ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYAR JOGÁSZOK …rmjk.adatbank.transindex.ro/pdf/11.Fabian.pdf · 2008. 3. 28. · Fábián Gyula–Kokoly Zsolt ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYAR

1 A tanulmány a Sapientia Kutatási Programok Intézetének tudománytörténeti összefoglalójára kiirt pályázatra készült. Azadatgyűjtést 2005. szeptemberében lezártuk, igy tanulmányunk az eddig az időpontig megjelent munkák és szakmai tevé-kenységek összefoglalóját nyújtja.

2 Hozzászólása, valamint az általa felvázolt rövid szóbeli összefoglalót a jogtudományi kutatásokról ld. a konferencia jegy-zőkönyveiben (12 év. Összefoglaló tudományok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990-2001 közötti eredménye-iről. III. kötet, Kolozsvár 2002, Scientia Kiadó)

3 Ezúton szeretnénk a kutatásban nyújtott segítségéért köszönetet mondani Balogh Andrásnak, Bányai Józsefnek, BorbolyMelindának, Kerekes Jenőnek, Lupan Ernőnak, Mádly Zoltánnak, Tolnay Lajosnak és Veress Emődnek.

1. Bevezető

Tudomásunk szerint átfogó tudománytörténetitanulmány a romániai magyar jogi kutatások 1989utáni fejlődéséről mindeddig nem látott napvilá-got, ezért válik szükségessé a jogtudomány terüle-tén elért kutatómunkák összefoglalója.¾1

A Sapientia-Kutatási Programok Intézeteugyan már korábban tervbe vette a 2001-benindított 12 év. Összefoglaló tudományok azerdélyi magyar tudományos kutatások 1990-2001 közötti eredményeiről című tudománytör-téneti sorozatban a jogi kutatások feldolgozását,de a felkért előadó, dr. Kerekes Jenő (akit a jogiés közgazdaságtudományi kutatások összefog-lalására hívtak fel), időhiány miatt azonbanakkor csak a közgazdaságtudományi kutatásokösszefoglalóját tudta elkészíteni. A 2001-benmegrendezett Van-e magyar tudomány Erdély-ben című kerekasztal megbeszélésen azonbankifejtette, hogy a jog szekterülete jóval rosszabbhelyzetben van és volt az 1990-2001 közöttiperiódusban, mint a közgazdaságtudomány.¾2

Figyelembe véve a fentieket, valamint azt is,hogy az erdélyi magyar jogtudományi kutatá-sok terén is – ha jóval későbben is mint a többidiszciplína esetében– egyre dinamikusabban fej-lődési tendenciát és több számottevő eredménytmutathatunk fel, úgy döntöttünk, hogy kísérle-

tet teszünk a tudományágban zajló kutatásokfeltérképezésére.¾3. Mivel a jogtudományi kutatá-sok a szélesebb közönség számára kevésbémediatizáltak és legtöbb esetben egy-egy, aközéletben is szerepet vállaló jogász nevéhezkapcsolódnak, fontosnak ítéljük a nyilvánosságelé tárni az egyetemek oktatói, gyakorló jogá-szok által folytatott kutatói tevékenységet és fel-mutatott eredményeiket.

A kutatásban alkalmazott módszertan

Mivel Kerekes Jenőnek a már említett rövid szóbe-li összefoglalóját kivéve nincs tudomásunk a témá-ban megjelent más műről, konferencián elhangzottelőadásról/hozzászólásról vagy sajtóban megje-lent cikkről, úgy döntöttünk, hogy a kutatók sze-mélyes megkeresése által, valamint az erdélyimagyar közélet meghatározó kutatási intézmé-nyei, szakmai műhelyei, az oktatási központokbanzajló folyamat felmérése által próbáljuk összeállí-tani azt a személyi- és adatbázist, amely a romániaimagyar jogtudományi kutatások definíció alapjána tanulmány tárgykörét képezi.

Kezdettől fogva le kell szögeznünk, hogynem tekintettük kizáró elvnek a csak magyarnyelven való publikálást, oktatást, és nem is kor-látoztuk csak az Erdélyben zajló kutatásokra. Atudományágra, illetve a Romániában zajló jogi

75

ROMÁNIAI MAGYAR JOGÁSZOK KUTATÁSAI

Fábián Gyula–Kokoly Zsolt

ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYARJOGÁSZOK KUTATÁSAIRÓL (1990–2005)

4 Kivételt képez a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Kara, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudomá-nyegyetem Csíkszeredai Gazdasági- és Humántudományi Karai, illetve (1994-ig) a Nagyváradi Sulyok István Reformá-tus Főiskola.

oktatásra jellemző speciális okok miatt így akutatók személyi regiszterébe azokat is belefog-laltuk, akik román nyelven publikáltak, oktattak,vagy a Kárpátokon túl fejtették ki tevékenységü-ket. Valószínűleg nem kell különösebb magyará-zatot fűznünk ehhez a döntéshez, lévén Romá-niában a jogtudomány, a joggyakorlat és a jogioktatás nyelve szinte kizárólag román, a magyarnyelven való publikálás, nyilvánosság fórumapedig rendkívül korlátozott. Ezért nem kívántuka kutatást oly módon sem leszűkíteni, hogy csakolyan kutató munkásságát tanulmányozzuk, akiönálló megjelent kötettel rendelkezik.

Tanulmányunkban igyekeztünk monografi-kus igénnyel felmérni az 1990-2005 között fen-nálló egyetemi oktatási keretben, egyéni kutató-munka, szakmai fórumok, esetleg diákműhelyekkeretén belül született eredményeket, publiká-ciókat (ezért is csatolunk tanulmányunkhozválogatott bibliográfiát a vizsgált időszak tudo-mányos termeléséből).

Szeretnénk jelezni, hogy a tárgykörben folyókutatást nem tekintjük teljesen lezártnak, elsődle-ges célunk ugyanis most a tudományág Erdély-ben észlelhető általános jellemzőinek felmérésevolt, árnyaltabb elemzések, összevetések csakezután képzelhetőek el. A csatolt publikációs lis-ta a szerzőkön kívül álló okok miatt esetenkéntkiegészítésre, esetleg módosításra szorulhat.

Fontosnak tartjuk – a tudománytörténeti sor-ozat más kutatóihoz hasonlóan – tanulmányunkvégeztével a felmerült legfontosabb kérdéseket,esetleges további kutatási szempontokat, javas-latokat problémakatalógus formájában össze-foglalni.

2. Az 1990 utáni jogtudományfejlődése

2.1. Az intézményes háttér áttekintése

Az 1989 decemberében bekövetkezett fordulatután az erdélyi magyar kutatás kialakulása vagymeggyökerezése egyes diszciplínákban mégváratott magára, így a jogtudományi kutatásokis megkésve kezdődtek újra, magyar nyelvűtanulmányok kis számban készültek. A késede-

lem legfőbb oka a szűk intézményi keret. Aromániai magyar jogi kutatásra igen károsanhatott a magyar nyelvű jogi oktatás felszámolá-sa. Ennek következtében a magyar nemzetiségűjogászok egyre inkább háttérbe szorultak, amagyar nyelvű kutatás gyakorlatilag megszűnt.Kutatói munkát a jogtudományok területén afelsőoktatási intézmények oktatói és a kutatóiintézményekben tevékenykedő kutatók végez-tek, ám könyveik, tanulmányaik azonban szintekizárólag csak román nyelven jelentek-jelenhet-tek meg. Ez szintén rendkívül gátlón hatott atudományág magyar nyelvű működésére.

Az 1989-ben történt rendszerváltás után semoldódott meg a magyar nyelvű jogi oktatás pro-blémája. Romániában jelenleg sem működikönálló magyar jogi kar, ¾4 sajnálatos módonmagyar tagozat indítását sem engedélyezték. Azutóbbi években az egyik legfontosabb elért ered-mény, hogy a Babeş-Bolyai Tudományegyetemjogi karán a kisebbségi diákok elkülönítetthelyekre felvételizhetnek, így több magyar diákszámára nyílik lehetőség állami egyetemen jogidiplomát szerezni. Továbbá néhány tantárgyatmagyarul hallgathatnak a diákok, többek közöttromán-magyar jogi terminológiát, nemzetköziés európai jogot, valamint kiegészítő tantárgyakhosszú sorát, mint politikatudomány, szocioló-gia, filozófia stb.

A jogtudományi képzés szempontjából azelső fontos évszámot az 1991-es év jelenti. Ekkordöntött úgy a Királyhágómenti Református Egy-házkerület Igazgatótanácsa, hogy az 1991/92-estanévtől nappali tagozatot indít a NagyváradiSulyok István Református Főiskolán, mely szer-vezetileg – a Vallásügyi Államtitkárság általkibocsátott 4805/1991-es számú átirat alapján –a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet kereté-ben működik. Így az 1991/92-es tanévtől bein-dult a vallástanár-jogtudomány szak, 25 hallga-tóval. Az oktatók között megemlíthetjük Dr.Szabó Pál Endrét, Dr. Balogh Andrást, Dr.Lupán Ernőt, Dr. Király Ernőt, később Dr.Mócsy T. Lászlót, Dr. Sipos Istvánt, Dr. KerekesJenőt, Varga Attilát és Horváth Attilát. Sajnos az1994/95-ös tanévre a jogi kar működését azOrszágos Akkreditációs Bizottság már nemhagyta jóvá. A jogász diákok érdekében a Főis-

FÁBIÁN GYULA–KOKOLY ZSOLT

76

5 A Főiskola nyilvántartása szerint mintegy hatvanan Kolozsvárra kerültek, mások Szegeden fejezték be tanulmányaikat.

kola annyit tehetett, hogy segítette átiratkozásu-kat román nyelvű magánegyetemekre és kisebbanyagi támogatást nyújtott nekik tanulmányaikfolytatásához (a diákoknak egy évi tandíjnakmegfelelő összeget biztosítottak)¾5.

Szintén fontos évszám a romániai magyarjogtudomány fejlődésében az 1992-es év, ekkoralakították meg ugyanis a kolozsvári jogászhall-gatók a Jurátus Kört, a Kolozsvári Magyar Diák-szövetség szakosztályaként. Az alapító tagok (-Bányai József, Fábián Gyula, Adorján Erzsébet,Kun Orsolya, Barbara Adriana, Bărnuţiu Geor-geta, Bánhegyesi Hajnal, Ötvös Patrícia, Cze-iczler Beatris, Gulyás László) a román nyelvvelpárhuzamos anyanyelvű oktatást hiányolva, amagyar jogi szaknyelv elsajátítását tűzve kicélul, hetente beszélgetéseket szerveztek aKMDSZ akkori székhelyén. Az említett beszél-getéseken, gyűléseken különböző jogi témakö-rökből választott esettanulmányokat vitattakmeg. Az alapító tagokból váltak azok a későbbiegyetemi oktatók vagy kutatók, akik jelentősenhozzájárultak a romániai magyar jogtudományikutatás kialakulásához.

Ugyanilyen fontos évszám 1998, amikor akolozsvári Babeş-Bolyai TudományegyetemSzenátusa engedélyezte, hogy az egyetem Jogtu-dományi Kara a magyar kisebbséghez tartozójelentkezőknek a felvételi vizsgán elkülönítetthelyeket (50 helyet) tartson fenn. Ez a lehetőségazóta is biztosítéka a magyar nemzetiségű jogá-szok folyamatos utánpótlásának.

A magyar anyanyelvű jogi ismeretekkel (is)rendelkező végzettek számát emeli remélhető-leg a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudománye-gyetemen indított közgazdászképzés. 1999-tőlugyanis, az erdélyi magyar magánegyetem csík-szeredai karán a tanulmányi program jelentősrészét képezik a jogi szaktantárgyak (kereske-delmi gazdasági és versenyjog).

Szintén a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudo-mányegyetemhez kapcsolódik a romániaimagyar jogtudomány fejlődésének egy újabb fon-tos dátuma: 2001-ben a Sapientia Alapítvány –Kutatási Programok Intézete keretén belül meg-alakult a Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudomá-nyi Szakkollégium, amely immár – a Jurátus Kör-től eltérően – a magyar jogász (és közgazdász)elitképzést tűzte ki célul. Másod- és harmadéves

hallgatói felvételi vizsga és tanulmányi átlagukfüggvényében nyerhettek felvételt.

A legutóbbi évek eredményei között újabbjelentős dátum 2003, a Romániai Magyar Jogá-szok Egyesületének megalakulása. Ez utóbbitársaság 2004-től kezdődően vállalta a 2003-tólkezdődően megjelentetett Romániai MagyarJogtudományi Közlöny kiadását, amely mind-máig a magyar nyelvű jogi tárgyú kutatások leg-főbb fóruma. A Romániai Magyar Jogtudomá-nyi Közlöny létrejötte számos fiatal kutatónakbiztosított publikálási lehetőséget. A szerzőkközött egyaránt találunk egyetemi hallgatót,doktoranduszt és kutatót, szakterületükön elis-mert kutatókat, valamint a magyarországi part-nerintézmények oktatóit. A lap kettős feladata: aromániai magyar jogtudomány megalapozásaés a gyakorló jogászok munkájának segítése.

A magyar nyelvű jogi oktatástól kezdetbenelzárkózó kolozsvári Babeş-Bolyai Tudománye-gyetem több fontos lépést is tett a magyar nyel-vű oktatás, kutatás megkönnyítése érdekében.Miután egyes szaktantárgyak magyar nyelvűoktatása lehetővé vált, a Kar 1999-ben a buda-pesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemmelolyan együttműködési szerződést kötött, amelylehetővé tette a kettős diploma megszerzését.Tanulmányaik végeztével így több végzettmagyar anyanyelvű diáknak lehetősége nyílt azanyaország jogi diplomáját is megszerezni.

Napjaink legfontosabb előrelépést azonban aBBTE 2005 októberétől indítandó magyar nyel-vű mesterképző programja jelenti. Reményeinkszerint a pécsi szakemberek bevonásával szerve-zett közösségi magánjogi mesterképző nemcsaka romániai magyar jogtudományi kutatások fel-lendülését, a tehetséges fiatalok számára biztosí-tott intézményes keretet jelenti majd, hanem amagyar anyanyelvű oktatókat, kutatókat isképes összefogni és hatékony kutatói műhelykialakulását eredményezi.

2.2. Az 1990 utáni jogtudományi alapkutatások

2.2.1. MagánjogDemény Pál 1990 után megjelenő publikációifontos lépésnek számítanak a magyar nyelvűjogtudományi kutatás megújulásában. DeményPál elsősorban a telekkönyvi jog kutatója volt.

ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYAR JOGÁSZOK KUTATÁSAIRÓL

77

Az 1993-1995 időszakban több magyar és románnyelvű tanulmánya jelent meg, az 1993-banpublikált Telekkönyvi jog (Demény 1993a) címűkötetét az újraéledő jogi szakirodalom hírnöke-ként tartották számon. Kötete átfogó ismertetéstnyújt a telekkönyv intézményének minden lény-eges kérdéséről, még ugyanebben az évbenkiadták román nyelven is. Szintén a telekkönyvijoghoz kapcsolódik az az 1995-ben kiadott telek-könyvi rendtartást elemző tanulmánya, amely agyakorlat számára nélkülözhetetlen segédesz-közt jelentett.

A polgárjog Románia-szerte elismert szakér-tője Florian Emese, a kolozsvári Babeş-BolyaiTudományegyetem Jogtudományi Karánakdocense. Kutatási területe 1996 óta a családjogés polgári perrendtartás, az előbbi szakterületenszerezte meg 1997-ben a jogtudományok dokto-ra címet. Önálló kötetei mellett (Florian 1996,Florian 2003) a témában tanulmányai jelentekmeg többek között a Studia Universitatis Babeş-Bolyai – Iurisprudentia és a Dreptul szakfolyói-ratokban, ezek közül megemlíthetjük az örökbe-fogadás új jogi helyzetéről szóló elemzését(Florian 1998b). A családjog mellett – amelyneka BBTE Jogtudományi Karán címzetes előadója –publikált polgári perrendtartással foglalkozószakcikkeket (Florian 1998a) és önálló kötetet is(Florian 1997). Legújabb kötete, a 2003-ban nap-világot látott Dreptul familiei (Családjog) (Flori-an 2003), alapkiadványnak számít, és mindegyetemi hallgatók mind gyakorló jogászokkörében egyaránt használatos.

Kocsis József 1992-1994 között bírói tisztségettöltött be (Bukarestben, illetve Tordán), 1995 óta akolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemoktatója, valamint a Román Akadémia kolozsvá-ri fiókjának kutatója. Kutatási területe a szellemialkotások joga és polgári jog. 2003-tól a jogtudo-mányok doktora. A doktori felkészülés soránkutatói ösztöndíjjal 1997-ben, 2000, 2001 és 2002-ben a Paris XII és a Paris II egyetemein a romántörvénykezés és a közösségi törvénykezés kom-patibilizálását tanulmányozta. 1993-ban Hágábanaz emberi jogok védelme és a nemzeti jogrend-szerek közötti összefüggéseket kutatta. Polgárijogi kutatásai során leginkább a kötelmi jog és aszerződések egyes kérdéseit elemezte (Kocsis1999a, Kocsis 1999b). Tanulmányai jelent meg aszellemi tulajdonjog aktuális problémáiról.

Lupán Ernő a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudo-mányegyetem Jogtudományi Karának nyugal-mazott oktatója, jelenleg ugyanott doktorandu-sokat irányít, illetve a Dimitrie CantemirKeresztény Egyetemen tanít. Oktatói és kutatóipályája alatt polgári joggal, agrárjoggal, szövet-kezeti joggal és környezetvédelmi joggal fog-lalkozott. Az 1990-2005 periódusban számos,főként polgári jogi és környezetvédelmi jogiszakkönyvei és tanulmányai jelentek meg.

Polgári jogi kutatásai során főként a polgárijog általános része, valamint a polgári jogvi-szony alanyainak témaköre foglalkoztatta. Ajogi személy tárgykörén belül tanulmányozta ajogi személy létrehozásának (Lupan 2001, ill.Lupan 2000), átszervezésének (Lupan 2000) fel-tételeit. Számos szakkönyvben, egyetemi tan-könyvben, szakfolyóiratok megjelent tanul-mányban dolgozta fel az említett kérdéskört,ezek közül egyik legfontosabb a 2003-ban meg-jelent (Lupan 2003a). Emellett dologi és kötelmijoggal is foglalkozott (Lupan 2003b), valamintelemzett örökösödési joggal kapcsolatos problé-mákat is (Lupan 1995).

Polgári jogi kutatásai mellett a környezetvé-delmi jog is szakterületévé vált. Romániában azelsők között tanulmányozta ezt a szakterületet,környezetvédelmi jogi témájú szakkönyveketközölt gyakorló jogászok és egyetemi hallgatókszámára, illetve környezetvédelmi jogi szótártállított össze (Lupan 1997b). Ilyen tárgyú tan-könyveiben, jogi szakcikkeiben főként az ökoló-giai kár, a környezetvédelmi jogi felelősség, aszennyeződésmentes környezethez való jog kér-déskörét elemezte (Lupan-Minea-Marga 1997a).Romániában elsőként javasolta (Lupan 2002a) afelelősség intézményének bevezetését, illetvekörnyezetszennyezés által okozott károk eseté-ben a kártalanítás kötelező érvényűvé való kiter-jesztését.

Lupan Ernő 1990 óta rendelkezik doktorátu-svezetői joggal. Jelenlegi magyar anyanyelvűtanítványai közül Sztranyiczki Szilárdot említ-hetjük meg, akivel közös tanulmányai is megje-lentek a polgári jog tárgyköréből (Lupan-Sztra-nyiczki 1998).

Sztranyicki Szilárd a Kolozs Megyei Kataszte-ri, Geodéziai és Kartográfiai Hivatal igazgatója.1998 óta a Babeş-Bolyai Tudományegyetem dok-torandusza, a (javasolt) doktori disszertáció címe

FÁBIÁN GYULA–KOKOLY ZSOLT

78

6 Tervezte egy román-magyar jogi szakszótár megszerkesztését és kiadását is, ezt sajnos korai halála akadályozta meg.

– amelyet még a 2005-ös év folyamán fog megvé-deni – Ingatlannyilvántartás Romániában.

Kutatási területe a polgári jog és az agrárjog.Jogász diplomája mellett topográfiai képesítéstis szerzett.

2000-ben a 2000. évi 1. törvény hatályba lépé-se után egy, a fent említett törvényt népszerűsí-tő irodát vezetett Budapesten. Az információsiroda céljai között szerepelt a 2000. évi 1. tör-vény ismertetése és népszerűsítése a külföldilakhelyű román állampolgárok körében. Ebbena periódusban Sztranyicki Szilárdnak számosföldtulajdonjogi (a romániai ingatlannyilván-tartás elméleti és gyakorlati kérdéseit elemző) ésagrárjogi szakcikke jelent meg szakfolyóiratok-ban (Sztranyicki 2003a, Sztranyicki 2003b, Sztra-nyicki 2003c) román nyelven, valamint a romá-niai és a külföldi sajtóban, immár magyarnyelvre lefordítva vagy magyar nyelven átdol-gozott formában A romániai folyóiratok közültöbbek között a Krónikában (Sztranyicki 2000),Szabadságban (Sztranyicki 2000), valamint azErdélyi Gazdában jelentek meg publikációi(Sztranyicki 2000d, Sztranyicki 2000e, Sztranyic-ki 2000f). Ebben az időszakban munkássága,publikációi és felvilágosító kampánya körülbe-lül 3000 állampolgár földvisszaigénylési kerese-tét segítette elő.

A pályakezdő jogászok és kutatók közülFekete Emőke, Menyhárt Gabriella és TibádTekla (Tibád 2004) publikált a polgár/ és akereskedelmi jog aktuális kérdéseit elemzőtanulmányokat. A két előbbi fiatal kutató tanul-mányaiban a polgári és kereskedelmi jog olyanaktuális kérdéseivel foglalkozik, mint az elektro-nikus aláírás (Menyhárt 2003), elektronikusszerződéskötés, elektronikus választott bírásko-dás (Fekete 2003, Fekete 2004)

Sipos István (1949-2004) a kereskedelmi jogszakértője volt, szűkebb kutatási területébepedig a fuvarjog tartozott. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Kará-nak docense, valamint a Bogdan Vodă magáne-gyetem Jogtudományi Karának dékánja volt.

Mielőtt azonban rátérnénk szakmai tevé-kenysége ismertetésére, szeretnénk pár szótszólni közösségépítő tevékenységéről, Sipos Ist-vánban ugyanis az újraéledő erdélyi magyarnyelvű jogtudományi kutatások egyik kulcsem-berüket veszítették el 2004 januárjában. Ő ugya-

nis mind egyetemi oktatóként, mind egyénikutatóként lelkes előmozdítója volt az Erdély-ben komoly hagyománynak örvendő magyarjogászképzés és jogtudományi kutatás feltá-masztásának és kibővítésének. Egyetemi oktató-ként hozzájárult a magyarországi partner intéz-ményekkel, társkarokkal való együttműködésmegerősítéséhez. Jórészt az ő fáradozásainak isköszönhető, hogy a budapesti Eötvös LórándTudományegyetem Állam- és JogtudományiKara által szervezett Nyári Egyetemeken rend-szeresen és szervezett formában részt vehettek akolozsvári magyar joghallgatók is, illetve az is,hogy együttműködési megállapodás jött létre azEötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- ésJogtudományi Kara és a Babeş-Bolyai Tudomá-nyegyetem, valamint a fent említett magyaror-szági felsőoktatási intézmény és a kolozsváriBogdan Vodă magánegyetem között. Elkötele-zett tanárként rendkívül hatékony szakmai kap-csolatot létesített a Pécsi TudományegyetemÁllam- és Jogtudományi Karával is – ahol meg-hívottként többször is előadást tartott –, ennekés valószínűleg nem utolsósorban személyesbefolyásának is köszönhető, hogy az évenkéntmegrendezett Erdélyi Tudományos DiákköriKonfencia Állam- és Jogtudományi Szakosztá-lyának az elbíráló bizottságban pécsi szakembe-rek is részt vettek.

Oktatóként a kereskedelmi jog, fuvarjog,román-magyar jogi terminológia¾6 előadója volt,szűkebb szakterületének pedig a nemzetközikereskedelmi jogot és a fuvarjogot választottavolt, ez utóbbinak nemzetközi szinten elismertés megbecsült szaktekintélye, magyar nyelvte-rületen pedig egyik úttörője volt.

Számos tanulmányt közölt romániai ésmagyarországi szakfolyóiratokban, fuvarjogikutatásairól kötete (Sipos 2002) is jelent meg. Afuvarjog elméleti (Sipos 2000) és gyakorlati (-Sipos 2003a) kérdéseit egyaránt elemezte. Kuta-tásai kiterjedtek a fuvarjog szinte összes terüle-tére, de talán mégis a vasutakon történőfuvarozási szerződéssel kapcsolatos problémákfogalkoztatták a leginkább. Több tanulmányá-ban feldolgozta a fuvarozási szerződés címzett-jének jogi helyzetével kapcsolatos elméleteket,új elméletet is sikerült kidolgoznia (Sipos 2003-b). Foglalkoztatta a fuvarjognak a jogtudomá-nyokban elfoglalt helye, a fuvarjog nemzetközi

ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYAR JOGÁSZOK KUTATÁSAIRÓL

79

7 2003-ban például együtt pályázott a Sapientia-EMTE adjunktusával, Józon Mónikával A romániai társasági jog fejlődéseaz EU csatlakozási folyamat tükrében címet viselő külső kutatási programmal.

magánjogi aspektusai, illetve a fuvarjognak azeurópai uniós jogharmonizációval kapcsolatoskérdései. Kutatási eredményeit két kötetbe szán-dékozott összefoglalni. Sajnos ebből a nagylélegzetű, összefoglaló munkából halála előttcsak egy kötetet sikerült megjelentetnie

Korai halála megakadályozta egy valódi iskolakinevelésében, pedig 2000 után igéretes műhelykezdett kialakulni körülötte, kereskedelmi ésfuvarjogi kutatásaiba ugyanis volt tanítványai,valamint lánya, Sipos Dóra is bekapcsolódott.Közös kutatási pályázatok¾7, társszerzőként jegy-zett publikációk (Sipos-Deák 2003, Sipos-Sipos2003, Sipos-Menyhárt 2003) segítségével próbáltatanítványait a tudományos kutatásba bevezetni.

2.2.2. KözjogKözjogi kutatások meglátásunk szerint nagyobbmennyiségben láttak napvilágot, mint a magán-joghoz kapcsolódó írások, és jóval nagyobb azaránya a magyar nyelven közölt munkáknak is.Ennek nyilván több körülményre is visszavezet-hető. Varga Attila, a a szakterület egyik ismertkutatója úgy véli, hogy a helyi magyar tudomá-nyosság szempontjából szerencsés körülmény-nek tekinthető, hogy az alkotmányjogban nincsolyan nagy eltérés a román és magyar jogi nyelvközött, mint a polgári jogban. Jobban fedik egy-mást a különböző fogalmak, megnevezések.

Először az EU-jog, nemzetközi közjog,kisebbségi jog tárgykörébe tartozó munkákattárgyaljuk.

A szakterület ismert kutatója Fábián Gyula, aKolozs megyei ügyészség ügyésze és a koloz-svári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Jogtudo-mányi Karának adjunktusa. Az általa oktatottszaktantárgyak közé az európai jogot és a nem-zetközi közjog tartozik.

Kutatási preferenciáinak kialakulásában fon-tos szerepet játszott a bécsi egyetemen Herder-ösztöndíjasként töltött 1995-1996-ös tanév (ami-kor európai jogot, emberi jogokat és nemzetköziközjogot tanulmányozott), illetve a bécsi „Lud-wig Boltzmann Institut für Menschenrechte” ösz-töndíjasaként 1997-ben és 1998-ban eltöltött idő-szak (ekkor kezdi a kisebbségi jog isfoglalkoztatni). A témában való elmélyülést többtanulmányút és szakmai továbbképzés segítetteelő, és így 2001-től a nemzetközi és az európai jog

doktora címet is elnyerte. 2002-től kezdődően, akolozsvári BBTE Jogtudományi Karának főállásúoktatójaként, magyar nyelven oktathatta szaktár-gyait, így a diákok nemzetközi- jogot és európajo-got hallgathattak magyar nyelven.

Román, magyar és német nyelvű tanulmá-nyait közlik a Dreptul, Studia UniversitatisBabeş-Bolyai-Seria Iurisprudentia, EuropaEthnica, Pandectele Române, Erdélyi Múzeum,Kisebbségkutatás, Európai jog, Minorities Rese-arch, Romániai Magyar Jogtudományi Közlönycimű szakfolyóiratok.

Az EU-jognak szentelt kutatói tevékenységesorán leginkább a az Európai Bíróság intézmé-nyével foglalkozott, 2002-ben monográfiájajelent meg Curtea de Justiţie Europeană. Instanţăde judecată supranaţională (Az Európai Bíróság.Nemzetek feletti bíróság) címmel (Fábián 2002a)

2004-ben újabb kötete jelent meg Drept insti-tuţional comunitar (Közösségi intézményjog)címmel (Fábián 2004b). Ebben a művében tár-gyalja többek között az európai integráció törté-netét, a közösségi és Uniós jog alapelveit és for-rásait, az Uniós állampolgárság intézményét, aközös kül- és biztonsági politikát, A szerző szán-déka az közösségi intézmények részletes bemu-tatása volt, és természetesen ebben a kötetben ishangsúlyos szerepet kapott az Európai Bíróságismertetése.

Fábián Gyula mellett Fórika Éva is a rendsze-resen magyarul is publikáló romániai magyarjogászok közé tartozik.

Fórika Éva gyakorló ügyvéd (TemesváriÜgyvédi Kamara) és a 2002/2003-as tanévtőlóraadó egyetemi tanárként a Temesvári Nyuga-ti Tudományegyetem oktatója, az európai jog ésacquis communautaire szakon előadó (Schoolfor High Comparative European Studies –-SISEC). A 2000-2004 közötti kormányzati idő-szakban a Temesvári Helyi Önkormányzat kép-viselői tisztjét töltötte be, 1999-től a Centrul deResurse Juridice (az Open Society Foundation-Románia által létrehozott alapítvány) igazgató-tanácsának tagja.

Számos konferencián, szemináriumsoroza-ton vett részt vett részt, 1998-ban, kutatói ösz-töndíjjal, a Pázmány Péter Katolikus Tudomá-nyegyetemen nyílt lehetősége a nemzetközi jogszakterületén elmélyülni.

FÁBIÁN GYULA–KOKOLY ZSOLT

80

8 Mint ilyen, nem elhanyagolandó honatyai tevékenységgel rendelkezik, de erre most nem térünk ki.

2004-től a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájának Phdhallgatója.

Fő kutatási területe a közösségi jog, ebben atárgyban publikál több tanulmányt (Fórika 2000,2002), de kutatói tevékenysége során kisebbségijoggal is foglalkozott – leginkább az EurópaiUnióban felmerülő kisebbségvédelmi kérdése-ket elemezte (Fórika 2004a, 2004b), de tanulmá-nyaiban kitért az Európai Unió és az államokviszonyára, valamint a nemzeti szuverenitás ésaz európai integráció kérdéskörére.

Az Európai Közösség és Unió Alapdokumen-tumai (Documente de bază ale Comunităţii şiUniunii Europene) fordítócsoportjának tagja volt.

Az Európajoggal foglalkozó szakemberekközé tartozik Józon Mónika is, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság-és Humántudományi Karának adjunktusa, vala-mint a Temesvári Nyugati Tudományegyetemvendégtanára (Európai Összehasonlító Tanul-mányok szakon). Kolozsvári egyetemi tanulmá-nyai befelyezése után több posztgraduális kép-zésben vett részt amszterdami, bázeli éshamburgi felsőoktatási intézményben, majd2004-ben doktori fokozatot nyert a bukarestiKözgazdaságtudományi Akadémián.

Az 1993-1998 időszakban a szebeni LucianBlaga Tudományegyetem Jogi Karán tevékeny-kedett okatóként, az 1999-2000-es időszakban aBabeş-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszent-györgyi Közigazgatási Főiskolájának is meghí-vott vendégtanára volt..

Jelenleg oktatóként a Sapientia- ErdélyiMagyar Tudományegyetem Gazdaság- ésHumántudományi Karán a kereskedelmi jog,Európajog, polgári jog, nemzetközi kereskedel-mi jog területén belül, a Temesvári NyugatiTudományegyetemen az Európai Unió verseny-politikája, valamint a Románia és az EurópaiUnió joganyaga tantárgyakat oktatja.

1993 és 2005 között számos külföldi kutatásiprogramban vett részt jogász szakértőként, tudo-mányos konferenciákon pedig felkért előadóként

A nemzetközi közjogot választotta kutatásiterületének a pályakezdő, fiatal kutatók közülTibori Szabó Kinga is, aki 2003 júniusában szerzettjogi diplomát a Babeş-Bolyai TudományegyetemJogtudományi karán, majd a rákövetkező 2003-

2004-es tanévben mesteri tanulmányokat folyta-tott a hollandiai Utrecht Tudományegyetemen.

A 2002-2004 periódusban több szakmai képzé-sen vett részt hollandiai és németországi egyet-emeken. 2005 februárjától egyetemi gyakornokibeosztásban a nemzetközi közjog előadásokatszeminarizálta, ugyanazon év júniusától jogitanácsadó Románia Parlamentje SzenátusánakJogi Bizottságánál. Munkaköre a nemzetközi éseurópai joggal kapcsolatos törvénytervezetekvéleményezése. Nemzetközi közjogi tárgyútanulmányai magyar és román nyelven jelentekmeg (Tibori Szabó 2005a, 2005b).

A kisebbségi jogi írások közül megemlíthet-jük a 2003-ban Fábián Gyula Ötvös Patríciávalközösen megjelentetett kétkötetes forrásmunká-ját (Fábián-Ötvös 2003), amelyben a kisebbségeksajátos jogainak meghatározára és bemutatásáravállalkozik, röviden kitérve ezeknek az egyeseurópai államokban való elismertségére. A négynyelven (román, magyar, német, angol) mellé-kelt nemzetközi kisebbségvédelmi szerződéseknemcsak a szakmabeliek számára nyújtanakfogódzót, hanem mindenkinek, akinek a közna-pi életben szüksége lehet e jogok ismeretére. Azegyetemi jogászképzésben a könyv tankönyvszerepet tölt be. Az erdélyi magyar jogtudo-mány szempontjából talán a könyv utolsó részea legrelevánsabb, hiszen a romániai kisebbségekhelyzetét veszi számba.

Ötvös Patricia, a kötet társszerzője szintén aBBTE Jogtudományi Karának végzettje, akikésőbb a Michael Peacock Alapítvány ösztöndí-jasaként a londoni egyetemen Masters of Lawfokozatot szerzett 1999-ben. Az 1997-1998-astanévben a BBTE vendégtanáraként az EmberiJogok Európában című kurzus előadója volt.

A kisebbségi jog körébe tartozó írásokatpublikált Varga Attila is. Varga Attila 1990 ótavesz részt az RMDSZ parlamenti képviselője-ként Románia Parlamentjének munkálataiban.¾8Oktatóként a BBTE Politika-, Közigazgatás- ésKommunikációtudományi Karának szatmárné-meti és sepsiszentgyörgyi közigazgatás szakántanít alkotmányjogot (ez utóbbi szaktárgybólírja doktori dolgozatát is a Bukaresti Tudomá-nyegyetemen). 2002-ben kisebbségi jogi tárgyúírásait kötetté szerkesztve adta közzé (Varga2002). Írásaiban a kisebbségi jog olyan vetületeittárgyalta, mint a kisebbségi törvények szerepe, a

ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYAR JOGÁSZOK KUTATÁSAIRÓL

81

kulturális autonómia, a nyelvi jogok szabályozá-sa (Varga 2004a, 2005), de foglalkozott az erdélyimagyar közösséget közelebbről is érintő és élé-nek foglalkoztató státustörvénnyel, a kettősállampolgárság kérdésével, ennek magyar-ro-mán és magyar-magyar véleménykülönbségei-vel (Varga 1999, 2002c)

A szakterület másik ismert kutatója VeressEmőd, aki jelenleg a kolozsvári Babeş-BolyaiTudományegyetem Jogtudományi, illetve Köz-gazdaságtudományi és Üzletvezetési Karán, vala-mint a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegye-tem Gazdaság- és Humántudományi Karán tanít.Oktatási és kutatási szakterületei: közigazgatásijog, alkotmányjog, pénzügyi igazgatás, gazdasá-gi és kereskedelmi jog. Több szakkönyv és ta-nulmány szerzője, számos projektben jogászszakértőként vett részt. A Romániai Magyar Jog-tudományi Közlöny felelős szerkesztője, a Romá-niai Magyar Jogászok Egyesületének tagja.

Még diákként fordult érdeklődése az alkot-mányjog iránt, így már az Erdélyi TudományosDiákköri Konferencia Jogi szakosztályában jelent-kezett ilyen irányú dolgozataival. Később ugye-nebben a témában, illetve közigazgatási jogbólszakkönyvei és tanulmányai jelentek meg romá-niai és magyarországi szakfolyóiratokban, nem-csak magyar és román, hanem idegen nyelven is.

Ő maga kutatási területeként a közigazgatásijogot (ezen belül érdeklődési területei: a végre-hajtó hatalom a hatalmi ágak rendszerében, aközponti közigazgatás, a vertikális hatalomme-gosztás, közigazgatási bíráskodás, az európaiintegráció közigazgatási jogi kérdései), valaminta gazdasági közjogot emeli ki (ezen belül érdek-lődési területei: állam és gazdaság viszonya aprivatizációt követően, az állami gazdaságiintervenció jogi keretei, a volt szocialista orszá-gok gazdasági közjoga, pénzügyi jog, adóigaz-gatás, a köztulajdon hasznosítása, közigazgatásiszerződések, az állam által a gazdaság meghatá-rozott szektorai felett gyakorolt felügyelet)

Leginkább a helyi közigazgatásal kapcsolatosproblémákkal foglalkozott: számos munkájábana helyi közigazgatási törvényt illetve ennek pro-blematikáját tárgyalta. Behatóan tanulmányoztaa prefektus és az alpolgármester intézményét(Veress 2002 és 2005). Foglalkozott a közigazga-tási bíráskodással, a köztulajdonnal és jogi rend-szerével (Veress), valamint a regionális fejlesztésproblematikájával is (Veress 2003a, Veress 2003-d). Alkotmányjogi kutatásai alkalmával is legfő-

képpen az aktuális romániai problámákat taglal-ta, de jelentek meg az alkotmányjog történetévelfoglalkozó írásai is (Veress tanulmány9, 3).Szakkönyveiben, tanulmányaiban főként aromán parlament szerkezetével, az alkotmány-bíráskodásal és a kormánnyal kapcsolatos kér-déseket elemezte (Veress 2002d, Veress 2001d).

A kereskedelmi jog oktatói tevékenységerévén vált szakterületévé; 2004-ben egy, a jogászés közgazdászképzésben, valamint a kereskede-lem jogi és gazdasági gyakorlatban is használha-tó egyetemi jegyzetet publikált (Veress 2005c,Veress 2004a).

A jog gyakorlata számára hasznos fogódzótjelent a pénzügyi jog tárgykörében összeállítottjogszabálytára, amely az RMDSZ kiadásábanjelent meg.

Szintén leginkább az alkotmányjog és közi-gazgatási jog területéről származó írásaivaljelentkezik Balogh András. Balogh András aRomán Tudományos Akadémia nyugalmazottkutatója, illetve a Magyar Tudományos Akadé-mia köztestületi tagja. Az 1990-es években taní-tott a Nagyváradi Sulyok István Református Főis-kolán. Ő rendszeresen jelentkezik az erdélyisajtóban (Szabadság, Géniusz, Firka) ilyen tárgyúismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő írásai-val, illetve segédkönyveket, egyetemi jegyzetet ismegjelentetett az 1990-es évek elején (Balogh1992a, Balogh 1992b, illetve Balogh 1990).

A munkajog, szövetkezeti jog és társada-lombiztosítási jog kutatója Vallasek MagdolnaMárta, a Kolozsvári Magyar Színház jogtanácso-sa, egyben a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudomá-nyegyetem Közgazdaságtudományi- és Üzlet-vezetési, illetve a Politika-, Közigazgatás ésKommunikációtudományi Karának másodállá-sú oktatója. 2003-tól Phd. hallgató a MiskolciEgyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

Veress Emődhöz hasonlóan kutatói tevé-kenységét egyetemi hallgatóként, az ErdélyiTudományos Diákköri Konferencia Állam- ésJogtudományi Szakosztályában kezdte, többdolgozata is díjban részesült.

Fő kutatási területe a munkajog és a társada-lombiztosítási jog. Tanulmányaiban főként aromán munkajog és a társadalombiztositási jogaktuális problémáival foglalkozott: a munkatör-vénykönyv módosítási tervezetét és a románnyugdíjrendszerel kapcsolatosan felmerülő kér-déseket elemezte.

FÁBIÁN GYULA–KOKOLY ZSOLT

82

Szövetkezeti joggal is foglalkozik (Vallasek2005a, 2003c), 2002-től a Romániai Magyar Köz-gaszdász Társaság (RMKT) kereteiben működőinterdiszciplináris jellegű Szövetkezeti Kutató-csoport munkatársa.

A büntetőjog-büntető perrendtartás tudo-mányterület jelenleg Erdélyben talán túlzottankevés magyar szakember érdeklődését képezi.A büntetőjogi és a büntető perrendtartási kuta-tások terén tudomásunk szerint Fábián Gyulánkívül, a pályakezdő jogász Portik Imre publikáltilyen tárgyban (Portik 2003).

Fábián Gyula Kolozs megyei ügyészi munká-ja révén is kötődik a témához. (Fábián-Sergiu2001a, 2001b). Az őrizetbevétel és az előzetesletartóztatás a Büntetőeljárási Törvénykönyv2003-as módosításai után címmel a RomániaiMagyar Jogtudományi Közlönyben megjelentcikke (Fábián 2004a) a büntetőjog tárgykörébetartozó, sajnos elenyészően kevés, magyar nyel-vű írás közé tartozik.

Jelenleg kriminalisztikával sem foglalkozikkutató. A tudományág kiváló művelője voltMócsy László professzor, aki a kriminalisztikaoktatását a Bolyai Tudományegyetemen kezdtemeg, majd az egyetem felszámolása után az igaz-ságügyminisztériumban dolgozott és megszer-vezte Kolozsvárott a Megyeközi KriminalisztikaiSzakértői Laboratóriumot. A laboratóriumbólvaló nyugdíjazása után 1993-tól a NagyváradiSulyok István Református Főiskolán oktatott,majd 1995-ben a kolozsvári BBTE újságíró szakosdiákjainak is alkalma nyílt előadni. Az általaművelt kriminalisztika szakterületéről a JurátusKörben adott elő több alkalommal is.

Jogtörténeti vagy tudománytörténeti mun-káról nincs tudomásunk, a romániai magyar jogioktatás, a Ferenc József, majd később a Bolyai, ill.Babeş-Bolyai Tudományegyetem Jogtudományikara történetét Kerekes Jenő érintette néhány cik-kében. (Kerekes 1999), egy tanulmányát pedigVeress Emőd is a magyar nyelvű romániai jogioktatásnak szentelte. (Veress 2004b)

2.3. Szakmai csoportosulások, műhelyek

Más tudományterületekhez, illetve a rokondiszciplínákhoz hasonlóan a jogtudományi kuta-tások újjáélesztésére is, már az 1990-es évek ele-jén, a magyar akadémiai élet felpártolását vállalóErdélyi Múzeum-Egyesület vállalkozott, amelyhamarosan újjászervezte az intézmény keretein

belül gazdag hagyományokkal rendelkező jogtu-dományi kutatásokat, a megalakult IV. Közgaz-daság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakosz-tály keretében, olyan elismert kutatókrészvételével, mint Kerekes Jenő, Balogh András,Mócsy T. László és Demény Pál. Valójában azEME Jog- és Közgazdaságtudományi Szakosztá-lyának újjászervezése neki köszönhető. Az 1991-es újjászervezés után a szakosztály titkári tisztsé-gét is vállalta. 1998-ban már a IV. szakosztályonbelül a joghallgatók egy csoportjának kezdemé-nyezésére jogtudományi részleg alakult SomlóBódog néven, ez azonban nem bizonyult életké-pesnek és csakhamar feloszlott. Az EME IV. sza-kosztálya keretén belül azonban a jogtudományirészlegnek sohasem sikerült igazán megerősöd-nie, így napjainkban az EME keretén belül rend-szeres jogtudományi kutatás nem folyik. Minda-zonáltal a részleg nem működésképtelen, a2003-ban és 2004-ben megrendezett TudományNapján Vallasek Magdolna (az EME országosválasztmányának tagja) előadást tartott, 2003-ban pedig a regionalizmust interdiszciplinárisszempontból tárgyaló konferenciára került sor,ahol jogászok, joghallgatók is képviseltettékmagukat. 2001-ben az EME tudományos füzetei-ben, az Erdélyi Múzeum-ban megjelent FábiánGyula egyik tanulmánya (Fábián 2001a).

2003-ban került sor a Romániai MagyarJogászok Egyesületének megalakítására, ifj.Hajdu Gábor elnöksége alatt. A RomániaiMagyar Jogászok Egyesületének elsődleges cél-jai között szerepel a romániai magyar jogászokegyüttműködésének az elősegítése. Ugyanakkorfontosnak tartják a jogászok szabadságának,szakmai státusának a megvédését. Központiszerepet foglal el a különböző programok, pro-jektek kezdeményezése, szervezése. Szintén fon-tosnak tartják a romániai magyar kisebbséggelkapcsolatosan felmerülő jogi problémák megol-dásának szorgalmazását, kivitelezését, valamintprioritásként kezelik a segítségnyújtást amagyar jogi szaknyelv elsajátításához.

A Romániai Magyar Jogászok Egyesületeszervezeti keretet biztosít a romániai magyarjogászoknak és hiánypótló szervezet a jogi szak-területen.

További célok:– Továbbtanulási lehetőségek feltérképezése

és ezek ismertetése a romániai magyarjogászok számára

ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYAR JOGÁSZOK KUTATÁSAIRÓL

83

9 Ezeket részletesebben ld. a Sapientia Alapítvány – Kutatási Programok Intézete. Kolozsvár, Scientia Kiadó, illetve Sapi-entia Alapítvány – Kutatási Programok Intézete. Kolozsvár, Scientia Kiadó 2004 kiadványokban.

– A fent említett személyek támogatása kuta-tási tevékenységükben, a továbbtanulásbanés a szakmai fejlődésben

– Tematikus konferenciák, szemináriumok,képzések szervezése

– Adatbázis elkészítése– Különböző jogi kérdésekben álláspont

kialakítás, újság cikkek megjelentetése,véleményezés

– Tanulmányok írása– Kutatási programok elindítása és támogatása– A szükséges pénzalapok felkutatása egy

jogi könyvtár létrehozásához– Szakkönyvek, jogi folyóiratok megjelentetése– A romániai magyar jogászok adatbázisá-

nak a létrehozása– A romániai magyar kisebbség szervezetei-

nek támogatása sajátos jogi problémákban– A potenciális munkahelyek feltérképezése,

adatbázis készítése a romániai magyarjogászok számára

– A tagok jogi képviselete az országos vagykülföldi szervek előtt

– Hazai és külföldi hasonló célú szervezetek-kel való együttműködés

Első rendezvényüket az erdélyi magyarjogászhallgatóknak szervezett păltinişi találkozóés konferencia jelentette, ahova több mint 20 har-mad- illetve negyedéves joghallgató kapott meg-hívást. A tervek szerint ezeket a magyar nemzeti-ségő leendő jogászokat nemcsak tanácsokkal,hanem gyakorlati lehetőségek felkínálásával issegíti az egyesület. Az egyesület megalakulásaóta több szakmai fórumot, konferenciát is szerve-zett, így 2004 májusában Székelyudvarhelyen Atulajdonviszonyok az Európai Unióban és Romá-niában címmel majd 2005. májusában Buşteni-ben Az igazságszolgáltatás reformja Romániábanés az Európai Unióban címmel. Ez utóbbi rendez-vényen részt vett a Magyar Köztársaság igazság-ügyi minisztere. Az Egyesület társadalmi fontos-sága nemcsak jelenlétükben merül ki, tagjaiugyanis gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek,így tevékenységük sem csak a képzésre terjed ki,hanem feltérképezik azokat a konkrét helyeket is,ahová a végzősök benyújthatják pályázataikat.

2004 februárjában megalakult Kolozsvárottaz Erdélyi Magyar Jogászok Társasága (Societa-tea juriştilor maghiari din Transilvania) is, elnö-

ke Máté András Levente és tagjai között ügyvé-deket, közjegyzőket és jogtanácsosokat számlál.A tagok kéthetente kerekasztal-megbeszélésekettartanak, eddig már több romániai és magyaror-szági rendezvényen vettek részt meghívottként,így 2004-ben a Romániai Magyar Jogászok Egye-sülete által szervezett buşteni-i konferencián,valamint a Magyar Jogászegylet A magyarjogásztársadalom feladata, kihívásai az EurópaiUnióhoz történő csatlakozás kapcsán című Deb-recenben megrendezett konferenciáján. Azerdélyi magyar jogászok társaságának szándé-kában áll a közeljövőben hasonló témájú konfe-renciát szervezni. 2005-ben részt vettek a május20-22 között Balatonfüreden megrendezett VII.Magyar jogászgyűlésen. Az Egyesület fő célkitű-zései az erdélyi magyar jogászok érdek- és jog-védelme, az erdélyi magyar jogászélet kialakítá-sa és fejlesztése, a jogi ismeretek népszerűsítése,illetve a jogtudományokon belül a tudományoskutatómunka ösztönzése és támogatása.

A Sapientia – Kutatási Programok Intézetefennállása óta több kutató számára is lehetővétette rendszeres kutatási tevékenységet. A KPIkülönböző (együttműködési, külső) kutatási pro-gramjaiban több jogi tárgyú program is szere-pelt.¾9 Így 2004-ben Vallasek Magdolna Régi újkihívás: a szövetkezetek jogi szabályozása éshelye a társadalombiztosításban, 2003-ban VargaAttila A közigazgatási bíráskodás és a törvényekalkotmányosságnak ellenőrzése című kutatásiprogramjait tette lehetővé az Intézet. Szintén azegyüttműködési programok keretében került sorBalogh András Az Európai Alkotmány hatása aromán jogharmonizációra című kutatási pro-gramjának finanszírozására 2003-ban. Az együtt-működési programok keretében Sipos István ésJózon Mónika A romániai társasági jog fejlődéseaz EU csatlakozási folyamat tükrében című kuta-tási programja élvezett támogatást 2003-ban.

A kutatás folyamán arra a meggondolásrajutottunk, hogy pár szóban érdemes bemutat-nunk a joghallgatók szakmai csoportosulásait,műhelyeit is, ezek ugyanis a szakmai utánpótlásrendkívül fontos kérdésére világítanak rá és ren-dezvényeik is az 1990-es évek végétől rangosszakmai találkozókkal nőtték ki magukat.

A Jurátus Kört a kolozsvári Babeş-BolyaiTudományegyetem hallgatói alapították 1993-

FÁBIÁN GYULA–KOKOLY ZSOLT

84

10 Ezek közül megemlíthetjük a rokon diszciplínák hallgatóinak bekapcsolódását a jogi kutatásokba, így például a Szakkol-légium két Európai Tanulmányok szakos hallgatója A kisebbségben élő magyarok jogai Közép-Európában 1990 után cím-mel folytatott kutatásokat.

ban Jurátus Kör, és önmagát a Kolozsváron tanu-ló magyar anyanyelvű joghallgatók és fiatal gya-korló jogászok érdekképviseleti, érdekvédelmiszervezetekétn definiálja, amely megalakulásaóta napjainkig legfőbb céljának tartja a magyarjogi szaknyelv ismertetését, terjesztését, elsaját-ítását, emellett fontosnak tekinti az extrakurriku-láris tanulmányi fejlődést, a hasonló jellegű bel-és külföldi szervezetekkel való kapcsolattartást,tapasztalatcserét, tanulmányi utak szervezését.

A már egyes kutatók esetében említett, nagyongyakran egy komoly tudományos pálya kiinduló-pontjaként szolgáló Erdélyi Tudományos Diák-köri Konferencia Állam- és JogtudományiSzakosztálya évente sikerrel gyűjti össze a Romá-niában jogot hallgató magyar nemzetiségű hallga-tókat. Értékelnünk kell ezt az alkalmat azért is,mert nemcsak nívós dolgozatok születnek a sza-kosztály keretén belül, hanem azért is, mert ez azévenkénti rendezvény alkalmat nyújt arra, hogyállami és akkreditált magánegyetemek, különbö-ző egyetemei központokban tanuló hallgatókközös, magyar nyelvű szakmai rendezvényenmutassák be dolgozataikat, és kerüljön sor tartal-mas szakmai megbeszélésre. Ha megvizsgáljuk az1998-2004 között született dolgozatokat, láthatjuk,hogy a versenyzők között a kolozsvári DimitrieCantemir Keresztény Magánegyetem, a Temesvá-ri Nyugati Egyetem és a Brassói Gheorghe BariţiuEgyetem hallgatói is részt vettek.

Az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferen-cia Állam- és Jogtudományi Szakosztályának1997-2004 közötti szintézisét a Reál- és humán-tudományi ETDK Koordinátorcsoportja, 2005adatai alapján a függelékben közöltük.

A diáktevékenység felkarolására, az elitkép-zés kialakítására való tekintettel A SapientiaAlapítvány-Kutatási Programok Intézete a 2001-2002-es tanévben létrehozta a Mikó Imre Jog- ésKözgazdaságtudományi Kollégiumot, amely-nek tagjai olyan másod- vagy harmadéves egye-temi hallgatók lehetnek, akik legalább ideiglenesműködési engedéllyel rendelkező jog- és köz-gazdaságtudományi, business és európai tanul-mányok szakon tanulnak. A szakkollégiumkeretén belül működésének első évében alkalmielőadások és egy műhelytábor, a második évbenpedig irányított kutatási programok¾10 révén tör-

tént a hallgatók képzése. A költségvetési keret-hiány a 2003-2004-es tanév második félévétőlmiatt az Intézetnek a szakkollégiumi programotnem állt módjában támogatni, 2004 októberétőlműködtetését – azonos felvételi kritériumokalapján – a Kolozsvári Egyetemi Intézet vette át.

A Romániai Magyar Doktoranduszok ésFiatal Kutatók Szövetsége a nyilvánosság egyikfórumaként szintén jó alkalmat szolgáltat a fiatalkutatóknak a kutatási eredményeik bemutatásá-ra. A RODOSZ társadalom- és humántudomá-nyi szakosztályának rendszeres előadói Vallas-ek Magdolna, Veress Emőd, Fekete Emőke,Fórika Éva és Portik Imre, elhangzott tanulmá-nyaikat pedig a konferencia után a RODOSZpublikálta.

3. Összefoglaló

Ami a kutatói pályák, publikációs listák össze-gezésekor szembeszökő, az a jelen aktív kutatóigeneráció fiatal kora (az átlagéletkor 25-35 évközötti). Ez azt eredményezi, hogy dinamikus ésmobilis, rendszerint külföldön is képzett, világ-nyelveken is publikáló kutatói közösséggelállunk szemben. Kevés azonban a doktori foko-zattal rendelkező kutató (az általunk bemutatottkutatók közül mindössze öten rendelkeznek ajogtudományok doktora címmel) és mindösszeLupán Ernő rendelkezik doktorátusvezetői jog-gal. A többi kutató magyarországi (pécsi és mis-kolci) egyetemek PhD hallgatója.

Előfordul az is, hogy a szakemberhiány miattmegnövekedik az egy oktatóra eső oktatott tan-tárgyak száma, amely gyakran az elmélyülés, aprecíz kutatás kárára válik. Véleményünk szerinta Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemkeretén belül elképzelhető az a magyar-románkétnyelvűségre alapozott jogi alapképzés, amelya jelenlegi igényeknek legjobban megfelel.

Régóta fennálló probléma egy aktualizáltromán-magyar és magyar-román jogi szakszótárösszeállítása és kiadatása. Balogh András terje-delmes román-magyar és magyar-román jogiszótára anyagi okok miatt még nem láthatottnapvilágot, Sipos Istvánt pedig, aki szintén dol-gozott ilyen szakszótáron, váratlan halála aka-dályozta meg a szótár megjelentetésében.

ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYAR JOGÁSZOK KUTATÁSAIRÓL

85

11 Mivel Balogh András 1990 után folyamatosan publikált ez erdélyi magyar sajtóban, sajnos helyhiány miatt nem tudunkkitérni megjelent cikkeinek teljes jegyzékére.

Meglátásunk szerint az erdélyi magyar jogtu-domány még mindig egy-egy kutató egyénitevékenységén nyugszik, így ezért is nincs a jog-tudomány minden részdiszcipliája lefedve (-Mócsy László halála óta nincs kriminalisztikaszakértő, nincsen kutatója a jogtörténetnek). Aszakemberhiány azt is megakadályozza, hogyszakmai viták, tudományos iskolák alakuljanakki, és bizonytalanná válik a folyamatos utánpót-lás kérdése is.

Megfigyelhetjük azt is, hogy a magánjoggalfoglalkozó jogászok közül kevesebben publikál-tak magyarul (Sipos István és a pályakezdő kuta-tók kivételével), míg a magyar nyelvű tanulmá-nyok leginkább a kisebbségi jog, európai jog ésalkotmányjog területén születtek. Ezt talán rész-ben maga az erdélyi magyar közösség is befolyá-solta, hiszen a szélesebb közönség folytonosérdeklődést mutat a közösségi és kisebbségi jog-gal kapcsolatos írások iránt, ezeket pedig nemcsak szaklapokban, hanem olyan művelődésifolyóiratokban is, mint a Korunk, MagyarKisebbség, Provincia, Altera, Erdélyi Múzeum,stb. meg lehetett jelentetni. A fontosabb napila-pok külön jogi tanácsadói rovatot, jogi mellékle-tet is publikálnak (itt megemlíthetjük a Szabad-ságban, a Krónika Jog-Ász című mellékletében,vagy a – már megszűnt – Romániai Magyar Szó-ban Deák Levente által szerkesztett anyagokat),ezek azonban nem nevezhetőek kimondottanjogtudományi kutatásoknak, hiszen törvényis-mertetéssel, -magyarázattal és olvasói levelekkelfoglalkoznak.

A Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny2004-ben, második évfolyama megjelenésekorígy summázta célkitűzéseit, amelyek, meglátá-sunk szerint híven tükrözik a romániai magyarjogtudomány jelenlegi törekvéseit, azokat azértékeket, amelyeket magáénak érez és fenn iskíván tartani: a romániai magyar jogászokközötti együttműködés fejlesztése; a romániaimagyar jogi szaknyelv kialakítása, a kétnyelvű(román-magyar) magyar jogászképzés támogo-tása, a gyakorló jogászok számára segédeszközbiztosítása, illetve a román jogászokkal valóegyüttműködés a partnerség és kollegialitásjegyében.

Válogatott bibliográfia

BALOGH András ¾11

1992a Alkotmányjog, Egyetemi jegyzet, aSulyok István Református Főiskolasokszorosításában, Nagyvárad1992b Közigazgatási segédkönyv. Kolozsvár,RMDSZ kiadás1990 Tudod-e, mit tartalmaz a választásitörvény? Kolozsvár, RMDSZ kiadás

DEMÉNY Pál1993a Cărţile funciare.Cluj-Napoca, Clusium1993bTelekkönyvi jog. Bukarest, Kriterion1995 Legea cărţilor funciare nr 115/1938 (-comentată şi adnotată). Cluj-Napoca,Cordial Lex

FÁBIÁN Gyula1996 Primordialitatea dreptului UniuniiEuropene faţă de dreptul naţional al statelormembre din perspectiva statelor care vor săadere la această uniune. Dreptul, 3/1996)Kolozsvár1999 Principalele noutăţi aduse dreptuluicomunitar originar prin Tratatul de laAmsterdam. Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Iurisprudentia. XLIV, Kolozsvár2001a A kisebbségek jogérvényesítésifórumai. Erdélyi Múzeum, 3-4. sz. Kolozsvár2001b Die Umsetzung des EuropäischenRahmenübereinkommen zum Schutznationaler Minderheiten in der rumänischenRechstordnung. Europa Ethnica 58.évfolyam, 3-4. sz. (Herbst) BraumüllerVerlag, Bécs2002a Curtea de Justiţie Europeană, instanţăde judecată supranaţională. Bucureşti, Ed.Rosetti2002b Tratatul de la Nisa, un nou punct decotitură în dinamica dezvoltării dreptuluicomunitar primar. Studia UniversitatisBabeş-Bolyai, Iurisprudentia, XLVII, 2-4/20022002c Az identitáshoz való jog Romániábana lakosság-nyilvántartás tükrében. In:Kisebbségkutatás – Minorities Studies andReviews, nr. 2/20022003a A nizzai szerződés és az Európai Unióalapjogi kartája. Romániai MagyarJogtudományi Közlöny, 1/2003

FÁBIÁN GYULA–KOKOLY ZSOLT

86

2004a Az őrizetbevétel és az előzetesletartóztatás a Büntetőeljárási Törvénykönyv2003-as módosításai után. Romániai MagyarJogtudományi Közlöny, 2. évf. 1.sz..11-21.2004b Drept instituţional comunitar, Cluj-Napoca, Sfera juridică

FÁBIÁN Gyula-VERESS Emőd2003 Bazele constituţionale ale integrăriieuropene. Studia Universitatis Babeş-Bolyai-Jurisprudentia, nr. 2/2003.

FÁBIÁN Gyula – BOGDAN, Sergiu2001a Intermedierea de valori imobiliarefără autorizaţie. Certificate de acţionar.Noţiunea de „valori mobiliare”. Laturaobiectivă a infracţiunii. Pandactele române,3. sz.2001b Infracţiunea prevăzută de art. 20 dinLegea nr. 130/1999. Studia UniversitatisBabeş-Bolyai, Iurisprudentia, 2/2001,Kolozsvár

FÁBIÁN Gyula –ÖTVÖS Patricia2003 Kisebbségi jog, I-II. kötet. Kolozsvár,Komp. Press. Korunk Baráti Társaság

FÁBIÁN Gyula-HALÁSZ István-MALYSHEVA, Natalia2003 Környezetvédelmi jog Romániában,Szlovákiában és Ukrajnában. Budapest,MTA-Jogtudományi Intézet

FEKETE Emőke2003 Az elektronikus szerződés létrejötte.Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny 1évf., 2. sz. 31-39.2004 Az elektronikus választott bíróságieljárás jogi aspektusai. Romániai MagyarJogtudományi Közlöny 2 évf., 1. sz. 51-59.

FLORIAN Emese1996 Dreptul familiei. Bucureşti, Lumina Lex1997 Puterea lucrului judecat în materiecivilă. Bucureşti, All1998a Puterea lucrului judecat. StudiaUniversitatis Babeş-Bolyai – SeriaIurisprudentia, nr. 1-2. 79-99.1998b Unele consideraţii asupra noului regimjuridic al adopţiei. Dreptul, nr. 11. 8-18.2000 Notă (I) la dec. Nr. 790/2000 a C. Ap.Bucureşti s. IV. civ. Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Seria Iurisprudentia, 45, nr. 1. 67-70.2003 Dreptul familiei. Cluj-Napoca, Limes

FÓRIKA Éva2000 A közösségi jog és az államokAlkotmányai. Románia esete, Studiiinternaţionale, 5/2000 szám

2002 Nemzeti szuverenitás és/vagy európaiintegráció? – egy hosszútávú versenyről,melynek több, régi vagy új résztvevője van,s amelybe még többen szeretnének beszállni.In: Suveranitate nationala si integrareeuropeana, Polirom kiadó, Iasi, 2002, Studiiinternationale, 7/2002-es szám, valamintMagyar Kisebbség, 5/2003-es szám.2004a Kisebbségi jogok – európai jog – azIntegratio Alapítvány Fundamentumsorozatában2004b Hitek és tévhitek: az Európai Unió ésa kisebbségvédelem In: Magyar Kisebbség2004/4

KEREKES Jenő1999a Egyetemi fokú jogász- és közgazdászképzés Erdélyben, In: 125 éves a kolozsváriegyetem. Kolozsvár, Komp-Press. 35-43.1999b A Jog- és KözgazdaságtudományiKar. In A Kolozsvári BolyaiTudományegyetem 1945-1959. BolyaiEgyetem Barátainak Egyesülete. BolyaiEgyetemért Alapítvány. Budapest. 157-168.

KOCSIS József – MUREŞAN Mircea1995 Drept civil. Succesiuni. Privire sintetică.Editura Cordial Lex, Cluj-Napoca1996 Praxis. Drept civil, Succesiuni. EdituraCordial Lex, Cluj-Napoca

KOCSIS József2002 Considerations in Regard to theRomanian Copyright law In „Copyright andConsequences” (Chapter 10), Lee Becker- T.Vlad (koord.), Hampton Press Inc.,2000 Sistemul sancţionator al daunelorcominatorii In Studia Universitatis Babeş-Bolyai seria Iurisprudentia nr. 11992 Unele aspecte teoretice şi practiceprivind eroarea de drept. Dreptul 8.1998a Retransmiterea prin cablu în luminaLegii nr. 8/1996. Fiat Justitia 1.1998b Unele consideraţii referitoare laarvună şi convenţia accesorie la arvună.Dreptul 12.1998c Inexistenţă sau neconstituţionalitate InDreptul 4.1999a Executarea silită în natură aobligaţiilor de a face. Revista Română deDrept Comercial, nr. 3. 95-102.1999b Excepţia de neexecutare, sancţiune aneîndeplinirii obligaţiilor civile contractuale.Dreptul 4.

ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYAR JOGÁSZOK KUTATÁSAIRÓL

87

2000 Unele consideraţii privind regimulsanţionator al daunelor cominatorii. StudiaUniversitatis Babeş-Bolyai. SeriaIurisprudentia 1.

KOKOLY Zsolt2005 Az adóügyi pereskedés néhány vitatottkérdéséről Románia 2003-ban módosítottAlkotmánya tükrében Romániai MagyarJogtudományi Közlöny 3 évf., 1. sz. 47-53.

LUPAN, Ernest – PREDAN Georgeta2004 Natura juridică a actelor emise înaplicarea Legii fondului funciar nr.18/1991(Natura juridică a deciziilor comisieijudeţene pentru stabilirea dreptului deproprietate privată asupra terenurilor),Analele Universităţii din Oradea, FasciculaDrept, Anul XI. 9-222002 Natura juridică a actelor emise inaplicarea legii fondului funciar nr.18/1991.Natura juridică a hotărârilor comisiei locale,Analele Universităţii din Oradea, FasciculaDrept, Anul X, 9-23.

LUPAN, Ernest – FRENŢIU, Gabriela Cristina1998, Poate avea testamentul olograf semnatde martori valoarea unui contract, FiatJustiţia, nr.2. p.139-143.

LUPAN, Ernest – SZTRANYICZKI Szilárd1998 Cu privire la regimul juridic alterenurilor aferente casei de locuit, anexelorgospodăreşti, curţii şi grădinii în fostelezone cooperativizate, Analele Universităţiidin Oradea, Seria Drept, Anul VI. 35-40.

LUPAN, Ernest – TROFIMOV, Igor1998 Răspunderea de dreptul mediului, FiatJustiţia, nr. l. 207-217

LUPAN, Ernest – ANTAL Mihály1997 Probleme privind reconstituireadreptului de proprietate asupra terenuriloragricole în contextul reglementărilorprivitoare la cartea funciară, AnaleleUniversităţii din Oradea, Seria Drept, AnulV. 14-28.

LUPAN, Ernest – SABĂU-POP, Ioan1997 Particularităţi ale stabilirii dreptului deproprietate în favoarea moştenitorilorpotrivit art.8 şi 12 din Legea nr.18/1991,Curentul Juridic, nr.2. 44-57.

LUPAN, Ernest – SABĂU-POP, Ioan1997 Unele aspecte privind limiteledreptului de proprietate, Curentul Juridic,nr.l. 19-30.

LUPAN, Ernest – MINEA, Mircea Ştefan –MARGA, Amalia1997 Dreptul mediului, Partea specială,Tratat elementar II. Bucureşti,EdituraLumina Lex

LUPAN, Ernest – POPESCU, Dan Andrei –MARGA, Amalia1996 Drept civil român. Subiecteleraportului juridic civil. Cluj-Napoca, EdituraArgonaut

LUPAN, Ernest – SABĂU-POP, Ioan1995 Cu privire la aplicabilitatea şi efectelejuridice în timp ale unor acte normativesuccesive în materia dobândirii dreptului deproprietate. Pro Iure, Târgu Mureş, nr.2. 5-38.

LUPAN, Ernest – SABĂU-POP, Ioan1995 Unele consideraţii in legătură cudobândirea dreptului de proprietate intemeiul Legii fondului funciar, în Revistacercului juridic bănăţean nr. 3. 32-44.

LUPAN, Ernest – SABĂU-POP, Ioan1995 Consideraţii teoretice şi practiceprivind aplicarea Legii fondului funciar, înPro Iure – Târgu Mureş nr. L. 29-52.

LUPAN, Ernest – POPESCU, Dan Andrei –MARGA, Amalia1994 Drept civil. Persoana juridică, EdituraLumina Lex, Bucureşti

LUPAN, Ernest – POPESCU, Dan Andrei1993 Drept civil. Persoana fizică. EdituraLumina Lex, Bucureşti

LUPAN, Ernest – RĂCHITĂ, Mihaela –POPESCU, Dan Andrei1992 Drept civil. Teoria generală.Universitatea româno-arabă

LUPAN, Ernest – LEICU, Corina1991 Cu privire la efectele actelor juridicenule şi anulabile, Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Iurisprudentia. 79-83.

LUPAN, Ernest2004 Evaluarea poluării mediului şideterminarea mărimii prejudiciului ecologic,Analele Universităţii din Oradea, FasciculaDrept, anul XII, 2004. 9-162004 Constituţia şi mediul, Culegere destudii, Editura Universităţii „Petru Maior“,Târgu Mureş2003 Dreptul la un mediu sănătos în legislaţiaromânească, Curentul Juridic nr. 3-42003 Observaţii pe marginea prevederilorLegii nr.137/1995 privitoare la răspundereajuridică, Fiat Justiţia, Cluj-Napoca, nr.1-2

FÁBIÁN GYULA–KOKOLY ZSOLT

88

2003 Cu privire la noţiunea juridică aprejudiciului ecologic, în Dreptul nr. 3. 77-89.2003 Introducere în dreptul civil, EdituraArgonaut, Cluj-Napoca2003 Accesul la informaţie şi la justiţie înprobleme de mediu, Dreptul nr.9. 115-121.2003 Limitele exercitării dreptului, deproprietate funciară şi protecţia juridică aterenurilor agricole. Curentul Juridic, TârguMureş, nr.1-2. 58-75.2003 Răspunderea civilă, Editura Accent,Cluj-Napoca2003 Cu privire la noţiunea juridică aprejudiciului ecologic, Dreptul, nr.3. 77-89.2003 Dreptul la indemnizaţie aldeţinătorului factorului de mediu poluat,Pentru o teorie generală a statului şidreptului, Editura Arvin Press, Cluj-Napoca.219-227.2003 Finanţarea protecţiei mediului, Revistade drept comercial, nr.l, 2003. 27-352002 Protecţia mediului şi dreptul. InMediul-cercetare, protecţie şi gestiune, PresaUniversitară Clujeană,2002. Ernest Lupan, Impactul drum-mediu şiprotecţia mediului, Fiat Justiţia, 1-2. p.37-47.2002 Ernest Lupan, Societăţile civile şiprotecţia mediului, Curentul juridic, 3-4.p.19-25.2002 Noţiunea juridică a poluatoruluimediului, Curentul Juridic, 1-2. 82-872001 Cu privire la modurile de înfiinţare apersoanelor juridice (II), Fiat Justiţia, 1-2,123-128.2001 Dreptul mediului, Editura Lumina Lex,Bucureşti2001 Ernest Lupan, Dreptul la un mediusănătos 1 ru^urr^ijis legislaţiei actuale,Analele Universităţii din Oradea, FasciculaDrept, anul IX, Editura Universităţii dinOradea. 17-30.2000 Constituirea asociaţiilor si fundaţiilor,persoane juridice, în lumina actualelor __-irecjJLerne n_r a r i,_ Fiat Justitia, nr.2,. 95-105.2000 Unele probleme privind reorganizareapersoanei juridice, Revista de dreptcomercial, r:.r.-i, L~.~“. Ţp7?l-6 6~)2000 Cu privire la modurile de înfiinţare apersoanelor juridice (I), Fiat Justiţia, nr. 12000 Drept civil. Persoana juridică.Bucureşti, Lumina Lex1999 Introducere în dreptul civil. Argonaut,

Cluj-Napoca,1999 O problemă privindrăspunderea;:,r:.iiră obiectivă în dreptulmediului, Analele Universităţii din Oradea,Seria Drept, Anul VII,. 23-26.1999 Transformarea persoanei juridice dedrept privat, Analele Universităţii dinOradea, Seria Drept, Anul VII. 27-39.1999 Fundaţia între lege şi realitate, FiatJustiţia, nr.1. 109-124.1999 Drept civil. Persoana fizică. Bucureşti,Editura Lumina Lex1998 Sancţiunile de drept civil, AnaleleUniversităţii din Oradea, Seria Drept, AnulVI. 7-24.1998 Un cod civil pentru vremuri moderne,Curentul Juridic, nr.l. 7-15.1998 Percepţia mediului, Editura Argonaut,Cluj-Napoca.1997 Raporturile juridice de protecţiamediului de viaţă al populaţiei, Dreptul,nr.12. 8-15.1997 Sistemul organizatoric al protecţieimediului, Revista de drept public, nr. 1-2.76-81.1997 Garanţiile exercitării dreptului la unmediu sănătos, Fiat Justiţia, nr. l. 65-73.1997 Proteguirea dreptului la un mediusănătos, Dreptul nr.5. 8-17.1997 Dicţionar de protecţia mediului.Bucureşti, Editura Lumina Lex1997 Eliberarea acordului şi autorizaţiei demediu – măsură de prevenire a poluăriimediului (II), Revista de drept comercial,nr.6. 39-49.1997 Eliberarea acordului şi autorizaţiei demediu – măsură de prevenire a poluăriimediului (I), Revista de drept comercial,nr.5. 47-58.1996 Consideraţii privind instrumenteleprotecţiei mediului, Analele Universităţiidin Oradea, Seria Drept, Anul IV. 5-12.1996 Dreptul mediului. Partea generală,Tratat elementar I. Bucureşti, EdituraLumina Lex1996 Drept civil. Partea generală,Universitatea Creştină „Dimitrie Cantemir“,Cluj-Napoca1996 Cu privire la capacitatea de a fi titularal dreptului de proprietate, în Fiat Justiţianr. 1. 37-51.

ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYAR JOGÁSZOK KUTATÁSAIRÓL

89

1995 Din nou despre dreptul la un mediusănătos, Studia Universitatis Babeş-Bolyai,Iurisprudentia, nr. l-2. 129-140.1995 Dreptul mediului, Universitateacreştină „Dimitrie Cantemir“, Cluj-Napoca1995 Cu privire la modurile de constituire apersoanelor juridice, Pro Iure, Târgu Mureş,nr.2. 54-78.1995 Spre o nouă reglementare a statutuluipersoanelor juridice, în Studii de drept –Universitatea de Vest Timişoara, nr. 1. 202-208.1995 Consacrarea caracterului obiectiv alrăspunderii juridice pentru poluareamediului, în Analele Universităţii dinOradea, Seria Drept, Anul III. 82-92.1994 Reevaluarea principiilor dreptului civilromân. Dreptul nr. 5-6. 83-931993 Dreptul la un mediu nepoluat, StudiaUniversitatis Babeş-Bolyai, Iurisprudentia,nr. 1. 49-701993 Dreptul mediului, Editura Lumina Lex,Bucureşti1993 Dreptul mediului, Note de curs, Cluj-Napoca1991 Unele consideraţii privind protecţiamediului înconjurător prin mijloace de dreptcivil, Studia Universitatis Babeş-Bolyai,Iurisprudentia, nr. 2. 53-761991 Situaţia juridică a animalelor, Dreptulnr.10-11. 42-47.1990 Földtulajdonjog rendezés Romániában.Jogtudományi Közlöny, Budapest1990 Statutul legal actual al cooperaţieiromâneşti, Studia Universitatis Babeş-Bolyai,Iurisprudentia, nr.2..44-62.1990 Asociaţiile şi statul. StudiaUniversitatis Babeş-Bolyai, Iurisprudentia„nr. 1. 44-541990 Cu privire la dreptul real asupraterenurilor agricole deţinute de persoanefizice, Studia Universitatis Babeş-Bolyai, nr.l. 67-76.

MENYHÁRT Gabriella2003 Az elektronikus aláírás szabályozása aromán jogrendszerben. Romániai MagyarJogtudományi Közlöny 1 évf., 1. sz. 53-57.

MENYHÁRT Gabriella – SIPOS István2003 Corelaţia dintre caracterul sinalagmaticşi real al contractului comercial de transportde mărfuri. Academia română. 497-504

PORTIK Imre2003 A román Nemzeti KorrupcióellenesÜgyészség. Romániai Magyar JogtudományiKözlöny 1 évf., 1. sz. 35-41.

SIPOS István1999 Notă la dec. nr. 214/COM/1999 a C.Ap. Constanţa, s. Com. Studia UniversitatisBabeş-Bolyai. Seria Iurisprudentia, 45, nr. 2.57-64.2000 Tendinţe europene în dreptul român altransporturilor. In: Drept, economie,societate civilă, educaţie-perspective pentrumileniul III. Cluj-Napoca, Risoprint2001 Reflecţii asupra autonomiei DreptuluiTransporturilor. Acta Universitatis BogdanVodă- Pro Iure, nr. 1.68-73.2002 Probleme actuale ale calificăriiîntreprinderilor de transport ca fapte decomerţ. Dezvoltare şi performanţeuniversitare prin cerceatare la început demileniu. Cluj-Napoca, Risoprint.l2003a Despre o problemă procedurală dindomeniul transporturilor de mărfuri. Studiişi cercetări din domeniul ştiinţelor umane,Academia Română, Cluj, Argonaut2003b Destinatarul-terţ sau parte acontractului de transport de mărfuri?Probleme actuale ale Cercetării economice,juridice, poilitice şi sportive, Cluj-Napoca,Risoprint2003d A kereskedelmi jog Romániajogrendszerében. Acta Facultatis JuridicaeUniversitatis Scientarium Budapestinensisde Rolando Eotvos nominate.2003e A Kereskedelmi Törvénykönyvidőszerűségéről. Romániai MagyarJogtudományi Közlöny. 1. évf., 1.szám, 41-45.

SIPOS István-DEÁK Attila2003 Serviciile de expediţie, ca fapte decomerţ obiective. Revista română de drept alafacerilor, nr. 7-8. 81-87.

SIPOS István-SIPOS Dóra2003 Dreptul transporturilor român înperspectiva aderării la UE. In: ActaFacultatis Politico-Juridicae UniversitatisScientiarium Budapestinensis de RolandoEotvos nominatae.

SIPOS Dóra2003 A fuvarjog néhány aktuális kérdéséről,az 1999. évi montreali egyezmény fényében.Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny. 1.évf., 1.szám. 57-61.

FÁBIÁN GYULA–KOKOLY ZSOLT

90

LUPAN Ernest, SZTRANYICZKI Szilárd1998 Cu privire la regimul juridic alterenurilor aferente casei de locuit, anexelorgospodăreşti, curţii şi grădinii în fostelezone cooperativizate, Analele Universităţiidin Oradea, Seria Drept, Anul VI, 1998, pag.35-39;

SZTRANYICZKI Szilárd2003a Az ingatlan-nyilvántartásközhitelességének megerősítéséért.Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny. 1évf., 1. sz.45-53.2003b A földtulajdonjogi igazolványok jogijellegéről. Romániai Magyar JogtudományiKözlöny. 1. évf.,2. szám. 27-31.2003c Consideraţii cu privire la scoatereaterenurilor din circuitul agricol şiintabulările în cartea funciară, Dreptul nr.1/2003, pag.;2000a Regulament privind procedura deconstituire, atribuţiile şi funcţionareacomisiilor pentru stabilirea dreptului deproprietate privată asupra terenurilor, amodelului şi modului de atribuire a titlurilorde proprietate, precum şi punerea în posesiea proprietarilor – H.G. nr. 180/2000,traducere în limba maghiară, S.C. GazdaEditura Cluj;2000b Reconstituirea dreptului deproprietate asupra terenurilor agricole şisilvice, Krónika, 28. 02. 2000, pag. 9;2000c Comentarii la legea privindreconstituirea dreptului de proprietateasupra terenurilor agricole şi silvice,Szabadság, 28. 01. 2000, pag. 6;2000d Cu ce se ocupă oficiul de cadastruagricol şi organizarea teritoriului agricol dinCluj? Erdélyi Gazda, nr. 11/2000, pag. 13;2000e Despre legea arendării nr. 16/1994.Erdélyi Gazda, nr. 5/2000, pag. 9;2000f Prima verba. Erdélyi Gazda, nr.4/2000, pag.

VALLASEK Magdolna Márta2005a „Gondolatok a románmunkatörvénykönyv módosításitervezetéről”, Romániai MagyarJogtudományi Közlöny 1/20052005b „A szövetkezetek jogi szabályozása éshelye a társadalombiztosításban 1990-tőlnapjainkig” in Rodosz Tanulmányok – 2004,Kriterion, Kolozsvár, 2005.

2004a „A román nyugdíjrendszer jogikeretei”, Doktoranduszok Fóruma (2004)kötet2004b „Az öregségi nyugdíj kérdése ahatályos társadalombiztosítási jogban éshelye a román nyugdíjrendszerben”,Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny2/20042004c „Az 1918 évi egyesülést követőjogegyesítési folyamat kérdéseRomániában”, Magyar Kisebbség 1-2/20042004d „Elméleti és gyakorlati problémák azúj román munkatörvénykönyv kapcsán”,Magyar Jog 5/20042004e „Az anyák védelménektársadalombiztosítási eszközei”, RomániaiMagyar Jogtudományi Közlöny 1/20042004f „A helyi tanács”, in Rodosz Tanul-mányok – 2004, Kriterion, Kolozsvár, 20052004g „Családvédelem, gyermek,munkajog”, Korunk 3/20042003a „Gondolatok az erdélyi szövetkezetijogról”, Romániai Magyar Évkönyv 2003b,Marineasa Könyvkiadó, Temesvár2003c „A szövetkezeti jog története ésfejlődése Erdélyben”, Közgazdász Fórum6/20032003d „Tanulmányok Dr. Domé Máriaegyetemi tanár 70. születésnapjára”,recenzió, Romániai Magyar JogtudományiKözlöny 2/20032003e „A svéd modell atársadalombiztosítási jogban”, in RodoszTanulmányok – 2002, Kriterion, Kolozsvár2003e „Nem lesz munkakönyv”, Krónika,2003 febr. 242003f „A szerzői jog”, Krónika, 2003 jan. 291999a „A 118/1990 számú törvényerejűrendelet értelmezése és alkalmazása köztikülönbségek néhány erdélyi megyében,különös tekintettel Kolozs megyére“,Magyar Kisebbség 1/1999.1999b „Pál apostol a római polgár”,esettanulmány az állampolgári jogokszabályozásáról a római jogban. Géniusz4/1999.

VARGA Attila1995 Az önkormányzati együttműködés éstársulás lehetőségei. In Valóság és lehetőség.Tanulmányok az önkormányzatokrólKolozsvár

ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYAR JOGÁSZOK KUTATÁSAIRÓL

91

1995 Európa és a Balkán között. InSokszemközt, Emigráns és otthon élő erdélyimagyarok dialógusa. Erdélyi Könyv Egylet,Stockholm 211-215.1996a Nemzeti kisebbségek az emberi jogokés a belső önrendelkezés között. MagyarKisebbség. 3.1996b A kisebbségi törvények helye ésszerepe a nemzetiségi kérdés rendezésében.Magyar Kisebbség 4.1999 Néhány észrevétel a kettősállampolgárság vitájához. MagyarKisebbség. 2-3.2000 Állam és egyház viszonyrendszerénekelemzése. Magyar Kisebbség. 4.2001 Kisebbségek Európája – átmenet akonfliktusok századából a megbékélésszázadába In Kis nemzetek és nemzetiségek aharmadik évezred Európájában Kölcsey KörKiadó Szatmár EMKE Kolozsvár, 126-132.2002a A román Alkotmány módosításánakidőszerűsége (elvi szempontok, javaslatok,észrevételek). Magyar Kisebbség. 2.2002b Nulla pax sine iustitia. Kisebbségjogiírások. Kolozsvár, Kalota.2002c Jogalkotási szempontok és politikaikifogások: magyar-románvéleménykülönbségek akedvezménytörvénnyel kapcsolatban. InStátustörvény, Előzmények éskövetkezmények. Közép-Európai Könyvek,Teleki László Alapitvány, Budapest. 70-89.2002d Állam és egyház viszonyrendszerénekelemzése In Kisebbségi alternativák.Kisebbségi kérdések megjelenítése a MagyarKisebbség-ben (1995-2000) T3 Kiadó,Sepsiszentgyörgy. 156-170.2003a Az alkotmány felülvizsgálatánakfolyamata. Romániai Magyar JogtudományiKözlöny 1 évf., 1. sz. 5-17.2003b Alkotmányjogi és államszervezésialapismeretek. Kolozsvár, Scientia2003c Constituţionalizarea dreptului RevistaTransilvană de Ştiinţe Administrative 1.2004a Nyelvi jogok szabályozása. RomániaiMagyar Jogtudományi Közlöny 2 évf., 1. sz.37-43.2004b A tulajdonhoz való jog alkotmányosszabályozása Romániában. RomániaiMagyar Jogtudományi Közlöny 2 évf., 2. sz.61-67.

2005 Kisebbségi jogok rendszere és akulturális autonómia a nemzeti kisebbségekjogállásáról szóló törvénytervezetben.Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny 2évf., 2. sz. 33-41.é. n. Reglementarea constituţională abisericilor din România începând cu 1918,Altera. 115-124

TIBÁD Tekla2004 A jóhiszeműség szerepe azingatlanoknak nem tulajdonostól valótulajdonszerzésben. Romániai MagyarJogtudományi Közlöny 2.évf., 1. sz. 67-79.

TIBORI SZABÓ Kinga2005a A népek önrendelkezésének belsőformája: egyéni szabadság vagy jog azautonómiához?, Romániai MagyarJogtudományi Közlöny, 3.évf, 5. sz.2005b Dreptul la autoapărare anticipativă îndreptul internaţional, Studia UniversitatisBabeş-Bolyai-Jurisprudentia, 2.sz.

VERESS Emőd2005a (megjelenése: 2005 december) Romángazdasági jog. Egyetemi Könyvkiadó,Kolozsvár2005b Román kereskedelmi jog.Alapismeretek. Közgazdaságtudományi Kar,BBTE, Kolozsvár2005c Les cadres de droit constitutionnel dela législation gouvernementale en Roumanie[A kormányzati jogalkotás alkotmányjogikeretei Romániában] In: „AdamanteNotare”. Essays in honour of ProfessorAntal Ádám on the occasion of his 75thbirthday, Studia Iuridica AuctoritateUniversitatis Pécs Publicata, Pécs, 2005, p.219-239.2005d Alkotmánymódosítás és azállamszervezet viszonyrendszerei. In:Társadalom- és Humántudományok,RODOSZ Tanulmányok 2004, KriterionKönyvkiadó, Kolozsvár, 2005, p. 283-294.2005e Procedura întoarcerii legiireglementată de art. 75 din ConstituţiaRomâniei [A román alkotmány 75. cikkeáltal szabályozott törvényvisszaküldésieljárás]. In: Dreptul, nr. 3/2005, p. 86-98.2005f Románia kormányzati rendszeréről: azállamfő helye az államszervezetben. In: PhDTanulmányok. PTE-ÁJK Doktori Iskolája,Pécs, 2005, p. 485-513.

FÁBIÁN GYULA–KOKOLY ZSOLT

92

2005g A szemiprezidenciális kormányzatirendszer: a román alkotmányos szabályozástanulságai. In: Collega, 2005. április, IX.évfolyam 2. szám, p. 26-35.2005h Nyelvi jogok a románközigazgatásban: eredmények és problémák.In: Nyelvi jogi környezet és nyelvhasználat,Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó,Kolozsvár, 2005, p. 126-134.2004a Román kereskedelmi jog. Bevezetés.Egyetemi Könyvkiadó, Kolozsvár,2004b A magyar nyelvű jogi oktatásRomániában. In: Európai Jog, január, 2004,IV. évf. 1. szám, p. 45-47.2004c A kormány ellenőrzése és akormányzati hatalom korlátozása,Magyarországon és Romániában. In: PhDtanulmányok, PTE – ÁJK Doktori Iskolája,Pécs, 2004, p. 415-487.2004d Az alkotmánymódosítás céljai éseredményei Romániában. Jura, 2004/1, p.79-93.2004e A kormány közjogi pozíciójaRomániában, különös tekintettel akormánynak a jogalkotásban betöltöttszerepére. Magyar Közigazgatás, 2004.június, LIV. évfolyam 6. szám, p. 369-376.2004f State organization and interauthorityrelations in the revised RomanianConstitution [Államszervezet és hatóságokközötti viszonyok a módosított románalkotmányban]. In: Közjogi intézmények aXXI. században, szerk. Ádám Antal, Pécs,2004, p. 355-370.2004g A törvényhozási eljárás reformjaRomániában. Magyar Jog, 2004. szeptember,ötvenegyedik évfolyam, 9. szám, p. 545-554.2004 A bírói hatalom reformja Romániában.Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny,2004/2-4 (5-7.), p. 15-31.2004h A kormányzat ellenőrzése és akormányzati hatalom korlátozásaMagyarországon és Romániában (1. rész).In: Magyar Kisebbség, 2004/3, p. 283-320.2003a Regionális politika és területfejlesztésRomániában (társszerző: Horváth Réka). In:Magyar Kisebbség, 2003/1, p. 3-31.2003b Reconstituirea dreptului deproprietate a comunităţilor minoritare [Akisebbségi közösségek tulajdonjogánakrendezése]. In: Altera, 20-21/2003, p. 193-226.2003c A prefektus és a prefektúra

intézménye. In: Romániai MagyarJogtudományi Közlöny, 2003/1 (január-június), p. 29-34.2003d A regionális fejlesztés aktuálisproblémái. In: Romániai MagyarJogtudományi Közlöny, 2003/2 (július-december), p. 19-25.2003e Kommentár a Legfelsőbb ÍtélőtáblaIV/2003.06.23 döntéséhez. In: RomániaiMagyar Jogtudományi Közlöny, 2003/2 (-július-december), p. 43-45.2003f Local governments and nationalminorities in Romania [Helyiönkormányzatok és nemzeti kisebbségekRomániában]. In: Accent, No. 2 December2003, p. 8-15.2003g Alkotmánymódosítás után. In:Magyar Kisebbség, 2003/4, p. 267-294.2003h Bazele constituţionale ale integrăriieuropene [Az európai integráció alkotmányosalapjai] (társszerző: Fábián Gyula). In: StudiaUniversitatis Babeş-Bolyai – Iurisprudentia,2/2003, anul XLVIII, p. 85-95.2003i Átalakul a prefektusi tisztség. In:Közgazdaság-, Jog- ésTársadalomtudomány, RODOSZTanulmányok, 2003/IV, KriterionKönyvkiadó, Kolozsvár, 2003, p. 97-117.2002a A helyi közigazgatási törvény.Kommentár a gyakorlat számára. Kolozsvár,RMDSZ2002b Az 1950-es néptanácsiképviselőválasztás mechanizmusa. In:Areopolis. Történelmi éstársadalomtudományi tanulmányok,Székelyudvarhely, Litera, p. 195-203.2002c Észrevételek a törvényerejűkormányrendeletek romániai gyakorlatáról.In: Magyar Kisebbség, 2002/1, p. 227-241.2002d Alkotmányreform Romániában –közjog és politika. In: Korunk, 2002/6, p.92-102.2002e Az 1991-es román alkotmány reform-ja. In: Magyar Kisebbség, 2002/2, p. 51-71.2002f Végrehajtás-döntéshozás viszonya ahelyi közigazgatásban. Miért betegRomániában a helyi közigazgatás?. In:Magyar Kisebbség, 2002/3, p. 231-236.2002g A prefektusi tisztség azönkormányzati rendszerben és azalkotmánybírósági gyakorlatban. In: MagyarKisebbség, 2002/4, p. 278-290.

ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYAR JOGÁSZOK KUTATÁSAIRÓL

93

12 Forrás: a Reál- és humántudományi ETDK Koordinátorcsoportja, 2005.

2001a Consideraţii privind controlulconstituţionalităţii ordonanţelor guverna-mentale [Észrevételek a kormányrendeletekalkotmányosságának ellenőrzéséről] In: FiatJustitia, 2001/1-2 (megjelenés időpontja:2002 december), p. 77-92.2001b Az 1948-as román alkotmány. In:Areopolis. Történelmi éstársadalomtudományi tanulmányok,Székelyudvarhely, Litera, 2001, p. 168-175.2001c Nemzeti kisebbségek anyanyelv-használata néhány európai ország köz-igazgatásában. In: Korunk, 2001/10, p. 90-96.2001d Alkotmánymódosítás Romániában.In: Pro Minoritate, 2001/ősz, p. 66-79.2001e A román Alkotmánybíróságszervezete és hatásköre. In:, Jura, 2001/2, p.130-138.2000a A román parlament szerkezete. In:Magyar Kisebbség, 2000/1, p. 289-298.2000b A román Alkotmánybírósághatásköre. In: Magyar Kisebbség, 2000/3, p.341-351.

Függelék

Az 1999–2004 között megrendezett Erdélyi Tudo-mányos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudo-mányi Szakosztályában bemutatott dolgozatok¾12

1999, 2. konferenciaBálint Csaba (GBE, JK, Jog, I), Katona Hajna (-

GBE, JK, Jog, I): A közadózás szükségessége.Témavezető: dr. Anca Foriş

Demeter Attila (BBTE, JK, Jog, II): AzOmbdusman intézménye – Összehasonlítása román Avocatul Poporului és spanyolDefensor del Pueblo között.

Felméri Cecília (BBTE, JK, Jog, III): Anyilvánosságra hozás joga és anyilvánosságra hozott műből valóhaszonhúzás joga.

Géczi Levente Sándor (BBTE, JK, Jog, II): AzEurópai Unió intézményinek jogikodifikációja.

Veress Emőd (DCKE, JK, II): A román parlamentműködési problémái. Témavezető: dr. TudorDrăganu, dr. Ion Deleanu

2000, 3. konferenciaBálint Csaba (GBE, JK, II): A büntetés, illetve a

fegyelmezés módszere a munkajogban.Bódi Tamás (BBTE, JK, Jog, II): Az államelnök

büntetőjogi felelősségének alkotmányjogialapjai.

Bogdán Andrea (BBTE, JK, Jog, IV): A NemzetiKisebbségvédelmi Keretegyezményalkalmazásának jogi vetületei.

Burián Hunor (BBTE, JK, Jog, IV): A románortodox egyház és a jogállam.

Demeter Attila (BBTE, JK, Jog, II), MádlyZoltán (BBTE, JK, Jog, II): Hová álljanak abelgák?.

Felméri Cecília (BBTE, JK, Jog, IV): A reklám ésa tisztességtelen verseny.

Jakab Dénes Barna (BBTE, TFK, Filozófia,posztgraduális): Az 1991-es 69. számútörvény autonómiafogalma.

Madarász Kinga (BBTE, JK, Jog, III), MenyhártGabriella (BBTE, JK, Jog, III): Aszólásszabadság és jogi keretei.

Molnár Ákos (BBTE, JK, Jog, III): A jogosvédelem s személy jogai és a közérdek ellenirányuló támadás esetén.

Székely Adél Csilla (BBTE, KgK, n. a., III):Szoftverek, internet, elektronikuskereskedelem – jogi szemmel. Témavezető:Csapó Ida

Veress Emőd (DCKE, JK, III): A RománAlkotmánybíróság feladatai.

2001, 4. konferenciaBálint Csaba (GBE, JK, Jog, III, látogatás

nélküli): Adócsalás vagy aadóoptimalizálás? Határvonalak a kettőközött. Témavezető: dr. Anca Foriş

Beke Enikő (BBTE, KgK, Külkereskedelem, III):Számviteli és műszaki szakértői vizsgálat,valamit műszaki bírói szemle és az ezenkívüli tevékenység szervezése. Témavezető:Chiş Alexandru

Bölönyi Barna Benedek (BBTE, JK, Jog, II): Aromániai Alkotmánybíróság hatáskörei.Témavezető: dr. Sipos István

Demeter Attila (BBTE, JK, Jog, III): A 2000/138-as sürgősségi kormányrendeletalkalmazásának egyes problémái.

FÁBIÁN GYULA–KOKOLY ZSOLT

94

Fekete Emőke (BBTE, JK, Jog, IV): Kisebbségioktatás a nemzetközi és a romániai jogielőírások tükrében.

Geréb Emőke (BBTE, JK, Jog, II), Tófalvi Márta(BBTE, JK, Jog, II): A megszüntető elévülésés az elévülési határidő.

Katona Hajnal (GBE, JK, Jog, III, látogatásnélküli), Bálint Csaba (GBE, JK, Jog, III,látogatás nélküli): Az egyszerű könyvvitelkisvállalkozásoknál.

Vámos Tibor (BBTE, JK, Jog, II): A házastársakközötti hallgatólagos felhatalmazás néhánykérdéséről. Témavezető: dr. Sipos István

2002, 5. konferenciaBálint Csaba (GBE, JK, Jog, III, látogatás

nélküli), dr. Vajna Imre (tudományos kutatóa GBE, JK, Alkalmazott jogtudományoktanszéken): A szerv és szövetátültetés jogivonatkozásai. A 1998/2-es törvény kritikusszemlélete.

Balló Otilia (TNyE, JK, Jog, III), BaloghKrisztina (TNyE, JK, Jog, III): Az EurópaiEmberi Jogi Bíróság hatáskörei ésperrendtartása. Témavezető: Lajos Imre

Bartha Ferenc Alpár (BBTE, JK, Jog, III):Közigazgatási rendszerek Erdélyben(1850–1968).

Czika Tihamér (BBTE, JK, Jog, III): Újhelyhatósági törvényünk európaiviszonylatai. Témavezető: dr. Fábián Gyula

Farkas Levente (DCKE, JK, Jog, II): Az 1991-esromán alkotmány módosítása….Témavezető: dr. Ion Deleanu

Gál Sándor (BBTE, JK, Jog, IV): Az ártatlanságvélelme.

Geréb Emőke (BBTE, JK, Jog, III): Jogosönvédelem vagy szükséghelyzet?.Témavezető: dr. Sipos István

Huszti-Orbán Krisztina (BBTE, JK, Jog, IV),Szentgyörgyi Zsombor (BBTE, JK, Jog, IV):Regionalizmus a belga modell tükrében.Témavezető: dr. Fábián Gyula

Pantilimon Rikhard Árpád (BBTE, JK, Jog, I): Amagyar Szent Korona és a koronázáshelyzete a történelmi Magyarországon ésnapjainkban. Témavezető: dr. Sipos István

Péter Antal Levente (BBTE, JK, Jog, III): Apolgári és a büntetőjogi felelősség személyesvagy tárgyilagos jellege. Témavezető: dr.Sipos István

Szabó Orsolya (BBTE, JK, Jog, IV): Vallási éshagyományos jogrendszerek. Témavezető:dr. Fábián Gyula

2003, 6. konferenciaBartha Zsuzsánna (BBTE, JK, Jog, IV):

Állampolgári részvétel a környezetvédelmijog döntéshozatalban Közép-Kelet-Európaállamaiban. Témavezető: dr. Sipos István

Fekete Emőke (BBTE, JK, Jog, mesteri): Azelektronikus szerződéskötés feltételei.Témavezető: dr. Sipos István

Fodor István-Zsolt (BBTE, JK, Jog, IV):Zsidótörvények Magyarországon. Az elsőlépések a holokauszt felé vezető úton.Témavezető: dr. Sipos István

Fülöp Károly (BBTE, JK, Jog, III): Kisebbséginyelvi jogok Közép-Kelet-Európában (-különös tekintettel a magyarajkúkisebbségekre). Témavezető: dr. FábiánGyula

Kokoly Zsolt (BBTE, JK, Jog, IV): A szállításiszerződés címzettjének jogi helyzete.Témavezető: dr. Sipos István

Szikszai Tamás (BBTE, JK, Jog, I): A székelyerdőalapok jogos kézbe való visszakerülése,avagy a földtörvény alkalmazása Hargitamegyében. Témavezető: dr. Sipos István,Szikszai Béla

Tibád Tekla Sylvia (BBTE, JK, Jog, IV): Ajóhiszeműség szerepe az ingatlanoknak nemtulajdonostól való tulajdonszerzésében.Témavezető: Tanka Attila

2004, 7. konferenciaDobri Réka (BBTE, JK, Jog, IV): A strasbourgi

bírósághoz benyújtott egyéni kérelmekelfogadhatóságának feltételei atizennegyedik jegyzőkönyv ez irányúmódosításai tükrében. Témavezető: dr.Kardos Gábor

Fazakas Szilárd (BBTE, SzSzMK, Szociológia,IV. Beadta, de nem mutatta be dolgozatát):Önkéntesek az RMDSZ kampányában.Témavezető: drd. Horváth Réka

Kokoly Zsolt (BBTE, JK, Közösségi jog,mesteri): A közbirtokkal kapcsolatos vitatottkérdések. Témavezető: Veress Emőd

Tibád Tekla Sylvia (BBTE, JK, Európai jog, IV):A tisztességtelen szerződési kikötésekszerződéselméleti háttere és szabályozása.Témavezető: Tanka Attila

ÖSSZEFOGLALÁS A ROMÁNIAI MAGYAR JOGÁSZOK KUTATÁSAIRÓL

95

Rövidítések jegyzékeBBTE – Babeş–Bolyai TudományegyetemDCKE – Dimitrie Cantemir Keresztény

EgyetemGBE – George Bariţiu Egyetem BrassóJK – Jogtudományi KarKgK – Közgazdasági KarSzSzMK – Szociológia és Szociálismunkás-

képző KarTFK – Történelem és Filozófia KarTnyE – Temesvári Nyugati Egyetem

FÁBIÁN GYULA–KOKOLY ZSOLT

96