-
Erdészeti Lapok CL. évf. 4. szám (2015. április)98
Mottó: Az erdész mûszaki szakember, számol. Egy adottszakmai
probléma érzelmi megközelítése nem haladhatja
meg racionalitásának határait.
III. Az éves járadékveszteségek kimutatásaEnnek során
állománytípusonként a folyamatos gazdálkodásvágásfordulónyi
kiterjedésû és szabályos koreloszlású modell-jeit vettük alapul.
Abból indultunk ki, hogy nem ismert az átala-kítás üteme és a
közbensõ idõpontok területi megoszlása sem,viszont a jelenlegi és a
célállapot igen. Szabályos koreloszlásúés vágásfordulónyi
kiterjedésû állományok éves járadéka:
Éj: éves fajlagos járadékΣÖh: a vágásforduló alatti összes
bevétel a szabályos kor-
eloszlású üzemi területen
ΣÖk: a vágásforduló alatti összes szûkített költség a sza-bályos
koreloszlású üzemi területen
k: az éves üzemirányítási költségf: a vágásforduló hossza,
egyben a szabályos korelosz-
lású üzem területi kiterjedése
A számítási mód nagy elõnye, hogy a folyamatos gazdál-kodás
valós állapotát leginkább ez képezi le és kiesik az ál-landó vita
tárgyát képezõ kamatláb.
Értelemszerûen az éves fajlagosjáradék-veszteség a külön-bözõ
kombinációk összehasonlításával mutatható ki. A kimu-tatott
veszteség az erdõgazdálkodót, a megbízót terheli.
A hozadéki talaj- és az éves fajlagos hozamértéket az azo-nos
adatbázisok okán egybevontan számítottuk ki.
Eredmények és következtetések
I. Az erdõfelújítás költségei
SZAKMAI FÓKUSZ – ÖKONÓMIA
A nemesnyár-állományok fafajcserés átalakítása II.
Gazdasági következmények a természetvédelmi oltalom alatt álló
erdõterületeken
Nagy Imre – tudományos munkatárs, NAIK ERTI Ökonómiai OsztályPap
László – vezérigazgató-helyettes, KAEG Zrt.
A természetvédelmi oltalom következtében elõírt korláto-zások,
azok indokoltsága és végrehajtásuk pénzügyi kö-vetkezményei a
jelenkori erdészeti szakma egyik legvita-tottabb kérdésköre. Az
erdõgazdálkodókat korlátozásokérik térben és idõben, mennyiségekben
és a választhatógazdálkodási cselekményekben, technológiákban,
mûve-leti elemekben egyaránt. Ennek nyomán bevételeik elma-radnak a
lehetségestõl, vagy költségeik megnõnek, vég-eredményben az
elérhetõ hozam csökken, elmarad a ter-mõhely potenciális
képességétõl. Az alábbiakban az Erdé-szeti Lapok márciusi
lapszámában megjelent cikk elsõ ré-szének folytatását adjuk
közre.
Kép: Daróczi Csaba – Forrás: Sajo-foto.hu
-
Erdészeti Lapok CL. évf. 4. szám (2015. április) 99
SZAKMAI FÓKUSZ – ÖKONÓMIA
Az erdõfelújítás többletköltségei a szerkezetátalakítás
során
Az összefüggések és értelmezésük• A Hanságban az erdõfelújítási
költségek általában ma-
gasabbak, mint az ártereken.• A folyó ártereken az erdõfelújítás
költségei a jó és köze-
pes termõhely összehasonlításában az utóbbinál szá-mottevõen
nagyobbak, még azonos állománytípusok-nál is (NNY 35%, SZNY
20%).
• Kiemelkedõen magas a KST erdõfelújítás költsége azártéren, ami
a méretes csemete, a szakmailag indokolat-lan, de jogszabályi
elõírás szerinti I. kiviteli tõszám és amagas ültetési ráfordítások
következménye. A szakmai-lag szükséges és elégséges tõszám 4 000
db/ha (2,5 m x1 m), a pedig megkövetelt 8 000 db/ha [153/2009.
(XI.13.) FVM- rendelet 4. sz. melléklete].
• A vízhatásos termõhelyeken általában nagyobbak az
er-dõfelújítás költségei, mint az országos átlag (összeha-sonlítási
alap az ERTI vadkárbecslési segédletei).
• Az SZNY sarjaztatás az erdõgazdálkodónál
mindeddigmeghatározóan nem vízhatásos termõhelyeken történtés így a
vizsgált 6 évben nem igényelt ráfordítást. Az eb-bõl a szempontból
nagyon kedvezõ megközelítés a víz-hatásos termõhelyeken
valószínûleg nem igazolódik be,mert a kúszónövények (komló, süntök)
levágását 1-2 al-kalommal minden bizonnyal indokolt lesz
elvégezni.
• A fenti megállapítás az MÉ tuskósarjaztatásra is vonatkozik.•
A Hanságban az MÉ és SZNY mesterséges erdõfelújítás
költségei közelítenek egymáshoz, így ez a fafajválasz-tásnál nem
lehet szempont.
• Az erdõfelújítási technológiákat érdemes felülvizsgálnia
szükséges és elégséges ráfordítások oldaláról. Külö-nösen gyengébb
termõhelyeken és kedvezõtlenebb
hozammutatóknál a meghatározó felújítási költségekcsökkentése
javíthat a gazdálkodás eredményén.
• Minden kombinációra igaz, hogy az NNY állományok le-váltása
õshonos lombos fafajokra igen számottevõ, de lega-lábbis nem
elhanyagolható többletköltséggel jár. Ez az er-dõgazdálkodónál
merül fel, mégpedig minden egyes átala-kítás megindításakor, tehát
azonnal és a közeljövõ gazdál-kodását erõteljesen befolyásolja, az
eredményét lerontja.
II. A hozadéki talajértékek alakulása
Hozadéki talajérték-veszteségek a szerkezetátalakítás nyomán
-
Erdészeti Lapok CL. évf. 4. szám (2015. április)100
SZAKMAI FÓKUSZ – ÖKONÓMIA
Az összefüggések és értelmezésük• A hozadéki talajértéket a
vágásforduló hossza nagyon be-
folyásolja. Amennyiben mennyiségi, vagy minõségi,
vég-eredményében értéknövekedés már nem ellentételezi
azidõnövekményt, akkor csökkenteni kell a vágáskort.
• Az összehasonlításhoz használt 4%-os kamatláb külö-nösen a
hosszabb vágásfordulóknál (60, 70, 110 év) túl-zóan magas elvárás.
Ez a számítás módjából követke-zik. Így kaphatunk negatív
talajértékeket, ami nem fel-tétlenül jelent veszteséges
gazdálkodást.
• A hozadéki talajérték csökkenése a jó termõhelyekenlényegesen
nagyobb, mint a közepeseken, tehát az át-alakítás elõírását
elsõsorban ott kell megfontolni.
• A folyó ártér jó termõhelyein a KST és SZNY gazdálko-dás
hozadéki talajértékében, ebbõl következõn az NNYgazdálkodáshoz
képest kimutatható tõkeveszteségbennincs lényeges különbség, a
fafajválasztásnál ez nem le-het szempont.
• Minden kombinációra igaz, hogy az NNY állományokleváltása
õshonos lombos fafajokra igen számottevõ tõ-keérték-veszteséggel
jár. Ez a tulajdonos Magyar Állam-nál jelentkezik és látens
jellegû. A következményekhosszú idõtávon érvényesülnek és semmi
bizonyítéknincs arra, hogy bármely módon, pl. ökológiai
értéknö-vekménnyel valaha is ellentételezõdnek. Nem igazolt,hogy az
SZNY monokultúrának ökológiai többlete len-ne ay NNY monokultúrával
szemben.
III. Az éves járadékok
A szabályos koreloszlású és vágásfordulónyi kiterjedésû
célállományok fajlagos éves járadékai
Az éves fajlagos járadékveszteségek az átalakítás nyomán
Az összefüggések és értelmezésük• Valamennyi vizsgálatba vont
gazdálkodás üzemi jára-
déka a pozitív tartományban található.• A szakmailag
megalapozott NNY gazdálkodás az ártér
jó termõhelyén támogatás nélkül is közelíti, esetlegFotó: Nagy
László
-
Erdészeti Lapok CL. évf. 4. szám (2015. április) 101
meg is haladja a szántóföldi növénytermesztés hozamát(116 716
Ft/ha/év). Igaz, nem számoltunk semmilyenbérleti elemmel, a helyzet
speciális, mert a termõföld ésa kezelõ szervezet tulajdonosa
azonos, a Magyar Állam.
• Az ártér közepes termõhelyein az éves járadék mind azNNY, mind
az SZNY fafajnál a jó termõhely teljesítésé-nek csak mintegy
60%-a.
• Jó ártéri termõhelyen a szerkezetátalakítás nyománfolytatott
KST gazdálkodás eredménye az SZNY gazdálko-dásét jelentõsen
meghaladja (+23 262 Ft/ha/év). Ameny-nyiben valamely módon
kompenzálódik a nagyon ma-gas erdõfelújítási költségtöbblet, akkor
az átalakításbana KST fafaj hangsúlyozottabban szerepelhet, mint
azSZNY.
• A Hanságban az átalakítás inkább termõhelyi, mintsemgazdasági
kérdés. A változó viszonyok (elvizesedés, akotu bomlásából
bekövetkezõ termõréteg-vastagságcsökkenése, a lápi mészkibúvás
megjelenése) a felújításfafaját inkább meghatározzák, mint az éves
elvárt hozam.
• Az éves járadékokra is igaz, hogy az NNY állományok le-váltása
õshonos lombos fafajokra igen számottevõ, de leg-alábbis nem
elhanyagolható veszteséggel jár. Ez az erdõ-gazdálkodónál
jelentkezik, mégpedig inkább középtá-von. Szintén látens jellegû,
mindaddig nem észlelhetõ,amíg az átalakítás elõtti NNY állományok
véghasználatá-ból finanszírozzák meg az átalakítást. Annak teljes
körûbefejezésével – közelítõleg a 30 éves NNY vágásforduló–
elfogynak a tartalékok, „lelassul” a gazdálkodás, szélsõesetben a
jelenlegi szervezeti keretek között pótlólagosforrásbevonások
nélkül fenntarthatatlanná válik.
Összesítõ kimutatás a veszteségekrõlA meglehetõsen bonyolult
számítási módok és problémahal-maz, és annak egyes részelemei
elfedhetik az összhatást,ezért a nagyságrendek érzékeltetésére az
összes gazdaságikövetkezményt kimutattuk 1 000 ha-os tételre.
JavaslatokSzakmailag megfontolandó az ártéren az NNY
célállomá-nyok leváltása, mert annak során és nyomán a
gazdaságiveszteségek számottevõek, az ökológiai elõnyök pedignem
láthatók.
A fenti megállapítást nyomatékosítja, hogy a
hullámtérgazdálkodását meghatározza az árvizek minél gyorsabb
lefo-lyásának biztosítása, az idõegységre jutó áteresztõ
képességlegalább jelenkori szintû megtartása. Ennek a célnak pedig
akis fajlagos tõszámú (nagy sor- és tõtáv), a vágásforduló tel-jes
ideje alatt ápolt és megfelelõ törzsmagasságig nyesett ne-mesnyáras
faállományok felelnek meg leginkább.
Amennyiben kényszerûen szükséges a szerkezetátalakí-tás, úgy a
folyók árterének jobb termõhelyein inkább aKST, mint az SZNY
célállomány választása javasolt. Ugyan-itt közepes termõhelyen a
szürke nyárnak nincs igazi alter-natív fafaja. A fekete nyár
állományszerû nevelése nem ki-dolgozott technológiájú és a
gazdálkodás végeredménye iskétséges.
A Hanságban az átalakítás ütemét a termõhely kedvezõt-len irányú
változása is befolyásolja, az NNY megtartásánakfeltétele a jó, de
legalább közepes várható növekedés. Az át-alakítás célállományát is
a vízviszonyok határozzák meg. Avizesedõ területeken inkább az MÉ,
míg az idõlegesen szá-raz termõhelyeken az SZNY lehet a jövõ
fafaja. A két utóbbifafaj közötti választás nem gazdasági kérdés,
ráadásul a költ-ségek és a szerény hozamok összevetése sem
különböziklényegesen.
Felül kell vizsgálni a vágáskorokat. Az NNY
célállományokországosan tervezett vágáskora körülbelül 25 év. A
gazdálko-dó gyakorlatában alkalmazott 30 éves kor még a jó
termõhe-lyeken is magas lehet. Ezt az állítást egy közösen végzett
fater-mesztési és ökonómiai vizsgálattal lehet megalapozni.
Különö-sen a vágásérettségi szakaszba még nem túl nagy területtel
be-lépõ, de ma már meghatározó részarányú Pannónia nyár
klónesetében. Azonos termõhelyi és kezelési feltételek mellett
vizs-gálni kellene a 20, 25 és 30 éves állományok hozamát.
Az SZNY tervezett vágáskorát 40-45 évben, az MÉ vágás-korát
50-60 évben kellene meghatározni. Ezeknél a fafajok-nál az adott
termõhelyeken mennyiségi fatermesztés folyik,így a vágáskort is a
fatermesztési mutatók határozzák meg.
A KST jó termõhelyen 100 éves kor körül is elérheti a
gaz-daságilag kívánatos célátmérõt.
A speciális ártéri viszonyok méretes KST
szaporítóanyagalkalmazását indokolják. Ebbõl következõen viszont
szak-mailag kérdéses a jogszabály I. kiviteli tõszámra
vonatkozóelvárása. Általánosságban is megállapítható, hogy
elégségeslenne az elsõ sikeres erdõsítés és a befejezés mûszaki
feltéte-léül szolgáló elvárt tõszámoknak egyezõ elõírása. A
folya-matban lévõ jogszabály-módosítás elõkészítésének erre
akérdéskörre is ki kellene terjednie. A szakmai megalapozott-ságot
a már meglévõ állományok elemzésével lehetne meg-teremteni. Például
a Kis-Balaton I. lépcsõ vízvédelmi célú éstág hálózatú KST
erdõtelepítéseit már érintették TKGY hasz-nálattal. A hagyományos
tõszámú, hasonló korú erdõfelújítá-sokkal (erdõtelepítésekkel) azok
összevethetõk.
Lektorálta: Dr. Schiberna Endreés Dr. Marosi György
Köszönetnyilvánítás: Köszönetünket fejezzük ki a KAEG Zrt.
vezetésének és alektoroknak munkánk támogatásáért és építõ jellegû
javas-lataikért.
SZAKMAI FÓKUSZ – ÖKONÓMIA