-
STRATEGIAI FUZETEK - 5.
Jeszenszky Geza
A soknemzetisegu allamok vegzete,a nemzeti tlirelmetlenseg
Gimm'lziumi latin-tankonyvem els6 mondta volt:"Historia est
magistra vitae," a tOrtenelem az elet tanf-t6mestere. Sokszor nem
hallgatunk tanarainkra, meggyakrabban hagyjuk figyelmen kfviil a
tOrtenelem ta-nulsagait. Marpedig Kozep- es Delkelet-Eur6pa
tOrte-nelme val6sagos peldatara rossz lepeseknek, rosszdonteseknek.
Menjiink ebben a tOrtenelembenvisszafe-le, a jelenb61, ill.
kozelmultb61kiindulva!
A negy Jugoszlavia kudarca egy kozos eredetremegy vissza:
1918-19-ben a szerbek tul sokat markol-tak, tul sok nem-delszlavot
(albant, magyart, romant)kebeleztek be, de a nem-szerbeket sem
ismertek el iga-zein egyenl6nek, jugoszlavva akartak tenni. A
nevescseh tOrtenesz, Palacky egyik kortarsa, Havlicek j61r
-
STRATEGIAI FUZETEK - 5.
"e1csehesedest" jelentett. (A szlovakok szamara ezsokkal nagyobb
veszely volt, mint a magyar fennhat6-sag, mert egy szlovaknak j6val
konnyebb volt csehvevalni, mint magyarra.)
1938/39-ben, a naci Nemetorszag temyerese fOleb-resztette
JugoszJaviaban Clj6zanabb hangoka4 de mmkesa volt, tul nagy volt a
bizalmatlansag a szerbek es ahorvatok kozott, s az ellenteteket, a
jogos horvat se-relmeket j61 kihasznalta a nemet politika. A
haboru, amindket oldalon elkovetett Wmeges atrocitasok es ha-borus
biinok utan Tito nagy val6szfniiseggel aszintenszakftott a
nagy-szerb gondolattal, de szerb hfvei nemoTito, talan az utols6
igazi intemacionalista, mindennemzeti kiilonbseget el akart Wriilni
a kommunistaJugoszlaviaban, de ez megis a szerbeknek kedvezett
es
, sertette a horvatok ontudatat. Halala utan pedigMilosevic
(Sztalint utanozva) osszekapcsolta a dikta-t6rikus kommunizmust a
szerb nacionalizmussal, ezszembefordftotta a Wbbi nemzetiseggel, es
ez indftottaelabb Szlovenia, majd Horvatorszag megtamadasara.
Milyen tanulsagot kfnal tehat Jugoszlavia Wrtenete?A Wbbsegi
szerb nacionalizmus es a ko1csonos ttirel-metlenseg vezetett
ketszer az allam fOlbomlasahoz es adelszlav nepek egymas elleni
haborujahoz, s ennekreszekent az "etnikai tisztogatas" (val6jaban
az etnikaialapu Wmeggyilkossagokes a Wmegeseliizes) politika-jahoz.
Ennek kovetkezmenye volt egy uj nepvandorlases a Vajdasag ujabb
kolonizaci6ja.
Csehszlovakia es j6reszt a Szovjetuni6 felbomlasais hasonl6
okokra megy vissza, az ut6bbi eseteben azeras belsa elnyomas
fokozta a nemzeti ellenteteket, de
96
-
STRATEGIAI FUZETEK - 5.
vegtil Je1cin - bo1csen - nem vette at a szerb jelsz6t,nem
hirdette azt, hogy minden orosznak egy allambankell maradnia. Ha
ezt az elvet kovette volna, akkorakar nuklearis fegyverekkel vlvott
haboruk tOrhettekvolna ki a felboml6 szovjet allam tertileten.
A tOrtenelmi Magyarorszag vegzete
Upjtink most vissza a tOrtenelemben, tekintstik atvazlatosan,
miert bomlott fal a tOrtenelmiMagyar Ki-ralysag! A Karpatok
karejat61 korbevett es vedett or-szag val6di faldrajzi es gazdasagi
egyseg volt. A ma-gyar nacionalizmus - szemben a szomszectokeval
-mindig befogad6, nem kirekeszto jellegu volt, szlvesenfogadta,
elojogokkal ruhazta fal a beteleptilo kunokat,nemeteket, szerbeket.
Az 1868-as nemzetisegi tOrvenya maga nemeben else a volt a vilagon,
messzemenonyelvhasznalati jogokat biztosltott a nem-magyar
nem-zetisegueknek. Teleki Laszl6, Kossuth franciaorszagikovete
azonban mar 1849-ben azt lrta haza, hogy SzentIstvan orszaganak
vege, meg kell egyezni a nem-magyarokkal. Azok ertelfuisegi vezetoi
1848 tavaszantertileti auton6miat igenyeltek, de meg elfogadtak
atOrtenelmi kiralysag kereteit, a nacionalizmust61 megmeg nem
fertozott nep tObbsegepedig a kozos tigy, aftiggetlenseg es a
szabadsag melle allt. Tobb tlzezerszlovak es roman allt be onkent a
magyar honvedsegsoraiba, de ott volt a kivegzett tizenharmak kozott
aszerb Damjanich es a horvat Knezich is.
Az 1868-as tOrvenyegyetlen - de nagy - hibaja volt,hogy az
orszaggytiles tObbsegeragaszkodott az egyse-ges magyar politikai
nemzet fikci6jahoz - szemben
97
-
STRATEGIAI FUZETEK - S.
Eotvossel es a kisebbsegek kepviseloivel (Miletic,Babes stb.) es
elzarkozott a tertileti autonomiatol. Ahivatkozasi alar ismerosen
hangzik: nem "aldozhatjakfal," tehetik kisebbsegge az igenyelt
autonom tertiletenaz ott elo magyarokat. Ha akkor letrejott volna a
Szlo-yak Okolie, a Szerb Vajdasag, Erdelyben a megyekhatarait
nemzetisegi alapon modosftottak volna, es fgyroman jellegii megyek
is kialakultak volna, akkor sok-kal gyongebb lett volna a
centrifugaIis era, erosebb lettvolna az integritast tamogato
iranyzat a nem-magyaroknal. De ha 1919-ben megis a falosztas
kerliltvolna napirendre, akkor sokkalta kedvezobb hatarokjottek
volna letre, mert vitathatatlan lett volna, hogymeddig terjed a
magyar lakossag. Akkor a mai Vajda-sag eszaki resze Magyarorszagnal
maradt volna, csak-ugy, mint a mai Szlovakia deli es Romania
nyugati,magyarlakta savja. Sot talan a Szekelyfaldig
terjedokorridor is megmaradhatott volna, vagy egy onall0,autonom
nemzeti kantonokbol all0 Erdely jott volnaletre - az annyit
emlegetett keleti Svajc!
1918 oszen-telen a magyar kormany tOrvenyek re-yen letrehozta a
terlileti, illetve szemelyi elvii autono-miakat: Szlovenszkot,
Ruszka-Krajnat, es a nemet au-tonom nepkozosseget - de ez tul keson
tOrtent,a szom-szed nepek mohosaga es a parizsi dontnokok
sulyostevedese megpecsetelte a tOrtenelmi Magyarorszag, agyonyoru,
ezer esztendos Hungaria sorsat. A kovet-kezmenyek azonban nemcsak a
magyarokat sujtottak,Hitler es Sztalin rendszere a parizs-komyeki
bekekbolnott ki, s e ket diktator politikaja a gyoztesse
nyilvanf-tott szomszedos orszagoknak is merhetetlen szenvede-
98
-
STRATEGIAI FUZETEK - 5.
seket okozott. Sajnos mi, magyarok 1938-41-ben iscsak keveset
tanultunk sajat tragediankb61.A visszake-rlilt tertileteken sok
meltanytalansag erte az ott maradtes annyit szenvedett magyarokat a
revansvagyt6l fiit6ttanyaorszagi hivatalnokok reszerol, nem
csinaltuk mega ruszin auton6mi
-
STRATEGIAI POZETEK - 5.
De tekintsiink tul Eur6pan, s latni fogjuk, hogy avilag legt6bb
allama soknemzetisegu, es egybetartasa,az ott e16kbekes
egyiittelese esak messzemen6 kisebb-segi jogokkal, auton6miakkal
biztosithat6. A vilag akozelmultig nem tudta, hogy Afganisztan es
Irak mi-lyen sok etnikai esoportb61 tev6dik ossze. Most ezek-ben az
orszagokban is valamifele fOderativ megoldastkeresnek. Az azsiai
diktat6rikus rendszerek altalaban
kisebbsegellenesek voltak, kivaltva azok lazadasat.(Elegge
ismert pelda erre Kinaban az ujgurok es tibeti-ek, Sri Lankaban
(Ceylon) a tamilok most is foly6 fel-kelese, illetve iildozesiik,
de Indonezia es Vietnam ki-sebbsegei is alland6 fesziiltsegforrast
jelentenek.) Indiaviszont biztat6 pozitiv pelda, mert a t6rtenelmi
tarto-manyokat meg6rizte, ott tiszteletben tartja a
kiilonboz6etnikumok kulturajat - s altalaban ebben a
hatalmasorszagban er6s a tiirelem hagyomanya. (Az indiai
mo-hamedanok koreben viszont ennek kevesebb jele van.)
Gyakran idezem Amold Toynbee, a mutt szazadnagy
t6rtenetfiloz6fusa 1915-ben irott mondatat: "aprimitiv nepek
kiirtjak kisebbsegeiket, mig a civilizaltemberek gyiijtik a
kisebbsegek elegedettsegenek do-kumentumait." Az elmult szazad
nepirtasainak is az atanulsaga, hogy az egymas mellett, sokszor
kevertene16etnikai esoportok bekejet es jov6jet esak a tiirelemes a
esoportjogok elismerese biztosfthatja. Ennekkonkret formaja az
auton6mia - mig az ezt megtagad6politika alland6 konfliktushoz
vezet. Marpedig az etni-kai alapu vitakban nines igazi gy6ztes, a
t6bbseg isrosszul jar. Ennek a magyarok utan a szerbek a
meg-mondhat6i.
100