Tanári záróvizsga tételek Angoltanár szakképzettség · A biológia tantárgyhoz kapcsolódó kimeneti szabályozás, a kétszint biológia érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményei.

Tanári záróvizsga tételek Angoltanár szakképzettség

1. Changing roles of teachers and learners in contemporary language education. Responsibility of the language teaching profession. Foreign language teachers’ competences. 2. Basic principles of English language teaching methodology. Fundamental problems of foreign language teaching. Cornerstones of the language teaching profession: approaches, methods, procedures, techniques. 3. Roles and tasks of the modern language teacher. Foreign language teaching strategies. Improvement of resources, choosing the appropriate teaching materials and tools. Self-assessment. 4. Student-centered language pedagogy. Educating students for self-directed learning. Learner autonomy. Principles of learner autonomy. 5. Factors affecting second language learning: individual differences, learner beliefs, intelligence, anxiety, aptitude. 6. Factors affecting second language learning: learner characteristics, age, motivation, personality. 7. Foreign language learning theories. Krashen’s hypotheses and their implications for teaching foreign languages. 8. The history of foreign language teaching. Comparing and evaluating foreign language teaching methods and their implementation in modern foreign language education. 9. Humanistic approaches in foreign language teaching and their implementation in present-day foreign language education. 10. Task-based learning. The process of task-based learning. Constructivism in foreign language teaching. 11. Content-based language teaching. Content-based curriculum. Types of relationship between language teaching and content teaching. Cross-curricular approach in language education. 12. Assessment. Assessing students’ achievements. Knowing and using various assessment instruments. Educating students for self-assessment. 13. Information and Communication Technology (ICT) in TEFL. Conditions for the effective application of ICT in language education. 14. Online applications in language teaching. Using websites in the foreign language classroom. Webquests. Internet-based project work. Online reference tools. 15. Web 2.0 tools for the English classroom. Blogs. Wikis. Podcasts. Producing electronic materials.

Recommended readings: Bárdos, J.: ÉlĘ nyelvtanítástörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. Bárdos, J.: Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata. Nemzeti

Tankönyvkiadó, 2000. Celce-Murcia, M. Teaching English as a Second or Foreign Language. Akadémiai Kiadó,

1991. Dudeney, G. – Hockly, N.: How To Teach English with Technology. Longman, 2007. Dudeney, G.: The Internet and the Language Classroom. Cambridge University Press, 2007. Harmer, J. The Practice of English Language Teaching. Longman, Fourth edition. 2007. Hubbard et al. A Training Course for TEFL. Oxford University Press, 1991. Larsen–Freeman, D. Techniques and Principles in Language Teaching. Oxford University

Press, 1986. Mehisto, P. – Marsh, D. – Frigols, M.J.: Unvovering CLIL. Content and Language Integrated

Learning in Bilingual and Multilingual Education. Macmillan, 2008. Nunan, D. Language Teaching Methodology. Prentice Hall, 1991. Richards, J. and Rodgers, T. Approaches and Methods in Language Teaching. Cambridge

University Press, 1991. Sharma, P. – Barrett, B.: Blended Learning. Using Technology in and beyond the Language

Classroom. Macmillan, 2007. Stern, H. Fundamental Concepts of Language Teaching. Oxford University Press, 1987. http://elearning.ektf.hu/

AZ OSZTATLAN ÉNEK-ZENE TANÁRI ZÁRÓVIZSGA MÓDSZERTANI TÉMAKÖREI

1. A XX. század fQbb zenei nevelési elvei. Egy zenei nevelési koncepció részletes ismertetése. 2. Az ének-zene órák helye a közoktatás rendszerében (NAT, tanmenetek). Az énekzene órák fQ mozzanatainak, szervezési módjainak bemutatása. 3. Az ének-zene tanár rendelkezésére álló tankönyvek, zenepedagógiai kiadványok, kották, hangzó anyagok a m_vészeti nevelés szolgálatában. 4. Az ének-zene óratípusok és megjelenésük a zeneoktatás és a zenével nevelés szolgálatában. 5. Daltanítási eljárások és motiváció a zenei oktatás-nevelés folyamatában. Egy daltanítási módozat bemutatása szabadon választott közoktatási szituációban. 6. Az éneklési készség fejlesztésének szükségessége, lehetQségei az ének-zene órák rendszerében. Mérés, értékelés az ének-zene órákon. 7. A zenei írás-olvasás elsajátításának, alkalmazásának kérdései és segédanyagai a közoktatásban. 8. A zenei alkotótevékenység megjelenése, helye, szerepe az ének-zene foglakozásokon, tanórákon. 9. A zenehallgatás célja, feladatai, helye az ének-zene oktatásában, az esztétikai nevelésben. A zenehallgatási anyag kiválasztásának, alkalmazásának pedagógiai követelményei. 10. Az ének-zene órai szemléltetés hagyományos és korszer_ eszközei. Az énektanár IKT kompetenciája. 11. Ritmikai ismeretek, ütemformák tanítása, ritmikai készségfejlesztés az óvodától az iskolaköteles korig. 12. Zenei képesség, zenei tehetség. A tanulók személyiségének fejlesztése zenei neveléssel. Az iskolai zenei nevelés elQzményei. 13. Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepciója, helye a világban és a magyar közoktatásban. 14. A többszólamúság megjelenése, feladatai, eszközei az ének-zene foglakozásokon és órákon. 15. A formaérzék kialakítása, fejlesztése az ének-zene oktatás folyamatában. A formai ismeretek direkt és indirekt megjelenése az ének-zene órákon.

16. Kulcs-, és szakmai kompetenciák fejlesztése, valamint a közösségi nevelés jelentQsége és lehetQségei az ének-zene foglalkozásokon, órákon. 17. A népzene helye az egyetemes emberi kultúrában. Hagyományaink, értékeink megQrzése a népzene által. Magyar és más népek népzenéjének tanítása.

18. Az ének-zene tanár szakmai tudását szinten tartó és a szakmai megújulást segítQ lehetQségek a mai magyar kulturális közéletben. (Kórusok, zenekarok, zenei, zenepedagógiai folyóiratok, internetes portálok stb.)

19. A zenei írás-olvasás elsajátításának, alkalmazásának kérdései és segédanyagai a közoktatásban. 20. Dallamrelációk, hangközök, hangsorok és az abszolút rendszer tanítása a közoktatás különbözQ szintjein.

Tanári záróvizsga szakmódszertani témakörei

1. Bemutató és tanulókísérletek az egyenesvonalú egyenletes, az egyenletesen változó, a kör- és a rezgQmozgásra. A pillanatnyi és átlagsebesség fogalmának kialakítása. Hely és mozgás viszonylagossága.

2. Dinamikai alapfogalmak, tömeg, erQ lendület fogalmának kialakítása. Tömeg és erQmérés. Lendületváltozás elemzéshez összeállított kísérletek. Rakétaelvet bemutató kísérletek. Közlekedési vonatkozások.

3. Kísérletek forgómozgásra. Forgatónyomaték, súlypont fogalmai, kialakítás és szemléltetés. A súly fogalma.

4. Kísérletek erQk összegezésére. Súlypont kísérleti meghatározása. Kísérletek egyszer_ gépekkel. Egyensúlyi feltételek.

5. KülönbözQ típusú kölcsönhatások bemutatása. Tömeg, gravitációs erQ, súly fogalmainak kialakítása. Eötvös Loránd munkássága.

6. Az energia és munka fogalmainak kialakítása, kísérletek. A belsQ energia és munka kapcsolata. Az energia megmaradását szemléltetQ kísérletek. Fizikatörténeti vonatkozások. Energiaforrások, energiagazdálkodás. Hatásfok.

7. A legegyszer_bb periodikus mozgások bemutatása. (RezgQmozgás, körmozgás, hullámmozgás.) A jelenségek leírása, kvalitatív dinamikai magyarázata.

8. A hang keletkezése, tulajdonságai. Hangintenzitás, hangosság. A Doppler-effektus. A hang törése, visszaverQdése, elhajlása.

9. Rugalmas alakváltozások szemléltetése (húzás, összenyomás, hajlítás, csavarás, kihajlás).

10. A nyomás fogalmának kialakítása. Hidrosztatikai nyomás mérése. Paradoxon. Torricelli-kísérlet. Kísérletek Arkhimédész törvényére. KözlekedQedények. S_r_ség-meghatározási módszerek.

11. A hQmérséklet fogalma és mérése. A szilárd testek, folyadékok és gázok hQtágulásával kapcsolatos kísérletek. A különbözQ anyagok fajhQjének meghatározása.

12. A forráspont és a fagyáspont nyomásfüggésének kísérleti bemutatása. OlvadáshQ értelmezése. A hQvezetés kísérleti bemutatása. Kísérletek a hQáramlás jelenségének szemléltetésére. Egyszer_ kísérletek hQsugárzási jelenségek bemutatására.

13. A belsQ energia fogalma, alakulása a fázisátmenetek alatt. A térfogati munka szerepe fázisátmeneteknél (olvadás, forrás). BelsQ energia növelése súrlódási munkával. HQerQgépek (gQzgép, belsQ égés_ motor) m_ködésének bemutatása modellen.

14. A anyag belsQ szerkezete. ErQhatás az anyag részecskéi között, kísérletek. A diffúzió és az ozmózis jelenségének ismertetése gyakorlati példák segítségével. Ezekkel kapcsolatos alapkísérletek.

15. Az elektromos kölcsönhatást bemutató kísérletek elemzése. Gyakorlati példák elektrosztatikus feltöltQdésekre. Kísérletek az elektromos megosztás bemutatására.

16. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolásainak áram és feszültségviszonyai. Fogyasztók vegyes kapcsolása. Ohm törvényének vizsgálatát bemutató kísérleti összeállítás.

17. Az áram hQhatását bemutató kísérletek. Példák a hQhatás gyakorlati alkalmazására. Az áramvezetQ ellenállásfüggését bemutató kísérletek. Soros és párhuzamosan kapcsolt fogyasztók áramkörének energiaviszonyai. ÁramerQsség és feszültségmérQ m_szerek bekapcsolása az áramkörbe.

18. Az elektromos áram mágneses hatását kimutató kísérletek (egyen- és váltakozó áramok esetében). Példák a mágneses hatás gyakorlati alkalmazására. Jedlik Ányos munkássága.

19. A mágneses mezQbe helyezett áramvezetQre ható erQ és a mágneses mezQben mozgó vezetQben létrejött töltésmozgás kimutatása kísérletileg.

20. ÁramerQsség vizsgálata: I1/R, és IU kimutatása. Kísérlet a vízbontásra. Teljesítmény vizsgálata tiszta ohmos körben: P I és PU.

21. FélvezetQ áramköri elemek alkalmazása. Egyszer_ áramkörök félvezetQkkel, egyenirányító kapcsolások.

22. Az elektromágneses indukció tárgyalása. A bevezetQ kísérlet összeállítása és energetikai elemzése. Az indukált feszültség vizsgálatára szolgáló kísérletek. Lenz törvényének vizsgálatára szolgáló kísérletek. A Lenz-törvény és az energia megmaradásának tétele.

23. A transzformátor m_ködési elvének tanítása. Magyar tudósok a transzformátor tökéletesítQi között. A távvezetés alapproblémája és annak megoldása.

24. Örvényáramokkal kapcsolatos kísérletek. Jeltovábbítás elektromágneses hullámokkal: rádió és televízió m_ködése.

25. Kísérletek a fény terjedésére, a fény visszaverQdésére. A síktükrök és a gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai. a fénytörést bemutató kísérletek.

26. Optikai lencsék képalkotásával kapcsolatos kísérletek. Az emberi szem hibáinak (rövidlátás, távollátás) javítása. Optikai eszközök tanítása.

27. Az anyag részecskeszerkezetével kapcsolatos általános iskolai tananyagrészek tanítása és az ehhez kötQdQ kísérletek ismertetése. Általános szakmódszertani tételek

28. A magyarázat módszere, alkalmazása a fizika tanításában. 29. A táblavázlat. A rajzolás módszerei. 30. A tanulókísérlet. A kutató módszer alkalmazása a fizika tanításában. 31. Szemléltetés, mint oktatási módszer és alkalmazása a fizikatantárgy oktatásában. 32. A tanári bemutató kísérlet. Tanári bemutatás - tanulói tevékenység. 33. A vita, mint oktatási módszer és alkalmazása a fizika tanításában. 34. Mérlegelések, becslések egy kísérlet várható kimenetelére. 35. Az ellenQrzés szerepe a tanári - tanulási folyamatban. A korszer_ ellenQrzés

fontosabb követelményei. Az ellenQrzés formái. 36. A fogalmak elsajátítása. Definíció, törvény. A fizikai fogalmak tanításának lépései,

pedagógiai elvei.

Biológia osztatlan tanárszak záróvizsga szakmódszertani témakörei

(2018)

1. A biológiatanítás történeti áttekintése. A biológiatanítás módszertanának tárgya, feladatai és kapcsolata a tudományokkal.

2. A biológiatanítás tartalmi szabályozása, dokumentumai, szintjei. (NAT, Kerettanterv, Pedagógiai Program)

3. A biológia tantárgy ismeretanyagának tanítása, egyéni tervezési szintje és dokumentumai. Tanmenet, tematikus terv, óratervezet, óravázlat.

4. A természettudományos kompetencia fejlesztése. A biológia tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal, m_veltségterületekkel, a biológia integrált szemlélet_ oktatása.

5. Az oktatási folyamat alapegysége, a tanóra és típusai. A tanítási óra felépítése és értékelése.

6. Az oktatás munkaformái és módszerei a biológia tantárgy oktatásában, a módszerválasztás kritériumai.

7. A hagyományos és az innovatív tanulási környezet. A tankönyvek, munkafüzetek és IKT eszközök alkalmazása a biológia órákon.

8. Szemléltetés, mint oktatási módszer alkalmazása a biológia tantárgy oktatásában. A mikroszkópos szemléltetés módszertana.

9. Az érdeklQdés felkeltése és fenntartása a motiválás célja, módszerei (pl. szemléltetQeszközök, szerepjáték, vita) a biológia tantárgy tanítása során.

10. Osztályok közötti és az osztályokon belüli differenciálás (csoportok, tanulók között). A tanulók közötti együttm_ködést fejlesztQ módszerek (pl. csoportmunka, kooperatív tanutálás) alkalmazása biológiaórán.

11. Projektmódszer alkalmazása és eredményessége a biológia órán. Oktatási, nevelési célok a módszer alkalmazása során.

12. A rendszertani ismeretek oktatása, célja. A fajismeret bQvítése, növényfelismerés, növényhatározás, állatfelismerés és -határozás a biológiaórákon és a természetben

13. Kísérletek a biológia ismeretanyagának tanítása során. A kutató módszer alkalmazása a biológia tanításában. A laboratóriumi munkaszabályok, balesetvédelmi oktatás.

14. Ismeretek, fogalmak tanításának lépései, elvei. A tartós elsajátítás elve. Az ismeretek rögzítésének, megszilárdításának módszerei.

15. A biológia tantárgy szerepe a tanulók környezettudatos magatartásának kialakításában. Környezeti nevelés fogalma, megvalósítása a biológia órákon és a tanórákon kívül.

16. Az erdei iskolák, természettudományos táborok, üzemlátogatások és egyéb formák, mint a biológia tárgyhoz kapcsolható pályaorientációs és kompetencia fejlesztési

lehetQségek. Ezen tanórán kívüli foglalkozások tematikus szervezése, szükséges tanári kompetenciák.

17. A biológia tantárgy témakörei a tanulók egészségtudatos magatartásának kialakításában. Az egésznevelés fogalma, célja, színterei, módszerei.

18. Kompetenciák fejlesztésének lehetQségei a biológia tantárgy keretében. Tehetséggondozás biológia órákon és tanórákon kívül.

19. EllenQrzés, értékelés a biológia tantárgy keretében (módszerek, eszközök). A feladatlap mint munkaeszköz.

20. A biológia tantárgyhoz kapcsolódó kimeneti szabályozás, a kétszint_ biológia érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményei.

Szakmódszertani tételek az Etikatanár (erkölcstantanár) osztatlan tanári szak záróvizsgájához

1. Az erkölcstan és etika helye és szerepe a NAT-ban, a kerettantervben és a helyi

tantervben

2. Az erkölcstan és etika tanmenet készítésének módszere

3. Az erkölcstan és etika tematikus terv készítésének módszere

4. A kétszint_ érettségire való felkészítés speciális módszerei etikából

5. A kooperatív tanulás módszerének alkalmazása az etika és erkölcstan tanításában

6. A projekt-módszer alkalmazása az etika és erkölcstan tanításában

7. A differenciálás módszerei az etika oktatásában

8. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az etika tanításában

9. A tevékenység-központú etikatanítás pedagógiája

10. Egy szabadon választott etika téma tanításának ismertetése (óravázlat, óratervezet)

11. Az iskolai oktatásban használható etika és erkölcstan tankönyvek és segédletek

kiválasztásának szempontjai

12. A különbözQ m_veltségterületek és m_vészetek etikai vonatkozásainak adaptálása az

etika oktatásában

13. A toleranciára és a társadalmi problémák iránti nyitottságra való nevelés módszerei az

etika oktatásában

14. A reális önismeretre és önreflexióra való nevelés módszerei az etika oktatásában

15. A konstruktív pedagógia alkalmazásának lehetQségei az etika oktatásában

16. A tananyag strukturálásának és a tanítási folyamat tervezésének a metodológiája az

etika oktatásában

17. A globalizáció etikai problémái bemutatásának és szemléltetésének lehetQségei a

közoktatásban

18. Az élet iránti tiszteletre és felelQsségre való nevelés lehetQségei és követelményei az

etika oktatásában

19. A gazdasági élet etikai vonatkozásai megvitatásának módszerei az etika oktatásában

20. A környezeti attit_d fejlesztése, környezetetikai kérdések megvitatása az erkölcstan és

etika órákon

SZAKMÓDSZERTAN TÉTELEK

Földrajztanár

1. Hogyan valósítható meg a földrajzórán a tanulók differenciált foglalkoztatása? Térjen ki a

tehetséggondozás, illetve a felzárkóztatás lehetséges módjaira, a tanulás-módszertani

segítségnyújtás

2. Mutassa be a térkép szerepét a földrajzoktatásban! Térjen ki a térszemlélet és a

térképhasználat tanításának épcsQfokaira! Ismertesse az oktatási térképek és a térképhasználat

fokozatait, nevezzen meg különbözQ, a térkép használatát igénylQ feladatokat!

3. Mutassa be a földrajzoktatás változását az 1950-es évek végétQl napjainkig! Térjen ki a

társadalmi elvárások átalakulásának hatására is!

4. Mutassa be a földrajzoktatás szerepét az oktatás egészére kiható, a Nemzeti Alaptantervben

megfogalmazott kiemelt fejlesztési területek és nevelési célok megvalósításában! Igazolja ezt

konkrét példákkal!

5. Ismertesse a projektmódszer lényegét, alkalmazásának lehetQségeit a hazai

földrajzoktatásban! Állítson össze egy projekt-tervet!

6. Miért fontos a szaktanterem a földrajzoktatásban? Mutassa be a fQ földrajzi taneszköz

típusokat! Hogyan rendezne be egy modern szak-tantermet? Készítsen egy óratervet a

szaktanterem nyújtotta lehetQségek kihasználására!

7. Hasonlítsa össze a Nemzeti Alaptantervet és a kerettantervet a földrajzoktatás

szempontjából! Milyen lépéseken keresztül válik a Nemzeti alaptanterv helyi tantervvé?

8. Mutassa be a kétszint_ földrajz érettségi sajátosságait! Térjen ki a vizsgára történQ

felkészítés lehetQségeire és módszereire!

9. Ismertesse és hasonlítsa össze a földrajztanítás legfontosabb szemléleti megközelítéseit.

Mondjon példákat a különbözQ szemlélet_ tananyag-feldolgozásra!

10. A tankönyv szerepe és a tankönyvválasztás szempontjai a modern földrajzoktatásban?

Mutassa be az óratervezet és a táblavázlat, ppt-vázlat szerepét, sajátosságait! Készítsen

táblavázlatot (logikai vázlatot) a mellékelt tananyag feldolgozására!

11. Mutassa be, és konkrét példákkal igazolja a földrajzoktatás szerepét a kulcskompetenciák

fejlesztésében!

12. Ismertesse az ismeretkategóriák rendszerét, az értékelés és a mérés legfontosabb módjait!

Hasonlítsa össze a mérQ és a fejlesztQ földrajzi feladatokat! Melyek a feladatlap

összeállításának legfontosabb jellemzQi!

13. Mutassa be a szemléltetés szerepét, célját és lehetQségeit a földrajz tanításában!

Ismertessen néhány, Ön által is alkalmazott módszert és eszközt, térjen ki az alkalmazás

céljára, a tanórai munkába történQ beépítés lehetQségeire!

14. Ismertesse a földrajzoktatás szerepét és lehetQségeit a környezeti nevelésben! Térjen ki az

eltérQ életkori sajátosságokból és a más tantárgyakkal történQ együttm_ködésbQl adódó

lehetQségekre is!

15. Mutassa be konkrét példák alapján a szóbeli (auditív) oktatási módszereket! Térjen ki az

egyes módszerek egyoldalú alkalmazásának kedvezQtlen hatásaira!

16. Mutassa be a terepi munka szerepét és lehetQségeit a földrajzoktatásban! Milyen

lehetQségeket kínál a tanulmányi kirándulás a földrajztanításban? Mely képességek fejlesztése

szempontjából tartja fontosnak?

17. Mi jellemzi a jól felkészült földrajztanárt? Miért fontos az LLL (élethosszig való tanulás a

földrajztanár szempontjából? Milyen szakmai-módszertani továbbképzési lehetQségeket

ismer?

18. Mutassa be a földrajzórák legfontosabb típusait! Ismertesse a különbözQ munkaformák

alkalmazásának lehetQségeit, térjen ki azok elQnyeire és esetleges hátrányaira!

19. Milyen lehetQségeket kínál az IKT alkalmazása a földrajzoktatásban? Hogyan

befolyásolja a földrajztanár szerepét és feladatát a digitális információforrások használatának

elterjedése?

20. Ismertesse a tanórára történQ felkészülése fQbb lépéseit, azok szerepét a tanítási-tanulási

folyamatban! Mi a szerepe a szakmai munkaközösségnek? Ismertesse a tanóra-megfigyelés,

illetve értékelés fQ szempontjait!

21. Mutassa be konkrét példákon keresztül a tanulók együttm_ködésére építQ módszerek

alkalmazásának lehetQségét a földrajztanításban!

4+1 osztatlan tanárképzés informatika szak szakmódszertani záróvizsga témakörök

1. Az informatikaoktatás cél-, feladat- és követelményrendszere és változása az utóbbi 2-3 évtizedben

2. Az informatikatanítás szabályozásának különbözQ szintjei, dokumentumai.

3. A tanulók munkáját segítQ dokumentumok. Informatika tankönyvek, a tankönyv kiválasztásának szempontjai. Egy választott tankönyvcsalád bemutatása.

4. A szaktanterem szerepe az informatika oktatásában, az oktatás optimális, a tananyaghoz igazodó feltételeinek kialakítása.

5. Motivációs lehetQségek és a motiváció szerepe az informatikaórán. 6. A szemléltetés szerepe és lehetQségei az informatikaórán. 7. Az informatikaoktatás lehetQségei a kulcskompetenciák fejlesztésében. 8. Informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok

használatának szerepe más m_veltségi területek oktatásában. 9. Az informatikaoktatás aktuális kérdései és lehetséges iránya. 10. Munkaformák az informatikatanításban. 11. Az iskolarendszerhez kapcsolódó vizsgák rendszere, a vizsgára való

felkészítés lehetQségei, módszerei. 12. Az iskolarendszeren kívüli vizsgák rendszere, a vizsgára való felkészítés

lehetQségei, módszerei. 13. Informatika tárgyú versenyek rendszere, tehetséggondozás. Versenyre

való felkészítés lehetQségei, módszerei. 14. Különleges bánásmódot igénylQ tanulók informatikai nevelése. Az

informatikatanulás nehézségei, felzárkóztatás. 15. Informatikai eszközök használatának elQnyei és lehetséges veszélyei az

egyén és a társadalom szempontjából. 16. Az informatika m_veltségi terület fejlesztési feladatainak tartalmi

jellemzése a képzés fejlesztQ szakaszával bezárólag. 17. Az informatika m_veltségi terület fejlesztési feladatainak tartalmi

jellemzése a képzés általános m_veltséget megszilárdító és általános m_veltséget elmélyítQ, pályaválasztási szakaszában.

2015.

Közösségi m_velQdés tanár

Záróvizsga tételek

2017

1. Mutassa be a nemzeti hagyományokat az iskolai szabadidQ-szervezésben!

2. Ismertesse az év hagyományos ünnepeit az Qszi-téli idQszakban az iskolai szabadidQ szervezésben!

3. Ismertesse az év hagyományos ünnepeit a tavaszi-nyári idQszakban az iskolai szabadidQ szervezésben!

4. Milyen találkozási lehetQségei vannak a kulturális turizmusnak a tanórán kívüli és az

iskolán kívüli programokkal?

5. Mutassa be egy szabadon választott településen a m_velQdési intézmények és az iskola kapcsolatát!

6. Mutassa be a közösségi tanulás és közösségi m_velQdés módjait és lehetQségeit egy

szabadon választott település példáján!

7. Mutassa be, hogy egy 12. osztályos, humán tagozatos diákcsoport (24 fQ) számára milyen életkori sajátosságnak, létszámnak és érdeklQdési körnek megfelelQ 2 napos tanulmányi utat szervezne Budapestre! Indokolja példáit!

8. Mutassa be egy szabadon választott település helyi értéktárát!

9. Ismertesse egy egyhetes hagyományQrzQ tábor (50 fQ, 7. és 8. osztályos tanulók) tervezési és szervezési lépéseit! Indokolja példáit!

10. A karácsonyi ünnepkörhöz kötQdQen milyen szabadidQs programokat szervezne az általános, illetve a középiskolás korosztály számára? A programokat mutassa be részletesen a képzés során elsajátított, a rendezvényszervezéshez köthetQ elemek segítségével.

11. A Föld napjához kötQdQen milyen programokat szervezne általános, illetve középiskolás korosztálynak? Indokolja példáit!

12. Mutasson be egy fiktív forgatókönyvet egy megyei hagyományQrzQ vetélkedQrQl az iskolában!

13. Ismertesse a rendezvényszervezés alapkérdéseit egy több helyszínes szüreti

rendezvényre értelmezve a helyi közösség életében! (település és iskola)

14. Válasszon ki egy iskolán kívüli nevelési színteret, majd az RJR modell keretei között vázolja egy projektnap fQbb elemeit! A projektnap tematikája egy szabadon választott

magyar nemzeti ünnephez kötQdQ rendezvényhez kapcsolódjon, a résztvevQk 12. osztályos tanulók.

15. Kooperatív struktúrák segítségével tervezzen meg egy közösségépítQ rendezvényt,

melynek helyszíne egy gólyatábor, ahol a leendQ 9. évfolyamos tanulók elQször találkoznak. (A tervezendQ fiktív rendezvény alapparaméterei: min. 2 órás rendezvény, min. 20 gyermek.) A tervezés során ügyeljen rá, hogy a fQbb kooperatív alapelvek érvényesüljenek.

Oゲ┣デ;デﾉ;ﾐ ﾆYﾏｷ;デ;ﾐ=ヴ ふヴЩヱぶ ゲ┣;ﾆ ┣=ヴﾙ┗ｷ┣ゲｪ; デYﾏ;ﾆﾜヴWｷ ゲ┣;ﾆﾏﾙSゲ┣Wヴデ;ﾐHﾙﾉ

1. A ﾆYﾏｷ;デ;ﾐｹデ=ゲ ゲ┣Wヴ┗W┣Yゲｷ ﾏﾙSﾃ;ｷ Yゲ ﾏ┌ﾐﾆ;aﾗヴﾏ=ｷく A ヮ=ヴH;ﾐ aﾗﾉ┞ﾙ デ;ﾐ┌ﾉ=ゲ Yゲ ; Iゲﾗヮﾗヴデﾏ┌ﾐﾆ; ﾉWｴWデﾟゲYｪWｷ Yゲ ﾏﾙSﾃ;ｷ ; ﾆYﾏｷ;ｷ ｷゲﾏWヴWデWﾆ デ;ﾐｹデ=ゲ=H;ﾐく

2. A aﾗｪ;ﾉﾏｷ aWﾃﾉﾟSYゲ Yゲ ; aﾗｪ;ﾉﾏｷ ┗=ﾉデ=ゲ ヮヴﾗHﾉYﾏ=ﾃ; ; ﾆYﾏｷ; デ;ﾐｹデ=ゲｷ-デ;ﾐ┌ﾉ=ゲｷ aﾗﾉ┞;ﾏ;デ=H;ﾐく

3. K┑ﾉﾜﾐHﾜ┣ﾟ ﾗﾆデ;デ=ゲｷ ﾏﾙSゲ┣WヴWﾆ Yゲ W┣Wﾆ ;ﾉﾆ;ﾉﾏ;┣=ゲ; ; ﾆYﾏｷ; ﾗﾆデ;デ=ゲ=H;ﾐく 4. A デ;ﾐWゲ┣ﾆﾜ┣ﾜﾆ ゲ┣WヴWヮW ; ﾆYﾏｷ; デ;ﾐｹデ=ゲ=H;ﾐが ｴ;デYﾆﾗﾐ┞ゲ=ｪ┌ﾆ YヴデYﾆWﾉYゲWく T;ﾐWゲ┣ﾆﾜ┣ﾜﾆ

ﾆｷ┗=ﾉ;ゲ┣デ=ゲ; ; デ;ﾐｹデ=ゲｷ ﾙヴ=ｴﾗ┣く S;ﾃ=デ ﾆYゲ┣ｹデYゲ┕ デ;ﾐWゲ┣ﾆﾜ┣ HWﾏ┌デ;デ=ゲ;が YヴデYﾆWﾉYゲWく 5. A デ;ﾐｹデ=ゲｷっデ;ﾐ┌ﾉ=ゲｷ aﾗﾉ┞;ﾏ;デ デWヴ┗W┣YゲWが ゲ┣Wヴ┗W┣YゲWが ;┣ ﾗﾆデ;デ=ゲゲ┣ヴ┗W┣Yゲ ゲ┣ｷﾐデﾃWｷく A

デ=┗ﾉ;デｷ Yゲ ; ﾐ;ヮｷ デWヴ┗W┣Yゲ ｪ┞;ﾆﾗヴﾉ;デ=ﾐ;ﾆ ﾃWﾉﾉWﾏ┣ﾟｷく A デ;ﾐｹデ=ゲｷ ﾙヴ; ﾏWｪデWヴ┗W┣YゲWき ;┣ ﾙヴ;デWヴ┗W┣Wデく

6. Az IKT ;ﾉﾆ;ﾉﾏ;┣=ゲ=ﾐ;ﾆ ﾉWｴWデﾟゲYｪWｷ ; ゲ┣;ﾆデ=ヴｪ┞ デ;ﾐｹデ=ゲ=H;ﾐ-デ;ﾐ┌ﾉ=ゲ=H;ﾐく Iﾐaﾗヴﾏ=Iｷﾙゲ┣Wヴ┣Yゲが ヮ┌Hﾉｷﾆ=ﾉ=ゲｷ ﾉWｴWデﾟゲYｪく Kﾗﾉﾉ;Hﾗヴ;デﾙヴｷ┌ﾏく A Sｷｪｷデ=ﾉｷゲ デ┌S=ゲヴWヮﾗ┣ｷデﾙヴｷ┌ﾏﾗﾆ ゲ┣WヴWヮW ; ゲ┣;ﾆデ=ヴｪ┞ デ;ﾐｹデ=ゲ=H;ﾐ-デ;ﾐ┌ﾉ=ゲ=H;ﾐく

7. A デ;ﾐ┌ﾉﾙﾆ ﾜﾐ=ﾉﾉﾙ デ;ﾐ┌ﾉ=ゲｷ ゲ┣ﾗﾆ=ゲ;ｷく A ｴ=┣ｷ aWﾉ;S;デ ゲ┣WヴWヮW ;┣ ﾗﾆデ;デ=ゲ aﾗﾉ┞;ﾏ;デ=H;ﾐく A┣ ｷゲﾆﾗﾉ;ｷ ﾆﾜﾐ┞┗デ=ヴが ; ﾆﾜﾐ┞┗デ=ヴｷ ﾙヴ=ﾆ Yゲ ;┣ ｷゲﾆﾗﾉ=ﾐ ﾆｹ┗┑ﾉｷ ヮヴﾗｪヴ;ﾏﾗﾆ ﾉWｴWデゲYｪWゲ ゲ┣WヴWヮW ; ヮWS;ｪﾙｪｷ;ｷ aﾗﾉ┞;ﾏ;デH;ﾐく

8. A ﾆYﾏｷ;ｷ ﾆｹゲYヴﾉWデWﾆ Yゲ ゲ┣WヴWヮ┑ﾆ ; ﾆYﾏｷ; デ;ﾐｹデ=ゲｷ - デ;ﾐ┌ﾉ=ゲｷ aﾗﾉ┞;ﾏ;デ=H;ﾐく ふ A ﾆｹゲYヴﾉWデWﾆ デｹヮ┌ゲ;ｷが デ;ﾐ┌ﾉﾙｷ ﾆｹゲYヴﾉWデWﾆが デ;ﾐ=ヴｷ SWﾏﾗﾐゲデヴ=Iｷﾙゲ ﾆｹゲYヴﾉWデWﾆが ┎ﾃ ﾉWｴWデﾟゲYｪWﾆ Yゲ ﾏﾙSゲ┣WヴWﾆが ﾆｹゲYヴﾉWデデWヴ┗W┣Yゲく

9. A ﾆYﾏｷ;ｷ デY┗ﾆYヮ┣WデWﾆ ﾆｷ;ﾉ;ﾆ┌ﾉ=ゲ; Yゲ デｹヮ┌ゲ;ｷく 10. A デ;ﾐ┌ﾉﾙｷ ;ﾆデｷ┗ｷデ=ゲ WﾉﾟゲWｪｹデYゲWが ; ﾏﾗデｷ┗=Iｷﾙ aﾗｪ;ﾉﾏ; Yゲ ﾉWｴWデﾟゲYｪWｷ ; ゲ┣;ﾆデ=ヴｪ┞ｷ

ﾙヴ=ﾆﾗﾐく 11. A ﾃWﾉWﾐゲYｪHWﾏ┌デ;デ=ゲ Yゲ ; ﾏYヴYゲ ゲ┣WヴWヮW ; ﾆYﾏｷ;ﾗﾆデ;デ=ゲH;ﾐく 12. KﾗﾏヮﾉW┝ デWヴﾏYゲ┣Wデデ┌Sﾗﾏ=ﾐ┞ﾗゲ ヮヴﾗHﾉYﾏ=ﾆ ﾆｷデ┕┣YゲWが ﾏWｪﾗﾉS=ゲ; Yゲ ゲ┣WヴWヮW ;

デWヴﾏYゲ┣Wデデ┌Sﾗﾏ=ﾐ┞ﾗゲ ゲ┣WﾏﾉYﾉWデ ;ﾉ;ﾆｹデ=ゲ=H;ﾐ ;┣ =ﾉデ;ﾉ=ﾐﾗゲ ｷゲﾆﾗﾉ=H;ﾐく 13. A ﾆﾗﾗヴSｷﾐ=Iｷﾙ ﾉWｴWデﾟゲYｪWｷ ; ﾆYﾏｷ; デ;ﾐｹデ=ゲ=H;ﾐく 14. A┣ WﾉﾉWﾐﾟヴ┣Yゲ Yゲ ;┣ YヴデYﾆWﾉYゲ ﾉWｴWデﾟゲYｪWｷく MYヴﾟ Yゲ aWﾃﾉWゲ┣デﾟ aWﾉ;S;デﾗﾆく A aWﾉ;S;デﾉ;ヮ

ﾜゲゲ┣W=ﾉﾉｹデ=ゲ=ﾐ;ﾆ ﾉWｪaﾗﾐデﾗゲ;HH ﾃWﾉﾉWﾏ┣ﾟｷく Oヴゲ┣=ｪﾗゲ Yゲ ﾐWﾏ┣Wデﾆﾜ┣ｷ ﾏYヴYゲWﾆが tapasztalataik.

15. A ﾆｹゲYヴﾉWデが ﾏｷﾐデ ; デWヴﾏYゲ┣Wデデ┌Sﾗﾏ=ﾐ┞ﾗゲ ｷゲﾏWヴWデゲ┣Wヴ┣Yゲ Wｪ┞ｷﾆ ﾉWｪ;ﾉ;ヮ┗WデﾟHH ﾏﾙSゲ┣WヴWく A ﾆYﾏｷ;ｷ ﾆｹゲYヴﾉWデWﾆ ゲ┣WヴWヮW ; デ;ﾐｹデ=ゲH;ﾐが ; デ;ﾐ=ヴｷ HWﾏ┌デ;デﾙ ﾆｹゲYヴﾉWデWﾆ Yゲ ; デ;ﾐ┌ﾉﾙﾆｹゲYヴﾉWデWﾆ ﾏﾙSゲ┣Wヴデ;ﾐ;が WﾉﾏYﾉWデｷ Yゲ ｪ┞;ﾆﾗヴﾉ;デｷ ┗ﾗﾐ;デﾆﾗ┣=ゲﾗﾆが デ;ﾐ┌ﾉﾙﾆｹゲYヴﾉWデｷ ﾙヴ=ﾆ デWヴ┗W┣YゲW Yゲ ┗W┣WデYゲW ﾆYﾏｷ=Hﾙﾉく

16. A ﾆYﾏｷ; WﾉﾏYﾉWデｷ ﾏﾗSWﾉﾉﾃWｷﾐWﾆ デ;ﾐｹデ=ゲｷ ﾉWｴWデﾟゲYｪWｷ Yゲ ヮヴﾗHﾉYﾏ=ｷく 17. A ﾏ;デWヴｷ=ﾉｷゲ ﾏﾗSWﾉﾉWﾆ ゲ┣WヴWヮW ; ﾆYﾏｷ; デ;ﾐｹデ=ゲｷ-デ;ﾐ┌ﾉ=ゲｷ aﾗﾉ┞;ﾏ;デ=H;ﾐく 18. T┌Sﾗﾏ=ﾐ┞デﾜヴデYﾐWデｷ ┗ﾗﾐ;デﾆﾗ┣=ゲﾗﾆ ; ﾆYﾏｷ; デ;ﾐｹデ=ゲｷ-デ;ﾐ┌ﾉ=ゲｷ aﾗﾉ┞;ﾏ;デ=H;ﾐく 19. T;ﾐ┌ﾉﾏ=ﾐ┞ｷ ┗WヴゲWﾐ┞Wﾆ ﾆYﾏｷ=Hﾙﾉく A デWｴWデゲYｪｪﾗﾐSﾗ┣=ゲ Yゲ ; ﾆﾗヴヴWヮWデ=ﾉ=ゲく 20. A ﾆYﾏｷ;デ;ﾐ=ヴ デ;ﾐﾙヴ=ﾐ ﾆｹ┗┑ﾉｷ aWﾉ;S;デ;ｷが デﾗ┗=HHﾆYヮ┣Yゲｷ ﾉWｴWデﾟゲYｪWｷが ﾆﾜデWﾉW┣WデデゲYｪWｷく

Szak- Yゲ デ┌Sﾗﾏ=ﾐ┞ﾗゲ aﾗﾉ┞ﾙｷヴ;デﾗﾆが デ┌Sﾗﾏ=ﾐ┞ﾗゲ ﾆﾗﾐaWヴWﾐIｷ=ﾆく 21. A ﾆYﾏｷ;デ;ﾐｹデ=ゲ デ=ヴｪ┞ｷ aWﾉデYデWﾉWｷが ﾆYﾏｷ;ｷ Hｷ┣デﾗﾐゲ=ｪｷ Wﾉﾟｹヴ=ゲﾗﾆ ; ﾆﾜ┣ﾗﾆデ;デ=ゲH;ﾐく 22. A ﾆﾜヴﾐ┞W┣Wデデ┌S;デﾗゲ Yゲ WｪYゲ┣ゲYｪWゲ YﾉWデﾏﾙSヴ; ┗;ﾉﾙ ﾐW┗WﾉYゲ ﾉWｴWデﾟゲYｪWｷ ; ﾆYﾏｷ; ﾙヴ=ﾐく

23. A ﾆYﾏｷ; YヴWデデゲYｪｷ ヴWﾐSゲ┣WヴWが ﾉWHﾗﾐ┞ﾗﾉｹデ=ゲ;が aWﾉﾆYゲ┣ｹデYゲ ;┣ YヴWデデゲYｪｷヴWゅ

*Csak a ﾆﾜ┣Yヮｷゲﾆﾗﾉ;ｷ デ;ﾐ=ヴｷ ﾆYヮWゲｹデYゲデ ;Sﾙ ﾆYヮ┣YゲWﾆ WゲWデYﾐ

TANÁRI MESTERSZAK SZAKMAI - DISZCIPLINÁRIS EGYSÉGE (TANÁRI ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖREI) ‶B╊ TÉTELEK

MAGYAR TANÁRI ZÁRÓVIZSGA MÓDSZERTANI TÉMAKÖRÖK A tanári szerep jellemzQi és a szakmai fejlQdés lehetQségei 1. A korszer_ irodalmi nevelés céljai, feladatai. Tanárszerepek az

irodalomtanításban.

Gy_jtse össze, milyen célokat kíván elérni Kölcsey Ferenc Himnusz cím_ m_vének tanítása során a 7. és 10. évfolyamon! Mutassa be saját véleményt is formálva az ismeretátadó és tanulásszervezQ tanárszerep fQbb jellemzQit, különbségeit! Véleményét a Himnusz tanítási óráival példázza!

A szakterület tanításának aktuális kérdései 2. Az irodalmi nevelés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai és módszertani

kérdései. Mutassa be vázlatosan az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljeit!

Milyen összefüggéseket, hasonló megfontolásokat fedezett fel a konstruktív pedagógia, a kritikai gondolkodás és a befogadásközpontú irodalomtudományi iskolák, illetve irodalomtanítási curriculumok szemléletében? Észrevételeit kortárs szerzQ m_vének iskolai értelmezésével magyarázza!

A tanítási folyamat tervezése

3. Az irodalmi nevelés didaktikai folyamata. A folyamat tervezése és szervezése. A tanulás kerete az RJR modell. Milyen eljárások használhatók a ráhangolódás, melyek a jelentésteremtés és melyek a reflektálás fázisában? A folyamatban mutassa be a kérdezés szintjeit és funkcióit is! A példákat Balassi- vagy Csokonai- vagy Berzsenyi- és/vagy Vörösmarty-portré tanításából merítse!

Kultúra és értékközvetítés az iskolában

4. Az írói életm_ tanításának irodalomtudományi, pedagógiai-pszichológiai és módszertani problémái. Az életpálya és az alkotói pálya tanításának tantervi követelményei, lehetQségei, módszerei PetQfi vagy Arany vagy Ady vagy Kosztolányi vagy Babits vagy József Attila pályája kapcsán.

Az iskola szocializációs funkciói és kapcsolata a társadalmi környezettel 5. A m_értelmezés elméleti és módszertani kérdései.

Mutassa be a korszer_ irodalomfogalom kialakításának lehetQségét az iskolai m_értelmezések folyamatában! (fikcionalitás, nyelvi megalkotottság, történetiség intertextualitás). Az epikai m_vek értelmezése, elemzése. Befogadásmodellek, értelmezési stratégiák kialakítása, szövegkezelési technikák Mikszáth és/vagy Móricz és/vagy Kosztolányi novelláinak iskolai értelmezése kapcsán

A tanulói személyiség megismerése, a személyiségfejlesztés lehetQségei az iskolában

6. A lírai m_vek értelmezése, elemzése. M_elemzési iskolák a tanításban. M_értelmezési és befogadási modellek kialakításának kérdései. A megközelítési módok és a szövegfeldolgozás lehetQségei, eljárásai, interaktív és reflektív technikák,. az összehasonlító verselemzés tanításának lépései Radnóti és Pilinszky vagy szabadon választott költQk egy-egy alkotása alapján.

A tanulók szociális kompetenciáinak a fejlesztése. A tanulók társas kapcsolatainak szerepe a tanítási-tanulási folyamatban

7. A dráma m_nemének és m_fajainak tanítása. A témakör tantervi követelményei, lehetQségei és tevékenységformái. Az ítélQképesség és erkölcsi érzékenység alakítása a drámatanítás során. Drámajáték az irodalomórán. A témát a tantervi követelmények alapján választott m_ vagy m_vek feldolgozása alapján fejtse ki!

Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák, életpálya modellek, életpálya építés 8. A szövegértési kompetencia. Mutassa be az olvasásfolyamatot!

Szövegkezelési technikák, olvasási stratégiák kialakítása. A kritikai gondolkodás fejlesztése írással és olvasással. A szellemi munka technikájának elsajátíttatása. A könyvtárismeret, a könyvtárhasználat tanítása. A gyakorlati példák alapja egy XX. századi magyar vagy világirodalmi regény feldolgozása legyen, alkalmazza az együttm_ködésen alapuló tanulás- tanítás módszereit is!

A tehetséggondozás módszerei 9. A szövegalkotási kompetencia. A nyelvi irodalmi kreativitás fejlesztése.

Milyen érvek szólnak Ön szerint az írás eredményközpontú és milyenek a folyamatközpontú irányzata mellett, illetve ellen? Szövegalkotás a tantárgyi követelmények szerinti szövegfajtákban. A kétszint_ érettségi vizsga írásbeli és szóbeli szövegalkotási feladattípusai.

A tanórán kívüli tevékenység szervezése, kapcsolat az iskolán kívüli intézményekkel. 10. A komplex esztétikai nevelés. Az esztétikai nevelés fogalma.

Mutassa be az irodalom és más m_vészeti ágak kapcsolatát és a komplex esztétikai nevelés lehetQségeit, módszereit az általános és középiskolai nevelés folyamatában! Az elektronikus információk használata és a projekttanulás hogyan szolgálhatja az esztétikai nevelést?

Mérés, értékelés és fejlesztés a pedagógiai folyamatban 11. Számonkérés, ellenQrzés, osztályozás, tudásszint és készségszint felmérése. A

vizsgarendszer. A kétszint_ érettségi követelményei. Az értékelés és a tanulói értékelés újszer_ lehetQségei a magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatási folyamatában.

A pedagógiai munkát meghatározó dokumentumok

12. Az anyanyelvi nevelés folyamatának megtervezése. A funkcionális szemlélet_ anyanyelvi nevelés fogalma és alapelvei. Az anyanyelvtanítás, mint rendszer. A NAT: magyar nyelv és irodalom m_veltségterület: a fejlesztési feladatok szerkezete. A kerettanterv: fejlesztési követelmények. A pedagógiai program és a helyi tanterv. A tanmenet. Mutassa be a dokumentumok összefüggéseit!

A taneszközök és kiválasztásuk pedagógiai, pszichológiai, tantárgy-pedagógiai szempontjai

13. Anyanyelvi oktatási programcsomagok. Tankönyvcsaládok és tankönyvek a különbözQ iskolatípusokban. A tankönyvekben érvényesülQ rendezQelvek és jellemzQk. A tankönyvelemzés szempontjai egy választott tankönyv bemutatása kapcsán.

Korszer_ információs és kommunikációs technológiák alkalmazása

14. A tankönyvtQl a világhálóig. A nyomtatott és elektronikus dokumentumok szerepe az anyanyelvi nevelésben. Az iskola könyvtárának és informatikai bázisának használata. Az ismeretfeldolgozási technikák alkalmazása. A jelentéstan tanítása. A szókincsbQvítés és a szótárhasználat módszerei és gyakorlattípusai.

A hatékony tanulás jellemzQi. A tanulási folyamat szervezése, módszerek, munkaformák

15. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének területei. KompetenciafejlesztQ módszerek, gyakorlattípusok az anyanyelvi órákon: interaktív és kooperatív technikák, projektmódszer, tanulói portfolió stb. Az anyanyelvi versenyek szerepe a fejlesztésben.

A tanulási nehézségekkel, zavarokkal küzdQ és a sajátos nevelési igény_ tanulók segítése

16. A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata az anyanyelvi nevelésben. A szövegértési feladatlapok és gyakorlatok összeállításának alapelvei. Kreatív-produktív szöveggyakorlatok a magyar nyelvi órákon. A szövegtan tanítása.

Egészség és személyiség

17. A szóbeli kommunikáció fejlesztésének módszeres eljárásai. A beszédkészség és a beszédértés fejlesztésének gyakorlattípusai. A retorika és stilisztika tanítása. A nem verbális kommunikáció fejlesztése.. Drámapedagógiai módszerek alkalmazása az anyanyelvi nevelésben.

A megismerQ funkciók fejlQdése és az életkori sajátosságok figyelembevétele az oktatási nevelési folyamatban

18. Az anyanyelvi ismeretek kialakítása és bQvítése a különbözQ képzési szakaszokban A grammatika tanításának módszerei és munkaformái Az 5-12. évfolyamon. .A nyelvtörténet és az általános nyelvészet tanításának kérdései.

A tanulói tevékenység szerepe a tanítási órán

19. A helyesírás tanításának pedagógiája. A helyesírási fogalmak kialakításának menete; a tanulók szabályalkotási képességének és az analógiaérzékük fejlesztésének lehetQségei; a logikai m_veletek és a helyesírás kapcsolata. A helyesírás-ellenQrzQ programok jellemzQi, alkalmazásuk a nyelvtanórákon. A helyesírási versenyek tapasztalatai.

A motiváció és motiválás szerepe a tanulási tanítási folyamatban

20. A motiváció szerepe és lehetQségei az anyanyelvi nevelésben A szemléltetés fajtái és eszközei az anyanyelvtanítás folyamatában. Az indukciós szöveg megszerkesztésének menete és szempontjai. Anyanyelvi játékok a nyelvtanórán. Az anyanyelvi nevelés és más m_veltségi területek kapcsolata.

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS MATEMATIKATANÁRI ZÁRÓVIZSGA MÓDSZERTANI TÉMAKÖREI

1. A matematika didaktika tárgya, fQ kérdései. A hazai matematikatanítás története, hagyományai és változásai a 21. században.

2. A matematikatanítás cél-feladat- és követelményrendszere. A matematikatanítás dokumentumai (NAT, kerettanterv, PP).

3. A matematikai ismeretelsajátítás tudományos alapelvei, különbözQ matematikatanítási koncepciók, nemzetközi tendenciák.

4. Matematika tankönyvek, eszköztárak, és elemzésük. A jó tankönyv ismérvei. Egy tankönyv bemutatása.

5. A matematikai fogalmak, fogalomalkotás, fogalomrendszerek. Módszerek és feladattípusok új fogalmak tanításához.

6. Rendszerszemlélet szerepe a matematikatanításban, a spirális tananyag felépítés ismérvei. 7. Definiálás, definíciók fajtái, definiálási hibák a matematikaórákon. 8. Tételek, bizonyítások tanítási fázisai, stratégiák, bizonyítás az általános iskolában

(szemléletes okoskodások és egyéb pre-matematikai bizonyítások). 9. A matematikai kompetencia és fejlesztése. A hétköznapi matematika tanításának

lehetQségei, modellalkotás az általános iskolában. 10. Problémamegoldás a matematika oktatásában. Probléma-megoldási képesség

fejlesztésének alapfeltételei, stratégiái, a gondolkodási m_veletek fejlesztése. 11. Szöveges problémák, feladatok megoldásának elmélete, a matematikai nyelvezet az

általános iskolában . 12. Munkaformák és -módszerek, kombinálási lehetQségek a matematikatanításban. 13. Differenciálás tervezése, szervezése a matematikaórán, az adaptív oktatás koncepciója. 14. Különleges bánásmódot igénylQ tanulók matematikai nevelése. Matematikai tehetség, a

matematikából tehetséges gyerekek jellemzQi. 15. A matematikából nehézséggel küzdQ tanulók fejlesztése, a lemaradók felzárkóztatása. A

diszkalkulia felismerése, kezelése. 16. Tárgyi eszközök, manipulatív tevékenység modelljei. 17. IKT a matematikatanításban, a matematikatanár elektronikus eszközkészlete. 18. Motiváció a matematikaórákon. Játékok szerepe a matematika tanulásában, tanításában. 19. EllenQrzés, teljesítménymérés, értékelés a matematikaoktatásban. 20. Vizsgák és versenyek szerepe a matematika tanításában és tanulásában.

2017. április 27.

Oláhné dr. Téglási Ilona adjunktus

Eszterházy Károly Egyetem Tanári mesterszak – diszciplináris egysége

MA 2--3 féléves képzés MAGYAR TANÁRI ZÁRÓVIZSGA -- MÓDSZERTANI TÉMAKÖRÖK, TÉTELEK

A magyar nyelv és irodalom tanítása

1. A korszer_ irodalmi nevelés céljai, feladatai. Tanárszerepek az irodalomtanítás-ban. Gy_jtse össze, milyen célokat kíván elérni Kölcsey Ferenc Himnusz cím_ m_vé-nek tanításakor a 7. és a 10. évfolyamon! Mutassa be saját véleményt is formálva az is-meretátadó és tanulásszervezQ tanárszerep fQbb jellemzQit, különbségeit! Véleményét a Himnusz tanítási óráival példázza!

2. Az irodalmi nevelés idQszer_ szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, módszerta-

ni kérdései. Milyen összefüggéseket, hasonló megfontolásokat fedezett fel a konstruktív pedagógia, a kritikai gondolkodás és a befogadásközpontú irodalomtudományi iskolák, illetve irodalomtanítási curriculumok szemléletében? Észrevételeit a kortárs irodalom tanításának lehetQségeivel, módszereivel magyarázza, példázza! Ajánljon interaktív, ref-lektív technikákat is!

3. Az irodalmi nevelés didaktikai folyamata. A folyamat tervezése és szervezése a kö-zépiskolai irodalomtanításban. A tanulás kerete az RJR-modell. Az irodalomóra mint hermeneutikai szituáció. Példaként mutasson be egy Balassi-, Csokonai-, Nagy László- vagy Pilinszky-órát mint hermeneutikai szituációt! Milyen eljárások használhatók a rá-hangolódás, melyek a jelentésteremtés, és melyek a reflektálás fázisában?

4. Az írói életm_ tanításának irodalomtudományi és módszertani kérdései. A kulturá-

lis kánon átadása, korszer_ irodalomtörténeti, stílustörténeti szemléletmód kialakítása a középiskolában. Az életpálya és az alkotói pálya tanításának tantervi követelményei, le-hetQségei, módszerei PetQfi Sándor vagy Arany János pályája kapcsán.

5. A m_értelmezés elméleti és módszertani kérdései. A lírai m_vek interpretációja.

M_elemzési iskolák eredményeinek felhasználhatósága a tanításban. Ismertesse vázlato-san az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljeit! Mutassa be Ady- vagy József Attila- órákkal szemléltetve, hogy mi történik az irodalomórán, ha a tanár szemlélete a premodern, ha a modern, ha a posztmodern, jelenkori irodalomszemlélethez áll közel!

6. Az epikai m_vek értelmezése, elemzése. Befogadásmodellek, értelmezési stratégiák

kialakítása, szövegkezelési technikák Mikszáth és/vagy Móricz és/vagy Kosztolányi novelláinak, regényeinek középiskolai értelmezése kapcsán! Az együttm_ködésen ala-puló tanulás lehetQségei, elQnyei a m_értésben, az önmegértésben.

7. A dráma m_nemének és m_fajainak tanítása. A témakör tanításának tantervi köve-

telményei, lehetQségei és tevékenységformái. Az ítélQképesség és az erkölcsi érzékeny-ség alakítása a drámatanítás során. Drámajáték az irodalomórán. A témát a tantervi kö-vetelmények alapján választott m_ vagy m_vek feldolgozása alapján fejtse ki!

8. A komplex esztétikai nevelés. Az esztétikai nevelés fogalma, tartalma.

Mutassa be a társm_vészetek szerepét és a komplex esztétikai nevelés lehetQségeit az irodalmi nevelés folyamatában, különös tekintettel az irodalom és társm_vészetek medialitására! Válasszon egy m_vészeti ágat, és szemléltesse példákkal annak együtt-tanítását az irodalommal! Milyen tapasztalatai vagy elképzelései vannak a multimédia szerepérQl az esztétikai nevelésben?

Eszterházy Károly Egyetem Tanári mesterszak – diszciplináris egysége

9. A szövegértési kompetencia. Mutassa be az olvasásfolyamatot, a szövegértés fokoza-tait, szintjeit! Kreatív-produktív szöveggyakorlatok a magyarórákon. A szövegtan taní-tása és az értQ olvasás fejlesztésének kapcsolata. Szövegértési feladatok az érettségin.

10. A szövegalkotási kompetencia. A nyelvi-irodalmi kreativitás, az írásbeli és szóbeli

kifejezQkészség fejlesztése. Milyen érvek szólnak Ön szerint az írás eredményközpontú és milyenek a folyamatközpontú irányzata mellett, illetve ellen? Szövegalkotás a tantár-gyi követelmények szerinti szövegfajtákban. A kétszint_ érettségi vizsga írásbeli és szó-beli szövegalkotási feladattípusai. A retorika és a stilisztika tanításának speciális eljárá-sai és a kifejezQkészség fejlesztésének kapcsolata.

11. Új módszerek, új munkaformák a kommunikációs kompetencia fejlesztésében Az együttm_ködésen alapuló tanulás. Gyakorlattípusok, interaktív, reflektív technikák. A drámapedagógiai gyakorlatok. A projektorientált tanulás. A tanulói portfólió. A tömeg-kommunikáció szerepe, hatása.

12. A helyesírás tanításának pedagógiája. A helyesírási fogalmak kialakításának menete;

a tanulók szabályalkotási képességének és az analógiaérzékük fejlesztésének lehetQsé-gei; a logikai m_veletek és a helyesírás kapcsolata. A helyesírás-ellenQrzQ programok jellemzQi, alkalmazásuk a nyelvtanórákon. A helyesírási versenyek tapasztalatai.

13. Az anyanyelvi nevelés folyamatának megtervezése. A funkcionális szemlélet_ anya-

nyelvi nevelés fogalma és alapelvei. Az anyanyelvtanítás mint rendszer. A NAT: ma-gyar nyelv és irodalom m_veltségterület: a fejlesztési feladatok szerkezete. A kerettan-terv: fejlesztési követelmények. A pedagógiai program és a helyi tanterv. A tanmenet. Mutassa be a dokumentumok összefüggéseit!

14. A tankönyvtQl a világhálóig. A nyomtatott és elektronikus dokumentumok a ma-

gyartanításban. Anyanyelvi oktatási programcsomagok. Tankönyvcsaládok és tan- könyvek a különbözQ iskolatípusokban. Az iskola könyvtárának és informatikai bázisá-nak használata. A szótárhasználat módszerei és gyakorlattípusai. A szellemi munka technikájának elsajátíttatása.

15. Az anyanyelvi ismeretek kialakítása és bQvítése a különbözQ képzési szakaszokban A

grammatika tanításának tervezése, követelményrendszere az 5--12. évfolyamon, mód-szerei és munkaformái. A nyelvtörténet és az általános nyelvészeti ismeretek tanításának speciális eljárásai.

16. A motiváció szerepe és lehetQségei az anyanyelvi nevelésben. A szemléltetés fajtái és

eszközei az anyanyelvtanításban. Az indukciós szöveg megszerkesztésének menete és szempontjai. Az interaktív tábla, a számítógép használatának motiváló hatása. Anya-nyelvi játékok a nyelvtanórán. Az anyanyelvi versenyek a tehetséggondozásban. Az anyanyelvi nevelés és más m_veltségi területek kapcsolata.

2016. november 1.

Média-, mozgókép- és kommunikációtanár osztatlan tanárképzés és rövidciklusú képzés

Szakmai záróvizsga a 8. félév végén 12 szakmódszertani témakör

Tételsor a szakmódszertan tárgyainak anyagából – öt tantárgy, tantárgyanként két tétel

MOZGÓKÉPKULTÚRA TANSZÉK A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana 1.A mozgókép- és médiaoktatás vázlatos története Magyarországon a 60-as évektQl napjainkig; a mozgókép- és médiaoktatás modelljei a világban 2. A mozgókép- és médiaoktatás alapdokumentumai: a Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv; a Nat kereszttantervi tartalmai (az oktatás-nevelés közös területei) és a mozgókép- és médiaoktatás A mozgóképkultúra tanításának gyakorlata 3. Segéd- és szemléltetQanyagok a mozgóképoktatásban (módszertani mintaórák, a szöveggy_jtemény, a kislexikon, az érettségire felkészítQ programcsomag, a feladatgy_jtemény, tankönyvek, szakirodalom); az óravázlat fogalma; az óravázlat értékelésének szempontjai 4. Fogalomképzés a mozgókép- és médiaórán; a tankönyv használatának elvei A médiaismeret tanításának gyakorlata 5. A média értelmezése a tantervben, a filmtörténet helye a tantárgy tartalmai között; a populáris kultúra és az elitkultúra megközelítése az órákon 6. Mérés és értékelés a mozgóképkultúra és médiaismeret tanításában 7. Az osztálytermi munka értékelésének szempontjai A multimediális kifejezQképesség fejlesztése 8. Az új média tanításának kérdései

KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNYI TANSZÉK Kommunikációs technikák I-II. A személyközi kommunikációs képességek fejlesztésének gyakorlata és módszertana 9. Személyközi kommunikációs technikák fejlesztésének módszertana 10. Kulturális eredet_ személyközi kommunikációs különbségek és kihívások kezelése és oktatásának módszertana A modern kommunikációs technológiák oktatásának módszertana 11. A médiam_veltség fogalma, oktatása és alkalmazása a gyakorlatban. A digitális egyéni és tömegkommunikációs médiumok használata és oktatásának módszertana 12. A vizualitás szerepe és lehetQségei az online digitális kommunikációban, ennek oktatási és módszertani kérdései

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Rajz és vizuális kultúra tanár szak (4+1)

1. A vizuális nevelés kapcsolata más tantárgyakkal és modulokkal. Interdiszciplináris m_vészet a múltban és a jelenben. 2. A tervezést befolyásoló dokumentumok. Kulcskompetenciák az oktatásban, a vizuális nevelésben. A vizuális kultúra kettQs természete, hatása az oktatás folyamatának

tervezésére.

3. A 21.század növekvQ kihívásai. Világítson rá a posztfotografikusnak nevezhetQ

korunkban az új szemlélet_ vizuális nevelés szükségességére és tartalmára.

4. A jel, a jelkép, a szimbólum szerepe a társadalomban, a m_vészetben, a vizuális

nevelésben.

5. A kreativitásra nevelés szükségessége, lehetQségei a m_vészeti nevelésben, a

közoktatásban. A kreativitás fogalma, értelmezései, szintjei és aspektusai.

6. A komplex vizuális nevelésben eredményesen alkalmazható módszerek a hátrányos helyzet_ tanulók támogatására.

7. Módszerek (a vizuális nevelésben és a közoktatásban) a tanulók motiválatlanságának

feloldására, a tanórai aktivitás megteremtésére.

8. Tanórán kívüli tevékenységek. Múzeumkommunikációs törekvések a vizuális nevelésben. A közönség és a m_alkotás viszonya napjainkban.

9. Multimédiás alkalmazási lehetQségek. A számítógép és az alkotóember együttm_ködésének lehetQségei.

10. Értékelés és osztályozás. Az ellenQrzés szerepérQl és lehetQségeirQl a vizuális nevelés gyakorlatában.

11. A vizuális nevelés tervezése az egyes életkori sajátosságok függvényében. A jel kifejezQ szerepe a gyermekrajzokon.

12. A vizuális nevelés és a tehetség kérdése. A tehetség fogalma, azonosítása és a

tehetséggondozás. Módszerek a képzQm_vészeti tehetségek fejlesztésében.

13. A magas-kultúra és a tömegkultúra. Az utca m_vészetének szerepe a fogyasztói

társadalom, ezen belül pedig kiemelkedQen a fiatalok formálásában, hatásai a vizuális

nevelésben.

14. Az iskola hatása a tanulók testi-lelki egészségére. A m_vészetterápia lehetQségei a személyiségfejlesztés, az önismeret kibontakoztatásában.

15. Hagyományos és alternatív iskolák. Egy választott alternatív iskola bemutatásával rávilágítani az ott folyó m_vészeti nevelés lényegére.

16. A project módszer, mint a kreatív feladattervezés, a gondolkodás, az alkotóképesség fejlQdésének alapja.

17. Alternatív törekvések a közoktatásban, a vizuális kultúra tanításában.

18. A fogyasztói társadalom vizuális megnyilvánulási formáinak humanizálása.

2018.

Ványai Magdolna

NYﾏWデ ﾐ┞Wﾉ┗ Yゲ ﾆ┌ﾉデ┎ヴ; デ;ﾐ=ヴ; ヴﾜ┗ｷS Iｷﾆﾉ┌ゲ┎ osztatlan ﾆYヮ┣Yゲ

T;ﾐ=ヴｷ ┣=ヴﾙ┗ｷ┣ゲｪ; ﾏﾙSゲ┣Wヴデ;ﾐ デYデWﾉWｷ

1. A ﾃﾙ ﾐ┞Wﾉ┗デ;ﾐ=ヴ に ;┣ ｷSW=ﾉｷゲ ﾐ┞Wﾉ┗デ;ﾐ┌ﾉﾙく A ﾏﾗデｷ┗=Iｷﾙ ゲ┣WヴWヮW ; ﾐ┞Wﾉ┗デ;ﾐ┌ﾉ=ゲH;ﾐく 2. A デ;ﾐｹデ=ゲｷ-デ;ﾐ┌ﾉ=ゲｷ aﾗﾉ┞;ﾏ;デ デWヴ┗W┣YゲWく A┣ ｷSWｪWﾐ ﾐ┞Wﾉ┗ｷ デ;ﾐﾙヴ; IYﾉﾃ;ｷ Yゲ aWﾉYヮｹデYゲWく A

ﾆ┑ﾉﾜﾐHﾜ┣ﾟ ﾏ┌ﾐﾆ;aﾗヴﾏ=ﾆ ; ﾐYﾏWデﾙヴ=ﾐく 3. A┣ ;ﾉデWヴﾐ;デｹ┗ ﾐ┞Wﾉ┗デ;ﾐｹデ=ゲｷ ﾏﾙSゲ┣WヴWﾆ Yゲ ;ﾉﾆ;ﾉﾏ;┣=ゲｷ ﾉWｴWデﾟゲYｪWｷﾆ ; ﾐYﾏWデ ﾏｷﾐデ

ｷSWｪWﾐ ﾐ┞Wﾉ┗ ﾗﾆデ;デ=ゲ=H;ﾐく 4. A ﾆﾗﾏﾏ┌ﾐｷﾆ;デｹ┗ ﾐ┞Wﾉ┗デ;ﾐｹデ=ゲく Kﾗﾏﾏ┌ﾐｷﾆ;デｹ┗ デW┗YﾆWﾐ┞ゲYｪWﾆ ;┣ ﾗゲ┣デ=ﾉ┞デWヴWﾏHWﾐく 5. A nyelvi tartalom fogalma Yゲ ﾆﾜ┣┗WデｹデYゲWぎ ; ﾐYﾏWデ ﾐ┞Wﾉ┗ ゲ┣ﾙﾆｷﾐIゲYﾐWﾆ デ;ﾐｹデ=ゲ;が ;

ゲ┣Wﾏ;ﾐデｷ┣=ﾉ=ゲ ﾏﾙSゲ┣WヴWｷく S┣ﾙﾆｷﾐIゲaWﾃﾉWゲ┣デYゲが ﾏWﾏﾗヴｷ┣=ﾉ=ゲデ ゲWｪｹデﾟ ｪ┞;ﾆﾗヴﾉ;デﾗﾆく 6. A ﾐ┞Wﾉ┗ｷ デ;ヴデ;ﾉﾗﾏ aﾗｪ;ﾉﾏ; Yゲ ﾆﾜ┣┗WデｹデYゲWぎ ; ﾐYﾏWデ ﾐ┞Wﾉ┗デ;ﾐ デ;ﾐｹデ=ゲ;く A ﾐ┞Wﾉ┗デ;ﾐ

ゲ┣WヴWヮW Yゲ ｴWﾉ┞W ; ﾐYﾏWデが ﾏｷﾐデ ｷSWｪWﾐ ﾐ┞Wﾉ┗ デ;ﾐｹデ=ゲ=H;ﾐく A┣ ｷﾐデWヴaWヴWﾐIｷ; ﾃWﾉWﾐゲYｪWく A ﾐ┞Wﾉ┗デ;ﾐ デ;ﾐｹデ=ゲ=ﾐ;ﾆ ﾉWｴWデゲYｪWゲ ﾏWｪﾆﾜ┣WﾉｹデYゲWｷく A ﾆﾗﾏﾏ┌ﾐｷﾆ;デｹ┗ ﾐ┞Wﾉ┗デ;ﾐデ;ﾐｹデ=ゲく

7. RWIWヮデｹ┗ ﾆYゲ┣ゲYｪWﾆ ; ﾐYﾏWデが ﾏｷﾐデ ｷSWｪWﾐ ﾐ┞Wﾉ┗ デ;ﾐｹデ=ゲ=H;ﾐぎ ; ｴ;ﾉﾉ=ゲ ┌デ=ﾐｷ YヴデYゲ aWﾃﾉWゲ┣デYゲYﾐWﾆ ﾏﾙSゲ┣Wヴデ;ﾐ;く GﾉﾗH=ﾉｷゲ Yゲ ゲ┣WﾉWﾆデｹ┗ YヴデYゲaWﾃﾉWゲ┣デYゲく A┣ ﾗﾉ┗;ゲ=ゲｷ ﾆYゲ┣ゲYｪ aWﾃﾉWゲ┣デYゲWが ゲ┣ﾜ┗WｪYヴデYゲが ゲ┣ﾜ┗WｪaWﾉSﾗﾉｪﾗ┣=ゲｷ デWIｴﾐｷﾆ=ﾆく

8. PヴﾗS┌ﾆデｹ┗ ﾆYゲ┣ゲYｪWﾆ ; ﾐYﾏWデが ﾏｷﾐデ ｷSWｪWﾐ ﾐ┞Wﾉ┗ デ;ﾐｹデ=ゲ=H;ﾐぎ ; HWゲ┣YSﾆYゲ┣ゲYｪ aWﾃﾉWゲ┣デYゲWく A ﾆﾗﾏﾏ┌ﾐｷﾆ;デｹ┗ ﾆﾗﾏヮWデWﾐIｷ; aﾗｪ;ﾉﾏ;が ﾆｷ;ﾉ;ﾆｹデ=ゲ=ﾐ;ﾆ ﾐWｴY┣ゲYｪWｷく Kﾗﾏﾏ┌ﾐｷﾆ;デｹ┗が ｷﾐデWヴ;ﾆデｹ┗ ﾐ┞Wﾉ┗ｷ デW┗YﾆWﾐ┞ゲYｪWﾆ ; ﾐYﾏWデﾙヴ=ﾐく A┣ ｹヴ=ゲﾆYゲ┣ゲYｪ aWﾃﾉWゲ┣デYゲWく A┣ ｹヴ=ゲﾆYゲ┣ゲYｪ デ;ﾐｹデ=ゲ=ﾐ;ﾆ ﾉWｪaﾗﾐデﾗゲ;HH ﾆYヴSYゲWｷく

9. NYﾏWデ ﾐ┞Wﾉ┗ﾆﾜﾐ┞┗Wﾆが ﾐ┞Wﾉ┗ﾗﾆデ;デ=ゲｷ ゲWｪYS;ﾐ┞;ｪﾗﾆ ﾆ┑ﾉﾜﾐHﾜ┣ﾟ YﾉWデﾆﾗヴ┎ ﾐ┞Wﾉ┗デ;ﾐ┌ﾉﾙﾆ ゲ┣=ﾏ=ヴ;く A ﾐ┞Wﾉ┗ﾆﾜﾐ┞┗Iゲ;ﾉ=Sﾗﾆ ﾜゲゲ┣Wｴ;ゲﾗﾐﾉｹデﾙ WﾉWﾏ┣YゲWく A デ;ﾐﾆﾜﾐ┞┗WﾉWﾏ┣Yゲ szempontjai.

10. NYﾏWデ ｷヴﾗS;ﾉﾏｷ ゲ┣WﾏWﾉ┗Yﾐ┞Wﾆ aWﾉｴ;ゲ┣ﾐ=ﾉ=ゲ; ; ﾐYﾏWデ ﾐ┞Wﾉ┗ｷ ﾙヴ=ﾐく A デ;ﾐ┌ﾉﾙﾆ ﾏ┕┗WﾉデゲYｪYﾐWﾆ aWﾃﾉWゲ┣デYゲW ｷヴﾗS;ﾉﾏｷ ゲ┣ﾜ┗WｪWﾆ Yゲ Wｪ┞YH ;┌デWﾐデｷﾆ┌ゲ ;ﾐ┞;ｪﾗﾆ ゲWｪｹデゲYｪY┗Wﾉく

11. A┌Sｷﾗ┗ｷ┣┌=ﾉｷゲ Yゲ ﾏ┌ﾉデｷﾏYSｷ=ゲ デWIｴﾐｷﾆ=ﾆ ;ﾉﾆ;ﾉﾏ;┣=ゲ; ; ﾐYﾏWデ ﾐ┞Wﾉ┗ﾗﾆデ;デ=ゲH;ﾐく A┣ IKT ﾆﾗﾏヮWデWﾐIｷ; aWﾃﾉWゲ┣デYゲWく A┣ IﾐデWヴﾐWデが ﾏｷﾐデ aﾗヴヴ=ゲく A ﾐYﾏWデ ﾐ┞Wﾉ┗ﾗﾆデ;デ=ゲデ ゲWｪｹデﾟ legfontosabb internetes honlapok.

12. Kﾗヴゲ┣Wヴ┕ デ;ﾐｹデ=ゲｷ ﾏﾙSゲ┣WヴWﾆぎ ﾆﾗﾗヮWヴ;デｹ┗ デ;ﾐ┌ﾉ=ゲ, projektmunka

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Rövid ciklusú tanárképzés (2 féléves) Rajz és vizuális kultúra tanár szak

1. A komplex vizuális nevelés tartalma. Tervezése a tanulók személyiségének megismerése és

fejlesztése szempontjából.

2. A vizuális nevelés kapcsolata más tantárgyakkal és modulokkal. Interdiszciplináris m_vészet a

múltban és a jelenben.

3. A vizuális nevelés hozzájárulása a kulcskompetenciák fejlesztéséhez. A vizuális kultúra kettQs

természete, hatása az oktatás folyamatának tervezésére.

4. A kreativitásra nevelés szükségessége, lehetQségei a m_vészeti nevelésben. A kreativitás

fogalma, értelmezései, szintjei és aspektusai.

5. Módszerek (a vizuális nevelésben és a közoktatásban) a tanulók motiválatlanságának

feloldására, a tanórai aktivitás megteremtésére.

6. A 21.század növekvQ kihívásai. Világítson rá a posztfotografikusnak nevezhetQ korunkban az

új szemlélet_ vizuális nevelés szükségességére és tartalmára.

7 . Fogyasztói társadalom vizuális megnyilvánulási formáinak humanizálása.

8. A komplex vizuális nevelésben eredményesen alkalmazható módszerek a hátrányos helyzet_

tanulók támogatására.

9. A vizuális nevelés és a tehetség kérdése. A tehetség fogalma, azonosítása és a

tehetséggondozás. Módszerek a képzQm_vészeti tehetségek fejlesztésében.

10. A jel, a jelkép, a szimbólum szerepe a társadalomban, a m_vészetben, a vizuális nevelésben.

11. Multimédiás alkalmazási lehetQségek. A számítógép és az alkotó ember együttm_ködésének

lehetQségei.

12. A magas-kultúra és a tömegkultúra. Az utca m_vészetének szerepe a fogyasztói társadalom,

ezen belül pedig kiemelkedQen a fiatalok formálásában, hatásai a vizuális nevelésben.

13. Múzeumkommunikációs törekvések a vizuális nevelés tanítási-tanulási folyamatában. A

közönség és a m_alkotás viszonya. Iskolai és múzeumi tanulás.

14. A m_vészeti project tartalma és szakaszai. Projectek a tanulók érzelmi intelligenciájának

fejlesztésére.

15. A vizuális nevelés és az egyes életkori szakaszok sajátosságai a gyermekrajzok függvényében.

M_vészetterápia és képzQm_vészeti terápia alkalmazása a nevelésben.

2018.

Ványai Magdolna

Természetismeret-környezettan osztatlan tanárszak záróvizsga szakmódszertani témakörei

1. A természetismeret tanítás történeti áttekintése. A természetismeret tantárgy helye és szerepe az alapfokú nevelési-oktatási folyamatban. A legfontosabb tanügyi dokumentumok, és a természetismeret megjelenése ezekben a dokumentumokban.

2. A természetismeret tárgy tartalma. A természetismeret tantárgy komplexitása, koncentráció a tárgyon belül és más tárgyakkal, m_veltségterületekkel. A természetismeret integrált szemlélet_ oktatása.

3. A természettudományos kompetencia fejlesztése. A természetismeret tantárgyban rejlQ nevelési feladatok, célok. A fenntarthatóságra nevelés. A természetismeret tárgy oktatásában alkalmazható eszközök, segédletek, oktatócsomagok és alkalmazási lehetQségük.

4. A természetismeret tanításában alkalmazható munkaformák és jellemzQik. A differenciálás lehetQségei a tanórákon. Az alkalmazható tanítási módszerek, elQnyeik a pedagógus tervezQ és nevelQ munkájában.

5. A hagyományos és az innovatív tanulási környezet. A tankönyvek, munkafüzetek és IKT eszközök alkalmazása a természetismeret órákon.

6. Munkáltató oktatási módszerek a természetismeret órán: szituációs játékok, drámajátékok, projektmódszer. A kutató módszer alkalmazása a tanításában. Motiválás lehetQségei a természetismeret ismeretanyagának tanításában.

7. Megfigyelésen alapuló megismerési módszerek a természetismeret tárgy ismeretanyagának elsajátításában: kísérletezés, tanulmányi séta, tanulmányút, terepmunka, zoopedagógia, múzeumpedagógia. A laboratóriumi munkaszabályok, balesetvédelmi oktatás.

8. Az erdei iskolák, természettudományos táborok jelentQsége az oktató és nevelQ munkafolyamatban. Az erdei iskolában alkalmazott tanulásszervezési módok.

9. A magyarországi erdei iskolák és óvodák hálózata, minQsítési rendszere. Erdei Iskola Program.

10. Anyag és energia témakör megjelenése, tartalma a természetismeret tantárgyban.

11. Az élQlények tanításának elemei (a természetismeret tantárgyban). A tanítás menetének bemutatása konkrét példán keresztül. A zöldséges- és gyümölcsöskert növényeinek tanítása. A témakör ismeretanyagának didaktikai módszerei.

12. Az életközösségek tanításának szempontjai és alkalmazható módszerei. Az erdQ és a vizek, vízpartok élQvilágnak megismerése a természetismeret tantárgyon belül.

13. Nemzeti parkjaink, azok kiemelkedQ természeti és kulturális értékeinek megismertetése szakmai kirándulás keretében. A tanulmányút szervezés algoritmusa.

14. A Föld és a Világegyetem témakör megjelenése, tartalma a természetismeret tantárgyban. Hazánk természeti és társadalmi földrajzának bemutatása a természetismeret tantervi anyagában.

15. Hegyvidékek és dombvidékek tematikai egység tartalma, kapcsolódó fejlesztési feladatok a természetismeret tantárgy keretén belül.

16. Tájékozódás a valóságban és a térképen tematikai egység megjelenése és tartalma a természetismeret tantárgyban.

17. Az egészségnevelés fogalma, célja, színterei, módszerei. Az egészséges életmódra nevelés tantervi lehetQségei a természetismeret órák keretében. Az egészséges életmód közvetítésének tantárgyi lehetQségei.

18. A környezeti nevelés fogalma, célja. A környezeti nevelés és a fenntarthatóság pedagógiájának kapcsolata a természetismeret tárggyal. Az iskolai akciók, a témanapok és hetek szervezése, vezetése.

19. Az ellenQrzés és értékelés lehetQségei és formái a természetismeret tárgy ismeretanyagának tanítása során. A feladatlap, mint munkaeszköz.

20. Kompetencia- és készség fejlesztés lehetQségei a természetismeret tantárgy keretében. Tehetséggondozás tanórákon és kívül. A szakköri munka, a versenyek.

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS

TÖRTÉNELEM TANÁRI ZÁRÓVIZSGA MÓDSZERTANI TÉMAKÖRÖK

1. A történelemtanítás és társadalmi környezete: helyi, regionális és országos adottságok, elvárások.

2. A történelemtanítást meghatározó dokumentumok: pedagógiai program, helyi tanterv, Nemzeti Alaptanterv, Kerettanterv.

3. A történelemtanítás tervezése: az óravázlatok, óratervek, tanmenetek fogalma és szerepe.

4. A történelem tanulásának szervezése: a történelemtanítás módszerei, eszközei és munkaformái a tanulók életkori sajátosságai alapján.

5. A motiváció és motiválás szerepe a történelemtanításban: a szakirodalom, a szépirodalom, az Internet, a CD-ROM-ok és az ismeretterjesztQ tévécsatornák felhasználásának lehetQségei.

6. A taneszközök és kiválasztásuk pedagógiai, pszichológiai, tantárgy-pedagógiai szempontjai a történelemtanításban.

7. A tanulói tevékenység szerepe a történelemórán egyéni és csoportos munkaformákban.

8. A történelemtanítás tanórán kívüli tevékenységének szervezése, kapcsolat az iskolán kívüli intézményekkel.

9. Korszer_ információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a történelemtanításban: Internet, PowerPoint, CD-ROM stb.

10. Mérés, értékelés és fejlesztés változatos eszközei és formái a történelemtanításban.

11. A tanulási nehézségekkel, zavarokkal küzdQ tanulók segítése a történelemoktatásban: differenciált módszerek és eszközök.

12. A tehetséggondozás módszerei a történelemoktatásban: helyi és regionális tanulmányi versenyek, Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny.

13. Egészség és személyiség, egészségtámogató iskola a társadalmi ismeretek tanítása során.

14. A tanulói személyiség megismerése, a személyiségfejlesztés lehetQségei a történelemtanításban.

15. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák, életpálya-modellek, életpálya-építés a történelemtanításban.

16. A tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése a történelemtanításban. A tanulók társas kapcsolatainak szerepe a csoportos munka során.

17. Kultúra- és értékközvetítés a történelemtanításban: a könyvtárak, múzeumok és levéltárak szerepe.

18. A történelemtanár együttm_ködése szülQkkel, kollégákkal és más szakemberekkel, szaktanácsadókkal.

19. A történelemtanári szerep jellemzQi, önm_velés, továbbképzés és a szakmai fejlQdés lehetQségei.

20. A kétszint_ érettségire való felkészítés módszerei és eszközei: a kompetenciaalapú történelemtanítás jellemzQi és teendQi.