABF2

Biofizika 2. Dr. Nyitrai Miklós

Biofizikai Intézet FM06ABF1 / OFABF1

14 28 0 42 koll 3

FM06AMB2 OFAMB2

Molekuláris sejtbiológia 2.


Orvosi Biológiai Intézet

FM06AMB1 / OFAMB1

28 12 16 56 szig 4

FM06AOK2 OFAOK2


FM06AOK1 / OFAOK1

28 28 0 56 szig 4

FM06APF2 OFAPF2

Preventív fogászat 2. Dr. Szántó Ildikó

Fogászati és Szájsebészeti Klinika

FM06AMB1 / OFAMB1

FM06AOK1 / OFAOK1

FM06APF1 / OFAPF1

14 28 0 42 koll 3

FM06ASF1 OFASF1

Szövet- és fejlődéstan 1. Dr. Horváth Judit

Anatómiai Intézet FM06AAA1 felvétele / OFAAA1 felvétele

FM06AMB1 / OFAMB1

28 28 0 56 koll 4

FM06RAFG OFRAFG

Asszisztensi / fogtechnikai gyakorlat (krit. köv.)

Dr. Szabó Gyula

Fogászati és Szájsebészeti Klinika

FM06AAA1 felvétele OFAAA1 felvétele

FM06AOK2 felvétele / OFAOK2 felvétele

FM06ASF2 felvétele / OFABF2 felvétele

0 60 0 60 aláírás 0

FM06RTE2 OFRTE2

Testnevelés 2. (krit. köv.) Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet FM06RTE1 / OFRTE1

0 28 0 28 aláírás 0

23

102



OFAAA2 Általános anatómia 2. Dr. Kovács Magdolna Anatómiai Intézet OFAAA1 14 56 0 70 koll 5

OFABK1 Biokémia 1. ifj. Dr. Gallyas Ferenc Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

OFABF2 OFAMB2 OFAOK2 42 14 14 70 koll 5

OFAEL1 Élettan 1. Dr. Lénárd László Élettani Intézet OFAMB2 OFAOK2 70 56 0 126 koll 9

OFAORB Orális biológia Dr. Tóth Vilmos Fogászati és Szájsebészeti Klinika

OFAAA2 felvétele

OFAEL1 felvétele

14 28 0 42 koll 3

OFASF2 Szövet- és fejlődéstan 2. Dr. Horváth Judit Anatómiai Intézet OFASF1 28 28 0 56 koll 4

OFRTE3 Testnevelés 3. (krit. köv.) Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet OFRTE2 0 28 0 28 aláírás 0

26

103



OFAIMM Az immunológia alapjai Dr. Németh Péter Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

OFABK1 28 28 0 56 koll 4

OFABK2 Biokémia 2. ifj. Dr. Gallyas Ferenc


OFABK1 42 14 14 70 szig 5

OFAEL2 Élettan 2. Dr. Lénárd László Élettani Intézet OFAEL1 70 56 0 126 szig 9

OFAFK1

Fogászati klinikai informatika 1.

Dr. Kilár Ferenc – Dr. Szabó Gyula

Bioanalitikai Intézet – Fogászati és Szájsebészeti Klinika

OFAAA2 OFABK1 OFAEL1 14 14 0 28 fgyj 2

OFANEA Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan

Dr. Lengvári István Anatómiai Intézet OFAAA2 OFASF1 42 84 0 126 szig 9

OFRAZV Angol szaknyelvi záróvizsga (krit. köv.)




OFRTE4 Testnevelés 4. (krit. köv.)

Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet OFRTE3 0 28 0 28 aláírás 0

29

104

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak – preklinikai modul - 5. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak

kód Cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 ea gyak szem Σ vizsga kredit

OFPANY Fogászati anyagismeret Dr. Szabó Gyula Fogászati és Szájsebészeti Klinika

OFABF2 OFABK2 OFAEL2 28 0 0 28 koll 2

OFPFPP Fogpótlástan propedeutika Dr. Szabó Gyula Fogászati és Szájsebészeti Klinika

OFAEL2 OFANEA 28 14 0 42 koll 3

OFPGT1 Gyógyszertan 1. Dr. Pintér Erika Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

OFABK2 OFAEL2 OFANEA 14 0 28 42 koll 3

OFPOFP Konzerváló fogászat – Operatív fogászati propedeutika

Dr. Tóth Vilmos Fogászati és Szájsebészeti Klinika


OFPKO1 Kórélettan 1. Dr. Székely Miklós

Kórélettani és Gerontológiai Intézet

OFABK2 OFAEL2 14 0 28 42 koll 3

OFPMI1 Orvosi és orális mikrobiológia 1. Dr. Pál Tibor Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet


OFPPA1 Pathológia 1. Dr. Pajor László Pathológiai Intézet OFAEL2 OFANEA 56 14 28 98 koll 7

28

105

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak – preklinikai modul - 6. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak


OFPBPR Belgyógyászat propedeutika Dr. Fábián György II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum

OFAEL2 OFANEA 14 28 0 42 koll 3

OFPFK2 Fogászati klinikai informatika 2. Dr. Szabó Gyula – Dr. Kilár Ferenc

Fogászati és Szájsebészeti Klinika – Bioanalitikai Intézet

OFAFK1 14 14 0 28 koll 2

OFPFSP Fogszabályozási propedeutika Dr. Szabó Gyula Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFABK2 OFAEL2 OFANEA 14 28 0 42 koll 3

OFPGT2 Gyógyszertan 2. Dr. Pintér Erika Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

OFPGT1 14 0 28 42 szig 3

OFPKFP Klinikai fogpótlástan Dr. Szabó Gyula Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFPFPP OFPOFP 14 28 0 42 koll 3

OFPKRA Klinikai radiológia Dr. Battyáni István Radiológiai Klinika OFABF2 OFPPA1 14 14 0 28 koll 2

OFPKO2 Kórélettan 2. Dr. Székely Miklós Kórélettani és Gerontológiai Intézet

OFPKO1 14 0 28 42 koll 3

OFPORA Orális radiológia Dr. Szabó Gyula Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFPFPP OFPOFP 14 28 0 42 koll 3

OFPPA2 Pathológia 2. - Orális pathológia Dr. Pajor László Pathológiai Intézet OFPPA1 56 0 42 98 szig 7

OFPSPR Sebészeti propedeutika Dr. Kollár Lajos BM Kórház - Sebészeti Tanszék OFAEL2 OFANEA 28 14 0 42 koll 3

OFPSZP Szájsebészeti propedeutika Dr. Olasz Lajos Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFPBK2 OFAEL2 OFANEA 14 14 0 28 koll 2

OFRDAS Dentoalveoláris sebészeti gyakorlat (krit. köv.)

Dr. Olasz Lajos Fogászati és Szájsebészeti Klinika nincs 0 120 0 120 aláírás 0

34

106

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak – klinikai modul - 7. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak

kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt 2 előfelt 3 ea gyak szem Σ vizsga kredit

OFKBG1 Belgyógyászat 1. Dr. Fábián György II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum

OFPBPR OFPKO1 OFPPA2 28 28 0 56 koll 4

OFKBOR Bőrgyógyászat Dr. Szepes Éva Bőrgyógyászati Klinika OFAIMM OFPBPR 14 14 0 28 koll 2

OFKFP1 Fogpótlástan 1. Dr. Szabó Gyula Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFPKFP OFPPA2 OFPORA 28 56 0 84 koll 6

OFKFS1 Fogszabályozás 1. Dr. Szabó Gyula Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFPFSP OFPSZP OFPORA 14 28 0 42 koll 3

OFKFUL Fül-orr-gége Dr. Pytel József Fül-orr-gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

OFPPA2 14 14 0 28 koll 2

OFKGNA Gnathológia Dr. Tóth Vilmos Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFPFPP OFPKO2 OFPPA2 14 28 0 42 koll 3

OFKGF1 Gyermekfogászat 1. Dr. Szántó Ildikó Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFPANY OFPFPP OFPOFP 14 28 0 42 koll 3

OFKIGU Igazságügyi orvostan Dr. Bajnóczky István Igazságügyi Orvostani Intézet OFPPA2 14 0 0 14 koll 1

OFKCAR Konzerváló fogászat - Cariológia

Dr. Tóth Vilmos Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFAPF2 OFPMI1 OFAORB 14 0 0 14 fgyj 1

OFKOPF Konzerváló fogászat - Operatív fogászat

Dr. Tóth Vilmos Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFPANY OFPFK2 OFPOFP 14 56 0 70 koll 5

OFKMEN Közegészségtan Dr. Ember István Orvosi Népegészségtani Intézet OFPKO2 OFPMI1 28 14 0 42 koll 3

OFKSZ1 Szájsebészet 1. Dr. Olasz Lajos Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFPGT1 felvétele

OFPPA2 OFPSZP 14 28 0 42 fgyj 3

OFKSZE Szemészet Dr. Kovács Bálint Szemészeti Klinika OFPPA2 14 14 0 28 koll 2

OFPGT1 Gyógyszertan 1 * Dr. Pintér Erika Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet


* csak a 2006/2007 tanévben 41

107

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak – klinikai modul - 8. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak


OFKBG2 Belgyógyászat 2. Dr. Fábián György II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum

OFKBG1 14 28 0 42 koll 3

OFKFP2 Fogpótlástan 2. Dr. Szabó Gyula Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFKCAR OFKFP1 OFKGNA 14 56 0 70 fgyj 5

OFKGF2 Gyermekfogászat 2. Dr. Szántó Ildikó Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFKCAR OFKGF1 OFKGNA 14 28 0 42 koll 3

OFKEND Konzerváló fogászat - Endodontia

Dr. Tóth Vilmos Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFKCAR OFKGF1 OFKOFP 14 56 0 70 koll 5

OFKPD1 Parodontológia 1. - Parodontológia

Dr. Tóth Vilmos Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFAIMM OFAORB OFPPA2 14 28 0 42 koll 3

OFKSZ2 Szájsebészet 2. Dr. Olasz Lajos Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFKMEN OFKOFP OFKSZ1 14 28 0 42 koll 3

OFKGT2 Gyógyszertan 2 * Dr. Pintér Erika Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

OFPGT1 14 0 28 42 szig 3

OFRINF Integrált fogászat (krit. köv.)

Dr. Szabó Gyula Fogászati és Szájsebészeti Klinika OFKFP2 felvétele

OFKEND felvétele

0 140 0 140 aláírás 0

* csak a 2006/2007 tanévben 25

108

Tanterv

Fogorvos V. évfolyam 1. félév hagyományos képzés – 14 hét


elm. gyak. szem.

félév zárása

Megj.

Fogpótlástan Dr. Szabó Gyula

- 4 2 aláírás

Szájsebészet Dr. Olasz Lajos

2 2 - aláírás

Parodontológia Dr. Tóth Vilmos

2 2 - kollokvium

Fogszabályozás Dr. Herényi Gejza

1 2 - kollokvium

Konzerváló fogászat Dr. Tóth Vilmos

- 2 - aláírás

Bőrgyógyászat Dr. Kovács Bálint Dr. Szepes Éva

1 1 - kollokvium

Fül-orr-gégegyógyászat Dr. Pytel József

1 1 - szigorlat

Gyermekgyógyászat Dr. Soltész Gyula Dr. Horváth Magdolna

1 1 - kollokvium

Igazságügyi orvostan Dr. Bajnóczky István

1 - - kollokvium

Szemészet Dr. Kovács Bálint

1 1 - szigorlat

Szülészet és nőgyógyászat Dr. Szabó István

1 - - aláírás

Összesen: 11 + 16 + 2 = 29 óra/hét Félévi óraszám = 406

Megjegyzések:

Záróvizsgadolgozat ajánlott beadási határideje: február 15.!

109

Tanterv

Fogorvos V. évfolyam 2. félév hagyományos képzés – 12 hét


elm. gyak. szem.

félév zárása

Megj.

Fogpótlástan Dr. Szabó Gyula

1 5 - szigorlat

Konzerváló fogászat Dr. Tóth Vilmos

1 6 - szigorlat

Szájsebészet Dr. Olasz Lajos

1 4 - szigorlat

Parodontológia Dr. Tóth Vilmos

1 4 - szigorlat

Gyermekfogászat Dr. Szántó Ildikó

1 4 - szigorlat

Integrált betegellátás Dr. Szabó Gyula

- - 2 aláírás

Összesen: 5 + 23 + 2 = 30 óra/hét Félévi óraszám = 360

Megjegyzések: A szigorlatok eredményes letétele után záróvizsga a központi előírás szerint.

Fogorvosi záróvizsga Záróvizsgára bocsátás feltételei: • Eredményes szigorlatok az ötöd évfolyam 2. félévében, s így az abszolútórium megszerzése. • 2006. február 15-ig benyújtott és külön előírások szerint május 1-ig eredményesen megvédett záróvizsga dolgozat. A komplex záróvizsga részei: • Egységes tesztvizsga írásban: 2006. június elején, a Záróvizsga Bizottság által megadott időpontban. • Központi írásbeli tesztvizsga • Gyakorlati vizsga • Szóbeli vizsga A komplex záróvizsga akkor sikeres, ha valamennyi részvizsga osztályzata legalább elégséges. Utó-záróvizsga az általános orvosi szak utó-záróvizsga időszakában.

110

111

112

113

114

115

116

117

118

119

120


GYÓGYSZERÉSZ SZAK

Mesterképzési szak megnevezése: gyógyszerésztudományi Szakfelelős: Dr. Perjési Pál egyetemi docens A szak képesítési követelményének korm. rend. száma:

72/2002. (IV.12.) korm. rend; 36/1996. (III.5.) korm. rend.


Mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mesterfokozat, master, M.Sc. szakképzettség: okleveles gyógyszerész szakképzettség angol nyelvű jelölése: pharmacist szakképzettség latin nyelvű jelölése: magister/magistra Pharmaciae oklevélbe bekerülő szakirányok: - Képzési terület: orvos- és egészségtudományi Képzési idő: 10 félév 9*14 hét + 12 hét + 34 hét nyári gyakorlat = 172 hét

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: egységes, osztatlan a képzés, alapképzési szak nincs

Mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 300 kreditpont Elméleti, alapozó modulhoz rendelhető kreditérték: 95-125 kreditpont Preklinikai modulhoz rendelhető kreditérték: 20-45 kreditpont Klinikai modulhoz rendelhető kreditérték: 100-160 kreditpont szakmai gyakorlathoz rendelhető kreditérték: 24 kreditpont Szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kreditpont Kötelezően választható tárgyakhoz rendelhető kreditérték: 35 kreditpont Szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditérték: 15 kreditpont Gyakorlati ismeretek aránya a szak tanterve alapján: 58%

Mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a képzés célja olyan gyógyszerészek képzése, akik a képzési idő alatt elsajátított ismeretanyag, szakmai készségek, gyógyszerészi szemlélet és magatartás alapján vesznek részt a gyógyszer- és egészségügyi ellátásban, és folytatnak gyógyszerészi tevékenységet úgy, hogy ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a hozzájuk fordulók eltérő sajátosságait, emberi méltóságát, jogait és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek, valamint további megfelelő szakképzési program sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítése után, választott szakterületükön majd önálló szakgyógyszerészi munkát is végeznek.

121

a) A tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek történő alkalmazása: Ismerik: - az egészség fogalmát az erre vonatkozó koncepciókat, kritériumokat és ezek

alkalmazásait - az egyén és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának

tudományos alapjai az egészséges emberi szervezet működési mechanizmusai az egészségre veszélyes ártalmakat és forrásokat, a gyakrabban előforduló betegségek okait.

- az egészségügy szervezésének, irányításának gazdasági alapjai, a gyógyszerellátás vonatkozó jogszabályait és intézményrendszerét,

- a leggyakoribb betegségek főbb tüneteit gyógyszerterápiás lehetőségeit és az alkalmazható gyógyszerek adagolását,

- a terápiában és a diagnosztikában használatos gyógyszerek és anyagok tulajdonságait, az élő szervezetre gyakorolt hatásukat, kölcsönhatásaikat és alkalmazásuk kockázatait,

- a kis-, közép- és nagyüzemi gyógyszerkészítés elméleti alapjait és gyakorlatát, - a gyógyszer- ellenőrzési módszerek elméleti és gyakorlati alapjait, - az analitikai, a biológiai és a mikrobiológiai-gyógyszerellenőrzési módszerek

elméletét és gyakorlatát, - a gyógyszerek törzskönyvezési eljárását; - kellő ismeretekkel rendelkezzenek:

i. kórházi, klinikai gyógyszerészet és a klinikai farmakológia alapjairól, ii. a gyógyászati segédeszközök alkalmazásáról és használatáról, iii. a gyógyszergazdálkodás és az egészséges életvitelre nevelés általános

elveiről, iv. a gyógyszer-információ, betegség megelőző és egészségügyi felvilágosító

tevékenységről, valamint kellő vezetési és szervezési, valamint alapvető közgazdasági és gyógyszer-kereskedelmi ismeretekkel rendelkezzenek.

b) személyes adottságok, készségek: - a természettudományos törvényszerűségek, összefüggések megértése, a

megszerzett tudás alkalmazása és gyakorlati hasznosítása a gyógyszerészi feladatok ellátása során,

- a gyógyszerkinccsel kapcsolatos naprakész farmakológiai, toxikológiai és gazdasági információk hatékony felhasználása, alkalmazása a gyógyszerészi gyakorlatban,

- a gyógyszerésztudományban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól szóló információk, felmerülő új problémák, új jelenségek értelmezése és feldolgozása,

- a napi feladatok szakmailag magas szinten, önállóan történő megtervezése és végrehajtása, az önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre történő emelésére irányuló folyamatos igény és szándék kialakítása,

- integrált ismeretek alkalmazása a gyógyszerellátás különböző területein, - megfelelő áttekintés az egészségügyi biztosítási rendszer, valamint az

egészségügyi és a gyógyszerellátási szolgálat szervezeti felépítéséről, működéséről, valamint a működést szabályozó aktuális jogszabályokról,

- a megszerzett szakmai és gazdasági ismeretek magas szintű alkalmazása a költség hatékony gyógyszerellátás érdekében, valamint közforgalmú gyógyszerellátás gazdasági egységeinek működtetésében,

- a gyógyszerészi gondozás főbb szakterületeinek és tartalmi elemeinek ismerete, valamint integrálása a gyógyszerészi tevékenységben,

122

- az ipari gyógyszergyártás, a gyógyszertörzskönyvezés folyamatának ismerete, az ismeretanyag hasznosítása a gyártási és törzskönyvezési folyamatokban,

- az egészségügyi minőségbiztosítás alapelveinek ismerete és alkalmazása a gyógyszerészi tevékenységben.

c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: - jó empátia, embereken segíteni akarás, - probléma felismerő és megoldó készség, - készség az állandó tanulásra, új módszerek megismerésére, - probléma felismerő és megoldó készség, - elkötelezettség és igény a minőségi munkára, környezettel szembeni

érzékenység, - készség a csoportmunkához, személyes felelősségvállalás, - hajlandóság a megszerzett tudás átadására, - jó kommunikatív készség, stb.

A törzsanyag – szakképzettség szempontjából meghatározó – ismeretköreinek bemutatása: Alapozó elméleti ismeretek és gyakorlati készségek (1 – 4 szemeszter):

- a biológiai jelenségek értelmezése, azok celluláris és molekuláris alapjai, elemzésének kísérleti módszertana (molekuláris sejtbiológia, fizika-biofizika, biomatematika és számítástechnika)

- a kémia jelenségek értelmezése, törvényszerűségeinek megismerése, elemzésének kísérletes módszertana, (általános és szervetlen kémia, analitikai kémia, fizikai-kémia, műszeres analitika, szerves kémia, kolloidika)

- az orvos és gyógyszerésztudományi adatok kezelése nyelvi kommunikáció (gyógyszerészi informatika, informatika, latin nyelv, angol vagy német gyógyszerészeti szaknyelv (szaknyelvek elektív tárgyként)).

Biológiai és orvosi elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: (3 – 7. szemeszter) - az emberi test felépítése és szerkezetének megismerése, (gyógyszerészi

anatómia), - az egészséges emberi szervezet működése, szabályozása, életfolyamatai (élettan,

klinikai alapismeretek) - biológiai jelenségek értelmezése celluláris és molekuláris alapjai, elemzésének

kísérleti módszertana, (biokémia, immunológia) - a beteg szervezet működési zavarai, a betegségek patomechanizmusa (kórélettan,

mikrobiológia) - növénytani ismeretek (gyógyszerészi növénytan)

Szaktudományi elméleti ismeretek és gyakorlati készségek (4 – 9. szemeszter) - növényi hatóanyagok előfordulása, kinyerésének, tisztításának, és

szerkezetigazolásának módszerei, növényi drogok azonosítása, kezelése, gyógyszerkönyvi vizsgálata, gyógyászati alkalmazása (gyógynövény és drogismeret, (farmakognózia)),

- a gyógyszervegyületek és technológiai segédanyagok kémiai tulajdonságainak valamint gyógyszerkönyvi vizsgálatának, valamint a gyógyszervegyületek hatás-szerkezet összefüggéseinek, valamint metabolizmusának ismerete, (gyógyszerészi kémia) - gyógyszervegyületek gyógyszerkészítménnyé történő formulázásának ismeretei, biofarmáciai ismeretek (gyógyszer-technológia, biofarmácia),

- a gyógyszeres terápia elméleti és gyakorlati alapjai (gyógyszerhatástan és toxikológia, klinikai ismeretek)

123

- közegészségtan betegségek megelőzésének és epidemiológiájának alapjai (népegészségtan)

- alapvető laboratóriumi módszerek és eljárások (klinikai laboratóriumi vizsgálatok, klinikai farmakológia),

- gyógyszerügyi ismeretek, az egészségügy szervezeti és gazdasági működésének alapjai (közgazdasági alapismeretek, gyógyszer-marketing, farmakoökonomia, bizonyítékokon alapuló gyógyszerértékelés, klinikai gyógyszerészet, gyógyszerészi gondozás, szakinformatika),

- ipari gyógyszerészeti ismeretek (biotechnológia, gyógyszertechnológia, minőségbiztosítás, stabilitásvizsgálatok).

Gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelmények: Alapozó modulban: (szakmai gyakorlat)

- gyógyszertári gyakorlat (4 hét) – kritériumkövetelmény Szaktudományi elméleti és gyakorlati készségek: (szakmai gyakorlat)

- gyógyszertári gyakorlat (4 hét) – a 24 hetes záróvizsga előtti gyakorlat része. - gyógyszertári gyakorlat (2 hét) és kórházi/intézeti, gyógyszertári gyakorlat (2

hét) – a 24 hetes záróvizsga előtti gyakorlat része. Szigorló félév: szakmai gyakorlat

- gyógyszertári gyakorlat (legalább 12 hét) és kórházi/intézeti, gyógyszertári gyakorlat (legalább 2 hét), fennmaradó 2 hét eltölthető még: közforgalmú vagy egyetemi gyógyszertárban, gyári, illetve kórházi laboratóriumban, gyári gyógyszertechnológiai üzemben – a 24 hetes záróvizsga előtti gyakorlat része.

Idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelmények:

- Gyógyszerészi szaknyelvi vizsga angol vagy német nyelvből az abszolutórium megszerzésének egyik feltétele.

- Középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga – világnyelvből -diploma elnyerésének feltétele.


Abszolutórium megszerzésének feltételei: Az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzése tanúsítja, hogy a hallgató a szak tantervében szereplő valamennyi tanulmányi- és vizsgakötelezettségét teljesítette és így záróvizsgára bocsátható. Az abszolutórium kiadásának nem feltétele a diplomamunka sikeres megvédése és a rendeletekben megszabott idegen nyelvi tudás igazolása. Az abszolútórium megszerzésének feltételei:

� az előírt minimális kreditpont-számot (300) megszerezte, � a tanrendben feltüntetett valamennyi kötelező tárgyból kreditet szerzett, valamint � az elektív tárgyakból a szükséges minimális kreditet (35, a további 10-et az

államvizsga-dolgozatra kapja) megszerezte. A hallgató leckekönyvében az abszolutóriumot a Tanulmányi Osztály tölti ki és az Oktatási Dékánhelyettes írja alá.

124

Szakdolgozat elkészítésének főbb követelményei: A záróvizsga letétele előtt a hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie és azt megvédenie. A szakdolgozat célja az, hogy a hallgató a gyógyszerésztudomány kiválasztott problémakörének önálló tanulmányozásával és tudományos feldolgozásával fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtár használatát, az irodalomkutatás módszereit, és képes legyen adatait és következtetéseit tömören és szabatosan megfogalmazni. Konzulens A hallgató a szakdolgozatot konzulens segítségével készíti. Célszerű a 4. év első félévében a konzulens személyét kiválasztani és a szakdolgozat alapjául szolgáló munkát elkezdeni. A konzulens személyének kiválasztásában segít az Intézetek által kiadott, a Tanrendi Tájékoztatóban megjelentetett tudományos témakörök jegyzéke. A konzulensi viszony a hallgató és a konzulens között írásban jön létre. A hallgató elfogadását az erre szolgáló űrlapon a konzulens aláírásával igazolja. Ugyanezen űrlap konzulensnél maradó példányán a hallgató aláírásával elkötelezettséget vállal a munkához. Az aláírt űrlap harmadik példányát azon intézet vezetőjének kell átadni, ahol a hallgató a szakdolgozatot meg fogja védeni. A konzulensek személye illetve a szakdolgozat témája az 5. évre való beiratkozás előtt megváltoztatható. Ugyanazon konzulenssel a téma megváltoztatása a konzulens és a hallgató szóbeli megegyezése alapján történik. A konzulens személyének megváltoztatásáról a hallgatónak a konzulenst, valamint az intézet vezetőjét az új konzulenssel való megegyezés után 8 napon belül írásban kell tájékoztatnia. A szakdolgozat mögött álló munka minőségéért a konzulens felel. Ha a konzulens úgy ítéli, hogy a hallgató a konzulens által megszabott, tőle elvárható időarányos munkát nem végzi el, az együttműködést megszakíthatja. Erről a konzulensnek a hallgatót és az intézet vezetőjét írásban kell tájékoztatnia. A konzulens azonban nem szakíthatja meg a hallgatóval konzulensi viszonyát a hallgató 5. évre való beiratkozása után. A konzulens ugyancsak nem vállalhat olyan hallgatót, aki az 5. évre már beiratkozott. TDK pályamunka Ha a hallgató a dékán által kiírt pályázaton tudományos diákköri pályamunkával díjat nyert, azt szakdolgozatként elismerik. Erről az intézet vezetőjét a Tanulmányi Osztály írásban tájékoztatja. Az 5. évre iratkozás egyik feltétele annak igazolása, hogy a hallgató a szakdolgozat elkészítéséhez a munkát a konzulenssel megkezdte, illetve, hogy tudományos diákköri pályadíjat nyert. Ha a szakdolgozat díjazott TDK pályamunka, arról a bizottságnak nem kell írásbeli véleményt alkotni - ezt a díjazás alapjául szolgáló, bizottsági vélemény pótolja - a hallgatónak csak vitakészségének bizonyításául kell azt szóban megvédenie. Ha a pályamunka-díjat kapott hallgató TDK konferencián a diplomamunka témájából előadást tartott, a pályamunkát szóban sem kell megvédeni, azt automatikusan jeles szakvizsgadolgozatként kell elfogadni. A pályamunka díjazott voltát, valamint a TDK konferencián való előadásának tényét a TDK Elnöktől kapott információ alapján a Tanulmányi Osztály közli az Intézettel és jegyzi be a hallgató leckekönyvébe. Társszerzős pályamunka csak az első szerző számára fogadható el szakdolgozatként, a többi szerző lemondó nyilatkozatának melléklése esetén. Több szerzős TDK előadás esetén a fenti kedvezményt szintén csak a tényleges előadó (a társszerzők írásbeli nyilatkozata alapján) kaphatja meg.

125

Formai követelmének A téma feldolgozásához a hallgató igénybe veheti a központi és a tanszéki könyvtárak szolgáltatásait. A hallgató angol nyelven is írhatja szakdolgozatát. A szakdolgozat szokásos terjedelme: 20 – 40 gépelt oldal, 12-es betűméret, egyes sorköz, margó minden oldalon 2,5 cm. Fűzve, vagy kötve készítendő el. Fedőlapján feltüntetendő a munka címe, a készítő neve és az évszám. A belső címlapon az alábbi adatokat kell szerepeltetni: a dolgozat címe, a konzulens neve és beosztása, a témát meghirdető intézet /tanszék neve, a hallgató neve, évszám A dolgozatot két példányban az előírt határidőre a téma szerint illetékes intézet-be/tanszékre kell benyújtani, a Tanulmányi Osztályon kérhető két „értékelő lappal” együtt. A védés A szakdolgozatot szóban meg kell védeni. Ez az oktatási egység vezetője által felkért bíráló (rendszerint az intézet oktatója - nem a konzulens) rövid írásbeli véleménye alapján háromtagú bizottság előtt történik, a Tanulmányi Osztály adminisztratív segítségével. A bizottság tagjai az intézet vezetője vagy helyettese, a bíráló és a konzulens. A védés időpontját az illetékes intézet vezetője tűzi ki. A védés lebonyolításáért és formai követelményeinek teljesítéséért az illetékes egyetemi intézet vezetője a felelős. Záróvizsgára a hallgató csak akkor bocsátható, ha az intézet vezetője legkésőbb a május l-ig a sikeres védés igazolását a Tanulmányi Osztályra megküldi. A szakdolgozat és a védés együttes értékelése 5 fokozatú osztályzattal történik, amelyet a hallgatóval a védést követően közölni kell. Jeles eredményt elsősorban olyan szakdolgozat kaphat, mely saját kísérletes megfigyelésen (TDK munkán) alapul. A szakdolgozatért a tantervben meghatározott kredit is jár, a Gyógyszerésztudományi Szakon 10. Ha a szakdolgozat védésekor a hallgató elégtelen osztályzatot kap, záróvizsgára csak ennek kijavítása után bocsátható. A javított szakdolgozat legkorábban két hónappal a védést követően nyújtható be. A védés eredményét és rövid szöveges véleményezését is tartalmazó, a bizottság tagjai által aláírt nyomtatványt és a szakdolgozat egyik példányát az intézet vezetőjének a Tanulmányi Osztályhoz kell eljuttatnia. Ezt a dolgozatpéldányt készítője a szóbeli záróvizsgán visszakapja. A másik példány a védést lebonyolító intézet könyvtárába kerül, és azt ott 5 évig meg kell őrizni. A sikeres védést követően a dolgozat egyik példánya az intézet / tanszék könyvtárába kerül, a másikat a Tanulmányi Osztály közvetítésével kapja meg a hallgató a szóbeli záróvizsgáját követően. A záróvizsga: A PTE ÁOK Gyógyszerész Szak hallgatóinak záróvizsgára történő felkészülését dr. Dévay Attila intézetigazgató docens koordinálja. A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsgára bocsátás feltételei: (a) A abszolutórium megszerzése a jelentkezést megelőző két éven belül: (b) a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése, és (c) a tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése.

126

A záróvizsga három részvizsgából áll: (a) az országosan szakonként egységes írásbeli tesztvizsga, (b) gyakorlati vizsga, (c) szóbeli vizsga.

A záróvizsga gyakorlati, és szóbeli vizsga részét vizsgáztató bizottság előtt kell tenni. A záróvizsga bizottságok az elnökön kívül 2-4 tagból állnak. A bizottságokat úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagjuk külső szakember legyen. Az elnökök személyére a Kari Bizottság tesz javaslatot és a Kari Tanács hagyja jóvá legfeljebb 3 évre. A bizottság tagjait a dékán kéri fel. A záróvizsga írásbeli (teszt) része: A felkészüléshez segítségként az „Általános gyógyszerészeti ismeretek – Egészségügyi felsőoktatási záróvizsga tesztkérdés gyűjtemények” című kiadvány áll rendelkezésre. A gyakorlati vizsga részei:

� receptolvasás, vényellenőrzés, adagellenőrzés, inkompatibilitások, gyógyszerkészítmény elkészítése, átadása - expedíció, felvilágosítás, a készítmény ellenőrzése, taxálás;

� gyógyszerek helyettesíthetősége, � gyógyászati segédeszközök ismerete; homeopátiás készítmények ismerete-

szakirodalom alapján. Megjegyzés: Az érvényes TVSZ 25§ (4) pontja szerint a záróvizsga gyakorlati és szóbeli részét egy napon kell letenni. A gyógyszerész vizsga gyakorlati részének időigényessége miatt a tanév során ennek megváltoztatása várható. Javaslatunk szerint a két vizsgára egymást követő napon kerülne sor!

A szóbeli (elméleti) vizsga szempontjai: � A tételek több részből állnak. Ismertetni kell az adott gyógyszerformát, és / vagy

műveletet, törzskönyvezést. � A hatóanyag - kémiai ismertetése, szerkezete, azonosítása; hatástani csoportja,

jellemzése, az ebből készült gyógyszerkészítmények. � Gyógyhatású anyagok - a benne levő drogok ismertetése. � Gyógyszertári ügyvitel, kábítószer-rendelet, szakmai ellenőrző szervezetek,

törvények, jogszabályok ismerete. A záróvizsga részvizsgák érdemjegyeinek megállapítása 5 fokozatú osztályzattal történik. A részvizsgák érdemjegyei nem vonhatók össze. Sikertelen részvizsga esetén a komplex záróvizsga folytatható, megismételni csak a sikertelen részvizsgát kell. A komplex záróvizsga akkor sikeres, rá érdemjegy akkor adható, ha valamennyi részvizsga osztályzata legalább 2-es (elégséges). A komplex záróvizsga minősítését a három részvizsga és a diplomamunkáért kapott érdemjegy egyszerű számtani átlaga adja az alábbiak szerint:

4,51 - 5,00 jeles 3,51 - 4,50 jó 2,51 - 3,50 közepes 2,00 - 2,50 elégséges.

Javító záróvizsga a következő záróvizsga időszakában tehető. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt később bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos záróvizsgára vonatkozó rendelkezések alapján.

127

A gyógyszerészi oklevél átvételének feltételei: Oklevelet az a hallgató kaphat, akinek záróvizsgája sikeres és a rendeletekben előírt egyéb, az oklevél megszerzéséhez szükséges követelményeket (pl. állami nyelvvizsga) teljesítette. Az oklevelet az egyetem rektora, a kar dékánja és a záróvizsgáztató bizottság elnöke írja alá. A diplomaátlag a teljes tanulmányi időszak alatt szerzett valamennyi kreditet eredményező vizsga érdemjegyeinek súlyozott átlaga (ld. 21. § (4). Diplomaátlag számításához a záróvizsga érdemjegyéhez a diplomamunka kreditjét kell hozzárendelni. A diploma magyar és latin nyelvű. A gyógyszerészek diplomáján a diplomaátlag függvényében a következő minősítések egyike szerepel:

4,81 – 5,00 kiváló 4,51 – 4,80 jeles 3,51 – 4,50 jó 2,51 – 3,50 közepes 2,00 – 2,50 megfelelt

A diplomát a feltételek teljesítését követő egy hónapon belül ünnepélyes keretek között adják át. A hallgató részére a kar magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott minta szerint. A hallgatók kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.

128

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Gyógyszerész szak – 1. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak

félévi órazám kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3

ea gyak szem Σ vizsga kredit

ALAPOZÓ MODUL

GM06AAS1 OGAAS1

Általános és szervetlen kémia 1.

Dr. Kollár László TTK Szervetlen Kémiai és Technológiai Tanszék

nincs 56 56 0 112 koll 8

GM06ABS1 OGABS1

Biomatematika és számítástechnika 1.

Dr. Kilár Ferenc Bioanalitikai Intézet nincs 28 28 14 70 koll 5

GM06AFB1 OGAFB1

Fizika-Biofizika 1. Dr. Nyitrai Miklós Biofizikai Intézet nincs 28 28 14 70 koll 5

GM06ALAT OGALAT

Latin nyelv és gyógyszerészeti terminológia

Takáts Zsuzsanna Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet


GM06AMB1 OGAMB1

Molekuláris sejtbiológia 1. Dr. Sétáló György Orvosi Biológiai Intézet

nincs 42 12 30 84 koll 6

KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYEK

GM06RTE1 OGRTE1

Testnevelés 1. Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet nincs 0 28 0 28 aláírás 0

26

129




ALAPOZÓ MODUL

GM06AAS2 OGAAS2

Általános és szervetlen kémia 2.

Dr. Kollár László TTK Szervetlen Kémiai és Technológiai Tanszék

GM06AAS1 / OGAAS1

28 0 0 28 szig 2

GM06AAK1 OGAAK1

Analitikai kémia 1. Dr. Ohmacht Róbert Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

GM06AAS1 / OGAAS1

28 56 0 84 koll 6

GM06AHA1 OGAHA1

Anatómia 1. Dr. Rékási Zoltán Anatómiai Intézet GM06ALAT / OGALAT

GM06AMB1 / OGAMB1 28 28 0 56 fgyj 4

GM06ABS2 OGABS2

Biomatematika és számítástechnika 2.

Dr. Kilár Ferenc Bioanalitikai Intézet GM06ABS1 / OGABS1

28 28 14 70 szig 5

GM06AFB2 OGAFB2

Fizika - Biofizika 2. Dr. Nyitrai Miklós Biofizikai Intézet GM06AFB1 / OGAFB1

28 28 14 70 szig 5

GM06AFK1 OGAFK1

Fizikai kémia 1. Dr. Nagy Géza TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék

GM06AAS1 / OGAAS1

GM06ABS1 / OGABS1

42 0 0 42 koll 3

GM06AMB2 OGAMB2

Molekuláris sejtbiológia 2.

Dr. Sétáló György Orvosi Biológiai Intézet GM06AMB1 / OGAMB1

28 12 16 56 szig 4


GM06RTE2 OGRTE2

Testnevelés 2. Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet GM06RTE1 / OGRTE1

0 28 0 28 aláírás 0

29

130




ALAPOZÓ MODUL

OGAAK2 Analitikai kémia 2 Dr. Ohmacht Róbert Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

OGAAK1 OGAAS2 28 70 0 98 szig 7

OGAHA2 Anatómia 2 Dr. Rékási Zoltán Anatómiai Intézet OGAHA1 28 28 0 56 fgyj 4

OGAFK2 Fizikai kémia 2 Dr. Nagy Géza TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék

OGAFK1 0 56 0 56 fgyj 4

OGAKD1 Kolloidika 1 Dr. Kovács Barna TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék

OGAAS2 OGAFK1 28 0 0 28 koll 2

OGASK1 Szerves kémia 1 Dr. Hideg Kálmán Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

OGAAK1 OGAAS2 56 42 0 98 koll 7

BIOLÓGIAI ÉS ORVOSI ELMÉLETI ISMERETEK MODUL

OGOBK1 Biokémia 1 ifj. Dr. Gallyas Ferenc Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

OGAAK1 OGAMB2 42 14 14 70 koll 5


OGRTE3 Testnevelés 3. Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet OGRTE2 0 28 0 28 aláírás 0

29

131




ALAPOZÓ MODUL

OGAGNT Farmakobotanika Dr. Molnár Péter Farmakognóziai Intézet OGALAT OGAMB2 42 42 0 84 koll 6

OGAKD2 Kolloidika 2 Dr. Kovács Barna TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék

OGAKD1 0 28 0 28 fgyj 2

OGAMUA Műszeres analitika Dr. Kilár Ferenc Bioanalitikai Intézet OGAAK2 OGAFB2 28 56 0 84 koll 6

OGASK2 Szerves kémia 2 Dr. Hideg Kálmán Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

OGASK1 42 42 0 84 szig 6


OGOBK2 Biokémia 2 ifj. Dr. Gallyas Ferenc


OGOBK1 42 14 14 70 szig 5

SZAKTUDOMÁNYI ISMERETEK MODUL

OGGGI1 Gyógyszerügyi ismeretek 1

Dr. Botz Lajos Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár

OGALAT 28 0 0 28 fgyj 2


OGRAZV Angol/német szaknyelvi záróvizsga




OGRSG1 Szakmai gyakorlat 1 Dr. Mayer Klára Gyógyszertechnológiai Intézet


OGRTE4 Testnevelés 4. Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet OGRTE3 0 28 0 28 aláírás 0

27

132





OGOIMM Az immunológia alapjai Dr. Németh Péter Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

OGALAT OGAMB2 OGOBK2 28 0 0 28 koll 2

OGOEL1 Élettan 1. Dr. Lénárd László Élettani Intézet OGOBK2 OGAHA2 70 28 0 98 koll 7

OGOMI1 Mikrobiológia 1. Dr. Pál Tibor Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet

OGALAT OGAMB2 OGOBK2 28 0 0 28 koll 2


OGGFG1 Farmakognózia 1. Dr. Molnár Péter Farmakognóziai Intézet OGAGNT OGALAT 28 42 0 70 koll 5

OGGGK1 Gyógyszerészi kémia 1. Dr. Perjési Pál Gyógyszerészi Kémiai Intézet

OGAMUA OGASK2 OGOBK2 28 56 0 84 koll 6

OGGGT1 Gyógyszertechnológia 1. Dr. Dévay Attila Gyógyszertechnológiai Intézet

OGAFK2 OGAKD2 OGALAT 28 70 0 98 koll 7

29

133





OGOEL2 Élettan 2. Dr. Lénárd László Élettani Intézet OGOEL1 70 28 0 98 szig 7

OGOMI2 Mikrobiológia 2. Dr. Pál Tibor Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet

OGOMI1 28 28 0 56 koll 4


OGGFG2 Farmakognózia 2. Dr. Molnár Péter Farmakognóziai Intézet OGGFG1 28 42 0 70 szig 5


OGGGK1 OGGGT1 28 56 0 84 koll 6


OGAFB2 OGGGK1 OGGGT1 28 70 0 98 koll 7


OGRSG2 Szakmai gyakorlat 2. Dr. Mayer Klára Gyógyszertechnológiai Intézet


29

134





OGOKOR Kórélettan Dr. Székely Miklós Kórélettani és Gerontológiai Intézet

OGOEL2 42 28 0 70 koll 5




OGGGH1 Gyógyszerhatástan 1. Dr. Barthó Loránd Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

OGGGK2 OGOBK2 OGOEL2 28 0 28 56 koll 4



OGGGI2 Gyógyszerügyi ismeretek 2. Dr. Botz Lajos Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár

OGGGI1 OGGGT2 28 0 14 42 koll 3

OGGKI1 Klinikai ismeretek 1. Dr. Szolcsányi János Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

OGOBK2 OGOEL2 28 0 0 28 koll 2

OGGKE1 Közegészségtan 1. Dr. Ember István Orvosi Népegészségtani Intézet

OGOEL2 OGOMI2 28 0 0 28 koll 2

30

135






OGGGK3 OGGGT3 28 56 0 84 szig 6

OGGGH2 Gyógyszerhatástan 2. Dr. Barthó Loránd Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

OGGGH1 OGGGK3 OGGGT3 28 0 28 56 koll 4


OGGGH1 OGGGK3 OGGGT3 28 70 0 98 szig 7

OGGGI3 Gyógyszerügyi ismeretek 3. Dr. Botz Lajos Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár

OGGGH1 OGGGI2 OGGGT3 28 18 24 70 koll 5

OGGKI2 Klinikai ismeretek 2. Dr. Szolcsányi János

Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

OGGKI1 28 14 0 42 koll 3

OGGKE2 Közegészségtan 2. Dr. Ember István Orvosi Népegészségtani Intézet

OGGKE1 28 28 0 56 koll 4

29

136

Tanterv

Gyógyszerész V. évfolyam 1. félév hagyományos képzés – 12 hét

Heti óraszám Tantárgy

elm gyak szem Félév zárása Megj.

Gyógyszerügyi ismeretek Dr. Botz Lajos

2 2 - szigorlat

Gyógyszerhatástan Dr. Barthó Loránd

2 - 2 szigorlat

Toxikológia Dr. Gregus Zoltán

2 - - kollokvium

Klinikai ismeretek Dr. Szolcsányi János

3 - - kollokvium

Klinikai farmakológia Dr. Pintér Erika

2 - - kollokvium

Elsősegélynyújtás Dr. Ternák Gábor

1 - - aláírás

Biofarmácia Dr. Dévay Attila

- - 2 FGYJ (2)

Stabilitásvizsgálatok fizikai-kémiai alapjai Dr. Perjési Pál

- - 2 FGYJ (2)

Gyógyszerinterakciók és szakinformatika jelentősége a gyógyszerellátásban Dr. Botz Lajos

- - 2 FGYJ (2)

Gyógyszerészi biotechnológia Dr. Németh Péter

- - 2 FGYJ (2)

Klinikai laboratóriumi vizsgálatok Dr. Kőszegi Tamás

- - 2 FGYJ (2)

Összesen: 12 + 2 + 12 = 26 óra/hét Félévi óraszám: 312

Megjegyzések:

1.) A félév során minden hallgatónak szakdolgozatot kell

elkészítenie és azt a II. félévre történő beirtakozás előtt be kell nyújtania.

2.) Félévközi számonkérésen alapuló érdemjegy (1-5). 3.) A 2006/2007. tanévben V. évfolyamra lépő hallgatók a IV.

évfolyam végén (2005/2006. tanév 2. félév) 4 hét helyett 8 hét szakmai gyakorlatot végeztek (engedélyezve: Kari Tanács, 2006. május)

137

Gyógyszerész V. évfolyam 2. félév hagyományos képzés – 16 hét

A kötelező szakmai gyakorlat II. összesen 16 heti (heti 40 óra). Ebből legalább 12 hetet közforgalmú gyógyszertárban, legalább 4 hetet intézeti gyógyszertárban, egyetemi gyógyszertárban kell tölteni. A félév folyamán kerül sor a félév során benyújtott szakdolgozat védésére is.

138

139

140

141

142

143

144

145

146

147

A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE: Az Általános orvos szakon minimum 360, a Fogorvos szakon és a Gyógyszerész szakon 300, kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A felsőoktatási törvény (85. §. (4)) alapján a 360/300/300 kreditpontból - 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, - legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (18/15/15 kreditpont), - így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (54/45/45 kreditpont – ebből 20/20/10 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. Az Általános Orvostudományi Karon a tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az alapozó, preklinikai, klinikai és szigorló (Gyógyszerész szakon: alapozó, Biológiai és orvosi elméleti ismeretek és a szaktudományi ismeretek) modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő

2006. előtt megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aomane02): 1. karakter O = orvoskar 2. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4-6. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés

pl. OOABK1 = általános orvos szakon alapozó modulban (kötelező) Biokémia 1 c. tárgy

2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aokalt06): 1. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 2. karakter (képzés nyelve) M = magyar nyelvű képzés 3-4. karakter (tanterv kelte) 06, vagyis a 2006/07. tanévtől elfogadott tanterv szerint 5. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 6-8. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés, rendszerint azonos az aomane02

jelzésű képzésnél használt 3 betűs rövidítéssel. Pl. OM06ABK1 = orvos szakon (O) magyar nyelven (M) a 2006. tanévtől elfogadott tanterv adatai szerint induló (06) kötelező tárgy az alapozó modulban (A), név szerint a Biokémia 1 (BK1).

148


Az Általános Orvostudományi Kar további programjai

A MAGYAR PROGRAM elektív és fakultatív tárgyait külön kiadvány tartalmazza ANGOL PROGRAM: General Medicine szak és Dentistry szak

Külön kiadvány tartalmazza NÉMET PROGRAM: Allgemeine Humanmedizin és Zahnmedizin szak

Külön kiadvány tartalmazza PHD ÉS DOKTORI ISKOLA

Külön kiadvány tartalmazza TOVÁBBKÉPZÉSEK ÉS REZIDENSI KÉPZÉS

Külön kiadvány tartalmazza

149


TUDOMÁNYOS TÉMÁK HALLGATÓK SZÁMÁRA

A hallgatók az alábbi felsorolt témák köréből választhatnak tudományos (TDK) munka- területet, témakört záróvizsga-dolgozatukhoz (néhány tanszék ezeket még elkülönítetten közli) és eredményes munkálkodás esetén e területekről nyújthatnak be rektori pályamunkát. A.) TDK téma szabadon választható. Jelentkezni a témánál feltüntetett oktatónál, majd fo-

gadókészség esetén ezt követően a TDK tanács megbízottjánál lehet (Elméleti Tömb, Diákiroda). Néhány tanszék jelzi azt is, hogy az egyes témákra hány hallgatót fogad.

B.) Záróvizsga dolgozatot minden hallgatónak készítenie kell. A témák jegyzéke segít a

konzulens személyek kiválasztásában. Célszerű ezt legkésőbb a IV. év második félévében a Tanulmányi Osztályon kérhető űrlappal írásban rögzíteni. A téma a szabályok betartásával a záró évfolyam megkezdéséig módosítható. Az érdemi munka megkezdésének igazolása a záróvizsgával befejeződő tanévre történő beiratkozás feltétele!

C.) Dékáni pályamunka benyújtásának határideje a mindenkori tanévkezdés 2. hetének

utolsó napja és ez a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat erre vonatkozó részében megadott feltételek szerint záróvizsga-dolgozatként is elfogadható.

150

ANATÓMIAI INTÉZET 1. Circadian biológiai ritmusok fenntartásában résztvevő molekuláris szintű

mechanizmusok tanulmányozása (1-2 fő) Témavezető: Dr. Csernus Valér egyetemi tanár

2. Circadian biológiai ritmusok tanulmányozása csirke tobozmirigy modellen (in vitro bioassay, immunhisztokémia és in situ hibridizációs módszerekkel) (1-3 fő)

Témavezető: Dr. Csernus Valér egyetemi tanár

3. Circadian melatonin szekréció fejlődésének vizsgálata embrionális csirke tobozmirigyen (1 fő)


4. Fényen kívüli fizikai tényezők (mágneses tér, hőmérséklet) hatása madár tobozmirigy in vitro circadian melatonin szekréciójára (1 fő)


5. Madár tobozmirigy idegi összeköttetéseinek vizsgálata (1 fő) Témavezető: Dr. Csernus Valér egyetemi tanár

6. Galanin és a GnRH-I neuronrendszer kapcsolatának vizsgálata immunhisztológiai módszerrel (1 fő)

Témavezető: Dr. Józsa Rita egyetemi docens

7. GnRH-II neuronrendszer megoszlása, pályatana és szabályozása madáragyban (1 fő) Témavezető: Dr. Józsa Rita egyetemi docens

8. PACAP-VIP-prolactin hormonkölcsönhatások vizsgálata madárban (1 fő) Témavezető: Dr. Józsa Rita egyetemi docens

9. A GnRH szekréció szabályozásának vizsgálata (1-2 fő) Témavezető: Dr. Kovács Magdolna egyetemi tanár

10. Az FSH szekréció szabályozásának vizsgálata (1-2 fő) Témavezető: Dr. Kovács Magdolna egyetemi tanár

11. Nitrogénmonoxid szintázt tartalmazó thalamikus neuronok idegi kapcsolatainak vizsgálata kecskebékában (1-2 fő)

Témavezető: Dr. Lázár Gyula egyetemi tanár

12. Thalamotectalis és tectothalamicus idegi kapcsolatok vizsgálata fluorescens jelölő anyagokkal kecskebékában (1-2 fő)

Témavezető: Dr. Lázár Gyula egyetemi tanár

13. Normál és regenerálódó gyűrűsféreg idegrendszer immunhisztológiai vizsgálata (1-2 fő) Témavezető: Dr. Lubics Andrea egyetemi adjunktus

14. A PACAP hatása az idegrendszeri fejlődésre (1-2 fő) Témavezető: Dr. Reglődi Dóra tudományos munkatárs

15. A PACAP neuroprotektív hatásai állatkísérletekben (1 fő) Témavezető: Dr. Reglődi Dóra tudományos munkatárs

16. A fényviszonyok és az óragének szerepe az N-acetiltranszferáz génexpressziójának szabályozásában retinában és tobozmirigyben (1-2 fő)

Témavezető: Dr. Rékási Zoltán egyetemi docens

151

17. Új növekedési hormon-releasing hormon-receptor splice variánsok szerepe a sejtproliferációban 1 fő

Témavezető: Dr. Rékási Zoltán egyetemi docens

BIOANALITIKAI INTÉZET

1. Molekula-asszociátumok vizsgálata 1H NMR spektroszkópiával Témavezető: Dr. Aradi Ferenc egyetemi docens

2. A „sense of coherence” összehasonlítása különböző szakos egyetemi hallgatók körében Témavezető: Dr. Jeges Sára tudományos munkatárs

3. A szalutogenetikus modell hazai validálása Témavezető: Dr. Jeges Sára tudományos munkatárs

4 Fehérjék felületi kötőhelyei. Gyógyszerek és fehérjék kölcsönhatása Témavezető: Dr. Kilár Ferenc egyetemi tanár

5. Kapilláris elektroforézis. Makromolekulák, allergének, növényi eredetű kismolekulák analízise és metodikai fejlesztése

Témavezető: Dr. Kilár Ferenc egyetemi tanár

6. Kapilláris gázkromatográfiás módszer alkalmazása steroid metabolitok meghatározására Témavezető: Dr. Kilár Ferenc egyetemi tanár

BIOFIZIKAI INTÉZET 1. Aktin és miozin izoformák vizsgálata biofizikai módszerekkel: hogyan hangolja a

természet az izmokat? Témavezetők: Dr. Hild Gábor egyetemi docens

2. Apró tévedések súlyos következményekkel: kardiomiopátiás rendellenességek molekuláris háttere

Témavezetők: Dr. Hild Gábor egyetemi docens

3. Elvész-e a sok bába között az aktin? A kofilin, profilin, gelsolin és twinfillin hatása az aktin monomer konformációjára

Témavezető: Dr. Hild Gábor

4. A citoszkeletális rendszer biofizikája Témavezetők: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi docens, Dr. Nyitrai Miklós egyetemi docens

5. A fehérjetekeredés (folding) biofizikája Témavezető: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi docens

6. A titin óriás izomfehérje molekuláris mechanikája Témavezető: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi docens

7. Biomolekulák vizsgálata egyedi molekula módszerekkel (atomerőmikroszkóp, teljes belső visszaverődés fluoreszcencia, lézercsipesz)

Témavezetők: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi docens

8. DNS és kromatin mechanikai manipulálása lézercsipesszel Témavezető: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi docens

152

9. Motorfehérjék vizsgálata in vitro motilitási próbával Témavezető: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi docens

10. Rekombináns fehérjefragmentumok nanobiotechnológiája Témavezetők: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi docens

11. Áldás vagy átok? Toxikus peptidek kölcsönhatása aktinnal Témavezetők: Dr. Lőrinczy Dénes egyetemi docens, Visegrády Balázs egyetemi tanársegéd

12. Biológiailag fontos makromolekulák termikus stabilitásának vizsgálata Témavezető: Dr. Lőrinczy Dénes egyetemi docens

13. Izomfehérjék dinamikájának vizsgálata fluoreszcencia spektroszkópiai módszerekkel Témavezetők: Dr. Nyitrai Miklós egyetemi docens, Dr. Hild Gábor egyetemi docens

14. Lassít vagy gyorsít? Forminok hatása az aktin filamentumok képződésére Témavezető: Dr. Nyitrai Miklós egyetemi docens

15. Motorfehérjék vizsgálata gyors kinetikai módszerekkel: kicsi de nagyon erős ‘biogépek’ működése

Témavezető: Dr. Nyitrai Miklós egyetemi docens

16. Parányi hírcsatornák molekuláris mechanizmusai: kooperativitás az aktin filamentumban

Témavezetők: Dr. Nyitrai Miklós egyetemi docens, Visegrády Balázs egyetemi tanársegéd

17. Szigorúan ellenőrzött vonalak! Az aktin citoszkeleton vizsgálata fluoreszcencia mikroszkópiával

Témavezetők: Dr. Nyitrai Miklós egyetemi docens, Czimbalek Lívia egyetemi tanársegéd

BIOKÉMIAI ÉS ORVOSI KÉMIAI INTÉZET 1. Metabolikus profil vizsgálata betegségmodelleken mágneses magrezonanciás

módszerekkel Témavezető: Dr. Berente Zoltán egyetemi docens

2. A MPT feltételezett szerepe a programozott sejthalálban Témavezető: Dr. Bognár Zita egyetemi tanársegéd

3. Rho-GTP-ázok szerepe Témavezető: Dr. Debreceni Balázs egyetemi adjunktus

4. 5,6-epoxi-karotinoidok redukciója (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Deli József egyetemi tanár

5. Termogenezis hatása a lipid és szénhidrát anyagcserére Témavezető: Dr. Farkas Viktória egyetemi tanársegéd

6. Jelátviteli útvonalak vizsgálata sclerosis multiplex állatmodellen Témavezető: ifj. Dr. Gallyas Ferenc egyetemi docens

153

7. Oxidatív stressz vizsgálata primer neuronális kultúrán Témavezető: ifj. Dr. Gallyas Ferenc egyetemi docens

8. Poli-(ADP-ribóz) polimeráz enzim gátlószereinek vizsgálata sejtkultúrás modellen Témavezető: ifj. Dr. Gallyas Ferenc egyetemi docens

9. A DNS chip alkalmazása Témavezető: Jakus Péter egyetemi tanársegéd

10. A mitokondriumok szerepe az oxidatív sejtkárosodások kivédésében Témavezető: Dr. Kovács Krisztina egyetemi tanársegéd

11 A passzív tumorellenes védelmi mechanizmusban résztvevő molekulák hatásának vizsgálata a sugárkezelés hatékonyságára tumorsejtvonalakon

Témavezető: Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus

12. Potenciális antimikrobiális és citosztatikus hatású Mannich-ketonok szintézise és vizsgálata

Témavezető: Dr. Lóránd Tamás egyetemi docens

13. Fullerének tömegspektrometriás vizsgálata Témavezető: Márk László egyetemi tanársegéd

14. Szérum-karotinoidok és A-vitamin meghatározása HPLC-vel (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Matus Zoltán egyetemi adjunktus

15. Citoprotektív karotinoidok izomerációja (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Molnár Péter egyetemi docens

16. Bevezetés a biovegyületek folyadékkromatográfiájába Témavezető: Dr. Ohmacht Róbert egyetemi docens

17. Biopolimerek kvázi azonosidejű analízise folyadékkromatográfiával Témavezető: Dr. Ohmacht Róbert egyetemi docens

18. A PARP szerepe szeptikus sokkban Témavezető: Radnai Balázs egyetemi tanársegéd

19. Foszforilezés GSK3 kinázzal. Kapcsolatos jelátviteli utak Témavezető: Dr. Sándor Attila egyetemi tanár

20. Transzport folyamatok mitochondriumokban, a szétkapcsoló (UCP) fehérjék Témavezető: Dr. Sándor Attila egyetemi tanár

21. A vasanyagcsere-szabályozás új elemeinek vizsgálata Témavezető: Dr. Sipos Katalin egyetemi docens

22. Neurodegeneratív megbetegedések és a vasanyagcsere kapcsolatának vizsgálata sejtmodellen

Témavezető: Dr. Sipos Katalin docens

23. Vas-kén fehérjék funkciója eukarióta sejteken Témavezető: Dr. Sipos Katalin egyetemi docens

24. A poli(ADP-ribóz) polimeráz szerepe az ischaemia-reoxigenációval kapcsolatos betegségekben

Témavezető: Dr. Sümegi Balázs egyetemi tanár

25. Anyagcsere-betegségek genetikai analízise Témavezető: Dr. Sümegi Balázs egyetemi tanár

154

26. Anyagcsere-folyamatok szerveződése in vivo Témavezető: Dr. Sümegi Balázs egyetemi tanár

27. Mitokondriális myopátiák és kardiomiopátiák Témavezető: Dr. Sümegi Balázs egyetemi tanár

28. A PARP mitokondriális jelentősége Témavezető: Tapodi Antal egyetemi tanársegéd

29. A MPT működési mechanizmusa Témavezető: Dr. Várbíró Gábor egyetemi adjunktus

30. Hepatitis C vírus fertőzés vizsgálata transzgenikus állatmodellen Témavezető: Dr. Veres Balázs egyetemi tanársegéd

ÉLETTANI INTÉZET 1. Neurotranszmitterek szerepe a peteérésben és az ovulációban. (In vitro

neurotranszmitter hatások a humán petefészek granulosa sejtjeinek szteroid hormon termelésére)

Témavezetők: Dr. Bódis József főorvos, Dr. Hartmann Géza tudományos főmunkatárs

2. Transzplantált embrionális petefészek funkciójának vizsgálata patkánykísérletben Témavezetők: Dr. Bódis József főorvos, Dr. Hartmann Géza tudományos főmunkatárs

3. Az elektromos öningerlés és megerősítés mechanizmusának vizsgálata patkányon Témavezető: Dr. Hartmann Géza tudományos főmunkatárs

4. Peptidek hatása a neurotranszmitterek turnoverére és a magatartásra Témavezető: Dr. Hartmann Géza tudományos főmunkatárs

5. Prenatális alkohol-terhelés hatása az újszülöttek stressz-mechanizmusának és neurotranszmitter rendszereinek fejlődésére patkányokon illetve egereken

Témavezető: Dr. Hartmann Géza tudományos főmunkatárs

6. Stresszeléssel és agyi ingerléssel kiváltott analgesia mechanizmusának vizsgálata Témavezető: Dr. Hartmann Géza tudományos főmunkatárs

7. A látórendszer fejlődésénének vizsgálata elektrofiziológiai módszerekkel újszülötteken Témavezető: Dr. Jandó Gábor egyetemi docens

8. Az ember látórendszerének vizsgálata elektrofiziológiai és pszichofizikai módszerek segítségével

Témavezető: Dr. Jandó Gábor egyetemi docens

9. Idegrendszer modellezése számítógéppel: absztrakt és realisztikus ideghálózatok Témavezető: Dr. Jandó Gábor egyetemi docens

10. A táplálkozás és az anyagcsere központi szabályozó mechanizmusai Témavezető: Dr. Karádi Zoltán egyetemi docens

11. Agyi működési zavarok és a diabetes mellitus Témavezető: Dr. Karádi Zoltán egyetemi docens

155

12. Az előagyi glukóz-monitorozó ideghálózat szerepe a homeostasis központi szabályozásában

Témavezető: Dr. Karádi Zoltán egyetemi docens

13. Előagyi egysejt-elvezetések patkányban és rhesus majomban Témavezető: Dr. Karádi Zoltán egyetemi docens

14. Ízlelés és a táplálkozás központi szabályozása Témavezető: Dr. Karádi Zoltán egyetemi docens

15. Jelátviteli mechanizmusok elemzése oestrogén érzékeny sejtekben Témavezető: Dr. Környei József egyetemi docens

16. Szexuál steroidok és növekedési faktorok kölcsönhatásai a reprodukciós szervekben Témavezető: Dr. Környei József egyetemi docens

17. A monoaminok és neuropeptidek jelentősége a jutalmazási-megerősítési folyamatokban és addikcióban

Témavezetők: Dr. Lénárd László egyetemi tanár, Kertes Erika tudományos munkatárs

18. Az íz információ feldolgozás elektrofiziológiai, magatartási és szövettani vizsgálat Témavezetők: Dr. Lénárd László egyetemi tanár, Petykó Zoltán tudományos munkatárs

19. Az orexinek, a leptin és a GRP szerepe a táplálkozásban és a megerősítésben Témavezetők: Dr. Lénárd László egyetemi tanár, Dr. Fekete Éva egyetemi adjunktus

20. Központi idegrendszeri angiotenzinek szerepe a folyadékfelvétel szabályozásában és tanulási folyamatokban

Témavezetők: Dr. Lénárd László egyetemi tanár, Dr. Bagi Éva egyetemi adjunktus

21. Az ösztradiol hatás molekuláris mechanizmusai emberi és patkány uterusban Témavezetők: Dr. Vértes Marietta egyetemi tanár, Dr. Vértes Zsuzsanna egyetemi docens

22. Hipothalamikus ösztrogén receptorok szerepe a gonad szabályozásban Témavezetők: Dr. Vértes Marietta egyetemi tanár, Dr. Vértes Zsuzsanna egyetemi docens

23. Parakrin szabályozók szerepe az ösztradiol celluláris hatásaiban Témavezetők: Dr. Vértes Marietta egyetemi tanár, Dr. Vértes Zsuzsanna egyetemi docens

Záróvizsga dolgozat és rektori pályamunka témák

1. Az elektromos öningerlés és megerősítés mechanizmusának vizsgálata patkányon Témavezető: Dr. Hartmann Géza tudományos főmunkatárs

2. Az ovuláció mechanizmusának vizsgálata Témavezető: Dr. Hartmann Géza tudományos főmunkatárs

3. Prenatális alkohol-terhelés hatása az újszülöttek stresszmechanizmusának és neurotranszmitter rendszereinek fejlődésére patkányokon és egereken

Témavezető: Dr. Hartmann Géza tudományos főmunkatárs

156

4. Stresszeléssel és agyi ingerléssel kiváltott analgesia mechanizmusának vizsgálata Témavezető: Dr. Hartmann Géza tudományos főmunkatárs

5. Mesterséges ideghálózatok alkalmazása az orvosi gyakorlatban Témavezető: Dr. Jandó Gábor egyetemi docens

6. A glukóz-monitorozó neuronhálózat szerepe a táplálkozás szabályozásában Témavezető: Dr. Karádi Zoltán egyetemi docens

7. A homeostasis központi szabályozásában szerepet játszó előagyi mechanizmusok Témavezető: Dr. Karádi Zoltán egyetemi docens

8. A prefrontális kéreg összetett működési sajátságai: egysejt elvezetések Témavezető: Dr. Karádi Zoltán egyetemi docens

9. Agyi működési zavarok, elhízás és diabetes mellitus Témavezető: Dr. Karádi Zoltán egyetemi docens

10. Az ízlelés szerepe a táplálékfelvétel központi szabályozásában Témavezető: Dr. Karádi Zoltán egyetemi docens

11. Táplálkozás és metabolizmus: központi szabályozó folyamatok Témavezető: Dr. Karádi Zoltán egyetemi docens

12. A ligand-receptor kötődés jellemző paramétereinak vizsgálata Témavezető: Dr. Környei József egyetemi docens

13. Endogén ópioid peptidek szerepe a sejtproliferáció szabályozásában Témavezető: Dr. Környei József egyetemi docens

14. Hormonális jelátvitel mechanizmusok jellegzetességei Témavezetők: Dr. Környei József egyetemi docens, Dr. Vértes Marietta egyetemi tanár

15. Jelátviteli mechanizmusok elemzése oestrogén érzékeny szövetekben Témavezető: Dr. Környei József egyetemi docens

16. A felszálló monoamin rendszerek szerepe a viselkedés szabályozásában és humán megbetegedésekben

Témavezető: Dr. Lénárd László egyetemi tanár

17. A kondicionált íz-averzió emberi és állatkísérletes vonatkozásai Témavezető: Dr. Lénárd László egyetemi tanár

18. A táplálkozás és testsúly központi szabályozása Témavezető: Dr. Lénárd László egyetemi tanár

19. A vizuális percepció PET megfigyeléseken alapuló új gyakorlati és elméleti vonatkozásai


20. Angiotenzinek központi idegrendszeri szerepe a folyadékfelvétel szabályozásában és tanulás mechanizmusaiban


21. Az emberi táplálkozási betegségek jobb megértését szolgáló állatkísérletek Témavezető: Dr. Lénárd László egyetemi tanár

22. Bombezin típusú peptidek szerepe a táplálékfelvétel szabályozásában Témavezető: Dr. Lénárd László egyetemi tanár

157

23. A menstruációs ciklus élettana Témavezető: Dr. Vértes Marietta egyetemi tanár

24. A pubertás hormonális változásai Témavezető: Dr. Vértes Marietta egyetemi tanár

25. A reprodukció korral összefüggő változásai Témavezető: Dr. Vértes Marietta egyetemi tanár

26. Az ösztradiol receptorok élettani és klinikai jelentősége Témavezető: Dr. Vértes Marietta egyetemi tanár

27. Endogén opioid peptidek a reprodukcióban Témavezető: Dr. Vértes Marietta egyetemi tanár

FARMAKOLÓGIAI ÉS FARMAKOTERÁPIAI INTÉZET 1. A bélhuzam és más zsigerek mozgásainak idegi szabályozása (kísérletes és irodalmi

munka) Témavezető: Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár

2. A nitrogén-monoxid és szén-monoxid szerepe simaizom-szervek nem-adrenerg, nem-kolinerg gátló beidegzésében (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár

3. Neuropeptid-antagonisták, mint a peptiderg transzmisszió bizonyító eszközei (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár, Dr. Pethő Gábor egyetemi docens

4. Opioidok: élettani, kórélettani, gyógyszertani, méregtani és szociális összefüggések (irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár, Dr. Pethő Gábor egyetemi docens

5. Szenzoros idegekből felszabaduló biológiailag aktív anyagok simaizom-hatásai (kísérletes és irodalmi munka)


6. Új szempontok a gyomor- és bélhuzamra ható gyógyszerek hatásmechanizmusának megítélésében (irodalmi munka)


7. A diabétesz és a hiperglikémia hatása a testidegen anyagok metabolizmusára és exkréciójára (irodalmi vagy kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Fischer Emil egyetemi tanár

8. A vékonybél szerepe a gyógyszerek eliminációjában (irodalmi vagy kísérletes munka) Témavezető: Dr. Fischer Emil egyetemi tanár

9. Fémek és félfémek sorsa a májban és kiválasztódásuk az epével (kísérletes vagy irodalmi munka.)

Témavezető: Dr. Gregus Zoltán egyetemi tanár

10. Transzporterek szerepe gyógyszerek és mérgező vegyületek sorsában a szervezetben (irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Gregus Zoltán egyetemi tanár

158

11. A kapszaicin-érzékeny idegvégződésekből felszabaduló neuropeptidek szerepe gyulladásos és fájdalom kórképekben (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Helyes Zsuzsanna egyetemi adjunktus

12. Neuropátiás és gyulladásos fájdalom farmakológiai befolyásolása primer szenzoros neuronokon ható szerekkel (kísérletes munka)


13. Szomatosztatin és kapszaicin (VR1/TRPV1) receptorokon ható szerek farmakológiai vizsgálata krónikus izületi gyulladásban (kísérletes munka)


14. A krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) gyógyszeres kezelése (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Pethő Gábor egyetemi docens

15. A nociceptív hőküszöb mérése: új megközelítés a termonocicepció vizsgálatára (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Pethő Gábor egyetemi docens

16. A receptoriális gyógyszerhatás értelmezésének új aspektusai (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Pethő Gábor egyetemi docens

17. A neurogén gyulladás immunmodulációra kifejtett hatása (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Pintér Erika egyetemi docens

18. A neuropeptidek hatása az immunválaszra (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Pintér Erika egyetemi docens

21. A szomatosztatin gyulladásgátló hatása (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Pintér Erika egyetemi docens

22. A TT-232 szomatosztatin analóg gyulladásgátló hatásának vizsgálata in vivo és vitro modellekben (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Pintér Erika egyetemi docens

23. Alkohol abúzus Magyarországon (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Pintér Erika egyetemi docens

24. Kannabinoidok használata és abúzusa (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Pintér Erika egyetemi docens

25. Paradigmaváltás a gyógyszerfejlesztésben (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Pintér Erika egyetemi docens

26. Szenzoros idegekből felszabaduló neuropeptidek efferens hatásai (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Szolcsányi János egyetemi tanár

IGAZSÁGÜGYI ORVOSTANI INTÉZET 1. A gyilkos galóca által okozott mérgezések orvosszakértői bizonyítása

Témavezető: Dr. Bajnóczky István egyetemi tanár

2. Az abortusz etikai vonatkozásai Témavezető: Dr. Bajnóczky István egyetemi tanár

3. Az euthanasia Témavezető: Dr. Bajnóczky István egyetemi tanár

159

4. Csontkémiai módszerek a személyazonosításban Témavezető: Dr. Bajnóczky István egyetemi tanár

5. Hepatitis C vírus okozta egészségkárosodás megítélése polgári perekben. (Az intézetben készült orvosszakértői vélemények alapján)

Témavezető: Dr. Jegesy Andrea egyetemi docens

6. Orvosszakértői véleményadás úgynevezett „orvosi műhiba” perekben. (Az intézetben az utolsó 5 évben készült vélemények alapján)


7. Pszichés zavarok okozta életminőség változásból eredő kár orvosszakértői megítélése nem vagyoni kártérítés iránti perekben. (Az intézetben készült orvosszakértői vélemények alapján)


8. A droghasználat büntetőjogi és társadalmi megítélése és bizonyíthatósága Témavezető: Dr. Könczöl Franciska egyetemi docens

9. A kártérítési perek tanulságai a felek szemszögéből. (Az intézetben készült vélemények alapján).

Témavezető: Dr. Könczöl Franciska egyetemi docens

10. A munkaképesség csökkenés, a rokkantság mai megítélése és problémájának háttere Témavezető: Dr. Könczöl Franciska egyetemi docens

11. A szív eredetű hirtelen halál megelőzésének modern terápiás lehetőségei irodalmi adatok alapján

Témavezető: Dr. Könczöl Franciska egyetemi docens

12. Hemogenetikai vizsgálatok "apasági és kriminalisztikai perekben" Témavezető: Nagy Gergely egyetemi tanársegéd

IMMUNOLÓGIAI ÉS BIOTECHNOLÓGIAI INTÉZET 1. A CD45 mint immunterápiás cél-antigén in vivo modulálásának vizsgálata

Témavezető: Dr. Balogh Péter egyetemi docens

2. A nyirokszövet endothel-alcsoportjainak ontogenetikai és funkcionális jellemzője Témavezető: Dr. Balogh Péter egyetemi docens

3. A nyirokszövet follikuláris stroma elemeinek differenciálódása transzgenikus és kiméra egérmodelleken

Témavezetők: Dr. Balogh Péter egyetemi docens, Dr. Czömpöly Tamás

4. Az endothel és marginális-zóna makrofágok szerepe a lép lymphoid recirkulációjának szabályozásában

Témavezetők: Dr. Balogh Péter egyetemi docens, Dr. Czömpöly Tamás egyetemi tanársegéd

5. Humán immunrendszer kialakítása xenogén kimérákban Témavezetők: Dr. Balogh Péter egyetemi docens, Dr. Kvell Krisztián Ph.D. hallgató

6. Humán tumor transzplantáció és indukció SCID egerekben Témavezető: Dr. Balogh Péter egyetemi docens

160

7. A glukokortikoid hormon és citokinek szerepe a thymociták differenciálódásában Témavezetők: Dr. Berki Timea egyetemi docens, Dr. Pálinkás László Ph.D. hallgató

8. Jelátviteli utak változásai glukokortikoid hormon hatására nyugvó és aktivált immunkompetens sejteken

Témavezetők: Dr. Berki Timea egyetemi docens, Dr. Boldizsár Ferenc egyetemi adjunktus

9. Aquaporin (vízcsatorna) molekulacsalád expressziójának vizsgálata gyulladásos folyamatokban

Témavezetők: Dr. Németh Péter egyetemi tanár, Dr. Balogh Péter egyetemi docens

10. Autoantitest epitóp mintázatának térképezése molekuláris biológiai módszerekkel Témavezető: Dr. Németh Péter egyetemi tanár

11. Immunglobulin – enzim kölcsönhatások modellvizsgálata Témavezető: Dr. Németh Péter egyetemi tanár

12. Konzervatív struktúrák szerepe az autoimmun folyamatok kialakulásában Témavezető: Dr. Németh Péter egyetemi tanár

13. Mitokondriális enzimek elleni autoantitest mintázat egészséges populációban és szisztémás autoimmun kórképekben

Témavezetők: Dr. Németh Péter egyetemi docens, Dr. Berki Tímea egyetemi docens, Dr. Czirják László egyetemi docens

14. Peptid, fehérje és haptén molekulák immunológiai felismerésének molekuláris alapjai Témavezető: Dr. Németh Péter egyetemi tanár

15. A Wnt jelátviteli út vizsgálata Myasthenia gravisban Témavezetők: Dr. Pongrácz Judit egyetemi docens

16. Kóros Wnt szintek szerepe a gyulladásos tüdőbetegségek kialakulásában Témavezetők: Dr. Pongrácz Judit egyetemi docens

KÓRÉLETTANI INTÉZET 1. A dohányzás pulmonális (nem tumoros) szövődményeinek kórélettana (irodalmi

munka) Témavezető: Dr. Balaskó Márta egyetemi adjunktus

2. Phyto-oestrogenek és más polyphenol vegyületek hatása a légzőrendszerre (irodalmi és/vagy kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Balaskó Márta egyetemi adjunktus, Dr. Soós Szilvia egyetemi tanársegéd

3. Catechol-oestrogének endokrinológiája (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Garai János egyetemi adjunktus

4. Inflammatorikus mechanizmusok és az ösztrogén hormon-hatás kapcsolata reproduktív szövetekben (irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Garai János egyetemi adjunktus

161

5. Nem-receptoriális szöveti oestradiol-kötődés mechanizmusai: physiologiás és pathologiai vonatkozások (kísérletes és/vagy irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Garai János egyetemi docens

6. Növényi ösztrogének hatékonyságának klinikai vizsgálata menopauzában (irodalmi és klinikai munka)

Témavezető: Dr. Garai János egyetemi adjunktus, Dr. Bódis József oszt .vez. főorvos (Baranya Megyei Kórház Szülészet)

7. Nyomelemek és vitaminok jelentősége az oestrogének hatásában (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Garai János egyetemi adjunktus

8. Az időskori táplálkozás és energetika jellemző eltérései Témavezető: Dr. Hazafi Klára szaktanácsadó, gerontológus főorvos Dr. Székely Miklós egyetemi tanár

9. Pszichoszociális tényezők időskori változásai. (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Hazafi Klára szaktanácsadó, gerontológus főorvos Dr. Székely Miklós egyetemi tanár

10. A corticotrop releasing hormon (CRH) energetikai hatásai. (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Pétervári Erika egyetemi tanársegéd

11. A láz keletkezésének endogén tényezői és endogén antipyreticus mechanizmusok. (irodalmi és/vagy kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Székely Miklós egyetemi tanár, Dr. Szelényi Zoltán vendégoktató

12. A postprandialis energiaforgalom szerepe energetikai folyamatokban (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Székely Miklós egyetemi tanár

13. Az abdominalis vagus afferensek szerepe energetikai folyamatokban (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Székely Miklós egyetemi tanár

14. Melanokortinok a hőszabályozásban és a táplálékfelvétel szabályozásában (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Székely Miklós egyetemi tanár

15. Peptidek energetikai hatásainak változása az életkorral (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Székely Miklós egyetemi tanár

16. A maghőmérséklet és az általános aktivitás cirkadián szabályozása rágcsálókban. Biotelemetriás vizsgálatok (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Szelényi Zoltán vendégoktató

17. Anaesthesia és hőszabályozás (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Szelényi Zoltán vendégoktató Dr. Kanizsai Péter egyetemi tanársegéd

18. Az ischemiás stroke kórélettana (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Szelényi Zoltán vendégoktató

19. Az ú.n. „betegség-viselkedés” és feltételezett szerepe a védekezésben (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Szelényi Zoltán vendégoktató

20. Cirkadián ritmusok kóros változásai emberben (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Szelényi Zoltán vendégoktató

162

21. Krónikus ágynyugalom kórélettana (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Szelényi Zoltán vendégoktató

KÖZPONTI ELEKTRONMIKROSZKÓPOS LABORATÓRIUM 1. Cajal-Retzius sejtek szerepe az agykéreg korai fejlődésében

Témavezető: Dr. Ábrahám Hajnalka egyetemi adjunktus

3. Morfológiai elváltozások az epilepsziás emberi hippokampuszban Témavezetők: Dr. Ábrahám Hajnalka egyetemi adjunktus, Dr. Seress László egyetemi tanár

2. Az emberi agykéreg és hippokampusz fejlődése aneuploid kórképekben Témavezetők: Dr. Seress László egyetemi tanár, Dr. Ábrahám Hajnalka egyetemi adjunktus

LABORATÓRIUMI MEDICINA INTÉZET 1. A kalcium influx faktor (CIF) mechanizmusa és szerepe a diabétesz szövődményeként

megfigyelhető T-sejt zavarokban (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Csutora Péter egyetemi adjunktus

2. A valós idejű kvantitatív PCR technika alkalmazási lehetőségei a diagnosztikában és a kutatásban (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezetők: Dr. Csutora Péter egyetemi adjunktus, Dr. Miseta Attila egyetemi tanár

3. A multidrog rezisztenciáért felelős mdr-1 gén molekuláris biológiai vizsgálata (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Csutora Péter egyetemi adjunktus, Dr. Miseta Attila egyetemi tanár

4. Kalcium szignál mechanizmusok (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Csutora Péter egyetemi adjunktus

5. Multidrog rezisztencia mechanizmusok (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Csutora Péter egyetemi adjunktus, Dr. Miseta Attila egyetemi tanár

6. A T antigén sejtmag struktúrákhoz „kötődése” (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár

7. Immunoblotting technika alkalmazása a T antigén mobilizációs komplex (chaperone) vizsgálatára. (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár

8. Nem-ionos detergensek fehérje mobilizáló hatása különböző sejtekben (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár, Dr. Ludány Andrea egyetemi tanár

9. Nem-ionos detergensek sejtélettani hatásainak vizsgálata (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár, Dr. Miseta Attila egyetemi tanár

163

10. Vérplazma kis molekulasúlyú fehérjéinek vizsgálata normal és kóros állapotokban (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár, Dr. Ludány Andrea egyetemi tanár

11. ATP és fehérje organizáció humán thrombocytákban (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Kőszegi Tamás egyetemi docens, Dr. Ludány Andrea egyetemi tanár

12. Fagocitózis in vitro kemilumineszcenciás követése (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Kőszegi Tamás egyetemi docens

13. Fluoreszcens polarizáció alkalmazása fehérje-fehérje kölcsönhatások vizsgálatára (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Kőszegi Tamás egyetemi docens

14. Gyulladásos mediátorok termelődésének vizsgálata sejtes modellekben Témavezető: Dr. Kőszegi Tamás egyetemi docens

15. Kis molekulasúlyú szérumfehérjék analízise különböző kórképekben (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Kőszegi Tamás egyetemi docens

16. Multi-drog rezisztencia mechanizmusának vizsgálata (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Kőszegi Tamás egyetemi docens

17. Procalcitonin vizsgálatok jelentősége szeptikus állapotokban (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Kőszegi Tamás egyetemi docens

18. Táplálkozással összefüggő krónikus megbetegedések (irodalmi feldolgozás) Témavezető: Dr. Kőszegi Tamás egyetemi docens

19. Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) alkalmazása peptidek és fehérjék analízisében (irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Liszt Ferenc egyetemi docens

20. Fehérje-fehérje kölcsönhatások cataractás szemlencsékben Témavezető: Dr. Ludány Andrea egyetemi tanár

21. Könny fehérjék összehasonlító mikroanalízise (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Ludány Andrea egyetemi tanár

22. Nem izom eredetű aktin és aktinkötő fehérjék vizsgálata (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Ludány Andrea egyetemi tanár

23. Vizeletfehérjék vizsgálata elektroforetikus technikákkal (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Ludány Andrea egyetemi tanár

24. Áramlási cytometriai vizsgálatok haematológiai betegeken Témavezető: Dr. Magyarlaki Tamás egyetemi docens

25. Lymphoproliferatív syndroma áramlási cytometriai vizsgálata Témavezető: Dr. Magyarlaki Tamás egyetemi docens

26. Multidrog-rezisztencia vizsgálatok leukémiás betegek vérmintáiból Témavezető: Dr. Magyarlaki Tamás egyetemi docens

27. A foszfoglükomutáz lehetséges szerepe az ischaemiás szívbetegségek diagnosztikájában (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Miseta Attila egyetemi tanár

164

28. A glukóz foszforiláció és kálcium szignál mechanizmusok szerepe az időskori cukorbetegségben (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Miseta Attila egyetemi tanár

29. A lítium hatás és a glükóz metabolizmus összefüggései eukaryota sejtekben (kísérletes munka)

Témavezetők: Dr. Miseta Attila egyetemi tanár, Dr. Csutora Péter egyetemi adjunktus

30. A lítium hatás funkcionális genomikája (kísérletes munka) Témavezetők: Dr. Miseta Attila egyetemi tanár, Dr. Csutora Péter egyetemi adjunktus

31. A molekuláris biológia adatelemzés alapja Témavezető: Dr. Miseta Attila egyetemi tanár, Dr. Csutora Péter egyetemi adjunktus

32. Ionmegoszlás és metabolizmus különböző fajok vörösvértesteiben (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Miseta Attila egyetemi docens, Dr. Bogner Péter egyetemi adjunktus

33. Kalcium anyagcsere zavarok galactosaemiákban Témavezető: Dr. Tőkés Fűzesi Margit egyetemi tanársegéd, Dr. Miseta Attila egyetemi tanár

34. Glikálás hatása a hiszton és DNS közötti kapcsolatra (kísérletes munka) Témavezető: Vassné Lakatos Ágnes egyetemi docens

35. Gyógyszer-toxikológiai vizsgálatok vizeletből automatikus HPLC analizátorral (kísérletes munka)

Témavezető: Vassné Lakatos Ágnes egyetemi docen

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET

Neuropszichológia

1. Szabadon választott Téma irodalmi feldolgozása az etológiai, kísérleti pszichológiai vagy neurobiológiai témakörből

Témavezető: Dr. Bende István egyetemi adjunktus

2. A vizuális regularitás-észlelés neuropszichológiai vizsgálata Témavezető: Dr. Csathó Árpád egyetemi adjunktus

3. A helytanulás hippocampális mechanizmusának elemzése multiunit elvezetési technikákkal

Témavezető: Dr. Czurkó András egyetemi docens

4. Hippocampális idegsejt-hálózatok szerepe a memóriakonszolidációban Témavezető: Dr. Czurkó András egyetemi docens

5. A dyslexia neurobiológiai hátterének vizsgálata komputerizált és hagyományos neuropszichológiai tesztekkel

Témavezető: Dr. Karádi Kázmér egyetemi adjunktus

6. Frontostriatalis funkcióhoz kötött szekvenciális tanulási képesség neuropszichológiai vizsgálata Parkinson kórban

Témavezető: Dr. Karádi Kázmér egyetemi adjunktus

165

7. Tanulásgyengeség neuropszichológiája Témavezető: Dr. Karádi Kázmér egyetemi adjunktus

8. A tanulás és a megerősítési folyamat kísérleti pszichológiai és neurofiziológiai elemzése Témavezető: Dr. Szabó Imre professor emeritus

9. A tudattalan és a tudatos lelki működések az újabb neuropszichológiai kutatások tükrében

Témavezető: Dr. Szabó Imre professor emeritus

10. Skizofrénia: állatkísérleti modellek Témavezető: Dr. Szabó Imre professor emeritus

Orvosi antropológia

1. A humán vizuális észlelés szelektivitása Témavezető: Dr. Csathó Árpád egyetemi adjunktus

2. A mind-body probléma Témavezető: Dr. Vereczkei Lajos professor emeritus

3. A tudat neurobiológiai és filozófiai aspektusai Témavezető: Dr. Vereczkei Lajos professor emeritus

Orvosi etika

1. A beteg értékrendjének és autonómiájának érvényesülése az orvosi kezelési döntések meghozatalában

Témavezető: Dr. Jakab Tibor egyetemi adjunktus

2. A betegtájékoztatás etikai és jogi normáinak érvényesülése az orvosi gyakorlatban Magyarországon


3. Az életvégi orvosi kezelések döntési mechanizmusainak vizsgálata, különös tekintettel az érintett beteg kinyilvánított vagy vélelmezhető kívánságainak érvényesülésére, illetve érvényesülésének lehetőségeire


4. Az „élő végakarat” (advanced directive) intézménye Magyarországon Témavezető: Dr. Jakab Tibor egyetemi adjunktus

5. Az orvosetikai normák és a betegjogok érvényesülése a betegellátás során Témavezető: Dr. Jakab Tibor egyetemi adjunktus

6. Az orvostudományi kutatásokban résztvevő betegek autonómiájának érvényesülése Témavezető: Dr. Jakab Tibor egyetemi adjunktus

7. Eutanáziával kapcsolatos attitűdök az orvostanhallgatók és a rezidens orvosok körében Témavezető: Dr. Jakab Tibor egyetemi adjunktus

8. Informed consent és a kezelés visszautasításának joga Témavezető: Dr. Jakab Tibor egyetemi adjunktus

9. Miért fizetnek a betegek az „ingyenes” egészségügyi ellátásért? A paraszolvencia-jelenség okainak és következményeinek vizsgálata a magyar egészségügyi ellátórendszerben


166

10. Szabad-e az orvosválasztás Magyarországon? Témavezető: Dr. Jakab Tibor egyetemi adjunktus

Orvosi szociológia

1. A legális és illegális drogok megítélésének változásai a 21. század elején Magyarországon

Témavezető: Dr. Füzesi Zsuzsanna egyetemi docens

2. Apáról fiúra? Az orvostanhallgatók rekrutációs hátterének változásai Témavezető: Dr. Füzesi Zsuzsanna egyetemi docens

3. Szegénység, etnicitás, egészség Témavezetők: Dr. Füzesi Zsuzsanna egyetemi docens, Dr. Lampek Kinga főiskolai docens (ETK)

Orvosi pszichológia

1. Különböző típusú szívműtéten áteső betegek kognitív működéseit és életminőségét meghatározó tényezők vizsgálata

Témavezető: Dr. Ajtay Zénó egyetemi adjunktus (Szívgyógyászati Klinika) Dr. Tiringer István tudományos segédmunkatárs

2. A depresszió és életminőség jelentősége és vizsgálati lehetőségei szívműtött betegek esetében

Témavezető: Dr. Tiringer István tudományos segédmunkatárs Dr. Ajtay Zénó egyetemi adjunktus (Szívgyógyászati Klinika)

3. Psoriasisos betegek életminőségét meghatározó biopszichoszociális tényezők Témavezető: Dr. Tiringer István tudományos segédmunkatárs Dr. Szepes Éva klinikai főorvos (Bőrgyógyászati Klinika)

4. Pszichoszociális tényezők szerepe diabetes mellitusban Témavezető: Dr. Tiringer István tudományos segédmunkatárs Dr. Szelestei Tamás egyetemi tanársegéd (II. Belgyógy. Klinika)

5. A személyiség, viselkedés és szomatikus betegségek összefüggései Témavezető: Dr. Varga József egyetemi adjunktus

6. Pszichológiai tényezők kardiovaszkuláris betegségekben Témavezető: Dr. Varga József egyetemi adjunktus

7. Stresszkezelés, pszichológiai prevenció, egészségpszichológia lehetőségei az orvosi gyakorlatban

Témavezető: Dr. Varga József egyetemi adjunktus

8. Szorongás és depresszió belgyógyászati betegségekben Témavezető: Dr. Varga József egyetemi adjunktus

Záróvizsga témák 1. Előítéletek a mai Magyarországon

Konzulens: Dr. Füzesi Zsuzsanna egyetemi docens

2. A halál előtti egyenlőtlenségek Konzulens: Dr. Füzesi Zsuzsanna egyetemi docens

3. Legális és illetgális drogok megítélésének változásai Konzulens: Dr. Füzesi Zsuzsanna egyetemi docens

167

MOZGÁSTANI INTÉZET 1. A dinamikus és a statikus erő mérése fiatal felnőtteken

Témavezető: Dr. Ángyán Lajos egyetemi tanár (FEEK)

2. A rendszeres testedzés cardiorespiratoricus hatásainak vizsgálata Témavezető: Dr. Ángyán Lajos egyetemi tanár (FEEK)

3. A testméretek, a motoros képességek és a cardiovasculáris működések összehasonlító vizsgálata sportolókon


4. Erőnlét-diagnosztikai vizsgáló módszerek összehasonlító elemzése Témavezető: Dr. Ángyán Lajos egyetemi tanár (FEEK)

5. A motoros képességek vizsgálata fiatal felnőtteken Témavezető: Téczely Tamás testnevelő tanár

6. Az egyensúly megtartásának vizsgálata sportoló és nem sportoló fiatalokon Témavezető: Téczely Tamás testnevelő tanár

7. Sportmozgások kinetikai és kinematikai elemzése Témavezető: Téczely Tamás testnevelő tanár

Záróvizsga dolgozat és rektori pályamunka témák

1. A mozgásszabályozás mechanizmusai Témavezető: Dr. Ángyán Lajos egyetemi tanár (FEEK)

2. A mozgástani ismeretek szerepe az orvosi gyakorlatban Témavezető: Dr. Ángyán Lajos egyetemi tanár (FEEK)

3. A rendszeres testedzés szerepe egyes betegségek megelőzésében, gyógyításában és rehabilitációjában


4. A sporttal kapcsolatos egészségkárosodások megelőzése Témavezető: Dr. Ángyán Lajos egyetemi tanár (FEEK)

5. Az erőnlétfejlesztő testedzés formái és élettani hatásai Témavezető: Dr. Ángyán Lajos egyetemi tanár (FEEK)

6. Mozgáselemzés Témavezető: Dr. Ángyán Lajos egyetemi tanár (FEEK)

7. Sportmozgások energetikája Témavezető: Dr. Ángyán Lajos egyetemi tanár (FEEK)

8. A testedzés szerepe az egészséges életmódban Témavezető: Téczely Tamás testnevelő tanár

9. Az egyetemi sport lehetőségei az orvoskaron Témavezető: Téczely Tamás testnevelő tanár

168

NUKLEÁRIS MEDICINA INTÉZET 1. Az onkológiai diagnosztikában alkalmazható direkt és indirekt szcintigráfiák

diagnosztikus értéke, prognosztikai jelentősége Témavezető: Dr. Schmidt Erzsébet egyetemi adjunktus

2. Nukleáris kardiológiai vizsgálatok (SPECT, PET-CT) egyéb képalkotó módszerekkel való összehasonlítása, diagnosztikus értéke, prognosztikai jelentősége

Témavezető: Dr. Zámbó Katalin egyetemi tanár

ORVOSI BIOLÓGIAI INTÉZET 1. Farneziláció és nitroziláció szerepe PC12 sejtek differenciációjában és túlélésében

(irodalmi és kísérletes munka) Témavezető: Dr. Bátor Judit egyetemi tanársegéd

2. Proteaszómák szerepe a jelátvitelben (irodalmi és kísérletes munka) Témavezető: Dr. Berta Gergely egyetemi tanársegéd

3. Az apoptózis jelátvitele (Irodalmi és kísérletes munka) Témavezető: Dr. Fábián Zsolt egyetemi tanársegéd

4. Növekedési faktorok jelátviteli mechanizmusa. (irodalmi és kísérletes munka) Témavezető: Dr. Kiss Katalin egyetemi tanársegéd

5. Az apoptotikus sejtmag ultrastruktúrája (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Komáromy László egyetemi docens

6. A kromatin-szerkezet kutatásának legújabb eredményei (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Komáromy László egyetemi docens

7. Transzportfolyamatok a sejtmagban (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Komáromy László egyetemi docens

8. Pro- és antiapoptotikus mechanizmusok (irodalmi és kísérletes munka) Témavezető: Dr. Pap Marianna egyetemi docens

9. Hősokk fehérjék szerepe a növekedési faktor jelátvitelben (irodalmi és kísérletes munka) Témavezető: ifj. Dr. Sétáló György egyetemi docens

10. Celluláris onkogének és tumor szuppresszor gének jelentősége a daganatképződésben (irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Szeberényi József egyetemi tanár

ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNITÁSTANI INTÉZET 1. Enterális vírusok és zoonozis (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Bányai Krisztián Dr. Szűcs György egyetemi docens

2. Aktiváló és gátló NK receptorok szerepe terhességben (kísérletes és irodalmi munka) Témavezető: Dr. Barakonyi Alíz egyetemi adjunktus

169

3. A Yersinia pathogenitási sziget (Yersinia High-Pathogenicity Island) szerkezetének és virulenciában betöltött szerepének vizsgálata extraintesztinális fertőzésekből izolált enterális baktériumokon (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Benedek Orsolya egyetemi tanársegéd

4. Lipopoliszacharid mutációk hatása a Yersinia pestis plazminogén aktivátora expressziójára és enzimatikus aktívitására (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Benedek Orsolya egyetemi tanársegéd

5. A húgyúti E. coli fertőzésekben szerepet játszó bakteriális virulencia faktorok (irodalmi és kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Emődy Levente egyetemi tanár

6. Baktériumok és kötőszöveti fehérjék kölcsönhatásainak pathogenetikai vonatkozásai (irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Emődy Levente egyetemi tanár

7. Vírusok szennyvizeinkben (kísérletes és irodalmi munka) Témavezető: Dr. Jakab Ferenc (ÁNTSZ),

Meleg Edina (ÁNTSZ), Dr. Szűcs György egyetemi docens

8. Az Escherichia coli haemolysinjének pathogenetikai szerepe (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Kerényi Mónika egyetemi adjunktus

9. Staphylococcus aureus törzsek vizsgálata atopiás dermatititsben (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Kerényi Mónika egyetemi adjunktus, Dr. Sebők Béla főorvos

10. Escherichia coli 0157:H7 (irodalmi munka) Témavezető. Dr. Kocsis Béla egyetemi docens

11. Az endotoxin kimutatása (kísérletes és irodalmi munka) Témavezető. Dr. Kocsis Béla egyetemi docens

12. Candidiasis (irodalmi munka) Témavezető. Dr. Kocsis Béla egyetemi docens

13. Pneumococcus fertőzések (irodalmi munka) Témavezető. Dr. Kocsis Béla egyetemi docens

14. Malária esetek Magyarországon (irodalmi munka) Témavezető. Dr. Kocsis Béla egyetemi docens

15. Legionella fertőzések (irodalmi munka) Témavezető. Dr. Kocsis Béla egyetemi docens

16. Mikrobák fehérjéinek elemzése elektroforetikus módszerekkel (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Kustos Ildikó egyetemi adjunktus

17. Pseudomonas törzsek geno- és fenotípusos vizsgálata (kísérletes és irodalmi munka) Témavezető: Dr. Kustos Ildikó egyetemi adjunktus

18. A nozokomiális fertőzések mikrobiológiai vonatkozásai (kísérletes és irodalmi munka) Témavezető: Dr. Mestyán Gyula laboratóriumi főorvos

170

19. Egy Salmonella patogeniáasi sziget (SPI-4) virulenciában betöltött szerepének vizsgálata (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Nagy Gábor gyakornok

20. Célzott LPS mutánsok, mint lehetséges élő attenuált vakcina jelöltek vizsgálata salmonellákban (kísérletes és irodalmi munka)


21. A transzkripciós regulátor RfaH szerepének vizsgálata bélbaktériumokban (kísérletes és irodalmi munka)


22. A PIBF hatásmechanizmusának molekuláris szintű vizsgálata (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Polgár Beáta egyetemi adjunktus

23. Astrovírus fertőzések hazánkban (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Reuter Gábor (ÁNTSZ) Dr. Szűcs György egyetemi docens

24. A norovírusok a tengereken (kísérletes és irodalmi munka) Témavezető: Dr. Reuter Gábor (ÁNTSZ) Dr. Szűcs György egyetemi docens

25. Norovírusok molekuláris epidemiológiai vizsgálata (kísérletes munka és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Reuter Gábor (ÁNTSZ) Dr. Szűcs György egyetemi docens

26. Campylobcter jejuni kolonizációjának és virulenciájának genetikai háttere (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Schneider György tudományos munkatárs

27. Bakteriális tokantigének membrántranszportjában szerepet játszó faktorok (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Schneider György tudományos munkatárs

28. Bakteriális evolució: horizontális géntranszfer (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Schneider György tudományos munkatárs

29. A terhesség immunológiai vonatkozásai (irodalmi és kísérletes munka) Témavezető: Dr. Szekeres Júlia egyetemi tanár

30. A progesteron hatása (irodalmi és kísérletes munka) Témavezető: Dr. Szekeres Júlia egyetemi tanár

31. Az implantáció immunológiája: az anyai immunrendszer szabályozási mechanizmusainak vizsgálata a beágyazódás során (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Szereday László tudományos munkatárs

32. Hepatitis A és Hepatitis E vírusok molekuláris epidemiológiai vizsgálata (kísérletes és irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Szűcs György egyetemi docens

33. Klebsiella törzsek szerepe a nozokomiális fertőzésekben (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Tigyi Zoltán egyetemi adjunktus

34. Szexuális úton terjedő betegségek (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Tigyi Zoltán egyetemi adjunktus

171

35. Állatokról emberre terjedő fertőző betegségek – Zoonózisok (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Tigyi Zoltán egyetemi adjunktus

36. Klinikai izolátumokból származó Klebsiella törzsek fenotípusának és genotípusának jellemzése (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Tigyi Zoltán egyetemi adjunktus

37. Klebsiella törzsek szerepe a kórházi (nozokomiális) fertőzésekben (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Tigyi Zoltán egyetemi adjunktus

38. Kórházi fertőzések (nozokomiális) megelőzésének lehetőségei (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Tigyi Zoltán egyetemi adjunktus

39. Bioterrorizmus, biológiai fegyverek (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Tigyi Zoltán egyetemi adjunktus

40. Új és újra támadó fertőző betegségek (irodalmi munka) Témavezető: Dr. Tigyi Zoltán egyetemi adjunktus

ORVOSI NÉPEGÉSZSÉGTANI INTÉZET

1. A mesterséges édesítőszerek és peszticidek lehetséges karcinogén hatásának vizsgálata állatkísérletekben

Témavezető: Dr. Ember István egyetemi tanár

2. Környezetszennyezés és betegségek Témavezető: Dr. Ember István egyetemi tanár

3. Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a daganatok prevenciójában Témavezető: Dr. Ember István egyetemi tanár

4. Molekuláris epidemiológiai módszerek a daganatok megelőzésében Témavezető: Dr. Ember István egyetemi tanár

5. Onko- és tumorszuppresszor gének vizsgálata a környezeti, kémiai karcinogenezisben Témavezető: Dr. Ember István egyetemi tanár

6. Szekunder daganatok mint a kémiailag indukált tumorok modelljei Témavezető: Dr. Ember István egyetemi tanár

7. A daganatok iránti egyéni érzékenység genetikai alapjai Témavezető: Dr. Kiss István egyetemi docens

8. A vastagbéldaganatok iránti egyéni érzékenység kísérletes vizsgálata Témavezető: Dr. Kiss István egyetemi docens

9. Állatkísérletes modellek a karcinogenezisben Témavezető: Dr. Kiss István egyetemi docens

10. Az emlőrák epidemiológiája, molekuláris epidemiológiája Témavezető: Dr. Kiss István egyetemi docens

11. Jogi és etikai kérdések az egészségügyben Témavezető: Dr. Kiss István egyetemi docens

12. Karcinogén-expozíció hatására kialakuló DNS-károsodások vizsgálata Comet-assay segítségével

Témavezető: Dr. Kiss István egyetemi docens

172

13. Környezeti tényezők szerepe a daganatok kialakulásában Témavezető: Dr. Kiss István egyetemi docens

14. Táplálkozás és daganatok kapcsolata Témavezető: Dr. Kiss István egyetemi docens

15. Bőrrák megelőzési lehetőségei Magyarországon. Preventív program Témavezető: Dr. Nádasi Edit egyetemi adjunktus, Dr. Dombi Zsuzsanna egyetemi tanársegéd

16. Gyógyhatású készítmények vizsgálata a daganatos fogyásban Témavezető: Dr. Nádasi Edit egyetemi adjunktus

17. A vizelet bakteriális mutagenitása mint a környezeti mutagén-karcinogénm expozíció indikátora

Témavezető: Dr. Varga Csaba egyetemi docens

18. Azbeszt és egyéb környezetszennyező rostok genotoxicitási és karcinogenitási vizsgálatai állatkísérletekben


19. Környezeti minták vizsgálata sejtszintű genotoxicitási tesztben. A DNS mikrogél elektroforézis technika alkalmazási lehetőségei


20 Közlekedési eredetű policiklusos aromás szénhidrogének vizsgálata HPLC analízissel Témavezető: Dr. Varga Csaba egyetemi docens

21. Nanotechnológiai termékek környezeti és toxikológiai hatásai Témavezető: Dr. Varga Csaba egyetemi docens

Foglalkozás- és Munkaegészségtani Tanszék

1. Foglalkozás orvostan napjainkban Témavezető: Dr. Horváth J. Attila egyetemi docens

2. Az egészségügyi dolgozók munkamegterhelésének kérdései Témavezető: Dr. Horváth J. Attila egyetemi docens

PATHOLÓGIAI INTÉZET 1. Cytogenetikai, molekularis genetikai és epigenetikai eltérések szerepe a gliomák

malignus transformatiojában Témavezető: Dr. Gömöri Éva egyetemi adjunktus

2. Emlődaganatok komplex klinikopathologiai vizsgálata Témavezető: Dr. Kálmán Endre egyetemi adjuktus

3. A prognózist és terápiát meghatározó markerek szerepe a különböző hisztomorfológiájú és lokalizációjú tüdő adenokarcinómákban

Témavezető: Dr. László Terézia egyetemi adjunktus

4. A tüdő adenokarcinómák hisztomorfológiai, immunhisztokémiai és citogenetikai elemzése

Témavezető: Dr. László Terézia egyetemi adjunktus

173

5. A t(12;21) translocatio prognosztikai vizsgálata gyermekkori acut leukaemiában Témavezető: Dr. Pajor László egyetemi tanár

6. Automatizált pheno- és genotípus vizsgálatok haematologiai malignomákban Témavezető: Dr. Pajor László egyetemi tanár

7. Minimális reziduális betegség vizsgálata gyermekkori acut leukaemiákban Témavezető: Dr. Pajor László egyetemi tanár

8. EBV asszociált secunder B-sejtes malignus lymphomák kialakulásának klinikopathologiája T-sejtes malignus lymphomákban

Témavezető: Dr. Pajor László egyetemi tanár

9. A gastrointestinalis mesenchymalis eredetű tumorok komplex pathologiai vizsgálata: phenotypus, immunphenotypus, dignitás

Témavezető: Dr. Tornóczky Tamás egyetemi adjunktus

10. Neuroblastos tumorok komplex pathologiai és molekularis pathologiai jellemzése Témavezető: Dr. Tornóczky Tamás egyetemi adjunktus

SEBÉSZETI OKTATÓ ÉS KUTATÓ INTÉZET 1. Acut haemarthrosis pathomechanizmusa: jelátviteli utak tanulmányozása porcsejt

tenyészeten (kísérletes munka) Témavezető: Dr. Borsiczky Balázs egyetemi tanársegéd, Rácz Boglárka egyetemi tanársegéd,

2. Autológ béltranszplantáció állatkísérletekben: biokémiai, morfológiai monitorozás, jelátviteli utak tanulmányozása (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Ferencz Andrea egyetemi tanársegéd

3. A pekondicionálás vizsgálata szívizomsejt tenyészeten különös tekintettel a hemoxigenáz változására (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Jancsó Gábor egyetemi adjunktus, Dr. Cserepes Barbara Ph.D. hallgató

4. Neuropeptidek prekondicionálásban játszott szerepének vizsgálata sejttenyészeten (kísérletes munka)

Témavezető: Dr. Jancsó Gábor egyetemi adjunktus, Rácz Boglárka egyetemi tanársegéd, Dr. Cserepes Barbara Ph.D. hallgató

5. Trombociták funkciójának változása diabéteszes betegekben (klinikai vizsgálat) Témavezető: Kürthy Mária biológua, Dr. Arató Endre (Sebészeti Tanszék)

6. Gyulladásos markerek vizsgálata szeptikus betegekben (klinikai vizsgálat) Témavezető: Dr. Lantos János egyetemi docens, Dr. Mühl Diana egyetemi adjunktus (AITI)

7. Oxidatív stressz és lukocita aktiváció vizsgálata égett betegekben (klinikai vizsgálat) Témavezető: Dr. Lantos János egyetemi docens, Dr. Csontos Csaba egyetemi adjunktus (AITI)

8. Az oxidatív stressz és az endogén adaptáció (Irodalmi feldolgozás) Témavezető: Dr. Rőth Erzsébet egyetemi tanár

174

9. A szívizom prekondicionálásának szignál mechanizmusa (kísérletes vagy irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Rőth Erzsébet egyetemi tanár

10. A szívizom reperfúziós károsodásainak csökkentése az endogén adaptáció során (kísérletes vagy irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Rőth Erzsébet egyetemi tanár

11. Perifériás érbetegek redox egyensúlyának mérése a műtét akut szakában (klinikai vizsgálat)

Témavezető: Dr. Rőth Erzsébet egyetemi tanár, Dr. Jancsó Gábor egyetemi adjunktus, Kürthy Mária biológua, Dr. Arató Endre (Sebészeti Tanszék)

175

I. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA

Gasztroenterológiai Munkacsoport

1. Aquaporinok vizsgálata a gasztrointesztinális rendszerben Témavezető: Dr. Bódis Beáta egyetemi adjunktus

2. Az antioxidánsok és poly-(ADP-ribóz) polimeráz enzim (PARP) gátlóinak protektív szerepének vizsgálata a gyomornyálkahártya károsodásában

Témavezető: Dr. Hunyady Béla egyetemi tanár, Dr. Szabó Imre egyetemi tanársegéd

3. Az antioxidánsok és poly-(ADP-ribóz) polimeráz enzim (PARP) gátlóinak protektív szerepének vizsgálata a vastagbél gyulladásos megbetegedéseiben


4. Az antioxidánsok és poly-(ADP-ribóz) polimeráz enzim (PARP) gátlóinak protektív szerepének vizsgálata alkoholos és nem alkoholos steatohepatitisben


5. Bélpermeabilitás vizsgálata különböző kórképekben Témavezető: Dr. Karádi Oszkár egyetemi adjunktus

6. A capsaicin érzékeny idegrostok szerepe a gastrointestinum nyálkahártyájának védekezésére és károsodására egészségesekben és betegekben

Témavezető: Dr. Mózsik Gyula egyetemi tanár

7. A capsaicin hatása az egyes táplálékok felszívódására emberben Témavezető: Dr. Mózsik Gyula egyetemi tanár

8. A retinoidok védő szerepének vizsgálata a gastrointestinalis nyálkahártyára Témavezető: Dr. Mózsik Gyula egyetemi tanár

9. A vaniloid receptorok, substance P és a calcitonin gene-related peptid hisztokémiai vizsgálata különböző gasztrointesztinális betegek nyálkahártyáiban

Témavezető: Dr. Mózsik Gyula egyetemi tanár

10. Korszerű vizsgálómódszerek a gasztroenterológiában: endoscopos ultrahang Témavezető: Dr. Pakodi Ferenc klinikai főorvos

11. Cellularis immunitás vizsgálata HCV fertőzésekben Témavezető: Dr. Pár Alajos egyetemi tanár, Dr. Pár Gabriella klinikai orvos

12. Cytokinek szerepe HCV ferőzésekben Témavezető: Dr. Pár Alajos egyetemi tanár, Dr. Pár Gabriella klinikai orvos

13. Fibrosis markerek szerepe HCV fertőzésekben Témavezető: Dr. Pár Alajos egyetemi tanár, Dr. Pár Gabriella klinikai orvos

14. Tünetmentes HCV hordozók és krónikus C hepatitisesek összehasonlító vizsgálata Témevezető: Dr. Pár Alajos egyetemi tanár

15. A NSAID szerek tumor proliferációt gátló hatásának vizsgálata (in vivo és in vitro) Témavezető: Dr. Szabó Imre egyetemi tanársegéd

176

Kardiológiai Munkacsoport

1. A miokardium perfúziós szcintigráfia szerepe az iszkémiás szívbetegség diagnosztikájában

Témavezető: Dr. CzopfLászló egyetemi docens, Dr. Zámbó Katalin egyetemi tanár (Radioizotóp Laboratórium)

2. A szívbetegségek kialakulásában és lefolyásában szerepet játszó pszichológiai tényezők vizsgálata

Témavezető: Dr. Czopf László egyetemi docens, Dr. Varga József egyetemi adjunktus (Magatartástudományi Intézet),

Dr. Tiringer István tudományos segédmunkatárs (Magatartástudományi Intézet)

3. A szívbetegségek rizikófaktorai és lefolyásukat meghatározó tényezők Témavezető: Dr. Czopf László egyetemi docens, Dr. Horváth Beáta klinikai orvos

4. Genetikai tényezők szerepe a trombocita aggregáció gátló kezelés hatásosságában Témavezető: Dr. CzopfLászló egyetemi docens, Dr. Kenyeres Péter Ph.D. hallgató

5. Kardiomiopátiás betegek komplex vizsgálata és kezelése Témavezető: Dr. Habon Tamás egyetemi docens, Dr. Szabados Eszter egyetemi adjunktus

6. A PARP-gátló hatású vegyületek hatása kísérletes szívelégtelenség modelleken Témavezető: Dr. Halmosi Róbert egyetemi tanársegéd, Dr. Bartha Éva Ph.D. hallgató

7. Intracellularis jelátviteli utak szerepe a szívelégtelenség pathogenezisében Témavezető: Dr. Halmosi Róbert egyetemi tanársegéd, Dr. Bartha Éva Ph.D. hallgató

8. Nagyfelbontású képalkotó eljárások alkalmazása állatkísérletes modellekben Témavezető: Dr. Halmosi Róbert egyetemi tanársegéd, Dr. Szabados Eszter egyetemi adjunktus, Dr. Bartha Éva Ph.D. hallgató

9. A trombocita aggregáció gátló terápia laboratóriumi és klinikai hatékonyságának összehasonlító vizsgálata

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor egyetemi tanársegéd, Dr. Kenyeres Péter Ph.D. hallgató, Dr. Czopf László egyetemi docens

10. A vörösvérsejtek reológiai tulajdonságainak vizsgálata LORCA (laser-assisted optical rotational cell analyzer) készülékkel

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor egyetemi tanársegéd, Dr. Kenyeres Péter Ph.D. hallgató

11. Hemoreológiai paraméterek, sejtfelszíni receptorok és adhéziós molekulák vizsgálata koszorúérbetegségben

Témavezető: Dr. Késmárky Gábor egyetemi tanársegéd, Dr. Czopf László egyetemi docens Dr. Horváth Beáta klinikai orvos

177

12. Ritka kardiológiai kórképek előfordulása és diagnosztikája régiónkban Témavezető: Dr. Késmárky Gábor egyetemi tanársegéd, Dr. Czopf László egyetemi docens

13. A terheléses EKG vizsgálat helye az iszkémiás szívbetegség diagnosztikájában (Ergometriák végzésében részvétel, a vizsgálatok értékelése és tudományos feldolgozása)

Témavezető: Dr. Márton Zsolt klinikai orvos, Dr. Késmárky Gábor egyetemi tanársegéd, Dr. Czopf Lász1ó egyetemi docens

14. Akut kardiológiai betegek ellátás és a monitorozás speciális problémái a Koronária Órzőben

Témavezető: Dr. Sárosi István egyetemi docens, Dr. Márton Zsolt klinikai orvos

15. Az akut iszkémiás koronária szindróma lefolyása, kezelése és prognózisa - statisztikai értékelés

Témavezető: Dr. Sárosi István egyetemi docens, Dr. Czopf László egyetemi docens

16. Az echokardiográfia szerepe a kardiológiai diagnosztikában Témavezető: Dr. Szabados Eszter egyetemi adjunktus, Dr. Habon Tamás egyetemi docens

17. Hemoreológiai tényezők szerepe diabétesz mellituszban Témavezető: Dr. Tóth Kálmán egyetemi tanár, Dr. Czopf László egyetemi docens, Dr. Késmárky Gábor egyetemi tanársegéd, Dr. Koltai Katalin klinikai orvos

18. Miokardium iszkémia/reoxigenizáció okozta károsodások és a kivédés lehetőségeinek vizsgálata kísérletes modellen

Témavezető: Dr. Tóth Kálmán egyetemi tanár, Dr. Pálfi Anita klinikai orvos Dr. Sümegi Balázs egyetemi tanár (Biokémiai és Orvosi Kémiai

Intézet)

19. Szabadgyök okozta vörösvértest károsodás és a kivédés lehetőségeinek vizsgálata in vitro reológiai modellen

Témavezető: Dr. Tóth Kálmán egyetemi tanár, Dr. Kenyeres Péter Ph.D. hallgató

A témákra elsősorban azok a kardiológia iránt érdeklődő hallgatók jelentkezhetnek, akiknek tanulmányi átlageredménye meghaladja a 3,5-öt és Belgyógyászati propedeutikából legalább "jó" (4) eredménnyel kollokviumot tettek. A kardiológiai munkacsoport TDK témáinál a tudományos munka próbaidő (általában 4 hónap) sikeres letöltését követően kezdődik meg. Jelentkezni a PTE ÁOK 1. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Osztályon (IIIB) Dr. Czopf Lász1ónál lehet (tel.: 536-158, e-mail: [email protected]).

178

Hematológiai munkacsoport

1. Angiogenesis vizsgálata myeloma multiplexben Témavezető: Dr. Dávid Marianna egyetemi docens, Dr. Kosztolányi Szabolcs egyetemi tanársegéd

2. Myeloma multiplex kezelése őssejt transzplantációban Témavezető: Dr. Dávid Marianna egyetemi docens

3. A rotációs thrombelastographia alkalmazása a véralvadási zavarok vizsgálatában Témavezető: Dr. Losonczy Hajna egyetemi tanár, Dr. Tóth Orsolya klinikai orvos

4. Kombinált thrombophiliák laboratóriumi kimutatása és laboratóriumi jelentősége Témavezető: Dr. Losoncy Hajna egyetemi tanár

5. Monoclonalis antitest kezelések jelentősége lymphoproliferatív betegségekben Témavezető: Dr. Losonczy Hajna egyetemi tanár

6. Prognosztikai faktorok vizsgálata krónikus lymphocytás leukémiában Témavezető: Dr. Losonczy Hajna egyetemi tanár, Dr. Kovács Gábor egyetemi tanársegéd

7. Új kezelési lehetőségek krónikus lymphocytás leukémiában Témavezető: Dr. Losonczy Hajna egyetemi tanár

8. Felnőttkori acut myeloid leukaemia 10 éves beteganyag elemzése Témavezető: Dr. Molnár Lenke egyetemi docens

9. Krónikus myeloid leukaemia imatinib kezelése Témavezető: Dr. Molnár Lenke egyetemi docens

10. Új kezelési lehetőségek myelodysplasiás syndromában Témavezető: Dr. Molnár Lenke egyetemi docens

11. Agresszív lymphomás betegek diagnosztikája és kezelése Témavezető: Dr. Nagy Ágnes egyetemi adjunktus

12. Súlyos A Haemophilias betegek inhibitor képződésének genetikai háttere Témavezető: Dr. Nagy Ágnes egyetemi adjunktus

13. Vérzékeny betegek gondozása pécsi régióban Témavezető: Dr. Nagy Ágnes egyetemi adjunktus

14. Anapláziás nagysejtes lymphoma molekuláris genetikai vizsgálata Témavezető: Dr. Szomor Árpád egyetemi adjunktus

15. Magyar anapláziás nagysejtes lymphoma regiszter Témavezető: Dr. Szomor Árpád egyetemi adjunktus

16. Nagy malignitású lymphomák kezelése autológ hemopoetikus őssejttranszplantációval Témavezető: Dr. Szomor Árpád egyetemi adjunktus

17. Thromboticus thrombocytopenias purpura és kezelése plazmaferesissel Témavezető: Dr. Vidra Tímea egyetemi tanársegéd

179

Endokrinológiai munkacsoport

1. Metabolikus paraméterek vizsgálata a felnőttkori növekedési hormon hiány kezelése során

Témavezető: Dr. Bajnok László egyetemi docens

2. Obesek zsírsejtjeinek vizsgálata Témavezető: Dr. Bajnok László egyetemi docens

3. Vascularis pleiotrop hatások vizsgálata subclinikus hypothyreotikus betegek kezelése során

Témavezető: Dr. Bajnok László egyetemi docens

4. A halálligandok szerepe a differenciált pajzsmirigy carcinomák prognózisában Témavezető: Dr. Mezősi Emese egyetemi docens

5. A pulzatilis, nagy dózisú steroid kezelés tapasztalatai endocrin ophthalmopathiában Témavezető: Dr. Mezősi Emese egyetemi docens

6. Anyagcsere változások felnőttkori növekedési hormon kezelés hatására Témavezető: Dr. Mezősi Emese egyetemi docens Dr. Nemes Orsolya egyetemi tanársegéd

7. Az apoptózis vizsgálata a hyperthyreosis radiojód kezelinését követően Témavezető: Dr. Mezősi Emese egyetemi docens

8. Családvizsgálatok jelentősége monogénes hypertoniák esetén Témavezető: Dr. Nagy Zsuzsanna egyetemi adjunktus Dr. Nemes Orsolya egyetemi tanársegéd

9. Low-renin hypertoniák differenciál diagnosztikája Témavezető: Dr. Nagy Zsuzsanna egyetemi adjunktus Dr. Nemes Orsolya egyetemi tanársegéd

Diabetológia: 1. A Cr(III) és Se(VI) ionok hatásának vizsgálata a glükóz-metabolizmusra vörösvértest

modellben Témavezető: Dr. Keszthelyi Zsuzsanna egyetemi adjunktus

2. Cr(III)-komplex vegyületek gyakorlati alkalmazásának kidolgozása NIDDM kórképekben szenvedő betegek eseteiben

Témavezető: Dr. Keszthelyi Zsuzsanna egyetemi adjunktus

Farmakológia: 1. Bioadhezív polimerek vizsgálata új gyógyszerformulák kifejlesztése céljából

Témavezető: Dr. Past Tibor tudományos főmunkatárs

2. Étkezési nyersrost szorpciós tulajdonságainak in vitro vizsgálata Témavezető: Dr. Past Tibor tudományos főmunkatárs

3. Gyógyszer okozta fotoszenzibilizációval összefüggő szabadgyök hatás vizsgálata vörösvértest modellben

Témavezető: Dr. Past Tibor tudományos főmunkatárs

4. Plazmaprotein gyógyszerkötés természetének vizsgálata in vitro körülmények között Témavezető: Dr. Past Tibor tudományos főmunkatárs

180

5. Szabadgyökök vizsgálata vörösvértest modellen Témavezető: Dr. Past Tibor tudományos főmunkatárs

II. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA ÉS NEPHROLÓGIAI CENTRUM

1. Solo vesés betegek vérnyomásváltozása, vesefunkciós változásai és a prognózis Témavezető: Dr. Csiky Botond egyetemi adjunktus

2. Confocialis laser scanning mikroszkópos vizsgálatok IgA nephropathia és más vesebetegségek eseteiben

Témavezető: Dr. Degrell Péter egyetemi adjunktus, Dr. Grama László egyetemi adjunktus

3. Histologiai (fény- immun és ultrastrukturális) vizsgálatok diabetes mellitusban és metabolicus syndromában

Témavezető: Dr. Degrell Péter egyetemi adjunktus

4. Fény-, immunfluorescenciás- és elektronmikroszkópos complex vizsgálatok jelentősége vesetűbiopsziás anyagban

Témavezető: Dr. Degrell Péter egyetemi adjunktus

5. Histomorphologiai és histomorphometriai vizsgálatok IgA nephropathiában Témavezető: Dr. Degrell Péter egyetemi adjunktus

6. Kardiovaszkuláris elváltozások jelentősége a vesebetegségek progressziójában Témavezető: Dr. Késői István egyetemi tanársegéd

7. Lipid-anyagcserezavarok jelentősége az IgA nephropathiában Témavezető: Dr. Kovács Tibor egyetemi adjunktus

8. Metabolikus syndroma jelentősége IgA nephropathiában Témavezető: Dr. Kovács Tibor egyetemi adjunktus

9. Kontrasztanyag okozta nephropathia Témavezető: Dr. Pintér István egyetemi tanársegéd

10. Veseműködés változása testépítők körében Témavezető: Dr. Pintér István egyetemi tanársegéd

11. A polycystás vesebetegség progresszióját befolyásoló tényezők Témavezető: Dr. Szelestei Tamás egyetemi tanársegéd

12. Polycystás vesebetegek hypertoniájának etiolgiai vizsgálata Témavezető: Dr. Szelestei Tamás egyetemi tanársegéd

13. Véralvadásgátló kezelés mellett jelentkező gasztrointesztinális vérzések a II. sz. Belgyógyágyászati Klinika anyagában

Témavezető: Dr. Szigeti Nóra klinikai tanársegéd

14. A diabeteses nephropathia pathogenesise és kezelése Témavezető: Dr. Wittmann István egyetemi docens

15. A dohányzás szerepe az érbetegségek kialakulásában Témavezető: Dr. Wittmann István egyetemi docens, Dr. Wagner László egyetemi tanársegéd

181

16. A metabolikus syndroma pathogenesise és kezelése Témavezető: Dr. Wittmann István egyetemi docens

17. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer szerepe a diabeteses nephropathia kialakulásában

Témavezető: Dr. Wittmann István egyetemi docens

18. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer szerepe a metabolikus syndroma kialakulásában

Témavezető: Dr. Wittmann István egyetemi docens

19. Az oxidatív stressz szerepe az anaemia kialakulásában Témavezető: Dr. Wittmann István egyetemi docens, Dr. Wagner László egyetemi tanársegéd

20. Az oxidatív stressz szerepe a diabeteses szövődmények kialakulásában Témavezető: Dr. Wittmann István egyetemi docens

Záróvizsga dolgozat

1. A gluten szenzitív enteropathia kóreredete, diagnosztikája és kezelése Témavezető: Dr. Fábián György egyetemi adjunktus

2. Gyomor-bélrendszeri eltérések végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegeknél Témavezető: Dr. Fábián György egyetemi adjunktus

3. Krónikus gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek a II. sz. Belgyógyászati Klinika beteganyagában

Témavezető: Dr. Fábián György egyetemi adjunktus

4. Kardiovaszkuláris elváltozások jelentősége a vesebetegségek progressziójában Témavezető: Dr. Késői István egyetemi tanársegéd

5. Élődonatio lehetősége vesetranszplantációban Témavezető: Dr. Kovács Tibor egyetemi adjunktus

6. Korai atherosclerosis jelentősége IgA nephropathiában Témavezető: Dr. Kovács Tibor egyetemi adjunktus

7. Lipid-anyagcserezavarok jelentősége az IgA nephropathiában Témavezető: Dr. Kovács Tibor egyetemi adjunktus

8. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer szerepe a metabolikus syndroma kialakulásában

Témavezető: Dr. Mazák István klinikai orvos

9. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer szerepe a diabeteses nephropathia kialakulásában

Témavezető: Dr. Mazák István klinikai orvos

10. Kontrasztanyag okozta nephropathia Témavezető: Dr. Pintér István egyetemi tanársegéd

11. Veseműködés változása testépítők körében Témavezető: Dr. Pintér István egyetemi tanársegéd

12. CML kezelési lehetőségei, prognosztikai factorok elemzése Témavezető: Dr. Schmelczer Matild főiskolai docens

182

13. Myeloma multiplex – myelomás vese Témavezető: Dr. Schmelczer Matild főiskolai docens

14. Osteomyelofibrosis (Pathogenesis, kórlefolyás, therapiás lehetőségek és tapasztalatok) Témavezető: Dr. Schmelczer Matild főiskolai docens

15. Polycythaemia vera kórlefolyása, kezelése Témavezető: Dr. Schmelczer Matild főiskolai docens

16. A polycystás vesebetegség progresszióját befolyásoló tényezők Témavezető: Dr. Szelestei Tamás egyetemi tanársegéd

17. Véralvadásgátló kezelés mellett jelentkező gasztrointesztinális vérzések a II. sz. Belgyógyágyászati Klinika anyagában

Témavezető: Dr. Szigeti Nóra klinikai tanársegéd

18. A diabeteses nephropathia pathogenesise és kezelése Témavezető: Dr. Wagner László egyetemi adjunktus

19. A dohányzás szerepe az érbetegségek kialakulásában Témavezető: Dr. Wagner László egyetemi adjunktus

20. A metabolikus syndroma patholgenesise és kezelése Témavezető: Dr. Wagner László egyetemi adjunktus

21. A karbonil stressz szerepe az érelváltozások kialakulásában Témavezető: Dr. Wagner Zoltán egyetemi tanársegéd

ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV TERÁPIÁS INTÉZET 1. Az anaesthesia hatása a postoperatív infectiokra

Témavezető: Dr. Bátai István egyetemi docens

2. A leukocyta antiszedimentáció alkalmazása a szeptikus állapot vizsgálatában Témavezető: Dr. Bogár Lajos egyetemi tanár

3. Haemodilúció alkalmazása az intenzív therapiában Témavezető: Dr. Bogár Lajos egyetemi tanár

4. A gerincközeli érzéstelenítés hatása a perioperatív myocardiális ischaemiára Témavezető: Dr. Csontos Csaba egyetemi adjunktus

5. Az intravénás glutamin az égett betegek gyógyulására Témavezető: Dr. Csontos Csaba egyetemi adjunktus

6. Az oxidatív stressz hatása égett betegeken Témavezető: Dr. Csontos Csaba egyetemi adjunktus

7. A postoperatív fájdalomcsillapítás jövője Témavezető: Dr. Ezer Erzsébet egyetemi adjunktus

8. Az agyi vascularis malformatiók aneszteziológiai és intenzív terápiás vonatkozásai Témavezető: Dr. Ezer Erzsébet egyetemi adjunktus

9. A narcosis mélységének monitorozása Témavezető: Dr. Márton Sándor egyetemi adjunktus

10. A nehéz intubatio Témavezető: Dr. Márton Sándor egyetemi adjunktus

183

11. A súlyos elhízásban szenvedő betegek anaesthesiologiai problematikája Témavezető: Dr. Márton Sándor egyetemi adjunktus

12. Az anesztézia története napjainkig Témavezető: Dr. Márton Sándor egyetemi adjunktus

13. Agyi keringésváltozások vizsgálata gyógyszer-indukálta TIA-ban Témavezető: Dr. Molnár Tihamér egyetemi adjunktus

14. Cardio-pulmonalis resuscitatiot (CPR) követő agysérülés vizsgálata Témavezető: Dr. Molnár Tihamér egyetemi adjunktus

15. A haemodinamikai monitorozás jelentősége a folyadéktherapia alkalmazásában az intenzív osztályon

Témavezető: Dr. Molnár Zsolt egyetemi docens

16. A többszervi elégtelenség kialakulásának biokémiai jelei Témavezető: Dr. Molnár Zsolt egyetemi docens

17. Sepsis és az oxidatív stressz Témavezető: Dr. Mühl Diána egyetemi adjunktus

18. Thrombocytafunkciók változása sepsisben Témavezető: Dr. Mühl Diána egyetemi adjunktus

19. Acut thrombemboliás kórképek Témavezető: Dr. Sárosi István egyetemi docens (I. Belgyógyászati Klinika)

20. Instabil angina pectoris kezelése a 3. évezred küszöbén Témavezető: Dr. Sárosi István egyetemi docens (I. Belgyógyászati Klinika)

21. Szemészeti aneszteziológiai felügyelet Témavezető: Dr. Shayo Gaspar egyetemi adjunktus

Záróvizsga dolgozatok témája

1. A politraumatizált beteg korszerű kezelése Témavezető: Dr. Csontos Csaba egyetemi adjunktus

2. Albuminpótlás az égett betegeken Témavezető: Dr. Csontos Csaba egyetemi adjunktus

3. Az égési oedema pathophysiologiója és kezelése Témavezető Dr. Csontos Csaba egyetemi adjunktus

4. Funkcionális léphiány, mint perioperatív rizikófaktor Témavezető: Dr. Debreceni Gábor egyetemi adjunktus

5. Különböző fertőtlenítő eljárások biztonságosságának vizsgálata az intenzív osztályon Témavezető: Dr. Debreceni Gábor egyetemi adjunktus

6. A subarachnoidalis vérzés műtéti és endovascularis kezelésének anesztéziája, intenzív terápiája

Témavezető: Dr. Ezer Erzsébet egyetemi adjunktus

7. A súlyos koponyasérültek monitorozása Témavezető: Dr. Ezer Erzsébet egyetemi adjunktus

8. A fájdalomcsillapítás a klinikai gyakorlatban Témavezető: Dr. Horváth J. Attila egyetemi docens

184

9. A TENS szerepe a fájdalmak befolyásolásában Témavezető: Dr. Horváth J. Attila egyetemi docens

10. A tumoros fájdalmak kezelése Témavezető: Dr. Horváth J. Attila egyetemi docens

11. Opiát kezelés lehetőségei Témavezető: Dr. Horváth J. Attila egyetemi docens

12. Acut fázis fehérjék és leukocyta szedimentáció vizsgálata stroke betegekben Témavezető: Dr. Molnár Tihamér egyetemi adjunktus

13. „Critical illness polyneuropathy” vizsgálata intenzív osztályon Témavezető: Dr. Molnár Tihamér egyetemi adjunktus

14. Neuro-biomarkerek (NSE, S100B) vizsgálata gyógyszerindukálta TIA-ban Témavezető: Dr. Molnár Tihamér egyetemi adjunktus

15. Intra-abdominális nyomás és a léguti nyomások közötti összefüggés ARDS-ben Témavezető: Dr. Molnár Zsolt egyetemi docens

16. Lélegeztetési térfogat ARDS-ben: van jobb mint a fiziológiás? Témavezető: Dr. Molnár Zsolt egyetemi docens

17. Stressz ulcus profilaxis szepszisben: mikor és mivel? Témavezető: Dr. Molnár Zsolt egyetemi docens

18. Sepsis és az oxidatív stressz Témavezető: Dr. Mühl Diána egyetemi adjunktus

BŐR-, NEMIKÓRTANI ÉS ONKODERMATOLÓGIAI KLINIKA


1. Az ultraibolya fény biológiai határai, korszerű terápiás felhasználása Témavezető: Dr. Csete Béla egyetemi tanársegéd

CSALÁDORVOSTANI INTÉZET ÉS III. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA

Családorvostan

1. Primer prevenció, mint a gyermekgyógyászat elsődleges célja Témavezető: Dr. Benczenleitner Éva házi gyermekorvos, mentor, Pécs

2. Hyperlipidémiák kóroki szerepe, szűrése, kezelése és gondozása a családorvosi praxisban

Témavezető: Dr. Bérczi Éva családorvos, mentor, Pécs

3. Mozgásszervi betegségek arányának emelkedése. Az okok vizsgálata, - kezelési lehetőségek, - prevenció jelentősége

Témavezető: Dr. Bíró Ferenc családorvos, mentor, Pécsvárad

4. A családorvos társadalmi felelőssége Témavezető: Dr. Blasszauer Béla tudományos tanácsadó

185

5. A krónikus stressz, a depresszió és a megküzdési stratégiák szerepe daganatos betegségekben

Témavezető: Dr. Dormán Hajnalka psychiáter főorvos, tudományos munkatárs

6. Az altruizmus jelentősége az orvosszerep kialakulásában Témavezető: Dr. Dormán Hajnalka psychiáter főorvos, tudományos

munkatárs

7. Életmód szerepe a prevenciós szintek tükrében Témavezető: Dr. Forrai Márta családorvos, mentor, Pécs

8. Fülészeti megbetegedések vizsgálata. A későbbi halláskárosodások megelőzésének lehetőségei

Témavezető: Dr. Gábriel Andrea családorvos, mentor, Pécs

9. Diabeteses betegeink gondozása Témavezető: Dr. Garai Erzsébet, Gyula

10. Infarktustól a kórházig Témavezető: Dr. Garai Erzsébet, Gyula

11. Magas rizikójú betegeink gondozása Témavezető: Dr. Garai Erzsébet, Gyula

12. Magas vérnyomásos betegeink kezelésének változásai Témavezető: Dr. Garai Erzsébet, Gyula

13. Szervezési feladatok a háziorvosi praxisban Témavezető: Dr. Garai Erzsébet, Gyula

14. A góckutatás és a célzott antibiotikum kezelés gyakorlata és jelentősége a gyakori gyremekkori infekciók kezelésében

Témavezető: Dr. Gregus Judit házi gyermekorvos, mentor, Pécs

15. Terhesgondozás és nőgyógyászati szűrővizsgálatok eredményességének vizsgálata a családorvosi keretek között

Témavezető: Dr. Hámory Zsolt családovos, mentor, Nagykanizsa

16. A nyugdíjazás hatására fellépő társadalmi, szociális és pszichés változások hatása az egyén egészségi állapotára, valamint a családorvos komplex feladatai az öregedési folyamatok befolyásolásában

Témavezető: Dr. Heim Szilvia egyetemi tanársegéd, Pécs

17. Idős családtag gondozásának problémái és hatása a gondozó testi-lelki egészségére Témavezető: Dr. Heim Szilvia egyetemi tanársegéd, Pécs

18. Soft lézer alkalmazása a családorvosi gyakorlatban Témavezető: Dr. Kerekes László családorvos, mentor, Csorvás

19. Gyermekgyógyász preventív és kuratív tevékenységének vizsgálata a praxisban Témavezető: Dr. Kiss Erika házi gyermekorvos, mentor, Pécs

20. Légúti betegségek korszerű szűrés, kezelés és gondozásának vizsgálata a családorvosi praxisban

Témavezető: Dr. Marczi József családorvos, mentor, Pécs

186

21. Lábszárfekély konzervatív kezelésének lehetőségének és hatékonyságának vizsgálata családorvosi körülmények között

Témavezető: Dr. Menczer Gábor családorvos, mentor, Pécsvárad

22. Tumoros betegek gondozásának és életminősége javításának gyakorlati lehetőségei és hatékonyságának vizsgálata a családorvosi praxisban

Témavezető: Dr. Nagy Andrea családorvos, mentor, Pécs

23. Háziorvosi ügyeletek sajátosságainak vizsgálata Témavezető: Dr. Pap Katalin családorvos, mentor, Seregélyes

24. A gyermekkor mentális vezetésének pozitív hatása a kábítószer prevenció eszköze? Iskolai felmérések adatainak analízise.

Témavezető: Dr. Papp Györgyi házi gyermekorvos, mentor, Pécs

25. Kötelező védőoltások?-Igen! Miért aktuális még ma is a kérdés? Témavezető: Dr. Papp Mária házi gyermekorvos, Pécs

26. Inzulindependens diabeteses beteg terápiájának beállítása és a kontroll lehetőségei családorvosi körülmények között

Témavezető: Dr. Pálos Ferenc családorvos, mentor, Dunaszekcső

27. Elsősegélynyújtás csecsemő és kisgyermek korban. Szülői gyakorlatok, attitűdök, készségek felmérése pécsi gyermek körzetben az iskolás kort megelőzően

Témavezető: Dr. Pátri László házi gyermekorvos, mentor, Pécs

28. Informatika a mikroelekronika fejlődésének tükrében Témavezető: Dr. Princz János családorvos, mentor, Pécs-Somogy

29. A dohányzás elhagyását segítő intervenciók módszerei Témavezető: Dr. Rinfel József családorvos, egyetemi adjunktus, mentor,

Szentlőrinc

30. A kardiovasculáris rizikó jelentősége a családorvosi gyakorlatban Témavezető: Dr. Rinfel József családorvos, egyetemi adjunktus, mentor,

Szentlőrinc

31. Diabeteszes nephopathia szűrése, a háziorvos szerepe a gondozásban Témavezető: Dr. Rinfel József családorvos, egyetemi adjunktus, mentor,

Szentlőrinc

32. Elhízás, inzulinrezisztencia, szív érrendszeri betegségek kapcsolata Témavezető: Dr. Rinfel József családorvos, egyetemi adjunktus, mentor,

Szentlőrinc

33. A falusi lakosság egészségügyi komplex vizsgálata, különös tekintettel a magas kardiovaszkuláris halálozási arány visszaszorításának lehetőségeire

Témavezető: Dr. Stéger Miklós családorvos, egyetemi adjunktus, mentor, Magyarszék

34. Falusi és városi lakosság egészségállapotának összehasonlító vizsgálata (különös tekintettel a kardiovasculáris halálozás csökkentésének lehetőségére)

Témavezető: Dr. Stéger Miklós családorvos, egyetemi adjunktus, mentor, Magyarszék

35. A mozgásszervi betegségek gyakoriságának felmérése és ezek kezelésének hatása az életminőségre

Témavezető: Dr. Szíjártó Zoltán családorvos, mentor, Szalánta

187

36. Depresszió kezelésének hatékonyságának vizsgálata a családorvosi praxisban Témavezető: Dr. Tari Rozália családorvos, mentor, Szajk

37. Miért betegebbek a romák? Témavezető: Dr. Tari Rozália családorvos, mentor, Szajk

38. Antikoaguláns therápiában részesült betegek életminőségének javítása Témavezető: Dr. Theisz Éva családorvos, mentor, Nagypeterd

39. Krónikus alkoholbetegek utógondozásának és eredményességének vizsgálata a Bethania Rehabilitációs Otthonban

Témavezető: Dr. Tölgyesi Éva családorvos, mentor, Siklós

40. Szívműtéten átesett betegek rehabilitációja, otthoni szakápolás lehetőségeinek vizsgálata Témavezető: Dr. Varsányi Ágnes családorvos, mentor, Pécs

41. Oxigénterápia hatásának vizsgálata a beteg életminőségére és életkilátásaira Témavezető: Dr. Végh Mária családorvos, egyetemi adjunktus, Pécs

42. Sclerosis multiplexes betegek gondozása Témavezető: Dr. Végh Mária családorvos, egyetemi adjunktus, Pécs

Belgyógyászat

1. A gastrointestinum nyálkahártyájának szabályozó mechanizmusai krónikus gyulladásos körülmények között.

Témavezető: Dr. Csizmadia Csaba egyetemi tanársegéd

2. Krónikus gastritisek etiopathogenetikai vizsgálata Témavezető: Dr. Csizmadia Csaba egyetemi tanársegéd

3. A reflux betegségben észlelt motilitászavarok Témavezető: Dr. Illés Anita klinikai orvos

4. Felső gastrointestinum funkcionális diagnosztikája. Primer nyelőcső motilitászavarok etopathogenesise

Témavezető: Dr. Illés Anita klinikai orvos

5. Obstipatio alsó fiziológiai vizsgálata Témavezető: Dr. Illés Anita klinikai orvos

6. A centrális TRH indukálta nervus vagus aktiváció perifériás neurotranszmitterei a gyomorműködés regulációjában

Témavezető: Dr. Király Ágnes egyetemi docens

7. A centrális vagus aktiváció szerepe a gyomormucosa integritásának fenntartásában Témavezető: Dr. Király Ágnes egyetemi docens

8. A nitrogén monoxid (NO) szerepe a gyomor és nyelőcső motilitásának regulációjában Témavezető: Dr. Király Ágnes egyetemi docens

9. Barett nyelőcső kivizsgálása és követése endoscopos és felső fiziológiai vizsgálatokkal Témavezető: Dr. Király Ágnes egyetemi docens

10. Capsaicin sensitív sensoros afferensek vizsgálata reflux oesophagitisben Témavezető: Dr. Király Ágnes egyetemi docens

188

11. Capsaicin-szenzítiv és inszenzitív sensoros afferensek szerepe a gastrointestinalis motilitás szabályozásában.


12. Gastrooesophagealis reflux betegség motilitási vizsgálatai Témavezető: Dr. Király Ágnes egyetemi docens

13. GERD extraintestinalis manifestatiojának vizsgálata Témavezető: Dr. Király Ágnes egyetemi docens

14. Irritable bowels, irritable brains Témavezető: Dr. Király Ágnes egyetemi docens

15. Légúti szövődményes reflux betegek kivizsgálása és követése Témavezető: Dr. Király Ágnes egyetemi docens

16. Serotonin és gastrointestinalis motilitás. Serotonin transporterek vizsgáalta felső gastrointestinalis motilitászavar mellett.


17. Széklet inkontinencia kivizsgálása és kezelése transmucosalis elektorstimulációval, nervus pudendus stimulatioval és biofeedback kezeléssel


18. Szerotonin és az irritábilis bél szindróma Témavezető: Dr. Király Ágnes egyetemi docens

19. Az első székletvér észlelés és a definitív diagnózis felállítása között eltelt idő változása az elmúlt évtizedben régiónk végbélrákos betegei körében

Témavezető: Dr. Lukács Miklós klinikai szakorvos

20. Helicobacter pylori antibiotikum rezisztenciájának vizsgálata FIS módszerrel. Témavezető: Dr. Lukács Miklós klinikai szakorvos

21. Hypertonia sürgősségi állapotok gyakorisága, megelőzésének lehetőségei Témavezető: Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár

22. A gasztrointestinalis vérzések farmakotherápiája Témavezető: Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár

23. Az aggregáció gátlás és a GI vérzések Témavezető: Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár

24. Az alapellátás és szakellátás együttműködése a savdependens kórképek ellátásában Témavezető: Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár

25. Az ambuláns vérnyomás-monitorozás jelentősége Témavezető: Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár

26. Cytoprotectiv NSAID gastropathiában Témavezető: Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár

27. Farmakogenetika a gasztroenterológiában Témavezető: Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár

28. Peutz-Jeghers syndromás családok surveillance vizsgálata Témavezető: Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár, Dr. Sarlós Patrícia klinikai orvos

189

29. Proteáz inhibitorok NSAID gastropathiában Témavezető: Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár

30. A szívfrekvencia változékonyság a panaszmentes significans aorta stenosisos betegekben

Témavezető: Dr. Nyárfás Géza egyetemi tanársegéd

31. A szívfrekvencia változékonyság és az angina pectoris összefüggései Témavezető: Dr. Nyárfás Géza egyetemi tanársegéd

32. A szívfrekvencia változékonyság változása a hypertonia therápiája tükrében Témavezető: Dr. Nyárfás Géza egyetemi tanársegéd

33. ACE inhibitorok okozta átmeneti vesefunctio romlás kivédése calcium-csatorna blockolókkal

Témavezető: Dr. Radnai Béla egyetemi adjunktus

34. Diurnális ritmus vizsgálata az extrasystolék vonatkozásában Holter monitorozás során Témavezető: Dr. Radnai Béla egyetemi adjunktus

35. Echocardiographiás paraméterek vizsgálata pitvarfibrillatio kapcsán (cardioversio várható sikeressége, ritmuszavar redidívája)


36. Különböző gyógyszerek alkalmazása során kialakuló malignus ritmuszavarok és a QT tartam változásának elemzése


37. Pitvar- és fülcse-funkció összehasonlító értékelése – pitvarfibrillatio prognózisának meghatározásában


38. Pitvarfibrillatio okozta laboreltérések vizsgálata Témavezető: Dr. Radnai Béla egyetemi adjunktus

39. Rendu-Osler kóros családok követéses vizsgálata Témavezető: Dr. Sarlós Patrícia klinikai orvos

40. ACE gátló kezelés előnyei és veszélyei idős korban – különös tekintettel a vesefunkció alakulására

Témavezető: Dr. Vass Erika klinikai szakfőorvos

41. Digitalis okozta gyógyszerinterakciók a klinikai gyakorlatban és ezek háttere Témavezető: Dr. Vass Erika klinikai szakfőorvos

FOGÁSZATI ÉS SZÁJSEBÉSZETI KLINIKA 1. Nyomatékviszonyok csavarrögzített implantációs fogpótlások készítésekor

Témavezető: Dr. Szabó Gyula egyetemi tanár

2. Biomechanikai problémamegoldó módszerek fogászati implantációs fogpótlások készítésekor

Témavezető: Dr. Szabó Gyula egyetemi tanár

3. Műfogsorban elhelyezett rostmegerősítések morfológiai vizsgálata Témavezető: Dr. Szabó Gyula egyetemi tanár

190

4. Fertőzött gyökércsatornák baktérium flórájának calcium-hydroxidos kezelés előtti és utáni vizsgálata

Témavezető: Dr. Lempel Edina egyetemi tanársegéd

5. Elégedettségi index kalibráció különböző fog- és szájbetegségekben Témavezető: Dr. Szabó Gyula egyetemi tanár, Dr. Benke Beáta egyetemi tanársegéd

6. Aplasiával járó ectodermális dysplasiás syndrómák és azok komplex ellátása Témavezető: Dr. Knolmayer Judit klinikai orvos

7. Subtotális esetek ellátása parodontopathiás támfogak elhorgonyzásával Témavezető: Dr. Pallós Marcell klinikai orvos

Záróvizsga dolgozatok témái

1. Alsó bölcsességfogak műtéti eltávolítását követő gyógyulást befolyásoló tényezők: irodalmi áttekintés és klinikai vizsgálat

Konzulens: Dr. Szalma József

2. Autotranszplantáció klinikai alkalmazásának lehetőségei a fogorvosi gyakorlatban Konzulens: Dr. Rónai András

3. Nagymértékben destruálódott frontfogak esztétikus restaurációs módjai Konzulens: Dr. Lempel Edina

4. A periapicalis régió gyulladásainak gyógyszeres kezelési lehetőségei Konzulens: Dr. Lempel Edina

5. Elégedettségi index kalibráció különböző fog- és szájbetegségekben Konzulens: Dr. Szabó Gyula

6. Részleges foghiányok osztályozásának lehetőségei Konzulens: Dr. Szabó Gyula

7. A fogászati radiológia aktuális helyzete a dél-dunántúli régióban Konzulens: Dr. Szabó Gyula

8. Apexlokátorok diagnosztikus jelentősége a modern endodonciában Konzulens: Dr. Krajczár Károly

9. Rostmegerősítésű fogpótlások törési ellenállásának klinikai vizsgálata Konzulens: Dr. Benke Bea

10. Részleges kivehető fogpótlások tervezésének és kivitelezésének aktuális kérdései Konzulens: Dr. Benke Bea

11. Fogágybetegségre hajlamosító általános szervezeti tényezők Konzulens: Dr. Mukics Adél

12. Anyagcsere betegségek szájtünetei Konzulens: Dr. Bán Ágnes

13. Száj-garat rákok incidenciájának változása az elmúl t évtizedekben Konzulens: Dr. Olasz Lajos

14. Klinikai lehetőségek a száj-garat rákok tercier prevenciójában Konzulens: Dr. Olasz Lajos

191

15. Korszerű maxillofacialis baleseti ellátás az AO elvek szerint Konzulens: Dr. Nyárády Zoltán

16. Protetikai autológ csontpotló módszerek Konzulens: Dr. Nyárády Zoltán

17. Műtéti orthodontia Konzulens: Dr. Nyárády Zoltán

18. Korszerű betegirányítási és tájékoztatási rendszerek Konzulens: Dr. Szántó Ildikó

19. Fogászaton kezelt klinikai fekvőbetegek megoszlása a beutaló diagnózis szerint Konzulens: Dr. Szántó Ildikó

20. Az első ellátásban részesülő fogászati járóbetegek megoszlása Konzulens: Dr. Szántó Ildikó

21. Tejfogazati fejlődési rendellenességek és ezek hatásai a maradó fogazat alakulására Konzulens: Dr. Mérei Eszter

22. Szájbetegségek gyermekkorban Konzulens: Dr. Mérei Eszter

23. Gyulladásos mediátorok (RANK, OPG, TNF, IL-1) vizsgálata állcsonti cysták esetében, klinikai beteganyagon

Konzulens: Dr. Rónai András

24. Az AIDS szájüregi tünetei Konzulens: Dr. Munkics Adél

25. Az ínyrecessio sebészi ellátásának módozatai Konzulens: Dr. Tóth Vilmos

26. A parodontális csontlebontódás molekuláris alapjai Konzulens: Dr. Tóth Vilmos

27. A rizikócsoportba tartozó betegek parodontológiai ellátásának szempontjai Konzulens: Dr. Tóth Vilmos

28. Nagy nyálmirigyek betegségeinek retrospektív vizsgálata az irodalmi adatok tükrében Konzulens: Dr. Szalma József

FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA 1. A gastrooesophageális reflux szerepe a krónikus rhinosinusitisek kialakulásában

Témavezető: Dr. Gerlinger Imre

2. Haematológiai paraméterek vizsgálata tonsillectomiát követő utóvérzésekben és ismeretlen eredetű epistaxist követően


3. Prevenciós és terápiás lehetőségek partialis parotedectomiát követően észlelt Frey-syndroma esetében


4. A mesopharynx malignus daganatainak kezelési lehetőségei Témavezető: Dr. Lujber László

192

5. Nyaki terimék ultrahangos vizsgálata Témavezető: Dr. Lujber László

6. Beszédrehabilitáció hangprotézissel teljes gégeeltávolítást követően Témavezető: Dr. Móricz Péter

7. Fej-nyaki malignus daganatok áttéteinek terápiája, különös tekintettel a szekunder block-disszekciókra

Témavezető: Dr. Móricz Péter

8. A caloricus nystagmus értékelése computerrel Témavezető: Dr. Nagy Györgyi

9. Cochleáris implantáció Témavezető: Dr. Németh Adrienn

10. Oto-acusticus emisszió és regisztrálásának jelentősége a klinikai gyakorlatban Témavezető: Dr. Pytel József

11. Pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy funkció változása fej-nyaki daganatok műtéteit követően

Témavezető: Dr. Pytel József és Dr. Járai Tamás

12. Stead state potenciál mérése a klinikai gyakorlatban Témavezető: Dr. Pytel József és Dr. Járai Tamás

13. Supraglotticus és glotticus rákok terápiás elvei Témavezető: Dr. Pytel József

14. Tympano-ossicularis rekonstrukciós eljárások Témavezető: Dr. Ráth Gábor

15. Tympanoplastica eredményeink hosszútávú nyomonkövetése Témavezető: Dr. Ráth Gábor

16. Emelkedett oncogen aktiváció mint biomarker vizsgálata leukocitákban fej-nyaki daganatos betegekben

Témavezető: Dr. Szanyi István

17. Allergiás orr- és orrmelléküreg gyulladások Témavezető: Dr. Vóna Ida

GYERMEKKLINIKA

TDK és záróvizsga dolgozat

1. A csecsemőtáplálás időszerű kérdései Témavezető: Dr. Decsi Tamás egyetemi docens

2. Egyes felnőttkorban kialakuló krónikus beegségek megelőzésének lehetőségei gyermekekben

Témavezető: Dr. Decsi Tamás egyetemi docens

3. Esszenciális zsírsavak és hosszú szénláncú metabolitjaik egészséges és beteg magyar gyermekekben

Témavezető: Dr. Decsi Tamás egyetemi docens

193

4. A vizelet pH 24 órás monitorizálása hólyagaugmentáción átesett gyermekekben Témavezető: Dr. Farkas András klinikai szakfőorvos

5. Az oxybutinin tápcsatornára gyakorolt hatása húgyhólyag megnagyobbításon átesett gyermekekben

Témavezető: Dr. Farkas András klinikai szakfőorvos

6. Bántalmazott gyermek syndroma Témavezető: Dr. Fekete Miklós egyetemi tanár

7. Igen kis súlyú koraszűlöttek icterusa: elmélet és klinikum Témavezető: Dr. Fekete Miklós egyetemi tanár

8. Evés-zavarok gyermekkorban Témavezető: Dr. Fenyvesi Ilona egyetemi adjunktus

9. Öngyilkosság gyermek- és serdülőkorban Témavezető: Dr. Fenyvesi Ilona egyetemi adjunktus

10. Szorongásos zavarok gyermek- és serdülőkorban Témavezető: Dr. Fenyvesi Ilona egyetemi adjunktus

11. Gyermekkori depresszió Témavezető: Dr. Fenyvesi Ilona egyetemi adjunktus

12. Csecsemőkori epilepszia Témavezető: Dr. Hollódy Katalin egyetemi docens

13. Epilepsziás gyermek a családban Témavezető: Dr. Hollódy Katalin egyetemi docens

14. Fejfájós gyermekek Témavezető: Dr. Hollódy Katalin egyetemi docens

15. Sérült gyermek a családban Témavezető: Dr. Hollódy Katalin egyetemi docens

16. Helicobacter-infectio gyermekkorban Témavezető: Dr. Horváth Magdolna klinikai szakfőorvos

17. Meckel diverticulum csecsemő- és gyermekkorban Témavezető: Dr. Horváth Magdolna klinikai szakfőorvos

18. Az insulin-therapia változása az elmúlt 15 évben I. típusú diabetes mellitus miatt kezelt betegekben

Témavezető: Dr. Kozári Adrienne egyetemi adjunktus

19. A centrálvénás kanülök helye a gyermekintenzív terápiában Témavezető: Dr. Kövesi Tamás egyetemi adjunktus

20. A gyermekkori elhízás szövődményei Témavezető: Dr. Molnár Dénes egyetemi adjunktus, Dr. Erhardt Éva egyetemi tanársegéd

21. Kerékpárbalesetekből eredő sérülések vizsgálata aPTE Gyermekgyógyászati Klinika beteganyagában: tanulságok

Témavezető: Dr. Stankovics József egyetemi adjunktus

194

IDEGSEBÉSZETI KLINIKA 1. Kóros mozgások idegsebészeti kezelési lehetőségei

Témavezető: Dr. Balás István egyetemi adjunktus

2. Neurogén fájdalom-syndromák idegsebészeti kezelése Témavezető: Dr. Balás István egyetemi adjunktus

3. Az MR szerepe a gerincsérülések kezelésében Témavezető: Dr. Bartalos László egyetemi tanársegéd

4. A diffúz axonális károsodás kísérletes therapiája Témavezető: Dr. Büki András egyetemi docens

5. A diffúz axonális károsodás kóreredetének vizsgáalta állatkísérletes modellen Témavezető: Dr. Büki András egyetemi docens

6. Súlyos koponyasérülés-epidemiológia és kezelés: országos felmérés adatainak feldolgozása

Témavezető: Dr. Büki András egyetemi docens

7. Transcranialis doppler vizsgálat szerepe a subarachnoidealis vérzést követő késői ischaemiás deficit előrejelzésében

Témavezető: Dr. Büki András egyetemi docens

8. Intracranialis elváltozások konformális stereotaxiás sugárkezelése Témavezető: Dr. Dóczi Tamás egyetemi tanár, Dr. Horváth Zsolt egyetemi adjunktus

9. Intracranialis elváltozások stereotaxiás, frakcionált, konformális sugárkezelése Témavezető: Dr. Dóczi Tamás egyetemi tanár, Dr. Horváth Zsolt egyetemi adjunktus

10. Intracranialis elváltozások sugársebészeti kezelése Témavezető: Dr. Dóczi Tamás egyetemi tanár, Dr. Horváth Zsolt egyetemi adjunktus

11. Spinalis elváltozások konformalis stereotaxiás sugárkezelése Témavezető: Dr. Dóczi Tamás egyetemi tanár, Dr. Horváth Zsolt egyetemi adjunktus, Dr. Kasó Gábor egyetemi adjunktus

12. Súlyos koponya-agysérültek neuro-intenzív monitorizálása és therapiája Témavezető: Dr. Ezer Erzsébet egyetemi adjunktus, Dr. Büki András egyetemi docens

13. Szelektív (egyéb parenchyma-károsodás nélküli) astrocyta-pusztulás vizsgálata Témavezető: Dr. Gallyas Ferenc egyetemi tanár

14. Szelektív (egyéb parenchyma-károsodás nélküli) idegsejtpusztulás vizsgálata Témavezető: Dr. Gallyas Ferenc egyetemi tanár

15. A lumbalis pseudoradicularis fájdalom anatómiai alapjai Témavezető: Dr. Kasó Gábor egyetemi adjunktus

16. Vertebroplastica Témavezető: Dr. Kasó Gábor egyetemi adjunktus

17. Agyi érmalformatiok endovascularis interventios kezelési lehetőségei Témavezető: Dr. Kövér Ferenc egyetemi adjunktus

195

18. Hydrocephalusok vizsgálati lehetőségei Témavezető: Dr. Kövér Ferenc egyetemi adjunktus

19. Az agydaganatok kezelésének aktuális kérdései Témavezető: Dr. Mészáros István egyetemi adjunktus

20. Az Idegsebészeti Klinika neuro-oncologiai regiszterének kidolgozása Témavezető: Dr. Mészáros István egyetemi adjunktus

21. A degeneratív ágyéki gerincbetegségek műtéti kezelése, újabb műtéti lehetősége - "cage"

Témavezető: Dr. Stefanits János főorvos

2. A gerincsérülések ellátásának algoritmusa a PTE Idegsebészeti Klinikán Témavezető: Dr. Stefanits János főorvos

23. A hydrocephalus modern sebészi kezelése Témavezető: Dr. Vető Ferenc egyetemi adjunktus

24. Biportalis technika alkalmazása a neuroendoszkópiában Témavezető: Dr. Vető Ferenc egyetemi adjunktus

IMMUNOLÓGIAI ÉS REUMATOLÓGIAI KLINIKA 1. Klinikai és immunológiai vizsgálatok szisztémás autoimmun kórképekben

Témavezető: Dr. Czirják László egyetemi tanár

2. Belsőszervi manifesztációk a kötőszöveti szisztémás autoimmun betegségekben Témavezető: Dr. Czirják László egyetemi tanár

3. Diagnosztikus eljárások a szisztémás immunológiai kórképekben Témavezető: Dr. Kumánovics Gábor egyetemi tanársegéd

4. A szeronegatív spondylarthritisek epidemiológiája, genetikája, pathológiája, klinikuma Témavezető: Dr. Sütő Gábor egyetemi docens

5. A szisztémás immunológiai betegségek gasztroenterológiai vonatkozásai Témavezető: Dr. Sütő Gábor egyetemi docens

6. A gyulladásos bélbetegség immunpathogenezise Témavezető: Dr. Sütő Gábor egyetemi docens

7. A Sjögren szindróma klinikai jellegzetességei Témavezető: Dr. Sütő Gábor egyetemi docens

Záróvizsga dolgozat témák

1. Klinikai és immunológiai vizsgálatok szisztémás autoimmun kórképekben Témavezető: Dr. Czirják László egyetemi tanár

2. Belsőszervi manifesztációk a kötőszöveti szisztémás autoimmun betegségekben Témavezető: Dr. Czirják László egyetemi tanár

3. Laboratóriumi vizsgálatok szisztémás autoimmun betegségekben Témavezető: Dr. Czirják László egyetemi tanár

4. Diagnosztikai eljárások kötőszöveti betegségekben Témavezető: Dr. Kumánovics Gábor egyetemi tanársegéd

196

5. A szeronegatív spondylarthritisek klinikai vizsgálata Témavezető: Dr. Sütő Gábor egyetemi docens

6. A gyulladásos bélbetegség immunpathogenezise Témavezető: Dr. Sütő Gábor egyetemi docens

7. A Sjögren szindróma klinikai jellegzetességei Témavezető: Dr. Sütő Gábor egyetemi docens

INFEKTOLÓGIAI, KATASZTRÓFAORVOSTANI ÉS OXYOLÓGIAI INTÉZET

1. Időfaktor elemzése és konkretizálási lehetőségek heveny kórtani helyzetekben Témavezető: Dr. Ternák Gábor egyetemi docens, Dr. Buda Péter főorvos

2. Hogyan lehet növelni az újraélesztés sikerességét? Elvi lehetőségek, gyakorlati alkalmazhatóság a hibák tükrében

Témavezető: Dr. Ternák Gábor egyetemi docens, Dr. Buda Péter főorvos

3. A korai shockfolyamat állapotértékelésének oxyológiai diagnosztikus lehetőségei a legújabb irodalmi adatok alapján

Témavezető: Dr. Ternák Gábor egyetemi docens, Dr. Buda Péter főorvos

4. Prehospitalis fájdalomcsillapítás a korszerű diagnosztikus lehetőségek birtokában Témavezető: Dr. Ternák Gábor egyetemi docens, Dr. Buda Péter főorvos

NEUROLÓGIAI KLINIKA 1. Likvor immunglobulin profil idegrendszeri gyulladásos kórképekben

Témavezető: Dr. Bors László egyetemi adjunktus

2. Borrelia ellenes humorális immunaktivitás a likvorban Témavezető: Dr. Bors László egyetemi adjunktus

3. Obstruktív alvási apnoe diagnosztikája és korszerű terápiája Témavezető: Dr. Faludi Béla egyetemi adjunktus

4. Polysomnográfiás vizsgálatok alvászavarokban Témavezető: Dr. Faludi Béla egyetemi adjunktus

5. Congenitális myopathiák klinikai, szövettani elemzése Témavezető: Dr. Gáti István egyetemi docens, Dr. Merkli Hajnalka egyetemi tanársegéd

6. Időskori myopathiák. Klinikai, szövettani elemzés Témavezető: Dr. Gáti István egyetemi docens

7. In–vitro izomszövet-kultúrák. Diagnosztikus terápiás lehetőségek Témavezető: Dr. Gáti István egyetemi docens

197

8. Neurogén izombetegségek izomszövettana, differenciáldiagnosztikája Témavezető: Dr. Gáti István egyetemi docens

9. A sclerosis multiplex genetikája Témavezető: Dr. Illés Zsolt egyetemi docens

10. A beszéd-, és memória agyi szerveződése egészségesekben és epilepsziás betegekben Témavezető: Dr. Janszky József egyetemi docens

11. A hirtelen epilepsziás halál mechanizmusa Témavezető: Dr. Janszky József egyetemi docens

12. A központi idegrendszeri megbetegedések hatása a kardiovaszkuláris rendszerre Témavezető: Dr. Janszky József egyetemi docens

13. Epilepszia műtéti kezelése Témavezető: Dr. Janszky József egyetemi docens

14. Dysimmun neuropathiák Témavezető: Dr. Komoly Sámuel egyetemi tanár, Dr. Illés Zsolt egyetemi docens

15. Myasthenia gravis korszerű kezel Témavezető: Dr. Komoly Sámuel egyetemi tanár, Dr. Mike Andrea egyetemi tanársegéd

16. Phobiás posturális vertigo Témavezető: Dr. Komoly Sámuel egyetemi tanár, Dr. Mike Andrea egyetemi tanársegéd

18. A számítógépes EEG szerepe és jelentősége a neurológiában Témavezető: Dr. Kondákor István egyetemi docens

19. Arcfelismerés vizsgálata elektrofiziológiai módszerek segítségével Témavezető: Dr. Nagy Ferenc egyetemi docens, Dr. Kovács Norbert klinikai orvos

20. Kognitív kiváltott válaszok vizsgálata Témavezető: Dr. Nagy Ferenc egyetemi docens, Dr. Kovács Norbert klinikai orvos

21. Kvantitatív tremorometria idegsebészeti beavatkozáson átesett Parkinson-betegekben Témavezető: Dr. Nagy Ferenc egyetemi docens, Dr. Kovács Norbert klinikai orvos, Dr. Balás István egyetemi adjunktus

22. MRI volumetria különböző demencia típusokban Témavezető: Dr. Nagy Ferenc egyetemi docens

23. MRI volumetria Parkinson-betegségben Témavezető: Dr. Nagy Ferenc egyetemi docens

24. Perifériás neuropátia elektrofiziológiai vizsgálata stroke-ban Témavezető: Dr. Nagy Ferenc egyetemi docens

25. Tremorok elektrofziológiai vizsgálata különböző mozgászavarokban Témavezető: Dr. Nagy Ferenc egyetemi docens, Dr. Kovács Norbert klinikai orvos

198

26. Tremorok elektrofiziológiai vizsgálata Parkinson-betegségben Témavezető: Dr. Nagy Ferenc egyetemi docens, Dr. Kovács Norbert klinikai orvos

27. Akut stroke kimenetelét befolyásoló tényezők Témavezető: Dr. Szapáry László egyetemi adjunktus

28. Haemorheológiai paraméterek és a szabadgyökös folyamatok alakulása carotis műtét kapcsán

Témavezető: Dr. Szapáry László egyetemi adjunktus

ONKOTERÁPIÁS INTÉZET 1. A gastrointestinalis daganatok kezelése

Témavezető: Dr. Al-Farhat Yousuf egyetemi adjunktus

2. A nőgyógyászati daganatok sugárkezelése Témavezető: Dr. Bellyei Szabolcs egyetemi tanársegéd

3. Csontmetastasisok diagnosztikája és kezelése Témavezető: Dr. Csere Tibor tudományos főmunkatárs

4. Az urológiai daganatok sugárkezelése Témavezető: Dr. Farkas Róbert egyetemi tanársegéd

5. Rectumtumoros betegek nem sebészi kezelése Témavezető: Dr. Stefanits Klára tudományos főmunkatárs

6. Az emlőrák kezelése Témavezető: Dr. Stefanits Klára tudományos főmunkatárs

7. A tüdőrák konformális sugárkezelése Témavezető: Dr. Szigeti András rezidens

8. Fej-nyaki tumoros betegek radiokemoterápiája Témavezető: Dr. Szigeti András rezidens

ORTOPÉDIAI KLINIKA 1. Medence osteotomiák

Témavezető: Dr. Bellyei Árpád egyetemi tanár

2. Dysplasiás csípő protézisek Témavezető: Dr. Bellyei Árpád egyetemi tanár

3. Minimál invaziv csípőizületi prothesis és eredményei Témavezető: Dr.Bellyei Árpád egyetemi tanár

4. Minimál invaziv műtéti beavatkozások spasticus gyermekeknél Témavezető: Dr.Bellyei Árpád egyetemi tanár

5. Szűk térviszonyok között végzett csípőizületi prothesisek Témavezető: Dr. Bellyei Árpád egyetemi tanár

6. Előlábdefmormítások műtéti kezelésének lehetőségei Témavezető: Dr. Czipri Mátyás Ph.D. hallgató

199

7. A csípőizületi totál endoprotezis beültetésének hatása a csípő biomechanikájára. JárásanaIízis ultrahang alapú mozgásanalízáló rendszerrel

Témavezető: Dr. Domán István egyetemi adjunktus

8. A térdizületi totál endoprotézis beültetésének hatása a térd biomechanikájára. Járásanalízis ultrahang alapú mozgásanalizáló rendszerrel

Témavezető: Dr. Domán István egyetemi adjunktus

9. Életminőség vizsgálata az ortopédiában Témavezető: Dr. Domán István egyetemi adjunktus

10. Hallux valgus miatt alkalmazott műtéti módszerek eredményei Témavezető: Dr. Domán István egyetemi adjunktus

11. Minimál invazív unicondylaris térdprotézis beültetés eredményei Témavezető: Dr. Domán István egyetemi adjunktus, Dr. Gazsó Imre egyetemi adjunktus

12. Spasztikus betegek járásvizsgálata ultrahang alapú mozgásanalizáló rendszerrel Témavezető: Dr. Domán István egyetemi adjunktus, Dr. Illés Tamás egyetemi tanár

13. Ultrahang alapú mozgás analízis különféle ágyéki gerincmegbetegedések esetén Témavezető: Dr. Domán István egyetemi adjunktus, Dr. Illés Tamás egyetemi tanár

14. Csípőizületi revíziós műtétek jelentös csontpótlással Témavezető: Dr. Fonay Valér egyetemi tanársegéd

15. Csontátültetés az othopédiában Témavezető: Dr. Fonay Valér egyetemi tanársegéd

16. Csontkonzerváló technikák Témavezető: Dr. Fonay Valér egyetemi tanársegéd

17. Klinikánkon végzett csípőprotézis beültetések hosszú távú vizsgálata Témavezető: Dr. Fonay Valér egyetemi tanársegéd

18. Minimal invaziv csípőizületi protetika Témavezető: Dr. Fonay Valér egyetemi tanársegéd

19. Total csípőizületi endoprotézisek formai fejlődése és műtéti eredményessége Témavezető: Dr. Fonay Valér egyetemi tanársegéd

20. Új típusú csípőprotézisek kifejlesztése - korai eredmények Témavezető: Dr. Fonay Valér egyetemi tanársegéd

21. Combfejnecrosis Témavezető: Dr. Gazsó Imre egyetemi adjunktus

22. Felsővégtag fejlődési rendellenességek és kezelésük Témavezető: Dr. Gazsó Imre egyetemi adjunktus

23. Gyermekkori arthrodesisek Témavezető: Dr. Gazsó Imre egyetemi adjunktus

24. Spasticus felsővégtagon végzett műtétek eredményei és fejlesztése Témavezető: Dr. Gazsó Imre egyetemi adjunktus

200

25. Spasticus izom kalorimetriás vizsgálata Témavezető: Dr. Gazsó Imre egyetemi adjunktus

26. A neurofibromatosis ortopédiai jelentősége Témavezető: Dr. Halmai Vilmos egyetemi adjunktus, Dr. Illés Tamás egyetemi tanár

27. Csontrendszeri és genetikai elváltozások az idiopathiás scoliosisok etiológiájában Témavezető: Dr. Halmai Vilmos egyetemi adjunktus, Dr. Illés Tamás egyetemi tanár

28. Idiopathiás scoliosis használt klasszifikációs rendszerek Témavezető: Dr. Halmai Vilmos egyetemi adjunktus, Dr. Illés Tamás egyetemi tanár

29. Keresztszalagok minőségének vizsgálata teljes térdizületi endoprotetikában Témavezető: Dr. Halmai Vilmos egyetemi adjunktus, Dr. Than Péter egyetemi adjunktus

30. Nagyizületi endoprotetikai műtétek transzfúziós igénye, posztoperatív vérvisszaforgató rendszerek hatásának vizsgálata

Témavezető: Dr. Halmai Vilmos egyetemi adjunktus

31. Trakciós és bending röntgenfelvételek elemzése idiopathiás scoliosisban Témavezető: Dr. Halmai Vilmos egyetemi adjunktus

32. A lumbalis gerinc elváltozások klinikai tüneteinek objektivizálása biomechanikai módszerekkel

Témavezető: Dr. Illés Tamás egyetemi tanár

33. A lumbalis stabilizáló műtétek hatása az ágyéki gerinc biomechanikájára Témavezető: Dr. Illés Tamás egyetemi tanár

34. Lumbalis instabilitás és a low back pain Témavezető: Dr. Illés Tamás egyetemi tanár

35. Lumbalis stabilizáló műtétek eredményei Témavezető: Dr. Illés Tamás egyetemi tanár

36. Spondylolysis és olisthesis kezelési lehetőségei Témavezető: Dr. Illés Tamás egyetemi tanár

37. A donga- és sajkaláb etiopathogenezise Témavezető: Dr. Kránicz János egyetemi tanár

38. A gyermekkori lúdtalp sajátosságai konzervatív és műtéti kezelési lehetőségei Témavezető: Dr. Kránicz János egyetemi tanár

39. Az izomegyensúly helyreállításának műtéti lehetőségei különböző láb deformitásokban Témavezető: Dr. Kránicz János egyetemi tanár

40. Dongalábas izombiopsziák kalorimetriás vizsgálata Témavezető: Dr. Kránicz János egyetemi tanár

41. A rotátor köpeny zsíros degenerációjának kialakulása és jelentősége (Állatkísérletes tanulmány)

Témavezető: Dr. Szabó István egyetemi adjunktus

201

42. A vállprotézis jelentősége a degeneratív vállbetegségek kezelésében Témavezető: Dr. Szabó István egyetemi adjunktus

43. A vállprotézis kilazulásának meghatározó körülményei Témavezető: Dr. Szabó István egyetemi adjunktus

44. A patelIa spongializáció hosszú távú klinikai eredményei Témavezető: Dr. Than Péter egyetemi adjunktus

45. Cement nélküli vápával végzett csípőprotézis revízió klinikai eredményei Témavezető: Dr. Than Péter egyetemi adjunktus

46. Magas tibia osteotomiák hosszú távú eredményei Témavezető: Dr. Than Péter egyetemi adjunktus

47. Modern dokumentációs rendszerek az orthopédiában Témavezető: Dr. Than Péter egyetemi adjunktus

ORVOSI GENETIKAI ÉS GYERMEKFEJLŐDÉSTANI INTÉZET 1. Nagy populációs gyakoriságú betegségek genetikai elemzése

Témavezető: Dr. Melegh Béla egyetemi tanár

2. Mitochondriális patológia Témavezető: Dr. Melegh Béla egyetemi tanár

3. Mikroszatellita marker vizsgálatok genetikai rendellenességekben Témavezető: Czakó Márta tudományos segédmunkatárs

PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA 1. Depresszió, pszichózis és öngyilkosság - pszichopathológia a filmművészetben és

zenében Témavezető: Dr. Fekete Sándor egyetemi docens, Dr. Tényi Tamás egyetemi docens

2. Depressziós, szorongásos betegek individuális kezelése – a pszichofarmakogenetika lehetőségei

Témavezető: Dr. Fekete Sándor egyetemi docens, Dr. Osváth Péter egyetemi adjunktus

3. Direkt és indirekt önpusztítás - a serdülő-fiatal felnőttkorban (összehasonlító empírikus vizsgálat)

Témavezető: Dr. Fekete Sándor egyetemi docens

4. Pszichopathológia és szuicidum megjelenítése a tömegkommunikációban és az Interneten


5. Személyiség és szuicidium (a megközelítések integrációs lehetőségei a genetikától, neurobiológiától a kultúráig)


202

6. Evészavarok és szuicidium Témavezető: Dr. Gáti Ágnes egyetemi docens, Dr. Fekete Sándor egyetemi docens

7. Impulzivitás és szorongás személyiségfaktorainak mérése pszichoszomatikus betegségekben

Témavezető: Dr. Gáti Ágnes egyetemi docens, Dr. Fekete Sándor egyetemi docens

8. „Személyiségjellemzők obezitásban” Témavezető: Dr. Gáti Ágnes egyetemi docens, Dr. Vörös Viktor egyetemi tanársegéd, Dr. Bajnok László egyetemi adjunktus

9. Táplálkozási szokások és testképzavar vizsgálat „szépészeti műtétre” jelentkező fiatal nőknél

Témavezető: Dr. Gáti Ágnes egyetemi docens, Dr. Ábrahám Ildikó egyetemi tanársegéd, Dr. Tizedes György egyetemi adjunktus

10. „Testkép és várandósság” Témavezető: Dr. Gáti Ágnes egyetemi docens, Dr. Bódis József egyetemi tanár (Baranya Megyei Kórház)

11. A szimptómás pszichózisok klinikuma Témavezető: Dr. Kovács Attila egyetemi adjunktus

12. Pszichiátria és művészet Témavezető: Dr. Simon Mária egyetemi tanársegéd, Dr. Tényi Tamás egyetemi docens

13. A művészetterápia lehetőségei a pszichózis kezelésében Témavezető: Dr. Tényi Tamás egyetemi docens

14. A pszichiátria története - paradigmák és korszakok Témavezető: Dr. Tényi Tamás egyetemi docens

15. A pszichodinamikus pszichiátria szemléletének változása a legújabb csecsemő megfigyelés-vizsgálatok tükrében

Témavezető: Dr. Tényi Tamás egyetemi docens

16. Az Ekbom-szindróma Témavezető: Dr. Tényi Tamás egyetemi docens

17. Filozófia és pszichiátria (Ismeretelmélet, hermeneutika, posztmodern) Témavezető: Dr. Tényi Tamás egyetemi docens, Dr. Herold Róbert egyetemi adjunktus

18. Mentalizáció és pszichopathológia Témavezető: Dr. Tényi Tamás egyetemi docens, Dr. Herold Róbert egyetemi adjunktus

19. Nyelv és pszichózis Témavezető: Dr. Tényi Tamás egyetemi docens, Dr. Herold Róbert egyetemi adjunktus

203

20. Pszichotikus művészek Témavezető: Dr. Tényi Tamás egyetemi docens, Dr. Simon Mária egyetemi tanársegéd

21. A minor congenitalis anomáliák pszichiátriai betegségekben Témavezető: Dr. Trixler Mátyás egyetemi tanár, Dr. Tényi Tamás egyetemi docens

22. A szüléshez társuló pszichés megbetegedések klinikai vonatkozásai Témavezető: Dr. Trixler Mátyás egyetemi tanár

RADIOLÓGIAI KLINIKA

Záróvizsga dolgozat témák

1. Atherosclerosis korai kimutatása Témavezető: Dr. Battyáni István egyetemi docens

2. Az elektromágneses sugárzás cellularis és subcellularis hatása Témavezető: Dr. Battyáni István egyetemi docens

3. I.a. cytostaticus kezelés és chemoembolisatio kombinációja májdaganatokban Témavezető: Dr. Battyáni István egyetemi docens

4. Intervenciós radiológiai módszerek alkalmazása súlyos tüdőembóliában Témavezető: Dr. Battyáni István egyetemi docens

5. Mélyvénás thrombosis gyógyszeres és mechanikus intervenciós radiológiai kezelése Témavezető: Dr. Battyáni István egyetemi docens

6. Régi kezelési elv megváltoztatása: intervenciós radiológiai kezelés máj echinococcus cystában

Témavezető: Dr. Battyáni István egyetemi docens

7. RF ablatio által kiváltott celluláris változások Témavezető: Dr. Battyáni István egyetemi docens

8. Tumor ablatios technikák Témavezető: Dr. Battyáni István egyetemi docens

9. Volumetrikus CT képalkotás Témavezető: Dr. Battyáni István egyetemi docens

10. A vénás betegségek diagnosztikája és minimálisan invazív terápiás módszerei Témavezető: Dr. Harmat Zoltán egyetemi adjunktus

11. Kontrasztanyagos UH vizsgálat összehasonlítása CT vizsgálattal Témavezető: Dr. Harmat Zoltán egyetemi adjunktus

12. Mágneses navigáció ultrahang vezérelt intervenciókban Témavezető: Dr. Harmat Zoltán egyetemi adjunktus

13. Atherosclerosis progressziójának gátlása katéteres szelektív thrombolysis után Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

14. Atherosclerosis progressziójának gátlása percutan transluminalis angioplastica után Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

204

15. Cytostaticum lokális nagy dózisa által előidézett subcellularis változások tumorsejtekben

Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

16. I. a. tumor therapia és radiotherapia Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

17. Életveszélyt okozó daganat eredetű vérzés Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

18. Emlőrák célzott intraarterialis cytostaticus kezelés Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

19. Experimentalis mechanikus thrombectomia Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

20. Húgyhólyag daganat regionális cytostaticus kezelése Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

21. Intraarterialis kezelés és ennek kombinációja egyéb módszerekkel gyomorrákban Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

22. Méhnyak daganat regionális cytostaticus kezelése Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

23. Nem operálható hasnyálmirigy rák „ad ultimum refugium” palliativ kezelése Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

24. Thrombolysis és atherolysis Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

25. Tumor markerek interventciós onkoradiológiában Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

26. Tumor neovascularisatio kísérletes gátlása Témavezető: Dr. Horváth László professor emeritus

27. Ballon katéter és stent az eperendszerben Témavezető: Dr. Rostás Tamás egyetemi adjunktus

28. Mediastinalis kórképek CT diagnózisa Témavezető: Dr. Rostás Tamás egyetemi adjunktus

29. Módosított vascularis stentek intervenciós radiológiában Témavezető: Dr. Rostás Tamás egyetemi adjunktus

30. Renalis hypertonia endoluminalis kezelése Témavezető: Dr. Rostás Tamás egyetemi adjunktus

31. Intervenciós emlőradiológia (stratégia, alapmódszerek, irodalom, beteganyag) Témavezető: Dr. Szalai Gábor egyetemi adjunktus

32. Testfelszíni komplex diagnosztika (pajzsmirigy, fej-nyak régi, nyirokcsomók) Témavezető: Dr. Szalai Gábor egyetemi adjunktus

33. A pulmonális embólia CT diagnosztikája Témavezető: Dr. Weninger Csaba egyetemi adjunktus

34. A rectum funkcionális radiológiai vizsgálata: defekográfia Témavezető: Dr. Weninger Csaba egyetemi adjunktus

205

35. Iátrogén ártalmak radiológiai vizsgálata Témavezető: Dr. Weninger Csaba egyetemi adjunktus

36. Koponya sérülések radiológiai vizsgálata Témavezető: Dr. Weninger Csaba egyetemi adjunktus

37. Pancreas ruptura radiológiai vizsgálata, a diagnózis meghozatalának nehézségei Témavezető: Dr. Weninger Csaba egyetemi adjunktus

SEBÉSZETI KLINIKA 1. A VATS szerepe a mellkassebészetben

Témavezető: Dr. Benkő István egyetemi adjunktus

2. Pericardium fenestraciós módszerek (klinikai tanulmány) Témavezető: Dr. Benkő István egyetemi adjunktus

3. VATS Tüdőbiopsiák Ultracision és EndoGIA módszerek összehasonlítása. Randomizált klinikai tanulmány

Témavezető: Dr. Benkő István egyetemi adjunktus

4. Az előrehaladott gyomorrák adjuváns és neoadjuváns kezelése Témavezető: Dr. Cseke László egyetemi adjunktus

5. Gastrointestinalis anastomosis technika Témavezető: Dr. Cseke László egyetemi adjunktus

6. Analis fissura kezelési lehetőségei Témavezető: Dr. Csontos Zsolt egyetemi tanársegéd

7. Modern eljárások a proctológiában Témavezető: Dr. Csontos Zsolt egyetemi tanársegéd

8. Ultrahang vizsgálat szerepe az acut appendicitis diagnosztikájában Témavezető: Dr. Csontos Zsolt egyetemi tanársegéd

9. Epeúti sérülések megelőzésének és kezelésének lehetőségei Témavezető: Dr. Ezer Péter klinikai adjunktus

10. Mirizzi syndroma szerepe az epesebészetben Témavezető: Dr. Ezer Péter klinikai adjunktus

11. A regionális lymphadenectomia helye és értéke gastrointestinalis tumoroknál Témavezető: Dr. Horváth Örs Péter egyetemi tanár

12. A pajzsmirigy betegségek sebészi kezelésének eredményei Témavezető: Dr. Illényi László egyetemi docens

13. Neoadjuváns kezelés hatása a rectum tumorok sebészi kezelésének eredményeire Témavezető: Dr. Illényi László egyetemi docens

14. Csontvelői micrometastasisok vizsgálata gyomorrákban Témavezető: Dr. Kalmár Katalin egyetemi tanársegéd

15. Reconstructios tipusok vizsgálata totalis gastrectomia után Témavezető: Dr. Kalmár Katalin egyetemi tanársegéd

16. Hasnyálmirigy transzplantáció hatása az életminőségre Témavezető: Dr. Kalmár Nagy Károly egyetemi adjunktus

206

17. Immunszuppressziós kezelés hatása az átültetett vese működésére Témavezető: Dr. Kalmár Nagy Károly egyetemi adjunktus

18. Vesetranszplantáció korai szövődményei Témavezető: Dr. Kalmár Nagy Károly egyetemi adjunktus

19. Viabilitási vizsgálatok "non heart beating" donorokból származó veséken Témavezető: Dr. Kalmár Nagy Károly egyetemi adjunktus

20. A pancreas tumorok komplex kezelése Témavezető: Dr. Kelemen Dezső egyetemi docens

21. Az acut pancreatitis pathomechanizmusa és gyógyszeres kezelése Témavezető: Dr. Kelemen Dezső egyetemi docens

22. Pancreato-digestív anastomosisok Témavezető: Dr. Kelemen Dezső egyetemi docens

23. A Crohn-betegség anorectalis manifesztációjának sebészi kezelése Témavezető: Dr. Lukács László egyetemi docens

24. A vastagbél és végbél neuroendorcin tumorairól Témavezető: Dr. Lukács László egyetemi docens

25. Az epeuti „stenting“ gyakorlata és indikációi Témavezető: Dr. Lukács László egyetemi docens

26. Szövődményes anorectalis fertőzések Témavezető: Dr. Lukács László egyetemi docens

27. A magyar mellkassebészet történeti vázlata Témavezető: Dr. Molnár F. Tamás egyetemi docens

28. A magyar mellkassebészet története 1945-ig (irodalmi tanulmány) Témavezető: Dr. Molnár F. Tamás egyetemi docens

29. A trachea sebészete Témavezető: Dr. Molnár F. Tamás egyetemi docens

30. A tüdőrák sebészi kezelésének határai (klinikai tanulmány) Témavezető: Dr. Molnár F. Tamás egyetemi docens

31. Egy régi betegség új arca: a tuberkulózis sebészete Témavezető: Dr. Molnár F. Tamás egyetemi docens

32. Korok és kórok: A tuberkulózis, mint a műalkotás tárgya és a valóság Témavezető: Dr. Molnár F. Tamás egyetemi docens

33. Korok és kórok: A tüdőtuberkulózis és sebészete Thomas Mann Varázshegy című alkotása tükrében

Témavezető: Dr. Molnár F. Tamás egyetemi docens

34. Radiológiai vélemény és műtéti lelet összehasonlítása tüdőműtétek kapcsán Témavezető: Dr. Molnár F. Tamás egyetemi docens

35. A prognosztikai faktorok szerepe a nyelőcsődaganatok sebészi kezelésében Témavezető: Dr. Papp András egyetemi tanársegéd

36. „Null-biopsia” klinikai értéke Témavezető: Dr. Szakály Péter egyetemi tanársegéd

207

37. Postoperativ szövődmények vesetranszplantáció után Témavezető: Dr. Szakály Péter egyetemi tanársegéd

38. Vesetranszplantáción átesett betegek ambulanter gondozása Témavezető: Dr. Szakály Péter egyetemi tanársegéd

39. Hasfaldefektusok, recidív sérvek rekonstrukciós műtéti lehetőségei plasztikai módszerekkel

Témavezető: Dr. Tizedes György klinikai adjunktus

40. A gastrooesophagealis reflux betegség sebészi kezelése és annak hatása az életminőség változásra

Témavezető: Dr. Varga Gábor egyetemi tanársegéd

41. A statikus terhelés ergonómiai vizsgálata laparoscopos műtétek során Témavezető: Dr. Vereczkei András egyetemi adjunktus

42. Minimal invasiv beavatkozások lehetőségei a colorectalis sebészetben Témavezető: Dr. Vereczkei András egyetemi adjunktus

43. Alsó végtagi érbetegek életkilátásai (13 éves utánkövetés) Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

44. Aorta aneurysma gyakorisága idős korban Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

45. Aorta aneurysma kezelési lehetőségei Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

46. Hasfali sérvek kialakulásának pathomechanizmusa Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

47. Hasfali sérvek műtéti kezelésének lehetőségei Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

48. Hasfali sérvek műtéti kezelésének eredményei (prospektív, randomizált, multicentrikus vizsgálat)

Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

49. Hasfalzárási technikák és ezek szerepe a posztoperatív sérvek kialakulásában Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

50. Hasi aorta aneurysma epidemiológiája Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

51. Hasi distensio biomechanikai vizsgálata Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

52. Lágyéksérvek műtéti kezelésének lehetőségei Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

53. Lichtenstein-műtéten átesett betegek utánkövetése (prospektív, multicentrikus vizsgálat) Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

54. Median laparotomián átesett betegek utánvizsgálata Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

55. Minimal invasiv érsebészet Témavezető: Dr. Wéber György egyetemi tanár

208

SEBÉSZETI TANSZÉK (Baranya Megyei Kórház Sebészeti-Érsebészeti Osztály)

1. Az oxidatív stressz vizsgálata alsó végtagi rekonstrukciókat követően Témavezető: Dr. Arató Endre egyetemi adjunktus

2. Endovascularis sebészet lehetőségei Témavezető. Dr. Kasza Gábor egyetemi adjunktus

3. Perifériás endovascularis beavatkozások klinikai és kísérletes vizsgálata Témavezető: Dr. Kasza Gábor egyetemi adjunktus

4. Supraaorticus ágak sebészete Témavezető: Dr. Kasza Gábor egyetemi adjunktus

5. Szemléletváltozás az aorto-iliacalis rendszer érsebészeti megoldásában Témavezető: Dr. Kasza Gábor egyetemi adjunktus

6. A fasciocutan lebenyek szerepe a helyreállító plasztikai sebészetben Témavezető: Dr. Kelemen Ottó egyetemi adjunktus

7. A félvastagságú bőr szabad átültetésének szerepe a modern helyreállító plasztikai sebészetben

Témavezető: Dr. Kelemen Ottó egyetemi adjunktus

8. A kóros hegképződések Témavezető: Dr. Kelemen Ottó egyetemi adjunktus

9. A lokális lebenyplasztikák helye a modern helyreállító plasztikai sebészetben Témavezető: Dr. Kelemen Ottó egyetemi adjunktus

10. A krónikus vénás elégtelenség műtéti kezelése Témavezető: Dr. Menyhei Gábor egyetemi docens

11. A primer varicositas epidemiológiája és modern kezelési módszerei Témavezető: Dr. Menyhei Gábor egyetemi docens

12. Aorta stentgraft műtétek hosszú távú eredményei Témavezető: Dr. Menyhei Gábor egyetemi docens

13. Locoregional anaesthesiában végzett carotis műtétek eredményeinek elemzése Témavezető: Dr. Menyhei Gábor egyetemi docens

14. Ulcus cruris venosum kezelési stratégiája Témavezető: Dr. Menyhei Gábor egyetemi docens

15. Varicectomia utáni recidíva okainak elemzése Témavezető: Dr. Menyhei Gábor egyetemi docens

16. Végbél rosszindulatú daganatainak komplex kezelése, ezek sebészeti vonatkozásai Témavezető: Dr. Papp Gábor szakorvos

17. A lymphoedema pathomechanizmusa, a kezelés elvi és gyakorlati kérdései Témavezető: Ripp Klára egyetemi okleveles ápoló

18. Reperfúziós károsodások csökkentésének lehetőségei pre- és posztkondicionálás indukciójával perifériás érműtétek során

Témavezető: Dr. Sínay László szakorvos

19. A hasűri nyomás követése nagy hasfali és inguinalis sérvek műtéte során Témavezető: Dr. Varga Zoltán adjunktus

209

20. A hasűri nyomás mérése vastagbél resectión átesett betegeknél Témavezető: Dr. Varga Zoltán adjunktus

SZEMÉSZETI KLINIKA 1. A glaukoma diagnózisa és terápiája

Témavezető: Dr. Ajtony Csilla egyetemi tanársegéd

2. Időskori macula degeneratív kezelése Témavezető: Dr. Kovács Bálint egyetemi tanár

3. Retinális diagnosztikus módszerek és alkalmazásuk Témavezető: Dr. Pámer Zsuzsanna egyetemi adjunktus

4. Üvegtesti műtétek, technikák és eredmények Témavezető: Dr. Szíjártó Zsuzsanna egyetemi adjunktus

5. Szabadgyökök szerepe a szemészeti betegségekben Témavezető: Dr. Vékási Judit egyetemi adjunktus

SZÍVGYÓGYÁSZATI KLINIKA – Regionális Kardiológiai Központ

Szívsebészet 1. A posztoperatív pitvarfibrilláció kezelésének alternatívái

Témavezető: Dr. Donauer Elemér főorvos

2. Mechanikus keringéstámogatás: az intraaorticus ballon pumpától a műszívig Témavezető: Dr. Hejjel László egyetemi adjunktus

3. A koszorúérbetegség etiológiája és kóroka különös tekintettel a lélektani rizikó faktorokra

Témavezető: Dr. Papp Lajos egyetemi tanár

4. A szívizomkárosodás formái: ischaemia, stunned és hibernált állapot Témavezető: Dr. Papp Lajos egyetemi tanár

5. A teljes revaszkularizációra való törekvés a szívsebészetben (coronaria bypass, endarteriectomia, intraoperatív coronaria tágítás, lézersebészet)


6. Állati eredetű és műanyagok felhasználása a szívsebészetben (műbillentyűk, műerek stb.)


7. Minőségbiztosítás a szívsebészetben Témavezető: Dr. Papp Lajos egyetemi tanár

8. „Morbus Hungaricus” középkortól-napjainkig (kiütéses tífusz, tüdőbaj, koszorúér betegség)


9. PTCA vagy koronária bypass? – szemlélet-változás az intervenciós kardiológiában – a szívsebész szemszögéből


210

10. Szívbetegségek okozta halálozás az ezredfordulón Magyarországon és a világ különböző földrajzi területein


11. Szívizomzat nutritiv vérellátásának dinamikája lokálisan károsodott (szívizomin-farktus) szívizomzatban (állatkísérletes modelleken és a humán klinikumban)


12. Szívtranszplantáció, vagy műszív Témavezető: Dr. Papp Lajos egyetemi tanár

13. Artériás revascularizáció a koronária sebészetben Témavezető: Dr. Szabados Sándor egyetemi docens

14. A nyitott szívműtétek és az együtt alkalmazott cardiopulmonáris bypass során létrejövő agykárosodás mibenlétének vizsgálata. kísérletes munka

Témavezető: Dr. Tóth Zsolt egyetemi tanársegéd

15. Szívelégtelenség modellezése házi sertésekben. kísérletes munka Témavezető: Dr. Tóth Zsolt egyetemi tanársegéd

Kardiológia 1. Az ECHO jelentősége szívműtétek előtt

Témavezető: Dr. Ajtay Zénó egyetemi adjunktus

2. Ischaemiás szívbetegség komplex non-invazív kivizsgálása Témavezető: Dr. Ajtay Zénó egyetemi adjunktus

3. A kilélegzett nitrogén-monoxid (NO) meghatározás jelentősége kardiovaszkuláris kórképekben

Témavezető: Dr. Cziráki Attila egyetemi docens

4. A transoesophagealis echokardiográfia helye, szerepe a kardiológiai diagnosztikában Témavezető: Dr. Cziráki Attila egyetemi docens

5. Az ambuláns vérnyomás monitorozás (ABPM) jelentősége az esszenciális hypertoniában. Az endotél funkció noninvazív monitorozása


6. Az artériás stiffness és az augmentációs index meghatározása arteriográffal, az endothel diszfunkció vizsgálata


7. Az endotel funkció vizsgálata a klinikai gyakorlatban (Az angiotenziv konvertáló enzim ACE és a NO szerepe)


8. Non-invazív vizsgálóeljárások összekapcsolása a kardiológiai gyakorlatban Témavezető: Dr. Cziráki Attila egyetemi docens

9. Hypertrophiás cardiomyopathias betegek komplex vizsgálata Témavezető: Dr. Faludi Réka egyetemi tanársegéd

10. Szöveti Doppler echocardiographiás vizsgálatok primer és secunder szívizombetegségekben

Témavezető: Dr. Faludi Réka egyetemi tanársegéd

211

11. Az atherosclerosis és endothel dysfunctio non-invasiv vizsgálati módszerei Témavezető: Dr. Gaszner Balázs egyetemi tanársegéd

12. Sebészeti coronaria-revascularisatiot követően észlelt septalis falmozgászavarok echocardiographiás vizsgálata

Témavezető: Dr. Goják Ilona egyetemi adjunktus

13. Prekondicionálás és más adaptációs mechanizmusok a szívgyógyászatban Témavezető: Dr. Hejjel László egyetemi adjunktus

14. Ambuláns kardiológiai vizsgálóeljárások Témavezető: Dr. Keller Judit egyetemi adjunktus

15. Képalkotó módszerek a szívizom ischaemia megítélésében Témavezető: Dr. Keller Judit egyetemi adjunktus

16. Szívizombetegségek diagnosztikája Témavezető: Dr. Keller Judit egyetemi adjunktus

17. Szívsebészeti és invazív kardiológiai beavatkozások renalis szövődménye Témavezető: Dr. Sárszegi Zsolt egyetemi adjunktus

18. Vesebetegségekhez társuló korai kardiovasculáris szövődmények klinikai vizsgálata Témavezető: Dr. Sárszegi Zsolt egyetemi adjunktus

Intervencionális kardiológia 1. Akut koronária szindróma ellátása

Témavezető: Dr. Horváth Iván egyetemi adjunktus

2. Korszerű mérési módszerek (IVUS, pressurewire) gyakorlati alkalmazása Témavezető: Dr. Horváth Iván egyetemi adjunktus

3. Pulzushullám terjedés invazív és noninvazív vizsgálata Témavezető: Dr. Horváth Iván egyetemi adjunktus

4. Teljes revasculatiora törekvés a katéteres intervenció során Témavezető: Dr. Horváth Iván egyetemi adjunktus

5. Vazoaktív molekulák intracoronáriás adásának vizsgálata. Témavezető: Dr. Horváth Iván egyetemi adjunktus

6. Koronária eredés és lefutás fejlődési rendellenességei: pathomechanizmus, klinikai jelentőség

Témavezető: Dr. Komócsi András egyetemi adjunktus

7. Koronária trombózis és elzáródás koronária intervención átesett betegekben. Témavezető: Dr. Komócsi András egyetemi adjunktus

8. Secunder és primer pulmonális hypertensio: kialakulás, diagnosztika, terápiás lehetőségek

Témavezető: Dr. Komócsi András egyetemi adjunktus

9. Trombocita aggregáció gátlás koronária stent implantáción átesett betegekben Témavezető: Dr. Komócsi András egyetemi adjunktus

10. In stent restenozis - pathofiziológia, terápiás lehetőségek Témavezető: Dr. Kónyi Attila egyetemi adjunktus

212

11. Korszerű diagnosztikus és terápiás lehetőségek az intervencionális kardiológiában Témavezető: Dr. Kónyi Attila egyetemi adjunktus

12. Koszorúér bifurkációt érintő sztenózisok perkután koronária intervenciója Témavezető: Dr. Kónyi Attila egyetemi adjunktus

13. Perkután coronária intervenció vagy bypass graft? Témavezető: Dr. Kónyi Attila egyetemi adjunktus

Kísérletes kardiológia 1. Szívritmus variabilitás elemzés: módszerek, alkalmazási lehetőségek

Témavezető: Dr. Hejjel László egyetemi adjunktus

2. A szívizom kontraktilitás peptiderg szabályozó mechanizmusainak vizsgálata Témavezető: Dr. Szokodi István egyetemi adjunktus

3. Transzkripciós faktorok szerepének vizsgálata szívizom hipertrófiában Témavezető: Dr. Szokodi István egyetemi adjunktus

Intenzív terápia 1. Invazív haemodinamikai monitorizálás szívsebészeti intenzív osztályon

Témavezető: Dr. Győrimolnár Iván egyetemi adjunktus

2. Invazív vagy non-invazív haemodinamikai monitorizálás intenzív osztályon Témavezető: Dr. Győrimolnár Iván egyetem adjunktus

3. Levosimendan haemodinamikai hatása alacsony szív perctérfogat syndromában Témavezető: Dr. Győrimolnár Iván egyetemi adjunktus

4. Pulmonális permeabilitás vizsgálata szívsebészeti betegeken Témavezető: Dr. Győrimolnár Iván egyetemi adjunktus

MRI 1. A primer és secunder szívizombetegségek MRI vizsgálata

Témavezető: Dr. Simor Tamás egyetemi docens, Dr. Tóth Levente egyetemi tanársegéd

2. A szívinfarktus után kialakuló morfológiai és funkcionális eltérések MRI vizsgálata Témavezető: Dr. Simor Tamás egyetemi docens, Dr. Tóth Levente egyetemi tanársegéd

3. MRI (Magnetic Resonance Imaging) a szívizom funkció segítésére Témavezető: Dr. Simor Tamás egyetemi docens

4. MRI viabilitás vizsgálatok és biventricularis pacemaker kezelés Témavezető: Dr. Simor Tamás egyetemi docens, Dr. Tóth Levente egyetemi tanársegéd

5. MRI vizsgálatok a szívizom funkciójának, perfúziójának és életképességének megítélésére

Témavezető: Dr. Simor Tamás egyetemi docens, Dr. Tóth Levente egyetemi tanársegéd

6. Szívelektrofiziológiai vizsgálatok Témavezető: Dr. Simor Tamás egyetemi docens

213

Pacemaker 1. Korszerű ICD kezelés

Témavezető: Dr. Melczer László egyetemi docens

2. Pacemaker kezelés 2006 Témavezető: Dr. Melczer László egyetemi docens

3. Pacemakerrel / ICD-vel élő betegek utánkövetése Témavezető: Dr. Melczer László egyetemi docens

4. Szívelégtelenség non-farmakológiás kezelése biventrikuláris szívingerléssel Témavezető: Dr. Melczer László egyetemi docens

SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA 1. 2D – 3D ultrahang vizsgálat helye a nőgyógyászati daganatok diagnosztikájában

Témavezető: Dr. Arany Antal egyetemi adjunktus

2. A 3D ultrahang klinikai jelentősége a szülészetben Témavezető: Dr. Arany Antal egyetemi adjunktus

3. A menopauzális hormonterápia hatása a vérnyomásra Témavezető: Dr. Bay Csaba egyetemi tanársegéd

4. Fogamzásgátlás a serdülőkorban Témavezető: Dr. Csermely Tamás egyetemi adjunktus

5. Hüvelyképző műtétek eredménye Témavezető: Dr. Csermely Tamás egyetemi adjunktus

6. Laparoscopia és hysteroscopia jelentősége a sterilitás kivizsgálásában és kezelésében (klinikai tanulmány)

Témavezető: Dr. Drozgyik István klinikai szakfőorvos

7. Extrémen alacsony súlyú koraszülöttek súlyfejlődése Témavezető: Dr. Ertl Tibor egyetemi tanár

8. Hyperglycaemia jelentősége igen alacsony súlyú koraszülöttekben Témavezető: Dr. Ertl Tibor egyetemi tanár

9. Koraszülöttek osteopéniájának etiológiája, megelőzése és kezelése Témavezető: Dr. Funke Simone egyetemi adjunktus

10. Antibiotikus profilaxis a szülészet-nőgyógyászatban Témavezető: Dr. Gőcze Péter egyetemi tanár

11. HPV infectio nőgyógyászati jelentősége Témavezető: Dr. Gőcze Péter egyetemi tanár

12. Menopausalis hormonterápia (MHT) Témavezető: Dr. Gőcze Péter egyetemi tanár

13. Nőgyógyászati daganatos betegek szerológiai nyomon követése tumormarkerekkel Témavezető: Dr. Gőcze Péter egyetemi tanár

14. Genitális fejlődési rendellenességek gyermeknőgyógyászati vonatkozásai Témavezető: Dr. Halvax László egyetemi adjunktus

214

15. Szülésindukció és kimenetele Témavezető: Dr. Halvax László egyetemi adjunktus

16. Hormonális szabályozó mechanizmusok szerepe a myoma pathomechanizmusában Témavezető: Dr. Kovács Kálmán egyetemi tanársegéd

17. A mikromanipulációs technikák jelentősége az asszisztált reprodukcióban Témavezető: Dr. Mánfai Zoltán egyetemi adjunktus

18. A meddőség andrológiai vonatkozásai, kivizsgálás és kezelési lehetőségek Témavezető: Dr. Panka Tibor egyetemi adjunktus

19. Az Idiopathias Respiratoricus Syndroma (RDS) megelőzésének új lehetőségei Témavezető: Dr. Szabó István egyetemi tanár

20. Koraszülés – idő előtti burokrepedés - amnioninfusio Témavezető: Dr. Szabó István egyetemi tanár

21. A steroid hormon szintézis enzimdefektusainak nőgyógyászati jelentősége Témavezető: Dr. Szilágyi András egyetemi tanár

22. Endokrinopátiák és terhesség Témavezető: Dr. Szilágyi András egyetemi tanár

23. Újabb lehetőségek a polycystás ovárium syndróma kezelésében Témavezető: Dr. Szilágyi András egyetemi tanár

24. Tocolysis Témavezető: Dr. Tamás Péter klinikai szakfőorvos

25. I.u. retardatio terápiás lehetőségei Témavezető: Dr. Tóth Tamás egyetemi tanársegéd

26. A genetikai indikáció alapján végzett terhesség-megszakítások pszichés hatása Témavezető: Dr. Veszprémi Béla egyetemi docens

27. Fiatalkorúak ismeretei a sürgősségi fogamzásgátlásról Témavezető: Dr. Veszprémi Béla egyetemi docens

28. Kromoszóma-rendellenességek szűrése nem invazív módszerekkel Témavezető: Dr. Veszprémi Béla egyetemi docens

29. A bronchopulmonalis dysplasia etiológiája és kezelése Témavezető: Dr. Vida Gabriella egyetemi adjunktus

30. A hüvely ökoszisztémájának alakulása az életkorral Témavezető: Dr. Werling József egyetemi adjunktus

31. UH vizsgálat jelentősége a menopausában Témavezető: Dr. Wilhelm Ferenc egyetemi adjunktus

215

TRAUMATOLÓGIAI KÖZPONT – BALESETSEBÉSZETI ÉS KÉZSEBÉSZETI KLINIKA

1. A mikroérnyelű lebenyek jelentősége a poszttraumás osteomyelitis kezelésében Témavezető: Dr. Nyárády József egyetemi tanár

2. Mikrosebészeti beavatkozások kísérletes és klinikai alkalmazása a balesetsebészetben Témavezető: Dr. Nyárády József egyetemi tanár

3. Hajlitóínhüvely sérülések késői, funkcionális eredményei a kézen Témavezető: Dr. Vámhidy László egyetemi adjunktus

4. Posttraumás térd arthrosisok protetizálásának eredményei Témavezető: Dr. Vámhidy László egyetemi adjunktus

UROLÓGIAI KLINIKA 1. A hólyagdaganatok molekuláris-genetikai vizsgálata

Témavezető: Dr. Beöthe Tamás egyetemi tanársegéd

2. A konvencionális és papilláris veserák genetikai jellemzői Témavezető: Dr. Beöthe Tamás egyetemi tanársegéd

3. Alternatív kezelési lehetőségek BPH-ban Témavezető: Dr. Fábos Zoltán egyetemi adjunktus

4. Alacsony stádiumú heredaganatok therapiája Témavezető: Dr. Farkas László egyetemi tanár

5. Laparoscopia az urológiában Témavezető: Dr. Pusztai Csaba egyetemi adjunktus

6. Vizelettartási zavarok komplex diagnosztikája és terápiája Témavezető: Dr. Pytel Ákos egyetemi tanársegéd

7. Az erectilis dysfunctio korszerű kezelése Témavezető: Dr. Szántó Árpád egyetemi adjunktus

216

BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ - INFEKTOLÓGIAI OSZTÁLY

Záróvizsga dolgozatok témái

1. Reemerging parasitosisok Témavezető: Dr. Ternák Gábor egyetemi docens

2. Behurcolható trópusi betegségek Témavezető: Dr. Ternák Gábor egyetemi docens

3. A sepsis empirikus kezelése Témavezető: Dr. Ternák Gábor egyetemi docens

4. Gram positív kórokozók – új therápiás lehetőségek Témavezető: Dr. Nemes Zsuzsanna

5. Közösségben szerzett oxacillin-rezisztens Staphylococcus aureus fertőzések Témavezető: Dr. Nemes Zsuzsanna

BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ - TÜDŐGYÓGYÁSZAT „C” OSZTÁLY

TDK témák

1. A légúti obstruktív betegségek diagnosztikája, kórlefolyás és terápiás lehetőségeik Témavezető: Dr. Balikó Zoltán főorvos

2. A pulmonális embolia diagnosztikája és terápiája Témavezető: Dr. Sinkovicz András szakorvos


1. A gépi lélegeztetés mellett kialakuló tüdőgyulladás (VAP) diagnosztikája és terápiája Témavezető: Dr. Balikó Zoltán főorvos

2. Nem invaziv gépi lélegeztetés pulmonológiai betegségekben Témavezető: Dr. Balikó Zoltán főorvos

3. Szupportív terápia a tüdőrákban Témavezető: Dr. Sárosi Veronika főorvos

217

TDK TÉMÁK A GYÓGYSZERÉSZ SZAK HALLGATÓI SZÁMÁRA

FARMAKOLÓGIAI ÉS FARMAKOTERÁPIAI INTÉZET - GYÓGYSZERHATÁSTANI TANSZÉK

1. Újabb szempontok a gyomor-bélrendszerre ható szerekkel kapcsolatban Témavezető: Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár

2. Nitrogén-monoxid: szerepe az egészséges és kóros működésekben Témavezető: Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár

3. Nitrogén-monoxid: szerepe a farmakoterápiában Témavezető: Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár

4. Opioidok: mi új történt az elmúlt 15 évben? Témavezető: Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár

5. A krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD) gyógyszeres kezelése Témavezető: Dr. Pethő Gábor egyetemi docens

6. A receptoriális gyógyszerhatás értelmezésének új aspektusai (Irodalmi munka) Témavezető: Dr. Pethő Gábor egyetemi docens

TDK munka keretében történő kidolgozásra javasolt témák:

7. Zsigeri nem-adrenerg, nem-kolinerg (NANC) ingerületátvitel és gyógyszeres befolyásolása


8. Purinreceptor antagonisták és más szerek hatása a fájdalomérzésre állatkísérletekben Témavezető: Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár

GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZET

TDK témák

1. Antidepresszánsok farmakogenetikai alapokon történő alkalmazása Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens, Szücs Ferenc egyetemi tanársegéd

2. Direkt bioautográfiás metodikák fejlesztése Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens

3. Folyékony implantátumok fejlesztésének gyógyszerészeti vonatkozásai Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens, Szabóné dr Schirm Szilvia szakgyógyszerész

4. Gyógyszerek hazai és nemzetközi áralakulása Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens

5. Gyógyszerek szakismertetőinek objektív értékelési metodikái Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens, Szücs Ferenc egyetemi tanársegéd

218

6. Gyógyszeres kölcsönhatások értékelése a gyógyszerhatóanyagok gyógyszermetabolizmust befolyásoló tulajdonságai (CYP-450) szerint

Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens, Nyaka Bernadett egyetemi tanársegéd

7. Gyógyszeres kölcsönhatások értékelésének, preventív szűrésének bioinformatikai lehetőségei

Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens, Dr. Somoskeöy Szabolcs orvos-informatikus

8. Gyógyszerészi gondozás hazai elterjesztésének lehetőségei, beteg/fogyasztó csoportok kijelölése

Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens, Szücs Ferenc egyetemi tanársegéd

9. Optimális gyógyszerválasztás és használat tervezése a CYP450 metabolikus tulajdonságok alapján


10. AlI in one típusú táplálás szerepe és lehetőségei a betegellátásban Témavezető: Szabóné dr Schirm Szilvia szakgyógyszerész

Szakdolgozat témák:

1. A gyógyszerekhez hasonló termékek ("gyógytermékek") engedélyezési gyakorlata; forgalmazási/fogyasztási anomáliák

Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens

2. A gyógyszertárakban alkalmazott informatikai rendszerek gazdálkodási és szakmai felületeinek megelégedettségi felmérése, értékelése

Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens, Dr. Szabó Beáta

3. Direkt bioautográfiás vizsgálati metodikák alkalmazása a hatóanyagok ellenőrzésénél, készítmények fejlesztésénél


4. Életminőségi mérések lehetőségei és korlátai a gyógyszerterápia eredményességének kifejezése során


5. Farmakogenetikai vizsgálatok lehetőségei a gyógyszerterápia mellékhatásainak csökkentésében


6. Folyékony implantátum készítmények fejlesztése, gyógyszerészeti értékelése Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens

7. Gyógyszerek árának alakulása és alakítása Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens

8. Gyógyszerellátás hazai és Európai Uniós szabályozásának összevetése Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi docens

219

9. Gyógyszerellátás jogi szabályozásának fejlődése 1990-óta, rendezetlen területek, ellentmondások bemutatása


10. Gyógyszeres kölcsönhatások értelemzése a CYP-450 enzim működésének befolyásolásán keresztül, egy választott gyógyszercsoport példájának bemutatásával


11. Gyógyszeres kölcsönhatások jelentősége és értékelése: antidepresszánsok és leggyakrabban együtt adott hatóanyagok kölcsönhatásai


12. Gyógyszertári informatikai programok szakmai felü1eteinek értékelése, fejlesztési lehetőségei


13. Intemetes gyógyszerellátás és gyógyszerinformáció: szakmai érvei, ellenérvei, lehetőségei


14. Különböző gyógyszerértékelési metodikák összehasonlító értékelése Témavezető: Dr.Botz Lajos egyetemi docens

15. Formulária alapú intézeti gyógyszermenedzsment: helye és szerepe, szakmai, gazdasági előnyei és hátrányai

Témavezető: Dr. Krucsóné Hornyák Judit

16. Kórházi antibiotikum felhasználás tapasztalatai. Témavezető: Dr. Krucsóné Hornyák Judit

17. Kórházi magisztrális gyógyszerkészítmények gyógyszerészeti értékelése Témavezető: Mayer Anna

18. A jó gyógyszertári gyógyszerészi kommunikáció szerepe és tartalma Témavezető: Dr. Molnár Béla

19. Egy működő gyógyszertár munkafolyamatainak felmérése, majd lehetséges szervezési optimalizálásának bemutatása

Témavezető: Dr. Molnár Béla

20. Gyógyszeres kölcsönhatások jelentősége és értékelése: antibiotikumok és leggyakrabban együtt adott hatóanyagok kölcsönhatásai

Témavezető: Nyaka Bernadett egyetemi tanársegéd

21. Infúziós készítmények elegyíthetősége, fontosabb inkompatibilitásai gyógyszerkészítményekkel

Témavezető: Szabóné Dr. Schirm Szilvia szakgyógyszerész

22. A klinikai gyógyszerész szerepe a kórházi betegek gyógyszerelésében Témavezető: Szücs Ferenc egyetemi tanársegéd

23. Farmakogenetika gyógyszerészeti vonatkozásai Témavezető: Szücs Ferenc egyetemi tanársegéd

220

24. Gyógyszerészi gondozás értékelése, eredményeinek/hatékonyságának mérési lehetőségei

Témavezető: Szücs Ferenc egyetemi tanársegéd

25. Gyógyszerészi gondozás értékelése egy krónikus betegesoport példáján Témavezető: Dr. Télessy István

FARMAKOGNÓZIAI INTÉZET

TDK témák

1. Karotinoidtartalmú gyógynövények és gombák fitokémiai és orvosbiológiai jelentősége Témavezető: Dr. Molnár Péter egyetemi docens

2. Az európai gyógyászatban kevésbé ismert gyógynövények botanikai jellemzése Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

Szakdolgozat témák

1. Alkaloidtartalmú gyógynövények értékelése Témavezető: Dr. Molnár Péter egyetemi docens

2. Karotinoidtartalmú gyógynövények értékelése Témavezető: Dr. Molnár Péter egyetemi docens

3. Egyéves vagy évelő gyógynövények egyedfejlődése és hatóanyag-produkciója Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

4. Gyógynövény-kivonatok hatása növényi biotesztekre Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

5. Gyógynövények gyógyszerkönyvekben Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

6. Gyógynövények herbáriumokban Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

7. Gyógynövények hisztológiai jellemzése Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár Dr. Molnár Péter egyetemi docens

8. Gyógynövények népi használata Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

9. Gyógynövények szaporodásbiológiája Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

10. Hallucinogén drogok morfológiai és/vagy fitokémiai jellemzése Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

11. Hatóanyagok kimutatása gyógynövény extraktumokból vagy tinktúrákból (gyógytermékekből vagy gyógyszerekből)

Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

12. Illóolajhozam alakulása az egyedfejlődés vagy meghatározott fejlődési szakasz során Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

13. Növényi eredetű homeopátiás gyógyszerek osztályozási lehetőségei Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

221

14. Szálas és filteres teadrogok hatóanyag-kioldódása teakészítéskor Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

15. Teadrogok hatóanyagainak kimutatása Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

16. Védett vagy védelemre érdemes gyógynövények kultúrába vétele Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

17. Vizes teakivonatok hatóanyagainak stabilitása Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

18. Gyógynövények taxonómiai revíziója Témavezető: Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár

GYÓGYSZERÉSZI KÉMIAI INTÉZET 1. A fehér fagyöngy (Viscum album L) hatóanyagai. (Kísérletes vagy irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Perjési Pál egyetemi docens, Fodor Krisztina tudományos munkatárs

2. A lipofilitás jelentősége a biológiai hatás kialakulásában. (Kísérletes vagy irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Perjési Pál egyetemi docens, Rozmer Zsuzsanna tudományos munkatárs

3. Daganatellenes hatású gyógyszerek kémiai szerkezete és hatásmechanizmusai. (Irodalmi munka)

Témavezető: Dr. Perjési Pál egyetemi docens

4. Fenolos vegyületek vékonybélben lejátszódó metabolizmusa. (Irodalmi munka) Témavezető: Dr. Perjési Pál egyetemi docens, Almási Attila PhD hallgató

5. Gyógyszer-DNS kölcsönhatások vizsgálata. (Irodalmi munka) Témavezető: Dr. Perjési Pál egyetemi docens

6. Gyógyszer-fehérje kölcsönhatások vizsgálata. (Kísérletes vagy irodalmi munka) Témavezető: Dr. Perjési Pál egyetemi docens, Fodor Krisztina tudományos munkatárs

7. Gyógyszermetabolizmus és gyógyszertoxicitás. (Irodalmi munka) Témavezető: Dr. Perjési Pál egyetemi docens

8. Gyógyszerstabilitás vizsgálatok Témavezető: Dr. Perjési Pál egyetemi docens

9. Kemopreventív szerek. (Kísérletes vagy irodalmi munka) Témavezető: Dr. Perjési Pál egyetemi docens

10. Nem-enzimkatalizált reakciók a nem-szteroid gyulladásgátló vegyületek metabolizmusában

Témavezető: Dr. Perjési Pál egyetemi docens, Kuzma Mónika tudományos munkatárs

222

11. Szermaradvány meghatározás jelentősége a gyógynövények gyógyászati alkalmazásában

Témavezető: Dr. Perjési Pál egyetemi docens, Fodor Krisztina tudományos munkatárs

GYÓGYSZERTECHNOLÓGIAI INTÉZET

1. A Chitosan mint segédanyag gyógyszertechnológiai alkalmazása Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens, Bodor Attila intézeti gyógyszerész

2. A gyógyszerkészítés modem elveinek érvényesülése a gyógyszertári gyakorlatban Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens, dr Mayer Klára egyetemi adjunktus

3. A receptúrai gyógyszerkészítés az egyedi gyógyszerterápiában Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens, dr Mayer Klára egyetemi adjunktus

4. Fizikai ellenőrző vizsgálatok gyógyszertechnológiai alkalmazása Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens, dr Nagy Sándor egyettanársegéd

5. Hatóanyag-leadás vizsgálatok gyógyszertechnológiai és biofarmáciai vonatkozásai Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens, dr Nagy Sándor egyettanársegéd

6. Hatóanyag-leadó rendszerek gyógyszertechnológiai alkalmazása Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens

7. Gyógyszerkészítmények tervezésének biofarmáciai és technológiai szempontjai Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens

8. Gyógyszerkészítmények vizsgálatának általános szempontjai Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens, Bodor Attila intézeti gyógyszerész

9. Kochleátok gyógyszertechnológiai alkalmazása Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens, Pál Szilárd egyettanársegéd

10. Kristallográfiai szempontok szilárd fázisú gyógyszerkészítmények formuláiása során Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens, Bodor Attila intézeti gyógyszerész

11. Liposzómák gyógyszertechnológiai jelentősége és technológiai szempontjai Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens, Pál Szilárd egyettanársegéd

12. Mikropelletek előállítása és vizsgálata Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens, Pál Szilárd egyettanársegéd

13. Szabványos és egyedi vényminták a gyógyszertári gyakorlatban, a múltban és jelenben Témavezető: Dr. Dévay Attila egyetemi docens, dr Mayer Klára egyetemi adjunktus

223

SZERVES ÉS GYÓGYSZERKÉMIAI INTÉZET 1. Antioxidáns vegyületek szintézise és vizsgálata

Témavezető: Dr. Hideg Kálmán professor emeritus, Dr. Kálai Tamás egyetemi docens

2. Stabilis szabad gyökös vegyületek szintézise és szerkezet-hatás vizsgálata Témavezető: Dr. Hideg Kálmán professor emeritus, Dr. Kálai Tamás egyetemi docens, Dr. Sár Cecília egyetemi docens

3. Új, bioaktív (kardioprotektív, PARP-gátló) heterociklusos vegyületek kutatása Témavezető: Dr. Hideg Kálmán professor emeritus, Dr. Kálai Tamás egyetemi docens

4. Aliciklusos nitronok kutatása Témavezető: Dr. Sár Cecília egyetemi docens

5. Kettősen jelölő (ESR és fluoreszcens) vegyületek kutatása Témavezető: Dr. Kálai Tamás egyetemi docens

224

225

IV. SZABÁLYZATOK

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZATA1

A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat egyetértésével a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.), a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 05.) Korm. rendelet (továbbiakban: KR.) alapján a tanulmányi és vizsgarend szabályait az alábbiak szerint határozza meg:

E L SŐ R É S Z Á L T A L Á N O S R E N D E L K E Z É S E K

1. FEJEZET A SZABÁLYZAT HATÁLYA

1. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed valamennyi, az Egyetemen hallgatói jogviszonyt

eredményező képzésre (felsőfokú szakképzés, alapképzés, egységes, osztatlan képzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés), állampolgárságra való tekintet nélkül a képzésben részt vevő, az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személyekre (továbbiakban: hallgatókra), valamint a képzések lebonyolításában részt vevő foglalkoztatottakra.

(2) A szabályzat a részidős képzésben, továbbá távoktatásban részt vevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – értelemszerűen alkalmazandó.

(3) A szabályzat hatálya kiterjed továbbá az Egyetemmel vendéghallgatói jogviszonyt a létesítő hallgatókra, az Egyetemen folytatott tanulmányaik során.

(4) A doktori képzésben részt vevő hallgatókra a szabályzatot a harmadik rész 24. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire a szabályzatot a harmadik rész 25. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(6) A tanulmányi ügyekhez kapcsolódó hallgatói juttatásokról és a térítésekről az Egyetem hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló szabályzat (továbbiakban: térítési és juttatási szabályzat) rendelkezik.

2. FEJEZET

ALAPFOGALMAK 2. § A szabályzatban és a szabályzat alkalmazása során használt fogalmak, és

meghatározásuk: (1) ajánlott tanterv (ajánlott tanterv): a tantervben szereplő tantárgyak olyan elosztása

félévekre, amely minden félévben 30 (±3) kredit teljesítését teszi lehetővé úgy, hogy a tanulmányi követelmények a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt teljes egészében teljesíthetőek,

226

(2) aktív félév: a hallgatói jogviszony vonatkozásában az a félév, amelyre a hallgató bejelentkezett. Az aktív félévben a hallgató jelen szabályzatban foglalt jogokat és kötelezettségeket teljes körűen gyakorolja,

(3) beiratkozás: a hallgatói jogviszony létesítésére szolgáló hivatalos eljárás, (4) bejelentkezés: a hallgató nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy tanulmányait folytatni

kívánja-e az adott félévben, (5) ECTS (European Credit Transfer System): európai kreditátviteli rendszer, mely

megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények hallgatói számára az európai felsőoktatási intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadságot,

(6) egyéni hallgatói tanulmányi munkaidő: a hallgatói tanulmányi munka azon része munkaórákban kifejezve, melyet a hallgató átlagosan a tanórán (kontaktórán) kívül önállóan végez a tananyag elsajátítása és a követelmények teljesítése érdekében (beleértve a vizsgaidőszakban a tanulásra fordított időt),

(7) egységes, osztatlan képzés: az új képzési rendszernek megfelelő, ugyanakkor ciklusokra nem bontott, mester fokozat megszerzéséhez vezető képzés

(8) előfeltétel: a tantervben rögzítésre kerül, hogy egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges,

(9) ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer): a PTE oktatás- és tanulmányszervezést szolgáló, valamint a hallgatói pénzügyeket kezelő számítógépes nyilvántartó rendszere. Az ETR-hez való hozzáférést az Egyetem a honlapon keresztül biztosítja,

(10) értékemelő vizsga: a vizsgaidőszakban letett sikeres vizsga érdemjegyének javítására szolgáló vizsgalehetőség,

(11) félévközi jegy: a hallgató félévközi teljesítményének kifejezésére szolgáló, a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyik, elkészített beszámolók alapján adott érdemjegy,

(12) felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel,

(13) félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak amely regisztrációs időszakra, és tanulmányi időszakra tagolódik,

(14) felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad,

(15) fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia),

(16) hátrányos helyzetű hallgató: az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, vagy állami gondozott volt,

(17) honlapon való közzététel: az információnak a honlapon mindenki számára elérhető tartományban való közzététele,

(18) intézményi (tanulmányi) tájékoztató: a hallgatónak a tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó tájékoztató,

(19) ismétlő javítóvizsga: a sikertelen vizsga adott vizsgaidőszakban második alkalommal történő megismétlése

(20) javítóvizsga: a sikertelen vizsga adott vizsgaidőszakban első alkalommal történő megismétlése,

227

(21) kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen, művészeti ágban több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység,

(22) kedvezményes tanulmányi rend: keretében a hallgató – jelen szabályzat keretei között – kérelemre felmentést kaphat a tanulmányi követelmények teljesítését kivéve, meghatározott hallgatói kötelezettségek alól,

(23) képzési ciklus: a felsőoktatás keretében az egymásra épülő képzési szintek (felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, doktori képzés),

(24) képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható,

(25) képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő,

(26) képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt,

(27) képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek,

(28) konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a felsőoktatási intézmény által meghatározott helyen,

(29) kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent,

(30) kreditgyűjtés (kreditakkumuláció): kreditek gyűjtése a tanulmányok végzése során. Minden egyes tanulmányi időszakban a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez (a kötelezően elsajátítandó ismeretanyaghoz rendelt krediteket is magába foglaló) előírt számú kreditet el nem éri, illetve mindaddig amíg a hallgató kreditpont értékű tantárgyakat teljesít,

(31) kreditallokáció: a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkához kreditek hozzárendelése,

(32) kreditindex, korrigált kreditindex: egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható,

(33) kritériumkövetelmény: olyan – tanterv által rögzített – kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit,

(34) kurzus: a tantervi egységek félévi meghirdetése oktatóval, illetve órarendi és tantermi hellyel,

(35) leckekönyv (index): a leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat,

228

(36) mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója, vagy külön szervezet, rendszeres segítséget nyújt,

(37) mérföldkő: a tanterv teljesítésének periodikus és/vagy a további tantervi egységek tematikus csoportosításának mérőpontja,

(38) minor képzés: egyes szakok képesítési és kimeneti követelményeiben rögzített elem, mely az alapszaktól eltérő második alapszak szakmai területeinek egyes fontosabb elemeit foglalja magába. A minor szak elvégzése lehetővé teszi a ráépülő tanári mesterképzésre való bejutást, illetve segítheti az elhelyezkedést. Az alapszakhoz kapcsolt minor képzéshez 50 kredit társítható,

(39) munkarend (tagozat): a képzésszervezési elv, amely lehet nappali, levelező, esti és távoktatás,

(40) modul: a szak tantervének megfelelő tantervi egység, amely olyan tantárgyakat foglal magába, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illetően, vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalja össze. A modulok lehetnek egymásra épülők, vagy egymást helyettesítők,

(41) orientációs (tájékoztató) napok: szervezésére a kar döntése alapján, az általa meghatározott időpontban kerülhet sor a felvételt nyert jelentkezők számára. Az orientációs napok célja az Egyetemmel hallgatói jogviszonyt létesítők tájékoztatása a tanulmányi és vizsgakövetelményekről, az Egyetem szervezeti felépítéséről, az Egyetem épületeiben való tájékozódás elősegítése,

(42) passzív félév: azon félév, amelyre a hallgató nem jelentkezik be, illetve amely félévben bármely más okból a hallgatói jogviszonya szünetel, és amely során hallgatói jogai és kötelezettségei korlátozottan érvényesülnek,

(43) párhuzamos képzés: az Egyetemmel jogviszonyban álló hallgató azon további képzése, amelyet a hallgató a már a fennálló jogviszonya keretében folytat az Egyetemen,

(44) párhuzamos jogviszony: más felsőoktatási intézmény hallgatójának az Egyetemmel létesített további jogviszonya új szak felvétele esetén, vagy az Egyetem hallgatójának más felsőoktatási intézménnyel létesített további jogviszonya,

(45) résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet,

(46) részterületi specializáció: az alapszak által felkínált további differenciált képzési területeket felkínáló képzési szakasz, amely csak az alapszak hallgatói számára nyitott. Oklevélbe történő bejegyzéssel nem jár, elvégzését csak az oklevélmelléklet igazolja,

(47) szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét összefogó képzés,

(48) szakfelelős: a szak tartalmáért, a teljes képzési folyamatért megbízott, hatáskörrel rendelkező felelős személy,

(49) szakirány a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés,amelynek megnevezése szerepel az oklevélben,

(50) szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése,

(51) szigorlat: a legalább két féléven keresztül oktatott, vagy több tantárgy együttes számonkérési formája,

(52) szorgalmi időszak: a tanulmányi időszak oktatási része, amely során foglalkozásokat tartanak, ugyanakkor lehetőség van a számonkérés bizonyos formáira,

(53) tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak,

229

(54) tanóra (kontakt óra): a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), időtartama általában 45 perc,

(55) tanrend: az adott félévben meghirdetésre kerülő kurzusok összessége, (56) tantárgy: a szak tantervi felépítésének szakmai (tematikai) alapegysége, amelyhez

felvételi és teljesítési feltételek köthetők; valamint kredit értéke van. A tantárgy tárgyelem(ek)re is osztható,

(57) tantárgyi program: egy tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyagot, valamint a tantárgy teljesítésének általános feltételeit tartalmazó leírás,

(58) tanterv: a képzés részletes szabályait, a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket tartalmazó dokumentum,

(59) tanulmányi időszak (tanév, szemeszter, trimeszter stb.): amelyre a hallgató beiratkozik, illetve bejelentkezik tantárgyakat vesz fel, és befejezéséig eleget tesz egyes tantárgyak tanulmányi követelményeinek. A tanulmányi időszak szorgalmi időszakra, és hozzákapcsolódó vizsgaidőszakra tagolódik,

(60) tárgyelem: a tanterv legkisebb, tovább már nem bontható egysége. (61) tárgykurzus: önálló kreditértékkel nem rendelkező, azonos képzési időszakban

együttesen teljesítendő foglalkozásokat magába foglaló tanrendi egység, amely lehetővé teszi, hogy a szorosan összekapcsolódó foglalkozások (előadás, gyakorlat, labor, terepgyakorlat stb.) teljesítésének ténye egyetlen érdemjeggyel és a tárgykurzusokhoz együttesen rendelt kreditértékkel számítson bele a tantárgy teljesítésébe,

(62) távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát,

(63) tudományterületek: a bölcsészettudományok, az egészségtudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak,

(64) oktatási szervezeti egység: az összetartozó, ill. egymáshoz közel álló ismeretanyagok oktatásáért felelős szervezeti egység,

(65) végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett,

(66) vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája,

(67) vizsgaidőszak: a tanulmányi időszak számonkérési része, melynek keretében az elsajátított ismeretek félévi értékelése, a félévvégi osztályzatok megállapítása történik,

(68) vizsgakurzus: a kurzusmeghirdetés olyan formája, amelyhez nem tartozik kontaktóra, csak vizsgalehetőség.

230

3. FEJEZET A TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN ELSŐ FOKON ELJÁRÓ SZERVEK

3. § (1) Tanulmányi és vizsgaügynek minősül a hallgató tanulmányaival és hallgatói

jogviszonyával kapcsolatos valamennyi ügy. (2) Nem tartoznak e fejezet hatálya alá a hallgatók térítési, juttatási, valamint a fegyelmi és

kártérítési ügyei.

HATÁSKÖR 4. § (1) Az Egyetemen tanulmányi és vizsgaügyekben az alábbi testületek és személyek

(továbbiakban: szerv) járhatnak el első fokon jelen szabályzatban meghatározott saját, illetve átruházott hatáskörben:

a) a tanulmányi osztály vezetője, b) a Kari Tanulmányi Bizottság, c) a Kari Kreditátviteli Bizottság, d) a dékán/főigazgató és a dékán-helyettes/főigazgató-helyettes, e) a rektor és a rektor-helyettes.

(2) A hivatalból, illetve a hallgató által kezdeményezett tanulmányi ügyekben – amennyiben jogszabály, vagy szabályzat eltérően nem rendelkezik, különösen a kreditátvitel és a jelen szabályzat 14. §-ában meghatározott méltányosság kivételével – első fokon a Kari Tanulmányi Bizottság jár el.

(3) Kreditátviteli ügyekben – az Ftv. 58. § (7) bekezdése, valamint a 161. § (3) bekezdése előírásaival összhangban – első fokon a Kari Kreditátviteli Bizottság jár el.

(4) A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró szervek ügyrendjét jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

ILLETÉKESSÉG

5. § (1) Ha jogszabály vagy jelen szabályzat másként nem rendelkezik, a hallgató tanulmányi és

vizsgaügyében való eljárásra azon kar 4. § (1) bekezdésében meghatározott megfelelő szerve illetékes, amelyen a hallgató képzésben vesz részt.

(2) Amennyiben a hallgató több karon is képzésben vesz részt, a hallgató tanulmányi és vizsgaügyében való eljárásra azon kar megfelelő szerve az illetékes, amely kar a hallgató kérelme által érintett képzést folytatja.

(3) Amennyiben a hallgató kérelme nem függ össze képzéssel, úgy a tanulmányi és vizsgaügyben való eljárásra a hallgató jelen szabályzat 6. § (1) bekezdésben meghatározott alapkarának megfelelő szerve illetékes.

AZ ALAPKAR

6. § (1) A hallgató alapkarának az a kar minősül, amelyik azon szakot gondozza, amelyre a

hallgatót először felvették, átvették. (2) Amennyiben a hallgató felvételekor, átvételekor már valamilyen, a tanulmányok

folytatására szolgáló jogviszonnyal rendelkezik az Egyetemen, az alapkara akkor sem változik

(3) A hallgató tanulmányi ügyeinek nyilvántartását az alapkar végzi.

231

A HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA 7. § (1) A tanulmányi és vizsgaügyben eljáró szerv az eljárás minden szakaszában köteles

hatáskörét és illetékességét vizsgálni. Amennyiben hatáskörének vagy illetékességének hiányát megállapítja, haladéktalanul köteles az ügyet a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező szervhez áttenni és erről a hallgatót – ha meghatalmazott útján jár el, ez utóbbi személyt – egyidejűleg értesíteni.

(2) Ha a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező szerv nem állapítható meg, vagy olyan szervhez kellene az ügyet áttenni, amely már megállapította annak hiányát, akkor az eljáró szerv kijelölését kell kezdeményezni. Az eljáró szerv kijelölésének van helye továbbá a hallgató kérésére akkor, ha az elsőfokú szerv az eljárás megindításakor nem állapítható meg.

(3) Az eljáró szervet az oktatási rektor-helyettes jogosult kijelölni az erre irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül. Ez a határidő egy alkalommal újabb 15 nappal meghosszabbítható.

KARI TANULMÁNYI BIZOTTSÁG

8. § (1) A hallgató a jelen szabályzat 5. § alapján illetékes Kari Tanulmányi Bizottsághoz

(továbbiakban: TB) fordulhat, amennyiben megítélése szerint valamely tanulmányi és vizsgaügyének intézése nem jogszabály vagy a szabályzat előírásai szerint történt.

(2) A TB legalább 6 tagból áll. Elnökét és oktató tagjait a Kari Tanács választja a kari szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon. A TB-ben az 50 %-os hallgatói részvételt szavazati joggal biztosítani kell. A TB hallgató tagjait az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon a hallgatók delegálják.

(3) Amennyiben a TB döntésével valamely oktatási szervezeti egységre kötelezettség hárul, vagy a TB döntésének meghozatalához az oktatási szervezeti egység szakértelme szükséges, a döntéshez a TB köteles kikérni az érintett oktatási szervezeti egység véleményét.

(4) A TB eljárásáról, határozatképességéről, határozatainak meghozataláról, üléseinek gyakoriságáról jelen szabályzat 1. számú mellékletét képező ügyrend rendelkezik.

(6) A TB az ügyrendben meghatározott hatásköröket átruházhatja a tanulmányi ügyekben illetékes dékán-helyettesre vagy a tanulmányi osztály vezetőjére.

KARI KREDITÁTVITELI BIZOTTSÁG

9. § (1) Az átjárhatóság koordinálására, valamint az ismeretanyagok egyenértékűségének

vizsgálatára Kari Kreditátviteli Bizottságot (továbbiakban: KÁB) kell létrehozni. A kar képzési területenként, vagy szakonként különböző bizottságokat hozhat létre.

(2) A KÁB legalább 4 tagból áll. Tagjait a szakfelelős(ők), illetve a dékán javaslata alapján a Kari Tanács választja. A bizottságban az 50 %-os hallgatói részvételt szavazati joggal biztosítani kell. A KÁB hallgató tagját az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon a hallgatók delegálják.

(3) A KÁB a hallgató írásbeli kérelmében foglaltak, a vonatkozó jogszabályok és az egyetemi szabályzatok alapján dönt. A kérelemhez mellékelni kell a tanulmányok elvégzését igazoló leckekönyvet, okiratot vagy azok hitelesített másolatát, továbbá a tantervi egységek hitelesített leírását, illetve tematikáját.

(4) A KÁB azon szakok esetében rendelkezik döntési jogkörrel, amely szakokért a kar a felelős.

232

(5) A KÁB – intézményközi megállapodás hiányában – köteles kikérni a kérelemmel érintett tanulmányokért szakmailag felelős tantárgyfelelős véleményét.

(6) A KÁB eljárását a jelen szabályzat 1. számú mellékletét képező ügyrend szabályozza. 10. § Az intézményközi együttműködések és az Egyetemen belüli egyeztetések felügyelete az

Oktatási és Kredit Bizottság hatáskörébe tartozik.

HATÁROZATOK ÍRÁSBELI KÖZLÉSE 11.§ (1) Az Egyetem a hallgató tanulmányi és vizsgaügyeivel kapcsolatos döntéseit

jogszabályban meghatározott esetekben, valamint ha a hallgató kéri, írásban közli. (2) Az Egyetem írásban köteles közölni a hallgatóval döntését

a) amennyiben az a hallgató hallgatói jogviszonyának fennállását érinti, b) a fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, továbbá c) amennyiben a hallgató kérelmét – részben vagy egészében – elutasítja, és ezért a

jogorvoslat lehetősége fennáll.

4. FEJEZET A JOGORVOSLAT

12. § (1) A hallgató az Ftv. 73. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az Egyetem döntése

vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést.

(2) Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem az Egyetem által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes az Egyetem szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.

(3) A jogorvoslati kérelem tárgyában, jelen szabályzat 1. számú mellékletét képező ügyrendben meghatározott eljárási rend szerint, a Másodfokú Tanulmányi Bizottság jár el.

(4) A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja járhat el. (5) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az

a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója, c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

(6) A Másodfokú Tanulmányi Bizottság a következő döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.

(7) A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a Másodfokú Tanulmányi Bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését.

233

(8) A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.

(9) Az elsőfokú döntés jogerős, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte.

(10) E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.

(11) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

13. § (1) Nincs helye a 12. §-ban meghatározottak szerinti jogorvoslatnak azokban az esetekben,

amikor az Egyetem és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírósághoz fordulhat.

(2) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis az Ftv. 74. § (2)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.

A MÉLTÁNYOSSÁG

14. § (1) A képzés során egy alkalommal méltányosságra okot adó esetben a dékán engedélyt

adhat jelen szabályzat olyan pontja alóli mentességre, amely nem a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozik.

(2) Méltányosság gyakorolható különösen: a) a beiratkozás, bejelentkezés határidejének elmulasztásából fakadó

következmények alóli mentesítés, b) határidőn túli tantárgyfelvétel, tantárgyleadás, c) kreditrendszerre történő átvétel, d) az 53. § (2) bekezdésben foglalt vizsgalehetőségeken túl, a képzési idő alatt egy

alkalommal, adott félévben egy tantárgyból dékáni javítóvizsga engedélyezése esetén.

(3) A méltányosságon alapuló határozatban – a határozat 1. számú mellékletben meghatározott tartalmi elemein túl – rendelkezni kell az engedély feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon kedvezmény nem adható.

(4) Nem tartozik jelen szakasz hatálya alá a szabályzat 23. § (5) bekezdésében foglalt dékáni különös méltányosság.

234

5. FEJEZET A HALLGATÓI JOGVISZONY

15. § (1) A hallgatói jogviszony létrejöttének előfeltétele az Egyetemre való felvétel, átvétel. (2) A hallgatói jogviszony az első beiratkozással jön létre, a beiratkozás az Egyetem által

történő elfogadása napján. A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség.

(3) A beiratkozott hallgatóról az alapkar törzslapot állít ki a KR. 10. számú melléklete szerint.

(4) A felvétel részletes szabályait az Egyetemi Felvételi Szabályzat tartalmazza. (5) Adott évi érvényes felvételi határozottal a felvételt nyert jelentkező (a továbbiakban:

felvett) kizárólag az adott felvételi eljárás évében induló szakra és kizárólag a felvétel évében iratkozhat be. Amennyiben a felvett beiratkozási kötelezettségének azon tanévben, amelyre a felvételi eljárás vonatkozott nem tesz eleget, elveszti az Egyetemre történő beiratkozás jogát.

16. § (1) A hallgatói jogviszony keretében a hallgató azon szakon, amelyre beiratkozott, jogosult

a jogszabályok, az Egyetem szabályzatai, így különösen jelen szabályzat, valamint a szak tantervének keretei között tanulmányokat folytatni.

(2) Az Egyetem a jogszabályok, az Egyetem szabályzatai, így különösen jelen szabályzat, valamint a szak tantervének keretei között biztosítja a szak elvégzésének lehetőségét.

EGYETEMEN BELÜLI TOVÁBBI SZAK FELVÉTELE

17. § (1) A hallgató kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további

szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson, párhuzamos képzés keretében.

(2) A hallgató a párhuzamos képzésben való részvételre irányuló kérelmét azon kar Tanulmányi Bizottsághoz nyújtja be, amely kar az újabb szakképesítés, illetve szakképzettség meghirdetéséért felelős. A kérelem benyújtásának határidejét, valamint a kérelem elbírálására vonatkozó eljárást jelen szabályzat 2. számú mellékletét képző ügyrend tartalmazza.

(3) A hallgató párhuzamos képzésben történő részvétele esetén írásban nyilatkozhat a tanulmányainak valamely szakon történő megszüntetéséről. Ez az Egyetemen hallgatói jogviszonya fennállását nem érinti, amennyiben legalább egy szakon továbbra is tanulmányokat folytat.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt párhuzamos képzés kizárólag költségtérítéses formában folytatható, kivéve ha az Egyetem hallgatója fennálló jogviszonya mellett új felvételi eljárás során államilag támogatott képzésre nyer felvételt az Egyetem egy másik szakára.

ÁTVÉTEL 18. § (1) A hallgató kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe. (2) Más felsőoktatási intézmény hallgatója, illetve az Egyetemen belül a hallgató más

karról, szakról, szintről, illetve munkarendről átvételét kérheti.

235

(3) Az a hallgató vehető át, a) aki azonos képzési területre, illetve szakcsoportba kéri átvételét, és/vagy egy

érettségi követelmény/vizsgatárgy megegyezik, az új szak érettségi követelmény/vizsgatárgyával és,

b) aki azon a szakon, amelyen tanulmányait megkezdte, két tanulmányi félévben (vagy annak megfelelő oktatási időszakban) legalább 30 kötelező, szakterületi kreditet szerzett, és

c) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetve a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei sem állnak fenn az átvétel időpontjában.

(4) Átvételi ügyekben az illetékes TB jár el, amely további feltételeket állapíthat meg. (5) Az átvételről szóló kérelmet az illetékes TB-hez címezve a tanulmányi osztályhoz kell

benyújtani, az adott félévre történő beiratkozáshoz legkésőbb a félév kezdetét megelőző 30 nappal. Az átvételi kérelmek elbírálása minden esetben a félév első hetében történik.

(6) A kérelemhez be kell nyújtani a leckekönyv hitelesített másolatát, továbbá annak a felsőoktatási intézménynek az adott szak(ok)ra vonatkozó ajánlott tantervét és tantárgyleírásait, ahol a hallgató jogviszonya fennáll.

(7) Amennyiben a hallgató eddigi tanulmányainak befogadását is kéri, a kérelemhez csatolnia kell az erre vonatkozó külön kérelmét, amelyet a tanulmányi osztály továbbít a KÁB részére, amely a kérelmet az általános szabályok szerint külön bírálja el.

(8) Az átvételi határozatban rendelkezni kell a határozat hatályáról, és a hallgatóra vonatkozó ajánlott tantervről.

(9) Az átvételt nyert hallgató költségtérítéses formában folytatja tanulmányait. Miután az Egyetemmel hallgatói jogviszonyt létesített az Egyetem többi költségtérítéses hallgatójával megegyező módon kérheti a térítési és juttatási szabályzat szerint államilag finanszírozott képzésben megüresedett helyre történő áthelyezését.

VENDÉGHALLGATÓI JOGVISZONY

19. § (1) Az Egyetem hallgatója a hallgatói jogviszony létrejöttét követően más felsőoktatási

intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytathat.

(2) Más felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az Egyetem hozzájárul. A hozzájárulást az Egyetem akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba.

(3) Az Egyetem hallgatója a hozzájárulást azon szak szerint illetékes KÁB-tól kérheti, amely szakra a tanulmányok beszámítását kéri. A hozzájárulási kérelemhez csatolni kell a felvenni kívánt tantárgyak, kurzusok leírását, kreditértékét. A kérelmet legkésőbb a vendéghallgatói jogviszony létesítését megelőzően legalább 15 munkanappal be kell nyújtani.

20. § (1) Más felsőoktatási intézmény hallgatója vendéghallgatói jogviszony keretében a

tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytathat az Egyetemen. (2) Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény,

amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul.

236

(3) A vendéghallgatói jogviszony létesítésére irányuló kérelmet, – csatolva azon felsőoktatási intézmény hozzájárulási nyilatkozatát, amellyel hallgatói jogviszonyban áll – az oktatási rektorhelyetteshez kell benyújtani, aki meghatározza a döntés meghozatalára illetékes alapkart. A kérelmet a vendéghallgatói jogviszony létesítését megelőzően legalább 15 munkanappal be kell nyújtani.

(4) Amennyiben a vendéghallgatói jogviszony létesítésére a felsőoktatási intézmények közti megállapodás alapján kerül sor, a kérelmet az illetékes dékánhoz kell benyújtani.

(5) A vendéghallgatói jogviszonyt engedélyező határozatban rendelkezni kell a határozat érvényességi idejéről, a vendéghallgató által folytatott résztanulmányok köréről, a hallgató finanszírozási körülményeiről.

(6) A vendéghallgatói jogviszony létesítésére a beiratkozási időszakban kerülhet sor, a jogviszony az Egyetemre történő beiratkozás napjával jön létre.

(7) A beiratkozáskor a tanulmányi osztály a vendéghallgatóról törzslapot állít ki a KR. 10. számú melléklete szerint.

(8) A vendéghallgatóra a résztanulmányok tekintetében a vendéghallgatói jogviszony tartama alatt vonatkoznak jelen szabályzat rendelkezései.

(9) A vendéghallgatói jogviszony az Egyetemen szak felvételére, oklevél megszerzésére nem jogosít.

TOVÁBBI (PÁRHUZAMOS) JOGVISZONY

21. § (1) Az Egyetem hallgatója a hallgatói jogviszony létrejöttét követően más belföldi vagy

külföldi felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából.

(2) A hallgatónak a párhuzamos jogviszonyt, annak létesítését követő 8 napon belül a tanulmányi osztályon be kell jelentenie.

(3) Más felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató párhuzamos jogviszonyt létesíthet az Egyetemmel az érvényes felvételi döntést követően, másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából.

(4) A hallgató a más felsőoktatási intézménnyel már fennálló hallgatói jogviszonyát, továbbá államilag finanszírozott képzés esetében a finanszírozott féléveinek számát az első beiratkozás alkalmával köteles bejelenteni a tanulmányi osztálynak.

(5) A hallgató – mindkét esetben – a párhuzamos tanulmányok befogadását és a hozzátartozó kreditpontok elismerését a KÁB-tól kérheti jelen szabályzat 9. §-a szerint.

A HALLGATÓI JOGVISZONY SZÜNETELÉSE

22. § (1) A hallgató jogviszonya – a (4) bekezdésben, valamint a 23. § (2) bekezdésben foglalt

keretek között – automatikusan szünetel amennyiben a hallgató: a) bejelentkezéskor úgy nyilatkozik, hogy adott félévben hallgatói jogviszonyát

szüneteltetni kívánja, illetve b) az adott félévre a tanulmányai folytatásához szükséges bejelentkezést nem végzi

el. (2) Kérelemre a TB engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését:

a) a beiratkozás félévében különösen indokolt esetben, továbbá b) amennyiben a hallgató bejelentkezését a képzési időszak megkezdését követő

egy hónapon belül vissza kívánja vonni. A kérelmek beadási határideje a félév negyedik hetének vége.

237

(3) Amennyiben a hallgató a (2) bekezdés b) pontjában írt időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem.

(4) A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével, de a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév.

(5) Szünetel a hallgatói jogviszony továbbá akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott korlátozásokat. A hallgató a rendkívüli körülményt köteles bejelenteni a TB-nek, amely a szünetelés jogszerűségét megvizsgálja.

(6) Szünetel a hallgatói jogviszony továbbá akkor is, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként meghatározott időre eltiltják a tanulmányok folytatásától.

(7) Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. A hallgató a félév során nem jogosult kurzusfelvételre, vizsgán való részvételre, továbbá a térítési és juttatási szabályzatban foglaltak szerint juttatásokra sem.

(8) Amennyiben a hallgató jogviszonyának szüneteltetése alatt a képzés követelményei megváltoztak, a kar a szünetelő jogviszony után bejelentkező hallgató eredeti ajánlott tantervét módosíthatja. A tanterv módosulásáról, és a hallgatóra vonatkozó ajánlott tantervről a TB haladéktalanul tájékoztatja a hallgatót.

A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

23.§ (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony az Ftv. 76. § (1) bekezdésében foglaltak szerint:

a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató írásban bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a

bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és

költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, a hallgatói nyilatkozat napján,

d) az adott képzési ciklust lezáró, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján,

e) felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, f) felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg

alkalmatlanná vált, és az Egyetemen nem folyik másik, megfelelő felsőfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,

g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,

h) a az Egyetem hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzata alapján meghozott kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

238

(2) Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, vagy a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve, hogy a hallgatót – legalább két alkalommal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.

(3) A hallgatói jogviszony tanulmányi okból történő elbocsátással szűnik meg az adott szakon, amennyiben a hallgató jelen szabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos alábbi kötelezettségeit nem teljesíti:

a) a hallgató által a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból megszerzett kreditek száma a hallgató beiratkozását követő második aktív félév elteltével kevesebb, mint 30;

b) a hallgató által a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból megszerzett kreditek száma a hallgató beiratkozását követő negyedik aktív félév elteltével kevesebb, mint 60;

c) a hallgató valamely tantárgyat háromszor felvette, vagy valamely tantárgy teljesítéséhez előírt kreditmennyiséget ugyanazon tantárgyon belül háromszor felvette, és nem teljesítette,

d) a hallgató a végbizonyítványt a beiratkozástól számított, a képesítési és kimeneti követelményekben szereplő képzési idő kétszerese alatt – egyaránt számítva az aktív és passzív féléveket is – nem szerzi meg, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót – legalább két alkalommal – írásban, vagy elektronikus formában felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.

(4) A hallgatói jogviszony megszűnését kimondó határozatot jelen szakasz (2)-(3) bekezdéseinek eseteiben a tanulmányi osztály vezetője a TB-től átruházott hatáskörben hozza.

(5) Amennyiben a hallgató a (3) bekezdés d) pontjában előírt időtartamon belül a végbizonyítvány kiállításához szükséges valamennyi feltételt nem teljesíti, számára a dékán különös méltányosságot indokoló okból további egy év haladékot engedélyezhet.

(6) Az elbocsátott hallgató, amennyiben új felvételi eljárással felvételt nyer, kérheti korábbi tanulmányainak beszámítását, azonban tekintettel arra, hogy új hallgatói jogviszonyt létesít jelen szabályzat valamennyi rendelkezése – különös tekintettel a (3) bekezdésben írt tanulmányi okból történő elbocsátás feltételeire – változatlan tartalommal érvényes rá.

M Á S O D I K R É S Z

A K É P Z É S S A J Á T O S S Á G A I

6. FEJEZET A KÉPZÉS SZERKEZETE

A KÉPZÉSI FORMÁK, A KÉPZÉS IDŐTARTAMA

24. § (1) Az Egyetemen – az Ftv. 11. §-ában foglaltak szerint – az egymásra épülő, felsőfokú

végzettségi szintet biztosító képzési ciklusok a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés.

239

(2) Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni.

(3) Az Egyetemen az (1) bekezdésben foglaltak mellett, felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként

a) felsőfokú szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhető.

(4) Az Egyetemen a képzés megszervezhető az Ftv. 33. § (1)-(4) bekezdései szerint teljes idejű képzésként (nappali munkarendben), részidős képzésként (esti, levelező munkarendben), továbbá távoktatásként.

25. § (1) A jogszabályban meghatározott képzési idő az egyes képzési ciklusokban az alábbiak

szerint alakul: a) felsőfokú szakképzésben négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog

valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg, b) alapképzésben legalább hat, legfeljebb nyolc félév, c) mesterképzésben legalább két, legfeljebb négy félév, d) tanárképzésben legfeljebb öt félév, e) egységes, osztatlan képzésben legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév, f) szakirányú továbbképzésben legalább két, legfeljebb négy félév. g) doktori képzésben hat félév.

(2) Adott szak képzési idejét a rá vonatkozó képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.

(3) A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezheti. A hallgató jelen szabályzat keretei között saját szándéka és belátása szerint ütemezheti tanulmányait.

A SZAK

26. § (1) A szak a rá vonatkozó képzési és kimeneti követelményekkel meghatározott,

szakképzettség megszerzésére irányuló képzési rendszer. (2) A szakok elvégzéséhez egy (szakpár esetén kettő), a szakot azonosító, kötelező modul

teljesítése szükséges (törzsképzés). A kötelező modulok mellett a szak elvégzése köthető további kötelezően vagy szabadon választható (szakirány, minor, specializáció) modulok teljesítéséhez is.

(3) Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények, azaz a szakhoz kapcsolódó kötelező és választható modulok változásainak bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor.

(4) A tanulmányaikat megszakító hallgatók esetében lehetőség van a tanulmányaik folytatásakor érvényben lévő modulok alkalmazására a KÁB határozata alapján.

A TANTERV ÉS AZ AJÁNLOTT TANTERV

27. § (1) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes

szabályait a tanterv határozza meg. (2) Az alap és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeinek megfelelően a

szak tanterve tartalmazza elsősorban az alábbiakat: a) a végzettség szintjét, b) a szakképzettség és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését,

240

c) a képzési cél meghatározását, d) az elsajátítandó általános és szakmai kompetenciákat, e)ktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, f) épzési időt félévekben, g) épzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget

kreditpontban meghatározva, h) zigorlati tantárgyakat, i) itériumkövetelményeket és mérföldköveket, j) zakdolgozat (diplomamunka) követelményeit, k) yelvi követelményeket, l) áróvizsga tartalmát és értékelési módját, m) oklevél minősítésének módját, továbbá n) zak szempontjából lényeges más rendelkezéseket.

(3) A tanterv a kari tanács döntése alapján meghatározott modulokhoz kapcsolódik. Amennyiben egy szakot egy modul elvégzésével lehet teljesíteni, úgy a szak és a modul tanterve megegyezik, amennyiben egy szakot több modul elvégzésével lehet teljesíteni, úgy a szakhoz kapcsolódó modulok tanterveinek összessége felel meg a vonatkozó szak képzési és kimeneti követelményeinek.

(4) A felsőfokú szakképzés tantervében fel kell tüntetni, hogy az itt szerzett ismereteket mely szakok, milyen értékkel számítják be saját képzésükbe.

28. § (1) A tanterv részét képezi a modulban előírt tantervi egységek felsorolása és a szakhoz

tartozó ajánlott tanterv. (2) Az ajánlott tanterv (Ajánlott tanterv) azt az ajánlást foglalja magába, amelyet a hallgató

követve, tanulmányait az adott szakhoz rendelt képzési idő alatt elvégezheti. (3) Az ajánlott tanterv tartalmazza féléves bontásban az összes kötelező és kötelezően

választható tantárgyat, illetve a) a tárgyak teljes és rövidített címét, a nyilvántartás kódját, b) a tárgy felelős tanszékét és oktatóját, c) a tárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, d) a kötelezően választható tantárgyak meghirdetésének szabályait, e) a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + tantermi gyakorlat +

laboratóriumi gyakorlat bontásban) és a hozzájuk rendelt kreditpontokat, f) az ellenőrzés típusát (aláírás, félévközi jegy vagy vizsgajegy), g) a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), h) a kritériumkövetelményeket és azok teljesítésének határidejét, i) a szakirány választás feltételeit és szabályait, j) az előfeltételi rendet.

(4) Az ajánlott tanterv része továbbá a tantárgyi program, amely tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakon túl

a) a tantárgy tananyagának leírását, a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket,

b) az érdemjegy kialakításának módját, a vizsgakövetelményeket, az esetleges pótlás lehetőségeit,

c) a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát, típusát, kritériumait.

(5) Az ajánlott tantervtől a hallgatónak joga van eltérni.

241

(6) A hallgatók számára biztosítani kell a szak ajánlott tervében előírt összes kredit mennyiségét legalább 20%-kal meghaladó kreditértékű kurzusok közüli választás lehetőségét.

29. § (1) A tantervi egységek – féléves bontás nélkül – tartalmazzák a modul teljesítéséhez

szükséges valamennyi tanulmányi követelményt. (2) A tantervi egységek felvételének előfeltételét kizárólag valamely más tantervi egység

teljesítése képezheti. A tantervi egységek előfeltételeinek meghatározásakor szemeszterszámra nem lehet hivatkozni.

(3) Az előfeltételként megjelölt tantervi egységeket az adott tantervi egység felvétele előtt kell teljesíteni.

(4) A tantervben két, vagy több tantervi egységről előírható, hogy egyidejűleg – ugyanazon képzési időszakban – kell őket felvenni. Ezen előírást a hallgatónak nem kell teljesítenie, amennyiben az egyik tantervi egységet korábban már teljesítette.

A TANTÁRGY (TANTERVI EGYSÉGEK)

30. § (1) A tantárgy a szak tantervi felépítésének szakmai alapegysége. A tantervekben kötelező,

kötelezően választható és szabadon választható tantárgyak szerepelnek. (2) A kötelező tantárgy az a tantárgy melynek teljesítése a szakon mindenki számára elő

van írva. (3) A kötelezően választható tantárgyak közül a tantervben megadott kreditpontnak

megfelelő értékű tantárgy felvétele és teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. A kötelezően választható tantárgy teljesítésére a szakon a hallgatók egy az Egyetem által meghatározott körből választhatnak tantárgyat.

(4) A szabadon választható tantárgyak a tanterv által konkrétan meg nem határozott tantárgyak, amelyeket a képzésért felelős szak befogad. A szabadon választható tantárgy esetében az Egyetem nem korlátozhatja a hallgató választását a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tantárgyak körében. A tanterv a teljes képzéshez rendelt összes kreditpont legalább 5 %-ában lehetőséget biztosít szabadon választható tantárgyak felvételére.

(5) Tantárgy előfeltétele csak tantárgy és/vagy mérföldkő lehet. A tantárgyak adott mérföldkő alatt lehetnek kötelezőek, vagy nem kötelezőek.

(6) A tantárgy tárgyelemekre, illetve a tanrendben kurzusokra is bontható. (7) A tárgyelem teljesítése általában egy, illetve meghatározott esetekben több kurzus

teljesítésével lehetséges. (8) A tárgyelem teljesítése, a tárgyelem teljesítéséhez szükséges kreditek megszerzésével,

illetve a tárgyelemhez kapcsolt kurzus(ok) teljesítésével lehetséges. (9) Tárgyelem előfeltétele (illetve a tárgyelemhez kapcsolódó kurzusok felvételének

feltétele) csak tárgyelem lehet. (10) A tárgyelemek jellegük szerint lehetnek kötelezőek, vagy nem kötelezőek. 31. § (1) A mérföldkő teljesítése történhet a mérföldkő alá sorolt kötelező tantárgyak

teljesítésével, és a mérföldkő alá sorolt nem kötelező tantárgyaknak a tantervben előírt számban történő teljesítésével és/vagy a mérföldkő alá sorolt további modulok teljesítésével.

(2) Egy modul akkor minősül teljesítettnek, ha a hallgató a modulon belül minden kötelező mérföldkövet teljesített.

242

(3) A kritériumkövetelmény olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kreditpont. Kritériumkövetelmény lehet a szakmai gyakorlat, a testnevelésben való részvétel, a nyelvi követelmény.

KURZUS, VIZSGAKURZUS, KURZUSKÓD

32. § (1) A kurzus, olyan egy vagy több megnevezett oktató vezetésével, meghatározott helyen és

időpontokban megrendezésre kerülő foglalkozás, amely során a hallgatónak lehetősége nyílik a tantervben meghatározott ismeretek, készségek elsajátítására.

(2) Egy kurzus minden esetben egy vagy több tantárgyhoz kapcsolódik a szabályzat 30. §-ában foglaltak szerint. Amennyiben egy kurzus több tantárgyhoz is kapcsolódik, vagyis teljesítése több különböző tantárgy teljesítésénél is elszámolható, a kurzushoz több kurzuskódot kell rendelni.

(3) Amennyiben a hallgató képzésében több, az adott kurzushoz kapcsolódó tárgyelem is szerepel, vagy több olyan képzéssel is rendelkezik, amelyben valamely tárgyelemhez a kurzus kapcsolódik, úgy a kurzusteljesítése az Ftv. 58. § (7) bekezdése szerint a hallgató összes érintett tárgyeleménél elismerésre kerül.

33. § (1) Vizsgakurzus az a vizsgával záruló, nem kontaktórás kurzus, amelyet csak akkor vehet

fel egy hallgató, ha a vizsgakurzussal teljesíthető tantárgy valamennyi egyéb feltételét már egy korábbi félévben teljesítette.

(2) A vizsgakurzus a tanulmányi okból történő elbocsátás feltételei szempontjából kurzusfelvételnek minősül.

(3) A vizsgakurzus esetében csak vizsgázni lehet, félévközi követelmények nem teljesíthetők.

7. FEJEZET

A TANÉV RENDJE 34. § (1) A tanév tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak, amely kettő, egyenként öt hónapból

álló félévre (őszi félévre és tavaszi félévre) tagolódik. (2) Minden félév regisztrációs időszakból, valamint tanulmányi időszakból tevődik össze. A

tanulmányi időszak a képzési és kimeneti követelményektől függően legalább 13 hét szorgalmi időszakból és legalább 20 munkanap vizsgaidőszakból áll.

(3) A tanév időbeosztása az Egyetemen egységesen, valamennyi képzési ciklusban és bármely munkarendben az alábbiak szerint alakul:

a) az őszi félév első hete az a hét, amelyre szeptember első hétfője esik, b) az őszi szünet az október 23-ai hétre esik, c) a tavaszi félév első hete az a hét, amelyre február első hétfője esik, d) a tavaszi szünet a Húsvétot megelőző hét.

(4) Az egyes félévek pontos időbeosztását a karok határozzák meg a rájuk vonatkozó képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően.

(5) A kar a tanév, valamint a regisztrációs időszak időbeosztását jóváhagyásra megküldi a rektornak a tanév kezdetét megelőző április 15-ig. Indokolt esetben, amennyiben ez a kari specialitások miatt elengedhetetlen, a kar a rektor jóváhagyásával eltérhet jelen szakasz (3) bekezdésben foglaltaktól.

243

(6) A rektor tanévenként legfeljebb három nap tanítási szünetet engedélyezhet. A dékán a rektor által engedélyezett szüneten kívül tanévenként legfeljebb kettő nap tanítási szünetet, nagyon indokolt esetben a kar egészének vagy egy részének óraelmaradást engedélyezhet.

35. § (1) A regisztrációs időszakban az alábbi oktatásszervezési tevékenységek folytathatók:

a) orientációs (tájékoztató) napok szervezése, b) beiratkozás, bejelentkezés, c) kurzusfelvétel, valamint kurzusleadás.

(2) A regisztrációs időszak a félévet részben megelőzheti, részben a félév része. A félév részeként a regisztrációs időszak a szorgalmi időszakkal átfedésbe kerülhet, de legkésőbb a félév negyedik hetéig tarthat.

(3) A beiratkozást, bejelentkezést a félév első hetében hagyja jóvá az Egyetem.

8. FEJEZET A BEIRATKOZÁS, BEJELENTKEZÉS RENDJE

36. § (1) A hallgatói jogviszonyból eredő jogok az Egyetemre történő beiratkozás napjától

gyakorolhatóak, ezért a felvételt nyert jelentkezők (továbbiakban: felvett) a tanulmányaik megkezdéséhez kötelesek beiratkozni. Az ETR-t a felvételi határozat kézhezvételétől használhatják a felvettek.

(2) A hallgatói jogviszony létesítésének napja az a nap, amely napon a tanulmányi osztály a beiratkozás érvényességét megállapítja, de legkorábban a félév kezdetének a napja. A beiratkozás napját a beiratkozási lapon, és a hallgató törzslapján is fel kell tüntetni.

(3) A felvett beiratkozási szándékát az ETR felületen elektronikusan kitöltött, majd kinyomtatás után aláírásával hitelesített (vonalkóddal azonosított) beiratkozási lapnak a tanulmányi osztályon történő leadásával jelzi.

(4) A beiratkozott, illetve a későbbiekben a bejelentkezett hallgatónak kérésére – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – diákigazolványt kell kiadni.

37. § (1) A beiratkozott hallgatóról a tanulmányi osztály törzslapot állít ki a KR. 10. számú

melléklete szerint. Az Egyetemen ugyanarról a személyről hallgatói jogviszonya fennállása alatt egy törzslap vezethető.

(2) A hallgató köteles a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezése utáni 8. napon bejelenteni. Az adatváltozás bejelentése minden esetben az ETR felületén elektronikus formában történik. A hallgatóról nyilvántartott, általa módosítható adatok helyességéért és teljességéért minden esetben a hallgató felel.

38. § (1) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak

minden félévben a következő képzési időszak megkezdése előtt, szakonként be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A hallgató a beiratkozás félévében a beiratkozással teljesíti a bejelentkezési kötelezettségét is.

(2) A hallgató a bejelentkezési nyilatkozatot az ETR felületén elektronikus formában teszi meg, legkésőbb a félév első hetének végéig.

244

(3) A hallgató kivételes esetben a bejelentkezési nyilatkozatának visszavonását kérelmezheti a TB-től a tanulmányi időszak megkezdését követő egy hónapon belül.

(4) Kivételes esetben a hallgató a TB-től kérelmezheti utólagos beiratkozás engedélyezését, legkésőbb a félév harmadik hetének végéig.

9. FEJEZET

A TANTÁRGY MEGHIRDETÉS RENDJE 39. § (1) A tantárgyak tanórák megtartásával, azaz kurzusok indításával hirdethetők meg. A

szakdolgozati konzultációk, szigorlatok, alapvizsgák, továbbá a vizsgakurzusok meghirdethetők tanórák megtartása nélkül is.

(2) A tantárgyakhoz rendelt kurzusok meghirdetése és a meghirdetések módosítása a szakfelelős feladata.

(3) A karok a szakfelelős javaslatai alapján, a karon szokásos módon vagy az ETR adatbázisban közzéteszik a következő félévben indítandó kurzusokat (azok oktatóit, órarendjét, órarendi helyét, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, illetve azok követelményrendszerét), valamint a csak vizsgával meghirdetendő kurzusokat legkésőbb két héttel az ETR Központtal előre egyeztetett és kihirdetett kurzusfelvételi időszak kezdete előtt.

(4) A kurzuskínálatban az ajánlott tanterv szerinti előrehaladás lehetőségét biztosítani kell. Ezen feltétel teljesülése mellett, az adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozást vezető oktató észszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott száma, és egyéb objektív okok alapján.

(5) A kötelező tantárgyak esetében, karnak gondoskodnia kell félévente vizsgakurzus meghirdetéséről, kivéve azokat, amelyekhez a tantárgyi program szerint nem rendelhető vizsgakurzus.

40. § (1) A tananyag követelményeit és számonkérési formáit a tantervvel összhangban a

szabályzat 28. § (4) bekezdésben meghatározott tantárgyi programok tartalmazzák. (2) A kurzus meghirdetésekor az oktató köteles a hallgatókat tájékoztatni a tantárgyi

programról, a teendőkről és azok határidejéről annak érdekében, hogy a kurzust teljesíthessék.

(3) Amennyiben a tantárgyi program nem tartalmazza, a kurzus meghirdetésekor az alábbiakról is tájékoztatni kell a hallgatókat:

a) a kurzus kódját, címét, b) a heti (félévi) vagy az összes tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat +

laboratóriumi gyakorlat bontásban), c) a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) számát, témakörét

és időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségét, d) a félév végi számonkérés(ek) típusát (aláírás, félévközi/gyakorlati jegy vagy

vizsgajegy), e) a vizsga jellegét (szóbeli, írásbeli, vagy mindkettő), f) az osztályzat kialakításának módját, g) az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditértékben

meghatározva, h) a kurzus felelős oktatási szervezeti egységét és felelős oktatóját, i) a kurzus felvételének előzetes követelményét, j) tananyagának leírását,

245

k) a tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, segédletek, szakirodalom listáját,

l) a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát, m) a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának

lehetőségét, figyelemmel a 45. §-ban foglaltakra, n) az igazolás módját a foglalkozásokról és a vizsgáról való távollét esetén.

(4) A kurzus követelményeit az oktatási szervezeti egységek készítik el, és a szakfelelőshöz terjesztik elő jóváhagyásra.

A KURZUS (TÁRGYKURZUS) FELVÉTEL RENDJE

41. § (1) A hallgató csak olyan tantervi egységhez kapcsolódó kurzust vehet fel, amelynek

előfeltételeit teljesítette, illetve a tantervben előírt módon egyidejűleg felvette. (2) A hallgató haladhat az ajánlott tanterv alapján, de egyéni tanrendet is kidolgozhat. Az

egyéni tanrendben a hallgató eltérhet az átlagos ütemű előrehaladás esetére biztosított ajánlott tantervben biztosított tárgyfelvételi rendtől.

(3) A hallgató a tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét 10%-kal meghaladó kreditértékű tantárgyat vehet fel külön térítés nélkül, ezt meghaladóan a hallgató térítési díjat köteles fizetni a térítési és juttatási szabályzatában foglaltak szerint.

42. § (1) Kurzusfelvételre a rendes kurzusfelvételi időszak keretében kerülhet sor, amikor a

hallgató véglegesíti az általa elvégzendő kurzusok listáját. (2) A rendes kurzusfelvételi időszakot követően a kar a fennmaradó kurzushelyekre

pótkurzusfelvételi időszakot hirdethet, amelynek során a hallgató további kurzusokat vehet fel, illetve már felvett kurzusokat adhat le.

(3) Ha egy felvett kurzus kreditjeit a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy későbbi félévben ugyanazt a kurzust jelen szabályzatban meghatározott keretek között újra felveheti.

43. § (1) Az elektronikus kurzusfelvétel során az egyes tantervekbe beépített előfeltételek

ellenőrzését az ETR automatikus elvégzi, továbbá a jelentkezések során a tanulmányi rendszer adatbázisában egyértelműen rögzítésre kerül, hogy adott hallgató, az adott kurzust melyik modulban, melyik tantervi egység teljesítése céljából vette fel.

(2) A hallgató a tantervi előrehaladásához szükséges kurzusfelvételkor a megfelelő kurzuskód kiválasztásával jelzi, hogy a tanterv mely részét kívánja a kurzussal teljesíteni, figyelemmel arra, hogy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit.

(3) A dékán, illetőleg a szakfelelős engedélyt adhat a hallgatóknak a maximális létszámon túl is kurzus felvételére, amennyiben a teljesítés technikai feltételei biztosíthatóak. Ebben az esetben a kurzus előzetes létszámkeretén felül meghirdetett helyeket a dékán, illetőleg a szakfelelős köteles a kurzusfelvételi időszak utolsó hetét megelőzően az ETR hirdetőfelületén közzétenni.

(4) A hallgató legkésőbb a kurzusfelvételi időszak végéig köteles önállóan rögzíteni az ETR-ben a kurzusokra való jelentkezést.

(5) A kurzusfelvételi időszak végén az ETR adatbázisában rögzített kurzusokat (tárgykurzusokat) a tanulmányi osztály kinyomtatja, és rögzíti a hallgató leckekönyvében.

246

(6) A kurzusfelvételi időszak lezárását követően a hallgató köteles az ETR-ben nyilvántartott kurzusainak listáját leellenőrizni és a rögzített állapotot tudomásul venni. Amennyiben a hallgató igazolni tudja, hogy a nyilvántartott adatok nem felelnek meg a valóságnak (valamely kurzus nem szerepel, illetve olyan kurzus is szerepel a listán, amelyet a hallgató nem vett fel), a hallgató a kurzusfelvétel lezárását követő 8. napon belül panasszal élhet a tanulmányi osztályon.

44. § (1) Egy kurzust, meghirdetését követően csak abban az esetben lehet törölni, ha a kurzusra

(az összes kurzuskódon) jelentkezők összlétszáma nem éri el a kurzusra meghatározott minimális létszámot, vagy amennyiben a tantervi egységért felelős szervezeti egység oktató hiányában nem tudja indítani a kurzust.

(2) Kötelező tantárgyhoz kapcsolódó kurzust a meghirdetést követően nem lehet törölni. (3) A kurzus elmaradásáról, továbbá a törölt kurzus helyett felajánlott kurzusról a

szakfelelős értesíti a tanulmányi osztályt és a hallgatót.

10. FEJEZET A FOGLALKOZÁSOK

45. § (1) A foglalkozások alábbi fajtái ismertek:

a) előadás, b) gyakorlat, c) konzultáció.

(2) A felvett kurzusok foglalkozásain a részvétel hallgatói kötelezettség. A hallgató számára az adott tantárgyból érdemjegy, minősítés szerzése, illetve félévvégi aláírás csak abban az esetben tagadható meg hiányzás miatt, ha a megtartott foglalkozásoknak a tantárgy meghirdetésekor megszabott hányadát meghaladóan igazolatlanul hiányzott. A szakfelelős a hiányzás elfogadható mértékét az összes órák 15-30 %-ában állapíthatja meg a tantárgy meghirdetésekor.

(3) Gyakorlati jegy megszerzése érdekében teljesítendő gyakorlati követelmény lehet: a) a gyakorlaton végzett feladatokról történő beszámolás és/vagy, b) a gyakorlat idején kívül elvégzendő feladat és/vagy, c) zárthelyi dolgozat és/vagy, d) más, a tantervben meghatározott követelmény.

(4) Az Egyetem hallgatója külön engedély nélkül részt vehet bármely kar, szak előadásain. A gyakorlati foglalkozásokon való részvételhez az oktató előzetes engedélye szükséges. A kurzusfelvétel nélküli részvétel nem vonhatja maga után, hogy a hallgató teljesítménye értékelésre is kerüljön.

(5) Amennyiben a hallgató bármely foglalkozáson olyan információ birtokába jut, amelynek nyilvánosságra kerülése mások személyiségi jogait, különösen a betegek emberi méltóságát sérthetné, bizalmukkal való visszaélést jelentene, vagy egyéb okból titoknak minősülne, köteles a titkot megőrizni. A titoktartási kötelezettség megsértése esetén a hallgató viseli annak jogi következményeit.

(6) A foglalkozásokon hang- vagy képfelvétel készítése kizárólag az oktató előzetes engedélyével lehetséges.

(7) A foglalkozások megtartásáért az oktató és az illetékes oktatási szervezeti egység vezetője a felelős. Amennyiben a foglalkozások fele elmarad az oktató köteles gondoskodni az elmaradt foglalkozások legalább felének pótlásáról még az adott félév szorgalmi időszakában.

247

KEDVEZMÉNYES TANULMÁNYI REND 46. § (1) A TB által adott engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel

alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, vizsgáit a vizsgaidőszak előtt is leteheti, az oktatási időszakot a jogszabályokban előírtaknak megfelelően hamarabb lezárhatja, vagy más hasonló kedvezményben részesülhet.

(2) A kedvezményes tanulmányi rend alapján tanulmányokat folytató hallgatónak is teljesíteniük kell a tanulmányi követelményeket.

(3) A kedvezményes tanulmányi rend folytatására adott engedély egy alkalommal legfeljebb két félévre vonatkozik. A kedvezményes tanulmányi rendet két félévenként újra kell kérelmezni.

(4) Kedvezményes tanulmányi rend annak a hallgatónak engedélyezhető, a) aki a kérelem benyújtását megelőző két félévben kimagasló tanulmányi

eredményt ért el, vagy b) aki részképzés jellegű szakmai tanulmányai folytatása céljából külföldi

felsőoktatási intézményben tanul, vagy c) akinek a kedvezményes tanulmányi rendet rendkívüli körülményei indokolják,

vagy d) aki kimagasló közösségi, művészeti vagy sport tevékenységet folytat.

(5) A kedvezményes tanulmányi rend engedélye visszavonható, ha a hallgató eredménytelen vizsgát tesz, illetve ha egyéb módon bebizonyosodik, hogy a kedvezményes tanulmányi rend keretei között tanulmányi kötelezettségeit teljesíteni nem tudja. A kedvezményes tanulmányi rend a hallgató kérésére módosítható.

11. FEJEZET

AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE, A TANULMÁNYOK ÉRTÉKELÉSE 47. § (1) A hallgató teljesítményét a felsőoktatási intézmény a szorgalmi időszakban és a

vizsgaidőszakban értékeli. (2) Az ismeretek ellenőrzése történhet

a) a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv, tanulmány) valamint gyakorlaton végzett munka értékelésével,

b) a vizsgaidőszakban tett vizsgával, c) szigorlattal, d) záróvizsgával.

(3) Félév végi osztályzat adható a) félévközi jeggyel, mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, a

szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján, b) vizsgajeggyel, amely érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott

teljesítmény alapján, vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. Ez utóbbi esetben az érdemjegy megállapítása legalább 50 %-ban a vizsga, és legfeljebb 50 %-ban a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján történhet.

(4) Ha a félévközi ellenőrzés zárthelyi dolgozatok alapján történik, lehetőséget kell biztosítani a sikertelen vagy a hallgatónak fel nem róható okok miatt meg nem írt zárthelyi dolgozatok javítására, illetve pótlására a kurzus meghirdetésekor a hallgató rendelkezésre bocsátott tájékoztatás szerint.

248

(5) A szigorlat a legalább két féléven keresztül oktatott, vagy több tantárgy együttes számonkérési formája. A levelező képzés esetében – ha a képzési idő rövidített – a szigorlati tantárgyak oktatási ideje rövidebb is lehet. A szigorlati tantárgyakat az ajánlott tanterv határozza meg.

48. § (1) A hallgató teljesítményének értékelése lehet:

a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés, b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítés.

(2) A hallgató nem szerez kreditpontot, amennyiben a teljesítményét elégtelen (1), vagy nem felelt meg (1) minősítésre értékelik.

(3) A hallgató munkájának minősítésében nem tehető különbség attól függően, hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben vesz-e részt.

(4) Az értékelés ellen – a javítási, illetve pontszámítási hiba, valamint a 12. § (2) bekezdésében írt lehetőség kivételével – jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Írásbeli számonkérés esetén a szerzői jogok megsértése elégtelen (1), illetve nem felelt meg minősítést (1), továbbá fegyelmi eljárást von maga után.

12. FEJEZET

A VIZSGÁK RENDJE 49. § (1) A kar az ETR segítségével köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi időszak vége előtt

legalább négy héttel az egyes vizsgák napjait, a vizsgázó hallgatóknak az egyes vizsganapokra meghatározott maximális létszámát, a vizsgáztatásban közreműködők nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját.

(2) A vizsgáztatást oly módon kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni tudjon és – amennyiben a vizsgára bocsátás feltételeit teljesítette – vizsgázhasson.

(3) A meghirdetett vizsgát nem lehet elhalasztani, elhagyni arra hivatkozva, hogy arra csak kevés számú hallgató jelentkezett.

(4) A vizsgáztatási rend kialakításánál és a vizsganapok számának meghatározásánál figyelemmel kell lenni az adott kurzus (tárgykurzus) vizsgáztatási tapasztalataira, a vizsgázó hallgatók létszámára, a vizsgáztató oktatók számára, továbbá arra, hogy e szabályzat keretei között a hallgató élhet adott tantárgyból további vizsga letételének lehetőségével. Vita esetén a vizsganapokat a dékán jelöli ki.

(5) A hallgató maga állítja össze vizsgarendjét és az ETR-en keresztül jelentkezik be a vizsgá(k)ra. A hallgatónak a saját vizsgarendjét az adott vizsgaidőszakon belül, – a kitűzött vizsganapok ismeretében – úgy kell megterveznie és összeállítania, hogy az szükség esetén biztosítsa számára a kuzusonkénti (tárgykurzusonkénti) háromszori vizsgázási lehetőséget is. A hallgatónak a vizsgára legkésőbb a kitűzött vizsganapot megelőző munkanapon 9:00 óráig kell bejelentkeznie, ezt követően a jelentkezését már nem változtathatja meg.

(6) Ha a hallgató a vizsgára az ETR-en bejelentkezett, de a vizsgán mégsem jelent meg, vizsgalehetőségeinek száma az adott tantárgyból automatikusan (eggyel) csökken.

(7) A hallgató ugyanabból a kurzusból (tárgykurzusból) újabb vizsgaidőpontra csak abban az esetben jelentkezhet be, ha az adott vizsgára vonatkozó adatot (az érdemjegyet vagy a „nem jelent meg” bejegyzést) a vizsgáztató az ETR-ben rögzítette.

249

50. § (1) A vizsgára bocsátás feltételeiről tájékoztatni kell a hallgatót a kurzus meghirdetésekor.

Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki ezen feltételeknek, továbbá a térítési és juttatási szabályzatban foglaltaknak eleget tett. Amennyiben a hallgató a vizsgára bocsátásnak a kurzus meghirdetésekor közzétett tanulmányi feltételeit nem teljesíti, az oktató köteles ezt az információt az ETR-ben még azelőtt rögzíteni, hogy a hallgatóknak lehetősége nyílik a vizsgajelentkezésre. Amennyiben a hallgató a térítési és juttatási szabályzatban foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, a tanulmányi osztály nem adja ki a hallgató leckekönyvét. A vizsgára jelentkezett, és a vizsgára leckekönyvvel megjelent hallgatókat az oktató köteles levizsgáztatni.

(2) Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, amely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének végéig egy alkalommal kísérelhető meg. Sikeres teljesítés után az oktató köteles az ETR-ben jelölni, hogy a hallgató a vizsgára jelentkezés feltételeit teljesítette.

(3) Leckekönyv hiányában, valamint ismétlő javítóvizsga, illetve további vizsga esetében a vizsgadíj befizetését igazoló bizonylat hiányában a hallgató a vizsgát nem kezdheti meg. A vizsga befejezéséig a leckekönyv csak a személyazonosság igazolására szolgálhat.

(4) Vizsgáztatni – kivételes esetektől eltekintve – csak az egyetem hivatalos helyiségeiben szabad. A vizsgáztatás zavartalan lebonyolításáért a vizsgáztató felel.

(5) Vizsgázni – a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag a vizsgaidőszakban lehet.

51. § (1) A szóbeli vizsgák a Kar hallgatói és oktatói számára nyilvánosak, azokon hang- vagy

képfelvétel csak a résztvevők hozzájárulásával készülhet. A nyilvánosságot a dékán korlátozhatja.

(2) Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztatónak gondoskodnia kell arról, hogy a vizsga színhelyén legalább még egy, a vizsga tárgyában és nyelvében járatos személy (egy másik vizsgázó hallgató is lehet) folyamatosan jelen legyen. Szóbeli szigorlat legalább két oktatóból álló bizottság előtt zajlik.

(3) Az írásbeli vizsgák esetében a dolgozatokat legkésőbb a dolgozatírás napjától számított három munkanapon belül ki kell javítani és az eredményeket az ETR-ben legkésőbb a harmadik munkanapon 15:00 óráig kell rögzíteni.

(4) A kijavított dolgozatokba a vizsgaidőszak végéig betekintést kell biztosítani. A vizsgázó az oktatónál vagy – amennyiben ez nem lehetséges, kivételes esetben – a tanszékvezetőnél panasszal élhet, amennyiben a dolgozat pontszámait rosszul adták össze vagy valamely feladatra nem adtak pontot. Pontszámítási hiba, és helytelen értékelés estén az oktató az érdemjegyet megfelelően módosítja.

52. § (1) Az érdemjegyet (minősítést) – aláírással és dátummal ellátva – a vizsgáztató jegyzi be a

leckekönyvbe. A vizsgáztató akadályoztatása esetén az érdemjegy bejegyzésére a tanszékvezető, vagy annak meghatalmazottja jogosult (továbbiakban: tanszék).

(2) A szóbeli vizsga eredményeit (az érdemjegyet vagy a „nem jelent meg” bejegyzést) a tanszék elektronikus úton a vizsgáztatás befejezését, illetőleg az érdemjegy megállapítását követően – a vizsganapot követő munkanapon 12:00 óráig – az ETR-ben is köteles rögzíteni. Az aláírt vizsgalapokat a tanulmányi osztályra – legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napján – kell eljuttatni. A tanulmányi osztály a leckekönyvek

250

lezárásakor ellenőrzi, hogy a vizsgalap, az ETR és a leckekönyv adatai megegyeznek-e. Ellenkező bizonyításáig a leckekönyv adatai a hitelesek.

(3) A hallgatók a vizsgáztatással kapcsolatban előforduló szabálysértések miatt tizenöt napon belül a 12. § (2) bekezdésben foglaltak szerint fordulhatnak a Másodfokú Tanulmányi Bizottsághoz.

53. § (1) Sikertelen vizsga megismétlésére az adott képzési időszakban két alkalommal kerülhet

sor. (2) A kar köteles biztosítani a sikertelen vizsga egyszeri megismétlésének (továbbiakban:

javítóvizsga) lehetőségét, valamint a sikertelen javítóvizsga egyszeri megismétlését (továbbiakban: ismétlő javítóvizsga), amennyiben a meghirdetett vizsgaidőpontok alapján ez adott vizsgaidőszakban lehetséges.

(3) Ha a szóbeli javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy a tanszékvezető által kijelölt vizsgabizottság előtt tehesse le. Írásbeli vizsga esetén a hallgató kérheti, hogy a dolgozatának javítását egy másik oktató is láttamozza. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új képzési időszakban kerül sor.

(4) A hallgató egy, az adott félévben letett sikeres vizsga esetén a vizsgaidőszak befejezéséig, előre meghirdetett időpontokban, egy alkalommal értékemelő vizsgát tehet. Az értékemelő vizsgán az első vizsgán szerzett érdemjegyen rontani is lehet. A sikeres vizsga javításával újabb kredit nem szerezhető.

(5) A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető, azonban a felsőoktatási intézmény a felmerült költségek megfizetésére kötelezheti, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt.

(6) A hallgató a leckekönyvét a vizsgaidőszak utolsó napjáig köteles a tanulmányi osztályra leadni.

13. FEJEZET

MÁS INTÉZMÉNYBEN, KARON, SZAKON MEGHIRDETETT VAGY TELJESÍTETT TANULMÁNYOK ELISMERTETÉSE, BEFOGADÁSA

54. § (1) Az Egyetem hallgatói a KÁB-tól kérhetik a más magyarországi vagy külföldi

felsőoktatási intézményben teljesített tanulmányaik képzésük részeként történő elismerését.

(2) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak előfeltétele fennáll – bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek.

(3) Ha a tantervben előírt követelményeket a hallgató már korábban elsajátította, és ezt hitelt érdemlő módon igazolja, azokat nem kell ismételten teljesítenie, hanem kérheti azok elismertetését a KÁB-tól.

251

(4) A hallgató az Egyetemen folytatott tanulmányai megkezdése előtt végzett felsőoktatási tanulmányainak elismerését a tárgyfelvételi időszak végéig kérheti. A KÁB dönt arról, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket a hallgató jelen képzésében milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését kérelemre el kell végezni, függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt.

(5) A tanulmányok elismerése kreditérték megállapítással, és az érdemjegy elfogadásával történik. Az elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható.

(6) A KÁB eljárását jelen szabályzat 9. §-ában foglalt rendelkezések szerint folytatja le. 55. § (1) Az Egyetemen a karok előzetes megállapodás alapján kölcsönösen elismerhetik a

meghirdetett tantárgyak, kurzusok kreditértékét. (2) A hallgató kérheti egyéni tanulmányi megállapodás megkötését, amelyet az Egyetem

nevében a kar oktatásért felelős vezetőhelyettese ír alá a KÁB állásfoglalása alapján. Az egyéni tanulmányi megállapodás kitér a másik felsőoktatási intézményben elvégzendő tantervi egységekre, tematikájukra, valamint arra, hogy a képzési tervben szereplő tantervi egységek közül mely(ek) teljesítését, milyen kreditértékkel ismeri el az Egyetem. A tanulmányi megállapodás keretében felmerülő tanulmányi költségeket az Egyetem nem biztosítja, kivéve, ha a kar saját forrása terhére hozott döntése ettől eltérően rendelkezik.

(3) A hallgató az egyéni tanulmányi megállapodás megkötését a megelőző félév szorgalmi időszakának végéig kezdeményezheti.

(4) Abban a félévben, amelyre a megállapodás szól, a vizsgaidőszak utolsó napjáig köteles a hallgató leadni a teljesítésről szóló igazolást. Az azon igazolt tantervi egységek az érintett félév tanulmányaiba számítanak.

(5) Azokat a tanulmányokat, amelyeket a hallgató a) a hallgatóval kötött egyéni tanulmányi megállapodás vagy b) intézményközi szerződés keretében végzett és amelyeket, az ezeket meghatározó szerződés tartalmaz, kötelező elismerni.

(6) A kreditek általános érvényű, kölcsönös elismeréséről kötendő intézményközi szerződést a rektor csak az Oktatási és Kredit Bizottság egyetértésével a Szenátus felhatalmazása alapján köthet.

14. FEJEZET

A TANULMÁNYI ÁTLAG, A KREDITINDEX 56. § (1) A hallgató tanulmányi eredményét a leckekönyvben és az ETR adatbázisban rögzítik az

arra jogosult oktatók, adminisztrátorok. A leckekönyv közokirat. (2) A leckekönyvbe és az ETR adatbázisába történő bármilyen illetéktelen bejegyzés

fegyelmi eljárást von maga után. Tekintettel arra, hogy a leckekönyv közokirat, az abban foglalt adatok meghamisítása büntetőjogi felelősségre vonással is jár.

(3) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditek száma mutatja.

252

(4) A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott átlag megadható a hallgató adott félévében megszerzett, valamint az összes kreditpontjára (halmozott átlag). A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tantárgyak kreditjeinek összegével kell osztani.

∑∑

=

kreditponttteljesítet

érdemjegy)x kredit tt (teljesíte átlag tanulmányisúlyozott

(5) Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex illetve a korrigált kreditindex alkalmas.

(6) A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani.

∑

∑=

30

érdemjegy)x kredit tt (teljesíte x kreditinde

(7) A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja a korrigált kreditindex.

kreditvállalt

kreditt teljesítet

30

érdemjegy)x kredit tt (teljesíte x kreditindekorrigált ×=

∑∑

(8) A súlyozott átlag és a korrigált kreditindex számításakor az adott félévet megelőzően más vagy ugyanazon intézményben teljesített (kreditált) tantárgy kreditértékét, illetve a hozzá kapcsolódó érdemjegyet figyelmen kívül kell hagyni.

(9) A tanulmányi időszak lezárását követően a hallgató által a felvett és megszerzett kreditek számát, a kreditindexet, a félévi súlyozott tanulmányi átlagot a leckekönyvben fel kell tüntetni. Az adatokat a tanulmányi osztály vezetője igazolja.

15. FEJEZET

A SZAKMAI GYAKORLAT 57. § (1) A tanterv előírhatja szakmai gyakorlat kötelező teljesítését. A szakmai gyakorlat

teljesítése előírható más tantervi egységek előfeltételeként. (2) A szakmai gyakorlat követelményeit, teljesítésének, igazolásának feltételeit az adott

szak tanterve határozza meg. A szakmai gyakorlatra vonatkozó adatokat a hallgató törzslapján kell rögzíteni.

(3) A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak.

(4) A felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzés csak teljes idejű képzés formájában szervezhető meg, a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint.

16. FEJEZET VÉGBIZONYÍTVÁNY

58. § (1) A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és –

a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely

253

minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.

(2) Több szakon tanulmányokat folytató hallgató esetén minden szakon külön kell végbizonyítványt kiadni.

(3) A végbizonyítványt a dékán írja alá a hallgató leckekönyvében.

17. FEJEZET A SZAKDOLGOZAT (DIPLOMAMUNKA, ZÁRÓDOLGOZAT)

59. § (1) A szakdolgozat/diplomamunka/záródolgozat (továbbiakban: szakdolgozat) elkészítése

és sikeres megvédése az oklevél kiadásának a feltétele. A szakdolgozat a tanterv által meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő, a tanulmányok lezárásakor önállóan készített dolgozat.

(2) A szakdolgozat készítéséhez a képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően kredit rendelhető.

(3) A hallgató szakonként külön szakdolgozatot köteles írni. (4) A hallgató joga és kötelessége, hogy az ajánlott tantervben meghatározott félév elején,

szakdolgozatának témáját megválaszthassa, egyénileg vagy a szakért felelős oktatási egységek által írásban meghirdetett témák közül.

(5) A szakdolgozat készítését egy vagy több témavezető (konzulens) segíti. Témavezető a kar oktatója és kutatója, illetve dékáni engedéllyel külső szakember is lehet.

(6) A szakdolgozat témáját, témavezetőjét a szakfelelős, illetve megbízottja hagyja jóvá, az esetleges titkosság engedélyezésével együtt.

(7) A szakdolgozat a témavezető engedélyével a magyar nyelvű képzésben is benyújtható idegen nyelven.

(8) A szakdolgozat benyújtását követően nincs mód annak módosítására, kijavítására. (9) A szakdolgozatok leadásának és nyilvános védésének határidejét tanévenként a kari

tanács határozza meg és teszi közzé a 34. § (4) bekezdésében meghatározott módon. (10) A szakdolgozatot értékeltetni kell a szakfelelős által kijelölt két bírálóval (opponenssel).

A bíráló oktató vagy – dékáni engedéllyel – felsőfokú oklevéllel rendelkező külső szakember is lehet. A bíráló lehet a témavezető is. A bírálóknak a szakdolgozat értékelésére és a minősítésre vonatkozó javaslatát a szakdolgozathoz kell csatolni.

(11) Amennyiben a szakdolgozat két bírálója által javasolt érdemjegy közötti különbség több, mint kettő, vagy ha az egyik bíráló elégtelenre értékeli a szakdolgozatot, a szakfelelős kijelölhet egy harmadik bírálót is.

(12) Amennyiben a szakdolgozat bírálata során legalább két bíráló által javasolt érdemjegy elégtelen, a szakdolgozat nem bocsátható védésre. Ebben az esetben a hallgatónak a szakfelelős által megadott határidőn belől új szakdolgozatot kell készítenie.

60. § (1) A szakdolgozatot a hallgatónak bizottság előtt kell megvédenie. A bizottság – a képzési

és kimeneti követelményekben vagy a tantervben rögzítettek szerint – lehet a záróvizsga-bizottság, vagy a szakfelelős által felkért más, legalább háromtagú bizottság. A bizottság elnöke egyetemi (főiskolai) tanár vagy docens, kivételesen – dékáni engedéllyel – egyetemi adjunktus lehet. A bizottságnak tagja lehet külső szakember és a szakdolgozatot elbíráló oktató is.

(2) A szakdolgozat megvédése nyilvános, kivéve a titkosított szakdolgozat védését.

254

(3) A védés alkalmával meg kell győződni arról, hogy a hallgató szakdolgozatát maga készítette-e, valamint bizonyítania kell a szakdolgozat témájában való jártasságát, a források és a szakirodalom ismeretét. A hallgatóhoz kérdéseket lehet intézni, ismertetni kell a bírálatot, majd módot kell adni arra, hogy a kérdésekre és a bírálatra válaszoljon.

(4) A szakdolgozat érdemjegyét az ötfokozatú minősítési rendszer szerint a bíráló bizottság állapítja meg, figyelembe véve a bírálók javaslatát. Az érdemjegyet a bizottság elnöke a hallgatóval a védést követően közli.

(5) Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián fődíjat vagy első díjat nyert dolgozatot a szakfelelős külön bírálat nélkül jeles minősítéssel elfogadhatja, ha az megfelel a szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek.

(6) A szakdolgozat megőrzéséről az iratkezelési szabályzat szerint a szakfelelős gondoskodik.

(7) A titkosított szakdolgozat esetében a szakdolgozatot csak a témavezető, a bírálók, és a bizottság tagjai ismerhetik meg, amennyiben írásban vállalják, hogy a megismert titkot megőrzik. A titkosított szakdolgozat megvédésén csak az értékelő bizottság, a témavezető és a hallgató lehet jelen. A szakdolgozat titkosításnak megfelelő tárolásáról az Egyetemi Levéltár gondoskodik.

18. FEJEZET

ZÁRÓVIZSGA 61. § (1) A hallgató tanulmányait az alap- és mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben

záróvizsgával fejezi be. A felsőfokú szakképzésben a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szakmai vizsgát kell tenni.

(2) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat.

(3) A záróvizsga követelményeit (a témaköröket) és a kötelező szakirodalmat a záróvizsgát megelőzően legalább három hónappal a karon szokásos módon közzé kell tenni.

(4) A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő záróvizsga-időszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik záróvizsga-időszakban a záróvizsga letétele idején érvényes képzési követelmények szerint letehető. A végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után záróvizsgára bocsátást a KÁB-tól kell kérvényezni. A bizottság engedélyében – az időmúlásra tekintettel – rendelkezhet az oklevél minősítésébe beszámító tantárgyak vizsgáinak a megismétléséről.

(5) A záróvizsga-időszakok beosztását tanévenként a kari tanács határozza meg, és teszi közzé a 34. § (4) bekezdésében meghatározott formában.

(6) Záróvizsgára írásban a tanulmányi osztálynál, vagy az ETR-en keresztül az a hallgató jelentkezhet, aki végbizonyítványát várhatóan legkésőbb a záróvizsga kezdetéig megszerzi, vagy megszerezte, a tanév időbeosztásában megjelölt határidőig.

(7) A záróvizsgán az a hallgató vehet részt, aki a végbizonyítványt megszerezte és a tanulmányi osztály ezt a leckekönyv megfelelő oldalán bejegyezte.

(8) A hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkező jelölt a (4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel, továbbá a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott térítési díj megfizetése mellett jelentkezhet, illetve vehet részt a záróvizsgán.

255

62. § (1) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két

tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi (főiskolai) tanár, illetve egyetemi (főiskolai) docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az Egyetemmel.

(2) A záróvizsga-bizottság elnökét – a kari tanács egyetértésével – a dékán bízza meg 1-3 év időtartamra. A bizottság elnöke a kar egyetemi (főiskolai) tanára vagy docense, valamint külső, elismert szakember lehet. Az elnök akadályoztatása esetén a dékán kijelöli a záróvizsga-bizottság elnöki tisztségét ideiglenes jelleggel betöltő személyt, tartós akadályoztatás esetén új elnököt kell megbízni.

(3) A tagokat a szakfelelős kéri fel oly módon, hogy amennyiben a szakdolgozat védésére a záróvizsga keretében kerül sor, a szakdolgozat témájában kompetensek legyenek. A bizottság tagja lehet a szakdolgozat opponense és konzulense is.

(4) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai az ötfokozatú minősítés szerint értékelik, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke szóban hirdeti ki.

(5) Ha a hallgató az adott záróvizsgát nem teljesítette (elégtelen érdemjegyet szerzett vagy a vizsgán nem jelent meg) a hallgatói jogviszonya megszűnését követően, a következő záróvizsga időszak záróvizsgájára a 61. § rendelkezései szerint jelentkezhet.

(6) Amennyiben a sikeres záróvizsgát követően a nyelvi követelmények teljesítése hiányában oklevél kiállítására nem kerül sor, a kar a jelen szabályzat 64. § (6) bekezdésében foglalt igazolást állít ki.

19. FEJEZET

NYELVI KÖVETELMÉNYEK 63. § (1) Az oklevél kiadásának előfeltétele az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és

kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapit meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy

a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi, b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (továbbiakban: nyelvvizsga).

(2) A kari tanács meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként köteles elfogadni.

(3) A nyelvvizsga bizonyítványt a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján az oklevél kiadásának előfeltételeként akkor kell megkövetelni, ha a képzés indításakor annak meglétét előírták.

(4) Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

256

20. FEJEZET OKLEVÉL, OKLEVÉLMELLÉKLET

64. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres

záróvizsga. Az oklevél kiadásának feltétele továbbá az előírt nyelvvizsga letétele kivéve, ha törvény másképp nem rendelkezik, illetve ha képzés nyelve nem magyar.

(2) A sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a hallgató számára oklevelét ki kell adni. A hallgatóval egyetértésben az oklevelet a karon szokásos módon, ünnepélyes keretek között 30 napon túl is át lehet adni a hallgatónak.

(3) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza az Egyetem nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, az oklevél minősítését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a dékánnak és a záróvizsga-bizottság elnökének eredeti aláírását, az Egyetem bélyegzőjének lenyomatát. Ha a záróvizsga-időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a szakfelelős is aláírhatja az oklevelet.

(4) A kiadott oklevelekről központi nyilvántartást kell vezetni. (5) Az Egyetem az oklevelet hagyományainak megfelelő formában is kiadhatja. Ha a

felsőoktatási intézmény szétválás vagy kiválás útján jött létre, az érintett hallgatók oklevelében – a hallgató kérelmére – a jogelőd felsőoktatási intézményt fel kell tüntetni.

(6) Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, az Egyetem igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról központi nyilvántartást kell vezetni.

(7) Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében magyar nyelven és a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevél a hallgató kérésére és költségére más nyelven is kiadható.

(8) Az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az egységes, osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél – jogszabályban meghatározottak szerint – munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.

(9) A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol nyelvű jelölése:

a) alapfokozat „Bachelor” vagy „baccalaureus” (rövidítve: BA, BSc), b) mesterfokozat „Master” vagy „magister” (rövidítve: MA, MSc).

(10) A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt az „okleveles” megjelölést használják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár stb.).

(11) Az orvosok, a fogorvosok, a jogászok oklevele doktori címet tanúsít. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. jur.

(12) Az oklevél minősítése, a szak tantervében meghatározott átlageredmény alapján: kitűnő (5,00), jeles (4,51-4,99), jó (3,51-4,50), közepes (2,51-3,50), elégséges (2,00-2,50).

(13) A jogászok, az orvosok, és a fogorvosok egyetemi végzettségét igazoló oklevelébe az átlageredményt Summa cum laude (4,51-5,00), Cum laude (3,51-4,50), Rite (2,00-3,50) minősítéssel kell bejegyezni.

(14) A kar kiemelkedő tanulmányi eredmény esetén kitüntetéses oklevelet adományozhat, amelynek részletes feltételeit a karra vonatkozó sajátos rendelkezések tartalmazzák.

257

65. § (1) Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai

Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés esetében – a hallgató kérésére – az érintett kisebbség nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat.

(2) Az oklevélmelléklet alapvető tartalmi és formai követelményeit az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2241/2004/EK határozata szabályozza. Az oklevélmelléklet tartalmazza

a) az oklevél megszerzőjének adatait b) az oklevél adatait c) a képzés szintjének adatait d) a képzés szintjére és az elért eredményekre vonatkozó adatokat e) az oklevéllel járó egyes jogosultságokat f) az oklevélmelléklet hitelesítését g) a magyar felsőoktatási rendszer leírását.

66. § (1) A felsőfokú szakképzésben tett sikeres szakmai vizsga alapján az Egyetem az Országos

Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt – továbbá a hallgató kérésére bizonyítvány kiegészítő lapot – ad ki. A kiállított bizonyítvány – jogszabályban meghatározottak szerint – munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A bizonyítvány elkészítésére, kiállítására, tartalmára, a kiadott bizonyítványok nyilvántartására a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt használ.

(2) A felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány kiadásának előfeltételeként a szakmai és vizsgakövetelmény, illetve a szakképzési program előírhatja a nyelvvizsga letételét. A kiadott bizonyítványokról központi nyilvántartást kell vezetni.

I I I . R É S Z

K Ü L Ö N Ö S É S Á T M E N E T E I R E N D E L K E Z É S E K

21. FEJEZET ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

67. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján megkezdett képzéseket –

folyamatos hallgatói jogviszony esetében – változatlan szakmai követelmények mellett, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni.

(2) Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.

(3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de tanulmányaikat bármely okból a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat, figyelemmel a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendjére.

258

(4) A szabályzat első és második részében foglaltak 2006. szeptember 1-jétől azokra a hallgatókra is érvényesek, akik tanulmányaikat ezt megelőzően kezdték, az alábbi eltérésekkel:

a) a hallgatói jogviszony szünetelésére vonatkozó, e szabályzat 22. §-ában foglalt szabályok tekintetében a korábban engedélyezett szünetelések nem vehetők figyelembe a jelen szabályzat alapján kérelmezett szünetelések engedélyezésénél,

b) a hallgatói jogviszony tanulmányi okból történő megszüntetésének esetei közül a 23. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem alkalmazható,

c) a nyelvi követelményekre vonatkozó, jelen szabályzat 63. § (1)-(2) bekezdései nem alkalmazhatóak. A nyelvvizsga-bizonyítványt a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján az oklevél kiadásának előfeltételeként akkor kell megkövetelni, ha a képzés indításakor annak meglétét előírták,

d) a nyelvi követelmények alól mentesülhetnek a jelen szabályzat 63.§ (3) bekezdésében meghatározottakon túl azok, akik számára a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor hatályos jogszabályi rendelkezések ezt lehetővé teszik,

e) az oklevél kiadás feltételére és módjára vonatkozó, jelen szabályzat 64. § (1) bekezdés második mondata, a 64. § (4) bekezdés, és a 64. § (6) bekezdés harmadik mondata nem alkalmazható,

f) azon hallgatók esetében, akik 2000. január 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat, az oklevélnek tartalmaznia kell a jogelőd intézmény nevét is.

68. § A nem kreditrendszerben tanuló hallgatók számára jelen szabályzat a következő eltérésekkel érvényes:

a) a kötelező tárgyak nincsenek kreditponttal értékelve, b) a kötelező tantárgyak felvétele ezután is az eddigi egységes tanterv szerint

történik, c) az átvétel szabályainál a hallgatónak jelen szabályzat 18. § (3) bekezdés b) pont

módosított értelmezése szerint legalább egy lezárt érvényes tanévvel (vagy annak megfelelő oktatási időszakkal) kell rendelkeznie,

d) a vendéghallgatói jogviszony létesítése esetében a jelen szabályzat 19. § (2) bekezdésében értelemszerűen a hozzájárulást az Egyetem akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében elvégzett tantárgyakat nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba,

e) amennyiben a hallgató adott félévben legalább egy kötelező tantárgyból elégtelen érdemjegyet szerez, a féléve nem zárható le, és félévismétlésre kell utasítani. Az ismételt félévre történő bejelentkezésig szünetel a hallgató jogviszony,

f) jelen szabályzat 23. § (3) bekezdés a)-c) pontja nem alkalmazható, ugyanakkor a hallgatói jogviszony tanulmányi okból történő elbocsátással szűnik meg ha a hallgató egy félévet ismételt és egy újabb féléve nem zárható le. A képzés során egy alkalommal ezen rendelkezés alól a dékán – a 12. §-ban foglaltakon túl – különös méltányosságból felmentést adhat.

g) a szabályzat 42. § (3) bekezdése értelemszerűen a kötelező tantárgyak esetében nem alkalmazható,

h) jelen szabályzat 56. § (3)-(8) bekezdései értelemszerűen nem alkalmazhatóak. A tanulmányi előmenetel értékelésére a felsorolt módszerek helyett az egyszerű tanulmányi átlagot kell használni.

259

22. FEJEZET NYELVI KÉPZÉS

69. § (1) A tanulmányaikat 2002. szeptember 1-jét követően és 2006. szeptember 1-jét

megelőzően megkezdett hallgatók esetében az előírt nyelvismerettel nem rendelkező államilag támogatott hallgató részére a karnak biztosítania kell a képesítési követelményekben előírt nyelvismeret megszerzéséhez szükséges ingyenes nyelvoktatást 2 féléven keresztül 2X2 óra terjedelemben.

(2) Az a hallgató, aki az előírt nyelvismeretet tanulmányai közben megszerzi, ezt köteles a tanulmányi osztályon jelezni és a következő félévtől az (1) bekezdésben meghatározott nyelvi képzésben nem vehet részt.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét megszegi, akkor a hallgató a hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat előírásai szerint kártérítés megfizetésére kötelezhető.

(4) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jét követően megkezdő hallgatók nyelvi képzésére vonatkozó szabályokat a kar tanterve tartalmazza.

23. FEJEZET

TESTNEVELÉSI KÖVETELMÉNYEK 70. § (1) A tanulmányaikat 2002. szeptember 1-jét követően és 2006. szeptember 1-jét

megelőzően megkezdett hallgatók esetében a nappali munkarendben tanulmányokat folytató hallgatók testnevelési foglalkozásokon való részvétele kritériumkövetelmény. A kötelező testnevelés kritérium jellegű követelményeit, a foglalkozások heti óraszámát – amennyiben az ilyen követelmények nem tartoznak az alapképzési szak főbb tanulmányi területeihez rendelt szakmai tantárgyakhoz – a tanterv tartalmazza.

(2) A nappali munkarendben tanulmányokat folytató hallgató záróvizsgára akkor bocsátható, ha a tanulmányi ideje alatt – amennyiben a kar jelen szabályzatban eltérően nem rendelkezik – két félévet heti egy órában teljesített az Egyetemi Testnevelés- és Szabadidősport Központ által meghirdetett kurzusokból vagy az adott karon elfogadott programokból, amely programok befogadását jelen szabályzat 9. §-ában foglaltak szerint a KÁB végzi.

(3) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jét követően megkezdő hallgatók testnevelési követelményeire vonatkozó szabályokat a kar tanterve tartalmazza.

24. FEJEZET

A DOKTORI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 71. § (1) A doktori képzésben szerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozat a „Doctor

of Philosophy” (rövidítve: PhD), a művészeti képzésben a „Doctor of Liberal Arts” (rövidítve: DLA). Az oklevelet a rektor és a doktori tanács elnöke írja alá.

(2) A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése (a továbbiakban: doktori eljárás) a felsőoktatási intézmény doktori tanácsának joga. A doktori tanács tudományterületenként és művészeti áganként tagozódhat.

(3) A doktori tanács valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A doktori tanács tagjainak kiválasztásánál biztosítani kell, hogy legalább két olyan tagja legyen, aki az érintett felsőoktatási intézménnyel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban. A doktori tanács egy tagját a doktori képzésben részt vevő hallgatók választják.

(4) A doktori eljárásban nem vehet részt az, aki a pályázó közeli hozzátartozója, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.

260

72. § (1) A doktori képzés egységes, harminchat hónapos képzési időből áll, amely felosztható

beszámoltatási szakaszokra. (2) A doktori képzés a tudományág sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó

egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. Doktori képzésben az vehet részt, aki mesterfokozatot szerzett.

(3) A doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő a doktorjelölt. Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel. Ha a doktorandusz a képzési időn belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is.

(4) A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Nem utasíthatja el a jelentkezését a felsőoktatási intézmény annak, aki az adott felsőoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést. A doktorjelölti jogviszony keretében kell teljesíteni az (5) bekezdésben meghatározott követelményeket. A doktorjelölti jogviszony megszűnik a fokozatszerzési eljárás lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésének napjától számított két éven belül nem nyújtotta be a doktori értekezését. A doktorjelölt jogaira és kötelezettségeire – ha jogszabály másként nem rendelkezik – egyebekben a hallgatói jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A doktorjelölti jogviszonyról szóló igazolást a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság állítja ki.

(5) A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori

szigorlat eredményes letétele; b) két idegen nyelv - a tudományterület műveléséhez szükséges - ismeretének a

doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása; c) az önálló tudományos munkásság bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy

más módon; művészeti (DLA) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek a művészeti ág sajátosságainak megfelelő bemutatása;

d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.

73. § (1) Doktori szigorlatot szigorlati vizsgabizottság előtt kell tenni. A szigorlati

vizsgabizottság legalább három tagból áll. A szigorlati vizsgabizottságot a doktori tanács hozza létre. A szigorlati vizsgabizottság tagjainak tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A szigorlati vizsgabizottság összeállításánál biztosítani kell, hogy legyen legalább egy olyan tagja, aki nem áll foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel.

(2) A doktori értekezést bírálóbizottság előtt, nyilvános vitában kell megvédeni. A doktori értekezés bírálóbizottságának elnöke a felsőoktatási intézmény szakmailag illetékes egyetemi tanára vagy professzor emeritusa lehet. A bírálóbizottság létrehozására egyebekben az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az odaítélt doktori fokozatokról központi nyilvántartást kell vezetni, amelybe bárki betekinthet. Biztosítani kell a nyilvántartás internetes hozzáférhetőségét.

261

(4) A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait az Egyetem doktori szabályzata állapítja meg.

(5) A PhD fokozattal rendelkező személyek nevük mellett feltüntethetik a „PhD” vagy a „Dr.” rövidítést, a DLA fokozattal rendelkezők pedig a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést.

25. FEJEZET

KÜLFÖLDI HALLGATÓKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK 74. § (1) Az alábbi nem magyar állampolgárok az Ftv. 39. §-a szerint az Egyetemen a törvényben

meghatározott feltételek alapján tanulmányokat folytathatnak: a) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, valamint

családtagjaikat, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó a Magyar Köztársaság területén élő

menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet, c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás

alá eső külföldit, d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a

viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait.

(2) Aki nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározottak hatálya alá, tanulmányait kizárólag költségtérítéses formában folytathatja.

75. § (1) A külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási

intézményben szerzett oklevelek és középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok elismerésére az elismerési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira jelen szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a) ha nem rendelkezik az ország területén lakóhellyel, a hallgatói jogviszony létesítése előtt be kell szereznie a külön jogszabályban meghatározott beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyt,

b) a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül - hallgatói jogviszony keretében - előkészítő tanulmányokat folytathatnak.

26. FEJEZET

MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ HALLGATÓK KÜLFÖLDI TANULMÁNYAI 76. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldi felsőoktatási

intézményben. (2) Az Erasmus programban részt vevő hallgatókra vonatkozó sajátos rendelkezéseket az

Egyetem Erasmus szabályzata tartalmazza.

27. FEJEZET FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

77. § (1) A hallgató joga, hogy a felsőoktatási intézményben biztonságban, egészséges

környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön.

262

(2) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

(3) A (2) bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.

78. § (1) Az Egyetem rektora fogyatékossággal élő hallgatók segítésére a főállású oktatók közül

felelőst nevez ki. Az intézményi koordinátor feladata különösen: a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a 82. § bekezdés

pontja szerinti kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában, b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel, c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható

segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése,

d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére.

e) a fogyatékos hallgatók létszámának folyamatos és az adatvédelmi rendelkezések betartásával történő nyilvántartása, és az adatok statisztikai célú felhasználásának biztosítása,

f) a beiratkozást, bejelentkezést követő 60 napon belül a fogyatékos hallgatók statisztikai adatainak az Oktatásigazgatási és Továbbképzési Osztály részére történő jelentése.

(2) Az intézményi koordinátor munkáját, továbbá a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi tevékenységét és életvitelét az Egyetemen a Támogató Szolgálat segíti.

79. § (1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel – a 84. § (1) bekezdése szerinti – szakvélemény

alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését.

(2) A felmentésre irányuló kérelmet a dékánhoz címezve az intézményi koordinátornál kell leadni, melyhez mellékelni kell a fogyatékosság típusát és mértékét igazoló szakvéleményt.

(3) A kérelmet elbíráló bizottság legalább 3 tagból áll, állandó tagja az intézményi koordinátor, további tagjait a dékán nevezi ki. Az intézményi koordinátor a kérelem elbírálásával egyidejűleg regisztrálja a fogyatékossággal élő hallgatót.

(4) A bizottság határozata ellen jelen szabályzat 12. §-a szerinti jogorvoslattal lehet élni.

263

80. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató egyéni kérelemre az államilag elismert nyelvvizsga

követelménye alól részlegesen vagy teljesen felmenthető. (2) Amennyiben a fogyatékossággal élő jelentkező a felvételi eljárás során az érettségi,

illetve a felvételi vizsgán kedvezményben részesült, azt részére a tanulmányok folytatása során is biztosítani kell.

(3) A fogyatékos hallgató a fogyatékosság típusától függően az alábbi kedvezményekkel élhet:

a) Mozgáskorlátozott hallgató esetében: 1. biztosítani kell az akadálymentes környezetet, a tanuláshoz szükséges

feltételeket, valamint – a kari szabályzatban foglaltaknak megfelelően – a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését;

2. helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel; 3. a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem

tudja a szükséges eszközöket használni; 4. lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális

eszközök (pl. speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható, csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát;

5. szükség esetén a nem fogyatékos hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani.

b) Hallássérült hallgató (siket, nagyothalló) esetében: 1. a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget; 2. a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az idegennyelv-tanulás és az államilag

elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat; 3. aki már előző tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága

miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az "A" típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani;

4. az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére;

5. minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása;

6. szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.

c) Látássérült hallgató (vak, gyengénlátó) esetében: 1. az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli

számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell; 2. aki már előző tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága

miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól;

3. a fogyatékossága miatt a gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető;

4. a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető;

264

5. a kérdések, tételek, hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.

d) Beszéd- és más fogyatékos hallgatók (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) 1. a súlyos beszédhibás fogyatékos hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli

vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani;

2. a diszlexiás - diszgráfiás hallgató a) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, b) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú

nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól,

c) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani;

d) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett; e) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl.

írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár); 3. diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében

a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök).

(4) A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított időtartam legfeljebb 30 %-ig terjedhet, kérelemre azonban a hallgató részére a 82. § (3) bekezdésben meghatározott bizottság hosszabb felkészülési időt engedélyezhet.

(5) A korlátozott képességű hallgatók részére biztosított kedvezmények betartásáért a dékán felelős.

81. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges

vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására

a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság;

b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg ba) hallássérültek esetében a területileg illetékes audiológiai állomás

szakfőorvosa, bb) látássérültek esetében a területileg illetékes szemészeti szakrendelő

szakfőorvosa, bc) mozgássérültek esetében a területileg illetékes klinika, kórház, szakrendelő

szakfőorvosa,

265

bd) a beszéd fogyatékosság és pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak esetén igazságügyi szakértő

a hallgató vizsgálata alapján, 30 napon belül jogosult.

28. FEJEZET TEHETSÉGGONDOZÁS

82. § (1) A hallgató tehetségének kibontakoztatását a minőségi oktatás, a tudományos diákkör, a

szakkollégium és a doktori képzés segíti. (2) A minőségi oktatás keretében a kiemelkedő képességű hallgató a tehetségének

kibontakoztatását segítő többletkövetelmények teljesítéséhez kap segítséget. (3) A tudományos diákkör a kötelező tananyaggal kapcsolatos tudományos és művészeti

ismeretek elmélyítését, bővítését, a hallgatók kutatómunkáját, illetve alkotótevékenységét szolgálja.

(4) A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épül, a szakkollégium tagsága dönt különösen a kollégiumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy megszűnéséről, az önálló szakkollégium szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.

(5) Ha a kollégiumot azzal a céllal hozzák létre, hogy a (4) bekezdésben foglalt feltételek szerint részt vegyen a tehetséggondozásban, szakkollégiumként működik. A szakkollégium kollégium és diákotthon részeként is működhet, ha megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak. A szakkollégiumban tudományos diákkör is működhet. A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal.

(6) Ha a szakkollégium felsőoktatási intézmény részeként működik, feladatait a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között láthatja el.

83. § (1) Az Egyetem mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetű hallgató

tehetségének kibontakoztatásához, illetve a hallgató tanulmányai során a felkészüléséhez.

(2) A mentorprogram keretében a felsőoktatási intézmény oktatói, hallgatói (a továbbiakban: mentor) nyújtanak segítséget.

(3) A mentorprogram keretében végzett tevékenységet az oktatási miniszter által kijelölt szervezet koordinálja. Az oktatási miniszter és a mentorprogram koordinálását végző szervezet (a továbbiakban: mentorszervezet) között szerződés jön létre, mely tartalmazza a mentorszervezet feladatait, tevékenységének finanszírozási szabályait, valamint a mentorok által végzett tevékenység általános leírását és a mentorokkal szemben támasztott egyéni szakmai felkészültségi követelményeket.

(4) A mentorszervezet és a mentor között szerződés jön létre, mely tartalmazza a vállalt feladatokból adódó kapcsolattartási kötelezettségeket, a mentori feladat tartalmát, időtartamát, díjazását, valamint a mentorszervezet jogait és kötelezettségeit.

266

(5) A mentorszervezet és a mentorprogramban részt vevő hallgató között szerződés jön létre, amely tartalmazza:

a) a mentorprogram keretében nyújtott segítőtevékenység leírását, azok rendszerességét, igénybevételének szabályait,

b) a hallgató egyedi kérelme alapján nyújtott külön szolgáltatások díjait, c) a szerződés felmondásának eseteit és jogkövetkezményeit, d) a (6) bekezdés szerinti hozzájárulást.

(6) A mentorprogramban részt vevő hallgató a szerződésben járul hozzá ahhoz, hogy a mentorszervezet a nevét és születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, intézményének megnevezését, képzésének adatait (szak megnevezése, képzési szint, forma, munkarend), félévenkénti tanulmányi átlageredményét, a megszerzett kreditek számát, hallgatói jogviszonyának megszűnése okát és időpontját, a mentorprogrammal kapcsolatban kezelje és az Oktatási Minisztériumnak a mentorprogram végrehajtásának megfigyelése, valamint a mentorprogram megvalósításának szakmai és pénzügyi ellenőrzése érdekében átadja.

(7) A mentorprogramban részt vevő hallgató a szerződésben szereplő személyi adataiban bekövetkezett minden változást a mentorszervezetnek köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni.

29. FEJEZET

KARI SAJÁTOSSÁGOK

AZ ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK …

AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK 96. § (1) A karon – tekintettel jelen szabályzat 34. § (4) bekezdésére – a tavaszi félév

vizsgaidőszaka megosztható. A kar a tavaszi félévet lezáró vizsgaidőszakot követően augusztusban további két hét vizsgaidőszakot tart, amely keretében lehetőséget biztosít a javítóvizsgák, illetőleg az ismétlő javítóvizsgák letételére.

(2) Jelen szabályzat 70. § (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a karon a nappali munkarendben tanulmányokat folytató hallgató akkor bocsátható záróvizsgára, ha a tanulmányi ideje alatt az első tíz szemeszter valamely négy félévében heti két órát teljesített az Egyetemi Testnevelés- és Szabadidősport Központ által meghirdetett kurzusokból vagy az a karon a Mozgástani Intézet, a Medikus Sportkör és a Medikus Sportegyesület összehangolt programjai közül.

[további kiegészítések várhatóan 2007. szeptemberére készülnek el],

A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK …

AZ EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KARRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK …

AZ FELNŐTTKÉPZÉSI ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI KARRA VONATKOZÓ KÜLÖN

RENDELKEZÉSEK …

267

A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KARRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK …

A MŰVÉSZETI KARRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK …

A POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI KARRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK ….

30. FEJEZET TANÁRKÉPZÉS

…

30. FEJEZET ZÁRÓ ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

136. § (1) Jelen szabályzat 2006. szeptember 1. napján lép hatályba. (2) Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a PTE SZMSZ 24/a melléklete a

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat, továbbá a PTE SZMSZ 24/b melléklete a Kredit alapú Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat, valamint a kari tanulmányi- és vizsgaszabályzatok hatályukat vesztik.

(3) Ahol a szabályzat alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell. Ahol a szabályzat mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.

(4) A főiskolai karok esetén, ahol a szabályzat dékánt, dékáni hivatalt említ, azon főigazgatót, főigazgatói hivatalt is érteni kell.

(5) Ahol a szabályzat tanulmányi osztályt említ, azon karok esetében ahol nincs tanulmányi osztály a karon a tanulmányi osztály feladatait betöltő szervezeti egységet a kari sajátosságoknál megfogalmazottak szerint kell érteni.

(6) Az oktatást trimeszterek szerint szervező karok esetén, ahol a szabályzat félévet említ, azon trimesztert kell érteni.

Pécs, 2006. június 22. Dr. Lénárd László rektor Záradék: Jelen szabályzatot a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa 2006. június 22-ei ülésén elfogadta.

http://www.pte.hu/doc/TVSZ20060622.doc

268

1. számú melléklet A Tanulmányi és Vizsgaügyekben eljáró bizottságok ügyrendje

1. § A melléklet hatálya kiterjed a Kari Tanulmányi Bizottság, a Kari Kreditátviteli

Bizottság, valamint a Másodfokú Tanulmányi Bizottság (továbbiakban közös elnevezés: bizottság) eljárásaira.

A bizottság tagjainak jogai és kötelességei

2. § (1) A tagok joga és kötelessége a bizottság eredményes működésének elősegítése. (2) A tag jogosult és köteles:

a) a bizottság ülésén részt venni, b) akadályoztatása esetén távolmaradását az elnöknek vagy a titkárnak bejelenteni, c) bizottsági tevékenysége során a jogszabályokat, az egyetemi szabályzatokat

betartani, d) bizottság hatáskörébe tartozó bármely ügyben a bizottság ülésén kérdéseket

feltenni, intézkedést, módosítást kezdeményezni, e) minden olyan információhoz hozzáférni, amely a bizottsági tagságból eredő

feladatai ellátásához szükséges.

A bizottság ülésrendje 3. § (1) A bizottság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül ülést tart. Amennyiben a

bizottság azt tapasztalja, hogy valamely oktatási időszakban a kérelmek száma megnövekszik, a bizottság elnökének döntésétől függően a bizottság kijelölt bizottsága hetente ülésezik.

(2) A bizottság elnöke a bizottság ülésére tanácskozási joggal esetenként meghívja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

(3) Az ülést a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök által felkért bizottsági tag vezeti.

(4) A bizottság tagjait – távollétük esetén – az általuk kijelölt személy szavazati joggal képviselheti.

(5) A bizottság titkára minden ülésen tájékoztatást ad a bizottság határozatainak végrehajtásáról.

A bizottság üléseinek előkészítése

4. § (1) A bizottság üléseit a bizottság titkára készíti elő. (2) A bizottság ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket a bizottság tagjai és

meghívottai számára e-mailen a bizottság titkára küldi ki legkorábban az ülést megelőzően 5 munkanappal.

(3) Rendkívüli esetben a bizottság rövid úton, szóban is összehívható.

A bizottság ülése 5. § (1) Az ülés megnyitása után az elnök megállapítja a bizottság határozatképességét. Az ülés

akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása után a bizottság elnöke ismerteti a napirendet, ezt követően a bizottság dönt az ülés napirendjének elfogadásáról. Az elnök egyidejűleg felkéri a bizottság

269

tagjait és a kérelem benyújtóját, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozóan nyilatkozzanak.

(2) Amennyiben a bizottság határozatképtelen, a bizottság elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását, illetve gondoskodik az újabb ülés 24 órán belüli időpontra történő összehívásáról. A megismételt ülés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

6. § (1) A kérelmet és a jogi helyzetet a bizottság titkára röviden ismerteti, illetve amennyiben a

kérelem benyújtója az ülésen jelen van, az ügy rövid ismertetését megelőzően kérelmét szóban is előterjesztheti.

(2) Ezt követően a bizottság tagjai a kérelem benyújtójához, valamint a jelenlévő érintettekhez kérdéseket intéznek. A kérelem benyújtója az egyéb érintettek észrevételeire az ülés során bármikor reagálhat.

(3) Amennyiben az ülésen jelen vannak tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak is és a bizottság tagjai a jelenlévőkhöz több kérdést nem kívánnak intézni, a bizottság elnöke felhívja azokat a jelenlévőket, akik nem tagjai a bizottságnak, hogy a termet a határozathozatal idejére hagyják el.

(4) A határozatot, amennyiben a kérelem benyújtója az ülésen jelen van, a bizottság elnöke szóban hirdeti ki. Ebben az esetben a határozat közlése a kihirdetéssel történik.

(5) Amennyiben a kérelem benyújtója az ülésen nincs jelen, a kihirdetés kézbesítéssel történik.

(6) A határozat kihirdetését követően a bizottság elnöke az ülést berekeszti kivéve, ha az ülésen több kérelem kerül elbírálásra.

A határozathozatal

7. § (1) A bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Szavazategyenlőség esetén az a javaslat válik határozattá, amelyhez a bizottság elnöke (illetve a mindenkori levezető elnök) csatlakozott.

(2) A bizottság a döntéséről a hallgatót a határozathozataltól számított 8 munkanapon belül írásban értesíti. A határozatnak tartalmaznia kell:

a) a hallgató nevét és lakóhelyét, EHA kódját, az ügy számát, tárgyának megjelölését,

b) a rendelkező részben a bizottság döntését, a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást,

c) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket, amelyek alapján a bizottság a határozatot hozta,

d) a határozat hozatalának helyét és idejét, iktatószámát, valamint a bizottság elnökének vagy levezető elnökének aláírását.

(3) Ha a tanulmányi és vizsgaügyben hozott határozat alapjául szolgáló sérelemmel összefüggésben a hallgató további hátrányt szenvedett el, akkor a határozatnak ki kell térnie ennek orvoslására is.

(4) Az elsőfokú határozatot a tanulmányi osztály, a másodfokú határozatot a bizottság titkára foglalja írásba és azt a hallgató, valamint meghatározott esetben az érintett oktatási szervezeti egység részére megküldi.

(5) A hallgatói jogviszonnyal, a hallgató tanulmányi és vizsgaügyeivel kapcsolatos határozatokat a hallgató leckekönyvébe és az ETR-ben a „hivatalos bejegyzések” felületen be kell jegyezni.

270

Emlékeztető

8. § (1) A bizottság üléséről emlékeztető készül, melyet a bizottság titkára készít el. (2) Az emlékeztetőben – napirendi pontonként – a vita főbb tartalmi elemeit, valamint a

bizottság határozatát, illetve állásfoglalását rögzíteni kell. (3) Az emlékeztetőt a bizottság elnöke, illetve levezető elnöke és titkára írja alá.

271

IV. SZABÁLYZATOK

PTE ÁOK szabályzata

a Kar hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről

Várhatóan 2006. szeptemberében kerül elfogadásra.

272

IV. SZABÁLYZATOK

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzata a Felsőoktatásról szóló 1993/lxxx. törvény 66.§, 67.§ és a Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 34.§, valamint a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának 16.§ rendelkezései alapján szabályzatot alkot az alábbiak szerint:

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT Szervezeti és Működési Szabályzata

Általános rész I. § A Hallgatói Önkormányzat neve és székhelye 1) Az önkormányzat hivatalos neve: Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi

Kar Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: HÖK). 2) Székhelye és levélcíme: Pécsi Tudományegyetem, 7624 Pécs Szigeti út 12. 3) A Hallgatói Önkormányzat tagja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának

(HÖOK). II.§ A HÖK önkormányzati státusza 1) A HÖK a hallgatói önkormányzás kari szintű szerve. 2) A HÖK a Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban Egyetem), a Pécsi Tudományegyetem

Általános Orvostudományi Kar (továbbiakban Kar) és a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban EHÖK) önkormányzatainak részeként, de autonóm módon működik. A HÖK önállóan gyakorolja jogait, látja el feladatait és gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott forrásokkal.

3) A HÖK nem önálló jogi személy. Az önkormányzat rendeltetésszerű működése körében az elnök a HÖK képviselőjeként jár el, a gazdasági főigazgató ellenjegyzésével jognyilatkozatot tehet, a Hallgatói Pénzügyek Osztályának kötelezettségvállalása mellett igazolhat. Kötelezettségvállalás a HÖK gazdálkodási keretének erejéig történhet.

4) A Hallgatói Önkormányzat politikai pártoktól, vallási, nemzetiségi és etnikai szervezetektől függetlenül működő szervezet, mely a hatályos jogszabályok alapján végzi munkáját, és gyakorolja a jogszabályok által biztosított jogokat és hatásköröket.

5) A szabályzat célja, hogy a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (a továbbiakban: Kar) diákjai számára keretül szolgáljon érdekvédelmi és önkormányzati szervezetük működéséhez, és biztosítsa a képviseleti demokrácia maradéktalan érvényesülését.

6) A HÖK-nek elidegeníthetetlen és alanyi joga a Kar hallgatói közösségeinek képviselete az Egyetem, a Kar és az EHÖK döntéshozó és döntés előkészítő fórumain.

273

Különös rész III. § Tagság 1) A Hallgatói Önkormányzatnak tagja a Kar minden beiratkozott hallgatója, függetlenül

attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. 2) A tagság az Egyetemre való beiratkozással kezdődik, és a hallgatói jogviszony

megszűnésével szűnik meg. 3) Tiszteletbeli taggá olyan személy választható állampolgárságra való tekintet nélkül, aki az

önkormányzat munkájához és eredményes működéséhez nagymértékben hozzájárult. 4) Az Önkormányzat minden tagja a Választmánynál és az Elnökségnél az Önkormányzatot

érintő bármely kérdésben javaslattal élhet. 5) A tagok tagsági díjat nem fizetnek. IV.§ A HÖK feladatai 1) A hallgatói önkormányzat joga, különösen

a) a szabályzatában meghatározott választás alapján képviselők küldése a Kari Tanácsba, valamint más vezető testületekbe; b) részvétel a felvételi bizottságok munkájában; c) javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére; d) javaslat külső oktató (előadó) meghívására; e) részvétel a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok közzététele; f) a szükséges feltételek megléte esetén a kulturális, szociális szervezeti egységek létesítése, megszüntetése, irányítása; g) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építése; h) az oktatói munka hallgatói véleményezése; i) a Kar sportlétesítményei hasznosításának véleményezése; j) részvétel a kollégiumok (diákotthonok) vezetésében; k) részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügyeinek intézésében.

2) A hallgatói önkormányzat más - elsősorban hallgatókat érintő - feladatok ellátására is felkérhető, döntési jogkörrel felruházható.

3) A hallgatói önkormányzat egyetértést gyakorol: a) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; b) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; c) a Szabályzatban rögzített hallgatói jóléti, kulturális, sport célú ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok, diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerű használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban.

4) A hallgatók érdekeinek feltárása, képviselete, érvényesítése és védelme valamint a hallgatók jogainak érvényesítése.

5) Megalkotja és esetenként módosítja szabályzatait. 6) A Kari Tanács és a Szenátus graduális hallgatói képviseletének tagjait a HÖK delegálja. A

delegálást egy évre kell megtenni. A Kari Tanács és Bizottságai hallgatói képviselet állandó tagjainak az ülésről való távolmaradása esetén a HÖK alkalmi delegálással is betöltheti a helyet.

7) Véleményezi és segíti az Egyetem és a Kar működését befolyásoló elképzelések, tervek, határozatok kialakítását.

8) Kezdeményezi és szorgalmazza a hallgatók érdekeit szolgáló döntések meghozatalát.

274

9) Tagjai számára – anyagi lehetőségei szerint – szolgáltatásokat nyújt. V.§ A HÖK Választmánya 1) A választmány, a HÖK legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve. 2) A HÖK Választmánya a XIX. § alapján megválasztott képviselőkből áll.

a) Tagjainak mandátuma egy évre szól. b) A tagság megszűnik:

- a delegáló modul (évfolyam) által történő visszahívás - a hallgatói jogviszony megszűnése - a választmányi tag írásos lemondása esetén

3) A Választmány összetétele (32 fő): - alapozó modul: Általános Orvosi Szak 6 fő Gyógyszerész szak 2 fő Fogorvosi Szak 1 fő Angol program 1 fő -preklinikai modul: Általános Orvosi Szak 3 fő Gyógyszerész szak 1 fő Fogorvosi Szak 1 fő Angol program 1 fő -klinikai modul Általános Orvosi Szak 10 fő Gyógyszerész szak 2 fő Fogorvosi Szak 1 fő Angol program 1 fő -posztgraduális képzés: PhD hallgató 2 fő 4) A képviselők az őket választó közösségnek munkájukról beszámolni kötelesek. 5) A képviselők kötelesek választóikkal rendszeresen konzultálni. A képviselők, amennyiben

rendelkeznek választóik konkrét ügyben megfogalmazott állásfoglalásával, attól nem térhetnek el, azt kötelesek képviselni.

6) A Választmány tagjainak kötelessége a választmányi üléseken való részvétel. VI.§ A HÖK Választmány jogai és feladatai 1) A Választmány a HÖK legfőbb döntéshozó testülete. A Választmány jogait határozatai

útján gyakorolja, melyek meghozatala kizárólag a Választmány ülésein történhet. A Választmány gyakorolja mindazon jogokat, amelyek HÖK-öt, mint szervezetet megilletik, illetve tevékenysége révén döntéshozóként járul hozzá a HÖK, mint testület feladatainak teljesítéséhez.

2) A Választmány jogai és feladatai különösen: a) Az éves munka- és ülésterv meghatározása. b) Ellenőrzés gyakorlása szervei és tisztségviselői fölött. c) Tagjai, illetve az Elnökség által előterjesztett témák megvitatása és az ezzel

kapcsolatos döntéshozatal. d) Az Elnökség megbízása és beszámoltatása. e) Indokolt esetben az Elnökség döntéseinek felülbírálása és felfüggesztése. f) A konkrét feladatok elvégzésére bizottságok és ideiglenes munkacsoportok alakítása

(a bizottságnak és munkacsoportnak bármely kari hallgató tagja lehet) és azok vezetőinek megválasztása.

g) Megtárgyalja, véleményt mond és dönt a bizottsági vezetők csoportjukra vonatkozó, írásban lefektetett programja és javaslatai ügyében.

h) Belső alkalmazottak felvételére és munkakörük meghatározására javaslatot tehet. i) Külső szakértők alkalmazása.

275

j) A hallgatóság korrekt és időszerű tájékoztatása. k) A folyamatos működéshez szükséges döntések meghozatala. l) A HÖK éves költségvetésének meghatározása, jóváhagyása és ellenőrzése. m) Kari Tanács hallgatói frakciójának megválasztása.

7) A Választmányi tagok végzett munkájuk és feladatkörük függvényében anyagi

elismerésben részesülhetnek, melynek mértékét a Választmány határozza meg a DJB jóváhagyásával.

VII. § A HÖK Választmányának működése 1) Üléseit szükség szerint, de szemeszterenként legalább négyszer össze kell hívni. Az

összehívására az elnök, illetve akadályoztatása esetén más elnökségi tag jogosult. Választmányi ülés összehívását a dékán, bármely elnökségi, ellenőrző bizottsági, választmányi tag, vagy a HÖK bármely tagja (az összehívás írásbeli indoklásával) kezdeményezheti. Indokolt esetben az Elnökség a választmányi ülés összehívását elutasíthatja írásos indoklással.

2) A Választmány ülései nyilvánosak. 3) A levezető elnök indokolt esetben zárt ülést rendelhet el, ha valamely ügy nyilvános

tárgyalása a személyiségi jogok sérelmével járna, illetve, ha az különösen méltányolandó gazdasági érdeket sértene, vagy ha azt a Választmány bármely választmányi tag javaslatára kéri. Zárt ülésen csak szavazati joggal rendelkező személyek vehetnek részt, illetve olyanok, akiknek jelenlétét a Választmány előzetesen elfogadta.

4) Az ülés előtt legalább öt naptári nappal írásban értesíteni kell a Választmány tagjait. 5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjaira tett javaslatot. A meghívóval

együtt ki kell küldeni az egyes napirendi pontokhoz tartozó írásos előterjesztéseket. 6) A Választmány határozatképes, amennyiben tagjainak több mint fele az ülésen jelen van.

A határozatképtelenség miatt elmaradt ülés változatlan napirenddel 3 napon belül összehívva – a megjelentek létszámától függetlenül – határozatképes.

7) A rendes üléseken kívül eseti jelleggel rendkívüli ülés is összehívható; rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnökség, vagy a Választmány 1/3-a ezt indítványozza. A rendkívüli ülésről szóló értesítésnek nem kell írásos formában történnie.

8) A határozathozatal szavazás útján történik. Minden szavazati jogú tag egy szavazattal rendelkezik.

10) A Választmány határozatait egyszeri szótöbbséggel hozza (50% + 1fő). Szavazategyenlőség esetén az a javaslat válik határozattá, amelyhez a HÖK elnöke csatlakozott.

11) Minősített többség (66% + 1 fő) szükséges a HÖK hatáskörébe tartozó szabályzatok módosításának, bizalmatlansági indítványok, illetve a költségvetés elfogadásának ügyében.

12) Titkos szavazás szükséges: a) Elnökségi tag javaslatára, indoklással. b) Választmányi tag javaslatára, indoklással, a Választmány 1/3-nak támogatásával. c) Személyi kérdésekben.

13) A napiredi pontokat és a jegyzőkönyvvezető személyét - a levezető elnök javaslata alapján - az ülés megnyitásakor el kell fogadni.

14) A napirendi pont előkészítéséért a tárgy előterjesztője a felelős. Előterjesztési joga van a Választmány minden tagjának és meghívottjának.

15) Az előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 8. napig kell írásban a tájékoztatási és szervezési titkárnak megküldeni.

276

16) A levezető elnök a vita lezárása, összefoglalása után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. A módosító indítvány elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszik fel zárószavazásra. A módosító indítvány elfogadásához ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

17) Kettő vagy több lehetőség közül való választás esetén a Választmány minden tagja csak az egyik választási lehetőségre szavazhat igennel.

18) Kettő vagy több lehetőség közül való választás esetén a szavazás többfordulós lehet. Amennyiben az első fordulóban nem dőlt el a kérdés, a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott lehetőség kerül szavazásra.

19) A Választmány üléseiről három példányban jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell:

- az ülés időpontját és helyét - a jelenlévők nevét, aláírását - az ülés menetének leírását - a felszólalások, hozzászólások, kérdések és válaszok tartalmi összefoglalását - a nyílt és a titkos szavazások eredményét - az elfogadott határozatok szó szerinti szövegét

20) Az írásbeli előterjesztéseket, valamint az egyéb írásbeli dokumentumokat a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza.

21) A Választmány bármely tagja kérheti, hogy a saját vagy más felszólalását (hozzászólását, kérdését) vagy annak egy részét szó szerint jegyzőkönyvezzék.

22) A jegyzőkönyvet két jelenlévő választmányi tag hitelesíti. VIII.§ A HÖK bizottságai 1) A HÖK különösen fontos feladatainak ellátására és testületi döntéseinek előkészítésére

bizottságokat hozhat létre. 2) A bizottságok tagjait a Választmány delegálja. 3) A bizottságban végzett munkáról a tagok kötelesek rendszeres tájékoztatást adni a HÖK

Elnökségének és a Választmánynak. 4) A bizottságok működési rendje megegyezik a Választmány működési rendjével. IX.§ A HÖK elnöksége és ügyvivői 1) A HÖK elnökségi tagjai és ügyvivői a HÖK munkájának egy-egy fontos

feladatcsoportjával kapcsolatos tevékenység vezetői és szervezői. 2) Az elnökségi tagok megbízatása egy évre szól. 3) A HÖK elnökségének tagjai:

- elnök - alelnök - oktatási titkár - külügyi és pályázati titkár - tájékoztatási és szervezési titkár - kollégiumi ügyekért felelős titkár

4) Valamennyi ügyvivő megbízatása egy évre szól. 5) A HÖK ügyvivői:

- vezető instruktor - újság főszerkesztő - Diákjóléti Bizottság elnök

277

X. § A HÖK elnök 1) Feladata:

a) Az Önkormányzatot képviseli az Egyetem és a Kar vezetősége, vezető testületei és külső fórumok felé.

b) Előkészíti és összehívja az Elnökség üléseit. c) Ellenőrzi és összehangolja a HÖK választott és megbízott tisztségviselőinek,

munkatársainak, testületeinek munkáját. d) Írányítja a HÖK irodai bázisának működését és alkalmazottjainak munkáját. e) Figyelemmel kíséri a bizottságok munkáját, megteremti az ezek munkavégzéséhez

szükséges feltételeket. f) Irányítja és szervezi a HÖK gazdálkodását, vállalkozási tevékenységét. g) Gondoskodik a HÖK tevékenysége során a hatályos jogszabályok, a HÖK, a Kar és az

Egyetem szabályzatainak betartásáról. h) Gondoskodik a Választmány döntéseinek végrehajtásáról.

2) Jogköre: a) Megválasztása után javaslatot tenni a Választmánynak a HÖK ügyvivői személyére. b) A Hallgatói Önkormányzat testületeinek (Bizottságok, Választmány stb.) határozatait

az Egyetem vezetése felé továbbítja. c) Vétójoga van minden olyan döntést illetően, melyek nem felelnek meg a hatályos

jogszabályokban a HÖK és/vagy az Egyetem Szervezeti és működési Szabályzatában foglaltaknak.

d) A HÖK költségvetésére és gazdálkodási alapelveire előterjesztéseket tenni. e) Feladat és jogkörébe tartozó ügyekben tanácsadó bizottságot felkérni. f) Egyes saját feladatai illetve HÖK feladatok ellátására elnöki különmegbízottakat

kinevezni. g) Gyakorolja a HÖK tevékenységével összefüggő kiadványozási, utalványozási,

gazdasági igazolási és aláírási jogokat. h) Nyilatkozatot tenni a HÖK nevében. i) Vitás, nem szabályozott kérdésekben magasabb fórumok (Elnökség, Választmány)

határozatáig döntési jogkörrel rendelkezik. j) Az elnök hivatalból tagja a Kari Tanácsnak, az Egyetemi Szenátusnak, az EHÖK

Választmányának és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (továbbiakban: HÖOK) Közgyűlésének.

3) Az elnök megbízatása megszűnik: a) mandátumidőszak lejártával. b) lemondással, ha azt a Választmány elfogadja. c) Választmány bizalmatlansági határozatával. d) hallgatói jogviszonyának megszűnésével.

XI. § A HÖK alelnök 1) Az alelnök a HÖK elnökének általános helyettese, az elnök távollétében vagy

akadályoztatása esetén joga és kötelessége az elnököt mindenben helyettesíteni. 2) Az alelnök megbízatása megszűnik:

a) mandátumidőszak lejártával. b) lemondással, ha azt a Választmány elfogadja. c) Választmány bizalmatlansági határozatával. d) hallgatói jogviszonyának megszűnésével.

278

XII.§ A HÖK oktatási titkár 1) Feladata:

a) Figyelemmel kíséri a hallgatók oktatási, illetve tanulmányi ügyekkel kapcsolatos problémáit, egyéni problémák esetén ellátja az érdekképviseletet a megfelelő fórumok felé.

b) Irányítja a HÖK Oktatói munka hallgatói véleményezésével kapcsolatos feladatait. c) Munkáját a Választmány és a Kar hallgatóinak véleményének ismeretében végzi. d) Részt vesz az oktatási ügyekkel foglalkozó állandó (Tanulmányi Bizottság, Kredit

Bizottság, Feedback Bizottság) és ad hoc egyetemi és kari bizottságok munkájában. e) Tájékoztatja a Választmányt a bizottságokban végzett munkájáról. f) Képviseli a hallgatói érdekeket a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosítások

előkészítése során.

XIII.§ A HÖK külügyi és pályázati titkár 1) Feladata:

a) Lehetőséget biztosít a Kar hallgatóinak külföldi gyakorlatokon való részvételre. b) Együttműködik az Egyetem Külügyi Bizottságával. c) Figyelemmel követi a külföldi gyakorlaton történő részvételt biztosító programokat,

kapcsolatot tart ezek képviselőivel d) Kapcsolatot létesít és tart fenn más hazai és külföldi egyetemek hallgatói

szervezeteivel. e) Feltérképezi az áthallgatási, illetve részképzésre való lehetőségeket, különösen

külföldön. f) Kapcsolatot tart a helyi és országos hallgatói szervezetekkel. g) Tájékoztatja a Választmányt és az Elnökséget a befutó információkról. h) Figyeli a felsőoktatási és egyéb pályázatokat, melyek a lehetőséget teremthetnek a

HÖK kulturális, sport, technikai fejlődésére 2) Működése:

a) Munkáját a HuMSIRC és TDK egyesületével szorosan együttműködve végzi. b) Működésének és szerzett információinak a legnagyobb nyilvánosságot kell biztosítani.

XIV.§ A HÖK tájékoztatási és szervezési titkár 1) Feladata:

a) A Választmányt és a hallgatóságot folyamatosan, korrekten, naprakészen tájékoztatja minden kérdésről.

b) Személyesen felelős a választmányi ülések összehívásának, lebonyolításának megszervezéséért.

c) Gondoskodik az Önkormányzat által kiadott tájékoztató jellegű rendszeres és alkalmi kiadványok (Confabula, pályázati felhívások, hirdetések, nyilatkozatok stb.) megfelelő megjelentetéséről, s azok felelős szerkesztője.

d) Gondoskodik a HÖK rendezvények meghirdetéséről, előkészítéséről és szervezéséről (Gólyabál, Medikus Napok, Gólyatábor, kulturális és szórakoztató rendezvények stb.).

XV.§ A HÖK kollégiumi ügyekért felelős titkár 1) Feladata: a) Gyakorolja a HÖK elnök által rá ruházott kollégiumokkal kapcsolatos jogokat. b) Segíti munkájukban a Kollégiumi Bizottságokat (KOB). c) Beszámoltatja a KOB-okat a Választmány felé. d) Közvetít a KOB és az EHÖK, illetve az EHÖK és a KT között. e) Képviseli a KOB-okat a HÖK és EHÖK ülésein.

279

f) A kollégiumokkal lapcsolatos problémás ügyekben lehetőségeihez mérten eljár. XVI.§ Főszerkesztő 1) Feladata:

a) A HÖK újságjának szerkesztését végzi. b) Az újság révén gondoskodik a hallgatóság korrekt, naprakész tájékoztatásáról. c) Felelős a lap terjesztéséért. d) Tájékoztatási és anyagi elszámolási kötelezettsége van az Elnökség ill. a

Választmány felé. 2) Jogköre:

a) Részt vehet a Választmány ülésein. XVII.§ A vezető instruktor 1) Feladata:

a) biztosítja az Instruktor Csoport SzMSz szerinti működését. b) Kidolgozza az Instruktor Csoport éves részletes költségvetés tervezetét. c) Beszámol a HÖK Választmányának az Insturktor Csoport munkájáról.

XVIII.§ A Diákjóléti Bizottság elnök 1) Feladata: a) Biztosítja a Diákjóléti Bizottság (DJB) SzMSz szerinti működését. b) Beszámol a HÖK Választmányának a Diákjóléti Bizottság munkájáról. c) Kinevezi a DJB hallgatói tagjait. XIX. § A képviselők és tisztségviselők megválasztása Választmány megválasztása

1) A HÖK Választmányának megválasztását minden tanév első szemeszterében kell lebonyolítani, a beiratkozást követően. A választásoknak legkésőbb a tárgyév október 31-éig el kell kezdődnie. A választást a HÖK elnöke írja ki.

2) A választás során minden hallgató választó és választható. Egy hallgató csak egy szavazatot adhat le.

3) A választás során egy adott szak adott moduljának (évfolyamának) hallgatói csak a saját jelöltjeikre szavazhatnak.

4) A választásokon csak azon hallgatók indulhatnak, a) akik érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, b) akik vállalják, hogy a választmányi tagok kötelességének eleget tesznek, c) akik a választást megelőzően érvényesen jelöltették magukat.

5) Amennyiben egy vagy több választmányi mandátum betöltetlen marad, az érvényes választások után pótválasztást kell kiírni az érintett szak érintett moduljában (évfolyamában), melynek szabályai megegyeznek a rendes választás szabályaival.

A jelölés 6) A jelölés a választás kiírását követően zajlik. A szavazás az érvényes jelölés lezártáig

nem kezdődhet el. 7) A hallgatók a HÖK által kiadott hivatalos jelölőlapon jelölhetik magukat. A

jelölőlapokat a hallgatók számára a jelölés megkezdésétől a lezártáig elérhetővé kell tenni. A jelölésre minimum öt munkanapnyi időt kell kiszabni.

8) A jelölőlapnak tartalmaznia kell a jelölt nevét, EHA kódját, szakát, modulját (évfolyamát) és aláírt nyilatkozatát, hogy megválasztása esetén vállalja a HÖK Választmányi feladatokat.

280

9) A jelölés érvényes, ha a jelölőlap megfelelően kitöltve, határidőn belül beérkezik a HÖK irodájába.

10) A jelölést a HÖK irodavezetője regisztrálja, és elkészíti a jelöltek listáját, illetve a szavazólapokat.

A szavazás 11) A szavazás a jelölést követően, öt munkanapon keresztül zajlik. A választás érvényes,

ha azon a szavazásra jogosult hallgatók legalább 25%-a részt vesz. Amennyiben az öt nap elteltével nincs meg a választás érvényességéhez szükséges kellő számú szavazat, akkor a választást addig kell folytatni, amíg a szavazás érvényes nem lesz.

12) A szavazást a választási biztosok felügyelik. A választási biztosokat a választmány jelöli ki. Nem lehet választási biztos azon hallgató, aki jelölt az általa felügyelt modul (évfolyam) választásán.

13) A választási biztosok modulonként (évfolyamonként) választási bizottságot alkotnak. A választási bizottságok modulonként (évfolyamonként) minimum két főből állnak.

14) A szavazást több előre megadott helyszínen is le lehet bonyolítani. A helyszíneket és időpontokat úgy kell kiválasztani, hogy a hallgatók legszélesebb rétege részt vegyen azon. Adott szak és modul szavazása ugyanazon időben nem folyhat két, vagy több helyen.

15) A választási bizottságok feladata a választás lebonyolítása. A választásról jegyzőkönyvet készítenek, melyet aláírásukkal hitelesítenek. Amelyik hallgató leadta a szavazatát, a jegyzőkönyvhöz mellékelt listát aláírásával hitelesíti. A választási biztos a leadott szavazatokat megszámolja és az eredményt a jegyzőkönyvben rögzíti, melyhez mellékeli a leadott szavazatokat és a ki nem osztott szavazólapokat.

16) Egy leadott szavazat érvényes ha: a) A szavazólapon maximum az adott szaknak és évfolyamnak megfelelő számú

jelölt van támogatva (a mandátumok részletezése ezen szabályzat V.§ 3) pontjában található).

b) A szavazólap a jelölt(ek) neve mellet elhelyezet két, egymást metsző vonalon kívül más írás és egyéb jelet nem tartalmaz.

Szavazatok összesítése, eredményhirdetés: 17) A szavazatokat a választási bizottságok kötelesek összesíteni. Az eredményt az EHÖK

elnöke hitelesíti, és kiállítja a mandátumigazolásokat. 18) A Választmány mandátumainak betöltése a jelöltek közül a kapott szavazatok

számának sorrendjében történik. 19) A választások eredményét a választási határidő lejárta után 2 munkanapon belül ki kell

hirdetni. Az eredmény ellen jelölt nyolc munkanapon belül fellebbezés nyújtható be az EHÖK elnökénél.

20) A választási jegyzőkönyveket és a szavazólapokat 2 évig köteles a HÖK megőrizni, és bármely hallgató kérésére azt megmutatni.

Visszahívás 21) A Választmányi képviselők tisztségükből visszahívhatók, az őket megválasztó szak és

modul hallgatóinak minimum 10%-a, vagy a Választmány egyharmadának kezdeményezésére. Ilyen esetben a választásokra érvényes szabályokkal szavazást kell tartani.

22) A visszahívás eredményes, ha azon a szavazáson részvett hallgatók több, nint fele a visszahívás mellet voksol.

281

Elnökség és az ügyvivők megválasztása 23) A HÖK elnökének, alelnökének és ügyvivői tisztségeinek betöltésére a HÖK elnöke

pályázatot köteles kiírni a mandátumok lejárta előtt. Az elnöki és alelnöki tisztségre a jelöltek párban pályáznak. A pályázatot minimum két héttel a választás előtt kell kiírni. A pályázat beadási határideje nem lehet rövidebb öt munkanapnál.

24) A HÖK elnökét, alelnökét és ügyvivőit a beérkezett pályázatok alapján, a Választmány választja meg egy éves időtartamra. A választás titkos, ahol a megválasztáshoz egyszerű többség kell.

25) Kettőnél több jelölt esetén,ha a szavazás során egyik jelölt sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, akkor a szavazás után újabb fordulót kell tartani, melyben az első fordulóban legtöbb szavazatott kapott két jelöltről dönt a Választmány.

26) Egy, vagy két jelölt esetén,ha a szavazás során egyik jelölt sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, akkor a betöltetlen tisztségre új pályázatot kell kiírni.

27) Az elnökség többi tagját az elnök nevezi ki a Választmány véleményének kikérdezése mellett. A tisztségek betöltésére az elnök pályázatot írhat ki. Az elnökség tagjainak megbízatását indokolt esetben, a Választmány véleményének kikérdezése mellett, az elnök visszavonhatja.

28) Az elnök és alelnök tisztségből való visszahívásának tárgyában bizalmatlansági szavazást kell tartani, ha azt a Választmány képviselőinek több mint egyharmada írásban kéri. Az elnök és az alelnök visszahívásához minősített többség kell.

29) Az ügyvivők tisztségből való visszahívásának tárgyában szintén bizalmatlansági szavazást kell tartani, ha azt az elnökség bármely tagja, vagy a Választmány képviselőinek több mint egyharmada írásban kéri. Az ügyvivők visszahívásához minősített többség kell.

30) Az elnök mandátumának bármely okból történő megszűnése az elnökség többi tagjának megbízatásának megszűnésével jár együtt.

XX. § Vegyes és záró rendelkezések 1) A Hallgatói Önkormányzat

a) rendezvényeivel kapcsolatos szervezői, b) a rendezvényen rendezői tevékenységet kizárólag a Hallgatói Önkormányzat

elnöksége által írásban megbízott személy végezhet. 2) A Választmány V.§ 3) pontjában meghatározott összetétele a következő választmányi

választástól lép érvénybe.

Összeférhetetlenségi szabályok

3) A Hallgatói Önkormányzat elnöke nem lehet a Kollégiumi Tanács, illetve a Kolégiumi Bizottság elnöke.

4) Kari HÖK elnökségi tagok és ügyvivők egyidejűleg nem lehetnek EHÖK tisztségviselők is.

5) Összeférhetetlenség esetén azt 15 napon belül rendezni kell, ellenkező esetben mindkét tisztség azonnali visszavonása lép érvénybe.

Záradék: ezt a szabályzatot a Választmány 2003. november 5-én megtartott ülésén 22 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett fogadta el. Pécs, 2004. március 2. Köves Béla PTE ÁOK HÖK elnök

282

IV. SZABÁLYZATOK

Egyetemi hallgatók általános munkavédelmi, tűzvédelmi és vagyonvédelmi tudnivalói

I. MUNKAVÉDELEM

1. Oktatás – Az egyetemi hallgatók munkavédelmi oktatását az 1993. évi XCIII. törvény 55. § (1-2)

bekezdése alapján kell végezni. – Az egyetemi hallgatók számára a gyakorlati munka megkezdése előtt az illetékes

gyakorlatvezető az első gyakorlaton köteles az általános és az adott munkával kapcsolatos részletes munkavédelmi szabályokat ismertetni és ezek ismeretét számon kérni.

– Az oktatást az adott Szervezeti Egység által elkészített tematikában rögzítettek alapján kell végezni.

A hallgatók oktatását az adott Szervezeti Egység Munkavédelmi Oktatási Naplójában a hallgatók nevével és aláírásával dokumentálni kell, a dokumentálás megtörténtéért a gyakorlatvezető és az adott Szervezeti Egység munkavédelmi előadója felelős. 2. Védőfelszerelés – A hallgatóknak az egyetem az adott gyakorlati munkahelyen egyéni védőfelszerelést

köteles biztosítani. – Az egyéni védőfelszerelések, eszközök szándékos vagy gondatlanságból eredő

rongálása esetén a hallgató a védőfelszerelések értékét köteles az egyetemnek megtéríteni

– A védőfelszerelések elhasználódása, illetőleg védelmi képességének a kezelési (használati) utasításban meghatározott mértékét meghaladó csökkenése esetén a kicserélésről gondoskodni kell.

– Az egyéni védőfelszerelés, eszköz szakszerű tisztításáról, tárolásáról, illetőleg cseréjéről az adott Szervezeti Egység gondoskodik.

– Ha a hallgató az előírt és a részére biztosított egyéni védőfelszerelést figyelmeztetés ellenére sem használja, a munkavégzéstől el kell tiltani.

– A hallgató az egyéni védőfelszerelést munkahelyéről nem viheti el. 3. Baleset Ha a hallgató a gyakorlaton munkabalesetet szenved, azonnal köteles bejelenteni a gyakorlatvezető tanárnak, aki a Munkabaleseti Naplóba rögzíti az eseményt. Baleset: az emberi szervezetet ért egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset: az a baleset, amely a hallgatót szervezett munkavégzés során (a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka) vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a hallgató közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a hallgatót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

283

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a hallgatót az egyetemre jövet vagy menet közben éri (úti baleset) kivéve, ha a baleset az egyetem saját vagy bérelt járművével történt. Amennyiben a hallgatót úti baleset éri, saját érdekében haladéktalanul jelentse a Tanulmányi Osztálynak. 4. Egyéb ártalmak Terhes hallgatónők figyelmének felhívása az állapotukból adódó ártalmakra. – Fertőző ártalmak: fertőző betegségek diagnosztikáját célzó laboratóriumi vizsgálatok,

valamint egyéb célból történő vizsgálatok (köpet, genny, vizelet stb.) melyek profiljukból fakadóan vírusfertőzési veszéllyel járhatnak.

– Fizikai ártalmak: ionizáló sugárzás (röntgen, nyílt és zárt radioizotópok) – Vegyi ártalmak: anilin, benzol, toulol, xilol, nitro- és amidoszármazékok, szénmonoxid,

széndiszulfid, halogénezett szénhidrogének, ólom és ólomtartalmú anyagok, arzén és arzéntartalmú anyagok, vörös foszfor, cián és vegyületei, terpentin, nikotin mérgező növényvédőszerek és a felsoroltakhoz hasonló hatású anyagokkal való foglalkoztatás.

Fenti ártalmak elkerülése érdekében a hallgatók jelezzék terhességük megállapítása esetén ennek tényét azon tanszék vezetőjének, ahol a fenti ártalmakkal találkozhatnak. Azokon a gyakorlatokon, melyeket a kezelőorvos számukra ártalmasnak ítélt, nem vehetnek részt. Tanulmányi kötelezettségük esetleges átcsoportosítása ügyében a Tanulmányi Osztályhoz kell fordulniuk.

II. Tűzvédelem: 1. A tűz keletkezésének feltételei:

– éghető anyag – gyulladási hőmérséklet – oxigén E három feltételnek időben, térben együtt kell lenni ahhoz, hogy tűz keletkezzen. Tűz /égés/ csak akkor keletkezik, ha az éghető anyaggal hőt közlünk és ez a hő eléri az éghető anyag gyulladási hőmérsékletét. Az égés azonnal megszűnik, ha az égés egyik tényezőjét elvonjuk. Ez a tűzoltás alapja. Az oltóanyagoknak takaró és hőelvonó hatásuk van.

2. Legismertebb oltóanyagok a./ Víz:

A természetben és környezetünkben mindenhol megtalálható. Két fontos hatása van: – takaró (levegő kiszorítása) – hőelvonó Nem alkalmazható az alábbi tüzek oltásához: elektromos tüzek, aktív fémek, fémoxidok, kálium, nátrium, magnézium, égetett mész, karbid, foszfor, tömény savak, folyékony üzemanyagok.

b./ Homok, föld: Hatása: – záró – hűtő – kismérvű ütő Oltóhatásának legfontosabb feltétele, hogy finom szemcsézetű, száraz és könnyen ömleszthető legyen.

284

3. Hordozható tűzoltó készülékek: A kis tüzek oltásának legalkalmasabb eszközei. Előnyük: nagy oltóhatás, könnyen kezelhetők, veszélytelenek. A kézi hordozható tűzoltó készülékek oltóanyagai: – oltóporok: denaturált szódabikarbóna, szilikonporok. – gázok: széndioxid, széntetraklorid, bromid, freon. Hajtóanyagok: nitrogén, széndioxid. A készülékeket a bejárati ajtónál, ill. a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, mechanikai sérülés ellen védetten. Kézi hordozható tűzoltó készülékkel embert oltani tilos!

A tűzvédelmi felszereléseket, eszközöket rendeltetésüknek megfelelően – csak tűzvédelmi célra – szabad felhasználni. A PTE ÁOK területén használatos legfontosabb tűzvédelmi eszközök: – kézi hordozható tűzoltó készülékek (porral oltó, széndioxiddal oltó) – tűzcsapok (földalatti, földfeletti és fali) – tűzi víztároló medence. 4. Riasztás, tűzjelzés, mentés a./ aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles:

– a rendelkezésére álló minden eszközzel (élőszó, tűzilárma, távbeszélő stb.) a munkaterületen tartózkodókat értesíteni, riasztani, szükség esetén segítséget kell hívni.

– a tűz oltását a rendelkezésre álló minden arra alkalmas eszközzel (tűzoltó készülék, víz, homok, stb.) megkezdeni és folytatni a tűz eloltásáig, illetve a tűzoltóság megérkezéséig,

b./ – a tüzet bejelenteni az Egyetem Biztonságszervezési Osztályára a 6329, 1084, 1177-es telefonszámon, illetve a tűzoltóság 105-ös hívószámán.

– az eloltott tüzet is be kell jelenteni, a helyszínt pedig biztosítani kell. – A tűzoltóság részére leadott tűzjelzésnek tartalmaznia kell:

- a tűzeset pontos helyét (intézmény, munkahely, utca, házszám, emelet, stb.), - mi ég, illetve mi van veszélyeztetve, - emberélet van-e veszélyben, történt-e sérülés, - a tűzjelző nevét, a jelzésre használt telefonszámot.

c./ Minden személy köteles a tűz oltásában, személy és anyagmentésben tevékenyen részt venni és betartani a tűz oltását irányító személy utasításait.

Tűz esetén biztosítani kell, hogy a tűz-, káreset helyszíne a tűzoltóság megérkezéséig változatlan maradjon. A helyszínt csak akkor szabad megváltoztatni, ha ezt további tűzeset, baleset, jelentős anyagi kár megelőzése szükségessé teszi. A tűzkeletkezés, baleset, káreset tárgyi bizonyítékait meg kell őrizni. 5. Dohányzás: A dohányzás tűzveszélyes tevékenység. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyeken szabad. Égő cigarettát, gyufát eldobni tilos!

285

III. Vagyonvédelem 1. Egyetem tulajdonának védelme – Minden hallgató KÖTELES az Egyetem tulajdonát megóvni és védeni. – Az Egyetem tulajdonában lévő tárgyakat, eszközöket (pl. könyv, sportszer, stb.)

rendeltetésszerűen használni. – Szándékos rongálást megakadályozni, megszakítani. – A tudomására jutott szándékos és egyéb rongálást a Tanulmányi Osztálynak bejelenteni. Szándékos rongálás megállapításánál a rongáló anyagi felelősséggel tartozik 2. A hallgatók tulajdonának védelme – Minden hallgató saját értékeiért felelős. – Nagyobb értékek, ékszer, készpénz őrzésére az Egyetem Szervezeti egységeinél

lehetőség van. /Gyakorlati foglalkozáson az Intézet gondnokánál, kollégiumi tartózkodás esetén a kollégium vezetőjénél, gondnokánál./

– Lopás, betörés egyéb bűncselekmények esetén a mindenkori ügyeletes rendészt értesíteni kell: – munkaidőben: (07-15 óráig) 1003; 1317-es melléken, – munkaidőn kívül: (15-07 óráig) és ünnepnapokon: 30/377-5521, vagy a 30/277-7559

mobilszámon. – A bűncselekmények helyszínét a rendész kiérkezéséig biztosítani kell. – A helyszínt megváltoztatni a nem szabad, kivételt képez az élet és vagyon mentése. – A hallgatót ért anyagi sérelem esetén, megilleti a magántulajdon védelme érdekében

hozott összes törvény.

286

IV. SZABÁLYZATOK

Az alagsori szekrények használatának rendje

1. Az Elméleti Tömb alagsori folyosóin lévő 253 db szekrény használatára az I-II. évfolyam hallgatói jogosultak a tanév elejétől a júniusi vizsgaidőszak végéig.

2. A szekrények felosztása a Diákirodán történik. A szekrény használatára jogosult hallgatók a szekrény kulcsát az adott tanév kezdetének első és második hetében a Diákirodán vehetik fel.

3. A hallgatók a tanév végén, a júniusi vizsgaidőszak utolsó napjáig kötelesek a kulcsokat a Diákirodán leadni.

4. A Hallgatói Önkormányzat, a Gondnokság a szekrényekben elhelyezett tárgyakért felelősséget nem vállal. Bennük élelmiszert nem szabad tárolni, s tilos az ajtók összefirkálása, nevek feltüntetése, címkék felragasztása.

5. A szekrények meghibásodása esetén a Hallgatói Önkormányzathoz (Diákiroda) lehet fordulni. Az elveszett szekrénykulcsok pótlásáról a szekrény használóknak kell gondoskodni.

287

IV. SZABÁLYZATOK

Tájékoztató a könyvtár használatáról Kedves Olvasónk! Egyetemi évei során tanulmányainak egyik bázisa a könyvtár lesz, ezért érdemes megismerkedni szolgáltatásaival: Az egyetem központi épületében a III. emeletén találja: 1. A kölcsönzőt Nyitva: hétköznap 8.30 - 15.30 - ig 2. Olvasótermeket Nyitva: hétköznap 8.00 - 21.45 - ig szombaton 9.00 - 13.00 - ig (július-augusztusban 8.00 - 16.00 - ig) Ezen idő alatt tájékozódhat a tudományos és társadalmi élet eseményeiről. Adott témához irodalmat kereshet. 3. Térítés ellenében fénymásolatokat készítünk: 8.00 - 16.00 - ig. 4. Könyvtárközi kölcsönzés útján, témavezetője javaslatára, meghozatjuk a könyvtárban

nem található irodalmat. Mindezen szolgáltatásokat akkor veheti igénybe, ha a könyvtárba beiratkozik és a könyvtár-használati szabályokat betartja.

288

AZ EGYETEM TÖRTÉNETE

Az első magyar egyetemet 1367-ben Pécsett alapította Nagy Lajos király. Pécs ebben az

időben fénykorát élte, hazánk legnagyobb városa volt a XIV. században, de nemcsak a legnagyobb, egyben a leggazdagabb, legnépesebb is, Baranya pedig a legnépesebb vármegye.

A középkori egyetemen orvostudományt is oktattak, működése később hosszú évszázadokig szünetelt, mígnem 1923 őszétől a Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem rövid budapesti működés után Pécsett kezdte meg tevékenységét. Az ezt követő évtizedekben az orvosi kar olyan neves professzorokkal büszkélkedhetett, mint Pekár Mihály, Fenyvessy Béla, Reuter Camillo, Heim Pál, Entz Béla, Veress Ferenc, Mansfeld Géza, ifj. Imre József.

1948-ban az egyetem elnevezését Pécsi Tudományegyetemre változtatták. 1951-ben az orvostudományi kar önállóvá vált Pécsi Orvostudományi Egyetem elnevezéssel, első vezetője dr. Méhes Gyula professzor lett, dékáni megbízással.

Az egyetem későbbi történetében jelentős év 1966, amikor azok a fejlesztési elképzelések, amelyek az egyetemi városrész megépítésének koncepciójaként már évtizedekkel korábban megfogalmazódtak, részben megvalósultak. Ekkor adtak át egy 400 ágyas klinikai tömböt, amely 5 szervezeti egységnek adott helyet (belgyógyászati, sebészeti, szemészeti, ortopédiai és röntgenklinikának). További 9 klinika és 16 elméleti intézet azonban változatlanul a város különböző pontjain maradt.

Az új elméleti tömb 1970-ben készült el és lehetővé tette, hogy az elméleti intézeteket és a központi irányító apparátust egy helyre költöztessék. A 4 előadóterem, valamint a több tucat szemináriumi helyiség megfelelő elhelyezést biztosított még a nyolcvanas évek végén is, amikorra a tanszékek száma 20-ra, a klinikáké (ide értve a központi laboratóriumot is) ugyancsak 20-ra nőtt.

Az épületállomány ezen bővülésével vált lehetővé a fogorvosok képzésének megkezdése az 1973/74-es tanévtől.

Egy évtizeddel később, 1984-ben indult meg az ún. angol program, az angol nyelvű képzés külföldi hallgatók számára.

A 2000/2001-es tanévben indult a karon a gyógyszerészképzés. A 2004/2005-ös tanévben a német nyelvű orvosképzéssel bővült a kar kínálata. 1990-ben alakult meg az egyetemen belül az Egészségügyi Főiskola, amely az első évben

122 fővel kezdte meg működését, 4 szakon, négy városban. Az Egészségügyi Főiskola 1995 novembere óta főiskolai karként épül az egyetem szervezetébe.

Jelenleg az egyetemi szakokon csaknem 1300 magyar, 100 külföldi, a PhD programokban 300 hallgató vesz részt.

Az egyetem mindkét kara rendelkezik olyan nemzetközi kapcsolatokkal, amelyek lehetővé teszik az oktató-, illetve a hallgatócserét.

289

V. CAMPUS TÉRKÉP

TANREND TANREND ÉÉSSÉS ÉS …aok.pte.hu/docs/th/tanrend_0607.pdf · hálózatmenedzser Somogyi Norbert 6407, 30/298-8813 UNX rendszermérnök Csordás Dezs ő 6403 Linux rendszeradminisztrátor,

Documents