Top Banner
Személyközi kommunikáció
21

Személyközi Kommunikációelmélet

Jul 03, 2015

Download

Documents

Dr. Forgó Sándor - A kommunikációelmélet alapjai c. tárgyhoz
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Page 1: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikáció

Page 2: Személyközi Kommunikációelmélet

A személyközi– közvetlen emberi, vagy idegen szóval interperszonális –

kommunikáció lehet:

Diadikus kommunikáció: A diadikus kommunikáción olyan kommunikációs szituációt értünk,melyben két kommunikátor, azaz kommunikáló fél vesz részt. Hétköznapi értelemben ez apárbeszéd.

Csoportkommunikáció: A személyközi kommunikáció egy másik típusa a csoportkommunikáció,leginkább a kiscsoportos kommunikáció, mely 3-5 őt tartalmaz. A csoportos kommunikáció azértkülönbözik lényegileg a diadikus kommunikációtól, mert a csoporton belül már lehetőség vanegyéb kapcsolatok kialakítására is.

Közéleti kommunikáció: "A közéleti kommunikációnak természetesen nincs standardmeghatározása, de tág értelemben vonatkozik minden kommunikációra, amelynek soránintézmények, szervezetek vagy társadalmi csoportok ill. egyének részt vesznek kommunikációsfolyamatokban, amelyek bizonyos mértékig legalább nyilvánosak, vagyis tematizáltak,interakciós partnerek vagy idegenek számára is hozzáférhetőek, amelyeket médiumokközvetítenek, vagy amelyek nagyobb embercsoportok – audienciák – keretében zajlanak."1

1 Buda B. – Sárközy E. (szerk.), 2001. Közéleti kommunikáció. Budapest: Akadémiai Kiadó

Page 3: Személyközi Kommunikációelmélet

Kommunikáció jellemzői

-Partnerek száma (disztribúció)-Visszacsatolás (feedback)

Page 4: Személyközi Kommunikációelmélet

Shannon-Weaver-félekommunikációs modell (1949)

Claude Shannon és Warren Weaver a Bell telefontársaság fejlesztőmérnökei voltak.Azt a feladatot kapták, hogy dolgozzanak ki egy olyan modellt, mely a telefonkábelen

való rádióadás továbbítását is lehetővé teszi. Miközben ezt a problémát igyekeztekmegoldani, lerajzolták az üzenetátvitel modelljét, melyet később minden emberi

kommunikációs szituációra elfogadhatónak tartottak

Page 5: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikáció lépéseiAz információ adatokra bontása

ADÓ

információ adatok

Az információ adatokra bontása függ az adónál lévő teljes adatstruktúrától,valamint az információhoz felhasznált adatok pontosságától

Page 6: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikáció lépéseiAz információ adatokra bontása

ADÓ

információ adatok

Az információt az adó elemeire, alkotórészeire bontja, és az alkotórészeket aTAS-ból vett adatokkal helyettesíti

Teljes AdatStruktúra(TAS)

Page 7: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikáció lépéseiA kódolás

ADÓ

információ adatok

Egy adatstruktúra elemeinek egy másik adatstruktúra elemeihez való,egyértelmű megfeleltetése

Teljes AdatStruktúra(TAS)

kódok

kódszótár

Page 8: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikáció lépéseiAz adatok csatornára helyezése

ADÓ

információ adatok

A jel a kódolt adat fizikailag mérhető megjelenési formája, olyan energiaváltozás,amely kódolt adatokat hordoz. A jel az adat leképezése a médiumon.

Teljes AdatStruktúra(TAS)

kódok

kódszótár

effektor

Csatornajel

Page 9: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikáció lépéseiA jel szállítása

A jel vevőhöz történő elérésének feltételei:

-az adó és a vevő térben és időben kommunikációs státuszban legyen

- az adó és a vevő között a használt csatorna médiuma folytonos és megfelelő legyen(a hibák ne haladják meg azt a szintet, mikor az értelmezhetőség veszélybe kerül)

- a vevő rendelkezzen olyan eszközzel, amely a jelet a csatornáról felvenni képes

Page 10: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikáció lépéseiA jel szállítása - csatornahibák

Jelkiesés (drop-out): a leadott adatokból nem mindegyik érkezik meg,a felvett adatok mennyisége kisebb, mint a leadottaké.

Redundancia: többszörös leképezés, a kódolt adatnak a szükségesnél nagyobb számú jelet feleltetünk meg.

Zaj: olyan jel, amely az aktuális információs csatornára nézve nem tartalmaz releváns adatokat.

Page 11: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikáció lépéseiA jelfelvétel

A jelfelvétel során, a csatornán megjelenő jeleket a vevő valamilyen adekvát eszközzel - idegen szóval: receptorral - felveszi, pontosabban visszaalakítja a

jeleket kódokká.

Vevő

kódok receptor

Csatornajel

Page 12: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikáció lépéseiA dekódolás

Ebben a lépésben az előzőekben felvett kódokat fogja a vevő a kódszótár segítségével visszaalakítani adatokká.

Vevő

adatok kódok

kódszótár

receptor

Csatornajel

Page 13: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikáció lépéseiAz értelmezés

Az adónál és a vevőnél lévő információ különbsége nem a leadott adatoktól függ, hanem a vevő TAS-ának a közös résztől eltérő mértékétől. Vagyis minél kisebb a közös TAS aránya az egész TAS-on belül, annál valószínűbb, hogy a vevő által felvett információ eltér az adó által leadott-tól. Ezt a jelenséget

nevezik a "kommunikáció halálának".

Vevő

információ adatok

Teljes AdatStruktúra(TAS)

kódok

kódszótár

receptor

Csatornajel

Page 14: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikáció lépéseiA teljes kommunikációs folyamat

Page 15: Személyközi Kommunikációelmélet

A kommunikáció szintjei

Verbális

Nem verbális

Vizuális

Page 16: Személyközi Kommunikációelmélet

A nem verbális kommunikáció

Eszközrendszere

Robert Himde: - test kontaktusok - proxemitás- orientáció - megjelenés - testtartás - fejbólintás - arckifejezés - gesztus - nézés - beszéd nem verbális összetevői

Ekmann és Friesen: - emblémák - illusztrátorok - érzelem nyilvánítások - regulátorok - adaptor

Page 17: Személyközi Kommunikációelmélet

A nem verbális kódok típusai

Kinezika (szemmozgások, arcmozgások)

Proxemika (távolságtípusok)

Taktivika (érintés)

Ikonika (tárgyakban és a formákban rejlő szimbolizmus)

Paranyelv (hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, stb.)

Kronelika (idő, mint szimbólum; biológiai idő)

Page 18: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikációa gyakorlatban

- a kommunikációs partner TAS-ának felbecsülése, a közös rész nagyságának megítélése

- törekedjünk arra, hogy mondandónkat ne lehessen félreérteni

- kerüljünk minden olyan jelzőt, megfogalmazást, amely bármilyen módon vallási, etnikai, kulturális stb. különbségekre utalhat

- igyekezzünk teljes mondatokban beszélni, így elkerülhetjük a legtöbb értelmezési hibát

Page 19: Személyközi Kommunikációelmélet

Személyközi kommunikációa gyakorlatban

- használjuk ki a személyközi kommunikáció sajátosságát, az azonnali feedback-et

- ne használjunk divatszavakat, idegen szavakat, oda nem illő zsargont

- gyakoroljunk, fejlesszük a beszédtechnikánkat, artikulációnkat (csatornahibák); tanuljuk meg a helyes légzést, és igyekezzünk megfelelő hangerővel és hangsúlyozással beszélni

- növeljük minél hatékonyabban saját TAS-unkat, "tartsuk karban" a tudásunkat

Page 20: Személyközi Kommunikációelmélet

Felhasznált irodalom

Dr. Forgó Sándor – A kommunikációelmélet alapjaiVárkonyi Attila Pál – Személyközi kommunikációBuda Béla – A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei

Felhasznált képekblogspot.com

connectnigeria.com

Page 21: Személyközi Kommunikációelmélet

Készítette:Szegedi KrisztiánOUWHVY

Köszönöm a figyelmet!