Szabolcs-Szatmári1970/1. — — — — — — GYARMATHY ZSIGMOND: Sza- bolcs-Szatmár beregi részének első napjai a katonai felszaba dulás után. — 1970/3 — — HÁRSFALVI

Szabolcs-Szatmári

Wíírisiotiti

ÖTÖDIK ÉVFOLYAM 1970. FEBRUÁR

M E G Y E I K t l W Y V ' T Á R

:f 1 O !?NYÍREGYHÁZA

ASzabolcs-Szatmári Szemle

1970. (V.) év fo ly am án ak t a r t a l o m m u t a t ó f a

T Á R S A D A L O M — k u l t ü r a

BOTÁR JÓZSEF: A lenini szövet­kezeti terv megvalósulásának néhány kérdése az európai né­pi demokratikus országokban.= 1970/2. — — — — — 21

EKLER GYÖRGY: Propaganda ésfilozófia. = 1970/2. — — — 35

FAZEKAS ÁRPÁD-PERJÉS IST­VÁN—SZATMÁRI GYÖRGY: Általános iskolai tanulók egészségügyi vizsgálata a kis- várdai járásban. = 1970/3. — 30

FAZEKAS ÁRPÁD: Az I. Orszá­gos Orvosföldrajzi Konferen­cia. = 1970/3. — — — — 121

í'EKSZI ISTVÁN: Alkotmányunkszületésnapján. = 1970/3. — 1

FEKSZI ISTVÁN: Húszéves ta­nácsaink. - 1970/4. — — — 1

GOMBÁS SÁNDOR: Lenin és ko­runk. = 1970/2. — — — — 1

KÁDÁR LÁSZLÓ: Tájak, népek,betegségek. = 1970/4. — — 57

KOLTA JÁNOS: A népesség el­öregedése hazánkban. = 1970/3. 19

KOPKA JÁNOS: Búcsú NagySÁNDORTÓL. = 1970/3. — 123

MARGÓCSY JÓZSEF: G ondola­tok a vidéki folyóiratok szer­kesztési gondjairól. (Vidéki fo­lyóiratok találkozója N yíregy­házán.) = 1970/4. — — —

MÁRTON M IHÁLY: Szabolcs-S zatm ár megye egészségügyé­nek 25 éve. = 1970/2. — —

MEZŐ ANDRÁS—NÉMETH PÉ­TER: Szabolcs-Szatm ár m e­gye falunevei. = 1970/3. —

MOLNÁR JÁNOS: Időszerű fe la ­datok a népm űvelésben. (Vi­déki folyóiratok találkozója Nyíregyházán.) = 1970/4. —

OROSZ FERENC: A m ezőgazda­ságban dolgozó ifjúság erkö l­csi, politikai nevelésének n é­hány kérdése. = 1970/3. - —

OROSZ SZILÁRD: Az értelm iség szerepének és jelentőségének néhány kérdése a lenini ta n í­tások fényénél. = 1970/2. —

SIMKOVICS GYULA: F orradalm i elm élet — elm eleti fo rrad a­lom. = 1970/2. — — — —

VIDÉKI FOLYÓIRATOK TALÁL­KOZÓJA NYÍREGYHÁZÁN. G ulyás Em ilné m egnyitó be­széde. = 1970/4. — — —

G A Z D A S Á G

CZIMBALMOS BÉLA: Az árv íz­károkról és a helyreállítási fe­ladatokról. 1970/3. — — 13

CSER VEN YÁK LÁSZLÓ: A m un­katerm elékenység és a köz­gazdasági szabályozók k a p ­csolata. = 1970/2. — — — 45

DAJKA S. BERTALAN: Mezőgaz­dasági term előszövetkezeteink kooperációs kisegítő tevékeny­sége. = 1970/2. — — — —

FÖLDVÁRI JÁNOS: A h a lte ­nyésztés helyzete, fejlesztésé­nek lehetőségei Szabolcs-Szat­m ár megyében. - - 1970/3. —

19

67

77

10

5

11

29

7

59

45

— 3 —

FRISNYÁK SÁNDOR: Nyíregy­háza gazdasági fejlődése. (1945 —1970.) 1970/2. — — — 51

KARUK LÁSZLÖ: Szabolcs-Szat- már megye lakosságának jö­vedelmi és fogyasztási színvo­nala. = 1970/1. — — — — 63

M Ű V É S Z E T

BORBÉLY LÁSZLÓ: Szilágyi Jo­lán. = 1970/2. — — — — 97

DIENES ISTVÁN: Balogh Zsig- mond fafaragómester emléke.= 1970/3. — — — — — 105

DIENES ISTVÁN: Művésztelep a nyíregyházi Sóstófürdőn. — (1931—1934.) = 1970/4. — — 25

DÖMÖTÖR SÁNDOR: A „Pusztai találkozás” történeti háttere.= 1970/4. — — — — — 75

GARAI GÁBOR: Az ár ellen.(Váci Mihálynak.) = 1970/4. 73

HÖGYE ISTVÁN: Adatok Vay Ádám élettörténetéhez és iro­dalmi munkásságához. =1970/4. — — — — — — 84

KOROKNAY GYULA: A sóstóiművésztelep, 1970. = 1970/4. 34

H A G Y O M Á N Y -

BALOGH ISTVÁN-NÉM ETH PÉ- TERNÉ: Ira tok a Szabolcs m e­gyei nem zeti bizottságok m ű­ködéséhez. = 1970/2. — — Ti

CSORBA CSABA: Pannóniái k u l­túra, alföldi m űveltség. = 1970/4. — — — — — — 97

ERDÉSZ SÁNDOR: M egszemélye­síte tt betegségek. = 1970/3. — 116

FILEP JÁNOS: Az első kom m u­nista pártszervezetek Sza­bolcsban a felszabadulás után.= 1970/1. — - — — — 19

KÖRTÉLY SÁNDOR: A hitelpoli­tika és vállalataink. = 1970/3.

SZILÁGYI GYULA: A fogyasztá­si szövetkezeti kereskedelem helyzete és jövője Szabolcs- Szatm árban. = 1970/3. — —

- I R O D A L O M

MARGÓCSY JÓZSEF: Rövid m eg­jegyzés. (Luby M argit köszön­tése.) = 1970/4. — — —

MOLNÁR JÁNOS: Váci Mihály. = 1970/2. — — — — —

MOLNÁR JÓZSEF: K affka M ar­git „Színek és évek” című re ­gényének társadalm i háttere. •= 1970/3. — — — — —

MURAKÖZI ÁGOTA: Emlékezés G ajdos János parasztfestőre. ■= 1970/1. — — — — —

SAGINYAN, MARIETTA: Törté­nelm i tétel. (Ford. A ntal M ik­lós.) = 1970/2. — — — —

TAKÁCS PÉTER: Ratkó József. = 1970/3. — — — — —

D O K U M E N T U M

FILEP JÁNOS: A nyíregyházi„N épparlam ent”. -= 1970/3. —

GECSÉNYI LAJOS: K om m unista tanulókör Nyíregyházán a m á­sodik v ilágháború éveiben. = 1970/1. — — — — — —

GYARMATHY ZSIGMOND: Sza- bolcs-Szatm ár beregi részének első nap ja i a katonai felszaba­dulás után. — 1970/3 — —

HÁRSFALVI PÉTER: K épviselő­ink az Ideiglenes Nemzetgyű­lésben. = 1970/1. — — —

57

93

103

97

81

93

89

63

45

67

35

29

— 4 —

KOPKA JÁ N O S: Hétköznapokforradalm a. = 1970/1. — — 23

NÉMETH PÉTERNÉ: A ném et fa ­siszta csapatok pusztításai Nyíregyházán és környékén.= 1970/1. — — — — — 15

OROSZ SZILÁRD: A MADISZszervezetének k ia lakulása és m űködése Szabolcs megyében.= 1970/1. — — — — — 35

ÖL VÉDI IGNÁC: N yíregyháza és v idékének felszabadítása. =1970/1. — — — — — — 1

SÍPOS LEVENTE; A Szabolcs- S zatm ár megyei nem zeti b i­zottságok és önkorm ányzati testületek. - 1970/1. — — 49

SUGÁR ISTVÁN: A nyíregyházi szükségbélyegek és levelező­lapok története. = 1970/4. — 41

K Ö N Y V I S M E R T E T É S

BACHÁT LÁSZLÓ—MEZŐ AND­RÁS: Leíró m agyar nyelvtani gyakorlatok és feladatok I. (Csorba Sándor.) = 1970/2. — 112

BÉKÉSI GYULA: Melegség fénye.(Futaky László.) = 1970/4. — 116

CSERVENYÁK LÁSZLÓ : N yír­egyháza örokváltsága. (Orosz István.) = 1970/3. — — — 127

EGY JUBILEUM I KIADVÁNY ROMÁNIÁBÓL. Szatm árné­meti. Tanulm ányok és közle­mények. (Németh Péter.) =1970/4. — — — — — — 122

KÁRPÁTI KALENDÁRIUM. (M.O berlander Erzsébet.) = 1970/1. 101

A KASSAI BATSÁNYI-KÖR ÉV­KÖNYVE, 1965—1968. (Éried István.) = 1970/4. — — — 121

KOPKA JÁNOS: Negyedszázada történt. V isszaemlékezések Nyíregyháza felszabadulásá­ra. (Adriányi László.) = 1970/1. 98

LIZANEC, P. M.: M agyar—ukrán nyelvi kapcsolatok. (Mező András.) = 1970/4. — — — 101

M A R X ISTA -LEN IN ISTA ESZ­TÉTIKA. Esztétikai kislexikon. (Bimbó Mihályné.) = 1970/3. 134

MEGYÉNK KÉT IRODALMI Ú J­SZÜLÖTT JE. Szigeti György:

Legyen valaki veletek és K u- rucz G yula: N ohát m eséljünk c. kötetéről. (Barkóczi János.)= 1970/4. — — — — — 111

OROSZ SZILÁRD: Szabolcsi if jú ­ság. (Polányi Imre.) = 1970/4. 106

RÁKOS SÁNDOR: K iáltásnyicsönd. (Katona Béla.) = 1970/1. 93

SÜTŐ ANDRÁS: A nyám könnyű álm ot ígér. (Takács Péter.) =1970/4. — — — — — — 118

SZABOLCS-SZATMÁR HUSZON­ÖT ÉVE. (Ságvári Ágnes.) =1970/2. — — — — — — 107

A SZABOLCS-SZATMÁR ME­GYEI TANÁCS „JÓSA AND­RÁS” KÓRHÁZÁNAK ÉV­KÖNYVE. (Bodnár Lóránt.)= 1970/1. — — — — — 103

A SZABOLCS-SZATMÁR ME­GYEI TANÁCS V. B. MŰVE­LŐDÉSI OSZTÁLYÁNAK 3. ÉVKÖNYVE. M iről o lvasha­tunk a szabolcsi évkönyvben? (Vaskó László.) = 1970/3. — 129

SZAMUELY TIBOR: V álogatottírásai. (Kiss Ilona.) = 1970/1. 96

A VAY ÁDÁM EM LÉKÜNNEP­SÉG TUDOMÁNYOS ÜLÉS­SZAKA. (Csorba Csaba.) =1970/4. — — — — — — 110

— 5 —

K É P E K

BANGA FERENC: Táj. = 1970/4. 96

BENYÓ ILDIKÓ rajza. = 1970/4. 94

BERECZ ANDRÁS: A Bessenyeiszobornál. = 1970/1. — — 92

BERECZ ANDRÁS: Együtt. (Bi­ciklisták.) = 1970/3. — — 29

BERECZ ANDRÁS: F a és em ber.= 1970/3. — — — — — 120

BERECZ ANDRÁS: Földosztás. =1970/4. — — — — — — 40

BERECZ ANDRÁS: Fölszállott apáva. = 1970/3.— — — — 62

BERECZ ANDRÁS: K itekintő. =1970/1. — — — — — — 34

BERECZ ANDRÁS: Nővérek. =1970/3. — — — — — — 126

BERECZ ANDRÁS: önarckép . =1970/3. — — — — — — 88

BERECZ ANDRÁS: Ünnep. =1970/3. — — — — — — 43

BERECZ, W. SZ.: Tájkép. =1970/2. — — — — — — 102

FOREV, H RISZTO : P ortré. =1970/4. — — — — — — 37

GAJDOS JÁNOS: Odvas fa. =1970/1. — — — — — — 86

GAJDOS JÁNOS: önarckép . =1970/1. — — — — — — 82

GAJDOS JÁNOS: őszi m unka. =1970/1. — — — — — — 88

GAJDOS JÁNOS: Szánkázó gye­rekek. = 1970/1. — — — go

GAJDOS JÁNOS: Tanyaudvar. =1970/1. — — — — — — go

KOCZKA, A. A.: Vásárról. =1970/2. — — — — — — 106

MICHAELIS, PAUL: Hortobágy1970/4. — — — — — 35

NAGY ELŐD festménye. = 1970/4. 72

OLEDZKI, ANTONI: Utca. =1970/4. — — — — — — 39

PÁIi GYULA: Fejlődő város. =1971/1. — — — _ — _ 48

PÁL GYULA: Házsor. = 1970/4. 23

PÁL GYULA: Munkába menők.= 1970/1. — — — — — 80

SOLTÉSZ ALBERT: Építkezés. =1970/1. — — — — — — 62

SOLTÉSZ ALBERT: Kapások. =1970/1. — — — — — — i 4

SOLTÉSZ, Z. I.: Kanorai fatemp­lom. 1970/2. — — — — 102

SZIKORA TAMÁS: Erdőbénye. = *1970/3. — — — — — — is

SZIKORA TAMÁS: Fekete-fehérpróbálkozás. = 1970/3. — — 76

SZIKORA TAMÁS: Fésülködők.= 1970/ 3. — — — — — 104

SZIKORA 1 AM ÁS: öregasszony.= 1970/ít — — — — — 44

SZILÁGYI JOLÁN: EmléklapOradourl oz. =-• 1970/2. — — 34

SZILÁGYI JOLÁN: Felsőtárkány.= 1970/2. — — — — — lg

SZILÁGYI J( )LÁN: A karmestertürelmetlen. = 1970/2. — — 58

— 6

SZILAGYI JOLÁN: A K lu-klux-klan fák lyav ilágánál = 1970/2. 44

SZILAGYI JO L Á N : Leningrádiférfiportré. = 1970/2. — — 28

SZILAGYI JOLÁN: önarckép . =1970/2 — 98

SZILAGYI JO L Á N : P lakátterv .= 1970/2. — — — — — 96

SZILAGYI JO L Á N : Zsilipes halas­tavacska. = 1970/2. — — — 20

SZURCSIK JÁNOS festm énye. =1970/4. — — — — — — 39

szabolcs-szatmári szemle

M E Q I E L E N T

H A Z Á N K F E L S Z A B A D U L Á S Á N A K

25. É V F O R D U L Ó J Á N

á ' ■ *

SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG:

Gulyás Em ilné dr. (a szerkesztő bizottság elnöke), H orváth G abriella, H orváth Miklós, dr. K lenczner Im re, Koncz Károly, K opka János, Lábass M enyhért, dr. Margócsy

József, Szilágyi Imre.

FELELŐS SZERKESZTŐ:

H á r s f a l v i P é t e r

SZABOLCS-SZATMÁRI SZEMLE

Gazdasági, társadalm i és ku ltu rá lis folyóirat A Szabolcs-Szatm ár Megyei Tanács lap ja

M egjelenik negyedévenkéntK iad ja a Szabolcs M egyei L ap k iad ó V álla la t. F ele lős k iad ó : F a rk a s P á l igazgató .

S zerkesz tőség : N y íreg y h áza , V asv á ri P á l u tc a Ifi. T e le fo n : 32—46, 32—47 K iad ó h iv a ta l: S zabolcs M egyei L ap k iad ó V álla la t, N y íreg y h áza , Z rín y i Ilo n a u. 3-5. T e le fo n : 30-00

K ézira to t nem ő rz ü n k m eg és nem a d u n k vissza.T e rje sz ti: a M agyar P o sta . E lő llze th e tö a P o sta K özponti H írlap iro d án á l (Bp., V., Jó z se f n á d o r té r 1.) és b á rm e ly k ézbesítő p o s ta h iv a ta ln á l. É vi e lő fizetési d íj: 40,— Ft. C sek k sz ám lasaám < egyén i 61 280, közü le ti 61 066, vag y u ta lá s az MNB 47. szám ú fo ly ó szám lára , — B efize tésk o r

m in d en ese tben k é r jü k fe ltü n te tn i a fo ly ó ira t n e v é t- SZAEOLCS-SZATM ÁRI SZEMLE

K észü lt a S zabolcs S z a tm á r m egyei N y o m d a ip a ri V álla la tn á l F ele lős v eze tő : H oléczi István . 1970. II. 582.

In d e x : 25 923

SZABOLCS-SZATMARI

T ártalom :

t ö r t é n e l e m

ÖLVEDI IGNÁC: N yíregyháza és vidékének felszaba­dítása -------— -------------------------------------------------------1

NÉMETH PETERNÉ: A ném et fasiszta csapatok pusztítá­sai N yíregyházán és környékén — ------------------------ 15

FILEP JÁNOS: Az első kom m unista pártszervezetek Sza­bolcsban a felszabadulás u t á n --------------------------------- 19

KOPKA JÁNOS: H étköznapok fo rra d a lm a ---------------- — 2.1

HÁRSFALVI PÉTER: Képviselőink az Ideiglenes N em ­zetgyűlésben ----------------------------------------------------------- 29

OROSZ SZILÁRD: A MADISZ szervezetének kia lakulásaés m űködése Szabolcs m e g y é b e n -----------------------------35

GECSÉNYI LAJOS: K om m unista tanulókör N yíregyhá­zán a m ásodik v ilágháború é v e ib e n ------------------------ 45

SÍPOS LEVENTE: A Szabolcs-Szatm ár megyei NemzetiBizottságok és önkorm ányzati t e s tü le te k ---------------49

T A N U L M Á N Y

KAKUK LÁSZLÓ: Szabolcs-Szatm ár megye lakosságá­nak jövedelm i és fogyasztási s z ín v o n a l a ------------63

M Ű V É S Z E T

MURAKÖZI ÁGOTA: Emlékezés Gajdos János paraszt­festőre ----------------------------------------------------------------- 81

K Ö N Y V E K R Ő L

RÁKOS SÁNDOR: K iáltásnyi csönd. (Katona B é la ) -------93

SZAMUELY TIBOR válogatott írásai. (Kiss I l o n a ) -------96

Negyedszázada történt. (Adriányi L á s z l ó ) ------------------------ 98

K árpáti K alendárium . (M. Oberlánder E rz sé b e t ) --------------101A Szabolcs-Szatm ár Megyei Tanács „Jósa A ndrás” K ór­

házának évkönyve. (Bodnár L ó r á n t ) -----------------------103

SZEMLEGazdasági, társadalm i és ku ltu rá lis folyóirat

V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1970. FEBRUÁR

III.

K É P E KSOLTÉSZ ALBERT: K a p á s o k -------------------------------------------14BERECZ ANDRÁS: K ite k in tő -------------------------------------------34PÁL GYULA: Fejlődő v á r o s -------------------------------------------48SOLTÉSZ ALBERT: É p ítk ezés-------------------------------------------62PÁL GYULA: M unkába m e n ő k -------------------------------------- 80GAJDOS JÁNOS: ö n a r c k é p -------------------------------------------82GAJDOS JÁNOS: Odvas f a -------------------------------------------86GAJDOS JÁNOS: Őszi m u n k a -------------------------------------------88GAJDOS JÁNOS: T a n y a u d v a r-------------------------------------------90GAJDOS JÁNOS: Szánkázó g y e r e k e k -----------------------------90BERECZ ANDRÁS: A Bessenyei szobornál — ------------------- 92

E SZÁMUNK M UNKATÁRSAI:

Adriányi László tanítóképző intézeti igazgató, N yíregyháza; Berecz András festőm ű­

vész, N yíregyháza; dr. Bodnár Lóránt orvos, N yíregyháza; Filep János, a megyei p á r t­archívum vezetője, N yíregyháza; Cecsényi Lajos, a P árttö rténe ti In tézet tudom ányos m unkatársa, Budapest; Hársfalvi Péter főiskolai docens, N yíregyháza; Kalcuk László közgazdász, N yíregyháza; dr. Katona Béla főiskolai adjunktus, N yíregyháza; Kiss Ilona főiskolai tanársegéd, N yíregyháza; Kopka János újságíró, N yíregyháza; M. Oberlánder Erzsébet tanár, N yíregyháza; Muraközi Ágota m űvészettörténész, N yíregyháza; dr. Németh P etem é történész, Nyíregyháza, Orosz Szilárd főiskolai adjunktus, N yíregyhá­za; dr. ö lved i Ignác hadtörténész, kandidátus, B udapest; Pál Gyula festőm űvész, N yír­egyháza; Sípos Levente, a P árttö rtén e ti In tézet m unkatársa , B udapest; Soltész Albert festőművész, Nyíregyháza. Technikai szerkesztő Pristyák József.

IV.

történelemÖLVEDI IGNÁC:

Nyíregyháza és vidékének felszabadításaNegyedszázaddal ezelőtt kezdődött az a nagy történelm i fordulat, am ely 194 napos

elkeseredett, váltakozó hevességgel dúló harc u tán hazánk felszabadítását eredm é­nyezte.

A szovjet hadsereg Iasi—Kisinyov körzetében 1944. augusztus 20-án ind íto tt tá ­m adásával és az i t t védő „Dél-Ukrajna"’ nevű ném et hadseregcsoport szétverésével Németország volt Duna m enti szövetségeseinek kedvező feltéte leket te rem te tt a h it­lerista blokkból való kiszakadásukhoz. A lehetőséggel élt Rom ánia és Bulgária. K ilép­tek a szövetségesek elleni háborúból és h ada t üzentek Ném etországnak.

A fo rdu la tra a történelm i p illana t M agyarországnak is kedvező volt. H azánkban 1944 szeptem ber elején csak m integy öt hadosztálynyi ném et m egszálló erő állom áso­zott. A szovjet csapatok előnyom ulásának m egakadályozására az ország délkeleti h a ­lárain ekkor még nem volt k iépített védelmi rendszer. Ha H orthy és a L akatos-kor- many cselekvésre szánja el m agát, az 1. és a 2. m agyar hadseregnek u tasítá st ad a hegyvidék útvonalainak m egnyitására, az országban állomásozó és bem enekült ném et alakulatok lefegyverzésére, akkor az esem ények m enetében M agyarországon is fo rdu­la t következett volna be. A m agyar nép m érhetetlen szenvedése és anyagi javainak pusztulása helyett — am it az ország hadszín térré változtatása idézett elő — gyors fe l­szabadításának örvendhetett volna és hazánk tagjává válik az an tih itle rista koalíció­nak.

A háborúból való kilépés kedvező körülm ényei azonnali kezdem ényezést követel­tek a Szovjetunió felé, azaz a rom án, finn és bolgár példa követését. Ez azonban nem felelt meg az ellenforradalm i rendszer katonapolitikájának. H olott a k iugrást a szövet­ségesek elleni háborúból nem csak a néptömegek, hanem a hadsereg is várta . A m agyar dolgozók, a katonák, még a tisztikar egy része is m egelégelte m ár a háborút, a né­m etekért hozott anyagi és véráldozatot, a harc fo ly ta tását k ilá tásta lannak ta rto tta .

Az állam vezetői és az uralkodó osztályok is ebben a sorsdöntő időben két cso­portra oszlottak. Egyfelől a ném eteket feltétlenül tám ogató szélső jobboldalra (nyila­sok, im redisták és más fasiszta elemek), a háború t H itler o ldalán m inden körülm é­nyek között tovább folytatni szándékozókra.

A m ásik táborban Iio rthyval az élen azok álltak , akik felism erték, hogy N ém et­ország elvesztette a háborút. A rendszert azonban á t szerették volna m enteni, valam i- lv. n form ában fenn akarták tartan i. Ennek egyetlen lehetőségét az am erikai—angol m egszállásban lá tták . A m ásodik arcvonal m egnyitása és az 1944-es nyári olaszországi s ki r. k u tán a szövetségesek közelgő partraszállását v á rták a B alkánon is. Felcsillant ann.ik a remenye, hogy ha sikerül lefékezni a szovjet csapatok előnyom ulását a K ár- piilókban, az ország déli határain , az A rad—B udapest—Bécs irányban m egállítani, ak ­kui- a szövetségesek megelőzhetik a Vörös H adsereget legalább D unántúl elérésében

l

és m egszállásában. Ez a m agyarázata H orthy és a Lakatos-korm ány halogató m aga­ta rtásán ak a fegyverszünet kérdésében. Irreá lis te rveket szövögettek. Rettegtek a szov­je t hadseregtől, ezért elszalaszto ttak a k iugrásra felk ínált kedvező alkalm at.

Szakítás helyett segítséget kértek a ném etektől, a szovjet-ellenes háború fo ly ta tá­sához. M indent készek voltak áldozni, csakhogy feltartóztassák a szovjet hadsereget, am íg m egérkeznek az angolszászok Vörös János vezérezredes — vezérkari főnök — 1944. szeptem ber 4-i m em orandum ában H orthyék szándékát a következő szavakkal fo galm azta meg: „Ha azzal szám olnánk is, hogy N ém etország a háború t elvesztette, akkor is végsőkig kell h a tá ra in k a t védeni, nehogy a bolsevizm us m artalékai legyünk m ert a legrosszabb esetben, egy nem zeti tragédia esetén is csak úgy tud juk nem zetünk fenn­m aradásá t biztosítani, ha az oroszokat táv o lta rtju k és egy gyászos m egszálláshoz az angolszászoknak időt nyerünk.” Ez volt az 1944. augusztus 29-én m egalakult L akatos­korm ány katonapolitikája. Ezen csak akkor változta ttak és akkor kü ld ték el képvi­selőiket M oszkvába, am ikor m ár beigazolódott, hogy a szovjet csapatokat sem a K ár­pátokban, sem az ország h a tá ra in nem lehet feltartóztatn i, a nyugati szövetségesek a Ilo rthy-rendszer m egm entésére nem küldenek ejtőernyős csapatokat, a Balkánon nem szállnak p artra és a Szovjetunió k ikapcsolásával nem köthetnek fegyverszünetet.

A szovjet főparancsnokság a „D él-U krajna” hadseregcsoport szétverése u tán — az arcvonal déli szárnyán k ia laku lt és a 2. Ukrán F ro n tra kedvező hadászati helyzetben — úgy döntött, hogy nem ad lélegzetvételnyi szünetet sem a ném eteknek, hanem to ­vább fo ly ta tja a tám adást, ú jabb katonai sikerekkel sie tte ti M agyarország kiléptetését a háborúból és m egnyitja az u ta t Bécs felé.

A fasiszta hadvezetés a 2. U krán F ront tám adásának m egállítására és a Déli K ár­pátokon á tke lt szovjet—rom án csapatok visszavetésére — 1944 október elejére •— Friessner vezérezredes parancsnoksága a la tt 14 ném et, 19 m agyar hadosztályt, 3500 iüveget és aknavetőt, 300 harckocsit és 550 repülőgépet vont össze. A csapatok zömét Észak-Erdélyben és N agyvárad, Debrecen térségében összpontosította. Ezeknek az erők­nek a szétverésére Észak-Erdély és Tiszántúl felszabadítására — Arad északnyugat körzetéből Debrecen—Nyíregyháza— Csap irányába m ért főcsapással — indított tá­madást M alinovszkij marsall.

A felada t v ég rehajtására a 2. U krán F ron t Cl! hadosztályt (ebből 17 rom án) 750 harckocsit és roham löveget, 10 200 löveget és aknavető t és 1200 repülőgépet vonulta­to tt fel.

A hazánk felszabadítását eredm ényező harctevékenység első szakasza a debteceni hadm űvelet volt. T iszántúlon 1944 októberében három jelentős harctérség alakult ki: Debrecen és N agyvárad között (október 10—19) a felek főerői csaptak össze. Innen a „Debreceni csata” elnevezés. O któber 19—24-ig Szolnok környékén és a hónap utolsó nap ja iban 22-től novem ber 1-ig Szabolcs-Szatm ár megye vált a heves, elkeseredett harcok színterévé.

A fron t gyorscsoportja — a P lijev lovas-gépesített csoport — az első napok sike­reit továbbfejlesztve október 8-án estére k iju to tt K isújszállás, Püspökladány és H ajdú­szoboszló körzetébe. Ezzel az előretöréssel átvág ta a D ebrecen—Szolnok főközlekedési utat, s kedvező feltételeket te rem te tt Debrecen elfoglalásához. A Szolnok, Szeged felé tám adó szovjet—rom án hadosztályok pedig elérték a Tiszát, b irtokba vették Mezőtúr, Szarvas, Szentes, M indszent, H ódm ezővásárhely helységeket. S még ugyanezen a n a ­pon — október 8-án — a Csongrád dél- és Algyő észak körzetében á tkeltek a Tiszán, és 11-én a 46. hadsereg csapatai bevonultak Szegedre. Ezek a katonai sikerek halom ra döntötték a ném etek összes erdélyi és kelet-m agyarországi terveit, H orlhyék illúziói is sem m ivé váltak .

2

A 2. U krán Front, a/, október 6-án m egindított tám adásával a Debrecen, Szolnok főközlekedési ú tvonal átvágásával, a „Dél” nem et hadseregcsoport focrőinek á tk a ro ­lásával nyugatról, a Tiszán tö rtén t átkelésével nem csak döntő h a tást gyakorolt a fegyverszünet kérdésében meg m indig ingadozó és taktikázó korm ányzóra, hanem ked­vező feltéte leket terem te tt, hogy még H itler végső veresége elő tt M agyarország is k i­lépjen a szövetségesek elleni háborúból és szem beforduljon Ném etországgal. H orthy október 8-án a rra kérte a M oszkvában tárgyaló m agyar küldöttséget, hogy húzza az időt, s csak 9-én sürgönyözte a „Fegyverszünet megkötése k ívánatos”. Nem fér kétség hozzá, hogy ezt a Debrecen körüli esem ények hatására tette.

M alinovszkij m arsall a hadm űvelet első három nap jának sikereit D ebrecen—N yír­egyháza felé igyekezett továbbfejleszteni. Az erőfölény m eg tartására M arosvásárhely körzetéből ide csoportosította á t a 7. gárda hadsereget, október 10-én a Tiszától a 18. harckocsi had testet és az 53. hadsereg főerőit is északkeletre irányíto tta .

A fasiszta paiancsnokság a 2. U krán F ron t főerőinek északra fordulásából m ár a hadm űvelet m ásodik nap ján felism erte, hogy a szovjet csapatok tám adásának fő iránya nem Budapest, hanem Debrecen és Nyíregyháza, s hogy ezek gyors b irtokba vétele, az északerdélyi cs a nagyváradi csoportosítás három hadsereg — közel 250 000 em ber - bekerítésével fenyeget. O któber 8-án m ár H itler is hozzájáru lt az észak­erdélyi erők visszavonulásának megkezdéséhez. Ezt azonban csak abban az esetben vélték kereszti!Ivihetőnek, h a a 2. U krán F ron t előnyom ulását északra Debrecennél m egállítják. Ezért F tiessner m inden lehetséges erőt D ebrecenhez parancsolt. A nnyira lontossá vált a Debrecen N yíregyháza irány, hogy a ném et parancsnokság lem ondott a szorongatott helyzetbe ju to tt 3. m agyar hadsereg megsegítéséről, elnézte a Tiszán az átkelést, csakhogy D ebrecen a la tt m egállítsa M alinovszkij csapatait. F riessner még a B udapest térségében állomásozó SS-kötclékek bevetését is kérte, am it H im m ler a m agyar politikai helyzet bonyolultságára h ivatkozva elutasított.

O któber 10-re tehá t a felek főerőiket D ebrecenhez irányíto tták . Ezek következ­m ényeként alakult ki a „Debreceni páncélos csata” — T iszántúl főhadm űvelete, am ely­ben közel 1000 harckocsi vett részt. A drám ai hevességgel dúló páncélos csata október 19-ig tarto tt. M akacs ellenállással és szívós védelem m el az ellenség lefékezte a szovjet csapatok előnyom ulását. A debreceni és a nyíregyházi irány jelentőségét jól érzékelteti Hi'der október 17-én k iadott parancsa: „M egkell akadályozni az ellenségnek azt a te r­vét, hogy déli, délkeleti irányból és az erdős K árpátokon á t összpontosított tám adással m egsem m isítse a hadseregcsoportot. Ezért Debrecen térségében a harco t az erők teljes megfeszítésével folytassák . . ”l

A ném et csapatok súlyos helyzetét tükrözi — F re tte r-P ico tábornok — a 6. ném et hadsereg parancsnokának 17-én 20 órakor keltezett je lentése: „Több harccsoportunkat elvágták had táplcrületétd l. A nagy hézagok lezárására . . . a há tunkba k erü ll ellenség m egsem m isítésére a lecsökkent harci állom ány, a nagy technikai veszteségek és ta r ­talékok liianya m ia lt lehetetlen . . . Mivel a harcos állom ány erősen lecsökkent és a csapatok a napokon á t ta rtó súlyos harcokban k im erültek Debrecen térségének meg­torlása hosszabb időre, semmi jóval nem bíztat. M áris a legkomolyabb veszély fenye­gető D ebrecent és attó l északra a Tiszához vezető összes u tak a t ”2 Ez a jelentés is b e ­ism eri, hogy m ar Debrecennél is a harc az átkelőhelyekért dúlt. F re tte r-P ico javaso l­ta hogy a teherm entesítes végett Szolnok kelet térségéből 19-én a IV. ném et páncélos liniiiesth 1 m érjenek ellencsapást a D ebrecent ostrom ló szovjet erők hátába.

Ezek a dokum entum ok is bizonyítják, hogy a „Dél” hadseregcsoport fő had m ű ­vel. 'ti objcKluma, am elytől az egész észak-erdélyi és a k á rp á tu k ra jn a i erők sorsa füg­gött, Debrecen volt. Ezért igyekezett gyorsítani a 2. U krán F ront a város bevételét és

2

Nyíregyháza mielőbbi elfoglalását. A Hitler által elrendelt támadást a IV. ném et.pán­célos hadtest több mint 100 harckocsival és rohamlöveggel 19-én reggel megindította Törökszentmiklós—Kisújszállás—Debrecen felé, a városhoz felvonult szovjet csapatok hátába. Erőelvonásra ugyan nem került sor, de a németek szolnoki csapásának elhárí­tására ütközetbe kellett vetni a 7. gárda hadsereget.

Friessner kétségbeesett kísérletei Debrecen birtokba vételének megakadályozására kudarccal végződtek. Plljev, Kravcsenkú és Gorskov tábornokok hadtestei 19-én fel­zárkóztak a városhoz és 20-án reggel 6 órára megtisztították a szétvert német—magyar csapatok maradványaitól. Debrecen felszabadítása kedvező feltételeket teremtett a gyors előnyomuláshoz Nyíregyháza feló, az északerdélyi erők, azaz a Wöhler-csoport visszavonulásának megakadályozására.

Nyíregyháza elfoglalására Mallnovszkij marsall még Debrecen bevétele előtt — október 19-én — parancsot adott. Plijev altábornagy azt a feladatot kapta, hogy Deb­recen elfoglalása után kapcsolja állományába a Gorskov-csoportot és „ .. október 21-én estére vegye birtokba Nyíregyházát, jusson ki Berkesz—Nyíregyháza—Gáva körze­tébe."8

Az északerdélyi erők sorsa teljesen a lovas-gépesített csoport további előnyomulá­sától függött. Ezért a német hadműveleti vezetés végsőkig menő erőfeszítéseket tett, hogy megállítsa a 2. Ukrán Front előnyomulását északra.

A 8. német és a 2. magyar hadsereg visszavonuló hadosztályainak, valamint a Deb­recenből kivert német csapatoknak Nyírlugos, Nyíradony, Hajdúsámson-észak, Pallag- puszta, Nagyerdő terepszakaszon, továbbá Debrecen, Balmazújváros vasút mentén s i­került megkapaszkodniok. Hajdúhadhjiz, Hajdúböszörmény és Balmazújváros közsé­gekben támpontokat építettek ki és makacsul védekeztek. A szívós ellenállással pár­huzamosan a rém et parancsnokság Igyekezett gyorsítani a Wöhler-csoport visszavoná­sát a Tisza nyugati partjára.

A 2. Ukrán Front Nagyvárad—Debrecen térségében elért sikerei elősegítették a 4. Ukrán Front tevékenységét is. A kedvező hadműveleti helyzetet, valamint az 1. ma­gyar hadseregnél október 16-a után keletkezett zűrzavart kihasználva, a 4. Ukrán Front is támadásba lendült.*

A helyzet tehát úgy alakult, hogy a 2. Ukrán Front további térnyerése Nyíregy­háza és Csap irányában nemcsak a 8. (német) és a 2. (magyar), hanem az 1. (magyar) hadsereg hátát is fenyegette.

Utóbbi visszavonulása csakis délnyugatra történhetett, amit a magyar katonák ösz­tönösen követtek. A német parancsnokság abban reménykedett, hogy az erőszakkal Szálasira felesketett magyar csapatokat német hadosztályoknak alárendelve, német egységekkel összevegyítve, szigorú ellenőrzés mellett a Tisza mögött tervbe vett vé­delmi vonalban újra alkalmazhatja. Ezért október 20-án az 1. magyar hadsereget a „Dél" hadseregcsoport állományába utalta és Wöhler tábornoknak rendelte alá. Friess- ner külön parancsban megfenyegette a magyar katonákat. „Honvédek! . . . A harc to­vább folyik. Ez mindenkitől a legnagyobb erőfeszítést követeli. Aki a harcteret gyáván elhagyja, elpusztul.”

Malinovszkij marsall a Nyíregyháza birtokba vételére adott paranccsal párhuza­mosan október ífl-én utasította a 40. szovjet hadsereget és a hadműveleti alárendelt­ségébe tartozó 4. román hadsereget, hogy október 21-én estére jusson ki Halmi, Csen- ger és CsomakHz vonalára. Közvetlen a lovas-gépesitett csoport mögött tevékenykedő 27. hadseregnek pedig ugyancsak erre az időre ki kellett jutni Nyirbéltek, Nyíregyháza és Polgár körzetébe.

4

P lijev hadtestei Debrecen bevétele u tán rövid pihenőt ta rto ttak és m ár 20-án a kora reggeli órákban m egkezdték a fe ladat végrehajtását.5

A városból k ivert, északra visszavetett erők az L, a 23., a 13. páncélos, a „Feld- h errn h alle” páneélgránátes, 46., 76. gyalogos, valam in t a 4., 12. m agyar gyalog hadosz­tályok m aradványai m egkapaszkodtak É rpatak , Ú jfehértó, Téglás, H ajdúhadház, H aj­dúböszörm ény körzetekben. Szívós ellenállást tanúsítva lefékezték a lovas-gépesített csoport előnyom ulását. A hadtestek 20-án csak 20—22 km -t ju to ttak előre.

P lijev elhatározta, hogy a tám adást éjszaka is fo ly tatja. A lovas-gépesített csoport éjszakai tevékenységével a hadm űvelet előző szakaszaiban igen sok kellem etlenséget okozott a ném eteknek. Az éjszakai m erész, határozo tt m anőverek rendszeresen sike­resen végződtek. A 23. harckocsi had test G esztcréd elfoglalása u tán előnyom ulását foly tatva 1944. október 21-én reggel !5 órára b irtokba vette Nagykállót, a 7. gépesített had test pedig H ajdúhadházat.

„Az előnyom ulás heves harcokban folyt — ír ja P lijev tábornok visszaem lékezésé­ben. D ebrecentől északra több nehéz ütközetre kerü lt sor. Utcai harcok voltak H ajdú- sám sonban és H ajd ú h ad h ázán .. . M inél közelebb értek csapataink Nyíregyházához, annál gyakrabban ind íto tta ellen tám adása it az ellenség . . . K ülönösen elkeseredett harcok lángoltak fel Nagy kalló körzetében.'’

Nagykálló visszaszerzésére a ném et parancsnokság még 21-én délelő tt is több k í­sérle te t tett. Ezeket a had test m eghiúsította. A ném et csapatok a sorozatos kudarcok után visszavonultak N yíregyházára. A 23. harckocsi had test egységei szorosan fe lzár­kóztak a visszavonuló alaku la tokra és ahogy m ondani szokás, az ellenség nyom ában október 21-én 14 órakor betörtek a városba. A szovjet harckocsik v á ra tlan m egjelené­se nagy riada lm at idézett elő. A helyőrség és a visszavonult csapatok ellenállását szer­vezetlenség és zűrzavar jellem ezte. A 23. harckocsi had test s ikere it kihasználva a 4. lovas had test is fokozta előretörését, É rpatakot m egkerülve N agykállón keresztül fo ly­ta tta m enetét és 17 órára szintén m egérkezett N yíregyházára. A ké t had test határozott, váratlan, gyors tevékenységének eredm ényeként október 21-én é jje l N yíregyháza a lovas-gépesített csoport b irtokába kerü lt.5

N yíregyháza elfoglalásával és a körzetébe való k iju tással a lovas-gépesített cso­port m egfosztotta a ném eteket a legkedvezőbb tiszai: Gáva, Vencsellő, Rakam az á t­kelőhelyektől. A W öhler-ésoport visszavonulása N yíregyháza m eg tartására épült. E l­vesztése a ném et tervek teljes felboru lását je lentette. „Ügy tűn ik — ír ja Friessner, hogy a fél hónapig ta rtó kem ény harcok u tán a szovjetek tám adó hadm űveletei m égis­csak célhoz érnek” — elvágták a W öhler-csoport visszavonulási ú tvonalait.7

Nyu egyháza vára tlan elvesztése és a 8. ném et, a 2. m agyar hadsereg visszavonu­lási ú tja in ak elvágása a rra késztette Friessnert, hogy október 22rén külön napiparanes- hnn (Tagesbefehl!) forduljon a „Dél” hadseregcsoport katonáihoz. E nnek egyes m on­datai jól tükrözik azt a kétségbeesett helyzetet, am ibe a „Dél” hadseregcsoport a ..debreceni” csata elvesztése m ia tt ju to tt. „M inél közelebb kerü lünk hazánk h a tá ra i­hoz, annal fana tikusabba kell váln ia harcunknak — m ondja a felhívás —, m ert ez most m ár házunkért és u d varunkért folyik . . . Aki . . . a harcban nem veti be egész ere jét és életé t ahol arra szükség van, az azt sem érdem li meg, hogy ném et legyen és nem érdem es többé tiszteletre ." M ajd a rra u tasíto tta a katonákat, hogy kölcsönösen figyeljék egym ást és őrködjenek azon, hogy a harci közösségeikben ne legyenek fé ­lénkek, gyávák és árulók.

„Alsó auf zum K am pf, Soldaten, bis aufs M esser!”8így b íz tatta F riessner katonáit. Azzal rem élte a harci szellem fenn tartásá t, a hely t-

.í Ii; s fokozását, ha a harcosok figyelik egym ást, h a kölcsönösen kényszerítik egyik a

m ásikát a késhegyig menő harcra. Ez a parancs is jól tükrözi, hogy a 2. U krán Front csapásai a la tt a ném et csapatok harccrtéke roham osan csökkent.

A „Dél” hadseregcscport parancsnoksága elő tt N yíregyháza elvesztése u tán csak egy lehetőség volt. M egkísérli és m inden áron visszafoglalni a várost, és m indaddig ta rtan i, am íg az Észak-Erdélyből visszavonuló erők átkelnek a Tiszán.

1944. október 21-én este a N yíregyháza térségébe k iju to tt had testek a következő feladatot kap ták : az 5. lovas had testnek október 21-én estére ki kell ju tn i N yírtura, Kemecse, Székely, Berkesz és Demecser körzetébe, s az e lért terepszakaszon m egka­paszkodni és biztosítani a lovas-gépesített csoport főerőit északkeletről. E lőrevetelt osztagokkal el kellett foglalnia K isvárdát, Dombrádot.

A 23. harckocsi had test a rra kapo tt parancsot, hogy a város m egtisztítása u tán folytassa a tám adást és vegye b irtokba K ótajt, Ib rányt, Miklós tanyát cs rendezkedjen be biztosításra. A 4. lovas had testnek ado tt u tasítás úgy szólt, hogy N yíregyháza nyu ­gati és déli részén 1,5—2 km -re m en jen á t védelem be, zárja le B üdszentm ihályt, Üj- fehértó, Nagykálló felől jövő ú tvonalakat.0 A terv és az elgondolás bizonyítja, hogy P lijev altábornagy N yíregyháza elfoglalása u tán a helyzetet jól értékelte, biztosra vette, hogy F riessner m egkísérli a város visszaszerzését. Ezért teh á t in tézkedéseket te tt ennek m egakadályozására. A csapatok azonban a terv végrehajtásá t csak október 22- én reggel kezdhették meg. 1944. október 21-ét és az éjszakát is a ném etek felhasznál­ták a N yíregyháza környéki falvak védelm ének m egerősítésére. A helyzetet nehezítet­te még az, hogy a balszárnyon m inden változatlan m arad t. A 7. gépesített had test fe­lad a tá t nem teljesítette , még 22-én is szívós harcokat fo ly ta to tt Hajclúhadház és Tég­lás körzetében. A 6. lovas had testtel pedig még az összeköttetés is m egszakadt. Ebből kifolyólag ú jabb erőket N yíregyháza környékének m egtisz títására és az e lért eredm é­nyek m egszilárdítására P lijev altábornagy nem tudo tt ütközetbe vetni. K edvezőtlenül hato tt, hogy a 40. és a 27. hadsereg csapatai nem ju to ttak még ki a fron tparancsnok á lta l m egjelölt körzetekbe.

A lovas-gépesített csoport N yíregyháza térségébe k iju to tt had testei az előző este kapo tt parancs szellem ében október 22-én m egkezdték a feladatok végrehajtását. A helyzetet m indenekelőtt N yíregyházától északkeletre és északnyugatra igyekeztek m eg­szilárd ítani. Az 5. lovas had test N yírtét, Berkesz, Dem ecser és Kcmecse lakott helysé­geket szállta meg. E lőrevetett osztagai K isvárda, D om brád körzetében biztosítottak. A 23. harckocsi had test pedig Ibrány, Vencsellő, Rakam az te rü le tén áthaladó ú tv o n a la­ka t vette b irtokba és zárta le. A 4. lovas had test a várost biztosíto tta nyugatról, dél­nyugatró l és délről.

A 27. hadseregnek október 21-én estére N yírbeitek, N yíregyháza és Polgárd k ö r­zetébe kellett volna k iju tn ia. G yakorlatilag a hadsereg csapatai erre az időre Csány, Pele, Szalacs, É rm ihályfalva, N yirábrány, Nyíradony, H ajdúhadház, Pailagpuszta, D eb­recen délnyugat vonalát értek el. A fe ladat teljesítésében a hadsereg csapatai egy napot késtek, azaz m indössze csak 20—25 km -re közelítették meg Nagykállót.

A helyzet ennek következtében október 22-re úgy alakult, hogy a Nyíregyháza térségébe k iju to tt főerők a Debrecen, H ajdúhadház körzetében szívós harcokkal le ­kö tö tt két hadtest, valam in t a 27. hadsereg és a lovas-gépesített csoport között egy 25—30 km -es széles biztosítás nélküli rés keletkezett, am it a ném etek is m egtaláltak és október 22-én megszálltak.

A 40. és a 27. hadsereg nyom ása elől északnyugatra visszavonuló és elszakadó hadm ozdulatokat folytató W öhler-csoportnak nem volt m ás választása, m in t ellen­csapással u ta t vágni és m egkísérelni csapatai kivonását a teljes elvágással fenyegető hadm űveleti átkarolásból. Ennek az elgondolásnak a tám ogatására Ilajdúdorog, I ia jd ú -

G

nánás körzetében összpontosított III. páncélos had testtel és a Debrecenből visszavonult csapatokkal U jfehértón keresztül Nagykalló irányába október 22-én délu tán csapást m ért: b irtokba vette Nagykállóí, N yírbátor és M áriapócs térségéből pedig a vissza­vonuló XXIX. ném et had test egységei tám ad tak ugyancsak Nagykálló felé. O któber 23-án még v irrad a t előtt a Ítéletről és nyugatró l tám adó kötelékek N agykálló körzeté­ben találkoztak és azonnal á tm en tek védelem be. Felkészültek a délről közeledő szov­jet tám adás m egállítására.

Ezzel a m anőverével F riessner elvágta a fron t főerőitől a lovas-gcpcsítelt csoport három had testé t (4., 5. lovas és a 23. hk. hadtestet) és határozo tt lépést te lt elgondo­lásának, a 2. (magyar) és a 8. (német) hadsereg egységei visszavonulásának végrehaj­tására. O któber 23-tól az ellenség ténykedése N yírbátor, Nagykálló, Ű jfchértó és I ia j- dúdorog terepszakaszának m egtartására, a délkeletről és délnyugatró l jövő szovjet csa­patok tám adásának visszaverésére és a főerőktől elvágott lovas-gépesített csoport m eg­sem m isítésére irányult. Ennek fedezete m ögött fo ly ta tta erőinek visszavonását a Tisza mögé.

A lovas-gépesített csoport és a vele együttm űködésben tevékenykedő 3. gárda — légideszant hadosztály — m integy 100—120 km -nyi te rü le t m egszállásával — N yíregy­háza és környékének m eg tartására irányuló feladatokat 22-én estére m aradéktalanul teljesítette . A 27. hadsereg a nap folyam án 10—12 k m -t nyom ult előre és k iju to tt N yír­bogát, K isléta, Nagykálló, G eszteréd északnyugat, Ü jfehértó délkelet 2 km, Téglás dél- és H ajdúböszörm ény vonalába. A hadsereg hadtestei tehá t szorosan felzárkóztak a n é­m etek 23-án lé trehozott védelm i terepszakaszára.

M alinovszkij m arsall október 23-án a lovas-gépesített csoportnak az t a parancsot adta, hogy erőinek egy részével N yíregyháza körzetéből m érjen csapást a védelem be á tm en t ném et erők h átába és a 27. hadsereggel együttm űködésben sem m isítse meg Nagykálló, Ű jfehértó, H ajdúdorog vonalában m egkapaszkodott fasiszta csapatokat. A 27. hadsereget M alinovszkij a rra u tasíto tta , hogy tám adását N agykálló—Nyíregyháza, Ű jfehértó, N yíregyháza és H ajdúböszörm ény—H ajdúdorog irányokba folytassa és a lovas-gépesített csoporttal együttm űködésben tö rje á t a ném etek tám pontja it, sem m i­sítse meg az ellenálló erőket, s egyesüljön a lovas-gépesített csoporttal.10

A visszavonuló ném et—m agyar csapatok tevékenysége a körü lzárt lovas-gépesített csoport ellen október 23-tól fokozódott. W öhler em beréletet és anyag iakat nem k ím él­ve, egymás u tán ind íto tta véres roham ait. A harc és az összecsapások nem csak gyako­ribbá váltak, hanem egyre elkeseredettebbekké is.

O któber 24-én a kapo tt feladatok értelm ében a 27. hadsereg és a lovas-gépesített csoport csapatai is tám adásba kezdtek. A helyzetben azonban változás nem következett be. A m akacsul védekező ném et kötelékek a 27. hadsereg csapata inak m inden k ísér- leiet, hogy á ttö rjék a 22-i csapás eredm ényeként k ia laku lt arcvonala t és azt, hogy egyesüljenek a fron t főerőitől elvágott lovas-gépesített csoporttal, m eghiúsították.

Az október 24-i tám adás teh á t nern já r t eredm énnyel. A 27. hadsereg Nagykálló, Érpatak, Ű jfehértó terepszakaszon nem tudo tt áttö rn i. A lovas-gépesített csoport hely­zete ugyanakkor egyre nehezebb lett. Ez nem csak az u tánpótlási gondokban m u ta tko­zott meg, hanem abban is, hogy 24-én a nyom ás következm ényeként kénytelen volt egy sor helységet, többek között K isvárdát, Rakam azt, T okajt feladni.

Október 25-én T rolim enko altábornagy, a 27. hadsereg parancsnoka még egy k í­sérletet te tt a gyűrű áttörésére, de a Nagykálló, É rpatak , Ű jfehértó elleni roham ok ekkor sem hoztak eredm ényt.

M alinovszkij m arsall a három napig ta rtó sikertelen k ísérle t u tán október 26-án 01 óra 25 perckor u tasíto tta P lijev altábornagyot, h o g y : ....... a 3. gárda légideszant had ­

7

osztályt és a 3. harckocsi d an d á rt hagyja vissza N yíregyházán körkörös védelem ben és összes többi erőivel október 2ö-án, 20 órakor a 27. hadsereggel való egyesülés cél­jából m érjen koncentrikus csapást N agykállóra.”11

P lijev altábornagy m indhárom hadtestének (4., 5. lovas, 23. hk. hdt.) egyidejű üt kőzetbe vetésével Nyíregyháza, Nagykálló ú t m entén m ért csapást. A helység birtokba vétele azonban ez alkalom m al sem sikerült. Végül is had testek le tértek az utakról, N agykállótól keletre és nyugatra 26-án é jje l súlyos harcok u tán és nagy veszteségek árán k itö rtek a gyűrűből és a soraik rendezésére a fron t ta rta lékába kerültek.

Ennek következtében N yíregyháza s az átkelőhelyek a Tiszán v isszakerültek a n é ­m etek birtokába. Ezzel a W öhler hadm űveleti csoport előtt m egnyílt az ú t nyugatra. A nyíregyházi hadm űveleti hídfőn keresztü l a „Dél” hadseregcsoportnak sikerü lt a 8. hadsereget és a 2. m agyar hadsereg m aradványait is közel 150 000 em bert visszahozni a Tisza mögé és o tt ú jra ütközetbe ve tn i.'2

A ném et parancsnokság azt a hadm űveleti célt, hogy erőit kivonja az erdélyi k a t­lanból, elérte. A Tisza vonalának védelm ére az Észak-Erdélyből és K árpát-U krajnábó l k ivont csapatokat vetette ütközetbe. Ezekből az erőkből csoportosított á t B udapest té r­ségébe is, sőt még D unántú lra is. Debrecen elvesztése u tán lényegében ezért folyt a harc. Ennek érdekében erőt, eszközt nem kím élve ind íto tta roham ait N yíregyháza té r ­ségében, ezért fo ly ta tta a m akacs ellenlökések sorozatával te líte tt védelm i tevékeny­ségét. A 2 U krán F ron t friss erőket a ném etek tervének m eghiúsítására nem tudo tt ütközetbe vetni. Az erőkifejtésének fokozása a város térségében messze e lm arad t az ellenség ellenállásának és erőinek növekedése mögött. A ném etek Nagykálló, U jfehér- tó szakaszon olyan m értékben erősítettek, hogy a hosszú harcokban legyengült 27 hadsereg tám adását néhány nap ra m egakasztották. A lovas-gépesített csoport had ­testei napról nap ra fogytak, W öhler csapatai viszont N yíregyháza térségében növeked­tek. Ez végső soron erőegyensúly-eltolódást eredm ényezett a ném etek javára. Ezért h iúsu lt m eg a 27. hadsereg és a P lijev-csoport m inden kísérlete október 23-a és 26-a között. Nem szabad figyelm en kívül hagyni azt sem, hogy a ném et—m agyar csapatok Észak-Erdélyben nem vív tak nehéz ütközeteket. A régeni, m arosvásárhelyi és a ko­lozsvári arcvonal áttö rése u tán m egkezdték a visszavonulást, csak utóvéd harcokat fo ly tatlak . W öhler főerőit m egőrizve érte el N yíregyházát. A helyzet úgy alakult, hogy az összecsapás p illana tában a szovjet csapatok gyengébbek, fá rad tabbak voltak, m int a ném etek. M alinovszkij nem tudott erősíteni. Ezért kellett a várost és a tiszai á t­kelőhelyeket visszaadni a ném eteknek.

N yíregyháza feladását teh á t az erőviszony kedvezőtlen alakulása okozta. Ezen a frontparancsnokság nem tudo tt változtatni, ta rta lékai nem voltak, erőket az arcvonal más szakaszairól nem lehete tt átcsoportosítani. A főparancsnokság u tasítá sára október utolsó nap jaiban a fron t törzse m ár B udapestre tekin tett, készült a D una—Tisza közi tám adás m egindítására. A beérkezett friss erőket: a 2. és 4. gépesített had testeket erre a hadm űveletre ta rto tták vissza. A budapesti hadászati irány katonapolitikai je len tő ­ségét az október 15-i esem ények nem csökkentették, ellenkezőleg, ide vonták a szovjet főparancsnokság figyelm ét is. B udapest ellen a tám adás mielőbbi m egindítását és a m agyar főváros gyors elfoglalását a szovjet hadvezetés politikai szem pontból elenged­hetetlenül szükségesnek ta rto tta . A tám adás m egindítására a hadm űveleti helyzet is kedvezett. A K ecskem ét—B udapest irányban az októberi harcokban érzékeny veszte­séget szenvedett 3. m agyar hadsereg védett. A szolnoki csoportosítást lekötötte a, 7. gárda hadsereg, a fővárosban viszont akkor m ég nem volt szám ottevő ném et erő. R eá­lisnak látszott az az elképzelés, hogy a D una—Tisza közén ind íto tt határozott, gyors tám adás eredm ényeként a szovjet csapatok p ár nap a la tt B udapest alá érkeznek és esetleg m enetből m ért csapással b irtokba vehetik a fővárost. Ez a m anőver siker ese

tcn elvágással fenyegette nem csak az Északkelel-M agyarorszógon gyülekező erőket, hanem a D una—Tisza közére közben m ár visszavont, illetve visszavonulásban lévő ném et—m agyar csapatokat is.

Ezért a főhadiszállás október végén u tasíto tta a 2. U krán F ron t parancsnokát, hogy a fron t bals/.áiny csapataival ú jítsa fel a tám adást. M alinovszkij m arsall k ísér­le tet te tt m egértetni a főparancsnokkal, hogy a jó előkészítés az fél győzelem. A tá ­m adás m egszervezésére, az erők, eszközök átcsoportosítására az ú j helyzetnek m eg­felelően öt napot kért. Sztálin nem engedélyezte és m egparancsolta, hogy október 29-én a fron t indítsa meg a budapesti hadm űveletet.

A fron t parancsnokának a helyzet alap ján — nem volt más választása, m in t ideig­lenesen lem ondani Nyíregyházáról, környékéről és a beérkezett friss csapatait a front balszárnyára irányítani.

A hídfő visszaszerzése a „Dél” hadseregcsoportnak is súlyos em beri és anyagi veszteségekbe került. „El kell . . . ism ernem — írja Friessner, — hogy a harcok során komoly veszteségeket szenvedtünk.' A ném et csapatok súlyos helyzetét jól tükrözi F riessner október 27-i, G uderianhoz in tézett jelentése. Ebben a vezérkari főnök tudo­m ására adta, hogy az utóbbi idők m egszakítás nélküli súlyos harcai a hadseregcsoport ném et csapataira különös nagy m egterhelést ró ttak , m ivel a leghevesebb harcokban, azok gyúpontjában vettek részt.

„Ennek a term észetes következm ényei, hogy veszteségeket szenvedtek, főként fizi­kailag k ifárad tak .

Ha nem érkezik rövidesen segítség em berben és fegyverzetben, — fo ly ta tja F riess­ner — közeledni látom az erők lúlfeszítettségének időpontját . . . A kérdésnek akkor lesz különös jelentősége, ha m ajd az elszakadási m űveletek befejezése után, csekély gyalogsággal, széles aicvonalon ism ét eltökélt e lhárítá st kell kifejtenünk. M ár m ost azon tö rjü k a fejünket, hogy m ivel fogja a hadseregcsoport a k iu ta lt 600 km -es a rc ­vonalat megszállni és m egtartani, ha nem kapunk további erőket.”

A jelentéséhez csatolt „Anlage—i ”-bcn a 6. hadsereg páncélos és páncélg'ránátos hadosztályainak „K am pístarke”-t, a harcos állom ányát 6450 főben tü n te tte fel. A h ad ­osztályokban 69 harckocsi és 50 roham löveg m arad t.1" A m ellékletből az is kiderült, hogy a Debrecen környékén „a harcok gyúpontja iban” — ahogy F riessner nevezi — részt vett 1., 13., 23. páncélos és a „F eldherrnhalle” páncélgránátos hadosztály harcos állom ánya, harckocsi és roham lövegeinek szám a rendkívül m egcsappant. A „K am pf- s lá rk e” 3850-re, a harckocsik és roham lövegek szám a az október 10-i 224-ről 69-re csökkent.

Szabolcs-Szatm ár megye életében október utolsó napjai N yíregyháza feladása e l­lenére sorsdöntő napok voltak. A 40. és a 4. rom án hadsereg csapatai az Észak-Erdélv- bol visszavonuló ném et—m agyar a laku la tokat m aguk elő tt h a jtv a október 25-én á t ­léptek a megye keleti h a tá rá t és még aznap felszabadíto tták Nagypalád, Rozsály, Cscn- gersuna, Csenger, C sengerújfalu és a többi határm enti községet. A tám adást foly tatva a szovjet csapatok 26-án bevonullak Tiszakóród, Szatm árcseke, Fehérgyarm at, Nagy- ccscrl, F ábiánháza és ezek környékének falvaiba. 27-cn több zászlóalj és ezred erejű ellenséges tám adás e lhárítása u tán a 40. szovjet hadsereg északnyugat irányba 15—20 kin-t nyom ult előre, b irtokba vette Olcsva, Panyola. K érsernjén, N ábrad, Nyírcsaholy és N yírbátor délkeleti részéből k iverték a ném eteket. A visszavonuló ném et csapatok továbbra is szilárdan ta rto tták M áriapőcs, Káliósem jén, Nagykálló, É rpatak, Ü jfehérló és H ajdudorog vonalát. A 27. hadsereg tám adási k ísérleté t m eghiúsították. A hadsereg­nek. 27-én csak N yírbogától cs K islétát sikerü lt b irtokba venni.

9

A ném et—m agyar csapatok ellenállása a megye keleli részében volt gyengébb. I tt csak utóvéd harcokat folytattak. Ezért a 40, és a 4. rom án hadsereg sikeresebben nyo­m ulhato tt előre, m in t a közvetlen Nagykálló és N yíregyháza felé tám adó 27. szovjet hadsereg. A ném et 4. hegyi, a f). SS lovas és a 7., 9., 25., 27. m agyar gyaloghadosztályok, az 1. és 2. m agyar pót hegyi dan d ár utóvéd csapatait visszavetve a 40. hadsereg 2R-án felszabadította N yírbátor, Kocsord, G yűrtelek, M átészalka és 29-én V ásárosnam ény helységeket. A 4. rom án hadsereg pedig Pusztadobos, N yírparasznya, Papos, K ántor- jánosi és vidékét. A tám adást foly tatva október 31-én a Tisza balparl.ján 20—25 km -t nyom ultak előre és felszabadíto tták: K isvárda, M ándok, Záhony, Demecser. Kemecse, N yírtura, K ótaj és N yírbogdány községeket. Ezzel északról teljesen átkaro lták a né­m etek nyíregyházi csoportosítását és kedvező feltéte leket terem tettek a 27. hadsereg tám adásának m egindulásához is.

A ném etek nagykállói védelm ét áttö rve a 27. hadsereg 202. és 206. hadosztályai­nak és a 6 lovas had testnek 30-án reggelre sikerü lt N agykállót b irtokba venni. Ezzel m egnyílt az ú t N yíregyháza felé. ’A 27. hadsereg csapatai m ég aznap Ü jfehértó t és É r­patakot is elfoglalták és felkészültek N yíregyháza bevételére. 31-én reggel 7 órakor fe lú jíto tták a tám adást. 15—20 km -t nyom ultak előre és több m int 30 lako tt helységet szabadíto ttak fel: köztük Nyíregyháza, H ajdúdorog, H ajdúnánás városokat.

A három hadsereg (40. szovjet, 4. rom án és a 27. szovjet) 31-én és novem ber 1-én befejezték Szabolcs-Szatm ár megye felszabadítását. A csapatok novem ber 1-én k iju ­to ttak Záhony, Győröcske, Tiszabezdéd, Tuzsér, Komoró, Szabolcsveresm art, Dombrad, Nagyhalász, Vencsellő, Rakam az, Tokaj, Tiszaiük, T iszadada vonaláig, azaz teljesen a Tisza balpartjá ra . Ezzel Szabolcs-Szatm ár megyében a harcok véget értek.

★

A Szabolcs-Szatm ár megyei harcok befejezésével egész T iszántúl felszabadult. A 2. U krán F ron t csapatai 1944. október 6-tól 3 i-ig 250—270 k m -t nyom ultak előre, szét­verték a „Dél” ném et hadseregcsoport főerőit, a 6. ném et hadsereget, á tkeltek a Tiszán és több hídfőt foglaltak. A sikeresen m egvívott debreceni hadm űvelettel a szovjet h ad ­sereg M agyarországnak is kedvező feltételeket terem te tt, hogy még H itler végső vere­sége elő tt kilépjen a háborúból és szem beforduljon Németországgal.

H orthyék a fegyverszünetet ném et jóváhagyással szándékoztak végrehajtani. A fegyveres szem befordulást a ném etekkel m indenáron el ak a rták kerülni, annak elle­nére, hogy ez volt az 1944. október 11-én a lá írt fegyverszüneti szerződés egyik alapvető követelm énye. Ezért a m agyar korm ány a végrehajtáshoz szükséges belső feltételeket nem terem te tte meg, a k ilépésre nem b iztosíto tt megfelelő a lternatívát. F éltek a nép­től, re tteg tek a Vörös Hadseregtől, abban rendszerük a lap ja inak széttörőjét lá tták . M a­gatartásukban tú l sok volt a bizonytalanság, ami a fasiszta vezetésnek kedvező lehető­séget nyújto tt, hogy egy utolsó erőfeszítéssel, még a 24. órában is érvényesítse ak a ra ­tát. M indezek következm ényeként — a fegyverszünetnek kedvező külső és belső fel­té telek ellenére — H orthy és a Lakatos-korm ány m ásfél hónapja nem a ném et fasiszta szövetségből való k iszakadás előkészítésének, hanem a nyílt, fasiszta szakaszba való átm enetnek vált a periódusává.

Az október 15-én elveté lt kiugrási k ísérlet u tán le kellett m ondani arról, hogy M a­gyarországod és a m agyar hadsereget szembe lehet fo rd ítan i a ném etekkel.

A 2. U krán F ron t politikai csoportfőnöksége a debreceni hadm űveletrő l ado tt ösz- szefoglalójában jelentette, hogy az ellenség k iü rítte ti a városokat, falvakat, leszerelteti, ki te lep ítte ti N yugatra a gyárakat, a m unkaképes dolgozók nagy részét és hogy erős antibolsevisla p ropagandával m egfélem lítették a lakosságot. A jelentések beszám oltak

10

ai'ról is, hogy több városban és lakott helységben barátságosan: kenyérrel és sóval fogadták a bevonuló szovjet csapatokat. A/.t sem hallgatták el, hogy olyan esetek is előfordullak, am ikor az erős ellenséges propaganda ha tásá ra a v isszam aradt lakosság kétségbeesetten tek in te tt a jövő elé. Különösen e lte rjed t volt az a hiedelem , hogy az összes m unkaképes lakosságot Szibériába viszik, sőt a gyerm ekeket is, hogy bolseviko­k á t neveljenek belőlük. Egyik T isza-parti városunkban a szovjet parancsnoknál m eg­je len t egy küldöttség azzal a kéréssel, hogy ne lőjék agyon a fé rfiak a t és ne gyújtsák fel a házakat.1-’ Sajnos az ellenséges propagandának sok helyen h ite lt adtak.

A Szovjetunió Á llam i Honvédelm i Tanácsa ennek ellensúlyozására 1044. október 27-én a 0803. sz. határozatában u tasíto tta a 2. U krán F ront had itanácsát, hogy a M a­gyarországon bekövetkezett helyzet alap ján forduljon felhívással a m agyar néphez. Tájékoztassa az ország lakosságát, hogy a szovjet csapatok bevonulását M agyarország te rü le té re kizárólag katonai szükségszerűség te tte elkerülhetetlenné, az a tény, hogy a ném et és a velük szövetséges m agyar csapatok még m indig ellenállnak. Továbbá, hogy a Vörös H adsereg nem m int hódító, hanem m in t a m agyar nép felszabadító ja lépett az ország területére. A fennálló társadalm i rendet nem ak a rja m egváltoztatni, nincs más célja, m in t szétverni az országot m egszállva ta rtó ném et csapatokat és felszaba­d ítani a m agyar népet a fasiszta iga alól.

A Szovjetunió Honvédelm i M inisztérium ának több levéltári anyaga tanúsítja, hogy a m agyar nép, m iu tán m egism erte a Vörös H adsereg célkitűzéseit, a felszabadító szov­je t csapatokat barátságosan fogadta és segítette. Különösen jól v iszonyultak a sebesült katonákhoz. M unkások, parasztok, értelm iségiek gyakran életüket kockáztatva, a ném et járőrök elöl elre jte tték , ápo lták a szovjet sebesülteket és az egységüktől a harcok so­rán leszakadt és a fasiszta csapatok gyűrűjébe kerü lt vörös katonákat. 1944. október 10-cn a ném etek visszafoglalták Derecskét. Ezzel a m anőverrel a fasiszta csapatok a 6. garda lovas had testet elvágták a főerőktől és Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Szepes körzetében bekerítették. A had test október 10—lö-ig szívós, elkeseredett harcokban naponta o t-hat roham ot v e rt vissza. A sebesülteket a H ajdúszoboszlón fe lá llíto tt kis tábori kórházban m agyar orvosok és ápolók kezelték és a környék lakosai élelm ezték. Az októberi harcok idejéből különösen báto r hőste ttnek nevezhetjük Ónodi Géza, Ónodi Gezané Sáp környéki tanyasi lakosok és a nyíregyházi kórház orvosainak, apolom ak cselekedetét.

A 7. gépesített had test 41. harckocsi dandára 2. zászlóaljának egy T—34-es h a rc ­kocsija Földes és B erettyóújfalu között K is-A ndaháza puszta, B udaházi tanya környé­kén motorhiba m iatt leállt. A ném etek október 10-én visszafoglalták Földest és a 7 gépesített had test h á tá t keresve B erettyóújfalu felé nyom ultak. A harckocsikezelő személyzete a h ibá t nem tu d ta elhárítan i, ennek következtében a harckocsi a ném etek ayűrüjébe kerüli és m enedéket keresett a tanyákon. Ekkor Ónodi Géza, felesége és fiai s 'e ttck a szovjet harcosok segítségére. Együttes erővel levágták a kukorica szárát és a harckocsit ezzel befedték. K ezdetben a harckocsi kezelő szem élyzetének is ez volt a rejtekhelye. Később Onodiek szerüs kertjének szalm akazlában rejtőztek el, É lelm e­zésükről az Ónodi család gondoskodott. A ném etek a tanyái is m egszállták, négy-öt napol tartózkodtak ott. Az Ónodi család m ég ilyen körülm ények között is m egtalálta a m ódját az öt fő szovjet tan k is ta ellátásának. A fasiszták, valam it m egtudtak a t a ­nyavilágban e ltű n t harckocsiról, keresni kezdtek. K ihallgatták a környék szinte v a la ­mennyi gazdáját, a nyom ravezetőnek 20 hold földet ígértek. A tanyák parasztjai tu d ­tak a harckocsiról cs arró l is, hogy Onodiék re jte tték el, de senki nem áru lta el a re j­tekhelyei. B erettyóújfalu felszabadítása u tán október lfi-án a 6. gárda harckocsi had­sereg csapatai előnyom ulásuk során érin te tték az Ónodi tanyát és ekkor szereztek tu ­dom ást a történtekről. Ónodi Géza báto r cselekedetének elism eréséről P lotnyikov ő r­

i t

nagy igazolást adott. Az Ónodi család szerénységére jellemző, hogy 25 éven á t h a llg a t­tak hőstettükről. M indez úgy vált ism eretessé, hogy a szovjet történészek az errő l szóló je len tést a szovjet hadsereg' levéltárában m egtalálták és a H ajdú-B ihar megyei p á r t­bizottság fe lku ta tta a jelenleg Sáp községben lakó idős Ónodi házaspárt."1

Ehhez hasonló bátor cselekedetről tudósítanak a szovjet hadsereg levéltárában lévő okm ányok N yíregyházáról is.

A harcok N yíregyháza és v idékén viszonylag rövid ideig, mindössze tíz napig ta r­tottak. De az összecsapások m indvégig heves, e lkeseredett je lleget öltöttek. O któber 26-án a fasiszta erőfölény következtében a szovjet csapatok kénytelenek voltak fel­adni Nyíregyházát. Sebesültjeiket nem tu d ták elszállítani. Még m a sincs teljesen fel­derítve, hogy a városban és környékén hány sebesült szovjet harcost re jte ttek el. Igen gyakran csak egy ism eretlen paraszt, vagy parasztasszony szerepel, helység m egneve­zése nélkül. L evéltári ada t van azonban arról, hogy a nyíregyházi kórházban — októ­ber 26 és 31-e között am ikor a város ism ét a fasiszták kezén volt — az orvosok Elekffy (Eckert) Lajos, M olnár János és társa ik , valam in t az ápoló szem élyzet 45 sebesült szovjet katonát ápolt és m en tett meg. K iadásukat a nyilas parancsnok felszólítása e l­lenére m egtagadták. Bővebb részleteket errő l sajnos még m ind ez ideig nem ism erünk. Ez is egy olyan epizódja N yíregyháza felszabadításának, a nyíregyházi em berek m aga­tartásának , ami m ég k u ta tás ra v á r és m egérdem li, hogy feltárjuk .

Az elm ondott esetek olyan cselekedetei a m agyar népnek, am elyekre m éltán lehe­tünk büszkék és am elyek m egérdem lik, hogy ism erjük őket. Ez több volt, m int hum a­nizmus. Onodiék és a nyíregyházi orvosok ezt életük kockáztatásával, tudatosan tették. Ez an tifasiszta kiállás volt, Ezek és az ehhez hasonló cselekedetek bizonyítják, hogy a m agyar nép re ttegett a fasisztáktól, de nem azonosította m agát H orthy rendszerével. S m iután meggyőződött az igazságról, hogy az 1944 szeptem ber végén az országunk délkeleti h a tá rá t á tlépe tt szovjet katonák nem hódítók, hanem felszabadítók — a r é ­misztő propaganda ellenére — m ár a kezdet kezdetén tám ogatta a szovjet hadsereg harcát.

A m agyar népnek ezt a m agata rtásá t a szovjet hadsereg, p á r t és politikai szervei is korán felism erték. A 2. U krán F ron t haditanácsa a p á rt központi vezetőségének 1944. novem ber 11-én azt je len tette , hogy a helyi hatóságok a csapatok bevonulása u tán két-három nap m úlva m egkezdték a m unkát. „A szovjet katonai parancsnoksá­gokkal szemben lojálisán viselkednek, képviselőink m inden kérését te ljesítik . Helyi vezetők eltávolítása, vagy leváltása szabotázs m ia tt egyetlen esetben sem fordult elő.”17

Ezért a fron t és hadsereg, had itanácstagok különösen nagy figyelm et fo rdíto ttak a városok és nagyobb lakott helységek szovjet parancsnokainak m unkájára, a vörös hadsereg és a m agyar lakosság közötti jó viszonyra, a baráti kapcsolatok kialakítására.

12

j é g í z e í e K

i F rie ssn e r, H : V erra ten e S ch lach tcn (Die T ra g a d le d é r d e u tsch en W eh rm ach t in I-tum dnien u n d U n g arn . H a m b u rg 1956. 150. old.).

2. H ad tö rtén e lm i lev é ltá r . (T ov áb b iak b an HIL.) F llm tá r 1258. sz. te k e rc s . K rieg stag eb u ch o b e r - k o m m an d o d é r lle e re sg ru p p e SUd (A to v áb b iak b an KTT3/H. G r. Síid.) h ad m ű v e le ti nap ló ja . A 6. h a d se re g p a ra n e sn o k 1944. X. 17-1 je len tése .

i A rh iy M inylsz tersz tvo O boron l SzSzSzR. fond 240, op lsz 2773, gyelo 1190, lisz t 92.4. á r i. m ag y ar had sereg p a ra n c sn o k a M iklós B é la v ezé rez red es és v e z é rk a r i fő n ö k e K éry

K á lm án ezredes o k tó b e r 16-án a feg y v e rszü n e t és az á tá llá s ré sz le te in ek m eg b eszé lésé re á t ­m en tek a 4. U k rán F ro n t p a ra n c sn o k sá g a ra . Tt.t é r te sü lte k a n y ila s h a ta lo m á tv é te lé rő l. M iklós tá b o rn o k o k tó b e r 2 i-én fe lh ív ássa l fo rd u lt az 1. h ad se re g tisz tje ih e z é s k a to n á ih o z . T á jé k o z ta tta a szem ély i á llo m á n y t a B u d ap esten tö r té n te k rő l és fe lh ív ta , hog y a leh e tő ség sz e rin t sz e rv e ze tten , század-, zász ló a lj- ezred k ö te lé k e k b e n m e n je n e k á t a szo v je t c sa p a to k ­hoz. P á r n a p a la t t — szo v je t a d a to k sz e rin t tö h h m in t tízeze r m a g y a r k a to n a m e n t á t. A n é m e te k és a n y ila so k ez t a fo ly a m a to t a te r ro r fo kozásával cs az 1 . h ad se re g v isszav o n á­sá v a l ig y ek ez tek fe lszám oln i. H o rth y é k h ib á jáb ó l a fe g y v e rszü n e t m eg b u k o tt. A h o n védség nem a h a rc b eszü n te té sé re , h an em a h a rc fo ly ta tá sá ra k a p o tt p a ra n c so t. Az o k tó b e r 15-i esem én y ek m ég is h a tá ssa l v o ltak a m ag y ar c sap a to k e rk ö lc s i-p o litik a i sze llem ére . „A z a rc - y o n a l v a lam en n y i sz ak asz á ró l a m ag y ar eg y ségekben végb em en ő b o m lási fo ly a m a to k ró l é r ­k e z te k je le n té se k — Í r ja F rie ssn e r v isszaem lékezésében . — T öbbé n em le h e t m eg b ízn i a „szövetségeseikben” . Az l . m a g y a r h adseregn .il tá m a d t z ű rz a v a r m eg k ö n n y íte tte a 4. U k rán F ro n t á t ju tá s á t a K árp á to k o n . Az „Á rp ád v o n a l” e lvesz te tte je len tő ség é t.

5. A rhiv M iny isz tersz tvo O boron l SzSzSzR. fond 278, opisz 1519, gyelo 23. lisz t 28—29.6. Uo.7. F rie s sn e r: 1. m . 151. old. —8. H IL : F ilm ta r- 1258. sz. tek e rcs . KTR/H. G r. Rüd. F rie s sn e r o k tó b e r 22-i n a p ip a ra n c sa , „F el

k a to n á k a k é sh eg y ig m enő h a rc r a ” .n. A rh iv M inylsz tersz tvo O boron i SzSzSzR. fond 27B, opisz 1519, gyelo 23. lisz t 32—35.

10. Uo. F o n d 241), opisz 2779, gyelo 1190, lisz t 120.11. Uo. 137. lap .

12. H IL : F ilm tá l-: 1258. sz . tek ercs. A. IT. G r. Sild . Ta. N r. 4188/44. g. K dos. o k tó b e r 26-1 je len té se .13. F rie s sn e r: I. m . 158. old.

14. H IL : F ilm tá r: 1252. sz. tekercs. KTB/H. Gr. Süd. 7122. sz. ira t.15. A rh iv M inylsz tersz tvo SzSzSzR. fo n d 240, opisz 10392, gyelo 12, lisz t 65.16. A rh iv M iny lsz tersz tvo O boron l SzSzSzR. fo n d 240, op isz 1C392, gyelo 12 lisz t 119—is i isit—v>ft

214—220 és fond 339, opisz 5179, gyelo 41, lisz t 124. ' - . , 1717. Uo. liszt. 70.

13

14

NÉMETH PÉTERNÉ:

A német fasiszta csapatok pusztításai Nyíregyházán és környékén

A hiányos forrásanyag nem teszi lehetővé, hogy pontos képet rajzo ljunk Szabolcs megye, N yíregyháza iparában, közlekedésében és egyéb intézm ényeiben, és a m agán­szem élyeknek okozott háborús veszteségekről. Sajnos a rendelkezésünkre álló sta tisz­tikai adatok is sokszor használhata tlanu l pontatlanok. A csökkent létszám ú közigaz­gatási apparátus túlterheltsége, az eleve becslés alap ján készített jelentések m ia tt k ü ­lönösen nehéz a dolgunk. E nnek ellenére úgy gondoljuk, hogy ha részleges és hozzá­vetőleges adatokkal is, de hozzájáru lhatunk annak a pusztításnak az ábrázolásához, am it a ném et fasiszta csapatok okoztak N yíregyházán és környékén.

Tudjuk, hogy Nyíregyháza fontos stratégiai pont volt az ellenséges csapatok visz- szavonulásának biztosításában. Így a város környékén elkeseredett harcok dúltak, kü ­lönösen október 21-e és 31-e, — a szovjet csapatok két bevonulása között — N yíregy­háza igen sokat szenvedett. A ném et fasiszta csapatok másodszori visszatérésük a lka l­m ával elpusztíto ttak m inden • stratégiai szempontból szám bajöhető objektum ot, de ezekre a napokra esett a rablások és kegyetlenkedések zöme is. Sajben András, a v á ­rosi, később megyei rendőrkap itány így em lékezett vissza ezekre a napokra: „Tudunk olyan esetekről, m iu tán visszatértek a ném etek N yíregyházára, az utcákon civil holttestek hevertek. A helybeli nyilasok és a ném et katonaság főbelőtte őket, ott az utcán. Még táb lá t is akaszto ttak a nyakukra , így já rn ak a hazaárulók.”

A visszavonuló ném et fasiszta csapatok a N yíregyházáról elágazó vasútvonalakban barbár pusztítást végeztek. M egrongálták a N yíregyházáról szétágazó vasútvonalakat, teljesen m egbénították a megye vasúti közlekedését. H asználhata tlanná tették a szep­tem beri bom bázás a la tt m ár amúgy is m egsérült állom ás épületét.

M egrongálták a főbb közutakat, s az útkereszteződéseknél felszakították az ú t­burkolatot.

F elrobbanto tták a megye összes h íd ja it, többek között a nyíregyházi vasúti fe lü l­járót, ahol a város villam osvasútja közlekedett és a Balsa felé irányuló keskeny nyom ­nyom távú közlekedés lebonyolódott. Még 1044 októberében elszállíto tták S árospatakra a nyíregyházi kisvasutak tu la jdonában lévő vasúti járm űvek legnagyobb részét, am ely­nek csak kis töredéke kerü lt vissza.

Lerom bolták a központi postahivatalt, m egrongálták a város távíró- és távbeszélő vonalait. Ezért a felszabadulást követő hónapokban a községek és a megyeszékhely között ű tőrök segítségével bonyolították le a hírközlést, és egy ideig a postaforgalm at is. A környező falvakba fu társzolgála to t is szerveztek.

A ném et, fasiszta csapatok hatalm as k árt okoztak a város közm űveiben. 1044. ok­tóber 26 és 31-e között a láaknázták és fe lrobbanto tták a v íz ta rtá ly t és a villanytelepet. Fazekas János, a felszabadulás u tán a város első polgárm estere 1945 júniusában a v il­lanytelepen okozott pusztításokról a következőket je len tette az iparügyi m iniszternek:

15

,.Á válla la t vezetősége 1944. október 14 és 20-a között N yíregyházáról eltávozott és a vállalato t sorsára bízta, s azt a ném et fasiszta csapatok másodszori ittlé tük alkalm á­val fe lrobbanto tták és felgyújto tták úgy, hogy am ikor a felszabadító szovjet csapa­tok N yíregyházát végleg felszabadították, a v illam osáram fejlesztő telep füstölgő rom ­halm az volt.” A villanytelep berendezésében közel 3 és félm illió pengő k árt okoztak. A helyreállítási m unka a telepen közvetlenül a felszabadulás után m egindult, mivel a közvilágítás m elle tt a villam osenergiára berendezett könnyűipari üzem ek beind ítá­sát a közellátási nehézségek nagyon is sürgették. M ár 1944. novem ber 27-én, a megye főispánja kéréssel fo rdult a helyi szovjet katonai parancsnoksághoz, hogy „m ihelyt a szállításra lehetőség nyílik, feltétlenü l segítsenek, hogy a szén a várm egyénkbe el­jusson”. 1945. feb ruár folyam án kerü lt a villanytelep üzemképes állapotba. Először N yíregyházán és környékén, m ajd a N yíregyháza és K isvárda közötti vonalon kezdték meg az áram szolgáltatást. Szénhiány m ia tt a villanytelep még 1945 m ásodik felében is nehézségekkel küzdött annak ellenére, hogy a város az am úgy is szűkében lévő élelm iszerkészletéből az év m ásodik feléig 320 q lisztet, 10 q étolajat, 8—10 vagon b u r­gonyát, 19,7 q babot adott cserébe a borsodi szénért.

Az ipari üzem ek közül a ném et csapatok fe lrobbanto tták a naponta 500 tonna lisztet feldolgozó Jú lia m alm ot. A láaknázták a gépházat, a m alom berendezést és a jelentős term énykészlettel rendelkező rak tá ra i. A város te rm ényrak tára ibó l hasonló módon pusztu lt el a N yíregyháza T erm ény- és Á ru rak tá r városi telepe, ahol 17 millió és a rakam azi telepen, ahol 5,5 m illió pengő k ár keletkezett, am elyekből 6,5 m illió értékű volt az elpusztu lt term ény. A Nyíregyházi G abonakereskedelm i Részvénytársaság h á ­rom rak tá ra közül az egyik teljesen leégett, a m ásik kettő épülete erősen m egrongá­lódott, és gépi berendezése is jelentős k á rt szenvedett. A szem tanúk szerin t a közrak­tá rb an elhelyezett hatalm as m ennyiségű búza még feb ru ár vége felé is égett. (Paál Jób—Radó A ntal: Debreceni feltám adás.)

Ugyancsak a ném et csapatok esztelen pusztításainak esett áldozatul a Hangya Szövetkezet nyíregyházi telepén elhelyezett több, m in t félm illió (660 000) pengő é r ­tékű bőráru, a 250 m unkást alkalm azó A rdita konzervgyár és a M agyar Á ltalános Elelmiszerfeldolgozó. A háború folyam án m egsem m isült a Sóstón lévő szárító és kon­zervüzem teljes árukészlete és a K álnai féle borsóhántoló üzem is. Csak a villanytelep, a G abonakereskedelm i R észvénytársaság, a Term ény- és Á ru rak tár, a Jú lia m alom és az em líte tt két konzervgyár felrobbantásával több m in t 33 m illió pengő k ár kele tke­zett, ebből 10 m illió értékű az elpusztu lt term ény, nyersanyag és félkészáru.

Ezenkívül jelentős számú m agán- és középület (iskolák, dohánybeváltó stb.) esett áldozatul az erőszakos pusztításnak. Az 1949-es sta tisztikai adatok szerin t Nyit egyhá­zán 272 lakóházat bom báztak le, 347 a hadm űveletek során vált lakhata tlanná, az összes lakóházak 16,3%-át (1704-et) érte kisebb-nag'yobb rongálódás, melyek k ijav ítá ­sáról és rendbehozataláról jó ideig szó sem lehe te tt a nagyfokú építési anyaghiány m iatt.

A közlekedésügyi m iniszter és a kerületi ip a rk am ara 1945. jú lius 10-án k iadott le ira tában felh ív ta a lakosságot, hogy ak inek értékeit a nyilasok és a ném etek akár hatósági úton, akár a hatóságok közbejötté nélkül elszállították, a felku tatás eredm é­nyességére és a felelősség kérdésének tisztázása érdekében a polgárm esteri h ivatalon keresztül je len tsék be. Volt olyan lakás N yíregyházán, ahonnan a visszavonuló ellen­séges csapatok m inden m ozdítható tárgyat, a pianínótól a kézim unkáig teherau tókra rak tak és elvittek. Az alispáni jelentés szerin t Szabolcsban több, m in t 1200 m agán­lakást fosztottak ki hasonló módon.

Meg kell em lítenünk a zsidóság értékeinek szervezett, a m agyar hatóságok közre­m űködésével tö rténő elszállítását is. Még 1944 tavaszán, a zsidók gettóba szállítása

1G

előtt le kellett adn iuk legértékesebb tárgyaikat, am it a T akarékpénztár fiókjában őriz­tek, s m ajd a fasiszta Szálasi-korm ány idején elszállíto tták B udapestre. U gyanakkor a m agyar fasiszta alakulatok még október folyam án a hatóságok segítségével á tk u ta tták a deportált zsidók házait és elv itték a meg m egm aradt értékeiket, berendezési tá r ­gyaikat. K ülönösen jelentős ez a szám, ha figyelem be vesszük, hogy Szabolcs m egyé­ből kb. 22 ezer zsidót hurco ltak el. (Sajben A ndrás megyei rendőrkapitány jelentése 1945-ből.)

Az elm ondottakból következtetni lehet, hogy N yíregyháza lakossága a felszaba­dulás után m ilyen súlyos közellátási nehézségekkel küzdött. 1945 m árciusában a pol­gárm ester a megye közellátási korm ánybiztosának jelentette, hogy Nyíregyháza liszt­es kenverellátásaban állandó zavarok vannak, úgyhogy néha napokon keresztül nincs kenyér. A zsírellátás is a legnagyobb nehézségekkel küzd, m ert 1944 ősze óta zsír. illetve olajkiosztás a városban nem történt,

Az em líte tt rak tá rakban elpusztult term énykészlet m ellett a lisztellátást még az is nehezítette, hogy Nyíregyháza malm ai nem voltak üzem képesek. A legnagyobb, a Jú lia m alom elpusztult, az István malom v illanyerőre volt beállítva, s így az év fo ­lyam án csak csökkentett kapacitással volt képes dolgozni. Egyedül a Róth malom őrölt napi 20 q búzát és sa jto lt 150 liter o la jat a lakosságnak, am elynek zsírszükséglete — panaszolta a polgárm ester — a hízott sertések elpusztu lása m iatt teljesen fedezet­len. Ezen még a napraforgókészletek sem segítettek és a polgári lakosság részére á t ­engedett term elési kapacitás, napi 150 lite r a lakosság szükségletét észrevehetően nem enyhítette. A sertésállom ány az 1945 januári összeírás szerint N yíregyházán 4003 da­rabból állt, ebből 1248 darab tenyészállat, a többi malac. Hízó nem volt.

A későbbiek során engedélyt kapott a város, hogy sa já t m aga vásáro lja fel a m e­gye községeiben a szükséges kenyérgabonát és olajos m agvakat, ugyanakkor a főispán több vidéki m alm ot kijelölt, hogy a városnak őröljön. M indez úgy látszik nem oldotta meg a problém ákat, m ert Nyíregyháza még pénzzel is csak igen m ódjával rendelke­zett, 1945 tavasztól júliusig a városnak 360 vagon kenyérm ag-szükséglete volt, ebből csak 120 vagon volt biztosítva. U gyanakkor a tavaszi vetőm agokból is hiányzott, kuko­ricából 12%, tavaszi árpából 54%, zabból 88%.

Ahogy a szovjet csapatok felszabadították a várost, a polgárm esteri h ivatal azon­nal megkezdte a szegénygondozás megszervezését. Felá llíto ttak még 1944 folyam án 3 népkonyhát, ahol naponta átlag 470 ebédet osztottak ki. 1945 jan u árjá tó l készpénz és élelm iszersegély kiosztásával rendszeresen segítettek m integy 1400 szem élyt. E gyidejű­leg felá llíto tták a város szegény és beteg m enházát, m elynek létszám a 55—65 között mozgott. M indez korántsem oldotta meg a város e llá ta tlan ja in ak problém áit, ugyanis csak a lakosság 20% -ának, alig több, m in t 8000 em bernek tu d ták b iztosítani a napi élelm iszer fejadagot. 1945 jan u árjáb an több m in t 19 ezer fő volt élelm ezés te k in te té ­ben teljesen ellátatlan , 14 400 pedig a részben elláto tt személy. A város lakossága az 1944 évihez képest kb. 19 ezerrel volt kevesebb, am elynek nagy része a szovjet csapa­tok elől m enekült el. V isszatérésük 1945 első hónapjaiban egyre nagyobb m éreteket oliött, s m in t ezt a polgárm ester jelentése tartalm azza, teljesen üres, kifosztott lakásba értek vissza, élelm iszer és ruhakészletektől megfosztva csak növellek a város n incs­telenjeinek szám át.

A m ezőgazdaság nem csak az erőszakos pusztításoktól — a m agtárak felgyújtása, az állatállom ány elhurcolása — szenvedett, hanem a mezőgazdasági m unkák elm aradása m iatt is, am ely m ajd a következő év gazdasági eredm ényeiben m utatkozott meg.

1944 őszén a m egyében betakaríta tlanu l m arad t tengeri, cukorrépa, takarm ányrépa és burgonya 28 542 kát. holdon, Nyíregyháza város terü letén 715 holdon. E lm arad tak a

17

taiajelőkészítési m unkálatok a megye szán tó terü letének 34%-án, N yíregyházán 13 259 kát. holdon (35%). N yíregyháza te rü le tén a rendelkezésre álló 49 trak to rbó l 20 a h á ­borús pusztítások és az alkatrészh iány m ia tt üzem képtelen volt, de a fennm aradó 29 részére sem volt biztosítva a szükséges üzemanyag. 1945 végén az alispán a törvény­hatósági bizottság közgyűlésén beszám olt arról, hogy a k ért üzem anyagot oly későn kap ták meg, s annak is csak kis részét, hogy a gépekkel m ár nem tu d tak hathatósan beleszólni a tavaszi mezőgazdasági m unkák elvégzésébe. B ár a vetőm aghiány pó tlá­sára nem je len ték te len segítséget kapo tt a megye a szovjet katonai parancsnokságtól. Az állatállom ány tek in te tében is szomorú volt a helyzet. Az 1945 jan u ári összeírás szerin t a megye lóállom ánya egynegyedére, a szarvasm arha állom ánya 40% -kal csök­ken t és ez m ég fokozódott az év végéig. Elsősorban, m in t közellátáshoz szorosan k ap ­csolódó problém át k íván juk m egem líteni, hogy búzából m egyénkben 67 431 kát. hold földdel kevesebbet vetettek be az 1944—45-ös gazdasági évben, m in t az 1939—40-es- ben. Rozsból csak a felét, zabból pedig az egyharm adát.

A m ikor közellátási p rob lém ákat is tárgyaltunk , azt szerettük volna bem utatni, hogy a háborús viszonyok és a ném et fasiszta csapatok pusztításai hogyan gyűrűztek tovább életünk többi te rü le té re is.

Befejezésül V ajda M árton: Új élet kezdődik Szabolcsban című cikkéből (Paál Jób —Radó A ntal: D ebreceni feltám adás) szeretnénk idézni. M inden nehézség ellenére „Szabolcs megye az ország ú jjáép ítésében és a dem okratikus felem elkedésében hő­siesen k ivette részét. M indenütt m egindult a m unka. A dolgozók pihenő nap jaika t fe l­áldozva, nótaszóval m entek önkéntes roham m unkára, ahová v ittek őket. Az ú jjá ­építésben a MÁV fűtőháza és a v illanytelep dolgozói já rtak az élen. Az iskolákban folyik a tanítás, s m egnyílt a város zeneiskolája is, m űkedvelő egyesületek előadásokat ta r ta n a k .. . Ez m ár a béke kezdete vo lt”.

18

FILEP JÁNOS:

Az első kommunista pártszervezetek Szabolcsban a felszabadulás után

M egyénk felszabadítása viszonylag rövid idő — alig fél hónap — a la tt za jlo tt le, s így m ár 1944 végén m egkezdődhetett az ú j élet kibontakozása. Az élet m egindulásá­nál, a háborús rom ok e ltakarításánál kezdettől fogva ott ta lá lh a tju k m egyénk dem ok­ratikus érzelm ű dolgozóit, kom m unistáit és nem utolsó sorban a folyam atosan m eg­alakuló kom m unista pártszervezeteket. Ennek ellenére kissé részletesebben az MKP nyíregyházi szervezete m egalakulásával, e pártszervezet jelentőségével kívánok foglal­kozni.

Ezt több tényező is indokolja:1. Az első kom m unista pártszervezet volt a megyében.2. Helyzetéből adódóan alakulásátó l kezdve több volt, m int egyszerű városi szer­

vezet.3. Nem utolsó sorban indokolttá teszi, hogy ma van N yíregyháza felszabadulásá­

nak 25. évfordulója.N yíregyháza 1944. október 31-én véglegesen felszabadult a fasiszta elnyom ás alól.

A felszabadítás ténye nem csak az új élet kibontakozását te tte lehetővé, hanem szabad tere t b iztosíto tt a dem okratikus pártok szervezkedésének is. N yíregyházán m ár voltak bizonyos tradíciói a m unkásm ozgalom nak. Az 1944. m árcius 19-i ném et megszállásig m űködött a szociáldem okrata p á rt és a szakszervezet. Ezekre a hagyom ányokra épülve a felszabadulás u tán szinte azonnal m egkezdődött a pártszervezkedés is. É rthető tehát és egyáltalán nem véletlen, hogy a inegyében elsőnek N yíregyházán alakult kom m u­nista pártszervezet. I tt éllek legnagyobb szám ban olyan szervezett m unkások, akik leg­inkább fel voltak készülve a felszabadulás u táni életre, ism erték a m unkásosztály pártjának történelm i jelentőségét.

A visszaemlékezéseket, s egyéb forrásokat összevetve az első párta lak ítási k ísé r­letek novem ber 6-a körűi történtek . A szervezkedés eredm ényeként még azokban a napokban meg is a laku lt egy pártszervezet, egyesek szerin t szociáldem okrata, m ások szerint kom m unista néven. Tagsága m integy 150—200 körül lehete tt. írásos források hiányában nehéz volna határozottan eldönteni, m elyik félnek van igaza a p árt nevét illetően. A visszaem lékezésekből viszont egyöntetűen lehet a rra következtetni és ez világosnak is tűnik, hogy a p á r t elnevezése körül vita a laku lt ki. A baloldali clv lársak a kom m unista elnevezést követelték. Szeretném azonban aláhúzni, hogy ebben korai volna még a m inőségi p á rt m egterem tésének tudatos követelését keresni. Közelebb áll az igazsághoz az a m egállapítás, hogy ez akkor inkább még csak tradícióból, vagy még helyesebben, osztályösztönből fakadt.

Egyesek úgy gondolták, hogy ta lán a kom m unista elnevezés m ár önm agában is jobban kifejezi azokat a nagy történelm i feladatokat, m elyeket a felszabadulás tűzött napirendre.

19

Több állítás bizonyítja, és valószínűnek is látszik, hogy ezt az első pártszervezetet úgy, ahogyan volt, átkereszte lték kom m unista pártszervezetté. Az ilyen csupán fo r­m ális intézkedés azonban egyáltalán nem oldotta meg azokat a problém ákat, am elyek a pártszervezet körüli v itában nyertek kifejezést. Mi sem bizonyítja jobban, m in t az, hogy a v ita azu tán sem ült cl, sőt m aga a szovjet katonai városparancsnok is beavat­kozott. M iután értesü lt a dolgokról, egyszerűen helytelennek és elvileg elfogadhatat­lannak m inősítette az egész eljárást. A vezetőség m ost m ár valóban tanácstalanná vált. Ezért úgy határoztak , hogy tájékozódás végett küldöttséget m enesztenek Debrecenbe, ahol m ár akkor m indkét p á rtn ak m űködött szervezete. Ezt követően kelt ú tra : M áchel Sándor, B ernáth György, M urczkó Károly, Egri S ándor és Pásztor József.

D ebrecenben tárgyalásokat fo ly ta ttak Kovács János szociáldem okrata és dr. Ta- riska István kom m unista pártszervezőkkel, ak ik tő l tanácsokat kap tak a pártszerve­zésre vonatkozóan. A D ebrecenben szerzett tapasztalatok nem egyform án ha to ttak a küldöttség tag jaira . M urczkó K ároly és B erná th György m ár o tt elhatározták , hogy hazatérve a kom m unista p á r t szervezését, illetve m egalak ítását fogják tám ogatni. A többiek m arad tak a szociáldem okrata p á r t m ellett. Ezek u tán úgy gondolom, nem tű ­n ik túlzásnak, ha k ije len tjük : a pártszervezet kettéválása tulajdonképpen m ár D ebre­cenben elkezdődött és idehaza nem sokára form álisan is realizálódott.

Amíg a küldöttség D ebrecenben já rt, az élet N yíregyházán sem állt meg. Abban az időben té r t vissza illegális tartózkodási helyéről P in tér A ndrás, a nyíregyházi m un­kásmozgalom közism ert vezéralakja. A felszabadulás elő tt is m indig a szociáldem ok­ra ta p á r t baloldalához tartozott. P o litikai felkészültsége, nagy szervezőkészsége tiszte­letet, m egbecsülést válto tt ki a m unkásokból, ádáz gyűlöletet az uralkodó osztályok képviselőiből. Szerencsére sikerü lt e lkerülnie az 1944-es őszi le tartóztatásokat. Először a Sóstóhegyen, m ajd a fron t átvonulása idején a k isvárdai kórházban ta lá lt m enedé­ket. Szovjet harcosok segítségével kerü lt haza.

N yíregyházára történő visszaérkezése u tán azonnal hozzákezdett az M KP legális szervezetének m egterem téséhez. Az addigi szervezkedés eredm ényeit felhasználva rö ­videsen, úgym ond hivatalos form ában is kim ondták az MKP nyíregyházi szervezeté­nek m egalakulását. P in té r A ndrás errő l a következőket ír ja : , . . .,1944. novem ber 21-én összehívom az elv társakat, hogy kim ondjuk a K om m unista P á rt m egalakulását.

A vezetőség ideiglenesen három tagból áll. Ezek: M urczkó K ároly és B ernáth György, meg jóm agam . A taggyűlés lelkes, m indenki úgy érzi, hogy új lap nyílik a m unkásm ozgalom történetében .” K iegészítésképpen hozzátehetjük, hogy az alapító ta ­gok valam ennyien részt vettek a felszabadulás előtti m unkásm ozgalom ban, tagjai vol­tak a szociáldem okrata p á rt nyíregyházi szervezetének.

Lényegében ekkor nyert befejezést a novem ber 21-e előtt kezdődő kom m unista szervezkedés, és ezt ta rtju k az M KP nyíregyházi szervezete m egalakulása végleges időpontjának. Term észetesen ez nem hom ályosíthatja el egy p illana tra sem azt a szer­vező m unkát, am ely m ár 21-e előtt is folyt. Tulajdonképpen az te tte lehetővé, hogy 21-én form álisan is k im ondhatták az M KP nyíregyházi szervezete m egalakulását.

I la volt, vagy esetleg még m a is előfordul v ita a m egalakulás időpontját illetően, nem sokat változtat a lényegen. Nem változtat, m ert kézzelfoghatóan tud juk bizonyí­tani, hogy 1944 novem berében a K om m unista P á rtn a k N yíregyházán m ár volt szer­vezete. Nagyon jól bizonyítja ezt az első párttagsági könyv is, m elyet az elv társak sa já t m aguk készítettek a nyíregyházi V enkovits-féle nyom dában. A vezetőség tagjai közo'tt voltak nyom dászok is, így nem ütközött különösebb nehézségbe a tagsági könyvek el­készítése még akkor sem, ha v illany h iányában kézzel h a jto tták a gépeket.

20

A tagsági könyv form áját, s a ra jta lévő szabályzatot a felszabadulás előtti SZDP tagkönyvről m ásolták. A Központi Vezetőséggel nem volt még kapcsolat. Jellem ző és sajátos nyíregyházi vonás, hogy a párttagsági könyvek belépési rovatába az illető m unkásm ozgalom ban való részvételének kezdő dátum át ír tá k be, tehát nem 1944 no­vem berét. Ez utóbbit csak azoknak, akik az M KP szervezet m egalakulásának idején kapcsolódtak be a m unkásm ozgalom ba.

Az MKP nyíregyházi szervezetének jelentőségéről még csak annyit, hogy funk ­ciója, hatóköre kezdettől fogva több volt, m in t egyszerű városi szervezeté. A helyi po­litikai, szervezeti élet k ia lakulásával párhuzam osan, szinte az első perctől kezdve m e­gyei feladatokat is ellátott, noha nem volt meg tisztázva a m egalakuló pártszervezetek egymáshoz való viszonya, szervezeti összefogása. A nyíregyházi szervezet születésétől fogva a megyei kom m unista szervezkedés központja is volt. P in tér A ndrás aláírásával, a szervezet bélyegzőjével elláto tt m egbízólevelekkel folyt a pártszervezés. Többen személyesen is m egkeresték P in tért, hogy tanácsokat kérjenek a pártszervezet m eg­alakítására. Az MKP nyíregyházi szervezete 1945 m ájusáig lá tta el ezt a kettős felada­tot, am ikor is a KV határoza ta elő írta a megyei székhelyen lévő pártszervezet és a megyei titkárság szétválasztását, valam in t a já rási titkárságok létrehozását. P in tér A ndrás a K V -től a megyei titkárság vezetésére kap megbízást, városi titk á rn ak pedig m egválasztják P álfi Ernőt.

N yíregyházán kívül MKP szervezetek 1944 végén csupán néhány helyen: Nagy­halász, N yírm ada, Ibrány, Kék, Búj, N agyvarsány, Bököny és B alkány községekben alakultak. A nagyobb ütem ű szervezés 1945 első hónapjaiban tö rtén t.

A pártszervezetek létrehozása, szervezeti kiépülése rendkívül nehéz feltételek kö­zepette m ent végbe. A háború közelsége, a suttogó propaganda és a kom m unistáktól való idegenkedés nehezítette a m unkát. É ltek még az 1919 u tán i véres m egtorlások emlékei, és erősen ha to tt a 25 éves H orthy-rendszer propagandája. A I-Iorthy-fasizmus mételyezése, a nyilas rém uralom őrjöngése az em berek tudatában , erkölcsi világában is rendkívül mély nyom okat hagyott. A reakciós m últnak ez az öröksége szinte m in ­den területen érezte tte hatását, fékezte a kibontakozást. Kem ény, áldozatos m unkát követelt a kom m unistáktól, akik élére álltak az újjáépítésnek, hogy te ttekkel bizo­nyítsák: az M KP az, am ely legkövetkezetesebben képviseli a dolgozók érdekeit, küzd a társadalm i haladásért, a szabad, dem okratikus M agyarország m egterem téséért.

A pártszervezés, illetve a pártszervezetek alak ításának gyakorla ta változatos fo r­m át m utat. Ennek a következő négy legjellem zőbb fo rm ájá t lehet kiem elni:

1. helyi erők kezdem ényezése a lap ján ;2. felsőbb insp irá lásra , közigazgatási tisztviselők, falusi jegyzők közrem űködésé­

vel;3. a helyi szovjet parancsnokság ösztönzésére, illetve segítségével;4. a nyíregyházi szervezet m int megyei irányító szerv segítségével, útm utatásaival.Ezek a form ák nem egym ástól elszigetelve, külön-külön, hanem az esetek többsé­

gében kapcsolódva, együttesen hato ltak .A lé tre jö tt kom m unista pártszervezetek legfőbb jellegzetessége, hogy az alapító

tagok között első helyen ta lá lju k a m unkásm ozgalom tapasz ta lt harcosait. O tt ta lá l­hatok a Nagy O któberi Szocialista F orradalom és az 1919-es M agyar T anácsköztársa­ság veteránjai, m elle ttük m unkások, agrárproletárok, szegényparasztok és helyenként kisiparosok is. De nem utolsó sorban ott ta lálhatók a szociáldem okrata mozgalom h a r ­cosai is, akik a pártszervezés, a pó rtélét bizonyos tapasz ta la ta it hozták m agukkal, s ezzel lényegesen m egkönnyítették a p á r t szervezeti é letének kibontakozását. O fehértó községben pl. Nagy Sándor az M KP illegális tagja, a m últ rendszer üldözöttje volt az

21

alapító. N agyhalászban Fábián A ntal, J. Kovács János in ternacionalisták és Balogh Sándor, aki l!)30-ban jö tt haza a Szovjetunióból, ahol m int szakszervezeti funkcionárius is dolgozott. Hasonlóan lehetne még sorolni tovább. Az alapító tagokhoz csatlakoztak aztán a falusi szegénység rétegei, jelentős részben olyanok, akik korábban nem igen vettek részt politikai harcokban, de m ost úgy éreztek, hogy a K om m unista P á r t prog­ram ja leginkább megfelel gazdasági érdekeiknek, politikai állásfoglalásuknak.

Hely és idő h iányában nincs lehetőség részletezni az egyes pártszervezetek m eg­alakulásának, kezdeti tevékenységének körülm ényeit. Csupán általános jellemző vo­nások kiem elésére törekedtem , és am ennyiben érzékeltetn i lehetett, rám utatn i a nehe­zítő tényezőkre is. Az első kom m unista pártszervezetek kezdeti m űködéséről össze­foglalóan a következőket lehet e lm ondan i:

1. A pártszervező tevékenység m elle tt elsőrendű fe ladatuknak ta rto tták az élet m egindulásának segítését, am elyhez szorosan kapcsolódott a közigazgatás m egszerve­zése, a közbiztonság m egszilárdítása, a háborús rom ok eltakarítása.

M indez nagyon jól tükröződik pl. abban a program ban, am elyet az M KP büd- szentm ihályi szervezete m egalakulásakor elő terjesztett. Ebben többek között ilyenek szerepeltek :

— a meglévő élelem igazságos elosztása;— a rend fen n ta rtásá ra m egbízható rendőrség m egszervezése;— az iskolákban a tan ítás beind ításának elősegítése;—a község dem okratikus vezetésének biztosítása.

Hasonló példákat lehetne még sorolni, ami szintén csak a fenti m egállapítás helyessé­gét igazolja.

2. A pártszervezetek első tevékenységéhez kapcsolódik az 1945 évi földreform végrehajtása. Több pártszervezet m ár a m egalakuláskor kifejezésre ju tta tta a föld igazságos feloszlására vonatkozó követelését.

A nyírlugosi M KP szervezet alakulási jegyzőkönyvében (1945. febr. 4.) pl. a kö­vetkezőket o lvashatjuk : „ . . .A m egjelent tagok m ár az első gyűlésen leghatározottab­ban kérik a központot, hogy tegyen m eg m inden elkövethetőt a földreform m inél gyor- sabbi keresztü lv itelére. A helyi tagozat ebben a m űködésében a központot teljes e re ­jével tám ogatni fogja.”

A községi földigénylő bizottságokban m indenü tt o tt voltak a kom m unisták, vezet­ték, szervezték a m unkát. De ott ta lá lju k az MKP nyíregyházi szervezetének vezetőit és ak tiv istáit is, akik a megye különböző falvaiban osztották a földet, m ajd segítették annak m egm unkálását és a reakció tám adásai idején a m egvédését is.

Összefoglalóan elm ondnaijuu.:az M KP szervezetek m egalakulásuktól kezdve jelentős szerepet töltöttek be a

megye társadalm i, politikai és gazdasági életének form álásában. K ezdettől fogva ott voltak, szervezték és vezették a megye dolgozóinak az új élet m egterem téséért, a de­m okrácia v ívm ányainak m egvédéséért fo ly tato tt harcát. Az ő m unkájuk alapozta meg a későbbi nagy átalakulások sikereit. Az utókor m indig büszkén és kegyelettel em lé­kezik az elődökre, szűkebb p á trián k harcokban gazdag hősi napjaira.

22

KOPIÍA JÁNOS:

Hétköznapok forradalma1944. október 31: N yíregyháza véglegesen felszabadult. M alinovszkij m arsall m ár

ezen a napon találkozik a város legön tudatosabb m unkásaival, a lakosság baloldali képviselőivel — akik itt, a városháza elő tt v á rtá k őt - - és azt m ondja, hogy válassza­nak m aguk közül em bereket, akik m egindítják a közigazgatást. „Egyetlen fe lada t az Önöké — m ondta a főparancsnok — helyreállítan i a rendet, a nyugalm at, m egindítani a term elést és le lket önteni az em b erek b e ..

Azonnal m egalakult az ideiglenes városi tanács és még ezen a napon megszöve­gezte K iáltványát N yíregyháza népéhez.

„ .. .A szovjet hadsereg városparancsnoka rendelkezésére a város lakossága m aga köteles gondoskodni a rend és tisztaság helyreállításáról, a vagyoni és személyi biz­tonság m egőrzésérő l... F elkérjük rom badőlt és kifosztott városunk népét, hogy m agát ehhez ta rtva , városunk m egm entése és ú jjáép ítése m unkájában m inden erejével v e ­lünk együtt dolgozzék..."

M egindulhatott tehát a m unka, elkezdődhetett N yíregyházán is a forradalom , a hétköznapok forradalm a.

A rom okat el kellett takarítan i és építeni kellett. A városban nem volt áram , ro ­m okban á llt a v illanytelep. Az első m unkás polgárm ester, Fazekas János errő l így b e­szél: „ . . .A háború nyom ora ránkszakadt és meg kellett vele birkózni. A szovjet k a­tonai parancsnoksághoz fordultam az első segítségért. Ők segítettek is. A dtak term ényt, szarvasm arhát és disznót. Az állom áson egy vagon étolaj volt és ezt a parancsnokság Nyíregyháza népének a d ta . . . ”

De így is nagyon nehéz, szinte k ilá tásta lan volt a helyzet. A lakosság legnagyobb része tanácsta lanu l állt, a legtöbbnek nem volt rem énye arra, hogy ebben a városban lesz még norm ális élet. M int Fazekas János m ondja: „H itet kelle tt adnunk N yíregy­háza népének, hogy lesz még boldogabb életünk.

A fron t még itt tom bolt Tokaj térségében, az ágyúzás még idáig hallatszott. Á Vö­rös Hadsereg parancsnoksága N yíregyházán nyom tato tt röp lapokat a még fel nem szabadított te rü le tek lakosságához. F elhív ta a lakosságot, hogy a további harc k ilá tás­talan, hogy a m ár felszabadíto tt terü leten az élet m egindult, o tt a m unkások vették át a hatalm at és senkinek, aki nem vét a Vörös H adsereg érdekei ellen, nem eshet bántó- dása. A felhívás azt is tartalm azza, hogy segítsék a háború m inél előbbi befejezését, ne higyjenek a fasiszta propagandának, szabotálják a ném et érdekeket. Az egyik ilyen röplapot Fazekas János, m in t N yíregyháza polgárm estere ír ta alá, s Borsod megyében, s a szomszédos terü leteken szórták le a repülőgépek. „M ielőtt sor kerü lt volna a röp­lapok a láírására, m egkérdezte tőlem a politikai tiszt, nincs-e hozzátartozóm a fro n ­ton? De van — válaszoltam — a fiam . A kkor term észetesen ne ír jam alá — közölte, m ert a fiam életébe kerülhet. Én mégis aláírtam . Azt m ondtam , ennyivel tartozunk a háború m ielőbbi befe jezéséért..

23

A békéért, am ely ezekben a napokban csak távoli rem énysugárnak tűnt.

Szükség volt a rendre, a közbiztonságra. Sajben A ndrás, a baloldali mozgalom régi harcosa erre így em lékezik:

„ . . F eljö ttem a városházára, m ég itt dörögtek az ágyúk. O tt voltak az elv társak közül néhányon, s közöttük volt két szovjet tiszt is. Nekem azt mond Iák, hogy hozzá kell kezdeni a rendőrség megszervezéséhez. Én nem m ertem elvállaln i a megbízást. M ondtam is: az én hat elem im m el? M ire azt válaszolták, hogy kom m unistánál nem lehet akadály, ez u tasítás, ezt végre kell hajtan i. De nagyon sok volt az akadály. Nem volt em ber sem, vagy csak nagyon kevés. Az e lv társak jórészc még nem té rt vissza az in ternáló táborokból, a m enekülésből. Szakértelem sem volt. Én egy ügyvédbojtárt, egy Grósz nevűt kértem meg, legyen segítségemre. Ö szervezte meg azután az adm i­nisztrációt. De egy ceruza sem volt, egy papír, am ire írh a ttu n k v o ln a .. .”

Itthon a volt nyilasok, a régi rend kiszolgálói szabadlábon, ném et katonaszökevé­nyek bu jkáltak , az üzleteket, a házakat lum pen elem ek fosztogatták, az em berek jó ­része m egfélem lített.

Rendőrségre nagy szükség volt. Baloldali e lv társakból és becsületes, itthon m a ­rad t régi rendőrükből kezdték meg a szervezést. A szovjet parancsnokság lá tta el fegyverekkel a rendőrséget, M annlichcr puskákkal és TT pisztolyokkal. Mit csinált először N yíregyházán a rendőrség, mi volt az első dolga? „Egy üszkös város volt itt férjte len asszonyokkal és apá tián gyerm ekekkel. A harcok sok ha lo tta t hagytak ránk, el kellett őket tem etnünk. A füstölgő rom okat eloltani, e ltakarítan i az útból, az is a mi feladatunk volt. V igyáznunk is kellett az em berek életére, vagyonára, ő rszo lgá la­tot ad tunk például a Városi Színházban, am ikor m ár az első napokban telt ház előtt szerepelt egy szovjet katonai ének- és táncegyüttes, s a civil lakosság közül is nagyon sokat sikerü lt o d av in n ü n k ..

Ebben az időben még a rendőrök egy részéL is meg kellett győzni arról, hogy a fron t mozgása és közelsége ellenére is N yíregyháza véglegesen felszabadult, hogy ide többet nem jöhetnek vissza a ném etek. A rendőrségen politikai tanfolyam okat ta rto t­tak, am elyen Sajben A ndrás szólt a népi, a dem okratikus rendőrség szerepéről, fela­datairól. M indenről helyben kellett dönteni, m ert ekkor még nem jö tt sem m ilyen u ta ­sítás Debrecenből, hiszen csak később a laku lt meg az Ideiglenes K orm ány.

De helyben is jól dolgozott a rendőrség. M ire Erdei Ferenc belügym iniszter első u tasítását hozta egy m otorkerékpáros fu tár, egy C zitler György nevű belügyi dolgozó arról, hogy intet nálni kell a nép ellenségeit, a fasisztákat, nyilasokat, az addigra a városban m ár m egtörtént. S egy érdekes adalék a r ra vonatkozóan, milyen jó volt a viszony a 2. U krán F ron t nyíregyházi városparancsnoksága és az itteni m unkásvezetők között: C zitler György a nyíregyházi rendőrségtől kapott és v itt Debrecenbe puskákat és pisztolyokat, m ert ebben az időben (m int m ondta) o tt nem volt, vagy igen kevés volt a rendőrségnek.

N yíregyháza felszabadulása u tán kél héttel m ár m űködtek az iskolák. Péter Ernő, aki akkoriban a baloldali értelm iség egyik képviselője volt a városban, s aki ma aPedagógus Szakszervezet fő titkára , errő l ezeket m ondja: ....... A felszabadulás u tán olakosság harm inc százaléka volt analfabéta, vagy olyan, akinek volt ugyan egy-két elem ije, de csak anny it tudo tt írni, hogy a neve u tán nem te tt keresztet. És sajnos, m aradandónak bizonyult a H orthy negyedszázad népbutító propagandája, ideológiája. É rtelm es jövő nem zedékre volt szükségünk és arra , hogy a nép ébredjen öntudatra.

24

Ezért is ta rto ttu k nagyon fontosnak m ár a kezdet kezdeten a tanítók, tanárok m eg­nyerését. Mi a pedagógusokat nagyon nagyra értékeltük . Nem tagsági könyvel kértünk tőlük, hanem m unkát, lelkes m u n k á l..

Es a pedagógusok többsége osztályhelyzelénél fogva is a kom m unisták mellé állt. Ennek volt köszönhető, hogy a p á rt helyrehozta és m egindíto tta például a tanyai is­kolákat igen rövid idő alatt.

A szovjet parancsnokságnak is nagy érdem ei voltak ebben. „ . . .Azt m ondták a szovjet tisztek, hogy tan ítan i kell, m ert a gyerekek a jövő nem zedéke, s a rra nagy szükség van. A párt m egértette, tám ogatta ezt, s a pedagógusok szám ára szinte m ár az első napokban, hetekben előadásokat ta rto ttu n k a kom m unista filozófiáról, ö n k én t jöttek, érdekelte őket am it m ondtunk, pedig nem voltak kom m unisták. És döntő fon­tosságú kérdésekben akkor is, később is m ellettünk foglallak á l lá s t . .

B ernálh György akkor a nyom da létrehozásán, az újság m egindításán dolgozott, ma az MSZMP KB Politikai Főiskolája tanára ezt m o n d ja : ....... Rendbehoztuk a nyom ­dát. I tt készítettük a Vörös H adsereg és pártunk kiadványait. I tt nyom tuk az ideigle­nes párttagsági könyveket az M K P-nak, a Szociáldem okrata P ártnak , m ajd később a M agyar D em okratikus Ifjúsági Szövetség nyíregyházi szervezete szám ára i s . . . ”

A baloldal em berei így határozták meg a feladatokat: a rém hírek leszerelése, a szovjet hadsereg segítése, a város életének m egindítása, a közigazgatás megszervezése, a lakosság élelm iszerrel való ellátása, a tüzelő biztosítása, a term elés m egindítása. Ez azonban csak lassan halad t előre.

Az ideiglenes városi tanács tag ja volt M urczkó K ároly nyom dász is, aki most így em lékezik: „ . . . a negyvennégy tagú városi vezetést elneveztük ideiglenes városi ta ­nácsnak. Első teendőnk volt — ezzel engem bíztak meg — hogy nyom junk a város la ­kosságához egy K iáltványt, induljon meg az élet. Később is m inden reggel felm entünk a városházára m unkát kérni. A pontonhidakhoz kellett a faanyag, az erdőírtáshoz a fogat. A betegeket el kellett lá tn i élelemmel, kevés kötszerrel, s ki kellett ny ittatn i a boltokat. Nem volt villany sehol. A nyom dában a M agyar Nép cím ű lap m egindításá­hoz a gépet áram h íján mi hajto ttuk , hogy elkészüljön a felszabadulás u táni első de­m okratikus újság. Mire az első szám m egjelent M alinovszkij m arsall hadparancsával és a fron t híreivel, a fron t m ór régen nem ott volt, ahol közöltük. De újság volt, élet v o lt .. ”

E ltelt egy fél esztendő.Szabolcs megye, N yíregyháza lázas nagy napjai voltak az eltelt napok. M agyaror­

szág nyugati csücskéről v á rták a h írt, az akkor legnagyszerűbbet. És 1945. április 4-én este a szovjet városparancsnok Fazekas Jánossal közölte a h ír t: M agyarország felsza­badult! „Nagy ünnep ez a m ai nekünk is, nektek is!” — közölte P latov alezredes.

A polgárm ester elüzent a város cigányprím ásainak, hogy zenekaraikkal együtt, notaszó m ellett m enjenek a városháza elé. A cigányzene nagyon nagy töm eget von­zott a K ossuth térre . Nem tudták , m iért szól a zene, de vártak . Innen, a városháza elől a polgárm ester vezetésével m entek át nótaszóval a nyíregyháziak spontán össze­gyűlt tömegei a m egyeháza elé, ahol akkor a szovjet parancsnokság székelt, s Fazekas János itt köszöntötte e nagy nap alkalm ából a Vörös Hadsereg képviselőit. „ .. .Meg is kérdezte a szovjet parancsnok, hogyan csináltam , hogy ilyen rövid idő, mindössze egy óra a la tt összejött ilyen nagy tömeg. E rre azt válaszoltam , hogy a m agyar nép tud dolgozni, de tud ünnepelni is, szívből, ha k e l l . . . ” — m ondja Fazekas János.

25

Így ünnepelte meg N yíregyháza először hazája szabadságának elnyeréséi. M ásod­szor április nyolcadikén, a K ossuth téren. Erről egy korabeli k rónikás így ír t : „ . . .Ra­gyogó napsütésben fürdőit a Kossuth tér, ahol ezrekre menő tömeg szorongott, hogy tanú ja legyen a nagy történelm i napnak. M agyarország teljesen felszabadult. És a fe l­szabadulás nap ja lesz örök időkre, nem zeti ünnepe m inden becsületesen gondolkodó m agyar em bernek . "

Egy m ásik ünnepről az MKP akkori városi titk á ra tudósít: „ . . .A földosztás m a ­gasztos ünnepe Nyíregyházán. Á prilis 1-én a város és a környező tanyák népe zászlók alatt, hosszú sorokban vonul fel a K ossuth térre , hogy ünnepelje az évezredes per e l­dőlték . Balogh Elemér, a M agyar K om m unista P á rt Debrecenben működő központ­jának küldötte ezt m ondta a nagygyűlésen: „ . ..M é g a parasztok köréből is nagyon sokan vannak olyanok, akik nem ak a rják és nem tu d já k elhinni, hogy a földreform végre megvalósult, hogy a föld végre az övék. A föld azé, aki megm űveli, s ezt soha senki cl nem veheti tő le .. 1

O rtutay Gyula, a M agyar Rádió vezetője nyilatkozott: „M inden rem ényünk m eg­van arra, hogy a felépítendő adóállom ás rövidesen m űsort fog su g á ro zn i..."

Ebben az időben indult meg a Nemzeti Segély gyerm ekelhciyező akciója, am ely­nek során N yíregyházára és környékére ötezer fővárosi kislány és kisfiú érkezett. Új szabolcsi o tthonaikból m ár elküldték haza első leveleiket. Egyikük ezt írja : „Nem is tud já tok elképzelni, m ilyen jó helyen vagyok. Tegnap, am ikor m egérkeztem , kaptam ket kem ény to jást és egy bögre te je t . . ”

M ár béke van M agyarországon, s Szabolcsban is békebeli a hangulat. Igaz, még m indig nincs szén, még rom okban a villanytelep, még nem já r a kisvasút, a villamos. De a M agyar Nép m ár azt közli hirdetésében, hogy az U ránia (ma Béke) film színház m inden nap délu tán egy, három negyed három és fél öt órai kezdettel előadást tart.

Egy pincében ta lá lták meg a mozigépet. Hook K álm án, aki a nyíregyházi mozik m egindításában oroszlánrészt válla lt társaival, m ost így nyilatkozik errő l: „ . . .A szov­je t parancsnokságtól és a polgárm estertől kap tuk a m egbízatást, hogy mozit csinál­junk. A géphez agregátor kellett, egy fűrészgéphez használt rossz autó m oto rjá t hasz­náltuk ennek. A szovjet katonák ad tak benzint. V onat te tején u taztunk napokig Deb­recenbe film ért. A m agunk te rm elte áram on egyszercsak felizzott a csupasz d ró tra aggatott v illanykörte az előcsarnokban. E rre az első közönség harsányan éljenzett. V a­lam i olyan hangulat le tt ra jtu n k úrrá , hogy ha mozi van, béke is v a n . . . ”

Az em berek kurb liz lák a köhögő m otort, a nézők pedig tojással és kenyérrel f i­zettek.

Békebeli hangu lat van a Zrínyi Ilona utcai k irakatokban is. Csakhogy a k iraka tok ­ban feltün te te tt á ra k nem a m unkásoknak valók. A lap cikke így szól: „Ugyan ki en ­gedheti meg m agának azt a luxust, hogy gyerm ekeinek a rég nem lá to tt cukor pó tlá­sá ra 20 pengőért 10 deka krum plicukrot, vagy 32-ért 10 deka sárga kandiszeukrot vá­sáro ljon? Egy szelet nápolyi, am ely békében 20 f illé ré rt a proletárgyerekek kedvenc nyalánksága volt, most 13 pengőért kelleti m agát. Ebben m ár több a keserűség, m int az édesség.”

„Asszonyok tömege indul a p iacra és té r vissza onnan, csaknem teljesen üres ko­sárral. A piacról te ljesen e ltűn t az á ru a kapuk aló, a pincébe és a dolgozók á ltal meg­fizethetetlen áron cserél gazdát, ju t el azoknak az asztalára, ak ik még soha nem izzad­tak meg a m u n k á b an .. — ír ja egy nyíregyházi háziasszony.

H áború u tán vagyunk, kevés m inden. Sok a spekuláns és sok az éhes száj. A vá­ros akkori polgárm estere felhívásban közli, hogy a vendéglátó-, a cukrász- és sü tő­

26

üzem ekben e naptól kezdve tcjeskenyeret, kalácsot, kuglófot, briósféléket, pogácsa - féléket előállítani és forgalom ba hozni tilos. „Úgyszintén tilos fen ti úgynevezett luxus tésztanem űeknek nyílt piacon, utcán történő árusítása is . . '

V izsgálat indul az árdrág ító pékek ellen — közli a lap és a rra serkent, hogy a kiskertekben az eddigi díszítő pázsitot és v irágágyakat is-vessék be zöldségfélékkel m ert az elgyötört szervezetnek kell a vitam in. U gyanitt az M KP városi szervezete v i­tázik egy levélíróval, aki azt kifogásolja, hogy csak a piciny gyerm ekeknek ad ják a tejet. „Nem sa jn á lju k a te je t a kávésnéniktől sem. Csak azt állítjuk , hogy a két éven aluli gyerm ekek szám ára sokkal, de sokkal fontosabb a t e j . . . Az elvesztett k ilókat asszonyom, m it ö n és annyian mások elvesztettünk az elm últ hónapokban, nagyszerű­en pó to lhatjuk m ás úton is. De a fejlődő szervezetnek éppen a le jre van szüksége...

Egy m ásik cikk, am elyet az M KP nyíregyházi szervezete közölt: „M egindulhat egy nem es versengés, hogy ki végez több m unkát a népm űvelés terén , ki tesz többet a népjólét fejlesztéséért. Folyhat nem es versengés nem zetm entő javaslatok kidolgozása és a benyújtás f e le t t . . . A pusztító népbetegségek leküzdésére, a többterm elés é rdeké­ben. Sajnos egyes pártok képtelenek m egérteni, hogy a pártn ak m a nem előnyöket je ­len t a politika, hanem feladatokat, köte lességeket..."

1945 húsvétja m ást is hozott. A nyíregyháziak élelm iszercsom agokat ju tta tlak el a szovjet és a dem okratikus m agyar hadsereg parancsnokságainak azzal, hogy ezeket a katonáik között osszák szét. „Ezzel a lakosság h á lá já t ó hajto tta leróni, hogy lehetővé vált: a hús vét ism ét a béke és a harm ónia ü n n ep e ..."

Egy h ír a K ossuth G im názium ból: „A tanév végi összefoglalások alap ján bizo­nyítványt kap m inden olyan nyilvános tanuló, aki a tanítási ó rák a t ebben a tanítási évben legalább három hónapon keresztül rendszeresen lá togatta .”

N yíregyháza polgárm estere közli, hogy a k ijá rást, a zárórát a város te rü le tén este kilenc órában á llap íto tta meg.

M egindult a ku ltu rá lis élet. Ism eretterjesztő előadássorozatot ind íto tt F ehér K lára nyíregyházi tanárnő — ma ism ert írónő —a MADISZ egyik szervezője, lelke, m otorja. Fellép az A ntal bokori iskola és a város tanítóképző intézetének számos növendéke egy népi játékkal. A N yíregyházán élő budapesti írók irodalm i délu tán t rendeztek. Peterdi Andor és Rákos S ándor m űveikből o lvaslak fel a közönségnek, s haladó m űveket is­m ertettek.

A város első irodalm i estje a háború után!D em okratikus ifjúsági szövetségünk újjászervező gyűlést ta rto tt az egykori ú r i­

kaszinó épületében. A p rogram juk: „Ledönteni a m unkás—paraszt és a tanuló ifjúság közé m esterségesen em elt válaszfalakat. Az újjáép ítés, az ifjúság dem okratikus neve­lése, az igazi népi ku ltú ra m eg ism erte tése ..

A kisvasút igazgatóságának h íre szerin t Nyíregyháza és K ótaj—B élatanya közölt m egindult a kisvasúti forgalom. Egyelőre a vállalat csak G—8 nap ra elegendő szénnel rendelkezik, de „rem ény van arra , hogy a hatóságok újabb kiu talással lehetővé teszik a további já ra to k a t”.

Nagyon régen v á r t cikk közli, hogy április 29-től ism ét felgyulladnak a v illany - lám pák N yíregyháza lakásaiban. Az üzemek, főleg a m alm ok m egindulásával a város közellátása javuln i fog. Fazekas János polgárm ester ugyanakkor a rra kéri a lakossá­got, hogy ne kapcsolják be vasalóikat, s csak egy körtét égessenek, m ert a dem ecseri gyár — ahonnan bevezették a v illanyt — nem b írja a terhelést. Jusson m indenkinek. .

N éhány h ír ezekből az áprilisi lapokból: „E lindult a fro n tra a nyíregyházi honvéd-

27

zászlóalj. Nem idegen érdekekért, nem hódítani, hanem a nem zeti éln iakarásnak p a ­rancsszavától hajtva, b ecsü le tü n k ért..

A népbíróságok itt, ebben a terem ben m egkezdték m űködésüket Nyíregyházán. M inden tárgyalási napon zsúfolásig m egtelik a városházi díszterem . A tárgyalások még kissé akadozva, kissé gyakorlatlanul m ennek, de m áris árasztják m agukból a de­m okrácia friss, szabad lev eg ő jé t..

Az építőm unkás szakszervezet kéri a m unkanélküli építőm unkásokat, hogy foglal­koztatásuk érdekében jelentkezzenek a Széchenyi ú t 11 szám ala tti otthonban.

Dohány és cigaretta kerül forgalom ba hivatalos áron. A dohányjövedék több m illió pengő értékű dohánynem űt — cigare ttá t és sz ivart — ju tta t a trafikosoknak. „Bealko­nyul az utcai fekete cigarettaárusoknak. . A MÁV állom ásfőnökség közli, hogy áp ­rilis 8-tól kezdődően az eddig m ásnaponként közlekedő debreceni já ra ton kívül egy páros napokon álló vonatot indulónak á llítanak be. Elelm iszercsom agot lehet küldeni B udapestre, rokonoknak 30 kilóig, de még nem m űködik a posta. A MADISZ Zene­szakosztálya alakuló ü lését ta rtja . A Nyíregyházi Villamossági RT a hálózat hely re­állítási m unkálataihoz anyagszállítás cé ljá ra ké t lovat keres megvételre.

Megy az újjáépítés. Éhezve, rongyos ruhában dolgoznak a villanytelepen, a vas­úton és a város üzem eiben a m unkások, hogy m iham arább legyen áram , élelm iszer, az orvos használhassa a röntgengépét. „Nyíregyháza népe bekapcsolódik a tavaszi v e r­senybe. Tavaszi lendülettel fog hozzá, hogy elsősorban az elhanyagolt tisztaságot m eg­terem tsék, a bom bakrátereket betemessék, a m egrongált házakat, üzleteket helyre­hozzák. De ennél még többet is kell tenni — m ondja Pálfi Ernő — Széjjel kell nézni a gazdasági, politikai életben, és ahol h ibá t lá tunk, azonnal fel kell em elni a szavun­kat.”

N yíregyháza és Szabolcs megye hősi korszaka volt ez.

28

HÁRSFALVI PÉTER:

Képviselőinkaz Ideiglenes Nemzetgyűlésben

Örök em beri élettörvény csalta ki odúikból, hevenyészett bunkereikből N yíregy­háza, Szabolcs és S zatm ár népét 1944 őszén, közvetlenül a szovjet csapatok felszabadító hadm űveleteinek nyom ában. M indenki igyekezett közvetlen környezetében, a család­ban, rokonságban tájékozódni, tenni am it kell, am it lehet, am it d ik tá lt a fennm aradás parancsa.

De 1944 őszén nem valam i term észetes csapás elől m enekültek föld alá az em be­rek, nem egy nyári zápor, vagy jégeső elől húzódtak el: em bert, társadalm at, tö rténe l­met form áló és váltó v ihar száguldott végig e tájon, az országon, E urópán — a világon. N éhányan m inden városban, m inden faluban tu d ták bizonyosan, ha nem is egészen pontosan, milyen term észetű a beköszöntő korszakváltás, m it lehet és m it kell tenni. M indenütt akad t néhány em ber, aki m ár az első napokban ak a rt és m ert cselekedni a közért, a közösségért, az új társadalm i rendért, m elynek születését rem élte.

Term észetesen m indenütt azok az em berek léptek a közélet porondjára, akik a régi rendszerrel szemben egy új, dem okratikus M agyarország m egszületéséről ábrándoztak, vagy éppen m ár le ttek is érte egyet és mást. Az elképzelések a jövendő M agyarország politikai és társadalm i rendjét ől nagyon különbözőek voltak, lehettek. Voltak, akik a változás gyors, szocialista irányában hittek, aztán m ások a polgári dem okrácia vala ■ milyen változatának k ia lakulásában rem énykedtek, többen a változást csupán a Szá- lasi-féle rezsim m egszűntében, s a ném et fasiszta m egszállás e lhárításában tek in te tték fontosnak. De még ez az utóbbi is elég volt ahhoz, hogy erkölcsi-politikai alapot adjon a közéleti cselekvéshez: a kibontakozó dem okratikus, nem zeti összefogás valóban a rra irányult, hogy összefogjon m inden erőt, mely képes a ném et fasizm ussal és a m agyar fasiszta háborús politikával szem befordulni.

Semmi csodálnivaló nincs abban, ha a legm agabiztosabban a kom m unista m eg­győződésű m unkásem berek kezdtek tevékenykedni. Az országunkat felszabadító kato ­nai erő mégis csak egy szocialista állam hadereje volt, a Szovjetunióé. Joggal hihették, hogy az ország katonai felszabadítása elő ttük nyit igazában cselekvési lehetőséget. Ezért volt, hogy N yíregyházáról, m egyénkből is ilyen em berek kerestek először kap ­csolatot az új, dem okratikus M agyarország szerveződő politikai központjával, D ebre­cennel.

De a M urczkó Károly, B erná th György, M áchel Sándor és m ások á ltal kezdem é­nyezett debreceni kapcsolat mégis elsősorban a rra irányult, hogy a két m unkáspárt debreceni szervezetével hozzanak lé tre érintkezést, azoknál tájékozódjanak a helyzet­ről és a teendőkről.

Az új m agyar állam isággal, a szerveződő ideiglenes m agyar korm ányzattal az a küldöttség hozott m értékadó híreket, am ely 1944 decem ber közepén jö tt á t N yíregyhá­zára Debrecenből. A küldöttek a Nemzetgyűlési V álasztásokat Előkészítő Bizottság

29

képviselői voltak: V ásáry István, Debrecen polgárm estere, valam in t Tariska István orvos, az MKP debreceni szervezetének egyik funkcionáriusa.

Az ő közrem űködésükkel és je lenlétükben dr. Eróss János k irendelt főispán veze­tése m ellett ta rto tt megbeszélést néhány személy Nyíregyházán. Ezen a megbeszélésen form álódott ki a Szabolcs megyei Nemzeti Bizottság, s itt kerü lt szóba N yíregyháza és környéke képviselete a Debrecenben összeülni készülő Ideiglenes Nemzetgyűlésben.

Elég felsorolni a m egbeszélésen jelenlévők nevét, hogy lássuk, valóban a széles nemzeti összefogás jegyében szerveződött a politikai élet. Erőss Jánoson kívül jelen volt a megbeszélésen Turóc-zy Zoltán evangélikus püspök, Békefi Benő reform átus le l­kész, Rom aszom bathy Géza ny. pénzügyigazgató, K elem en László kereskedő, dr. Elekffy Lajos kórházi igazgató-főorvos, továbbá Fazekas János nyomdász, N yíregyháza k iren ­delt polgárm estere. P in tér A ndrás, a nyíregyházi rendőrkapitányság k irendelt vezetője, aztán Egri Sándor, Jeles László, M áchel Sándor, S ajben A ndrás, Henzsely A ndrás n y ír­egyházi lakosok, m indannyian a m unkásság képviseletében, a kom m unista, vagy a szociáldem okrata p árt tagjai, vagy a szakszervezet képviselői, végül dr. Szesztay A nd­rás várm egyei szolgálatra berendelt tiszti főügyész és G yüre K ároly főszolgabíró.

M ár most megjegyzem, hogy m ég sok további rész le tku ta tást igényel annak m eg­világítása, hogy ez a bizottság hogyan jö tt össze, s a bizottság tag jairó l sem tudunk sok esetben kellő tá jékozta tást adni.

Ezen a m egbeszélésen V ásáry István és Erőss János ta rto tt tá jékozta tást. Erőss János elm ondotta, hogy a várm egyei nem zeti bizottságot pár nap m úlva a lak ítják meg, a kisgazdapárt, a kom m unista és szociáldem okrata párt, továbbá a szakszervezetek, a gazda- és a parasztszövelség, a kereskedők és iparosok csoportja, valam in t a párton- kívüli dem okraták 3—3 képviselőjéből, s a m egalakuló nem zeti bizottság dönt m ajd a képviselők személyéről.

K ét nap m úlva, decem ber 19-én m eg is a lak u lt a várm egyei nem zeti bizottság, m elynek tag jai a következők voltak:

M K P: P in té r A ndrás, M urczkó K ároly, B erná th György, SZDP: Fazekas János, Egri Sándor, M áchel Sándor, FK G P: M ócsán József, Erőss János, Veczán József, szak­szervezet: Je les László, Pásztor József, Somogyi Gyula, kereskedők és iparosok kép ­viselete: Bácsik József, K elem en László, U ngár János, pártonk ivü liek . Elekffy Lajos, Békeffy Benő, D udás M iklós püspök, parasztszövetség: Sajben András, B a rlh a László. Tomasovszky A ndrás, gazdaszövetség: Lovas K ovács A ndrás, G erliczky A ndrás, H ren- kó János.

Ez a nem zeti bizottság választo tta az tán meg azt az 5 képviselőt, k ik N yíregyházát és környékét vo ltak h iva tva képviselni az Ideiglenes N em zetgyűlésben. A m egválasz­to tt képviselők: Erőss János, Pintér András, Máchel Sándor, Bácsik József és Bartha László. Erőss a k isgazdapárto t képviselte, P in té r a kom m unista párto t, Bácsik és M áchel a szociáldem okratákat, B a rth a László a parasztszövetséget. A zt hiszem , nem szólom meg a többieket, ha úgy vélem , hogy országos politikai körökben a legnagyobb tájékozottsága és ism eretsége Erőss Jánosnak volt.

★

Most nézzük meg, k iket delegált D ebrecenbe az akkor még különálló , és egészen sajátos helyzetben lévő S zatm ár m egye és M átészalka. Szatm ár m egyében bizonyos-za­v art az okozott az első napokban, hogy a helyi em berek in fo rm álódhattak a háborús m agyar korm ányok te rü le tg y arap ítása in ak érvénytelenségéről, s csak decem ber végére vált világossá, hogy S zatm ár m egye az 1938-as keretei között szerveződik újjá .

30

Lehet, hogy a helybeli ku ta tások és az em lékezet tudja, én nem , hogy M átészal­kára érkeztek-e D ebrecenből küldöttek, s kik vo ltak azok. Azt sem tud juk , hogy d e­cember 21-e elő tt a laku lt-e nem zeti bizottság M átészalkán, S zatm ár megyében.

Azt azonban tudjuk, hogy a megye képviselői o tt vo ltak Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. Személy szerin t a következők: Jeszenszky S ándor gyárigazgató (FKGP), Széles E lem ér nyom dai üzem vezető (SZDP), J. Szabó Ferenc gazdálkodó (FKGP). K ét képviselőt kü ldö tt D ebrecenbe a beregi rész is, illetve Vásárosnam ény. Hogy ez összefüggésben van-e az állam határok és ezzel kapcsolatban a megyei szerve­zet körüli bizonytalansággal, nem tud juk . Tény az, hogy az Ideiglenes Nem zetgyűlés­ben dr. Lengyel Sándor já rási tisztiorvos és Gábor József közgazdász V ásárosnam ényt képviselte.

Ha a többi nem zetgyűlési képviselővel ezt nem is tesszük, legyen szabad Gábor Józsefről pár szóban tá jékozta tást adni. G ábor József a m agyar kom m unista mozgalom régi, ism ert harcosa volt. M unkásm ozgalm i tevékenysége m ár 1910-ben megkezdődött, az épitőm unkások szakszervezetében és a szociáldem okrata pártban . Az októberi for­radalom u tán harco lt a Vörös H adseregben, m ajd az SZK P-ban dolgozott különböző területeken. Később K ínában dolgozott, m int szovjet diplom ata. 1929 u tán a K om intern funkcionáriusaként dolgozott. A II. v ilágháború éveiben egyik antifasiszta iskola p a ­rancsnoka a Szovjetunióban. 1944 decem berében jö tt haza M agyarországra. (Vácott született, 1893-ban.) Hogy já r t-e V ásárosnam ényban, nem tud juk , de feltehető. K é­sőbb az Ideiglenes Nemzeti K orm ány közlekedésügyi m inisztere le tt, 1944. decem ber 22-től 1945 m ájusáig. Később a m agyar külkereskedelem ben és d ip lom ataként tevé­kenykedett. 1961-ben h a lt meg. Érdem es lenne tovább ku ta tn i beregi kapcsolatait.

★

A debreceni, 1944 decem beri esem ényekkel m ár sok tö rténeti m unka foglalkozik. Az Ideiglenes Nem zetgyűlés egyik szép le írásá t Révész Im re adta, aki ak tív résztvevője is vo lt az esem ényeknek, lörzsükös debreceni, püspök és tudós akadém ikus, történész. Az ő szavaival világítsuk meg a debreceni helyzetei, a híres történelm i p illanatot, az ideiglenes Nem zetgyűlés összeülését:

„M int bizonyos értelem ben „házigazda” — ír ja Révész — m ár jóval az ülésnek délután három óra tá jb an tö rtén t m egnyitása elő tt fenn voltam széjjelnézni, m inden rendben van-e (az előzetes intézkedések közé tartozo tt az óvóhelyek készen tartása is, m ert illetékes helyről bizalm asan figyelm eztettek, hogy nem látszik k izártnak ném et részről egy te rro risztikus légitám adás a nem zetgyűlés színhelyére — de még csak k í­sérlet sem tö rtén t rá). Éppen a szűk lépcsőfeljárat m ásodem eleti végződésénél, az o ra ­tórium és a könyv tár nagyterm e közötti kis térségben állottam , am ikor a képviselők, egyszerre érkezvén meg közös szállásukról, elkezdtek fölfelé özönleni. Különös, álom ­szerű érzés fogott el ott, a tudós professzor H atvani István em lékköve m ellett, a téli délu tán lassan leszálló alkonyatában. M intha valam i mély kútból vagy aknából jö tt volna ünnepi csöndben és lassúsággal fölfelé ez a kétszázegynéhány em ber, szorosan egymás m ellett és egym ással elvegyülve ipari m unkás és egyetem i tanár, szegény p a­raszt és vezérezredes, író és ú lkaparó, évtizedes em igrációból hazatérő világhorizontú politikusok és a föld népének egyszerű gyerm ekei, ak ik m ajd most kezdik tanulni a politikai gondolkodást. Mily csodálatos látom ás is ez, m ondván m agam ban: m agát a m agyar népet ábrázolja , am in t a szenvedések sötét m élységéből halad, váll váll m ellett egységbe fonódva, felfelé, a világosság, az új élet felé. A kem ény léptek a la tt m eg-m eg- csikordul az ódon, kopott tölgyfalépcső, am elyen já r t A rany János, m ajd Ady Endre, Móricz Zsigmond, s am elynek fokain könnyű léptekkel já r t fel a képviselőház helyisé-

31

gébé _ oda, ahova most mi is ta rtu n k — nehéz csatá it vívni négy hónapon át csaknem naponként K ossuth L a jo s ... K eresem , és meg is találom e ha lha ta tlan árnyak vonósait a felfelé hömpölygő százak arcán : úgy érzem , valam ennyinek jó lesz itt, az ő nyom u­kon. De bent, a fényözönben úszó, barátságosan meleg oratórium ban, a régi szép fara- gású, de szűk tem plom i padokon, ahol réztáblácskával van m egjelölve néhány nagy­szerű 11149-i képviselőnek az akkori üléseken elfoglalt helye, egy hely a szorongásig megtelő terem ben is üresen m arad : Kossuth helyére, a szószékíeljárat m elle tt nem fog senki ülni. Oda hatalm as virágcsokor kerül, hogy m indenkit em lékeztessen: Kossuth maga is itt van m ost — m int tél közepén a tavasz virágai, m int a decem beri é jszaká­ban a születő új nap — az ő helyére nem ü lhet be se n k i!”

★

A kollégium ódon lépcsőin Révész Im re o tt lá th a tta megyénk képviselőit is: a gyárígazgató Jeszenszkyt, az ügyvéd Erőss Jánost, az orosi gazdálkodó B artha László bácsit, s P in tér A ndrást, az illegális kom m unistát, meg G ábor Józsefet, a K om intern volt funkcionáriusát, a diplom atát.

Jelenlegi ism ereteink szerin t a szabolcsi—szatm ári képviselők közül ketten já t­szottak aktív szerepet a nem zetgyűlés tevékenységében. Gábor Józsefet m iniszternek választo tták meg. Hogy m in t képviselő felszólalt-e, vagy nem, jelenleg nem tudjuk. Ellenben Erőss János éppen a gyűlésbeni felszólalásával h ív ta fel m agára a figyelmet, sőt késztetett v itára többeket, személy szerint Révai Józsefet, a kom m unista párt is­m ert, kim agasló felkészültségű ideológusát.

Nem ism erjük eredeti és teljes szövegében Erőss János felszólalását sem, csak azokat a részleteit, m elyet Révész Im re, ill. a P aá l—Radó féle Debreceni feltám adás c. összeállítás feljegyzett belőle.

Erőss János nem a nyíregyházi, vagy a szabolcsi viszonyokról beszélt ebben a fe l­szólalásában, de nem is szabolcsi képviselői minőségében szólalt fel. Ű úgy szólt, m int aki illetékes pártja , a kisgazda p árt nevében a gyűlés elő tt m integy a p á rt hivatalos ny ila tkozatá t m egtenni. Többek között ezeket m ondotta:

„ . . .h o g y a Független Kisgazda, Földm unkás és Polgári P á r t elvi ny ila tkozatá t én teszem meg, annak az a tragikus körülm ény az oka, hogy akinek elsősorban kellene m ost itt á lln ia a mi pártunk részéről, az aki ebben az országban egyedül m uta tta meg, hogyan kell fogadni a rab lásra és em bervadászatra ideérkezett ném et hadsereget, az a Bajcsy-Zsilinszky Endre géppisztolyoktól összelőve, sebesülten börtönben van, az a Tildy Zoltán, aki a p ártnak elnöke volt, a Szálasi-kopóktól és ném et vérebektől h a j­szoltan pincéről p incére bújdosik, az a Nagy Ferenc, aki a p á rt országos fő titká ra volt, börtönben ül és én végzem itt a tragikus helyettesítést.”

Erőss János tehá t Debrecenben p á r tja hivatalos, első vezető em berének tek in te tte m agát, ilyen m inőségben szerepelt. Ez a helyzet bizonyára kiem elkedő súlyt adott személyének, s bizonyára idehaza, szabolcsi fő ispánként is érezte tle környezetében, m e­gyei po litikájában szem élyének ezt a sajátos státusát.

Nem zetgyűlési felszólalásával azonban — m int jeleztem — nem a ra to tt különös sikert, egyenesen ellenérzést kelte tt sokakban. A beszéd egy m ozzanatát és Révai J ó ­zsef reagálását Révész Im re így örökíti meg tanulm ányában:

„Egy nagyon érdekes m ellékzüngéje volt azu tán a 21-i ülésnek Erőss János ny ír­egyházi ügyvédnek, N yíregyháza egyik képviselőjének felszólalása, am ellyel éles k r i­tika alá vette a m agyar „középosztályt” : ez a középosztály — m ondta — csaknem jóvá­tehetetlenül e lb u k o tt.. . m ert idegenekből verődött össze, az utolsó 3 évtized (folya­mán) m esterséges elaljasítási eszközévé vált a m indenkori változó korm ányzatoknak.

-Ti

Ez a középosztály azt tan u lta meg, hogy ha kis széken, ha nagy széken, ha irodában, ha iskolában, de úgy nézze ezt a népet, m in i am ely az ő kiszolgálására szü letett.'’ M ind­já rt akkor is, de a m ásnapi ülésen is többen kifogásolták ennek a beállításnak egyol­dalú és félreérthető voltát. Révai József általános helyesléstől k ísérve m u la to tt rá (22-én), hogy a tényleg szom orúan és m egérdem elten leszerepelt, állítólag történelm i „középosztályt'’ s közelebbről a dzsentriivadék vagy dzsentrim ajm oló tisztviselői kart nem szabad m inden további nélkül azonosítani az értelmiséggel, m ert „az az egy b i­zonyos, hogy M agyarországot értelm iség nélkül, vagy ellene, felépíteni nem le h e t . . . Az értelm iségnek nem a vád lo ttak padján, hanem a m agyar dem okrácia táborában, a m agyar nem zeti egységfrontban van a helye.”

Szóval, ha nem hum oros és groteszk ez a kifejezés, Erőss János „balos”, „tú llici­táló" m agatartást tanúsíto tt Debrecenben. Vagy inkább demagóg kissé?

★

December 27-én m ár itthon, N yíregyházán szám oltak be a képviselők a debreceni nem zetgyűlés felemelő élm ényéről. Ezen a napon a nemzeti bizottság ülésén B artha László öröm ének ado tt kifejezést, hogy az összes politikai pártok, melyek képviseltet­ték m agukat Debrecenben nem zeti alapon, s a m agántulajdon elve alap ján ak a rják a kibontakozást. M áchel S ándor azt hangsúlyozta, hogy m inden erővel tám ogatni kell az ideiglenes korm ányt, hogy az ország jobb jövője biztosítva legyen.

A nem zeti bizottság a beszámolók után táv ira tban üdvözölte az új m agyar k o r­mány elnökét, Dalnoki Miklós B élát és Erdei Ferenc belügym inisztert, b iztosítva őket a megye félm illió lakosának tám ogatásáról.

Jan u ár 2-án az. e naptól kezdve rendszeresebben megjelenő nyíregyházi M agyar Nép m ár egy nagygyűlésről is beszámol. A Debrecenből hazaérkezett képviselők a K o­rona szálló nagyterm ében népgyűlésen is beszám oltak a nem zetgyűlés m unkájáról. Talán itt hangzott cl először hivatalos form ában a nyílt ítélet a régi, nem zetrontó H orthy-korszak felett, s itt hangzott cl nyilvánosan először a földosztás ígérete.

Bizonyára beszám oltak élm ényeikről a m átészalkai, szatm ári és a vásárosnam ényi képviselők is. Ezekről azonban nekem nincs tudom ásom .

Arról azonban igen, hogy M átészalkán, S zalm ár megyében még csak most kerül sor a megye helyzetének, tcrü lcli kiterjedésének a tisztázására, s csak jan u ár elején kerül sor a megyei közigazgatás és a megyei nem zeti bizottság m egszervezésére. A kezdeményezők a D ebrecenben já r t képviselők voltak, ak ik az ideiglenes korm ány program ját, s a debreceni nem zeti bizottság k iá ltványát ism ertették a nem zeti b izo tt­ság alakuló ülésén. A Szatm ár megyei Nemzeti Bizottság összetétele is a széles tá rsa ­dalm i és nem zeti összefogás jegyét viselte magán. Elnöke Jeszenszky Sándor lett, al- elnöke Széles Elemér, jegyzője Szász Gusztáv állam i polgári iskolai igazgató, aki a parasztpárto t képviselte egyben. A tagok között o tt vannak az egyházak képviselői, a ref. egyház részéről dr. Kincses Elek lelkész, a rom. kát. egyház részéről Homoky F e­renc lelkész, a gör. kát. egyház részéről pedig Szelénvi Gábor lelkész. Az értelm iség képviseletében ott van dr. Szödényi Nagy Gyula, a pedagógusok képviseletében a m ár em lített Szász Gusztáv, az iparosokat B odnár István, a szakszervezetet Rinvu György képviselte. A zsidók képviseletében W cinstock Hugó kerü lt a bizottságba. A kisgazda pártot Szabó István, Tóth István, Csizm adia M ihály, Lőrincz István, Szilágyi Sándor. Géresi Ferenc és Simon P ál képviselte, a szociáldem okrata párto t pedig Havasi S án ­dor, M aróti János, Weisz László, Szép Ferenc, Mezei János, Kovács István, Lövi László.

Nem volt képviselete ekkor a bizottságban a kom m unista pártnak , m ert nyilván nem volt szervezete M átészalkán.

33

A képviselők, ill. a nem zeti bizottság aztán m egszervezi a megyei közigazgatást is. alispán Varga GyuLa állam pénztári főtanácsos lett. A megyei igazgatás m űködését ja ­n uár közepén hagyta jóvá a belügym iniszter.

★

Ezzel a nem zetgyűlési képviselők tevékenységét lényegében á t is tek in te ttük . Úgy­szólván m indegyikük továbbra is aktív poh kai tevékenységet fe jte tt ki, de mar nem képviselői m inőségében, hanem m int állam i tisztviselő, vagy politikai funkcionárius. Ennek a tevékenységnek a figyelemmel kisérése azonban m ár nem feladatunk.

Berecz András: Kitekintő. (Olaj.)

OROSZ SZILÁRD:

A MADISZ szervezetének kialakulása és működése Szabolcs megyében*

M agyaroszágon a szovjet hadsereg felszabadító harcainak eredm ényeként új hely­zetben, a dolgozó osztályok aktív részvételével és tám ogatásával m egindulhato tt a po­litikai, gazdasági élet kibontakozása; az ország felszabadulása új korszakot ny ito tt a m agyar nép életében és történetében. A szovjet hadsereg nem csak a ném et fasiszta csapatokat űzte ki az országból, hanem megsem misítő csapást m ért a m agyar ellen­forradalm i rendszerre is. Ezzel lehetővé vált a dem okratikus erők forradalm i k ibon ta­kozása, az ország dem okratikus á ta laku lásáé rt folyó küzdelem kiteljesedése.

A m egalakuló helyi kom m unista pártszervezetek vezetői ösztönözték a fiatalokat a legális mozgalmi élet m egindítására. A felszabadult helységekben kis létszám ú kom ­m unista ifjúsági szervezetek jö ttek létre, melyek öntevékenyen m ozgósítottak a leg­sürgősebb feladatok m egoldására, a kom m unista szervezetek és nem zeti bizottságok tám ogatására.

A dem okratikus politikai élet kibontakozása, a M agyar Nemzeti Függetlenségi F ront program jának m egjelenése új lendületet és egyben új ta rta lm a t adott az if jú ­sági m unkának. A program célul tűzte ki az ország teljes felszabadításában való rész­vételt, a dem okratikus, független M agyarország m egterem tését.

M egjelölte a dem okratikus átalakulás feladata it: a fasizm us teljes felszám olását, a term elés m egindítását, a rad iká lis földreform végrehajtását, a dem okratikus közigaz­gatás m egterem tését, a m unkások és ifjúm unkások szociális védelm ét. M indezek m eg­valósítására széles társadalm i összefogási h irdetett.

A M agyar K om m unista P árt, a program kezdem ényezője és végrehajtásának kö­vetkezetes képviselője a rra törekedett, hogy az ifjúság töm egeit m egnyerje az ország dem okratikus átalak ításának . A m agyar ifjúság többsége az ellenforradalm i burzsoá rendszertől fasiszta szellemű, kom m unistaellenes nevelést, szociális elm aradottságot örökölt. A p árt az t vallotta, hegy az egyik legfontosabb társadalm i feladat az ifjúság á t- nevelése. Ezért az MKP Központi Vezetősége többször javasolta, hogy a Függetlenségi F ront pártja i m ondjanak le a külön ifjúsági szervezetek létesítéséről. A lak ítsanak egy­séges, dem okratikus ifjúsági szövetséget, am ely az ifjúság m inden rétegét, vallási és pártkülönbségre való tek in te t nélkül töm öríti, dem okratikus szellem ben neveli és az újjáépítés fe ladata ira mozgósítja. A p árt javasla ta ifjúságpolitikai szem pontokat is fi­gyelem be vett. Ugyanis elejét ak a rta venni a pártok között az ifjúság m egnyeréséért folyó versengésnek, am it a reakciós társadalm i erők kihasználhatnak sa já t céljaik é r ­dekében.

♦R észlet egy készü lő tan u lm án y k ö te tb ő l.

35

így jö tt lé tre az MKP kezdeményezésére 1944 decem ber elején Debrecenben a M a­gyar Dem okratikus Ifjúsági Szövetség, a MADISZ. A felszabadított területeken m ű­ködő kom m unista ifjúsági szervezetek megszűntek, illetve á ta laku ltak MADISZ szer­vezetekké.

A felszabadult területeken a Nemzeti P arasz tpárt bekapcsolódott a MADISZ szer­vezésébe, az SZDP és a K isgazdapárt halogatta az állásfoglalást a tám ogatás ügyében.

A MADISZ megalakulása és harca az ifjúság demokratikus egységéért

A Debrecenben m egalakult M agyar D em okratikus Ifjúsági Szövetség példáját kö­vetve Nyíregyháza ifjúsága is m egtette 1944 végén, 1945 elején az első lépéseket a forradalm i hagyom ányokra épülő dem okratikus ifjúsági mozgalom felé. 1945. január 2-án arró l olvashatunk a M agyar Népben, hogy a Nyíregyházán működő dem okratikus ifjúsági csoport József A ttila em lékünnepséget rendez. Illő — m ondják —, hogy az új M agyarországért küzdő ifjúság az ő nevet ír ja zászlójára. A József A ttila nevével szer­vezkedő ifjúsági mozgalom első tevékenységében legjelentősebb az antifasiszta propa­ganda és a néphadseregbe való mozgósítás. Lelkes hangú felhívással a fasizmus elleni közös harcra hívta fel megyénk szabadságharcos ifjúságát: „Elérkezett az ideje annak, hogy leszám oljunk népünk gyilkosával, a ném et fasisztákkal és Szálasi bandájával. M indenért ők a bűnösük és m iattuk szenvedett és szenved a magyar. Le kell velük szá­molni mindörökre, ők a mi igazi ellenségünk. Az ő ellenük folytatott háború a mi igazi szabadságharcunk. M agunkért, jövőnkért, hazánkért harcolunk, m ikor a hitleri Németország ellen harcolunk.”1 Ennek a felhívásnak is komoly szerepe van abban, hogy április 14-én négy m agyar honvédzászlóalj indulhato tt el a ném etek ellen, s köz­tük volt a nyíregyházi honvédzászlóalj is.

Az 1945. január 21-én ta rto tt József Attila em lékünnepélyen körvonalazott elv: „Dolgozni, erőt kifejteni és szót szólni akarunk az épülő M agyarország érdekében"- volt az az alap, am ely alapján elkezdte működését a nyíregyházi dem okratikus ifjúság. En­nek az elvnek alapján kei ült sor 1945. február l!l-án a MADISZ alakuló gyűlésére, am elyet a Zrínyi Ilona u. 11. szám alatti épületben rendeztek meg. A volt úri kaszinó­ban „gyűlt össze a nyíregyházi ifjúság am a csoportja, mely most m ár élve a szabadság lehetőségével, m egalakította a maga szövetségét, berendezte a maga otthonát, honnan m int egység léphet ki m ár kapott és még vívandó jogával. M inden elism erésünk az if­júság am a kis csoportjáé, kik m agukévá tették a m últ bűneit és azért kötelezettnek érzik m agukat az ifjúság felszabadításának nagy m unkájából is részt kérni, m ert nem ism étlődhet meg az. a szégyenteljes tenv, hogy ennek az országnak napjainkig nem volt, m ert nem lehetett ifjúsága". — írja az egykori tudósítás. A lelkes hangulatú gyűlésen a szervező bizottság szónoka harcra hívta az. ifjúságot az új m agyar társadalom m eg­terem tésére: „Példát kell vennünk az l!!4íl-as márciusi ifjúságtól és bárm ilyen görön­gyös is az út, ez a m unka csábító és érdem es is foglalkozni vele, m ert eredm énye két­ségtelen. K ialakul egy ifjúság, mely felépíti az. országot és ú jra lesz hazánk, a hazának pedig lelkesedni tudó ifjúsága.”

Az alakuló gyűlésen a MKP nevében Pál tv Ernő beszélt, aki körvonalazta a De­m okratikus Ifjúsági Szövetség célkitűzéseit. Többek közölt hangsúlyozta, hogy ,.a mai ifjúságnak politizálni kell, m ert a politika nem más, m int egyes osztályok véleménye a helyzet rendezése felől. F eltárjuk az ifjúság előtt a fejlődés lehetőségét, hogy ta n u l­jon és tanítson, dolgozzon és term eljen, hogy önálló politikája legyen, m elyért ha szük­séges, a végsőkig elm enjen". Biztosította az. ifjúság egybegyűltjeit, hogy „m unkájukat az ország vezető egyéniségei és pártjai figyelemmel kísérik és segítségükre vannak".

36

Majd annak a rem ényének adott kifejezést, hogy „az ifjúság élni fog az alkalom m al és megindul a m u n k a .. . a dem okratikus M agyarország életrekeltése érdekében”.3 Az a la ­kuló gyűlés két fe ladat m egoldására szólított: „M inden erőnkkel dolgozunk hazánk lelki, szellemi és fizikai ú jjáép ítéséért.” „Terem tsük meg a m unkás, paraszt és é rte l­miségi m agyar ifjúság egységét.” A nyíregyházi ifjúság alakuló gyűlése nem körvona­lazta világosan az ifjúság legfontosabb követeléseit, célkitűzéseit és feladatá t, de a fen ­tiekből is nyilvánvaló, hogy részt ak a r vállaln i a dem okratikus M agyarország m eg­terem tésének nagy m unkájából és felelősséget jelentő harcából.

A MADISZ hirdette , hogy az ifjúságnak részt kell vennie az országos feladatok elvégzésében: a földreform ban, az újjáépítésben, a reakció elleni harcban stb. Milyen program m al lépett fel a reakció, hogyan ag itált a MADISZ ellen? A zt h irdették , hogy az ifjúság legfonlosabb teendője a „belső revízió”. Zárkózzon m agába, végezzen le lk i- ism eret-vizsgálatot. „H árom kérdést kell feltennünk önm agunknak — m ondották — az első ki vagyok, a m ásodik élek-e, a harm adik ki szerel en g em .. • Tépelődjék, csi­náljon bárm it, csak ne vegyen részt a dem okratikus átalakulásban . O lyan követelé­sük is volt, hogy m inden ifjúsági közösség legyen teljesen független, önálló és szabad; tevékenységebe senki külső ne avatkozzék bele. Azt hiszem nem kell m agyaráznom , m ire volt ez jó : ne legyen jogunk beleszólni abba, hogy m it tesznek az ú jjáalaku lt, a H orthy-rendszerből á tm en te tt fasiszta, reakciós k lerikális ifjúsági szervezetek.

A M agyar K om m unista P á r t megyei szervezete fontos fe ladatkén t jelö lte meg az ifjúság József A ttila em lékünnepségén az ifjúság szervezését, egységét: „A mozgalom célja egy átütő, dem okratikus egységgé összefogni az egész ifjúságot.” '1 A nyíregyházi MADISZ ebből az elvből k iindulva vetette fel az ifjúság összefogásának gondolatát: „Ne hagyja m agát ú jra szétforgácsolni a m agyar ifjúság, m ert csak egységben tud ja i /.oIk ini hazáját. ' Az ifjúság egységéért következetesen harcoló nyíregyházi MADISZ 1915 jún iusában az „ifjúsági egység” nap ja alkalm ából k ísérletet te tt az ifjúság d e ­m okratikus erőinek összefogására A nagygyűlésen k ije len tették : A karjuk és végre is fogjuk hajtan i az ifjúsági egység m egterem tését, egységet a paraszt, m unkás és az é r ­telmiségi if jak között.”7 De ekkor m ár m egindult a nyíregyházi ifjúság rétegeinek szervezkedese, önálló ifjúsági szervezetekbe való töm örülése. M egyénkben 1945 jú ­niusában a „Szociáldem okrata Ifjúsági Mozgalom”, a SZIM a lak u lt meg, u tána nem ­sokára 1945 jú liusában a „Független Ifjúsági Szervezet”, a FISZ. A Nemzeti P arasz t­part egy ideig tám ogatta a MADISZ-1, m ajd 1945 őszén életre h ív ta m egyénkben is a „Népi Ifjúsági Szövetség”-et, a NISZ-t.s

A pártifjúság i szervezetek a pártlagfiatalok csoportjából alakultak , álta lában a pártszervezetek helyiségeiben m űködtek. Szervezetileg és politikailag az országos, il­letve a helyi pártvezetőségektől függtek. Ifjúsági po litikájuk irányvonala a pártja ikban folyó politikai harc, a baloldal és a jobboldal erőviszonyainak függvénye volt. A párt- í'jusági szervezetek a sajátos ifjúsági m egm ozdulások szervezésén tú l p ártja ik akcióit tám ogattak. A SZIM befolyása főleg a kisüzemi, kisipari m unkásifjúságra, kevés számú kispolgári szárm azású középiskolásra te rjed t ki. A NISZ tagjai jó részt a falusi és sze- gényparas/ti fiatalok közül kerü ltek ki. A FISZ m egalakulásától kezdve nagyrészt a jobboldali beállíto ttságú fiatalok gyülekező helye lett. Szervezeteit N yíregyházán és megyénkben a kispolgárság, valam in t a gazdag- és középparasztság gyerm ekei tám o­gatták. , \ z ifjúság egységének m egbom lását k ihasználták a felszabadulás elő tt is m ű­ködő egyházi ifjúsági egyesületek, am elyek újból m egkezdték tevékenységüket. Meg­kezdte tagszervezését és m űködését az Em ericana, a KÁLÓT, a KALÁSZ és a K ato ­likus Diákszövetség. Ezek m elle tt a reform átus, evangélikus, izraelita egyházak ifjú - s _i egyesületei is működtek, E szervezetek lényege azonos: az ifjúságon belül egy klerikális, reakciós bázis létrehozása a dem okratikus ifjúsági szervezetekkel (SZIM,

37

NISZ), elsősorban a kom m unista p árt célkitűzéseit leginkább m agáénak valló MADISZ- al szemben. Az egyesületek többsége később egységesen tám ogatta a FISZ mozgalmi akcióit, sok helyen, főleg a KÁLÓT és a FISZ helyi szervezetei összefonódtak.

A m ikor világossá váltak az egységbontó törekvések a szakszervezeti keretben tö r­ténő ifjúsági szervezkedés hagyom ányaira építve m egalakult az Össz-Szakszervezet Tanoncellenőrző Bizottsága, mely a tanoncok érdekvédelm i és politikai szervezete volt.' A kereskedő fiatalok is m egalakíto tták szervezetüket a „Kereskedő Ifjak Szabolcsi Szervezet”-ét.

Szabolcs-Szatm ár m egyében 1945 őszére az ifjúsági mozgalom politikailag és szer­vezetileg erősen differenciálódott Az ifjúsági szervezetek négy típusa létezett: 1. az if­júság dem okratikus egységének elvét képviselő MADISZ, 2. a sajátos pártcélakat kö­vető pártifjúsági szervezetek, 3. az ifjúsági rétegszervezetek, 4. az egyházak á ltal irá ­ny íto tt ifjúsági egyesületek. A politikai elképzeléseket, nevelési célokat, tevékenységet figyelem bevéve lényegében két ifjúsági fron t — baloldali és jobboldali — k ia laku lá­sáról beszélhetünk. Az ifjúsági frontoknak tabbé-kevéshé körü lhatáro lt dem okratikus és forradalm i, illetve dem okráciaellenes jellegük volt.

A politikai elkötelezettség a MADISZ, a SZIM, a NISZ, a SZÍT (melynek ekkor még funkció ját a Tanoncellenőrző B izottság lá tta el) tagjainál a népi dem okratikus forradalom m al való azonosulást je lentette. Ezek a fiatalok az ifjúsági mozgalomban végzett m unkájukkal bizonyították, hogy életüket össze tud ják kötni a felszabadult ország dem okratikus társadalm i rendjének tám ogatásával. Az ifjúság egy része a jobb­oldali ifjúsági szervezeteket — a FISZ -t és az egyházi egyesületeket — követte. Közü­lük kerü ltek ki azok, ak iket a burzsoá reakció ta rta léknak tek in te tt a népi dem okra­tikus forradalom fékezésére irányuló akcióihoz. M egyénkben a fiatalok többsége nem volt tag ja ifjúsági szervezetnek. A politikai elkötelezettség hiánya többnyire nem kö­zömbösséget, inkább politikai tá jékozatlanságot és b izonytalankodást takart. Ezért m egindult a versengés az ifjúsági szervezetek között a fiatalok m egnyeréséért. 1945 őszétől az ifjúsági m ozgalom ban a politikai harc került középpontba.

A MADISZ hű m arad t célkitűzéseihez, harcolt az ifjúság egységéért és p rogram ­jának m egvalósításáért. Komoly küzdelm et vívott a felélénkülő klerikális ifjúsági szer­vezetekkel és a K isgazdapárt reakciós elem eket összefogó ifjúsági szervezete ellen.

A MADISZ Szabolcs megyei szervezeteinek tö rténete kézzelfoghatóan igazolja a szövetség program jának, az egységes ifjúsági szervezet elvének helyességét és a sza­bolcsi ifjúsági vezetők ráterm ettségét az ifjúság sokoldalú politikai és ku ltu rá lis neve­lésében.

A MADISZ tevékenységének fő vonásai

1945 őszén a megye m ajdnem m inden községében m űködött MADISZ-szervezet. K iépültek a já rási titkárságok, k ibővült a megyei titkárság apparátusa. Taglétszám a elérte az ötezret. Befolyása az ifjúság m inden rétegére k iterjed t. Szervezeteiben a p a ­raszt- és d iákfiata lok voltak többségben, túlnyom ó részük párton kívüli volt.

A MADISZ párton kívüli, önálló, dem okratikus ifjúsági tömegszervezet volt. Te­vékenységében az MKF politikai befolyása közvetve érvényesült, a szervezetekben dol­gozó kom m unista fiatalok és ifjúsági vezetők révén. A MADISZ megyei, városi, járási vezetőségében ők — a helyi szervezetekben a párton kívüli ifjúsági vezetőkkel együtt — szervezték és irány íto tták a sikeres ifjúsági akciókat.

Szabolcs megyében a MADISZ legfontosabb m unkaterü le te az aktív politikai m un­ka volt. Tevékenyen tám ogatta a kom m unista p á rt politikáját, részt vállalt gyakorlati

38

m egvalósításában. Az ifjúság ideológiai, politikai nevelését a konkrét politikai fe lada­tokban való részvétel ú tjá n végezte. A szervezet reagált valam ennyi országos politikai kérdésre. K övetelték a földreform legsürgősebb m egoldását, m ajd a fö ldreform gyakor­lati m egvalósításakor a MAD1SZ fia ta lja i seg ítették a földosztó bizottságok m unkáját. K övetelték a Nemzeti H adsereg felállítását, s am ikor sor kerü lt a hadsereg m egszerve­zésére, m egyénk fia ta lja i is szép szám m al jelentkeztek. Területi toborzó gyűléseket szerveztek, am elyeken kifejezésre ju tta tták , hogy készek részt venni az ország fe lsza­badításában, harcolni akarnak a ném et fasizm us ellen.10 K övetelik „a tanoncok kol­lektív szerződés szerinti fizetésének m egadását, valam in t szabadidejüknek biztosítá­sá t”.11 Sikeres m ozgalm at kezdem ényezlek a nyíregyházi lanoncotthon létesítéséért. T ársadalm i segítséggel 1947. augusztus 24-én fe lavatták a nyíregyházi József A ttila tanoncotthont.12

A dem okratikus ifjúsági szervezetekkel (SZIM, NISZ) együtt követelték „a hábo­rús bűnösök szigorú, igazságos és haladék talan m egbüntetését”, az „olyan közoktatás­ügyi reform ot, m elynek eredm ényeképpen országunk összes iskolájában népünk szol­gála tá ra cs a népek közötti testvériség szellem ében nevelik a tanu lókat”.13 Az egész társadalom érdekében követelik „a föld méhei kincseinek állam osítását”.14 Á llást fog­la ltak a fakultatív vallásoktatás m ellett.10

A háború u tán i gazdasági élet helyreállításában és a kibontakozó term elésben ko­moly segítséget nyú jto ttak a MADISZ m unkásbrigádjai. Fontos szerepük volt a földek m egm unkálásában. Felkeresték a háború u tán gazdátlanul m arad t földeket, segítet­tek a hadiözvegyek és sokgyerekes családok földjeinek m egm unkálásában, és nyáron a term és betakarításában .10

A megyét, de főleg a várost é rt háborús károk helyreállításából lelkesen vette ki részét a szervezet ifjúsága. Az 1946-os országos versenyben a m árciusban végzett ön­kéntes m unká jáé rt a nyíregyházi M ADISZ-szervezel e lnyerte a legjobban dolgozó if ­júsági szervezetnek já ró k itün tető vándorzászlót.17 A szervezet fia ta lja i részt vettek a nyíregyházi és záhonyi vasút helyreállításán , különböző rom eltakarításokon, a bak ta- Iórántházi szanatórium építésénél. A M ADISZ-lányok „Város- és faluszépítő” akció­kat szerveztek.10 Az egyes szervezetek egym ás között versenyt rendeztek és eredm é­nyeiket a MADISZ vezetősége rendszeresen értékelte. Az önkéntes brigádok segítséget nyújto ttak a város és falu rászoruló lakosságának is. A nyíregyházi szervezet elsőként szervezte meg a „MADISZ Egészségvédelmi Szolgálatát”.19 L étrehozták az ifjúság „É r­dekvédelmi B izottságát”.20

Ez a m unka a fiataloknak politikai állásfoglalása volt a Függetlenségi F ron t p rog­ram ja m ellett, komoly iskolája volt az ifjúság nevelésének. A roham brigádokban a kö­zösségért végzett m unka, az önkéntes áldozatvállalás, a közös élm ény közel hozta egy­máshoz a szövetségbe tömői ült fiatalokat, a roham brigád tag jai egy-egy szervezet éle­tének m otorjai lettek.

M egyénk fia ta lja i bekapcsolódtak a MADISZ országos akcióiba is. Részt vettek az 1946 elején indu lt „széncsatában”, a MADISZ vezetősége több alkalom m al szénbá­nyász roham m unkára m ozgósította m egyénk ifjúságát. A szabolcsiak zöme a borsodi szénbányákban dolgozott igen szép eredm énnyel. Az alapszervezetek részt vettek a fe l­szabadult B udapest és a borsodi bányavidék élelm ezési nehézségeinek enyhítéséért in - ilílntl gyűjtési akciókban is.11 Több szabolcsi fia ta l dolgozott a D una-hidak ú jjáép ítésé­nél.22 1948 jan u árjáb an 250 nyíregyházi fiatal dolgozott a S zatm ár m egyét sújtó árv íz­it írok helyreállítási m unkálataiban .23 E találkozók erősítették az ifjúság összefogását, barátságát, harckészségét. Az ország különböző terü lete irő l összesereglett fiatalok kö­zött k ia laku lt tapasztalatcsere term ékenyítőleg hato tt az itthoni m unkára.

39

Megyénk MADISZ-fiataljai sokoldalú munkát végeztek az 1045-os és az 1047-es országgyűlési választások előkészítő harcaiban is. Gyűléseiken ismertették a kommu­nista párt választási programját, állást íoglaltak mellette és követelték megvalósítá­sát Ezeken a lelkes hangulatú ifjúsági gyűléseken a kommunista part vezetői es tagja, voltak az előadók, akik nagy megértéssel és barátsággal foglalkoztak az Ifjúság áltál felvetett problémákkal. A választójoggal rendelkező 20 éven felüli MADISZ-fiatalok többsége csoportosan jelent meg életük első szavazásán, többségük a kommunista part jelöltjeire adta le szavazatát.

A MADISZ politikai felvilágosító és propaganda munkájának szervezett alkalmai a „MADISZ Szabadegyetem"-ben tartott előadások és az úgynevezett „ifi-délutánok voltak. A „Szabadegyetem” és az „ifl-délután”-ok programja rendkívül sokrétű volt, az ifjúságot közvetlenül érdeklő témákat, problémákat vitatták meg. E szervezett alkal­makkor ideológiai t é m á k („Hazafiság és nemzetköziség", „Proletárdiktatúra", „Munkás­paraszt szövetség" stb.), aktuális p o l i t i k a i k é r d é s e k („A tanonckérdés", „Az infláció”,

Demokratikus választójogunk" stb ), i s m e r e t t e r j e s z t ő e l ő a d á s o k „Demokratikus sport­élet", „József Attila költészete", „A Horthy-reakció” stb ), t á j é k o z t a t ó e l ő a d á s o k („Az orszá'g'belpolitikai helyzete", „Az újjáépítés eddigi eredményei". „A MADISZ II. kong­resszusa" stb ), a s z e r v e z e t belső életét érintő v i t a p r o b l é m á k („Mi a MADISZ célja ?, „Hogyan dolgozz a MA DISZ-ért"? stb.) váltották egymást.5'

Az ifjúság világnézeti, politikai nevelésének jelentős alkalmai voltak a taggyűlé­sek, amelyeken élénk figyelemmel kísérték a napi politikai eseményeket, valamint az alkálmankint rendezett ifjúsági nagygyűlések E nagygyűléseken fogalmazták meg az ifjúsági szövetség legfontosabb célkitűzéseit, követeléseit, amelyek sok esetben orsza- ros jelentőségűek voltak (pl. a már em lített tanonc kollektív szerződés követelése, vagy a diákönkormányzat kérdésének rendezése).53 Említésre méltó, hogy 1B48 szeptember végén a nyíregyházi MADISZ munkás és paraszt diákfiatalok védelmében tiltakozik az óriási anyagi áldozatokkal járó tanulás ellen A diákság nyílt levelet intéz a kultusz­miniszterhez, amelyben tiltakozásukat fejezik ki „az óriási tandíjak ellen" és kérik a minisztert, hogy „ne drága, drágább és legdrágább, hanem olcsó, olcsóbb és semmi fo­kozatban állapítsa meg a progresszív tandíjat". Követelik a tankönyvek árának le ­szállítását, mert „egyhavi kereset szükséges ahhoz, hogy egy diák egy évre szoló tan­könyveit megszerezhesse”.3” 1946 október végén a diákok küldöttsége a demokratizálódó közoktatásügy megteremtése érdekében követeli a polgármestertől az egységes, haladó szellemű tankönyvek kiadását, népi kollégium felállítását, egyetem és sportcsarnok lé­tesítését és nem utolsó sorban a vallás- és közoktatásügyi miniszter lemondását.35

A diákság határozott hangvételű követelése a MADISZ-fiatalok politikai érettsé­gét, a közügyok iránti érdeklődését és felelősségét tükrözi.

Az Ifjúság nevelésében eredményesnek bizonyult a tettekkel való politizálás e l­vének következetes érvényesítése. A MADISZ komoly tényezővé vált megyénk ifjúsági életében Következetes harcosságával, a kommunista párt politikája melletti állásfog­lalásával megbecsülést vívott ki magának, ugyanakkor a megye reakciós körei egyre élesebben támadták. Különösen a reakciós erők országos fellépése Idején élesedett ez a támadás, bár szinte alakulásától kezdve kemény küzdelmet kellett velük vívnia. A megye klerikális, reakciós erői minden eszközt felhasználtak a fiatalok előtt megbecsü­lést, elismerést kivívott MADISZ lejáratására. Legélesebben a Kisgazdapárt ifjúsági szervezetébe, a nyíregyházi FISZ-be tömörült reakciós erők támadták. Hazafiatlanság- gal, erkölcstelenséggel vádolták a MADISZ tagjait, „istentagadóknak’', „szabad szerel­met hirdetőknek", „táncos lábú munkakerülőknek", „zajos ifjú sá g in a k nevezték őket. Kiigényelték maguknak a MADISZ otthonát A MADISZ tiltakozó küldöttségének dr. Andrássy Dániel főispán azt válaszolta, hogy a MADISZ három héten belül országos

40

viszonylatban m egszűnik létezni és így nem lesz szüksége o tthonra.5'1 Tám adást ind íto t­tak a MADISZ ellen a K isgazdapárt helyi lap jában a ,.Szabolcsi Kis Ü jság”-ban is. A MADISZ reakció elleni küzdelm éhez nagy segítséget je len te tt az, hogy a kom m unista p árt helyi szervezete a „M agyar Nép”-bcn néhány közism ert, de sokat mondó lény fe l­sorakoztatásával védte meg a szövetség tag ja it és leplezte le a rágalm azókat: „A MADISZ nem politizál, a MADISZ épít, a MADISZ dolgozik és példát m uta t azoknak, akik ravasz in trikával olyan pártpo litika i érdekeket köveinek, am ely nem szolgálja az ifjúság egységét. A nyíregyházi MADISZ is szép példájá t ad ta m ár eddig is az új d e ­m okratikus ifjúság nevelésének.” M ajd határozattan védelm ére kel a M ADISZ-nak: „A jövőben nem fogjuk tű rn i sem felnőttek, sem az ifjúság részéről, hogy a M ADISZ-ban es a MADISZ ellen folytassák káros tevékenységüket.. . Rem éljük, hogy az eddigi k u ­darcai az in trikának és a felvilágosodás véget vet az aknam unkának és a MADISZ-t nyugodtan m űködni hagyják.” Végül a kom m unisla p árt a cikkben ism ét á llás t foglal az ifjúság dem okratikus egysége mellett.®’

Az első lépést m egyénk ifjúságának dem okratikus töm örítésére, dem okratikus p ár­tok ifjúsági szervezetei közötti szorosabb együttm űködés k ia lak ítására a MADISZ tette meg azzal, hogy 1945 novem berében egy közös ifjúsági ankét összehívását ja v a­solta valam ennyi ifjúsági szervezet részvételével. Az ankét előkészítésére a MADISZ, SZIM, NISZ és a FISZ közös bizottságot alakíto tt. Az ifjúsági ankéto t 1945. decem ber 2-án a nyíregyházi reform átus gyülekezeti házban ta rto tták . Az ankéton az MKP kép­viseletében Pálf'i Ernő ta rto tt előadást „Ifjúság és dem okrácia” címmel. Az előadó a párt álláspon tjakén t hangsúlyozta, hogy „az ifjúság problém ái csak úgy oldhatók meg, ha az ifjúság igyekszik egyetérteni, egym ást m egtaláln i és az elszigetelten élő m unkás, paraszt és értelm iségi ifjúság egym ás kezet összekulcsolva m egvalósítsák a dem okra­tikus M agyarország ifjúságának célkitűzését cs egységét”.3"

194(1 m árciusában a dem okratikus ifjúsági szervezetek összekötő bizottságaként megkezdte m űködését a M agyar Ifjúság Országos Tanácsa (MIOT), am elynek lé trejö tte az ifjúság dem okratikus egysegének újabb erősödését je lentette. M egyénkben is köze­lebb kerü ltek egym áshoz a különböző ifjúsági szervezetek. A FISZ megyei szervezete azonban ehhez a még elég laza keretben megvalósuló egységhez sem közeledett. Az első közös m egm ozdulásra az 1916. június 2-án m egrendezett M agyar Ifjúság N apja nyíregyházi rendezvényei alkalm ából kerü lt sor: közös ifjúsági felvonulást és nagy­gyűlést rendezett a MADISZ, SZIM és a NISZ. Az ifjúság ünnepéről így em lékszik meg a krónikás: „A MADISZ, a SZIM és a NISZ m egm utatta, hogy itt nem az egyenet­lenkedés, a gyűlölet lesz ú rra az ifjúságon, hanem a m egértés. Rem éljük, hogy ezt a barátságot m ind jobban ki fogja m élyíteni a m agyar ifjúság és példát fog m utatn i az öregeknek is.”31

A szabolcsi MADISZ következetesen képviselte az ifjúság dem okratikus szellem ­ben való nevelését és egységének m egszilárdítását az országos tanácskozásokon is, kép­viselői részt vettek a MADISZ kongresszusainak m unkájában. Különösen jelentős a l l . kongresszus m unkájában való részvételük, ahol több fontos javasla to t em eltek h a tá ­rozattá. A kongresszus ism ételten állást foglalt az ifjúság egységes, dem okratikus szel­lem ben való nevelése m ellett, és szívós harcot h ird e te tt a reakciós szellem ű vezetéssel u jjaalakuló régi egyházi cs politikai ifjúsági egyesületek, szervezetek ellen. A kia lakult helyzetnek megfelelően felhívta a M ADISZ-szervezeteket a MIOT által m eghirdetett együttm űködési elvek és módszerek érvényesítésére. Az ifjúság sokoldalú nevelése szem pontjából külön kiem eli a kongresszus határoza ta a szomszéd országok ifjúságá­val való baráti kapcsolatok k ia lak ításának fontosságát. Ezek a határozatok további együttm űködési lehetőséget te rem te ttek a különböző dem okratikus ifjúsági szervezetek közötti együttm űködésre. Különösen a Szovjetunió ifjúsági küldöttségével való ta lálko­zók közös előkészítő m unkálatai hozták közelebb egym ához Szabolcs ifjúságát.

41

A Szabolcs megyei MADISZ is elfogadta a londoni ifjúsági világkonferencia h a tá ­rozatát. Az errő l szóló felhívásukban k ije len tették : „szükségesnek ta rtjuk , hogy m i­előbb felvegyük a kapcsolatot a D em okratikus Ifjúsági Világszövetséggel, hogy a többi nem zet ifjúságával együtt dolgozhassunk a jobb jö v ő é rt. ' K icsendül a felhívásból az internacionalizm us gondolata is: „ ...k ív á n a to sn a k ta rtjuk , hogy az egyes szervezetek ápolják nem zetközi kapcsolatainkat, s a szabadságszerető népek ifjúságához m éltóan igyekezzünk beilleszkedni a népek testvéri közösségébe. *

A MADISZ megyei szervezete igen intenzív kapcsolatot te rem te tt a szomszédos or­szágok fiatalságával. Első alkalom m al 194(5 jún iusában a Komszomol kü ldö tteit lá tta vendégül a nyíregyházi MADISZ. A szovjet fiatalok küldöttségét a MADISZ székhazá­ban a MADISZ vezetői és a többi ifjúsági szervezetek küldöttei köszöntötték, m ajd m egkoszorúzták a szovjet em lékm űvet, A MADISZ vendégeként érkező kü ldötteket m indenütt nagy szerete tte l fogadták a fiatalok. A városban te tt látogatás u tán m űso­ros nagygyűlésen búcsúztak el a küldöttség tagjai N yíregyháza ifjúságától.33

A külföldi testvérszervezetekkel való kapcsolat m egterem tésére ösztönzött a MA- DISZ „Ifjak levelezzünk külföldiekkel"! cím ű felhívása, m elyben a rra szólítja fel m e­gyénk ifjúságát, hogy levelezés ú tján erősítsék nem zetközi ifjúsági kapcsolataikat, s ezen keresztül is foglaljanak á llást a m agyar békecélok és a dem okratikus M agyaror­szág m ellett.33

Ezek a találkozók és levelek nem csak a szovjet és m agyar fiatalok bará tságá t m é­ly ítették el, hanem a felszabadulás előtt egym ás ellen uszított szomszédos országok népeinek közeledését is je lentették .

A MADISZ sokoldalú, dem okratikus szellemű nevelő m unkájához nagy segítséget ado tt a m unkás, paraszt és értelm iségi kom m unista ifjak felhívása, ami a M agyar N ép­ben „Erkölcsös és dem okratikus ifjúságot" cím m el je len t meg. A dem okratikus szel­lem ű nevelés ta rta lm á t illetően a kom m unista ifjak leszögezik: „A rra akarjuk tan ítan i a m agyar ifjúságot, hogy a szabadságharcos m agyar m últ örököseként kezdjen jövője újjáépítéséhez, tan ítan i akarjuk őket más em berek jogainak tiszteletére, meg akarjuk szerettetn i velük a szomszéd népek ifjúságát, hogy velük együtt, közös erővel vegye fel a harco t a m últ m inden rossz m aradványa, a népellenes politikai rendszerek vissza­térése ellen. Nevelő és felvilágosító m unkánkkal helyes irányba akarjuk tereln i gon­dolkodását. A m agyar ifjúság így építő hadserege lesz a dem okratikus M agyarország­nak és elfoglalja m egérdem elt helyét nem csak az országon belül, hanem a határokon tú l az új dem okratikus világban. Ezekhez a célkitűzésekhez — m ondják felh ívásuk­ban — mi, kom m unista ifjak baráti jobbunkat n y ú jtju k N yíregyháza és Szabolcs v á r ­megye m unkás, paraszt és értelm iségi ifjúságának .”31

A MADISZ a fiatalok kulturális, szórakozási igényeinek kielégítésére sokrétű, szín­vonalas, a fiatalságot vonzó rendezvények egész sorát szervezte meg. Az 1945-ben m eg­alaku lt „Szabolcsi MADISZ M unkás Színház” igényes m űsorpolitikájával, színvonalas előadásaival elism erést válto tt ki. A színház rendszeresen látogatta a környékbeli fa l­vakat, a já rási községi szervek m űsoros estje in több alkalom m al felléptek. Több a lk a ­lom m al rendeztek a szervezetek között ku ltu rá lis versenyt. Irodalm i szakosztálya szo­kásos hétfő délu táni rendezvényein irodalm i és irodalom történeti előadásokat tarto tt. A MADISZ Petőfi Sándor irodalm i köre pályázatot h irdete tt írói tehetségű fiatalok részére. 1946 augusztusától a MADISZ keretében népi tehetségkutató iskola működött. A nyíregyházi M ADISZ-székházban több ezer kötetes könyvtár m űködött. A megye ifjúságának ku ltu rá lis képzése érdekében vándorkönyvtárat m űködtetlek. Népdalestek, jótékony m űsoros táncestek, hangverseny, m agyarnóta-esl, k lubestek szerepeltek még a szervezetek és a MADISZ központi ku ltu rá lis rendezvényein.36

42

A m unkára nevelés kezdem ényezéseként kell tekin tenünk a nyíregyházi MAD1SZ- szervezet szabásztanfolyam át, ahol hozott anyagból szakm unkások tan íto tták a szabá­szat alapm űveleteit. Ugyanez a szervezet hathetes csecsemő- és betegápolási, valam in t gyorsíró tanfolyam okat szervezett az ifjúság részére.37

A M A D ISZ-alapszervezetek sportélete is változatos volt. A központi ökölvívó, b ir ­kózó, kerékpár, asztalitenisz, vívó, tenisz és torna szakosztály m ellett m űködött egy sportrepülő szakosztály és term észetesen a labdarúgó szakosztály. V alam ennyi szak­osztály részt vett a városi, megyei, terü leti versenyeken, ahol szép helyezéseket értek el, több alkalom m al rendeztek különböző sportversenyeket és bem utatókat. Jelentős lépéseket te tt a szövetség a töm egsport fejlesztésére azzal, hogy akciót ind íto tt a „m e­zítlábas labdarúgó csapatok , asztalitenisz, sakkcsapatok szervezésére, a szervezés m unkájába bekapcsolódtak a nyíregyházi iskolák testnevelő tan ára i is. A város kö r­nyéki k irándulások m ellett országjáró tanu lm ányu takat is szervezett a nyíregyházi MADISZ.38

Ezek a ku ltu rá lis és sportrendezvények kétségtelenül vonzották a fiatalokat, de alapot ad tak az együttm űködésnek is. Az ifjúsági egységnapok, közös ku ltu rá lis és sportrendezvények közelebb hozták a különböző ifjúsági szervezeteket egymáshoz.

1947-ben a szabolcsi ifjúsági szervezetek közötti együttm űködés kiszélesítésére a MIOT határoza ta ado tt alapot, amely, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulójának m éltó m egünneplésére h ív ta fel a baloldali ifjúsági szervezeteket. Ebben az időben je len tkezett először a nyíregyházi ifjúsági mozgalom önálló szerveze­teként a Szakszervezeti Ifjúm unkás és Tanoncmozgalom (SZÍT), a m unkásifjúság egy­séges szervezete. A M IO T-határozat a lap ján a korábban m ár m egalakult MADISZ Petőfi-brigádjai m ellett megyei, helyi, üzemi és iskolai „48-as ifjúsági bizottságok” alakultak . A Szabolcs-Szatm ár megyei „48-as ifjúsági bizottság” egyéves program ját 1947. m árcius 15-én N yíregyházán a K ossuth téren több ezres töm eg elő tt hozták ny il­vánosságra. Az ünnepi nagygyűlés szónoka az egybegyűlt fiatalok elő tt a következőketm ondotta: ....... A harcot, am it nem válla ltunk a ném etek ellen, m ost az ú jjáépítésfron tján kell elvégeznünk. A rom okból kell felépítenünk az u ta t az em beri élet felé Ebben a m unkában a 48-as ifjúság lelkesedésével kell dolgoznunk.”3"

M egyénk ifjúsága nagy lelkesedéssel v e tt részt a centenárium i mozgalom ban. Sok­rétű és hasznos társadalm i tevékenysége közül a legjelentősebbek a következők: A 48-as ifjúsági bizottságok 1947 szeptem beréig több ezer ó rá t áldoztak a megye ú jjá ­építésére.40 Az üzemi 48-as ifjúsági bizottságok tankönyvakciókat szerveztek és a m un- kasgyerekek részére ingyen tankönyveket ju tta ttak .41 Az iskolai 48-as ifjúsági b izott­ságok kiem elkedő eredm ényeket értek el a „Siess! Adj! Segíts!” mozgalom és a diák- palrónus rendszer megszervezésében.*-’ A 48-as ku ltú rverseny az egész megyében fel­lendítette az öntevékeny kultúrcsoporlok életét. Labdarúgó, asztalitenisz, teke bajnok­ságokat rendeztek, am elyekben közel 3000 fiatal vett részt. M egyénk fiatalja i részt ve t­tek a VIT ku ltu rá lis és sportrendezvényein.43 A prágai első V ilágifjúsági Találkozón Szabó Ferenc MADISZ megyei titk á r képviselte m egyénk ifjúságát. E lism erést v ívott ki N yíregyháza ifjúságának képviselőjeként H ercku József és Palotai László, ak ik a jugoszláviai vasútvonalak építésénél végeztek roham m unkát a nem zetközi összefogás jegyében.44

A centenárium i mozgalom m egyénkben is elérte kettős célját. Egyrészt, az ifjúság szeles rétégéit m ozgósította a három éves terv célkitűzéseinek m egoldására, m ásrészt szorosabbá te tte a dem okratikus ifjúsági szervezetek közötti együttm űködést, ez áltál erősítette a dem okratikus nevelőm unka hatékonyságát.

A MADISZ h ivatásának ta rto tta a 14 éven alu li iskolás gyerm ekek dem okratikus nevelését, és az 1946 nyarán m egalakuló úttörőm ozgalom tám ogatását. A pedagógus

43

csapatvezetők m ellé középiskolás és m unkásfiata lokat küldött, hogy tám ogassák az ú t­törőket. Az M KP és a MADISZ hathatós tám ogatásával az úttörőm ozgalom m egyénk­ben is fejlődésnek indult. A mozgalom fejlődését kezdetben sok akadály gátolta. Ezért szervezeti felépítése és m űködésének alapelvei csak fokozatosan a laku ltak ki. Nem néz­ték azonban ezt jó szem m el az iskolapolitikát irányító, régről i t t m arad t reakciósok. M in­dent m egtettek a regi ifjúsági szervezetek tám ogatásáért és az úttörőm ozgalom m u n k á­jának nehezítéséért. G átolták az iskolákban az ú ttörőcsapatok szervezését. Legéleseb­ben az egyházi reakció, a jobboldali pártokkal szövetkezve tám ad ta a mozgalm at. V al­lásellenesnek bélyegezte és vele szemben az újjászervezett, de régi szellem ben te v é ­kenykedő cserkészm ozgalm at igyekezett erősíteni a gyerm ekek között.’5 Az útloró- mozgalom azonban a népi hatalom szilárdulásával együtt tovább erősödött.

A MADISZ legfőbb érdem e, hogy a különböző osztályhelyzetű és politikai feltu- gású fiatalokat egységes, dem okratikus nevelésben részesítette. Meg tu d ta akadályozni, hogy az ifjúság jelentős része a dem okráciaellenes erők befolyása alá kerüljön. Ezért létrehozása és „Egységbe ifjúság1’! jelszava politikailag helyes volt, még akkor is, ha az ifjúság szervezeti egységét nem sikerü lt m egvalósítania.

l-'O RIlA SO K , JE G Y Z E T E K

I. Magyal- N ép, 1945. ja n u á r 16.. M agyar N ép, 1345. ja n u á r 28.; M agyar N ép H4 fe b ru á r 22.

A MADISZ vezető i v o lta k : B e rn á th G yörgy , S z tan k ő Istv án , Som ogyi Jo lá n , k éső b b a sz e r­vezel m egyei t i tk á ra if j. Szabó F e ren c volt.

I. M agyar N ép, 1345. jú liu s 31.L M agyar N ép, 1345. ja n u á r 28. d. M agyar Nép. 1345. f e b ru á r 7.I. M agyar Nép, 15 lún iu - 12.

Az ..Ifjú ság E g y scg n ap ” u MADISZ v a lam en n y i je len tő se b b szerv eze téb en m e g ta r to tt o rszá­gos rendezv én y vo lt. B u d a p esten csehszlovák , ro m án , jugo sz láv f ia ta lo k re szv e te ltv e l r e n ­d ezték m eg.

II. M agyar N ép, 1945. jú liu s 26, 1945. au g u sz tu s 23, l'J4G. áp rilis D.9. M agyar N ép, 1945. au g u sz tu s 2.

10. Som ogyi Jo lá n szóbeli v isszaem lékezése a la p já n .11. M agyar Nép, 1945. au g u sz tu s 2.12. M agyar N ép, 1947. a u g u sz tu s 26.13. M agyar N ép, 1946. jú n iu s 18.14. U. o.15. M agyar N ép. 1947. m árc iu s 28.16. S om ogyi Jo lá n szóbeli v isszaem lékezése a lap jan .17. M agyar N ép, 1946. áp rilis 24.18. M agyar N ép, 1945. au g u sz tu s 11, 1946. jú liu s 28, 1947. f e b ru á r 20.19. M agyar N ép, 1945. jú n iu s 30.20. M agyar Nép. 1017. au g u sz tu s 20.21. M in d e rre : M agyar N ép, 1945. 1946 évi sz ám a ib an m eg je len ő M ADISZ h íre k n y ú jta n a k tá jé ­

k o z ta tá s t.22. M ag y ar N ép, 1946. jú liu s 28.21 M agyar N ép 194a. ja n u á r .3: ■ E bek ezd ésh ez : M ag y ar N ép, 1945, 1946, 1947. évi sz ám a ib an m eg je len ő MADISZ h íre k n y ú j­

ta n a k tá jék o z ta tá s t. E lő ad ó k : F e h é r K lára , R ákos S ándor, S z lan k ó Is tv án , P á lf i E rnő , d r. S p án y i Géza, d r. G acsály i S á n d o r stb .

25. M agyar N ép, 1945. au g u sz tu s 2.26. M agyar Nép, 1946. sz ep tem b er 22.27. M ag y ar N ép, 1946. o k tó b e r 25.26. M agyar N ép, 1946. ja n u á r 26.29. U. o.30. M agyar N ép, 1945. n o v em b er 29, 1945. d ecem b er 4.31. M agyar N ép, 1946. jú n iu s 4.32. M agyar N ép, 1946. jú n iu s 18.33. M agyar N ép, 1946. jú n iu s 23, 194(1. jú n iu s 25.34. M agyar Nép, 1946. szep tem b er 15.35. M agyar N ép, 1947. a u g u sz tu s 23.36. M agyar N ép, 1945. m árc iu s 17, 1945. Jú liu s 14, 1945. au g u sz tu s 11, 1946. m árc iu s 28, 1946. jú liu s

26, 1946. o k tó b e r 25, 1947. áp rilis 6.37. M agyar N ép, 1947. Ja n u á r 10, 1947. ja n u á r 31, 1947. jú n iu s 20.38. M in d e rre : M agyar N ép, 1945., 1946., 1947. évi sz ám ain ak M ADISZ sp o rth íre i.39. M agyar Nép, 1947. m á rc iu s 18.40. M ag y ar N ép, 1947. á p r ilis 6.41. M agyar N ép, 1947. o k tó b e r 8.42 u. o.43. M ag y ar N ép, 1947. jú liu s 16, 1948. fe b ru á r 4.44. M agyar N ép, 1947. m á ju s 20.45. K okas F e ren c és S ln k a A n ta l szóbeli v isszaem lékezése a lap ján .

44

GECSÉNYI LAJOS:

Kommunista tanulókör Nyíregyházán a második világháború éveiben (1941-1943)

Felszabadulásunk 25. évforduló jának közeledtével ism ét á ttek in tjü k azt a hatalm as küzdelm et, m elyet a m agyar nép legjobbjai a II. v ilágháború éveiben a fasizmus és a háború ellen vívtak. Ebben a szám vetésben e lju tunk nem csak az országosan isméid kom m unista és m ás ellenállási csoportok tö rténetének megism eréséhez, hanem fel­térképezünk m inden kis szervezetet, m inden akciót.

Ezek közé tartozik az a tanulókör is, am ely N yíregyházán 1911-ben, röviddel a háború kitörése u tán kezdett működni.

M ilyen helyzetben a laku lt a kör? K ik voltak a tag jai?1911 nyarán a m agyar uralkodó osztályok kitörő öröm m el üdvözölték a szov jet­

ellenes háború t A korm ány, az egész állam apparátus m inden tőle telhető t elkövetett, hogy az ország lakosságát egységesen sorakoztassa fel a háborús politika mögött. A fasiszta propaganda a legsötétebb lágalom hadjaratbn kezdett a szovjet állam ellen, a rra törekedtek, hogy az első v ilágháború kezdeti szakaszára jellem ző töm cghangula- to t terem tsenek. 1941 közel volt ahhoz, hogy a m agyar dolgozókkal el lehessen fe le j­tetni a nyom ort, szenvedést. Igaz, nem jelentéktelen erők foglaltak á llást a háború m ellett, különösen a gyors ném et sikerek lá ttán , de a m unkásság és parasztság po liti­kailag képzett, haladó gondolkodású része tudta, hogy a háború idegen érdekeket szol­gál. A politikailag e lm arado ttabbak csak se jte tték ezt, de ahogy te ltek a hetek, hóna­pok, úgy világosodott meg m indenki előtt a valóságos helyzet.

A háború kezdetén kedvezően ható hadi konjunktúra , a te rü le ti revízió eredm é­nyei, a m unkanélküliség m egszűnése egy időre könnyítették a rendszer helyzetét. Sza­porodtak azonban a negatív hatótényezők; a kivételes hatalom , a hadiüzem i rendszer, gyors árem elkedés — lem aradó hírek, a gyakoribbá váló katonai szolgálat, a közélel­mezési helyzet rom lása s végül a pusztító háború a m aga szörnyű valóságában.

A m agyar nép nem lelkesedett a háborúért, de nem is lépett fel ellene. Ez a passzivitás — m ár a kezdet kezdetén — mégis aggasztotta a korm ányzati szerveket. Felt a töm egektől s az elégedetlenség esetleges m egnyilvánulásai ellen m inden előké­születi intézkedést megtett.

A hadüzenet u tán egym ást érték a dolgozók m egfélem lítését célzó intézkedések. Rendelet je len t meg a „baloldali felforgató elem ek”, a kom m unisták, kom m unista- gyanus szem élyek elleni közigazgatási eljárásról, az internálásokról. 1941 októberében m egszervezték a vezérkar főnöke m elle tt működő katonai bíróságot m inden, „a fenn­álló társadalm i rend felforgatására irányuló” tevékenység ellen. Az intézkedések első­sorban a kom m unisták ellen irányultak . A több ezer bebörtönzött kom m unistán kívül néhány hé t a la tt 2—3000 fő k e rü lt a sebtében felá llíto tt in ternálótáborokba. Nagy nyo­más nehezedett a legális m unkáspártra és a szakszervezetekre is. A legális m unkás­mozgalom ellen in tézett tám adáshoz tartozo tt a m unkásság gazdasági és ku ltu rá lis

45

Szervezeteinek fokozatos felszám olása. K ülönösen vidéken, egym ás u tán zárták be a m unkásotthonokat, m unkásegyleteket, köröket. „G yanús m agatartás” m ia tt in te rnálták vagy bevonu lta lták a vezető szociáldem okrata és szakszervezeti funkcionáriusokat nem egy vidéki helységben.

A Szociáldem okrata P á r t h ivatalos vezetése felem ás módon reagált a háború k i­törésére, a m ozgalm at é r t tám adásokra.

Egyrészt elíté lték a háborúba lépést, k iá lltak az antifasiszta világkoalíció m elleit, aggódva figyelték a szovjet hadsereg küzdelm ét, m ásrészt olyan m agatartást követeltek a szervezett m unkásoktól, am ely messzemenő tám ogatást nyú jto tt a korm ánynak, az á lta lu k is e líté lt háborúhoz.

A szervezett m unkásság tekintélyes része a p árt hivatalos po litikájával szemben sa já t osztályöntudatára, a kom m unistákra és a baloldali szociáldem okrata vezetőkrehallgatott. _

Az eszm ét nem lehete tt a szívekből kitépni. Ahogy közeledett a háború, m ajd a Szovjetunió elleni agresszió ideje, úgy élénkült, nő tt az elégedetlenség, úgy alakultak ki ism ét propagandacsoportok, beszélgető körök a különböző m agánlakásokon, egyleti helyiségekben. A résztvevők, a forradalm i m unkásm ozgalom régi, k ipróbált harcosai m ellett m ind nagyobb szóhoz ju to ttak a fiatalok is. Valam ennyi próbálkozás hallatlan nehézségek közepette m ent végbe. •

N yíregyházán V áraljai Jenő újságíró, volt szociáldem okrata pártlitkár, m ár 1938- ban m egkísérelte a p árt baloldali gondolkodású tag ja it töm öríteni. Célja a M áiciusi F ron t p rogram ját valló szervezet létrehozása volt. B íztatására Pálfi Ernő (1938—1940 párttitkár) kapcsolatot te rem te tt D ebrecenben Ú jhelyi Szilárddal és Szilágyi Józseffel, a haladó diákcsoport vezetőivel. Pálfi m ár ekkor létrehozott egy ifjúm unkás tanulókört a pártszervezeten belül. I tt a foglalkozásokon a m arx ista politikai gazdaságtan kérdé­seiről, a háborúkról, az osztályokról, az oszlályharcról beszélgettek. A körben személy szerin t G uttm ann Miklós, Lclokvics László, Fülöp László, K am pf László, L em er End­re, Földi László, Auspitz Emma tevékenykedett.

A háború kitörésekor m egindult le tartóztatási — internálási hullám azonban Pálfi E rnőt is elérte. 1941. jú lius lü -án in te rnálták . A csoport ideiglenesen vezető nélkül m a­rad t, de m unkája ekkor sem bénu lt meg. A m ár kom m unista eszméken felnőtt ifik á tve tték a vezetést s ősztől kezdve G uttm ann Miklós technikus lakásán gyűltek össze, társadalm i problém ák, a történelm i m aterializm us kérdéseinek m egvitatására. A fia­talok kicserélték egym ás között baloldali írók regényeit, m arxista brossúrákat. F el­használták a szociáldem okrata kiadványokat, pl. Népszava nap táraka t is. Legnagyobb népszerűségnek G orkij regényei örvendtek.

1942 folyam án sikerü lt egy rádiót áta lak ítan i s azon a moszkvai Kossuth, illetve londoni rádió adásait hallgatni.

A Kossuth rádió szerepéről, jelentőségéről a hazai antifasiszta harcban Kállai G yula elv társ ír ja az alábbiakat: A moszkvai m agyar kom m unista em igráció kiem el­kedő segítséget nyú jto tt a m agyar függetlenségi mozgalom pártjainak , az egész magyar népnek a ném etellenes szabadságharchoz, a nem zet megmentésére. „A segítségnyújtás leghatékonyabb eszköze az 1941 szeptem berében megszervezett Kossuth rádió volt.” A Kossuth rádió állandó harcot foly tato tt azért, hogy M agyarország szakítsa meg szö­vetségi viszonyát a fasiszta hatalm akkal, hogy a m agyar néptöm egek ném etellenes harcá t minél szélesebb alapokra fektesse. Leleplezte M agyarország gazdasági kifosz­tását, az uralkodó osztályok h in tapolitikáját. A rádió hírei alap ján folytattak agitációt 1941—1943 közölt a nyíregyházi dohánygyárban és egy péküzem ben Zajácz János és Á roki László. M indkettőjüket több havi börtönbüntetésre ítélte a bíróság.

4ü

A kom m unista tanulókör életében a nagy változás 1942 nyarán állt be. amikor a Budapesten tartózkodó Fülüp Gábor és László kapcsolatba került a kommunista egye­temisták csoportjával (Kelen Tibor, Gáti Jenő), majd rajtuk keresztül a Deák György vezette kommunista mozgalom mal. Ök lá ttá k el könyvekkel a nyíregyházi csoportot.

A Deák-féle mozgalom becsületes, a KMP-hez utat kereső emberekből, jobbára szociáldem okrata párttagokból alakult. Több balos jelszavuk ellenére intenzív szer­vező- és propagandam unkát végeztek a háború és a fasizmus ellen. Illegális m unká­juk során kapcsolatot ta lá ltak a KMP-vel s annak röplapjait is U-rjesztctték.

A nyíregyházi csoport (G uttm ann szem élyén keresztül) rendszeresen tájékoztatta Kelen T ibort a tanu lókör m egbeszéléseiről. 1943 tavaszán m ár konkrét akció tervét la to lgatták s elsősorban — a debreceniekhez hasonlóan — röplap terjesztést terveztek. Szóbeli agitációt viszont m ár ekkor is folvtattak.

A szépen induló mozgalom kibontakozását Deák György és több tá rsa budapesti le tartóz tatása szakította meg. E lfogtak néhány napon belül valamennyi nyíregyházi résztvevőt s a súlyos beteg Pálfi E rnőt is.

A Honvéd Vezérkar Főnökének Bírósága a kínzásoktól m egtört fiatalokat 1 év és 6 hótól 4 évig terjedő íegyházra ítélte.

Ezzel a kicsiny, de intenzív csoport m egszűnt H atásuk — bár nehezen — lem ér­hető a szociáldem okrata pártszervezetben, a helyi közhangulatban.

Szerény, de tiszteletrem éltó m unkát végeztek.

★

A közlemény megírásához az MSZMP KB P árttö rtén e ti Intézete A rchívum ában ta ­lálható dokumentumokat használtuk fel.

47

Pál Gyula: Fejlődő város. (Olaj.)

48

SÍPOS LEVENTE:

A Szabolcs és Szatmár megyei Nemzeti Bizottságok és önkormányzati testületek

i.

A negyedszázados évforduló jó alkalom arra , hogy fe lm érjük a felszabadulás óta m egtett u ta t. A szám vetésnek — m elynek e cikk csak egy kis részlete lehet — ta lán nem ünneprontó form ája felidézni a népi dem okratikus forradalom ú j életet terem tő, k iélezett politikai harcait. Az osztályharc több síkon zajlik és zajlo tt, ennek m egfele­lően nyom on követése is több féle módon történhet. Az alábbiakban sajátos aspektus­ból, a Nem zeti B izottságok és az önkorm ányzati testü le tek : a törvényhatósági b izo tt­ság, a képviselőtestületek összetételét vizsgálva igyekszem érzékeltetn i Szabolcs és S zatm ár 1945 és 1940 közötti politikai erőviszonyait, a haladás és a reakció küzdelm ét. Nem m utatom be e szervek szerteágazó tevékenységét, ez szétfeszítené a cikk kereteit, csupán a pártok közötti viszony m egrajzolásához kívánok hozzájáruln i néhány vonás­sal.1

Ezek a szervek azért a lkalm asak e vizsgálódásra, m ert a Függetlenségi F ront öt p á rtja és hatodikként a szakszervezetek a lko tták őket. A N em zeti B izottságoknál egyen­lő számú, paritásos részvételt szabott meg a k ialakuló országos szokásjog, itt tehá t ab ­ból lehet levonni a következtetéseket a m egyére vonatkozóan, hogy m ely p ártok kap tak helyet gyakrabban a községi, városi, já rási és megyei Nemzeti B izottságokban. A N em ­zeti Bizottságok kezdetben közigazgatási funkciót is ellátó, az egész közéletet befolyá­soló politikai szervek voltak, m elyek a törvényhatósági bizottságok és a képviselőtes­tü letek m egalakítása u tán elvesztették közigazgatási szerepüket. A zonban d helységek legfontosabb közügyéit eldöntő, a közigazgatási tisztviselőket m egválasztó és ellenőrző községi, városi képviselőtestületeknek, a megyei törvényhatósági bizottságnak az ösz- szetételét, azaz az egyes pártok és a szakszervezetek képviseleti arányát a helyi N em ­zeti Bizottságok á llap íto tták meg a jogszabályok értelm ében. Az összetétel körüli p á r t­harcok, az egyes p ártok részvételi a ránya a helyi politikai erőviszonyok fontos m u ta ­tója.

A felszabadult T iszántúl — s a fokozatosan felszabaduló többi te rü le t — népe nagy lendülettel kezdett hozzá a dem okratikus nem zeti ú jjászü letés m egvalósításához. A de­m okratikus pártok politikai szövetségét m egtestesítő M agyar Nem zeti Függetlenségi F ront p rogram jának a végrehajtása m egkövetelte a központi állam hatalom gyors k i­építését. A Függetlenségi F ron t helyi politikai szerveinek, a Nemzeti B izottságoknak fontos szerep ju to tt a korm ány m egalak ítására h iva to tt Ideiglenes Nemzetgyűlés k ü l­dötteinek m egválasztásában is. Sok helyütt, így N yíregyházán is éppen m egválasztásuk

1 A lém a országos tá rg y a lá sáh o z lásd B alázs B é la : N épm ozgalom és nem zeti b izo ttságok .1945—1046. K o ssu th K önyvk iadó 1961.; S ágvári Á g n es: N ép fro n t és ko a líc ió M agyarországon 1936—1948. K o ssu th K ö n y v k iad ó 1967.; D r. C sizm adia A n d o r: A nem zeti b izo ttságok állam i tev ék en y ség e (1944—1949). K özgazdaság i és Jog i K ö n yvk iadó 1968.; A P á r t tö r té n e ti T ankönyv XI. és XII. fe jeze tén ek terv eze te . P á r t tö r té n e ti K özlem ények , 1908. 1. és 2. sz.

49

céljából ült össze először a várm egyei Nemzeti Bizottság, am ely tevékenysége során végig egyúttal a Nyíregyházi Nemzeti B izottság funkcióit is ellátta.

Az 1044. decem ber 17-én összehívott alakuló ülésen az elnöklő dr, Erőss János k i­rendelt főispán ism ertette az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottságának hozzá in tézett m egkeresését, m elynek értelm ében „az ideiglenes nem zetgyűlésbe kiküldendő tagok m egválasztására alkalm as Nemzeti Bizottság alak ítandó . A m egkeresés szerint a Nem zeti B izottságot „a független kisgazda- és földm unkáspárt, a szociáldem okrata párt, a kom m unista párt, továbbá a szakszervezetek, gazdaszövetség, parasztszövetség, valam in t a kereskedők és iparosok csoportja és végül a pártonkívüli dem okraták so­raiból delegált három -három tag választja meg. A fenti nyolc csoportból k iküldött tagok elnököt választanak, így a szóban lévő Nemzeti Bizottság az elnökön kívül 24 tagból á ll”.2 3 Ennek m egfelelően a decem ber 19-i form ális alakuló ülésre a következők kap tak m eghívást: az M KP képviseletében: P in tér András, M urczkó Károly, B ernáth G yörgy; SZDP: Fazekas János, M áchel Sándor, Egri Sándor; FK P: dr. Erőss János, Veczán József, M ócsán József; szakszervezetek: Jeles László, Pásztor József, Solymosi M ihály; kereskedők és iparosok: Bácsik József, Kelem en László, U ngár János; p á rto n ­kívüli dem okraták: dr. Elekffy Lajos, dr. P app György, dr. Békefi E rnő; Parasztszövet­ségi Sajben A ndrás, B artha László, Tomasovszki A ndrás; Gazdaszövetség: Lovas K o­vács A ndrás, Gerliczki A ndrás, Ilrenkó János.3

A Függetlenségi F ron t helyileg m egalakult p á rtja in ak és több érdekképviseletnek a Nem zeti B izottságban való töm örülése széles politikai összefogást tükröz. A foglal­kozás szerinti megoszlás szintén széles osztályegyüttm űködés lehetőségének a felm e­rülésére u ta l: az NB tag jai között kőműves, nyomdász, kisgazda, kisiparos, kereskedő, orvos, ügyvéd, pap egyarán t m egtalálható. Ezt az összetételt az élet m egindításának, az összes antifasiszta erők töm örítésének követelm énye d ik tálta . 1945 elején bekap­csolódtak az NB m unkájába a helyileg akkor m egalakult Nemzeti P arasz tp árt és a Polgári D em okrata P á r t (kezdetben R adikális D em okrata P á rtn ak nevezték) képviselői, egyes érdekképviseletek pedig k im arad tak belőle.

H abár a viszonylag korán felszabadult Szabolcsban a megyei NB-k m egalakulása­kor m ár m egindult az élet, m egkezdte m űködését a közigazgatás, óriási m unka v árt rá ju k az újjáépítés, a dem okratikus áta laku lás elősegítésében. Ahol a népi forradalm i erők nagyobb súlyt k ap tak az NB-kben, o lt a kom m unisták vezetésével — sokszor a közigazgatási tisztviselőkkel v ívott harcban — eleget tud tak tenni h ivatásuknak, ahol kisebb volt a súlyuk, o tt kevésbé — ez a helyi erőviszonyoktól függött.

A várm egyei Nemzeti B izottság m űködésének hatékonyságát egy feb ruár—m árcius fordulója körül tö rtén t átszervezés csökkentette. Az ú jjáa lak ításban közrejátszhatott, hogy nehézkes volt a nagy létszám ú bizottságot hetenként összehívni. Az új bizottságot azonban csupán az öt p á rt egy-egy képviselője alkotta , még a szakszervezetek képvise­lő jé t is kihagyták. V alójában itt a reakció szabotázsakciójáról volt szó. A koalíció kon­zervatív csoportja m ár a korm ány m egalakulása óta szükségtelennek m inősítette e népi szerveket az országban azzal az indokolással, hogy az állam gépezet m egindulása u tán nincs szükség közigazgatási tevékenységükre. Az N B-k politikai ellenőrző szere­pében term észetesen sa já t hatalm i törekvéseinek egyik legjelentősebb akadályát látta. Noha a dem okratikus erők ellenállásán m egtört az N B-k feloszlatására irányuló tö­rekvés, sőt a 14/1945. ME. sz. rendelet jogilag is elism erte őket, a reakció nem hagyott

2 Az a lak u ló ü lés je g y ző k ö n y v é t lásd H ársfa lv i P é te r , H o rv á th S á n d o r: D o k u m en tu m o k . Az é le t m eg in d u lása m eg y én k b en a fe lszab a d u lá s u tá n . S zab o lcs-S za tm árl Szem le, 1965. 3. sz. 103—104. old.

3 S zab o lcs-S za tm ár m egyei P á r ta rc h ív u m . D acskal A n ta l: N y íreg y h áza tö r té n e te . 1944—1047. (K ézirat.)

50

íe l a m egbénításukat célzó m anőverekkel. Szabolcs megyei em líte tt k ísérlete já r t is bizonyos eredm énnyel. Például egy április 18-i feljegyzés szerin t a megyei NB „új fo r­m ában tö rtén t m egalakulása óta negyedik szerdán” m arad t el az ü lés; m ert tag jai nem jö ttek el kellő szám ban.1

Az 1945. ja n u á r 4-én kibocsátott 14/1945. ME. sz. rendelet felszólította az NB-ket. alak ítsák meg az önkorm ányzati testületeket, s hozzátette: „A nem zeti bizottságok, m int a dem okratikus pártok helyi szövetségei, politikai szervek, tehá t m aguk ne il­leszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe.” M ásszóval: az önkorm ányzati testü letek m egalakítása u tán m egszűnik az NB-k közigazgatási funkciója, de m egm arad politikai szerepük: a kezdem ényezés, az ellenőrzés, a meggyőzés. Révai József találó szavaival „harci szervek a fasiszta és feudális reakció szétzúzására és a dem okratikus átalakulás b iz tosítására”.4 5 6

Szabolcsban az országban valószínűleg az a példátlan eset történ t, hogy Erőss János főispán volt egy ideig a várm egyei Nemzeti Bizottság elnöke. Érthető, hogy ilyen kö rü l­m ények között az NB politikai ellenőrző szerepe nem érvényesült m egfelelően a m e­gyei közigazgatás felett. Erőss János, a politikai fejlődés m egállítására törekvő kisgaz­dapárti politikus ugyanis m ár 1944 novem berétől a régi közigazgatás szisztem atikus k i­építésén m unkálkodott. A régi „szakem berek” sokaságát ju tta tta álláshoz, a megyei közigazgatást a jobboldal bástyájává építette ki. A polgári dem okrácia keretein tú l­lépni nem akaró — sőt részben még azokat is sokalló — hivatalnoki k a r joggal sa já t sírásó ját lá tta a népi fo rradalm i erőkben, m elyek tevékenységük egyik legfontosabb szín terét a Nemzeti B izottságokban ta lá lták meg. Ezért a rra törekedett, ha m ár fel­oszlatásukról nem is lehete tt szó, legalább a sa já t szem pontjából kedvező összetételű NB-k a laku ljanak és m űködjenek. Végül is a m egyében a Nemzeti B izottságok egy része baloldali kezdem ényezésre a laku lt meg, m ásik részénél a közigazgatási ap p a rá ­tus" bábáskodott, s ez rányom ta bélyegét ezekre a bizottságokra.

A főispán 1945. ja n u á r 16-i le ira tában u tasíto tta a nyíregyházi po lgárm estert és a járási főszolgabírókat, hogy a 14/1945. ME. sz. rendelet értelm ében „ott, ahol még a nem zeti bizottságok m egalakítva nem lennének, úgy azokat a rendeletben előírt a lap ­elvek szigorú szem elő tt ta rtásáv a l haladék talanu l a lak ítsák meg és ezeken keresztül gondoskodjanak a képviselőtestületek haladék talan összeállításáról”.7

Hogy a főszolgabírók hogyan te ttek eleget a rendelkezésnek, a rra jellem zőek a tiszai járási főszolgabíró szavai a já rási Nemzeti Bizottság alakuló ülésén az NB össze­tételéről: „a já rás te rü le tén pártpo litikai szervezkedés csak egyes községekben indult meg és a főszolgabírói hivatalhoz érkezett jelentésekből az . . . állap ítható meg, hogy a jelölések, illetve a k ikü ldö ttek kijelölése az érdekképviseleti elv a lap ján történik, így a bizottság is érdekképviseleti elv alap ján á llítta tik össze”.8 A megye Törvényhatósági Bizottságába küldendő járási tagok névsorára te tt javaslatából kiderül, m it é r te tt „ér­dekképviseleti elven” : 2 fő az egyházak részéről, 5 földműves, 1 gazdatiszt, 1 iparos, 1 kereskedő, 2 értelm iségi. Az ülésen ebben az összetételben elfogadott névsorban nem ju to tt hely a m unkásosztálynak. V alójában a népi forradalm i erők ellen te tt lépés volt

4 NYAL. S zabolcs m . ND Ira to k 1945./II./7.5 R évai Jó z se f : K e llen ek -e nem zeti b izo ttság o k és m ire? N éplap , 1945. ja n u á r 10.0 Szabolcs közel leven a k o rm án y sz ékhelyéhez , D ebrecenbe g y a k ra n é rk e z e tt p an asz a köz­

tisztv iselők ellen a m egyéből, a m it a fő isp án a m egyei NB ja n u á r 10-i ü lésen szóvá is te tt. A k özigazgatás és a fő ispán tev ék en y ség én ek je llem zésé t lásd N ém eth P é te rn é l A közigaz­ga tás ú jjá sz e rv ez ése S zabolcs m egyében (1944. n o v em b er — 1945. Ja n u á r) , S zabo lcs-S zatm árl Szem le, 1988. 2. s z . ; F ilep J á n o s : A közigazg a tás ú jjá sz e rv ez ésé rő l, uo . 3. s z . ; H ársfa lv i P é te r : D em o k ra ta p o litik u s vo lt-e E rőss Já n o s fő ispán? Uo.

7 NYAL. S zabolcs m . fő lsp . 1922/1945.C Uo-

51

az is, am ikor a főszolgabíró ugyanezen az ülésen egy kérdésre válaszolva k ijelentette, hogy a községi bíró, jegyző stb. is tag ja lehet a Nemzeti B izottságoknak.

Az M KP megyei vezetői jól lá tták , hogy a közigazgatási apparátus részvétele az NB-k m egalakításában m ilyen káros következm ényekkel já rt. V ilágosan kifejezte ezt1945. április 11-én kelt, a belügym iniszternek kü ldö tt beadványuk: „Vidéki m unkás­ságunk során (a fö ldreform előkészítéséről és végrehajtásáról van szó — S. L.) politi­kai tapasz talatunk a megye te rü le tén az, hogy a nem zeti bizottságok összetétele nem megfelelő, m ert nem a dem okratikus blokk szellem ének m egfelelően vannak összeállít­va, hanem még a pártok m egalakulása előtt a falu jegyzőjétől k ijelölt em berekből te ­vődik össze. Az azóta m egalakult pártok képviselői sok helyen pluszként csatlakoztak a m ár meglevő nem zeti bizottságokhoz, sok helyen azonban a pártok m egalakulása dacára sem vették be a pártok k ikü ldö tteit a nem zeti bizottságba. Ennélfogva azok a községek, ahol a fenti m ódon vannak a nem zeti bizottságok összeállítva, ugyanilyen szellem ben pártokon kívü lieket kü ldö ttek be a megyei törvényhatóságba. K ifogásoljuk: 1. hogy sok községben egyáltalán nincsen nem zeti bizottság, 2. sok helyen a nem zeti bizottság párton kívüliekből áll, m ert pártok vagy egyáltalán nincsenek, m ert v a lam i­lyen szektor akadályozza, vagy a p á rt k iküldöttei nem foglalnak helyet a nem zeti b i­zottságban a rendelkezések helytelen értelm ezése m iatt, vagy konzervatív és reakciós erők akadályozzák nekik megfelelő módon értelm ezve a nem zeti bizottságokról szóló rendelkezéseket, 3. á llítjuk , hogy a községek politikai élete igen sok helyen felülről vezérelt módon történik , vagyis a K isgazdapárt vagy m ás p árti főjegyző vagy közhiva­talnok, ha nem is erőszakos módon, de célzatosan úgy nyilatkozik és úgy á llítja be az á lta la szervezett párto t m in t olyat, am elyhez ő m aga is tartozik és am ely p árt tobor­zására felhasználja a falusi esküdteket, b író t stb. A község lakói nem tudnak vagy nem m ernek ellent m ondani, m ikor ilyen módon a p ártb a való belépésre összeírják.”9

1945 m árciusára m ár a megye községeinek nagy részében m egalakultak az NB-k, s lé tre jö ttek a já rási Nem zeti Bizottságok is. Az M KP idézett m egállapításaival össz­hangban azonban joggal szögezte le, a megyei NB: „12 községből érkezett k im utatások­ból az tűn ik ki, hogy a Nemzeti Bizottságok s tru k tú rá jáv a l a községek nincsenek tisz­tában , m ert csupán egyetlen községben — N yírm adán — van szabályszerűen m egala­k ítva a Nemzeti B izottság”.10 Az em líte tt 12 községi NB jelentései közül 5 tü n te tte fel a pártok szerinti összetételt. 4-ben volt képviselője az M K P-nak, az FK P-nak, az N PP-nek, 3-ban az SZD P-nek és 1-ben a szakszervezeteknek — egy község kivételével paritásos alapon. 3 N B-ben pártonkívüli is helyet kapott. A többi 7 közül 2 község Nem zeti Bizottsága a tagok foglalkozását jelezte, 5 pedig arró l szám olt be, hogy p á r­ton kívüliekből a laku lt meg. A paszabi NB például ezt ír ta : „M ivel pártok nem m ű­ködnek, a különféle foglalkozású em berek közül behívás ú tjá n ju to ttak a Nemzeti B i­zottságba, hogy ilyképpen a különféle foglalkozásúak arányosan képviselve legyenek.” T iszaszentm ártonban így a lak u lt a pártonkívüliekből álló NB összetétele: 2 k isb irto ­kos, 2 földm űves napszámos, lelkész, kán tortan ító , cipészmester, szatócs kereskedő. Zsurkon az a ford íto tt helyzet á llt elő, hogy a képviselőtestület választo tta meg az NB tag ja it.11

A Nemzeti Bizottságok összetétele m egyeszerte hasonló képet m utatott. A felm érés hatására , nem utolsó sorban az M KP határozo tt fellépése következm ényeként a megyei Nemzeti Bizottság 1945. április 19-én körlevelet bocsátott ki, m elyben leszögezte: „a kellő ism eretek h iányában a Nemzeti Bizottságok összeállítása szabálytalan és ren d ­ellenes.

s uo.10 NYAL. S zabolcs m . NB/I./7. 1945. áp rilis 15-i jk v .11 Uo. K özségi je len té sek .

52

Éppen ezért közli a községek elöljáróságaival, hogy a Nemzeti B izottságok meg­alak ításába és összeállításába a közigazgatási hatóságoknak beleszólási joga nincs.

A Nemzeti Bizottságok a m űködésre jogosult 5 politikai p á rt éspedig: 1. Független K isgazda Földm unkás és Polgári P á rt, 2. M agyar K om m unista P árt. 3. Nem zeti P a ­rasztpárt, 4. Polgári D em okrata P á r t és 5. Szociáldem okrata P á r t á lta l delegált tagok­ból állítandó össze — úgy, hogy m inden p árt a sa já t párttag ja i közül egy-egy tagot delegál.

Ahol a fent felsorolt pártok nem m indegyike m űködik, úgy a m ár m egalakult és működő dem okratikus pártok á lta l delegált nem zeti bizottságok a m űködő esetleges más dem okratikus pártok, vagy érdekképviseletek, végső esetben pedig dem okratikus gondolkodású és politikailag kifogástalan egyének közül együttes jav asla tta l h ívnak be annyi tagot, hogy az ötös létszám meg legyen.

Ha az így — pártok h íján nem te ljes — Nemzeti B izottságok székhelyein időköz­ben a m űködésre jogosult valam elyik politikai p á rt m egalakul, úgy a behívott tagok közül sorsolás ú tjá n kiesik egy, s ez a kiesés m indaddig folytatódik, am íg a m egalakult m inden dem okratikus p á rt a Nemzeti B izottságban képviselethez nem ju t.

Az így m egalakult Nemzeti B izottságok önm agukból titkos szavazás ú tján választ­ják meg elnöküket.”12

H a Erőss János NB-elnök nem is akadályozhatta m eg e körlevél kibocsátását, a jobboldal élt azzal a lehetőséggel, hogy a Nemzeti B izottságok összetételét nem szabá­lyozták paragrafusok, csupán a k ialakuló országos szokásjog. E lérte, hogy — m iként a leszűkített létszám ú megyei NB-ből is k im arad tak a szakszervezetek, m elyek elsősor­ban a m unkáspártok pozícióit erősíthették volna — a szakszervezetek nem kerü ltek a pártokkal egyenrangú félkén t szóba a körlevélben, sőt még a „szakszervezet” szó sem fordul elő, csupán a többféleképpen értelm ezhető „érdekképviseletek”. Feltétlenül zavarólag ha to tt az „esetleges m ás dem okratikus p ártok” kifejezés is.

A körlevél a lap jában véve mégis kedvező hatású volt. K ivonta a közigazgatási tisztviselők hatásköréből az N B-k m egalakításának — összeállításának — ügyét. Meg­könnyítette összetételük rendezését: m ájus—jún iusban sok helyen ú jjáalaku ltak . Ez m ódot adott a baloldali erőknek — a pártok m egalakulása esetén — az olyan párton- kívüli szem élyek eltávo lítására (főleg jegyzők, bírók, papok), ak ik a fo rradalm i fejlő ­dés ellenzői voltak.13 14 A körlevél em líte tt m anőverei viszont lényegében nem érték el cé ljukat:

A Polgári D em okrata F á r t Szabolcsban is éppoly gyenge volt szervezetileg, m in t a legtöbb m ás megyében, a falvak túlnyom ó többségében nem volt helyi szervezete (néhol az F K P szervezte meg, hogy gyarapítsa szavazóinak szám át az N B-ben és a képviselőtestületben). Csak néhány NB-ben képviseltethette m agát, s így a megyei Nemzeti B izottság á lta l is e lism ert lehetőség ny ílt a szakszervezetek részvételére. A nagyrészt agrárlakosságú Szabolcsban különösen jelentős vo lt a Földm unkások és K is­birtokosok Országos Szövetségének szakszervezetként való elism erése, m ert így a benne töm örült több tízezer szegény paraszt — Szabolcsban a szakszervezetek tagságá­nak kétharm adá t a földm unkás szakszervezet tagjai te tték k i1* — ezen az úton is kép­viselethez ju to tt a Nem zeti B izottságokban és a képviselőtestületekben. A szakszerve­zetek a döntéseknél sokszor a balo ldal jav ára b illen te tték a m érleg nyelvét, annál is

12 Uo.12 M in d e 7 r é m s á r t a k i t e l j e s e n H2 c l y a n p e p i é i , a m i l y e n t u t a j o n í o r d n l t e lő , f lhn l t a d a j f a m ú l ­

tú eücerp<; v n l l a z N P e l n f k p I l i n n y a r á n is P á r t t ö r i é n e t i í r i s z e i A r c t i l v m r n | a f o v á b -m a k h a n P l A r r h ] 574 i. 16^212. t M Í j ú l i u s 22 i j k v .

14 P l a t c Ii 224 t. 16/67. A S í . f l k s z e r v e j e H T a n á c s S z a b o l c s V á r m e g y e i T i t k á r s á g á n a k 1946 o k t ó ­b e r 31-1 j e l e n t é s e s s e r l n l n 42(127 s z a k s z e r v e z e t i k ö z ü l 32369 a F É K O S 2 t a g j a .

53

Inkább, mert a megyében az MKP-nak volt közöttük a legnagyobb befolyása. Az FKP- nak — és ez jellemző a megyére — a pedagógusok és a közalkalmazottak között volt többsége szakszervezeti vonalon, de 1940 végén már az SZDP-be ment át egy részük.

A vármegyei Nemzeti Bizottságban is sikerült változást elérni. 1945 májusában felm erült Erőss távozása az NB-ből, valam ivel később a kommunista Pálfy Ernő lett az elnöke,111 s 1948 tavaszáig ő állt a megyei NB élén. Kibővítették létszámát: az öt párt 2—2 fővel vett részt és ismét lielyet kapott a szakszervezetek ugyancsak 2 kép­viselője. Amikor azonban ezek a változások bekövetkeztek, az NB-k szerepe már or­szágosan csökkenőben volt, s a megye fejlődése megsínylette, hogy a helyi politikai erőviszonyok alakulása, a közigazgatás kiépítése szempontjából oly fontos Időszakban, 1945 tavaszán a vármegyei Nemzeti Bizottság nem tudott a forradalmi kibontakozás olyan lendítője lenni, mint a szomszédos Borsod vagy a Viharsarok vármegyei N em ­zeti Bizottságai.

A helyi baloldali erők szervezett összefogásának viszonylagos gyengesége mutat­kozik meg akkor is, amikor a megye Törvényhatósági Bizottságának megalakítását kö­vetjük nyomon. A főispán nem közvetlenül a Nemzeti Bizottságokhoz, hanem a járási főszolgabírókhoz és a nyíregyházi polgármesterhez fordult a Törvényhatósági Bizott­ság alakuló közgyűlésének megszervezése ügyében. Már január 10-án utasította őket, hogy tárgyaljanak az NB-k elnökével a beküldendő tagok megválasztásáról és egy­úttal m egjelölte a részvételi számarányt.11 A régivágású főszolgabírák február—már­cius folyamán összehívták a járási NB-ket és saját elképzelésük szerint állíttatták össze a járás képviselőinek névsorát. Jellemző volt erre a tiszai járási főszolgabíró megállapítása: „A rendelkezésben a kiküldésre vonatkozólag különleges intézkedés nincs, elgondolása szerint az érdekképviseleti elv alapján állítandó össze a kikülden­dők névsora.”15 * 17 A többi járásban sem volt különb a helyzet. Pl. a nyírbaktal járási küldöttek összetétele: 1 kisbirtokos, 1 középbirtokos, 2 földbirtokos, 1 magántisztviselő, 1 vezetőjegyző, 2 pap, 1 iparos, 2 személynél a foglalkozás nincs feltüntetve. A dada! felső járás küldöttei: FKP 3, MKP 2, SZDP 3, pártonkívüli 5. Nyíregyházán, ahol Fa­zekas János szociáldemokrata polgármester vette kezébe az ügyet, kedvezőbb az össze­tétel: FKP 4, MKP 4, SZDP 4, NPP 3, PDP 3. Leszögezhető, hogy a megyei közigazga­tás egyes helyeken formális szerepre kárhoztatta a Nemzeti Bizottságokat, s ez ideig nem kerültek elő források, melyek arról tanúskodnának, hogy a megyei NB határoza­tot hozott volna a Törvényhatósági Bizottság összetételéről.

A főispán április 7-re pártközi értekezletet hívott össze a Törvényhatósági Bizott­ság alakuló közgyűlésén megválasztandó főtisztviselők szem élyének tisztázására. Itt az MKP javasolta, hogy „a megyei vezető tisztviselők — alispán, főjegyző, főügyész, járási főszolgabírók — megválasztását két héttel halasszák el, mert a Magyar Kommunista Párt, de valószínűleg a többi politikai pártok sincsenek kellően felkészülve erre és nem tudnak olyan személyt kijelölni, aki a betöltendő fontos pozícióra minden vonatkozás­ban alkalmas lenne”. Az alispánt tisztség betöltése miatt azonban súrlódás keletkezett az MKP, Illetve az SZDP és NPP között, ezért utóbbiak Is a Kommunista Párt javas­lata ellen szavaztak, nemcsak az FKP"1

Az MKP a történtek miatt távol maradt az április 9-i alakuló közgyűlésről és be­adványban szögezte le: „1. A választás Időpontja olyan időben lett kitűzve, amikor a párt a folyamatban levő földosztás miatt nem képviselteti magát kellő számban. 2. A

15 NYAL. Szabolcs m. 6N 1645./I./fi. május 2-1 jkv.; Kopka János: Egy életút szabolcsi ál­lomásai. Találkozás Pálfl Erxidvel. Szabolcs-Szatmárl Szemle, 1065. I. az. 77- old.

15 NYAL. Szabolcs m. főlap. 1921/1645.17 Uo.15 NYAL. Szabolcs m. NR 1045/1./fi. 1045. május 2-1 Jkv.; Kopka János: Egy életút szabolcsi ál-

54

választás időpontjáról a M agyar K om m unista P á r t Szabolcsi Szervezete késón kapott értesítést és így nem volt m ódja a rra , hogy ebben a kérdésben á llást foglalhasson egy tagérlekezlet összehívása ú tján . A választásnak ilyen roham os m egejtésében ném i cél­zatosságot lá ttu n k arra , hogy szervezkedésünkben és állásfoglalásunkban m egakadályoz­tassunk. 3. A M agyar K om m unista P á r t Szabolcsi Szervezete nem ta rtja dem okratikus­nak az ilyen e ljá rás t és az Ideiglenes Nemzeti K orm ány által hangozta to tt dem okra­tikus összefogással nem ta r t ja üsszeegyeztethetőnek.”19 A közgyűlés tudom ásul vette a bejelen tést és m egalakultnak ny ilván íto tta a Törvényhatósági Bizottságot. Az MKP ez ellen benyú jto tt fellebbezése a bürokrácia útvesztőjébe kerülve a Belügym iniszté­rium ból a M agyar Közigazgatási Bírósághoz, végül m int illetékeshez a megyei a l­ispánhoz ju to tt. Dr. Tompos Endre jobboldali szociáldem okrata alispán, aki éppen az M KP ellenzése dacára nyerte el tisztségét a Törvényhatósági Bizottság ülésén, é lt a visszavágás lehetőségével. Egy H orthy-korszakbeli parag ra fusra hivatkozva, azzal az ürüggyel, hogy az M KP tú l későn, jú lius 3-án ju tta tta el hozzá a fellebbezést, e lu tasí­to tta azt. A p ártn a k végül is sikerü lt elérnie, hogy a belügym iniszter 1945. szeptem ber 12-én a fő ispánnak kü ldött le ira tával a Törvényhatósági Bizottság m egalakítása ügyé­ben új e ljá rás t rendelt el.

1945 őszére azonban az ország politikai viszonyaiban 1945 tavaszához képest ked­vezőtlen változások következtek be. A reakció erősen aktivizálódott. Ism eretes, hogy a burzsoá erők a K isgazdapártban m egtalálták azokat a szervezeti kereteket, am elye­ke t felhasználva a legkönnyebben tud tak bekapcsolódni a politikai életbe. Az egész jobboldal tám ogatását is élvező F K P Szabolcs megyében az 1945-ös választásokon az országos arányszám nál (57%)is m agasabb, 62,72%-os szavazati a rán y t é r t el. Az M KP a szavazatok 9,85%-át kap ta meg (az országos 17,4%-kal szemben), az N PP pedig 14,83%-át, az SZDP 11,46%-át, a PD P l,14% át.2°

A választási eredm ények a m unkáspártok szem pontjából kedvezőtlenebbek voltak az oiszagosnál (a P arasz tp árt szem pontjából kedvezőbbek). Ennek okai részben a tá rsa ­dalm i viszonyokban keresendők. A lakosság 70,4n/o-át kitevő mezőgazdasági foglalko­zásúak rendkívül szétszórtan éltek: a 129 községhez és 1 városhoz 1100 kü lte rü le ti hely kapcsolódott, am i m egnehezítette a szervező m unkát, a haladó eszm ék elültetését. Sza­bolcsban korábban tucatny i gróf nagybirtoka te rü lt el, „egy darab D unántú l a T iszán­túlon — jegyezte meg ta lálóan egy korabeli jelentés. Vallásosság jellem ezte a népet, nem hagyható figyelm en kívül az itten i szektam ozgalm ak hatása sem. A cselédsorstól elnyűtt em berek a felszabadulás u tán lassan eszméltek. A nép tekintély tisztelő volt, követte a papot, a jegyzőt, a tan ító t, m árpedig m in t az N PP megyei titk á ra ír ta 1945 októberében az F K P -val kapcsolatban: „A megyében a közigazgatási szem élyzet nagy része, a papok, a tan ítók legnagyobb része a kezükben van.”21

A m egyének nem voltak erős m unkásm ozgalm i hagyom ányai a H orthy-korszakból. Az iparban a foglalkoztatottak 12,6%-a helyezkedett el 1945-ben, am i a m unkásm ozga­lom szűk ipari bázisát m utatja . U gyanakkor az MKP megyei és já rási funkcionáriusai (az SZDP vezetőiről nem is beszélve) többségükben nem érte ttek jó l a mezőgazdaság­hoz, ez m egnehezítette, hogy közel kerü ljenek a parasztsághoz, ráadásu l nem helyez­tek elég súly t a községi pártép ítésre .22 A falvakban kis létszámú, „befelé élő” p á r t­szervezetek alakultak , am elyek leszűkítetten értelm ezték a tagtoborzást. Az agitációs

19 Uo.20 P l A rch. 283. f. F a rag ó -fé le v á la sz tá s i s ta tisz tik a . — P é ld a n é lk ü l á llt a m egyében N ag y v ar-

sá n y ah o l az M K P tö b b sz av aza to t k a p o tt, m in t a több i p á r t eg y ü ttv év e (Uo. 274. f. 16/116. E. K ovács K á lm án 1945. novem b eri je len tése .)

í l Uo. 16/115.21 Uo. 1945. m á ju s 16-1 je len tés .

55

m unka fogyatékosságai m ia tt nem tu d ta k elég széles pártonkívüli töm egbázist k i­építeni a p á rt köré. M indez nehezítette a m unkás-paraszt szövetség m egszilárdítását.

A választási eredm ények győzelmi m ám orral tö ltö tték el a szabolcsi FK P-t, és rövid időre zavart ke lte ttek a m unkáspártokban. A feloszlatott Törvényhatósági B i­zottság ebben a jobboldal szám ára kedvező helyzetben a laku lt meg ism ét decem ber 28-án. A K isgazdapárt elérte, hogy a várm egyei Nemzeti B izottság a választások á r ­nyékában a következőképpen állap íto tta meg a szám arányt: FK P 56, N PP 18, MKP 16, SZDP 16, szakszervezetek 6.23 24 A K isgazdapárt tehát elnyerte a tagsági helyek felét, s ezen a helyzeten nem sokat változta to tt a PD P kiszorulása. Az MKP, az SZDP és a szakszervezetek ettől kezdve távolm aradásukkal igyekeztek m egbénítani a Törvény­hatósági Bizottság m u n k á já t és ezzel m egakadályozni kedvezőtlen határozatok hozata­lát. 1946, m ájus 13-i beadványukban bejelen te tték a főispánnak: „M iután a Törvény­hatóság m egalakulása idején annak összeállítását m agunkra nézve sérelm esnek ta r ­to ttuk és azt a Belügym inisztérium ban m egfellebbeztük, így am íg onnan döntés nem érkezik, a gyűlésektől távol m aradunk.”5*

A K isgazdapárt a képviselőtestületek vonalán is tám adásba lendült. A képviselő­testü le teknek nagy szerepe volt a helyi hatalm i viszonyok alakításában. N em csak a helységek ügyes-bajos kérdéseiben döntöttek, hanem az 1030/1945. ME. sz. rendelet é r ­telm ében a törvényhatósági bizottságok, illetve a képviselőtestületek választo tták meg az alispánt, a polgárm estert, a főjegyzőket, a főügyészeket, az ügyészeket stb., „valam int az összes községi állásokat, ideértve a községi jegyzői állást is”. Szabolcsban 1945 első felében a képviselőtestületek egy része paritásos alapon jö tt lé tre az NB-k m in tájára , a m ásik részében pedig a pártok taglétszám a arányában osztották szét a Nem zeti B i­zottságok a képviselőtestületi helyeket. 1945 novem berétől az FK P követelte, hogy a helyi választási eredm ényeknek m egfelelően változtassák meg a képviselőtestületek összetételét.

A nyíregyházi képviselőtestület először 1945. feb ruár 27-én a laku lt meg a megyei NB közrem űködésével paritásos alapon az öt pártból, m ajd 1945 októberében ú jjá a la ­k íto tták ugyancsak paritásos alapon és ekkor m ár a szakszervezetek is helyet kap tak benne az 1030-as rendeletnek megfelelően. Az FKP azon próbálkozását, hogy az ú jjá ­a lak ítást halasszák az országgyűlési választások u tán i időkre, leszerelte a többi párt. A választások u tán az FK P ism ét tám ad ta a városi képviselőtestület összetételét, s b e­adványában k ijelentette, hogy fellebbezésére nem kapo tt választ, „így a paritásos m ó­don összeállított képviselőtestületben p ártu n k nem vehet részt”.25 26

B ár a baloldali pártok elíté lték az F K P eljárását, annak távollétében — v ita tha tó módon — újabb ülést nem h ív tak össze, sőt a város közérdekű ügyeinek elintézését szem előtt ta rtv a engedtek a nyom ásnak. 1946 októberében az alakuló közgyűlés m ár a következő összetételben ü lt össze: FK P 55, SZDP 20, M KP 17, N PP 9, PDP 1, szak­szervezetek 10.20 A községi képviselőtestületeknél hasonló volt a helyzet, az FK P egy sor helyen elérte, hogy növelje részvételi arányát.27

B ár a parlam enti választások szám adatai, az önkorm ányzati testü le tek összetétele fontos m utatók a megye politikai tö rténetére vonatkozóan, egyúttal félrevezetők is. A baloldali erőknek, elsősorban a K om m unista P ártnak , sokkal nagyobb befolyásuk volt a szabolcsi fejlődésre, m in t am it a szám ok jeleztek. Az M KP volt a legkezdem énye-

23 NYAL. Szabolcs v á rm eg y e a lisp á n já n a k je len té se i 1946—1040. Az 1946. m á ju si je len tés .24 NYÁL. S zabolcs m. íő isp . 9941/1946.25 NYAL. N y íreg y h áza k ép v ise lő te stü le ti jegyző k ö n y v e . 1946. m á ju s 9.26 Uo. 1946. o k tó b e r 2.27 P l A rch . 274. 1. 15/82. M K P S zabolcs m egyei k özigazgatási é r tek ez le tén ek Jkv. 1947. áp rilis 10.

zőbb, a legszervezettebb erő a megyében, s a káderproblém ák fokozatos megoldásával, szívós és tervszerű m unkával elérte, hogy a választások u tán i rövid m egtorpanást k ö ­vetően ism ét a fejlődés m otorjává vált. A Nemzeti B izottságokban, a képviselőtestüle­tekben, pártközi értekezleteken a legfontosabb kezdem ényezések az M KP nevéhez fű ­ződtek. Ezt term észetesen nem egyszerűen sa já t ere jének köszönhette, hanem az egész p á rt erejének, az ország forradalm i fejlődésének.

Az M KP olyan körülm ények közölt, am ikor a megye vezető tisztviselő karában nem voltak képviselői és még a rendőrségnél is viszonylag több volt a dem okrácia­ellenes elem m int m ás megyékben, fokozta erőfeszítéseit az SZDP-vel és az N PP-vel való együttm űködésre, szakszervezeti pozícióinak m egszilárdítására és az FK P bal- s/.árnyának erősítésére (ez u tóbb ira kizárólag községi szinten volt m ódja).28 * Az M KP1946. feb ruár 16—17-i megyei konferenciájának határoza ta hangsúlyozta, hogy a p árt „Szabolcs várm egyei szervezetei a legbarátságosabb együttm űködést k íván ják m eg­valósítani az összes dem okratikus pártokkal, így a Független K isgazdapártta l is, am it azonban egyes helyeken a Független K isgazdapárt jobbszárnyán gyülekező reakciósok m egakadályoznak. A dem okratikusan gondolkodó kisgazdák érdekében is ezek ellen a legélesebb harco t h ird e tjü k ”. A határozat ugyanakkor m eghirdette a harco t a köz­igazgatásba befészkelődött reakció ellen.28

A közigazgatás m egtisztításának je lszavát ekkoriban valóságos népm ozgalom rö­p íte tte szét az országban, s a jelszó Szabolcsban különösen term ékeny ta la jra ta lált. A kisvárdai já rá s kom m unistái többek között a következők m ia tt követelték a reakció­sok kiseprűzését: „A legm élyebben elíté ljük a hatóságok és különösen a já rási főjegyzői h iva ta l részéről azt a tevékenységet, am ely még m indig akadályozza a községi kép ­viselőtestületek törvényes m egalakulását. A já rási főjegyző erősen beleavatkozott a képviselőtestületek dolgába és m inden törekvése az, hogy azokban gyengítse a m unkás­pártok befolyását. Áz 1030-as rendelet értelm ében leszögezzük, hogy m inden községben a Nemzeti B izottság első határoza ta szerin t összeállított arányszám ú képviselőtestület a törvényes. A já rási főjegyző ezeket a törvényes képviselőtestületeket a legsürgőseb­ben ism erje el, m ert a falvak népei nem fogják tűrni, hogy reakciós közhivatalnokok m egnyirbálják önkorm ányzati jogaikat.'"30 A legnyom atékosabban pedig a m árcius 5-én Nyíregyházán rendezett, a megyében addig példátlan 30 ezres töm egdem onstráció tá ­m asztotta alá a népi követelést.

Noha a jobboldal a közigazgatás m egtisztítását szolgáló ún. B -lista javasla t össze­állítását a baloldali erők összefogása m ia tt nem akadályozhatta meg, a megyei Nemzeti Bizottság ülésén m egpróbálta m enteni, am i m enthető. Míg a várm egyei és a járási fontosabb pozíciók nagy többsége az F K P kezén volt, addig a nyíregyházi közigazga­tási állások 80% -át31 az SZDP birtokolta, am inek egyik oka, hogy 1944 novem bere óta szociáldem okrata polgárm ester á llt a város élén. így az FK P és az SZDP jobboldalá­nak érdekei az ado tt esetben bizonyos m értékig egybeestek. A megyei Nem zeti B izott­ság ülésén a szociáldem okrata szavazatok segítségével több tisztviselő esetében sikerü lt leszavaztatni a B -lis tára tételt. A szakszervezetek képviselete tiltakozott ez ellen, k ü ­lönvélem ényt je len te tt be, s hangsúlyozta, hogy „a Szakszervezetek és a M unkáspártok által összeállított névjegyzéket teljes egészében k íván ja vég rehajtan i”. Az MKP csat­lakozott a különvélem ényhez.32

TJfl M K P S zatao lr .s m . FH zntt f i ágs j a n u á r 16-j i l l é s é n e k j k y .Síi Uo.3íl Un. A z ifi*4fi. f e b r u á r 24-i j á r á s i k o n f e r e n c i a h a t á r o z n i a31 U o . lfi/234 G y e n g e K á r o l y M K P m e g y e i t i t k á r 1047. f e b r u á r S l - i j e l e n t é s e .32 N Y A L . S z a b o l c s m . N f l 194G./I./4. á n r i l i s 1- i j k v .

5T

Áz MKP dadai felső járási titkársága jelentésében elégedetlenül állap íto tta meg: „A „B” listázással kapcsolatban a Nemzeti B izottságok nem végezlek kielégítő m unkát. Több tisztviselőt igazoltak, ill. á llásukban való m eghagyásukat javasolták, vagyis olya­nokat, kik politikai és erkölcsi szem pontból nem elég m egbízhatóak. "

Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a Nemzeti Bizottságok csak első fokon dönt­hettek a közigazgatási tisztviselők sorsáról, s ha nem is végeztek k ifogástalan m unkát, hozzájáru ltak a közigazgatás m egtisztításához. M ájustól m ár rendeletek szabályozták a létszám csökkentés lebonyolítását, s abban nem a Nemzeti B izottságoknak ju to tt a legfontosabb szerep. Ha m inden reakciós tisztviselőt nem is sikerü lt eltávolítani, m in ­denképpen az átrostálás jelentős szabolcsi sikerére utal, hogy a 9 já rási főjegyző közül 8-at eltávolítottak. A várm egyeházán kb. a tisztviselők felét m ozdították el állásából.'• „Sok községben a B -listázás következtében úgy a laku lt a helyzet, hogy a község­háza jegyző és szem élyzet nélkül á ll” — olvasható egy 1946. július 18-i feljegyzésben.*1

A baloldali erők több hónapos harcának eredm ényeként 194G augusztusára tá v o ­zott a megye éléről dr. A ndrássy D ániel k isgazdapárti főispán, aki 1945 decem berében válto tta fel sógorát és elvbarátjá t, Erőss Jánost. Az M K P-nak sikerü lt elérnie, hogy a megyei Nemzeti Bizottság az FKP két főispán je lö ltje közül a parasztszárm azású To- m asovszky M ihály m elle tt foglaljon á llást az értelm iségi jelö lttel szemben. A K om m u­nista P á r t ezzel a k iá llásával egy lépéssel közelebb kerü lt az FK P paraszti tagságához.

A Baloldali Blokk 1946 m árciusi m egalakítása u tán erősödtek a baloldali pártok kapcsolatai. Az MKP jó viszonyt tudo tt k iépíteni a m egyében szinte kizárólag szegeny- paraszti társadalm i bázisra tám aszkodó N PP-vel 1946 és 1948 között megyei és községi szinten egyarán t (kivéve azokat a községeket, ahol az FK P bábáskodása m ellett a la ­ku lt meg a parasztpárti szervezet). Az együttm űködésben m indössze az okozott nehéz­séget, hogy a P arasz tp árt nehezm ényezte a kom m unisták vezető szerepét a földhöz- ju tta to ttak érdekvédelm i szervezetében, az UFOSZ-ban. ■*

Az M KP a Baloldali Blokk hatékonyabb m űködése érdekében közvetítő szerepet vállalt az N PP és az SZDP közötti k iéleződött viszony rendezése érdekében.3. Meg kell azonban jegyezni, hogy a K om m unista P á r t és a Szociáldem okrata P á r t között is vol­tak súrlódások (pl. versengés a szakszervezetekért). Az SZDP vezetésében nagy súlyt képviselő polgári elem eket é rin te tte a B-listázás, s ezt az M K P-nak ró tták fel. A kom ­m unistáknak a m unkásegységfront szorosabbá té te lé t célzó m eg-m egújuló erőfeszíté­seit a gyenge balszárnnyal rendelkező SZDP nem viszonozta hasonló aktivitással. M e­reven elzárkózott például attól, hogy elősegítse az MKP rendkívül gyenge közigazga­tási pozícióinak erősítését. K ivételszám ba m ent, hogy 1947 feb ruárjában — akkor is az FKP m agata rtásának ellenhatásakén t — a városi képviselőtestületben a szociál­dem okraták a városi főjegyzői tisztség kom m unistapárti betöltése m ellett szavaztak.39 A kkor ez volt az M KP egyetlen jelentős tisztsége a megyei köztisztviselők között. Sza­bolcsi sajátosság volt, hogy a köztisztviselők áram lása a K om m unista P ártb a más m e­gyéknél később, az 1947-es választások u tán indu lt meg.

Az országosnál elm arado ttabb fejlődés következm énye volt, hogy a négy koalíciós p árt a választásokban kisebbségbe (48,6%) szorult az ellenzéki pártokkal szem ben.39 A választások mégis földcsuszam lást okoztak a megyében. A koalíciós pártok 60,8%-os 33 34 35 36 37 38

33 P l A rch . 274. f. 16/212. 1946. m á ju s 2-i je len té s .34 Uo. M KP 1946. jú liu s 10-i és au g u sz tu s 26-i Je len tése.35 Uo. 16/82.36 Uo. 16/214. M K P 1947. f e b ru á r 10-i je len tése .37 Uo. 16/213. M KP 1946. a u g u sz tu s 29-1 je len tése .38 Uo. 16/214. M KP 1947. f e b ru á r 21-1 je len té se .■ifi Uo m k p 1<M7. nkin tié i 17-1 je len tése .

58

országos eredm énye m eglepte a helyi reakciót. Á K isgazdapárt — m elyet a megyében többek között m ár a köztársaságellenes összeesküvés leleplezésének következm ényei szétziláltak 1947 tavaszán, s jobboldali tömegei az ellenzéki pártok ra szavaztak — összezsugorodott, m indössze a szavazatok 12,5%-át kapta. Jobboldali megyei vezetősége elvesztette a ta la jt a lába alól, m iu tán m ár többségükben dem okratikus kisgazdák a l­ko tták a p á rt társadalm i bázisát, és a p árt országos vezetésében is tisztu lás m en t vég­be. A P arasz tp árt szavazati a ránya megegyezett az 1945-össel — a Balogh P á r t (10,45%) színeiben induló Kovács Im re a p á r t sok szavazóját elvitte. A Szociáldem okrata P á r t jobboldali vezetőségét a választási kudarc (5,83%) még jobban le já ra tta , am in nem változtato tt, hogy a p a rt b irtokába ju to tt a főispáni tisztség is az alispáni mellé. A K om m unista P á r t 15,5%-os eredm ényével (országosan 22,2%) a koalíciós pártok közül a legtöbb szavazatot kapta, de ez az arány egyáltalán nem fejezte ki, hogy a valóság­ban az M KP a legdöntőbb politikai tényező Szabolcsban.

A választások u tán m eggyorsult a szocialista áta laku lás tem pója hazánkban. A reakció erőteljesebb kiszorítása a hatalom ból heves politikai harcok közepette m ent végbe. Ebben a helyzetben a szabolcsi erők döntő tám adásra szán ták el m agukat a népi bizottságok (elsősorban a Nem zeti Bizottságok), az önkorm ányzati testü le tek és az egész közigazgatás m egtisztítása vonalán.

A Polgári D em okrata P árto t, am ely a választásokon ellenzéki p á rtk én t indult. Sza­bolcsban is k iszoríto tták a Nemzeti B izottságokból és a képviselőtestületekből. A m eg­változott légkörre jellem ző a ligeta lja i já rási Nemzeti Bizottság levelének hang ja: „A Polgári D em okrata P ártn ak van-e joga a koalíciós pártokból a laku lt Nemzeti B izott­ságokban m űködni. Já rásom terü le tén kiszórnám a Nemzeti B izottságokból őket, ha lehetne. Á lta lában ez a nem zeti bizottságoknak a k ívánsága.”40 A megyei Nemzeti B i­zottság 1948. m ájus 7-i határozatában közölte a PD P dem ecseri szervezetével, hogy nem lehet tag ja a képviselőtestületnek: „a képviselőtestületekben stb. csak a négy dem ok­ratikus párt, illetve koalíciós p á rt és a szakszervezet foglalhat helyet”.41

A legnagyobb összecsapás a Törvényhatósági Bizottsággal kapcsolatos. A megyei Nemzeti B izottság m egszavazta a P arasz tpárt 1947. október 21-i beadványát, mely j a ­vasolta, hogy a választási eredm ényeknek m egfelelően állap ítsák meg ism ét a Törvény­hatósági Bizottság összetételét, „m ert az összetételében m ár nem fedi az erőviszonyo­k a t”.42 Az 1948. feb ru ár 13-i ülésen a pártok elő terjesztették az összetételre vonatkozó javasla tuka t:43 *

M KP N PP FKP SZDP SzakszervezetekMKP javaslata 30 30 28 16 8N PP javasla ta 33 33 2G 12 8SZDP javaslata 30 30 22 22 8FK P javasla ta 23 23 22 22 22

Az FKP egy hé t haladékot kért, s b á r a következő ülésen nem je len t meg az F K P javaslattevő küldötte, Pálfi Ernő elnök javasla tá ra az NB elfogadta az F K P paritásos javaslatá t.44 A kom m unisták engedékeny m agatartása m ögött az húzódott meg, hogy a p árt m inél ham arabb meg ak a rta szerezni az alispáni tisztséget, s ezt csak új össze­tételű Törvényhatósági Bizottságban lehe te tt keresztül vinni.

40 NYÁL. S zabolcs m . Já rás i NB Íra to k 1947. (II. 15.) A lig e ta lja i já rá s i N em zeti B izo ttság levele az O rszágos N em zeti B izo ttság n ak .

41 Uo. Szabolcs m . NB 1948./I./9. 1948. m á ju s 7-1 jkv .42 Uo. I ra to k 1947./II./15. és 1947./I./2. 1947. n o v em b er 8-1 jk v .43 Uo. 1948./I./3. 1948. f e b ru á r 13-1 jk v .44. Uo. 1948./I./4. 1948. fe b ru á r 20-1 Jkv.

59

Az NB 1948. feb ru ár 26-i határoza ta k im ondta: „Szabolcs várm egye törvényható­sági bizottsága jelenlegi összetételében nem alkalm as az ügyek további v ite lére és ezért fe lira tta l fo rdu lnak a m agyar B elügym iniszter Űrhöz, hogy rendelje el . . . fe l­oszlatását.” A ha tároza t indoklása szerin t „az 1945. évben m egalakult törvényhatósági bizottságba delegáltak m ár nagy részben nem tagjai azoknak a pártoknak, am elyek bckü ld ték őket, hanem egyrészt a Barankovics, m ásrészt a P feiffer párthoz csatlakoz­tak, ennek következtében m egtörténik az, hogy csak néhány törvényhatósági tag vesz részt a gyűléseken. Ezek sem le nem m ondtak tagságukról, sem volt p á rtju k nem hivta vissza őket”.45 *

Az FK P megyei vezetői az időhúzást szem előtt ta rtv a elkövették azt a tak tikai h ibát, hogy á tira tu k b an nem já ru ltak hozzá a korábban á ltaluk javasolt paritásos meg­oszláshoz sem a rra hivatkozva, hogy nem ta r t já k törvényesnek a feloszlatást és az ú jjá ­a lak ítást.49 50 51 Az NB válaszképpen az FK P Országos K özpontjának a következőket írta : „a p á rt itteni vezetősége akadályozója a koalíciós pártok együttm űködésének. M egtör­tén ik az, hogy jegyzőkönyvben lerögzített m egállapodást felrúgnak és nem veszik fi­gyelem be a p á rt Országos K özpontjának állásfoglalását a m egváltozott belpolitikai v i­szonyok következtében. Az itteni párto t jobboldali elem ek irán y ítják . . . szíveskedje­nek oda hatn i, m ely szerin t a nem kívánatos elem eket a p árt vezetőségéből távolítsák el és lehetővé váljék Szabolcs várm egyében is az a békés együttm űködés, am ely a Nem zeti Függetlenségi F ron t m egszilárdulásához vez *et.”47

A K isgazdapárt megyei vezetősége az Országos Központ beavatkozása következté­ben rövidesen hangot válto tt. Példáu l összekötő bizottság létesítését javasolta az M KP- nak .4s A megyei NB április 2-i ülésén pedig bejelen te tte: „hozzájárulnak ahhoz, mely szerin t az ú jonnan alak ítandó törvényhatósági bizottságba küldendő tagok arányszá­m át a választási eredm énynek m egfelelően állap ítsa meg a Nemzeti B izottság”. Az NB végső döntése ennek m egfelelően: M KP 33, NPP 33, FK P 26, SZDP 12, szakszerveze­tek 8.49

A belügym iniszter 1948. április '15-én engedélyezte a szabolcsi Törvényhatósági Bi­zottság ú jjáa lak ításá t. Az elvi jelentőségű, az egész országban iránym utató határozat k im ondta: „az 1030/1945. ME. sz. rendelet szellem ének megfelelően egyenesen szüksé­gesnek tartom , hogy m indazoknak az önkorm ányzati testü leti tagoknak a helyére, akik a Függetlenségi F ron t pártja ibó l kiléptek, vagy kizártak, am ennyiben nem váltak egy m ásik, a Függetlenségi F rontban szereplő p á rt tagjává, az őket delegált p á rt új tago­ka t delegáljon, m ert a régieknek m egbízása a párttagság megszűnésével autom atiku­san m egszűnt”. Leszögezte, nem lá tja akadályát annak, hogy kivételes esetben „a N em ­zeti B izottságok értékesítsék a m egváltozott politikai helyzetből szárm azó tanulságokat és közös megegyezéssel ju ttassák nagyobb képviselethez a Függetlenségi F ront pártja i közül azokat, ak iknek a választási eredm énye a m últhoz képest erősen eltolódott”.90

így e lh á ru lt m inden akadály és 1948. m ájus 25-én sor kerü lt az 1947-es választások u tán az országban először Szabolcsban ú jjáa lak íto tt Törvényhatósági Bizottság ülésére. I t t ik ta ttá k h iva ta lába Pálfi Ernő fő ispánt és választották alispánná Palicz M ihályt, s ezzel az állam hatalom legfontosabb megyei pozíciói is a kom m unisták b irtokába ju to t­tak.'-1 A közigazgatásban bekövetkezett földcsuszam lást jól jellem zi — bár figyelembe

45 u o . I ra to k 194B./II./11.4G Uo. 1948./II./II. F K P 1948. f e b ru á r 2G-i á tira ta .47 Uo. 1948./I./5. 1948. fe b ru á r 27-í jk v ., P l A rch . 274. f. 15/02. S zabolcs m . NB 215/1948. sz. á llá s­

fog la lása . 1948. m árc iu s 5.49 NYAL. S zabolcs m . NB 1948./I./6. 1948. áp rilis 2-i jkv .50 Uo. I ra to k 1948./II./11.49 NYAL. S zabolcs m . NB 1948. (I. 6.) 1948. áp rilis 2-i jk v .51 N y írség i M agyar N ép, 1948. m á ju s 2G.

üü

kell venni, hogy egyesek helyezkedési szándékkal léptek át a K om m unista P ártb a — az M KP megyei bizottságának m ájus 10-i je lentése: A közigazgatási alkalm azottak70—75%-a tartozik pártunkba .”65

A megyei Nem zeti Bizottság április 23-i ülésén az M KP javaso lta a nyíregyházi képviselőtestület újjáalakítását Is. A helyi erőviszonyoknak megfelelő előterjesztését az. összetételre vonatkozóan az NB elfogadta. Június 4-én már új összetételében ülésezett a városi képviselőtestület: M KP 37, SZDP 19. FKP 24. NPP 13, szakszervezetek 19.“*

A K om m unista Párt vezetésével 1948 első felében végbement a Nemzeti B izottsá­gok m egtisztítása a jobboldali elemektől községi szinten.64 Sokkal inkább szükség volt azonban erre a képviselőtestületeknél. A megyei Nemzeti Bizottság az alispánnak kül­dött á tira táb an m egállap íto tta: „a községek képviselőtestületei is ú jjáa lak ításra szorul­nak, m ert van olyan község ahol a koalíció egyik p á rtja mindössze egy-két szavazatot kapott és a képviselőtestületben az arányszám nagyobb, mint a legutóbbi képviselő­választáson c p á r tra esett összes szavazatok szám a.”52 * 54 55 56

Egy m ájusi je len tés m ár arró l szám olt be, hogy „A képviselőtestületeket a ny ír- baktai já rá s valam ennyi községében, a kisvárdai járás valamennyi községében és a tiszai já rás 18 községében ú jjáalak íto ttuk . A többi járásban folyamatban van.’’**

1948 első felében a forradalmi erők kiszoríto tták a jobboldali elem eket Szabolcs megye Nem zeti B izottságaiból és önkorm ányzati testületéiből. Az idő kereke ezen a terü leten is á tha lad t a szocialista rendszer ellenzői felett.

52 P l A rch . 274. f. 16/215.

M z ő k ö n y v e ^ M ^ ú n iu s 4B 1948' 1 /B' 1948' á p n I ls 23-1 i kv és N y íregyház* k ép v ise lő te stü le ti jeg y -

54 P l A rch. 274. L 16/215. 1948. áp rilis 2-i je len té s és NYAL. S zabo lcs m . NB 1948 /II '59 1948 ju llu s 27.

55 N Y A L. Szabolcs m . ND 1948/U./11. 1948. f e b ru á r 25.56 P l A rch . 274. f. 16/215. M KP 1948. m á ju s 10-1 je len tése .

61

Soltész Albert: Építkezés. Kréta.)

G2

tanulmányKAKUK LÁSZLÓ:

Szabolcs-Szatmár megye lakosságának jövedelmi és fogyasztási színvonala

Szabolcs-Szalm úr megye az ország keleti részén terü l el, nagyságát tekin tve hato ­dik, a lélekszám a a lap ján a negyedik helyet foglalja el az ország megyéi között. Tele­püléshálózata nem egységes. A megye nyugati felén elsősorban a Tisza vonalán és a nyíregyházi já rá s terü letén a nagyobb lélekszám ú községek, a déli nyírségi részen leg­inkább a középfalvak, míg a keleti terü leten többnyire az úgynevezett aprófalvak h e ­lyezkednek el.

A 232 községi településen él a megye népességének mintegy négyötöde. A községek többségének népessége azonban nem halad ja meg a kétezer főt. K ét városa van, a közel 70 ezer lakosú N yíregyháza és 1969. augusztus 1-én várossá ny ilván íto tt M átészalka.

Szabolcs-Szatm árnak az országban elsősorban dem ográfiai jelentősége a legna­gyobb. A term észetes szaporodás a ránya itt a legmagasabb, évtizedek óta két és félszer- három szor akkora volt, m in t az országos átlag. A nnak ellenére, hogy az elm últ két év ­tized a la tt az országban végbem ent társadalm i-gazdasági változás következtében m in­den terü leten sokat fejlődött a megye is, azonban az ország fejlődéséhez viszonyítva a legtöbb esetben a m egyék között az utolsó vagy az utolsók közötti helyet foglalja el. Ez esetben nem kívánom felsorolni és értékeln i a gazdasági helyzet összes negatív voná­sait. K ét dolgot azonban — m int a term előerők és az egész megye helyzetének m eg­határozóját szükségesnek tartok m egem líteni. Ez pedig a népesség szám ának és fog­lalkoztatottsági szin tjének negatív alakulása. Ezek a tényezők szorosan összefüggnek és behatáro lják a megye társadalm i-gazdasági helyzetét.

A nagyarányú term észetes szaporodásból adódóan a lakosság szám a nőtt, m elynek foglalkoztatását és m egélhetését a mezőgazdaság biztosítani nem tudta, így évről évre ezrek voltak kénytelenek — elsősorban m unkaalkalom hiánya m iatt — elvándorolni. Az ipari fejlesztés arány talansága életszínvonalbeli különbözőségeket is eredm ényezett. A mezőgazdasági term elés korszerűtlen eszközökkel és agrotechnikával, alacsony te r­melékenységgel folyt.

A m ezőgazdaság szocialista átszervezése u tán is még évekig alacsony volt a p a ­raszti jövedelem, de a m ezőgazdaságon kívüli ágazatokban sem érte el — és még ma sem éri el — az átlagos havi kereset az országos szintet.

A nagyarányú népességcsükkenés mind dem ográfiai, m ind gazdasági vonatkozás­ban nehéz helyzetet terem te tt a megyében. Elsősorban a fiatalabb korosztályokhoz ta r ­tozók m entek el véglegesen, de az ingázóknak is nagyobb hányadát ezek alkotják, s a m ezőgazdaságban bizonyos előregedesi tendencia indult, meg.

Az utóbb években — döntően a harm adik ötéves te rv időszakában — azonban a megye elm ozdult a „holtpontró l” és m ind társadalm i, m ind gazdasági vonatkozásban (az utóbbi két évtized fejlődését véve alapul és ehhez viszonyítva) 1968 évben is m ár jelentős eredm ényeket é r t el. A gazdasági fejlődést leginkább befolyásoló iparosodási

03

folyam at — ha ütem e a szükségletekhez viszonyítva lassúnak is m ondható — erő te lje­sebbé vált. A beruházási összegek növekedése és a term elői kapacitások jobb k ihaszná­lása m ind több m unkahely létesítését és ezzel párhuzam osan a lakosság jövedelm ének em elkedését te tte lehetővé.

A keresők számának alakulása

M ár az előbbiekben is u ta ltam a megye foglalkoztatottsági viszonyainak kedvezőt­len voltára. Az okok és az ebből eredő negatív következm ények közism ertek. Azonban a kedvezőtlen tendenciák m egváltoztatására irányuló intézkedések eredm ényei m ár e te rü le ten is je lentkeznek. Ugyanis a 60-as évek közepétől kezdve a korábbi évekre je l­lemző nagyarányú elvándorlás m érséklődött és évről évre egyre több em ber ta lá lt m a­gának a megyében is kereseti lehetőséget. 1968-ra pedig a term észetes szaporodás m ár megközelítően fedezte a megye vándorlási veszteségét. E kedvező irányú változást elő­segítette az utóbbi évek gyorsabb ütem ű iparosítása m ellett a term előszövetkezeti gaz­daságok megerősödése is. Mind több közös gazdaság rendszeresen fizet előleget és az egy tag ra jutó jövedelm ek is jelentősen növekedtek, 1968-ban 19G7-hez viszonyítva m integy 2500 fővel (3 százalékkal) em elkedett a tagok száma.

Az átlagos életkor és ezáltal a m unkaerőhelyzet szem pontjából kedvező, hogy a belépők három negyede 40 évesnél fiatalabb . Ezek egy része a népgazdaság más ágából té r t vissza.

Em lítést érdem el az a tény is, hogy a belépők 23 százaléka 20 éven aluli volt. (1968-ban több m int 10 ezren léptek be a term előszövetkezetekbe.)

1968 folyamán a termelőszövetkezetekbe felvett tagok korszerinti megoszlása (százalék)

K orcsoport Férfi Nő Együtt

—20 éves és fiatalabb 25 22 23

21—26 24 13 19éves

27—39 28 30 29

40 éves és idősebb 23 35 29

Ö s s z e s e n 100 100 100

Más adatokból is a rra lehet következtetni, hogy Szabolcs-Szatm ár megyében m eg­indu lt egy kedvezőbb irányú fejlődés. Ugyanis 1960-tól 1966-ig az elvándorlás követ­kezm ényeként még 7 százalékkal csökkent a megyében lakó aktív keresők száma. Eb­ben az időszakban a kereső ko rt elérőknek, illetve a m ezőgazdaságot elhagyó m unka­erőnek m indegy volt, hogy m elyik népgazdasági ágban, csak kapjon m unkát. Ebben az időszakban pl. az ép ítő iparban — ahol különösebb szakképzettségre nem volt szük­ség — valam ennyi ágazatot jóval m eghaladó arányban (73 százalékkal) em elkedett 'a foglalkoztatottak száma.

1968-ban 1966-hoz viszonyítva az előzőekben m ár em líte tt tényezők ha tásá ra az összes keresők szám a 3 százalékkal nőtt. Ezenbelül jelentősebb arányú létszám növeke-

64

dés az ipari és a kereskedelmi ágazatban történt. Ugyanakkor a veszélyes és ehhez viszonyítva rosszul fizető közlekedési ágazatban a dolgozók száma csökkent. Tapaszta­lataim szerint ez az agazat már a megyében is létszámhiánnyal küzd.

Az aktív keresők száma a)1968

Ágazat 1000 fő 1960 1966b) % -ában

Ipar 38,8 172 123Építőipar 27,8 184 107

Közlekedés, hírközlés 14,9 119 98

K ereskedelem 16,0 150 111

Nem term elő 34,8 145 105

Mezögaz.daság 124,8 68 97

ÖSSZESEN 257,1 96 103

a) A megyén kívüli ingázókkal és szakm unkás-tanulókkal együtt.b) Szám ított adatok.

A foglalkoztatási színvonal em elése a megye létfontosságú kérdése, ezért nem közöm ­bös, hogy az új és a m egüresedett m unkahelyekre honnan áram lik á t a m unkaerő. 1968. III. negyedévében a m unkahelyet változtatók, illetve az új m unkavállalók közel k é th ar­mada korábban a népgazdaság valam ely ágában m ár dolgozott — egy részük más m egyé­ből jö tt vissza — és valam ivel több m in t egyharm ada az e lta rto ttak közül kerü lt ki. A m unkahelyet változtató keresők több m in t 50 százaléka m unkás alkalm azott, 30 szá­zaléka egyéb keresőfoglalkozású és közel 17 százaléka term előszövetkezeti tag volt. Kedvező tényező, hogy a korábbi évektől eltérően a létszám növekedés fő fo rrásá t nem a term előszövetkezetekből elvándorolt m unkaerő, hanem a m unkába lépő fiatalok és az addig nem dolgozó e lta rto ttak adlak.

Az 1968-ban először m unkát vállaló e lta rto ttak kétötöde tanuló volt, azonban a tanulm ányait befejező fiataloknak viszonylag csak kis hányada kap a m egyében m un­kát Szám ításaim szerin t 1968-ban a végzős tanulók körülbelül 40 százaléka helyezke­dett el a megyében.

Javulás tapasztalható a nők foglalkoztatásánál is. Az új m unkahelyek közel felén nőket alkalm aztak, így 1968-ban — a szövetkezeti m ezőgazdaság nélkül szám olva — 9 százalékkal több nőt tud tak foglalkoztatni, m in t egy évvel korábban.

A szám szerű növekedés m ellett a foglalkoztatottak ágazatonkénti összetétele is változott. Elsősorban a term elő ágazatokban, az ipar, építő ipar és a m ezőgazdaság te ­rü letén dolgozók lé tszám arányában tapasztalhatók jelentősebb különbségek. A m ező­gazdasági ak tív keresők aránya a nyolc évvel korábbi 68 százalékról 50 százalék alá csökkent, miközben valam ennyi ágazat „súlya” növekedett. A keresők jóval nagyobb része dolgozik olyan terü leten , ahol egész éven á t biztosíto tt szám ára a foglalkoztatás. A foglalkoztatási s tru k tú ra nagym érvű változása ellenére Szabolcs-Szatm ár megyében továbbra is m agas a mezőgazdasági keresők, és alacsony az ipari keresők aránya. Még a húsz évvel korábbi országos szintet sem éri el.

05

Az aktív keresők összetétele ágazatonként(százalék)

ÁgazatA megyében Az

országban19681960 1966 1968

Ipar 8 13 15 33

Építőipar 6 10 11 7

Közlekedés, hírközlés 5 6 6 6

Kereskedelem 4 6 6 7

Nem term elő 9 13 13 17

Nem m ezőgazdaság együtt 32 48 51 70

Mezőgazdaság 68 52 49 30

Ö s s z e s e n 100 100 100 100

A foglalkoztatottsági viszonyok kedvező, vagy kedvezőtlen volta m ellett a lakosság életkörülm ényeinek alakulásában döntő tényező az is, hogy m ilyen nagy a család lét­szám, az adott jövedelem ből m ennyien élnek. Ebben a vonatkozásban is tö rtén t v á l­tozás.

E rre vonatkozóan reprezentatív — 1968-ban végrehajto tt 814 házastársra kiterjedő adatfelvéte l a lap ián nyert — adatok á llnak rendelkezésre. Ezek szerint csökkent az á t­lagos háztartásnagyság (az 1962. évi 3,72 főről 1967-re 3,52 főre), de ez elsősorban az elvándorlás és a születésszám csökkenése m ia tt következett be. Csökkent az egy ház­ta rtá s ra ju tó keresők (1,66-ról 1,55-re) és az e lta rto ttak szám a is (2,07-rol 1,67-re), de ugyanakkor a 100 keresőre ju tó e lta rto ttak szám ában lényeges változás nem történt.

H a a megye idevonatkozó m utató it az országban k ia laku lt átlagokkal egybevetve vizsgáljuk, úgy még m indig nagyok a különbségek. I tt m agasabb a családlétszám , s ennek következtében a kereső—elta rto tt arány lényegesen kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A megyében a népesség 44 százaléka, országosan m integy fele kereső.

A háztartások főbb adatai 1967

Megnevezés Am egyében

A 7.országban

szem élyek 352 309

összes keresők 155 149számah áz ta rtásra

ju tórendszeresen keresők (fő) 133 136

15 éven aluli 92 66elta rto ttak

15 éven felüli 75

GO

De a megyén belül is — a családlélszám , a keresők—elta rto ttak aránya tek in te té­ben — viszonylag nagyok a különbségek. A ttól függően szóródnak a m utatók, hogy a háztartásfő m ilyen jellegű m unkát végez. A megyei átlaghoz viszonyítva azokban a háztartásokban , ahol a háztartásfő szellemi foglalkozású, álta lában kevesebb e lta r to tt­ról kell gondoskodni, m int olt, ahol a háztartásfő m unkás.

A háztartások fontosabb mutatói a háztartásfő munkajellege szerint1967

100 h áz ta rtá sra jutó

Megnevezésö s s z e s

r e n d ­s z e r e ­

s e n

ISé v e nf l i t j l l

15é v e n

l e l i i l í

háztartástagjainakszázalékos

meg-s z e m é -

1 y e k keresők eltartottakoszlása

szám a, fő

M e g y e ö s s z e s e n 352 155 133 92 75 100

Ezen belül

Szellem i foglalkozású 348 171 167 84 75 11

Ahol M unkás 410 182 167 135 83 43a

háztar­tásfő

M ezőgazdasági fizikai foglalkozású 364 182 140 92 75 35

Nyugdíjas és kereset nélküli 214 38 25 12 56 11

A jövedelmek alakulása

A foglalkoztatottak szám ának, s az átlagkeresetek növekedése következtében a la ­kosság anyagi, jövedelm i színvonalát tek in tve is kedvező irányú változás tö rtén t. Az utóbbi években jelentősen em elkedett az egy ház tartásra , illetve az egy főre ju tó jö ­vedelem. Az egy h áz ta rtá sra ju tó átlagos havi jövedelem összességében (3478 Ft) m ár megközelíti az ország á tlagá t (3523 Ft). Az egy főre jutó jövedelem azonban — mivel Szabolcs-Szatm ár m egyében az ország átlagához viszonyítva lényegesen nagyobb a családlétszám — valam ennyi foglalkozási csoportnál alacsonyabb.

Szabolcs-Szatm ár megyében az egy főre ju tó átlagos havi jövedelem m ár m eg­közelíti az 1000 F t-ot, öt év a la tt — 1962—1967 között — közel 350 F t-ta l, (54 százalék­kal) az ország á tlagá t (38 százalék) jóval m eghaladó arányban nőtt. Abszolút m érték ­ben azonban a növekedés közötti különbség kicsi az országoshoz viszonyítva. De m ár ez is pozitívnak szám ít, hiszen az egyéb tényezők m ellett ezzel a jövedelm ek vonatko­zásában is m egindult egy lassú nivellálódási folyam at. E szerint az egy főre jutó átlagos jövedelem közötti különbség a megyei és az országos átlag tek in te tében az 1962. évi 182 F t-ró l 1967-re 151 F t-ra csökkent.

67

Az egy főre juló átlagos havi jövedelem a háztartásfő munkajellege szerint

1967

Megnevezés

Szabolcs-Szatm ármegye Ország Megye az ország

% -ában

F t 1962% -ában

F t 1962% -ában

1962 1907

Szellem i foglalkozású 1309 134 1443 131 89 91

M unkás 940 156 1090 138 77 86

Mezőgazdasági fizikai foglalkozású 980 160 1150 161 86 85

Nyugdíjas és egyéb 862 149 921 134 84 94

E g y ü t t 987 154 1138 138 78 87

Az utóbbi években a mezőgazdasági jövedelem növekedési ütem e nagyobb volt, m int a béreké, így a mezőgazdasági fizikai foglalkozású ház tartások egy főre jutó á t­lagos havi jövedelm e néhány százalékkal m eghaladta a m unkás háztartások egy főre ju tó jövedelem növekedését. Ez a különbség azonban a jövedelem tényleges növekedé­se m ellett elsősorban a paraszti ház tartások kisebb családlétszám ából adódik. M int m ár az előzőekben is u ta ltam rá , a m unkás háztartások népesebbek, egy keresőre több el­ta rto tt ju t, m in t a mezőgazdasági fizikai foglalkozású családoknál. (1967-ben egy m un­kás ház tartás átlagosan havonként 3856 Ft, míg a mezőgazdasági ház tartás 3572 Ft jövedelem m el rendelkezett.)

A m int a következőkből m a jd 'k itű n ik Szabolcs-Szatm ár megyében, a két fő tá rsa­dalm i réteg egy főre ju tó havi jövedelm e között — a hasonló jellegű m egyékkel ellen­té tben — nincsen lényeges különbség.

Az egy főre jutó jövedelem azokban a háztartásokban, amelyekben a háztartásfő fizikai foglalkozású

1967

Megnevezés

Amezőgazdaságon

kívülA

m ezőgazdaságban Amezőgazdaságiak,

amezőgazdaságon

kívüliek % -ábanfizikai foglalkozású

forin t

Megyék összesen 1051 1149 109

Ezen belül:

Szabolcs-Szatm ár megye 940 980 104

H ajdú-B ihar megye 939 1068 116

Szolnok megye 1006 1178 117

63

A jövedelm i színvonal általános em elkedésének ha tásá ra 19G2-hóz viszonyítva je ­lentősen csökkent a 600 F t-ná l kevesebb, egy főre ju tó havi jövedelem m el rendelkezők száma. 1962-ben a megye lakosságának több m in t fele é lt ezen a színvonalon, 1967-re ezek szám a kb. 95—100 ezer főre (17%-ra) csökkent. De em ellett jelentős azok szám a is, akik havonta 600—800 F t közötti jövedelem m el rendelkeznek. B ár jelenleg még a nagy többség 1000 Ft, vagy ennél kevesebb egy főre ju tó jövedelem ből él, de az öt évvel ezelőttihez viszonyítva m ind többen vannak olyanok is, akiknek jövedelm e az előbbit jóval m eghaladja. Ez m ár jelentős fejlődés még akkor is, ha figyelem be vesszük, hogy azóta a m egélhetési költségek em elkedtek.

A személyek számának százalékos megoszlása az egy főre jutó jövedelem nagyságkategória szerint

Egy főre ju tó havi jövedelem 1962 1967 1962 1967

a megyében az országban

400 F t a la tt 19,6 16,5 10,2 2,6

401— 600 32,2 21,1 7,2

601— 800 24,1 21,6 24,0 14,8

801—1000 12,7 18,9 17,9 19,1

1001—1200 5,7 16,6 12,1 18,3

1201—1400 3,4 10,8 6,8 13,8

1401—1G00 0,9 6,7 3,4 9,8

1G01—1800 0,4 4,1 2,0 5,9

1801—2000 0,4 2,3 1,1 3,6

2000 F t felett 0,G 2,5 1,4 4,9

Ö s s z e s e n 100,0 100,0 100,0 100,0

A jövedelm ek fo rrása it tekin tve a m unkaviszonyból szárm azó keresetek lényege­sen alacsonyabbak a megyében. Ezt az alacsony színvonalat a mezőgazdasági term elő­szövetkezetekből és a háztá ji gazdaságokból szárm azó m agasabb, egy főre ju tó jövede­lem nem tud ta ellensúlyozni. Így az úgynevezett egyéb jövedelem különbségeit is fi­gyelembe véve a lak u lt ki a megye és az ország közötti 151 F t jövedelm i különbség.

69

Az összes jövedelmek megoszlása a jövedelmek forrásai szerint (Egy főre számítva, Ft)

1967

Megnvezés Amegyében

Azországban

Különbség

M unkaviszonyból szárm azó 368 652 — 284M ezőgazdasági tsz-ből jövedelem 161 104 57H áztáji (egyéni) gazdaságból 340 215 125Nem mezőgazdasági önállók jövedelm e 14 16 — 2Egyéb m unkából szárm azó jövedelm ek 9 13 — 4M unkából szárm azó jövedelm ek együtt 892 1000 — 108Pénzbeni társadalm i ju tta tások 83 125 — 42Egyéb családi jövedelm ek 12 13 — 1ö s s z e s e n 987 1138 — 151

A megye gazdasági jellegéből adódóan a háztartások összes jövedelm ének nagyobb aránya szárm azik a mezőgazdaságból, m in t országosan, illetve mint a hasonló jellegű megyékben. Meglepően m agas — legalábbis első lá tásra — Szabolcs-Szatm árban a k is­üzemekből szárm azó jövedelem aránya. E tényező m egítélésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a m egyében még a háztá ji és kisegítő gazdaságok jövedelm et adó te ­vékenysége jelentős. A nem aktív kereső, úgynevezett segítő családtagok i t t végzett m unkája a családok m unkaviszonyból szárm azó jövedelm ét jó l kiegészíti. P éldául a közism erten jó jövedelm et biztosító alm alerm ésnek m integy h arm ad át a háztáji és k i­segítő gazdaságok adják. De az á lla tta rtá s és az állati term ékek term eléséből is jelentős a lakosság jövedelm e, illetve fogyasztása.

iA háztartások összes jövedelmének százalékos megoszlása

a jövedelmek forrásai szerint 1967

Mppnpvp7Á<5

S zabolcs-S za tm ár

H a jd ú -B ib a r

SzolnnkO rszág

m egye

Bér 37,3 43,7 47,9 57,3M ező­g azd a ­

sági

Tsz közös G ariia-t*i£ől

szármázd.lőve de]- 16,3 14,5 17,0 9,1

K isüzem i m ek 34,4 27,7 23,3 18,9

Nem mezőgazdasági önállók jövedelm e 1,4 1,3 1,2 1,4

Egyéb m unkából szárm azó jövedelm ek 1,0 1,1 0,8 1,2

Pénzbeni társadalm i ju tta tások 8,4 9,8 8,6 11,0

Egyéb családi jövedelm ek 1,2 1,9 1,2 1,1

ö s s z e s e n 100,0 100,0 100,0 100,0

70

Az eddigi adatokból egyértelm űen kitűnik, hogy a megye lakosságának jövedelm i színvonala sokat em elkedett, de még m indig jóval a la tta van az ország átlagának. F el­vetődik a kérdés, m ilyen tényezők hato ttak és hatnak a jövedelm i színvonal a lak u lá ­sára a megyében. Jól ism ert a megye gazdasági s tru k tú rá ja és az ebből fakadó tá rsa - dalm i-foglalkoztatcttsági problém a. A kedvezőtlenebb kereső—elta rto tt arány m integy 80 százalékban já ru l hozzá az alacsonyabb jövedelm i színvonalhoz. M ár m aga ez is bizonyos visszahúzó erőként h a t a jövedelm ek erőteljesebb növekedésére. A kedvezőt­lenebb foglalkoztatottsági viszonyok párosu lnak az országosnál alacsonyabb á tlag ­bérekkel, Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a háztartások összjövedelméből a bérek aránya alacsony.

Átlagos havi kereset (Ft)1968

A A megye az ország Különbségmegyében % -ában (Ft-ban)

Szocialista ipar 1700 89 220Szocialista építőipar 1850 89 230Állam i mező-, erdő- és vízgazd. 1C20 90 180MÁV 1900 100 —Posta 1600 90 100Szocialista kereskedelem 1780 99 20Állam igazgatás, kulturális, egész­ségügyi stb. intézm ények 1810 96 80

A m unkás-alkalm azotti keresetekhez hasonlóan azonban a mezőgazdasági te rm e­lőszövetkezeti tagok közös gazdaságból szárm azó keresete is jóval alacsonyabb az o r ­szágos átlagnál. A mezőgazdasági term előszövetkezetekben dolgozók közül egyedül az állandó alkalm azottak m unkabére halad ta meg 19fi8-ban az országos szintet. Ennek is döntően az az oka, hogy az állandó alkalm azottak a megyében átlgosan több m unka­napot dolgoztak, m int az országos átlag. Egyébként az egy m unkanapra ju tó kereset valam ennyi „foglalkozási csoportban” a megyében jóval alacsonyabb.

Kereseti adatok a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben1968

Megnevezés

Átlagos kereset (m unkabér)

Ft

Egy m unkanapra ju tó kereset

Ft

amegyében

Í57országban

amegyében

2?országban

Nem nyugdíjas és nem járadékos tag 15630 18120 74 83Nyugdíjas és járadékos tag 5800 6120 58 61ö s s z e s t a g 13980 16350 64 69Családtagok 3940 3840 93 103Állandó alkalm azottak 23460 21040 63 76Időszaki alkalm azottak 3290 6320 49 57M i n d ö s s z e s e n 12740 14770 73 82

71

Az átlagos jövedelem körül igen nagy a szóródás. Főleg jelentősebb term ő gyüm öl­csössel rendelkező term előszövetkezetekben az átlagosnál jóval m agasabb jövedelm et tu dnak biztosítani.

M indkét lakossági csoportnál m egfigyelhető, hogy a term észetbeni jövedelm ek ab ­szolút értéke bár em elkedik, ugyanakkor a nettó jövedelem hez viszonyított aránya a m unkás-alkalm azotti ház tartásoknál ingadozik, lényegében stagnál (1968-ban 7 száza­lék volt), míg a paraszti jellegű ház tartásoknál évről évre (az 1962. évi 43 százalékról 1968-ra 36 százalékra) csökkent. 1968-ban a term észetbeni jövedelem értéke egy főre szám ítva az előbbinél közel 1000, az u tóbbinál m integy 5000 F t volt.

A jövedelm ek növekedésével párhuzam osan, illetve ettő l nagyobb arányban nőtt a megyében a lakossági tartalékképzés.

K özism ert dolog ugyanis, hogy a lakosság a keresetét nem költi el azonnal, hanem kisebb-nagyobb hányadát tartalékolja . Ennek célja á lta lában bizonyos biztonsági ta r ­ta lék képzése az előre nem lá to tt k iadások fedezésére, illetve nagyobb m értékű tartós fogyasztási cikkek beszerzésére való gyűjtés. Ezek a ta rta lékok term észetesen növelik a lakossági vásárlóerőt és ezek felhasználása idején, ezzel együtt többet költenek a ház­tartások, m in t abban az időszakban szerzett pénzjövedelm ük volt.

A lakosság összes pénztarta lékaira , főleg az o tthon ta rto tt pénzösszegek nagysá­gára vonatkozó adatok nem ism eretesek, de a tendenciákat nagyságrendileg jól érzé­kelteti az OTP takarékbetétállom ánya, illetve a h áz ta rtás-sta tisz tika ide vonatkozó adatai.

A megye lakosságának takarékbeté t-á llom ánya évről évre jelentős m értékben nőtt, az arányokat tek in tve á lta lában jobb, m in t a kiskereskedelm i forgalom. 1968 év végén 860 m illió fo rin t (jelenleg kb. 1 m illiárd) volt, 25 százalékkal nagyobb, m in t egy évvel korábban a betétállom ány. Jellem ző a növekedési ütem re, hogy 1965-ről 1968-ra közel m egkétszereződött az O TP-nél a takarékbe té tek összege. A m últ év végén m ár m inden lakosra átlagosan kb. 1700—1800 F t ilyen jellegű ta rta lék ju to tt.

A lakosság k é t nagy csoportját "tekintve a szokások e te rü le ten is eltérőek. A p a ­raszti és kettős jövedelm ű ház tartások jövedelm üknek valam ivel nagyobb hányadát ta rta léko lják , m in t a m unkás-alkalm azotti háztartások. De ugyanakkor a m unkás­alkalm azotti háztartások nagyobb szám ban veszik igénybe az OTP szolgáltatásait. Ez elsősorban a parasztság fogyasztási szokásaival, és a paraszti m unka jellegével függ össze.

Az egy főre jutó évi pénztartalék átlaga

Megnevezés

M unkás-alkalm azotti

Paraszti

ház ta r­tások

1968 Nettó jövedelem % -ában

F t 1965 1965 1968% -ában

420 181 2,1 3,1

467 213 2,1 3,5

A növekedés ütem e e te rü le ten is a parasztságnál volt gyorsabb. Ezen túlm enően egyre több olyan tényező is tapasztalható , m ely szerin t az utóbbi években a paraszt­ság is nagyobb bizalm at tanúsít a „betétkönyvekkel” szemben. Többek között erre en ­ged következtetni a takarékszövetkezetek roham os fejlődése. Ugyanis míg 1961-ben a

72

takarékszövetkezeteknek csupán 8 ezer tag ja volt, 1968-ban m ár 38 ezer tagot ta r to t­tak nyilván, a becslések szerin t a tagoknak 60—70 százaléka m ezőgazdaságban dol­gozik.

A jövedelmek felhasználása

A foglalkoztatottsági színvonal javu lásának és a keresetek jelentős em elkedésének term észetes következm ényeként növekedett a lakosság anyagi fogyasztása is. M ár az előbbiekből k itűnt, hogy Szabolcs-Szatm ár megye két nagy népességcsoportjának jö ­vedelm i színvonala között nincs nagy különbség. Ugyanez tapasztalható az egy főre ju tó kiadások tek in te tében is, 1962-ben még a m unkás-alkalm azotti háztartások egy főre ju tó kiadása 8 százalékkal halad ta meg a paraszti és kettős jövedelm ű h áz ta rtá ­sok kiadásait. Ez a különbség 1965-re csak 5 százalék -s 1968-ra m ár alig éri el az 1 százalékot.

A két réteg korábbi éveknél m agasabb jövedelm ét m ind egymáshoz, m ind az e l­m últ évhez képest eltérően használta fel. De a kiadásszerkezet eltolódása a m unkás­alkalm azotti és a paraszti háztartások között részben a fogyasztási szokásokból, rész­ben a végzett m unka jellegéből adódóan az életm ód eltéréseit is jelenti. A bérből és fizetésből élőknél á lta lában nagyobb a törekvés, az igény a ku ltu rá ltabb , változatosabb fogyasztásra. Így lényegesen többet költenek ruházkodásra, h áz tartás- és lakásfelszere­lésre, m űvelődésre, szórakozásra és kevesebbet élelm iszerre, illetve lakásfenn tartásra és építkezésre.

M iután a m egyében az egy főre ju tó jövedelem alacsonyabb az országos átlagnál, így e kiadások összege sem éri el az országos színvonalat. A m unkás-alkalm azotti háztartásoknál 12 a paraszti háztartásoknál 4 százalék a különbség.

Az egy főre jutó évi kiadás 1968

K iadási főcsoport

A m unkás­alkalm azotti

A paraszti és kettős jövedelm ű

háztartásoknál

F t1962 1965

F t1962 1965

% -ában % -ában

Élelmiszer 6052 133 117 6897 138 120

Ruházkodás 2032 133 123 1549 120 115

L akásfenn tartás és építkezés 1407 126 115 1976 174 154

Lakásfelszerelés 1122 109 121 918 143 131

Egészségügy, testápolás 241 78 117 178 90 114

Közlekedés, hírközlés 703 340 121 474 447 160

Művelődés, sport, szórakozás 697 327 155 470 522 175

Egyéb kiadás 800 168 149 522 183 136

Nettó kiadás A megyében 13054 139 122 12984 148 128

összesen Az országban 14911 138 120 13502 151 125

73

Term észetesen a m unkás-alkalm azottak ku ltu rá ltabb életform ája nem csak a szó legszorosabb értelm ében vett művelődési k iadásoknál m utatkozik meg, hanem egy sor m ás esetben is. Az életm ódbeli különbségek pl. a táplálkozás összetételében is tük rö ­ződnek. A parasztcsaládok á ltalában olcsó és egyúttal magas kaló ria ta rta lm ú ételt, v i­szonylag sok zsiradékot, húst, lisztet, burgonyát, míg a m unkás-alkalm azottak a vala­m ivel kisebb összegből több tejet, vajat, cukrot fogyasztanak.

M indkét rétegnél jelentős — főleg a tápláló, vitam indús élelm iszerekből — a fo­gyasztás mennyiségi növekedése is. A megye lakossága 19GÍ)-ban lényegesen jobban táplálkozott, legalábbis a ka ló riá t tekintve, m in t három évvel korábban. Több jel a rra m utat, ha lassan is, de m ár m ind több család hagyja el a régi étkezési szokásokat, az egyoldalú é trendet (a fő tt tészta, burgonya, bab egyoldalú fogyasztását) és tér á t a sok fehérjét, v itam inokat tartalm azó élelm iszerek fogyasztására. Term észetesen e vonat­kozásban még csak tendenciákról beszélhetünk. Hiszen ha az országban k ia lakult egy főre ju tó fogyasztási átlagokhoz hason lítjuk a megye lakosságának élelm iszerfogyasztá­sát, a m ennyiségi növekedés m ellett egyes élelm iszerekből viszonylag alacsony a fo­gyasztási átlag.

Az egy főre jutó évi átlagos fogyasztás a fontosabb élelmiszerekből1968

A m egyében A m egye az ország % -ában

19G5 % -ában

Cikk m u n k á s ­aik;? Irr a

ZOti i

pn raszti és

kettő sjövedelm ű

m u n k ás-a lk a lm a ­

zo tti

Tzaraszliés

k e ttő sjövedelm ű

m u n k á s ­aik fl lm n

ZCtll

p a rasz tiés

k e ttő sjövedelm ű

h á z ta r tá so k b a n

Z siradék (kg) 24,18 29,62 107 108 103 110N yers hús (kg) 22,95 18,17 97 119 83 96Barom fi (kg) 17,09 23,81 123 120 160 119H entesáru, füstö lt hús (kg) 13,13 16,43 106 132 92 94Tej (liter) 92,69 78,70 102 107 76 80Tojás (db) 219,46 237,20 117 112 104 105K enyér,péksütem ény (kg) 115,48 113,59 102 79 104 103Liszt,száraz tészta (kg) 43,47 57,46 96 87 96 98Cukor (kg) 23,41 22,56 112 113 95 96B urgonya (kg) 68,77 82,22 103 97 110 118Zöldség (kg) 70,83 82,85 111 109 92 97

Gyümölcs (kg) 65,57 79,29 127 124 106 112

Az egy főre jutó évi kadási adatokból m egfigyelhető, — de ez különben országos tendencia is — hogy a megye lakosságának ruházkodási fogyasztása az összes fogyasz­tásnál lassabban nő, azaz a jövedelm ek, illetve az életszínvonal növekedésével a ru ­házkodási kiadás részaránya csökken.

71

Az összes egy főre ju tó ruházati kiadáson belül m ind a nem ek, m ind az egyes korcsoportok tek in te tében lényeges különbségek tapasztalhatók. M indkét népesség­csoportnál az átlagostól jóval nagyobb összeget költenek el ru h ára a 15—30 éves korú nők — férfiak. Ezek közül is valam ivel többet a nők. U gyanakkor a középkorú férfiak többet, m in t a hasonló korú nők. A felnőttekhez képest viszonylag jelentős összeget fo rd ít a lakosság a gyerm ekek öltöztetésére. Egy 11—14 év közötti gyerm ekre ju tó ru ­házati vásárlás összege 1968-ban megközelítően azonos volt, m int a 31—44 éves férfi, illetve valam ivel több, m in t az előbbivel azonos korú nő kiadása. Legkevesebbet fo r­d ítanak öltözködésre — évenként átlagosan mintegy 700 F t-o t — az 55 éven felüli nők.

Az összes fogyasztáson belül a jövedelm ek növekedésére igen érzékenyen reagál a tartós fogyasztási cikkek eladási forgalm a. Az utóbbi 8—10 évben e cikkek k iskeres­kedelm i eladása évről évre valam ennyi árufőcsoportot m eghaladó m értékben nőtt. A megye lakossága az utóbbi négy évben összesen 1,2 m illiárd fo rin to t fo rd íto tt tartós cikkek beszerzésére, 500 m illióval (72 százalékkal) többet, m in t 1961—1964 években. Ezenbelül a ház tartási gépekből (mosógép, centrifuga, porszívó slb.) három és félsze­resére, h íradástechnikai cikkekből (rádió, televízió stb.) több m int kétszeresére növeke­dett a megye kiskereskedelm i forgalm a. A növekedés m értéke m eghaladja az ország á t ­lagát is. Hiszen a gazdasági, anyagi m egerősödéssel párhuzam osan m integy tö rvény­szerű, hogy a lakossági igény elsődlegesen e cikkekre irányul.

A tartós fogyasztási cikkek gyors ütem ű növekedését a jelentős h ite lvásárlási le­hetőségek is elősegítették. Pl. 1965—1968 években a kiskereskedelem álta l e ladott

8 ezer db hűtőszekrénynek 3841 ezer db mosógépnek 70

6 ezer db m otorkerékpárnak 5334 ezer db televíziónak 6938 ezer db rád iónak 24 százalékát

h itellevélre vásáro lta a lakosság.Kedvezően ha to tt a forgalom növekedésre, hogy 1967-től m ár a term előszövetkezeti

tagok is kapha ttak áruvásárlási hitellevelet. Többek között ez a tényező is hozzá­já ru lt ahhoz, hogy a vizsgált időszakban a szövetkezeti kiskereskedelem a megyei á t­lagot jóval m eghaladó m értékben növelte a ta rtós cikkek eladását. A ház ta rtási gépek forgalm a több m in t négyszeresére, a h íradástechnikai cikkek eladása is több m in t három szorosára nőtt.

A nagyarányú növekedés ellenére azonban a paraszti jellegű háztartások m ind abszclút összegében, m ind pedig az összes kiadáshoz m ért arányaiban még m indig k e ­vesebbet költenek n ta rtós jav ak beszerzésére, m in t a m unkás-alkalm azottak . Ház­ta rtás és lakásfelszerelésre a bérből és fizetésből élők 1968-ban 22 százalékkal fo rd í­tottak többet, m in t a paraszti és kettős jövedelm ű családok. U gyanakkor m indkét ré- ' :g 16—17 százalékkal kevesebbet az országos átlagnál.

A parasztság álta lában azokból a tartós javakból növelte leginkább vásárlásait, ímelyekből a többi réteggel szemben legnagyobb volt az elm aradása, (televízió, mosó­gép). Ennek ellenére a fontosabb m űszaki tartós cikkek közül a paraszti háztartások állom ánya csak kerékpárból azonos a m unkás-alkalm azottak állom ányával, illetve r á ­dióból és varrógépből megközelíti azt.

75

A fontosabb m űszaki tartós fogyasztási cikkek állományánakalakulása

1968. XII. hó 31.

Cikk

A megyében Az országban

a m unkás- a lkalm a­

zotti

a paraszti és kettős

jövedelm ű

a m unkás- a lkalm a­

zotti

a paraszti és kettős

jövedelm ű

háztartásoknál a száz h áz ta rtásra ju tó állom ány, (db)

Rádió 96 79 112 89

Televízió 66 27 72 34

Mosógép 67 44 75 54

Porszívógép 16 5 45 8

H űtőszekrény 16 1 34 4

Varrógép 27 25 43 50

K erékpár 130 130 86 136

M otorkerékpár 23 9 15 17

Gépkocsi 4 1 6 2

A lakosság életkörülm ényeinek értékelésénél a közszükségleti cikkek fogyasztása m elle tt szükséges még egy fontos tényezőt figyelem be venni, nevezetesen a lakáse llá­tottságot, illetve az erre fordíto tt kiadások összegének nagyságát. Az ezzel kapcsolatos gondok közism ertek, m ind az állam , m ind a lakosság nagy erőfeszítéseket tesz az igé­nyek kielégítésére. A lakosság fogyasztási tételei között m ár jelenleg is jelentős helyet foglal el a lakásfenn tartásra és építkezésre fo rd íto tt kiadás. Ism erve az állam i c é l­k itűzéseket (az állam i erőből épülő lakások aránya tovább fog csökkeni), a jövőben az ilyen jellegű kiadások feltehetően tovább növekednek.

A lakásfenn tartásra és lakásépítkezésre fo rd íto tt kiadások m ind abszolút értékben, m ind az összes kiadáson belüli arányaiban m indkét népességcsoportnál évről évre em elkedett. Ilyen címen 1968-ban a m unkás-alkalm azotli ház tartásokban egy főre á t­lagosan 1400 Ft, a paraszti jellegű ház tartásokban pedig közel 2000 F t kiadás juto tt, az összes k iadásnak 11, illetve 15 százaléka. A d inam ikát tek in tve a növekedés ütem e a paraszti családoknál volt a nagyobb, így az egy főre ju tó kiadás abszolút értékben m ár m egközelítette az ország átlagát Ez term észetesen összefügg a megye m ezőgazda­sági jellegével, itt kevés az állam i és szövetkezeti erőforrásból ép ített lakások aránya.

A jelentős összegű ráford ítás az ép ített lakások szam ában és a felhasznált ép ítő ­anyagok növekedésében realizálódott.

1968-ban a megyében 3551 lakás épült, 43 százalékkal több, m in t három évvel ko­rábban. Ezenbelül azonban az állam álta l ép íte tt lakások szám a csökkent. Az új laka- ■ sok négyötödét m agánszem élyek építették, nagy többségük OTP-kölcsönnel. Evenként az OTP kb. 100 m illió forin t kölcsönt folyósít. A lakosság építési hitelállom ánya 1969. m árcius 31-én m integy 560 m illió fo rin t volt.

76

A viszonylag nagy ütem ű építkezéshez hozzájárult az 1967-es belvízkár is, m elynek következtében igen sok lakás összedőlt. 1967-ben több m in t ezer „belvizes” lakásra ad ­tak ki építési engedélyt, ennek négyötöde csak 1968-ban kerü lt befejezésre. Az 1968-ban épült lakások 28 százaléka a m egszűnt lakások pótlására szolgált.

Az úgynevezett m agánerős lakásépítkezések szám ának erőteljesebb növekedésére gátlólag h a t a m eglehetősen hiányos anyagellátás. A kereskedelem ugyan nagy erő­feszítések m elle tt á lta lában növeli a kínálatot, azonban az igények ettő l nagyobbak, így az ellátás akadozik. Az elm últ néhány évre visszatekintve egyedül ta lán a cem ent­ből volt egyenletes a kínálat. U gyanakkor mészből, fenyőfűrészáruból, téglából és cse­répből ingadozott az ellátás, jó esetben is heteket kellett várni, m íg a vevő m egkap­hatta . M indezek a tényezők, de az előbbiekben tárgyalt tartós javak irán ti igény és a nagyarányú jövedelem növekedés a rra figyelm ezteti a lakosság ellátásával foglalkozó kereskedelm i szervezeteket, hogy az eddigieknél jobban fel kell készülniük a fogyasz­tók ellátására. M ár 1968-ban, — de 1969-ben is — a jelentősen m egnövekedett vásárló­erőt a megye kereskedelm e csak részben tud ta lekötni. Nagyobb árubőség m ellett a megye kiskereskedelm i forgalm a nagyobb arányban is em elkedett volna. Ügy tűnik, a kereskedelem nem vette kellően figyelem be a megye gazdasági fejlődésének m eg­gyorsulását.

Ügy vélem, az eddigiekből többé-kevésbé kitűnnek Szabolcs-Szatm ár megye fog­lalkoztatási jövedelm i és fogyasztási viszonyaival kapcsolatos eredm ények, a még m eg­lévő problém ák. Ezeken túlm enően azonban u ta ln i kell még a r ra is, hogy a megyei á t­lagok az esetek többségében kisebb-nagyobb szóródást takarnak , az egyes terü leteken lakó népesség életkörülm ényei bizonyos fokig eltérnek egym ástól. M ivel az előbb kö­zölt adatok a megyén belüli te rü le tek re vonatkozóan nem ism eretesek, ezért

— az ipari foglalkoztatottak szám ának,— az egyes népgazdasági ágakban elért átlagos havi kereseteknek,— a kiskereskedelm i forgalom nak az alakulásával kísérelem meg a te rü ­

letek közötti különbözőségeket érzékeltetni.Szabolcs-Szatm ár megyét három , úgynevezett tájegységre oszthatjuk fel, am elyek

többek között term elési s truk tú ra , a településhálózat szerin t és ta la jtan ilag elég jól elkülönül egymástól. így határo ltuk cl a Záhony, K isvárda, Kemecse, Tiszaiük vonala és a Tisza á ltal h a táro lt te rü le te t Tisza-m ente, a Tisza és K rasznától északkeletre eső tá ja t S zatm ár—Bereg, illetve a két te rü le t közé eső részt Nyírség tájegységre. T erm é­szetesen az így m eghúzott tájegységi h a tá r nem egyértelm űen homogén. N éhány te le ­pülés — elsősorban M átészalka, K isvárda és Nyíregyháza — a szomszédos tájegységre — a N yírségre — gyakorolt vonzása érvényesül. Em ellett a település-szerkezetben is vannak átfedések, m inthogy a S zatm ár—beregi terü leten is ta lálható nagy lélekszám ú község, illetve a N yírségben néhány kevés lakosú, úgynevezett aprófalu.

N yíregyháza várost egyik tájegységhez sem soroltuk, m ivel m in t m egyeszékhely­nek az egész megyére, ugyanakkor helybenlakók igényeinek kielégítése m ellett m in t­egy 30 km -es körzetben a foglalkoztatás, a keresetek és a kiskereskedelm i forgalom vonatkozásában — jelentős a vonzása. E tényezőket a későbbiek során közölt terü leti adatok m egítélésénél figyelembe kell venni.

Ma m ár szinte általánosan elfogadott álláspont, hogy az ipar fejlődése nélkül a településhálózat sem fejlődhet kielégítően. Mivel nem lehet a mezőgazdaságból fe l­szabaduló m unkaerő t lekötni — m egyénk esetében itthon ta rtan i. De az in fra s tru k tu ­rális elláto ttság ja v ítá sá t és gyorsítását is elsősorban a te rü le t iparosítása á lta l lehet jelentősebben jav ítan i. M int ism eretes, a m egyében az ipar viszonylag kevés em bert foglalkoztat. A városias jellegű községek, de még M átészalka város is csak nem rég in ­

77

dúltak cl a fejlődés ú tján , (s ez a fo lyam atot a 3 1967. (XII. i5.) OT—PM. rendelet meggyorsítja) Ezek a települések ezáltal környezetükre is vonzást gyakorolnak, s m ind több em ber szám ára biztosítanak m unkaalkalm at. K iem elkedő helyzetben van e tek in­tetben Nyíregyháza. E városnak a környező településekkel igen jó n közlekedése. Szá­m ításaim szerin t a m egyeszékhely ipari foglalkozta o itam ak minlegy 20—20 százaléka a környező települések, elsősorban a nyírségi táj lakója, s napon a „ingázik '. Jól tü k ­rözi ezt a vonzást Nyíregyháza város és a Nyírség ipari foglalkoztato ttainak rendkívül nagy különbözősége.

A 10 ezer lakosra ju tó szocialista iparban tog lalkoztatu tlak szám a (fő)1968

Szatm ár—Bereg 340Tisza-m enti 630Nyírség 2110Nyíregyháza 2! 00M e g y e ö s s z e s e n átWM a g y a r o r s z á g 1650

Szabolcs-Szatm ár megyében a tá jkörzetek között ipa r szem pontjából legfejlettebnek ítélhető meg a Tisza-m ente.

Az ipar fejletlenségéhez kapcsolódik a S zatm ár—beregi talon a megyei átlagnál alacsonyabb kereseti szint is. Tekintettel azonban arra , hogy a többi ágazatban — az egészségügy kivételével — sokkal kiegyensúlyozottabbak a keresetek, s ugyanakkor a keresők nagyobb arányát alkotó term előszövetkezeti tagok keresete a m ásik két tá j­körzettől kedvezőbb, a rra következtethetünk, hogy a jövedelm i színvonal tek in te tében a Szatm ár—beregi te rü le ten sem rosszabb álta lában a helyzet, mint a m— -íu .._ /■ lagosan.

Az átlagkeresetek néhány fontosabb ágazatban tá jkörzetenként1968

Á g a z a tN yíregy- Szabolcs-

Btiretí m en te N yírség házaVá fos

Szfl im a r m egye

Szocialista ipar 1470 1750 1650 1760 1700

K iskereskedelem a) 1750 1670 1700 1840 1740

Közigazgatás b) 1710 1620 1670 2270 1790

K ulturális ágazat 1910 1920 1940 1940 1930

Egészségügy

Nem mezőgazdasági ágazat

1350 1620 1610

1790 d

1520

együtt 1600 1740 1730 1730

Term előszövetkezeti1250 2010 1300nem nyugdíjas dolgozó tagok c) 1350 1270

a) Forgalom tól függő alkalm azottak, július hó b) Decem ber havic) Csak a közösből szárm azó d) Egészségügyi ágazat nélkül

78

A lakosság fogyasztásának nagyságára az egy lakosra jutó kiskereskedelm i forga­lom alakulása utal. A megyei átlag közel 8 ezer forint, az országban k ia laku lt átlaghoz viszonyítva 3 ezer fo rin ttal, 28 százalékkal kevesebb. Megjegyezzük, hogy a tényleges fogyasztásnál nincs ilyen nagy különbség. Az eljáró „ingázók” is hoznak több-keve­sebb fogyasztási cikket, de ezen túlm enően — az egy lakosra ju tó kiskereskedelm i vonzása is érvéryesül valam elyest, főként a jobb közlekedési adottságokkal rendelkező tájakon.

A z egy lakosra ju tó kiskereskedelm i forgalom (Ft)

19681968 1962

% -ábanSzatm ár—Bereg 7 480 175Tisza-m ente 7 370 177Nyírség 5 080 189Nyíregyháza 16 890 141M e g y e ö s s z e s e n 7 830 176M a g y a r o r s z á g 10 890 151

A tájegységi adatok, hasonlóan az ipari foglalkoztatottak számához, a kereskede­lem nél is a települések vonzását, illetve a kereskedelem bolthálózatának színvonalát m utatják . A Nyírség alacsony és N yíregyháza viszonylag m agas értéke szorosan össze­függ. N yírségben N yíregyháza m ellett N yírbátor, B aktalórán tháza bolthálózata bonyo­lít le jelentősebb forgalm at. De ugyanígy a m ásik két tájegység fe jle tt településeinek is nagy a kereskedelm i vonzása. Sőt, többnyire nagyobb, m int N yíregyháza városé.

A z egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom (Ft)

F ehérgyarm at 23 600K isvárda 17 800M átészalka 17 300N yírbátor 17 400V ásárosnam ény 18 700Záhony 12 400

A lakosság tágabb értelem ben vett életkörülm ényeit, az in frastruk tu rá lis e llá to tt­ságának színvonalát (de a fejlesztés lehetőségeit is) döntően m eghatározza az adott település nagysága, fejlettségi szintje. O ptim ális számú népességnek jelen kell lennie ahhoz, hogy bizonyos kom m unális, ku ltu rá lis, szociális, egészségügyi intézm ények egyáltalán m űködhessenek.

A megye településhálózata — a települések fejlettsége és nagysága vonatkozásában — korszerűtlen (az átlagos községlétszám 2 ezer körül mozog), viszonylag sok a gyen­gén, illetve közepesen fe jle tt község. E tek in te tben különösen hátrányos helyzetben van a S zatm ár—beregi táj. Az itt élő lakosság (több m in t 100 ezer em bernek) é le t­színvonalában jelenleg még fennálló különbségeket azonban, m in t az előzőekből is k i­tűnik, ma m ár nem a jövedelm i, hanem az in frastruk tu rá lis elláto ttság alacsony szín-

79

vonalában kell elsősorban keresnünk. Az utóbbiak jav ítasaban lenne Jendkívül fontos szerepe a városoknak, a fe jle tt városias településeknek. Ezek a sa já t népességük ki­szolgálása m ellett körzetüknek kereskedelm i, oktatási es eg észség ű é i központjai is. Igényt növelő funkciót is betöltenek, vagy kellene betölteniük. Éppen ezért feltétlenü l szükséges a megye e terü letén az eddigieknél gyorsabb ütem ben fejleszteni, F ehér­gyarm at, V ásárosnam ény községeket és még néhány fejlettebb települést, s ezáltal nö ­velni az itt élő lakosság életszínvonalat. K ülönben ezek a m egállapítások érvényesnek tek in thetők a nyírségi te rü le tre is, ahol N yírbátor m ellett központi fekvésénél fogva. B aktalórán tháza intenzívebb fejlesztése indokoltnak látszik. Ezek azonban fejlesztési elképzeléseiket elsősorban az iparosításhoz szükséges víz- és csatornahalózat k iép íté­sét a m aguk erejéből (községfejlesztcsi alapból) m egoldani nem tudják. Az eddigieknél lényegesen nagyobb összegű központi hozzájárulás szükséges.

művészetMURAKÖZI AGOTA:

Emlékezés Gajdos János parasztfestőre(1912-1950)

Húsz esztendeje h a lt meg G ajdos János, m egyénk egyik elfeledett festőm űvésze. Neve a szakem berek körében nem ism eretlen, alkotásai nem zetközi kiállításokon kép­viselték a m agyar naiv m űvészetet, de a hazai közönség előtt kevéssé vált ism ertté, k i­állítása is alig volt nálunk, pedig a harm incas években felfedezett „őstehetségek" ko­zott a legfantáziadúsabb festőegyéniség volt.

Utólszor 1967-ben a m agyar naív művészek székesfehérvári országos tá rla tán sze­repelt néhány alkotásával, am elyeket előző évben á llíto ttak ki a Naív Művészek Nem ­zetközi T riennáléjában , Pozsonyban. (Sajnos az 1969-es pozsonyi Iriennálén a m agya­rokat csupán egyetlen művész, a derűs szépségű Süli A ndrás alkotásai képviselték.)

Milyen tényezők hatására a laku lt ki a kettősség G ajdos János m űvészetének é r té ­kelésével kapcsolatosan? M ennyiben érvényesek m űvészetére azok a m eghatározások, am elyek alap ján a naív alkotók, közelebbről a parasztfestők közé sorolják, s alko tásai­nak helyét a népm űvészet és a „m agas m űvészet” h a tárán jelölik ki?

Ahhoz, hogy a fe lle tt kérdésekre válaszolhassunk, a m űvészettörténet m elle tt a történeti szem léletű néprajz idevágó eredm ényeit is fel kellett használnunk, hogy m i­nél teljesebben m egközelíthessük e sajátos m űvészet jelentésszféráit.

Östchetségck tündöklése és bukása

Az első v ilágháború u tán a m agyar paraszti világ d ifferenciálódása m ind tá rsad al­mi, m ind gazdasági és nem utolsó sorban ku ltu rá lis té ren m eggyorsult.

A hagyom ányos paraszti k u ltú ra felbom lásával a közösség ind iv idum okra bomlott. Az egyén m ár nem olvadt bele a közösségbe, a m unkába, a term észetbe, m int hajdan, am ikor még a közösségi szellem élő, összetartó közeg vo lt az em berek szám ára. Az egyén, ha elég erős volt benne az alkotó szándék, m űvésszé válhato tt, azonban a szét­hulló közösség közvetlenül m ár nem inspirálta , s a lkotásait sem fogadta be, Ezekben az alkotókban sajátos kettősségben je len tkezett a korábbi hagyom ányos paraszti é le t­form a pozitív élm énye, m ásrészt pedig az egyéni kibontakozás szándéka, am ely a m a­gasabb városi ku ltú ra hatásá t tükrözi. Azok az ösztönös alkotóerők, am elyek koráb­ban a hagyom ányos esztétikai norm ák u ralm a ala tt — a népm űvészet keretében — re ­alizálódtak, a m odern civilizáció hatására a falvak korábbi társadalm i s tru k tú rá ján ak felbom lása következtében m ár egyéni kifejezési form ákban tö rnek utat.

A legerőteljesebb tehetségeknek sikerü lt kitörni életük szűk keretei közül, s a r á ­juk váró buktatók, küzdelm ek ellenére felem elkedni a m agasabb társadalm i szférák­ba, s „céhbeli” m űvészekké válni, e rre m ind az írók, m ind pedig a festők között akad példa, de legtöbbjük élete, pályája sok vergődés közepette tört derékba.

81

Gajdos János: Önarckép. (Olaj.)

02

Számos paraszti tém ájú művészeti alkotás született m ár korábban is m ind az iro ­dalom ban, m ind a képzőm űvészetben, azonban alkotóik kivétel nélkül a felsőbb tá r ­sadalm i rétegekből kerüllek ki, s így csak a külső szemlélő szám ára adott m egközelíté­si lehetőségekkel élhetlek, vagy ha a parasztság soraiból indultak is, később tanultsá- guk révén k iszakadlak osztályukból. Persze akad tak közöttük olyanok is, akik tuda to ­san vállalva parasztvoltukat, m egrázó hitelességgel, belülről áb rázo lták a parasztso r­sot (Szabó Pál, Veres Pcter, S inka István.) A harm incas évek közepétől keadve sorra jelentkeznek a népi írók szociográfiai hűségű önvallom ásaikkal. Az ön tudatra ébred t parasztegyéniség lépett itt nyilvánosság elé, hogy a maga te rem tette költői nyelven szóljon a paras/.lélet mélységeiről.

A parasztfestők, ak iket a népi írók után fedeztek fel, nem képezlek ideológiailag pontosan körvonalazható csoportot, de szárm azásuk cs világképük a faluhoz köti őket épp úgy, m in t a népi írókat. A parasztfeslők nem ju to ttak el a tudatos alkotói h itv a l­lás olyan szintjére, mi nt a népi írók, ösztönösen alkotnak, s legtöbbjük meg is m arad ezen az ösztönös alkotói szinten.

Szereplésüket a sa jtó nagy h írverése előzte meg a harm incas években. M űvészek és kritikusok őstehetségek u tán ku ta ttak , főként vidéken, falvakban és tanyákon. A nagyszabású gyűjtési akciót B álint Jenő m űvészeti író, k ritikus vezette. Első nagy gyűjtem ényes k iá llításukat 1934-ben a Nemzeti Szalonban rom antikus népbará t érzel­m ektől fű tö tt lelkesedés és rosszízű üzleti szellem ű h írverés kísérte.

A harm incas évek m ásodik felében újabb tehetségeket fedeztek fel — közöttük a geszterédi cipészscged G ajdos Jánost és az aszódi kosárfonó Süli A ndrást. A népi eg­zotikum varázsa m ég egy ideig biztosíto tta a k iállítások erkölcsi sikerét, azonban az anyagi elism erés elm aradt. Az östehelségek szereplése a lkalm at és lehetőséget ado tt a népies-urbánus ellen tétek ú jabb m egnyilatkozásaira a m agyar szellem i életben, am elyeknek a nagy lelkesedéssel induló paraszttehetségek le ttek végül is áldozatai. Az őstehetségek a paraszti társadalom nak ahhoz a rétegéhez tartoztak , akik álm aik, v á ­gyaik, tehetségük révén kiszakadlak a falusi életközösségből s az egyéni kibontakozás különböző ú tjá t keresték ön tudatlanul, vagy kevésbé tudatos fokon. Ez a szándékuk találkozott a harm incas években virágzó társadalm i-politikai törekvésekkel, am elyik a parasztku ltú ra értékeinek m egm entését és a paraszttehetségek felem elését tűzte ki céljául, a parasztságot ta rtv a a legtisztább népiségű társadalom alkotónak. A m ikor a paraszttehetségek előtt m egcsillant a társadalm i felem elkedés, a m űvésszé válás lehe­tősége, azok az elfo jto tt energiák, am elyek addig az ünnepnapokon foly tato tt m űvész­kedésben kap tak életteret, most felszabadultak és a rra késztették őket, hogy paraszti é letform ájukkal szakítsanak. A falu t elhagyták, hogy egy m agasabb társadalom része­seivé válhassanak, sokan közülük a fővárosba költöztek, s vállalva a nélkülözést, a ta ­laj talanságot, festeni kezdtek önerejükből.

N éhány őstehetség jószándékú tám ogató révén be ju to tt ugyan a képzőművészeti főiskolára, azonban képzésük nem já r t eredm énnyel. Nem tu d ták e lsa já títan i az új technikai ism ereteket cs m űvészetükben felhasználni. A lkotásaik elveszítették naív biztonságukat, term észetességüket, b izonytalanokká váltak, d ile ttan tizm usba süllyed­lek. Közülük csak azok tud tak m aradandó életm űvet alkotni, ak ik é rin te tlenü l m eg­őrizték naív szem léletüket, ösztönös kifejező ere jü k lendületét. Ezek közé tartozo tt Gajdos János is. Ezek az alkotók nem voltak m ár parasztok — a falusi közösség sem tekintette őket parasztoknak — de a m agasabb társadalm i szférákba sem em elkedhet­tek, m ert tanulatlanok, m űveletlenek voltak. Akik visszatérlek a földm űves m unká­hoz, egész é le tükre m egkeseredett em berek, félrecsúszott egzisztenciák leltek , akik pe­dig m űvészetükből p róbállak megélni, vásári képárusokká, giccsfestőkké lettek, vissza­hullo ttak az ism eretlenségbe.

83

Az őstehetségek tündöklése és bukása a parasztság táisadalmi fejlődésének szük­ségszerűségéi fejezte ki és megmutatta, hogy ez nem oldható meg romantikus népmen- ló program keretében a hagyományos paraszlkultúra felélesztésével, vagy egyes pa- raszttehelségek felemelésével. Fellépésük jelentőségét sem az adta elsősorban, hogv egy addig a művészeti közélettől elhanyagolt naiv alkotói tábor lépett velük nyilvá­nosság elé, hanem az, hogy sajátos kifejezési eszközeikkel a parasztság kibontakozási törekvéseinek adtak egyénileg hangot. Ezeket a szempontokat mérlegre téve csak igen lazán kpacsolhatjuk össze a naiv művészek és a nálunk jelentkező őstehclségek prob­lémáját, s a kellő közötti rokonságot elsősorban alkotásaik esztétikai elemzése során mutathatjuk ki.

Gyermekkor, inasévek

Gajdos János egy Szabolcs megyei kis községben, Geszteréden született 1912 no­vember 19-én, szegényparaszti családból. Szülei korai halála után három testvérével együtt tanyán élő nagyszüleihez került. Az öregek két-három hold rossz földön gaz­dálkodtak.

A nagybirtok szorításában élő falu népe nem boldogult A kisföldü gazdák szíve­sen küldték gyermekeiket városba, mesterséget tanulni, csakhogy szabaduljanak a pa­raszti sors béklyójából. Itt már nem Jutott szóhoz a hagyományos paraszti élet össze­tartó ereje, akt csak tehette, menekült a faluból, Ha a család bírta fizetni a m ester­nek a pénzt és természetbeni Járandóságot a gyerek tandíja fejében, akkor pár év múlva felszabadult, s vagy letelepedett a városban, vagy visszatért falujában, hogy önálló paraszti párosként éljen. A paraszliparos elfogadja a falu szokásrendjét, erköl csét, benne él a közösségben, azonban a földhöz való kötöttség kényszerűsége nélkül, már magasabb rendű életet élhet. Ezt a sorsot szánták nagyszülei Gajdos Jánosnak is.

A gyermekkori falukép elevenen vésődött a festő emlékezetébe, a sivárság, a sze­génység nyomasztó rossz álomként jelenik meg a képein, a valóság és a képzelet egy­másba olvadó ötvözeteként.

Gajdos gyors észjárású, fürge gyermek volt, de gyengén tanult az elemi iskolá­ban. Az órák alatt — társai nagy mulatságéra — a padokat, a füzeteket, minden alkal­mas felületet tele rajzolt mentés huszárokkal, lovakkat, legelésző tehenekkel A tanító sokszor megfenyítette fegyelmezetlenségéért, de mikor felfedezte a fiú ügyességét, ce­ruzával, vízfestékkel ajándékozta meg Nyáron a jószág legeltetése közben sem maradt tétlen Egyik visszaemlékezésében írta 1937-ben „...kukoricás mellett volt a legelő A kukoricában tökök nőttek. Én a tököket kifaragtam: házat, tehenet, madarat formál­tam belőlük.”

A család nem akart parasztot nevelni a különben is sokat betegeskedő gyerekből. Az a mondás járta a faluban: „a cipész nem ázik, nem fázik, pénzre fekszik, pénzre k él' Így került Gajdos János az elemi iskola befejezése után Nyíregyházéra Bertn István cipészhez. Az eleven, jóeszú fiú nehezen szokott a kaptafához a szabadabb ta­nyasi élet után Reggeltől estig nem volt megállása, a mester keze hamar eljárt, mikor figyelmetlenségen kapta.

A pajtásokat kedvelő, vidám gyerekből szótlan, titkolózó fiú lett. A megaláztaui- sok elől tíz alkalommal szökött haza, gyalog vágva neki a 15 km-es útnak. A család jőszándékú kényszere mindannyiszor visszairányította a kaptafához. A műhelyben ügyeskezűnek tartották, annak ellenére, hogy szorgalmával nem voltak megelégedve. Mikor egy ízben a mester észrevette, hogy inasa rajzolgat munka helyett, a keze ügyé­ben lévő tinlásüveggel beszakította a fejét és irgalmatlanul elverte A fiú ezentúl csak akkor meri rajzoláshoz kezdeni, ha a mester nem volt otthon. Olyankor elhúzódott

Hl

kis kam rájába, ra jz lapo t te tt maga elé és em lékezetéből pap írra varázsolta nagyapja akáclom bos tanyájá t, az otthoni pajtásokat, hagy feledje m agáiahagyatottságát. Z r inasévek keserű em lékei is képekké form álódtak benne, m egfigyelte a segédeket, m es­te ré t m unka közben, s m ikor ideje engedte, m egrajzolta a lá to tt jelenetet. (Ezeket a gyerekkori rajzokai a festő hozzátartozói ma is számon ta rtják , em lékezetükben m eg­őrizték az ábrázo lt jeleneteket.) Egyik segéd felh ív ja a figyelmét, hogy o la jja l is le­het festeni. E ttől kezdve csaknem kizárólagosan olajfestékkel dolgozik, anélkül, hogy hozzáértő m egm utatta volna, hogyan kell alkalm azni. (Csak budapesti letelepedése u tán használ pl. alapozást a vászonra.)

A család nagy megelégedésére végül is 1929-ben, m in t felszabadult cipészsegéd té rt haza. G eszleréden nem ju to tt munkához, de hajdúhadházi, debreceni próbálkozása is sikertelen m aradt. E lkeseredésében gyalog indu lt Budapestre, hátha a fővárosban több m unkaalkalom kínálkozik Vékony pénztárcája ham arosan kiürült, az állom áso­kon pénzt koldult a továbbjutáshoz. így ju to tt el kétheti vergődés u tán Budapestre. A nagy gazdasági válság idején a fővárosban is alig akadt m unkalehetőség. G ajdos több hónapig alkalm i m unkából tengődött, míg végül Sikerült Gulyás M enyhért ci­pészm esternél elhelyezkednie. Továbbra is szűkös anyagi körülm ények között élt, zsú­folt szálláshelyen lakott négy társával. Amikor egyik alkalom m al előszedte íestőfei- szerelését és feltűzte a vásznat utazó ládájára , durva nevetéssel fogadták szobatársai gúnyolni kezdték. A festési kedve rögtön elszállt és m egbántotlságtól égő arccal cso­m agolta össze holm iját. E/.ek u tán otthagyta m esterét, pedig keservesen tapasztalta már, milyen nehéz m unkát szerezni.

A kibontakozás útján

A nyom orúság és a gyakori sérelm ek légkörében érlelődik benne az elhatározás, hogy festőm űvész lesz. Ez a szándék ösztönös alkotásvágyából, s tehetségébe vete tt erős hitéből táplálkozik. Nem számol a m egvalósítás reális lehetőségeivel, fest és r a j­zol, anélkül, hogy valaki m egm utatta volna az u ta t és m egtan íto tta volna az alapvető technikai ism eretekre, anélkül, hogy valódi m űalkotást lá to tt volna.

ösztönzőleg hato tt rá ebben az időszakban Győri E lekkel kötött ism eretsége. G yő­ri, aki kovácslegény volt, a kis Tisza m enti faluból, Ladányból érkezett a fővárosba és szintén művészi am bíciók fű tötték. 1933 te lét együtt szenvedték végig, egy bú to r­szállító kocsiban húzták meg m agukat. így ír errő l az időszakról Győri terjedelm es onéletrajzaban: „M ikor le akartam feküdni, jobban felöltöztem, m in t nappal. Ha ezt nem teszem, m egfagytam volna. Néha még 20 Cclsius-fok is volt. Az üvegem be b e fa ­gyott a víz, elhasadt. A fekvőhelyem olyan kem ény volt, hogy tényleg többször is fel­keltem pihenni és boldog voltam , ha akadt egv cigarettám és rágyú jthattam . Ez v itt egy kis melegséget az életem be.”

Győri Elek a m egpróbáltatások ellenére is derűs kedéllyel, nagy k ita rtássa l fes­tett. Gajdos érzékenyebb, nyughatatlan term észetű volt, nehezebben viselte a te rh e ­ket. U tazni szerete tt volna, világot a k a rt látni. Győri sajátos parasztpolgári környezet­ből indult. T iszaladány népe a kivezető u ta t részben a gazdálkodás intenzívebbé té ­telében, részben a szőlővidéken bérm unka vállalásban, részben sa já t term ényeivel v a ­ló kereskedésben kereste.

Az ú jítások irán ti fogékonyság, a paraszti világ körein messze túlnyom ó érdeklő­dé... és nagyarányú szellemi befogadókészség jellem ezte az itt élőket, de igazi paraszti realitásérzékkel nem ad ták fel a korábbi életform a m egtartható és hasznosítható a la p ­jait. G yőrinek még tám aszt tudo tt nyújtani a paraszti életform a pozitív élménye. Mű vészete m ind tém aválasztásában, m ind pedig kifejezéspszichológiai vonatkozásban

85

Gajdos János: Odvas fa. (Olaj.)

egységesebb, m in t Gajdosé, aki a jóval szegényebb sorsú, a nagybirtok szorításában vergődő, széthulló geszterédi parasztközösségből indult, teh á t kevesebb kötelékkel és m indezek m elle tt labilis-szenzitív le lk ia lkattal. G ajdos nem szívesen vállalja falusi vo ltá t ebben az időszakban. A m int egy kis pénzhez ju t városi öltözéket vásárol m a­gának, csokornyakkendőt köt, szakállt növeszt, kezdi m agát beleélni a m űvész-szerep­be. Győri errő l az időszakról így nyilatkozik visszaem lékezéseiben: „Furcsa vékony­pénzű fiú volt ez a G ajdos János, m ár csokornyakkendőt viselt. K ézzel-lábbal el ak a r­ta felejteni, hogy suszter volt.”

G ajdos egyik ism erősével Kem ény János m echanikussal elhatározta, hogy bejárja Európát, m ajd valahol m egtelepednek egv-két évre és tovább fo ly ta tják m esterségü­ket. Kevés m eg takaríto tt pénzükből' nem ju tn ak messzire. Bécsben pályaudvarokon csom agokat hordanak, m ajd üzletről üzletre já rnak , kéregetnek. így ju tn ak el B erlin ­be, Drezdába. Sem m i lehetőség nincs, hogy szakm ájukban helyezkedjenek el. N éhány hónapi küszködés u tán feladják a harcol, hazaindulnak. G ajdos a sok éhezéstől el­gyengülve té r vissza szülőfalujába, ahol rokonai fogadják magukhoz. Szállás és ellátás fejében csizm ákat es cipőket javít, szabad idejét továbbra is a festésnek szenteli. Kap néhány képm egrendelést: olajnyom atok u tán szentképeket, fénykép u tán po rtrékat készít. (Még ma is többen őriznek a faluban G ajdos-képeket ebből az időszakból. Az arányok, az alakok legtöbbször elrajzoltak , de a k a ra k te rt ügyesen ragadja meg. A színek és kontúrok az üvegfestm ények naív ünnepélyességét idézik.)

Ez az életm ód nem elégíti ki a festőt, sokat békétlenkedik a m ásolás u táni meg­rendelések m iatt, szívesebben festi az em lékezetéből és fan táziá jában összeötvöződő tá jak a t és falusi je leneteket.

1934-ben megnősül, elveszi régi isko latársát K ókán E rzsébetet, aki szintén sze­gényparaszti családból szárm azott. A fiatalok kevés ingóságukat eladják és B udapes­ten telepednek meg véglegesen. S ikerül m indkettő jüknek m unkát találni, G ajdos régi m esterénél helyezkedik cl, M olnár Jánosnál, felesége ta k arítá s t vállal. Egyre több időt szentel G ajdos a festésnek. A m ester és családja becsüli ügyességéért, szívesen ü l­nek m odellt neki, vásárolnak is tőle egy-egy képet szerény összegekért. K örnyezeté­nek elism erése egyre nagyobb önbizalom m al tölti el. b á r m agányosnak, tá rsta lannak érzi m agát. G yakran m ondogatják neki, hogy érdem es lenne tanuln ia , képezni m agát, de környezetében senki nem tud tanácsot adni, hogyan kezdjen hozzá.

F elú jítja bará tságá t Győri Elekkel, aki m ár tú l van első k iállítási szereplésén. Ekkorra m ár lezajlott az őstehetségek nagy gyűjtem ényes k iá llítása a Nemzeti Sza­lonban, de a felfedezettek még a kezdeti siker m ám orában, te le voltak rem ényteljes várakozással, annál is inkább, m ert némi anyagi elism erés is k ísérte bem utatkozásu­kat. B álint Jenő az őstehetségek patrónusa ú jabb k iá llítás m egrendezését készítette elő.

Győri Elek révén G ajdos János is m egism erkedtet B álin t Jenővel, aki dicsérő sza­vaival és nem utolsó sorban képvásárlásával új hitel ön tö tt a festőbe. A jószem ű k r i­tikus azonnal felfedezte G ajdosban fantáziagazdagságát, hangu latterem tő erejét, s szám ított rá, hogy az őstehetségek következő k iá llításán új szenzációt jelentenek m ajd a geszterédi cipészlegény festm ényei.

Siker és harc a megélhetésért

Gajdos továbbra is a M olnár-féle cipészm űhelyben dolgozik, de egyre tü re lm et­lenebb, képtelen figyelm ét megosztani a kap tafa és az ecset közölt. Végül 1935 tav a­szán felhagy a m esterséggel, hogy m inden idejét a festésnek szentelhesse.

81

Gajdos János: Őszi munka. (Olaj.)

Súlyos anyagi körül m enyek közé kerülnek, felesége alkalm i m unkál vállal a ta­karítás m ellett. Gajdos sokszor napokig nem mozdul ki a lakásból, fest. Most, hogy a napi kenyérkereső m unka igájából kiszabadult, csodálatos könnyedséggel on tja m a­gából a képeket. Ösztönös nyers kifejezőercje m indig m egtalálja a megfelelő form át, naív szem lélete biztosítéka annak, hogy ne legyen gátlása képzetlensége m iatt.

Bár élm ényvilágát elsősorban a gyerm ekkori, geszterédi em lékek határozzák meg épp úgy, m int a többi őstehetségét, azonban ő nem érzi a közösség, a hagyom ány ö s ­szetartó erejét, (m int a tiszaladanyi Győri Elek). Neki a falu m ár nem n y ú jth a tta a paraszti életform a pozitív élm ényét. A geszterédi parasztok a nagybirtok szorításában vergődve nem ta lá ltak kivezető u ta t a nyom orúságból Legfeljebb egynémely lkuk gyerm ekét próbálta idegen tá jak ra , városba m enekíteni m esterséget tanulni. Ennek a m enekülésnek a szelleme ju tta tta G ajdost a kap tafa mellé és sodorta a fővárosba. De kétségtelenül m otiváló szerepet já tszo tt a művésszé válás akkor még szunnyadozo szándéka is elhatározásaiban, útkeresésében.

Az őstehetségek soronkövetkező k iá llításainak sikerét új név fém jelzi. B álint Jenő, aki első lá tásra felm érte Gajdos festm ényeinek értékét, 1937—38-ban több külföldi k i­állításon is szerepelteti (Belgium, H ollandia). A Rozsdatem ető c. olajfestm énye a Fő­városi K éptár tu la jdonába kerül. Egy k ritikus dús fan táziá já t dicsérik, m ások finom festői hangulatok terem tő jé t lá tják a fiatal tehetségben. Az Esti K urír 1937, m ájus 13-i szám ában olvashatjuk; „Form ában, konstrukcióban, színekben, hangulatban, technikai kivitelben is tökéletes képek. Valahol ott tart, ahova csak kínos vergődés u tán jutott, el néhány ism ert festőm űvészünk. Ha m egm arad énjénél, s nem befolyásolja őszinte­ségét idegen hatás, nagyot nyer vele a m agyar festőm űvészet.” M indezek m ellett szo­ciális helyzete nem javul, egyetlen szobában él harm adm agával. Egy darabig mozi­pénztárosi állást vállal, m ajd vasgyárban kap m unkát.

08

Hasonló körülm ények között tengődik a többi őslchctség is, ném elyikük m ár fel­ad ta a harcot és m egkeseredett szívvel té rt vissza falu jába, a paraszti életbe. Gajdos fiatalságának ere je és kétségkívül nagyobb tehetsége sa rka llta k ita rtásra . B aráti köre kibővült, addigi elszigeteltsége oldódott, m egism erkedett hasonló sorsú festőm űvészek­kel, egyik-m ásik a képzőművészeti főiskolán tanult. P én tek András, B odnár B ertalan, Szabó Iván tartoznak ehhez a körhöz. Néhány festészeti e ljá rás t e lsa já tít tőlük, az új ism ereteket a gyerm ekek m ohóságával fogadja magába. K éptárakba kezd járn i, festé­szeti album okat forgat. A magas művészet megism erésével m indinkább rádöbben, m i­lyen keveset tud, m ennyire képzetlen. Ez a felism erés alkotói válságba sodorja. Első sikeres kiállításai után, m int a többi őstehetség ő is sértőnek érzi az őstehelség m eg­jelölést, szégyenletes bélyegnek tekinti, am itől meg kell szabadulni. Szeretne je len t­kezni a képzőművészeti főiskolára, de patrónusa, Bálint Jenő, m int többi társát, őt is lebeszéli errő l: festői erényeit éppen ösztönös alkotói erejében, spontán, naív m eg­nyilatkozásaiban lájta,

Gajdos ebben a korszakban elfordul a gyerm ekkori élm ényektől és képein egyre több helyet kap közvetlen környezete és a m űvész-szerep megélése. (A képcím ek is u ta lnak erre : M űterem belső, Festő és m odellje, A m űvész palettával és az önarcképek sorozata.) Ha ezek a kompozíciók nem is vetekedhetnek a korábbiak lendületes köny- nyedségével, a h á tté r balladisztikus hangulato t sugárzó tá jai kárpóto lnak az előtér n e­hézkes előadási! m egfestéséért. Festészetében mindvégig kevés a városi téma, ellenben a paraszti közösség m indig visszahúzza. Évente többször is hazalátogato tt szülőfalu­jába, ilyenkor érzelm ileg feltöltődött, im pulzusokat kapott alkotó m unkájához, ö sz tö ­nös osztályérzelm ei, am elyek a parasztsághoz fűzték, később tudatos osztályharc vá l­lalásához vezettek. Ezen az úton Somogyi Imre, a parasztszobrász és író ind íto tta el, aki tevékeny részese volt annak a mozgalom nak, am elyik a parasztság gazdaság i-tár­sadalm i és ku ltu rá lis felem elését tűzte ki céljául.

A fasizmus előretörése idején kibontakozott szenvedélyes ném elellenessége, szim ­pátiája egyre nő a Szovjetunió iránt. Polilikai szem inárium okra já r és részt vesz il­legális röpiratok terjesztésében.

A negyvenes évek elején ism erkedik meg Bálint Jenő révén Patai Lászlóval, egy lelkes, de kispénzű m űgyűjtővel, aki szintén párto lja az őstehetségeket, annak ellenére, hogy a harm incas évek derekán tám ad t kultuszuk ekkorra m ár leáldozóban volt. Szór­ványosan m egrendezett k iá llítása it a k ritika fanyalogva fogadta. Gajdos a háborús éveket Sződligeten töltötte, m inthogy katonai szolgálatra a lkalm atlannak m inősítették. Ekkor feste tt képeinek nagy része Pataihoz vándorolt, aki állandó vásárló ja volt, azon­ban deportálása u tán ez az állandó anyagi tám ogatás is megszűnt. A háború okozta belső feszültség, a m egélhetés gondjai nagy m értékben akadályozták alkotó kedvét. Néhány befejezetlen próbálkozása m arad t ebből az időszakból: önarcképek, feleségéről, családtagjairól, sződligeti m űterm éről készült vázlatok. Bensőséges lírai hangulatok keresése, az önarcképeken a világgal való szem benállás konoksága jellem zi a háborús évek term ését.

A háború befejezését és a felszabadulást B udapest népével együtt üdvözölte. Az ú jjáép ítés lázas lendülete őt is m agával ragadta. Ügy érezte, e lh áru lt ú tjából m inden akadály. M űterm ének falát nagym éretű vásznak foglalták el, am elyeken az új élet ígé­retét, m ozgalm asságát ünnepelte. Az ú jjáép ítésrő l készült vázlatok dinam izm usa, az Első szabad m ájus 1. c. olajképének töm egábrázolása, lobogó vörös zászlói, d iadalm as optim izm usát h irdették . 1949-ben évtizedek dédelgetett álm a valósult meg, m ikor fe l­vételt nyert a képzőm űvészeti főiskolára. Azonban a sok nélkülözés, hányatta tás kö­vetkeztében m eggyengült szervezete nem tudott ellenállni egy tbc-s fertőzésnek, sza­natórium ba került, s egy év múlva, 1950-ben meghalt.

89

Gajdos János: Tanyaudvar. (Olaj.)

.

Gajdos János: Szánkózó gyerekek. (Olaj.)

8Ű

Gajdos helye a parasztfestők között

A m agyar parasztfestők alkotásaiban kétféle kifejezésm ód különül el egymástól. Az egyik a konkrét tárgyi világ naturalisz tikus hűségű tolm ácsolására törekszik. Ezek a m űvészek ú jraélik a hagyom ányos paraszti élet m indennapjait, ünnepeit, felélesztik a kollektív lelki m agatartás szellem ét (Győri Elek, Benedek Péter, s hasonló szem lé­letről tanúskodnak a parasztrajzolók Dudás Jú lia , Vankó M argit, A radi Zsófia á b rá ­zolásai). A lkotásaikban a kézm űvesek aprólékossága, a gyerm ekekre jellem ző össze­foglaló, cgységbefoglaló látásm óddal, de fejletteb té r-arányérzékkel párosul.

A parasztfestők m ásik csoportja vágyait, ólm ait viszi vászonra. Az ábrázolt tá r ­gyak szim bólum m á válnak, olykor m isztikus tartalom m al telítődnek. Legjelentősebb képviselőjük Gajdos János, akinek álom ittas világa szürrealisztikus elem eket hordoz. Ecsete nyom án gyerm ekkorának élm ényei kelnek életre, a babonás történetek , mesék hallatán felgyulladt fan táziá ja különös atm oszférával tölti meg az elhagyott tan y a­udvarokat, az őszi erdőt, am elynek görcsös faágai összekapaszkodnak a zúgó szélben. (Tanyaudvar.) Egy m ásik képen egy óriásra nő tt fa tövében ül a gyerm ek Gajdos J á ­nos, fejé t té rdére h a jtja , igyekszik m inél k isebbre összehúzni m agát, ta lán fázik az e r­dőben, lehet, hogy fél is. (Erdei legeltetés.) A Bámészkodók gyilkossági vizsgálatnál c. képén nyomasztó sárgás fény ömlik a nyito tt a jtón át, az udvaron, a sötétben az em ­berek csoportokba verődve v árják a vizsgálat eredm ényét.

Félelm etesen sivár a lakatlan tanya képe, kidőlt fa gyökere m ered felénk, a kú t- ágas kötele vödör nélkül csüng alá, a vályú szélén m adár gubbaszt. A gyerm ek szoron­gása tám ad itt fel ú jra, aki egyedül m erészkedett az elhagyatott tanyába. Csupa se j­telem, titok veszi körül a tárgyakat. (Tanyaudvar.)

A képek hátterében sivár távlatok nyúlnak végtelenbe vesző dom bhátakkal, fák­kal, tanyákkal. A homok, vagy a hó megiili a tá ja t és le fo jtja a benne rejlő életet. A parasztsorsot m egjelenítő alkotásain a m unkában görnyedő vállakat, h á taka t hang­súlyozza. A pihenésre félrehúzódó em ber is tevékenykedik, kaszát kalapál, kapát tisz­tít. A parasztasszonyokat is örök m unkában m u ta tja be, am int a szántásnál tevékeny­kednek, törik a kukoricát, vagy ollhon a teknő fölé hajolnak.

G yakran ism étlődő tém áiban: (fák, m adarak, erdőrészlet) nem a na tu rá lis ábrázo­lásra törekszik, hanem a nyújtózkodó csupasz, ágak, a csonkolt törzsek, a korhadtság sebeit elénk tá ró gyökerek sajátos hangulatok hordozóivá válnak. Téli hajnal szürkés-kék fényében vonuló parasztok, nyom orék koldusok tömege a háttérben fclm agasló székes­egyházzal m onum entális.látom ását terem ti meg kultikus-szakrális ünnepek naív m isz­ticizm usának. (Nagy körm enet.) M adarak c. képét létező és elképzelt m adarak tömege

•népesíti be, s a bal sarokban tó fölé nyúló ágas-bogas fatörzsön felírás: „Itt já rt G aj­dos János", máshol a népm esebeli fanyűvő óriásokat idézi elénk, félelm etes erőt su ­gárzó favágók ábrázolásával, a bal sarokban itt is megjegyzés: „ Itt szeretnék éln i”. Naív m egnyilatkozása ez a művész elvágyódásának egy tisztu ltabb világba, ahol a m unka közös ritm usa hangolja egybe az em berek szándékát. (M adarak, Favágók.) ö s z ­tönös kifejezőereje m indig a legszuggesztívabb form át ta lá lta meg, s ez ava tta a leg­egyénibb hangú festővé a parasztfestők táborában.

Élete, pályája azoknak a paraszttehetségeknek a sorsát példázza a két világháború közötti M agyarországon, akik elől el volt ugyan zárva a kibontakozás ú tja , de ösztönös m egnyilatkozásaikkal közvetlenül, belülről vallanak a parasztéletről. Sajátos színnel gazdagítva a bomló paraszti ku ltú rá t, részeseivé válnak az egyetemes m agyar k u ltú ­rának, term ékenyítő ihletet adva a következő festőnem zedékeknek, akik ú jra felfede­zik őket, s akik szám ára m ár nyitva áll az út tehetségük kibontakoztatására.

91

Berecz András: A Bpssenyri-szobornál. (Olaj.)

ü :

RÁKOS SÁNDOR:

Kiáltásnyi csöndEgyre igényesebbé váló könyvkiadá­

sunk sok szép term éke között is m él­tán keltett feltűnést Rákos Sándor leg­ú jabb verseskötete, a különlegesen gon­dos k iá llítású Kiáltásnyi csönd. Bizo­nyos azonban, hogy ez a könyv nem ­csak ízléses kötésével és hatásos tipog- rafizálásával érdem li meg figyelm ünket, hanem legalább annyira ta rta lm i é rté ­keivel is.

H etedik önálló kötete ez Rákosnak, s m űveinek ez a legújabb gyűjtem énye egyszerre je len ti eddigi költészetének szintézisét, s ugyanakkor bizonyos vo­natkozásokban új korszak kezdetét is. G ordonka hangú komolysága és férfias pózlalansága, alapvetően szemlélődő, m editatív alkalala , pesszim izm usra hajló term észete, de a szom orúságán itt-o tt mégis átcsillanó fanyar hum ora m ár a korábbi m üvekben is jelen volt, a m in­dent kim ondani akarás helyett az „el­hallgatások többletének” p lusz-energiá­jával feltöltődött m ostani versei viszont a költői kifejezés olyan új lehetőségeit sejtetik , am elyek nem csak Rákos eddigi lírá jában , hanem m ai költészetünk egé­szében is szinte egyedülállóak. S hozzá­tehetjük, ez a szűkszavúság, ez a sű rí­tés nem egyszerűen form ai kérdés. Sok­kal több annál. Az új form ai megoldás új tartalom hordozója is.

Felesleges díszek korábban sem igen voltak Rákos költészetében. M indig is szinte puritán m érték tartással, szemet vonzó ornam entika nélkül építkezett. Most azonban nem csak a cirádák, nem ­csak a barokkos vagy szecessziós gipsz­öntvények tűn tek el a versépítm ények

hom lokzatáról, a fa lak és pillérek közül is csak azok m arad tak meg, am elyek az igazi terheket ta rtják . Nem akar csillogni, m cgkcvcsbé elkápráztatn i.

Nem tetszeleg sem önm agának, sem az olvasónak. Szigorú, kem ény költő. Biztosan nem véletlen, hogy olyan gyak­ran em legeti a köveket, hogy láthatólag egyik legkedvesebb szava a kő. És soha­sem a drágakövek, még csak nem is a patakm edrekben sim ára csiszolódott szí­nes kavicsok je lennek meg verseiben, hanem a term észet érdes, nagy töm bjei, a gránit és a bazalt.

Ezekből a csiszolatlan, nagy töm bök­ből építkezik ő is. S vers-szerkezeteinek nem csak a gerincét és bordáit lá thatjuk , a gondolati m ag is szinte tap in tha tó m inden művében. A kötet legtöbb d a­rab ja érdekes, sőt kissé ta lán végletes k ísérlet arra , m ennyit lehet elhagyni, elhallgatn i egy versből úgy, hogy még vers m aradjon, illetve hol van az az a l­só határ, az a m inim um , am ennyit ok­vetlenül szükséges elm ondani, hogy az olvasóban m ár képes legyen fölidézni az egész varázslatot.

Term észetesen k ár lenne elhallgatni, hogy az ilyenfajta költészet m ár nem ­csak a költő próbája, az olvasóé is. Ezek a versek a m egszokottnál nagyobb igé­nyeket tám asztanak az olvasóval szem ­ben. Aki a költem ényektől csak a szép szavak andalító zsongását várja , Rákos­ban aligha ta lál költőjére. Aki csak kapni akar, aki csak passzív befogadásra képes vagy hajlandó, ezekben a ver­sekben valószínűleg csalódni fog, s ta ­lán ham ar le is teszi a szép kötetet.

0.1

Ezek a versek ugyanis, így ahogy k i­nyom tattak őket, voltaképpen még n in ­csenek készen, Nem töredékek, nem b e­fejezetlenek a szó m egszokott érte lm é­ben, de nem is a passzív versélvezők igényeinek kielégítésére készültek. Ezek­ben a költem ényekben csak azok le lhe­tik igazán gyönyörűségüket, akik képe­sek és akarnak is a költő társszerzőjévé lenni, s hozzá tu d ják adni a m űvekhez önm agukból azt, am it a művész szán­dékosán kihagyott, elhallgatott.

Ez az alkotói m ódszer term észetesen nem Rákos Sándor felfedezése, sőt iga­zán nem is újkeletű. A jelentős alkotók m indig is tudták , hogy érzéseiket-gondo- la ta ikat nem csak leírt vagy kim ondott szavaikkal fejezhetik ki, hanem azzal is, am it elhallgatnak. Nemcsak m ondataik szótári jelentésével, hanem sejtéseikkel, azzal, am it ezek a m ondatok szuggerál- ni tudnak, azokkal az asszociációkkal, am elyeket ezek a fogékony olvasóban m egindítani képesek. A m odern m űvé­szetekben, s ezen belül az irodalom ban is, különösen m egnőtt ennek a kifejezési m ódnak a jelentősége. M árcsak ezért is m egkülönböztetett figyelm et érdem el Rákos új kötete, am ely ennek az alko­tásm ódnak m eglepően következetes a l­kalm azását m utatja . Ennek a program ­nak a jegyében rögzíti ú jra költői ars poeticáját is:

bazaltba vésett szavak az elhallgatás többletével nem bánha t könnyedén a szóval aki törvényt fogalm az

S hogy ez a törekvés m ennyire tu ­datos nála, azt a versek m ellett egy el­méleti cikke is igazolja, am ely éppen verseskötetével egyidőben je len t meg az Elet és Irodalom bán. Ez az írás olyan, m in tha csak előszónak szánta volna kö­tetéhez. S ha külön je len t is meg, föl­tétlenü l a legbiztosabb kulcs a kezünk­ben a költő új verseihez. Többek között így ír cikkében: ,,Ha ráéb red tünk a kor­lá tlan n ak h itt kifejezési eszközök n a ­gyon szűk korlátáira , hallgatásunk is beszédessé válhat. K ifejezzük vele a ki-

fejezhctetlent, ú jra te rem tjük és m eg­szó laltatjuk a szavak ólmos esőjében ázó, elném ult jelenségeket. A hallgatás rob ­banásig sűríti létezésünket. Millió h a n ­gú és értelm ű a csönd robbanása. Sza­vak is kellenek a hallgatáshoz. Sok-sok szó, am it elhallgatunk. És nagyon kevés szó, am it kim ondunk, így jelezve az e l­hallgatás arányát.”

M ajd valam ivel később még így foly­ta tja : „H allgatni nehezebb, m in t beszél­ni. S még nehezebb jól hallgatni, gon- dolalközlő, fölfokozott hallgatással. A bölcsek m indig tu d ták ezt, s olykor a költők is. De talán soha nem volt még olyan szükség a belső csöndre, m int a mi korunkban.”

N yilván e rre a csöndre utal a kötet sajátosan többérlelm ű címe is. A K iál- tásnvi csönd nem csak hirtelen tám adt, pillanatig ta rtó csöndet jelent, hanem olyan csöndet is, am elyben önmaga e l­lentéte, a k iáltás is o tt feszül, olyan csöndet, am ely k iáltással ér föl.

A kötet szerkezetileg két fő részből all. Első, terjedelm esebb felében a k i­sebb költem ények foglalnak helyet, a m ásodik rész a m onum entális Anyasi- ra tó t tartalm azza. A versek nem véle t­lenszerűen kerü ltek egym ás mellé, h a ­nem szigorú szerkesztési elvek alapján rendeződlek ciklusokba (Kiáltásnyi csönd. Egy kiállítás képei, Törvény, Fele­útón, Félelem nélkül, Igazság két irány­ból). O lvasni is így célszerű őket, a költő által m eghatározott sorrendben, m ert így az egyes m űvek sok vonatko­zásban kiegészítik, m agyarázzák egy­mást, az olvasó szám ára is m egkönnyí­tik a m egértést, a tá jékozódást a költő világában.

T em atikailag nem túlságosan sok­színű ez a költői világ. Nem csapong ide-oda, inkább a m ár m eghódított te ­rü le te t já r ja be ú jra meg újra , s ott igyekszik m indig m élyebbre ásni. V er­sei mégsem válnak sohasem unalm asak­ká, érdektelenekké, m ert a friss gondo­lati feszültség nagyon is intenzív izgal­m akat képes k iváltan i az in te llek tuáll-

ü4

san érzékeny olvasóban. A művészet problém ai, m orális kérdések, legfőkép­pen pedig az élet és halál végső dolgai foglalkoztatják leggyakrabban. Az ak ­tualitások m ajdnem teljesen hiányoznak költészetéből. A s/.ó hagyom ányos é r ­telm ében nem közéleti költő. A lapérzé­se pályakezdete óta a magány, az egye­düllét, de ez sohasem válik nála sem em bergyűlölő individualizm ussá, sem em berm egvető arisztokratizm ussá. M a­gánya nem gőgös elefántcsonttorony és nem sziget. H um anizm usa sokkal eleve­nebb és mélyebb, semhogy igazán ki- rekeszthetné m agát az em beri közösség­ből. Találóan fogalm azza meg egyik ver­sében, m ennyire lehetetlen és hiábavaló szám ára m indenfajta m enekülési k ísér­let a társadalom gondjai elől:

h iába zártam be magam ólom lem ez-versek közé égési sebeket okoz átsugárzik belém az em beriség

(Hiába)Nem harcos egyéniség, de elkötele­

zett költő. Az igazság, a tisztaság, az alkotó m unka és a béke elkötelezettje. S term észetesen a haladásé. Inkább kontem platív alkat, nem a falakat h u r­rázva ostrom ló hódító, de rend íthe te t­lenül hisz a fejlődésben, s legjobb kor­társaihoz hasonlóan őt is a soha nem elég fausti indu la ta feszíti:

a H oldat m ár elértük keressünk új csillagot istenléptékű vágyainknak

(„Holdnak m int m inden jó vitéz") A kötet nagy záróversél, az Anya-

sirató t látszólag egyéni fájdalom ih le t­te, való jában m indnyájunk legközösebb

m egpróbáltatása. A vers nem csak m os­tani gyűjtem ényének, hanem Rákos ed ­digi költészetének is kétségtelenül leg­hatalm asabb vállalkozása, összefoglaló mű, a költő egész érzelem - és gondolat­világának sum m ázala. M intha nem csak az édesanyja elvesztésén érzett fá jd a l­m át, hanem az em beri lét m inden gyöt­relm ét, a k ikerü lhete tlen elm úlás m in­den k ín já t bele ak a rta volna sűríteni. A tém ának gazdag hagyom ányai van ­nak költészetünkben. Janus Pannonius anyjának, B arbarának halá lá ra ír t gyász­dalától József A ttila m am a-verseiig és Kései siratójóig rendkívül széles a skála, a népi jerem iádokról nem is beszélve. Mindez rendkívüli módon felfokozta a vállalkozás merészségét, s Rákos v ita t­ha ta tlan költői ere jé t dicséri, hogy ilyen nagy elődök után sem vallott szégyent. Ü jabb irodalm unkban pedig — ebben a m űfajban — m űve szinte csak Sznbó Lőrinc Huszonhatodik év című lírai rekviem jéhez hasonlítható.

Az m ár csak külön érdekessége a költem énynek, hogy benne az izm uso­kon iskolázott legm odernebb költői esz­közök az akkád irodalom és az óceániai szigetvilág prim itív népei ősi népkölté­szetének ford ítása közben szerzett t a ­pasztalatokkal ötvöződnek. A vantgárd és több ezer éves hagyom ány összekap­csolása, íme, a korszerűség egy sajátos változata.

V ita thatatlan , hogy Rákos Sándor új könyvének az A nyasirató a legjelentő­sebb darabja, de meggyőződésünk, hogy az egész kötet is komoly nyeresége mai költészetünknek.

Katona Béla

95

Szamuely Tibor válogatott cikkei(1908-1915)

Szam uely Tibor válogatott cikkeinek közreadása halálának 50. évfordulóján tiszteletet jelent.

Szam uely Tibor, akinek neve m a­gyar valóságunkban összefonódott a T a­nácsköztársasággal, annak rövid életé­vel és bukásával, úgy él a köztudat­ban, aki felbukkan valahonnan a fo rra­dalom viharában, hogy annak bukásá­val elpusztuljon. Rom antikus, hősies ez a kép. S igaz is, de nem teljes. A kötet a róla alkotott képet teszi teljesebbé.

„A tudom ányos ku ta tás m indeddig keveset foglalkozott Szam uely •Tibor e l­ső világháború előtti újságírói tevékeny­ségével, pedig a kortársak m egem léke­zései is a rra figyelm eztetnek, hogy nagy jelentőségű életm ű rejtezik az egykori ú jságokban.” Ez a gondolat lehetne a m ottója a fenti válogatás bevezető ta ­nulm ányának. A m ásik m ottó Ady egyik gondolata: „Ez a mi sorsunk: harcban állni. Nagyobb siker ez m indennél.”

A m egidézett harcos, publicista, fo r­rada lm ár Szam uely T ibor forradalom előtti tevékenysége sokakat foglalkozta­tott. Hogy ju to tt el a kom m unizm us h it­vallásáig? Rejtőzött-e benne olyan é r ­zék, világoslátás, am i képessé te tte ko­rábban is harcos h itva llásra? E rre ad választ az 1908 és 1915 között írt publi­cisztikai cikkekből összeállított váloga­tás.

A válasz töretlen fejlődésre utal.M ár korai újságírói term ékei is éles

hangú, bíráló cikkek; a társadalm i h a la ­dást gátló, szinte m inden jelenség toll- végre kerül.

Az első kor — a nagyváradi évek, az 1910—12-ig terjedő időszak — cikkeit ta rtalm azza az első fejezet: „A földnél­küli falu tem ető je” — címmel.

N agyvárad b írá la ta — szegénységé­vel és gazdag káp talan ja ival — nem Szam uely felfedezése. A polgári rad ik á­lis újságírók, élükön Adyval, m indig jó tém át találtak , ha végigsétáltak v asár­nap a város utcáin. Szam uely vasárnapi levelei méltó párja i A d y : „Egy kis sé­ta ” és más, hasonló tárgyú cikkeinek. Je l­képe le tt a város Szam uely cikkeiben a feudális M agyarországnak, a nagybir­tokrendszernek, az egyházi hatalom nak, a (még ki sem alakuló, m áris) ro thad t kapitalizm usnak, a tudatlanságnak.

C ikkeiben a szenvedély gúnyos hang­got kovácsol, de nem nélkülözik ezek a száraz Lényeket, a sta tisz tikát sem. A hideg szám ok m indennél hatékonyab­bak — érzi a fia ta l újságíró. Érzéke­nyen reagál a változásokra: Ady „Vér városa” m ár pusztulóban van, m egszűnt ku ltu rá lis központ lenni, korrupció, csőd jellemzi. Jobban illik rá a „pece- parti Párizs” elnevezés.

A nagyváradi évek jó iskolát je len ­te ttek a fiatal publicistának, ezt bizo­ny ítják az 1913-tól a budapesti P énzvi­lágban m egjelent cikkei. Ezek jó köz­gazdasági érzékről tanúskodnak, de egy­ben alapos ism ereteket is jeleznek.

S hogy kik a fejezetcím ben foglalt „győztesek és ha lo ttak ” ? A cikkek el­olvasása u tán olyan Rokonok-féle le ­vegő csap meg bennünket. Móricz v ilá ­ga? — Igen, az ú ri M agyarország pana­m ákkal, korrupciókkal teli v ilága ez, csak költőiség nélkül. P uszta adatok, té ­nyek kérle lhetetlen felsorolása az úri

96

osztályok, a dzsentrik pusztulásáról, a feudális viszonyok fejlődést gátló je ­lenlétéről, a nagybirtokrendszer ta r th a ­tatlanságáról.

És az „ősi tém a”, a Széchenyi óta em ­legetett h itelpolitika b írálata , ami egyik kerékkötője a kapitalizm us norm ális fejlődésének hazánkban.

A sorozat tudatos célkitűzésről ta ­núskodik: a pénz- és panam aügyek le ­leplezését ta r t ja feladatának.

Ugyanilyen tudatosság jellem zi a m á­sik tém akört, a „M ária országa papi ke­zekben” cím űt is. Ezek egy tervezett könyv részei, am ely azonban nem ké­szült el. A válogatás a lényeget rep ro ­dukálja. Az is érdekes, hogy a cikkek az Ú ttörőben és a Pénzvilágban je len tek meg 1912—14 között. U talva arra , hogy e tém a is összekapcsolódik a pénzügy és a vagyonhelyzet b írálatával. L á tja az egyház gazdasági, politikai és ideológiai hatalm ának összefonódását. Ez a kor egyik legkiélezettebb kérdése.

A ntik lerikális írásai sincsenek a fia ­tal éveiben k ia lak íto tt szatirikus stílus híján. A „B iharország püspökei” című cikke szerint pl. a korm ányzat em berei „ . . .csodálkozva lá tták , hogy püspök nélkül is egész jól m egvolt az egyház­megye, a tem plom okban épp úgy dicsér­ték az Urat, m in t azelőtt, a plébániákon épp úgy hasat eresztettek a papok a jó ­léttől, m in t a püspöki korm ányzás ide­jén.”

Jó célpont a B iharország püspökein kívül még a k lerikális Budapest, tem p­lom aival (ebből 51 nyilvános van!), szerzeteseivel, apácáival, egyházi isko­láival és egyéb intézm ényeivel. A nnál kevesebb kórházat, napköziotthont, m en- házat ta lá l a fővárosban. Hogy lehet egy ilyen főváros a fejlődés, a haladás ku l­tu rális központja? — kérdi Szamuely. Hogy lehet, ha a Szent István T ársu la t (amely tudom ányos egyesület!), a fejlő­déstan t cáfoló, b íráló könyvet ad ki?

Kiegészül ez a b írá la t a katolikus egyházi hatalom pénzügyi és b irtokpoli­

tiká jának leleplezésével. K épet kapunk a világháború előtti időszak „jeles” püs­pökeinek életm ódjáról, arról, hogyan t i t­kolják el vagyonukat az adóztatás elől az egyházi hatalm asságok. Szam uely lá t­ja a m egoldás m ódját is. Az egyházi v a­gyon szekularizáció ját ta r t ja az egyedüli hathatós intézkedésnek. H atásainak főbb m egnyilvánulásait összekapcsolja a szá­zadelő égető kérdéseivel, am ilyenek a földéhség lecsillapítása, a k ivándorlás csökkentése, a ku ltu rá lis haladás.

A gyűjtem ény a v ilágháborús évek, a fron t irodalm ával zárul. Szam uely a fronton sem szűnt meg írni, kéziratos ú jság já t a Lövészárok és Vidéke címmel terjesztette. N éhány szám át is a rra hasz­nálta fel, hogy a katonai cenzúrát k i­játszva a háború értelm etlenségét és kegyetlenségét leplezze le,

Kezében a „toll m indenható és tisz­te letet parancsoló fegyver” m arad t a fronton is.

A cikkeken kívül sok m indent ta r ­talm az még e kiadvány. Szam uelyné Szilágyi Jo lán m eleg hangon, nagy sze­rete tte l idézi fel az első lapokon a h ű ­ségével a fo rrada lm ár alakját.

A bevezető tanulm ány segít a cikkek jobb m egértésében, m egírási körü lm é­nyeinek tisztázásában. Üj ku ta tási ered ­m ényeket felhasználva egészíti ki Si- mor A ndrás a fiatal újságíró tevékeny­ségével a forradalom alak já t.

A könyvet a Tankönyvkiadó je len ­te tte meg: igen hasznos jegyzetanyag­gal, bibliográfiával, a gyűjtési m unkák regisztrálásával. Különösen ú jkén t h a t­nak az eddig ism eretlen fényképek és festm ény Szam uelyról.

A kötetet különösen a szaktanárok, de a történelem irá n t érdeklődők is h a ­szonnal fo rgathatják , m ert a gyűjtés, fel­tárás, gondos válogatás segít a kort és Szam uelyt jobban m egism erni. A köny­vet olvasva teljesebbé válik szám unkra tö rténelm ünk kiem elkedő szem élyiségé­nek élete.

Kiss Ilona

97

Negyedszázada történtVisszaemlékezések Nyíregyháza felszabadulására

Impozáns volt az az Ünnepi városi tanácsülés, amelyen 1969. október 31-én színházunkban — valóban méltó tarta­lommal és rendezésben — megemlékez­tünk városunk felszabadulásának 25. év­fordulójáról. Az ünnepi tanácsülést dél­után — a városi tanács nagytermében — ugyancsak színvonalas tudományos emlékülés követte. Az évfordulóhoz e's az ünnepélyhez méltó a N e g y e d s z á z a ­d a t ö r t é n t ( V i s s z a e m l é k e z é s e k N y í r ­e g y h á z a f e l s z a b a d u l á s á r a ) c. kiadvány. A Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya megbízásából sajtó alá rendez­te a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat. Irta és összeállította Kopka J á n o s — Szerkesztő bizottság: C z a k ó I s t v á n , H á r s - l a l v i P é t e r , d r . Ö r d ö g h J á n o s , S z a b ó Ferenc, S z e m e r s z k l M i k l ó s . — (Nyíregy­házi Kiskönyvtár 2. szám.)

Jóleső meglepetés, értékes ajándék volt ez a szép kötet az ünnepi tanácsülés résztvevői számára; Igen becses vissza­em lékezés-, jellem - és dokumentum­gyűjtemény nemcsak a kortárs és utód nyíregyháziaknak, hanem mindazok szá­mára, akik történelmet tanulni vagy ta­nulmányozni veszik kezükbe e könyvet.

Igaz, nem történelmi tanulmányt kap kezébe az olvasó. Hiszen e kötettel csu­pán alihoz kívánt hozzájárulni az anyag írója s összeállítója cs a szerkesztő bi­zottság, hogy „á visszaemlékezések, port­rék, hiteles dokumentumok alapján job­ban megismerje korunk Nyíregyháza fe l­szabadulásának történetét, az első hóna­pok krónikáját”. A cél csupán az volt, hogy „epizódok felvillantásával közelebb hozza ezt a nagyszerű, hősi korszakot” a mai emberhez e kiadvány. Mégis igen

városunk felszabadulásáról és az azt kö­vető első hónapok küzdelmeiről az a rö­vid <fl lapos) „ B e v e z e t ő " , amelynek vé­géről idéztem az előbbi sorokat. Sőt már a városi tanács vb. elnökének, Bíró L á s z l ó n a k a z e l ő s z a v a Is megadja azt a lényegre világító tárgyi és szemléletbeli indítást, amelynek fényében a kötet gon­dosan válogatott emlékanyaga fokozott bizonyító erővel tanúsítja a Vörös Had sereg történelmi győzelme nyomán le­hetővé vált nagy társadalmi átalakulás kommunista vezetőinek érdemeit és iga­zát. Az olvasó gondolatvilágában szinte­tikus történelmi képpé, helytörténeti tablóvá formálódik a kötet tényanyaga. A kor kommunista és szimpatizáns hő­seinek irányt mutató, hitet adó küzdel­me, példamutató helytállása a legnehe­zebb időkben, a népi Magyarországot, a dolgozók Nyíregyházáját építeni kezdő felszabadulás utáni első hónapokban és években — a késői olvasót, utódot is lelkesedéssel tölti el; ma is ügyünk bú­tor továbbvitelére mozgósít.

A kötet v i s s z a e m l é k e z é s e i — P i n t é r A n d r á s (az MKP első nyíregyházi tit­kára, az első kommunista rendőrkapi­tány Nyíregyházán), B e r n á t h G y ö r g y (il­legális kommunista, az egyik nyíregy­házi pártalapltó, a MADISZ első nyír­egyházi titkára), M u r c z k ó K á r o l y (az MKP nyíregyházi alapító tagja, később városi másod-, majd első titkár) és F a ­z e k a s J á n o s (városunk felszabadulás utáni első polgármestere) írása — fő­leg a felszabadulással és az azt követő első hónapok tetteivel és eseményeivel foglalkoznak — hű képet adva a küz­delmekről és eredményekről, egymást igazolva és kiegészítve. M u r c z k ó K á r o l y a további fejlődésre Is kitekint. Öröm-

jó, helyes szemszögű áttekintést nyújt mel állapítja meg, hogy most, 25 év

99

u tán m ennyire más szemm el néznek rá azok, akik akkor csodálkoztak, sőt meg- botránkoztak, hogy „becsületes m unkás­em ber lé tére” kom m unista lelt. Mai is­merősei barátságos köszönéséből és visz- szaköszönéséböl is érzékeli, hogy politi­kánk népszerű. „A városban az arcok­ról olvasom le — ír ja —, m ilyen m un­k át végzek. Egyrészt én, m ásrészt hogy dolgozik az a párt, am elyet itt én is kép­viselek.”

Az új N yíregyháza és egyben az új Szabolcs megye hősi korszaka két k i­em elkedő vezető egyéniségének, Pálfi Ernőnek és Palicz Mihálynak sokoldalú tevékenységéről és küzdelm ekben gaz­dag életú tjáró l ra jzo lt portré mélyen a felszabadulás előtti m agyar kom m unis­ta m unkássorsban gyökerezik, és főbb vonásaiban je lenünkig ível.

Pálfi Ernő a felszabadulás elő tt il­legális kom m unista pártszervezeti t i t ­k á r volt városunkban. In ternáló tábori, gyűjtőfogházi raboskodás u tán sikerü lt hazakerülnie N yíregyházára B udapest felszabadulása u tán — 1945 fe b ru á rjá ­ban. I tt csakham ar városi p árttitk ár, m ajd a Nemzeti Bizottság elnöke lett, később megyei p á rttitk á r, 1948-ban pedig m egyénk első — és egyben utolsó — kom m unista főispánja. Valam ennyi funkciójában higgadt, öntudatos, követ­kezetes és eredm ényes vezetője, harco­sa, egyben hatásos public istája is a n ­nak a „történelm i roham m unkának”, am ellyel ú rrá kelle tt lenni m egyénkben a haladás ú tjáb an álló reakción. Akik ism erték csendes, szerény, egyben fá­rad h a ta tlan u l tevékeny, józanul politi­záló egyéniségét — kétszeresen is h ű ­nek és tanulságosnak ta lá lják a ró la v á­zolt portré t. Tevékenységével összefügg nem csak a felszabadulástól a fo rdu la t évének időszakáig terjedő számos gaz­dasági, közigazgatási, szociális, k u ltu rá ­lis forradalm i intézkedés eredm ényes végrehajtása m egyénkben, hanem olyan létesítm ények lé tre jö tte is, m in t am ilyen pl. a bak talórán tházi tüdőszanatórium , a

kertészeti technikum , a jegyzőtanfo­lyam.

Nem kevésbé példam utató és ta n u l­ságos, egyben jellegzetesen nyíregyházi proletársorsról felívelő a Palicz Mihály életú tja. Az önerőből tanuló, olvasó m unkásfiatalok ú tjá t já rv a válik a fe l­szabadulás u tán i időszak egyik legöntu- datosabb, leghatározottabb kom m unista harcosává. Szinte m inden területen , nem utolsósorban az értelm iségiek m egnye­résében is jelentős m unkát végez. A 47- es választáskor m ár a megyei p á rtb i­zottság közigazgatási felelőse. 1948-ban ó le tt Szabolcs várm egye első m unkás, első kom m unista alispánja. A zután őrá is, akárcsak Pálfi Ernőre, m agasabb központi feladatok háru ltak . Tanulási vágya sok fontos teendője közt sem csök­kent, így jogi doktorátust is szerzett. (A Palicz M ihály fiatalkori olvasm ányai is­m ertetése során — a 46. lapon — e l­írás vagy sajtóh iba lehet az, hogy a T a­m ás A ladár á ltal szerkesztett „100%” cí­mű és a M adzsar József szerkesztette Társadalm i Szemle folyóirat könyvként kerü lt felsorolásra. Ugyanezen lap utolsó előtti bekezdésében a népi írók é rte n ­dők nyilván „népies írók” helyett.)

Értékes tényeket, adalékokat szolgál­ta t a hősi hónapok kiem elkedőbb szem ­tanúival, résztvevőivel fo ly ta to tt beszél­getéseket rögzítő 14 lapnyi anyag is. A következő elv társakkal, elvtársnőkkel fo ly ta to tt beszélgetések ta lá lhatók e részben: Farkas Pál újságíró, első de­m okratikus lapunk, a M agyar Nép szer­kesztője; Sajóén András, N yíregyháza felszabadulás u tán i m ásodik rendőrka­p itánya; Dankó András, aki a rendőrség kötelékében, közellátási és szakszerveze­ti vonalon tevékenykedett; Polcz János, a Nemzeti Bizottság, a Megyei F ö ldb ir­tokrendező Tanács tag ja vo lt; Bartha László, a Nemzeti B izottság egyik tag ­ja volt és az Ideiglenes Nem zetgyűlés képviselője; Mihalik József műszerész, illegalitásban kezdte a pártép ítő m un­kát, a M agyar K om m unista P á r t n y ír­egyházi Vegyiüzem ének létrehozója volt

99

(Budapestre is szállíto ttak szappant és ecetet a nehéz időkben); Jeles László, közellátási, közigazgatási terü leten dol­gozott, Önként bevonult a dem okratikus hadseregbe, m ajd az össz-szakszervezet szervezője és titkára, nem zeti bizottsá­gi tag is volt; Somogyi Cyuláné, az MNDSZ egyik alapító tag ja és szerve­zője; Somogyi Jolán , a MADISZ alapító tagja és 1945 áprilisátó l városi titk á ra ; Pátzay Pál Kossuth-dijas szobrászm ű­vész, a nyíregyházi szovjet hősi em lék­m ű alkotója.

A lényeges esem ényekre világít rá a Magyar Nép cikkeiből közölt válogatás — 1945. ja n u á r 5-től április 10-ig.

M ásolatban közül a kötet több d o ku ­m entum ot (parancsok, jelentések, jegy­zőkönyvek). Helyes, hogy a Felszabadu­lás téri szovjet hősi em lékm ű alatti kö­zös sírban, valam in t az Északi tem ető­ben nyugvó szovjet hősök nevét is rög­

zíti. Azokét term észetesen, akiknek á neve ism ert. 728 N yíregyházán elesett szovjet katona neve ism eretlen. A kis nekrológ is igen indokolt és szép.

A 85 lapnyi szöveghez 32 lap fénykép és fakszimilében közölt dokum en tum ­anyag (plakát, felhívás, k iáltvány, ú j ­ságlap, engedély, p árt- és MADISZ tag ­sági könyv) csatlakozik — növelve a k i­advány értékét és szem léletességét. A fényképanyag — m érték tartó ízlésesség­re vallva — főképp a szovjet hadvezére­ket, hősöket és a kollektív jellegű m eg­m ozdulásokat szem lélteti.

A kötet értékes tartalm ához méltó az ízléses kiállítás, elrendezés. Ez, és a Felszabadulás téri szovjet hősi em lék­m űvet ábrázoló szép borítólap Piisiyák József műszaki szerkesztő m unkáját d i­cséri.

Keveslem az egyezres példányszám ot.

Adriányi László

100

Kárpáti KalendáriumU ngvár, 1970.

M ár az elm últ évben is alkalm unk volt m egism erkedni az ungvári m agyar nyelvű kalendárium m al, am elynek fe l­ism erhetően a Kárpáti Igaz Szó szer­kesztősége az igazi gazdája. Ez a m a­gyar nyelvű lap eléggé nagy példány­szám ban ju t el a k á rp á ta lja i m agyarság­hoz és tá jékozta tja az országos fontos­ságú és világm éretű esem ényekről ol­vasóit, egyszersm ind nagyon tervszerű gondossággal foglalkozik a terü let nép­rajzi, történelm i hagyom ányaival és a m agyar irodalom m al is. A lapnak ön­álló irodalm i m elléklete is van, am ely hetenként a terü leti írók és a m agyar­országi irodalom legújabb m űveit közli ism ertető tanulm ányok, cikkek, karco­latok társaságában.

Ez a kalendárium ebben az évben a tavaly inak m integy kétszerese: s itt nem egyszerűen arró l van szó, hogy 1970-re a régebbi terjedelem növekedett meg, hanem ta rta lm ában is változatosabbat ad a szerkesztőség (Konsztantyin Bibi- kov és Kovács Vilmos vezette az össze­állítás nehéz m unkálatait). M egnőtt a kötet irodalm i anyaga is: m agában a k a - lendárium i részben is olvashatunk ver­seket, novellákat, de ezek többnyire az esedékes évfordulók régebbi íróitól, köl­tőitől szárm aznak és illusztrá lják az iro ­dalom történészek m egem lékezéseit. Igaz, ebben a részben is ta lá lunk „irodalm i o ldalt”. Kovács Vilmos m u ta tja be rö ­viden a kárpá ta lja i irodalm i „u tánpó t­lás” költő tagjait, ak ik egy-egy kerületi lap köré csoportosulnak és stúdiószerűen tanu lnak egym ástól, segítik egym ást, hogy a legtehetségesebbje valóban e l­érje a kötetbeli m egjelenés lehetőségét.

ö rvendetes, hogy egy-egy szerkesztő vagy olyan lelkes tanár, m in t Drávái G i ­zella, nagy segítségére van a fiatalok­nak. Ennek fontosságát akkor foghatjuk lel igazán, ha a rra gondolunk, hogy a negyven és ötven év közötti ism ert írók u tán meglehetősen nagy az űr: tehát csak a fiataloktól lehet várni, hogy az irodalm i élet folytonosságát b iztosíthas­sák a szerkesztőségekben és kiadóknál.

Egy önálló m elléklet azonban csupa irodalom m al van tele és ez különösen kedves újdonsága az 1970. évi k alendá­rium nak. Igaza van Kovács Vilmosnak, am ikor a bevezetőben az t írja , hogy ez az egy ív nem ad ja a te rü le t m agyar irodalm ának valam ilyen keresztm etsze­tét. Így is érdekes és értékes írásokat olvashatunk itt. Bállá László novellája (A szék) háborús tém át dolgoz fel azzal a sajátos, keserűen realista-szatirikus stílussal, am ely B állá m ás írása ira is annyira jellemző. Szenes László elbeszé­lése egy m indennapi életből vett zsá­nerkép, am ely elgondolkoztat az em beri sors esetlegességéről és a közösségi élet sa játosan alakuló viszonyairól. Lusztig Károly karco lata történelm i em lékeket v illant fel a m ásodik v ilágháború kö­rüli időkből. A fia ta labb generáció a l í­rában jeleskedik: Benedek András, Ba­logh Balázs, Fodor Géza, Bállá Gyula, Kecskés Béla és Zselicki József versei arró l tesznek tanúságot, hogy ezek a fiatalem berek nagyon világosan átérzik azt a tö rténelm i felelősséget és lehető­séget, am elyet a lenini örökség és a fe l­szabadulás biztosíto tt szám ukra, viszont nem m erengenek időtlenül a történelm i m últban, hanem ifjú életük m inden m occanásával ennek a mai v ilágnak élő alak ja i, érzelm i világukkal, vágyaikkal és m unkájukkal együtt.

lül

K ét tanulm ány is olvasható a m el­lékletben. Benedek András írása külö­nösen elgondolkoztató: P artok és á ra d á ­sok címmel Tamás Mihály irodalm i m unkásságáról közöl rövid, értékelő is­m ertetést. A beregszászi születésű m ér­nök első kötete m ár 1923-ban m egje­lent, későbbi prózai m unkáit Németh László, Illés Endre ism ertette, m élta tta és Féja Géza azt ír ta róla, hogy „a szlo- venszkói m agyar prózának ú ttö rő je és Szlovenszkó sajátos hum ánum ának első fe lm utató ja”. Irodalm i Lexikonunk m eg­lehetősen röviden ism erteti Tam ás m un­kásságát, ezért is figyelem re m éltó a te ­rü le t hagyom ányait figyelem m el kísérő tanulm ány ism ertető és m egértéssel b í­ráló hangja. A m ásik tanulm ány szer­zője G ortvay Erzsébet is tevékeny m un­katársa m agának a kalendárium nak is. Itt, a m ellékletben, készülő kandidátusi értekezéséből m utat be néhány m ozai­kot: Lenin és a m agyar irodalom kap­csolatainak kezdeteiből ism erhetünk meg érdekes adalékokat a századforduló ko­rából.

A m elléklet befejező 'tanu lm ánya ösz- szefoglalja az utóbbi egy-két év azon ism ertetéseit, am elyek a kárpá ta lja i iro ­dalm i élettel foglalkoztak a m agyaror­szági lapokban, ö rü lh e tü n k annak, hogy a folyóiratszem lében többször is sze­repel a Szabolcs-Szatm ári Szemle és a nyíregyházi megyei napilap, a K elet-M a- gyarország s hogy e szomszéd terü let írói, szerkesztői elism erő m egértéssel ve­

szik tudom ásul a mi szándékainkat, hogy t. i. tájékoztatni k íván juk a m agyaror­szági olvasóinkat szom szédaink életéről, irodalm i m unkásságáról. Most is csak azzal a szándékkal és rem énnyel teh e t­jük le ezt a m ellékletet: bárcsak m i­előbb önálló irodalm i folyóirata lehetne ennek a terü letnek is. Az itt lá to tt eredm ények, sikerü lt művek a rra en ­gednek következtetni, hogy m ár m eg­vannak ehhez a feltételek — az írók­nál. Rem élhetőleg ham arosan a kiadó is m egtalálja a kiadási lehetőségeket.

Kissé arány talanu l az irodalm i m el­léklettel foglalkoztunk bővebben. De itt ta láltuk a legtöbb újságot, újdonságot. A kötet felépítése a régebbi hagyom á­nyokat m éltóan követi: ú jabb érdekes alrovatok beik tatásával teszi még v á l­tozatosabbá m inden érdeklődő szám ára. T alán azt lehetne még javasolni a szer­kesztőségnek, hogy állítsanak össze a kötet végére egy jól áttek in thető ta r ta ­lomjegyzéket, m ert ez nagyban segítené az olvasót abban, hogy az őt speciálisan is érdeklő rovatokat könnyebben m eg­ta lálja.

Föltétlenül jó lenne, ha legalább a nagyobb könyvtárak itthon is beszerez­nék ezt a kalendárium ot, m ert ez az ösz- szefoglaló jellegű időszaki kiadvány gaz­dag tá jékozta tást adhatna a k á rp á ta lja i­ak életéről, ku ltú rá járó l, m unkájáró l a m agyarországi olvasók szám ára. K ár ezt az alkalm at elszalasztani.

M. Oberliinder Erzsébet

102

A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács

Jósa András Kórházának évkönyveRégi kötelességének tett eleget a Jósa

András Kórház Igazgatósága, amikor a kórház fennállásának 70. évfordulója al­kalmából m egjelentette évkönyvét. A Fazekas Árpád dr. és Könczöl Dániel szerkesztette évkönyvet olvasgatva, be­tekinthetünk abba a gazdag tudományos anyagba, am ivel a kórházunkban dolgo­zó, vagy valaha itt működő orvosok fog­lalkoztak és foglalkoznak.

Az évkönyv első részében a kórhá­zunkból utóbbi években publikált jelen­tősebb tudományos közleményekből ol­vashatunk válogatást. A bevezetésben Zsögöny József és Fazekas Árpád a kór­ház 70 éves történetét tekintik át. A rvay László és Major László egy érdekes kór­képet — a Marfan syndromát — ismer­tetnek. Sarvay Tivadar és Eisert Árpád közleményei a szívsebészet problémái­val foglalkoznak. (Érdemes megjegyezni, mivel nem eléggé közismert, hogy Eisert Árpád, kórházunk főorvosa végezte Ma­gyarországon az első szívműtétet.)

A gyógyító munka és a tudományos tevékenység szoros kapcsolatát bizonyít­ja Fazekas Árpád, Kem enes Ferenc és Bodnár Lóránt közleménye, melyben Magyarországon elsőnek észlelt újszü­löttkori és terhességi listerlosisos m eg­betegedést írnak le. Gyöngyössy Andor, Hatala István és Tamás Anta l a terhes­ségi rángógörcs hazánkban alkalmazott kezelési eljárásait tekintik át és mutat­nak rá a terhességi toxaemia megelőzé­sének jelentőségére.

Számos közleményben tükröződik sza­bolcsi orvosaink azon törekvése, hogy mezőgazdasági jellegű megyénk egész­ségügyi problémáit speciális vonatkozá­sokban felmérjék. így Bodnár Lóránt és Sziráki László a fejlődési rendellenes­

ségek, Szegő László a mezőgazdasági vo­natkozású bőrelváltozások, Fazekas Á r ­pád és Bodnár Lóránt a veleszületett szívhibák Szabolcs-Szatmár megyei elő­fordulásának sajátosságait elemzik.

Palásthy Géza, Gerlei Ferenc és Ha­lász Margit egy csecsemőkori ritka szív­betegbetegséget („hegszív”) ismertetnek. Mohácsi László egy új urológiai műté­ti eljárást közöl, melyről még sem ha­zánkban, sem külföldön nem számoltak be. Illyés Zsigmond a veleszületett csí­pőficam aetiologiai problémáival foglal­kozik és megelőzésére ad hasznos út­mutatást.

Az évkönyv második részét bibliog­ráfia képezi. A szerkesztők teljességre való törekvését mutatja, hogy 243 szerző 727 közleményének adatait ismertetik, Orvosaink tudományos munkásságának elismerését jelzi, hogy a közlemények tekintélyes részét jelentős külföldi szak­lapokban publikálták. A kötet végén fe l­lelhető tárgy- és névmutató megkönnyí­ti annak használatát. A 180 oldalas év ­könyv ízléses kiállítása a Nyírségi Nyomdaipari Vállalat munkáját dicséri.

Szabolcs-Szatmár megyét az elmara­dottság jelképeként emlegetik. Az év­könyv bizonyítja, hogy a Nyírség orvo­sai nemcsak a gyógyító-megelőző mun­kában, hanem tudományos tevékenység­ben is lépést tartottak a haladással, sőt sok esetben úttörőnek bizonyultak. Az évkönyv megjelentetése mindenképpen helyénvalónak mondható. Remélhetőleg fiatal orvosainkat további tudományos munkásságra serkenti és hasznos segítő­társuknak fog bizonyulni. Joggal rem él­jük, hogy ezen első évkönyvet továb­biak fogják követni.

Dr. Bodnár Lóránt

103