SZAKMA MÓDSZERTÁR · SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE Egymás megismerése Bemelegítés Ráhangolás Elősimeretek mozgósítása Célok megfogalmazása Ötletek, döntés Kommunikációs

SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE

Egym

ás m

egism

erés

e

Beme

legíté

s

Ráha

ngolá

s

Elős

imer

etek m

ozgó

sítás

a

Célok

meg

fogalm

azás

a

Ötlet

ek, d

öntés

Komm

uniká

ciós k

észs

ég fe

jl

Csop

ortal

kotás

Prez

entác

ió.

Koop

erác

ió

Prob

lémam

egold

ás

Konfl

iktus

keze

lés

Konc

entrá

ció

Ismer

etsze

rzés

Ismétl

és

Érték

elés

Viss

zajel

zés

A és B X X ABC-módszer X X XAdáshiba: képhiba/hanghiba X X Akadályverseny X Akvárium X X XAmnéziaparti X X X Angyali telefon X X Asszociációs lánc X X X Asztalterítő X X X Atomok mozgásban X X X Az állatok konferenciája X X Azonosulás X X Beszélgetés írásban X X XBeszélőkő X X Bolondokháza X Brainstorming X X X Brainstorming írásban X X X Buktatók XCetlilavina X Céltábla XCímer X X Cluster X Csak így tovább! XCsoportbeszámolók másként X Csoport-kép X X Csoport-rally X X Csoporttükör X Diadalív XA döntés köre X Döntés-torta X X Dönts! X X Eleven statisztika X X Elidegenített képek X Elvárások fája X X X Elvárások plakátja X X Ember-gép X Emésztés XEsettanulmány X X Én vagyok a főnök X Építőkocka-játék X

SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE

Egym

ás m

egism

erés

e

Beme

legíté

s

Ráha

ngolá

s

Elős

imer

etek m

ozgó

sítás

a

Célok

meg

fogalm

azás

a

Ötlet

ek, d

öntés

Komm

uniká

ciós k

észs

ég fe

jl

Csop

ortal

kotás

Prez

entác

ió.

Koop

erác

ió

Prob

lémam

egold

ás

Konfl

iktus

keze

lés

Konc

entrá

ció

Ismer

etsze

rzés

Ismétl

és

Érték

elés

Viss

zajel

zés

Érzelmek a kalapban X X Faliújság X X Feedback-levél X XFejtetőre állítva X X Feladatrally X X X Felderítés X Fogalomháló X X Fogalompantomim X X X Forgó csoport X Formák vakon X X X Fuss, figyelj, írj! X Galéria X Golyóscsapágy X X X X XGombolyag X X X X X Gondolat-buborék XGordiuszi csomó X X X Graffiti X X XGyümölcskosár X X Ha-akkor plakát X Halászháló és halastó XHalmazok – részhalmazok X X Hangulatbarométer XHangulatgörbe XHáromszög, ami összeköt X Háromszög-módszer X X Ház-fa-kutya X X A helyem X X XHetes számolós X X Hiba-árverés X Hídépítés X X Horgony-ötletek X X Hógolyó X X X Ideál-lista XIdővonal X X Impulzusreferátum X Információs sarkok X X Infóstand X Infószőnyeg X X X Interjú három lépésben X X X XInternet-rally X

SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE

Egym

ás m

egism

erés

e

Beme

legíté

s

Ráha

ngolá

s

Elős

imer

etek m

ozgó

sítás

a

Célok

meg

fogalm

azás

a

Ötlet

ek, d

öntés

Komm

uniká

ciós k

észs

ég fe

jl

Csop

ortal

kotás

Prez

entác

ió.

Koop

erác

ió

Prob

lémam

egold

ás

Konfl

iktus

keze

lés

Konc

entrá

ció

Ismer

etsze

rzés

Ismétl

és

Érték

elés

Viss

zajel

zés

Internet-tudástár X Intervízió X X Iskolatáska – szemetesvödör XIzomlazító gyakorlatok X Jelszó X Jóslás X Jurta X X X Kapcsolat-játékok X Karika-túra X X X Kártyaválasz X X X Keres – kínál X X Keress valakit, aki… X X Kevert csoport X Képzelt riport X Kérdezz - felelek X X Kérdésfa / ötletfa X X X Kérdésforgó X X X Kérdéskocka X Kérdészuhatag X Két szó – egy szám X Kézrátétel XKincses láda XKiszámoló X Koktélparti X X X Kompetencia-kereszt X XKörlevél X X X Közlekedési lámpa X Közös bennünk X X Közvélemény-kutatás X X Kulcs és zár X Kulcskérdések X Kvízmátrix X Lánc X X Leglegleg X X Levél a barátomnak XLevél a jövőbe X XLóverseny X X Mai műsorunk vendége X X Malom X X XMesélő tárgyak X

SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE

Egym

ás m

egism

erés

e

Beme

legíté

s

Ráha

ngolá

s

Elős

imer

etek m

ozgó

sítás

a

Célok

meg

fogalm

azás

a

Ötlet

ek, d

öntés

Komm

uniká

ciós k

észs

ég fe

jl

Csop

ortal

kotás

Prez

entác

ió.

Koop

erác

ió

Prob

lémam

egold

ás

Konfl

iktus

keze

lés

Konc

entrá

ció

Ismer

etsze

rzés

Ismétl

és

Érték

elés

Viss

zajel

zés

Metafora X Méhkas X X Méreg-öröm-torta X X Mind map X X X X Mormoló-szünet X Most-hamarosan-később X X Motorellenőrzés XMunkaterv-plakát X Nagyhangúak és csendesek X X XNekünk fontos X X X Négy sarok X X X Négyzetek X X Négyzetrács XNéma párbeszéd XNévjegykártyák X Név-scrabble X Névtábla-kollázs X Nyomkeresés X Olvasórally X X Olyan vagyok, mint te… X XÖrdöngös széktorony X X Ötlet- és panaszfal X XÖtletfesztivál X Ötletmix X X Ötletsprint X Papírtálca X Partnerinterjú X X Pár-madzag X Phú! XPikkelyek X Pozíciójáték X Pókháló XPókhálóelemzés X X Prezentációs eszközök X Pro-kontra-vita X Puskaírás X X Quattro-vita X X Rádiós magazinműsor X X Sarok-rajzok X X Standogramm X X

SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE

Egym

ás m

egism

erés

e

Beme

legíté

s

Ráha

ngolá

s

Elős

imer

etek m

ozgó

sítás

a

Célok

meg

fogalm

azás

a

Ötlet

ek, d

öntés

Komm

uniká

ciós k

észs

ég fe

jl

Csop

ortal

kotás

Prez

entác

ió.

Koop

erác

ió

Prob

lémam

egold

ás

Konfl

iktus

keze

lés

Konc

entrá

ció

Ismer

etsze

rzés

Ismétl

és

Érték

elés

Viss

zajel

zés

Stop és folytasd! X X X Svédasztal képekkel X X Szabadmunka feladatbankkal X Szabó család X X A szakértő válaszol X Szakértői kerekasztal X X Szavak mezején X X X Szendvics-referátum X X Szerepjáték X X X X Szereplők konstellációja X Szereplők találkozója X A székem, a téma és én X X Szimuláció X X Szivacs-memoriter X X Szobor X XSzoborcsoport X XSzociometriai feedback X XSzófoci – kérdésfoci X Szövegforgó X X Szövegpuzzle X X Szövegszínház X X Sztriptíz X X Tabu X X Talkshow X X Tanítva tanulás X X Tanplakát X X Tanulási napló XTanulási szerződés X Tanulóállomások - tanulókör X X Tanulódoboz X Tapasztalatkígyó X X Táncoló kígyó X X X Téma-rajzok X X Tématár / kérdéstár / ötlettár X Tézis-előadás X X Tézis-vita X Tojásteszt XToronyépítés X X Tortaalátét XTükörkép X

SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE

Egym

ás m

egism

erés

e

Beme

legíté

s

Ráha

ngolá

s

Elős

imer

etek m

ozgó

sítás

a

Célok

meg

fogalm

azás

a

Ötlet

ek, d

öntés

Komm

uniká

ciós k

észs

ég fe

jl

Csop

ortal

kotás

Prez

entác

ió.

Koop

erác

ió

Prob

lémam

egold

ás

Konfl

iktus

keze

lés

Konc

entrá

ció

Ismer

etsze

rzés

Ismétl

és

Érték

elés

Viss

zajel

zés

Újságállat X X X-lapok X Vakvezetés X X Vállonveregetés XVándorkártyák XVásártér X Véleménykígyó X X Véleménypingpong X Véleményvonal / vitavonal X Vidám Vili X Villanófény XVisszhang X Vita csoporttámogatással X X Wanted X Westminster X X Zsebrevágva X

ELŐS

ZÓ

FU

NKCI

Ó MU

NKAF

ORMA

AN

YAGO

K /

ESZK

ÖZÖK

ID

Ő RO

KON

MÓ

DSZE

REK

FOLY

TATÁ

S TA

NTÁR

GYAK

ráha

ngol

ás

célo

k meg

foga

lmaz

ása

ismer

etsz

erzé

s:

orien

táció

egyé

ni /

párm

unka

-

5-10

p

lapoz

gatá

s, cé

l-zo

tt ke

resé

s, ta

pasz

talat

cser

e ös

szes

Kedv

es K

ollég

a! A

SZAK

MA M

ódsz

ertár

, mely

et Ön

a ke

zébe

n tar

t, azt

a cél

kíván

ja sz

olgáln

i, hog

y seg

ítse m

inden

napi

munk

áját a

tanó

rák t

erve

zésé

ben é

s leb

onyo

lításá

ban.

Egy j

ó sze

rtárh

oz ha

son-

lóan s

egéd

eszk

özök

et kín

álunk

benn

e, oly

an ko

oper

atív t

echn

ikáka

t, isk

olai k

erete

k köz

t jól b

evált

mak

ro- é

s mikr

omód

szer

eket,

mun

kafor

máka

t és j

átéko

kat, m

elyek

segít

enek

Önn

ek

abba

n, ho

gy a

szak

iskolá

ban,

közis

mere

ti és s

zakm

ai ala

pozó

órák

sorá

n koo

pera

tív, te

véke

nysé

galap

ú tan

ulási

lehető

sége

ket k

ínálha

sson

fel ta

nulói

nak.

Ezek

közü

l bizt

osan

soka

t ism

er és

hasz

nál, d

e talá

n sike

rül n

éhán

y új m

ódsz

erre

l gaz

dagít

anun

k az Ö

n „mó

dsze

rtárá

t” is.

A

móds

zere

k igy

ekez

nek v

égigk

ísérn

i az e

gész

tanu

lási fo

lyama

tot: H

ogy m

i mind

ent ta

lál a

SZAK

MA M

ódsz

ertár

ban?

–

Játék

okat

és ko

oper

atív t

echn

ikáka

t, mely

ek se

gíten

ek „e

lindu

lni” a

közö

s úton

. Célj

uk, h

ogy a

tanu

lók m

egism

erjék

egym

ást, e

l tudjá

k mon

dani,

mily

en el

várá

saik

vann

ak, é

s me

g tud

ják fo

galm

azni

rövid

és ho

sszú

távú

tanu

lási c

éljaik

at. V

anna

k ben

ne a

mind

enna

pi tan

órák

beve

zetés

ére s

zánt

aktiv

itáso

k is,

melye

k hoz

zájár

ulhatn

ak ah

hoz,

hogy

a tan

ulók t

ényle

gese

n „me

gérke

zzen

ek” a

z előz

ő sza

ktárg

yi ór

a és a

szün

et utá

n az Ö

n órá

jára,

ráha

ngoló

djana

k az ú

j témá

ra, é

s moz

gósít

sák i

smer

eteike

t a té

máva

l kap

cs

olatba

n. –

Szám

os ol

yan m

ódsz

ert, m

ely a

proje

ktmun

ka fo

ntos k

ezde

ti lép

ését

támog

atja:

haték

onya

n elős

egíti

a pro

jektöt

letek

gyűjt

ését,

válog

atásá

t, meg

könn

yíti a

dönté

si fol

yama

tokat,

se

gít a

konk

rét m

unka

meg

terve

zésé

ben é

s figy

elemm

el kís

érés

ében

. –

Komm

unika

tív ké

szsé

gek f

ejles

ztésé

t célz

ó mód

szer

eket,

mely

ek vé

lemén

y-nyil

vánít

ásra

ösztö

nzik

a tan

ulóka

t, és s

egítik

vitak

ultúr

ájuk f

ejles

ztésé

t. –

Koop

eratí

v foly

amato

k sze

rvezé

sét s

egítő

tech

nikák

at, m

elyek

a cs

opor

tmun

ka és

a pr

ojektm

unka

sorá

n ker

ülnek

előté

rbe:

Hogy

an al

koss

unk c

sopo

rtoka

t? Mi

lyen m

ódsz

erre

l tud

ják le

gere

dmén

yese

bben

bemu

tatni

a cso

porto

k az e

redm

énye

iket?

Hogy

an fe

jlesz

thetjü

k a ta

nulók

szoc

iális

komp

etenc

iáit?

Mind

ehhe

z szá

mos p

reze

ntáció

s esz

közt

és

formá

t, pro

bléma

mego

ldó, c

sapa

tépítő

és ko

nflikt

uske

zelő

játék

ot mu

tatun

k be.

Ezek

közü

l néh

ány t

alán „

luxus

cikkn

ek” t

űnhe

t, de h

atásu

kat te

kintve

felté

tlenü

l meg

érik

a be

fektet

ett pe

rceke

t! –

Móds

zere

ket, m

elyek

igye

kezn

ek m

egtör

ni a h

ossz

ú, a t

anuló

k szá

mára

gyak

ran n

ehez

en em

észth

ető fr

ontál

is inp

ut gy

akor

latát,

és ak

tívan

bevo

nják a

tanu

lókat

a tan

ári e

lőa-

dásb

a, ill.

lehe

tővé t

eszik

, hog

y öná

llóan

szer

ezze

nek i

smer

eteke

t. Eze

khez

társu

l szá

mos,

az ak

tív is

métlé

st sz

olgáló

mun

kafor

ma.

–Já

tékok

at – c

sak ú

gy, k

özbe

vetve

, mely

ekne

k célj

a a la

zítás

, és a

melye

k után

újra

konc

entrá

ltan t

udna

k dolg

ozni

a tan

ulók.

–El

járás

okat,

mely

ekke

l a rö

videb

b-ho

ssza

bb ta

nulás

i folya

matok

at és

saját

telje

sítmé

nyük

et ér

tékelh

etik a

tanu

lók, il

l. viss

zajel

zést

adha

tnak e

gymá

snak

.

Hogy

mibő

l men

nyit?

Sok

at az

okbó

l a m

ódsz

erek

ből, a

melye

k gya

kori h

elyze

teket

igyek

ezne

k kisz

olgáln

i: bizo

nyár

a töb

bféle

ismer

kedé

si ját

ékra

lesz

szük

ség,

hisze

n nem

kezd

heti m

in-de

n tan

ár 9.

osztá

lyban

„Vidá

m Vi

li”-ve

l az e

lső ór

áját. A

ráha

ngoló

és az

ötlet

gyűjt

ési fá

zis se

m leh

et eg

yhan

gú, h

iszen

a br

ainsto

rming

és az

assz

ociog

ramm

sem

érde

kes m

ár, h

a azn

ap

negy

edsz

er ke

zdőd

ik ez

zel a

z óra

. Más

esetb

en az

indo

kolja

a mó

dsze

rek n

agyo

bb sz

ámát,

hogy

a fel

hasz

nálás

körü

lmén

yei is

sokfé

lék le

hetne

k: a k

ülönfé

le inp

utok,

a töb

bféle

módo

n rö

gzíte

tt cso

porte

redm

énye

k más

-más

isme

retsz

erzé

si ill.

prez

entác

iós m

ódsz

erek

et kív

ánna

k.

Hogy

mely

iket v

álass

za? G

ondo

lja át

, mily

en te

véke

nysé

geke

t vég

ezne

k szív

esen

a tan

ulók?

Mily

en er

őssé

geik

vann

ak, a

mire

építe

ni tud

? Mily

en ko

mpete

nciák

at sz

üksé

ges f

okoz

ott

mérté

kben

fejle

szten

i? A

dönté

st igy

ekez

tünk m

egkö

nnyít

eni a

SZA

KMA

Móds

zertá

r táb

lázato

s tar

talom

jegyz

ékév

el, m

ely m

egmu

tatja,

mely

ik mó

dsze

r mily

en fu

nkció

t tölt b

e, tov

ábbá

a fun

kciók

alap

ján cs

opor

tosíto

tt reg

iszter

ekke

l, aho

l egy

helye

n talá

lja m

eg az

össz

es ha

sonló

funk

ciót b

etöltő

mód

szer

t. Sok

nyelv

tanár

tová

bbké

pzés

eken

meg

ismer

hette

a „M

ixgru

ppét”

va

gy a

„jigsa

w”-t

– a há

rom

nyelv

ű név

mutat

ó seg

ít meg

találn

i, hog

y az a

dott m

ódsz

er ez

úttal

a „ke

vert

csop

ort”

neve

t kap

ta a k

eres

ztség

ben.

Ha eg

y-egy

név f

elkelt

i a fig

yelm

ét, a

fejléc

tová

bbi tá

mpon

tokat

adha

t: -

Funk

ció: M

ilyen

funk

ciót tö

lt be a

z ado

tt mód

szer

? Mily

en ta

nítás

i / tan

ulási

célok

at leh

et ve

le me

gvaló

sítan

i? A

tanulá

si fol

yama

t mely

fázis

ában

alka

lmaz

ható?

Egy

-egy

mód

-sz

erné

l több

funk

ciót is

meg

jelölt

ünk,

ha eg

yidejű

leg tö

bbet

is be

tölthe

t, vag

y ha t

öbb c

éllal,

több

mun

kafáz

isban

is al

kalm

azha

tó.

-Mu

nkafo

rma:

Hogy

an do

lgozn

ak a

tanuló

k? P

árba

n? C

sopo

rtban

? Egy

énile

g? S

ok es

etben

variá

ciós l

ehető

sége

ket a

dtunk

meg

, több

lépcs

ős m

ódsz

erek

eseté

n ped

ig � ���

jelle

l vá

laszto

ttuk e

l az e

gyes

szak

aszo

kra je

llemz

ő mun

kafor

máka

t. -

Anya

gok /

eszk

özök

: Mire

lesz

szük

ség a

mód

szer

meg

valós

ításá

hoz?

Gya

kran t

öbb m

egold

ás is

lehe

tsége

s, ho

gy m

elyik

a leg

optim

álisa

bb, a

zt a h

elyi ig

énye

knek

és ad

ottsá

-go

knak

meg

felelő

en Ö

nnek

kell e

l dön

tenie.

-

Idő: K

b. me

nnyi

ideig

tart a

leírt

aktiv

itás?

Egy

átlag

érték

et ad

tunk m

eg, d

e ez a

csop

orttó

l és a

z aktu

ális f

elada

t tarta

lmátó

l függ

ően l

ehet

hoss

zabb

vagy

rövid

ebb i

s. -

Roko

n mód

szer

ek: H

a nem

szer

etett b

ele rö

gtön a

z ado

tt mód

szer

be, v

agy n

etán m

ár so

kszo

r alka

lmaz

ta, és

valam

i újat

, de h

ason

lót ke

res,

itt tov

ábbi

lehető

sége

ket ta

lálha

t. A

regis

zter t

ováb

bi mó

dsze

reke

t is aj

ánl, a

fejlé

cben

csak

a sz

oros

roko

nság

bemu

tatás

ára s

zorít

koztu

nk.

-Fo

lytatá

s: Ho

gyan

tová

bb? A

tanó

ra te

rvezé

séhe

z fon

tos se

gítsé

g leh

et, ho

gy a

leírt

aktiv

itás m

ilyen

más

bemu

tatott

mód

szer

ekke

l folyt

atható

a kö

vetke

ző lé

pésb

en.

-Ta

ntárg

yak:

Igyek

eztün

k átgo

ndoln

i, mely

tanó

ráko

n leh

et a l

egink

ább a

lkalm

azni

az ad

ott m

ódsz

ert, d

e való

színű

leg lé

tezne

k még

tová

bbi le

hetős

égek

is. H

angs

úlyoz

ni sz

eretn

énk,

hogy

egy m

ódsz

er se

m mi

nden

ható,

és ne

m alk

almaz

ható

az ad

ott tá

rgy m

inden

témá

ja és

mind

en ta

nany

aga e

setéb

en.

A mó

dsze

rek l

eírás

ában

meg

prób

áltuk

ponto

san m

egfog

almaz

ni az

okat

a tan

ulási

célok

at, m

elyek

az ad

ott m

ódsz

er se

gítsé

géve

l meg

valós

ulhatn

ak, é

s rés

zletes

en le

írni a

zoka

t a ta

nul-

ási h

elyze

teket,

mely

ekbe

n a m

ódsz

er er

edmé

nyes

en m

űköd

ik. A

hely

szűk

e, va

lamint

a so

kirán

yú fe

lhasz

nálás

i lehe

tőség

ek m

iatt k

onkré

t péld

ákat

csak

illus

ztrác

ió jel

legge

l sze

repe

ltet-

tünk.

A kü

lönbö

ző m

ódsz

erek

konk

rét ta

rtalom

mal v

aló m

egtöl

tését

szer

etnén

k az Ö

n fan

táziáj

ára é

s kre

ativit

ásár

a bízn

i.

Válog

atásu

nkba

n töb

b mint

200 m

ódsz

ert ta

lál, n

éhol

a hoz

zájuk

tarto

zó fé

nymá

solha

tó me

llékle

ttel e

gyütt

, ABC

-sorre

ndbe

rend

ezve

. A m

ódsz

erek

tárh

áza p

ersz

e szin

te kim

eríth

etetle

n, és

hát e

vés k

özbe

n jön

meg

az ét

vágy

is: e

zért

előre

látóa

n nem

szám

oztuk

be az

olda

lakat,

hisz

en úg

y ter

vezz

ük, h

ogy l

ehető

ség

szer

int to

vább

bővít

jük a

SZAK

MA M

ódsz

ertár

t. Eze

n túl

pedig

bizto

n szá

mítun

k arra

is, h

ogy j

ó gya

korla

taikb

ól, ol

vasm

ány-

és to

vább

képz

ési é

lmén

yeikb

ől me

rítve

Ön é

s Koll

égái

is ez

t tesz

ik a s

aját p

éldán

yukk

al – e

célt s

zolgá

lja a

mapp

ában

és

a CD

-n ta

lálha

tó ür

es m

ódsz

er-la

p. Te

rmés

zetes

en na

gyon

örüln

énk a

nnak

is, h

a meg

oszta

nák e

zeke

t a „k

incse

iket”

velün

k. Vé

geze

tül sz

eretn

énk Ö

nt bá

tor pr

óbálk

ozás

ra, a

mód

szer

ek eg

yéni

komb

inálás

ára é

s tov

ábbg

ondo

lásár

a bizt

atni.

Sok s

ikert

kíván

unk Ö

nnek

a Mó

dsze

rtár k

iprób

álásá

hoz é

s sze

mélye

s, tan

ári m

ódsz

ertár

ának

bővít

éséh

ez!

A

szer

zők

A ÉS

B

FU

NKCI

Ó MU

NKAF

ORMA

AN

YAGO

K /

ESZK

ÖZÖK

ID

Ő RO

KON

MÓ

DSZE

REK

FOLY

TATÁ

S TA

NTÁR

GYAK

önáll

ó ism

eret

szer

zés

kom

mun

ikáció

s ké

szsé

g fe

jlesz

tése

pá

rmun

ka

felad

atlap

-pár

10

-15p

Zs

ebre

vágv

a eg

yéni

kuta

tás,

refe

rátu

m / k

víz

össz

es

A mó

dsze

r célj

a új is

mere

tek sz

erzé

se ill

. ideg

en ny

elv es

etén

a bes

zédk

észs

ég fe

jlesz

tése.

A mó

dsze

r az i

nform

ációh

iány-

ra ép

ít, am

i szü

kség

szer

űen k

ommu

nikác

iós he

lyzete

t tere

mt,

és az

együ

ttes,

valam

int az

egym

ástól

való

tanulá

s leh

etősé

gét k

ínálja

. A

tanuló

k pár

ban d

olgoz

nak.

A fel

adato

t A és

B fe

ladatl

apon

ka

pják m

eg. M

indké

t felad

atlap

a me

goldá

shoz

szük

sége

s in-

formá

ciókn

ak cs

ak az

egyik

felét

tarta

lmaz

za. A

tanu

lók ne

m lát

hatjá

k egy

más f

elada

tlapja

it. Ah

hoz,

hogy

a tan

ulók k

i tud-

ják tö

lteni

a sajá

t felad

atlap

jukat

a hián

yzó i

nform

ációk

kal,

kérd

ések

et ke

ll felt

enniü

k egy

másn

ak.

Folyt

atás l

ehet

az, h

ogy t

ováb

bi inf

ormá

cióka

t, kép

eket

kere

s-ne

k a té

máva

l kap

csola

tban,

majd

közö

sen r

eferá

tumot

tar-

tanak

az os

ztályb

an –

ehhe

z az s

züks

éges

, hog

y az o

sz-

tályb

an tö

bbfél

e fela

datla

ppal

dolgo

zzan

ak a

tanuló

k. Ha

mind

enki

ugya

nazz

al a f

elada

tlapp

al do

lgozo

tt, fol

ytat-

hatju

k a fe

ladato

t par

tnerkv

ízzel

is.

Forrá

s: Dr

eke-

Salgu

eiro:

Wec

hsels

piel ju

nior.

Lang

ensc

heidt

.

ABC-

MÓDS

ZER

FU

NKCI

Ó MU

NKAF

ORMA

AN

YAGO

K /

ESZK

ÖZÖK

ID

Ő RO

KON

MÓ

DSZE

REK

FOLY

TATÁ

S TA

NTÁR

GYAK

ráha

ngol

ás

előism

eret

ek m

ozgó

-sít

ása

érté

kelés

a) eg

yéni

mun

ka

/ cso

portm

unka

b)

plén

um

felad

atlap

/ mod

e-rá

ciós k

árty

ák

csom

agol

ópap

ír,

filct

ollak

, (ze

ne)

10-1

5p

Horg

onyö

tlete

k, As

szoc

iáció

s lán

c, Fo

galo

mhá

-ló

, Mér

eg-ö

röm

-to

rta

ös

szes

a) A

mód

szer

rel o

lyan ú

j tém

ákat

veze

thetü

nk be

, ami

vel k

apcs

olatba

n a ta

nulók

nak m

ár va

nnak

előis

mere

tei, v

agy i

smétl

ő órá

n viss

zatek

inthe

tünk a

z előz

ő tar

talmi

egys

ég fő

bb cs

omó-

pontj

aira.

A tan

ulók e

gyed

ül, pá

rban

vagy

kise

bb cs

opor

tokba

n dolg

ozna

k. A

tanuló

k ill.

a cso

porto

k kap

nak e

gy-e

gy fe

ladatl

apot,

rajta

az A

BC eg

ymás

alá í

rt be

tűive

l. A té

máva

l kap

cso-

latos

an az

egye

s betű

kkel

kezd

ődő s

zava

kat, f

ogalm

akat,

adato

kat…

írna

k a fe

ladatl

apra

. Egy

betűh

öz ke

rülhe

t több

foga

lom is

. Az s

em ba

j, ha n

éhán

y betű

kima

rad.

Amiko

r kés

zen v

an-

nak,

felolv

assá

k a sz

avak

at, és

csom

agoló

papír

on kö

zös l

istát

kész

ítene

k az o

sztál

yban

. A kö

zös l

istár

a válo

gatás

nélkü

l mind

en ol

yan s

zót fe

lvesz

ünk,

amit a

z osz

tály t

anuló

i a té

máho

z ka

pcso

lódón

ak ta

rtotta

k. Va

riáció

k:

–Me

gkön

nyíti

a kö

zös

lista

kész

ítésé

t, ha

a c

sopo

rtok

az e

gyes

betű

khöz

rend

elt s

zava

kat m

oder

ációs

kár

tyákra

írják

, majd

eze

ket p

lénum

ban

a táb

lán v

agy

a föl

dön

ABC-

sorre

ndbe

rend

ezik.

–

A tém

a egy

fonto

s kulc

ssza

vát ír

juk fü

ggőle

gese

n a fe

ladatl

apra

, és a

tanu

lók a

kulcs

szó m

inden

egye

s betű

jéhez

kere

snek

a tém

ával

kapc

solat

os sz

avak

at.

b) H

aszn

álhatj

uk a

mód

szer

t lez

árt t

anulá

si fol

yam

atok

tarta

lmi é

rtéke

lésér

e. A

móds

zer i

nspir

álóan

hat,

kre

atív

ener

giáka

t sza

badít

fel,

mive

l a ta

nulók

sze

retné

nek

lehető

leg m

inden

be

tűhöz

írni

valam

it. Ho

sszú

plak

átra (

kb. 3

csom

agoló

papír

, hos

szú c

síkká

össz

erag

asztv

a) fe

lírjuk

egy

más a

lá az

ABC

betűi

t. (Q,

X, Y

, W is

!) A

plaká

tot le

fektet

jük a

tante

rem

köze

pére

úg

y, ho

gy jó

l hoz

zá le

hess

en fé

rni m

indké

t olda

lról. H

a a

terem

ben

nincs

enn

yi he

ly, m

enjün

k ki a

folyo

sóra

. Vála

sszu

nk va

lamily

en ke

lleme

s, las

sú, h

alk a

láfes

tő ze

nét.

(Ha

a fol

yosó

n va

gyun

k, ez

t céls

zerű

mell

őzni.

) A

tanuló

k fela

data,

hogy

gond

olják

át, m

it tan

ultak

, mit c

sinált

ak az

előz

ő sza

kasz

ban.

Mi az

, ami

t has

znos

nak,

érde

kesn

ek, e

mlék

ezete

snek

, kön

nyen

feldo

lgozh

atóna

k tar

tanak

, olya

n-na

k, am

i meg

könn

yített

e a m

unká

t. Mi a

z, am

i nem

volt h

aszn

os, n

ehéz

, kev

ésbé

érde

kes v

agy u

nalm

as vo

lt, am

ire sz

erint

ük so

ha ne

m les

z szü

kség

ük, s

zinte

biztos

, hog

y el fo

gják f

elej-

teni, i

ll. am

i neh

ezíte

tte a

munk

át.

Ami e

szük

be ju

t, írjá

k fel

az eg

yes b

etűkh

öz –

MEL

EG sz

ínekk

el, h

a az

pozit

ív tan

ulási

élmén

y, HI

DEG

színe

kkel,

ha

nega

tív. A

gyűjt

és kö

zben

lehe

tőleg

ne

besz

élges

sene

k egy

máss

al,

a töb

biek f

eljeg

yzés

eit vi

szon

t kom

mentá

lhatjá

k írá

sban

, FEK

ETE

színn

el.

A vé

gén k

örbe

álljuk

a pla

kátot

, és m

inden

ki teh

et fel

kérd

ések

et, ha

valam

ilyen

felje

gyzé

st ne

m ér

t, vag

y ha v

alami

t még

iscsa

k szó

ban s

zere

tne ko

mmen

tálni.

ADÁS

HIBA

: KÉP

HIBA

/ HAN

GHIB

A

FUNK

CIÓ

MUNK

AFOR

MA

ANYA

GOK

/ ES

ZKÖZ

ÖK

IDŐ

ROKO

N

MÓDS

ZERE

K FO

LYTA

TÁS

TANT

ÁRGY

AK

ismer

etsz

erzé

s ko

mm

uniká

ciós k

ész-

ség

fejle

szté

se

egyé

ni � ���

cs

opor

tmun

ka

� ��� p

lénum

film

rész

let, m

ulti-

méd

iás es

zköz

, fe

ladat

lap

3 + 15

p +

prez

entá

ció

Stop

és fo

lytas

d!

keve

rt cs

opor

t, cs

opor

tbes

zá-

mol

ók

mag

yar,

ideg

en

nyelv

, tár

s. tu

d.

A mó

dsze

r a fil

m „tö

bbcs

atorn

ás” je

llegé

t has

ználj

a ki, a

felad

at ide

jére s

zétvá

lasztv

a a ha

ngot

és a

képe

t. A m

ódsz

er fó

kusz

ában

a ve

rbáli

s és a

nonv

erbá

lis je

lek ös

szek

apcs

olása

áll. A

cé

l a je

lenet

inten

zív fe

ldolgo

zása

, azá

ltal, h

ogy a

tanu

lók eg

ysze

rre, e

gy id

őben

vagy

csak

a ha

ngra

, vag

y csa

k a ké

pre k

once

ntráln

ak, íg

y a m

egfig

yelők

épes

ségü

k is p

ontos

abbá

válik

. Ké

phiba

: A ta

nár e

gy fil

mből

olyan

jelen

etet v

álasz

t ki, a

melyb

en a

hang

nak,

a bes

zédn

ek kü

lönös

en fo

ntos s

zere

pe va

n. (A

képh

iba-fe

ladat

előtt e

setle

g már

néhá

ny ré

szlet

et lát

hatta

k a

tanuló

k a fil

mből.

) A

kivála

sztot

t jelen

et ala

tt a ta

nulók

hátat

ford

ítana

k a té

véne

k / ve

títőfel

ületne

k, és

kizá

rólag

a ha

ng al

apján

prób

álják

elké

pzeln

i. Mit l

áttat

a kam

era,

milye

n hely

színt

, mily

en pe

rspek

tívá-

ból, m

ilyen

kame

rave

zetés

sel…

stb.?

Ötle

teike

t a je

lenet

megh

allga

tása u

tán ki

s cso

porto

kban

meg

vitatj

ák, é

s meg

egye

znek

egy m

inden

ki sz

ámár

a elfo

gadh

ató m

egold

ásba

n. To

vább

i lehe

tőség

: Lev

essz

ük a

fénye

rőt, v

agy s

ötét a

nyag

gal le

takar

juk a

tévét.

A

csop

ortm

unká

t, ill.

a meg

figye

lést s

egíth

etjük

egy f

ilmes

tech

nikák

kal fo

glalko

zó fe

ladatl

appa

l, ame

ly a k

ülönb

öző a

laptec

hniká

kkal

kapc

solat

osan

tarta

lmaz

infor

máció

kat (

pl. na

gy to

tál,

totál,

köze

lkép,

sven

k, stb

.) Ha

nghib

a: A

kivála

sztot

t jelen

etet ú

gy né

zik m

eg a

tanuló

k, ho

gy a

képe

t látjá

k ugy

an, d

e lev

essz

ük a

hang

ot. (E

bben

az es

etben

nem

szük

sége

s, ho

gy lá

ssan

ak el

őtte m

ár ha

ngga

l is

jelen

eteke

t, hisz

en ér

deke

s leh

et az

is, m

ilyen

erős

ségű

és tó

nusú

hang

ot ké

pzeln

ek el

az eg

yes s

zere

plőkh

öz.)

A tan

ulók f

elada

ta, ho

gy át

gond

olják

, mirő

l bes

zélne

k a sz

erep

lők. A

leh

etség

es di

alógu

soka

t cso

porto

kban

meg

vitatj

ák.

A cs

opor

tmun

ka er

edmé

nyét

prez

entál

hatju

k � K

EVER

T CS

OPOR

TOKK

AL, v

agy c

sopo

rtbes

zámo

lókka

l. A ha

nghib

a ese

tén üg

yese

bb cs

opor

tok ha

ngalá

mond

ássa

l is pr

óbálk

ozha

tnak.

A pr

ezen

tációk

at kö

vetőe

n a ta

nulók

meg

nézik

a jel

enete

t, és ö

ssze

haso

nlítjá

k ötle

teike

t a va

lódi fi

lmré

szlet

tel.

AKAD

ÁLYV

ERSE

NY

FU

NKCI

Ó MU

NKAF

ORMA

AN

YAGO

K /

ESZK

ÖZÖK

ID

Ő RO

KON

MÓ

DSZE

REK

FOLY

TATÁ

S TA

NTÁR

GYAK

gyak

orlás

, ism

étlés

pá

rmun

ka /

csop

ortm

unka

felad

atok

, állo

más

-jel

ölők

, egy

éb ke

llé-

kek a

tarta

lom

tól

függ

ően

min

. 45p

In

tern

etra

lly,

Feld

eríté

s -

össz

es

A mó

dsze

r sok

ban h

ason

lít a k

incsk

eres

ő játé

kokh

oz és

a kla

sszik

us ak

adály

verse

nyek

hez,

éppe

n ezé

rt ját

szha

tó az

isko

la ép

ületéb

en va

gy a

szab

adba

n is.

A tan

ulók p

árba

n vag

y kis

csop

ortok

ban e

gymá

s után

indu

lva, m

enetl

evéll

el ha

ladna

k vég

ig a p

ályán

. Az á

llomá

soko

n a ta

ntárg

gyal

kapc

solat

os fe

ladato

kat ta

lálna

k, a m

egfej

téshe

z és

/vagy

a kö

vetke

ző fe

ladath

oz fe

ladvá

nyok

, rejt

vény

ek m

egold

ásáv

al jut

hatna

k el a

tanu

lók.

Az is

elké

pzelh

ető, h

ogy e

gyes

állom

ások

on “k

incse

ket”

ill. eg

y nag

yobb

“kinc

s” eg

yes e

lemeit

rejte

ttük e

l, mely

ek ös

szeg

yűjté

se a

cél.

Olya

n ese

tekbe

n is h

aszn

álható

a mó

dsze

r, am

ikor s

zemé

lyes t

apas

ztalat

szer

zés a

cél. K

ülönb

öző i

ntézm

énye

kbe,

hivata

lokba

, pos

tára,

bank

ba, ö

nkor

mány

zatho

z, mu

nkaü

gyi

közp

ontok

ba, k

önyv

tárak

ba kü

ldhetü

nk ta

nulók

at oly

an fe

ladatl

appa

l, mely

nek m

egold

ása a

zt igé

nyli,

hogy

az in

tézmé

nyen

belül

külön

böző

állom

ások

at és

szem

élyek

et ke

ress

enek

fel.

AKVÁ

RIUM

FUNK

CIÓ

MUNK

AFOR

MA

ANYA

GOK

/ ES

ZKÖZ

ÖK

IDŐ

ROKO

N

MÓDS

ZERE

K FO

LYTA

TÁS

TANT

ÁRGY

AK

kom

mun

ikáció

s ké

szsé

g fe

jlesz

tése

pr

ezen

táció

ér

téke

lés

plén

um

szék

ek

20-3

0p

Golyó

scsa

págy

, Mé

hkas

, Malo

m.

Szak

értő

i ker

ek-

aszta

l -

össz

es

A mó

dsze

r célj

a az

, hog

y felo

ldjuk

a p

reze

ntáció

k egy

más u

tánisá

gábó

l adó

dó g

yako

ri mo

noton

itást.

A cs

opor

tok e

redm

énye

it szó

vivők

adjá

k elő,

de

úgy,

hogy

a p

reze

ntáció

egy

bels

ő kö

rben

besz

élgetv

e zajl

ik. A

besz

élgeté

sbe a

külső

körb

en fig

yelő

tanuló

k azo

nban

bárm

ikor b

ekap

csoló

dhatn

ak. A

besz

élgeté

st ve

zethe

ti a ta

nár,

vagy

egy d

iák-m

oder

átor.

Előz

etese

n a cs

opor

tokba

n a kö

zös m

unka

ered

mény

eit cí

msza

vakb

an rö

gzítik

a tan

ulók.

A pr

ezen

tációh

oz ki

alakít

unk

két k

ört s

zéke

kből.

Mind

en cs

opor

tból e

gy va

gy ké

t kép

viselő

helye

t fogla

l a té

r köz

epén

a be

lső kö

rben

. A be

lső kö

rbe

még t

ováb

bi ké

t szé

ket te

szün

k, eg

yet a

mod

eráto

r szá

mára

és eg

y más

ikat, a

mi eg

yelőr

e üre

sen m

arad

. A tö

bbi ta

nuló

a küls

ő kör

ben f

oglal

helye

t. A

csop

ortok

szóv

ivői e

lőadjá

k cso

portju

k ere

dmén

yeit /

vélem

ényé

t. Az e

lőadá

sokn

ak ni

ncs s

zigor

ú sor

rend

je, a

belső

kö

rben

ülők

közü

l bár

ki kie

gész

ítheti

az el

őtte s

zóló

megje

gyzé

seit,

vagy

ellen

tétes

vélem

ényé

nek i

s han

got a

dhat.

A

külső

körb

en ül

ők is

beka

pcso

lódha

tnak a

besz

élgeté

sbe.

Ebbe

n az e

setbe

n be k

ell m

enniü

k a be

lső kö

rbe,

és le

kell

ülniük

az ür

esen

mar

adt s

zékre

. Ami

kor b

efejez

ték a

mond

aniva

lójuk

at, új

ra el

kell h

agyn

iuk a

belső

kört,

lehe

tővé t

éve

máso

k szá

mára

is vé

lemén

yük k

ifejté

sét.

A mó

dsze

r tan

ulási

folya

matok

, pl. p

rojek

tek és

proje

kthete

k érté

kelés

ére i

s alka

lmas

: az e

gyes

csop

ortok

a mu

nka e

gyes

fázis

ait va

gy m

ás-m

ás as

pektu

sait é

rtéke

lik, m

ajd a

csop

ort

képv

iselőj

e bes

zámo

l errő

l az „

akvá

riumb

an”.

AMNÉ

ZIAP

ARTI

FUNK

CIÓ

MUNK

AFOR

MA

ANYA

GOK

/ ES

ZKÖZ

ÖK

IDŐ

ROKO

N

MÓDS

ZERE

K FO

LYTA

TÁS

TANT

ÁRGY

AK

bem

elegí

tés

ismét

lés

kom

mun

ikáció

s ké

szsé

g fe

jlesz

tése

kokt

élpar

ti né

vkár

tyák

, gém

ka-

pocs

/ ruh

acsip

esz /

bi

ztosít

ótű,

zene

5-

10p

Kere

ss va

lakit,

ak

i …

ös

szes

A na

p ind

ításá

ra, b

emele

gítés

re é

s a ta

nulók

szell

emi-fi

zikai

átmoz

gatás

ára

alkalm

as já

ték, a

mely

ha h

íres f

elfed

ezők

, író

k, tör

ténelm

i sze

mélye

k, ku

tatók

nev

eivel

játss

zuk,

mozg

ósítja

a tan

ulók m

ás ta

ntárg

yakb

an sz

erze

tt ism

erete

it is.

Szak

tárgy

i órá

n a hí

res s

zemé

lyisé

geke

t az a

dott t

antár

ggya

l kap

csola

tosan

válas

szuk

. A

tanuló

k álta

l felte

hetől

eg is

mert

híres

embe

rek n

evét

kárty

ákra

írjuk

. Ann

yi ká

rtyár

a van

szük

ségü

nk, h

ogy m

inden

tanu

lónak

juss

on eg

y. Ké

szíts

ünk p

ár ta

rtalék

kárty

át, ha

netán

vala-

melyi

k nev

et ne

m ism

erné

senk

i. Mi

nden

tanu

ló hú

z egy

kárty

át, és

felra

kja va

lamely

ik tár

sána

k a há

tára,

úgy,

hogy

az ne

láss

a, mi

lyen n

év va

n a ká

rtyán

. A rö

gzíté

shez

hasz

nálha

tunk g

émka

pcso

t, ruh

acsip

eszt

vagy

biz

tosító

tűt. A

tanu

lók kö

rbejá

rnak

, és a

barko

chba

szab

ályain

ak m

egfel

elően

eldö

ntend

ő kér

dése

ket te

szne

k fel

a sze

mélly

el ka

pcso

latba

n, ak

inek a

neve

a há

tukra

van t

űzve

. Egy

–egy

tár

suka

t csa

k add

ig ké

rdez

hetik

, amí

g az v

alame

lyik k

érdé

sükre

igen

nel n

em vá

laszo

l. Ekk

or to

vább

kell m

enniü

k, és

más

társu

kat k

ell to

vább

fagg

atni. E

zzel

biztos

íthatj

uk, h

ogy a

cs

opor

t öss

zeke

vere

djen,

és m

inden

ki mi

nden

kitől

szer

ezze

n info

rmác

iókat.

Ha

a tan

ulók ú

gy go

ndolj

ák, h

ogy t

udják

, ki a

z a sz

emély

, akin

ek a

neve

a há

tukon

levő

cédu

lán sz

erep

el, rá

kérd

ezhe

tnek.

Kétsz

eri rá

kérd

ezés

i lehe

tőség

van,

ezze

l elér

hetjü

k, ho

gy a

tanuló

k ne c

sak t

alálga

ssan

ak, h

anem

addig

kérd

ezge

ssék

társa

ikat, a

míg ú

gy ne

m ér

zik, h

ogy m

ost m

ár bi

ztosra

men

nek.

Aki k

italál

ta, ki

nek a

neve

áll a

hátár

a tűz

ött cé

dulán

, az l

eves

zi a n

évká

rtyát,

de to

vább

ra is

rész

t ves

z a já

tékba

n, ho

gy se

gítse

a töb

bieke

t. Lim

itálha

tjuk a

játék

időt, é

s aki

adott

idő a

latt n

em ta

lálta

ki a f

eladv

ányt,

meg

nézh

eti a

hátán

lévő

cédu

lát.

ANGY

ALI T

ELEF

ON

FU

NKCI

Ó MU

NKAF

ORMA

AN

YAGO

K /

ESZK

ÖZÖK

ID

Ő RO

KON

MÓ

DSZE

REK

FOLY

TATÁ

S TA

NTÁR

GYAK

konc

entrá

ciós

képe

sség

fejle

szté

se

bem

elegí

tés

plén

um

szék

ek

10p

Lóve

rsen

y, Az

áll

atok

konf

e-re

nciáj

a, He

tes

szám

olós

, Gyü

-m

ölcs

kosá

r

ös

szes

A ját

ék cé

lja, h

ogy a

tanu

lók ko

molya

bb és

nehe

zebb

felad

atok e

lőtt á

tmoz

gass

ák m

aguk

at, ja

vuljo

n a ko

ncen

tráció

s kép

essé

gük,

és jó

kedv

vel fo

lytas

sák a

mun

kát. A

játék

mind

két a

gy-

féltek

ét ak

tiválj

a. Al

kalm

azha

tjuk ó

ra el

ején –

kivá

ló jég

törő j

áték,

óra k

özbe

n laz

ításk

ént, n

yelvó

rán h

allás

értés

i felad

atkén

t. A

tanuló

k kör

bera

kják s

zéke

iket, é

s leü

lnek.

El

ső fe

ladat

a játé

k ritm

usán

ak, a

telef

onos

kapc

solat

fenn

tartás

ának

begy

akor

lása:

1. üte

m: m

indké

t kéz

zel a

térd

re cs

ap, 2

. ütem

: taps

, 3. ü

tem: b

al ké

z ökö

lben,

hüve

lykujj

a ba

l fül

melle

tt hátr

amuta

t, 4. ü

tem: jo

bb ké

z ökö

lben,

hüve

lykujj

jobb

fül m

ellett

hátra

mutat

. Ha

ez m

ár jó

l és v

iszon

ylag g

yorsa

n meg

y, hív

ószá

moka

t osz

tunk k

i az ü

lésre

ndne

k meg

felelő

en. A

z első

négy

szék

en ül

ők eg

y-egy

arka

ngya

l nev

ét ka

pják (

Gábr

iel, R

afael,

Urie

l, Mi

hály)

a töb

bi kö

zöns

éges

angy

al pe

dig nö

vekv

ő sor

rend

ben s

zámo

kat. (

Tuda

tosíts

uk, h

ogy a

hívó

szám

a sz

ékek

hez =

felhő

khöz

, és n

em sz

emély

ekhe

z tar

tozik,

költö

zéss

el mó

dosu

lni

fog).

A hív

ást m

indig

Gábr

iel ar

kang

yal k

ezdi.

A 3

ütemn

él, a

bal k

eze f

eleme

lések

or be

mond

ja a h

ívó, a

zaz a

saját

nevé

t, majd

a 4.

ütemn

él, jo

bb ke

ze fe

lemelé

seko

r ped

ig a h

ívott f

él ne

vét

vagy

szám

át. A

hívo

tt féln

ek a

köve

tkező

két ü

tem (t

érd +

taps

) után

reag

álnia

kell,

be ke

ll jele

ntkez

nie (b

al ké

z = sa

ját sz

ám va

gy né

v), és

hívn

ia ke

ll vala

ki má

st (jo

bb ké

z = hí

vott s

zám

vagy

név).

Viss

zahív

ni tilo

s (ne

hezít

és es

etén a

szom

széd

ot hív

ni is

tilos).

Ha

valak

i hibá

zik (e

lvéti a

ritmu

st, el

felejt

bejel

entke

zni, v

issza

hív, n

em lé

tező s

zámo

t vag

y nev

et hív

…),

feláll

, és a

z utol

só sz

ékre

ül –

megk

apva

anna

k a sz

ékne

k a sz

ámát.

Az e

ddigi

uto

lsó an

gyal

egy s

zékk

el elő

bbre

meg

y, stb

. – íg

y felt

öltjük

a he

lyeke

t add

ig a s

zékig

, aho

l a hi

bázó

eddig

ült. A

költö

ző já

tékos

okna

k új h

ívósz

ámot

kell m

egjeg

yezn

ie, és

köve

tkezik

az

új kö

r. Az

ok a

szer

encs

ések

, akik

nek n

em ke

llett k

öltöz

niük,

megta

rtják a

ddigi

hívó

szám

aikat.

Ha

már

jól m

egy a

játék

, gyo

rsítsu

k tov

ább a

z ütem

et („c

súcs

idő”).

Ér

deke

s, ha

a tan

ár is

rész

t ves

z a já

tékba

n, a t

anuló

k élve

zik, h

a hibá

zunk

☺. A

játék

közb

en m

egfig

yelhe

tjük a

zt is,

hogy

an vi

selik

a tan

ulók,

ha hi

bázn

ak, il

l. kikn

ek va

nnak

mo

zgás

koor

dinác

iós va

gy ko

ncen

tráció

s pro

blémá

i.

ASSZ

OCIÁ

CIÓS

LÁN

C

FUNK

CIÓ

MUNK

AFOR

MA

ANYA

GOK

/ ES

ZKÖZ

ÖK

IDŐ

ROKO

N

MÓDS

ZERE

K FO

LYTA

TÁS

TANT

ÁRGY

AK

ráha

ngol

ás

előism

eret

ek

moz

gósít

ása

ismét

lés

plén

um

tábl

a, fó

lia

5-10

p Br

ainst

orm

ing,

Lá

nc

besz

élget

és,

kuta

tóm

unka

, ol

vasá

si fe

ladat

ös

szes

Ez a

móds

zer e

gy té

ma as

szoc

iatív

megk

özelí

tésér

e alka

lmas

. A

táblár

a felí

runk

egy s

zót v

agy f

ogalm

at, am

i az ó

ra té

májáv

al ka

pcso

latos

, és a

tanu

lók ér

zelm

eire i

s hatá

st gy

akor

olhat.

Kér

dőjel

et ra

jzolun

k a sz

ó mell

é, és

elke

zdjük

a lán

cot e

gy

olyan

foga

lomma

l, ame

ly az

első

vel ö

ssze

függé

sben

van.

A

tanuló

k fela

data,

hogy

a mi

nden

kori u

tolsó

elha

ngzo

tt szó

hoz a

sszo

ciálja

nak.

A tan

ulók s

zaba

don b

ekiab

álhatn

ak, d

e ha k

örbe

n ülne

k, az

ülés

rend

et is

köve

thetjü

k. Az

elha

ngzo

tt ass

zociá

cióka

t sor

ban f

elírju

k köz

ben e

gy fó

liára

. Ez a

lapján

a ké

sőbb

iekbe

n bes

zélge

tést, k

utatóm

unká

t kez

demé

nyez

hetün

k, va

gy ol

vasá

si fel

adato

t foga

lmaz

hatun

k meg

a s

oron

köve

tkező

tank

önyv

i leck

éhez

. (pl.

„Olva

sd el

a lec

két: M

elyik

azok

a fog

almak

ill. n

evek

, ame

lyek s

zere

pelne

k a kö

nyvb

en?”

)

ASZT

ALTE

RÍTŐ

FUNK

CIÓ

MUNK

AFOR

MA

ANYA

GOK

/ ES

ZKÖZ

ÖK

IDŐ

ROKO

N

MÓDS

ZERE

K FO

LYTA

TÁS

TANT

ÁRGY

AK

ráha

ngol

ás

ötlet

ek g

yűjté

se

egym

ás m

egism

erés

e

egyé

ni � ���

cs

opor

tmun

ka (4

fő

) � ��� p

lénum

csom

agol

ópap

ír cik

kekr

e osz

tva,

4 da

rab

külö

nböz

ő

szín

ű fil

ctol

l min

den

csop

ortn

ak

10-2

0p

Brain

stor

min

g,

Brain

stor

min

g írá

sban

, Malo

m,

Vélem

ényk

ígyó

, Sa

rok-

rajzo

k

csop

ortm

unka

, pr

ojek

t ös

szes

A mó

dsze

r célj

a, ho

gy a

tanuló

k egy

adott

témá

val /

prob

lémáv

al ka

pcso

latba

n meg

fogalm

azzá

k ötle

teike

t, véle

mény

üket,

meg

ismer

jék és

komm

entál

ják m

ások

ét, és

kis c

sopo

rtban

kö

zös v

élemé

nyt a

lakíts

anak

ki. L

ehető

sége

t bizt

osít a

viss

zahú

zódó

tanu

lókna

k, ho

gy vé

lemén

yt ny

ilván

ítsan

ak, a

„lustá

bb” t

anuló

kat is

arra

kész

teti, h

ogy a

ktíva

n rés

zt ve

gyen

ek a

közö

s gon

dolko

dásb

an. A

mód

szer

alka

lmas

arra

is, h

ogy a

tanu

lók jo

bban

meg

ismer

jék eg

ymás

t. A

tanuló

k nég

yfős c

sopo

rtokb

an he

lyet fo

glalna

k az „

aszta

lterít

ővel

megte

rített

” asz

talok

körü

l. Mind

en ta

nulón

ak va

n egy

saját

mez

ője, é

s mind

enkin

ek m

ás

színű

filcto

lla. K

özép

en ta

lálha

tó a c

sopo

rt kö

zös m

ezője

. A

saját

terü

letén

mind

enki

felírja

a kö

zpon

ti kér

désh

ez / p

roblé

máho

z kap

csoló

dó vé

lemén

yét /

ötlete

it. Ké

t-hár

om pe

rc utá

n for

dítan

ak a

terítő

n, elo

lvass

ák,

amit a

mell

ettük

ülő t

ársu

k írt,

és ír

ásba

n kom

mentá

lják a

zt. K

özbe

n tilo

s bes

zélge

tni.

Addig

forg

atják

a ter

ítőt, m

íg mi

nden

ki elo

lvasta

, és k

omme

ntálta

az as

ztalná

l ülő

össz

es tá

rsa öt

letét,

vélem

ényé

t, és a

több

iek m

egjeg

yzés

eivel

ellátv

a vis

szak

apta

a sajá

tját.

Ek

kor m

ár sz

abad

besz

élgetn

i: a fe

ladat

az, h

ogy m

egeg

yezz

enek

, mi k

erülj

ön a

csop

ort v

élemé

nyén

ek ös

szefo

glalás

akén

t a kö

zös t

erüle

tre. A

mibe

n meg

állap

odtak

, köz

épre

felje

gyzik

, és

mind

anny

ian al

áírják

. Plén

umba

n a cs

opor

t egy

képv

iselőj

e bes

zámo

l a kö

zös e

redm

ényrő

l. Pé

ldák:

ötletg

yűjté

s pro

jektek

hez,

köve

tkező

dolgo

zatho

z, pr

oblém

ameg

oldás

i java

slatok

, véle

mény

egy k

onkré

t kér

déss

el va

gy té

zisse

l kap

csola

tban.

ATOM

OK M

OZGÁ

SBAN

FUNK

CIÓ

MUNK

AFOR

MA

ANYA

GOK

/ ES

ZKÖZ

ÖK

IDŐ

ROKO

N

MÓDS

ZERE

K FO

LYTA

TÁS

TANT

ÁRGY

AK

bem

elegí

tés

csop

orta

lkotá

s ko

oper

áció

kokt

élpar

ti � ���

pá

rmun

ka � ���

há

rmas

� ��� n

é-gy

es...

csop

ort

zene

5p

Sz

abó

csalá

d,

Tánc

oló

kígyó

, Él

ő st

atisz

tika

csop

ortm

unka

ös

szes

A na

p ind

ításá

ra, b

emele

gítés

re é

s a ta

nulók

átm

ozga

tásár

a alk

almas

játék

. A ta

nulók

gyo

rs ritm

usú,

jó ha

ngula

tú (á

tmoz

gató)

zené

re m

ozog

nak a

tere

mben

, majd

a ze

ne le

állítá

sako

r uta

sítás

okat

hajta

nak v

égre

, majd

újra

tánc

olnak

, stb.

Ja

vasla

tok az

1. ut

asítá

sra: K

örbe

járna

k, mi

nél tö

bb tá

rsukk

al ke

zet fo

gnak

és m

inden

kit ne

vén s

zólítv

a üdv

özöln

ek (e

zzel

gyak

orolv

a a ne

veke

t is…

), va

gy ke

resz

tnevü

k kez

dőbe

tűje

alapjá

n sor

t alko

tnak a

z ABC

szer

int, v

agy s

orba

állna

k szü

letés

napja

ik so

rrend

jében

, vag

y a ze

ne le

állás

a után

meg

prób

álnak

miné

l több

társu

kkal

keze

t fogn

i (vag

y leg

alább

meg

érint

eni

őket)

, ané

lkül, h

ogy e

lmoz

dulná

nak a

helyü

kről, s

tb.

Java

slatok

a 2.

utasít

ásra

: A ta

nulók

párb

an, a

hozz

ájuk l

egkö

zeleb

b álló

társu

kkal

besz

élgetn

ek pl

. az e

lőző n

ap es

emén

yeirő

l vag

y más

aktuá

lis té

máró

l, vag

y meg

dicsé

rik eg

ymás

t, va

gy vi

ccet

mesé

lnek e

gymá

snak

, vag

y egy

más h

átára

szav

akat

írnak

, ami

t ki k

ell ta

lálniu

k…stb

. Ja

vasla

tok a

3. uta

sítás

ra: A

tanu

lók há

rmas

csop

ortok

at alk

otnak

, majd

meg

prób

álnak

hárm

an ké

t lábo

n álln

i… (m

egold

ható!

), va

gy az

egyik

csop

ortta

got g

yorsa

n kör

bevis

zik a

terme

n, an

élkül,

hogy

lees

ne, s

tb.

Java

slatok

a 4.

utasít

ásra

: Nég

yes c

sopo

rtok,

egym

ás ke

zét fo

gva g

yorsa

n meg

érint

ik a t

erem

négy

sarká

t vag

y elők

észít

ett pl

akáto

kat, s

közb

en ig

yeke

znek

nem

széts

zaka

dni, v

agy

találn

ak eg

y köz

ös da

lt, és

egym

ást tú

lharso

gva i

gyek

ezne

k a sa

ját da

lukat

érvé

nyes

íteni,

vagy

kere

snek

valam

it, am

i mind

anny

iukra

jelle

mző,

és ez

t a tu

lajdo

nság

ukat

pl. pa

ntomi

mmal

bemu

tatják

az os

ztályn

ak, v

agy m

egfog

ják eg

ymás

kezé

t, és g

yorsa

n for

ogna

k az e

gyik,

aztán

a má

sik irá

nyba

n, stb

. Ja

vasla

tok az

.5. ut

asítá

sra: 5

-6…

stb.

fős cs

opor

tok: M

ini ha

ngve

rseny

t imitá

lnak d

irigen

ssel,

vagy

egy s

zobr

ász s

zobr

ot for

máz a

több

iekbő

l (aká

r ado

tt tém

ához

), va

gy fe

lemeln

ek eg

y tan

ulót m

inél m

agas

abbr

a, va

gy m

egfog

ják eg

ymás

kezé

t, és c

suko

tt sze

mmel

mozo

gnak

a ter

embe

n, stb

. A

legvé

gső l

épés

ben k

ialak

ult cs

opor

tok fo

gnak

a kö

vetke

ző m

unka

fázisb

an eg

yütt d

olgoz

ni, ez

ért a

legv

égső

utas

ítást

a kívá

nt cs

opor

tlétsz

ámna

k meg

felelő

en fo

galm

azzu

k meg

. Va

riáció

: A ta

nár k

ocká

val d

ob, o

lyan f

elada

tot ad

, ami

a do

bott s

zámn

ak m

egfel

elő sz

ámú t

anuló

t moz

gósít

. (Az

utols

ónál

„csalh

atunk

” kics

it, ha

meg

határ

ozott

szám

ú cso

portr

a van

sz

üksé

g a kö

vetke

ző lé

pésn

él…)

AZ Á

LLAT

OK K

ONFE

RENC

IÁJA

FUNK

CIÓ

MUNK

AFOR

MA

ANYA

GOK

/ ES

ZKÖZ

ÖK

IDŐ

ROKO

N

MÓDS

ZERE

K FO

LYTA

TÁS

TANT

ÁRGY

AK

bem

elegí

tés

konc

entrá

ciós

képe

sség

fejle

szté

se

plén

um

Käst

ner:

Az ál

latok

ko

nfer

enciá

ja (ré

sz-

let),

cédu

lák ál

lat-

neve

kkel,

szék

ek

5p

Gyüm

ölcs

kosá

r, Sz

abó

csalá

d

ös

szes

A na

p ind

ításá

ra, b

emele

gítés

re és

a tan

ulók t

esti-s

zelle

mi át

mozg

atásá

ra al

kalm

as já

ték. F

ejles

zti a

tanuló

k kon

centr

ációs

képe

sség

ét.

A tan

ár ki

válas

zt Er

ich K

ästne

r „Az

állat

ok ko

nfere

nciáj

a” c.

műv

éből

egy s

zöve

grés

zletet

. A be

nne e

lőfor

duló

állato

k nev

ét cé

dulár

a írju

k, leh

et eg

y-egy

állat

fajtáb

ól töb

b péld

ány i

s, ha

az

osztá

ly na

gyob

b. Mi

nden

tanu

ló hú

z egy

cédu

lát.

A tan

ulók k

örbe

n ülne

k (as

ztalok

nélkü

l.) A

játék

veze

tő he

lyet fo

glal a

tere

m kö

zepé

re ra

kott s

zéke

n, és

elke

zdi o

lvasn

i a sz

öveg

et.

Amely

ik áll

at ha

llja a

saját

nevé

t, felp

attan

, és h

árom

szor

meg

kerü

li a sz

éket,

amin

a játé

kvez

ető ül

, majd

újra

leül

a hely

ére.

Ha az

hang

zik el

, hog

y „az

állat

ok”,

vagy

„mind

en ál

lat”,

mind

enkin

ek fe

l kell

ugra

nia, é

s meg

kell k

erüln

ie a j

átékv

ezető

i szé

ket.

AZON

OSUL

ÁS

FU

NKCI

Ó MU

NKAF

ORMA

AN

YAGO

K /

ESZK

ÖZÖK

ID

Ő RO

KON

MÓ

DSZE

REK

FOLY

TATÁ

S TA

NTÁR

GYAK

ráha

ngol

ás

előism

eret

ek

moz

gósít

ása

párm

unka

/ cs

opor

tmun

ka

� ��� p

lénum

pl

akát

, filc

tolla

k 15

p A

szék

em, a

té

ma é

s én,

Me

tafo

ra

Clus

ter

össz

es

A mó

dsze

r célj

a, ho

gy a

tanuló

k emo

cioná

lisan

köze

lítsen

ek eg

y tém

ához

, ill. h

ogy f

eltár

ják an

nak o

lyan a

spek

tusait

, ame

lyek e

ddig

nem

kerü

ltek a

figye

lem kö

zépp

ontjá

ba.

A tan

ulóka

t meg

kérjü

k, ho

gy pr

óbálj

anak

beleb

újni e

gy, a

témá

val k

apcs

olatos

tárg

y, sz

emély

, élől

ény…

bőré

be, é

s gon

doljá

k át, h

ogy m

ilyen

más

tárg

yakk

al / s

zemé

lyekk

el /

élőlén

yekk

el ke

rülne

k kap

csola

tba, il

l. eze

ket a

kapc

solat

okat

hogy

an él

ik me

g.

Pl. „

Mit m

ond /

gond

ol eg

y fa a

sava

s eső

ről?”

„Mit g

ondo

l a ví

zerő

mű tu

rbiná

ja a f

olyór

ól, ill

. az á

ramr

ól, am

it előá

llít?”

„Mit g

ondo

l az a

utópá

lya a

körü

lötte

levő t

ájról,

a tel

epülé

sekrő

l és

az au

tókró

l, akik

rajta

halad

nak?

” A

tanuló

k kár

tyáko

n rög

zíthe

tik az

ötlet

eiket

vagy

jegy

zetel

hetne

k. A

kárty

ákat �

CLU

STER

mód

szer

rel re

ndsz

erez

hetjü

k, az

ötlet

ekrő

l plén

umba

n bes

zámo

lnak a

tanu

lók. A

mód

szer

alk

almas

proje

ktötle

tek gy

űjtés

ére i

s.

BESZ

ÉLGE

TÉS

ÍRÁS

BAN

FU

NKCI

Ó MU

NKAF

ORMA

AN

YAGO

K /

ESZK

ÖZÖK

ID

Ő RO

KON

MÓ

DSZE

REK

FOLY

TATÁ

S TA

NTÁR

GYAK

ismét

lésér

téke

lés

előism

eret

ek

moz

gósít

ása

egyé

ni /

párm

unka

� ���

plén

um

A3-a

s lap

ok

20-4

5 p

Foga

lom

háló

, Ce

tlilav

ina

Dolg

ozat

kérd

ése

k öss

zeáll

ítása

ös

szes

A mó

dsze

r célj

a – eg

y-egy

téma

lezá

rása

ként

– a t

anuló

k ism

erete

inek r

ends

zere

zése

, de a

lkalm

azha

tjuk e

gy új

tema

tikus

egys

ég el

ején a

tanu

lók el

őisme

retei

nek m

ozgó

sítás

ára i

s. A

munk

aform

a leh

etővé

tesz

i, hog

y mind

en ta

nuló

gazd

agíth

assa

valam

ilyen

form

ában

a kö

zös e

redm

ényt,

akko

r is, h

a néh

ány t

émáh

oz / k

érdé

shez

egyá

ltalán

nem,

vagy

csak

keve

set tu

d ho

zzás

zólni

. Előn

ye, h

ogy a

tanu

lók sa

ját m

aguk

győz

ődhe

tnek m

eg ak

tuális

telje

sítmé

nysz

intjük

ről, é

s az e

gyéb

ként

kevé

sbé a

ktív v

agy l

assú

bb ta

nulók

is be

kapc

solód

nak a

mun

kába

az

ismé

tlés s

orán

. A

témáv

al ka

pcso

latos

közp

onti f

ogalm

akat

ill. ké

rdés

eket

egye

séve

l A3-

as la

pokra

írjuk

. A cs

opor

t mér

etétől

függ

ően n

émely

ik fog

almat

kétsz

er-h

árom

szor

is sz

erep

elteth

etjük

. A m

egfo-

galm

azás

nál g

ondo

ljuk á

t, mily

en te

ljesít

mény

t vár

unk e

l a ta

nulók

tól, il

l. hog

y nag

yjábó

l azo

nos k

omple

xitás

úak l

egye

nek a

rész

témák

. A

lapok

at kö

rbea

djuk,

mind

en ta

nuló

leves

z egy

et fel

ülről.

Ügy

eljün

k arra

, hog

y a la

poka

t úgy

rend

ezzü

k, ho

gy a

szom

széd

ok ne

azon

os ta

rtalm

ú lap

ot ka

pjana

k. A

tanuló

k fela

data,

hogy

cím

szav

akba

n felí

rják,

mit ta

rtana

k a té

máva

l kap

csola

tban f

ontos

nak,

ügye

lve ar

ra, h

ogy a

lapo

knak

távo

lról is

visz

onyla

g jól

olvas

hatón

ak ke

ll len

niük.

El

őre m

egha

tároz

ott id

ő után

a lap

okat

továb

badjá

k a ta

nulók

(pl. m

indig

továb

b a jo

bb sz

omsz

édna

k, ké

t szé

kkel

továb

b job

bra,

aztán

meg

öt sz

ékke

l tová

bb ba

lra…

) Az ú

jonna

n kap

ott

lapok

tanu

lmán

yozá

sa ut

án a

tanuló

knak

ki ke

ll egé

szíte

niük a

zoka

t sajá

t ötle

teikk

el, ill

. jelöl

niük k

ell (p

l. villá

m jel

lel),

ha va

lamive

l nem

érten

ek eg

yet.

Ha m

ár né

hány

tanu

lónál

jártak

a lap

ok, k

ezdő

dhet

a kiér

tékelé

s. Az

azon

os la

poka

t egy

más m

ellé c

sopo

rtosít

ják a

tanuló

k, tan

ulmán

yozz

ák a

rajtu

k lev

ő info

rmác

iókat,

meg

vitatj

ák a

vil-

lámma

l jelöl

t rés

zeke

t. Mive

l a la

pon s

zere

plő ad

atok m

ellett

nem

szer

epel

a sze

rző ne

ve, a

hibá

k jav

ítása

is tá

rgyil