Babonák, hiedelmek az újév kapcsán A szerencse forgandó” – mondják. Nem készülhe- tünk rá, és felesleges vár- nunk rá, mert kiszámítha- tatlan. Az egyik embernek hétrõl hétre szerencséje van, a másiknak soha. Ta- lán ez az, amely oly meg- foghatatlanná teszi. Lássuk csak, mi hozhat szerencsét az új évben! – A kéményseprõk, mint a tûz õrzõi gazdagságot hozhatnak, ha rájuk pillant- va megfogjuk a kabát, vagy inggombunkat. – A patkó a holdsarlót szimbolizálja, és a termé- kenységet hoz. A patkó „szerencsét hozó mivolta” abban rejlik, hogy régeb- ben a lovat szent állatnak tartották, ezért gyakran ló- áldozatokat tartottak, hogy az isteneknek kedveskedje- nek legdrágább állatuk vé- rével. A késõbbiekben a patkó töltötte be ugyanezt a szerepet. A hiedelmek sze- rint az az igazán hatásos patkó, amit nem vásárol- nak, hanem találnak. – A lóhere elûzi a boszor- kányokat és a rossz szelle- meket. A négylevelû lóhere védelmezõ szerepe abból adódik, hogy formája a ke- resztre emlékeztet, amely már a kereszténység megje- lenése elõtt is védelmet, a bajok elhárítását szimboli- zálta. Valószínûleg a négyle- velû lóhere ritkasága is hoz- zájárult ahhoz, hogy külön- leges növénynek tekintsék, ám a babonák szerint ereje akkor teljesedik ki igazán, ha véletlenül bukkanunk rá. – Sokan álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivõ szellemet. – Semmit sem szabad ezen a napon kiadni a ház- ból, mert akkor egész év- ben minden kimegy onnan. – Az óévtõl mindig han- gosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket. – Azt tartották, ha újév napja reggelén az elsõ láto- gató férfi, az szerencsét hoz, ha nõ, az szerencsét- lenséget. – Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek marad- janak. Aki reggel a kútról elsõnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvi- zet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros al- mát is tettek, ami szintén az egészség jelképe. – Újév elsõ napján igye- keztek tartózkodni a vesze- kedéstõl, házi viszályko- dástól. – Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek marad- janak. Aki reggel a kútról elsõnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész év- ben szerencsés volt. – Ezen a napon nem sza- bad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor beteg- séggel töltjük majd a követ- kezõ évet. – Sokan készítenek sze- rencsepogácsát, vagy tortát, melybe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, an- nak nagy szerencséje lesz. – Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai elõrevetítik a jövõt, ezért a nagy mula- tozás mellett érdemes hagy- ni egy kevés idõt az alvásra is. – Éjfélkor az elsõ óra- ütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra. Aki ilyenkor hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az megrendelheti a kopor- sóját. – Az újév napján végzett cselekvések egész évben is- métlõdni fognak. Ezért is igyekeztek az emberek ezekben a napokban kelle- mesen tölteni az idõt. Az újévi jóslás A jóslás is fontos szere- pet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai elõrevetítik a jövõt, ezért a nagy mula- tozás mellett érdemes hagy- ni egy kevés idõt az alvásra is. Régen fokhagyma kalen- dáriumot is készítettek az idõjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelõje volt. Ha a hagyma reggelre átnedve- sedett, arra a hónapra sok esõt/havat vártak. Szerelem A régi idõkben is rop- pantul izgatta az embereket a szerelem. Fõleg a lányok agyaltak ki sok praktikát, hogy megtudják jövendõ- belijük nevét, vagy kilétét. – Az óév és az újév éjje- lén házilag gyúrt gombó- cokba belegyúrták a lányok a kiszemelt férfiúk neveit, s amelyik gombóc elsõként jött fel a víz felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott. – Sok helyen a lányok ól- mot olvasztottak, majd hi- deg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betût formáz a vízbe cseppenõ fém, így megtudhatták a leendõ férj nevének kezdõbetûjét. – A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ek- kor megálmodták, ki lesz a párjuk. Idõjóslás A legtöbb babona az idõ- jóslással volt kapcsolatos. Akkoriban rengeteg ember megélhetését a föld jelentet- te. Az életük függött attól, hogy milyen termés várha- tó a következõ évben. – Ha az újév elsõ napján sütött a nap, akkor a hiedel- mek szerint egész évben szép idõre lehetett számíta- ni. – Ha csillagos az ég, ak- kor rövid lesz a tél. – 12 gerezd fokhagymá- ba sót kellett tenni, s ame- lyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfe- lelõ hónapban esõs vagy éppen havas idõ várható, sok csapadékra lehet számí- tani. – Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendõ. Étkezés A szilveszteri és az újévi étkezéseknek is jósló hatást tulajdonítottak. – Sok helyen a szemes termésekbõl és a hüvelye- sekbõl készült ételeknek volt nagy a jelentõsége, hi- szen ezek az apró magvak a pénz bõségét jelentik, így szokás volt ezekbõl ételt ké- szíteni. – A hiedelmek szerint a malac befelé túr, így a sze- rencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja. Célszerû volt tehát malacot fogyasztani. – Szerencséjük volt ez idõ tájt a csirkéknek, ugyanis kifelé kaparnak a házból, így ez az étel nem javasolt újévkor. – Különleges állat a hal. A folyó menti vidékeken szerencsésnek tartották, mert ahány pikkely, annyi pénz, viszont máshol úgy tartják, hogy a hallal elúszik az ember szerencséje. – Ha nem falunk fel min- dent szilveszterkor, akkor az új esztendõben sem fo- gunk hiányt szenvedni. – Sok háznál mandula- szemet vagy más apróságot fõztek a lencsefõzelékbe, és az a lány, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következõ eszten- dõben. – A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani – Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a csa- ládnak kenyere. Az újévköszöntés hagyománya Szép hagyomány újév napján, hogy fiúgyerekek és legények házról házra járva verses jókívánságokat mon- danak a háziaknak, akik cse- rébe megvendégelik õket. Egyes falvakban az újévkö- szöntõk a portákon gabona magvakat szórnak szét, hogy bõ termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali idõjárás- ból az egész évre jósoltak, ha szép idõ volt, mezõgazdasági szempontból jó lesz az esz- tendõ, ha csillagos az ég, rö- vid lesz a tél. Tûzijáték Vajon tudjuk-e, hogy mi- ért durrognak ilyenkor a pe- tárdák, miért pont pezsgõ- vel koccintunk és mit jelent a patkó vagy a lóhere? A tû- zijátékok már az ókori kína- iak körében is nagyon nép- szerûek voltak. Õk már i.e. 2000-ben ismerték és hasz- nálták a petárdákat. Ezek a kén, salétrom, és szén tar- talmú robbanószerek az ünnepek fénypontját jelen- tették, amelyek óriási töme- geket vonzottak. A tûzijátékok a rene- szánsz korban is a nagy ün- nepségek csúcspontjának számítottak. A hercegi ud- varokban neves mûvészek – többek között Leonardo da Vinci – készítették a pe- tárdákat, a zeneszerzõk – mint Händel is – pedig dara- bokat komponáltak hozzá- juk. A századok során egy- re színesebb, bonyolultabb petárdákat fejlesztettek ki, így napjainkra már görög- tüzekben és a szivárvány minden színében pompázó fényjátékokban gyönyör- ködhetünk. Milyen színbe öltözködjünk? Tudják-e vajon, hogy színekbe kell öltözni szil- veszter éjszakáján? Íme, né- hány babona, amelyet kü- lönbözõ népek a szilveszter napján hordott ruhák színé- hez kötnek: – A piros színhez kötõ- dik az egyik legklassziku- sabb babona, miszerint ha meg akarja találni jövendõ- belijét, akkor piros alsóne- mût kell hordania szilvesz- terkor. A babonában legin- kább a spanyolok és a me- xikóiak hisznek, de a lati- nok a legfõbb éltetõi a léte- zõ babonának. – Ugyancsak az alsóne- mûhez kapcsolódik a sárga szín viselete, amely szeren- csét és szerelmet ígér a ve- nezuelai és ecuadori lati- noknak, valamint pénzt hoz a braziloknak és a me- xikóiaknak. – A narancssárga az a szín, amely összevonja a fent említett szerencséket. A szín hordható látható he- lyen is, gondolunk itt egy könnyed blúzra vagy egy nyaksálra. – A Fülöp-szigeteken kör alakzatokat tartalmazó ru- hákat hordanak Újév éjsza- káján, mert úgy gondolják, hogy az ilyen mintázatú ru- ha viselete jólétet és szeren- csét hoz az újévben. – Hordjunk zöldet, ha szeretnénk, hogy az újév leginkább egészséget hoz- zon számunkra. De ah- hoz, hogy minél több po- zitív energiára tegyünk szert, jobban tesszük, ha a zöld színt fehérrel kombi- náljuk. Mit viseljünk? A sárga kombinálása a feketével nagy kihívást je- lent a szilveszteri öltözetet illetõen. Fontos, hogy úgy használjuk a két színt, hogy ezek ne versenyezzenek egymással. Ha a klasszikus fekete ru- hát választjuk, nyugodtan feldobhatjuk pár sárga ki- egészítõvel: egy derékra csa- tolt sárga szíj, egy nyaksál, hajcsattok vagy sárga szín- ben pompázó ékszerek. Abban az esetben, ha az öltözetünk alapdarabja sár- ga színû, válasszunk kiegé- szítõnek fekete ékszereket. Pozitív színû kombináci- ót jelöl a rózsaszín zölddel vagy kekivel való kombiná- ciója. Ezeket a színeket használhatjuk ugyanazon az öltözéken, de csak ár- nyalva az alap ruhadarabot. Például, egy sötétzöld blúz árnyalható egy rózsaszín szegéllyel. A szürke pirossal való kombinálása divatos asz- szociáció, ám vigyázni kell, hogyan választjuk meg ru- háinkat. Ne válasszunk olyan ruhadarabot, melyen mindkét szín szerepel. In- kább válasszunk egy ele- gáns szürke ruhát, melyet kiemelhetünk egy pár piros fülbevalóval. A lila-szürke, vagy lila- fekete olyan kromatikus kombinációk, amelyek nagyszerûen illenek a szil- veszteri mulatozáshoz. Ráadásul ezek a színek fellelhetõek számos me- rész, csillogó anyagokban is. Hogy ne maradjon el az Újévi szerencse sem, az a babona kering, hogy Újév éjszakáján mindenképp le- gyen rajtunk egy új darab és az anyagi jólét biztosítására sok pénz a zsebünkben. Szilveszteri szokások Erdélyben Erdélyben volt szokásban minden nagyobb ünnepen, így húsvétkor és pünkösd- kor is a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak és a dombol- dalról legurították. Különö- sen az erdélyi szászok köré- ben népszerû szokás, úgy tartják, a kerék összeköti az óesztendõt az újjal. Falvainkban általában az óévbúcsúztatást és az új esztendõ köszöntését ha- rangzúgás kísérte. Volt ahol a falu lakói együtt ünnepel- tek, a templomhoz vonul- tak, egy legény felment a templomtoronyba, onnan köszöntötte az új eszten- dõt,a hívek pedig hálaadó énekeket mondtak. A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következõ évi idõjárásra. A gazda félbe- vágott egy fej vöröshagy- mát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy ke- vés sót, és amelyikben reg- gelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megma- radt a hagymalevélben, ak- kor szárazságra lehetett számítni. Természetesen szilveszterkor is jártak a le- gények házakhoz köszön- tõt mondani, vagy éppen valamely tréfás jelenettel a háziakat jókedvre deríteni. KULTÚRA – HIRDETÉS 8. oldal – – 52. szám – 2014. december 27. Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, az újév vi- gíliája (elõestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következõ esztendõre egészséget, bõséget, szeren- csét, boldogságot varázsolni. A XVI. századig kará- csony napján (december 25-én) ünnepelték az újévet, néhol pedig január 6-án (háromkirályokkor). XII. Ince pápa rögzítette végül január elsejét 1691-ben. Szinte minden országnak megvannak a szilveszteri és újévi hagyományai, õsidõk óta fontos szerepet kap az óév búcsúztatása, az új esztendõ köszöntése. Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendõ is – tartja a mondás. Szilveszteri, újévi kavalkád Humoros idézetek Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglá- tod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nõvel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás. Albert Einstein A pénz jön és megy; a különbség csak annyi, hogy könnyebben megy, mint ahogyan jön. Johannes Amos Comenius Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan. Rejtõ Jenõ A csábítástól csak úgy szaba- dulhatsz, ha engedsz neki. Oscar Wilde Az élet olyan, mint a motor. Be kell rúgni, más- ként nem megy. Hofi Géza Becsületes ember nem tartja meg magának a lo- pott csókot, hanem azonnal visszaadja. Mark Twain