Számítógépes grafikai tananyagok fejlesztése és felhasználása az általános- és középisikolai oktatásban

Pannon EgyetemModern Filológiai és Társadalomtudományi

Kar

tanári mesterképzési szakinformatikatanári szakképzettségi terület

Számítógépes grafikai tananyagoik fejlesztése és felhasználása az általános-

és iközépisikolai oiktatásban

Kisantal Tibor

Témavezető:Lipovits Ágnes

Veszprém2013

Tartalom

1. Problémafelvetés............................................................................................31.1. A ikamaszikori rajzválság........................................................................31.2. Rajzpedagógiai elméleteik......................................................................5

2. A számítógépes grafika ágai......................................................................82.1. Veiktorgrafika............................................................................................82.2. Pixelgrafika.............................................................................................152.3. Kiadványszerikesztés.............................................................................192.4. A 3D modellező programoik és az animáció forradalma.............212.5. Az animáció jelentősége......................................................................23

3. Milyen eszközökkel oktassunk számítógépes grafikát?..............253.1. Keresikedelmi megoldásoik...................................................................253.2. Nyílt forrású programoik.....................................................................283.3. Oiktatásra ajánlot szofvereik.............................................................30

4. Grafika a 2012-es NAT utáni közoktatásban....................................394.1. Digitális grafika az alsó tagozaton....................................................404.2. Felső tagozat...........................................................................................414.3. Középisikola.............................................................................................43

5. Egy mikrokutatás eredményei..................................................................455.1. Felmérés...................................................................................................455.2. Interjú egy számítógépes grafikussal...............................................50

6. A tananyagfejlesztés lehetőségei.........................................................556.1. Tanikönyv................................................................................................566.2. Szaikikönyv...............................................................................................566.3. Internetes anyagoik............................................................................566.4. Feladat a munikaterületen...................................................................57

7. Oktatóanyag példa vektorgrafika tanításához............................597.1. Néhány probléma, amibe belefuthatunik.........................................597.2. – 7.12 Feladatoik.....................................................................................63

8. Utószó...............................................................................................................759. Szakirodalom..................................................................................................76

10. Ábrák, táblázatok és színes táblák jegyzéke....................................7711. Mellékletek.....................................................................................................78

2

1. Problémafelvetés

A fogalmaik világos használata miat tisztáznunik ikell, hogy jelen tanul­mányban mit értünik grafikán, ezen belül számítógépes grafikán.

A graphein vagy grapho görög szó írást, rajzolást jelent. Nyelvünikben olyan szavaikba, ikifejezéseikbe épült be, mint a tipográfa (véset ábrával, betűikikel írni), grafológia (az írás értelmezése, íráselemzéses személyiség­rajz), grafománia (írásikényszer), és nem utolsósorban a grafika.

Megiközelítőleg atól az időtől ikezdve, amiikor a festészet és a ikönyvben használt illusztráció elváltaik egymástól, iképzőművészeti grafikán soikszo­rosító eljárásra előikészítet alikotást értünik.

Grafikus az az alikalmazot művész, aiki a soikszorosításhoz mesterpél­dányt ikészít – legyen szó plaikátról, csomagolástervről, ikönyvborítóról.

Az informatiika grafikán gyaikran iképfeldolgozást ért, melyneik több iköze van a ikép fziológiai vagy fziikai jellemzőihez, mint az emberi léleikben iki­fejtet hatásához.

Dolgozatomban mind az előbbi mind az utóbbi értelmezést szeretném elike­rülni. A grafikát mint a valóság vagy a iképzelet síikbeli leiképezését fogom tárgyalni. Számítógépes grafikán pedig a számítógéppel – mint rajzesziköz­zel – segítet vizuális tevéikenységet, ikifejezési formát értem. Megiközelítésem alapvetően pedagógiai. Az érdeikel, hogy digitális eszikö­

zöik használatával tudunik-e alikotói élményt, megértést, problémamegoldási és esztétiikai többletet adni tanítványainiknaik egy vizuális nyelvre épülő ikorban.

Paradox módon éppen ebben az időszaikban – a XX. század elejétől ikezd­ve – írjáik le a ikutatóik azt a tapasztalatot, mely a ikisikamaszikorban beikö­vetikező „rajzi törés jelenségével” jellemezhető. A ikamasz grafikai ikifejező­ikészsége drasztiikusan romliik, soikaiknál egy életre visszaáll a gyermeiki szintre. Magától a rajztól is elidegenedneik.

Ez az a ikor, amiikor a gyereikeik a iközoiktatáson belül informatiikával fog­lalikoznaik. Vajon az informatiikán belüli számítógépes grafika tud-e segíteni e paradoxon feloldásában?

1.1. A kamaszkori rajzválság

A rajzpedagógiai szaikirodalom majdnem nyolcvan éve tud arról a jelenség­ről, s ezt a fejlődéspszichológia vizsgálatoik is megerősítiik, hogy a gyerme­iki ábrázolásvilágból ikinövő ikamasz rajzfejlődésében hanyatlás, törés áll be,

3

amely a fataloik többségénél szinte végleges szaikítást jelent a rajzos öniki­fejezéssel.

Ezen az időszaikon csaik a ikifejezeten tehetséges tanulóik tudnaik átjutni, aikiiket az oiktatási rendszer felikarol, s ikésőbbi tanulmányaiikban tovább fog­lalikoznaik a rajzzal, festészetel vagy a iképzőművészet egyéb területével.

Az átlag felnőt rajzos iképességei viszont megmaradnaik a gyermeiki áb­rázolásmód szintjén.

Természetes velejárója az emberi fejlődésneik? Csaik a tehetséges ikeveseik privilégiuma lehet a rajztudás, a iképi ikifejezés öröme? Programozó, mate­matiikus vagy éneikművész sem lesz mindenikiből. Mielőt belenyugod­nánik a fentebb ismertetet jelenségbe, van néhány ikérdés, ami elgondol­ikodtató.

Vizuális ikorban élünik, ahol ikommuniikációnik jelentős része iképi inge­reiktől befolyásolt, gyorsítot. Ha a vizuális ikommuniikációt a iképi nyelv ikódrendszeréneik fogjuik fel, furcsa paradoxon, hogy szinte mindeniki érti ezt a nyelvet, „művelni”, „beszélni” viszont csaik ikevesen tudjáik.

A tömegikommuniikáció logiikája alapján ez talán talán természetesneik tűnhet. Például a mozgóiképes műfajoik nyelvezete nyitot a tömegeik felé, mindeniki érti, de ikevesen beszéliik – ikészíteneik példánaik oikán tévéműsort vagy flmet.

A tömegikommuniikáció aszimmetriikus folyamat. Úgy gondoljuik, ez így természetes.

De az informatiika jelenlegi fejlődése által születet új médiumoik mintha rácáfolnánaik erre a több mint száz éves dogmára. A szövegszerikesztő program megjelenése soikaikban felébresztete a iközlésvágyat: miikroiközös­ségeik, isikoláik, munikahelyeik jelenteteik meg ikisebb-nagyobb ikiadványo­ikat, újságoikat. A nagy videomegosztóik siikeréneik egyiik összetevője a ikö­zösségi alikotásvágy, ahol eliképesztő, a „semmiből jöt” alikotásoik ikapnaik természetes publicitást.

A „blog” ma már elfogadot publicisztiikai műfaj. A iközösségi portáloik jelenleg megjósolhatatlan növeikedésű ikommuniikációs tényezővé váltaik. Vajon mi az oika enneik a reneszánsznaik? A tömegikommuniikáció ikinövi tömegtájéikoztatás-természetű ikisikorát és szimmetriikussá váliik ???? Valóban a „tömeg” – szaloniképesebb ikifejezéssel a társadalom – ikommuniikál?

Látunik-e hasonló jelenséget a rajzos ábrázolás műfajában, amely – szin­tén évszázados alaptétel – minden vizuális tevéikenység alapja ???? Aikar-e vi­zuális nyelven beszélni a mai ikor embere?

Magyarországon sajnos éppen az ezoteriikus mozgalom vete szárnyai alá a Bety Edwards-féle „jobb agyfélteikés rajzolás” módszerét, amely egy­fajta „gyorstalpaló” tanfolyammal jelentős rajzfejlődést generál olyan fel­

4

nőteik esetében, ikineik rajzikészsége gyermeiki szinten áll, expresszivitása pedig el sem éri a ikisgyermeiki szintet.

A ikönyvet végigtanulmányozva az az érzésünik támad, hogy semmi ikü­lönleges módszer nincs benne, amit egyébiként rajztanároik ne tudnánaik. Egyiik tézise, hogy mindeniki megtanítható a rajzolásra. A másiik, hogy al­ikotás iközben agyunik ikevésbé ikontrollált, intuitívebb része dominál. Mód­szere arra épít, hogy a „racionális” agyfélteike irányítása alól foikozatosan szabadítsuik fel a rajzos tevéikenységet és helyezzüik a másiik, intuitív, emo­cionálisabb „jobb” félteike hatásikörébe.

Nem célom a módszer elemzése sem tudományos ikritiikája. Valószínűleg egy agyikutató számára soik esetben elhamarikodotaik, túlzóaik állításai. A jelenség viszont elgondolikodtató: felnőteik tömegei iratikoznaik be a tanfo­lyamoikra világszerte, s nyerneik a rajzban megint örömet, fedezneik fel so­sem tapasztalt alikotóikészséget, aikiikneik rajztudását saját ikisisikolás gyer­meikeiik is erős ikritiikával illetnéik.

Kanyarodjunik vissza a témánikhoz: Vajon fejlődés-léleiktani oikai vannaik az előbbieikben leírt ikamaszikori rajzikrízisneik? Tehetség vagy nevelés ikér­dése? Esetleg ikulturális probléma?

1.2. Rajzpedagógiai elméletek

Soikféle rajzfejlődés-elmélet alapvetően három tényező hatását ikutatja a gyermeikeiknél:

1. A biológiai adotságoik.2. Kulturális sajátosságoik.3. Egyéni stílus, ízlés.A ikorai, múlt század eleji vizsgálatoikra jellemző volt, hogy a gyermeik­

rajzoikban csaik az emberi meghatározotságot, biológiai-pszichológiai fejlő­dés determináltságát vizsgáltáik.

A gyermeik nyomot hagy a papíron – asztalon, falon. A frikáikat ikésőbb a piciik értelmeziik, jelentést adva egyes részleteikneik. A frikaikorszaik lassan átalaikul, jeliképeikikel és narratívával telítődiik. A valóság tárgyai, személyeit belső iképeik reprezentáljáik, melyeik ismételten papírra vetve folyamatosan átalaikuló szimbólumoikiként jelenneik meg a papíron. Enneik egyiik repre­zentánsa a személy megjelenése az első embersémáikban. A fejecsike, amit meg lehet simogatni, a törzs, aikit át lehet ölelni, ikezdetben egy ikör, mely­ből ikinőneik a végtagoik. Ezeik a sémáik ikésőbb diferenciálódnaik.

Az óvodásikor végén megjelenneik a „röntgenrajzoik”, a házaik üvegfalúvá válnaik, megmutatva a benne laikó szereplőiket. Tájiképeik alaikulnaik iki, jel­lemző természeti és építészeti sémáikikal, embereikikel. A gyermeik nem má­

5

sol, nem leiképez: értelmez, elemez, alikot. S mi élvezzüik forma- és színvilá­gát, felnőtes, realista elvárásainik nélikül.

A múlt századelőtől nagyjából a nyolcvanas éveikig terjedő időszaik do­mináns elmélete, a lineáris ábrázolásfejlődési modell, mely nagy hatással volt a művészetpedagógiára. Állítása: a gyermeik azt ábrázolja, amit megért a valóságból.

E modellt látszólag igazolta a ikisgyermeikeik valóságos rajzfejlődése, me­lyet a ikor ikutatói nagyjából a ikisisikolásikor végéig iköveteik, elemezteik és osztályoztaik. Eddig és nem tovább. 12 éves ikorban ugyanis a ikisikamasz el­jutot az elvárt teljesítőiképességéneik csúcsára. Ezután a ikutatóik az alikotási ikedv és teljesítmény romlását tapasztaltáik. Néhány, tehetséges gyermeik továbblendült ezen, de a nagy többség nem. Ebbe belenyugodva a vizsgá­lóik is lezártáik a pályaív „aiktáit”, a további fejlődést legfeljebb a művészpa­lántáiknál vizsgálva.

A ikutatóik ragaszikodtaik a realizmus ikritériumrendszeréhez. A gyermeik­neik egyre nagyobb megértést ikellet volna tanúsítania, mindinikább jól ér­telmezve és leiképezve az előte levő valóság elemeit. A lineáris rajzfejlődé­si modell jellemzően pszichológus támogatóinaik elvárása a realista ábrázo­lás volt, miiközben a művészet a századelőn – a fényiképészet ikorábbi meg­jelenésével – túllépet a realista ábrázoláson, gyors irányzat- és stílusváltá­soikat produikálva. Lényegében a ikifejezőikészség, az expresszivitás irányába lépet tovább. A vitathatatlanul tehetséges Picasso így vall : „Tizenikilenc évesen úgy rajzoltam, mint Rafaello, de egy élet nem volt elég arra, hogy úgy megtanuljaik rajzolni, mint egy gyermeik.” A gyermeik rajza nem realista. A gyermeik expresszív.

Howard Gardnerneik, a többszörös intelligencia elméletét ikidolgozó pszi­chológusnaik tézise szerint nem lineáris fejlődésiként, növeikedésiként ikell látnunik a gyermeiki rajzolást, hanem egy „U” alaikú fejlődésgörbéneik, mely­neik bal oldali csúcspontjában a ikisgyermeik ikiváló ikifejezőiképességű rajzai vannaik. Bal szára a rossz óvodai és isikolai pedagógia hatására beikövetikező esés, mélypontja a ikamaszikor, felfele ívelő szára a művészi ikarrier. Ez a pe­dagógiai bűnéből csaik egyeseikneik adatiik meg.

Míg a lineáris modell belenyugsziik a ikamaszikori ikrízisbe, természetes fejlődési végpontnaik teikintve azt, Gardner elmélete megtalálja a felelőst. A pedagógia, végső soron a ikultúra személyében, amely az ártatlan gyerme­iki szemléletet bűnös módon uniformizálja.

Viiktor Löwenfeld ennél ikiegyensúlyozotabb spirális szemléletű modelljé­ben már részletesebben foglalikoziik a ikamasz rajzfejlődésével. A 9–12 éves ikort, mint a realizmus hajnalát tárgyalja. 12–14 éves ikamaszoiknál felfgyel

6

az elégedetlenségre, önikritiikára, a meghasonlotságra az ábrázolni ikívánt téma és az ábrázolás techniikai esetlensége iközöt.

It van az a pont, ahol viszont Löwenfeld fgyelemre méltóan ikonstruiktív megállapításoikat fogalmaz meg ikutatásainaik eredményeire építve ???: A ika­masz érdeiklődéséneik iközéppontjába a háromdimenziós térábrázolás, a va­lósághűség ikerül. Nem rajzos, hanem plasztiikai iképességei dominálnaik. Erős fogéikonyságot érez a design-ra. Szobáját díszíti, rendezi, öltöziködésé­re, önformálására fgyel. Löwenfeld ebben a ikorban a diferenciálást java­solja: fúiknaik és lányoiknaik, tehetséges és átlagos iképességű gyereikeikneik ikülön fejlesztését.

Kárpáti Andrea rajzpedagógusunik ugyanezt a ikort elemezve fgyel fel arra, hogy a gyereikeik nem meghasonlanaik a rajzban, hanem egyszerűen csaik „nyelvet váltanaik”. Mivel a pontos rajzi ikifejezés nehézzé váliik szá­muikra, ha nem ikapnaik megfelelő iképzőművészeti médiumot, a verbalitás­ban soikikal ikonikrétabban – és ikönnyebben – fejeziik iki maguikat. Kárpáti vizsgálatai azt is ikimutatáik, hogy 12 éves ikortól nem hanyatlanaik a gyer­meikeik vizuális iképességei. Kiemeli a térszemléletet, amely ebben a ikorban fejleszthető a leghatásosabban. A „ikamaszrajz” számára a ikörnyezetalaikí­tás, díszítés, a tárgyaik és a saját test megformálása.

„A ikamaszoik vizuális neveléséneik ikitüntetet fontos területe a ikörnyezet­ikultúra nevelés (a népművészet, az iparművészet, a formatervezés és design alapismereteineik elsajátítatása) és a a vizuális ikommuniikáció (az alikalma­zot grafika és a géppel segítet iképalikotás: fotó, videó, számítógépes grafika). Ezeiken a területeiken a fejlesztés hatására a vizuális iképességeik töretlen fejlő­déséneik lehetünik tanúi.”1

Nos, úgy tűniik, az informatiika ikeretein belül megjelenő számítógépes grafikánaik ikomoly esélyei lehetneik a vizuális fejlesztés területén!

1 Kárpáti Andrea: A ikamaszoik vizuális nyelve – Aikadémiai Kiadó, 2005

7

2. A számítógépes grafika ágai

E fejezetben igyeikszem áteikintést nyújtani a digitális grafika jellegzetes esziközeiről. Vizsgálódásom fő szempontja nem a techniikai megvalósítás, hanem a funikcionalitás lesz, annaik az igényneik megfelelve, hogy adot fel­adatra megfelelően tudjunik esziközt választani, vagy diáikjainikat a helyes esziközválasztásra orientálni. Igyeikszem mindig szem előt tartani az erede­tet, a hagyományos művészeti techniikáikhoz való ikapcsolást, abból az axió­mából ikiindulva, hogy a digitális grafika esziközei mindig valós technológi­áik adaptálásával jöteik létre. Külön szempont lehet az a többlet, tovább­gondolás, ami újszerű eljárásoik, eddig sosem látot lehetőségeik és megol­dásoik felé viszi a fejlesztőt és az alikotó felhasználót.

A hagyományos felosztás technológiai paradigmáik alapján először a síik­beli esziközöiket tárgyalja. Témái a

• veiktorgrafika,• pixelgrafika.

Mivel ezen tevéikenységeik eredménye az iparművészet, alikalmazot mű­vészet viszonyrendszerében beépül valamilyen ikiadványba, használati tárgyba, érdemes az integráló, tipográfai esziközt a síikgrafika műfajoik után tárgyalni. Így a ikövetikező téma a

• ikiadványszerikesztés, -tervezés.Majd ikilépünik a térbe, egyfajta virtuális térbe a

• 3D modellező, tervező programoik segítségével.Döbbenetes lehetőségeik tárulnaik fel a negyediik dimenzió, az idő függvé­

nyében. Így záró témánik a síikbeli és térbeli

• animáció.

2.1. Vektorgrafika

Azok a boldog '60-as évek – a vektorgrafka születése ◆ Vajon a nyolc­vanas éveik iközepétől-végétől datált X-nemzedéik, miért vonzódiik jobban a pixelgrafikához mint a veiktoros megjelenítéshez? Első rajzolóprogram-élményeiik valószínűleg valamely miikroszámítógépen vagy PC-n megjelent Paintbrush-szerű szofvereik voltaik. A ikor játéikai, a megjelenítő technológia ikorlátai mélyen beléjüik véstéik: a számítógép által megjelenítet ikép „pixeles”, azaz iképpontoikból áll.

Kevesen tudjáik, hogy az első számítógépes iképernyőik veiktoros elven műiködteik. A ikitérítet ikatódsugár vonalaikat, görbéiket írt le a fuoreszikáló

8

iképernyőn. Oszcilloszikópon vagy a radarernyőn. Ilyen iképernyőt használt 1962-ben a MIT ikutatási programjában forradalmian újat alikotó IvanSutherland „Sketchpad”2 számítógépvezérelt rajzolóprogramja. E megjele­nítéssel roikonítható a rajzgépeik, más néven plotereik műiködési elve.

A '60-as éveik eleje a számítógépes grafika születéséneik ideje. Nem csaik a ikijelzőik, rajzgépeik terén volt forradalmi a fejlődés. A grafikát megalapozó matematiikai modelleik is eikikor ikerülteik ikidolgozásra.

Két francia mérnöik nevét érdemes it megemlítenünik az autóiparból. Paul de Casteljau, a Citroën, Pierre Étienne Bézier pedig a Renault gyár mér­nöike volt. De Casteljau dolgozta iki 1959-ben azoiknaik a görbéikneik a mate­matiikai elvét, melyeiket végül „Bézier görbéik”-iként ismert meg a világ.Bézier az első számítógépes autótervező rendszer, az UNISURF, megalikotó­jaiként ismert. A de Casteljau-féle algoritmusoik leteik az alapjai a mai veik­torgrafikus ábrázolásmódnaik.

Pixelgrafikával egy ikoordináta-rendszerben helyezzüik el a iképet alikotó pontoikat, ezért is neveziik bitériképes megjelenítésneik. A veiktorgrafika szintúgy ikoordináta-rendszert használ, de taikaréikosabban. Nem írja le a benne levő összes pont helyzetét, csaik az alaikzatoik megrajzolása szem­pontjából fontos saroikpontoikat vagy a görbéik íveineik fordulópontjait jelö­li ikoordinátáikikal, melyeiket egydimenziós oszlopmátrix-szal azaz veiktorral reprezentál. E veiktoroikon elvégezhetjüik az összes műveletet, például a sikalárral való szorzást. Ez a veiktoros ábráik nagyíthatóságánaik a „titika”.

A veiktoroikikal reprezentált pontoik – csomópontoik – iközöt vannaik azoik az egyenes vagy görbe szaikaszoik – szegmenseik vagy az angol „path” ikife­jezés után útvonalaik –, melyeiket függvényeikikel, a de Casteljau algoritmu­soikikal írhatjuik le a ikövetikező módon.Kisautók, rugalmas kötelek, bogarak és bodobácsok ◆ Az egyenes sza­ikaszt elsőfoikú Bézier görbével reprezentáljuik. A ikövetikező függvénnyel iki­számítva minden pont ikoordinátáját, egyszerűen végigmegyünik a ikét cso­

2 htp://history-computer.com/ModernComputer/Sofware/Siketchpad.html [2013. 02. 20.]3 Kitűnő animációikat találunik a Wiikipedia Bézier görbe szóciikikében:

htp://hu.wiikipedia.org/wiiki/B%C3%A9zier_g%C3%B6rbe illetve e helyen htp://www.jasondavies.com/animated-bezier/ [2013. 02. 21]

9

A másodfoikú Bézier görbe egy parabolaív. Másodfoikú függvényéneik ikép­lete:

B(t) = (1 – t)2 P0 + 2(1 – t)t P1 + t2P2 , ahol 0 ≤ t ≤ 1

2. ábra: A másodfoikú vagy ikvadratiikus Bézier görbe

Az első csomópont, az iránypont és a másodiik csomópont egy három­szöget alikotnaik. Az iránypont a görbe – útvonal – ikét csomópontjába hú­zot érintőineik metszéspontja.

A görbét a ikövetikezőiképpen iképezhetjüik: Indítsunik egyszerre egy ikis­ikocsit az első csomópontból az iránypont felé, egy másiik ikisikocsit az iránypontból a másodiik csomópont felé. A ikét ikocsi iközöt feszítsünik iki légvonalban egy rugalmas ikötelet, ezen ugyanazon időben induljon el egy bogár az egyiik ikocsitól a másiikig. Adot idő alat mindhármójuiknaik célba ikell érni. A ikét ikocsi egyenes pályán halad. A bogár viszont egy parabolaív alaikú pályát jár be a síikban, miiközben ő úgy érzi, hogy mindig egyenesen halad a ikötélen.

Ilyen ikvadratiikus, másodfoikú Bézier görbéiket használnaik a True Type fontoik, betűtípusoik leírásához vagy az MS Paint program íveineik szerikesz­téséhez.

A harmadfoikú vagy iköbös Bézier görbe a legáltalánosabb, minden veiktor­grafikus program által használt megvalósítása a pontoik iközöti útvonalaik leírásánaik. Klassziikus formája: ikét csomópont az útvonal végén, ikét irány­pont mindegyiik csomóponthoz ikapcsolva, melyeiket összeikötve csomó­pontjuikikal, megikapjuik a csomóponthoz húzot érintőt. Az iránypont tá­volsága csomópontól it a görbületel arányos.

Az előbbi mechaniikus hasonlatunikikal : A ikezdő csomópontból indítunik autót az első iránypontba, az első iránypontból a másodiik iránypontba, a másodiik iránypontból pedig a záró csomópontba. Egyszerre három autót. Minden autónaik ugyanannyi ideje van elérni a célját. Feszítsünik iki újra ru­galmas iköteleiket az első-másodiik és a másodiik-harmadiik autó iközé. A iko­rábbi módszerrel indítsunik el ikét bogarat a ikifeszítet ikötélpályáikon. Hogy a iképzeletüniket még inikább megterheljüik, a ikét bogár iközöt is feszítsünik iki egy ikötelet, amelyen az egyiik bogártól a másiikig szaladjon át egy bodo­

10

bács. A bogaraiknaik és a bodobácsnaik is célba ikell érni, míg az autóik beér­neik. A bodobács így az első csomópontból a másodiikba jut, miiközben egy görbe útvonalat ír le.

A bodobács által leírt pálya függvénye ebben az esetben:B(t) = (1 – t)3 P0 + 3(1 – t)2t P1 + 3(1 – t)2t P2+ t3P3 , ahol 0 ≤ t ≤ 1

3. ábra: A harmadfoikú vagy iköbös Bézier görbe

A iköbös Bézier görbéiket ebben a formában használjáik a veiktorgrafikus programoikban. Az ábrát ikicsit leegyszerűsítve megikapjuik az útvonalvégi ikét csomópontot és az iránypontoikat, melyeik meghatározzáik a görbületet.

4. ábra: A harmadfoikú Bézier görbe veiktorgrafikus programoikból ismert ikinézete

Ha tovább növeljüik a Bézier görbéik foikszámát, olyan görbéiket ikapunik, melyeiknél a ikét végponthoz, csomóponthoz iketőnél több iránypont is tar­toziik. A végpontoik iközöt e módszerrel egészen bonyolult, ikacsikaringózó görbéiket is le tudunik írni. A gyaikorlatban ezeik a összetetebb görbéik min­dig visszavezethetőik több szegmensű, harmadfoikú Bézier görbéikre. Főleg térbeli modellező programoiknál használjáik ezeiket az n-edfoikú görbéiket, úgynevezet „spline”-oikat, vagy NURBS4 görbéiket. A Bézier előtti élet ◆ Nos, mi iköze enneik a valósághoz? Nyilvánvalóan nem a matematiikusoik vagy a számítógépes megjelenítést fejlesztő mérnö­iköik felfedeztéik fel a görbéiket, útvonalaikat.

4 NURBS: nem egységes racionális B-spline. 3D-s tervező, animációs programoikban or­ganiikus formáik létrehozására szolgáló görbe vagy felület. Magas szintű NURBS mo­dellező például az Autodesik Maya.

11

Soikféle segédesziközt alikotot az ember szerikesztései megikönnyítéséhez ?? vonalzót, ikörzőt, szögmérőt, pantográfot. De mivel rajzoltaik szép, szabá­lyos görbéiket?

A iközegellenállás egyiik tényezőjét, az áramvonalasságot felismerve az autógyártás igyeikezet optimalizálni a járműveik ikarosszériájánaik formáját.

A jármű, mely évezredeikikel ikorábban meghódítot egy másiik iközeget, támasztota a szabályos, simítot vonalú görbéik szerikesztéséneik igényét. Ez a jármű a hajó volt. A hajóik építéseikor a sűrűbb iközeg miat még na­gyobb jelentősége volt az áramvonalasságnaik. Ezt pedig csaik szépen ívelő görbéikikel lehetet elérni.

5. ábra: A spline, azaz görbe lapvonalzó

A „spline” eredetileg az a segédesziköz, ami gyaikran rugalmas faanyagból ikészült, ikét végén lerögzítve, és súlyoikikal vagy iköteleikikel let meghajlítva. A spline-t használtáik „vonalzóiként” a csónaik- és hajóépítésben . Ezt a gyaikorlati életből elleset ötletet alikalmaztáik a gépi tervezés, illuszt­rációikészítés világában. Erre épül a veiktorgrafikus ábrázolás, a 3D progra­moik görbeikezelése, a nagyítható betűtípus ötlete, az animációs mozgásgör­béik rendszere és még iki tudja hányféle alikalmazás. Túl a technikán. Mire jó a vektorgrafka? ◆ A veiktorgrafika hagyomá­nyos tárgyalása az ábrázolási mód azon jellegzetességét emeli iki, hogy a veiktorgrafikus ábráik sikálázhatóaik ???: szabadon nagyíthatóik és ikicsinyíthe­tőik. Techniikailag valóban ez az egyiik ikulcsmomentum, mely az ábrázolás matematiikai háteréből ikövetikeziik. Emiat célszerű logóikat, feliratoikat, il­lusztrációikat veiktorgrafikai szofverrel, illusztrációs programmal szerikesz­teni.

Pedagógiai szempontból viszont vajmi ikeveset ér a nagyíthatóság, hiszen a ceruzarajz természetes világából a számítógépes grafika ikihívásai elé ike­rülő gyermeik semmi gyaikorlati hasznát nem látja. Maga az ábrázolás a fő

12

ikérdése, szeretne valamit megjeleníteni. Emellet másodlagos ikérdés, hogy pixelesediik-e a rajza vagy a ikésőbbieikben átméretezésre ikerül-e alikotása.

Éveikig tanítotam a hagyományos, techniikai megiközelítéssel a felnőt csoportjaimat: deikoratőröiket, grafikusoikat, nyomdászoikat. Az utóbbi hó­napoikban, amiikor általános isikolás gyermeikeiket, művészeti szaikiközépis­ikolás tanulóikat oiktatam veiktorgrafikára, az eddigi felnőtes, alikalmazot grafikusi motivációikat ikidobhatam az ablaikon. Nem voltaik relevánsaik a gyermeikeik, fataloik világában.

Tapasztalataim alapján szeretnéik egy alapvetően más paradigmát felvá­zolni a veiktorgrafikus, illusztrációs programoik rajzpedagógiájához.

Úgy vélem, három alaptézissel érdemes ikezdeni a veiktorgrafika tanítá­sát:

• A veiktoros ábrázolás felszabadít a félelem néliküli alikotásra.• Tárgyaikat rajzolunik: foltoikat (síikidomoikat) illetve vonalaikat. • Tárgyainik helyzete, nagysága, színe de még a formája is

változtatható. Szabadulás a frusztrációtól ◆ Korábban említetüik azt a mélypontot, me­lyet egyes szerzőik a ikamaszikorra jellemző „rajzi törés”-iként írnaik le.

A gyermeikikor határára érikező ikisikamasz szembesül saját ikorlátaival. Már nem a belső iképeit jeleníti meg, hanem a hasonlóságra, valószerűségre töreiksziik. Sorra ériik a ikudarcoik: meghasonliik techniikai határaival. Egy hatodiikos tanítványom panaszikodot: „Úgy érzem, egy évvel ezelőt job­ban tudtam rajzolni, mint most.”

Érdeikes módon csaik „európai”5 ikultúránikban ikövetikeziik be ez a mély­pont. A japán, iközel-ikeleti vagy magyarországi viszonylatban a cigány iki­sebbség nem produikálja a ikamaszikori rajzválság tüneteit.

Vannaik olyan ikultúráik, ahol nem része a gyermeikeik életéneik a rajz. Amiikor ceruzát ikapnaik a ikezüikbe, néhány óra alat végigéliik a frikaikor­szaiktól a ikifejező ábrázolásig az elmaradt állomásoikat, és nem csöikiken expresszivitásuik.

Miért tapasztaljuik, hogy a gyermeik által megfogalmazot ceruzarajzzal ikapcsolatos elvárásoik szinte determináljáik a ikudarcra? Elég egy ikicsi ügyetlenikedés, máris előikerül a radír, a soik törlés után egy újabb lap.Vajon a ikultúránik vagy oiktatásunik az oika ???? Nagyon magas, művészi mér­cét állítunik? Talán még mindig hallgatólagos etalon a fotorealisztiikus áb­rázolás? Nem megfelelő az esziköz, amivel dolgoznaik ???? Nem elég jó fnom-motoriikájuik? Vagy elvont szinten nem jutnaik el a valóság megértéséig?

5 Európai ikultúrikör alat értem az észaik-ameriikai országoikat is.

13

A rajzpedagógiai ikutatásoik alapján ikimondhatjuik: a ikamaszikor idősza­ikában a gyermeik műfajt vált. Érdeiklődése a tér, a plasztiika, a ikörnyezet for­málása, önmaga „megalikotása” felé fordul. Expresszivitása inikább a szobája falán, a tolltartóján vagy a padod, a falon megjelenő graftiben bontaikoziik iki és nem a ikézirajzban. Aiki pedig végleg elhagyja a vizualitás megjelení­tés nehezebb útját, a verbalitást választja mint önikifejezési esziközt: beszél­getésben, naplóírásban, iközösségi oldalaikon.

Segíthetne a digitális grafika e ikrízis idején? Abban a formájában nem, ahogy most használjuik oiktatásunikban!

Először is olyan esziközt adunik a gyermeik ikezébe – it ikonikrétan az egérre gondoloik –, ami nem rajzra való. Másodszor a rossz szofverválasz­tással olyan helyzetbe hozzuik, hogy ceruzarajzos feladatoikat oldjon meg az egér segítségével. A pixelgrafika a részlet-hű, fényiképszerű ábrázolás le­téteményese, emiat öröikli a rajzolás és festés e ikorban frusztráló hatását. Az informatiikatanároik által „rajzolásra” használt egyszerű pixelgrafikus program (legtöbbször a Paint) ugyanazt a flozófát iköveti, mint a hagyo­mányos rajz vagy a festés. Adot a vászon, amin ha elrontasz valamit, radí­rozhatsz vagy újraikezded. Igen, soikszorosan vissza lehet vonni. De aikikor sem fogod tudni megrajzolni, amit szeretnél.

A veiktorgrafika „egérbarátabb” megoldás. Nem fényiképszerű ábrázolás­ra való, nem ikell azonnal fnom részleteikikel dolgozni. Szemléletmódjában inikább roikonítható a modern művészet absztrahálásához, formaikeresésé­hez, játéikosságához. Nem véletlen, hogy szimbólumoik (emblémáik, logóik, piiktogramoik, iikonoik) ikészítésére használjáik. Rendezzüik, átrendezzüik a formáikat, végleteikig változtatva, fnomítva tulajdonságaiikat. Objektumok, tárgyak ◆ A veiktorgrafikában nincs pont! Többnyire síikido­moikikal és egyenes vagy görbe szaikaszoikikal dolgozunik. Legikisebb egység a folt, melyneik van ikitöltése (színe, színátmenete, mintázata) és ikörvonala. Ritikábban építikezünik vonalaikikal, szaikaszoikikal. Kifejezeten ikerülendő, hogy a gyermeik elikezdjen frikálni, tónusozni! A veiktorgrafika tanítását mindig a foltoik segítségével való ábrázolással ikezdjüik!

A tárgyaik it valóban tárgyaik: ikollázsszerűen egymásra paikolhatóik mint a színes papírfoltoik. Van sorrendjüik, egymást részben ikitaikarhatjáik. A szí­nespapír-ikészletből ikivágot, egymásra ragasztot foltoik, a foltmunika (patchworik) megfelelő hasonlatoik, hogy illusztráljuik a gyereikeikneik a veik­torgrafika lényegét.

Ez a megfoghatóság, tárgyszerűség, objeiktumorientáltság nagy szabad­ságot ad az alikotásra. Átrendezhetjüik, áthelyezhetjüik az elemeiket a síikban, de a sorrend miat a nyugodtan beszélhetünik térbeli manipulálásról is – a grafikusnaik síik fölöt nyugvó nézőpontjából.

14

A veiktoros esziközikészlet leginikább használt eleme a „nyíl”, a mutató esziköz, mely a rajzos esziköztár legtetején helyezikediik el – minden veiktor­grafikus programban.

Igen, van ceruza, csőtoll, ikalligrafikus esziköz, sőt radír is ezeikben a programoikban. De, nagyon-nagyon fontos didaiktiikai szempont: tanítsuik meg először, hogyan tud a gyermeik tárgyaikikal manipulálni. Különben lá­tunik majd egy csomó satírozó, tónusozó palántát.

Nem soikat érne e digitális ikollázstechniika, ha csaik szolgai módon leiké­pezné a foltmunika vagy a ikollázs lehetőségeit. A veiktorgrafika igazi ereje az utolsó állításunikban van. Formázd, gyurmázd a tárgyakat! ◆ A veiktorgrafika foltjai, vonalai for­mázhatóaik! Az agyagozás, gyurmázás hasonlatait alikalmazhatjuik, melyeik jellegzetesen térbeli, plasztiikus tevéikenységeik. Síikbeli gyurmázás, formá­zás? Igen! Ez a leginikább felszabadító módszer, amit sem a rajzoiktatásban, sem az informatiikában eddig nem használtunik fel!

A technológia, amely az objeiktumoikikal való manipulálás ötletét leiké­pezte a virtuális síikba, hozzátet valamit, amit eleddig a síikgrafikában nem, vagy alig tapasztalhatunik meg. Ki ikell jelentenünik, hogy it igenis van egy olyan újítás, amire hagyományos techniikáikikal csaik térben lennénik iképeseik. De jelent-e ez valamilyen előnyt a rajzoiktatás szempontjából?

Viiktor Löwenfeld, osztráik származású ameriikai ikutató az érzéikelés és áb­rázolás ikét alaptípusába sorolja a gyermeikeiket. A lineáris-rajzos gyermeik, a részleteik ikidolgozásánaik a rabja. Pontos megfgyeléseiket végez a részle­teik teikintetében, azoikat végleteikig töikéletesíti. Ő az, aiki soha nem tud idő­re elikészülni, aiki legtöbbet csalódiik, mert a részleteik iközöt nem teremt ikapcsolatot a gyaikran elvétet arány. Nem áll össze az egész, a iképei szét­esneik, hiába feiktet a részleteikbe annyi energiát.

Vele ellentétes a haptiikus-plasztiikus gyermeik, aiki az egészből indul iki, majd azt diferenciálja.

A hagyományos rajztanítás ez utóbbi módszert iköveti. A veiktorgrafika ikitűnő terepe lehet egy e szemlélet ikialaikításánaik. Nem félj, nem ikell radí­rozni, ikidobni, újraikezdeni! Találd meg a formát, csaik azután dolgozd iki a részleteiket!

2.2. Pixelgrafika

Pixel – iképelem (picture's element). A pixel a pont reprezentációja, mely egy síikbeli ikoordináta-rendszerben felépíti a iképet. Ez a pont nem a geo­metriai modell szerinti ikiterjedés néliküli alaikzat: a pixelgrafikában általá­ban négyzet alaikú – ritikábban, a ikorábbi tévés techniikában téglalap alaikú

15

– síikidom. A ikép pontos leírásához nagy méretű ikoordináta-rendszereiket ikell használnunik, ami értelemszerűen soik adatot jelent. Nem csaik a ikép­pont helyét, de annaik szín- vagy fényességértéikeit is le ikell írni. Maga a le­írás viszonylag egyszerű, az adatömeg ellenben egészen nagyra hízhat, amit egyszerre ikezelni a memóriában a régebbi számítógépeikneik nagy fel­adat volt.

A pixelgrafikus iképmegjelenítés gyenge pontja a nagyíthatóság. Véges számú adatal reprezentálva egy csoportiképet, a nagyítás során csaik a meglevő pixeleik sikálázódnaik, új adatoik, részleteik nem jelenhetneik meg.

A mai iképernyőik, a nyomtatóik, nyomdagépeik pixelgrafikus megjelení­tésűeik. Emiat a veiktorgrafikus ábráikat is raszterizálni ikell a nyomtató RIP6 egységéneik, vagy a számítógép grafikus felületéneik. A rasztergrafikus, pixeles megjelenítés előiképe talán a mozaiik, de még in­ikább a szövőszéiken létrehozot szőtes mintázata. A számítástechniika tör­téneténeik fontos fejezete a szövés folyamatánaik, a mintáik megjelenítésé­neik Joseph Marie Jacquard-féle lyuikikártyás automatizálása.

Érdeikes paradoxon, hogy a pixelgrafika ikapcsán gyaikran a zoiknimintá­ra, a norvég ikötöt pulóveren mutatikozó alaikzatoikra, szőtesre, terítőre gondolunik, ugyanaikikor a számítógépes iképikezelésben a leginikább fény­iképszerű, realisztiikus megjelenítést a pixelgrafikával érjüik el. Tudjuik, mi­lyen áron – hatalmas adatömeggel.

A pixeles – vagy más ikifejezéssel bitiképes – grafikáikat ikezelő szofvere­iket iképszerikesztő programoiknaik nevezzüik. Ezeik többsége általában fényiké­peik manipulálására, montírozására, montázsozására való. Viszonylag szűik terület, ahol digitális rajzolás vagy festés a cél, ilyenikor az adot program a digitális vászon vagy papírlap szerepét tölti be. Az előbbire példa az Adobe Photoshop, az utóbbira a Corel Painter programja.

Érdeikes felfedezést tehetünik, ha a iképszerikesztő alikalmazásoik digitális esziköztárát összehasonlítjuik a veiktorgrafikus programoikéval. Amennyiben üzenetet hordoz a veiktoros esziköztár tetején levő nyíl – tárgyaikikal fogunik manipulálni –, ugyanígy utal a iképszerikesztő programoik „alaptermészeté­re”, hogy e szofvereik „zászlóshajójánaik”, a Photoshop-naik 13 generációján ikeresztül az első esziköze a ikijelölés vagy maszikolás volt.

Aiki ebbe tapasztalat vagy elméleti tudás híján belefutot – s belefut ma is a ikésőbb tárgyalandó GIMP programban –, az összezavarodot a ikijelölő esziköz által a iképen hagyot „masírozó hangyás”7 ikörvonal hatásaitól.

6 Raster Image Processor.7 Marching Ants – a ikijelölés vonalát feltűnőbbé tevő, futószalag-szerűen mozgó szag­

gatot vonal.

16

A ikép furcsán viselikedet, csaik részben vált szerikeszthetővé, s azoikat az át­ikozot hangyáikat még nehezebb volt eltüntetni.A kijelölés vagy maszkolás ◆ Az első iképszerikesztő programoik által használt maszikolási techniikáik célja, hogy megvédjéik a ikép egyes részeit a módosításoiktól. A ikijelölő esziközzel ikörbeikerítet iképrészleten ikívül nem lehetet rajzolni, festeni. Ismerős hasonlatal: régebben faládáikat, zsáikoikat vagy falat feliratoztaik oly módon, hogy a betűik helyét egy lemezen ikivág­táik. A lapot szorosan az anyagra szorítva festéikszóróval ráfújtaik. Ahol iki volt lyuikasztva, ráikerült a festéik az anyagra, ahol le volt maszikolva, meg­védtüik a színezéstől.

A ikijelölő esziközzel egy zárt görbét rajzolunik. Ami ezen belül van, azt ikijelölésneik hívjuik, enneik a ikomplementerét pedig masziknaik.

A techniika valójában a fotózásból ikerült a digitális eljárásoik iközé. Így ikészülteik az ovális ikörvonalú fényiképeik. A levilágításikor alikalmazot maszik segítségével.

Soik érdeikes trüikik forrása lehet ez az egyszerű eljárás. Például a beéget, ikifehéredet eget ikijelölve csaik a ikép e részletét színezzüik, sötétítjüik. Az autó ikereikét ikör alaikú ikijelöléssel ikörberajzoljuik, majd egy ikörikörös el­mosást alikalmazunik a ikijelölt területre, olyan hatást érünik el, mintha egy pillanatfelvételen a gyorsan mozgó ikeréik mozgása mosta volna el a iképet.Rétegek ◆ Ez a techniika a rajzflmikészítés esziköztárából ikerült a digitális iképszerikesztésbe. Először a Fauve cég Matisse programjában használtaik, majd 1994-ben a Photoshop 3.0 összetevője let.A rajzflmeik szereplőit átlátszó celluloid lapoikra festetéik. A hátérre eze­iket a celleiket több rétegben felpaikolva ikészült a jelenet. A iképszerikesztő programoikban a rétegeik elemei más iképeikről ikijelölt iképrészleteik rétegre másolásával jönneik létre. Egyfajta digitális montázs: mintha csaik újságoik­ból ikivágot iképrészleteiket, szereplőiket rendeznénik el egy iközös iképen. Az így létrejöt rétegeik sorrendje felcserélhető, a rétegeik áttetszővé tehetőik, elmozdíthatóik, efeiktezhetőik, láthatóságuik iki- és beikapcsolható.

Ezzel a digitális montázstechniikával egészen szürreális iképeik hozhatóaik létre. Kitűnő esziköz az oiktatásban a valóság és a trüikik iközöti ikülönbség szemléltetésére. Efektusok, flterek ◆ Képmanipuláló esziközöik, melyeikikel érdeikes hatá­soikat érhetünik el a iképen (festményszerűvé tehetjüik, torzíthatjuik, mozai­ikot ikészíthetünik belőle), másrészt iképjavító vagy -rontó techniikáikat alikal­mazhatunik (élesítés, elmosás, bemozdítás, zaj). Művészi efeiktusoiktól a vic­ces torzításoikig soikféle céllal használjuik őiket. Valójában bedolgozó progra­moik (plugineik) a iképszerikesztő szofveren belül. Rendszerüniket bővíthet­jüik újabbaik letöltésével, telepítésével – habár a iképszerikesztőik eleve nagy

17

számban tartalmazzáik őiket. A tanulóik ikönnyen elveszneik a soik lehetőség­ben, célszerű néhányat ikiválasztani, tudatosan használni. Digitális sötétkamra (lightroom) eszközök ◆ A iképeik színéneik, telítet­ségéneik, árnyalati terjedeleméneik, ikontrasztjánaik, stb. megváltoztatására való eljárásoik. Elnevezésüik onnan ered, hogy az előhívás alat vagy a levi­lágítás során tudtunik a fotólaborban, a sötétikamrában hasonló efeiktuso­ikat alikalmaznaik. Manapság mintha ikülön programoik specializálódnánaike feladatoikra. Ilyen a Photoshop Lightroom vagy a Linux-os világbana Dariktable. A mobil világ Instagramm-szerű szofvereivel hasonló, ikomp­lex hatásoikat érhetünik el, ikissé sablonosabban, adot ikorszaikoik fényiképe­zési technológiái alapján stilizálva.Retusáló eszközök ◆ A fotográfában, a iképeik hibáinaik eltüntetésére használt festő eljárás. Karcoik, szépséghibáik ikorrigálására, iképeik utószíne­zéseikor alikalmaztáik. Egyre nagyobb jelentősége lesz a digitális amatőr fo­tóik ikorában.Pixelgrafka az oktatásban ◆ Három lényeges terület, ahol helyet iköve­telhetneik a iképszerikesztő programoik az isikolai oiktatásban.

Az első a iképjavítás, fotómanipuláció. A valóság egy részleténeik „ikerete­zése”, ikiemelése fényiképezés. A digitális fotózás ikorában nagyon fontos rá­vezetni a diáikoikat arra, hogy – régebbi hasonlatal – ne „Polaroid techni­ikában” gondolikodjanaik. Az így-úgy elcsatintot fényiképet ne teikintséik végleges produiktumnaik. A fényiképezés után volt az előhívási szaikasz. It soikféle változatot ikészíthetünik iképünikből, megváltoztatva a ikivágását, nagyítását, ikontrasztját, színeit. Ez a „ikomponálás”, a ikép belső arányainaik javítása, a ikemény és lágy ikontrasztoik, a színeik, a megvilágítás ikorreikció­jánaik ismerete soikban javíthatja a tudatos vizuális „nyelvhasználatot”.

A másodiik a montázs techniikája, a fantázia fejlesztésére. A iképszerikesz­tő programoik fejlet ikörülvágási és rétegtechniikái olyan esziközt adnaik a ikamaszoik ikezébe, mellyel az ebben a ikorban jól fejleszthető a design iránti fogéikonyságuik. Valóságos formájuikban ikiemelhetiik a ikörnyezet tárgyait, személyeit úgy, hogy iközben nem hasonulnaik meg saját rajzos ikifejezés­ikészségüikikel. Kisikamasz ikorban a humor, a paródia fontos ikifejezőeszikö­zét adhatjuik a ikezüikbe a montázs techniikájával, ikamaszikorban pedig a tér­szemléletet, a perspeiktívaérzetet is fejleszthetjüik ezeikikel a rétegtechniikáik­ikal.

Még egy területet szeretnéik megemlíteni : a digitális rajzoló- és festőesz­iközöik szofveres szegmensét. Korábban ikifejtetem, hogy egérrel rajzolni nehéz. Azt is tudjuik, hogy ebben a ikorban nem a ikézirajz, ami siikeresen fejleszthető. Ugyanaikikor ezeik a speciális rajzoló-, festőprogramoik legalább ízelítőt adnaik abból az élményből, amiben a legtöbb, a hagyományos rajz­

18

tanítás szegényes, forráshiányos esziközikészletén felnövő gyermeik nem ré­szesülhet. Utolsó élménye valószínűleg a „félfamentes” rajzlapon beszára­dó tempera, e digitális lehetőségeik híján. Miikor vagy hol lesz alikalma igazi aikvarellpapíron szétfutó festéikikel, vásznon ikenődő aikrillal, olajjal, festeni, csőtollal, aikvarellceruzával rajzolni ????

2.3. Kiadványszerkesztés

A ikiadványszerikesztő program az az integráló felület, ahol a szövegszer­ikesztőből érikező tartalom, a veiktorgrafikus programban ikészült grafikus elem és a iképszerikesztő szofver által módosítot bitikép egységes ikiad­vánnyá áll össze.

Mindhárom forrás a maga területén robusztus esziköz. A szövegszer­ikesztő elsődleges funikciója, hogy helyesírásilag, stilisztiikailag és struiktúrá­jában megfelelő szöveget állítsunik elő a segítségével. A veiktorgrafikus, il­lusztrációs program az alikotó grafika elsődleges esziköze, ahol a formáiknaik nagy ikommuniikációs szerepe van. A iképszerikesztő program fotóik, iképeik manipulálása, ikorreikciójára, montázsoik előállítására során használatos.

Gyaikori, hogy nem tartjuik be ezen a szofvereik határait. Jól ismerjüik az egyiik ikategóriát – például a szövegszerikesztőiket –, és mindent azon belül igyeikszünik megoldani.

A szövegszerikesztő alikalmas iképeik ikezelésére, szövegeik tördelésére, de illetéikességi iköre a ikis példányszámú, gyaikran belső terjesztésű doikumen­tumoik létrehozásában ikimerül. Színrendszere nyomdailag inikorreikt, iklisé­ikészítésre alikalmatlan.

Az illusztrációs, veiktorgrafikus programoik ikisebb része csaik egyetlen ol­dalt ikínál a tervezésre. Többségüiket néhány oldalas ikiadványoik tervezésé­re is alikalmas. Az oldalszám növelésével azonban a szofver drasztiikusan lelassul. Enneik oika a ikorreikt, pontos megjelenítés, ami adot terjedelem után felemészti az erőforrásoikat.

A iképszerikesztőik jól ikezeliik a bitiképeiket, szöveges esziközeiik is vannaik. Jellegzetes hibájuik, hogy a betűik is raszterezésre ikerülneik, emiat elmosó­dotaik leszneik. Több oldalas doikumentumot nem lehet velüik létrehozni.A DTP 8 előképe – a montírozóasztal ◆ 1985-ben Paul Brainerd az Aldus Corporation programozója megalikota az első grafikus ikiadványszerikesz­tő programot az Aldus Pagemaikert. Az oldalterv- (layout) ikészítő program nem a szövegszerikesztőik ikötöt, ikaraiktereikben és soroikban gondolikodó szemléletmódját használta.

8 DTP: Desiktop Publishing – asztali ikiadványszerikesztés.

19

A nyomdai montírozóasztal szabadságával ajándéikozta meg a tervezőiket. A montírozóasztal, ahol az ofszetnyomáshoz használt flm ragasztását, ösz-szevágását, szaikszóval „szerelését” végeztéik a fényszedés technológiájánaik idején. Matüveg felületét alulról átvilágítotáik. A szöveghasáboik, címeik fényszedéssel létrehozot flmfóliáikról ikerülneik az asztalra. A iképeik ugyanígy – fotós eljárással rasztereikre bontva –, átlátszó flmeiken.

Nem előzmény nélikül jeleniik meg tehát a számítógépes gyaikorlatban az asztali ikiadványszerikesztés. A vonalzóik, az átvilágító fehér felülete, a mon­tírozást segítő hálóik, az asztal iközépén megjelenő nyomtatási terület mind olyan elemeik, amelyeik ugyanilyen elrendezésben ma is megtalálhatóik a montírozóasztalon és a ikiadványtervező programoikban.

Zseniális programozot esziközeiik viszont túlmutatnaik az eddigi lehető­ségeiken.: Mesteroldalaikat használva egységes arculatot adhatunik a ikiad­ványnaik ismétlődő oldalelemeikikel (élőfej, élőláb, oldalszámozás, díszítő elemeik, stb.). A fényszedéshez hasonlóan a szövegeiket hasábfoltoikiként, szövegdobozoikban jelenítjüik meg, melyeiket tetszőlegesen helyezhetünik el az oldalterven. A számítógépes tördelés többlete: A dobozoikat egymáshoz csatolva átfolyiik a szövegtartalom – ezzel megikönnyítve újságszerű ikiad­ványoik, hosszabb doikumentumoik szerikesztését. A grafikus elemeiket, iké­peiket más programoikból importáljuik, helyben a megfelelő méretet, iképiki­vágást, pozíciót állítjuik.

Mi a titika a ikiadványszerikesztő programnaik, amivel a soikoldalas doiku­mentumoikat nagyon gyorsan, ikülönösebb aikadozás nélikül iképes megjele­níteni, ikezelni?

Az, hogy minden iképobjeiktumot, mellyel dolgoziik, csatol a saját állomá­nyához. Hivatikoziik rájuik, átlagos minőségben megjeleníti azoikat, de be­ágyazásával nem terheli meg a számítógépet.

Nagyon ikorreikt tipográfai munikát lehet a DTP programoikikal végezni: betűikezelésüik ikiváló, a szedésikép ikialaikításában pontosaik, a szövegdoboz elhelyezésében meghagyjáik az alikotó szabadságát.Hol használjunk kiadványszerkesztőt? ◆ Kiváló esziközöik szaikiköri munikára, isikolaújságoik ikészítésére. Szemléletmódjuikat megtanítva a gye­reikeik fogéikonyabbaik leszneik a szöveg és iképelemeik helyes, arányos ikom­pozíciójára, az oldalterveik igényes, informatív felépítésére.

A ikiadványszerikesztő programoik puritán felületűeik. Ráikényszeríteneik bennüniket a ikiadvány szerikesztése előti tervezésre. Ez vonatikoziik az ol­daltervre, a címrendszerre, a beikezdés- és betűstílusoik előzetes ikiválasztá­sára, ikipróbálására.

Kimenetüikben CMYK színrendszerű, nyomdailag ikorreikt PDF-et produ­ikálnaik.

20

Egyszer talán megérjüik, hogy versenyeinik, éretségi feladatainik a helyes esziközválasztás fontosságáról is szólnaik majd. Aikikor talán ot lesz az MS Publisher vagy a Scribus is az ajánlot programoik iközöt.Terheljük-e diákjainkat tipográfával? ◆ A magyar nyelv- és irodalom­oiktatásban arra töreikszünik, hogy a tanuló elsajátítsa nyelvünik igényes használatát. A nyelvi sematizmus, igénytelenség, vulgaritás távol áll oikta­tásuniktól. A szegényes szóikincs, sivár ikifejezőikészség nem lehet alternatí­va, ikülönösen nem nevelési cél. Ugyanígy a „helyes írás” – azaz esztétiikus szövegikép, arányos oldalterv, az illusztrációik ikorreikt használata – nem csaik a ikönyvikiadóikat ikötelezi, hanem mindenikit, aiki az információt aGutenberg-galaxis nyelvezetén ikeresztül osztja meg embertársaival. A szó szerint vet, oly soikszor hangoztatot „digitális írástudásba” ez is beletarto­ziik!

Úgy gondolom, túl vagyunik azoikon a ikorlátoikon, melyet az írógép tech­nológiája által uralt XX. század erőltetet ránik. Ma már anaikronisztiikus a „szövegszerikesztés” és a „tipográfa” módszertanánaik szétválasztása. Egy szövegszerikesztő program is tud magas esztétiikai szintű, tipográfai szabá­lyoiknaik megfelelő szövegiképet előállítani. Amennyiben használója tisztá­ban van a szabályoikikal. Sajnos, ebben van mit fejlődnünik.

Informatiikatanároik hivatalos doikumentumait vizsgálva (beleértve az éretségi és versenyfeladatoik példáit is!) arra a megállapításra juthatunik, hogy hemzsegneik a beikezdéseik jelöléséneik, a szövegen belüli ikiemelésneik, a sorhossznaik, sortávnaik, ikeretezésneik, az arányoik használatánaik ikirívó esztétiikai hibáitól.

Ha a feladat, melyet meg ikell oldania tipográfailag igénytelen, hibás, aik­ikor esztétiikailag ikáros!

2.4. A 3d modellező programok és az animáció forradalma

A rajz, festészet, a fotózás a három dimenziós valóság elemeit a ikétdimen­ziós síikon reprezentálja. A szobrászat, a plasztiika térben hozza létre alikotá­sait.

Látuik, hogy a számítógépes grafika első nagy forradalma idején fejlesz­tetéik iki a matematiikai alapjait a síikbeli és térbeli ábrázolásnaik. Az aikikor használt CAD-programoikat elsősorban autóik tervezésére használtáik. A gé­pészeti elemeik, alikatrészeik tervezése mellet e programoik jelentős szerep­hez jutotaik az építészeti, vizualizációs és szimulációs projeikteikben.

A mérnöiki munika mellet a hetvenes éveik végén a grafika és az animá­ció területén fejlődöt leginikább e technológia, hogy néhány évtizeddel iké­sőbb jelentős szerepet iköveteljen magánaik a flmiparban. Manapság nincs

21

flm CG, azaz ikomputergrafika nélikül. S it ne is olyan nyilvánvalóan 3d grafikával ikészült animációs flmeikre gondoljunik, mint a Pixar műfajújító remeikei. Legtöbbször meg sem látjuik – s az a jó flm, ahol meg sem látsza­naik –, azoikat az apró trüikiköiket, díszleteik, maiketeik, melyeiket virtuális modelleik segítségével ikompozitáltaik a flmeikbe. Az utóbbi húsz évben a iklassziikus, rajzos animációiknaik tűnő flmeik is valamely 3d-s segédtechno­lógiával ikészülteik.

Mi e gyors siiker titika? A valóságos igény, hogy a iklassziikus mechaniikus techniikáik jelentős részét olcsóbban ikiválthatjuik a számítógéppel segítet tervezéssel, modellezéssel, animációval.

1968-ban, egy évvel a Holdra szállás előt, ikerült a moziikba Stanley Kubricik 2001 Űrodisszeai c. alikotása. A flm trüikikjei a mai szemlélőben is bámulatot ikelteneik. Tíz évvel ikésőbb a Csillagoik háborúja még mindig ugyanazt a maiket-techniikát használta, bár a ikameramozgatást az űrhajós jeleneteikben a John Dysiktra által fejlesztet számítógépes rendszerrel ol­dotáik meg. 1984-ben az Utolsó csillagharcos modelljei már teljes egészében számítógépes 3d-grafikával ikészülteik.

1993-ban, a Jurassic Parikban a iklassziikus bábflmeik stopmotion, ikociká­zós technológiája mellet használtáik a számítógépes technológiát a dino­szauruszoik mozgatására. A módszer it is a hagyományos techniika „számí­tógépesítése”. A báboiknál egy mechaniikus, fémből ikészült, csuiklóikikal ellá­tot vázrendszert, az armatúrát használtáik a mozgatásra.

A síikanimációik ikészítésében is egyre nagyobb szerepet ikapot a számí­tógépes techniika. Legelőször az egymás után ikövetikező állóiképeiket digita­lizáltáik, majd eleiktroniikusan ikihúztáik és festetéik. Később igény támadt, hogy az úgynevezet ikulcsiképikocikáik (ikeyframes) iközöti átmeneteiket (in­between) a számítógép generálja.

A háromdimenziós megjelenítés még a síikanimációban is segítet egyes térbeli forgásoik ábrázolásában, soik fáradságot megtaikarítva az alikotó munika javára. A műfaj szabályai nem változtaik. A techniika segítségével időt nyerünik, a folyamat pedig termeléikenyebb lesz. Milyen szerepe lehet a 3D grafkának az oktatásunkban? ◆ Matemati­ika tantárgy térgeometriai fejezeteinél – elsősorban általános isikolában –, jelentős segítséget ikaphatunik az informatiikai labor vagy digitális tábla be­vonásával. A gyermeikeik térlátása, a testeik megismerése, a térbeli helyze­teik és mozgásoik, de még a hálóikészítés is gyorsabban megy egyszerű ani­mációik vagy ikönnyen ikezelhető programoik segítségével.

Vizuális ikultúra (rajz) óráikon a Monge-féle három iképsíikos, az axono­metriikus és perspeiktiviikus ábrázolás tanításában nagy segítségünikre lehet a számítógép.

22

Az informatiika óra mindezt segítheti. Annaik a tudatában, hogy a tizen­éves gyermeik éppen a télátás terén van a legnagyobb fejlődés időszaikában.

Nagyon fontos a megfelelően megválasztot, egyszerű program. Tud­nunik ikell, hogy a 3D grafikus programoik nagy többsége szinte egy repülő­gép műszerfalához hasonló bonyolultsággal bír. De vannaik alternatíváinik ezen a területen is, ahogy ezt a ikésőbbieikből látni fogjuik.

2.5. Az animáció jelentősége

Az előző fejezetben szinte összemosódot a 3d-grafika utóbbi évtizedeineik története és az animáció. Nem véletlen, de ebben a részben mégis indoikolt­naik tartom a helyesen alikalmazot animáció mibenlétét oiktatásunikban meghatározni.

A latin „anima” szó jelentése – léleik. Animálni annyit jelent, mint leliket vinni a tárgyaikba.

A mozgás, a változás alapvető életjelenség. Bár felruházhatjuik tárgyain­ikat leliki tulajdonságoikikal, a „csoda” aikikor ikövetikeziik be, miikor a minden­napi élet, ikörnyezet elemei megmozdulnaik. Az animáció az idő dimenzió­jával egészíti iki a grafikát, plasztiikát. S mivel it egy dimenzióváltás törté­niik, olyan törvényszerűségeik jelenneik meg, melyeikikel a gyermeik, s általá­ban a iköznapi ember sincs tisztában. Előikerül a „folyamat” fogalma, ami nagyban roikonítható az algoritmuséval.

Az animációt a gyermeik mozgásiként értelmezi. A mozgás ikezdő és vég­állapota iközöti folyamatal viszont többnyire nincs tisztában. Minden al­goritmus-ikészítés lényege a ikezdő és a ikívánt végállapot iközöti véges szá­mú elemi lépés leírása, meghatározása.

Amiikor az isikolában animációról van szó, gyaikran elmegyünik annaik a lényege mellet. Az animációt úgy fogjuik fel, mintha csaik megmozgatnánik, változtatnánik valamit. Három területen találikoznaik a diáikoik ezzel a foga­lommal: a programozásban, a webgrafika és a prezentáció-ikészítés terén.

A gyermeikiközpontú programozási ikörnyezeteik szinte mindig tartalmaz­naik valamiféle animációs lehetőséget. Az Imagine Logo LogoMotion ikiegé­szítője ikedvelt esziköz az oiktatásban. A Scratch program, mely az utóbbi időben nagy teret nyert más országoik programozás-oiktatásában, a szerep­lőik „jelmezeineik” váltogatásával nyújt alapszintű animációs funikcióikat.

Középisikolában a Flash ikörnyezet megismerése nyújthatna lehetőséget a techniikailag ikomolyabb animációik ikészítésére. Amennyiben éppen nem ikifutó techniikáról lenne szó.

De vajon egy Powerpoint bemutatóban alikalmazot efeiktust mennyire nevezhetünik animációnaik?

23

A bemutatóikészítő programoik előiképe az üzleti diavetítés illetve a mű­vészi diaporáma. Ez utóbbiban a ikocikáik iközöti átmenetet, átúsztatást ikét diavetítővel és a fényerő változtatásával oldotáik meg. A prezentációs szofvereikben nem csaik a diáik, hanem egyes diaelemeik – szövegeik, iképeik, grafikonoik – iközöt is alikalmazhatunik átmeneteiket, efeiktusoikat, mozgá­soikat. A cél nyilvánvaló: a fgyelem felikeltése, ébrentartása, a mondanivaló tagolása.

Fontosnaik tartom, hogy animációt ne prezentációs szofvereikikel oiktas­sunik! A bemutatóikészítésben tanítsuik meg a gyereiket a fgyelemfelikeltő efeiktusoik stílusos, ízléses, visszafogot használatára. De óvaikodjunik a funikciótlan, eikleiktiikus „animációiktól”! Különösen a szövegeik teikinteté­ben. Néhány visszafogot átűnés vagy beúszás esztétiikusabbá teheti a mondanivalót, mint a mindenhonnan pörgő-forgó, előtűnő, bepatogó, vil­lódzó, betűniként szétrobbanó szöveg- vagy iképáradat. Milyen leliket vi­szünik prezentációnikba, ha már megteikintése is epilepszia-iközeli állapotba hozhatja az esztétiikai érzéiküniket?

Végezetül térjünik vissza az igazi animáció ikészítéséneik legegyszerűbb törvényszerűségéhez: a folyamatoik megértéséhez. Néhány alappéldát hadd említseik, tantárgyi ikoncentrációval.

Miért látom mozgásban a heliikopter propellerét felülnézetben? Körmoz­gás, átmérő. Teljes ikör. Periódus. Miért látom mozgásban a heliikopter pro­pellerét oldalnézetből? Tengelyes szimmetria. Középpontos szimmetria. Szaikasz. Szaikasz hossza. Periódus.

Hogyan nő iki a növényike a földből? Napi megfgyelés. Lassítot felvétel. Mag, sziikleveleik, hajtás. Növeikedés. Állandó ikörnyezet, változó tulajdon­ságú rajz.

Hogyan szállingóznaik a hópelyheik? Véletlenszerűség. Útvonal. Szél. Milyen utat ír le az eldobot ikő? Hogyan patog az elejtet labda? Mitől

látom mozgónaik az autót és nem csúszónaik? Hogyan repül a sas? Mitől ikígyóziik a ikígyó? Hogyan „mozog” a fa, a távoli hegy, a nap az égen, ha egy játéikban érzéikeltetni szeretném a háteret ????

És a legnehezebb: Hogyan jár az ember? Miért dőlünik előre az első lépés előt? Valóban csaik annyi a járás, hogy felemeljüik a lábunikat és előbbre raikjuik? Figyeljüik meg magunikat járás iközben. Elemezzüik Muybridge iképsorait!

Az animációt megértő gyermeik, főleg a lassítot felvételeiket elemezve, nem csaik a folyamat időben elrejtet dimenzióit ismeri meg, hanem olyan fziikai, biológiai, mechaniikai és esztétiikai élményeikneik a részesévé váliik, amit soha nem tapasztalt meg ikorábban, mert nem látja a mindennapi mozgásoik természetes sebességében.

24

3. Milyen eszközökkel oktassunk számítógépes grafiikát?

3.1. Kereskedelmi megoldások

Oiktatásunik esziközikészletében egyértelmű a Microsof szofverterméikeineik dominanciája.

Bár elvileg tudjuik, hogy nem programot, hanem gondolikodásmódot ta­nítunik, mégis szembetűnő, hogy az ECDL vizsgáin, az informatiika éretsé­gin, és az olyan versenyeiken mint az OKTV vagy a Nemes Tihamér alikal­mazói verseny jelentős hátrányba ikerül az a diáik, aiki nem a Microsof szofvermegoldásaival oldja meg a feladatoikat.

Amiikor az oiktatásbeli Microsof-dominanciáról beszélünik, szembesül­nünik ikell azzal a ténnyel, hogy három szegmensben van a Microsof meg­oldásainaik monopol helyzete. A pc-s operációs rendszereik, ikis- és iközép­vállalati szervermegoldásoik és az irodai szofvereik piacán. A Microsof iga­zán soha nem tudot betörni a ikreatív iparba – a iképszerikesztés, ikiadvány­szerikesztés, grafika területére, mert ot olyan, nála tapasztaltabb cégeik ve­tetéik meg a lábuikat mint az Adobe, a Corel, a Qarik vagy az Autodesik.

Amilyen nagy szerepe volt az egységes felhasználói interfész és operáci­ós rendszer (Windows), az irodai ikompatibilitás (Ofce) megteremtésében, olyannyira elenyésző szabványosító szerepe maradt a grafika területén. Bár több próbálikozásuik is volt iképszerikesztő, rajzoló és ikiadványszerikesz­tő program létrehozására, soha sem tudtáik elérni a professzionális réteget megoldásaiikikal. A neikiik szánt Expression Studio szinte ismeretlen maradt, olyannyira, hogy a vállalat 2012-ben fel is hagyot a forgalmazásával.

Az egyetlen terület, ahol tevéikenységüik grafikailag meghatározó volt, a sikálázható betűtípusoik bevezetése (ttf, otf), melyet az Apple, ikésőbb az Adobe céggel együt dolgoztaik iki.

Rendszereiik mindig is zárt egységeiket alikotaik, melyeikbe igyeikezteik a szó szoros értelmében mindent beintegrálni. A multifunikcionalitás és az átlagfelhasználó mint célcsoport metszetében pedig megjelenteik azoik a sablonos megoldásoik, amelyeik gyaikran unalmassá, ízléstelenné tetéik a felhasználóik munikáit. A mindennapi felhasználó pedig rászűikült ezeikre az elsősorban irodai szemléletű megoldásoikra.

Nézzünik erre egy példát: a mindeniki által használt Word szövegszerikesz­tőt. Mint minden virtuális esziközneik, enneik is megtaláljuik valós előiképét – az írógépet. Az írógép műiködési elve tovább élt a margarétafejes sornyom­

25

tatóikban majd mátrixnyomtatóikban. Ezeikneik a ikaraikteres és sor-alapú f­lozófája pedig a szövegszerikesztőikben, és máig az olyan oldalleíró nyel­veikben mint például a HTML.

Ezzel nincs is semmi baj, egészen addig, amíg meg nem jeleniik az illuszt­ráció, a iképi elem.

Míg a ikiadványszerikesztő szofvereik a nyomdai fényszedés módszereit adaptáltáik, a szövegszerikesztőik az írógép műiködéséneik mechanizmusába igyeikezneik beintegrálni a iképi elemeiket. A fényszedő montírozó alulról át­világítot tejüveg asztalán ragasztgatja a iképeiket, címeiket, szöveghasábo­ikat. Enneik mintájára a ikiadványszerikesztő program egyenrangú elemiként ikezeli a szövegeiket és a iképeiket. Mindikető aféle „folt” a nyomtatot olda­lon. A lényeg a tipográfai szabályoiknaik megfelelő, ugyanaikikor szabad, ikreatív elhelyezés. Döntéseiket hozunik: a laptüikör (margóik), a betűválasz­tás, az elrendezés, az illusztrációik teikintetében. Tervezői döntéseiket. A szö­vegszerikesztő program megikíméli ezeiktől a döntéséiktől és a tipográfai szabályoik ismeretétől a mindennapi felhasználót.

A szövegszerikesztő számára nem a ikép és a szöveg, hanem a ikép és a ika­raikter az egyenértéikű entitás. Mit is jelent ez? Gyaikorlatilag azt, hogy a ikép is egy ikaraikter, amit beszúroik valahova a szövegbe. Valahova „lehor­gonyzom” (oldalhoz, beikezdéshez, ikaraikterhez), mindenesetre nem szaba­don ikezelem.

Az ECDL vizsgáik, szövegszerikesztési éretségi feladatsoroik és informati­ikai versenyeik nagy része arról szól, hogyan lehet megiküzdeni ezen, ikaraik­teres szemléletből eredő hátrányoikikal. Miiközben felszabadítjuik a tanulót a tipográfai tudás ismerete alól – mondván, a gép úgyis elvégzi helyete e munikát –, ráikényszerítjüik arra, hogy szofverikezelési problémamegoldá­soik halmazát tanulja meg, amivel ikicselezhet elrendezési vagy ikiemelési problémáikat, melyeik nem is fordulnánaik elő, ha a megfelelő esziközt alikal­maznáik a megfelelő feladatra.

Melyiik éretségi vagy versenyfeladat deiklarálja esziköztárában mondjuik a Microsof Publisher ikiadványszerikesztő felhasználásánaik lehetőségét? Miiközben valójában ikiadványszerikesztési (és nem szövegszerikesztési!) fel­adatoikat ad a diáikoiknaik.

A prezentáció és grafika ECDL modul érinti a veiktorgrafika és pixelgra­fika témaiköreit. Két olyan programot ajánl a Microsof esziköztárából, me­lyeik alapvetően nem arra valóik, amit meg szeretnénik tanítani vele.

A Powerpoint bemutatóikészítőneik vannaik veiktoros esziközei, de veiktor­grafikát tanítani vele olyan mint szájharmoniikával pótolni a templomi or­gonát. A Paint programnaik ikésőbb egy fejezetet szenteleik. It csaik annyit jegyeznéik meg róla, hogy a Windows 7-es megjelenéséig úgy teikinthetünik

26

rá, mint a '80-as éveik elejéről a rendszerben ragadt esziközre, mely ikínos pontossággal őrizte az adot ikor techniikai színvonalát.

A rajzolóprogramoik (értsd illusztrációs program) már rég átérteik veikto­ros szemléletre. A iképszerikesztő szofvereik magas szintű ikijelölésen és réte­geik használatán alapuló flozófáját hobbiprogramoik is alikalmazzáik Ez a ikis program, minden ráncfelvarrás után sem tud lényegesen többet nyújta­ni az oiktatásban. Mégis szinte versenytárs nélikül alikalmazzuik.

Az előbbieikből talán megállapítható, hogy a Microsof-terméikeik alapve­tően nem alikalmasaik grafika oiktatására, mivel a piaci ikörnyezetben hasz­nált esziközöik paradigmáit jól nem taníthatjuik velüik. A veiktorgrafikus, il­lusztrációs (rajzoló) programoik szabad szerikesztési, átformálási elvei, a iképszerikesztő programoik ikifnomult maszikolási és rétegtechniikái, illetve a digitális sötétikamra elvén műiködő fotószerikesztőik széles eljáráspaletája hiányziik ezeikből az alapvetően irodai alikalmazásoikból.

A nagy grafikai monopóliumoik – ikülönösen az Adobe – esziközei viszont méregdrágáik. Oiktatási licenciként is elérhetetleneik egy átlag isikola számá­ra. Netó ikét- háromszázezer forint egy iképszerikesztő, illusztrációs vagy ikiadványszerikesztő programért. Az Adobe cégneik diáik, oiktatói és hallgatói licencmegoldásai is létezneik. Ezeik egy része meghaladja az ötvenezer fo­rintot.

A 3d tervező és animátor programoik – többnyire az Autodesik terméikei – nagyjából félmillió forint ikörül ikaphatóaik. Az Autodesik terméikei egy éve ingyenesen használhatóik oiktatóik és hallgatóik számára. A géptermi licen­ceik viszont a iközoiktatásban csaik nagy beruházás árán alikalmazhatóaik.

Vajon nem túl bonyolultaik ezeik a szofvereik az egyszerű általános vagy iközépisikolai oiktatásra? Nyilvánvalóan egy-egy szaikma magas szintű esz­iköztárát foglaljáik maguikba. Nem csaik a tervezéshez, de a szabványos ikivi­telezéshez is szolgálnaik magas minőségű megoldásoikikal : színhű nyomdai ikimenet, webes, televíziós és flmes szabványoiknaik való megfelelés. Vastag szaikikönyveik tárgyaljáik e programoik összes iképességét.

Vajon a XXI. században ikiikerülhetőeik-e ezeik a vizuális esziközöik? Úgy gondolom, hogy a ikonikrét ikeresikedelmi esziközöik igen, de a szemlélet nem!

Nem pótolhatóik sablonoik, varázslóik, clipartoik, „instagrammoik” haszná­latával.

Amiikor a gyermeik, tanuló érdeiklődése előtünik jár, felfedezi a vizualitás – a grafika, a fényiképezés, a mozgóiképes megjelenítés – önikifejezési for­máit, nem árt, ha legalább orientálni tudjuik, milyen irányba ikutasson.

27

3.2. Nyílt forrású programok

E fejezetben szeretném bemutatni, miért gondolom, hogy nyílt forrású gra­fikai programoik alikalmazásával ikomoly, versenyiképes tudással ruházhat­juik fel tanítványainikat.

Kezdjüik a legalapvetőbb gazdasági feltétellel : A nyílt forrású programo­ikat ingyen ikapjuik. Lelikes programozóik iközösségei fejlesztiik ezeiket, általá­ban szabadidejüikben. Gyaikori, hogy egyes vállalatoik ösztönziik a projeikte­iket valamilyen segítséggel : munikalehetőséggel, ösztöndíjaikikal.

E programozóik motivációja a iközösségen belüli elismertség, siiker, a fel­használói visszajelzés, a iközös munika élménye. A nyílt forrású iközösség a ikódot egyfajta ikulturális iközikincsneik teikinti, melyet szabadon változtat­hat, továbbfejleszthet. Ez önmagában ikáoszhoz vezetne. A iközösségi szer­veződés viszont ikialaikít egy racionális fejlesztési stílust. Ebben egy ikisebb team őriködiik a ikód ikonzisztenciáján, egy szélesebb, nemzetiközi, internetes programozói ikör szolgáltatja a részproblémáik megoldásait („patch”-eik, programfoltoik formájában), és a hobbiszintű felhasználóik tömegei a teszte­lőik, napi visszajelzéseikikel a fórumoikon.

Gyaikori, hogy egy-egy jól siikerült programra rátelepülneik ikeresikedelmi megoldásoik: oiktatóanyagoik, ikönyveik, terméiktámogatást, továbbiképzést nyújtó cégeik. Őik nem adhatjáik pénzért a programot, melyet másoik ingyen fejleszteneik. De a támogatásért, a segítségért ikérhetneik tiszteletdíjat. Ezeik a Richard Stallman által meghirdetet Open Source mozgalom alappillérei.

Harminc évvel ezelőt olyan nagy cégeik, mint a Microsof vagy a Novell árnyéikában a nyílt forrású szofvereik anarchista szubikultúrája megmoso­lyogtató érdeikesség volt csupán. Ma oikostelefonjainik 90%-a Android alapú, mely a nyílt forrású Linuxra épül. A webes ikiszolgálóik majd ugyaneikikora százaléika Apache szerverprogramot, MySQL adatbázis-ikezelőt futat. A flmipart ikiszolgáló speciális efeikt-cégeik renderfarmjai Linuxos fürtöikikel dolgoznaik, miiközben a munikaállomásaiik animációs szofvereineik szikipt­nyelve a nyílt forrású Python. A Novell hálózati szofvermegoldásai ma már a SuSE Linuxra épülneik. A Google, a Facebooik extenzív fejlődéséneik egyiik ikulcstényezője az olcsó hardveren telepítet ingyenes operációs rendszereik voltaik.

A nyílt forrás már rég nem azt jelenti, hogy amatőr, megbízhatatlan, használhatatlan. Soikszor persze nem a csúcsminőség szinonimája, inikább egy elfogadható alternatíváé.

Az Android egy olcsó alternatívája az iOS mobil operációs rendszerneik.A Linux a szervereik piacán a Unix rendszereik robusztussága mellet

iköltséghatéikony megoldást nyújt, megfelelő szaikértelemmel.

28

Sorolhatnánik még a példáikat. Ugyanaikikor becsületesen szembe ikell néz­ni olyan sajátosságoikikal, melyeik riasztóik lehetneik a ikeresikedelmi szofve­reik világából jöt felhasználóiknaik.

A iközösségi jelleg mindig hordoz magában szubikulturális, vagy egyene­sen ellenikultúráikra jellemző, elemeiket. Ezeik eseteniként szinte vallásos jel­leget ölthetneik.

Nem a nyílt forrású világból hozot példa az Apple cégé: 1984 óta jellem­ző image-üik az ellenikulturális szembenállás a Nagy Testvérrel, a minőség, a ikreativitás, az exikluzivitás jegyében. Művészi az a tömegmanipuláció, ahogy az Apple elhiteti híveivel, hogy őik a mesebeli szegénylegényeik, aikiik töikéletesen formatervezet méregdrága esziközeiikikel felvesziik harcot a PC-s világ manipulált tömegével.

Hasonló csőlátás megfgyelhető „elvaikult” Linux-osoiknál : divat a Microsof rövidítéseiként M$-t írni, gúnyolni a másiik rendszert, sőt harcol­ni ellene.

A nyílt forrású rendszereikben vannaik hiányosságoik. Mintha folyamatos publiikus bétáikat használnánik. Találikozhatunik stabilitási, ikompatibilitási problémáikikal, melyeik a viszonylag gyors fejlesztés miat jelentikezneik. Jel­lemző hozzáállás, hogy 10 éves fejlesztés után is van olyan program – ilyen az Inikscape is –, mely még nem érte el az 1.0 verziót. Enneik ellenére feltű­nően stabilan használható!

Egy-egy ilyen rendszer alappillérei a nyitotság, modularitás. Minden mindennel összeikapcsolható, munikafolyamatoikba szervezhető.

Az utóbbi tíz évben a ikeresikedelmi programoik mintájára jó néhány olyan szofvert lehet említeni, amelyeik használhatóságuikban, produiktivitá­suikban is nyomába eredteik példaiképeiikneik.

Két fontos tényező miat jó szívvel ajánlom isikolai felhasználásra:

• Ugyanazt a paradigmát ikövetiik, mint ikeresikedelmi párhuzamaiik.

• Szinte mindig léteziik a három elterjedt asztali operációs rendszerre – az MS Windowsra, MAC OS X-re és Linuxra – lefordítot változat.

Végül említsüik meg azt az óriási etiikai többletet, mellyel nem lopot javaik megosztásán alapuló értéikeiket adhatunik át tanulóiniknaik.

A iközösségi fejlesztés hatására rengeteg web-es oiktatóanyag ikerül az in­ternetre. A nyílt forrású programoikat ikedvelő ikreatív felhasználóikra ugyanis jellemző, hogy bármely ikicsiny dolgot fedezneik fel máris „tutori­alt” írnaik, „screencast”-ot szerikeszteneik a videomegosztóikra, aiktív fóru­mozóvá válnaik. Az ilyen típusú fórumoikban pedig igazi szaikmai eszmecse­re folyiik, ahol a cél a másiik segítése, és nem az aikadéikosikodás vagy önbál­ványozás.

29

„Alikoss, fejlessz iközösen, oszd meg a tudásod!” Vajon nem olyan értéike­iket találunik it, melyeik nagyon is pozitív nevelési tényezőik lehetneik a mai társadalomban ????...

3.3. Oktatásra ajánlott szoftverek

Mielőt a szofvereik ikérdését érintenénik, néhány szó az operációs rendsze­reikről. Az első ikiadványszerikesztő, pixelgrafikus, veiktorgrafikus progra­moik az Apple Macintosh grafikus felületén futotaik.

Kitűnő színmenedzsment, stabilitás jellemezte ezeiket az esziközöiket, emi­at hamar a professzionális felhasználóik szívébe loptáik maguikat. Magyar­országon néhány pályázat lehetőséget adot isikoláiknaik ilyen exikluzív gé­peik beszerzésére, mégis inikább ritika ikivételneik számítanaik.

Hazai viszonyainik iközöt az olcsóbb PC-ik, és ezeiken szinte egyeduraliko­dóiként futó Windows alapú operációs rendszereik terjedteik el. Manapság egyre több isikola ikísérleteziik a Linux, mint másodiik operációs rendszer be­vezetésével.

Mivel a Linux a grafikai szegmensben nem rendelikezet piaci részesedés­sel, inikább csaik félénik ikísérleteik voltaik a Corel, az Adobe vagy az Autodesik részéről, hogy néhány programjuikat átírjáik az új operációs rendszerre. Ezeik nem leteik túl siikereseik – hiányzot a „ikritiikus tömeg”, a felhasználóik nagyarányú átérése.

A nyílt forrású világ iközben ikitartó munikával létrehozta azoikat az alter­natív megoldásait, melyeiket immár mindhárom asztali rendszeren futatha­tóaik. Ez a platformfüggetlenség nem jelent egyenrangúságot. A nyílt forrá­sú szofvereik általában Linux-os ikörnyezetben futnaik a leggyorsabban, legstabilabban.

Az alábbi programismertetéseikben arra töreikedtem, hogy az oiktatási te­rületen ingyenesen beszerezhető szofvereik mellet témánik szempontjából nagy súllyal megjelenő nyílt forrású grafikai szofvereikről átfogó iképet nyújtsaik. A bemutatás a gyermeikeik fejlődéséneik időrendjét iköveti.

Paint9 – a nagy klasszikus ◆ Vajon van-e még olyan program, ami aWindows ikelléiktárában olyan ikarriert, futot be, mint a Paint ???? A Windows rendszereik Kelléikeik csoportjában olyan esziközöiket találunik, melyeik min­dennapi számítógépes munikát a régi időikben megikönnyítetéik. Alapszintű szöveg-editort, parancssort, számológépet, egyszerű hangfelvevőt, néhány játéikot, stb. De azóta soikat változot a világ. A programoik specializálódtaik,

9 htp://windows.microsof.com/hu-hu/windows7/products/features/paint [2013.04.17.]

30

s talán csaik a Rendszeresziközöik programcsoport nyújt olyan szolgáltatást a Kelléikeiken belül, amely ma is versenyiképes.

Mi az előnye a Paint-neik? Elsősorban az, hogy ikéznél van. Nem ikell te­lepíteni, ot lapul minden gyermeik Windows-os számítógépén.

Másodsorban az egyszerűsége. Nem soik mindent tud, de azt érthetően teszi. Megtaláljuik azoikat a „primitíveiket” (mint a téglalap, ellipszis, stb.), melyeiket minden rajzos programnaik ismerni ikell. Rajzolhatunik egyenese­iket, íveiket, melyeikre visszautalhatunik ikésőbb a veiktorgrafika tanítása ikap­csán. A zárt alaikzatoik ikifesthetőeik (színegyezés alapján), így alikalmas a pontos rajzolás visszajelzésére, fejlesztésére.

A iképernyő-szem-ikéz ikoordináció viszont a Paint programban ikitűnően fejleszthető. Annaik ellenére, hogy az egér nem rajzesziköz. Ha ikoordinációs gyaikorlatnaik fogjuik fel a „szabadikézi rajzot”, jó bevezető, gyaikorló esziköz a fnomabb motoriikus mozgásoikhoz.

A Paint nagyítójánaik használatával értheti meg az alsó tagozatos gyer­meik a pixelgrafika lényegét.

Egyszerűbb ikijelölő esziközei alapot adnaik a majdani maszikolás megérté­séhez. Szemléletesen tanítható vele a ikivágás-másolás-beillesztés alaphár­masa.

Mindeniképpen helye van a Paint-neik oiktatási tevéikenységünik elején. De csaik az elején!

A Paint ugyanis, bár pixelgrafikus program, de hiányoznaik belőle a mai iképszerikesztő programoik fejlet ikijelölő techniikái, rétegikezelése, montázs­techniikája, retusáló esziközei. Ezeikre épül a professzionális iképszerikesztés. Ha a vizuális ikifejezőikészség ikamaszikori fejlesztését ikomolyan vesszüik, olyan program után ikell néznünik, ami a felső tagozatól ikezdve a ikol­lázs-montázs techniikáikat jobban támogatja.

A Paint-et a iköznyelv rajzolóprogramiként ismeri. Manapság a rajzoló vagy illusztrációs programoik veiktorgrafikus elven műiködneik. Biztosítva az objeiktumikezelés minden előnyét: A tárgyaik csaik a ikörvonalaiik mentén ta­ikarjáik iki egymást, szabadon méretezhetőeik, átformálhatóaik.

A pixel alapú rajzolóprogramoik jelenikori változatai napjainikban nyo­másérzéikeny digitalizáló tábláikra optimalizált festőesziközöiket vonultatnaik fel. A digitális festészet ikülön műfaj, melyben ikiaiknázzáik e szofvereik elő­nyös tulajdonságait ???: a digitális hátérfestészet (mate painting), a ikoncepci­ós és ikaraikterrajzoik (concept art) és a iképes forgatóikönyveik (storyboard) iké­szítésénél.

Használjuik mi is a maga helyén e veterán szofvert – az alsó tagozatban. Jobban illeszikediik a ikisdiáikoik e ikorra jellemző ceruzarajzos szemléletmód­jához, jól fejleszti a ikoordinációt, s az alapoik alapjait elsajátíthatjáik a segít­

31

ségével. De azután lépjünik túl rajta, ahogy a szövegszerikesztésben a Jegy­zetömbön vagy a WordPad-en ???!

Tux Paint10 ◆ Míg a Paint a iklassziikus Windows felhasználói felületéneik puritanizmusát, szabványos megoldásait használja – emiat egyeseik ikomo­lyabb szofverneik gondoljáik, mint ami –, a Tux Paint tudatosan a ikisisikolás célcsoportnaik ikészült.

Habár a Paint esziköztáránaik legtöbb elemét it is megtaláljuik, inikább a logiikai iképességeik, halmazoik, vagy ikörnyezetismereti tárgyaik tudásanya­gát fejleszthetjüik segítségével.

A felhasználói felületről ikevés jót mondhatunik. Lelikes, de esztétiikai ér­zéikikel ikevésbé megáldot programozóik ikészítetéik. Jellemző tünet a ikiala­ikult ergonómiai és felhasználói szabványoiktól való eltérés. Ez nem lenne baj egy gyermeikprogramnál, ha emellet logiikus és áteikinthető lenne. De nem az.

Szinte minden elemet ugyanolyan nagyságú leikereikítet sarikú téglalapo­ikon helyezneik el, melyeik a ikorai MAC OS X stílusában zselészerűen, se­lyemcuikor színben ragyognaik. A ikereik sarikoik íve szabálytalan, ami egy grafikus szemében nem stílusjegy, hanem az aránytalanul, rosszul mérete­zet, nagyítot téglalapoik tünete. A gombcsoportoik felet egy-egy smaragd­szín ikapszula hirdeti az esziköztáraik nevét. Megszoikható, de nem szép.

Rajzos feladatoiknál a gyermeikeik hamar telefrikáljáik a ikicsinyike rajzte­rületet. A gombocsikáikon nagyon soik esziköz és lehetőség ikerül eléjüik.

Megfelelő irányítással és ikreatív ötleteikikel többféle fejlesztési lehetősé­get találunik benne. Olyan, mint egy interaiktív munikafüzetet. Néhány pél­da a használatára...Környezetismeret ◆ Feliratozd a testrészeiket! Képeik és elnevezéseik. Hason­líts össze ikét állatot! Közös és ikülönböző tulajdonságoik. Táplálikozási lánc, piramis. A víz ikörforgása. Élelmiszereik, egészséges táplálikozás. Zöldségeik és gyümölcsöik.Matematiika ◆ A halmaz fogalmánaik bevezetése. Hasonló tulajdonságú hal­mazelemeik a Matricáik esziköztárából. Halmaz–részhalmaz. Halmaz–ikomp­lementer. Halmazoik metszete, uniója. Szerialitás fejlesztése: Sorozatoik épí­tése – grafikai mintázatoik ritmusa alapján. Síikidomoik, soikszögeik. Reláci­óik.Társadalom, mindennapi élet ◆ Zászlóik. Címereik. Történelmi helyszíneik. Sportszereik. Közleikedés.Irodalom ◆ Illusztrálj egy verset, iközmondást! Építsd fel a mese helyszínét! Válassz egy jelenetet, és rajzold meg ???!

10 tuxpaint.org [2013.04.17.]

32

Példáinikból is látsziik, hogy a Tux Paint felhasználási területe hasonló az interaiktívtábla-szofvereik lehetőségeihez. Legerőteljesebb esziközei a Mat­ricáik, azaz ikategóriáikba rendezet, ikörbevágot iképeik.

Aikár első osztályosoiknál is alikalmazható – ikis segítséggel. Később önál­ló munikára alikalmas a bőséges, állapotsorban megjelenő súgószövegneik iköszönhetően.

Alchemy11 – digitális frkaprogram ◆ Nehezen jellemezhető ez a ikis program???: Olyan mint a modern digitális művészet, a ikiállítótermeik video- vagy iképi installációiban használt techniikáik, melyeikneik ikedvelt tényezője a véletlenszerűség. Az Alchemy nem egy aikikurátus rajzprogram, inikább a sikiccelés, a vázlato­lás, ötletelés esziköze.

Mozdulatainikat a program véletlenszerűen továbbgondolja vonalaik, síik­idomoik, foltoik megrajzolásával. Minimalista esziköztárában ezen lehetősé­geik mellé még a szimmetria társul, melyneik élményszerű, rajzos megta­pasztalása ikésőbb nagy segítséget jelent a geometria oiktatásában.

Felszabadító élmény azoiknaik, aikiik görcsösen töreikszeneik a részleteik iki­dolgozására. És izgalmas lehetőség az asszociáció, a fantázia fejlesztésére!

svg-edit12 ◆ A veiktorgrafika alapú illusztrációs programoik szemlélete nem az alsós ikisdiáikoik önfeledt, színesceruza-rajzos világába illiik. A program­ban rajzesziközt ikereső ikisdiáikikal nehéz megértetni, hogy it egyfajta digi­tális ikollázstechniikáról van szó. Ötödiik osztálytól viszont időszerű bele­ikóstolni a veiktorgrafika elemző, elvontabb gondolikodást igénylő szemlé­letbe.

A ikezdéshez olyan programra van szüikség, mely ikellőiképpen egyszerű. A veiktorgrafikus szofvereikre éppen nem ez, inikább a lehetőségeik széles tárháza jellemző. Jó, ha elérhető egy szolidabb esziköz, mellyel ikülönösebb ikavarodás nélikül megtaníthatjuik az alapoikat.

A Google cég laboratóriumában soikféle projeikt lapul, iközülüik egy az svg-edit. Javascript alapú, modern böngészőikben futó rajzesziköz.

Nem ikell telepíteni : ikimarad az installáció időrabló folyamata, bármiikor és bárhonnan használhatjuik, s azoik a gyermeikeik is örömüiket leliik benne, aikiikneik gépére a szülőik nem szívesen telepíteneik fel programoikat.

E ikis program alikalmas a veiktoros ábrázolás szemléleténeik ikialaikítására. Enneik módszertanát részletesebben az Inikscape-pel ikapcsolatban tárgyalja dolgozatom.

11 al.chemy.org [2013.04.17.]12 htps://code.google.com/p/svg-edit/ [2013.04.17.]

33

Milyen egyszerű feladatoikat érdemes célul ikitűzni? Organiikus alaikzatoik a lányoiknaik (macifej, Miiki egér, ikaticabogár), techniikai rajzoik a fúiknaik (óra, heliikopter, autó, repülőgép).

Az alap primitíveiket (téglalap, ellipszis) görbévé ikell ikonvertálni, azután dupla ikatintásra átformázhatóaik.

Soikféle lehetőség rejliik benne, szaikikörön megmutathatjuik a rajzoikat le­író SVG-ikódot, ami ikésőbb jó alapozást adhat a jelölőnyelveik tanításához.

Inkscape13 – felső tagozat, középiskola ◆ Kitűnő minőségű veiktorgraf­ikus, illusztrációs program. Híres iikontervezőik, weblapikészítőik használjáik. Nem véletlen, hiszen mentési formátuma az svg (xml-típusú leíró nyelv veiktoros objeiktumoik megjelenítésére).

Elődje a Sodipodi volt, amely egy nagyon ikorreikt, de ablaikikezelésében a régi gimp-re hasonlító, az Unix X Window ablaikikezelőjére optimalizált program. A fejlesztőcsapata ikivált e projeiktből, hogy egy ergonomiikus fel­építésű, ikimondotan a Windows-világ szabványaihoz jobban igazodó programot hozzon létre. Mindhárom fő operációs rendszeren használható.

Objeiktumikezelésében a CorelDraw hagyományait iköveti. Elrendezése is leginikább e programra emléikeztet. Esziköztára az oiktatás szempontjából nem ikövetikezetes: Vannaik nagyon látványos, de elsőre nehezen érthető elemeik, melyeik megelőziik vagy éppen beéikelődneik a gyaikrabban használ­taik iközé. Emiat fontos a tudatos, foikozatos esziköz- és feladatválasztás. Amíg nem vagyunik tisztában a program flozófájával – ami ugyanazt a gondolikodásmódot iköveti, mint üzleti társai, az Illustrator vagy a Corel­Draw –, addig a gyermeiket sem látjuik majd a szabad felfedezés örömével alikotni. Mivel nem tudja értelmezni azt, amit és ahogy a program megjele­nít. Nagy szerepe van tehát az oiktatói magyarázatnaik, bevezetőneik.

Korreikt grafikus szövegikezelése van, görbéikre is tud szöveget illeszteni. Kalligrafikus esziköze egyedülálló a programoik iközöt. Halmazműveleteiket jól végez. Bézier-szerikesztése nagyon rugalmas: Nem csaik a csomópontoik és iránypontoik segítségével formálhatóaik a szegmenseik, hanem a görbéik iközvetlen manipulációjával. Új csomópontfajta is megjeleniik, melyet más programoiknál nem találunik. Színátmeneteiket, elmosot szegélyeiket, áttet­sző objeiktumoikat is létrehozhatunik a segítségével. Bitiképeiket veiktoros áb­rává jobb hatásfoikikal ikonvertál, mint a CorelDraw. Szűrői és ikiterjesztései rengeteg pluszt adnaik a programhoz.

Produikciós ikörnyezetben is stabil, 54 bemeneti és 26 ikimeneti formá­tummal támogatja a programoik iközti ikonverziót. Közötüik a CorelDraw, Illustrator szabványai, a pdf, valamint a Wmf ikiterjesztés, mely a Word

13 inikscape.org [2013.04.17.]

34

program által támogatot clipart formátum. Az openclipart.org oldalon nagy mennyiségű előregyártot mintaiképet találunik, melyeiket az Inikscape programmal ikészíteteik, és szabadon felhasználhatóaik. A Linux-os prog­ramverzió már a menürendszerében is rá tud ikeresni ezeikre a iképecsikéikre, böngésző sem ikell hozzá.

Színikezelése jelenleg nem felel meg a nyomdai használatnaik, de weben, gyorsnyomdában ikitűnően teljesít.

Mindent összevetve a nyílt forrású világ egyiik csúcsteljesítményét ikap­juik meg az Inikscape-pel, teljesen ingyenesen.

Xara Xtreme14 ◆ Kevesen tudjáik, hogy a ikis angol Xara cégneik mennyi öt­letet iköszönhet a számítógépes grafika. Őik találtáik iki a tulajdonságsort, ami a választot esziköz függvényében csaik annaik paramétereit jeleníti meg a menü alati vízszintes esziköztárában. Rengeteg ötletét vásárolta meg a Corel cég, és ikerülteik bele programjaiikba. A Xara Designere máig a leg­gyorsabb megjelenítésű veiktorgrafikus program. Összetet árnyalású, bo­nyolult doikumentumoik esetén maga mögé utasítja az „ipari szabvány”Illustratort vagy a CorelDraw-t.

Néhány éve megnyitotáik a Linux-os világ fele a Xara Designer ikódját Xara X ikódnéven, abban a reményben, hogy a nyílt forrású iközösség ötle­teiben, a iközös fejlesztés módszerében új lehetőségeiket találnaik. El is iké­szült egy ikezdeti verzió, amiben még nincs színikezelés, de a Windows-os változat szolgáltatásainaik nagy részét tartalmazza.

Aiki már használt CorelDraw-t, pillanatoik alat elsajátíthatja a ikezelését. Nagyon látványos esziköze a vetet árnyéik síikban és térben, a térbeli sarikí­tás, a széleik elmosása.

Sajnos Linux alati fejlesztése abbamaradt. Nem tudunik benne pl. szöve­get szerikeszteni, habár az esziköz ot van a paletán. Így is egy használható, ikézreálló, ikönnyen ikezelhető, egyszerű programot ikapnaik a Linux alat rajzolóik.

Sumo Paint15 – webes környezetben Photoshop élmény ◆ Előnye az svg-edithez hasonlóan az, hogy böngészőben nyíliik meg, emiat felesleges­sé teszi a telepítést, s othon ugyanúgy használható, tanulható mint az is­ikolában. Vele ellentétben viszont pixelgrafikus programról van szó.

Egyszerűbb, átláthatóbb felülete van mint a Gimp-neik, elrendezésében a Photoshop logiikáját iköveti. Általános és iközépisikolában is nagyon jó beve­

14 www.xaraxtreme.org [2013.04.17.]15 htp://www.sumopaint.com/app/ [2013.04.17.]

35

zető a iképszerikesztéshez, ha ugyanazt a tanulási folyamatot ikövetjüik, mint amit a Gimp-nél alább ismertetünik.

Gimp16 – 7. osztálytól a felső tagozatban, középiskolában ◆ Soik ikö­zépisikolában használjáik már a nyílt forrású iközösség fejlesztéséneik másiik nagy teljesítményét. Több ikisvállalat a drága Photoshop-licenceik beszerzése vagy ikalózverzióik használata helyet átálltaik erre a programra.

Egyetemi vizsgaprojeiktből indult fejlesztés ikezdetől azt tűzte iki célul, hogy a Photoshop szemléletét, módszereit és esziköztárát ülteti át a Unix-világba. Azóta igazi többplatformos program let, s iközben levetikőzte azt az X Window ablaikikezelőtől öröikölt rossz tulajdonságát, hogy ablaikoikikal teleszemetelte a iképernyőt. (Minden esziköztár új ablaikban jelet meg.)

Enneik ellenére felhasználói felülete mindmáig ikicsit ijesztő. Esziköztára többoszlopos, melyneik tetején az ártatlan felhasználó rögtön nyolcféle maszikolóesziközbe botliik. Korábban leírtuik, mi lehet enneik a ikövetikezmé­nye.

Mivel professzionális szemléletű iképszerikesztő esziköz, nagyon fontos a megfelelő tanulási görbe ikialaikítása, hogy az ezernyi lehetőségbe bele ne ikeveredjen a tanuló.

Kezdjüik a iképikorreikciós lehetőségeikikel, amiik a fotóik javításához szüik­ségeseik. Megmutathatjuik néhány szűrő hatását, melyeik a ikép hangulatát, stílusát, élességét, elmosását változtatjáik. E a folyamat ikelti fel az igényét a maszikolás eljárásánaik: a ikorreikcióikat a ikép ikörülhatárolt területeire ikorlá­tozzuik. A ikörülhatárolt területeik másolásával és beillesztésével jutunik a rétegikezelés bemutatásáig. Utolsó lépésiként a retusáló, helyi javító eszikö­zöiket tárgyalhatjuik.

Ha ikialaikítjuik ezt az ívet, a gyermeik nem csaik a Gimp, de bármely más iképszerikesztő program felületén is eligazodiik majd.

MyPaint17 – digitális festőprogram ◆ A MyPaint lehetőségeit ikihasználni egérrel alig, digitális táblával inikább lehet. Kuriózumiként érdemes megmu­tatni, ahogy sajnos ikuriózum a jó minőségű lap, festéik, ecset a mai magyar rajzoiktatásban. Informatiika órán mindeniképpen hasznos ezt vagy hasonló programot (Krita, Artweaver) megmutatni, ami legalább egy ikicsit felvil­lantja a minőségi esziközöikikel való festés, maszatolás élményét.

16 gimp.org [2013.04.17.]17 htp://mypaint.intilinux.com/ [2013.04.17.]

36

Google Sketchup18 – a térszemlélet fejlesztésére ◆ A felső tagozatban a gyermeik érdeiklődése a térbeli ábrázolás felé fordul. Közben geometria órán olyan elvárásoikikal bombázzáik mint testeik megjelenítése, hálója, fel­színe, térfogata. Tapasztalatom, hogy felvételi előt soik nyolcadiikos sem tudja elvontan, fejben végiggondolni a térgeometriai feladatoikat, megfelelő szemlélet, manuális gyaikorlás hiányában.

Az informatiika it nagyon soikat segíthet, hiszen egy jól ikiválasztot 3d tervező program a térérzetet, a iképsíikoikat, vetületeiket és a manipuláció él­ményét is megadja.

Első szempontunik az egyszerűség legyen a program ikiválasztásában. Emiat a Siketchup („felsikiccelni, vázlatolni”) szofvert ajánlom. Felülete át­látható, nem terheli a diáikot ezer lehetőséggel.

Scluptris19 – digitális szobrászat ◆ Egy svéd programozó ikezdte fejleszte­ni ezt a virtuális szobrászprogramot. Jelenleg is ingyenesen letölthető, miu­tán felvásárolta a Zbrush programot gyártó Pixologic cég, szerzőjét magá­hoz csábítva Kaliforniába. A magyar Leonar3Do programhoz hasonló „tér­beli gyurmázásra, agyagozásra” való szofver. Szimmetriikus modellezéssel, mintázással. Ha nem is fognaik a gyermeikeik Roden-szobroikat ikészíteni a segítségével, de a szobrászikodás, formázás iközben ikitűnően fejleszti a program a térszemléletüiket.

MS Publisher20, Scribus21 – igényesebb dokumentumokhoz ◆ Már az általános isikolában érdemes megmutatni – esetleg szaikiköri használatban –, hogy hosszabb vagy magasabb grafikus minőségű doikumentumoikat ér­demesebb ikiadványszerikesztő program segítségével létrehozni.

Az MS Ofce része a Publisher. Kevesen használjáik, pedig a Word prog­ram ismeretében nagyon ikönnyen megtanulható. Tapasztalatom, hogy a gyereikeik először nem tudnaik mit ikezdeni a program által nyújtot szabad­sággal. A DTP-programoik flozófája ugyanis, hogy bármit bárhova elhe­lyezhetünik a segítségüikikel. Érdemes olyan projeikteikikel bevezetni, melyeik a médiaismerethez, újságszerikesztéshez ikapcsolódnaik22.

A Scribus felépítésében a professzionális ikiadványszerikesztőik puritán fe­lületéhez hasonlít (QarikXress, InDesign). Nyílt forrású esziközláncba ikitű­

18 htp://www.siketchup.com/intl/en/product/gsu.html [2013.04.17.]19 htp://pixologic.com/sculptris/ [2013.04.17.]20 htp://ofce.microsof.com/hu-hu/publisher/ [2013.04.17.]21 htp://scribus.net/canvas/Scribus [2013.04.17.]22 Március 15-i feladatunik volt isikolámban, hogy egy Kossuth-beszédet a Pesti Hírlap stí­

lusában Landerer betűivel tördeltünik. Ez megvalósítható Word-ben is, de a gyereikeik­neik nagyon tetszet a szabadabb szerikesztés lehetősége.

37

nően illeszthető: Jól együtműiködiik az Inikscape és Gimp és LibreOfce programoikikal. Színikezelése és professzionális ikimenete miat alikalmas nyomdai előikészítésre. A Publisherrel együt magyar felületel rendelikeziik.

Blender – szakköri munkához ◆ Egy holland animációs stúdió belső fej­lesztésű szofvere volt a Blender. A cég felszámolása után létrehozot ala­pítvány a program ikódjánaik jogát nemzetiközi összefogással, lelikes felhasz­nálói segítségével megvásárolta, majd a szofvert nyílt forrásúvá tete. A Blender telepítő programja ma sem több mint 50 mb, de funikcionalitásában szinte mindent tud, amit az üzleti társai.

Célcsoportja a hobbi felhasználóiktól a ikis reiklámstúdióikig terjed. Nem­zetiközileg nagyon aiktív Blender-iközösség soik oiktatóanyagot publiikál, me­lyeik többsége ingyenesen elérhető.

Az utóbbi éveikben jelentős lépéseiket teteik az ergonómia területén is. A Blender igazi svájci bicsikája a 3d tervezésneik, animációnaik. Nem csaik ter­vezni, animálni, renderelni lehet a segítségével, de alapszintű flmvágót, fejlet fziikai szimulációs és szobrászesziközöiket, utómunika, ikompozitáló modult is tartalmaz. Játéikoikat is programozhatunik segítségével ???: egyszerű ikapcsolásoikikal, programozói tudás nélikül.

Nem egyszerű program, de szaikiköri munikában rendikívüli módon fej­leszti a gyermeikeik iképességeit. Négy nemzetiközi hírű ikisflm ikészült a Blender felhasználásával.

LogoMotion23, Pencil24, Synfg Studio25 – animációhoz ◆ Vajon milyen hátránnyal jár, ha animációt pixelgrafika alapú programoikikal tanítunik? A fázisoikat ikis változtatással újrarajzolni nagyon nehéz egérrel. Enneik elle­nére az első ajánlot program a LogoMotion, mely ilyen elven műiködiik. Ha a gyereikeik az Imagine Logo programozási ikörnyezetel találikoztaik az alsó tagozaton, aikár ötödiik osztályban is foglalikozhatunik vele. Csaik egyszerű animációikhoz ajánlot.

A Pencil program továbblépés a hagyományos animációs techniikáik felé. A fázisrajzoikat it már veiktorosan is ikihúzhatjuik. Megjeleniik az idővonal. A Synfg Studio egy újabb lépcsőfoikot jelenthet, de inikább iközépisikolában ajánlható professzionális szemléletű, még fejlesztés alat levő program.

Végül az előbb említet Blender szofverre hívnám fel a fgyelmet. Renge­teg, armatúrával ellátot, becsontozot modellt tölthetünik le hozzá, melye­iket viszonylag ikönnyen, térben animálhatunik.

23 htp://logo.sulinet.hu/ [2013.04.17.]24 htp://www.pencil-animation.org/ [2013.04.17.]25 htp://www.synfg.org/cms/ [2013.04.17.]

38

4. Grafika a 2012-es NAT utáni közoktatásban

2012. december 21-én nyilvánosságra hoztáik az új ikeretanterveiket. Kibo­csátásuik elsődleges célja az egységesítés, a tantárgyi tartalom 90%-ánaik minden isikolára ikiterjedő „szabványosítása”. A maradéik 10% a helyi igé­nyeik, specialitásoik sávja. A digitális grafika által érintet tantárgyaik esetén 4–8 órát jelenthet évente. Az új ikeretanterv nagyobb hangsúlyt helyez a tantárgyaik iközöti ikoncentrációra.

Korábban a gyermeikeikért versengő isikoláik presztízs-ikérdése volt az in­formatiika tantárgy. A számítógép, az internet elterjedésével reiklámértéike csöikikent. Manapság, az IKT esziközöik osztálytermi elterjedésével soikaik számára a léte is megikérdőjeleződöt. Az európai országoikban sincs egysé­ges szemlélet a tantárgy ikérdésikörében: Vannaik, ahol a mienikhez hasonló óraszámban, időben, ikülönálló tantárgyiként tanítjáik, máshol általános ikt ikövetelményiként integrálódiik a tantárgyaik rendszerébe.

Az új ikeretanterv az informatiika tantárgy jelentőségét csöikikenti, az al­só tagozat anyagából gyaikorlatilag ikivonja. Kicsit leegyszerűsítve: 6–10. évfolyamig találikozhat vele az a tanuló, aikineik isikolájában a szabadon vá­lasztható óraikeretből nem e tantárgy óraszámát emeltéik. A tantárgy spirá­lis szerikezetű, a ikeretanterveikben hat tematiikus egység ismétlődiik a vá­lasztható negyediik évfolyamtól az éretségi időszaikig.

Osztály I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.Minimum

0 0 0 0 0 1 1 1 10v126 0 0

Maximum 0 0 0 1 127 1v2 2 2 2 2 2 2

1. táblázat: Az informatiika lehetőségei a iközoiktatásban

Az említet hat tematiikai egység:

• Az informatiikai esziközöik használta

• Alikalmazói ismereteik

• Problémamegoldás informatiikai esziközöikikel és módszereikikel

26 Szaikiközépisikolában 10. osztálytól nincs ikötelező informatiika. Gimnáziumban 10. osz­tályig van.

27 Hatodiik osztálytól tesziik ikötelező tantárggyá az informatiikát. Mivel a ikeretanterveik 5–6. évfolyamoikra ajánlanaik óraszámot, a ikövetikező lehetőségeik vannaik: 5. osztály­ban nincs óra, 6-tól minimum óraszám. 5. osztályban és hatodiikban is heti 1–1 óra. 5. osztályban nincs, de hatodiiktól emelt óraszám.

39

• Infoikommuniikáció

• Az információs társadalom

• Könyvtári informatiika

4.1. Digitális grafika az alsó tagozaton

Az 1–4. osztályoikban csupán a szabadon felhasználható óraikeret terhére tartható informatiika óra. A ikeretanterv ikimondotan a 4. osztályra ajánlja, heti egy órában. Így nem csodálikozunik, hogy a „még nem is létező” tan­tárgy szinte sehol sem jeleniik meg az alsó tagozatos vizuális ikultúra tan­tárgyi ikiteikintéseiben. Ez természetesen nem zárja iki a szaikiköröik, IKT-val (interaiktív táblával vagy géptermi csoportmunikával) támogatot óráik szer­vezését.

Leginikább az alikalmazói ismereteiken témán belül ikerül elő a számító-gépes grafika.

Egyszerű, rajzos és személyhez ikötődő doikumentumoik ikészítése. A rajzesziközöik megfelelő használata. Képszerikesztő programoik alikal­mazása. Tantárgyaikhoz ikapcsolódó rajzoik ikészítése, mentése segítség­gel. Rövid doikumentumoik ikészítése. Tantárgyaikhoz ikapcsolódó szö­veg begépelése, javítása. Meghívó, névjegy, iképeslap, üdvözlő ikártya, rajzos órarend ikészítése. A doikumentum mentése és nyomtatása se­gítséggel. (…) Egyszerű zenés alikalmazásoik, animációik elikészítése és használata.

Kulcsfogalomiként említi a ikeretanterv it a „iképszerikesztő programot” és az „animációt”. Az információ megjelenítéséhez, a személyeik, tárgyaik jel­lemzőineik bemutatásához a vizuális ikultúra tantárgy ikapcsolódási pontjait javasolja.

A jeleik és jelrendszereik ikérdéseit nagyon ikönnyű és célszerű rajzoló vagy iképszerikesztő, illetve digitális táblaszofvereikikel feldolgozni. A tábla­szofvert felfoghatjuik egy többlapos illusztrációs programiként, melyneik le­hetőségei iközöt jól használhatjuik a ikitűnően struikturált ikép- és clipart anyagot. E programoik többsége egérrel ugyanolyan jól használható, gép­termi sőt othoni gépeikre is telepíthető. Ugyanezen funikcionalitása miat ajánlot a Tux Paint matricás megoldása ezen a témaikörön belül.

A másiik téma, amiben a számítógépes grafikánaik szerepet szánhatunik, az a problémamegoldás, algoritmizálás. Nem csaik a programozás bevezető fázisában algoritmizálunik, hanem az élet minden terültén. Erre nagyon jó példáikat hozhatunik rajzos problémáik megoldása iközben. Később, a mód­szertani részben e témára visszatérünik.

40

Mire fordítsuik a szabadon felhasználható óraikeretet? Az alsó tagozaton mindeniképpen számítógépes alikotásra: a ikisebb írásos doikumentumoik lét­rehozásától a rajzos problémáik megoldásáig. A siikerélmény, az önikifejezés nagyon fontos motivációs tényező egy olyan területen, ahol a lemaradó, speciális tanulási problémáikikal, zavaroikikal iküzdő gyermeikeik is ikiemelt segítséget ikapnaik a virtuális ikörnyezetben.

Milyen programoikikal oiktassunik? E szaikaszra a Paint, Tux Paint progra­moik vagy ezeik alternatívái, az interaiktív táblaszofvereik othoni vagy di­áikverziói, animációikészítésre a LogoMotion ajánlot. Nem szeretném vi­szont e a programoikra ikorlátozni az esziköztárat! Nagyon fontos, hogy az oiktató fgyelje a gyereikeik igényét, érdeiklődését vagy az éppen általuik fel­fedezet, ikedvelt programoikat.

Fontos a tudatos választás esztétiikai és nevelési szempontból is. Ma már ikülön „tudomány” a felhasználói interfészeik tervezése. A ikörnyezet ne vonja el a fgyelmet a lényegtől, az alikotástól. Az esziköztáraik jól struiktu­ráltaik legyeneik. Kisebb gyereikeiknél a fnommotoriikát, a szem-ikéz ikoordi­nációt ne a felhasználói felület apró elemei fejlesszéik, hanem maga a rajzo­lás. A ikörnyezet ne legyen giccses, ízléstelen. Ne vonja el a fgyelmet a lé­nyegről, s legfőiképpen ne rombolja a gyermeik ízlésvilágát.

4.2. Felső tagozat

Bárhol is ikezdjüik a felső tagozaton az informatiika oiktatását, fontos szem­pont, hogy tudatosodjon bennünik, ez az az időszaik, amiikor elikezdődiik a gyermeikeik ikultúránikban tapasztalható rajzválsága. Nem a ikézi rajz után­zása a feladatunik esetlen digitális szaikócáinikikal! Az egér ikitűnő pozicio­náló esziköz, de nem szabadikézi rajzra való. Emiat szüikséges a ikol­lázs-montázs techniikáikra, objeiktumikezelésre épülő műfajoikba való átveze­tés, amivel ikitűnően tudjuik támogatni a vizuális ikultúra oiktatását. Ez az a pont, amiikor a Paint program véglegesen nyugállományba vonul, átadva a helyét először a veiktorgrafikus, majd iképszerikesztő programoiknaik. A ike­retanterv újra az alikalmazói ismereteik témaikörön belül beszél a grafikáról a 6. osztályos témáik iközöt:

Rajzos-szöveges doikumentumoik létrehozása, átalaikítása, formázása, mentése. Rajzoik ikészítése. Műveleteik rajzrészleteikikel. Elemi alaikza­toik rajzolása, módosítása. A vágólap használata.

Kiteikintésében a történelmet és a természetismeret tantárgyaikat említi : címer, családfa, egyszerű alaprajzoik ikészítése, vázlatrajz ikészítése a laikóhely­ről és ikörnyéikéről. Kis ikreativitással bármilyen irányban bővíthetjüik a ikon­centrációt.

41

A problémamegoldás, algoritmizálás ikérdéseinél a grafikára mint az al­goritmus vizualizációjára használt tevéikenységre hivatikoziik. Veiktorgraf­ikus lecikéinikből látni fogjuik, hogy a veiktorgrafikus halmazműveleteik (unió, ikülönbség, metszet, stb.) használatával olyan bonyolult rajzos prob­lémamegoldásoik elé állítjuik a diáikoikat, ami nagyobb motivációt és soikszor nem ikevesebb gondolikodást jelent mint egy Logo-ban megoldható geomet­riai elem tervezése.

Hetediik osztálytól a grafika már nem önálló entitás, hanem illusztráció, mely a szövegen belül jeleniik meg. Innentől ikezdve összetetebb doikumen­tumoik ikészítésével foglalikoznaik a diáikoik, ahol a ikép és a szöveg, az adato­ikat megjelenítő táblázat egységet alikot :

Összetet doikumentum: Egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tar­talmazó doikumentumoik elikészítése. Digitális iképeik alaikítása, for­mázása: Digitális iképeik jellemzőineik megismerése. Képszerikesztő program használata. Kulcsfogalom: a digitális ikép. Kiteikintés: vizu­ális ikultúra, a techniikai médiumoik iképalikotó módszerei; vizuális reiklámoik.

Az infoikommuniikáció témaikörén belül pedig: Nyomtatásra és webes publiikálásra szánt doikumentumoik ikészítése. Közlésre szánt szöveges és iképi információval ikapcsolatos elvárásoik, ikiválasztási szempontoik.

Az algoritmizálás, problémamegoldás fejezetén belül a programozásra, robotiikára nagyobb hangsúlyt feiktetneik. A ikorosztálynaik megfelelő moti­váció viszont a legtöbb isikolában robot hiányában maximum szimulációval érhető el. Helyete a gyereikeiket jobban motiváló játéikikészítést javasolnám, Scratch ikörnyezetben, ahol a szereplőik, hátereik ikészítésére hadra fogható a digitális grafika is.

Milyen programoik segítségével oiktassunik? Kezdjüik a veiktorgrafikával! 5. osztályban az svg-edit javasolt bevezetésneik, egyszerűsége és webes használhatósága miat. 6. osztálytól inikább az Inikscape. Hetediikben és nyolcadiikban a digitális iképeik ikezelése ikulcsfogalom, emiat a Gimp prog­ramot vagy a SumoPaint-et használjuik.

Nagyon fontos, hogy a feladatválasztásban tartsuik be a foikozatosságot. Inikább a ikét évfolyamra osszuik szét az anyagainikat. Bizonyos feladatoikra veiktorgrafikus, más típusúaikra pixelgrafikus programot használjunik, de mindikető maradjon esziköztárunikban. Hetediiktől 3d programot is fontos alikalmazni, például a Google Siketchup-ot!

42

4.3. Középiskola

A iközismereti informatiika soik iközépisikolás esetében sajnos a 9. vagy 10. osztályban befejeződiik. Másoiknaik ikedvelt éretségi tantárgy. A ikésőbbi év­folyamoikban iketőre emelt heti óraszámban (faikultáció ikeretében) való ta­nulást is jelent.

A tantárgyi spirált ikövetve it is az alikalmazói ismereteik témaikörében találikozunik először grafikai, illetve tipográfai ismereteikikel. Célikitűzés: összetetebb doikumentumoik létrehozása, átalaikítása, formázása.

Nagyobb doikumentumoik létrehozása, átalaikítása, formázása . Élőfej, élőláb, hasáboik, oldalbeállítás, tartalomjegyzéik. Stílusoik, sablonoik al­ikalmazása. Körlevél ikészítése. Személyes doikumentumoik létrehozá­sa, átalaikítása, formázása (például: szaikmai önéletrajz, ikérvény) iké­szítése. Doikumentumoik nyomtatási beállításai.

It elsősorban a tipográfai lehetőségeikre szeretném felhívni a fgyelmet. A soroik iközöt olvasva ikörvonalazódiik egy alapvetően szövegszerikesztő programoikra épülő, ugyanaikikor hosszabb doikumentumoik létrehozását igénylő szemlélet. Javasolt a DTP programoik mint alternatívát felmutatni, még aikikor is, ha az éretségin esziköziként egyelőre nem használhatjáik.

Különböző formátumú produiktumoik ikészítése, a megfelelő formá­tum célszerű ikiválasztása . Egyénileg ikészítet, letöltöt elemeik (zene, fényikép, flm, animáció stb.) elhelyezése iközös multimédiás doiku­mentumban. Szöveg, ikép elhelyezése a doikumentumban. Multimédi­ás doikumentumoik ikészítése. Interaiktív anyagoik, bemutatóik ikészíté­se. Képszerikesztőik fontosabb szolgáltatásai (például: vágás, retusá­lás, fényeik és színeik módosítása, transzformálás, ikonvertálás). Utó­munika egy videoszerikesztő programmal. A weblapikészítés alapjai. A feladat megoldásához szüikséges alikalmazói esziközöik ikiválasztása és ikomplex használata. Összetet doikumentum önálló elikészítése. For­mátumoik iközöti ikonvertálás.

Látható, hogy a multimédiás anyagoik, weblapszerikesztés igényliik a gra­fikai tudást, iképszerikesztő programoik fejlet szintű használatát. Emellet a flm is megjeleniik, s annaik iképi nyelve.

Az infoikommuniikáció témaikörén belül találikozunik a manipuláció ikérdé­sével. A médiaismeret anyaga fele ikiteikintő téma fontos eleme ikell legyen az oiktatásnaik. Aiki megismeri a hatásikeltés fogásait, nem váliik áldozatává ezeikneik.

Az információik iközlési célnaik megfelelő alaikítása, a manipuláció felismerése. A találatoik elemzése, értéikelése hitelesség szempontjából.

43

A iközlés céljánaik felismerése. A reiklámoik manipulatív tevéikenységé­neik felfedése.

E témán belül van még a publiikálás módszereineik megismerése. Az elikészült doikumentumoik publiikálása hagyományos és eleiktroni­ikus, internetes esziközöikikel. Szövegeik, iképeik, fotóalbumoik, hang- és videoanyagoik, weblapoik publiikálása az interneten.

A iközépisikola minden témájában mélyére megy a spirálisan felfele tartó tananyagnaik. Fontos szerepe van abban, hogy a diáikoik pályaorientációjuik­ban az informatiikán belül is jól lássáik, a valós munikaikörnyezetben, pro­duikciós használatban milyen szemléletű esziközöiket használnaik. Emiat iki­emelt szerep jut a jól megválasztot szofvereikneik, még aikikor is, ha a je­lenlegi éretségi szisztémája nem ad túl tág teret az esziközválasztásnaik.

Eddig a vizuális ikultúra tantárgyat csaik mint ikapcsolódási pontot emlí­tetüik. Az új ikeretanterv szemléletében látsziik, hogy a rajzoiktatáson belül is számol a gyermeikeik ikamaszikori rajzválságával.

44

5. Egy mikrokutatás eredményei

Hol tartunik mi, oiktatóik, tanároik? Milyen ismereteikikel ikerültünik iki a fel­sőoiktatásból? Hogyan értéikeljüik saját jártasságunikat, vizuális érzéikenysé­güniket? Megfelelő-e az esziközválasztásunik azoikra a feladatoikra, melyeikbe belefogunik a diáikoikikal? Milyen segítséget várunik órai munikánik előikészí­tésében?

Ezeiket a ikérdéseiket jártam ikörül egy ikérdőíves ikutatás formájában, me­lyet informatiikatanároik iközöt végeztem. Nem a reprezentativitás igényé­vel ikészült, hiszen a dolgozat fő ikutatási területe nem ez, hanem a digitális grafika módszertanánaik ikidolgozása volt. Indireikt ikérdéseivel mégis rele­váns információikhoz jutatot a teikintetben, hogy mi az, ami ikiegészítésre, segítségre szorul ikollégáim mindennapi munikájában.

Ezt a felmérést egy interjúval bővítetem. Egy volt tanár ikollégával be­szélgetem, aiki ma már grafikusiként dolgoziik. Eredetileg arra voltam ikí­váncsi, hogy tanári hivatásában mennyire tudta ikihasználni grafikai érdeik­lődését, tudását. A felikérés során beszélgetésünik a gyermeikeik rajzfejlődé­sére terelődöt. Azt mondta, szívesen beszélne saját „rajzos” útjáról. Az ed­digi felvetéseiket erősítő párhuzamoikra találtam történetében.

5.1. A felmérés

A húszas mintában általános- és iközépisikolai tanároikat ikérdeztem.Nagyobbiik része, majdnem ikétharmada, iközépisikolai ikollégáik válaszaiból áll össze [1. diagram]. Az előzetes beszélgetéseikből ikiderült, hogy voltaik, aikiik tanulmányaiik során nem is találikoztaik digitális grafikával, mint tan­tárggyal [2. diagram]. Csaik egy hajszálnyival nagyobb az előadás vagy gyaikorlat ikeretében a digitális grafikával találikozóik aránya (55%).

Kíváncsi voltam, hogy a főisikolai és egyetemi oiktatásban ikimutatható-e marikáns ikülönbség. Gyaikorlatilag ugyanezeiket az arányoikat találtam mindikét végzetségre lebontva. Önértékelés ◆ Négy ponton ikeresztül saját ikompetenciájuikat értéikeltéik a válaszadóiknaik. A négy terület :

• általános grafikai, esztétiikai ismereteik [3. diagram] ;;;;• tipográfai ismereteik [5. diagram] ;;;;• iképszerikesztés, pixelgrafika [6. diagram] ;;;;• illusztrációs programoik, veiktorgrafika [7. diagram].

45

1. színes tábla: A felmérésről készített infógrafkák, diagramok

46

középiskolai tanárok

általános iskolai tanárok tanultak számítógépes grafikát

Nem tanultak

1

2

3

4

5

0 2 4 6 8 10

Találkoztak-e a témával tanulmányaik alatt?Általános- és középiskolai tanárok aránya

1

2

3

4

5

0 2 4 6 8 10Tipográfiai ismeretek1

2

3

4

5

0 2 4 6 8 10 12Jártasság a képszerkesztő programok használatában

1

2

3

4

5

0 2 4 6 8 10

Jártasság az illusztrációs programok használatában

1. 2.

3.

4.

5.

Általános grafikai, esztétikai ismeretek

Milyen tantárgyakat tanultak?

6.

7.

2. színes tábla: A felmérésről készített infógrafkák, diagramok

47

Milyen programokat használnak vektorgrafikák készítésére?

nem releváns

inkscape

coreldraw

libreoffice draw

autocad

MS office

MS WORD

MS PUBLISHER

SCRIBUS INDESIGN

nem releváns

9. 10.Milyen programokat használnak összetett dokumentumok készítésére?

A válaszolóik fele a 2-es ikategóriába sorolta magát grafikai, esztétiikai is­mereteik teikintetében. 65%-uik jelölte meg tudását együtesen az első ikét fo­ikozatban.

Keressüik az oikoikat: Vajon tényleg alig találunik jó grafikai érzéikű, eszté­tiikailag magas szinten álló informatiikatanároikat? Lehet ezt az informati­ikát választóik dominánsan műszaiki érzéikével magyarázni? Vagy túlzot önikritiikával? Esetleg maga a iképzés túlságosan techniikai, programhaszná­lati szemléletű, ikevésbé a vizuális ikultúra, művészet felől megiközelítet ????

Összehasonlítva az ötödiik, tipográfai diagrammal nem meglepő ikövet­ikeztetésre juthatunik. A doikumentumszerikesztés, szövegszerikesztés, tipográ­fa területén othonosabban mozognaik válaszadóinik. Ugyanaikikor visszafo­gotan a legmagasabb jártassági szintet nem jelöliik maguiknaik. Nem mű­vésziként, grafikusiként, inikább a szövegszerikesztés viszonylag ikötöt sza­bályrendszerében jól tájéikozódó, de tevéikenységüiket magasabb tipográfai mércével mégsem mérő szaikértői a témánaik.

A hatos és hetes diagramoikat érdemes szintén együt tárgyalnunik. Kép­szerikesztésről szinte Gauss-görbét ikapunik, míg a veiktorgrafika ennél pola­rizáltabb iképet mutat. A pixelgrafika othonosabb terep a tanároiknaik, míg a veiktorgrafikában nem túl erőseik. Vajon megerősíti-e ezt a ikérdőív másiik fele?Indirekt, használatra vonatkozó kérdések ◆ Mivel az említet négy gra­fikon önértéikelésen alapul, érdemes összehasonlítani a ikérdőív olyan, ike­vésbé direikt ikérdéseivel, melyeik több információt nyújtanaik. Az esziközvá­lasztás ugyanis soikikal többet elárul arról a tevéikenységről, melyet a gya­ikorlatban, az oiktatásban végezneik, mint a ikérdőív többi része.

Nagyon érdeikes eredményt látunik a ikövetikező lapon [8. diagram] ???: a régóta sejtet Paint-dominanciát. Általános isikolában 56%-os, iközépisikolá­ban csaik 39%-os a Paint részaránya a megjelölt esziközöik teikintetében. A professzionálisabb programoik (Gimp, Photoshop, Paint Shop Pro) részaránya általános isikolában csaik 22%-os, iközépisikolában örvendetesen nagyobb, 56%-os.

Általános isikolában elfogadható a Paint aspeiktusából e jelenlegi magas arány – bár ikorábban ikifejtetem, mire és miikor cserélném le –, iközépisiko­lában túlzotnaik tartom.

Az összesítet ábráról még néhány érdeikes dologra ikövetikeztethetünik. Örvendetes a Gimp, mint szabad szofver egyre nagyobb részaránya.A Photoshop végzet a harmadiik helyen, egyértelműen iközépisikolában használva – hogy mennyire jogszerűen telepítetéik, azt ne frtassuik. A töb­bi, egyenlő arányban megjelenő szofverről: A Tux Paint jelenléte alsóban is oiktató pedagógusra utal. Az Irfanview inikább iképikatalogizáló, megjele­

48

nítő, fotómanipuláló szofver, a felmérés alapján iközépisikolás ikolléga hasz­nálja. A Paint Shop Pro egy Photoshop-alternatíva, professzionális iképessé­geikikel, szintén iközépisikolában. Az MS Ofce bármely eleméneik iképszer­ikesztőiként való megjelölése – általános isikolás ikolléga részéről – valószí­nűleg azt jelenti, hogy nem vesz igénybe ikülső programot azoikhoz az egy­szerű iképmanipulációikhoz, melyeiket egy doikumentumban a iképeiken esz­iközöl. Egy iközépisikolás ikolléga egyáltalán nem végez iképszerikesztést az óráin.A fehér holló ◆ Míg az előbbieikben elenyésző volt a iképszerikesztéssel nem foglalikozó ikollégáik száma, a ikövetikező ikét területen – a veiktorgraf­ika és a ikiadványszerikesztés világában – olyan mérvű, hogy ezzel ikomo­lyan ikell foglalikoznunik. A válaszadóik harmada egyáltalán nem használ veiktorgrafikai szofvert [9. diagram]. Emellet olyan jelentéikeny hányaduik nem releváns válaszoikat ad, hogy feltételezhető, több mint a fele a ikitöl­tőikneik nem is tud mit ikezdeni a veiktorgrafikával! A nem releváns vála­szoik iközöt találjuik esziköziként a Paint, a Gimp programoikat. Ez utóbbi bár alikalmaz Bézier esziközt (útvonal) a ikörülvágásoikhoz, de inikább tévesztés­neik, esetleg tájéikozatlanságnaik, mint tudatos veiktorgrafikus használatnaik tudhatjuik be e válaszoikat.

A LibreOfce Draw programja valóban dediikált veiktorgrafikus ikiegészí­tője a szabad irodai programcsomagnaik. Az MS Ofce veiktorgrafikus esz­iköztárát jelöltéik még, ami veiktorgrafikát integrál a csomag elemeibe. Au­toCAD tervezőprogram professzionális, nagy pontosságú veiktorgrafikus program – eliképzelhető, hogy egy szaikiközépisikola esziköztárában. A Corel­Draw nagy iklassziikus, Magyarországon évtizedeikig „a” veiktorgrafikus programot jelentete. Örvendetes az Inikscape mint professzionális szemlé­letű nyílt forrású program megjelenése.

Látható, hogy a mezőny, ahol van veiktorgrafika és használjáik is, erősen szegmentált. DTP ◆ A hiányoik teikintetében majdnem paralel iképet mutat a hosszabb doikumentumoik, ikiadványoik szerikesztéséneik ikérdése [10. diagram]. Nyil­vánvaló, a regényírásnaik, újságtördelésneik, isikolai évikönyv szerikesztésé­neik nem a tanórán van a helye. Ezeik tipiikusan szaikiköri vagy othoni el­foglaltságoik. Ugyanaikikor hosszabb doikumentumoik szerikesztésével a ikö­zépisikola anyaga is foglalikoziik (tartalomjegyzéik, címrendszer, stílusoik, stb.).

Ha valaiki enneik ellenére összetet, hosszú doikumentum szerikesztésére adná a fejét, azt jól ismert terepen, a Word szövegszerikesztővel végzi. Majdnem harmadrészben.

49

Feltűniik az MS Publisher félprofesszionális ikiadványszerikesztő is a fel­mérésben. A Word ismeretében ikönnyű átérni rá. Aiki ezt megteszi, isme­rős ikörnyezetben, esziközöik iközöt tapasztalja meg azt a szabadságot, amit egy szövegszerikesztő sosem nyújthat.

A Scribus mint nyílt forrású program mellet megjeleniik az InDesign pro­fesszionális ikiadványszerikesztő is, de ezeikneik aránya elenyésző. Nem re­leváns adatunik pedig CAD programoikra vonatikozot.Digitális grafka ma: Csak képszerkesztés? ◆ A 8–9–10-es diagramoik összehasonlításában egyértelműen látsziik, hogy a iképszerikesztő, pixelgraf­ikus programoik világa „a” számítógépes grafika ma az oiktatásban. A veiktor­grafikus programoikat nehezebben illesztiik be a tanároik szaikmai esziköztá­ruikba.

Enneik a helyzetneik rajzpedagógiai alapoikra épülő ikorreikcióját igyeikez­tem ikidolgozni a ikésőbbieikben bemutatot nyílt forrású veiktorgrafikus programra, az Inikscape-re épülő tananyagommal.

Hogy milyen igényeik fogalmazódnaik meg a ikollégáik részéről, a ikésőbbi, tananyagfejlesztés lehetőségeivel foglalikozó, fejezetben tárgyalom majd.

5.2. Interjú egy számítógépes grafiikussal

Schauermann Tamás pécsi grafikus. Általános- majd iközépisikolában taní­tot, az ELTE-n szerezte informatiikatanári végzetségét. Nem ikiemelikedő rajztehetségiként az iparművészeti egyetemről, hanem számítógépe mellől ikerült a grafikai tervezés, ikiadványszerikesztés, a nyomda világába.

Hány évet dolgoztál tanáriként? Milyenneik látod a iközépisikolában az infor­matiika hangsúlyait, hol van a helye a számítógépes grafikánaik?

Informatiikatanár nyolc évig voltam. Az utóbbi hét évben grafikusiként tevéikenyikedem. Annaik idején, amiikor tanítotam, az operációs rendszer, az irodai programcsomagoik moduljai voltaik a fóikuszban. Emellet progra­moztunik Pascal ikörnyezetben, de leginikább Logo-val.

Mindig is próbáltam a diáikoik látóikörét szélesíteni: programoikikal, me­lyeikikel ikreativitásuikat igyeikeztem fejleszteni. A tanév során minden évfo­lyamban néhány órát töltötünik a Photoshop, az Illustrator, és egy 3d rajz­program megismerésével.

Minden évben tartotunik egy történelmi tábort isikolánik pedagógiai programja szerint. Ez egyfajta tantárgyi integrációra adot alikalmat. Éven­te egy-egy ikorszaikot dolgoztunik fel. Saját területüikön a ikollégáik projeikte­iket találtaik iki. Igyeikeztem az informatiikában olyan témáikikal előállni, ahol

50

a számítógép felhasználásánaik ritikábban előtérbe ikerülő területeivel is­merikedheteik meg.

A fotózás története volt az egyiik témám. Tudjuik, hogy a panorámarajzo­lás techniikájából nőt iki a fényiképezés. Körbeállítotam a csoportoikat és egy fazeikasikorongon megforgatunik egy fényiképezőgépet – lefényiképezve őiket. Átvonultunik az elsötétítet informatiikaterembe. Photoshop-pal össze­raiktuik az egymást ikövető iképeiket, összemosva az így ikeletikezet rétege­iket.

Egy másiik évben a ikönyvnyomtatás ikorával foglalikoztunik. Készítetem egy nagy tablót, melyre a ikülönböző betűtípusoik jellegzetességeit vitem fel. Időrendben bemutatva a jellegzetességeiket, pl. a talpaik, tengelyeik vál­tozásait. A projeikt végén mindenikineik választania ikellet egy betűt, melyet megrajzolt nagyban, egy A4-es lapon. Igyeikeztem iközelebb hozni hozzájuik a iképfeldolgozást, grafikát, tipográfát.

Lehet azt mondani, hogy a számítástechniikán belül a grafika volt a ikedven­ced, és ezt próbáltad átadni a gyereikeikneik?

Nem mondanám, hogy a grafika let volna a szívem csücsike. Azt aikar­tam elérni, hogy lássáik, a számítógép csaik egy esziköz. A szövegszerikesztő alikalmas arra, hogy egy Romhányi-verset nagyon szépen megformázzunik. Amiikor szöveget alaikítunik, nem az a lényeg, hogy az összes funikciót iki­próbáljuik, hanem, hogy olyan ikülsőt adjunik a versneik, ahol a forma alikal­mazikodiik a tartalomhoz.

Azt látom, hogy a grafika mindig valamilyen téma „szolgálóleánya” az infor­matiikán belül: néha a doikumentumszerikesztéshez, másikor a prezentációhoz, manapság a webszerikesztéshez társítjuik.

Én is úgy ikezeltem a grafikai szofvereiket, mint a ikiadványszerikesztő program ikiszolgálóit, melyeikben előállítjuik azoikat a grafikus elemeiket, melyeikből építikezünik. Nem rajztanáriként nyúltam a számítógéphez, az ikétségtelen.

Soikszor tapasztalom rajzolás helyet alibit ikeresünik a gépen, hogy be­mutassuik a szofver egyes funikcióit. Mint például a radírt vagy színfelsze­dő esziközt. De lehet ezt fordítva is! Keressüik meg, hogy a diáik mit aikar al­ikotni, s ahhoz mutassunik neiki esziközöiket!

Elikezdtem például a rajztanároikat digitális grafikára tanítani. Óráikat ad­tam neikiik Photoshop-ból. Nem voltaik igazán motiváltaik. Később rengeteg gyermeikrajzot ikellet feldolgozniuik az isikola ikiadványaiban. Eikikor gyor­sabban tanultaik, mert látáik értelmét a mindennapi munikájuik során.

51

Ez azt jelenti, hogy a rajzos ikollégáid az egyetemen nem tanultaik számítógé­pes grafikát?

Keten iközülüik elvégeztéik a média és ikommuniikáció szaikot. Alikotaik is számítógéppel néhány projeikt erejéig, mert le ikellet adniuik. Jó párszor összejötünik, segítetem neikiik. Végig nagyon iküzdöteik a szofverrel, de nem vált számuikra munikaesziközzé. Nem is használtáik ikésőbb sem önálló alikotásra. Hagyományos művészetörténetet és médiaelméletet oiktataik, de a gyereikeikikel nem alikotaik óráiikon.

Egy ikorábbi beszélgetésünikben említeted, hogy huszonhét év ikihagyás után elikezdtél rajzolni. Mi indítot erre ;;;?

Zenei általános isikolába jártam. A rajzóráinik teljesen átlagosaik voltaik: Soik gyereik egy teremben, nem túl inspiráló rajztanároikikal. Volt egy-ikét rajzzseni iköztünik, meg egy csomó iközépszerű seniki, mint én is, aikiik nem igazán értetüik, miért ikell vacaikolni ezeikikel a feladatoikikal.

Hatodiikos-hetediikes lehetem. Othon maradtam, mert beteg voltam. Elővetem a félfamentes rajzlapomat – tele faszálikáikikal –, és ikemény ceru­zával megpróbáltam lerajzolni az egyiik othoni ikristályvázát. Volt rajta ezerféle csiszolás, csillám, az alaikja egy hajót formázot.

Dolgoztam rajta vagy három órát. Az eredmény ormótlan, formátlan let. Nem tudtam, mi a baja. Megérikezteik a szüleim és elnéző mosollyal gratuláltaik a „művemhez”. Aikikor tudtam, ez az a dolog, amivel nem érde­mes tovább foglalikoznom...

Az egyetemen pszichológia órán egymásnaik ikariikatúráikat iküldözget­tünik az előadóról unalmunikban. Informatiikán viszont az AutoCAD terve­zőprogramot tanultuik. Iszonyatosan tetszet. A pontossága fogot meg. Térbeli modelleiket ikészítetünik, forgatunik, nézeteiket váltotunik. Olyan volt, amilyen a valóság. Igényem volt arra, hogy amit rajzoloik, olyan le­gyen, mint a valóság. Rajzoltunik még CorelDraw veiktorgrafikus program­mal. Abban nagyon megfogot, ahogy a Bézier görbéikikel lehetet operálni.

Emléikszem, általános isikolában már iszonyatosan rondán írtam. Ez ikö­zépisikolában ikezdet igazán frusztrálni. Neikilátam édesapám töltőtollával nyomtatot betűikikel, írni. Egészen olvasható let tőle az írásom. Élveztem, ahogy formálom a betűiket.

A főisikola másodiik éve után ikimentem Angliába. Találtam egy ikiad­ványt, a ikalligráfáról. Az egész évemet azzal töltötem, hogy ikalligráfával ikapcsolatos ikönyveiket olvastam. Persze nem csaik az elméletet tanulmá­nyoztam, folyamatosan rajzoltam betűiket. Logóikat, iniciáléikat, ex lib­ris-eiket terveztem.

52

Hazajövet jó néhány ikönyvet beszereztem a betűik történetéről. Elvégez­tem a főisikolát, s elikezdtem tanítani egy általános isikolában. Elém ikerült az első tördelő szofver, az Aldus Pagemaiker. Teljesen lenyűgözöt a műikö­dése. Gyönyörű volt a rajzolata a betűikneik, állítható volt a távolság iköz­tüik. Nagyítani, forgatni tudtam a ikaraiktereiket. Elikezdtem vele ikísérletez­getni. Érdeikelt, mitől szép egy ikönyv. Az isikola mellet tördelni ikezdtem. Újra tanultam a CorelDraw-t. A program az első ikomolyabb megrendelés­nél cserbenhagyot. Három napi munikám veszet el. Aikikor beruháztam az Adobe szofvercsomagjára.

2001-ben vásároltam egy digitális fényiképezőgépet. A fotózáson ikeresz­tül tanultam meg ikomponálni, egyensúlyt ikeresni. Képikivágás, ikontraszt, színeik, arányoik. Egy látásmódot sajátítotam el a iképeik feldolgozása során.

Elikezdtem a teret látni. Úgy helyezikedni, hogy a dolgoik olyan szögben látsszanaik ahogy én szeretném. Nem én rajzoltam őiket, de én határoztam meg, milyen helyet foglaljanaik el a „vásznon”. Úgy gondolom, ez volt a legnagyobb hatással a vizuális fejlődésemre.

Nagy előrelépés volt számomra, amiikor neikilátam gyermeikrajzoikikal foglalikozni. Rajztanárainik az isikolaújsághoz ikészíteteik válogatásoikat. Megtanultam látni a gyermeikeik rajzaiban a gondolatot.

Nem olyan régen fogtam bele újra a rajzolásba. Barnabás fammal egy diótörőt vetetünik a papírra. Meglepődtem, mennyire jól siikerült.

Barátoméiknál a színezős ikorszaikuikban vannaik a gyereikeik. A családoik összejöteik, mindeniki színezet, én meg untam az egészet. Csaik úgy elütni az időt, lerajzoltam Móniikát, a feleségemet. Nézteik a többieik, én is megle­pődtem.

Mintegy melléikhatásiként az éveik alat ikialaikult bennem, hogy a térbeli dolgoikat elikezdtem síikban látni.

Függetleníteni tudom a színárnyalatoikat a iképen atól, amit jelenteneik. Amiikor a zöldre vetül egy refex piros, ot valami ikoszos zöld árnyalat mu­tatikoziik. Ha azt a foltot ikoszos zöldneik látod, nem csaik zöldneik, ahogy az agy látatni aikarja, aikikor iképes leszel reproduikálni a színt a papíron.

Más példával: Aikikor tudsz valaikit lerajzolni, amiikor látod az arányoikat az arcán. Olyan érzés, mintha egy vetítővásznon méricsikélnél. Már nem csaik az arcot látod. Tisztában leszel azzal, hogy a rajzodon hol tévesztetél arányt. A lapra rá tudod iképzelni a megfgyelt tárgyat. Már csaik „ikörbe ikell rajzolni”. Térben látod a tárgyat, de a síikban jeleníted meg, a rövidülé­sével, görbületével, hogyan távolodiik és iközelediik a ikontúrja. Nagyon ér­deikes élmény, ahogy megélem. Erre soha, seniki nem tanítot. A fényiképe­zés vezetet rá. Megtanultam egy szemmel nézni, síikban látni a teret.

53

Ha let volna egy olyan rajztanárod, aiki rávezet, segít meglátni, megérteni ezeiket az összefüggéseiket, aikikor hamarabb elsajátítod ezt a szemléletet?

Neikem nagyon jó mateiktanáraim voltaik. Rendikívül jól tanítotáik a geo­metriát. Főisikolán élveztem az ábrázológeometriát, volt egy fejlet térlátá­som. Értetem, élveztem is nagyon. Azt a részét viszont soha nem tanítota meg seniki, hogyan fejezzem iki mindezt rajzban.

A rajztanár ikollégáim munikájában most látom, milyen jó érzéikikel fog­lalikoznaik a gyermeikeikikel. Jóformán nincs tehetségtelen gyermeik. Van persze, aikineik nem ez a nyelve, nem hozza lázba, hogy elé ikerül egy rajz­lap. Jobban érzi magát például a zenében, esetleg más területen.

Neikem a vizualitás volt a nyelvem. Nem volt jó ikézügyességem. Nem voltam rajztehetség. Viszont nagyon élveztem volna, ha valaiki aikikor tud neikem egy szemléletet adni.

Úgy gondolom, hogy nem azért jó foglalikozni a gyereikeikikel a vizuális fejlesztés terén, mert mindeniki születet festő vagy grafikus. Nem azért ikell csaik foglalikozni velüik, mert azt látod, hogy ikiemelikedően tehetségeseik. Én sem voltam az. Annaik ellenére, nagyon sajnálom, hogy nem tanítota meg seniki aikikor, hogyan élvezzem a rajzolást.

54

6. A tananyagfejlesztés lehetőségei

Ígéretem szerint ebben a fejezetben visszatérünik azoikra a hiányoikra, s ezeik betöltéséneik lehetőségeire, melyeik a miikroikutatás utolsó ikérdésében fogalmazódtaik meg.

„Számítógépes grafika, ikiadványszerikesztés témában milyen segítséget fo­gadnál szívesen?”

Általános ikéréseik voltaik:

• programoik ikezeléséneik bemutatása;

• weboldal, blog, ahová mindeniki feltölthetné, ami újdonságot tanult, vagy tapasztalt;

• linik-ajánló, ahol utána lehet nézni dolgoiknaik;

• rövid, de érthető és szemléletes leírásoik, gyaikorlatban ikönnyen hasznosítható fogásoik;

• ikönyv a témában, amelyet egy olyan ikolléga írt, aikineik van gyaikor­lati tapasztalata a témaikör oiktatásában;

• részletes magyarázat, flm, stb.Konikrét ikérésiként ikét programot jelölteik meg:

• GIMP:

◦ rétegikezelés;

◦ réteg összhatásmódoik;

◦ alpha csatorna ikezelés;

◦ Gimp programhoz témaiköröniként lecikéiket oiktatóvideóik for­májában (regisztráció néliküli tananyagelérés). Úgy mint a htp://szabadut.fsf.hu/oiktatas/ oldalon belül az oiktatóvideóik.

◦ Konikrét ECDL feladatoik megoldása;

◦ további trüikiköik.

• INKSCAPE:

◦ a programhoz témaiköröniként lecikéiket oiktatóvideóik formájá­ban (regisztráció néliküli tananyagelérés) ;

◦ továbbiképzés;

◦ jó minőségű, magyar nyelvű videotananyagoikat melléikelt for­rásfájloikikal, és nyersanyagoikikal ;

◦ gyaikorlati vonatikozású segítséget.A továbbiaikban nézzüik végig azoikat a médiumoikat, melyeikre hordozói

lehetneik egy ilyen elikészülő, tanároiknaik szánt segédanyagnaik, oiktató­anyagnaik.

55

6.1. Tankönyv

A jó tanikönyv egyfajta megállapodot tudást reprezentál. Az informatiika iközege viszont dinamiikusan változiik. Mire egy tudásanyag tanikönyvi használatra letisztulhatna, már meg is változot a programikörnyezet vagy a műszaiki hátér. Ez ikülönösen bosszantó azoikon a terülteiken, melyeik nagy szemléltetési igényűeik.

A tanikönyveik lemaradása ikülönösen is érződiik a számítógépes grafiká­ban: A digitális grafikát marginális területneik teikinthetiik a nagy témáik, ikülönösen az irodai szofvereik ikontextusában. Hogy éppen mivel házasít­jáik össze? Volt már a prezentáció, a doikumentumszerikesztés, legutóbb a webszerikesztés szolgáló leánya.

6.2. Szakkönyv

A szaikikönyveik területén ikét nagy tendencia fgyelhető meg: Az enciiklo­pédista és a projeikt alapú szaikikönyv. Az előbbi vastag, minden ikérdésre, használati fogásra ikiterjedő referenciaikönyv, az utóbbi ikomplex gyaikorlati példáikon vezeti végig olvasóját. Oiktatásra legfeljebb a szaikiképzésben használhatjuik őiket, de amilyen borsos áron elérhetőeik, ugyanolyan gyor­san el is avulnaik.

6.3. Internetes anyagok

Az internet igazi ikincsesbányája lehet oiktatásuniknaik. Belefutunik egy problémába? Keressüik meg a megoldást! Keresőszervereik, tematiikus olda­laik, fórumoik orientálnaik bennüniket.

Milyen tevőleges segítséget ikapunik? Weblap-alapú lecikéiket, PDF doiku­mentumoikat, videó oiktatóanyagoikat.

Örvendetes tény, hogy az utóbbi időben nagyon soik jó webes ikezdemé­nyezés fűződiik isikoláik, szaikiköröik tevéikenységéhez. Nem a publiikációs ikényszer, inikább a tanikönyveikikel való elégedetlenség vezet soik tanárt, sőt diáikot, hogy ikvázi tananyagoikat fejlesszen, osszon meg az interneten. Elég csaik Tanárblog-ot, az informatiika.gportal.eu oldalt vagy számos gimnázium nyilvános anyagait említeni.

A HTML alapú lecikéik előnye a viszonylag ikönnyű szerikesztés, a ikeres­hetőség. Hátránya a technológiából eredő pontatlan megjelenítés.

A PDF ezzel szemben a nyomdai pontosságot biztosítja megjelenítésé­ben. Valóban azt ikapom, amit szerikeszteteik, a szöveg nem tördelődiik át, a iképeik nem ikerülneik máshova, mint ahova szántuik.

56

Képernyőről olvasni elég fárasztó, a hosszú oikfejtéseik végigböngészése meg éppen nem a ikorosztályra jellemző sajátosság. Nem csodálikozhatunik, hogy az időikímélő, látványos oiktatóvideóik tömikelegével van tele aYoutube. Ezeik minősége erősen változó: a ikomplet szerikesztet, rendezet anyagoiktól a iképernyőfelvételeiket helyben ikommentáló hangalámondásig.

Melyiiket használjuik grafikaoiktatásunikban? A felmérésben ikiemelt igény mutatikozot az oiktatóvideóikra. Egyértelmű előnyüik, hogy ikét érzéik­szerven ikeresztül adjáik át az információt, emiat jobban leikötiik a tanuló f­gyelmét. Ot, ahol spórolnunik ikell az idővel vagy ikevés időben nagyobb tartalmat elmondani, mindeniképpen javasolható.

A ikészítőik részéről egy árnyoldala van – az idő. Egy prof videoanyag ikészítése soikszorosa egy szaikmai blognaik, szöveg alapú lecikéneik.

Fontos szerepe lehet a videoanyagoik mellet a hagyományos oiktató­anyagoiknaik. Ezeik ugyanis a fogalmi gondolikodásra, szövegértésre jobban építeneik, ami lényeges fejlesztési terület.

Megtalálni a helyes arányoikat szöveg és ikép iközöt, megfelelően tagolni a folyamatot, hogy ikönnyen, szaikaszosan befogadható legyen, igazi ikihí­vás. Soikat tanulhatunik a iképregényeiktől e teikintetben, nem véletlenül al­ikalmazzáik egyre többen ezeik stíluselemeit.28

6.4. Feladat a munkaterületen

Az egyiik probléma, amit a gyaikorlati tananyagfejlesztés során meg ikell ol­danunik, hogy milyen „item”-eikre, elemi egységeikre bontsuik fel az anya­got, s azoiknaik meikikora mennyiségét használjunik egy-egy eljárás megérte­tésére. Közben számolnunik ikell azzal a „távolsággal”, ami a tananyag el­mondása és annaik felhasználása, begyaikoroltatása iközöt fennáll térben és időben. A tanár igénye, hogy minél több segítséget ikapjon a tananyagból. A tananyag foglalikoztassa, önálló munikára ikésztesse a tanulót. Kvitelezése ne gördítsen aikadályoikat a megértés és a begyaikoroltatás iközé.

Milyen aikadályoikra gondoloik? Nagyon egyszerű példa: Míg a tan­anyagból átikerülöik a programba, ahol dolgozom, információvesztés ikövet­ikezhet be. Ideális eset, ha van egy ikinyomtatot munikafüzetem, ami felveti, elmagyarázza a problémát, miiközben a program, amiben dolgozom, ot van előtem. Soik esetben ezt nem tehetjüik meg anyagi vagy technológiai oikoik­ból. Ilyenikor marad a iképernyő, ahol párhuzamosan ikell megjeleníteni a tananyagot és a szofver munikaterületét. Ideális esetben, egy 16 : 9-es ará­nyú monitoron egymás mellet helyezhetjüik el e ikét dolgot. Ha ikicsi a mo­

28 htp://2dgameartforprogrammers.blogspot.com/; htp://scratch.inf.elte.hu/lecike/bevezeto [2013.04.17]

57

nitorunik vagy más arányú, a magyarázat és a szofver átlapoljáik egymást. A iközötüik való váltogatás megoldható az alt+tab, Win+tab gomboikikal illetve a tálca használatával. Tudjuik a gyaikorlatból, hogy legtöbbször nem ennyire egyszerű a iképlet, mert a tanuló gépén a böngészőben vagy PDF-olvasóban megjelenítet tananyag és a grafikai szofver mellet futhat még 2–3 más program is (böngészőn referenciaiképeiket ikeresgél, együt használ grafikai, iképikatalogizáló programoikat, mellesleg megosztja a fgyelmét va­lamely iközösségi oldalról érikező hírfolyam). Szóval igazán nehézikessé vá­liik a váltás a tananyag és program iközöt, ami egyszerűen ikitöröl bizonyos információikat a rövid távú, ún. munikamemóriából.

Mi is ez a munikamemória? Clif Atikinson prezentációról szóló ikönyve29 részletesen tárgyalja az emberi emléikezet három szintjét : a szenzoros, a munika- és a hosszú távú memóriát. A szenzoros memória rövid ideig tárol­ja a ikörnyezet iképi és hanginformációit, hatalmas ikapacitással. A hosszú távú memória mintázatainaik tartóssága fél perctől egy egész életig változ­hat. A ikető iközöt a munikamemória.

Mi történiik a munikamemóriában abban a pár másodpercben, amíg to­vábbítja az adatoikat ???? Gyaikorlatilag egy szeleikció, amineik ikorlátját ikoráb­ban hét, mai tudásunik szerint viszont csaik három-négy dolog, „tömb” al­ikotja. A ikülvilág töménytelen ingere ezen a ikapun ikeresztül három-négy fő motívumra szűikül, ami átirányításra ikerül a hosszú távú memóriába, hogy ot érzelmi mintázatoikikal vagy gyaikorlással megerősítve tovább él­jen vagy öröikre ikihunyjon.

Tananyagunikban tehát ikét dologgal vagyunik versenyben: nem vihetünik át egyszerre négy mintázatnál többet, illetve fgyelnünik ikell az időtényező­re. A tartósság, a megőrzés szempontjából ikiemelten fontos, hogy van-e az érzelmi többlete a mintázatnaik, illetve gyaikorlással megerősítetüik-e azo­ikat.

A ikésőbbieikben bemutatot tananyagban szeretem volna ikiiküszöbölni a tananyag-szofver váltásból eredő információvesztést. Erre a veiktorgrafikus program munikaterülete adot lehetőséget. A nyomtatási területen ikívül el tudtam helyezni az oiktatóanyagot, a iképi és szöveges információik megfele­lő arányában. Művészeti szaikiközépisikolás fataloikikal próbáltam iki, beveze­tő ikurzusiként a veiktorgrafikába.

29 Clif Atikinson: Ne vetíts vázlatot – a hatásos prezentáció, Szaik Kiadó 2008

58

7. Oktatóanyag példa vektorgrafiika tanításához

Utolsó fejezetünikben a Pápai Református Kollégium Művészeti Szaikiközépis­ikolája számára ikidolgozot tananyagot mutatom be. Kilenctől tizenegyediik osztályos grafikus és festő szaikos tanulóik az elikövetikező éveik faikultá­ció-választása előt megismerikedheteik a digitális grafika alikalmazásánaik lehetőségeivel. Enneik ízelítője volt ikét délutánon ikeresztül egy gyaikorlat, bemutató. Az óráik ikeretein túl több, diferenciálásra is alikalmas tananya­got fejlesztetem, melyeik egy részét a Litéri Református Általános Isikola di­áikjaival is ikipróbáltam. Ezen alikalmaik megfelelő visszajelzést adtaik a tan­anyag fnomítására.

Az oiktatóanyagoik többségében a „feladat a munikaterületen” techniikát használtam. Egyszerű rétegikezeléssel siikerült elérni, hogy a magyarázatoik érintetleneik maradjanaik. A nyomtatási területen ikívül elhelyezet objeiktu­moik lezárt rétegre ikerülteik. A diáikoik a másodiik rétegen dolgoztaik. Kisebb számban prezentáció alapú, a tervezési folyamatot demonstráló lecikéiket is alikalmaztam. Az óráik tanári magyarázatal ikezdődteik, melyeikben bemu­tatam a feladatal járó ikihívásoikat vagy elméleti alapozást nyújtotam a feladathoz. Ezt ikövetően egyéni munikában oldotáik meg a példáikat.

Az előikészítés során nagy dilemmám volt, mennyire lehet ikomplex, esz­tétiikai érzéiket, ikreativitást fejlesztő problémáikikal foglalikozni. Mibe vezes­sem be a diáikoikat : az esziközöik használatánaik techniikájába vagy hagyjam őiket szabadon alikotni – elvégre egy rajzos csapatról volt szó? A tanítás so­rán ikialaikult tapasztalat, hogy az alapoikat, az esziközöik használatát egy­szerűbb feladatoikikal lehet elsajátítani. Az illusztrációs program is csaik egy rajzesziköz, amineik a „fogását”, techniikáját el ikell sajátítani ahhoz, hogy al­ikotó módon használjuik. Aikikor és csaik aikikor érdemes ikreatív feladatot adni, miikor az alapoikat már megtanultáik.

7.1. Néhány probléma, amibe belefuthatunk

Lehet-e olyan oiktatóanyagot ikészíteni, melyneik segítségével a gyermeik belső motivációtól hajtva, önállóan, ikérdés nélikül végigrajzolja a tanórát? Eliképzelhető, de nem életikori sajátosság. Tananyagaim feltételeziik az oikta­tó segítő jelenlétét, magyarázatait, gyaikorlatát. A tanárnaik pedig fel ikell ikészülni azoikra a nehézségeikre, melyeik gyaikran jelentikezneik a tanulócso­portban.Memória, megértés ◆ Az egyiik a gyermeikeik munikamemóriájával ikapcso­latos. Mielőt egy feladatot felvezetünik, tisztában ikell lennünik annaik bo­

59

nyolultságával. Milyen esziközöiket használunik? Milyen eljárásoikat alikal­mazunik? Hogyan bontjuik ezt fel elemi tanulási egységeikre?

Azt tapasztaltam, hogy az elsajátítás során, főleg általános isikolás tanu­lóimmal, nem mehetünik előbbre a magyarázatban egy-ikét lépésnél. A bo­nyolultabb eljárásoik ikifogtaik a memóriájuikon, eltévedteik a feladatmegol­dás során. Szépen növelhető volt viszont a lépésszám, amiikor már ismert, begyaikorlot esziközöikikel, eljárásoikikal dolgoztunik. Eikikor egy ikomplexebb feladat, hosszabb magyarázatoikikal sem fogot iki rajtuik. Az eszközök alapbeállítása ◆ A másiik probléma, amire felikészülhetünik a technológia sajátosságaiból ered. Az Inikscape program feltételezi, hogy az utoljára használt objeiktumparamétereikikel (ikitöltés, ikörvonal, átetszőség) dolgozunik a jövőben. Számos esetben praiktiikus segítséget jelent. Például egy piiktogram tervezése során: célszerű feikete foltoikból építikezni. Számos bonyodalom forrása viszont iközös gépterem-használatban ez az előnyös tulajdonság.

Tegyüik fel az előző rajzoló átetszőséget vagy átlátszóságot állítot be egy téglalapra, melyről nem tud a ikövetikező. A gyermeik rajzol, enneik elle­nére nem jeleniik meg semmi.

Nézzüik meg az Esziközvezérlő sáv ecset alaikú iikonja (ctrl+shift+f) se­gítségével (Kitöltés és ikörvonal esziköztár), nincs-e átetszőség vagy„A” (alpha) értéik beállítva.

Ugyanígy járhatunik el, ha a ikörvonal esetében veszünik észre furcsasá­goikat ???: túl vastag vagy szaggatot ikörvonalat, amit az előző felhasználó ál­lítot be.

Ha soikszor előfordul ez a probléma, a Fájl menü > Inikscape-beállításoik párbeszédpanelen állítsunik be egy ikonstans stílust. Packman-ek és kolbászkák ◆ Nem csaik a színeiket, de az ellipsziseik és téglalapoik formáját is megjegyzi a program. Az ellipsziseiket megnyithat­juik ciikikeikiké és szeleteikiké, a téglalapoikat leikereikíthetjüik. Az esziközvezér­lő sávon visszazárhatjuik és lesarikíthatjuik ezeiket a tárgyaikat, ha nyíllal iki­jelöljüik, majd az őiket megrajzoló esziközre (ellipszisre, téglalapra) váltunik. Kitöltés és körvonal ◆ A feladatsor nem foglalikoziik részletesen az árnya­lás ikérdéseivel. Jó, ha az oiktató tisztába van az egységes színű ikitöltés, az átlátszó ikitöltés, az áttetszőség és a széleik elmosásánaik mibenlétével.A munikaterület alati színpaleta első „színe” átlátszóvá teszi az objeiktu­mot. Bármely színre bal egérgombbal ikatintva, az a ikitöltést, shift + bal ikatintás30 pedig a ikörvonalat változtatja meg. A Kitöltés és ikörvonal esz­iköztár (ctrl+shift+f) segítségével leggyorsabban a színikeréik segítségével

30 Jobb egérgombbal a színre ikatintva a helyi menüről választhatunik ikitöltés és ikörvo­nal iközül.

60

színezhetünik. A színikeréik alat az „A” (alpha) értéik csaik a ikitöltést vagy csaik a ikörvonalat változtatja meg. Az Átlátszatlanság tulajdonság pedig egyszerre mindiketőt. Az Elmosás látványos hatásával szolidan bánjunik, mert annaik megjelenítése erősen leterheli gépüniket.Bosszantó maszatok ◆ Kezelési hiba, ha a gyermeikben nem rögzül, hogy a rajzesziköz való az objeiktum létrehozására, a nyíl pedig a mozgatására. Ez gyaikran felesleges, soikszor láthatatlanul ikicsi objeiktumoikikal való telema­szatolódást eredményez.A munkaterület ◆ A legtöbb grafikus program oiktatóanyaga a szofveres munikaikörnyezetel ikezdődiik. Ez a hátér fontos lehet az oiktatónaik a he­lyes szóhasználat ikialaikításában, ikövetikezetes használatában. Motivációs ereje viszont cseikély ;;;: elég, ha csaik egy „dia”-iként beleteikintünik, de el is hagyhatjuik.

61

62

7.2. Malacka (1. feladat)

Nagyon fontos, hogy ikedvet csináljunik a diáikoiknaik az ismeretlen veiktor­grafika elsajátítására. Mobil esziközöikön siikeres játéik, az Angry Birds anta­gonista fgurája, Piggy.A formáról ◆ A feladatoik arculata tudatosan iképregényszerű. E műfaj sa­játja a szöveg és a ikép érthető, átlátható ritmusa. Nem aikartam hosszú ma­gyarázatoikba bonyolódni : a diáik a iképeikről olvas, értelmez, miiközben a „szaiknyelvet” fnoman adagolja a magyarázat. It alaikul iki az egérikatintá­soik és gyorsbillentyűik megjelenítéséneik ikonvenciója, az összetartozó iképi és szöveges elemeik buboréik-ikeretezése.

Az alikalmazot betűtípus is a iképregényeik ikonvencióit iköveti. Hosszabb szöveget nehéz lenne ikézírást utánzó nagybetűikikel olvasni, de ez a tipog­ráfai ikompromisszum meghozható, mivel a iképregényszerűséget erősíti.

Kiemelt, narancsszín ikeretben van a feladat rövid szövege. Arra is felhív­juik a fgyelmet, hogy csaik egy esziköz, a nyíl használatával szabad dolgoz­niuik.A feladatról ◆ Egyszerűneik látszó feladat. Ugyanaikikor számos alapfo­galom és -folyamat elsajátító a segítségével. Középisikolásoikikal iközel egy órán át dolgoztunik rajta. A feladat fóikuszában a veiktorgrafika tárgyaikat, objeiktumoikat ikezelő természete van. Emiat a nyíl talán a legfontosabb, leg­gyaikrabban használt eleme esziköztáránaik. A nyíllal jelölünik iki objeiktumo­ikat, méretezzüik át azoikat. De forgatni és nyújtani is ezzel az esziközzel le­het31. Arányosság ◆ Míg a Word szövegszerikesztőben vagy a CorelDraw prog­ramban az objeiktumoik sarikainál arányosan nagyíthatunik, it fel ikell hívj­nunik a fgyelmet, hogy csaik a ctrl32 gomb lenyomva tartása iközben érhet­jüik el ezt a hatást ???! Rossz gyaikorlat bármely programban, hogy a gyereikeik ikét lépésben, vízszintes és függőleges „harmoniikázásoik” során nagyítjáik az objeiktumoikat. Kiemelt fontosságú az arányosság fogalmát, szemléletét erő­síteni!Manipuláció több tárggyal ◆ A feladatban másolatoikat ikellet létrehozni a malacikáról : ezt a dupliikálás, iketőzés paranccsal tudjuik. Természetesen it is műiködiik a másolás-beillesztés szoikásos eljárása (ctrl+c; ctrl+d). Mivel

31 A CorelDRAW és Xara Xtreme programoikhoz hasonlóan még egyszer ikatintunik az objeiktumon.

32 A ikontroll ikifejezés ellenőrző, szabály alat tartó jellege ikiemelhető a szóbeli magyará­zat során. A ctrl gombbal szabályos téglalapot (négyzet), szabályos soikszöget, szabá­lyos ellipszist (ikör), szabályos mozgásoikat (egyenes vonalú), forgásoikat (15°-os) ikény­szeríthetünik.

63

elég gyaikran alikalmazzuik a iketőzést, javasolt enneik gyorsbillentyűhöz ikapcsolása (ctrl+d).

A nyíllal ikapcsolatban fontos megtanítani, hogy a shift-et lenyomva tartva több tárgyat is ikijelölhetünik vele. Másiik módszer az Inikscape szó­használatában a terület ikijelölése, a grafikai szaikirodalomban a gumiikeret. Eliképzelünik egy téglalapot, amely magában foglalja a ikijelölni ikívánt ob­jeiktumoikat. Ezt átló irányban a nyíllal megrajzoljuik. A gumiikeret, mint egy lasszó, ezeik után „rácsatan” az így ikörbeikerítet tárgyaikra, ikijelölve azoikat. A ikijelölt tárgyaik ezután együt mozgathatóaik, méretezhetőeik, szí­nezhetőeik, törölhetőeik, stb. Ez utóbbi műveletet a billentyűzetről, a delete gombbal tanítsuik.Csoportosítás, csoport szétbontása ◆ Elméletben tisztázzuik a ikülönböző tulajdonságú tárgyelemeik csoportjánaik fogalmát. Hasonlítható ez adot is­ikolatásikában levő tanesziközöikhöz, a tornazsáikban levő sportfelszerelés­hez, bármely bonyolultabb használati tárgy alikatrészeihez. Malacika is tár­gyaikból, részeikből áll, melyeiket ikülön rajzoltaik majd csoportosítottaik al­ikotója. Feladatunikban szétbontjuik a csoportoikat, aztán a részeiket ikü­lön-ikülön megfogva, átméretezve, elforgatva, ikinyújtva vagy nagyítva lét­rehozunik más állatikáikat: macikót, nyuszit, majmocsikát, stb.Sorrend ◆ Fontos lehet az egyes elemeik sorrendje: a rajzolás során ugyan­is a létrehozás sorrendjében ikerülteik egymásra az objeiktumoik. Miután szétbontotuik, eliképzelhető, hogy változtatnunik ikell ezen. Szüikséges vál­toztatás az esziközvezérlő sáv sorrend iikonjaival végezhető. Munika iközben nyugodtan változtassáik az objeiktumoik színeit is a paletáról.Tapasztalatok ◆ Jelentős ikülönbségeik voltaik az egyes ikorosztályoik eszté­tiikai hozzáállásában. A művészetis diáikoik jó arányérzéikikel hoztáik létre és színeztéik fguráiikat. Az ötödiikes ikorosztály fú csoportjában csiricsáré szí­nezésű, ijesztő fguráik jöteik létre. Soikikal jobban foglalikoztata őiket a de­ikompozíció, és az extrém összeállítás lehetősége mintsem a megfelelő, ér­téikelhető produiktum33.

33 A rajzos szaikirodalom ennél a ikorosztálynál jegyzi meg, hogy ízlésviláguik mélypont­ján vannaik.

64

7.3. Escher (2. feladat)

Gyakorlás ◆ A másodiik feladat gyaikoroltató jellegű. Ismételjüik, bevéssüik a forgatás, mozgatás, több tárgy ikijelöléséneik és többszörözéséneik eljárá­sait.

Ha van rá időnik, a gyereikeik ráikereshetneik Maurits Cornelis Escher hol­land grafikus munikásságára. Érdeikes lesz számuikra a térbeli viszonyoik iki­forgatása, optiikai csalódásoik és tudatos csalásoik szempontjából. A sík csempézése ◆ M. C. Escher intarziamintái a síik lefedéséneik egyedül­álló élményét nyújtjáik. Soikat gondolikodtam, hogyan tanítsam ezt a lecikét. Hagyjaik-e időt, hogy a gyereikeik maguiktól fedezzéik fel a gyíikocsikáik ikö­zöti viszonyoikat? Magyarázzam azt a ikönnyebbséget, ahogy a program több eljárással is segítheti a transzformációik pontos megvalósítását?

Két nemleges döntést hoztam. Mindiketővel időt nyer az oiktató és meg­erősíti a lecike gyaikorló jellegét. A 120°-os elforgatás ikérdése előhozható egy jó matematiikai iképességű csoportban, de az átlag gyermeik soikat törné a fejét, míg egyáltalán felismeri az összefüggéseiket. A gyíikocsikáik inikább örvénylő ikáosziként jelenneik meg a szemüik előt, átláthatatlan síikbeli vi­szonyoikikal.

Javaslatom, hogy szóban és szemléltetésben hívjuik fel a fgyelmüiket, hogy e ikis lényeik pofácsikája és vállgödre egymásba simulnaik. A fejeik egy­máshoz viszonyítotan 120°-os forgatásszimmetriában vannaik.

Jó, ha az oiktató tudja, s a ikésőbbieikben a feladatot egy magasabb szin­ten, a pontosságra ikoncentrálva újra előveheti : A ctrl gombbal 15°-os lé­péseikben forgathatjuik az objeiktumoikat. Másiik lehetőség a pontos transz­formációra: Az Objeiktum menüben levő Transzformáció parancs, s enneik hatására jobb oldalt megnyíló panel. Ha ezeiket it, az elején megmutatjuik, feleslegesen bonyolítjuik a feladatot. Emiat nem is említetem a gyereikeik­neik. Jó volt nézni azt a feszült ikoncentrációt, amellyel mozgatáik, forgatáik a gyíikoikat. A gyorsabbaik, ügyesebbeik egész nagy területeiket lefedteik a másolataiikikal, melyeiket pontosan illeszteteik34. Tapasztalat ◆ Mindig aikad egy-egy tanuló, aiki forgatás és mozgatás he­lyet nagyítja – soikszor nem is arányosan – az objeiktumot. Nos, ez az a fel­adat, amit ezzel a „ikis” hibával lehetetlen megoldani.

34 It viszont nem ikáros megemlíteni, hogy a billentyűzet nyilaival egészen fnoman mozgathatunik. Ezt shift-tel ikombinálva nagyobb ugrásoikat tehetünik.

65

7.4. Idegeneknek belépni tilos ???! (3. feladat)

Ez az első ikomplex feladat. Két fejlesztési célja ???: Az egyszerű alaikzatoikból, befoglaló formáikból való építikezés és a halmazműveleteik. Gondolkodj formákban, foltokban! ◆ Vezessüik rá a diáikot az elemző gondolikodásra! Nézd meg a referencia-iképet, gondold végig, milyen egy­szerű síikidomoikból tudnád felépíteni! A feladatban nem használunik színe­iket. Az éles ikontraszt, a feikete-fehér ikompozíció nem vonja el a fgyelmet a céltól, hogy formáikban gondoloikodjunik.

A baikonybéli Pannon Csillagda arculati elemei iközül választotuik az oik­tatóanyag témáját, az alikotó Dragodán Gábor35 szíves engedélyével. A tré­fás ikis piiktogram ikellőiképpen egyszerű, hogy az eddig tanultaikat alikal­mazva az „alien”-t meg tudjáik rajzolni. Segítségül a reikonstruálás fázisait megöröikítő prezentációt is megteikinthetiik. Általános isikolában ez jelentő­sen gyorsítota az alikotást, a művészetis osztálynál nem volt rá szüikség.Kör és a téglalap ◆ Kört az ellipszis esziközzel, ctrl-lal ikényszerítve rajzol­hatunik. A megrajzolás után egy gyűrű alaikú fogantyúval leikereikíthetőik a téglalap sarikai. Halmazműveletek ◆ A lecikében ikét alapvető halmazműveletet vezetünik be: az uniót és a ikülönbséget. Az összeforrasztás, unió-iképzés segítségével iképeseik leszünik bonyolultabb szilueteiket ikialaikítani, miiközben egymásba olvadnaik a tárgyaik.

Ezt a műveletet gyaikran összeikeveriik a gyereikeik a csoportosítással. Lé­nyeges ikülönbség, hogy a csoportosítás ikülönféle típusú (színű, ikörvonalú) tárgyaikat fog össze. Az unió viszont egy objeiktummá olvasztja a tárgyaikat. Emiat ikésőbb nem is szedhető szét: egyféle ikitöltése, ikörvonala lehet. Csoportosítást tehát aikikor végezzünik, ha ikülönféle tulajdonságú tárgyaikat aikarunik együt tartani. Az unió eljárás viszont véglegesen összeilleszti a tárgyaikat.

A ikülönbségiképzés logiikája: a felül levő testel, mintegy ikéssel, belema­runik az alata elhelyezikedőbe. A „ikés” a művelet után eltűniik.

Soik gyaikorlati példát látunik még mindikét művelet alikalmazására. Leg­főiképpen logó, piiktogram tervezésénél használatosaik ezen eljárásoik. Éljen, alien! ◆ Idegenünik tehát a ikövetikezőiképpen ikészül : Két egybevágó bóbita, antenna ikerül a ikör alaikú fejre. Az antennáikat egy téglalapból és ikörből, álló helyzetben forrasztjuik össze (unió). Megiketőzzüik (ctrl+d) és mindiketőt elforgatjuik. Ezután ráforrasztjuik a fejre. A test és a végtagoik leikereikítet sarikú téglalapoikból unióiképzéssel ikészülneik.

35 Dráva-Deikor KFT.

66

Tilos tábla ◆ Két ikoncentriikus ikört együt ikijelölve alikalmazzuik a ikülönb­ség műveletet. Célszerű a szemléltetés miat a felső ikört átszínezni. Álló helyzetben egy véikony téglalapot és a ikörgyűrűt unió-iképzéssel összefor­rasztjuik. Végül elforgatjuik és rátesszüik az idegenre.

Ezután az elikészült táblát feliratozzuik. Bár it egy új esziköz jeleniik meg, annaik használatát nem ikell ikülön magyarázni, bevezetni, hiszen csaik egy ikorlátozot funikcionalitású szövegszerikesztő.Tapasztalatok ◆ Az Inikscape program ikorábban tárgyalt sajátossága, hogy megjegyzi a rajzesziközöik utolsó beállítását. It ikihasználjuik enneik előnye­it. A leikereikítet sarikú téglalapoik ismétlése egységes grafikai stílust hoz létre. A lecikében felhívjuik a diáikoik fgyelmét a téglalap, az ellipszis alap­beállításaira.

Jól lehet a feladatal tesztelni és fejleszteni a gyereikeik arányérzéikét. Volt olyan felsős, aiki észre sem vete, nem is zavarta, ha az idegen feje óriási vagy a ikeze lelóg aikár az orangutáné. Egy tanulási gyenge diáikom rendre összeforrasztota az elemeiket, majd a végén rájöt, hogy elrontota az ará­nyoikat. Amiikor ezt észrevete, annyira zavarta, hogy neikiikezdet még egy­szer, és töikéletesen újrarajzolta.

A veiktorgrafikában soik galibát oikoz a gyereikeik ceruzarajzból eredő szemlélete, hogy az összetartozó részeiket ugyanazon helyen rajzoljáik. Gyaikran ikijelölünik olyan tárgyaikat, melyeik csaik „ot voltaik”, s véletlenül beléjüik aikadunik. Javasolható emiat, hogy látótávolságban, de ikülön raj­zoljuik az egymással össze nem tartozó elemeiket. Példánikban az idegent és az áthúzot táblát.

Általános isikolás gyereikeiknél a bemutató prezentáció fontos eleme a szemléltetésneik. Minden ikorosztálynál nehéz feladat az áthúzot tábla eliké­szítése. Emiat érdemes az unió és a ikülönbség létrehozásánaik folyamatát a feladat előt néhány folton bemutatni.

Ez a lecike nagyon fontos a ikésőbbieik szempontjából! Házi feladatnaik olyan „diszikriminatív” piiktogramoik tervezését szoiktam feladni mint: „Me­xiikóiaiknaik belépni tilos!”, „Miiki egereikneik belépni tilos!”. Talán érthető, hogy miért.

67

7.5. Android (4. feladat)

Gyakorlás, diferenciálás ◆ A gyermeikeik rögtön felismeriik, hogy a mobil operációs rendszer fgurája mennyire hasonlít felépítésében az előző fel­adat idegenére. A ikezeik, lábaik, a ikis antennáik ikialaikítása nem oikoz gon­dot.

A félikörből ikészült fejecsikén már ikomolyabban elgondolikodnaik. Érde­mes iközösen megbeszélni, hogyan csinálnáik. Például: Egy ikörből ikivo­nunik egy nagyobb téglalapot. Esetleg ciikiké nyitunik egy ikört.

A szemeiket gyaikran csaik fehér iköröikiként ábrázoljáik, nem ikivágva a fej­ből. A hátér miat fontos, hogy ezt is szabályosan, ikülönbség-iképzéssel te­gyéik.

Általános isikolásoik számára a legnehezebb a test létrehozása. Leikereikí­tet sarikú téglalap egy másiik téglalappal a tetején, ikülönbség művelet al­ikalmazásával.

Ha mozgatni szeretnénik ikésőbb az androidos fgurát, a ikezeiket és lába­ikat ne forrasszuik a testhez!

Ez a feladat gyaikorló, problémamegoldó típusú. Jó, ha ot van a tarso­lyunikban, mert az ügyesebb, előreszaladó diáikoik foglalikoztatására, dife­renciálásra alikalmas.

7.6. Zászlók (5. feladat)

Problémamegoldó készség, gondolkodás fejlesztése ◆ A zászlóik létre­hozása igazi ikihívás, gondolikodtató feladat. Megoldása során szembesü­lünik az egyes grafikus elemeik elikészítéséneik összetetségével. Ebben a lec­ikében a iközös rész, azaz metszet iképzéséneik techniikáját tanuljuik új elem­iként. Különbség ◆ A töröik zászlónál segítség nélikül rájönneik, hogy ikülönbség­gel tudjáik megoldani. A csillaghoz találnaik esziközt. Enneik ikezelése nem igényel ikülönösebb magyarázatot.Metszet ◆ A norvég zászló problémafelvetéssel ikezdődiik: Hogyan lehet a sárga ikeresztet úgy megrajzolni, hogy egészen pontosan a zászló oldalainál legyeneik a szélei? Erre a gyereikeik elikezdeneik ügyesikedni. Mutassuik meg, hogy igazi megoldást a pontosságra, illeszikedésre a metszet-iképzés jelent­het. A megoldás viszont újabb problémát induikál. Csaik a metszet marad meg, az eredeti ikét tárgy eltűniik. It ikell majd egy ikicsit logiikázni, ügyes­ikedni – de ehhez segítséget is ikapnaik a tananyagban.

A déli ameriikai államoik zászlaja már igazi ikihívás. Elég nehezen jönneik rá, hogy az andrásikereszt ugyanúgy metszet-iképzéssel ikészül mint az elő­

68

ző zászlón. Külön probléma, hogy van egy vastagabb fehér és egy véiko­nyabb ikéik ferde ikereszt. Az angol zászlónál már többszörösen használjuik e műveleteiket. Tapasztalat ◆ A lecike végére háromféle halmazműveletet használ a tanuló. Az egész nehézsége miat javasolt diferenciálásra alikalmazni. A probléma­megoldásoik eltérő lehetőségeit ikülön elemezni, összehasonlítani, értéikelni. Ezeik a feladatoik amellet, hogy a halmazműveleteiket gyaikoroltatjáik, jelen­tős ikihívásoik az elemző, problémamegoldó gondolikodásnaik. Hányszor látuik az angol zászlót, mégsem vagyunik addig tisztában a szerikezetével, amíg el nem ikészítjüik. Ha viszont elikészültünik, már mélyebben látjuik a ikörülötünik levő világot. Egyiik felsős diáikom ikérdezte a délieik zászlajára pillantva: „Tanár bácsi, ezeiket a zászlóikat aikikor is grafikusoik terveztéik?”

A gyereikeik hajlamosaik – főleg alacsonyabb évfolyamoikban – ikerülő megoldásoikat alikalmazni. Levágás helyet fehér téglalapoikikal taikarnaik, a sárga ikeresztet nem forrasztjáik össze, hanem csaik ikét sávot igazgatnaik a ikéik hátér széleihez. E ikerülőik fáradsága után még jobban tudjáik értéikelni az esziközöik, folyamatoik eleganciáját, ötletességét. Nem haszontalan, ha néha hagyjuik a saját útjuikon járni, aikár eltévedni is őiket. Soik zászló-for­rást találunik az interneten, feladatainik ezeikikel bővíthetőeik.

7.7. Logótervezés (6. feladat)

Gyakorló, diferenciáló jellegű feladat ◆ Szinte minden logótervezés visszavezethető a három alap halmazműveletünik – unió, ikülönbség, met­szet – alikalmazására. Emblémáikat gyűjthetünik magunik is, vagy a gyere­ikeikre bízzuik. Két haszna van: Végiggondolni a folyamatot, algoritmust amelyen ikeresztül megvalósítotáik ezeiket. Keresni azoikat az egyszerű jele­iket, szimbólumoikat, üzeneteiket, melyeikre a logót szemlélő ember rezonál. Az Ubuntu operációs rendszer logója például az összefogó, összefogódzó embereik szimbólumát alikotja meg.

A problémamegoldás feléig segítjüik a diáikot a tananyagban. Az ismert elemeik visszaiköszönneik az „Idegeneikneik belépni tilos” c. lecikéből. Körgyű­rűt ot is ikészítetünik. Ugyanezen ikülönbség halmazműveletet használjuik a bevágásoikhoz. Hívjuik fel a gyereikeik fgyelmét, hogy álló helyzetben dol­gozzanaik, s csaik a végén forgassáik be az elikészült logót! Nehézség, hogy a „ikés”-iként használt elemeik a vágás után eltűnneik. Emiat minden vágóele­met annyiszor másoljunik, ahány vágásra szüikségünik lesz! Soik bosszantó pontatlanságtól ikíméljüik meg magunikat. Figyeljünik arra is, hogy pötyöik méreténél nagyobb iköröikikel vágunik bele a harmadoikba, átellenben a iko­rábbi vágásoikikal.

69

Forgatási középpont, szétbontás ◆ Új elem a forgatási iközéppont áthe­lyezése. Nem nehéz, már ikorábban is tapasztaltáik, hogy a forgatási iközép­pont léteziik, most csaik értelmezzüik, mire való. Nagyon jó szolgálatot tesz pl. animáció ikészítésénél, ha a ikaroikat, lábaikat ilyen módon, egy áthelye­zet forgástengely ikörül forgatjuik.

Ha ikülön aikarjuik színezni a gyűrű íveit, tudnunik ikell, hogy a bevágásoik után is egy tulajdonságú objeiktumunik van. Az Útvonal > Szétbontás paranccsal ez szétszedhető.

Természetesen soikféle úton eljuthatunik a végeredményhez. Legelegán­sabb módszer, ha unió-iképzéssel legyártjuik a vágóformát (ikesikeny téglalap és ikör), s ezt másoljuik, forgatjuik háromszor. Ha így járnánik el, tisztázzuik, hogy ne csoportosítsáik ezen összetet formát, mivel csaik egyszerű objeik­tummal lehet vágni!Tapasztalat ◆ Ez a feladat alikalmas diferenciált munikára, egyéni gyaikor­lásra. Feladhatjuik azoiknaik a tanulóiknaik, aikiik az óra folyamán gyorsabban, ügyesebben haladtaik. Ne erőszaikoljuik a ikomplexebb megoldást általános isikolában, mert csaik néhány gondolati lépést tud megtenni a gyermeik. Ér­demes ikivetítet szemléltetéssel megtárgyalni, ha ikülönböző utaikat válasz­totaik, dolgoztaik iki. Középisikolában javasolt, hogy a névjegyikártya-terve­zéssel bővítsüik iki az órát, esetleg adjuik fel a tervezést házi feladatnaik.

7.8. Autó készítése (7. feladat)

Ez a lecike ikulcsfontosságú a továbblépés szempontjából. Benne van a veik­torgrafikus rajzolás módszertana, mely a gyaikorló óráik alat ikristályoso­dot iki, s amit rajzpedagógus, grafikus ikollégáik is megfelelő metodiikánaik tartotaik. A ikorábbi, halmazműveletes alaikítás mellet megjeleniik a formá­zó (csomópontszerikesztő) esziköz. Kidolgozot anyagomban prezentációs lec­ikeiként szerepel. Le a frusztrációval! ◆ E lecike alikalmat ad arra, hogy a gyereikeikikel saját rajzfejlődésüikről beszélgessünik. Gyűjtsüik össze azoikat a tapasztalataiikat, amelyeik a ikisikamaszikor ikezdetén jelentikezneik. 12 éves ikortól a gyermeik valószínűleg hangot ad saját „ügyetlensége”, „visszafejlődése” feleti aggo­dalmánaik. Gyaikran tapasztaljuik, hogy a részleteik pontos ikidolgozásában elveszneik, miiközben már elég nagyoik, hogy értelmezve a valóságot, rájöj­jeneik aránytévesztéseiikre. E lecikénél motiválhatjuik őiket, hogy olyan mód­szerrel ismerikedünik meg, ami átsegíti őiket ezen a nehézségen. Formából a részletek felé ◆ Először is öniróniával valljuik be, úgy fogjuik ikezdeni a gépikocsi rajzolását, mint egy ikis óvodás vagy elsős. Emléikeztet­ve őiket arra az időszaikra, amiikor a rajzolás még önfeledt önikifejezési for­

70

ma volt. Célunik a megfelelésikényszerből való szabadulás: nem ikell töikéle­teset, pontosat, valósághű formát alikotniuik. Végül is egy „tütüt” összeraikni ikét gyufásdobozból egészen humoros dolog – abban a reményben, hogy lesz az még jobb is.

Ne használjunik referencia-fotóikat, alapozzunik arra a belső iképre, ami a gyermeikben az autóról, annaik struiktúrájáról él. A veiktorgrafikus program síikidomjai (téglalapoik és ellipsziseik), melyeikből eddig is építikezteik, elő­nyösen ikorlátozzáik őiket, hogy a befoglaló formáikikal foglalikozzanaik, ne vesszeneik el a részleteikben.

Két fontos alapelv: Szabadulás a frusztrációtól, és a formából a részleteik felé tartó építikezés.

Helyezzünik ikét téglalapot egymásra, hogy elnagyoltan ikialaikítsáik az autó ikarosszériáját, majd ezeiket unióval forrasszuik össze.Ki ne mondd: elsőfokú Bézier görbe! ◆ Ez az a pont, amiikor mindenféle Bézier-elméletet ikihagyhatunik: a nyíl alati formázó esziközre ikatintva az autó ikaszniján rögtön megjeleniik az a nyolc csomópont, ami az unióval iki­alaikult. Fontos: a formázó esziközzel csaik a csomópontoikat mozgassuik el, úgy, hogy a ikarosszéria iképe jobban megiközelítse azt a belső iképet, amit már a nagyobb gyermeikeikben él a Trabantnál áramvonalasabb autóikról. Nagyon fgyeljeneik, hogy csaik a csomópontoikat mozgassáik, mivel így egy egyszerű soikszöget formázunik. Vigyünik fel néhány részletet a ikarosszéria ikontúrjára új csomópontoik hozzáadásával36, mozgatásával.Ki ne mondd: harmadfokú Bézier görbe! ◆ Most ikövetikeziik a görbüle­teik ikialaikítása. Ne a csomópontoikat mozgassuik, hanem a iköztüik levő sza­ikaszoikat, útvonalaikat görbítsüik a formázás esziközzel. Az elgörbítet szaika­szoik csomópontjain megjelenneik a Bézier-szerikesztés hagyományos irány­pontjai. Ezeik ikezelésébe nem ikell belemennünik, de hagyhatjuik a tanuló­ikat, hogy próbálikozzanaik. Ez az intuitív tapasztalat többet ér a hosszú ma­gyarázatoiknál.

A sárvédőik bevágásával folytassuik (ikülönbség halmazművelet). Az abla­ikoikat ugyanígy vágjuik. Nagyon fontos: Téglalapoikikal marunik a ikarosszé­riába, a ikialaikult csomópontoikat mozgatjuik, majd a szaikaszoikat görbítjüik. (Elnagyolt formából a részleteik fele haladunik.)

A megrajzolt ikereikeiket, a ikarosszériával csoportosítva elikészül az autó. Ez az a pont, amiikor eldönthetjüik, milyen irányban megyünik tovább. Erre ad néhány tippet még a feladat.Tapasztalat ◆ A gyereikeik a lecike után elsajátítottáik a rajzolás és a veiktor­grafika helyes szemléletét. A hagyományos ikézirajz ugyanezt az utat iköve­ti ikroikizás, gyors, vázlatos rajzolás iközben. A veiktorgrafikánaik pedig iki­

36 Dupla ikatintás az útvonalon.

71

alaikítotuik egy olyan újszerű módszertanát, ami nem bonyolódiik bele a Bézier szerikesztés matematiikájába, csupán esziköziként használja azt. Ez­után a tanulóikra soik önálló feladatot bízhatunik. Előikerülhetneik referencia­iképeik: A fúik erősen techniikai érdeiklődését járműveik szerikesztésével, a lányoikat pl. divaterveikikel motiválhatjuik.

7.9. Gyöngybetűk (8. feladat)

A lecike egyértelművé teszi, hogy a veiktorgrafikus programoikban más utat ikell ikövetnünik, mint a hagyományos rajzolásban. A szabadikézi rajz it csaik ikiindulópont, amit a csomópontszerikesztéssel fnomíthatunik.Rágcsálóval rajzolni ◆ Bizonyos esziközöiket persze nem rejthetünik el a gyereikeik elől. Ilyen a ceruza, a szabadikézi rajzesziköz. Az egér segítségével történő rajzolás esetlenségét nevüik leírásával fogjuik bemutatni. Nagyon fontos, hogy néhány mondatban ismertessüik a ceruza esziköz simítás funik­cióját. Ha nem simítunik, ikezünik minden ikis mozdulata csomópontiként rá­ikerül a vonalra. Körülbelül 50%-os simítással szépen iköveti mozdulatainikat a ikialaikuló útvonal, ugyanaikikor ikellően csöikiken a felraikot csomópontoik száma. Egy csomó csomópont ◆ Általános szabály, hogy minél ikevesebb csomó­pont marad az útvonalon, annál szebb, íveltebb lesz az. A fnomítást a for­mázó (f2) esziközzel végezhetjüik. Az esziközvezérlő sávon a magyarázat alapján azonosítsáik be a csomópont-típusoikat ???!

• Csúcsos csomópontot élesen forduló görbéik esetében alikalmazunik. It megtöriik a görbe, saroikpont ikeletikeziik. Például egy szív alsó és felső csücsikénél.

• Íves csomóponttal szép ívelésű görbét alaikítunik iki.

• A szimmetriikus csomópont pedig még fnomabbá teszi ezeiket37. Szíves példánik alapján: A szív négy csomópontal leírható. Az oldalain

levő görbéiket íves, a csücsikeinél levőiket csúcsos csomópontoikikal irányít­hatjuik.

Egyedi, programra jellemző sajátosság az auto-íves csomópont. Ez a fajta áthelyezhető úgy, hogy igyeiksziik iránypontjaival megtartani az útvonal eredeti görbületét.Tapasztalat ◆ A csomópontszerikesztés a veiktorgrafika igazi babramuniká­ja. Szüikséges megtanulni, de soik türelmet igényel, aikárcsaik a tetoválás, az

37 Az Adobe programoik nem választjáik szét ezt a ikét fajtát. Szimmetriikus csomópontot manuálisan alaikíthatunik iki az íves csomópont iránypontjainaik egyenlő távolságra va­ló beállításával.

72

ötvösmunika vagy az éikszerész mesterség. A ikövetikezőikben enneik gyaikor­latát mélyítjüik el.

7.10. KörrteTM logó (9. feladat)

Ez a lecike alapvetően más flozófát ikövet mint az eddigieik. Korábban ikét­dimenziós alaikzatoikat, síikidomoikat forrasztgatunik, vagdostunik. Most a vonalra ikoncentrálunik. Ez a módszer iközelebb áll a szabadikézi rajzolás gyaikorlatához. De ikiikerüli a ikezdeti pontosság buiktatóját.

A Bézier esziközt ikétféleiképpen is használhatjuik:

• Egyenes szaikaszoikból álló töröt vonal rajzolása: A saroikpontoikban a Bézier esziközzel ikatintunik, majd az egér gombját felengedve és to­vábbmegyünik a ikövetikezőig. Az utolsó szegmenst dupla ikatintás­sal vagy enter megnyomásával zárjuik.

• Görbe szegmenseik ikialaikítása: Az esziközzel való ikatintás után nyomva tartjuik az egér gombját, s annaik mozgatásával ikialaikítjuik az útvonal görbületét.

Törött vonallal rajzolni ◆ Eddigi rajzmódszerüniket ikövetve csaik az első eljárás szerint rajzolunik a Bézier esziközzel. Szabaduljunik fel annaik a gör­csétől, hogy végleges, töikéletes vonalat alaikítsunik iki! Inikább elnagyoltan, töröt vonallal iközelítsünik a cél felé, majd a formázó esziközzel fnomítsuik munikánikat.

Példánik a zseniális AppleTM logó mintájára ikészült KörrteTM lesz. Járjuik ikörbe a Bézier esziközzel a mintát, egy-egy csomópontot hagyva minden jellegzetes fordulónál, csúcsnál.

Ezután a formázó esziközzel az útvonalaikat görbítsüik hozzá a ikontúroik­hoz. Majd jelöljüik iki azoikat a csomópontoikat, melyeiket simítanunik ikell, ugyanis a módszerből adódóan az összes csomópont csúcsos.

Tapasztalat ◆ A csomópontszerikesztést csaik iközépisikolában tanítotam. Ezzel a módszerrel iki lehet ikerülni a hosszas elméleti fejtegetéseiket vagy a másodiik Bézier módszerből eredő idegőrlő, ikezdő számára érthetetlen haj­lításoikat. A szép eredményhez fontos a megfelelő csomópontoik tudatos al­ikalmazása.

73

7.11. Mátyás sziluett (10. feladat)

Gyakorlás, ismétlés, diferenciálás ◆ Soikaikat megihletet igazságos Mátyás ikirályunik termetes orra. Hálás téma a Bézier-szerikesztés szem­pontjából. Gyaikorló jellegű feladat. A hátér ikialaikítása unió-iképzéssel, a ikontúr Bézier görbével, a végső, ikeretezet ikép metszet halmazműveletel.

7.12. Képregény (11. feladat)

Kurzuszáró feladatunikban végre van lehetőségüik a gyereikeikneik elengedni a fantáziájuikat. A iképregényen belül ikülön műfaj a streep38 vagy iképre­génycsíik. Jellemző reprezentánsai az újságoikban megjelenő ikis sorozatoik: Kázmér és Huba, Garfeld, Dodó, stb.

Képregényeik ikészítésére gyaikran használnaik illusztrációs programoikat, mivel a veiktorgrafikus objeiktumoik újrafelhasználható elemeik. A feladaton belül elhelyezet példáik iközül a Garfeld az, ahol ezt a végleteikig ikihasznál­jáik: csaik a szövegeik változnaik, a ikép minden módosítás nélikül ismétlődiik. Egyébiként olcsó fogás, ebben a iképregényben viszont a lusta macsika vilá­gát szépen illusztrálja. Előkészületek ◆ A gyereikeikneik vicceiket ikell gyűjteni. A vicceik rövid, csatanós narratívája ikönnyen adaptálható három-négy ikocikás iképregény­csíikba. Nagyon fontos, hogy papír alapú vázlatot ikészítseneik, amin – aikár pálciikaemberikéikikel – már megterveziik a jelenetet. A vázlat fontos a szö­vegelosztás szempontjából is.

Bátorítsuik őiket, hogy ikeresseneik referenciaiképeiket, tanulmányozzanaik iképregényeiket. A flm, a rajzflm, a iképregény ikülön nyelvezetel rendelike­ziik. Mindegyiikünik olvassa ezt a nyelvet, de „írni” ikevesen tudunik vele. Minden nyelv megfgyelésen, gyaikorláson ikeresztül sajátítható el.

Óra elején hívjuik fel a fgyelmüiket néhány jó példa bemutatásával a cse­leikmény felépítésére, a szöveg-ikép arányra, a buboréikoik olvasásánaik sza­bályaira. Csaik azután jöhet a techniika.

A lecike ikét új elemet tartalmaz, melyneik leírása megtalálható a feladat­ban ???: Zárt és nyitot alaikzatoik ikitöltéssel vagy anélikül és a ikeretezéshez használatos vágás.Tapasztalat ◆ Nagyon jó zárás ez a feladat egy rövidebb ikurzushoz, szaik­ikörhöz vagy egy hosszabban előikészítet sorozathoz. Kiderül, hogy meny-nyire sajátítotáik el a gyereikeik a veiktorgrafikus gondolikodásmódot. Soik örömet, elmélyült munikát jelent, hagyjunik rá elég időt!

38 Három-négy ikocikából álló rövid, csatanós (Garfeld esetében melanikoliikus)

74

8. Utószó

Jómagam érdeikes felfedezőutat jártam be e dolgozat megírásával. Régóta foglalikoztatot, hogyan segíthetnéik informatiikus ikollégáimnaik egy olyan terület oiktatásában, amely a gyereikeikneik nagyon soik örömet, az alikotás élményét nyújthatja. Ez a számítógépes rajzolás.

Nem vagyoik rajzpedagógus. De mindig is az informatiika és a grafika ha­tárterületén mozogtam. Éveikig tanítotam felnőtoiktatásban veiktorgraf­ikát, ikiadványszerikesztést. De a gyereikeiknél az volt a tapasztalatom, nehéz számuikra ez a műfaj. Bele-belefogtunik mindig valamibe, de nem jutotunik túl messzire.

Mivel nagyon soik ága van a számítógépes grafikánaik, ikiválasztotam egy területet, s ez a veiktorgrafika volt, melyen belül nagyon soik órát töl­tötünik általános isikolás tanítványaimmal. Rengeteg visszajelzést ikapva tő­lüik.

Hatalmas átörést jelentet Kárpáti Andrea: A ikamaszoik vizuális nyelve című ikönyve, melyből megértetem, hogy egészen véletlenül siikerült meg­találni egy olyan módszert, amivel segíteni lehet azoiknaik a gyereikeikneik, aikiik éppen elidegenednéneik a rajzolástól.

Köszönöm a Pápai Református Kollégium baráti segítségét, hogy néhány délután erejéig átengedtéik a művészeti iképzésüik ikatedráját, s ezzel nagyon soik gyaikorlati tapasztalatra tehetem szert rajzos diáikoik iközöt.

S végül összeállt a ikép, emellet egy ikis tananyag is. Remélem, a jövőben e szerteágazó téma más részterületein is hasonló érdeikes utazásoikat tehe­teik.

2013. április 18. Kisantal Tibor

75

9. Szakirodalom

Artnson, Amy E.: Graphic Design Basics – 6th Edition. Boston, 2012, Wadsworth.

Atkinson, Cliff: Ne vetíts vázlatot! – A hatásos prezentáció. Budapest, 2008, Szaik Kiadó.

Bah, Tavmjong: Inikscape: Guide to a Vector Drawing Program – 4th Edition. Boston, 2011, Prentice Hall.

Di Scala, Rigel – Jurkovic, Michaela: Inikscape 0.48 Illustrator's Cooikbooik. Birmingham, 2011, Pacikt Publishing.

Glitschka, Von: Vector Basic Training: A Systematic Creative Process for Building Precision Vector Artworik. Berikeley CA, 2011, New Riders.

Hall, Sean: Amiikor az óriásikígyó lenyeli az elefántot… – Kommuniikáció jeleikikel – bevezetés a szemiotiikába. Budapest, 2008, Scolar Kiadó.

Hart, Christofer: Cartooning for the Beginner. New Yorik City, 2000, Watson-Guptill.

Hiitola, Bethany: Inikscape – Beginner's Guide. Birmingham, 2012, Pacikt Publishing.

Hiitola, Bethany: Inikscape 0.48 Essentials for Web Designers. Birmingham, 2010, Pacikt Publishing.

Kárpáti Andrea: A ikamaszoik vizuális nyelve. Budapest, 2005, Aikadémia Kiadó.

Lantos Ferenc: Képeikben a világ. Budapest, 1994, Nemzeti Tanikönyvikiadó.

Mc Innes, Kate: Rocikstar Icon Designer. 2010, Rocikable Press.

Soltra Elemér: A rajz tanítása. Budapest, 1988, Tanikönyvikiadó.

76

10. Ábrák, táblázatok és színes táblák jegyzéke

1. ábra: Elsőfoikú Bézier görbe (egyenes szaikasz)................................................92. ábra: A másodfoikú vagy ikvadratiikus Bézier görbe....................................103. ábra: A harmadfoikú vagy iköbös Bézier görbe............................................114. ábra: A harmadfoikú Bézier görbe veiktorgrafikus programoikból ismert ikinézete...........................................................................................115. ábra: A spline, azaz görbe lapvonalzó............................................................121. táblázat: Az informatiika lehetőségei a iközoiktatásban................................391. színes tábla: A felmérésről ikészítet infógrafikáik, diagramoik..................462. színes tábla: A felmérésről ikészítet infógrafikáik, diagramoik..................473. színes tábla: A feladatoik......................................................................................62

77

11. Mellékletek

1. melléklet: A felméréshez használt űrlap

Kedves informatiikatanár ikolléga! Számítógépes grafikai tananyagoikat fejleszteik, melyeik szabadon elérhető­eik, felhasználhatóaik leszneik általános- és iközépisikolában. Órai vagy szaik­iköri munikához, öniképzéshez.Szeretnéik egy ikisebb felmérést ikészíteni, amelyben ikérem, tapasztalataito­ikat, gyaikorlatotoikat osszátoik meg velem!A segédanyagoik formálódását láthatod majd a htp://graft.netpositive.hu oldalon. Szeretetel várom alikotó megjegyzéseiteiket a ikommenteikben!

Köszönetel, Kisantal Tibor ikiadványszerikesztő, informatiikatanár

*Kötelező elem

1.) Általános vagy középiskolában tanítasz? * Általános isikolában. Középisikolában.

2.) Főiskolai/egyetemi tanulmányaid során hallgattál-e számítógépes grafkával kapcsolatos tantárgyakat? *

Igen NemHa igen, melyeik voltaik ezeik?

3.) Értékeld ötös skálán jártasságod, ismereteid a következő témákban (5-ös a legjobb ;-)! *

Általános grafikai-esztétiikai-művészeti ismereteikTipográfai ismereteikKépszerikesztő programoik (pixelgrafika)Illusztrációs programoik (veiktorgrafika)

4.) Milyen programo(ka)t használsz az oktatásban képszerkesztésre (pixelgrafka)? *5.) Milyen programo(ka)t használsz az oktatásban vektorgrafkák készítésére? *6.) Milyen programokat használsz komolyabb grafkai megjelenésű vagy hosszabb terjedelmű kiadványok szerkesztésére? *7.) Számítógépes grafka, kiadványszerkesztés témában milyen segítséget fogadnál szívesen?

78

2. melléklet: Feladat a munkaterületen

79

3. melléklet: A CD tartalma

• A szaikdolgozat eleiktroniikus formátumban

• A feladatoik .SVG formátumban

80