SZÜLŐK SZEREPE A PROBLÉMAVISELKEDÉSEKBEN: A SZÜLŐK MÉG SZÁMÍTANAK? PSZICHOSZOCIÁLIS RIZIKÓTÉNYEZŐK HATÁSA 11. ÉVFOLYAMOS SERDÜLŐK ALKOHOLFOGYASZTÁSÁRA MAGYARORSZÁGON

Magyar Pszichológiai Szemle, 2013, 68. 3. 499–531. DOI: 10.1556/MPSzle.68.2013.3.07.

499

SZÜLŐK SZEREPE A PROBLÉMAVISELKEDÉSEKBEN: A SZÜLŐK MÉG SZÁMÍTANAK?

PSZICHOSZOCIÁLIS RIZIKÓTÉNYEZŐK HATÁSA 11. ÉVFOLYAMOS SERDÜLŐK ALKOHOLFOGYASZTÁSÁRA

MAGYARORSZÁGON* ———

MÁRVÁNYKÖVI FERENC1 – RÁCZ JÓZSEF2 – NÉMETH ÁGNES3

1 Drogtanulmányi és Projekt Értékelési Központ, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola

2 ELTE PPK Pszichológiai Intézet 3 Országos Gyermek-egészségügyi Intézet

E-mail: [email protected]; [email protected]; [email protected]

Beérkezett: 2012. december 20. – Elfogadva: 2013. február 22. Háttér és célok: Magyarországon az elmúlt években csökkent az absztinens alkoholfogyasztó serdülők aránya, miközben széles körben elterjedt a rendszeres alkoholfogyasztás, a nagyivás, a szélsőséges ivás és a rohamivás is. Az ezt befolyásoló háttértényezők vizsgálata ezért kiemelkedő fontosságú. Jelen tanul-mány célja, hogy megvizsgálja a különböző pszichoszociális háttértényezők (családi, iskolai, kortárs, valamint a szenzoros élménykeresés), illetve a serdülők alkoholfogyasztási mintázata közötti összefüggé-seket és megpróbáljon egy prediktor struktúrát felállítani.

Módszerek: Az elemzésre az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (HBSC) elnevezésű ku-tatási program 2010-es vizsgálati hullámából származó adatokat használtuk fel a 11. évfolyamosokra vonatkozóan (N=2315; 50,6% fiú, 49,4% lány; átlagéletkor: 17,7, SD=0,73). Az elemzés során a szerzők többváltozós (binomiális logisztikus és lineáris regressziós) elemzést alkalmaztak.

Eredmények: A minta jelentős része, 77%-a fogyasztott alkoholt az elmúlt 30 nap során. Az alko-holfogyasztás, a lerészegedés, valamint a korai kipróbálás tekintetében a magas anyai monitorozó visel-kedés védőfaktorként működik, míg a kortársakkal együtt töltött idő mennyisége és a magasabb szenzo-ros élménykeresés rizikótényező. Ezek a hatások más pszichoszociális változók modellbe történő beemelé-

* A HBSC 2010. évi felmérését a „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Program finanszírozta.

500 Márványkövi Ferenc – Rácz József – Németh Ágnes

500

sével is megmaradnak. Fiúk esetében az apa és a tanárok iránt érzett pozitív érzelmeknek, attitűdöknek visszatartó ereje van az alkoholfogyasztással szemben, míg lányok esetében az apai monitorozó viselke-dés hat protektív tényezőként.

Következtetések: A különböző pszichoszociális tartományokban elhelyezkedő változók más-más mértékben befolyásolták a serdülőkori alkoholfogyasztás szintén több kimeneti változóval jellemzett jelenségét. Elsősorban a szenzoros élménykeresés és a kortárs hatások bizonyultak rizikótényezőknek, míg a szülői monitorozó viselkedés (a másnemű szülő-gyerek kapcsolatban) és egyes iskolai tényezők pedig protektív tényezőként viselkedtek.

Kulcsszavak: serdülők alkoholfogyasztása, kockázatos egészségmagatartás, pszichoszociális háttér, védőfaktor, rizikótényező

BEVEZETŐ

Felnőtt- és serdülőkori fogyasztási és fogyasztással kapcsolatos nemzetközi és hazai tendenciák

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint Magyarország számos tekintetben kedvezőtlen helyet foglal el az alkoholfogyasztási, illetve az alkoholfogyasztással kapcsolatos adatok terén. A 15+ korcsoportban az egy főre jutó éves, tiszta szeszfogyasztás, valamint az alkoholfogyasztásból fakadó máj-cirózishoz, rosszindulatú máj- és hasnyálmirigy rákhoz, szív- és érrendszeri meg-betegedésekhez, légúti megbetegedésekhez köthető halálozási arányok (15–64 éves korcsoport) tekintetében Magyarország az élmezőnyben foglal helyet (WHO, 2006, 2012; HFA-DMDB, 2011). Magyarországon eleddig mindössze néhány alkalommal (2001, 2003, 2007) került sor a felnőtt lakosság alkoholfogyasztásának epidemiológiai jellegű vizsgálatára (ELEKES és PAKSI, 2001, 2003; OEK, 2004; PAKSI, RÓZSA, KUN, ARNOLD és DEMETROVICS, 2009; PAKSI, ARNOLD, KUN és DEMETROVICS, 2011), és a hazai tendenciák nem túl kedvezőek a rendszeres al-koholfogyasztás és nagyivás terén (FARKAS, NÉMETH, URBÁN, KÖKÖNYEI, FELVINCZI, KUNTSCHE és DEMETROVICS, 2012). Mindez annak ellenére állítható, hogy az elmúlt 26 évben hazai viszonylatban csökkenés következett be az egy főre jutó tiszta szesz fogyasztásában (14+ korcsoport) (BODONYI-KOVÁCS, NAGY, JUHÁSZ és PÁLDY, 2011), az elmúlt 10 év folyamán az egy főre jutó, regisztrált alkoholisták számában (KSH, 2012a), az elmúlt 8 évben az ittasan okozott balese-tek számában (KSH, 2012b), valamint 1995 óta a túlzott alkoholfogyasztás okozta korai halálozások számában (BODONYI-KOVÁCS és mtsai, 2011).

Az iskoláskorúak egészségmagatartását monitorozó, „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (HBSC) elnevezésű kutatási program legfrissebb adatai szerint (NÉMETH és KÖLTŐ, 2011) Magyarországon a korábbi, 2006-os adatfelvé-telhez képest (KOVACSICS és SEBESTYÉN, 2007) 2010-re emelkedett a különböző rizikó-magatartásformák aránya az érintett korosztályokban. Alkoholfogyasztás tekintetében megállapítható, hogy a 11. évfolyamosoknál a 2006-os adatokhoz képest 2010-ben is magas volt az alkoholfogyasztás életprevalencia értéke (90% feletti), valamint a többszöri lerészegedés előfordulási aránya (60% feletti). Az

Szülők szerepe a problémaviselkedésekben: A szülők még számítanak? 501

501

alkohol első kipróbálásának életkorát tekintve emelkedett az először 14 évesen vagy korábban fogyasztók aránya. Mindezek mellett a középiskolások (8–10. évfo-lyamosok) alkohol- és drogfogyasztását, valamint dohányzását vizsgáló kutatás (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs, ESPAD) eredmé-nyei szerint (ELEKES, 2007, 2009, 2012) Magyarországon az elmúlt években csök-kent az absztinens serdülők aránya, miközben széles körben elterjedt a rendszeres alkoholfogyasztás, a nagyivás, a szélsőséges ivás és a rohamivás is. Regionális kuta-tások is hasonló, kedvezőtlen tendenciákról számoltak be (PIKÓ, 2010). Nemzet-közi összehasonlításban elmondható, hogy a magyarországi serdülők kedvezőtlen helyet (az Európai Unió átlagánál kedvezőtlenebb) foglalnak el az alkoholfogyasz-tás és részegség gyakorisága tekintetében (HIBELL GUTTORMSSON, AHLSTRÖM, BALAKIREVA, BJARNASON, KOKKEVI és KRAUS, 2011; CURRIE ZANOTTI, MORGAN, CURRIE, DE LOOZE, ROBERTS, SAMDAL, SMITH és BARNEKOW, 2012). Európai ösz-szehasonlításban a magyar serdülők körében az átlagosnál gyakoribb a borivás (ELEKES, 2009). Nagyivás tekintetében a legfrissebb adatok szerint (RÁCZ, 2011) Európai Uniós viszonylatban Magyarország a középmezőnyben foglal helyet.

A serdülőkori alkoholfogyasztás velejárói, következményei

Az egyén életminőségét, fizikai egészségi és pszichoszociális állapotát nagyban befolyásoló egészség-magatartásformák kialakulásának és megszilárdulásának kitüntetett időszaka a serdülőkor. A serdülők életében az alkoholhasználat önma-gában nem feltétlenül jelent veszélyt, kockázatot, hiszen az – más rizikó-magatar-tásformákkal egyetemben (illegális szerek használata, dohányzás) – a serdülőkori életmód részeként jelenik meg, sokszor funkcionális tartalommal bír, ezért nem feltétlenül kell deviáns viselkedésnek tekinteni (ERIKSON, 1968; RÁCZ, 2002; PIKÓ és PICZIL, 2003; PIKÓ, 2010). Egyes elméletek az ilyen magatartásformákat, mint a serdülőkori alkoholfogyasztás, a problémaviselkedés paradigmáján belül értel-mezik (JESSOR és JESSOR, 1977), és ezért a problémás viselkedést a serdülőkori fejlődés természetes megnyilvánulásának tekintik. Jóllehet a kockázati magatartás-formák serdülőkori megjelenése nem feltétlenül vezet felnőttkori függőséghez, rendszeres használathoz, vizsgálatuk azért fontos, mert a serdülők életében – akár csak ideiglenesen is, bizonyos életszakaszhoz köthetően – számos tekintetben szo-ciális és egészségügyi kockázatot jelenthetnek, nemcsak az érintett egyénre, ha-nem annak közvetlen környezetére is (ARATA, STAFFORD és TIMS, 2003). Mind-ezen túl a fiatal felnőttkori, illetve felnőttkori addikciók kialakulásában és megszi-lárdulásában a serdülőkori rizikó-magatartásformáknak nagy szerepe van.

A nemzetközi szakirodalomban számos kutatási adat áll rendelkezésre arra vo-natkozóan, hogy melyek a serdülőkori alkoholfogyasztás pszichoszociális követ-kezményei, velejárói. Számos kutatás foglalkozott a fiatalkori alkoholfogyasztás és a verekedés, valamint egyéb agresszív megnyilvánulási formák kapcsolatával (MAYZER, FITZGERALD és ZUCKER, 2009; HINGSON, HEEREN és ZAKOCSI, 2001), a fogyasztás és a szándékos, illetve nem szándékos sérülések okozásának (HINGSON, HEEREN, JAMANKA és HOWLAND, 2000; HINGSON és ZHA, 2009), illetőleg a tör-


502

vénybeütköző rizikó-magatartásformák összefüggésével (MANCHA, ROJAS és LATIMER, 2012; DORAN, LUCZAK, BEKMAN, KOUTSENOK és BROWN, 2012). Szin-tén szoros összefüggést mutattak ki a rendszeres fogyasztás és az alkoholos álla-potban történő vezetés és balesetek okozása (ZAKRAJSEK és SHOPE, 2006), a gyen-gébb iskolai teljesítmény (HAYATBAKHSH, NAJMAN, BOR, CLAVARINO és ALTI, 2011; BALSA, GIULIANO és FRENCH, 2011), az iskolából történő kimaradás (BOVET, VISWANATHAN, FAEH és WARREN, 2006), a korai illegális szerhasználat (FAEH, VISWANATHAN, CHIOLERO, WARREN és BOVET, 2006; MCARTHUR, SMITH, MELOTTI, HERON, MACLEOD, HICKMAN és mtsai, 2012), a korai dohányzás (MCARTHUR és mtsai, 2012), valamint a serdülőkori nem kívánt terhesség (DARROCH, SINGH és FROST, 2001) között. Az is elmondható, hogy nagyobb való-színűséggel detektálhatók különböző pszichopatológiai jelenségek, depresszió és szorongás (PIKÓ, 2007a; ARMSTRONG és COSTELLO, 2002), valamint szuicid haj-lam (BRENT, MORITZ, LIOTUS, SCHWEERS, BALACH, ROTH és PERPER, 2002; CHATTERJI, DAVE, KAESTNER és MARKOWITZ, 2005) a rendszeres, illetve a problé-más alkoholhasználó serdülők között. A rendszeres fogyasztás, valamint a korai kipróbálás (15 éves kor előtt) nagy valószínűséggel tekinthető a későbbi, fiatal felnőttkorban, illetve felnőttkorban rögzülő problémás alkohol- és illegális szerfo-gyasztási szokások és mintázatok (MOREAN, CORBIN és FROMME, 2012; CREWS, JUN HE és HODGE, 2007; GRUBER, DICLEMENTE, ANDERSON és LODICO, 1996), az alkoholfüggőség (HINGSON, HEEREN és WINTER, 2006; LAUCHT és SMID, 2007), a nikotinfüggőség (JACKSON, SHER, COOPER és WOOD, 2002; LAUCHT és SMID, 2007), a szélsőséges ivási szokások (LABRIE, RODRIGUES, SCHIFFMAN és TAWALBEH, 2007), valamint a később kialakuló kockázati szexuális magatartásformák (GUO, ICK-JOONG, HILL, HAWKINS, CATALANO és ABBOTT, 2002) determinánsának.

A serdülőkori alkoholfogyasztást befolyásoló biopszichoszociális tényezők

Az alkoholfogyasztást, illetve a problémás alkoholfogyasztást befolyásoló biopszi-choszociális tényezők azonosításában jelentős nemzetközi kutatási eredmények állnak rendelkezésre. Az elmúlt évtizedekben többféle kísérlet történt a bio-pszichoszociális tényezők rendszerbe foglalására. Az egyik ilyen próbálkozás a problémaviselkedés elmélet (JESSOR és JESSOR, 1977) volt. Az elmélet három nagy csoportba sorolta a hatótényezőket: az észlelt környezeti rendszerbe (szociális kontroll, tanulási modellek és társas támogatás), a személyiség (szociokognitív változók: például értékek, elvárások, hiedelmek, attitűdök) és a viselkedés rend-szerébe (konvencionális és problémaviselkedések). Az egy-egy csoportba tartozó egyes tényezők között vannak olyanok, amelyek elősegítik, mások csökkentik a problémaviselkedések kialakulását. A későbbiekben az elméletet kifejezetten a serdülőkori egészségmagatartások területére alkalmazták, majd pedig a protektív, illetve a kockázati faktorok beemelésével újrafogalmazták (DONOVAN, 2005; JESSOR, 1991; JESSOR, DONOVAN és COSTA, 1991). Előbbiek a proszociális viselke-déseket, utóbbiak a problémaviselkedések kialakulását valószínűsítik. Az újrafo-


503

galmazás lehetővé tette a szélesebb kontextuális tényezők vizsgálatát is (például család, kortársak, iskola, szomszédsági környezet vonatkozásában).

Az utóbbi évtizedben előtérbe kerültek azok a kognitív elméletek, amelyek a serdülőkori kognitív fejlődés keretében igyekeznek a problémaviselkedéseket – így az alkoholhasználatot is – magyarázni (BURNETT, SEBASTIAN, COHEN KADOSH és BLAKEMORE, 2011). Ezek az elméletek arra törekednek, hogy a kockázatválla-lást, valamint az érzelmi fogékonyságot egyaránt magyarázni tudják. Így a szen-zoros élménykeresést, valamint a társas hatások érzelmi komponenseit (társas elfogadás, elutasítás, kortárs hatások) egységes keretben értelmezik. Ilyen model-lek a szociális információfeldolgozó modell (DORN, 2006), a triádikus modell (ERNST és FUDGE, 2009) és a fejlődési össze nem illési (mismatch) modell (CASEY, JONES és HARE, 2008; STEINBERG, 2008).

Az egyes, összegzésre törekvő elméletek a hagyományosan kutatott változók egyes speciális tartományait, „doménjeit” igyekeznek integrálni (HUBA és BENTLER, 1982).

Jóllehet, nem minden esetben egyértelmű az összefüggések iránya (DONOVAN, 2004), a legfontosabb befolyásoló tényezők az alábbiak alapján csoportosíthatóak:

1. Szociodemográfiai kockázati tényezők 2. Családi kockázati tényezők 3. Kortárs kockázati tényezők 4. Személyiségvonásból eredő kockázati tényezők 5. Viselkedésbeli kockázati tényezők Az alábbiakban azok a tényezők kerülnek rövid áttekintésre, amelyek szerepel-

tek vizsgálatunkban. A családszerkezet és a serdülőkori alkoholfogyasztással kap-csolatos kutatások azt sugallják, hogy a problémás, illetve rendszeres használat te-kintetében a hiányos családszerkezet (egyszülős családok), vagy a nevelőszülős csa-ládszerkezet kockázati tényezőnek számítanak (BJARNASON, ANDERSSON, CHOQUET, ELEKES, MORGAN és RAPINETT, 2002; KUNTSCHE és KUENDIG, 2006), míg az in-takt családok serdülői jobban védettek a problémás fogyasztással szemben. Ennek egyik magyarázata, hogy a teljes családszerkezet nagyobb monitorozási lehetősé-get nyújt, illetve két szülő esetében több az esély az esetleges beavatkozásra (EPSTEIN, BOTVIN, BAKER és DIAZ, 1999). Másrészt a hiányos családok sok esetben a problémák megbirkózásával, pénzügyi és szociális gondokkal, valamint társa-dalmi izolációval küzdenek, amik növelik a serdülőkorú gyermek kitettségét az alkoholfogyasztásnak (GRIFFIN, BOTVIN, SCHEIER, DIAZ és MILLER, 2000). Kuta-tások támasztják alá azt is, hogy a szülői monitoring – különös tekintettel az anyá-ra – szintén védőfaktorként hat a serdülők kockázatos alkoholfogyasztásával szem-ben (BECK, BOYLE és BOEKELOO, 2003; BORAWSKI, IEVERS-LANDIS, LOVEGREEN és TRAPL, 2003; WOOD, RED, MITCHELL és BRAND, 2004): minél többet tud a szülő általánosságban gyermekéről, annak mindennapjairól, annál kevésbé való-színű, hogy a gyerek problémás alkoholhasználatnak lesz kitéve. Egyes kutatások ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy lányok esetében hatékonyabbnak bizonyul a szülői monitorozó viselkedés (WEBB, BRAY, GETZ és ADAMS, 2002). Ugyanez mondható el a kiegyensúlyozott, jó szülő-gyermek viszonnyal kapcsolatban is.


504

A kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy a jó viszony, a szülők szeretete általánosságban visszatartó hatással van a serdülők rizikós alkoholfogyasztására (BRAY, Adams, GETZ és STOVALL, 2001; JORDAN és LEWIS, 2005; HOEL, ERIKSEN, BREIDABLIK és MELAND, 2004). KELLY TOUMBOUROU, O’FLAHERTY, PATTON, HOMEL, CONNOR és WILLIAMS (2011) egy kutatásukban az ellenkező nemű szülő-vel kialakított jó kapcsolat protektív szerepére hívták fel a figyelmet.

A kortárstényezők hatásának vizsgálata meglehetősen korai időkre nyúlik visz-sza (BANDURA, 1977; BURGESS és AKERS, 1966; AKERS, 1977). A modern kori ku-tatások ezekből az elméletekből táplálkozva szereztek empirikus bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a kortárskapcsolatoknak milyen fontos szerepe van a serdülőkori szerfogyasztásra. Úgy tűnik, hogy a kortársakkal együtt töltött idő, a velük történő kommunikáció gyakorisága szoros összefüggésben áll a kockázati magatartásformákkal. Ezek hátterében az állhat, hogy a szülőktől való leszakadás részeként a serdülők egyre több időt töltenek kortársaikkal, és ezen együttlétek szociális tere sokszor olyan hely, ahol jelen vannak különböző kockázati magatar-tásformák is (kocsmák, bárok, zenés-táncos szórakozóhelyek, klubok). A szociáli-sabb személyiségtípusok ráadásul nagyobb valószínűséggel fogyasztanak alkoholt is (PAPE, 1997; ENGELS, SCHOLTE, VAN LIESHOUT és DE KEMP ROVERBEEK, 2006). A serdülőkori alkoholfogyasztás primer kontextusa tehát maga a kortárscsoport (BARNES, HOFFMAN, WELTE, FARRELL és DINTCHEFF, 2006; INGRAM, PATCHIN, HUEBNER, MCCLUSKEY és BYNUM, 2007). Adalék, hogy egy kutatássorozat szerint a kortársakkal történő érzelmi azonosulás, illetve a kortárscsoportba történő in-tegráció része a szerhasználat (ENGELS, 2003).

Az iskola iránti gyengébb elkötelezettség a konvencionális normák iránti gyen-gébb kötődésként értelmezhető. Minden olyan attitűd és tényleges viselkedés, ami az iskola iránti gyenge elkötelezettségre utal (rossz tanulmányi eredmény, buká-sok, az iskola, a tanárok negatív megítélése), pszichoszociális nonkonvencionalitás-ra utal és fokozza a problémás alkoholfogyasztás, valamint a rohamivás kockázatát (MASON és WINDLE, 2002; CROSNOE, 2006; MILLER, NAIMI, BREWER és JONES, 2007). A különböző iskolai problémák nagy valószínűséggel tekinthetők a részeg-séghez vezető ivás egyik fő determinánsának (HOEL, ERIKSEN, BREIDABLIK és MELAND, 2004).

A szülői, illetve a kortárs tényezők együttes hatásának vizsgálatával kapcsolato-san a kutatási eredmények egy jelentős része azt sugallja, hogy a családi tényezők protektív hatása jellemzően inkább a serdülők korai alkoholfogyasztási szakaszá-ban érvényesül, később a kortárshatás válik meghatározóvá. Mindezen kívül a szülői védő hatások, mint amilyen a szülői monitorozó viselkedés vagy szeretet (illetve a serdülők által észlelt szülői szeretet), a serdülőkor későbbi szakaszaiban már csak kevésbé, vagy csak közvetett módon hatnak más tényezőkön keresztül (például: kortársak alkoholfogyasztása). A kortárshatás kifejezetten felerősödik, ha rossz a szülő-gyerek viszony (MASON és WINDLE, 2001; RAI, STANTON, WU és GALBRAITH, 2003; COTTRELL, LI, HARRIS, D’ALLESSANDRI, ATKINS, RICHARDSON és mtsai, 2003; SHORTT, HUTCHINSON, CHAPMAN és TOUMBOUROU, 2007).

A szenzoros élménykeresés az egyik legfontosabb, a serdülőkori egészségmaga-tartást jelentősen befolyásoló személyiségvonás (ZUCKERMAN, 1994; ROBERTI,


505

2004). Az intenzívebb élménykeresés mind az alkoholfogyasztás, mind a megivott alkohol mennyiségét jelentős mértékben meghatározza (HITTNER és SWICKERT, 2006; MARTIN, KELLY, RAYENS, BROGLY, BRENZEL, SMITH és mtsai, 2002; WILKINSON, SHETE, SPITZ és SWANN, 2011). Ezen túl a magas élménykereső sze-mélyiségtípusokra jobban jellemző a különböző rizikós alkoholfogyasztási mintá-zatok előfordulása, mint amilyen az epizodikus nagyivás vagy az ekszesszív ivás (VAN BEURDEN, ZASK, BROOKS és DIGHT, 2005; SARGENT, TANSKI, STOOLMILLER és HANEWINKEL, 2010). Jóllehet az élménykeresés mértéke, erőssége eltérő a serdülőkor különböző szakaszaiban (STEINBERG, ALBERT, CAUFFMAN, BANICH, GRAHAM és WOOLARD, 2008; STEPHENSON, HOYLE, PALMGREEN és SLATER, 2003), a szerfogyasztásra gyakorolt hatása a kései serdülőkorban is megmarad (DONOHEW, HOYLE, CLAYTON, SKINNER, COLON és RICE, 1999; CRAWFORD, PENTZ, CHIH-PING, CHAOYANG és JAMES, 2003). Egyes kutatások a szenzoros él-ménykeresés hatását közvetítő tényezők azonosítására fókuszáltak, és az alkohollal kapcsolatos elvárások, a motivációk és a szenzoros élménykeresés kapcsolatát vizs-gálva arra jutottak, hogy a szenzoros élménykeresés és a serdülők alkoholfogyasz-tása közti kapcsolatot az elvárások és a motivációk közvetítik (DARKES, GREEN-BAUM és GOLDMAN, 2004; NÉMETH, URBÁN, FARKAS, KUNTSCHE és DEMETROVICS, 2012; URBÁN, KÖKÖNYEI és DEMETROVICS, 2008).

Magyarországon számos könyv és publikáció foglalkozott a serdülő-, illetve is-koláskorú gyerekek rizikómagatartása és pszichoszociális háttere közti összefüggé-sek felfedésével. A serdülőkori alkoholfogyasztásra irányuló elemzések egy része az iskolai tényezőket vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az iskolával elé-gedetlenebb tanulók (ASZMANN, RÓZSA és NÉMETH, 2000; PIKÓ, 2008), valamint a gyenge iskolai teljesítmény (MURINKÓ, 2005; VÁRNAI, ÖRKÉNYI, ASZMANN, KÖKÖNYEI és BALOGH, 2007) nagyban növelik mind az alkoholfogyasztás, mind a részegségek, mind a nagyivás előfordulásának valószínűségét. A családi faktorok tekintetében a hazai kutatásokban is rámutattak a szülői monitoring (PIKÓ, 2008; KOVÁCS és PIKÓ, 2009; ELEKES, 2007), valamint a jó szülő-gyerek viszony (BRASSAI és PIKÓ, 2005; KOVÁCS és PIKÓ, 2007; ELEKES, 2007) protektív hatására. SKULTÉTI és PIKÓ (2006) arra hívták fel a figyelmet, hogy a serdülőkorban a kor-társakkal együtt töltött szabadidő sok esetben szervezetlen, és a baráti körben folytatott nagyivászat egyre elterjedtebb, melyek mind szülői felügyelet nélkül történnek. MÁNDOKI (1997) pedig a barátokkal eltöltött esték és az alkoholfo-gyasztás gyakorisága közti összefüggésre hívta fel a figyelmet. A szenzoros él-ménykeresés és a serdülőkori alkoholfogyasztás közti korrelációra irányuló hazai kutatások közül URBÁN, CZEGLÉDI, KOVÁCS és KELEMEN (2008) megerősítették a magasabb élménykeresés és az alkoholfogyasztás, illetve a nagyivás gyakorisága közötti kapcsolatot, valamint rámutattak az alkohollal kapcsolatos elvárások köz-vetítő szerepére a fogyasztás és élménykeresés viszonylatában. A családszerkezettel kapcsolatos kutatások egy része azt hangsúlyozza, hogy az egyszülős családok serdülői jobban érintettek a rendszeresebb alkoholfogyasztásban (BRASSAI és PIKÓ, 2005), más kutatások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az egy nevelőszülővel és egy édesszülővel egy háztartást alkotó családok gyerekei a veszélyeztetettebbek az alkoholfogyasztás tekintetében (MURINKÓ, 2005). Ugyanakkor ELEKES és PAKSI


506

(2000) az ESPAD kutatások idősoros vizsgálatában azt találta, hogy míg 1995-ben az egy édesszülős család védőfaktor volt az alkoholfogyasztás tekintetében, addig 1999-re ennek a családszerkezetnek a védőhatása megszűnt. Azt is kimutatták, hogy 1995-ben a serdülők nagyobb alkoholfogyasztása az újrastrukturált és a nevelőszülős családokban volt inkább jellemző, 2003-ban pedig az egy édesszülős és az újrastrukturált családban élő serdülők veszélyeztetettsége között nem volt jelentős különbség (ELEKES, 2004).

A fent bemutatott adatok tehát jól mutatják, hogy az alkoholfogyasztás komoly népegészségügyi probléma Magyarországon. A serdülőkori alkoholfogyasztás vele-járói, egészségügyi és pszichoszociális következményei még hangsúlyosabbá teszik a serdülőkori alkoholfogyasztás hátterében álló pszichoszociális háttértényezők azonosításának fontosságát, a köztük lévő összefüggések komplexebb megértését. Jelen vizsgálat, a hazai elemzésektől eddig eltérő módon, egy új aspektusból igye-kezett megvilágítani a pszichoszociális háttér és a serdülőkori alkoholfogyasztás közötti kapcsolatot.

A kutatás célja

Magyarország 1986 óta vesz részt az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű (Health Behaviour in School-Aged Children, HBSC), az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi felméréssorozatban, amely négyévente kerül lebonyolításra. Jelen kutatás a 2010-es adatfelvételi hullámból származó adatokat használja fel. Az elemzés elsődleges célja a késő serdülőkori (11. évfolyamosok) alkoholfogyasztást, lerészegedést, valamint a korai alkoholos élményeket (első alkoholos ital, első részegség) befolyásoló pszichoszociális ténye-zők és a köztük lévő kapcsolat feltárása volt (családi, iskolai, kortársfaktorok, va-lamint szenzoros élménykeresés). Második cél egy olyan modell felépítése volt, amely a rendelkezésre álló pzsichoszociális háttértényezők segítségével relatíve jól magyarázza a serdülőkorúak alkoholfogyasztásának determinánsait. Harmadrészt célul tűztük ki azt is, hogy megnézzük, vannak-e nemek szerinti eltérések a pre-diktor struktúrában.

MÓDSZER

Minta, mintavétel

A 2010-es HBSC felmérés mintavétele a CURRIE és munkatársai által (2012) meg-határozott protokoll szerint történt. A vizsgálat célpopulációja 5., 7., 9. és 11. évfo-lyamos tanulók voltak. A mintaválasztáshoz elengedhetetlen törzsadatokat a Köz-oktatási Információs Iroda bocsátotta rendelkezésre. A mintavételi keretet a 2008/2009-es tanévben a magyar közoktatásban részt vevő tanulók alkották. Az országos reprezentativitás elérése érdekében többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárást alkalmaztunk a földrajzi elhelyezkedés, a településtípus, az iskolafenntartó típusa és a középiskolák képzési típusa figyelembevételével.


507

Az adatfelvételre csoportos mintavételi eljárás során került sor, aminek kereté-ben az elsődleges mintavételi egységek nem a tanulók, hanem a véletlenszerűen kiválasztott osztályok voltak. Az érintett kiválasztott osztályból az összes tanuló bekerült a mintába. Az eredeti mintavételi terv évfolyamonként 2000 fős minta-nagyságot célzott meg. Az iskolai szintű visszautasítások és új iskolák bevonása, a szülői visszautasítások, a tanulói visszautasítások és hiányzások, valamint a számí-tógépes adattisztítás eredőjeként 8096 tanuló adata került a végleges mintába, akikből 2315 fő volt 11. évfolyamos (1171 fiú, 1144 lány, átlagéletkor 17,7, SD=0,73).

Adatfelvétel

Az adatfelvétel 2010 márciusa és májusa között zajlott, felkészített kérdezőbiztosok közreműködésével. A válaszadás önkéntes és anonim volt, szülői beleegyezéssel történt. A kérdőív kitöltése az osztályban zajlott és kb. egy iskolai órát vett igény-be. Az adatokat gyakorlott adatrögzítők vitték számítógépre. A kutatáshoz tartozó etikai engedély ügyiratszáma: 8-287/2009-1018EKU (712/PI/09.).

Mérőeszköz

A kérdőív moduljának egy része standard: a felmérésben részt vevő országoknak minden hullámban egy közösen meghatározott kérdéscsoportot kötelezően kell használni az adatok nemzetközi összehasonlíthatósága és az egészségmagatartás időbeli monitorozása érdekében. Ezenfelül minden ország további modulokat tehet a kérdőívbe. A vizsgált témakörök a fiatalok egészségét befolyásoló szokásai-ra, szubjektív egészségi állapotukra és különböző demográfiai, szociológiai, pszi-chológiai, biológiai háttértényezőkre terjednek ki.

Az elemzésben használt változók

Az elemzés során négy függő változót használtunk, amelyek egyben a probléma megközelítés különböző dimenzióit is jelentik. Első függő változónk az elmúlt 30 napban történt alkoholfogyasztások száma volt, amellyel a kurrens alkoholfo-gyasztást mértük. Második eredményváltozónk az elmúlt 30 napban történő leré-szegedés volt, amely az alkoholfogyasztás egy szélsőségesebb, kockázatosabb for-mája. Harmadik, illetve negyedik függő változóként az alkohol kipróbálásának, illetve az első lerészegedésnek az életkorát használtuk, amelynek elsődleges oka, hogy a korai alkoholfogyasztási, illetve lerészegedési élmények nagymértékben valószínűsítik a serdülőkorban kialakuló és a felnőttkorban rögzülő addikciós és problémás szerfogyasztási mintázatokat (GOMEZ és DIAZ GRANADOS, 2011; MOREAN, CORBIN és FROMME, 2012; CREWS, HE és HODGE, 2007; GRUBER,


508

DICLEMENTE, ANDERSON és LODICO, 1996; HINGSON, HEEREN és WINTER, 2006; LAUCHT és SMID, 2007; JACKSON, SHER, COOPER és WOOD, 2002; DAWSON, GRANT és LI, 2007).

Alkoholfogyasztás

Az elemzés során az alkoholfogyasztást az elmúlt 30 napi prevalencia érték bevo-násával operacionalizáltuk. Ez avval indokolható, hogy megbízhatóbb, kurrensebb képet nyújt a 11. évfolyamosok alkoholfogyasztására vonatkozóan, mint az élet-prevalencia érték.

Az alkoholfogyasztás elmúlt havi prevalencia értékei alapján két csoportot kü-lönböztettünk meg: akik nem fogyasztottak alkoholt a kérdezést megelőző 30 napban és akik legalább egyszer fogyasztottak.

Részegség

A részegséget az elmúlt 30 napi prevalencia érték bevonásával operacionalizáltuk. Ez avval indokolható, hogy megbízhatóbb, kurrensebb képet nyújt a 11. évfolya-mosok szélsőséges fogyasztási szokására vonatkozóan, mint az életprevalencia érték.

Két csoportot alakítottunk ki: akik nem voltak részegek a kérdezést megelőző 30 napban, illetve akik igen.

Alkohol kipróbálása

A harmadik függő változó az alkohol kipróbálásának életkora volt. A változó elem-zésbe való bevonásának oka, hogy a későbbi addikció, vagy problémás használat kialakulása szempontjából determinánsnak tekinthető.

A kérdőív vonatkozó kérdése: Hány éves voltál, amikor először valamilyen al-koholt ittál (egy-két kortynál többet)? Lehetséges válaszok: Soha / 11 éves vagy fiatalabb / 12 éves / 13 éves / 14 éves / 15 éves / 16 éves vagy idősebb.

Első részegség

A negyedik függő változó az első lerészegedés életkora volt. A változó elemzésbe való bevonásának oka, hogy a későbbi addikció vagy problémás használat kialaku-lása szempontjából a korai első lerészegedési élmény determinánsnak tekinthető. A kérdőív vonatkozó kérdése: Hány éves voltál, amikor először részeg lettél? Lehetséges válaszok: Soha / 11 éves vagy fiatalabb / 12 éves / 13 éves / 14 éves / 15 éves / 16 éves vagy idősebb.


509

Háttérváltozók

Anyai és apai monitorozás/kontroll skála

Azt, hogy a szülők mennyit tudnak gyermekük életéről, egy 5-5 tételből (kik a barátai, mire költi a pénzét, hol van iskola után, hová megy esténként, mit csinál a szabadidejében) álló anyai és apai monitorozás/kontroll skála segítségével mértük, ami a diákok percepcióin keresztül méri a szülői monitorozást.

Lehetséges válaszok: Sokat / Keveset / Semmit / Nincs ilyen személy vagy nem találkozom vele.

A tételekből összeadás révén egy összetett skálát képeztünk (az utolsó válaszle-hetőség hiányzó értéket jelentett), ahol a skála lehetséges pontszáma 5–15 közé esik, ahol a magasabb érték erősebb szülői kontrollt jelent. Jelen mintában mind az anyai, mind az apai monitorozás skála belső konzisztenciája megfelelő volt (Cronbach-alfa értéke 0,89, illetve 0,94).

Anyai/apai szeretet/törődés skála (Szülői Bánásmód kérdőív)

A kérdőív (PBI) (PARKER, TUPLING és BROWN, 1979; magyarul H-PBI, TÓTH és GERVAI, 1999) négy állítást tartalmaz. A tanulóknak azt kellett eldönteniük, hogy ezek mennyire jellemzők szüleikre (külön anyára, külön apára):

1. Engedi, hogy azt tegyem, amihez kedvem van. 2. Szereti, ha én döntök a dolgaimról. 3. Megpróbál mindenben ellenőrizni. 4. Úgy bánik velem, mint egy kisgyerekkel. Lehetséges válaszok: Majdnem mindig / Néha / Soha / Nincs ilyen személy

vagy nem találkozom vele. A tételekből összeadás révén egy összetett skálát hoztunk létre, ahol a skála le-

hetséges pontszáma 4–12 közé esik (az utolsó válaszlehetőség hiányzó értéket jelentett). A magasabb érték szeretetteljesebb, empatikusabb szülői hozzáállást jelent. Mind az anyai, mind az apai szeretet skála belső konzisztencia értéke a mintában megfelelő volt (Cronbach-alfa értékek: 0,80, illetve 0,92).

Családszerkezet

Több kérdésből összevonva háromértékű változót képeztünk, amelynek értékei a következők voltak: Kétszülős család / Egyszülős család / Nevelőszülős család.

Az intakt családokban a gyerek(ek) együtt él(nek) mindkét vér szerinti szülőjé-vel/jükkel. Ha két szülővel él együtt, de az egyik nevelőszülő, az esetben újrastruk-turált családról beszélünk. A „kétszülős” család így az intakt család szinonimája, míg a „nevelőszülős” az újrastrukturálté.

Kommunikáció gyakorisága barátokkal

Egy 5 értékű változót használtunk arra, hogy megállapítsuk, hogy a tanuló milyen


510

gyakran beszél a barátaival telefonon, interneten, küld nekik SMS-t, e-mailt. A vá-laszok a „ritkán vagy soha” és a „minden nap” között helyezkedtek el.

Barátokkal együtt töltött délutánok száma hetente (tanítás után)

A változó értéke 0–5 lehet.

Barátokkal együtt töltött esték száma hetente

A nem otthon töltött estékre vonatkozó változó értéke 0–7 lehet.

Iskola iránti attitűd

Az iskola iránti attitűd mérésére egy 4 fokozatú skálát használtunk. A „Hogyan érzel az iskolád iránt? Szereted az iskoládat?” kérdésre adott vála-

szok az „egyáltalán nem szeretem”-től (1) a „nagyon szeretem”-ig (4) terjedtek.

Tanulmányi eredmény

A „Szerinted a tanáraid hogyan értékelik az iskolai teljesítményedet?” kérdésre négy válaszlehetőség volt a „legjobb tanulók” (1) és az „átlagosnál rosszabb tanu-lók” (4) kategóriái között.

Tanárok iránti attitűd

A témát egy 4 tételből álló skála segítségével vizsgáltuk: – Tanáraim arra ösztönöznek, hogy elmondjam a véleményemet az osztályban. – Tanáraink igazságosan bánnak velünk. – Ha külön segítségre van szükségem, megkapom tőlük. – Tanáraimat érdekli, hogy milyen az egyéniségem.

A válaszok 5 értéket vehettek fel a „teljesen egyetértek” és az „egyáltalán nem értek egyet” között.

A tételekből összeadás révén egy összetett skálát hoztunk létre, ahol a skála le-hetséges pontszáma 4–20 közé esik. A magasabb érték pozitívabb megítélést jelent. A tanárok iránti attitűd skála belső konzisztenciája a mintában megfelelő volt (Cronbach-alfa érték: 0,79).

Osztályközösség percepciója

A kérdést egy 3 tételből álló skála felhasználásával vizsgáltuk: – Osztályom tanulói szívesen vannak együtt. – Osztálytársaim többsége kedves és segítőkész. – Osztálytársaim elfogadnak olyannak, amilyen vagyok.

A válaszok öt értéket vehettek fel a „teljesen egyetértek” és az „egyáltalán nem értek egyet” között.


511

A tételekből összeadás révén egy összetett skálát hoztunk létre, ahol a skála le-hetséges pontszáma 3–15 közé esik. A magasabb érték pozitívabb osztályközösségi percepciót jelent.

Az osztályközösség iránti attitűd skála belső konzisztenciája a mintában megfe-lelő volt (Cronbach-alfa érték: 0,73).

Szenzoros élménykeresés

Ennek mérésére a 8 tételből álló Brief Sensation Seeking Scale-t (BSSS, HOYLE, STEPHENSON, PALMGREEN, LORCH és DONOHEW, 2002; magyar változata: URBÁN, 2009) használtuk.

A tételeket öt fokozatban lehetett megítélni a „nagyon nem értek egyet”-től a „nagyon egyetértek”-ig terjedően. A tételekből összeadás révén egy összetett ská-lát hoztunk létre, ahol a skála lehetséges pontszáma 0–32 közé esik, amin a maga-sabb pontszám értékerősebb élménykeresést jelent. A skála belső konzisztenciája mintánkban megfelelő volt (Cronbach-alfa = 0,83).

Statisztikai elemzési eljárások

Az adatok elemzését az SPSS 13.0 for Windows statisztikai programcsomag segít-ségével végeztük.

Egyváltozós elemzési eljárások

Az elemzés első lépéseként a függő és független változók gyakoriságát futtattuk.

Kétváltozós elemzési eljárások

A kétváltozós összefüggések bemutatására (nemek közti eltérések az alkohol-fogyasztás, a lerészegedés, valamint a pszichoszociális háttér tekintetében) Chi-négyzet próbát és ANOVA-tesztet, a különböző skálák tételei közti eltérés igazolá-sára Pearson-féle korrelációs elemzést, az összevont skálák (problémamegbeszélés, szülői monitor) közti eltérések (két szülő) bemutatására egymintás T-próbát, az elemzésben használt attitűd skálák használhatóságára megbízhatósági vizsgálatot (Cronbach-alfa) végeztünk.

Többváltozós elemzési eljárások

Végezetül, a modellépítés részeként a pszichoszociális háttér és az alkoholfogyasz-tás, valamint a lerészegedés közti összefüggések bemutatására binomiális logiszti-kus regressziós elemzést (az elmúlt 30 nap alkoholfogyasztása, részegség), a pszi-choszociális háttér és az alkohol kipróbálásának, illetve az első részegség életkora közötti összefüggések bemutatására lineáris regressziós elemzéseket végeztünk. Szignifikanciaszintnek minden elemzésnél a p=0,05-öt választottuk.


512

EREDMÉNYEK

Alkoholfogyasztás és részegség

A mintában szereplők 77%-a legalább egy alkalommal ivott alkoholt az elmúlt 30 nap folyamán, és a fiúk és a lányok közti eltérés nem szignifikáns (fiúk: 78,8%, lányok: 75,4%). A részegségre vonatkozó elmúlt havi prevalencia érték a teljes mintában már jóval alacsonyabb, mindössze 37%. A fiúk és a lányok közti eltérés szignifikáns (fiúk: 44%, lányok: 29%, Chi-négyzet: 51,017). A megkérdezett serdü-lők közel kétharmada (63,9%) már 14 éves korában, vagy annál fiatalabban ki-próbálta az alkoholt, a két nem közti 7%-os eltérés – a fiúk javára – szignifikáns (Chi-négyzet: 38,353). Az első lerészegedéssel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a minta kicsivel több, mint egyharmadával (36,2%) ez már 14 éves kora előtt meg-történt, a fiúk és a lányok közti 12%-os különbség szignifikáns (fiúk: 42%, lányok: 30%, Chi-négyzet: 48,741). A fiúk alkoholfogyasztással kapcsolatos értékei tehát kedvezőtlenebbek a lányokénál.

Pszichoszociális tényezők

Családi domain

A teljes mintáról elmondható, hogy az anyák átlagban szignifikánsan többet tud-nak gyermekükről (M=13,5, SD=2,00), mint az apák (M=12,07, SD=2,72), az eltérés szignifikáns (t=200,388). Amennyiben a nemek közti eltérést nézzük, ak-kor az látható, hogy az anyák szignifikánsan többet tudnak a lányokról (meglehe-tősen sokat: M=13,9, SD=1,8), mint a fiúkról (M=13,1 SD=2,1) (f=87,28), vi-szont az apáknak egyforma mértékben van rálátásuk a fiú (M=12,2 SD=2,7) és lány gyermekük életére (M=12,1 SD=2,8). Hasonló összefüggések mondhatóak el a szülői szeretettel kapcsolatban is: a megkérdezettek úgy érzik, hogy szignifi-kánsan nagyobb szeretetet kapnak anyjuktól (M=10,6 SD=1,6), mint apjuktól (M=9,5 SD=2,1) (t=203,123). Az anyai szeretetérzet mértéke kissé nagyobb a lányok esetében (M=10,7 SD=1,6), mint a fiúknál (M=10,5 SD=1,5), de ez az eltérés is szignifikáns (f=14,24), ugyanakkor az apai szeretetre vonatkozóan nincs szignifikáns eltérés a két nem között. A mintában jóval nagyobb a kétszülős csalá-dok aránya (68,4%), mint akár az egyszülősöké (21,2%), akár a nevelőszülősöké (10,5%). A lányok esetében szignifikánsan kisebb a kétszülős családok aránya (65,9%) és nagyobb a nevelőszülősöké (12,4%), mint a fiúk esetében (Chi-négyzet: 10,185).

Kortárs domain

Elmondható az is, hogy a mintában szereplők átlagban heti 3,1 délutánt töltenek együtt barátaikkal a hétköznap folyamán (SD=1,6). A fiúk szignifikánsan többet (M=3,3 SD=1,6), mint a lányok (M=3,0 SD=1,6) (f=29,44). A barátokkal együtt


513

töltött esték száma átlagban 2 (SD=1,6), és ebben nincs szignifikáns eltérés a két nem között.

Iskolai domain

Az iskola iránt átlagban pozitívan éreznek a megkérdezettek (M=2,8 SD=0,9), a lányok kissé nagyobb, de szignifikáns mértékben (M=2,9 SD=0,9), mint a fiúk (M=2,8 SD=0,9) (f=2,261). Iskolai teljesítményüket is inkább jónak ítélik meg a mintában szereplők, mintsem rossznak (M=2,4 SD=0,8) – a lányok jobbnak (M=2,5 SD=0,7), mint a fiúk (M=2,2 SD=0,7), az eltérés szignifikáns (f=59,083). Mind az osztályközösséget (M=10,7 SD=0,5), mind a tanárokat (M=12,6 SD=3,4) közepes mértékben ítélik meg a tanulók, és ezekben a dimenziókban a fiúk megítélése szignifikánsabb pozitívabb (f=4,865; f=15,747).

Szenzoros élménykeresés

A diákok szenzoros élménykeresésére vonatkozó összevont mutató átlaga 16,4, ez globálisan nézve közepes mértékűnek mondható (SD=6,5). A fiúk szignifikánsan nagyobb értéket értek itt el (M=17,0 SD=6,6), mint a lányok (M=15,9 SD=6,3) (f=15,951).

Pszichoszociális tényezők hatása az alkoholfogyasztásra

Binomiális logisztikus regressziós elemzés segítségével vizsgáltuk a családi, az isko-lai, a kortársak, valamint a szenzoros élménykeresés hatásait az alkoholfogyasztás-ra. Az alkoholfogyasztást egyrészt két bináris változóval operacionalizáltuk (nem fogyasztott alkoholt az elmúlt 30 napban, fogyasztott alkoholt az elmúlt 30 nap-ban; nem volt részeg az elmúlt 30 napban, részeg volt az elmúlt 30 napban). Az első regressziós modellben csak a családi faktorokat, a másodikban a kortárs té-nyezőket is, a harmadikban a családi és a kortárs tényezők mellett az iskolai fakto-rokat is szerepeltettük, míg az utolsó, negyedik modellben az első három mellé beemeltük a szenzoros élménykeresést is.

Először az elmúlt havi alkoholfogyasztás pszichoszociális determinánsait mutat-juk be, fiú-lány bontásban (1. táblázat).

A teljes mintát tekintve az első lépésben csak az anyai monitoring mutat szigni-fikáns hatást: ha az anya többet tud gyerekéről, az csökkenti a gyerek alkoholfo-gyasztásának valószínűségét. Ez a hatás akkor is megmarad, ha kortárstényezőket emelünk a modellbe. A több kortárskommunikáció és együtt töltött esték száma viszont növeli az alkoholfogyasztás valószínűségét. A 3. lépésnél azt láttuk, hogy gyengül az anyai monitoring hatása, de továbbra is megmarad a két kortársténye-ző hatása, miközben az iskolai tényezők közül a tanárok iránti attitűd is szignifi-káns kapcsolatot mutat, méghozzá úgy, hogy a tanárok pozitív megítélése protek-tív tényezőként hat. A szenzoros élménykeresés modellbe történő beemelése any-nyit változtat a modellen, hogy tovább csökkenti az anyai monitoring hatását,


514

1. táblázat. Pszichoszociális tényezők hatása az alkoholfogyasztásra: binomiális logisztikus regressziós modell

Fiúk Lányok Teljes minta Háttértényezők szign OR szign OR szign OR

Anyai monitor 0,0079** 0,7965 n.sz. — 0,0329* 0,8885 Apai monitor n.sz. — 0,0159* 0,8888 n.sz. — Anyai szeretet n.sz. — n.sz. — n.sz. — Apai szeretet 0,0175** 0,8441 n.sz. — n.sz. —

Csa

ládi

dom

ain

Családszerkezet n.sz. — n.sz. — n.sz. — Beszélgetés mennyisége barátokkal n.sz. — 0,000** 1,4250 0,000*** 1,2490

Napok száma barátokkal n.sz. — n.sz. — n.sz. —

Kor

társ

dom

.

Esték száma barátokkal 0,000*** 1,5199 0,0001*** 1,3731 0,000*** 1,4382 Iskola iránti attitűd n.sz. — n.sz. — n.sz. — Tanárok iránti attitűd 0,0010** 0,8940 n.sz. — 0,0026** 0,9320 Osztályközösség percep-ciója n.sz. — n.sz. — n.sz. —

Isko

lai d

omai

n

Iskolai teljesítmény n.sz. — n.sz. — n.sz. — Szenzoros élménykeresés 0,000*** 1,0787 0,000*** 1,0867 0,000*** 1,083

*p < 0,05; **p < 0,01; ***p < 0,001. A független változó esetében a referenciakategória mindig az adott változó első értéke. n.sz.: nem szignifikáns

illetve csökkenti a tanárok iránti attitűd hatását. A legerősebb hatással a szenzoros élménykeresés (R=0,1615), valamint a barátokkal együtt töltött esték és a velük folytatott beszélgetések gyakorisága bírnak (R=0,1432, illetve R=0,1032), míg a tanárok pozitív megítélése még kevésbé meghatározó (R=–0,0621). Végső model-lünk magyarázó ereje nem túl erős (Nagelkerke-mutató: 0,246), a magyarázó erő nagyobb mértékű növekedése a kortárshatások beemelésének köszönhető legin-kább. Lányok esetében a modell magyarázó ereje erősebb, mint a fiúkéban (Nagelkerke-mutató: 0,27, illetve 0,25).

Az egyik legjelentősebb különbség a két nem között, hogy míg a fiúknál az anyai monitoring visszatartó ereje érvényesül, addig a lányoknál az apai, jóllehet ezek a hatások nem túl erősek. Másik fontos különbség, hogy a fiúk esetében az apa és a tanárok érzett iránt pozitív érzelmeknek, illetve attitűdöknek visszatartó ereje van az alkoholfogyasztással szemben. Ugyanakkor mindkét nem esetében érvényesül a szenzoros élménykeresés, valamint az együtt töltött esték rizikóhatá-sa. A fiúk esetében a legerősebb hatással az együtt töltött esték (R=0,1556) és a szenzoros élménykeresés bírnak (R=0,1489), lányok esetében pedig a sok kortárs-kommunikáció (R=0,1585) és a szenzoros élménykeresés (R=0,1569) gyakorlati-lag egyformán erős hatást gyakorolnak.

Fiúk esetében a szenzoros élménykeresés modellbe történő beemelése kiszűrte a kortársakkal együtt töltött napok, illetve a barátokkal folytatott kommunikáció hatását, míg lányoknál az iskolai teljesítmény hatását.


515

Pszichoszociális tényezők hatása a lerészegedésre

A különböző tényezők lerészegedésre gyakorolt hatását a 2. táblázat foglalja össze, nemek szerinti bontásban.

2. táblázat. Pszichoszociális tényezők hatása a lerészegedésre: binomiális logisztikus regressziós modell


Anyai monitor 0,0001*** 0,8047 0,0002*** 0,7791 0,0000*** 0,7722 Apai monitor n.sz. — n.sz. — n.sz. — Anyai szeretet n.sz. — n.sz. — n.sz. — Apai szeretet n.sz. — n.sz. — n.sz. —

Csa

ládi

dom

ain

Családszerkezet n.sz. — n.sz. — n.sz. — Beszélgetés mennyisége barátokkal n.sz. — n.sz. — n.sz. —

Napok száma barátokkal 0,0004*** 1,2100 0,0032*** 1,1928 0,0000*** 1,2158

Kor

társ

dom

.

Esték száma barátokkal n.sz. — 0,0005*** 1,2281 0,0007*** 1,1387 Iskola iránti attitűd n.sz. — n.sz. — n.sz. — Tanárok iránti attitűd n.sz. — n.sz. — n.sz. — Osztályközösség percep-ciója n.sz. — n.sz. — n.sz. —

Isko

lai d

omai

n

Iskolai teljesítmény n.sz. — 0,0100* 0,7098 n.sz. — Szenzoros élménykeresés 0,0000*** 1,0699 0,0000*** 1,0805 0,000*** 1,0768


A családi háttértényezők közül egyedül az anyai monitornak van szignifikáns ha-tása a lerészegedésre: ha többet tud az anya a gyerekről, az csökkenti a lerészege-dés esélyét. Ez a hatás akkor is megmarad, ha a modellbe beemeljük a kortársha-tásokat, valamint a szenzoros élménykeresést. A kortárstényezők közül a több együtt töltött délután és este egyaránt növeli a lerészegedés valószínűségét. A szen-zoros élménykeresés modellbe helyezésével megszűnik a jó iskolai teljesítmény védőhatása. Fontos azt is megemlíteni, hogy a szignifikáns hatással bíró tényezők közül a legerősebb a szenzoros élménykeresés (R=0,1577), második legerősebb pedig az anyai monitorozás (parciális R=–0,1269) hatása. Az együtt töltött dél-utánok (R=0,0991), illetve esték (R=0,0639) jóval kisebb hatással bírnak. A mo-dell végső magyarázó ereje nem túl erős (Nagelkerke-mutató: 0,234), a lányok esetében erősebb, mint a fiúkéban (Nagelkerke-mutató: 0,252, illetve 0,201).

A szenzoros élménykeresés fiúk esetében a barátokkal töltött esték számának hatását, míg lányok esetében a beszélgetés mennyiségének, illetve a tanárok iránt


516

mutatott pozitív attitűd hatását szűri ki. Mind a fiúk, mind a lányok esetében azt tapasztaljuk, hogy a családi tényezők közül az anyai monitorozásnak védőhatása van a lerészegedéssel szemben, illetve a szenzoros élménykeresés intenzifikálódása növeli annak kockázatát. A szenzoros élménykeresés hatása mindkét nem eseté-ben a legerősebb (fiúk: R=0,1466; lányok: R=0,1533), míg az anyai monitoring a második legerősebb hatással bíró tényező (fiúk: R=–0,1030; lányok: R=–0,1077). Azt is hozzátehetjük továbbá, hogy a tanítási idő után együtt töltött délutánok növekedésével szintén nő a lerészegedés esélye mindkét nem esetében (fiúk: R=0,0935; lányok: R=0,0720). Különbség fiúk és lányok között, hogy a lányoknál még két tényező bír szignifikáns hatással a lerészegedésre: a jó iskolai teljesítmény védőfaktor, míg a sok együtt töltött este rizikófaktor. Előbbi hatása erősebb, mint a barátokkal együtt töltött esték száma.

Pszichoszociális tényezők hatása az alkohol kipróbálásának életkorára

Harmadik lépésként lineáris regresszióelemzés segítségével azt vizsgáltuk, hogy milyen tényezők befolyásolják azt, hogy a serdülők mikor, hány éves korukban kezdtek el alkoholt fogyasztani.

3. táblázat. Pszichoszociális tényezők hatása az alkohol kipróbálásának életkorára: lineáris regressziós modell


Anyai monitor 0,014* 0,121 n.sz. — 0,002** 0,100 Apai monitor n.sz. — 0,009** 0,126 n.sz. — Anyai szeretet n.sz. — 0,048** 0,084 n.sz. — Apai szeretet n.sz. — n.sz. — n.sz. —

Csa

ládi

dom

ain

Családszerkezet n.sz. — n.sz. — n.sz. — Beszélgetés mennyisége barátokkal n.sz. — n.sz. — 0,016** –0,059–


Kor

társ

dom

.

Esték száma barátokkal 0,000*** –0,138– n.sz. — 0,012** –0,068– Iskola iránti attitűd n.sz. — n.sz. — n.sz. — Tanárok iránti attitűd n.sz. — n.sz. — n.sz. — Osztályközösség percep-ciója n.sz. — 0,002** 0,114 n.sz. —

Isko

lai d

omai

n

Iskolai teljesítmény 0,010*** –0,093– n.sz. — n.sz. — Szenzoros élménykeresés 0,000*** –0,128– 0,000*** –0,175– 0,000*** –0,145–



517

A családi változók közül egyedül az anyai monitorozásnak van szignifikánsa hatása az alkoholkarrierre: minél többet tud az anya a serdülőről, annál valószí-nűbb, hogy a gyerek később kezd el inni. A szenzoros élménykeresés modellbe emelésével gyengülnek a kortárstényezők hatásai, miközben az anyai monitoring hatása továbbra is erős marad. Minél jobban élménykereső valaki, annál valószí-nűbb, hogy első alkoholos italát korán fogyasztotta el. Az is látható, hogy a szen-zoros élménykeresésnek erősebb a hatása, mint az anyai monitornak. Ugyanakkor a modell magyarázó ereje meglehetősen alacsony (Adjusted R square: 0,069) – a lányoknál kissé nagyobb, mint a fiúk esetében (Adjusted R square: 0,086 lányok-nál, illetve 0,072 fiúknál).

A fiúk és lányok közötti egyik legszembeötlőbb különbség, hogy amíg a fiúk esetében a magasabb anyai monitornak, addig a lányok esetében a magasabb apai monitornak van védőhatása a korai alkoholfogyasztással szemben. A lányoknál még érvényesül az anya szeretetének óvó hatása is, bár az összefüggés gyenge mértékű. Kortárshatások tekintetében egyedül a fiúk esetében találtunk hatást, mégpedig azt, hogy a barátokkal eltöltött esték számának növekedésével nő an-nak az esélye is, hogy a fiúk korán kipróbálják az alkoholt. Továbbá a fiúknál az iskolai teljesítmény és a korai alkoholos élmény fordított korrelációban vannak egymással: a jobban tanulók valószínűbb, hogy már korán megkóstolták az alko-holt. Lányok esetében a pozitív osztályközösségi érzetnek protektív hatása van a korai kipróbálással szemben. Végezetül meg kell említeni, hogy mindkét nem esetében érvényesül a magasabb szenzoros élménykeresés rizikóhatása – lányok-nál ez a hatás meglehetősen erős.

Pszichoszociális tényezők hatása az első részegségre

Végezetül lineáris regresszióelemzés segítségével azt vizsgáltuk, hogy milyen té-nyezők befolyásolják azt, hogy ki milyen korán volt először részeg (4. táblázat).

Látható, hogy a teljes mintát tekintve az erősebb észlelt anyai szeretet védi a serdülőt a korai lerészegedéstől, ugyanakkor a kortársakkal együtt töltött sok este, illetve a magas élménykeresési vágy valószínűsíti, hogy az illető serdülőkora elején részegedik le. Utóbbi kettő gyakorlatilag egyforma erős hatással bír. Lányok ese-tében csak az észlelt anyai szeretetnek, illetve a szenzoros élménykeresésnek van hatása a korai lerészegedésre: az erősebb észlelt anyai szeretet védőfaktor, míg a magasabb élménykeresés rizikófaktor. Fiúk esetében is kockázati tényező a magas élménykeresési inger, de még ennél is erősebb hatást mutat a barátokkal együtt töltött esték száma, ami minél több, annál inkább valószínűsíti a korai lerészege-dést. A modell magyarázó ereje a lányoknál alacsonyabb, mint a fiúk esetében (Adjusted R square: 0,082, illetve 0,096).


518

4. táblázat. Pszichoszociális tényezők hatása az első részegségre: lineáris regressziós modell


Anyai monitor n.sz. — n.sz. — n.sz. — Apai monitor n.sz. — n.sz. — n.sz. — Anyai szeretet n.sz. — 0,004** 0,142 0,017* 0,080 Apai szeretet n.sz. — n.sz. — n.sz. —

Csa

ládi

dom

ain

Családszerkezet n.sz. — n.sz. — n.sz. — Beszélgetés mennyisége barátokkal n.sz. — n.sz. — n.sz. —


Kor

társ

dom

.

Esték száma barátokkal 0,000*** –0,222– n.sz. — 0,000*** –0,132– Iskola iránti attitűd n.sz. — n.sz. — n.sz. — Tanárok iránti attitűd n.sz. — n.sz. — n.sz. — Osztályközösség percep-ciója n.sz. — n.sz. — n.sz. —

Isko

lai d

omai

n

Iskolai teljesítmény n.sz. — n.sz. — n.sz. — Szenzoros élménykeresés 0,000*** –0,144– 0,000*** –0,150– 0,000*** –0,140–


DISZKUSSZIÓ

Kutatásaink alapján megállapíthatjuk, hogy mind az alkoholfogyasztás, mind a lerészegedés tekintetében a magasabb szenzoros élménykeresési vágy, illetve a kortársakkal együtt töltött idő rizikófaktornak tekinthető, míg ha az anya többet tud gyermekéről, az védőfaktorként hat. Fiúknál az anyai, lányoknál az apai mo-nitoring véd az alkoholfogyasztással szemben. A szülői monitoring szerepét más vizsgálatokban is megállapították (BECK, BOYLE és BOEKELOO, 2003; BORAWSKI, IEVERS-LANDIS, LOVEGREEN és TRAPL, 2003; WOOD, Read, MITCHELL és BRAND, 2004). KELLY, TOUMBOUROU, O’FLAHERTY, PATTON, HOMEL, CONNOR és WILLIAMS (2011) tapasztalataihoz hasonlóan mi is azt figyeltük meg, hogy a más nemű szülő nagyobb hatással van a gyermekére. WEBB, BAY, GRETZ és ADAMS (2002) vizsgálataival szemben a szülői (itt elsősorban az anyai) monitoring szere-pét fiúknál is tapasztaltuk.

Fontos különbség még a két nem között, hogy a fiúk esetében az apa és a taná-rok érzett iránt pozitív érzelmeknek, illetve attitűdöknek visszatartó ereje van az alkoholfogyasztással szemben, még ha hatásuk nem is túl erős. Mind a fiúk, mind a lányok esetében azt tapasztaljuk, hogy a családi tényezők közül az anyai monito-rozásnak erős védőhatása van a lerészegedéssel szemben, illetve a szenzoros él-


519

ménykeresés intenzifikálódása növeli annak kockázatát. E tekintetben különbség fiúk és lányok között, hogy a lányoknál még két tényező bír szignifikáns hatással a lerészegedésre: a jó iskolai teljesítmény védőfaktor, míg a sok együtt töltött este rizikófaktor.

A korai kipróbálás tekintetében csupán az anyai monitoring véd, míg a maga-sabb szenzoros élménykereső attitűd, valamint a kortársakkal együtt töltött sok este és a velük folytatott gyakori kommunikáció kockázati tényező. Láttuk, hogy a korai kipróbálással szemben a fiúk esetében védőfaktor, ha az anya tud többet gyerekéről, lányok esetében pedig az, ha az apa. Végezetül a korai lerészegedéssel kapcsolatban az egyik legfontosabb megállapításunk, hogy a magas szenzoros élménykeresés, illetve a barátokkal együtt töltött sok este valószínűsíti, míg az erősebb anyai szeretet nem. A nemek közti bontás azt is megmutatta, hogy az észlelt anyai szeretet óvó hatása a lányoknál érvényesül, a fiúknál nem.

A kortárshatások vizsgálatunkban is meghatározó szerepet játszottak mind-egyik alkoholhasználati mintázatban. Úgy tűnik azonban, hogy az alkoholhaszná-latnál ez a hatás erősebb, míg annak lerészegedéssel járó formájánál kisebb mér-tékű. Utóbbinál a szenzoros élménykeresés nagyobb szerepet játszik (noha utóbbi szerepe az elmúlt havi, illetve az első alkoholhasználatnál is jelentős). A kortársha-tásokat magyarázhatjuk a kortársak alkoholt előnyben részesítő attitűdjeivel, a kortársak felől érkező, az alkoholfogyasztást jutalmazó jelzésekként (BARNES, HOFFMAN, WELTE, FARRELL és DINTCHEFF, 2006; INGRAM, PATCHIN, HUEBNER, MCCLUSKEY és BYNUM, 2007), de a kortárs szelekció hipotézisével is: az alkohol-használó serdülő olyan barátokat választ, akik alkoholhasználók (csak az újabb irodalmi adatok alapján, például BURK, VAN DER VORST, KERR és STATTIN, 2012; MUNDT, MERCKEN és ZAKLETSKAIA, 2012; FITE, COLDER és O’CONNOR, 2006). Keresztmetszeti vizsgálatunk adataiból nem lehet megállapítani, hogy a kortársak alkoholfogyasztást jutalmazó hatása vagy pedig a kortárs szelekció mechanizmusa játszik-e fontosabb szerepet. Számításba kell vennünk azt is, hogy a serdülőkori alkoholfogyasztás például a kortársak által szociábilisnak tartott személyiségtípu-sok tulajdonsága (PAPE, 1977; ENGELS, SCHOLTE, VAN LIESHOUT, DE KEMP, OVERBEEK, 2006). A szerhasználat ebben az életkorban elsősorban szociális tevé-kenység, gyakran a kortárs csoportba való integrálódást könnyíti meg. A korábbi HBSC vizsgálatok szerint a 11. évfolyamos alkoholfogyasztók közel 4/5-e a baráta-ival teszi ezt leginkább, míg a szülőkkel vagy magányosan történő ivás egyáltalán nem jellemző (CSIZMADIA és VÁRNAI, 2003).

A kortárshatások kiemelkedő jelentőségét ugyanakkor a szülői monitorozás szerepének elemzése is aláhúzza: több vizsgálat szerint ugyanis a szülői monitoro-zás a kortárs hatások szerepét csökkenti, illetve gyengülése felerősíti a kortárs-hatásokat (BARNES, HOFFMAN, WELTE, FARRELL és DINTCHEFF, 2006; BEGUE és ROCHE, 2009; CATALANO, KOSTERMAN, HAWKINS, NEWCOMB és ABBOTT, 1996; STEINBERG, FLETCHER és DARLING, 1995; GUILAMOS-RAMOS, TURRISI, JACCARD és WOOD, 2004; OXFORD, HARACHI, CATALANO és ABBOTT, 2000; WOOD, READ, MITCHELL és BRAND, 2004). Feltelezhetjük, hogy az egyes alkoholhasználati ma-gatartásoknál tapasztalt szülői szeretetnek hasonló hatása lehet, amellett, hogy a szülőktől származó jutalmak hatását is erősíti.


520

Vizsgálatunkban az elemzett alkoholfogyasztási magatartások mindegyikében kiemelkedő szerepe volt a szenzoros élménykeresésnek. A kiemelkedő szerep mel-lett azonban az egyes alkoholhasználati magatartások tekintetében megfigyeltünk különbségeket is: a szenzoros élménykeresés a lerészegedéssel járó alkoholfo-gyasztás esetén nagyobb hatású volt, mint az egyéb esetekben. A szenzoros élmény-keresés hatása a késői serdülőkorban is jelentős (DONOHEW, HOYLE, CLAYTON, SKINNER, COLON és RICE, 1999; CRAWFORD, PENTZ, CHIH-PING, CHAOYANG és JAMES, 2003; URBÁN, CZEGLÉDI, KOVÁCS és KELEMEN, 2008).

Vizsgálatunkban az iskola szerepét nem találtuk jelentősnek (szemben például ASZMANN, RÓZSA és NÉMETH, 2000; PIKÓ, 2008; VÁRNAI, ÖRKÉNYI, ASZMANN, KÖKÖNYEI és BALOGH, 2007 kutatásaival); az iskola – az iskolai teljesítmény – a részegséggel állt szorosabb kapcsolatban, hasonlóan más kutatásokhoz (LALL és SCHANDLER, 1991; MANEY, 1990; MUSGRAVE-MARQUART, BROMLEY és DALLEY, 1997; RHOADES és MAGGS, 2006).

Ugyanakkor találkoztunk olyan alkoholhasználati formával, a részegség és az első lerészegedés életkorának tekintetében, ahol a jó iskolai teljesítmény és az osz-tályközösséghez fűződő pozitív érzelmek lányoknál protektív tényezőkként hatot-tak. Az iskolai teljesítmény ezekben az esetekben fontosabb tényezőnek bizonyult, mint az észlelt érzelmi kapcsolat. Az iskolával kapcsolatban mások az iskolai ku-darcok szerepét valószínűsítik (HOEL, ERIKSEN, BREIDABLIK és MELAND, 2004).

Az alkoholfogyasztás és a lerészegedés hátterében álló szenzoros élménykere-sés és a kortárshatások szerepének megfigyelése illeszkedik a problémaviselkedés elméletéhez (JESSOR, 1991): ezek a tényezők rizikótényezőként jelennek meg. A problémaviselkedések protektív tényezőihez kapcsolódik a szülői – a vizsgála-tunkban elkülönítetten jelentkező apai és anyai – monitorozó viselkedés, az iskola pozitív megítélése (az osztályközösség megítélése és az iskolai teljesítmény alap-ján). A problémaviselkedés elmélete szerint kölcsönös kapcsolat alakul ki a protek-tív és rizikótényezők között, és ez a dinamikus kapcsolatrendszer határozza meg a kimeneti viselkedést. Ilyen például a szülői monitorozás és a kortárskapcsolatok egymásra gyakorolt hatása.

A prevenció és intervenció szempontjából ez azt jelenti, hogy bizonyos erőssé-gű kockázati tényező esetén megbecsülhető, hogy milyen mértékű és milyen jelle-gű protektív tényezőre van szükség a problémaviselkedés kialakulásának megelő-zéséhez.

A fejlődési össze nem illés (mismatch) elmélethez (CASEY, JONES és HARE, 2008; STEINBERG, 2008) a kockázatvállalást (esetünkben a szenzoros élménykeresést) és az érzelmi fogékonyságot (esetünkben a kortárshatásokat) illeszthetjük. A fejlődési össze nem illés elmélet a protektív és kockázati tényezők modellhez képest abban nyújthat új perspektívát, hogy a kortárshatásokat is jutalmazó agyi jelzésekként kezeli. A serdülőkori viselkedésalakulás és a kognitív fejlődés közvetlen összekap-csolása – mint amit ez az elmélet ígér – megkönnyítheti a vulnerábilis csoportok, illetve személyek korai azonosítását, illetve a rezilienciához vezető tényezők azo-nosítását.

Adataink alapján még a késői serdülőkorban is, amikor a serdülőkor legfonto-sabb „feladata” már szinte teljesült – ti. kialakult, a szülőkről levált autonóm, majd-


521

nem felnőtt személyiség –, jelentőséggel bír a szülőkkel való kapcsolat és kommu-nikáció minősége, amellett, hogy a kortársak fontossága és szerepe rendkívüli mó-don megnő.

A monitorozó szülői hatások meghatározása azért fontos, mert nem a differen-ciálatlan „szülői és vagy családi” hatások befolyásolják a serdülők alkoholfogyasz-tását (közvetve vagy közvetlenül), hanem speciális, egyedi szülői viselkedések, mint amilyen a monitoring viselkedés. Ez a viselkedés – más, specifikus szülői viselke-désekhez hasonlóan – gyakorolható, szülői tréningekkel hatásfoka javítható (O’DONNELL, MYINT, DURAN és STUEVE, 2010; CHILCOAT és ANTHONY, 1996; GILLIGAN, KYPRI és LUBMAN, 2012; DER VORST, BURK és ENGELS, 2010).

KÖVETKEZTETÉS

Vizsgálatunk alapján megállapíthatjuk, hogy a különböző pszichoszociális tarto-mányokban (domain) elhelyezkedő változók más-más mértékben befolyásolták a serdülőkori alkoholfogyasztás szintén több kimeneti változóval jellemzett jelensé-gét. Elsősorban a szenzoros élménykeresés és a kortárshatások bizonyultak rizikó-tényezőknek, míg a szülői monitorozó viselkedés (a másnemű szülő-gyerek kap-csolatban) és egyes iskolai tényezők pedig protektív tényezőként viselkedtek. Ugyanakkor e tényezők egymással kölcsönös kapcsolatra léptek: például a szülői monitoring csökkenthette a kortársak szerepét vagy a szenzoros élménykeresés magas foka mellett „eltűntek” a protektív tényezők (pontosabban, hatásuk mini-málisra csökkent). A problémaviselkedések elmélete (JESSOR, 1991) szerint a pro-tektív és a kockázati tényezők együttes és kölcsönös hatása alakítja ki a probléma-viselkedést, esetünkben a különböző alkoholhasználati magatartásokat. A fejlődési össze nem illés (mismach) elmélet pedig a szenzoros élménykeresést és a kortárs-hatásokat az agyi jutalmazási folyamatok felől igyekszik integrálni. Mindkét elmé-let lehetőséget biztosít a továbbiakban arra, hogy az alkoholhasználat szempontjá-ból vulnerábilis személyeket időben azonosítsuk, és megfelelő intervenciókat ter-vezzünk számukra. Ezek az intervenciók célozhatják a szülői viselkedéseket (pél-dául monitorozó viselkedés) és az iskolai hatásokat (például az osztályközösség pozitív percepciója).

A KUTATÁS KORLÁTAI

Az alábbiakban röviden kitérünk azokra a tényezőkre, amelyek megszabják jelen vizsgálat eredményeinek értelmezési korlátait.

Az elemzésbe nem volt lehetőség olyan, a serdülők alkoholfogyasztását megha-tározó fontos háttérváltozókat bevonni, mint amilyen a kortársak és szülők fo-gyasztása, vagy a fogyasztás iránti attitűdje. Ennek oka, hogy a HBSC kutatás 2010-ben használt kérdőíve nem tartalmazott erre irányuló kérdéseket. Mindettől eltekintve a kortársakkal együtt töltött idő, vagy a szenzoros élménykeresés más kutatásokban is releváns háttérváltozó (MÁNDOKI, 1997; URBÁN, CZEGLÉDI,


522

KOVÁCS és KELEMEN, 2008), amely befolyásolja a serdülők fogyasztási mintázatait. A kortársakkal együtt töltött idő némileg tekinthető a kortársfogyasztás indirekt indikátorának is, ha azt vesszük alapul, hogy ebben a korban a serdülők szabad-idős tevékenysége már nagyrészt szülői felügyelet nélkül zajlik, ami egyben kocká-zati tényező, hiszen a kortársakkal történő együttlét meghatározó része az alkohol-fogyasztás (SKULTÉTI és PIKÓ, 2006; PIKÓ, 2007b).

Szintén korlátként említhető meg, hogy nem volt lehetőség olyan változók elemzésére sem (nagyivás, rohamivás), amelyek segítésével pontosabb képet lehet kapni a problémás alkoholfogyasztás mintázatairól (a fent említett kérdőív szintén nem tartalmazott ilyen jellegű kérdéseket). Ettől függetlenül az elmúlt 30 nap alkoholfogyasztására, vagy éppen a részegségre vonatkozó prevalencia adat szá-mos hazai és nemzetközi kutatásban is használt releváns eredményváltozó, amely-lyel a kockázatos fogyasztást operacionalizálják (URBÁN, KÖKÖNYEI és DEMETRO-VICS, 2008; BAHR, HOFFMANN és YANG, 2005). Azt is hozzá kell tennünk, hogy a kimeneti változók eloszlása nem tette lehetővé a cizelláltabb elemzést: mindebből kifolyólag kétértékű kimenő változókkal kellett dolgoznunk az elmúlt 30 napi prevalencia értékekre vonatkozóan.

Amint arra DONOVAN utal (2004), jóllehet a keresztmetszeti kutatások segítségé-vel meg lehet állapítani az alkoholfogyasztás és más tényezők közötti összefüggése-ket, az összefüggés, a hatás irányát már jóval kevésbé. Utóbbit, ami az ok-okozati-ság egyik alapfeltétele, csak a longitudinális kutatások segítségével lehet kivitelezni, amely felfedi, hogy a rizikófaktorok időben ténylegesen megelőzték-e az alkohol-fogyasztást. Ebből kiindulva csak óvatos következtetéseket vonhatunk le az alkohol-fogyasztás kezdetét, illetve az első részegséget befolyásoló tényezőkre vonatkozóan. Végezetül meg kell állapítani, hogy a serdülőkori alkoholfogyasztás, illetve részegség magyarázatára irányuló modellépítés kevésbé mondható sikeresnek ab-ban a tekintetben, hogy az általunk használt háttértényezők a fogyasztás mögötti lehetséges okok körülbelül negyedét magyarázzák.

IRODALOM

AKERS, R. L. (1977). Deviant Behavior: A Social Learning Perspective. Belmont, CA: Wadsworth.

ARATA, C. M., STAFFORD, J., & TIMS, M. S. (2003). High school drinking and its conse-quences. Adolescence, 38(151), 567–579.

ARMSTRONG, T. D., & JANE, C. E. (2002). Community studies on adolescent substance use, abuse, or dependence and psychiatric comorbidity. Journal of Consulting and Clinical Psy-chology, 70(6), 1224–1239.

ASZMANN A., RÓZSA S. és NÉMETH Á. (2000). A magyar serdülők dohányzása, alkoholfo-gyasztása, és a pszichoszociális környezet. Egészségnevelés, 41, 177–187.

BAHR, S. J., HOFFMANN, J. P., & YANG, X. (2005). Parental and Peer Influences on the Risk of Adolescent Drug Use. The Journal of Primary Prevention, 26(6), 529–551.

BALSA, A. I., GIULIANO, L. M., & FRENCH, M. T. (2011). The effects of alcohol use on aca-demic achievement in high school. Economics of Education Review, 30(1), 1–15.


523

BANDURA, A. (1977). Social Learning Theory. New York: General Learning Press. BARNES, G. M., HOFFMAN, J. H., WELTE, J. W., FARRELL, M. P., & DINTCHEFF, B. A. (2006).

Effects of parental monitoring and peer deviance on substance use and delinquency. Journal of Marriage and the Family, 68(4), 1084–1104.

BECK, K. H., BOYLE, J. R., & BOEKELOO, B. O. (2003). Parental monitoring and adolescent alcohol risk in a clinic population. American Journal of Health Behavior, 27(2), 108–115.

BÈGUE, L., & ROCHÉ, S. (2009). Multidimensional social control variables as predictors of drunkenness among French adolescents. Journal of Adolescence, 32(2), 171–191.

VAN BEURDEN, E., ZASK, A., BROOKS, L., & DIGHT, R. (2005). Heavy episodic drinking and sensation seeking in adolescents as predictors of harmful driving and celebrating behav-iors: implications for prevention. Journal of Adolescent Health, 37(1), 37–43.

BJARNASON, T., ANDERSSON, B., CHOQUET, M., ELEKES, ZS., MORGAN, M., & RAPINETT, G. (2002). Alcohol culture, family structure and adolescent alcohol use; Multilevel model-ing of frequency of heavy drinking among 15–16 year old students in 11 European countries, Journal of Studies on Alcohol, 64(2), 200–208.

BODONYI-KOVÁCS I., NAGY CS., JUHÁSZ A. és PÁLDY A. (2011). „Tradicionális” szenvedély-betegség: a mértéktelen alkoholfogyasztás népegészségügyi jelentősége Magyarországon a XXI. században (deszkriptív epidemiológiai elemzés). Addictologia Hungarica, 10(2), 141–172.

BORAWSKI, E. A., IEVERS-LANDIS, C. E., LOVEGREEN, L. D., & TRAPL, E. S. (2003). Parental monitoring, negotiated unsupervised time, and parental trust: The role of perceived parenting practices in adolescent health risk behaviours. Journal of Adolescent Health, 33(2), 60–70.

BOVET, P., VISWANATHAN, B., FAEH, D., & WARREN, W. (2006). Comparison of smoking, drinking, and marijuana use between students present or absent on the day of a school-based survey. Journal of School Health, 76(4), 133–137.

BRASSAI L. és PIKÓ B. (2005). Szerhasználat és családi tényezők vizsgálata középiskolások-nál. Addictologia Hungarica, 4(1), 7–28.

BRAY, J. H., ADAMS, G. J., GETZ, J. G., & STOVALL, T. (2001). Interactive effects of indi-viduation, family factors, and stress on adolescent alcohol use. American Journal of Or-thopsychiatry, 7(4), 436–449.

BRENT, D. A., MORITZ, G., LIOTUS, L., SCHWEERS, J., BALACH, L., ROTH, C., & PERPER, J. A. (2002). Familial Risk Factors for Adolescent Suicide. A Case-Control Study. Suicide Pre-vention, Part 2, 41–50.

BURK, W. J., VAN DER VORST, H., KERR, M., & STATTIN, H. (2010). Alcohol use and friend-ship dynamics: selection and socialization in early-, middle-, and late-adolescent peer networks. Journal of Studies on Alcohol and Drugs, 73(1), 89–98.

BURGESS, R. L., & AKERS, R. L. (1966). A differential association-reinforcement theory of criminal behavior. Social Problems, 14, 128–147.

BURNETT, S., SEBASTIAN, C., COHEN KADOSH, K., & BLAKEMORE, S. J. (2011). The social brain in adolescence: Evidence from functional magnetic resonance imaging and behav-ioural studies. Neuroscience and Biobehavioral Reviews 35(8), 1654–1664.

CASEY, B., JONES, R. M., & HARE, T. A. (2008). The adolescent brain. Annals of the New York Academy of Sciences, 1124(1), 111–126.

CATALANO, R. F., KOSTERMAN, R., HAWKINS, J. D., NEWCOMB, M. D., & ABBOTT, R. D. (1996). Modeling the etiology of adolescent substance use: a test of the social develop-ment model. Journal of Drug Issues, 26(2), 2429–2455.


524

CHATTERJI, P., DAVE, D., KAESTNER, R., & MARKOWITZ, S. (2005). Alcohol abuse and suicide attempts among youth. Economics and Human Biology, 2(2), 159–180.

CHILCOAT, H. D., & ANTHONY, J. C. (1996). Impact of parent monitoring on initiation of drug use through late childhood. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 35(1), 91–100.

COTTRELL, L., LI, X., HARRIS, C., D’ALLESSANDRI, D., ATKINS, M., RICHARDSON, B., et al. (2003). Parent and adolescent perceptions of parental monitoring and adolescent risk involvement. Parenting, Science and Practice, 3, 179–195.

CRAWFORD, A. M., PENTZ, M. A., CHIH-PING, C., CHAOYANG, L., & JAMES, D. H. (2003). Parallel developmental trajectories of sensation seeking and regular substance use in adolescents. Psychology of Addictive Behaviors, 17(3), 179–192.

CREWS, F., HE, J., & HODGE, C. (2007). Adolescent cortical development: A critical period of vulnerability for addiction. Pharmacology Biochemistry and Behavior, 86(2), 189–199.

CROSNOE, R. (2006). The Connection Between Academic Failure and Adolescent Drinking in Secondary School. Sociology of Education, 79(1), 44–60.

CURRIE, C., ZANOTTI, C., MORGAN, A., CURRIE, D., DE LOOZE, M., ROBERTS, C., SAMDAL, O., SMITH, O. R. F., & BARNEKOW, V. (2012). Social determinants of health and well-being among young people. Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study: inter-national report from the 2009/2010 survey. WHO 2012.

CSIZMADIA P. és VÁRNAI D. (2003). Dohányzás és alkoholfogyasztás. In ASZMANN A. (szerk.), Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása – Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásá-nak keretében végzett magyar vizsgálat nemzeti jelentése, 2002 (pp. 49–60). Budapest: Orszá-gos Gyermek-egészségügyi Intézet.

DARKES, J., GREENBAUM, P. E., & GOLDMAN, M. S. (2004). Alcohol expectancy mediation of biopsychosocial risk: complex patterns of mediation. Experimental and Clinical Psy-chopharmacology, 12(1), 27–38.

DARROCH, J. E., SINGH, S., & FROST, J. J. (2001). Differences in Teenage Pregnancy Rates Among Five Developed Countries: The Roles of Sexual Activity and Contraceptive Use. Family Planning Perspectives, 33(6), 244–250 + 281.

DAWSON, D. A., GRANT, B. F., & Li, T. K. (2007). Impact of age at first drink on stress-reactive drinking. Alcoholism, Clinical and Experimental Research, 31(1), 69–77.

DONOHEW, R. L., HOYLE, R. H., CLAYTON, R. R., SKINNER, W. F., COLON, S. E., & RICE, R. E. (1999). Sensation Seeking and Drug Use by Adolescents and Their Friends: Models for Marijuana and Alcohol. Journal of Studies on Alcohol and Drugs, 60(5), 622–631.

DONOVAN, J. E. (2004). Adolescent alcohol initiation: a review of psychosocial risk factors. Journal of Adolescent Health, 35(6), 7–18.

DONOVAN, J. E. (2005). Problem Behavior Theory. In C. B. FISHER, & R. M. LERNER (Eds.), Encyclopedia of Applied Developmental Science (pp. 872–877). Thousand Oaks, CA: Sage.

DORAN, N., LUCZAK, S., BEIMAN, N., KOUTSENOK, I., & BROWN, S. (2012). Adolescent Sub-stance Use and Aggression: A Review. Criminal Justice and Behaviour, 39(6), 748–769.

DORN, L. D. (2006). Measuring puberty. Journal of Adolescent Health, 39, 625–626. ELEKES ZS. és PAKSI B. (2000). Drogok és fiatalok – A középiskolások droghasználata, alko-

holfogyasztása és dohányzása az évezred végén Magyarországon. Budapest. ISMertető sorozat 8. Budapest: Ifjúsági és Sportminisztérium.

ELEKES ZS. és PAKSI B. (2001). A felnőtt népesség droghasználata és alkoholfogyasztása Magyaror-szágon. Kutatási Beszámoló. ADE. Budapest.


525

ELEKES ZS. és PAKSI B. (2003). A 18–54 éves felnőttek alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásai. Kutatási Beszámoló, NKFP kutatási beszámoló. Nem publikált tanulmány.

ELEKES ZS. (2004). A középiskolás fiúk és lányok dohányzási és alkoholfogyasztási szokásai-ban bekövetkezett változások 1992–2002 között. Addictologia Hungarica, 3(4), 515–532.

ELEKES ZS. (2007). Serdülőkori fiatalok alkoholfogyasztása az ESPAD – kutatások eredmé-nyei alapján. In DEMETROVICS ZS., URBÁN R. és KÖKÖNYEI GY. (szerk.), Iskolai egészség-pszichológia (pp. 316–242). Budapest: L’Harmattan Kiadó.

ELEKES ZS. (2009). Egy változó kor változó ifjúsága – A fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztása Magyarországon – ESPAD 2007. Budapest: NDI – L’Harmattan.

ELEKES ZS. (2012). ESPAD 2011. Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasz-tási szokásairól. OTKA K81353 kutatás zárójelentése. Kutatási jelentés. Budapest: OTKA.

ENGELS, R. C. M. E. (2003). Beneficial functions of alcohol use for adolescents: Theory and implications for prevention. Nutrition Today, 38(1), 25–30.

ENGELS, R. C. M. R., SCHOLTE, R. H., VAN LIESHOUT, C. F., DE KEMP, R., & OVERBEEK, G. (2006). Peer group reputation and smoking and alcohol consumption in early adoles-cence. Addictive Behaviors 31(1), 440–449.

EPSTEIN, J. A., BOTVIN, G. J., BAKER, E., & DIAZ, T. (1999). Impact of social influences and problem behavior on alcohol use among inner-city Hispanic and Black adolescents. Jo-urnal of Studies on Alcohol, 60(5), 595–604.

ERIKSON, E. H. (1968). Identity: Youth and Crisis. New York: Norton. ERNST, M., & FUDGE, J. L. (2009). A developmental neurobiological model of motivated

behavior: anatomy, connectivity and ontogeny of the triadic nodes. Neuroscience and Biobehavioral Reviews 33(3), 367–382.

FAEH, D., VISWANATHAN, B., CHIOLERI, A., WARREN, W., & BOVET, P. (2006). Clustering of smoking, alcohol drinking and cannabis use in adolescents in a rapidly developing country. BMC Public Health, 6, 169.

FARKAS J., NÉMETH ZS., URBÁN R., KÖKÖNYEI GY., FELVINCZI K., KUNTSCHE, E. és DEMET-ROVICS ZS. (2012). Az alkoholfogyasztás és nagyivás (binge drinking) epidemiológiai, etiológiai és motivációs jellemzői: áttekintő tanulmány. Psychiatria Hungarica, 27(5), 335–349.

FITE, P. J., COLDER, C. R., & O’CONNOR, R. M. (2006). Childhood behavior problems and peer selection and socialization: risk for adolescent alcohol use. Addictive Behaviour, 31(8),1454–1459.

GILLIGAN, C., KYPRI, K., & LUBMAN, D. (2012). Changing parental behaviour to reduce risky drinking among adolescents: current evidence and future directions. Alcohol and Alcoholism, 47(3), 349–354.

GOMEZ, A. P., & DIAZ GRANADOS, O. S. (2011). Age at Onset of Alcohol Consumption and Risk of Problematic Alcohol and Psychoactive Substance Use in Adulthood in the Gen-eral Population in Colombia. The Journal of International Drug, Alcohol and Tobacco Re-search, 1(1), 19–24.

GRIFFIN, K. W., BOTVIN, G. J., SCHEIER, L. M., DIAZ, T., & MILLER, N. L. (2000). Parenting practices as predictors of substance use, delinquency, and aggression among urban mi-nority youth: moderating effects of family structure and gender. Psychology of Addictive Behaviours, 14(2), 174–184.

GRUBER, E., DICLEMENTE, R. J., ANDERSON, M. M., & LODICO, M. (1996). Early Drinking Onset and Its Association with Alcohol Use and Problem Behavior in Late Adolescence. Preventive Medicine, 25(3), 293–300.


526

GUILAMOS-RAMOS, V., TURRISI, R., JACCARD, J., & WOOD, E. (2004). Progressing from light experimentation to heavy episodic drinking in early and middle adolescence. Journal of Studies on Alcohol, 64(4), 494–500.

GUO, J., ICK-JOONG, C., HILL, K. G., HAWKINS, J. D., CATALANO, R. F., & ABBOTT, R. D. (2002). Developmental relationships between adolescent substance use and risky sexual behavior in young adulthood. The Journal of Adolescent Health, 31(4), 354–367.

HAYATBAKHSH, M. R., NAJMAN, J. M., BOR, W., CLAVARINO, A., & ALATI, R. (2011). School performance and alcohol use problems in early adulthood: a longitudinal study. Alcohol, 45(7), 701–709.

HIBELL, B., GUTTORMSSON, U., AHLSTRÖM, S., BALAKIREVA, O., BJARNASON, T., KOKKEVI, A., & KRAUS, L. (2011). The 2011 ESPAD Report. Substance Use Among Students in 36 Euro-pean Countries. Stockholm, May 2012.

HINGSON, R., HEEREN, T., JAMANKA, A., & HOWLAND, J. (2000). Age of Drinking Onset and Unintentional Injury Involvement After Drinking. The Journal of American Medical Asso-ciation, 284(12), 1527–1533.

HINGSON, R., HEEREN, T., & ZAKOCS, R. (2001). Age of Drinking Onset and Involvement in Physical Fights After Drinking. Pediatrics, 108(4), 872–877.

HINGSON, R. W., HEEREN, T., & WINTER, M. R. (2006). Age at drinking onset and alcohol dependence: age at onset, duration, and severity. Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine, 160(7), 739–746.

HINGSON, R. W., & ZHA, W. (2009). Age of Drinking Onset, Alcohol Use Disorders, Fre-quent Heavy Drinking, and Unintentionally Injuring Oneself and Others After Drink-ing. Pediatrics, 123(6), 1477–1484.

HITTNER, J. B., & SWICKERT, R. (2006). Sensation seeking and alcohol use: A meta-analytic review. Addictive Behaviors, 31(8), 1383–1401.

HOEL, S., ERIKSEN, B. M., BREIDABLIK, H. J., & MELAND, E. (2004). Adolescent alcohol use, psychological health, and social integration. Scandinavian Journal of Public Health, 32(5), 361–367.

HOYLE, R. H., STEPHENSON, M. T., PALMGREEN, P., LORCH, E. P., & DONOHEW, R. L. (2002). Reliability and validity of a brief measure of sensation seeking. Personality and Individual Differences, 32(3), 401–414.

HUBA, G. J., & BENTLER, P. M. (1982). A developmental theory of drug use: Derivation and assessment of a causal modeling approach. In B. P. BALTES, & O. G. BRIM, JR. (Eds.), Life-span Development and Behavior (pp. 147–203). Volume 4. New York, NY: Academic Press.

INGRAM, J. R., PATCHIN, J. W., HUEBNER, B. M., MCCLUSKEY, J. D., & BYNUM, T. S. (2007). Parents, friends, and serious delinquency: An examination of direct and indirect effects among at risk early adolescents. Criminal Justice Review, 32(4), 380–400.

JACKSON, K. M., SHER, K. J., COOPER, M. L., & WOOD, P. K. (2002). Adolescent alcohol and tobacco use: onset, persistence and trajectories of use across two samples. Addiction, 97(5), 517–531.

JESSOR, R., & JESSOR, S. L. (1977). Problem Behavior and Psychosocial Development: A Longitu-dinal Study of Youth. New York, NY: Academic Press.

JESSOR, R. (1991). Risk behavior in adolescence: A psychosocial framework for understand-ing and action. Journal of Adolescent Health, 12(8), 597–605.


527

JESSOR, R., DONOVAN, J. E., & COSTA, F. M. (1991). Beyond adolescence: Problem behavior and young adult development. New York, NY: Cambridge University Press.

Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (2004). Népegészségügyi gyorsjelentés 2003: a döntéshozóknak. Budapest: Országos Epidemiológiai Központ.

JORDAN, L. C., & LEWIS, M. L. (2005). Paternal Relationship Quality as a Protective Factor: Preventing Alcohol Use among African American Adolescents. Journal of Black Psychology, 31(2), 152–171.

KELLY, A. B., TOUMBOUROU, J. W., O’FLAHERTY, M., PATTON, G. C., HOMEL, R., CONNOR, J. P., & WILLIAMS, J. (2011). Family relationship quality and early alcohol use: evidence for gender-specific risk processes. Journal of Studies on Alcohol and Drugs, 72(3), 399–407.

KOVÁCS E. és PIKÓ B. (2009). A család egészségvédő hatása a serdülők körében. Mentálhigi-éné és Pszichoszomatika, 10(3), 223–237.

KOVÁCS E. és PIKÓ B. (2007). Nem hagyományos egészségvédő faktorok jelentősége: csa-lád, társas támogatás, egészség. Hippocrates, 3, 91–94.

KOVACSICS L. és SEBESTYÉN E. (2007). Illegális szerek fogyasztása. In NÉMETH Á. (szerk.), Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja (pp. 88–98). Nemzeti jelentés, 2006. Budapest: Országos Gyermek-egészségügyi Intézet.

Központi Statisztikai Hivatal (2012a). Az egy főre jutó, regisztrált alkoholisták száma. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fek005.html. Letöltve: 2012. szeptember 14.

Központi Statisztikai Hivatal (2012b). Az ittasan okozott balesetek száma. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ods006.html. Letöltve: 2012. szeptember 14.

KUNTSCHE, E. N., & KUENDIG, H. (2006). What is Worse? A Hierarchy of Family-Related Risk Factors Predicting Alcohol Use in Adolescence. Substance Use and Misuse, 41, 71–86.

LABRIE, J. W., RODRIGUES, A., SCHIFFMAN, J., & TAWALBEH, S. (2007). Early alcohol initia-tion increases risk related to drinking among college students. Journal of Child and Ado-lescent Substance Abuse, 17(2), 125–141.

LALL, R., & SCHANDLER, S. L. (1991). Michigan alcohol screening test (MAST) scores and academic performances in college students. College Student Journal, 25, 245–251.

LAUCHT, M., & SCHMID, B. (2007). Early onset of alcohol and tobacco use – indicator of enhanced risk of addiction? Zeitschrift für Kinder- und Jugendpsychiatrie und Psychotherapie, 35(2), 137–143.

MANEY, D. (1990). Predicting university students’ use of alcoholic beverages. Journal of College Student Development, 31, 23–32.

MACARTHUR, G. J., SMITH, M. C., MELOTTI, R., HERON, J., MACLEOD, J., HICKMAN, M., et al (2012). Patterns of alcohol use and multiple risk behaviour by gender during early and late adolescence: the ALSPAC cohort. Journal of Public Health, 34(1), 20–30.

MANCHA, B. E., ROJAS, V. C., & LATIMER, W. W. (2012). Alcohol use, alcohol problems, and problem behavior engagement among students at two schools in northern Mexico. Alcohol, 46(7), 695–701.

MÁNDOKI R. (1997). Egészséget befolyásoló szokások. In ASZMANN A. (szerk.), Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása 1986–1993 (pp. 95–112). Budapest: Anonymus Kiadó.

MANEY, D. (1990). Predicting university students’ use of alcoholic beverages. Journal of College Student Development, 31, 23–32.


528

MARTIN, C. A., KELLY, T. H., RAYENS, M. K., BROGLI, B. R., BRENZEL, A., SMITH, W. J. et al. (2002). Sensation seeking, puberty, and nicotine, alcohol, and marijuana use in ado-lescence. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 41(12), 1495–1502.

MASON, W. A., & WINDLE, M. J. (2001). Family, religious, school and peer influences on adolescent alcohol use: a longitudinal study. Journal of Studies on Alcohol, 62(1), 44–53.

MASON, A., & WINDLE, M. (2002). Family, Religious, School, and Peer Influences on Ado-lescent Alcohol Use. Prevention Researcher, 9(3), 6–7.

MAYZER, R., FITZGERALD, H. E., & ZUCKER, R. A. (2008). Anticipating Problem Drinking Risk From Preschoolers’ Antisocial Behavior: Evidence for a Common Delinquency-Related Diathesis Model. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 48(8), 820–827.

MILLER, J. V., NAIMI, T. S., BREWER, R. D., & JONES, S. E. (2007). Binge drinking and associated health risk behaviors among high school students. Pediatrics, 119(1), 76–85.

MOREAN, M. E., CORBIN, W. R., & FROMME, K. (2012). Age of First Use and Delay to First Intoxication in Relation to Trajectories of Heavy Drinking and Alcohol-Related Prob-lems During Emerging Adulthood. Alcoholism: Clinical and Experimental Research, 1530-0277.2012.01812.x. (nyomtatás alatt).

MUNDT, M. P., MERCKEN, L., & ZAKLETSKAIA, L. I. (2012). Peer selection and influence effects on adolescent alcohol use: a stochastic actor-based model. BMC Pediatrics, 12(1), 115.

MURINKÓ L. (2005). Társadalmi egyenlőtlenségek a fiatalok egészségi állapotában és egész-ségmagatartásában. In PIKÓ B. (szerk.), Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern tár-sadalomban (pp. 86–103). Budapest: L’Harmattan Kiadó.

MUSGRAVE-MARQUART, D., BROMLEY, S. P., & DALLEY, M. B. (1997). Personality, academic attribution, and substance use as predictors of academic achievement in college stu-dents. Journal of Social Behavior and Personality, 12, 501–511.

NÉMETH Á. és KÖLTŐ A. (szerk.), (2011). Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja, 2010. Nemzeti jelentés. Budapest: Országos Gyermek-egészségügyi Intézet.

NÉMETH ZS., URBÁN R., FARKAS J., KUNTSCHE E. és DEMETROVICS ZS. (2012). Az alkoholfo-gyasztás motivációi módosított kérdőív hosszú és rövid változatának hazai alkalmazása. Magyar Pszichológiai Szemle, 67(4), 673–694.

O’DONNELL, L., MYINT, U. A., DURAN, R., & STUEVE, A. (2010). Especially for daughters: parent education to address alcohol and sex-related risk taking among urban young adolescent girls. Health Promotion Practice, 11(3 Suppl), 70S–78S.

OXFORD, M. L., HARACHI, T. W., CATALANO, R. F., & ABBOTT, R. D. (2000). Preadolescent predictors of substance initiation: a test of both the direct and mediated effect of family social control factors on deviant peer association and substance initiation. American Jo-urnal of Drug and Alcohol Abuse, 27(4), 599–616.

PAKSI B., RÓZSA S., KUN B., ARNOLD P. és DEMETROVICS ZS. (2009). A magyar népesség addiktológiai problémái: az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problé-mákról (OLAAP) reprezentatív felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői. Mentál-higiéné és Pszichoszomatika, 4, 273–300.

PAKSI B., ARNOLD P., KUN B. és DEMETROVICS ZS. (2011). A különböző szerhasználó maga-tartások kapcsolódása a magyarországi felnőtt népesség körében. Psychiatria Hungarica, 4, 258–266.


529

PAPE, H. (1997). Drinking, getting stoned or staying sober: A general population study of alcohol consumption, cannabis use, drinking-related problems and sobriety among young men and women. Doctoral Dissertation. Oslo: NOVA.

PARKER, G., TUPLING, H., & BROWN, L. (1979). A Parental Bonding Instrument. British Journal of Medical Psychology, 52(1), 1–10.

PIKÓ B. és PICZIL M. (2003). Ahogyan ők látják… – Fókuszban az ifjúság. Társadalomkutatás, 21(2), 191–201.

PIKÓ B. (2007a). A devianciák szociológiai és szociálpszichológiai modelljei. In DEMETRO-VICS ZS. (szerk.), Az addiktologia alapjai I. (pp. 357–378). Budapest: ELTE.

PIKÓ B. (2007b). A serdülőkori egészségmegtartás pozitív pszichológiai megközelítése. In DEMETROVICS ZS., URBÁN R. és KÖKÖNYEI GY. (szerk.), Iskolai egészségpszichológia (pp. 73–89). Budapest: L’Harmattan Kiadó.

PIKÓ B. (2008). Szegedi Ifjúságkutatás 2000, 2008: Káros Szenvedélyek és a depressziós tünetegyüttes előfordulása serdülők körében. Magyar Epidemiológia, 5(3–4), 213–227.

PIKÓ B. (2010). Szegedi ifjúságkutatás 2000, 2008: Káros szenvedélyek és a depressziós tünetegyüttes előfordulása serdülők körében. In PIKÓ B. (szerk.), Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban (pp. 39–54). Budapest: L’Harmattan Kiadó.

RAI, A. A., STANTON, B., WU, Y., LI, X., GALBRAITH, J., COTTRELL, L., et al. (2003). Relative influences of perceived parental monitoring and perceived peer involvement on adoles-cent risk behaviors: An analysis of six cross-sectional data sets. Journal of Adolescent Health, 33(2), 108–118.

RÁCZ J. (2002). Az ifjúkori problémaviselkedés és a Pszi-Intézményegyüttes kapcsolata: elméleti megközelítés. In BUDA B. (szerk.), Drogok, drogprevenció, ifjúsági problémák, intéz-ményi szerepzavarok (pp. 131–155). Budapest: Nemzeti Drogmegelőzési Intézet.

RÁCZ J. (2011). A rohamszerű berúgás jelensége a serdülőkorban. „Ifjúság és addikciók” A Magyar Addiktológiai Társaság VI. tematikus konferenciája. Budapest, 2011. április 15.

RENNA, F. (2008). Teens’ alcohol consumption and schooling. Economics of Education Review, 27(1), 69–78.

RHOADES, B., & MAGGS, J. L. (2006). Do academic and social goals predict planned alcohol use among college-bound high school graduates? Journal of Youth and Adolescence, 35(6), 913–923.

ROBERTI, J. W. (2004). A review of behavioral and biological correlates of sensation seeking. Journal of Research in Personality, 38(3), 256–279.

SARGENT, J. D., TANSKI, S., STOOLMILLER, M., & HANEWINKEL, R. (2010). Using Sensation Seeking to Target Adolescents for Substance Use Interventions. Addiction, 105(3), 506–514.

SHORTT, A. L., HUTCHINSON, D. M., CHAPMAN, R., & TOUMBOUROU, J. W. (2007). Family, school, peer and individual influences on early adolescent alcohol use: first-year impact of the Resilient Families programme. Drug and Alcohol Review, 26(6), 625–634.

SKULTÉTI D. és PIKÓ B. (2006). Fiatalkori alkoholfogyasztás: a szocioökonómiai háttér és a szociális hatások szerepe. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(2), 75–94.

STEINBERG, L., FLETCHER, A., & DARLING, N. (1995). Parental monitoring and peer influ-ence on adolescent substance use. Pediatrics, 93(6 Pt 2), 1060–1064.


530

STEINBERG, L. (2008). A social neuroscience perspective on adolescent risk-taking. Develop-mental Review 28(1), 78–106.

STEINBERG, L., ALBERT, D., CAUFFMAN, E., BANICH, M., GRAHAM, S., & WOOLARD, J. (2008). Age Differences in Sensation Seeking and Impulsivity as Indexed by Behavior and Self-Report: Evidence for a Dual Systems Model. Developmental Psychology, 44(6), 1764–1778.

STEPHENSON, M. T., HOYLE, R. H., PALMGREEN, P., & SLATER, M. D. (2003). Brief measures of sensation seeking for screening and large-scale surveys. Drug and Alcohol Dependence, 72, 279–286.

TÓTH K. és GERVAI J. (1999). Szülői bánásmód kérdőív (H-PBI): A Parental Bonding In-strument magyar változata. Magyar Pszichológiai Szemle, 54(4), 551–566.

URBÁN R., CZEGLÉDI E., KOVÁCS K. és KELEMEN A. (2008). A szenzoros élménykeresés összefüggése az alkoholfogyasztással, és az alkohollal kapcsolatos elvárásokkal középis-kolások körében. Magyar Pszichológiai Szemle, 63(3), 497–516.

URBÁN, R., KÖKÖNYEI, GY., & DEMETROVICS, Zs. (2008). Alcohol outcome expectancies and drinking motives mediate the association between sensation seeking and alcohol use among adolescents. Addictive Behaviors, 33(10), 1344–1352.

URBAN, R. (2009). Smoking outcome expectancies mediate the association between sensa-tion seeking, peer smoking, and smoking among young adolescents. Nicotine and To-bacco Research, 12(1), 59–68.

VAN DER VORST, H., BURK, W. R., RUTGER, & ENGELS, C. M. E. (2010). The role of parental alcohol-specific communication in early adolescents’ alcohol use. Drug and Alcohol De-pendence, 47(3), 349–354.

VÁRNAI D., ÖRKÉNYI Á., ASZMANN A., KÖKÖNYEI GY. és BALOGH Á. (2007). A HBSC-kutatás bemutatása: az iskolai környezet és az egészség kapcsolatára vonatkozó eredmények. In DEMETROVICS ZS., URBÁN R. és KÖKÖNYEI GY. (szerk.), Iskolai egészségpszichológia (pp. 169–196). Budapest: L’Harmattan Kiadó.

WEBB, J. A., BRAY, J. H., GETZ, J. G., & ADAMS, G. (2002). Gender, perceived parental monitoring, and behavioral adjustment: influences on adolescent alcohol use. American Journal of Orthopsychiatry, 72(3), 392–400.

WILKINSON, A. V., SHETE, S., SPITZ, M. R., & SWANN, A. C. (2001). Sensation seeking, risk behaviors, and alcohol consumption among Mexican origin youth. Journal of Adolescent Health, 48(1), 65–72.

WOOD, M. D., READ, J. P., MITCHELL, R. E., & BRAND, N. H. (2004). Do parents still mat-ter? Parent and peer influences on alcohol involvement among recent high school graduates. Psychology of Addictive Behaviours, 8(1), 19–30.

World Health Organization: European Health for All Database Detailed Mortality Database (HFA-DMDB). World Health Organization Regional Office for Europe, Copenhagen (2011). http://data.euro.who.int/dmdb/. Letöltve: 2012. szeptember 6.

World Health Organisation (2006). Health for All. http://data.euro.who.int/hfadb/. Letöltve: 2012. augusztus 15.

World Health Organisation (2012). Health for All. http://data.euro.who.int/hfadb/. Letöltve: 2012. augusztus 15.

ZAKRAJSEK, J. S., & SHOPE, J. T. (2006). Longitudinal examination of underage drinking and subsequent drinking and risky driving. Journal of Safety Research, 37(5), 443–451.

ZUCKERMAN, M. (1994). Behavioral expressions and biosocial bases of sensation seeking. Cam-bridge: Cambridge University Press.


531

PARENTAL ROLE IN THE PROBLEM BEHAVIOURS: DO STILL PARENTS MATTER? THE EFFECT OF PSYCHOSOCIAL RISK FACTORS ON 11th

CLASS ADOLESCENTS’ ALCOHOL CONSUMPTION IN HUNGARY

MÁRVÁNYKÖVI, FERENC – RÁCZ, JÓZSEF – NÉMETH, ÁGNES

Background and objectives: Data on Hungarian school-aged children (HBSC, ESPAD) suggests that the presence of various risky health behaviour patterns (consumption of legal and illegal sub-stances) is very considerable among Hungarian adolescents. Research shows that abstinence among Hungarian adolescents has decreased in the past few years, whereas regular alcohol consumption, excessive drinking, binge-drinking are widespread. Therefore the exploration of the relevant psychoso-cial factors of adolescent alcohol use is a matter of crucial importance. Present study examines the correlation between family domain, peer domain, school domain risk factors, sensation seeking and adolescent alcohol use patterns. Another objective is to reveal a useful general explanatory model for adolescent drinking and to see the gender-related differences between these models.

Methods: Data collected during the 2010 wave of the cross national survey ’Health Behaviour in School-aged Children’ was used for analyses on 11th grade students (N=2315; 50.6% boys, 49.4% girls; mean age: 17.7, SD=0.73). Multivariate statistical analyses (binomial logistic and linear re-gression) were carried out to analyse data.

Results: The majority of the sample (77%) has drunk alcohol at least once 30 days prior to data collection. High maternal monitoring is a protective factor for alcohol consumption, getting drunk and early initiation of alcohol. At the same time, spending more time with peers and higher sensation seek-ing are risk factors. Adjusting for other psychosocial factors do not change these results. For boys, positive attitudes towards father and school are protective factors, whereas for girls paternal monitor-ing acts as a protective factor.

Conclusions: Based on our research, it can be concluded that the various psychosocial variables influenced the various patterns of adolescent drinking to a different degree. It can also be concluded that among psychosocial factors, sensation seeking and peer influence have proved to be the primary risk factors, whereas parental monitoring and factors in the school domain acted as protective factors.

Key words: adolescent alcohol use, risky health behaviour, psychosocial background, protective factor, risk factor, Hungary

SZÜLŐK SZEREPE A PROBLÉMAVISELKEDÉSEKBEN: A SZÜLŐK MÉG SZÁMÍTANAK? PSZICHOSZOCIÁLIS RIZIKÓTÉNYEZŐK HATÁSA 11. ÉVFOLYAMOS SERDÜLŐK ALKOHOLFOGYASZTÁSÁRA MAGYARORSZÁGON

Documents