Sallai Ferenc Sallai Ferenc vezető főtanácsos vezető főtanácsos Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és Vízügyi Felügyelőség Borsod- Abaúj- Zemplén megye Borsod- Abaúj- Zemplén megye környezeti állapota környezeti állapota B.- A.- Z. Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet „Ökoiskolák ma és holnap” környezetvédelmi fórum
22
Embed
Sallai Ferenc vezető főtanácsos Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi
B.- A.- Z. Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet „Ökoiskolák ma és holnap” környezetvédelmi fórum. Borsod- Abaúj- Zemplén megye környezeti állapota. Sallai Ferenc vezető főtanácsos Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Oka:• a termelő tevékenység visszaesése • az elavult, szennyező üzemek bezárása • iparszerkezet átalakulása• jogszabályok szigorodása• a megtett környezetvédelmi intézkedések
Megörökölt szennyezések (halna-hegyek, ipari parlagok)
Vízellátás• közműves ivóvíz-ellátottság: 100 % (regionális rendszerek)• felszíni és felszín alatti vízből → fokozott védelem• vízbázis-védelmi program (2249/1995 (VIII.31.) Korm. hat.)
→diagnosztikai felmérés (2007)→ biztonságba helyezés(?)• EU előírások (arzén: 50 µg/l-ről 10 µg/l-re) →vízminőség 72 településen nem felel meg → ivóvízminőség-javító program (határidő: 2009.dec.)
Szennyvízcsatornázás- tisztítás (2007)• B.- A.- Z. megye: 357 település• ebből szennyvízcsatornázott: 214 település• csatornázottsági arány: 56-57 % • érzékeny területre esik: 163 település• ebből csatornázott: 100 település
Vízminőség-védelem I.
Vízminőség-védelem II.
Felszíni vizek védelme
Eu Víz Keretirányelv – vízgyűjtő szemlélet– 2015-ig jó ökológiai és kémiai állapot
Monitoring
- 2006-ig ún. törzshálózati
=13 vízfolyás ellenőrzése (33 szelvényben)-2007-től új monitoring! (VKI szerinti)
Eredmények szennyvízcsatornázás-tisztítás fejlesztése ipari szennyvízkibocsátás csökkenése a 90-es évek elejétől vízminőség javulás
A Tisza, Bodrog, Sajó Hernád, Szartos, Bódva vízminőségi osztályba sorolása
2006. évi vizsgálati eredmények alapján ( MSZ 12749)
Vízfolyások Komponens
Tisza T Tk.
Bodrog H To.
Sajó H to.
Hernád H to.
Szinva Pa. To.
Bódva H to.
A. csoport III III III III III III III III II IV III III
Oldott oxigén I I I II I I I I I I I I
Oxigén telitettség II II II III I I II I I III I I
Biokém.oxigény (BOI5) III II I III II II III III I III III I
Kémiai ox.igény (KOIps) III II II III II III III II I III III II
Kémiai ox.igény (KOIk) III II II II III II IV II I IV III II
Szaprobitás III III III III II II II II II II II II
B. csoport III III II II III IV IV IV II III III III
Ammónium (NH4-N) II III II II II IV IV IV I II II II
Nitrit (NO2-N) II II II II II III III III I II III III
Nitrát (NO3-N) II II II II II III II II II II II II
Összes foszfor I II II II III III III III I II I II
Ortofoszfát (PO4-P) III II II II II III III III I III III II
a-Klorofill I I I I I I I I I I I II
I. o. = kiváló, II. o.= jó, III. o. = tűrhető, IV. o. = szennyezett, V. o. = erősen szennyezett
T = Tokaj, Tk = Tiszakeszi, H = Határszelvény, to = torkolat
Vízfolyások Komponens
Tisza T Tk.
Bodrog H to
Sajó H to
Hernád H to
Szinva Pa. To
Bódva H to
C. csoport - - IV IV IV IV V III - IV IV IV
Coliform szám - - IV IV IV IV V III - IV IV IV
Fekál
D. csoport III III III III III III II II II V II III
Olaj II II I II II II II II I V II III
Fenolok (fenolindex) I I I I I I I I I I I I
anionaktív detergensek I I I I I I I I I I I I
Cr (oldott) I I I I I I I I I I I I
Zn (oldott) III III II III I I I I I I I II
Cd (old.) I I I I I I I I I I I I
Ni (old.) I I I I I I I I I I I I
Pb (old.) I I I I I I I I I I I I
Cu (old.) I II I I I II II II I II I I
Al (old.) II III III III III III II II II II II I
Hg (old.) II II III III I I I I I I II I
Össz ß I I I II II II I I I
E. csoport IV IV IV IV II IV V IV II III II II
pH I I I I II I II II II III II II
Fajlagos vezetés II II I I I II II III II III I II
Vas I II I I I I I I I I I I
Mangán IV IV IV IV II IV V IV I I II II
I. o. = kiváló, II. o.= jó, III. o. = tűrhető, IV. o. = szennyezett, V. o. = erősen szennyezett
T = Tokaj, Tk = Tiszakeszi, H = Határszelvény, to = torkolat
Felszín alatti vizek védelme
• talajvíz - ivóvízellátásra közvetlenül nem alkalmas.
• rétegvizek - jelenleg kiváló minőségűek,
• karsztviz - jó minőségűek,
• parti szűrésű víz - függ az adott vízfolyás vízminőségétől.
Helyzetkép:Az ország egyik legiparosodottabb területe (vegyipar, energia-ipar, kohászat, építőanyag-ipar, stb.)
Múlt:• ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége
Ma:• javuló levegőminőség• kén-dioxid emisszió, szilárd anyag kibocsátás csökken• meghatározóvá vált a közlekedési eredetű légszennyezés• megépült az M3 autópálya és az M30 Miskolcot
elkerülő szakasz (Bosch-út)• több más elkerülő út is épült.
Levegőtisztaság- védelem I.
Immissziós mérőhálózat (OLM)
országos ÉMI-KTVF B.-A.-Z. megye
Monitor állomás (db)
53 11 (21 %) 10 (19 %)
RIV mérőpont (db)
200 24 (12 %) 10 (5 %)
Ülepedő por (db)
300 59 (20 %) 28 (9 %)
Adatok on-line hozzáférhetők: KvVM honlap (www.kvvm.hu)
Közönségszolgálat beltéri kijelző és köztéri kijelző
Levegőtisztaság-védelem III. (immisszió)
Miskolc, Búza tér monitor állomás
• Az állomás hatáskörzetében lakók száma, kb.: 8000
• Az állomás reprezentativitási területe: 0,64 km2
• A mérőállomás jellege: - közlekedési- városközponti
• A mért szennyező anyagok: SO2, CO, NOx, O3, PM10, nagy térfogatáramú szállópor, BTEX
• A mért meteorológiai paraméterek: szélirány, szélsebesség, hőmérséklet, páratartalom, napsugárzás
Li: Légszennyezettségi irányszám, a mért légszennyezettség és a határérték hányadosa.
2006. évi monitor állomás adatok értékelése
A környezeti zajterhelés meghatározó tényezői:
• ipar (nappal 4-14 dB, éjszaka 2-18 dB túllépés) (az iparterület és lakóterület közötti védőtávolság hiánya, lakóterületbe ékelt kisipari tevékenység)• közlekedés (nagyforgalmú utak mellett az új épí- tésű utakra érvényes határértékhez képest nappal 5-10 dB, éjszaka 7-14 dB túllépés)• szomszédsági zajok, szabadidős tevékenység• építőipari kivitelezési tevékenységek
Zaj- és rezgés elleni védelem I.
Stratégiai zajtérképek• Új módszer a zajterhelés bemutatásában és a zajcsökkentés
tervezésében• Elv: számítógépes szoftverrel ipari és közlekedési modell
készítés• Alkalmas a jelenlegi és egy megváltozott állapot bemutatására • Látványos, térképi megjelenítés• A stratégiai zajtérkép alapján intézkedései terv készít- hetőJogszabályi kötelezettség:• Valamennyi EU tagállam köteles a 49/2002/EK irányelv szerint
stratégiai zajtérképet és a problémás területre intézkedési tervet készíteni.
Felügyelőség: IMMI szoftverrel 10 nagyforgalmú útszakaszra stratégiai zajtérképet készített
Zaj- és rezgés elleni védelem II.
Települési szilárd hulladék
Múlt:• ahány település annyi lerakó (357 település - 342 lerakó)• egy tucat nevezhető regionálisnak, • alig van korszerű műszaki védelemmel létesült • potenciális szennyező forrást jelentenek
Jelen: 25 üzemelő (felülvizsgálat, rekultiválás),
Jövő:• szelektív hulladék gyűjtés • regionális hulladékgazdálkodás• komplex hulladékgazdálkodási rendszerek (Dél-Borsodi
Miskolci), Sajó- Bódva-völgyi, Zempléni)• nem megfelelő lerakók bezárása • 3-4 üzemelő lerakó elegendő
Hulladékgazdálkodás I.
Égetők
Az utóbbi években bezárt 1 db. (MVK Rt.)Tervezett kapacitásnövelés: 25—30 000 t/év
Megoldás: • a közgondolkodás megváltoztatása• környezeti nevelés• korszerű környezeti világkép és kultúra• felelősség a természetért, • önmérséklet, áldozatvállalás• új erkölcsi alapokra épülő környezetkultúra