Szerkesztette: Vizkievicz Andrásbioszfera.com/downloads/Csalanozok.pdf · Egyes fajok mérgez ő váladéka emberre nézve is rendkívül veszélyes, nem ritkán halálos (a Portugál

1

SSzzöövveetteess ááll llaattookk Szerkesztette: Vizkievicz András

CCssaalláánnoozzóókk ttöörr zzssee Valódi szövetes, sugaras szimmetriájú, testüreg nélküli állatok. Lenyomataik 550 millió éves kőzetekben már láthatók. Testük 2 sejtrétegből épül fel, zsákszerű, a bélcsírának megfelelő fejlettségi szinten állnak (nem használjuk a bélcsíra, csíralemezek fogalmát). A külső és a belső sejtréteg között egy sejtmentes, kocsonyás támasztólemez alakult ki. Az első valódi szövetekkel rendelkező állatok. Szöveteknek a hasonló alakú, működésű és eredetű sejtek halmazait nevezzük. A magasabb rendű állatokra jellemző bonyolult felépítésű szöveteket – izomszövetek, kötőszövetek, támasztószövetek - még nem találunk náluk, csak egyszerű szövetkezdeményeket, mint pl. az ún. hámizomsejteket. Példaállat az édesvízi hidra.

Előfordulás Az édesvízi hidra édesvizekben, de általában a törzs fajai főleg tengerekben, a felszíni vizektől a mélytengerekig mindenhol megtalálhatók.

Méret Általában mm-től a több méteresig (40 m). Az édesvízi hidra mm-es nagyságrendű. Lehetnek magányosak, de alkothatnak telepeket is, melyek a föld legnagyobb élőlények által létrehozott képződményei (a nagy korallzátony 2000 km hosszú!).

Felépítés Elsődlegesen sugaras szimmetriájúak. Egyesek képesek maguk köré mészből csőszerű vázat építeni, ilyenek a korallok .

TÖBBSEJTŰ ÁLLATOK országa

ÁLSZÖVETESEK alországa

SZÖVETESEK alországa

Szivacsok törzse SUGARAS SZIMMETRIÁJÚAK

tagozata

KÉTOLDALI SZIMMETRIÁJÚAK

tagozata

Csalánozók törzse Ős-testüregesek altagozata

Valódi testüregesek

altagozata

Hármas testüregűek altagozata

Laposférgek törzse

Fonálférgek törzse

Puhatestűek törzse Gyűrűsférgek

törzse Ízeltlábúak törzse

Újszájúak: Tüskésbőrűek törzse Gerinchúrosok törzse

Előgerinchúrosok altörzse Fejgerinchúrosok altörzse

Gerincesek altörzse

2

Alak Kétféle alakjuk ismert:

• Polip (hidra), általában helytülő. • Medúza, úszó, lebegő.

A két forma alapszerkezete megegyezik. Egyes fajoknak mindkét alakja ismert, ahol az egyes formák nemzedékváltakozással váltják egymást. Másoknak vagy csak polip, vagy csak medúza alakjuk létezik. Testük 98%-a víz.

A hidra szerkezete Megnyúlt, henger alakú, szákszerű test. Főbb részek:

• Test. • 3 rétegű testfal (középső sejtmentes). • Mozgatható karok , 4-12 db. • Szájnyílás, a test egyetlen nyílása. • Űrbél. • Tapadókorong a felülethez való tapadáshoz. Táplálkozás

Minden csalánozó ragadozó. Táplálékukat apró lebegő állatok, ún. planktonikus szervezetek képezik. Karjaikkal ragadják meg a zsákmányt és a szájnyílásukba gyömöszölik. A karok külső sejtrétegében csalánsejtek találhatók (innen származik a törzs elnevezése). Üregükben mérgező, ragadós váladék és csalánfonal van. Ha az áldozat hozzáér az érzékelő tüskéhez, a fedél felpattan, a váladék kijut, a fonál rátekeredik. A csalánsejtek folyamatosan pusztulnak, majd pótlódnak. Egyes fajok mérgező váladéka emberre nézve is rendkívül veszélyes, nem ritkán halálos (a Portugál gálya mérge légzési nehézséget, szívleállást okozhat).

3

Az űrbél falának sejtjei kétfélék. • Mirigysejtek , amelyek emésztő váladékot

termelnek. • Felszívó, emésztő sejtek, amelyek a

bekerült félig megemésztett táplálékot felveszik és befejezik az emésztést.

Tehát az emésztés részben sejten kívüli, részben sejten belüli. Az emészthetetlen salakanyag a szájnyíláson távozik.

A csalánozóknak sem légző, sem anyagszállító szervrendszerük nincs.

Mozgás Az állat testfalában ún. hámizomsejtek találhatók, melyek a hám, ill. az izomszövet feladatait egyesítik. Képesek a karjaikat mozgatni, araszolni, bukfencezni.

Szaporodás, nemzedékváltakozás Ivartalan úton bimbózással szaporodnak, amikor a testfalában található őssejtekből osztódással egy új egyed jön létre, amely biz. méretet elérve leválik az anyaállatról. Ha a létrejövő egyedek együtt maradnak, telepek jönnek létre (korallok). Ivaros szaporodás során ivarsejteket termelnek. Legtöbb csalánozó hímnős, külső megtermékenyítésűek. Olyan fajoknál, ahol mindkét alak előfordul, a kétféle szaporodás szabályosan váltja egymást.

• A hidra alakról ivartalanul fűződnek le a medúzák.

• A medúzák ivarsejteket termelnek és a létrejövő zigótából hidra lesz.

Tehát a hidra az ivartalan a medúza az ivaros nemzedék.

Az idegrendszer A külső rétegben a hámizomsejtek között idegsejtek találhatók, amelyek hálózatszerűen kapcsolódnak össze - hálózatos idegrendszer. Egy ponton ingerelve az állatot – mivel nincs központ - az egész test egyformán, összehúzódással válaszol - diffúz idegrendszer. Egyszerű érzéksejtjeikkel – receptoraikkal – képesek kémiai, mechanikai, fény ingereket érzékelni. Egyes tengeri medúzák képesek gyenge fényt kibocsájtani.

4

Fontosabb képviselőik

A zöld hidra zöld algákkal él szimbiózisban. Édesvízi hidra

Füles medúza Gyökérszájú medúza

A korallok indikátor szervezetek

Tengeri rózsa