Szekelyudvarhelyi evang reform tortenete 1780-ig.pdf

8/17/2019 Szekelyudvarhelyi evang reform tortenete 1780-ig.pdf

1/55

A

SZÉKELY UDVARHELYI EVANG. REFORM.

EGYHÁZKÖZSÉG

MEGALAKULÁSÁTÓL 1780 IG.

ÍRTA

Id. ZAYZON FERENC

SZ. UDVARHELYI EV. REF. PAP.

KIADJA

ZAYZON JÁNOS

REF. KOLL. VALLÁSTANÁR.

SZÉKELY UDVARHELY

1893.

Ar a I frt o.

é.


2/55

A

SZÉKELY UDVARHELYI EVANG. REFORM.

EGYHÁZKÖZSÉG

MEGALAKULÁSÁTÓL 1780 IG.

ÍRTA

Id. Z A Y Z O N F E R E N C

SZ. UDVARHELYI EV. REF. PAP.

KIADJA

ZAYZON JÁNOS

REF. KOLL.

VALLÁSTANÁR.

SZÉKELY UDVARHELY

1893.


3/55

BECSEK DÁNIEL KÖNYVNYOMDÁJA.

A K I A D Ó E L Ő S Z A V A .

Itt veszi a t. olvasó azt a kis egyháztörténeti

mű ve t, m ely et befejezni, s igy azzal, mi nt

egész

szel, egyh ázkö zség ét, hol 37 esztendeig vala h ű

szolgája a m i U r u n k örökkévaló eva ngé liu mán ak,

me gaj ánd éko zni : leghőbb vá gy a vala szerzőnek

élete utolsó évtizedében. Fájd alo m, vá gy a n e m

teljesülhetett; a toll kihullott az elfáradt ke ze k

ből, a k ül ön fé le o k o k mia tt me g a k a d t m u n k a b e

végzését me gg át ol á a szép öre gko r daczára is

m é g min dig korán jött halál.... Bá r csonk a az

em lé k, mel yet szerző változatos mú lt ú és fontos

hivatású egyházközsége javára és tanulságára

emel e, d e a jó akarat és a buz gó lk odá s a félbe

mar adt m u n k á b a n teljes volt. H a d d legyen e jó

akaratna k és buz gól kod ásn ak igazolása a művecs-

ke,

me ly hez hozzátenni va gy mel yből elvenni és

amelyről sok m on da ni va ló m e hely en nincs.

Ú g y a d o m, a mi n t a z há t r ama r ad t , s í g y a mu n

ka m a g a beszél a szerző felfogásáról, a tárgy

fontosságáról és a feladat nehézségéről. S e m m i

k ü l ö n ö s i g é n y e k k el n e m l ép e mu n k á c s k a a vi

lág elé. A k i a szigorú tu do má ny os mó dsz er és

m un ká lk od ás hangzat os jelszavaiba foglalható igé

n y ek szerint csinált kritizáló sz em üv eg en

keresz¬


4/55

II

tül nézi e művet, az talán, nagy tekintélye lát

szatával so k szépet és okosat beszélhet az egy

háztörténeti m un k ál ko dá s fontosságáról, felada

táról, nehézségéről, a rendszer és mód sz er ör ök ké

vitatható ilyen va g y oly an helye s voltáról, de

anny i bizonyos, ho g y mindezze l a jelen esetben

igen me ss ze néz ne és félreismerné e művecske

természetes rendeltetését. N e m akar ez s e m m i

egy éb lenni, min t összegyűjtése és m eg me nt és e

a sz.-udvarhelyi ev. ref. eg yhá zk özs ég na gy rész

ben homályfödte múltjából annak, a m i mé g me g

men the tő és átadása a szerencsésebb jöv end ő lel

ke s és lelkiismeretes fiainak, h o g y ő k a m á r föl-

fedett n y o m o k o n és megszerzett eszközökkel

kö nn ye bb en és esetleg sikeresebben haladhassa

n a k a m i k ö z ö s e g y há z i m ú l t u n k n a k m é g n a g y rész

be n kutatásra váró ismeretlen tájain. N e m aka r

eg yéb lenni, min t vázlatos kép e, a helyi szüksé

get kielégítő egy szerű tükre ann ak az eddig mé l

tóképpen n e m ismert múltnak, mel yn ek mi nd en

kis moz zan ata tanulságos, mi nd en percze ma gy a

rázója ma i életünknek. H a csak egy sugárocs ká¬

val gazdagította is a múl tak ho má ly áb a beha

tolni törekvő egyháztörténelmi m un ká lk od ás fé

nyét,

ha csak egyetlen eltakart ny o m o t mu tat is

m e g e művecske: m á r szerző fáradozása jutal

m a z v a v a n .

Itt cs ak arra ó ha jt om felhívni a t. olvasó fi

gyelmé t, ho gy néhai szerző e m u n k a összeállítá

sát m é g az 1882-ik év be n kezdette me g , pár évig

dolgozott rajta, a m e n n y i b e n a kettős (lelkészi és

koll.

szaktanári) hivatalnak csak n e m m in d en erőt

III

és időt lekötő kötelességei engedték. A m u n k á

latnak úgys zólv a a l egne heze bb része, t.

i.

a

biz

tos történeti adatok és tá mp on to k h iá ny áb an b a

josa n földeríthető első és m ás o di k k ors zak ki

dolgo zásáva l ép pe n eg y fordulópontnál , t. i. az

egy ház köz ség történetének a mostani szép na gy

te mp lo m építési idejével kezd őd ő nevezetes, újab b

korszakánál

1780)

szakadt félbe a m u n k a . Holott

éppe n e temp lomé píté s illő m ó d o n me gül t százéves

ö r ö m ü n n e p e (1882) ébresztette föl szerző lelké ben

e mon og ra ph ia összeállításának gondolatát. H o g y

azo nba n szerző micso da idő- és iránypontok

sze

rint tervelte az egés z m un ká la t végrehajtását, az

a „Felosztás és módsz er" c. cik kbe n látható. A k i

a néhainak volt hivatali állásával összekötött

n a g y m é r v ű és széleskörű feladatait, s an na k ter

hét közele bbről ismerte, az előtt fölösleges a m u n

ka bevégzését meghiúsító akadályok tüzetesebb

fölsorolása. E részb en c sak a legfőbbet jelz em,

mi dő n mege mlít em, ho gy a mun kál at tovább foly

tatásánál m á r oly ok m á ny ok r a, kútfőkre lett volna

szükség, me ly ek ne k na gy része az erdélyi ev.

ref.

egyház kerüle t levéltárában va n és amelye

ket — mi nt ho gy vidékre n e m adhatók ki — csak

az ottani közvetlen használat, ta nu lm án yo zá s után

lehetettvolna értékesíteni. D e ép pe n e z az ottani,

több időbe kerü lő kutatás az, amit a helyi vi

szonyok, hivatali elfoglaltság stb. meggátoltak;

kül önb en is a m á r gye ngü lő testben élő kész lel

ket m i n d inkább -inkább leköté az egym ásut áni

évek fokozódó súlya.

Va jh a a b uz gó sá g lelke tettre hevítene vala¬


5/55

IV

kit és megszent elné akaratát, h o g y e meg kez det t

úto n tov ább hala dva, előre törve, isten segedel

mé ve l betetőzné a félbemaradt művet

Mielőtt bef eje zné m soraimat, ke dv es köteles

séget kí vá no k leróni itt a ny ilvá noss ág előtt, mi

dő n a kiadáskörüli kész és jó indulatú tám og a

tásért, lekötelező segítségért legőszint ébb kö sz ö

net eme t nyi lván íto m Szakács Mózes helybeli ref.

koll. tanár és Németh Sándor helybeli ref. segéd

lelkész aai.-nak.

És végül m é g csak annyit, ho gy ha néhai

at yá m e művecskéje a t. kö zö ns ég részéről oly

fokú érdeklődéssel és támogatással találkozik,

m e ly m í g egyfelől biztató jelként mutatk ozik,

addig másfelől a kiadás költségeit is be ho zz a:

abba n az esetben me gp rób ál ná m azt is, h o g y k é z -

iratilag nag y sz ám ba n hátramaradt köz önsége s

egyházi-

és al kalm i beszédeiből, s min den fél e al

ka lo mr a vona tkoz ó papi dolgozataiból, a néhai

ismerősei nek és hivataltársainak ez üg yb en gya

kori kérd ezőskö déseir e mi nt eg y feleletül, egy-k ét

kötetet sajtó alá rendezzek.

A jelen kis m ű legye n addig is a szerzőnek

ö n m a g a által emelt, s az érde klőd ők jó indulata

és a gy er m ek i keg yelet által fenntartott, me gő r

zött em lé ke

Székely-Udv arhelytt, 1893. nov. hó ban .

Z. J.

B E V E Z E T É S .

ELŐSZÓ.

Ez a mű a sz.-udvarhelyi ev. ref. ekklézsia

történetének jó akaratú, de hiányos összeállítása.

Meg val lom , hog y e mu nk át avatottabb kez ek

vállalhatták volna fel, de adatok, s o k m á n y o k

n e m léte miatt sok hiá ny lett vol na a zo k művében is.

Író azo n kútfőket, amelyek tud omá sár a es

hettek, felkutatta, kifü rkészte, a r end elk ezés e alatti

ok má ny ok at , jegyzőkö nyveket átböngészte, s azo k

n y o m á n állította össze e csekély művet.

A szü ksé g kí vá na lm a szerint ritkán kritikát is

használt, me rt az ig azságo t volt czélja földeríteni.

Tu dj uk azt, ho gy a reformáció történetén

eg y veres fonal szál nyúlik végig, mel yet a pro-

testantismus kiomlott vére pirosított m e g ; az on

fonalszálnak eg y — h a vérnélküli is — de kíno s

része áthúzódik e tárgyn ak is folya mán, me ly ne k

vezetése mellett átlátható

az,

ho gy ide Sz.-Udvar-

helyre a protestantismusnak beültetése, an na k

ápolása, véde lmez ése — épp en a nemzet i fejedel

m e k alatt — nemzeti üg y, s egysz ersmin d a sza

badság ügye volt.

Sz.-Udvarhely város a székelység központ

ján fekszik. A székelység magat artása n ag y, el

határoz ó befolyással birt hoss zas időn keresztül,


6/55

2

s főleg a nemzeti fejedelmek idejében Erdély

sorsára, történelmére, s Szé kel y-U dva rhe ly város

me gi nt hason ló befolyással birt a székelység sor

sára s történelmére.

A nemz eti ü gy gy ei , s illetőleg a szab adság

ügyé vel csa kn em az onos lévén a protestantismus

ügy e, Sz.-Udvarhely város fekvésénél fogva is kivá

ló figyelem tárgya lett a kü zd el me kn ek , szenvedé

sek nek , s párt és felekezeti visz ongá sok dü hé ne k is.

Eze kné l fogva lehet észlelni, h o gy a m ag a

sab b látkörü férfiak, honf iak itten mié rt kiv án-

tak protestáns iskolát, s protestáns ekklézsiát lé

tesíteni, s miért kív ánt ák azo kat ápolni, védel

mez ni, valam int észlelhetni, h o g y ezen törekvé

seket s buzgó lkodá st a m á s tábor miért kívánta

mi nd ig ellensúlyozni, gy ak ra n meghiúsítani.

A z idők jeleit n e k ü n k is föl kell is me rn ün k,

a kö rü lm én ye k intenek, a köröttünk s mellettünk

v é g h e z m e n ő e s e m é n y e k k o m o l y a n f ig ye lm ez te t

nek, h o g y ébredezzün k, ho g y a protestáns

szel

le m s áldozatkész buz gós ág ná lun k meg int föl

ébredje n; e szabad szel lemne k s áldozatkész

bu zg ósá gn ak szent és ne me s versenyre is kell

kelnie.

Sz.-Udvarhely váro sban valamint a

pro

testáns tano dán ak, ú g y a protestáns ekklézsiána k

s an na k leány növeldéjének

élni,

f en n állni, s

elébbre-elébbre hala dnia kell. Szolgáljon e tekin

tetben is kis tükör gy an án t e m ű .

Tége det pedig ke gy es olvasó vezéreljen ez

a m ű vallásosságra, eg yh áz ad és ha zá d szeretetére;

s m i n d e fö ld ön m i n d a m e n y b e n lé g y b o l d o g

3

Kútfők:

1. A helybeli ev. ref. ekklé zsia levéltára.

2. Erdélyi egyháztörténelmi adatok, Veszely

Káro lytó l I. k.

3. Benkő József Transylvániája.

4. Bod Péter Sm yr na i Polikarpusa.

5. M a g y a r és Erd élyor szág vallásbeli refor-

ma ti oj án ak históriája. (Kézirat 1828-ból.)

6. Kis Fer en cz „ A sz.-udvarhelyi ev. ref. kol

légium történelme" cí mű köny ve.

7.

Szeles J áno s. ns. Sz. -Ud var hel y stb. leírása.

(Kézirat.)

8. Orbán Bal ázs „ A székelyföld leírása" cí-

m ű k ö n y v e .

Felosztás és módszer.

Korszakok:

1-ső ko rsz ak: kezdettől 1600-ig, m a g á b a n fog

lal m . e. 70 esztendőt.

2-ik ko rs za k: 1600-tól 1780-ig terjed, a m i k o r

t. i. a m ostan i te mp lo m s torony építése me gk ez

dődött; m a g á b a n foglal 180 esztendőt.

3-ik ko rs za k: 1780-tól 1801-ig, a m i k o r t. i.

káp lán ság ot v agy is ún. kis pap i állomást léte

sít az ekklézsia; ma g á b a n foglal 20 esztendőt.

4-ik ko rs za k: 1801-től 1855-ig terjedhet, a mi

ko r t. i. két egy enl ő pa pi állomást ho z létre az

ekklézsia; m a g á b a n foglal m. e. 55 esztendőt.

5-ik korszak: 1855-től mostanig.


7/55

4

A jelzett ko rsz ako kba n —te rmé sze te sen előre

bocs átvá n eg y rövid visszapillantást a reformátio

történetére s terjedésére — ilyen irán ypo nto k

szerint vélj ük ve ze ten dő nek a történet fonalát:

a) A sz.-udvarhelyi ev. ref. ekkl ézsi ának ke

letkezése, alakulása, s egész kül és bel szervez

kedése tárgyában mi k történnek? Tov áb bá

b) A z isteni tiszteletnek helye , m ó d j a és ideje

tekintetében? te mp lo m, torony van-e, s hát ezek

n e k

fel

szerelvényei: harang, or gon a? mics oda

kézi k ön yv ek vagyis útmutatás szerint im ád ko z

tak, énekeltek? im a s én ek -k ön yv ek keletkeztek-é?

me ly ik kiad ású bibliát használták kútfőül? a val

lásos szertartások, keresztelés, esketés, temetés,

hogyan vitettek véghez?

c) Ki k a pap ok s kántor ok? hol laktak azo k?

m i volt fizetésök, kiktől és hog ya n, m i ú ton -m ó¬

d o n ka pt ák b é? díjlevelek állíttattak-e ki ?

d) Mi cso da birtokhoz s ho gy an jutottak? a tem

pl om belső va gy on a mibő l állott? Úrasztali kész

letek m i k ? Úrvacsorálásnál mic sod a edények et

használtak, p. o. elsőbben n e m ép pe n az addigi

kehelyt va gy kelyhe ket használták-e, a m í g kü

lön tettek szert? hát külső va gy on ho z jutottak-e?

e) A temetke zés körül mi k történtek s ho vá

temetkeztek?

f) A papi aktu sok bejegyeztettek-e vala hov á?

vannak-e jegy zőkön yvek, any akö nyv ek, leltárak?

s t b .

g) az ekklézsia igazgatása mi ly en volt? m i

kor lett ez az ekklézsia püs pö ki vé ? s átalán hog ya n,

miért,

s mi ko r keletkeztek a püspö ki ekklézsiák?

5

Az a ) tehát alakulási, s szervezkedési irány

pont.

A b) istentiszteleti — a n n a k kellék ei felöl

való — s szertartási irá nyp ont ,

A c) az egyh ázi sze mél yek s azo kn ak fizeté

seik felől való iránypont.

A d) a belső s kül ső birtok felől való irány

pont.

A z e) a teme tő felől való iránypont.

A z f) a papi aktus ok s egyé b igazgatási el

járások bejegyzés e felől való iránypont.

A g) az igazgatás mil yen ség e felől való

irány pont.


8/55

E L S Ő K O R S Z A K .

Kezdettől 1600-ig.)

1 §.

Rövid visszapillantás a reformáció történetére s

terjedésére.

A reformáció történetében 1517. okt. 31-ike a kez

dő időpont, t. i. ekkor függesztette ki Luther világhírűvé

lett 95 tételét a bűnbocsánat felől a wittembergi vár

templom ajtajára. 1520-ban égeti meg ünnepélyesen

Wit¬

temberg egyik kapuja előtt az „Exsurge domine" kez

detű bullát, mely az ő 95 tételének egy részére kár

hoztató ítéletet mond, iratait mindenütt megégettetni

rendeli, őtet magát átok alá veti, ha állításait 60 nap alatt

vissza nem vonja, s bármi keresztyén hatóságnak köteles

ségévé teszi Luther elfogatását s Rómába küldését.

1521-ben van össze gyűlve a wormsi birodalmi

gyűlés,

amely Luthert nem tudja elhallgattatni, s a hol

ő oly férfiason nyilatkozik.

Az 1517. okt. 31. kezdemény, a 95 tétel, 14 nap

alatt egész Németországban, egy hónap alatt az egész

külföldön ismeretes lett s ettől kezdve mind inkább-in

kább terjedett a reformáció, különösen Németországon.

7

2. §.

Hát Magyar- s Erdélyországban hogyan s mikor

terjedett

el?

Term észete sen kereskedelmi úton, a budai s szebeni

kereskedők által a világhírű lipcsei vásá rok alka lmáb ól

csakhamar ismeretesek lettek

s

elterjedtek M ag ya r-

s

Erdélyországokban

is

Luther könyvei,

„és

ezeket

az

olvasni szerető magyarok, kiknek szinte

úgy

illik

a ke

zekbe

a

könyv mint

a

fegyver, újság kívánásból is,

de

kivált ezen okból, ho gy a Luther tudományát meges

mérhessék és ítélhessék, olvasták" (M ag ya r- és Erdély

ország vallásbeli reformációjának históriája. Kézirat.)

É s cs ak ug ya n ezen kútfő szerint 1520- an (helye

sebben 1520-25 közt) „mi nd a két magyarh azában Lut

hernek

nem

csak titkos, h a n e m

sok

nyilván való követői

is találtattak, me ly megt etszi k

a

következendőkből:

"a) a II.-ik Lajo s király tutora Br an de nb ur gi Mark¬

hio György úgy íratik

le,

mint a Luther t u d o m á n y á n a k

barátja, és az ő követője, pártfogój a; ő pedig azt 1522.

előtt cselekedte, mi nt amely eszte ndőbe n a király m e g

házasodván

a

tutorság alól ki

költ, és

Markhio is ma gya r¬

országról Ném eto rsz ágr a vissza tért;"

"b)

a

mag ya r ifjak min d

a két

magyarhazából

1522-

től fogva számnélkül men tek Witt emb erg be a Luther

hallgatására, s tud om án ya tanulására*, mel y arra mutatott

h o g y az említett esz ten dő alatt meg kellett ismer ni és

szeretni a Luther tudományát a magyaroknak."

* l-ső Ferdinánd haláláig 1564-ig csak Wittembergbe 250 magyar men

tanulni ezen ívül igurumba, Geuevába,

Bázelbe,

Heidelbergbe, Lejdába, sőt

Angliába

is, mely

elenség az evangyeliomi tannak

a

magyarok közti nagy

vívmányáról tanúskodik.


9/55

8

"c)

m é g

nyil vánság osabba n tanúsítják Lajos király

n a k két parancsolatjai 1523 -ból s 1525-ből az elsőben

az

a

parancsolat

va n a

szebeniekre nézve, ho gy

a

Lut

her könyvei

a

piacon égettessenek

m e g ;

m e g is lett.

M i n d

a

kettőben parancsoltatik köz öns ége sen

a

luthe

ránusok kiirtása.

A z

1525. rendelésnek szavai eze k:

a

lutheránusok

az

országb ól mi nd kiirtassanak,

és

valahol

találtatnak

n e m

csak

az

ekklézsiai sze mé ly ek által,

ha

n e m

a

kül ső világiak által

is

szaba don m egfogadtas

s a n a k

és

megégettessenek."

M a g y a r o r s z á g o n B u d a a főváros lett a reformáció

első fészke, innen terjedett

ki és el

an na k világa, főbb

reformátorok voltak Grineus Simon tanár, Henkel János

a Mária királyné gyónt ató papja,

s

Dévai Biró Mátyás.

Erdé lyb en Sz eb en be n talált legelsőbben bef oga dó

talajra a reformáció s legelső hívei ép pe n kolostori szer

zetesekből

s

plé bán oso kbó l lettek. Tolnai István „ K a l a u z "

könyvéből

azt

lehet látni, h og y Erd ély ben két pléb ános

emelte a fel ref orm áci ó fáklyáját 152 2-ben, neveik fel nem

találhatók,

de az

egyik Sileziai Ambrus vala, kiről

a

szebeni capitularis urak panaszában van említés téve; a

szásznemzetnél

a

szebeni tanács

lőn az

első 1522-ben

mely

a

plébánost igen kezdé szorgalmazni, hogy

a

lut

heránus prédikátoroknak

a

prédikálást engedné

meg s

kénytelenittetett mégis engedni.

„ G y ö r g y és

Griseus

ne vű barátok lutheránus pap ok ká változván

át, el

s ő b b e n

a

vár os ka pu ja előtt

a

keresztnél, azután

a vá

rosban a Sz.-Erzsébeth tem pl om áb an tanítottak a római

ekklézsia értelme ellen, kü lö nö se n György barát falvakra

is ki m e n t s ott a plébánosoktól m e g se m kérve prédi

kált a r ó m a i a. sz. e. ház ellen."*

* Magy. és Erd.

orsz. vall.

ref. hist.

9

Szeben példáját követte Brassó,

s itt m á r

Hontér

Já no s ma gas lik ki, akit Erdél y evangyelistájának

nevez

tek; Bázelből 1523-b an jött haz a Bra ssóba , ottan n yo m

dát állított

az

ev ang yel io mi tant hirdette, tanította

is

k o lá b a n, t e m p l o m b a n , k ö n y v e k b e n ,

s

rövid

idő

alatt

az

egész Brassót és Bar cza ság ot reformálta.

E z u t á n

a

többi szász v áro sok ban

is

elterjedett

a

Luther tudománya, annyira, hogy 1545-ben az egész

szásznemzet a medgyesi zsinaton hite zsinórmértékéül

elfogadta az ágostai vallástételt.

Hontérről azt írja Benkő J. Filius posthumus című

munkájában (a mint Kis Ferencz idézi,) hogy a refor

mációnak Erdővidékre és az egész Székelyföldre való

terjesztésében legnagyobb eszköz ez áldott emlékű fér

fiú vala.

A magyar ekklézsiák közt Kolozsvár vette be elsőb

ben a reformációt, első prédikátorai: Heltai Gáspár és

Omláczi; iskola mestere: Vízaknai György, de Heltai

a socinianusok túlsúlyra vergődésével, hogy a dézmát

megtarthassa, hallgatóinak egy részével azok vallására

tért át, melyért el is nevezték őtet Midásnak,

Kolozsvár példáját követték aztán más magyar

városok, nevezetesen Torda, N.-Enyed, nem különben

a székelység.

3. §.

Ez rövid kivonata a reformáció kezdetéről szóló

összes irományoknak, könyveknek, krónikáknak, s jegy

zeteknek; de részletesebb leírásra, hogy p. o. akár a

magyarok, akár a szászok, akár a székelyek közt kik,

hogyan s melyik évben működtek a reformáció terjesz

tésében, akár mint hitszónokok, missionariusok, akár

mint szervezők, ekklézsia alapítók, hogyan s mikor ala¬


10/55

10

kultak m eg kezdetben a reformált ekklézsiák, ho gy an

szervezkedtek, kik voltak papjaik, m ic so da rendtartást

követtek az ok isteni tiszteletben, eg yh áz igazga tásban, az

ekklézsiai v a g y o n felett oszto zkod tak-e

s

h o g y a n

a lut

heránuso kkal, ho gy kezdettek építtetni templo mai k, papi

s kántori lakjaik, sat. ilyen leírásokra nem akadunk

ezekre nézve adatokat, ok má nyo ka t nem ismerünk.

Már pedig ha egy ekklézsiának történelmét meg

akarjuk írni, akkor a nn ak éppen keletkezésén, meg ala

kulásán s szervezke désén kellene ke zdő dni az on leírás

n a k ; de éppen az ilyen egyes egyházak keletkezéséről,

alakulásáról, szervezkedéséről n incsenek adataink,

ok

mányai nk, jegyzőkönyveink, még s záj hag yom ány is igen

kevés és igen ritka, csa k olya n, s csak annyira is ter

jedő, mint a milyent én itt egyet leírok az alatt levő

jegyzetben.*

* Édes apám 1804/5-ben lett Háromszéken, Ikafalván pappá, élt ottan az

ő idejében

egy

László András nevű nemesember, iskolavégzett, gyermektelen,

magam

is jól

ismertem, neje róm. kath. hitű; s amikor már diák voltam s a

fel sőbb tudományok terén, különösen az e. h. történelem terén vizsgálódni s

kérdezősködni kezdettem, beszélte apám egy alkalommal, hogy ezen ns. László

A n d r á s n á l l á t o t t s ol v a so t t ő e g y k é z i r a to t , m e l y b e n h í v e n le olt rva r e f o r m á

c i ó n a k H á r o m s z é k r e s a z e g y e s e k k l é z s i á k b a b e v it e l e

s

e l t e r j es z t é s e, h o g y t .

i.

n é g y m i s s i o n a r i u s — h i t s z ó n o k — é r k e z e t t b é S . - S z e n t g y ö r g y r e ( n e v e i k , h o n n a n ,

m i k o r

s

h o g y h o v á s z á ll o t ta k b e , s a t . m i n d m e g v o lt t i sz t án í r v a ) é s S .-

S z e n t g y ö r g y ö n s k ö r n y é k é n v é g e z v é n r e f o r má t o r i m i s s i ó j u ka t , k ét i r á n y b a n

i n d u l t a k k i H á r o m s z é k r e , k e t te j e o r b a i s z é k f e l é, k et t e j e k é z d i s z é k n e k i n d ul t .

E z e n u t o l s ók I k a f a l vá r a é r k e z v é n — I k a f a l v a s F u t á s f a l v a e g y e k k l é z s i a v ol t ,

I k a f a l v a v o l t a m a t e r , F u t á s f al v a a f i l i a — ( és

ez

c s a l h a t a t l a n u l i g a z ) s i t t e n

v é g e z v é n r e f o r má t o r i m ű k ö d é s ü k e t , a z t h i tt é k, s m e g b í z t a k m e g h a g y á s u k f o ly

t á n a b b a n , h o g y F u t á s f a l v a m i n t

ilia

m a t e r u t á n m e g y e n , s s z e mé l y e s m e g

j e l e n é s ü k k e l , i ll et ől eg s z ó n o k l a t a i k k a l n e m s z e r en c s él t e t té k a i l i á t , e z é rt F u

t á sf a lv a b o s z a n k o d á s b ó l m é g i s m a r a d o t t r ó m a i h i t ü n e k ; a h i t s z ó n o k o k á t m e n t e k

T o r j á r a , d e Al t o r ja m e ll e tt A p o r I l o n a b u z g ó r ó m . k a t h . ú r n ő a g g l e á n y v e z e

t é s e a l at t d ü h ö s e l le n tá l lá s ra t a l ál t a k, j o b b á g y a i , m é g a n ő k i s m i n d e n f é l e

tá

m a d ó e s z k ö z ö k k e l , f e g y v e r e k k e l , f e j s z é kk e l , v a s v i ll á k k al , k a s z á k k a l f ő l f e g y v e r ¬

11

4. §.

A sz.-udvarhelyi ev. ref. ekklézsiának is keletkezé

séről, megalakulásáról, szervezkedéséről nincsenek jegy

zetek, irományok, adatok. Nem tudunk semmit arról,

hogy kik voltak a megalakulásnál, a szervezkedésnél

szereplő egyének, az isteni tisztelet

hol,

miként s mikor

ment véghez, kik voltak elsőbb papjaik, kántoraik, azok

hol képződtek, s hogyan és micsoda útmutatás szerint

szolgáltak, azok hol laktak, mi és honnan volt fizeté¬

sök, hogyan kezdett s tudott életre vergődni az ekklézsia

s népsége, mint üres kasba menekült méhraj, s hogyan

és mikor kezdett lépesedni; a papi aktusokat: keresz¬

telést,

esketést, temetést vették-é jegyzőkönyvre, s ha

igen,

azok hol vannak? hát még ha meggondoljuk azt,

hogy mennyi veszekedés, viszálkodás történhetett az

egyházi s vallási életben, mennyi gyűlölködés, ellen

kezés a társadalmi téren? a vagyonra nézve hogyan

osztozkodtak? a különböző hitű papoknak itten jó da

rab ideig*, egymás mellett kelletvén lakniok az ős

papi

lakban, ottan mik történhettek, már csak azon okon

k e z v e ú t j o k a t á l l o t t á k , ú g y h o g y a h a l á l o s v e s z é l y e l ő l i s a l i g m e n e k ü l h e t t e k

el , s v i s sz a I k a f al v á r a. E z e n e s e m é n y e m l é k é r e A l . - T o rj á n a z o n h e l y et m a i s

S z e n t - I l o n á n a k n e v e z i k, e m l é k é r e k á p o l n á t e m e l t e k , s o t t a n b ú c s ú j á r á s van

é v e n k é t

m a

i s. ( A z A p o r c s a l á d s í r b ol t j a is o t t a n v a n ) . M e g e g y e z e z ze l O r b á n

B a l á z s , „A S z é k e l y f ö l d l e í r á s a i d e v o n a t k o z ó r é s z e .

E b a l s o r s e l r é m í t e t t e a r e f o r m á t o r o k a t , m á s k é t t á r s u k é p p e n a k k o r Z a ¬

b o l á n m ű k ö d ö t t , t u d ós í t ot t á k a z o k a t a t ö r t é n t e k r ő l s m e g s z ű n t e k t o v á b b k ö r u ¬

t a z n i , r e f o r m á l n i .

É s e z a z o k a , h o g y H á r o m s z é k e n e g y i k f el ől I k a f a lv á n , m á s f e lő l Z a b o -

l á n f el ül n i n c s e n r e f o r m á l t e g y h á z k ö z s é g ; s ő t e z e n n é g y r e f o r m á t o r l et t v o l n a

h i v a t v a C s í k s z é k b e i s b e v i n n i

a

r e f o r m á c i ó t , d e e l k é s t e k

s

e l k é s e t t C s í k i s

a

r e f o r m á c i ó á l d ot t v i l á gá t ó l.

* 1 6 3 0 . m á j u s 2 6 . a l k u k ö v e t k e z t é b e n k ö l t ö z n e k e l p a p o k é s d i á k o k a p á

p i s t á k p a r o c h i á l i s t e l k é r ő l .


11/55

12

is, ho gy a református p apok családosok is lehettek, a

pápisták ne m, — (1626-ban lesz külön református

papi lak, a mi nt ezt alább m e g látjuk) — szóval:

csak n e m egy század lefolyása alatt, m i a ref. ekklézsia

története? ezt kidolgozni n e m lehet, mert nincs h on na n

és miből. —

5. §.

A z 1. és 2. §. részletes pótlékául itten m é g annyit

említünk me g, hog y 1564-ig átalánosan lutheránusok

nak neveztettek nálu nk mind azok , aki k a r ómai ekklé

zsia rendtartásainak ne m engedelmeskedtek sat. ha szin

tén nem a Luther értelmét követték is. Edd ig az ideig

a lutheránusok, s reformátusok között meghatározott

valóságos különbség n e m volt., sat. 1564-ben válnak

külön,

s lesz két külön felekezet, két külön püspök sat.

Tehát e tekintetben téved Veszely Károly „az erdélyi

egyh áz történelmi adatok" 1. k. 382 . lapon, ahol 1570-t

írja különválási időpontnak.

Szeles János is (ak i 177 3—178 0-ig fungál,) kézi

ratában VI. c. az religioról mindjárt legelején azt mo nd ja :

„az religio Udvarhelyvárosában az magyaroknak a po¬

gányságból való kitérések után volt csak a római cat¬

holica hit, míglen több s na gy ob b helyekre való beszár¬

ma zá sa után ide is a múlt száznak kezdetiben a reformált

vallás be n e m férkezett."

Itt ez a kifejezés „a múlt száznak kezdetében"

1600-után kezdődő százat

jelentheti,

de nagy on téved az

író, a m i n t ez éppen a jelen műbő l kitetszik.

6. §.

A felállított irom ánypontok közül a b ) és c) alatti

kérdésekre ez minden tudo más unk:

13

Mo st an is élő siklódi pap t. Beke Dénes barátom

fölkérdéseimre bizo nyos leírással szolgált ide vonatko

zólag:

„Kis

Gergelynek hajdani tanítványa anyai nag ya

p á m

Pálfi

Dé ne s (n.-galambfalvi pap s esperes) min t

egy ősz Gamaliel nek em mint 2 — 3 éves diáknak s

Vajda Dén esn ek (kecseti volt pap) mint ono káinak be

szélte el ezen sz áj ha gy om án yt , ho gy azt soha ne feled

jük,

s ha a késő korna k szüksége lesz rá, szolgáljunk

vele.",

Ő a kérdést így formulázta: a reformáció me gk ez

dése,

terjedése alkalmával min thogy az áttérés n e m áta

lánosan, ha n em részletesen történt, míg a fő (ős) temp

lomot követelhető többségre nőhette ki ma gá t a ref.

egyházközs ég, hol tartotta egy néhá ny évtizeden keresz

tül az isteni tiszteletet?

A kérdés fontos. A száj hagy omán y ez : a botos (t.

bará tom boltosnak nevezi) utcában e gy terjedelmes

beljószággal bíró jó m ó d ú g azda embe r tágas házáb an

tartották azo n környéken aho l mo st az oláh, illetőleg

görög te mp lo m áll, legelőbb an nak jószágára építettek

egy fa- templomo t, melyet használtak addig, míg a vá

rosi népség szinte felerésze reformálódott, és akkor kez

dették a főtemplo mot követelni sat.

És ez a szájhag yomá ny nagyonis hihető, mert az

előbbi egy néhán y évtizeden keresztül, a mi nt t. i. lassan

kint többen-többen vették be az evangéliumi tant, isteni

tiszteletöket csak m a g á n háznál lehetett tartaniok.

E z az állapot itten Sz.-Udvarhelyen tartott 1563-ig,

a m i k o r országgyűlési végzés dönti el, hogy az addigi

fő (ős) tem plomot köz ösen használja a két felekezet,

(lásd alább 2-ik korszak a) pont.) N e m 1570 . után kez

dett terjedni tehát Udvarhelyszékben a vallásújítás,

amint ezt Veszely Károly a fennebb idézett helyen írj a.


12/55

14

Bátran lehet azt állítani, ho gy a fő te mp lo mn ak

ilyen köz ös használata fenn is állott 1600-ig; ekkor,

ho gy micso da változások következtek bé, alább m eg

látjuk.

A te mp lo m történetéhez ide leírjuk szintén Veszely

Károly említett műv éből, idézett lapról ezen sorokat:

„Bogárfalvi Gellért Máté, 70 éves aggastyán eskü

után vallja: T u d o m mikor Luther Má rton ide bejöve, (?)

kihordák a te mp lo m ékességeit, egy Kovács Jakab nevű

em ber gyújtá m e g úg y égették el."

É n ne m vitatom, hog y ez m e g ne m történt, de

Gellért Márton a tanú 70 éves, tehát született 1560-ban

(mert 1630-ban tanúskodik) a templom-ékességek azon

elégetési aktussának — ha csak ugyan me gt ör té nt — 1563

előtt kellett történni, tehát vag y születése előtt Gellért

Márt onna k, vagy 1 — 2 . esztendős korában, ilyen gyer

mekkor i eseményről pedig n e m vallhatja senki: „tudom."

7- §.

A felállított iránypontok közül a c ) alatti kérdésre

ennyit lehet mé g mo nd an i: 1612-ig eg y pap nak se tud

juk nevét, kántorét annyival kevésbbé.

La ká su k valószínűleg a régi parokhiális ház ban, a

pápista pappal közös paplakban volt, min thog y

papi

lakot testamentum útján 1626-ban kap reformált ekklé¬

zsia,

kántorit 1663-ban, ami nt ezt hátrább meglátjuk,

s minthogy az 1630.

á j. 26.

alku következtében (12§.)köl

töznek alá papok és diákok, s hagyják dominiumában a

pápista atyafiaknak az ő régi parochialis házakat.

H o g y fizetést mit, mennyit, s ho nn an kaphattak,

arról se tudunk sem mit, azt természetesen lehet gondolni,

ho gy mihelyt külön papjuk, s kántoruk lett a reformá¬

15

tus híveknek, a nn ak fizetéséről is gondo skodtak, s leg

természetesebben az addigi rendszer szerint papbéradás

ról intézkedtek.

A z 1633. jun. 26-ki complanatio hatodik conditio¬

jában ez áll: „Az béradás felől se az orthodoxa reli¬

gion levő atyafiak ne kévanj anak sőt neis vegyenek a

catholicusoktól, se e contra a catholicusok az orthodoxa re¬

ligion levő atyafiaktól" sat. hanem mindenik fél az ő

maga religioján valóval contentus legyen: tehát furcsa

állapot lehetett, ahol akármelyik fél, akármelyik félen

levőtől bért amit lehetett azt vett.

Sőt ide vonatkozólag is meglátjuk hátrább, ho gy

a régi par okhiá hoz tartozó földeket 1633-ban oszthatták

meg,

(l. d. iránypontot) s csak azután vehetett hasznot

belőle a ref. pap, addig h og y osztozkodtak-e ezen föl

dek terméséből, n e m lehet tudni; s h a osztozkodtak is

1600-ig, de ezután olyan időkben, ahol m ost egyik rész,

maj d a másik rész szorította ki egym ást a templ omból ,

n e m lehet meghatározni a földek mikénti kezelését.

A kántornak vagyis ludi magisternek az ún. trivi

ális iskolánál van fizet ése pénz és déz máb ól gab ona,

de ez a 2-ik korszak ba jöhet bé, min thogy 160 0 előtt

ről szó se lehet ezeknek megtörtént adomán yozásá ról.

8. §.

A felállított iránypontok szerint az e f) g) jegyek

alatti kérdésekben semmir ől sincs tu do má su nk egyébb,

mint hogy az addigi temetkezőhely közö s volt sokáig, sőt

ami nt az adatok bizonyítják, éppen a temető hely iránt

szűnik m e g legkésőbbre a közösség, s a két külön te

me tő ügye, ellátása, illetőleg ki va gy beállítása ma rad

legkésőbbre.


13/55

16

1600 va gy 161 2 körüli időig is m . e. 80. esztendő

alatt

voltak,

— kellett lenni, — a refo rmátusoknak pap

jaik s kántoraik, történtek keresztelések, esketések, te

metések. 1742-vel kezd ődvé n legelső megle vő any akö ny

vü nk , tehát 200 esztendőnél is többel késő bb az itteni

reformálódás után, lenni kellett ezen két század alatti

papi aktusokról (keresztelés, esketés, temetés, gyülése¬

zés) bejegyzéseknek, s nincs me g egyetlen jegyzék is

— ho gy azok részint gondatlanság, részint a kül- s bel

háboruskod ások miatt semmisültek-e me g, n e m lehet

tudni,

s m é g azt is bizonyosra lehet venni, h og y sza

bályzat hiányá ban, azok csak ma gá n jegyzések

lehettek, s az egyé nek m a g á n ügyeivel

el is

enyésztek,

megs emmis ülte k; mert különösen a m á s tekintetekben

oly pontos

Szokolyai A.

István pap (21.

§.),

aki min den belü

gyet oly hív en befoglaló jegyzők önyv et készíttet 1714-

ben,

ho gy any akö nyv eke t is ne készíttetett volna, ne m

lehet feltenni, s m é g innen kezdve is 1742-ig 28 eszten

dőről nincs anyak öny v, úgy ho gy a legrégibb levél

1613.

febr. 11-ről kel azok közt, amelyek levéltárunk

ban megvannak.

A z igazgatás módjára pedig csak annyit mo nd ha

tunk, hog y azt a pap, presbiterek, s közgyűlés

intéz

hették, mint általában mindenütt.

17

M Á S O D I K K O R S Z A K .

1600—1780.) '

9. §.

E korszak leírásában is a m ár jelzett iránypontok

szerint kívánjuk vinni a történelem fonalát, az on kivé

tellel, hogy itt má r az a) pont ne m szerepel.

1600-at azért tettük korszaki évnek, mert a) a z

idézett kútfők szerint 1600-ig használják közösen a

katholikus és református felek az ős parochialis temp

lomot, természetesen az 1563-ki tordai országgyűlés

azon határozata következtében, mely a templom feletti

addigi viszongásokna k, torzsalkodásoknak úgy kívánt

végetvetni: „hogy mind a

két vallásfelekezet felváltva

hasz

nálja,

s

egyik vallásfelekezet

papja a

másikat

ne incommo¬

dálja,

hanem

rendre tartsanak isteni tiszteletet"

s e törvény

megtartása, illetőleg a közösség tart csak 1600-ig.

b) 160 0 beteltével egy új század kezdődik, me ly

nek első és máso dik évtizedéből kezdve m ár va nn ak

jegyzetek, van nak okmá nyai nk, különbenis 1606-ban

történik Bécsben a protestánsok vallásszabadságát biz¬

tosító legelső békekö tés; s 16 10 - 13 közti időn kezdve

tudjuk már a sz.-udvarhelyi ref. pa pok neveit is.

c) 160 6 jul. 7-én M.-Vásárhelyen tartott synodus

alkot 1 — 45 . canont, amel y tudtunk szerint a legelső

codificatio nálunk.

Orbán Balázs „ A Székelyföld leírása" c. művé ben ,

1. k. VII. c. 1. sz. alatti jegyzetében ezt írja:

„Mindszenti Ben ede k Udvarh elyszék főkirálybírója mint

buzgó catholikus támogatásával a nevezett (Sz.-Mihály

mo st Sz.-Miklós hegyi) főtemplomot a felszaporodott

catholicusok vették el, a reformátusok sz ám ára a vár¬


14/55

18

béli

(János

Zs ig m o nd Székel ytám adt vára) te m pl om ren

deltetvén, de alig 12 év alatt m ár a reform átusok ke

rültek felül,

s

Némethi Gergely Udva rhel yszé k főkapi

tánya és lugosi bán segítségév el elfoglalták a felső

t e m p l o m o t ,

n e m

c sa k, h a n e m

a

catholikusok

a

nekik

o d a

ítélt várbeli te m p l om o t elfoglalni n e m akarván, Bethlen

fal vár a* jártak isteni tiszteletre,

s

ann yir a elvesztették

a tért, h o g y papjaik a vár osbó l orszá ggyülé sileg kitil

tatván, 1628-ban Bethlen G á b o r n a k

a

szé k tisztségéhez

és kap itá nya iho z az on rendeletet kellett küldeni e, ho g y

a katholikus áldoz árokna k engedtessék

m e g ,

h o g y

ke-

resztelés

és

temetés végett

a

város ba megjelenhess enek.

A kiszorított cath olic usok Brandenburgi Katalin

fejedelem nőhez folyam odnak, aki Apafi G y ö r g y v e z e

tése alatt bizottságot küldött

ki, de sem ez, sem az

országgyű lés a perlekedő feleket kibékíteni

n e m

tudván,

az anny i viszongást előidézett tem pl om ot bezárták,

s

m i n d k é t fél a vár pal otá jáb an tart and ó isteni tisztelet

re utasíttatott."

E ze n itten idézett leírásra hátr ább visszaté rünk,

itt

csak annyiban volt szükség

rá,

ho gy év sz ám szerint

igazítsuk ki a tényt, miszerint a catholicusok 1600- ban

vették

el a

reformátusoktól

s a

reformátusok viszont

1612-ben vették el a catholicusoktól az ős t e m p l o m o t .

Ez en jelenségeket pedig kimag yar ázh ató nak véljük

az

akk ori politikai állapotból .**

* Szomszédfalu, Udvarhelytől keletre,

** Báthori Zsigmond

(

Kristóf

ia)

eköszönvén zrdélyi ejedelem

ségről országát Rudolfnak adta,

ki

s Básta György tábornokot Erdély

kormányzójává nevezi

ki 1600

körül,

Rudolf

pedig

a kit

Spanyolhonban

II-ik Filep jezsuitái neveltek, nagy ellensége volt a reformációnak,

az ő

kor

mánya mindent elkövetett, hogy kiirtsa

a

reformációt

s

felforgassa

a

magyar

19

10 §.

Kül-, s belszervezet tekintetében, már jeles mozza

natnak mohdhatjuk az 1606 jul. 7. m.-vásárhelyi zsinaton

hozott 1—45. canont. Különben is annyit mondhatunk,

hogy minekutánna látjuk azt, hogy a papok rendesen

succedalnak, külön papi s kántori lak lesz, külön temp

lomot építnek, esperességek vannak, külön püspökség

állíttatik be: tehát ezeknél fogva bátran lehet követ

keztetni, hogy a kül-és belszervezet az egyes ekklézsi¬

ákban is nagy előhaladásokat kellett, hogy tegyen; s

nagyon sokat éppen az udvarhelyi ekklézsiában, mint

hogy az ő papjai voltak többnyire a tractualis esperesek

is, akik esperesek nem lehettek, azok nótáriusok

vol

tak, s ezek hihetőleg mint előljárók a rendet leginkább

ekklézsiájokban kívánták behozni, meghonosítani. A

szervezet mindenesetre demokráciai alapon épülhetett

fel, s az igazgatásnak presbiterialis rendszeren kellett

kifejlődnie, a közgyűlésekben minden református

hall

gatónak helye, szava, s joga lévén; egyébb részletes

ségeket e tekintetben nem tudunk felhozni.

alkotmányt. Hadvezére

Básta

, Erdély alkotmányát egy tollvonással megsem

misíti, s

császára ezen 1603-ban kiadatott utasításához: semmit

n em

óhaj

tunk buzgóbb an, mint azon országból

az

istentelen ere tnek ség

(evangyeliomi tan) kiirtását,

s az

orthodox cath. vallás meg szilár

dítását — tartván magát, rémuralmát mind politikai, mind egyházi tekintet

ben szabadság

s

jogtipró erőszak, zsarolás

és

vérnyomok jelzik;

a

kolozsvári

főtemplomot is

a

protestánsoktól elveszi

s a

jezsuitáknak adja.—

De 1606-ban megköttetik

a

bécsi béke, 1608-ban Mátyás megkoronáz¬

tatik, ekkor a protestánsok iránt kíméletesebb törvények hozatnak.

Folynak

az

előkészületek, vajúdik

az idő, s megszüli Bethlen

Gábor

fejedel

met, megszüli a

30

esztendős vallásos háborút; a besztercei országgyűlés

1610-

ben sok helyről amovealja a

pápás

praedicatorokat, így nevezet szerint Udvar

helyről

is. Bethlen

Gábor

is

ezen gyűlés végzése értelmében serio rendelkezik

1613. febr.

11-én kelt

rendeletében. Básta György korát a catholicusok, Beth

len Gábor korát a reformátusok használják fel előnyükre.


15/55

20

11. §.

A templom feletti

viták

s általában a templomügy

1600-1630-ig.

A m i n t látszik, az 1563 országgyűlési rendelke

zés után 1600-ig közös en használják catholicusok s

reformátusok a felső templ omot.

1600-ban Rudolf reformáció ellenes uralma s az ő

hadvezére Básta Gy örg y rémséges korm ányzat a által

s alatt felülkerekednek a catholicusok, erőszakkal el

veszik a felső templomot, kiszorítják belőle a reformá

tusokat.

1610-ben a besztercei országgyűlés amovealja a

pápás papokat Udvarhelyről is, s ho gy miért, meg

mo nd ja az articulus: "sőt se Tövisen, se Fejérvárott,

se Monost oron, se a Somlyai jószágban, se Sz.-Udvar

helytt, abban a szé kben egyebütt is pápás pap nak sza

bad ne legyen lenni, mint hog y bizonyosa n comperialta¬

tott, hogy e mostani ő felsége ellen való practicaba is

ők is miscealták mag okat, és alattomban azt fovealták."

stb.

1612-ben a reformátusok foglalják

el,

— ú g y látszik

ők is erőszakkal — s szorítják ki a catholikusokat....

Ezt Veszely Káro ly említett mű v e 383. lapján így

írja le: „a reformátusok a catholicus istenitisztelet elle

nes fejedelmek kedvezésétől támogattatva e temp lomo t

(Sz.-Miklós hegyi) 1612-en Nyirő Ferencz és Baczoni

En dre által ablakhoz illesztett létrák segítségével elfog

lalták, s Némethi Gergely, Belső-szolnok vá rm eg ye fő

ispánja — Udvarhelys zék ka pi tá ny a— és a lugosi ke

rület bánjának segítségével letartóztatták" sat.

1613-ban febr. 11. Szebenből - Baczoni András

má sh ov á menetelével ürességbe jővén a udvarhelyi papi

21

állomás, és értésére esvén a

fejedelemnek,

„hogy az ud

varhelyiek közül néme lyek m a g o k nyughatatlanságuk¬

ból most viszontagh azon igyekeznének, hog y abba az

helybe pápás praedicatort hozz anak " — kom oly an meg

rendeli a fejedelem, hog y ebbe a városba neh ogy pápás

papot vigyenek és fogadjanak, azt me g n em en

gedi,

sőt ebben a dologban akik továb me nn ek az

illető büntetést el n e m kerülik, orthodoxa religion való

praedicatort fogadjanak, pápást tartaniok ne engedje

m e g a szék tisztsége.

1614-ben komolyan meghagyja és parancsolja a

fejedelem, ho gy se pap, se barát be ne járjon Udvarhelyre

keresztelni, temetni, gyóntatni, misézni, se egyé bb aká rmi

n e m ű cerem óniák nak v égh ez vitelére.

1624-en jan. 31-ről Gyulafehérváron engedélyezi

a fejedelem, ho gy Bethlenfalvára kijárhatnak isteni

tisz

teletre az udvarhelyi katholikusok s a pap is hozzájok be

me he t keresztelni, temetni; de misézni, praedicalni, co¬

pulalni és gyóntatni nem.

1624. aug. 17 Gyulafehérváron kelt rendeletében is

csak annyit enged meg.

1628. jan. 31. Ráko so n kelt rendeletében viszont

csak annyit enged me g a fejedelem a katholikusoknak,

mint az 1624-i két kiadványban.

Ezen történelmi jelenségek conpendiumát Orbán

Balázs Székelyföld leírása műv éből fennebb (9. §.) idéztük,

ami ott igen rövidre va n vo nv a; valamint Veszely is

igen hézagos, s részrehajló töredékekben, egyik félre

kihagyásokkal, közöl adatokat, említett művében: Er

délyi egyháztörténelmi adatok. 1. k.

Mindkettőnek kipótlására szolgáljanak az imént

írottak, valamint a következők is:


16/55

22

A felső te mp lomb ól 1612-ben kiszorított catholicu¬

sok a várbeli templom megépítésére, illetőleg használa

tára utaltattak, de ők azt n em tették, s n em vették

igénybe,

ho gy miért ne m, azt Veszely így indokolja:

„de a catholicusok nehogy a honi törvények ellen

elfoglalt és letartóztatott temp lomh ozi jogukról e tény

által lemondani látszassanak, a fejedelem ez engedé

lyével n e m élve, inkább akartak az erőszaknak engedni,

mint jogukról lemondani."

Folyamodnak tehát Bethlen Gá bo r fejedelemhez,

kérvén, ho gy a Bethlenfalván tartandó isteni tiszteleten

megjelenhessenek, az odavaló áldozár a m ez őv ár os ba

is jöhessen; s látók fennebb, hog y err e a fejedelem

1624. jan. 31-én Gyulafehérváron kelt rendeletében mit

enged meg.

H a n e m ennek kívánt -eredménye ne m lett, s miért?

a protestántismust m inden tekintetben gyanúsító Veszely

nézete szerint

azért,

mert ez a parancs vag y külszinből (?)

lett adva, vagy az illető közegek által félretétetett.

E z egyszer badar beszéd, más kor szűk látkörű

felfogás;

badar beszéd

azért,

mert az eredmény szó fel

va n cserélve a megelégedés

szavával;

t.

i.

az engedéllyel

n e m voltak megelé gedve; holott megelégedhettek volna,

mert a besztercei 1610. országgyűlés azt végezte vala,

hogy a fejedelem elleni practicában való részvételökért

az egész Udvarhelyszékben pápás papnak tartózkodni

ne legyen szabad.

Szüklátkörű felfogás, kétszínűséggel gyanúsítani a

legőszintébb jellemű fejedelmet s kormány t. A folya

m o d ó catholicusok kérelmezik, ho gy Bethlenfalvára jár

hassanak, engedélyeztetik, s m é g se lett ere dm én y?

23

Nem voltak megelégedve azzal, hogy a pap csak ke

resztelni s temetni mehet be hozzájuk.

Ezen engedély h ár om rendbeli határozott fejedelmi

rendelkezés,* tehát ott kétszínűséget a fol yamodók tanú

sítottak, különben is itten Veszely elbírálta ma ga-m ag át,

az imént említett indokolásával, ho gy a tem plomho zi

jogokról ne látszassanak lemondani, inkább engedtek

az erőszaknak.

Elégedetlenségüket a nyert engedéllyel s nyugha¬

tatlanságukat tanúsítja az, ho gy újból f oly amo dna k a

fejedelemhez, ezen folyamodásra kelt 1624 . augusztus

17-ről azon fejedelmi kiadvány, melyből látszik, ho gy

nekik az udvarhelyi várban lévő templom ot n em

volt akaratjuk megépíteni, a bethlenfalviakkal alkudtak

meg,

hog y oda járhassanak, s közb en Udvarhelytt akar

tak ma gu kn ak egy kápolnát fun dam ent umb ól rakatni sat.

E z se engedélyeztetik, ha nem csak annyi, a m e n y

nyit,

az ezen évi január 31. kiadvány enged.

Elégedetlenségüket tanúsítja az, ho gy 1628-ban is

folyamodnak a fejedelemhez s így kel a január 31-ki

rákosi rendelet, mely megint csak annyit

engedélyez,

mint

az 1624-beli két kiadvány.

12. §.

Folytatása a templom feletti vitás ügynek 1630-tól

kezdve.

Bethlen Gábor elhalálozván, (1629. nov. 15.) újból

folyamodnak a catholicusok Brandenburgi Katalin feje¬

delemnőhöz, aki 1630 már . 9-ről Gyulafehérváron kelt

kiadványában egy bizottságot küld ki: Apafi G y ö r g y

* 1624. jan. 31. 1624. aug. 17. 1628. jan. 31. a két első Gyulafehé

kelt, a harmadik Rákoson.


17/55

24

küküllőmegyei főispán, Zentpáli Jáno s, zárhegyi Lázár

István csíki főkirálybíró, Georgius An dr ás brassói főbíró,

hévizi Sükösd György,

Literati

Dáv id kőh alm i királybíró,

személyökben ilyformán: „ígértük volt kegyelmesen

ors zág un kna k mo st an celebráltatott gyűlése alatt ném ely

híveink megtalálására, ho gy az udvarhelyi vár nak dol

gai ellen való praetensiokat és a t em pl om ok dolg ában

való controversiákat, kik azo n Ud varh elys zéke n és H á

rom szék en is fenn vannak , bizonyos commi ssarius ok által

eligazittatjuk, mo st an arra a comm iss io ra kegy elm ete

ket választottuk kibocsátani" sat.

Ek ko r a fejede lemnő e gys zer sm ind utasítást is adott

a bizottságn ak (kár, ho gy ezen utasítást n e m ismerhet

jük),

de se ezen bizottság*, se az országgyűlés n e m

tud ván kibékíteni a feleket, a kolozsvári orsz ággy űlé s

alkal máva l 1630 -ba n a feje dele mnő nek az ő consiliari¬

ussai és az Ítélő-tábla assessoraival tett érett megfon

tolás ut án a két fél közötti ellens éges kedé sekn ek s per

lekedéseknek elenyésztetése tekintetéből hozott végzése

által a te m pl o m be és elzáratni (claudi et obserari)

rendeltetik, a parochialis és s chola há za k kivételével, s

m in d a két félnek a vá rb an k ülö n palota jelöltetik ki

isteni tisztelet tartási hel yéül, s a be- és elzáratás m i n d

addig tartson, a m í g közköltségen s kö zm un ka erővel

egy új templ om építtetik, mel yhe z mentől ha ma rá bb

hoz zá kezdeni tartozzanak, mel y új te mp lo mn ak hosz¬

sza 10 öl, szélessége 4

1 / 2

l egyen, valamint parochi

alis és schola há zak is hasonla g építtessenek, a m i

megtörténvén, a régi te mp lom a major parsnak adat-

* A bizottság „véghez nem vihetvén a megegyeztetést, ő felsége

(t. i. Brandenburgi Katalin fejedelemnő)

táblájára bocsátotta az ügyet

."

25

tassék át; a haran g használata közös legyen m in d ad

dig,

a m í g a te mp lo m felépíttethetik, amely megt örtén vén

a kisebb harang közköltségen megújíttatva a minor

parsé legyen. A z új tem plo m alkalmas helyen, a város

piacának közepén, valamint a mostanihoz egyenlő pa

rochialis ház és iskola m eg eg ye ző és tágas helyen

emeltes senek fel. Rétek, szántóföldek s m in de n a régi

te mp lo m ho z tartozó dolgo k egyenlő en kétfelé osztassa

nak stb.

A fe jedelem nő parancsolatjából a bizottság en ne k

következtében ki is száll újra Udvarh ely v árosába , a

fennebbi végzé s végrehajtására 163 0 má j. 26-án s a

te mp lo m állapotja felől így alkudtatá m e g a feleket:

H o g y a te mp lo mm al és ann ak helyével, amelyet

a pápista atyafiak építeni kezdette k volt* a piacon, con -

tentusok len néne k az orth odo xa religion levő atyafiak,

ilyen conditioval, ho gy az on te mp lo m vég ébe n legyen

építve a torony, hasonló ahhoz, amely a pápista atya

fiaknak mar adot t; azo n te mp lo m pedig építtessék co m-

mu ni bu s et aeqalibus sumtibus utrinque, úg y hogy m e

szet,

fát, téglát, követ , vala mit eddi g szerzettek a re¬

formata religion valók,** mind ezeke t közre bocsássák,

m in d két részről ké regeté s*** végett küldj enek ki em

bereket.

* Tehát ebből az látszik, hogy a katholikusok gondoskodni kezdettek

volt más templom építéséről, a piacon.

** Ebből megint az látszik, hogy a reformátusok is gondoskodni kez

dettek volt külön templom építésről.

Mind kettőből pedig azt következtetem, hogy a piacon kijelölt templom

hely kecsegtető kezdett lenni mindkét félre.

*** Ezen kéregetés tekintetében a bizottság ajánló

levele,

s az udvar

helyi katholikusoknak kéregető levele szóról-szóra olvashatók Veszely em¬


18/55

26

Kandó Péterné örökségét közköltségen vásárolják

m e g parochialis két házhelyeknek,* men nél ha ma rá bb

illendőképpen megépítsék, annak utánna papok és deá

kok tartozzanak aláköltözni és do mi ni um áb an a pápista

atyafiaknak az ő régi parochialis házakat hagyni,** a

harangból való jussokat oda eng edék a református atya

fia k. A te mp lo m körül építsenek aequalis költséggel egy

kerítést is, ki legyen a földszínen kívül egy em be r m a

gasságnyira, temérdeksége két arasznyi, szélessége há

ro m ölnyi.

A z építésben pedig ilyen mó do t tartsanak ő kegyel

mek,

hogy a pápista atyafiak két seriesben állatván

magokat,***

két rendbe n is dolgozzanak, ezt pedig így

observalják, ho gy valamelyik félnek sz ám a minuálódik,

an na k teherviselése azon religion való atyafiakra száll

jon m in d dolgozatokból, mi nd contributioból stb.

13. §.

Eredetiben megl évő ok má ny ok alapján megirt ezen

lített műve 401—402-ik lapjain, amelyek közül a katholikusok kibocsátó ké

regető leveléből megjegyezzük eg ysz er azt, hogy

említi,

miszerint Asszonyunk

ő felsége (a fejedelemnő) s gubernátor urunk bizonyos összeg pénzzel segítették

a reformátusokat az építésre nézve; má sod sz or azt, hogy

említi,

miszerint a

reformátusok vádolták a katholikusokat, hogy rajtuk múlik el az építés.

* Ez a

K a n d ó

Péterné

Pa p

Kata asszony háza cum omnibus suis per¬

tinentiis megvásároltatott százhuszonöt forinton; ez a ház van a Drabant ut

cában Kassai György háza

örökségi,

másfelől Csiszár András és Mátyás

házok örökségi szomszédságuk közt.

** Itten bebizonyosodik, hogy a református pap és diák (kántor) sok

ideig a régi parochialis házban laktak.

*** Ezt érti hihetőleg Szeles János, amikor azt

írja,

hogy úgy egyez

tek meg, miszerint a

katholikusok annyival nag yobb mért ékb en

folyjanak be a templ om építés költségébe, ame nn yive l tö bbe n

vannak.

27

történetéből a t e m p l o m ü g y n ek ké t jelenséget itten egy

pár sor ban szellőztetni szüks ége sne k látunk.

E g y i k e z : m i c s o d a o k o n és alapon ítélik a régi

t e m p l o m o t a katholikusoknak? „lélekszám alapján", or

szágos végzésekre hivatkozván e tekintetben, m el ye k

közül m i csak a z 1630-ki jan. 25- én Fejérvártt hozott

ez en articulust isme rjük , amely a négy bevett vallás

nak sza bad gyakorlatát hang súly ozvá n az t m o n d j a : e z

o r s z á g b a n

és in

partibus Hun ga ria e huic regno incor¬

poratis

a z

orsz ág constitutioi megta rtat ván, h og y m in

den helyeken a z major pars tartson vallásán val ó p a

po t stb.

És ezen lélekszámolás ú g y látszik, ho gy cs ak ug ya n

1630-ban történt m e g , d e n e m Bethlen Gá b or alatt, mi nt

Szeles János na gy on tévesen és alaptalanul állítja, h a

nem utánna.

E g y vallatásból* tudjuk azo kna k is neveiket, ak ik

a megszámlálást végezték. 1646 jul. 16-án Rákóczi

Györg y fejedelem rendeletéből történik ezen vallatás,

úgy látszik az 1630-iki compositio tekintetében, mely

vallatásban az első tanú Tibóldi T a m á s így vall: „én

a kérdésben azt tudom, h ogy mikor commissarius urak

jövének Udvarhelyre az ecclesiák igazgatására, az urak

engemet, Orbán Istvánt, Biró Jánost rendelék, ho gy

megszámláljuk, melyik fél leszen több, a pápisták-é,

va gy a calvinisták s zá ma ? m ü felszámolók, és a pápis

ták többen lőnek számmal, ann aku tán na a felső templo

mot úgy rendelék az urak a pápisták számára, akkor

micsoda rendelést tartsanak mindenik fél, levelet is adtak

róla a pápistáknak, de én n e m tu do m ha a calvinisták

kiváltották-e ava gy n e m stb.

* 1827-ki registrumunkban

fasc, I.

nro. 2.


19/55

28

Melye kből — t. i. a 12. §-ban ezen kifejezésből:

„a pápista atyafiak két seriesben állatván magokat két

rendben is dolgozzanak" — s itt a Tibóldi Ta má s ki

fejezéséből: „a p ápisták többen lőnek számmal", az is

következik, ho gy n e m éppen megbí zható azon tradíció,

melyet Orbán Balázs is idéz, s mely m a is fenntartja

magát, hog y a lélekszámláláskor egy vak cigá nny al

me nt többre csak a catholicusok s zám a, s azt is Beth¬

lenfalváról hurcolták bé.

E tradíciónak magyarázatját könnyű kitalálni:

t.

i.

hozhattak be egy kétlaki vak cigányt Bethlenfalvárói

a katholikusok, ho gy szaporítsa ez is a szám ot, s ebből

aztán a reformátusok élcet csináltak.

A másik ez: hátrább meglátjuk, hogy 1626-ban

özv. Békési Jánosné Szőcs Sofia véghagyományozza a

piacszeri papi laktelket; s m é g is 1630-ban a legfel

sőbb végzés azt

rendeli,

hogy Kandó Péterné ázát köz

költségen vásárolják meg parochialis ké t

házhelyeknek,

a Drabant-utcában, (ez a Drabant utca Orb án Balázs

szerint a mosta ni Bethlen utca) a vásári szerződvény

m e g is köttetett, 125 frtért, azzal a szoros kikötéssel,

ho gy az 1631-beli pünköst napjára a pénz kifizettessék

s az eladó azt elvegye, 200 frt vinc ulum alatt. De hogy

ez m é g is megtörtént-e, s ha m e g is, a Kandó Péterné

Pa p Kata ass zon ytól vett házzal és birtokkal mi történt,

az hov á lett, s hol van m a ? arról s emm it se tudunk ,

annak sem mi nyo ma, és sem mi adat rá, hog y ekklézsi¬

ánk nak a Bethlen-, hajdan Drabant-utcában háza, lak

telke lett volna, addig, a m í g az ottani mostani papi

laktelket szerzi; de ez sokkal későbbi dolog, a m i n t

alább meglátjuk.

29

14. §.

Fe nn eb b látók (12§.), h og y legfelsőbb helyen azt végez

ték, mi szerint a z új tem pl om alkalmas helyen a város

piacának közepén, valamint a meglevővel egyenlő paro

chialis há z és iskola megfelelő és tágas helyen

emel

tessék fel.

A z eddig felkutatott hivatalos o km án yo k m é g sehol

se emlékeznek a Sz.-Anna kápolnáról, azo nba n a

száj

hagyomány, Szeles János és Orbán Balázs is, mi nd azt

mondj ák és írják, hogy a piacon a Sz. An na kápolna

helyére építtetett a reformátusok új te mp lo ma ; de be

bizonyítjuk, hog y ez némileg téves tradíció és állítás.

Ugy an is: amint láttuk fennebb (11. §.) 1624-ben mi¬

dőn második renden folyamodnak a katholikusok Beth

le n Gá bo r fejedelemhez, akk or azt is kérelmezik tőle,

hogy engedtessék meg nekik Udvarhelytt egy kápolnát

maguknak fundamentumból rakatni; de ez n e m enge

délyeztetik.

Másfelől,

ho gy valamikor létezett a piacon valami

kápolna, azon helyiség mellett, a ho vá az új te mp lom

emeltetett, ez is igaz, és ezt nevezhették Sz. An n a ká

polnának; de hog y ne m éppen az annak nevezett Sz. Anna

kápolna helyére építtetett az új te mp lom, azt éppen m a

gából, a Szeles János munkájából o km án ny al lehet meg

mutatni,

s ez az egyetlen egy eset, ahol ő doceal.

Ugyanis:

ő idézi eg y feliratát, illetőleg kérvényét

az udvarhelyi r. catholica co mm uni ta sna k 1777-ből a

Sz. A n n a kápolna iránt, mel ybe n kérelmezik a

mlgs.

kir. catholica commissiotól, ho gy „a 16-ik s következő

sec ulu mok ban elmúlt időknek mos toh asá ga miatt elpusz

tult kápolnácskának fun da me nt um a ezen ne mes Székely¬


20/55

30

Udvarhely szabad me zővárosá nak közönséges piacán a

reformata ekklézsiának cintermének nyári napnyugatot

néző felin kívül m é g egésszen meg lév én sat. az említett

kápolnácska helyének közepére Krisztus Ur un k sz. ke

resztjét, va gy valamelyik dicsőséges szentnek álló képit

kőoszlopra felemelhessék" stb. s a resolutiot is közli

szóról-szóra latin szöve gbe n az írott r. catholica co m¬

missio 800 . számja alatt 1777 szept. 29-ről L. B. Miske

József aláírásával, ame ly n e m engedélyezi a kérvény

tárgyát, n e m deferal nekik.

Ez en kérvén yben tisztán kifejezve áll, ho gy a re

formátusok cintermén kívül maradott a Sz. An n a ká

polna egész fundamentuma; tehát ne mon dj a senki azt,

ho gy a kápolna helyére épült a ref. tem plo m.

H a n e m van arra gyan únk, a jelek mutatják, hogy

e szép és alkalmas helytől a catholikusok tem pl om uk építése

tekintetéből elakarták ütni a reformátusokat; ezért akarták

megvásároltatni mindenképpen a Kandó Péterné örök

ségét is (12. §.) a Dr abant utcában parochialis lakhe

lyeknek akkor, amiko r már volt testamen tum útján

papi laktelek a piacszeren, s minde nképp en kápolnát

akartak építeni a piacra, a ho vá a temp lo m. helyisége

má r ki volt cirkalmazva.

15. §.

A templom feletti vitás ügynek bevégződése.

A döntő végzés meg van a templomügyben, az el

lenkezésekből való kibontakozásra az előkészítő

intéz

kedések m e g va nn ak téve, ezeket kell tovább kisérnünk,

ho gy lássuk me g a te mp lo m történetét.

A z 1630-ki legfelsőbb végzés és compositio értel

mé be n a reformátusok számára az új templo mnak m en-

31

től hamará bb föl kellett volna épülnie, de amint lehet

látni a feljuttatott pan aszokból a r. catholicusok késle

kedtek és vonak odtak ; a vád ellenében megint szegény

ségükkel mentegetőztek.

Rákóci Gy ör gy fejedelemnek tudtul adják „az ek-

lézsiában vigyázó hívek" ho gy itten a t em pl om építés

hanyagul me gye n, a m un ká t félben hagyták, stb. és ő

1631 jul. 10-én Gyulafejérváron kelt rendeletében (l.

okmánytár

III.)

hatalmasan zúgolódik, hog y

a

templom

épí

tését félben hagyták, s k om ol ya n rendelkezik, ho gy azt

szorgalmas an építsék, úg y ho gy „az jövendő Szt.-Már

ton napra készen legyen" s am elyik félen elmúlik benne,

azon az köztük egyezett poena exequaltassék.

16. §.

A tem plo m ezen ko mo ly fejedelmi rendelkezés kö

vetkeztében úgy látszik ho gy valahára fel is építtetett,

ne m ugy an az 1632-ki Sz.-Márton napra, ha ne m 1633-

ban s hogy m é g ennyivel az üg y nincs bevégződve, s

ho gy m é g sok baj várt elintézésre, mutatja a következő

ok mán y. Ugyanis — természetesen feljelentés va gy pa

nasz következtében — megint kiszáll s megjelenik

1633 jun. 26. Udvarhelytt a Rákóci Gyö rg y fejedelem

től kiküldött commissio Apafi Gy ör gy consiliarius és

Küküllő vármegye főispánja, Dávid De ák kőhalomszék

nek királybírája, Georgius An drás brassói főbíró, Far

kas Ferencz Udvarhely széknek vice kapitánya — sze

mélyükben , s ezen commissio az orthodoxa és catho-

licus religion levő atyafiak közti controversiakat, melyet

ennek előtte való esztendőkben (különösen 1630-ban)

eligazítottak vala na gy ob b részre, de a z m i m é g hátra

maradt volt azt eligazítják s complanaljak a hely szí¬


21/55

32

nén (t. i. Udvarhely városban) 8 conditio alatt, 50 0

arany frt. vinculu m tétetvén (1. okmánytár V.

sz.).

Ezen okmány első conditiojából látszik, hog y már

a reformátusoknak és catholicusoknak külön leszen ezután

templomuk; valamint

látszik

az, hogy minden

közöket,

ha

mi lehetett volna, in s u m m a mindenik fél kivevé a

commissio előtt, mi nd a parochiaval az az praedicator

és schola mester házával egyetemben.

A második conditio a parochialis földeket osztatja

két felé.

A harmadikban am i mé g hátra van az építésben,

azt teljesíteni ígérik a katholikusok.

A negyedik conditioból látszik, h og y a reformátu

sok székeket állítottak volt m aguknak a catholicusok

temp lomá ban, s azokat átvihetik a m ás temp lomb a.

A z ötödik conditio a harangozás és temetés iránt

rendelkezik.

A hatodik conditio a béradás iránt.

A hetedik conditio az iránt, ho gy ha bármelyik fé

len valaki ezek ellen vét, megbüntettessék.

A

nyolcadik

conditio az iránt, hogy ha eg ym ás

tem plo már a hajigálnak, va gy kiáltoznak 12 frt. a bü n

tetés, ha gy er me k teszi ezt, ke mén y pirickelés; egy

szersmind 50 0 arany frt. vinculum tétetik.

17. §.

Szeles János kéziratában, VI. c. má sodik lapján

ezt írja: sok viszongások folytak a két religio között

a Sz. Miklós tiszteletére épített parochialis t em plo m

iránt,

mert némelykor a reformátusok a pápistáktól

erő

szakkal elfoglalták és akkor ezek a piaci kápolnába

szorultak, máskor ezek amazok at nagyobb erővel a

nagy tem plo mból kirekesztették stb,

33

Ez mind igaz, csak hog y az ilyen historiai adat

n e m sokat ér, ahol se idő, se cselekvény, se évszám ,

se doc ume ntu m nincs semm i.

Szeles János kéziratában ez is áll: a két religion

levő lakosok közt a viszongás lecsendesittetvén, a re¬

formata résznek a te mplo m felépíttetvén, csakhamar a

Bethlen Gá bo r fejedelem adom án yá ból iskola is épít

tetett.

E z össze-vissza zavart állítás; ugyanis a zavar se

n e m Bethlen Gá bo r alatt, mint Szeles állítja, se ne m

Rákóci alatt, mint Orbán Balázs írja, ha ne m 1687-ben

Apafi fejedeím alatt ér véget

(l. okmt.

IV.);

a templ om pedig

Bethlen Gáb or halála után

I.

Rákóci Gyö rg y fejedelem alatt

épül fel; s a reformált iskolának ezen idő előtt is lennie

kellett,

amint ezt Kis Ferenc „A sz.-udvarhelyi ev. ref.

kollégium történelme" című művében állítja.

Egyébiránt ezen §-ban felsorolt állításokból azon

történelmi végtudatra kell jutnunk, ho gy tán sehol az

országban oly sokáig tartó s oly éles ellenkezés ne m

létezett a két felekezet közt, mint itt Sz.-Udvarhelyen,

mint fekvésénél fogva fontos ponton, mi nd a protestant¬

ismus, mi nd a r. catholicismus érdekében, — s ennél

fogva a szabadság és nemzetiség s ezzel ellentétes

irányzat érdekében.

18. §.

Ezen templom ügyhöz felemlítjük még Apafi Mi

hály fejedelemnek 1663. ápril. 13. Segesváron kelt ren

deletét, (l. okmánytár VII.) melyben igen serio parancsolja

Zetelakán fiscushoz tartozó privilegiumos híveinek, hog y

azon deszka-, zsendelyszállítás és egyéb szolgálat he

lyett, mellyel a fiscusnak tartoznak, s az elmúlt esz¬


22/55

34

tend őben n e m kívánták, tehát ezen elmúlt defectusért

a fejedelem vallásán valók udvarhelyi temp lo má na k

építésére (?) megkívántató koszorú-ger endáknak s geren

dák nak , szarufáknak, léceknek felét vigyék m e g stb.

Ezt csak azért

említem,

mert 1633-ban felépültnek

lát

szik a ref. temp lom , tehát ho gy an lehet, ho gy 1663-ban

m é g is te mp lo m építésre kellenek fák?

Máskint n e m tudjuk megérteni, ha ne m hihetőleg

az 1633-ban közköltségen épült temp lo m kénytelenség

ből építtetvén, rossz munkát tettek rá, teljesleg ne m is

készítették volt el, hisz a 16. §-ban említett compl ana¬

tionak harm adik conditioja is ezt tanúsítja, — s 1663-

ba n hihetőleg egésszen új födél kellett rá, va gy áta¬

lában na gy mér vű reparatiot tettek rajta, va gy tán

1663-ban kapván az ekklézsia Deák Istvánnétól hagyo

m á n y útján kántori lakot, erre is fordíthattak valamit

a fakészletekből.

Valami nt van nak 1751 jan. 10-ről kelt s rendesen

ellátott, megerősített kéregető leveleink a te mp lo m, to

rony s ezeket körülvevő kőfal ro mladozásainak me gú ¬

jithatásáért.

19. §.

Történelmi rövid resultatuma a templom épület

kérdése feletti kutatásainknak.

a) A reformátusok kezdetben m a g á n háznál tart

ják isteni tiszteleteiket, a Botos utcában rendeztek be

valami házat s azt használták templom gyanánt.

b) 1563-ig ú gy felsza porodt ak, s természetesen

torzsalkodtak a katholikusokkal, ho gy ekkor ország gyű

lés rendelkezik, miszerint a főte mplomot közö sen hasz

nálják, s ezen közösség tart 1600-ig.

35

c) 1600-ban (1 60 0— 16 03 .) a katholikusok a refor

mátuso kat — 1612-ben megfordítva, a reformátusok

szorítják ki a katholikusokat a felső tem plo mból és

használják 1630-ig.

d) A z 1610-iki besztercei országgyűlés végzése kö

vetkeztében Udvarhelyről amovealt pápás papok kiszo¬

rittatnak, 1624-ig n e m volt szabad bejárni Udvarhely re

se pápás papn ak, se barátnak se mm i szertartás vége¬

zésére.

e) 1624-ben engedélyeztetik, ho gy bejárhatnak csak

keresztelni s temetni.

f) 1630-ban legfelsőbb végzés, egyezkedés és lé

lekszám alapján az ős te mp lo m a katholikusoknak

ítél

tetik, de addig bé- és elzárva mar ad , amí g a refor

mát uso kna k a piac közepé n a kiszabott helyen az új

templom s egyszersmind alkalmas és megegyező tágas

helyen a parochialis ház és iskola is felépíttetnek.

g) 1630-tól 1633-ig v an bé-és elzárva a felső tem

plom, ez alatt hihetőleg a várban a kijelölt palotában

tartják istentiszteletöket a reformátusok; itten a várban

volt egy más ik palota kijelölve a katholikusok sz ám ár a

is, de úg y látszik, ho gy ők ezt n e m vették igénybe,

h ane m Bethelenfalvára jártak mindig.

h) 1633-ban felépül a közös költségen határozott

templom a piac közepén, de n em éppen a Sz. An na

kápolna helyére, ha ne m melléje.

i) 1663-ban leghihetőbben nag y mé rv ű reparatiot

tesznek rajta, mert ho gy akkor megint m ás templomo t

építettek volna, arra s emmi adat v ag y jegyzet nincs.

Valami nt 1751 körül megi nt újítást tesznek a templo

m on , tornyon s kőkerítésen.

És ez a tem plom volt a reformátusok tem plo ma


23/55

36

1780-ig, tehát másfél száz esztendeig, ami kor a

mos

tani monum entális, szép kőtemplom ot építeni kezdik.

k) E z a t em pl om kőtalapzatra volt építve, tehát

fából épült; ezt az 1777-ki másod ik kérvény mutatja,

melyet akkor az udv arh oz küldöttek fel a mostani tem

pl om építhetése iránt, s ame ly a 3-ik korszakban jön

elé.

20.

§.

A módszer b) alatti iránypontja többi kérdéseire

felelni csak ennyit lehet:

A m i n t láttuk a 12.

§-ban

az 1630 mart.

9-iki

fejedelmi rendelet a hara ng használatát közössé teszi;

de azt is mutatja az 1630 má jus 26-ki compositio,

hogy a reformátusok a harangból való jussokat oda

engedik a catholicusoknak, tehát én azt hiszem, hog y

má r ekkor harangról gondoskodtak a reformátusok; a

harang ozás mó dj a felett pedig az 1633-ki compositio

5. conditioja rendelkezik, t. i. ho gy ün ne pn ap ok on a

reformátusok legyenek elsők a harangozásban, ünnep

nap on kívül a catholicusok, amikor akarnak olyankor

har ang ozz ana k; halotti alkalomm al amelyik fél elsőb

ben kezd a harangozáshoz a másik addig rá ne kezdje,

míg el nem végződik.

E z a kifejezés: addig rá ne kezdje, míg el n e m

végződik : má s külön harangot feltételez. D e ezen ha

rangok most nincsenek m eg , hisz meglévő harangjaink

1781 után öntetnek (l. 3-ik

korszak);

egyetlen egy kis

har ang unk van ezen korszakból ez is régebben a to

ronyóra fertályt ütő csengetyüje gyanánt használtatott;

ezen kis haran gon vag y csengettyűn a felírás ez : S.

R. J. C o m e s Teleki De Szék Ad a m u s consiliarius et

General Major 1769.

37

Harangról lévén szó, itten megemlítjük, ho gy 1827-

ki registrumunk fasciculus 4. sz. 2. alatt írja: a pa¬

rochialis

háznál való

kicsiny csengettyűről

való

levél,

te

hát ilyen kis csengettyű is volt. (Erről lásdd hátrább

a 37 . §-t.)

21. §.

A módszer c) alatti iránypontja szerint itten

vizsgáljuk a pap ok s kántorok neveit, fizetésüket, díj

leveleiket stb.

Szokolyai A. István 1714-ben készíttet s köttet be

egy jegyzőkönyvet, mely nek címlapján ez áll:

Liber ecclesiae reformatae oppidi Udvarhelyiensis,

continens:

1. No mi na ministrorum a prima reformatione us¬

que ad nostra tempora, pag. 1.

2. No m ina Assess oru m reform. consistorii Udva r

helyiensis. pag. 5.

3. Bon a mobilia et immobilia ecclesiae pag. 19

et sequ.

4.

Instrumenta ad sacramenta pertinentia. pag. 19.

5. Literalia instrumenta ecclesiae pag. 29 et sequ.

6. Acta et conclusiones consistorii pag. 43 et sequ.

7.

For mu lam juramenti curatoris, assessorum, no¬

tarii, et aedilium ecclesiae pag. 9, 13, 17.

Q u e m fieri et exornari curavit ex intimatione et

impositione Reverendi ac clarissimi domini Stephani A.

SzokoLyai ministri ecclesiae et Senioris ejusdem tractus

Udvarhelyiensis Stephanus Katona pag. 7, curator re

formatae ecclesiae 1714.

22. §.

Ez en 1714-ben készült jegyzőkön yv 1., 2., 4. és


24/55

38

68. lapjain vannak- bevezetve az udvarhelyi rendes pa

po k nevei eg ész a jelen időig, azo n lapokat tehát leír

juk hű másolatban:

N o m i n a v. d. minis trorum in ecclesia reforma ta

Udvarhelyiensi a p rim a reformatione* us qu e ad prae¬

sentem an nu m 1715. diem vero 1

maji.

1. Joh an nes Galgoci Antistes Udvarhelyiensis.

2. Georgius Csulai qui pos tm od um Episcopus crea¬

tus, anno 1626.

3. Ga spa r Veresmart i, hic etiam Episc opus creatus.

4.

Jo ha nn es Csernatfalusi, minister ecclesiae et se¬

nior tractus.

5. Jo ha nn es K. Gelei, minister ecclesiae et senior

tractus.

6. C o l o m m a n u s Igaz, claudiopolitanus, minister

ecclesiae et senior tractus.

7. Dávid Sz. Györgyi, minister ecclesiae et senior

tractus.

8. St ep ha nu s Eszéki, minister ecclesiae et senior

tractus.

9. Stephanus Veszprémi, minister ecclesiae deinde

episcopus.

10. Joh ann es Roz gon i, minister ecclesiae Ud var

helyiensis.

11. G as pa ru s Miskolci, minister ecclesiae et senior

tractus.

12. Michael

Nánási,

minister ecclesiae et senior tract.

13.

Ste pha nus Szőny i, minister ecclesiae U dv ar

helyiensis.

* Itt ezen kifejezést; „a prima reformatione" még csak Udvarhelyre se

lehet viszonyítani, mert az ezen jegyzőkönyvben 1-ső szám alá rt ap 1623

előtt paposkodik, az előtt még egy papnak nevét tudjuk 1612-ről, de még ez

előtt is m. e. 70—80 esztendő alatt voltak papok s kántorok, lenniök kellett.

39

14. Stephanus A. Szokolyai, minister ecclesiae et

senior tractus, ab an no 170 6 usq ue ad a. 1716. Ez M. -

Vásárhelyre me nt a. 1716. m . aug.

15. S á m u el Jenei, minister ecclesiae et senior trac

tus, usq ue ad an. 171 9, ez feleségestől a pestisben halt

meg.

16. Petrus (Tzom po) k.-vásárhelyi ecclesiae Udvar

helyiensis minister.

18.

Petrus k.-vásárhelyi minister ecclesiae et senior

tractus ab ann o 1742. die 16. martii usque ad 11. apr.

a. 1746.

19. Nicolaus Andrási Tsejdi ab anno 1746. die 13.

mensis novembris usque ad an nu m 1772. diem 10. maji.

notarius tractus, itt halt meg.

20.

Sam ue l Ardai ab anno 1772. die 27. 7-bris

minister ecclesiae usque ad a n n um 1784. die mque 24.

april. hinc in ecclesiam Agyagfalviensem dislocatus,

notarius creatus et mor tuus 1796. die 2-da 7-bris.

21.

Samuel Kassai N.-Enyedino in anno 1784 vo¬

catus in sacro ministerio functus ad an nu m 1812.

pri¬

m u m notarius d e m u m senior tractus reform. Udvar

helyiensis,

defunctus 15-a 8-bris. 1812.

22.

Paulus Bod or de Zalany, pr im um capellanus

ab anno 1801 ad a n nu m 1803. hinc in ecclesiam re

form. Hidvegiensem prom otus, deinde in anno 1819.

24.

apr. redux in ecclesiam Sz.Udvarhelyensem. Hic in

venerabili tractu functus est m unere officii directoris,

notarii et archidiaconi, mo rt uus anno 1847 5. martii.

23. Én nagy-küküllőfalvi Lukácsffi Lajos a székely

udvarhelyi főiskolában tanulásomat végezve, és onnan

ugyan a sz.-udvarhelyi reformalt egyházba segéd-pap

nak meghivattatván az 1834-ik év máj us havá ban —


25/55

40

miután az írtt egyhá zban néhai boldog emlékezetű es

peres T . Bo do r Pál úr mellett két évekig segéd-papi

hivatalom folytattam volna a kézdi egyházkerületben

levő martonfalvi egyház ba vitettem, hol há ro m évekig

szolgálva 1839-ben április 24-én az orbai egyházkerü

letben a zabolai ref. eg yházba megválasztattam, s mi

után itt is 9 évekig szolgáltam volna, a Tiszteletes Bo

dor Pál úr halálával megüresedett ezen sz.-udvarhelyi

egy ház első vagy n ag y papi állo

Szekelyudvarhelyi evang reform tortenete 1780-ig.pdf

Documents