Szintvizsgáztatás az agrárgazdasági szakképesítéseknél

Szintvizsgáztatás az agrárgazdasági szakképesítéseknél

Szabó SándornéRáckeve, 2013. augusztus 29.

1

Jogszabályi háttér

2

• Szakképzési törvény – 2011. évi CLXXXVII. törvény• Új OKJ megjelenése – 150/2012. (VII. 6.)

kormányrendelet• Az állam által elismert szakképesítések szakmai

követelménymoduljairól - 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet

• Az NGM hatáskörébe tartozó szakmák szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet – 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

3

• Szakképzési kerettantervek - 14/2013. (IV. 05.) rendelet

• Szakmai és vizsgáztatási követelmények - 41/2013. (V. 28) VM rendelettel

Szintvizsga bevezetése (előzmények)

4

• A szintvizsga elődje az időközi vizsga, szintfelmérő vizsga

• A 2003. évi XXIX törvény lehetővé teszi a szintvizsga szervezését

• Minőségbiztosítás bevezetése az oktatásban – szintvizsga a folyamatba épített „gyártásközi ellenőrzés”

• Képzési szakasz lezárásakor alkalmazva, annak mérésére, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat

5

• 2004 modellkísérletek (szintvizsgaszabályzat, feladatbank, értékelés)

• Szintvizsgák beépülése a tanév rendjébe

Szintvizsga bevezetése (jelen)

6

• Szintvizsga célja: annak mérése, hogy a tanuló szakiskolában

az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti

munkavégzéshez szükséges kompetenciákat

7

• A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az alábbi a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szintvizsgáit szervezi:

• Dísznövénykertész• Kertész• Virágkötő, virágkereskedő

• Erdészeti szakmunkás• Mezőgazdasági gépész

8

• Édesipari termékgyártó• Élelmiszeripari szakmunkás• Húsipari termékgyártó• Molnár• Pék• Szőlész, borász

• Gazda• Halász, haltenyésztő

• Lovász• Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó

9

• A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben megjelent SZVK alapján indított 3 éves képzéseknél

a szintvizsga kötelező!

• Annak a szakiskolai tanulónak:

aki nappali rendszerű oktatásban,

vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt és nem rendelkezik érettségi vizsgával.

10

A szintvizsga gyakorlati vizsgarészből áll!

11

• A szintvizsga komplex, vagy legfeljebb 4 feladatból állhat, a szakterület igényeinek, jellegzetességeinek megfelelően:

• A gyakorlati képzés szakmai követelményeire épül: manuális cselekvés, szakmai alapfogások, általános szakmai tevékenység, alapvető számítási műveletek, rajzolvasás, munkautasítások értelmezése, stb.

12

• Szintvizsga időtartama:120-240 perc

Nem számítható be a végrehajtás időtartamába: a tételek kihirdetése, a munkahely elfoglalása, rendkívüli leállás pl.: anyaghiány, eszközhiány, áramkimaradás, stb.,

Szintvizsga értékelése

13

• Szerezhető maximális pontszám: 100

0 – 50% 1 (elégtelen, nem felelt meg) 51 – 60% 2 (elégséges, megfelelt) 61 – 70% 3 (közepesen megfelelt) 71 – 80% 4 (jól megfelelt) 81- 100% 5 (kiválóan megfelelt)

14

A feladatok értékelésénél figyelembe kell venni:

a modulkövetelményekben előírt kompetenciák teljesítését,a fellépést, a munkához való hozzáállást,a higiéniai, a személyi felszerelés szakmai és esztétikai megjelenítését,a kommunikációt,a munkavédelmi, tűzvédelmi, higiéniai, környezetvédelmi szabályok betartását.

15

• A szintvizsga eredménye nem számít bele a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe!

16

17

A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon (illetve a szintvizsga teljesítéséig) a szakmai gyakorlati képzést:

a szakképző iskolában vagy

a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében lehet megszervezni.

Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely

18

Kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv (NAK) által kizárólag gyakorlati képzési

célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, csoportos (legalább 8 tanuló) képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás

alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

19

• Szintvizsgát a NAK területileg illetékes Megyei Igazgatóságai szervezik a szakképző iskolák bevonásával.

• A szintvizsga követelményeit a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a NAK dolgozza ki.

20

• A szintvizsga követelményei nyilvánosak a NAK honlapján megtalálhatóak.

• A szintvizsga követelményeit a szakiskola ismerteti a tanulóval és a tanuló szüleivel, a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát.

21

Nem vehet részt a szintvizsgán az a szakiskolai tanuló, akinek a szintvizsga megkezdéséig a gyakorlati képzési időben az

•igazolt és •igazolatlan

hiányzása összesen meghaladta a gyakorlati képzési idő 20%-át.

22

23

A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a NAK területileg illetékes Igazgatósága:

•javító•pótló

szintvizsgát szervez .

24

• A javító, pótló szintvizsgák helyét és időpontját a NAK illetékes Megyei Igazgatóságai határozzák meg

június 10-ig

Javító, pótló szintvizsgák:

június 15 - augusztus 30 közötti időszakban szervezhetők.

Szintvizsga előkészítése

25

A szintvizsga előkészítésével kapcsolatos feladatokat a

NAK területileg illetékes Megyei Igazgatósága

látja el!

26

Szakiskola •tájékoztatása a szintvizsga követelményeiről a tanulók és a szülők részére,•segítő tanár és a jegyző kijelölése, megbízása (nem tagjai a vizsgabizottságnak). Összeférhetetlenség!

NAK Megyei Igazgatóság •Értesítés a szakképző iskolák felé a szintvizsga szervezéséről (egyeztetés).•Tanulói létszámok pontosítása (iskolánként, szakmánként).

27

• Vizsgabizottság kijelölése → minden vizsgacsoporthoz külön vizsgabizottságot kell kialakítani.

• A vizsgabizottság a NAK által megbízott elnökből és vizsgabizottsági tagból áll. Összeférhetetlenség!

• A vizsgabizottság megbízása egy vizsgaalkalomra szól!

• A NAK on-line rendszerben tartja nyilván a szintvizsga bizottságok elnöki névjegyzékét.

28

A szintvizsga elnöki pályázati felhívás a NAK honlapján található!

29

• Vizsgahelyszínek kiválasztása, bejárása, véglegesítése.

• NAK Megyei Igazgatóság tájékoztatása a szakiskola és a gyakorlati képzőhely felé a vizsga menetéről, a szervezési feladatokról.

• Tanulók jelentkeztetése, tanulói adatlapok a NAK hálózatáról letölthetőek.

30

• Vizsgafeladatok kiválasztása (vizsgaszervező, szakiskola és a szintvizsgabizottság elnöke egyeztetve választja ki). Kiválasztás után titkosan kezelendő.

• Vizsgacsoportok kialakítása.

31

• Tanulók értesítése a szintvizsga időpontjáról, helyszínéről.

• A vizsga dokumentumainak (iratainak) elkészítése szakmánként és vizsgacsoportonként (jegyző).

Költségek

32

• Szintvizsga költségeinek tervezése, véglegesítése, engedélyeztetése.

• A szintvizsgán elszámolható költségek:

Anyagköltség, Vizsgahelyszín bérleti díja, Rezsiköltség, Szervezési költség.

Költségvetés

33

Költségvetés vizsgánként készül.

Feltüntetésre kerül:iskola neve, címe,szakma megnevezése, száma,vizsga jelölése (azonosító száma)vizsga helyszíne,vizsga időpontja,tanulók létszáma,tételes költségvetés.

34

• A költségtervet a NAK Gazdasági és Informatikai Igazgatósága hagyja jóvá!

Szintvizsgabizottság díjazása

35

• Elnök: A mindenkori minimálbér 2,5%-a/vizsgázó tanuló.

• Vizsgabizottsági tag: A mindenkori minimálbér 2%-a/vizsgázó tanuló.

Szintvizsga lebonyolítása

36

A szintvizsgabizottság a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi:

a vizsga szakmai feltételeit,

a vizsgafeladat előkészítését,

a biztonságos munkavégzés feltételeit,

meghatározza a vizsga időbeosztását.

37

• A szintvizsgát csak a teljes vizsgabizottság előtt, a vizsgabizottság munkáját segítő tanár jelenlétében szabad megkezdeni, illetve folytatni.

• Az elnököt a vizsgabizottsági tag rövid ideig helyettesítheti maximum 30 perc.

• Amennyiben a vizsgabizottság tagja nem tudja ellátni feladatát, a NAK Megyei Igazgatósága gondoskodik a helyettesítésről.

38

A vizsga menete:

Tanulók azonosítása

Szintvizsga megnyitása

Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás → jegyzőkönyv! →aláírás!

39

Feladat kiosztása, rövid tájékoztatás

Felügyelet melletti önálló munkavégzés

Értékelés

40

A szintvizsgabizottság értékeli a tanulókat, a segítő tanár javaslatot tehet a vizsgázók teljesítményének értékelésére.

A vizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza meg.

•- a szintvizsga megkezdése előtt,•- a szintvizsga befejezését követően,•- a vizsgát zavaró körülmény, szabálytalanság esetén.Vitás esetben az elnök szava dönt!

41

Sikeresen teljesítette a szintvizsgát az a tanuló, aki legalább 51%-os eredményt elért.

A szintvizsgát nem, illetve sikertelenül teljesítő tanulók számára a NAK Megyei Igazgatósága évente legalább egy alkalommal javító, pótló szintvizsgát szervez.

A javító, pótló vizsgát a tanulói létszámtól függően a NAK Megyei Igazgatósága által meghatározott intézményben kell megszervezni.

Igazolás

42

Az eredményes szintvizsgát tett tanulók részére jelöléssel ellátott igazolás kiállítása.

Az igazoláson a NAK Megyei Igazgatójának körbélyegzőjét kell használni.

Az igazolás 1 eredeti példányban készül.

Az elveszett igazolásról a tanuló kérésére a vizsgaszervező igazolás másolatot állít ki.

Szintvizsga zárása

43

• Az elnök ismerteti a tanulókkal a szintvizsga eredményeit, kiosztja az igazolásokat.

• A szintvizsgáról egyetlen jegyzőkönyv készül.

A szintvizsgabizottság elnökének feladatai

44

A vizsgabizottság munkájának irányítása, értekezletek vezetése,

A szintvizsga szabályos előkészítésének, feltételeinek,

lebonyolításának ellenőrzése,

Tanulók adatainak ellenőrzése,

45

A vizsga nyugodt légkörének biztosítása,

A vizsgával kapcsolatos dokumentumok ellenőrzése,

Tanulók tájékoztatása az őket érintő döntésekről, a szintvizsgával kapcsolatos tudnivalókról ,

A szintvizsga eredményeinek kihirdetése, vizsga értékelése, igazolások átadása.

A szintvizsga dokumentumai

46

Tanulói adatlap

A vizsgázóról a szintvizsga megkezdése előtt az iskola által szolgáltatott adatok alapján a vizsgaszervező - NAK Megyei Igazgatóság - tanulói adatlapot készít.A szintvizsga eredményét a vizsga jegyzője vezeti rá az adatlapraA szintvizsgabizottság elnöke, vizsgabizottsági tagja, és jegyzője írja alá.

47

Pontozó lap

A feladatok, feladatrészek értékelésére szolgál.

A vizsgabizottság az értékelő lapon szereplő pontoknak megfelelően határozza meg a vizsgázó minősítését.

48

Értékelő lapTartalmazza a vizsgázó adatait,minősítését,a vizsgabizottság elnökének, tagjának, jegyzőjének és a segítő tanárának aláírását.

A szintvizsga jegyzőkönyvének mellékletét képezi.Hitelesített másolatát az iskola őrzi.

49

Igazolás

A NAK által elfogadott, jelöléssel ellátott igazolás adható csak ki.A szintvizsga jegyzője az adatlapon szereplő adatokkal megegyezően állítja ki.A vizsgabizottság elnöke, tagja írja alá.A NAK Megyei Igazgatójának körbélyegzőjével kell ellátni.Egy eredeti példányban készül.

50

JegyzőkönyvA szintvizsgáról egyetlen jegyzőkönyv készül, amely időrendben tartalmazza :a vizsga összes eseményét,a szintvizsgabizottság értekezleteit,szintvizsgabizottság döntéseit, véleményét,a vizsgabizottság elnökének, tagjának, jegyzőjének és a segítő tanárának aláírását,a jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szintvizsgával kapcsolatos iratokat (feladatlapok,értékelő lap)

Szintvizsgaelnöki pályázat

51

• A NAK a szintvizsga elnöki teendőinek ellátására szakemberek jelentkezését várja!

• Jelentkezés folyamatos!

• A pályázati felhívás tartalmazza:

A szakképesítéseket A részvétel feltételeit Hová kell benyújtani a pályázatot Milyen dokumentumokat kell csatolni

ÉS…

52

A szintvizsga:

Kompetenciák mérését szolgálja

A gyakorlati képzés minőségét javítja

Képzési hajlandóságot növeli

Hozzájárul a duális képzéshez

Tanuló szempontjából

53

• Sikerélményt ad (adhat)

• Vizsgaszituáció jobb teljesítményre ösztönöz

• Az egyéni önellenőrzés eszköze

• Előkészíti az üzemi gyakorlatot

54

Köszönöm a figyelmet!

[email protected] 30 959 7616