-
XX. évfolyam 5. szám2011. szeptember–október Takarék
A Takarék szövetkezeti Integrációk L apja
Önkormányzati finanszírozás belülrőlAz új, illetve módosítani
kívánt önkormányzati törvény „előestéjén” gondoltunk arra, hogy
kerekasztal beszélgetést hívjunk össze az önkor-mányzati
üzletágról.
Növekvő bizonytalanságokA nyár végétől fokozottan romlottak a
nemzetközi és hazai gazdasági kilátások, a bizonytalanság jelentős
mértékben nőtt. A nyár végétől már egyes esetekben a recesszió
előszele is megjelent.
A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásáértAz
MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) azzal a céllal
alakult, hogy a magyarországi mikro-, kis-, és középvállalati
szektor, finanszí-rozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat
alakítson ki, és működtessen.
„Megerősíteni az intézmény- védelem alapstruktúráit…”Interjú
Bodnár Ottóval, az OTIVA régi/új ügyvezető igazgatójával.
Kitüntetések a 2011. évi Takarékossági VilágnaponOktóber 26-án
hetvenen vették át a szövetke-zeti mozgalom végzett kimagasló
munkáért az elismerést.
•
•
•
•
• Dr. Herczegh András igazgató (AVHGA):„Az agrárhitelezés pedig
már elképzelhe-tetlen az alapítvány garanciavállalása nél-kül, s
ezt a gazdálkodók is jó néven veszik.”
-
• Kedvező díjak• Gyors helyi ügyintézés• Extra termékcsomag a
KKV-knak
KÉRJE
AJÁNLATUNKAT
ITT!
S I G N A L B iz tos í tó Zr t .
06 40 405 405
[email protected] www.signal.hu
Contact Center
Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás
Kötelező, takarékosan!
sig_kgfb_a4_2012_gyártási.indd 1 2011.10.17. 16:21
-
Takarék 2011. szeptember–október 3
Szerkesztői üzenet
Tartalom
Impresszum
Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapjaA lapot kiadja:
az Országos Takarékszövetkezeti SzövetségFőszerkesztő: Varga Antal
ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány GyörgyOlvasó
szerkesztő: Hajtun GyörgyA szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó
ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök–vezérigazgató MTB
Zrt., Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató
OTSZ.Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász
AndrásA szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u.
4–6.Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics
Mihály u. 38.Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója
az elmúlt hetekben olyan mértékű felfokozott médiaérdeklődés
övezte szektorunkat, melyet az eddig itt töl-tött – örömteli, ám
néha küzdelmes – 17 évem során még nem tapasztaltam. A devizahitel
végtörlesztési láz során joggal merült fel a kérdés, hogy melyik
bank kezdi majd el a forinthitel kamat-versenyt. Ki lesz az, aki
szembeszállva a többiekkel elvállalja az „áruló” sze-repét, és
kijön egy kedvező feltételű deviza-kiváltó hitel termékkel? Ki lesz
az, aki felvállalja az ezzel járó szakmai ellenérzést és minden
kritikát, ami a koncepció megszületésével jár? Sokan megdöbbenve
olvas-ták, hogy elsőként egy kereskedel-mi bankokhoz viszonyítva
aprónak tűnő pénzintézet vette fel a kesztyűt, amelyhez sorban
csatlakozott a többi takarék is. Az OTSZ, az OTIVA, és a
Ta-karékBank által közösen kiadott sajtó kommüniké végleg
megerősítette a hírt, hogy a takarékszövetkezeti hitel-intézetek
készek arra, hogy forinthitelt nyújtsanak akkor, amikor a
kereske-delmi bankok ennek ellenkezőjéről tettek tanúbizonyságot.
Mindeköz-ben lázasan készült az integrációs termék. Kollégáim talán
még soha ilyen gyorsan nem írtak ügyrendeket, nem specifikáltak,
nem egyeztettek az érintettekkel, nem fejlesztettek honlapot, mint
ez alkalomból. „Történelmi lehetőség nyílt arra, hogy
visszaszerezzük az elmúlt évek során elveszített piaci
részesedésün-ket. Ebből csak győztesen jöhetünk ki!”
Győztesek lehetünk!– hallom egyre több felől. Ez azonnal
magyarázatot ad a fenti „áruló” ma-gatartásra is. A szektor
szándéka nem az, hogy hátrányos helyzetbe hozza a többi bankot, sőt
az sem, hogy jó fényben tűnjön fel a politikai elit előtt, még csak
az sem, hogy barátságos Teréz Anyaként megmentse a lakos-ságot a –
mostanában sokat szidott, de egyértelműen nélkülözhetetlen és
szükséges – külföldi tőke hatalmától. Szándékunk és kötelességünk a
pia-con keletkezett rés kihasználása által rendelkezésünkre álló
tőke legbizton-ságosabb és legjövedelmezőbb fel-használása.
Egyszerűen fogalmazva
– nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne próbáljuk meg
visszaszerezni elveszített piacaink egy részét akkor, ha erre
lehetőség nyílik. Győztesek vagyunk? Lehetünk. Őszintén hiszem,
hogy a szektorban felhalmozott szellemi tőke bárhol a világon
megállná a helyét. Ötven éve harcolunk a frontvonalon, vesztettünk
csatákat, temettek minket megannyi-szor, de itt vagyunk, és ötven
év múl-va is itt akarunk lenni. Meggyőződé-sem ugyanakkor, hogy ez
csak akkor lehetséges, ha sikerül összefognunk az üzleti érdekeink
mentén. Az nem lehet hosszútávú üzleti érdek, hogy külön-külön
próbáljuk bebizonyítani: a szolgáltatási színvonalunk kiváló, a
termékeink kedvezőek. Amikor itt ál-lunk, egy ilyen lehetőség
küszöbén, ak-kor nem értem, hogy miért nem lehet most az egyszer
egységesen fellépni, ugyanazzal a standard, egyszerű ter-mékkel.
Nem értem, miért nem akar-juk kihasználni az ebből adódó
kom-munikációs előnyöket? Egy lehetőség mindig hordoz magával
veszélyeket is. Amennyiben az derül ki, hogy a kondí-cióink sok
helyen nem is annyira ked-vezőek, vagy esetleg az, hogy nem
mindenhol érhető el a termék, akkor a jelenlegi pozitív média
hátszél egy szempillantás alatt megfordulhat. Erőt, és egységet
kell mutatnunk, ha ezt a csatát is meg akarjuk nyerni.
Csicsáky Péter
CímlapsztoriKezesség új ritmusban . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4
Kerekasztal-beszélgetésÖnkormányzati finanszírozás belülről . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 BeszámolóÚj utakon a
globális betétbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . 13 GazdaságNövekvő bizonytalanságok… . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14Szabályozottság
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . 15Devizahitelek törlesztésével kapcsolatos
illeték szabályok változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . 17Társasági adóval kapcsolatos kedvezmények . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .18Indul a GFB kampány . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.19Hozzuk ki a maximumot! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . 21A magyar mikro-, kis- és
középvállalkozások finanszírozásáért . . . . .22 TakarékBank
híreiÚj Széchenyi hiteltermékek a hálózatban . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .26 Integráció
„Megerősíteni az intézményvédelem alapstruktúráit…” . . . . . .
. . . . 27Jövőre is mindenkit visszavárunk! . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . .29 TKSZ FigyelőKápolnásnyéken
ragaszkodnak a szövetkezeti formához . . . . . . . . . .30 Átlépték
a Rubicont?! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . 32Egy stabilan működő
takarékszövetkezet a szerb határ mentén . . . .36 Takarék
AkadémiaHitelintézeti Ügyvezetők Képzése . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .40 KitekintésSzövetkezeti
pénzintézetek Olaszországban . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . 41Tanulmányút a sziléziai Takarék Bankoknál . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . .46Mezőgazdasági hitelszövetkezetek
Törökországban . . . . . . . . . . . . . . 47SportA 2011. évi
Országos Takarékszövetkezeti Focikupa eredményei . . . .49A 2011.
évi Országos Takarékszövetkezeti Horgászkupa eredményei . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50
Személyi hírekÚj elnök a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet
élén. . . . . . . . . . . . 51
„A lelkünk összeért, amikor az indulót énekeltük ” . . . . . . .
. . . . . . . . .53Kitüntetések 2011. évi Takarékossági Világnapon
. . . . . . . . . . . . . . . .56 Rólunk írtákVégtörlesztők serege
ostromolhatja a takarékokat? . . . . . . . . . . . . . . 65
Csicsáky Péter, a TakarékBank vezérigazgatója
-
Takarék 2011. szeptember–október4
Címlapsztori
Kezesség, új ritmusbanSzerző: Hajtun György
Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt (AVHGA) – a
PHARE-program ke-retében – 1991-ben hozta létre a Földművelésügyi
Minisztérium, valamint öt pénzintézet. Ekkor jött létre
Magyarország első hitelgarancia intézménye, meg-könnyítve a magyar
vidéki vállalkozók előtt a hitelfelvétel lehetőségét. Az alaku-lás
óta eltelt két évtized során igen sok sikeres programhoz
csatlakozott az intéz-mény, és közben egyre markánsabban nyit a
vidéki, nem agrár KKV-k irányába. Az agrárhitelezés pedig már
elképzelhetetlen az alapítvány garanciavállalása nél-kül, s ezt a
gazdálkodók is jó néven veszik. Idén június óta új ügyvezető
igazga-tó áll a szervezet élén, mégpedig dr. Herczegh András
személyében. A tartalmas beszélgetésből kiderül, hogy Herczegh
András – fiatal kora ellenére – nem ta-pasztalat nélkül kapta a
kinevezést. S arról is szót ejtettünk, hogy milyen terve-ket kíván
megvalósítani az elkövetkezendő rövid- és középtávú időszakban.
Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
igazgató úr, öt éve dolgozik már az alapítványnál, így korántsem
ismeretlen az Ön számára ez a tevékenység. Amikor kinevezték, mi
volt az első gondolata, amin mindenképpen változtatni
sze-retne?
– Ha nem haragszik, kicsit mesz-szebbről kezdem a válaszadást.
Az alapítvány egy olyan szervezet, amely az állami és a banki
szférához egyaránt kötődve végzi a munkáját. Ez a kapcsolatrendszer
– különösen mostanában – nagy felelősséget
tesz a vállunkra. Ám a lehetősége-ink a KKV szektor
finanszírozásában és támogatásában széles skálán mutatkoznak. A
vállalkozókat több pénzhez juttathatjuk, mivel a garan-cia a
hitelezéshez kapcsolódik, de az uniós projektfinanszírozás miatt a
vissza nem térítendő támogatá-sok eredményes felhasználásához is
hozzá tudunk járulni. Ami a kér-dését illeti: az alapítvány
vagyoná-ból, tevékenységéből adódóan még aktívabb szerepvállalásra
hivatott. Növelni kell az aktivitásunkat a vi-dékfejlesztésben, de
az agrárhite-lezésben is. Utóbbi terén kötöttebb a pálya, mivel az
agrártámogatások mértékét meghatározzák az uniós szabályok. S az is
igaz, hogy az ala-pítvány éves szinten mintegy 30-35 milliárd
forint agrár célú hitelhez ad garanciát, ami a teljes
agrárhi-telezés kb. 12-13 százalékát teszi ki. Igaz, a KKV körben
lényegesen magasabb az Alapítvány által ga-rantált hitelek
állománya. A nor-mál vállalati hitelállomány 7 ezer milliárd
forint, és annak 10 száza-léka biztosított garanciával, amely-ben
ugyan mi kisebb arányban va-gyunk jelen, de a vidéki térséghez
kapcsolódó kezességi állományunk hasonló méretű. Ez mutatja, hogy
két lehetőségünk van a kezesség-
Dr. Herczegh András
-
Takarék 2011. szeptember–október 5
Címlapsztori
vállalásunk növelésére. Az egyik, hogy a meglévő hitelállományon
belül növeljük a garantált részt, így a portfólió szemlélet
erősödik, ami a kockázatok jobb megoszlása mi-att valamennyi
szereplőnek kedve-ző. Másik, hogy elősegítjük minél szélesebb
vállalkozói kör hitelhez jutását, a KKV hitelállomány nö-velését.
Ez utóbbi nyilván számos külső tényezőtől függő folyamat, amelyben
a kormányzati intézke-déseknek kiemelt jelentősége van. De bízom
abban, hogy mi is egyre többet tudunk hozzá tenni.
– Hogyan tudják ezt elérni? – Az agrárfinanszírozás speciális
terület, sokféle finanszírozási forma létezik, mint például az
integrátori, a támogatás-előfinanszírozás, vagy a közraktári
hitelezés. Ezeknél a fi-nanszírozási formáknál különféle
garanciális megoldásokat kellett ki-dolgoznunk. A beruházásoknál
pél-dául kívánatosnak tartanám, hogy jó intézményi együttműködés
jöj-jön létre a Mezőgazdasági és Vi-dékfejlesztési Hivatallal,
amelynek az volna a lényege, hogy a beruhá-zási hitelek,
támogatások mögött is nagyobb arányban legyen ott a garancia. Az
alanyi jogon járó tá-mogatásoknál is van előfinanszí-rozási igény,
hiszen a kormányzat is arra törekszik, hogy a termelők-höz minél
hamarabb eljussanak a támogatások. Ez a törekvés azon-ban gyakran
uniós jogi akadályba ütközik, s ezért is fontos, hogy a bankok
előfinanszírozzák a terme-lőket. A másik speciális termék az
integrátorok finanszírozása, ahol szintén erősödik a banki
szerepvál-lalás. Ez esetben külön megállapo-dás jön létre a bank,
az integrátor és a vállalkozás, valamint a bank és az Alapítvány
között. Említhetem a közraktári finanszírozást, amellyel sok
probléma van, amíg bizton-ságos volt, nem is igényelték az
alapítvány közreműködését. Most azonban már megfogalmazódott a
bankok részéről, hogy dolgozzuk ki a kezességvállalás speciális
feltét-
eleit. A termék megszületett és bár a bankok érdeklődése még
csekély, de remélem, hogy ez a helyzet év végére változik. A
vidékfejlesztés-hez kötődően ugyanakkor gyakor-latilag bármely KKV
hitelügylethez tudunk kezességet vállalni, és élel-mesebb pénzügyi
partnereink ki is használják ezt a lehetőséget.
– Ha már ennyire belementünk a részletekbe, szóljunk külön is a
Gazdakártya, és az Agrár Széche-nyi Kártya programokról. Annál is
inkább, mert e két terméknél a takarékszövetkezetek is meg-határozó
szerepet vállaltak. Azt szokták mondani, hogy a Gazda-kártya
program sikertörténet a takarékoknál… – És az alapítványnál is! A
si-ker ugyanis közös, és úgy gon-dolom, hogy az Agrár Széchenyi
Kártya program is az lesz. A Szé-chenyi Kártya program 2001-ben
indult, mégpedig úgy, hogy ebből az agrárvállalkozások kimaradtak.
Ezért az alapítvány 2007-ben – a TakarékBankkal és a
takarékszövet-kezetekkel közösen – kezdeményez-te, hogy az
agrárvállalkozások szá-mára is nyíljon hasonló lehetőség. Ebből
lett a Gazdakártya. Újabb három évnek kellett eltelnie, mire a
Széchenyi Kártya program kiter-jesztéséről döntött az új
kormány-zat. Az Agrár Széchenyi Kártya ré-vén 25 millió forint
forgóeszköz hitel vehető igénybe, 15 millió forintig kiegészítő
fedezet nélkül. A kártya használata 15 millió forintig kizáró-lag
készfizető kezességhez kapcso-lódik, vagyis könnyített fedezetű
hitelről van szó. Nyilvánvaló, hogy ennek sokkal nagyobb a
kockázata a bankok és az alapítvány számára is, mert nem fizetés
esetén a megtérü-lés is bizonytalanabb. Mi azonban bízunk az
agráriumban, a vidékben. A vidékért kezeskedünk. A Gazda-kártya
sikere mögött az is húzódik, hogy az Alapítvány lényegesen a pi-aci
díj alatt, s az üzletszabályzathoz képest is kedvezőbb díjon
nyújtja a garanciát, így nem nőtt a hiteltör-
lesztés olyan mértékben, mint más szabad felhasználású
hiteleknél a magas kamatok következtében. És könnyen juthattak
hozzá a vállalko-zások, amelyben a takarékszövet-
kezetek óriási szerepet vállaltak, és sikeres munkát végeztek.
Megjegy-zem, minden kártya mögött ott van az alapítvány
garanciavállalása. és ez az Agrár Széchenyi Kártyánál is így lesz.
Az Agrár Széchenyi Kártyánál
Folytatás a 6. oldalon
dr. herczegh andrás (37 éves) az ELTE jogi karán 2000-ben summa
cum laude szerzett diplomát, de két évet elvégzett a bölcsész karon
is. Történelmet és kommunikációt ta-nult. Az egyetem elvégzése után
azonban a gazdaságban helyezkedett el, pontosab-ban a Gazdasági
Minisztériumban. Munka-társaival a Széchenyi Terv kialakításával és
működtetésével, vállalkozásfinanszírozási kérdésekkel foglalkozott,
majd a Kereske-delmi és Vendéglátóipari Főosztályt vezette. Ezen a
területen négy évig elsősorban uni-ós szabályozás adaptálásával
foglalkozott. Az alapítványhoz 2006-ban lépett be, így a gazdasági
és a pénzügyi szféra állami és pi-aci oldalát egyaránt
megismerhette. Az egyre kevesebb szabad idejében a sportolást
(fiatalabb korában csatár posz-ton focizott, de kapusként is
kipróbálták) helyezi előtérbe. A tenisz mellett jól meg-fér a
horgászat is. Az utazás pedig már nem hobbi, hanem szenvedély: az
országon belül és kívül egyaránt kíváncsi a látnivalókra.
Névjegy
Az alapítvány egy olyan szervezet, amely az állami és a banki
szférához egyaránt kötőd-
ve végzi a munkáját. Ez a kapcso-latrendszer – különösen
mostanában
– nagy felelősséget tesz a vállunk-ra. Ám a lehetőségeink a KKV
szek-tor finanszírozásában és támogatá-sában széles skálán
mutatkoznak.
-
Takarék 2011. szeptember–október6
Címlapsztori
Folytatás az 5. oldalrólugyanakkor állami kamat és kezes-ségi
díj támogatás is megjelenik.
– És milyen a beváltási arány ezen termék esetében? – Nagyon jó!
A Gazdakártyánál nem éri el az 1 százalékot, pedig évente 5-7
milliárd forint hitelt vettek igénybe a kártyával! S itt hadd
mond-jam el, hogy az elmúlt években a me-zőgazdasági hiteleknél is
csökkent a beváltás, szemben az építőiparral, kereskedelemmel, ahol
viszont nőtt. Azt is meg kell említeni, hogy a taka-
rékszövetkezeteknél sokkal nagyobb arányú a mezőgazdasági
hitelezés, mint a kereskedelmi bankoknál. Vé-leményem szerint ez
abból adódik, hogy a takarékszövetkezetek hely-ben vannak, jól
ismerik a szűkebb környezetüket, a vállalkozókat, így a bizalom is
sokkal erősebb. De azt is tapasztaltuk, hogy az agrárvállalkozó
sokkal becsületesebben gondolkodik, s a felvett hitelét mindenáron
időben akarja törleszteni, visszafizetni. A bu-kások aránya
ugyanakkor azért ösz-szességében jelentősen növekedett az elmúlt
években. Az Alapítvány
sem nyújthatná ilyen feltételekkel a kezességet, ha nem volna
mögöt-tünk az állami viszont-garanciaválla-lás. A
viszont-garanciából adódóan az a feladatunk, hogy pénzügyi
vál-lalkozásként ugyan, de támogatást nyújtsunk. A támogatás maga a
ga-ranciavállalás.
– Itt egy kis ellentmondást vélek felfedezni: ha a vagyon és az
álla-mi viszont-garancia adja a fede-zetet, akkor az elmúlt húsz
évben hogyan gyűlt össze az alapítvány 22 milliárdos vagyona?
a rendszerváltás számos új lehe-tőséget hozott Magyarországon,
ám a vidéken, és különösen az agráriumban tevékenykedő kis- és
középvállalkozók finanszírozási le-hetőségei korlátozottak
maradtak. A kialakulóban lévő bankrendszer, és a vállalkozások
kezdeti problé-mái, fedezeti nehézségei miatt a források nem
jutottak el a meg-felelő helyekre. Ezt a helyzetet is-merte fel az
Európai Unió, és 1991-ben a PHARE-program keretében jelentős
tőkével kezdeményezte az Agrár-vállalkozási Hitelgaran-cia
Alapítvány (AVHGA) létreho-zását. Az alapításban részt vállalt a
Földművelésügyi Minisztérium, valamint öt pénzintézet: •
AgrobankRt. • BudapestBankRt. • MagyarHitelbankRt. • MezőbankRt. •
OrszágosKereskedelmiésHi-telbank Rt. 1993–tól napjainkig bankok,
hitelintézetek, független takarék-szövetkezetek, valamint a
taka-rékszövetkezeti integrációkhoz (OTSZ, TÉSZ, REPIVA) tartozó
ta-karékszövetkezetek jelentős ré-sze csatlakozott az
Alapítvány-hoz. 2006-tól pénzügyi lízing és faktoring tevékenységet
végző pénzügyi vállalkozások számára is lehetőség van az
Alapítvánnyal
való együttműködésre. Az Ag-rár-vállalkozási Hitelgarancia
Ala-pítvány 2008. január 1. óta pénz-ügyi vállalkozásként működik.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Fel-ügyelete – engedélyezési eljárást
követően – állapította meg az Ala-pítványról, mint pénzügyi
vállalko-zásról, hogy működése megfelel a hitelintézetekre
vonatkozó fel-tételeknek, így 2011-től engedé-lyezte
„hitelintézetekkel egyenér-tékű, prudenciális szabályozásnak
megfelelő pénzügyi vállalkozás"- ként való működésüket. A szervezet
működésének első szakaszában jellemzőbb volt az agrártermeléshez
kapcsolódó hitelekhez nyújtott kezességek aránya, a központi
támogatás-hoz kapcsolódó konstrukciók mi-att. Az Európai Uniós
csatlakozást követően, az Unió vidékfejlesztési fókuszú
intézkedéseinek köszön-hetően a portfóliójukban egy-re nagyobb
arányban jelentek meg a vidékfejlesztési ügyek is. 1998 óta a
magyar állam teljes körű viszontgaranciát nyújt az Alapítvány által
beváltott kezes-ségek után. A piaci kihívásokra válaszolva, a
vállalkozók részére teljes körű szolgáltatást kínálva 2007-től
elindították a tanács-adási tevékenységüket, amelyet 2007. október
1-től az Alapítvány
egyszemélyes tulajdonát képező AVHA Kft végzi. A szervezet az
Ala-pítvány tevékenységét kiegészít-ve a gazdálkodók, vállalkozások
gazdasági, pénzügyi üzletmenet-ét, döntéseit segítő szakmai
tevé-kenységét végez. Az Agrár-vállalkozási Hitelga-rancia
Alapítvány célja a vidéki és agrárágazatban működő kis-és
középvállalkozások kötelezettség-vállalásaihoz – úgymint hitelek,
bankgaranciák, faktoring és pénz-ügyi lízing ügyletek – nem
megfe-lelő biztosítéki háttér esetén kész-fizető kezességet
nyújtása, ezáltal lehetővé téve a vállalkozás mű-ködőképességének
javítását. Az Alapítvány nem csak agrárvállal-kozások, hanem minden
vidékfej-lesztéshez kapcsolódó tevékeny-séget végző vállalkozás
számára nyújt kezességet. Az Alapítvány minden olyan tevékenységet
is vidékfejlesztési tevékenységnek tekint, amely – szállítók,
vevők, munkavállalók, tulajdonosok ré-vén vagy egyéb módon – vidéki
térséghez kapcsolódik. (Vidéki térség: Magyarország egész te-rülete
Budapest és a megyei jogú városok kivételével.) Az AVHGA készfizető
kezességi szolgáltatá-sához csaknem 150 pénzintéze-ten keresztül
juthatnak hozzá a vállalkozók.
Az alapítványról
-
Takarék 2011. szeptember–október 7
Címlapsztori
– A 22 milliárd abból van, hogy – s ez az előző vezetés érdeme –
meg-őrizte a szervezet a vagyonát. De ne-künk az alaptevékenységre
kell még nagyobb hangsúlyt helyeznünk, va-gyis a garancia
vállalására, mert az a cél, hogy a vállalkozások finanszíro-zása
javuljon. A vagyon azért is fon-tos, mert ez biztosítja az
alapítványi tőkemegfelelést. Partnereink tőke-megfelelésében
viszont hangsúlyos szerepe van az állami viszont-garanci-ának,
amelyet a költségvetés eddig is biztosított. Az állami
viszont-garancia mértéke eddig 70 százalék volt, júli-us vége óta
viszont a költségvetési törvény módosításával 85 százalékra
növelték. Így több hitelkihelyezésre lesz mód, ami a
takarékszövetkezetek számára különösen fontos. A törvény-módosítás
azért is volt elkerülhetetlen, mert más garanciaszervezetnél már
korábban bevezették a magasabb viszont-garanciát, így végül az
agrár-vállalkozások is ugyanolyan feltéte-lekkel jutnak hitelhez a
piacon, mint mások. Itt tehát látunk lehetőséget a portfoliónk
bővítésére, miként a vi-dékfejlesztési hitelekhez kapcsolódó-an is.
Ez utóbbi már sokkal szélesebb kört érint, mint az
agrárvállalkozásoké. Arra nem vállalkozom, hogy a piaci
részvételünk arányainak az alakulását
megjósoljam, de annyit mondhatok, hogy míg tavaly 54 milliárd
forintra vállaltunk kezességet, addig idén az első három
negyedévben már meg-haladtuk a 45 milliárd forintot. Nos, ezt a
növekedési tendenciát szeret-nénk tartani. Remélem, hogy a külső
körülmények is lehetővé teszik majd céljaink elérését.
– Már egyszer belefogtunk e kér-dés megválaszolásába, de ismét
megkérdezem: mi szükséges ah-hoz, hogy ez a növekedési tenden-cia
ne álljon meg? – Teljesen más partner-politikát kell képviselnünk a
hitelintézetekkel, a legfontosabb partnereinkkel. Köz-vetlen,
rendszeres munkakapcsolat kívánunk kiépíteni, s az állandóan
változó piaci igényeknek közösen kell megfelelnünk. Belső
szabályo-zottságban, adminisztratív folya-matokban nagyobb
kiszámítható-ságra törekszünk. Mondhatnám úgy is, hogy nyitni
szeretnénk, s ennek keretében a takarékszövet-kezeteknél is
minőségi és intenzív kapcsolatok jönnének létre. A
part-nerkapcsolatok nem maradhatnak a protokoll szintjén. A
munkatársai-mat is erre ösztönzöm, mert ez lesz az egyik mérőfoka a
munkavégzés
az európai közösségek Taná csa (Council of European
Communi-ties) 1989 decemberében döntött 300 millió ECU gazdasági
segítség folyósításáról Magyarországnak és Lengyelországnak 1990.
dec. 31-ig. Ez jelentette a PHARE-program létrejöttét, jóllehet az
azóta közis-mertté vált elnevezés csak később született. A
találékony európai bürokrácia hamarosan olyan be-tűszót alkotott,
amely röviden ki-fejezte a program lényegét, emel-lett önálló
jelentése is volt. A P oland H ungary A ssistance for the R
econstruction of the Economy (segély Lengyelország és Magyar-ország
gazdaságának átalakításá-
hoz) elnevezésű program kezdő-betűinek összeolvasásából adódik a
görög eredetű, francia, angol, phare főnév, amelynek jelenté-se:
világítótorony, fényszóró. Az 1990 szeptemberében elfogadott újabb
szabályzat az Európai Kö-zösségek segítségét a gazdasá-gi és
társadalmi reformfolyamat támogatásaként határozta meg, s ennek
érvényességét kiterjesz-tette Bulgáriára, Csehszlovákiára, a Német
Demokratikus Köztársa-ságra, Romániára és Jugoszláviára. Ettől
kezdve az egyszeri juttatás helyett az EK éves költségvetése
biztosít forrásokat a program vég-rehajtásához.
PHARE program hatékonyságának. Ugyanakkor a dolgok elébe is
kívánunk menni, vagyis a fejlesztési javaslatokat is elvárom a
kollégáktól.
– Értesültek-e a partnerek erről a szándékról? – Természetesen.
A termékfej-lesztési intézkedéseinket már em-lítettem, de más
gyakorlatias meg-oldásaink is lesznek. Most éppen egy olyan füzetet
állítottunk össze, amellyel segítjük a banki dolgozó-kat a
tevékenységünk jobb megis-merésében.
– Ahogy beszélgetünk, egyre in-kább az a meggyőződésem, hogy
nehéz a munkatársainak Önt kö-vetni. – Ne gondolja, hogy szeretek
túl sokat beszélni, de tény, hogy sokszor másoktól is a maximumot
várom el. Egy vezetőnek tisztában kell lennie a saját területével,
dol-gaival, és nem különben a külső körülményekkel. A vezetőnek ezt
a kettőt össze kell tudni hoznia, és megszabnia a szervezetének az
irányt, vagyis a stratégiát. Nem vi-tatom, szokniuk kell ezt a
stílust a
kollégáimnak is, de nem látok más utat a fejlődéshez, mint azt,
hogy nyitunk a világ felé. Ehhez kommu-nikációra, kapcsolatépítésre
van szükség. S ha már a belső ügye-inket boncolgatjuk, megjegyzem,
hogy a felesleges belső bürokrá-cia leépítése ugyancsak központi
feladat. Muszáj egyszerűsíteni a munkafolyamatokat, s ebben
el-várom a munkatársak kreatív ötle-teit is. Ez azonban nem jelenti
azt, hogy a szabályokat közben nem kell precízen betartani …
De nekünk az alaptevé-kenységre kell még nagyobb hangsúlyt
helyeznünk, vagyis a garan-cia vállalására, mert az a cél, hogy a
vállalkozások finanszírozása javuljon.
-
Takarék 2011. szeptember–október8
Önkormányzati finanszírozás belülről
Szerkesztő: Csépány
György
Az új, illetve módosítani kívánt önkormányzati törvény
„előestéjén” gondol-tunk arra, hogy Ifju Péterrel (IP), a Magyar
Takarékbank Zrt. Önkormányzati Osz-tályának vezetőjével, Dr. Kiss
Endrével (Dr.KE), a Szigetvári Takarékszövetkezet
el-nök–ügyvezetőjével és Kriston Nándorral (KN), a Sajóvölgye
Takarékszövetkezet elnök–ügyvezetőjével próbáljuk meg áttekinteni
az önkormányzati finanszíro-zás általánosabb és az egyes
takarékszövetkezet szempontjából említésre mél-tó kérdéseit.
Távolról sem törekedhettünk a teljes átvilágításra, inkább egyfajta
látleletet kívántunk készíteni.
Kerekasztal-beszélgetés az önkormányzati üzletágról
Kerekasztal-beszélgetés
állapítsuk meg a kiinduló állapotot. Hol tart a
Takarékszövetkezeti In-tegráció illetve hol tartanak a neve-zett
Takarékok az önkormányzati finanszírozás területén? Az OTP-nek
folyamatos a térvesz-tése, a kereskedelmi bankok és a
ta-karékszövetkezetek folyamatosan növekvő darabszámmal vezették az
önkormányzati számlákat. 2011 év eleje az első olyan állapot,
ami-kor már nem csak az OTP veszített a számlavezetett
önkormányzataiból, hanem a kereskedelmi banki szektor-nál is
térvesztés tapasztalható, bár ez még csak 3 db-ot jelent, de 2000
óta most fordult elő először csökkenés. A válság éveiben megjelent
az MFB is, mint közvetlen finanszírozó. IP: Az önkormányzati
adósságál-lomány hitel/kötvény (továbbiak-ban együtt: hitelek)
jelentős részét
a nagybankok jegyzik, ez legfőképp abból ered, hogy a deviza
kötvények kibocsátásában elsősorban ők voltak az aktívak. A
takarékszövetkezetek-nél növekedés volt tapasztalható. 2004-ben
volt a legmagasabb 2,42 %, majd a közbeszerzések indulásá-val az
állomány minimálisan csökkeni kezdett, mivel sok pályázaton nem
tudtak elindulni a takarékszövetke-zetek. A kötvények
megjelenésével hirtelen csökkent és 1,29 %-ra esett vissza a piaci
részarányuk, ez a válság óta folyamatos növekedést mutat. A
jelenlegi részarány 1,48 %. Ez a rész-arány nagyobb részesedést
mutatna, ha a deviza hitelekből eredő árfo-lyamváltozással
korrigálnánk a teljes állományt, így akár a 2 %-ot megha-ladná
ismét a részesedés. Szektor-ra képzett céltartalék alacsonynak
mondható arányait tekintve és más
szektorokkal összehasonlítva szinte a nullával egyenlő, mivel
kb. 7-10 ‰ a hitelek állományára vetítve. Dr.KE: A Szigetvári
Takarékszövet-kezet 11 fiókjában jelenleg 53 tele-pülési
önkormányzat, 35 kisebbségi önkormányzat (fő- és alszámla), 11
körjegyzőség, 6 önálló intézmény és 6 önkormányzati társulás –
ebből két többcélú társulás – számlaveze-tése folyik. A megnyitott
számlák száma 732 db, 98 db a költségve-tési pénzforgalmi számla és
634 db az elkülönített számla (beszedési, helyi adó, egyéb célra
elkülönített). További 4 települési önkormányzat testülete már
meghozta döntését. Az Ő számlanyitásuk december vé-géig
megtörténik. Az önkormány-zati hiteleink koncentrációja magas: a
Takarékszövetkezet 2011 07. 31-én nyilvántartott önkormányzati
hitelál-lománya 93 db hitelre nézve 1500 M Ft. (nem tartalmazza a
vízi közmű be-ruházáshoz tartozó hiteleket). Ezen hitelállomány
75%- át, azaz 1,2 Mrd Ft -ot teszi ki azon 4 Önkormányzat-nak
nyújtott hitel, melyek nem a Ta-karékszövetkezetnél vezetik a
pénz-forgalmi számlájukat. Ezek közül a Szigetvári Önkormányzat
hiteleire 5 %, míg a Harkány hiteleire 1 % ér-tékvesztés került
megképzésre (ösz-szesen 27,7 M Ft). A többi hitelre nem képeztünk
értékvesztést. Mindebből
100%90%80%70%60%50%40%30%20%10%
0%2006 2007 2008 2009 2010 2011
Egyéb Takarékszövetkezeti integráció OTP
A számlavezetés összetétel 2006-2011
Forrás: MÁK
248 288 331 370 386 383
2 308 2 218 2 1322 041 1 960 1 930
638 688 731783 850 883
-
Takarék 2011. szeptember–október 9
Folytatás a 10. oldalon
Kerekasztal-beszélgetés
kitűnően az 53 kistelepülési önkor-mányzat finanszírozása
kockázat-mentes. Az Önkormányzati hitelek a teljes hitelállomány
(27 959 M Ft) 4,78 %- át teszik ki, mely az orszá-gos átlag (2,23
%) duplája. Mivel az önkormányzati és nonprofit szerep-lőket
mindeddig csak forint alapon hitelezzük, az árfolyamkockázattal nem
kell számolnunk. Önkormány-zati hitelportfóliónkban kizárólag
HUF-követelés szerepel. KN: A Sajóvölgye Takarékszövetke-zet az
elmúlt másfél évtizedben aktív önkormányzati szerepvállalást
muta-tott, ennek következtében jelenleg 52 önkormányzatnak – 1
városnak és 51 községnek – vezeti a számlá-ját. Az üzleti
kapcsolat, a termékeink igénybe vétele rendkívül sokrétű. A
számlavezetésen kívül a hitelezés – a pályázatok önrészének
hitelezé-se, a pályázatok előfinanszírozása, a működési hitelek, a
bérhitelek, – amelyek összesen kb. 1 milliárd Ft állományt
jelentenek – mellett gya-kori részükről a betételhelyezés is. A
hitel portfólió minősége jobb, mint a vállalkozói hitelek
átlagminősége, deviza hitelt nem adtunk az önkor-mányzatainknak, és
kötvényük sincs. Az önkormányzatok számunkra azért is fontosak,
mert amely önkormány-zat nálunk vezeti a számláját, annak a
lakossága, a település vállalkozói is nagyobb bizalommal fordulnak
hozzánk, és ezzel jelentősen tudjuk növelni ügyfeleink számát.
– Mekkora az önkormányzati piac?
IP: Jelenleg Magyarországon 3194 önkormányzat található,
melyeken a hazai GDP 12-13 %-a keresztülfo-lyik. Az önkormányzatok
majdnem 90%-a község vagy nagyközség. A települések több mint 50%-a
1000 fő lélekszám alatti település, ameny-nyiben 2000 fő lélekszám
alattiakat nézzük, úgy ez a szám már több, mint 70%. Ez utóbbi
kategóriában már né-hány város rangú település is talál-ható. Ez
azért érdekes, mivel az Ötv. koncepció tartalmazza, hogy a 3000 fő
lélekszámot meg nem haladó te-lepüléseken az önálló polgármesteri
hivatal megszűnne, helyette közös/egyesített hivatal jönne létre.
Ez tu-lajdonképpen azt jelentené, hogy körjegyzőségek alakulnának,
és a kisebb településeken nem minden-hol maradna meg a
polgármesteri hivatal, de a település önállósága nem szűnne meg. Az
önkormány-zatok nagy többségének pár tízmil-lió forinttól a 100-200
millió forintig terjed a költségvetési főösszege. Dr.KE: Települési
önkormányza-taink zöme kistelepülés, leginkább ezer fő alatti,
csökkenő lélekszámú, elöregedő korfájú település. Mind-össze három
településünk lépi át az 1000 fős lélekszámot. Jelenlegi
szám-latulajdonosaink közül Hosszúhetény a legnagyobb lélekszámú,
több mint háromezer fővel. Nem számlatulajdo-nos (csak
finanszírozott) önkormány-zataink közül Harkány közel három és
félezer, Siklós közel tízezer, Sziget-vár majdnem tizenegyezer
állandó lakosú vidéki kisváros. A költségve-tés is ennek
megfelelően a 30 milli-
ótól, a négymilliárd forintig mozog. Bár számlatulajdonos
településeink költségvetési főösszege zömében 60 és 300 millió
forint között van. A települési önkormányzatok évek óta romló
pénzügyi helyzete 2011. évben is tovább súlyosbodott: a 2011. évi
költségvetési törvény normatívái a legtöbb esetben abszolút, vagy
rela-tív (inflációt el nem érő) csökkenése újabb terhet ró ezen
szereplőkre. A beruházások visszafogása, korláto-zó
kényszerintézkedések (feladat-elhagyás) egyre általánosabbá válik.
Ennek ellenére a kistelepüléseken tipikusak az EMVA-forrásból
támo-gatott fejlesztések megvalósítása (falubusz, IKSZT,
templomfelújítás, és egyéb falukép javítása).
– Mely pénzügyi szolgáltatások, milyen termékek jellemzőek
ön-kormányzati viszonylatban? IP: Tulajdonképpen a banki ter-mékek
teljes palettája megtalálható az önkormányzati finanszírozásban is.
Mindig van slágertermék, hogy ez az adott pillanatban melyik, sok
mindentől függ. Most talán a nem teljesen önkormányzati, de
önkor-mányzati kockázatra jóváhagyott vízi közmű hitelek a
legnépszerűb-bek. Ennek az oka, hogy most kerül-nek jóváhagyásra a
KEOP pályázatok, mely a települési szennyvízhálóza-tok kiépítésére,
bővítésére kerültek
Ifju Péter
Az önkormányzati adósságállomány megoszlása a szektorok között
millió Ft-ban
1000 000900 000800 000700 000600 000500 000400 000300 000200
000100 000
0%2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Nagybankok Kis- és középbankok Szövetkezetek Spec. püi. int.
-
Takarék 2011. szeptember–október10
Folytatás a 9. oldalról
Kerekasztal-beszélgetés
kiírásra. 2006-tól a kötvények voltak, mivel e finanszírozási
forma esetében nem volt szükség a közbeszerzés le-bonyolítására.
Még mindig megta-lálható a piacon, azonban jelentősen visszaesett,
ugyanis a legtöbb önkor-mányzat már túl van a kötvénykibo-csátáson.
Még korábban (2004-től) az MFB hitelek voltak, majd a kötvény
kibocsátási korszak kezdetével e for-mája a forrásszerzésnek
visszaesett, de a pénzpiaci válság hatására újra keresett lett.
Nyilván a kedvező kon-díciók tudják sikeressé tenni az adott
terméket, illetve a rugalmasság, mind felhasználás, mind egyéb
területen. 2004-ben kedvező volt a kamata az MFB hitelnek, majd a
2006-ban meg-jelent kötvény is kedvező kamattal bírt és
önkormányzati oldalról ru-galmasnak volt tekinthető. Jelenleg is
így lehet egy termék sikeres, bár a kedvező kamatozás már nem
jelent olyan alacsony kamatszintet, mint korábban.
Dr.KE: Az önkormányzati üzletág-ba tartozó ügyfélkört meglévő
ter-mékeinkkel teljes körűen ki tudjuk szolgálni. Továbbra is
rendelkezésre állnak az önkormányzataink számára mind működési,
mind pedig fejlesz-tési célú hiteltermékeink. A működési célú
hiteleink között a munkabér-hi-tel, a folyószámla-hitel, a rulírozó
és az eseti forgóeszközhitel, egyaránt megtalálható, és ezeket
önkormány-zataink rendszeresen igénybe is ve-szik. Fejlesztési célú
hiteleink között a saját forrású hitelkonstrukció mellett az MFB
Önkormányzati Infrastruktú-
ra Fejlesztési Hitelprogram termékei is megtalálhatók. Egyedül
kötvény-kibocsátásban nem vettünk részt, és azt nem is tervezzük a
jövőben sem. A folyószámlahitel, a munka-bér hitel, és a
támogatás-megelőle-gező hitel a legkeresettebb termé-künk Eddig öt
önkormányzati Vizi közmű beruházást finanszíroztunk, most indul
további két új. Amíg s ahol lesz állami/EU-s/támogatás, addig a
Fundamenta termékkel párosítva kis kockázattal jó üzlet.
Vidékfejlesztés-sel kapcsolatos szerepvállalásunk vál-tozatlanul
jelentős, gondolok a helyi akciócsoportok/HACS-ok/, s LEADER
közösségek vonatkozásában. KN: Az önkormányzatok többsége
– főleg az utóbbi években – főleg hi-telek felvételében
érdekelt. Egyrészt az állam jelentősen alulfinanszírozta őket az
elmúlt években, és a fenn-maradásukhoz hitelre volt szükség,
másrészt gyakorlatilag egy önkor-mányzat csak pályázat útján képes
fejleszteni, amely fejlesztések még 100%-os támogatás esetén is
utó-finanszírozásúak, amelyeket csak hitelből tudnak megoldani.
Egyre többször tapasztaljuk, hogy az ön-kormányzati vezetők
„besegítenek” a marketing munkánkba is, mert a közös munka
eredményeképpen jó hírünket keltik, sőt meggyőzik más községek
polgármestereit, hogy jöj-jenek hozzánk a számlájukkal.
– Melyek az önkormányzati finan-szírozás kockázatosabb
termé-kei, melyek a veszélyei, főbb buk-tatói? IP: A leginkább
kockázatos termék a nem árfolyamvédett deviza alapú hitel/kötvény.
Mivel az önkormány-zatok minden bevétele (egy-két vál-lalkozó
önkormányzatot kivéve, de ezek száma elenyésző) forint alapon
képződik. Konkrétan a hosszú lejá-ratú deviza alapú működési hitelt
emelném ki. Főleg abban az eset-ben, ha egy reorganizációs terv
ke-retében veszi fel az önkormányzat a folyószámla hitelének
kiváltásá-ra. Amikor a tervezett intézkedései nem váltják be a
hozzájuk fűzött re-
ményeket, vagy adott esetben meg sem hozza ezen intézkedéseket,
így továbbra is szüksége lesz folyószám-la hitelre, és a működési
hiánya egy-általán nem csökken. A másik veszély az, hogy a pénzügyi
kultúra még mindig elmarad az elvárt szinttől. Bár a legtöbb
magánszemélynél fel-készültebb apparátus van az önkor-mányzatoknál,
de az önkormányzati hitelügyletekhez ez sokszor nem ele-gendő. Ha
egy önkormányzat tudta, hogy hitelt nem vehet fel, mert a szá-mai
alapján nem hitelképes (és nem eladósodottsága miatt),
kötvényki-bocsátással próbálkozott, mivel az nem hitel… A
legnagyobb veszély azonban az, hogy önkormányzat-ok hosszú lejáratú
adósságállomá-nyának közel 70%-a devizában van, sőt a teljes
adósság állomány több mint 55%-a eurón kívüli devizában áll fenn.
Ez utóbbi megoszlása nem ismert, de vélhetően szinte ezen rész
közel 100%-a CHF-ben áll fenn, mert a korábbi kötvény kibocsátások
szin-te mindegyike CHF alapon történt. IP: A végére maradt az
önkor-mányzati szektorban jelenleg leg-nagyobb figyelmet kapó,
finanszí-rozást befolyásoló tényező, az Ötv. reformja, amely
alapvető változá-sokat hozhat. Dr.KE: Számottevő kockázatot a nem
számlatulajdonos önkormány-zatok finanszírozásában tapasztal-tunk
meg, mivel a számlaforgalmat, bevételi források változását nem
lát-juk. A nem számlatulajdonos telepü-lési önkormányzatok
működésének finanszírozását tekintjük legmaga-sabb szintűnek. A
támogatás-meg-előlegező hitelek egy részénél a tel-jesítési
kockázatot is mi viseljük. KN: Az önkormányzati finanszíro-zásnak
szerintem két komoly kocká-zata van: egyik a politika, nem igazán
látható, hogy mi lesz az önkormány-zatok sorsa – vadásznyelven
szólva: az önkormányzatok finanszírozása-kor sötétben célozgatunk
-, másik pedig természetesen a működésük finanszírozása. A
feladatuk túlmére-tezett a pénzügyi lehetőségeikhez képest – főleg
oktatási, egészség-
Dr. Kiss Endre
-
Takarék 2011. szeptember–október 11
Kerekasztal-beszélgetés
ügyi és adminisztratív téren – emi-att folyamatosan növekszik az
ela-dósodottságuk, ami egy határ fölött már kezelhetetlen lenne a
számukra. Ezért nagy figyelmet igényel, hogy úgy finanszírozzuk az
önkormány-zatok működését, hogy érzékeljük, hol a határ, meddig
lehet elmenni, és esetleg mikor kell köntörfalazás nélkül nemet
mondani.
– Milyen megoldások kínálkoznak az önkormányzati finanszírozás
problémáira? A Takarékszövetke-zeti Integráció vagy az adott
taka-rék milyen megoldási javaslattal tud élni? IP: A problémák
megoldását befo-lyásolhatja, hogy jelenleg is partner
önkormányzatunknál, vagy jövőbe-ni partnernél merülnek-e fel. Az
új, megszerezni kívánt önkormányzatok esetében talán egyszerűbb
kiszűrni a problémákat. A pénzügyi felkészült-ségük akár egyetlen
látogatás során kideríthető. Nem feltétlenül, vagy nem csak a
polgármesterrel kell ta-lálkozni, hanem fontos, hogy az ap-parátust
is megismerjük, mert nem a polgármester végzi a napi munkát. Az
önkormányzat eladósodottsága és gazdálkodása egy minősítés so-rán
megállapítható, és eldönthető, hogy a kockázat, még elfogadható-e a
számunkra. Egy ilyen vizsgálat so-rán fontos megnézni az
adósságál-lományának összetételét, lejáratát, a gazdálkodásának
mikéntjét, helyi adóbevételeit stb. Ezek azért fonto-sak, mivel a
jelenlegi Ötv. egy nagyon laza szabályozást tartalmaz a
hitelfel-vétellel kapcsolatban, így szinte nincs is olyan
önkormányzat, amely ne len-ne hitelképes a törvény alapján, de egy
mélyebb vizsgálat azonban sok esetben mást mutat. Hogy az új Ötv.
miként befolyásolja a hitelezést, ne-héz megmondani. Egy ismert
változás a körjegyzőségek. A másik, a megyei önkormányzatok
tulajdonképpeni megszűnése, ami annyit jelent, hogy a
területfejlesztési feladatokon túl nem marad jelen állapotban semmi
a megyéknél, és kérdés még, hogy a felhalmozott
adósságállománnyal
mi fog történi. Az iparűzési adó ön-kormányzati fennhatóság
alatt ma-radhat, de várhatóan egy bizonyos mértéket meghaladó
iparűzési adót realizáló önkormányzatnak kötelező-en hozzá kell
járulnia a megyén belüli területfejlesztési célok
megvalósítá-sához. Hasonlóan, mint az SZJA-nál számított
adóerőképességet, azaz akinek több van, befizet, akinek ke-vesebb,
ott meg a megye fejleszt ebből és az EU-s pénzekből. Minden
bizonnyal szigorodni fog a hitelfelvé-teli korlát és a
hitelfelvétel is – pl. az önkormányzat legfeljebb a saját
be-vételeinek 50 százalékig vehet fel új hitelt –, bár ennek
konkrétumai még kevéssé ismertek. IP: Egy meglévő önkormányzat
esetében más a helyzet. Itt is figye-lembe kell vennünk az Ötv.
módosí-tását. Amennyiben a gazdálkodással van probléma, úgy egy
reorganizá-ciós terv kidolgozására kell felkérni az önkormányzatot.
A kidolgozásban az aktív részvételünk is fontos. Első körben
gyűjtsük össze azon feladato-kat, melyek nem kötelezőek és néz-zük
meg, hogy ezek megszüntetése, csökkentése milyen hatással lenne az
önkormányzat életére. Mivel ezen feladatokhoz normatíva nem
kap-csolódik, így ha nem termel jelen-tős jövedelmet, akkor szinte
biztos, hogy megtakarítás érhető el. Kötele-ző feladatok esetében
érdemes meg-nézni, hogy hol lehet racionalizálni, esetleg
kistérségi együttműködés keretében gazdaságosan üzemel-tetni. Végül
pedig nézzük meg, hogy milyen bevételnövelő lehetőségei vannak
adott önkormányzatnak. Ko-rábban szóba került, hogy hosszúle-járatú
működési hitelt ne adjunk az önkormányzatoknak, azonban egy
reorganizáció keretében már ez is megfontolandó. De csak abban az
esetben, ha rövid lejáratú hitelei nem lesznek a jövőben az
önkormányzat-nak és a megtakarításokkal ezen hi-tel kamat-, és
tőketörlesztő részletei kitermelődnek. Ezt tényleg csak ak-kor
alkalmazzuk, ha szorosan tudjuk fogni az önkormányzat
gazdálkodá-sát, egyébként a rövid hitelhez pró-
báljunk meg valamilyen törlesztési rendszert rendelni. Dr.KE: Az
új önkormányzati tör-vénynek kell egyértelműen rendezni a kötelező
feladat-ellátási körbe tar-tozó tevékenységeket, azok kötele-ző
tartalmát, és ehhez kell rendelni a szükséges forrásokat, a
méretgaz-daságossági szempontok figyelem-be vételével. A
képviselő-testületi döntések érvényességéhez, végre-hajtásához a
pénzügyi forrás tényle-ges megléte legyen szükséges (nem elég
„berajzolni” a bevételt). A hitel-felvételi korlát teljes
újraszabályozá-sa szükséges. KN: A kisebb önkormányzatok fi-
nanszírozását a takarékszövetkezetek jelentős része fel tudja
elvileg vállalni limit és szakmai ismeretek oldaláról is. Ez utóbbi
azért fontos, mert egész más humán felkészültséget, kom-munikációs
készséget igényel egy önkormányzat pénzügyi igényeinek kielégítése,
egy kirendeltségi dolgo-zó részére, mint egy helyi vállalkozá-sé. A
nagyobb önkormányzatok tel-jes pénzügyi kiszolgálásához – főleg
nagy hitelek esetén – azonban ösz-szefogásra van szükség vagy a
Ta-karékbankkal, esetleg más takarék-szövetkezettel konzorciumban.
Az integrációban még nem alakult ki az önkormányzati finanszírozás
banki kultúrája, sőt megosztottak a takarék-szövetkezet az
önkormányzati számla-vezetés megítélésében is. Gondolom,
Kriston Nándor
Folytatás a 12. oldalon
-
Takarék 2011. szeptember–október12
Kerekasztal-beszélgetés
hogy azok a takarékszövetkezetek, amelyek valamilyen ok miatt
nem, vagy alig vezetnek önkormányzati számlát – magyarázva
bizonyítvá-nyukat – ezt a tevékenységet túlsá-gosan kockázatosnak
hirdetik, míg mások – köztük mi is – látunk víziót az önkormányzati
számlavezetésben, illetve az ahhoz valamilyen módon kapcsolódó
pénzügyi szolgáltatások-ban, számolva azok kockázatával.
– A Hogyan hódíthatjuk meg az önkormányzatokat, hogyan ve-hetjük
fel a versenyt a konkurens pénzintézetekkel? IP: A válság
kialakulása (2008) óta, úgy gondolom, versenyelőnyünk van a piacon
szereplőkkel szemben. A deviza hitelek korszaka leáldozott, a
forint alapú hitelek kerültek előtér-be, és a külföldi tulajdonnal
rendel-kező kereskedelmi bankok jelentő-sen visszafogták
hitelezésüket. Olyan önkormányzatok is elsődleges part-nerként
kezdenek gondolkodni a szektorban, akik korábban nem te-kintettek
partnerként a takarékokra. Ezen helyzeti előnyöket kihasználva
tudjuk továbbnövelni a pozíciónkat a számlavezetés és a hitelezés
terü-letén is, ahol a növekvő árfolyam mellett is sikerült a piaci
részesedé-sünket növelni. Nem szabad elfelej-teni a problémákat,
figyelni kell az Ötv. módosításaira, és egyáltalán kellő
óvatossággal keressük az ön-kormányzati partnereket! Dr.KE: Számos
banki szolgáltatást díjmentesen kínálunk 2011-ben is az
önkormányzati kör számára (pl. díjmentes készpénz befizetési és
felvételi lehetőség saját fiókhálóza-tunkban; nincs hitelbírálati
díj, nem számolunk fel szerződésmódosítási / prolongációs díjat). A
saját forrású forint hitelek kapcsán az irányadó kamatmarge-ot a
vállalkozói hite-leknél alacsonyabb szinten tartjuk. KN: Az
önkormányzatok akvi-rálására, megszerzésére nincs uni-verzális
módszer. Az a tapasztalatom, hogy ahány önkormányzat, annyi
megoldás van. Az elmúlt 2-3 évben
megduplázódott a számlavezető ön-kormányzataink száma. Ez
egyrészt köszönhető annak is, hogy a kereske-delmi bankok ezen a
téren vagy nem akartak, vagy nem tudtak megújulni. Másrészt ma már
a polgármesterek, jegyzők felkészültebbek, igényeseb-bek a banki
szolgáltatások igénybevé-telénél. Szavatartást, hozzáértést,
ru-galmasságot és gyorsaságot várnak el a számlavezető banktól, és
azt, hogy együtt gondolkodjunk velük. Szerin-tem az utóbbi években,
ezekben a paraméterekben vertük a kereske-delmi bankokat.
Harmadrészt a je-lenlegi kormány azon sugallata, hogy a
takarékszövetkezetek lehetnek a vidék bankjai, a magyar tulajdonosi
mivoltunkkal együtt kívánatosabbá tette a takarékszövetkezeteket a
piac számára. Negyedrészt, és nem utol-só sorban sok befektetett
munka is van hatással az eredményekre – mert a nagy szám
önkormányzati számla-vezetést eredménynek tekintem – és ma már
gyakori, hogy nem mi keres-sük meg az önkormányzatokat
szám-lavezetési ajánlatunkkal, hanem ők jönnek azzal a kéréssel,
hogy nálunk szeretnék vezetni a számlájukat.
– Hogyan alakulhat a takarékok / Integráció önkormányzati
finanszí-rozása a jövőben? Az önkormány-zati önállóság alakulása
hogyan érinthet bennünket? IP: Ha kihasználjuk jelenlegi hely-zeti
előnyünket, úgy jelentősen nő-het részesedésünk a piac minden
területén. Dr.KE: Az iskolák államosítása, a járások újraszervezése
vélhetően az ügyfélkör változását fogja eredmé-nyezni. KN: Tudjuk,
hogy a politika dön-téseitől függően akár jelentősen csökkenhetnek
is számban a nálunk bankoló önkormányzatok, azonban a vidéket nem
lehet törölni a térkép-ről, nem is gondolom, hogy ez lenne a
kormány szándéka, sőt a vidéket fejleszteni szükséges. A vidéki
em-ber is igényli a kulturált környezetet, igényli az élhető
településeket. Ezek-hez pedig működésre, sőt fejlesztésre
van szükség. Ezek egyben pénzügyi feladatokat is jelentenek, és
ezeknek a pénzügyi feladatoknak a megol-dásában mi továbbra is
szereplők kívánunk lenni. Mi tartani kívánjuk a kapcsolatainkat a
települések ve-zetőivel, és együtt akarunk működni velük a vidék
fejlesztésében. KN: Azt is tudjuk, hogy az ön-kormányzatokat, mint
ügyfeleket nemcsak megszerezni nehéz, de megtartani is. Egyre több
olyan ön-kormányzati számlavezetőnk van, akik már nem az OTP-től
jöttek hoz-zánk, – akik ugye grátisz megkapták a kétszintű
bankrendszer kialakítá-sakor az önkormányzatokat – ha-nem más
kereskedelmi bankoktól, akik vélhetően az OTP-től akvirálták az
önkormányzatokat, és amelyek együttműködésével nem voltak
megelégedve, akik szerintük nem azt nyújtották nekik, amit ígértek.
Ez a jelenség arra mindenképpen figyelmeztet bennünket, hogy, ha mi
is félrevezetjük őket, minket is elhagynak, mert meg van a joguk a
szabad bankválasztáshoz. A felelős-ségünk a tárgyalások
elkezdésétől az, hogy őszinték legyünk, ne vezessük őket félre, és
érezzék bennünk azt, hogy, ha problémájuk van és meg-keresnek,
akkor először is nem ok-tatjuk ki őket, partnernek tekintjük őket,
és nem azt magyarázzuk meg nekik, hogy valamit miért nem lehet
megcsinálni, hanem igyekszünk kö-zös megoldást találni. Azt
mondha-tom el, hogy az első önkormányzati számlavezetés megszerzése
– 1997
– óta még egyetlen önkormányzat sem vitte el a Sajóvölgye
Takarék-szövetkezettől a számláját.
– Mivel egészítenétek ki az eddigi mondandót? IP: A benyújtott
2012-es költség-vetés alapján az látszik, hogy nor-matív
támogatásként több marad az önkormányzatoknál, azonban SZJA
bevételeik csökkeni fognak, mivel az önkormányzatokat mindig a két
év-vel korábbi településekre bevallott SZJA illeti meg, így a
válság hatása most jelentkezik e bevételekben.
Folytatás a 11. oldalról
-
Takarék 2011. szeptember–október 13
Beszámoló
Összességében azonban 102,6%-os finanszírozási aránnyal
számolnak, tehát növekvő költségvetési támo-gatást kaphatnak az
önkormányzat-ok. Azért van a feltételes mód, mivel jelenleg még a
megyei önkormány-zatok is benne vannak a költségve-tésben, amelyek
elvileg a jövő évtől már nem az önkormányzati szektort
terhelik.
IP: Az Ötv. koncepció azt tartalmaz-za, hogy „a rendszer
alulfinanszíro-zottsága különösen 2002 és 2010 kö-zött volt
jelentős. Ez alatt az idő alatt közel 1000 Mrd forintot vettek ki
az előző kormányok az önkormányzatok zsebéből.” Ha megnézzük a 2.
ábrát, úgy látható, hogy az önkormányza-ti hitelek állománya ezen
összeggel megegyezik. Ebből akár az is leve-
zethető, hogy a finanszírozók biz-tosították az önkormányzati
szektor működését, és tartották életben. IP: Az önkormányzatok
eladóso-dottsága európai viszonylatban a kö-zépmezőnyben található,
és jelenleg az EU-s átlag alatt van. 2009-ről 2010-re történő
növekedést elsősorban a devizában történő eladósodottságból eredő
árfolyamváltozás okozta.
a szervezők azzal a céllal rendez-ték meg a szemináriumot, hogy
a jelenlévő – a betétbiztosítási szab-ványok implementálásáért,
illetve azok betartásáért felelős – döntően bankfelügyeleti és
betétbiztosítási tisztségviselőkkel megismertessék az új
betétbiztosítási szabványok ér-tékelésére kidolgozott módszertant.
További célja volt a rendezvény-nek, hogy a résztvevők képesek
legyenek a saját jogi környezetük keretei között az önértékelés
el-végzésére. Ennek keretében, sor került a 18 úgynevezett
alapelvből álló betét-biztosítási szabványok, valamint azok
ellenőrzésére kidolgozott módszertan hátterének bemuta-tására. Ezt
követően a hatékony be-tétbiztosítási rendszerek működési kereteit
adó szakkérdésekre, mint pl. az intézményi célok, jogkörök, tagsági
ügyek, finanszírozási és a betétbiztosítók válságkezelésben való
részvételére kidolgozott alap-
elvek ismertetésével folytatódott a tanácskozás. A 2008 óta
tartó pénzügyi válság több jelentős tanulságot hordoz az egyes
országok pénzügyi védőhá-lóját alkotó szervezetek, köztük a
betétbiztosítás számára. A tanács-kozás előadói, kivétel nélkül,
azt hangsúlyozták, hogy a pénzügyi stabilitás megkerülhetetlen
elemé-vé lépett elő a betétbiztosítás. Első-sorban régiós szinten,
de a globális pénzügyi stabilitás – annak hosszú távon való
fenntarthatósága érde-kében – szükséges a szabályrend-szerek
mielőbbi harmonizációja, de legalábbis azok egymáshoz való
közelítése. Ezt szolgálják az új betétbiztosítási szabványok,
amelyek bekerültek a G20-ak keretében működő Pénzügyi Stabilitási
Tanács által gondozott 20 legfontosabb globális pénzügyi szabványok
közé. Lényeges tanul-ság továbbá, hogy a betétbiztosí-tás
szerepvállalása az eddigi betétes
kártalanításra korlátozódó szerepén túllépve célszerűen ki kell,
hogy bő-vüljön a bankválság megelőzését hivatott jogkörökkel és
eszköztárral, ami az említett alapelvek között is hangsúlyosan
szerepel. Erre részben a közpénzfelhasználás elkerülése, részben
abból a célból is szükség van, hogy kártalanítás során a végső
veszteségeket elviselő betétbiztosí-tó – a felügyeleti szervekkel
szoro-san és kellő időben együttműködve
– kisebb ráfordítással úszhassa meg a bankcsődöket. Ehhez főként
Euró-pában, azon belül Magyarországon is új válságkezelési
mechanizmusra, eszköztárra van szükség. A rendezvényen való
részvételünk egyik fő útravalója az volt, hogy a nemzetközi
tapasztalatok tükrében a betétbiztosítást finanszírozó
hitel-intézetek is feltétlenül jobban járnak a kibővülő
eszköztárral, hiszen a be-tétbiztosításnak a kisebb ráfordítás
révén kisebb hozzájárulásra lenne szüksége a tagintézeteitől.
Új utakon a globális betétbiztosítás
A pénzügyi válság margójára
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) egyik háttérintézményeként
működő bázeli Pénz-ügyi Stabilitási Intézet (FSI), valamint a
Betétbiztosítók Nemzetközi Szövetsége (IADI) szakmai szemináriumot
rendezett a hatékony betétbiztosítási rendszerek számára
ki-dolgozott szabványok ellenőrzési módszertanáról. A BIS
székhelyén, 2011. szeptember 6-8 között, Bázelban megtartott
rendezvényen az OBA képviseletében Varga Antal, az OTSZ
ügyvezetője, és Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára
vett részt.
Szerző: Varga Antal
-
Takarék 2011. szeptember–október14
Gazdaság
Növekvő bizonytalanságok TakarékBanki előrejelzés
A nyár végétől fokozottan romlottak a nemzetközi és hazai
gazdasági kilátások, a bizonytalanság jelentős mértékben nőtt. Míg
a konjunktúramutatók a nyár közepén csupán jelentős lassulást
jeleztek előre, a nyár végétől már egyes ese-tekben a recesszió
előszele is megjelent. A konjunktúramutatók többnyire az üzleti, a
gazdasági, a befektetői, ill. a fogyasztói bizalmat tükrözik,
amelyek az euró-övezeti adósságválság terjedésére, annak nem
megfelelően határozott és egységes kezelésére, valamint az amerikai
adósságplafon körüli vitákra adott re-akcióknak is tekinthetők.
a gazdasági élet szereplőinek bi-zalomvesztése nagyrészt a
politiká-ba, a gazdaságpolitikai irányításba vetett bizalmi
válságnak köszönhe-tő. A bizalmi válság pedig a reál-gazdaságra is
egyre erősebb féke-ző hatással lehet, mivel visszaesik a bankok
közötti, ill. ügyfelek felé történő hitelezés, a vállalatok
ke-vesebb megrendelést adnak fel, halogatják beruházásaikat, ill. a
háztartások is óvatosabbá válnak fogyasztásukban. A recessziós
előjelek ellenére az Egyesült Államokban és egyes európai
országokban, így Német-országban további növekedésre utalnak a
reálgazdasági mutatók. Negyedéves alapon még a növe-kedés
gyorsulása sem kizárt a har-madik negyedév során a kiábrán-dítóan
gyenge második negyedév után. Azonban a válságot követő kilábalást
jellemző viszonylag gyors növekedési pálya nem lesz tartható. A
nemzetközi pénzpiaci hangulat drámai romlása miatt egyes orszá-gok
a szükségesnél nagyobb költ-ségvetési kiigazításokra
kényszerül-tek, így a külső kereslet alakulása a legjobb esetben is
visszafogott le-het. Az euró-övezeti adósságvál-ság megoldására az
európai veze-tők egyre határozottabb lépések megtételére
hajlandóak, azonban a válságnak még koránt sincs vége, és még az
sem biztos, hogy a fertő-zés az európai bankrendszer igen mély
összefonódása miatt meg-
állítható. Így továbbra is kérdéses, hogy milyen növekedés
várható a főbb gazdaságokban a közeljövőt illetően. Ami biztosnak
tűnik, hogy a gazdasági kilátások jelentős mér-tékben
bizonytalanabbá váltak. Igen erőteljesen romlottak a ha-zai
gazdasági kilátások is, amelyre ugyancsak a bizonytalanság
fokozó-dása jellemző. Ennek egy része külső eredetű. A korábbi
várakozásokhoz képest lényegesen kedvezőtlenebb külső konjunktúrára
lehet számítani. A külső kereslet megtorpanását az ipari kivitel
már látványosan tükrözi. Mivel a válság kitörése óta a hazai
gazdaság kizárólagos húzóereje az export (ehhez társult 2011-ben az
időjárás), a növekedési kilátások érdemben behatárolódtak. A kül-ső
kereslet lassulását csupán a kö-vetkező években tudják részben
ellensúlyozni a nagy autóipari be-ruházások által teremtett
hatalmas kapacitások. Részben külső eredetű okokra vezethető vissza
a kockázati felárak meredek emelkedése, vala-mint a forint
gyengülése, azonban ezek a meglevő hazai kockázatokat, ill. egyes
kormányzati intézkedések nem igazán pozitív megítélését is
tükrözik. A forint gyengülése pe-dig a háztartások kimagasló
mér-tékű devizaadósságán keresztül a háztartások fogyasztását is
hátrál-tatja. A vártnál lényegesen gyengébb növekedési kilátások
miatt a hazai költségvetésben további kiigazítá-
sokat kell végrehajtani ahhoz, hogy a hiánycélok tarthatóak
legyenek. A jövő évi költségvetést ezen kí-vül terheli, hogy egyes
átmeneti intézkedéseket is fel kell váltani tartós kiigazító
lépésekkel, így pl. jövőre az államháztartás már nem számíthat a
magánnyugdíj pénz-tárakból származó vagyon átvé-teléből származó
bevételekkel. A kiigazítási szükséglet eléri az 1000 milliárd
forintos nagyságrendet, ami érdemben visszafoghatja az amúgy is
évek óta folyamatosan visszaeső belső keresletet. Nem kedvez a
fogyasztás, a fog-lalkoztatás és a beruházások bővü-lésének az szja
rendszer átalakítása sem, mivel az alacsony jövedelmű, alacsony
termelékenységű társa-dalmi csoportot érinti a leghátrá-nyosabban,
éppen azt a réteget, ahol az alacsony foglalkoztatás je-lenti a
legnagyobb problémát. A minimálbér jelentős növelése így éppen
ellentétes a foglalkoztatás növelését célul kitűző kormányza-ti
szándékokkal. Az szja átalakítása egyelőre nem eredményezte azon
várakozásokat, hogy a magasabb jövedelműek növelnék
fogyasztá-sukat, mivel ezen társadalmi cso-port megtakarítási
hajlandósága lényegesen magasabb, mint az ala-csonyabb
jövedelműeké. Azonban az elmaradt fogyasztásnövekedés legalább
ilyen mértékben a svájci frank árfolyam alakulásának is
kö-szönhető.
-
Takarék 2011. szeptember–október 15
Gazdaság
Folytatás a 16. oldalon
Szabályozottság OTIVA ellenőrzés
Az OTIVA, mint önkéntes intézményvédelmi alap, a közösség
vagyonának vé-delme érdekében ellenőrzi tagjainak prudenciális
működését, valamint jogsza-bályi megfelelősségüket.
Igen nagymértékben növeli a hazai gazdaság bizonytalanságait a
kormány egyes esetekben várat-lan, kiszámíthatatlan intézkedései
is. Ezen intézkedések a leglátványo-sabban a beruházások
visszafogá-sán keresztül érhetik negatívan a gazdaságot, annak
ellenére, hogy a néhány autóipari óriásberuházás és az EU által
finanszírozott beruhá-zások felfutása miatt jövőre már a
beruházások növekedését várjuk. A várakozásokat messze alulmúló
második negyedéves GDP növeke-dési adat és a külső-belső feltételek
meredek romlása miatt jelentősen mérsékeltük az idei és jövő évi
növe-
kedési előrejelzésünket. Így idén 1,7, jövőre pedig 1,5%-os
növekedésre számítunk. A fogyasztás enyhe mér-tékben tovább
csökken, a beruházá-sok azonban háromévi visszaesés után jövőre már
szerény növekedést mutathatnak, ami azonban csak az egyedi
nagyberuházásoknak köszön-hető. A gazdaságot így továbbra is az
export vezérli, igaz némileg mér-sékeltebb ütemben. A folyó
fizetési mérleg, valamint a hazai gazdaság külső finanszírozási
képessége to-vább növekszik, ami elengedhetet-lenül szükséges a
külső adósság és így a gazdasági sérülékenység csök-kentéséhez. Az
inflációt a jövedéki
adók, az áfa emelése, valamint más adóintézkedések átmenetileg
újra 5% közelébe növelik 2012 első hó-napjaiban, így az MNB-nek
tovább-ra sem lesz mozgástere a monetáris politika enyhítésére,
amit a pénzügyi stabilitási kockázatok meredek növe-kedése amúgy is
behatárol. Ez utóbbi drámai fokozódása esetén kell csak
kamatemelésre számítani, a stabili-tási kockázatok enyhülése esetén
pe-dig a jegybank arra figyelhet, hogy az infláció átmeneti
megugrása után ne maradjanak magasak az inflációs várakozások, ami
az ún. másodkörös inflációhoz vezethet.
Suppan Gergely
az otiva célja, hogy a helyszíni, il-letve helyszínen kívüli
ellenőrzéssel növelje az Integrációban résztvevő tagintézmények
működésének biz-tonságát, és ezáltal hozzájáruljon a tagintézmények
és az ügyfelek tagintézmények iránti bizalmának erősödéséhez, az
eredményesebb működéshez. Ebből adódóan az el-lenőrzés általános
célja, hogy a tag-intézmény működésében megelő-ző jelleggel előre
feltárja azokat a veszélytényezőket, amelyek a gaz-dálkodási
eredmények romlásához, vagy válsághelyzet kialakulásához
vezethetnek és ezekre segítő jelleg-gel, felhívja az érintett
tagintézmény figyelmét, elősegítve ezáltal, hogy a tagintézményi
csoport egésze biz-tonságosabb, tőkehelyzetében, illet-ve
szolgáltatási színvonalában pedig erősebb legyen. Az OTIVA
ellenőrzési munkája két területen zajlik: Helyszínen kívül:
Megelőzés szem pontjából fontos szerepe van
a helyszínen kívüli ellenőrzésnek, hiszen kialakítva a
figyelőrendszert (monitoring) és a különböző limite-ket,
kontrollálva azok betartását, a helyszínen kívüli revízió támogatja
a válságmegelőzést, valamint a hely-színi ellenőrzést előkészítő
elemzé-seket készít. Helyszínen: Az effektív tényfeltá-rásra
azonban a felülvizsgálatra kije-lölt tagintézménynél van lehetőség.
Az OTIVA a takarékszövetkezet moni-toring minősítésétől függő
gyakori-sággal minden tagjánál végez ellen-őrzést. Ide tartoznak az
általános, a kockázatkezelési és forrásgyűjtési, valamint az
ellenőrzés megállapítá-sainak végrehajtására, az intézkedé-si
tervekben foglaltak realizálásának vizsgálatára irányuló
utóvizsgálatok és a célvizsgálatok is. A helyszíni ellenőrzés
valameny-nyi vizsgálati formája foglalkozik a szabályozottság
kérdésével. Ezzel összefüggésben a revizori munka
célja a jogszabályoktól és a belső szabályzatokban foglaltaktól
való eltérés megelőző feltárása, jelen-tése, továbbá szükség esetén
ja-vaslattétel a feltárt hiányosságok kijavítására, előírások
betartásának, valamint elégségességének mér-legelesése. Ezen
túlmenően a tag-intézmények törvényes előírásának, valamint a belső
integrációs szabá-lyoknak való megfelelés biztosítása, elősegítése.
A takarékszövetkezetek megala-kulását, prudenciális működését
kö-telező érvényű törvények, kormány-rendeletek szabályozzák,
továbbá felügyeleti (PSZÁF) útmutatók, aján-lások, vezetői
körlevelek alkalmazása is szükségszerű a hitelintézeteknél.
Mindezeket beépítve és alkalmazva a tagintézmények szabályozottsága
a belső szabályzatokon, ügyrendeken, eljárási rendeken, ügyviteli
utasításo-kon keresztül valósul meg. Továbbá
-
Takarék 2011. szeptember–október16
Gazdaság
Folytatás a 15. oldalrólaz OTIVA, a Magyar Takarékszövetke-zeti
Bank Zrt. és a Nemzetközi Ban-kárképző Központ Zrt. által
kidolgo-zott szabályzatok adaptálása és azok betartása/betartatása
is hozzájárul a tagintézmények jogszerű működé-séhez.
Mintaszabályzatokat a Pénz-ügyi Szervezetek Állami Felügyelete is
készített elsősorban a panaszügy-intézéssel kapcsolatosan, valamint
a pénzmosás megelőzésére és meg-akadályozására, de ezek nem jogi
ter-mészetű dokumentumok, ezek csak iránymutatóul szolgálnak a
pénzügyi intézményeknek. A Magyar Takarék-szövetkezeti Bank Zrt.
üzletági ter-mékek forgalmazására vonatkozó minta ügyrendek
kidolgozásával is hozzájárult a takarékszövetkezetek jogszerű
működéséhez.
Az elmúlt egy év vizsgálati jegy-zőkönyveit feldolgozva
általánosan megállapítható, hogy a hitelintéze-tekről és a pénzügyi
vállalkozások-ról szóló 1996. évi CXII. törvény, a szövetkezetekről
szóló 2006. évi X. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C.
törvény, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.
tör-vényben előírt szabályzatok mind-egyikével teljes körűen
rendelkez-nek a takarékszövetkezetek. Azok aktualizálása, valamint
a szabály-zatok összhangja, egységes szerke-zetbe foglalása azonban
már nem mindenesetben valósult meg.
A szabályozottsággal kapcsolat-ban a leggyakoribb megállapítások
a következők: Általános helyszíni ellenőrzésre néhány esetben
került sor, ahol a legfontosabb törvényi követelmé-nyeknek való
megfelelés vizsgálata mellett az irányítási, döntési és az
el-lenőrzési mechanizmus felülvizsgá-latát is lefolyatatta a
revízió. Az Alap-szabállyal kapcsolatban mindössze a Szervezeti és
Működési Szabályzattal történő összhangi hiányosságot
ész-revételezett az ellenőrzés, továbbá az Alapszabály nem mindig
rendel-kezett az igazgatóság ülés nélküli határozathozatali
lehetőségéről. Az SzMSz vizsgálata kapcsán javaslatté-telek a
következők voltak: a közép-vezetői szintek kialakítását, illetve az
igazgatósági ügyrend külön kezelé-sét szorgalmazták az ellenőrök.
Kockázatvállalási szabályzat: a feldolgozott ellenőrzési
jegyző-könyvekből megállapítható, hogy a takarékszövetkezetek
döntően rendelkeznek kockázatkezelővel, bár a munkakör
szabályozásának teljes körű kidolgozása néhány tagintéz-ménynél még
szükségszerű lenne. Sok esetben megállapításként sze-repelt egy
részletes kockázatkezelői standard bevezetése, amely mély-ségben
taglalja és értékeli a pénzin-tézetnél előforduló összes
lehetsé-ges kockázati típust a hitel kockázat szerinti
értékelésénél. Néhány eset-ben a jogszabályi változások nem voltak
időben a szabályzatba átve-zetve, aktualizálva. Hitelezés
szabályozottságával kapcsolatos észrevételek: jogsza-bálykövetés
hiányossága, összhan-gi probléma a kockázatvállalási
sza-bályzattal, illetve nem egységes szerkezet. A szabályozás terén
több tagintézménynél nincs kidolgozva az önkormányzati, az
újrastruktu-rált és a belső hitelek kezelésének előírásai.
Fedezetértékelési szabályzat: az opciós vételi joggal kapcsolatos
jog-szabályváltozás átvezetése néhány esetben hiányzott a
szabályzatok-ból, továbbá nem szabályozták a
fedezetek értékelésével megbízott harmadik féllel szemben
megfogal-mazott minimális elvárásokat. Ügyfél és partnerminősítési,
vala-mint ügyletminősítési és értékelési szabályzat: a minősítési
gyakorlat újraszabályozása, valamint az egye-di minősítés
átdolgozása vált indo-kolttá több tagintézménynél. Értékvesztési és
céltartalék-kép-zési szabályzat: a várható veszte-ségszámítás
újragondolása, átdol-gozása és egyértelműsítése gyakori
ténymegállítás. Eszközök és források értékelési szabályzata: több
esetben nem tar-talmazta a követkelések fejében át-vett eszközök
bekerülési értékének meghatározását. Betétüzletág szabályozottsága:
A üzletszabályzatok pontosítása vált szükségessé a pénzmosással, és
az OBA betétvédelemmel összefüggő jogszabályi változásokkal
kapcso-latban. Belső ellenőri szabályzat: Néhány jegyzőkönyvben
megállapítást nyert az a tény is, hogy a tagintézmény működése nem
felelt meg a bel-ső védelmi vonalakról szóló PSZÁF ajánlásnak,
ezért indokolttá vált a szabályzat átdolgozása. A belső
tőkeszámításhoz szüksé-ges integrációs szabályzatok adap-tálása
megtörtént, azok teljes körű átdolgozása néhány tagintézmény-nél
okozott csak problémát. Az ez évi PSZÁF ellenőrzések so-rán a
Felügyelet tervezési szabályzat, illetve árazási szabályzat
meglétét is hiányolta, amelyek azonban az eddigieken nem voltak
jellemzőek a takarékszövetkezetek szabályzati struktúrájában. A
takarékszövetkezetek pru den-ciális működését biztosító további
szabályzatok vizsgálatakor rendsze-resen visszatérő
szabálytalanságo-kat a revízió nem állapított meg, így
általánosságban elmondható, hogy a tagintézmények szabályozottsága,
kisebb hiányosságoktól, hibáktól el-tekintve teljes körű.
Denke Anita
Helyszínen kívüli ellenőr
Denke Anita
-
Takarék 2011. szeptember–október 17
Gazdaság
Folytatás a 18. oldalon
az országgyűlés döntését köve-tően kihirdetésre kerültek az
devi-za-alapú kölcsönökkel kapcsolatos jogszabályok; – a
deviza-alapú kölcsönök tör-lesztési árfolyamának rögzítéséről és a
lakóingatlanok kényszerérté-kesítésének rendjéről szóló 2011. évi
LXXV. törvény (Rögzített árfo-lyam tv.), valamint – az
otthonvédelemmel össze-függő egyes törvények módosítá-sáról szóló
2011. évi CXXI. törvény (Végtörlesztési tv.). A törvényi
módosítások a hi-telintézetek által nyújtott deviza követelések
elengedésével, meg-szűnésével kapcsolatban három
Devizahitelek törlesztésével kapcsolatos illeték szabályok
változása
TAKINFO: törvényi módosítások
ajándékozási illetékmentességet, és egy lakásvásárláshoz
kapcso-lódó visszterhes vagyonátruházá-si illetékmentességet
állapítottak meg. Alábbiakban az illeték-változás-sal kapcsolatos
NAV tájékoztatást adjuk közre, segítve a hitelezéssel foglalkozó
kollégák munkáját, an-nak érdekében, hogy ügyfeleiket megfelelően
tudják tájékoztatni a témában. Az illetékekről szóló 1990. évi
XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.) új illetékmentességekkel
egé-szítette ki az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények
mó-dosításáról szóló 2011. évi CXXI.
törvény és az államháztartás sta-bilitását elősegítő egyes
adótör-vények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény. A
rendelkezések 2011. szeptember 29-én és 2011. október 3-án léptek
hatályba.A módosítások a követelések el-engedésével, megszűnésével
kap-csolatban három ajándékozási il-letékmentességet, továbbá egy
lakásvásárláshoz kapcsolódó vissz-terhes vagyonátruházási
illeték-mentességet állapított meg: Az Itv. 17. § (1) bekezdésének
r) pontja értelmében mentes az aján-dékozási illeték alól a Magyar
Állam által a hiteladós lakása megvásár-lásával összefüggésben, a
szociáli-san rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának
biztosí-tásáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett
követelés. Az Itv. 17. § (1) bekezdésének s) pontja szerint mentes
az ajándé-kozási illeték alól a lakóingatlanon alapított zálogjog
fedezetével kö-tött, deviza alapú kölcsönszerző-désből származó
követelés, ha az
Alexiné Sári Julianna, TAKINFO, Pénzügyi és számviteli Osztály,
osztályvezető
A törvényi módosítások a hitelintézetek által nyúj-tott deviza
követelések elengedésé-
vel, megszűnésével kapcsolatban há-rom ajándékozási
illetékmentességet,
és egy lakásvásárláshoz kapcsoló-dó visszterhes vagyonátruházási
il-letékmentességet állapítottak meg.
-
Takarék 2011. szeptember–október18
Gazdaság
a törvényben rögzített árfolya-mon végtörlesztő
magánszemély-lyel szemben végérvényesen meg-szűnik. Az Itv. 17. §
(1) bekezdésének t) pontja alapján mentes az ajándé-kozási illeték
alól a pénzügyi intéz-mény által elengedett, lakóingatla-non
alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú
kölcsönszer-ződésből származó követelés fel-téve, hogy a) a
magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő
hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kötelezett
nyilat-kozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három
hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi
nyugdíjmi-nimum összegének kétszeresét vagy b) a követelés
biztosítékául szol-gáló, a magánszemély tulajdoná-ban álló lakásra
a követelés elen-gedését megelőzően végrehajtási
sport támogatása társasági adó kedvezményből. A
látvány-csapatsportok támo-gatásának kedvező lehetősége nyílt meg a
2011. július 1. napján hatályba lépett törvénymódosítással.
Adó-kedvezmény igénybevételével a vállalkozások a társasági adójuk
terhére támogathatják a sport-fej-lesztési célokat. A kedvezmény
mértékének felső határa a társasági adó 70 %-a.
Társasági adóval kapcsolatos kedvezmények
TAKINFO: adóváltozások
Az alábbi lehetőséget ajánljuk figyelmébe a hitelintézeteknek,
és azoknak a hi-telintézeti ügyfeleknek (vállalkozásoknak), amelyek
nyereségesen gazdálkodnak, így lehetőségük nyílik a sport, és főleg
az utánpótlás-nevelés támogatására.
A kiemelt öt látvány-csapatsport: kosárlabda, labdarúgás,
kézilabda, vízilabda, jégkorong. Az adókedvezmény támogatási
igazolás alapján vehető igénybe. A látvány-csapatsportok pályázó és
támogatással érintett kedvezmé-nyezettjei sportági
szakszövetsé-gek, sportági szakszövetség tag-jaként működő
sportszervezetek, vagy olyan közhasznú alapítványok lehetnek,
amelyek célja látvány-csa-
patsport fejlesztése. A kedvezmé-nyezettek a támogatási
igényükre vonatkozó pályázatokat az elbírálá-sért felelős országos
szövetséghez nyújthatják be. A támogatás jogcímeinek részle-tes
felsorolását a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.
évi LXXXI. törvény tartalmazza, ezek között kiemelt helyen szerepel
az utánpótlás-nevelési feladatok el-látása.
eljárás keretében árverést folytat-tak le. A visszterhes
vagyonátruházási illeték alól mentes a magánszemély lakásvásárlása,
amennyiben az a szociálisan rászorult természetes személy
hiteladósok lakhatásá-nak biztosításáról szóló törvény által
rögzített vételi jog érvénye-sítésével történik [Itv. 26. § (1)
be-kezdésének u) pontja]. A módosítás érinti az Itv. 11. § (2)
bekezdését is: az Itv. 17. § (1) bekezdésének r)-t) pontja
szerin-ti ajándékozási illetékmentes va-gyonszerzést ennek
megfelelően nem kell külön bejelenteni az ál-lami adóhatósághoz. A
módosító törvény kiegészíti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat
igaz-gatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a
továb-biakban: Díjtv.) 32/C. § (1) bekez-désének a) pontját is.
Ennek meg-felelően tárgyánál fogva mentes
az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja
alól a Magyar Állam a szociálisan rászorult természetes személy
hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján
történő lakásvá-sárlásával, valamint a devizában felvett lakáscélú
hitelből származó követelés törvényben rögzített ár-folyamon
történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett
jelzálogjog, végrehajtási jog, to-vábbá az elidegenítési és
terhelé-si tilalom törlésére irányuló eljárás, a szociálisan
rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának
biztosításáról szóló törvény szerin-ti vételi jog bejegyzésére
irányuló eljárás, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. javára történő
vagyonkezelői jog bejegyzésére irányuló eljárás. A Díjtv. 32/C. §
(2) bekezdése szerint a mentesség fennállásáról a kérelmező az
eljárás megindítá-sakor köteles nyilatkozni.
Alexiné Sári Julianna, TAKINFO,
Pénzügyi és Számviteli Osztály, osztályvezető
Folytatás a 17. oldalról
-
Takarék 2011. szeptember–október 19
Gazdaság
Indul a GFB kampány A SIGNAL a kötelezőben is versenyképes
A legtöbb autós számára eljött a kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítás újrakö-tésének időszaka. A
biztosítóknak pedig éves kampányuk egyik legfontosabb csúcspontja.
A SIGNAL Biztosító ajánlata kötelezőben sem megkerülhető. A kis-,
és középvállalkozóknak készült SIGNAL csomagajánlatunk, illetve a
lakossági dí-jaink a piacon idén minden bizonnyal a legkedvezőbbek
közé tartoznak majd. A SIGNAL és a Takarékszövetkezetek
együttműködése igazán sikeres novembert hozhat mindkét fél
részére.
A gazdasági társaságok, társasági adó fizetésére kötelezett
vállalkozók által felajánlott és átadott pénzösz-szegről a
kedvezményezett állítja ki a támogatási igazolást, amely az
adókedvezmény igénybevételére jogosít. A kapott támogatás
felhaszná-lásért, és elszámolásért az egyes sportszervezeteket
terheli a fele-lősség. Az adományozó gazdasági társa-ságok, és
vállalkozások – a törvény-ben meghatározott keretek között
– a támogatást az általuk választott sportág, sportszervezet,
sportisko-la részére adhatják át. Az adomány összegének
vissza-fizetésére a kedvezményezett nem köteles, és a támogatás
ellenében a támogató vállalkozás a kedvezménye-zettől
ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt. A támogatás marketing
célo-kat is szolgálhat, amelyről az adomá-nyozónak egyedi
megállapodást kell kötnie a kedvezményezettel. Törvényi
hivatkozások: 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. Tv) 4. § 41-45. pont,
22/C. §, 29/M. §, 3. sz. mel-léklet B) fejezet 15. pont
bár 2010. óta nem az év vége, ha-nem az autó vásárlásának
időpontja a kötelező biztosítás megkötésének ideje, ill.
fordulónapja, még évekig a november lesz a GFB csúcsidőszaka.
Kevesen vásárolnak ugyanis autót, ezért lassan fordul át az
állomány az évközi váltásra.
Vagyis idén is várhatóan több mint egymillió biztosítás
újrakö-tése történik meg novemberben. Mit jelent ez a
Takarékszövetkeze-tek és a SIGNAL Biztosító számára? Új
lehetőségek, piacszerzés és a jövő évi bevételek megalapozása
várhat az együttműködőkre.
Friss felmérések szerint az autó tu-lajdonosok 47 százaléka 2-5
ezer forint közötti megtakarításért már váltana biztosítót. Az MTI
tudósítása szerint évi kétezer forint alatti meg-takarításért pedig
már az autósok 27 százaléka tenné ugyanezt.
Folytatás a 20. oldalon
A NAV tájékoztatása a TAO elő-legről [NAV Ügyfélkapcsolati és
Tá-jékoztatási Főosztály] Tekintettel arra, hogy a Tao. tv. nem ír
elő arányosítási kötelezett-séget az évközi hatályba lépés mi-att,
az adókedvezmény a teljes adó-évi kötelezettség csökkentésére
igénybe vehető a fizetendő adó 70 %-áig. Lényeges azonban, hogy az
újonnan beiktatott szabályok nem eredményeznek automatikusan
változást a 2011. évben fizetendő társasági adóelőleg tekintetében,
figyelemmel a Tao. tv. 26. § (2) be-kezdésében foglaltakra, mely
sze-rint a fizetendő adóelőleg az adó-évet megelőző adóév fizetendő
adójának összegével egyezik meg, ha az adóévet megelőző adóév
idő-tartama 12 hónap volt (illetve az adóévet megelőző adóév
fizetendő adójának a működés naptári nap-jai alapján 12 hónapra
számított összegével minden más esetben). Természetesen az adózónak
lehe-tősége nyílik arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. tör-vény (Art.) 42. § (2) bekezdése értel-
mében az adóelőleg módosítását kérje az adóhatóságtól, ha
számí-tásai szerint adója nem éri el az elő-ző időszak adatai
alapján fizetendő adóelőleg összegét. A kérelem az esedékesség
időpontjáig nyújtha-tó be.
Alexiné Sári Julianna, TAKINFO,
Pénzügyi és Számviteli Osztály, osztályvezető
A látvány-csapatspor-tok támogatásának ked-vező lehetősége nyílt
meg a 2011. július 1. napján hatályba lépett törvénymódosítással.
Adókedvez-mény igénybevételével a vállalko-zások a társasági adójuk
terhére
támogathatják a sport-fejleszté-si célokat. A kedvezmény
mértéké-
nek felső határa a társasági adó 70 %-a. A kiemelt öt
látvány-csapat-sport: kosárlabda, labdarúgás, ké-
zilabda, vízilabda, jégkorong.
-
Takarék 2011. szeptember–október20
Optimális megoldások kifejezetten a kis- és középvállalkozások
számára
Korrekt, megbízható szolgáltatás, versenyképes díjak
Komplett vagyonbiztosítási csomagok kifejezetten a kis- és
közepes vállalkozásokvagyonbiztosítási igényei szerint
A pénzügyi finanszírozók hitelfedezeti igényeihez igazított
termékek
Offline - visszatölthető - komplett ajánlatkészítő programok
Önnek, mint biztosítási szakembernek sem mindegy kit választ!
Személyes kapcsolattartás – ajánlat-kidolgozás alkuszpartnerek
számára
Részletes termékinformáció: www.signal.hu • [email protected]
SIGNAL Vállalkozói vagyonbiztosítások
sig_Vállalkozói_vagyonbiztosítások_a4.indd 1 8/18/11 4:40:32
PM
Gaz