Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola Szakiskolai szakmai helyi tanterv 34 521 01 CNC-gépkezelő SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ A szakmacsoport 5. Gépészet Ágazati besorolás: IX. Gépészet 1/9. évfolyam 2014. szeptember 1-jétől A 27/2012. (VII.27.) NGM rendeletben kiadott szakmai kerettanterv alapján dolgozta ki a műszaki munkaközösség. Szakiskolai képzés összes elvi óraszáma (egy évfolyamos képzés): - 1120 óra (32 hét x 35 óra) Elméleti képzési idő aránya: 35 % Gyakorlati képzési idő aránya: 65 % A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 0,5 évfolyamos képzés esetén: 560 óra (16 hét x 35 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 0,5
34
Embed
Szakiskolai szakmai helyi tanterv · alak- és helyzettűrések, felületi érdesség x Gépkönyvek, kezelési utasítások, katalógusok, szabványok x x CNC-szerszámgépek szerkezete:
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola
Szakiskolai
szakmai helyi tanterv
34 521 01
CNC-gépkezelő
SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ
A szakmacsoport 5. Gépészet
Ágazati besorolás: IX. Gépészet
1/9. évfolyam
2014. szeptember 1-jétől
A 27/2012. (VII.27.) NGM rendeletben kiadott szakmai kerettanterv alapján dolgozta ki
a műszaki munkaközösség.
Szakiskolai képzés összes elvi óraszáma (egy évfolyamos képzés):
- 1120 óra (32 hét x 35 óra)
Elméleti képzési idő aránya: 35 %
Gyakorlati képzési idő aránya: 65 %
A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 0,5 évfolyamos képzés
esetén: 560 óra (16 hét x 35 óra)
A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 0,5
évfolyamos képzés esetén: 504 óra (16 hét x 31,5 óra)
2. A szakmai kerettanterv alapján kidolgozott óraterv:
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma
Szakmai követelmény-
modulok Tantárgyak
Elméleti
heti óraszám
Gyakorlati
heti óraszám
Szakmai
idegennyelv
1,5
Gyártáselőkészítés 2
11399-12
CNC-forgácsolás
CNC programozás 4
CNC programozási
gyakorlat 5
CNC
szerszámgépek 5
CNC forgácsolási
gyakorlat 15,5
Összes óra 11 20,5
Összes óra 31,5
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
Szakmai
követelménymodul Tantárgyak/témakörök
Elméleti
órák
száma
Gyakorlati
órák száma
11399-12
CNC-forgácsolási
Gyártáselőkészítés 64
Technológiai alapok 32
Gyártási folyamatok 32
CNC programozás 128 64
Koordináta rendszerek,
nullpontok 16
Programnyelv szerkezet 32
Programutasítások 32
Rögzített esztergálási
ciklusok 16 20
Rögzített fúrási,
köszörülési ciklusok 16 20
Rögzített marási ciklusok 16 24
CNC programozási 160
gyakorlat
Gyártási
folyamattervezés 32
CNC programozás 128
CNC szerszámgépek 160
Forgástest jellegű
alkatrészek megmunkáló
gépei 32
Szekrényes alkatrészek
megmunkáló gépei 32
CNC vezérlések 32
Jellegzetes szerkezeti
elemek, részegységek 32
Gyártóeszközök 32
CNC forgácsolási
gyakorlat 496
CNC esztergálás 144
CNC marás 144
CNC köszörülés 144
Gépkarbantartások 64 Összesen 352/666
Összes órák száma: 1018
Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os
aránya:
35 65
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően
a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai
elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott
elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított
óraszám pedig ajánlás.
2.3. A szabad sáv felhasználása, szakmai tartalma:
A szabad sáv felhasználásánál a következő prioritásokat vettük figyelembe:
A gépkezelők elsősorban német szakmai nyelvvel boldogulhatnak külföldön
A szakmai tartalom meghatározása során figyeltünk arra, hogy a szakmai és
vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a
teljes képzési idő során teljesülnie kell. (35% szakmai elmélet, 65% szakmai
gyakorlat) Emellett az is meghatározó volt, hogy a tanulókat fel kell készíteni a
komplex szakmai vizsga követelményeire.
3. A tanulók munkarendjének megszervezése:
A tanulók munkarendjét kétheti ciklusban szervezzük. A kétheti ciklusban a tanulók 3
napot az iskolában, 7 napot pedig a külső képzőhelyen töltenek.
4. A tantárgyak értékelésének módja, elvei:
Az értékelés során a következő elveket tartjuk szem előtt:
a mérés - értékelés megbízhatóan tükrözze a tanuló tudását;
ugyanazt a teljesítményt mindig ugyanúgy értékeljük;
teremtsünk optimális feltételeket, hogy a tanuló teljesítményét ne befolyásolják a
külső körülmények, illetve a számonkéréssel járó feszültség;
a sokoldalú és változatos formák, módszerek alkalmazására törekszünk, hogy a
tanulók minél többféle számonkérési formában kipróbálhassák magukat, illetve
hogy az egyik területen gyengébb készségeiket (például verbális) egy másikkal
kompenzálhassák;
az értékelés nem korlátozódik csupán a tartalomtudás (ismeretek) mérésére,
hanem az eszköztudás (készségek, képességek) vizsgálatára is kiterjed;
arra törekszünk, hogy a méréseket gyakorlatiasabbá, életközelibbé tegyük, hogy
a produktív tudás, az ismeretek alkalmazása és a problémamegoldó gondolkodás
kiemelt területe legyen az értékelésnek;
az értékelés nem merülhet ki a tanuló teljesítményének minősítésében, ezért az
osztályozást mindig szóbeli értékeléssel egészítjük ki, a teszteknél,
feladatlapoknál pedig százalékos formában is kimutatjuk az eredményeket;
5. A számonkérés, beszámoltatás formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében
betöltött szerepe, súlya
Szóbeli számonkérés, beszámoltatás:
a) felelet
azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél a záróvizsgákon a tanuló szóban ad számot
felkészültségéről, kötelező a rendszeres tanórai szóbeli számonkérés;
a számonkérés nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő
kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az
órákra;
b) kiselőadás
önként vállalt feladat, ezért az értékelés során a szaktanár inkább a pozitív
megerősítés motiváló eszközeivel éljen;
Írásbeli számonkérés, beszámoltatás:
a) írásbeli felelet
kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra;
a kidolgozásra biztosított idő álljon arányban a kérdések, feladatok
mennyiségével és az elvárt minőséggel;
b) röpdolgozat
kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratott dolgozat;
ha olyan ismereteket kér számon, amelyek feltételei a továbbhaladásnak (például
definíciók), a szaktanár szigorított pontozási rendszert alkalmazhat, de adjon
lehetőséget a javításra;
c) témazáró dolgozat
egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve
rendszerező ismétlés után;
a dolgozat témáját a szaktanár pontosan határolja körül, emelje ki a hangsúlyos
területeket, és adjon szempontokat a felkészüléshez;
e) házi dolgozat
témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig gondos
előkészítés és a szempontok kijelölése előzze meg;
hogy a tudományos kutatómunka módszereit is elsajátítsák a tanulók, az
esszéjellegű munkáknál a formai vonatkozások (hivatkozások, szakirodalom
stb.) is képezzék az értékelés részét;
f) projektmunka
egy nagyobb – esetleg a tananyaghoz lazán kötődő – téma egyéni vagy csoportos
feldolgozása;
a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése érdekében ösztönözzük a
csoportmunkát, ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a
csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt szempontok alapján;
A szaktanár – a pedagógiai szempontok mérlegelésével – biztosíthatja a javító dolgozat
írásának lehetőségét, s mivel a javító dolgozat íratása, értékelése stb. tantárgyanként és
tananyagonként különböző lehet, a szaktanár egyéni módszereket alkalmazhat, de erről a
tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat, és alkalmazkodnia kell azokhoz az alapelvekhez,
amelyekben a szakmai munkaközösség megállapodott.
6. A félévi és az év végi osztályzatok megállapítása
A tanév végi osztályzat azt tanúsítja, hogy a tanuló
- az adott évfolyam tantervi követelményeit milyen mértékben teljesítette;
- ismeretei elegendőek-e, hogy a következő évfolyamba lépjen, illetve, hogy
szakmai vizsgára lehessen bocsátani;
A félévi és év végi teljesítmény minősítése az ötfokú osztályozási skála alapján
történik.
Ha a szakmai tantárgy több résztantárgyból áll, akkor annak értékelése a
következők szerint történik:
- először a szaktanárok megállapítják az egyes tantárgyak osztályzatait;
- a részosztályzatokból – általában átlagolással – a szaktanárok együtt
meghatározzák a végső, összesített osztályzatot;
- ha az átlagszámítás alapján nem egyértelmű az osztályzat, a nagyobb
óraszámban tanult tantárgy alapján kell kialakítani a végső osztályzatot;
az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk meg, de
figyelembe vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit (rontás esetén
esetleg azok okait), valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és órai munkáját;
ha az osztályzat az érdemjegyek alapján nem állapítható meg egyértelműen, a
második félév eredményei számítanak hangsúlyosabban, illetve a szaktanár a
tanuló számára – a pedagógiai szempontok mérlegelésével – biztosíthatja a
javítás lehetőségét (ettől eltekinthet, ha a tanulónak kellő számú érdemjegye van,
és év közben nem törekedett a jobb teljesítményre);
a témazáró és évfolyamonkénti tantárgyi felmérő dolgozatok érdemjegyei a
félévi, illetve az év végi osztályzatok megállapításakor nagyobb hangsúlyt
kapnak (duplán számítanak, de nem írjuk be kétszer);
A
11399-12 azonosító számú
CNC-forgácsolási feladatok
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
A 11399-12 azonosító számú CNC-forgácsolási feladatok megnevezésű szakmai
követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során
fejlesztendő kompetenciák
11399-12
CNC forgácsolási
feladatok
Gyárt
áselő
készít
és
CNC programozás
CNC
progr
amoz
ási
gyak
orlat
CNC
szerszámgépek
CNC
forgácsolási
gyakorlat
Tec
hn
oló
gia
i al
apo
k
Gy
ártá
si f
oly
amat
ok
Ko
ord
inát
a re
nd
szer
ek, n
ull
po
nto
k
Pro
gra
mn
yel
v s
zerk
ezet
Pro
gra
mu
tasí
táso
k
Rö
gzí
tett
esz
terg
álás
i ci
klu
sok
Rö
gzí
tett
fú
rási
, kö
szö
rülé
si c
iklu
sok
Rö
gzí
tett
mar
ási
cik
luso
k
Gy
ártá
si f
oly
amat
terv
ezés
CN
C p
rog
ram
ozá
s
Fo
rgás
test
jell
egű
alk
atré
szek
meg
mu
nk
áló
gép
ei
Sze
kré
ny
es a
lkat
rész
ek m
egm
un
kál
ó g
épei
CN
C v
ezér
lése
k
Jell
egze
tes
szer
kez
eti
elem
ek, r
észe
gy
ség
ek
Gy
ártó
eszk
özö
k
CN
C e
szte
rgál
ás
CN
C m
arás
CN
C k
ösz
örü
lés
Gép
kar
ban
tart
áso
k
FELADATOK
Elvégzi a munka
megkezdése előtti
ellenőrzési műveleteket
(a gép rendszereinek
működőképessége,
szerszámok állapota,
technológiai
paraméterek)
x x x
Előkészül a munkára
(szerszámkorrekció-
értéktárak, nullpont-
tároló tartalmak,
szerszámkiosztás, CNC-
program, főbb pozíciók
ellenőrzése)
x x x
Ellenőrzi a
szerszámokhoz,
műveletekhez megadott
technológiai
paramétereket, szükség
esetén beavatkozik,
teszteli a programot
x x x x
CNC-gépet kezel x x x
(munkadarabot
ellenőriz, befog,
megmunkálást végez,
szükség szerint
beavatkozik,
technológiai
paramétereket korrigál,
méréseket végez)
Gondoskodik az
elhasználódott
szerszámok pótlásáról
x x x
Számítógéppel
támogatott méréseket
végez (SPC)
x x x
Robotokat, robotkarokat,
palettákat, munkadarab-
elkapókat,
forgácskihordót kezel
x x x
A CNC-gép esetleges
meghibásodásáról
jelentést tesz
feletteseinek
x x x x
Elvégzi a munka
befejezése utáni
műveleteket
(szerszámokat kitáraz,
készülékeket leszerel,
elvégzi az előírt
karbantartási munkákat,
elszámol a felvett
eszközökkel)
x x x x
Kitölti a
gyártmánykísérő lapot,
jegyzőkönyvet készíttet a
selejtről és elkülöníti azt
a gyártástól
x x x
Gondoskodik az utolsó
munkadarab
ellenőrizhetőségéről
x x x
Bonyolult geometriai
kialakítású
munkadarabokat
munkál meg CNC
gépeken
x x x
Tanulmányozza az új
munkadarab rajzát,
technológiai
dokumentációját és a
gyártáshoz CNC
megmunkáló programot
ír
x x x x x x
Alkalmazza az adott
szerszámgép-vezérlés
elemi utasítás készletét,
szükség esetén
ciklusutasításokat,
alprogramtechnikát épít
be a programba
x x x x x x
Grafikusan ellenőrzi a
megmunkáló programot
x x x x x
Bonyolult megmunkáló
programot betölt
mágneslemezről vagy
számítógépes
adatátviteli rendszeren
keresztül
x x x x
Elhelyezi, beállítja és
rögzíti a munkadarab-
befogó készüléket a
gépen
x x x
Külső szerszámbemérő-
gép esetén beméreti vagy
beméri, belső
szerszámbemérés esetén
beméri a szerszámokat
x x x
Felszerszámozza a gépet
a megadott terv szerint
x x x
Beírja a
szerszámkorrekciók
adatait a korrekció
értéktárakba
x x x
Felveszi a szerszámgép
és a munkadarab
nullpontját
x x x x
Programfuttatást végez
forgácsolás nélkül
x x x x
Szükség esetén
módosítja az általa írt
megmunkáló programot,
majd munkadarab
belövést végez
x x x
Ellenőrzi, illetve
ellenőrizteti az első
darab méreteit, alak- és
helyzettűréseit
x x x
Szükség esetén
programot módosít,
vagy egyeztet a
programmódosításról a
programozó
technológussal
x
Szakmai kapcsolatot tart x x x
munkatársaival,
váltótársaival
SZAKMAI ISMERETEK
Gépészeti szakrajz,
gépelemek jelképes
ábrázolása, szabadkézi
vázlatkészítés
x x
Tűrések, illesztések,
alak- és helyzettűrések,
felületi érdesség
x
Gépkönyvek, kezelési
utasítások, katalógusok,
szabványok
x x
CNC-szerszámgépek
szerkezete: ágyazás,
főhajtás, mellékhajtás,
mérőrendszer
szerszámbefogás
x x x x x
Koordináta-rendszerek,
pozicionálás szabályai
(gépi, munkadarab és
szerszám nullpont)
x x
Szerszámgép-vezérlések,
energiaellátó, kenő-,
hűtő-, védőrendszerek
típusai
x
Kapcsolat a koordináta-
rendszerek között,
koordináta-
transzformációk,
nullponteltolás, -
megadás
x
Szerszámkorrekció
fogalma, meghatározása,
megadása,
szerszámkorrekció-tárak
x x
CNC-program fogalma,
a programok felépítése,
egyszerű megmunkáló
programok írása
x x x x x x
Relatív szerszámmozgás,
élsugárkorrekció,
marósugárkorrekció
alkalmazásának
szabályai
x x x x
CNC-megmunkálógép
kezelőelemei:
kezelőpanelek, kijelzők,
x
Munkadarab-befogók
kezelése, szerszámok
befogása, szegnyereg
mozgatása
x x x x
Munkatér és védelme,
biztonsági elemek
x
Az MDI-programozás
szabályai, algoritmusa,
MDI-programok
végrehajtása
x
A programszerkesztés
szabályai,
szerkesztőbillentyűk, a
szerkesztés végrehajtása
x x x x x x
A grafikus ellenőrzés
szabályai, végrehajtása,
paramétereinek
beállítása
x x x x
A szárazfuttatás, a
program-futtatás,
programmegszakítás és
újraindítás szabályai
x x x x
A munkadarabok
méretének beállítási
módszerei
(korrekciózás), a
munkadarab legyártása
x x x x
Nullpont meghatározás
módjai, meghatározása,
ellenőrzése,
nullponttároló kezelése
x x x x x x x
Szerszámkorrekció
meghatározásának
módjai, értéktárak
kezelése,
szerszámbemérés
végrehajtása
x x x x x x
A soros adatátviteli
rendszer felépítése,
adatátvitel
számítógépről a CNC-
szerszámgépre és vissza
x x x x
Ciklusutasítások,
alprogramok szerepe,
felépítése,
x x x
Ciklusok futtatása CNC-
esztergagépeken, -
megmunkáló
központokon, -
köszörűgépeken
x x x
Alprogramok futtatása
CNC-esztergagépeken, -
megmunkáló
központokon, -
köszörűgépeken
x x x
Összetett ciklusok
(felületek láncolása),
szabályozó, felhúzó
ciklusok
x x x x
Alprogramtechnika
szerepe, alprogramok
szervezése, hívása,
zárása, alkalmazásainak
esetei
x x x x x x x
Forgatás, tükrözés,
léptékezés
x x
Szerszámkorrekció
módosítása programból
x x x x
A minőségirányítási
kézikönyv tartalma, fő
fejezetei,
minőségtanúsítás a
gyártási folyamatokban
x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Elemi szintű számítógép
használat, számolási
készség, mennyiségérzék
x x x x x
Szakmai és köznyelvi
beszédkészség,
szövegértés,
információforrások
kezelése
x x x x x x x x x
Szerszámgépek, szerszám-
és munkadarab-befogó
készülékek, forgácsoló
szerszámok használata
x x x
Grafikus ellenőrzés,
hosszmérő és ellenőrző
eszközök használata
x x x x
Külső és belső
szerszámbemérés,
szerszámkorrekció
megadása a
szerszámgépeken
x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Pontosság x x x x x
Döntésképesség x x x x x x
Felelősségtudat x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Határozottság x x x x x x
Kapcsolatteremtő készség x x x x
Közérthetőség
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
Ismeretek helyén való
alkalmazása x x x x x x
Logikus gondolkodás x x x x x x
Gyakorlatias
feladatértelmezés x x x x x x
1. Gyártáselőkészítés 64 óra
1.1. A tantárgy tanításának célja
A gyártáselőkészítés tantárgy tanításának alapvető célja a szakképesítést
tanulók szakmai alapozó ismereteinek felújítása, mely által képessé válnak a
gépi forgácsolás területén belül a CNC forgácsolási ismeretek hatékony
elsajátítására. A tantárgy tanulása során rendszerezik a CNC forgácsoláshoz
szükséges szakmai alapismereteket, valamint megismerik a CNC forgácsolás
alapját képező gyártási folyamattervezés fontosabb ismereteit, lépéseit.