SZTÉS INNOVÁCIÓS F HÍRLEVÉL · 2017. 10. 27. · A “Nemzeti Kiválósági Program” 10 milliárdos keretösszege lehetővé teszi az idén záruló és figyelemre méltó

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

1

INNOVÁCIÓS

HÍRLEVÉL

KU

TATÁ

S é

s FE

JLES

ZTÉS

I. évfolyam 9. szám 2017. SZEPTEMBER

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

2

T

A

R

T

A

L

O

M

Újra lehet pályázni az Észak-Alföldi Innovációs Díjra:

..........................................................................................3

Ipari célú kutatás-fejlesztési projektek nyertek 27

milliárd forintot ……………………………………………………....4

Megvan az Innováció európai fővárosa-díj tíz

döntőse ............................................................................5

Ifjúsági Innovációs Pályadíj ........................................6

Ismét várják a magyar fejlesztéseket Európa

legnagyobb energiaipari versenyén ...........................7

Hogyan fizetünk az elektromos autók töltéséért? ....... 9

Új típusú étrendkiegészítő termékcsaládot fejlesztenek

Győrben .................................................................... 13

Háztartási hulladékkal reptetné gépeit a British Airways

................................................................................ 14

Szemüveg, amivel a színvakok látják a színeket.....15

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

3

ÚJRA LEHET PÁLYÁZNI AZ ÉSZAK-ALFÖLDI

INNOVÁCIÓS DÍJRA

Az MTA Debreceni Területi Bizottsága (MTA DAB), az Észak-alföldi régió

három kereskedelmi és iparkamarája és az INNOVA Észak-Alföld

Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség 2017-ben ismételten

felhívást ír ki az Észak-Alföldi Innovációs Díj elnyerésére a kiemelkedő

innovációs eredményt felmutató vállalkozások számára.

Az Észak-Alföldi Innovációs Díj célja a nemzeti szinten vagy Észak-Alföldön

kiemelkedő eredménnyel járó termékfejlesztést, technológiafejlesztést,

informatikai rendszerfejlesztést, szolgáltatásfejlesztést célzó tevékenység,

valamint kimagasló

gazdasági teljesítmény

elismerése. A díjat az elmúlt

évben a régió három

megyéjéből három

különböző tevékenységi

területen működő vállalat

nyerte el, igazolva ezzel az

Észak-Alföldi régió

innovációs potenciáljának

sokszínűségét. Pályázni lehet az elmúlt három évben végrehajtott sikeres

innováció leírásának benyújtásával, képi, mozgóképi, illetve egyéb vizuális

ismertetéssel kiegészített anyag beadásával.

A részletes formai és tartalmi követelményeket a csatolt pályázati

útmutató tartalmazza.

A pályázat benyújtásának határideje: 2017. október 6. (péntek) 12:00

Helye: A pályázatoknak az illetékes megyei kamara címére kell beérkezniük.

Módja: postai és elektronikus úton

A pályázat eredményét az Innovációs Díj (kisplasztika és oklevél) átadásával az

MTA DAB elnöke és a kamarák elnökei közösen hirdetik ki a Magyar Tudomány

Napja alkalmából 2017. november 6-án megrendezésre kerülő konferencián.

További információk a pályázattal kapcsolatban:

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

4

Iván Gábor, innovációs munkatárs, Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara, 4025 Debrecen, Vörösmarty u. 13-15.

Mobil: 20/320-5366

IPARI CÉLÚ KUTATÁS-FEJLESZTÉSI

PROJEKTEK NYERTEK 27 MILLIÁRD

FORINTOT

Összességében 27 milliárd forintnyi célzott támogatást kaptak a hazai

innovációs alapból azok a vállalkozások, amelyek hosszú távon

fenntartható, stratégiai jelentőségű kutatói-ipari együttműködésekben

vesznek részt – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs

Hivatal (NKFIH).

A tájékoztatás

szerint a szóban

forgó pályázati

konstrukciókkal

ösztönözni kívánják

az együttműködést.

Olyan projektek

kaptak támogatást,

amelyek a XXI.

század gazdasági és

társadalmi

problémáinak

megoldására adnak

választ üzletileg is

hasznosítható

kutatási eredményekkel az agrár-innováció, a digitális gyártástechnológia, a

kvantumtechnológia és az agykutatás területén.

A felfedező (alap)kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív

vállalkozásokat kiegyensúlyozottan ösztönző versenypályázati finanszírozással

érhető el az innovációs teljesítmény fokozatos és fenntartható javulása –

hangsúlyozta Pálinkás József, az NKFIH elnöke az eredményhirdetéseket

kommentálva.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

5

A “Versenyképességi és kiválósági együttműködések” 17 milliárd keretösszegű

felhívására 47 pályázat érkezett, összesen több mint 37,5 milliárd forintos

támogatási igénnyel. Az üzletileg is hasznosítható kutatási eredmények

létrehozására benyújtott pályázatok többlépcsős testületi értékelése nyomán 21

projekt jutott támogatáshoz.

Nyert például a digitális gyártástechnológia alprogramjában az evopro vezette

konzorcium, amely kkv-k számára fejleszt moduláris digitális

gyártástechnológiai keretrendszert és szolgáltatásokat. Emellett az agrár-

innovációt és biotechnológiai megoldásokat támogató alprogramban a nyertes

projektek között megtalálható a magasabb húsminőséget célzó

sertéstenyésztési program is.

A “Nemzeti Kiválósági Program” 10 milliárdos keretösszege lehetővé teszi az

idén záruló és figyelemre méltó eredményeket felmutató Nemzeti Agykutatási

Program folytatását, valamint a kvantumtechnológia világszerte tapasztalható,

robbanásszerű fejlődéséhez való hazai hozzájárulást – tartalmazza a

tájékoztatás. Forrás: www.innoportal.hu

MEGVAN AZ INNOVÁCIÓ EURÓPAI

FŐVÁROSA-DÍJ TÍZ DÖNTŐSE

Az Innováció európai fővárosa cím idei pályázatán a dán Aarhus városa,

Berlin, Koppenhága, Helsinki, Nizza, Párizs, Tallinn, a finnországi

Tampere, Tel Aviv és Toulouse került be a legjobb tíz közé, amelyek

közül november 7-én Lisszabonban az úgynevezett webes

csúcstalálkozón nevezik meg a nyertest – közölte a pályázatokat

értékelő független szakértőkből álló testület választása alapján az

Európai Bizottság.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

6

Carlos Moedas kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztos

elmondta, az Innováció európai fővárosa díj inspiráló és innovatív ötleteket

vonultat fel Európa-szerte. A verseny

győztese egymillió eurót kap

(mintegy 310 millió forint)

a város innovatív

tevékenységének és

projektjeinek

támogatására, a

második helyen

végzett városok száz-

százezer eurót kapnak –

közölte az uniós biztos.

A verseny nyertese 2014-ben

Barcelona, 2016-ban pedig Amszterdam volt – derül ki az

Európai Bizottság közleményéből.

Az Innováció európai fővárosa címre minden legalább százezer lakossal

rendelkező város pályázhat. A pályázó városokat az aktuális társadalmi

kihívásokra adott innovatív megoldások alapján ítélik meg. A városoknak be

kell mutatniuk, hogyan valósították meg az innovatív koncepcióikat, milyen

módon vonták be terveik elfogadásába és megvalósításába a lakosokat és azt,

hogy az innovatív projektek végrehajtása hogyan erősíti a helyi ökoszisztémát.

Forrás: www.innoportal.hu

IFJÚSÁGI INNOVÁCIÓS PÁLYADÍJ

A SZEPLAST Zrt. pályázatot írt ki Ifjúsági Innovációs Pályadíj elnyerésére

2017-ben. A SZEPLAST Zrt. Ifjúsági Innovációs Pályadíj célja, hogy

elősegítse a műanyagiparban bekövetkező dinamikus fejlődés nyomon

követését, aktuális piaci trendek feltérképezését, ezáltal Magyarország

szerepének erősödését a régióban az érintett területen.

A tudományos

alapokon

nyugvó, az

ipari

termelésben

és termék

előállításban

hasznosítható

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

7

technikai innováció, a műanyagipari kreatív alkalmazás hatásának felmérése

környezetbarát technológiák meghonosítása révén.

Az Ifjúsági Innovációs Pályadíj elnyerésére jelentkezhet minden olyan MSc

fokozattal rendelkező személy, aki 35. életévét nem töltötte be vagy a pályázat

benyújtásának évében tölti be.

Pályázni a műanyagiparban a legfrissebb világpiaci trendeket bemutató

legfeljebb 25 oldalas (75000 leütés) terjedelmű önálló tanulmánnyal lehet.

A nyertes pályaművek oklevéllel és pénzjutalommal járnak:

- I. díj: 1000 euró

- II. díj: 750 euró

- III. díj: 500 euró

A tanulmányt egy, a SZEPLAST Zrt. számára írt motivációs levéllel postai és

elektronikus (e-mail) formában kell eljuttatni: SZEPLAST Zrt. 6728 Szeged,

Külterület 4. (Régi posta út 76.) és [email protected].

A tanulmány beérkezési határideje: 2017. szeptember 30.

F o r r á s : w w w . i n n o p o r t a l . h u

ISMÉT VÁRJÁK A MAGYAR FEJLESZTÉSEKET

EURÓPA LEGNAGYOBB ENERGIAIPARI

VERSENYÉN

Harmadik alkalommal hirdeti meg Európa vezető fenntartható

energiagazdálkodást támogató vállalata, az InnoEnergy a kontinens

legnagyobb versenyét. A program célja, hogy támogassa és lendületbe

hozza Közép-Kelet-Európa, a Baltikum és a mediterrán térség

fenntartható energiával foglalkozó start-up vállalkozásait. A PowerUp!

elnevezésű megmérettetésen tavaly egy magyar start-up léphetett fel a

dobogó harmadik fokára. Idén sem kisebb a tét! A szervezők szeptember

11-ig várják a jelentkezéseket a powerup.innoenergy.com oldalon.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

8

A PowerUp! verseny a fenntartható energia szektor fejlesztésének

előremozdítása érdekében jött létre. Célja, hogy olyan projektek szülessenek,

amelyek nem csupán Európa természetvédelmét szolgálják, hanem

kereskedelmi forgalomba hozatalukkal akár globális szinten is hatást

gyakorolhatnak. Kizárólag az az ötlet nevezhető a megmérettetésre, amely a

fenntartható energiagazdálkodást szolgálja. Ugyanakkor ez még nem elegendő

az induláshoz. Létre kell hozni egy csapatot, amely megvalósítja az

elképzeléseket, illetve a prototípust is prezentálni kell a zsűrinek. A tavalyi

verseny során egy magyar start-up, a Greenergizer nyerte el a harmadik

helyezést áramfogyasztást csökkentő innovációjával.

A nyertesek nem csak pénzbeli jutalomban részesülnek, hanem hozzáférést

kapnak az InnoEnergy Highway® elnevezésű gyorsító programjához, amely

hozzásegíti az ötletgazdákat ahhoz, hogy a tervekből piaci termékek váljanak.

Ennek részeként akár 150 000 eurós támogatásban is részesülhetnek a

kiválasztott projektek. A fiatal vállalkozók támogatást kapnak a

termékfejlesztéshez és a termékvédelemhez, valamint a piacra lépés, a

csapatépítés és a finanszírozási folyamatok menedzseléséhez. Mindemellett

az InnoEnergy révén kapcsolatba léphetnek az energiapiac 150 jelentős

szereplőjével is.

A pályázatokat szeptember 11-ig adhatják be az indulók Magyarországról is.

Ezek után a csapatok workshopokon vesznek részt, ahol lehetőségük nyílik a

projektek részletes kidolgozására, az ötleteiket pedig szakértőknek és

befektetőknek is bemutathatják. Októberben rendezik meg a tizenöt regionális

döntőt, amelyek eredményeit összesítve a legjobb húsz projekt jut a finalisták

közé. Ezek közül a novemberi budapesti gálán választják ki a dobogós helyezést

elérő pályázókat, akik automatikus belépést nyernek az InnoEnergy Highway®

programjába, valamint az első 20 000 eurós, a második 10 000 eurós, a harmadik

5000 eurós díjazásban részesül.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

9

A versenyhez évről-évre újabb országok csatlakoznak. Az InnoEnergy harmadik

PowerUp! versenyére idén már 23 ország: Albánia, Bosznia és Hercegovina,

Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Grúzia,

Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország,

Moldova, Montenegró, Örményország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia,

Törökország és Ukrajna vállalkozóinak, illetve start-up cégeinek a jelentkezését

várják, amelyek powerup.innoenergy.com regisztrálhatják a részvételi

szándékukat.

Forrás: www.innovacio.hu

HOGYAN FIZETÜNK AZ ELEKTROMOS

AUTÓK TÖLTÉSÉÉRT?

Magyarországon az elektromos gépjárművek közterületen való töltése

jellemzően egyelőre ingyenesen, az egyes szolgáltatók és

önkormányzatok közcélú töltőpontjain keresztül történik. Nyilvánvaló,

hogy ez nem maradhat így, hiszen a piaci szereplők csak abban az

esetben vesznek majd részt a töltőállomások villamos energiával való

ellátásában, amennyiben ennek körében profitot tudnak realizálni. De

vajon melyik üzleti modell lesz a befutó az elektromos töltőállomások

üzemeltetésének területén? – teszi fel a kérdést Simon Gábor, a Horváth

és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper ügyvédje.

A közelmúltig publikált adatok alapján a Magyarországon használatban lévő

elektromos töltőállomások száma 200 körüli. Nemrégiben a kormány támogatási

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

10

programot indított a töltőinfrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek körében

az önkormányzatok és állami tulajdonú intézmények normális és

nagykapacitású töltőállomások létesítésére, valamint elektromos gépjárművek

beszerzésére pályázhatnak. A közzétett kormányzati tervek szerint az

autópályák mentén, illetve a megyei jogú városokban telepített mintegy 150

villámtöltő berendezés fogja képezni a hazai elektromobilitási

töltőinfrastruktúra alapját. Fontos, hogy az alternatív üzemanyagok

infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU Irányelv alapján az itthon

telepített töltőállomásoknak kompatibilisnek kell lenniük az Európai Unió más

országaiban működő töltőkkel annak érdekében, hogy az európai rendszer

„roaming” szolgáltatások keretében is igénybe vehető legyen a felhasználók

által – kezdi friss bejegyzését Simon Gábor a DLA Piper jogi blogján, az

Advocatuson.

Árazási módozatok

A benzinkutakon autóikat benzinnel vagy gázolajjal megtankoló felhasználók

könnyen eligazodnak az ár- és mennyiség adatokon, mivel az üzemanyag

értékesítése a jól ismert forint/liter alapon, egységes standardok alapján,

könnyen összehasonlítható árakon történik. De mi a helyzet az elektromos

hajtású gépjárművek töltésével, illetve például a kilowattóra (kWh) alapú

elszámolással? Ezen a téren korántsem ilyen tiszta a kép. A jelenleg működő

elektromos töltőállomások nem képeznek egységes rendszert, többféle üzleti

megoldás él egymás mellett, és valószínűleg a felhasználói preferenciák alapján

fog eldőlni, hogy melyik üzleti modell lesz az uralkodó ebben a piaci

szegmensben.

Világszerte jelenleg az alábbi elszámolási módozatokkal találkozhatunk a

közúti elektromos gépjárművek töltése körében:

az elektromos töltők egy része óra vagy perc alapú elszámolást alkalmaz,

amely nem veszi figyelembe, hogy az adott elektromos gépjármű mennyi

villamos energiát vesz fel egységnyi idő alatt;

más töltőállomások a kWh alapú elszámolást alkalmazzák;

vannak töltőállomások, ahol töltésenkénti díjat számítanak fel („per session

fee”);

egyes töltőállomások havi vagy éves előfizetési díjat fizettetnek a

felhasználókkal, melyet követően korlátlan mennyiségű villamos energia

tölthető a gépjárműbe („all-you-can-eat-model”);

van, ahol a töltőhely elfoglalásáért külön díjat kérnek; és végül

vannak az ingyenesen használható töltőállomások, amelyek használatához

gyakran egy kötelezően alkalmazandó mobil applikáció kapcsolódik.

Az elektromos gépjárművek elterjedésével a felhasználók számára elsődleges

fontosságú lesz a fenti árazási mechanizmusok megértése, főleg abban az

esetben, ha a különböző elektromos töltők üzemeltetői különböző árazási és

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

11

elszámolási módszereket fognak alkalmazni. Az alábbiakban vázlatosan

ismertetjük a főbb árazási megközelítések jellemzőit.

„Perces” elszámolás

Azon töltőállomások közül, amelyek díjat számítanak fel, meglepő módon a

legtöbb idő alapú elszámolást alkalmaz a kWh alapú elszámolás helyett. Ennek

alapján – ha a veszteséget elhanyagolhatónak tekintjük – a standard 6,6 kW-os

kapacitású töltővel rendelkező elektromos gépjárműbe egy óra alatt 6,6 kWh

villamos energia tölthető be. Ha az egyszerűség kedvéért azt mondjuk, hogy 100

forint egy óra töltés, akkor a 100 forintot elosztva 6,6-tal 15 forintot fizettünk

egy kWh villamos energiáért. Azonban néhány elektromos gépjármű és a plug-

in hybridek jelentősen része 3,3 kW-os töltővel rendelkezik a standarddá vált

6,6 kW-os berendezéstől eltérően. A perces elszámolás ez esetben azt jelenti,

hogy azonos árért csak feleannyi villamos energiát vesz át a 3,3 KW-os töltővel

rendelkező gépjármű, így ez az elszámolási módozat kedvezőtlen az ilyen

gépjárművek tulajdonosai számára.

Vannak olyan külföldi példák is, hogy a töltőállomás számlálója addig „forog”,

amíg a gépjármű csatlakoztatva van a töltőhöz. Ez esetben előfordulhat, hogy

az akkumlátor már teljesen feltöltésre került, de mivel a gépjármű még

csatlakoztatva van a töltőállomáshoz, a számla tovább növekszik a perces

elszámolás miatt.

kWh alapú elszámolás

A kWh alapú elszámolás esetén a gépjárműbe töltött villamos energia

mennyisége után fizet díjat a felhasználó. Ez az árazási mechanizmus jelenik

meg a lakossági villamosenergia-fogyasztás körében is, így talán ez lenne a

legjobban követhető árazási megoldás a hazai felhasználók számára. Kérdés,

hogy az általános villamos energia tarifákhoz hasonlóan lesz-e eltérő ár a közúti

töltőállomásokon annak alapján, hogy csúcsidőszakban, völgy vagy

mélyvölgyidőszakban (az éjszakai órákban) töltjük a gépjárművünket.

Töltésenkénti elszámolás

Külföldön egyes gyorstöltők esetén gyakori a töltésenkénti elszámolás is, amely

általában egy töltés céljából való csatlakozás díját jelenti függetlenül a betöltött

villamos energia mennyiségétől. Ilyen elszámolás esetén kedvezményt járhat

abban az esetben, ha a fogyasztó egy bizonyos tagsági- vagy időszakos

átalánydíjat fizet a töltőhálózat részére.

Otthoni töltés

Az otthoni töltés során a felhasználó értelemszerűen a lakossági tarifán fizeti

meg az elektromos járművébe töltött villamos energia ellenértékét, így a

fogyasztás és ennek költsége könnyen nyomon követhető. Az otthoni töltés –

mivel nem kerül közbeiktatásra egy elektromos töltőt üzemeltető vállalkozás –

valószínűleg mindig olcsóbb lesz, mint a közterületi töltés, azonban sokkal

több időt vesz igénybe, mint egy villámtöltő használata.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

12

Ingyenes töltés

Valamennyi alternatíva közül a felhasználó számára nyilvánvalóan az ingyenes

töltés a legkedvezőbb.

Példaként említhető, hogy a Tesla Supercharger töltőállomások ingyenesek a

Tesla gépjárművek tulajdonosai számára, itt viszont a tulajdonosok a gépjármű

árában, illetve adott esetben a nagyobb teljesítményű akkumlátor (85 kWh)

árában előre megfizetik a Supercharger töltőállomás használatának díját.

Vannak olyan külföldi példák is (Texas, USA), hogy a közműszolgáltató éjszaka

adja ingyen az áramot elektromos gépjárművek töltésének céljára.

Magyarországon eddig egyes önkormányzatok, illetve a nagyobb

villamosenergia-szolgáltatók létesítettek ingyenesen használható elektromos

töltőket.

A fenti árazási módozatok értékelése mellett természetesen a fogyasztóknak azt

is számításba kell venniük az elektromos gépjárművük megvásárlásakor, hogy

az mennyi kWh energiát „fogyaszt” 100 km megtételekor. Illetve az is

mérlegelendő – a környezetvédelmi szempontoktól függetlenül –, hogy az

elektromos gépjármű magasabb vételára és a töltés költségei hogyan

viszonyulnak a hagyományos gépkocsik költségeihez.

F o r r á s : w w w . k a m a r o n l i n e . h u

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

13

ÚJ TÍPUSÚ ÉTRENDKIEGÉSZÍTŐ

TERMÉKCSALÁDOT FEJLESZTENEK GYŐRBEN

Új típusú, gyógynövényeket is tartalmazó étrendkiegészítő

termékcsaládot fejlesztenek Győrben. A kutatás-fejlesztésre 856,5 millió

forintot fordítanak, amiből mintegy 510 millió forintot az Európai Unió

biztosít.

A 2020 szeptember

végéig tartó

projektben a győri

Széchenyi István

Egyetem, a

Pannonhalmi

Apátsági Pincészet

Kft. és a Kisalföldi

Mezőgazdasági Zrt.

vesz részt. A termékek készítése során a pannonhalmi szerzetesek által évszázadokig

gyógyításra használt növények nagy tisztaságú kivonatait adagolják a

szőlőmagolajhoz, így biztosítják a termékek speciális hatásait.

A termékcsalád egyes tagjai az általános keringésrendszeri védelem mellett agyi

katasztrófa és az infarktus, bizonyos rákos megbetegedések, allergia illetve

kiválasztási szervrendszeri megbetegedések elleni gyógyhatást biztosíthatnak –

tájékoztatott a felsőoktatási intézmény.

Az együttműködés során a Pannonhalmi Apátsági Pincészet Kft. előállítja és

feldolgozza a szőlőmagolajat, valamint összeállítja a végterméket, amihez a beszerzi

a megfelelő technológiát és berendezéseket. A Széchenyi István Egyetem határozza

meg a szőlőmag szárítási paramétereit, fejleszti a gyógynövény úgynevezett

extrakciós technológiáját, az alapanyagok és végtermékek vegyületazonosítási

műveleteit, valamint azok mikrobiológiai, kémiai-fizikai stabilitásvizsgálatát.

A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. végzi a kis- és nagyparcellás kísérletek során a

felhasználandó gyógynövények - mint a citromfű, borsmenta, rozmaring, körömvirág

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

14

vagy zsálya - termesztéstechnológiai kísérleteit, továbbá a technológia során

keletkezett melléktermékek és hulladékok komposztálási kísérleteit. (MTI)

HÁZTARTÁSI HULLADÉKKAL REPTETNÉ

GÉPEIT A BRITISH AIRWAYS

Együttműködésre lépett egy megújuló üzemanyagokat gyártó céggel a

British Airways olyan hulladékfeldolgozók tervezésére és létesítésére,

amelyek megújuló repülőgép-üzemanyagot állítanak elő háztartási

hulladékból.

A Velocys vállalattal létrejött együttműködés része a brit légitársaság azon

terveinek, hogy hosszú távon fenntartható üzemanyagot biztosítson

repülőgépparkja számára. Az első ilyen hulladékfeldolgozó évente több ezer

tonna szemétlerakóba vagy elégetésre szánt háztartási hulladékot - pelenkákat,

műanyag élelmiszer-csomagolóanyagokat, csokolédépapírt - fog fogadni, hogy

átalakítsa tisztaégésű, fenntartható üzemanyaggá. Ezzel a brit légitársaság 50

százalékkal fogja csökkenteni a károsanyag-kibocsátást 2050-ig - olvasható a BA

honlapján.

A kezdeményezés nemcsak a szénkibocsátás csökkentését fogja segíteni,

hanem ahhoz is hozzájárul, hogy jelentősen kevesebb szemét kerüljön

lerakókba. Nagy-Britanniában évente 15 millió tonna szemetet szállítanak

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

15

lerakókba, ami nemcsak a környezet károsítja, de a klímaváltozást okozó

üvegházhatású gázok további felszabadulását eredményezi.

A tervezett hulladékfeldolgozó annyi üzemanyagot fog gyártani, amennyi

elegendő a BA London és a kaliforniai San José, valamint a louisianai New

Orleans között működő Boeing 787-es Dreamliner típusú repülőgépei

járatainak egész évi üzemeltetéséhez. A megújuló repülőgép-üzemanyag több

mint 60 százalékkal csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ami hozzá fog

járulni a szénkibocsátás globális csökkentéséhez és a nagy légikikötők

térségében a levegő minőségének javulásához. (MTI)

SZEMÜVEG, AMIVEL A SZÍNVAKOK LÁTJÁK A

SZÍNEKET...

A vizuális fogyatékossággal élőket segíteni mindennapi életükben, nem akármilyen feladványt jelent a tervezőknek. Szerencsére ez a tény nem elrettentően, inkább inspirációként hat a fejlesztői társadalomra. Szintén nyomatékosítja hasznosságát, hogy a föld összlakosságát tekintve, hatalmas réteget érint, ha ezen a területen egyre jobb és hasznosabb segítő eszközök állnak rendelkezésre.

Már gyártják és meg is vásárolható az EnChroma névre hallgató szemüveg, de ne

szaladjunk ennyire előre, kicsit mélyedjünk el, hogy mi is az a színvakság.

Ahogy bizonyos más szembetegségek, így a színtévesztés korai felismerése is nagy

jelentőséggel bír. Az emberiség körülbelül 4 százaléka különböző mértékben

összecseréli a színeket. Magyarországon mintegy 400.000, az egész világon

körülbelül 200 millió színtévesztő él. A szem ideghártyájában kétféle érzékelő sejt

van: a csap és a pálcika. A színek érzékelésére az ideghártya receptorai közül a csapok

képesek, melyek lefedik az érzékelt fény teljes tartományát. A receptoroknak három

fő típusuk van a jellegzetes fényérzékelési spektrumnak megfelelően: vörös (570

nanométer), zöld (535 nm) és ibolya-kék (445 nm). (forrás: webbeteg.hu)

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

16

Hogyan látják a színeket a színvakok? Egy nemrég megjelent installációsorozatban

fénymanipuláció segítségével több színes fotót is olyanná változtattak, amilyennek a

színtévesztők, illetve színvakok látják őket - egy japán tudós szerint pedig ez még

Van Gogh zsenialitását is más szemszögbe helyezi.

Ha valaki az egyik spektrumban nem érzékeli a színeket, akkor színvakságról, ha nem

megfelelően érzékeli,

akkor színtévesztésről beszélünk. A színvakság és színtévesztés lehet öröklött és

szerzett betegség is. Az öröklött színvakság a férfiak körében 20-szor gyakoribb, mint

a nőknél. Kazunori Asada japán kutatóorvos szerint Van Gogh különös

színhasználata is színlátási zavar következménye lehet.

Aki mindhárom spektrumban érzékeli a fényt, nehéz elképzelnie, mit láthat egy

színtévesztő.

A színlátási zavarok enyhébb és gyakoribb formája a színtévesztés, ami a lakosság

5%-át érinti.

Ilyenkor az illető képes megkülönböztetni bizonyos színeket, ám a súlyos

színtévesztés és a színvakság határa összemosódik.

Mivel az érintetteknek természetesnek tűnik az, ahogy ők látnak, a színtévesztést

gyerekkorban elég nehéz észrevenni - erre használják az orvosi vizsgálatok során a

jól ismert baboskönyveket, tudományos néven az Ishihara-tesztet. Felnőttek és a

korosabb ifjúság számára az EnChroma szemüveg weboldalán található egy jó kis

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

17

teszt, ami szintén az Ishihara-teszt alapjaira épül. Visszatérve cikkünk főtémájához,

a találmányhoz, a feltalálás óta McPherson és két munkatársa, Tony Dykes és Andrew

Schmeder alapított egy vállalatot EnChroma Labs néven. A vállalat célkitűzésének

elkötelezetten, igyekszik az igényeket kielégíteni. 300 millió ember él a világon, aki

színvaksággal küzd.

A gyártási kezdetektől, 2012-től az általuk kínált szemüveg mára sportos és divatos,

Ray-Ban-szerű kerettel rendelkezik. Az EnChroma csapat folyamatosan finomít a

terméken, jelentősen, legutóbbi változat a lencsék a sokkal fogyasztóbarát

polikarbonát.

F o r r á s : b u l a k e . b l o g . h u