ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK ...magyarnemzetiparkok.hu/wp-content/uploads/2014/02/2009...Összefoglaló a KMNPI 2009. évi tevékenységéről 7 A Körös-Maros Nemzeti

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK

IGAZGATÓSÁG 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Összefoglaló a KMNPI 2009. évi tevékenységéről

2

A beszámoló összeállításában közreműködtek:

Tirják László igazgató Kalivoda Béla általános igazgatóhelyettes Kalán Józsefné gazdasági igazgatóhelyettes Bánfi Péter természetmegőrzési osztályvezető Parczen Balázs területfenntartási és őrszolgálati osztályvezető,

őrszolgálatvezető Weisz Zoltán vagyongazdálkodási osztályvezető Ezer Ádám ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezető Buzás Krisztina humánpolitikai ügyintéző Czanka Gábor erdészeti és vadászati felügyelő Greksza János tájvédelmi felügyelő Harsányi Dezső Attila őrszolgálatvezető-helyettes, halászati felügyelő Mogyorós Edit Nóra mezőgazdasági felügyelő Pusztai Mátyás birtokügyi felügyelő Rómerné Bota Viktória biomonitoring koordinátor Romhányi Józsefné földnyilvántartói ügyintéző Sallainé Kapocsi Judit ökológiai felügyelő Szelényi Balázs zoológiai felügyelő Szilágyi Ferencné könyvelő Velencei Erika számviteli ügyintéző Vizes Tibor területi felügyelő Zelenák Krisztián mezőgazdasági felügyelő


3

TARTALOMJEGYZÉK

1. Személyi állomány 4 2. Területi adatok 5 2.1. Védett és védelemre tervezett területek 5 2.2. Saját vagyonkezelésű területek 6 3. Kutatás és monitorozás 8 3.1. Kutatás 8 3.2. Monitorozás 9 4. Kezelési tevékenység 11 4.1. Kezelési tervek 11 4.2. Élőhely fenntartás és rehabilitáció 12 4.2.a. Élőhely fenntartás 12 4.2.b. Élőhely rehabilitáció 13 4.3. Erdők kezelése 14 4.4. Fajvédelem 15 4.5. Saját állatállomány 20 4.6. Vadászterületek 23 4.7. Halászati vízterek 24 5. Jogi és hatósági ügyek 25 6. Természetvédelmi Őrszolgálat 26 7. Költségvetés és vagyon 27 7.1. Kiadások 28 7.2. Bevételek 28 7.3. Vagyon 29 7.4. Épületek 29 7.5. Eszközök 29 8. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 30 8.1. Infrastruktúra 30 8.1.a. Látogatóközpontok és szálláshelyek 31 8.1.b. Kiállítások 32 8.1.c. Tanösvény 33 8.2. Kiadványok 33 8.3. Látogatottság, rendezvények 35 8.4. Társadalmi kapcsolatok 38 8.5. Környezeti nevelés 39 9. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel 41 10. Külföldi együttműködés 42 11. Ellenőrzések 43 12. Fontosabb célkitűzések a következő évre 44


4

1. Személyi állomány

Az Igazgatóság engedélyezett létszáma 2009-ben is 55 fő volt. 2009-ben az éves átlagos statisztikai létszám 75 fő, amely az Igazgatóság által elnyert közmunka programban résztvevőket is tartalmazza.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók száma 3 fővel nőtt, mivel valamennyi újonnan belépő kolléga felsőfokú végzettségű. A létszámbővítéssel az idegennyelv-ismeretekkel rendelkezők száma is növekedett.

2006. január 1-től 2009. december 31-ig 1 fő projekt-koordinátor és 1 fő projekt asszisztens foglalkoztatását engedélyezte a minisztérium "A kék vércse védelme a Pannon régióban LIFE 05/NAT/H/000122" elnevezésű pályázat keretében.

Jelentős esemény, hogy az Igazgatóság 2009-ben ismét nyert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által a nemzeti parkok számára meghirdetett közmunkapályázaton. Ennek eredményeként 2009. április 1. és 2009. október 31. között, átlagosan 23 főt foglalkoztatott az igazgatóság 7 hónapon át és ezzel elősegítette ezen személyeknek a munkaerőpiaci visszailleszkedését. Tekintettel arra, hogy minden tájegységünkön a foglalkoztatottak helybeliek voltak, ez a program kitűnően szolgálta az Igazgatóság tevékenységének megismertetését és elfogadottságát is. A közmunkaprogramban résztvevők közül 6 fő továbbfoglalkoztatására vállalt kötelezettséget az Igazgatóság. A foglalkoztatás időtartamát a munkavállalók által ellátandó feladatkörök határozták meg.

1. táblázat: Személyi állomány

Szakképzettség Dolgozó (fő) Alapfokú Középfokú Felsőfokú Nyelvismeret 2009-ben szerzett

vizsgák köztisztviselő 0 7 39 angol: 17

német: 5 spanyol: 1

közig. alapvizsga: 5 közig. szakvizsga: 1

Mt. hatálya alá tartozó

7 16

6 angol: 7 német: 1

Szerződéses 0 0 0 Összesen 7 23 45 Létszám: 75


5

2. Területi adatok 2.1. Védett és védelemre tervezett területek Működési terület: 799.873 ha

Védett

Ebből fokozottan

védett

Védelemre tervezett

db ha ha db ha Nemzeti Park 1 51.125 6.419 bővítés 308 Tájvédelmi Körzet 0 0 0 1 6.033 Természetvédelmi Terület 4 162 0 1 105 Láp 0 0 0 0 0 Szikes tó 12 1.788 0 0 0

Összesen 17 53.075 6.419 6.446

Ebből Ramsari terület 3 5.486 1.635 0 0 Bioszféra Rezervátum 0 0 0 0 0 Világörökség 0 0 0 0 0 Európa Diploma 0 0 0 0 0

Terület nélküli értékek Természeti Emlék 0 Forrás 0 Barlang 0 Víznyelő 0 Kunhalom 564 Földvár 49

Natura 2000 41 150.646 6.419


6

2.2. Saját vagyonkezelésű területek Igazgatóságunk működési területén 2009-ben az alábbi jogcímek szerint volt lehetőség növelni az állami tulajdont. 1./ A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. tv alapján, volt szövetkezeti utak, árkok kerületek vagyonkezelésünkbe összesen 18 ha 3108 m2 nagyságban az alábbi művelési ág részletezésben: kivett: 18 ha 3108 m2 2./ Az 1995. évi XCIII. tv. végrehajtására elkülönített „természetvédelmi kártalanítás” 10/2/35 fejezeti előirányzat keretéből 35 ha 6296 m2 nagyságú 233,58 AK értékű ingatlant vásároltunk az alábbi művelési ág részletezésben: gyep: 29 ha 8480 m2 94,69 AK szántó: 5 ha 5369 m2 136,49 AK erdő: 0 ha 1856 m2 2,01 AK kivett: 0 ha 0367 m2 -- nádas: 0 ha 0224 m2 0,39 AK 3./ Egyéb anyagi forrásából elkülönítetten 51 ha 8403 m2 nagyságú 1.240,02 AK értékű területet vásárolt az alábbi művelési ág részletezésben: gyep: 1 ha 2594 m2 15,45 AK szántó: 49 ha 6279 m2 1216,66 „ erdő: 0, ha 9530 m2 7,91 Összesen: 105 ha 7807 m2 nagyságú 1.473,60 AK értékű földterületet került állami tulajdonba 2009-ben az alábbi művelési ág megoszlásban: gyep: 31 ha 1074 m2 110,14 AK szántó: 55 ha 1648 m2 1353,15 AK erdő: 1 ha 1386 m2 9,92 AK kivett: 18 ha 3475 m2 -- nádas: 0 ha 0224 m2 0,39 AK


7

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a védett természeti területek

természetvédelmi kezelését részben gazdálkodók bevonásával, bérleti szerződés keretében, részben saját eszköz- és munkaerő- állományával, jelentős állatállomány segítségével, valamint szükség esetén vállalkozási szerződéssel, saját használatban végzi.

A területek kezelése az elfogadásra került vagyonkezelési koncepció, a hosszú távú

vagyonkezelési terv (2007-2016), valamint az éves vagyonkezelési tervben foglaltaknak megfelelően történt.

Saját használatban kezelt területek

Saját használatban elsősorban azon területek kezelése történik, amelyek esetében az elvégzendő élőhely-rekonstrukció, illetve -rehabilitáció, speciális természetvédelmi kezelés, vagy a saját állatállomány ellátásának érdekében indokolt. Ezeken felül saját használatban kezeljük azon területeket is, melyeknek kezelése eseti jellegű, nem igényel minden évben beavatkozást, továbbá egyes osztatlan közös tulajdonban lévő területeket.

Idegen hasznosításban kezelt területek

A védett természeti területek idegen használatban történő természetvédelmi kezelése bérleti szerződés keretében történik. A természetvédelmi kezelés szabályait a szerződés részét képező előíráscsomag rögzíti. A használat és kezelés elvégzéséhez olyan megbízható partnereket keresünk, akik az előírások betartását vállalják és az ehhez szükséges erőforrásokkal rendelkeznek. Előnyben részesülnek a legeltető állatállománnyal rendelkezők.

A bérleti szerződések jelentős része egy éves futamidejű. Ezen felül az agrár-

környezetgazdálkodási támogatások igénybe vételéhez 2014. augusztus 31. napjáig érvényes szándéknyilatkozatot állítottunk ki. Amennyiben a szándéknyilatkozattal érintett területekkel a gazdák támogatást nyernek, úgy a szándéknyilatkozatnak megfelelően kötjük meg a bérleti szerződéseket. 2.2. táblázat: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésű területeinek fontosabb adatai

Vagyonkezelt terület

Saját használatban Hasznosításba adott *

összes (hektár) hektár % hektár % Szántó 8 169,0028 2 661,5603 32,58 5 507,4425 67,42

Gyep 19 178,4883 6 193,4815 32,29 12 985,0068 67,71Kert 1,1682 1,1682 100 0,0000 0

Szőlő 0,4112 0,4112 100 0,0000 0Gyümölcsös 1,6579 1,6579 100 0,0000 0

Nádas 99,9099 99,9099 100 0,0000 0Erdő 1 730,0592 1 730,0592 100 0,0000 0

Kivett 2 229,2958 1 343,0398 60,25 886,2560 39,75Összesen 31 409,9932 12031,2980 38,30 19 378,7053 61,70

*Gazdasági évet figyelembe véve (október 30-i állapot szerint)


8

3. Kutatás, monitorozás A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, illetve a Natura 2000 Kutatási Program keretében folyó, valamint az egyéb kutatási témák - a költségek és a feladatok meghatározása mellett – az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra. 3.1. Kutatás No. Kutatási téma Kutató Külső

megbízás díja

Feladat

1. A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi-puszták területén lévő Montág-mocsár vizsgálata

Margóczi Katalin - Bátori Zoltán- Zalatnai Márta

400.000.- A Montág-mocsár területén monitoring pontok kijelölése és élőhely térkép készítése

2. Botanikai vizsgálatok és élőhely térképezés Biharugra környéki mocsári területeken

Penksza Károly

400.000.- A Sző-rét, a Kisvátyoni-mocsár, a Kisgyantéi-gyep mocsarának botanikai vizsgálata

3. Az Kis-Sóstó ex lege szikes tó élőhelytérképének elkészítése

Sallainé Kapocsi Judit- Bota Viktória

- Orosháza Kis-Sóstó ex lege szikes tó élőhely térképének elkészítése

4. A KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták területén élőhelyt érképezés

Sallainé Kapocsi Judit

- Két kisebb dévaványai területrész élőhely térképének elkészítése (Szarkalapos, Kérsziget)

5. A Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártér területén lévő gyepek vizsgálata

Tóth Tamás – Sallainé Kapocsi Judit

- Gyepterületek állapotának, tájidegen fajokkal való fertőzöttségének vizsgálata

6. Gyepesedő parlagok vizsgálata a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-pusztáján

Sallainé Kapocsi Judit- Forgách Balázs

- Különböző korú parlagok növényzetének összehasonlítása

7. Az atracélcincér (Pilemia tigrina) állománynagyság vizsgálata a Mezőkovácsháza-Battonyai út mentén

Danyik Tibor - Állományfelmérés mintaterületen. Jelölés-visszafogás módszerének kidolgozása a populációdinamika változásának rögzítésére.

8. A magyar tarsza (Isophya costata) éves populációdinamikájának és a gyepkezelés hatásának vizsgálata a Tompapusztai-löszgyepen

Danyik Tibor - A magyar tarsza élőhely preferenciájának, populációnagyság változásának meghatározására.


9

9. A selyemkóró (Asclepias

syriaca) vegyszeres kezelésének vizsgálata

Danyik Tibor - Két mintavételi területen a selyemkóró vegyszeres kontrolljának vizsgálata.

10. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság nagy-sárréti halmainak felmérése

Bede Ádám - A Nagy-Sárrét kunhalmainak felmérése

3.2. Monitorozás No. Kutatási téma Kutató Külső

megbízás díja

Feladat

1. Natura 2000 területek élőhely térképezése

Sallainé Kapocsi Judit, Bota Viktória

- Tóniszállás-Szarvasi gyepek jóváhagyott KJTT és Cserebökény jóváhagyott KJTT

2. Natura 2000 területek élőhely térképezése

Deák József Áron

1.000.000.- Cserebökény jóváhagyott KJTT

Mocsári sásos társulás (Caricetum acutiformis) monitorozása


- Mocsári sásos társulás felmérése a KMNP Kis-Sárrét területi egységen.

3. Bárányparéjos társulás (Camphorosmetum annuae) monitorozása


- Bárányparéjos társulás felmérése a KMNP Kardoskúti Fehértó területi egységen.

4. Bajuszpázsitos-sziki sóballás társulás (Crypsido-Suaedetum maritimae) monitorozása


- Bajuszpázsitos-sziki sóballás társulás felmérése a KMNP Kardoskúti Fehértó területi egységen.

5. Löszpusztagyep társulás (Salvio-Festucetum rupicolae) monitorozása


- Löszpusztagyep társulás felmérése 3 mintaterületen

6. Natura 2000 élőhely típusok felmérése


- Egyes Natura 2000 élőhely típusok felmérése extenzív és intenzív adatlapokkal.

7. Erdélyi hérics (Adonis x hybrida) monitorozás


- A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban.

8. Kónya zsálya (Salvia nutans) monitorozás


- A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban

9. Kisfészkű aszat (Cirsium brachecephalum) monitorozása


- A kisfészkű aszat felmérése a Nemzeti Park területén


10

10. Egyenesszárnyú rovarok

(Orthoptera) közösségeinek monitorozása NBmR keretében

Kisbenedek Tibor

450.000.- Három mintavételi területen fűhálós gyűjtés.

11. Sztyeplepke (Catopta thrips) vizsgálata ismert és potenciális élőhelyein

Sum Szabolcs 400.000.- A faj jelenlét/hiány vizsgálata a már ismert és további potenciális élőhelyeken.

12. A nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) állományának vizsgálata

Danyik Tibor - 15 monitoring ponton történő hernyó rágásnyom és imágó felmérés

13.

Halközösségek monitorozása Vaskos Csabak Bt.

600.000.- Halfajok felmérése a Hármas-Körös alsó szakaszán.

14. Gőte fajok monitorozása Őze Péter - Gőte fajok felmérése gőtecsapdázással a KMNP Cserebökény területi egységen.

15. Ritka és telepesen költő madárfajok felmérése

KMNPI - Ritka és telepesen költő madárfajok felmérése

16. Országos Ürge monitorzó Akció

KMNPI - A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban.

17. Kisemlősök monitorozása bagolyköpetek vizsgálatára alapozva

Dobrosi Dénes, KMNPI

350.000.- Bagolyköpetek gyűjtésével, vizsgálatával végzett kutatás.


11

4. Kezelési tevékenység 4.1. Kezelési tervek

A védett vagy védelemre

tervezett terület neve

Védettség Jogszabályként megjelent Állapot

1. Dénesmajori Csigáserdő TT védett igen kihirdetve

2. Szarvasi Arborétum TT védett igen kihirdetve

3. Szeghalmi Kéktó TT védett igen kihirdetve

4. Szarvasi Történelmi Emlékpark TT

védett nem kihirdetés céljából TKSzÁT

részére felterjesztve

5. Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Zsadány, Mezőgyán)

tervezett nem kihirdetés céljából TKSzÁT részére felterjesztve

6. Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Magyarcsanád)

tervezett nem kihirdetés céljából TKSzÁT részére felterjesztve

7. Kishomok TT tervezett nem kihirdetés céljából TKSzÁT részére felterjesztve

8. Körös-Maros Nemzeti Park védett nem területi egyeztetésre alkalmas

dokumentáció elkészült 9. Körösközi-erdők

TK tervezett nem területi egyeztetésre alkalmas dokumentáció elkészült


12

4.2. Élőhely fenntartás és rehabilitáció 4.2.a. Élőhely fenntartás

terület kiterjedés (hektár) élőhely típusa tevékenység

1 Csanádi puszták 450 vizes élőhely legeltetés

2 Csanádi puszták 1050 mozaikos gyep legeltetés, kaszálás

3 Csanádi puszták 108 szántó túzokvédelmi célú művelés (lucerna, ugar)

4 Dévaványai-Ecsegi puszták 20 vizes élőhely legeltetés

5 Dévaványai-Ecsegi puszták 1060 mozaikos gyep legeltetés, kaszálás

6 Dévaványai-Ecsegi puszták 260 szántó

túzokvédelmi célú művelés (repce, lucerna, őszi búza, ugar)

7 Kardoskúti Fehértó 1500 mozaikos gyep legeltetés, kaszálás

8 Kardoskúti Fehértó 110 szántó

kukorica, valamint őszi kalászos gabona termesztése daru táplákozó terület biztosítása céljából

9 Kardoskúti Fehértó 146 szántó

ugaroltatás, valamint lucerna fenntartás kék vércse táplákozó terület biztosítása céljából

10 Kígyósi-puszta 350 mozaikos gyep legeltetés, kaszálás

11 Kígyósi-puszta 88 szántó

kisparcellás művelés a mezei élettérhez kötődő fajok élőhelyének biztosítása érdekében

12 Kis-Sárrét 285 mozaikos gyep legeltetés, kaszálás

13 Kis-Sárrét 25 szántó túzokvédelmi célú művelés (füves here, lucerna)

14 Körös-ártér 40 fás kaszáló fás kaszáló jelleg fenntartása legeltetéssel, szárzúzással, kézi cserjeirtással

15 Körös-ártér 146 mozaikos gyep kaszálás, szárzúzás

16 Maros-ártér 136 mozaikos gyep adventív fajok visszaszorítása legeltetéssel, kaszálással, szárzúzással

17 Tompapusztai-löszgyep 20 löszgyep speciális kezelés


13

18 Tatársánci ősgyep 0,34 löszgyep speciális kezelés

19 Csorvási löszgyep 1 löszgyep speciális kezelés

Összesen: 5795,34

4.2.b. Élőhely rehabilitáció

terület kiterjedés (hektár)

élőhely típusa tevékenység

1 Dévaványai-Ecsegi puszták 100 szántó

visszagyepesítés (gyepvetés, lucerna, ugar)

2 Kardoskúti Fehértó 170 szántó visszagyepesítés (gyepvetés, lucerna, ugar)

3 Kígyósi-puszta 181 szántó visszagyepesítés (gyepvetés, lucerna, ugar)

4 Kis-Sárrét 58 szántó visszagyepesítés (gyepvetés, lucerna, ugar)

5 Körös-ártér 52 szántó visszagyepesítés parlagkezeléssel

6 Cserebökény 14 szántó visszagyepesítés parlagkezeléssel

7 Maros-ártér 172 szántó

szárzúzás spontán visszagyepesedés elősegítése céljából

8 Tompapusztai-löszgyep 26 szántó visszagyepesítés

Összesen: 773


14

4.3. Erdők kezelése 2009. évben tovább folytattuk a nem őshonos állományok őshonos fajokból álló erdőkre való lecserélését. Véghasználataink csak nem őshonos fajokból álló erdőkre korlátozódtak 2009-ben is, 3,00 hektáron végeztünk tarvágást amerikai kőris állományban. A Körös-árterében a 2008-ban letermelt erdők helyén 2009-ben puhafás ligeterdők létesítését kezdtük meg, fekete-nyár elegyes szürkenyár erdősítéssel (11,08 hektár). A pótlások során egyéb őshonos fajok is beültetésre kerülnek.

A Maros-árterében a 2008-ban letermelt erdők helyén puhafás ligeterdők, illetve keményfás ligeterdők létesítését kezdtük meg, fekete-nyár elegyes szürkenyár erdősítéssel (3 hektár), illetve tölgymakk vetéssel (0,95 hektár). A pótlások során egyéb őshonos fajok kerülnek beültetésre.

A Kis-Sárréten a 2008-ban letermelt akácosok helyén kezdtük meg a Pusztai

tölgyesek kialakítását tölgymakk vetéssel (4,47 hektár). 2009. évben 5,0 hektár tölgyes telepítést végeztünk a Kígyósi pusztán. 4.3. táblázat: Erdészeti tevékenység

Fakitermelés

Községhatár Tag,részlet Teljes terület (hektár)

Érintett terület (hektár) Fafaj

Körös-ártér Kunszentmárton 46 A 10,99 3,00 Amerikai kőris

Erdőfelújítás

Községhatár Tag,részlet Teljes terület (ha) Érintett terület (ha) Fafaj

Körös-ártér Kunszentmárton 40 B1 3,22 3,22 Szürkenyár

Mezőtúr 301 B6 2,92 2,00 Szürkenyár Mezőtúr 305 D 3,79 3,79 Szürkenyár Öcsöd 46 B 2,07 2,07 Szürkenyár

Maros-ártér Magyarcsanád 20 A 0,90 0,90 Kocsányostölgy Magyarcsanád 43 B 4,20 3,00 Szürkenyár

Kis-Sárrét Geszt 88 W 0,91 0,91 Kocsányostölgy Geszt 89 B 3,56 3,56 Kocsányostölgy

Kígyósi-puszták Gyula 0453/1 m 5,00 5,00 Kocsányostölgy

Összesen: 24,45


15

4.4. Fajvédelem Ebben a fejezetben kizárólag az élőhely fenntartástól, élőhely kezeléstől független fajvédelmi tevékenységeket ismertetjük. Faj, fajcsoport tevékenység hatás erdélyi hérics (Adonis x hybrida)

szaporítás, állományfelmérés

141 ponton történt magvetés. A számlálások alapján az állomány 4160 tő volt.

kónya zsálya (Salvia nutans szaporítás,

állományfelmérés

238 ponton történt magvetés. A számlálások alapján a virágzó tőcsoportok száma 167 volt.

kétéltűek (Amphibia)

tavaszi közúti kétéltűmentés 6 faj 3500 egyedének mentése.

fekete gólya (Ciconia nigra)

költőpárok felmérése 13 ismert költőpár

fehér gólya (Ciconia ciconia)

a fészkek fészek-tartóra helyezése, vezeték szigetelés

8 fészek tartóra helyezése

rétisas (Haliaeetus albicilla)

költőpárok felmérése, ellenőrzése

11 költőpár, 9 sikeres költésből 12 kirepült fióka.

parlagi sas (Aquila heliaca)

költőpárok felmérése, ellenőrzése


kerecsensólyom (Falco cherrug)

műfészek kihelyezés, költőpárok felmérése, ellenőrzése


kék vércse (Falco vespertinus)

költőláda kihelyezése, ellenőrzése

278 költőpár

székicsér (Glareola pratincola)

költőhely megóvása mezőgazdasági műveléstől

minimum nyolc sikeres pár.

haris (Crex crex)

revír felmérés, védelem

mindössze 1 revír került beazonosításra, kaszálás korlátozása

szalakóta (Coracias garrulus)

költőláda kihelyezése, ellenőrzése

105 új költőláda került kihelyezésre, ezzel a számuk 400 db-ra nőtt. Az ismert költő állomány 127 pár.

túzok (Otis tarda)

állományfelmérés, fészekmentés

A tavaszi maximum a működési területen 510 pld. 9 visszatelepített madár.

denevérek (Chiroptera)

épületlakó kolóniák felmérése

11 jelentős - 8 csonkafülű denevér, 3 nagy patkósdenevér - denevérkolónia került felmérése.

ürge (Spermophillus citellus)

áttelepítés 200 példány áttelepítése a szegedi repülőtérről a Kígyósi-pusztára


16

Erdélyi hérics (Adonis x hybrida) 2009-ben is folytattuk a faj magról történő szaporítását. Csorváson a Sarkadi-dűlő pufferébe 90 ponton, az Ördögsáncon 65 ponton történt magvetés ősszel. A Tartársánci ősgyepen 2009-ben nem volt magvetés. A 2006. évi magvetésből Csorváson 42 fiatal növényt találtunk, a 2007-ben elvetett magokból 2009-ben még nem találtunk csíranövényeket. A korábbi magvetésekből származó tövek száma az Ördögsáncon 2 nem virágzó idősebb tő, 85 fiatal tő és 45 csíranövény, míg a Tatársáncon 111 fiatal tő volt. A három állomány 2009. évi adatait az alábbi táblázatokban adjuk közre. KMNP Csorvási löszgyep: Virágzó tő Nem virágzó

tő Második éves

kis növény Első éves

csíranövény Összesen

Sarkadi-tanya 48 140 68 13 269 Brucella-dűlő 11 5 30 1 47 Farkas-tanya 354 458 909 96 1817 Vadkörte-fa 621 449 708 216 1994

Összesen: 1034 1052 1223 326 3635 KMNP Tatársánci ősgyep (telepített állomány): Virágzó tő Nem virágzó

tő Második éves



Tatársánc 15 19 149 3 186 KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták – Ördögsánc (telepített állomány): Virágzó tő Nem virágzó

tő Második éves



Ördögsánc 13 29 250 47 339 Kónya zsálya (Salvia nutans) Az erdélyi héricshez hasonlóan ennél a fajnál is folytattuk a magról történő szaporítást. A kondorosi termőhelyen 130 ponton, a Tatársánci ősgyepen 70 ponton, az Ördögsáncon pedig 38 ponton történt magvetés az őszi időszakban. A 2009. évi állományadatok és a korábbi évek magvetéseinek eredményei az alábbiak szerint alakultak.


17

Kondorosi kónya zsálya termőhely: 2008-hoz képest a virágzó tőcsoportok száma 39-ről 66 nőtt, a virághajtások száma 127-ről 254-re növekedett meg. A hibrid eredetű Salvia betonicifolia virághajtások száma 18-ról 34-re növekedett, a virágzó tőcsoportok száma 5-ről 9-re nőtt. A 2006-ban 40 ponton elvetett magokból 2009-ben 63 kis növényt lehetett megszámolni, a 2007-es 21 ponton történt magvetésből 7 növény fejlődött ki, a 2008. évi 160 ponton történt magvetésből pedig 147 kis növény kelt ki. KMNP Tatársánci ősgyep: Tatársáncon a virághajtások száma a 2008-as 220-ról 141-re csökkent. A 45 virágzó tőcsoport helyett 2009-ben 33 virágzott. A virágtalan idősebb tőcsoportok száma 17 volt a 2008-as 12-höz képest. A Salvia betonicifolia virághajtásainak a száma a 2008. évi 34 (3 tőcsoport) helyett 22 (4 tőcsoport) volt. KMNP Dévaványai-Ecsegi-puszták, Ördögsánc (telepített állomány): A 2008-as 33 virágzó tőcsoport helyett 2009-ben 17 virágzó tőcsoport volt, míg a virághajtások száma 2008-ban 102 volt, 2009-ben pedig 47. A nem virágzó idősebb tövek száma 21 volt 2009-ben, míg 2008-ban 6 tő. KMNP Csanádi-puszták, Királyhegyesi-puszta (telepített állomány): A területen 51 virágzó tőcsoport 349 virághajtással, 5 nem virágzó tőcsoport és egy 30 m2-es egybefüggő területen kb. 300 virágtalan fiatal tő volt jelen. Továbbá 13 tő S. betonicifolia 96 virághajtással, és 2 nem virágzó tőcsoport volt jelen. Kétéltűmentés

A Kígyósi-puszta területi egység egy forgalmas útszakaszán hetedik alkalommal végeztünk kétéltűmentést március 11. és április 6. között. Ebben az évben 7 faj 3499 egyedének mentésére került sor.

Faj Példányszám

(2004)

Példányszám

(2005) Példányszám




(2009)

Triturus vulgaris 1 154 1423 1693 95 2

Triturus dobrogicus 520 2330 6498 1400 128 19

Bombina bombina 907 5124 10 632 7766 3054 313

Pelobates fuscus 2152 10 908 46 572 8573 12435 3086

Bufo viridis 179 59 51 10 29 30

Hyla arborea 192 476 199 150 172 49

Rana esculenta k. 7 3 3 0 1 0

Összesen: 3957 19 054 65 333 19 592 15 914 3499


18

Fekete gólya (Ciconia nigra) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 7 pár, a működési terület nem védett részein további 6 pár költése vált ismertté a működési területen. Fehér gólya (Ciconia ciconia) 2009-ban a működési területen 8 fészek tartóra helyezése történt meg. Rétisas (Heliaeetus albicilla) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 5 pár, azon kívül további 6 pár költése vált ismertté a működési területen, melyből 9 pár volt sikeres (12 kirepült fióka). Parlagi sas (Aquila heliaca) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 3 pár, azon kívül további 11 pár költése vált ismertté, ebből 9 pár volt sikeres (16 kirepült fióka). Kerecsensólyom (Falco cherrug) 2009-ben 3 műfészek kihelyezésére került sor, fára. A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 4 pár, azon kívül további 10 pár költése vált ismertté, melyből 13 pár volt sikeres (47 kirepült fióka). A 14 párból mindössze 2 pár költött természetes fészekben. A kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében két fiatal egyedre került műholdas adó. Kék vércse (Falco vespertinus) 2009-ben 8 új mesterséges telepet létesítettünk összesen 118 db új költőláda kihelyezésével. A főként a Nemzeti Parkban, kisebb részben SPA területen lévő költőládák száma 2009-ben 25 telepen 639 volt. A költőládák ellenőrzése valamennyi telepen folyamatos volt a költési időszakban. Az igazgatóság működési területén 2009-ben 278 pár kék vércse költését regisztráltuk.

A kékvércse- védelmi LIFE program keretében a Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén egy adult kék vércse tojót műholdas jeladóval szereltünk fel. A Jázmin névre hallgató madár vonulását sikeresen nyomon követhettük Angolában és Namíbiában található telelőterületére. Székicsér (Glareola pratincola) A működési területen egy, rendszeresen használt költőhely van, mezőgazdasági környezetben. A telep egy, a szárazság miatt gyenge kelésű fehér borsó táblán alakult ki. A


19

telep felderítését követően felvettük a kapcsolatot a gazdálkodóval. Tekintve, hogy a költési időszakban nem tervezett semmilyen beavatkozást, további intézkedésre nem volt szükség. 2009-ben 8 pár kezdett költésbe, valamennyi sikeres volt. Haris (Crex crex) A Hármas-Körös hullámterén 2009-ben elvégeztük a revírek felderítését. A különlegesen száraz tavasznak köszönhetően a 2008-as 20 helyett csak 1 revírt találtunk. A fészek feltételezett helye körül 5 hektár kaszálatlan területet biztosítottunk. Szalakóta (Coracias garrulus) 2009-ben 105 új költőláda került kihelyezésre. Ezzel a működési területen, zömében a nemzeti parkban lévő költőládák száma 400 darabra nőtt. A költőládák ellenőrzését elvégeztük. A teljes működési területen ismert párok száma 2009-ben 127 pár volt. Az ismert párok döntő többsége a mesterséges költőládákat használja. Túzok (Otis tarda) A tavaszi túzokszámlálás eredményei a következők szerint alakultak 2009-ben: Dévaványai-Ecsegi-puszták 431 pld., Csanádi-puszták 13 pld., Kis-Sárrét 66 pld.

A Túzokvédelmi Állomásra 2009-ben 33 fészekmentésből származó tojás került be. Ezekből 11 kelt sikeresen és 9 csibét repatriáltunk a Túzokvédelmi Mintaterületen. Denevérvédelem A jelentős épületlakó fajok állományainak felderítése, felmérése biztosított volt. A működési területen 2009-ben 11 jelentős kolónia (8 csonkafülű, 3 nagy patkósorrú) volt ismert, melyek zavartalanságát rendszeres ellenőrzéssel biztosítottuk. Ürge (Spermophilus citellus) A még meglévő állományok tavaszi felmérését elvégeztük. Jelenleg mindössze 2 kis létszámú állománya ismert a működési területen, melyből az egyik a 2008-ban telepített kis-sárréti állomány maradványa. A kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében 200 példányt telepítettünk át a szegedi repülőtérről a Kígyósi-puszta területi egységre. Középfeszültségű vezetékszakaszok szigetelése 2009-ben 27 kilométernyi középfeszültségű vezetékszakasz teljes körű szigetelése történt meg kiemelten fontos térségben.


20

4.5. Saját állatállomány

Tájegység Magyar szürke

szarvasmarha

Bivaly Mangalica sertés

Racka juh

Cigája juh

Összesen

Dévaványai-Ecsegi puszták

380 db 97 db 3 db 70 db 34 db 584 db

Kis-Sárrét 49 db 49 db

Kígyósi-puszta 51 db 1 db 52 db

Kardoskúti Fehértó

396 db 349db 330 db 1075 db

Csanádi-puszták 279 db 279 db

Összesen: 1155 db 98 db 3 db 419 db 364 db 2039 db

Egyéb: 2 db szamár, 45 db galamb, 20 db tyúk Dévaványa

Magyar szürkemarha állomány területi egységenként, korcsoportonként

Magyar szürkemarha állomány

Állatállomány Sóstói-telep Montág-puszta Dévaványa Biharugra

Szabad-kígyós Összesen

Tehén 10 év felett 80 db 80 db

Tehén 5-10 év 117 db 109 db 226 db

Selejt tehén 10 db 10 db

Üsző 4 év 43 db 41 db 84 db

Üsző 3 év 113 db 113 db

Üsző 2 év 50 db 50 db

Üsző 1 év 50 db 117 db 167 db

Borjú 31 db 16 db 47 db

Tinó 1 éves 119 db 49 db 168 db

Tinó 2 éves 39 db 39 db

Tinó 3 éves 101 db 101 db

Tinó 4 éves

Tinó 4 év felett 4 db 51 db 55 db

Bika 15 db 15 db

Összesen 396 db 279 db 380 db 49 db 51 db 1155 db


21

Állatállomány változás 2006-2009

2006 2007 2008 2009 Magyar szürke szarvasmarha 725 855 1007 1155 Racka és cigája 852 1259 871 783 Házi bivaly 68 68 96 98 Dévaványa-Ecsegi puszták

Bivaly állományunk évről évre nő. Bár 2009-ben 17 db nagy súlyú tinót értékesítettünk, a létszám ezzel együtt is megközelítette a 100-at. A tehenek jól vemhesültek, 30 tehénből 23 ellett ebben az évben. A növendék tinókat folyamatosan visszük ki a kiritói élőhelyre, ahol a mocsaras élőhelyen a sás és a gyékény visszaszorítását végzik.

Kardoskútról növendék marhákat vittünk ősszel, összesen 237 db-ot. A magyar szürkék száma ezzel 380-ra nőtt Dévaványán. Új telelőhelyet alakítottunk ki Réhely mellett a Szalai-tanyán, ahol az év végén egy védőtető került kialakításra. Az idősebb tinók jól híznak, jövőre akár értékesítésen is gondolkozhatunk.

Több beruházást is végrehajtottunk az állomány növekedése miatt. Karámmal férőhelyet bővítettünk, új kezelőfolyosó készült, etetőket, vályúkat vásároltunk.

Kardoskúti Fehértó

A 2008-2009-es ellési szezonban közel 120 borjút neveltünk fel. A Kardoskúti létszám elérte a tervezett mennyiséget, a tehenek és a tenyészüszők száma 300 db. A szaporulatból a következő években így más tájegységekbe szállíthatunk. 88 db üsző a Körös ártérben legelt az év nagy részében. December végéig csaknem 31 borjúnk született.

Csanádi-puszták

263 db marhát tartunk a Montág-pusztán. A 2008-2009-es ellési szezonban közel 130 borjút neveltünk fel. Ebben az évben, két gulyában legeltettünk, felét a Montág-pusztán, felét a Kopáncsi pusztán, majd a Maros ártérben. A tenyészérett üszőket összeválogattuk így tavasszal minden állat pároztatásra került. Decemberben megkezdődött az ellés, év végéig 83 borjúnk született.

A jövő évi pároztatáshoz 4 db fiatal tenyészbikát vásároltunk az apaji és a fertő-hansági bikavásárokon.


22

Biharugra

A Biharugrán nem változott az állatlétszám, jelenleg 49 db magyar szürkemarha 1 éves tinót tartunk. Az állatok legeltetésével közel 300 hektár gyep kezelését tudjuk megoldani.

Szabadkígyós Szabadkígyóson 2009.-ben az állatállományunk szerkezete átalakult. Az itt lévő racka és cigája juhokat átszállítottuk Dévaványára, a meglévő 18 db vágásérett szürkemarha tinó állományt 69 db-ra fejlesztettük fel. Ezen állomány a meglévő 1 db bivalytinóval együtt közel 200 hektár területen legelt. Augusztustól heti rendszerességgel beindult a tinók vágásra történő értékesítése.


23

4.6. Vadászterületek

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 4 vadászterülettel rendelkezik, melyek elsődleges funkciója a természetvédelmi értékek védelmének elősegítése. Ennek megfelelően a vadászterületek különleges rendeltetésűek: KMNPI Dévaványai vadászterület: 4.215 hektár KMNPI Szabadkígyósi vadászterület 1.580 hektár KMNPI Kardoskúti vadászterület: 1.547 hektár KMNPI Montág-pusztai vadászterület: 2.193 hektár

A vadászterületeken vadászható állatfaj egyede kizárólag természetvédelmi érdekből, mennyiségi szabályozás, állategészségügyi ok, valamint kármegelőzés céljából ejthető el, vagy fogható be. Egyéb vadgazdálkodási tevékenység csak természetvédelmi érdekből, állategészségügyi okból, kármegelőzés miatt, vagy vadmentés jelleggel végezhető. A vadászterületen esetlegesen képződő bevételek teljes egészében a területen élő növény- és állatvilág élőhelyeinek megőrzésére, javítására fordítandók.


24

4.7. Halászati vízterek

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak önálló halászati joga nincs.

Természetes halászati vízterek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében lévő országos jelentőségű védett természeti területeken: - Hármas-Körös folyó (12+000-Sebes-Körös és Kettős-Körös torkolatig) 551 hektár - Hortobágy-Berettyó folyó 160 hektár - A Hármas-Körös folyó hullámtéren belüli holtágak összesen: 78 hektár

A fenti halászati vízterek halászati illetve horgászati hasznosításának jogát a Körösi Halász Szövetkezet és a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége gyakorolja.

A folyóvizek vonatkozásában a gazdálkodási szempontok maradéktalanul megfelelnek a természet védelméről szóló törvény által megfogalmazott gazdálkodási elveknek. Ezen túlmenően, a halászati hasznosítókkal egyetértésben, a Hármas-Körös folyó országos jelentőségű védett természeti területei vonatkozásában (valamint a Maros folyón) négy halfaj kikerült a halászati és horgászati hasznosíthatóság alól, amelyek a következők: aranykárász (Carassius carassius), compó (Tinca tinca), garda (Pelecus cultratus) és a kősüllő (Stizosteidon volgense). A halászati hasznosítók önálló kezdeményezése alapján további korlátozásként jelent meg egyes keszegfajok méretkorlátozásának bevezetése. Bevezetésre került, hogy a területen horgászatot folytatóknak kötelezően maguknál kell tartaniuk golyóstollat, mérleget és mérőszalagot.

A természetes halbölcsők, illetve ívóhelyek száma kicsi és ezek ívásra alkalmassága az aktuális vízviszonyoktól függ. A meglévő kubikgödrök, illetve hullámtéren belüli holtágvégek ívásra, illetve ivadéknevelésre történő alkalmassá tétele az eddigiekben nem valósult meg, bár a halászati hasznosítók pályázataiban már az első ötéves tervekben is szerepelt. A második öt éves ciklus során, amely a 2006. évtől kezdődött, ezeknek az élőhelyeknek a fejlesztésére jelentős hangsúly helyeződik. Az eddigi ilyen irányú élőhely-fejlesztési törekvések sajnos hiábavalónak bizonyultak a vízügyi érdekekkel való ellentétben állás miatt. A természetes ívóhelyek relatív hiányát próbálják meg mérsékelni valamelyest a hullámtéren belüli un. „szentély” jellegű holtágak.

A „szentély” jellegű holtágak vonatkozásában egyetlen kivétellel kizárólag korlátozott halászati hasznosítás történik. A korlátozások a következők: a halászati tevékenység teljes körű szüneteltetése március 1. és május 31. között, a kizárólagos szelekciós halászat, továbbá a mesterséges ivadék telepítés feltételekhez kötése, amely e víztereken a ragadozóhalak ivadékainak kijuttatását teszi lehetővé csupán. Ezeken a holtágakon az anyahal befogások sem kerülnek engedélyezésre. Horgászati hasznosítási forma kizárólag a Gyigerzugi holtág adott szakaszán, az erre a célra kijelölt helyeken engedélyezett. Kisszerszámos halászati mód egyetlen ilyen holtágon sem alkalmazható.


25

5. Jogi és hatósági ügyek

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2009. évben egy szabálysértési eljárást folytatott le, amely figyelmeztetéssel zárult. A Természetvédelmi Őrszolgálat 8 db helyszíni bírságot szabott ki 43.000,- Ft értékben. A bírságok 5 esetben önként befizetésre kerültek, 3 esetben pedig az adók módjára történő behajtás van folyamatban.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak négy polgári peres ügye volt 2009-ben.

Három esetben szerződésben foglalt díj megfizetésének elmaradása miatt, fizetési

meghagyás útján bírósági eljárást kezdeményeztünk. Tekintettel arra, hogy a kötelezettek a fizetési meghagyással kapcsolatban ellentmondással éltek, az ügyek peres ügyként folytatódtak. Ezek közül az egyik per 2009-ben lezárult, a bíróság az Igazgatóság követelését részben megítélte, és a kötelezett azt ki is fizette. A másik két per jelenleg még folyamatban van.

A negyedik polgári peres ügyben a felperes vadkár megtérítését kérte

Igazgatóságunktól, mely ügy még nem zárult le jogerősen.


26

6. Természetvédelmi Őrszolgálat A Természetvédelmi Őrszolgálat létszáma 2009. év végén 20 fő volt. Ennek értelmében az egy főre jutó védett természeti területek nagysága átlagos, az egy főre jutó működési terület mértéke jelentősen az országos átlag feletti. Különösen bonyolult így a nem védett Natura 2000 területek ellenőrzésének biztosítása.

A területi irodák információtechnológiai fejlesztése tovább folyt. Minden természetvédelmi őr számára elérhetővé vált valamilyen munkaállomás használata. A munkaállomások több mint 50 %-a képes ARC GIS kezelésre. A tájegységek központi irodáiban 1 Mbit/sec bérelt vonali távmunkás végpontokkal biztosított az internet hozzáférés.

2009. során szolgálati gépjármű cseréje nem történt. A természetvédelmi őrök

ruházati ellátottsága elfogadható szinten van. Az utánpótlás a gyártásnak megfelelően, hullámokban került használatba.

A különböző szervekkel kötött együttműködési megállapodásoknak köszönhetően a közös szolgálatteljesítések iránti igény fennáll. A Természetvédelmi Őrszolgálat legfontosabb jellemzőit a táblázat mutatja be.

Végzettség felsőfokú Középfokú Összesen

Létszám 16 4 20

Egy főre eső terület (ha) átlag minimum maximum

Működési terület 39.950 16.552 156.711 Védett természeti terület

2.645 357 7.996


27

7. Költségvetés és vagyon

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő épület- és építményállomány állapotában 2009. évben jelentős változás egy kivételtől eltekintve nem történt. Az Anna-ligetben álló 2007-ben megvásárolt jórészt évtizedekig nem használt romos épületek lebontásra kerültek.

Az épületek műszaki állapota a korábbi évek beruházásainak és felújításainak köszönhetően elfogadható. A rendelkezésre álló keretből a legszükségesebb beavatkozásokat 2009-ben sikerült elvégezni.

Az Igazgatóság felújítási munkái során sor került a Körösvölgyi Látogatóközpont

belső festésére, parketta felújítására. A Réhelyi Látogatóközpontban a főépület belső festésére került sor, illetve a külső vízvezeték hálózat részleges cseréje történt meg. A bővülő állatlétszám elhelyezésének megoldása és az üzembiztonság érdekében két telephelyen sor került a kutak és karámrendszerek felújítására, bővítésére. Megtörtént a Kardoskút, Sóstói telep 1. számú hodályán a nádtető teljes cseréje.

Az Igazgatóság működésének hatékonysága érdekében a korábbi évekhez hasonlóan zajlott az eszközállomány fejlesztése. Az elhasználódott és elavult informatikai eszközök cseréje az intézmény anyagi lehetőségeinek függvényében történik. 2009-ben több új munkaállomás és periféria vásárlására került sor mely elsősorban az új igények és feladatok kielégítését szolgálja. Új, digitális fénymásolót vásárolt az Igazgatóság mely a központban dolgozók munkáját segíti. A térinformatikai, ellenőrzési és kutatási munkát segítik az új nagy pontosságú GPS berendezések.

Még 2008. évi forrásból de 2009. évi kivitelezésben elkészült a Bihari Madárvárta mellett egy turisztikai célokat szolgáló, nagy befogadóképességű magasmegfigyelő és a Dévaványai-Ecsegi pusztákon, Atyaszegen kutatási, őrzési célból egy megfigyelőtorony. Intézményi kivitelezésben 200 métert meghaladó hosszban elkészült az Anna-liget első szakaszát határoló, fából készült kerítés.

Az Igazgatóság Réhelyi állatállományának gondozását segíti egy új MTZ 82-es traktor.

Igazgatóságunk 2009-ben a Montág-pusztai állattartó telep felújítása, valamint mezőgazdasági erő- és munkagépek beszerzése tárgyában két közbeszerzési eljárást indított, melyek zárása és a teljesítés 2010-ben várható. Igazgatóságunk költségvetési és vagyoni jellemzőit az alábbi táblázatok foglalják össze.


28

7.1. táblázat: Kiadások

Teljesítés (eFt) Személyi juttatás 239 108 Járulék 73 351 Dologi 492 063

Működési kiadások

Működési célú pénzeszköz átadás 13 680

Intézményi beruházás 104.010 Felújítás 18 038 Felhalmozási célú pénzeszköz átadás 0

Felhalmozási kiadások

Egyéb központi beruházás 0 Kölcsönök nyújtása 7 000 Finanszírozás kiadásai 2193 Kiadások összesen 947.250 7.2. táblázat: Bevételek Teljesítés (eFt)

Intézményi működési 247 834 Támogatás értékű műk. Bevétel és egyéb bev. 216 128

Felhalmozási 174 002

Bevételek

Kölcsönök visszatérülése 0 Bevételek összesen 637 964

Működési 267 799 Költségvetési támogatás Felhalmozási 18 969

Támogatás összesen 286 768 Összes bevétel 924 732

Működési bevétből 2008. évi előirányzatmaradv.igbevét: 150 614 Felhalmozási bevétből 2008. évi előirányzatmaradv.igbevét: 53 219 Költségvetési befizetés, visszafizetés 0 Előirányzat-maradvány igénybevétel összesen: 203 833 Bevétel mindösszesen: 1 128 565 z 2009. évi maradvány 181 315


29

7.3. táblázat: Vagyon Bruttó érték

(eFt) Értékcsökkenés (eFt)

Nettó érték (eFt)

Vagyoni értékű jogok 3.277 1.682 1.595Szellemi termékek 13.723 13.649 74

földterület 2.687.279 0 2.687.279telek 45.421 0 45.421

épület 930.745 116.311 814.434építmény 539.530 93.549 445.981

Ingatlanok és kapcsolódó

vagyoni értékű jogok

erdő 40.995 0 40.995ügyviteli 59.812 50.347 9.465

egyéb 261.932 170.376 91.556Gépek,

berendezések, felszerelések képzőművészeti

alkotások 0 0 0

Járművek 118.295 77.611 40.684Tenyészállatok 109.858 29.995 79.863

Beruházások, felújítások 11.939 0 11.939Összesen 4.822.806 553.520 4.269.286

7.4. táblázat: Épületek Az épület típusa* Száma (db) Növekedés a tárgyévben (db)Iroda 6 Szolgálati lakás 3 Állattartó épület 18 Egyéb állattartó építmény 16 Tanya 4 Egyéb 2 * A turisztikai létesítmények a 8. fejezetben kerülnek részletezésre 7.5. táblázat: Eszközök Az eszköz megnevezése Száma (db) Növekedés a tárgyévben (db)Mezőgazdasági munkagép 59 9 Terepjáró, személygépkocsi 23 0 Motorkerékpár 4 0 Kerékpár 81 0 Vízijármű 6 0 Videokamera 2 0 Digitális fényképezőgép 35 5 Hagyományos fényképezőgép 11 0 Állványos távcső 16 4 Kézi távcső 54 12 Éjjellátó készülék 1 0 Számítógép 64 17


30

8. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 8.1. Infrastruktúra

Jelenleg két látogatóközpontot üzemeltet az Igazgatóság: Az egyik az 1986-tól üzemelő és azóta a térség szakmai, turisztikai és oktató bázisává fejlődött Réhelyi Látogatóközpont, amely 2003-ban új oktató és szállásépülettel bővült. A Réhelyi Látogatóközpont sajátossága a túzokvédelmi munka és ősi magyar háziállatfajták bemutatása. A múzeumi épület emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét a túzokot, valamint a tájegység élővilágát és történetét. A központ külső bemutatóhelyein túzok, magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés, baromfi- és galambfajták figyelhetők meg. A látogatóközpontból kiindulva tanösvény mutatja be a terület jellemző növény- és állatvilágát. A védett területen kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához kerékpárok bérelhetők. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek megtartására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem. Réhelyi Látogatóközpont minősített erdei iskola programszolgáltató hely.

A 2003 májusában megnyitott Körösvölgyi Látogatóközpont a szarvasi Anna-ligetben, az Igazgatóság székházának szomszédságában található. A látogatóközpont sajátosságát a Dél-alföld természeti értékeinek bemutatása jelenti. A főépületben a Dél-Tiszántúl természeti értékeit bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. A 100 fő befogadóképességű, korszerű technikával ellátott konferencia terem, és a 25 fős oktatóterem konferenciák, tréningek helyszíne lehet. Az Anna-ligetben kialakított 2 km hosszú, 8 bemutató táblával ellátott tanösvény került kialakításra, amelyet gyógynövényes kert és a park faállományát bemutató gyűjteményes kert egészít ki. A Körösvölgyi Látogatóközpont is várja erdei iskolás programokkal a diákokat.

A látogatóközpontokban igényelhető programok és szolgáltatások évről-évre bővülnek: túravezetés, rendhagyó órák megtartása, szakmai ismeretterjesztő előadások, konferencia és oktató termek kiadása, kerékpárkölcsönzés, kiadványok és ajándéktárgyak értékesítése.

A két látogatóközpont mellett egy múzeumi kiállítóhelyet is üzemeltet az Igazgatóság Kardoskúton. A Kardoskúti Múzeum kiállítási anyagát 1989-ben készítette a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának Természettudományi Osztálya. A kiállítás átalakítása, frissítése már időszerű lenne, de az itt létesíteni kívánt harmadik fogadóközpont ezt a feladatot is át fogja venni. A természettudományi kiállítás mára már inkább dokumentumértékű, a lehengerlő látnivalókhoz, interaktivitáshoz „szokott” múzeumlátogató turistáknak ez a kiállítás már nem képvisel nagy vonzerőt, ugyanakkor van igény a múzeumi körülmények között átadott ismeretterjesztésre is.

A 2007-től működő Bihari Madárvárta hagyományos szerkezetű, a bihari tájra jellemző építészeti stílus elemeit tükrözi. A szállásépületben 7 db 3+3 ágyas fürdővel ellátott lakrész és 3 db 2 ágyas, szintén külön fürdővel rendelkező szoba található, így összesen 48 fő elszállásolására alkalmas. 90 m2-es nagyterme előadások, értekezletek, gyakorlati foglalkozások lebonyolításának optimális színtere, valamit a hozzá kapcsolódó melegítőkonyhával az étkeztetés megoldására is alkalmas. Az épület teljes felszereltségéhez egy komplex oktatási eszközrendszer is hozzátartozik.


31

2009-ben nemzeti parkunk újabb tanösvénnyel gazdagodott. A megvalósulást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 112/2008. (VIII.30.) rendelete alapján, „az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának támogatására” kiírt pályázat segítette. A Halásztelki Tanösvény 10 információs táblán keresztül, nyitott könyvként mutatja be a Dél-Tiszántúl egyik jellegzetes tájrészletének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét, ökológiai problémáit, a természetvédelmi kezelési feladatait. A látogató a 3 kilométer hosszan kanyargó, másfél-két óra alatt bejárható tanösvényen különböző tematikus állomásokkal találkozhat. A tanösvény hivatalos átadója 2009. szeptember 22-én volt egy kerékpártúrával összekötve. Turisztikai infrastruktúra:

Száma Befogadó képesség Állapot értékelés Látogatóközpont 2 80 és 50 fő jó Kiállítás 5 állandó és

4 időszakos 50 fő/hely jó

Tanösvény 6 jó, a rongálások folyamatosan javítva

Szálláshely 2 48 és 46 fő jó 8.1.a. Látogatóközpontok és szálláshelyek Réhelyi Látogatóközpont: 1986-tól üzemelő és azóta a térség szakmai, turisztikai és oktató bázisává fejlődött Réhelyi Látogatóközpont 2003-ban új oktató és szállásépülettel bővült. A Réhelyi Látogatóközpont sajátossága a túzokvédelmi munka és ősi magyar háziállatfajták bemutatása. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek megtartására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem. Réhelyi Látogatóközpont minősített erdei iskola programszolgáltató hely. Körösvölgyi Látogatóközpont: 2003-ban nyílt meg oktatási, nevelési, ökoturisztikai célokra, ezen kívül konferenciák, továbbképzések kitűnő helyszíne. A főépületben állandó és időszakos kiállításokkal várjuk a vendégeket, az Anna-ligetben tanösvényt alakítottunk ki. Bihari Madárvárta: 2007-ben KIOP forrásból létesített, a bihari tájra jellemző erdei iskolák, környezettudatosságra nevelő táborok, szakmai műhelymunkák helyszíne. Az épületben 48 fő részére szálláslehetőség is biztosított.


32

8.1.b. Kiállítások

Név Téma Cím Látogathatóság A Fehértó

természeti értékei A Kardoskúti Fehértó

élővilágának a bemutatása

Kardoskút, Pusztaközpont

Előzetes bejelentkezéssel

A Nagy-Sárrét jelene és múltja

A térség természeti értékei és a

túzokvédelem

Réhelyi Látogatóközpont

Április 1-október 31.

Halászati kiállítás Az egykor itt élt halászattal foglalkozó

emberek munkaeszközeit,

életmódját mutatja be a kiállítás



/F/Eltűnő hagyomány

Ösztörű kiállítás Réhelyi Látogatóközpont


A Dél-Tiszántúl természeti képe

A táj kialakulása és a benne élő ember, a térség természeti

értékei és az ezeket veszélyeztető tevékenységek

Körösvölgyi Látogatóközpont


„Átalakuló Világunk- a

természet törékeny sokfélesége

Időszakos kiállítás Réhelyi Látogatóközpont

Április 1-június 30.

„A természet szigetei”

Kalotás Zsolt természetfotó kiállítása


Július 6 – augusztus 23.

„A természet szigetei”

Kalotás Zsolt természetfotó kiállítása


Szeptember 3- szeptember 30.

„Jégkorszak az Anna-ligetben”

A Magyar Természettudományi

Kiállítás vándorkiállítása


Április 1- június 30.

"Itt van az ősz, itt van újra"

Képzőművészeti pályaművek kiállítása


Október 5-október 31.

8.1.c. Tanösvények

Név Helye Hossza Jellege Réhelyi Tanösvény Dévaványa-Réhely 1,5 km bemutató Kígyósi Tanösvény Szabadkígyós 5 km bemutató

Anna-ligeti Tanösvény

Szarvas, Anna-liget 1,5 km bemutató

Kisvátyoni Tanösvény

Geszt 8 km bemutató

Mágor-pusztai Vésztő-Mágor 500 m bemutató


33

Tanösvény Halásztelki Tanösvény

Szarvas, Körös-ártér 3 km bemutató

8.2. Kiadványok

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a megalapításakor célul tűzte ki, hogy területi egységeit külön kiadványokban mutatja be. A kiadványsorozat elkészítésének 2005-ben a végére jutottunk, ugyanakkor a 1997-ben és 1998-ban megjelent Dévaványai-Ecsegi puszták és Kis-Sárrét területi egységeket bemutató kiadványok már elfogytak és aktualitásukból is veszítettek. Az újra történő kiadásukra Turisztikai Célelőirányzat terhére sikeres pályázatot nyújtottunk be, és 2009-ben el is készültek ezek a kiadványok.

Az ökoturisztikai kínálatunkat és a programajánló megjelentetését az utazás kiállításra időzítettük. Sorszám Kiadvány Megjelenés éve 1. Kis-Sárrét leporelló 1998. 2. Réhelyi Látogatóközpont leporelló 1999., 2003., 2006., 2008. 3. Kisvátyoni Tanösvény leporelló 2002. 4. Kígyósi-puszta leporelló 2002. 5. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

leporelló 2002.,2006.

6. Körösvölgyi Látogatóközpont leporelló 2003.,2006. 7. Turisztikai Programajánló (2005-től

évente) 2005. 2006., 2007., 2008. 2009.

8. Ecotours in the Körös-Maros National Park leporelló

2006.

9. NATURA 2000 területek fenntartása legeltetéssel a Montág (Csanádi) pusztán lep.

2006.

10. Élőhely rekonstrukciók és erdei iskola kialakítása leporelló

2006

11. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 16 oldalas kiadvány (magyar)

1997, 2007.

12. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 16 oldalas kiadvány (angol)

1997. 2007.

13. Dévaványai-Ecsegi puszták kiadvány 1997. 2009. 14. Kis-Sárrét kiadvány 1998. 2009. 15. Kardoskúti Fehértó kiadvány 2002. 16. Kígyósi puszta kiadvány 2002. 17. Mágor-puszta kiadvány 2004. 18. Körös-ártér kiadvány 2004. 19. Csanádi-puszták kiadvány 2005. 20. Maros-ártér kiadvány 2005. 21. Cserebökény kiadvány 2005. 22. Réhelyi Tanösvény munkáltató füzet 2002. 23. Kerékpártúrák a Dévaványai-Ecsegi

pusztákon leporelló 2002.


34

24. Anna-ligeti tanösvénykísérő 2003. 25. Kis-Sárrét „Az ártéri tájgazdálkodással a

Tisza biológiai változatosságáért” program jelentősége a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét térségében

2007.

26. Szabadvezeték-kiváltás, illetve –megszüntetés a KMNP Igazgatóság területén

2007.

27. Túzoklesen – a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele

2007.

28. Réhelyi Tanösvény Kalauz 2008. 29. Crisicum 1. (a KMNP időszaki kiadványa) 1998. 30. Crisicum 2. 1999. 31. Crisicum 3. 2000. 32. Crisicum 4. 2008. 33. Crisicum 5. 2009. 34. Kis-Sárrét-Bihari Madárvárta leporelló 2009.


35

8.3. Látogatottság, rendezvények Ökoturisztikai programok 2009-ban a Körös-Maros Nemzeti Parkban

A programok nagy része a látogatóközpontokra koncentrálódik. Az Igazgatóság 2005-től évente jelenteti meg turisztikai programajánló füzetét, melyben a programokon kívül a látogatóközpontok egyéb szolgáltatásai is bemutatásra kerülnek.

Tanösvény-túrák előre meghirdetett időpontokban a látogatóközpontokból kiinduló tanösvényeken.

Túzokles: dürgő túzokkakasok megfigyelése a Dévaványai-Ecsegi pusztán, egyénileg vagy max. 4 fős csoportokban, előzetes bejelentkezéssel. Szállás a látogatóközpontban igényelhető.

Barnabás Nap: Ez a nap a néphagyomány szerint a gyógyfűszedés, valamint a szénakaszálás kezdetének napja. Bemutatásra került, hogyan kell a gyógynövényeket szakszerűen szedni, illata, külseje alapján meghatározni és végül megtanulhatják a teakészítés fortélyait. Az érdeklődők megismerhették a gyógynövények gyűjtésének, szárításának, felhasználásának titkait, szabályait.

A Nemzeti Parkok hete programsorozat keretében több nyitott programot és kedvezményt biztosítottunk. Túravezetés volt Mágor-pusztán, Kígyósi-pusztán, Kardoskúti Fehértó részterületen és a Kis-Sárréten. Madárgyűrűzés, túzokmegfigyelés és őshonos állatok bemutatása színesítette a programot.

„Szent Iván éjjelén” Csillagászati túra az országos Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében került megrendezésre, amikor az előadásokat és bemutatókat a Kunszentmártoni Csillagászati Környezet- és Természetvédő Egyesülettel közösen tartja a nemzeti park. Ezen az estén felelevenítődnek a hagyományok, népszokások, hiedelmek, éjszakába nyúló csillagászati megfigyeléseket tehetnek az érdeklődők. 2006. óta kerül megrendezésre, igen népszerű, régiós vonzerejű program.

Fehértó Napja: Kardoskút Község Önkormányzata és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2000. óta minden szeptember harmadik hétvégéjén közösen rendezi meg a Fehértó Napja természetvédelmi napot. A programot természetvédelmi vetélkedő, kézműves foglalkozások, filmvetítés, ősi magyar háziállatok és a Fehértó megfigyelése alkotja. 2009-ben a 2008-as évhez hasonlóan kulturális programokkal is bővítettük a rendezvény kínálatát. A látogatók délelőtt 9 órától délután 5 óráig tekinthették meg a nemzeti park Kardoskúti Fehértó területi egységét természetvédelmi őrök közreműködésével. Pusztaközpontban büfé és ebéd lehetőség várta az érdeklődőket. Ezen a napon kb. 1600 ember kereste fel e nemzeti parki területi egységet. A 2009. év promóciójában kiemelkedő volt hogy a rendezvény a 10. évfordulóját ünnepelte.

A természetvédelem jeles napjai kiemelt jelentőséget kapnak a nemzeti park programajánlatának kialakításakor. Az Európai Nemzeti Parkok Napja minden év május 24-én az egész Európára kiterjedő, kampányjellegű rendezvénysorozat, mely a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseire és jelentőségére kíván ráébreszteni. Ez alkalomból a Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpontjában nyílt napot


36

hirdetett meg, illetve május 23-án volt a Körösvölgyi Látogatóközpontban a „Kék Vércse Viadal” természetismereti verseny döntője.

A Vizes Élőhelyek Világnapja, a Víz és Meteorológiai Világnap, a Környezetvédelmi Világnap, Állatok Világnapja alkalmából természetvédelmi vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat, hulladékgyűjtési akciókat, nyílt napokat hirdetett meg az Igazgatóság.

Minden év október első hétvégéjén kerül megrendezésre az Európai Madármegfigyelési Napok. Az akciót a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közösen szokta megtartani a Kis-Sárréten, a Biharugrai halastavaknál.


37


38

8.4. Társadalmi kapcsolatok

A Körös-Maros Nemzeti park Igazgatóság kiemelt fontosságúnak ítéli meg kapcsolatainak szervezését és a közönségkapcsolat ápolását. A természetvédelem feladatainak ellátásához a társadalom támogatottságára is szükség van, az Igazgatóság célkitűzéseinek, eredményeinek kommunikálásában fontos szerepet kapnak a régió legolvasottabb és leghallgatottabb médiumai.

A régió szakkiállításain, vásárokon, falunapokon, régiós rendezvényeken információs ponttal, kiállítási anyagokkal veszünk részt. A helyi, regionális és országos sajtóban, televízióban rendszeresen szerepelt az Igazgatóság.

Az országos és regionális jelentőségű eseményekről, fejlesztésekről sajtótájékoztató formájában tájékoztattuk a lakosságot.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság folyamatosan üzemelteti saját honlapját. Friss híreinket, programjainkat, közleményeinket a honlapon tesszük mindenki számára elérhetővé.


39

8.5. Környezeti nevelés

Esemény Helyszín Résztvevők száma

Víz Világnapja és Meteorológiai Világnap (március 24.)

Réhelyi Látogatóközpont 55 fő

Vers- és Prózamondó Verseny (május 8.) Réhelyi Látogatóközpont 67 fő

Átalakuló Világunk – A természet törékeny sokfélesége kiállítás (árpilis 1-június 30.)


Húsvét Réhelyben (április 10-13.) hajnali túzokdürgés, kézműves foglalkozás


Európai Nemzeti Parkok Napja (május 24.) Réhelyi Látogatóközpont 32 fő

„Mit üzen a Környezetvédelmi Világnap?” előadás (június 5.)


IV. Természetvédelmi Tábor (július 6-11.) Réhelyi Látogatóközpont 29 fő

Takarítási Világnap (szeptember 23.) Réhelyi Látogatóközpont 27 fő

Állatok Világnapja (október 5.) Réhelyi Látogatóközpont 19 fő

Húsvétváró foglalkozás (április 9.) Körösvölgyi Látogatóközpont 25 fő

Fülemülék éjszakája (május 2.) Körösvölgyi Látogatóközpont 19 fő

Tavaszi zsongás túra (május 30.) Körösvölgyi Látogatóközpont 23 fő

Föld Napja a békák éve jegyében Körösvölgyi Látogatóközpont 197 fő

Madarak és Fák Napja - Madárlesen az Anna-ligetben (május 7.)

Körösvölgyi Látogatóközpont 49 fő

Európai Nemzeti Parkok Napja (május 23.) Körösvölgyi Látogatóközpont 64 fő

Barnabás Nap (június 11.) Körösvölgyi Látogatóközpont 59 fő

Szent Iván Éjjelén (június 27.) – éjjeli lepkék tánca Körösvölgyi Látogatóközpont 134 fő

Mit rejt az Anna-liget - játékos természetvédelmi foglalkoztató (július 13-17., július 20-24., augusztus 3-7.)


Jégkorszak kiállítás (április 1-június 30.) Körösvölgyi Látogatóközpont 5045 fő

Európai Autómentes Nap „Drótszamárral túra a Körös-ártérben”


Állatok Világnapja (október 2.) Körösvölgyi Látogatóközpont 90 fő

Föld Napja – Őszirózsa természetvédelmi vetélkedő (április 22.) Bihari Madárvárta 38 fő


40

Európai Madármegfigyelő Napok (október 3.) Bihari Madárvárta 32 fő


41

9. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel

A Körösök Völgye Turista Egyesülettel folytatott együttműködés keretében kölcsönösen támogatjuk egymás tevékenységét a környezeti nevelés és szemléletformálás területén.

A Manófalva Oktatási Alapítvánnyal 2009-ben az alapítvány iskolájában, valamint

a Réhelyi Látogatóközpontban több természetvédelmi és hagyományőrző programot (Víz Világnapja és Meteorológiai Világnap rendezvény, Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő) szerveztünk iskolások részére.

A Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesülettel, illetve a Nimfea Természetvédelmi Egyesülettel kölcsönösen támogatjuk egymás munkáját. Több természetvédelmi és környezeti nevelési programot szerveztünk az érdeklődők részére (IV. Természetvédelmi Tábor, Takarítási Világnap, Vers-és Prózamondó Verseny).


42

10. Külföldi együttműködés

Igazgatóságunk hagyományosan jó kapcsolatokat ápol és megalakulása óta szorosan együttműködik a magyar-román határmenti területek kezelésével foglalkozó romániai intézményekkel. Maros-völgyi Természeti Park A két intézmény munkatársai két alkalommal vettek részt tapasztalatcserén és közös terepbejáráson Romániában és Magyarországon. A Természeti Park munkatársai januárban csatlakoztak a magyarországi országos sasszinkron felméréshez. Az év végén megkezdtük a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program kiírására benyújtandó pályázat előkészítését. Cséffai Természeti Park A Természeti Parkot védetté nyilvánító rendelet tervezett formája közel két éve elérhető a román Környezetvédelmi Minisztérium honlapján, de kihirdetésére a mai napig nem került sor, annak ellenére, hogy a téma folyamatosan szerepel a Magyar-Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság feladattervében és ennek révén a legutóbbi közös kormányülésen is napirendi pontként szerepelt. A Természeti Park munkatársai januárban csatlakoztak a magyarországi országos sasszinkron felméréshez. Az év során két kisebb közös pályázat került benyújtásra a Cséffai Természeti Parkhoz kapcsolódóan. Az egyik az év végén le is zárult. Ennek keretében egy közös kiadvány és egy tanösvény készült el, betekintőkkel és tájékoztató táblákkal. Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Az együttműködési megállapodás alapján az ügynökség munkatársai áprilisban az igazgatóság munkatársai pedig júniusban vettek részt szakmai tanulmányúton. A tapasztalatcsere kiemelt témája a Natura 2000 területek helyzete, kezelése volt. Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Az együttműködés fő területét a kékvércse-védelmi LIFE program közös végrehajtása adta, mely az utolsó évben is megfelelő ütemben haladt és december 31-ével hivatalosan lezárult. A zárójelentés leadásának határideje: 2010. március 31.


43

11. Ellenőrzések Igazgatóságunknál a belső ellenőrzésen kívül két külső ellenőrzés volt az alábbiak szerint: 1.) Délalföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Békés Megyei Kirendeltsége

A Délalföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Békés Megyei Kirendeltsége helyszíni ellenőrzést tartott a központosított bérszámfejtés MÁK Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatóság Zalaegerszegi irodájának átadása kapcsán. A megállapítás a következő volt:

1) jogtalan kifizetés nem történt, 2) 1 kollegánál a Budapesti kifizetőhely nem vette figyelembe az előző jogviszony béradatait, ezért táppénz különbözetet az igénylőnek ki kell fizetni. 3) Biztosítottak ki és bejelentésénél eltérések voltak, melynek tisztázása a Nyilvántartási Osztály segítségével elkezdődött. A pótkiutalás kifizetésére, bejelentések rendezésére 30 nap határidőt biztosított az ellenőrzés.

A feltárt hiányosságok megszüntetése illetve tisztázása az alábbiak szerint történt:

A táppénz különbözet átutalásra, a kamat megfizetésre került. A jogviszonyadatok 35 db biztosított bejelentést igazoló dokumentumok másolatával megküldésre került így az eltérések tisztázása megtörtént.

2.) Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága

Általános Forgalmi Adó Ellenőrzési Osztály

Az ellenőrzés a 0965 általános forgalmi adó bevallás, 2009. július-szeptember időszakának ellenőrzésére terjedt ki. A bemutatott iratok, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvény paragrafusaiban foglaltaknak megfelelően a számszaki egyeztetés alapján a bevallásban szereplő adatokkal megegyeztek. Az adóhatóság a vizsgálati programban foglaltakat megvizsgálta, megállapításokat a jegyzőkönyvben nem rögzítettek.


44

12. Fontosabb célkitűzések 2010-re A 2010. legfontosabb feladata a KEOP pályázataink eredményes megvalósítása, mivel ezek a pályázatok biztosítanak fedezetet fejlesztési terveink döntő részének megvalósításához. Három tervezett pályázatunkból kettő esetében már megszületett a támogatási döntés, amelynek alapján ez évben jelentős élőhely és fajvédelmi fejlesztések folyhatnak működési területünkön. A tervezett pályázat fejlesztési terveink mintegy kétharmadát fedi le.

Igazgatóságunk pályázatot nyújtott be a KEOP-2009-4.2.0/B kerethez. A pályázat célja a Körösvölgyi, a Réhelyi Látogatóközpont és a Túzokvédelmi Állomás jelenleg földgázra, illetve tartályos gázra alapozott fűtési és melegvíz ellátó rendszerének részleges kiváltása biomassza alapú rendszerekre. A tervezett beruházás keretében mindhárom telephelyen új kazánházak kerülnek kialakításra meglévő épületekben, illetve a Túzokvédelmi Állomáson új központi fűtés épül ki. A beruházás eredményeként korszerű, faelgázosító kazánokkal oldanánk meg a létesítmények költséghatékony fűtését, illetve a Réhelyi Látogatóközpont főépületének melegvíz ellátását új napkollektoros rendszer biztosítaná részben. A faelgázosító kazánokhoz a Nemzeti Park területén lévő adventív vagy nem őshonos faállományok biztosítják a tüzelőanyagot.

Az NBmR és Natura 2000 monitoring keretében, valamint az igazgatóság saját kutatási témaköreiben folytatódnak a felmérések. Ebben az évben külön hangsúlyt fektetünk a löszgyepek rehabilitációjára, tekintettel arra, hogy a KEOP-ban visszagyepesítésre tervezett területek döntő része, illetve a Tompapusztai löszgyep is ilyen adottságú.

Folytatódnak az évek óta zajló fajvédelmi programok: veszélyeztetett növényfajok szaporítása; ragadozómadár-védelem; fehérgólya-védelem; középfeszültségű vezetékszakaszok szigetelése.

2010. első negyedévében összeállítjuk az év végén lezárult kékvércse-védelmi LIFE program zárójelentését.

2010-ben a Kis-Sárrét térségének felmérésével a működési területen lezárul a 2007-ben indult kunhalom kataszterezés.

A romániai társintézményekkel közös pályázat benyújtását tervezzük a Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Program kiírására. A pályázat célja, hogy egységesítsük a határmenti védett és Natura 2000 területek monitoringjának módszertanát és elősegítsük a szakembergárda közötti rendszeresebb kapcsolattartást, tapasztalatcserét. Az Igazgatóság egyre növekvő állatállományának takarmány biztosítása, és egyre több gyepterület legeltetéssel történő kezelése érdekében mind a Dévaványai-Ecsegi puszták, mind a Kardoskúti Fehértó területi egységben új gyepterületeket tervezünk a saját használatú legelőterületként kezelni, összesen közel 600 hektárt.


45

A szántóföldi kultúrák esetében a fajvédelmi célú szántóföldi növénytermesztéssel érintett területekben a kultúrák, a vetésforgó előírásainak és a szakmai igényeknek megfelelően tervezünk változtatni. A Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységben 35 hektár fogolyvédelmi célú mintaterület kialakítását tervezzük. A Kis- Sárrét területi egységben 30 hektárral kívánjuk növelni a saját használatban kezelt területek körét, túzokvédelmi célú pillangós takarmánynövények, vagy azok füves keverékének alkalmazásával.

2010. év tavaszán közel 50, ha területen végzünk klímavédelmi erdőtelepítést., Folytatni kívánjuk a nem őshonos fafajú erdőállományaink lecserélést, őshonos erdőkre, 2010. év során mintegy 35-40, ha nagyságrendben.

A 2010. évi felújítási keret terhére a Nemzeti Park területén lévő megfigyelőtornyok, állattartó létesítmények és a területi irodák állagmegóvását tervezzük első sorban. A közbeszerzési eljárások sikeres lezárását követően felújításra kerül a Montág-pusztai telep istállójának tetőszerkezete, és beszerzésre kerül két erőgép és három szálastakarmány betakarító munkagép, melyek részben az erdészeti feladatok ellátását, részben pedig Dévaványai-Ecsegi puszták természetvédelmi kezelését, az állatállomány fenntartását segítik.

A 2010-es turisztikai szezon alapvető feladata a korábbi években nagy

népszerűségnek örvendő programok megtartása. Ilyenek a Körösvölgyi Látogatóközpontban minden évben megrendezésre kerülő Húsvétváró foglalkozás, ahol az érdeklődők a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat ismerhetik meg. A látogatóközpont a korábbi évekhez hasonlóan 2010-ben is különböző szakvezetéses túrákkal várja az érdeklődőket. Évszakhoz kapcsolódó túrák a „Tavaszi zsongás” túra és az „Őszi színek” túra, ahol a látogatók az Anna-liget tavaszi, illetve őszi hangulatát ismerhetik meg. A „Fülemülék éjszakája” egy sajátos hangulatú éjszakai túra, ahol túravezető segítségével a fülemülék viselkedés-ökológiája ismerhető meg. A programkínálat színesítése érdekében idén szervezünk először kenu, illetve kerékpár túrát. A „Körös-körül” kerékpártúra és a „Körös-hullámain” kenutúra a Hármas-Körös turisztikai bevonásával valósulna meg. A túravezetésekre főleg a környékbeli érdeklődőket várjuk nagyobb számban. A különböző környezetvédelmi jeles napok alkalmából rendszeres rendezvényeink a „Madarak és Fák Napja”, valamint az „Állatok Világnapja”, melyek jellemezően egy napos programok, ahol az érdeklődők többek között filmvetítésen, madárismereti bemutatón, szakmai előadásokon vehetnek részt. A látogatóközpont rendszeresen megrendezi nyaranta „Az Anna-liget titkai” természetismeretei fog lakoztatót, ahol elsődleges feladat a fiatal nemzedék környezettudatosságra nevelése. A Réhelyi Látogatóközpontban 2010-ben immár másodszor hirdetünk meg hosszú hétvégi programcsomagokat, melyek a szálláson és étkezésen túl magukba foglalják a különböző programokon való részvételt is. Hosszú hétvégéket kínálunk Húsvét, Pünkösd, illetve augusztus 20-hoz kapcsolódóan. A látogatóközpontban ötödik alkalommal kerül megrendezésre a „Természetvédelmi Tábor”. A 2009. évi nagyfokú érdeklődésre való tekintettel 2010- két tábort is indítunk, korcsoportok szerinti bontásban. A „Madarak és Fák Napja”, valamint az „Állatok Világnapja”alkalmából évek óta megrendezésre kerül az „Őszirózsa” Természetvédelmi Vetélkedő, melyet a környező általános iskolák felső tagozatos diákjai számára hirdetünk meg. A turisztikai programot színesíti az „Elfelejtett mesterségek” időszakos kiállítás, ahol a régi kézműves mesterségeket ismerhetik meg a látogatók.


46

2010-ben „Predátorok a Körös-Maros Nemzeti Parkban” c. időszakos kiállítás lesz megtekinthető két helyszínen, a Körösvölgyi és a Réhelyi Látogatóközpontban. A tavalyi évhez hasonlóan a kiállítást Magyar Természettudományi Múzeumtól három hónapig béreljük, áprilistól júniusig az egész országból várjuk az érdeklődőket.

Az Igazgatóság idén is nagy hangsúlyt fektet az ökoturisztikai programok minél szélesebb körben történő népszerűsítésére, így 2010-ben is részt veszünk országos (33. Utazás Kiállítás), illetve regionális jelentőségű szakmai kiállításokon, fórumokon.

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK ...magyarnemzetiparkok.hu/wp-content/uploads/2014/02/2009...Összefoglaló a KMNPI 2009. évi tevékenységéről 7 A Körös-Maros Nemzeti

Documents