szervező és értékelési tevékenységét tartalmazzák és a ... · A tematikus terv már olyan konkrét elgondolásokat tartalmaz a témakör tanításával kapcsolatban, hogy

Villányi Györgyné:

Az óvodai nevelési dokumentumok elemzése, az óvodai

nevelőmunka megfigyelése és az interjúk tapasztalatai

A kutatás eredményei:

A vizsgált óvodák többségében azt állapították meg a szakértők,

hogy a helyi nevelési programok fejezetei magukban foglalják

azokat a tartalmakat, melyeket az alapprogram előír, és az

alapprogram szellemisége is érvényesül a helyi nevelési

programokban.

Részletesen kidolgozottak a helyi programokban az érzelmi

nevelés és a szocializáció fejlesztésével foglalkozó tartalmak. A

társas és kortársi kapcsolatok fejlesztése, nevelő hatásának

megjelenítése méltó helyre kerül a helyi nevelési programokban.

A közös programok, az élménynyújtás sokszínűsége és

fontossága szintén megtalálható.

Szolnok Városi Óvodák

A helyi nevelési programok és a gyakorlati munka

összhangja az óvodai dokumentumok alapján

A gyakorlati nevelőmunka megvalósításának tervező,

szervező és értékelési tevékenységét tartalmazzák

a csoportnaplók és a gyermekek fejlődésének nyomon

követését rögzítő dokumentumok. Ezeknek a

dokumentumoknak az elemzéséből kiderül, hogy

mennyiben felel meg az óvodai nevelés gyakorlata a

helyi nevelési program tartalmának, mennyiben

valósítja meg a mindennapi nevelőmunka az abban

előírt célokat, feladatokat, tevékenységeket.


Az értelmi fejlesztés területeinek meghatározása

viszont igen vegyes képet mutat a helyi nevelési

programokban.

A legtöbb esetben elvek formájában tartalmazzák a

helyi óvodai nevelés fejlesztési feladatait.





AMI A KÉRDÉS MÖGÖTT VAN…

„Megmondanád kérlek, merre kell mennem? –

kérdezte Alice a Macskától.

Ez attól függ, hogy hová akarsz eljutni – válaszolta a

Macska.

Tulajdonképpen mindegy, hova érkezem – mondta

Alice.

Akkor mindegy, merre indulsz-válaszolta a Macska.”

(Lewis Caroll: Alice Csodaországban)


Comenius- Didactica magna


Alapelvei:

a szemléletesség:

A konkrét tapasztalatszerzés fontosságát hangsúlyozza:

Fontos, hogy a megismerés folyamatába minél több

érzékszervet kapcsoljunk be.

a tudatosság:

A megértett-megemésztett ismeretek tudatos

elsajátítását takarja.


a rendszeresség:

Fontos, hogy a tanítási anyag szerkezeti felépítése

logikus legyen, s hogy átadása során "az előzmény

készítse elő az utána következők útját". Az

ismereteknek szervesen egymásra kell épülniük.

a következetesség :

Comenius a tanulók életkorát is figyelembe veszi, amikor

megszabja, hogy a tanár a tanítás anyagát milyen mélységben,

milyen részletesen oktassa. Az életkori sajátosságokon túl az

értelmi fejlődés menetét is szem előtt tartja. Felhívja a

figyelmet a kézügyesség kialakítására is. Az elsajátított

ismereteket e nélkül nem tudná helyesen alkalmazni a tanuló.


és a tananyag koncentrikus bővítésének elve:

Kiemelkedően fontos tényező a comeniusi didaktika

rendszerében. A koncentrikus tananyag-elrendezés

elve - a lineáristól eltérően - azt jelenti, hogy az

iskola minden fokán mindent tanítani kell,

fokozatosan bővülő terjedelemben.:

A tanításban haladjunk

1. az egyszerűtől az összetett,

2. a konkréttól az elvont,

3. a tényektől a következtetések,

4. a könnyűtől a nehéz,

5. a közelitől a távoli felé.


…lépcsőről- lépcsőre…


A DIDAKTIKA:

A NEVELÉSTUDOMÁNY SZERVES RÉSZE, AMELY A SZEMÉLYISÉG

ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉSKÉNT ÉRTELMEZETT TANÍTÁSI-

TANULÁSI FOLYAMAT CÉLKATEGÓRIÁI MENTÉN KÖRVONALAZZA,

A MŰVELŐDÉSI ANYAG KIVÁLASZTÁSÁNAK ÉS ELRENDEZÉSÉNEK

LEHETŐSÉGEIT.

BEMUTATJA A FOLYAMAT FUNKCIÓIT, TERVEZÉSI-SZERVEZÉSI

SZINTJEIT, ÉS A CÉLIRÁNYOS OKTATÁSI STRATÉGIÁK,

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK, ÉS ÉRTÉKMÉRŐK SZISZTEMATIKUS

KIFEJTÉSÉT IS MEGADJA.


Tantervfejlesztés az iskolában (Knausz Imre: a tanítás mestersége)

A TANTERV (átfogó)

A tartalmi szabályozás eszköze

A tanmenet

A tanmenet egy meghatározott tanulócsoport számára

egy tantárgyból egy tanévre készült időterv. A

tanmenetben sok minden lehet attól függően, hogy egy

tanár mit tart fontosnak beleírni, vagy hogy az igazgató

mit követel meg. Igazi lényege szerint azonban órákra

lebontott időterv, tehát azt tartalmazza, hogy a tanév

adott óráján mi lesz a tananyag.


De miért van szükség tanmenetre?

A kérdés jogos! - aligha van pedagógus, aki a tanév elején

meg tudja mondani, hogy a 45. órán pontosan hol is fog

tartani. /ha van is ilyen , az inkább negatív példa lehet, hiszen

eleve kizárja a tanulócsoporthoz való aktív alkalmazkodás

lehetőségét/

Az időterv elkészítése mégis fontos, mert különben nincsenek

viszonyítási pontok. Nem az a lényeg, hogy a 45. órán

tényleg ott tartsunk, ahol a tanmenet szerint tartanunk "kell",

hanem hogy tudjuk, mekkora az eltérés a tervtől, és milyen

értelemben kell - esetleg - módosítanunk eredeti

elképzeléseinket.


Fontos szakmai döntések:

Döntünk arról, hogy mennyi időt szánunk egy-egy téma

feldolgozására. Ebben részben az fejeződik ki, hogy mekkora

súlyt, fontosságot tulajdonítunk a témának, részben azonban az

is, hogy a tanulók felkészültségét, motivációját stb. figyelembe

véve mennyi időt tartunk szükségesnek a téma megtanításához.

Döntünk arról, hogy mit hagyunk ki a tananyagból vagy mit

veszünk bele figyelembe véve saját szakmai álláspontunkat,

valamint a tanulók felkészültségét és érdeklődését.

Döntünk arról, hogy milyen sorrendben dolgozzuk fel a

tananyagot.


A tematikus terv

Ilyen dokumentumot csak az állít össze, aki

személyesen meg van győződve annak fontosságáról,

és elhatározott szándéka, hogy munkáját

professzionális színvonalon fogja végezni.

A tematikus terv egy tanítási egység, témakör a

tanmenetnél részletesebben kidolgozott terve. A

témakör hossza nagyon különböző lehet,

nagyságrendileg 10-15 órás egységekről van szó,

amelyek feldolgozása gyakran témazáró dolgozattal,

felmérővel zárul. Legtöbbször tehát zárt tematikus

egységet alkotnak


A részletes tervezésre általában akkor kerül sor,

amikor a témakör tanítása már közeledik, így a

pedagógusok ritkán készítenek egész évre szóló

kidolgozott terveket.

A tematikus terv már olyan konkrét elgondolásokat

tartalmaz a témakör tanításával kapcsolatban, hogy

végleges formája nem is készíthető el addig, míg

nem látjuk tisztán az előző témakörök

feldolgozásának eredményeit.

A témakör fókuszának meghatározása: annak az

alapvető összefüggésnek vagy megtanítandó

alapeszmének a megfogalmazása, amely köré az

elsajátítandó ismeretanyag csoportosítható.


A tematikus tervben meghatározhatjuk az egyes

óracsoportok, illetve órák típusát is. Az órán

megoldandó didaktikai feladatok szerint például a

következő óratípusok határozhatók meg.

Bevezető óra: összekapcsolja az új anyagot a korábban

tanultakkal, felidézi a korábban tanultakat, felkelti az érdeklődést

az új anyag iránt.

Új ismeretet feldolgozó óra.

Gyakorló óra: az új információ bevitele itt kisebb, a cél a

korábban tanultak rögzítése és alkalmazása.

Összefoglaló óra: a korábban tanultak rendszerezése, az

ismeretelemek közötti kapcsolatok exponálása a cél.

Ellenőrző óra.


Az óravázlat

Az óravázlat a konkrét tanóra részletes terve.

Formája teljesen egyéni kell, hogy legyen, hiszen

minden tanárnak másra van szüksége.

Az óravázlatban legalább kétféle tervezési feladatot

kell megoldani:

rögzíteni kell az óra gondolatmenetét: az

elsajátítandó ismeretek logikus rendjét,

rögzíteni kell az óra eseményeit, tehát a tanári és

tanulói tevékenységeket.


Ez utóbbinak két ponton érdemes nagyon konkrétnak

lenni:

Rögzítsük az óra egyes részeinek időtartamát! Ennek

az a célja, hogy lehetőség szerint ne csússzunk ki az

időből.

Határozzuk meg pontosan a tanulóknak adandó

feladatokat, illetve a magyarázat közben felteendő

kérdéseket!


„Tantervfejlesztés” az óvodában… - avagy miért nem iskola az óvoda?

Az óvodai nevelés törvényszerűségei:

Játékosság- minden tevékenységben

Motiváció- a motívumok harca zajlik

Tevékenykedtetés

Gyermeki szükségletek:

Szeretet, mint szükséglet

Társigény

Kommunikáció: beszélgetés, metakommunikáció

Dicséret: elismerés, megerősítés

Kíváncsiság, tudásvágy


Az óvodás gyermek

•Érzelmi vezéreltség

•Érzelmi kontaktus igénye

•MOZGÁS-BESZÉD-

MEGISMERÉS együttes

működése (tevékenység,

beszéd)

-szemléletes cselekvő

-szemléletes képszerű

-Fogalmi gondolkodás(később)


Az óvodai csoportos nevelő munka

tervezésének kiinduló szempontjai:

Gyermekkép – OAP, PP, a pedagógus párok

gyermekcsoportra vonatkozó célkitűzései

Fejlődés lélektani sajátosságok- „A” sztenderd, a

zsinórmérték

A gyermekek egyéni fejlettségi szintje –

megfigyelések, mérések eredményeinek adatai

Didaktikai és módszertani algoritmusok tevékenységi

területenként, képességfejlesztés

A műveltség területek integrálási lehetőségei- tárgyi

koncentráció


A SZVÓ tantervi dokumentumai:

Pedagógiai program:

A „Mi” óvodásaink- gyermekkép 25.old.

7. fejezet: A megvalósulás megkülönböztető kritériumai, döntő

tényezői: célok és feladatok a pedagógiai értékek

megvalósítására vonatkozó kritériumok megvalósítása

érdekében- feladatok az óvodapedagógusok számára!

8. fejezet: Általános tevékenységi formák és feladatok- cél-

feladat- „tan”- anyag- eszköz TÉMA NEM!

Tagintézmények PP részei- értékrend megvalósítása


Amennyiben nem a SZVÓ PP „tanterv- menetét”

követjük, úgy saját tantervet kell készíteni

csoportszinten:

OAP, PP értékrendje, tagintézményi PP rész

értékrendje

Óvodai tevékenységek módszertani szakkönyvei

(metodikai ismeretek)- valamennyi

Képességfejlődési szintek

Mindezekből valamennyi tevékenységre vonatkozóan

kigyűjteni az életkori fejlettségnek megfelelő

feladatokat egymásra épülően, anyag kínálatot

koncentrikusan.


Tanterv tanmenet:

Időrendbe kell helyezni az előző folyamat elemeket

Éves tevékenységi terv: valamennyi napra nov.1-től

május 31-ig elosztani, figyelembe véve a didaktikai

algoritmust, és már téma javaslatokat is beemelve:

új ismeretet szerző tevékenység, gyakorló

tevékenység, ismétlő-rendszerező tevékenység, vegyes

típusú tevékenységekre megfelelő időt ütemezni

témáknál és a feladatoknál: előzmény készítse elő a

következő egységet


Koncentrikus bővülés elve

Szaktárgyi koncentráció lehetőségei- tevékenységek

integrálása

Differenciálás lehetőségét még nem kell jelölni.

Éves tevékenységi tervből tovább bontani:

Tematikus terv:

2-3 hetes időszakaszú tervek: téma, anyag,

feldolgozás módja, feladatai- egyéni fejlesztés,

differenciálás lehetőségét tervezni: nehezítések

beemelésével

Napi vázlat: tovább bontani a napi tevékenységre


Projekt típusú tervezés, és projekt szemléletű

tanulásszervezés

Időrend: nem folyamatos! Időrendi és témaegység

keretek kialakítása

SZVÓ PP : 10 tervezett témaegység, amelyek

időrendi sorrendjét is tervezni kell!

Témaegységek, projektek 2-3 hétig tartanak

Témaegységek közötti időszakok feladata: egyéni

fejlesztések egyéni, páros vagy mikro csoportos

foglalkoztatási formában- ezt azokban az időszakokban

szintén tervezni javaslom: „Egyéni fejlesztési időszak

feladatai” , egyszerű táblázatos formában.


A projekt fókusza, a probléma meghatározása

Indító élmény

Feldolgozási folyamat: ebben a SZVÓ PP tantervi

meghatározottságát követni kell! ( vagy a csoport

készít). Feladatokat, anyagokat válogatunk az adott

probléma feldolgozásához, itt már témajavaslatok

beépítésével.

A feladatok és ismeretanyagok egymásra épülőek,

koncentrikusan bővülőek (visszatérőek- bővülőek).

Differenciálást itt még nem kell tervezni.

Előzmény készítse elő a következő egységet.


Záró élmény tervezése

Ez maga a „tematikus terv”- viszont még nincs

beemelve a differenciálás lehetősége

Ha spontán projekt alakul a gyermekek ötletei

élményei alapján, akkor csak a témajavaslatok

alakulnak át, a didaktikai feladatok megmaradnak,

ezeket át kell emelni a tervezett projektből.

Napi vázlat:

Tovább bontani napi szintre, kiemelten figyelni a

nehezítés fokozatainak beépítésére


Néhány fontos kiegészítő szempont:

Tervezésnél tartsuk szem előtt az óvodás gyermekek

alapvető ismereteinek feldolgozását.

Tudatosan emeljünk be ismétlő-rendszerező

tevékenységszerzési lehetőségeket.

Figyeljünk a „gyermekek fejlődésének

megfigyelései” kritériumaira, hiszen ezek egyben

feladatok is!

Ugyanígy a Difer területek kritériumaira is, ezek is

lehetnek feladatok a pedagógusok számára.

Minta- tervek jelentősége. Szolnok Városi Óvodák


Köszönöm a figyelmet!


szervező és értékelési tevékenységét tartalmazzák és a ... · A tematikus terv már olyan konkrét elgondolásokat tartalmaz a témakör tanításával kapcsolatban, hogy

Documents