SZOMBAT, 1974. JANUÁR 2R Erdő- és fa- gazdasági újítások Pénteken a MEDOSZ Jó- kai utcai székházában az er- dő- és fagazdasági újítók és feltalálók országos tanácsko- zásán dr. Madas András me- zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elmondot- ta, hogy 1949 óta a fagazda- sági ésszerűsitők 54.000 ja- vaslatot nyújtottak be és az erdészetben, faipari üzemek- ben ebből 17 ezret meg is valósítottak. Az újítások gaz- dasági haszna meghaladja a 400 millió forintot. Felhívta a figyelmet arra, hogy pz elmúlt három évben a fagaz- dasági újítómozgalomban a megtorpanás jelei mutatkoz- nak; felére esett vissza a ja- vaslatok száma. Az újítások gazdasági eredménye és a kifizetett díjak összege azon- ban 1970 óta sem csökkent, egész sor nagy jelentőségű műszaki indítványt tettek az újítók, feltalálók. A miniszterhelyettes arra figyelmeztetett, hogy az üze- mi vezetőknek az eddjsinél többet kell tenniük az újító- mozgalom felkarolására. Magyar kiállítások külföldön Az idén mintegy 150 ma- gyar képző- és iparművésze- ti, fotó- és dokumentációs ki- állítást rendez a Kulturális Kapcsolatok Intézete hatá- rainkon túl. Csaknem 30 or- szágban kerül sor az állam- közi kulturális munkater- vek, illetve a különböző kul- turális szervek közvetlen megállapodásai alapján ma- gyar bemutatókra, amelyek országunk életéről, kultu- rális tevékenységéről tájé- koztatják a külföldet. Külö- nösen sok rendezvényt bo- nyolítanak le a baráti szo- cialista országokban. Itt várhatóan több mint félszáz kiállítással állunk a nyil- vánosság elé. A Szovjetunió- ban hét magyar tárlat vár- ja majd az érdeklődő kö- zönség látogatását, közöttük a Bernáth Aurél alkotásai- ból válogatott összeállítás, Magyarország részf vesz a VT. brnói nemzetközi al- kalmazott grafikai bienná- lén, az V. krakkói nemzet- közi grafikai és az ugyancsak V. varsói nemzetközi plakát- biennálén. Hazai képzőmű- vészetünket képviseltetjük az I. erfurti iparművészeti quadriennálén is. Bulgáriá- ban októberben a nagybá- nyai festőiskola reprezenta- tív tárlatát nyitják meg. Érdekesnek ígérkezik az a magyar képzőművészeti és dokumentációs kiállítás, ame- lyet Bécsben avatnak fel az idén, Finnországban kortárs magyar képzőművészek mu- tatkoznak be. Nagy vissz- hangra számíthat Franciaor- szágban a márciusban meg- nyíló Bartók dokumentációs tárlat. Vándorkiállítás szem- lélteti a magyar textilmű- vészet stílusait, iskoláit Spa- nyolországban. .Teles alko- tások képviselik majd ha- zánkat az olyan tekintélyes külföldi seregszemléken, mint a nemzetközi Eiffel- kiállítás, a 37. velencei, a IV. firenzei grafikai bienná- lé. A magyar népművészei kedvelői számára nyílik tár- lat Ausztráliában, s magyar részvevők is szerepelnek a tokiói IX. nemzetközi blen- nálén és a torontói ipar- művészeti világkiállításon. 1974-ben várhatóan Argen- tínában, Peruban, Svájcban, Szíriában, Irakban, Libanon- ban, Máltán és Olaszország- ban lesz magyar hét. Ebből az alkalomból iparművészeti, könyv-, képzőművészeti, kis- plasztikái és grafikai bemu- tatók nyílnak. Magyar isko- lai szemléltetőeszközöket te- kinthetnek meg az érdeklő- dők Guineában. (MTI) Tovább bővül a Zsiguli-program A Zsiguli-kooperáció nyo- mán az idén 15 030 személy- autó érkezik a Szovjetunió- ból, 2650-nel több, mln t ta- valy. A ké t ország autóipari együttműködése ugyanis to- vább bővült. A Zsiguli-programhoz 1973-ig évente 18-féle szerel- | vényből — műszerfaltól az ajtózárig — 300 000 készle- tet szállítottak a magyar vállalatok. 1974—75-re négy- féle alkatrészből 100 000-rel nagyobb a megrendelés a Zsiguli 210l-es gépkocsikhoz, és az új 2103-hoz is több al- katrészt szállítunk, mint ta- valy. Ennek megfelelően bő- vülnek a szovjet szállítások is. Szándék és valóság Bence Pali bácsi Tiszteletre és figyelemre- méltó a szándék, amellyel az új sorozatot megalkották és útjára bocsátották a műfaj szakértői, televíziós és szírt- házi rendezők, a különböző színházak művészei. Az „És színész benne minden férfi és nő..." című drámamű- faj-történeti adások célja kettős; pedagógiai, ameny- nyiben darabjai „beépíthe- tők" az iskolai tanmenetbe, tanulók és tanárok felhasz- nálhatják ismereteik bővíté- sére, illetve tanítási módsze- reik megújítására; népműve- lői, amennyiben valamennyi nézőjének segít eligazodni a görög drámától a mai szín- házig vezető úton úgy, hogy magyarázza és szemlélteti a műfaj koronként, alkotón- ként változó jellegzetessé- geit. A népművelő szándék in- dította el a ma még szokat- lan, de mindenképpen hasz- nos, jó értelmű propagandát, amelynek során különböző szervek és Intézmények fog- tak össze a sorozat hatásá- nak fokozásáért. A könyvtá- rak felkészültek, hogy a da- rabokhoz kapcsolódó köny- vek eljussanak az érdeklő- dőkhöz; az ifjúsági szerveze- tek a népművelési intézet és a televízió vitákat, ankétokat szeretne rendezni, amelye- ken amatőr színjátszók, minden színházbarát és ér- deklődő találkozhat az alko- tókkal; pályázatot hirdettek, a dolgozatokban vélem én vt mondanak majd a pályázók a színházi szerzőkről, az előadókról stb; a tömegkom- munikációs kutatóközpont vizsgálatokat végez a sorozat fogadtatásáróL Amikdr megkezdődött a Kalandozás Kétezer év szín- padán, joggal várta tehát minden néző, hogy lényeges és érdekes dolgokat ismer meg — elsőként a görög színház világából. Kiderült azonban, hogy az alkotók szándéka és a megvalósult adás két különböző dolog. Gyárfás Miklós bevezetője jól érthetően és élvezhetően indított el bennünket a kö- zös kalandozásra. Kazimir Károllyal folytatott beszélge- téséből is. A két drámából — Aiszkhülosz: Perzsák és Szo- phoklész: Antigoné — kira- gadott részletek, a közbe- ékelt magyarázatok, egészé- ben a műsor mégsem tudott megfelelni felfokozott vára- kozásainknak. A hibát első- sorban a módszerben kell keresni. A művek drámai „csúcspontjainak" jelentősé- gét, súlyát és mondanivaló- jának teljességét nem tudjuk érzékelni-érteni, ha — mint a műsorban — összefüggé- seikből, a drámai fejlődés menetéből kiragadva állítják elénk. Még akkor sem, ha némi magyarázat előzi meg őket Ez a módszer valahol elveszejti a görög drám a lé- nyegét: képtelen érzékeltet- ni a drámai konfliktusok nagyságát, mert nem enged bepillantást az odáig vivő előzményekbe. A drámák nagyon jó ismerőinek még így Is élvezhető illusztrációk lehettek volna a réseletek, ha kellő erejű színészi játék se- gíti jobban rögzíteni őket. A művészek előtt azpnban szinte megoldhatatlan feladat tornyosult: nagyon nehéz mély átéléssel tolmácsolni a „drámafolyamból", összefüg- géseiből kiszakított részlete- ket. Ma, szombaton este Szako- nyi Károly: Adáshiba cíifiű komédiáját közvetítik a Pes- ti Színházból, felvételről. Éj- szakai előadásban Grigorij Csuhraj: Emlékezés című do- kumentumfilmjét láthatjuk, amelyben a sztálingrádi csa- tára emlékeznek szovjet em- berek. Holnap, vasárnap Tö- röcsik Marival beszélget Vt<- ray Tamás az Ötszemközt újabb adásában. S. E. Ha messziről jött ember keresi Tápén Nagy Pált, bi- zony kérdőn néznek rája a jámbor tápaiak, hogy mond- ja meg a másik nevét, a tá- pait, mert bizony Nagy Pali van egy szakajtóra való is, s az úristen se tud közöttük eligazodni melléknevük is- merete nélkül. Mert Tápén mindenkinek van csúf-, vagv ragadványneve. Anélkül nem is igaz tápai. Közel így ál- lunk ezzel a dologgal az or- szág minden falujában, mert ez a szokás tipikusan falu- si i— de Bence Pali bácsi, azaz Nagy Bence Pál csak egy van ezen a földkereksé- gen, az is Tápén. Ja úgy! Hát hogyne ismerném, — mondja a megkérdezett — s már is tiszta a dolog. Pali bácsi 1890. januárjá- ban született, Pálfordulóra Édesapját Nagy Benedeknek, — tápai nevén csak egy- szerűen Bencének — hfvták, innen van az ő Bence Pali neve. Az édesanyjának „első szüleménye" volt. Hónapos gyerekből lett huszártrombi tás, aki az első világháború alatt megjárta- a fél világot. Ázsiában 1500 magyar ka- tonának főzött, s szakács- tudományát később Itthon is gyakorolta sok-sok lakoda- lomban. De megjárta vala- hol Lembergben a halottas kamrát is, a felszedett kole- rával, ahova halottnak hitt állapotban rakták be. Ám Pali bácsi roppant erős szer- vezetű volt. „aszongyák, igazi kun vagyok" — és megma- radt. „De kárnak" — mert az apja azzal fogadta haza- jövet, „ereggy, telelj ott, ahun nyaraltál!" Ttthon ke- serű szájízzel kezdte az éle- tet, de munkaszeretete le- Nagy sikerű dalest IZebmann Béla felvétele Kohut Magda Aiszkhülosz Perzsák cfmfi drámaiában Lengyel Ildikó és Gyimesi Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház élvonalbeli opera- énekesei nagy sikerű dalestet adtak csütörtökön este a Tö- mörkény István gimnázium és művészeti szakközépisko- la koncerttermében. Lengyei Ildikó minden művet meleg átérzéssel tol- mácsolt. Dicséretet érdemel finom muzikalitása, a zene iránti alázata és szeretete. A két régi olasz áriában, vala- mint a két-két Beethoven- és Schumann-dalban előnyö- sen használta ki sötét tónusú hangjának kifejező zengését. Német szövegkiejtése szinte eszményi. A szünet után há- rom Wolf-dalt, majd Vaszy Viktor: Az ősz című igen ki- fejező művét énekelte. Befe- jezésül pedig igen ritkán hallott művei, Ravel: Ma- dagaszkári dalaival ajándé- kozott meg bennünket Ro- mán Zoltán (fuvola). Kedves Tamás (gordonka), valamint zongorakísérőjánek. Katona Irénnek közreműködésével. Nagy elismeréssel kell szól- ni mind a négyük munkájá- ról — a Ravel-mű gondos és igen erőteljes előadásáról. Lengyel Ildikóra, mint dal- énekesre, minden bizonnyal Kálmánnal, további babérok várnak. győzte nagy bánatát. Kor- dézott a Tisza-töltés fejelé- sén, volt aratógazda, csép- lőbanda-gazda, malomba járt őrletni, s lassan „mögtolla- sodtam én, mint a kis pa- csirta." Aztán azt gondolta, illenék asszonynak való után nézni. Az idő is kezdett sie- tősebben haladni, hót dön- tött és megházasodott. Aztán jöttek a gyerekek: Ferkó, Anna és Regina. Felesége pul a notesz, a ceruza. Ál- talában elmondom, hogy mi érdekel, sőt veszi a lapot, csak győzzem követni. Gyak- ran szó esik a tápai rétről, hiszen évtizedeket ott töl- tött, mint szolgaember. S most, amikor a tápai rét történetén dolgozom, Pali bá- csi az én segítségem. A szá- zadfordulótól 1960-ig szinte minden tanyának és istál- lónak a tulajdonosát ismer- te, mint a Terhes Gané Györgyöt, Molnár Gulyás Andrást, a birkás Epröst, a Bezdánt, vagy éppen a Sze- ged-Alsóvárosról kitelepült „szerdás" Dobót, akinek az előneve onnan van, hogy el- ment a kocsmába vasárnap és csak szerdán ment haza. Ilyenkor télen nagyon unalmasan telnek a napok, a hetek. De azért néhány percre kiül a kiskapuba né- zelődni. Ha jobb idő mutat- kozik, kisétál a sarki kis- padhoz, megnézi, nem vit- te-e el valaki az utcasarkot. Amikor megbizonyosodik, hogy minden rendben, visz- szaballag a székhez, üldö- gélve dalolgat még egy ke- veset. Mikor ezt is meg- únja, behúzódik a melegre, s „számolom, hogy hány hét a világ." Alszik egy sort. Nyáron majd más lesz. Alig várja, horv megjöjjenek a fecskék. Ügy tatszik, azok hozzák vissza Pali bécsi élet- kedvét is, mert amikor az első hírhozó megérkezik, at- tól kezdve naphosszat üldö- gél a kiskaouban, ahol kf- CÜ ncKina. xcicaríztr , , .... varrta a tápai asszonyoknak v * ncsi gyereksereg veszi kö- Gyimesi Kálmán éneklésé- ről csak felsőfokban lehet beszélni. Daléneklését bizo- nyára gondosan igyekezett megtisztítani az operai ha- tásoktól, ami azonbap néha mógis felfedezhető volt elő- adásmódján. Gyimesi hallat- lan hozzáértéssel, • a tanár rutinjával és fölényes bizton- sággal nyúlt az előadandó zenei anyaghoz. Schubert, Schwannengesang-dalciklu- sának darabjait igen hangu- latosan énekelte, a lassúakat izzó szenvedéllyel, a gyorsa- kat- jókedvűen, sokszor hu- morosan és mindvégig remek ritmusérzékkel. Kiemelkedő vol) a Hasonmás című dal hátborzongatóan nagyszerű bemutatása. A szünet után énekelt Richárd Strauss-da- lok érzéki fényekben villód- zó, kissé ideges századfordu- lói világa legalább olyan •közel áll Gyimesihez, mint Schubert, még tiszta roman- tikája. Bódás Péter sokkal több volt, mint egyszerűen < az énekes zongorakísérő.! e Igazi kamaramuzsikus ő, aki partnerével azonosulva, a dalok formáit összetartva, hangulatait fokozva és mégis diszkréten, egyenrangú fél- ként zenélt együtt Gyimesi a ruhát, a fityulát, mindent. Esténkint Pali bácsi gomb- lyukat varrt, később meg- tanulta a géppelvarrást is. „Nagyon szerettem varrni, addig is pihentem." Világ- életében dologszerető, ioar- kodó ember hírében állott. Lassan a gyerekek is kire- pültek a családi fészekből, „mindegyiknek mög volt a kellő kiházasítása, férjhöz- adása, a nagy lakodalom. Egy-egv tinót vágtam, jó bort vöttem, szóval megtöt- tem azt, amit egy apának tönni köllött." „Kanál, tányér nem ér egymáshoz csörrenés nélkül", — mondja „de azért mindég úgy röndözgettem sorsunkat, hogv szálába áll- jon a széna." Pali bácsi már (Jédi Három családja, négy unofcája és már két déduno- káia van „Hej, de Jó nek- tök, jó világba születtetök. csak maid élni tudjatok ve- le." Pali bácsi kifogyhatatlan a visszaemlékezésekből. Van az között jó is, rossz is, de mind érdekes, tanulságos. Nanonta átmegy hozzá szom- szédolni. Fejem olyankor magnetofon, zsebemben la- rül, amint mesélni kezd. Meséibe találóan szövi bele életének egy-egy részletét, amellvel színesebbé teszt mondókáját. S mivel ő ma- ga is élvezi saját szerkeszté- sű meséit, a gyerekek moz- dulatlanul ülnek előtte a fű- ben, s tátott szájjal hall- gatják. Mindig úgy mesél, hogv inkább előadásként hat. s így a gyerekek újabb és újabb mesélésre kérik. Oly- kor-olykor huncut mosolya, máskor (neg kackiás bajusz- mozgása teszi élvezetesebbé meséit. Kiváltképpen akkor, ba katonaideiéből mond e! részleteket. Ilyenkor tölcsért formál kezeiből, hogy el- trombitál ja az ébresztőt, a takarodót, vagy énpen az in- dulók valamelyikét, és úgy trattararáz, hogv más réz- trombitán se játszana kü- lönben. Csillogó gyereksze- mek figyelik. Pali bácsi az ide látszó Tisza menti erdő- ség lombjait nézi, s eszébe jut gyermekkora, élete, sok régi történet a múltról, me- lyeknek szegény gazdagságát ls már csak tőle tudjuk. Ifj. Lele József Közszemlén a bennszülött csónak Huszár Lajos A Közlekedési Múzeum „Űj szerzemények kiállítása" újabb nem mindennapos tárggyal gyarapodott. Egyet 7 len fatörzsből kifaragott bennszülött csónakot helye- zett közszemlére a múzeum. A mintegy 8 méteres, 200 kiló súlyú, nyolcszemélyes indonéz bennszülött csónakot egy hata'mas tengeri vihar után — Szumátra partjait elhagyva — a nyílt tengeren fedezte fel a „Petőfi" tenger- járó motoroshajónk legény- sége. A vízen hintázó, telje- sen üres csónakot a hajó matrózai kihalászták.