Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme · Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme iv Created by XMLmind XSL-FO Converter. 6.1. 5.6.1.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és

kereskedelme

Izsáki, Zoltán

http://www.xmlmind.com/foconverter/

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme Izsáki, Zoltán Szerzői jog © 2004 Mezőgazda Kiadó


iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom

1. Támogatók ...................................................................................................................................... 1 2. 1. Vetőmagminősítés, fajtaelismerés (múlt – jelen – jövő) ............................................................. 2

1. 1.1. A mezőgazdasági kísérletügy és minőségtanúsítás Magyarországon ............................. 2 1.1. 1.1.1. A XIX. századi kezdetek ................................................................................ 2 1.2. 1.1.2. A századforduló utáni évek ............................................................................. 4 1.3. 1.1.3. A Trianon utáni időszak .................................................................................. 5 1.4. 1.1.4. A II. világháború rombolásai és az újrakezdés ............................................... 6 1.5. 1.1.5. Az 1956 utáni évek megtorpanása, majd az 1970-es évek fellendülése ......... 7 1.6. 1.1.6. Az 1990 előtti és utáni évek ............................................................................ 8 1.7. 1.1.7. A korszak eredményeinek összegezése .......................................................... 9

2. 1.2. A biológiai alapok minősítését szabályozó törvények és rendeletek .............................. 9 3. 1.3. A fajtahasználat és a vetőmag-minősítés nemzetközi szervezetei ................................ 10 4. 1.4. A jövő feladatai, felkészülés az EU-csatlakozásra ....................................................... 11

3. 2. Hazai és nemzetközi vetőmagtermesztés helyzete .................................................................... 13 1. 2.1. Vetőmagtermesztésünk helyzete és fejlődése 1947–1990 között ................................. 13 2. 2.2. A magyar vetőmagtermesztés helyzete 1990-től .......................................................... 15 3. 2.3. Felkészülés az EU-csatlakozásra (versenyképesség). Az elkövetkezendő időszak lehetőségei

21 4. 2.4. A vetőmagtermelés és -forgalmazás hazai rendszere, export céltermeltetés ................ 24 5. 2.5. A biovetőmag-termesztés ............................................................................................. 26

4. 3. A növényfajták állami elismerése és a fajtavédelem ................................................................ 27 1. 3.1. A növényfajtákat érintő szabályozási rendszerek ......................................................... 27 2. 3.2. A növényfajták kereskedelmi forgalmazási rendszere ................................................. 27

2.1. 3.2.1. A növényfajták engedélyezése ...................................................................... 27 2.2. 3.2.2. A növényfajták elismerésének jogi szabályozása ......................................... 29 2.3. 3.2.3. A géntechnológiával módosított fajták elismerésének jogi szabályozása ..... 30 2.4. 3.2.4. A növényfajták elismerésének államigazgatási rendszere ........................... 31 2.5. 3.2.5. A növényfajták DUS-vizsgálata ................................................................... 34 2.6. 3.2.6. A növényfajták gazdasági értékvizsgálata .................................................... 38 2.7. 3.2.7. A géntechnológiával módosított fajták vizsgálata ........................................ 39 2.8. 3.2.8. A növényfajták elnevezésére vonatkozó előírások ....................................... 40 2.9. 3.2.9. A fajtafenntartás ellenőrzése ......................................................................... 41 2.10. 3.2.10. Az államilag elismert fajták gazdasági értékvizsgálata ........................... 42 2.11. 3.2.11. A növényfajták állami elismerésének szabályozása az EU-ban ............... 42

3. 3.3. Növényfajták védelme ................................................................................................. 47 3.1. 3.3.1. A fajtaoltalmazás célja és feltétele ............................................................... 47 3.2. 3.3.2. A fajtaoltalmazás jogi szabályozása ............................................................. 49 3.3. 3.3.3. A fajtaoltalmi eljárás rendje ......................................................................... 49 3.4. 3.3.4. Fajtavédelem az EU-ban .............................................................................. 50

5. 4. A vetőmag-előállítás követelményei ......................................................................................... 53 1. 4.1. A vetőmagvizsgálat ..................................................................................................... 53 2. 4.2. Vetőmag-minősítés ..................................................................................................... 53 3. 4.3. Minősített vetőmag és annak szaporítási fokozatai ...................................................... 54 4. 4.4. A vetőmag-minősítés szereplői .................................................................................... 56 5. 4.5. Származásigazolás és a vetésbejelentés ...................................................................... 56 6. 4.6. Szántóföldi ellenőrzés célja, követelményei és minősítési tényezői ............................ 58 7. 4.7. A szántóföldi ellenőrzés végrehajtása ......................................................................... 59 8. 4.8. A vetőmag faj- és fajtaazonosító kisparcellás vizsgálata ............................................. 60 9. 4.9. Fogalommeghatározások a vetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzéséhez ............ 62

6. 5. A vetőmag fémzárolása, értékmérő tulajdonságainak vizsgálata .............................................. 66 1. 5.1. A vetőmag útja a betakarítástól a fémzárolásig ............................................................ 66 2. 5.2. A fémzárolás fogalma, tartalmi és szakmai kellékei .................................................... 66 3. 5.3. A vetőmagtételek mintázása ......................................................................................... 67 4. 5.4. Egyöntetűségi vizsgálat ................................................................................................ 69 5. 5.5. Minősítési határértékek értelmezése ............................................................................ 72 6. 5.6. A vetőmagvizsgálat módszertana ................................................................................. 73


Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme

iv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

6.1. 5.6.1. Vetőmag-vizsgálati módszertan kialakulása ................................................. 74 6.2. 5.6.2. A nemzetközi vetőmag-vizsgálati módszertan és a hazai vizsgálati szabványok

kapcsolata ...................................................................................................................... 74 7. 5.7. Vetőmag-vizsgálati módszerek .................................................................................... 76

7.1. 5.7.1. Technikai tisztaság- és idegenmag-vizsgálat ................................................ 76 7.1.1. 5.7.1.1. Tisztaságvizsgálat ......................................................................... 76 7.1.2. 5.7.1.2. Idegenmagtartalom-vizsgálat ........................................................ 76

7.2. 5.7.2. Genetikai tisztaság és fajtaazonossági vizsgálatok ....................................... 77 7.3. 5.7.3. Csírázóképesség meghatározása ................................................................... 77 7.4. 5.7.4. Életképesség meghatározása, a vigorvizsgálatok köre .................................. 78 7.5. 5.7.5. Magegészségügyi vizsgálatok ....................................................................... 79

8. 5.8. Fogalommeghatározások a mintavételhez, a fémzároláshoz és a minősítéshez ........... 82 7. 6. Magbiológia .............................................................................................................................. 85

1. 6.1. A magképződés körülményei ....................................................................................... 85 1.1. 6.1.1. A maggal szaporított növények morfológiai jellegzetességei ....................... 85 1.2. 6.1.2. A maggal szaporított növények fejlődési fázisai .......................................... 87 1.3. 6.1.3. A mag képződését befolyásoló ökológiai tényezők ...................................... 88 1.4. 6.1.4. A mag szerveződését és fejlődését kísérő biokémiai és élettani folyamatok

sajátosságai ................................................................................................................... 89 2. 6.2. A mag felépítése és biológiai sajátosságai ................................................................... 91

2.1. 6.2.1. Az érett mag szöveti szerkezete, kémiai összetétele ..................................... 91 2.2. 6.2.2. A magnyugalmi állapot jelentősége és formái .............................................. 93

2.2.1. 6.2.2.1. A magnyugalmi állapotot befolyásoló külső tényezők .................. 95 2.2.2. 6.2.2.2. A magnyugalom élettani és biokémiai jellemzői .......................... 95

2.3. 6.2.3. A csírázás fogalma, formái ........................................................................... 96 2.3.1. 6.2.3.1. A csírázást befolyásoló ökológiai tényezők .................................. 97 2.3.2. 6.2.3.2. A csírázás élettani és biokémiai sajátosságai ................................ 97

8. 7. A vetőmag feldolgozása ......................................................................................................... 101 1. 7.1. A nyers vetőmag fogadása és vizsgálata .................................................................... 101 2. 7.2. A nyers vetőmag szárítása, tárolása ........................................................................... 101

2.1. 7.2.1. A szárítás .................................................................................................... 101 2.2. 7.2.2. A nyers vetőmag tárolása ............................................................................ 101

3. 7.3. A vetőmag tisztítása ................................................................................................... 102 3.1. 7.3.1. A vetőmagtisztítás elve ............................................................................... 102 3.2. 7.3.2. A vetőmagtisztítás gépei és technológiája .................................................. 103

3.2.1. 7.3.2.1. A magvak mérete szerinti tisztítás ............................................... 103 3.2.2. 7.3.2.2. A magvak alakja szerinti osztályozás .......................................... 105 3.2.3. 7.3.2.3. Tisztítás a magvak aerodinamikai tulajdonságai alapján ............. 106 3.2.4. 7.3.2.4. A magvak felülete szerinti tisztítás ............................................. 106 3.2.5. 7.3.2.5. A magvak fajsúlya szerinti osztályozás ....................................... 107 3.2.6. 7.3.2.6. A magvak színe szerinti válogatás .............................................. 108

3.3. 7.3.4. Magkezelési eljárások ................................................................................. 108 4. 7.4. Néhány fontosabb növényfaj vetőmagtisztításának technológiája ............................. 109

4.1. 7.4.1. A kalászos gabonák vetőmagtisztítása ........................................................ 109 4.2. 7.4.2. A kukorica vetőmagtisztítása ...................................................................... 111 4.3. 7.4.3. A nagymagvú hüvelyesek tisztítása ............................................................ 115 4.4. 7.4.4. A herefélék vetőmagtisztítása ..................................................................... 117 4.5. 7.4.5. A napraforgó vetőmagtisztítása .................................................................. 117 4.6. 7.4.6. A fűfélék vetőmagtisztítása ........................................................................ 119

5. 7.5. A vetőmag előkészítése fémzárolásra ........................................................................ 120 6. 7.6. Javasolt rostaméretek néhány növényfaj tisztításához ............................................... 121

9. 8. Vetőmagmarketing és kereskedelem ...................................................................................... 127 1. 8.1. A marketingismeretek jelentősége ............................................................................. 127 2. 8.2. A vetőmagmarketing stratégiája ................................................................................. 127

2.1. 8.2.1. A marketing, az agrármarketing fogalommeghatározása ............................ 127 2.1.1. 8.2.1.1. A vetőmagmarketing az agrármarketing része ............................ 127 2.1.2. 8.2.1.2. Trendek a vetőmagmarketingben ................................................ 128 2.1.3. 8.2.1.3. A marketingfolyamat, marketingmix és marketingkörnyezet ..... 129 2.1.4. 8.2.1.4. A vetőmagmarketing szemlélete Magyarországon ...................... 130

2.2. 8.2.2. A vetőmag és a piac összefüggései ............................................................. 133



v Created by XMLmind XSL-FO Converter.

2.2.1. 8.2.2.1. A vetőmagpiac fejlődésének szakaszai ....................................... 133 2.2.2. 8.2.2.2. A vetőmag és a vetőmagminőséget igénylő étkezési mag célpiacok 134 2.2.3. 8.2.2.3. A vetőmagszükséglet és -igény ................................................... 134 2.2.4. 8.2.2.4. A vetőmagkereslet és -kínálat ..................................................... 136 2.2.5. 8.2.2.5. A vetőmag-vásárlási szokások és magatartási formák ............... 137

2.3. 8.2.3. A vetőmagpiaci kutatás és a vetőmagpiac előrejelzése ............................... 138 2.4. 8.2.4. A vetőmagpiaci szegmentálás és pozicionálás ........................................... 139 2.5. 8.2.5. A földrajzi eredet és kiterjedés .................................................................. 140 2.6. 8.2.6. Az időzítés .................................................................................................. 140 2.7. 8.2.7. Versenystílus .............................................................................................. 141

3. 8.3. A marketingmix-döntések a vetőmagmarketingben ................................................... 141 3.1. 8.3.1. A fajta- és vetőmag-stratégia ...................................................................... 141

3.1.1. 8.3.1.1. A márkateremtés fontossága ....................................................... 143 3.1.2. 8.3.1.2. A csomagolás, megjelenés szerepe ............................................. 143

3.2. 8.3.2. Az árstratégia kialakítása ............................................................................ 143 3.3. 8.3.3. A marketingcsatorna kiválasztása és a logisztika jelentősége .................... 145 3.4. 8.3.4. A marketingkommunikáció stratégiája ....................................................... 146

3.4.1. 8.3.4.1. A marketingkommunikáció ......................................................... 146 3.4.2. 8.3.4.2. A reklám ..................................................................................... 147 3.4.3. 8.3.4.3. A vásárlásösztönzés .................................................................... 148 3.4.4. 8.3.4.4. MPR-tevékenység ....................................................................... 149 3.4.5. 8.3.4.5. A személyes eladás .................................................................... 149 3.4.6. 8.3.4.6. A direkt és on-line marketing ..................................................... 150 3.4.7. 8.3.4.7. Közösségi és nemzeti marketing ................................................. 150

10. 9. Szántóföldi növények vetőmag-termesztési technológiája ................................................... 152 1. 9.1. Gabonafélék ............................................................................................................... 152

1.1. 9.1.1. Búza (közönséges búza, tönköly búza, durumbúza) ................................... 152 1.1.1. 9.1.1.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 152 1.1.2. 9.1.1.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 152 1.1.3. 9.1.1.3. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 154 1.1.4. 9.1.1.4. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 155 1.1.5. 9.1.1.5. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 161

1.2. 9.1.2. Rozs (őszi rozs, évelő rozs) ........................................................................ 162 1.2.1. 9.1.2.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 162 1.2.2. 9.1.2.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 163 1.2.3. 9.1.2.3. Nemesítés, fajtafenntartás ........................................................... 166 1.2.4. 9.1.2.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 167 1.2.5. 9.1.2.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 168 1.2.6. 9.1.2.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 174

1.3. 9.1.3. Árpa ............................................................................................................ 174 1.3.1. 9.1.3.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 174 1.3.2. 9.1.3.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 178 1.3.3. 9.1.3.3. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 181 1.3.4. 9.1.3.4. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 181 1.3.5. 9.1.3.5. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 194

1.4. 9.1.4. Zab .............................................................................................................. 194 1.4.1. 9.1.4.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 195 1.4.2. 9.1.4.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 195 1.4.3. 9.1.4.3. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 197 1.4.4. 9.1.4.4. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 197 1.4.5. 9.1.4.5. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 204

1.5. 9.1.5. Tritikálé ...................................................................................................... 204 1.5.1. 9.1.5.1 Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................. 205 1.5.2. 9.1.5.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 206 1.5.3. 9.1.5.3. Nemesítés, fajtafenntartás ........................................................... 207 1.5.4. 9.1.5.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 209 1.5.5. 9.1.5.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 209 1.5.6. 9.1.5.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 214

1.6. 9.1.6. Kukorica ..................................................................................................... 214 1.6.1. 9.1.6.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 214



vi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1.6.2. 9.1.6.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 221 1.6.3. 9.1.6.3. A fajtafenntartás módszere, keresztezési típusok, hímsterilitás .. 223 1.6.4. 9.1.6.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 226 1.6.5. 9.1.6.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 240

1.7. 9.1.7. Cirokfélék ................................................................................................... 245 1.7.1. 9.1.7.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 245 1.7.2. 9.1.7.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése .............................. 246 1.7.3. 9.1.7.3. A fajtafenntartás módszere, keresztezési típusok, hímsterilitás .. 249 1.7.4. 9.1.7.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 251 1.7.5. 9.1.7.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 251 1.7.6. 9.1.7.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 264

1.8. 9.1.8. Fénymag ..................................................................................................... 265 1.8.1. 9.1.8.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ........................... 265 1.8.2. 9.1.8.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 265 1.8.3. 9.1.8.3. Nemesítés, fajtafenntartás ........................................................... 265 1.8.4. 9.1.8.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 266 1.8.5. 9.1.8.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 266 1.8.6. 9.1.8.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, fémzárolása, minősítése ........ 270

1.9. 9.1.9. Köles ........................................................................................................... 271 1.9.1. 9.1.9.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 271 1.9.2. 9.1.9.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 271 1.9.3. 9.1.9.3. Nemesítés, fajtafenntartás ........................................................... 272 1.9.4. 9.1.9.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 272 1.9.5. 9.1.9.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 273 1.9.6. 9.1.9.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 276

1.10. 9.1.10. Pohánka .................................................................................................. 277 1.10.1. 9.1.10.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ........................ 277 1.10.2. 9.1.10.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ........................... 278 1.10.3. 9.1.10.3. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ........................ 279 1.10.4. 9.1.10.4. A vetőmagtermesztés technológiája ........................................ 279 1.10.5. 9.1.10.5. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása .... 282

2. 9.2. Hüvelyesek ................................................................................................................. 282 2.1. 9.2.1. Étkezési szárazborsó és takarmányborsó .................................................... 282

2.1.1. 9.2.1.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 282 2.1.2. 9.2.1.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 283 2.1.3. 9.2.1.3. A fajtafenntartás módszere .......................................................... 284 2.1.4. 9.2.1.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 285 2.1.5. 9.2.1.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 286 2.1.6. 9.2.1.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 296

2.2. 9.2.2. Bab .............................................................................................................. 297 2.2.1. 9.2.2.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 297 2.2.2. 9.2.2.3. A fajtafenntartás módszere .......................................................... 298 2.2.3. 9.2.2.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 298 2.2.4. 9.2.2.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 299 2.2.5. 9.2.2.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 305

2.3. 9.2.3. Szója ........................................................................................................... 306 2.3.1. 9.2.3.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 306 2.3.2. 9.2.3.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 308 2.3.3. 9.2.3.3. Nemesítés, fajtafenntartás ........................................................... 309 2.3.4. 9.2.3.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 312 2.3.5. 9.2.3.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 313 2.3.6. 9.2.3.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 319

2.4. 9.2.4. Lóbab .......................................................................................................... 320 2.4.1. 9.2.4.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 320 2.4.2. 9.2.4.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 320 2.4.3. 9.2.4.3. Fajták, a fajtafenntartás módszere ............................................... 322 2.4.4. 9.2.4.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 322 2.4.5. 9.2.4.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 323 2.4.6. 9.2.4.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 328

2.5. 9.2.5. Lencse ........................................................................................................ 328



vii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

2.5.1. 9.2.5.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 328 2.5.2. 9.2.5.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 328 2.5.3. 9.2.5.3. Nemesítés, fajtafenntartás ........................................................... 329 2.5.4. 9.2.5.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 329 2.5.5. 9.2.5.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 330 2.5.6. 9.2.5.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 333

2.6. 9.2.6. Csicseriborsó .............................................................................................. 333 2.6.1. 9.2.6.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 333 2.6.2. 9.2.6.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 334 2.6.3. 9.2.6.3. Nemesítés, fajtaválaszték ............................................................ 334 2.6.4. 9.2.6.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 335 2.6.5. 9.2.6.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 335 2.6.6. 9.2.6.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 338

2.7. 9.2.7. Szegletes lednek ......................................................................................... 338 2.7.1. 9.2.7.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 338 2.7.2. 9.2.7.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 339 2.7.3. 9.2.7.3. Nemesítés, fajtafenntartás ........................................................... 340 2.7.4. 9.2.7.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 340 2.7.5. 9.2.7.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 341 2.7.6. 9.2.7.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 343

2.8. 9.2.8. Csillagfürt ................................................................................................... 344 2.8.1. 9.2.8.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 344 2.8.2. 9.2.8.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 344 2.8.3. 9.2.8.3. Nemesítés, fajtafenntartás ........................................................... 346 2.8.4. 9.2.8.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 346 2.8.5. 9.2.8.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 346 2.8.6. 9.2.8.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 354

2.9. 9.2.9. Bükkönyfélék .............................................................................................. 354 2.9.1. 9.2.9.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 354 2.9.2. 9.2.9.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 355 2.9.3. 9.2.9.3. Nemesítés, fajtafenntartás ........................................................... 356 2.9.4. 9.2.9.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 357 2.9.5. 9.2.9.5. A vetőmagtermesztés technológiája ........................................... 358

3. 9.3. Gyökér- és gumós növények ...................................................................................... 362 3.1. 9.3.1. Cukorrépa ................................................................................................... 362

3.1.1. 9.3.1.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 362 3.1.2. 9.3.1.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 363 3.1.3. 9.3.1.3. Nemesítési módszerek, keresztezési típusok, a magtermesztés módszerei

364 3.1.4. 9.3.1.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 367 3.1.5. 9.3.1.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 367 3.1.6. Közvetlen (direkt, áttelelő) magtermesztés .............................................. 367 3.1.7. 9.3.1.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 379

3.2. 9.3.2. Takarmányrépa ........................................................................................... 380 3.2.1. 9.3.2.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 380 3.2.2. 9.3.2.2. A növény rendszertani helye, morfológiája, egyedfejlődése ....... 381 3.2.3. 9.3.2.3. Nemesítés, fajtafenntartás ........................................................... 382 3.2.4. 9.3.2.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 382 3.2.5. 9.3.2.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 382 3.2.6. 9.3.2.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 387

3.3. 9.3.3. Burgonya .................................................................................................... 387 3.3.1. 9.3.3.1. Jelentősége, vetőgumó-termesztésének helyzete ......................... 387 3.3.2. 9.3.3.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 390 3.3.3. 9.3.3.3. Fajtafenntartás, nemesítés, biotechnológiai módszerek alkalmazása 393 3.3.4. 9.3.3.4. A vetőburgonya-termesztés termőhelyi sajátosságai ................... 395 3.3.5. 9.3.3.5. A vetőburgonya-termesztés technológiája .................................. 398 3.3.6. 9.3.3.6. A vetőgumó osztályozása, minősítése, fémzárolása, tárolása ..... 410

3.4. 9.3.4. Csicsóka ...................................................................................................... 411 3.4.1. 9.3.4.1. Jelentősége, vetőgumó-termesztésének helyzete ......................... 411 3.4.2. 9.3.4.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 412



viii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

3.4.3. 9.3.4.3. A fajtafenntartás módszere .......................................................... 413 3.4.4. 9.3.4.4. A vetőgumó-termesztés termőhelyi sajátosságai ......................... 413 3.4.5. 9.3.4.5. A vetőgumó-termesztés technológiája ........................................ 413 3.4.6. 9.3.4.6. A vetőgumó tárolása .................................................................... 416

4. 9.4. Olajnövények ............................................................................................................. 417 4.1. 9.4.1. Napraforgó .................................................................................................. 417

4.1.1. 9.4.1.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 417 4.1.2. 9.4.1.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 419 4.1.3. 9.4.1.3. Hibridtípusok és vetőmag-előállításuk, a fajtafenntartás módszere 423 4.1.4. 9.4.1.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 424 4.1.5. 9.4.1.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 424 4.1.6. 9.4.1.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, fémzárolása, minősítése ........ 433

4.2. 9.4.2. Őszi káposztarepce ..................................................................................... 434 4.2.1. 9.4.2.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 434 4.2.2. 9.4.2.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 434 4.2.3. 9.4.2.3. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátossága ............................. 435 4.2.4. 9.4.2.4. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 436

4.3. 9.4.3. Olajlen ........................................................................................................ 443 4.3.1. 9.4.3.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 444 4.3.2. 9.4.3.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 444 4.3.3. 9.4.3.3. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 444 4.3.4. 9.4.3.5. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 449

4.4. 9.4.4. Olajtök ........................................................................................................ 450 4.4.1. 9.4.4.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 450 4.4.2. 9.4.4.2. Rendszertana, morfológiája ......................................................... 450 4.4.3. 9.4.4.3. A fajtafenntartás módszere .......................................................... 450 4.4.4. 9.4.4.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 450 4.4.5. 9.4.4.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 451 4.4.6. 9.4.4.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 455

4.5. 9.4.5. Olajretek ..................................................................................................... 455 4.5.1. 9.4.5.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 455 4.5.2. 9.4.5.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 456 4.5.3. 9.4.5.3. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 456 4.5.4. 9.4.5.4. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 457 4.5.5. 9.4.5.5. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 460

4.6. 9.4.6. Mustár ......................................................................................................... 460 4.6.1. 9.4.6.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 460 4.6.2. 9.4.6.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 461 4.6.3. 9.4.6.3. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 461 4.6.4. 9.4.6.4. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 462 4.6.5. 9.4.6.5. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 464

4.7. 9.4.7. Mák ............................................................................................................ 464 4.7.1. 9.4.7.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 464 4.7.2. 9.4.7.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése .............................. 465 4.7.3. 9.4.7.3. A fajtafenntartás módszere .......................................................... 466 4.7.4. 9.4.7.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 467 4.7.5. 9.4.7.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 467 4.7.6. 9.4.7.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 471

5. 9.5. Pillangós virágú szálastakarmány-növények .............................................................. 471 5.1. 9.5.1. Lucerna ....................................................................................................... 471

5.1.1. 9.5.1.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 471 5.1.2. 9.5.1.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése .............................. 474 5.1.3. 9.5.1.3. A fajtafenntartás módszere .......................................................... 475 5.1.4. 9.5.1.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 476 5.1.5. 9.5.1.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 477 5.1.6. 9.5.1.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása fémzárolása, minősítése ......... 486

5.2. 9.5.2. Vörös here ................................................................................................... 487 5.2.1. 9.5.2.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 487 5.2.2. 9.5.2.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 488 5.2.3. 9.5.2.3. A fajtafenntartás módszere .......................................................... 490



ix Created by XMLmind XSL-FO Converter.

5.2.4. 9.5.2.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 490 5.2.5. 9.5.2.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 491 5.2.6. 9.5.2.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 499

5.3. 9.5.3. Fehér here ................................................................................................... 500 5.3.1. 9.5.3.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ........................... 500 5.3.2. 9.5.3.2. Rendszertana morfológiája, egyedfejlődése ................................ 501 5.3.3. 9.5.3.3. Fajtafenntartás ............................................................................. 502 5.3.4. 9.5.3.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 503 5.3.5. 9.5.3.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 503 5.3.6. 9.5.3.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 507

5.4. 9.5.4. Baltacim ...................................................................................................... 507 5.4.1. 9.5.4.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 507 5.4.2. 9.5.4.2. Rendszertana, morfológiája ......................................................... 508 5.4.3. 9.5.4.3. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátságai ................................ 508 5.4.4. 9.5.4.4. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 508 5.4.5. 9.5.4.5. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 510

5.5. 9.5.5. Bíbor here .................................................................................................. 511 5.5.1. 9.5.5.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 511 5.5.2. 9.5.5.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 511 5.5.3. 9.5.5.3. A fajtafenntartás módszere .......................................................... 512 5.5.4. 9.5.5.4. A vetőmagtermesztés ökológiai sajátosságai .............................. 512 5.5.5. 9.5.5.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 512 5.5.6. 9.5.5.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 514

5.6. 9.5.6. Szarvaskerep ............................................................................................... 515 5.6.1. 9.5.6.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 515 5.6.2. 9.5.6.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 515 5.6.3. 9.5.6.3. A fajtafenntartás módszere .......................................................... 516 5.6.4. 9.5.6.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 517 5.6.5. 9.5.6.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 517

5.7. 9.5.7. Tarka koronafürt ......................................................................................... 519 5.7.1. 9.5.7.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 519 5.7.2. 9.5.7.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 520 5.7.3. 9.5.7.3. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 522 5.7.4. 9.5.7.4. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 522 5.7.5. 9.5.7.5. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 525

5.8. 9.5.8. Somkóró ..................................................................................................... 526 5.8.1. 9.5.8.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 526 5.8.2. 9.5.8.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 526 5.8.3. 9.5.8.3. A fajtafenntartás módszere .......................................................... 528 5.8.4. 9.5.8.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 528 5.8.5. 9.5.8.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 528 5.8.6. 9.5.8.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 530

6. 9.6. Egyéb növények ......................................................................................................... 530 6.1. 9.6.1. Kender ........................................................................................................ 530

6.1.1. 9.6.1.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 530 6.1.2. 9.6.1.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 532 6.1.3. 9.6.1.3. Nemesítés, fajtafenntartás ........................................................... 535 6.1.4. 9.6.1.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 539 6.1.5. 9.6.1.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 539 6.1.6. 9.6.1.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 546

6.2. 9.6.2. Takarmánykáposzta .................................................................................... 547 6.2.1. 9.6.2.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 547 6.2.2. 9.6.2.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 547 6.2.3. 9.6.2.3. A fajtafenntartás módszere .......................................................... 548 6.2.4. 9.6.2.4. A vetőmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................ 548 6.2.5. 9.6.2.5. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 549 6.2.6. 9.6.2.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 556

6.3. 9.6.3. Dohány ....................................................................................................... 556 6.3.1. 9.6.3.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................ 556 6.3.2. 9.6.3.2. Rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ............................... 557



x Created by XMLmind XSL-FO Converter.

6.3.3. 9.6.3.3. A vetőmagtermeltetés rendszere ................................................. 559 6.3.4. 9.6.3.4. A vetőmagtermesztés technológiája ............................................ 560 6.3.5. 9.6.3.5. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése, fémzárolása ........ 565

7. 9.7. Gyep- és takarmányfüvek ........................................................................................... 566 7.1. 9.7.1. Jelentősége, vetőmagtermesztésének helyzete ............................................ 566 7.2. 9.7.2. A fűfélék rendszertana, morfológiája, egyedfejlődése ................................ 569 7.3. 9.7.3. Nemesítés, fajtafenntartás ........................................................................... 570 7.4. 9.7.4. A fűmagtermesztés termőhelyi sajátosságai ............................................... 571 7.5. 9.7.5. A fűmagtermesztés technológiája ............................................................... 573

7.5.1. 9.7.5.1. Területmegválasztás, izoláció ..................................................... 573 7.5.2. 9.7.5.2. Elővetemény, növényi sorrend .................................................... 573 7.5.3. 9.7.5.3. Talaj-előkészítés .......................................................................... 573 7.5.4. 9.7.5.4. Tápanyagellátás ........................................................................... 574 7.5.5. 9.7.5.5. Telepítés ...................................................................................... 576 7.5.6. 9.7.5.6. Magfüvesek vízszükséglete, öntözése ......................................... 579 7.5.7. 9.7.5.7. Növényápolás, növényvédelem, idegenelés ................................ 580 7.5.8. 9.7.5.9. Betakarítás ................................................................................... 585

7.6. 9.7.6. A vetőmag feldolgozása, tárolása, minősítése ............................................ 588 7.6.1. 9.7.6.1. Vetőmagszárítás .......................................................................... 588 7.6.2. 9.7.6.2. A vetőmag tisztítása .................................................................... 589 7.6.3. 9.7.6.3. A vetőmag minősítése ................................................................. 589

Irodalom ......................................................................................................................................... 594


xi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Az ábrák listája

3-1. A szántóföldi növények (fajta és vetőmag) kereskedelmi forgalmazásának rendszere ............. 28 3-2. Az állami fajtakísérletezés és a fajtaelismerés rendszere .......................................................... 33 3-3. Az OMMI fajtakísérleti állomásai ............................................................................................. 37 3-4. A kísérleti blokkok különböző elhelyezési lehetőségei ............................................................. 38 3-5. Az EU közös fajtakatalógusa ..................................................................................................... 43 3-6. A kukorica integrált fajtakísérleti rendszere Németországban .................................................. 46 6-1. Az egyszerű virágzatok típusai. Felső sor fürtös, alsó sor bogas virágzatok: 1. egyszerű fürt; 2. sátor;

3. egyszerű ernyő; 4. gomb vagy fejecske; 5. füzér; 6. torzsa; 7. fészek; 8. toboz; 9. forgó; 10. kunkor; 11.

legyező; 12. kettős bog; 13. többes bog ............................................................................................ 87 6-2. A légzés és a fehérjeszintézis intenzitásának változása az árpa csírázása során. 1. a légzés intenzitása

az óránként kiválasztott mg CO2-ban kifejezve, mg fehérjére vonatkoztatva; 2. a fehérjeszintézis

intenzitása az óránkénti N-tartalom emelkedésben kifejezve, mg fehérjenitrogénre vonatkoztatva 97 6-3. A csírázó árpaszemben lejátszódó folyamatok vázlata: gibberellin (GA) hatása a hidroláz enzimekre

és a keményítőlebontásra .................................................................................................................. 98 6-4. A keményítő- és dextrintartalom (1), a foszforiláz (2) és amiláz (3) aktivitásának alakulása a borsó

szikleveleiben a csírázás során ......................................................................................................... 99 7-1. Frakcióra bonás folyamata ...................................................................................................... 113 9-1. A gabonatermés felhasználásának megoszlása Magyarországon (%) ..................................... 152 9-2. Az őszi árpa talajművelési rendszere ....................................................................................... 183 9-3. A tavaszi árpa talajművelési rendszere .................................................................................... 184 9-4. A zab talajművelési rendszere ................................................................................................. 198 9-5. A szekunder hexaploid tritikálék előállítása ............................................................................ 208 9-6. Magyarországi hibridkukorica-feldolgozó vetőmagüzemek. 1. Baja, 2. Bóly, 3. Cegléd, 4. Bábolna, 5.

Debrecen, 6. Hódmezővásárhely, 7. Kiskunhalas, 8. Kiszombor, 9. Martonvásár, 10. Mezőfalva, 11.

Mezőhegyes, 12. Mezőkövesd, 13. Mezőtúr, 14. Mosonmagyaróvár, 15. Murony és Telekgerendás, 16.

Pápa, 17. Szarvas-1, 18. Szarvas-2, 19. Törökszentmiklós ............................................................ 218 9-7. A kukorica-vetőmag termesztési adatai Magyarországon 1990–2000 (1990. év adatai = 100%) 220 9-8. Két-, három- és négyvonalas hibridek vetőmagjának termesztése .......................................... 224 9-9. Citoplazmásan hímsteril hibrid vetőmag előállítási sémája .................................................... 225 9-10. A borsó-fajtafenntartás menete .............................................................................................. 285 9-11. A borsó termesztési tájai ....................................................................................................... 286 9-12. Triploid, diploid és anizoploid hibridek vetőmagtermesztése az anya és az apa váltakozó sorú 6:2

arányú vetésével és elkülönített aratásával ..................................................................................... 369 9-13. Triploid hibridek vetőmagtermesztése az anya és apa váltakozó sorú, 3:1 arányú vetésével és

együttes aratásával .......................................................................................................................... 370 9-14. Triploid hibridek vetőmagtermestése az anya és apa elitmagjának 3:1 arányú keverékéből . 370 9-15. A hőmérséklet területi eloszlása (°C) a gumókötődés időszakában ...................................... 396 9-16. A csapadék területi eloszlása (mm) a gumókötődés időszakában ......................................... 396 9-17. A napraforgó eredete: a négy fajcsoport (szekció) földrajzi elhelyezkedése ......................... 420 9-18. A kender modern hasznosítása .............................................................................................. 531 9-19. Az UNIKO-B kender előállítási vázlata és hasznosítása ....................................................... 537 9-20. A Kompolti hibrid TC előállítási vázlata és hasznosítása ..................................................... 538


xii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A táblázatok listája

2-2. A vetőmag-szaporítás legfontosabb adatai naptári év szerint .................................................... 13 2-3. Vetőmagexport bontása régiók szerint ...................................................................................... 16 2-4. Őszi búza vetőmag-szaporításának adatai ................................................................................. 17 2-5. Összesítés a hazai hibrid kukoricavetőmag-előállítás és export mennyiségi alakulásáról ......... 18 2-6. Vetőmag export-import alakulása eUSD-ben ............................................................................ 19 2-7. Az EU vetőmagexportja és -importja ........................................................................................ 21 2-8. Egyes országok EU-ba irányuló vetőmagexportja (1997) ......................................................... 22 3-1. Szabadföldi kísérleti vizsgálatok megkezdésére kiadott kibocsátási engedélyek, 1999-2001 ... 22 5-1. Heterogenitás (H) érték a mintaszámtól függően ...................................................................... 69 5-2. A magegészségi állapot vizsgálati módszerek növényfajonként ............................................... 71 7-1. Rostatáblázat ............................................................................................................................. 80 9-1. A búza főbb termesztett fajai ................................................................................................... 131 9-2. A búza termesztett fajtáinak száma Magyarországon .............................................................. 153 9-3. A búza jelentősebb betegségei ................................................................................................. 153 9-4. A búza jelentősebb kártevői .................................................................................................... 157 9-5. Búzavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei .................................. 158 9-6. A búza termése szaporulati fokonként ..................................................................................... 159 9-7. A búza- (közönséges, tönköly- és durumbúza) vetőmag minőségi követelményei ................. 161 9-8. A Secale nemzetség rendszerezése .......................................................................................... 161 9-9. Részlet az MSZ 6353:1998 szabványból ................................................................................. 164 9-10. A szigetelési távolságon belül ............................................................................................... 168 9-11. A rozs vetési paraméterei ...................................................................................................... 168 9-12. Őszi rozs- és évelő rozsvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ... 171 9-13. Hibrid rozsvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenorzésének követelményei ...................... 171 9-14. Őszi rozs, évelő rozs és hibrid rozs vetőmagjának minőségi követelményei ........................ 173 9-15. Az őszi és a tavaszi árpa vetésterületének alakulása Magyarországon az 1921. és a 2001. évek között

......................................................................................................................................................... 174 9-16. Ősziárpa-fajták agronómiai tulajdonságai és termése (Debrecen, 2001) ............................... 175 9-17. Tavasziárpa-fajták agronómiai tulajdonságai és termése (Debrecen, 2001) .......................... 176 9-18. A Hordeum sativum (Jessen) alfajai és változatai ................................................................. 177 9-19. Az őszi és tavaszi árpa egyedfejlodésének szakaszai és időtartama (nap) ............................ 179 9-20. Az őszi árpa előveteményeinek csoportosítása ...................................................................... 180 9-21. A tavaszi árpa előveteményeinek csoportosítása ................................................................... 182 9-22. Az őszi árpa legfontosabb gyomnövényei, betegségei és állati kártevői ............................... 182 9-23. A tavaszi árpa legfontosabb gyomnövényei, betegségei és állati kártevői ............................ 187 9-24. Az őszi és tavaszi árpa gyomnövényei, betegségei, állati kártevői ellen használt néhány növényvédő

szer .................................................................................................................................................. 189 9-25. Őszi- és tavasziárpavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ......... 191 9-26. Őszi és tavaszi árpa vetőmagminoségi követelményei .......................................................... 192 9-27. A zab vetésterülete Magyarországon 1921. és 2001. évek között ......................................... 194 9-28. Egyéves zabfajok csoportosítása kromoszómaszámuk és morfológiai tulajdonságaik alapján 195 9-29. A zab előveteményeinek csoportosítása ................................................................................ 196 9-30. A zab legfontosabb gyomnövényei, betegségei és állati kártevői ......................................... 198 9-31. A zab gyomnövényei, betegségei, állati kártevői ellen használt néhány növényvédő szer ... 200 9-32. A zabvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ............................... 201 9-33. A zab vetőmagminőségi követelményei ................................................................................ 202 9-34. Részlet az MSZ 6353:1998 szabványból ............................................................................... 206 9-35. Tritikálévetőmag-szaporítások ellenőrzésének követelményei ............................................. 209 9-36. Tritikálé-vetőmag minőségi követelményei .......................................................................... 213 9-37. A világ kukoricatermesztése 1972-1990. (FAO-adatok alapján) .......................................... 214 9-38. A világ kukorica termesztése 1982-2001. ............................................................................. 215 9-39. A kukorica termőterülete, termésátlaga, össztermése Magyarországon 1921-2001. között (KSH

adatok alapján) ................................................................................................................................ 215 9-40. A szemes kukorica kísérleti és termelési adatai Magyarországon (1995-2000) .................... 216 9-41. Magyarországon termesztett és fémzárolt kukorica-vetőmag menynyiségi adatai ................ 217 9-42. A talajhőmérséklet hatása a vetéstől a kelésig eltelt idő hosszára ......................................... 221



xiii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

9-43. A kukoricavetőmag-termesztés 2000. évi adatainak keresztezési formák szerinti megoszlása 222 9-44. A kukoricavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ....................... 224 9-45. A szárítólevegő hőmérsékleti felső értékei a különböző szemnedvesség-tartalmú kukorica

szárításánál ..................................................................................................................................... 238 9-46. A kukorica-vetőmag minőségi követelményei ...................................................................... 242 9-47. A cirokvetőmag csávázására alkalmas készítmények ........................................................... 246 9-48. A cirok kártevői ellen alkalmazható néhány készítmény ...................................................... 253 9-49. Preemergensen (vetés után azonnal) a cirok gyomirtására alkalmas készítmények .............. 254 9-50. Posztemergensen, állománykezelés formájában alkalmazható készítmények ....................... 256 9-51. A seprucirokvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének részletes követelményei ..... 257 9-52. A takarmány cirok és a szudánifuvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei

259 9-53. A hibrid szemes cirok, a hibrid silócirok és a hibrid szudánifu vetőmag-szaporítások szántóföldi

ellenőrzésének követelményei ........................................................................................................ 262 9-54. A cirokfélék vetőmagjának minőségi követelménye ............................................................. 262 9-55. Fénymagfajták bugaszámának változása a betakarítás idopőntjában (Szarvas, 1993) .......... 264 9-56. A fénymag szigetelési távolsága ........................................................................................... 265 9-57. A fénymag gyomirtására használható készítmények ............................................................. 266 9-58. Fénymagvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei .......................... 268 9-59. A fénymagvetőmag minőségi követelményei ....................................................................... 269 9-60. A köles tápanyagigénye ......................................................................................................... 271 9-61. A kölesvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ............................ 273 9-62. A kölesvetőmag minőségi követelményei ............................................................................. 275 9-63. A pohánkavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelménye ........................ 276 9-64. A pohánkavetőmag minőségi követelményei ........................................................................ 281 9-65. A vetésterület és a termésátlag alakulása hazánkban ............................................................. 282 9-66. A borsó vetéskori csíraszámigénye, millió db/ha .................................................................. 282 9-67. A borsó engedélyezett gyomirtószerei .................................................................................. 288 9-68. A gombás betegségek ellen használható szerek a virágzásig ................................................ 289 9-69. A gombás betegségek ellen használható szerek zöldérés állapotban ..................................... 291 9-70. A kártevők ellen használható szerek ..................................................................................... 292 9-71. A borsóvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ............................ 293 9-72. Borsóvetőmag minőségi követelményei ................................................................................ 294 9-73. A vetésterület és a termésátlag alakulása hazánkban ............................................................. 296 9-74. A bab gyomirtószerei és a gyomokra gyakorolt hatásuk ....................................................... 297 9-75. A szárazbab vegyszeres növényvédelme ............................................................................... 300 9-76. A babvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ............................... 302 9-77. A babvetőmag minőségi követelményei ................................................................................ 303 9-78. A szója termesztése Magyarországon és a bólyi integráció (1974-2001) .............................. 305 9-79. Államilag elismert minősített szójafajták (2002) .................................................................. 307 9-80. A szója vegyszeres gyomirtásához engedélyezett herbicidek ............................................... 309 9-81. Szójavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenorzésének követelményei ................................ 314 9-82. A lóbab vetőmagszaporítások szántóföldi ellenorzésének minőségi követelményei ............ 317 9-83. A lencsevetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ........................... 326 9-84. Csicseriborsóvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ................... 331 9-85. A szegletes lednek tápanyagigénye ....................................................................................... 337 9-86. Szegleteslednekvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ............... 341 9-87. A szegleteslednek vetőmagjának minőségi követelményei ................................................... 342 9-88. Fajlagos tápanyagigény 1 t magterméshez és a hozzátartozó melléktermékhez (kg) ............ 343 9-89. A vetésidő hatása a csillagfürt maghozamára ........................................................................ 348 9-90. A vetésmélység hatása ........................................................................................................... 349 9-91. A csillagfürtvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei .................... 349 9-92. A bükkönyvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ....................... 352 9-93. A bükkönyfélék vetőmagjának minőségi követelményei ...................................................... 359 9-94. Az egyes fejlodési fázisok összehasonlítása közvetlen (áttelelő) és közvetett (dugványozott)

magtermesztésű állományokban ..................................................................................................... 360 9-95. Cukorrépa fajtakínálata Magyarországon .............................................................................. 364 9-96. A cukorrépa presowing és preemergensen használható gyomirtó szerei ............................... 365 9-97. A cukorrépa postemergensen alkalmazható gyomirtó szerei ................................................ 371 9-98. A cukorrépa presowing, preemergensen és postemergensen felhasználható gyomirtó szerei 371



xiv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

9-99. A répavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei .............................. 373 9-100. A cukorrépa- és takarmányrépa-vetőmag minőségi követelményei .................................... 375 9-101. OMMI által fémzárolt vetőgumóimport és a szaporítóterület alakulása az 1990-2001 években 379 9-102. A burgonyavetogumó-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ................. 389 9-103. Betegségek és hibák megengedett mértéke ......................................................................... 407 9-104. A csicsókavetogumó-szaporítás szántóföldi ellenőrzésének követelményei ....................... 410 9-105. A napraforgó termőterülete, termésátlaga és összhozama Magyarországon 1922-2000 között 415 9-106. Napraforgóvetőmag-szaporítás (1984-2000) ....................................................................... 417 9-107. A napraforgóvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének minőségi követelményei .. 421 9-108. A káposztarepce-, az olajretek- és a mustárvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének

követelményei ................................................................................................................................. 431 9-109. Repcevetőmag minőségi követelményei ............................................................................. 441 9-110. Az olajlenvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ...................... 443 9-111. Az olajtökvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ...................... 447 9-112. A mák legfontosabb betegségei és kártevői ......................................................................... 453 9-113. A mákvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ............................ 469 9-114. A lucernaszaporító terület alakulása 1996 és 2000 között ................................................... 470 9-115. Hazai és külföldi lucernafajták szaporításának megoszlása 1997-2000. között .................. 472 9-116. Nyers lucernamagtermés és átlagtermés Magyarországon 1997-2000 között ..................... 472 9-117. A legnagyobb területen szaporított hazai elso 10 lucernafajta vetőmag-előállító területének

alakulása, 1995-2000 ...................................................................................................................... 473 9-118. Államilag elismert lucernafajták 2002-ben ......................................................................... 473 9-119. A lucerna szigetelési távolsága ............................................................................................ 476 9-120. A terméselemek változása bioregulátorok hatására 3. éves lucernaállományban (Szarvas) 478 9-121. A lucerna gyomirtására felhasználható készítmények, alkalmazási módok szerint ............ 479 9-122. A lucerna lomb- és magkártevői ellen használható készítmények ...................................... 480 9-123. A pillangós virágú szálastakarmányvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének

követelményei ................................................................................................................................. 481 9-124. A lucerna- (Medicago sativa L. és a Medicago × varia Martyn) és a somkóró- (Melilotus spp.)

vetőmag minőségi követelményei .................................................................................................. 483 9-125. Műtrágyázási javaslat a vörös here magtermesztésekor ...................................................... 486 9-126. A vöröshere gyomirtó szerei és hatékonyságuk .................................................................. 493 9-127. A vöröshere-vetőmag minőségi követelményei .................................................................. 495 9-128. Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fehérhere-fajták 2000-ben ............................................ 500 9-129. Klóncsoportok jellemzői adatai ........................................................................................... 502 9-130. A fehér here és a lódi here izolációs távolsága .................................................................... 502 9-131. Bioregulátorok hatása a fehér here magtermésére ............................................................... 503 9-132. A fehér here gyomirtására felhasználható készítmények alkalmazási módok szerint ......... 504 9-133. A fehérhere-vetőmag minőségi követelményei ................................................................... 505 9-134. A baltacim vetőmagjának minőségi követelményei ............................................................ 507 9-135. A bíborhere-vetőmag minőségi követelményei ................................................................... 513 9-136. A szarvaskerep-vetőmag minőségi követelményei ............................................................. 514 9-137. A tarkakoronafürt-vetőmag minőségi követelményei ......................................................... 519 9-138. Kendervetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ........................... 526 9-139. A kender-vetőmag minőségi követelményei ....................................................................... 543 9-140. A káposztában alkalmazható gombaölő szerek és alkalmazásuk ........................................ 546 9-141. A káposztafélék rovarkártevoi elleni védekezésre alkalmas szerek és alkalmazásuk ......... 551 9-142. A káposzta gyomirtására és a maghozó deszikkálására használható szerek és alkalmazásuk 552 9-143. A takarmánykáposztavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei .... 553 9-144. A dohányvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ....................... 562 9-145. A gyepek területének és termésátlagának változása ............................................................ 564 9-146. A gyepek talajtípusonkénti megoszlása ............................................................................... 566 9-147. Államilag elismert takarmányfűfajták száma (2002) .......................................................... 567 9-148. A várható fűmagszükséglet bemutatása (2000-2010 évek közötti időszakban - évenként) . 567 9-149. Magfüvesek tavaszi, illetve nyári N-mutrágyázása (hatóanyag kg/ha) ............................... 571 9-150. Az egyes fűfajok vetéstol számított csírázási ideje ............................................................. 575 9-151. Javaslat a magfüvesek állománysűrítésének mértékér (sortávolság cm) ............................. 577 9-152. A perspektivikusnak ítélt fűfajok hektáronkénti vetőmagmennyisége ................................ 578 9-153. Termő magfüvesek öntözővízigénye ................................................................................... 578 9-154. Gyep- és takarmányfűvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei ... 579



xv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

9-155. A főtermék (szemtermés) betakarítása után várható zöldfűhozam ...................................... 583 9-156. Gyep és takarmányfüvek vetőmagjának minőségi követelményei ...................................... 587


xvi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Az egyenletek listája

6.1. 1 ................................................................................................................................................. 70 6.2. 2 ................................................................................................................................................. 70 6.3. 3 ................................................................................................................................................. 71 6.4. 4 ................................................................................................................................................. 71


1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. fejezet - Támogatók A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár vagy más által közreadott digitális tartalom a szerzői

jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33.§ (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási

célra használható fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, elektronikus

adathordozóra vagy papírra másolhatja, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A Kempelen Farkas Felsőoktatási

Digitális Tankönyvtár vagy más weblapján található digitális tartalmak üzletszerű felhasználása tilos, valamint

kizárt a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag

további felhasználása is.

A jelen digitális tartalom internetes közreadását a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2006-ban nyújtott

támogatása tette lehetővé.



2. fejezet - 1. Vetőmagminősítés, fajtaelismerés (múlt – jelen – jövő) A gazdálkodó ember számára mindig is fontos volt, hogy a termesztési körülményekhez válaszszon fajtát és

annak jó minőségű vetőmagját használja. Már az ókorban is felismerték a „biológiai alapok” fontosságát, ahogy

azt a költő is megénekelte több mint kétezer esztendővel ezelőtt:

(Vergilius: Georgica K. e: 30 körül) —„…Máskor a mag, láttam szemelik bár hosszan, ügyelnek rá szorosan, fajul el mégis,

hacsak emberi munka évenként a nagyobb szemeket meg nem szedi, minthogy romlik az

életben minden…”

Ilyen és ehhez hasonló, az akkor még csak megfigyeléseken és ösztönös válogatáson alapuló, olykor lírai

hangvételű megállapítások át-átszövik agrártörténelmünket és a szakirodalomban számtalan helyen

előfordulnak. Anélkül, hogy a részletekben elmerülnénk egy gondolatot szánjunk a növények eredetére és

elterjedésére is. Ehhez azonban vissza kell nyúlnunk De Candolle (1883) növényföldrajzi kutatásai segítségével

6–7 ezer évet. A növények sokfélesége a világ számos pontján kialakult és ezek elterjedése is nyomon

követhető.

Van azonban egy közös vonás, ami még régebbi időkre nyúlik vissza, ugyanis a legtöbb növényfaj – és ez

elsősorban a zöldség- és gyümölcsfélékre vonatkozik – a Tigris és Eufrátesz vidékéről származtatható, vagyis

onnan, ahol a Biblia szerinti „Paradicsomot” feltételezik. Persze a világ más területei is mutatnak ehhez hasonló

géncentrumokat, ahogy ezt Vavilov a téma XX. századi leghíresebb ismerője állítja az archeológiai leletek

alapján.

Ízelítőül a régmúltból csak ennyit, hogy el tudjuk helyezni időben és térben azt a hihetetlenül gazdag történelmi

emléket és ismeretanyagot, ami a magválogatástól a nemesítésig, illetve a vetőmagtermesztésig végigkíséri

agrártörténelmünket. Ennek kapcsán a hazai kísérletügyről, a minőségtanúsításról, az azt szabályozó

jogintézményekről, a nemzetközi kapcsolatokról, az Európai Unióhoz való csatlakozással ránk váró feladatokról

szeretnénk a részletes szakanyagokat megelőzően tájékoztatást adni.

1. 1.1. A mezőgazdasági kísérletügy és minőségtanúsítás Magyarországon

1.1. 1.1.1. A XIX. századi kezdetek

Magyarországon a XIX. század elején erősödött a gazdasági szakoktatás iránti igény. Az 1797-ben alapított

keszthelyi Georgicont 1818-ban a magyaróvári Akadémia, majd a későbbiekben a debreceni, a kassai, a

kolozsmonostori tanintézetek létesítése követte, s ennek eredményeként növekedhetett az agrárértelmiségi réteg.

A XIX. század utolsó harmadában pedig a mezőgazdasági termelésnek merőben új fejezete kezdődött, amelynek

jellemzői voltak, hogy az ipari forradalmat követő urbanizáció megnövelte a mezőgazdasági nyersanyagok és az

élelmiszerek iránti keresletet, kiszélesedtek a piaci értékesítési lehetőségek, kibővültek és meggyorsultak a

szállítási feltételek, megnőtt a gazdák érdeklődése a termelési tevékenységük javítása, a hozamok növelése

érdekében, illetve a lakosság létszámnövekedése erőteljes fogyasztói igény változásával párosult.

A mezőgazdasági előrehaladás iránti igény két oldalról indult meg. Egyrészt a felsőfokú oktatási intézmények,

másrészt a gyakorlati gazdák részéről. Mindezt az államigazgatás is érzékelte. A képzés mellett előtérbe került a

kísérletügy szervezése, elsősorban a tanintézetek létesítésével, ahol az oktatás mellett a kísérletezésre is sor

került.

Az intézményfejlesztés elsődleges célja a „fogyasztóvédelem” volt (a minősítés ma is ezt a célt szolgálja). Mivel

az előállított terményeknek, termékeknek piaci értéke van, ahhoz kapcsolódóan az „értéket” meghatározó

tulajdonságokat kell biztosítani. Így született meg a minőség fogalma, majd a minősítés igénye.

A XIX. század végén erőteljesen megnövekedett az agrártermékek iránti kereslet. Ez pedig magától értetődően

igényelte egyes árucikkek (termények, termékek stb.) minőségének állandóságát és ennek pártatlan – hatósági

jellegű – vizsgálatát. Ennek megszervezése és az intézmények létrehozása azonban nem ment könnyen.


1. Vetőmagminősítés, fajtaelismerés (múlt – jelen – jövő)


Denninger Imre, aki 1872-től a Debreceni Mezőgazdasági Tanintézetben már esetenként vetőmagvizsgálatot

folytatott, felismerve a vizsgálatok fontosságát, ezt írta: „Bármennyire is legyen járatos a termelő és a

magkereskedő a magismeretben, megfelelő műszerek hiányában sok anyagot megkülönböztetni nem képes.”

A gazdasági háttér alapozta meg az első vetőmagvizsgáló állomások létrejöttét. 1878. május 1-jén a

magyaróvári Gazdasági Tanintézet keretében megalakult az első hivatalos Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló és

Növényélettani Kísérleti Állomás.

A magyaróvári Vetőmagvizsgáló Állomás 1878–1882 között önállóan látta el az országban jelentkező vizsgálati

igényeket. Budapesten csak ezután, 1881-ben kezdte meg működését az Állatorvosi Akadémia Növénytani

Intézetének Laboratóriumában a Vetőmagvizsgáló Állomás. Az állomás élére 1896-ban Degen Árpád került.

A vetőmagvizsgáló állomások kezdettől fogva állami intézmények voltak, ami fokozott mértékben biztosította a

vizsgálatok elfogulatlanságát. 1878 és 1884 között az országban összesen 6 vetőmagvizsgáló állomás létesült

(Magyaróvár, Kassa, Budapest, Kolozsvár, Debrecen, Keszthely).

Ugyanebben az időszakban bontakozott ki a növénynemesítés, a fajták és tájfajták összehasonlító vizsgálata is.

A magyarországi fajtakísérletek első írásos nyomai Pabst Henrik nevéhez fűződnek. Az 1948–49-es

szabadságharc bukása után a korábbi óvári Gazdasági Magánintézet helyébe lépett Cs. és Kir. Felsőbb

Gazdasági Tanintézet igazgatójává Pabst-ot nevezték ki, aki munkásságát azzal kezdte, hogy kísérleti teret is

létesített. A múlt század közepén Háberlandt Frigyes, mint a szója „európai” elterjesztője, több helyről származó

szójákkal végzett összehasonlító kísérleteket.

A fajták közötti különbségek egyre inkább megjelennek más kutatók, szakemberek munkáiban is. Mokry

Sámuel az első hazai búzanemesítő, aki nemesítői munkája során vizsgálta, összehasonlította a fajtákat. Az

„összehasonlító kísérlet” elnevezést is ő használja először.

Ebben az időszakban jelennek meg a kukoricafajtákkal kapcsolatos leírások, amelyek közül nem egy fajta-

összehasonlításról beszél. Réti János 1888-ban arról ír, hogy a Bodzai kukorica az eredeti Székely kukoricával

szemben kh-ként 4 q-val termett többet.

Cserháti Sándor 1886–1888 között számos növényfajjal állított be kísérletet, amelyek végkövetkeztetéseként

ezeket írja: „Ilyféle kísérleteknek nagy gyakorlati fontosságot tulajdonítok, mert amióta a vizsgáló állomások

megnehezítik a magkereskedőknek a rossz mag eladását, más irányban kezd mindinkább lábra kapni a

lelkiismeretlenség: egyes újabb fajtákat dícsérnek, sok jó tulajdont mondanak el róluk, hogy a gazda azt

megvegye, aki a legjobb esetben csak saját kárán tudja meg, hogy rászedték.”

Ezekre alapozva tette Cserháti az Állomás alapítására vonatkozó javaslatát 1889-ben, amelyben ezt írja: „Egy

ilyen rendeletetésű intézet kiegészítője lenne a magvizsgáló állomások munkájának, mert az ugyan sok kártól

óvta meg a gazdákat, de a magok termelési értékére nem tud választ adni.”

Az 1891-ben megalakult Magyaróvári M. Kir. Gazdasági Akadémiához tartozó Növ

Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme · Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme iv Created by XMLmind XSL-FO Converter. 6.1. 5.6.1.

Documents