SEMJÉN ZSOLT EGYMILLIÓ - KDNPBayer Zsolt SEMJÉN ZSOLT: EGYMILLI Ó 11 Fotó: MTI A gyõztes választás után a Kossuth téren EGYMILLIÓ – Ígéret a nemzetnek – Barátaim!

SEMJÉN ZSOLT

EGYMILLIÓ

SEMJÉN ZSOLT

EgymillióMozaikok a nemzetegyesítésés a magyar kereszténydemokrata politikatörténetébõl

BARANKOVICS ALAPÍTVÁNYBudapest, 2017

A borítót SSzzeelléénnyyii KKáárroollyy fényképe díszítiForrás: Országgyûlési Hivatal, OrszággyûlésiMúzeum

Szerkesztette: SSzzéénnyyeeii GGáábboorr

Fedélterv: IIllllééss ZZoollttáánn

Tördelés, korrektúra: AAggóóccss SSáánnddoorr

© Semjén Zsolt, 2017

ISBN 978 963 89921 9 2

Készítette: ANTOLÓGIA Kiadó és Nyomda Kft.Tel.: + 36 (76) 549-045

e-mail: [email protected]

Nyomdai elõkészítés: Kvaszta József, KecskemétTel.: +36 (20) 991-42-86, e-mail: [email protected]

BARÁTSÁG ÉS VILÁGNÉZET

Elõszó Semjén Zsolt könyvéhez

I.

Szerb Antal írja az Utas és holdvilágban, hogyminden ember életében van egy kor, amikor hazaérkezünk; amikor otthon vagyunk. És aztán egésztovábbi életünkben oda vágyunk vissza, abba a kor-ba. Éppen ezért a szerencsés ember öregkorára érhaza…

Nos, ha ez így van, akkor Semjén Zsolt nem sze-rencsés ember. Miképpen én sem vagyok szeren-csés ember. Miképpen nem örülhet szerencséjénekaz az osztály, aki egyszer, 1977. szeptember 1-jénbelépett a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba, és I./blett belõle…

Nem fogok vidám történeteket mesélni a gim-náziumi évekbõl, ahol egy padban ültünk SemjénZsolttal, bár nagy a kísértés. De ahogy nem fogokvidám – és természetébõl adódóan belterjes – tör-téneteket mesélni ifjúságunk („e zöld vadon”) vilá-gából, úgy azt sem tehetem meg, hogy ne szóljakarról: mi egy helyrõl, egy akolból indultunk. Mond-hatnám, „egy vérbõl valók vagyunk”, s mondomis, mert ez a mi esetünkben kétszeresen is igaz.

Miképpen az is igaz, hogy az igazi, egész életreszóló barátságok java a kamaszkorban köttetik.Éppen ezért nem lehet nem beszélni a közös indu-lásról, a közös múltról.

SEMJÉN ZSOLT: EGYMILLIÓ 5

Lehetett volna persze másképpen is. 1977-benMagyarországon elkezdeni a gimnáziumi tanulmá-nyokat nem jelentette feltétlenül azt az indíttatást,ami a KDNP elnöki székébe vagy éppen a Fideszalapító tagjai közé vezeti az embert.

Ennyiben mégis szerencsésnek mondhatjuk ma-gunkat.

Mert bennünket akkor és ott egy egészen külön-leges burok vett körül. Leírhatatlanul nagyszerûtanárok és emberek – Czine Erzsébet, Csík Miklós,Decker László – és mi magunk, mint különleges,megismételhetetlen, mediterrán mikroklíma a ké-sõ Kádár-kor egészségtelen, miazmás gõzöket le-helõ mocsarában. S hogy mi végül ilyenek lehet-tünk, s ilyenek tudtunk maradni, nyilván a család-jaink érdeme. S talán fel sem fogjuk, de így, mind-ez együtt adta nekünk azt a szerencsétlenséget,hogy egész életünkben a gimnáziumi éveket ke-ressük, s azt a szerencsét, hogy azok lettünk, akik,s hogy ez az osztály nem tart érettségi találkozó-kat. Ugyanis mi naponta levelezünk, havonta talál-kozunk, és minden évben egyszer elmegyünk osz-tálykirándulásra. Így aztán, együtt öregedvén, iga-zán tapasztalatból mondhatjuk el egymásnak azérettségi találkozók törzsfejlõdését:

Ötéves érettségi találkozóra készülvén összeül-nek a szervezõk.

– Gyerekek! Menjünk az Arany Mókusba, elké-pesztõen szépek a pincérlányok!

– Jó, jó!Húszéves érettségi találkozó, szervezõk:– Gyerekek! Menjünk az Arany Mókusba, cso-

dálatos a konyha!

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET6

– Jó, jó!Negyvenéves érettségi találkozó, szervezõk:– Gyerekek! Menjünk az Arany Mókusba, kiváló

kímélõ ételeik vannak…– Jó, jó!Ötvenéves érettségi találkozó, szervezõk:– Gyerekek! Az Arany Mókust javaslom, akadály-

mentesített a bejárat…– Jó, jó!Hatvanéves érettségi találkozó, szervezõk:– Gyerekek… az Arany Mókust javaslom… ott

még nem voltunk soha…– Tényleg… akkor próbáljuk meg…Az a helyzet, hogy a mi esetünkben vészesen kö-

zeledik a negyven éves évforduló…

II.

Albert Camus írja a Lázadó emberben: „Hanem hiszünk semmiben, ha semminek nincs értel-me, és egyetlen egy értéket nem tudunk igenelni,minden lehetséges, és semmi nem fontos.”

Ez a mi korunk végtelenül szomorú összefogla-lása.

Chesterton pedig így üzen: „Amikor az emberekmár nem hisznek Istenben, akkor nem semmibenhisznek, hanem bármiben.”

Ez pedig szintúgy a mi korunk elrettentõ tapasz-talata.

S e végtelen szomorú összefoglalás és elrettentõtapasztalat között ott van Semjén Zsolt.

A hitével és a világnézetével.


Hit és világnézet: e szomorú korban gyanúsmindkettõ. Mert e szomorú kor szerencsétlen fari-zeusai, a végsõ árulást elkövetõ írástudói, az im-máron semmit sem jelentõ, tökéletesen kiürese-dett liberalizmus betegei végzetesen és visszavon-hatatlanul kétdimenziósak.

E két dimenzió: A szabadság és az „én”, azegyén, az individuum, mindenekfelett.

De mit is jelent valójában e két dimenzió, illetve,jelent-e valójában valamit?

Nézzük elõbb a szabadságot.A szabadság a kétdimenziós világban egy telje-

sen elvont, önmagában létezõ valami, valami ab-szolútum, amit soha nem érhetünk el, nem valósít-hatunk meg, és nem élvezhetünk a maga teljessé-gében, ám egész életünk egyetlen feladata, hogyezt megkíséreljük.

Vagyis: a szabadság valójában nem jelent sem-mit.

S akkor nézzük azt az „ént”.Az „én” a kétdimenziós világban a szabadság

kisöccse, a másik elvont, önmagában létezõ ab-szolútum, ami felette áll mindennek, amit senki éssemmi nem korlátozhat, amelynek kiteljesedése,az „önmegvalósítás” az élet másik lehetséges cél-ja, illetve egyetlen célja.

Vagyis: az „én” valójában nem jelent semmit.E kétdimenziós világ két dimenziója két semmi.Szegény Joyce, a semmi felé száguldó liberaliz-

mus egyik korai, s éppen ezért még zseniális kép-viselõje merészelte elõször megfogalmazni ezt: „Hal-jon meg a haza értem”.


E kétdimenziós világgal lehet – és kell! – szem-bemenni, felmutatva a három és négydimenziósvilágot.

Akinek van családja és van nemzeti kötõdése,mindjárt háromdimenzióssá válik. És a valahovátartozás semmivel sem pótolható érzése értelmetad az „énnek”, a létezésnek.

Aki hisz Istenben, s aki elfogadja, hogy létezikmagasabb rendû létezõ, amely korlátozza a sza-badságot, annak számára mindjárt átélhetõ lesz,létezõvé, valóságossá válik a szabadság.

Ezt a biztos tudást, ezt a mentsvárat hozzukmagunkkal a mi saját, bátran mondhatom: kegye-letteljes múltunkból. És ezt képviseli Semjén Zsolt.

Ezt képviseli akkor is, amikor a semmi alakjaifalkában támadnak rá. Gondolná az ember, akiennyi igaztalan támadásnak van kitéve, az elõbb-utóbb meghasonlik önmagával. Ám e feltevéstmaga Semjén cáfolja meg, egy kérdésre válaszol-va, imigyen:

„– Hogy viseli a politikai támadásokat?– Inkább szórakoztatnak. Ha az ellenfeleim egy-

szer megdicsérnek, azonnal lelkiismeret vizsgálatotfogok tartani. A titok, hogy meg kell különböztetnimagamban Semjén Zsoltot, aki én vagyok, és azt,ami a »Semjén Zsolt politikai termék«. A kettõ per-sze értékrendileg összefügg, de érzelmileg nemazonos. Aki összekeveri a kettõt, azt a politikaelõbb-utóbb megviseli.”

Igen, ez pontosan így van. De a magunkfajtanem kétdimenziós embereknek azzal is tisztábankell lennünk, hogy kétdimenziós ellenfeleink nem



csak a „politikai terméket” gyûlölik bennünk, ha-nem az embert magát. Éppen azért, mert e kétvilág között egyre kevésbé lehetséges az átjárás.

Hiszen, mondtam, mi tartozunk valahová…

III.

Albert Camus-t idéztem az elején, e nagyszerûembert idézem a végén is. „Heathcliffe az Üvöltõszelekben az egész Földet megölné, hogy Cathieaz övé legyen, ám eszébe sem jut azt állítani, hogyez a gyilkosság ésszerû, vagy hogy valamely filo-zófiai rendszer igazolja. Véghezvinné, és itt meg-torpan a hite. Ez ugyanis erõs szerelmet és jellemetfeltételez. Mivel azonban ritka az erõs szerelem, agyilkosság kivételes és rajtaütésszerû. De attól fog-va, hogy – jellem híján – mindenáron tannal aján-dékozza meg önmagát az ember, a bûn vitábakezd, izeg-mozog, mint a józan ész maga, s felöltia szillogizmus valamennyi alakzatát. Magányosvolt, akár a kiáltás, és íme, egyetemes lett, mint atudomány. Tegnap elítélték, ma a bûn a törvény.(…) De a szabadság lobogói alatt létrehozott rab-szolgatáborok, az emberszeretettõl vezérelt, vagy afelsõbbrendû emberiség vágyául szított sok-sok vé-rengzés megzavarják az ítéletet. Azon a napon,amikor a bûn az ártatlanság képében tetszeleg, ér-dekes áttétel folytán az ártatlanságot szólítja fel ön-igazolásra.”

Pontos, félelmetesen pontos látlelet világunkról.Ráadásul – azt hiszem, ez az ördög legnagyobb ta-lálmánya! – a bûn nem egyszerûen az ártatlanság

képében tetszeleg, hanem szabadságnak, modern-ségnek, egyetlen lehetséges és helyes választásnakadja ki magát.

Jó tudni, hogy vannak, akik ellent mernek mon-dani mindennek. Az ördögnek. És jó tudni, hogy azembernek vannak barátai. Akik nem tagadjákmeg soha sem – még akkor sem, amikor erre na-gyon komoly erõk szólítják fel.

Egy lassan negyven éve íródó közös történet ele-venedett meg elõttem, amikor elolvastam Zsolt ba-rátom könyvét. A könyvet, amelynek mozaikjaibólszépen kirakható egy közös múlt, egy közös jelen,és egy közös jövõ.

E közös jövõ reményében ajánlom Önöknek is…

Bayer Zsolt


Fotó: MTIA gyõztes választás után a Kossuth téren

EGYMILLIÓ

–– ÍÍggéérreett aa nneemmzzeettnneekk ––

Barátaim! Pontosan négy évvel ezelõtt álltamugyanígy elõttetek. Akkor azt ígértem Orbán Vik-tornak és nektek, hogy a ciklus végére meglesz azötszázezer új esküt tett magyar állampolgár. Eztmessze meghaladtuk. Most ígérem a nemzetnek,hogy négy év múlva, a ciklus végén meglesz azegymillió új magyar állampolgár! Akik tudják,hogy ez a nemzet a nemzetük, ez a haza a hazá-juk, és akik tudják, hogy hogyan kell szavazni.

(Beszéd a Kossuth téren, 2014. május 10-én)*


* A Fidesz–KDNP szövetség 2014. április 6-án kétharma-dos mandátum-többséggel nyerte meg az országgyûlési vá-lasztásokat.

ÜZENET TUSVÁNYOSRÓL

Magyarországnak hasonló szerepet kell vállalnia külhoni magyarság tekintetében, mint amit Iz-rael vállal a világon lévõ zsidóság tekintetében.Minden zsidó, bárhol él a világon, biztos lehet ab-ban, hogy van egy országa – Izrael – és bármi tör-ténik, van hova hazamenni, és bármi történik, ezaz ország a végletekig kiáll a saját diaszpóra-kö-zösségei mellett. Ha Izraelnek szabad, nekünk isszabad.

(Vasárnapi Újság, 2014. július 27.)


A GONDVISELÉS NAGYDRAMATURG

– Éppen kétharmaddal gyõztek a választásokon,úgy, hogy a kétharmadhoz szükséges mandátum ahatáron túliak szavazatának köszönhetõ.

– A Gondviselés nagy dramaturg! A választáselõtti napokban mondta nekem Orbán Viktor,hogy milyen szép lenne, ha a külhoniak szavazataidöntenék el a kétharmad kérdését. Nem taga-dom, ez egyfajta elégtétel is a Gyurcsány–Bajnai-MSZP–Liberális választási koalícióval szemben,ama 2004. december 5-i nemzetárulásukért. Meg-érdemelték ezt a pofont és ezzel a csúfos bukást.Az pedig, hogy a külhoniak 95,5 százalékban sza-vaztak ránk – össz-vissz 2-2 százalékot adva a bal-oldalnak és a szélsõjobbnak – fantasztikus elisme-rés és megerõsítés számomra is.

– A román lapokban címlapra került azzal, hogymiután a román prefektus levetette a székely zász-lót Kézdivásárhelyen, Ön – a polgármesterrel ésKovászna megye elnökével – azért is felhúzta,majd románul megköszönte a prefektusnak az or-szágos ingyen reklámot.

– Ebbõl is látszik, hogy az irónia éles fegyver.Megjegyzem, az Európai Unióban nincs példa ar-ra, hogy egy nemzeti közösség szimbólum-hasz-nálatát akadályozzák. Mindennek az az üzenete,hogy nem hagyjuk magunkat!


Fotó: www.kezdi.roCsak azért is székelyzászló-felvonás Kézdivásár-

helyen

– A kormány statútuma szerint az Ön feladata –azon túl, hogy a miniszterelnök általános helyet-tese – a nemzetpolitika mellett az egyház-diplo-mácia is. Mit tart ezen a területen a legfontosabberedménynek?

– Mindenekelõtt a Szentszékkel való újabb meg-állapodást, amit a köznyelv „vatikáni szerzõdés-nek” nevez. (Különben pontatlanul, mert más azApostoli Szentszék és más a Vatikán Állam szerepea Katolikus Egyházban.) Ebben számos kérdésttisztáztunk, precíz megfogalmazásban biztosítvaaz Egyház szabadságát. De történelminek nevez-hetõk a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchá-tussal és a Moszkvai Patriarchátussal kötött meg-


állapodások, illetve az is, hogy meghívásomra ha-zánkba látogatott III. Senuda kopt pápától kezdve,Fouad Twal Jeruzsálem latin és III. Theophilos or-todox pátriárkáján, és Rai Bechara Boutros liba-noni pátriárkán keresztül, I. Bartholomaios Kons-tantinápoly egyetemes patriarchája. A magyar egy-ház és állam együttes meghívását tolmácsoltuk Fe-renc pápának, a Szombathelyen született SzentMárton születésének 1700. évfordulójára.

– Ehhez kapcsolódik kulturális értelemben azaugusztus 18-i Eucharisztikus Szimfónia a Bazili-kában Erdõ Péter bíboros fõvédnöksége alatt, ahola szentföldi keresztény felekezetek meglehetõsenmagas szinten képviseltetik magukat, és amibenfelesége, Gabriella asszony mûvészeti és szervezésiértelemben is meghatározó szerepet játszik.

– Igen, õneki különösen szívügye a Szentföld,régi barátságban van a jeruzsálemi ferencesek ál-tal fenntartott Magnificat zeneiskolával, amelynekemblematikus alakja Padre Armando Pierucci, akiezt a nagyszerû mûvet komponálta. Az õ meghí-vására volt az is lehetséges, hogy feleségem kóru-sa szolgált két éve Betlehemben a karácsonyi éj-féli misén a Születési Bazilikában és most húsvét-kor a nagyheti liturgiában a Szent Sír Bazilikában.Ez a régi barátság tette lehetõvé, hogy a mû Ma-gyarországon is bemutatásra kerüljön.

– Bejárta a magyar sajtót az a hír is, hogy Önmozgósította a magyar külügyet annak az állapo-tos szudáni keresztény nõnek a megmentésére,akit azért ítéltek halálra – az iszlám törvényre hivat-kozva –, mert keresztény férfihez ment férjhez ésmert keresztény lett.


– Boldog vagyok, hogy segíthettünk a megmen-tésükben. Egyébként botránynak tartom, amilyenközönnyel Európa viselkedik a keresztényüldözés-sel szemben, elfogadva azt a kettõs mércét, hogybizonyos iszlám országokban kivégeznek valakit,ha megtér, vagy akár csak ha Bibliát ajándékoz,miközben Európában egymást érik a mecsetek…Megjegyzem, az iraki keresztények érdekében isMagyarország állt ki, mind az EU-ban, mind aNATO-ban, amellett, hogy életmentõ segélyszállít-mányt juttattunk el hozzájuk.

– A Kereszténydemokrata Néppárt elnökeként acsaládok támogatását nevezte a párt legfontosabbcéljának.

– Az elõzõ ciklusban megvalósítottuk a családitípusú adózást, például három gyerek után márhavonta százezer forint marad a családoknál.Majd KDNP alapon elértük, hogy a több gyereketnevelõ, de alacsonyabb jövedelmû családok, akiknem tudták kihasználni a teljes kedvezményt, azt anyugdíj- és egészségügyi járulék terhére is meg-tehessék. Most a nyáron pedig elkészítettük a csa-ládok csõdvédelmérõl szóló törvényjavaslatot, amiaz együttmûködõ családoknak szakavatott életve-zetési segítségen túl erõs jogi védelmet is nyújt,legyen szó banki adósságról vagy közüzemi tarto-zásról. Mert végeredményben a családpolitika alegfontosabb nemzetpolitika.

(Gondola, 2014. augusztus 15.,az interjút Kárpáti Katalin készítette)


VÁLASZ A MAGYAR LIBERÁLISPÁRT LESZBIKUS, MELEG,

BISZEXUÁLIS, TRANSZNEMÛ(LMBTQ)

MUNKACSOPORTJÁNAKLEVELÉRE

–– AAmmiinntt ddiisszzkkrriimmiinnaattíívv aazzoonnooss ddoollggookkaatt kküüllöönn-bböözzõõkkééppppeenn kkeezzeellnnii,, uuggyyaannúúggyy ddiisszzkkrriimmiinnaattíívv kküü-llöönnbböözzõõ ddoollggookkaatt aazzoonnoosskkééppppeenn kkeezzeellnnii.. ––

Az Alaptörvény alapvetésével – amely védenirendeli az egy férfi egy nõ életszövetségén alapulóházasságot és a családot – ellentétesek az Önöktörekvései. Az Önök szempontjaihoz a mostanimagyar jogszabályok viszonyulása több mint mél-tányos.

Az Önök által felvetettekhez engedjenek megkét megjegyzést. Ha „feladnánk” a természetrendjén nyugvó, egy férfi egy nõ meghatározást,és azt kiterjesztenénk pl. két férfira vagy két nõre,nem tartanák-e ezt diszkriminatívnak más formá-ciók vonatkozásában? Pl. a többnejûséggel szem-ben? Ha a „férfi, nõt” feladjuk, az „egyet” miértnem? Ezt fogalmaztam meg plasztikusan úgy,hogy ha két férfi házasodhat, akkor három miértnem? Hol van akkor a házasság határa? Továbbáa Magyar Állam nem azért védi és támogatja


anyagilag és erkölcsileg a házasság és a családintézményét, hogy az állampolgárok „szexuális ön-megvalósítását” finanszírozza, hanem azért, mertitt születik és nevelkedik fel a gyermek, aki fenn-tartja a társadalmat és a nemzetet.

A téves vélemény esetében meg kell különböz-tetnünk a tévedést, amivel vitába szállunk és a vé-lemény jogát, amit tiszteletben tartunk. Ennek szel-lemében mondok ellent törekvéseiknek és mara-dok személyük iránt

tisztelettel: Semjén Zsolt


ELÉG VAGÁNY GYEREK VOLTAM

SSeemmjjéénn ZZssoolltt MMaaggyyaarroorrsszzáágg mmiinniisszztteerreellnnöökk-hhee-llyyeetttteessee,, nneemmzzeettppoolliittiikkááéérrtt ffeelleellõõss mmiinniisszztteerr –– eerrddéé-llyyii sszzáárrmmaazzáássúú ééddeessaannyyjjaa rréévvéénn –– kküüllöönnööss ffeelleellõõss-ssééggeett éérreezz aa hhaattáárroonn ttúúllii mmaaggyyaarrssáágg ssoorrssááéérrtt.. AAkkeerreesszzttéénnyyddeemmookkrraattaa ppoolliittiikkuuss,, aakkii ffeelleessééggéévveell ––eeggyykkoorrii ggiimmnnáázziiuummii oosszzttáállyyttáárrssáávvaall –– hháárroomm ggyyeerr-mmeekküükkeett nneevveelliikk,, bbeesszzéélltt sszzeemmééllyyeess ééss ppoolliittiikkaaii éénn-jjéérrõõll,, ééss nnééhháánnyy ddiiáákkkkoorrii vvaaggáánnyyssáággáábbaa iiss bbeeaavvaa-ttootttt..

– Családi indíttatásra kezdett érdeklõdni a poli-tika iránt?

– Mint minden családban, nálunk is szólt a rá-dió, a szüleim, a nagyszüleim, a barátaink megvi-tatták a politikai eseményeket. Történelemrõl so-kat beszéltünk, például számomra evidencia voltTrianon ismerete, hiszen édesanyám erdélyi. Ott-már atyánál voltam elsõáldozó, aki, ahogy mond-ták, „csak adminisztratív tévedésbõl volt néhaszabadlábon” és akivel kapcsolatban Paskai bíbo-ros úr – aki ferences rendtársa volt –, azt mondta,hogy „tõle vannak az oroszlánkörmök”. Különbenelég vagány gyerek voltam.

– Hallhatunk néhány történetet, mivel keserítet-te a szüleit és a tanárait?


A Szilágyi Gimnáziumban (1980)

– A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba jártam, éspersze Pink Floyd- és Led Zeppelin-rajongó voltam(mi tagadás: vagyok). A gimnázium úgy kezdõ-dött, hogy miután kissé meghosszabbítottam anyári szünetet, gondoltam, ideje benézni a suliba.Czine Erzsébet volt a magyartanárnõnk, aki pech-emre éppen röpdolgozatot íratott. Kérdés: ki voltAntigoné? Fogalmam se volt, így beírtam: Antigonfelesége. Rendes botrány lett belõle. A szünetbenodajött hozzám egy szõke hajú srác: Bayer Zsoltvagyok és melléd ülök. Önfeledten torpedóztunkaz utolsó padban, mikor Schneider Zsuzsa nénimatektanárnõ felírt egy képletet azzal, hogy kis


Semjén folytassa. A bátyám után, aki szintén oda-járt korábban és matematikus, azt hitte, hogy ve-lem is sikere lesz. Bayer odasziszegte: B2! Én teljeshatározottsággal bemondtam a B2-õt, Zsuzsanéni beletemetkezik az egyenletbe, majd: mi az,hogy: B2?!? A barátom a torpedó tippjét súgtaoda, mert az, hogy felelek, nem volt ok a parti meg-szakítására. Az is emlékezetes történet, amikor azErkel Színházban voltunk egy diákelõadáson, eléggyenge produkció volt, és mi persze elszórakoz-tattuk magunkat. Erre kiszólt az egyik színész,hogy zavarnak minket, mire visszaszóltam: magukis minket. Mondanom se kell, az egész osztályt ki-tették a színházból.

A Led Zeppelin és a Pink Floyd bûvöletében


– A feleségét is a gimnáziumban ismerte meg.– Gabriella igazi jó kislány volt, épp az ellenté-

tem. A 2. osztálytól – 15 éves korunktól – kezdvejártunk, és tíz évvel késõbb, amikor befejezte a Ze-neakadémiát, akkor házasodtunk össze. Õmiattajártam az iskolakórusba, ahogy Hölvényi György*barátom is, aki szintén ott udvarolt. Nem állítha-tom, hogy javítottuk az összhangzást.

Zsolt és Gabriella

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET24* Hölvényi György KDNP-s Európa Parlamenti képviselõ

– Mondana néhány szót a családjáról?– Három gyermekünk van, Emese idén végez a

jogon, Botond másodikos a Közgázon, Álmosmost érettségizik a ferences gimnáziumban. Sokatbeszélgetünk filozófiáról, történelemrõl és politi-káról, de egyikük sem akar politikus lenni.

– Honnan jött az indíttatás, hogy teológiát ta-nuljon?

– Mindig is a filozófia érdekelt, ezért – civil hall-gatóként – beiratkoztam a katolikus teológiára, ottaz egyház társadalmi tanítása volt a kutatási te-rületem, és ezen keresztül ismertem meg a keresz-ténydemokráciát. Tehát nem politikai, hanem filo-zófiai alapon. Amikor 1988–89-ben a történelmipártok újjáalakultak, akkor kapcsolódtam be a tör-ténelmi Barankovics-pártba, ami az Új Ember szer-kesztõségében kezdett újjászervezõdni, Keresztény-demokrata Néppárt néven.

– Hogy viseli a politikai támadásokat?– Inkább szórakoztatnak. Ha az ellenfeleim egy-

szer megdicsérnek, azonnal lelkiismeret vizsgálatotfogok tartani. A titok, hogy meg kell különböztetnimagamban Semjén Zsoltot, aki én vagyok, és azt,ami a „Semjén Zsolt politikai termék”. A kettõ per-sze értékrendileg összefügg, de érzelmileg nemazonos. Aki összekeveri a kettõt, azt a politikai életelõbb-utóbb megviseli.

– Mire a legbüszkébb pályafutása során?– Pártelnökként arra, hogy sikerült feltámasztani

és parlamenti, majd kormánypárttá tenni a Ke-reszténydemokrata Néppártot, mi vagyunk azegyetlen történelmi párt a magyar politikai pa-lettán. Az egyházpolitikában sikerült elérni, hogy


Szent István királyunkat 2000-ben a Konstantiná-polyi Egyetemes Pátriárka ortodox szentté nyilvá-nította, így a mi Szent Istvánunk az 1054-es nagyegyházszakadás óta az elsõ közös szentje a nyu-gati és keleti kereszténységnek. És természetesena magyar nemzet egyesítése, ennek a ciklusnak avégére meglesz az egymillió új magyar állampol-gár! Mindezért érdemes volt vállalni a politikusi lö-vészárok-létet.

(Téma, 2014. szeptember 17.,az interjút Brockhauser Edit készítette)


AKI IDEGENTITKOSSZOLGÁLATOKKAL

EGYÜTTMÛKÖDIK MAGYARNEMZETI CÉLOKKAL SZEMBEN,

HAZAÁRULÁST KÖVET EL

– Napirend elõtti felszólalásra adott válasz,2014. szeptember 24. –

ELNÖK: Tisztelt Országgyûlés! Napirend elõttifelszólalásra jelentkezett Németh Zsolt képviselõúr, Fidesz képviselõcsoport: „Gyûlöletkampány akettõs állampolgárság ellen” címmel. Megadom aszót, képviselõ úr.

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisz-telt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Mond-hatnánk azt is, hogy választási kampány van, nincsabban semmi meglepõ, hogy a határon túli ma-gyarokkal szemben gyûlöletkampányt indított a bal-oldal. Az Index hasábjain láthattuk azt a minap,hogy több tízezer hamis állampolgárságot adottvolna ki Magyarország az elmúlt idõszakban. (…)

Mert egyszerûen rágalom, hogy az állampolgár-sággal tömeges visszaélésre kerülne sor, hogy többtízezer orosz ember kapna magyar állampolgársá-got. Ez egyszerûen rágalom.

Tisztelettel szeretném megkérni a kútmérgezõ-ket, hogy vagy tegyenek feljelentést, ha bármilyen


konkrét esetre bukkannak, vagy pedig szüntessékbe az alaptalan rágalmakat a kedvezményes ho-nosítással, a kettõs állampolgársággal szemben,mert a magyarság határokat átívelõ újraegyesí-tésének folyamata folytatódik, a magyar kormányaktív támogatásával. Köszönöm szépen a figyel-met. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselõ úr. Tisztelt Or-szággyûlés! A kormány nevében Semjén Zsolt mi-niszterelnök-helyettes úr kíván válaszolni. Öné aszó.

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes:Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr. Igen tiszteltKépviselõ Úr! Tisztelt Ház! Valóban úgy van,ahogy képviselõ úr elmondotta, hogy az egyete-mes magyar nemzet számára a honosítás az egyiklegfontosabb tett, amit megtettünk a magyarsá-gért. Ha van sikertörténet, akkor a honosítás tör-ténete sikertörténet. Maga a törvény egyébkénteurópai uniós tapasztalatokon nyugszik, spanyol,portugál, olasz tapasztalatokon, illetve például ro-mán tapasztalatokon is. És mindennek megfele-lõen a járási hivatalok, a Bevándorlási és Állam-polgársági Hivatal, illetve a nagykövetségek intézika honosítás menetét. Hangsúlyozom, hogy csakszemélyesen lehet például a nyelvtudás bizonyí-tását intézni. Nem beszélve arról, hogy az útleve-leknél biometrikus azonosítás történik, ami defini-tíve kizárja – ebben a vonatkozásban – bármilyenvisszaélés lehetõségét.

Persze, amivel lehet élni, azzal lehet visszaélni is.Ha, mondjuk, egy közértben kiflit árulnak, akkorlesznek olyanok, akik megpróbálnak elcsenni kiflit.


De szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét,hogy amikor visszaélési kísérlet vagy visszaélés tör-tént, akkor azokat megbilincselve vitte el a rendõr,amint arról a tévénézõk is meggyõzõdhettek. Min-den egyes állampolgársági ügynél van elõször isegy nagyon szigorú államigazgatási ellenõrzés,majd rendõrségi és nemzetbiztonsági kontroll.

De szembe kell néznünk azzal is, tisztelt Ház,hogy bizonyos országok nem lelkesednek azért,hogy mi a honosítással a nemzetegyesítést meg-cselekedjük. És ezért, hogy úgy fogalmazzak, alegkevésbé sem baráti szervezetek dezinformáció-val, diverzióval is próbálkoznak, mégpedig olyanformában, hogy fiktív honlapokat hoznak létre,ahol nem létezõ emberek nem létezõ történeteketmesélnek el. Majd ezt suttogó propagandávalmegpróbálják minél szélesebb körben elterjeszteni.Sajnos, ehhez magyarországi szereplõk is – tudvavagy tudatlanul – néha asszisztálnak.

Különösen érdekes az egész idõzítése. Pontosanúgy van, ahogy képviselõ úr említette, hogy ugye,önkormányzati választások vannak, amin a külho-niak nem szavaznak. Nyilván ezért is próbálnak han-gulatot kelteni ellenük.

Az sem véletlen talán, hogy Navracsics miniszterúr portfóliójába fog tartozni az állampolgárságiügyek köre, és feltehetõleg ezzel is muníciót akar-nak adni ellenfeleinknek – és ezáltal az ország el-lenfeleinek – vele szemben.

De a legérdekesebb az egészben az, hogy nohasemmi aktualitás nem volt, mit gondol a tiszteltHáz, mit gondolnak a képviselõ urak, melyik napraidõzítették ezt az egészet? Arra a napra, amikor a


szlovák alkotmánybíróság ismertette a döntésétállampolgársági ügyben. Nagy hit kell ahhoz, tisz-telt Ház, hogy ez véletlen egybeesés legyen.

Szeretnék itt baloldali képviselõtársaimhoz isszólni. Hát állampolgársági ügyben, ha valakinekmélyen kellene lapítania, az Gyurcsány Ferenc tár-sulata, és végül is a Szocialista Párt, hiszen akkorGyurcsány Ferenc volt az önök pártelnöke. Meg-jegyzem, hogy azokat, akik felemelték a szavukata külhoni magyarság érdekében, azokat már eltá-volították maguk közül, gondolok Szili Katalinra,sõt megkockáztatom azt is, hogy Mesterházy Atti-la, aki elment bocsánatot kérni a külhoni magya-rokhoz, most már nem az MSZP elnöke. És köze-ledik 2014. december 5-e, a tizedik évfordulójaannak a nemzetárulásnak, amikor egy kormánynem átallott a saját nemzete ellen kampányolni.Ezt a bélyeget egyébként olyan mélyen beégettéka homlokukba, hogy aligha fogják tudni ember-öltõkön keresztül is onnan valahogy eltávolítani.

A külhoni magyarság a baloldalnak 2 százalékotadott. Úgy látszik, hogy ez is sok volt. Köszönöm.(Taps a kormánypártok padsoraiból.)


70 ÉVES AKERESZTÉNYDEMOKRATA

NÉPPÁRT I.

–– MMii vvaaggyyuunnkk aazz eeggyyeettlleenn ttöörrttéénneellmmii,, kkeerreesszzttéénnyy-sszzoocciiáálliiss ééss vviilláággnnéézzeettii ppáárrtt aa mmaaggyyaarr ppoolliittiikkaaii

ppaalleettttáánn ––

70 éve alakult meg pártunk, a Demokrata Nép-párt, és 25 éve, hogy – Kereszténydemokrata Nép-párt néven – újjáalakult. Tehát történelmi szem-pontból unikális párt vagyunk. De egyedülálló éskülönleges szellemi és politikai aspektusból is.

Mindenekelõtt arra a kérdésre kell választ ad-nunk, hogy kik vagyunk mi, mi a küldetésünk, mi-ért is csináljuk ezt az egészet?

Kik vagyunk mi? Három tételben adhatjuk mega választ: mi vagyunk az egyetlen történelmi párt,mi vagyunk az egyetlen keresztényszociális párt, ésmi vagyunk az egyetlen világnézeti párt.

A KDNP az egyetlen történelmi párt Magyar-országon. 1944-tõl – amióta eleink megalapítottákezt a pártot – szellemi értelemben egy jottányitsem változtunk. Mégpedig azért nem, mert azigazság örök. Ezért van az, hogy az aktualitások, ajelen kihívásokra adott válaszok megfogalmazása,az a dolgok természete szerint változik, de a szel-lemi alap változatlan, mert a természet rendjén, ateremtés rendjén nyugszik. Egy kereszténydemok-rata pártnak két csapda-helyzetet kell elkerülnie.


Az egyik, hogy a változások bûvöletében el neveszítse a lényegét, a másik pedig, hogy ne ra-gaszkodjon olyan korhoz kötött megfogalmazá-sokhoz, amelyeket már meghaladott az idõ. A fel-adatunk tehát nem több és nem kevesebb, minthogy az örök igazságot képviseljük az adott kornyelvén. A mi pártunk az, ami a náci megszállássalszemben jött létre, ellene mondva a nyilasoknak ésa barna diktatúrának. '45 után pedig ellene mond-tunk a kommunista, a vörös diktatúrának.

Fotó: Váli MiklósA kereszténydemokraták elnöke

1990-ben rendszerváltó kormánypárt voltunkAntall József kormányában. Anélkül, hogy a büsz-keség gyarlóságába esnénk, nem árt feltenni azt akérdést, hogy hol vannak a rendszerváltáskor újra


indult történelmi pártok? Gondoljunk 1989-benpéldául a szociáldemokratákra. Pedig ha valami-bõl nagy pártot lehetett volna csinálni, az a szoci-áldemokrácia. Hol vannak a kisgazdák? Vagy arendszerváltó pártok. Hol van az MDF? Hol van azSZDSZ? Az egészséges és üdvös alázat által tud-nunk kell, hogy nem azért vagyunk itt, mert any-nyira okosak, szépek és jók vagyunk, hanem azért,mert az az eszmerendszer, amit képviselünk, az akeresztény társadalmi tanításból – végsõ soron azEvangéliumból – következõen maga az igazság.

Mit jelent az, hogy keresztényszociális párt? Eztazért nagyon fontos tudatosítani magunkban,mert a közbeszéd a politikai palettát jobb és bal-oldalra osztja. Ez persze köznyelvi értelemben igaz,és ebben a koordinátarendszerben mi valóban egyjobbközép párt vagyunk; ám nemcsak egy koordi-nátarendszer van, hanem valójában kettõ. Van egykoordinátarendszer, ami a hagyományos értéke-ket, illetve ezek tagadását mutatja. Egyik tengely acsalád, egyház, nemzet, a másik pedig ezek taga-dása. Ennek értelmében, mi egy markánsan jobb-oldali, konzervatív párt vagyunk, hiszen a család, aházasság védelmezõi vagyunk, hiszünk az egyhá-zak küldetésében és patrióta alapon állunk. Ennekellentéte, tagadása, mintegy antitézise – az idõ-közben mára már eltûnt – szélsõséges, balliberálisSZDSZ volt. Igen ám, de van egy másik koordiná-tarendszer, a szociális igazságosság koordináta-rendszere, ahol az egyik tengely a munka, a másikpedig a tõke. Ebben az értelemben a Keresztény-demokrata Néppárt egy mérsékelt balközép párt,hiszen valljuk a munka elsõbbségét a tõkével szem-


ben, és valljuk azt, hogy a tõkének, a magántu-lajdonnak igenis van közösségi vetülete. Az SZDSZebbõl a szempontból – bármilyen furcsának tûnhet– radikális jobboldalinak tekinthetõ, hiszen az õfelfogásukban a munkával szemben a tõke élveziaz elsõbbséget, ráadásul a multinacionális tõke;illetve a tulajdonnak, tulajdonosoknak nincs a kö-zösség felé kötelezettsége. Az, hogy a jobbközépszövetség ma ilyen erõt tud felmutatni, abbannagy szerepe van annak, hogy a szociális – ha tet-szik, klasszikusan baloldali – értékeket ma Magyar-országon a jobboldal képviseli.

És mi vagyunk az egyetlen világnézeti párt.Kulcsfontosságú, hogy ennek problematikáját ismetszõ élességgel lássuk. A világnézeti pártoknakvilágviszonylatban is az a problémájuk, hogy azigazság nem mindig találkozik a többségi közíz-léssel. Gondoljunk például a magzati élet vagy aházasság védelmére. Itt, ebben a helyzetben kéttévedés lehetséges. Az egyik az, hogy nem érde-kelnek a szavazatok, mi az igazság oldalán va-gyunk, történjék bármi. Ezzel a habitussal könnyenegy hitbuzgalmi kongregációvá lehetünk. Márpe-dig mi egy politikai párt vagyunk, azzal a céllal,hogy alakítsuk a történelmet, ami pedig társadal-mi többséggel, végül is a választások megnyerésé-vel lehetséges. A másik tévedés, hogy a szavazatokkedvéért az önfeladás bûnébe esünk. Igen ám, deha feladjuk a ránk bízott értékeket, végül is azigazságot, akkor minek csináljuk az egészet? Aprobléma megoldása, az igazság és többség prob-lémájának megoldása egy világnézeti párt és egynagy gyûjtõpárt szövetsége. Ez a Keresztényde-


mokrata Néppárt és a Fidesz szövetsége. Ez teszilehetõvé, hogy egyfelõl ne legyen önfeladás és akeresztény tanítás a maga tisztaságában csonkí-tatlanul megjelenhessen a politikai palettán, más-felõl biztosítja azt a társadalmi támogatást, amilehetõvé teszi, hogy alakítsuk a történelmet! Haegy párt feladja a forrását – mint például a magyarbaloldal –, az egyet jelent a szellemiség elveszté-sével, végül a széthullással. A Fidesz–KDNP szö-vetség garanciája annak, hogy a forrásvidéketmegtartjuk és a szavazók többségét is elérjük. Aztsem árt tudatosítani magunkban, hogy ez a Szö-vetség a magyar és az Európai Unió történelmé-nek legsikeresebb politikai konstrukciója. Mind-emellett nem szabad szem elõl téveszteni, hogy apárt és a szövetség nem cél, hanem eszköz. OrbánViktor kormányában a legfontosabb dolgokat meg-cselekedtük: Magyarországnak keresztény ihletett-ségû Alkotmánya van, a KDNP-nek kezdetektõlvaló célkitûzését megvalósítva bevezettük a családitípusú adózást, biztosítottuk az egyházak – anyagiértelemben is vett – szabadságát, megcselekedtüka nemzet közjogi egyesítését.

Beteljesítettük Barankovics István, Bálint Sándorés Varga László álmát.

(70 éves a Kereszténydemokrata Néppárt címû könyvhöz elõszó,

a Barankovics István Alapítvány kiadása,szerkesztette Pálffy István, 2014)


70 ÉVES AKERESZTÉNYDEMOKRATA

NÉPPÁRT II.

Miniszterelnök Úr, kedves Viktor, fõtisztelendõAtyák, szeretett kereszténydemokrata Barátaim!

A kereszténydemokrácia az európai és a magyarszellem- és politikatörténet szerves része. Sem Eu-rópa, sem Magyarország politikatörténetét nem le-het megérteni, ha nem ismerjük a keresztényde-mokrácia történetét.

Barankovics István mondotta, hogy három do-log hatott rá alapvetõen: Az egyház szociális taní-tása: a Rerum Novarum és a Quadragesimo Annoszociális enciklikák; Szabó Dezsõ Elsodort faluja;és Prohászka Ottokár keresztényszociális hitval-lása.

1891-ben XIII. Leo pápa kiadta a Rerum Nova-rum címû nagy szociális enciklikát a munkáskér-désrõl, ami a keresztényszociális gondolatkör alap-ja, és ezt erõsítette meg 1931-ben XI. Pius által ki-adott Quadragesimo Anno. Mindez azért kulcsfon-tosságú, mert minden politikai program, mindenpolitikai cselekvés a mögötte álló emberkép függ-vénye. Ha az emberkép téves, akkor az arra épülõtársadalom is embertelen lesz. Tehát a keresztényantropológia a kiindulópont, mert ebbõl a keresz-tény antropológiából következik az egyház társa-dalmi tanítása, és ebbõl pedig a keresztény politi-


kai cselekvés. Ennek a politikai filozófiának a leg-fontosabb sarokköve, hogy a perszonalizmust állít-ja középpontba. Tehát a személyiség tiszteleténekaz elvét, kimondva azt – Jacques Maritainre érde-mes itt utalni –, hogy az emberi személy az, amiremindennek irányulnia kell, hogy az emberi személykiteljesedhessen. De nem egy liberális individualiz-mus leszûkítésében, hanem a közösségre való irá-nyultságban, hiszen csak más személyek által le-hetünk azzá, amivé lennünk kell. Ugyanígy a kom-munista kollektivizmus helyett a szolidaritást hir-deti, ahol a személy nem válik jelentéktelen csa-varjává valamilyen gépezetnek, valamilyen kollek-tívumnak (hívják azt osztálynak vagy fajnak). Teháta személyiség elve a perszonalizmus, a közösségelve a szolidaritás, és a kettõnek a szintézisbe ho-zása – ami Aquinói Szent Tamásra megy vissza –:a szubszidiaritás (amin az egész önkormányzati-ság gondolata nyugszik). Ennek a lényege az,hogy egy nagyobb egység nem veheti el egy kisebbegységtõl azt, ami a természet rendje szerint az õsajátos küldetése. Viszont ha a kisebb egység nemképes a saját feladatát megoldani, akkor a na-gyobbnak ki kell segítenie, mégpedig úgy, hogy akésõbbiekben képes legyen saját maga megoldaniazt, ami az õ sajátos feladata. A keresztény poli-tikai filozófia fundamentuma a perszonalitás, szo-lidaritás, szubszidiaritás mellett a közjó és az igaz-ságosság gondolata. Például a magántulajdonnakigenis van közösségi vetülete, az a tulajdon legi-tim, ami – valamilyen formában – másnak is jó.Nem az a cél, hogy ne legyen tulajdon. Az a cél,hogy minél több embernek minél több tulajdona


legyen, de olyan formában, hogy a tulajdonom necsak nekem legyen jó, hanem másnak is. És ha-sonlóképpen a közjó vonatkozásában ezért va-gyunk a segély helyett a munka mellett, mert min-denkinek – aki képes rá – kötelessége saját magaés családja ellátásáról gondoskodni, azzal, hogymunkát végez, amivel értelemszerûen másoknak isjót tesz. Az állam célja tehát az, hogy gazdaság- éstársadalompolitikájával biztosítsa a munka lehe-tõségét, és nem az, hogy emberek segélybõl valóvegetálásra rendezkedjenek be. Az igazságosságtekintetében – amit zaklatott napjainkban érde-mes feleleveníteni II. János Pál pápa tanításából –,hogy a béke nem pusztán a háború hiánya, ha-nem az igazságosság gyümölcse. Ha nincs igazsá-gosság, akkor – a szó teljes értelmében vett – békesem lehet.

A teológiai antropológiának van egy másik dön-tõ politikai jelentõsége is: a keresztény felfogás azemberrõl két dolgot biztosan tud. Az egyik, hogyIsten képmására teremttettünk, a másik, hogy azeredeti bûn révén az ember hajlamossá vált arosszra. És ez a tudás megmenti az utópiától a ke-resztény politikát azáltal, hogy a keresztény poli-tikai filozófia eleve tud arról, hogy az ember Istenképmására teremtetett, ezért hisz az ember jósá-gában, és ezáltal elkerüli azt a pesszimista utópiát– ami például a marxizmus utópiája –, ami szerintaz ember eredendõen rossz állat, és azért kellenekaz állami struktúrák, hogy kinevelje ebbõl az ere-dendõen rossz lénybõl a szocialista embertípust.Ettõl azért menekülünk meg, mert tudjuk, hogy azember Isten képmása, ezért legyen bármilyen sze-


gény, beteg, legyen bármilyen élethelyzetben, el-esett vagy esendõ, önmagában feltétlen érték, ésmindig benne a van a jóra való irányultság, a jóravaló nyitottság. De ugyanígy másfelõl, mivel tu-dunk az eredeti bûnrõl, ezért megmenekülünk azoptimista utópiától is – aminek Rousseau a leg-jobb példája –, aki azt gondolta, hogy ha nincse-nek társadalmi struktúrák, akkor az eredendõen jóember majd szép, okos és jó lesz. Ez nyilvánvalóannem így van, mert miután az ember az eredeti bûnrévén hajlamossá vált a bûnre, ezért a bûn a vi-lágban mindig realitás marad, ezért kellenek azolyan társadalmi struktúrák, amik a jó irányba se-gítik. Tehát a keresztény antropológia és az erreépülõ keresztény társadalmi tanítás megóvja a ke-resztény politikát a legnagyobb rossztól, ami a po-litikában történhet: az utópiától.

Barankovicsnál Szabó Dezsõ Esodort faluja a nem-zeti elkötelezettség szimbóluma. Keresztény ala-pon a nemzet fogalmánál két tévedést kell elke-rülni. Az egyik az, amelyik nem tartja értéknek anemzeti létet. Ilyen a kozmopolitizmus vagy az in-ternacionalizmus. Ezzel szemben Szabó Dezsõ úgyfogalmazott, hogy a nemzet az emberiség termõ-formája. Ezért az emberiség legnagyobb megsze-gényesülése lenne, ha a lengyel nem lenne len-gyel, a francia nem lenne francia és a magyar nemlenne magyar. De van egy másik irányú tévedés is,ez a sovinizmus, amikor egy nemzet a saját élet-joga alapján kétségbe vonja más nemzetek léte-zéshez való jogát. Ezért a mi keresztény alaponvaló nemzeti elkötelezettségünk egyfelõl az, hogyértéknek tekintjük a nemzetet, és elutasítunk min-


den olyan ideológiát, ami tagadja a nemzet értékvoltát; másfelõl viszont elutasítjuk azt, amikor egynemzet kvázi kizárólagos jogot akar vindikálni ma-gának az élethez, tagadva más nemzetek jogát.Mi azt mondjuk, hogy minden nemzet egyszeri ésmegismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgaz-dagság, amit csak és kizárólag az az adott nemzetadhat az egyetemes emberiségnek.

És a magyar kereszténydemokrácia gyökereinélszólnunk kell Prohászka Ottokár és Gisswein Sán-dor keresztény-szociális elkötelezettségérõl. MertBarankovics Demokrata Néppártjának a bázisa ésa sikere alapvetõen a mögötte álló KALOT-nakvolt köszönhetõ. A KALOT (Katolikus AgrárifjúságiLegényegyletek Országos Testülete) Kerkai pátervezetésével 1935-ben alakult, és 500 ezer tagjavolt! A mai napig érvényes a KALOT négy karak-ter meghatározó célja: Krisztusibb embert, mûvel-tebb falut, életerõs népet, önérzetes magyart! Ésehhez kapcsolódott az EMSZO (EgyházközségiMunkásszakosztályok) 700 ezer taggal! A keresz-tényszociális karakterbõl következõen világosan lát-nunk kell, hogy ez a szellemiség a Horthy-korszak-ban – annak minden értékének elismerése mellett– de ellenzékben volt. Gondoljunk például a nagy-birtokokra – beleértve az egyházi nagybirtokot is –,az elmaradt földosztásra, ami pedig a legfonto-sabb követelés volt. Megjegyzem, hogy ha akkorvégrehajtják a földosztást, akkor a kommunistaberendezkedés sokkal-sokkal nehezebb lett volna.Gondoljunk arra, hogy a kisbirtokos parasztság alengyel politikában a vallási és nemzeti ellenállás-nak a társadalmi alapját jelentette.


Ebbõl a gyökérzetbõl nõtt ki 1944. október 13-án a Kereszténydemokrata Néppárt. Varga LászlóGalamb utcai lakásán ott volt Apor Vilmos püspök,Kerkai Jenõ jezsuita páter, Pálffy József, Baranko-vics István és Varga László. Mindez a német meg-szállás árnyékában. Szemben a nyilasokkal, szem-ben a nácikkal. És akik a háború vége elõtt ellenemertek mondani a náciknak, azoknak volt erkölcsialapja, hogy a háború után ellene mondjanak akommunistáknak. Akik '44-ben ellene mertek mon-dani Szálasiéknak, azoknak minden alapja meg-volt, hogy '45 után ellene mondjanak Rákosiék-nak. Ahogy volt bátorságuk szembe szállni a barnadiktatúrával, úgy volt bátorságuk, hogy szembeszálljanak a vörös diktatúrával.

'45. szeptember 20-án hirdették meg a prog-ramot, ahol Barankovics István kimondta, hogy ke-resztény világnézeti párt vagyunk, és a keresztényállameszme alapján állunk. Mivel a késõn meg-kapott indulási engedély miatt nem volt reális le-hetõség arra, hogy a Demokrata Néppárt külön in-duljon a választáson, ezért a Független KisgazdaPárttal állapodott meg. Így a fõvárosba bekerültEckhardt Sándor és Varga László, a parlamentbepedig Eckhardt Sándor és Bálint Sándor. (Büszkékvagyunk rá, hogy boldoggá avatása folyamatbanvan!)

A '47. augusztus 10-i programban hirdette megBarankovics a Kereszténydemokrata Néppárt –Demokrata Néppárt néven – programját, aminekkét kulcseleme volt: a modern kereszténydemokrá-cia és az evangéliumi szocializmus. (Európa nyu-gati felén, ahol nem élték át a létezõ szocializmust,


ott a szocialista szót nem kompromittálták. Mi, ke-resztényszociálisnak nevezzük, amit õk keresztény-szocialistának mondtak, mert a szocializmus kom-promittálódott, de például a CSU Németország-ban ma is keresztényszocialista pártnak nevezi ma-gát.) Barankovics a gyõri zászlóbontáskor így be-szélt Gisswein Sándorról: „A Néppárt nem vélet-lenül bont zászlót éppen Gyõr városában. A mo-dern szociális és demokratikus keresztény állam-eszmét innen indította el útjára a századfordulóidején egy nagyszerû pap, az evangéliumi szocia-lizmus elsõ magyar gyakorlati apostola, a modernkereszténydemokráciának közép-európai elõhírnö-ke, az elsõ keresztény munkásegyesület megala-pítója, a szociális és demokratikus keresztény po-litika tragikus hõse, a mi nagy elõfutárunk, Giss-wein Sándor. A modern szociális és demokratikuskeresztény politika tiszta forrása, amibõl mi is me-ríteni akarunk, Magyarországon elõször Gyõrbenfakadt fel. Méltó és igazságos tehát, hogy itt bont-suk ki újra a zászlót, ahol azt az elsõ igehirdetõfelemelte, ezzel is hódolván a modern keresztény-demokrácia és az evangéliumi szocializmus koránérkezett és késõn igazolt nagy magyar kezdemé-nyezõjének szelleme elõtt.”

Mindezzel kapcsolatban az a korrekt, ha a ké-nyes kérdésekre is kitérünk. A Barankovics–Mind-szenty-vita tény, a keresztény politika szempont-jából tragikus tény. A döntõ különbség köztük azvolt, hogy Mindszenty József hercegprímás bíborosúgy gondolta, hogy a szovjet megszállás és a kom-munista hatalom legfeljebb néhány évig fog tar-tani, és ezekkel nem lehet tárgyalni. Barankovics


reálisan látta, hogy a szovjet érdekszféra, a vöröshadsereg jelenléte meghatározza a mozgásteret,és sokáig fog tartani, ezért ezekkel kell – és talánlehet is – tárgyalni. Mind a kettõnek volt igazságaés mind a kettõnek volt tévedése. Mindszenty té-vedett abban, amikor azt gondolta, hogy ez csaknéhány évig fog tartani, de abban igaza volt, hogyezekkel nem lehet tárgyalni. Barankovicsnak igazavolt abban, hogy ez emberöltõre fog szólni, de té-vedett abban, mikor azt gondolta, hogy a kommu-nistákkal lehet tárgyalni. Szerintem az a helyesálláspont, hogy hasonlóan értelmezzük a Mind-szenty–Barankovics-vitát, mint például a Széche-nyi–Kossuth–Deák-vitát. A magyar panteonban ottvan Kossuth, ott van Széchenyi és ott van Deák.Pontosan így együtt lehet a magyar panteonbanBarankovics István és Mindszenty József bíboros úr.

A '47. augusztus 31-i parlamenti választásokat aDemokrata Néppárt megnyerte, 16,4 százalékkal,amit a kommunisták csak a kékcédulás csalássaltudtak elcsalni. De így is 60 kereszténydemokrataképviselõ került az országgyûlésbe, majd pótkép-viselõk és visszalépések folytán végül is 71-en vol-tak a Magyar Országgyûlés tagjai a Barankovics-pártból. Heroikus küzdelem következett, amineklegnagyszerûbb pillanata Barankovicsnak az egy-házi iskolák államosítása ellen elmondott beszédevolt. A magyar történelem tragikuma, hogy a '47-es választásokat megnyerõ Barankovics Istvánnem lehetett Magyarország miniszterelnöke. EgyAdenauer, Schumann, De Gasperi formátumú ál-lamférfi volt, és a történelem tragikuma, hogy nemszolgálhatta hazáját úgy, ahogyan ezt megtehette


Európa boldogabb, nyugati felén Adenauer, Schu-mann és De Gasperi.

1949. február 2-án, miután Rákosi Mátyás kö-zölte, hogy a Mindszenty perben fel akarják hasz-nálni a Barankovics pártot a hercegprímássalszemben, Barankovics az egyetlen lehetõséget vá-lasztotta: az emigrációt.

Február 4-én az itthon maradottak közül néhá-nyan bejelentették a párt megszûnését. Ezen aponton nagyon fontos egy distinkciót tennünk:Varga László ezerszer kötötte a lelkünkre, hogy apárt soha nem oszlott fel, soha nem szûnt meg,hanem: felfüggesztette a mûködését. A fõtitkár-nak nem volt joga a pártot feloszlatni, az itthonmaradt képviselõk pedig egy olyan testület nevé-ben – „politikai bizottság” – jelentették be a pártmegszûnését, ami nem létezett. Tehát a Baranko-vics-párti képviselõk mindig is úgy tekintették, hogya kommunista diktatúra miatt a párt legális mû-ködése – legalábbis Magyarországon – nem lehet-séges, ezért a párt felfüggeszti a mûködését, desoha nem szûnt meg! A Barankovics-párt nem lett„társutas”, nem lett részese a Rákosi féle panopti-kumnak. A Demokrata Néppárt képviselõi vagybörtönbe, vagy emigrációba mentek, de nem let-tek kollaboránsok. A Barankovics-párt története azegész jobbközép, polgári-keresztény-nemzeti szö-vetségnek mintegy történelmi elõképe, vállalhatónormatív története.

Jött a megtorlás, például Mateovics Ferenc ösz-szesen 19 évet volt börtönben, Károlyi Bernát fe-rences szerzetes – aki Barankovics-párti képviselõvolt – a börtön következményében 1954-ben meg-


halt, õt is vértanúnak tekinthetjük, az õ boldoggáavatása is folyamatban van.

1956. október 30-án az addig föld alatt lévõkereszténydemokraták – Keresztes Sándor és Mi-halics Vid – megírták Nagy Imrének, hogy a pártfelújítja mûködését, és ezt Farkas Dénes a rá-dióban is bejelentette. Nagy Imre mellett álltak, deellenzéki pártnak deklarálták magukat, majd aBibó-memorandum aláírásával Bibó Istvánt támo-gatták.

November 4-e után megint csak brutális meg-torlás következett, Mateovics Ferencet akkor 10évre ítélték, 1974-ig volt börtönben. Van a pártnakmég egy vértanúja: Tihanyi Árpádot kifejezettenazért, mert demokrata néppárti volt, 1957. decem-ber 31-én megölték. „A megtorlás méreteinek ér-zékeltetésére elég csak a 71 demokrata néppártiképviselõ sorsára utalni. 1948 és 1956 között 12képviselõ emigrációba kényszerült, az itthon ma-radt 59 közül 18 volt honatyát elítéltek vagy elle-nük bírósági eljárást kezdeményeztek, kitelepítet-tek 4-et, internáltak 8-at, korábbi munkahelyeiktõlmegfosztottak 7-et, rendõri felügyelet alá rendel-tek 4-et, 5 személyt kuláklistára tettek, 4 személy-nek pedig el kellett hagynia a lakását.” Innentõlkezdve a kereszténydemokrácia katakomba-létbekényszerült.

És itt hadd szóljak egy szót Keresztes Sándornéhai tiszteletbeli elnökünkrõl, megint csak azõszinteség jegyében. Amikor õt bevitték a börtön-be – hét gyereke volt –, addig verték, amíg aláírtegy beszervezési nyilatkozatot, bár odaírta, hogy alelkiismeret határain belül, de miután latinul írta,


ezt nem értették. Soha senkinek nem ártott. (Ké-sõbb Keresztes Sándor volt a kapcsolat Illyés Gyulaés Márton Áron között. Azt hogy Illyés Gyula kato-likusként halt meg, abban szerepe volt MártonÁronnak.)

A kereszténydemokrata emigráció tekintetébenszólnunk kell Varga Lászlóról, aki az ENSZ-benminden nyomás ellenére fenntartotta a magyarügyet, és Kovács K. Zoltánról, aki a Szabad Euró-pánál tette, amit csak lehetett.

1989-ben természetesen megindult a párt újra-szervezése, ennek a „fedõszerve” a Márton ÁronTársaság volt. Az igazsághoz tartozik, hogy kettenkülönlegesen is segítették a pártalakítást és aMárton Áron Társaság rendezvényein is exponál-ták magukat: Pozsgay Imre és Gyulay Endre püs-pök. És éppen 25 éve, 1989. szeptember 30-án, aciszterci Szent Imre Gimnáziumban – akkor JózsefAttilának hívták – újjáalakult a Kereszténydemok-rata Néppárt, Gábor Dzsingisz és a holland keresz-ténydemokrata párt, a CDA hathatós segítségével.

Az a csodálatos a magyar kereszténydemok-ráciában, a KDNP-ben, hogy emberi szerencsét-lenkedések, gyarlóságok történhettek, de akár az1947-es, akár az 1989–90-es 100 pontos prog-ramjainkat nézem, mind büszkén vállalhatók.

Az elsõ szabad választásokat követõen beke-rültünk az Országgyûlésbe és Antall József kormá-nyában rendszerváltoztató kormánypárt lettünk.Méltó, hogy megköszönjük az akkori miniszterekés államtitkárok munkáját. A következõ válasz-táson – miközben a Kisgazdák és az MDF széte-sett, megroppant, amortizálódott – mi erõsödtünk.


Minden reményünk megvolt a jó folytatáshoz,amikor közbejött Giczy György szerepe. Hõzön-géssel kezdõdött és politikai ámokfutással végzõ-dött. Tanulságos, hogy a MIÉP-pel való kokettá-lásból, radikális jobbos retorikából, hogy lettek vé-gül az MSZP segédcsapata... Varga László így írterrõl 2002 adventjén: „1995-ben az Országos Vá-lasztmány Giczy Györgyöt választotta meg elnök-nek azzal a reménnyel, hogy egy fiatalabb gene-ráció veszi át a vezetést. Ez fordulópontot jelentetta KDNP történetében, mert a kereszténydemok-rácia érvényesülése helyett annak romba döntésekezdõdött, a megértés helyett az üldözés, a ba-rátság helyett a gyûlölet lett úrrá. A bizottságokszéthullottak, az alap- és megyei szervezetek mun-kája megszûnt. A képviselõcsoport és a nemzet-közi kapcsolatok megszûntek. Az egykor pezsgõéletet adó ragyogó épület, a Nagy Jenõ utca 5. sz.alatt politikai hullaházzá vált. A megmaradt ve-zetõk az eszme júdásai lettek.”

És mi lett a vége? Az akkori – különben törvény-telen – KDNP nyomorúságos módon kiesett a par-lamentbõl, kizárták a nemzetközi szervezetekbõl,az egyház elutasította – joggal – mondván: hogyse nem keresztény, se nem demokrata, ráadásul avagyont is ellopták az utolsó fillérig, és csak adós-ságot hagytak hátra. Erkölcsi és politikai halottávált a pártunk. De Varga László akkor összehívottminket, és azt mondta, hogy: nem fogom hagyni,hogy ez a párt kiessen a történelembõl. Ennyiszellemi, erkölcsi, politikai erõfeszítést nem fogokveszendõbe hagyni. Seregély István érsek úr – ak-kori püspökkari elnök – összehívott minket Csépe


Béla lakásán, és azt mondta, hogy ne adjuk fel,hanem harcoljunk.

Gábor Dzsingisz a CDA papírján a következõ le-velet írta nekem: „A Torgyán által vezetett Kis-gazda Párttól jobbra elhelyezkedõ keresztényde-mokráciának sem választási lehetõsége, sem tar-talmi értelme nincs. Csakis a józan középfelé ten-dáló politika lehet sikeres. Szerintem a június 21-iországos választmány az utolsó alkalom, hogy egyszervezett kereszténydemokrata párt porondon ma-radjon a magyar politikában. Ha a jelenlegi elnökposztján marad, vége mindennek. Csak egy új arc,egy új generáció mentheti meg ezt a pártot. Ha ate jelölésed az elnöki posztra kialakíthat egy több-séget, akkor azzal megmenthetõ a józan keresz-ténydemokrata politika Magyarországon. Ezt ter-mészetesen nem kérhetem anélkül, hogy ne fûz-zem hozzá, szívesen rendelkezésedre állok abbana formában, amire te igényt tartasz. DöntésedhezIsten áldását kérem.”

Nem adtuk fel, hanem kibontottuk a zászlót ésharcoltunk. A legnehezebb idõkben is azért tud-tunk megmaradni, mert a párt nagy öregjei: VargaLászló, Kovács K. Zoltán, Keresztes Sándor meg-alapították – Harrach Péter és Surján László veze-tésével – a Magyar Kereszténydemokrata Szövet-séget. Az MKDSZ volt az, ami az elsõ Orbán-kor-mányba átmentette a kereszténydemokrata érté-keket, személyiségeket és – valamiképpen – a szer-vezeti létet is. Isépy Tamás és Rubovszky Györgyvezetésével sikerült jogi úton elérni, hogy – 5 év el-teltével! – a Legfelsõbb Bíróság döntést hozzon aKereszténydemokrata Néppárt ügyében. Varga Lász-


ló így írt errõl: „a Legfelsõbb Bíróság 2002. szept-ember 26-án elhangzott ítélete szerint november2-án újra összeült az 1997. júniusi törvényesösszetételû Országos Választmány. Felcsillant aremény arra, hogy a KDNP megtisztulva újra-kezdheti mûködését, hogy a párt visszatérhet azeredeti politikai családjába, oda, ahova mindig istartozott. A Kereszténydemokrácia ugyanis a har-madik évezred vezetõ eszmeisége, a világon min-denütt egyet jelent a közjó szolgálatával. Magyar-ország sem lehet ezalól kivétel.” És megtörtént acsoda, 2002. november 2-án a Legfelsõbb Bíróságítélete alapján, 5 évvel az események után, hatá-rozatképes formában össze tudott ülni a nagyvá-lasztmány és megtörtént – ha ez nem képzavar – ahalottak napi feltámadás.

Rendeztük a sorokat: helyi szervezetek újjáala-kítása, Európai Néppárti (EPP) tagság, adósságokkifizetése, újra jelen voltunk a parlamentben, azönkormányzatokban, az Európai Parlamentben, ésaz egyházakkal is rendeztük a kapcsolatunkat.Döntõ fontosságú volt a Fidesz és a Keresztény-demokrata Néppárt szövetségének megkötése.Ami a többség és az igazság gondolatkörébenfogant, ahol a Fidesz egy nagy széles gyûjtõpárt,kereszténydemokrata ihletettséggel, a Keresztény-demokrata Néppárt pedig egy keresztény világ-nézeti párt. És örömmel jelentem, hogy a Fi-desz–KDNP-szövetség Magyarország és az EurópaiUnió történelmének legsikeresebb politikai kon-strukciója, amit valaha létrehoztak. Hatodszornyerjük meg abszolút többséggel a különbözõ vá-lasztásokat! A szociális népszavazást, az elõzõ


európai uniós és önkormányzati választást, 2010-ben kétharmados többséggel a parlamenti válasz-tást. Most az áprilisi választásokon újra kétharma-dos többség, abszolút többség az európai uniósválasztásoknál, és itt állunk a küszöbén annak,hogy hetedszer is abszolút többséggel meg tudjuknyerni az önkormányzati választásokat.

De látnunk kell, hogy a párt végsõ soron: esz-köz. Eszköz a célok elérésére. Mik ezek a célok?Csak hogy aktualitást mondjak, pl. a bankok el-számoltatása. Ez valóban erkölcsi forradalom! Aformál jogászkodással szemben az igazság érvé-nyesül. Most történik meg az, hogy az állam azemberek mellé áll a különbözõ érdekcsoportokkalszemben. Elértük, hogy keresztény Alkotmánya vanMagyarországnak. Bevezettük a családi típusúadózást, ami a KDNP-nek kezdetektõl fogva azegyik legfontosabb programpontja volt. A külhonimagyarok honosítása által megteremtettük a nem-zet közjogi egyesítését.

Barátaim! Megcselekedtük azt, amiért az Ala-pító Atyák 70 éve megalapították a Pártunkat!

(Beszéd az Országos Nagyválasztmányon, 2014. szeptember 27-én)


AZ ORTHODOXIA BÁTORSÁGA

–– KKiisslléégghhii NNaaggyy ÁÁddáámm,, aa SSzzeenntt ffeessttõõjjee ––

„Szeressen minden tiszta szív,Imádjon minden józan ész.”

(Himnusz a zsolozsmából)

Kisléghi Nagy Ádám mûvészete és személyeprófétai jel, mégpedig három értelemben: az Akit,az ahogy és az aki vonatkozásában.

A kulcsszó Kisléghi Nagy Ádám mûvészetében:a Szent.

Persze a mûvészet, amennyiben mûvészet, min-dig valamiképpen a Voltaképpenirõl szól, valami-képpen mindig az Abszolútumra, a Szentre irányul.Ez lehet keresés, lehet perlekedés, lehet a szenthiányának fájdalma, vagy lehet reflektálatlan is,de valamiképpen a Szentre irányul. Kisléghi NagyÁdám mûvészete azonban nem a keresés, a per-lekedés, a hiány fájdalma vagy a reflektálatlanságanonimitása, hanem egyenesen a Szentre irányul.Következésképpen az õ mûvészetének nem tárgyavan, hanem Tárgya van: a Szent. Mivel a Szentrõl,mint Szentrõl szól, ezért mintegy attribútuma: ahitvallásos tanúságtétel.

Az Aki után van az ahogy. A megszentelt forma. Legitim dolog a Szentre való irányultság vonat-

kozásában is például a szürrealista, avantgarde,


stb. mûvészet. De Kisléghi Nagy Ádám sajátsága,hogy a Szentre a szent hagyomány által irányul.(Gondoljunk arra, hogy a megszentelt formák nyu-gat vonatkozásában az itáliai festészet, kelet vo-natkozásában pedig az ikon.) E tekintetben attri-bútuma: az alázat. Ez a második prófétai jel.

Itt szükséges egy teológiai megjegyzést tenni:igazából a kérdés az az, hogy a Szent ábrázolható-e egyáltalán? Az Ószövetség válasza – sõt mindenkereszténységen kívüli válasz – az, hogy nem. Még-pedig azért nem, mert a Szent, az Aszolútum nemragadható meg emberi formában. Egyedül a ke-reszténység az, amiben megjelenik a Szent Képe.Mégpedig azért, mert maga a Voltaképpeni, magaaz Abszolút, maga a Szent vált Képpé. Maga azIsten vált Képpé Jézus Krisztusban. Krisztus, mintaz Isten Ikonja, egyszer és mindenkorra lehetõvétette a Szent képi ábrázolását. „Aki engem lát, lát-ja az Atyát.” És miután Isten népe Krisztus miszti-kus teste, ebbõl következõen a Szent ábrázolásalegitim Isten népe tekintetében is, elsõsorban aBoldogságos Szûzanya vonatkozásában, másod-sorban a szentek vonatkozásában, hiszen ha egy-szer Isten népe Krisztus teste, és Krisztus Isten Ké-pe, akkor Isten népének tagjaira is átsugárzik azAtya képmásisága.

Meg kell jegyeznem, hogy a fõ vád KisléghiNagy Ádámmal szemben az, hogy „szentképfes-tõ”. (Ez persze abszurd vád, hiszen ha lehet valakitájképfestõ, lehet valaki csendéletfestõ, akkor mi-ért nem lehet valaki szentképfestõ?) De ennél sok-kal lényegibb dologról van szó. Kisléghi NagyÁdám nem szentképfestõ – az Ecclesia Szövetke-


zetnél kapható szentképek értelmében –, hanem õa Szent Képének a festõje. Nagy Sz-szel és nagy K-val.

Elmondok egy történetet. Barátilag elmondtákdöntési pozícióban lévõ elismert mûvészek, hogymiért nem kaphat meg egy bizonyos mûvészeti el-ismerést Kisléghi Nagy Ádám, amire Mádl Ferencköztársasági elnök úr és Karl-Josef Rauber apostolinuncius úr terjesztették fel. Az indoklás, amiértnem kaphat, az az, hogy: „szentképeket fest”.Ezért „nem tükrözõdik ezekben a képekben a mû-vész személyes állásfoglalása.” És megsúgták,hogy ha az Utolsó vacsorát úgy festené meg – szószerint mondom –, hogy Jézus Krisztus az egyik ke-zében hamburgerrel, a másik kezében Coca-colá-val állna az Eucharisztia alapításakor, akkor ez márkifejezné a mûvész személyes véleményét, és akkorez már mûvészet lenne. Ezért Kisléghi Nagy Ádámattribútum-szerû erénye a bátorság. Az ortodoxiabátorsága! Az ortodoxia bátorsága a herezis korá-ban.

A szinkretista gnoszticizmus idõszakát idézi mosta világ, aminek a lényege az, hogy az igazságoknevében definitíve tagadja az Igazság létét. Mi-után Kisléghi Nagy Ádám a katolicitás nevébentanúságot tesz az Igazságról, ez tolerálhatatlanmindazoknak, akiknek alapdogmája az, hogy nemlétezik nagybetûs Igazság, csak a különbözõ kis-betûs igazságok világa. Ezért Kislégi Nagy Ádámbotrány mindazok szemében, akik a kisbetûs igaz-ságok nevében tagadják a nagybetûs Igazságot.Hát ezért nem kaphatta meg azt a bizonyos elis-merést.


A harmadik vonatkozás, amiben prófétai jel Kis-léghi Nagy Ádám, az az életszentség. Én nem vi-tatom azt, hogy a személyes élet és a mûvésziéletmû olykor elválhatnak egymástól. Gondoljunka költészetben a francia szimbolistákra, pl. Rem-baudra, aki megírja az életmûvét és elmegy rab-szolgakereskedõnek. Vagy mondjuk a magyar iro-dalomban Adyra. Vitathatatlan az életmûvük ésmenthetetlenül esendõk. De Kisléghi Nagy Ádámnem ehhez a körhöz tartozik, hanem Rubljovhoz.Aki úgy festette a Szentháromság ikont, hogy fo-lyamatos imádságban volt, és ezért a festménye aszemélyes imádságának, Isteni kapcsolatának egy-fajta tárgyiasulása. Ebben az értelemben mondomazt, hogy Kisléghi Nagy Ádám harmadik prófétaijel-volta az életszentség, az, hogy a mûvészete és aszemélyes élete elválaszthatatlan.

Összefoglalólag: Kisléghi Nagy Ádám három-szoros prófétai jel. Elõször is a Szentre, mint Szent-re irányul, mûvészetében hitvallásos, tanúságtevõmódon. Másodszor prófétai jel a forma tekinteté-ben, ez a megszentelt hagyomány vállalása, ami-nek attribútuma az alázat. Harmadszor pedig éle-tének és mûvészetének egységébõl kifolyólag azéletszentség.

Ezekkel a gondolatokkal köszönöm õneki – Istennépe és az én személyes életem tekintetében is – amûvészetét.

(Elhangzott a Piarista Gimnáziumban,2014. november 6-án)


500 ÉVE SZÜLETETT AVILAI NAGY SZENT TERÉZ

– Napirend elõtti felszólalás, 2015. március 16. –

ELNÖK: Most Semjén Zsolt képviselõ úr követ-kezik, a Kereszténydemokrata Néppárt nevében:„Ötszáz éve született Avilai Nagy Szent Teréz” cím-mel. Parancsoljon!

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szé-pen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Aho-gyan a geográfiára Kolumbusz felfedezése vagy afizika tudományára Albert Einstein felismerése,valahogy úgy hatott a teológia-misztikára AvilaiNagy Szent Teréz. Teresa de Ahumada – vagyisközismert nevén Avilai Szent Teréz – ötszáz éve,1515. március 28-án született. Életének körül-ményeit figyelembe véve – emberi számítás szerint– nem sok valószínûsége volt annak, hogy nevefennmaradjon az emberiség emlékezetében. Elõ-ször is azért, mert a spanyol aranykorban oly nagy-ra tartott spanyol nemesi vér helyett „csak” eré-nyeket és szellemi mûveltséget örökölhetett azõseitõl, akik toledói zsidó kereskedõ származásu-kat el kellett hogy rejtsék a világ elõl. MásodsorbanTeréz gyakran megtapasztalhatta, hogy a magukatbefolyásosnak és mûveltnek vélt férfiak õt csak egy„tudatlan nõnek” tartják. Harmadszor pedig azért,mivel egy kármelita kolostor szigorú világába szólt


a hivatása, ami szintén aligha jelenthetett esélytarra, hogy ismertté váljon.

Kolostorában élénk figyelemmel kísérte koraeseményeit, s fájdalommal élte meg a kereszté-nyek közötti véres háborúkról és az újonnan fel-fedezett kontinensen élõ népek evangelizálása he-lyetti leigázásáról hallott híreket. A világ hatalma-sait közvetlenül nem érhette el, de magához Isten-hez bármikor fordulhatott. A világ megváltoztatá-sát a maga személyével kezdte. Saját önzõ énjévela másik ember iránti szeretet megéléséhez, azigazság kereséséhez és a lelki szabadságra való el-jutáshoz szükséges erények végsõkig eltökélt gya-korlásával szállt szembe. Idõvel más nõk is csatla-koztak hozzá, belõlük építette fel az evangéliumiegyszerûségre és szeretetre, teljesen Istenre ha-gyatkozó és Isten akaratát keresõ közösségét.

Mûveivel mások számára is megközelíthetõvétette az ember belsõ világát, így a mai antropo-lógiai és pszichológiai tudományok elõfutárakéntis értelmezhetjük. A katolikus egyház elsõ nõiegyházdoktoraként Teréz hatása egyetemes, nemkizárólag a hívõ keresztények, hanem más vallá-súak, sõt még magukat ateistának valló gondol-kodók is rácsodálkoznak, ahogy ajtót nyit – a ben-nünk is megtapasztalható – végtelenre. HenriBergson francia filozófus számára Teréz mûveinekolvasása a személyes és transzcendens Istennelvaló találkozását jelentette. A német EdmundHusserl filozófus tanítványa és asszisztense EdithStein – vagyis a nemrégiben szentté avatott TeréziaBenedikta kármelita nõvér – az agnoszticizmushosszú évei után pedig a következõ szavakkal fe-


jezte be Teréz Önéletrajzának olvasását: „Ez azigazság”.

A magyar kármelita szerzetes, Marcell atya akövetkezõ szavakkal kommentálta Edith Stein ta-pasztalatát Avilai Szent Terézzel kapcsolatban: „Te-réz felfedezte a lelkek nehézkedési törvényét,amint kortársa, Kepler a testekét. Teréz írásaiban anehézkedési törvény áttörését hirdeti, amikor kivi-telezi a lélek felemelkedésének felszabadító jó hí-rét.”

Ez a jó hír, Teréz élettapasztalata itt és most,személy szerint nekünk is szól. Ahogyan õ mondta:zûrzavaros mindennapi létünk olyan, „mint egyrossz éjszaka egy rossz szállodában”. De belsõ vi-lágunkban, belsõ várkastélyunkban megtalálhat-juk a tökéletesség útját a Végtelenre, a Voltakép-penire, a személyes Abszolútumhoz.

Köszönöm az Országgyûlés figyelmét. (Taps akormánypárti padsorokban.)


MI AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGNAKDOLGOZUNK, TUDUNK VÁRNI

PÁR ÉVET

– „Baszódjál meg, KDNP, s külön SemjénZsolt...” Hallotta a dalt?

– Ennél elmésebb támadás sose érjen minket.Ha ez a társaság megdicsérne, lelkiismeret-vizs-gálatot tartanék. Támadnak, tehát jó úton járok.

– Társaság? Valaki bepöccent azon, hogy önökmiatt nem tud vasárnap vásárolni és írt errõl egydalt.

– Ez így kissé hihetetlen. Nyilván egy érdekcso-port van emögött, amely a szabad vasárnap miattindít támadást a kormány és persze a keresztény-ség ellen.

– A kormányban benne van, de ön lenne a ke-reszténység? Vagy a KDNP?

– A vasárnapnak talán van köze a keresztény-séghez. A szabad vasárnap pedig a KDNP egyiknagy sikere. Százezer kereskedelmi dolgozó leg-elemibb munkavállalói jogairól van szó, úgyhogyelég bizarr, amikor baloldaliak és szakszervezetektámadják. Az, hogy mindenkinek járjon a vasár-napi pihenõnap, amelyet a családjával együtt tölt-het, a legrégebbi szociáldemokrata követelés.

– Nem vettük észre, hogy munkavállalók töme-gei vagy szakszervezetek követelték volna itthon azintézkedést. Egy világnézeti párt, önök tudták job-ban helyettük, mi a jó nekik.


– Óriási tévedés. Például a Frivaldszky Gáspárvezette civil szervezet itthon képviseli évtizedek ótaa szabad vasárnapot, de nemzetközi mozgalom isszervezõdött már e köré. Számos szakszervezettelbeszéltünk, akik támogatták.

– Családokra hivatkozik, miközben az új rend-szerben csak a családi boltok nyithatnak ki vasár-nap. Az nem baj, ha õk dolgoznak?

– A család a családi boltban együtt van vasár-nap. A cél tehát megvalósul.

– A pincérnek talán nincs családja?– A közszolgáltatásoknak mûködniük kell vasár-

nap is – a rendõrségnek, a tûzoltóságnak...– Az étterem nem közszolgáltatás.– Nem, de az, hogy a családok vasárnap, a sza-

badnapjukon be tudjanak ülni egy étterembe, fon-tos és támogatható. Az intézkedés másik értelmepersze valóban az, hogy a kis üzleteket hozzukhelyzetbe a multikkal szemben. Harmadszor: egyadott kultúrkörben vannak hagyományok. A vasár-nap a kereszténységbõl következõen az általánospihenõnap Európában. A francia forradalom alattmár kísérleteztek az eltörlésével, de nem jött be.Akik támadják a szabad vasárnapot...

– A vasárnapi zárva tartást támadják.– Az helyesen szabad vasárnap.– Maga a szó is abból jön, hogy vásárnap.– A magyar nyelvben. Máshol az Úr napjából.– Magyarországon vagyunk.– Mi a kérdés?– Hát az, hogy nincs-e ellentmondás. Tradícióra

hivatkozik, miközben hagyományosan a vásároknapja a vasárnap.


– Európában és Magyarországon a vasárnap apihenõnap. Ausztriában, Bajorországban is szabada vasárnap.

– Ott igen, nálunk viszont nem. Az autógyárakmunkásai itthon vasárnap is dolgoznak. Csak aboltok vannak zárva.

– Az a helyes, ha minél inkább általános lesz aszabad vasárnap, de van korlátja: a gazdaság te-herbíró képessége. Elsõsorban a kereskedelmi dol-gozókat sújtotta a probléma, úgyhogy megtettünkegy nagy lépést az érdekükben, aztán ha módunklesz rá, megnézzük, mit tehetünk még.

– Viszont nem szöszölnek hatástanulmányokkal.– Hatástanulmány van ilyen is, meg olyan is.

Nézzük meg egy-két év múlva, hogyan vélekedikakkor a tapasztalatok alapján a társadalom a sza-bad vasárnapról. Szerintem a többség idõvel tá-mogatni fogja. Nézzük majd meg azt is, voltak-eelbocsátások. Biztos vagyok benne, hogy nem lesz-nek számottevõek, ha lesznek egyáltalán.

– Igaz a pletyka, hogy most Orbán Viktor ötletevolt a zárva tartás, amellyel a multikat akarta meg-szorongatni; s önök csak megkapták, hogy képvi-seljék az ötletet?

– Legádázabb ellenségeinknek is el kell ismer-niük, hogy mindig ugyanazt mondjuk. A KDNP1989-es programjából volt, ami már egy-két évalatt megvalósult; akadt olyan is, amire egy év-tizedet kellett várni; van ami most valósult meg, demindig célt érünk. A szabad vasárnap bevezeté-sének nekifutottunk az elõzõ ciklusban is. Matolcsyminiszter úr hosszú kormányzati és elnökségi ülésután azt mondta akkor, hogy bár az intézkedés tár-


sadalmi hatását tekintve nincs vita, az országteljesítõképessége még nem bírja el ezt. Mi viszontaz örökkévalóságnak dolgozunk, tudunk várni párévet.

–Varga Mihály még néhány hónapja is aztmondta, hogy gazdaságilag megalapozatlan azötlet.

– Kétségkívül hosszú vitánk volt a gazdasági mi-nisztériummal. Az ország azonban annyit fejlõdött2011 óta, hogy most már nem akceptáltuk ezt azérvet. Varga Mihály azt is mondta, hogy jó komp-romisszumos megoldást fogunk kötni. Így lett. Azautógyárakra és másra nem terjesztettük ki, a ke-reskedelmi dolgozókra igen.*

– A vadászat mikor jön? A DK már követeli,hogy vasárnapra tiltsák be azt is.

– Micsoda hülyeség ez? A vadászat, a horgászatés a kirándulás nem munka, hanem szabadidõstevékenység. A szabad vasárnap épphogy lehetõvéteszi, hogy az ember kikapcsolódjon egyik vagymásik által.

– Mikor vadászott utoljára?– Úgy egy hónapja.– Mit lõtt?– Sajnos semmit.– Az elmúlt mondjuk fél évben azért sikerült va-

lamit?


* Mivel a migrációról szóló népszavazás idõben egybe esettvolna a szabad vasárnapról szóló népszavazással, ezért ezt aKormány – taktikai okokból – visszavonta. A KDNP világossátette, hogy nem adják fel.

– Persze. Bár az ember nem dicsekszik a zsák-mányával, de most az egyszer kivételt teszek: a té-len terítékre hoztam egy vadkant.

– Katolikusként nincs gondban ezzel?– Miért?– Decemberben fõcímek voltak arról, hogy Fe-

renc pápa szerint az állatok is a mennyországbajuthatnak.

– Akkor tévesek voltak a fõcímek.– Az viszont nem, hogy VI. Pál azt mondta: álla-

tainkat egy nap Krisztus örökkévalóságában látjukmajd viszont. Vadászként ön akkor gyilkos.

– Ebben az esetben, ha ön eszik egy szelet rán-tott húst, akkor kannibál.

– Ezek szerint igen.– Na, tegyük akkor ezt rendbe teológiailag. Já-

nos apokalipszisében az új ég és az új föld, amennyei Jeruzsálem azt jelenti, hogy az egész te-remtés meg fog újulni. Ez azonban nem jelenti azt,hogy itt ennek a világnak a keretei között nemennek a világnak a szabályai szerint kellene élni.Az ember fogazata például mutatja, hogy növény-evõ és húsevõ egyszerre, mégsem mondjuk, hogyha megeszünk egy szelet kenyeret, azzal bûnt kö-vettünk el, mert megöltük a búzát.

– Ha megeszem a rántott húst, hogy életbenmaradjak, az azért más, mint amikor ön lelövi aszalonkát, s pusztán szórakozásból öl.

– Csak a pontosság kedvéért, a vadászat nemszórakozás, hanem szenvedély. Az ember antropo-lógiai természetébõl következik. Ahogy a szerelem.Az Úristen az embert ide helyezte, ebbe a világba,mintegy kertbe, hogy kertészként gondozza azt.


Két tévedést lehet elkövetni ezzel a feladattalkapcsolatban. Az ipari lobbi lebetonozná az egészkertet. Ez az egyik. A másik véglet meg hagyná,hogy elvadult dzsumbuj legyen a kert. A küldeté-sünk az, hogy mûveljük, hogy virágzó kertet hoz-zunk létre. Ahhoz viszont kellenek szerszámok. Avadász kezében a fegyver pontosan az, ami a kert-ész kezében a metszõolló. A vaddisznóknál min-den koca ellik évente öt malacot. Ha az összesdisznó megmaradna, úgy néhány év alatt tönkre-tennék az erdõt, a vetéseket, az élõhelyet, így el-pusztítanák azt, s ezzel magukat is. Ma már nin-csenek nagyragadozók, a természet rendjét tehátcsak a fenntartható vadászat képes biztosítani.

– Az elõbb ismerte el, hogy szenvedélyrõl vanszó.

– Persze. A sportvadászat szenvedély, amely na-gyon mélyen gyökerezik az ember antropológiájá-ban. Mindenkinek az õse vadászott. Az öné is.Természetes, hogy benne van az emberben ez azösztön.

– Szóval a mennyország az állatok számáranincs nyitva?

– Nincs. A mennyország, Isten színe látása, aSzentháromság belsõ életében való sajátos része-sedés lehetõsége a szellemi lények számára való-ság. A teremtés egésze is meg fog újulni vala-milyen formában, benne minden teremtménnyel,de a kettõ nem keverendõ össze. Ezért aztán az,aki egy állat elejtését vagy ételként való felhasz-nálását összekeveri egy ember megölésével vagymegevésével, az elmebeteg. Visszatérve a kérdé-sére, a Szentatya sem mondhat mást egyébként,


mint ami a katolikus hitletétemény, szavait tehátmindenkor ennek fényében kell értelmezni, nempedig mondjuk a New York Times szenzációhaj-hász újságírói által kiagyalt fõcímekbõl. Mindenélõ teremtménynek van bizonyos „joga”, a terem-tés és a természet rendje szerint a nekik járó mó-don, de ezek semmiféle módon nem keverhetõkössze az ember jogaival. Nagyon szép hagyomá-nya egyébként az egyháznak a Hubertus-mise, sszámos szent vadászott.

– Szent Ferenc meg prédikált a madaraknak. Dekinek a pap, kinek a papné.

– Persze. Kapisztrán Szent János ferences veze-tésével pedig Nándorfehérvárnál aprították a törö-köt. E szívemnek kedves témákon kívül a KDNP-rõlis lesz szó?

– Hogyne! Fõleg, hogy március végén újra el-nökké választották. Miért nem indult senki ön el-len? Mást nem érdekel ez a munka?

– Általános támogatással engem választottak.Hogy jut ebbõl arra a következtetésre, hogy mástnem érdekel? Logikailag ebbõl az következik, hogyolyan eredményeket értünk el, amelyek önmagu-kért beszélnek, s a párt egésze ezt az utat akarjajárni a jövõben is.

– Milyen utat?– A KDNP-nek sajátos karaktere van, amely

alapján teljesen egyedülálló a magyar politikai pa-lettán. Elõször is: Mi vagyunk az egyetlen törté-nelmi párt a parlamentben – hacsak a szocialistáknem tekintik magukat annak… A mi pártunkat'44-ben a nácik ellen alapították, '45-ben foly-tatták a küzdelmüket a vörös diktatúra ellen, '47-


ben Barankoviccsal megnyerték a választást és ezvolt az egyetlen párt, amelynek tagjai egytõl-egyig börtönbe kerültek vagy az emigrációt vá-lasztották, de egyikük sem lett kollaboráns. 1990-ben Antall József kormányában rendszerváltoztatókormánypárt lettünk. Mi maradtunk. Hol vannak atörténelmi pártok? A szocdemek, a kisgazdák?Vagy a nagy rendszerváltoztató pártok? Az MDF?SZDSZ? Nekünk parlamenti frakciónk van, a fõ-ispánoktól a polgármesterekig az ország egész te-rületén jelen vagyunk. Úgy, hogy minden program-pontunkat megvalósítottuk. A családi adózástólkezdve a nemzet közjogi egyesítésén át. Az utolsót,a családok csõdvédelmét most nyújtjuk be és idénmeglesz az is.

– Minden programpontot megvalósítottak? Abor-tusz?

– Beleírtuk az alkotmányba, hogy a magzati életfogantatásától védett, de a konkrét törvényi sza-bályozás csak olyan lehet, amit az adott társada-lom el tud fogadni. Elértünk mindent, amire le-hetõségünk volt, a többi párt közben vagy nemtudta megvalósítani a programpontjait, vagy mamár egészen mást mond, mint a kezdetekkor.

– A Fideszrõl beszél!– Ott üdvös fejlõdést láthattunk. A KDNP min-

dig ugyanazt mondta, és meg is cselekedtük.– Csak éppen választáson nem mérették meg

magukat, inkább bekúsztak a Fidesz hátán.– Hogyhogy bekúsztunk? Az emberek a Fidesz-

KDNP szövetségre szavaztak. Hat választást nyer-tünk egymás után. Ez a pártszövetség a magyar,sõt, az európai politikatörténet legsikeresebb poli-


tikai konstrukciója. Logikailag két lehetõség van:vagy az van, hogy a KDNP fantasztikus értéketképvisel, amelyet a Fidesz felismert; vagy az, hogyén hoztam össze valamilyen zseniális megálla-podást. Utóbbit a kötelezõ szerénység okán is ki-zárhatjuk.

– A katolikus egyházzal való jó viszonyt hozzák aFidesznek, ugye?

– Az sem magától van. Különben életem fõmûve, hogy szerepem lehetett Szent István bizánciszentté avatásában, amellyel az 1054-es egyház-szakadás óta az elsõ közös szentje lett Keletnek ésNyugatnak. Más egyházpolitikai munkám is ma-radandónak bizonyult az ingatlanrendezéstõl atörténelmi egyházakkal kötött szerzõdésekig. A Fi-desz mindenesetre bölcsen felismerte a KDNP ér-tékét, az események pedig igazolták ezt a döntést.

– Önök viszont elvileg különböznek a Fidesztõl,azért van saját pártjuk.

– Minden keresztény párt alapproblémája, hogyha konzekvensen ragaszkodunk az egyház tanításaszerinti politizáláshoz, az gyakran nem találkozik aközízléssel. Támogatottság híján pedig fennáll aveszély, hogy hitbuzgalmi egylet leszünk, nem pe-dig a társadalmat valóban alakítani képes politikaierõ. A másik lehetõség, hogy nem ragaszkodunkannyira az egyházias dolgokhoz, akkor viszont egyidõ után a kiüresedés veszélye leselkedik ránk. Énegyikben sem vagyok partner. Nem akarok hitbuz-galmi egylet elnöke lenni, de olyan néppárté sem,amely nem mer kiállni az egyházias keresztény ér-tékek mellett. Mi semmit sem kényszerülünk fel-adni és mégis minden célunkat elértük. A Fi-


desz–KDNP szövetség a többség–igazság problé-májára a megoldás. A KDNP ugyanakkor nemegyértelmûen jobboldali párt, még akkor sem, haáltalában csak egy jobb–bal koordináta-rendszertszokás használni. A nemzet, a család, az egyházértékeinek képviselete miatt mi markánsan jobb-oldalinak számítunk; a néhai SZDSZ ilyen értelem-ben szélsõbaloldali párt volt, amely anarchonihi-lista módon tagadta ezeket az értékeket.

– Öt éve nincsenek a parlamentben.– Jó, csak az évtizedes harc belém ivódott… A

lényeg, hogy van egy másik koordináta-rendszeris, a munkáé és a tõkéé. Keresztény pártként miazt mondjuk, hogy a munka az elsõdleges, s atõkének kell, hogy legyen társadalmi vetülete. Eb-ben a koordinátarendszerben mi tehát mérsékeltbaloldaliak vagyunk, a néhai SZDSZ pedig szél-sõjobboldali volt, hiszen a tõke primátusát, ráadá-sul a multinacionális tõke primátusát képviselte.

– Ha már tõke és primátus. Amikor Erdõ Péterprímás is Tarsoly Csabával üzletelt, lehet hitelesentõkeellenesnek lenni?

– Aki életében bármilyen kapcsolatban voltTarsoly Csabával, az összefüggésbe kerül a Quaes-tor tisztességtelen ügyeivel is? Az Esztergomi Fõ-egyházmegyének a prímási bor termék miatt voltköze a Quaestorhoz. Nagyon nem korrekt, amikorfotókat mutogatnak és azt sugallják általuk, mint-ha az egyház benne lett volna valami tisztesség-telen ügyben. Én soha életemben nem találkoztamTarsoly Csabával, de politikában élõ emberként énis rengeteg emberrel találkozom, rengetegen fo-tózkodnak velem. Amíg nincs tudomásom arról,


hogy az adott illetõ erkölcsileg vállalhatatlant mû-velt, miért ne találkoznék az illetõvel?

– Sokakkal kell? Orbánt mintha sokkal inkábbLázár János helyettesítené, nem ön, a hivatalosminiszterelnök-helyettes.

– Lázár János a kancellária jellegû ügyeket viszia Miniszterelnökségen, ami nem ütközik az én fel-adataimmal. Már csak azért sem, mert az én port-fólióm körülbelül: Goethe és a világegyetem. Anemzetpolitika persze nagyon hangsúlyos benne.Életcélom, hogy a ciklus végére meglegyen azegymillió új magyar állampolgár. Érzelmileg, sze-mélyesen is az. Anyám erdélyi: én tudom, milyenaz, amikor valakit egy életen át bozgoroznak. Ahonosítással nekik szolgáltatunk igazságot.

– Az RMDSZ-szel való fideszes-kormányzatikiegyezés az ön sikere?

– Az RMDSZ-szel való kiegyezést szorgalmaz-tam. Elfogadom természetesen, hogy egy nagyszövetségben, amilyen a Fidesz–KDNP, mindenki-nek megvan a maga baráti köre, amely politikaihatásokkal is járhat. Ez egyébként helyes. Annálerõsebb a magyarság szövete. A személyes kap-csolatok viszont nem egyenlõek egy kormány po-litikájával. Azt kell látni, hogy ha az RMDSZ nemjutna be a bukaresti parlamentbe, akkor oda nemegy másik magyar párt fog kerülni, hanem csakromán pártok, és akkor a magyar politizáló értel-miség ideológiai alapon elõbb-utóbb beolvadna aromán pártokba és vége lenne a magyar kép-viseletnek. Egyúttal az RMDSZ-t arra kell buzdíta-ni, hogy visszatérjen a szövetségi jelleghez és in-tegrálja azokat, akiket lehet. Kelemen Hunorral


mindenesetre történelmi lépést tettünk meg, köl-csönös bizalom van az RMDSZ és a magyar kor-mány között. Ennek eredményeként a honosítás-ban immár az RMDSZ is részt vesz.

– Akik húsz éve Bukarestben vannak, azok arománokkal való bizniszelésben lehetnek érdekel-tek, nem?

– Ez kétségkívül probléma, mégis: ha nem lettvolna magyar képviselet Bukarestben, akkor mi len-ne ma?

– Lehet, hogy autonómia.– Nem mondja komolyan. A románok még

ennyit sem adtak volna. Nem akarom laudálni azRMDSZ eredményeit, nyilván el lehetett volna érnitöbbet is, de negligálni sem helyes.

– A Híd-Most szlovákiai tevékenységével is ilyenmegengedõ?

– Az más történet. Az RMDSZ-szel lehetett ren-geteg vitánk, de például Markó Béla azt sosemvonta kétségbe, hogy az RMDSZ etnikai alapúmagyar párt. Bugár Béla és a Most-Híd nem ilyen.A Délvidéken látszott, milyen veszélyt jelent ez apolitika. Ott a Demokrata Pártban lévõ magyarokis megszavazták azt a jogfosztást, hogy mint „amegszállók leszármazottai”, a magyarok ne része-sülhessenek kárpótlásban. Ezt aztán megoldottuk,mert elmentem Szabadkára és elmondtam, hogyha így, akkor mi megvétózzuk az EU-s csatlakozásitárgyalásokat. A szerbek visszavonták a jogfosz-tást, de a veszély jól látható. Amit a Híd-Mostmûvel, az az asszimiláció irányába hat, mert elõ-ször jön a vegyes párt, utána egy szlovák pártban amagyar tagozat, végül a szlovák pártban pár ma-


gyar. Mindemellett az lenne helyes, ha a MagyarKözösség Pártja, ahol csak lehet, megállapodnavelük. Beláthatatlan veszteséget okozna a felvidé-ki magyarságnak, ha nem lenne magyar párt apozsonyi parlamentben. Ezért mondom, hogy ne-künk minden magyar egyaránt fontos.

(Mandiner, 2015. április 8.,az interjút Stumpf András készítette)


A MIGRÁCIÓRÓL, A BALLIBERÁLIS OLDAL KETTÕS

FELELÕTLENSÉGÉRÕL

– Napirend elõtti felszólalásra adott válasz –2015. június 15.

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes:Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõ Úr!Tisztelt Ház! Elõször is fontos, hogy leszögezzükazt, hogy mi az, amiben nem lehet vita. Nyilvánva-lóan nem lehet vita abban az emberiesség jegyé-ben, hogy Magyarországnak, úgy, mint a civilizáltországoknak, hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ezekaz emberek a szülõföldjükön emberi életet élhes-senek. Ezért is van, hogy költségvetési pénzbõl, amagyar adófizetõk pénzébõl szerepet vállaltunkAfganisztánban, Irakban, egyházi, civil, karitatívszervezeteken keresztül Szíriában is, az egész Kele-ten.

Ahhoz sem férhet kétség, hogy a valóban po-litikai menekülteket, akik politikai, vallási vagy et-nikai okok miatt az életükért menekülnek, õket acivilizált országoknak be kell fogadni, és látnunkkell azokat az emberi tragédiákat, amiket részintezeknek az országoknak a saját rendszere okozott,részint nagyhatalmi játszmák és tévedések követ-kezményei és embercsempész gazemberek vám-szedése, tehát karitatív alapon ezeknek az embe-reknek segíteni kell.


Ugyanakkor a helyzet súlyosságából kifolyólag,a magyar nemzet s a történelem színe elõtti fele-lõsségtõl vezérelve túl kell lépni a píszí keretekenés világossá kell tenni azt, hogy az ezekbõl az or-szágokból – Afganisztánból, Szíriából, Irakból vagyÉszak-Afrikából – érkezõ migráns tömegek bizonyrészben, jelentõs részben integrálhatatlanok, elsõ-sorban azért, mert nemhogy asszimilálódni nemakarnak, de integrálódni sem. Sok esetben az eu-rópaitól idegen, sõt ellenséges kulturális, vallási hát-térbõl jönnek, ilyen mentalitással, és ennek a ve-szélynek nem tehetõ ki Európa és nem tehetõ kiMagyarország. És azt kell mondanom, hogy a ter-rorista veszély ezekben az esetekben nem elõíté-let, hanem utóítélet, egyszerûen tapasztalati tény,meg kell nézni a Párizsban és Londonban történte-ket.

És hogy mennyire álságos a balliberális oldalkettõs beszéde, a tekintetben hadd ismertessemmeg az Országgyûlést néhány részlettel, néhány„gyöngyszemmel”, amikor 2004-ben a szociálisdemagógiáig elmenõ módon kampányolt a balli-berális oldal a kettõs állampolgársággal szemben,mintegy bevándorlónak tételezve a külhoni ma-gyarságot, és a következõt mondta például Gyur-csány Ferenc, akkori miniszterelnök. Azt mondja:„Amikor azonban elmondjuk, hogy 800 ezer ma-gyarigazolvánnyal rendelkezõ határon túli nemzet-társunk valószínûnek tartja, hogy áttelepedik Ma-gyarországra, itt venné igénybe az egészségügyi,szociális szolgáltatásokat, itt tartana igényt nyug-díjra, akkor nem riogatunk, hanem tájékoztatunk,


és nem alaptalan dolgokat híresztelünk, hanemtényeket sorolunk.” Majd hozzáteszi, hogy mindez500 milliárdba kerülhet majd mindannyiunknak.

Ki is számolja a pártkiadványuk – amit egyéb-ként kormánypénzbõl csináltak –, hogy ez éventeszemélyenként 167.938 forintba kerülne mindenegyes állampolgárnak, havonta pedig 13.995 fo-rintba. (Szilágyi György: Szégyen!)

Vagy még egy „gyöngyszemet” hadd ismertes-sek. Ujhelyi István akkor a Fiatal Baloldal nevébena következõket mondta: „Orbán Viktor megalo-mán ötletének és külpolitikai kudarcának árát el-sõként a fiatal munkavállalókkal kívánja megfizet-tetni. Zömében fiatal, romániai román munkavál-lalók jelennek majd meg a magyar kormány jóvol-tából a munkaerõpiacunkon. Világos tehát, hogyez hátrányosan érinti azokat a kortársainkat, akikmunkahely nélkül kezdik önálló életüket. A FiatalBaloldal számára elfogadhatatlan az ifjúság meg-élhetési és munkalehetõségeinek ilyen kiárusí-tása.” Mondta ezt akkor a balliberális oldal. (DúróDóra: Szégyen! – Szilágyi György: Szégyen!)

Tisztelt Ház! Tehát láttuk azt, hogy a balliberálisoldal 2004-ben a külhoni magyarokkal szemben aszociális demagógiáig elmenõ bevándorláselleneskampányt vitt, ezért teljesen hiteltelen, amikormost hirtelen a „külföldi bevándorlók” mellé áll.Ezért azt állítom, hogy kétszeres felelõtlenségetkövet el. Az elsõ felelõtlenség az volt, amikor akülhoni magyarok állampolgársága ellen kampá-nyolt 2004-ben, most pedig, 2015-ben a magyarnemzet önvédelmi reflexeit ellehetetlenítve akarja


megakadályozni azt, hogy védekezhessünk ezzel amigrációval szemben, ami veszélyt jelent Magyar-országra, veszélyt jelent Európára, veszélyt jelent amagyar emberekre és veszélyt jelent az európaiemberekre. Köszönöm. (Taps a kormánypártok so-raiban.)


BRÜSSZEL IMPOTENCIÁJAMIATT KELL A KERÍTÉS

– Meglepõ volt Szijjártó Péter szerdai bejelen-tése a magyar–szerb határon felállítandó 175 kilo-méter hosszú kerítésrõl. Hogyan született meg adöntés?

– Miért volt meglepõ? Hiszen Bulgária is meg-építette a maga kerítését, a spanyolok is megépí-tették; a franciák, svájciak, németek és az osztrá-kok is lezárták a határaikat az illegális migránsokelõtt.

– Kósa Lajos néhány napja még azt mondta,hogy a kormány nem gondolkodik a határok fizikailezárásában, hanem jogi megoldáson dolgozik.Ehhez képest okozott meglepetést a bejelentés. Mivezetett ehhez a döntéshez?

– A kényszer szülte. Európa legbaloldalibb kor-mánya, a Hollande-kormány is lezárta a határo-kat. Osztrákok, németek a schengeni elõírásokonátlépve teszik ugyanezt, tehát nem csak délen, ha-nem nyugaton is kényszerhelyzet alakult ki. Nincsvita abban, hogy segíteni kell azokon a szerencsét-len embereken, akik akár politikai, akár gazdaságiokból elhagyják a szülõföldjüket. A humanitásjegyében a gazdagabb és civilizált országoknakahhoz kell hozzájárulniuk, hogy az érintett embe-reknek ne kelljen eljönniük. A saját országaikrendszerein túlmenõen, nagyhatalmi játszmák éstévedések következménye, hogy ez a helyzet létre-


jött, aminek embercsempész gazemberek a vám-szedõi.

Magyarország erején felül járul hozzá, hogykonszolidálódjanak ezeknek az országoknak a vi-szonyai, hiszen katonai, orvosi és humanitáriusmissziót vállaltunk Afganisztánban és Irakban, Szí-riában is segítettek magyarok. A politikai menekül-teket természetesen be kell fogadni, de õket megkell különböztetni azoktól, akik egy jobb megél-hetés reményben keltek útra. Õket is megértjük,de az õ esetükben nincs ilyen kötelességünk ésreális lehetõségünk sem.

És látni kell, hogy az ezekbõl az országokbólérkezõ emberek tekintetében nagy a kockázata,hogy integrálhatatlanok, mert nem akarnak nem-hogy asszimilálódni, de integrálódni sem, és azeurópaival sokszor ellenséges kulturális, vallási,mentalitásbeli háttérbõl érkeznek. A kockázatokközött ott szerepel a terrorveszély is. Ez nem elõ-ítélet, hanem utóítélet, keserves tapasztalati tény.Például az Iszlám Állam által uralt területekrõl jövõembereket nemzetbiztonsági szempontból szintelehetetlen biztonsággal beazonosítani.

– A Terrorelhárítási Központ vezetõi azt nyilat-kozták, hogy még a megnövekedett migrációvalegyütt sincs Magyarországon terrorveszély.

– Potenciálisan nyilvánvalóan az illegális mig-rációval együtt nõ a kockázat is, pontosan azért te-szünk hathatós intézkedéseket, hogy ennek elejétvegyük. Magyarország persze azt is megtehetné,hogy kitáblázza, merre van Ausztria és Német-ország és szépen átengedi a tömegeket abba azirányba, õk meg csináljanak velük, amit tudnak.


Ezt azonban részint rossz néven vennék, mondvánhogy nem korrekt velük szemben, részint – elõbb-utóbb – szemrebbenés nélkül vissza fogják õket to-loncolni ide.

– De hát most éppen ez zajlik.– Ezért építjük meg a kerítést, megakadályozva

illegális bejutásukat, és jogszabályban meghatá-rozzuk, melyek a biztonságos országok. Görögor-szág, Szerbia – mint EU-s és EU tagjelölt országok– biztosan azok. Ott senkinek az élete nem forogveszélyben. A kormányülés alatt felhívtam PásztorIstvánt, a vajdasági magyarok vezetõjét, aki támo-gatta a kerítés felépítését, mégpedig azért, mertmár a Vajdaságban is tarthatatlan állapotok van-nak. Ha viszont nyilvánvaló a migránsok elõtt,hogy nem tudnak beszökni Magyarországra, akkorannak sem lesz értelme, hogy a Vajdaságban ma-radjanak. Tehát a rajtuk lévõ nyomás is csökken.

– Ön szerint egy drótkerítés eltántorít egy olyanszíriai menekültet, aki tûzön-vízen át eljutott Sza-badkáig?

– Ez nem egy magyar know-how, hiszen az EU-ban kerítés van a török–bolgár határon, vagy Spa-nyolországban. De egy tengerentúli példát is em-líthetünk, az amerikai–mexikói határt.

– Egy világnézeti párt vezetõjeként hogyan tudjaösszeegyeztetni a kerítés felállítását a pápa teg-napi üzenetével, miszerint sehol a világon ne zár-ják be az ajtókat a menekültek elõtt?

– Pontosan a pápa szavai szerint: a menekültekelõtt nyitva van az ajtónk. A hozzánk érkezõ embe-rek óriási többsége azonban nem menekült, ha-nem egy jobb gazdasági élet reményében elindult


migráns. És érdemes itt egy fontos erkölcsi kérdésttisztázni. Más természetû a személyes dimenzió,mert az az én erkölcsi döntésem, hogy a saját ér-dekeimet alárendelem-e egy másik embernek, be-engedve õt az életembe, vállalva a kockázatokat.És más természetû az állam tekintetében, ahol aközösség érdekeit kell képviselnem. A magyarnemzetnek az az érdeke, hogy ne tegyük ki annaka veszélynek, hogy integrálhatatlan migráns tö-megek zúdulnak az országra. Ezért, ha én politikaivezetõként nem a nemzet érdekeit nézem, azt alá-rendelem az idegen migránsok érdekeinek, akkoresküszegõ lennék.

Az az elvárás, hogy szó szerint minden migránselõtt nyitva legyen az ajtónk, azért is veszélyes,mert ezzel azt üzenjük azoknak az embereknek,akik még ott maradtak Afganisztánban, Irakban,Észak-Afrikában, hogy jöjjenek õk is betelepülniEurópába, Magyarországra. Az otthon maradot-takat is arra akarjuk bíztatni, hogy keljenek útra?Szerencsés dolog egy ilyen üzenet velünk és velükszemben? És mi lesz a vége? A jobb élet remé-nyében a harmadik világ milliárdnyi migránsa köl-tözik be Európába?

– Az Eurostat szerint 2014-ben a Magyaror-szágra érkezett menekültek 40 százaléka jött há-borús övezetbõl. 41 ezer kérelmezõ közül 16 ezerháborús okok miatt hagyta el az otthonát.

– Ezeket egyenként kell megvizsgálni, de nyil-vánvaló, hogy Magyarország nem tud mindenkit be-fogadni. Ráadásul biztonságos országokból. Olasz-ország és Görögország mellett, Magyarországonvan a legnagyobb migrációs nyomás. Nekünk len-


ne a leginkább érdekünk, hogy Brüsszel reálismegoldással álljon elõ. Hát ehhez nagy hit kell, is-merve Brüsszel impotenciáját… És meddig várjunkrájuk? Nekünk már az is jó, ha nem segítenek, delegalább ne akadályozzanak minket! Itt nem lehettehetetlenkedni, mert ha most hibázunk, generá-ciókra lesz élhetetlen a hazánk.

– Az európaitól eltérõ kulturális és vallási hát-térrel az iszlámra utalt, ugye?

– Schöpflin György londoni tapasztalatai alap-ján mondta nagyon találóan, hogy nem azonoskockázata van annak, ki milyen kulturális-vallási-mentalitásbeli háttérrel érkezik. Meg kell nézni,hogy akár Párizsban, akár Londonban a terror-cselekmények elkövetõinek jelentõs része nemelsõ, hanem második vagy harmadik generáci-ós, jó iskolába járt, jólétben él és mégis ellen-ségnek tekinti a befogadó országot és annak kul-túráját.

– Orbán Viktor a napokban az arab bankárokfórumán azt mondta, hogy a magyarok nagy szel-lemi civilizációs építménynek tekintik és tisztelikaz iszlámot.

– Ez így is van. De a nemzeti érdek alapján nemtehetõ egyenlõségjel egy tisztázatlan hátterû mig-ráns és egy ismert török vagy arab üzletemberközé, aki befektet az országba.

– Nemrég felmerült egy hatalmas mecset meg-építésének terve Budapesten. Ön támogatná a me-csetépítéseket Magyarországon?

– A vallásszabadság mindenkit megillet, ilyenépítkezés azonban akkor lehetséges, ha azt az ottélõk is elfogadják.


– Komolyan gondolta múlt heti sajtótájékozta-tóján, hogy a baloldal potenciális szavazókat lát amenekültekben?

– Persze. Az említett migránsok, akik a magyarnemzethez és keresztény civilizációhoz nem kötõd-nek inkább lesznek baloldali szavazók, mint kon-zervatívok. Szociális szempontból is így van ez. Deszerintem a baloldali pártok egymásra licitálnakbevándorlás-pártiságban, ami ugyan a baloldalegésze tekintetében irracionális, hiszen a szavazóiknagy része nem akar bevándorlást, de a baloldalipártok egymással vívott harca, egymáshoz viszo-nyított pozicionálása fontosabb, mint a baloldalitábor egésze. Ennek pedig az lesz a következ-ménye, hogy a bevándorlást ellenzõ baloldali sza-vazók még inkább átmennek a Jobbikhoz… Azértis hiteltelen a baloldal politikája, mert 2004-ben akülhoni magyarok állampolgársága tekintetében alegszélsõségesebb szociális demagógiát vitték akülhoni magyarok ellen, mondván, hogy százezré-vel fognak betelepedni, elveszik az itteniek munka-helyét, egészségügyi ellátását, stb. Gurcsány Fe-renc miniszterelnökként és Újhelyi István a FiatalBaloldal vezetõjeként kifejezetten azzal kampá-nyolt a külhoni magyarok ellen, hogy ez ötszáz mil-liárdjába kerül az országnak, mindenkinek tizen-háromezer forintba havonta, elveszik a fiatalokmunkahelyeit. Ezek után ennek a baloldalnak sem-milyen erkölcsi alapja nincs bevándorlás-pártikénttetszelegni.

– Nem ugyanilyen megfontolásból helyezkedik aFidesz is a jobboldalon, amikor a Jobbik szavazóiközött népszerû tematikákat teszi magáévá?


– Ez olyan súlyú ügy, ami messze felülírja apártpolitikai szempontokat. Mellékesen – mintegykövetkezmény-szerûen – a kormány határozott fel-lépése védelem a Jobbik további térnyerésével szem-ben is.

– A Jobbik szinte folyamatosan erõsödik. Azthallani, hogy kormánykörökben is komolyan tar-tanak tõle.

– Az MSZP tíz százalék alatt áll, és a liberális be-vándorlás-politikája miatt a szocialista párt meg-maradt szavazóiból még többen át fognak mennia Jobbikhoz. Ennek pedig komoly következményeilesznek az egész magyar politikai paletta vonat-kozásában. Az MSZP elõidézheti azt a helyzetet,hogy 2018-ban a Jobbik lesz a Fidesz–KDNP utána második párt.

– Mi a stratégiájuk velük szemben? Megpróbál-ják megosztani õket a náci–nem náci törésvonalmentén, és mondjuk kiegyeznek a mérsékeltszárnnyal?

– A Jobbik ellenzéke a kormánynak, durva ellen-fele a Fidesz–KDNP szövetségnek, elég megnézni,hogy például a kurucinfo hogy gyaláz minket. Haerõs közbiztonság van, ha a kormány határozottancselekszik bevándorlás ügyben, akkor ez megaka-dályozza, hogy az elbizonytalanodott szavazók át-menjenek a Jobbikhoz. De a baloldal önfelszámo-ló politikája miatt kialakulhat egy lengyel típusúhelyzet, ahol lényegében eltûntek a szocialisták.(Azzal a megjegyzéssel, hogy a PIS, mint egy népikatolikus konzervatív párt lényegileg más karakte-rû, mint a Jobbik.)


– Baloldalon kit tartanak nagyobb ellenfélnek,Gyurcsányt vagy az MSZP-t?

– Gyurcsánnyal nem tudok elképzelni párbeszé-det. Reális veszélyt mostanság egyik baloldali pártsem jelent a kormánypártokra.

– Visszatérve a bevándorlásra: Balog Zoltán aztmondta, hogy neki nem ízlése szerint való a nem-zeti konzultációt erõsítõ plakátkampány. Ön ho-gyan vélekedik errõl?

– Nem bonyolódnék esztétikai-ízlésbeli kérdé-sekbe. Az utolsó plakát, ami nekem igazán tetszettaz a „Távárisi konyec” volt. Ez plakát-vita túldi-menzionált, teljesen marginális epizód magához abevándorlás-kérdéshez képest. A nemzeti konzul-táció viszont fontos, amire azért van szükség, hogya kormány sziklaszilárd alapon tudjon állni, amikorBrüsszellel tárgyal, és ehhez ismerni kell a nép-akaratot. Különben a plakátok tartalmával – törvé-nyeink betartása, kultúránk tisztelete, munkánk vé-delme – teljesen egyetértek, mert mindhárom állí-tás evidencia.

– A vasárnapi zárva tartást siker-sztoriként tá-lalja a KDNP, miközben a felmérések szerint azemberek kétharmada elutasítja. Nem érzi, hogy azemberek magánszférájába avatkozás szülte ezt anépharagot?

– Nem. Mit kellene egy kereszténydemokratapártnak képviselnie, ha nem a szabad vasárnapot?Eredményesen képviseltük és megvalósítottuk. Eztis nehéz vádként beállítani. Két dolgot érdemes ez-zel kapcsolatban megfontolni. Az egyiket az oszt-rák alkotmánybíróság is kimondta, miszerint a ke-reskedelemben dolgozó többszázezer embernek


joga van a mi kultúrkörünkben általánosan elfo-gadott pihenõnaphoz – és ez a vasárnap – még-pedig azért, mert a családok együttlétét ez garan-tálja. Kétségtelen, hogy ez a társadalom bizonyosrészének kellemetlenséget jelenthet…

– A többségének…– …, mert vasárnap nem fog tudni vásárolni.

Viszont a kereskedelemben dolgozó százezernyimunkavállaló szempontja olyan legitim szempont,ami erõsebb érv, mint az az esetleges kellemetlen-ség, hogy vasárnap nem lehet vásárolni. Megjegy-zem, hogy ez a legrégebbi szociáldemokrata ésszakszervezeti követelés. Életemben nem értettemegyet Szanyi Tiborral, de most igaza volt, amikorazzal támadta az MSZP vezetését, hogy egy ma-gát baloldalinak mondó párt a multi szupermarke-tek mellé áll és liberális retorikát folytat a szabadvasárnap ellen, ahelyett, hogy azt követelné a kor-mánytól, hogy az iparban is vezesse be!

– Hol itt a sikertörténet?– A társadalom szép lassan elfogadja, és már

most látszik, hogy az emberek megváltoztatták avásárlási szokásaikat. Azokat a gazdasági érveketpedig, amelyekre az ellenzõk felépítették az ellen-kampányukat, az élet megcáfolta. Demján Sándormég különadó kivetését is vizionálta, amelyet agazdaságból kiesõ bevételek miatt kényszerülmajd kivetni a kormány. A Liga elnöke felhevültentömeges elbocsátásokról szónokolt. Mindennek azellenkezõje történt: a bevásárlás szépen áttevõdöttpéntekre, szombatra, hétfõre, a kereskedelmi for-galom nõtt, újabb munkahelyeket generálva ezzel,a kis családi boltok jól jártak, és az érintett mun-


kavállalók is jórészt úgy nyilatkoztak, hogy fontosnekik a családjukkal eltöltött vasárnap.

– Miért nem kérdezték meg errõl is az embere-ket egy nemzeti konzultáció keretében?

– Mert ez a véleménynyilvánítási mód csak azország egészét érintõ legfontosabb kérdésekbentartható, különben elveszíti a jelentõségét. A sza-bad vasárnap számomra nagyon fontos, de az or-szág egésze, mûködése, jövõje szempontjából nemakkora súlyú, mint a bevándorlás kérdése.

– Orbán Viktort mivel sikerült meggyõzni? Mertõ többször is úgy nyilatkozott, hogy ezt a kérdéstbízzák az emberekre, és mindenki döntse el, hogymikor akar vásárolni?

– Ez nagy menetelés volt. A KDNP egyik kariz-mája, hogy nem adja fel. Mi vagyunk az egyetlenpárt, akiknek lényegében valamennyi program-pontja megvalósult. Utolsóként most nyáron érrévbe a családi csõdvédelemmel kapcsolatbankezdeményezett elképzelésünk. A szabad vasár-nap tekintetében valóban olykor éles vitákat foly-tattunk a szövetségesünkkel éveken át. Személyszerint hosszú beszélgetéseken vagyok túl MatolcsyGyörggyel és Varga Mihállyal. Végül is az országgazdasági teljesítõképessége tette lehetõvé prog-ramunk megvalósítását.

– A kormány-koalíción belüli szereposztássalkapcsolatban ön korábban úgy nyilatkozott, hogya Fidesz a hardver és a KDNP a szoftver. Az elõbbazt mondta, hogy valamennyi programpontjukatmegvalósították, olykor a Fidesz kezdeti ellenállá-sát legyûrve. Most is így közelíti meg a két pártközötti együttmûködést?


– Az 1994-es választáson a jobboldal több sza-vazatot kapott, mint a baloldal, a liberálisokkalmégis nekik lett kétharmados parlamenti többsé-gük, mert õk egyben voltak, mi pedig darabokban.Ebbõl következett a polgári szövetség gondolata,hogy a jobboldal akkor tudja a szavazati többségétmandátumtöbbségre váltani, ha összefogunk. Szel-lemi értelemben a Fidesz–KDNP azon fundamen-tumon nyugszik, amelynek lényege, hogy egy nagygyûjtõpárt és egy világnézeti párt szövetsége. Haegy politikai oldal elveszíti a szellemi forrásvidékét,akkor elõbb-utóbb kiüresedik és szétesik. A bal-oldalnak most pont ez a problémája. A Horn Gyu-la által létrehozott nagy baloldali gyûjtõpártotGyurcsány Ferenc azért tudta apró darabokra szét-verni – ami önmagában is politológiai csoda –,mert az MSZP elveszítette a baloldaliságát, majdtulajdonképpen Gyurcsánnyal az SZDSZ átvette azMSZP irányítását és egy kvázi-liberális párttá vál-tak a szocialisták. A KDNP világnézeti pártként akereszténységhez kapcsolja a szövetséget, és eb-bõl kiindulva érhet el a Fidesz olyan széles társa-dalmi rétegeket is, akik nem különösebben kötõd-nek a kereszténységhez. De a szellemi forrásvidéknem lehet bizonytalan!

(atv.hu, 2015. június 19.,az interjút Szlazsánszky Ferenc

és Szobota Zoltán készítette)


HOGY EURÓPA EURÓPAMARADJON

–– KKaarriittáásszz aa mmiiggrráánnssookk ffeelléé,, ddee öönnvvééddeelleemm aa mmiiggrráácciióóvvaall sszzeemmbbeenn ––

– Ön azt mondta, hogy ennek a mostani mig-ráció elleni küzdelemnek a tétje: Európa.

– Pontosan így van. Hogy Európa Európa ma-radjon. Magyarország pedig Magyarország. Itt amellébeszélés dezertálás és árulás. Ez a mostanimigráció, invázió kísértetiesen emlékeztet arra,ahogy 1514-ben városnézõ törökök beszivárogtak,majd belülrõl elfoglalták Budát. „Boldogasszonytornya tetejében, félhold ragyog a kereszt helyé-ben.” – ahogy Arany János írta.

– Ehhez képest a kormány támogatja török–ma-gyar szervezésben a Nagy Szulejmán-év ünnepsé-geit.

– Tiszteletben tartom török barátaink szempont-jait, de Magyarországon szó sem lehet „Nagy Szu-lejmán-évrõl”, hanem Zrínyi-évet kell hirdetnünk,ahol emlékezünk a történelmünkre. Mi magyaroknem tehetjük zárójelbe a 150 év tanulságait, azt,hogy országunkat lerombolták, népünk felét legyil-kolták, hogy évezredes történelmünkben – hogycsak a középkort idézzem – egyedül Batu kánhozhasonlítható az a pusztítás, amit Szulejmán oko-zott! Tehát Magyarországon a Zrínyi-év kapcsán


lehet török–magyar közös történelmi megem-lékezés Szulejmánról is, de nem a Nagy Szulej-mán-év kapcsán, mintegy mellesleg Zrínyirõl!

– Robert Fico olyan kijelentést tett, hogy a ke-resztény migránsokat fogadja be Szlovákia.

– Igaza van. Részint, mert õk abban az iszlámvilágban, ahonnan jönnek – különösen az „arabtavasz” óta – valóban üldözöttek. Másrészt pedigõk természetszerûen jól integrálhatók a kereszténytörténelmû és civilizációjú Európában. Ez egyéb-ként keresztény kötelességünk is. Ráadásul az õmegélt tapasztalatuk, megkockáztatom: immuni-tást, védelmet jelent nekünk is. Hallgassuk megõket és sokkal jobban rádöbbenünk a veszélyre,ami fenyeget. Az önvédelemhez minden embernekés minden nemzetnek, civilizációnak joga van! Per-sze szintén keresztényi, erkölcsi alapon, ahhoz –lehetõségeinkhez mérten – segítséget kell nyújta-nunk vallástól, kultúrától függetlenül, hogy min-denki emberi életet élhessen a szülõföldjén. Bibli-kus kifejezéssel: mindenki a saját fügefája alatt.Megjegyzem: a szunnita muszlim menekülteket nemaz olyan dúsgazdag, szunnita iszlám államoknakkellene befogadnia, mint például Szaud-Arábia?Nekem úgy tûnik, hogy inkább így akarják iszla-mizálni Európát…

– Mégis keresztény országként nem kellene be-fogadnunk a harmadik világ migránsait?

– A politikai reflex-válasz persze az, hogy nem.De a konkrét embereket nézve azért ez lelkiis-meretileg nehéz kérdés. Nekem a katolikus morá-lis állapotbeli kötelességrõl szóló tanítás tûnik meg-oldásnak. Ez azt mondja, hogy a természet rendje


szerinti felelõsség koncentrikus körökkel írhatóle. A legbelsõ, az elsõdleges kötelesség-felelõsséga saját családomért van; majd a barátaim, roko-naim iránt; azután a nemzetem iránt; és végül azemberiség iránt. A felelõsségi körök összekeverésevégzetes. Például – én keresztény alapon – a jöve-delmem egy részét a Magyar Máltai Szeretetszol-gálaton keresztül a hajléktalanok segítésére adom.De nem lenne normális dolog, ha egy csapat haj-léktalant beengednék a fürdõszobába meg a kony-hába a feleségem, a három gyerekem és az édes-anyám mellé.

– Ön célzott rá, hogy ami például az arab tavaszkapcsán történt és történik, az nem politikai té-vedés és tehetetlenség, hanem tudatos stratégia.Orbán Viktor pedig Tusnádon a nemzetközi bal-oldal politikai mesterkedésérõl beszélt a beván-dorlási özön kapcsán, ami számukra nem prob-léma, hanem lehetõség, céljaik elérésének esz-köze.

– Nem hiszem, hogy mindez csak úgy véletlenülalakult volna így. Ma a világot uraló ideológia – azEgyesült Államokban a demokratapártiakhoz, azEU-ban a szocialisták-kommunisták-liberálisok-zöldekhez köthetõen – mindebben valójában nemfenyegetést lát, hanem alkalmat: a keresztény-konzervatív értékrend és fõleg a nemzetállamoklerombolásához; hiszen a migráns tömegek szá-mára mindez idegen, ezért nem csak majdani sza-vazóikat látják bennük, hanem annak eszközét,hogy a keresztény örökséget végleg relativizáljákés a nemzeteket végleg maga alá gyûrje az, amit„brüsszeli bürokráciának” neveznek. Megjegyzem,


ha ez sikerülne nekik, akkor ennek – az iszlamiz-mus tekintetében – az õ szempontjukból is súlyoskövetkezményei lennének… Hát ez a küzdelmünktétje.

(Gondola, 2015. augusztus 25. és a Hazánk szeptemberi száma,

az interjút Kárpáti Katalin készítette)


TEREMTÉSVÉDELEM

Eminenciás Bíboros Úr, Köztársasági Elnök Úr,Házelnök Úr, Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A Biblia szavaival: Az Úristen az embert kertbehelyezte, hogy õrizze és gondozza azt. Tehát nempasszív tétlenség, hanem aktív cselekvés a külde-tésünk.

Két tévedés jellemzõ a kerttel kapcsolatban: azegyik, amikor lebetonozzák a kertet, egy tenyérnyizöldet se hagyva. A másik, amikor nem törõdnekvele, és így elvadult dzsumbujjá válik. A kert akkorlesz kert – rózsakert vagy gyümölcsös –, amikor akertész mûveli azt: locsolja, metszi, gyomlálja. Akert a világ szimbóluma. Nekünk, mint kertésznek,az a küldetésünk, hogy az ember kiteljesedhessen– anyagilag, szellemileg, lelkileg –, és a társada-lomban minél jobb életminõség legyen.

Mint a kereszténydemokrata párt elnöke és minta kereszténydemokrata kormány minisztere, szük-séges, hogy tisztázzuk viszonyunkat a zöldekhez,az EU parlamentjében levõ zöld frakcióhoz. Akereszténydemokrácia és a zöld pártok két külön-bözõ politikai felfogásának van egy közös része,amit környezet/természet-védelemnek nevezünk –a szelektív hulladékgyûjtéstõl a veszélyeztetett vad-fajok védelmén át a klímavédelemig. De van lé-nyegi különbség is: mi teljességében valljuk a ter-mészet rendjének védelmét, nem csak a natúra,


de a kultúra tekintetében: tehát az ember és atársadalom vonatkozásában is!

Mi a természet rendjének védelmében védjük acsaládot – az egy férfi egy nõ életszövetségén ala-puló családot –; õk ezt relativizálják. Mi az élet-védelem jegyében tiszteljük és védjük az emberiéletet a fogantatástól a természetes halálig; õkélet-ellenesen abortusz- és eutanázia-pártiak. Vagypéldául mi a normalitás nevében elutasítjuk a dro-gokat; õk a drogliberalizálást propagálják. Tehát,míg mi a természet rendjét képviseljük, nem pusz-tán a növények és állatok tekintetében, hanem azember és a társadalom rendjében is, addig õk –illogikus módon – a természetet és annak rendjétcsak az ásványok, növények, állatok esetében is-merik el, míg az ember és társadalom esetébenideológiájuk természet-ellenessé válik: egynemûekházassága, abortusz, eutanázia, drogpropaganda.

Mi valljuk, hogy a természet rendje a teremtésrendjét tükrözi – mégpedig teljességében: tehátnem csak az embert körülvevõ világ, hanem azember és a társadalom rendjének tekintetében is–, ezért politikai hitvallásunk, hogy a természetvé-delem teremtésvédelem!

(Elhangzott a „Közös otthonunk a teremtett világ”

címû konferencián, 2015. szeptember 29-én,

a Parlament Felsõházi termében;Hazánk szeptemberi száma)


A VADÁSZATIVILÁGKIÁLLÍTÁSRÓL

„Ifjaik majdnem mindennapvadászaton voltak, ezért aztán

attól az idõtõl fogva mindmostanáiga magyarok jobb vadászok is,

mint a többi nemzet.”(Anonymus: Gesta Hungarorum)

– Ha megenged egy kis „személyeskedést”:évekkel korábban azt nyilatkozta a Nimródnak,hogy: „nem én választottam a vadászatot, hanema vadászat engem”.

– A családom évszázadok óta vadászik, az õvadász-kaland történeteiken nõttem fel, trófeák ésvadászkönyvek között.

– Sajnos sok ismert ember nem vállalja a nyil-vánosság elõtt vadász voltát…Ön kivétel.

– Én büszke vagyok arra, hogy vadász vagyokegy vadász családból. De itt talán másról is szóvan. A normalitásról. Arra gondolok, hogy mivel avadászat része az életemnek, skizofrén dolog len-ne, ha ezt nem vállalnám. A politikát is addig lehetjól csinálni, ha normális emberként lehet élni. Szá-momra ez azt jelenti, hogy például abban a la-kásban lakhatok, ahol születtem, néha magam ve-zetem az autót, és ugyanúgy kimegyek vadászni,mint gyerekkoromban.


– Beavatná az újság olvasóit vadász-történe-teibe, például abba, hogy milyen emlékezetes va-dászaton volt mostanában?

– Elvi okokból soha nem nyilatkozom arról, hogykivel és hol vadásztam. Hangsúlyozom, hogy tisz-tán elvi okból. Becsületbeli ügy, hogy az ember nekövessen el indiszkréciót. Zsákmányommal se di-csekedtem soha, nagyon becsülöm a trófeákat, deazokkal sem. És vadászkönyvet se fogok írni –, bárez magyar és nemzetközi vonatkozásban is érde-kes lenne.

– Ön meghirdette a vadászat becsületének hely-reállítását. Az utóbbi idõben kétségtelenül a médiaés a közmegítélés is pozitívan változik. Nem veszé-lyezteti ezt a célt az, hogy a vadászati törvény mó-dosítása ugyanakkor megengedõ vitatott vadászatimódokkal szemben, például az agarászat vissza-állítása, vagy a vadaskertek tekintetében.

– Ez nagyon fontos kérdés. Elõször is az aga-rászat régi hagyomány megõrzése, mint a tavasziszalonkahúzás; a kert tekintetében pedig egysze-rûen életidegen lenne a gazdasági szempontok fi-gyelmen kívül hagyása. De van egy mélyebb di-menziója is mindennek. Sokszor összemosódik azetika és az etikett. Pedig a vadászetika: az erköl-csi parancs. A vadászetikett pedig: illendõségiajánlás. Tehát például a sebzett vad utánkereséseés szenvedéseitõl mielõbbi megszabadítása: er-kölcsi kötelesség. A teríték átlépése: illetlenség. Akettõ közti különbség szó szerint ég és föld. Rá-adásul az etikett kérdései, beleértve a vadászatimódot, stílust, stb. térben és idõben változó. Másitthon és más pl. a volt Szovjetunió területén, vagy


Amerikában. Ráadásul az etika abszolút köt, azetikettet pedig sokszor alárendeli a meghívó irán-ti udvariasság. Egy példával érzékeltetve: mond-juk én nem ennék magamtól lóhúst, viszont Kö-zép-Ázsiában a vendéglátó iránti tisztelet eztmegköveteli. Különösen, ha mindennek nemzetiérdek aspektusa is van. De hát a diplomáciábanmindennapos az ilyen „gasztronómiai próbaté-tel”…

– A vadászati diplomácia egy kitüntetett formájaaz Ön által a FEHOVA-n bejelentett 2021-es Va-dászati Világkiállítás.

– A magyar vadgazdálkodásnak és vadászatikultúrának – szimbolikusan szólva – két csúcspont-ja volt: gróf Károlyi Lajos Tótmegyere és az 1971-es vadászati világkiállítás. Ennek 50. évfordulójáragrandiózus világkiállítást szervezünk Magyaror-szágon. (A támadások elé menve már most mon-dom, hogy ahogy Tótmegyer nem Horthyról, úgy'71 sem Kádárról szól.) Nem csak a világrekordtrófeák és vadászati kultúrák kerülnek majd be-mutatásra, hanem mûvészeti, íjász, solymász,horgász, lovas, kutyás, vadgasztronómiai sereg-szemle is lesz! És nem csak Budapest, hanem azegész ország összegyûjtheti és bemutathatja ilyenértékeit. Most télen az összes érdekelttel össze-ülünk, mindenki megmondhatja, mit szeretne,mit álmodott meg, ezt összerendezzük, és utánaszükséges egy miniszteri biztos kinevezése* is az


*A kormány gróf Károlyi Józsefet, gróf Károlyi Lajos uno-káját nevezte ki a posztra.

elõkészületek levezénylésére. Lépésrõl lépésre,ezen az íven állítjuk helyre a magyar vadászat ré-gi fényét.

(www.nimrod.hu, 2015. október 19.)


A MIGRÁCIÓ-PÁRTI POLITIKAKÉPVISELÕINEK NEVE

SZITOKSZÓ LESZNÉMETORSZÁGBAN ÉS

EURÓPÁBAN

–– SSzzaabbaadd vvaassáárrnnaapprróóll,, eeggyyhháázzüüggyyii ttöörrvvéénnyyrrõõll,, ééss aa mmiiggrráácciióórróóll ––

– A vasárnapi boltzár bevezetését tavaly aKDNP legnagyobb sikerei közé sorolta, ám az in-tézkedést azóta eltörölték. Ezek szerint mégsemvolt akkora siker?

– Önmagában az is eredmény, hogy keresztültudtuk vinni, és még fontosabb, hogy az elmúltévben beigazolódott: a szabad vasárnap egyál-talán nem árt a gazdaságnak, nem jár elbocsátá-sokkal, sem a kereskedelmi forgalom csökkené-sével, viszont a multik helyett a családi kisboltokjárnak jól. A munkavállalók pedig kifejezetten jóljártak, mert egyáltalán nem mindegy, hogy mikorkapnak pihenõnapot: mivel a vasárnap helyett kia-dott hétköznapon sokkal kevesebb lehetõségükvan együtt lenni családjukkal. A probléma az,hogy a lakosság jelentõs része szabadságkorlá-tozásként élte meg és nem sok szolidaritást mu-tatott a kereskedelmi dolgozókkal.


– Egyesek szerint azért visszakoztak, mert féltekattól, hogy az ellenzék végigvisz egy sikeres nép-szavazást.

– Persze. Mérlegelni kellett, hogy mi a követ-kezménye, ha a két népszavazást (a migrációrólszólót és a szabad vasárnapról szólót) egy idõbenkell megtartani. A kvótareferendum élet-halál kér-dés a nemzet számára, ennek eredményét nemlehetett kockára tenni, így nem volt más választás,mint visszavonni.

– Stratégiai visszavonulás?– Inkább taktikai. Szívem szerint én beleálltam

volna a népszavazásba, annál is inkább, mert aszabad vasárnap ellenzõivel szemben a kormány-zati kommunikáció kezdetektõl fogva felemás ésbizonytalan volt. Míg az ellenzõk teljes gõzzel kam-pányoltak, a mi kommunikációnk – nem akarvánfelemelni a témát – gyakorlatilag hallgatott. Ésami azt illeti – és ezt nem Varga Mihály személyéremondom – a gazdasági tárca fél, vagy inkább ne-gyed szívvel állt csak az ügy mellé, voltaképpensose támogatták. A kampány lehetõséget adottvolna az eredmények bemutatására, például arra,hogy mennyire megnõtt a hétvégi családi prog-ramok száma. Ráadásul én a szabad vasárnapotkiterjeszteném más ágazatokra is a munkavállalókvédelmében.

– Hamarosan megkezdõdik az országgyûlés õsziülésszaka. Van új javaslatuk ezzel kapcsolatban?

– Azt kell elérni, hogy a szakszervezetek is végretûzzék zászlajukra a kérdést. Mutassuk be annakaz évnek a pozitív tapasztalatait, és így gyõzzükmeg az embereket. Különben 1989 óta kitartó


munkával lépésrõl lépésre minden fontos prog-rampontunkat sikerült megvalósítani: a magzatiélet védelme bekerült az alaptörvénybe, bevezet-tük a családi adózást, stb. – szóval, ha ezek meg-oldódtak, a szabad vasárnapot sem adjuk fel.

– A kudarcoknál maradva, az egyházügyi tör-vény módosítását máig nem sikerült keresztül vin-ni. Sõt, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróságés az Emberi Jogok Európai Bírósága is kritizálta ajogszabályt, mintha teljesen lekerült volna a napi-rendrõl.

– A bal-lib média állításaival szemben a törvénylegfontosabb céljait elérte és mûködik. Gondoljoncsak arra, hogy a rendszerváltozás után több mint300 olyan társulatot jegyeztek be egyházként,amelynek jelentõs része nem is folytatott vallási te-vékenységet. Ezeket kipenderítettük az egyház ka-tegóriából és az abból következõ kedvezmények-bõl. Bár botrányosnak tartom, hogy a szciento-lógusok székházat építhettek Budapesten, de leg-alább nem egyházi, hanem civil szervezetként te-hették csak ezt meg. A visszaélések, a destruktíválegyházak ellen tehát nagy lépést tettünk elõre.És maga a törvény lényegi része kiállta az idõkpróbáját. Hiszen csak azon van vita, hogy a szekta-szerû képzõdmények közül melyik egyház és me-lyik nem. De ez egy marginális kérdés, a hívõemberek 99 százalékát nem érinti, hiszen a szabá-lyozás nagy része arról szól, hogy mi az állam ésegyház kapcsolata, az intézményrendszer státusza,finanszírozása – mindez pedig jól mûködik.

– Attól tartok, a bírák ezt másként látják.


– Zárójelben mondom, az eredeti – az egyházbejegyzési rész tekintetében is kompromisszumos –KDNP-s javaslatot az utolsó pillanatban írták át, ésezt az átírt részt támadta csak az AB és az EJEB.Azért meszelték el a törvénynek ezt a részét, mertszerintük az Országgyûlés nem dönthet az egy-házak bejegyzésérõl. Ugyanakkor ezek a testületekegyszer sem emeltek szót az ellen, hogy a nemze-tiségek elismerésérõl szintén az Országgyûlésdönt. Márpedig az egyházi és a nemzetiségi ügyekemberi jogi szempontból paralel módon vannak.

– Szóval, mikor módosítják végre az egyházügyitörvényt?

– Amint újra 2/3-unk lesz.– Nem lenne egyszerûbb egy kompromisszumos

javaslattal elõállni?– Próbáltuk, de az ellenzéki frakciók folyama-

tosan változtatják az álláspontjukat. Legalább tízegymásnak ellentmondó MSZP-s álláspontot tud-nék Kósáné Kovács Magdától, Lendvai Ildikón ke-resztül a mostani vezetésig felsorolni. A Jobbik iskihátrált a szükséges módosítás mögül.

– A KSH adatai szerint évek óta növekszik aházasságkötések száma Magyarországon. Ellen-ben, ha a születési és halálozási adatokat egybe-vetjük, nem igazán látszik, hogy nagy áttörést si-került volna elérni az elmúlt években.

– A demográfia az egyik legfontosabb kérdés anemzet megmaradása szempontjából. A kormányolyan családtámogatási rendszert hozott létre, amianyagilag is ösztönzi a gyermekvállalást. Például aháromgyerekeseknél havi százezer forint marad,tehát lényegében nem fizetnek személyi jövede-


lemadót, a családok igénybe vehetik a CSOK-ot,stb. Fontos az is, hogy azokat támogatjuk, akik agyermekeikért élnek, és nem azokat, akik a gyere-keikbõl akarnak megélni.

– Errõl jut eszembe, van egy sokat emlegetettcéljuk: 1 millió új magyar állampolgár a ciklus vé-gig. Meglesz?

– Reális cél, ami a nemzet közjogi egyesítésétjelenti. És ha megenged egy személyes megjegy-zést – ez az életcélom. Eddig 780 ezren éltek akedvezményes honosítás lehetõségével és tettekállampolgársági esküt azok közül, akiknek a fel-menõi a Magyar Királyság polgárai voltak és be-szélik a nyelvünket, a diaszpóra tagjai közül pedig70 ezer embernek állapítottuk már meg az állam-polgárságát. Összességében tehát 850 ezernél já-runk!

– Korábban számos visszaélés vetett árnyékot akedvezményes honosításra. Elõfordult, hogy azirodájából vitték el a jegyzõt a rendõrök. Sikerülmegakadályozni a további csalásokat?

– Nem véletlen, hogy a honosítási eljárást át-tettük a kormányhivatalokhoz. A honosítás a ma-gyar államrezon talán legnagyobb feladata, min-den kérelmezõ államigazgatási, közbiztonsági ésnemzetbiztonsági ellenõrzésen megy át. Persze,ahol emberek vannak, van ügyeskedés is, de az„árnyékvetés” mögött nem egy esetben bizonyosellenérdekû országok titkosszolgálati akciói álltak,amelyek így próbálták megakadályozni, de lega-lább nehezíteni a kedvezményes honosítást. Ehhezmegnyertek magyarországi újságírókat is: egyese-ket beugrattak, másokat talán meg is fizettek.


– Az utóbbi idõben úgy tûnik, megerõsödött apolitikai kapcsolat a környezõ országokkal, a mig-rációs válság és a Brüsszel elleni harc mögöttazonban elveszni látszik a nemzetpolitikai érdekekérvényesítése. Szlovákia hozzáállása a felvidékimagyarsághoz például nem nagyon javult... Miértnem lépnek fel a magyarokat sújtó jogsértésekellen?

– Fellépünk. Mindenekelõtt arra szeretném biz-tatni a felvidéki magyarokat, hogy jöjjenek át ésbátran kérvényezzék a magyar állampolgárságot.Magyarország senkinek nem ad ki ilyen állam-polgársági információt, így – ha csak õk maguknem jelzik az ottani hatóságoknak – nem érhetiõket retorzió. De hogy a konkrét kérdésre vála-szoljak: pl. a Jobbik szerint amíg a nemzetiségi kér-dés nem jut nyugvópontra, minden másirányúkapcsolatot be kéne fagyasztanunk Pozsonnyal. Énviszont azt gondolom, hogy az erõs politikai ésgazdasági kapcsolatok megágyaznak annak, hogya kényes kérdésekrõl is õszintén tudjunk beszélniés idõvel elõre lépni. A V4-ek tekintetében kiala-kult egy bizalmi viszony, ez lehet az elõrelépésegyik alapja.

– Szûk másfél hónap van a kvótareferendumig.Tartogatnak valamilyen nagy dobást, hogyanakarják felpörgetni a kampányt?

– Azt tudatosítjuk, hogy ha most mi magyarokhibázunk, akkor azt késõbb nem lehet helyre hoz-ni. Október 2-án a magyar nemzetnek azt kell el-döntenie, hogy akar-e iszlám tömeggel együtt élnivagy sem. Én nem akarom, hogy a gyermekeink,unokáink a saria árnyékában éljenek. Sarkosan


fogalmazva: Szent István országa soha nem lehetkalifátus! De még úgynevezett párhuzamos társa-dalom sem. Nézze, a három vallás összehason-lítása tekintetében: a zsidóság egyetlen nem zsidótse akar zsidóvá tenni, a kereszténység pedig misz-sziós vallás, nem kényszerít senkit semmire, mivela hit kegyelem, amit csak szabad akarattal lehetelfogadni. Az iszlám viszont hódító vallás. El kellolvasni a Koránt és az iszlám történetét. Meg-jegyzem, a szó is meghódolást jelent. Én tisztelemaz iszlámot, mint világvallást és nagy kultúrát, delátom azt is, hogy a saría bevezetésének kísérleteés a dzsihadizmus elõbb-utóbb a valóság részelesz. Ettõl kell megóvnunk a nemzetet. Különben150 éves tapasztalatunk van róla…

– Az unió vezetõit a vallási-kulturális kérdéseknélnyilvánvalóan jobban érdekli a humanizmus, amunkaerõhiány és a kontinens demográfiai válsá-ga.

– A három összekeverése azonos a nemzet – ésEurópa – öngyilkosságával. A személyében politi-kai, etnikai, vallási üldözést szenvedett emberek-nek természetesen védelmet kell adni addig, amígaz élete veszélyben van. Ettõl teljesen különbözõkérdés a munkaerõ kérdése. Ha tényleg a mun-kaerõhiány miatt támogatják a migrációt, akkormiért nem például Spanyolországból hoznak bemunkaerõt, ahol óriási a munkanélküliség? Amipedig a demográfiát illeti, Európának saját magátkell fenntartania: a családok megerõsítésén, agyermekvállalás anyagi és morális ösztönzésén ke-resztül. És ha mégis arra szorul egy ország, hogykívülrõl kell népességét pótolnia, az integrálható-


ság, a józan ész és az életösztön szabályai szerintakkor is csak olyan csoportokat szabad beengedni,akik kulturális-vallási és etnikai szempontból euró-painak tekinthetõk.

– Amit Ön állít, az szöges ellentétben áll a szin-tén kereszténydemokrata Angela Merkel elképze-léseivel.

– Ez politikailag valóban nem könnyû, hiszenegy politikai családhoz, az EPP-hez tartozunk. ACDU a kereszténydemokrata pártok zászlóshajója,noha egyre kérdésesebb a C betû az önfeladásukmiatt. Sajnos ez a politika, amit migráció ügybenmûvelnek, az részint törvénytelen, részint antide-mokratikus. Törvénytelen, mert nem tartják be adublini szerzõdést. És antidemokratikus, mert el-felejtették megkérdezni a német népet, hogy akar-e tömeges idegen kultúrákból való bevándorlást,akar-e a német nép tömegesen együtt élni az isz-lámmal? Attól tartok, ennek a politikának a kép-viselõinek neve történelmi távlatban szitokszó leszNémetországban és Európában.

– Még kellemetlenebb lehet, hogy a balliberálissajtó rendszeresen a kormányoldal orra alá dörgöliFerenc pápa szavait. Nem ért egyet a pápával?

– Bibliai kifejezéssel: „mindenki a saját fügefájaalatt”. Nem a másé alatt – a sajátja alatt. Szent II.János Pál pápa nagyon pontosan kifejtette, hogy anemzeteknek joga van az identitásuk védelméhez.Amire a baloldali sajtó hivatkozik, az a pápánakbizonyos újságinterjúkban ad hoc mondott szemé-lyes véleménye, amire természetesen nem vonat-kozik a tévedhetetlenség. Én nem pusztán tiszte-lettel és jóakarattal, hanem imádságos lélekkel

SEMJÉN ZSOLT: EGYMILLIÓ103

próbálom értelmezi a Szentatya szavait, de be-vallom, hogy vannak nehézségeim. Érteni vélem aPápa egyetemes szempontját – azt, hogy Ferencpápa a szegények pápájaként értelmezi a külde-tését. A szegényeket pedig – jelen esetben – azo-nosítja a harmadik világból érkezett migránsokkal.Igen. De mi van velünk, középosztálybeli európai-akkal? A mi családjaink biztonságával? A nemze-tünk és kultúránk identitásának önvédelmi jogá-val? Azok a keresztény püspökök egyébként, akikaz iszlám szorításában mûködnek, árnyaltabbanlátják ezt a kérdést…

(Magyar Idõk, 2016. augusztus 19.,az interjút Nagy Áron készítette)


A DNA RÉMURALMÁRÓL

– azonnali kérdés az Országgyûlés 2016.november 14-i ülésén –

ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterelnök úr vá-laszát. Tisztelt Országgyûlés! Petneházy Attila, aFidesz képviselõje, azonnali kérdést kíván feltennia nemzetpolitikáért felelõs tárca nélküli miniszter-hez: „Nyílt román támadás a magyarság ellen”címmel. Petneházy Attila képviselõ urat illeti a szó.

PETNEHÁZY ATTILA (Fidesz): Köszönöm szé-pen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt MiniszterÚr! Hölgyeim és Uraim! 1920. június 4-én olyandöntés született, amely alapjaiban rengette meg amagyar nemzetet. Hiába telt el azóta több mint 90év, a trianoni békeszerzõdés következményei azótais éreztetik hatásukat. Tökéletes példa erre az er-délyi külhoni magyarok helyzete, akik számáramindennapos küzdelem magyarságuk megõrzése.Ma már bárkit és bármikor különösebb indoklásnélkül hurcolhat el a román korrupcióellenesügyészség. Ahogy azt tette is Sepsiszentgyörgy ésCsíkszereda polgármestereivel és alpolgármeste-rével, de a megaláztatásoknak itt még nincs vége,folytathatnánk a sort a székely szimbólumok hasz-nálatáért kiszabott irreálisan nagy összegû bírsá-gok megítélésével, a magyar nyelv használatátkorlátozó törvénytervezetek elfogadásával, nemutolsósorban pedig a magyar magántulajdon álla-mosításával. A DNA legutóbbi támadása pedig


már a magyar gyerekek életének fontos színtere, amarosvásárhelyi római katolikus gimnázium ellenirányult. Eljárást indítottak az iskolaigazgató és afõtanfelügyelõ ellen, akik az ügyészség véleményeszerint annak ellenére járultak hozzá a gimnáziummûködéséhez, hogy tudták, valójában a tanintézetnem kapta meg a mûködéshez szükséges enge-délyeket. Mindezt annak fényében gondolják meg-alapozottnak, hogy az iskolák létrehozásáról döntõönkormányzat és tanfelügyelõség annak idejénpozitívan bírálta el a kérést. Az ehhez hasonló in-tézkedések napról napra elszívják a külhoni ma-gyarok életerejét és az élhetõ jövõbe vetett remé-nyüket.

Tisztelt Miniszter Úr! Meddig tûrhetjük még akülhoni magyar közösségek elleni nyílt támadá-sokat? Mit tehetünk védelmük érdekében? Köszö-nöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok sorai-ból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselõ úr. Megadom aszót Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes minisz-ter úrnak. Parancsoljon!

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes:Igen tisztelt Képviselõ Úr! Ahhoz, hogy ezt a kér-dést pontosan átlássuk, érdemes megnézni elõszöráltalában a romániai helyzetet, majd a magyarságvezetõi ellen indított koncepciós eljárásokat, majdaz iskoláink visszaállamosítását.

Az a helyzet, hogy ami ma Romániában van, az– engem legalábbis – a jakobinus rémuralomraemlékeztet, ahol a közvádló vádja önmagábanbizonyítás, és bárki, valamely csoporthoz való tar-tozása, politikai nézete miatt támadható volt, vagy


csak pusztán azért, mert éppen vitában volt va-lamelyik közvádlóval.

Elõrebocsátom, hogy a korrupció elleni harcderék dolog, és megjegyzem, hogy Romániában,különösen ó-Romániában a bizánci-török hagyo-mányokból kifolyólag ennek bõséges tere is van;gondoljunk csak arra, hogy a harács vagy a baksisszavak is ebbõl a kultúrkörbõl jöttek. De a helyzetaz, hogy a román testvéreknek csak azt tudommondani, hogy emlékezzenek a jakobinus idõkre,ahol a vádlók vádlottak lettek, és a közvádlóknyakát is elõbb-utóbb lecsapták – Robespierre,Saint-Just, Marat, Danton. De ez a román test-vérek ügye többé-kevésbé; a helyzet az viszont,hogy itt koncepciósan a magyar vezetõket támad-ják. Pontosan azokat az önkormányzati vezetõ-ket, Antal Árpád, Ráduly Róbert, Horváth Anna,Mezei János, Szõke Domokos, akikre a helyi kö-zösség hallgat, és akik kiállnak az értékek és ér-dekek mellett, a magyarság értékei és érdekei mel-lett és ráadásnak az autonómia mellett.

Ebbe a sorba tartozik az iskoláink elleni tá-madás, ami két szempontból is abszurd. Elõször is,a derék román oktatási minisztérium augusztusvégén, szeptember elején részletes vizsgálatottartott, és mindent rendben talált. A másik, hogymi köze ehhez a korrupciós ügyészségnek, amikora vád szerint is legfeljebb egy adminisztrációs hi-báról van szó? Ehhez képest Stefan Somesan Ma-ros megyei fõtanfelügyelõt, egy becsületes, derékromán embert házi õrizetbe vágtak, Tamási Zsoltigazgatót pedig hatósági felügyelet alá helyezték.Amirõl szó van, az az, hogy az iskoláink ellen indult


támadás, és ezeket az iskolákat és azoknak avezetõit meg fogjuk védeni. Hazai, nemzetközi fó-rumokon. Köszönöm. (Taps a kormánypártok so-raiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Viszon-válaszra megadom a szót Petneházy Attila képvi-selõ úrnak.

PETNEHÁZY ATTILA (Fidesz): Nyilvánvaló –megköszönve miniszter úr válaszát –, hogy a kor-rupcióellenes tevékenység ruhájába burkolózvakövetik el ezt a dolgot, és a híradásokból jól lát-ható volt, hogy az egészen apró gyermekektõlmeglett korúakig megszólaltak Erdély több váro-sában, és az Erdélyben élõ magyar testvéreinknekeleve a magyarság megélése napról napra komolygondot jelent anélkül is, hogy ilyen elvtelen orv-támadások érnék õket.

A Nemzeti összetartozás bizottságának tagja-ként számtalanszor megtapasztalhattam, hogy mitis jelent egy-egy magyar közösség számára a sajátiskolája. Azt hiszem, ezt támadni a legelvtelenebbdolog, és nagyon szomorú, hogy a költõi gondolatújból és újból és mindig és mindig újból teret nyer,pedig hát már közhelyszerûen sokszor mondjuk,hogy mit is védjünk meg: a templomot és az is-kolát. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti pad-sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselõ úr. Viszon-válasz illeti meg a miniszter urat. Öné a szó, mi-niszter úr.

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes:Pontosan így van, képviselõ úr: a templomot és aziskolát, különösen, ha figyelembe vesszük azt,


hogy Erdélyben a magyar iskolarendszer az egy-házi intézményrendszeren nyugszik. És nem lehetnem látni a kísérteties hasonlóságot a sepsiszent-györgyi Székely Mikó Kollégium elleni támadás ésmost a marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumellen.

Arról van szó, hogy a Ceausescu-idõszakban –és korábban is, de különösen a Ceausescu-idõ-szakban – megnyomorgatott egyházaknak a kom-munista rendszer által államosított egyházi ingat-lanok egy töredékét vérrel-verejtékkel visszasze-reztük, és most – amit nem tudtunk elhinni pár év-vel ezelõtt, hogy ilyen megtörténhet, de megtör-tént –, most megpróbálják még ezeket is vissza-államosítani, és ezáltal ellehetetleníteni az egyházioktatást és ezen keresztül a magyarság iskolarend-szerét.

Azt tudom mondani a képviselõ úrnak, és azok-nak a tüntetõknek, akik Erdély városaiban tüntet-tek, természetes, hogy teljes szolidaritásról bizto-sítjuk õket, az üldözött vezetõknek minden segít-séget megadunk, és minden nemzetközi fórumonföl fogunk lépni az ellen a botrány ellen, hogy aCeausescu-idõket állítsák vissza Romániában. Kö-szönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)


Fotó: Váli MiklósA nemzetrészek vezetõi

– Pásztor István: Vajdaság; Kelemen Hunor: Erdély;

Brenzovics László: Kárpátalja és Menyhárt József: Felvidék –

Semjén Zsolt nemzetpolitikai miniszter körül a KDNP ifjúsági szervezetének (IKSZ) táborában


BAYER ZSOLTOT SOSEMFOGOM MEGTAGADNI

– Azonnali kérdés az Országgyûlésben 2016.december 5-én –

ELNÖK: Tisztelt Országgyûlés! Harangozó Ta-más, az MSZP képviselõje, azonnali kérdést kívánfeltenni a nemzetpolitikáért felelõs tárca nélküliminiszterhez: „Hajlandó-e vállalni a politikai fele-lõsséget, és nyilvánosan bocsánatot kérni azért,hogy Bayer Zsoltot állami kitüntetésre javasolta,aki szerint cigány gyerek elgázolása esetén belekell taposni a gázba, aki a pesti zsidó újságírókrólúgy vélekedik, hogy õk az indok-zsidók, akiknekpuszta létezése indokolja az antiszemitizmust, to-vábbá aki szerint a pápa vagy egy demens vén-ember, vagy egy gazember?” címmel. HarangozóTamás képviselõ urat illeti a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöma szót, elnök úr. Talán nem is kellene tovább kom-mentálni, de azért aki esetleg nem tudja, hogy mi-rõl van szó: Orbán Viktor miniszterelnök elõterjesz-tésére Áder János köztársasági elnök augusztus20-án a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét ado-mányozta Bayer Zsoltnak. (Boldog István: Nagyonhelyes! – Balla György tapsol.) Figyelemmel BayerZsolt társadalmat megosztó, a keresztény szelle-miséggel és erkölccsel élesen szemben álló nyilat-kozatainak sokaságára, részletesebb magyaráza-


tot várt volna a magyar közvélemény, ezért írásbelikérdéssel próbáltam ezt kideríteni.

Számtalan, sértegetõ hangnemben megfogal-mazott, törvényellenes módon érdemi válasz nél-kül hagyott kérdés után végül egy közérdekû adat-igénylésre adott válaszból derült ki, hogy nem Ro-gán Antal és nem is Lázár János, hanem ön voltaz, aki e botrányos javaslatot megtette. Eléggé ér-dekes ez, tekintve, hogy Bayer Zsolt milyen vállal-hatatlan megnyilvánulásokat tett az elmúlt idõ-szakban. Idézek is még egyszer egy-kettõt: tehát acigány gyerekek elgázolása esetén tapossunk belea gázba;* a pesti zsidósággal kapcsolatban aztmondja, hogy õk azok az indok-zsidók, akik létük-kel igazolják az antiszemitizmust, és Ferenc pápá-ról pedig nem kevesebbet állított nyilvános publi-cisztikájában, mint hogy a pápa vagy egy demensvénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápaiposzt betöltésére, vagy egy gazember.**

Fentiek tükrében szeretném kérdezni, hogy önszerint ez az otromba hangnemben valóban példaértékû újságírói tevékenysége, ön szerint ez lenne-e az egyetemes emberi értékek gyarapítása, amialapján egy ilyen kitüntetésre érdemessé lehet vál-ni. És kérdezem önt, mert nemcsak a kormány mi-niszterelnök-helyettese, hanem a Keresztényde-


* Olaszliszkán a cigányok által meglincselt tanár kapcsán.** Annak kapcsán írta, amikor Franciaországban egy isz-

lamista a templomban szentmise közben vágta el egy idõskatolikus pap torkát, mire Ferenc pápa reakciója az volt, hogyaz olasz katolikus családokban is történik erõszak, és ezértsem mondja, hogy iszlám erõszak.

mokrata Néppárt elnöke is: ön a Keresztényde-mokrata Néppárt elnökeként felterjeszt egy olyanembert, aki nyilvánosan a katolikus pápáról ilye-neket ír? Várom válaszát, miniszterelnök-helyettesúr. (Taps az MSZP soraiban. – Boldog István köz-beszól…)

ELNÖK: Köszönöm, képviselõ úr. Tisztelt Or-szággyûlés! Megadom a szót Semjén Zsolt minisz-terelnök-helyettes úrnak. Parancsoljon!

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Na-gyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr!Képviselõ Úr! Tisztelt Ház! Nagyné Pintér Jolán, aGULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörö-kítésére Alapítvány elnökhelyettese a következõszövegû felterjesztést, javaslatot tette: „A gulág rab-telepein fogva tartottakkal való érzelmi azonosu-lásért, az erdélyi magyarság életének hiteles be-mutatásáért.” Én hajszálpontosan ezt a szövegethagytam jóvá és írtam alá.

Más vonatkozásban, indulatból írt szerencsétlenmondataiért Bayer Zsolt bocsánatot kért. (GõgösZoltán: Ezt én nem olvastam sehol.)

Személyes vonatkozásban pedig: gyerekkorá-ban Bayer Zsolt mellettem ült az iskolapadban.(Moraj az MSZP soraiból. – Gõgös Zoltán: Így márértem! – Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez min-dent megmagyaráz!) Mellettem fog állni a haláloságyamnál is. (Zaj. – Az elnök csenget.) Én BayerZsoltot sosem fogom megtagadni. (Moraj azMSZP soraiból.) Önöknek, a Szocialista Pártnakcsak azt kívánom, hogy legyen legalább néhányolyan ember, olyan publicista az önök holdudva-rában, aki magyarságban és tehetségben megkö-


zelíti Bayer Zsoltot. (Közbeszólások a Fidesz sorai-ból: Úgy van! Úgy van! – Felzúdulás az MSZP so-raiban. – Közbeszólás az MSZP soraiból: Istenem!– Taps a kormánypárti padsorokban. Gõgös Zol-tán: Ezt a baromságot megtapsoljátok! Ez komoly?– Közbeszólások az MSZP soraiból: Elképesztõ!)

ELNÖK: Köszönöm miniszterelnök-helyettes úrválaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselõúrnak. (Zaj.) Képviselõtársaim, hallgassuk megegymást, azt gondolom, ez a leghelyesebb! Öné aszó, képviselõ úr.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöma szót, elnök úr. Én nagyon remélem, nagyon re-mélem, hogy egyszer sem kell szégyenkeznem(Balla György: Már most is kell!), hogy ilyen szö-veget egyáltalán elõadó vezetõ politikus (Zaj. – Azelnök csenget.) mellett kelljen ülnöm bármikor,mint amit ön itt most elõadott gyalázatos módon.Egyetlenegy gyûlölködõ, antiszemita, cigányelle-nes vagy éppen a katolikus pápát ócsároló embertnem lehet ennek a nemzetnek a nevében (Zaj.Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van! Ígyvan!) közös kitüntetésre felterjeszteni, akkor sem,ha a maga haverja! (Zaj. – Az elnök csenget.) Szé-gyellje magát! (Zaj. – Az elnök csenget.) Tudja, mia különbség még mindig Bayer Zsolt és ön között?Hogy ezek szerint állítólag Bayer Zsolt bocsánatotkért. Én nem hallottam. Tegyük fel, hogy mostnem hazudott. Ön bocsánatot kért ezek után, hogyfelterjesztette a magyar nemzet nevében közös ki-tüntetésre? (Boldog István: Bocsánatot kértél a ha-táron túli magyaroktól?) Miniszterelnök-helyettesúr, ha ön ezt most nem teszi meg a következõ egy


percben, akkor ön szégyene ennek az országnak!(Felzúdulás a kormánypárti sorokban.) Szégyeneennek az országnak, és szégyene (Zaj. – Az elnökcsenget.) a kereszténydemokráciának is úgy, ahogyvan. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyûlés! Viszonválaszramegadom a szót Semjén Zsolt miniszterelnök-he-lyettes úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök-helyet-tes úr!

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes:Az én javaslatomban két dologról van szó: a gu-lágról és a határon túli magyarságról. A 60. év-fordulója van a gulágnak. Önöknek – mint jogutódpártnak – ebben a kérdésben mérsékeltebben kel-lene viselkedni és nagyobb empátiával azok iránt(Moraj az MSZP soraiból. – Dr. Józsa István: Elfogsz küldeni?), akik az ön elõdjük eszmerendszeremiatt jutottak a gulágra.

A másik, hogy 2016. december 5-e van, azönök pártja hazaárulásának és nemzetárulásánaka napja. (Moraj az MSZP soraiból. – Gõgös Zol-tán: Ne beszélj mellé! – Balla György: Szégyelljétekmagatokat!) Bayer Zsolt a magyarság (Zaj. – Azelnök csenget.) mellett állt ki, ezért javasoltam ki-tüntetésre. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szé-gyelljétek magatokat!) Önöknek a mai napon alegnagyobb csendben és szégyenben kell lenni ahazaárulásuk miatt! (Közbeszólások a Fidesz sora-iból: Úgy van! Úgy van! – Moraj az MSZP soraiból.– Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)


BOLDOG IV. KÁROLY KIRÁLY

– Napirend elõtti felszólalás, 2016. december 12. –

ELNÖK: Tisztelt Országgyûlés! Napirend elõttifelszólalásra jelentkezett Semjén Zsolt, a KDNPrészérõl, képviselõi minõségében: „Boldog IV. Ká-roly király” címmel. Képviselõ úré a szó.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót.Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! December 30-án lesz száz éve, hogy ünnepi díszbe öltözött a fõ-város. Negyvenkilenc év után újra koronázásnakadott otthont a Budavári Nagyboldogasszony-temp-lom. A szertartást Csernoch János hercegprímásvezette, és Tisza Istvánnal, a nádorhelyettes mi-niszterelnökkel tették a király fejére Szent Istvánkoronáját. Majd az egész templom hosszan éltettea királyt, és elõször hangzott fel koronázáskor amagyar himnusz.

De ez a koronázás nem az arisztokrácia ki-váltsága volt, itt az egész ország ünnepelt. MóriczZsigmond így írt errõl a másnapi Pesti Hírlapban:„Sûrû sorfalat álltak a Mátyás-templom és a pa-lota között a székely, a harisnyás góbé, meg azaranyrezgõs, buzatoklászos, bokrétás kalapú aba-uji; a szabolcsi magyar lobogós gatyában, és aborsodi palóc szironyos bundájában. Kimondha-tatlan szeretettel legeltették a szemüket a leventekirályon, aki emberül kiszabta Szent István pallósá-val a négy vágást. Vidám szívû király, mondta egy


alföldi bölcs egy bronzszobor méltóságos komoly-ságával. E békét köt, ha csak lehetséges, mert en-nek nincsen a szívében semmi háborúság.”

Akkor már két éve dúlt a véres háború. Károlykirály volt az egyetlen uralkodó, aki õszintén akartaa békét, és – minden kockázatot vállalva – tett isérte. Mégpedig rögtön a trónra lépését követõen,akkor, amikor a Monarchia csapatai még elõnyö-sebb helyzetben voltak. A lapok keleten Macken-sen tábornok diadalmas elõretörésérõl számoltakbe, és a nyugati fronton is folyamatos sikerekrõlolvashattunk.

De megértésre sem a szövetségesnél, sem azellenségnél nem talált, még saját környezetébõl iselárulták. Igaz, akkor még nem látszott, hogy azOsztrák–Magyar Monarchia feldarabolásának ter-ve már a háború elõtt megszületett a késõbbi gyõz-tesek fejében.

IV. Károly magyar király egyenes jellemû kato-naember volt, hiányában minden fondorlatnak.Irtózott a háború borzalmaitól, és szívén viseltealárendeltjei sorsát. Például elsõ intézkedései kö-zött eltörölte a hadseregben a testi fenyítést.

Sokat elmond róla a koronázás legmegrázóbbmozzanata is, amikor az ilyenkor szokásos arany-sarkantyús lovagok avatásához a frontról jött, sú-lyosan sebesült, csukaszürke ruhás katonatiszteksorakoztak fel. Elsõ szobrát 1917 májusában Nagy-becskereken, a 12. gyalogezred lábadozó katonáiállították szeretett katonai vezetõjük tiszteletére. Aváros a trianoni döntéssel a Szerb–Horvát–SzlovénKirálysághoz került, ahol – mint annyi más emlé-künknek – nyoma vesztett.


Az Eckartsauban 1918. november 13-án adottnyilatkozatával lemondott „minden részvételrõl amagyar államügyek vitelében”. „Nem akarom –írja –, hogy személyem akadályul szolgáljon a ma-gyar nemzet szabad fejlõdésének, mely iránt válto-zatlan szeretettõl vagyok áthatva…”

Halálos ágyán megbocsátott mindenkinek, azok-nak is, akik elárulták. Utolsó napján így fogalma-zott: „Igyekezetem mindig és mindenben az Istenakaratának lehetõ legtisztább felismerése és köve-tése volt, az emberileg elérhetõ legtökéletesebbmódon.”

Sírja zarándokhely lett. Boldoggá avatására2004 õszén került sor. II. János Pál pápa az em-léknapjának nem halála, hanem esküvõje napjátjelölte ki, ezzel ráirányítva a figyelmet, hogy aszentté válás egyik útja a házasság.

Tisztelt Ház! Hitvalló királyaink sorát Szent Ist-ván nyitotta meg, és Boldog IV. Károllyal teljessévált a kép. Méltán lehet büszke a magyarság azuralkodóira, Szent Istvántól Szent Lászlón át Bol-dog IV. Károlyig. Életpéldájukon túl égi közben-járásukban is bízhatunk.

Köszönöm a Ház megtisztelõ figyelmét. (Taps akormányzó pártok padsoraiban, valamint szórvá-nyos taps a Jobbik padsoraiból.)


BRUTÁLIS KAMPÁNY LESZ

– Lassan lejár az idõ, a ciklus végéig 1 millió újmagyar állampolgárt ígért. Mennyinél járunk?

– 940 ezer. Többségük a Kárpát-medencébenélõk, akik kedvezményes honosítással szereztek ál-lampolgárságot, és a diaszpórából nagyjából 110ezer olyan új honfitársunk, akik – vagy akiknek fel-menõi – a mai Magyarország területérõl kerültekki, jellemzõen nyugatra.

– A balliberális sajtó tele van a csalásokról,visszaélésekrõl szóló hírekkel, emiatt az ellenzékrendszeresen támadja a honosítást. Egyszer semvetõdött még fel, hogy szigorítani kéne?

– Amit állítanak – vagy inkább sugallnak –, az ahonosítás egészét és lényegét tekintve szemensze-dett hazugság. Mindazok, akik magyar állampol-gárságért folyamodnak, szigorú államigazgatásieljáráson, köz- és nemzetbiztonsági ellenõrzése-ken esnek át. Természetesen mindig vannak em-berek, akik megpróbálnak visszaélni egy adott jog-gal. De mivel a rendszer jól mûködik, eddig 32ezer kérvényt utasítottunk el. Az elutasítás két leg-gyakoribb oka a nyelvtudás hiányossága és a szár-mazást igazoló okmányok elégtelensége. Ez perszefõleg Ukrajnában fordul elõ. A nyelvtudás tekinte-tében egzakt módon nem mondható meg, hogyhány szót és milyen grammatikai alakzatot kelltudni, nyilván más várható el egy, mondjuk Csík-szeredán, színmagyar közegben élõ embertõl, mintattól, aki a szórványban, vagy például Ausztráliá-


ban lakik. Az õ esetükben, ha csak töredékesenbeszél magyarul, de küzd azért, hogy megõrizzevagy tanulja a nyelvét, identitását, azt is meg kellbecsülni.

– A belügyminiszter nemrég ötvenöt olyan ügy-rõl számolt be, amelybõl büntetõeljárás lett.

– Ami elenyészõ szám akár a 940 ezer új ma-gyar állampolgárhoz, akár a 32 ezer elutasítotthozviszonyítva. Ezek az esetek is a rendszer mûködõ-képességét, szigorát igazolják. És hogy a kritikusokkedélyét borzoljam, a rendszer inkább túlzottan isszigorú, ami a nyelvtudást illeti, ezért szerintemenyhíteni kéne a szabályokon. Például a ruszin-magyarok esetében nagyvonalúbb lennék.

– Egyelõre úgy tûnik, hogy a környezõ országoksem emésztették még meg a kedvezményes hono-sítást. E tekintetben vár bármiféle változást?

– A honosítás a leghatékonyabb eszközünk ahatáron túli magyarság asszimilációjával szem-ben! Ezt persze tudják az utódállamok is. Trianonóta, száz esztendeje legfontosabb nemzetstraté-giai célkitûzésük a magyarság beolvasztása. Szá-mukra a honosítás erre az asszimilációs politikáraa legfõbb veszély, hiszen aki magyar állampol-gárságot szerez, az közjogilag is a magyar nemzetrészévé válik, és evidenciaszerûen megerõsödik amagyar identitása. Ezért – nem meglepõ módon –titkosszolgálati eszközökkel, így dezinformálássalpróbálják aláásni a honosítás tekintélyét, szócsõ-ként használva bizonyos magyarországi médiumo-kat is, akik így akarva-akaratlanul, de a manipu-láció eszközévé válnak. Mostanság például arrólírtak*, hogy Roman Naszirov, az ukrán pénzügyi


felügyelet vesztegetéssel vádolt egykori vezetõje ismagyar állampolgár, de a valóság az, hogy nemhogy nem magyar állampolgár, de még kérvénytsem adott be, semmilyen vonatkozásban sem volta magyar honosítással. A bemutatott okmánygyenge hamisítvány… Csak miheztartás végett mon-dom, hogy ellenséges titkosszolgálattal való tuda-tos együttmûködés magyar nemzeti célokkal szem-ben: hazaárulás.

– Nem érzi úgy, hogy pengeélen táncolnak ésMagyarország szövetségesi politikáját kockáztat-ják?

– Ez a mûvészet a politikában. Egyensúlyozunk,de az adott külhoni nemzetrész feltétlen prioritás!Például Szlovákia tekintetében: a visegrádi orszá-gok szoros együttmûködése és a magyar–szlovákgazdasági kapcsolatok szárnyalása teszi lehetõvé,hogy kisebbségi magyar ügyekben is elõre tudjunklépni.

– A honosítottak élhetnek a szavazati jogukkal –ha akarnak. Az érvényes szavazatok száma nemtûnt kiemelkedõnek. Mi ennek az oka?

– A választási törvény megalkotásakor – bizton-sági megfontolásokból – túl komplikált szabályo-kat állapítottunk meg a levélszavazásra. Pusztánazon, hogy két borítékba kell betenni a szavazó-lapot, sok szavazat veszett el formai érvénytelen-ség miatt. De problémát okoz az anya neve, mintidentifikációs adat, hiszen ez egy magyar sajátos-ság, a világ nagy részén nem használják. Aztán a

SEMJÉN ZSOLT: EGYMILLIÓ121* Index.hu, 2017 március 7.

betûelírás is érvénytelenítheti a szavazatot. Pél-dául a cirill betûs környezetben élõk latin betûs át-írásai. Épp most nyújtjuk be mindezeket orvoslótörvénymódosítási javaslatunkat.

– Mi a helyzet a lex Heinekennel. Az ellenzéksoraiból sokan azt mondják, vissza kéne vonni.Érdemes felvenni a kesztyût az Igazi Csíki sör miattegy multival?

– Ha Magyarországon nemzeti elkötelezettségû,normális ellenzék lenne, akkor evidenciaszerûensorakoztak volna fel a javaslat mögé. Mert itt egynyilvánvaló nemzeti sérelem történt: egy multina-cionális cég brutális módon eltaposott egy kis ma-gyar manufakturális sörfõzdét, hiába állt oda mel-lé Hargita megye önkormányzata. Ha minimálisnemzeti érzék lenne a baloldalban – ami láthatóannincs –, akkor megértené, hogy ez az ügy nem akormányról szól, hanem a székelység megmara-dási küzdelmérõl, a Csíki sör mögött egy szimboli-kussá vált nemzeti ügy védelmében.

– Az önkényuralmi jelképekrõl szóló törvény-módosításukat a Heinekentõl függetlenül is kriti-zálták, Európában általában, és a baloldalon so-kan nem értik, miért szúrja a kormány szemét a vö-rös csillag.

– Abszurd, ahogy a balliberálisok azért sipítoz-nak, mert meg akarjuk tiltani, hogy önkényuralmijelképeket – pl. horogkeresztet – anyagi haszon-szerzés céljából fel lehessen használni kereskedel-mi termékeknél. Különben igaz, ami igaz, ezt máreleve be kellett volna emelnünk az önkényuralmijelképek tilalmáról szóló törvénybe, ha hibáztunk,az az volt, hogy ezt nem tettük meg akkor. Ezeknek


a szimbólumoknak a jegyében több millió magyarembert öltek vagy nyomorítottak meg a XX. szá-zadban. Nyugat-Európában nem értik, mit jelent avolt szovjet megszállási világban a vörös csillag. Aholland heinekenesektõl ezért azt kérdeztem: mitszólnának náluk, ha valaki horogkeresztes sörtárulna, megcélozva a szélsõjobbos holland vásár-lókat. Nyilván nem tolerálnák. Mi sem fogjuk.

– Alig több mint egy év múlva országgyûlési vá-lasztásokat tartanak az országban. Mikor kezdõdika kampány?

– Õsztõl eksztatikussá válhat, elnézve az ellen-zék válságát. A Fidesz–KDNP szövetség – paradoxmódon – az erõfölény nyilvánvaló volta miatt nincsolyan könnyû helyzetben, mint sokan vélik, hiszensem a ballib oldal káosza, sem a Jobbik nem te-kinthetõ reális kihívónak, és ezért nehéz lesz ajobbközép tábor veszélyérzetét felszítani és moz-gósítani. És azért gondolom, hogy brutális kam-pány lesz, mert az ellenzék számára a 2018-asválasztás igazi tétje a puszta megmaradás. Nemcsak az Együtt, a Párbeszéd, vagy a Momentum,stb. létezése forog kockán, hanem ez a szocialis-táknál is így van, hiszen Molnár Gyulának igazavolt, amikor azt mondta, egy újabb választási ku-darc komolyan felveti a kérdést, hogy van-e egyál-talán értelme az MSZP-t fönntartani? Ezek az em-berek a politikai életben-maradásukért küzdenek.

– A Jobbik viszont egységesebbnek tûnik. Ésbizonyos körök abban érdekeltek, hogy megszo-rongassák a kormányt. Okozhatnak meglepetést?

– A Jobbik esetében is ugyanez a helyzet. VonaGábor egy rendkívül kockázatos lépésre szánta el


magát, amikor feladta a saját ideológiáját – ésvelük a Jobbik törzsszavazóit –, hogy balra valónyitással megpróbáljon a Fidesz–KDNP kihívójáváválni. Ez láthatóan reménytelen, a két szék közt apad alá tipikus esete. Ráadásul Vonának az a dek-larációja, hogy „én adtam a Jobbik lelkét és énvettem el”, a politikai és erkölcsi öngyilkossággalazonos. Egy ilyen lélekgyilkosságot – és azt is csakpolitikai értelemben – egyedül a sikerrel lehetnelegitimálni, ennek viszont láthatóan nyoma sincs.Mind a baloldal, mind a Jobbik vezetõi számáraezért a választás egzisztenciális lét-kérdés, s ezérttotális háborút fognak csinálni. Mivel reális, élet-képes alternatív programjuk nincs, kétségbeesé-sükben csak a gyalázkodás marad. Fõleg, ha eh-hez külföldrõl megrendelést és muníciót kapnak.

– Elõ sem fordulhat Ön szerint egy váratlan hú-zás, a Jobbik és a baloldali pártok összefogása?

– Erkölcsi skrupulusaik láthatóan nincsenek,próbálkozások vannak, de hát ennek kávéháziasztalnál kitalált politológusi spekuláció jellegevan. Mindenekelõtt: a protest konglomerátumösszeállás esetén együttvéve se lenne többségben,figyelembe véve az összeállás következtében le-porló szavazatokat. Persze, ha kétfordulós lenne aválasztási rendszer, akkor az állva maradt protestjelölt mögött – legyen akár jobbikos, akár szoci-alista –, az ellenzéki szavazatok összeadódhatná-nak. Viszont a választás egyetlen fordulóból áll. Haviszont ehhez alkalmazkodva a ballib és a szélsõ-jobb közös jelölteket állítana, az visszaütne, mind-két tábor törzsszavazóit megtizedelné. És hát abaloldali összefogás is kérdéses. Ez jól látszik Gyur-


csány Ferenc mozgásán, aki õrült, de nem hülye.Õt nem érdekli a „gyõzelem”, csak a saját szerepe,az, hogy a romokon õ legyen a baloldal vezére.

– Ezek szerint elég lesz megint az egyszavasprogram, hogy folytatjuk?

– Nem. A nagy tanulság, amit minden választáselõtt fel kell idéznünk, az: 2002. Az elsõ Orbán-kormány teljesítményét az ellenzék sem vitatta ér-demben, példátlanul imponáló eredmények vol-tak. Mégis a jó kormányzásból nem következett aválasztási gyõzelem. A Fidesz–KDNP-nek persze akormányzás eredményeit meg kell védenie, és felkell hívnia a figyelmet arra, hogy mivel járna, havisszatérnének azok, akik egyszer már a csõd szé-lére lökték az országot. De a hangsúlynak nem akormányzati eredmények apológiáján kell lenni,hanem azon, hogy milyen veszélyektõl kell megvé-denünk az országot és a magyar embereket Euró-pában és itthon, a kihívásokat hogyan változtat-hatjuk lehetõsséggé, és hogy az ország egészénekés minden egyes társadalmi csoportnak milyenjövõképet adunk!

(Magyar Idõk, 2017. március 24.,az interjút Nagy Áron készítette)


Fotó: MTIA KDNP és a Fidesz elnöke


A SOROS ÁLTAL TÁMOGATOTTMIGRÁNSOK ELÕSZÖR A PRIDE-OSOK FEJÉT

VÁGJÁK LE

– Ön szerint mi köze van ahhoz a magyar ál-lamnak, hogy valaki mire kap amerikai diplomát?

– Ami Magyarországon történik, ahhoz Magyar-országnak köze van. A CEU leányegyeteme egyamerikai egyetemnek, de ez az anyaegyetemnem létezik. A CEU egy olyan leány, akinek nincsanyja.

– A CEU-nak van akkreditációja, amerikai szten-derdek alapján angol nyelvû képzést folytat, ésamerikai diplomát ad.

– Az Open Society-nél van kiírva egy cédula,hogy ez a CEU, de ott egyetem nincsen, követke-zésképpen ez így szélhámosságnak tûnik. És azonis el kellene gondolkodni egyébként, hogy Ameri-kában hogy ismerhetnek el egy olyan egyetemet,egy olyan leányegyetemet, aminek nincs Ameriká-ban anyaegyeteme?!

– New York állam szuverén amerikai tagállam.Ez New York állam belügye. Önök az amerikai bel-ügyekbe avatkoznak?

– Õk azt ismernek el, amit akarnak, és olyan ok-tatást csinálnak, amilyet akarnak, az Egyesült Álla-mokban. De Magyarország Magyarország, nempedig az Egyesült Államok tagállama. Magyaror-


szágon olyan képzés mûködhet, ami a magyarjogszabályoknak megfelel. Ha a CEU az EgyesültÁllamokban lenne, akkor minket egyáltalán nemérdekelne, hogy mit csinálnak. Az Egyesült Álla-mokban olyan képzést folytatnak, amilyet akar-nak, és amire az amerikai törvények vonatkoznak!De jelen esetben a két állam nem állapodott megegymással. És itt az ideje, nézzük meg, hogy meg-felel-e az egyenlõség kritériumainak, és nézzükmeg, hogy az Egyesült Államok óhajt-e Magyaror-szággal ezzel kapcsolatban megállapodást kötni.Ennyire egyszerû.

– Washington, azaz az amerikai kormány nemköt olyan kétoldalú megállapodást a CEU-ról amagyar kormánnyal, amilyet Önök szeretnének,errõl Noyt Yee, az amerikai külügyi helyettes ál-lamtitkár, aki Budapesten volt két napig, már nyi-latkozott.

– Lehet, hogy õ ezt mondta, de még az is lehet,hogy más majd mást mond. Két állam megálla-podása komoly dolog, amit diplomáciai keretekközött intézünk.

– Ha nincs megállapodás, akkor vigyék haza azEgyesült Államokba, és akkor mûködjön ott aCEU? Soros György és a CEU rektora azt üzente,soha nem hagyják el Budapestet.

– Akkor tartsák be a magyar törvényeket, és nearra hivatkozzanak, hogy mi van Amerikában.

– Módosítsák az amerikai alkotmányt, hogy Do-nald Trump vagy a kormánya egy elõzetes elvi en-gedélyt adjon New York állam kormányzójának,hogy Budapesten a CEU mûködhessen?


– Ez egy nagyon kifacsart gondolkodás, mert ezazt tételezi fel, hogy nekünk a világ összes orszá-gának a bonyolult államszervezetét kellene figye-lembe vennünk, amikor mi egy magyarországi tör-vényt hozunk. Mi a józan ész alapján hozunk tör-vényt. Hogy az amerikaiak hogy oldják meg azEgyesült Államokban ennek az államigazgatásilebonyolítását, az az õ dolguk. Ez nem befolyásol-ja, és nem is befolyásolhatja a magyar törvényal-kotást. A magyar törvény ésszerû, sõt evidenti-kus.

– Egyszer csak Trump felemeli a telefont, és fel-hívja Orbán Viktort? Soros Györgynek vagy Mi-chael Ignatieffnek kell kezdeményeznie valamitNew York állam kormányzójánál?

– Van ennek a kérdésnek értelme? Nekem kel-lene megmondani, hogy az Egyesült Államokbanegy egyetemi kérdésben egy másik országgalvaló tárgyalásnak mi az államigazgatási metodo-lógiája?

– Akkor kinek?– Honnan kéne nekem ezt tudnom? Meg mi

közöm nekem ehhez? Ez az õ dolguk. Mi csak ah-hoz ragaszkodunk, hogy Magyarországon a ma-gyar törvényeket tartsák be, olyan leányegyetemlegyen, aminek van anyaegyeteme, és az adott or-szág támogassa azt, hogy Magyarországon ez aképzés legyen.

– Jól értem, Önök szempontot adtak ahhoz,hogy New York állam megvizsgálja, hogyan mûkö-dik a CEU mint amerikai egyetem, ha nincs iskampusza?


– Hogy Amerikában mit csinálnak, az az ame-rikai kormányra tartozik. Amit pedig Magyarorszá-gon, az a magyar kormányra. Ez evidencia.

– Már nincs ember a Földön, aki ne kérte volna,hogy vonják önök vissza. Ha Donald Trump kérné?

– Hát bocsánat, azért az emberiség…– …a Harvard Egyetem, az oxfordi, magyar

jogtudósok, Sólyom László...– Tehát az az állítás, hogy nincs ember a földön,

aki ezt ne kérte volna, ez kissé túlzásnak tûnik…– Túlzás?– …az emberiségnek egy elenyészõen pici há-

nyada kérte ezt, még a politikai életre értve is. Ahelyzet az, hogy Magyarországon a magyar tör-vények az irányadóak. Hogy Donald Trump mitkér, azt honnan tudjam én, hogy õ kér valamit,vagy nem kér valamit? Ha majd mond valamit, ak-kor majd megfontoljuk, de addig teljes fikció azegész felvetés.

– A Külügyminisztérium és a nagykövetség is til-takozott és nagyon súlyos aggályokat fogalmazottmeg ezzel a módosítással kapcsolatban.

– Ez nagyon érdekes, majd megfontoljuk. De ahelyzet az, hogy a magyar törvényeket a magyarOrszággyûlés hozza, nem pedig az Egyesült Álla-mok külügyminisztériuma.

– Viktor Ponta egy Facebook-bejegyzésben aztírta, hogy nem kell támadni ezt a törvényt, inkábbmajd õk is megfontolják.

– Nagyon bölcs mondat.– Nem tart attól, hogy a Sapientia Egyetemmel

szemben is valami hasonló törvényjavaslattal vagy


jogszabállyal élnek olyan feltételt támasztva, pél-dául a nyelvhasználatot, hogy ellehetetlenítsék?

– Nyilvánvalóan nem, tekintve, hogy se a Sapi-entia, se a II. Rákóczi Ferenc Fõiskola – vagyis akörülöttünk lévõ országokban mûködõ magyarnyelvû egyetemek – nem magyarországi egyete-meknek a Romániában lévõ leányegyetemei, ha-nem Romániában létrehozott, román törvények-nek megfelelõ egyetem.

– Minden ilyen analógia rossz?– A Sapientia és a CEU között a világon semmi

analógia sincs. Ezt nyilván kínjában a Jobbik ta-lálta ki. A Jobbik lehetetlen helyzetben van. AJobbik attitûdjébõl kifolyólag elképzelhetetlen len-ne a Soros-egyetem védelmére kelnie, de miután akormánnyal szemben áll, és az új Vona-féle doktrí-na miatt erre úgy tûnik, hogy rákényszerül, ezérttalálták ki azt az álérvet, hogy „de akkor mi vanpéldául a Sapientiával”.

– Mi az új Vona-doktrína?– Cukiság-kampány, balra menni, a jobbközepet

támadni.– És Soros Györgyöt is szeretik?– Mintha most már Sorost is szeretnék.– Hogy értékeli a CEU melletti tüntetéseket?– Ez egy szabad ország. Mindenki úgy tüntet,

ahogy akar, mindenki úgy mondja el a véleményét,ahogy akarja. Korlátlan a véleménynyilvánítási sza-badság, mindenki elmondhatja a véleményét. Deattól még a józan érvek, józan érvek.

– És a tüntetõk követelését nem veszik figye-lembe.


– Mi mindent figyelembe veszünk, mi minden-kinek a véleményét figyelembe vesszük, ha épeszûérvet mond.

– Miért nem módosítják a lex CEU-t?– Azzal kapcsolatban egyetlen épeszû érvet nem

hallottam, hogy Magyarországon miért ne a ma-gyar törvények legyenek érvényesek. Hogy Ma-gyarországon úgy mûködhessen egy másik országanyaegyetemének a magyarországi leányegyete-me, hogy errõl a két ország megállapodik, és ilyenanyaegyetem létezzen. Ezek evidenciák. Ehhez ké-pest, ezzel kapcsolatban egyetlen érv nem volt.Egy politikai indíttatású hisztériakeltés zajlik, ami anapnál világosabban mutatja a Soros-hálózat moz-gósító képességét. Ami megfontolandó nemzetbiz-tonsági szempontból is.

– A „Soros-hálózatnak” mi a kapcsolata a nem-zetbiztonsági szemponttal?

– Az, hogy Magyarországon egy kívülrõl vezérelthálózat mûködik. Ilyen lehetséges, csak akkor aztvilágosan kell látni, hogy pontosan milyen pénzek-bõl, kik által. Mert hogy is szokták mondani? Azrendeli a nótát, aki fizet.

– Soros György rendeli a nótát?– Ön ezt nem látja? Nem nyilvánvaló, hogy a

Soros által pénzelt szervezetek egy irányba mozog-nak, amikor erre jelzést kapnak?

– Hogy megdöntsék az Orbán-kormányt?– Hát azért ez egy túl ambiciózus dolog lenne.– Hogy destabilizálják?– Azért láttunk már ilyet a világban. Ukrajnától

Csehországon át Romániáig…


– A CEU egy hadsereg tiszti iskolája lenne,amelyik idegen érdekeket szolgál, ad absurdum azamerikai titkosszolgálatokkal destabilizálják OrbánViktor kormányát? Ez Önök szerint a pontos hely-zetleírás?

– Van egy Soros György nevû ember, akinek vanegy politikai doktrínája. Ennek a politikai doktrí-nának a szolgálatára létrehozott különbözõ intéz-ményrendszereket, az Open Society-tõl kezdve...

– Harminc éve hozta létre. Sokan voltak Soros-ösztöndíjasok, a kormányszóvivõ, fideszesek, a mi-niszterelnök...

– …számos NGO-típusú szervezetet, stb. és eze-ket jelentõs összegekkel pénzeli. Ezek ugyan füg-getlennek mondják magukat, de az anyagi támo-gatásuk Soros Györgytõl jön. Következésképpen,nyilván, aki a pénzt fizeti, az meg is határozza,hogy milyen irányultságot és milyen cselekvéseketprodukáljanak. Beleértve a politikaformálást is.Sõt leginkább azt. Ez persze lehetséges, csak látnikell, hogy pontosan ki finanszírozza ezeket a szer-vezeteket, és akkor világossá válik, hogy milyenszándékok vezetik.

– Soros Györgynek miért érdeke destabilizálniOrbán Viktor kormányát?

– Minden szempontból. Elõször is ideológiailagmélységesen szemben áll azzal a nemzeti, keresz-tény, konzervatív értékrenddel, amit mi képvise-lünk.

– Ezt mondta valahol?– Errõl szól az egész mesterkedése kezdetektõl.

Másodszor, meg kell nézni a migráció-kérdésben


való álláspontját. Nem csinált belõle titkot, hogyaz õ ideálja a totális migráció.

– Nem a totális. De mi lenne a célja a totálismigrációnak?

– Totális migrációt akar, ami által olyan világotképzel el, ahol a nemzetek eltûnnek, ahol a tra-díciók: vallási, kulturális hagyományok relatívváválnak, így a tömeges migráció határozza meg akövetkezõ generációk életét.

– És a muszlimok soha nem szavaznak konzer-vatív kormányra?

– Most ez hogy jön ide? Mi ennek az ellenté-tében hiszünk, tehát mi Soros számára ellenségekvagyunk, mert az õ ideáljának a legfõbb akadályami vagyunk. A Soros-hálózat a Helsinki Bizottság-tól a Transparency-n keresztül és még sokáig le-hetne sorolni azokat a szervezeteket…

– A CEU is ide tartozik? – ...amelyeket õ finanszíroz, azokról joggal el-

mondható, hogy az õ ideológiáját és doktrínájátképviselik. Ennek a következménye az lesz, hogyhaa Soros-befolyás nõ és az általa támogatott szer-vezetek és ez a politikai irányultság meghatáro-zóvá válik, akkor le fogják bontani a kerítést, mertaz õ céljuk a migránsok betelepítése Magyaror-szágra. Ez ellentétes a mi céljainkkal és ellentétesa magyar nemzet legalapvetõbb életérdekeivel. ASoros-féle mesterkedés ellentétes a magyar nem-zet életérdekeivel. Ezért a Sorossal szembeni véde-kezés, az alapvetõen nemzeti ügy, mégpedig azért,mert mi nem akarunk tömeges migrációt, õk pedigakarnak.

– Ez nemzetbiztonsági kérdés, és õk ügynökök?


– Hogyne lenne nemzetbiztonsági kérdés?– A civil szervezetek…– Hogyne lenne nemzetbiztonsági kérdés az,

amikor õ fizet kiadványokat és szervezeteket, akika magyar törvények megsértésével illegális mig-ránsokat zúdítanak az országra? Hát ha ez nemnemzetbiztonsági kérdés, akkor semmi. A migrá-ció, elõször is önmagában fenyegeti a magyar em-berek biztonságát, az illegális migráció szó szerintlétében fenyegeti – a terrorfenyegetés miatt – amagyar embereket, az ezzel szemben való véde-kezés a legalapvetõbb nemzetbiztonsági követel-mény. Persze még messzebb mennek a dolgok,csak ez meghaladja egy interjú keretét… Az Arabtavasz, aminek következménye a – persze kritizál-ható, de mégiscsak mûködõképes – rendszerekmegdöntése a Közel-Keleten és Észak-Afrikában,ami megnyitotta potenciálisan százmilliós migrá-ciós tömegek útját Európa felé. Ebben is nyil-vánvaló – ideológiailag is és gyakorlatilag is – So-ros és szervezeteinek szerepe, ami nem elválaszt-ható a Clinton-féle ideológiától.

Én csak azt tudom mondani azoknak a magya-roknak, akik hajlanak itt a Soros-féle ideológiáraés így a korlátlan migrációra és az ezt képviselõpártoknak a támogatására, hogy senkinek ne le-gyen illúziója: hogyha a balliberális oldal hatalom-ra kerülne, akkor lebontanák a kerítést. És ha le-bontanák a kerítést, ránk zúdulna az illegális mig-ráció. És csak azt tudom nekik mondani, hogyezek a balliberális emberek, akik ma ennek a leg-fõbb szószólói, azoknak a fejét fogják elõször le-vágni.


– A liberálisokét?– Volt egy tanulságos beszélgetésem nem olyan

régen, ilyen Pride-os emberrel, aki a tömeges mig-ráció lelkes aktivistája. Mondtam neki, hogy bará-tom, a te fejedet fogják elõször levágni, ha itt tö-meges migráció és a végén saríja lesz. A miénketmajd csak a sor végén. A liberális ideológia és –mondjuk így – életforma az az iszlám fundamenta-lizmus szempontjából a legnagyobb ellenség, amicsak létezik. Következésképpen, azok vannak alegnagyobb veszélyben, paradox módon, akik ult-raliberális alapon a legnagyobb hívei a tömegesbevándorlásnak. Itt csak az a probléma, hogy mireészbe fognak kapni, addigra már késõ lesz, lásdFranciaországot. Mert és ez a legnagyobb problé-ma a migrációban, hogy nem lehet utólag vissza-csinálni. Ha most elrontjuk, utólag nem lehet jóvá-tenni. Tehát következésképpen most kell megállí-tani a migrációt, most kell megvédeni a kerítést,most kell megállítani a Soros-szervezeteket. Errõlszól végsõ soron ez az egész küzdelem.

– A CEU is ide tartozik mint Soros-szervezet?– Ideológiailag mindenképpen, hiszen a Soros-

hálózat része. De a felsõoktatási törvény arról szól,hogy a törvényeket be kell tartani. Soros úr lát-hatólag nem akarja betartani a magyar törvénye-ket, se a CEU esetében, se például a migráns pártiszervezetei esetében, mert nyíltan a magyar törvé-nyek megsértésére uszítanak.

– De Önök azt nem is feltételezik, hogy õk nemügynökök, hanem egyszerûen liberálisok és a sajátelveik és emberi jogi vagy humánus szempontból


védik például a két bangladesi menekültet? Miértlennének „Soros-ügynökök”?

– Mert õnekik ezért pénzt fizet Soros. Tanulsá-gos, hogy akik a leghangosabbak, azokat Soros fi-zeti. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: lássa a nép, ésláthassa mindenki, hogy ezek a szervezetek kitõlkapják a pénzt. Mi ebben a probléma?

– És ez valóban orosz mintára megy?– Milyen orosz mintára?– A civil szervezetek megbélyegzése. Hiszen

Oroszországban minõsítik õket nemkívánatos szer-vezeteknek.

– Bocsánat, ez egy teljes hülyeség.– Regisztrálniuk kell az Önök törvényjavaslata

szerint is, és mindenhol feltüntetni öt éven keresz-tül, amíg kapják a pénzt, hogy „külföldrõl támoga-tott szervezet”.

– Halvány fogalmam nincs arról, hogy Orosz-országban milyen az NGO-król szóló törvény. Amienk a józan ész alapján biztosítja azt, hogy anépnek joga van tudni, hogy azok a szervezetek,amik függetlennek mondják magukat, milyen pénz-bõl aktivistáskodnak. Ennyire egyszerû, ehhez sem-mi köze Oroszországnak.

– Izraelben van még hasonló szabályozás...– Mivel ez az ésszerû, máshol se lehet nagyon

másként.– A KDNP-bõl kilépett egy doktorandusz, a Ba-

rankovics Alapítvány projektmenedzsere, LukácsiKatalin, a múlt héten. Nyilatkozott a Klubrádiónakés azt mondta, innentõl kezdve õ csak Jézus Krisz-tus útmutatásait, üzeneteit fontolja meg, csak ben-


ne bízik, mert benne még nem csalódott. A lexCEU volt az utolsó történés, és azért is lép ki, merta KDNP-ben, még a KDNP vezetésében is példáula pápát le Soros-bérencezték.

– Nem ismerem a hölgyet, de képtelenség aztállítani, hogy a pápát a KDNP-ben le „Soros-bé-rencezték”.

– Ez nem igaz?– Nem. Az pedig, hogy Jézus Krisztust követi,

nagyon helyes, én is igyekszem az Úr Jézust kö-vetni. Azért megkérdezném tõle, hogy például,mondjuk, CEU-ügyben magánkinyilatkoztatást ka-pott az Úr Jézustól? Vagy milyen értelemben gon-dolja azt, hogy õt közvetlenül az Úr Jézus vezetiCEU-ügyben?

– Áder János tegnap este aláírta a felsõoktatásitörvénymódosítást. Annak ellenére, hogy az MTAelnöke, Sólyom László, a Bibó Szakkollégium, szá-mos külföldi egyetem, Nobel-díjas, szerkesztõ-ségek, például a New York Times, de a tüntetõk iskérték, „János, ne írd alá!”.

– Áder János a józan észt, a lelkiismeretét és ahatályos törvényeket követte. És nagyon helyesennem a New York Times hisztériakeltését, ami nem-hogy nem normatív, hanem ebben a vonatkozás-ban teljesen érdektelen.

– És Sólyom László véleménye? Volt államfõ ésaz Alkotmánybíróság alapító elnöke.

– Sólyom László véleménye egy vélemény.– A köztársasági elnök este felszólította a kor-

mányt, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalni azérintettekkel. Ha Noyt Yee, az amerikai külügymi-nisztérium helyettes államtitkára, aki az európai


ügyekért és az eurázsiai ügyekért felel, és a CEU-ügy aggodalmától vezérelve utazott Budapestre.Tárgyalna vele?

– Persze. Én nagyon szívesen leülök szinte bár-kivel beszélgetni, ha úgy gondolja, hogy velemóhajt beszélgetni.

– És utána sem változik semmi? A soha nemlátott össztûz, ami Európából, az Európai Néppárt-ból, Amerikából, a világ különbözõ tájáról zúdul azOrbán-kormányra a lex CEU miatt, nem késztetiönöket arra, hogy vonják vissza? Vagy annak mér-legelésére, hogy a civilekrõl szóló, már a parla-ment elõtt fekvõ törvényjavaslatot inkább vonjákvissza? Vagy bármi áron megszavazzák?

– Egy rövid pontosítás: mások a civil szerveze-tek, és mások az NGO-k. Ez sajnos a magyarnyelvben összemosódott, holott itt két teljesen kü-lönbözõ dologról van szó. A civil szervezet az, ami-kor magyar emberek összejönnek, és létrehoznakegy egyesületet. Az NGO ezzel szemben egy kül-földi szervezet, aminek nemzetközi hálózata van,és aminek Magyarországon ügynöksége van. Akettõ messze nem azonos.

– Nem tántorítja el Önöket a törvény megsza-vazásától, hogy a Néppárt ki akarja zárni a Fideszt,az Európai Bizottság pedig holnap vizsgálja a CEU-ügyet, és akár az uniós atombombát is élesíthetiBrüsszel, azaz a magyar szavazati jog megvoná-sát?

– Nem. Sõt engem mindez megerõsít. Mégpe-dig, azért, mert pont azt támasztja alá és pont aztbizonyítja, hogy micsoda hálózataik vannak, mi-csoda óriási pénzeket tudnak mozgósítani. Követ-


kezésképpen – a józan ész alapján – a nemzeti ön-védelem megerõsítése az életösztönbõl következik.Hogyha ekkora erõket tudnak mozgósítani szer-vezetten egy külföldrõl vezérelt politikai célért, ak-kor ebbõl látszik, hogy micsoda veszélyt jelent-hetnek az országra! És itt jutunk el az ügy szívéhez:a Soros-doktrínához, hogy õ milyen világot akar,milyen világot akar ránk kényszeríteni. Õ egy szim-bolikus figurája mindennek, nemcsak egy organi-zátora. Õ egy olyan világot képzel el, amiben nemlesznek nemzetek, végképp nem lesznek nemzet-államok, eltûnnek a tradicionális értékek, a valláslegfeljebb a magánéletbe szorul vissza. Ennek anemzet- és világrontásnak eszköze: a tömegesmigráció. Mi ezzel szemben hiszünk a nemzetben,a nemzetek védelmét szolgáló nemzetállamokban,hiszünk a tradícióban, hiszünk abban, hogy a val-lásnak van mondanivalója az egész társadalomszámára. Hiszünk a családban, ezért ezeket az ér-tékeinket meg akarjuk védeni.

Ráadásul a tömeges migráció kezelhetetlenállapotokat fog okozni, sõt már okoz: párhuzamostársadalmat, a terrorizmus veszélyét, az életfor-mánk eltûnését. Mondok egy példát: az a franciageneráció, amelyik ma Franciaországban él, az azutolsó generáció, aki még francia életet élhetFranciaországban. A következõ generációnak per-sze lesz valamilyen élete, de az nem az a franciaélet lesz, ami volt. És õk már valójában nem isdönthetnek, mert elvesztek. Mi nem akarunk a sa-ría árnyékában élni, ezért meg fogjuk védeni ahatárainkat, meg fogjuk védeni a magyar nem-zetet és annak a biztonságát. Erre ma a legna-


gyobb fenyegetés Soros és az ideológiája ésügynökhálózata. Aki ránk akarja zúdítani mindezt,a magyar nemzet akarata és a törvények ellenérebe akarja préselni ezeket a migránsokat Magyar-országra. És mivel az Orbán-kormány európai mér-tékben is a tömeges migrációnak a legnagyobbellenfele, ezért minden eszközével, szervezeteivelés ügynökeivel az Orbán-kormánnyal szemben,végeredményben a magyar önvédelemmel szem-ben lép föl. Következésképpen a legelemibb nem-zeti életösztön, hogy ezzel szemben védekezünk.

És mindenkinek azt kell eldönteni, akár jobb-oldali, baloldali, egyetlen kérdésre kell válaszolni:akar-e egy olyan országban élni, ahol százezrekjönnek be, párhuzamos társadalmat hoznak létre,beleértve az iszlamista radikalizmust, terrorizmust.Akar ilyen országban élni vagy nem akar? Aki aztmondja, hogy igen, így akar élni, az támogassa atömeges migrációt, az támogassa a Helsinki Bi-zottságot és az egész Soros-féle világot.

Miért kellene a civiltörvényt visszavonni? Mi aprobléma azzal, hogy mindenki láthatja, hogy kitõlkapják a pénzt? Aki Soros érdekeltségektõl kapja apénzt, a Soros ideológiának a képviselõje, az miértgondolja problémának, hogy nyilvánvalóvá válik,hogy õ mennyi pénzt kapott Soros Györgytõl?

– Mert ez a megbélyegzésük.– Mitõl megbélyegzés? Õk kérték és kapták ezt

a pénzt. Az a probléma, hogy hazudnak, mert úgyállítják be magukat, mintha civilek lennének, hol-ott õk fizetett ügynökök. Ez a problémájuk, eztnem akarják, hogy kiderüljön. Például, ha a KDNPa CSU-tól kapna támogatást, nekem nem prob-


léma az, hogy mindenki lássa, hogy a KDNPkapott a CSU-tól támogatást. Itt az a probléma,hogy õk ezt el akarják titkolni a nép elõl, azért,hogy függetlennek álcázzák magukat, amikor nemazok. Mi semmi mást nem akarunk, csak azt, hogymindenki lássa, hogy ki húzatja azt a nótát, amitezektõl a szervezetektõl hallunk.

– Konrád György a CEU ellehetetlenítése és asorosozás kapcsán bújtatott antiszemitizmussal vá-dolta Önöket.

– A kormány és a kormánypártok részérõl sohaennek még az árnyalata sem volt. Ha már KonrádGyörgy ezt elõhozta: mi mindig Soros György ma-gyar származású üzletemberrõl beszéltünk, sem-milyen más aspektusát Soros Györgynek nem em-lítettük, semmilyen formában! Tehát, amit KonrádGyörgy állít, az tényszerûen nem igaz. Torkig va-gyok azzal, aminek az Antall-kormány óta tanúilehetünk, hogyha van valami, ami egy bizonyosballiberális körnek nem tetszik, akkor abban a pil-lanatban elõhozzák: ez antiszemitizmus. A ma-gyarországi zsidóság vezetõinek most kellene meg-szólalnia, amikor egy politikai vita keretében meg-próbálják a zsidóságot belerángatni egy olyan ügy-be, aminek ehhez az adott szituációban semmi kö-ze.

(atv.hu, 2017. április 12.,az interjút Csuhaj Ildikó készítette)


SZÉCHENYI ZSIGMOND

– Napirend utáni felszólalás, 2017. április 24. –

ELNÖK: Tisztelt Országgyûlés! Napirend utánifelszólalásra jelentkezett Semjén Zsolt miniszterel-nök-helyettes úr, országgyûlési képviselõ a KDNP-frakcióból: „Ötven éve halt meg gróf SzéchenyiZsigmond” címmel. Megadom a szót, miniszter-elnök-helyettes úr, ötperces idõkeretben.

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes:Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház!Mindenekelõtt megbecsüléssel köszöntöm a pá-holyban Mangi nénit, gróf Széchenyi Zsigmond öz-vegyét. (Taps.)

Ötven éve annak, hogy gróf Széchenyi Zsig-mond, a legnagyobb magyar vadász visszaadtalelkét a Teremtõnek. Nemzedékek nõttek fel köny-vein, melyek egzotikus tájakat varázsolnak elénk: aszavannák, õserdõk, a sivatag és a hómezõk vilá-gát. Örök érvénnyel fogalmazta meg az igaz va-dászok szállóigévé vált hitvallását: „A vadászat:vadûzés és erdõzúgás. De több erdõzúgás!”

A múlt század harmincas éveiben könyvei márismertté tették nemcsak idehaza, de szerte a világ-ban. Zilahy Lajos a Pesti Naplóban így ír könyve-irõl: „Nyelvezetüket a dunántúli falvak szénaillatalengi át, és az is öröm, hogy ezt az erõs parasztosnyelvet egy magyar mágnás szájából halljuk.”


Elsõ afrikai útjára kõröshegyi birtokáról indult,melyet akkor a Széchenyi-család már nyolc gene-ráció óta birtokolt, aztán, ahogy írja: „eletette azoroszlánokkal”. De nem is volt ez olyan rossz be-fektetés. Leírásaiból profitált a haza, s miután ja-vait a háború utáni rendszer elkobozta, egy idõután újra megjelentetett könyveibõl – végsõ soronvadászélményeibõl – még meg is élt valahogy.

A második világháború idején svábhegyi villá-jába egy diplomata költözött; gondolta, így fan-tasztikus gyûjteménye is diplomáciai védelmet él-vezhet. A ház a gyûjteménnyel egyetemben gyújtó-bomba tüzében porig égett. Néhány óra alattmegsemmisült az ország leggazdagabb vadász-gyûjteménye. Ha csak az afrikaiakat számoljuk, akontinens 130 féle nagyvadjából 80-at sikerült be-gyûjtenie.

Az ostrom után kõröshegyi házát elkobozták, asárpentelei szülõi ház is rommá lett, õ maga pedigegyszeriben nincstelenné és osztályidegenné vált.Ezekrõl az évekrõl fanyar humorral emlékezik:„Hazátlanná váltam saját hazámban. Balatongyö-rökön a györöki özvegy tanítóné fogadott be sze-rény szobácskájába, onnan jártam be naponta amunkahelyemre, a keszthelyi könyvtárba. Azt meg-elõzõen persze elég, sõt határozottan kalandosexpedíciót jártam be. Orosz fogságot Cinkotán,majd a Tisza Kálmán téren, Adrássy út 60-at, hor-tobágyi kitelepítést, internálást, másfél éves államivendégséget, ingyen nyaralást a sopronkõhidai üdü-lõben, telelést a Mosoni utcai toloncházban.”

1949-ben kizárták az Írószövetségbõl, 1952-benmegfosztották tiszti rangjától. De amikor éppen


nem volt börtönben vagy kitelepítve, munkahelyén– állományon kívüli segéderõként – 500 év vadá-szati bibliográfiáját írta négy nyelven. Gyûjteményeugyan elpusztult a háború alatt, de négyezer köte-tes, négynyelvû vadászati szakkönyvtára csodávalhatáros módon megmenekült, és ma a Természet-tudományi Múzeum anyagát gazdagítja. Arra akérdésre, hogy miért nem disszidált, felesége vissza-emlékezése szerint többször azt mondta: „Magyar-nak itt a helye.”

A forradalom utáni konszolidációt keresõ rend-szer a könyveit egymás után adta ki. Nagy pél-dányszám, sok-sok lelkes olvasó, de volt valami,ami az akkori Pesten hasonlóan sokat jelentett:számos anekdota keringett róla. Amikor a horto-bágyi kitelepítés elõtt megérkezett a teherautó,már a kapuban várta, vállán egy hátizsákkal.Kérdezték: elég lesz ez? Egykedvûen válaszolta:„Ha Afrikába el tudtam menni egy zsákkal, talánide is elég lesz.” Ha pedig valakirõl a múlt századiPesten anekdoták szóltak, azt a város szívébe zár-ta.

Kétszer is eljuthatott – állami megbízásból – Af-rikába, a Nemzeti Múzeum számára pótolni amegsemmisült értékeket. Ez idõben jelennek megönéletrajzi mestermûvei, mint az Ahogy elkezdõ-dött és az Ünnepnapok. 1967. április 24-én adtavissza lelkét az Úristennek, akivel – vallomásosszavai szerint – az erdõt járva találkozhatott.

Széchenyi Zsigmond elsõsorban mint a távoli,egzotikus tájak nagy vadásza, írója és fotósa él aköztudatban. De ugyanolyan szépséges az itthonierdõkrõl írt vallomása: „A magyar erdõ elsõ vadja,


a magyar vadász legkívánatosabb zsákmánya aszarvasbika. Számunkra a szeptember az esztendõlegkülönb hónapja, a szarvasbõgés ideje. (…)Nincs szebb erdõ az ezüsttörzsû szeptemberi bük-kösnél, és nincs szebb a benne orgonázó szarvas-bikánál."

Amikor Hatvanban létrehoztuk a magyar vadá-szati múzeumot, egy pillanatig sem volt kétséges,hogy azt a legnagyobb magyar vadászról, grófSzéchenyi Zsigmondról kell elnevezni. Köszönöm,hogy meghallgattak. (Taps.)


SZENT LÁSZLÓ

Prohászka Ottokár zseniális meglátása, hogy azegyetemes kereszténység benne lett sajátosanmagyarrá. Szent István vasakarata és apostoli buz-galma megkeresztelte a magyar embereket, de ezmég nem tette kereszténnyé a magyar nemzetet.A keresztényi szentség és a magyar szellem SzentLászlóban egyesült. Az Anyaszentegyház példa-ként állította a mindenkori magyar királyok elé,végsõ soron elénk is, és ebben az összefüggésbenmegkockáztatom, hogy azért lett keresztény szent,mert magyar hõs volt, és azért lett magyar hõs,mert keresztény szent volt. A lovagkirály. Akibenegyesült a nomád vitéz õsi öröksége – Szép MezõSzárnyától, Hunoron és Magoron át, Attiláig – akeresztény hitvalló aszkétával. A pusztai harcos akereszteslovaggal.

A nyugati keresztény európai szuverén MagyarÁllamot Szent István alapította, de Szent Lászlószilárdította meg. Tudatosan folytatta István királyországépítõ nagy mûvét, amelyet 1083. augusztus20-án, Székesfehérvárt, István király oltárra eme-lésével fejezett ki örök érvénnyel. Döbbenetes ere-jû tanítás van abban, hogy az a László avatjaszentté Istvánt, akinek a nagyapját Vászolyt Istvánvakíttatta meg. (Hogy elkerülje a polgárháborút ésa pogányságba való visszazuhanást.) Itt – ha meg-engedhetõ ez a hasonlat – nem a Gyalog Galopp„ne feszegessük, ki ölt meg kit” mentalitása van,hanem amit Koltay Gergely verssora fejez ki töké-


letes pontossággal: „Választott, ki a múltat magá-ban oldja fel”.

Mi magyarok méltán lehetünk büszkék arra,hogy nincs még egy család a világtörténelemben,aki annyi szentet adott a Katolikus Egyháznak,mint az Árpád-ház. A transzcendencia, a miszti-ka, a szentség iránti érzéküket a kereszténységelõttrõl hozták, gondoljunk a szakrális fejedelmek-re, Emese álmára vagy arra, hogy – a Gesta Hun-garorum tanúsága szerint – az Álmos név szentetis jelentett. És mindenekelõtt nemzeti szentjeink:István, Imre és László, Margit és Erzsébet és sokáigfolytatható a sor. Sõt ez a szentség valamiképpenaz Árpád-ház utánra is kisugárzik, gondoljunkHedvig-Jadvigára, Lengyelország nemzeti szent-jére vagy utolsó királyunkra, boldog IV. Károlyra.

És Szent László kapcsán különösen lányára,Piroskára, a nagy bizánci királynõre, aki Xéné,illetve szerzetesi nevén Iréneként, az ortodoxiaszentje, és akinek alakja a magyar szentek közöttott van Rómában a Szent Péter bazilika magyarkápolnájában is. Áldott emlékû Mihail Staikosmetropolita vetette föl, amikor 2000-ben Szent Ist-ván konstantinápolyi kanonizációján dolgoztunk,hogy milyen szép lenne Szent Piroska katolikuskanonizációja. Ezzel egy újabb öltést tehetnénkKrisztus köntösének összevarrásán, amit 1054-benelszakítottunk!

Szent László személyében fejezi ki a magyarságküldetéses önértelmezését: a keresztény Európavédõpajzsa. Talán ezért a legtöbbet ábrázolt képróla az, amikor megmenti a lányt a kun rablóvalszemben. Legendái nem csak életében, de halá-


lában is folytatódnak, amikor végveszélyben van aszékely-magyarság, õ jelenik meg a hívásra, gyõ-zelemre segítve népét. Gyönyörûen írja meg eztArany János, amikor Nagy Lajos idejében egy há-romnapos csatában a tatároktól szorongatott szé-kelyeket Szent László menti meg hófehér lovon,fejjel kimagasodva a seregbõl, híres csatabárdjátforgatva, mialatt a nagyváradi kripta õre „háromnap a sírboltban Lászlót hiába kereste, negyed-napra átizzadva találtatott boldog teste”.

Három megjegyzést érdemes fûzni ehhez: azegyik – elkerülve a szinkretizmust, de elfogadva azinkulturációt –: nem lehet nem látni a Csaba ki-rályfi párhuzamot! (Jézus azt mondta, hogy Ke-resztelõ Jánosban Illés jött el. Ezek a magyar le-gendák pedig azt, hogy Szent Lászlóban Csaba ki-rályfi.)

A másik megjegyzés pedig az, hogy persze lehetazt mondani, hogy „ezek csak legendák, illetvemondák”. A mi pozitivista szemléletünk szerinttörténelmi tény az, ha pontosan megmondják,hogy hány óra hány perckor, itt és itt, adatszerûenmi történt. A legenda viszont azt mondja meg, aztis kifejezi, hogy annak az adott eseménynek mivolt a történelmi hatása arra a közösségre. Ennyi-ben a legenda mélyebb és szélesebb jelentésû ésjelentõségû! Így van ez a nép kollektív emléke-zetében, a nemzet mondáiban; az Egyház hagyo-mányában, a szentek legendáiban.

Harmadszor: a Hitvallásban valljuk, hogy hiszek„a szentek közösségében”. Ez azt jelenti, hogy az aszeretet, ami egy embert másokhoz köt, nemszakad meg a halállal. Sõt, az Isten Szeretetében


lévõk szeretete, szeretõ közbenjárása valamikép-pen transzcendens távlatokat kap.

Ebben az összefüggésben: tanulva élet-példájátés kérve közbenjárását, bátran mondhatjuk: SzentLászló, Erdély védõszentje: könyörögj érettünk!

(Nagyvárad, Székesegyház, 2017. május 14., Hazánk, 2017. júniusi szám)


HOGY SZENT ISTVÁN ORSZÁGA NE LEGYEN KALIFÁTUS!

Historia est magistra vitae. 1541, az örök ta-nulság. Jó évtizeddel Mohács után, Szulejmánnem tudja elfoglalni Budát. Még áll az ArcheRegnum. Ekkor a szultán ebédre hívja a magyar-ság vezetõit. A hosszú ebéd alatt egyre több éstöbb török, mint jámbor városnézõk sétálnak beBudavárba. És mire jön a fekete kávé, belülrõl el-foglalták Budát. S ahogy Arany János írja: „Bol-dogasszony tornya tetejében, félhold ragyog akereszt helyében”. Utána jött másfél évszázadoshódoltság, az ország felét porig rombolták, anépünk felét kiirtották. Azóta se tudjuk kitölteni aKárpát-medencét, azóta se tudtuk kiheverni.

Amikor ezt elmondtam egy CDU-s fórumonNémetországban, síri csend lett. Persze Európatanulhatott volna a történelembõl, hogy mit jelentaz iszlám hódítás. Elég megnézni Kis-Ázsiát vagyÉszak-Afrikát, hogy az iszlám uralom alatt mi lettAntiochiából vagy Alexandriából, az egykor szel-lemi pezsgésérõl híres keresztény központokból?Kõ kövön nem maradt. És mi lesz például Pá-rizsból, Franciaországból, az „Egyház legidõsebbleányából” a saría árnyékában? Valóban úgy van,hogy ez az utolsó francia generáció, akik mégfrancia életet élhetnek Franciaországban…

Európában vannak, akik már elvesztek, vagy azelveszés állapotában vannak, és vagyunk még


Magyarországon és Közép-Európában, akik har-colunk. Magyarok, lengyelek, csehek és szlovákok,hogy magyar, lengyel, cseh és szlovák életet élhes-sünk, Magyarországon, Lengyelországban, Cseh-országban és Szlovákiában.

Mi magyarok hiszünk a magyar történelem kon-tinuitásában, az örök magyarságban, hogy SzentIstván, Mátyás, Széchenyi; Pázmány, Arany Jánosés Bartók örökségét, a történelmünket, a kultú-ránkat, a nyelvünket, az észjárásunkat tovább ad-juk fiainknak. Mert a magyar megmaradás aDuna–Tisza táján 1100 éves küldetés!

Márfi Gyula érsek atya volt bátor kimondani,hogy a saría a világot Dar al-islamra – vagyis aziszlámnak meghódolt –, és Dar al-harb-ra – a há-ború területére – osztja. Mi – egyelõre – ebben va-gyunk. A keresztény civilizációnk elleni dzsihád föld-jén. Az Európának nevezhetõ Európa Kis-Ázsiavagy Észak-Afrika sorsára jutásának létkérdésénél.És ebbõl következõen a terror és – bizonyos érte-lemben vett – polgárháború fenyegetettségében.

És nem kerülhetõ meg a kérdés: hogy jutott ideEurópa? A jakubinus-bolsevik-szabadkõmûvesideológia, az antikrisztiánus mesterkedés két-száz éve minden eszközzel relativizálja-támadja-üldözi a kereszténységet, elõidézve az identitás-vesztés vákuumát. És – el kell ismernünk – hogy adevianciák propagálása pedig joggal váltja kiennek megvetését, utálatát a muszlimok részérõl.Furcsa, de nem veszik észre, hogy miután – azidentitásvesztés, a dekadencia és tömeges iszlámmigráció miatt – keresztény európai civilizációnkelesett, az iszlamisták az õ fejüket fogják levágni


elõször, a miénket csak majd a sor végén. Metszõélességgel kell látnunk: ha most a migráció ügyé-ben hibázunk, az többé nem csinálható vissza.

Ezért a magyarság szó szerinti létérdeke, létpa-rancsa, hogy olyan családpolitikánk legyen, hogymagyar családokban magyar gyerekek szülesse-nek, magyar kultúrában felnõve. És ha még így isrászorulunk népesség pótlásra, akkor az csakolyan lehet, akik asszimilálhatók, de legalább in-tegrálhatók. Kik integrálhatók? Akik akarnak in-tegrálódni, és akiket a nép elfogad. Vagyis bizto-san nem azok, akik illegális migránsok, akik nemtisztelik az életformánkat, a kultúránkat, a hagyo-mányainkat; akik idegen – sõt velünk ellenséges –civilizációból vagy civilizálatlanságból törnek ránk.Ha nem akarunk, mi és a gyerekeink, párhuzamostársadalomban, no go zónák és a terror fenyege-tettségében, mondjuk ki: a saría árnyékában élni,akkor – hogy pc módon kíséreljem meg megfogal-mazni –: csak olyanokat szabad beengedni, akikkulturális-vallási és etnikai értelemben az európaicivilizációhoz köthetõk!

Szabó Dezsõ, a nagy protestáns gondolkodómondta azt, hogy aki nem akarja, hogy megegyék,ne hagyja, hogy megegyék!

Amirõl a nemzeti konzultációval tanúságot tetta magyar nemzet: az a józan ész, az életösztön ésaz önvédelem.

(A beszéd a Nemzeti Konzultáción hangzott el,Hazánk, 2017. júliusi szám)


SUMMA SUMMARUM

– Emblematikus katolikus politikusként beleféraz, hogy az ATV kérdésére – miszerint visszavon-ják-e Lázár Jánossal a Heineken elleni, nagy vi-hart kavart, a vörös csillagos logót betiltó törvény-javaslatukat –, ön csak annyit válaszolt, hogy:„Frászt!”?

– Persze. Nézzük meg, hogy mi történt: a Hei-neken gátlástalan multi-mentalitással eltiport egykis székelyföldi manufakturális sörfõzdét. Hargitamegye elnöke segítségünket kérte, és mi segítet-tünk. Egy-két hét alatt kapitulációra kényszerítet-tük a Heinekent. Tehát tartalmilag helyes, nyelvi-leg meg kifejezõ volt a „frászt”.

– És a most Tusnádon tett megjegyzése Lend-vai Ildikóról? Mivel kritizálta az egyházi iskolákállami finanszírozását és a külhoni magyarok ma-gyar állampolgárságát, ön szó szerint azt mond-ta, hogy „Lendvai Ildikó úgy kóvályog a magyarpolitikában, mint vasorrú bába a mágneses vi-harban”.

– Figyelembe véve egyház- és magyarellenesmegátalkodottságát, illik rá a hasonlat.

– Miközben Hiller Istvánt a Parlamentben OrbánViktor Professzor úrnak szólította, ön pedig az Ori-gónak a napokban azt mondta róla, hogy kul-turális téren nagyra értékeli és korrekt ember, ad-dig Juhász Pétert egyikük se méltatta szóváltásra,sõt ön szerint csak egy destruktív drogos.


– Mi a kérdés? Hiller István komoly ember, aki-vel sok mindenben egyet értek, sok mindenbennem, de amit mond, azt mindig értelmes és érde-mes megfontolni, néha pedig megfogadni. Ken-dermag-egyesületes Juhász Péter vele szemben seszellemi, se politikai értelemben nem létezik, pusz-tán egy izgága provokatõr. Erre mondja Nietzscheazt az Ecce Homoban, hogy: lenézett ellenféllelnem szabad hadakozni.

– Azzal viszont egyetértett egy korábbi nyilat-kozatában, mikor azt írták önrõl, hogy nyelvezete„Aquinói Szent Tamás és Rejtõ Jenõ elegye”.

– Ez igaz és megtisztelõ. Pontos tartalom ésplasztikus nyelv. De nem ez kell a politikához?

– Akkor a nyelvtõl a tartalomhoz térve: a ciklusvégéhez közeledve, summázva a kormányzásu-kat, mit értek el, személy szerint mire a legbüsz-kébb?

– Az Orbán kormány tagjaként, miniszterelnök-helyettesként: arra, hogy az országot kivezettük azállamcsõd szélérõl – amit IMF-es és brüsszeli ellen-drukkereink is kénytelenek elismerni –, és maMagyarország erõs, rendezett és magabiztos. Éshogy a magyar identitásvédelem jegyében meg-állítottuk és kivédjük a migrációt. Nemzetpoliti-kusként: az össznemzeti paradigma evidenciávátételére és a nemzet közjogi egyesítésére. Egy-házpolitikusként: arra, hogy éles konfrontációkatvállalva képviseljük – és nem is sikertelenül – akeresztény civilizáció normativitását. És persze ren-desen kistafíroztuk a történelmi egyházakat. Ke-reszténydemokrata elnökként: arra, hogy megva-lósult a családok prioritása, így a családi típusú


jövedelemadózás lehetõsége – amiért egy ember-öltõn át harcoltunk –, és hogy a KDNP megke-rülhetetlen értékhatalmi erõ lett. Summa summa-rum: nem éltem hiába.

(Hazánk, 2017. augusztusi szám, az interjút Kárpáti Katalin készítette)


AMI NEM KEVERHETÕ ÖSSZE

Hûség a nemzethez van, a hazához. Az EU-hoz,a NATO-hoz, az ENSZ-hez legfeljebb munkavo-natkozásbeli lojalitás van. A kettõ nem keverhetõössze.

(Kossuth Rádió, Vasárnapi Újság, 2017. október 8.)


REFORMÁCIÓ 500

Kedves Testvérek!

Jézus Krisztus fõpapi imájában, szenvedése elõtt,azt kötötte a lelkünkre, hogy: legyetek egyek! Felkell tenni tehát a kérdést mindannyiunknak, hogynem szakítottuk-e szét Krisztus varratlan köntösét?Katolikusok és ortodoxok elszakítottuk 1054-ben. Az-tán nyugaton továbbszakítottuk. Foszlányokká szag-gattuk Krisztus varratlan köntösét.

És mégis van okunk erre az ünnepségre. Az ün-nep pedig az, hogy a Szentlélek valahogy mégisúgy intézte, hogy gazdagodtunk. Az egyetemes ke-reszténységben a saját örökségünk révén gazda-gítjuk egymást. Az ökumené nem az önfeladás ésnem is a relativizálás, hanem pontosan az, hogy aprotestantizmus a protestáns örökséget adja azegyetemes kereszténységnek, így például a Szent-írás szeretetét, vagy ugyanígy az ortodoxia a litur-giáját, az ikonokat, mindenki a saját lelkiségét. Azökumené az öltés, amivel valamiképpen összevarr-juk Krisztus köntösét. Pont azért van okunk az ün-nepségre, mert a Szentlelket ünnepeljük, aki a mibûneinkbõl is valami jót tud kihozni. Mégpedig azt,hogy végeredményben mindannyian gazdagodtunkegymás által. Az egyetemes kereszténység gazdag-sága az ortodox, katolikus, protestáns gazdagságösszességében áll fenn.

Katolikusként is hadd mondjam azt, hogy hanem lett volna protestantizmus, akkor aligha lett


volna Tridenti Zsinat, ahol a római egyháznak elkellett dönteni, hogy mi az, ami katolikus hitletéte-mény, és mi az, ami nem. Mennyi történelmi tör-meléktõl szabadultunk meg ezáltal! Khalkedon ésa II. Vatikáni Zsinat közötti másfél ezer év legna-gyobb zsinata a Tridenti Zsinat volt, ami nem lettvolna, ha nincs protestantizmus, ha nincs a háromsola. Ez kényszerítette a katolikus egyházat, hogytisztázza a hitét a szabad akarathoz, a jócseleke-detekhez, a Szenthagyományhoz, az Eucharisztiá-hoz. Ezért mondom, hogy a protestantizmus kihí-vását és gazdagságát katolikus szempontból isértékelnünk kell. Ami emberi rárakódás, az eltûnik,de ami az Istentõl van, az megmarad. Az ökumenéIstentõl van, hogy az egyetemes kereszténységün-ket gazdagítsa a protestantizmus öröksége, az or-todoxia öröksége, a katolikusság öröksége.

Hasonlóan van ez a magyar nemzet vonatko-zásában is. Nem ülnénk itt magyarként és nembeszélnénk most magyarul, s talán magyar nemzetsem lenne, ha nem lett volna – szimbolikusan szól-va – Szenczi Molnár Albert és Pázmány Péter, – ésmegkockáztatom – ha nem lett volna reformációés nem lett volna ellenreformáció, mert ha nemlett volna magyar nyelvû Biblia, magyar hitvitázóirodalom, a magyar nyelvünk sem lenne ilyen erõs.Ezért a mi vezércsillagunk az, amit a katolikus Páz-mány küldött Bethlen Gábor protestáns Erdélyé-be, hogy: „mi azért tartsunk jó korrespondenciát,mert különben gallérunk alá pökik az nímöt”. Amindenkori nímöt.

És a magyar nyelvû Szentírás tudatosította: hogyJézus Krisztusban minden nemzet története üdv-


történetté lett. Így, mivel minden nemzet történetevalamiképpen az üdvtörténet része, így a mi ma-gyar nemzetünknek a története is üdvtörténet.Ezért Isten népeként, Isten magyar népeként, a lát-hatatlan egyház tagjaiként látható egyházainkbanzarándokolunk Isten Országa felé. Ezért mondhat-juk ma egy lélekkel: Omnia ad maiorem Dei glo-riam, Soli Deo gloria!

(Beszéd a Reformáció 500 címû konferencián, 2017. október 5-én,

a Parlament Felsõházi termében;Gondola, 2017. október 31.)


EGYMILLIÓ

–– MMeeggccsseelleekkeeddttüükk ––

„A 2010 utáni esztendõk legnagyszerûbb sikere,

amire leginkább büszkék lehetünk: a nemzetegyesítés.”

(Orbán Viktor szavai a MÁÉRT-en 2016. december 1-jén)

Jelentem a nemzetnek, hogy letette az esküt azegymilliomodik új magyar állampolgár.

Kormányzásunk kezdetén a Kossuth téren ígér-tem meg, és mostanra megcselekedtük.

Hálát adok érte a Történelem Urának!

(Semjén Zsolt szavai a MÁÉRT-en, 2017. november 10-én)


TARTALOMJEGYZÉK

Bayer Zsolt: Barátság és világnézet 5

Egymillió – ígéret a nemzetnek 13Üzenet Tusványosról 14A Gondviselés nagy dramaturg 15Válasz a Magyar Liberális Párt

LMBTQ munkacsoportjának 19Elég vagány gyerek voltam 21Aki idegen titkosszolgálatokkal

együttmûködik magyar nemzeti célokkal szemben, hazaárulást követ el 27

70 éves a Kereszténydemokrata Néppárt I. 31

70 éves a Kereszténydemokrata Néppárt II. 36

Az orthodoxia bátorsága 51500 éve született Avilai Nagy

Szent Teréz 55Mi az örökkévalóságnak dolgozunk,

tudunk várni pár évet 58A migrációról, a balliberális oldal

kettõs felelõtlenségérõl 71Brüsszel impotenciája miatt kell

a kerítés 75


Hogy Európa Európa maradjon 86Teremtésvédelem 90A Vadászati Világkiállításról 92A migráció-párti politika képviselõinek

neve szitokszó lesz Európában és Németországban 96

A DNA rémuralmáról 105Bayer Zsoltot sosem fogom

megtagadni 111Boldog IV. Károly király 116Brutális kampány lesz 119A Soros által támogatott migránsok

elõször a Pride-osok fejét vágják le 127Széchenyi Zsigmond 143Szent László 147Hogy Szent István Országa ne legyen

kalifátus! 151Summa summárum 154Ami nem keverhetõ össze 157Reformáció 500 158Egymillió – megcselekedtük 161


Kiadja a BARANKOVICS ALAPÍTVÁNY

Felelõs kiadó: a Kuratórium elnöke

Szerkesztette: Szényei GáborNyomdai munka: Antológia Kiadó és Nyomda Kft.6065 Lakitelek, Felsõalpár 3.Felelõs vezetõ: Agócs Sándor ügyvezetõ igazgató

Készült Lakiteleken a 2017. évben

ISBN 978 963 89921 9 2

SEMJÉN ZSOLT EGYMILLIÓ - KDNPBayer Zsolt SEMJÉN ZSOLT: EGYMILLI Ó 11 Fotó: MTI A gyõztes választás után a Kossuth téren EGYMILLIÓ – Ígéret a nemzetnek – Barátaim!

Documents