Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai ... és... · SZTEGYMI Pedagógiai Program 5 1. Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai

1

Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmény

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2016

SZTEGYMI Pedagógiai Program

2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék 1. SZEGED ÉS TÉRSÉGE BÁRCZI GUSZTÁV EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY EGYSÉGES NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................................................... 5

2. AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................................................... 7

2.1. NEVELÉSI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLKITŰZÉSEK ........................................................................................................ 7 2.2.MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG ÉS SZAKMAI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ............................................................................... 8 2.3. NEVELÉSI FELADATOK, SPECIÁLIS FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGEK ...................................................................................... 9 2.4. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE, FOGLALKOZÁSI FORMÁI ........................................................................................... 11

2.4.1. Az óvoda működése ............................................................................................................................ 11 2.4.2. Foglalkozási formák a gyógypedagógiai óvodában ........................................................................... 12 2.4.3. A foglalkozások heti rendszeressége .................................................................................................. 12 2.4.4. Kiegészítő terápiák ............................................................................................................................. 13 2.4.5. Speciális eljárások, módszerek, terápiák alkalmazása az óvodában .................................................. 13 2.4.6. Az egyes óvodai csoportok pedagógiai arculata, nevelési sajátossága ............................................. 14

2.5. SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSA .................................................................................................................................... 15 2.5.1. Az egészséges életmódra nevelés ....................................................................................................... 16 2.5.2. A közösségi élet szokásainak megalapozása ...................................................................................... 17 2.5.3. Munka jellegű tevékenységek ............................................................................................................ 17 2.5.4. Hagyományok kialakítása .................................................................................................................. 18

2.6. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A CÉLZOTT FOGLALKOZÁSOKON .............................................................................................. 18 2.6.1.Önkiszolgálásra nevelés ...................................................................................................................... 18 2.6.2. Mozgásfejlesztés foglalkozás ............................................................................................................. 20 2.6.3. Az anyanyelv- és kommunikáció-fejlesztés ......................................................................................... 22 2.6.4. Játékra nevelés ................................................................................................................................... 25 2.6.5. Vizuomotoros készség fejlesztése ....................................................................................................... 27 2.6.6. Zenei nevelés alapjai .......................................................................................................................... 29

2.7. EGYÉNI FEJLESZTÉS .......................................................................................................................................... 30 2.8. AZ ÓVODAI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS .............................................................................. 31 2.9. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ....................................................................... 32 2.10. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................................................................................... 34 2.11. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK .......................................................................................... 35 2.12. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG...................................................................................... 35 2.13. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................................................................... 36 2.14. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................................................ 37 2.15. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI ÉS A KAPCSOLATTARTÁS SZÍNTEREI ............................................................................ 37

3. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .......................................................................................... 40

3.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ......................................... 40 3.2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI FELADATAI A KÉPZÉSI SZAKASZOKHOZ RENDELTEN ............................................ 42 3.3. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, MÓDSZEREI ................................................................. 43 3.4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ....................................................................... 44

3.4.1. A személyiségfejlesztés pedagógiai célja, kiemelt területei ................................................................ 45 3.4.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................... 45

3.5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .......................................................................... 48 3.5.1. Az egészségnevelés megvalósulásának színterei ................................................................................ 49 3.5.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervek ............................... 49 3.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................... 50 3.6.2. A közösségfejlesztés tanórán kívüli tevékenységei és iskolán kívüli programjai ................................ 51 3.7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai ................................................................ 54

3.8. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ............................................. 55 3.8.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok ............................... 55 3.8.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység............................................................. 56


3

3.8. 3. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység .......................................................................................... 57 3.8.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................................... 58 3.8.5. A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok .......................................................... 59

3.9. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ................................................................ 60 3.10. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL ................................................................ 60

3.10.1. A diákokkal való kapcsolattartás formái .......................................................................................... 61 3.10.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái ........................................................................................... 61 3.10.3.Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel ..................................................................................... 63

3.11.A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ........................................................................................... 63 3.12. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ........................................................................... 64

3.12.1. A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................................................. 64 3.12.2. Tanulói jogviszony megszűnése a 2011. évi CXC. Köznevelési törvény alapján ................................ 64

4. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE .................................................................................................... 66

4.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE .................................................................................................... 66 4.2. KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ..................................................................................................................... 66 4.3. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ................................................................................................... 67

4.3.1. Óraterv a helyi tantervhez- tanulásban akadályozott tanulók ........................................................... 68 4.3.1.1.Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület tantárgyi bontása a tanulásban .............................. 69 4.3.1.2. A tantárgyi integrációban megjelenő modulok és az adott tantárgyak értékelése, minősítése . 70 4.3.2. Óraterv a helyi tantervhez- értelmileg akadályozott tanulók............................................................. 71 4.3.3. Óraterv a helyi tantervhez – autista tagozat (értelmileg akadályozottak) ........................................ 72

4.4. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................................ 73 4.5. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA................................... 73

4.5.1. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, feladatai .................................... 73 4.5.2. A tanulásban akadályozott tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztése ..................................................................................................................................................... 74 4.5.3. Az értelmileg akadályozott tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztése ..................................................................................................................................................... 76 4.5.4. A mozgáskorlátozott tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztése ...................................................................................................................................................................... 76 4.5.5. Az autizmus-spektrumzavarral küzdő tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztése ............................................................................................................................... 77 4.5.6. A beszédfogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztése ...................................................................................................................................................................... 78 4.5.7. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztése ............... 79

4.6. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ÉS A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .... 80 4.7.VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ...................................................................................................... 80 4.8. A TANULÓK ELLENŐRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................... 81

4.8.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése.................................................................................. 82 4.8.2. A tanulmányi munka értékelése ......................................................................................................... 82 4.8.3. A tanulmányi munka félévi és tanév végi értékelése, a magasabb évfolyamba lépés feltételei ........ 83

4.9.A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ................................................................. 85 4.9.1. Tanórai tevékenységek ....................................................................................................................... 85 4.9.2. Egyéb tanórai tevékenységek ............................................................................................................. 85 4.9.3.Tanórán kívüli tevékenységek ............................................................................................................. 86

4.10. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ................................................................................. 87 4.10.1.Az egészségnevelés célja és feladatai................................................................................................ 88 4.10.2. A környezeti nevelés célja és feladatai ............................................................................................. 89

4.11. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ............................................. 90 4.12. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................................................... 91 4.13. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ........................................... 91

4.13.1. Magatartás ....................................................................................................................................... 92 4.13.2. Szorgalom ......................................................................................................................................... 93 4.13.3. A tanulók jutalmazásának elvei és formái ........................................................................................ 95


4

5. SZEGED ÉS TÉRSÉGE BÁRCZI GUSZTÁV EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY EGYÉB FELADATAI, TEVÉKENYSÉGEI .......................................................................................................................... 96

5.1. TANÁRJELÖLTEK GYAKORLATI KÉPZÉSE ................................................................................................................. 96 5.2. MENTORPROGRAM ......................................................................................................................................... 96 5.3. A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK TERÜLETEI ÉS INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSAI .................................................................... 96

5.3.1. Pedagógiai módszertani felkészültség ............................................................................................... 97 5.3.2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók ... 98 5.3.3. A tanulás támogatása ........................................................................................................................ 98 5.3.4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség ............................................................................................................................ 99 5.3.5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység ........ 100 5.3.6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 101 5.3.7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás ..................................................... 101 5.3.8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért ............................................... 102


5

1. Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény egységes nevelési programja

„Minden nevelő munkája olyan kertészhez hasonlatos, aki különféle növényeket ápol.

Az egyik növény a tűző napsugarakat kedveli, a másik a hűvös árnyékot,

az egyik a patakpartot, a másik a kopár hegycsúcsot.

Ez a homokos talajon nő a legjobban, az a kövér agyagban.

Valamennyit a neki megfelelő módon kell ápolni, különben sohasem fejlődik ki teljesen.”

Abdu’l-Rahá

A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

azzal a céllal jött létre, hogy a közös feladatellátásban résztvevő településeken élő gyermekek,

tanulók számára tegye elérhetővé a pedagógiai, szakmai együttműködés előnyeit, szervező

tevékenységével járuljon hozzá az oktatás színvonalának növeléséhez.

A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézményként működik, mely

biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált és integrált óvodai nevelését, sajátos

nevelési igényű tanulók általános iskolai szegregált és integrált nevelését-oktatását, egységes

gyógypedagógiai, módszertani feladatként utazótanári hálózatot működtet, fejlesztő nevelés-

oktatást lát el külön telephelyen.

Az intézmény alapadatai

Az intézmény hivatalos neve:

Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmény

Az intézmény székhelye:

6723 Szeged, Sólyom u. 4.

telephelye:

6723 Szeged, Agyagos u.45.

Az intézményi feladatellátás egységei:

Óvodai nevelés

Általános iskolai nevelés-oktatás

Egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazóhálózat)

Fejlesztő nevelés-oktatás


6

Intézményünk olyan egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, mely ellátja a sajátos

nevelési igényű gyermekek közül az enyhe értelmi fogyatékos, a középsúlyos értelmi

fogyatékos,a súlyosan és halmozottan fogyatékos,a beszédfogyatékos, a testi fogyatékos, az

érzékszervi fogyatékos (látás, hallás), az autizmus spektrumzavarral küzdő, az egyéb pszichés

fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő

gyermekek speciális nevelését, oktatását,valaminta különleges gondozási igényt figyelembe vevő

sajátos fejlesztést.

Az óvoda célkitűzése, hogy az óvodás korú (3-7 év) sajátos nevelési igényű gyermekek

sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az

életkori, és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Olyan

szolgáltató rendszert biztosítunk, amely tiszteletben tartja a gyermeket, mint fejlődő

személyiséget, elősegíti testi, lelki, értelmi fejlődését és különleges védelemben részesíti.

Az iskola célkitűzései között első helyen szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók

képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, valamint azon törekvés, mellyel felkészítjük

őket a társadalomba való beilleszkedésre, helytállásra.

Tanulóink iskolai nevelése a számukra szervezett tagozaton, illetve integráltan az általános

műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban történik. A köznevelési törvény előírásait

alkalmazva, a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók nevelésének-oktatásának

irányelvében foglaltakat figyelembe véve, valamint tanítványaink pszichikus sajátosságaira

építve az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszt a következő módon tagoljuk:

Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai:

- 1-4. évfolyam – alsó tagozat

5-8. évfolyam – felső tagozat

Utazó gyógypedagógus hálózat keretében azoknak a sajátos nevelési igényű gyerekeknek,

tanulóknak az ellátását végezzük, akiket az óvoda, iskola integráltan nevel, oktat. A

jogszabályban megfogalmazottak szerint e munka keretében szakmai módszertani

felkészítést végzünk, konzultációs lehetőséget biztosítunk a pedagógusoknak, illetve

fejlesztő foglalkozásokat tartunk a gyermekek, tanulók számára.

A Fejlesztő iskolában a fejlesztő nevelés-oktatás a Rehabilitációs pedagógiai program,és a

tanév helyi rendjét meghatározó éves munkatervalapján folyik. A súlyos és halmozott

fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot. Az érintettek tevékenységükben erősen

akadályozottak és társadalmi részvételükben jelentősen korlátozottak. A súlyosan,

halmozottan sérült tanulók speciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítéséhez,

egészségük megtartásához és a társadalmi életben való aktív részvételükhöz. Egész életükben

a környezet fokozott mértékű és folyamatos komplex segítségére és támogatására utaltak. A

foglalkozások egyéni fejlesztési terv és tanmenet alapján történnek, a súlyosan-halmozottan

fogyatékos tanulók épen maradt funkcióira alapozva, személyre szabott bánásmód

alkalmazásával, differenciált tartalmakkal. Komplex személyiségfejlesztésre törekszünk, a

gondozás, a nevelés és az oktatás szerves egységet alkot. Egyéni fejlesztés keretében ellátjuk

az otthonukban ellátásra szoruló tanköteles tanulókat is gyógypedagógusaink segítségével.


7

2. Az óvoda nevelési programja

2.1. Nevelési alapelvek, értékek, célkitűzések

Nevelési alapelvek

Pedagógiai munkánk kiindulópontja a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatása,

emberi jogainak és szabadságának tiszteletben tartása.A gyermekek teljes jogú tagként

vesznek részt az óvodai ellátásban.A gyermek nevelése elsősorban a család joga és

kötelessége. Az óvoda egyrészt folytatja a család nevelő munkáját, másrészt új és speciális

nevelési hatásokkal egészíti ki.

Értékek

- A gyógypedagógiai nevelés és oktatás területén is érvényesülnek a társadalomban

általánosan elfogadott értékek. Kiemelt értékként kezeljük intézményünkben az emberséget és

a humanizmust, de szintén nagy jelentősége van az empátia és tolerancia értékeinek.

- Fokozott jelentősége van intézményünkben az alapvető erkölcsi értékeknek, hiszen az

értékek elfogadása és közvetítése speciális feladataink során kiemelt felelősséget ró ránk.

- A közösség és a közösséghez történő alkalmazkodás képessége a fogyatékos gyermek élete

során különös jelentőséggel bír, ugyanakkor tiszteletben tartjuk az egyedi személyiség értékeit

is.

- Az egyéni bánásmód elve munkánk során fokozottan érvényesül.

- Fentiekkel összhangban a legfontosabb érték számunkra a sajátos nevelési igényű gyermek

tartósan biztosított komfort érzete, az öröm, a boldogság, a megelégedettség érzetének

biztosítása, a biztonság érzetének megteremtése.

Célkitűzések

Nevelő-fejlesztő munkánkat az Óvodai nevelés országos alapprogramjára, a Sajátos nevelési

igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvére és az óvoda pedagógiai programjára

alapozzuk, figyelembe véve annak elveit, célrendszerét.

Szakmai munkánk elsődleges célja a sajátos nevelési igény kielégítése, a habilitáció,

rehabilitáció megvalósítása sérülésspecifikus eszközök, tartalmak, terápiák alkalmazásával.

Nevelésfilozófiánkat áthatja a habilitációs célok tág értelmezése, vagyis nevelési rendszerünk

egészének habilitációs feladatok szerinti összehangolása.

Az óvodai nevelés célja egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a

tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a

harmonikus személyiségfejlesztést.

A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás,

az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik:

- az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök,

normák kialakítására;

- speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb észlelést, fejleszti a

figyelem összpontosítását, gondolkodást, az emlékezetet, elősegíti a verbális és nonverbális

kommunikáció kialakulását;

- a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz;

- a program a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalomra, a gazdag

tapasztalatokra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési

üteméhez igazodik;


8

- differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással szolgálja a képességfejlesztést,

törekszik a hiányosan működő képességek korrekciójára valamennyi területen.

A célok tudatosításából indulunk ki. Pedagógiai terveink a célok részletes és konkrét

megfogalmazását tartalmazzák. Különböző szintű terveink szervesen épülnek egymásra.

Óvodánk nevelési programjában megfogalmazott nevelési célok elérése, az éves programban

tervezett feladatok megvalósítása érdekében együttműködünk kollégáinkkal. Intézményünk

szakmai munkaközösségének aktív tagjaként a munkatervben vállalt közösségi és egyéni

feladatokat teljesítjük.

2.2.Módszertani felkészültség és szakmai felelősségvállalás

Rendelkezünk a sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez, habilitációs, rehabilitációs

fejlesztéséhez szükséges szakmódszertani tudással.

Pedagógiai céljaink, a tevékenységi terület sajátosságainak, a gyermekek szükségleteinek, és a

környezet lehetőségeinek figyelembevételével tudatosan választjuk meg pedagógiai

módszereinket, a fejlesztő eszközöket, stratégiáinkat, illetve tervezzük meg a gyermeki

tevékenységeket. Pedagógiai munkánk során korszerű módszertani ismereteinkből az óvodai

tevékenységi területek figyelembevételével válogatunk, és ezt szervesen építjük be a tanulási,

képességfejlesztési folyamatba. Módszerhasználatunkat változatosság jellemzi.

A gyermekek érdeklődésének, szórt kompetenciaszintjének és változatos

képességstruktúrájának figyelembe vételével tervezzük meg az egyéni fejlődést segítő

differenciálást. Olyan módszereket, szervezési módokat/munkaformákat tervezünk pedagógiai

céljaink elérésére, amelyek optimális lehetőséget biztosítanak a gyermekek motiváltságának

biztosítására és aktivitásának fenntartására. Differenciált feladatokkal törekszünk a

gyermekek teljes körének bevonására.

Igyekszünk irányító, szervező, támogató szerepet betölteni.

A tanulási folyamat felépítése, lépéseinek egymásra épülése a cél elérését segítő, világos

rendszert alkotnak.

Munkánk tervezése, pedagógiai módszereink kiválasztása során, valamint a tevékenységek

tempójának meghatározásakor figyelembe vesszük a pedagógiai folyamat minden lényeges

tényezőjét, a gyermekek életkori sajátosságait, különleges bánásmód iránti igényét, sérültségi

fokát, érdeklődését, előzetes tapasztalatait, kommunikációs képességeinek szintjét, aktuális

fizikai és érzelmi állapotát, valamint a környezeti feltételeket. Szükség esetén rugalmasan

változtatunk előzetes terveinken, elképzeléseinken.

Pedagógiai terveinket a megvalósítás után elemezzük.

Alkalmazzuk az egyéni tapasztalatszerzést és feldolgozást segítő módszereket, a

problémamegoldás és gondolkodás fejlesztésének különböző stratégiáit. Az óvodásaink

sérülésének megfelelő sérülésspecifikus eszközöket tudatosan használjuk.

A nevelési folyamatot úgy építjük fel, és a módszereket, eszközöket, szervezési módokat,

munkaformákat úgy választjuk meg, hogy azok elősegítsék az önálló megtapasztalást és a

gondolkodás fejlesztését. Figyelünk arra, hogy a gyermekek kreativitását, alkotó

tevékenységét az egyéni képességeknek megfelelően fejlesszük a fokozatosság és

változatosság szempontjainak figyelembe vételével.

A szakterületen alkalmazott pedagógiai módszereink segítik a tanítás-tanulás

eredményességét, és támogatják a kompetenciafejlesztést.

A rendelkezésre álló tanulási és/vagy képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket

törekszünk széles körűen megismerni. Kritikusan értékeljük és céljainknak megfelelően

tudatosan alkalmazzuk azokat. A szaktudományi, szakmódszertani, nevelési és

tanuláselméleti tudásunkat igyekszünk hatékonyan integrálni.


9

A tevékenységben megvalósuló tanulási folyamatban a komplexitás elvét alkalmazzuk és

kihasználjuk a tevékenységi területek közötti kapcsolódási lehetőségeket.

Törekszünk saját szakmai tapasztalataink megosztására. Felelősséget vállalunk szakmai

döntéseinkért, megnyilatkozásainkért, cselekedeteinkért.

Feladatainkat, a munkánk során felmerülő problémákat kompetenciahatáraink tudatában

önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeljük és intézzük. Szükség

esetén kompetens személytől segítséget kérünk.

Igyekszünk reálisan értékelni szakmai felkészültségünk aktuális szintjét, erősségeit és

gyengeségeit. Önreflexiót és önkorrekciót végzünk a nevelő, fejlesztő tevékenységünkkel

kapcsolatosan.

Pedagógiai kommunikációnk során szakszerű és adekvát terminológiákat alkalmazunk.

Pontos, a gyermekek számára is érthető fogalomhasználattal alkalmazkodunk óvodásaink

értelmi és kommunikációs szintjéhez, szükség szerint alternatív kommunikációs eszközöket

alkalmazunk.

Tisztában vagyunk a különböző pedagógusszerepek elvárásaival. Törekszünk arra, hogy

megfeleljünk ezeknek.

Rendszeresen tájékozódunk a gyógypedagógia tudományára vonatkozó legújabb

eredményekről, kihasználjuk a továbbképzési lehetőségeket.

Pedagógiai gyakorlatunkban alkalmazzuk azokat az új ismereteket, módszereket, amelyek

hatékonynak bizonyulnak a ránk bízott sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók körében.

A rendelkezésére álló modern információfeldolgozási stratégiákat, és digitális, online

eszközöket az adott csoport képességeihez és lehetőségeihez igazodva használjuk.

Felhasználói szinten mindennapi gyakorlatunkban alkalmazzuk az IKT-elemeket.

Példát mutatunk (a gyermekeknek illetve a kollégáknak) az infokommunikációs eszközök

óvodában lehetséges alkalmazására.

Szakmai ismereteinket online módon is bővítjük, ezen ismereteket lehetőségeinkhez mérten

beépítjük mindennapi munkánkba.

Feladatkörünknek, érdeklődésünknek megfelelően szerepet vállalunk innovációban,

pályázatban, kutatásban.

2.3. Nevelési feladatok, speciális fejlesztő tevékenységek

A fejlesztés legfontosabb területei:

- az alapmozgások, manipuláció kialakítása, fejlesztése;

- a minimális kontaktus, kooperációs készség, valamint a nonverbális és verbális

kommunikáció fejlesztése;

- a beszédindítás, beszédmegértés fejlesztése, az aktív szókincs bővítése;

- a szobatisztaság, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása;

- azadekvát játékhasználat elsajátítása;

- a kognitív funkciók fejlesztése.

A tanulásban és értelmileg akadályozott gyermek

A kis lépések elvét alkalmazva a gyermekekre jellemző, cselekvésbe ágyazott gondolkodást

figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít:

-az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére;

- minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció

fejlesztésére;

- a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére;

- az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására;


10

- az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére.

A mozgásában korlátozott gyermek

Kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása,

s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, az

életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése. A mozgásnevelést az óvodai

foglalkozásokba kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges

korrekciós helyzetek alkalmaztatása, a napirend egészét átszövő feladat.

Az akadályozott beszédfejlődésű gyermek

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító speciális terápiákat alkalmazó,

intenzív, komplex – az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó – nevelési

környezetben valósul meg.

A látássérült gyermek

A fejlesztés irányelvét a látásteljesítmény határozza meg. A gondolkodás- és beszédfejlődését

a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet

vizuális megismertetése. Hangsúlyos az önkiszolgálás megtanítása, a játék - ami tág

lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a tájékozódási képesség intenzív

fejlesztésére -, a zenei nevelés, mely egyszerre fejleszti a hallást és a mozgást.Az óvodai

nevelés során figyelembe vesszük afizikai terhelhetőségének korlátait, s támogatjuk az optikai

segédeszközök használatát.

A hallássérült gyermek

A halláskárosodás miatt teljesen elmarad, vagy erősen sérül a beszéd és a nyelvi kompetencia,

ezért korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, s módosul a

gyermek megismerő tevékenysége. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi

feladata a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése.Az anyanyelvi-

kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a

szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült

gyermekeket.

Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek

Az autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő

habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhíti a fejlődés

devianciáját. A korai speciális terápia hiányában az óvodai fejlesztés fő céljait kiegészítjük a

viselkedésproblémák, viselkedés és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a

korai, elemi készségek kialakításával, fejlesztés elemeivel. Ennek érdekében az óvodai

nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren

töltött idő – különösen a természetes élethelyzetek – használandók a fejlesztésre. Szükséges

az intenzív, jól strukturált, és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció

megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek

alkalmazása.

Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermek

A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású – az

ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő –

részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi.. Fokozottabban igénylik a

tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a


11

sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A kognitív, az emocionális-szociális

képességek eltérő fejlődése a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülési

folyamatot késleltetheti.

Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat:

- a gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok

egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott

szakmai módszerek alkalmazásával.

- A fejlesztés szakmai teamben, és a szülő aktív bevonásával történjen.

- megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés

kialakulását,

- megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget

2.4. Az óvoda működési rendje, foglalkozási formái

2.4.1. Az óvoda működése

Személyi ellátottság

A speciális óvodai fejlesztést gyógypedagógiai tanár látja el. Fejlesztő munkája során

szorosan együttműködik a nevelő – oktató munkát segítő munkatársakkal..

A sérülésspecifikus feladatokat szomato-, tiflo- és szurdopedagógus, logopédus, valamint

autizmus spektrum pedagógiája szakos gyógypedagógus látja el, a lehetőségeknek és

igényeknek megfelelően.

Felvétel az óvodába Az a gyermek kerülhet a gyógypedagógiai óvodába, aki rendelkezik a szakértői és

rehabilitációs bizottság szakvéleményével, valamint szociális fejlettség terén minimum

követelménynek megfelel: csoportban nevelhető, önmagára és társaira nem jelent veszélyt.

A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. A napirend

növeli az óvodáskorú gyermek biztonságérzetét, segíti időérzékének fejlődését.

Az óvoda napirendje

07.30 - 08.00 érkezés, szabad játék

08.00 - 09.00 óvodai foglalkozások (anyanyelv- és kommunikáció-fejlesztés,

mozgásfejlesztés, vizuomotoros készség fejlesztése, zenei nevelés alapjai,

játékra nevelés, önkiszolgálás), egyéni fejlesztés, szabad játék

09.00 - 09.30 tízórai

09.30 - 10.30 óvodai foglalkozások (anyanyelv- és kommunikáció-fejlesztés,

mozgásfejlesztés, vizuomotoros készség fejlesztése, zenei nevelés alapjai,

játékra nevelés, önkiszolgálás), egyéni fejlesztések

10.30 - 10.45 testápolási teendők

10.45 - 11.30 játék a szabadban, séta, szabad játék, egyéni fejlesztések

11.30 - 12.15 testápolási teendők,ebéd

12.15 - 14.15 mese, csendes pihenő, alvás, illetve szabad játék, egyéni fejlesztések

14.15 - 14.30 testápolási teendők

14.30 - 15.00 délutáni foglalkozások, terápiás foglalkozások, egyéni fejlesztések, szakkörök

15.00 - 15.30 testápolási teendők, uzsonna

15.30 - 16.00 szabad játék

Ez a napirend csupán egy keret, rugalmasan változik az adott igényeknek megfelelően.


12

2.4.2. Foglalkozási formák a gyógypedagógiai óvodában

A tanulás folyamatában elméleti ismeretek és azok gyakorlati alkalmazását, jártasságok,

készségek elsajátítását, képességek kialakulását, viszonyulások, érzelmi-akarati tulajdonságok

fejlődését, magatartástanulást a gyermekek képességeihez mérten cselekvésbe ágyazottan

segíti a pedagógus. A verbális, mozgásos és szociális tanulás eredményeként alakulnak a

gyermek érzelmei, a cselekvés módja, a szociális magatartása, különböző tulajdonságok és

képességek.

A tevékenységek, foglalkozások alkalmával törekszünk az érdeklődés felkeltésére és

fenntartására, a gyermekek aktivizálására, valamint tudatosan figyelünk a gyermekcsoport és

az egyes gyermekek motiváltságára.

- Az önkiszolgálásra nevelés feladata a tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, egyszerű

munkavégzés, szobatisztaságra nevelés terén minél nagyobb önállóságra nevelni az óvodás

gyermeket.

- A mozgásfejlesztés feladata az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs

zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros

állapot elősegítése.

- Az anyanyelvi nevelés kettős feladata: a beszédmegértés fejlesztése, az aktív beszéd

indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv

egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű mesék, versek,

mondókák megtanítása.

- A vizuomotoros készség fejlesztése során feladat a vizuális és taktilis észlelés, a testséma

fejlesztése, a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alakháttér felismerő képesség fejlesztése,

a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése,

technikák, eszközök megismertetése.

- A játékra nevelés feladata az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és

elemi szerepjátékok megismertetése. Az egymás melletti és együtt játék megvalósítása,

énekes-verses népi játékok játszása.

- Az egyéni fejlesztés feladata a vizuális, taktilis, akusztikus, mozgásos észlelés folyamatai, a

motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztése.

- A zenei nevelés feladata a zene, a ritmus személyiség formáló szerepének megalapozása,

egyszerű gyermekdalok, népi gyermekjátékok megtanítása, hangszerekkel való ismerkedés,

zene-mozgás összekapcsolása.

2.4.3. A foglalkozások heti rendszeressége

a foglalkozás neve heti előfordulás a foglalkozás formája

Anyanyelv- és

kommunikáció-fejlesztés 5 csoportos

Mozgásfejlesztés 5 csoportos, mikrocsoportos

Vizuomotoros készség

fejlesztése 2 mikrocsoportos, egyéni

Zenei nevelés alapjai 2 csoportos


13

Játékra nevelés 2 csoportos, mikrocsoportos,

vagy egyéni

Egyéni fejlesztés 1-2x30 perc egyéni

Összesen 20 fejlesztő foglalkozás

A foglalkozások időtartama 15-30 perc – a gyermekek egyéni adottságaitól függően.

A csoportszerveződésnél vegyes életkorú és kórformájú csoportok kialakítása az optimális.

A szakértői bizottság által megállapított diagnózis és a gyógypedagógus saját megfigyelésén

alapul a fejlesztő tevékenység, melynek során figyelembe veszi az egyéni fejlődési

különbségeket és életkori sajátosságokat.

A fejlesztés egyéni, kiscsoportos és csoportos formában történik, a gyermekek fejlődési

ritmusához alkalmazkodó, játékos formában.

A fejlesztést különböző terápiák egészítik ki a lehetőségek figyelembe vételével.

A gyógypedagógiai nevelés eredményeinek megállapítása gyermekenként

folyamatdiagnózissal, a gyógypedagógiai pszichológiai diagnosztika eszközeivel történik, az

egyénre szabott fejlesztés módszereinek megállapítására helyezve a hangsúlyt. A

gyermekekre egyénre szabott fejlesztési tervet készítünk a diagnosztikus felmérések alapján.

2.4.4. Kiegészítő terápiák

Ezek a terápiák speciális képzettséget igényelnekés az adott közösség összetétele szabja meg

az alkalmazásukat. Szükség esetén logopédiai, szomatopedagógiai, szurdopedagógiai,

tiflopedagógiai megsegítést kapnak a gyermekek, illetve autistaspecifikus fejlesztésben

részesülnek.

2.4.5. Speciális eljárások, módszerek, terápiák alkalmazása az óvodában Az autizmus specifikus fejlesztés heti rendszerességgel habilitációs és rehabilitációs

foglalkozások keretein belül valósul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő

kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az

óvodai nevelés elsődleges feladata. . Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai

képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni felméréssel

történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben

megalapozva. A gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet

megfelelő kialakítása

A komplex gyógypedagógiai egyéni fejlesztés során a fejlesztő gyógypedagógus az óvodai

csoportok vezetőivel szorosan együttműködve végzi munkáját. Minden gyermek fejlesztése

egyénileg tervezve, előzetes felmérés alapján történik, szeretetteljes, oldott légkörben, egyéni

és kiscsoportos formában, változatos gyakoroltatással, a fokozatosság elvét követve. Komplex

módon, játékba ágyazottan, a gyermek egész személyiségét figyelembe véve valósul meg a

fejlesztés.

Állatasszisztált terápiás foglalkozáson minden óvodás kisgyermek részt vesz. A kutya

segítségével könnyen bevonhatók a feladathelyzetbe. A foglalkozások hatására önbizalmuk

jelentősen megnő, a magatartási problémák csökkennek. A feladathelyzet folyamatos

sikerélményhez juttatja őket, aminek hatására képességeik, általános kedélyállapotuk javul,

valamint segíti a közösséggé válás folyamatát is.


14

Általános célok:

a gyermekek zárkózottságának csökkentése;

szociális képességek fejlesztése: beilleszkedés, kooperáció, alkalmazkodás,

kapcsolatteremtés képességének fejlesztése, társakra való odafigyelés;

egyes gyermekek állattal kapcsolatos félelmeik csökkentése;

érzelmi, beleérző képesség fejlesztése, empátia, mások érzelmeinek változására való

figyelés fejlesztése;

kommunikációs képesség fejlesztése;

figyelemfejlesztés, pontosság fejlesztése;

téri tájékozódás fejlesztése: iránygyakorlatok, viszonyfogalmak, agyfélteke

dominancia kialakulásának támogatása;

emlékezet fejlesztése: rövid és hosszú távú memória fejlesztése.

2.4.6. Az egyes óvodai csoportok pedagógiai arculata, nevelési sajátossága

Az ÖKO-OVI keretében a legkisebbeket is próbáljuk megismertetni a környezettudatos

szemlélettel. Kis lépésekben haladva, az óvodás korú gyermekek képességstruktúrájához

igazodva játékos formában tanítjuk meg a gyerekeknek, hogyan kell tudatosan együtt élni

környezetünkkel, hogyan kell védeni azt. Folyamatos sikerélmények biztosításával, a

személyiség minél sokoldalúbb fejlesztésével valósítjuk meg a komplex környezeti nevelést.

Az óvodásainknak szóló környezeti nevelési foglalkozások során a gyermeki érdeklődés

felkeltése és a figyelem fenntartása interaktív, játékos, élményközpontú, cselekedtetve tanító

formában valósul meg. Kitűzött célunk a környezet- és természetvédelemre nevelés, az

ökológiai szemlélet alakítása, amely magában foglalja a környezet tényleges védelmét,

beleértve a természetes (élő és élettelen) és mesterséges, ember által létrehozott környezetet

is. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, valamint azon

képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a környezettel való harmonikus

kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer és a

környezettudatos életvitel kialakításához.

Kiemelt fejlesztési feladat olyan attitűdök és kompetencia területek (kognitív, szociális,

személyes, speciális) fejlesztése, melyek által a gyerekek érzékenyebbé válnak a környezet, a

természet és az élővilág állapota iránt. Módszereinek kidolgozása során olyan szempontokat

veszünk figyelembe, mint a sokoldalú, változatos ismeretátadás, figyelemfelkeltő,

élményközpontú kooperatív feladatok, interaktív folyamatok. Nagy hangsúlyt fektetünk a

közös és egyéni alkotás, valamint a játék örömére.

A ZOO-OVI keretein belülóvodásaink kirándulásokat tesznek a szegedi Vadasparkba, ahol a

zoo-pedagógus által tartott foglalkozásokon vehetnek részt.

A zoo-pedagógiai foglalkozások célja:

a természeti környezet iránti érdeklődés felkeltése;

a környezet szépségének megismertetése, környezettudatos magatartás kialakítása;

természeti jelenségekkel összefüggő tapasztalatok gyűjtése, az állatok jól érzékelhető

tulajdonságainak megfigyelése - minél több érzékszerv bevonásával;

elemi ismeretek gyűjtése állatok életmódjáról, élethelyéről, az esetleges félelmek

megszüntetése.

A zoo-pedagógussal közösen meghatározzuk a foglalkozások tevékenységeit, mely során

figyelembe vesszük a gyermekek speciális szükségleteit, életkorát, kognitív készségeik

fejlettségét, kommunikációs szintjüket és előzetes ismereteiket.


15

Sok új ismeretet szereznek óvodásaink a kirándulások során: megtapasztalhatják, hogyan

változik a természet a különböző évszakokban, megfigyelhetik a vadasparkban élő állatok

külső jellemzőit, viselkedését, látványetetéseken vehetnek részt. Ezeket az ismereteket az

óvodai csoportfoglalkozásokon elmélyítjük, rendszerezzük.

Az ÉLMÉNY-OVI foglalkozások során az élménypedagógiaelemeit alkalmazzuk. Ennek

meghatározó jellemzője, hogy lelki fejlődést elősegítő intenzív élményekhez juttatjuk a

gyermekeket. Az élmények révén képessé válhatnak a tapasztalatokat a mindennapi életben is

kamatoztatni, így segítségével mélyebb és komplexebb személyiségfejlődést érhetünk el.

Célkitűzésünk az élménykeresési motivációk kielégítése, alkalom teremtése az élményeken

keresztül történő tanulásra. Elősegítjük a gyermekek egymásba vetett hitének megerősítését,

reális énképük fejlődését. Arra készítjük fel őket, hogy próbára tegyék önmagukat és aktív

részesei legyenek saját tanulási folyamatuknak. Számos egyéni kompetencia (önbizalom,

önkifejezés, önállóság, indulatkezelés, kreativitás) és szociális készség (konfliktuskezelés,

kommunikáció, empátia) fejlődését segítjük általa.

A rendkívüli, nagyobb érzelmi hatást keltő helyzetek, amelyekkel egy élménypedagógiát

alkalmazó foglalkozás során találkozhatnak a gyermekek, kedvező irányú változásokat

indíthatnak el a személyiségfejlődésben. Ezt követően a hétköznapi helyzetekben is

építhetünk az élménypedagógia, tevékenységközpontú pedagógia által nyújtott lehetőségekre,

és támogathatjuk a további pozitív változásokat. A fejlesztések hatására a gyermekek

nyitottabbá, határozottabbá, érdeklődőbbé válnak, fejlődik kreativitásuk, önállóságuk, nyelvi-

és emocionális képességeik, teljes személyiségük pozitív irányba változik.

2.5. Szokások kialakítása

Minden ember életében a rítusok, szokások jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a

személyiségfejlődést. Gazdaságossá teszik a cselekvést, tudatmentesítő szereppel is bírnak.

A szokásos cselekményeknél nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős

figyelemkoncentrációra. Jól begyakorolt sztereotípiákat kell kialakítani úgy, hogy a már

kialakult jó szokásokat megerősítik – illetve a helyes szokásokat alakítják ki, - egyben

kiküszöbölik a rossz beidegződéseket kioltással.

A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Ennek

kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cselekvés

vagy viselkedésforma szokássá váljon.

A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kialakult

feltételes reflexeket meg kell erősíteni.

Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos

módon várják el a gyermektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükségesség

belátásának, a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a

szokásfejlődés folyamatát.

Az értelmi fogyatékos óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének

következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés

hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A

következetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra,

egymásutániságra, a fontossági sorrendre.

Igyekszünk kiküszöbölni azokat a cselekvési alkalmakat, amelyből a rossz szokások

származhatnak.

A szokások kialakításának alapvető feltétele tehát a pozitív példa.


16

A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat

állítson fel a pedagógus – a gyermek számára érthető módon, - amely betartása nem jelent túl

nagy feladatot.

A meggyőzés a gyermek szenzoros problémái, értelmi állapota miatt csak óvatosan

alkalmazható.

A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes szabályok

segítik a szokások kialakítását.

A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban soha nem

nélkülözheti az ellenőrzést, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, vagy adott esetben a jutalmazás

elmaradását.

A gyermekek a pedagógusban, illetve a velük kapcsolatban levő felnőttekben érzelmi támaszt

keresnek. Szavaikat, azok tartalmát, egész magatartásukat, annak minden összetevőjét úgy

kell szabályozni, hogy érzelmeken alapuló, bensőséges személyes kapcsolat alakulhasson ki.

Az óvodások nagy része családban él. Többségük meleg, szeretetteljes miliőből érkezik, de a

családok nevelési attitűdjét gyakran meghatározza a túlzott féltés.

Többségüket teljesen kiszolgálják, etetik, pelenkázzák, ölben cipelik. Többnyire autón

utaznak – a nagy távolságok ezt indokolják – nem ismerik a tömegközlekedési eszközöket,

néhány lépés után elfáradnak, rövid ideig tudnak csak sétálni. Egyedül nem tudják elfoglalni

magukat. Már a 3-4 éves értelmi fogyatékos gyermek is képes „manipulálni” környezetét, ha a

család ezt hagyja.

Mindezek figyelembevételével kell a gyermek helyes szokásrendszerét kiépíteni, hatva a

családra, azonos követelményeket állítva.

A szoktatási idő (8 hét) arra szolgál, hogy fokozatos legyen az átmenet, de feltétlenül

örömszerző a gyermek számára. A családban addig csak felnőttek között élő, a vele való

permanens anyai foglalkozást igénylő gyermek fokozatosan szokja meg az új miliőt.

Fontos, hogy ne változtassunk meg radikálisan mindent a gyermek életében. Türelmes, de

határozott követeléssel, speciális tréningekkel (pl. játék elrakás, csap kinyitása stb.) érjük el,

hogy szívesen alkalmazkodjon az elvárásokhoz minden gyermek.

2.5.1. Az egészséges életmódra nevelés

Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermek egészsége, későbbi igényei

megalapozása érdekében kapja meg a szükségleteinek megfelelő gondozást, s egyre inkább

legyen számára természetes igény az egészséges életmód.

Célok és feladatok:

- az egészséges élet és környezet iránti cselekvő magatartás kialakítása;

- a gyermek testi fejlődésének erősítése;

- az egészséges életmód, a testápolás szokásainak alakítása;

- a mozgásigény kielégítése, a mozgás fejlődésének segítése;

- a fejlődésükhöz és fejlesztésükhöz szükséges és biztonságos környezet biztosítása;

- érzelmi biztonságot nyújtó légkörben a közös élményekre építve a személyiségfejlődés és a

szocializáció segítése,

- környezetbarát magatartásra nevelés.

Megvalósításának területei:

Testápolás: célja a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság: tudják a csapot

kinyitni, elzárni, saját törölközőt felismerni, kis segítséggel kezet törölni.


17

WC-használat után, étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, tűrni a fésülést,

kérjenek zsebkendőt, tudjanak orrot fújni, üljenek helyes testtartással.

Étkezés: esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési szokások, az etetéstől az

önálló kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a szalvéta használatát, a pohárból ivást,

a rágást.

Ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni,

kancsóból tölteni stb.

Fontos az étkezésnél a helyes mérték, a tempó megtanulása is.

Öltözés-vetkőzés: a célszerű, könnyen le- és felvehető kényelmes ruhadarabok segítik az

önállóságra nevelést.

Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet.

A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes ruhadarabok levételét, majd kis

segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését.

WC használat, szobatisztaságra nevelés: a pelenka nélküli rendszeres ültetés mellett nappal

„száraz maradjon” állapottól el kell jutni az utánjelzésig, majd a szükséglet jelzéséig, a bilitől

a WC használatig. A WC-papír használatban általában segítséget igényelnek az óvodások.

Testedzés: a teremben vagy szabad levegőn való tornázás, kirándulás, sok-sok mozgás legyen

igénye minden gyermeknek.

2.5.2. A közösségi élet szokásainak megalapozása A bölcsődéből érkező gyermek óvodai beilleszkedése viszonylag könnyebb, mint a családból

érkező gyermekeké. Ők először kerülnek olyan helyzetbe, amikor a vágy a cselekvés, szándék

és végrehajtás közé akadályok ékelődnek. Nehezíti a helyzetet, hogy a kommunikáció

hiányában nem tudják kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjaik nem egyértelműek az új

környezet számára. A szülő és pedagógus türelmes kivárása, egyszerű gesztussal megerősített

beszéde segíthet az első időben. Ha a gyermek tapasztalja, hogy nem örökre szakították ki a

megszokott környezetből, és számára élményhordozó az első óvodai nap, könnyebben

beilleszkedik. Megtanul alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituáció ismétlődésével lassan

tájékozódni az új helyzetben, megtanulja „elviselni” társait, majd fokozatosan közelít a

számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett biztonságot adó felnőtt

közelében van.

A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék számtalan

lehetőséget ad az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának

segítésére.

Megtanulják az elemi illemszabályokat, pl. köszönés, lábtörlés, kopogás, a csendes- és hangos

helyzetek váltakozását.

Az óvodai élet alkalmat nyújt a közlekedési eszközön való utazásra, az egyre nagyobb séták

megtevésére, közös vásárlásra, lépcsőzésre stb. Mindezek számtalan lehetőséget nyújtanak a

szociális tanulásra, a derűs légkör, a jó munkaszervezés, sok-sok együttes élmény alapján.

2.5.3. Munka jellegű tevékenységek


18

A sajátos nevelési igényű óvodások szívesen tevékenykednek, „segítenek”. Sajnos a túlféltő

környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat.

Ha a gyermek érzi munkája fontosságát – bármilyen kicsi is az – szívesen hajt végre egyszerű

feladatokat önmaga ellátására, társai javára.

Az egyszerű „add ide!”, „hozd ide!”, „rakjuk el!” jellegű feladatoktól fokozatosan jutnak el a

gyermekek az elemi „naposi” feladatokig.

A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, - gyakran elvégezve egymás helyett a

feladatot, - segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem átrendezésben stb.

Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés

érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.

2.5.4. Hagyományok kialakítása A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi

hangulat, majd a rá való emlékezés, fényképek, filmek nézése sok közös élmény forrása lehet.

Erősíti az összetartozást, segíti az egymás figyelését, az egymásnak segítést. Fokozza

önmaguk megismerését, önbizalmukat.

A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző apró mozzanatokkal,

intimitásokkal bírnak. Hagyomány lehet pl. az alvás előtti rövid mese, a reggeli közös

éneklés, névsorolvasás, a közösen megünnepelt születésnapok, névnapok, akadályverseny

egy-egy ünnephez kapcsoltan.

Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. A legjelentősebbek: Őszi szüreti mulatság,

Mikulás, Betlehemezés, Karácsony, Farsang, Húsvéti népszokások, Gyermeknap és a nevelési

évet lezáró ünnepség, mely az Anyák napját, Tanévzárót és a Ballagást foglalja magában.

Ezek egy része csoportban zajlik, más része a szülők számára is nyilvános. Alkalmat

nyújtanak arra, hogy számot adjanak arról, hogy mit tanultak a gyermekek, hogy mennyit

változott figyelmük, emlékezetük, beszédállapotuk, mennyire váltak magabiztossá, mennyit

ügyesedtek.

2.6. Képességfejlesztés a célzott foglalkozásokon

2.6.1.Önkiszolgálásra nevelés

Mindennapos tevékenységi forma, nem külön órarendszerű foglalkozás, hanem napirendbe

ágyazva valósítjuk meg. Fontos, hogy kellő időt adjunk a gyakorlásra, fokozatosan, kis

lépések elvét alkalmazva végezzük a különböző részfeladatokat.

Ideje:

Értelemszerűen a WC használat, tisztálkodás, étkezés, öltözés, teremrendezéssel

kapcsolatosan naponta.

Célja: - a gyermek szükségleteinek megfelelő komfortérzés biztosítása, gondozás, gondoskodás;

- nagyon apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése;

- verbális utasítások, a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése;

- a testséma fejlesztés, tájékozódás a saját testen, a testrészek-ruhadarabok viszonyának

felismerése;

- alapvető higiénés szokások kialakítása;

- az ápoltság, tisztaság igényének felkeltése;


19

- helyes viselkedési formák elsajátítása;

- a rászorultság, kiszolgáltatottság helyett az „én is tudom” függetlenség érzésének segítése;

- a téri tájékozódás elősegítése.

A gyermekek az önállóság terén is különböző fejlettséget mutatnak.Önállóságuknak gátja

lehet az esetleges társuló fogyatékosság (pl. mozgáskoordinációs zavar).

Ahhoz, hogy e téren eredmények szülessenek, alkalmat és időt kell adni a gyermeknek, s amit

már önmaga el tud végezni, azt nem szabad helyette megtenni még akkor sem, ha sürget az

idő, s a felnőtt gyorsabban, komfortosabban végezné el a feladatot.

Az a gyermek, aki korai életszakasztól kellő alkalmat és segítséget kap, hagyják és elismerik

próbálkozásait, felnőttként is természetesen tesz azért, hogy önmaga és környezete élete jobb

legyen.

Az óvodának tehát alapozó szerepe van e téren. Az önállóság bizonyos területei nemcsak a

gyermek életkorától függnek, hanem fiziológiai érettségétől (pl. szobatisztaság), mozgásos

ügyességétől (pl. öltözés), s nem utolsó sorban értelmi állapotától.

A túl bonyolult, a gyermek pillanatnyi képességeit meghaladó feladat sikertelenséghez,

elbizonytalanodáshoz vezet. Elbátortalanítja a gyermeket. Ezért fontos, hogy a gyermekek

apró lépésekben, rövid gesztussal kísért utasításokat, illetve utánzás alapján tanuljanak.

Önkiszolgálásra nevelés feladatai

Étkezési szokások terén:

- kanalazás megtanítása (merítés, szájhoz vitel, az étel megrágása, nyelés);

- a pohárhasználat: a pohár felemelése, kortyolás, nyelés, a pohár letétele;

- a szalvéta használata;

- a villával való ismerkedés (felszúrás vagy merítés);

- kérés, megköszönés;

- ügyesebb gyermekeknél az ételből való szedés;

- a rágás megtanítása;

- a helyes tempó elsajátíttatása;

- kenyér vagy kifli fogása, leharapás, a kenyér és a rajta lévő feltét elfogyasztása;

- a terítés folyamatának megismerése (pl. szék, tányér, kanál, pohár, szalvéta egymáshoz

rendelése),

- az étel és a hozzávaló eszközök felismerése;

- étkezés utáni teremrendezésben közreműködés.

Tisztálkodásterén:

- a vízcsap kinyitása, elzárása;

- szappan használat, utána kézöblítés;

- a saját törülköző felismerése;

- a kéz, arc szárazra törlése segítséggel;

- önálló kéz- és arcmosás;

- fogmosásnál együttműködés (száraz, majd neves fogkefe, fogkrémes fogkefe elfogadása,

szájöblítés megtanítása) önálló fogmosás;

- „baleset” esetén a zuhanyozáskor együttműködés (kéz, láb felemelése stb.);

- a fésülés tűrése, önálló próbálkozás;

- igény a tiszta, ápolt külsőre;

- étkezés előtti, utáni, bizonyos munkafolyamatok (pl. festés) utáni kézmosás igényének

felkeltése;

- orrfújás megtanítása, zsebkendő használatának igénye, a piszkos zsebkendő szemétbe

dobása.


20

Szobatisztaságra nevelésterén:

- rendszeres ültetés mellett a szükséglet megfigyelése;

- a jelzés megtanítása (utánjelzés majd mutatás, hangadás stb.);

- WC, vagy bili és a szükséglet elvégzése közti kapcsolat felismertetése;

- kérdésre jelezze szükségletét;

- önmagától jelzi szükségletét, képes visszatartani addig, míg a WC-re ér;

- a biliről a gyermek WC-re szoktatása;

- fiúk állva pisiltetésének megtanítása;

- WC papír használata segítséggel;

- „baleset” jelzése;

- a WC használatához szükséges ruhadarabok le- és felhúzása;

- WC használat utáni kézmosás megtanítása;

- ajtó nyitás-csukás megtanítása.

Öltözés-vetkőzésterén:

- együttműködés az öltözésnél, vetkőzésnél;

- sapka, sál levétele;

- zipzár lehúzása;

- egyszerű ruhadarabok levétele (cipő, zokni, nadrág stb.);

- vetkőzésnél kis segítségnyújtás (kigombolás, kikötés, cipőfűző meglazítása stb.);

- egyszerű ruhadarabok felvétele, pl. sapka, bugyi stb.;

- kis segítséggel öltözés (ruha elejének megmutatása, jobb-bal oldalnál segítés, befűzés,

gombolás stb.), bizonyos ruhadarabok teljesen önálló felvétele.

Önálló munkafeladatok végzéseterén:

- saját hely felismerése (öltözőben, étkezésnél, alvásnál stb.);

- székek helyre rakása;

- játékok közös elrakása;

- szőnyeg feltekerése (pl. mozgásfoglalkozáshoz);

- közös teremrendezés;

- eszközök bevitele, kiosztása;

- egyszerű tárgyak kivitele (pl. konyhába);

- társak segítése;

- asztal letörlése;

- szemét összeszedése;

- székek felrakása;

- saját ruhadarabok, eszközök felismerése, elrakása;

- közös ágyazás, ágynemű, ágyak elrakása;

- lépcsőn járás.

2.6.2. Mozgásfejlesztés foglalkozás

Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását szolgáló

foglalkozási forma.

Formája: csoportos vagy mikrocsoportos

Ideje: naponta

Célja:

- a motoros tanulás elősegítése,


21

- az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes, célirányos mozgás kialakítása,

- a biztos egyensúly kialakítása,

- ügyesség, állóképesség, erő fejlesztése,

- a teljesítőképesség növelése,

- a mozgásos gátlás oldása,

- az utánzókészség fejlesztése,

- a testséma fejlesztése,

- a légzéstechnika javítása,

- a ritmusérzék fejlesztése,

- a szervezet sokoldalú, harmonikus, arányos fejlődésének biztosítása, az egészség megőrzése,

- a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolása,

- a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeinek javítása,

- a mozgáskoordináció fejlesztése,

- a téri tájékozódás fejlesztése.

A mozgásfejlesztés feladata Az óvodáskorú gyermekre a cselekvésbeágyazott gondolkodás jellemző, tehát a mozgásos

tanulásnak – melyhez az érés is természetesen hozzájárul – óriási a jelentősége.

Mivel gyermekeink fogékonyak a szenzoros-motoros közlésre, tanulásuk alapja a szemléletes,

cselekvéses tanulás, ehhez állandó vezetésre, megerősítésre van szükség a sok-sok

gyakorláson túl.

Az óvodai mozgásnevelés feladata:

- fejlessze az erőt, ügyességet, gyorsaságot, állóképességet,

- fejlessze a biztos egyensúly kialakítását,

- növelje a teljesítőképességet,

- javítsa a hibás, összerendezetlen mozgásokat,

- megtanítani a gyermekeket a különböző helyzetekben való értelmes cselekvésre, célirányos

mozgásra,

- fejlessze az utánzóképességet.

Első lépés a passzív mozgásindítás (passzív tornáztatás). Eleinte sok ringató, gurítós játékot

játszunk, amely a feszültség oldását segíti, és az érzelmi nevelés szempontjából is nagy

jelentőségű. Ezután a gyermeki mozgásfejlődés állomásainak megfelelő alapmozgások

kialakítására, gyakorlására térünk át, majd az alapmozgásokból állítunk össze mozgássorokat.

Ezekkel párhuzamosan sok gesztussal kísért mondókát tanulnak.

A mozgásfejlesztés területei: - játékos utánzó gyakorlatok,

- alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása,

- mozgásos játékok.

Elvárások az óvodáskor végén - alakuljon ki a természetes mozgásigény,

- örömmel, szívesen mozogjanak,

- tudjanak mozgást utánozni,

- alkalmazkodjanak a foglalkozások rendjéhez,

- értsék az egyszerű verbális utasítást,

- az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot,

- lépcsőn kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek,

- biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon,


22

- tudjanak rövid ideig figyelni a felnőttre és egymásra,- elemi szabályokat ismerjenek,

tartsanak be.

2.6.3. Az anyanyelv- és kommunikáció-fejlesztés

A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítő

foglalkozási forma.

Formája: csoportos

Ideje: naponta

Célja: - a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzóképesség fejlesztése;

kommunikációs igény felébresztése, ösztönzése,

- a verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása,

- a beszédszervek ügyesítése,

- a beszéd indítása, a passzív illetve aktív szókincs bővítése,

- a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése,

- a grammatikai rendszer kiépítése,

- a közvetlen környezet tárgyai, élővilága, cselekvései, történéseiről tapasztalatok, ismeretek

szerzése,

- a kognitív funkciók, a figyelem, az emlékezet fejlesztése.

Az anyanyelv- és kommunikáció-fejlesztés foglalkozás feladata: A beszédfejlesztés jelen van a gyermek egésznapi tevékenységében, tehát nem tekinthető

egyetlen foglalkozás megvalósítandó feladatának. A beszéd fejlesztése szorosan kapcsolódik

a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás és játék fejlesztéséhez, mintegy

összefonódik ezekkel.

A megkésett mozgásfejlődés hátráltatja a beszéd fejlődését. Megzavarja azt a folyamatot,

amelyben a gyermek közvetlen közelről ismerkedik meg a környezettel, gátolja a képzetek

kialakulását és érezteti hatását az artikulációban, amely a beszédszervi mozgások magasabb

fokú koordináltságát igényli.

A verbális fejlesztés nemcsak célként, hanem eszközként is megjelenik a megismerési

folyamatban.

Ezért a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodákban szorosan összekapcsolódva,

egymást kiegészítve, egy foglalkozáson belül szerepel a beszédfejlesztés és környezetismeret,

vagyis az anyanyelvi fejlesztés.

A környezet megismerésének feladata, hogy a gyermekek képességeikhez mérten minél több

tapasztalatot szerezzenek (bekapcsolva a mozgást és a különböző érzékszerveket) az őket

körülölelő természeti és társadalmi környezetből. Ehhez inspiráló, segítő, megértő, befogadó

környezet kell.

Speciális feladatok:

- az érdeklődés felkeltése,

- a kérdés, kijelentés rövid, egyszerű megfogalmazása,

- nonverbális elemek támogató alkalmazása,

- a beszédmegértés fejlesztése,


23

- az otthonról hozott közlési formákra támaszkodás,

- az ismeretek tevékenységbe ágyazott nyújtása,

- a környezet megismerése érdekében a kognitív funkciók célzott fejlesztése az észlelés (látás,

tapintás, szaglás, hallás, ízlelés), a figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a

gondolkodás fejlesztése,

- a figyelem tartósságának, terjedelmének, akaratlagosságának növelése,

- a gondolkodás és a nyelv fejlesztésének összekapcsolása.

Témakörök a környezet megismerésére

- óvodások lettünk

tájékozódás az óvoda helyiségeiben

nevek, jelek, felnőttek neve

saját név, jel tudatosítása

- az ősz

az őszi természet megfigyelése (gyűjtés)

őszi időjárás

őszi gyümölcsök

őszi zöldségek

őszi öltözködés, testséma fejlesztés

- az óvoda helyiségei, hozzájuk kapcsolódó tevékenységek

csoportszoba-játék a játékeszközökkel

fürdőszoba- fürdés, mosakodás

konyha - terítés, főzés, mosogatás

udvar – játék az udvari játékokkal

- a család

a család tagjainak felismerése, megnevezése

a szülők, testvérek munkája

a család otthoni tevékenysége

- a tél

a téli természet megfigyelése, téli örömök

a téli időjárás

a téli öltözködés, testséma fejlesztés

a téli ünnepek (Mikulás, Karácsony, Farsang)

- a tavasz

a tavaszi természet megfigyelése (növényültetés)

a tavaszi időjárás

a tavaszi virágok, gyümölcsök, zöldségek

a tavaszi öltözködés, testséma fejlesztés

a tavaszi ünnep: Húsvét, Anyák napja

- testrészek

tájékozódás saját testen

főbb testrészek felismerése és megnevezése

az arc részei, érzékszervek

- személyi adatok

saját név, életkor, lakcím

családtagok nevei, szülők foglalkozása

- a közlekedés

a járművek felismerése

közlekedés a járműveken

helyes viselkedés a járműveken


24

elemi közlekedési szabályok elsajátítása

- az állatok

a ház körül élő állatok

állatkertben, és a vadon élő állatok

- játékok

szobai játékok

játékok a játszótéren

A felsorolt témakörök feldolgozása projekt módszerrel történik.

A beszédfunkciók fejlesztése és korrekciója

A beszédfejlesztés egyéni és csoportos formában zajlik. Természetesen egy-egy gyermek

sérülésének súlyossága, milyensége nagymértékben meghatározhatja a vele való foglalkozás

formáját.

A beszédfejlesztés bizonyos elemeit csak egyéni foglalkozás keretében lehet jól begyakorolni.

Fontos tudni, hogy az aktív beszéd elsajátításának alapja a nonverbális és verbális

kommunikáció elemeinek egymásra épülése, ezek tudatos fejlesztése, a kommunikációs igény

felkeltése. Vannak olyan gyerekek, akik egyáltalán nem figyelnek a beszédre, nehezen

értelmezik a közléseket, nemegyszer saját nevükre sem figyelnek fel.

Mindezért a beszédfejlesztő munka igen fontos lépése a kommunikációs igény felkeltése, a

hallásfigyelem fejlesztése, amit a következők segítenek:

- a gyermek aktivizálása, motiválása ritmus, dal segítségével,

- állathangok, állatmozgások utánzása,

- az akusztikus figyelem felkeltése, hosszú-rövid, gyors-lassú, magas-mély hangok

megkülönböztetése,

- felszólítások, felkiáltások élénk gesztussal, mimikával való kísérése,

- a beszédszervek ügyesítése tornáztatással, játékos gyakorlatokkal (a beszédszervek passzív

tornáztatása, ajak-, nyelv-, fúvó-, légzőgyakorlatok),

- a beszéd indítása, a passzív és aktív szókincs bővítése, játékos formában ismerkedés a

tárgyakkal, ezek beépítése a szókincsbe,

- a tárgyak mellett a képek megnevezése, mondatalkotás segítése.

Munkánk során érthetően és pedagógiai céljainknak, valamint az adott helyzetnek

megfelelően kommunikálunk. Kommunikációnkat felkészültség, alaposság és tényszerűség

jellemzi.Törekszünk szakmailag igényes nyelvhasználatra.

Az óvodás gyermekekkel közvetlen, egyértelmű, nyílt kommunikációt folytatunk a

gyermekszemélyiség tiszteletét mindig szem előtt tartva.

Tudatosan ösztönözzük és fejlesztjük a gyermekek egyéni és egymás közötti

kommunikációját. A nem beszélő gyermekek kommunikációját speciális módszerekkel

támogatjuk.

A gyermekek megnyilvánulásaira folyamatos visszajelzéseket adunk. Értékelésünk során

igyekszünk objektívek, érthetőek, következeteseknek lenni.

A tanulási folyamat irányításakor figyelembe vesszük a képességfejlődés eredményeit és saját

megfigyeléseink tapasztalatait. Pozitív megerősítéssel ösztönözzük a gyermekeket.

Metakommunikatív jelzéseink összhangban vannak kommunikációnkkal.

A foglalkozások időtartama az év folyamán változik, hiszen ahogy növekszik a gyermekek

figyelme, koncentrációkészsége, egyre hosszabb ideig lehet velük együtt dolgozni. Kezdetben

5-10, később 20-30 percesek lehetnek ezek.

A foglalkozások felépítése:

Minden anyanyelvi foglalkozás azonos rítus szerint zajlik.


25

A bevezető részben a gyermekek gyakorolják nevüket, jelüket, egymás nevét. Beszélgetés

keretében számba veszik a hiányzókat. Az időjárás megfigyelés is a mindennapi feladatok

közé tartozik. A megfigyelteket minden alkalommal képekkel (szimbólumokkal) rögzítik.

A fő részben az adott témakör feldolgozása történik, amelyek hetente változnak. A témakörök

mélységének feldolgozását az adott csoport fejlettségi szintje határozza meg.

A befejező részben az értékelés zajlik, de a gyermekeknek a foglalkozás egész ideje alatt

folyamatos visszajelzést kell kapniuk.

A tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek beszéde az óvodáskor végén

Általános követelményeket nem lehet meghatározni, hiszen a gyermekek fejlődésbeli

sajátosságai, jellemzői nagymértékben meghatározzák a fejlesztés menetét, eredményeit.

- Egy részük az óvodai évek végére megtanítható szavakban, egyszerű mondatokban beszélni.

Közlésük azonban a különféle artikulációs hibák miatt nehezen érthető.

- Vannak, akiknél később indul a beszédfejlődés, szavakban, szótöredékekben beszélnek.

- Egy kis részük pedig ugyan eljut a beszédmegértés bizonyos szintjére, szituációhoz kötötten

viszonylag jól érti a közléseket, kérdéseket, utasításokat, de szavakat még nem mond, csak

hangokat hangoztat.

2.6.4. Játékra nevelés

Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás.

Formája: mikrocsoportos, csoportos, esetleg egyéni

Ideje: heti 2 alkalommal

Célja:

- a játékkedv felkeltése,

- az adekvát játékhasználat megtanítása,

- az egymás melletti tevékenység támogatása,

- az együttes játék örömének felfedeztetése,

- elemi szerepjátékok, a konstruálás megtanítása,

- a mozgás, a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése,

- a különböző minőségű, színű, formájú, nagyságú anyagok segítségével ismeretnyújtás a

környezet tárgyairól,

- népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, a zenei

hallás, a ritmusérzék fejlesztése,

- a játéktevékenység örömforrásának biztosítása,

- az önálló, elmélyült, kitartó játék segítése,

- a mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása.

Megtanulandó játékok:

Finommotorikát fejlesztő játékok - ki-be pakolás,

- válogatás, csoportosítás,

- építés vízszintesen,

- építés függőlegesen,

- építés különböző formájú, anyagú, nagyságú elemekből,

- építés minta után,

- illesztés,


26

- fűzés,

- ujjak ügyesítése mondókákkal, mesékkel.

A megismerő tevékenységet fejlesztő játékok - képes lottó,

- szétvágott képek összeillesztése,

- hasonlóság, különbség észrevételét segítő játékok,

- memória-játék,

- képtörténet kirakása,

- sorozatok,

- hallási differenciálást fejlesztő játékok,

- tájékozódás a hang alapján,

- tárgyak felismerése tapintás útján.

Mozgásos játékok

- köralakítás,

- körbejárás,

- párválasztás,

- körjátékok,

- páros játékok,

- menetelés, vonatozás, sétálás,

- egyensúlyozó játékok,

- célba futás,

- egyszerű táncelemek.

Játék a szabadban - homokozás,

- hintázás,

- csúszdázás,

- mászókázás,

- pancsolás,

- labdagurítás, eldobás, elkapás,

- futkározás,

- ugrálás,

- körjáték a szabadban,

- hógolyózás, szánkózás, csúszkálás,

- húzás, tolás,

- kerékpározás, rollerezés,

- építés.

Szerepjáték elemei - babaringatás, etetés, altatás, sétáltatás, öltöztetés,

- autótologatás, szállítás, garázsépítés, közlekedési szőnyegen közlekedés,

- utazás,

- orvos, beteg,

- fodrász,

- főzés,

- takarítás,

- boltos,

- mese dramatizálása.


27

Barkácsolás - felnőttekkel közösen,

- ismerkedés a bábokkal.

A játékeszközök kiválasztásának szempontjai - a gyermek fejlettségi szintje,

- az adott feladat,

- az esztétikum,

- tartósság, könnyen tisztíthatóság,

- ne veszélyeztesse a gyermek testi épségét,

- legyen választási lehetőség,

- legyen a játék a gyermek számára könnyen elérhető,

- legyen a játéknak állandó helye,

- lehetőleg fejlesztő jellegű legyen,

- megfelelő számban álljon a csoport rendelkezésére.

Elvárások az óvodáskor végén - ismerjék az alapvető játékokat,

- legyenek képesek rövid ideig adekvátan játszani,

- válasszanak maguknak eszközt, használat után tegyék helyre,

- tanulják meg elkérni a játékot, tudjanak várni,

- tudjanak egyszerű építményt konstruálni,

- a szerepjátékok elemei jelenjenek meg játékukban,

- ismerjenek dalos játékokat, kapcsolódjanak be a körjátékokba,

- legyenek képesek rövid ideig együtt játszani,

- ismerjék a játszótéri játékokat, használják azokat rendeltetésszerűen,

- ha kell, játékukat kísérjék beszéddel,

- a tanult játékokat próbálják továbbfejleszteni.

2.6.5. Vizuomotoros készség fejlesztése

A finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét fejlesztő

foglalkozás.

Formája: mikrocsoportos, egyéni

Ideje: heti 2 foglalkozás

Célja:

- kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása,

- a kéz izomerejének szabályozása,

- a célirányos kézmozgások kialakítása,

- a szem és kéz közti koordináció kialakítása,

- az ujjak tapintásérzetének fokozása,

- a csukló, az ujjak laza mozgatása,

- a látás – tapintás – mozgásérzet együttes szabályozása,

- a dominancia kialakításának segítése,

- a testséma fejlesztése,

- az ábrázoló kedv felkeltése,

- az ábrázolás eszközeinek, a különböző technikáknak megismertetése,


28

- a helyes ceruzafogás kialakítása,

- a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése,

- a téri tájékozódás fejlesztése,

- az analizáló, szintetizáló készség kialakítása,

- egyszerű ok – okozati összefüggések felismertetése,

- a beszédkészség fejlesztése,

- alapszínek és egyszerű formák megismertetése.

A vizuomotoros készség fejlesztésének feladatai E foglalkozás kettős feladatot lát el:

- alkalmassá teszi a gyermeket egyre pontosabb célzott manipulálásra,

- az ábrázoló kedvet igyekszik felkelteni, támogatja a gyermek önkifejezését.

Olyan tanulási helyzetet kell létrehozni, ahol az ingerek sokoldalú felvétele, szelekciója

biztosított. Fejlesztő játékok, eszközök kiválasztásával törekedni kell a pontos megfigyelésre,

megtanítani a tárgyak fixálását. Megismerik a különböző eszközök fogását, elengedését,

osztályozását színek, formák, nagyság, súly alapján. Megtanulják a tárgyakat

megkülönböztetni tapintással. Ismerkednek a pontos illesztéssel. Azonos tárgyakat

csoportosítanak, különbségeket vesznek észre. Párosítanak, ritmikus sort alkotnak.

Megismerik a soralkotást, felismerik a hiányt, megtanulnak pontosan célozni, az

alakállandóság fejlesztését segítik a tapintásos gyakorlatok, az azonos tárgyak válogatása

illetve az egyszerű mértani formák osztályozása, puzzle játékok, mozaik elemeinek

összeillesztése. Fejlesztik a vizuális megfigyelő képességet, a lényeges jegyek felismerésének

képességét.

Ujjtornával ügyesednek a kéz ujjai. Az önkiszolgálási feladatok végrehajtása, az egyszerű

munkatevékenységek is alkalmat adnak a gyakorlásra. Mindezek a tevékenységek, játékok, a

játékra nevelés foglalkozáson, az egyéni fejlesztésnél, - természetesen más formában - is

megjelennek.

A szem – kéz koordináció, az alak – háttér differenciáló képesség, az alakkonstancia, a

testséma fejlesztés, az ujjak és kéz ügyesítése mellett a gyermek ábrázolóképességét is

fejlesztik. Különböző anyagok, technikák megismertetésével, együttes tevékenységgel teszik

őket alkalmassá arra, hogy örömüket, élményeiket rajzzal, festéssel, mintázással is ki tudják

fejezni.

Az ábrázolás, alakítás fejlesztésének lehetőségei

Mintázás

- homok: formázás, építés, formakitöltés,

- víz: töltögetés

- gyurma: lapítás, sodrás, gömbölyítés, formálás

- agyag: formálás

Festés

-kézzel: tenyérrel, öt ujjal, ököllel, egy ujjal

- eszközzel: szivacsos flakonnal, szivacs-ecsettel, vastag ecsettel

Nyomdázás

-szivaccsal

- dugóval

- terményekkel

- játéknyomdával

Papírmunkák

-gyűrés

- tépés


29

- sodrás

- ragasztás

Rajzolás

-vastag zsírkrétával

- vastag színessel

- grafit ceruzával

Vegyes technikák

A felsorolt technikákkal és eszközökkel dolgozhatnak különböző nagyságú, minőségű, térbeli

elhelyezésű anyagokon (papír, üveg, tükör, fólia, paraván, tábla, fa, textil stb.).

Elvárások az óvodáskor végén - tudjon rövid ideig helyhez kötötten tevékenykedni,

- alakuljon ki kétujjas fogása,

- tudjon pontosan illeszteni,

- alakuljon ki a megközelítőleg helyes ceruzafogása,

- tartsa be a papírhatárt,

- szívesen ábrázoljon,

- rajzában jelenjen meg a kezdeti emberalak ábrázolás,

- használja az ábrázolás-foglalkozáson megismert eszközöket,

- rajzában alakuljon ki a helyes nyomaték,

- tudjon egyszerű ábrát, ritmikus sort kirakni,

- munkájában balról – jobbra haladjon,

- alakuljon ki kezessége, testsémája.

2.6.6. Zenei nevelés alapjai

Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének

megalapozására.

Formája: csoportos

Ideje: heti 2 alkalommal

Célja: - a zenei érdeklődés felkeltése,

- a környezet hangjainak felismerése, differenciálása,

- utánzásra késztetés,

- a ritmusérzék fejlesztése,

- a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása,

- a zenei hallás fejlesztése,

- hangulatkeltés, motiválás,

- a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás hatásának erősítése,

- a nagyon egyszerű népi mondókák, versek, énekek megtanítása,

- a zenehallgatás megszerettetése,

- a csend, a zörejek, a zene szerepének értékelése.

Már a zörejek fontos szerepet játszanak a gyermek ismeretszerző folyamatában. A többször

ismétlődő zörejhangokból mozgásokra, eseményekre tud következtetni (megérkezett valaki,

ebédelünk, stb.) Maguk is keltenek zörejeket játékuk során. A felnőtt felhívja a figyelmet a

környezetben keletkezett váratlan zörejekre (mentő, autó, útfúrás, telefoncsöngés, stb.).


30

A beszéd és a zene szoros kapcsolatban van. A beszéd tempója, a ritmus, a hanglejtés, a

hanghordozás, a hangmagasság más-más jelzéssel bír a gyermek számára. Érzelmi hatása

különös jelentőséggel bír.

Az óvodában alkalmazott mondókák, énekek hangsúlya, lüktetése, ritmusa, szövege,

hanglejtése, dallama, mozgásossága egyaránt jelentőséggel bír.Az egyszerű mondókák, dalok

a magyar beszéd hanglejtését, ritmusát pontosan követik. A dalokat elsősorban a magyar

népdal-kincsből válogatják.Bár a Kodály-módszernek megfelelő egyszerű, kis hangterjedelmű

dalokat alkalmazzuk elsősorban, ha az utánzásra késztetés a cél, előtérbe kerülnek a jól

mutogatható, bonyolultabb dalok is. A dalokat először a felnőtt énekli, a gyermek figyeli, vele

örül, újra és újra kéri. Tehát egy-egy mondóka vagy dal önmagában is öröm, de igazi örömöt

a sokszori ismétlés ad. Fokozza a gyermek érdeklődését, a szép, tiszta felnőtt éneklés, a

tempóváltoztatás, a halkabb, hangosabb előadásmód. A pedagógus mimikája, gesztusai

esetleg bábok alkalmazása fokozhatja a hatást.

A gyermekek a kedvenc énekeket, mondókákat megpróbálják énekelni, dúdolni, imitálni.

Sokszor csak a dallam foszlányai ismerhetők fel és a dalt kísérő mozdulat mutatásával jelzi a

gyermek, mit szeretne hallani.

A hangszer is szerepet kaphat, mert élményt jelent a gyermeknek a felnőtt furulyázása,

gitározása, sőt ő maga is megismerkedik a különböző hangszerekkel. A közös éneklést

egyenletes lüktetéssel kísérik, tapsolnak, dobolnak, körbe járnak a dalra.

A zenei nevelés helye a gyógypedagógiai óvodákban A felnőtt minden olyan alkalommal énekelhet, amikor a gyermekek jó közérzettel

tevékenykednek, szabadon játszanak. Használhatja motiválásként, a gyermek

megnyugtatására és jutalmazására. Az éneklés a felnőtt és gyermek közötti személyes

kapcsolatot elmélyíti, közös örömszerzés forrása.

Az óvodáskor kezdeti időszakában a hőcölő, lovagoltató énekek, mondókák fordulnak elő

gyakrabban, melyeknél a dal, a mondóka lüktetését mindig mozgás kíséri. A gyermekek nem

minden esetben értik a dalok mondanivalóját, de érzik ritmusát, élvezik dallamát, tempóját, a

keletkező feszültséget. A gyermek képzelete fejlődésével ő is utánozza a felnőttet, eljátssza

babával, társaival az ismert dalt.

A motiváción túl meséskönyv nézegetésekor körjáték játszásánál, altatásnál énekelhet a

pedagógus. Ilyenkor csak egy-két ismétlést alkalmaz, addig énekel, míg a gyermekek figyelik

az énekszót.

A sérült gyermekek beszédfejlesztésénél is fontosak a mondókák, énekek. Sokszor ezek

kulcsszavai jelentik a gyermekek első önálló szavait is.

Az óvodások szívesen énekelnek, sok mondókát ismernek, képesek a dallam alapján

felismerni kedvenc dalaikat, szívesen vesznek részt mozgásos, énekes játékokban.

Elvárások az óvodáskor végére

- ismerjék fel a tanult énekeket,

- szívesen vegyenek részt dalos játékokban,

- szívesen énekeljenek,

- tudjanak egyenletes lüktetéssel kísérni egyszerű dobbal,

- ismerjék a hangszereket.

2.7. Egyéni fejlesztés


31

Óvodánk minden gyermeke - sajátos nevelési igényéből adódóan - kiemelt figyelmet kap.

Minden kisgyermek részesül egyéni fejlesztésben. E gyógypedagógiai tevékenység az adott

gyermek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

Célja, feladatai:

-a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság

előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból fakadó

hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók

bevonásával,

- a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,

- a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása,

- az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése,

- az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása.

Az egyéni fejlesztő tevékenységet meghatározó tényezők:

-a fogyatékosság típusa, súlyossága,

- a fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének az

ideje,

- képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei,

- családi háttere.

A fejlesztés magában foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a

motoros képességeket, a beszéd- és a nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését.

Halmozottan fogyatékos gyermek esetén a megállapított fogyatékosságok mindegyikére

tekintettel kell lenni.

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára a törvényi szabályzóknak megfelelően

személyre szabott fejlesztési tervet dolgozunk ki. A tehetséggondozás, felzárkóztatás

feladatait egyaránt fontosnak tartjuk. Törekszünk az egyéni bánásmód megvalósítására.

Az egyéni fejlesztés céljait és feladatait a gyermekek fejlesztésére vonatkozó általános

célrendszer figyelembevételével fogalmazzuk meg a szakértői bizottság szakvéleménye

alapján.

A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és

eszközrendszert, a környezet kialakítását minden esetben a gyermekek állapotából fakadó

egyéni szükségletek határozzák meg.

2.8. Az óvodai nevelés eredményessége, ellenőrzés, értékelés

A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése, értékelése:

Óvodásainkkal szembeni elvárásaink harmonizálnak az Irányelvekkel és az Óvodai Nevelés

Országos Alapprogramjával az adott csoportnak megfelelően.

A gyermekek képességeinek, tudásának alakulását az életkorhoz és értelmi képességekhez

igazodó feladatok, eszközök biztosításával, alkalmazásával követjük nyomon. Az egyes

értékelési módokat (diagnosztikus, segítő, összegző) tudatosan és szakszerűen tervezzük és

használjuk.

Ellenőrzési formák:

Folyamatos megfigyelés, munkaközösségi megbeszélések, team-megbeszélések, a gyermekek

cselekedeteinek, viselkedéseinek elemzése, adaptált sztenderd és/vagy saját fejlesztésű mérő-

és értékelő eszközök használata, fejlődési tesztek végzése, felmérések, nyomon követések, az

iskolai beválás vizsgálata.


32

A tanulók értelmi állapotát a szakértői véleményben megfogalmazott irányvonalak alapján

felmérjük, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotával kapcsolatosan megfigyeléseket végzünk.

Hatékony tanuló-megismerési technikákat igyekszünk alkalmazni. Megismerjük a gyermekek

előzetes és/vagy más forrásból származó tapasztalatait, építünk rájuk.

A gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott

információkat elemezzük. Következtetéseink az egyéni és a csoportos fejlesztés alapjául

szolgálnak. Szükség esetén saját gyakorlatunkat is módosítjuk.

A nevelési év elején pedagógiai megfigyelést teszünk, diagnosztikus pedagógiai felmérést

végzünk.. Mindezek és a gyermek gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi vizsgálati lelete

alapján készítjük el a gyermek egyéni fejlesztési tervét, s tervezzük a csoport munkáját. A

nevelési év végén ismét elvégezzük a felmérést. A gyermekek értékelése során körültekintően

járunk el, figyelembe vesszük az egyéni képességeket. A mérési és értékelési eredményeket

felhasználjuk pedagógiai gyakorlatunkban.

Munkánkra jellemző a folyamatellenőrzés. Tevékenységünket megtervezzük, a tervek szerint

végezzük, az eredményeket elemezzük, értékeljük, reflexióink alapján, szükség esetén

korrekciót végzünk.

Az ellenőrzés folyamatos. Évenként vizsgáljuk a magatartás, a viselkedés változását, a

képességek fejlődését, a továbbhaladás lehetőségeit. A szülő folyamatosan tájékoztatást kap,

illetve a napi beszélgetések, a szülői értekezletek, a fogadóórák, a gyermekek kiállított

munkái, illetve a „nyílt nap" során győződhet meg gyermeke fejlődéséről.

A tanköteles gyermekek a Szakértői Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek részt, majd

az általuk javasolt általános iskolában kezdik meg tanulmányaikat.

2.9. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A nevelés az emberi személyiség fejlesztésére irányuló tevékenység. Óvodásaink

személyiségfejlődését akadályozza a maradandó agyi károsodás, a tartós testi-lelki

állapotváltozás, melyek konkrétan is megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást

okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. Mindezek mellett még további akadályok is lehetnek.

A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyéni adottságok miatt fejlesztésükben

egyénenként is eltérő nevelési-oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A sérült

gyermek harmonikus személyiségfejlődését: az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait

értékelő, másságát elfogadó környezet segíti. Ennek érdekében nyugodt, szeretetteljes,

motiváló légkört teremtünk a tevékenységek, foglalkozások során. A gyermeki

tevékenységek, teljesítmények értékelését minden esetben a fejlődésbe vetett hit, a segítő,

támogató attitűd jellemzi. Tudatosan figyelünk a gyermeki kezdeményezések bátorítására. A

tévedéseket a tanulási folyamat részeként kezeljük.

Az óvodai környezetet a tanulási folyamatot segítő, az esztétikai nevelést támogató módon

alakítjuk ki a lehetőség szerint, a gyermekeket is bevonva.

Fontosnak tartjuk a gyermekek kíváncsiságának felkeltését és fenntartását az önálló

tapasztalatszerzés, megismerés iránt. Ennek érdekében felhasználjuk az IKT eszközök

alkalmazásában rejlő lehetőségeket.

A játékhoz és egyéb tevékenységekhez az eszközöket kellő pedagógiai kultúrával választjuk

meg, melyek az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodnak, és a

műveltségtartalmak és az emberi értékek közvetítését szolgálják.

Megfelelő módszertani kultúrával rendelkezünk a gyermekek személyiségének, szűkebb és

tágabb környezetének, a gyermekcsoportban elfoglalt helyének megismerésére.

Felismerjük a gyermekek tanulási és/vagy személyiségfejlődési sajátosságait. Képesek

vagyunk erre építeni vagy amennyiben személyiségfejlődésükben zavarok, nehézségek


33

jelentkeznek, lehetőségeink szerint segítünk ezek megoldásában, illetve szükség esetén

megfelelő szakember segítségét kérjük, majd együttműködünk a kompetens szakemberekkel.

Pedagógiai munkánkban a nevelést és a tanulási tevékenységet egységben szemléljük,

felismerve a tanulás alapvető nevelési funkcióját. Tudatosan használjuk a tanulási

tevékenységekben rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket, az értelmi, érzelmi, esztétikai és

szociális képességek terén egyaránt.

A különböző károsodásból eredő, nagyfokú lemaradást igyekszünk csökkenteni és az egész

személyiség fejlesztését megvalósítani a foglalkozásokon. Gyermekeink nevelése tudatos

személyiségformáló tevékenység. Az általános személyiség-lélektani sajátosságok rájuk

egyaránt érvényesek, de a fejlődést ért károsodások következményeivel számolnunk kell.

További nehezítő sajátosság:

- akarati tulajdonságok gyengesége,

- kommunikáció hiányosságai (szorongás, elzárkózás, agresszív magatartás),

- ellentmondó akarati sajátosságok,

- önbizalom hiánya,

- érzelmek kóros megnyilvánulásai,

- nehezített beilleszkedés.

A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléljük, reakcióink a

fejlődésbe vetett bizalmat sugározzák. Az értékelésnél a gyermek önmagához viszonyított

fejlődésének mértékét hangsúlyozzuk, dicséretünket, elmarasztalásunkat ehhez igazítjuk.

Értékelésünk igazodik a sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus sajátosságaihoz.

Visszajelzéseink és választott munkaformáink a gyermekek reális önértékelését támogatják.

Ügyelünk a gyermekek pozitív énképének kialakítására, megőrzésére. A gyermekek teljes személyiségfejlesztésére és autonómiájának kibontakoztatására

törekszünk. Nevelőmunkánkban fontosnak tartjuk a kitartás és önbizalom fejlesztését.

Nevelési programunk összeállításánál elsődleges szempont olyan követelmények

meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást.

Kiemelten kezelt területek, feladataink: - A szociális érés elősegítése, pozitív szociális szokások kialakítása, tapasztalatok gyűjtése

élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben.

- A cselekvőképesség alakítása.

- A személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, az örömszerzés megteremtése.

- Logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítása.

- A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása mozgásfejlesztő eszközök használatával.

- A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése.

- A megismerési vágy fejlesztése.

- Mindennapi életben szükséges elemi készségek képzése és gyakorlása.

- Érzelmek gazdagítása és megszilárdítása, úrrá lenni indulatain.

- Önmagáról helyes kép alkotásának elősegítése.

- Egészséges életmód elveinek megismertetése.

A személyiségfejlesztés egyéni programjának főbb tényezői:

- a gyermekismeret,

- a differenciált tevékenység- és követelményrendszer,

- az egyének közösségi viszonyrendszerének szabályozása (tanulók társas viszonyai),

- a szabályozott pedagógus-gyermek kapcsolat (gyermekszeretet, tekintély, következetesség,

igazságosság).


34

Csoportos tevékenységeink esetén is figyelünk az egyéni szükségletekre és a megfelelő

fejlesztési stratégiáknak a gyermek igényeihez igazodó megvalósítására.

A gyermekek hibáit, tévesztéseit a tanulási/fejlődési folyamat természetes velejárójaként

kezeljük. A hibákat a gyermeki megértést elősegítő, korrekt és tapintatos módon javítjuk.

Objektíven és szakszerűen elemezzük és értékeljük pedagógiai gyakorlatunkban az egyéni

bánásmód megvalósítását. Igyekszünk feltárni az elért eredmények és kudarcok okait.

Következtetéseket és feladatokat fogalmazunk meg saját szakmai fejlődésünk érdekében.

2.10. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A sajátos nevelési igényű gyermekek többsége az óvodába kerülés előtt családban, a felnőttek

védő-óvó környezetében él. Nem éli át a kisgyermekkornak azokat az élményeit, amit a

hasonló korúakkal való együttjátszás, a szűkebb és tágabb környezet megismerése jelent.

Ezek a tényezők megnehezítik, olykor rövidebb-hosszabb időre lehetetlenné is teszik a

gyermekeknek közösségbe való illesztését.

Az óvodába kerülés kezdeti időszakában nem fordulnak érdeklődéssel egymás felé, hiányzik

belőlük a másik gyermek megismerésének a vágya, az együttjátszás igénye és hiányoznak

azok a szokások, amelyek mindenfajta csoportélet kialakításához szükségesek.Célunk, hogy a

közösség, mint tevékenységi keret segítse a gyermek fejlődését, képességeinek kibontását

úgy, hogy egyéni lehetőségeinek maximumára jusson el.

A gyermekcsoportunk profiljának, a társas kapcsolatok rendszerének ismeretében alakítjuk ki

a közösségfejlesztés stratégiáját. Feladatunknak tekintjük a csoportkohézió erősítését.

Óvodásainkban is kialakítható a csoporttolerancia olyan foka, amely lehetővé teszi, hogy

legalább egy-két gyermekkel legyenek képesek együttműködni. A szociális készségek

megtanulásának idejét nagymértékben meghatározzák nevelési eszközeink, módszereink és

nevelői beállítódásunk.

Törekszünk arra, hogy személyiségünk nyitott, derűs, nyugalmat árasztó legyen.

Kommunikációnkkal a gyermekek számára állandó értékrendet adó, érzelmi biztonságot

nyújtó, derűs, szeretetteljes, elfogadó légkört teremtünk.

Személyes példánkkal kölcsönös tiszteletre, egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok

tiszteletben tartására nevelünk. Tudatosan tervezünk olyan speciális módszereket, amelyek lehetővé teszik a gyermekek számára a

szociális tanulást.

Közösségfejlesztő együttműködést, szociális képességeket fejlesztő módszereket,

tevékenységeket, programokat támogatunk és szervezünk.

Hozzásegítjük gyermekeinket ahhoz, hogy egymásra felfigyeljenek. Törekszünk arra, hogy

fokozatosan lerövidüljön az az idő, amikor a gyermekek még csak egymás mellett

tevékenykednek.

Az általunk teremetett helyzetekben a gyermekek megismerhetik egymást, megtanulják

társaik nevét, jó –és rossz szokásait, illetve alkalmazkodnak a negatív szokásokhoz, így

alkalmat biztosítunk az elemi szociális készségek fejlesztéséhez.

Lehetőségetteremtünk, hogy bizonyos esetekben, helyzetekben választhassanak játszótársat,

éljék át a választás örömét, élményét.

Segítjük az elemi szabályok megismerését, következetes betartását, melyek szokássá válnak.

Fejlesztjük óvodásainkban azt a képességet, hogy ki tudják fejezni vágyaikat, elképzeléseiket.

Érdeklődésünkkel, kérdéseinkkel ösztönözzük a gyermekek egymás közötti kommunikációját;

állásfoglalásra, véleményalkotásra motiváljuk őket. Az egymásra figyelést, a másik fél

mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatjuk a gyermekekkel.


35

Pedagógiai tevékenységünkben tudatosan jelenik meg az alapvető emberi értékekkel való

azonosulás. Személyes példával és tudatos módszerválasztással segítjük a csoporttagok

közösség iránti elkötelezettségének erősítését.

Csoportunkban tudatosan alkalmazzuk a konfliktus megelőzés módszereit: a közös

szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését. A

felmerülő konfliktusokat felismerjük, igyekszünk helyesen értelmezni és hatékonyan kezelni.

Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására

ösztönözzük. A csoport és az egyének profiljának ismeretében felismerjük a lehetséges

konfliktusforrásokat. A felmerülő problémákat fejlesztési célként értelmezzük.

2.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

A környezeti és egészségnevelési feladatok óvodánkban az egész nap folyamán jelen vannak.

Az óvodai élet megszervezésénél alapvető szempont, hogy a környezeti és egészségügyi

szokások kialakítását az alapoktól kell elkezdeni.

Célja:

Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák kialakítása, amelyek meghatározóak a

természetes és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat

kialakításában.

Feladata:

Sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító, változatos tevékenység közben a gyermekek

figyelmének ráirányítása környezetük jelenségeire, tárgyaira, történéseire. Aktív

környezetvédő, egészségmegőrző magatartás kialakítása. Ezen belül:

-higiénés szokások kialakítása (testápolás, öltözködés, táplálkozás, mozgás – testedzés,

pihenés – alvás),

- igény kialakítása a mindennapos testmozgásra,

- a gyermek érdeklődésének felkeltése a szűkebb környezet élőlényei és élettelen tárgyai iránt,

- helyes viselkedési szokások kialakítása a környezet megóvása érdekében, környezettudatos

magatartás erősítése (környezet tisztántartása, ápolása).

2.12. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Óvodásaink eltérő szociális háttérrel rendelkeznek, ezért fontos feladatunk, hogy

tájékozódjunk a gyermekek szociokulturális hátterét illetően, amelyet pedagógia munkánk

során befolyásoló tényezőként értelmezünk. Célunk feltárni azokat a körülményeket, amelyek

óvodásaink családi helyzetét érinti. Törekszünk a kulturális, szociális háttérből adódó

hátrányok csökkentésére, a pozitív tulajdonságok felfedezésére, megerősítésére, fejlesztésére.

A szociális hátrányok enyhítésére olyan pedagógiai hatásrendszert és eljárásrendelt

használunk, amely a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számára biztosítja a

segítségnyújtást, a szociális hátrányok kiegyenlítését.

Törekszünk arra, hogy a veszélyeztetettség kialakulását megelőzzük, amennyiben erre az

adott életkorban lehetőség adódik. A társadalmi problémákat az óvoda nem tudja


36

kompenzálni, de enyhíteni tudja ezek hatását. A gyermekvédelmi munkábanóvodánk

csoportvezető pedagógusai aktívan tevékenykednek..

A gyógypedagógus feladata:

- A szülőkkel való közvetlen viszony kialakítása, személyes törődéssel és fejlesztéssel

hozzájárulni a gyermekek fejlődéséhez, segíteni a problémák feltárásában és megoldásában.

- A gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás az illetékes intézmények felé.

- Segítségnyújtás a veszélyhelyzetben lévő gyermekek szüleinek a jelzésadással, illetve a

szakmai együttműködés intézményi lehetőségeivel (gyermekjóléti, gyermekvédelmi

rendszer).

- Kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal.

- Tájékoztatást adni a családnak nyújtható támogatások lehetőségeiről.

- Szükség esetén családlátogatás

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink:

-a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek regisztrálása,

- felvilágosító munka, tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken,

családlátogatások alkalmával,

- rászoruló gyermekek részére természetbeni juttatás (ruhanemű),

- ingyenes illetve kedvezményes étkeztetés jogosultság szerint,

- élményt nyújtó tevékenységek: kirándulások, bábszínház látogatások, óvodai rendezvények,

egészségügyi szűrővizsgálatok.

2.13. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység

Célja és feladatai: A harmonikus családi légkör a sérült kisgyermekek fejlődésének is optimális feltétele. Nevelő

munkánkat a családokkal együttműködve végezzük, ennek érdekében szorosabbá tesszük

kapcsolatunkat a családokkal.

A családokon belüli szegénység, munkanélküliség, betegség, stb. erőpróba elé állítja a

családokat.

Gyermekvédelmi feladataink:

- család működési zavarainak felismerése,

- a probléma azonosítása,

- a szülők segítése a problémák önálló megoldásában,

- együttműködés különböző szakemberekkel,

- a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése,

- a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése,

- segítségnyújtás a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez.

A gyermekvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységek:

-szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, intézményekről, melyekhez problémájuk

megoldása érdekében fordulhatnak,

- kapcsolattartás, együttműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi munkával foglalkozó

intézményekkel,

- tanév elején a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek adatainak összegyűjtése,

nyilvántartásba vétele,

- igazolatlan hiányzások jelzése az illetékes hivatalos szerveknél,

- rendszeres tájékozódás a problémás családok helyzetéről,

- szükség esetén családlátogatások szervezése, környezettanulmány készítése,

- szociális hátrányok enyhítését segítő kezdeményezések.


37

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek során minden esetben

maximális körültekintéssel kell eljárni, a veszélyeztetettséget észlelő nem lépheti át

kompetenciája határát.

2.14. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Alapvető célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes

körű érvényesülését, az intézmény szolgáltatásaihoz való azonos hozzáférést, az

esélyteremtést, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű

gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az

intézmény minden tevékenysége során:

- beiratkozásnál,

- a gyermekek egyéni fejlesztésében, az óvodai nevelés során,

- az ismeretanyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,

- az értékelés gyakorlatában,

- a partnerség építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi

környezettel.

2.15. Az együttműködés formái és a kapcsolattartás színterei

Az együttműködés célja:

A gyermekek testi, lelki, szellemi jólétének, egészséges fejlődésének biztosítása a helyi

adottságok figyelembevételével, valamint a kapcsolódó intézmények segítségével.

Feladatunk:

Együttműködő, partneri, konstruktív kapcsolat kialakítása és fenntartása kollegákkal, a

szülőkkel, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a gyermekek fejlődése érdekében.

Ennek megfelelően kommunikációnkat minden partnerrel a kölcsönös megbecsülés,

együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemzi.

Kommunikációnk igazodik a partner társadalmi szerepéhez, státuszához.

Nyitottak vagyunk a szülők, a gyermekek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó

visszajelzéseire, ezeket önkritikusan elemezzük, értékeljük, és felhasználjuk őket szakmai

fejlődésünk érdekében.

Amennyiben a munkánk során felmerülő problémák megoldása meghaladja kompetenciánkat,

kompetens szakembertől segítséget kérünk. Feladatkörünknek megfelelően bekapcsolódunk a

szakmai közösségek munkájába. Részt veszünk szűkebb és tágabb szakmai

együttműködésben.

A hatékony kapcsolattartás és együttműködés érdekében használjuk az infokommunikációs

eszközöket, a különböző online csatornákat, és az intézményen belüli és kívüli szakmai

kommunikáció online formáit.

Óvoda - család:

Az óvodának legfontosabb és legszorosabb kapcsolata az óvodába járó gyermekek családjával

van. Az együttműködés célja a szülők és az óvodapedagógusok egymást segítő nevelőpartneri

kapcsolatának kialakítása. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A gyermek nevelése

elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti ezt. Az

óvodapedagógusok támaszai és segítőtársai a szülőknek gyermekük nevelésében.


38

Alapja a kölcsönös bizalom, segítségnyújtás, az őszinte odafordulás, az empátia, tisztelet

egymás iránt. Megismerjük és elfogadjuk a család szokás- és szabályrendszerét, tapintatosan

befolyásoljuk az életmód jó szokásainak alakításában.

Tájékoztatjuk a szülőket óvodánk életéről, kiemelt feladatainkról, a gyermekük fejlődéséről, a

programról, a házirendről. Keressük minden egyes családdal a kapcsolatteremtés, az

együttműködés, a segítés legmegfelelőbb módját.

A kapcsolattartás formái:

Az óvoda és a család optimális kapcsolatát az együttműködések változatos formáival

igyekszünk erősíteni:

-családlátogatások,

- szülői értekezletek,

- fogadóórák,

- nyílt napok,

- óvodai ünnepségek,

- a szülők folyamatos szóbeli tájékoztatása, személyes találkozások, elektronikus

kapcsolattartás. (A szülőkkel való digitális kapcsolattartásunk példa a felelős

internethasználatra.)

Családlátogatások célja, hogy a pedagógus megismerje a gyermeket közvetlen

környezetében, valamint tájékozódjon a családi nevelés elveiről, szokásairól.

Szülői értekezletek célja a gyermekek közösségét, az óvodai csoportot, az óvodát érintő

nevelési feladatok, különböző programok megbeszélése, eredmények értékelése. A pedagógus

feladata a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele.

Fogadóórák célja olyan információk cseréje, mely a gyermekkel vagy közvetlen

környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek.

Nyílt napok célja lehetőséget biztosítani a szülőknek, hogy a mindennapi óvodai életbe

bepillanthassanak, valamint tájékozódjanak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről,

viselkedéséről.

Óvodai ünnepségek, közös programok célja a család és az óvoda közti kapcsolat elmélyítése,

a gyermekek érzelemvilágának gazdagítása. Fontos, hogy e napok emelkedjenek ki az óvoda

mindennapjaiból, külsőségekben és belső tartalmukban is.

Óvoda - iskola:

Az együttműködés célja az átmenet megkönnyítése. Ennek érdekében több közös programunk

van az iskolai tagozattal. Óvodánkból a gyermekek többsége intézményünk általános

iskolájában folytatja tanulmányait. A kölcsönös hospitálások során nyomon követhetjük a

gyermekek fejlődését, iskolai beilleszkedését.

Az óvoda sajátos funkciója révén különböző csoportokkal, szervezetekkel, egyéb nevelési,

oktatási, egészségügyi, kulturális intézményekkel van kapcsolatban.

Gyermekorvos, védőnő:

Folyamatosan figyelemmel kíséri az óvodába járó gyermekek testi, lelki egészségének

alakulását, segítse a pedagógus preventív munkáját.

Egészségügyi és gyermekvédelmi intézmények:

Speciális szakismereteikkel segítikmegfelelő egészségügyi ellátását, a gyermekek nevelését.

Közművelődési intézmények:

Sajátos lehetőségeit a gyermekek életkori sajátosságainak és érdeklődésének megfelelően

törekszünk igénybe venni.


39


40

3. Az általános iskola nevelési programja 3.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

Az intézményünkben végzett gyógypedagógiai tevékenység alapelvei

Legfontosabb alapelvünk a gyermekközpontúság. Gyógypedagógiai munkánk

eredményeként minden tanulót - az állapotához igazított -gyógypedagógiai megsegítéssel

eljuttatni az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez. Az alapfokú

iskoláztatás idején a tanulók az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek

megfelelő, teljes körű gyógypedagógiai, pedagógiai ellátást kapjanak a tanórán, a tanórán

kívül, az egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon, valamint

a gyermekvédelem, kulturális, szociális hátrányok enyhítése területén az iskolára vonatkozó

törvényi keretek által biztosított lehetőségek között.

További alapelveink:

A gyermek, tanulók személyiségfejlődésének gyermekközpontú segítése.

A sérült funkciók terápiás, kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt funkciók

maximális fejlesztése.

Egyénre szabott speciális képességfejlesztés (tanórai differenciálás, habilitáció,

rehabilitáció, logopédia, szakköri tevékenység, tehetséggondozás).

A megismerési vágy felkeltése, az egyéni megsegítésen alapuló ismeretszerző tanulás

biztosítása, a belső motivációs rendszer aktivizálásának elősegítése.

Váljon igényükké az alapvető emberi értékek és a természet elfogadása, megismerése,

megóvása.

Saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb mértékben felkészíteni

őket a társadalmi beilleszkedésre.

Gyakorlatorientált cselekedtetésen alapuló tevékenység biztosítása a munkára nevelése

érdekében.

Adottságaikhoz képest testileg-lelkileg kiegyensúlyozott, egészséges fiatalokká

nevelése.

Az integritás elvét követve aktív együttműködés a közoktatás rendszerében hasonló

feladatokat ellátó gyógypedagógiai intézményekkel, többségi általános iskolákkal,

gyakorló feladatokat ellátó intézményekkel, azok tevékenységéhez szakmai-módszertani

segítség nyújtása.

Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelő-oktató munka céljai

Szakmai nyitottság a gyermekek, a szülők és a társadalom felé.

A szülők és az iskola közötti partnerkapcsolat kiépítése, hatékony működtetése.

Az Irányelvben leírt alapelvek, tartalmak, a tanulók képességfejlesztésére, terápiás célú

megsegítésére történő alkalmazása.

A Nemzeti Alaptantervben megjelölt fejlesztési területeken a nevelési célok elérése, a

kulcskompetenciák fejlesztése.


41

Tanítás-tanulás folyamatában érvényt szerezni az egyes tanulók különleges gondozási

igényének, speciális nevelési szükségletének.

Az alapfokú iskoláztatás teljes időszakában érvényesüljön a sajátos fejlesztő korrekciós,

habilitációs, rehabilitációs gyógypedagógiai ellátás.

Korszerű ismeretek nyújtása a tanulók szükségleteinek, a társadalmi, szülői

elvárásoknak megfelelően.

A tanulók felkészítése a továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre.

Sokoldalú szemléltetés, tapasztalatszerzés biztosítása az egyes tantárgyakhoz

kapcsolódva, építve a tanulók előzetes ismereteire.

Kooperatív tanulási technikák elemeinek alkalmazásával a gyermekek

felelősségérzetének, együttműködési készségének fejlesztése.

Az egyéni képességeihez igazodó differenciált tanulási és tanítási folyamatok

alkalmazása.

A tananyag feldolgozása, elsajátítása az egyéni képességekhez igazodik, lehetővé téve

az egyéni ütemű haladást.

Pedagógiai módszerekkel, eljárásokkal a tanuló önmagához mért fejlődésének

biztosítása.

A tanítás- tanulás folyamatában az egészség megóvásának, környezetünk védelmének

kiemelt szerep biztosítása.

A tanulói képességhez igazodó egyéni munka része az önállóság, az önértékelés

fejlesztése.

A tanulók és szülők folyamatos tájékoztatása a tanulók iskolai tevékenységének

fejlődéséről, elért eredményeikről, lehetőségeikről.

Törekvés minden emberi helyzetben a tolerancia megvalósítására.

A hátrányos megkülönböztetés elkerülése, a pozitív diszkrimináció elősegítése.

A diákok bevonása iskolai életük szervezésébe.

Projektszemléletű oktatás támogatása a komplex személyiségfejlesztés érdekében.

Nevelést és oktatást támogató környezet biztosítása a lehetőségek, a tanulók és a szülők

igényének megfelelően.

A törvények és szabályzók szellemében a gyermekvédelmi tevékenység megszervezése,

működtetése, a szociális hátrányból eredő különbségek csökkentése.

A pedagógus titoktartási kötelezettsége a mindenkori törvény alapján.

A célkitűzések teljesülésének kritériumai a tanulók nevelésében, oktatásában

Intézményünkben nevelt és oktatott gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz, képességeihez

mért kritériumaink:

Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten.

Kulturált érintkezési formák birtoklása, írott és íratlan szabályok betartása, társas

kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelés

birtoklása.

Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben. Az élő és az épített

környezetünk, értékeink felismerése. Környezetvédő-óvó cselekedet, viselkedés és

megnyilvánulás különféle helyzetekben a felnőtt jelenléte nélkül is.

Az egyéni adottsághoz, a sérüléshez igazodó továbbtanulás reális tervek és elképzelések

alapján. Sikeres társadalmi beilleszkedés.

Önmaga és a társak másságának ismerete, türelem, megértés, visszaélés elkerülése.

Erkölcsös viselkedés társakkal szemben: együttműködés, önzetlenség, szeretet,

segítőkészség.


42

Szokások, hagyományok elfogadása, megbecsülése, ápolása.

A népcsoport, a gyökerek elfogadása, az értékek felismerése, óvása.

Oldott viselkedés az iskolai környezetben. Részvétel az intézmény közösségi életében,

kötődés társakhoz, felnőttekhez. Konfliktusmentes kapcsolattartás.

3.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai a képzési szakaszokhoz

rendelten A tanulásban és az értelmileg akadályozott, az autizmus-spektrumzavarral küzdő,az érzékszervi

fogyatékos, mozgásában korlátozott, valamint az egyéb pszichés fejlődési zavarral diagnosztizált

tanulók egyéni képességstruktúrájának, személyiségjellemzőinek figyelembe vételével a következőket

fogalmazzuk meg:

Alsó tagozat

Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés

Az iskolai élet és a társas kapcsolatok szokásrendjének megismertetése

A feladat és szabálytudat kialakítása és erősítése, alapvető társadalmi normák,

szabályok, érintkezési formák elsajátíttatása

Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébren tartása

A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása

A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása

Az alapvető kulturtechnikák elsajátíttatása, a kommunikáció fejlesztése

A játék megszerettetése, a szabályjátékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a

kortárscsoport felfedezése

Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzés, a képesség, a tartós emlékezet

fejlesztéséhez

A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése

A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése. Felzárkóztatás, törekvés

a pozitív tulajdonságok felfedezésére, megerősítésére, fejlesztésére

Felső tagozat

Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése strukturálódása,

megerősítése

Az önálló tanulás módszereinek gyakorlott alkalmazása

A jól működő képességek fokozott fejlesztése

Egészségmegőrző, környezetóvó magatartás kialakítása

A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása

A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása

A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező

feltételeinek megteremtése

Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól.

Véleménynyilvánítás, megnyilatkozás, önképviselet megismertetése

Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról

Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak megismerése, gyakorlása

Felkészítés a magánélet szerepeire, konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra

A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, visszavezetés a nem fogyatékos

fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal

közösen.


43

A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai az utazó gyógypedagógusok esetében

A Szakértői Bizottság(ok) javaslatának figyelembevételével, a gyerekek megfigyelése

után a befogadó óvodákban az óvodapedagógusokkal, az iskolákban az osztályokban

tanító pedagógusokkal együttműködve alakítja ki munkarendjét.

Megismerkedik a befogadó óvoda, iskola szakmai és szabályozó dokumentumainak

munkájára hatást gyakorló részeivel.

A habilitációs foglalkozások idejét fél évre meghatározza, tartalmát három havonként

tervezi a gyermek fejlődési ütemét követve.

Segíti a szakértői vélemény értelmezését.

Javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására.

Segítséget nyújt a fejlesztéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában,

tájékoztat a beszerzési lehetőségekről.

Javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására.

Figyelemmel kíséri a gyerekek fejlődését, részt vesz a részeredmények értékelésében,

javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra.

Terápiás fejlesztő tevékenységet végez az általa készített egyéni fejlesztési terv alapján a

habilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben,ennek során támaszkodik a tanuló meglévő

képességeire, az ép funkciókra.

A fejlesztésről és az eredményekről tájékoztatja az integrált tanuló pedagógusait, szüleit.

Tanácsot ad az iskolai és az otthoni neveléshez, fejlesztéshez.

Részt vesz a tanulót érintő megbeszéléseken, értekezleteken. Felkészül az együttnevelést

segítő módszerek szakszerű átadására, bemutatására az óvodák, többségi iskolák

pedagógusai számára.

3.3. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai, módszerei

Az oktató-nevelő munkánk során alkalmazott pedagógiai, gyógypedagógiai

módszereinket alapvetően az intézményünk céljai, feladatai határozzák meg. Módszereink,

eszközeink a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeihez,

sérülésük fokához, a speciális nevelési szükségletekhez igazodnak. A módszerek, eszközök

megválasztása illeszkedik a gyógypedagógus személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához,

felkészültségéhez, stílusához.

Adaptív oktatási feltételek kialakítása

Egységesség és differenciálás elvének érvényesülése

Komplexitásra törekvés a nevelésben, oktatásban

Sérülésspecifikus tankönyvcsaládok, feladatgyűjtemények és fejlesztési eljárások

alkalmazása

Alapkészségek kialakításának hosszabb idő biztosítása az oktatási folyamatban

Mozgásfejlesztés

Az ismeretelsajátítás alappillérei a szemléltetés és a cselekedtetés

Diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia prevenció és reedukáció

Egyéni haladási tempó biztosítása a képességek figyelembe vételével

Komplex körű gyógypedagógiai fejlesztés


44

Differenciálás

Tanulási zavarok megelőzése és korrekciója terápiás eljárásokkal

Korszerű oktatási módszerek, kooperatív tanulási technikák elemeinek alkalmazása

IKT eszközök használata az oktatás folyamatában

Autizmus specifikus módszerek alkalmazása

Aktív tanulás, belső motiváció kialakítása az egyéni képességekhez igazodóan

A sikeres társadalmi integrációt, az életfogytig tartó tanulást elősegítő készség- és

képességfejlesztés

Gyakorlati élethez szükséges készségek, kompetenciák fejlesztése

Tehetséggondozás művészeti, sport és tanulmányi területeken

További eljárások az utazó gyógypedagógiai tevékenységben:

Mozgásterápia

Szenzomotoros fejlesztés

Látásfejlesztés, optikai segédeszközök használata, vizuális akadálymentesítés

Szurdopedagógiai fejlesztés

Integráció támogatása, inklúzió erősítése

tanácsadás az intézményi pedagógusnak, és a szülőknek

3.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Intézményünk gyermekeinek, tanulóinak - tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott,

súlyosan és halmozottan fogyatékos, beszédfogyatékos, testi fogyatékos, érzékszervi

fogyatékos, autizmus-spektrumzavarral küzdők, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő -

komplex személyiségfejlesztést nyújtunk. Az életkori sajátosságok, a fogyatékosság által

okozott részleges körű módosulások szükségessé teszik a sajátos, fejlesztő, korrekciós,

habilitációs, rehabilitációs (terápiás) célú pedagógiai eljárások alkalmazását.

A személyiségfejlesztés mindig egymással összefüggő nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás,

rehabilitációs hatású résztevékenységek sokaságából építkező komplex folyamatban valósul

meg. Ez a komplex folyamat a speciális nevelési szükségletektől függően különböző

szerkezetű, összetételű komplex fázisokban, más- más tartalommal és hangsúllyal

szerveződik, amelyet az érintett személy nehezített fejlődési és/vagy életvezetési szükségletei

határoznak meg.

A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtől, annak

fejlődéstörvényeitől. A személyiségfejlesztést nem kívánjuk külön kezelni a

közösségfejlesztéstől, hiszen kölcsönös, szoros kapcsolat fűzi össze tartalmi, módszerbeli, és

a megvalósulás színtereinek tekintetében.

Az egyén tulajdonságaival maga is hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még

erőteljesebb a sérült tanulóink esetében, ebből következően fejlesztésük, fejlődésük térben és

időben elválaszthatatlan.


45

3.4.1. A személyiségfejlesztés pedagógiai célja, kiemelt területei

Mérsékelje a mentális rendellenességek és zavarok előfordulási arányát a környezet alakításával és az

egyén problémamegoldó képességének erősítésével.

Csökkentse a maradandó károsodások kialakulásának lehetőségét.

Kiemelt területei:

az önismeret fejlesztése

tájékozódás a környezetben

egészségmegőrző és - óvó attitűd kialakítása, veszélyeztető tényezők felismerése,

önmagunk megvédésének lehetőségei, ezek megismerése

természet- és környezettudatos magatartásformák kialakítása

a tanulás- mint eszköz - az egész személyiség fejlődése, fejlesztése érdekében

kommunikációs nevelés

szocializáltsági, neveltségi mutatók erősítése

szociális kompetenciák fejlesztése

egymásra irányuló figyelem, együttműködés, szervezőkészség, felelősségvállalás

kialakítása

megértésen alapuló fejlesztés

másság elfogadása, tolerancia, önzetlen segítés

A személyiségfejlesztés megvalósításának színterei

• Foglalkozásokon és tanórai munka keretében az adott témákhoz kapcsolódva

• Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon

• Délutáni foglalkozások során adódó helyzetek feldolgozásával, és tervezett foglalkozások

keretében

• Tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök keretében támaszkodva az egyéni érdeklődés és tehetség

adta lehetőségekre

• Szülők tájékoztatásával, bevonásával

• Kapcsolattartás az elballagott tanulókkal, továbbtanulás nyomonkövetése

• Tanácsadás az életbe való beilleszkedéshez

3.4.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Nevelő-oktató munkánk középpontjában a sajátos nevelési igényű tanulók

személyiségfejlesztése áll.

Tanulásban akadályozott tanulók

Alsó tagozat

- Pszichikus funkciók fejlesztése.

- Képességfejlesztés a közvetlen tárgyi és érzéki tapasztalatok által motoros, orientációs,

kognitív, kreatív, kommunikációs: verbális és nonverbális szinten.

- Szociális készségek fejlesztése: önkiszolgálás, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás segítése

társsal és felnőttel egyaránt. Együttműködés kezdetleges formáinak megalapozása, segítő

magatartás megerősítése. Érzelmek kifejezésének szabályozása. Szabály- és normarendszerek

megismerése, elfogadása és hasznosságának felismerése.

- Játékszeretet, alkotói vágy fejlesztése.


46

- Az egészséges életmód alapjainak megismertetése a tanulókkal.

- Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése.

- A tanulók önértékelésének elősegítése, fejlesztése.

- A cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése.

- A tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása.

Felső tagozat

- Önálló tanulási tevékenység kialakítása.

- Tanulási technikák hatékony használatának elsajátíttatása.

- Szociális kompetencia erősítése valamennyi, a korábbiakban felsorolt területen

- A megismerési módszerek további fejlesztése.

- Céltudatos tervezés, feladat és munkavégzés kialakítása

- Iskolán kívüli közösségi tevékenységek hatékony kihasználása, felkészítés a közügyek

gyakorlására

- Felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre

- Törekvés a szociális, kulturális hátrányok felszámolására, a teljes mértékű integrálódásra

Értelmileg akadályozott tanulók

Alsó tagozat

- A pszichés funkciók fejlesztése.

- Képességek fejlesztése a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés által motoros, orientációs,

kognitív, kreatív, kommunikációs területeken.

- Szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok korrekciója, az egyéni

megsegítés hangsúlyozása.

- Szokásrendszerek kialakítása a játékos fejlesztési formák dominálása során.

- Önkiszolgálás megalapozása: étkezés, öltözködés, egészségügyi szokások

- Játékra nevelés, egyszerű szabályok betartása, utánzásos cselekvések

Felső tagozat

- A mindennapi életben használatos jel- és szimbólumrendszerek értésének, és

alkalmazásának megalapozása.

- A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása.

- Az önkiszolgáló tevékenység hangsúlyozása.

- Igény kialakítása a szabadidő hasznos eltöltésére.

- A már meglévő ismeretek fokozatos bővítése.

- Az alapvető társadalmi norma és szabályrendszerek betartása.

- Életvezetést segítő technikák alkalmazása.

Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók esetében

Az autizmus következménye olyan deviáns fejlődésmenet, melyben az egyes fejlődési fokozatok nem

feltétlenül épülnek egymásra. Az egyes fejlődési területek között lehetnek szakadékszerű különbségek,

de a fejlődési szintek között, és azokon belül is egyenetlen a fejlődés. A deviáns fejlődés kompenzálására

inadaptív kognitív stratégiák, viselkedésproblémák alakulnak ki, melyek szakszerű, specifikus oktatási,

terápiás módszerekkel megelőzhetőek, illetve korrigálhatóak.

A tanulók habilitációjának, oktatásának alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. Az egyes

tanulók képességstruktúrája formális és informális felmérésekkel ismerhető meg.A mérés eredménye

irányadó az egyénre szabott tananyag összeállításában, a habilitációs területek kiválasztásában, az


47

egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a tanítási célok fontossági sorrendjét

megállapítsa a pedagógus.

Speciális megközelítés a tanításban Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és

kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve.

A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen mozzanattal.

Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermekek képességeinek megfelelő lehető

legnagyobb nagyságú lépésre kell bontani.

Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni kell,

melyben funkcionálisak.

Az oktatás-nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre, speciális

érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek pályaorientáció szempontjából.

Protetikus környezet kialakítása A környezet térben és időben strukturált, így informálja a tanulót arról, hogy mit, hol, hogyan, miért

mennyi ideig tegyen.

Beszéd helyett, illetve mellett a gyermek szimbólumszintjének megfelelő vizuális eszközök,

információhordozók alkalmazása szükséges.

A fejlesztés formái Lokális integrációs keretek között speciális csoportokban: egyéni mikro- és kiscsoportos formában.

Szociális környezetben foglalkozásokon, vagy tanórán kívüli időben.

Funkcionális (részleges és teljes) integrációs formában, a tanulásban akadályozott osztályokban.

A fejlesztés fő területei A fejlesztés három szakaszból áll. A fejlesztést minden esetben az első szakaszra kell építeni. Az

egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem meghatározható.A fejlesztés üteme függ a tanuló

fejlődési eredményétől, képességeitől.

Első szakasz

Fő célja a habilitáció. Egyénre szabott hosszú, közép- és rövidtávú tervre épül.

Szociális készségek, szociális beilleszkedést befolyásoló készségek:

- taníthatóságot megalapozó készségek, öntudat, kapcsolatteremtés; - szabadidős készségek: szabadidő önálló és társas eltöltése.

Kommunikáció/szociális viselkedés:

- beszéd előtti (preverbális), csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása;

- szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítéssel)

- alternatív kommunikáció használatának tanítása;

- tanulási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása.

Kognitív fejlesztés:

- elemi ismeretek, fogalmak;

- szociális-kognitív készségek fejlesztése;

- egyszerű aktivitásformák kialakítása;

- az elsajátított képességek önálló, illetve más összefüggésben való használata;

- képességek alkalmazása más környezetben.

Szenzomotoros készségek fejlesztés:

- testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása;

- testmozgások célszerű összehangolásának tanítása;

- módszerek tanítása, melyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos és egyéb

sztereotípiáit.


48

Fejlődési funkcióelmaradások, elemi pszichoszomatikus funkciók, önkiszolgálás:

- alapvető készségek kialakítása (étkezés, szobatisztaság, tisztálkodás, öltözködés).

Tantárgyi ismeretek:

- számolás, mérés előkészítése, elemei;

- olvasás-írás előkészítése, olvasás-írás elemei;

- környezetismeret részterületen történő fejlesztés

Második szakasz

Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásban való minél önállóbb részvétel.

Az előző szakasz területei bővülnek:

- képességek szinten tartása és önállóság fejlesztésével;

- szociális/kommunikációs kognitív fejlesztés,

- önellátás körének bővítése;

- házimunka;

- munkára, tanulásra nevelés megalapozása.

Harmadik szakasz

Cél a felnőttkorban egyénileg elérhető maximális szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség

elérésének megalapozása.

Az előző szakasz területei bővülnek:

- képességek szinten tartása, fejlesztése;

- tantárgyi ismeretek;

- önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció;

- munkára nevelés, pályaorientáció.

A fejlesztés formái - Lokális integrációs keretek között speciális csoportokban: egyéni mikro- és kiscsoportos

formában.

- Szociális környezetben foglalkozásokon, vagy tanórán kívüli időben.

- Funkcionális (részleges és teljes) integrációs formában, a tanulásban és értelmileg

akadályozott osztályokban.

3.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk alapvetően fontos célkitűzése tanulóink egészségének megóvása, a folyamatos

egészségnevelési tevékenység, melynek kulcsterületei:

önállóságra nevelés,

egészséges táplálkozásra nevelés,

személyes higiéné feltételeinek megteremtése és igényeinek kialakítása

mindennapos testnevelés, aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek

csökkentése,

betegségek megelőzése,

lelki egyensúly megóvása, stresszkezelő módszerek alkalmazása,

társas viselkedés szabályozása,

konfliktusok kezelése,

bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

családi életre nevelés,

veszélyhelyzetek felismerése, váratlan helyzetek kezelése,

balesetmegelőzés és elemi elsősegélynyújtás szabályainak elméleti és gyakorlati

elsajátítása.


49

Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával

kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját

szervezetünk megismerését, elemi fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek

használata és beépülése az aktív tudatba elősegíti az egészségmegőrző magatartás kiépülését.

Az iskola nevelési programjának részeként direkt és indirekt módon valósítjuk meg az

egészséges életmódra nevelést.A betegségek megelőzésében, az egészséget támogató

magatartás formálásában az iskolaorvos az orvosi szűrővizsgálatok alkalmával aktívan és

folyamatosan részt vesz. Probléma esetén szülővel, osztályfőnökkel, iskolavezetéssel,

társszakemberekkel a szükséges lépéseket megteszi.

3.5.1. Az egészségnevelés megvalósulásának színterei Intézményünk nevelő-oktató munkájának valamennyi színterén megjelenik az

egészségnevelés. Kiemelt terepe az osztályfőnöki, a környezetismeret, természetismeret,

beszédfejlesztés és környezetismeret, környezet-és egészségvédelem órák, témanapok,

témahetek. Legfontosabb témakörök: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

egészséges testtartás, a mozgás fontossága

az értékek felismerése és ismerete

az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamatok

elsősegély-nyújtási alapismeretek

helyes napirend kialakítása és annak fontossága

rizikóvállalás és kockázatai (közlekedés, személyes biztonság)

szenvedélybetegségek elkerülése (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedély)

a tanulási környezet alakítása

a természethez való viszony az egészséges környezet jelentősége

elkötelezett magatartás kialakítása a fenntarthatóság mellett

környezettudatosság, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok

gyakorlására való felkészítés

3.5.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervek

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,

ismerjék fel a vészhelyzeteket,

elemi ismereteik legyenek a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátteréről,

várható következményeiről,

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.


50

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek bemutatása, gyakoroltatása a tanulók életkori és értelmi

képességének megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében történik.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok érdekében az

iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban az életvitel, környezetismeret,

természetismeret tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek jelentik: rovarcsípések,

légúti akadályok, artériás és ütőeres vérzés, mérgezések, vegyszer okozta sérülések, savmarás,

égési sérülések, forrázás, szénmonoxid mérgezés, magasból leesés.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb - tanórán kívüli – foglalkozások:

- szakkörök,

- évente szervezett elsősegély-nyújtási bemutató, témanap,

- évente szervezett egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó program, rendezvény.

3.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása az

intézményünk alapelvei között szerepel, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeinek

színhelye az iskolán belül és az iskolán kívül szervezett programok.

Az intézményen belüli közösségfejlesztés a foglalkozásokon, a tanórákon és a tanórákon

kívüli foglalkozásokon:diákönkormányzati munka keretében, szabadidős tevékenységek

során, valamint iskolai ünnepségeken, rendezvényeken és szakkörökön valósul meg.

Az intézményen kívül megvalósuló tematikus foglalkozások, közösségi programok,

művészeti, kulturális és sportrendezvények a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, a társadalmi

beilleszkedés, és a többségi társadalom elvárásaihoz történő alkalmazkodás

gyakorlóterepeiként is szolgálnak. A kötetlenebb tevékenységi formák célja, hogy nevelje a

tanulókat egymás segítésére, a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a

különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget. Ismertesse meg a

tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait. A sokoldalú és változatos foglalkozások

járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a

természet iránti szeretetet, felelősség érzést.

3.6.1.Közösségfejlesztés céljai és feladatai

Alsó tagozat Az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása, a tanulók formálásának fontos

eszköze. A normák elsajátítása második fázisában a megismert, megértett szokások gyakorlása

következik. A gyakorlás különféle színtereken, pl. osztályban, tornateremben, öltözőben, ebédlőben,

közös helyiségekben, orvosi rendelőben, játszótéren, utazásnál, kirándulásokon, kulturális

programokon realizálódik. A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb

feladattal, tevékenységgel:

• tapasztalatok szerzése az intézmény működéséről, közösségekről;


51

• iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, együttműködés a társakkal, pedagógussal pl.

teremrend, tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, tanórai

megnyilvánulás, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglakozások terén;

• pozitív szokásrend kialakítása az önellátásban, öltözködésben, az elemi tisztálkodásban;

• a felelősi rend értelmezése, a saját társak felszerelésének óvása.

Felső tagozat

Az egymás iránti tolerancia, segítőkészség közösségi örömmé válik a kortárskapcsolatok, a

csapatszellem, a közös célok elérésével és az élmények átélésével. A nevelő munka része a

csoportdinamikai jelenségek figyelemmel kísérése, a csoportkohézió erősítése, szükség

szerint az interperszonális konfliktusok feloldása. Az iskolai hagyományok a diákság

mindennapi életének sarokkövei, melyek révén alakul ki kötődésük az iskolához: • az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások interiorizálása;

• a serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra,

egymás problémáinak kezelésére, közösségfejlesztésre;

• erősítjük a korosztályok közötti kapcsolatot testvérosztályok kialakításával: kirándulás,

szabadidős programok alkalmával;

• kulturált magatartási formák intézményen belül és intézményen kívül;

• tiszteletadás a felnőtteknek, beszédkultúra erősítése;

• önbíráskodás elkerülése,

• házirend betartása.

3.6.2. A közösségfejlesztés tanórán kívüli tevékenységei és iskolán kívüli programjai

A köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolában a tanítási napokon biztosítjuk a

foglalkoztatást a 16 óráig történő bent tartózkodás ideje alatt, melyek a

következőtevékenységeket, fejlesztéseket foglalják magukba:

tanulás,

szabadidő aktív felhasználása (játék, sport, kultúrával kapcsolatos tevékenységek,

kézművesfoglalkozások, klubnapközi),

testi és lelki egészségnevelés,

társas kapcsolatok fejlesztése,

tehetséggondozás és felzárkóztatás.

Az igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével a tanév elején dönt az iskola

nevelőtestülete az induló szakkörökről, és klubfoglalkozásokról

- a tanulói és/vagy szülői igények ismeretében(előző évi felmérés alapján)

- a rendelkezésre álló szakemberek körét figyelembe véve

- a tanulók tehetségét mérlegelve.

A mindennapi testnevelés órákon túl a délután megvalósuló tömegsport, tánc, labdarúgás,

atlétika és gyógytestnevelés foglalkozások biztosítják tanulóink minél teljesebb testi és lelki

egészségi állapotának megőrzését, fejlesztését.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kulcskompetenciájának fejlesztését, a

mindennapos művészeti nevelést, tudományos fejlődést támogatja a könyvtár-, a színház-, és

mozilátogatás, a zeneterápiás lehetőségek.

Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja:

• Délutáni foglalkozások: 1-8 évfolyamon


52

• Alsó tagozat: játékos ügyességi versenyekre, bemutatókra való felkészülés.

• Felső tagozat: atlétika, asztalitenisz, kispályás labdarúgás, versenyekre,

házibajnokságokra való felkészítés.

• Egyéni fejlesztés a szakértői szakvélemény alapján

• Angol nyelvi szakkör felső tagozatosok számára

• Tanulók érdeklődési körét figyelembe vevő szakkörök

• Iskolán belüli könyvtári foglalkozások

• Hitoktatás az egyházak által delegált oktatókkal

• Sportversenyek, bajnokságok

• Tanulmányi versenyekre való felkészítés

• Kulturális (szavaló, mesemondó, évfordulóhoz kapcsolódó)találkozók

• Sport (házibajnokságok, országos felfutású sportversenyek)

• Tanulmányi kirándulások

• Múzeum-, könyvtár-, színházlátogatás

A foglalkozásokról minden tanév kezdetén írásban tájékoztatjuk a tanulóinkat. A jelentkezés

is írásban történik, a szülő jóváhagyó aláírásával.

A nemzeti és állami ünnepekhez kapcsolódó programok: a nemzeti öntudat, a hazafias nevelés

és a közösséghez tartozás színterei:

- Pákozdi csata

- Aradi vértanúk emléknapja

- 1956-os forradalom megünneplése

- Kommunizmus és diktatúra áldozatainak emléknapja

- Március 15-e

- Holocaust áldozatainak emléknapja

- Szeged napja

- Nemzeti összetartozás napja

Környezeti nevelés programjához kapcsolódó, környezetvédelemmel kapcsolatos programok,

megemlékezések:

- Állatok világnapja

- Víz világnapja

- Föld napja

- Madarak és fák napja

- Zöld Manó program

- Te szedd! akció

- Szitakötő irodalmi, környezetvédelmi program

Egészséges életre neveléshez kapcsolódó programok:

- Szüreti mulatság, gyümölcs buli

- Fogászati vetélkedő

- Drogprevenciós előadás

- Kézmosás világnapja

Néphagyományokhoz és egyházi ünnepekhez kötődő programok:

- Mikulás

- Advent

- Lucázás

- Betlehemezés

- Karácsony


53

- Farsang

- Kiszebáb égetés

- Húsvét

Sportprogramok és versenyek:

- Mozgásélmény-napok: Magyar diáksport napja, Kihívás napja

- Őszi, karácsonyi, húsvéti váltók

- Sportversenyek: úszás, labdarúgás,atlétika, , „Kapkodd a lábad!” megyei, regionális és

országos felmenő rendszerben

- Lovasterápia, kutyaterápia

Családokkal történő kapcsolattartás programjai:

- Ismerkedés a leendő elsős tanulókkal és szüleikkel

- Anyák napja, nyílt nap

- Családi nap, gyermeknap

- Fogyatékos emberek nemzetközi világnapja

- Down-syndroma napja

- Autizmus napja

Művészeti rendezvények:

- Őszi szavaló délután

- Szavaló versenyek

- Népdaléneklési verseny

-Ki Mit Tud?

Kapcsolattartás más intézményekkel:

- Esélyegyenlőség napja (Tolerancia nap)

- Közösségi szolgálatos középiskolás tanulók fogadás

- Szakmai kapcsolat a Szegedi Tudományegyetem karaival

- Szegedi Rendőrkapitányság

- Ágota alapítvány

Szabadidős programok:

- Klubnapközis foglalkozások

- Szakkörök

- Bábszínház, színház látogatása

- Könyvtárak, közgyűjtemények látogatása

Tanulmányi versenyek:

- A tanulásban akadályozott 6-7. osztályos tanulóknál az Országos Komplex Tanulmányi

Verseny helyi, megyei, országos versenye

- Gyöngyhalász tehetséggondozó levelező tanulmányi verseny a tanulásban akadályozott

tagozaton

- Az értelmileg akadályozott tanulóknál a Koncz Dezső Tanulmányi Verseny házi, regionális

és országos fordulója

Az intézmény eredményeit csak valamennyi pedagógusának, pedagógiai segítőinek egységes elvek

szerinti együttműködésével érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése.


54

3.7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletezését a személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A nevelő-oktató munka legfontosabb feladatai:

tanítási órákra való felkészülés,

tanulók munkáinak rendszeres értékelése,

megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

osztályozó vizsgák lebonyolítása,

dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és étkezéskor,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a leltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – a munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden

tanévben.

Az általános iskolában tanító osztályfőnök feladatai és hatáskörei: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Segíti a tanulóközösség kialakulását és fejlődését.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kapcsolatot tart az osztály

szülői munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: naplóvezetés, ellenőrzés, félévi és év

végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással

kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatait.

Gondozza az osztályába járó tanulók szakértői iratanyagát, időre elkészíti az ehhez

szükséges pedagógiai véleményt.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot

tart szociális és gyámügyi szakemberekkel.


55

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.

Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

A tantestület és a munkaközösség munkatervének megfelelően órát látogat az osztályban.

Az utazó gyógypedagógusok feladatai és hatáskörei:

Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését.

Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet

kialakítására.

Segítséget nyújt a speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti, bemutatja azok

használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről.

Javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására.

Figyelemmel kíséri a tanulók haladását, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez

igazodó módszerváltásokra.

Együttműködik a többségi pedagógusokkal.

Terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval közvetlen foglalkozásokon.

Egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló

órakeretben.

Segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához

mért fejlődésének megítélésében.

Segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.

3.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenységek

3.8.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok

A gyógypedagógia sérülés-specifikus módszerei, terápiás attitűdje segíti a beilleszkedési, magatartási

nehézségek személyre szabott enyhítését, kezelését. Tanulóink esetében az önmagukhoz viszonyított

fejlődés értékelése szükséges, mely biztató, fejlesztő irányú, és a pozitívumokat hangsúlyozza.

Követelményeink a mindenkor érvényben lévő Nemzeti Alaptanterv, az Irányelvek és a

Kerettantervek szem előtt tartása mellett személyre szabottak, mindig a gyermekek fejlettségének

megfelelőek. Egyéni, csoport- és iskolai szinten változatos pedagógiai-pszichológiai módszerekkel,

programokkal segítjük tanulóinkat, melyek lehetőséget teremtenek a gyermekek számára az

önkifejezésre, értékeik kibontakoztatására, a tehetség felkarolására, a kreatív képességek fejlesztésére,

sikerélmény szerzésére. A beilleszkedési, magatartási zavarok leküzdésében a szülő és az iskola

azonos szemlélete, közös törekvései és szoros együttműködése vezet sikerre.

Amennyiben a probléma meghaladja a gyógypedagógiai kompetenciát, szükség és egyéni indokoltság

szerint együttműködünk:

- szakemberekkel: klinikai pszichológussal, neurológus és pszichiáter szakorvossal, kórházzal,

- Szakértői Bizottsággal,

- Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal,

- Gyermekjóléti Szolgálattal,

- ÁNTSZ-szel.


56

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységeink: • magatartászavarok megfigyelése, elemzése

• alapvető viselkedési szabályok megismertetése, kialakítása

• társas viselkedés szabályainak megismertetése és alkalmazása

• önismeret, önfegyelem kialakítása

• differenciált tanulásszervezés

• egyénre szabott motiválás, értékelés, jutalmazás

• rendszeres kapcsolattartás az intézményen belül és kívül a velük foglalkozó kollégákkal,

szakemberekkel

3.8.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Tanulóink iskolai fejlesztésében figyelembe vesszük sajátos nevelési igényüket, amelyekhez

igazodva határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez

igazítjuk az iskola belsőéletét, szerkezetét, a kiegészítő szolgáltatásokat.Az egyéni nevelés –

differenciált tartalmakban, módszerekben, rétegmunkában, terápiás eljárásokban– a

tanórákon, valamint kiscsoportban, az egyéni fejlesztő, és a rehabilitációs órákon valósul meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók körében is sok a tehetséges gyermek, ezért kiemelten

kezeljük a tehetségfejlesztést.

Céljaink

Minden gyermekben az értékek megtalálása és kibontakoztatása.

Olyan készségek, stratégiák kialakítása, amelyek révén gyermekeink képesek lesznek

kreatívan, önállóan, a maguk megelégedésére tevékenységet folytatni.

Élménynyújtás, örömszerzés, érzelmi hatások biztosítása.

Feladataink

Felismerni a tehetséget és megjelenési formáit.

Segíteni a tehetséges tanulókat abban, hogy felismerhessék és fejleszthessék

képességeiket.

Megtanítani tanulóinkat látni, érezni, alkotni.

Ösztönözni intellektusukat és a kreativitásukat.

Biztosítani tanulóinknak a városi, megyei, regionális, országos versenyeken való

részvételt.

A képességek kibontakoztatását célzó tevékenységek az intézmény minden területén, tanórán

és tanórán kívüli foglalkozásokon is jelen vannak.

- Az elemi kultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás) megfelelő szintű kialakításával.

- Hagyományos ismeretközvetítés útján.

- Az egyéni tehetségterületeket lefedő készségtárgyak megfelelő szintű fejlesztésével.

- Cselekvésbe, tartalomba ágyazott képességfejlesztés, képesség- és kreativitásfejlesztő

csoporttechnikák útján.

- Egyéni adottságokhoz igazodó feladatok.

Színterei

Tanórai – tantervvel összhangban, arra ráépülő ismeretbővítés és képességfejlesztés.


57

Tanórán kívüli – választható foglalkozások szervezése a „tehetség” képesség kibontakoztatása

céljából.

Szakkörök, versenyek - tanulmányi, sport és művészeti területeken

- iskolán belül

- iskolán kívül – területi, megyei, országos, levelező.

Pályázatok- széles spektrumú tehetségprogramok.

Szabadidős programok - differenciált lehetőségeket nyújtanak a tehetségek felismerésében és

kibontakoztatásában.

Diákönkormányzati munka – az érdekképviseletben, kommunikációs készségeikben

kiemelkedő tanulóink számára az egyéni célok és a közjó érdekében.

Pedagógiai eszközei

Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

Tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés.

Csoportbontás.

Kooperatív tanulási módok.

IKT eszközök alkalmazásával történő egyéni fejlesztések.

Tanulási esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek kialakítása.

Önállóságuk, problémamegoldásaik, alkotó tevékenységeik támogatása.

Iskolai könyvtár csoportos használata.

Továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal.

Személyes beszélgetések, belső motiváció kialakítása, biztatás, jutalmazás.

Tehetséges tanulók példájának kiemelése az iskolai tanulóközösség számára.

A képességek kibontakoztatását szolgáló tevékenységünk alapelve – összhangban a Nemzeti

Alaptantervvel - a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító és bármely oknál fogva

hátrányos helyzetben lévők elfogadása, felelős támogatása.

3.8. 3. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység

Iskolánk tanulóinak jelentős része hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családban él. A

gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység áthatja az intézményi élet egészét. Mindez megkívánja

valamennyi nevelőtestületi tag részvételét a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokban. Célunk, hogy

biztosítsuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését és őrködjünk a veszélyeztetett, hátrányos

helyzetű gyerekek jogainak kiteljesítése felett, s ha szükséges, javaslatot tegyünk védő-

óvóintézkedésekre.

Iskolánk osztályfőnökei hivatottak arra, hogy kiemelt figyelemmel kísérjék hátrányos helyzetű

tanulóinkat. Személyén keresztül az iskola közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének

megelőzésében és megszüntetésében.

Ennek folyamata:

- Szűrés, családlátogatás, szülővel való beszélgetés.

- Problémafeltárás után aktuális tanácsadás, támogatás a jogszabályok értelmezésében,

kérvényezésekben és az érdekképviseletben.

Ha az iskola pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni a veszélyeztető okokat, külső

intézmények segítségét kéri.

Gyermekvédelmi feladatok


58

• A tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, egészséges életmód, pihenés,

önellátás, önkiszolgálás) biztosítása érdekében a család tájékoztatása, szükség esetén külső

szakemberek bevonása.

• A család szociális és anyagi helyzetéhez igazodó együttműködés gyermekjóléti, gyámügyi

szakemberekkel.

• Folyamatos felvilágosító tevékenység, tanácsadás a szülők részére a fogadóórák keretében.

• Gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetekben külső szakemberek

bevonásával.

• A pályaválasztás felelős segítése, a családok felkészítés a továbbtanulásra a lemorzsolódás

megakadályozása érdekében.

• Az egészséges fejlődéshez, a testi épség megóvásához szükséges nevelési légkör és tárgyi

feltételek biztosítása az intézményben.

• A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az

iskolaorvosi és védőnői szolgálat keretében. Felvilágosító tevékenység az egészségre ártalmas,

káros anyagokról.

• A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet,

fejlesztő foglalkozások, felzárkóztatás).

• Segítségnyújtás a kulturált szabadidő-eltöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő

rendezvényeken történő részvételhez.

• A rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése, a szükség eljárás megindítása.

• Kulturális, szociális hátrányok csökkentése érdekében a szabályok, normák elfogadását

támogató folyamatos segítségnyújtás. Nyílt érzelmi feltárás, problémamegoldás.

• Együttműködés az ifjúságvédelmi tevékenységet kifejtő városi önkormányzati és más

gyermekvédelmi szervekkel, szervezetekkel

3.8.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A sajátos nevelési igényű tanulók adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem.

Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez igazított

gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés

funkciókat.

A foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük:

• Tanulóink egyéni fejlesztésében figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési

szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és

eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az iskola belső életét, szerkezetét, a kiegészítő szolgáltatásokat.

• Az egyéniesített nevelés - differenciált tartalmakban, módszerekben, terápiás eljárásokban - a

tanórákon kiscsoportos foglalkozásokon az egyéni fejlesztő és rehabilitációs órákon valósul

meg, egyéni fejlesztési tervek alapján.

• Az egészségügyi okból történő hiányzások után a lemaradások csökkentése és felzárkóztatás.

• A képzési időszak megnyújtása, önmagához mért fejlődés és a kritériumorientált

értékelés együttes használata, az egyéni továbbhaladás lehetőségének biztosítása a

köznevelési törvénnyel összhangban.

• Magántanulói státusz támogatása abban az esetben, ha a tanuló közösségben való

fejlesztése magatartás- és egészségügyi problémák miatt sikertelen, figyelembe véve az

aktuális törvényi szabályzókat.

• Korszerű oktatási módszerek alkalmazása eredményes fejlesztésükhöz.

• A törvényben meghatározott módon a 16 óráig történő benntartózkodás biztosítása és

támogatása.

• Gyermekvédelmi preventív intézkedések a tanulói mulasztások számának

csökkentésére.

• Tanácsadás szülők részére, javaslattétel külső szakmai szolgáltatások igénybevételére.


59

3.8.5. A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok

Az iskola több tevékenységi és szervezeti formát működtet, amely a tanulók helyzetéből, családi

hátteréből adódó szociális hátrányok enyhítését szolgálják.

Intézkedések a szociális hátrányok, magatartási és beilleszkedési zavarok enyhítésére • Szociális hátrányok feltérképezése személyiségi jogokat nem sértő adatok bekérése.

• Problémák feltárása és stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre.

• Családlátogatás, szakember segítségének kérése.

• Tanítási napokon a tanítás kezdete előtt ügyelet szervezése.

• Az őszi- téli- és tavaszi szünetben ügyelet és program biztosítása a dolgozó szülők gyermekei

számára.

• Délutáni foglalkozások biztosítása az óvodában és az általános iskola 1-8. évfolyamán.

• Szülők tájékoztatása a támogatott és ingyenes étkezés lehetőségeiről.

• Szakkörök működtetése a képességfejlesztés, a kulturális hátrányok enyhítésére.

• Tehetséges tanulók differenciált fejlesztésére, a lemaradók felzárkóztatása.

• Sportkör működtetése az állóképesség javítása és a tehetséggondozás elősegítése érdekében.

• Tájékoztató, felvilágosító programok kidolgozása a káros szerekkel kapcsolatosan, a tartalmak

beépítése egészségnevelésbe,az osztályfőnöki órákba.

• Hatékony ifjúságvédelmi tevékenység.

• Az intézmény alapítványának sokoldalú tevékenysége a szociális hátrányok enyhítésére.

• Közös programok a szülőkkel, pl.: családi nap, nyílt nap, stb.

Pályaválasztással kapcsolatos tevékenységek köre • Pályaválasztási ismeretek beépítése a felső tagozaton zajló oktató-nevelő munkába

• Önismereti képességek, pályaelképzelések folyamatos elemzése

• Választható szakmák körének megismertetése a tanulókkal, szülőkkel

• Tájékozódó látogatások nyílt napok keretében

• Egyéni segítségnyújtás a szakmaválasztásban a Pályaválasztási tanácsadó bevonásával

• Beiskolázási tennivalók, felvételi eljárás ügymenetének és időrendjének betartása a szülők

aktív együttműködésével

• A továbbtanulóknak a középiskolák által szervezett pályaalkalmassági vizsgálatokra, egészségügyi

szűrésekre való eljutás a szülők támogatásával

A szociális hátrányok leküzdését szolgáló programok rendszere éves szinten

Feladatok, programok, tevékenységek A megvalósítás ideje, helyszíne, formái

1. A jól működő funkciók, az érintetlen

képességek megkülönböztetett fejlesztése

2. Drog- bűnmegelőzési program

3.Pályaorientációs tevékenység

4. Tanulmányi versenyek, vetélkedők

Éves program szerint, az iskolában tanórán

kívülitevékenységben

Klub és szakköri tevékenység program szerint

Az osztályfőnöki munkában, diák-önkormányzati

tevékenységben, az iskolaorvossal együttműködve

Osztályfőnöki és gyakorlati ismeretek órákon

folyamatosan. Szülői értekezleteken,

iskolalátogatásokon a szülők bevonásával

Miniszteri rendelet, pályázatok, civil szervezetek

kiírása és az éves munkaterv szerint


60

5. Kirándulás, természetjárás

6. Felvilágosító munka a szülők részére:szociális

juttatás, nevelési tanácsadás

7. Pályázatok figyelése: helyi támogatások,

városi, intézményi, alapítványi, országos

pályázatok

Osztályszintű kirándulás, éves terv szerint,

természetjárás ősszel,tavasszal

A tanév elején az osztályfőnök

közreműködésével, illetve folyamatosan, igény

szerint. Gyermekjóléti Szolgálat munkatársának

havi helyi (iskolai) fogadóórája.

Folyamatosan a programoknak megfelelően

3.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

Az intézmény szakmai működésével kapcsolatos döntéseket a törvényi előírásoknak

megfelelően az intézményvezető és a nevelőtestület hozza meg.

Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési

folyamatban a törvényi előírásoknak megfelelően lehetőséget biztosítunk a diákság számára

véleményük kifejtésére, a döntési folyamat befolyásolására. A diákönkormányzat véleményt

nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal

kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A döntési folyamat részét képező értekezletre, a diákságot közvetlenül érintő témakörben

meghívjuk a diákönkormányzat képviselőit. A diákönkormányzat tájékoztatása, a döntést

megelőző informálás lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének beszerzése a

diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata.

A fentieken túl a diákság többségét érintő döntések meghozatala előtt lehetővé tesszük az

osztályok számára a véleménynyilvánítást, amelynek tartalmát és az osztályközösség által

megfogalmazott javaslatokat az osztályfőnök juttatja el a diákönkormányzatot segítő

pedagógus felé.

A diákönkormányzatnak szerepe és jelentősége a mi iskolánkban a házirend kialakításában,

annak betartásában van. Jelentős az ellenőrző, értékelő szerepe. Sokat tesz a tanulók

szabadidős tevékenységének értelmes, hasznos kialakítása, eltöltése érdekében. Programját

az évente meghatározott, s a gyermekek igényeit figyelembe vevő munkaterv szerint végzi.

A diákok közösségét a diákönkormányzat-vezető pedagógus segíti, aki szintén tagja a

tágabb iskolavezetésnek. Minden tanulócsoport delegál 1-1 fő diákönkormányzati

képviselőt, aki közvetít a diákönkormányzat és a tanulócsoport között.

A tanulóknak joga a DÖK-on keresztül tanévenként 1 tanítás nélküli munkanap

programjának megszervezésére, a DÖK-öt segítő pedagógus támogatásával, a nevelőtestület

véleményének kikérése mellett.

3.10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

Intézményünk figyelembe veszi, betartja, és betartatja mindazon törvényeket és

rendelkezéseket, amelyek a gyermekek, a szülők jogait és kötelezettségeit tartalmazzák.


61

Úgy alakítjuk ki az intézmény szervezeti felépítését, napi működését, hogy abban optimálisan

érvényesülhessenek a jogosultságok.

3.10.1. A diákokkal való kapcsolattartás formái A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a

tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után, valamint a

diákönkormányzat révén. A tanulók tájékoztatásának formái: faliújság, írásos és szóbeli

tájékozatók, iskolai honlap, diákközgyűlés, iskolagyűlés.

A tanulók bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal, egyéni gondjaikkal. Személyükről

és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. Az adott diák

vagy csoport/osztály személyét érintő problémák megoldása azonban elsődlegesen az

osztályfőnök és a szaktanárok feladatkörébe tartozik.

3.10.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái Az intézmény pedagógusai partneri kapcsolatot alakítanak ki a szülőkkel, szükség esetén

nevelési támaszt nyújtanak a családoknak. Az iskolába járó tanulóink szülői háttere heterogén,

pedagógusainkkal szemben elvárás, hogy minden szülővel a tiszteletre, az együttműködésre

épüljön ez a kapcsolat.

A szülői jogok érvényesítésének támogatása

A szabad iskolaválasztásnál olyan szakmai segítséget kínálunk a szülőknek, amely segíti

sérült gyermeke számára a leginkább megfelelő iskola megválasztásában. Ennek érdekében

tájékoztatjuk iskolánk szervezeti, működési szabályairól, szakmai munkánkról, tárgyi

feltételeinkről.

Megkülönböztetett figyelemmel kísérjük, és szakmai elkötelezettséggel kezeljük azt a

tényt, hogy a szülő a gyermeke különleges gondozási szükségletének kielégítése céljából

választotta intézményünket.

Lehetőséget biztosítunk a leendő első osztályosoknak és az újonnan beiratkozó

gyermekeknek és szüleinek az iskola megtekintésére.

Napi munkakapcsolatot igyekszünk kialakítani – elsősorban az alsó tagozatos csoportoknál

–, a szülői házzal történő folyamatos kölcsönös együttműködéshez.

A szülőknek, családtagoknak biztosítjuk az intézménybe való belépést és benntartózkodást

az előzetesen elfogadott és ismertetett szabályozók szerint.

Naprakész tájékoztatást, szoros együttműködést alakítunk ki tanuló egészségi állapotát,

gyógyszeres kezelését, orvosi ellátását érintően.

A tanulók lelki egészségének védelmében a nyitott, őszinte együttgondolkodást

szorgalmazzuk a családokkal.

Segítséget nyújtunk átmeneti vagy tartós családi, együttélési problémák, anyagi gondok

kezeléséhez, bevonva, megkeresve a társintézményeket, szervezeteket.

A szülők iskolahasználói jogait kiemelten tiszteletben tartjuk az ügyeletek, a tanórán kívüli,

a nem kötelező, a választható tanórák, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, valamint a nyári

napközi szervezésében, a tanulók étkeztetésében és a többletszolgáltatások valamennyi

területén.


62

A gyermekek védelmében, érdekeinek képviseletében lépünk fel és a meggyőzés erejével

kívánjuk a szülőket a kötelezettségeik teljesítésének elfogadására bírni. A meggyőzés

eredménytelenségét követően élünk a jog által biztosított eszközökkel.

A szülők bevonásával, tudatos felvilágosító munkával készítjük elő a tanulók

továbbtanulását, pályaválasztását. Szülői fórumokon felvilágosító, tájékoztató előadásokat,

konzultációkat kínálunk.

Segítjük a szülőket, családokat abban, hogy a sérült embereket képviselő szervezetekhez

problémáikkal eljussanak, és azok szolgáltatásait is igénybe vegyék gyermekeik érdekében.

A szülőkkel való kapcsolattartás színterei: szülői meghívásra történő családlátogatások,

évenkénti összevont, illetve osztály szülői értekezletek, fogadóórák, eseti megbeszélések,

iskolai szintű rendezvények a szülők bevonásával, családi napok, nyílt tanítási napok.

A kapcsolattartás írások formája üzenő és tájékoztató füzeteken, ellenőrzőn keresztül, illetve

online történik.

Szülői értekezlet

Az éves munkatervben rögzített, ütemezett szülői értekezletet évente legalább két alkalommal

tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az

iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a

problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására.

A szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az

osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról, az osztályközösségben esetlegesen

felmerülő aktuális problémákról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések

is előkerülnek, valamint az osztályfőnök áttekintő képet ad az osztály neveltségi szintjének

alakulásáról.

Fogadóóra

A szülői értekezletek hónapjait kivéve, havonta fogadóórákat szervezünk a délutáni

időpontokban. Célja, hogy a szülő négyszemközt beszélgethessen gyermeke tanáraival.

Egyénileg információt kapjon gyermeke magatartásáról, szorgalmáról, képességfejlődéséről

és tanulmányi előmeneteléről, megismerhesse a szaktanár véleményét, valamint szükség

esetén a pedagógus tanácsokat adjon a tanuló családi nevelését segítve.

A szülők írásos tájékoztatása

A szülőket folyamatosan értesítjük gyermekük előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről,

valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről. A tanuló félévi és év

végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén.

Minderről a szülők lehetőségeik szerint az elektronikus naplón keresztül is tájékozódhatnak.

Az iskolai élettel összefüggő minden egyéb intézkedést a szaktanár és az osztályfőnök írásban

közli a szülőkkel.

A Köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülők írásos tájékoztatást kapnak a tanév

végén azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más

felszerelésekről, az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről, amelyek a

következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükségesek.

Családlátogatás

Előzetes egyeztetés alapján szülői kérésre családlátogatásra megyünk. Szükség esetén

gyermekvédelemi szakemberekkel az osztályfőnök családlátogatáson vesz részt.

Szülői szervezet


63

A szülői szervezet célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az

iskola működésének egészét. A szülői szervezet annak szervezeti és működési szabályzatában

foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői szervezet maga választja az

intézménybe járó diákok szülői közül, s évente kétszer tart értekezletet. A munka

koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői

szervezet véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben.

A szülői szervezet legfontosabb feladatai:

- Az iskolába járó valamennyi tanuló szüleinek érdekképviseletét ellátja.

- Megfelelő kapcsolat kialakítása a szülők és az iskola vezetői, pedagógusai és dolgozói

között.

- Saját és mások problémáját megismerve segítséget, támaszt nyújtanak egymásnak, amely

kiindulópontja lehet a befogadó társadalmi elvárásoknak.

- Az intézmény informális csatornáinak és légkörének alakítása toleráns, elfogadó

szemlélettel.

- Az iskola hagyományrendszerében szereplő rendezvények lebonyolításában való

közreműködés.

3.10.3.Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel Társintézményekkel való kapcsolatunk széles körű, melyeket jellegük szerint az alábbiak

módon csoportosíthatunk:

szakmai (tapasztalatcsere, továbbképzés, stb.)

társadalmi intézménykapcsolatok

civilszervezetek, érdekvédelmi szervezetek

közművelődési hálózat, tömegkommunikációs eszközök

közösségi szolgálat biztosítása együttműködési megállapodás alapján a város

középiskolás diákjainak

3.11.A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

Vizsgaszabályzatunk szabályozza a tanulmányok alatt tett vizsgák lebonyolítási rendjét, mely

kiterjed a tanulókra, az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a háromtagú vizsgabizottság

megbízott tagjaira.

A tanulmányok alatti vizsgák – osztályozó vizsga, javítóvizsga - célja azon tanulók

osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük

és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem

lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor a köznevelési törvény és annak végrehajtási

rendelete szerint járunk el. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit,részeit (írásbeli,

szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület határozza meg a helyben szokásos

módon és hozza nyilvánosságra.A vizsgatantárgyak követelményei azonosak az adott

évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében található

követelményrendszerrel.

Osztályozó vizsgaszervezése azoknak a tanulóknak,

akik tankötelezettségüket magántanulóként teljesítik,

akiknek engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek az

előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,


64

akiket iskolai hiányzásuk miatt a törvényi előírásokkal összhangban a nevelőtestület

osztályozó vizsgára kötelez.

Javítóvizsga szervezése azoknak a tanulóknak,

akik a tanév végén- legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kaptak,

akik az osztályozó vizsgán nem jelentek meg, arról elkéstek, vagy engedély nélkül távoztak.

A javítóvizsga augusztus 15-e és augusztus 31-e közötti időpontban szervezhető.

3.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az intézménybe való felvétel, átvétel alapja a Szakértői Bizottság javaslata. Helyhiány esetén

a gyermekek, tanulók előjegyzésre kerülnek.

3.12.1. A felvételi eljárás különös szabályai A tanulói jogviszony létesítése a 2011. évi CXC. köznevelési törvény alapján történik. A

tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tankötelezettségi kor kezdetét és végét az

érvényben lévő köznevelési törvény határozza meg.

Intézményünkbe gyermeket csak a szakértői bizottság javaslatára vehetünk fel. A komplex

szakértői vizsgálat (pedagógiai, orvosi, pszichológiai) eredményeiről, s az iskolaválasztás

lehetőségeiről a szülő tájékoztatást kap. A tanuló osztályba sorolása a szakértői vélemény

alapján történik.

Tanulói jogviszony iskolába járással, vagy magántanulóként is teljesíthető, ha az a tanuló

fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos.

Amennyiben az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulóra nézve hátrányos a

magántanulói státusz, mert így tanulmányai eredményes folytatása vagy befejezése nem

kellően biztosított, akkor az illetékes kormányhivatal – a gyámhatóság és gyermekjóléti

szolgálat véleménye alapján – dönt a tankötelezettség teljesítésének módjáról.

A mindennapi iskolába járás alól felmentett tanulók a törvényben meghatározott órakeret

szerint felkészítésben részesülnek, ahol a közismereti tantárgyakból készülnek az osztályozó

vizsgára.

A tanév végén osztályozó vizsgát kötelesek tenni, bizonyítványuk egyenértékű az

osztályközösségben nevelt tanulókéval.

Az iskolai képzés a szülő kérésére, s a nevelőtestület javaslatára a törvénynek megfelelően

meghosszabbítható.

3.12.2. Tanulói jogviszony megszűnése a 2011. évi CXC. Köznevelési törvény alapján Az iskolai tanulmányok befejezése előtt

A tanulói jogviszony megszűnik az átvétel napján, amennyiben a tanulót másik iskola

átvette.

Lakóhely változtatás esetén a szülő kérésére, amennyiben befogadó nyilatkozatot hoz

az új iskolából.


65

Kontrollvizsgálat alapján szakértői javaslatra áthelyezve „többségi” általános iskolába.

Gyermekvédelmi szakellátásban történő változás esetén.

Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás - az iskolából fegyelmi határozat - jogerőre

emelkedésének napján.

Az iskola annak a nem tanköteles korú tanulónak a tanulói jogviszonyát a tanítási év

utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti, aki ugyanannak az

évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

Az iskolai tanulmányok befejezésekor

A felső tagozat végén (8. osztály) más, középfokú szakképző intézményben való

továbbtanulás esetén 8. osztályos osztályzattal, végbizonyítvánnyal értékelve,

dokumentálva az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló

bizonyítvány kiállításának a napján.

A tankötelezettségi korhatár elérésével.


66

4. Az általános iskola helyi tanterve

4.1. A választott kerettantervek megnevezése Az iskola a következő adaptált kerettanterveket használja, melyek a Pedagógiai program

mellékletét képezik:

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI

rendelet mellékletei: 11. melléklet - Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-

oktatási intézmények számára:

11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)

11.2. – Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8.

évfolyam)

Az új kerettantervek bevezetése felmenő rendszerben történik a 2013/2014-es tanévtől, az 1.

és 5. évfolyamon, minden tagozaton.

A KNT 47.§, valamint a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelettel kiadott a SNI

gyermekek/tanulók nevelésének/oktatásának irányelve 8. pontja alapján az autista

spektrum zavarral küzdő gyermekek/ tanulók számára a neveléshez, oktatáshoz autista

specifikus helyi tantervet használunk.

4.2. Kulcskompetenciák fejlesztése Kompetencia alapú oktatáson az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.

A kompetencia alapú oktatás a pedagógiai módszertani kultúra részét képezi. Középpontjába

a fejlesztendő képességek, kompetenciák kerülnek, melyek meghatározzák a tantervi

tartalmakat és tevékenységi köröket.

A kulcskompetenciák a tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes

önmegvalósításhoz szükségesek. Hozzájárulnak a sikeres élethez egy tudásalapú

társadalomban. Ennek megfelelően intézményeink fő céljai között szerepelnek.

Pedagógiai feladatunk - a kulcskompetenciák fejlesztésére épülve- a tanulók

személyiségfejlesztése a tanítási órán, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon. Az iskolai

nevelés-oktatás a sokoldalú készség- és képességfejlesztés kiváló terepe. A NAT-ban előírt

kulcskompetenciák és az erre épülő kiemelt fejlesztési feladatok mindegyik

műveltségterületen megjelennek. Az egyes műveltségterületek, tantárgyak fejlesztési területei

és az ezekhez kapcsolódó tartalmi és fejlesztési feladatok részletesen megjelennek a helyi

tantervben.

Kulcskompetenciák:

- Anyanyelvi kommunikáció

- Idegen nyelvi kommunikáció

- Matematikai kompetencia

- Természettudományos kompetencia

http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/11_sni/enyhe/index_sni_enyhe.html

http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/11_sni/kozep/index_sni_kozep.html

http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/11_sni/kozep/index_sni_kozep.html


67

- Digitális kompetencia

- Hatékony, önálló tanulás

- Szociális és állampolgári kompetencia

- Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

- Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A kulcskompetenciák fejlesztésének területei a szervezeti egységek helyi tantervében

találhatók, a NAT által meghatározottak szerint, az irányelvekben szabályozottak

beépítésével.

4.3. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő

évfolyamokon és tantárgyak esetében az alábbi óraszámokkal emeljük meg:


68

4.3.1. Óraterv a helyi tantervhez- tanulásban akadályozott tanulók

Műveltségi

területek Tantárgyak

Évfolyamok

1.

évf.

2.

évf.

3.

évf.

4.

évf.

5.

évf.

6.

évf.

7.

évf.

8.

évf.

Magyar nyelv

és irodalom

(A műveltségi

területhez tartozó

összes óraszám)

7+1 7+1 6+1 7 4+1 4+1 4 4+1

Magyar nyelv

(tantárgyi

bontásban)

(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2)

Magyar irodalom

(tantárgyi

bontásban)

(5) (5) (4) (4) (3) (3) (2) (3)

Idegen nyelv Idegen nyelv - - - - - - 2 2

Matematika Matematika 4 4 3+1 4 4 4 3+1 4

Ember és

társadalom

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

- - - - 2 2 2 2

Hon-és népismeret - - - - 1 - - -

Ember és

természet

Környezetismeret 2 2 2 2 - - - -

Természetismeret - - - - 2 2 4 4

Földünk-

környezetünk Földrajz - - - - - 1 2 2

Művészetek

Ének-zene 2 1 2 2 2 2 1 1

Rajz és vizuális

kultúra 1 2 2 2 2 2 1 1

Informatika Informatika - - 1 1 1 1 1 1

Életvitel és

gyakorlat

Életvitel és

gyakorlati

ismeretek

1+1 1+1 1 1+2 1+1 1+1 2+1 1+1

Testnevelés és

sport Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki óra - - - - 1 1 1 1

Szabadon

választható

órakeret

2 2 2 2 2 2 2 2

Kötelező óraszám 25 25 25 27 28 28 31 31


69

4.3.1.1.Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület tantárgyi bontása a tanulásban akadályozott tagozaton A tanulásban akadályozott tagozaton a magyar nyelv és irodalom művetségterületet tantárgyi

bontásban, magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyakként tanítjuk. Ezáltal tanulóink

anyanyelvi készségeinek egyéni eltéréseit, képességeik fejlődését, illetve teljesítményüket

árnyaltabb módon tudjuk megjeleníteni, értékelni.

A magyar nyelv és irodalom tanítása komplex egységet alkot. A műveltségi terület két jeggyel

történő értékelésén, osztályozásán túl természetesen továbbra is alapvető célunknak az

anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítását, fejlesztését, valamint az

ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatását tekintjük.

Évf. Tantárgy Témakör

Heti

óra-

szám

Éves

óra-

szám

1. Magyar

nyelv

- Írás, szövegalkotás

- Anyanyelvi kultúra, ismeretek az

anyanyelvről

3 108

Magyar

irodalom

- Beszédkészség fejlesztése, szóbeli szövegek

megértése, értelmezése és alkotása

- Olvasás, az írott szöveg megértése

- Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

5 180

2. Magyar

nyelv


-Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 3 108

Magyar

irodalom

- Beszédkészség fejlesztése, szóbeli szövegek

megértése, értelmezése és alkotása

- Olvasás, az írott szöveg megértése


5 180

3. Magyar

nyelv

- Nyelvi ismeretek, helyesírás

- Írás, íráshasználat 3 108

Magyar

irodalom

- Kommunikáció, Beszéd

- Olvasás, szövegértés, Olvasási képesség

- Irodalmi ismeretek

- Írás, íráshasználat

4 144

4. Magyar

nyelv

- Nyelvi ismeretek, helyesírás

- Írás, íráshasználat 3 108

Magyar

irodalom

- Kommunikáció, Beszéd

- Olvasás, szövegértés, Olvasási képesség

- Irodalmi ismeretek

- Írás, íráshasználat

4 144

5. Magyar

nyelv



anyanyelvről

2 72

Magyar

irodalom

- Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése,

értelmezése és alkotása

- Olvasás és az írott szöveg megértése


3 108

6. Magyar

nyelv



anyanyelvről

2 72


70

Magyar

irodalom

- Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése,

értelmezése és alkotása

- Olvasás és az írott szöveg megértése


3 108

7. Magyar

nyelv

- Nyelvtani ismeretek, Nyelvhelyességi

ismeretek

- Helyesírás

- Fogalmazási ismeretek, szövegértés,

szövegalkotás

2 72

Magyar

irodalom

- Kommunikáció, Beszédművelés

- Tömegkommunikáció

- Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi

kifejezésformákban

- Dráma

2 72

8. Magyar

nyelv

- Nyelvtani ismeretek, Nyelvhelyességi

ismeretek

- Helyesírás

- Fogalmazási ismeretek, szövegértés,

szövegalkotás

2 72

Magyar

irodalom

- Kommunikáció, Beszédművelés

- Tömegkommunikáció

- Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi

kifejezésformákban

- Dráma

3 108

4.3.1.2. A tantárgyi integrációban megjelenő modulok és az adott tantárgyak értékelése, minősítése A tagozaton az Ember és természet műveltségi területhez a Természetismeret tantárgy

kapcsolódik, melynek részét képezik a biológiai, egészségtani, kémiai, fizikai ismeretek. A

tantárgy osztályozása egy jeggyel történik, az egyes modulok nem kapnak önálló érdemjegyes

értékelést.


71

4.3.2. Óraterv a helyi tantervhez- értelmileg akadályozott tanulók

A nevelés-

oktatás,

fejlesztés

területei

Tantárgy 1.

évf.

2.

évf.

3.

évf.

4.

évf.

5.

évf.

6.

évf.

7.

évf.

8.

évf.

Anyanyelv és

kommunikáció

Kommunikáció 4+1 4+1 4+1 4+1 4 4 5 5

Olvasás-írás 2+1 2+1 3+1 3+1 4 4 2+1 2+1

Társadalmi

környezet

Számolás-mérés 2 2 2 2+1 3+1 3+1 3+1 3+1

Játékra nevelés 2+1 2+1 2 2

Társadalmi

ismeretek

1 1 2 2

Életvitel és

gyakorlat

Önkiszolgálás 2 2

Életvitel és

gyakorlat

2 2 2+1 2+1 3 3

Természeti

környezet

Környezetismeret 1+1 1+1 2 2

Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Ábrázolás-

alakítás

3 3 2+1 2+1 2+1 2+1 2+1 2+1

Informatika Információs

eszközök

használata

1+1 1+1

Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5

Testnevelés 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 3 3 3 4 4 4 4 4

Összesen 25 25 25 26 28 28 31 31


72

4.3.3. Óraterv a helyi tantervhez – autista tagozat (értelmileg akadályozottak)

A nevelés-

oktatás,

fejlesztés

területei

Tantárgy 1.

évf.

2.

évf.

3.

évf.

4.

évf.

5.

évf.

6.

évf.

7.

évf.

8.

évf.

Anyanyelv és

kommunikáció

Kommunikáció 4+1 4+1 4+1 4+1 4 4 5 5

Olvasás-írás 2+1 2+1 3 3+1 4 4 2 2

Társadalmi

környezet

Számolás-mérés 2 2 2+1 2+1 3 3 3 3

Játékra nevelés 2 2 2 2

Társadalmi

ismeretek

1 1 2 2

Életvitel és

gyakorlat

Önkiszolgálás 2+1 2+1

Életvitel és

gyakorlat

2+1 2+1 2+3 2+3 3+2 3+2

Természeti

környezet

Környezetismeret 1+1 1+1 2 2

Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Ábrázolás-alakítás 3 3 2 2 2 2 2+1 2+1

Informatika Információs

eszközök

használata

1+1 1+1

Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5

Testnevelés 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 3 3 3 4 4 4 4 4

Összesen 25 25 25 26 28 28 31 31

A gyermekek számára speciális szükségleteiknek megfelelően egyénre szabott napirend

készül, melyben az órák egyéni illetve kiscsoportos, önálló vagy irányított foglalkozások

formájában szerepelnek. Az egyes tantárgyakra, foglalkozásokra rendelkezésre álló órakeret a

tanuló napirendjében jelenik meg.


73

4.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Tankönyvrendelésünk a mindenkor hatályos törvényi előírások szerint történik.

Tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető

nagysága. A nevelőtestület a törvény adta lehetőségek figyelembevételével az alábbi elvek

szerint választja meg az iskolában használt tankönyveket:

• legyen minősített NAT kerettanterv kompatibilis,

• igazodjon a helyi tanterv követelményeihez, tartalmához,

• legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű, időtálló, jól olvasható és jól

áttekinthető,

• tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a

fogyatékos tanuló szükségleteihez,

• az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek,

• a tankönyvekhez lehetőleg feladatlap vagy munkafüzet tartozzon a megerősítés, a

gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése érdekében,

• kiválasztása a szakmai munkaközösség egységes véleménye alapján történjen.

A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé

tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.

Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek

kínálatának és állományának bővítésére.

4.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

4.5.1. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, feladatai

A habilitációs - rehabilitációs tevékenység során jelentős szerep jut a fogyatékosság

kompenzációjának, olyan nyitott tanítási és tanulási folyamatban valósulhat meg, amely az egyes

gyermek, vagy csoport igényeitől függő pedagógiai -esetenként egészségügyi, orvosi konzultációra

épülő - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi lehetővé. A habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások javítják, esetenként helyreállítják a sérült

funkciókat. A szakértői javaslatban meghatározott kiemelt fejlesztési területek alapján a hátrányokat

csökkentik.

Fajtái: - sérült funkciók helyreállítását segítő foglalkozások (emlékezet, figyelem, kommunikáció,

stb. fejlesztése)

- a tanulás kritikus pontjaihoz kapcsolódó foglalkozások, feladatok (vizuomotoros

koordináció, betűtanulás, összeolvasás stb.)

- szocializációs foglalkozások

- életvezetési foglalkozások, programok

A habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokon a tanulók a tanév eleji állapotfelmérés alapján

megállapított szükségleteik szerint vesznek részt. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik,

melynek alapja a folyamatos konzultáció az osztályfőnökkel és a szülőkkel. A gyógypedagógus

rendszeresen tájékoztatja a szülőket a fejlesztés eredményességéről.

A habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozás megvalósításának színterei:


74

- Tanórán, osztálykeretben, differenciált foglalkoztatás keretében egyéni feladatadással.

- Fejlesztő órán: egyéni fejlesztéssel, kiscsoportos foglalkoztatás keretében.

- Csoportbontással, párhuzamos órák szervezésével (autista tagozat)

- Délutáni foglalkozás keretében: az egyéni fejlesztések gyakorló anyagának elvégzése

fejlesztő játékok beépítésével.

4.5.2. A tanulásban akadályozott tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztése

A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja a

tanulásban akadályozott tanulók - szocializációja,

- eredményes társadalmi integrációja.

A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének

figyelembevételével - készíti el a fejlesztési tervet, amely a tanuló különleges gondozási

igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja.

A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó - fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására,

- eszköztudás fejlesztésére,

- felzárkóztatásra,

- tanulási technikák elsajátítására,

- szociális képességek fejlesztésére,

- önálló életvezetésre irányul.

A fejlesztés foglalkozásokon, tréningeken keresztül valósul meg.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatdiagnózis. Szolgálja a

korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a

további - másodlagos - tünetek megjelenését.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztési tervek készítésekor és

elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a

terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a

fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek

csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra

akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

Alsó tagozat

Ezen pedagógiai szakaszban a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség,

az emlékezet, a figyelem fejlesztése. A beszéd tartalmi és formai oldalainak megerősítése, a

cselekvés szabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése.

Gondolkodási képességek fejlesztése

A fejlesztések, tartalomban, mennyiségben, követik a tanulók életkori sajátosságait,

fejlettségét, az elvárható tudást. - Pontos érzékelés kialakítása

- Lényeges, megegyező és eltérő jegyek kiemelése

- Differenciálás

- Összehasonlítás, több szempontú összehasonlítás

- Rendezés, rendszerezés


75

- Figyelem fejlesztés

- Emlékezetfejlesztés

- Relációkban való gondolkodás

- Verbális szint megerősítése

Motoros képességek fejlesztése - testhelyzetek tudatos észlelése, érzékelése

- testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben

- irányok, térbeli helyzetek felismerése

- vizuomotoros koordináció kialakítása

- mozgáskivitelezés, - tempó, erősség, ritmus szerint

- nagymozgások lendületes végzése

- egyensúly, ügyességi gyakorlatok

- finommozgások fejlesztése

- írásmozgás fejlesztése

Tér és időbeli tájékozódási képesség alakítása - testvázlat kiépítése

- térbeli hely, helyzet felismerése, megnevezése

- időpont, időeszköz, az idő ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok

Kommunikációs képesség fejlesztése - beszédindítás, beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra

- a beszéd technikai oldalainak fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal

- a fonémahallás fejlesztése /hangerő, hanglejtés, beszédtempó, ritmus /

- beszédértés fejlesztése

- az aktív és passzív szókincs gyarapítása, aktivizálása

- szóbeli szövegalkotás fejlesztése

- az olvasás- és írástanulásban megmutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek korrigálása

Felső tagozat

Ebben a szakaszban a korrektív célú fejlesztés a megelőző évekre alapozódva folytatódik.

Színterei a tanórákon, valamint a tanórákon kívüli választható foglalkozásokon is valósulnak

meg. A fejlesztés legfontosabb feladata a harmonikus személyiség, az önfegyelem, a tudatos

magatartás, a céltudatos feladat és munkavégzés kialakítása. Hangsúlyossá válik az önálló

tanulási képesség. Előtérbe kerül a verbális szint.

A kommunikációs képesség fejlesztése

- Tématartás, összefüggő beszéd megerősítése

- Szövegalkotás szóban és írásban

- A beszéd tartalmi és formai elemeinek összhangja

Tanulási képességek fejlesztése

- Szándékos, célirányos tanulás fejlesztése

- Önálló tanulási technikák, módszerek gyakorlása

- Önellenőrzés kialakítása

- Tanulási nehézség, kudarc leküzdése


76

4.5.3. Az értelmileg akadályozott tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztése

A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztés

során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat,

elősegítse a szociális érést. Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek

megtalálásának, az egyéni fejlesztési terv kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis.

A rehabilitációs célú foglalkozások célja – a meglévő képességelőnyökre építve- az

eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás fejlesztése.

Kiemelt területek:,

- érzékelés, észlelés,

- figyelem, emlékezet, koncentráció, gondolkodás,

- vizuomotoros koordináció fejlesztése,

- a mozgásállapot javítása,

- tájékozódás,

- grafomotoros ügyesség,

- szociális és kommunikációs tevékenységek segítése,

- művészeti foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás

személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése,

- sporttevékenység.

4.5.4. A mozgáskorlátozott tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztése

A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés

következtében hátránnyal induló tanulóknak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes

tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre.

Ennek érdekében szükséges a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar-

beszédzavar, beszédhiba, figyelemzavar, szenzomotorikum zavara, részképesség-kiesés,

pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb. - megszüntetése vagy csökkentése.

- Az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus

egyedi eszközök biztosítása.

- A pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése.

- A tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése, a speciális szomatopedagógiai, konduktori

fejlesztése.

- A kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a

mindennapos testnevelésbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés.

- A diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása, amely akkor indokolt, ha a

kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni.

- Speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre.

- Alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció.

- A mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség,

egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete.


77

4.5.5. Az autizmus-spektrumzavarral küzdő tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztése E fogyatékossági csoportba tartozó tanulók az autizmus sajátosságaiból adódóan szociális,

kommunikációs, kognitív és rugalmas viselkedés szervezés területén minőségi károsodást mutatnak,

melyek jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánulnak meg.

A társuló problémák főbb csoportjai:

- értelmi fogyatékosság

- beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar

- viselkedési problémák, pl. agresszió, autóagresszió.

Legfőbb feladat a fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása. Fontos az adaptált környezet

megteremtése, a biztonságérzet kialakítása. A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró, vagy

veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése.

Távlati cél az egyéni képességek mellett elérhető legjobb felnőttkori, szociális adaptáció és önállóság

feltételeinek megteremtése. Felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés.

Fejlesztésük folyamán a következő területek a hangsúlyosak:

Érzékelés

A gyermekek szélsőséges reakciókat adhatnak a kapott ingerekre. Ezek megértése és helyes

irányba terelése a pedagógus feladata. Mivel a tanár nem képes minden esetben befolyásolni a

környezetet, ahonnan a különböző ingerek érkeznek, ezért szükséges olyan specifikus oktatási

program, amely a gyermek tűrésszintjét növeli.

Figyelemfejlesztés

Az autista tanulók figyelem-problémája a túlzott ingerszelektálás. Általában a környezetnek

csak egy leszűkített részére reagálnak. A pedagógusnak az alsó szakaszban a közös figyelmet

kell elérnie a gyermekkel.

Emlékezetfejlesztés

Az autista gyermekeknél gyakoribb a jó vizuális memória, azonban a személyes élményekre

vonatkozó emlékezetük gyenge. A világról való általános tudásuk hiányos, csak egy-egy

részletet ragadnak meg, és nem tudják ezeket a részleteket egy nagyobb halmazba integrálni a

centrális koherencia gyengesége miatt.A velük foglalkozó pedagógusoknak munkájuk során

figyelembe kell venniük, hogy vizuális emlékezetük jobb, mint a verbális, ezért nagyon fontos

erre támaszkodni tanításuk során.

Utánzási készség

A jó verbalitású autista gyermek látszólag kiválóan utánoz. Ám az utánzás során pontosan

lekopírozza a mozdulatokat, de nem adaptálja őket saját vonatkoztatási rendszerébe.

Pedagógiai feladat az utánzások adekvát, szituációnak megfelelő használatának tanítása.

Kommunikációs és szociális készségek

Az autista gyermekek rendszerint kommunikációs készségek terén nehézségekkel küzdenek,

mert a naiv tudatelméleti zavar miatt nem tudják feltérképezni mások szándékait, továbbá az

arcmimika és a gesztusok azonosítása, adekvát használata is sérült. Kommunikációs

nehézségeik kompenzálására vizuális eszközökre, az alapérzelmek azonosítására és adekvát,

szituációban való használatára van szükség.


78

A velük foglalkozó gyógypedagógusoknak törekedniük kell arra, hogy szándékukat a lehető

legegyértelműbben és legegyszerűbben fejezzék ki, kerüljék az ironikus és metaforikus

nyelvezetet. Kívánságaik, gondolataik megfogalmazására tanítani kell őket.

Problémamegoldás

Az autizmussal élő gyermekek tanulásmódját jellemzi, hogy szituációhoz kötött, és ismereteit

nem, vagy rosszul tudja új helyzetekre vonatkoztatni, általánosítani. A gyermek nem képes

olyan általános elvek absztrahálására, melyek irányíthatják a stratégiaválasztást, hanem

kizárólag a szituáció bizonyos vonatkozásaira reagál. Gyógypedagógusként arra kell figyelni,

hogy a gyermeknek álljanak rendelkezésre alternatív eszközök, és autizmus specifikus

pedagógiai módszerek. Meg kell tanulniuk, hogy a különböző helyzetek különböző

megközelítéseket igényelnek.

Speciálismódszerek - A nevelés, fejlesztés tervezésének alapja az individualizált felmérés. Erre épül az egyéni

tanmenet és az egyéni fejlesztési terv. A háromhavonta mért egyéni fejlődésnek megfelelően

módosítható a kijelölt fejlődési útvonal és ütemterv. Mindezek dokumentálása folyamatos,

egyéni fejlődési kérdőíveken történik.

- Protetikus környezet és eszköztár kialakítása az idő, a tanítási helyzetek, tevékenységek

gondos, pontos, gyermek által átlátható struktúrában.

- Speciális egyéni motivációs rendszer kialakítása.

- A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézségek miatt az információ átadása a

gyermek szimbólumszintjének megfelelő eszközökkel, módszerekkel történik. A tanítási

helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, megértése, az ide vonatkozó viselkedési

szabályok betartatása gyógypedagógiai módszerekkel.

- A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlansága miatt alternatív

problémamegoldásoknak a tanítása, a szerzett ismeretek, képességek folyamatos elvárása.

- A tananyag kiválasztásánál fontos a fejlesztendő képességek gyakorlati alkalmazhatósága. A

tanuló túlterhelésének elkerülése a felesleges információk kerülése.

4.5.6. A beszédfogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztése Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett, vagy szerzett idegrendszeri működési

zavarok, és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli

akadályozottság.

Az akadályozottság megmutatkozhat:

- a beszédészlelés, és megértés zavaraiban,

- a beszédhangok ejtésében,

- a beszédritmus sérülésében,

- a grafomotoros és/vagy vizuomotoros koordináció éretlenségében,

- az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben.

Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció, a

beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek a következők lehetnek:

- megkésett beszédfejlődés

- diszfázia

- diszlália

- orrhangzós beszéd

- beszédritmus-zavar

- diszfónia

- mutizmus


79

- diszlexia

- diszgráfia

- súlyos beszédészlelési, és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott

előfordulása.

A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében

fontos biztosítani a segítő pedagógiai környezetet.

A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció ajánlott tevékenységi formái:

- logopédiai egyéni és csoportos terápia,

- szenzoros integrációs tréningek és terápiák,

- kommunikációs tréningek,

- bábterápia, drámaterápiás foglalkozások.

4.5.7. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztése

A súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarok hátterében részképesség

zavarok, kóros figyelemzavar, iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus

funkciók kialakulatlansága, fejletlensége áll fönn, vagy a felsoroltak halmozottan fordulnak

elő. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket: az egyes állapotok, tünetek,

tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-,

illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek.

A fejlesztés alapelvei

- A sajátos nevelési igényből eredő hátrányok kompenzálása.

- Gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködése szükséges.

- Az iskolai oktatás során érvényesíteni kell a differenciálás elvét.

- Elsődleges iránymutatásként a szakvéleményben megjelölt képességterületekre fókuszáló

fejlesztés.

- Szükség esetén, a számonkérés során a tanuló egyéni képességstruktúrájához illeszkedve

az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés.

Kiemelt feladatai

- Az általános tanulási képesség fejlesztése.

- Az egyéni képességprofilból kiemelkedő tehetségterületek gondozása.

- Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása.

- Kudarctűrő-képesség növelése.

- Az önállóság növelése.

Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere A nevelés- oktatás eljárásrendszerét elsődlegesen az alkalmazott módszerek összessége alkotja.

• Az adott módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, célrendszerhez igazítjuk.

• A módszer megválasztása igazodik a tanuló fejlettségéhez, életkori sajátosságaihoz,

állapotához, szükségletéhez.

• Figyelembe vesszük az előzetes tudást, norma- és szokásrendet.

• A gyermek személyiségét figyelembe véve a választott módszerek elsődlegesen ösztönzőek,

pozitív megerősítést szolgálnak.


80

• A módszerek kiválasztásában szem előtt tartjuk, hogy tanulók számára a

tapasztalatszerzésnek, a modellnyújtásnak, megerősítésnek, gyakorlásnak, fejlesztő

beszélgetéseknek, a tanítás-nevelés egész folyamatában jelen kell lennie.

• Megbízások, feladatok teljesítésére, a szabályok követésére, a szokások gyakorlására, az

egészséges életmód szokásrendszerének és az alkotóképesség kibontakoztatására

ösztönözzük tanulóinkat, mellyel az önálló életvezetésre készítjük fel őket.

4.6. Mindennapos testnevelés és a tanulók fizikai állapotának, edzettségének

méréséhez szükséges módszerek

Iskolánkban a hatályos törvényi előírások szerint valósul meg a mindennapos testnevelés,

testmozgás. Cél, hogy minden iskolás hetente legalább öt alkalommal a testnevelés órákon

sportoljon, felfedezze a mozgás örömét, s egészséges felnőtté váljon.

A kerettantervi ajánlásnak megfelelően a tanulásban akadályozott tagozat 2-8. évfolyamán

megszervezzük a vízhez szoktatást, úszásoktatást. Az értelmileg akadályozott tagozaton a

tanulók egészségi állapota, egyéni képességei és a szülők engedélye alapján történik a vízhez

szoktatás, vízbiztonság oktatásának megszervezése.

A tanulók nagyfokú mozgásigényének kielégítését a tanórák mellett a szakkörök és a

tömegsport foglalkozások biztosítják. A mindennapos testnevelés megvalósítását a testnevelés

órák mellett gyógypedagógusaink további változatos formában (játék, séta, tornatermi

foglalkozás) is biztosítják. Az iskolában diáksportkör működik, mely a sportrendezvények

szervezését, lebonyolítását végzi.

NETFIT mérés

NETFIT által vizsgált fittségi profilok:

Testösszetétel és tápláltsági profil

Testtömeg

Testmagasság

BMI (testtömeg index)

Testzsír százalék

Vázizomzat fittségi profil:

Ütemezett hasizom teszt

Ütemezett fekvőtámasz teszt

Törzsemelés teszt

Helyből távolugrás

Kézi szorítóerő

Hajlékonysági profil:

Hajlékonyság teszt

Aerob fittségi profil:

15 méteres állóképességi ingafutás

A mérés a felső tagozaton történik, időpontját az aktuális tanév rendjét meghatározó

miniszteri rendelet szabályozza. A testnevelő tanárok az adatokat elemezik, és meghatározzák

az adott tanuló fizikai fittségi szintjét a további fejlesztés céljából.

4.7.Választható tantárgyak, foglalkozások

Az iskola minden tanulójának bármely választható tantárgy és foglalkozás közül joga van élni

a választás lehetőségével. A törvényben előírt határidők betartásával a választható tárgyakat,


81

foglalkozásokat az iskola meghirdeti, melyekre a tanulók, ill. szüleik írásban jelentkezhetnek.

A választás alapján szervezett tanórák látogatása kötelező, módosításra csak az előző tanév

május 20-áig van lehetőség.

A 2013/2014-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben az 1. és 5. osztály tanulóinak az

órarendjébe bekerült heti egy órában az Erkölcstan vagy a Hit- és erkölcstan tartárgy a

mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően. A tantárgy választásáról a szülő írásban

nyilatkozik az 1. évfolyam megkezdésekor. A tanügyi dokumentációkban az Erkölcstan/Hit-

és erkölcstan tantárgy szerepel a szülő választásától függetlenül.

4.8. A tanulók ellenőrzése, mérése, értékelése Tanulóink ellenőrzése, mérése, értékelése egységes elvek alapján történik:

Az intézmény pedagógiai programjára, helyi tantervére épül.

A diagnosztizálás és ennek dokumentálása a tanulás-tanítás egész folyamatát végigkíséri.

Feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek és tantárgyi tudás

területén.

Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált.

Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyelembe veszi.

A személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányul.

Megoldási módokat ad a javításra.

A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, összhangban van a

köznevelési törvény szabályozásaival.

Módszereiben folyamatosan igazodik a tanulók képességeihez és az irántuk támasztott

követelményekhez (új mérési módszerek, aktualizált tantárgyi mérőeszközök, IKT-alapú

mérés, stb.)

A tanulásban akadályozott tagozaton tanulóink alapkészségeinek mérésére egységes

tesztcsomagot állítottunk össze a már kidolgozott mérési-értékelési szakirodalom alapján.

Az 1-2. évfolyamon az elemi alapkészségeket a DIFER Programcsomag (Nagy József, Józsa

Krisztián, Vidákovich Tibor, Fazekasné Fenyvesi Margit, 2004) szubtesztjeivel–beszéd-hang-

hallás, relációs szókincs, elemi számolási készség –végezzük.

A 3-8. évfolyamon az olvasást és szövegértést egységesen ugyanazzal a három tesztváltozattal

mérjük a betű-, szótag-, szó-, mondat-, szövegolvasás, valamint a gondolkodási műveletek

(variálás és analógia) területén. A felhasznált tesztek a Szegedi Tudományegyetem

Oktatáselméleti Kutatócsoport által kidolgozott Diagnosztikus mérések fejlesztése című

feladatbankból valók. (http://www.edu.u-szeged.hu/ok/?q=hu/content/diagnosztikus-meresek-

fejlesztese)

A 3-8. évfolyamon matematikából az elemi számolási készég vizsgálatát az évfolyamokra

megállapított követelményeknek megfelelően az alapműveletek – összeadás, kivonás, pótlás,

szorzás, osztás – körében végezzük.

A mérések részletes szabályozását és ütemezését külön dokumentum tartalmazza.

Az értelmileg akadályozott tanulók diagnosztikai mérését Heidelbergi Kompetencia

Inventárral (Radványi, 2001, 2011), a HKI-val végezzük. Ez a mérőeszköz a praktikus, a

kognitív és a szociális kompetenciákat öleli fel. Képet ad az egyes személyek, esetleg

csoportok fejlettségéről, fejlesztő programok kidolgozásának alapjául szolgálhat. Előnye,

hogy értelmileg akadályozott gyermekek számára dolgozták ki, így kellően kis lépésekben

mér az egyes részterületeken, és mint ilyen, az adott kultúrában az átlagtól való eltérések

felmérésére megfelelő lehetőséget ad.

http://www.edu.u-szeged.hu/ok/?q=hu/content/diagnosztikus-meresek-fejlesztese

http://www.edu.u-szeged.hu/ok/?q=hu/content/diagnosztikus-meresek-fejlesztese


82

A mérés szabályozása, ütemezése, eredményeinek értékelése külön dokumentumban található.

4.8.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése Az ellenőrzés információszerzés a tanulókról: ismereteik és tudásuk gyarapodásáról,

személyiségük fejlődéséről. Az ellenőrzés az értékelés részművelete, legfőbb célja az

adatgyűjtés. A már feltételezett, kialakult jártasságok és készségek feltérképezésére

törekszünk.

Ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel:

- Adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és

képességek fejlődésének ellenőrzése.

A tanulók sérüléséből, a nagyon eltérő mértékű előzetes ismereteikből, szokás-és

normarendjükből adódóan folyamatos ellenőrzést végzünk tanulmányi munkájuk, tanulási

tevékenységük során. (IKT eszközök, tankönyvek, munkafüzetek, füzetek, taneszközök, író-

és rajzeszközök használata, kezelése, stb.)

Nagyobb lemaradás esetén terápiákat, tréningeket alkalmazunk. Előtte szükséges feltárni,

hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók milyen szinten működnek,hogy az

előzetes tudás, a hozott ismeret milyen körre terjed ki, a tevékenység milyen szintenműködik.

-A tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjének folyamatos

alakulásának nyomon követése.

Az ellenőrzés fajtái:

- diagnosztikus - tájékozódás a tanulók előzetes tudásáról az új tanítási egység megkezdése

előtt;

- fejlesztő - tanulási problémák, hibák feltárása a javítás érdekében;

- összegző - globális tájékozódás a tanuló tudásáról egy-egy nagyobb tartalmi egység végén.

Az ellenőrzés módszerei:

- a tanulók munkájának folyamatos megfigyelése (figyelme, aktivitása, órai munka, részvétel

a közösségi munkában, szorgalom);

- szóbeli ellenőrzés: beszélgetés, szóbeli felelet;

- írásbeli ellenőrzés: dolgozat, felmérés, feladatlap, tantárgyi tesztek;

- a tanulók tudásának gyakorlati tevékenységük alapján való ellenőrzése; - a tanulók fizikai állapotát a törvényi előírásoknak megfelelően az éves NETFIT mérés során ellenőrizzük. Az ellenőrzések dokumentálása történhet szóbeli és/vagy írásbeli visszajelzéssel:

feljegyzéssel, a fejlesztési terület(ek) megjelölésével, azok programszerű kimunkálásával.

4.8.2. A tanulmányi munka értékelése

Pedagógiai munkánkban az ellenőrzés és az értékelés szoros egységet alkot. Az értékelés

során különböző célokat követünk, ennek függvényében változik a szerepe is. Elsősorban a

tanuló személyiségformálását, fejlesztését célozza meg, információkat nyújt a pedagógusnak a

tanítási-tanulási folyamat eredményességéről, mely lehetőséget ad a menet közbeni


83

korrekcióra, tájékoztatja a tanulót, szülőt, pedagógust, intézményvezetőt a pedagógiai munka

hatékonyságáról, segíti a tanítási-tanulási folyamat innovációját. A pedagógiai értékelés az

alábbi funkciók betöltését szolgálja:

1) Diagnosztizálás – az aktuális tantárgyi tudás felmérése;

2) Fejlesztés – formálás;

3) Visszacsatolás biztosítása;

4) Tájékoztatás;

5) Hatékonyságnövelés.

Az értékelés típusai

Diagnosztizáló (helyzetfeltáró) értékelés

Az egyéni fejlesztések, kiscsoportos/egyéni rehabilitációs foglalkozások tervezésére,

csoportba sorolására, valamint tanév elején a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésére

alkalmazzuk. Célja annak megállapítása, hogy milyen szintről kezdhetjük a fejlesztést,

oktatást, továbbá segíti a nevelési és oktatási stratégia kiválasztását.

Formatív (fejlesztő) értékelés

Célja az elért eredmények és a meglévő hiányosságok menet közbeni felmérése, az

eredmények megerősítése és a hibák korrigálása. A tanuló értékelésénél előnyei:

-rugalmas kölcsönhatásban van a tanulási és tanítási stratégiákkal,

- személyre szabott tanulást segít,

- a tanuló elsajátítási motivációját erősít,

- alkalmas a személyiség pozitív irányba történő elmozdítására.

A fejlesztő értékelés során a tanulási folyamat szervezésére helyezzük a hangsúlyt,

segítségével megállapítható a tanuló fejlődése, további tanulási szükségletei, és ehhez

igazítjuk a tanítási-tanulási folyamatot. Ezt az értékelési módot tanítási órán, osztálytermi

szituációban gyakran és interaktívan alkalmazzuk. Ehhez az értékeléshez nem feltétlen

kapcsolódik osztályozás.

Szummatív(összegző) értékelés

Témakörök, nagyobb téma- és tanítási egységek lezárásakor alkalmazzuk. Célja, hogy

megállapítsuk a tantervi követelmények elsajátításának szintjét, mértékét, s összegezzük a

tananyag elsajátítása során elért eredményeket. Ehhez az értékeléshez osztályozás, minősítés

kapcsolódik. A felmérések, témazáró dolgozatok hangsúlyosabb szerepet töltenek be a

tanulók tudásának értékelésében, mint az órai beszámoltatások.

Az értékelés rendszeressége - A tanítási órákon rendszeres és folyamatos ellenőrzés mellett a megválasztott szimbólumokkal

és szóbeli értékeléssel, érdemjeggyel értékeljük a tanulóinkat, így a tanulók állandó visszajelzést

kapnak tanulmányi munkájukról.

- A tanév közben az évfolyamokra kidolgozott felmérő lapok alapján és szóbeli meghallgatással

értékelünk, mindig az adott tantárgyban elvárható minimumot vesszük figyelembe, és azt a

további fejlesztés kiindulópontjának tekintjük.

4.8.3. A tanulmányi munka félévi és tanév végi értékelése, a magasabb évfolyamba lépés feltételei


84

A tanév végén minden évfolyamon összefoglaló értékelést alkalmazunk. A pedagógus a tanuló

teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor

és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az első évfolyamon és a második évfolyam első

félévében szöveges értékelés történik. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek

alapján és az éves tanulmányi munkát figyelembe véve kell meghatározni. Az évközi

érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. A

tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló

szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján tájékoztatja. Az értékelés fejezze ki a tanuló önmagához mért fejlődését, segítse őt a fejlődésben, motiválja a

teljesítményszerzésben, ne okozzon szorongást. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a

tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési

eszköz.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges

értékeléssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően

teljesített, felzárkóztatásra szorul vagy nem felelt meg.

Amennyiben a szöveges minősítést érdemjegyre kell átváltani, az a következő módon

történik:

kiválóan teljesített – jeles (5)

jól teljesített – jó (4)

megfelelően teljesített – közepes (3)

felzárkóztatásra szorul – elégséges (2)

nem felelt meg – elégtelen (1)

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első

évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket

sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a

tanuló. Az első évfolyam ismétlésekor a tanuló az első tanévről iskolalátogatási bizonyítványt

kap. A második évfolyam végén és a további évfolyamokon a tanuló tantárgyi tudásának

értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1).

• A kiemelkedő teljesítményt tantárgyi dicsérettel jutalmazzuk.

• A belső integrációban résztvevő autizmus-spektrumzavarral küzdő és értelmileg akadályozott

tanulók szöveges értékelést vagy érdemjegyet kapnak abban az osztályban, ahol integráltan

tanulnak.

• Szöveges formában történik annak a tanulónak az értékelése, aki bizonyos tantárgy(ak),

tananyagrészek követelményeinek teljesítése és az osztályozása alól –szakértői bizottság

javaslatára igazgatói határozattal – mentesítést kapott.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához,ha

-tanulmányait magántanulóként folytatja, felmentették a tanórai foglalkozásokon való

részvétele alól;

- a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára

megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt

teljesíti;

- ha a megengedettnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet.

Az osztályozó vizsga nem tejed ki a magatartás, a szorgalom és a készségtárgyak értékelésére.


85

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, ha a tanév

végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei: Az intézmény figyelembe veszi és betartja a

Nemzeti Köznevelési Törvény által előírtakat e tárgykörben. (Nkt.57. §)

A magasabb évfolyamba lépést befolyásoló egyéb tényezők:

- Abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket

azn iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni, hiányzás

meghaladta a 250 órát, vagy a tantárgyi éves órakeret 30 %-át.

- Az értelmileg akadályozott tagozaton alapelvként fogalmazzuk meg az automatikus

továbbhaladást. Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló is, aki a kultúrtechnikai tantárgyak

követelményeit nem tudja teljesíteni, a csoport nagytöbbségével nem képes együtt haladni. Ő

egyéni vagy kiscsoportos formában, vagy csoporton belüli differenciált foglalkoztatás

keretében, egyéni fejlesztési terv alkalmazásával kapja meg az állapotához igazodó fejlesztést.

- Az automatikus továbbhaladástól eltérni – egyedi elbírálás alapján – az osztályfőnök

javaslatára, az indokok szakmai szempontú mérlegelésével, nevelőtestületi döntéssel lehet

(pl.: hosszan tartó betegség miatti mulasztás).

A szülők tájékoztatása a tanulók eredményeiről

A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről történhet szóban és/vagy írásban.

• A tanév során folyamatos írásbeli (tájékozató füzet, ellenőrző, e-ellenőrző) és, szóbeli

tájékoztatást (szülői értekezlet, fogadóóra, eseti megbeszélés) kapnak.

• A félévi és az év végi írásbeli tájékoztatást tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe, bizonyítványba,

értékelő lapra rögzítjük.

• Az első évfolyamon az első negyedévben a tanulók beilleszkedéséről, társaikhoz, felnőttekhez

való viszonyukról nyújtunk írásbeli tájékoztatást.

• A szülők tájékoztatást kaphatnak a NETFIT mérés eredményeiről.

4.9.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

4.9.1. Tanórai tevékenységek A tanítás-tanulási folyamat alapformája az osztálykeretben történő tanítási óra. A

hagyományos osztálykeretben való tanítási folyamat egyre több alkalommal alakul át

differenciált szervezeti formává. Iskolánk tanulói összetétele heterogén. Egy osztályban

gyakran különböző sérüléssel és értelmi képességgel rendelkező gyermekek tanulnak. Az

összetétel heterogenitását fokozza, ha különböző évfolyamok összevonásra kerülnek. Az

oktatás hatékonysága érdekében a csoportbontás lehetőségét alkalmazzuk. A csoportbontás

szükségességét az osztály összetétele határozza meg.

4.9.2. Egyéb tanórai tevékenységek Az intézményben a következő egyéb foglalkozások tarthatók

- logopédiai fejlesztés egyéni vagy kiscsoportos formában;

- angol nyelvi szakkör;


86

- differenciált képességfejlesztés: felzárkóztató foglalkozás, tehetséggondozás egyéni

vagy kiscsoportos formában;

- diákkör, szakkör, énekkar: a tanulók önszerveződésének, önképzésének

támogatásacéljával csoportos formában;

- iskolai sportkör, tömegsport;

- az intézmény pedagógiai programjában szereplő, tanórán kívüli foglalkozások:

környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sport céllal egy vagy több osztály

részvételével;

- a szakértői bizottság véleménye alapján magántanulóként tanulmányokat folytatók

egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére tanulónként az osztályok heti

időkeretén felül átlag heti tíz óra áll rendelkezésre, az időkeret az egyes hetek és

tanulók között átcsoportosítható.

A tanórai és egyéb foglalkozások megszervezésére együttesen az intézményegységnek az

egyéni foglalkozás keretében megvalósított tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

osztályonként további heti egy-egy órát kell a fenntartónak biztosítani a köznevelési törvény

6. mellékletében meghatározott időkeret felett.

4.9.3.Tanórán kívüli tevékenységek A tanórán kívül tartott egyéb foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az iskola

életében. Feladatuk az iskola életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének,

kreativitásának fejlesztése.

A tanulók többsége egésznapos nevelésben részesül tanulást és iskolai felkészülést

segítőfoglalkozás keretében.

Az egyéb foglalkozások a pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák

keretében meg nem valósítható foglalkozások, melyek szervesen kiegészítik az intézményben

folyó nevelő-oktató munkát.

Délutáni tanulási tevékenység

A tanítási órán szerzett ismeretek gyakorlását, megszilárdítását szolgálja. Nevelői irányítás

mellett oldják meg a tanulók a házi feladatukat, készülnek a tanítási órákra. A

foglalkozásokon törekszünk a tanulók életkorából, egyéni képességeikből kiindulva az önálló

ismeretszerzés igényének felkeltésére, az ehhez kapcsolódó tanulási módszerek gyakorlására,

alkalmazására.

A hét utolsó tanítási napján klubnapközis foglalkozásokat szervezünk a tananyaghoz, a

tanulók életkorához, érdeklődési köréhez, jeles napokhoz, szokásokhoz igazodva.

Egyéni foglalkozások

Pedagógus irányítása mellett egyéni felzárkóztatásban, tehetséggondozásban részesülnek a

tanulók. Az egyéni terápiás beszélgetések és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások

hozzájárulnak a tanulók harmonikus, kiegyensúlyozott személyiségének kibontakozásához.

Szabadidős tevékenységek

Feladata az önálló életvitelhez szükséges praktikus ismeretek gyakorlása a mindennapi

életben előforduló tevékenységek kapcsán (vásárlás, pénzhasználat,közintézményekkel való

ismerkedés, stb.). A foglalkozások időbeli ütemezését a tanórán kívüli tevékenységek terve

tartalmazza, melynek része a klubnapközis foglalkozások tematikája.

Diáksportkör


87

Célkitűzései az egészséges életmódra nevelés, sportolási lehetőségek biztosítása a mozogni

vágyó diákoknak, szervezett, egészséges programok biztosítása a szünidőre, diákolimpiákon

való állandó részvétel, illetve minél több diák bevonása a sportmozgalmakba.

Feladatai elősegíteni az eredményes szereplést a különböző sportversenyeken, az iskola

sporteszköz-állományának javítása, kapcsolattartás a városi és a hasonló típusú

intézményekkel az integráció támogatása érdekében.

Tanulmányi séta

Tematikus programok mentén szervezett tevékenység, melynek célja az aktuális tananyaghoz,

rendezvényekhez kapcsolódó kiállítások, bemutató foglalkozások, stb. felkeresése.

Tanulmányi kirándulás

Megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme. Erre szervezett módon

évfolyamonként lehetőséget biztosítunk, de a tanulmányi kirándulás nem része pedagógiai

programunknak, mert az ehhez szükséges finanszírozási feltételeket költségvetési forrásból

nem tudjuk biztosítani. A programot tanítás nélküli napokon bonyolítjuk le, az azon részt nem

vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai foglalkozásokat.

Szervezeti formái:

Iskolán belül

Szakkörök, iskolai sportkör, közösség- és személyiség fejlesztő dramatikusfoglalkozások,

könyvtári órák, énekkar, tömegsport, játszóház, egyéb rendezvények, klubdélután, vetélkedők

stb.

Iskolán kívül

Mozi- színházlátogatás, Vadaspark, Füvészkert, egyéb kirándulások, vetélkedők,

hangverseny, kiállítás, könyvtárlátogatás, stb.

4.10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Helyzetelemzés

Az iskolakörnyezete A város egyik legrégebbi panel negyedében, a Zápor-tó melletti zöldövezetben helyezkedik el

intézményünk. Az épített és a természeti környezet esztétikus, gyermekbarát. A közelben több jól

felszerelt játszótér biztosítja a szabadban való mozgás örömét.

Az iskola épülete Tömegközlekedési eszközökkel és gépkocsival is könnyen megközelíthető mozgássérült gyermekeink

számára is. Az épület alsó szintje akadálymentesített (bejárat, udvari kijáratok, egy vizes blokk). A két

szint között lépcsőjáró lift működik, azonban a megnövekedett igényeket nem képes kielégíteni. A

felső szinten az akadálymentes mosdó kiépítése szükséges.

Az intézmény épülete felújításra, korszerűsítésre vár. A csoportszobák és tantermek kiosztása a

lehetőségekhez mérten a csoport- és osztálylétszámokhoz igazodik. A tantermek parkettával vagy

linóleummal, a folyosó cementlapos járólappal borított. A természetes és a mesterséges megvilágítás

megfelelő, de az épület benapozottsága egyenetlen.

A folyosók, csoportszobák, tantermek falait a gyerekek/tanulók munkái és a pedagógusok alkotásai díszítik. A

csoportszobák, tantermek bútorzata cserére, kiegészítésre, illetve korszerűsítésre szorul.

Az intézmény udvara parkosított, több részre tagolt: sportpályák, játékudvarok, kerti pavilon, füves és

térburkolattal borított területek.


88

Az intézmény helye és környezete meghatározza egészség- és környezeti nevelési munkánk tartalmát,

lehetőségeit.

Családok jellemzése Intézményünkben eltérő szociális háttérrel rendelkező családból érkeznek a gyerekek (munkanélküli

szülők, gyermeküket egyedül nevelők, nevelőszülők, stb.) A szülők sok esetben nevelési, esetenként

anyagi problémáik megoldásához is kérik az iskola az segítségét.

A gyermekek/tanulók jellemzése A gyermekek értelmileg sérültek, egyéni képességeik és személyiségjegyeik széles spektrumon

mozognak, mindehhez több esetben mozgássérülés, érzékszervi sérülés, autista spektrumzavar,

magatartászavar, beilleszkedési nehézség kapcsolódik. A hozzánk kerülő gyerekek - egy része - csak

egyéni fejlesztési ütemben tud eredményesen fejlődni. Mindezek mellett tanulóink között is találunk

egyes területeken kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekeket.

Belső humán erőforrások Az egészségnevelés szempontjából a törvényi előírásoknak megfelelő végzettségű szakemberek

dolgoznak az iskolában: gyógypedagógusok, konduktor, gyógytestnevelő, logopédus, iskolaorvos,

védőnő.

Külső erőforrások, szakmai kapcsolatok

Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat (Szakértői Bizottság, Gyógytestnevelés)

Országos Szakértői Bizottságok

Autista Kutatóközpont

SZKTT Gyermekjóléti Központ és Dél-alföldi Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat Csongrád Megyei Kormányhivatal, Hatósági és Gyámügyi Osztálya

SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ, Gyermek-és

Ifjúságpszichiátriai Osztálya

SZTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika Iskolafogászata

SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Dr. Farkasinszky Terézia Drogcentrum ÁNTSZ

Csongrád Megyei Cigány Önkormányzat

Ágota Alapítvány Rendvédelmi szervek, polgárőrség

4.10.1.Az egészségnevelés célja és feladatai Célunk az egészséges életmód megalapozása, folyamatos fejlesztése, a testi-lelki szociális harmónia

egységének megvalósítása, a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése.

A program megvalósításához a humán erőforrás rendelkezésre áll. Az iskolai egészségnevelési

feladatok megvalósítása összefüggésben van a tanári magatartással, gondossággal, szervezettséggel és

az alapvető egészségügyi feladatok meghatározásával. Tanulóink minden tanév elején tanórai

keretekben balesetvédelmi oktatásban részesülnek. Növendékeink az iskolai élet minden színterén

gyakorolhatják az egészségtudatos magatartást.

Az egészséges életmódra nevelést megjelenítjük a nevelés-oktatás minden területén, ezért feladatunk: • Az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek és tevékenységek biztosítása.

• Öntevékeny egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos

gyakoroltatása, ellenőrzése.

• A helyes napirendi ciklus kialakítása, annak fontossága.

http://www.etszk.u-szeged.hu/


89

• A napirend keretein belül biztosítjuk a szabad levegőn való tartózkodást és támogatjuk az

udvari mozgásos játékokban való részvételt.

• Helyes testtartás kialakítása, tartási hibák korrekciója.

• A rendszeres mozgás egészségmegőrző szerepének tudatosítása, ennek igényének kialakítása.

• Nyugodt étkezési környezet biztosítása, étkezési kultúra és helyes étkezési szokások

kialakítása, fejlesztése.

• Egészséges táplálkozás szerepének hangsúlyozása, ételallergiás tanulóinknak diétás étrend

biztosítása.

• Egészségromboló és káros szenvedélyek, függőségek kialakulásának megelőzése.

Módszerek: • Az egészségtudatos szemlélet formálása tantárgyi koncentráció keretében

• Az iskolai környezet higiéniájának megőrzése

• Versenyek, játékok, figyelemfelhívó tablók, plakátok készítése

• IKT eszközök alkalmazása

• Projektnap, - hét

• Meghívott előadók által tartott előadások (szakorvosok, iskolaorvos, védőnő, stb.)

• Kirándulások

• Részvétel városi, országos szintű rendezvényeken

Az egészségnevelés színterei: - Tanítási órákon: osztályfőnöki, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret,

természetismeret, életvitel- gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport. Továbbá az értelmileg

akadályozott tagozaton az ehhez kapcsolódó tantárgyak és tantárgyi tartalmak során.

- Tanórán kívül: délutáni foglalkozások, terápiás foglalkozások, szakkörök, sportkör, tanulmányi séták

és kirándulások.

- Tájékozató fórumok: szülői értekezletek, szakmai tanácskozások, tájékoztató előadások.

Egészségügyi szűrés

Az iskolaorvos hetente rendel intézményünkben, s évente kétszer szűri a tanulókat (testtömeg-

, magasság- és vérnyomásmérés, hallásszűrés, látásvizsgálat, ortopédiai szűrés). Munkáját a

védőnő segíti. Gyermekeink fogászati szűrését és ellátását a Fogászati és Szájsebészeti

Klinika iskolafogászata végzi.

Rendszeres testmozgás A Köznevelési törvény által előírt módon biztosítjuk a mindennapos testnevelést tanulóink számára, ezen felül

délutáni foglalkozásokon különböző sportköri foglalkozásokat tartunk.

Pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozás keretében valósul meg a mozgássérülésből és

mozgáskoordinációs zavarokból eredő hátrányok csökkentése.

A levegőzés, az udvari játék biztosított az ebéd utáni időszakban és az óraközi szünetekben a diákok

érdeklődésének megfelelően. Építünk a tanulók önszerveződésére.

Helyszínei: tornaterem, tornaszoba, sportudvar, tanterem, vízhez szoktatás, úszásoktatás.

4.10.2. A környezeti nevelés célja és feladatai A környezeti nevelés és oktatás célja, hogy elősegítse tanulóink környezettudatos

szemléletének, magatartásának, életvitelének kialakulását, a fenntartható fejlődéssel, a

fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadását.

Alapja a természetismeret, amely a közvetlen élményszerzésen keresztül alakítja ki a helyes

cselekvésre késztető, pozitív viszonyulást az alábbi attitűdök mentén: - a környezetvédelem iránti igény,


90

-a természeti értékek megbecsülése, megóvása, - a környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel,

- a lakóhely természeti értékeinek megismerése, védelme,

- a természeti és épített környezet szeretete, védelme.

Alkalmazott módszereink kiválasztásakor a legfontosabbnak az értelmi képességek és az életkori

sajátosságok figyelembevételét tartjuk. Törekszünk arra, hogy minden tantárgyban, ill. műveltségi

területben megjelenjen a környezeti nevelés direkt vagy indirekt formában. Mindehhez csatlakoznak a

tanítási órán kívüli tevékenységek.

A munka eredményessége szempontjából kiemelten fontos a pedagógusok nyitottsága, önképzési

igénye és elkötelezettsége a szűkebb és tágabb környezet értékeinek megóvása érdekében, valamint a

családok aktív bevonása a környezetvédelmi tevékenységünkbe.

A környezeti nevelés formái

Foglalkozásokon/tanórákon

- ismeretszerzés, képességfejlesztés a tananyaghoz kapcsoltan

- udvargondozás, lombgyűjtés

- szelektív hulladékgyűjtés

- zöldséges és fűszerkert gondozása

- témanapok, projekthetek

- megemlékezés a környezetvédelmi jeles napokról

Foglalkozáson/tanórán kívüli környezeti nevelés - szakköri foglalkozások,

- természetvédelmi munka,

- terepséták, megfigyelések a Füvészkertben,

- környezetvédelmi foglalkozások zoopedagógus segítségével a Vadasparkban,

- kapcsolattartás a Madártani Megfigyelő Állomással,

- környezetvédelmi vetélkedők,

- tantermek rendben tartása, szépítése,

- papírgyűjtési akció,

- hulladékgyűjtés, - hasznosítás,

- termések felhasználása,

- terepgyakorlatok,

- növénygondozás,

- állatgondozás, madáretetés, madárvédelem,

- rendszeres környezetszépítés,

- tématablók, poszterek készítése.

4.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározása A kiadott házi feladat illeszkedik a fejlesztési-nevelési-oktatási-képzési rendszerhez,

figyelembe veszi az adott tanuló egyéni terhelhetőségét és képességstruktúráját. Legfőbb célja

a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, gyakorlása,

valamint a képesség- és készségfejlesztés.

A délutáni vagy az otthoni tanulási idő tantárgyanként – az írásbeli és szóbeli feladatok

elvégzésének együttes ideje - maximum 20 percet vehet igénybe. A napi felkészülés délutáni ideje

nem lehet több 1 óránál.


91

A hét utolsó munkanapján klubnapközi keretében történik az ismeretszerzés, a képesség-és

készségfejlesztés.

Az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére, a tanítási szünetek idejére nem kapnak szóbeli és

írásbeli házi feladatot.

Az 5-8. évfolyamon az egyik óráról a másikra esedékes feladatok mellett nem kapnak

szóbeli és írásbeli házi feladatot a tanulók a tanítási szünetek idejére.

A tanulók egy tanítási napon belül legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi, év végi

felmérődolgozatot írhatnak.

A tanulók felkészülését saját és/vagy szülői kérésre a tanuló képességeihez igazodó

szorgalmi feladattal segítjük.

4.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az intézményben folyó nevelőmunka célja, hogy a fogyatékosságból eredő hátrányok

csökkentésével teljes értékű embert neveljünk tudással és szeretettel. Felkészítjük az arra

alkalmas gyermekeket a többségi intézményes nevelésre, oktatásra, így biztosítva a gondjainkra

bízott gyermekek számára az esélyegyenlőséget, a társadalmi integrációt.

Az esélyegyenlőség érdekében kiemelt figyelmet fordítunk nevelő-oktató munkánk során a

beiratkozáskor, a gyerekek egyéni fejlesztésében, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és

fejlesztésében, a tanulói előmenetelben, az értékelés, a fegyelmezés gyakorlatában, a

továbbtanulásban, pályaorientációban, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a

partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi

környezettel.

A gyermek –és ifjúságvédelmi feladatokat iskolai szinten koordináló gyógypedagógus és az

osztályfőnökök kiemelt figyelemmel kísérik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét,

folyamatosan kapcsolatot tartanak, együttműködnek a szociális és gyermekjóléti ellátások

tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesznek

a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében.

Esélyegyenlőséget szolgáló pedagógiai munkánk területei:

- A tanulók személyiségének megismerésével az eredményesség érdekében személyre

szabott pedagógiai módszereket alkalmazunk.

- Segítjük a sikeres tanulást a tanulási nehézségek feltárásával.

- Az egyénhez igazodó fejlesztéssel alapozzuk meg a kulcskompetenciákat.

- Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenőrzési-

értékelési eljárásokat alkalmazunk.

- Egységes alapokra helyezett differenciálás fejlesztjük tehetséges tanulóinkat, ez

biztosítja iskolánkban a különbségekhez való alkalmazkodást.

4.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési

elvei A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását a

tanulók önismertének fejlődését, az életkor és a személyiségjegyek alapján elvárható szocializáltsági szint

elérését, melyet rendszeresen értékelünk tanítási órákon és tanórán kívül, szóban és írásban a tanulóközösség

bevonásával.

Az osztályfőnök értékeli a tanuló magatartását és szorgalmát a szaktanárokkal, a napközis nevelőkkel és

gyógypedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársakkal együttműködve.


92

Az érdemjegyek melletti értékelés módját és eszközrendszerét a pedagógiai szabadság alapján a

gyógypedagógus önállóan alakítják ki, legfőbb igazodási pont a tanulóközösség életkori szintje, képessége,

attitűdje és motiválhatósága.

Az alább felsorolt elvárások az iskola valamennyi tagozatára, évfolyamára érvényesek.

4.13.1. Magatartás A magatartás értékelésének elvi alapjai:

• a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása,

• a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyulás,

• a közösségi normák, társas kapcsolatok elfogadása az iskolán belül és kívül,

• az iskola képviselete,

• a tanuló önmagához mért pozitív/negatív változásai.

A magatartás minősítése az alábbi fokozatokkal történik:

példás (5) - jó (4) - változó (3) – rossz (2).

Az érdemjegyek mellett az első évfolyamon és a második évfolyamon félévkor tanulóink

szöveges értékelést is kapnak, melyben a pedagógus szabadon fogalmazza meg a gyermek

magatartására vonatkozó megfigyeléseit, javaslatait, útmutatásait.

A magtartás értékelésével a személyiségfejlődést segítjük elő az alábbi területeken:

- szokások, normák megismerése, betartása,

- szabály- és felelősségtudat,

- kötelességek teljesítése,

- önismeret, önfegyelem, reális énkép,

- saját és egymás értékeinek felismerése, elismerése,

- alkalmazkodóképesség társas kapcsolatokban,

- készség egymás elfogadására,

- környezeti értékek megbecsülése,

- őszinteség, becsületesség,

- kezdeményezőkészség

- kulturált vita és konfliktuskezelési készség,

- siker és kudarctűrés, igazságérzet,

- megbízhatóság, irányíthatóság, ítélőképesség

- segítségkérés és –adás

- erkölcsi, esztétikai érzékenység

A magatartás értékelésének keretrendszere

Példás, aki

•véleményének megfelelő kinyilvánításával, valamint viselkedésével példát mutat;

• tevékenyen részt vállal a közösségi életben;

• a házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi;

• felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias;

• fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész;

•iskolán kívüli viselkedése is példamutató;

•amennyiben képességei lehetővé teszik, tanulmányi-, kulturális-,

sportversenyeken és rendezvényeken részt vesz;

•neki felróható okból igazolatlanul nem hiányzik;

•nem indult ellene írásbeli fegyelmező intézkedés.


93

Jó, aki

• viselkedése megfelelő;

• részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi;

• a házirendet és az együttélés szabályait megtartja;

• felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias;

• fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos;

• iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás;

• igazolatlan mulasztása neki felróható okból a 10 órát nem haladja meg;

•nem indult ellene írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmező intézkedés.

Változó, aki

• viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni;

• a közösség munkájában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással;

• a házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt figyelmeztetéssel tartja be;

• felnőttekkel, társaival szemben viszonya változó;

• iskolán kívüli viselkedése kifogásolható, de tanári ráhatásra törekszik javítani;

•igazolatlan hiányzása neki felróható okból a 10 órát meghaladja;

• az ellene indult legszigorúbb fegyelmezési eljárás az igazgatói intés.

Rossz, aki

• viselkedésével szemben folyamatosan kifogás merül fel, ezen nem igyekszik javítani;

• közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek;

• a házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetés ellenére sem;

• felnőttekkel, társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle;

• fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik;

• iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, iskolánk rossz hírét kelti;

•igazolatlan hiányzása neki felróható okból az 50 órát meghaladja;

• Igazgatói intésben, megrovásban akár többször is részesült.

4.13.2. Szorgalom

A szorgalom értékelésének elvi alapjai: • motiváltság,tanuláshoz való viszony, kötelességtudat,

• az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítés az egyéni képességek

alapján, akarat,

• többletfeladatok vállalása, ellátása,

• közösségért végzett munka,

• társak segítése,

• önmagához mért fejlődés.

A szorgalom értékelése az alábbi fokozatokkal történik:

példás(5) - jó (4) - változó (3) – hanyag (2).

Az érdemjegyek mellett az első évfolyamon és a második évfolyamon félévkor tanulóink szöveges

értékelést is kapnak, melyben a pedagógus szabadon fogalmazza meg a gyermek szorgalmára

vonatkozó megfigyeléseit, javaslatait, útmutatásait.

A szorgalom értékelésével a személyiségfejlődést segítjük elő az alábbi területeken:

- motiváció,


94

- aktivitás,

- kitartás,

- önállóság, öntevékenység,

- akaraterő,

- képességeihez viszonyított teljesítőképesség,

- feladatvállalás, teljesítés,

- munkatempó,

- munkavégzés rendezettsége,

- munkafegyelem,

- együttműködés.

A szorgalom értékelésének keretrendszere

Példás, aki

• a tanulmányi munkában igényes, pontos, megbízható, szorgalmi feladatokat is

szívesen vállal;

• kötelességeit rendszeresen, megbízhatóan teljesíti, kötelességtudatával példát mutat;

• a tanórák alatt aktív, érdeklődő;

• tanulmányi eredménye képességeivel összhangban van;

• képességeinek megfelelően önálló munkát végez;

• tanulói környezete, felszerelése rendezett;

•közösségi munkából aktívan részt vállal.

Jó, aki

• képességeinek megfelelően rendszeresen tanul;

• kötelességeit általában teljesíti, kötelességmulasztást ritkán követ el;

• a tanórákon figyel, de néha ösztönözni kell;

• képességeinek és adottságainak megfelelően tanul, de nem minden tantárgyból éri el

a lehető legjobb teljesítményt;

• irányítással képes elvégezni feladatát, ellenőrzésre ritkán szorul;

• tanulói környezetét, felszereléseit általában rendben tartja.

•közösségi munkában kérésre részt vesz.

Változó, aki

• tanulmányi munkája, ingadozó,

• kötelességeit nem minden esetben teljesíti, de társait nem akadályozza;

• a tanítási órákon passzív;

•teljesítménye hullámzó, gyakran képességei alatt teljesít;

• indokolatlanul önállótlan, szétszórtság jellemzi,

folyamatos megsegítést, ellenőrzést vár;

• felszerelései, feladatai hiányosak, rendezetlenek;

•közösségi munkában alig bevonható.

Hanyag, aki

• tanulmányi munka terén a képességeihez mérten alacsony szinten teljesít;

• kötelességeit elhanyagolja, felszólításra sem tesz ennek eleget;

• a tanórai munkába nem bevonható;

• jóval egyéni képességei alatt teljesít, tanulmányi eredményében 3-4 tantárgyból is

súlyos visszaesést mutat;

• önálló munkavégzésre nem hajlandó, feladatait nem végzi el;


95

• érdektelen, teljes közöny jellemzi;

• felszerelései, feladatai hiányosak;

•a közösségért tett munkát elutasítja.

4.13.3. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Elvünk a gyermekek/tanulók pozitív megerősítésén alapuló fejlesztés, nevelés, oktatás. Erre

épül az intézmény jutalmazási rendszere.

Alapja egyes tanulók és közösségek esetén:

- a kiemelkedő tanulmányi eredmény,

- a példamutató magatartás,

- a példamutató szorgalom,

- a kiemelkedő közösségi munka,

- tanulmányi, sport, művészeti versenyeken, pályázatokon elért eredmény,

- bármely más módon történő hozzájárulás az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és

növeléséhez.

Az egyéni jutalmazás formái

- szaktanári dicséret: az egyes tantárgyakban nyújtott kimagasló teljesítmény vagy

hozzáállás,

- napközis nevelői dicséret: napköziben végzett kimagasló teljesítmény elismeréséül,

- osztályfőnöki dicséret: az osztályfőnök saját vagy kollégái javaslatára a tanulót

példaként állítja társai elé,

- igazgatói dicséret:a DÖK, az osztályfőnök vagy pedagógusok javaslatáraa

kötelességen túlmenő, osztálya vagy az iskola hírnevét növelő teljesítményért,

- nevelőtestületi dicséret:huzamosabb ideig tartó, példamutató kötelességteljesítés,

kimagasló eredmény miatt félévkor és/vagy év végén.

További jutalmak

- oklevél,

- tárgyjutalom,

- jutalomkönyv,

- programokon való részvétel egyének vagy tanulóközösségek számára,

- Szegedi Bárczi Díj,

- Pro Bono Publico díj a legjobb sportoló, legjobb tanuló részére a 8. évfolyamon.


96

5. Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény egyéb feladatai, tevékenységei

5.1. Tanárjelöltek gyakorlati képzése

Intézményünk feladatként látja el a Szegedi Tudományegyetem Gyógypedagógus-képző

Intézet tanárjelöltjeinek gyakorlati képzését.

Pedagógusképző gyakorlóhelyként hozzájárulunk ahhoz, hogy a jövő pedagógusgenerációja

a kor követelményeinek megfelelő szakmai tudással és módszertani felkészültséggel

rendelkezzen, elkötelezetté váljon a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fejlesztése,

nevelése, oktatása, valamint a folyamatos szakmai megújulás iránt.

A tanárjelöltek folyamatos jelenléte az átlagos iskolai élettől eltérő megoldásokat kíván. E

tényről mindenkor tájékoztatjuk a szülőket a tanulók iskolai felvétele előtt.

Igény szerint fogadjuk a más felsőoktatási intézmény karairól érkező hallgatókat is.

Szakmai, módszertani feladatunk:

Az alapozó képzéshez tartozó évfolyamszintű gyakorlatok, intézmény-látogatások

szervezése.

Gyógypedagógus tanárjelöltek kiscsoportos, illetve összefüggő gyakorlatának és

zárótanításának szervezése, biztosítása.

A gyakorlatok szervezése, irányítása az érintett szaktanszék vezetőjének, munkatársainak

közreműködésével történik. A tartalmi munkát, a szervezeti formákat, az elvárásokat a

gyakorlati képzéshez készült Útmutató foglalja össze.

5.2. Mentorprogram

Intézményünkben a pályakezdő kollégák a törvényi előírásoknak megfelelően

mentorprogramban vesznek részt, melyben megismerik a munkahely belső értékeit, szervezeti

kultúráját. Meghatározott módszertan alapján támogatást kapnak a számukra kijelölt szakmai

segítőktől annak érdekében, hogy megtalálják helyüket a munkaszervezetben, mintát és

támogatást kapjanak a feladtok hatékony elvégzéséhez.

A mentorprogram legfőbb célja a hatályos életpályamodell előmeneteli rendszerében az

eredményes minősítő vizsga teljesítése, a Pedagógus I. fokozat megszerzése.

A további részletes szabályozás megtalálható a Gyakornoki szabályzatban.

5.3. A pedagógus önértékelésének területei és intézményi elvárásai

Intézményünkre vonatkozóan a törvényi előírásoknak megfelelően kidolgoztuk a

pedagógusok előmeneteli rendszeréhez az intézményi elvárásokat az alábbi nyolc

kompetencia területhez.


97

5.3.1. Pedagógiai módszertani felkészültség A pedagógusok (szakirányuknak megfelelő) alapos, átfogó és korszerű szakmai

tudással rendelkeznek a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása

terén.

Pedagógiai céljainak, a tevékenységi terület sajátosságainak, a gyermekek

szükségleteinek, és a környezet lehetőségeinek figyelembevételével választja meg

pedagógiai módszereit. Módszerhasználatát tudatosság, célszerűség és változatosság

jellemzi.

A nevelési folyamatot úgy építi fel, és a módszereket, eszközöket, szervezési módokat,

munkaformákat úgy választja meg, hogy azok elősegítsék az önálló megtapasztalást és

a gondolkodás fejlesztését. Figyel arra, hogy a gyermekek kreativitását, alkotó

tevékenységét az egyéni képességeknek megfelelően fejlessze a fokozatosság és

változatosság szempontjainak figyelembe vételével.

A tárgyi lehetőségek szerint felhasználja a modern információfeldolgozási stratégiákat

és eszközöket munkája során.

A szaktudományi, szakmódszertani, nevelési és tanuláselméleti tudását hatékonyan

integrálja.

A szakterületen alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést

támogatják.

A tanulók értelmi állapotát a szakértői véleményben megfogalmazott irányvonalak

alapján felméri, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotával kapcsolatosan

megfigyeléseket végez.

A körülményekhez alkalmazkodó differenciálással alkalmazkodik a tanulók szórt

kompetenciaszintjéhez, képességstruktúrájához.

Az elméleti ismeretek és azok gyakorlati alkalmazását a gyermekek képességeihez

mérten cselekvésbe ágyazottan segíti.

Minden gyermeknél figyelembe veszi a különleges bánásmód iránti igényt és ennek

megfelelően alkalmazza változatos módszereit.

Sérültségi fokának, kommunikációs képességeinek, aktuális állapotának és életkori

sajátosságainak megfelelően választja meg módszereit.

Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában.

Tevékenységét megtervezi, a tervek szerint végzi, az eredményeket elemzi, értékeli

reflexiói alapján, szükség esetén korrekciót végez.

Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik.

A rendelkezésre álló tanulási és/vagy képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket

széles körűen ismeri. Kritikusan értékeli és céljainak megfelelően tudatosan

alkalmazza azokat.

Szakszerű, pontos, a gyermekek számára is érthető fogalomhasználat jellemzi, mely

illeszkedik a tanulók értelmi és kommunikációs szintjéhez, szükség szerint kiegészül

alternatív kommunikációs eszközökkel.

A tevékenységben megvalósuló tanulási folyamatban a komplexitás elvét alkalmazza

és kihasználja a tevékenységi területek közötti kapcsolódási lehetőségeket.

Rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez, habilitációs,

rehabilitációs fejlesztéséhez szükséges tantervi és szakmódszertani tudással.

Megismeri a gyermekek előzetes és/vagy más forrásból származó tapasztalatait, épít

rájuk.


98

5.3.2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók

A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a

tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.

Különböző szintű tervei szervesen épülnek egymásra.

Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a

tartalmat, a gyermekek/tanulók előzetes tudását, egyéni képességeit, motiváltságát,

életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb.

Pedagógiai céljainak megfelelően tudatosan választ stratégiákat, módszereket,

taneszközöket, és hozza meg döntéseit.

Felkészülése során több stratégiai megoldás közül választja ki az optimálisnak ítélt

megoldást.

A tanulási folyamat felépítése, lépéseinek egymásra épülése a cél elérését segítő,

világos rendszert alkotnak.

A felkészülés során a gyermeki/tanulói tevékenységek tudatos megtervezésére helyezi

a hangsúlyt. Irányító, szervező, támogató szerepet tölt be.

Olyan módszereket, szervezési módokat/munkaformákat tervez a pedagógiai céljai

elérésére, amelyek optimális lehetőséget biztosítanak a gyermekek motiváltságának

biztosítására és aktivitásának fenntartására. Differenciált feladataival törekszik a

gyermekek teljes körének bevonására.

Pedagógiai terveit a megvalósítás után elemzi.

Pedagógiai tervei a célok részletes és konkrét megfogalmazását tartalmazzák. Céljai

összhangban vannak a releváns tartalmi szabályozó dokumentumok célrendszerével.

A rendelkezésére álló digitális, online eszközöket az adott csoport képességeihez és

lehetőségeihez igazodva használja.

Tudatosan tervez olyan speciális módszereket, amelyek lehetővé teszik a gyermekek

számára a szociális tanulást.

A pedagógus a gyermek egyéni érdeklődésének, képességeinek figyelembevételével

tervezi meg az egyéni fejlődést segítő differenciálást.

5.3.3. A tanulás támogatása

Figyelembe veszi a gyermekek/tanulók aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez

igazítja a tevékenységek, foglalkozások tempóját, módszereit. Szükség esetén

rugalmasan változtat előzetes tervein, elképzelésein.

A tevékenységek, foglalkozások alkalmával tudatosan figyel a gyermekcsoport és az

egyes gyermekek motiváltságára. Törekszik az érdeklődés felkeltésére és

fenntartására, a gyermekek aktivizálására.

Felismeri a gyermekek/tanulók tanulási és/vagy személyiségfejlődési sajátosságait.

Képes erre építeni vagy számukra segítséget nyújtani, illetve szükség esetén megfelelő

szakember segítségét kérni. . A tévedéseket a tanulási folyamat részeként kezeli.

A tanulók képességszintjéhez igazodva, lépésekre bontva segíti a tanulási stratégiák

kialakítását. Alkalmazza az egyéni tapasztalatszerzést és feldolgozást segítő

módszereket, a problémamegoldás és gondolkodás fejlesztésének különböző

stratégiáit. Jártas sérülésspecifikus eszközök használatában.


99

Nyugodt, szeretetteljes, motiváló légkört teremt a tevékenységek, foglalkozások során.

A gyermeki tevékenységek, teljesítmények értékelését minden esetben a fejlődésbe

vetett hit, a segítő, támogató attitűd jellemzi. Tudatosan figyel a gyermeki

kezdeményezések bátorítására.

A tanulók környezetét a tanulási folyamatot segítő, az esztétikai nevelést támogató

módon alakítja ki a lehetőség szerint, a diákokat is bevonva

Fontosnak tartja a gyermekek/tanulók kíváncsiságának felkeltését és fenntartását az

önálló tapasztalatszerzés, megismerés iránt.

Ennek érdekében felhasználja az IKT eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségeket.

A rendelkezésre álló eszközöket képességeikhez mérten megismerteti a tanulókkal, és

önálló tanulásra alkalmas felületeket kínál számukra.

A játékhoz és egyéb tevékenységekhez az eszközöket kellő pedagógiai kultúrával

választja meg, melyek az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodnak, és

a műveltségtartalmak és az emberi értékek közvetítését szolgálják.

5.3.4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

A gyermekeket a kötetlen és kötött tevékenységekben egyaránt igyekszik megismerni.

Megfelelő módszertani kultúrával rendelkezik a gyermekek személyiségének, szűkebb

és tágabb környezetének, a gyermekcsoportban elfoglalt helyének megismerésére.

Pedagógiai munkájában a nevelést és tanulási tevékenységet egységben szemléli

felismerve a tanulás alapvető nevelési funkcióját. Tudatosan használja a tanulási

tevékenységekben rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket, az értelmi, érzelmi,

esztétikai és szociális képességek terén egyaránt.

A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli, reakciói a

fejlődésbe vetett bizalmat sugározzák. Az értékelésnél a gyermek önmagához

viszonyított fejlődésének mértékét hangsúlyozza, dicséretét, elmarasztalását ehhez

igazítja.

A gyermekek teljes személyiségfejlesztésére és autonómiájának kibontakoztatására

törekszik. Nevelőmunkájában fontosnak tartja a kitartás és önbizalom fejlesztését.

Felismeri a gyermek személyiségfejlődésében jelentkező zavarokat, nehézségeket, és

lehetőségei szerint segít ezek megoldásában. Szükség esetén együttműködik a

kompetens szakemberekkel.

Objektíven és szakszerűen elemzi, értékeli pedagógiai gyakorlatában az egyéni

bánásmód megvalósítását. Igyekszik feltárni az elért eredmények és kudarcok okait.

Következtetéseket és feladatokat fogalmaz meg saját szakmai fejlődése érdekében.

Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a megfelelő

fejlesztési stratégiáknak a gyermek igényeihez igazodó megvalósítására.

A gyermekek hibáit, tévesztéseit a tanulási/fejlődési folyamat természetes

velejárójaként kezeli. A hibákat a gyermeki megértést elősegítő, korrekt és tapintatos

módon javítja.

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára a törvényi szabályzóknak

megfelelően személyre szabott fejlesztési tervet dolgoz ki.


100

A tehetséggondozás, felzárkóztatás feladatait egyaránt fontosnak tartja. Törekszik az

egyéni bánásmód megvalósítására.

Az egyéni fejlesztés céljait és feladatait a gyermekek fejlesztésére vonatkozó általános

célrendszer figyelembevételével fogalmazza meg a szakértői bizottság szakvéleménye

alapján

5.3.5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

A gyermekcsoportja profiljának, a társas kapcsolatok rendszerének ismeretében alakítja ki a

közösségfejlesztés stratégiáját. Feladatának tekinti a csoportkohézió erősítését.

Kihasználja az iskolai élet adta lehetőségeket, illetve közös élmények biztosításával a

jövőbeli sikeres társadalmi beilleszkedést.

Személyisége nyitott, derűs, nyugalmat áraszt. Kommunikációjával a gyermekek

számára állandó értékrendet adó, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes,

elfogadó légkört teremt.

Személyes példájával kölcsönös tiszteletre, egymás elfogadására, az egyéni

sajátosságok tiszteletben tartására nevel.

Tájékozott a gyermekek szociokulturális hátterét illetően, amelyet pedagógia munkája

során befolyásoló tényezőként értelmez. Törekszik a kulturális, szociális háttérből

adódó hátrányok csökkentésére, a pozitív tulajdonságok felfedezésére, megerősítésére,

fejlesztésére.

Érdeklődésével, kérdéseivel ösztönzi a gyermekek egymás közötti kommunikációját.

Kérdéseivel állásfoglalásra, véleményalkotásra is ösztönzi őket. Az egymásra

figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel.

Tanítványai között támogatja a konfliktusmentes kapcsolatépítést és kommunikációt.

Lehetőséget teremt a kulturált vita gyakorlására.

Pedagógiai tevékenységében tudatosan jelenik meg az alapvető emberi értékekkel való

azonosulás. Személyes példával és tudatos módszerválasztással segíti a csoporttagok

közösség iránti elkötelezettségének erősítését. Szükség esetén a fogyatékossággal

kapcsolatos érzékenyítő és felvilágosító tevékenységet végez.

Közösségfejlesztő együttműködést, szociális képességeket fejlesztő módszereket,

tevékenységeket, programokat támogat és szervez.

Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermek és

szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. Az életkori

sajátosságokat figyelembe véve felelős internethasználatra tanítja a tanulókat,

informálja a szülőket. Felhívja a figyelmet a közösségi oldalak előnyeire és

veszélyeire.

Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit: a közös

szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését.

Segíti a tanulóközösség, tanulócsoport kialakulását, egységének fenntartását.

A csoportjában felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan

kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos

megoldására ösztönzi. A csoport és az egyének profiljának ismeretében felismeri a

lehetséges konfliktusforrásokat. A felmerülő problémákat fejlesztési célként értelmezi.


101

5.3.6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

Megfogalmazott követelményei harmonizálnak a NAT-tal, Irányelvekkel,az Óvodai

Nevelés Országos Alapprogramjával / az SNI kerettantervekkel / a Fejlesztő Nevelés-

Oktatást Végző Iskola Rehabilitációs Pedagógiai Programjával és a helyi tantervvel az

adott csoportnak megfelelően.

A gyerekek képességeinek, tudásának alakulását az életkorhoz és értelmi

képességekhez igazodó feladatok, eszközök biztosításával, alkalmazásával követi

nyomon. Az egyes értékelési módokat (diagnosztikus, segítő, összegző) tudatosan és

szakszerűen tervezi és használja.

Adaptált sztenderd és/vagy saját fejlesztésű mérő-és értékelő eszközöket használ. A tanulói megnyilvánulásokra folyamatos visszajelzéseket ad. Értékelése objektív, érthető,

következetes.

A tanulási folyamat irányításkor figyelembe veszi a képességfejlődés eredményeit és

saját megfigyelései tapasztalatait. Pozitív megerősítéssel ösztönzi a gyermekeket.

Metakommunikatív jelzései összhangban vannak kommunikációjával.

Képes a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből

kapott információkat elemezni. Következtetései az egyéni és a csoportos fejlesztés

alapjául szolgálnak. Szükség esetén saját gyakorlatát is módosítja.

A gyermekek/tanuló értékelése során körültekintően jár el, figyelembe veszi az egyéni

képességeket, mérlegeli értékelésének az adott tanulóra gyakorolt hatását.

Értékelése igazodik a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülésspecifikus

sajátosságaihoz. Visszajelzései és választott munkaformái a tanulói önértékelést támogatják.

Reális önértékelésre nevel. Ügyel a tanulók pozitív énképének kialakítására, megőrzésére.

5.3.7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

Munkája során érthetően és pedagógiai céljainak, az adott helyzetnek megfelelően

kommunikál. Kommunikációját felkészültség, alaposság és tényszerűség jellemzi.

Szükség esetén sérüléshez igazodó specifikus kommunikációs módszereket alkalmaz.

Törekszik a szakmailag igényes nyelvhasználatra.

Tanítványaival közvetlen, egyértelmű, nyílt kommunikációt folytat a

gyermekszemélyiség tiszteletét mindig szem előtt tartva.

Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való

törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemzi.

Tudatosan ösztönzi és fejleszti a gyermekek egyéni és egymás közötti

kommunikációját. A nem beszélő gyermekek kommunikációját speciális

módszerekkel támogatja.

A hatékony kapcsolattartás és együttműködés érdekében használja az

infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.

Együttműködést kezdeményez és folytat kollégáival, a szülőkkel, a pedagógiai munkát

segítő szakemberekkel a gyermekek fejlődése érdekében. Kommunikációja korrekt,

empatikus, őszinte.

Intézménye pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési célok elérése, az éves

programban tervezett feladatok megvalósítása érdekében együttműködik kollégáival.

Intézménye szakmai munkaközösségének aktív tagja. A munkatervben vállalt

közösségi és egyéni feladatokat teljesíti.


102

Törekszik saját szakmai tapasztalatának megosztására. Felelősséget vállal szakmai

döntéseiért, megnyilatkozásaiért, cselekedeteiért.

Nyitott a szülő, a gyermekek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó

visszajelzéseire, ezeket önkritikusan elemzi, értékeli, és felhasználja őket szakmai

fejlődése érdekében.

Feladatait, problémáit a kompetencia határainak tudatában önállóan, a szervezet

működési rendszerének megfelelő módon kezeli és intézi. Szükség esetén képes

kompetens személytől segítséget kérni.

5.3.8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Reálisan értékeli szakmai felkészültségének aktuális szintjét, erősségeit és

gyengeségeit. Önreflexiót és önkorrekciót végez a nevelő, fejlesztő tevékenységével

kapcsolatosan.

Pedagógiai kommunikációjában szakszerű és adekvát terminológiákat alkalmaz.

Kommunikációja igazodik a partner társadalmi szerepéhez, státuszához.

Tisztában van a különböző pedagógusszerepek elvárásaival. Törekszik arra, hogy

megfeleljen ezeknek.

Rendszeresen tájékozódik a gyógypedagógia tudományára vonatkozó legújabb

eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.

Felhasználói szinten mindennapi gyakorlatában alkalmazza az IKT-elemeket. Szakmai

ismereteit online módon is bővíti, lehetőségeihez mérten beépíti mindennapi

munkájába.

Lehetőségei szerint alkalmazza az intézményen belüli és kívüli szakmai

kommunikáció online formáit.

Feladatkörének megfelelően kapcsolódik be a szakmai közösségek munkájába. Részt

vesz szűkebb és tágabb szakmai együttműködésben

Pedagógiai gyakorlatában alkalmazza azokat az új ismereteket, módszereket, amelyek

hatékonynak bizonyulnak a rábízott sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók

körében.

Feladatkörének, érdeklődésének megfelelően szerepet vállal innovációban,

pályázatban, kutatásban.


103


104

Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai ... és... · SZTEGYMI Pedagógiai Program 5 1. Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai

Documents