SZAKNYELVI

Balázs Béla – Bátri Blanka –Balázs Béla – Bátri Blanka – Kozmér BiankaKozmér Bianka

B e v e z e t é sB e v e z e t é s Korunk legfontosabb pedagógiai feladata az interaktivitáson, Korunk legfontosabb pedagógiai feladata az interaktivitáson,

dialóguson alapuló önálló, rendszeres tanulás módjának dialóguson alapuló önálló, rendszeres tanulás módjának megtanítása, az megtanítása, az adekvát tanulási környezet létrehozásaadekvát tanulási környezet létrehozása, ezen , ezen belül a nyelvismeret fejlesztése.belül a nyelvismeret fejlesztése.

Megfelelő Megfelelő nyelvismeretnyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret) nélkül (elsősorban szaknyelvismeret) nélkül ugyanis csak hiányosan alakulhat ki a korszerű kulcskvalifikáci-ugyanis csak hiányosan alakulhat ki a korszerű kulcskvalifikáci-óvá vált önálló tanulás és tudásmenedzsment képessége.óvá vált önálló tanulás és tudásmenedzsment képessége.

A A szaknyelv létezése ma már nem vita tárgyaszaknyelv létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább , de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológia-csokorként hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológia-csokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai:értelmezhető. Főbb jellemvonásai:

A köznyelvnél A köznyelvnél gyorsabban fejlődikgyorsabban fejlődik és differenciálódik, és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi.de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi.

Sajátos szókincseSajátos szókincse és fogalmazási modora van. és fogalmazási modora van. A A közvetlen kommunikatív funkciót preferáljaközvetlen kommunikatív funkciót preferálja, így bizonyos , így bizonyos

műfajok előtérbe (pl. tárgyalás, prezentációk tartása), műfajok előtérbe (pl. tárgyalás, prezentációk tartása), mások (pl. hagyományos levélírás)mások (pl. hagyományos levélírás) háttérbe kerülnek.háttérbe kerülnek.

A szaknyelv sajátosságaiA szaknyelv sajátosságai

RészhalmazokRészhalmazok

A különböző szaknyelvek (L*, L** stb.) részben átfedő A különböző szaknyelvek (L*, L** stb.) részben átfedő részhalmazokat képeznek. részhalmazokat képeznek.

Közöttük (valamint a köznyelv között)Közöttük (valamint a köznyelv között) szintaktikai és szemantikai, továbbászintaktikai és szemantikai, továbbá

lexikális különbségek, korlátok léteznek.lexikális különbségek, korlátok léteznek.

A szaknyelv egyfajta szubnyelv, azaz a teljes nyelv részhalmazaA szaknyelv egyfajta szubnyelv, azaz a teljes nyelv részhalmaza

StruStruktúraktúra HasználatHasználatPragmatiPragmatikaka

SzemantikaSzemantikaNyelvtanNyelvtanKözvetítő eszközKözvetítő eszköz

FonetikaFonetika FonológiaFonológia MorMorfológiafológia SzintaxisSzintaxis SzókincsSzókincs DisDiskurzuskurzus

A beszélt nyelv szerkezeteA beszélt nyelv szerkezete

Forrás: Crystal, David, 1997. Forrás: Crystal, David, 1997. A dictionary of linguistics and phoneticsA dictionary of linguistics and phonetics. . 4th edition. Cambridge, MA: Blackwell. 4th edition. Cambridge, MA: Blackwell.

A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk: Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem

alkalmaznak (pl. hipertext).alkalmaznak (pl. hipertext). Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de

szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter).szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter). Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb-Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb-

nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber).nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber). Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs

körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér).körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér).

A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében is eltér az általános A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében is eltér az általános nyelvtől. nyelvtől.

A nyelv dinamikai pályáinak nyomon követéséhez, a A nyelv dinamikai pályáinak nyomon követéséhez, a tipikus tipikus használathasználat kérdéséhez nem a lehetetlen kérdéséhez nem a lehetetlen↔↔lehetséges, hanem lehetséges, hanem a szokásosa szokásos↔szokatlan, gyakori↔ritka, rendszeres↔egyszeri, ↔szokatlan, gyakori↔ritka, rendszeres↔egyszeri, tipikus↔atipikus, köznyelvi↔rétegnyelvi↔szaknyelvi tipikus↔atipikus, köznyelvi↔rétegnyelvi↔szaknyelvi ellentétsor vezet el.ellentétsor vezet el.

Vizsgarendszerünknek fel kell mérnie, hogy melyik az a legáltalá-Vizsgarendszerünknek fel kell mérnie, hogy melyik az a legáltalá-nosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus-nosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus-közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak.közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak.

Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk tudományos, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről.tudományos, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről.

A szaknyelv a felvonultatott grammatikai A szaknyelv a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől. az általános nyelvtől.

A szaknyelv pontos használati szabályait csak az A szaknyelv pontos használati szabályait csak az ezoterikus diskurzus közösség ismeri.ezoterikus diskurzus közösség ismeri.

A szaknyelv saját szintaxissal rendelkezik, amely A szaknyelv saját szintaxissal rendelkezik, amely meghatározza a szakszövegek struktúráját. Egy-meghatározza a szakszövegek struktúráját. Egy-egy technolektus szintaxisa több vonatkozásban egy technolektus szintaxisa több vonatkozásban is különbözik a köznyelvtől.is különbözik a köznyelvtől.

A struktúrát és a használatot a pragmatika fogja össze. A struktúrát és a használatot a pragmatika fogja össze. A pragmatika az a tudományág, amely a nyelvvel A pragmatika az a tudományág, amely a nyelvvel társadalmi megközelítésben, a társadalmi helyzetbe társadalmi megközelítésben, a társadalmi helyzetbe ágyazottan, a nyelvhasználó szemszögéből foglalkozik.ágyazottan, a nyelvhasználó szemszögéből foglalkozik.

A célcsoport az UNESCO-ISCED klasszifikációsoftware engineer, communications engeneer és

informations engineer szakterületeit öleli fel

A LEXINFO rendszernél a következő elvárásokat fogalmaztuk meg:A LEXINFO rendszernél a következő elvárásokat fogalmaztuk meg: inkább a inkább a kommunikatív kompetenciát mérjekommunikatív kompetenciát mérje, mint a , mint a

kódismereti kompetenciát;kódismereti kompetenciát; legyen inkább integratív, mint analitikus;legyen inkább integratív, mint analitikus; legyen inkább autentikus, mint idealizált;legyen inkább autentikus, mint idealizált; legyen inkább kritériumfüggő, mint normafüggő; legyen inkább kritériumfüggő, mint normafüggő; a feladatokra nézve legyen inkább holisztikus, mint a feladatokra nézve legyen inkább holisztikus, mint

diszkrétpont-jellegű;diszkrétpont-jellegű; inkább a nyelvhasználatot, mint a nyelvhelyességet inkább a nyelvhasználatot, mint a nyelvhelyességet

mérje;mérje; inkább a funkció, mint a forma ismeretét mérje;inkább a funkció, mint a forma ismeretét mérje; inkább teljesítményképes tudást, mint elsajátított inkább teljesítményképes tudást, mint elsajátított

ismerethalmazt mérjen;ismerethalmazt mérjen; a vizsgaanyagokat úgy kell megválasztani, hogy azokat a vizsgaanyagokat úgy kell megválasztani, hogy azokat

az adott szakmai diskurzus-közösség fontosnak és az adott szakmai diskurzus-közösség fontosnak és természetesnek érezze.természetesnek érezze.

ELVÁRÁSOKELVÁRÁSOK

A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi,A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi,lingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlanlingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlanelőnyt élvezett. A csak (vagy elsősorban) a nyelvi kód ismeretét előnyt élvezett. A csak (vagy elsősorban) a nyelvi kód ismeretét mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak. mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak.

Általában a megadott fogalompárok mindkét tagja egyszerre Általában a megadott fogalompárok mindkét tagja egyszerre érvényesül, és csupán az egymáshoz viszonyított mértékük az a érvényesül, és csupán az egymáshoz viszonyított mértékük az a kritérium, amely meghatározza egy vizsga jellegét (pl. markánsan kritérium, amely meghatározza egy vizsga jellegét (pl. markánsan ellenkező irányú dominancia jellemzi a nyelvszakos tanárjelöltek ellenkező irányú dominancia jellemzi a nyelvszakos tanárjelöltek grammatikai szigorlatát).grammatikai szigorlatát).

A LEXINFO vizsgarendszer főbb A LEXINFO vizsgarendszer főbb jellemzőijellemzői

kétnyelvű vizsgarendszer (alkotó módon épít a vizsgázók anyanyelvére);

három fokozatú (alap-, közép- és felsőfok); szintező (a jelentkezési lapon megjelölt

szintnek megfelelően mér, nem teszi lehetővé a teljesítmény szerinti fel- vagy lefelé történő automatikus átminősítést);

választhatóan írásbeli és/vagy szóbeli részvizsgából áll.

szakmai (informatikai) nyelvvizsga-rendszer;

A NYELVVIZSGA SZERKEZETEA NYELVVIZSGA SZERKEZETE

A vizsgák négy alapkészséget mérnek:A vizsgák négy alapkészséget mérnek: az olvasott szöveg megértésének készségétaz olvasott szöveg megértésének készségét a szövegalkotási készségeta szövegalkotási készséget a beszédkészségeta beszédkészséget a hallott szöveg utáni értést.a hallott szöveg utáni értést.

A vizsgafeladatokat úgy alakítottuk ki, hogy meg-A vizsgafeladatokat úgy alakítottuk ki, hogy meg-vizsgáltuk, milyen területeken és miként használják vizsgáltuk, milyen területeken és miként használják az informatikai szakemberek nyelvtudásukat. az informatikai szakemberek nyelvtudásukat.

Az informatikai szakszókincs tartalma

• Társasági beszélgetési helyzetek• Telefonálás• Utazás• Instrukciók, kézikönyvek• Céglátogatás, vendégek fogadása• Beszélgetés saját munkáról• E-mail, fax• Kapcsolat a felhasználóval• Installálás, karbantartás• Hibaelhárítás, elemzés

A szaknyelv tanítása során kifejlesztendő készségek

• Szövegértés (olvasás és hallás után)

• Általános szakmai kommunikáció

• Szakmai témakör írásos kifejtése

• Fordítás

• Szakszókincs

• A nyelvtani fogalmak helyes alkalmazása

• Önképzés, önálló felkészülés

Az informatikai szaknyelv a különböző vizsgaszinteken

1. ALAPFOK

• Szakszöveg olvasása és értése• Írásbeli és szóbeli információ végrehajtása• Általános szakmai témákról való

beszélgetés• Egyszerű szöveg írása (pl.: e-mail, fax)• Hétköznapi témákról folyó beszélgetés• Szakzsargon

Az informatikai szaknyelv a különböző vizsgaszinteken2. KÖZÉPFOK

• Véleménykifejtés egy konkrét, vizsgázót érdeklő témában

• Bonyolult szakmai szöveg értése, ill. fordítása magyarra

• Egy szakmai téma nyelvileg helyes kifejtése írásban

• Hallás utáni szövegértés

Az informatikai szaknyelv a különböző vizsgaszinteken3. FELSŐFOK

• Szakszöveg fordítása angolra

• Felszólalás, véleménykifejtés konferencián, szakmai fórumon

• Konkrét tudományos probléma megvitatása

• Szakcikk összefoglalása, véleménykifejtés írásban

A LEXINFO nyelvvizsga szerkezete írásbeli szóbeli

• Szövegértés• Szöveg előállítása• Fordítás• Tömörítés• Szakszókincs• Nyelvhelyesség• Általános szókincs

• Általános kommunikáció• Előadási készség• Szövegolvasás és értés• Képleírás• Szakmai kommunikáció• Fordítás, lényegkiemelés• Hallás utáni szövegértés

LEXINFOunikálisunikális innovatívinnovatív

autentikusautentikus

„„piacorientált”piacorientált”

REZÜMÉREZÜMÉ