SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS · Web viewMűszaki ismeretek tantárgy (elmélet) 100 óra (108 óra) A tantárgy tanításának célja A műszaki ismeretek tantárgy az általános

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS

az

54 524 01 LABORATÓRIUMI TECHNIKUSSZAKKÉPESÍTÉSHEZ,

valamint aXV. VEGYÉSZÁGAZATHOZ

A szakképzési tantervi ajánlás kizárólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési évfolyamon induló szakképzésekre vonatkozóan, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. § (27) bekezdése alapján készült.

Készítette: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási Nonprofit Kft.Vegyész kerettantervi ajánlásokat fejlesztő munkacsoport

2012.

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁSaz

54 524 01 LABORATÓRIUMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ,

valamint aXV. VEGYÉSZ ÁGAZATHOZ

A szakképzési tantervi ajánlás kizárólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési évfolyamon induló szakképzésekre vonatkozóan, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. § (27) bekezdése alapján készült.

A szakképzési tantervi ajánlás óraterve a kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett szakképzésre vonatkozik, de a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett szakképzésre vonatkozó tervezett óraszámokat is tartalmazza.

Az ajánlás ágazatra vonatkozó része (két évfolyamos szakképzésben az első évfolyam tartalma, 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalom) a vegyész ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

- 54 524 02 Vegyipari technikus- 54 524 01 Laboratóriumi technikus

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési tantervi ajánlás– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– az 54 524 01 Laboratóriumi technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

alapján készült.

2

II. A szakképesítés alap-adatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 524 01

Szakképesítés megnevezése: Laboratóriumi technikus

Szakmacsoport: 8. Vegyipar

Ágazati besorolás: XV. Vegyész

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 óra

Elméleti képzési idő aránya: 60%

Gyakorlati képzési idő aránya: 40%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga

vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak

Pályaalkalmassági követelmények: -

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Tárgyi feltételek

V. A szakképesítés óraterve – nappali rendszerű oktatásra

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni

3

évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.Szakközépiskolai képzés összes elvi szakmai óraszáma (két évfolyamos): 1260 +160 + 1120 = 2540 óra (öt évfolyamos képzésben: 1108 óra a 9-12. évfolyamok szorgalmi időszakában, 175 óra 9. és 10. évfolyam nyári gyakorlatában, 160 óra a 11. évfolyam nyári gyakorlatában, 1140 óra érettségi után).(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak és a nyári gyakorlat tanítási heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

Ebből az szvk-ban előírt elmélet-gyakorlat arány alapján– elméleti óraszám: 1524 óra– gyakorlati óraszám: 1016 óra

A szabad sáv (8-10%) nélkül a szakmai órák száma: legalább 2286, de legfeljebb 2337 a jelen tantervi ajánlás által meghatározott tartalmú és tantárgyi struktúrájú szakmai óraszám.

4

1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

5

Szakmai követelménymodul

okTantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosanÁgazati

szakképzés közismeret

nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó évf.

9.

70ögy

10.

105ögy

11.

160ögy

12. 1/13.

160ögy

5/13 és 2/14.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy10097-12Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

Vegyipari biztonság (elmélet) 3

Munkaszervezési ismeretek (elmélet) 1

10098-12Vegyipari műszaki alapfeladatok

Laboratóriumi gyakorlat 2 70 3 105 3 160 3

Vegyipari eljárások és számítások (elmélet) 2 2 1 1

Kémia (elmélet) 1 1 2Fizikai kémia (elmélet) 2 2 4Alkalmazott kémia (elmélet) 4Műszaki ismeretek (elmélet) 1 2 3

Általános laboratóriumi gyakorlat

8 40

Analitikai laboratóriumi gyakorlat

4 80

Szerves laboratóriumi gyakorlat 4 40Általános és szervetlen kémia (elmélet) 4

Szerves kémia (elmélet) 3

Vegyipari számítások (elmélet) 2

6

Szakmai követelménymodul

okTantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosanÁgazati

szakképzés közismeret

nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó évf.

9.

70ögy

10.

105ögy

11.

160ögy

12. 1/13.

160ögy

5/13 és 2/14.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

10095-12Laboratóriumi technikus analitikai feladatok

Műszeres analitika elmélet 4

Műszeres analitika (gyakorlat) 5

Laboratóriumok minőségbiztosítása (elmélet)

3

Szakmai idegen nyelv (elmélet) 2

10096-12Laboratóriumi technikus preparatív feladatok

Preparatív feladat (gyakorlat) 2

Laboratóriumi elmélet 6

Félüzemi feladatok (elmélet) 2

Szabad sáv 1 1 1 1 3 3Összes óra 3 2 3 3 4 3 7 3 16 16 25 7Összes óra 5 6 7 10 32 32

A táblázatban szereplő heti óraszámok összessége a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedik.

Az időkeret fennmaradó részének szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni úgy, hogy az alábbi heti óraszámok teljesüljenek:

7

1/9. évfolyam: 6 óra2/10. évfolyam: 7 óra3/11. évfolyam: 8 óra4/12. évfolyam: 11 óra5/13. évfolyam: 35 óra1/13. évfolyam: 35 óra2/14. évfolyam: 35 óra

8

2. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakképzésóraszáma

Ágazati szakképzésóraszáma

Ágazati szakképz

ésösszes

óraszáma9-12.

évfolyam

Szakképesítés-

specifikus szakképzésóraszáma5/13. és

2/14.

A két évfolyamos szakképzés

összes óraszáma

1/13+ 2/14.

9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ög

y e gy ögy e gy e gy ögy e gy

1009

7-12

Mun

ka- é

s kö

rnye

zetv

édel

mi,

mun

kasz

erve

zési

fela

dato

k

Vegyipari biztonság (elmélet)

96 96

Munkavédelem 44 44Tűzvédelem 20 20Környezetvédelem 32 32

Munkaszervezési ismeretek (elmélet)

32 32

Jogi ismeretek 8 8Munkavállalói ismeretek 10 10Gazdasági és vállalkozási ismeretek

14 14

1009

8-12

Ve

gyip

ari m

űsza

ki

alap

fela

dato

k

Laboratóriumi gyakorlat 72 70 10

8105

108

160 96 719

Általános laboratóriumi gyakorlat 9.

72 70 142

Általános laboratóriumi gyakorlat 10.

108

105 213

Analitikai laboratóriumi gyakorlat 11.

108

160

268

9

Szerves és analitikai laboratóriumi gyakorlat 12.

96 96

Vegyipari eljárások és számítások (elmélet)

72 72 36 32 212

Általános laboratóriumi eljárások 9.

36 36

Vegyipari számítások alapjai 9.

36 36

Általános laboratóriumi eljárások 10.

36 36

Vegyipari számítások a szervetlen kémiában 10.

36 36

Analitikai eljárások és számítások 11.

36 36

Szerves és analitikai eljárások és számítások 12.

32 32

Kémia (elmélet) 36 36 64 136Általános kémia 36 36Szervetlen kémia 36 36

Kémia a környezetünkben és az iparban

64 64

Fizikai kémia (elmélet)

72 64 144 136 144

10

Fizikai kémia 11. 72 72 72 72

Fizikai kémia 12. 64 72 64

72

Alkalmazott kémia (elmélet)

128 128

Kémia 14. 64 64Fizikai kémia 14. 64 64Műszaki ismeretek (elmélet)

36 64 108 100 108

Gépelemek és szerkezetek 11. 36 38 36 38

Anyag előkészítés és szállítás 12.

64 70 64 70

Általános laboratóriumi gyakorlat

288 40 328

Általános feladatok 48 0 48

Oldatkészítés 80 20 100Szervetlen preparátumok készítése

80 10 90

Minőségi elemzés 80 10 90

Analitikai laboratóriumi gyakorlat

144 80 224

Gravimetria 32 0 32Titrimetria 112 40 152Ipari mérőműszerek

0 40 40

11

Szerves laboratóriumi gyakorlat

144 40 184

Szerelési gyakorlat 48 0 48

Szerves preparátumok előállítása

96 40 136

12

13

Általános és szervetlen kémia (elmélet)

144 144

Általános kémia 60 60Szervetlen kémia 84 84

Szerves kémia (elmélet) 108 108

Szénhidrogének 30 30Heteroatomot tartalmazó szerves vegyületek

78 78

Vegyipari számítások (elmélet)

72 72

Vegyipari számítások a kémiában

36 36

Vegyipari számítások a laboratóriumban

36 36

1009

5-12

Labo

rató

rium

i tec

hnik

us

anal

itik

ai fe

lada

tok

Műszeres analitika (elmélet)

128 128

Optikai mérések 32 32Spektrofotometriás mérések 32 32

Elektrokémiai mérések 32 32

Kromatográfiás eljárások 32 32Műszeres analitika (gyakorlat)

160 160

Optikai mérések 40 40

14

Spektrofotometriás mérések 40 40

Elektrokémiai mérések 40 40

Kromatográfiás eljárások 40 40Laboratóriumok minőségbiztosítása (elmélet)

96 96

Mérési hibák 4 4Statisztikai alapok 16 16

Kalibrációs függvények 16 16

Validálás 16 16Ellenőrző kártyák 12 12

Minőségbiztosítás 32 32

Szakmai idegen nyelv (elmélet)

64 64

Műszaki alapok 12 12

Kémiai alapok 32 32Vegyipari műszaki alapok 20 20

1009

6-12

Labo

rató

rium

i te

chni

kus

prep

arat

ív fe

lada

tok Preparatív

feladat (gyakorlat)

64 64

Szerves preparátumok előállítása

36 36

Preparátumok minőségi ellenőrzése

18 18

15

Szervetlen preparátumok előállítása

10 10

Laboratóriumi elmélet 192 192Szerves alapfolyamatok 38 38Preparatív eljárások 48 48

Analitikai eljárások 32 32

Dokumentációk 10 10Számítási feladatok 64 64Félüzemi feladatok (elmélet)

64 64

Hidromechanikai műveletek 12 12

Kalorikus műveletek 20 20

Desztilláció és extrakció 24 24

Szorpciós műveletek 8 8

Összesen 108 72 70 10

8108

105

144

108

160

224 96 576 576 160 1303 800 224 2336

Elméleti óraszámok/aránya 1376 (öt évfolyamos képzésben: 1384)/58,9 (öt évfolyamos képzésben: 59,5)%Gyakorlati óraszámok/aránya 960 (öt évfolyamos képzésben: 943)/41,1 (öt évfolyamos képzésben: 40,5) %

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban színes háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

A szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.Az időkeret fennmaradó része, melynek szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell

16

rendelkezni:

9. évfolyam: szorgalmi időszak-36 óra; összefüggő szakmai gyakorlat-0 óra10. évfolyam: szorgalmi időszak-36 óra; összefüggő szakmai gyakorlat-0 óra11. évfolyam: szorgalmi időszak-36 óra; összefüggő szakmai gyakorlat-0 óra 12. évfolyam: szorgalmi időszak-32 óra5/13. évfolyam: szorgalmi időszak-126 óra1/13. évfolyam: szorgalmi időszak-126 óra; összefüggő szakmai gyakorlat-0 óra2/14. évfolyam: szorgalmi időszak-96 óra

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

17

A10097-12 azonosító számú

Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

18

A 10097-12 azonosító számú Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10097-12 Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

Vegyipari biztonság(elmélet)

Munkaszervezési ismeretek(elmélet)

Mun

kavé

dele

m

Tűzv

édel

em

Kör

nyez

etvé

dele

m Jogi

ism

eret

ek

Mun

kavá

llaló

i is

mer

etek

Gaz

dásá

gi é

s vá

llalk

ozás

i is

mer

etek

FELADATOKBetartja a környezetvédelmi jogszabályokat, a környezetvédelmi szabványok előírásait XBetartja a foglalkozás-egészségügyi, munkabiztonsági, biztonságtechnikai, tűzvédelmi előírásokat X X

Szelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat XEllenőrzi az egyéni és kollektív védőeszközök használhatóságát X XSzakszerűen használja az egyéni és kollektív védőeszközöket X XRészt vesz a minőségbiztosítási, biztonságtechnikai, környezetvédelmi, egészségvédelmi, tűzvédelmi oktatásokon, szükségszerűen vizsgát is tesz azokból X X X X X

Szükség esetén alkalmazza a korszerű elsősegélynyújtás gyakorlatát XRendkívüli helyzeteket észlel, kezel, szükség esetén részt vesz azok elhárításában X X XFeladatát a munkahelyi ügyviteli rend személyekre vonatkozó előírásai szerint végzi X X X X X XFoglalkoztatási, műszakváltási és gépkezelési beosztást készít, betartását ellenőrzi X

SZAKMAI ISMERETEKMunkavédelem célja, alapfogalmai, munkavédelem szervezeti és jogi kérdései, munkavégzés tárgyi és személyi feltételei X

Foglalkozás-egészségügy, foglalkozási ártalmak és megbetegedések X XLaboratóriumok általános rendje X X XVegyipari üzem általános rendje, a közlekedési és biztonsági utak kijelölésének előírásai X X XEgyéni és kollektív védőeszközök használata X XVeszélyt jelző szimbólumok, munkahelyi biztonsági táblák X X XVegyi anyagok biztonságtechnikája, P és H mondatok X X X XBiztonsági adatlapok X X XNyomástartó edények biztonsági szabályzata és előírásai X XCsövek, készülékek, gázpalackok szabványos színjelölése X X

19

Elektromos hálózat szabványos jelölései XTűzvédelmi fogalmak, tűzveszélyes anyagok, tűzveszélyességi osztályba sorolás XTűzoltás anyagai, eszközei XElsősegélynyújtási alapismeretek XVegyi anyagok környezetre gyakorolt hatásai, légszennyezők, vizek szennyezői, vízminőségi adatok, talajszennyezések X

Riasztási rendszer ismerete X X X XFizikai hatások: hő- és hősugárzás, zaj és rezgés X XSzennyeződések megelőzése XKörnyezetkárosító anyagok, veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása és ártalmatlanítása XA dolgozók foglalkoztatásával, bérezésével és továbbképzésével kapcsolatos munkajogi kérdések X X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKSzakmai szöveg megértése írásban és szóban X X XLaboratóriumi munka védőeszközeinek használata X XVeszélyhelyzet felismerése X X XMunka- és bérügyi dokumentumok kitöltése, használata X X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKDöntésképesség X X XFelelősségtudat X X X X X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKKözérthetőség X X X X X XVisszacsatolási készség X X X X X X

MÓDSZER KOMPETENCIÁKÉrtékelés X X X XA környezet tisztán tartása X X

20

1.Vegyipari biztonság (elmélet)96 óra

A tantárgy tanításának célja

A vegyipari biztonság elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék és alkalmazzák a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi ismereteiket a gyakorlati munkájuk során. Legyenek tisztában az általános munkavédelmi szabályokkal, fókuszáljanak a vegyipariban különös figyelmet érdemlő biztonságos munkavégzés feltételeire. Ismerjék meg a vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatását, a környezeti szennyezések okozta károkat, a vegyi katasztrófák elkerülésének lehetőségét, annak kezelési módját.

Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül

1.1. Témakörök és elemeik

Munkavédelem 44 óraA munkavédelem kialakulása, fogalma, célja, alapkérdéseiA munkavédelem területei, veszélyforrásokA munkavédelmi szabályozás rendszere, hatósági felügyeletA munkavédelem és a szabványA munkáltatók és munkavállalók kötelességei és jogaiMunkavédelmi érdekképviselet, a választás szabályaiMunkavédelmi oktatás típusai, tartalmaBaleset, munkabaleset fogalma, súlyos balesetekA balesetek nyilvántartása, jelentési kötelezettségA munkavégzés személyi és tárgyi feltételeiBiztonsági szín- és alakjelek, színdinamikaA munkahelyek biztonságos kialakításaFűtés és szellőztetésMunkahelyi klíma, klímatényezőkMunkahelyek megvilágítása és a világítással szemben támasztott követelményekA zaj fogalma, fizikai jellemzői, a zaj elleni védekezésA vibráció és az ellene való védekezésA sugárzás kialakulása, típusai, a védekezés lehetőségei Teendők nukleáris katasztrófa eseténVeszélyes anyagok fogalma, kémiai jellemzőiBiztonsági adatlap, H- és P-mondatok, (R-,S-mondatok) veszélyjelek és piktogramok (CLP-törvény)Méreg, mérgezések fogalma, letális dózis, a méreg támadási pontjaMaró anyagokkal történő munkavégzés veszélyei, védekezés

balesetek ellenVeszélyes anyagok szállítása közúton és vasúton – veszélyes anyagok besorolása, Kemler-szám, veszélyességi bárcák, teendők baleset bekövetkezésekorVeszélyes anyagok tárolásának szabályaiVegyipari katasztrófák és az elkerülés lehetőségei

21

Kockázatelemzés és értékelésGépek és berendezések biztonságtechnikájaA villamosság biztonságtechnikája – az áram hatásai, az élettani hatás súlyosságát befolyásoló tényezők, az áramütés következményeiAz áramütés kialakulásának lehetőségeiÉrintésvédelemVillámvédelemNyomástartó edények és berendezésekEgyéni védőeszközök fogalma, csoportosítása, tanúsítása, törvényi

háttérMunkaegészségügy fogalma, felosztásaMunkaélettanFoglalkozási ártalmak és betegségek, az ellenük való védekezésSzociális tényezők a munkahelyeken - stresszOrvosi alkalmassági vizsgálatokElsősegélynyújtás (mechanikai sérülések, vérzések, törés, ficam, égés, mérgezés, sav és lúgmarás, villamos áram okozta sérülések ellátása, újraélesztés)

Tűzvédelem 20 óra

A tűzvédelem fogalma, feladataiJogszabályok, a tűzoltóság irányítása, a tűz elleni védekezés

szabályozásaTűzoltóságokÁltalános tűzvédelmi alapfogalmak (égés, robbanás, gyulladáspont)Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó tervTűzvédelmi oktatás a tűz jelzéseTűzveszélyességi osztályokTűzvédelmi fokozatokA tűzveszélyes anyagok használatára vonatkozó szabályok, tűzveszélyes tevékenységA tűzoltás módjaiTűzoltó anyagok és eszközökA kézi tűzoltó készülékek használata, a rajtuk található jelzések

értelmezéseViselkedési szabályok tűz esetén

Környezetvédelem 32 óra

Vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatásaiLevegőszennyezők: kén-dioxid, kén-trioxid, nitrogén-oxidok; szén-monoxid, szén-dioxid, szénhidrogének; egyéb szerves vegyületek, halogének, hidrogén-halogenidek,

porok, füstökVízszennyezők:

savak, lúgok, mérgező anionok;

22

nehézfémek, növényvédő szerek; oldószerek, olajok, olajos anyagok; biológiailag lebontható szerves anyagok (KOI, BOI), fertőző

anyagokFizikai hatások: hő- és hősugárzás, zaj és rezgésSugárszennyezésHulladékgazdálkodásVeszélyes hulladékok kezelése, tárolása, megsemmisítése,

újrahasznosításaKörnyezetvédelemre vonatkozó előírások, jogszabályokKörnyezetvédelmi hatóságok

1.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése

1.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek

1.4. A tantárgy értékelésének módja

1.5. A továbbhaladás feltételei

2.Munkaszervezési ismeretek (elmélet) 32 óra


A munkaszervezési ismeretek elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat segítse a munka világában való eligazodásban. A szakmai képzettség mellett hozzáértők legyenek a jogi, gazdaság, vállalkozási területeken is, ezzel sikeresebbé váljanak a munkaerőpiacon való megjelenéskor. Munkaerőként legyenek tájékozottak jogaikról, lehetőségeikről, kötelezettségeikről. Értsék a mikro és makrogazdaságban lezajló folyamatokat, a vállalkozások működését.



Jogi ismeretek 8 óra

A jog fogalma, jogforrások, jogképesség, cselekvőképességAlapfogalmak, jogágak, magánjog, polgári jog, családjogKözjog: alkotmányjog, államigazgatási jog, pénzügyi jog, büntetőjogMunkajog:A munkaviszony keletkezése és megszűnése

23

A munkavégzés szabályai, a munkáltató és a munkavállaló kötelességei

Munkaidő, rendkívüli munkavégzés, pihenőidő, szabadságA munka díjazásaTanulói jogviszony keletkezése, megszűnése

Munkavállalói ismeretek 10 óra

Az önéletrajz és a motivációs levél tartalmaÁlláskeresési technikákA munkaszerződés alaki feltételeA munkaszerződés tartalmaA próbaidőA határozott, illetve határozatlan idejű munkaviszonyTanulmányi szerződésMunkaköri leírásA munkaadó tájékoztatási kötelességei

Gazdasági és vállalkozási ismeretek 14 óra

Mikroökonómia Piaci egyensúly Fogyasztói és vállalati magatartás

Makroökönómia A makroökonómia tárgya, mutatói GDP Infláció

A vállalkozás környezete, személyi feltételei Vállalkozási formák Egyéni vállalkozások, alapításuk, működésük, megszüntetésük Társas vállalkozások, formáik, jellemzőik, alapításuk,

megszüntetésük A vállalkozás eszközei és forrásai Pénzgazdálkodás. Kétszintű bankrendszer. Banki

szolgáltatások, hitel Értékpapírok fajtái

Marketing ismeretek Marketingeszközök. Marketingmix, 4P.A vállalkozás

stratégiája. Stratégiai terv Az üzleti terv előkészítése, felépítése, megvalósulása,

ellenőrzés, visszacsatolásAdózás

Az adók fajtái, magánszemélyek és vállalkozások adózása A jövedelemhez kapcsolódó adók A személyi jövedelemadó kiszámítása, adóbevallás Fogyasztáshoz kapcsolódó adók Az adózás rendje Munkaadót terhelő járulékok Munkavállalót terhelő járulékok

24

Járulékok. Társasági adó

Társadalombiztosítás, a társadalombiztosítások fajtái A társadalombiztosítási ellátások és fedezetük Egészségbiztosítási ellátások, nyugellátások, családi

támogatásokA vállalkozás válsága, megszüntetéseNemzetközi közgazdaságtan

A nemzetközi közgazdaságtan alapelvei Európai Unió.






25


Vegyipari műszaki alapfeladatokmegnevezésű



26

A 10098-12 azonosító számú Vegyipari műszaki alapfeladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10098-12 Vegyipari műszaki alapfeladatok

Labo

rató

rium

i gy

akor

lat

Vegy

ipar

i eljá

ráso

k és

szá

mítá

sok

(elm

élet

)

Kém

ia (e

lmél

et)

Fizi

kai k

émia

(elm

élet

)

Alka

lmaz

ott k

émia

(e

lmél

et)

Műs

zaki

ism

eret

ek(e

lmél

et)

Álta

láno

s la

bora

tóri

umi

gyak

orla

t

Anal

itika

i la

bora

tóri

umi

gyak

orla

t

Szer

ves

labo

rató

rium

i gy

akor

lat

Álta

láno

s és

sz

erve

tlen

kém

ia

(elm

élet

)Sz

erve

s ké

mia

(e

lmél

et)

Vegy

ipar

i szá

mítá

sok

(elm

élet

)

Álta

láno

s la

bora

tóri

umi g

yako

rlat

9.

Álta

láno

s la

bora

tóri

umi g

yako

rlat

10.

Anal

itika

i lab

orat

óriu

mi g

yako

rlat

11.

Szer

ves

és a

nalit

ikai

labo

rató

rium

i. Ál

talá

nos

labo

rató

rium

i eljá

ráso

k 9.

Ve

gyip

ari s

zám

ításo

k al

apja

i 9.

Álta

láno

s la

bora

tóri

umi e

ljárá

sok

10.

Vegy

ipar

i szá

mítá

sok

a sz

erve

tlen

Anal

itika

i eljá

ráso

k és

szá

mítá

sok

11.

Szer

ves

és a

nalit

ikai

eljá

ráso

k és

Ál

talá

nos

kém

iaSz

erve

tlen

kém

iaK

émia

a k

örny

ezet

ünkb

en é

s az

ipar

ban

Fizi

kai k

émia

11.

Fizi

kai k

émia

12.

Kém

ia 1

4.Fi

zika

i kém

ia 1

4.G

épel

emek

és

szer

keze

tek

11.

Anya

g el

őkés

zíté

s és

szá

llítá

s 12

.Ál

talá

nos

fela

dato

kO

ldat

kész

ítés

Szer

vetle

n pr

epar

átum

ok e

lőál

lítás

aM

inős

égi e

lem

zés

Gra

vim

etri

aTi

trim

etri

aIp

ari m

érőm

űsze

rek

Szer

elés

i gya

korl

atSz

erve

s pr

epar

átum

ok e

lőál

lítás

aÁl

talá

nos

kém

iaSz

erve

tlen

kém

iaSz

énhi

drog

ének

Het

eroa

tom

ot ta

rtal

maz

ó ve

gyül

etek

Vegy

ipar

i szá

mítá

sok

a ké

miá

ban

Vegy

ipar

i szá

mítá

sok

a la

bora

tóri

umba

n

FELADATOKHasználatra előkészíti a laboratóriumi eszközöket x x x x x x x x x x x x

Tartályok és vegyipari gépelemek típusait azonosítja, működőképességét megállapítja

x

Szállító berendezések biztonságos működőképességét megállapítja x

27

Anyagot szállít gépi úton, kezeli az elzáró és szabályozó szerelvényeket x x x

Anyagot melegít, vagy hűt egyszerű hőcserélő készülékekkel x x x x x x x x x x x x

Ipari műszerekkel mennyiséget, nyomást és hőmérsékletet mér x x x

Elvégzi az előkészítő műveleteket (aprítás, oldás stb.) x x x x x x x x x x x

Szakmai számításokat alapján előírt összetételű oldatokat készít x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Alapvető fizikai méréseket végez (tömeg-, térfogat, hőmérséklet) x x x x x x x x x x x x

Méri a minták fizikai tulajdonságait (sűrűség, olvadáspont, forráspont) x x x x x x x x x x x x

Előkészíti a recept szerinti reagenseket, oldatokat, segédanyagokat x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Előkészíti és összeszereli a preparátum elkészítéséhez szükséges eszközöket, készülékeket

x x x x

Szervetlen készítményeket állít elő laboratóriumban x x x x x x

Elválasztási és tisztítási műveleteket végez x x x x x x x x x x

Szakmai számításokat végez a végtermékre vonatkozóan x x x x x x x x

Szakmai számításokat végez nyomástartó edények és laboratóriumi készülékek biztonságos üzemeltetésére vonatkozóan

x

Anyagszállítással és hőcserével kapcsolatos számításokat végez x x

Szervetlen ionok kimutatását végzi x x x x xEszközök, készülékek, berendezések tisztítását végzi x x x x x x x x

Szelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Ellenőrzi a szükséges védőfelszerelések meglétét x x x x x x x x x x x x x

Munka során használja a szükséges védőeszközöket x x x x x x x x x x x x x

28

SZAKMAI ISMERETEKSzervetlen anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai x x x x x x x x x x x x x x x

Szerkezeti anyagok fizikai, korróziós és szilárdsági tulajdonságai x

Szilárd, folyékony halmazállapotok jellemző tulajdonságai x x x x x x x x x x x x x x x

Halmazállapot-változások jellemző paraméterei x x x x x x x x x

Oldószerek tulajdonságai, oldás folyamata x x x x x x x x x x x x x x x

Sztöchiometriai számítások x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xOldatkészítési számítások x x x x x x x x x x x x x x x xLaboratóriumi eszközök használata, berendezések működése x x x x x x x x x x x

Tömeg-, térfogat, hőmérséklet ipari és laboratóriumi mérése, a mérő eszközök, műszerek működése

x x x x x x x x x x x x x x x

Olvadáspont, forráspont fogalma és meghatározása x x x x x x x x

Gépek, gépszerkezetek ábrázolása és működése x

Vegyipari gépelemek és tartályok szerkezeti kialakítása, működése x x

Szilárd anyagok, folyadékok és gázok szállítása, szállítóberendezések működése

x

Az anyagok szállításával és hőcseréjével kapcsolatos számítások x x

Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata x x x x x x x x x x x x

Veszélyt jelző szimbólumok, biztonsági szabályok x x x x x x x x x x x x x x x x x

Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése x x x x x x x x x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKSzakmai szöveg megértése írásban és szóban x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

29

Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban x x x x x x x x x x x x x x x x

Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása x x x x x x x x x x x x x x x x

Kémiai írásmód alkalmazása x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xGépek és gépelemek azonosítása ábrájuk alapján x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFelelősségtudat x x x x x x x x x x x x xMegbízhatóság x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xPrecizitás x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKHatározottság x x x x x x x x x x x x x x x x x xTömör fogalmazás készsége x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁKAbsztrakt (elméleti) gondolkodás x x x x x x x x x x x x x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xRendszerező képesség x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

30

3.Laboratóriumi gyakorlat 384 óra/335 óra ÖGY


A laboratóriumi gyakorlat tantárgy tanításának célja a 9-12. évfolyamon, hogy a tanulók az évközi és összefüggő gyakorlat keretében ismerkedjenek a laboratóriumban használatos eszközökkel, azok szakszerű használatával. Megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelését, tárolását. Tudjanak oldatot készíteni, fizikai jellemzőket mérni, mérőeszközökkel méréseket végezni. megismerjék a laboratóriumi műveleteket és azokat alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. Képessé váljanak a mintavételezésre a kvalitatív és kvantitatív analitikai vizsgálatok elvégzésére, szerves anyagok előállítására, azok minőségi ellenőrzésére, vegyipari termékek hatóanyagának meghatározására és az eredmények dokumentálására. Készek legyenek az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és vegyipari számításokat alkalmazni a gyakorlati feladatok megoldása során. Biztosítsa a tanulók érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülését. Segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését.



Általános laboratóriumi gyakorlat 9. 72 óra/70 óra ÖGY

A laboratórium munkarendjeMunka és tűzvédelem a laboratóriumbanA laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolásaTömegmérésTérfogatmérésHőmérsékletmérésMelegedési és hűlési görbék felvételeOlvadáspontForráspontSűrűségTörésmutatóOldat készítés szilárd anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel (ÖGY)A készített oldatok fizikai jellemzőinek mérése sűrűségméréssel, törésmutató méréssel (ÖGY)

Általános laboratóriumi gyakorlat 10. 108 óra/105 óra ÖGY

Munka és tűzvédelem a laboratóriumbanLaboratóriumi műveletek:

31

szublimálás, kristályosítás, átkristályosítás; derítés, szűrés, dekantálás, hűtés; melegítés, desztillálás, szárítás, izzítás

Szervetlen preparátumok készítéseSzervetlen anyagok kvalitatív vizsgálata:

fontosabb kationok és anionok kimutatása jellemző reakcióikkal vagy lángfestéssel

Munkahelyi laboratórium megtekintése (ÖGY)

Analitikai laboratóriumi gyakorlat 11. 108 óra/160 óra ÖGY

Munka és tűzvédelem a laboratóriumbanVegyipari anyagok mintavétele a minta előkészítéseKörnyezeti elemek mintavétele a minta előkészítéseGravimetriás vizsgálatokTérfogatos analízis:

sav-bázis; komplexometriás, csapadékos; permanganometriás, jodometriás titrálások

Komplex vízanalitikai vizsgálatok összefüggő gyakorlaton (ÖGY)Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok (ÖGY):

gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés

Ipari mérőműszerek és használatuk az összefüggő szakmai gyakorlaton (ÖGY)A nyomás- és szintmérés elve és eszközei (ÖGY)A hőmérsékletmérés elve és eszközei (ÖGY)Folyadékok és gázok áramlása, az áramlásmérés módszerei (ÖGY)Ipari áramlásmérők szerkezete és használatuk (ÖGY)A korszerű mérési adatgyűjtés elve és eszközei (ÖGY)

Szerves és analitikai laboratóriumi gyakorlat 12.96 óraMunka és tűzvédelem a laboratóriumbanSzerves preparátumok előállítása Preparátumok minőségének ellenőrzése:

olvadáspont-méréssel; refraktometriás ellenőrző méréssel; vékonyréteg kromatográfiával

Vegyipari termékek analitikai vizsgálataMűszeres vizsgálatok:

pH mérés, elektromos vezetésmérés; potenciometrikus titrálás; fotometriás mérés látható tartományban



32




4.Vegyipari eljárások és számítások (elmélet) 212 óra


A laboratóriumi eljárás és számítások elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelésének, tárolásának előírásait. Megtanulják a laboratóriumi gyakorlathoz kapcsolódó mérések elvi alapjait. Megismerjék a gyakorlati feladatok mérési leírásait. Az elméleti kémiában tanultakat alkalmazzák a számítási feladatok megoldása során, ez segítse a tanulókat a tanult összefüggések megértésében. Tudjanak a gyakorlati feladathoz kapcsolódó szakmai számításokat végezni, reakcióegyenletet felírni. Megtanulják a mérési eredmények, kísérletek jegyzőkönyvének szakszerű elkészítését, a munka dokumentálását. Képesek legyenek a tanulók az elsajátított kompetenciák birtokában az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és számításokat alkalmazni a gyakorlati munkahelyi feladatok megoldása során.



Általános laboratóriumi eljárások 9. 36 óra

Vegyszerek biztonságos kezelésének tárolásának szabályaiFizikai alapmennyiségek mérésének elvi alapjai és mérési leírásokFizikai jellemzők mérésének elvi alapjai és mérési leírásokOldatkészítés mérési leírásaOldatkészítéshez szükséges számítások gyakorlása Mérési eredmények dokumentálásának szabályai

Vegyipari számítások alapjai 9. 36 óra

Relatív atom- és molekulatömeg számításaAnyagmennyiség számításaSűrűség számításaMoláris tömeg számításaAtomok és molekulák számaGázok moláris térfogata

33

Avogadro törvénnyel kapcsolatos számításOldatösszetétel számításokKoncentrációk, koncentrációk átváltásaOldhatóság hőmérséklet függéseSztöchiometriai számításokReakcióhő számításErős sav, erős bázis pH-jának számítása

Általános laboratóriumi eljárások 10. 36 óra

Laboratóriumi műveletek elméleti alapjaiSzervetlen preparátumok készítésének mérési leírásaA lejátszódó kémiai reakció reakcióegyenlettel történő leírása Anyagszükséglet és termelési százalék számítása

Vegyipari számítások a szervetlen kémiában 10. 36 óra

Kémiai egyenlet használata a sztöchiometriai számításokbanTisztaság, kitermelés anyagszükséglet számításOldhatóság számításaKémiai egyensúlyokEgyszerű elektrokémiai feladatok

Analitikai eljárások és számítások 11. 36 óra

Mintavételezés elméleti alapjaiA minta előkészítés szabályaiGravimetriás meghatározások elméleti alapjai, kapcsolódó

számításokTitrimetriás meghatározások elméleti alapjaiOldhatósági szorzat értelmezéseGravimetriás és titrimetriás mérési leírásokGravimetrás és titrimetriás és feladatokhoz kapcsolódó számítások

Szerves és analitikai eljárások és számítások 12. 32 óra

Szerves laboratóriumi műveletek elvi alapjaiA szerves preparátumokhoz kapcsolódó szerves alapfolyamatokA lejátszódó kémiai reakció reakcióegyenlettel történő leírása Preparátumok minőség ellenőrzésének és a reakciók követésének

lehetőségeiMérési leírásokMűszeres vizsgálatok elméleti alapjai:

pH mérés, konduktometria; potenciometria; fotometria

Anyagszükséglet és termelési százalék számításaAnalitikai számítások

34






5.Kémia (elmélet) 136 óra


Az kémia elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megértésék a kémiai általános törvényszerűségeket és az így szerzett általános kémiai ismereteiket alkalmazzák a szervetlen és szerves kémiai folyamatok megértésében. A tanulók minél több olyan kémiai anyag tulajdonságaival ismerkedjenek meg, amelyekkel a környezetükben és az iparban is találkozhatnak. Ismerjék meg a különböző szervetlen és szerves vegyületek szerkezetükből adódó fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásuk, felhasználásuk, laboratóriumi és ipari előállításuk lehetőségeit, hétköznapi, ipari és környezetvédelmi vonatkozásait. A tanulók megismerjék, megértsék és alkalmazzák a természettudományos vizsgálati módszereket a tanulókísérletek elvégzése vagy tervezése során.



Általános kémia 36 óraAz atomok és molekulák jellemzői, összetételük alapjánA periódusos rendszer használataKémiai kötéstípusok modellezése illetve azok modelljeinek tanulmányozása, felismeréseA kötéstípusok azonosításaA kémiai anyagok, kémiai reakciókTanulói kísérletek:

savak és bázisok vizes oldatainak vizsgálatára; sók hidrolízisére; közömbösítési reakciókra; ionkombinációs (csapadékképződéses) reakciókra; oxidálószerek és redukáló szerek hatására; reakciók hőszínezetének érzékeltetésére;

Oxidációs számok fogalma, kiszámítása

35

A kémiai egyenletek, ionegyenletek, redoxi egyenletek szerkesztése

Szervetlen kémia 36 óra

A víz, mint oldószerA természetes vizek, vízkeménységA halogénelemek és vegyületeik jellemzőiA kén és a kénsav vizsgálata jellemzőiA nitrogén vegyületeinek vizsgálata jellemzőiA szén, szén-dioxid és a szénsav jellemzőiAz alumínium jellemezőiA fontosabb alkáli- és alkálifémek és vegyületeik jellemzőiA vas, a cink és a réz tulajdonságaiTanuló kísérletek szervetlen elemekkel és vegyületeikkel

Kémia a környezetünkben és az iparban64 óraÁltalános kémiai fogalmak rendszerező ismétlése:

a periódusos rendszer és a belőle leolvasható tulajdonságok. a kötések, kötéstípusok, halmazszerkezet és kapcsolata a fizikai

tulajdonságokkal a kémiai reakciók típusai, feltételei a redoxi reakciók irányának meghatározása a

standardpotenciálok alapjánLégköri gázok:

természetes összetevők kémiai jellemzői: N2, O2, CO2, H2O, nemesgázok

légszennyező gázok és forrásaik, kémiai jellemzőik: O3, SO2, NO, NO2, CO2, CO

Légszennyezők környezeti hatása: üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg

A víz környezeti és ipari jelentőségeSavak, lúgok és sók használata, ipari jelentőségeFémek, nem fémek és vegyületeik jellemzőiÉpítő anyagok: mész, gipsz, cementHáztartási anyagok: fertőtlenítőszerek, vízkőoldó, mosószerek,

szappanSzénhidrogének ipari és hétköznapi jelentősége:

telített telítetlen és aromás szénhidrogénekIpari alapanyagok és oldószerek:

alkoholok, fenolok, ketonok, aldehidek, karbonsavak, észterek, nitrogéntartalmú vegyületek jellemzői

A szénhidrátok és fehérjék biológiai jelentősége, előfordulása a környezetünkben

Szervetlen és szerves vegyipari termeléssel kapcsolatos feladatok, számítások

Gázokkal és gázelegyekkel kapcsolatos számítások

36

Anyagok összetételével kapcsolatos számításokSzervetlen vegyületeket tartalmazó oldatokkal kapcsolatos

feladatok szennyező anyag tartalom számítás pH számítás






6. Fizikai kémia (elmélet) 136 óra (144 óra)


A Fizikai kémia tantárgy tanításának célja az alapvető fizikai kémiai fogalmak, ismeretek, törvények közvetítésével hátteret biztosít a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek és képességek kialakításához. Fejleszti a tanulók problémafeltáró és megoldó készségét, természettudományos szemléletét, megalapozza a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak tanulását.



Fizikai kémia 11. 72 óra (72 óra)

A gázhalmazállapotA gázhalmazállapot általános jellemzői, tökéletes és reális gázokAz egyszerű gáztörvények áttekintése (megfogalmazásuk, matematikai alakjaik, grafikus képük)Az univerzális gáztörvény alkalmazásaA gázmolekulák sebessége, a Maxwell-féle sebesség-eloszlási

diagramA folyadékállapotÁltalános jellemzés, belső szerkezetA viszkozitás fogalma jellemzői, fajtáiA felületi feszültség és befolyásoló tényezőiA szilárd állapot

37

Általános jellemzése, rácstípusokHalmazállapot-változásokPárolgás-kondenzáció nyílt és zárt térben, a tenzióA forrás, a forráspont és befolyásoló tényezőiAz olvadás és a kristályosodásHomogén többkomponensű rendszerekAz elegyek fogalma, jellemzői, csoportosításaElegyek összetételének jellemzése (koncentrációk)A gáz-gáz elegyekGázelegyek általános jellemzése, a Dalton-törvényA parciális nyomás fogalma és összefüggése az össznyomássalÁtlagos moláris tömegA folyadékelegyekA folyadékelegyek általános jellemzése, párolgásuk, a parciális

tenzióA tenziógörbék típusaiA forráspont- és harmatpont-görbékA Konovalov-törvényekFolyadékelegyek szétválasztásaAz extrakcióA Nernst-féle megoszlási törvény, megoszlási hányadosAz extrakció a gyakorlatbanReakciókinetikaA reakciók lejátszódásának feltételei, időbeliségükA reakciósebesség fogalma, számításaA reakciósebességet befolyásoló tényezőkElsőrendű reakciókÖsszetett reakciók (megfordítható, párhuzamos és sorozatos reakciók, láncreakciók)Az aktiválási energiaA katalízisTermokémiaA reakcióhő fogalma, exoterm és endoterm reakciókKépződéshő értelmezéseA termokémiai reakcióegyenlet felírásaA termokémia főtételének alkalmazása

Fizikai kémia 12. 64 óra (72 óra)

Kémiai egyensúlyokKémiai egyensúlyokA dinamikus egyensúly, egyensúlyi koncentrációkA tömeghatás törvény matematikai alakja és megfogalmazása (Kc)Az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségeiHomogén egyensúlyokA disszociáció fogalma, típusaiA disszociációfok, a van’t Hoff-tényezőA gázok termikus disszociációjaAz elektrolitos disszociáció

38

Fogalma, jellemző mennyiségei: a disszociációfok, disszociációállandó, gyenge és erős elektrolitok

A pHA víz autoprotolíziseA pH fogalmaErős és gyenge savak, bázisok pH-jaSók hidrolízisének leíró értelmezéseA pufferek fogalma, működése, gyakorlati felhasználásaPufferek működésének leíró értelmezésePufferkapacitás fogalmaAz oldhatósági szorzat:Rosszul oldódó sók disszociációjaAz oldhatósági szorzat értelmezéseAz oldhatósági szorzat gyakorlati alkalmazásaAz elektródpotenciálAz elektródpotenciál fogalma, kialakulásának értelmezéseA standard potenciálGalvánelemekAz elektromotoros erő fogalma, számítása standard potenciál

alapjánPrimer és szekunder elemekAz elektrolízisAz elektrolízis fogalmaElektródfolyamatokAz elektrolízis mennyiségi törvényei




6.4. A tantárgy értékelésének módja6.5. A továbbhaladás feltételei

7.Alkalmazott kémia (elmélet) 128 óra


Az alkalmazott kémia elmélet tantárgy tanításának célja, hogy a kémiai és fizikai kémia tanulmányok során megismert fogalmakra, törvényszerűségekre építve, segítsen a tanulóknak az ismeretek rendszerezésében, szintetizálásában és azok gyakorlati alkalmazásában. A tanulók ismerjék a szervetlen és szerves kémiai anyagok ipari felhasználást valamint a környezetkárosító hatását.

39



Kémia 14. 64 óraÁltalános kémiai alapokAnyagszerkezetPeriódusos rendszerKémiai kötésekA kémiai reakciók csoportosításaSav, bázis folyamatok: közömbösítés, semlegesítés, kémhatás, RedoxireakciókKörnyezeti példák az egyes folyamatokraSzervetlen kémiai alapokNemfémes és fémes elemekIpari vagy hétköznapi jelentőségű szervetlen vegyületekSzerves kémiai alapokSzerves vegyületek csoportosításaSzénhidrogének, kőolaj, földgáz és feldolgozásukHalogénezett szénhidrogének, ipari felhasználásukOxgéntartalmú szerves vegyipari termékek:

alkoholok, éterek, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek,

Nitrogéntartalmú vegyületek: aminok, amidok, nitrovegyületekSzénhidrátokFehérjékA víz kémiájaA légkör kémiájaVegyipari termékek előállítása:

sósav, kénsav, ammónia, klór, nátrium-hidroxid, vas- és acélgyártás, alumíniumgyártás

FertőtlenítőszerekMész: a mészalapú építkezés körfolyamata (mészégetés, mészoltás, karbonátosodás)Gipsz és cement: kalcium-szulfát, égetett gipszÜvegipar: az üveg tulajdonságaiPapírgyártás: a folyamat néhány lépése, újrahasznosításMűanyagok, könnyen lebomló műanyagokFelületaktív anyagok, tisztítószerek, szappanfőzés, kozmetikumokMargarinok összetétele, előállítása, olajkeményítésBiodízelEnergiaforrások felosztása, jellemzői:

fosszilis,

40

megújuló, nukleáris, alternatív energiaforrások

Energia tárolása kémiai reakciókkal: szárazelemek, akkumulátorokFosszilis energiaforrások jellemzői, égésük, égéstermékük,

környezeti hatásuk Számítási feladatok

Fizikai kémia 14. 64 óra

ElektrokémiaElektromos vezetésAz első- és a másodfajú vezetők jellemzése, összehasonlításukAz elektrolitok fajlagos vezetéseAz elektródpotenciál számításaA standard potenciálElektródok fajtái (első-, másodfajú, redoxi és különleges elektródok)Az elektromotoros erő számításaPrimer és szekunder elemekPolarizációs jelenségekHeterogén rendszerekA heterogén rendszerek jellemzéseA fázis fogalma, komponensek számaA fázisdiagram fogalmaEgykomponensű heterogén rendszerek (A víz fázisdiagramja)Kétkomponensű heterogén rendszerek (Sóoldatok fázisdiagramja)Eutektikumok és gyakorlati jelentőségükHíg oldatokA híg oldat fogalma, jellemzéseA relatív tenziócsökkenés törvényeA forráspont emelkedés és a fagyáspont csökkenés törvényeAz ozmózis, az ozmózisnyomásGyakorlati jelentőségElemző feladatokDiagramok értelmezése a gázhalmazállapotbanA reális gázok eltérő viselkedése, a van der Waals egyenlet grafikus értelmezéseA folyadékok tulajdonságainak műszaki alkalmazása (viszkozitások)A szilárd állapot szerkezete és a szerkezeti anyagok tulajdonságainak összefüggéseTenzió és forráspontdiagramok szerkesztése, értelmezéseFázisdiagramok elemzéseSzámítási feladatokGáztörvények alkalmazása egy és többkomponensű gázállapotú rendszerekbenHalmazállapot-változások látens hőiKoncentrációk számításaHíg oldatok törvényeiMegoszlási egyensúly

41

Reakciósebességi egyenlet alkalmazása, reakciósebesség elsőrendű folyamatokbanTermokémiaKémiai egyensúlyok






8.Műszaki ismeretek tantárgy (elmélet) 100 óra (108 óra)


A műszaki ismeretek tantárgy az általános fizikai ismeretek mellett a műszaki életben, és különösen a vegyiparban előforduló leggyakoribb technikai tevékenységek eszközeit és módszereit tárgyalja. Célja, hogy a tanulók megismerjék az ipari gyakorlatban használt gépek, eszközök szerkezetét, működését, és a szerkezetet alkotó anyagokkal szemben támasztott követelményeket, a biztonságos működtetés eszközeit és szabályait. A tanulók legyenek képesek az alapvető gépelemek önálló és gépszerkezeten belüli felismerésére, azonosítására, a szabványos ábrák, műszaki rajzok, telepítési vázlatok olvasására, értelmezésére. Tudják a legfontosabb gépszerkezetek, tároló, szállító, anyag előkészítő és hőcserélő berendezéseket azonosítani. Értsék működési elvüket, és alkalmazásuk, kiválasztásuk technológiai szempontjait, legyenek képesek a kiválasztással vagy működtetéssel kapcsolatos egyszerű számítások elvégzésére vagy ellenőrzésére. A tantárgy adjon alapot a vegyipari gyakorlati tevékenységek, alapvető műszaki mérések, anyagmozgatási és feldolgozási feladatok végrehajtásához, a gyakorlati munka biztos elméleti alapokon nyugvó, és ennek megfelelően biztonságos elvégzéséhez. A tantárgy nyújtson megfelelő alapot az érettségi- illetve szakmai vizsgákra való felkészüléshez, valamint segítse a komplex műszaki gondolkodásmód és szemlélet kialakulását.



42

Gépelemek és szerkezetek 11. 36 óra (38 óra)

Szerkezeti anyagok és tulajdonságaik– Fémes és nem fémes szerkezeti anyagok tulajdonságai– A korrózióvédelme célja, főbb eljárásai– Szerkezeti anyagok terhelhetősége, igénybevétele

Műszaki ábrázolás, rajzolvasás– A szabványosítás fogalma, műszaki rajzi szabványok– Térbeli testek vetületi ábrázolása– A méretmegadás alapvető szabályai, rajzi méretezés,

méretarányok– Nem látható szerkezeti elemek metszeti ábrázolása– Összeállítási és telepítési rajzok olvasása, értelmezése

Gépelemek, vegyipari szerkezetek– Oldható és nem oldható kötő és támasztó gépelemek– Forgómozgás gépelemei, teljesítmény átvitel– Hajtóművek, mozgásirány átalakítók– Vegyipari gépelemek, csövek, csőszerelvények– Vegyipari tömítések, karima- és tengelytömítési megoldások

Anyag előkészítés és szállítás 12. 64 óra (70 óra)

Az anyagtárolás eszközei, tartályok és szerelvényeik– Szilárd anyagok tárolása– Folyadékok és gázok tárolása tartályban, tárolási térfogat

számítása– Tartályok szerkezeti kialakítása, terhelése, biztonsága– Nyomástartó edények biztonságtechnikai szerelvényei– Gázok tárolása palackban, gázpalackok szerkezete,

színjelölése, biztonságaAnyagszállítás

– Szilárd anyagok szállítása mechanikus berendezésekkel– Folyadékok szállítása, jellemző géptípusok és tulajdonságaik– Gázok szállítása, jellemző géptípusok és tulajdonságaik– Pneumatikus és fluidizációs anyagmozgatási és szállítási

módszerek– A szállítási kapacitás meghatározása gépkatalógusok alapján

Alapanyagok ipari előkészítése, aprítás, oldás, keverés– Szilárd anyagok aprítása, ipari és laboratóriumi aprító

berendezések– Szilárd, szemcsés halmazok osztályozása, szitálás,

szétválogatás– Szilárd, szemcsés halmazok és folyadékok keverése, keverő

berendezésekHőcserélő készülékek, ipari hőcsere

– Közvetlen és közvetett hőcsere fizikai alapjai, a hő átvitel folyamata

– Gázok és gőzök közvetlen hűtése, léghűtő berendezések– Tartály-jellegű készülékek, duplikátorok hűtése, fűtése

43

– Folyadékok, gőzök és gázok hőcseréje csőköteges készülékekben

– Hőcserélők kiválasztása, beállítása egyszerű számítások alapján

– Ipari és laboratóriumi hőcserélők, hűtőberendezések






9.Általános laboratóriumi gyakorlat 288 óra/40 óra ÖGY


A laboratóriumi gyakorlat tantárgy tanításának célja a 1/13. évfolyamon, hogy a tanulók az évközi és összefüggő gyakorlat keretében ismerkedjenek a laboratóriumban használatos eszközökkel, azok szakszerű használatával, megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelését, tárolását. Tudjanak oldatot készíteni, fizikai jellemzőket mérni, mérőeszközökkel méréseket végezni. megismerjék a laboratóriumi műveleteket és azokat alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. Készek legyenek az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és vegyipari számításokat alkalmazni a gyakorlati feladatok megoldása során. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését.



Általános feladatok 48 óra

Bevezetés a laboratóriumi munkába: a laboratórium munkarendjeMunka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszere kezelése tárolásaFizikai alapmennyiségek és jellemzők mérése:TömegmérésTérfogatmérés

44

HőmérsékletmérésMelegedési és hűlési görbék felvételeOlvadáspontForráspontSűrűségTörésmutató

Oldatkészítés 80 óra/20 óra ÖGY

Oldat készítés szilárd anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítésselA készített oldatok fizikai jellemzőinek mérése sűrűségméréssel, törésmutató mérésselMunkahelyi körülmények közötti vizsgálatok (ÖGY):


Szervetlen preparátumok készítése 80 óra/10 óra ÖGY

Laboratóriumi műveletek: szublimálás, kristályosítás, átkristályosítás, derítés, szűrés, dekantálás, hűtés, melegítés, desztillálás, szárítás, izzítás

Szervetlen anyagok előállításaMunkahelyi körülmények közötti vizsgálatok (ÖGY):


Minőségi elemzés 80 óra/10 óra ÖGY

Kvalitatív vizsgálatok: fontosabb kationok és anionok kimutatása jellemző reakcióikkal

vagy lángfestésselÖsszefüggő gyakorlaton ismeretlen porminták analízise (ÖGY)






45

10. Analitikai laboratóriumi gyakorlat 144 óra/80 óra ÖGY


A laboratóriumi gyakorlat tantárgy tanításának célja a 1/13. évfolyamon, hogy a tanulók az évközi és összefüggő gyakorlat keretében tudjanak a mérőeszközökkel méréseket végezni, az ismert laboratóriumi műveleteket alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. A tanulók képessé váljanak a mintavételezésre a kvantitatív analitikai vizsgálatok elvégzésére, a mérési eredmények alapján a mennyiségi összetétel kiszámítására. A tanulók az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és vegyipari számításokat alkalmazni tudják a gyakorlati feladatok megoldása során. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését.



Gravimetria 32 óra

Munka és tűzvédelem a laboratóriumbanGravimetriás vizsgálatok: a lecsapás műveleteA csapadék szűrése és mosása:

mérési alak és a csapadék alak fogalmak, a mérési alakba hozás,

a mérési eredmények alapján az anyag és összetételének megadása

Titrimetria 112 óra/40 óra ÖGYMintavételezési módok:

vegyipari anyagok mintavétele a minta előkészítése környezeti elemek mintavétele a minta előkészítése

Térfogatos analízis: sav-bázis-, komplexometriás, csapadékos, permanganometriás, jodometriás titrálások

Komplex vízanalitikia vizsgálatok összefüggő gyakorlaton (ÖGY)Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok (ÖGY):


Ipari mérőműszerek 0 óra/40 óra ÖGY

Ipari mérőműszerek és használatuk az összefüggő szakmai gyakorlaton ÖGY):

46

A nyomás- és szintmérés elve és eszközei A hőmérsékletmérés elve és eszközei Folyadékok és gázok áramlása, az áramlásmérés módszerei Ipari áramlásmérők szerkezete és használatuk

A korszerű mérési adatgyűjtés elve és eszközei (ÖGY)






11. Szerves laboratóriumi gyakorlat 144 óra/40 óra ÖGY


A laboratóriumi gyakorlat tantárgy tanításának célja a 1/13. évfolyamon, hogy a tanulók az évközi és összefüggő gyakorlat keretében képessé váljanak a szerves anyagok előállítására, azok minőségi ellenőrzésére. Tudjanak a mérőeszközökkel méréseket végezni, az ismert laboratóriumi műveleteket alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. A tanulók az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és vegyipari számításokat alkalmazni tudják a gyakorlati feladatok megoldása során. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését.



Szerelési gyakorlat 48 óra

Szerves laboratóriumi gyakorlatok előkészítéseDesztilláló berendezések összeállítása:

légköri desztilláló vákuumdesztilláló vízgőzdesztilláló

Szerves reaktorok (reakcióedények) felszereléseHűtési, melegítési eszközökSzűrők

47

Extrakciós eszközök

Szerves preparátumok előállítása 96 óra/40 óra ÖGY

Szerves vegyületek előállítása szerves alapfolyamatokkalPreparátumok ellenőrzése olvadáspont-méréssel, refraktometriás ellenőrző méréssel, vékonyréteg kromatográfiávalMunkahelyi körülmények közötti vizsgálatok (ÖGY):







12. Általános és szervetlen kémia (elmélet) 144 óra


Az általános és szervetlen kémia elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megértésék a kémiai általános törvényszerűségeket és az így szerzett általános kémiai ismereteiket alkalmazzák a szervetlen kémiai folyamatok megértésében. A tanulók minél több olyan szervetlen anyag tulajdonságaival ismerkedjenek meg, amelyekkel a környezetükben és az iparban is találkozhatnak. Ismerjék meg a különböző szervetlen vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásuk, felhasználásuk, laboratóriumi és ipari előállításuk lehetőségeit, hétköznapi, ipari és környezetvédelmi vonatkozásait.



Általános kémia 60 óra

48

Az atomok szerkezeteA periódusos rendszer felépítése és használataElső- és másodrendű kémiai kötésekKémiai kötéstípusokOxidációs számokMolekulák, ionok, összetett és komplex ionokKristályrácsokKolloid rendszerekKémiai reakciók általános jellemzéseKémia reakciók irányaEgyensúlyi folyamatok jellemzőiA kémiai reakciók csoportosítása

a résztvevő anyagok száma szerint: bomlás, egyesülés, disszociáció, kondenzáció

részecskeátmenet szerint: sav-bázis reakció, redoxireakció vizes oldatban: csapadékképződés, gázfejlődés,

komplexképződés.Sav, bázis folyamatok: közömbösítés, semlegesítés, kémhatás, pH-

skálaRedoxireakciók: oxidáció, redukció, oxidálószerek, redukálószerekTanulói kísérletek:

savak és bázisok vizes oldatainak vizsgálatára sók hidrolízisére közömbösítési reakciókra ionkombinációs (csapadékképződéses) reakciókra oxidálószerek és redukáló szerek hatására reakciók hőszínezetének érzékeltetésére

Oxidációs számok fogalma, kiszámításaA kémiai egyenletek, ionegyenletek, redoxi egyenletek szerkesztése

Szervetlen kémia 84 óra

Az fémes és nem fémes elemek jellemzésének szempontjai: anyagszerkezet, rácstípusok fizikai tulajdonságok (szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség,

elektromos vezetés) kémiai tulajdonságok reakcióegyenletekkel előfordulás a természetben (elemi állapotban, vegyületekben). ipari és laboratóriumi előállítás felhasználás környezeti hatás nemfémes elemek és vegyületeik

HidrogénNemesgázokHalogénelemek: fluor, klór, bróm, jód és vegyületeikOxigéncsoport elemei: oxigén és vegyületei, kén és vegyületeiVíz tulajdonságai és különleges szerepe, természetes vizek jellemzőiNitrogéncsoport elemei: nitrogén, foszfor és vegyületeiSzéncsoport elemei: szén, szilícium és vegyületei

49

A fémek előfordulása a természetbenA fémek általános sajátosságainak ismerete, ezek okainak

megértéseFémek korrózióvédelmeAlkáli fémek kálium, nátrium és vegyületeiAlkáliföldfémek bárium, kalcium, magnézium és vegyületeikA p-mező fémei: alumínium, ón, ólom és vegyületeikA d-mező fémeinek atomszerkezete és ebből adódó tulajdonságaik:

vas, kobalt, nikkel, króm, mangán, volfrám, titán, réz, arany, ezüst, platina, cink, kadmium, higany

Kísérletek: halogén elemekkel és vegyületeikkel oxigéncsoport elemeivel és vegyületeivel nitrogéncsoport elemeivel és vegyületeivel a széncsoport elemeivel és vegyületeivel alkáliföldfémekkel alumíniummal vassal rézzel cinkkel kálium-permanganáttal

Problémamegoldó feladatokSztöchiometriai számítások fémekkel és nemfémekkel kapcsolatban:

összegképlet meghatározása gáztörvények alkalmazása reakcióegyenletek a sztöchiometriai számításokban termelési százalék, anyagszükséglet, szennyezettség számítása






13. Szerves kémia (elmélet) 108 óra


A szerves kémia elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az általános kémiai ismereteik révén alkalmazzák és felismerjék azokat az általános törvényszerűségeket, amelyek lehetővé teszik a szerves kémiai

50

folyamatok megértését. A tanulók minél több olyan szerves anyag tulajdonságaival ismerkedjenek meg, amelyekkel a környezetükben és az iparban is találkozhatnak. Ismerjék meg a szerves kémia kialakulását a vegyületek csoportosításának szempontjait, a különböző szerves vegyületek szerkezetükből adódó fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásuk, felhasználásuk, laboratóriumi és ipari előállításuk lehetőségeit, hétköznapi, ipari és környezetvédelmi vonatkozásait.



Szénhidrogének 30 óraA szerves anyagok összetételeA szerves vegyületek csoportosítása, elnevezéseA szerves vegyületek képleteA szénhidrogének jellemzésének általános szempontjai:

fogalmuk, általános összegképletük molekulaszerkezetük és halmazszerkezetük példán bemutatva fizikai tulajdonságok változása a homológ sorban jellemző kémiai reakcióik reakciókészségük összehasonlítása előfordulásuk felhasználásuk laboratóriumi és ipari előállításuk hétköznapi, ipai és környezetvédelmi vonatkozásuk

Telített szénhidrogénekKőolaj-feldolgozásTelítetlen szénhidrogénekAromás szénhidrogénekHalogéntartalmú szénhidrogénekTanulói és tanári kísérletek, kísérlettervezés

Heteroatomot tartalmazó szerves vegyületek78 óraOxigéntartalmú szerves vegyületekAz oxigéntartalmú szerves vegyületcsoportok és funkciós csoportokFunkciós csoportok szerkezete: hidroxil, éter, oxo, karbonil, formil,

karboxilHeteroatomot tartalmazó szerves vegyületcsoportok jellemzésének általános szempontjai:

fogalmuk, általános összegképletük molekulaszerkezetük és halmazszerkezetük példán bemutatva fizikai tulajdonságok változása a homológ sorban jellemző kémiai reakcióik reakciókészségük összehasonlítása előfordulásuk felhasználásuk

51

laboratóriumi és ipari előállításuk hétköznapi, ipai és környezetvédelmi vonatkozásuk

AlkoholokFenolokÉterekOxovegyületekKarbonsavak és sóikSavszármazékok (észterek, savhalogenidek, savamidok)Szénhidrátok: monoszacharidok, diszacharidok, poliszacharidokAminokNitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek:

piridin, pirimidin, pirrol, imidazol, purin

Aminosavak, fehérjeépítő aminosavak, fehérjék, peptidekNukleotidok és nukleinsavakProblémamegoldó feladatokSzámítási feladatok:

tömegszázalékos összetel, általános képlet, moláris tömeg, számítás

égetéskor keletkező gázkeverék összetételének számítása kémiai átalakulás során keletkező anyagok összegképletének

meghatározása, lehetséges izomerek megadása gázkeverékek tömeg- és térfogatszázalékos összetételének

számítása szerves vegyületeket tartalmazó oldatokkal kapcsolatos

feladatok oldatokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása sztöchimetriai

feladatokban egyensúlyi összetétel, átalakulási százalék számítása szerves

egyensúlyi folyamatokbanTanuló és tanári kísérletek, kísérlettervezés






14. Vegyipari számítások (elmélet) 72 óra


52

A vegyipari számítások elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elméleti kémiában tanultakat alkalmazzák a számítási feladatok megoldása során. Segítsen magyarázatot adni a tanult összefüggésekre. Az elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók legyenek képesek a számítást igénylő munkahelyi feladatok megoldásában.



Vegyipari számítások a kémiában 36 óra

Koncentrációk, koncentrációk átváltásaSztöchiometriai számításokReakcióhő számításErős sav, erős bázis pH-jának számításaKémiai egyenlet használata a sztöchiometriai számításokbanKémiai egyensúlyokEgyszerű elektrokémiai feladatokGázkeverékekkel kapcsolatos számításokProblémamegoldó feladatok

Vegyipari számítások a laboratóriumban 36 óra

Oldatösszetétel számításokGravimetriás meghatározásokhoz kapcsolódó számításokOldhatósági szorzat értelmezéseGravimetrás és titrimetriás és feladatokhoz kapcsolódó számításokTisztaság, kitermelés anyagszükséglet számításAz oldhatóság hőmérséklet függése






53


Laboratóriumi technikus analitikai feladatok

megnevezésű



54

A 10095-12 azonosító Laboratóriumi technikus analitikai feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10095-12 Laboratóriumi technikus analitikai feladatok

Műszeres analitika (elmélet)

Műszeres analitika

(gyakorlat)

Laboratóriumok minőségbiztosítása

(elmélet)

Szakmai idegen nyelv

(elmélet)

Opt

ikai

mér

ések

Spek

trof

otom

etri

ás

mér

ések

Ele

ktro

kém

iai

mér

ések

Kro

mat

ográ

fiás

eljá

ráso

k

Opt

ikai

mér

ések

Spek

trof

otom

etri

ás

Mér

ések

Ele

ktro

kém

iai

mér

ések

Kro

mat

ográ

fiás

eljá

ráso

k

Mér

ési h

ibák

Stat

iszt

ikai

ala

pok

Kal

ibrá

ciós

fü

ggvé

nyek

Valid

álás

Elle

nőrz

ő ká

rtyá

k

Min

őség

bizt

osítá

s

Műs

zaki

ala

pok

Kém

iai a

lapo

k

Vegy

ipar

i műs

zaki

al

apok

FELADATOKLeírás alapján megtervezi a munka időbeni végrehajtását X X X X X X X X

Biztonságtechnikai adatlap alapján felkészül a vegyi anyagok biztonságos használatára (P és H mondatok)

X X X X X X X X

Ellenőrzi a szükséges berendezések működőképességét X X X X X X X X

Ellenőrzi a szükséges elektromos, gáz, vákuum stb. infrastruktúra meglétét, működőképességét X X X X X X X X

Szakmai számításokat végez a reagensekre, mérőoldatokra, egyéb segédanyagokra vonatkozóan X X X X X X X X X

Az elemzések mérési adatai alapján kiszámítja a minta összetételét X X X X X X X X X X X X

Tömegmérést, térfogatmérést végez X X X X X X X XVizsgálatra előkészíti a mintát (aprítás, oldás, homogenizálás, törzsoldat készítés stb.) X X X X X X X X

Elkészíti a leírás szerinti reagenseket, segédanyagokat X X X X X X X X

Mérőoldatot készít, meghatározza a pontos koncentrációt X X

Előkészíti a vizsgálathoz szükséges eszközöket, műszereket X X X X X X X X

Standard anyagból törzsoldatot, munkaoldatot és X X X X X X X X

55

oldatsorozatot készítGravimetriás és térfogatos meghatározást végez X XMűszeres analitikai elemzést végez, kezeli az elemzéshez használandó műszert X X X X X X X X X X

Oldatsorozat mérési adataiból kalibrációs görbét (egyenest) illeszt X X X X X X X X X

Mérési adatok eredményeinek grafikus kiértékelését végzi X X X X X X X X X X X X

Ellenőrzi a vegyi anyagok feliratit, jelzések helyességét, a mintákat, oldatokat felirattal látja el X X X X X X X X

Eszközök, készülékek, berendezések tisztítását végzi X X X X X X X XSzelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat X X X X X X X XMunka során használja a szükséges védőeszközöket X X X X X X X XFolyamatosan vezeti a dokumentációt X X X X X X X X XEllenőrzi a szükséges védőfelszerelések meglétét X X X X X X X X

SZAKMAI ISMERETEKVegyi anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai X X X X X X X XSzilárd, folyékony és gáz (gőz) halmazállapotok jellemző tulajdonságai X X X X X X X X

Halmazállapot-változások jellemző paraméterei X XOldószerek tulajdonságai, oldás folyamata X X X X X X X XTöbbkomponensű rendszerek szétválasztása X XHíg oldatok fogalma, tulajdonságai X X X X X X X XElektrokémiai fogalmak (elektródpotenciál, elektromotoros erő, elektromos vezetés) X X

Konduktometriás mérés, konduktometriás titrálási görbék X X

Első- és másodfajú elektródok működése, mérő- és referencia elektródok X X

Potenciometria elve, potenciometrikus pH-mérés, potenciometrikus titrálás X X

Fénytani fogalmak (fénytörés, poláros fény, fényelnyelés, spektrum, abszorbció maximum) X X X X

Fénytani mérések elve (refraktometria, polarimetria, fotometria) X X X X

Fényemissziós (lángfotometriás) mérés elve X XAtomabszorbció mérés elve X XKromatográfia fogalma, kromatográfiás módszerek X X

56

Sztöchiometriai számítások X XOldatkészítési számítások X X X X X X X XLaboratóriumi eszközök használata, berendezések működése X X X X X X X X

Tömeg-, térfogat, hőmérséklet és nyomásmérő eszközök, műszerek működése X X X X X X X X

Olvadáspont, forráspont, törésmutató fogalma és meghatározása X X

Mérési hibák típusai, csökkentése, eredmények megadása statisztikai módszerekkel X X X X X X X X

Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata X X X X X X X X X X X

Veszélyt jelző szimbólumok, biztonsági szabályok X X X X X X X XKörnyezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése X X X X X X X X

Idegen nyelvű szakmai kifejezések ismerete X X X X X X X XSZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Felelősségtudat X X X X X X X XMegbízhatóság X X X X X X X X X X XPrecizitás X X X X X X X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKHatározottság X X X X X X X XTömör fogalmazás készsége

MÓDSZER KOMPETENCIÁKAbsztrakt (elméleti) gondolkodás X X X X X XÁttekintő képesség X X X X X X X X X X XRendszerező képesség X X X X X X X X X

57

15. Műszeres analitika (elmélet) 128 óra


A laboratóriumi technikus szakképesítéssel rendelkező egyik fő munkaterülete az analitikai munka, amely a korszerű analitikai gyakorlatban a műszeres analitikai vizsgálatokat jelenti. A cél, hogy az alapgyakorlatokon és az elméleti ismeretek birtokában a tanulók képessé váljanak a korszerű analitikai eszközök kezelésére, a mérési eredmények feldolgozására, dokumentálására. A cél a műszeres analitikai eszközök működési elvének megismerése és az egyes műszereket leírás alapján történő kezelése. A vizsgálatok előkészítése, a mérés végrehajtása és a mérési adatok feldolgozás az elvárható analitikai pontosság betartásával történjen. A laboratóriumi munka során cél, hogy a tanulók képesek legyenek a mérések kiértékeléséhez és dokumentálásához az informatikai eszközöket használni.



Optikai mérések 32 óraA fény és anyag kölcsönhatásának elmélete és felhasználási területei az analitikábanA refraktometria alapelveA törésmutatót befolyásoló tényezőkRefraktométerek felépítése és használatukMérés refraktométerrelA polarimetria alapelve, a forgatás törvényeA forgatóképességet befolyásoló tényezőkA polariméterek felépítése és használatuk

Spektrofotometriás mérések 32 óra

A fény és az anyagi rendszerek kölcsönhatásaAz elektromágneses hullámok teljes spektrumaFény emisszió és abszorpció fogalmaA fényelnyelés törvényszerűségei, azok analitikai alkalmazásaA spektrofotometriás mérések felosztásaA fotométerek felépítése, főbb részeinek ismereteLángfotometriás módszerekAz anyagok gerjeszthetősége, gerjesztése lángbanA lángfotométer felépítéseAz atomabszorbciós mérési módszerekAtomizálás lángban és grafitkályhábanInfravörös spektroszkópiaAz infravörös spektrum értékelésének szempontjai

58

Az IR spektrumok értékelése

Elektrokémiai mérések 32 óra

A vezetők elektromos jellemzéseAz elektródpotenciál fogalma és méréseAz elektromotoros erő fogalmaElektrokémiai pH-mérésIonszelektív elektródok működésePotenciometrikus titrálás (sav-bázis és redoxi titrálás), Titrálási görbe lefutása, a végpont meghatározás módszereiElektromos vezetés, fajlagos vezetés, vezetési cellaA vezetési titrálás (konduktometria)A konduktometriás titrálási görbék értelmezése, a végpont

megállapítása

Kromatográfiás eljárások 32 óra

A kromatográfia elve, a kromatográfiás módszerek felosztásaA gázkromatográfia (GC), a gázkromatográfiás jellemzőkA gázkromatográf felépítéseVivőgáz, injektálás, gázkromatográfiás kolonnák, detektorok fajtái,

működéseA gázkromatogram kiértékeléseNagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)A HPLC felépítése,

folyadékkromatográfiás oszlopok, az injektálási módja, az eluens, kiválasztása, detektálás

Vékonyréteg kromatográfia elve, jellemzői






16. Műszeres analitika (gyakorlat) 160 óra

59


A laboratóriumi technikus szakképesítéssel rendelkező egyik fő munkaterülete az analitikai munka, amely a korszerű analitikai gyakorlatban a műszeres analitikai vizsgálatokat jelenti. A cél, hogy az alapgyakorlatokon és az elméleti ismeretek birtokában a tanulók képessé váljanak a korszerű analitikai eszközök kezelésére, a mérési eredmények feldolgozására, dokumentálására.A cél a műszeres analitikai eszközök működési elvének megismerése és az egyes műszereket leírás alapján történő kezelése. A vizsgálatok előkészítése, a mérés végrehajtása és a mérési adatok feldolgozás az elvárható analitikai pontosság betartásával történjen.A laboratóriumi munka során cél, hogy a tanulók képesek legyenek a mérések kiértékeléséhez és dokumentálásához az informatikai eszközöket használni.



Optikai mérések 40 óraMérés refraktométerrelMérés polariméterrelEredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről

Spektrofotometriás mérések 40 óra

Mérés UV, VIS és IR tartománybanMérés lángfotométerrelAtomabszorbciós mérés végrehajtásaAz IR spektrum felvétele és értékeléseEredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről

Elektrokémiai mérések 40 óra

Az elektródpotenciál méréseAz elektromotoros erő méréseElektrokémiai pH-mérésIonszelektív elektródok használataPotenciometrikus titrálás

(sav-bázis és redoxi titrálás) kivitelezése, a titrálási görbék lefutása, a végpont meghatározása

A vezetési titrálás (konduktometria) végrehajtásaA konduktometriás titrálási görbék értelmezése, a végpont

megállapításaEredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről

60

Kromatográfiás eljárások 40 óra

Vivőgáz, injektálás, gázkromatográfiás kolonnák, detektorok fajtái, működése

A gázkromatogram felvétele és kiértékeléseMérés gázkromatográffalNagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)A HPLC felépítése,

folyadékkromatográfiás oszlopok, az injektálási módja, az eluens, kiválasztása, detektálás

Mérés HPLC-velVékonyréteg kromatográfiás vizsgálat végrehajtásaEredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről






17. Laboratóriumok minőségbiztosítása (elmélet) 96 óra


A tanulók megismerjék a minőségbiztosítási elveket és módszereket, valamint a vegyipari laboratóriumi munka során alkalmazott minőségbiztosítási technikákat. A kapcsolódó szakmai tantárgyak tananyagával összehangoltan fokozatosan fejlessze a tanulók minőség- és rendszerszemléletét, látókörét.A tanulók képet kapjanak a minőségellenőrzés, minőségszabályozás módszereiről, ügyvitel-technikai kérdéseiről. A tanulók képesek legyenek a mérési eredmények statisztikai értékelésére.



Mérési hibák 4 óra

61

Mérési bizonytalanságA mérési hibák oka, fajtái, jellemzői

Statisztikai alapok 16 óra

A matematikai statisztika alapfogalmaiMérési eredmények megadásaNormális eloszlás, u-próbaStudent eloszlás, t-próbaKétmintás t-próba, páros t-próbaF-próba

Kalibrációs függvények 16 óra

Egyenes illesztés, kalibrációs egyenes, regresszióEgyéb kalibrációs függvények

Validálás 16 óraTorzítatlanságPrecizitásSzelektivitásLinearitásKimutatási határMeghatározási határRobosztusság/zavartűrésMérési bizonytalanság

Ellenőrző kártyák 12 óra

Statisztikai minőségszabályozásKépességvizsgálatok

Minőségbiztosítás 32 óra

Minőségbiztosítási alapfogalmakMinőség-ellenőrzésMinőségképességA minőségbiztosítás módszerei és eszközeiMinőségügyi rendszerek, szabványokMinőségirányítási kézikönyvA GLP lényege, elvárásai, alkalmazási területeiAz analitikai mérőműszerek kalibrálása Az akkreditált laboratóriumDokumentumkezelés (formai, tartalmi elvárások)



62




18. Szakmai idegen nyelv (elmélet) 64 óra


A szakmai idegen nyelv tanításának célja, hogy a tanulók megértsék és elfogadják az idegen nyelvek elsajátításának és szakmai alkalmazásának fontosságát. Ismerjék meg a vegyiparban használatos kémiai szaknyelv alapszókincsét. A korábban tanult idegen nyelvi ismereteiket bővítsék az elsajátított szakmai kifejezésekkel, azokat a kommunikáció eszközeként a gyakorlatban is képes legyenek használni.A tanulók képesek legyenek a vegyipari környezetben előforduló egyszerű szaknyelvi szövegeket önállóan megérteni, lefordítani, alkalmazni.



Műszaki alapok 12 óraMűszaki alapfogalmakFizikai, kémiai alapfogalmak, mértékegységekMatematikai alapfogalmak, alapműveletekRelációk (több, kevesebb) mennyiségek összehasonlítása

Kémiai alapok 32 óraElemi részecskék, elemek, ionok megnevezése, periódusos rendszerOldatok, oldatkészítésHalmazállapotokA levegő és a vízÖsszetétel, általános jellemzésA levegő és a víz szennyezőiA víz és a levegő reakcióiFémekFizikai és kémiai jellemzőkSzervetlen és szerves vegyületekAlapvető ásványi savak, bázisok, sók neve, tulajdonságaiSzerves vegyületek néhány jellemző képviselőjeElektrokémiai alapfogalmakAz elektromos áramElektródfolyamatok, galvánelemekElektrolízis

63

Laboratóriumi és vegyipari eszközök, berendezésekJellemző laboratóriumi eszközök neve, használataMűszerek feliratai, kezelési, karbantartási leírásaiMérési leírások fordítása

Vegyipari műszaki alapok 20 óra

Szerkezeti anyagok minősítő lapjainak használata, értelmezéseÖtvözetek összetételének értelmezéseVegyipari berendezések neve, használataGépek idegen nyelvű katalóguslapjainak, munkadiagramjainak

értelmezéseVegyipari berendezések feliratai, kezelési, karbantartási leírásai






64


Laboratóriumi technikus preparatív feladatok

megnevezésű



65

A 10096-12 azonosító számú Laboratóriumi technikus preparatív feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10096-12 Laboratóriumi technikus preparatív feladatok

Preparatív feladat (gyakorlat) Laboratóriumi elmélet Félüzemi feladatok

(elmélet)

Szer

ves

prep

arát

umok

el

őállí

tása

Prep

arát

umok

m

inős

égi e

llenő

rzés

e

Szer

vetle

n pr

epar

átum

ok

előá

llítá

sa

Szer

ves

alap

foly

amat

ok

Prep

arat

ív e

ljárá

sok

Anal

itika

i eljá

ráso

k

Dok

umen

táci

ók

Szám

ítás

i fel

adat

ok

Hid

rom

echa

nika

i m

űvel

etek

Kal

orik

us m

űvel

etek

Des

ztill

áció

és

extr

akci

ó

Szor

pció

s m

űvel

etek

FELADATOKA preparátum receptúrája alapján megtervezi a munka időbeni végrehajtását X X X X

Biztonságtechnikai adatlap alapján felkészül a vegyi anyagok biztonságos használatára (P és H mondatok) X X

Szakmai számításokat végez a kiindulási anyagra, reagensekre, oldószerekre, egyéb segédanyagokra vonatkozóan

X X X X X X X X X X

Szakmai számításokat végez a végtermékre vonatkozóan X X X X XElvégzi az előkészítő műveleteket (aprítás, oldás stb.) X XElőkészíti a recept szerinti reagenseket, oldatokat, segédanyagokat X X X

Előkészíti és összeszereli a preparátum elkészítéséhez szükséges eszközöket, készülékeket X X X

Ellenőrzi a szükséges berendezések működőképességét X X X X X X XEllenőrzi a szükséges elektromos, gáz, vákuum stb. infrastruktúra meglétét, működőképességét X X X X X X X

Beállítja a reakció, illetve a művelet paramétereit X X X X X XVégrehatja a receptben előírt reakciókat, alapfolyamatokat, laboratóriumi műveleteket X X X X X

Elválasztási és tisztítási műveleteket végez X X X XA termék minőségét ellenőrzi, vagy ellenőrzésre küldi a terméket X X X

66

Ellenőrzi a vegyi anyagok feliratit, jelzések helyességét, terméket felirattal látja el X X

Eszközök, készülékek, berendezések tisztítását végzi X X X X X X XSzelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat X X XMunka során használja a szükséges védőeszközöket X X X X X X XFolyamatosan vezeti a dokumentációt X X X X X X XEllenőrzi a szükséges védőfelszerelések meglétét X X X X X X

SZAKMAI ISMERETEKVegyi anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai X X X X X X X XSzilárd, folyékony és gáz (gőz) halmazállapotok jellemző tulajdonságai X X X X X X X

Halmazállapot-változások jellemző paraméterei X X X X X XOldószerek tulajdonságai, oldás folyamata X X X XTöbbkomponensű rendszerek szétválasztása X X X XFolyadékelegyek atmoszférikus és vákuumdesztillációja X XEgyensúlyi reakciók befolyásolása X X XExtrakció, extraháló szerek ismerete X X X X XReakciósebesség, katalizátorok szerepe X X X X X X XTermokémiai alapfogalmak X X X X XSztöchiometriai számítások X X X X XOldatkészítési számítások X X X X XSzerves kémiai alapfolyamatok X XLaboratóriumi eszközök használata, berendezések működése X X X

Laboratóriumi készülékek szerelése X X XTömeg-, térfogat, hőmérséklet és nyomásmérő eszközök, műszerek működése X X X X X X X

Olvadáspont, forráspont, törésmutató fogalma és meghatározása X

Oszlop- és vékonyréteg kromatográfia X XEgyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata X X XVeszélyt jelző szimbólumok, biztonsági szabályok X X XKörnyezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése X X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKSzakmai szöveg megértése írásban és szóban X X X X X X X X X X X XSzakmai nyelvű íráskészség, fogalmazás írásban X X X X X X XLaboratóriumi és munkavédelmi eszközök használata X X X

67

Vegyi anyagok biztonságos kezelése X X XECDL 3. m. Szövegszerkesztés X X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKézügyesség X X XFelelősségtudat X X XMegbízhatóság X X X X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKHatározottság X X X

MÓDSZER KOMPETENCIÁKÁttekintő képesség X X X X X X X X X X X XRendszerező képesség X X X X X X X XMódszeres munkavégzés X X X

68

19. Preparatív feladat (gyakorlat) 64 óra


A preparatív feladat tantárgy tanításának célja a 2/14. évfolyamon, hogy a tanulók az előző évfolyamokon a laboratóriumi gyakorlatokon tanultakat alkalmazzák, továbbfejlesszék, új ismeretekkel bővítve tudásukat komplex módon közelítsék meg a szerves és szervetlen preparatív feladatokat. Az anyag előállításán túl képesek legyenek a reakciók követésére, a termékek elválasztására a főtermék minőségének ellenőrzésére analitikai módszerekkel, valamint a szabályos jegyzőkönyvvezetésre. A tantárgy tanítása biztosítsa a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését.



Szerves preparátumok előállítása36 óraSzerves vegyületek előállítása szerves alapfolyamatokkalFrakcionált desztillációVízgőzdesztillációs feladatokKomplex feladatok anyagok előállítása, elválasztása analitikai

ellenőrzéseTöbblépcsős szintézisekNövényi hatóanyagok kinyerése átalakításaGyógyszerhatóanyagok előállításaTöbb komponensű anyagok elválasztása desztillációval, extrakcióvalSzerves termék oszlopkromatográfiás elválasztásaPolimerizációs reakciókReakciók menetének követése

Preparátumok minőségi ellenőrzése 18 óra

Olvadáspont-mérésselRefraktometriás ellenőrző mérésselVékonyréteg kromatográfiávalFotometriásan

Szervetlen preparátumok előállítása 10 óra

Szervetlen preparátum készítés tervezéseInformációgyűjtésSzükséges eszközök összeállításaSzükséges anyag szükséglet megtervezéseKiindulási anyagok arányának megállapítása a maximális kitermelés érdekében

69






20. Laboratóriumi elmélet 192 óra


A laboratóriumi elmélet tantárgy tanításának célja a 2/14. évfolyamon, hogy a tanulók az előző évfolyamokon a laboratóriumi gyakorlatokon tanultakat rendszerezzék, komplex módon elemezzék, új ismeretekkel továbbfejlesszék tudásukat. Ismerjék meg a szerves alapfolyamatokat, alkalmazzák a munkájuk során. Ismerjék meg a szabványokat, a mérési leírásokat. Az anyag előállítási módokon túl ismerjék a reakciók követésének, a termékek elválasztásának a főtermék minőségének ellenőrzéséhez szükséges analitikai módszereket. Értsék és képesek legyenek megoldani a mennyiségi elemzésekhez és a preparatív feladatokhoz szükséges számítási feladatokat. A tantárgy tanítása biztosítsa a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését.



Szerves alapfolyamatok 38 óra

HalogénezésNitrálásSzulfonálásOxidációRedukcióAcilezésÉszterezésAlkilezésHidrolízis, alkáli ömlesztésKondenzálás

70

Preparatív eljárások 48 óra

Preparátum tervezési feladatokPreparátumok minőség ellenőrzésének és a reakciók követésének

lehetőségeiSzerves preparátumok készítésének mérési leírásaA lejátszódó kémiai reakció reakcióegyenlettel történő leírásaMűszeres vizsgálatok preparatív vizsgálathoz kapcsolódó elméleti

áttekintése Olvadáspont-mérés Refraktometriás ellenőrző mérés Vékonyréteg kromatográfiás mérés Fotometriás mérés

Folyamatábra készítés: számítógépes vagy kézi módszerrel Preparátumkészítés, ellenőrzés műveleti lépéseiről, anyagáramokról, készülékrajzzal kiegészítve

Analitikai eljárások 32 óra

A mintavétel módjai, csoportosításaMintavétel különböző halmazállapotú (gáz, folyadék, szilárd) minták

eseténA minták tartósítása, előkészítésének módjai és gyakorlati

jelentőségeKörnyezeti minták mintavételi lehetőségeVékonykromatográfiás módszerek

Kromatográfiás jellemzők meghatározása Minőségi és mennyiségi jellemzők a vékonyréteg

kromatográfiábanA térfogatos meghatározások rendszerző elemzésének szempontjai

A térfogatos elemzés alapelve, alkalmazásának feltételei Csoportosítása Leggyakoribb mérőoldatai A végpont észlelésének módjai A mérőoldatok pontos koncentrációjának meghatározása

Csoportosítás, egyedi szempontok:Sav-bázis titrálások

Sav-bázis titrálási görbék készítése, jellemzése Csapadékos titrálások

Csapadék jellemzői, oldhatósági szorzatKomplexometriás titrálások

Az EDTA szerkezetének ismertetése a mellékelt ábra alapjánRedoxi titrálások

Jodometria Permanganometria

A gravimetria elve, alkalmazásának feltételeiA gravimetria lépéseinek felsorolásaA gravimetria lépéseinek ismertetéseEgy konkrét gravimetriás elemzés bemutatása

71

Dokumentációk 10 óraSzabványok jellemzői, kezelésükSzabványos vizsgálatokEljárási utasításokBelső szabványokBiztonsági adatlapok

Számítási feladatok 64 óra

Szervetlen és szerves vegyületeket tartalmazó oldatokkal kapcsolatos feladatok OldhatóságOldatkészítés, összetétel megadása tömegszázalékokkal, térfogatszázalékkal, anyagmennyiség százalékkalKoncentráció-számítás, átváltás: anyagmennyiség- és

tömegkoncentrációkkalpH-számításAnyagszükséglet, termelési százalékszámításAnalitikai számítások






21. Félüzemi feladatok (elmélet) 64 óra


A tantárgy elsajátítása során a tanulók a vegyipari gyakorlatban, a laboratóriumi technikusoknak is fontos, általánosan előforduló alapműveletek jellemző tulajdonságait, működési elvüket és típuskészülékeiket ismerik meg. Kiemelten foglalkoznak a mechanikus szétválasztás – ülepítés, szűrés, centrifugálás -, valamint a kalorikus és anyagátadási műveletek – bepárlás, szárítás, desztilláció, extrakció és szorpciós műveletek – végrehajtására alkalmas készülékek kezelésével, jellemző műszaki paramétereinek beállításával, illetve ezek megváltoztatásának hatásmechanizmusával. A tantárgy logikai és tartalmi kapcsolatot teremt a laboratóriumi preparatív anyag-előállítás és annak ipari megvalósítási lehetőségei között.

72



Hidromechanikai műveletek 12 óra

Ülepítés, ülepedési sebesség és hatásfok vizsgálataSzűrés, szakaszos és folyamatos műveletek optimalizálásaCentrifugálás, centrifugák biztonságos működtetése

Kalorikus műveletek 20 óraBepárlás, atmoszférikus és vákuum bepárlók működéseA bepárlás hő- és anyagmérlege, optimális üzemeltetéseSzárítás, a levegő állapotváltozásának vizsgálata szárításnál

Desztilláció és extrakció 24 óra

Anyagátadási műveletek elve és számításaiMunkadiagramok alkalmazása desztillálók működtetésénélSzilárd-folyadék és folyadék-folyadék extrakciós berendezések

Szorpciós műveletek 8 óra

Ab- és adszorberek működéseMunkadiagramok alkalmazása az abszorpció lebonyolításakor






73

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS · Web viewMűszaki ismeretek tantárgy (elmélet) 100 óra (108 óra) A tantárgy tanításának célja A műszaki ismeretek tantárgy az általános

Documents