[RTF]s155239215.onlinehome.uss155239215.onlinehome.us/turkic/42TurkicAndSumer/...Bármennyire különbözik is, még is az orosz ob-ied (diner, repas) társa, mert az ev-et (ev-dt,

1 Szótár.

czáment; roue, cercle, trou, maille), 2. stllu

(petite piéce ronde, palet, tesson pour jouer: kudirei- ssillu, palet tkp. ló vagy csódör-csülök Vsil), cf. szilánk, csüll-ed a düll-ed mellékalakja, csün-ik 1. sün. csür-he (csőcselék, sereg).

Tam. kurlu (foule, assemblée, troupe etc., kurumal id.), csür-ke = csir-ke.csür-ök (gömbölyű csúcsos hegy : csürk-ös

tető).Tam. kuru- (s'aiguiser, s’affiler, étre,

devenir pointu, aigu, affilé: kurug-ei nőm. v.).csüt-ör-köd-ik a cseter (sodor) ige mellék-

alakjából.csü (cüü) csüg (szék. csont-darab, játszó-

csont; a vadtól megölt marhán a tett helyen maradt izikje).

Tam. s6gu (balle, boule, pelote, cuisse). csűr- 1. csóra. csűr (csűrösdi, csűrös játék).

Tam. kurli (fosse, trou, creux, cave, magasin etc., cf. a csűrös játéknál a kör \ közepén lévő lyuk = csűr).

Cza (tsa)czab-ár (csapongó, czabér id. czab-ol =

csapong a csap- szab-igék harmadik társából), czadar- = zadar-.

czafa (czaf-at: ringy, rongy, tehát a csap, szab, vagdal, ige társa || czaf-os a «tap» (tapad) mellékalakja), czafrag (czafrang: eredetileg a csabrág szóval azonos, s mert ez rojtos szokott lenni: rojt, sallang értelmű: czaprag id.), czakó (= gólya), cf. tam. sófigu (héron). czamm-og (cf. kammog id.).

Tam. samm-iyam (espece de danse, cf. magy. kuttog, tam. kuttu táncz). czandi (kis szajha), cf. tam. sandi (obstiné, revéche, déhonté, rétif etc.). czanga (czangár, czingár) = csingér. czankó (Bankó, sonkoly-üledék).Tam. sakkéi (marc, ce qui reste de la canne á sucre etc., sonkoly). Különben valószínűbb, hogy a t.-tat. son, suit (utó, vég) gyök tovább-képzetei.czápány (szék. gyomor-burok).Tam. savvu (membrane, pellicule, épi- ploon, omentum). A magy. hosszúhangzónak igen sokszor két mássalhangzó felel meg.

cze (tsa) czeklye = csekle. czele-bula (szék. = czele-czula).Tzxn.silla-bollam (divers fragmens, chose réduite en morceaux, sillam morceau), cf. szilánk.

czete (vastag kötél), 1. csatt-szónál. czeczedele (szék. térdig érő szűr).

2Szótár.

Tam. sittal (toile, habit), czen-k (kutya, macska stb. kölyök, tehát kisded s így a zsen-ge mellékalakja). czep-el = czipel.ezéezéda (kicsapongó : czédál-kodik).

Tam. sittéi (honimé vil, femme vile, cf. rí, fi ! fi done !).czicziba (czibá-11| czimbá-l, czimb-esz-ked-ik II czipá-1).

Tam. i. simbu- (simb-al: tirer, tirail- ler, houspiller), 2. sipp-il-áttu (vexation, embarras). czibaklik pro bicsaklik, 1. ficz. czibere (czibre, k.-tat. éüpre, seprő, élesztő, kovász s így a csip-ős vagy sava gyökből való).czicz-kány. A t.-tat. tic-kan (egér), osm. sic-an látszólag «cacans» jelentésű, de valóban a tis- (lyukaszt) ige alhangujából van «lyukászó» értelemben, cf. pocz. czicz-o-ma (eziezomáz).

Tam. ttllu- (éerire, peindre, dessiner, cf. man. ztfu- schreiben, zeichnen, t.-tat. őiz-).czika (i. csira, a mag hajtása, 2. a villám sugara: cziká-zik || czig-ony, szigony, mint a több czikáju, sugáru szúró eszköz). Tam. i. sigam, sig-ei (touffe de che- I veux, créte, pointe, branche d’arbre, flam-

me, rayon etc.), 2. si gar-am (pic, sommet, tété, cf. sugár). Man. sika (Haare der Mali ne und des Schweifes) tsik-$a-Ia- (czikáz-ik, csírázik), czikk (czikk-ely, cf. szak).

Tam. sukkii, sukk-al (petit morceau, piece, particule, petitesse, cf. csek-ély).

NB A német Zwim bői czérna lett, Zwickel- ből czviknyi, de nem czikk.czimbál, czimbesz-kedik 1. cziba. czimbor-a (társ. pajtás, cf. tam. tombar-am table d'höte: tnmbara-kkáran compagnon de table, convive etc. s ez a sok csürés csavarásnál valószínűbb), czimp-a (orr-czimpa, fül-czimpa: azaz az orrnak, fülnek czibálható része s így a czipa tamulos n-ezett alakja), czin (czini-czini, czincz-og, czin-eg II zen-eg, zeng).

Tam. tinn-cn- (vibrer, fairé tin, il se dit du son des cordes d’instrument; timi- timiy-en- les cymbales résonner). czing-ár 1. csingér. czink 1. II. csin. czip-el (czep-el).

Tam suma’- (porter, supporter etc. su- mappu poids, charge, fordeau), tulu. tumbu-, mai. cuma-kku-, tumm-uga, to bear), czipó (1. púp, csomó, 2. kis gömbölyű kenyér).

Tam. sippam (petit paquet, ballot, ballot de toile, cf. osm. top id.). czipá-I 1. cziba.czir- (czirog-at, czirogá-1: kézzel húzogat).

Tam. sir-am (1. ligne, lettre, 2. charrue, eke, a mi vonalat húz, cf. osm. cift sür-)\ sir-agam (cumin tkp. a «czirogatott mag, a vonalakkal biró, a minő a kömény magva); sír-ádu-, sir-átíu- (caresser, flatter, choyer tkp.

Szótár. 3czirogat), cf. mong. cire- (tirer : húz, von : éir-γζ, a vonszoló = szánka), t-tat. siir- (czipel, vonszol) = mong. sire- (schlep- pen, ziehen).

NB. Dr. GUNDERT helyesen kimutatta, hogy a skr gir-aka (cumin) a föntebbi tam. szó ferdítése.czirák (saijadék) 1. csira, czir-ka (czirká-1, szék. = irkái, firkál).

Tam. kírukku- (kirukk-al: raturer, griffonner, «écrire mai» etc.), cf. karcz, kercz.czir-om (czirm-os, czirm-ol II szurm-os).

Ha a kor-om szó lágyulása volna, cf. tam. kürlám-báni (chose noire), de az is lehet, hogy a czir gyökböl való. cziv (cziv-ód-ik, cziv-ak-od-ik).

Tani. sivanu- (méler, approcher, en venir aux mains, combattre etc.).czoczo (czoh-ol) = cső.czob-ók (czub-ók, szék. = czom, czomb ||

czopák id.), cf.Tam. kav-dn (cuisse, czob-ák). A hason-

jelentésű tam. todei, tudei (kuTaiigu id.) tkp. ducz. A k.-tat. bot (czomb) és bot-ak (fa-ág), mert a két czomb csakugyan a törzs ágai s ilyen észjárásúnak látszik a tam. kav-άη (cuisse) és kawu (branche fourchue: ikes ág, szék.), cf. tam. kombii (faág).czoczi (malacz, cf. t.-tat. dójuk, tam. sisu, enfant, poupon, petit des animaux = skr. fifu id. Vfi crescere), 1. disznó, czodora (czondra), 1. czundora. czom = czomb. Tam. tom-mei (chose trés- grosse: vastag vlmi). czompoly- = sompoly-od-ik. czondra = czundora. czorhol (czurhol), 1. sur-ol.czóczók (darabka, pótlék; czók-mók, dirib- darab) Vczikk.czöczök (szerződés felbontása után járó pénz-bírság, cf. t-tat sók- défaire, fölbont, cf. magy. szak-ad és tara. stig-iru-, se diviser, fendre etc.). czölömp (czölönk) a koloncz (kölöncz) társai.czöl-öp (karó, czövek és nem más).

Ha az orosz stolb (pilier, poteau, colonne) szóból oszlop lett, nem lehetett czöl-öp is; ezért a czul-ak (karó) és szék. szul-ák (= fül ánk) szókkal egy-gyökü. czöv ek. Tam. stv-atn, siv-agam (poteau pour attacher les ^ches, cf. t-tat divt szeg, kis czövek, a mong. cüb értelmét,1. a csék szónál).

CZO f fsöö)czők (szék. a kovász egy neme tkp. savanyító).

Tam. hiv-ei (ragout acide ; tttv-eile lait tourner, se cailler, cf. tuv-ar = suv-ar, magy. sav-any).

czuczucza = szucza. czucz-ог (csucs-or), 1. dud-or. czud-ar (ringy-rongy, rossz).

Minthogy a mong.godar csak «piszkos* (unrein) jelentésű ide nem vehető, valószínűbb,

4Szótár.

hogy a tatar szó mellékalakja a kérdéses szó.I. czula(i.czele-czula, 1. czele-bula, 2. rin- gyó, szajha, cf. tam. sill-ei, femme dé- bauchée, a gyök egy).II. czula (kis zsák, cf. tam. sóti, sólt-gei, poche, besace, sac de mendiant).czul-ák (karó), tam. siiftkku (háton pointu a l’usage des voyageurs Vsül, ce qui est mince, cf. szulák). czun-d-ог-а (czondra: rongy).

A mong. sin-d-ara- (tör-ik, romlik, szakad, szűnik) elsó töve a man. sun-te- (zer- stören); ez összefügg a tam. tun-du (piece, fragment, morceau de toile, tehát magy. czund-or-a, — portion, part, etc.) képzettel (V tűni), cf. cson-ka. czupér = csupasz, czup-og (czupp-an).• Tam. i. súppu- (sucer, lécher, baiser),2. sumbf- (baiser, lécher, ... most indé- cent), cf. szop, szip.dab-asz (damasz), 1. dob-asz. dacz (dacz-os, dacz-ol: ellenez, szembe száll, akadályoz).

Tam. i. tadu'- (empécher, arréter, dé- fendre, donner contre etc. tadu-badei, arme défensive), 2. tattu- (tatt-al: désobéir, refuser, contredire, arréter, empécher etc.).

NB. A német Troli-ból truczcz és truczcz-ol lett és nem dacz, a melynek testvére a következő.dacz-og- (döcz-ög : akadoz, ütközik).Tam. tudukku- (heurter, choquer, donner contre, broncher, trébucher etc. syn.Da

tadu'-, tadafigu-, tadakku ), cf. toty-og, töty-ög, és zöty-ög. dada, cf. tam. tádi (nourrice, bonne d’enfant = ? skr. dhAtri ?). dad-og (= ebeg, hebeg).

Tam. tada-dada(bégayer, balbutier ; chahceler, vaciller, balancer, cf. mong. taίαγοίϊ, stotter). dag-ad- (deg-ed, deg-esz stb.).

E gyök mása a tam. nyelvben csak a taga-du (resserrement, compacité «degeszesség, tömöttség) és tokk-adam (compression, massage, friction» dagasztás, gyúrás) szókban van meg, mert a tuiig-am (hauteur, élévation, grandeur, sommet) a skr. nyelvvel közös ; még egy másik tam. alak látható tűgy szónál, man. dek-de- (sich erheben ; dok-do-yon hoch, stolz), mong. deg-dei, dög-döi- id. mong. tak, t.-tatár day, tay, tau (montagne). dajka (dajká-1). Tam. táy (mere . . . táy-ssi femme qui allaite un enfant, sóit la mére, sóit la nourrice), man. tai-tai (Mutter).

NB. Az ó szlávban a doy-it' (fej-) igéből doy- litsa (nourrice) képzet van s így a doy-ka (fejő?) alak kétes, az oroszban legalább nincs.dal (dal-ol). Tam. 61-áttu-, tál-áttu- (chanter pour bercer un enfant: bölcsödal, az ősi dal), dali = deli. damasz 1. dob-asz.I. dana (= dal). A tam. toni (bruit, son) szót a

Szótár. 5skr. dhvana, dhvarii alakból származtatják, de akkor a magy. don-g, dön-g stb. is onnan kellene kicsikarni. A mong. d6n, dün «hang és dal» jelentésű s dó-dól tkp. hangot hangoztat (dalol, dudol).

II. dana (ördög, rossz szellem, cf. tam. skr. Danu mére prétendue des Dánavar, une espéce de démons).

dancs (rondaság), cf. tam. taiis-am (pau- vreté, bassesse). dan-dár nem a franczia «étandard», hanem a perzsa dum-dár (fark-tartó = utócsapat) szóból való. dara (dar-ab, dir-ib-dar-ab).

Tam. tari, tari-ppu (coupure: taYippj+41' étre coupé, mutilé, mis en piéces Ϋ tari'· couper, trancher, mutiler, fendre), cf. dar-ék, tar-ol.I NB. A szláv drob' (morccaux cassés | a tam.szóval szemben képzet és nem gyök. A török darl (millet: köles) *= arab dura id , de a köles nem dara.dar-ak (dar-ék, der-ék: a test felezése, közepe).

Tam. tari-gei (coupure, mutilation: taVtkkei nőm. v. tari'- couper). Hogy a darék a test vágata, felezése, mutatja a tam. ar-ei (moitié, demie, le milieu du corps, les reins), a mely az ar-i- (trancher, couper etc., t.-tat. j-ar-) igéből való; továbbá a t.-tat. bil, bel, mong. bel-kiisü (darék, derék-kötés) a bűi-, bil-, man. bilu- (in Stücke schneiden) igéből. Ide vehetjük a tam. tari (pieu, poteau colonne, pilier).dar-ázs (pro dará-s: guépe).

Hogy ez állat nem rezgő, dongó hangjától kapta nevét mutatja a tam. ku/avi (guépe tkp. gyilokkal, fulánkkal biró), t.-tat. art (cf. tam. áru hegy, él, szúró), mong. jüge (méh = tűvel biró) és ebből duraki jűge (darás-méh). A duraki rész azonosnak látszik a k.-tat. töklő túra (sző-rös vagy poszméh) második részével, a melyeket a magy. túr- (szúr, fúr) gyökre vihetni.darócz (durva, vastag szövet, cf. tam. tarusu

compacité, tissu serré).daru. Hogy e szó nem a t.-tat. tur-na szóból

való kölcsön, hanem közös középturani szó, láthatni az alakból. A mong. toyoro, toyorio (Kranich), toroyo, tari-γο helyett áll, a mint a man. tor-yo alak is mutatja.

dádán-ga (dán-gá-1, szék. *= vlkit különösen

kedvel: gondoz).Tam. táAgu- (porter, soutenir, aider, garder,

protéger, affecter etc.).dán-om (din-om- dán-om). Tulu táti-ku- (to feed,

cf. tam. t&n-f- bourrer.) Valószínűbb azonban, hogy az előbbi igével egy-gyökü s így a tam. tdúg-u·, t&fig-al ide való.

dávorik (dávorik-ol, cf. dübör-ög).Tam. tamarí- (fairé du bruit, retentir

tamari-kkei, tamari-ttal nőm. v.).Gróf SZÉCHENYI B.: Keletáxsiai útja. II. köt.

de (da) ded-er-eg (= dider-eg).Tam. tattar-am (tremblement, préci-

pitation), t.-tat. titre- = mong. ciöere·). deg-ed - dag-ad.

6Szótár.

t deget, orosz deget (goudron de bouleau). deli (dali, dali-a : kitűnő, fénylő, cf. dél, del).

Tam. te/i (brillant, clair, poli, beauV tef, ten clearnesse)

NB. Az osm. dtli (fou, bolond) — k -tat lilt (bolond) ■= szék. dilió, s ha van a magy. deli (termet)-féle jelentése, az nyelvünkből való. A perzsa dtl-ir (fiatal — bátor V dil, del sziv) szintén más gyökd.den-evér (dan-üvér).

Minthogy e szó «bőr-egér, bőr-madár· jelentésű : hiában keresgetni a t.-tat. tón, tűn (éj) szóban, mert valószínű, hogy e szó i-ső része = tam. tanú (peau, bőr), a 2-dik pedig = egér (dgér). A tam. turiiis-il és tiriiis-il (chauve souris) a tiri- (téringez) igéből vélik származottnak ? dér (= ddr : derű, der-eng, der-ül, der-ít, cf. ter-ffl).

Tam. i. ter-i- (1. v. intr. paraitre, étre vu, su, connu, clair, évident, 2. v. tr. choisir, conaitre, savoir, voir, etc. teri-νί-, aver- tír, fűre connaitre, éclairer etc.) 2. ter-ufu- (s’éclaircir, étre clair, évident etc.: teru-ttu-, éclairdr, fairé savoir, convaincre, consoler), cf. man. derse-, mong. dór-ni (glánzen).

NB. Hogy a derül, a terül, tárul rokona, mutatja a kann. Úri- to open) s a tam. Úri- (választ) jelentése, mert a «választ·. nyit, térit, értelmű A t.-tat selüb al- (választ) tkp. szórva, terítve vesz.dér-cze, der-eb a dar-a mellékalakja, dere-s (pad-féle, man. dere-tu, lange Tafel, V'tér-ül). derék = darak.der-m-ed (pro der-em-ed, úgy mint fut, fut-am-od).

Tam. terű- (1. se fortifier, s’encourager, se consoler «se raidir», mereved-ik, dermed, 2. étre, devenir clair, certain etc., az alapértelem «erősség», cf. tam. ut-ei (se coaguler) et uru-di (fermeté), cf. mong.I ddra- (frieren).j derécs-el (= dörécs-el: man. taru-da-

schwatzen, cf. dörög, derga).»3IQ4der-ga (dergá-1, dorgá-1).

Tam. terlf- (réprimander, gronder, retentir, fairé du bruit etc. terli-kkei, terli- ttal nőm. v.), cf. dör-ög.

de (vagy dÖ). debb-en = döbb-en. decz-eg (döczög), 1. dacz-og. dencz (dena-el pro den-t-el: doj töget f' dűl). I t deszka (doszka, docz-ka, orosz docka, anglo-germ. desk, disc, olasz desco = lat. discus = görög disk-os kereklap, asztallap, lap s így nem a szláv tes-ati — tyesz-aty = gyalul gyökből való.

A magyar ősi szó tat volt, mint a tam. nyelvben s meglehet a docz-ka szavunk nem a disk-os fija, hanem a tat kicsi- nyítettje.déI. déd (déd-eg, déd*el-eg, déd-el-get, cf. éd).

Tam. titti’- (étre doux, suave : titti-kkei, titti-ttal, titli-ppu nőm. verb, tittippa ssollu- dire des

Szótár. 7douceurs, flatter, cajoler: dédeleg), cf. t.-tat. tat (édesség).II. déd (déd-ós, déd-apa).

A tam. mü-dádei (grand-pére, aíeul) második része lehet skr. dhátd, (pere, grand- pére), de a magy. déd, orosz died (grand- pére), osm. dede (aieul) szók gyöke a mong. dédü, déde (magas, kitünó: hoch, erhaben, dér Höchste). dél (Ydal: del-el).

A tam. nyelvben a dél mint «napközép· pag-al (Ínmiére, splendeur, soleil, joumée-midi) szóval fejeztetik ki (Vpcigu, vág, oszt). A dél-szak: ten (sud. du sud, meridional, opposition, recontre), a melyet a &/, ten (clair, transparent) társának tartanak, mert a nap ottlétekor van a legnagyobb világosság. Minthogy a man. dul-in, mong. dűli (Mitte, Hálfte, Mittag, Mitternacnt) jelentésű a t.-tat. til-, tel- (vág, oszt) gyökre megy ; de a mong. üde, finn ete-lá egy-gyökú a tam. ed-ir (oppo-sition, devant, vis-á-vis) szóval, dél-czeg (pro dél-teg: pajkos, ugráló, stb.).

A szék. csill-at (csíll-at = ugrat)-nál említett tam. tulfu- (sauter, bondir, gam- badcr, étre pétulent, «turbulent, vif, fou- gueux») igéből van ·, ІиЦи-p-piissi (pucc : bolha = délezeg bogár). Ennek van tef-gu (puce) és tellu-p-pússi (puce) alakja is, a mi a dél-czeg szóval egy. A mong. düüli-le pro de güli-le- s így a szök gyökhöz tartozik.dér (der-es = dciras) 1. der-med. dészű (szék. = tűsző, gyűszű, 1. tűsző. dév-aj (pajkos, bohócz, cf. Vtév-ely). dézsa. A tam. tArli (cruche, terrine, vase de terre á large bouche : tayir-ttárli jatté de lait caillé ; tayir-gadei-ttárli, baratte tkp. tej-kotró dézsa) szó vidékies kiejtéssel tárlzi és tűzi.

didia-dal (diadal-om : győzelem).

A tam. seyV- (seyi-ttal: vaincre, domp- ter etc.) igét a skr. $aya (victoire \ %ay- pugnare) alakból származtatják, csakhogy ennek a többi árya nyelvekben van-e társa ? cf. mong. dai-la-, dei-le-, dí-le (vaincre). did-er-eg, 1. deder-eg. dilió (szék. dölle : bolond, t.-tat. deli, tile, man. dul-ba} albern, cf. tam. teli-A celui qui n’est pás clair, intelligent), din-om (din-om-dán-om : eszem-iszom). Tam. tin- (manger, tinn-al, tini, tin nőm. v. nourriture, aliment, manger, «festin·). A második rész egy hasonjelen- tésü betűrim, cf. dánga, stb.). Ezen ige korában az ivás még nem

8Szótár.

játszott nagy szerepet.dinye (cf. orosz dini a melone), man. duiig-a

(Melone). Ujgur dinje (?). Ezek egyikét sem lehet a perzsa hinduane (indiai növény : dinye) szóval azonosítani csürés csavarás nélkül. A tam. komm-atti (melon) a gomoly gyökéhez tartozik, dió (divó, gyivó).Az osm. geviz = arab &auz, ennek

eredetije a tam. sivassi (noix muscade), a magy. szó pedig megfelel a tam. sivagam (muscade) alaknak. A gyök siv = ? suv-ei1- (goúter, manger) l dirib 1. dara-b.disznó (disznyó). E szót a t.-tat. döntiz, osm.

domuz szókból úgy akarják megfej* teni, hogy ebből csinálnak csuvas si's-tia alakot s ebből txma-t ??? Csakhogy a csuvas sísna közelebb áll az orosz dus-ka

(jeune cochon) szóhoz, ez pedig árya, cf. lat. sus, gör. sys, skr. sisu-ka (marsonin).

stb.). Ide vehető talán (?) a tam. tavisu (coussin, matelas etc.), mert a vánk-os is csak annyi mint a ponk-os. dob-osz (skatulya: tam. dappi, petite bolte), cf. dob.dobz-ód-ik (pro dob-oz-ódik || tobzód-ik, tob-

zódó : gulosus).Tam. tuwu- (tuvvu-dal: manger, jouir,

goúter, éprouver). dok-ány (dóka : öltöny-fél, a tok szó mellékalakja), dol-og (dolg-oz-ik).

A tam. torl-il (emploi, office, fonction, métier, art, ouvrage, action etc.) névszót a torlu- (servir, adorer, vénérer etc.) igétől nem választhatni el; ennek torlu-gei, torlu-dal nőm. v. alakjából az első egészen megfelel a dolog (travail) szónak s így a szláv dolg (devoir, dü, dette) szóból való kölcsönzés fölösleges, domb (domb-os, domb-oru stb.).

A tamul nyelvből az átvitt értelmű damb-an, idamb-am (ostentation, pompe, grandeur, excellence, cf. domb-ér-oz) alak vehető ide, a mely az idumbu (hauteur, arrogance, orgueil, cf. man. daba-n Berg és daba-li Übermuth-ig) szóval egy gyöknek látszik, cf. man. dabara (Berg), mong. dobo, dobotsak (Hügel : doborő sich erhe- bend: domború), domó (púp, dudorodás, cf. damasz, dabasz).

Tam. tommei (chose trés-grosse : vastag, duzzadt vlmi). Ennek változata a czom, czomb.don-g (pro don-og: dangó, dung-ó, cf. dön-g,

mong. dairf-ol- eine Stimme oder Geráusch von sich geben, plaudem, schreien, singen etc.). dong-a (hajlott, hajlás, görbület).Tam. toügu (courbure, tortuosité), kann.

donku (crooked).NB. A dug* szó meglehet az orosz dug a (arc, arôn,

courbure) szó misa. de a donga szót legfölebb ő-sMvnak decretálhatjákI dorga, 1. derga.

Szótár. 9! doromb (doromb-ol a tűz stb. szék.).Tam. tarlambu- (tarlamb-al: résonner,

rendre un son).dor-ong (durung: gömbölyű fa, bot).

Tam. tiratsi (rondeur, colonne ; tirattu chose, masse ronde, «chevron rood*Ide való a szék. cse-ka (disznót hivó szó).A tam. pan-ri (cochon) szót a p<il (fog) szóból származtatják agyaros volta miatt, a pórl-mugam (cochon) tkp. fúró (túró) Pofa. Ezért a magy. szó a t.-tat. fis (fog) vagy Aj- (lyukaszt) gyökre vihető. Különben sem a Hunok, sem a Mogerek nem jöttek az Al-Volgához disznó-csordát terelve, ez bizonyos, div- (div-at, div-ás, div-ály, div-ány: teljesség, bőség).

Tam. i. tev-ulu- (abonder, croitre, augmenter ; tcvu-itu-, remplir, farcir, bourrer, presser etc.: tev-uttu, plénitude, remplis- sage etc.), 2. tiv-alu-, tuv-alu- (se remplir, étre pleine, serré á l’étroit, abonder). Kann. tívu- (to fill; tiv-isu- to cause to fill).di (di)dics (dicső, dicsér : mong. di-ji, man. de-ji, ausgezeichnet, das Beste V di). dij (dij-az : skr. déya, don, objet, propre á étre donné). disz (disz-es, disz-it, disz-l-ik).

Tam. tai-y-al (decoration, beauté V tai- orner, décorer ; az alakra nézve, cf. kai = két).dodob- (tob-, dobál).

Tam. távú, tá- (tá-val: répandre cá et Iá, disperser, parsemer etc.). A kann. dob-e (to cast) inkább a tam. tuv-ei(laisser, j décharger) alak társa, dob (dob-os, dob-og, dob-ol || döb-ög, döbben, döb-ör-ög II düb-ör-ög).Tam. i. tappu (espéce de tambour: tapp-adi'- battre le tambour: dobot üt);2. tuv-ei'- (tambouriner ; fairé grand bruit, retentir, jouer des instruments); 3. tamukku (espéce de tambour au son duquel on publie les ordres du gouvemement). Az osm. dav-ul (tambour) = tam. taviI (espéce de tambour), dob-asz (dab-asz, domasz: dagadt, kővér).

Tam. topp-ei (panse, bedaine ; pustule, cf. dabró-cz, dobró-cz pro dabar-cz, — grosseur sans dureté, dobasz, damasz, hasTam. turukk-al (nőm. v. tuYu'-: serrer presser dans un coffre, fourrer, remplir bourrer, gorger, farcir). dör-zs-öl = dor-osz-ol-.

\ tir-alii·, s’arrondir, ttiYu-mu- s'arrondir, cf. magy. dor-h-oi, hengerel), dor-osz-ol- (dörösz-öl, dörg-öl, dörzs-öl).

Tam. turu-vu- (gratter, raper : turu-dei, démangeaison: viszketés, a dörzsölni való), mong. für-ki-, tiir-ci- (reiben). dosz-ol (szék.) = tusz-k-ol.dödöbb-en (döb-ög, döb-ög, döb-ör-ög, 1. dob. döb-öcs-k-öl- (szék.) = dömöcsk-öl Ytöm

10Szótár.

(tömösz-k-ölJ. döb-ön = bödön 1. bodon. döcz-ög = dacz-og. död-ög = dad-og. död-ör-ög = deder-eg. döf- (döf-öd, düf-öd).

A kann. tivi- (durchstechen: tibbi- pofige seam : varrás, döfés) alaknak a tam. tuppu (arme, outil: tupp-uli, salle d'armes, azaz a döföszerek). dögöny-eg = osm. degenck, dejettek (bot), döh-öl.döh-öl- (szék. = öt, ver, kinoz).

Tam. tng-ei'- (briser, broyer, vexer, s’efforcer, cf. vergődik). A tug-al (pous- siére) nőm. v. szerint az eredeti ige tugu- | volt, a melynek megfelel mong. tök-se-, t.-tat. dög-, ma döj- (frapper, briser, broyer). | döl-f (nőm. v. dölf-ös).

Bár mi legyen a szó alapértelme, egy- gyökü a kővetkező tam. szóval: tulukk-i (femme qui fait l’importante, qui se donne de grands airs: ttilukk-an qui fait le fier V tulu-kku·, agiter, rcmuer etc., tulukki tulukki nada-, marcher fierement), cf. mong. dol-g-in (Welle), t.-tat. dol-γα id. döm-e (zöm-ök, töm-ött: döm-he id. dö- m-ösz, id. döm-se, id. döm-öcs-k-öl: nyom, V töm.), dön-g- (pro dőn-ög, döng-et).

Tam. tunukk-am (son intérieur : crainte, peur V tun-uűgu-, troubler, avoir peur, cf. döb*ög = dob-og és döbb-en = megijed).

dör-ög- (dör-g-et; dör-öng, dör-öng-öz).Tam. tarl-aiigu- (résonner, retentir, rendre

un son), mong. dor-gi-, man. dur-ge- (tönen, schallen). dörök- (dörők-öl, szék. = töm, tele gyúr ; dőrőkölő pálcza a malomban).

dő (— dőöJ dől-, dűl- (pro: döv-ül: dőj-t, dűj-t pro: dől-t stb. || dön-t, pro dol-t; dől-ing dől-ed- dölled stb.)Tam. tiv-alu-, tuv-ahi- (étre flexible, mobile, agité, faible : pencher, se relácher, défaillir etc.: őrgáriyatt-iié mctta t-tu- vand-iru'-, étre trés porté á une chose : valamely dolognak nagyon neki dűl: tuva-fhi- pro Uival-hi-: plier, agiter, sé- couer, détruire etc. Mellékalak: tuvalu- (se presser, dégoutter, cf. dől a nép, dől az eső) ; talaru-, tall-ádu (vaciller, chanceler, s’ági ter etc.). dőre (bolond, kerge).

Tam. teru-maru- (avoir des vertiges, tournoyer: terű + marti- forog), dözs-öl Ϋdús.

duducz (1. zömök, vaskos vlmi pl. fadarab, támasz, 2. dudor, púp s így a duz, dud gyök testvére).

Tam. i. tadi (gourdin, báton, massue, pénis etc. V tad-V-, devenir gras, épais, fórt, pesant, enfler, cf. duzz-ad, — retarder: taditta gros et gras, épais, kann. datta, mai. tadiőéa, a Stick), 2. tud-ei, tödet (cuisse, czom-b tkp. a ducz : tuttu, ducz-os, mert tuttu-k-k6l, petit gourdin,

Szótár. 11báton court; innen az angol «penny» mint vaskos vlmi kann. stb. duddii id. tuttuvam, bagatelle); mong. sjuga-γαη (duczos, duzzadt, vastag), dudor (tkp. magasság, csucs-or, csücsör: dudor-od-ik = csucsor-od-ik).Tam. tudi (lévre = t.-tat. dtid-ak, — tambourin tkp. a dudoros), mert az edény ajka nálunk is csücsörke. A tam. n-dadu lévre) az első alak elötétese, mert sem a t.-tat. dtid-ak, sem a tam. tudi a hit-, tót-, tam. todu'- (prendre) igére nem vihető.dudu (öreg anya, k.-tat. tuta, tiltil — tam. tattei,

i. perroquet, osm. dudu, 2. soeur ainée).t duga k.-tat. dug a (Krummholz) = orosz. dtiga,

1. donga.duka (duká-1, szék. illik, kijár).

Гаш. takku- (takk-al: appartenir, étre, devenir la propríété, ‘étre convenable, syn. tagú·, tag-at). dulló (szék. chef)·

E szót a M. Ny. N. szótára a dúló (megduló) szóval akarja megfejteni; azonban a székelyeknél a dulló nem volt adó- gyújtó. Nagy Géza a régi Gyula hivatal névvel egynek veszi s a t-tat. jllau szóval akaija értelmezni. Csakhogy jllau, t.-tat. alak «gyűjtő» értelemben lehetet-len, mert jtj- vagy jiu- v. trans. = gyűjt, s ebből v. intr. et pass, jlj-íl = Mong. dtjr-ul, cuul- (gyűl) s ha van jlj-ll-an nőm. v. ez gyűlő, gyűlés s nem «gyűjtő» jelentésű volna. Ezért a dulló szó nézetem szerint a mong. tolo-γαΐ (fő, cf. man. tulu: előrész), tam. tal-ei (tété, «chef. autorité, primauté» etc. táléivá», chef, pré- fet etc.) szó maradványa, dunda (dund-i: zömök, tömzsö).

Tam. tunni- (tundu-: étre serré, préssé, épais etc. tunnu-, étre plein», en sailli, se presser, se server etc.). dura (durá-11| dur-cza, keménység, kemény rész II dur-va kemény, mong. duri-γο id., man. dura- starr sein, tam. tiiru-v-am, fermeté, solidité stabilité etc. 1/ t-tat. túr-, tor·, dur- s'arréter). dur-og (durr-an). Tam. turl-ani (bruit, son), duv-ad (= kuv-ad = a héj, takaró leválik: duvasz-t = kuvaszt V duv syn. tok).

Tam. tavidu (son, écorce de grain: a magnak duvaszkája, takarója), duz (duz-os, duzz-ad: dagad, puffad).

Tam. tud-i- (s'augmenter, s'enorgueillir; agir avec impétuosité, s'efforcer, tressaillir, palpiter etc. tudukku, obstination, insolence, malice etc.). Azaz a tam. ige a duz mellett még a bűz, bez igék értelmét is birja.dú fdü)dúd-a. Orosz duda, dud-ka (chalumeau, pi-

peau), osm. düd-iik (fifre), tam. titt-i (cor- nernuse, espéce de flute). Ha e hangszer a «fuvástól· vette nevét: akkor vagy az orosz duyu (fuvok. Inf. du-fí v. duv-afí) vagy a hosszú hangzó miatt /-veszteséget mulató tam. 'údu- (souffler: fuj a szél,fújja a hangszert) igét vehetni alapul, cf.

tüdő. dúg- (el-, be-, meg.-dúg).

12Szótár.

Tam. tékku- (remplir, remplir jusqu’ au bord — cf. dúgtig eszik, — arréter l'eau par une digue, cf. inegdúg, mettre em- péchement v. intr. tciigu-).

NB. A man toka- (hineinstecken), t -tat Ilka- (boucher), mong. tag-la- id mind rövid hangzókkal bírnak, de a magy. dúg határozottan hosszúval.dúl- (meg-, föl-dűl).

Tam. tul-ci'-, toleV- (terminer, finir, •détruire, perdre, gátér·, eloigner), dú-s. Tam. tug-am (richesses), kud. dú-ta (much: sok), k.-tat. dáü (bő, nagy, tág).düdüb-ög = dobog, dffll-ög (dőll-őg), I. dől.dű (düü)düh (fureur, ragé), cf. tam. tá (haine, force, homme féroce, cf. tfi-z). dűl = dől.dsidsida. Mong. jtda, man. gida (Lanze, Speer), cf. tam. it ti, yttti (lance, pique), dsiger. Osm. jiger (foie, poumon), tam. ir-al, yir-al (pro igir-al t foie, poumon, rognon).E (a)e (=<?/ e-z). A mong. e-ne, ere, man. e daczára eredetileg i (il-y, itt, így), 1. i. e (= df vagy hé !).Tam. i (interjection de surprise et de mépris, d’exclamation et du vocatit: é! siruvan-é gil! eh ! petit gárgon, écoute). e (= d : nyomosító szó, tam. -é, 1. a nyelvtanban).tebéd (= dbcdj. Bármennyire különbözik is, még is az orosz ob-ied (diner, repas) társa, mert az ev-et (ev-dt, nőm. acti) alakkal nem azonos, ecs-el- (-dcs-el: gerebencz. fésül).

Ha a göcseji ekecs-el azonos jelentésű, ez volna az eredeti alak s a tam. ehgu- (carder la laine on le coton) igével azonos, edény f= adény), cf.$ul-ge vormals. alt, Alterthum) ; %-uleri vorn = t.-tat. ilerü etc.).

Tam. ettan-am, yattanam, iyattanam (instrument, moyen, «vase» etc., cf. t.-tat. el·, it- fairé), e-f-felé, tam. i-p-pálé, 1. i és fél. eger (= dgdr: egér, eger-ész-).

Tam. agarl-án (espéce de rat V agarlu- creuser).

NB. A man. stb. singeri (Ratte, Maus) meg-felelhet a tam. sigari (rat) alaknak, de az akar-nék alig. Aztán egy elemezhető alak többet ér száz bizonytalannál. A t.-tat. stc-kan nem a íiVT- (cacare), hanem a ti!· (lyukaszt) ige alhangujából való. A tam. éli (rat) az illi (trou) szóval látszik összefüggni.eg-ész (= ág-ész, syn. merő), cf. tam. o-kka (entiérement) V ο’-), 1. e-gy. eh (= áh: eh-es, eh-ez, eh-ül, szék. || éh, éh-gyomor = üres gyomor, éh-ség = üresség)·

Tam. ah-gu-,ay-gu- (manquer, décroitre, se raccourcir; man. ak-6, il manque, il n’y apas, mong. üg-ei id., t.-tat j-uk, j-ok id.). Hogy az eh

Szótár. 13= ür, mutatja a mong. yósun (éhes tkp. üres), man. tirti- (bungern, cf. magy. ür). Tehát az ev gyökkel csak annyiban függhet össze, hogy a meg-esz = megsemmisít, eh, eha (= áh-a: máj, belsórész, ih, joh, juh id.).

Tam. ag-am (intérieur, esprit, áme, volonté, profondeur, creux, maison), ejnye! (— dyiidJ. Tam. enné ! (interjection qui marque l'admiration, la pitié, le doute). ej-t (— dj-t pro es-tj, 1. es. ek-e (= aká : aratrum, cf. kann. n-éga-ltt, the plough, cf. tam. ságu-badi, culture, eke-, szántó dolog), ekr-énd-ez az ökl-énd-ez társa.

I. el (= ül: el innen, el a tengerhez !).Ezen igekötönek a tam. nyelvben az agala (loin, au loin !) és világi id. gerundiumok felelnek meg, pl. agala p-p6 ! — vtlagi-p-pó! (va-t-en, el-menj innen!) agala ssey- (éloigner, tkp. el-csinál; agala nillu-, eláll = távolabb áll).

II. el (= dl: elő, előre, eleve, el-ső).Tam. í. Havi (avant, auparavant, plu- tót; ila ! előre ! mot d'cncouragement que disent ceux qui trainent etc.); z. oll-ci (háté, vitesse: antiquité); mong. ül-ge (előrész: clón-tsek, élőkor, ősi, elöntsek, eke, ős-anya) ; man. %-ulc-ye (vormals :NB. A t.-tat. al-di' (cf. al-t, alsó rész) ilk (első) azt gyaníttatja, hogy az alapértelem al, tő a mi kezdet, egyszer «fiatal, kicsi», máskor pedig «régi, ős, nagy. cf. tam. ila (jeune, tendre) és ifa-gadi (vestibule des maisons: elő oldal).eleven (= áldván), 1. él. elég (=álég, elég-ség).E melléknév társa a man. eleye (satt, zufrieden: elégedett y ele- füllen, sátti- gen, genügen etc.), mong. el-bek (elég). Azonban a man. ige összefügghet a tam. el-vei (határ) szó gyökével, ellen (= állün : ellen-ez, ellen-ség).A tamul-féle nyelvekben az al gyök valaminek ellenkezőjét, az il pedig hiányt mutat; innen tam. all-ákku- (refuter, ellenez), kann. alladavanu (enemy, ellenség), a tam. illár (ennemies) az il gyökből való, cf. mong. ülü, tam. alla (nem az), ell-ik (= dilik: az él, ele gyökböl lehet, mert a tam. uy-irmettre bas \ tiy-ir vie).el-me (= ül-má, mens, elmél-kedik).

Tam. ala-vei (mesure, base de jugement, connaissanec \/~аІа'- mesurer, dé- terminer). A tam. ul-am (the mind) tkp. a bel gyökképzete, elv (= álv: víz elve, erdő elve ; a víz elvére megy, szék. a víz túleső részére).

Tam. i. el-gei, el-vei, ell-ei (borne, limité : a

14Szótár.

határ a meddig vlmi teijed, cf. ala-vu, extension, mesure, limité V~ala'-, mesurer etc.). A minek a határánál vagyunk, azon túl vagyunk, em (= dm : em-ik ; eme = mong. eme, femelle ; em-lő || cf. em-ész-t).Tam. i. ammu- (manger, boucher : amm-am sein, mamelle, cf. mong. m-ém, t.-tat. meme id.), 2. amti-du aliment, chose douce, lait etc., cf. mong. amu, nourriture; amu-dam, nourriture, repas, lait amud-agam mamelle tkp. alimentum ha- bens), 3. im-iru- (sucer: em-ik, t.-tat. em- id., mong. em-se- nourrir, cf. magy. em-se, famelle), 4. tam. mu-lei (sein, mamelle) pro a-mul-ei ?!

NB. A tam. amu-dam, (cf. migu: migu-dam) szót összezavarják a skr. a-mirta (ambroisie, nectar) szóval.ember (= Άηι-bcr: a székely használat sze- I

rint: férfi személy).Az igazi tamul szók a ■homo· kifeje- I

zésére : án-biUei, dn-makkan (tkp. him- magzat), ddavan, mannón (tkp. földi). I Előbb azt véltem, hogy az ember árt- biliéi, azonban a két alak nem azonosítható s így valószínűbb a tam. dn-bir (dn- beyar: férfi-személy) alakkal való azonossága.em-el (= üm-ül: emel-et, emel-ked-ik || mii- ék, eml-it, mert eml-it = fől-hoz.

Tam. 11-cmbu- (n-emb-al: élever, lever de terre, dégonder une porté avec un levier, föl-, ki-emel, cf. man. y-cmilc- auf- nehmen), mert a tam. n tünékeny, pl. imei — n-imei, anugu- = n-anugu stb. A ncmbu gyök testvére umb-al (élévation etc.). tiimiru·, iv-аГи- (s'élever etc.), uva'- id. amal (abondance), amali'- (abonder) és ama fi (lit, matelas: az emelt hely, emelék), cf. japán y-ama (hegy), lásd ém-ely.emész-t (— dm-észt), 1. eny-ész-t. ene (= ánü: tehén, cf. tam. dn, vache, boeut), 1. ün-ö. eny (dny) = iny. enyák (=. dtidk), 1. enyv. eny-el- (= üúdl: enyel-eg || eny-he).

Tam. in-ά (plaisanterie V in, iniya, doux, délicat, savoureux, agréable, aimable, affable, poli, courtois, syn. n-inaru-, affection, tendresse, bonté).

NB. Abból, hogy a régieknél ehnyejt —enyhit, nem következik, hogy az a helyes.eny-ett (= ünyctt. Szék. ob respectum ali- cujus), cf. tam. cn (nombre, compte, cal- cule, estimation), eny-az (= üii-dz: takar, föd, szépít).

Tam. ani- (ani-dal-: revétir, orner, ranger : ani-ndu-gottu- id. ani, ornement). eny-ész- (= diiész-: eltűnik, el-vonul, megszűnik ; eny-ész-et).

Tam. aticisu- (se retirer, s’écarter, s'en aller; chercher protection).

NB. Nem világos, miként függ össze a tam. anei·

Szótár. 15(s'éteindre: kialszik, cf. elenyészbetetlen világosság) jelentése a «s'accoupler, s'approcher· etc. jelentéssel.enyü (= dúű : enyv-ez, ragaszt).

Tam. anavu-dal (adliésion, connexion jetc. anavu- s'attachev i, s'unir, s'approcher,

convenir, s'accouppler, cf. a kutyák összeragadnak id.), epe (= йрл: keserű, mint az epe).

A tam. nyelvben az egyik szó kasappu (tkp. keserűség, amertume, 1. ezt) s minthogy a nagyon sós vlmiröl azt szokták mondani ·keserű, mint az epe* nem túlzás az epe szót a tam. uppu (sel) szóval összevetni. A t.-tat. fid, üt (epe) rokon az aji (keserű) szóval és a tam. ett-il (stryxnos, arbre vénéneux et amer) szóval. A t.-tat öp-ke (tüdő = a puffadó), a tam. ubukku- (s’enfler) igével egygyökü. ep-ed- (= ap-dd: vágy-ik, sovár-og vlmi után).

Tam. av-ávu- (désirer, souhaiter fort, soupirer aprés), mert az epe szóval aligha összefügg.erd-ő (= ard-δ: sűrűség, erősség, hegy, tűzre

való stb., cf. tam. arlutlam, den- sité, épaisseur).Tam. i. kd, 2. ká-du (káttu, cf. Kata, Káta

helyneveket), 3. kán, kdnam, kánagam VTdy- ég), 4. mettu (cf. Mitics hegynév), 5. mif-ari (fűteni való és erdő), 6. ar-ani, ardtnam, áraniyam, cf. ar-i, épaisseur bosquet, t-tat. or-man, ur-man). ere (= drd : gyepló, fékszár : eré-z).

dr-kket (lien, attache V dr'- lier, joindre, diriger, dresser), er-ed- (= ür-ád: ut-nak ered = útra kel; eredj innen = kelj innen,az ujj megered = meg-kel; eredet = keletkezés || eij-ed = él-ed, szék. tkp. kel).

Tam. erlu- (se lever, s'élever, monter, mouvoir : crlu-ndyiru, soleil levant: eredő nap ; erlu-váy commencement = Nomi- nativus : eredet, kezdő eset; erlttvdn le levant, orient etc., cf. mong. er-de, t-tat. ir-te reg, tkp. eredet), er-eg (== dr-eg: szék. le-felé megy: fát ereg-et; ereszkedik = lefelé száll: erek = eresz).

Tam. ir-α-, ir-attgu- (descendre, aller en bas, d égő utter = iru-, s'arréter tkp. leereszkedik : tTei, irei-vdnam, tf-dl etc. erek, eresz, avant-toit; ir-ei, congé, permission ; іГеі- répandre, arroser, donner abondamment, ereszt a búza), 2. ireiüsu- ц (s'indiner, baisser la tété, courber, véné-périr, se cacher» estvé-l-edik) származik. Ezen as gyökből van : asa’-, asaru- (tomber d’assoupissement, de langueur, de defatigue, étre fatigué etc. syn. ay-aru és ey- étre las, fatigué, defaillir etc.); ey-du- (obtenir, acquérir, cf. szerét, módját ejti, parvenir etc.). Az as V társa tam. ad-i = t.-tat. at-ak, ay-ak (pes = pars in- férior), t.-tat. as-t, αέαγί (dessons). es-d (=

16Szótár.

ás-d: könyörög, tkp. es-eng, ereszkedik ves-). esz (ας: ész, esz-el, eszmél), tam. usá (avis, conseil, considération : usávu- con- sidérer, examiner ....). esz-köz (=a$köz: eszköz-öl). A tam. tala- bádatn, tala-vádam id. szintén összetett szó, de értelmezése nem bizonyos. A pani- mut/u (outil, instrument tkp. dolog-pőcz, pannu-, fairé), esztendő (ez-ten-idő ?) A tam. Andu «ottan» és «esztendő* jelentésű is. Ennek Attei alakja (d’un an, annuel ; année). Az elem-zés nem bizonyos, ev (= áv : ev-es).rer, cf. fejét, szárnyát ereszti, leereszkedő stb.). Man. iru- (untersinken), mong. oro- (megy lefelé).

NB. E szerint van egy er gyök «kel» (s elever) és egy er «lej-t» (descendre) alapjelentéssel.erény (= árén: erényes).

Tam. aram, аГап (vertu, bienfaisance, charité etc., cf. erő. erköl-cs (= árkölcs: cselekvésmód, szokás). Tam. orlug-al (alléé, marche, conduite : orlukk-al, orlukk-am, régle de la conduite, mceurs etc. Vorlugu-, aller, marcher, se conduire, orhtkku- conduire etc), er-ny-ed- (= ár-ny-ed, cf. árnyad, ernye- detlen).

Tam. atu-, arundu- bő- (cesser, finir, se rompre, étre coupé, détruit, décliner etc.). ernyő f = ár-úö). Tam. arugu (sorté d’ombrelle, embléme de dignité, cf. ar-ani'- fortifier, orner, garder etc. ar-an, défence, védó : ar-ani cotte d’armes, tehát a védő s így a mi szónknak ez utóbbi alak a társa, erő (= ürö: erős, erély).

A tam. ur-am, urán (force, fermeté, bravoure, effort etc. ura'- devenir, étre fort) megfelel a mong. orma, urma (erő, kedv, Kraft, Muth) alaknak, míg a mong. er-ke (Kraft, Macht), man. er-ki, erű (stark, kráftig) alaknak a tam. er-lil (force, courage, jeunesse Verlu- s’élever). err-eg (= arreg: haragszik a kutya, cf.tam. urukku- se fácher, étre fáché etc.). es (= ás : rég. = eskü). Tam. vatti'- (ju- rer, fairé serment, vatti-kkei nőm. v.), cf, át-ok.

NB. Maga az es alak megczáfolja azt, mintha az eskü a t.-tat. and ickil (eskü-ital) szó utórésze volna. A mong. t.-tat. and, a tam. an-ei (serment, jurement, imprecation) társa.es- (= ás: esik, és- id. es-et, es-t, est-ve || ej-t

pro es-t).E fontos igéhez a Közép-Turánságban a

man. w-asi- (fallen, sinken) ige áll legközelebb. Ebből wasi-yón nem csak «eső» (sinkend), hanem «nap-nyugat· (westlich, Westen, mong. as-yari) jelentésű is. Ezért a tam. as-tam (úgy képezve, mint migu- ból migu-dam és magy. érdem) nem •montagne derrifcre laquelle le soleil se conche·, hanem es-iáv-e, estve jelentésű, a melyből as-tam?- (les astrcs se coucher,

Szótár. 17Meglehet az av-as szóbeli av gyök felhanguja, tam. ovi- (se corrompre, pourrir), mert a tam. sirl (pus) a t.-tat. ctr- (rothad) igével egy. ev-ez (= Av-dz: evező), cf.

Tam. am (eau, am-bA, chant de ra- meurs, am-bi, barque, radeau, cf. japán. ame eső, víz). Mert ugyanazon szó jelentheti a mozgó-t (a vizet), és a mozgatót (az evezőt), e-z, tam. id-ü, 1. e, i. ezer (= azer). A tam. Ayira-m pro asira-m (1000) szót a skr. sahasra (iooo) szóból hozzák ki, s ha úgy, mit mondhatni akkor a perzsa hezar (1000), meg a magy. ezer szóra nézve ? ez-fek (= áz-fük, rég. = éjszak tkp. ez-oldal, mert fék a fekü gyöke = tam. pakka-m). ezüst (= ázüst). A tam. ve/fi tkp. fehér s így a miénk a skr. fveta (blancheur,• argent» Уfvit-, p.p. pvitta) szóval látszik összefüggni.e (váltakozó ö-vel).-e ? vagy -e ? ('e, he : függelékes kérdő szó,

régen a mondat minden részéhez járul-hatott mint a megfelelő tam. szó).Tam. i. e (a kérdő névmás alapja, a mi, me

kérdők alapja), 2. -ct -át -őt (függelékes kérdő), mong. -ö f y-6 t t.-tat. -mi, -met

Tam. in-atigti- (s’accorder, obéir, se rendre, se soumettre etc. s így a magy. ige is en-eg-ból indul ki, cf. t.-tat. ina-n- hisz = megenged: mong. ina-k, a meghitt).ev- (ev-és, é-tel, é-t pro ev-t; e-sz pro ev-sz

stb.). Minthogy több turáni nyelvben az «evés, ivás» azonos igével fejeztetik ki: az ev ige az em társa. Az egyik ősi igénket 1. a din-om (tam. tin·) alatt. A tam. un- (manger, bőire, sucer) az "ív- gyökhöz tartozik.NB. A tam. asi'· (manger), t-tat. aí, ala- id. mong. id-

t- id. a ser. of- (edere, frui) árya igével közös.é (= é, í) éb-er (ébr-ed, éb-r-esz-t, cf. ém-

ett).A kann. ebbu, ebb-isu- (fairé lever, éveiller),

a tam. c-rlu-ppu (action d’éveil- ler \ erlu-mbu- se lever, crlu-ppu- éveiller etc.) alakból állott elő a cerebralis rl rendes kiesésével. Ezért az éb-er alak is ide tartozik oly módon, mint a tam. épp-am (éructatíon) az erluppu- (hire lever) igéből, éd-es (éd-el-eg, cf. déd-eleg || édi!).

A tam. ed-al-agam (régiisse, édes gyökér tkp. éddel biró). Ezen gyököt láthatni az íd-an (ami, compagnon, camarade; id-t compagne) szókban, a melyek j-es alakja a magy. j-ád, j-át). é-fiu (szék.) = i-fiu. ég (Vege = ágá: syn. menny).

Ha a hasonlóság után indulnánk: a legközelebbi volna a ser. d-kága-ből lett tam. dgáyam (air, firmament, del) szó. Azonban a főbb tam. szók a «magasság· jelentésen alapulván, pl. uvanam (elevation, uvanei del \ uva-, uga'- s’élesver): a magy. ágá szót a tam.

18Szótár.

ag-et (élever) japán age- id. igékkel egy-gyökűnek kell vennünk.I ég (ég-edel-em, ég-et).

Minthogy a tam. végű- (vigu-dal — i. brűler, étre chaud; 2. «bouillir»), a többi alakok miatt a fő, föv alakhoz tartozik: itt az я-es n-egi-di (feu tkp.{ égető) alakot hozzuk föl, mert a mong.ege· (backen) alak társai: t.-tat. j-ak- I (brűler) man. γα-χα (Kohlé, tkp. égetteb. E szó a tam. appu- (happer, aboyer,

clabauder: ug-at) igére vihető, a melylyel egy-gyökü az osm. hav-la- (aboyer), míg a man. in-da-yőn, japáni inu (chien), osm. ön (vonitás) szóra, ecs (v. öcs, cf. mong. act, Enkel; man. asiya,] ung; t-tat. az, wenig; tam. assa-m, minceur).

egy (= ett: eredetileg melléknév ; egy-ed, egy-en, egy-e-tem névszók || egy-ül-,

v- egy-ül II ögy-ül, őgy-el-ed-ik || egy-en-es = igy-en-es).

A tamul-féle nyelvekben az egységes 0'· (égaler, étre pareil etc.) gyökből 4 alak fejlődött ki: 1. tam. oru, őr (egy, mel- leknévileg, cf. mong. őri egyedüli). Ebbőlo-nTu (on-du pro o-r-tu, egy, névszó, kann.o-ndu, tuda. v-oddj; a tam. ои/'w-ból or-l\1 (oTTn egy, orréi egyes, egyedüli), 2. o-ttu I (égalité, ott-igei union, nivellement, secours; ott-a, uni, égal, pareil, conforme etc.), 3. o-ppu (égalité, conformité, accord, comparaison etc. opp-άηα uni, égal, semblable), 4. o-kka (ensemble, avec, égale- ment oentierement, cf. eg-ész; o-kk-al: réunion, famille, tribu, égalité, ressemblance etc.). Ezen alakból való a Telugu stb. oka (egy. adj, oka-ti egy. névszó, cf. finn yh-te, yk-si egy). A mong. nige, nége (1) = perzsa yek = skr. éka (1) úgy mint tam. nuga-m = skr. yuga (iga), egy-etlen egy. A főntebbiek szerint egy annyi mint egyenlő s így a tétel = olyan egy, a melynek egyenlője nincs, egy-eb (= ed!-eb: egyéb = más).

A hasonjelentésű tam. é-neiya (autre, le reste) az é-d-il (other, foreigne, strange, cf. ideg-en) szóval egy-gyökü s ez a kérdő e, é. A magy. mutató melléknév az e-z, e-d mutatónak olyan középfoka, mint a skr. i-tara (alius) a tam. i közeire mutatóból.emm-ink = miénk tehát a mi alakot megelőzte a tam. em (mink), a melyből van : emm-ar (les nótres, nos gens). eng-ed- (eng-esz-t, eng-esz-t-el || rég. engesztel : subjugat, subjicit).gős édes — vomir). A tam. év-aYei (rőt vomissement) és cpp-am (rőt, éructation) szók gyöke az erlu- összevont é- (to rise) alakja.valami). Japán yaki (brűler) és a mong. n-egure-siin (nőm. acti. Kohlé).

NB. Az n, y, j, v nemcsak a tam. nyelvben előtét, hanem a közép Turánságban is cf. man. imtngi «=» n-imeAgi (Fett) tam. irnei = nimei (paupiére).

Szótár. 19éh (éh-es stb.), 1. eh (= áh).éj (éj-el- rég. == hál: passer la nuit).

Az alu igetőnél láttuk, hogy az éj és alszik egy gyökből indul ki «szün, áll, végződik» alapjelentéssel. Ezért a tam. vai-gti- (fairé halté, passer la nuit syn. alku- 1. alu) olyan képzet, mint éj-el és a t.-tat. uju- (dormir, a ju-ku pro u-ju-ku) igével egy-gyökű.

A tam. vaig-aYei (aurore, l'aube) tkp. •éj-ámyadás, éj-szünés*.

NB. A tam. iravu, irá (nox — kann. irafu túl. ir-lu = tam. ir-ul, obscurité); tam. al, el, elli 1. al, tam. ellavan (la lune, cf. t.-tat. aj id = magy. éj). A tam. irá-t- tiri s elrontva 'rá-ttri dr. Gundert szerint nem skr., hanem tam. irá (ború, sötétség) tiri (térő, forduló, azaz: | idő).I. ék (ík szék. ik-szeg), tam. m-ékku (coin V ehgu-, eggu- hegyez, cf. magy. ekeg = m-ekeg, tam. alar = malar stb.).II. ék (ék-es, ékes-ít), cf. tam. ai (beauté).él (él-es, él-ez: vlminek széle is).

Tam. al, alatti, (tranchant, pointe aigue, lieu étroit, joue cf. arcz-él, cf. t.-tat. bile-, fen, élez és tam. vilim-bu, extrémité, bordűré, marge), él- (él-ed, él-esz-t = eijeszt || eleven = áldván, ele-del).Minthogy az él-ed (él-esz-tő) szék. =* kel: az él- (pro ele) mása a kann. élű-, mai.

elu- (to rise) igéknek megfelelő tam. erlu- (se lever, s'élever, se mouvoir, cf. eleven gyermek; erl-und-iru'- se lever, ressusciter, él-ed- vagy éledez, étre lévé, étre debout). E felfogást igazolja a t.-tat. tir-i, tere (elő tkp. álló, tir-ek oszlop = álló) és tor- (áll, kel, él), tor-mos (élet) stb.NB. Az él, élet (eledel) olyan járulék, mint ii-t’ (él), és

iil'l (élet. gabna, eledel). Különben a tam. sád-il-i (test-evő) kúd-ili (hús evő) meg vil-aiigu (élő ■=■ állat) szókbeli ili lehet a n-ilu- (áll) vagy a fentebbi gyök mása is.

ém-ely (émely-eg, cf. ökl-end, ökrend).Tam. im-irl- (devenir doux cf. émely

ém-ett (= imett, szék. — ébren léve, émen = józanon s így az éb-er szóval egygyök, cf. tam. erlumei élévation). én \/ en, tam. άη-, y-dn, tt-dn (ego) V7n Plur, am, em cf. rég. emük, emm-ünk. én-ek (ének-el), tam. inéi'- (retentir, ré- sonner).ént (rég. = ként, az-ént), kann. ante, tam.anna (as, like), ép (ép-ség, ép-ül, ép-it || épp-en).

Tam. o-ppu (égalité, accord, réunion, beauté : t.-tat. ip, ib, accord, összeillöség, mong. eb, harmonie, accord «santé», eb- ügei maiad, tkp. ép-telen). .

NB. Az ép-ül = összeillesztődik s az éppen — összeilletőleg, egészen egy gyök, de máskép ej- tetik. Az ép-ül-et szónak a t.-tat. japu ÍJap- csinál, alakkal csak akkor lehetne vlmi köze, ha ezen ige az ib mong. eb alak mása volna.

20Szótár.

ér, Ver, űr: folyó ere, kút ere || gyök-ér). Tam. vér (racine d’arbre, de plante, cause, fondement, origine).

NB. A tam. ratta-ttárei (vena) sző mindkét része ser. s így a magy. szó nem í-t vesztett alak, hanem a vele össze hozni akart szók , áryák.ér- (ér-ez, ér-int, ér-k-ez : ér-dek = érintés II ér-dem, érdem-el).

Tam. uYu- (étre, exister, s ekkor = iru’-; venir, approcher aniver syn. aru-gti-, convenir, ressentir, toucher, to feel; ac- querir, obtenir syn. peru- vlmit elér; arug-uYti approcher, hozzá-ér; nóy-uYti- nyavalya éri: uY-al, uYu-dal, the feeling of, úYti nom. v. sens du toucher, tact, sensation : érzés ; tiYddavar, unsympathé- tiques personnes: nem érdeklődők; uYti-dt ér-et, solidité, force, cf. erő, connaissance, science s ekkor syn. aYi-dal. A közeledés értelmében cf. mong. ire- t.-tat. er- (arriver, mürir), man. ure- (reif werden).

■NB. A tam. uru- nem biija a magy· ér (valet. vaut, tam. perum) jelentést, de azért ez nem külön gyök, mert a t.-tat. leg-, deg-, dej·, tej· (toucher) «vaut· jelentésű is, ugyanígy a mong· kar (gelangen; Werth sein). Ezért az ér-demаоз(Verdienst, Werth, mong. erdtm. man. erdemu, I Verdienst, Tugend) magyar gyökfl.ér-t- (értés, ért-el-em).

Tam. a fi- (afi-dal: connaitre, savoir, comprendre etc.). De minthogy az ufit- ige ufu-di nőm. actija «connaissance, science· jelentésű is és a magy. «ér-t vlmihezk csaknem am. ér, v. ér-int vlmihez: tkp. azonos az előbbi igével, ért (= miatt, ér-ett-em stb.).

E névutó értelmében a tam. nyelv a porul (anyag, birtok; jelentmény ser. ar-th id.) szó poruttu esetét, meg a patti (á cause de) gerundiumot {partit- prendre, saisir) használja, miért is az ér-t, ér-ett alak régi tamulos gerundium «érintve· jelentéssel, és (es, szék. is, ’s).

E kötszót a t.-tat. es, is (társ, socius) névszóval szeretik egynek venni s ezt lehetne azzal támogatni, hogy a tam. um (és, is) függelékes kötszót az érni (compagnon, camarade) szóval egyeztetnék. Csakhogy az es, is egyik t.-tat. nyelv sem használja, mert a -ta, -te, -t/a, -de a daya, dayi man. daya (után) társából van rövidülve. Hát a mong. cu, ci, öigi id. s a hasonló jelentésű ser. -da! ész 1. esz. é-tel Vcv.év (annus: év-ad, év-ül = idül), cf. tam. élvei (temps, jour).évad (időszak), tam. avadi (temps fixé, terme, fin), kann. avadhi (périod). éveg (szék. üveg, iveg).

A M. Ny. N. szótára helyesen vette aziv (boltozat, hajtás) származékának, mert a

Szótár. 21tam. valeiyal (verre, tkp. chose cour- bée, voűtée 1. ból-). Ezért a L-tat. ufak (piczi, apró) szóval semmi köze.Fafa (fá-s).

Minthogy a tam. mara-m tkp. merev (= mürüv I. ezt) jelentésű ; a tam.-féle nyelvekből a pit (virág), pü-udu (plante, | herbe, arbuste, buisson) alakot kell ide | vennünk, cf. mit- (to grow, to grow old: nő). A man. moo (Baum), kin. mu id. mu-theu (fa-tuskó), mong. mo-do tkp. plural.facsar- (= teker; faoar-og, facsar-os, cf. peder).

Tam. peyar'· (pro pcsar'-: changer, altérer, éloigner, óter, arracher, déraciner cf. kiteker, kifacsar), «traduire, retourner· etc.

NB. Mi egyik nyelvből a másikba nem «facsarunk·. hanem «fordítunk·, de a két cselekmény egy. A facsar jelentésű tam pirli- (exprimer en tordant, en pressant) ige is tkp. forgat.fagy- (= fad', fogy-, szék. geler).

Ha állana a finn pakkainen szóval való hasonlítás: akkor a görög pag-os (Eis), pag-ota (Gefrorenes) szóval együtt árya volna. Azonban a magy. gy kevés kivétellel d, rf-ból való s így a tam. padi- (se coaguler, s'unir) testvére és rokon a t.-tat. bűz, boz, muz mong. mős-őn (Eis) szókkal, a melyek gyöke a tam. mudi (lier, nouer), cf. perzsa yay-bdstd «jég- kötött· fagyott, fagygyu (= fad'du : fagygy-az, cf. kövér, háj).

A tam. variakku, virlukku etc. (suif, graisse, chose glissante) «sikamlós, csúszós· jelentésű, de azért a fagygyu lehet a fagy származéka, faj (faj-ta, faj-oz, faj-zat).

A tam. pay-ir (végétal, céréales «fétus des animaux·: payir-ά-, croitre, pousser, «profiter· se dit des végétaux et des animaux : fajzik, szaporodik), egy-gyökú a pay-al (enfant, ganjon, jeune homme, fajzat: paiy-al, pai-dal) szókkal. De nehéz eldönteni, ha a gyök a paya'- (Éaire, former, créer, produire) vagy puy- (devenir, exister, produire) vagy végre a pat- (verdir) igére megy-e.

NB. A tam paya-m (profit, fruit) szót a tam. pártám (fruit) sanskritizált (Dr. Gundert szerint) phalam-ЫА akarják kicsikarni, pedig a paya'· ige nőm. verbalija.fak-ad (fok-ad szék. a tyuk fokaszt = a tojásokat

lyukgatja, cf. pukk-ad = reped, hasad).Tam. pokku (nőm. v. trou \ pogu- trouer,

percer).NB. A tam. nyelv szerint a fak-ad, szék. fok-ad és

pukk ad ige a magy. nyelvben össze van zavarva.fakó (rég. felró is || feke-te || vaki-sa = fekete foltos, vakótá-s || vak. vakk).etc.: pitin pro pil-tu, pittam pro pif-tam bouchée «falat», collation falatozás espéce de gáteau, cf. pite pro pil-te) cf. virl-utigu- (avaler, dévorer, engloutir consumer avec violence : cf. falánk), fal-atka _(szék. kis kelés, pattanás a nyelven, Vfal-, tam. pil-avu, ulcére, pustule pil-, pila-

22Szótár.

fendre). fal-ka (= csapat; egy falka nyáj ; rég. jó fal-ka idő = jó darab idő).

Tam. pal-a (plusieurs, divers, beaucoup; pal-ar diverses personnes, troupe, assemblée: pal-gti-, se multiplier, s’ac- croítre en nombre : pala-bala, plusieurs).

NB. A csap- (vág) igéből a csap-at «sok, tömeg· jelentésű; ugyanígy a fal- (tkp. daraból. darabot tör) igéből: fal-at =* darabka, de a fal-ka már «tömeg, csap-at, sok·, a miért is a tam. pal, pal-a a pi-l- ige alhangujából való. A mong. bői-, bül- (diviser) igéből bőink (fal-ka, csapat), man. fulu (viel, Menge).fan (fon, fan-szőr).

Tam. pati-gi (poil d’homme, ceux de la tété exceptés, poil d’animaux cf. fanos eb).

A M. Ny. N. szótára szerint cseh nyelven funyek (fan), ha ez áll: akkor bizony ez = man. fimiyc-ye (funyekhe, Haare) szó társa, fancsal-og (szék. = fancsarog, tekereg, kering).

Tam. mandal-t' (courber, plier en cercle, en rond etc., cf. vandal, tournant d’eau, a viz sodra, keringője). Különben lehetséges, hogy a fon- (forgat) ige helyett fan- tovább képzete, mint áncsor-og pro állcsorog.fancz (= fancsi-ka , szék. ringy-rongy, koldus

ember).A tam. paiisci (pouvre, chétif, mince,

faible: paiisei-kkólam, habit, accoutrementde mendiant) valószínűleg a paiisu (c°* ton, a bangy, a foszló) szó tovább képzete.fany-al-og- (= szék. fonyol-og, finyel-eg) — bony-ol-og. fanyar (fanyar íz, fanyar idő).

Tam. pinar (= ponar: rudesse, ff06 siéreté ; rude, grossier). far (farcsík = szék. forcsok || far-k, a sze kér farka, a hét farkán = utóján, végé°· far-ol = fark-al; far-tat = hátráltat)·

A M. Ny. N. szótára helyesen vette e három szót egy-eredetünek, mert a man. faya-la (i. schwárzlich, 2. fahl,3. trüb) alakon kívül a tam. magit-, tnangu- (1. se ternir, devenir pále, livid, perdre son lustre: fakul, 2. sobscurcir, périr etc., magti-dam obscurité; kan magudam áy irtil’oeil étre trouble et obscur) ige tttakku- (v. tr. s’obscurcir, disparaitre, une couleur —) alakja közép-jelentésű is. A fekete és vak azonosságát 1. vak szónál.I. fal, falu (Pál-fal-a, Pál-falv-a ; rég. föl is, mert

a rokon o-val cf. II. fal).Tam. Palit, palli (village, bourg, habitation ;

lit etc. «terminaison d’un grand nombre de bourgs et de villes»). Ugyanezt mondhatni a magy. falu, falva szóról, man. fal-an, fal-ga (village; famille), mong. balya-sun plur, balya-d (Stadt, Wohnort). A t.-tat. bal-i'k id. valószínűen

Szótár. 23a magy. faluk plurálissal azonos. A gyök kimutatására a magy. és tam. nyelven kívül egyik sem nyújt támaszpontot A tam. nyelvben a «falu, vár· kifejezésére használt szók főbbjei ezek: úr (úr, vár, györ pro kör, gyürü); véli (ol, ól tkp. kerítés), páleiyam (village entouré de murs), valliyam (village de bergers). Ezért kétségtelen, hogy a fal, falu szó a fal (kerék-fal), fal-az (kerít) alakkal azonos.

A görög polis a poleo (árulok) igéből való, mert az adás-vevés helye. A turániak rossz kereskedők.II. fal (1. mur: ház-fal, 2. jante: kerékfal II fal-

az = kerít: kön töl-fal-az : fairé des tours).Tam. i. u-valagam (pro valagam, tóté, mur; mur de forteresse, village de bergers = valliyam), 2. vafágam (place, rond, circuit, environnes), 3. valayam j pro valeiyam (circle, rond, entourage etc. 1 ΫναΙ-, valet- entourer, to encircle etc.) cf. ból-.fal- (fal-at, falánk ; falat = darab, szelet, fil-it,

fal-at, falat-ol).Tam. pi/- (v. tr. pi-ttal: briser, casser, rompre un morceau de pain, de gáteau |

Tam. i. piragu (= poragu), pirakku, piru (partié postérieure, le dós, le der- riére . . . . aprés, derriére etc.: pitag- idu , pifakk-idureculer, se retirer, retourner, tourner le dós); 2. verin (le dós, tel. béri back); 3. verugnm (le dessous de la queue d'un animal), mong. áru, man. ura (dér Hintere), t.-tat. ar-ka (Hűeken : ar-t, Hintertheil), man. far-ga- (verfolgen tkp. utána megy), fere (Grund, Boden).far-ag- (farag-ás = forg-ács: forgács-ol).

Tam. par-i- (couper, trancher, briser, déchirer, diviser cf. fér-del: pari-gei, pari-dal nőm. v.), cf. varimarii - (raser, racier), man. ftiru- (schneiden, fallen : fur-sun nőm. acti, Spáne). farkas (rég. forkas is).

Tam. virugam (loup, chien sauvage, chacal etc.). Ez =? ser. vrika (lupus Ϋvrik- prendre, saisir). Ezzel a lithvan wilka-s alak által az orosz vo/k s germ. Wolf stb. szókat fűzik össze. Ilyen alapon a t.-tat. bür-e (loup) szót is lehet a mong. bari-, bari- (prendre, saisir) igéből származtatni, a mely a ser. igének is gyöke lehet), fasz (= szék. pet, a melyből van : peter-ke, tenon, queue d’aronde etc.).

Tam. pas-ambu (tenon, peterke szék.). E szó összetett s az utórész ambu (fléche) jelentésű, a mely szerint az hegyes valami, fataró = pataró.fattyu (ál, hamis, mellék: fattyu gyermek,

fattyu-hajtás, fattyu-gerenda = mellék-gerenda).cf. tam. poytta (faux, mensonge, trompeur

Ϋpoy mensonge, déception, faux, écharde,

24Szótár.

éclat de bois etc.). fazak (fazék, fazik : fazakas : az ész fazaka, szék. = cranium).

Tam. i. padakku (7 litres edény);2. madakku (vase de terre grossier, Vmadakku-, courber, plier, retourner, renfermer etc.).

NB. A fazak keleten és délen még ma is sokszerepű : főző, mérő edény, dob, bárka, tutaj kötésnél tömlő (rég. tiil bou) helyett. Ezért a tam. fad-alei (jarre. terrine, vase «bateau, tambour·) szó után a jmtjagtt, patjavu (bateau) szó is ide tartozik.

fáfáj- (fáj-ó, fáj-dal-om), tarn, pai-dal (pining grief, paiy-uf affliction, maladie). fánk = pánk.fány-ol- = vanyal-it- (szék. imigy-amugy csinál: bácler un travail), fár-ad- (fárad-al-om, fár-asz-t).

Tam. var-undu- (se tourmenter, i'efforcer, s’affliger, souffrir, travailler, se donner de la peine etc.: varu-ttu- pro var-und-tu- v. tr.; et caus-, fár-asz-t pro fár-ad-t: varund-al, varu-t-tam nőm. v.), mong. аг-уа- (étre fatigué), t.-tat. ar- id. fátyol (cf. orosz fald, voile de femmes du commun).

Tam. I. pad-al-am (couverde, couverture, taie qui vient a l'oeil ou le couvre, cataracte); 2. pad-al (écran, abri);3. pad-am (toile, rideau, courtine, tóit de chaume); 4. pad-angu (tente, étandard: padattg-ei viri'- couvrir d'une grosse toile d'enveloppe); 5. pattéi (écorce) V'fed-, föd-, fáz- (fáz-ik: a vacz-og mellékalakja).

fe (JUJ fecs-eg (= Jád-eg: fecs-ke).Tam. pasa'·: pasa-basa'· (babiller, ba-

varder, jaser; pasappu· id.), fecsér-el- (= facér-el, cf. pazér-ol).

Tam. pidir'· (dissiper, répandre : pidir goutte, pisir, goutte de pluie). fedd- (= född pro fegy-ed, mert rég. fegy *fád·, corripio : fegy-el-em).

Tam. vattf- (censurer, gronder verte- ment).fegyver (= füd'vör: arme).

A tam. padci-kkalam (arme) főbb je-lentései : védelem, had, eszköz, eke, a ka lám szóé ugyanaz, feh-ér (= faher, fejer id. fehér-ed-ik cf. mej = mely).

E szó képzetre olyan mint a hason- jelentésú tam. vel-iru (blancheur, vel- iru- blanchir, étre, devenir «Ыапс»; vel- cr-cn- paraitre blanc Vvel, ve kin. pe blanc, cf. pa-g-al lumiere, clarté, splendour, soleil, jour, midi etc.).

NB. Az osm bejaz az arab a-byad compara- tivus alakjának romlása itt szóba sem jöhet20bfej (=fay: fi, fé fe, fi, pl. fé-bör; fő, fe-1, fo-1, fe-

n, fe-n-t = fenn).Minthogy a fej (caput, pars superior) szó a

fe-1 stb. képzettől nem választható el: rövidség okáért itt csak a magy. fe, fé, fe, fi alakok tam. íequivalenseit hozom röviden föl: i. mi (mé-l = fe-1,1. mé-l-ta);

Szótár. 252. mi (sur, supra, super: mi-du id. mi-d-il loc. id.); 3. pé (pé-r-il loc. super, supra: fe-1, fej-ül); 4. pi (pl. pi-t-tól = mi-ttól tfé-bőr» epiderme); 5. uv-vi pro a-v-vi (tété, maitresse, chef: a-f-fő).

NB. A tam. locativus esetü pé-r-il (sur, audes- sus, concemant) névutó tövével az indiai szótár- irók nincsenek tisztában. A pé-r szó az én szótáram szerint T. «grand· s ekkor a pent (grand) magyaros nyújtása; 2. «personne, nőm, renom- mée· s ekkor a pty-ar (kann. pes-ar) összevont alakja. A nem nyelvész is észreveheti, hogy a pty -ar, pér szó eredeti értelme nem lehet az elvont •persona, noment, mert ilyen jelentés mellett nem lehetne a fe-1, fö-1 névutó alapja, hanem csakis a magy. fej (cf. kann. pes-ar és t.-tat. baí), mert a peyar-ukku (par tété) egészen logicailag fejenként jelentésű lehet. A «fej» (caput) jelentésből egészen természetes «a személy, a név, a hímév (a ki tűnés)· értelem.fej· (= föy-: fejő, meg-fej, cf. csór-ol, fecscs-

en).A tam. pá-l, pá-ssi (lait) szók a páy- (jaillir,

couler, s’écouler, se répandre, cf. tam .púipirssu- traire) ige nőm. verbale-ja; a tulu boriyu (to milk) a tam. porli- (verser, répandre, pleuvoir) ige társa s így a fej-t (bont) igétől különböző fej- (mulgeo) ige a tam. pey- (1. pleuvoir; 2. presser, délivrer, lácher, laisser aller etc.) transitiv képzőtlen társa, fej-el (= fay-el: fej-l-ik, fej-l-ed, fej-t: eredetileg fosz-l-ik, bom-l-ik || fes-l-ik).Tam. pi-, piy- (piyy-al: se fendre, se déchirer, s'en aller en lambeaux, se rompre; piy-dal, piy-gei nőm. v. piy'-, piy-ttu p-podu v. tr. fendre, déchirer, rompre, mettre en pieces: carder, nettoyer le coton, cf. szék. pá-cz-ol: piy-1tál, piy-ssal, piyppu nőm. v.).

NB. A fej-l-ik (se former) értelem ezen tam. igénél hiányzik, de a puy'- (1. déchirer, mettre en pieces, carder, arracher; 2. v n. devenir, exister * iffy »yn. pay-ilu- se former, e’exercer etc.) testvér-alak mutatja, hogy nem kfilön ige.fejsze (= fOygü: fész-i szék. id., cf. bal-ta).Tam. vássi, v ti Isi, váyssi (erminette petite hache, doloire). A váfsi alak a vál (épéé, scie, faucille s átalában vágó-eszköz) szóra utal. A tam. kód-ált, kód-ári (cognée, hache etc.) tkp. kuczor-él jelentésű s az alagti (tranchant) és ári- (couper) részekből áll.fék (= fák: fekü, fekü-d, fekv-és).

A rég. ez-fek összetét szerint a fék (táj, oldal) jelentésű, s így a fekü-d- tkp. old-al-ol. így lett a régi görög playia (die Saiten, Fiánkén) szóból a népnyelvben playiazo (oldalolok)-ból «fekszem» jelentésű. A fék szónak társa a tam. pakkam (cóté, flanc, partié,

26Szótár.

place etc.), a melynek éjszakon is van társa, fekete (=fáká-tá), 1. fakó. feki (= fáki, fekély). Tam. pakku (fente, rupture, cicatrice d’une piaié, cf. fak-ad). fel-ed (= fál-ád Vfél tkp. fél-en hagy s így olyan képzet a fél, oldal szóból, mint a tam. pál-máru- étre non-chalant, diffé- rer etc.).fel-el (=fál-ál Vfél: cf. tam. таГи-тогІі sollu tkp. más szót szól), fen- (=fán: fene-ked-ik, fén-kő pro fenő-kó). Tam. mun-eV- (1. affiler, rendre pointu;2. détester, se fácher, fairé brave etc. V mun-ei: bout, extrémité, pointe, prio- rité etc.).

NB. A fenyeg-et = feneget a fen- ige tovább- képzete átvitt értelemben, mint a tam. ige 2-ik jelentése, s így külön gyöknek nem tartható.fene (= fáná: fenés-ed-ik = rothad || rákfene II fene = démon).

A «rák-fene» = tam. arli-bun (gangréne): ennek a második része pun (piaié, blessure «chair baveuse» excroissance), cf. pini (maladie, douleur, affliction, nőm d'un démon: pinám carcasse, démon, mert minden baj turániasan egy-egy ördög).NB. E szóval a finn peni (kutya) szót állítják össze a «fias fene, fészkes fene» alapján és «farkas· jelentést akarnak ráfogni 1 Ekként a tam. p?" (tetű) meg pünei (macska) is ide tartozhatnék! I Az osm. fena az arab főni (múlandó: fenő, múlandóság) inf. s így szóba sem jöhet.fenek (=fánák: fenék = valaminek fordított fele,

alja, utója || fin-tereg, fin-torog, szék. láb alatt forog, cf. szék. pinczereg· lassuskodik és peny-et).

1Szótár.

Minthogy a far (forcsok, cf. for-og), fenék (cf. fon-ák), hát, meg, utó szók sok tekintetben aequivalensek: azért a kérdéses szó társai tam. r. ven (le dós), tel. venuka, kann. betinu (the back, bennele behind). 2. tam. pin (1. le dós, fin d’une chose, le derriére, cause, raison, grandeur;fe (fö is)fece-eg- (fecses-en, fecsk-endő pro fercs-eg II pir-isz-t-, parisz-t-oz pro pir-id-t, mert für-ösz-

t pro för-öd-t).Tam. ptssu- pro pirssu- (fairé jaillir, séringuer, foirer, cf. pírssáú-gurlal sérin- gue:

fecskendő tkp. fercsenő kürt = szék. fos-tat-ó Vpír, saillie, jet, ce qui jaillit •lait·, cf. fecs-tej; pir-idu- jaillir). fed-, {föd-, fed-el, föd-él, födő).

A fátyol szónál látott alakokon kívül itt is vagy őt megemlítendő: 1. vad-agam (couverture, peau, manteau: vatt-udei toile, habit, cf. man. wad-an Decke); z.podukku- (cacher); 3. pottu- (couvrir, cacher), miidu- (couvrir, cacher); 4. mutt-ákku (voile, couverture, manteau); 5. pudri- enterrer, cacher; pudei-vei toile, habit, cf. buda és bunda), mong. büte- (bedecken). fel (fdl) 1. fej.felhő (fell-eg, föll-eg, cf. homály).

A tam. nyelvben van 12 eredeti szó a • felhő* (nuage) megnevezésére; ezek egy része «fel, magas· jelentésű gyökből, a mások meg «feketeség, sötétség, folt· (cf. tam. puluttei noirceur és t.-tat. bulut, botot felhő) jelentésüek. Szerintem a fel-hő a fel képzetből való s így a tam. vif-ei-vti (croissance ... «nuage· }Гѵі-1-еіnő, fölfelé törekszik) alak mellé állítható, fercs-eg, -en stb., 1. fecs-eg. fentereg (=fintereg), L hentereg, ferde (ferd-ül, ferd-it, cf. per-eg, for-og, perdül).Tam. I. punt-d-á (mensonge, fausseté Ϋpurulu-); 2.pirlei'- (pir/eittal: errer, se tromper, davenir, étre fautif, erroné). fer-ed- (szék. = fiiröd-, für-dik; a merül gyökön kívül más nincs a tamul nyelvben), ferg-eteg (főrg-eteg) V ireg, pereg, forog.I ferm-ed- (formed, fermeszt: forradásba hoz: valakire förmed).Tam. 'urumi- (s’échauffer, étre chaud, brűler, avoir le coeur enflammé; cf. ut'umu-, urumu- gronder, tonner, se fácher, s’élever). fersing. A tamul hangtan szerint felső-ing helyett.fer-t (fert-el-em, fert-ez: szennyez, piszkos || förtelem id).Tam. parludu (faute, défaut, détériora-2. aprés, ensuite, derriére; 3. aupres, dans). A tam. szónak az «alj· (adi, atti) értelme csak látszólag hiányzik, mert az «ok· ezt is fedezi.

NB A tam. pin bizonyos mássalhangzók előtt pi-r alakú s ezért azt a pifa (1. far) szóval egy- eredetflnek gondolják, de ez nem áll, a pira alak a forog gyökhöz, a pin pedig a fon- (forgat: fonák) gyökhöz tartozik.fenyő (= fámí: fényű, pálma-fenyő, cf. tam. panei, panei-maram, pennei «palmier t || panar branche d'arbre, arbre dönt les branches sont serrées, épaisses). fes-el- (= füs-el: fes-l-ik, fesl-ett).

Lehet a fej-l-ik ige mellékalakja is, de a ved-l-ik igéé is. fes-t- (= fás-t: fest-ék, föst-ék).Dr. Gundert a tam. ser. pust-aka (liber, codex) szó gyökét, valamint a ser. pus-t-, púj-

(venerari) igékét a tam. püsu- (oindre, frotter, enduire, orner, décorer, laver) igére viszi, mert a «könyv· szó a tisztel értelemből nem jő ki, míg szerinte a veneraiio a bálvány szobrok «ékitésével, mosásával» azonos. Ezen tamul gyök mellékalakja lehetne mussiyan (peintre, ménuisier tkp. a festő), man. boco (Farbe), L-taL bója (pro bosa a tam. hangtan szerint) és mong. bud-uk (Farbe: budu- farben), fesz (= f,ας: fesz-es, fesz-ül, fesz-ít).

Tam. vis-ei (1. tension, action de bander, | ressort, détente, cf. pecz-ek toute sorté d’instrumens méchaniques: trappé, piege, levier, cf. feszítő rúd: villu visei-y-erm- bander un arc etc.; 2. impulsion, impé- tuosité, vitesse, cours, fois s ekkor megfelel a bezz-en- «terjeszked-ik· igének)

NB. A M. Ny. N. szótára szerint feszes a tágas ellentéte, voltaképen a feszit — szélesít, I tágítfeteke pro fekete.vers, les vers se former . . . pourrir etc. · Jurlu-kket, purlu-ttal, purluppu nőm. v.). férj. Ha e szó magában véve = mong. ere (vir, maritus), t.-tat. er, ir id. szókkal, nem világos, hogy mire való a férj-fiju, összetétel. Az egyik classicus tam. szó vettan (ami, amant, mari, époux) a vél- (désirer, souhaiter. se marier) igéből való. Csaknem syn. a puri- (désirer, souhaiter, aimer, «fairé, produire») ige, a melyből származik a pur-usan, purudan ser. purusa (vir, mari tus) szó. fésű (fésü-1, szék. fűsü, fűsű-1).

tion, tache, mai etc.; parlud-ánavan hőmmé méchant, dépravé — fertelmes —,parlud-á- se gátér), cf. man. berte- (beschmutzen), mong. burt-ak (schmutzig). fetreng = fer-t-eng? feter-eng (cf. peder) vagy = fen-tereg? fék, cf. ser. vágd, tam. vágei (bride V ser. vác száj ?). Az igazi tam. szók: v&y-vadam (tkp. szájmadzag), mugavár (arcz-bór vagy szíj), kadi-válam (kötö-hurok) stb. fél (V/dl: felez, féle-rész: oldal, táj; faj, minőség, mi-féle).

2Szótár.

Tara. i. pá-l (i. moitié; 2. cóté, coin, place, lieu, port, portion; 3. kind, sort pro- priété, caractere etc.); 2. pá-di id. Vpá- pro pagu- diviser: appálé affelé, ippálé e-f-felé, e-ppál-il-um de tous cótés tkp. mely- fel-ül-is.

NB. Az orosz pol (1. sexe, 2. rivage, 3. con- trée, 4. moitié) a tam. pál minden jelentésével bir, de ezt a tam. nyelvből sanscritizált bhaga, bhága (pars) szóból, hogyan hozzák ki, nem értem.fél- (félék-eny).

Ha a tam. pilu (peur: ptiugan homme peureux timide, íélékeny) s kann. bílu- (to fear: bili-da nőm. ag.) = ser. bhéla (peureux, timide V bhí- timere): akkor a miénk is odavaló, cf. tam. vel-gu- (avoir peur, honte, s’effrayer tkp. fehéred-ik?). fém (fém-l-ik), 1. fény. fény (fény-el, fény-l-ik, fém-l-ik, fény-es).Tam. i. min (lumiére, éclat, chose brillanté etc., minnu- briller, minn-al minnu- dal nőm. v. s syn. min-uúgu-'); 2. min étoile, poisson, cf. meny-hal), mini (splendeur, éclat, lustre 2. corps, forme); 3. pon (or: lustré, éclat, splendeur) etc. fér- (bele-fér- = bele-megy, fér-k-ez-ik).

Tam. püru- (entrer, syn. pugu- 1. bu vagy bú).fér-cz (férczel: ftir-m-öl pro füröm-öl). Tam. pur-eV- (coudre, ravauder, rap- piécer,

tresser, tisser). fér-d-el- (cf. szel és szel-del: szék. = elapróz, darabol).Tam. piri'- (pirittál: séparer, diviser, partager etc.). fér-eg (férg-es || per-ge || por-va).

Tam. purlu, tulu puri (ver, mite, ver- misseau; purluétre mangé, rongé desKann. bácani (a comb, fésű Vbácu- to comb). A tulu barcu (to comb, barcane a comb) alak a tam. váru (peigner, arranger) igére vezet. Az eredeti r-es alak a bár-cs (cnicus: bogács) fésű növény nevére emlékeztet, fészek (fészk-el).A tulu pattu (a nest) a tam. pattam (lit, couche, litiére des animaux) szónak felel meg, ez pedig a padu'- (se coucher) igéből való, a melyből a padukket (lit, repos, litiére pour les animaux) képzet még jobban megfelel, de legközelebbi a kann. pásige (a bed) a hogy nevezik az ágyat is.fi, fi, (fiú rég. fial is, fia-tal és fijatal, fia-dz-ik II fió-k, fió-ka).

Noha a tam. pilléi (mellékalak mulet, mufeiyán) a magy. szó minden jelentésével bír, mégis a rég. fial és fia-tal alakoknak megfelelő paidal̂ paiyal (gaôn, gamin, jeune gar$on Vpai- Verdii, zöldül, virul, cf. faj-) alakot tartom aquivalens- nek. A fi összevont alaknak megfelelőt látom a tam. pi (frére cadet, öcs, tehát a fiatalabb: em-bi mon írére cadet, tambi: öcscsük), saftam-bi (maitre d’école tkp. szabály- vagy minta-fi az iskolában) és attam-biy-An (mari de la soeur aínée) félékben.NB. Az ostják pog előbb a mong. bafn, bufoni (petit vagy a tuda nwkh (enfant) szótársa, a finn pojka t pedig a svéd pojke angol boy szóhoz sorozzák s így nem idevaló.ficz (ficza, ficza-m, ficzam-od-ik II bicz-ak, biczak-ol, biczak-l-ik || bicsak-l-ik inv. czi- bakol).

1Szótár.

Tam. pisagu- (pisagal: fairé une bévue, ne pás réussir, dévier, manquer á, se dé- boiter, se démettre, se disloquer etc.). ficz-ka (pro ficzog-a, ficz-ánk, ficzk-ánd-oz || vicz-k-ánd-oz id., cf. tam. irumA-nd-iru’-).akár büszkélkedik, akár fennen lobog legyen az értelem, a tam. mida'- (flotter, surnager, s'élevér pardessus, l’emporter sur etc.) igével egy. Még jobban közelít a fitog-tat értelméhez a vida’- (distinguer, vida-ppu nőm. v. merveil, projection, ornement) mellékalak), fitor-it (ferd-it) a peder- (csavar, fordít) mellékalakja, fit-os (fit-oska, lehet a fit-at ige tőve is, de lehet a bütü, buta (tompa végús) is, de az arab fitil (pamukból s egyébből facsart gyertya-bél) szóval semmi köze. fity-eg (fitt-yen, fityma: fity-eg a letö-rött ág),

Tam. mudatigu- (se plier, se recourber, étre, devenir, perclus, estropié etc., t i. olyan, a kinek valamely tagja fityeg: mudaftg-uhi criniére pendante, fityegő serény: mudaiig-al nőm. v. bambu, a melynek végei fityegnek). A mud-atigu- és pid-uiigu- rokonnak látszik, cf. pitye.I fitty (fütty: fitty-et hány = szék. pitty-eg-tet).

Tam. pidir (claquement de doigts, instant, cf. fittyentésnyi idő = szék. egy micz, egy pittyre). fiz-et- (fiz-et = leró).

A tuju bütu-, mai. vittu-ga- (to pay) megfelel a tam. vittu- (tuer, tehát ró és végez) igének, a melyet a bitó (kivégzö) szónál láttunk.

fofodor (= bodor; fodros, bodros = fodor-ka) a peder (sodor) ige mellékalakjának igeneve.1 fog (fog-az: fogas).

Tam. II. pú (dent de scie, pointe tranchant etc., fűrész-fog stb.). A pal,palin = gond pul-k (dent) és tam. pat-kei (une des dents supérieures du serpent) más gyök.fog- (1. meg-fog, 2. a késfog-, 3. a szara megfogott).Tam. váAgu- (1. prendre, recevoir, accepter ; 2. aller, cesser; 3: couper: vdtigi-ppó- s’en aller, cesser: vdtigi = a fogó, forceps, instrument pour arracher). A vogul pü- (fassen) ide tartozhatik, de a finn püüden (fogok), a tam. pidipüdü (saisir etc.) igéhez.Ч

Tam. vissul-i (1. homme agile, vif. ficzka gyermek; 2. petit oiseau tres-agile). ficz-kó (derék ficz-kó, cf. csit-kó).

Tam. vid-alei (gaôn, jeune homme, homme vaillant etc.). fid-él (hosszú fehér kendő, cf. tam. pidiyal belle toile, bel habit), figy (= fid'figy-el, figy-el-em II vigya, vigyá-z).

Tam. ess-ari(avertir, précautionner donner l’éveil: figyelmeztet, essarikkei pre-caution, attention, avis). Ennek első része ossam, ossei (attention á écouter) helyett állónak látszik, cf. iigy-el-. fi-ka (takony), a bü szó mása kicsinyítve, cf. tam pi (büség) és műkku-p-pi (morve). fii-ing = biling. fil-it = fal-at. fill-en-t = füllent.fincz-os a ficz gyök я-ezett alakja, mint a tam. miúsu (surpasser) pro misu-. fing-os alhangú 1 fú. fintereg szék., 1. hentereg, firitor-og a fitor n-ezett alak, mint pender a peder-ből. finyel- (= fonyol) 1. bony-ol és panya (tam.

pin-ei, punci). fir-ka (ir-ka, firka \[\r, fir), tam. virít- (dessi- I ner, tracer, tirer). firk-ol (szék. = farkai és forgolódik), fir-tat (tkp. forg-at, piszkál: kutatt, vallat || fürkész).Tam. ptr-idu- (examiner minutieuse- ment, pir-áy-) vir-dy- id.). Ezek jelentése

• forogva» váj- vagy piszkál. Hogy a perzsa firns, firuy-ten (elad) igére nincs szükség, az világos, fit-at- (fit-et, fit-el, fity-ész).

Minthogy e szók értelme csaknem annyi mint orrol, szaglász, összevethetni a tuda mit-uf (nose: orr tkp. a fitó, előre álló) szóval, a melyet Dr. Pope mitte (a projection) szóval értelmez. Ez pedig összefügg a következővel, fit-og (fitog-at, fitog-tat).A «daru-toll fitog süvegén» kifejezésben

Gróf SZIÍCHKNYI B.. KeteuUsiai >■·NB. A «valahová folyamodás* nagyon a tam. ólatn-idu- (appeler au secours, ól, ólam, 1. mer flot, 2. bruit, appel au secours, lamentation) felfogásra emlékeztet.fogy- (= föd': fogy-at- szék. = végez : fogyatkozás).

Tam. mudi- (finir, s’achever, se terminer, pérír, mourir; mudi-ttal: finir, terminer, détruire: mut-iu pro mudi-tu nőm. acti défaut, manque, détresse; s ebből új ige: muftii- manquer), mong. bű te- id., t.-tat. bit-, bet- id. foh-ász (fuhász szék. az istenhez fohász-

2Szótár.

kodik).Tam. pugalu- (dire, parler, indiquer; mert a fohászkodó is csak beszél, panaszkodik),

cf. pug-arlu- (louer, exalter etc.). foj-t Vlu-l.fok (fok-os, fok-oz stb.).

E szó számos jelentését két, látszólag ellentétes jelentésre vihetni: i. kiálló, ki-magasló rész (saillie); 2. valaminek vastagabb része, mert a tű-fok nem a lyukat (tam. pokku trou), hanem a hegyes vég ellenkezőjét jelenti, éppen úgy, mint a kapa-, fejsze-fok stb. Ezért ez a ponk (kimagasló és bunk-os valami) szó társa s így a poiigu- (s’élever etc.), pofigal (saillie) igéből származó tam. pokkam (acroissement etc.) alak mása.fok-ad- (szék. = fak-ad s ennél helyesebb, mert a Sió(stb.)-fok, mint «kifolyás, lyuk»

(tam. pokku, pokkei, trou \ pogu- trouer, percer) értelmezhető, fokány (szék. vízhordó kanna). Tam.pokk-ani (vase á bőire; mortier profond á piler, creux de ce mortier Ypokku trou etc.). fol-d- (cf. kül-d: fol-t nőm. acti pro fol-d-t, s ebből új ige: folt-oz).Az igenélküli tam. polla-m (morceau, I couture, action de coudre) megfelel a kann.

pol-t, tulu pollu- (to sew, coudre, varr) | igéknek, s valószínűleg ide tartozik a pill-ci, I vill-et (ріёсе, morceau qu’on coud á un habit).fol-nágy (rég. biró), 1. fal és bír. foly- (foly-ó, foly-am || folyam-od-ik).

A kann. pofé, kud po\e (river) névszók a tam. polugti- (l’eau découler, dégoutter) igére támaszkodnak, a hol oliynl (rivicre, fleuve) alak az orlugu- (dégoutter, aller, marcher), mai. olukkuga id. igével is, de az 0/, 61 (son imitatif) szóval függhet össze. A mai.pu/a (river) inkább az orlugn- igéhez tartozik.foly-at- (a tehén : foly-ár = buja, cf. tam. polt- s’accoupler ... le taureau, le bélier; különben a miénk lehet a foly- igéből is, a tam. pedig a pulin- s’áccoupler ige társa).fon- (fon-al, fon-at, fon-ák = fordított || fondor-kod-ik cselt fon, sző).Tam. pitinu- (tresser, entrelacer, tisser, tricoter, entortiller, embruiller, cf. bony-ol, finy-el: pinn-al ouvrage tréssé, ce qui est tréssé, emmélé .. . guirlande, réseau :• erreur, ambarras», cf. fonákság, pinnal- mayir, chevelure tresséc, font haj etc., cf. piíiíi-agam, cheveux tressés, coiffure), fonny-ad- (fonnyaszt).

Kann. ona, vona, tud. vona-g (dry: vonagu-, kud. vanaku-, to dry) megfelel a tam. unci'- una-ndu bő- (se dessécher, faner, unattu- sécher, dessécher, unatt-al, nőm. v.) alaknak. Ebből láthatni, hogy a fon, fonal szóval semmi köze. fonyol-og- (szék. = fanyal-og : rossz kedvű, fonyolod-ik az idő), 1. bony-ol-og. for-bát (talio, retributio : forbát-ol).

Tam. parli-b&du- (étre exposé á la ven- gance parle-bádu, nőm. v. parii, ven- gance, revanche, culpabilité). forgács 1. farag.for-og- (per-eg || pör-ög, fer-eg: for-d-ul, for-d-ít pro for-d-ul-t; forgolód-ik, szék. se presser || fort-ély || für-ög).

Tam. i. ptir-alu- (se rouler, se tourner, se vautrer, changer, se dédire, tergiverser, passer les bords etc.: pur-and-tru'· for-d-ul; pur-attu- v. tr. tourner, retourner, tordre, bouleverser, changer, falsifier, tergiverser etc. puratt-al, purattu nőm. v. renversement, roulement, «fraude, artifice, mensonge etc.* fort-ely id.); 2.purlarigu- (étre quelque part, lier connaissance, avoir coutume tkp. vlhol megfordul); 3.1nuTugu- (se tordre, se tortiller, se presser, se hátér etc. szék. forgód-ik); 4. marugii- (tourner, se rouler, pironetter etc.); 5. pirít" (tordre et exprimer), man. foro- (sich wenden, spinnen: for-go-so- umdrehen etc).■___I. forr- (forr-ong, forró, cf.verő: för-med; I forradal-om).

Tam. purl-tmgu- (se cuire, bon illír, s’échauffer, étre chaud, encolére, se fácher etc. purlukku- v. tr.), cf. man. buryasa- (aufkochen).II. forr- (forr-ás II forty-og).

Tam. 'áru- (jaillir, soudre, sortir || ürru- pro 'üru-tu-, jaillir, pleuvoir).ΙΠ. forr- (össze-, meg-, be- ίοττ, szék. fór is).

Tam. 'Áru- (les chairs se réunir et prendre).

3Szótár.

fos (fos-ik : fos-tató, szék. = fecskendő).Tam. post- (suinter, sourdre, découler, s’échapper, se répandre, cf. fescs-en-, man.

fusu- bespritzen). fosz-lik. Tam. puy'- (pro pus'- déchirer, arracher, puy-al, pus-al nőm. v. tempéte, ouragan dr. CALDWELL püspök szerint = fosztó, romboló), tkp. a fej-l-ik, fes-l-ik igék alhanguja mindkét nyelvben.föföcscs-en = fecscs-en. föd = fed. föl = fel.föl-d, fö-d. (Tam. r. man, man-dalam, la terre; 2. nil-am\ 3. purludi vagy púr/di, dust, earth;

4. vat the earth, vaiy-am, vaiagam id.; 5. vaiy-al, campus; 6. kariam, ager; 7. padugei, vizenyős föld = szék. pad id.; 8. pdlei, terre stérile etc.).A tam. rl, / és / noha különböző, mégis váltakozó hangok s ezért a tam. purludi, púrl-

di (dust, earth) szó a magy. föld szó mása. A finn maa (terra), a tam. man társa, így a pel-to lehet a svéd fdl-t (campus etc.) szó. De a magy. föld (terra) nem lehet a gem. Feld (campus) szó, hisz a sok tekintetben nálunknál magasabban állott ősök csak meg tudták nevezni a taposott főidet! A tam. nyelv a csaknem tuczat számú szóval sem elégedett meg s még vagy fél tuczat ser. szót (mint pú, pú-mi, puvi, taréi stb.) kölcsönzött förgeteg У förög, 1. forog, fösvény (fösvény-kedik). Tam. pisi-ni, pisu-ni, pisun-an, avaré, chiche, tenace Vpisu-, se coller, pisu-pisan-, étre gluant, se coller ; pis-in, gomme, résine, glu, poix: a ragadó, tapadó vlmi).föv-et 1. fö.fövény (szék. arena V fő, főv. tkp. az égető, ugyan így nemcsak a lat ar-e-na Y areo, ar-deo, hanem a tam. man-al, sable szó is az an-al, feu, man-avei, foyer, tűzhely szókkal függ össze).fö (=fóó)fő = fej.fö-, (VJöv, fő-1, főv-et: v. trans. fö-z, főz-et; föv-ény).A magy. fő- v. intr. alakkal egy a tam.vi- , végű- (v. intr. brúler, bouillir, cuire, étre chaud) a «fÖv-і az ételt· v. tr. alak == tam. mai. rá1- (fairé cuire, bouillir, brúler); a fö-z v. trans. = kann. béy-isu- (v. tr. to seethe); man. fuye- (v. intr. kochen).

NB. A mong. bulial-, n.-mong. vulg. busul- (v. intr. sieden), t-tat. pH·, peí- (v. intr. étre cuit) nem lévén — fö, föv intr. alakkal, legfölebb a bu. pe (jap. fi, tűz, nap, kann. bit-óin, the sun) gyökkel tartozik ide.fránya, feránya (syn. fene, cf. tam. vira- nam = skr. vrana, piaié, blessure, ulcére, mai etc.fufúr- 1. fúr.fura (fur-csa). Tam.kór-ani (chose curieuse, grimaces tkp. horgadás, fintorgatás s így a magy. szót a for-og, fer-eg, fer-de gyökhöz kell számítanunk).fuv-al 1. fű.fii (fújfű- (fúj : fuv-al-kod-ik || fi-ng tkp. fí-ng.

T dxa.vfn-gu- (vhig-al: s’enfler, se gonfler, grossir, cf. bé-ka), man. pingse- (aufge- triebenen Leib habén, cf. kinai fúng, Wind).fu-1 (fúl-ad : fúl-t = fújt, foj-t).

Tam. puli'- (puli-ttal: étre géné, res- serré á l’étroit; s’aigrir, étre acide, aigre, fermenté etc., cf. fojtós alma).

NB. Ha a magy. fúj, a t -tat. bof-ul- (étre étranglé, étouffé) szenvedő alakkal egy volna: akkor a gyök a bog, bog-oz volna, mert a t-tat. boy- (étrangler, étouffer) —> mong. boyo- (lier-füll-ent (fillent).nour) igével, a melyből όογο-иіі-, Ьбуо-ті-Іа- (étrangler, würgen).fúl-ák (fulánk vagy fűl-ánk).

Tam. mul,mullu (épine, piquant, épingle, aréte de poisson, éperon, pointe d’aiguillon etc., cf. műl-am commencement, origine, racine \ mii, mű- avancer), man. bula (Doni), mong. bűit- stechen).fúr, fúr (fur-a-kod-ik, fur-dal; furu).

Tam. i. póri- (pór-dal: fendre, fouiller: pórl-mugam, cochon tkp. fúró arcz: piir-leiy purlet trou, guichet, furat, buvó lyuk); 2. ’uruvu- (percer, pénétrer, transpercer), t.-tat. bur- id. bur-γη, mong. id. (furu).

4Szótár.

NB. Nehéz megmondani, hová tartozik a furkó és furkós bot, valamint a tam, purludu (le gros bont, le bas d'une fléche) szó.furulya (furuja), cf. tam. púrigei (longue trompette), mong. büriye id., t.-tat. bura id. V

fúr, mert a furulya az üreges, fúrt vlmi. A tam. pürl-kkai (trompe d’élé- phant: fúrt kéz = üreges kéz).

fűt- (fút-am, futam-od-ik, kifútja = elég; fut-tat).A kann. 6du-, wódu-, kud. vodi (to run) alakok megfelelnek a tam. ódu- (courir,

couler etc. ód-al, ódu-get, ódéi, őt-tam pro ódu-tam nőm. v.) alaknak. Azonban a magy. fút igazi társa a tam. pódu- (aller et venir «passer, étre suffisant, satisfai- sant, capable etc.), mert az előbbi alakok mellé jöhet az út-fut-, 1-ót-fut- ikerített igék elseje s a mong. o/-, od- (aller, marcher), cf. út.füfügg- (= csügg, csüng: függ-ed, függ-esz-t). A csügg-, csüng igénél láttuk, miként lett az

anyagi függés-bői szellemi lehan- goltság: ezért nem lehet felötlö, hogy itt éppen az átviteles értelemnek megfelelő tam. ifigu- (languir, dépérir, regretter, étre chagriné, aflgé, craindre, désirer etc. ikk-am nőm. v. langueur, stupeur, anxiété, affliction, chagrin, grand désir) alakot hozzuk föl.

fül (fül-el, fületlen, cf. had-la-va).Tam. al, vaj (oreille, cf. vál-á-mei, sur- dité, silence, inutilité : fületlenség).

NB. A vog. pül' (oreille) még közelebb áll a tam. alakhoz, de cf. magy. fésű én fütü.Tam. pulugii- (mentir — impudem- ment, ... se vanter, cf. риЦиѵат, fraude tromperie). füröd = fered 1. merül, fűrész (firész, fürész-el).

A tam. ir-vál (serra tkp. írtó él az ir'- tirer, arracher, couper, fendre, scier etc. igéből, azonban a miénk lehet a pirt'- sé- parer, diviser, partager, vagy a piru- déchirer) gyökből is. fürge (fürg-encz || virg-oncz id.).

Tam. porukku (mot imitatif de vitesse, portikk-ena, á la háté, cf. virei-, se hátér s’empresser, étre ardent; vireivu, háté, préssé, vitesse), fürkész 1. fir-tat.für-t. Tam. pur-i (toron, corde, «rouleau» etc. a forog, puralu- igéből, mert a tam. siirli, suruttei, surliyal, boucle, rouleau etc. szók is a sirül, surul igék megfelelőjéből valók), füs-t (nőm. acti: füst-öl stb.).

E szó legközelebbi társa a japán fusu-be- (füstöl) s ez egygyökü a tam. posu-iigu- étre brülé, röti, grillé «noird, roussi» etc.) ige, mert a tam. pug-ei (fumer ...) hasonló jelentésű, fütyök = bütyök, fütty (fűty-öl).

Tam. 'is-ei, is-al, Hssu (sifflement, coup de sifflet: i. koftu- — t.-tat. is-kir- siffler), man. fica- (blasen auf dér Flöte: blasen dér Wind).

fü (füü) fii (füv-es, füv-el).A tulajdonképi tam. pul (herbe, gazon; palmier) szó is azonosítható, mert sok vég /

nálunk = v, azonban közelebbi alak a ví (fleur). fül- (fűl-ed, fű-j-t pro fül-t).Tam. műfű- (s’allumer, prendre feu, s’enflammer, cf. meg-füled a boglya stb. múttu- pro múf-tti, v. tr. allumer, attiser, entretenir le feu, füjt, fű-t, szék. fütt, — exciter la haine, cf. szít), man. file· (sich wármen).fülke, cf. tam. mül-ei (coin, récoin). fürj. Tam. pürl, pürl-an (perdrix: p&h caille ; kurum-búrl, coturnix).

I gang (gang-os; fejét hágóra, magasra tartó, büszke, gangos-an).

füsű = fésű.fűz (fűdz, fűz-ér ; fűz-fa, fűz-ó fa).

Tam. vis-f- (lier, attacher: vitt, lien, courroie de tambour; lit, mert a syn. katt-il szó is = kötél, kötött hely), tulu pip-pi, kann. poscyn- (to twist).Gagab-ancs (gebe ló), 1. gebe. gabona (les grains).A szláv gobina (abondance de fruits) magyarázattal aligha meg van fejtve e szó, azért cf. tam. kambu (panicum gros- sarium) és un, unavu (eledel), gabógya (= gabód'a, gabógyás, féleszű, cf.

tam. kabódi avengle, vak), gacs (gacsiba), 1. kacs-iba. gacz (szék. kegyetlen, szigorú, kemény s így nem egy a gaz szóval).Tam. kodum (cruel, féroce, rigoureux, dur, violent, barbare ...), cf. osm. kudus, ktidurmls (enragé). gagó (gólya), tam. katiga (héron, tkp. magas, s így a hág, gang gyökhöz tartozik), gagya stb. = gatya. .? gagymat \ orosz gad- avoir mai au coeur, gátér, salir etc.). gagy-og, tam. kadu-gadu- (murmurer, cf.

gugy-og). gagy-os (ittas), 1. gugy-i. gaj (szék. = göröngy), cf. tam. kűri (caillou, gravier). gaj-d-ul = kaj-d-ul. gal-acs (golyócska), 1. golyó, galagyol (galaty-ol) = kalatyol.? gálád, cf. kalóz.galáz (szék. vízparti giz-gaz, cf. tam. kaf-ei,

burján, gaz, mauvaise herbe).L galiba 1. kaliba.II. galiba = kuliba.galló (gallóka: hinta, cf. tam. ko/a-gola'- chanceler, balancer....). galy (ág: galy-ab-it: ágakból fon, csinál stb.).Tam. kilét (branche d'arbre, rejeton || famille, foule, troupeau, cf. köl-es, gulya), gamat (szék. gamat-étel = undorító étel; gamat-ol, vlmivel tisztátalanul, undorítón bánik).

Tam. kiima,ttu- (avoir des nausées, du dégoűt, avoir envie de vorair, regorger, abhorrer: syn. uvat/u-).Tam. kaiigu (elevation), mong. γαήγαϊ id. γαήγαϊ- (s’ilever), man. kafyasita· (sich brüsten; katl-na- von einer Mauer aufs Pferd steigen). A tain, kaii-al-al, kan-anyai (élévation) igéje karialu- hiányzik, cf. kengy-el. gar (szék. gig: nagy garral).Tam. keru (orgueil, arrogance), garabó (garaboly: kerek gömbölyű kosár).Tam. karappu (espéce de panier pour

Szótár.

prendre le poisson). gara-boncza (garabonczá-s, latinosítva ga- rabonczia).A tam. karu-пйі (traitc des enchante- mens); karu-vittei (magic tkp. fekete tudomány) szók odautalnak, hogy a magyar szóban a vittei, niil (science) szók helyett a panda (sdence) szó áll. gara-gulya (= szék. lábka: grallse).

A M. Ny. N. szótára szerint «magas gólya· volna, de lehetne gar-ol- (átkel, átgázol) ige tövéből meg a kelő-böl való ikerítés is), gar-ancs (garangyag), 1. gur. garasz-ol- (szék. a giriszel társa), garat (i. torok-, nyeló-cső; 2. a malom, garatja).Tam. karluttu (cou, gorge, cou d'un vase).' gariga = karika (mong. γαηχα Ring, Reif). gar-ol (átkel, keresztül megy s így a har-ánt szóval egy-gyökü a mong. far- über ein Fluss setzen, ige értelmében), gatya (gagya = gad'a, gagyás).Tam. kudukki (culotte qui descend jusqu’á la cheville).Lehetne a kattu (köt, ölt) ige mellék-alakjából is, de valószínűbb, hogy olyan hangutánzó mint a bugyogó, cf. tam. kudukku-kkudukk-cn- (fairé du bruit, fairé glou-glou etc.). gaz (i. gyim-gyom,giz-gaz; 2. piszok, szemét és a székelyeknél csupán ez az értelme: gaz4)1, begazol).Tam. kas-á-gúlam (tas de fumier, tas d'ordures: gaz-halom). Ennek első része kaséi szemét jelentésű kell hogy legyen ; ez pedig a kasa-du (faute, tache, bassesse,, méchanceté: gazság) szóval egy-gyökü.fácher..., arl-arru, arlaTTu v. tr. brűler allumer etc., cf. éri feu, mong. ger-el lumiére).? gazda. Azzal, hogy az illir nyelvben gázda

alakban előfordul, semmi sincs mondva s legkevésbbé megfejtve. A tam.gudi-ttanam (gazdaság), de a gazda vittu-ttaleivan (tkp. vitykó-fő).

gaz-dag (rég. kaz-dag, úgy képezve, mint hi-deg).Tam. kadi'- (croitre, abonder, grossir,

exceller, se distinguer..., kalviyilé gaditta tudományban gazdag).gágá-gog-. Tam. kágti (voix coupée). gáncs (gáncs, kancs: akasztó, akadály és semmi egyéb).Tam. ká-tisi (crampon, chrochet, agrafe V ka- garder, défendre, tenir . ..). gánya (sövény- vagy tüske-kerítés: gány-ol). Tam. kan-ci-y-an (forte haie qui sert de clöture, fórét servant de défense etc., kanéi fléche,

bois de fleche, manche, maladie qui fait maigrir les enfans, tehát a kan-ei jelentése vékonyság, vékony, sovány vessző), gát (gátol).

Tam. kattu (lien, liaison, digue, em- péchement etc. Vkattu-, a miénk olyan nőm. v. mint a tam. pddu a padit- igéből), gáz-ol- (gázló).

Tam. kada' (passer, traverser ...), mong. γαίοΐ-, getöl- (passer, traverser la riviere...; γα/οΐ-γα gázló hely), mau. '/etn- (über etwas hinweg fliegen, kriechen, vorüber- gehen), t.-tat. gaé- (passer, traverser).6е (gü)geb-ed- (geb-esz-t, gebe, cf. keb-el).E szó legalább a székely használat szerint nem görbedés jelentésű, mint a M. Ny. N. szótára mondja, hanem dag-adás, puffadás: gebed az ujj, gebéd a vizes kötél, gebed, kigebed a szem, gebed a megdöglött állat, a miért is a tör.-tat. gebe-r- (megdöglik tkp. megpuffad: gebe enceinte = hasas, dagadt) s a magy. gebe, gabancs a dőgleni való ló stb.

Tam. kavi-sei (tumeur, enflure), mong. köb-ki- (s’enfler). gede (= güdii: gedél, gegyél: a kegy vál- I tozata).gerj (= güry: gerj-ed = gyűl, gerj-esz-t).

Tam. 'arl-alu- (brüler, s’enflammer, se |geszt (= gügt: keménység, geszt-es, cf. tam. ketti dureté, solidité, 1. hat).ge (gö)gebi-cs (dim.), kann. gubbi (sparrow, vereb, cf. tam. ku-ru-vi id.), gedu (gida, gedö, göde, gödölye dim. = kecske-olló).A tam. vell-áftu-kkutti (haediculus) szóbeli kutti az osm. kuzu (agneau) társa s a kicsi gyökhöz tartozik, de ismerve az ős szók sokértelműségét, ide vehetjük a tam. kid-ári (jeune vache) szót is. gel-im (= kalangya s így ennek rokona), t (gemia, gimea, a görögből lett osm. gemi, hajó szó szlávos alakja.)? gereb-en (affinoir, orosz grebeü peigne, affinoir, cf. tam. kirambu racier, ratisser, orosz griabli ráteau, magy. gereblye), gerely (cf. tam. kiri-sti poignard).+(gerezd szöllő-gerezd=fürt, orosz gr ózd, grezn grappe de raisins.) ger-incs (gerincz, girincz, girind: rovátok, érdesség, minőt képeznek a «colonne ver- tébrale» egyes szurós csontjai, kivált a ger-nye, sovány embernél: innen a hegy- lánczok

Szótár.

rovátkoltsága).Tam. karttkku (dent d’une scie, d’une faucille, dentelure, reczésség, csipkésség.. - saillie, bosse ..., cf. hegygerincz ; tam. kurukkn chardon, a csipkés érdes növény, cf. tam. muü-an-dandu colonne vertébrale tkp. fulánk, tüske-oszlop, cf. man. mong. ker-ci (couper, tailler). Tehát nem a szláv grebeii (fésű) szó rontása egy füst alatt a gereben is, ger-incz is, meg a gernye is, mert a gerincz még az azonos orosz γ/ebet id. szóból sem jő ki.gégéd-el-eg- (nyomorog, tengőd-ik s így a szé-d-el-eg változata, cf. tam. kódú ruine, corruption), gége (góga, guga, gégés: hangos torkú, cf. tam. kág-uli son gutturral, ton bas; az üli az ol «hang· értelműnek látszik), gém (a görbe «káva» nyakú madár s azután a hasonlóság miatt a kut-gém, cf. tam.kd, kávu, kdvadi a két végén megterheli ruganyos rúd, a mely a vállon úgy fekszik, mint a gém, cf. kám-va, káva a kút- ágason). gémb (gémb-el, zsémb-el).

Tam. kembu- (erier, vociférer, rugir, tempéter, s’irriter, s'élever; kcmb-al, kém- bu-dal nőm. v.) gémb-er-edik- (gimber-ed-ik, giber-ed-ik, gömb-alakulag zsugorodik. \ Lásd gömb, gomb, göb). gézen-gúz = giz-gaz.gigib-er-ed-ik- (gibb-ed, csomóba zsugorodik) = göb-ör-ödik. gida = gedu. gili (gerle, cf. külü).gili-b (zsilip, zseléb, cf. tam. ku/umi, killümi écluse). gil-incs (szék.) = kilincs, gimb-er-ed-ik (1. gömbör-öd-ik), KlTgömb. giri-ny (görény).

Tam. kirí (mangouste, espéce de furet; mong. kürene, man. kurene iltis, cf. t-tat. küsetí). gir-isz-el- (szék. = karczol).

Tam. kir-issu (son de la crécelle, «du poincon á éerire» etc., kiríssu-kkiriss-en- faire ce bruit).gogog-ány (hegyek neve, szék. kokány fold,

kokány ország = hegyes ország).A Tam. koilgu, koiig-am (hegy-vidék) a

kangu (élévatíon) szó mellékalakjának lát-szik s így a miénk is inkább oda való, mint a kuka alakhoz.? gogyola (= god'óla : golyva, cf. ser. gudula goitreux). golyó (gal-acs, cf. szék. gulya).

Tam. ktifiyam (globe, boule, syn.

kuligam balle, kólám boule, balle, globe, sphere), gomb (gomb-os, gomb-oly-ag, gombó-ez || gömb, gömb-öcz, gömb-öly-eg, gömbölyű II gömb-ör-öd-ik, gimb-eredik stb., en général «Rondeur·).

Tam. i. kamb-alam (cucurbita. tök, teke, a gomboly-ag, a gömböly-eg, cf. kom-malti cucurbita citrullus); 2. kor/ιύιι (noeud de la racine du gingembre, cf. gumó, gümő);

3. kumb-am, kumb-a-l, kumbi (1. homp,SISkomp); 4. kimb-uri (épaulette, ornement en bosse, pommeau etc., cf. gom-oly); mong. yomtí- (aufwickeln etc.).

NB. Az illír gumb (boutont új-gör. kumbi id. (—· ó-gör. kom-bos Band, Schleife ?) árva szók alapján az oly számos ágú magy. szót szláv- áryának tartani nem lehet. A ser. kumba (vas, urna, tumor) alak pedig *= tam kumbam.gom-oly (gomoly-a, gomoly-og, gomoly-it |

gom-ó = gum-ó, gümő stb.).Tam. 1. kum-irl (chose ronde, globe,

boule, cf. ló-gomolya, mong. /omol id.... bouton, cf. gomb boule d’eau, pommeau, roseau, cf. t-tat. kam-ís id.... enflure; kum-irl s'arrondir, étre rond, sphérique; kum-it-ti’- pro kum-irl-ti'· s'agglomérer, s'arrondir; kum-irl-i·, kum-il-i s’élever en boules, cf. gomoly-og a füst stb. || kunt- mattam dómé, voüte, cf. kúp); 2. kummadi (melon d'eau, cucurbita citrullus: a gomolya, gömbölyű alakú; kom-mti boule, bolle, cercle, mamelle, melon d'eau, beauté, jeunesse: az a mi gomoly, gömb-alakú || cf. kum-i- accumuler, cf. orosz kom masse, pelote).gon-d (nőm. acti, gond-ol, gond-os stb.).

Tam. 'utmu- (unnu-dal: penser, con- sidérer, fairé attention, observer, soigner, cf. tam. udafu = kudam-), man. gón-i-, gu-n-i (deliken), t-tat küú-el (nőm. v. cceur).gongy (= gon-d': gongy-ol, gongyol-a | göngy, göngy-öl, gőny-öl id. peloton- ncr etc.).

Tara. kandu (1. peloton, fusée de fii;2. goitre, mert ez is gongy, gomolya). A mint a tam. kundu k-kattu (paquet rond: gongy-köteg) mutatja, mindkét részről a gönd-e szóval áll rokonságban.? gonosz, cf. orosz gtiitf-niy detestable), gorny-ad = görny-ed. gőz (rég. Petur-goz, erdő, cf. tam. kddu erdő).góI. góbé = kópé.II. góbé = mong. yobi, 1. köp. goes, gócz.

Az ilyenféle használat «a gócz alatt ül = a sód alatt ül· a kuczik (kuczkó) szóval nem jáija s így ezt amattól el kell

Szótár.

választanunk s a tani. kótt-am (1. cour-Tam. kadd, kürlei-kkadá (pélican). gögy

(= csecs, kinövés, fa-gögy || gügu =. púp, domó).

bűre, voute; 2. place oű l'on brűle les morts Ykódú- brűler...) mellé tenni a gócz szót. gó-g (góg-ány = gócz szék.)^

Tam. ká-iigei (chaleur V káy- brűler, cf. man. уб-k-ta heiss sein). gólya, gója (= szék. kosz-ta).

Ha tisztán tudnók, hogy a népies gója szó eredetileg is gója volt, a tam. koyy- adi (kosz-ta, hosszú-lábú) mása lehetne.A gólya alak valószínűleg az általában szárnyas állat jelentésű kann. kőli szó másá-nak látszik.góró (nagy, magas, syn. hóri, cf. óriá-s, cf.

kűru- grandir, s’accroitre; kür-ei tóit de chaume, cabane; kórt magasin, grenier, hangar, magy. gór-é id.), cf. man. yoro (entfernt, mert hosszú, távol, magas asquivalensek).

gögöb (csomó, púp, syn. gumó, gümő: göb- ör-

öd-ik, giberedik; gibb-ed).Tam. kopftu (i. branche

d'arbre=kombu;2. cheveux de femme noués «en chignon* göb-öt köt), göb-ecs = kövecs, 1. kav-ics. göb-e (gőb-ecz, göbe-dék, göbé-s: kimélyí-tett, üreges).

Tam. kebi} kevi (antre, caverne; fosse, trou, man. kobi hohl). göb-öly (göb-öly), 1. köv-ér. göb-ör-ödik \ göb.

göbre. Tam. koppari (marmite, cruche etc.). göcs (nodus). Tam. kud-ei (bout, bas d’une I fléche, bouton, lacet, noeud coulant). göcsör (göcsöre, göcsör-öd-ik=gözsör-öd-ik= kuczor-od-ik). göcz-ke (pro göd-ke), 1. göd-ör. göd (göd-ke, göcz-ke, gödör, hibás «-ezéssel: gönd-ör).

Tam. kud-ei (concavité, chose creuse || kud-bri incision pour mettre de remédes, fente..., kud-ei creuser, excaver..., göd- rösit II kud-ά cavité faite par alluvion, coin, golf, baie || kud-ávu cave, caverne), kann. goft-aru (concavity, hollowness, cf. kot-or stb.). gödény (man. utan, katan, Шап, mong. ’/atari).

Tam. korigei (mamelle, noeud d’arbre man. yuyu, mong. kökö, kükü mamelle). Egyik eset, a hol gy = g és nem d\ gögy-ög

1. gagy-og, gugy-og. göncz (göncz-öl).Meglehet e szó sark (hátsó rész) érte-

lemben vagy a tam. kundi (le derriére, kundi-l dós, le derriére) szó társa vagy a kndi (talon, partié postérieure) n-ezett alakja göcz helyett, gönde (gönd-öcs: rond, ramassé, trapu, ventru).

Tam. kundn (boule, globe, balle de fusil, boulet de canon: poids de pendule: testicule des animaux, mále, étalon..., cf. mony-as és konda, kan: kund-űsi épingle •gombostű» II kann. gundu rond, circular; gtindi tulu gondi button = gomb, a gönde valami). Ide valók: tam. i. kund-al (gros, rond, ramassé: kund-alile derriére: a gönde, a tompos rész; kundi le derriére, posté- rieur, coeur, foie, rognon, frai: a monyoru, gönde részek; kundi-l syn.); 2. kendu, kendet (k. kkál gras de la jambe : a lábszár gönde része: láb-ikra, mert a tam. kundi = hal-pete szlávosan ikra), gönd-ör = kondor, j göngy 1. gongy-ol.' gömb stb., 1. gomb.I gör- (gör-ög, rouler: gör-d-ül, gör-ge-teg, gör-öncs, gör-öngy = a gur-ul-ó, 1. ezt), gör-be (girbe-gurba, görb-ed, görb-ül, cf. hor-og, her-v-ad, gör-ny-ed).

E szót úgy gyorsan görb-ként elemezve a szláv kriv latin curv miatt áryának lehetne nézni. Azonban a gör-b olyan nőm. verbale, mint a tam. kurli-ppu (hor- p-adás) vagy magy. ter-p (ter-p-e) stb. E szerint a man. kur-bu (sich hin und her wenden, ide-oda görbéd) 2-od képzet, a mong. yor-bo-t (gekrűmmt sein) 3-ad képzet, mint a magy. gör-b-e-d. Tehát a szláv kriv nem gyök. A tam. kur-aúgu (se courber, se plier), 1. hor-og alatt, gör-cs (nodus, asperitas 2. átvitt értelemben spasma: görcs-ös = bütykös stb.).A szláv rímre meg van adva a felelet a kor-cz nőm. acti-nál, itt csak az ott lát-ható tam. kur-andü- (korczosodik) mellék-alakjait tekintjük.

Tam. kar-a-du, kar-adu (noeud d'arbre, protubérance sur le tronc d’un arbre, cheville de pied, mert a boka is csak bog... aspérité, inégalité || kar-anei noeud, jointure de la canne á sucre, du bambou etc.),cf. kann. karadu (rough,kara-ku-, to be rough), görény 1. giriny. gör-ny-ed- (gomy-ad, korny-ad).

Tam. kirlan-du- (étre affaible par l'áge,

Szótár.

chanceler de vieillesse). görög- (szék. a disznó hangja: gór-g-et = mennydörög).

Tam. kur-ei- (fairé du bruit, retentir; rendre un son inarticulé, aboyer: kur-al voix, son, bruit, gosier, son guttural, cf. t.-tat. görül-tü: zaj, mennydörgés), göröncs (göröncz, göröngy), 1. gur-og. görv-ély, cf.tam. kuru-ppu (bouton,rougeur, furoncle vktiru'- avoir des boutons). göt (göt-e szék. korhad: göt-hö, nyavalya, göt-hö-s).

A t.-tat. köíü (rossz) szóval együtt a tam. kedu- (ködü- se gátér, se corrompre, pourrir, périr etc.) ige kelta (gáté, ruiné, mauvais) múlt idejű alakjához tartoznak. Man. gótu-cun (verdorben). gözü (gtizü mong. kiise-gc = t.-tat. küse rat, cf. tam. ko-n-du- ronger le rat, l’écureuil, becqueter, mordiller). gözs-ör-ög- (a kucz-or-og mellékalakja).

gő (góö) göb-öly 1. kövér.gö-g (orgueil = tam. ko-r/u-kkeiid., 1. köv-ér szó alatt a keletkezést), gőlye (göje szék. emse disznó, a gőnye alak miatt a ser. ghóni sus, porcus szó társa), gö-z (göz-öl, gözös stb.).

E szót helyesen elemezte a M. Ny. N. szótára gő-z vagy hö-z alakúnak, mert ez teljesen olyan képzet mint a tam. ká-ssu pro káy-ssu chaleur, ardeur: kássu-kkuppi alambic pour la sublimation: k. nir eau chaude, k. ttppu sel produit par l'évapo* ration de l'eau salée tkp. gőz-só V káy- brúler..., ká-úgei chaleur, ká-ndu- étre brúlé, trop cuit, káy-am air etc. || kódu- brúler, kód-ei chaleur etc.

Hogy a gőz és hő egy alapértelmü, mu-talja a tam. ávi (chaleur, vapeur, exhalaison, vie, ame, cf. az árya pára — góz. lélek, élet).

gugub (gub-a: golyó, szék. a szem gubája;

gub-acs, gub-ics, gub-ita, gub-ó: gub- b-ad = csomolyodik).

Tam. kuv-adu (boule, globe, corps rond; kuv-ei boule, balle, tas, foule, collíné ykuv-i- s'arrondir, s’accummuler etc.). gub-a (manteau, tam. kuppa-yam 1. kab-át). gucsma = kucsma, gucsmi (szék. = konty).

Tam. kudumi (touffe ou bouele de cheveux du sommet de la tété .... cheveux d'homme, sommet). gucsm-ol (becsmérel, gúnyol, cf. tam. kuss- -am, calomnie). gugg-ol- (gugor-og 2. guny-ol, 1. ezt).

Tam. kukku- (,kukk-al: s'accroupir, couver), man. gugure- id. gugy (= gud: gugy-og: gugy-i, gügy-ti folyadék, mely a torkon

gugy-og r-ezve korty-og).Tam. kudu-gudu (glou-glou, bruit de

l’eau etc. qui s'écoule par un goulot étroit: k.g.-en- vagy kudu-gudu'·, vagy kudu-kku· kkudukk-en fairé glou-glou, murmarer, gugy-og, gagy-og, gűgy-ög II kud-i, bois-son, ivTesse, ivrognerie, action de bőire, cf. gagy-os: kud-i'- bőire, absorber).íme a nálunk nevetségesnek taitott szó mily fontos a tamul-féle nyelvekben!; gugy-or-og (gugyorló = kutyor-ló s így

nem a guggol, gugor-og-hoz, hanem a kucz-o- rog- alakhoz tartozik).

I gügyőr (két hegy közti völgy; tehát a gödör társa), guja (szék. pro gulya’ = kusza, cf. tam. kár-lei chose écourtée, sans bout, sans queue etc.). t (gulács kopasz, orosz stb. gol-iy, nu, chauveV go!-, reaser).I. gulya (gulyás: tam. kulam, caste, race,

famille, classe «troupeau d'animaux de mérne espéce· f'skr. kul- colligere, cog- natum esse).

II. guly-a, (szék. teke, golyó, hólyag = da-ganat, gulyádzik = dagad, 1. hólyag).

gumó (= gümő), 1. gom-oly. gur- (gur-og, guriga — szék. karika : gur-ul, gur-ít II gör-ög, gör-d-űl, gör-ge-teg: gör- öncs, gör-öngyeg |i gar-ancs, garangyag).

E három mellékalaknak a megfelelő főbb tam. igék gurul (rouler értelemben ezek: Tam. i. 'ur-u/u- (rouler, tourner, pirouetter, se renverser: uru-t-tu-, pro urul-tu- v. tr. gur-ít stb., unt!, urul-ei nőm. v. globe, boule, pelote, roue, oeuf, mert ez is gurul, uru-it-dei pro urul-dei id. et t chose ronde, cf. gar-an-gyag);2. url-alu· (toumoyer, tourner rapide- ment, rouler etc., cf. 'or-s-ó: urlaYi’u- urlaTTu- v. tr.: url-an-fi = urlandi, chose propre á tourner); 3. kurl-alu- (se mettre en rouleau, tehát némileg eltérő jelentéssel).

NB. A göröngyeg, garangyag (ezek a teljes alakok) képződése éppen olyan, mint a tam. 'uru-n-dei alaké, azaz gör-öl-deg stb. helyett valók.? gusa (szék. = golyva, cf. gogyola). gusztony (vas-szeg a bot végén, cf. tam.

kutt-íisi ροΐηςοη tkp. szuró-vas). guv-ad- (szék. = duv-ad tkp. golyó-alakot ölt, 1. gub). guz-m-ol (majszol), tam. kudappu- (má- I cher .,.).t? gúzs (guzs-ol, orosz guz, corde, man-

celle).

Szótár.

t? guzsaly (cf. orosz kudelt] quenouille). gú

(gú)gúga syn. gége. gúny (gúny-os, guny-ol).Tam. i. kun-átnbu- (bouifonner, plaisanter, se jouer); 2. 'ináppu- (se moquer, railler). 3. kótiu- (fairé la grimace s így mindannyinak az értelme az arcz konyu- lása, görbülése, a mint a gugg-ol ige

2- ik jelentése is mutatja), gúnya (gyenye-gúnya = tam. tuni-gini, cf. orosz guiia, haillons, habit déchiré, tam. kOni haillons, sac de toile grossiere, cf. japan. kinti, habit).

gügübb-ög (gübb-en) a kevert, gübü-lt víz

hangja, tam. kaba-gaba-v-en- (fairé glou- glou).

güb-ör-ög (= dübör-ög).Tam. kubir-gubir-en- (un bruit redoublé

se fairé entendre, cf. kutnuru-, tonner résonner, retentir syn. kamaYu-). gübü (szék. piszkos, bű), tam. kuppei-yan homme malpropre, gübü ember: kuppei chose de rebut, fumier). gügyii (güdü': maroknyi csomó, cf. köt-eg1. köt).

gümő = gumó, 1. gom-oly.? gürüz-d-öl (cf. orosz grtz-ti, ronger).Gya f=d'a, dya)

(gy = d, t, í, s I gy = ·, y, $ gyéren ■= g.) gyak-a (szúró, karó ; gyak-ik).

A rég. gyik-hat-nék (coire desiderat = gyak-hat-nék) s ennek társa felhangulag a mong. deke- — t.-tat. sik- (coire, pun- gere), alhangulag man. cok-i- (hineinstecken, 1. csék). gyak-or (= súrü, gyakr-an, gyakor-ol).

Az osm. sík sik gél (gyakran jere) a si'k-t (szoros, serré) képzettel együtt a szik, szűk gyökre vezet s a tam. sikk- ati-am (chose serré, compacte) = tömött, sűrű) képzet is. gyala (gyaláz-, az alá-z társa mind gyök, mind értelemre nézve).

Tam. el (yöl: mépris, défaut; eliya, bas, vil, pauvre, indigent, chétif, cf. gyala- beli, gyáva . . . || el-gu- mépriser; ellu- mépriser dédaigner, rejeter, ridiculiser; ellu-gei, ell-al, ellu-dal nőm. verb. mong. el-ek, Hohn, Spott, t.-tat. diák, calomnie).gyalá-nt (Lehet = gyanánt, de cf. tam. ell-a gerundium alak «comme»). gyal-og (= i. tam. kál-ál, 2. kál-nadciy-áy).

A mong. kői (pied), man. kal-i-, t.-tat. kal-k-, tam. kál-u- (se lever: kél-, kel-, kői) alakok által támogatott, tam. stb. kál (pied, jambe, patté, tige, base) szó nem csak kelő, hanem al (alj, alsó rész) jelentésű is és így a gyal-og gyöke lehet gal és al.? gyal-om (== d'alom, huzó háló, cf. ser.

plla, rete Yzal- tegere).I gyal-u (d'alu tkp. simító, mint a tan! siv-uft).Tam. túl-akku- (polir, fourbir .·■·)> man. jul-уб- (glatt reiben, cf. mong. do-I Ha-, leckén).? gyanta (s gyantár is tehát orosz yantart l ambre jaune, cf. tam. ambar, ponn-ambar, ambre jaune VT). gyanú (= danu, yanu : gyanu-s, gyan-a- kod-, gyan-it II gyan-ánt, comme, like).

Tam. en-nu- (yennu-: compter, calcu- ler, estimer, respecter, penser Ven calcu-lus), kann. yene (like, équal, likeness: yen-isu-, to think, to suppose, to imagine = gyanít).

NB. A t-tat. jatt, fan (cöté: jan-af — tam j annugu- s'approcher) szó rímel, de nem ide való. gyapjú (= d'ab-i-u, yap-iu, toison || gya- p-ot, cotton).

Tam. appu- (appliquer, enduire, se re· vétir, cf. áppu = yáppu ; t.-tat. jap-ak, tóison Vjap- appliquer .... man. jaf-u Fiiz).gyap-on- (= d'apon, rég. gyűl).

Man. i. da-bu- (anzünden, verbrennenV da-); 2. te/e- (brennen, verbrennen), tam. tiw-alu-, tuv-attu- (fairé rótir, griller, frire V man. tiiwa feu). Tehát fölösleges expréssé sovon gyököt gyártani legalább a magyar szó értelmezésére, gyár (d'ar: gyar-ol, gyarl-ik = sikamlik, téved, gyarló, gyar-tat szék.).

Tam. saru, saru-gu- (sar-al: glisser, couler, tomber, s'égarer, errer syn. ttar- l-uúgu-: sat’u-, sarukku- glisser, broncher, fairé un faux pas, chanceler: szék. gyar-tat), kann.-tul. jam- (to slip), gyar-ap (= d'ar-ap: gyarap-od-ik: crescere || gyar-m-at colonia tkp. incrementum).

A tam. kerlu-, kerlu-mu-, kerlu-vu-(abonder, étre plein, rempli, s’unir-------syn. karlu-mu-) a serit, ser/u, (1. ter-eb, ter-em, sar-j) gyök rokona.I. gyar-at- (=d’ar-at: gyapjút, pamutot fésül s így lehet gyar-l-ik, csúszik igéből is >csusz-tat· értelemmel, de cf. tam. sűrű- i carder, éplucher, déméler, préparer le coton

Szótár.

pour filer).II. gy-arat, az arat ige olyan j, gy előté- tel,

mint tam. yáppu — áppu).gyaránt (= gyanánt, de lehet az aránt elő- tétese is. Különben cf. tam. kért, ressemblance «comme»). gyat-r-a (gyönge, erőtlen, cf. tam. sarru == saTTu vagy saTru, peu).

NB. A tam. hangtan szerint az Г-t combinatio rr-n hasonul TT kiejtéssel, de az r-nek árnyalatával : ekként a gyatr-a csakugyan származtatható a gyarló gyökéből gyár-t-a helyett.gyav, jav (gyav-ul, jav-ul, jav-it pro jav- ul-t

II jav-ó j= jó, jav-all = szék. jov-all-, jav-as-ol Vjav || jog, mert b=g, ágaskod- = ábaskod-).a) A jav, gyav gyöknek legközelebbi

társa éjszakon a man. i. yeb-e (besser, geheilt, genesen, cf. mong. eb Gesundheit);2. jebele (rechte Seite: jobb, jog), mong. job (recht, richtig, gut); ezután jő az ostják jem,jim (gut).

β) A jog alak társa éjszakon = t.-tat. ~11. jek, jegi (gut); 2. jak-sí id.; 3. saj, sau (recht gesund, mong.-man. sa-i-n gut, fein, schön).

Mindezek gyöke a tam. Vse, si... jo.., a melyből van a többi között 1. sev (rouge, poli «droit, régulier, droiture, bon état* etc. sevvu, sew-ei id); 2. sem (rouge, ■droit, regulier, juste, uni bon, parfait·, cf. őst. jem gut); 3. sepp-am (népnyelven so-ppam: droiture, égalité, régularíté, bon état, reparation etc., cf. mong. jóé);4. sig-appu — sivappu — sevappu, a se gyök főjelentésével); 5. siv-am (bien, feli-eké, plaisir...); 6. sogu-su (beauté, élé- gance, gráce, parure, santé, cf. L-taL serf, sau: sokkam, beauté, pureté.

NB. Hiába rímeltetik az osm. qitzát a magy. jó alakkal, mert az nem azonos t mong, td. ti.gyá (fá)gyámba (gyámbá-Ι-, gyámbá-sz-: nem •gyö-

möszöl*, hanem tépá-sz- húz).Tam. 1. támbu: (L kayiru, corde pour

tirer de l'eau tkp. lépő kötél); 2. sámbu- (tírer une corde sure une poulie: csigán tépászni, sőt a sámb-i «poulie· nőm. ag. is csak annyi, mint a gyámbász-ni, tépászni való).gyámész. A magy. gyavog = nyafog, nyávog

s így a tam. hangtan szerint is a szókezdő y, ti, n váltakozása miatt a nyám-ándi szóval egygyökú.

gyám-ol (gyám-ol-ít, gyám).A tam. káv-al (nőm. v. garde, défense,

conservation, gardien «tutor*... kdv-al-dft, kdval-an, gardien, mari... kdt’U garde, onguent magique ... \ ká- garder) alak

változatának látszik a tam. sáv-al, sév-el (coq, le mále des oíseaux «garde du blé») nőm. v. alak s ide tartozónak a magy. gyámol, a mely élettelen tárgyra csak az új gyártmányú gyám-bot szóban vonatkozik s mi székelyek a gyámol szót támasz értelemben nem használjuk, gyár-t-, jár-t (/ transitiv képzővel. Rég. csinál).

A tam. nyelvben két eset van, a melyek azt mutatják, hogy a gyár-t, jár-t a jár (aller, marcher) ige transitiv v. causativ alakja, mert nada-ttu- (= fairé aller, I marcher, conduire... causer, fairé Vnada’- marcher, aller...) és іуаГ-Tu- (pro iyal-tu-, fairé, créer, bátir, ériger .. . cf. templomot gyárt Yiyalu- convenir, cadrer, aller, arriver ...) éppen olyan képzetek, mint jár-t a jár-ból.

Ezért folyamodott a nyelv a j ár-tat kettős causativ alakhoz. Ezek után fölös-leges a ser. kar- tkp. kri (facéré) transitiv igéhez folyamodni, mert ebből /-vei csináltat s nem csinál ige lenne.gyász, jász (gyász-ol, gyászos).

Tam. áy (pro ás, affliction, cf. Adu = yddu).

gyáva (syn. gyámész), 1. nyám-ándi. gye

(d'á, yájgyei = jel.gyer-ek (= d'árek, gyerk-ö-cz || gyer-mek, gyer-mök, cf. gyömöszöl, csömöszöl stb.).

Tam. siru-kk-an (jeune homme, gar- ςοη ; siru-mi, fille, jeune fiile ; siruvan, enfant, fils; sirumei, petitesse, enfance, ágé tendre, sirubam, sifuvam id. Vsiru petit). De van siru-mag-an, киГи-magan, kuru- makkal (enfant, petits enfans) s így a gyerek a csir-i gyök képzete, a gyermek annak és mag-an, tuda. moy (child) összetétele s nem vogul nyaurem, a mi a t-tat. javru-vüL rímel.gye (= de, d'ö is)' gyen-ge (gyön-ge, cf. zsen-ge, zsön-ge). Tam. n-unugu■ (devemr, élre petit, fin, délicat... V шш,petitesse, finesse, atomé), t.-tat. in-j-e (fin, délicat), mert tam. n = mong.-tat. y, j, cf. nimei pro imei, man.

Szótár.nimettgi = imengi.

gyep (gyöp, mong. fim, k.-tat. cem Rasen, ezek társa a csima alatt látható, tam. sírni, simei (touffe de cheveux), mert a gyep a fücsomó, takaró, a mint a tam. masir = í. gazon, herbe tendre, 2. poil, cf. mező.gyeplő (—cTeplő, pro gye-p-el-б, corde).

E szót a t.-tat. ip-lik (fii: ezérna) ron- tottjának tartják, mert az ip, jip, jep, fep (fii) alakú is. Csak az iplik a magyar nyelvben is iplik (csizma-sorok kivarrása). Szerintem csak az i-p közös, ez pedig olyan nőm. v., mint az alhangu tam. ά-ррй, yAppü (lien, attache : corps, a mi a szellemet köti \fA'-, yA1- lier). Ebből volt gyep-el 2-od képzetü ige, a melynek gyeplő részesülője.gyertya (gyortya, gyartya, györtya, tam.

vilakku.E szó változó hangzója tam. cerebralis

rl-re utal s a tam. kérV- (.koribriller: kérl-ttal lumiere, brillant, illumination : kérl-tta part parf.) támogatva van a mong. gere-, man. geri-la- (leuchten) igék által. Ezek után a csuvas szjorda legfölebb a magy. szó rontása.

NB. A gyertyán-fa nem a könnyen gyuladás- től, hanem egyenes termetétől vette nevét, mert biz az nem gyúlékonyabb más fánál.gyesz-öl- = csisz-ol.gyeter- = gyötör-.

gyégyek = gyík.gyék-ény. T.-tat. jik-An, mong. pgA-sün nőm.

acti s így a fig-ei- (gerade werden, man. fu-k-i ebnen) igével függ össze, mert a gyékény nem a fonott, hanem a káka növény, gyér = gyir.

gyi, (—d'i)?I. gyilok (rég. dil-k, dil-ok, gyol-k, gyalk s

így az árya szókkal való hasonlatossága daczára is, cf. tam. tttj-ei1- percer).

II. gyilok (a ló torok daganata s valószínűleg a tály-og változata), gyim (gyim-gyom: gyim-ész- arracher la mauvaise herbe, tam. ka(-).

A tam. mm-itt4-, nim-uttutiim-indu- (pincér, arracher en pingant, voler adroi- tement) teljesen megfelel a gyim-csz- igé-nek, mert a mint a tam. sim-iudu- (syn. nim-indu-) alak mutatja az n nem állandó.

NB. A csuvas stjom a mong. jim (Rasen) társa s így hiába rímel a gyom alakkal.

gyimölcs = gyümölcs, gyir (gyér, gyirül, gyér-ül, gyér-en) szlávo- san ritka).

Tam. sim-, siru-gu- (décroitre, se rétré- cir, deverir rare: sirug-al, nareté, manque, diminution : sirubán-mei, raremenl).

NB. A man. seri- (selten, einzeln, «verstreut·) nem ide, hanem a szer-te alakhoz tartozik.

gyí (=d'ij gyík (gyék : gyík-ot, tehát alhangu szó).

A tam. kav-iih\ kau-H, kcv-uli (gekko: Platydactylus guttatus: házi gyik) a gekko nevezettel a tam. kekk-αΐί- (ramper, ser- penter, aller en zig-zag) igével látszik össze-függni.

gyo f=d'o) gyom stb., I. gyijn. gyomor (gyomr-os: a föld gyomra).

A tam. nyelv egyik szava: tini-kkudal (l’estomac des hommes tkp. ételgödör), cf. t.-tat. kur-sak és tam. kurl-i, ventre, cavité, fosse, tombeau, magasin ...) a másik tam. szó amar-asavam (estomac) ösz- szetett szónak látszik s a 2-dik rész meglehet a ser. άςγα (estomac \ fi- jacere) s csak az első fordítása, gyors (= d'ors, pro gyor-os: gyors-ul stb.).

Tam. turu-si, turu-su (háté, vitesse: | turu-duru' se hátér, se presser; turu- duruppu, háté .. . tehát a szor-og rokona), man. túr (Schnelligkeit des Pfer- des), mong. tür-gen, türgiin (eilig, schnell, geschwind).

Ebből láthatni, hogy a ser. túr- (pro- perare) ige, a melyből a túr an (mintegy a gyors, lovas, nomád) szót származtatják nem szükségkép árya, mert az orosz tor-op- ige is csak tam. igenév.

gyó (=a'6j gyógy-ul (= gyav-ul, javul /jav).

NB. Ezen alak a gyav-ul-ból úgy fejlett ki, mint a tam. sogu-su, sokk-am a ιο’-ból.gyól-cs (— d'ól-é, gyócs Dim.).

Az orosz stb. yolft (toile) szóval hiába rimeltetik, mert a tam. sav-af-i (toile, drap ... Vl. szöv) alakhoz hangtanilag közelebb áll gyón (= efón-: gyón-ik, confiteri, rég. gyón-l· = mai gyón-tat).

Tam. en-, yeti- (kann. annu·, to say), tam. en-bi'- fairé avouer, rég. gyon-t) s így eredetileg jón- volt. gyök-ér (= d'ökér: gyök id.)

A gyök csakugyan rímel a t.-tat. kök (racine) szóval, de a gyök népiesen csaknem ismeretlen s így valószínűbb, hogy a töv + tam. vér (ratine), mert kók-vér-nek

Szótár.

nincs értelme. A t.-tat. tamar, tamtr, damar (veine, ratine) a tam. tamar-agam (tra- chée ártéré) szó első részével látszik azonosnak s nem a sémi damen (vér) szóval.

NB. A tam. vér (racine) alkalmából meg-említem, hogy az európai Zingiber (gyömbér) szót nagy garral kihozták a ser. srunga-vér (szárúhoz hasonló) csinálmányból. Dr. GUNDEKT pedig kimutatta, hogy az a tam. stb. iAsi-vrr, yitisi-ver összetett szó iúsi, yiAsi (maga a növény név) és vir (racine, gyökér) szókból. De a szántott növény tamul nyelven singi-vér-am (gingembre sec, singu- czingárodik és ver gyökér). E nevekből lett az arab-perzsa Zenfe-bil stb.gyömösz-öl· = csömösz-öl. gyön-g-e = gyenge.gyöngy (= d'önd': gyöngyellik = fénylik).

A t.-tat іщй, cnpi (perle) = mong. yatlja, man. yatise (Schmuck), ezek pedig kínai eredetűek. A kinai forráshoz pedig őseink közelebb voltak a t-tat. népeknél. A tam. muttu, mattam, muttei (perle) szókat Dr. Gukoert a mu, mudu (to be first) gyökre viszi gyöny-ör-ü (gyönyör-köd-ik, gyönyör).

A gyöny-ör-ΰ alak igéből való, ennek pedig társa a tam. in-b-uru- (to delight in) azzal a különbséggel, hogy a magy. ige névszava nem a 2-od képzet ű in-bű, hanem az in,yin (piaisir) gyökszó, l. a nyelvtanban az igeképzőket gyötör (= d'ötör, yötfir: gyeter- id., a hideg gyötri = rázza, gyötr-elem).

Tam. adtV- (sécouer, ébranler, fairé trembler; crier, gronder: рйni-y-adir-ssi fold-rengés), cf. udir'- (bire tomber en sécouant).

győ (= (d'ööj gyö = jő Y]öv.győ-z- (= d'őz vagy yŐz: győzelem: nem

győzi a dolgot stb.).Tam. sd-dV- (soutenir, assurer,

persister, cf. gyózős ló, réussir, vaincre: győz etc., sddi-ttal, sddippu persévérence, victorie etc. Vsáy- se pencher).

NB. A L-tat. jauz (rettenetes, jó) rímel, de nem is ige; a mong. dai-la-, deile-, di-le a dúl- igéhez tartozik.

gyű (— d'uj gyuha (= d'uha: gyomor, belek).

Man. dny a (Eingeweide, Darm, Seele) tehát nem egy az eha, iha szóval.

gyű (= d'ú) gyűl- (=d'úl: egytaguság miatti hangzó- nyujtás: gyújt pro gyúl-t; gyúl-ad-, gyúl- asz-t).

A tam. я-ezett kol-undu- (pro kol-udu- s’allumer, s’enflammer, prendre feu; kolu- ttu- v. tr. allumer pro kolud-tu-) annyira

megfelel a gyul-ad- (gyul-asz-t pro gyulad-t) alaknak, hogy lehetetlen k gyengülést nem látnunk, éppen úgy, mint a i gyám-ol szónál, cf. man. gil-ga- (verbrennen), cf. mong. gil-u-ya (Feuermeteor), gil-be (leuchten), yal (Feuer). gyúr (= d'ttr-: egytaguság miatt hosszú hangzóval: presser, plier, fouler, pétrir, bourrer, fourrer: gyuród-ik = gyür-őd-ik; gyura-kod-ik, szék. tolakod-ik).

Tam. sunC- surukku- (contracter, serrer, plier, plisser, chiffonner, froncer etc. s így a szór gyök rokona).

NB. Az osm. jof-iir (petrir, kaz.fijtr- plisser) nem ide, hanem a zsug-or- gyökhöz való, a mint a jof-ur-t (aludt tej, zsugorodék) is mutatja.

gyű f=d'ü) gyül-öl- (gyül-öl-ség stb.).Tam. suli1- (montrer de l'indignation,

étre mécontent, dégouté, rechigner, s'irriter: suli- se fácher), cf. man. gilt (zorn), mong. jilt- (kerül valakit, valamit), gyümölcs (d'fímölé rég. gimilcs fruit = ? t.-tat. jem-is, mong. jimis, gi-mcs, zemes, tümüs\ te me'sün \‘ tör.-tat. je-, man. %c- manger ??).

A tam. nyelvben a gyümölcs kora sze-rint neve is más: piúsu (pinju: bingyó), káy (megnőtt, de éretlen gyümölcs),parl-am (a pirult, érett gyümölcs, s ez átment a ser. nyelvbe is phalam alakban).gyürü (cf. fúr, fur-u: anneau, cercle, bague,

bouele: gyürüdzik).Tam. surl-i- (se boucler, se mettre en

rond, en cercle, en anneau, se rouler etc.; surli nőm. v. cercle, bouele, tour, rond etc. syn. 'árit annulus).

NB. Hogy a csuvas szjürü egyenlö-e a t.-tat. jüzilk, jőzek, fozak, fizak (i. anneau cercle;2 serrure) alakokkal, kérdés. Látva, hogy a gyűrű szónak «csűr, sir-ül, sur-ub mellékalakjai is vannak, nevetséges ezt t.-tatár kölcsönnek tartani.gyüszü (szék. dészü, 1. ezt, s ez tüsző, a mi

megczáfolja azt, hogy eme szó a t.-tat. jiiksiik vagy jüziik rontott alakja).

gyű (d'iiil)gyű-1- (d'üül: gyüj-t pro gyül-t; gyütt- szék.

gyűl-és).Mong. ciy-ul- (pro ctig-ul-, ci-ül-, diói-), -

t-tat. jíy-ij-, j'ij-гі- (se rassembler). Ezek felhanguja a k.-tat. 'öj-öl- id. s ennek társa a magy. gyü-l- s a tam. t-n-du- (pro íl-du- mintegy gyül-ed: se joindre, se réunir, se

Szótár.

serrer etc.; ittu-, yittu- pro i-nd-tu, cf. szék. gyütt- v. tr. unir, joindre, amasser, recueillir, acquérir, entasser, tehát a magy. ige minden értelmében), gyűr- (gyür-őd-ik ; gyür-őd-és : gyür-ke = ducz).Tam. i. serugu-, sorugtt- (trousser, retrousser : gyür-köz-ik ... relever, replier, plier, envelopper en tor tiller, tordre : págei muneiyei ssorugu- a turbán végét be-gyúri ...) ; 2. sir-eV- (retrousser un habit, cf. tűr). Tehát a gyűr is csak egyszótagu- sága miatt áll hosszú önhangzóval.Haha (i. tempus, kor, idő; 2. si, if: so-ha,

minden-ha = mindenkor || há-i-bái = koros, régi, ócska).E szó édes testvére a kud. ka (time) az

ilyenekben : a kkn (akkor), i-k-ka (e-k-kor, kann. í-ga id.), ye-kka (mi-kor), ye-kka-hi (minden-ha tkp. mikor is).

Ezen ka, ga valamivel teljesebb társa atam. kai ebben: se-kkal (soirée, soir tkp. szin-kor, mikor az esti pír van), még tel-jesebb a kud. kale (time), a teljes alak: tam. kál-am (temps, kann., tulu, mai. k&la id. Vkálu kel, kél-). A tam. kál hiányos igenév = magy. kor, mong. tsak, t-tat. dak, dór, pl. avan vanda k-kAl (ö jöttekor) = mong. tere iresen tsak-f, t-tat. ul kilgitn rakta v. dorda (lorsqu’il vient: ha, vagy mikor jö tkp. jöttekor).had-la ige töve a fül harmadik tam. neve-zete kádü (oreille, ouíe...), a mely egy- tagúsága miatt hosszú, s nem mintha a gond kay-ed-bu (ear) 3-ad képzetű szóból volna összevonva. Ezen gond alak olyan, mint a tam. ké-l-vi id., s így a kay tó lehet kad is, de lehet a tam. kai·, kallu- (apprendre tkp. hall) ige is. hagy- (= had': hagy-a-kod-ik, hagy-at-, hagyat-i szék. = mulasztó, halogató, hagyaték stb.).

A tam. nyelvben három syn. ige a meg-felelő: I. ottu- (permettre, laisser, con- sentir...); 2. kodu- (donner, remettre, livrer; ottu- kkodu- laisser, permettre, con- sentir...; sdga k-kodu- halni hagy) s ezen alakkal látszik egyezni a kann. godu·, godisu- (to let, lassen : kodu- to give) ige. A 3-dik kada'- (passer, traverser, achever, passer le temps, fairé trainer en longueur, cf. halogat és szék. hagyati éviter tkp. el-hagy: kada-ttu- fairé passer, franchir, transférer, laisser aller, passer le temps défendre tkp. el-hagyat, livrer etc). Nézetem szerint ez utóbbi a magy. hagy ige társa s mindkettő

összefügg a hát (utó, tam. kad-ei the last place) szóval.

NB. Ha a magy. hagy igében tartóssági (?) képző volna, mint a vagy (pro val-d: jelen idő képzős) igében, nem lehetne olyan állandó a gy.hagy-ap- (rég. köp, pök, cf. kann. kodufiu- to throw down, mert a top- és dob- rokon értelem), hagy-it- (pro hagy-int).

Ezen igét haj-it helyett állónak veszik s ezt lehetne = a mong. yaya·, yay (werfen, schleudern) igével, sőt a t-tat koy·, kuy- (laisser, placer) igével is. Én azonban a hagy- ige folytatásának tartom hagy-int helyett «suh-int, csap-int· módjára, mert a tam. kada'·, kai-gada'- (llcher, kéz-ból hagy), meg kaddsu· (kiddsu- is lancer une pierre) továbbképzete ezt igazolja.hagyma I. hajma.hahota (hahótász). Tam. kekkattam (éclat de

rire).haj (cheveux, cf. var-kocs, mez).Noha e szó sokszor a héj szó helyett használtatik: mégis ettől különbözőnek sdér, prier, s'informer ...) ige gyöke a kann. kivi, tulu kehi (ear, fül) szó. Ezért a magy.

NB. A tam. stb. kál, kál-am szónak ser. voltát bizonyítandók, csináltak egy kál- (? tempus com- putare) igét s a kála áryaságát bizonyítják a gótb hweila — német Weile, meg a görög kairos stb. alakokkal! Csakhogy a tám. kálu· igének sok azonos társa van az éjszaki turánságban, 1 kel.hab stb., 1. hob (szék), hab-ar- (habar-cs stb. a kavar· mellékalakja), habog- = hebeg-, hab-si (habzsi) = kapzsi /kap*, haczuka 1. kaczag-ány. had (család, nemzetség, tömeg: háború, csata: had-akoz).

Tam. kúttam (pro kúdu-tam: reunion, foule, société, parenté, caste ... bataille, syn. küd-am (assemblée foule, maison, demeure, tas de blé \ küdu s'unir, se réunir etc.). De a kud-umbam (famille) Dr. Gun- DERT szerint is kudu- alakra utal s ennek képzötlen igeneve a magy. had úgy mint hab ■= hob. Az «egyesület· alapértelmü had szónak megfelelő £»<//(maison, famille, race, caste, peuplade, vilié, pays...) szó tam. voltát eme tudós bebizonyította s ezt támogatják a kudi-sei, kudiüei, kudi-l dim. I alakok, továbbá a mong., mzn.yoton (Palast, | Stadt, Mauer etc.) szó. hadar- (zadar, zavar, hadarász || heder- II hidor).Tam. i. adafu syn. 2. udafu-, 3. kudaru-, kudaru- (sécouer, rejeter, brandir pour dis-perse!· etc.), 4. ka-dalu- (remuer, se remuer, s’agiter, se sécouer: kann. kadarí-su- to

Szótár.

shake, to vibrate, to move; mong. kódol·, ködöl-kö- to move), hadd (pro hagy-d), 1. hagy. had-la- (rég. hadla-va = hall-ava == hallá). Minthogy a fül (tam. να!) és hallás csaknem minden nyelvben összefügg: a tam. stb. ké-fu-, ké!- (écouter, ouir; deman- |

Szótár.1

mong. uyan biegsam, t.-tat. uy- s’accorder hajlandó); 2. koy-sti (pro koy-tu- plier, plisser, mettre en double: haj-t, hajtogat: koys-agam pli, frange, tréssé, bout de toile, bout de la pagne etc., hajtóka), man. /аі-уп- (sich überbeugen, χαίχοήγα biegsam, weich, schlank), mong. keyede- (sich niederbeugen, key-ele- sich nach einer Seite beugen), t.-tat. köy-ma (Bogén V ?). haj-ó. Mong. yayak (Schiff), t.-tat. kay-ík (Kahn).a tam. kus-ei (criniére) y-s alakjának s így a kuyd (cotonnier Λ coton soyeux, cf. gyapjú és gyapot) sióval egy-gyökünek veszem.A tuséi alak változata a tulu fajain, kann. kűdala (hair) szó. A tam. kőit (cheveux, poil) a t.-tat. Ш szó társa, a tam. Ш(і (cheveux de femme) a kócz alaké, mert a mai. nyelv egyik szava a talanár (hair) tkp. · fej-hárs, fej-rost», jelentésű, tehát a föntebbi összevetés nem túlzás, haji (haj-kurász, haj-korász, haj-t).

Tam. 'ai! (expression dönt se sert le cornac pour gourmander ou fairé marcher l'éléphant), mong. oy-kira·, yay-kira- (schreien), osm. hai-lír- id. hajdú. E szó már 1238-ban mint személynév előfordulván, a nem török alakú haydul- ból nem származhatok, hanem a man. kaidti (Reiter) társa, a mely ismét a mong. yaidak marín (hajtó, mindenre használt ló) szóval függ össze, haj-it- (pro haj-int, mong. faya-, yay- wer- fen etc., 1. hagy-ít). haj-ma (hagyma).

A M. Ny. N. szótára e szót a haj szóból akarja származtatni, csakhogy a fokhagyma nem áll hajból. Azután a finn-féle nyelvekből nem lehetvén kihozni, ráfogták, hogy a t.-tatár soj-яи kölcsönzete, nem sejtve, hogy mi a haj-ma.

Tш.кііу-ат (I.chose brillanté,piquante, ácreté; 2. »oignon», ѵеЛ-gáyam id. V -káy brűler, étre chaud, brülant) azaz a hajma = az égető, csípő növény az alakra nézve, cf. szék. hájlad = hajiad. A t.-tatár soyan vagy suk- (csip, szúr) ige vagy a magy. szag származéka, mert a ser. sukanda (bonne odeur) = oignon. hajn-al (hajnal-od-ik Ц hal-n-al-.A nagy-szombati codex-beli («a nap fel kezd vala halnal-nia a hegynek magasságán·) hálnál- ige valószínűleg az eredeti alak, ez pedig a kel ige alhanguja. Tam. kál-ei (matin, «aurore· étoile du matin) és tulu ká-n-de (morning) szintén a kálu- (se lever) igéből való. haj-ol- (haj-l-ik: haj-l-ak, hajl-ék Ц haj-t, I hajtó-ká). I

Tam. 1. щ- {(iy-al: pencher, se relacher, I se reposer, discontinuer, finir, cesser, man. I oyo- sich biegen, oyo-ko es ist fast fertig, |A M. Ny. N. szótára a magy. szót a haj-t (üz) igéből, a t.-tat. szót a kay- (glisser) igéből származtatják. Sem egyik, sem másik nem valószínű, mert a tam. nyelv főszava a kapp-al nem «hajtó», se nem sikamló, hanem «görbe, hajlott*, sőt a hóda alakra sanscritizált tam., tulu, mai. ódám (barque) szó is előbb az ódu (üreges) mint lótó-futó {ódu- courir). Azért a haj-ó, a haj- (hajló) ige nőm. ágense.I. haj-t 1. haj!Π. haj-t (a haj-ol, eredetileg csak haj ige transitiv alakja), hal- (rég. hol-, hol-t: hal-ál, hala-vány || hal-ad = múl, 1. ezt).Tam. ula'- (étre détruit, périr «mourir» finir...), cf. kol-, kollu- (koll-al: tuer, mettre á mórt, détruire). Látva, hogy a magy. öl- (tuer), mong. ala- id., man. b-ele- id. transitiv igék mása, a t.-tat. öl-, ül- (mourir) in transitiv s ez csak öl-dür-, ül-diir- alakban = tam. kollu-val: valószínű, hogy a tam. ula-, magy. öl-, mong. ala-, t.-tat. öl·, ül- alakok aspiráltak s a transitiv képző hiányzik a magy., mong., man. igékben éppen úgy, mint a tam. kollu- igében. S végre a

Szótár.2

tam. ula'- nemcsak «hal-, vesz-, hanem halad- (passer)" múl-ік» jelentésű is (nál ula- kkiradu : a nap halad, múlik), mint a mong. yal-i- (ftiegen, fliessen, «sterben»), tehát a hal-ad ige nem különböző gyökü. hal (halász: tam. min poisson tkp. fény, cf. meny-hal).Minthogy a tam. kayal, kayal-min (espéce de carpe s átalában «folyóbeli hal·) nem azonosítható, valószínűbb, hogy a hal a htt-1 szóval egy-gyökű, mert a tam. kuf-ir («ordre des poissons, parce qu'ils ont le sang froid») arra utal.hall (rég. had-la-, 1. ezt), halom (rég. holmu is: élévation, collíné, monceau).

A tam. kala-ppu (élévation, ile au milieu de la mer) vagy kali-ppu (hauteur, abondance Vkait'·s'élever)vagykilappam(élévation, croissance y kila-mbu- s’élever ...) helyett áll s így a kalangya rokona).

NB. Az orosz stb. folm (collíné) alig ha árya, hamar (hamari, hamaru, hamar-kod-ik, cf. hevesked-ik).

A tam. 1amar-kkal-am (grand train, háté, préssé; amar füreur, tehát: he-vesség).(hambár. Indiától kezdve mindenütt megvan e szó; a tam. nyelvben amb-ár, tas, pile, monceau de grains dans l’air.) ham-is (rég. ham-os: csalfa, ravasz, tettető).Tam. ' ammti-gaUan (trompeur, fourbe, dissimulé y ammu- étre d’un caractére caché, dissimulé, cf. hom-ály a takaró), hamu (rég. homu, hamv-ad, hamvas stb.).

A magy. homu mong. ümü-sün (nőm. acti, cendre) meglehet összefügg a tam. cm-am (cendre de bouse de vache...) szóval, a közelebbi társ a tam. kum-ci-vu (nőm. v. ce qui est mou, gáté; amollissement, corruption, mélange V kum-ci- étre chaud, étouffant, se gátér, devenir mou), minthogy a hamu keletkezését és mivoltát teljesen mutatja, hancsik (höncsök) 1. hant. handra (czandra, czondra).

Tam. kandu- (périr, se perdre, se gátér: kand-al, ruine ... ·haillons, déchirure» etc.). han-g (hang-ol, hang-oz stb., cf. kong).

Tam. kan-ei (son, bruit: kanéi'- crier, résonner, fairé du bruit, hennir...), mong. yatl-gina- (tönen), man. kafig-se- (mit heller Stimme sprechen, singen).

NB. Minthogy kong- — kon-og-, a han-g szó is úgy elemezendő.hangya (= hand'a, hangy-ál Dim.).

E szót a t.-tat. kandala (poloska) szóval rímelhetik, de ez aligha áll. A tam. nyelvben van vagy hét szó, a melyek jó része «fekete· alapjelentésünek látszik, még akkor is, ha a mai használatban más színű is. Pl. az irumbu, cVnmbu (fourmi tkp· fekete s azután átalában: hangya) az irumbu (vas, feketeszínű ásvány) szóval; a kar-ei-ydn | Gróf ScácHENVi B.: Kolotánsia! díj». II. k6t (ma a fehér, veszedelmes hangya) a karV- (harap) igéből is származtatható, de köze-lebbi a karéi (couleur noire) alap, a mit a t.-tat. kar-inja (fourmi, cf. kar-a noir) szó is támogat. Ezen alak tam. hangtani összevonásának látszik a magy. ha-n-d'a szó. hant, hont (hantcsik, hontcsík, hont-csok: gané-honcsok szék. || höncsök stb.).

Minthogy e szó nem csupán · fölfeszített gyep (cf. homp)», hanem «rakás, domb, emelkedés», sőt hegy jelentésű is, a mint Hont-megye neve mutatja: a tam. megfelelő alakok ezek: i. kandu (fagot de chaume, «tas de paille·); í. kundu (banc de terre); 3. kuntu (olv. kunDu montagne, hauteur, colline: kunru-ή gurliy-um iru'- étre raboteux, non uni = hapa hupás, kud. kundu a hill), hany-ag (henye V'kony-a).

Tam. kun-aűgu- (étre paresseux, lent: róder II se plier, se courber). hany-at (hanyatt-á, hanyat-l-ik pro hanyat- ol-ik).

Az azonos jelentésű kann. angata, angolt a (on the back, flatways) szónak

Szótár.3

győki- leg megfelel a tam. an-ufigu- — kun-ungu (se faner, se flétrir, diminuer, manquer... anukkam, kuuukkam (dédin, decadence, nonchalence etc.). Tehát az alap nem egy hát jelentésű hány, hanem a konyulds (hany-ag-ság), mert a tam. kunakku· (v. intr. reculer, se tenir derriére) ige a kunukkam névszóval együtt a kun-ailgu (se plier, se courber: étre paresseux ...) igével egy-gyökü).I hany-it-. Lehet a hány- igéből, lehet=baj-it, de lehet = a hagy-it igével is úgy a mint tam. onnu — onru (onDuJ alakkal, hara (haránt, cf. szer, szer-int).

A M. Ny. N. szótárában a hibás elemzés miatt hibásan van értelmezve, minthogy a haránt ősi szónak az idegen alapú kereszt-ül a fordítása. Tam. kuru-kku (nőm. v. traverse, diamétre, ce qui est á travers, par le travers: kurukkily = haránt, keresztül: kurukkébisu·, interrompre, contredire).harag (rég. harag-ó = haraguv-ó, haragv-ó; harag-ud-ik==harag-sz-ik;harag-os 1. dörgő,7 aj go, 2. szurós, 3. sötét).Tam. karu-kkei (nőm. v. karú'- noirtír,A mong. cik (rosée, humidité), t.-tat cik, cij id., man. si ke (urina) szók alap-értelme nyirk lévén a magy. szó társa a tam. Ar-pâdam (jus, humidité V1. ár-ad). hars-og- (hars-ány, hars-ol, harsona).

devenir noir, s’irriter, se fácher, étre en colira*, mécontent etc., cf. szid, káromol)· harang (képződén nőm. v. harang-oz).

Tam. karaiig»· (résonner, fairé du bruit), mong. yaraüy-a (Glocke etc.). har-ap- (tkp. nőm. v. azután ige, harap-d-os).

Tam. i. kari'· (manger, mordre: kari morsure, cári = sauce piquant, ragout, poivre tkp. harapó: kati-tíaf, kari-ppii nőm. v.); 2. k»ri'· (ronger, mordre, becqueter, mordiller; koí'itlal, korippii etc. nőm. v.).NB A harap-égés, harapódzik átviteles értelmű és nem más gyök.haraszt (haraszt-os, cf. orosz /vöröst brous-sailles).Több pusztának a neve meg a «száraz levelű bokrok» értelmében összevethetni a tam. vara fitt (desséché, sec, désert) meg pat'affci (manque de fertílité, de croissance), mert h, v, p nemcsak a kann., hanem a tam. nyelvben is váltakozik, pl. varatfi} karaffi (motte, masse desséchée...). harák (harák-ol).

Tam. kAru-, kíirápp-i (eracher avec effort, tirer des phlegmes de sa poitrine). har-cz (harcz-ol || hars-ol syn.).

A mong. yars-il-da-, man. karca- (be- gegnen, anstossen, «im Widerstreit sein·) a /arsi, t.-tat. karsi (entgegen, contra) szóval, ez pedig a kara- (néz, szembe néz) igével függ össze. A tam. kaTs-anam (eri, bruit, grand bruit, colére, guerre, bataille) szó hangutánzó s a hars-og-hoz tartozik. t(haricska. Nem a sarjat jelentó har gyökből való, hanem az orosz grcciya, greca J «blé sarrasin» szó turániasitott társa), har-is (harizs).

Tam. kard (eri, ramage de la caille). harisá-1 (= kapar s így a karamzso-1 ige változata).har-ka (harkály Dim. harkány, har-kács: picus).A tam. maran-gutti tkp. fa-szurkáló s igy a magy. szó a har-ap (mordre, mor-diller) 2-od képzetü igének i-sőjéből való, cf. man. kar-ka (Name eines Vogels).

NB. Az orosz nyelvben nincs meg az ékes hrakal alak s így a velünk étö szlávok nyelve nem irányadó.har-m-at (cf. folyamat = foly-am yfoly : harmatoz).Tam. i. karsi'-, karssi(mugir, résonner, tonner, retentir au loin); 2. kerssV- id.),

Szótár.4

has (has-as, has-kó).Tam. vay-in, vay-ifu (vas-iru is: ventre kann. bas-iru, bas-urn id., cf. finn vatsa id., cf. tam. vas-tvu courbure, voüt V vas-ei- se plier, se voúter, mert az öblösség, kebles- ség az alapértelem), h, v, p kann. hőgu- == pógu-.NB. A ny. mong. gfs = kel. mong. gedes', ez pedig a fodo, man. kodo (Kuh-, Schafbauch...), tam. kudal (intestin etc.) társa, a t.-tat. kur-sak a hor-p alakhoz tartozik.has-ad- (has-áb, has-ad-ék, has-it, cf. kacz-at, kes-ed).Tam. i. kassi (tét, morceau de pót cassé, moitié, morceau de coque de coco etc., syn. kay-il, kaiy-il) ; 2. kadigei (morceau,piece coupée, mordue------); 3. kad-Ay(haillon, déchirure : kadu, kadu-váy fente, cicatrice...). Ezek legalább három igére utalnak, azonban tényleg egy alak van: kad, a melyből kadi- (couper, trancher, tailler), kadi'- (mordre, cicatriser) és kadu-, kadukku- (v. intr. fairé mai, souffrir des tranchées tkp. has-og-, hasogatást érez) mellékalakok származnak. A kann. nyelv kaccu és kadi- (to bite ... két alakkal bír. Ezeknek megfelel a man. kaja (beissen), mong. '/a$a- id. has-on (hason-ol, hason-l-ik, hasonl-it stb.). A «hason-fele, meghasonl-ik, ez ahhoz hasonló = ez annak szakasztott mása» kifejezések mutatják, hogy hason = has-adt átvitt értelemben. Ezt bizonyítja a tam. kadu-ppa (gerundium: comme tkp. hasadva \ kadu'· has-og), man. gese (gleich), a melyből a gese-je- (zerreissen, kesed, hasad) ige származik. Ilyen eredetű a tam. 'assu, ’assAyiru (étre semblable).NB. A t.-tat. oía- (gleich sein) hasonlít s még sem ide való, mert οχίη-, okfa- helyett áll, ennek gyöke pedig a tam 0'-, ultim- (étre semblable)hasz-on. Mong. as-ik (Zins, Gewinn, cf. üs~ sich vermehren).I. hat (6), 1. a nyelvtanban.II. hat- (hat-al-om rég. hot-ol-m ?: -hat, -hét).lódi értelem: zavar, amint az amar- kkalam, champ de bataille, tumulte, con-fusion, clameur mutatja.) Meglehet a hamar szónál látott «grand train, háté, préssé» értelemben is a zavar (tkp. sürgés, forgás, zavar-, sürget) az alapértelem.há-g (hág-csó, hágó, cf. háp-a).Az ágas-kod-ik, ágá-1, gang-os, hegy (rég. hig), hek alakoknál látható tam. alakokon kívül itt megemlítendő : 1. 'égu- (s’élever, aller, marcher sur ou pardessus: áthág, 2. iikku- (monter, s’élever).NB. A szótár nem említi, de határozol tan ide tartozik az i-ni (échelle: hágcsó) é-gi/ni-ból össze-vonva.háj (cf. kővér, gőb-őly II hájog, hályog rég. halyag).

Minthogy a t.-tat kuyi (sűrű) összevetés által legkevésbbé sincs bebizonyítva, hogy a háj- szó mindig j-s volt, s tudva azt, hogy a hályog rendesen hájog: e két szó a tam. vaf-ajpu, («graisse, gras· embonpoint, fertilité) varf-umbu- varl-umbu (graisse, suif, mucus visqueux qui couvre les veaux etc.) és varlukku (graisse, suif chose glissante) szóktól nem választható el. háj-l-ad- (pro haj-l-ad) I. haj-ol. hál- = rég. alu 1. ezt.?hála, hálá. E szó egészen rímel az orosz yvala (louange У ser. kev, khev, gev

glev : colere, venerari ?) szóval s mégis fölhozom a tam. kulávu- (Iouer, exalter, célebrer) igét. háló (háló-z).

Tam. val-ei (filet, rets v'allu- unir, joindre, entrelacer, tresser, ourdir, lier, mert Ы1и-Ъ6\ is az igenév kol-eit aztán ara tam. nyelvben ajakszelet, mint a régi magy. nyelvben), hályog (rég. haly-ag, hájog szék). I. háj.I. hám (hán-cs, hám-lik pro hám-ol-ik, hám-oz, hán-t pro hám-t || hom-por, hom-l-it — takar, mert a hám is = takaró).

Tam. 'um-i (nőm. ag. = enveloppe du grain, cosse, paille, balle de riz:

Szótár.5

umi- kkarappán, erusta lactea, cf. hom-por).Hogy ezen szó a «kab-át, kop-ad, kópéd, kov-ad, kuv-ad, liüv-ely, hom-ol-

it (burkol, takar) szókban látható kab, köp,A tam., kann. stb. nyelvekben a «possum· kifejezésére a kúdu- (to come to

gether, to be fit, possible, to join in an embrace...) ige használtatik 3-dik sze-mélyben s éppen ezért nem ez, hanem az óhajtó képzésére használt kadavin (I may, I might) hiányos ige a magy. szótársa. Ebből való: kada-v-и/ (dieu tkp. ható lény vagy való) meg kadum, kad-iya (fort, dur, violent), kattu id., a melynek felhanguja: kelti (fermeté, solidité, dureté, habilité etc.), kann. kadadu (strong). Ide tartozók: mong. '/ató (hart, fest: ketsüü műhsam, űbermáchtig: küci Kraft, Macht), man. kataüg-se (stark und fest aussehen : keen Hárte, Anmassung), t.-tat. ka ti (hart, fest: kiit, giij Kraft, Macht).NB. Ebből láthatni, hogy az arab qadir (potens) participium oly felesleges, mint a quwt (erő) névszó.III. hat- (hat-ol, nyomul, el-hat, be-hat tkp.jut).

Tam. attu- (att-al: parvenir, arriver,atteindre á, se reposer sur__inda sseydiy-enakk-um att-іГГи, cette nouvelle m’est aussi parvenu = elhatott), határ (határ-ol, határ-oz).

E szóval a tam. sadir, mai. adir, túl. adum (borne, frontiére) azonosíthatók, de a mong. kizár (Rand, Grenze) alakkal nem s így a tam. nyelvből a karár (»mesure, borne·) számítom ide, mert az r kettőzve mindig erős t. hattyú cf. tam. ’ódi-mam (cygne). haz-ud- (hazug, hazug-ság).

Tam. kisá (mensonge); kann. kusáka (a liar: hazug: tam. kusa-m, calomnie, invective plein de foussetés), mong. yud- al} yudla (mensonge).

A man. yasu-tai (falsch, irrig), a mong. γαζα-γαί (krumm, schief) társa s így a kacs- (karingó) alakhoz tartozik.há (hájhábor-og- (turbari: hábor-odik syn. kavar- odik, kevered-ik pl. a gyomra h. =

kevered-ik : háború stb.).Tam. amar (combat, dispute: fureur: I amar-ádu- combattre, háborúz, de a va- Isécouer le joug) ; 3. karlu-vn- (nattoyer, purifier, laver), cf. man. kargi (beschnei- den, hobeln).köp, kuv, hiiv, hóm (couverture) jelentésű gyökszók egyik mellékalakja s így semmi összevonás sincs benne (legfölebb képzAhiányos), mutatják a man.jf/w-amiya- = Ш-аІа- — І-nw-ek- (schalen : kuvaszt) alakok.II. hám (hamais: hám-os, hám-oz).

Hogy e szó csupán «takaró· s így az első hám szóval azonos, mutatja a tam.sül (hamais, housse, couverture ), amely a kann sul-i (to peel: hám-oz, hánt) ige nőm. v. rendes alakja. L. szil s így legfölebb a mong. yorn (Cameel-Sattel: Unterlage...) alakkal rokon s nem az orosz I stb. pm-ut szóval, a mely a mong. szó rendes pluralisa.hány- (= vet, okád: a búza hányja a fejét: vlmit vlkinek fölhány).

Tam. i. ka'-, ka-kku- (rejeter, lancer, vomir, cracher, tousser, pousser des épis.... s’élever en pustules, cf. a száját kihányja; kann. háku- to throw) г. kanéi- (cracher, fairé effort pour vomir, tousser pour avertir.... kud. kant- to throw).

NB. A hány* igének az «árkot hány» kifejezés miatt <ás> alapjelentéot nem tulajdoníthatni, mert akkor a ser. ккан- (fodere) igére jutnánk, ’ ebből pedig a többi jelentés nem jő ki.

Szótár.6

há-pa·, húpa.E szó ikeritett, de nem «dimb-domb» értelmű hanem hágó-, süpp-edö

(huppadó).A há-pa a hág ige olyan tamulos igeneve, mint a vág igének a vápa; a húpa a hupp-an (süpped, mélyed) ismét tamulos igeneve. A tam. agappu (főssé, abaissement) és ugappu (hauteur, élévation) 1 alakok éppen megforditvák a magy. alakokkal szemben.hár (hár-ad-, hár-am-l ik, hár-ul, hár-l*ik, hár-int, hár-it || hár-s, hárs-ol).Tam. i. karli- (se séparér, passer, aller, s’écouler, finir, se relácher... karli-y-al, karli-dal, karlissal, karli-mei, karlt-vu, nőm. v. II karli·, karlittu ppOdu- rejeter, őter, éloigner, consumer, purifier, détruire abolir, émonder, deduire, soustraire: kar· litta/, karlippu nőm. v.); 2. karl-ahi- (se dé- faíre, se démancher, se déboiter, se séparer, se láchcr, s'öter, se glisser, se dépouiller: kari-ami-, karla-TTu- v. tr. défaire, démancher, dépouiller, óter, quitter, rejeter,NB. A magy. hár-s származéknak megfelelő jelentést a föntebbiekböl kivehetni, mert az igenevek jobbára csak jelezve vannak.hár-om (rég. borom is, cf. mong. yurba-n vulg. yurub . . . . tam. karín, trident, instrument á · trois» dents, á trois fourchons, mert az éjszaki alakok r, /, d, betűket tartalmaznak.)hár-s (pro hár-os ? tam. nár, filament, fibre des plantes, bast. 1. hár). hát (meg, utó: hátul = utol, hátra, hátrá-1 stb., cf. késő, utó, ucsu.)

A «hát, utó, far, al-fel, fenék» szók még ugyanazon egy nyelvben is aequivalensek lévén, a hát szó társai ezek : tam. 1. kad-ei (fin, extrémité, dernier, de derriére, kadei- si id. kann. ka de, behind = megett); 2. kadi (fesse, derriére, cf. osm. kid. id.) ; 3. kudi (talon, partié postérieure du pied);4. kuda (occidental, ktidakku, Occident: ezt «hegy· értelemben veszik, mert nyugat a tam. népekre = hegy, magasság; de a hát szónak is egyik értelme «magas, felső rész) ; 5. ide vehetjük a scr.-nak jegyzett ktidam (anus) szót, cf. t.-tat. kitt, gól- id. man. '/üde (Hintertheil des Schiffs), mong. ged: ged-ergen — tergum vertendo: hát-for- dítva, hátra felé) mong. yoi-no, yoi-to (der- riére, Occident = osm. kai-nak, fesse, der- I riére).? ház (ház-as: haz-a = haza; cf. kuny-hó, haj-lék, vity-kó, vityilló).

Tam. d-ni ή tin (maison, Íitt-ál, mére tkp. ház-személy).NB. A latin casula-ЫЛ kazsula lett s így a casa alakból ház nem lehetett. Már a német

Haus szóval való összefüggése valószínűbb.he (hü)heb-eg (eb-eg, hab-og, cf. man. yembe, yempe stotternd : a tam. szót lásd dad-og alatt), heder- = hadar-hedegü (líüdügü, hegedű, hegedül).A tam. kíjc/a-vadi (luth indien) szó első részét láthatni a Ыfti-yárl (une des 4 es- péces de luth) összetett szóban is. Ezeket pedig értelmezhetni a küfttt (kotyog, pen-

Szótár. 1

get) igével, de a kódu-, kótlu- (courber, voüter igével is. A második rész «luth» jelentésű mindkét szóban. A mong. ya- doya (Geige) azonosítható volna, ha tud- nók, hogy adoya-ból való. heg {-hág: heg-ed-: 1. összeforr-, 2. megdugul).I kkei nőm. v. tehát a hár gyökmása, valamint a tam. ertikku- couper, tailler, tuer,

ige is).I hév (= háv; heveny, hev-űl- stb.) 1. hé.I hever- (= hüvdr-: hever-k-óz-ik. Szék. = hentereg s így a tamulosan transitiv kép-

ződén átható kavar, kever igék intran- sitiv alakja).he (hö is), hegy (rég. hig, hyg || hogy id || hek, hekk- es=gögös; hegy-é-be=tetejébe,

hegy-es, hegy-ez; hegy-ke, hibásan hetyke; hegy= I. hágó, passive. 2. = hágó = átmenő, active).Hogy turáni fölfogás szerint «acumen, cacumen» és «mons* egy és azonos szó

lehet a magy. hegy szón kívül láthatni a kővetkezőkből:Tam. 'e-, 'eh-gu- (1. monter, atteindre, élever, prendre en haut, cf. fülét hegy-

ez-i = emeli; 2. rendre fin, délicat, petit = hegyez; 3. carder la laine ou le coton, cf. h-ih-el- és 1-éh-el id. tkp. ez is hegy-ezés). Ezen ige származékai ·. \.'e (fleche: hegy) 'egu, ehgu, ehgam (pointe, hegy, tranchant «асіег» dard, javelot, arme en gé- néral: hegy, hegy-es eszköz); 3. ekku- (monter..., 1. hág-, ág-as-kodik) 2. ekku, ekk-arluttam (arrogance, orgueil: hek-re tartás, hekk-es-ség), mong. ak (acumen ; pointe). t-tat. ak- (monter ok, fleche), man. ck-íakse- (stolz aussehen tkp. hegy- dag-anat mond: hekkes-dölfös), cf. ig-en, mái, hont, poczak: karcsú, heit (héit, rég. esztelen ? heitvány, heit-ság). Ha e szó egy a hit-vány alakkal, a régi alak csak annyit jelent, hogy a hosszú í szét van terpesztve.

A Tam. keiiu- (se corrompre__) igéből az igenév kédu, de a kann. -nyelvben az ige is kidu-, kelta part. perf. ruiné, corrompu, mauvais, gáté etc), hek (hek-re, hekk-es), I. hegy. hemger = henger.hempely-eg- (hömpöly-őg, hemper-eg, höm- pör-ög II hompoly-og, v. intr. rouler).

Ezen igéket a hen-tereg ige módjára összetetteknek lehetne tartani egy hem, hűm, kom (gömböJyüséget) jelentő gyökből s a pereg, bolyog igéből. Azonban a gömbölyű szónál is alap a gömb ige-

Tam. ekku- (se serrer, se reunir, se dessécher, le ventre constiper etc.) hegedii stb. 1. hedegü. hely (= hár·. hej: hely-es, hely-ez).

A tam. kál (lieu, place.... úr-kkál, dans le village, syn. il, lieu, place, maison : ilr-il dans le village, cf. magy. locat. I ül-ul, t.-tat. il, el, ili place a kálit- (kel) ige nőm. verbaleja, a hol «kel, áll» va- | lami. Az il szó is a nil- (áll-) igéhez tartozik, amint a nil-am (mintegy: ál-lam, lieu, terre, champ pays) is mutatja.

NB. A «Halotti Beszéd*-beli ilezie, nem helyezze, hanem illesz-sze értelmű s így más gyök.hem-zs-eg- (= hámzs-eg-: ham-zsog- syn. nyüzsög, cf. amalu- se presser, se joindre : am-al-ei, bruit, tűm ülte, abondance). henye = hanyag.hepp-en- (= hápp-án : sietve leül, supp-ad, süpp-ed, sep-ed- hangutánzók társa), her (= hár : fű, ló-her-e, lóher-je || hír pl. csibe-hír, gólya-hír || húr id.)

Tam. kir-ei (herbe potagere: feuilles bonnes á manger, her-cze (hercze, hurcza), 1. húr. her-del- (cf. szel, szel-del : riszál, metél || her-dá-l.

Tam. karit'- (couper, tailler, rogner.... s így a hár-ad gyökhöz tartozik, 1. hár. here (hárá : heréi).

Tam. virei(1. gram des plantes, d'arbres ;2. «sperme humain, lesticules». .. .virei- y-edu- chatrer; mong. iire id. man. oori, Saft, Saamen). her-g (= hár-g; herg-el: 1. dörzsöl, horzsol ; 2. harízsál s így az alapértelem : kapar, vakar).

Tam. varit1- (frotter, rader, óter en raclant.... de ez a karit'- I. hár változata is lehet, mert van : vara Itt, kata/ti t. i. я v ajakszelet lévén), her-k-él- (hár-k-él: valaminek hegyet, csúcsát levágja, lemetszi, lecsípi, tani. karit'- I retrancher ce qui est proéminent, karit- Ive-m, veyya (chaud, brülant), vevvigan (heves ember) etc.név s így a homp (gömbölyű valami) igenév s ennek változatai a föntebbi igék töveihencsereg = hentereg, henczeg- (cf. mong. kenteg-le-, auffahrend, jáhzornig sein),

tani. kond-a/i'- (se soulever, étre orageux, furieux, violent, la mer mugir etc.).

2 Szótár.

henger (valami gömbölyű : henger-eg, gurul).A mong. ömgöri- (couler, zich wálzen, umdrehen) ige a hemger alakot

igazolja, s így a man. jetiké, jetiken (Melone, Kűr- bis, cf. tam. ktmbafam, cucurbita, tkp. a gömbölyű) szó is kém-kéri helyett való. hentereg- (hen-cser-eg || fen-ter-eg, fin- ter-eg s összehányva fetreng, tkp. forog).

A kann. nyelv mai hin-dirugu- (to return) alakja, régen pin-dirugu- tam. id és szószerint fenék (hát, utó) + téring, részekből áll. hernyó (hemyü is).

Tam. kuravananan (espéce de ver: árva- na, reptile, ce qui rampe... cf. mong. χοτο- '/ai, Warm. Insect), herreg- (morog a kutya, cf. tam. kuref- mal. kure- aboyer s ebból Dr. GUNDERT szerint a tam. kura-kura, chien a ser. nyelvben).herv (herv-ad-, hirv-ad, fonnyad, horgad, stb.)

Tam. kuru-guru'- (se faner, s’inquiéter s igy alapértelemre tehet: horgadást és korhadást is: az ismétlés a tartósság kifejezése miatt van), her-zs-el- (= hor-zs-ol), 1. hor-ny-. hetyke, helyesebb hegy-ke 1. hegy.hé (hi).hé (hév = háv, hev-eny, hev-es, hev-ül || hő, cf. öb-öly).A tam. ve' (chaud, ardent) gyökböl a főbb képzetek ezek: veg-ur (bouton de chaleur), veg-uftt (s’emporter: hévül), ve-kkei (chaleur étouffante, cf. szék. vekk- ed-ez, ég-, vágyik vlmi után), vehgu- (désirer ardemment) ; ve-ti-gar (chaleur) veuu (chaud, ardent, cf. izzó); vette (chaleur), ved-umbu (étre chauffé), vetüli (bouillir), veppu (chaleur, ardeur, cf. kann obbe id. magy. öböly), vembti- (s’irritér...'NB. Ezekből az látszik, hogy noha a ve gyök a japán fi (tűz, nap) társa, még is hiányzik belőle valami s ez h vagy v, a mint a syn. ávi és káy. mutatja.héj (1. couverture, pellicule, écorce; 2. ca- vité, csűr, ház, héja, hiju, hiú id. rég. he-on = hiján, hév-on = üresen · héj-az = fed, héj-al — héjtalanít).Tam. véy- (vétir, mettre, orner, couron- ner; couvrir, couvrir de chaume, cf. vai paille, chaume). De a véy mint képzötlen nőm. verbale és participium is létezik, ce qui couvre : héj, tube, objet creux : a hiú valami, bambou, mert csupa héj, a mi belül hiú, azaz a héj ·burok, takaró» és a burok által képzett «üreg» jelentésű. Ennek nőm. v. véy-am volna s ez vés-am alakban létezik is (extérieur, ornement,• habillement, masque etc), jelentéssel, a mit vésa alakra sanscritizáltak. Ezen alak változata a vai, vai-kkal, vai-kkől (paille, chaume) mint a héj, haj, hiú, véy-dal nőm, v. (maison, niche, tehát üreg), hét melléknév; hét = hát, névszó, cf. telugu yédi, seven = kann. édu = tam. érlu és erlu, t.-tat. yedi id., 1. a nyelvtanban).hihiába (= szék. heába, hi-á-ny, hej-ány, hiú,1. héj).hib-a (hib-ás, hib-á-z, hib-ul).

Tam. ew-am (maladie inqurable, peine, malheur, faute: év-am, faute, crime), man. ebe· (Mangelhaft sein).; hibb-ad- (hibb-an-, = süpp-ed, süppen : sülyed).Tam. iva-vu (dégradation, bassesse).NB. A szék. bibó-ka (pocsolya) nézetem szerint higó-ka helyett áll, úgy mint ábaskodik pro ágaskodik.hideg stb. = hí-deg, Khív, hüv). hidor- = hadar (v. zadar). hiedel-em (rég. hiedel-m-ez = árnyal, hi- vesit, enyhit).Ezen képzet jelentésének történeti alapja í van s ez az, hogy őseink meleg vidéken laktak, mert a forró égöv alatt egészen természetes, hogy a hül annyi mint «eny- I I hűl, gyönyörködik, vigasztalódik», a mint

a tam. nyelv igen sok kifejezése bizo- I nyitja, hiju (heju, hiú), 1. héj. hilinta 1. himba és galló.long .. . padol, hidal, fektet: kidiigu, planche qui fait le contour d'un char de procession et sur la quelle les bratnes s'assoient: a kocsi hid-ja). Ezen gyökhöz számítandó a man. gida- (verdecken, über- werfen : /ida, Bambusmatte, yidakú Re-

3

gendach tkp. terítő). A mong. burum, magy. bürü (hid) gyöke a man. bur-i- (bedecken, überziehen) ige. hí-deg (pro hiv-deg stb.), 1. hüv. híg (hig-ul, hig-ít II higg-ad sűrűségét, zavarosságát veszti).

Tam. igu'- (liquefier). A mong. sifig-en (dünn, flüssig) igéje a man. singe- (tróp- feln, eindringen....). A k.-taL stj-ik (flüssig) elemzése nem bizonyos, hínár. Úgy látszik e magyar szó a tartalmat, a tam. kinaru, keni (puits, fontaine, citeme, étang, főssé) szó pedig a tartalmazót jelenti; különben ki tudja, ha a hinár régen is «alga» jelentésű volt-e? mert «bele esett a hinár-ba, kihúzni a hínárból· kifejezések jobban illenek a tam. kinaYu- jelentésére.I. hír (hír-el, hir-d-et, hír-es, hiresz-tel).

Tam. kiíru- (dire, proctamer, publier les bans de manage, les édits etc. expliquer, crier etc.), kúr-al, кйги-dal nőm. v.

NB. Van még a tamul nyelvben Hr (parole, mot, signe de bruit, son imitatif) és hir-tli (re- nommée, renom, gloire . . .) alak, amazt a ser gir (vox Vgri. sonare) alakkal, az utóbbit pedig a kríl- (dicere, loqui, enuntiare . . .) igével hozzák kapcsolatba. Sokkal valószínűbb, hogy a mong. kiitir (Gesprach) szóval együtt a kin- felhangu társai.U. hír (húr: csibe-hír), 1. her. hí-sz (sz jelenidőképzö ]/ hí, hű, hiv, ebből nőm. acti hí-t és ez a mong. iie-ge-, Use-, erőire, igének az alapja a tam. n-ambi- még 'ambi'- alakban is messze áll), hitvány 1. heit. hív-, hí, hiv-a-tal, hiv-og-at).

Tam. i. küvu- (erier, appeler, parler: coqueliner, chanter: kúv-al-, kúvu-dal, küvu-gei nőm. v. kítv-en- id. fairé du bruit); 2. kupp-idu- id.; 3. kú-vifi- id., cf. man. guxvc (tönen, kiingen, schreien). íz-ik- (hiz-ott, valószínűleg a háj-az-ik összevonása, mert a tam. korlu-tta még rl kilökéssel is sem valószínű, minthogyI. him (masculus).

Minden csürés-csavarás nélkül e szó társa a mong. im (die Hoden, cf. man. sintc- anfeuchten, befruchten) szó, mert a monyas és kan, kand-ur szók alapja is a here.II. him (himét megtalálni, himes, him-ez: him-l-ik, himlő, himlet || hint-, pro him-

t).A régi him-l-et (dispersio) s himl-el- = «szemenként elszór, еі-bint» jelentés,

meg a himlő (tarkaság, folt, petty) azt mutatják, hogy a him gyökszó alapértelme «szem, petty, apróság», (szék. apró = himlő). A tam. nyelvből csupán a hin-t- igének megfelelő sin-du- (re- pandre, verser, disperser, éparpiller) igét említem meg. him-ba (himbá-1; hindsa, hindsá-1 j| hinta, hintá-z).1

Tam. uits-al (brandilloire, balangoire, mouvement, agitation : tmsal-ádu-, se balancer etc.).

NB. Minthogy az alapértelem in-og, a him-ba pro hin-ba s nem megfordítva. A hil-inta pedig összetétnek látszik, cf. galló.hiri-cs (hirics-el, hiri-p, hirip-el).

Tam. kal'attu-, karatt-en- (ráler, avoir la respiratiun génée par les phlegmes: osm. yírí-lda-).hiz-el- (hizel-ked-ik, hizel-eg, cf. éd-el-eg).

Tam. ida-vu (flatterie: ida-m, ce qui piait, ce qui est agréable, plaisir, douceur).

NB. A hisz nem gyök, hanem 3-dik személy j pro hiv-sz s így abból hiss-el nem származhatok. I hipp-hopp, cf. tam. kupp-cn- (se hátér), hiv- (hiv-atal stb.), 1. hív.

hí (hl)hl- 1. hív-.híd (híd-al, híd-l-ás = pad-ol-ás).

A tam. pdlam (pont) a pá·, pávu- (paver, étendre . . . . fektet, pad-ol) ige származéka) ; a pad-ol- a tam. padu'- (fairé coucher, paver, étendre . . . .) ige testvére. Ezzel hasonérteimíi a tam. ktdn- I h se coucher . . . . kidattu-, fairé couclier, étendre par terre, placer, poser de son Iulrn (roth) és man. fulara- (erröthen). tam. pU- laru- (le jour poindre), mong ul-ára (erröthen) alakok legegyszerűbb gyöke a tam. 'ol (hűmére), a mely aspirált lehetett.33.2ennek kann. alakja a köv-ér, goböly szók alapja).ho

4 Szótár.

hob (szék. = hab; hop-oly-ag szék. écume, bulié d’eau: magy. hupoly-ag: enflurell) hup-or-cs, syn. höbör-cs és göb-ör-cs).

Tam. knpp-ul (bulié d'eau, bulié d’air ; pustule, ampoule: hupoly-ag ... nombril,cf. osm. gób-ek: koppul-t'-, l’eau bouillonner et former des bulles: koppufi-ttal, bppuli-kkti etc. nőm. v. t.-tat. köp-iik (écume, kóp-iir- écumer; osm. kab-ar- s’enfler: kabaréik = tam. koppul = mong. /ab-ang, man. fofun, Blasen von Regen.A man. 0bo-Agi (Schaum) alak a mong. ob-yoi- (s’élever), tam. ubukkti- (s’enfler, déborder). Kiki észreveheti, hogy az alapértelem a ipufadtság· s így a hup-orcs, höb-örcs, göbörcs (élevure, ápreté) szók mellékalakok. Ezekből láthatni, hogy a perzsa áb ser. ambu, ap (aqua) szókra nincs szükség, hodáj (hodály=juhtanya).

Tam. kotldy, kott-il (étable, tóit á vache, place de refuge = ? skr. gosta étable). ho-gy (— hód', képzőjére nézve, cf. tam. e-rru = t-TTu de quell maniére? i-TTu, így a-TTu ügy), hohó! (=ohö! csodálkozást jelentő).

Tam. 6g6, agó id.I. hol (rég. diluculum: hol-val, reggel, vilámodással; hol-nap: eras || hol-d || hölgy tkp. a szép, fénylő). A «diluculum, dilu- culoi tam. nyelven: 1. kál-ei, kál-iyam (V kálu-, kél); í.viiiyal (1. vid-ul); 3. pular-i, pular-vu (man. fulara- erröthen, mong. ulára- id.); 4. vaig-afei (éj vég) arunam (/arulu- s’éveiller); 5.veU-áppn ()íve! 1. vill-am); 6. ѵеЦ-епа (diluculo V id).

A M. Ny. N. szótára szerint a kél, kel vagy a hal-nal-ni ige gyökénél kellene maradnunk. Azonban a man. ul-d-en (Morgenröthe: uld-ciige glánzend, kell) máshová utal. Tam. of (lumiére, beauté, ófíiya, brillant, beau: öli lumifere, splendeur «lune, soleil* ...: ο/i-, olir- briller: ojt-dal, oHr-dal, o/i-vu, ofir-bu nőm. v. etc).

NB. A man. ful-giyan — /.ul-giyan — mong.II. ho-1? (a tam. kérdő e, á, ó ? aspirált alakja + locat. /, hibás az -i-hol! pro i-hon!).hol-d (cf. tam. of-i lumiére, lune, . . . . offiyóti, étre qui brille, la planéte Venus ... 1. I. hol).holló (cf. tam. ktil-ingam, corbeau, kuluk- kam nőm d’un oiseau, vog. kul/αχ, man. yolon ya'/a, ein dem Rabén ahnlicher Vogel).hol-nap 1. hol I.hol-t 1. hal-.hom-ály (homály-og, homály-os || rég. hom- 1-it pro hom-ol-it = borít, fed || komor, k. arcz = borult arcz).

Tam. i. ’ammti- (arnm-al: fermer, boucher, couvrir); 2. kammu- (couvrir, étendre, couvrir entiérement. . . kamm-al nőm. v. couvrir, couvert «temp couvert»); 3. kum- m-en- (fairé noir, s’obscurcir: kummu, signe de ténebres); 4. konmu, konmü (air, •nuage»), mong. yomi- (couvrir), man. yómarabu (schwarz fárben : yómara- eine dunkle Gesichtsfarbe habén), homl-ok (pro homol-ok pluralizálva, mint aj-k).

A tam. nyelv több hasonjelentésü szói egyike : kumb-i, kumb-am (tas, monceau •front», nuque du cou ... Vkiim-i, kümbu-, accumuler), de ez a magy. komp = homp szó társa. Hogy ugyanazon szó homp (dombocska) és homlok jelentésű is lehet, mutatja a mong. maii-nai = tör.- tat. mafi-yai, maii-nai (front), mandzsu mafi-kan (Sandhügel, szék. pon-k, domb vog. pank, tété). A magyar szó társa a tam. kav-uf (joule, tempe . .. .) szintén csak ■ emelkedő· alapértelmü szó többes alakban, osm. alu, ann társa a tam. aiiiiei (front, place du front).NB. A homlok szó megfejtésére expresse gyártott finn kulma-luu (szöglet-csont! I) szó sem elő- része nem áll, sem hátsó része, mert a finn 7мм szó a dél-indiai clumbu, clubit, elu (os) eredeti alak rontottja. homok = mong. yomak, yomaki (Sand), t.-tat. kunt, kom id., cf. tam. kum-ei'- (pileí·, amollir. . .).homoly-og- = gomoly-og-. homorú (homorod-ik syn. köpör-ödik).

E szó legközelebbi társa a mong. yo- mori- (devenir concave), valamint az ellentétes domború is legközelebb áll a mong. doboró (convexe) alakhoz. A tam. ku- mirl-n-da (convexe) a gomoly alakhoz tartozik. A kavi-nda (concave) pedig a

5

káva alakhoz.NB. Hogy a hom-oly-og-, gomoly-og·, homp, gömb rokon alakok · dombosság» jelentése daczára

a homorú éppen az ellenkezőt jelenti, oka az, mert egy kinyitott esernyő lehet homorú és domború is, ugyan {gy egy kávába hajtott test egyik oldala homorú, a másik pedig domború, cf. tam. kavi-gei (nőm. v. = concavité, parasol és kavi-sei tumeur, enflure: dombosság).homp, komp (dombocska, csomag: hom- p-ol stb).

A tam. kumb-i, kumb-am (tas, monceau etc.), a kumbu, kumb-al (tas, foule, troupe, multitude, kann. gumpu id.) alakkal egy-gyökü. A kann. gtidde (a heap; csomag) = túl. guddc (a hill) = kud. guddc (collection of people: néptömeg). Ha-sonlókép magy. kup-acz — tam. kupp-ei (rakás, domb, szemétdomb) és magy. ku-pak tanács (tömeg-tanács tam. id). A kumb-gyök a ktimbu- (s’agglomerer etc.) társa.hom-por. A M. Ny. N. szótára homlok- por-nak veszi, de valószínűbb a hám alatt látható értelmezés, hon (i-hon, a-hon, itt-hon, ott-hon: hon-ol).

Tam. kan (lieu, place, suffixe du loca- tif, dans, en, á, sur: i-fi-gan = i-hon, a-fi-gan = a-hon etc.). A magy. hony, honny alak még ősibb, mert ny rendesen = tam. n.

NB. A t.-tat. kon-, kun-, mong. yono- (megszáll, meghál) nem a ko- tkp. koy-, kuy- (poser) ige visszahatója, hanem a huny, kum alakhoz tartozó.hopor-cs (höbörcs), 1. hob.hopp- (hopp-ol, hopp-oz: ugrál, hipp-hopp).

Tam. kumm-ál-am (saut, bond), hor-cz-og (hor-k-ol, hor-ty-og).Tam. i. koru-kkci (ronflement, ko/'uk- kei vidu- ronfler: koVu-got’u'- id.); 2. ku- rattci (ronflement, k. vidu- ronfler, cf. man. kor schnarchen, osm. yj'r-la- ronfler). I hor-d- (cf. kül-d, ál-d stb. hor-d-oz).

Ezen semleges irányú ige alapértelme nem gytij-t, s igy nem is lehet a mong. jura- = tam. kurlu-mu- (se réunir...) igék társa, hanem a hur-cz-ol (syn. hordoz) igével egy-gyökü, mert az új kann. horu- (to bear) régen poru-, 1. bir. hor-d-ó. A tam. píppá == ang. pipe, de cf.

tam. kurudu (réceptacle, grenier portatif). horkol 1. horczog.hor-ny (horny-ol, hor-zs-ol, cf. huru stb.).

Tam. 'uritiu-, 'urinsu- (uriii-al: 1. se frotter, se gratter, avoir la peau pincéé, prise; 2. frotter, frictionner, uriiiu-dal, urritis-al, uriüsu-dal, nőm. v. \ úri écorce, peau).hor-og (horg-ad, horg-as stb., cf. gör-be stb.).Tam. kór-am (courbure: recourbé: kőra-p-pal dent recourbée des serpensV kur-afigu- se plier, se courber). Ide veszik a kuYa-du (tenailles, pincettes, crabe etc.) képzetet, hor-p (hor-v, szék. nőm. v. hor-pad, hor- v-ad = mélyed, gödrösödik : horp-acz, hor- p-asz stb.).

Tam. kurli-vu (nőm. v. concavité, creux \kurli- étre, devenir creux, concave: kurli'- v. trans. kurli-ttal, kurli-ppu nőm. v. kurli nőm. v. defect, creux, cave, fosse, főssé «ventre», cf. a ló horpacza, tombeau, magasin ; kűriéi, chose creuse en dedans, cf. man. kori- ausgraben). hor-zs 1. hor-ny.hosz (hosz-ju = hosszú, úgymint tam. pa- siya és passu: rég. hozt] husii, hossz-as,

hossz-ít).Tam. 'usa-nda (haut, élévé, sublime, cf. Hosszú Pál, hosszú torony, hosszú

karó stb., usa-tti, usa-ppu, hauteur: usa-ttu-, hausser,élever...V ttsa'- s'élever, étre éle- ver, usakka, en haut, k.-tat. uz-a syn.) A kann., túl., kud. stb. ud-da (long, múlt részesülő alakú, mint a tam. usanda s lehet, hogy ennek összevontja, de lehet a kemény alak is.

Hogy a hosszúság és magasság egy alapú, mutatják a kővetkezők: t.-tat. uz-un, oz-on (long) = mong. ut-u (long), t.-tat. ия-ak, oz-ak (de long durée) = mong. ud-án (de longue durée). A mong. u-da- (nyúlik, késik) igének megfelel,-hoz (rég. húz, chuz: hoz, hez).*34k.-tat. os-ay és os-ak-la·, osm. uz-au- I id. A mong. U/H (uzun) alaknak nincs igéje, csak igencve utasun, (tam. núl, a nyúló, a fonal), tehát az ud-a az ut-a társa, s így a t.-tat. uzun, ozon és uzak, ozak egy-gyökü s ez us- (hág, nő, nyül-ik, múl-ik, halad)

6 Szótár.

ennek felhangu társa: üs-,(is· croitre, üs-t, ős-/ pars superior, űz, üs-eri id. A t.-tat. us·, üs- syn. megfele- lójei, tam. usa'-, usaru■ (étre élévé, ex- haussé, grand, monter, croitre), uyaru- id. s így az uy- (vivre: il syn. áll) a legvégső gyök a t.-tat. us·, üs- alapértelmében.hov-ad (emelkedik, puflfad : hov-ály : a csizmadiák emeló-feszitó eszköze; a hob

gyök mása s nem a kov-ad-é, mert ez hámlik. hoz- (hoz > vi-sz, hoz-a-tal > ví-tel). Nevezetes, hogy a turánság főnyelvei- ben a jő > megy, hág > ’lej-t egyszerű igével fejeztetik ki, de a párhuzamos apportot (orosz pri-vcfli, her-bringen) és emforter (orosz и-ѵеф, tragen) kifejezésére egyszerű ige nincsen s az apportcr véve-jő, s az emporter véve-megy össze- tét által fejeztetik ki. Ezen turáni logica a ser. nyelvből származó indiai nyelvekbe is átment, valamint a kínaiba is (ná-lai = take + come, to bring), sőt a népies arab $i-b (hozott) = jé-buh (jött vele) és ráh- buk (vitt = ment vele) is ama logicához | közeledik.

Hogy a magy. hoz- és viv- (visz) igék a jő- és megy- igékkel semmiféle össze-függésben nincsenek, az világos. Mi tehát a hoz-? Meggyőződésein szerint a tara. kodu alak, a mely egyszer a kodu -varu· (véve jő) kodu sellu- (véve száll = visz) összetételekben kondit (véve) helyett áll másodszor mint önálló ige kodu'- (donner, livrer, remettre ...) jelentésű. A kondu- varu· (véve jő) alakból kon-ar- is lett. Hasonlókép a mong. abii irc- (véve jö) alsara- (bringen) lett, a man. γαΐ-me j>- (véve jö) yai-ji (bringen, holen) alakra húzódott össze.

NB. A t -tat gtt-ir-, gőt-iír-, kit-er- (hoz) a gtl-, kit- (jö) ige causat. alakja (pro gel-tir, kilter tkp jövet) nem a gil·, kit (elmegy) igéké, a mint mások irták, mert ekkor «menesz-t· jelentésű volna.

Ezen közelítő rag kifejezésére van vagy 7 tam. szó. A kad-ci (cóté, place . . . . ) megfelel a t.-tat. kát és japáni kata (Seite) alaknak s eléggé rímel a miénkkel is s mégis a tam. id-ei (milieu, centre, cóté ... pl. naivár idei p-pugu- fréquente les gens honnetes tkp. jók-hoz búj) alakot tartom a hoz társának, mert a szék. hezzánk szerint félig alhangu.hó (hő)hó (hav i. luna, mensis; 2. nix: hó-ka, hav-az, hó-fehér).Tam. kő (rayon de lumiére, lumiére• lune, soleil» etc., cf. kav-in, beau), mong. χοα, /6 (weisslichgelb, γοα schön, reizend, z. B. eine vornehme Frau), man. kőwa (rothes Pferd), k.-tat. kuar- (blass werden), cf. kinai hoatl (gelb). hód, cf. t.-tat. kondtz, kunduz. hóda (rég. eras, hódai, holnapi, cf. kann.hottáre Morning), hód-ol- (tkp. haj-l-ik, görbéd: hód-ít pro hód-ol-t).Tam. kódú, (kőd-al: se courber, se plier: kóttu- pro kódu-tu-, plier, courber, mert a tam. van-ailgu- hódol = magy. vany-t-ga, horgas, görbe), mong. yod-oi- (sich beugen etc.).hóly-ag (hójag : hólyag-z-ik = puffad, dagad = szék. gujádzik pro gulyádz-ik, hó-lyagos himlő, h. meggy stb).

A szék. gulya, guja (golyó, teke, daganat) társa a tam. kufu-ppei (enflure) s így a hólyag szóé is, mert a golyó, gulya gömb, mint a hólyag is. De mert a t-tat. havuk, kivik (vessie) rokon egyszer a kab (sac) s másodszor a kow-uk (creux) szók-kal, a kuluppei alakhoz veendő a tam. kul-ei (creux d’estomac, estomac, cceur) szó is mint üreg és zsák jelentésű, hón (hóny, hónalj).Legközelebbi alak az éjszaki mong. fittyon (Achselhöhle) = k.-mong. suyon id. = man. 'ογο id. s talán a tam. sa-tl-ga (ais- selle).

NB A vogul vojn, ujn, (Schulter) szó társa a tam. moymbti (épaule), de ez nem hón.höhöbör-cs 1. hob.hökk-en- (hökk-en-t, cf. tam. sokh-idu-, stupéfier, troubler 1'esprit: hökkent), hölgy (= höld'J, 1. hol, hol-d. hömp-öly-ög stb., 1. hempely-eg. hörög-. Tam. kuYu-gur-en- (fairé du bruit comme le phlegme dans la gorge des mourans, cf. halál-hörgés).

7

hör-p (nőm. v. hörp-öl, hör-p-ent || szörp-öl, ször-cs-öl szürcs-öl).Tam. 'úri- 'uYiüsu- (sucer, humer, bőire á petit coups, par gorgées, avaler,

absorber, prendre, attirer par le nez, renifler: úri-dal, unús-al, urivu nőm. v. A szék. használat szerint nemcsak a szájjal, orral, hanem még az alfellel is lehet hörpen- teni. . . .).hő fhöőjhő 1. hé.hőké lehet a szőke, de a hóka mellékalakja is.huhub-oly (= hupoly, duzzadtság), 1. hob. hucza (huczcza, juncus bufonius. Tam kus- sam espéce de roseau dit ηάηαΓ). huh-og-. Tam. kügii-v-en- (crier, jeter des hauts cris). huj! hujju! Tam. коууб! (mos, eri de victoire).hull- (hull-ad-ék, hull-at, hull-og, cf. tulu = toll).

A tam. ulu-ttu- (fairé tomber, verser, fairé tomber en sécouant, fairé dégoutter) trans. igének intr. alakjából csupán az ulti (polyva szó áll); de ezen alak társa a man. «/«-, uleje- (fallen, einstürzen) s talán a hangutánzó tam. solu-solu- (les feuilles etc. tomber). hull-ám (hullám-z-ik. Tam. ’tileivu, 'ulcivu id.).

Minthogy a tam. alei-, ulei igék az ulukku-, kulukku- (agiter, sécouer, s’agiter etc.) igék mellékalakjai, a magy. hul

l- ám, (cf. vill-ám, és vill-am) a hull- ige származékánál egyéb nem lehe'. huny- (1. = kum ; 2. álomba merül || huny- ász-kod-ik II huny-or-g-at).

Tam. kan-avu, kati-A, kin-A (songé, réve, sommeil, assoupissement, engour- dissement, léthargie etc., cf. suny, el-suny és sunyiskodik = hunyászkodik), kann. kaiiasu, túl. ka na, mai. kinávu id. mong. ani- = tam. kitmbu·, 1. kum és = tam. imei'- (clignoter). hupa (hupál, hup-og) = supá-1. hupoly-ag (hólyagosság, finom daganat),l. hob.húr (hur-b, hur-cz nőm. v. hurb-ol-( hurczol II her-cze-hurcza, cf. hor-d).

Tam. i. irlu'- (tirer, entrainer, attirer, puiser, tirer en longueur, diflerer . . . jouer de la flute ? coűter, exciter, persuader, pousser etc. irluppu, irlu-v-al, irlu- vei, irlukk-al, irliikkttdal, irlu-ttal nom. v.); 2. irl-ei (fii, tkp. huzott, nyújtott, húr, húr irl-ei'· tresser, tisser, cf. hur-ok. hurk-ol); 3. ír'- (tirer, entrainer, extraire, arracher, écorcher), ir-ttal, ir-ppti nom. v. ir-ppadu, corde á tirer), man. yere- (ziehen, ausziehen, in Netz fangen, cf. tam. irluppu valei, fiiét que l’on tire á terre), mong.I y.or~Tu~ *d.

NB. A mong. urya, man. uryau (Fangschlinge) szók előbb a magy. nyelvből valók, mint a hur-ok onnan, mert ama nyelvekben nincs tiszta 1 leszármazás.*I hur-k-a (hurk-ad = soványodik, hurk-asz-t). A tam. hu.fal, (cf. paczal: intestin,

boyau, tripe) 1 üresség, gödrösség· jelentésű (Ϋkudei-) s így a hur-k a hor-p igenévvel egy igéből való s a hurk-ad a hor-p-ad (gödrös lesz, soványodik) társa, hur-og (hurogat: décrier: herg-et).A tam. irlu'- (tirer...) igének is van hasonló jelentése: irluttu vai'- (décrier,

injurier) jelentése, de mégis a hangutánzó иГикки- (gronder, répri- mander, ménacer, presser) igéhez számíthatni.huru (nyeső vas: humya id. hurnyá-z). Tam. irleP- (doler, raboter, poiir, öter les noeuds d’un roseau, cf. hor-ny, és húr.huruba (viskó, kunyhó).

Tam. kurambei (hutte, cabane, nid d’un oiseau, corps \ kur-aiigu- se plier, cf. kuny-hó, hajlék), hurut (szék. = i. köhögés; 2. köhög).Tam. ’iru-mu-, serv-mu- (tousser).hutyor-og- (= gözs-őr-őg, kutyor-og, kuczor-og s így azért, mert a fel-hutyoro- dik

a fel igekötő miatt az ige alapjelentésének ellenkezőjét jelenti, nem külön ige; különben a ki-buv-ik igét is a buv-ik «bele megy» igétől el kellene választani).

hú (hű)húg, cf. tam. kugam (petit esse, délicatesse, mert az ecs, öcs is hasonló jelentésű). I. húgy (= hütf, rég. csillag).Tam. udu (étoile; udi' bríller), mong. od-on, od' (étoile), man. usi-ya (Dim. id.).

8 Szótár.

II. húgy {hűd1; a finn kuse 7. lapp guj urina szók közelebb állanak a ser. кща, aqua szóhoz, mert a tam. siru-nir, urina, tkp. piczi-nyirk). húpa 1. hápa-húpa.hús. Tam. kudü (rag. alap kúttá 1. receptacle; 2. corps: kitd-ili, carnivore, man- geur de chair összetételben hús-élő, húsevő).hús-ang tam. kósu (longueur de 2 milles indiens, rue, corde || k. gól chose longue et mince, ce qui erőit en longueur sans grossir).húsz. Tam. kódi (vingt, vingtaine, irodalmi szó).húz- (húz-ás, húzó-vonó).

A man. jotsi- (ziehen, an sich ziehen, aufziehen, zurückziehen: Violine etc. spie- Ien) értelemre nézve is azonos a magy. igével, a mong. γορϊ- (sich strecken: húzod-ik) és a tam. kóttu- (tracer, éerire, peindre; kódú trait, ligne, raie ...) már szűkebb értelmű. A man. jotsi-val syn. usa· (ziehen, an sich ziehen) s ez a tam. isi- (étre tiré, entrainé... s’allonger; isi'· tirer, entrainer, depouiller allonger etc.) ige társa.

NB. Nem érthetni, hogy a húz- igénél a lineare jelentést s a húzás-nil a ■lineamentam· (tam. k&f·») értelmezést miért mellőzte a M. Ny. N. szótára.hühtív (hüv-ös, hiv-es, hűv ül = hű-1, hűl-eped-ik, hüj-t pro húl-t || hideg pro hiv-deg).

Tam. kufu·, kuli-r- (étre, devenir, froid, frais etc.; kufu-nda, kul-ir-nda refroidi, troid, frais etc.; kufu-tti, ku/ir-ssi froideur, frisson, roideur causée par le froid, fraicheur: kulirppi'- fairé refrodir etc.).

Ezen kulu (magy. hüv, hiv, mert l nálunk u, v) összevont alakban a kü-dir (froid) alapja, mint a magy. hi-deg-nek a hiv. Teljesen hasonló eset van a mong. köl- (kől-de-, köl-dö- frieren) és kői-ten, kei-ten, ki-ten (Kait, Kálte) alakok közt.

NB. A ki a magy. hüsí-t (hüv-ös-it) igét a t.-tat üsii-t (hüjt) igével rimeltetni akarja, előbb bizonyítania kell, hogy a t.-tat. üsü (se refroidir) ige nem ige, hanem -as, -es képzős melléknév egy legalább 'йѵ alak alapból. Már pedig mindez a t.-tat. nyelvekben lehetetlenség.hüv-ely. A tam. kavi-sanei, kavi-sinei (couverture, «fourreau» voile, toile d’embal-

lage) a kab-(át) alatt látott havi'- (couvrir...) igéből való s így a hüv-ely gyöke ku-vad- igéjének társa. A man. 'afiya (Bohne, Schote) és tam. 'av-arei (féve... en général) szintén a tam. kav-V- (couvrir) ige származékának kell tartanunk. A mong. yui, yuy = t.-tat. kin (pro kiy-in gaine, cf. key- revétir).

hüvely-k (le pouce: nagy ujj, öreg ujj).Hogy e szó két részből áll, mutatja a man. amba simyun (nagy ujj), mong.

erke-yoró (hatalmas ujj), t.-tat. bas-parmak (fő-ujj), tam. peni-viral (fő- vagy nagy ujj). Ezért a hü-vely-k társa a kann. heb-be-ral azon különbséggel, hogy a beral (digitus) szónak a tuda bel-h (a finger) alakja van a magy. szóban. A kann. he'-, heb (= nagy, magas). A tamul-féle nyelvekben az r gyakran elesik, cf. szék. me-t pro mert, mán pro mdr-on stb.hű (hiiü)hül (pro hüv-ül; húj-t pro húl-t stb.), 1. hüv.

Ii (i-hon, i-d-e, i-tt, i-ly, inn-et II így II e, ez).

Tam. stb. i, í közeire mutató melléknév : i-ngan (pro i-k-kan, ici, i-hon = e-hely-t), i-nei (e-nyi, ennyi), i-nna (ily tkp. a minő-re válasz), i-r-ru (■= iTTu: így = iá'), i-ni (maintenant, á partir d'ici),i- n-dn (itt) stb., man. i (cr, sic, es: i-ba-de e-hely-t, i-ti-gan, i-11-gc), mong. i-na-du diesseits), cf. inka.

NB. A népies ad-i, kap-i, iit-i, ver-i alakokban az i eredetileg nem tárgymutató volt, hanem az on, en (val-d-on, ve-sz-en) 3-dik személyű rag társa. Később az adi alakhoz járult az a, c mutató elem s (gy lett az irodalmi ád-j-a az a</-i-n-ból.-i (nőm. ag. képző, tam. i id., 1. a nyelvtanban).-i (melléknév képző, ser. perzsa i id.), ibr-ad (szék. magához tér, az ibre-d, ébred alakok rontása), ics-ar (a bor alja s így az ucsu tovább- képzete,). icz-eg- (iczeg-

9

biczeg, 1. biczeg). iczi- (iczi-piczi, tam. if hi petitesse, finesse..). id-e (id-ö, üd-ő, cf. szak, ha).

A magy. id-e (tempus) mong. ed-ör, öd-ör (nap, dies) gyöke a t-tat üt- (passer : múlik) ige, ennek egyik társa a tam. uy- (to go off, escape, survive ...), a melyből uy-di (temps de la vie) nőm. acti. Az ujgur üd, üt amaz ige csonka igeneve tamulosan. A tam. kál-ат. a kél ige származéka ; a tam. n-éram (idő, érkezés) = man. er-in (Zeit) ; a tam. porludu (temps, période de temps, jour, soleil...) a purl- aiigu- (forró) igével látszik összefüggni, íd-eg (1. húr, kötő, 2. nervus).

A tam. sid-ár (tissu ... fait de fibres de l'écorce des arbre . .. Bast) képzet s a man. sidc-re- (binden) 2-od képzetü igének alapja a mong. side- (heften) s mind ezek a két-, köt- alak változatai gyanánt vehetők, mert az ’id-eg alapértelme kötő.ideg-en (visszavonult, ellenséges: idegen- ked-ik).

Tam. idugu-, oduilgu- (se retirer, se mettre á cóté . . . , cf. mong. eteg-et Seite, seitwárts, abweichend). idilló (szék. = ügyetlen s így a dilió szó olyan előtétese, mint a tam. i-dambam = dambam (ostentation, pompe, grandeur), domb, dombér-oz; mert nem valószínű, hogy az id-v szóval függne össze tam. illá = -talan, -telen képzővel), id-nap (id-nep), 1. idv. idom (idomtalan).

A Tam. vidám (manicre, sorté, espéce «fáson, forme», regie, formule == ser. vidka, szláv vid id.) eléggé rímel, s mégis valószínűbb a tam. i'adivam, radivu (beaute,

forme, figure: vulve) alakhoz tartozása, mert van tam. ut-ku- és vaf-ku alak, a magy. szó pedig alhangú. idu (barna idu medve neve, cf. tam. i-ti-du ours, mong. öte-ge Bár), idv (üdv, idv-ez = idv-es, űdv-ös).

Tam. Idu (itfu: force, garantie, récom- pense, valeur, richesse. moyen «salut· etc.; id-éru- étre sauvé, se sauver, fairé son salut: id-érru- souver tkp. idv-et éret), syn. mong. üd (üd-ügei schlecht, verwerf- lich), t.-tat. iz-ge (heilig), mong. ed, et (Vermögen...). ifi (éfiu szék. s nem íffi).

A tam. uvá (jeune homme, adolescent: nouvelle lune...) szót a ser. yuvá (cf. juv-enis) szó rontott alakjának tartják, pedig lehet azt az uva'- (étre haut, élévé, cf. nev-en-dék) igéből is származtatni.

A magy. szó a nev-ő és iv-ad- (nő, szaporodik) szókkal egy-gyökü, s így a tam. iv-ávu- (croitre, augmenter, monter) és tv-aru-, niv-aru- (s’élever, étre haut...) szókhoz tartozik.-ig, -ég (usque ad).

A tam. k, kann. ge, tuju kö stb. dativ.- allativ.-rag terminativus is s az volt a magy. n-ek összetett rag ek része is; ezért folyamodtak régen az usque szorosabb meghatározására a ked (kéd-ig, 1. ezt) névszóhoz, ezért nincs az ig, ég-nek személyragja.

NB. Az add.ig, edd-ig, medd-ig alak miatt nincs szükség a t.-tat. deg-in (érintve, dek, deg: ig) kölcsönzésére, mert a tam. nyelvben is eme névmások kettős mássalhangzóval is állanak. L. a nyelvtant.? iga, cf. orosz igo, ser. yug-a, tam. nugam /ser. yuj (ju-n-go)? vagy t-tat. fik-, fik- (atteler). ig-az (íg-az, s így a jog társa, yl gyav alatt), ige = üge, ig-en (nagyon).

A tani. Mg-cm (beaucoup, fortement I inlgu élévation, grandeur, cf. tör.-tat. us-a id. tkp. hágva, múlva) azt mutatja, hogy a magy. ig tó értelme is «magas, magasság» s így a mong. ik-e,yek-e (grand) man. yeke-tlge (gross) szók társa, ezek gyöke pedig a tam. iga'- (passer, traverser,mong. juru, pir-su (doppelt, Paar) alakokban).transgressor, syn. ig»- passer pardessus... hág) ige. A t.-tat. tú (igen) = mong.

H-itig, n-eítg (fortement, trés) = man. n-iiigu- (oben, über) azaz nasalizált alakok, ig-et- (üg-et, cf. si-et).

Tam. itku (signe on marque de célé- rité: ікк-ense hátér), jgle-l- (dorgál, dcrgál tkp. dörög, cf. tam.

igafi·, igu! tonnerre, foudre). ig-tat - ik-tat-.igy-eh (= id'eh, iy-eh nőm. v.: igyeh-esz-t = lovai, izgat || igy-ek-ez, igyekü- és stb.).

Tara. iyakku, iyakk-am (nőm. v. action d'aller, de róder, de fairé de marcher,

10

Szótár.

marche; iyakku- v. tr. et intr. mouvoir, conduire, s'exercer, marcher etc.). igyenes = egyenes.ih-ácz (ih-ár-oz, ihog, ihor-ász: illetlenül nevet; ihu, ihi gunyolás).

Tam. igarlu- (se moquer, se railler, narguer, bafouer mépriser: igarl, igarl-gei, igarl-dal, igarl-ssi nőm. v.). ih-eg- (lih-eg), 1. leh-, ih-el- (inspirare, sugall: ih-el-et=ih-l-et stb., cf. bihal = biv-al).

Tara. hu· (cv-al: inspirare, suggérer, exciter, ordonner, réveiller...: maiméval ordre et travail intérieur, ihlet és mivelet). Tehát nincs szükség az arab \ laham,IV f. i-lham infinitivusára), man. tbe- (anschüren). i-hol (hibás pro i-hon! mert ime! + hol ?absurdum). ij-ed- (= ej-ed- szék.).

Taml ai-y-uru- (craindre, douter, soup- gonner, mong.ai-, di- id., man. ayoo-se- id.), ik (szék.) = ék.ik-es (szék. ik-es ág = két-ág), L ik-er. ikel- (szék. ik-l-ik: a fa korhad, iklett fa).

Tam. ukku- (ukk-al: se pourrir, se corrompre; ukkina maram bois pourri, cf. agg), men. йккй- (mourir, périr man. иуи-кеп schwach, schlaff, weich). iker mong. ik-ere, man. ik-iri, t.-tat igez, osm. ek-iz (jumeau. \ szék. ik, branche fourchue).

Ebből láthatni, hogy a gyök nem a t-tat. iki, mert ezt az ig-ez, ек-iz meg- czáfolja. Az ik-er társa igir van a t-tat. yir-mi (pro yigir-mi 2x10) szóban össze-zsugorodva, valamint a tam. iru, ír (deux) Iik-l-at- (pro ik-ol-at-: v. caus. YJk-ol menésre sürget II z-aklat).Tam. ug-ei'- (exciter, presser, pousser, fairé marcher, conduire, aller á cheval: ug-ei- aller, marcher, cf. ig-alu- se hátér ]/ikkii signe devitesse), ikra (hal-ikra, láb-ikra = orosz ikra 1. gras de la jambe; 2. frai, oeufs de poisson, caviar).NB. A tam. kundu (testicule: oeuf, frai) és kendet (cyprinus fimbriatus: kendei-kkál gras de la jambe) tehát hasonló logikával.ikrend-ez = ökrendez. ik-tat- (ig-tat-. A Régi Halotti könyörgésben *jou feleöl jokh-tot-nie ilesz-je öt»).Hogy a jokh-tot- alak a finn-féle nyelvek miatt nem egy a mai jut-tat igével, azt mutatja ugyanazon könyörgés ugyanazon mondatabeli ivtua (=jut-va) alak, s így az ik-tat-, j ok-tat- ige társa ma is a mong. pk-s-ά- (sorba, rendbe á l l í t . . . «enröler» etc.) igével egy-gyökü). il-dom (rég. prudentia, il-dom-os : prudens). Minthogy a man. ildamii (gescheidt, 1 geistreich, anmuthig) és mong. ildam id. szók noha melléknevek a magy. il-dom névszótól (mert az azonos képzetü ér-dem szó is névszó), nem választható el, s ezek a man. ildu- (passen, gelegen sein) igéből nem származtathatók, a tam. migu-dam- féle névképzés által igazolt magy. névszó az eredeti. Vil, Ш, 1· ezt), ill- (rég. íl- is: ill-ed, ill-esz-t, ill-et-).

Tam. élű- (convenir, s'accorder, cadrer, aller joliment, étre possible ... él-al, élti- daletc. nőm. v. syn. ollu- \ iyal- id.), mong. eyele-, eile- (cadrer: t.-tat. ejülün■ s'accou- tumer ...). Azaz hosszú hangzó, egymással hangzó és megfordítva szabályszerű, ill-an- (ill-asz-t szék. tehát ill-ad- is volt || illat = az illó).

Tam. illu- (passer, traverser, marcher, aller, se retirer || fréquenter une maison, un lieu más igének veendő).NB. A hiányos irású csag. íl-an- ? (tourner á) — k.-tat. ity-ld-n (tourner á) nem ide való.im-ád- (rég. vim-ád).

Minthogy ezen ige régi értelemben «kér» jelentésű, mert különben nem alkalmaztákvolna a szentek kérésére: hiában akarják a finn stb. jumala (isten) szót belecsem-pészni, valamint nem állhat az én régi okoskodásom sem. Ezért cf. tam. vin-d- (viná-dal: demander, interroger, question- ner, mert m és n csere van), im-ely (a marha bőre alatt levő féreg s így vagy az em- vagy az ev- ige származéka, mert ilyen értelmű a tam. uni szó is), i-m-már (i-már-on stb.).

Tam. i-n-nér-am, innerant-é (maintenant mérne), cf. ma. in-cs (in-cs-en, in-

11

csen-ek rég. = n-incs || in-ség).Tam. eiisti- (manquer..., eiisiya qui manque). Ezen ige származását nem adják,

de minden bizonynyal az in-mci (manque, non existence, privation, néant, in- ség-, és in-ri = inDi, sans szókkal együtt a tagadó il- (non existere) igeféléböl való. in-csel-eg- (incsel-ked-ik: a székely használat és a Cebreczeni Legendás könyv •incsöl-ködése» is «kecsegtet, édesget* értelmű).

Tam. in-solu- (douces, belles paroles, civilités, compliment: édes-szó), in-d-ul V’m-og, mert for-og- for-d-ul). in-g-er (in-der: in-d-er-ked-ik tkp. mozgásba hoz s így ez az in-og- felhangujából való), in-g = üm-ög.in-g-, 'inog- (mo-'-og ; in-d-ul = moz-d-ul, in-d-ít = moz-d-ít).

Tam. n-un-aiigu- (se mouvoir, s’agiter, vaciller..., cf. nimei — imei, man. imciigi = nimeiigi stb. lévén szókezdő n, y, í tünékeny). Hogy a tam. igéből nincs inchoativus alak, az alhangu ϊη-og- (cf. dörög és dör-öng) és tam. n-un-aügu- azo-nosságát nem dönti meg.NB. Az eltorzított alakú csag. Tn-dilr (?)_■= k.-tat. in-der- osm. en-dür- (fairé descendre Vitt·, fi- leszáll) causativ igét, hogy lehet az ίιι-rf- . . . i t pro in-dul-t 4-dik képzettel rímeltetni, nem értem, még ha az alap rokonságát ki is lehetne sütni.ingy-en (gratis, a tam. sttmmA csupán jelentésű s így az ingy a rég. incs társa), in-ka (inká-bb rég. jonká-bb pro j-in-ká-bb).E szónk társa a tel. in-ka, kann. innu (mór, yet), tam. innám (encore, plus), tud. in, a melyből e szegény nyelv inn-upam (more) középfokot képezett a finn nyelv se

gítsége nélkül is. A szó alapja a közeire mutató i s az értelem tennél több», innét (rég. i-ne-id, tam. i-ni d'ici, á partir d’ici).in-t- (rég. imt, eredetileg: szem-mel jelt ad). Tam. im-ei'· (cligner les yeíix: imei clin

d’oeil), mong. im-ne- (mit den Augen winken). Hogy e szók alapja a szem szó, mutatja a kacsint, tam. sim-ittu- (cligner,1. szem), man. yasa ara- (szem-vág) stb. Kézzel int-, tam. sindu-. iny (1.

palatum, 2. gingiva: ínyére ragad...).Tam. an-am, an-ari (palais de la bouche, cóté de la partié inférieure de la

bouche...).NB. A finn stb. iktnt a tam. igiru (gencive) társa, mert a tam. rnyír;/ képzet mellett vay-in is

van.ip-ar {tpar-kod-ik-: igyekszik, törekszik || ippasz-kod-ik- szék. id.).

A székely alak a kapasz-kod-ik mása s így az alhangú 'ipar a kapar- igéé. ir-am (nőm. v. iram-od-ik, cf. fútj fut-am, fútam-od-ik II iram-szarvas).

Tara. irá1- (passer, marcher, mourir, expirer, cf. ira-vu, irá, ií’ál dim. chevrette du genre des cerfs; man. iren eine Art Hirsch).ir-ány (erány, arány: irány-os = egye-n-es, irány-οζ-, irány-ul || iránt, aránt).

Tam. i.nira-vu-(égaliser,proportionner, niveler, applanir, cf. nir-al ordre, rang, file, nir-ei id. II nirei- i. s'arranger, se mettre en ordre, 2. égaliser, niveler, mettre en ordre); 2. nerí (droiture, rectitude, bon chemin, ordre; nerí-mei = nér-mei || ntr ligne directe, droiture, justesse, égalité, comparaison . . . , ncr, ncriya droit, juste, égal, pareil, comme, propre, semblable, proportionné, opposé, contraire... II niri, ncráy... en droite ligne, enface, vis-i- v i s . . . II ncr-, nir-al, nir-dal vouer tkp. irányoz-, avancer contre tkp. irányul...).

NB. Irodalmikig az «arány· szót az irány, erány alakoktól különbözőnek veszik, de népiesen s gyókileg azonosak.

ir-egy, irigy (== irid’: irigy-el, irigy-ked-ik).Tam. eri-ssal, cri-ttal (ardeur, chaleur, indignation «jalousie·, erissal-uffa, егірр-

иЦа jaloux \ irt'- brűler, mert a tam. kAymn-gárán jaloux, envieux \rkdy- brűler...).NB. Még egy syn. szót, az arlu-kk-aru- (étre jaloux, envieux) ige tövét hibás származatnak kell

tartanunk az ar-lal (fen, chaleur) gyökéből.ir-g (tkp. irog, irg-al-om, olyan, mint forg- al-om a forogból: irg-at, rég. jorgat = irgalm-

az).

12

Szótár.

Tam. i. ir-atigu- (irang-al: s'attendrir, avoir pitié, compatir..., irakkam miséri- corde compassion, pitié...); 2. urugu- (urugal: s’adoucir, s'attendrir, avoir pitié, compassion etc., игиккат compassion etc.), іг-gy, irj (= ir-d': a kenyér szalonássága, vizenyőssége; irgy-es, iij-es || irmes, nyirkos, nedves).Tam. ir (humide: ír-am humidité, moiteur: iram-ulfa humide: iriyadu ce qui est humide; /п ’-, íri-ttal devenir humide, moite, froid etc., cf. nyirk, nyer-s). іг-ha (aluta, cf. mong. il-gi, man. il-gin Leder).De valószínűbb, hogy tkp. bőr jelentésű, 1 mert az «elhordta az irháját» erre mutat, s így a tam. úri (peau, pelle, écorce: man. úrija dünne Schale) alakhoz tartozik, iringa (ironga, iringál: csuszkái, cf. tam.

irlu-kku-, glisser, faillir, se tromper). ir-t- (irt-vány II ir-mag = az utolsó magivadék).A mag)’, ige egy ir· intr. alakot tételez föl, ennek tamulos részesülője az ir-mag- beli

szó ir = tam. irií fin, borne, final,1 iru (se rompre, se briser, étre coupé, ruiné, cesser, finir || iru'-, ifu-ttal v. tr. briser, rompre, casser, tordre, couper etc.). Ezen trans. képződén alak mása az ír'- (couper, fendre, arracher...) szintén csonka ige. Ugyan így a t.-tat. jir- (v. tr. fendre) és jtr-t- (déchirer) két ige közöl az első trans. képzótlen. ir-t-óz- (irtóz-ik, irtóz-at).Tam. i. veru- (avoir en aversion, abhorrer, détester... veYuitu-ppCdu- rejeter avec horreur); 2. оГи'- (mortifier, vexer, abhorrer... oYutt-iru- id.), a mely az ir-t-öz- szerkezettől abban különbözik, hogy a múltképzös alakhoz nem az idu· igeképzöt, hanem az iru'· (örököl, marad) segédigét kapta, is L és.ismer- (ösraer-, ismeret).Ha az isme nem újabbkori csonkításvolna, az esz, eszmél társának lehetne tartani, különben az össze-mér- mása is lehet, mert a ser. smar-ámt (se souvenir) igéből származását a tam. sumar-anam (mémoire, connaissance... = ser. smarana) alak nem támogatja, isten (cf. tam. assttdan — acudati l’incor- ruptible, «dieu» vieillard, vichnou = ser. a-cyu-ta immortalis). isz-am (n. v. i'szam-od-ik, iszán-kod-ik || csi- szam-od-ik II isz-ap az iszamlós, sikamlós sár).

Tam. i .asu-mbu-, usu-mbu- (se mouvoir, s'agiter: asumbu nőm. v. sol glissant, mauvaise terre...) ; 2. iy-aúgu- (pro is-aügu-, se mouvoir, bondir, marcher, róder tehát az iz-og- rokona, isz-ik Vív- (isz- pro iv-sz). iszony (iszony-od-ik, iszony-at).

Tam. vfsu-kku (visukk-idu- se degoű- ter..., cf. «nem iszonyodál a szűznek méhétől», cf. úsu- devenir dégoütant, man. tisun abscheulich, widerwartig). ite (ité-1: itél-et, szék. itil-et, cf. tam. vidi'- preserire, destiner, juger, condanner, pré- destiner... = ? ser. vidhi formule, régle az igazi tam. üdu-v-аГи- juger, décider tkp. köz-vág-). itog- (itog-fitog: az izog erősebb alakja.I. iv- (iv-ik, iv-ad-ék: növekedés, szaporodás).

Tam. iv-ávu- (augmenter, croitre, monter).I. iv, (iv, iv-ó, iv-ás, iszom, sz jelen idő képző, 1. az igetan; í-tat,-, í-t nőm. acti, í-tal, cf.

gugyi).Az alhangu magy. iv- társa első sorban a tam. ú (pro uv, nourriture), mong 6-} A-

(ογο-, uyu- manger, bőire), míg a man. otni- (trinken) inkább az em- (sucer) al- hangú társa, mert evés, ivás syn jelentésű a tam. nyelvben stb.

A t.-tat. i'c- még a magy. i-t (pro iv-1) nőm. acti által is nehezen köthető össze a föntebbi zz/-, ον-, uv- gyökkel, iz-eg, iz-og (izg-al-om, izg-at, izgá-ga, cf. azs-ag = a bizgató).Tam. i. as-aA-gu- (remuer, chanceler, déloger, s'ébranler, s’éloigner : asat)g-al, asaiigu-dal.... nőm. v. || as-ei- id. tjset- gei, asei-gu-gei, asei-vu nőm. v. || aset'-

Szótár. 1

v. tr. remuer, agiter, ébranler .. . asei- I ital, aseippu nőm. v., cf. man. assa- sich bewegen); 2. ősi- (se remuer, s’agiter, branler, osi-dal.... nőm. v. ősi'-, osi- ttal... remuer, agiter etc.). izén- (üzen: iz-en-et).

Minthogy ezen ige nemcsak causat., de még transitiv képzőt sem mutat, egyszerűen «mond, beszél vlki által· értelemben veendő s így a tam. is-ei'- iy-ambu- (is- ambu- dire, parler) mong. öői- id. igékhez sorozandó, iz-é, (izé-1, meg-izé-1 stb.)E kisegítő szónak «dolog· értelmet tulajdonítva, a tam. essam (chose), t.-tat. is, es id. volna a megfelelő. De lehet biz az az eredetibb i-ze! (ez-e ! tam. id-e) mutató is. izom (izm-os).

Tam. es am (nerf, ártéré ; mert a tam. narambu, nerf. «muscle·, tendon, pouls, ártéré, veine, nervure, filament — . még tarkább jelentésű), izz- (izz-ó : izz-ad-, rég. id-zad- = verité- kez).Tam. vessu (chaud, ardent: vettet, chaleur du soleil, du corps, ... de la terreV ve). T.-tat. issí, esse id.

í (i)í, íj, ijj (íj-at, í-et, íj-lövés, íj-as, íj-ás).

Tam. ey- (lancer une fléche, décocher, tirer de l’arc, darder...: ey-giravan, archer arbaléte, tireur ; ey-in, eym-ar, chasseurs, cf. e, é, évii, fléche, mert az íj, ív és nyíl annyira váltakozók egymás közt, hogy alig jöhetni az eredeti értelemre, pl. a mong. no/no, numo «arc» volna, és sumo «fléche·, de a nép éppen megfordítva használja.így (= ІсГ), 1. 1.ímely-eg- — émely-eg. in (tendon, nerf, fibre, horgas-in, de nem a M. Ny. N. szótára értelmezése szerint || in-da syn.).

Tam. itt-ei (fibre de palmier, de coco- tiers etc. syn. ínéi, fibre d'une feuille, contour . . . . Vinu- tirer).

NB. Az in-al- ige e névszó származéka, mert a gyaloglónak ina szokott fáradni, szakadni, ír- (ír-at, iro-dal-om, ké-píró || irka-firkastb.).A Tam. nyelvben 6, csak árnyalatban

Gróf SlácHBNVi B.: Kelet&zsíai útja. II. köt.

különböző syn. ige van: 1. erlu-du- (écrire, tracer, peindre, dessiner,.... erludu-gei, erlud-al, erltidu-dal nőm. v. erfuttu nőm. acti); 2. vari- syn. cf. bar-ka man. ara;3. v-tru- syn. cf. firka; 4. /tori'- syn. 5. kirlf-, 6. klru-.

Minthogy a szókezdő g (s, z) η (ή) ésv (w) betűk majdnem egyenértékű tünékeny hangok: a japan im (couleur) = tam. n-iram id. man. nirtt- (malen, zeichnen), magy. ir- syn. tam. vifu- syn. mong. $iro- szuro· syn. és tam. er/ttdu- syn. alakok mindazonosak s a tam. irlu-su (enduire, frotter, barbouiller: ken) igével rokonok, cf. fest. A tam. vari és pori'- kann. bari- (to write) a magy. bar-ka gyöke, a tam. kiru = finn kirja (écrire), a tam. kirlt'- ige ki-rli-ppu igeneve = magy. ké-p, mong. ke-b. ír (= kenőcs, gyógy-ír, ír-ez-, tara. irlu-su-, enduire, cf. ír- és zsír. ír-mag (utolsó-mag. tam. iru, fin, final, ir-ili, dieu, qui est sans final f ifti- cesser, finir, 1. ír-t.író (lait de beurre, cf. tam. m-ór id. és cf. ék = tam. mékku coin ; mert a mong., t.-tat. airak savó, egy kissé messze van, s a gyógy-ír felhangú szóval nem aio- nos, lévén az iró-s vaj nem a kenő, hanem a tej-vizes vaj. is (rég. = ős, tam. is-an (ainé, vieillard, ancien, superieur, seigneur, dieu etc.) mong. esi, isi (Ursprung, Anfang, Haupt...) í-tat (í-tat /iv-). ív (ív-es, ív-ez || éveg, üveg).

Tam. áv-al (courbure, forme d'arc: áv-am corde d'arc, áv-ari, fléche, ávigar chasseurs, cf. íj.

NB. A Magy. Ny. N. szótára helyesen vette az iv és éveg szókat egy-gyöküeknek, mert a tam. vafti-yil (vitrumysn/W-courber...) ezt igazolja.I. íz (sapor: iz-el-it: kóstol).

Tam. misei'- (manger, jouir, éprouver, sentir = sápit).II. íz (íz-űl-et, izzé-porrá z-úz, íz-ék, iz-ik : törmelék || egy ízben = egy fogásban, íz-

Szótár.

rom idem + idem).A tam. ttd-ei (fois, íz-ben, íz-romban) a z-úz igénél látott ttdeí· (casser,

brisser, rompre) ige ttd-ei- (se briser, se rompre) ige képződén igeneve s ilyennek kell16je (ya)цгvennünk a felhangú íz szót is, cf. osz-t, t.-tat. fe- (briser, rompre).

NB. Ai iziben (gyorsan) lehet a lat in arti- culo fordítása is. de lehet hogy az egy-szeriben (wék. mindjárt, azonnal) hasonlatára keletkezett.Ja (ya)jaj! (jaj-og-, jaj-g-at || saj-og-, saj-nál-). Tam. atya, aiyagfi, aiyó (interjection de «douleur de compassion» et d'étonne- ment: aiyő-v-ense lamenter etc.) jav (jav-as, jav-ul, javít stb.), 1. gyav.já (yá)jád, ját (ma név-társ, cf. éd-es, édi).Tam. éd-an (camarade, ami vocat. éda).NB. A t.-tat. ad, at (nőm.) de nem társ.jár (jár-at, jár-t, 1. gyárt: jarat-, jártat). Minthogy a ser. yugam — tam. nugam (iga):

a tam. nyelvből nem a tuda nar- (to walk) igével összevetett, de nem bizto-san azonos nada'- igét, hanem a nigarl- (aller, marcher, se passer, courir, arriver étre sur pied...: nigarl-ssi, nigarl-vu, ntgarl-dal nőm. v.) igét tartom a jár- ige társának. Ennek trans. és caus. alakja: nigarl-ttu (fairé marcher, conduire ; dire, parler tkp. száját jártatja). Ezek társa a mong. yayar-, yár- (aller, marcher, se hátér) ige. Míg a causat. képzótlen man. yara· (führen, leiten) ige a tud. nar- és t.-tat. jürü- jörö- (aller, marcher) alakokhoz tartozik, jár-om (orosz yar-mo, ny. mong. yár-am, kettős járom: cf. tam. ér, ycr, pair de І boeufs pour labourer, attelage, charrue, I paire, couple...).

I. 'jász = ijász.II. jász = gyáz.ját-ék (ját-sz- jelen idő képzővel) a ját-ék lehet jdd-tík helyett is, cf. szán-dék).Tam. ádu-gei, ád-al (nőm. v. jeu danse, geste, mouvement, cf. a kerék játéka: V Adu-, jouer, danser, branler, s'agiter, jouer une comédie: átiu- pro ádu-tti- v. caus. cf. dndu = y&ndu) mong. nada- (jouer) || át-tam (mouvement, danse, jeu, jeu de hasard... ál-tu nőm. acti id.). Ez a ját-sz alapja, míg az ádal az őgy-el-eg alaké.jegy (=ydd, jegy-es, jegy-ez-, jegy-z-et).

A tam. adei-y-álam (signe, indice.preuve marque, témoignage, spécimen, évidence) szó utórésze olyan képzőnek látszik, mint a nir-álam (liquidité) szóban. Az ad-ei pedig az adi (pied, base, trace, vestige...) származéka. Ennek társa a mong. adik, aji-k (Merkmal: apg-la- (bemerken). Man. eje- (sich erinnern, sich merken, bemerken) cf. vizsga.jel (=yől, gyei || jelen, jelen-ik).

A man. ilet-un (zeichen, signal: iletu- le-, erscheinen, sich zeigen, jelenik, be- rühmt sein .... jel-es-ked-ik) gyöke a mong. ile, y ile (klar, sichtbar, deutlich, vor Augen : ilede adv. ilet- deutlich werden ...).

A mong. ile yar- összetett igének megfelel első részében s jelentésileg me-rőben a tam. veli-p-padu- (sortir, apparaitre, paraitre au jour, étre devenir mani- feste public, clair, évident: veli-p-paduttu- vagy veli-y-idu- fairé paraitre, manifester : jel-ent etc.)

NB. Ezekből látni, hogy a jel (ce qui est évident) és jelen (das, was im Vorschein ist) egy- gyökü s a magy. jev, jöv tjö) meg a t.-tat. kil-, gél- (venir) igékkel semmi köze, mert a t.-tat. tkp. osm. ge-len, (venturus, futurus) és magy. jelen (praesens) rímel ugyan, de nem egy.jer- (=yár: jere, gyere, jer-ünk).

Ügy látszik ezen hiányos ige a tam.- féle nyelvekbeli varu- (venir) igének a maradványa, a melyből a kérő-buzdító vatuga, a parancsoló pedig vá. A mong. ire-, y-ire- (venir, arriver) csak látszólag ide való, cf. ér.jé

Szótár.

jég (V>£\-jeg-es: tam.-féle nyelvekben egyszerű szó nincs).Man. j\uye (Eis: piyene- gefrieren), mong. pkegü (Kait). Perzsa yay (Eis), cf. fagy.jo.jobb-ágy (szolga).Úgy rémlik előttem, hogy e szó utórésze &d! a tam. adi (pied... «serviteur» ...) szónak a nyújtott alakja, a mely szerint

•jobb-nak szolgája, jobb-alattvaló-ja» értelmű volna, az ősi szószerkezet alapján, jor-g- (jor-g-at), 1. ir-g. _ jó (pro jav-ó, jó-s stb. Vgyav.)? józan (józan-ság, józan-od-ik, cf. orosz γας- niy,yας-en, clair, évident; különben

lehet jó-esz-en összevonása is), jöv, jev (jő, győ, gyű, jö-n pro jöv-ön, jöv-et). Ezen igének az oslják jiv. Man. p (kommen sió! komm) igéken kivül más társa éjszakon nincs. A tam. igét 1. jer- alatt.

(juh, ih = ον-is tam. ddu, semmariyádu, puruvei, tnruvei, mai, veri etc., 1. bari, birka, őz), jut- (jut-al-om, jut-ány-os: jut-tat).

Tam. ettu (yettti-, étre á la portée, pouvoir étre atteint, étre accessible, sous la maini s’étendre, approcher ; atteindre, attraper: etta-vidu-, ettu-vi'-, laisser atteindre, parvenir: ett-al, ettu-dal, ettu-gei nőm. v. etta-m nőin. acti, ettam Ьаггч-, obtenir, atteindre), t.-tat- jet-, jit- id. man. 'isi- (sich náhern, erreichen, gleich kommen : isibu-, gelangen lassen = tam. -ettu-vi'-'). Ezek után a mong. jigőt-: ostjak jogot- jut, megérkezik) rímelnek, de nem ide valók, mert ha a man. t.-tat nem is jelöli a hosz- szuságot, a tam. nyelvben nyoma volna a g elesésnek.Kakab-át (nőm. acti: kap-cza || kop-ad, kop- ács: héj |j kov-ad, ková-l-ik || köp-ed,

hámlik, köp-eny-eg || kuv-ad = kov-ad || gub-a II hám, héj, takaró || homály, hom- ol-it, takar || hüv-ely, takaró stb.).Ezen 9 testvér alaknak «takaró, burok· (couverture) alapjelentéssel, tam.

megfe- feló alakok ezek: i. kapp-adam (toile, habit Ϋkappu- couvrir, étendre, couvrir entiérement etc., cf. t.-tatár kab couverture); 2. kab-adu (ruse, fraude a «nyíltság ellentéte, cf. mong. yobla- verleum- den, man. y óba la- überziehen, yóbila- überlisten, tam. kab-Ay vétement long, cf. köp-eny, mong. keb-enek id., osm. kep-enek id.); 3. kammu- (couvrir etc. cf. hom-ály); 4. kamb-ei (linteau, couverture de livre d’óles, éclisse, tkp. boritó); I5. kav-i'·, kav-ei- (couvir, tuda tavi- to put on; kav-dy = kab-dy: kavi-sanei, enveloppe, cf. kap-cza,... couverture, voile, •furreau·, cf. kop-ály és hiiv-ely, tam. kav-avu- mettre dedans, renfermer);6. kupp-йуат (robe longue, manteau, cf. guba, suba, mong. yob-tosnőm. acti vétement, man.yub-tu, Winterrock, magy. kup-ak = födő etc.); 7. kumm-en· (fairé noir, s'obscurcir, cf. boru-1); 8. umi (paille, balle, enveloppe du grain, cosse, cf. hám: umi-kkarappan «crusta lactea·, magy. hom-por, a hámló vagy homlitó por: 'umi-ri, umnri, limagon, tehát a hámmal, héjjal biró: umi1-, se corrompre, se gátér cesser, cf. kop-ad, kop-ár, a puszta).kacs (kacs-oz, cf. kacz-or).

Tam. katti-gei (petite plante qui s’entortille autour des autres). kacs-karíngós 1. kacz-or. kacs-int (cf. suh-og, suh-int).

Tam. kdt-si (vision, apparition, vue, entrevue secréte etc. kátsi-yd- se montrer Y~kdn- pro kan- voir).

NB. A M. Ny. N. szótár szerzői előtt a kan-di, kan-csal, könnyű (szem-nyirk, lacryraa) szók gyöke és mivolta ismeretlen lévén, a kacsint igét a kacsiba, kasziba szók gyökéből származtatták.kacza 1. kacz-or.kacz-ag-. Tam. kadP- (résonner, rendre un son, mert man. kat-éa- schreien és kai- came inje-, laut auflachen). kaczag-ány (kaczog-ány, cf. kozsók).

Tam. kddagam, kddigam (toile, habit, cf. kágyló = kagyló); man. katsiki (Kleid aus Hirschleder). kacz-at (nőm. acti: dibdáb ruhanemű).

Tam. kad-dy (haillons, déchirure Y\. kes-ed és has-ad). kacz-ér (kaczér-os, kaczérkod-ik; fitogtató, magát mutogató úgy képezve, mint «fehér*: ezért a kacs-

Szótár.

int alak társa. Tam. káttu-, fairé voir, montrer etc.). kacz-ki (kaczkiás: hegyes, büszke stb.).

Tam. kad-ir’- (1. briller, 2. se réjouir, s’enorgueillir «étre pointu* ez az alap- értelem), kaczola (rég. kanczaló).

Tam. kunsulam (cheval, cf. paripa, csődör).zik : tam. 1. kay-akku (action de tordre torsion); 2. kay-aru, kay-iru (corde, cáble cordon, cordeau : sort tkp. a hajló vagy csavarva csinált); 3. kayi-ppu (ivresse, a mikor kajdul, szédeleg, görbén jár az ember : kay-ir, faute, erreur, écart: az egye-nes iránytól való elhajlás), mong. kei-de- (deliriren). kay-án (kaján-kodik).kacz-or (kacz-ar, kucz-or, szék. görbe k. és kacza, görbe timárkés || kasz-a, görbe vágó eszköz, kasz-i-ba, kacsiba; kacz- kar-ingós = kacs-k., katyk-k., kuty-k., kucz-or-og, kuty-or-og, huty-or*og, gözs-ör-ög II kas, kos-ar || kosz-or-u, köször-ü).Hogy a kaczor, kuczor (faucillon), meg kasz-a (faulx, orosz stb. коф id.) szók alapértelme · courbé», mutatják a szár-mazékokon (kosziba, kacsiba, kasza-lábu, orosz köp, de travers kos-ij, magy. kuczor-og stb.) kívül több vágó eszköz, tam. nevei: kodu-vdl (faucille tkp. kuczor-él), kadu- vdt-katti (serpe, couperet tkp. kuczor-él- kés), Щ&гі (hache, hachette: tkp. kuczor- vágó, arató); ktini-kktiyam (pro ktisam faucille tkp. kónya-kasza, syn. Mn-irumbu), кбпеі k-katti (serpette: kónya-kés). E szerint a 12 magy. testvéralak tam. megfelelői: I. kodu-m (courbé, recourbé, tortueux, tordu: kod-un-gál, pied tortueux- kasza-láb, kacsiba-láb, kuczoros-láb \ kot- ku- se plier, se courber etc.); 2. kud-aiigu- id. (kudakkam nőm. v. kudakki, ce qui est courbé etc.); 3. kódú- syn.; 4. kúd-ei (kosár);5. kas-ei (fils tordus etc.); 6. katt- igei (petite plante qui s’entortille autour desautres etc.); 7. kAs-ігат (cercle, rond); | 8. kttyam (pro ktisam, faucille) etc. kagy-iló (= kad-iló: kagyló, kágyiló: cochlea).

Úgy hamarjában az árya cochlea-val lehetne rimeltetni, azonban a fül-kagy-ló = szék. fül-csiga, cf. mong. íiki = fül s így a kágy-ló töve a tam. kadu (oreille, fül) s igy a had-la- gyökének testvére, mert fül (1. hangzó ; 2. tekercs) és csiga, kagyló (1. hangzó, mint hangszer = síp ; 2. tekercs stb.). kah-ol = csah-ol.kaj-aba (kajabá-l, kaj-ál-t, keál-t, kiált). Tam. i. kuy-ilu- (déclamer, haranguer, dire, appeler: s’élever, retentir, fairé du bruit); 2. кауаГ-Ги (pro kayal-tu- répri- mender).kaj-ács (kaj-cs = görbeség: kaj-ol syn. haj-ol, kaj-la pro kajol-a, kaj-l-ad, kaj-mó, kaj-

sza || kaj-d-ul- szék. == gaj-d-ul: része- ged-ik, görbén jár az ész, a test). A hajol- igénél látható alakokon kívül, ide tarto

Tam. kaya-v-an (homme vile, de basse caste, vaurien : kaya-mei, bassesse, infa- mie, vileté, pervesité: kay-am, profondeur, főssé, place inférieure, étang etc. tkp. hajlás). haj-d-ul- (szék). VT”kaj-ács. kaj-t- (kajt-ár, kaj-tár-kod-ik, kaj-t-or = kajtár: fitet, ketet, kutat).

A trans. képződén mong. yai- (erfor- schen, nachforschen etc.) ige társa s így a t.-tat. kaj-t- (v. intr. retourner) igével rímel, de nem azonos.?(kaka, kakás, cf. tam. kkakk-ús vidu, latrines tkp. k. ház), kak-ad (kak-at, 1. *szék. katag-szeg). Pkakas (cf. ser, kukkuta «coq» : kukkuti, poule).kakuk (= szék. kukuk, cf. tam. kukk-tiYup- pán coucou, son imitatif). kalafmta, kalaj, kalák 1. kal-óz. kal-and (ide-oda lógás; kaland-oz, tévc- lyeg II kalant-os = kol-ont-os, szék. szé- delgö, zavart eszii).

Tam. kal-aiigu (se troubler, été troublé, affligé, inquiet, ne savoir que fairé : kan- galaúgu- les yeux se troubler, s'égarer etc. syn. kaiéi, kuleikol-ei-). kalangya (= kaland1 a: kalongya, szék. csomó, rakás, kalongyá-1).

Tam. kal-andei (grandeur, mert a tam. migu-di acervus tkp. grandeur, magasság yTT kel. kal-antyu (tkp. fogantyú, horog, akasztó).

Tam. kolu-ttu (jointure, articulation; koluvi, croc, crochet, agrafe Vkohtvti- joindre, unir, Her ensemble, accrocher, prendre etc).Pkalapá-ce (kalapál V orosz klep-, klopfen, hámmern). kalaty-ol (galagy-ol, galaty-ol).Tam. kala-gala(gazouiller, résonner, parler beaucoup: kala-ttal, son inarti-culé syn. kala-galagazouiller, babiller etc.).kalauz (tam. varli-k-káfti, útmutató; a magy. szó a t.-tat. kila-yuz, guide szóból

való, ennek első része = mong. χαΐ-γα, voie, út, a második pedig = küz, gőz, szem).

Szótár.

kal-ács (tkp. rét, fonat: térd-kalács, Ro- tule, Patella : kalácsol: tésztát rétéi, te-kercsbe fon, térdeit kalácsolja, szék. = egymásra rakja).Tam. kul-asti, kurleissu (noeud, noeud coulant, jointure, tenon, jointure

intéreure des os, des pieds, des mains etc. Vkurlei- plier).NB. Az orosz kalac (espéce de pain blanc) szó annyira árva jelentésileg, származásilag, hogy az

egyszerű kölcsönzés nyelvünkből.kaláka (i. munkára való egyesülés, a mi nagy zajjal, lármával. történik; 2. zaj,

lárma).Tam. kala'- (1. se méler, s'unir, s’accoupler, se méler dans le combat; 2.

méler, mélanger, joindre, unir: kalakk-al nőm. v. kaládi, mélange, désordre, tumulte, vacarme, clameur etc.).

NB. Az állítólagosán azonos jelentésű szerb stb. llaka, tudtomra az orosz nyelvben nincs meg s így ezen alak a magy. szónak rontott kölcsönzete.kalán (kalány szék. kálán-os stb.).

Tam. i. koll, koll-аГи (truelle, vakkoló kalán): kóliyei, cuillére á pót), cf. kara- net, karandi cuillére, truelle etc. || kórigei, kóriyei, cuillére á pót, corbeille). Ezen szók közül a kol, kól-iyei alakot lehetne a kólu- (courber et prendre dans le creux de sa main) igére vezetni, de ekkor sem tudni «homorú, vagy merítő» az alap-jelentés.? kalász (székelyesen a gabnafej szakála).

E szó az orosz stb. szláv kolof, klaf (épi) szó társa, de lehet a tam. kalattu (grappe, bouquet de fleur és kul-ei, spica, épi) szóval is összefüggésben.I. kaliba (zavar, veszödés galiba id.).

Tam. kali-bili (trouble, tumulte, vacarme, querelle etc. Vkali'-).Π. kaliba 1. kuliba.kalimbá-1- (eredetileg «forgat» s azután ver, mert ez is tkp. forgat V =kalimf>a I.)I. kalimpa (=kerembábó, szék, karimbába: kalimpá-1 = forog |] kal-inkó, nagy perecz, tehát karikó, karingó s így a Ϋ kar-ing gyök etc. /-es alakja).Π. kalimpa (kalimpá-1 = kalapá-1, 1. kalapács, kalincs = kilincs.kall- (kall-ód-ik: kopik, foszlik: hall-ott, cf. zül).

Tam. kal-ei-, kul-ei (se défaire, se dé- lier, se chiffonner, se dissiper, s’effacer, se gátér, se confondre: étre disuader, dé- pouillé, privé, cf. «kallott disznó»: heréit: kaiéi-, kulei- v. tr). f (kaloda, orosz kolóda, billot, tronc, car- can, ceps etc. s így nem ó és új szlovén stb. kiadd). kal-óz (kal-óz-kod-ik |j kaléz-ol, kala-fa, kalafinta, kalák, gálád).

Tam. kai-av-ádu-, kafav-áfu, kaiavánu- (voler, pillér, dérober \ kai-, ka/b-, voler, dérober: kai, kal-avu, kallu-dal\ ka(/-al nőm. v. kall-am vol, mensonge, fausseté, feinte, dissimulation: kalla-kkappaf-kárán, pirate, corsaire: ka/av-an, ka Ivan, voleur, frípon etc.).

NB. Igen valószínű, bogy a kalafinta (ravasz), kalaj (csavargó), kalák-pénz (a tolvaj-ért járó- pénz), kala-fa (a tolvajt büntető fa), kaléz-ol (csavarog), de főkép gal-ád (gáládul gyilkol) szó gyöke a tam. kai-, a melyhez tartozik maiig. χιιΐ-χαί, man. '/öl-χα (Dieb, Ráuber) szók töve.kam (szék. == kan, buja férfi : kamatyo-1, coire).

Tam. kánt, k&mam (set. kóma, luxure, lubricité, passion, amour, semen virile: kdmattu р-рЛІбг gens lasdfs). kamasz (kamaszul: buta, együgyű).

Tam. kámdtti (journalier, ouvrier, qui- travaille avec la pioche «idiot»), kam-ó (kampó, kámp-or-od-ik: görnyed).

A «górbeség· kifejezésére álló ezen alak mellé a tam. nyelvből a kamh-arei (espéce de serpette, — de faucille) és kum-al (faucille, faux) két alak hozható föl, a kaczor-nál látható okból, cf. man. kum- cu-χιιη (krumm, gebückt). kan (kani, kanda = konda, kondá-s = kanász : kand-ur).Tara. kundu (testicule des animaux •mále» étalon, cheval entier, k. k-kttdirei,etalon, kann. gandu E szerint a magy. kan, kanda, konda szók eredeti jelentése is *mony», a melyből raony-as éppen kan ragj' hím jelentésű. A tara. dn (mále) vagy kan, vagy aga-ti (hágó) helyett áll. kanál a székely kalán szónak alakja, mint a csanál a csalán eredeti és helyes alak helyett s így a vogul kon (merít) igéból

Szótár.

expresse csinált szó nem áll. kan-csal (kancsal-og, kancsal-it: kan esi, cf. kan-di stb.).

A M. Ny. N. szótára írásakor nem is sejtették, hogy ez összetett szó s hogy alkatrészei Dél-India turáni nyelveiben mint önálló szók élnek, mert tam. kan- sdy-al nőm. v.: kan-sáf- (tourner l’oeil, regarder de cóté etc.: kan-sáy-ppu oeillade, regarde de cóté, jalousie, tnvie, cf. kan- csalog, kancsal szemmel néz) összetét, kan (szem. 1. kan-di) és sdy- (pencher, tourner vers) részekből. Összetett a man. kai-kara· (schielen) ige is kai (haj-ol), kara· (seheu). A k.-tat. kusij (louche) = orosz kopy (louche V^öf- étre de travers etc.) s így nevetséges az arab yamze (szemhuny ás) szóhoz folyamodni, kancsó. Tam. kaiisam (i. métái, cymbale de bronze, igobelet·, kans-anei, petite eruche, pót de bronze, ser. kamsa, kamga, vas potorium, mong. /om/а (Kanne etc.). kandér = kondér.kan-di (kandi ablak, kandi lyuk, kandi-láda, kandi-cs, kandics-al, kandi-kál, kand-it,

cf. kún-ny').A tam. nyelvben két alak van: kan (oeil) és kdnu· vagy kán- (voir, regarder

etc., de a múlt idő kan-d, s így ez az eredeti). Ebből 2-od képzetű ige: kand-idu- (voir: kan-d-it). A kan-ból: kanna- (voir, considérer, penser) kann-иГи- (voir), kann. kann-idu- (to look after): kann-ddi (miroir, lunette, verre, vitre: k. p-palagei, planche percée pour voir sans étre aperû: kanti-dlli, amante, épouse ...) kann-ódu- désirer, convoiter, surveiller etc. tkp. szem- futkangyika (= kand'i-ka, kangyik-ál = sántái).

Tarn, kindu- (boitcr, clocher, clopiner, sautiUer etc. kindu-gdl-an, boiteux, cf. kilincs = kalincs).kankó lehet a kan gyökből is, de lehet kuka (kunk-or) w-ezett mása is. kankus (mumus) = bankus (szék), kantár (kantár-oz).

Mong. yantar- = man. kanta-r-a- (mit dem Zügel den Kopf des Pferdes in die Höhe ziehen): kantar-sa- die Nase hoch- tragen: kandar-yan (Zaum), mong. yantar-ya id.kany-ar (kanyar-os, kanyar-og, kanyar- od-ik stb.).

Tam. kőnu- (se courber, se plier, se tordre, se conturner, dévier, el-kanyar-ul: étre, devenir courbé, tortu, bossu etc. kón-am, kón-al, kón-ei, kőn nőm. v.) A két alak olyan, mint kányv-ad = kanyv-ad = konyv-ad és konya = szék. kónya í. ezeket, kap- (kap-zsi, kap-kod, cf. kepe).

Tam. i. kavvu- (saisir, happer, prendre, s’emparer : ntanasu kawu-, s’adonner avec adeur á : ked-vet kap vlmihez : kavv-al, kavvu-dal nőm.); 2. 'avvu- syn., mong. ab-, yab-, '/absi-, man. kabse- (schnappen), t.-tat. kab-, kap-. kap-ar- (kapar-cs, kaparcs-ál || kapar-it). Tam. kavar- (i. bar at ter ; ramasser, pillér, voler, emporter, saisir, accepter;2. conoviter, désirer charnellement: ka· vár-ál, kavar-ssi, kavar-dal, kavar-vu nőm. v.). A mint észrevehetni, kapar, kavar, vakar, kap (szerez kaparít, sót káván tkp, kapaszkodik) jelentések fonódtak egymásba.kap-asz-kod-ik. Tulajdonkép «fogódzik» s így a kap ige olyan tovább képzete, mint

a mong. -ab-ira- (kapasz-kod-ik) az ab- (kap) igéból.I. kap-cza (tkp. takaró, borító, cf. tam. kavi-sanei, enveloppe, couverture V kavt4 couvrir, 1. kab-át stb.).II. kapeza (áll-kapcza, áll-kap-csa, kapezá-s- kod-ik a kap-ocs szóval együtt a kap •fog* származéka).kap-ocs (kapcs-ol pro kapocs-ol).Hogy az eszkába szó az orosz (koba ((kob-ka, (kobocka, crampon) szóból való, az bizonyos, de már a kap-ocs (fogó, fogantyú) a kap- ige származéka, a mint a tam. a/fu- (crampon, gáche . .. Valfu- prendre, saisir, man. alt-, l.-tat. al- id.) meg tam. ko/uv-г (croc, crochet, agrafe

Szótár.

Y~koh kolti-vtt-, saisir, prendre etc.) bizo- I nyitja. A kapocs legközelebbi társa a mong. yab-ci (rák), de van yab-étyob-cij yab-si-, man. yafira- (ergreifen, mit dér Zange anfassen, «zusammen fügén· etc.) ige is. A yob-ci-bői való az osm. és szláv kopca (crampon, agrafe) szó. kaponya = koponya (s ez a helyes, mert igy ejti a nép), kap-tán. Tam. kapp-attam (chause-trappe), szlávosan kelepcze (kl-apts'i), kopp-am (trappé, fosse á prendre les éléphants), osm. kap-an (trappé), orosz kap-kan (tra- quet), mong. yabya (piege, souriciére). kap-tár. Úgy képződve a kap igéből, n.int a mong. ab-dara (kaptár, szekrény) 'ab- (kap-) igéből, kapu (kapu-s). E szó legközelebbi társa az osm. kapi, kapu (porté) szó, de a gyök nem az osm. kapa- (fermer) ige, mert ebből kapa-k (fedő), hanem a man. ka-, mong .ya- (versperren, einschliessen), tam. kii- (garder, conserver, défendre etc.) igék. Ennek egyik igeneve ká-ppu (protection, conservation ·porté· muraille; a másik káy-al, détroit, szoros. Az osm. kap-a- a kapi-ból való ige.

NB. Hogy az osm. kapi a tam. káppu minden jelentésével birt, mutatja a magas kapu kifejezés, a mely japánul mi-kado — tam, mi-kadavit (magas kapu).kar (kar-ol = öl-el).

Tam. kar am (main, bras, trompe d’él- phant etc.), mong. γατ (main, bras), man. yar-γαη (Zweig, Flügel, cf. t.-tat. kul, kol (main, bras) és magy. galy, tam. ki lei (branche).

NB. A tam. karam a ser. kji (facéré) igéből akarják származtatni, de ekkor a ser. nyelv kuli (main) szavát is nem a ser. kul· (réunir, amasser), hanem a t.-tat. kíl- (facéré) igéből kellene származtatni s a t.-tat. kol, kul kölcsönzetének tartani. A legfőbb az, hogy a fő árya nyelvek eme szó sanserit voltát nem igazolják, karaj (karéj, karé); karé-1 = rostáláskor a gabona szemétjét a rosta szélére keríteni II karécz szék. = karimó pl. kenyér).

E szót az orosz stb. szláv keay (bord, rebord, bout, rivage, région, contrée, fin, bordűré) szóból kölcsönzöttnek tartják. De hát a tam. karéi, kann. stb. karé (bord, limité, borne, terme, fin, rivage, rive, cóté, voisinage, division des terres, port, salut, sort etc.) csaknem azonos jelentésű szók is a szlávból valók-e ?!

Ide tartozik a k.-tat. kiríj (Seíte, Rand) de nem a kir- (tör-) igéből, hanem a kir-sau (abroncs, öv, körítő) szó-tövéből, mert a karé és karéi a kari-mó-val együtt a kar-ing· alakhoz tartozik alak és logica szerint, karakány (stratiotes aloides). Meglehet, hogy a szlávnak látszó kolokdny (szúró, tüskés növény) szónak turáni fordítása, mert a tam. kurukku (1. espéce de chardon, Argemone mexicana; 2. sorté d’at* brisseau épineux) eléggé jellemzó. karamzsá-1 (karamzs-ol = kar-m-ol), lásd karom, karancsi (elkopott, elvásott).

Tam. karlundu (chose émoussée, figure, arrondie par le frottement etc.). Különben az alapértelem a kar-cz gyökére utal.kar-ap (karap-ol: fecskendez).

A fej· igénél láttuk, hogy ez a «fees- csent, fecskend* értelemmel függ össze: ezért itt a tam, karappu nőm. v. alakot hozhatjuk föl i)/~kard· traire, exprimer avec les doigts). karám (karán: kerítés, pajta, kunyhó, vi- tyilló, karam-it = karécz-ol, szék. \ kar- ing).Tam- kuramb-ei (1. hutte, cabane, nid d'oiseau ; 2. oeuf \ kttr-attguse cour- I bér), mong. ker-em (kerítés), man. yerert (Pferdestall, Zwinger, Káfig). kar-acs-ol (övez, tehát a k.-tat kir-sa- körül-fog, és kirsau, abroncs = öv társsal együtt a kar-iog-beli gyökhöz való), kar-csu (gracilis: karcsud-ik, cf. karó).

E szó magyar elemzéssel a kar-ó szóval egy-gyökü, (cf. man. γαάα-yón, schlank, mong. yadoson Pfahl), de azért a tara. nyelvből nem a karlu (pal, pieu) alakot, hanem ennek társát veszszük ide: кйг (aigu, affilé, pointu, piquant, per(ant, •fin, subtil*: кйг-ssu pointe, kúrss-dkku- affiler etc. ]/kürti- étre, devenir subtil, aigu, pointu: nal-küru- és nal-kuru- étre pauvre tkp. jóban karcsú, vagy vékony, cf. mong. yur-tsa, aigu, man. kur-bu Pfeil-spitze).kar-cz (nőm. acti: karcz-os, kar-cz-ol || kér- j cz-el-, szék. rág az egér, cf. gar-asz-ol, giri*sz-el).

Tam. i. kiru·, kirukku- (raturer, biffer, griffonner, écrire mai, écrire). 2. kiru-

Szótár.

(tirer des lignes, graver, écrire, sillonner, couper, disséquer, gratter, égratigner. . . le chat déchirer, rayer, raturer, frotter etc.); 3. kara-gara'· (avoir le rále ... une espéce de chatouillement . . . dans la gorge etc.). kar-d (perzsa kárd, kés, 1. ezt), kar-ika (annulus, discus, szék. karikó id.[ kar-ing, ker-ing, ker-eng: ker-ek, kerék, ker-ge, kerg-ül, ker-d-ül, ker-it, ker-t || kor-ong II kör, körös, környék stb.).

Ezen 4 testvér alaknak a «forgás» alapértelmében a megfelelő főbb tamul alakok ezek: 1. karu-di (entourer, assiéger : kerít: karu-du, fuseau, cf. orsó = a kö-rösó ... gros cylindre etc.); 2. kar-aitgu- (tourner, toumoyer, pirouetter: karing, kering: karahgu nőm. v. tournoiement, vertige, cerf-volant, girouette ; kai’afig-al nőm. v. báton recourbé, diable, cf. ör- I dög; каГакк-ат nőm. v. vertige, kerge- ség); 3. kirl-alei (entourage, enclos, environs, cf. környék; kirl-ár, jardin, cf. ker-t); 4. kiru-giru- (toumoyer, la tété tourner, se hátér, cf. kerge és kerg-et: kir-ungu-, se remuer, branler); 5. kurugu (bracelet, cf. karika, mong. fari/a id.: kur-ambu, bome, limité, cf. karima; kuravei mer, danse tkp. körös, keringő). kurl-aúg-al (guirlande, a körös, cf. koszorú ; kurl-avi cylindre de pierre; kurl- iyam, cercle, gourdin recourbé, cf. ka- rafig-al etc.), mong. кйгіуе-, man. χοή- (einschliessen, kerít; yor-gi- wirbeln etc.). karima (karímó : 1. szély = kerület; 2. ka- récz: körszelet, karímó kenyér 1 kar-ing).

Az orosz kromd (grand morceau de pain coupé, cf. karímó kenyér) és kromd (bord, lisiére, bord d’une planche sdée Vtkroy-, couper, tailler une étoffe) alapján meglehet a magy. szót is szlávnak veszik. Azonban annak, valamint a tam. kur- ambu (borne, bord, limité) és mong. yormai (öltöny szély) alapértelme a körűiét s így a kar-ing- gyökhöz tartozók.kar-om (kör-öm; karm-ol, körm-öl, karamzs-ol id.).

Tam. i. kur-am (corne du pied des animaux : kur-assei id. kurei id.); 2. kul- ambu id., mong. yarin id. A karom, köröm a turáni felfogás szerint vakaró (1. ezt) karmaló, karczoló (cf. k.-tat. tir-na- kratzen, tirna-k Nagel, Krallen): ezért a tam. kur-am a kurappu (étrille de cheval: lóvakaró) szóval együtt kúra'· igét tételez föl, cf. tam. kirambu (racier ratisser), kann. kert-, túl. kirepu (to scratch), man. kar-ka (schaben) s így a kar-cz nőm. v. alakkal egy-gyökü.kar-ó (nőm. ag. karóba húz, karós paszuly, karóz).

Tam. i. karlu (pal, pieu pour empaler, pieu, broche etc.); 2. karl-i_ (nőm. ag. báton, baguette, percbe); 3. köríti (k. kombit: échalas, támasz karó, rame, soutien des plantes, appui, tige etc.).

NB. A magy. karó szót a t.-tat. kattk (pal, pieu) szóból akarják kihozni. Azonban a kaxlk társa egyszer a kaza-k, kada-k (clou), mong. yada-s', yadá-swi, man. yada-ya (Nagel, Pfahl, mert y-usiya Polarstem = karócsilag, mong. altan •{ados', arany karó) és másodszor a mong. yada-s' yado-s’, ny. m. ya-sun (Pfahl, Pflock). Ezek igéje egyszer a man. mong. yada- (einschlagen, hineinstecken) és másodszor a tam. kad-ásu- (enfoncer un clou) és kadávu- (clouer, enfoncer un clou etc.) s így a karó, tam. karlu nem ide, hanem a arcsu-nál látott gyökhöz tartozik.karvaly (karvoly, karoly: falco nisus, cf. tam. karú-vált, certain oiseau á queue

noire).kas (kos-ar, kosár: 1. kas; 2. karám, kerítés).

Hogy mind edény (tartó), mind az akol (tartó, kerítő) szók azonos gyöküek «görbített, hajlított, (cf. kacz-or) valami» jelentéssel mutatják: 1. a tam. alakok : kud-alei espéce de corbeille; cf. küd-et, corbeille, panier, man. kude, grosser Korb), kud-áru (vase au lait) kud-appu (poulail- ler, enclos, pare, bergerie: juh- stb. kosár), a melyek a kud-atigu (se courber, plier) igéből valók; 2. a mong. '/asi-, man. yas-a- (umgeben, beschützen tkp. kerít) igék származékai: mong. yasiya (Umzáunung .. . kosár), yasior (kas, kosár), yasilak szekér-kas); man. yasa-ya (Getreidekorb) etc.

Szótár. 1

NB. Az orosz stb. szláv kof, kofa, kofnUsa (corbeille) szók igéjét nem ismerem.kas-mat (kasmota : kasmat-ol: zakatol). Tam. kadti-miidtt, kadu-mtid-cn- (son imitatif, résonner, rendre le son k. m.), cf. kasa-gasa’- (fairé du bruit), kas-t (nőm. acti, kast-os = lucskos, kast-ol). Tam. kasu-gasu'- (s’humecter, étre moite, humide, trempé: kasn-gasu-ttal, kasu-gasuppu nőm. v. humidité, moiteur — qui fait que les habits se collent au corps etc.). kas-ul (= kereszt-ül, s így a/ örmény, t.-tat. kad, «сгоіх», osm. had id. szók- társa, k.-tat. kac-kod = keresztül-kasul). kasza (orosz stb. kofa, cf. tam. kuyam pro kasain, faucille, cognée etc. V1. kaczor). kaszaj (szék. fa- vagy gabonarakás s így a kazal szó mellékalakja).

Minthogy a k.-tatár kosaj (rakás-fa) a tót közel (tkp. kecske és kecskeláb) szóval nem azonosítható, az w-ezett tam. ka-ú- sal (tas, tas de fumier, tas de paille etc.) szó társai, kaszma 1. kusza, kaszta (k. dió) 1. geszt, katag (szék. katag-szeg = ekegerendelyszeg II kakad-szeg).

A székely katag-szeg (szerintem ez az eredeti alak) lehet egyszer a tam. katt- Ani (gros clou: nagy szeg: kattu, grand, dar, piquant, cf. katang) szerint «erős, kemény szeg·, lehet «^όήί-szeg» (kattu-lier). de lehet egyszerűen a k.-tat kadak (man. yadaya, Nagel) jelentésű is, a mennyiben a szeg az ismeretlenné vált katag-ot értel-mezné, cf. karó. katak (ker-ep : katak-ol, katt-og, katt-an: csattog, s így kat-ang-ol = csatangol).

Tam. kattu- (crier, jaser, cf. csattog a csalogány ... fairé du bruit; coasser etc.). katat (ketet) = kutat, katang, katáng (katáng-kóró, kattan: d- chorium ?).

E szó minden valószínűség szerint a tam. kattu (grand, dur, piquant, violent, katt-aügii báton, massue, épi broui, cf. man. kataiiâ, trockén, getrocknet) szóval j egyeredetű.? katona (cf. tam. katt-dnmci, grand cou- 'rage és cf. tam. kattiriyan = ser. ksatriya, homme de la caste militaire).? katrinka (rég. sudarium, kez-kenő: kát· rincza = szék. karincza = kötény, cf. tam. kattu-, lier, se revétir etc.). katy (katy-karingó = kacs-k., kacz-k.) 1. kacz-or.katy-f (nőm. v. katyf-ol, katymá-1, koty- f-ol, kotymá-1, kotyv-asz-t pro kotyv-ad-t: kever,

habar).Tam. kad-ci- (baratter, remuer une chose qu’on fait firire = kadei-vu nőm v. tehát

olyan, mint a katy-f, koty-f, koty-ma stb.), cf. mong. yut-'/u-, man. kót-уб- (ver- mischen, umrűhren, кШ Gemisch, cf. tam. küttu- méler etc.). E szerint semmi köze a finn. kei-tan (főzök tam. kdssyu- id. \kdy-) igével, katyó (katyós = kotyó) 1. koty-og. kov-acs (kav-ics = kis kő Vkav, köv).

Tam. kai, kallu (pierre, pierre brute, bríque etc., 1. a hangtant, a mely szerint alma — auma stb.)

NB. A tam. kall-erí(jet d'une pierre, köverö — fronde, parittya), de ennek syn. szava: kav-anri, kav-an, kaO-andi, kav-andu (fronde) s ki tudja, ha az első rész nem kai (kav) jelentésű-e ?kavar- (kever, kavar-od-ik, kever-ed-ik, kavar-og, kever-eg || hever-, hever-ed-ik, hever-

kóz-ik szék. cf. habar, zavar).Tara. kav-irlu- (se renverser, étre ren- versé sens dessus dessous, cf. kavarog,

kevereg a gyomra, étre retourné le dedans dehors, se courber, étre confus, cf. zavaro-dik, mourir cf. fel-fordul etc., kavirl-ndu badu, étre couché la face en bas, cf. he· vered-ik: kavirV- kavirl-ttu p-p6du-t renverser, subvertir, retourner etc.). K.-tat. kfvir- (össze-vissza forgat, gyűr), ka villa (kavillá-l szék. = kovály-og 1. ezt).( kazán t-tat kazan tam. kaddgam (laige chaudiére kaddram, chaudiére de cuivre,

bouilloir) kann. kaddyf, kud. kaddya (kettle, pan), mong. yaisan. kaz-üp (kazup-ol = legázol s így a gáz-ol mellékalakjának látszik, 1. ezt).

kákába (kábaság: étourdissement, káb-ul, cf. tara. kábard confusion, peiplexité, cf.ragszik), tam. kdru-báru (réprimande sé- vére et bruyante, ménace, rigueur : karúié fácher, karti-mur-en-, murmurer, se plaindre).

Szótár. 2

magy. kápráz-ik a szem, midőn zavarban I van).? kád (orosz, kiid, cuvette || kád-ár), kádár. Ha e szó csakugyan «biró* jelentésű volt, az arab hadi (biró) szónál egyéb nem lehet az ár végzetet a tam. ar megtisztelő ragnak véve. káka, tam. hórukkéi (arundo karka), kák-og- (varjú, holló kákog).

Tam. kágam, kdkkum, kákkdy, kdkk-cl corbeau, comeille), man. γα/α (Rabé), kákom-bákom (= ákom-bákom 1. és az ikeritésre nézve, cf. kdkkan-bőkkan, vaga-bond).kákó (1. kuka, horog; 2. vizi kígyó), 1. kuka.kámva (kámvá-s) 1. káva. kán, tam. Ш (roi, maitre, seigneur, dieu, souverain, berger etc.). Tehát nem csak a mongol és t.-tatár népeknél, hanem a főbb turániaknál ez volt a fejedelem czime.A mong. γαγαη = yaan és /an. kánya. Tam. katigam (aigle, milan). kánny-ad = kany-v-ad = kany-ul = kony-ul 1. ezt, és kanyar-og. kápa (nyereg-kápa, tam. vaitgei, pommeau de selle ; s ez, valamint a mong. büür-ge, gomb, csomó alapértelmü). kápráz-ik (k. a szem, 1. kába). A tam. kúsu- (1. s’agacer; 2. s’éblouir) két jelentésű mint a t.-tat kamas-fír- (1. elvásik a fog; 2. káprázik a szem), kár (kár-os, kár-vallott, kár-all, kár-h-oz-ik tkp. hiba, hiány, veszteség, romlás).

Tam. kari-su, kari-sei (diminution, manquement, faute, erreur, écart etc., cf. I karináf mauvais jour tkp. fekete nap). Man. koro (Schaden, Unheil, Strafe, Un- wille, Reue, cf. kárall, schádlich, wehe!) mong. /óra (Gift, Bosheit, Verderben). kár-im-ol (károm-ol, károm-kod-ik).Tam. karumu- (se fácher tkp. feke- ted-ik) ; karuvu-, (karúval: ménacer, gronder, réprimander, se fácher etc. kárukká- syn. tkp. feket-it 1. szid-). Mong. yar-iya- (fluchen et ^ага, schwarz). kár-og, tam. kar-ei- (crier, appeler, parler : kdgam garei-, le corbeau crier, cf. tam. ' kir-andam, corbeau, mong. kerti, kéri id.).

kárpa (kárpá-l-ód-ik szék. = zúgolódik, haI. kása (kásá-s).A tam. karisi (cange, riz bouilli avec l'eau etc.), kasi- (devenir moite, humide... se fondre ...) igeneve lehet w-ezve ; de a kádi = kann. káté (gruel made from any thing) a káy- (brűler) képzetének látszik olyan y elnyeléssel, mint kássa-kktrei (pro káyssak. herbe potagere, és kásu (pro káysti décoction).NB. Az orosz stb. szláv kása csak a «főtt kása* jelentésű s én gyökét nem ismerem.II. kása (czement). Tam. kaséi (ciment, crépissage).kász-ol-ód-ik (pro kész-ül-öd-ik, cf. káván = kéván).kászu (kász-ol. kász-ol, kázlu: kéreg-edény).A tam. kad-agam (panier, corbeille), kattu-p-petti (espéce deboite) és kuttán (espéce de boite, petite corbeille de feuille de palmier) szók mindenike a katt-u (lier...) ige kad (cf. kadart: kötés), kutt (cf. kutt-ei, kötő) mellékalakjaiból valók. K.-tat. kt'zau (kéreg, edény).NB. A magy. kászu szót az oláh casiu (sajt) szóból akarják származtatni azok, a kik kászu-t nem láttak, s azt csak a kászu-turó összetétböl ismerik. Ebben is a kászu nem «sajt·, hanem fenyőkéreg-burok jelentésű.kátyó (kátyú, káty-ol Ц kotymány, szék. hig- sár).Tam.kasu-gasu-, kasu-bisu- kann. kaci- pici- (s’humecter, étre humide, moite. trempé, azaz hangutánzó), káva (kámva, félkör alak: kávás, kávába hajt, cf. iv, kávány).

Tam. í.kavi- (se courber, plier, pencher, étre concave: kavi-gci concavité, pen te, panchant, ombrelle); 2. kav-altu- (courber, entourer, cf. dv-al-am enclos prés d'une maison), káv-án- (kéván-, kiván : kiván-csi, kiván-at stb.).

Tam. kavi- (désirer ardement, étre at- tentif; kav-anam, attention, intention, grand sóin ; kav-ei, bésoin, mécessité, cf. kiván-at).

NB. A tVéfásnak látszó káv-án meg a tam.

Szótár. 1

ával (1. courbure, forme d'arc': a káva, 2. désir, cupidité, avidité) bizonysága szerint a · káván, kiván· ige a káva (iv, félkör, hajlás) szóval egy- gyökü mert a kiván —= hajlik valami után.

Tam. kukku- (tousser, avoir la coque- louche: kukk-al-idu- tousser fortement),mong. kek-si-, man. ketig-si- (trocken husten).I kel- (= kál-: kél-, köl-, kül-d: kel-et, kel-t, kől-t, költ-öz-ik || kel-és, kele-vény =

daganat).Tam i. kala'-, kala-kku- (soulever, révolter, troubler: kala-ndei, grandeur, cf.

kalangya); 2. kait1- (s’élever, étre élévé: kel, croitre, pousser, bourgeonner: kel etc.: kali, bouton de fleur; a keló, domborodó; kali-Agit, digue, écluse: a keló, emelkedő; kaliilgam alouette, a magasra kelő etc. Ide tartozók: kafaA- siyam (grenier, grange, tehát rakás, mint a kalongya- kafappu, élévation etc. 1. hal-om). Kann. kalu-hisu (v. caus. to send: kül-d); 3. kait- (tressaillir de joie, étre arrogant, cf. nagyra van, ágá-11 ág, hág, kel); 4. kálit- (se lever, couler, passer, lancer les rayons etc.: kál-i, le jour passé: kelt nap; kál-ei, matin, aurore, temps> mál-ei, soir: tehát, a keló> múló); 5. kál-i'- (se lever les atres, paraitre, kelő nap, kelő hold, keletkezik: kál. 1. pied = a kelő, mong. köl; 2. */« = a negyedik végtag; 3. temps, moment = a kelő, hal-adó; 4. vent: szél = kelő, mozgó; 5. germe, jet: a kelő csira; 6. lieu, place: hely, a hol áll, kel vlmi); 6. kifa'- (se lever II kila-mbu-, se lever, s'élever, croitre, augmenter || -kila-r- id. saillir: kijár'· v. tr. lever, élever, éveiller: köl-t || кі/аГи·, remuer, agiter, changer de place, réveiller, fairé sortir: köl-t etc.); 7. kel-isu (enflure, cf. kelés stb.), man. kali- (in die Höhe steigen), mong./дЛ- id. L-tat. kal-k- (se lever), kal-dir pro kal-k-ffr- lever.

NB. A Lithvan kitlos (surgo) a scr. cat- (se movere, ire etc.) gyökhöz tartozása a fentiek után kétséges.kele-kóla (kele-bóla, kele-kuti = keringő, tehát az első rész kel-, a kóla = tam. kólu-

se courber, bóla 1. ból-t; kut-i = kot-ku- tourner etc.). kelengye (= káldnd'á: tkp. fel-kelhető holmik).Minthogy a kelengye a székelyeknél még ma is jobbára felkelhetökból (ruha-

nemű, ingóság) áll, ezen szó a kel igekázlu = kászu.ke (ká)kebel (= káb-ál: köb-el, kebel-es = öblös, hasas).

Ezen kétágú, «öblösség, üregesség és gömbösség» jelentéssel biró nőm. v. alakú szónak a legközelebbi társai egyenes gyök nélkül a mong. keb-eli, man .'/efeli («Bauch, Schoos, Busen», yefeliye id.). Mindany- nyinak a gyöke a tam. kavi- (étre concave, se courber, se plier: kavi-vu, kavi- yal nőm. v. action de se plier en dedans concavité, «centre», cf. valaminek keble). A gömbösség jelentését 1. geb-ed. kecs (= kác: kecs-es, kecs-eg, kecseg-tet).

Tam. кой-su- (caresser, cajoler, fairé l’enfant; babiller, baiser etc. kotisi- k-kotísi nada1- marcher d’un pás doux et agre- able etc.).kecse (= káőü: rég. palást, köpeny, cf. kecz-el, burkol), kassti (bande, ruban,

ceinture, lien, écharpe, petit corset, kasset id. cotte d’arme, piéce de toile : kass-ólam, enveloppe-, peau de cardamome V kat.u- lier, se revétir etc.). kecs-ke (= kác-kd).Tam. koss-ei (capra, brébis en général), k.-tat. kde kde! (kecskét hivó szó), osm

keit. Csag. kecki és ecki = mong. ’isi-ge; k.-tat. kdzüy orosz koza (dim. koz-ka, chévre). Tehát a főbb turaniak közös szava.kecze (== kdtsd: háló-féle).

Tam. kassái (fiiét de pecheur, mong. kelse, fiiét), kedv (= kddv: kedv-el, kedv-es stb.)

Tam. kád-al, (désir, affection, amour( passion etc. kádaliaimer, affectionner, étre ami, désirer, avoir passion pour: kádal-an, amant, ami), kegy (= kád': kegyes, kegy-el-em stb.)

Szótár. 2

Tam. kadi (joie, piaisír: ka Ili, joie inté- j reure etc.), kud. kade (favor), man. yaji | (zartlichkeit, Liebe) kési (Gunst, Gnade, Glück), mong. késik id. keh (= ká/ι: köh; köh-ög, keh-es).

olyan származéka, mint a kal-angya az alliangu igéból.' Ezért a ser. szónak hitt tani. kali-ganam (mariage, noces, bonheur) és kal-ya (prepáratus) képzetet is a kel főkhöz kell számítanunk, kel-ep (kál-áp = kelep-el, i. zörget, 2. szája jár II kerep-el id.).

Tam. kilu-giltt-ppu (sorté de bruit, cra- q nemen t, tintement: kiht-gi/tipp-ci, cro- tolaría labournifolia; kiht-kkti, drelin, grelot claquet etc.). Ilyen hangutánzó tam. ki/a'· (dire, pari er, kilappti, parole, mot, dire), mong. ke/t- (parler). kel-et (oriens, ortus). E szót a kel igétől elválasztani nem lehet. A tam. kirla-kku, kirí (kilagei, ki/ésu 1. dessous, 2. orient). Tehát: al és kelet. Ezt azzal okadatol- ják, hogy a tenger mellett lakó tanúitokra nézve az alantfekvo tengerből kel ki a nap és este a magasan fekvő hegyek megett nyugszik le s ezért «occidens» mél (fel). Ez igaz lehet. De a keletre nézve a szók két ellentétes jelentése is tekintetbe veendő. A tam. kál, mong. köl «láb» = kelő, tehát emelkedő, de a láb az alsó rész is, ezért a fenti tam. szókat a kel gyökhöz is számíthatni, kele-vész (kelevéz, lökő-dárda s így a régen tágasabb jelentésű kel ige származéka, cf. kel tam. 4. alak. kemencze (= ká mentsd). A lat. caminus-ból kémény lett s így nem lehetett kemencze is. Ezért valószínűleg az orosz kamen-ka (a fürdőszoba hevítő része) társa, mert a tam. kámavi (feu, pro kay-ma-m \ káy- brüler) szóból van kám-aram (foycr) sans- eritos képzet, de ez szóba nem jöhet, kemény (= küméii: kemény-ed-ik).

Tam. kevuni (fort, place fortifiée, fort de vilié, mert erősség és keménység xquivalensek lehetnek. A t-tat. kemik (csont) = man. kemin (Markröhre) = mong. cömök s így ezzel nem lehet spe- culálni, mert eme nyelvek maguk ilyen logicát nem ismernek. A ki, kav szóból való származtatás éppen a szláv kamen (pierre) szóra vezet, ken- (= kán: kény-, kenőcs).

Minthogy a kenés a legnagyobb részt szennyezést jelent, a tam. sán-i (bouse de vache, de boeuf etc.) nőm. ag. alakú szót ide vehetjük, mert ez a brahmanis- mus híveinél a kenő, mázoló anyag s így mintegy kenő- sőt a sánam, sávéi (pierre á aiguiser is ennek társa, mert ken- fen- rokonelemek összetéte. kender (= kátider: t.-tat. kender, kinder mong. kindnr, kinfur, kencir «Hanf», Henfgewebe: man. kenderyen, die lángén Haare un tér dem Halse des Kameels s valószínűleg ez volt a turániak kendere. A tam. nyelvben van : kaiisam (cannabis indica), kittán (fii de cnanvre ; toile gros- siére) = arab kitan (chanvre): sanal, sanarpu (chanvre, cf. man. saniya, Hanf) s ez úgy látszik az európai cannabis orosz konop-el etc. társa, kengy-el (= kand'ál: nőm. v. mint köt-el,a. köt igéből, cf. tam. aiiga-badi (étrier tkp test-lépcső).

Man. tufun (Steigbügel, cf. tafukó Treppe, tafa- hinaufsteigen L-tat. iiz-engi étrier V~üz pars superior.)Tehát a magy. szó sem finn csizma-alj, hanem hágó értelmű a szék. gan-g (élé-vation) által igazolható kan-g ige keng felhangujából, 1. gang, hág. kenyer (= kánár : kenyér, kinyér, könyér).

A tam. nyelvben 3 főszó van: appam (pain) az apa (tápláló) szóval, kaiisam (pain, toute sorté de pain) a kan-alu-, kanarrtt- (brűler, chauffer, kanaY-рщ foyer) igével, a rotti (pain) urofti (pain, biscuit) = ut’atti (pain, appe, cequi est sec Yiirattu brúler, griller, cf. rát; ránt) ismét sütést jelentő igével függ össze. Hát a magy. szó mi az ? A székely kön- (kön-ik : érik, túlérik, vénül tkp. sül, szárad) ige származéka olyan képzővel, mint a fehér stb. Ezért fölösleges idegen logica nyomán a szót körény (?) alakra fordítani. A mong. kiine-siin, man. kune· sun (Reiseproviant) a szék. igéből való. kep-e (= kápá: szék. papi adó).

Tam. kappam (tribut qu’on paie au souzerain etc., cf. happam kattu- adóz tkp.

Szótár. 3

k. köt).NB. A kepe, kéve, kupacz szókat hiába ősz- szezavarni, mert a kepe a kap gyökhöz, a kéve és

kupacz pedig más gyökhöz tartozik.ker-diil- (ker-ge, kerg-ül, tam. karakkam, vertige Y~\. kar-i-ka).kerecsen (= karácsén, rég. kerecset?)

Két madárnév összezavarva kerecset = orosz krecet (gerfaut, krecebiik, faucon- nier). Az orosz koriun (vautour) — man karéin, kartsin (eine Art Raubvogel), mong. yartsa-yai (Jagdfalke) s a mandsu- alak társa a kerecsen, kerek (= kárük, kerék stb. |Λ. kari-ka stb.

NB. A mong. kilr-dün, man. kur-dun (Gebet-Rad) szó a kiir-t alakhoz; a mong. tögő (Rád) a teke alakhoz, a- tam. uriilci (rota) a gur-ul, alakhoz tartozik. A perzsa stb. lark ser. lakra (rota) nem idevalók.I. kerep = kelep.II. kerep (= káráp: hajó a mong. kerem, navir, barque társa, cf. tam. kalam, vais-

seau, navire etc.).NB. A szláv korabl' alakból karabály volna a s nem kerep.

keres- (= kárüs·: keres-ked-ik).A legközelebbi társ t.-tat kara-s- (nach- schauen), kara· = mong. '/ara- (voir,

regarder etc.), man. kara- (sich umseh^n). A Λ-vesztes osm. 'ara- (chercher) társa a tam. ár-áy- (rechercher, examiner ; con- sidérer etc.) ige, a melyben a k-t a nyúj-tás pótolja, a második rész pedig az áy- (váj-) ige társa.

NB. A keresked-ik értelem tam. logicáju, mert tédu- (chercher, examiner.. . .) «acquérir, amasser· jelentésű s így a kölcsönzésről alig lehet szó.ker-eng- (=kár-eng, kering stb.V ̂1· kari-ka), kerg-et- (= kár-g-et-, kereng-et).

A logica olyan, mint sür-ög- (forog) és sürget (presser) igéknél, cf. tam. kara-gara1·, kar-ér-en- (se hátér, s’empresser); kiru-giru- (avoir des vertiges: se hater), tehát a kar-ing gyökhöz tartozik.

NB. Az állítólagos csag. kerke- (mouvoir. secouer) rímel, de nem ide való, mert transitiv ige s ebből nem lehet megint transitiv ker-g-et, annál kevésbbé kereng-et.t kerevet. Ó-gör. k/rábat-os, lat. grabatus uj-gör. krovati stb.). ker-ít- (pro ker-ül-t V\. kari-ka), ker-t (= kár-t, nőm. acti, k.-tat kir-tá, entourage).Tam. kirl-ár, jardin, kert mong. kérem, Mauer, man. кеге-mu, Schanze, cf. lator-kert = vár-sáncz V Ϊ. kari-ka).kes-e-d- (= kásád: kes-ed-ék, kes-h-ed: kosz-l-ik, foszlik, fakul, cf. kés, has-ad).

Tam. i. kadáy (haillon, déchirure: kes-ed-ek; kadu fente, kadu-váy, cicatrice),2. kett-idu- (couper en morceau, cf. kés), kes-er (= kásár: keser-ed-ik, keser-

eg, kesernyé-s, keser-ü).Tam. kasa-r (amertume, amer \ kasa'- étre amer, désagréable, indisposé

contre : kasatfei, amertume, légére amertume, amer, kasanda id. kasand-alci, amertume de coeur, chagrin : kasaitól, kassal, kasappu nőm. v. amertume etc.).

Mong. 77isió, yastm id. man. yasa- (betrüben, trauern ; yosi-, bedauern, yos'i- yon, bitter, traurig, betrübt etc.), cf. t-tat. ’aji (bitter), kesk-eny (kás-k-eii: tkp. szűk, szoros, vékony).

Tam. kasakku- (serrer, presser, exprimer, maigrir, affaiblir etc., t.-tat kis comprimer, man. ktu-un, unbequem, lástig •eng»).

NB. Az osm. kés-kin (vágó, éles) a kés gyökhöz tartozik és nem ide.keszeg (káfág, cf. tam. kay-al, kas-al, carpe, cyprinus, kay espéce de poisson). kever- (= kávár- stb.) 1. kavar-, kev-es (= kávás: keves-ed-ik).

A mong. yom-so, man. kom-so (wenig, dünn, gering, mangelhaft). Japán koma-ki id. mutatják, hogy a tam. kon-sa-m, (peu, petit nombre, petitesse etc.) szó is kontsam helyett való. A kom gyök mása mong. gém (hiba, mangel), t.-tat. kim, kém (wenig) perzsa kém id. kevély (= kávély: kevély-ked-ik).

Tam. kém ifi'- kemba/Γ- (se réjouir, fairé parade, mert víg, kevély, büszke, hegyke mind magasság értelmű, cf. tam. irum- á-nd-iru'-, se réjouir, örv-end-ez...;

Szótár. 4

étre fier, hautain). A mong. gegüil-kile- ke- vélykedik) a tam. kekkali- (se réjouir) alakhoz való. kez-d (= kás-d I kéz, 1. ezt).

ke (kö is) kecz-eg- (keczcz-en, szék. cf. kety-eg).Tam. kessu-kessen- (fairé k. k. fairé du bruit: krss-ei petits grelots).

a kAd-am a kádu (oreille, ouie, 1. had- la-va) képzete. A magy. kéd' a tam. ké(- alakra utal. kéj (rég. = kény, kény-es: kénye-kedve). Tam. kél (amour, amitie etc., kél-mei, kin-mei amitié, faveur, bienveillance ; mert a kéj, kény a kedv synonym-ja és semmi egyéb).keczel (keczele, szék. = kutyakölyök, mong.kták, t.-tat. ködök id.), kecz-el (burkol a két, köt mellékalakja, 1. kecse).kell- (rég. kel is, köll-, kell-et, kell-em tkp. kiván).

Tam. keli1· (i. gagner, vaincre ; 2. edésirer· craindre, ilyen különbözö értelmű a tam. veudn-vcl- désirer, souhaiter, ige), kercz-el- (szék.), 1. karcz. kerreg- (kirr-og: kerreg a tyúk).

Tam. kiru- (la poule glousser; avoir la voix rauque, cf. szék. görög-), kesa, kisa (rég. kisa-ság: kesá-1, kisál = küz-d, kisál-kod-ik).

Tam. kassal-áttam, kissal-áttnm, kissil- átlam, kiss-átlam (dispute, contestation, débat, trouble, embarras etc. /mong. kütsü, kiici force, violence, man. kedu id. mong. kütsü-le-, kücile- violenter: erőszakoskodik, man. kidé- sich anstrengen).

NB. A tam. alakok kissal-ádu- igét tételeznek (51.ket-ény = köt-ény, I. köt-, mai. keftu-ga (to bind), kety-eg- (ketty-en).

Tam. kettu (palpitation, coup répété, babil, cf. ketyeg és petyeg a gyermek: kettu-kett-en-);kékéd-ig (rég. usque, tenus: ez ked-ig, e-k- kéd-ig = eddig).Minthogy az «usque· kifejezésére a tam.- féle nyelvekbeu s a t-tat. nyelvben is •határ, mérték» (tam. varét, matlu, alavu, küru, t-tat. iakli) értelmű névszók hasz-náltatnak : a magy. ked, kéd társa a tam. kedu (terme, temps fixé). kégy (= kid', kigy rég. stadium, útmérték)·

A főbb turáni népeknél az út vagy távolság mértékéül rendesen a «kiáltás, vagy hang· meddig terjedése használtatik. így a mong. dúna ya$ar (= hangföld), t-tat. cakrim (pro cayir-im = kiáltás), tam. küppidu-dűram (== hivástadó táv: une, portée de voix: '/, kilometre). De a tam. nyelvben van még: kándu (distance d’une portée de voix: 1 kilometre) és kád-atn (4 portées de voix etc.). A kándu a kéf- (hall) ige alhangú társának nőm. acti-ja,kék (kék-ül: kök-ény, kök-ör-cs, mong. kiikü, kökö bleu, bleu foncé, azúré ; kögöl, kügül prunus padus: kökény, kőkör-, kökör-ö devenir bleu etc., t.-tat. kök, gök, kük bleu, man. kuku id.).A tam.-féle nyelvek e színt a ser. nila (niger, caeruleus, violaceus, lividus) szóval jelölik, de a turáni szó maradványait képviselik a kaúgu (noir, sombre, kaúgu-l id.), kafigei-yön (vitriol bleu), kátigu (toile bleue) alakok s talán még a Kangei (Ganges) folyó neve is. kém (kém-el, kém-ked-ik stb.), 1. kimé. kén (kén-kő, büdös-kő).Tam. kendi (soufre) = ser. gandha (odeur, soufre etc.). kén-eső (kényeső).E magy. szó társa a k.-tatár künüstut (mercure) : de mi az első rész, ha a második eső, víz jelentésű ? mert a tetü-víz gon- dolomot sem a man. toyolon muke (ón- viz, tam. ámb-iyam viz-ón), sem a mong. möngön ttsun (ezüst-víz) nem igazolja. A tam. kanam (1. pesanteur, 2. mercure, plomb etc.) mellett kana-saram is van s ennek tkp. «fluidé pesant» (nehéz folyadék) az értelme. A kanam (pesanteur) képzete a mong. kiin-dü (súly-, tisztelet, man. ktut-du Verehrung) s így a kén-eső első része is kanam jelentésű lehet, ként (rég. ént, 1. ezt, és a középfokot a nyelvtanban), kény (stb.), 1. kéj.kényszer (erőltetés s így = kín-szer).I. kép (rég. szuró-fegyver, cf. man. yab-ta- mit dér Lanze werfen, 1. kopja).

Szótár. 5

II. kép (imago, modus: kép-en, kép-es: kép-író).A legközelebbi társ a mong. keb (alak, minta, mód), a t-tat. gibi (kük pro kib-ük) csupán névutó. Azonban a három nyelv egyikéből sem lehet elemezni, s így való-színűleg a tam. kirli (image, toile peinte :

kir-ІѴ- graver, dessiner, kirlippu nőm. v.) alak összevont társa, mert az rl igen-igen sok esetben kiesik. L. a nyelvtant, kér- (rég. kiér- is: kérelem).

Tam. körű-, kól'u- (prier, inviter, désirer, penser: kór-al, kóru-dal etc. nőm. v., cf. tam. kai-yér- demander mendier tkp. élever les mains pour demander). kér-d- (kérd-ez stb.).

Meglehet a kér- továbbképzete, de az is lehet, hogy a kél- (hall) igével össze-zavarodott tam. kéri- (demander, ques- tionner etc.) társa, kér-eg (kireg: kérg-es stb.).

Ha e szóra csupán rímet keresnénk, legközelebb volna az orosz kord (kor-ka, korocka Dim. pelure, peau, écorce, croüte etc.) szó. Azonban a magy. kér-eg nőm. v. alakú s így igére van szükség, ez pedig a tam. kara1- (cacher, céler; mert a kéreg takaró, burkoló) ige. Ennek kara-ttal, karakkei, karappu etc. igenevei; karapp-an továbbképzet «teigne, crusta» jelentésű. Emez ige nőm. verbale-ja a kár-ei (enduit, crépi, stuc: burkolat, cf. tzm.padu éspádu nőm. v.).

NB. A tem. úri (peau, écorce) társa a man. uri-fa (dünne Schale) és •furuAge (mit einer Schale versehen).kérő (tépet; kérőd-zik : rág).

Tam. káru- (mordre, couper avec les dents: kara-ndu mordre, ronger). kés (couteau: késel, cf. kes-ed).

Tam. katt-i (nőm. ag. couteau, canif, épéé, sabre; kettu- couper, diviser etc.), mong. ki to- (couper: kito-γα couteau), t-tat. kés-, kis- (couper). ifés- (kés-ik, késő, kés-e-del-em stb.).

Minthogy turáni észjárás szerint a késő = «hátsó, utolsó* : a magy. szó legközelebbi társa az osm. kid (far, utó), t.-tat. kid (estve = utóidö, osm. gij-e nuit), osm. gaf-ik- = k.-tat. kid kai- vagy suttya ka!· I (késik tkp. hátramarad), mong. χφ- (retarder, yof-ida- étre en retard: /op’s tárd, yopt-ki id.), man. yesi-yese- (schlen- dern).

A tam. nyelvből ezen alakhoz tartozik kassán (ouest, nyugat, az estve tája).A tulu kad-ésa (late) a hát (tam. kadét) alakhoz tartozik. A tam. pittdiya (gálám

le soir) a szék. pincz-er-eg (lambiner) alakhoz való. , kész (kész-ül, kész-tet).Tam. kai (main: aussitót: kai-mér- panam argent comptant tkp. kéz-en pénz —

készpénz sigya kész a kéz, kéz-en alak változata).NB. A t.-tat. kit-la- tkp. «szorít» (presser) jelentésű, s így szóba sem jöhet, mert kis a köz gyökhöz

tartozik, a tam. kisii-gisti (se presser) sem ide való.ké-t (melléknév, kettő névszó).

Az összevetések után tény, hogy e számnév kev-tő alakból való s így a gyök a tam. kawu (branche fourchue, cf. szék. ik-es-fa = kétágú-fa), ebből van: kar-adu (branche fourchue) és kav-attu (double; fourchu), man. kaba (ein Paar, zwei zu- sammengewachsene Zweige: kabatira doppelt), mong. γαγα, yoyo (entzwei, mert v, γ váltakozó), kéve. A tam. kattu, каѴГеі (kaTTei gerbe) tkp. köteg, a k.-tat. köl-tá (gerbe Ymong költ- lier) = köteg, mong. Ьй-dok (gerbeY bő- lier) = köteg. Tehát a magy. kéve nem a k.-tat. kübá (széna-rakás K tara. kuvi- accumuler, entasser etc.) társa, hanem a tam. káv-ei (enfilade, rangée, assortiement etc. ΫΤΰ'- enfiler, unir, joindre, composer etc.) nőm. v. mása, mert a kéve nem összegyúrt rakás, hanem rendesen összefűzött gabona, kéz (kéz = káz: kezd stb., kez-el: kez-tyü).

Tam. stb. kai (pro ka-s-i: main, bras, poignée etc.; kaiy-idu- mettre la main, entreprendre; kai-y-álu- manier, employer user, pratiquer, administrer etc., cf. kez-el-, kai-yudei gant, gantelet = kez-tyü).kiki (rég. = beh! ki, ki-csoda stb., mong. ke-n id., t-tat. kim id.).

Szótár. 6

Ezen névmásnak nincs semmi nyoma sem a mandsu, sem a tam.-féle nyelvek-ben, ellenben minden áiya nyelvben el van terjedve s így a miénk scr.-perzsa eredetű.I. ki (kiv, küv: kiv-ül, küv-ül |j kil, kül, kinn, künn pro kil-en, külön).A turáni felfogás szerint a kül = héj bőr, takaró), pl. t-tat. Ki = héj és kül(dehors), tam, pufam, pul'am (partié ex- tcrieure: peau, écorce etc. burok, dehors kívül). Ezért a kiv-iil, kiiv-ül társa a tam. ká l-am (extérieur, apparence, déco- ration, forme, figure, masque, habillement, costume: szóval a külső).II. ki (ki-es, ke-es, kietlen), tam. kai (decoration), mong. ké (szépség: ké-te szép), kiabál (kiál-t), 1. kajaba. kicsi (kicsi-d, kicsi-ny nőm. app. kicsid-ke Dim. II kis, kis-deg II küs, küs-deg).

Tam. i. kiinam, kiiis-al, kiús-il, kitis- idarn, kiíis-iün (petitesse, bagatelle, bassesse, pauvreté, cf. man. kenje mong. kenje kiéin, schwach, osm. genj jung) ;2. kum (petit, petil des oiseaux; ktitisu petit, petit des animaux; kuiisi kim· s<ln kisdedek); 3. kus-ini (chose petite, kuvatn pro kusam jeunesse, tendre té);4. kutt-am (chose petite, raccourci || kutt-i petit, petit des quadrupedes... devant un nőm il signifie «petit, moindre, cadet» I ex. gr. kuttí-y-appan = ktmsiy-appan frere cadet du pére: kicsi apa; kutt-an enfant, fils, agneau, osm. kum); t.-tat. kiiciik, kece etc.).kil-d- (rég. = kül-d), 1. kel-, kil-incs (kal-incs, cf. bil-incs stb.).Tam. kil, kil-am (coin, gond, clavette, verrou: kann. kili a lock; kilu a spring; I kil-ittu· to press a spring, to force a key in to a lock; kili-kai a key). Az osm. kilid az új-görög to klidi (zár) turánizált alakja és semmi egyéb, kimé (kimé-1, kém-él stb.).

A mong. nyelvben két syn. gyök van: kim-Λ (Vorsicht, Sparsamkeit) és yam id. Az első igéje kimála- a magy. szó testvére.A yam-na- (sparen, vorsichtig sein etc.) a tam. kamu-kkam (action de cacher, 1

secret, réserve, retenue, modestie etc., kamukkám&y-ppü aller incognito) alak társa.

NB. Alig szükség említeni, hogy a kém tkp. •zstigorogva, bujkálva cselekvő». Ezért a tam. vij-ar (espions) szó is tkp. «buják (buj-ár-ok)». ? király (kerál).

Az orosz kőről (olvasd karol, roi) alakNB. Az i. alatti alakokat a ser. kintit (aliquid) névmási összetételből akarják kihozni, holott az csupán N-ezett

alakok, mint a megfelelő turáni testvérek.•Carolus Magnus»-ból való rontásra mutathat, de a többi szláv krdl inkább a királ alak összevonása, ez pedig a tam. kirl-avan, kirl-án (vieillard, ancien-, maítre chef) módjára kirla (koros) és ál (személy) szóösszetétele is lehet, kis = kicsi.kisér (kés-ér, szék. kés-ért tkp. hátul-megy s így a kés- igével egy-gyökü, a tam. pin-

sellu- is tkp. hátul száll, megy, cf. pin- czer-eg).NB. Azért, mert a magy. kés-, kis gyök anyagi értelme (a hát, utó) nálunk nincs meg. kölcsönről nem

lehet szó, mert a man daya-, mong. daya-, daya- (folgen) igéknél sincs meg a finn laka (hát) anyagi jelentés.kisik- (rég. pavere: retteg, cf. tam. kidu- gidu- trembler de peur, de froid, craindre). kita (= köteg s így a két-, köt- mellékalakból való), kity-koty 1. koty. kiván l. káván.ki {ki)kígy 1. kégy.kígyó (= kid-6: kégyó).

Ha e szónak az állítólagos kilgyó alakja nem olyan /-ezett, mint gyümölcs pro gyümöcs: a tam. nyelvből a keliru (keftTTu, silurus Ykefi’- ramper, serpen- I tér, se plier) alakot vehetnök ide, anélkül, hogy a szláv gol-ij (csupasz) szó rontott finn alakjaiból kellene nevetséges alakot faragni. Azonban valószínűleg az alhangú k'id'ó (kígyó) az eredeti s így a tam. kóttei nir-kóttei (vizi-kígyó : espéce de serpent) szó társa, cf. kédu (le serpent rouge de la mithologie).I kín (kén: kin-oz, kínlód-ik: szenved).

Tam. kitti (maladie, souffrance : kintiam douleur, cf. anyád kínja szék., malheur affliction, chagrin), mong. könő-ge- (mar- tern, quálen etc.), man. kinti- (hassen, zűmen).

Szótár. 7

NB. A k.-tat. kiyin (verés, kínzás) rímel s még is aligha ide való.kin-ál-. Tam. kánbi'-, káttu- tkp. mutat; de a szék. kén-ál- alak azt mutatja, hogy a

kin, kén névszóból való s annyi mint: eröl-tet, mint a k.-tat. kis-ta- (kinál) tkp.I szorít.

Szótár. 1

koI. kobak (tök, gömbölyű növény s abból való edény).

Tam. kámbu (citrouille, sorté de gourde, cf. tam. kommatti, bum matti syn. gömb, gomb), t.-tat. kabak (cucurbita).II. kobak (magtakaró, osm. kabuk écorce, cf. kab-át, kup-ak).koboz (huros, pengető hangszer; a tam. kumm-atti espéce d'instrument de musique úgy látszik mintha kopp+ütő volna).t(koboz-, kobz-ás, jó magyar hangzása daczára az arab qabd infinitivus, osmanli kabz rontással).kocsán (átalában növényszár, mert széke- lyesen nem a levél, virág szára, hanem a kukuricza szára), tam. ktissu (tige d’herbe, paille, chaume: pointe, extrémité etc.).

NB. Az orosz kocán (tété de chou), k.-tat. külűn id. a magy. szóból nem értelmezhető, de ez sem abból A tam. kussu sokkal tágabb érmű. L. var-kocs.kocsi (kocsis).

Tam. kuyavu (pro kusavu char). A tam. alapjelentése «kerék» (cf. koszorú, köszörű) valamint a szeker meg targon-cza szóké is, mert ezen jármű a guruló. Ebből érthetni, hogy a tam. kuyavan és kusavan nem «szekeres» hanem a korong-on (szék. csak kerék ez is) dolgozó t. i. a fazakas. Ugvan így a ser. éakra (rota, kerék, szekér) é őakri (potier, kerekes, korongos = a fazakas).? kocsma (szlávosan korcsma, cf. tam. kutti- inam cabane, orosz korcma cabaret).kocza (1. malacz, anyátlan, hitvány bárány, borjú ; 2. rossz, hitvány).

A kicsi szónál fölhozott tam. kuftam, kutti alakok emez értelmet is birják s így oda számítható kocza szó is.koczik = kuczkó.koezog- (koezog a fog a hidegtől: koezog- tat = kopog-tat, koczcz-an stb.).

Tam. kodugu- (avoir grand froid, fris- sonner, trembler : Y kodu-godu. son imitatif «du choc des os»). kohó = kuhó.kokány (k. ország: «kokány földünkön a gyapotnak nem volna elég melege», Zágoni Mikes Kelemen 37-dik levelében ; hegyes, görbe), 1. gog-ány.

Qróf Széoii BNVI B.: Kelotázelai útja. II. köl.? kokó (kókó, kukó: tojás, orosz káka oeuf de poule, k.-tat. kükáj id.), koll-int- (kull-

int: öt).Tam. kői (báton, verge, baguette, houssine, lance, pique: kől-dá petit fouet:

kőlál-adV- battre avec un báton). kolomp (kolomp-ol, cf. csölömpöl).Tam. kilu-iigu- (résonner, tinter). koloncz (kölöncz: bunkó, csomag, tuskó).

Tam. I. kulussam kuluiisam (bouquet de fleurs; 2. kitlattu (grappe, bouquet de fleurs); 3. kutattam (cheville de pied, mert a t.-tat. topuk boka, egyszersmind «cso-mag» értelmű is).

NB. A kölöncz, mint kis gyermek, nem a kölyök változata, mert a motyók, motyolék is a kis gyermeket azért jelenti, mert ez egy kis «csomag» gyanánt tűnik föl.komman (komman-t, kumm-int=kopp-int).Tam. kummu- (battre, taper etc.). kom-oly (komor, komoly-od-ik, komor-og syn. borongó, borúit, pl. komoly arcz, borúit arcz s így a homály szó kemény alakja).I. komp = homp.II. komp (halász-komp, kompos rév).

Tam. kombu (r. branche d’arbre, come d'animal... báton; 2. «radeau de pécbeurs·: kombu-k-kadamet impót sur les barques de pécheurs etc.). koncsorog (kuncsor-og) = kuezor-og. koncz (1. bolus, frustum: velős csont; 2. csomag, pl. koncz-papir).

A kann. gaiitu (a joint, tehát, bütyök, bog) = tulu gantu (a joint, ankle: bog és boka), míg a tam. kandu «gongy, gőngy» jelentésű, konda = kanda.kond-ér (kandér: mindenféle gönde vagy hasas edény).

Tam. kund-án (terrine, grande casserole; kundam eruche, pót, marmite, terrine etc. YL. gönde). kond-or (könd-ör, göndör: boudé).

Tam. kottd-a/-am (bouele de cheveux, cheveux de femme; come de licorne: kondala-válei tekercs pálmalevél), kon-og- (kon-g, kon-d-ul).

Szótár. 2

Tam. kin (kiin: tintement, son de cloche: kinn-idu- tinter, tuda konkn a cattle-bell). kon-ok (= rég. kon-t-os, konok-ság V kon-, kont nőm. acti.)>7

Siótár.

Tam. kon-du (s’irriter, s’emporter, s’opi- niátrer).kont-a (csonka, hiányos: kontár stb.).

Tam. hí ti ni- (pro kun-du- déchoir, diminuer, maigrir, étre ruiné, se gátér, se rétrécir etc.). konty (konty-ol, konty-os madár, kontyos török stb.).

Tam. kondei (toupet, touffe de cheveux, chignon, créte, huppe d'oiseaux, panache, tété de clou, bosse des boeufs etc.: kondei-y-üsi épingle tkp. konty-os tű, kon- deissan nőm d’un oiseau, kontyos, cf. kondit bouquet de fleurs; kund-alam syn. kondei)· kony-a (kony-ul, kony-it, konny-ad || kóny-a szék. = konya || kany-v-ad-, kánny-ad — konny-ad || kun·, kuny-a = konya II kuny- h-ó, kuny-orál || kun-cz-og II kany-ar-og II köny-ök = hajlás II köny-ör = meghajlás || hany-ag II huny-ász-kod-ik).

Tam. i. kattu (noeud, jointure etc., kanu-kkai poignet, kanéi chose recourbée, boule, balle: kanei-kkai avant-bras etc.);2 . kuti-atigu-, kun-agu- (se courber, se plier || étre paresseux, lent, róder, cf. hany-ag: kun-akku v. tr. kunakku n. v. i. orient,2. courbure, pli, tortuosité || kuti-i état de ce qui est estropié); 3. kun-uitgu (se faner, se flétrir, cf. konny-ad); 4. kun-i (se courber, s'indiner, se plier, se bander, baisser la tété, s'attrister, s'attendrir: kunidal, kuni-vu nőm. v. courbure, inflexion, inclination, humilité: kuni'- v. tr. kuni-ttal, kuni-kkei, kunippu nőm. v. tehát: kony-ul, kuny-or, köny-ör és huny-ász- négy alak jelentésével); 5. kúnu (se courber: étre, devenir bossu, cf. man. yun-du buckelig);6. kótiu- (se courber, se plier); 7. keitsu- (prier, supplier, l. kuncs-og).

NB. A könyörgő is kony-ul (hajlik), de a köny-ör-ül-δ is. köp- (kop-ott, kop-acz, kop-asz, kop-ár: kop-ad = köp-ed = kop-ik, cf. kov-ad, kuv-ad, tkp. h&m-l-ik, burka, takarója válik).Minthogy az igetö eredetileg «hám, burok* (1. kab-át alatt): a tam. nyelvből itt a kapp-i (grain á demi broyé, chose de rebut, entiérement gáté, perdue, cf. kop-ott, kappi-md faríné grossiére cf. t.-tat. kep-ek son, korpa tkp. a mag hámja, kopadt része) említhető.

A mong. rob-i, man. yob-i (Wüste) = magy. góbé (= kopasz) alak mellett van: mong. yob-i-ra- (leer oder wüst sein, zu Grunde gehen),^ой-ог (dürftig, arm, knapp) és man. kob-ci, mong.yobyo-ci- (abschalen), de a folytonosság, a mely a magy. nyelv-ben látható, nincs meg.

NB. A kop-acz alak a kop-asz mellett azt látszik mutatni, hogy eredetileg kop-ad-t (burkot vesztett) volt.kop-ács (kop-áncs: burok, takaró, a kab- tam. kappu-, kavV- couvrir alak változata). kop-á-1 (kop-ol, kop-oz, szék. mákot kopoz, a mákfejet veregetve kiüríti).

Azt lehetne gondolni, hogy ez is a kop- hám, burok) gyökből való: azonban a véka, kosár stb. kiürítéséről mondják, a mire a tam. a kottu- (koezog, koty-ol... vider un sac, une corbeille etc.) igét használja s így a kop-oz- a kop-og (üt, ver) igéből való), ko-pja syn. kép rég. Tam. kapp-anam (dard, orosz kopyo id). A tam. alakot támogatja a man. yab-ta- (mit dér Lanze werfen: wie eine Lanze fliegen) képzet s mégis a köp- (üt) a valószínű gyök. kop-l-al- (éhez-ik, mong. yobi- id. a kop-ik igével egy-gyökü, mert az éhez- tkp. ür-esen van, 1. eh), kop-og- (kopog-tat, kopp-an-, -t || kop-ol: kop-oz- = héjából stb. kiver II kóp-is, ütő- eszköz, cf. kópja és kopja).

Tam. kopp-i (jeu nőmmé «kummi» que les femmes exécutent en battant des mains; koppi gottu- frapper des mains en dansant et en chantant, cf. komm-int, kummint II kuppu-kkupp-en fairé un bruit répété, kop-og), mong. yubo-, gübigiib-de-, gilb-si (klopfen, mit Geráusch schlagen), man. yobse- (koppan, a czélba ütődve etc.).koponya (kaponya = szék. ész-fazék, tam. Cdu, mandei).A tam. kabálam (cráne) és mong. yabala (Schadelj Hirnschale) = ser. kapála s így a miénk is oda tartozik, kop-or-só. T.-tat. kobur-éak—mong. yobur- tsak, man. yobor-yo, yobor-yo (doppelter Sarg) és yob-e (Sarg). A tam. nyelvben nincs egyszerű szó, mert a hullaégetés a rendes eltemetési mód).kor (kor-os : kor-szak, mi-kor ? stb. || mekkora, e-kkora).acti alakok s így a gyök kor, gör s ezeknek több tam. társa van, a mint a gör-cs szónál láthatni.kordé (szék.: praeda, butin: kordéra üt).

Szótár.

A tam. kott-di (pro kof-di Ykol- kollu-: pillage, butin, rapine: kondi mádu boeuf ou bufflé sans maitre qui fáit dégat cá. et Iá, qu'on laisse errer á volonté: tehát kordé vagy bitang marha) azonosítható a kordé alakkal, de mégis közelebb a kur-ru- briser, rompre, arracher, cueillir, cf. bitang alakhoz), kor-ha-d (korhadt fa stb.).

Tam. kurl-ei- (kurleindtt bő- s'amollir, se fondre ensemble et ne fairé qu’une masse, mint a korhadó iá s egyéb holmi..., se gátér, se faner, déperir, se plier, cf. gornyad, görnyed), korittó (szék. sajt), mong. yurut, yurusun id., man. kóru (Kasé aus Pferdemilch), k-taL söl koroR (Káse), s ha a gyök szárazság, ide vehető a tam. kaVamati (ce qui est desséché), mert a mong. yurut (getrock- neter Quark, Káse) azt mutatya. korlát (pro kor-ol-át, kollát l̂ kor, kör). Mong. yori-, man. yori- (einschliessen, verhaften), cf. tam. kat-ul bride = a korlátozó ?).kor-ny-ad- (gornyad), 1. görnyed-, korog-. Tam. kora-gor-en- (fairé un bruit répété).korom (korm-os, kor-m-oz, cf. károm-ol). Tam. kar-t (noirceur, charbon, «suie·), osm.

ktirum (suie), japán kuro (noir), mong. yara id., t.-tat., man. kara id. man. kórca (schwárzlich). \ Tam. 1. karú, karugu- (brűler, noircir, étre brulé, róti, obseur etc.: kar-i, karú nőm. v. karú, kariya, karúm noir, sombre, obseur etc.) ;

2. karú'· (noircir: karu-ttal, karuppu, kar-ei nőm. v. kar-ir-m- feketélik); 3. kár (noir, sombre, obseur, couleur noir).

Tehát a főbb turáni nyelvek közös kincse s így a latin car-bo-n valószínűleg turáni nőm. v. kor-pa (son).Tam. korli-ppu (rebut, Jáute etc. Ykorit - éplucher, vanner, péler, nettoyer etc.).E szerint az orosz krupa (gruau, krup-ka Dim.) alakkal való azonosság nem bizonyos.korsó. Tam. kttrlisi (cruche, jarre, vase deÜ

Tam. i. kirla (vieux, ágé, ancien: kirí adu, kirlaftu vieux : koros; kirla-mei vieillesse, ancienneté, nature, grandeur..., cf. e-k-kora = ily nagyságú, semaine, jour de la semaine, période: mi-kor, korszak ; — kirl-atti' épouse, maitresse supé- rieure etc., k.-tat. karóik pro kar-t-cik: kirlavan, kirlán vieillard, ancien, chef etc., k.-tat. kar-t; kirl-am i. vieillese, 2. vieux, ancien, ágé) ; 2. kirí—kirla, cf. kor-h-ad, kor-ny-ad; 3. kürti (grandeur, excellence, prétre, pere, mesure de temps de 2 ilagti, \ cf. mong. yor-on Autoritát, Würde, An- sehen, Kraft, Gewalt), t.-tat. kor, cor (temps : kor), man. yoro-ki (junger Mensch mit dér Gesichtsfarbe eines Greises).

NB. a) a tam., mong. és t.-tatár nyelvek szerint a kor szó «mérték» (mong. kin mérték, kor, kör, iák idő, mérték) jelentésű is s így nincs szükség a szláv gora, ser. giri (magasság, hegy) szókkal azonos finn stb. kor-kea (magas) segítségére. P) a tam. kirl-a alak jelentésre nézve: i. kör, 2. korhadó, görnyedő (lefelé tartó), 3. kelet (a mikor a tengerből kelő nap még alant van),kora (kora-i, korá-n, koránt).

A kora a késő (hátsó) ellentéte, tehát : az elől levő, a kezdő, a fiatal, a kicsi. Ezért ide tartozik a tam. kúria (jeune, tendre, enfant, jeunesse), kurugu (ten- dreté, jeunesse, rejeton: kuruttu jeune pousse etc.) alakok.

NB. Nem nyelvész is észreveheti a tam. kurta > | kirla és kuru-gu > kuru merőben ellentétes jelen tésü szók rokonságát, valamint a koros > kor-ai szókét is. A logica ez: a kezdő lehet új, fiatal, kicsi, de az utána jövőkre nézve a kezdő: régi, öreg, nagy.kor-cs (kever-t, keverék: korcs-ul).Tam. kűriéi'- (méler, détremper etc., kurl-ei-ital, kurleippu nőm. v.), mong. yor-s-i- (unter einander mischen etc.). kor-cz (1. coulisse, rainure dans laquelle on fait glisser une piéce mobile; 2. pli).

Tam. kur-atidu- (fairé un pli, une bosse en se mettant en rouleau ; kai-gurandu- la main se contracter: gör-cs fogja).

NB. Az orosz kor-cif (rétrécir, contracter, crisper: kori, kor fa cnspation, spasme) alak úgy néz ki, mintha a magy. kör-cx és gör-cs (nodus, spasma) szók anyja volna. A magy. szók nőm,duit dans un vase vide par quelque chose qu’on remue dedans: kótog és kotyog). koty-vá-1 (kotyvaszt), 1. katy-f. kova a kav (köv) mellékalakja, kov-ad stb., 1. kuv-ad-. kovály-og- (kób-or-og: tekereg, cf. kavar-og stb.).térre I kurli- étre concave, creux), man. June (Topf).

NB. Az orosz krui-ka dim. — germ. Krug s nem ide való.

.'00Szótár.korty a gugy (gud'J r-ezett társa, kos (kosl-at), mong. /utsa, man. Ша (Wid- der, bock),

t.-tat. koc id., tam. kidá, hidd, kadáy (bélier, bouc etc. \ kada'· se lancer, sauter ? vagy ktidii-, se joindre).

Csak az bizonyos, hogy a főbb turáni nyelvek közös kincse, kosár I. kas.t (kosog, kosók, kozsók = orosz közti/, I pelisse \ koia, peau, pelure, cuire, tégu- ment), kosz (kosz-os, kosz-ol).Tam. 'asa-r (teigne, crasse de la tété, pareille au son; asa-du, rouillc, croüte V kasa'· frotter etc.), mandzsu yos-ori (Schmutz, Schuppen auf dem Kopfe l̂ mong.yoso·, schaben etc.); k.-tat. kfci-u (teigne V osm. kasi- csag. Щ- gratter). kosz-oru (guirlande: koszorufa, koszoru-z). Tam. kód-aram (pavilion hémisphéri- que, couronnement d'un char, branche d'arbre, cf. a fá koronája )Tk6du·, courber, plier).kosz-t (szék. perche: hosszú, vékony rúd: koszt-ol II husáng, huty-ang).

Tam. i. kod-i (chose qui est longue et gréle: perche, rejeton, plante ram- pante ou grimpante: drapeau, bármiére tkp. annak nyele, kosztja); 2. kódú, kóttu, branche d'arbre Vkod-u courbé, kódú- se plier, se courber). koszt-a (szék. gólya; koszta lábú).

Minthogy a tam. y — s, a tam. kogy-adi (héron tkp. hosszu-láb) szóval azonosít-ható, s így a hosszú kemény alakjából származtathatni, kot-or- (tkp. kapar, túr, ás: kotor-ász = turkálva keres).

Tam. kott-ari- (piocher, fouir la terre: I knttu- piocher, bécher, creuser, fa<;onner la terre: graver, sculpter; kott-idu- id.), koty-og- (kotyó-s, kotty-an; kity-koty II kót-og id.Tam. 1. kodug-uli- (1. s’amollir et se fondre: kotyós lesz; 2. babiller, cf. kotyog, bélé-koty-og etc.); 2. kidukku- (son pro-Tam. kavalu- (1. glisser, 2. s’inquiéter, étre peiné, troublé, embarrassé). Mong. köbö- (herumziehen, herumirren). kozma (kozmá-s: égett szag), tam. kuy (kus: ragoút = a pörkölt; encens, fumée odoriférente). t kozsók 1. kosog.kókób-or-og- (kóboly-og), 1. kovály-og.NB. Az állítólagos t.-tat. kap-ar (kapó ? ragadozó?) tkp. ·ϋ happe» s így a kóbor szóval semmi köze.kóbor (canistrum: kosár), cf. tam. kem- bar-ei (corbeille, corbeille de riz). kócsag. Tam. kokku (héron: ardea), mai. kocca (Grus). A tam. szó értelme kukás (horgas nyakú), kócz (kóczos: 1. csepü ; 2. hitvány).

Tam. kódú (fibre, filament, marc, reste ; faute, crime || kód-ei, cheveaux de femme etc., mert hosszúságánál fogva kóczo- sodik).

NB. Az /-ezett kolcz, kolty alakok nem jöhetnek tekintet alá. kódor-og- (csavar-og, tekereg [| kód-is, kód- us, kéd-us II kod-oz = éhen kórál, cf. kósza).

Tam. i. kof-ku- (tourner, se pliér, se courber : kot-pu, action de róder : cercle, tour etc.); 2. kodai'u- (trébucher, glisser, •errer»); 3. kódú- (se plier, se courber, dévier, s’écarter de la bonne voie, s'attrister, maigrir etc. kód-aitg-i, devin, diseur de bonne aventure tkp. a kódorgó), kóka (kacshajtás: kók-ad = kukk-ad, lásd kuka.kóla (kólái = csavarog : kele-kóla: teker- vényes).

Tam. kólu- (se plier, se courber etc. az ikeritett kele-kóla anyagi párja a tam. kili-kólam désordre, confusion), kólya (kétkerekű kis kocsi, cf. tam. kulári, carosse, voiture).kópé (víg, tréfás stb. góbé id.).

Tam. kóppu (amusement, plaisanterie jeu, bouffonnerie). kór (kór-ság ; nehéz kórság = nehéz nyavalya ; betegség).

Tam. kór-ani («épilepsie, mai caduc»; aspect mélancolic, con torsion de l’agonie etc.). Úgy látszik a kór-am (courbure, poison, cf. mong. yoor, yor id.) szóval egy- gyökü «horgad, gözsörög» alapjelentéssel.

NB. Az orosz %vorat' (étre maiadé, indisposé) legfölebb a turáni hosszú önhangzónak nyomoru utánzata.kóré (kóró: katán-koró, bogács-koró, köles- kóró stb.).

Tam. kóréi (cyperus, scirpus et autres plantes marécageuses ? mert cf. kansaú- górei, espéce de basilic, úppafi-górei, scirpus miliaceus etc.). Valószínűleg «üres szárú, vagy olyannak képzelt növény» jelentésű s így a káréi (tuyau de chaume .. .) vagy a kurl-ei (tuyau, chose creuse) változata. A t.-tat. kuru (sec) szóval hiába rímel, mert a saláta stb. zöld, mégis felkóródzik, s a bogácskóró zöld korában is kóró. kósz-a (kószá-1,

Szótár.

mong. késő-, t.-tat. köd-, küé-y cf. orosz koc-ev-at' herumziehen: a tam. alakot 1. kódorog-nál). kóta (kótá-z II kót-is).

A Magy. Ny. N. szótára helyesen vette a kóta-szót a kótis (báton) társának, mert a k.-tatár tajak (báton) az egyes számjegyet (i) is jelenti. A tam. kuttu (Vkuttu- frapper, battre, piquer) egyszer kótis (kuttu-pul = kótis + pilinczek), máskor meg «point sur une voyelle» a minő [ a kóta (|*) feje is, de a kuttu mellett kőtti (petit báton avec lequel les enfans s’amusent á en frapper un plus petit: a pilinczeket ütő kótis) is van s ez a kóta és kótis társa, kótér (börtön), cf. tam. kudir (cage, receptacle s így a kosár társa is lehet), kótog- 1. kotyog.kótya (szék. dobra ütés, haszontalan fordítással ár-verés, kótyál, kótyá-z).

Tam. kottu- (battre, frapper, forger, fouler «battre le tambour etc.» . . . applau- dir, piquer : kottu-k-kó-l, baguette de tambour).

NB. A kótya-vetye második részét a tam. virru (viTTu vente, eladás) szóval lehetne értelmezni, de fölösleges, mert az csupa íkerités az elsővel rokon értelemben is a vessző (ütő) szó társa, 1. ezt, cf. a kunnyog-bünnyög ikerített szó mindkét részét.

kököcsög. Tam. kudu-vei (petite chruche, pót á l'eau, vase de terre étroit et assez haut:

kudu-kkei, sorté de demi-calebasse; vase fait de la coque de certains fruits), köd (köd-ös: i. nebula, г. nubes || köd-men, ködmön).A köd (nebula) szó társa a mong. kódéiig (brouillard), de a köd és ködmön közti

összefüggést értelmezi a tam. kattu- (lier,... couvrir, se revétir... se coaguler) ige s ennek származéka a panippu-k- kattu (brouillard) szóban, a mi tkp.«harmat-kötés vagy harmat-fedő» értelmű, köh 1. keh.kök-ény (kökörcs), 1. kék. köl-csön = mong. kő/ö-sőn (nőm. acti. i. sudor, 2. mutuum).

A mong. nyelvtől irtózó nyelvészek a magy. szót a t.-tatár nyelvekből kőlcsön- zöttnek veszik, holott az határozottan mong. képzet s ha létezik valamelyik tat. nyelvjárásban, az a Csingisz fiaitól való s így a t.-tatár érintkezés utáni. A kérdés csak az, ha a szó mind a két értelemben egy-gyökü-e ? Valószínűleg sudor értelemben a kölö-r- (sudare) igéből való; mint mutuum pedig a köl-i- (ligare) származéka, mert a tam. kadam (emprunte, obligation, dette) a kattu- (ligare) ige gyenge alakjából való. köldök. A tam. nyelv főbb szavai: undi (nombril, élévation Vundu- s’élever), idoléi-, midalei (nombril l̂ mi, midi, éleva- tion), kopp-url (nombril, cf. t-tat kübt-k, kopp-ul bub-orék), trpp-ul (nombril topp-a, pustule) pógil (nombril 1. pokla)...

Tehát mindenik értelme az «emelkedés» s így a magy. köl-dök a kel·, köl· (s'élever) ige képzete és semmi köze a finnféle «húr, nyelv» stb. nevetséges koholmányokkal, köl-es (panicum, á legősibb eledel növény).A tam. kavalei (millet rouge tkp. ágas, galyas); a kfrl-varagu (espéce de millet)coude) vagy murlaü-gai (coude, le bras du coude au poignet) szók módjára összetett volna, köny-ör stb., 1. kony-ul- és kön-.гбі

SZÓ jelzője kéri (abondant, brillant) s így I a kol-es vagy a galy-as változata (tam. kil-ei) vagy a tam. kulei (spica; grappe, | rameau etc.) szóval egy-gyökü, mert a szétágazó fej (vagy kalász) a jellemző, kölöncz = koloncz. köl-t (köl-t-óz-), 1. kel. kölü (külü, kölyii), cf. tam. kaluvam, kal- vatn (petit mortier...), man. yeliyen Stein zum Stampfen des Reises /tam. kai pierre ?), cf. liikü. kölyök. Mong. gölige, gölöge (kutya-, farkas-kőlyök, «rügy, bimbó·).

Még ma is a gyermeket a fa-gyermekével a rügy névvel szoktuk nevezni s így nem lehet felötlő a mong. logica.Ezért a tam. nyelvből nem a vogul szónak megfelelő kdjei (jeune boeuf, gar<;on) szót, hanem a kulakku (grappe, bouquet de fleur, cf. kőlőncs = csomag, és gyermek) szót tartom a föntebbiek társának.kön- (kön-ik, szék. túlérik, puhul, köpö- rödik).

Tam. i. kant- (műrir, étre trop mur, s’amollir || s’attendrir, avoir pitié, cf. kony- ul, köny-ör); 2. kamui- (s’amollir). Minthogy kant'- (s’enflammer, étre en feu...) jelentésű is a kan-alti- (brűler ...) igével egy*gyökű, s igy érthetni a köny-ér, kenyér szó ide

.'00Szótár.tartozását.

köny’ (helyesebb könny’, könnyű, könny-ez; népies könny-v-ez).Hogy e szó édes testvére a tam. kan- nir, kanir (lacryma tkp. szem-nyirk), mutatja

L-tat. gőz jast (szem nedv), man. yasa-i muke (szemviz), mong. nüd-ni nil- mus\ vulg. nüdni nülmüs (szem-nyál) I stb. ősszetét. E szerint a magyar szó első része a kan-di-beli szó tam. kan (szem), a második a nyirk, tam. nir, a mely népiesen a tannlr (hideg víz = iható víz) összetétben csupán tanni, tehát r-et vesztettköny-ök (könyök-el: a folyó könyöke, könyök-cső stb.).

A tam. kunakku (courbure, pH, tor- luosité, sinuosité y kunakku-, plier, courber, kun-arifu-, se plier se courber) alakot kell fölvennünk, mert nem valószínű, hogy a tam. kanu-kkai (le poignet) kanéi-ккаі (bras depuis le poignet jus qu'auI könyü (rég. könyö, kenyö).

E szó legközelebbi társa a mong. kőn- gén, kőn-gőn (leicht), a melynek gyöke a tam. kuíi-gu- (diminuer, déchoir, decroitre, s’enfoncer, étre humilié, cf. mong. kötige-le- erleichtem,«geringschátzen», valakit köny- nyen venni), könyv. Az orosz kiiiga (livre) szóból a k.-tat. kenügá alakot csinált s ezek azonosságát azonnal fölismerhetni, de a magy. könyv mind az orosz, mind a nyugati szláv kniy alaktól messze áll. Ezért a kony-ul ige felhangu másából való igenévnek kell tartanunk «hajtás, türet» értelemmel, köp- (= szék. töp-, 1. ezt).

Tam. koppuU- (vomir, cracher).NB. Az osm. köpilr- (habzik) jelentésű s nem köp.

köp-cz (köpcz-ös: trapu).E szót a M. Ny. N. szótára helyesen értelmezte «zömök, vaskos, izmos» szókkal. A

tam. nyelvből a kappn (branche, petite colonne, poteau) alakot vehetjük ide, a melyet a k.-tat. kőpsa (gomba-szár) mind alakra, mind jelentésre nézve támogat, köp-ed (hám-l-ik: köp-eny-eg, köpenyeg. Mong. kebenek, osm. kepenek id. V lásd kab-át).köp-ör (köpör-öd-ik, göb-ör-öd-ik || töp-ör- öd-ik).

Tam. kuvi- (se resserrer, s’arrondir etc., cf. kum). köpü = küpü.I kör (kör-öz stb.), 1. kari-ka. köröm (körm-öl stb.), 1. karom, kör-p (szék. egy jó tam. nőm. v. = környék, körp-öl = körny-ez), 1. karika, kössü (csavaros fogó, csip tető, szorító).

Tam. kitti (torture dans laquelle_ on serre entre deux batons les mains Ykitiu- presser, serrer k.-tat kis- id., cf. köz. köszön- (köszönet = hála: tam. kondádu- tkp. louer, dicsér; ny.-mong. kősőrőn уапб- tkp. unterthánig satt sein: man. karula- tkp. vergelten, cf. mong. kilse· wünschen ; küs-el = tam. kassan Wunsch)·köszörű. E szót a tam. hangtan szerint ki lehetne hozni a k.-tatár kajra-k (Schleif- stein)

szóból, de minthogy a magy. nyelvben csak a körös alakú fenő-eszközt értjük a köszörű szó alatt, valószínűleg nem is fen igéból való, hanem a koszorú felhanguja, cf. tam. k&siram (cercle, rond). Ha csakugyan fen (zsurol stb.) igéből való volna, összevethetni a mong. jyos-ór (Kratzeisen). kösz-vény, cf. kann. kasa (rheumatism), cf. a következőt, köt- (két-, köt-el, köt-el-ez || kecz-el, köcz- öl).Tam. i. kattu·, mai. kettu-ga-, (kaital: lier, attacher, relier, unir, marier; bátir,

former, forger, inventer; couvrir, se revétir, cf. kecz-el, köczöl: katialei commandement, ordre, précepte: kattal- eiy-idu- köt-el-ez); 2. kadam, kadan (obligation, dette, emprunte); 3. kutt-ei (ceps, entraves, cravate, serviette, mou- choir; sorté de maladie, cf. kösz-vény). Man. yut-yu- (knebeln), t.-tat. kus'-, ktis- ak (gurtel), tam. kassu, kassattam id. köv (köv-ecs), I. kav.I. köv-et- (kér-, kiván, tam. kavi- désirer s így a káván-, kiván- változata).TI. köv-et- (tam. pin-sellu- hátul-megy, tehát a kel; köl- ige származéka vagy a mong.

köö-, t.-tat. kov- chasser, igék társa).köv-ér (úgy képződve mint feh-ér |j göb- -öly, göb-öly = kövér, hízott állat).

Kann. kobb-ida (fát: kőér; kobbu = tam. ko-rluppu, graisse, gras, embonpoint Ϋkorlu'- étre, devenir gras etc.). köz (köz-el; köz-ep: köz-ös, köz-ött, közvetlen, közepes stb.).

Szótár.

Tam. kiit-a (prés, auprés, proche: ■ kitt-al, approche, poximité, réunion Vkittu- s’approcher, arriver . . . syn. kid-eV- s'approcher, arriver etc.). A kidéi alak változatai: i. 'i(i-ei (milieu, centre, milieu du corps, la ceinture syn. nusippti. .. intervalle, cóté etc. syn. iduppu, reins, hanche, cóté, cf. köz-ep: idei-kkáran, pillard universel, idei vid-dmal, köz-vet- len sans interruption: idu-kku- serrer, presser . . . syn. kitin-, cf. kössü); 2. adu'- (approcher, étre proche etc. ad-ci-, étre | contigu, adjacent... cf. man. adaki = Tam. adutta, benachbart, Nachbar etc.);3. 'ay-al, as-al (proximité, voisinage, cf. kaiyirei, affinité, parenté syn. kit· tadiI proximité, parenté ...); 4. kuy-ilu- ktisilu- (se serrer, étre serré, proche etc.).

NB. Ezekből láthatni, hogy a köz gyökhöz a t.-tat. nyelvekből nem a kit- (weggehen), hanem a kis- (presser, serrer) ige, meg a kuji (sűrű tkp. préssé, serré) alak számítható.kő (köö)kőris (kőris-fa, k. bogár, mong. küirus fréne, fraxinus, orosz iaceú).kukubó (syn. kópé).kucsma (cf. mong. yuci- couvrir, cf. süveg, sipag stb.). kuczik (kucz-kó, kusz-kó, guez-kó).

Tam. kódi (coin, angle extérieur, sein, golf, baie, cap, derriére de maison \ kódúit courber), man. koc’o (Winkel, yoso, Seite, Ecke etc.), t.-tat. köse (Winkel), cf. mong. kisa (Heerd, Esse). kucz-or-og- (syn. kuty-or-og, huty-or- og II kuncs-or-og, kuncz-or-og || gözs- ör-ög, cf. kaczor = kuezor).

Tam. kundu- (s’accroupir; marcher sur la pointe des pieds: kundu-ttadi, báton crochu); kann. kund-ru-, mai. kutt-iri- kka- (to sit tkp. kuezorog). kudar (a kemencze, kályha öble, keble).

Tam. kudar (intestin ... kud-avu, courbure, kudavu- courber, plier, cf. puezor). kud-arcz (kudarezot vall-).

Minthogy van: szégyen-szem, s a vall- igét rendesen csak «kár, szégyen, gyalázat· szókkal használjuk: a német kurz (rövidebbet húz) szóval hiába spekulálni, mert kud-arcz = szégyen-arcz s így a mong. yutu- (zu Schanden werden, cf. yut-ari Schande, verderben) és tam. költi (afTront, ignominie \ kóttu- courber) alakokhoz számítandó, kuka (általában horog, kankó: kóka, kacshajtás: kukk-ad == kók-ad, kukk-an, ku- kor-og.

Tam. kokk-i, iokk-ii (agrafe, bouele, crochet: kokkfi, agrafe, crochet, croc, báton armé d'un croc, cf. szék. kóka,Щ

bulikós, eredetileg kankós bot: kukkéi sál, sillon courbé: kokk-atii ce qui est roulé, plic, cf. kuk-acz, a kunkorgó féreg), inong. j-m/íi, man. γύχοιι (Haken, Zacke, gekrűmmt, p/oro- sich krümmen ...). kukori-k-ol. Tam. kokkári’· (coqueriquer: kokkari-kkei, kokkari-ttal nőm. v.). kukó (= szék. gugó: együgyű, V kuk-a). kula (kul-i: görbe, kunya, konya).

Tam. kulávu- (se plier, se courber). kulacs (cf. tam. kalasam, cruche, cruchon, pot & l'eau etc. kalam, általában edény), kuliba (kaliba, galiba).

Tam. kulu-mei (magasin ou receptacle á grains fait d'osier ou cercles de bran- chage: ilyen a székely kuliba), kull-ant = kollint.kull-og- (szék. = lézeng, lődörög s így nem a M. Ny. N. szótára által adott értelmű).

Tam. kul-ui)gu- (branler, étre ágité, sécoué, «chanceler, trembler· kulukk-cn- id.).? kulyak (kulak; kujak, szék. = ököl = orosz kn/ak, poing, poignet, mert ez közelebbi, mint a tam. ki/uttam, poignet). kum (kúm: szemét, kezét kumja, le-kum a nap II cf. huny és köp-ör.

Tam. kt'nnbu- (se fermer, se joindre, se refermer comme une fleur, se rétrécir, se comprimer, s'agglomérer etc. syn. kumi'-, kuvt1·.kumak (szék. kumasz, egy jó darab).

Tam. kumukku (boule, balle, somme I azaz csomag \rkumi'·, accumuler etc.). kummint 1. komm-an. kuncsor-og- (kunczor-og, a kucz-ог n-ezett alakja).kuncz-og- (kunczorá-1, szék. = kuny-orál). Tam. keiisu- (prier, suplier, implorer etc. kcíisi-k-kél- id. 1. V kony-a, kuny-a). kun-d-ész (keres, böngész, a kun, kony gyökből

.'00Szótár.való nőm. acti kun-d tovább képzete oly formán mint a tam. kuni-ndu bárexaminer de

prés tkp. konyulva néz), kunya = konya.kuny-hó (kuny-ö = haj-l-ék; cabane, hutte). Hogy e szó a kuny-a, kony-a (hajló) gyökből

való, mutatják a «haj-l-ék, ku- tyorló, gugyorló· hasonló logicáju szók; s Így a kud. kóne (cabane) szó a tam. kóna (courbé, plié) társa a tam. kán

(chambre, cabine etc.) pedig annak változata, cf, tam. sAy-gei, sá-gei (hajlék) és kaukázusi orosz ςaki a (cabane) szókat.kunny-og- (szék. = bünnyög).

Tam. kunugu- («parler du néz, nasiller, murmurer, fairé le mécontent»).kúp (kúp, kup-acz = rakás, kuporgat = halmoz: kupak-tanács = falusi tömegtanács).

Tam. kupp-am (tas, amas, butte, élévation, petit village, hameau: kuppam kuppam-áy ppó- aller par pelotons: kúppal, monceau, foule, tas de fumier «szemét- kupacz·; kupp-ei, amas, foule, butte, hauteur, tas de fumier, chose de rebut...) YkÁppu-i pro kuppu-, kumi'-, kuví- accumuler, entasser).kupak (= pipafödél, t.-tat. kapa-k, mong. yabyak couvercle etc.).

NB. A Magy. Ny. N. szótára kényszerűségből ide vette a kupak-tanács (tömeg, falusi tanács) első részét, de ez nem áll.kup-or-og- (szék. nem török, perzsa módon való ülés, hanem arczczal a földfelé ko-

nyulva lábon ülés).Tam. kupp-um- (tomber la face contre la terre, se jeter sur, s így a tam. ige a

magy. hoppan, huppan jelentésbe vág), kur-héja (tyukhordó, kánya, cf. tamul kórli, poule, volaille s így a szláv kur, kuritsa, poule társa).? ura (kura-fi, ha e szó = árya kurva szóval, a tam. kur-ali, prostituée szó számításba nem jöhet), kúra (kuráz-ik, kuréz, szék. tréfál).

Tam. kór-ant (moquerie, bouffonnerie etc.).I f (kurczina, töpörtö V^örosz korct contracter, rétrécir, crisper), kurgó (kurkó, fattyu gyermek, tam. kurugu, tendreté, jenesse, rameau, jet, mert kölyök szó is tkp. saij, hajtás, rügy), kurj-ong-, tam. kurei'- (fairé du bruit, retentir, kur-avei, grand eri, bruit), kurta (kurt-ul, kurtít).

Tekintve az angol-szász scor-t, angol shor-í, régi felnémet scurz, kurz, dán stb. korty orosz stb. korot-kíy /lat. cur- t-us, alakokat, azt lehetne gondolni, hogy a magy. kurta is onnan való, meglehet, de a tam. kurü, kur-iya, kúT-Tu pro

2*5Szótár.

kuY/tt, kuYei-tta (bref, court, abrégé etc.) az árya szókra nézve gyök! s a múlt és nőm. acti t képzó turáni.•|. kuruzs-ol / orosz szláv kruz- (kerít, for- télyoskodik) ? vagy = ? szék. gurucsá-1

/oláh krtica kereszt, minthogy az ortho- doxok kereszttel és pőkdöséssel gyógyítanak egész Jeruzsálemig, kusza (kuszái = zilál: kuszma, zilált).

Tam. kusa-tnasakku (confusion, trouble), kusza = szék. guja (tam. hangtan szerintУ = s)·kút (mong. yuduk, vulg. yotik, man. yóts-in (Brunnen), t.-tat. kuyu id.)

Tam. kiittei, kuttam (réservoir, petit étang. «profondeur» Vkud-ei·- creuser, excaver vagy kottucreuser s így a kot-or ige eredetijéből), kut-ag (kut-ak: kicsi, törpe, a tam. kutt-am chose petite, raccourcie mutatása szerint a kicsi kemény alhanguja). kut-at (katat, ketet, keres tkp. turkál-).

Tam. kindu- remuer, retourner, chercher, examiner, sonder, fouir, creuser etc. tehát a kút szó rokona), kutt-og- (kullog).

Tam. kúttu (danse, a keletiek czam- mogisa 1. ezt), kutya (kutyó, kuczi-ka j| kuszi).

Tam. 'ussi (chien : a mohamedánoknál kúttá).NB. A tam. kukk-al (kukk-an, chien, voeat kukká) nőm. v. alakú s így a mong. futsa- (aboyer)

igével látszik összefüggni. A kaduvan, kadu- vay (chien) tkp. gacz-száj (székelyesen).kutyor-od-ik 1. kuczorog. kuv-ad- (kov-ad, kovál-ik, kop-ad: hámja, gubája megy,

válik, kikuvaszt a bőréből szék. y kab-at: man. kuwcle-, kówala-, abschálen, die Hautabziehen ; k.-tat. kub- nem ragad, lekuvad).NB. A finn nyelvek kedveért a kuv-ad- igéből has szót eszeltek ki I! kuvik (csuvik).Tam. kügci, kiivei (gros hibou).

kú (ktl)kúp (kúp-födél, cf. pu-p stb.̂ tam. ktlmbu (sommet hémispherique /ktlmbu-

kumó- dik).kúsz- (csúsz).

Tam. kasagu- kasa- (glisser, s'échap- per, s’efforcer, cf. csúsz-raász).kii.kük-l-ik- (kük-öl-ik: man. koko-lo- die Klei- der abreissen, mong. yak-zala- muer). kül- (köl-ső stb. /ki, kiv). kül-d-, kann. kalu-h-isu (to send tkp. kel- esz-t /kel, a tam. anuppí- id. 1. men).I. külü (szék. zöld harkály: ktillü, harkály).

Tam. kili (külü, perroquet: papagáj).II. külü = kölyü.küpü (köpű : kut-küpü, kasza-küpü = kasza- sutu szék.).

Tam. kuppi (fiole, bouteille etc.) küsz-d- (küzsd, stb.) 1. kesa. kür-t (nőm, acti: kürtő; kürtő-s kalács és nem kürt-ös k.).

Tam. ktirl-al} kurl-á, kurl-áy (tuyau, tube... flüte, fifre, flageolet, chalumeau... kür-t-öl.., chose creuse, trou, canon de fusil ; pugei-k-kurlá cheminée; kürtő: ktirhaYpiffu, CToquignole roulée en tube: kürtöskalács, tkp. pite \ kurl-alu- se mettre en rouleau, former un vide).{ küszöb a közép szó változata.

LaNB. alá “ 'le, alant = 'lent, lám ■» nim, talál pro tanál, ih-eg = 1-ih-eg, lab-at-ol = 'ab- at-ol, 1-ev

— ev stb.)lab-da (stb. gyökszerúbb a népies lob-da 1. lob-).Plaboda (cf. lebeda, patté d'oie une plante). lacs-ak (lucs-ok, lusz-t || laty-ak id.)

Tam. nasa-nasa-en- (rendre ce son, étre liquide, doux, onctueux II nasu-nasu'-syn. II nasukku-nasukk-en- étre gluant,vísqueux II tias-ei... humidité etc.) cf. lics-pocs. laf-ancz (ro-ngy-os, laf-og = lef-eg, cf. leb-eg).

2*5Szótár.

Tam. alav-al (nőm. v. haillons, déchi- rement, déchirure), inán. lab-ta lab-ta (zer- lumpt, litb-da-yóti herab-hángend, mong. nap-tat- (lafog, herabhángen...).'lag (-lag-, leg: birói-lag, has-lag).

Tam. i-lágei, '/ágéi- (&ςοη, maniére:I i/akku, 'lakkut ressemblance, comparaison,

opposite... túl 'lekka, as, like), man. lak (passend). lágy (= Ы’: lagy-ma-tag || la-n-gy || lágy, lágy-ad, lágy-ul).

Tam. nodu-nodu (mot, son imitatif de ce qui est «ηιοιι»: nodu-nodu'· s'attendrir, s'amollir: nodu-nodu-ttal, nodu-nodu- ppu... amollissement: nodu-mal, délica- tesse, legéreté, indifference, sans amour ni haine, cf. szék. lagymatagság, nodu- malar, voisins, étrangers, tkp. a se hidegek, se melegek).’la-j (szék. a zsilip, 'lej-töje || laj-t-ol- szék. lej-t- alhanguja s így az al, ala szárma-

zéka, mint lej-t a ’le gyöké 1. ezt.)NB A szék. tki-lajtol a begy-re· éppen olyan logica, mint «Іе-hági, mert ez turániasan ab-

surdum.laj-ha (laj-hó || lé-ha || lany-ha, lany-hó : puha, lágy, hitvány).

Tam. noy, noyya (délicat, léger, tendre, doux au toucher, petit, has, vil, pauvre... noy-met, noydu, myssu \ noy- noy-dal, noy- I gei nőm. v. lajha stb. lenni, cf. lágy) man. lay-a- (schwach, weich werden).

NB. Λ tam. 1. nai- (se gátér, étre, devenir mou, trop múr, pourrir, se corrompre, sefaner, s'affaibler, devenir mince. s'attendrir...) ige a ноу gyök változata.’laj-t- (lajt-ol szék. = 1. ’laj, ’le), lak (lak-ad-alom s nem lak-od-al-om, mert tkp.

lakadás, ház-asodás, s így a lak nem hely hanem ház jelentésű.)Tam. i-lakk-ei, 'lakk-ei (forteresse, mert a helynevekben előforduló, «Εη-laka,

Zete- lakai-beli lak elökeló háza, vára, palotája).lak- (lak-ik: a leg-el rokona, laká-1).Tam. nuiigu- (dévorer, engloutir: bőire), 'láng (szék. = 'láng, láng-ol, lang-os).Tam. ilaúgu- (ilatigal: briller, s’éclairer, luire: a latig u-, alatigal id.) Az alapértelem

a «lengés» (mozgás) éppen úgy, mint a lob (láng) szónál, lank-ad- (lank-asz-t || lanka, lunka, alan-t fekvő hely).Tam. uloitgu·, 'lotigu- (étre bas, cf. lank-a, lunka .. . s’humilier, supplier, se soumettre, se rendre, s’avancer vaincu; mert a lankad- fordítása· «alább hagy·).la-n-gy (a lágy alak я-ezve, mint göndör pro gödör), lap (lap-os, lap-i, lapu, lap-ul,

lap-it || lap-ad- lapp-ad syn. ap-ad, lapp-ang- = lapul || lap-incs-ol syn. tap-int (| lep- = láp- rég. lep-ed- tkp. ausbreiten, decken, man. mong. defisi-, cf. tam. tavisn = mong. dep- si-ger Decke etc.)Minthogy a magy. lap (képzötlen nőm. v.) és lep- ige a legszorosabb

összefüggésben van az ap-ad- (syn. lap-ad, lapp- ad), tap-ad (rálapul) tap-si (lap-os) és tep-si, (tep-s-ed, s’aplatir) sep-ed (s’enfoncer) stb. alakokkal: lehetetlen az /-es magy. szókat az igazolatlan lithvan laf-as (= ? germ. Laub, quo modo ? szék. lapi, lapu), orosz lop-ata (pelle, cf. magy. lapát ; lop-at-ka omoplate, spatule, cf. magy. lapoczka; lóp-ost, plat d’une rame) és id. hp'éya, lepeska (beignet, fouace, cf. magy. lep-ény, szék. lebb-enes = palacsinta) szók miatt áryáknak tartani, mert gör. lep-is (Schuppe : lep-tos dünn . . . . VTep'OS- orosz lup-ií, peler, skr. lup- findere...) aligha igazolja a lith. stb. szókat.

Hogy a lapi, lapu tkp. tapsi, tepsedt s így hangutánzó alapú, mutatják : man. ab-da-ya (Blatt) = t.-tat j-ap-ra-k id. (cf. jap-y tap-ad) mong. n-ab-éi na-pci (Blatt; nap-ta-r, flach, niedrig, dap-tari- flach- liegen, tapad, lapad, lap-ul, dap-ta- apla- tir, cf. tam. sapp-att-ei, aplati, plát, épaté syn. sapi-et.)

NB. A laposság két ősi nevét 1. a tat és csáté sáté, szóknál.lap-ály (a lap gyök származéka, valamint a régi lap-ácz is, de az alapértelem nem egyszerűen a sikság, hanem a domb ellentéte s ezért áll, «alá megyen» a la- páczra, cf. tam. av-al i. profondeur, creux;2. espéce de croquet, tehát lebbencsféle).lap-os-ka (cf. orosz lapsa (vermicelle, de Ϋ? mi a sa ? magyarul lap+os-f ka Dim.)

2*5Szótár.

las-k-a (laskát vág, vagdal s így nem a laposság az alapértelem, hanem a szakgatás, vagdalás, cf. man. las-ya nőm. acti, Stück, Bruchstück tam. nasu'- nasukku-, briser, écraser).

lassú (lass-ud-ik, lass-it || lus-ta.Tam. nasu-nasu (lésiner, tarder, devenir, étre lent).Tam. ili- (étre bas, s’abaisser, s’avilir... ifi'- ifi-dal, ifivu nőm. v. ift'-.ifi-ttal,

ifi-ppu v. tr.).Az alhang al gyök ezen felhangu társa a tam. nyelvben 3 ágú éli, ifi és irli-

(étre bas, descendre...), míg a kann. ifi- (to descend, to go down) egy ágú. Ennek jelen ideje ili-y-utt-in — magy. lej-t-én (ma lejt-ek: I go down). A csupasz ifi mint verbale directivum, magy. társa a ’le: ifi- mufugu- (tam. murlugti) = ‘levagy alá-meriil (to dive under water), ili juli = 'le-csüngő (hanging down), ifi tegi (to take down tkp. le-tev 1. ezt).’leb-eg- (= láb: leb-eg-ó — lev-egó = lég || lev-el, lev-él a lebegő, a rezgó).

Tam. i. aki- (s’agiter, flotter, s'élever en vagues, errer, étre incertain, troublé... alei-y-ül, alei-dal, alcivu nőm. v.); 2. tifei- syn.; 3. ulavei (vent, a keló, lebegő, feuillage, cf. lev-el, syn. lomb, jet, branche d'arbre, mert mind ez a lebegő, mozgó). Úgy látszik ezen képzet ulei-vti helyett áll). A leb mint láng (lob) nem különböző gyök. leb-eny-eg (lep-eny-eg).

Minthogy a hasonjelentésű tam. aki- dádi (fanon de boeuf) az aki- (flotter) részesülője, a miénk is a leb-eg igéből valónak vehető, led-ér (= ládér rég. tekergő, csavargó s így a löd-öng gyökhöz való rövid hangzója mellett is), lef-eg- leflF-en: rongyként fityeg, 1. laf- ancz).I leg (= Idg: leg-es-leg, cf. igen).

Régen a felsőfok nem a leg, hanem tamulosan a mend-től (mindentől) elő-téttel járta s így a leg a man. ningu (über, oben) szóval egy gyökü mong. neng, tittlg (tara. úng-ena = fortement tkp. igen) t.-tat. ing (trés) társa, mert az eleg (elég) nem egészen logicai.leg-el- (lág-el: legelő, cf. lak-, laká-1).

Tara. nug-aru- (jouir, manger, dévorer: flci ti ugar vildrlgu, animal qui se nourrit I de feuilles).1-egy (= Idd·: légy; legy-ez).A tam. nyelvben a fő szó: / (mouche) s ennek teliesebb alakja a mai. idea (fly),

NB. A src. alasa (piger) nem jöhet szóba, mert az a+lasa. laza (cf. tam. ilésa, lésa peu, petitesse, minceur, legéreté = ser. liga).’láb- (mozog, megy = lábal, || téb-láb- id. || lép- = rég. vép-).

Tam. i. ulávu- (marcher, aller douce- ment, se promener : ulávi-tiiri- se promener.. . aprés la maladie, cf. láb-ad, fláner, lábadoz: uláv-al, ulávudal nőm. v.);2. vávu- (s’auter, franchir, s'élancer).

NB. A láb (pes) olyan képzőtlen nőm. ágens, mint a tam. kál id. (tkp. a kelő) mong. köl id. A mong. tab-ak, (cf. téb-láb) és t.-tat. aj-ak, (cf. ad-im, tam. ad-i pied) már képzős. Ezért hiába rímeltetik az orosz lupa, lapocka (patté: penture d'une porté) szóval.’láb-og- (flotter.. syn. lib-eg- láb-og, szék. limba = lib-on-ka = lip-in-ka, balangoire

|] lomb a lebegő, stb.).Tam. alambu- (i. flotter, se briser contre, s' enfoncer, cf. libb-en mint a limba

és libonka ; 2. rincer tkp. lábog-ni. libegni hagyja a vizet az öblitésnél: alamb-al fluctuation, trouble, bavardage, cf. locsogás, lotyogás ; báton de branche d’arbre, cf. lomb stb.). lágy (= lágy II lágyék = ágyék 1.). lá-m (pro hadd látom), láng = láng, lány = leány.láp (lápa, láb és vá-pa /vág).Tam. vd-vi (étang, piéce d' eau, reservoir Ytmgit- 1. vág, ser. vápiy lacus \ÍY) lát- (lá-tat: nincs a dolognak látatja: lá-m pro hadd látom, v. lássam = ná-m).

Tam. ndt-tam (vue, oeil4but, intention, recherche ... /nádtt- viser á, chercher... mert a keres = néz 1. ezeket), láz (láz-ong, láz-ad || léz-eng).

2*5Szótár.

Tam. nadutigu- (trembler, frisonner, branler, vaciller, se troubler ... nadukku- v. tr. nadukkal tremblement, frisson .. . nadukkat-kdyssal fiévre accompagnée de frissen, cf. hideg rázza, láz-as . . .)le (la)le (= a-lá, le-n-t = ala-nt || lej-t, lüi-t, löj-t, laj-t is).

<68

Szótár.

le (lö).hogy ezek /-et veszteitek, vagy miénk J /-ezett, ki tudja? leh· (= lak- rég. = leh-el-, lehel-ék ='leány (lejány, lyán).lél-ek, leh-eng = lih-eg = ih-eg).A magy. ik-el- igének a megfelelője a tam. évű-, év-al alak, s így a leh- (Idh)· nek is 1-ezetlen alak felel meg : áv-i (exhalaison, vapeur, vent, respiration, vie, esprit, áme, chaleur, voyelle...: ávi-vidu-, | respirer, expirer, évi véAguprendre ha- leine...),lej-t- (nem trans., hanem jelenidó képzősl Te).1-el- (= l-al-: lél-, lel-et, lel-e-mény-es).

Man. al-i- (empfangen, auf-nehmen...) mong. ol- (linden t.-tat. al- = tam. al-, aUu- (prendre, saisir, ramasser...). Mert a lelés nem a lat. in-vcnio, szláv na-idu (reá-megy) kaptájára készült, hanem tu- rániasan lát-fog (tam. kandu bidi-) vagy egyszerűen fog, s így a magy. l-al- ige a föturáni nyelvek föntebbi alakjának /-ezett társa, a mit a «hideg leli· (fogja, tartja) is erősít.’len- (= Ián: len-g, pro len-eg, leng-ed-ez, len-d-ül inchoativus, mint rez-d-ül a rez-eg-ből || lan-go-1 mellékalak).

Tam. i. aluiigu- (branler, étre sécoué, altéré...); z. alaiig-al (mouvement || éclat, splendeur-, bourgeon, rejeton). lep- (= lap-, reg. lep-ed-, lep-el, stb. 1. lap).’le-s- (= Id-s les-el-ked-ik : les képzőtlen nőm. v. J/’le mert tkp. lapp-ang). lev (= láv: lé, lev-es syn. ev, rév szék).

A tam. nav-am (la saison pluvieuse) és nama'·, nam aru- (devenir humide, moite, s'imbiber) alakok támogatva vannak a mong. nam-ar (nedvesség) nem (feucht), nam-ok (Mórást, cf. man. namu, Meer, tam. am, eau) alakok által, le-veg = lebeg.'levente (leventa).

Tam. ifa-véndu (jeune roi, prince, fils du roi etc. s valószínűleg az idegen «her- czeg· elfogadása előtt ez lehetett az ősi czira, míg végre módosult értelemmel átment a görög, török, perzsa nyelvekbe is, de elemezni lehetetlen ezekből).Tam. tfeiya/, ijeiyáf (fille, jeune femme, soeur cadette, Yifci, ila, jeune, plus jeune tendre, faible: ilam-bidi, fille, femme).NB. A. M. Ny. N. szótára helyesen gyanította, hogy a lejány szó a legény szóval rokon, mert a tam. ijei-uan, ilei-úaii. ileiydn, ileiyón ... ifaval (jeune homme) szó gyöke a föntebbi.lecs-eg (locsog-), 1. licseg. le-d (rég. = le-sz, tehát az eredetibb tam.- féle nyelvek d jelenidő képzőjével pro lev-d, mert V l̂ev).I leng· 1. lan-, lev- (lev-e, lő-n, lé-tel pro lev-tel).

Ismét egy fontos gyök l-ezve, mert ez a tam.-féle nyelvek ágú-, á (águ-dal, á-dal, devenir, fieri...) nagy szerepű igéjének a társa, a melyekből az eredeti alakú ám (ágúm) részesülő is létezik a magy. nyelvben. Ide tartozik a mong. a- segédige, a mely a nép nyelvből kezd eltűnni, lég (pro leveg-ő). léha (pro laj-ha). lék (ük, lyuk, juk || lök ?)

Tam. nikk-am (séparation, fente, crevasse syn. nokku ; nikk-al, extension «trou, maille» Y nikku- éloigner, séparer etc.), mong. nüke (trou). A t.-tat. i-lik V? a magy. alak turánizáltja. lép- (rég. vép-), 1. láb-I. lép (man. dcliyun Milz, mong. deliün id. t.-tat. dalak, talak, tam. mann-iral tkp.

földszinű zsiger, v. váf-tral, kard- alaku zsiger).II. lép (a ragadós valami: léprekerülni, orosz stb. licp-ii' coller, lip-kiy, gluant.

visqueux).I. lésza (lész-ka : vesszőből, kákából vagy nádból való fonadék).Tam. nesavu, neysavu (tissage; tissu, tissure y ney-, tisser, fairé un tissu «tresser, fairé des nattes» etc.).II. lésza (hosszú pózna, karózat, palánk, cf. oroszjstb. lieq erdő, fa).

<68

Szótár.

lé-tel (/lev-), léz-eng 1. láz.liliba (a lúd kicsinye), tam. ili-yu (bassesse, petitesse, Vili- étre bas, petit, vil). lib-ár (sovány, izomtalan, cf. tam. ilei-ppu maigreur, ileV- devenir maigre ...). lib-eg- stb., L lábog. lics-eg- (lics-pocs).

Tam. nasu-bisu’- (s’amollir, étre, devenir, humide, gluant, visqueux, collant...).? libucz (cf. orosz lebed' cygne).? lidér-cz (lüdércz, ludércz, cf. orosz l'ut-iy cruel, féroce, az ördög jelzője).? lig-et (rég. lügget is, cf. orosz lúg, pré, prairie), lik 1. lék.limba (= libonka, lipinka) 1. láb-og-. lisz-t (nőm. acti, liszt-es stb.).

A tam. 6 hasonjelentésü szavának értelme •málló, tört, vékony, finom· s így a mienk az idi (faríné) szóval rokon ittu (petitesse, finesse...) szó /-ezett alakjának látszik, mert a d+t combinatió nyelvünkben sz-t.lolob-og- (mozog, inog: lobb-an- = mozz-an, lobb-an-t = mozzant = dob : lob-da, lob- tyu, lop-ta szék. a mit dobnak).

Tam. uluppu- (uluppi vidu- jeter, jeter parterre, fairé. IV. olvasókönyv 2. leczke).NB. A lob, láb mint (láng) képzőtlen igenév egyszerűen a mozgó, mint a láng is.

lőcs (locs-os: locs-og, locsadék, locsok =lucsok, locska = fecsegő || lo-n-cs-os =locs-os, cf. lus-t = luszt szék.).

Tam. i. nodi'- (s’agiter, le lait venir, jaillir : parler précipitamment... locsog-, locs-csan syn. fecseg || nottei badinage) ;2. u-lotti lot ti (liqueur... vin de palmier, cf. Iocs II lőttéi ulottei balivirne, inutilité ; loda-lottei id.) ; 3. alatfu (bavarder... locsog...).’loh-ad- (lapp-ad, ap-ad, tam. I. olgu- dimi- nuer, maigrir, s’abaisser s így az al, ’le gyökhöz tartozik), loh-og (pro lov-og: mozog), 1. ló-g. lomb (lomb-os: a lobogó, lebegő valami, s így az első w-ezett alakja), loncs (nem lom, lomb származéka, hanem a lőcs w-ezettje). lop- (ser. lúp furari).loty-og (= lötyög nemcsak a folyadék, hanem futás közben az állat bele stb.-je; tehát a mozgás hangfestője).Tam. i. ulodukku (chose vide, non so- lide: a lötyögő, bruit fait en marchant);2. nodu-nodu, mdukku-mdukku (mots imi- tatifs du bruit et de la precipitation) ;3. nodukku (son imitatií du mouvement péristaltique des intestins: a belek lotyo- gását akarja kifejezni).Ίον (ló, cf. paripa, csődör || lov-al- = bizgat, tehát a ló = a mozgó), L ló-g.ló (16)’ló (lov, mong. νίαγιι, t.-tat. ulak, 'lau posta-ló /l. ló-g-).Ίό-ba (lóbá-1 = lógá-z).Ίό-d-ul- (a tartós alak, ló-g- inchoaüvusa éppen úgy, mint for-d-ul a forog igéből).Ίό-g- (ló-g-at, ló-gá-z, ló-d-ul, ló-d-it stb.).

Tam. olugu-, olgu- (se détach.r, se mouvoir de cóté et d'autre, aller et Iá, branler légérement, étre flexible, se relá- cher...: olukku-, ulukkii v. tr. agiter, secouer, relácher...).

NB. A M. Ny. N. szótára a lóg igét hibásan tartja fity-eg alapértelmünek, mert a <rossz fog, szeg, czölőp stb.· nem fityeg s mégis lóg, a ki •lóg elé s hátra· nem «fityegi hanem «mozog·, innen: lódulj, mozdulj stb.lót- (lót-fút).

A M. Ny. N. szótára ezen igét a ló-d-ul (inchoativus) alakból származtatja, pedig ennek semmi köze avval, lévén a lót a fűt ige tamulos alliteratiója, a mely szerint nem a kezdő, hanem a második betű számít. Ezért lót-fut = út-fut, 1. eztlölök- (lök-és II löv-, löv-el, lő, löv-et stb.).

<68

Szótár.

Tam. i. 11 ekku- (pousser violemment, lever avec une machine..., chasser, ex- pulser...: iiekku nekl-al nőm. v. coup, poussée, rejet etc.); 2. inikkti- (repousser, pousser de cóté, chasser, écarter... fair parvenir: inikk-ti/, imkk-am coup, poussée, expulsion etc.).’löj-t = lej-t, 1. 'le.löty-ög = lötyög-.löv- (löv-el), 1. lök.

Ha «tojó» szóval értelmezzük, cf. tam. muftei (pete, oeuf), ha pedig «repdeső», akkor cf. tam. padaru- (s’agiter, palpiter se presser etc.). Különben lehetett a gene- ricus név egyedi is s ekkor cf. tam. po-n-dar (mouette = vízi madár), madzag-. Tam. mada-tigti (ficelle Ymada'- mad-attgti-, madi se courber, se plier, mong. matt-, man. mata- biegen).

16 (lööjló Hüv.löd-öng- (lód-ör-ög, lőd-ör-i).Tam. nud-aitgu- (remuer, s’agiter, vaciller, chancheler, faiblir, plier etc.).lőty-e (lötyögö híg sár).Tam. nodi (bourbier, fondriére).lulucs-ok l. lőcs.t(lucz: l.-fn, lucz-fenyő = szurkos fenyő, orosz luéim szurkos-fa gyertya helyett lué fény).luk 1. lék.lus-t (lusz-t = lucs-ok), 1. lőcs.lust-a 1. lassú.

lú (lü)lúd. A tam. nyelvben nincs egyszerű szó, mert a vaúgata-váttu (bengáli rucza) jelen-tésű ; de a lagudií (espéce de faucon) szó közelebbi, mint a finn linhi (madár) szó, mert н-ezés és hu nem egyértékű.lülük- (zúz, tör, üt: lük-ü = mozsár, külü || lük-ög- tkp. ütődik, verődik).

Tam. nukku- (briser en piéces, réduire en poudre, détruire).Mama (má: rég. ma-st = most).

A tam. i-n-néram-é (nunc) összetétnek megfelelő i-m-már-on alakból lett: i-már, i-ma, már (má-n szék.) má söl ma. Hasonlókép a tam. i-pporludu (nunc, most) alakból lett: i-ppódti és i-ррб. Ezért a ma szóból a közeire mutató t, e hiányzik, macs-i (macsi-ka szék. csitkó, kis ló || macz-i, maczi-kó id.).Tam. matt-am (jeune, petit cheval, cf. csacs-i).ma-cska (cf. fa, fa-cs-ka || piszu, piczu-s). E kétszeres Dim. alakú szó társai: mong. mi,

mis, csagat. mis-ik, mös-ük, k.-tat. mü-ci (chat). Már most Tibet mellé is a dél-szláv nyelvekből ment át e szó ? mely nem árya, lévén az &rya alak az orosz kos-ka társa, mad-ar (mad-ár || bazs-ár, bad-ács, gyermek nyelven).

I. mag (mag-as nép. mag-os, mag-asz-t-al pro mag-ad-tal).Ha e gyökszónak a számos származékú tam. migti- (croitre... migii nőm. ag.

grand, excessif: mig-al, mig-an, migu-dal, migu- datn, migti-dt, mig-ei, mikku etc. nőm. v.) igén kívül más társa nem volna: a gör. meg-as, lat. mag-nus, ser. maha (grand) etc. alapján áryának lehetne gondolni. Azonban a man. muk-de (sich erheben, zunehmen, wachsen : muk-de-n Erhöhung, tam. mugadti comble, faite, sommet etc.) alakon kívül a man. mak-ta- (lobén), mong. mak-ta- id., t.-tat. mak-ta- id. igék által is támogatva. Az árya maha társául veszik a szláv mogti- (potens sum), germ. mög- id. Azaz nem valami gazdagság.

<68

Szótár.

II. mag (magú: magv-as, nép. magos, mag-oz, magz-at pro mag-oz-at || mag-am, mag-ad, maga).

A tam. agam (intérieur, esprit, áme, volonté «graine», cf. man. /αχα Kern, Kom) szót «mag, gabona, élet» értelemben különbözőnek veszik a «belső» jelentésűtől amazt aygam-nak is írva. Azonban a «mag» a héj ellentéte s a bél syno- nymja. Ezért magunk = benn-ünk. Hasonlókép a t.-tat. üz = maga és üzük = fa-bél. De a mag nem csak bél, hanem növö is s ezért a tam. maga (enfant, poupon, fils, ágé tendre) a mug-et (bouton de fleur : mug-ei- bourgeonner, cf. rügy = burgeon = enfant) alakkal együtt ide tartozik.Magyar (rég. moger, mog-eri, meg-er, Me- gyér, semmi egyéb, mint a tam. régi

többes, ma megtisztelő alakú mag-ar •enfans, fils, hommes» társa, minthogy a Hún-törzsnevek ar, or, ur végzete ezen személyi többesnek a Hun-Moger nyelv-ben egykori létezését mutatják).

mah-ol (máh-ol, mohás-kod-ik, tele pofával eszik).Tara. mokku- (mokk-al: manger goulu- ment, avidement, dévorer). majom. Tam.

mai-mugam (l’animal ou lfétre á face noire = le gros singe noir dit miisu, cf. mocs-ok). Az osm. mai-mun nem arabszó (mert arabul nisnas a majom), hanem a tam. szónak közelebbi alakja. A man. monio (Affe) összehányt alak a mong. becin, möcin = tam. musu. majsz-og (szék. pro moszog). majsz-ol- (rágcsál, óról, törmöl).

Tam. mai (mai-dal: étre broyé, pile etc.). mak-acs (mak-új: magát megkötő), lásd bak-acs. makk (tkp. bog, csomó).

Tam. mokkul (i. nombril, mert ez is csak nodus, bulié d’eau ; 2. bouton, — calice de fleur), k.-tat. 'üküle (Eichel), mong. moyolik, man. muyaliyan (Kugel, Balle, Pille, runder Gegenstand). mak-og (szék. akadozva beszél), 1. bak-og. ? malász (cf. orosz me loc, apróság), mama (mami, mámi, mámi-ka, mamuska).

Man. mama (Grossmutter, alté Frau) s ilyen alapértelmü a magy. szó. Tam. 1. mami (1. belle-mére, 2. tante paternelle: mám-adi oncle maternel: beau-pére) ; 2. a-m-mámi (tante maternel le: ammám-an oncle maternél) etc.mankó. E szót a bankó alak által a bunkóval nem azonosíthatni, mert más a bunkó és

más a mankó, a melynek megfelel a tam. vaügi (instrument recourbé /ser. vaiig- tortuose ire). manó (gonosz szellem ; a «bányákban», tehát a földben lakó pulyák, törpék). Tam. mamiéi (démon \ maii la terre, cf. mong. maniyan a vadászok nem tője V ? mar, marj, 1. mór, morj.

I. mar- (mara-kod-ik, niar-dos, maró).Tam. naru-mu- (mettre en morceaux, grincer des dents VпаГа-паГа son imitatif

du grincement des dents «du rongement» etc.).И. mar-, marj- (mar-ul, marj-ul, marok-1- ik = ficzamod-ik).

Tam. marufu- (étre dérangé, troublé, dérouté, infatué, frénétique etc.). A/az a magy. szó mind szellemi (tán megmar- jultál?) mind anyagi ficzamodást jelent, míg a tam. inkább szellemit syn. verulu cf. man. muri (verdrehen, verrenken). mar-ad- (marad-ék, mar-asz-t = visszatart, hagy).

A tam. mara-bu nőm. verbale (nature, propriété, usage, t.i. a maradó, az állandó,... descendance, postérité, maradék, utód) és mar-áttam (place, lieu, t. i. maradó) egy intrans. igét tételez föl. E helyett három transitiv ige van «marasz-t, visszatart (hagy)· jelentéssel: 1. mari'- (arréter, retenir, empécher, marittu vai'- id. marí-y-al halté, pause, arrestation, detention etc.);2. таГи1- (retenir, refuser, abandonner etc. p&l marutta mádu teje elmaradt marha, mulei marutta billet emlőt elhagyott gyermek) ; 3. mar-a'- (oublier, négliger), cf. mong. tnar-ya- = man. mara- (unterlassen, verhindem), mong. mar-ta-, u-mar-ta-

<68

Szótár.

= tam. 3. Az összevetések után alapértelem hátul lenni s így a far gyökkel rokon.? marha. Tam. miruga-mjpéte, brute, animal etc., ser. mrttga Vwg quaerere). mar-in (nagy marin szék. = nagy daganat).

Tam. таГи (verrue, bouton). mar-ok (marék, mark-ol). Tam. váru («prendre, ramasser á poignée·, markol, emporter, voler pillér, puiser dans le creux de la main etc., vári-kkoUu- id.), mart = part.masz-at (nőm. acti, mosz-t, musz-t: maszat-ol, moszt-ol, muszt-ol, musz-ol: összezúz,

morzsái, őröl stb.).Tam. masi'· (masi-ttal: briser, broyer, écraser, amollir, melanger, meurtrir; ma-

si-y-al chose broyée, écrasée), man. mose-la- (mahlen, zerreiben).? maszlag, 1. a következő, masz-og- (kiterpesztve majsz-og, piszmog, lassuskodik, ügyetlenkedik: maszu-ta, ba- szu-ta, majszi).

Tam. masa-ügu- (se troubler, s'embar- rasser, étre troublé, embrouillé, confus, ensorcelé etc., masa'-, masakku- v. trans.).

NB A «hódító, kábító· szert jelentó maszlag szót lehet az orosz mitlal· igéból is, de a tam. igéból is. mindkettó egyjelentésü.? matat- (a főjelentés «hány-vet· ?) maz-ol-ány (mozol-ány: hitvány, cf. fosz-ol, fosz-l-ány).

Szótár.1

Tam. mtisu-, masugu- (maigrir, s'affaiblir).má

má (pro má-r, mán), 1. ma.? mágia (cf. orosz mogih tombeau, fosse, collíné).máj (cf. tam., ser. mdyu bile), 1. vese. mái, mály (i. hegy: Rózsa-mái, Királymái, Mézes-mái stb., 2. a prémes állatok hasbóre=mely, 3. kemencze keble=mely).Tam. i. mal-ei (mont, montagne, hauteur: malei-tiddu, mal-ddu le Maléalam, Malabar fmal-i- croitre); 2. mái grandeur, élévation, montagne, antiquité etc.). máié (szájtátó, bámész, együgyü).

Tam. malei'· (étre troublé, confondu, étonné, surpris, stupéfait etc.). mál-l-ik (1. szét-megy, 2. rég. «virágzik» SZABÓ D. szerint).

Tam. mal-aru· (fleurir, s'épanouir, s’ouvrir etc.). Hogy a magy. ige mindkét jelen-tésben azonos, láthatni a vir-ul ige tam. alakjából is myil-ik, ter-ül, vir-ul» váltakozók. A tam. md (faríné) közelebbi gyöknek látszik, de ez a man. ufa (mahlen) igéhez is tartozhatik. t(mámor = az arab particip. pass, may- múr V/amar). má-nyó(nagy-anyó)=másik-anyó? || má-pó (nagy-apó) = másik-apó? cf. tam. md (grand, pro ser. maha grand), cf. tam. md-nu- étre grand etc., md-gdli la grande Káli etc.). már (pro i-m-már), 1. ma. már-t- 1. ár-t- (id.), mer- (és mer-ül = mélyed).más (más-ik: más-ul, más-it || valaminek mása).

Tam. marra (maTTa, таГГи, таГТеуа autre, divers, différent, l'autre prochain, étranger etc. V mdru changer, syn. mdtu changer, mdru autre: mdrru changer..., mdrru change, substitution, échange, equivalent etc.).

NB. Hogy az r vagy TT változott-e s, i (mong. bum, hifi, t-tat. baí-ka autre) nehéz megmondani, de a mái és máTTu nem választhatók el egymástól, mert a gyök nem a mutató a, a mint vélte a M. Ny. N. szótára a ser. nyelv alapján, hanem a «forduló, beréló·. mász- (mász-k-ál pro mászog-ál).

Tam. may-indu- (masindu·: se glisser,venir á la sourdine... en rampaut, se cacher, se blottir, se tapier etc., cf. man. micu-

kriechen). mát-ka (szerető-fél, házasuló-fél).Tam. vétt-an (ami, amant, mari époux · vétt-ál amié, amante, épouse Vvéf se

marier offrír un sacrifice etc.).NB. A magy. szót hiába rimeltetik az orosz stb. szláv mat-ka (nőstény, femelle) szóval, mert a mátka-

pár — házasuló-pár s nem nőstény-pár.me (má)I. me (= md ! me-sze, me-tek = ne, mong. md, mdei, mü-ten, t.-tat. md id.).Tam. má-v-cn- (appeler tkp. me-t mond).II. me (= md / = mi ? Ebből rég. me-nye, ma: mennyi, mennyid ma: mennyid szék.).

A tam. kérdő V-gyökszónak тя-előtétese úgy mint ek-eg = mekeg, ellen = belien stb. a tam. 'e-nei = rég. me-nye, e-nei-ttu rég. me-ny-id? quot, quantus?). mecse-vész, cf. maz-ol-ány. meddő (= mád-do).

Tam. maiadu (stérilité, impuisance, ma- latlu stérile). meder (= mdd-er, medres : tkp. gödör, mélység).

Tam. madu (étang natúréi, gouftre, creux dans le lit d’une riviére, cf. tam. páttiram i. vase..., 2. canal «lit de гіѵіёге» = ser. pátra vas etc.). mel-eg (= mdldg: meleg-ül, meleg-it). Tam. mulV (brűler, sécher, rótir || se dessécher, devenir aride: mul-ari bois a brűler, feu, tison, météore ... foréts, cf. erdő és tam. eri- brűler; mula-gu = mil-agu = mifa-gáy piper nigrum tkp. melegítő, mint a mong. yalún öbös’ herbe chaude = poivre), cf. mong. bülige, man. bulu-kan (Dim. lauwarm tkp. melegecske). mell (= mdll, melly,mejj || mell-ett, mell-ék).E szóval a tam. mulei (mamelle d’homme ou de femme) szót szokták összevetni, de ez inkább az emlő alakhoz számítható, míg a mell a tam. varit (poitrine, cóté = kann. báli viciuity, cf. mell-ett, baji-ge mellé), a mely alak változatai tam. md, md-r, mdrbu, mdrbagam, mdrbam (poitrine, sein etc.). A vogul majl társa lehet a tam. nagil, nagilam (sein mamelle).

2Szótár.

NB. A M. Ny. N. szótára a mell (pectus) és mell (proximitas) alakot nem merte egynek venni, pedig egyszerű az összefüggés, cf. angol a-breast (=. side by side).mely-ed (= miiV-ad: szék. lemegy a bőr, szór, toll, héj stb., mely-esz-t).

Tam. valu-ndu- (écorcher, arracher la peau, égratigner; az alak után inkább intr. jelentést lehetne várni), me-n-d (rég. = mind, mind-en).

A M. Ny. N. szótára a rég. mc-nyi-d- böl származtatta, s ezt igazolja a tam. e-nci-tt-um (tout, tkp. me-nyi-d-is), tehát a magy. szerkezetből csak az általánosító is hiányzik. A mind turanias kifejezései «mi-mi», «fogy-ás, végződés, teljesség· (t.-tat. büt-ün = a fogyó, tam. muY- Yum, qui finira = tout), me-nye (rég. = mennyi tam. 'c-net, combién, 1. me), menyét (= mii-nyét, cf. tam. mara-náy, mustela tkp. fa-kutya).I. mer- (= már: mer-iil-, mer-ít, mer- eg-et II mer-eng = mély-ed || fer-ed, szék. fiir-öd).

Tam. i. murlti·-, murlugu- (se plonger, s'enfoncer entiérement dans l'eau, se baigner ... se cacher, disparaitre, cf. elmerül a róna táj ... s ekkor syn. maYei-, se cacher; murlu-ttu-, plonger, enfoncer dans l’eau, noyer, baigner «merít», cf. szék. fer-esz-t etc.); 2. murl-gu- (se baigner, se laver, plonger, couler á fond, étre submergé, ruiné, périr: viür-li, milrl-ei •cuillére de pót» merő, pelle, palette, spatule etc); 3. murl-undu- (enfoncer, plonger, tremper, placer dans, cf. már-t).

NB. A molhi-, és iiol-gu- (puiser, tirer de l'eau) igéket mellékalakoknak kell vennünk.II. mer- (= már-, mer-ész, mer-ész-ked-ik). Tam. maY-am (force, bravoure, dispute etc.).mer-ed- (= már-ád: mer-esz-t, mer-ev-en: merőn ; mered-ek stb.).Tam. i. mar a'- (marattti-ррб: se roi- I dir, s'engourdír, devenir paralysé, sec, dur, raide comme du bois, étre stupéfait, sans pouvoir remuer: mara-ttal, raideur, du- reté etc., mara-m (arbre, bois tkp. a merő, merev vlmi); 2. muY-ef- (se roidir, dresser les oreilles, s'élargir etc.); IGróf SzgciiKNYJ B.: Kolotázsiai útja. II. kői.3. virei- (se roidir, s'engourdir ... á cause du froid .. . étre stupéfait, s'épuiser, devenir épais, compact, dresser les oreilles);4. mirli'- (ouvrir les yeux, regarder de grands yeux d'admirátion ou d’étonne- ment: szemet mereszt: man. moro- die Augen gross aufspreitzen), mong. ber-bei-, man. bere- (starr sein etc.).meregle (= máregle = szék. mereke, hegyes vlmi a mit vlmibe szúrni, meríteni (enfoncer) lehet, mer-k-el- (= tnár-kel: szék. erősen sír).

Tam. murk-am -idu- (rugir, mugir; murk-am nőm. v. rugissement). merő (= márö: mere-jé-ben merétt, me- rőtt szék.)

Tam. murlu (tout, entier, complet; murludu-m, murluvad-um, tout entier, le tout, murlu-mati, murlu-mei etc. la to* talite, le tout, entiérement: merőtt, me- rejében \tnurlu}-, étre, devenir entier, plein, cf. mong. biiri, büri-t ganz). met-e- (= mátá: meté-1, met-sz, metél-ék, cf. vés és vessző = a vágó || vit-éz — a vágó, ölő).

Tam. i. vettu- (couper, tailler, abattre; tailler en piéces: metélt; tuer, creuser, graver, dseler, fa-metsző, vettu-kkatti, metszőkés); 2. vatti-gei (nőm. v. gravure, sculpture etc.). mez (= máz: mez-ő, mez-telen, mez-el stb.).

Tam. mas-ir (1. herbe tendre, gazon, cf. mező; 2. poil, cheveu, cf. mez, poil, couverture ... ez értelemben syn. mayir, cf. va-r-kocs). A tam. szó gyöke: miy- (1. couvrir une maison de paille, — de feuillage, syn. mily- couvrir; 2. brouter, manger de l’herbe: méy'- fairé paítre etc. méy-ssal, })áturage, pré, prairie; mező etc.).

NB. A fed (rég. mez) és mező (legelő) úgy függ össze, mint: héj-az (fed) és héj-al (mezte-lent). Az alapértelem mez (couverture). A k.-tat basí-u — nyomás VTös- s így nem tartozik ide.

me (mö is), medgy (meggy: med'd). A bogyó, begy szók társa, mert a szláv visne (cerise) alaktól, mint kölcsön messze áll. aj meg, mög (1. far, hát, utó, vég; 2.-«és» pl. én meg te, s ekkor is «utó», mert én meg te = én megettem te, vagy én,,aztán' te).18'anu-kkei «permission» igeneve is van)·

Tam. I. maki-a/i'- (tkp. mög-ad, tergum do: retourner, revenir, tergiverser, retracter

Szótár. 3etc. || se disloquer, cf. ficzaklik);2. mokk-afi' (v. intr. trans. retarder, lambiner = mögé marad, s'arreter, séjourner etc.). E két összetett ige első része a magy. mög, meg, mert mindkettő értelme visszázás, meg-térés, mőgött-mara- dás. A túl. bokka (és, meg) értelemben = tam. pin, tehát (fenék, utó, mög), cf. késik, pinczereg. Japán mukafu (fordulok) első része is azonos. βJ meg (rég. mig-e).

Ezen igekötő (directivum verbale) a meg, mög (hát, utó, vég) szóval azonos, mert a «111 ige-szakitja vala> annyi mint, végig sz. és meg-ir = végig ír. A tamul, mongol és t.-tatár nyelvek a meg- ige- kötös igéket két igével fejezik, egyik •végez, fogyaszt, hagy, vet· jelentésű.A magyar nyelv csak annyiban tért le a turáni útról, hogy gerundium helyett (de a mig-e az is lehet) névszói igehatározót használ. Ezért noha meg igekötö a szláv- ság za (után, meg) igekötőnek felel meg, utánzásnak nem nevezhető, meg-int (= is-mét pro is-meg).

Ezen igehatározó a meg, mög névszóból olyan, mint a túl. bokka-lá (again: meg-is = meg-int, tam. pinnum, prtnneiy- um id., fenék is). Az is-meg a tamul- tulu alaktól csak az is előtétele által különbözik. Az ismétlést a tam. gerundium által (tirumb-a v. tirumb-i, tér-ve, mila, mindu id.) fejezi ki. me-gy (pro men-d1, «/jelen időképzó \ men-). megye (= med'ü: határolt terület).E szó a «közborázda» jelentésű mesgye, mezsde muzsda, (cf. orosz stb. meza, borne, limité V mez, mezdu entre, parmi) merőben szláv alakoktól elválasztandó, mert a megy-e (med'ii) alak közelebb áll a tam. mattu (mesure, borne, limité, fin, Ymatt-i- rendre rond, mettre borne) alakhoz.men- (megy pro men-d1-: men-e-kedik, men-t, men-esz-t).

A tam. nyelvben két alak van, a melyeket a magy. men ige köt össze. 1. 'anu- ppu· (envoyer, expédier: men-esz-t, v. caus. egy 'ami'- intr. alakból, a melynek2. mann-t'- (pardonner, excuser, ment^ menteget, manni-ppu, pardon, remission) mert tam. pókku (alléé, fuite) «excuse* jelentésű is a t.-tat. kié- (passer) és kic-er- (faire passer = pardonner etc.).menny (rég. mun-hi is?).Tam. ván-am, mán-am (ciel, firmament, cf. man grandeur, mánu- étre grand, exceller); 2. vin, vinnu (l’air, le ciel, le monde fabuleux des dieux etc.);3. Ymi (air, atmosphére, hauteur, élévation, dessus sur).I. meny (menyecske : meny > ángy).A tam. man-átti (epouse, mariée) szó első része man-atn (bonne odeur, reunion, mariage, noces, joie) aligha az eredeti értelem tartója.II. meny (ebben : meny-hal, cf. tam. min, poisson, hal tkp. a fénylő, a csillogó, tam. csillag is, mert a hal a vízben s a csillag az égen csak a csillogó, fénylő).t (mesgye 1. megye), meszsze (messzi pro mesz-ije).

Tam. vissu (long: vissu-kkombu, longue come; víss-átlam, extension de l’espace, messziség, terjedelem Vvisu-, darder lancer, jeter: visi-y-adi y-eduttu nada'-, marcher & longue enjambée, messzi vagy hosszú lépéseket szedve megy). Azaz a messziség a vet (távolít) igével áll viszonyban.mé (mé)I. méh (apis). A tam. tén-i (abeille tkp. méz-légy vagy bogár) összetett szó második részének i, iy (mouche, scarabée, escarbot) syn. társa má (scarabée) és moy (scarabée).II. méh (méj is). Tam. pai (bourse, sac, vessie, intestin «matrice», cf. pey, receptacle).

NB. A ser nyelvben én mih (vulva) jelentésű szót nem ismerek, a meh-a (urina Y mih- min- gere) pedig nem «matrice·.méla (méláz-). Tam. milándu- «regarder d'un air triste», effrayé, troublé etc.). mél-t (mélta, méltány, méltó-ság).Tam. mé-l (dessus, sur, en haut, plus: mél-idu- exceller, surpasser: mél-idu, excellence, supériorité, cf. fej).mély (mély-ség, mély-ed, mély-it).Hogy a tam. a-mirlu- (se plonger, s'enfoncer, couler á fond, se noyer: kaltppin berukkil amirlndina, öröm nagyságba mélyedt) igében az a nem lényeges, mutatják, a vt'rlu-, murlu-, murlugu- rokonalakok, 1. mer-ül, bill-en. mén (mén-es, cf. paripa).

4Szótár.

Tam. mán (cheval, animal en général). mér- (mér-ték, mér-sék, mérleg stb.).A tam. nyelvben az általános szó a mérés kifejezésére a]aez a magy. öl, mong. al-

da névszók s a t.-tat. ől-ι(mesurer) ige által éjszakon is él. A mérés 4 neme tam. nyelven: 1. entiu- (számlál, gyanú); 2. edu'-, tíikku-, niru- (peser);3. muga'- (véká-z); 4. nittu- (nyújt, hosz- szant mér). Mivel pedig a magy. mér- éppen olyan általános jelentésű, mint a ser. má·, más (metior) igéból származtatott orosz stb. szláv miera (mesure, mier-t mesurer, mter-ilo, mesure, balance, mier-ka mesure etc.), alig hihető, hogy a magy. mér- a tam. niru'- ige vagy a mér-ei (moderation) névszó alapján az árya alaktól elválasztható lenne, méreg (mérg-es II méreg-tutu: irrité, em- portér), cf. tam. viru-viru'- (1. se hátér, s’empresser; 2. «le poison ou l’engourdis- sement monter dans un membre; s'engourdir etc,), méz. A tam. nyelvben az igazi turáni szó: i. tin (miel); 2. nará (odeur, miel, callou). A 3-dik madu (madu) — ser. madhu (1. mel, 2. potus inebrians) s ez a lithvan medu-s, finn mesi, orosz stb. med, miod, magy. méz, gör. methy, lat.. tneli, t. tat. bal, mong. bal id.miI. mi (mink, rég. mív, mü-k, tam. y-ám,11- ám \~em, emm — magy. emm-ink = miénk).II. mi 1 me II., cf. telugu é-mi (what?), micz (szék. = perez, pillanat).

Tam. midu-midu (expression de vitesse), mie-sö (szék. apró só = milye-só vagy milyébe való só és semmi egyéb), mill-ing (vill-ám, villogó, 1. ezeket).

Tam. mif-ir- (briller, resplendir, luire, mifir nőm. v. lumiére, splendeur).milye (tok, tartó). Tam. mall-ei (vase, éeuelle; malláy, espéce de vase, couverture d'une

cruche). mi-nap (nuper). Éppen olyan összetét, mit a tam. mun-nál (jour precedent, autre fois), a melynek első része mun vagy köznépiesen min (avant). mind 1. mend.

mindjárt (= mind-járt? vagy mingyár-t? cf. mong. mön-daru, mön-darui-dán, gleich darauf, tkp. éppen nyomban), minnyog = vinnyog, mirigy (= miri-d': csomó, daganat: glan- dulae).

Tam. muradu (murattu, noeud, noeud d'arbre, bosse, cf. marj; jointure, inéga- lité, chose raboteuse, cf. börcz; turudu, neruttu, noeuds de fils, noeuds: tehát a fonal börcze, cf. neri, enflure á l’aine, sous le bras ou au cou causée par un furonde).miv (müv, mű, miv-el, müv-el, miv-es, műves stb.).

A szék. mies (m. nap) mijes (nap)· beli alakot igazolja a tam. muy-alu- (s'efforcer, travailler, s'exercer, pratiquer etc. syn. payilu-) ige, meg az összevont vi-lei (travail, ouvrage, labeur, occupation, emploi, affaire, service) alak. Man. weile- arbeiten, dienen), mong. üile, üyle (That Handlung, Verrichtung: üile-t- verrich- ten); t.-tat. eile-, ejle- id.momocs-ok (mocs-k-ol).

Tam. ásu, másít (tache, souillure, sa- leté, faute, noirceur, petitesse: nuage, pluie; más-illáda, pur, innocent, sans tache); 2. mást (noirceur, encre); 3. mai (noirceur, noir, encre etc.); 4. a-mosu (suie tkp. ,a‘ fekete, mocsok). A többi alakot 1. majom szónál, t (mocsár Korosz stb. szláv moé- mouiller, tremper etc.). moczog (szék. = moty-og: moczczan).

Tam. musu-mbu- (murmurer, marmo- ter, grommeler entre les dents, grogner, cf. II chuchoter == posu-bosu'-). mogor-va (nőm. ag.: komor, magába vonult).A komor szó a kum (homály) gyök- 18·mony (i. ovum, 2. scrotum, 3. penis- mony-as, mony-oru).ból való s így ez is a tam. mugirV- (une flcur se renfermer, se replier en se fanant: zsugorodik) igével egy-gyökü.mogy-oró (a gömbölyű vlmi).

A begy-ból van begy-erő, tehát itt is az alap mogy s így a bogy-ó mellékalakja tam. molfu (chose rondc, sphérique en fonne de globe, de boule). A tam. ntu-n- diri (acajou *á noix») elemzése nem világos.

Szótár. 5? moh (muha szék., cf. orosz moy, mousse, cf. puha).mohó 1. mah-ol (tam. mokku- dévorer etc.).mokány (szilaj, durva, buta, vaskos).

Tam. mokk-ei (affront, ignominie, dis- gráce, «dent, entaille, bréche, *cf. fog: chose, pointe émoussée etc.).mókus (cf. man. omkiya fliegende Ratte és az indiai kigyóölö vivera mungo* jelzőjét).moly (= mol\ teigne, gerce, tam. 'u/ei, 'uluvan teigne).moly-hó (nőm. v. moly-h-os || boly-h-os).

Tam. vah- valu- (étre doux, mou, tendre, valu-vafu-kkei, vafu-valu-ttal etc. nőm. v.).

NB. A M. Ny. N. szótára származtatása szerint •boh-oly, moholy ί volna az eredeti alak, s ekkor szépen a szláv ηιοχ, puχ gyökre jőnénk. Azonban a kehely szó is eredetileg kely-h s nem megfordítva.moncsol (összezúz, cf. mong. mantsu Stös- sel, Stampfer, Keule, mantsula- stossen,

stampfen).mon-d (d trans. képző, mint ál-d, kül-d stb. igénél: mond-at mend-e-monda).

Tam. minu-minu'-, muna-muna'- (mar- moter, chuchoter «рагіег» prier. Csag. ЛОЯЯ-, muna- jaser). Azaz hangutánzók, valamint hangutánzó a morog, moraj alakkal rokon tam. mórit- (dire parler), a mong. kelt- (dire, parler, tam. kila'- id.) s a magy. kele-p nőm. v. Hogy a tam. morli- (moli1- is) valamelyik éjszaki turáni nyelvből ment a szláv nyelvekbe, mutatja az orosz stb. szláv mol-va nőm. verb.monn-al (rég. mintegy, mintha s így egy mon-va, mottva-l gerundiummal azonosítható),

cf. tam. mán-a (comme, selon, suivaot) a mánu- (ressembler, étre pareil) ige gerundiuma.

Tam. mani (grain, graine, baie, glan- des á la gorge des brébis: gland du pé- nis, prunelle d'oeil, collier, perle, bijou, pierre préciense, petit caillou etc.). Hogy e szó nem ser., hanem turáni, azt már dr. GUNDERT megjegyezte s az éjszaki turánság bizonyítja. Mindkét szónál az alapértelem «golyó, gömb», a minő az ovum, scrotum, a 3-dik csak járulék. A mony-oru (m. alaku)-beli oru = tam. uru (forme), mór, morj (mar, marj || orj, orja; általában emelkedés).Tam. muri-ppu (bosse: muri id.), mor-aj (mor-og, mor-d-ul, mor-m-og || murr-og, murran).Tam. i. тоГи-тоГи'1- (murmurer, étre mécontent); 2. moru-moru1- id.; 3. тиГи- тиГи1- (murmurer, grommeler etc.);I 4. murlangu- (résonner, retentir, mugir la mer, gronder le tonnerre etc.); 5. muráin- (résonner, retentir, fairé du bruit, mur-al nőm. v. bruit, son intéreur, au dedans d’une chose), mor-vány (fonott kalács, cf. tam. mu- rukku- gáteau retors V muYukku-, tordre, tortiller).mor-zsa (nőm. acti: töredék, apróság, mor- zsá-1).

Tam. muri- (se briser, se casser, se rompre, étre mis en piéces etc. murigu- dal, muri-dal, muri-yal, murivu nőm. v. muri-nda, ce qui est bisé; muri1- v. tr. muri-ttal etc. mos-. A tam. alakot, 1. a fest igénél. Azonban a ser. muj- (abstergere, purificare) igével összefüggő orosz stb. moju- lith. masgoyu (lavo) igék közelebbiek), mos-oly (mosoly-og, cf. pisoly-og).A mosoly egyik tam. kifejezés szerint • kurta vagy piczi nevetés· (kuruii-sirt sourire), ilyen összetét a man. mio-siri- (lácheln). A másik tam. alak muí’u-val (sourire) a rli cserével azonosítható. Azonban a mong. mösiye- (lácheln) közelebbi, most (rég. mast), 1. ma. mosto-ha (m. anya. m. apa, m. gyermek). E szót a mong. nyelv dará (kővetkező)vagy yoitu (hátsó) jelentésű szókkal fejezi I ki, a tam. nyelv pedig a már}u (m&TTu, más, pótló, helyettesítő). Ezért a magy. mostoha == most idei értelmű, és semmi köze az orosz stb. szláv máciya (marátre, mostoha anya, de votcim, mostoha apa) szóval, mert sem nem rímel, sem nem azonos jelentésű, mosz-t (morzsalék, nyosztott valami), 1. masz-at.? mot-oz (cf. orosz m'tíar, douanier, úgy látszik ·motozó, kutató· jelentésű), moty-og (szék.: gyermek módon beszél). Tam. nodi'- (dire, parler, nodi, mot, parole, cf. nevet, mevet stb.). motyó (motyók, motyol-ék 1. batyu, csomag ; 2. kis gyermek),

Tam. müttci (ballot, balle, paquet rempli, sac de bagage, sac plein V müdu- couvrir) cf. mud-alci (balle, boule, rondeur, grosseur).

6Szótár.

moz-og (mozg-at, moz-d-ul: izeg-mozog || izo-g, biz-og).Tam. mudugu- (se presser, se hátér s'approcher, s’attroupper, se serrer, ele. mu-

dukku-y presser, pousser, chasser devant sói, fairé aller vite, insister, serrer ; tehát: a mozgat, bizgat értelmében. A misttku-, stb. alakot, 1. a bizog-nál. mozog-ány (szék. nagy testű vastag ember). Tam. mudukk-an (homme fort, mudn- gan, robuste Ϋmudugu-).mÖ

mög = meg. mu muczi = piczi.muku-cz (mukueza, mukuezka: vég, vé- gecske).Tam. ntugi- (finir, se terminer, s'achever: mugti-dal, mugi-vu nőm. v. fin. etc.: mugi'- v. trans. finir, mugi-ttal nőm. v.), mong. mökö-, moyo- id. man. mukiye- (endigen : mukiyen = tam. mugivu). mulya (muja : hitvány, bamba). Tam. mulct (petit, bas, vil, chétif, aveugle etc.).? munka (régen muka labor: s így cf. orosz stb. szláv muka, tourment, peine, douleur, de

cf. tam. mukku-, s'eflorcer, fairé des efforts violents v. gr. une femmeen travail ou lorsqu'on est к la selle ... nyög, kínlódik), muru-gy (·= murud’:

murugya, murha: töredék, cf. morzsa).Tam. muri- (muri-ndti bó-, se briser, se rompre, se casser, muri, morceau, muridal, muri-vu nőm. v.: muri'- v. tr. muri-ital, murissal, muYtppu nőm. v.). murrog 1. morog.mu-tat. Turániasan = lát-tat, néz-et, tehát a mu-tat caus. igének gyöke «lát, v. néz·

jelentésű, a mint a japáni mi- (lát: me, szem, mi-se- ~ mutat) bizonyítja. Ezen gyök testvére a tam. nő, na, ni amint a néz- igénél láthatni, mutuj (szék. nem bamba, hanem: önfejű, makacs s így az oláh mulu néma szóval nem egy, hanem a buta szó változata, a mint a tam. mutf-áltam, stupidité, obstination, entétement d'ignorance, carac- tére bourru, mutatja), muzz-og- (szék 1. a csép hangja; 2.duz-zog).Tam. muda-muda (bruit répété, mot imitatif du bruisement).

mú (mű). múl- (múl-andó: múl-at).Tam. málu- (passer, mourir, périr, se consumer, s’user, se gátér, finir etc. máf-a, en

passant, mál-al, mórt, perte, máf-um, périssable, cf. magy. múl-om szinü stb.).miimiiv, mü stb., 1. miv (miv-el).Nanadály (nadáj: ősi szó, a mely helyét a latin után csinált vérszipó, meg a szlávos piócza

bitorolja).Tam. attei, ntr-attei (sangsue, cf. adu- s'attacher á, hozzátapad, cf. tam. úügu =

nútigu stb.). nad-ár 1. nedű.? nadrág (cf. tam. nadu milieu, la ceinture, milieu du corps; mdu-kattu la ceinture és

tam. irukku habillement, 'rikku habit long).nagy (= nad': nagy-ol, nagy-it).

Tam. nedű, nedűm, nediya, nettu (long, de longue durée «vaste, grand, haut· ancien).I ned (= nád, nedű, nedv, nedv-es).

NB. A mong. "/tg· Htúgd* (mehr sein), man Hoügi (vermehren) a tam. úigu, nŰHgu {s’élever, abonder. étre grand) nem ide való.na-p (sol, dies, cf. nyár).

A telugu nippu (feu) = tam. ne-ru-ppu. Hogy pedig a nap (sol) annyi mint tűz, fény, mutatja a japán fi (1. ignis, 2. sol,3. dies). A t.-tat. koy-as (sol) gyöke a tam. káy- (brúler), ennek felhangú társa a k.- tat. kéj- (brennen), a melyből való a kön (sol, dies: gun id. giln-es sol) és kö-miir (nőm. acti: carbo, pro kóy-mür).NB A japán neve Ni-pun a kínai //-/un (napfenek) szó ferdítése s így az nem «nap-hon· értelmű.t(narancs, az arab пагащ stb. közvetítésével = tam. narandan, ndraűgam, ndram =

mai .iitiramiatti, oranger \ nárti odoriférentt náru sentir, tehát illatos értelmű).ná (na)nád (nád-as, nád-az; ser. nada arundo tibi- | aüs, cf. nádi tube, tuyau, veine, ártéré, tige

des plantes, chaume...). nádor (cf. tam. nád-an, nddar habitant, possesseur d'un pays, titre des rois de la dynastie sár fan).

Szótár. 7? nádra (cf. orosz... üedro sein, intérieur, giron).nápi-cz (sovány, hitvány, nyúlánk, a lap-os rokona).Tam. námbu (maigrir, devenir mince, gréle, fluet, exténué).? násfa, násva (cf. orosz na-stv-ka = rá- varrás...)nász (cf. tam. nas-ei désir, amitié etc.. mert a tam. nyelvben véttal désir ardent, < ma-

nage·, se marier, fairé un sacrifice V vél- désirer, se marier, offrir un sacrifice), nát-ha (náthás...).A mong. nail· (niessen, éternuer: nait-ya- das Niessen erregen) alakkal való össze-

függést igazolhatná az, hogy a mong. tomó (Schnupfen), k.-tat. tomau id. igéjének a tam. tumbutummti (éternuer: tüsz-k-öl) vehető. Különben a nedű (nad-ár) szóból származását igazolhatni egy másik tam· alakkal.ne (na)ne l = me 1ne (nem; árya és pedig perzsa).

Tuda tiad, kann. 'od-de (wet), tam. ná-n-du- (étre, devenir humide, moite, mouillé). neder = meder.neg-éd (rátartás: negéd-es, minthogy a tam. hangtan szerint g, h, v sequivalens, lehet a nev-et gyökéből, mert a rátartó másokon szeret nevetni), neh-ez (= náh-áz pro neh-es, nehéz: nehezére esik II nyeg-, nyög- a fájdalom vagy teher alatt || nyav-aly-og- nehéz, nyegő állapotban van).

A tam. no, nő, nóy (peine, douleur, maladie, mai...) gyökből van : 1. tio- (s'affliger... no'-, no-kkei, no-ttal, noppu empécher, affliger); 2. now ti-, novv-al (s’efforcer, se tourmenter, s'affliger) ; 3. nő-, tiógu-nóvu (souffrir, étre maiadé, souflfrant, s’affliger). Nyelvűnkben a 2-dik alak a 3-dik jelentésével megfelel a nyav-aly nőm. v. alaknak; a no'-, nógti- (nógudu cela fait mai) a nyeg (— Mg) és neh (náh) alaknak. Az alapértelem a hangutánzó nyeg, nyög.I. nem {nám: nem-ez, nemz, nemz-et: mi- nemű, mi-némű = minő).

Tam. i-nam (réunion, foule, troupe, race, caste, genre, espéce, classe, proportion . . . , ebből való: e-n-na-m = mi-nem-ü, i-n-na = e-nem-ü, a-n-na = a-nemű), cf. mong. nam (zusammengehörig, ebenbürtig), cf. nev-.II. nem 1. ne.nem-ez (= nam-az, cf. mong. nem-ne nem-őr- takar, föd, felölt, cf. tam. atntttu- couvrir). nesz (= ηάς: hang, nesz-ez).

Tam. nettu, nettéi (craquement des doigts, fairé du bruit en marchant). nesz-ad-ik (szék. nagyon vágyik).Tam. nassu- (désirer, convoiter: tiass- ufu- id.).net-et- (net-ez- szék. néz-kél, ide-oda tekint- get: s így nem a nesz, hanem a néz igéhez

tartozik).A tam. nyelvben három syn. jelentésű alak van: 1. nő-kku- (regarder. voir ...) ; 1. nóttam (inspection ... \Akann. nódti- to see) ; 3. nédu- (chercher . .. syn. tédu-), mong. nid-iin, niid-ün (oeil tkp. a néző), nev- (= HÜV, növ-, nő: nev-e-ked-ik,nev-el = növ-el, nev-en-dek, nőv-en-dék pro nevel-dék).Tam. niva'- (s'élever, étre élévé, exalté: niva-ltal, niva-ppu nőin. v. || nivaru- s'élever, étre haut, élévé...), man., mong. neme (vermehren). nev-et- (= nüvet: mev-et id. nev-et-ség || neg-éd).Tam. i. nagu- (rire, sourire, se moquer mépriser : briller, fleurir, surpasser: nag-al, nagu-dal nőm. v., cf. neg-éd) ; 2. nag-eV- id. (nageittai, nageippu nőm. v.).ne (nö is) né (né)négy (= néd' névszó, tied' melléknév).Tam. ttá/u, náiign, kann. nálku névszó, nál melléknév, tulu ná/ti névszó, na/ melléknév (four 4). Ezen /-es alak az alapja | a finn-féle nyelvek négyes számának is. t(néma, szláv ttemoy muet, magyarul üm- mögő).? nén (néne, néni, cf. gór. netma tante, osm. nine, netté grand’-mére, cf. man. nene- vor- angehen). né-p (nőm. v. tkp. tömeg, sokaság).Tam. ni-ra-ppu, ni-ra-ppam (plénitude: nirappti- remplir, répandre, niram-bu- se remplir, nirei- id., mong. nere- voll-füllen, cf. met szék. = mert, cf. na-p). A tam. nát-pu,

8Szótár.

nát-pu (foule, assemblée) összevonást mutat, de ̂ ismeretlen.? név (név = náv: nev-ez ser. stb. nám-an, perzsa nám, nőmé nomen ..., a tam. szót,

1. em-ber szónál), néz- (tam. nédu-, 1. net-et-).ni-ni (eredetileg allativ-rag s azután infinit., tulu ni id., japán ni dativ-allativ-rag). n-incs = rég. in-cs.no? no (cf. orosz no, mais).nónóg-at- (nó-d-ul, nó-d-it s éppen ezért inkább a lóg-at-, mozgat változata, mint az orosz nu ! allons ! nuk-a/’ aiguillonner).nönöv-el 1. név-.

nö (nöö) nő- (nó-1 Vnöv, név), nő (nej, né, riő-s-t-ény pro nój-t-ény: ηδ-βζ-, ηδ-ζ).Tam. nágü (•femelle» qui n'a pas encore de petits).NB A mong. itai-fi (Freundin: uaifi-nar das Weib) megfelel a tam. uáyssi, náyuiyár (maitress, dame,

dée) alaknak, de ezt a ser náyaka (Yni· duco: vezet) szóból származtatják.nttniinny-ög- (szék. = dünnyög).

Tam. notia-tioiia-ven- (nasiller, parler du néz).niinü (nád-síp, cf. tam. nánal espéce de jonc ou de roseau).

Nya (= na) nyaf-og- (nyif-og- II nyáv-og, nyiv-og). Tam. navilu-, nuv-alu· (dire, parler, mert ez is csak nyiv-og).! nyak (cf. garat, torok).

Tam. nig-alam (dessus des épaules, nuque, épaule).NB. A t-tat. jaka (gallér) —■ mong. ja/a, χαχα (szegély, szély) s így a szék. szaka (abroncs stb. rovátkája)

szó társa s nem a nyak szóé.nyak-gat- (nyaggat- = szak-gat-).

Tam. nukku (briser, mettre en piéces, détruire), mong. ηογο-ci- (szét-szed). nyal- (nyalánk, nyal-ka «nyalják egymást·). A tam. na'-, nakkunakk-al (lécher, laper, toucher) alak is azonosítható, mert a nya-l-nak /-je eredetileg nőm. v. képző s azután trans. képző, de mégis a tam. ital-, nallu- (aimer, chérir, affectionner) alakot veszem aequivalensnek. A t-tat. jala, gala (lecken) a mong. dőld- id. alakhoz való.nyal-áb (egyszerre fölvehető csomag, cf. has-áb).

A tam. a/-, aflu- (prendre, saisir...) társait láthatni a 1-el- (Ш-) igénél, az a/lti- változata a nu/-, nu//u (pincér: nu/, nullti pincéé, a mennyit fől-csipni, fogni lehet) s ez a mi nyal-áb szónk igéje, mert csip «fog, szorít, szúr· jelentésű, nyar-g-al (pro nyarog-al).

Tam. narukk-en· (se hátér, tehát hangutánzó).Tam. nasu-kku- (écraser, broyer, froisser meurtrir, détruire, faiblir).nyav-aly-a (maladie, a mitől nyeg az ember, nyav-aly-og, 1. az elemzést a neh-ez

alaknál).nyá (M)nyáj (rég. societas: mind-nyáj-an, nyáj-an...).

Tam. ittei (union, liaison, compagnie, sodété... désir...), mong. nei (vereint, verbunden: tsuk-nei-der vulg. mind-nyájban = összesen), nyál (nyál-ka || nyál-l-ik = nedves, rothadós lesz).

Tam. itii/i, náfi (callou, jus de cocotier, a mi eléggé hasonló a nyálhoz). A mong. nil-musun, vulg. tiolmos' (Speichel: nil· tsoima dünn, flüssig, dabei schüpfríg) megfelel a tam. nola-nofa'- (étre mou comme de la boue..., un fruit trop mur) hangutánzó igének), nyám-ándi (nyám-i,nyám-ó, nyány-ó,gyámész, gyáva).

Tam. mim'-, ttáttu- (avoir hon te, étre honteux «timide, eflrayé, retenu»...).I. nyár (nyar-at szaka).

Az összevetések tanúsága szerint a nyár tűz, hö (= nap) szaka s így a legközelebbi alak a mong. nar\ nara-n (le soleil) szó, s ennek társa tam. arl-al (nőm. v. feu, chaleur, enfer, cf. naragu, narag-am id. агШ-аѵап soleil brülant, soleil feu). A tam. náyaTu, náyiru (soleil) tövé összefügg a t.-tat. jas, jaz (été) szóval, mert tam. y=s, a t.-tat. y-ez, a tam. я-ez, a magy./-ez szókezdetén, s így a gyök az asz-.II. nyár (nyár-as-od-ik, nyár-l-ik, cf. nyir-k).

Szótár. 9Tam. nür- (nural: se gátér, commencer á se pourrir, s'amollir, devenir trop mou).nyár-fa (lehet nyirkas-fa is, lehet szürke, fehéres fa is. Tam. nar-ei couleur grise, 1 blancheur, de lehet gyapotas fa is, mint- 1 hogy virág-hullatásakor csakugyan olyan 1 s igy cf. tam. iiár-lal espéce de cotonnier, I crotolaria, s még egy más gyapotas fa), nyárs (1. nyárs, 2. karó, 3. hegyes fegyver). Tam. ttir-isam (dard, fleche, javelot tkp. irányos vas). Ennek változatául vehető a nár-ásam (broche de fér = nyárs, javelot de fér, fleche, épingle...). nyás-ka (nyáská-1 «nem nyafogás» jelentésű, legalább nálunk székelyeknél, hanem .mászkál, váslal, koptat»).

nye (йй) nyeg- = nyög- 1. neh-ez. nyel (itiil: nyél, a fogni, s mintegy nyálából ni való, a vékonyabb rész).A tam. oll-i (manche á balai... chose rétrécie ... maigre ...) mellett van ull-i (ce qui est mince, léger, personne mince...) nőm. ag. alak, a melyeket sem lehet máshová sorozni, mint a nyal-áb-nál látható igékhez, nyel- (= iiül-y nyel-dek-ló).Tam. nollu- (dévorer). nyelv (ftülv: nyelv-el).Tam. ná, nákku, návu (langue etc.), kann. nali-ge, nálige id., tuju náláyi, mai. návu, tehát ez olyan mint a szék. vó-t pro vol-t. Valószínűleg az ige nya-l (és nem nyel), mert az «-et vesztett man. 'ile· (leckén, schaben)-ból való az ile-ttgu (Zunge), a mit talán a latin lingua szóval rimeltetnének. nyer- (= itár: nyér, nyereség, nyeremény).Tam. ner-ru- (pro пеГ-tu t pro nel-tu : •atteindre la marque ou but dans des jeux d’enfans· heurter, frapper s így a ny-ér- alak az ér, el-ér ny-ezettje). nyer-eg (= üár eg: nyerg-el).

Tam. viri, viri-kkattu (bát, ou selle de boeuf... Y viri'- étendre). A két alak olyan, mint nyikkan = vikkan. Hogy a t.-tat. egér, ejer (selle) szóból, hogy jó ki a nyer-eg (nőm. v. a teríték) alak, azt nem értem, nyer-it- (átalában erős hangot ád: innen ne nyerits!).

Tam. iterél-en-, nerél-en- (crier, craquer). nyer-8 (üdr-s: pro nyer-es, nyir-es, lásd nyir-k).nyes- (= úüs: nyiszá-1, nyisz-el, nyüsz-öl || nyiszl-ett = nyúzga, sovány).

Tam. nettu (nett-al: öter, gratter, racier). NB. A nyet-re (rossz bicska) is úgy látszik annyi mint nyetélő (metélő), nyesz-eg- (nyösz-ög, nyösz-ör-ög, nyisz- or-og).

Tam. ney (pro ties- gémir, se lamenter I de déperissement).nyinyih-og- (a ló II vihog- syn. || nyik-og).

Tam. nigi-y-en- (le cheval hennir). nyik-or-og- (nyeker-eg-)·Tam. itegirl-am, úegirl-i (anneau bruyant dönt on s’orne les pieds). nyíl- (nyil-ik,

nyil-ong, nyill-ong, nyil-ad-ék= válad-ék, nyilván || nyi-t pro nij-t pro nyil-t).Tam. i. vif-, villu- (aj s’ouvrir — la bouche, une fleur — s’épanouir, se partager, se

séparer, se fendre, éclater: viffu, vijf-al, villu-dal nőm. v. β) v. tr. ouvrir. expliquer, raconter, manifester, cf.jel-ent = nyilvánít) ; 2. vif-ambu- (annoncer, dire... publiquement, publier, parler ou ver tement) etc. A két alak között áll a man. tnila- (eröffnen, erkláren ...), de a nyihog = vihog = ihog s így a man. ilya (Blume) éppen olyan alapjelentésű, mint a magy. vir-ág.nyimmel-nyámmal = immel-ámmal. nyirettyü (= nyiret-ő).

Tam. пагаГ-Ги- (tiaraTTu- «fairé résonner, retentir, batter ou toucher des instrumens ...», naralu-y tiaralu- résonner...). nyir-ics. Minthogy nyír-virics is van, a nyír a nyírfa első részével, ez pedig annyi mint a nyirkos, 1. nyirk és virics. nyis-t (nyüs-t, cf. tam. tiisavu, nesavu, tteysavu tissage, ttey- tisser, tresser, mert a magy. nyis-t nőm. acti, s a nyist a szövött, kötött és szövök föeszköze, a nyistel «mozog* későbbi képzet), nyivog 1. nyávog.nyil (nyil-az II nyil-al- emel tkp. valamit, valami alászúr s azután emel, cf. nyihog = vihog).

Tam. vil (pilum, spiculum — arme en général — javelot, dard, lance, acacia ..., mert ez is a szúró), man. niru a nyárs alakhoz való. nyír- (nyir-et-, nyir-at-, nyir-ba, nyir- bá-1 II nyür- id.).

Tam. ttafu-, nafukku- (rogner, tailler, couper, écourter). nyir-áng (nyir-ing, nyir-k: nyiráng-os, nyir- ing-es = nyirk-os || nyer-s pro nyires, cf. <rgy).Tam. ttír, nlram (eau, mer, jus, liqueur,urine: nir-álam liquidité || ni?· devenir liquide, aqueux, fluidé, clair, id. v. tr. rendre frais: nir-kku-dal, nlr-kkei, nír-Uaf, nír-ppu liquidité, aquosité, fraicheur: ntr-tta liquide,

10

Szótár.

aqueux, frais), mong. ttór, núr (See, Teich), nor- (durchnásst sein: norjra- durchnássen), man. ttiyari = úari (feuchter Őrt: niyar- yón = itaryón frisch).

NB. A ser. «írd, ndra (aqua) támogatására a gór. nér-os (madidus, új-gőr. ntro aqua) meg a litb. narat urinator) árva szókat hozzák, ide vehették volna a sémi H'har, noir (fluvius) alakot is s még sem lenne az arya, mert a tam. ÖT, őr- ppad am, iram, rím (jaillir...), niram alakokon kívül az éjszaki turániágban is széles körű e szó.nyo ftto)nyol-cz. A tam. en (yen — szám 8), egyszerű szó, de a telugu yeni-midi (8) két részből

áll, lásd a nyelvtanban. A man. ja-kónf ==juwe-kón~, mong. naiman. nyom- (nyom-at, nyom-at-, nyom-tat-, nyom-asz-t pro nyom-ad-t, nyom-dok, nyom-ul II nyom-or, nyomor-og, nyomorúság).Tam. I. amu’-, amukku (presser, enfoncer, fouler, presser dessus, comprimer, oppri-

mer: amttkk-am cauchemar, cf. nyom-ag új szó II amu-tigu- étre préssé par un poids, étre accablé, écrasé, s'enfoncer, s'aflaisser...) ; 2. itemu-tigu- (s'enfoncer, s’abaisser...: itemukk-am, itcmuiig-al, itetnuitgu- dal = amukkam depression, enfoncement, abaissement...). Az i-só alakhoz való amaru- (s’apaisser, s’assujetdr, cf. rég. nyomv-ad, — se rasseoir, tomber au fond..., amar-ttu- apaiser, pacifier... tkp. elnyom). A 2-dik alakból való iiem-iru- (s’étendre, se réprandre, se briser, se casser, cf. nyomor-ék, a ki össze van nyomva, a kinek valami tagja össze van törve, nyomva).A mong. jimiy (zusammendrücken...) = t.-tat jóm, jóm- id. az önhangzós alak j, / előtétese.nyom (cf. mong. jim Wildspur) syn. nyomdok s így amaz a nyom- ige képzótlcn igeneve tamulosan. A nyom = tam. suvadu (vestige...) a magy. suv-ad- (seped, süpped) igéhez tartozó.t(nyoszolya, orosz nopi/ki civiére, brancard, palanquin V nof, nép porter).nyosz-t (foszt, nyúz a nyes stb. társa).nyög- = nyeg-, I. ezt és nyö, munka, nyöv- (nyő-l) 1. nyüv.nyu (nu)nyug- (rég. nyug-om = nyug-o-dal-om, nyug-at, nyug-ot, nyug-od-ik, nyug-sz-ik, nyugu-

vás).Tam. nug-ei- (s'amollir «s’adoucir, se relácher» devenir mou: nug-ei-vu, nug- ci-dal

nőm. v. adoucissement, reláchement, I Concorde, cf. meg- belenyugvás: nuget'-, nugei-ttal etc. v. tr.), man. naka- (auf- hőren, still stehen. sich niederlegen ... II nik-ton friedlich, ruhig ...)

NB. A t-tat. joko (alvás) «= o-joko ■= osm.Hfu-ku (nőm. v. íuju- dormir) s így nem ide való.nyuv-ad- (szék. = fúl, meg-fúl: vízbe nyuvad, a tűz meg-nyuvad, nyuv-asz-t = megfojt

akár mi módon).Tam. mi·, nuv- (núvdal: s’éteindre, núv-á, núv-áda inextinguible, cf. a tűz pyuv-ad: nü'- nü-ttal, nüppu, étendre : niiru-, s'éteindre ...)

nyú (tiü) nyúj-t- (pro nyúl-t stb.) 1. nyúl·. nyúl- (nyúl-ik, nyúl-am, nyúl-ánk, nyúl- ad-oz, nyúj-t, nyúj-tás stb.).

Tam. i. nifu- (s’étendre, s’allonger, étre long, étendu, durer, courir, croitre .. .: nif-am, longueur, extension, distance, nifal, nifu-dal nőm. v. nil, niftya, ni-n-da part. II nif-i'- v. intr. id. || nifav-idu- — niflu-, pro nif-tu-, étendre, allonger, tendre, prolonger, hausser, rétarder, diflFérer, donner, cf. = nyúj-t, nitt-al, nit-si nőm. v. || nitti'-, allonger) ; 2. nidu-, nidi'- v. intr. syn. nifu-)\ 3. mil- (filer, nyújt = fon, szó).Ezen egy-gyökü alakok képzeteit 1. a tam. szótárakban, cf. mong. neliyen (gross, weitláufig, árva alakját nyúl (nyusz-ka = nyulacs-ka s így a tam. muy-al, tnus-al, liévre, lapin mutatása szerint nyusz az eredeti alak, cf. mevet = nevet, s talán a nyusz-t, nyes-t szók is csak mellékalakok), nyúr-ga (nyúlánk, karcsú, vékony, sovány). Tam. náru- maigrir; núrl-ei} subtilité,ntlr-et' anguille, talán a nyurga hal, a ni-fu, пй-I- gyökból valók), nyú-z- (foszt, húz, von, forgat stb.).

Tam. nó-n-du- (écorcher, pincér, arracher, tirer, déraciner, curer, fouir la terre, piocher, remuer, retourner . . .).

A t.-tat. jü-ζ-, és man. niyo- = no- (das Fleisch von den Knochen schaben) a tam. hangtan szerint azonosíthatók, mert e nyelvek a hosszú hangzót nem igen tartották

Szótár. 11meg. nyúz-ga (sovány, hitvány, cf. tam. nóytisi amaigri par maladie. Vnóy, mai. maladie .. . különben a nyúz-ból is lehet).

nyü (ήΰ) nyűg (nyűg-őz-).Tam. nig-alam (entraves, fers, chaine...V I. üg-e). A tam. szót a ser. ni-gad-a (vinculum) szóval azonosítják, csakhogy a

gad (ligare) aligha árya, mert a két, köt, kecz igének sok turáni társa van. nyüsz- (nyűszüt-öl- szék.) 1. nyes-, nyüv- 1. nyü-. nyüzg-ög- (nyűzsg-és).

Tam. miirlsu- (se presser, s’accumuler, s'attrouper, «fourmiller» = cf. nevet = mevet).

nyü (iiüü) nyü-, nyüv- (nyől-, nyűv-ed-, nyütt = nyüv-ött).A tam. II. nai- (s’user, se consumer, se froisser ... na ind a gayitu, corde usée:

nainda budavei habit usé, rápé . ..) ige a naivu nőm. v. alak által azonosnak látszik, de a nivtt- (frotter, frictioner . ..) alak közelebbi, mert a nyüvés lehet «tépés» de surlás, dörzsölés által való «vás- lás* is.nyü (nyűv-es), tam. «//ί (tique, Vun-manger, cf. mong. ont Regenwurm).Oocs-mány (a megvetni, szégyelni való: ocs- mány-ság).

Tam. ossi-yam (mépris, honte, expression lascive, ossiyam-áy-iru'- étre mépri- sable Yossi-, и-ezve oítsi- avoir honte mong. Hi- id.) oceó (0C8U gyökszerűbb a szék. ucsu).ocs-ud (ocsud-ik: eszmél, ébred, magához jö).tatja az al (alsó) gyökből, mert a tam. eliya vilei (bas prix tkp. alsó ár v. bér: efiya, bas, vil, chétif, elidu, elisu nőm. appel. a mi nálunk melléknévvé lett). Az éli, el, (öli, öl) az ifi- (étre bas) mellék- alakja.

NB. A t.-tat M/H * (I illig) eredetibb alakja a mong. ös-üt, iis-ilt (zurückbleibend, werthlos, zura Spottpreise) ez pedig a tam. s ossam (rest, restant . . sossa-vilei, vil prix, marché 1 asam id) í-es alakkal együtt a szék ucsu (vlminek utója, hitványa) szó társa.öl-d- (d pro / transitiv képző, ol-d-at). Ezen alakot s a régi ον-d-, 6-d- (dé- lier . ..) alakot el

kell választanunk, mert ez a mong. ayo-da (ausgedehnt, ayo-da-la, ó-da-la- kitágít = old) és tam. av-irT- (syn. 11-egirT- délier, dénouer) alakok társa, az ol-d pedig a M. Ny. N. szótára szerint is a tam.-féle nyelvek szennt is az ol-v nőm. v. (s ebből olv-ad- új képzet) szóval egy-gyökü, mert a malabar afi-kka (to untie) a tam. a fi- (se fondre, s’écouler, devenir mou, tendre, trop mur...) ige transitiv alakja, a mi a tam. nyelvben hiányzik az én szótáram szerint, ol-dal (cóté, cóte, paroi, parti, cf. ol-tal-om). Tam. i. of-i («mur· ofiy-il uruvam, figure tracée sur un mur, cachette, lieu caché, mert oldal, fal-oldal nélkül nincs rejtek Vofi- se chacher, étre caché: ofi- dal nőm. v.); 2. ufi (allativusi névutó a t-tat yen értelmében). Ezek származéka az on-du- (pro of-du-: approcher t-tat· jatt-as- oldalol = közeledik, s'appuyer, se reposer, se pencher sur = oldalol; se retirer eloldall etc.). oll-ó (álló pro or-l-ó, ar-l-ó \ ar-at, or-t). NB. A tam. stb. kait-ari, katl-iri (paire de ciseaux) szót a nem éppen tiszta eredetű ser. iarlari (forfex) szóval hozzák össze, pedig a tam. szó egyszerű összetét kát!-i (conteau. canif. cf. kettu- couper) és ári (couper, ir· id.) szókból, hisz elég merészebb összetét van ennél. A mong. χαί-ci t.-tat. kaifi szók gyöke is a tam. katt-i rokona.

I. olt- (pro rég. al-ot K alu).II. ol-t- (1. enter, greffer; 2. inoculer; amaz tam. nyelven otta-tai- ez pedig pál kuttu-, tejet szúr s Így a miénk öl-t, szűr, dúg, allianguja).I olt (olt-a, az eredeti ajakszelet nélküli vo]

Tam. uy-tr'- (us-trrevivre, étre ré- animé, uyir, usir, vie Vuy- vivre: rokon I szusz), t.-tat. uya- (ébren van, uya-n ébred).-od (-ad: On-od, Vas-ad, Bors-od stb. tehát hely, lak).

Tam. idam (idam: lieu, place, endroit, maison . . .), különben lehet, hogy eme I képző «biró, tartó· értelmű s így a tam. I udeiya (possidens) rövidülete, a tam. idam pedig az ott-ogy-on-beli od’ (hon, hely) I társa.odor (odr-os: űreg-es).

Ha a szláv odr (üt.: biére, cercueil) egy a ser. udara (ventre, sein, matrice, tehát: kebel, üreg) szóval: akkor az odor szó az odú, odv szótól elválasztandó).odú (odv, üreg, lyuk, hézag, nyílás: odv-as).

Tam. óttei («fente, félure, cassure, trou» tesson II ódu, óttu, tesson, tét, tuile, vase

12

Szótár.

de mendiant, cráne, écaille de tortue, coquille . . . mert mind ez üreg \ od-i- se briser).NB. Az osm. od-un nem «hasadt fa· hanem tűzre való (ot, ut, tűz).

ok (causa, ratio: ok-os).A legközelebbi társa a mong. uk (Ur- sprung, Anfang). Ide vehetni a tam. úkkam

(force, pouvoir, grandeur d’ame, con- stance . . .).NB. A_t -tat. okú·, ukf- (lesen) — mong. tiitg-ft- s így ΫuA, uAg — man. uAg, óiig (Ton), tehát nem

az ok társa, hiába rímel,ok-á-d- (syn. hány || ök-l-ik a folyadék || ök- Ι-end-, ök-r-end, ökr-öd-ik pro ök-öl-end: fairé des efforts pour vomir).

Tam. i. ókkál-am (effort pour vomir, vomissement, dégoűt . .. ókkáli'- fairé des efforts pour omir); 2. okku- (se gargariser . . . lancer = hány); 3. ekku- répandre, ckk-al effusion, cf. ölelik pro ököl-ik a víz); 4. ugu'- ugir'- (verser, répandre ...Vugu- étre versé, répandu, se répandre, ug-al, tigti-dal . . . effusion etc.), mong. oki- oksi- (wűrgen, sich erbrechen), t.-tat. oksa- id. man. oksi- (speien |J o/-of-so· sich übergeben wollen).olcsu (ócsu, olcsu-ság).

A M. Ny. N. szótára helyesen származ

13 Szótár.

A tam. dei névszóképzó csaknem mindig a magy. dog, dög, tok, tök stb. képzőknek felel meg. Hogy ekként honnan való az orosz utók, cseh mitek (trame) szó, ki tudja megmondani, mert a ser. úti (tissage Vvé-y weben; ii-ta gewebt) alakok egy kissé távoiiak.múlt ideje s így *egy év olta· = egy év léve).ol-tal-om (oltalmaz: vlki oltalma alá folyamodik).

A tam. aft\ (ali-ttal: garder, défendre, conserver, sauver || s'approcher) határozot-tan az ol-dal (teljes tam. nőm. v.) szónál látott intr. o/i- ige o/i'- (ofi-ttal: cacher, céler...) ige helyett áll, a mint a · s'approcher» (syn. on-du-) értelem is mutatja.S valamint az 0/-1 gyökből on-du- (pro of-du) lett, éppen úgy a hibás alakból an-du- (pro al-du- approcher, se rendre auprés, se mettre sous la protection ... andal, attdei nőm. v. proximité, cóté, appui etc.).ol-v (nőm. v. olv-ad- 2-od képzet, se fondre, olv-asz-t, cf. old).

Tam. rt/i- (se fondre, s’écouler, devenir mou, tendre, trop műr comme de la bouillie; alt nőm. v. liqueur enivrante, vin de palmier, compassion, gráce, amour, cf. olvad a szive = lágyul).olv-as- (tkp. hangoztat... cf. ok alatt a t.-tat. mongol szók jelentését).

Tam. olt'- (résonner, rendre un son, représenter par le son ΥοΙ,οΙΐ, bruit, «son articulé·, cf. tam. 6du- lire és 6s-ei, bruit, son, accent...).om-ol- (öm-öl-: oml-ik, öml-ik: on-t- pro I om-t, ön-t pro öm-t-).

Tam. i. um-irl- (i. s’étendre, se répandre, couler, s'amollir dans l’eau: szét- | omlik; 2. lancer, vomir, cracher, répandre = on-t, ön-t II um-irl-ttu- amollir dans l’eau, fairé cracher, fairé vomir tkp. om- 1-aszt, ömleszt, mert az okád és ök-lik a viz, testvéralak); 2. uv-attu- (pro uval-tu- déborder, ttvaU-al, débordement, vomissement, mert mindkettő = öm-t, öm- 1-esz-t).? (onka, cf. tam. veitgei, panthera, honnan való a Lat uncia és hogyan lett ebből onka, nem világos), onsz-ol- = unsz-ol- (szék.), on-t (pro om-t) 1. om-ol-. on-tok (trame, Einschlag).

A tam. it-dei és uti-dei (trame) szók gyöke ul (pars interior: bel), mert az ontok a mejj-ék (tam. pA)-\t nézve csakugyan a belső fonal.+(ontora, cf. orosz titor jable, utor- jabler).? or, orv (or-oz, cf. orosz stb. vor, wor lat.fur etc.). orcza 1. orror-d-a (a tej aludt csomókás része).A man. oro- (gerinnen) társa a tam. uYei- (se cailler, se coaguler . . . ur-einda pro иГеі-da part. petf. caillé, coagulé), mong. örö-me (Milchrahm, örömede- gerinnen . ..).

NB. Ezek szerint a nyugati szláv nyelvek szava nem lehet más, mint turáni kölcsön.org-o-vány (nyilt tér: a forog ige or-og alakjából, a melyből való az or-só is, minthogy tér, kerület, aequivalensek). or-j (= moij II or-om, || ormó).

Tam. ar-ei (sommet de montagne), mong. oroi (Scheitel, Obertheil einer Sache).A tam. 6r-am (bord. «extrémité» rivage, cóté . ..) szintén mint «emelkedés» értel-

mezhető, oroszlán = arszlán., orr (any. or-cz, ar-cz, orcza: or-ont-, orr-ol).

Tam. tn-óru- (sentir, flairer, or-ont: móru-dal, mőr-al nőm. v. тб-ppu pro móru-vuy action de flairer, sens d’odorat, odorát «néz» . . .), t.-tat. bor-on, bur-un (néz), cf. magy. mekeg = ekeg, meg = eg, tam. idalei = midalei stb.A mong. yamar, yabar (néz), man. I 'oforo (pro 'oboro id.) nem az orr, hanem a tam. kamarl- (sentir) alakhoz tartozik.De minthogy az orr nemcsak a szagoló, hanem az előlálló, kiálló, nem lehet felötlő, hogy a tam. mórit- igeneve a kann. mór-e, malabar móru szókban «face» (or-cz, orcza) jelentésű, orsó (pro oros-ó, egy or-os- igéből, a melynek társa a mong. or-ci tourner, tam.

14 Szótár.

urh- tourner, url-aTTu- tourner, pirouetter a k.-tat. or-c-ók igéje is a mong. nyelvben van).ог-szág (rég. uru-szág), 1. ezt. orv-os (orvos-ság), 1. urusság. os-an, us-an (os-di! ús-di/ cf. ös-vény).

Tam. II. uy- (pro us- échapper, se sauver, cf. usz-it.. .: us-umbti-, marcher, bondir . . .), mong. οΛ-, e£i- (aller), t.-tat. oé- ne- (voler). os-tor (us-tor, lehet a fenti igék os-t, us-t trans. alakjainak képzete is, meg az osz-it-, usz-it- igékből is, mert a szláv ostroga, gaffe, szigony Vostriy, éles, rosz- szul, rímel), osz-ol- (osz-l-ik, osz-t: részekre szed).

Tam. as-ei (partié, division de combinaison, syllabe, rumination, mert ez is részek- vagy izikké tétel || os-t- se briser, se casser, se rompre).ó (6)ó az av-ó összevont alakja s így a Dim. ó-cs-ka (cf. domb+ocs+ka) mellé a t.-tat. cs-ki (f

rnong. es'-i, cf. ős) alakot állítani csak akkor lehet, ha ezt a magy. alak rontott kőlcsönzetének tartják, ó, óh! (tam. 6/) ócs-ár-ol- (vilipendo).Tam. ésti, éssu, (injure, outrage, ге- proche, raillerie, mauvaise parole ésu-, é-s-al-

i.'u-, injurier, insulter, railler, blámer: ugyan ebból és-aru- s’affliger pro és-Aru-, mert az nrti képzó a gyök értelmének ellenkező értelmet ad), óh-ít- (óhaj-t, az áhit mellékalakja, ugyanígy a tam. ό-ν-ett-, dire ahl). ól (és ol is).

Tam. vél (haie, mur, garde, défense || vilié ou bourg . .. «affixe qui se joint au nőm propre de quelques villes ou villages·, cf. Zab-ol-a, Ozsd-ol-a, Bod-ol-a || A- véli, étable á vache, étable etc.)

A tam. alak a magy. alakra nézve olyan, mint vili (appel) az öli (hang) mellett, s a véli lehet az ol-dal szónál látott 0/1 (abri, cachette . . .) változata, mert a tam. veppu — kann. obbe (magy. öb-öly) alakkal, óla (ólál-kod-ik).

Minthogy ezen ige orálkodik alakban is előfordul, az ól (rejtekhely) szótól való származtatás kétségesnek látszhatik, s mégis valószínű, mert a tam. oli-ttu-ttiri- I

(róder & la sourdine) az ol-dal szó gyökéből való. ól-om. A tam. Al-am (plomb, étain ...) az avalu·, Alu- (s'étendre: nyúló, (erjedő) gyökre megy s így az orosz olovo (étain) az ólom szlávos átírása, nem lévén a szláv nyelvekben 6 hangzó. A man. lo/olott (Zinn), mong. tvfol-γα id. a tam. tagaram (étain, plomb 1 tagar-se briser) alakhoz vehető, ón (stamnum). A tam. iyam (plomb, étain) szót a ser. sisam (plumbum, stamnum) szóból származtatják, az ón az ó-lo-m összevontjánál egyéb nem lehet, óriás (gigás, cf. tam. úrit, un démon, mert a ser. raksas-\ió\ alakult tam. irAksad-an, géant tkp. daemon ingentis magnitudinis et roboris jelentésű), ót-var (erusta lactea).

Tam. ftdu-garappan (gourme, «erusta lactea» V údu-, fairé enfler, gonfler). óv- (óv-at, óv-a-kod-ik).Tam. ómbu- (proteger, soigner, entretenir, élever, fairé: Om-buga! beware of!).Οöb, öb-öly (öb-l-öz, öbö, hőség).Tam. veppu kann. obbe (chaleur, ardeur: veppuTu- öblöz \ ve’ to be hot), mong. öb-öre- (an dér Sonne trocken werden ...). öb-öl (syn. göbe, kebel, hajlás, mélység).

Tam. uv-al-agam (bas fond, étang, fossé) mur, cöté ... Vltvaln- étre pliant), öbl-it- (öblög-et pro öböl-ög s így az ömöl· változata, éppen úgy mint a tam. uvaf-Γ-, purifier nettoyer az umirl-, umi-, se gargariser, amasser, recueillir sa salive avec sa langue, cl «száját nyelvével öblögeti· alaké), öcs = ecs.öd-öng- (őd-öng, = lőd-öng). ögyel-eg- I. őgyeleg. ököl (pugnus, az összehúzott, szúró, lökő, vlmi II ök-l-ed szűrődik |f ök-le-Ι-, szúr-, lök·).

A sok jelentésű tam. ekku- (ekk-al: se serrer, s'imprimer, s'enfoncer, combattre... tehát ök-Öl az összehuzodó, az ökledö, az öklelö) ige magában foglalja még a hek- hekk (heg, hegy), ök-l-end, és heg-ed (se réunir, constíper) jelentéseket is, de

azért nem lehet mellózni, mert a tarka jelentéseket ki lehet békíteni egymással, ök-l-ik- (öklend-, ökrend-, 1. okád), ökör (italában szarvasmarha: ökr-ös).

Szótár. 15

Mong. üker id. man. i/a-n (Rind, Ochs, Kuh), t.-tat. ők-üz, fig-ez id. tam. m-ugar-i (boeuf, taureau, baffle, force, grandeur || mukk-dram= ukkáram, mugissement de taureau || ekkar-anam, ekkar- avam, mugissement, k.-tat. üker- mugir, tehát hangutánzó), öl- 1. a társakat a hal- ige alatt.Öl (i. ulna; 2. sinus, grémium || öl-el- a karokat teijeszti).

Tam. «/-«'- (mesurer, jauger, compter... ala-vu- nőm. v. extension, mesure, capacité, limité, longueur: alavu-gól; ulna II afávu- s’étendre, atteindre, toucher tkp. ölel: alávudal portée, extension ...), mong. al-da (Klafter, al-da-la- messen), t.-tat. öl-c- (mesurer, öl-ceü, öl-gö, mesure, t.-tat. el, main, bras). öl-dök (szemöldök).

A tam. kud-i (hajlás, ivezet = t.-tat. kai, (supercilium) átment dr. GUNDERT szerint is a ser nyelvbe, a honnan cserébe jött a ser. bhrti, puruvam, püru alakban. Ekként a magy. szó ivel-dek-ЫЛ való származása igen valószínű, öl-t- (öl-t-öny).

A tam. ol-i (vétement) úgy látszik az öli- (lier, entraver, se couvrir de feuillage: oliyal nőm. v. peau, toile, habit...) igével látszik összefüggni. Azonban a magy. öl-t- (varr = szúr, dúg) oda utal, hogy a | fol-d igénél látott kann. stb. pol-i- (to I sew) ige az alap, a mely mellett 'ol-t alak is volt, a mint van pularu- mellett ularu stb. nálunk meg ellen, belien ...Ölv (ölyv = szék. ülü, mong. eliye, Geier, Teufel in Vogelgestalt, cf. tam. áld, espéce

d'oiseau).Öm-Öl- (öml-ik), 1. om-ol-. ön (en, on = ö; önn-ön, önn-ei: lesz-en, vagy-oti s így a

tam. egyes 3-dik személyü an ragtársa), ör-dög (n-ezve ör-döng, ördöng-ős).Tam. irlu-dei (démon, Virlu'- tirer, entrainer, exciter ... a tam. dei képzó nálunk dog,

deg, tok, tek stb). öreg (öregebb-it, öregbít = nagyit stb.).Tam. irei («grand, vieillard», prince roi, dieu, az öreg isten || irum, grand), t.-tat. iri,

irik (grand), man. irun (Er- höhung, Anhőhe). öij-öng- (örj-öng-, örj-ül-).Tam. veri'- (yöri1 étre, devenir ivre, fou, possédé, furieux de colére ou d’ivresse,

violent etc. veri, veri-ttal, veri-ppu nőm. v. veriyan, ivrogne, furieux, fou). örök (maradó, örök-öl = marad).

Tam. iru'- (irukk-al: rester, étre, exister, vivre, s'asseoir, demeurer, étre présent: irukk-ei nőm. v. irukk-um nőm. ag.), t.-tat. ir- (exister), mong. ür-gü-l-p, man. urkulp, urkuji (immer, fortwáhrend), a tam. úrit (éternité, long temps . .. úrli- y-ulla éternel: örökké való) sem lehet más alapértelmü. öröm (örv-end-, örv-end-ez).

Tam. i. irlumu, irlutn (joie, plaisir, douceur. . .) ; 2. іГит-й, -irumá-nd-iru'- (se réjouir, étre joyeux, ravi de joie ... -ІГитй-ttal... nőm. v.). ö-rv (nőm. v. örv-es, örv-ez).

Tam. ár-am (collier, cordon, collier de perle etc. árppu, lien, Ϋ ár’ se revétir, dresser, lier, joindre ...). ör-vény (víz-serló, forgó, mélység, innen : örvénygyökér).

A tam. nir-sstirli = magy. víz-serló, alapértelme «forgó* s így az ireg, or-s-ó (tam. urli-, urlalu-) igék mellékalakjának igeneve.ös-vény. A tam. iy-avu, iy-avei (chemin) az iy-aiigu (marcher, se mouvoir . . .) igéből való, s így miénk is az os-an, u-san- fölhangujának származéka, ősz (esz, ösz-ve, öszve-s || össze, essze),

Tam. is-ei (union, combinaison, concorde, liaison, assemblage de plusieurs choses : son, harmonie \ isei- s’unir, se joindre bien, cadrer, étre convenable),man. is a- (sich versammeln___isan, ver-sammlung, GemeinschafO. ösz-köt-öl- (ősz-tön, cf. ér-dem, tam. tni- gu-datn).Az visz-köt-öl- alak mutatja, hogy az usz-it felhangujával van dolgunk, s így a tam. ussu-kkáttu- (pro us-kdttu-, ussu- kküi’al: exciter, aiguillonner) a társa, (ösztö-ke, eszte-ke, iszteke, cf. orosz(teg-at\ fouetter, contre-pointer, tehát tkp. a germ, stechen, stecken, stick, sting szók társa).ösztövér (sovány tkp. csontszerü).

A tam. asti-varru- (maigrir, dépérir' első része a ser. asti (osteon, csont) s így a miénk megfelel a perzsa ustu-vár (csont- szerű) szónak, öt (tam. ai-ndu tud. iit-s, five, a

16 Szótár.

mi meglehet öt-ös értelmű), öté vény 1. II. öt-lik.I. öt-l-ik (pro öt-ö-l-ik : bele-űtőd-ik, belebotlik s igy az üt mellékalakja.

Tam. ttd-ei (donner contre et réculer: udei'- frapper du pied, ruer, rebondir: múl (-ál udeisarkantyúval, tkp. fulánk- kai. . . üt, szúr).II. öt-l-ik (ömlik, rég. öl·, ött- = önt, ötvös = öntő).

Tam. attu- (to pour, önt: att-al, áthidal nőm. v.).NB. Ha a rég. öte-vény, ötte-vény tisztán töltött (öntött) út jeientésü, a tam. idavei (chemin) szó

elmaradhat.öv (őv-edz-, öv-ez-). E szó legközelebbi társa a japán óba (Gűrtel), a tam. arei- y-Лрри (ceinture) tkp. «darék-kötő» s így ezt a gyeplő szónál láttuk, özön (özön-viz, v. viz-özön: özön-öl, özönl-ik).

Tara. ódám (mer, flot, vague, torrent •crue des eaux, inondation·, enflure etc., tehát «dagadás» alapér tel mű), cf. mong. ős t,-tat. ős- üs- (croitre).? özvegy (őzved', cf. orosz vdova, vdovets ser. vi-dhava stb. szó szerint: férjvesztes,

sine marito; a tam. nyelv főszavai értelme «a kinek hitvesi jegyét levágták·, аГи-dáli).

ő főő)ö (rég. ű, hű, vü, eredetileg pedig i: nek-i, pénz-i. űt-i, veri, ad-i, man. i tam. iv-an avan, mong. egün, eüti, üiiti). őgy-el-eg- (szék. ügyetlenül tréfál; 2. ide· oda lóg).

A tam. adu- se mouvoir, s’ágiter, jouer, danser, se dandiner...) igét láttuk a játék (ját-sz-) összevetésénél, itt az dd-al (jeu, danse, geste, mouvement, flatterie, entretien amical...) nőm. v. alakot hozzuk föl, mert a j-át-sz az erős attu alakból való.őr (ör-s, őr-iz-, őr-öz).

Tam. óru- (considérer, examiner, s’informer, fairé des perquisitions, s’éclaircir: ór-al, óru-dal, ór-ssi, ór-ppu, ór-vu n. v.). Ez pedig a Mr'- (voir, regarder...) rokonának látszik. Az őr szóval összevetege- tett vogul stb. szók inkább a tam. űrltyan (serviteur, domestique ; urliyam, service, office) alakhoz tartozók, őr-j-öng- = őrjöng-, őr-öl- (őr-l-et).

Tara. a ret’- (moudre, areiy-al, chose moulue syn. tiri'-. máv-ákku-). ős = rég. is.ősz (1. agg, vén haj szine; 2. a pusztuló évszak).

Tam. üy- (pro ár-, se gátér, mourir... de peste...)NB. Az ősz szóval azonosítani akart finn syksy (autumnus) árya szláv ηχ-ogy (siccus) stb társa.

ő-t- (őt-kiált).Tam. ódéi, ós-ei (bruit, son, grand bruit: ódu- lire, reciter, chanter ...) t-tat őt-

(chanter), őz tam. ódi-mattt (espéce de cerf).Papacs = (pacs-ang-ol) 1. pocs-aj. pacsirta (tam. mánam-bádi,, menny-dalos, cf. tara. payir, pasir, ramage, chant des oiseaux : payir'- payir-ttal: retentir). pacs-mag (a kovácsok túz-fecskendóje, ecset, pamacs, cf. tam. possu, quandté de poils: pusal, brossé, pinceau grassier), pacsok (pacs-kol, pask-ol) a patok mellékalakja, 1. poty(-ol). pacz-al (paczó, poczal), |. pucz-or. paczka (paczká-z), 1. pecz.I. pad (ülő, fekvő hely: pad-ol, pad-lás).Tam. padu(1. se coucher, reposer, dormir; a. = paduttu-, fairé coucher, •paver, élendre·, pad-ol; niveler etc. padukkei, couche, lit, repos, pied d’une enclume, selle etc. pad-ei, couche, rangée de briques, selle, matelas etc.).II. pad (szék. vizenyős fekvóség: Czipa, Gergely padja).

Tam. padu-get (champ au milieu ou sur les bords des fleuves et souvent inondé).Tam. pambu- (se léver, s’élever, croitre, augmenter etc.). pam-uk^pam-ut (perzsa, pamba, pembe stb. Y tam. parambu- pa-mbu- s’étendre, se répandre etc. a pamut virág pelyhé- nek elszóródásától nevezve), pan-g (pro panog = teng., cf. tam. paneV- faillir, manquer, se tromper, s’égarer). panya (pányva ; pányvá-z || panyó-ka tkp. kötő, zsinór).pagona (dorong, pagoná-1; mong. bayana,

Szótár. 17

Süule, Pfeiler k.-tat. id. cf. tanl· pag-avu, morceau, fragment, portion \ pagu- divisor, tehát hasáb értelmű), pagonya (pogonya: törpe, mong. baya kiéin, boyotti niedrig, cf. az előbbi), pajizs (paizs), tam. pariséi (bouclier \ pari- protéger, défendre etc., mai. palisei id. cf. tam. pirugudi = pu-gudi.

NB. Az olasz stb. pavett (grosser Schild) a latinból igazolható scudo mellett vagy nem egy a pajizs szóval, vagy a palisei alak változata, cf. alma = auma szerint.paj-k (pajk-os || paj-z-án).

Tam. páy- (s’élancer contre, bondir, sauter, heurter contre etc., pdy-má, animal qui bondit = cheval: páy-get, páy dal nőm. v.).paym-og (szék. a pusmog tam. hangtan szerinti változata, pajta, tam. pótht (litiére pour les animaux). pakócsa (pakócsá-1: gúnyol: a bahó, bohó, tam. pagadiy pagidi, moquerie, railleri etc. mellékalakja), pala (lap, lapos, pl. kő, mong. bala-colo = I karpíilagei, pierre ardoise, grande pierre plate tkp. kő-pala, mert pala-gei i. planche, ais; 2 bouclier, cf. pilassu, pilássu, latte, chose plate Ypifa'·, fendre, diviser etc.). palanka (palanká-l = pUinké-1 szék. hólepel szállingózik), 1. pili. pali- (pro palol-, szék. = ver, üt, kiporol, rostál azaz pallva megtisztít).

Tam.polypollti (báton, épi broui; köttan- bollti, báton court, cf. mong. biló, Stock, j Prügel, Keule). pall-os, cf. tam. val (épéé, sabre etc., mong. I etc., bal-ta). palló pro padló. A tam. pálam (pont, pont- j levis) ser. szónak van jegyezve, holott ez I a pávu- (paver, étendre etc.) ige származéka is lehet, pam-acs, pam-at (csomag, csomó, köteg).

Tam. pammn- (faufiler, unir, ajuster et lier ensemble), pam-lag (pro pamol-ag: vánkos-szék s így a pam pus-ka szóval egy-gyökü). pamp (pamp-us-ka pro pam-p-os-ka = fánk, i pánk-ó, oroszosán siska tkp. dagadt, duz- I zadt).Tam. pint1- lier, attacher : pini-gei, lien, ceinture, bande ; pinippu, lien, attache : pin-ei id. et bande, guirlande ... caution etc.: pin-eipunéi'- lier, attacher, atteler, joindre, unir etc. punéi «fér, entraves»).+ paplan (= görög, peplooma, Gewand, Umhüllung, új-gör. = paplan), parap-ács (parapáty szék. sok és gyors beszédű gyermek, cf. tam. parapp-an, homme empressé, étourdi).I t parasina (szék. gyermeket fenyítő vesz- szö = orosz porazenie, coup, poraz-it frapper).t paraszt (tkp. nem földmivelő, hanem «simplex· orosz stb. prosti/, simple, a mely szláv szó még a gazdag gör. nyelvbe is átment prostiko alakban), parány (piri, pirinkó, pirinyó, piránkó).Tam. i. pari- (se briser etc., 1. farag);2. piri- (se diviser, cf. férdel) ; 3. piru- (déchirer, mettre en morceaux etc.), cf. t-tat. par-ca = perzsa páré.\ parázna (nem a szláv praznij, üres, hanem az orosz poroéiiij «vicieux, criminel* szó társa).? parázs (brasier). A szláv prazen (tostus. frixus etc.) part. perf. szónál sokkal közelebbi a ser. pr-us- pro pra-us- (ardere, urere) alak, mert amannál a tam. varutta (grillé, róti) is elébb való. pari-pa, tam. pari (cheval, cf. pari- s'enfuir, voler ; pari-má, cheval cf. puravi, cheval; homme vif, alerte). parisz-t-oz- = piriszt-oz (szék. lám.pir- idu- jaillir comme un fiiét d’ean, sortir avec impétuosité). Az isz-t olyan mint vir-asz-t pro vir-ad-t.? parittya (cf. orosz praséa fronde; cf. tam. pari1,... voler, partir une fléche , une fusée «la pierre d’une fronde» etc.).par-lag (pallag, parrag: szárítatlan, mivé* letlen föld ; parlagot szeg = gyepet szeg).

Cf. tam. poru-buvi (terre stérile, «terre en friche», syn. vatu-nilam terre en friche).par-t, mar- (szély, meredekség).Tain. i. var-ei, túl. bari (bord, ride, limité, montagne, varamba, varappu, bord, bome, limité, petite digue etc.) ; 2. váram, pár, páram (bord, rivage, digue etc.). paszat = maszat.pat (pat-ok, patt-an, patt-og, pattan-ás stb.).Tam. \.pad-ir-idu-,padlr-en- (craquer);

18 Szótár.

2. paduván (furoncle, ulcére, cf.pattanás);3. paftásu (pétard, cf. pattantyu); 4. pót- tili, pottil (boite ou mortier: mozsár-ágyu: poft-cna, promptement, cf. tűzről pattan);5. mada-mada’- (fairé du fracas).?pa-ta (man. bct-ye Fuss, tam. padam, pá- dam — ser. pada, pied, pas, trace), pataró,

fataro, tam. pédu (1. femelle des oiseaux; 2.«hermaphrodite*,pédan, picii id. pendagar, pendar, hermaphrodites, impuis- sans : petteiyan id. Vpen, pendu femme). pati-cs (cf. kav-ics Dim. vesszőből font házfal).Tam. patt-i («claie· pare pour le bétail, grande étable, hameau etc.). pating

(patting: lapos kötél).Tam. patt-ei (écorce d’arbre, «grosse lat te de bande, bande·, (ceinture, ourlet,

sangle de cheval: paftigei, ceinture de femme, toile, petit corset), patkány. Az «egér, cziczkány* szók alap- értelme «lyukasztó* s így e szógyöke hasonló értelmű lehet, cf. tam. podu'· (parcer, transpercer, fairé un trou). t pat-kó (= orosz, pod-kova, fér de cheval). patvar (czivódás, lárma: rágalom, cf. tam. patt-áfigu, force, plaisanterie,vain babillage, mensonge s {gy csupa hangutánzó gyökű). patyol (burk-ol; patyol-at: fej burkoló ; finom szövet).Tam. pottu- (1. couvrir, cacher cf. föd;

2. fouetter, battre, cf. patyókál pro po- fyol, potyókdl; tehát a tam. igében is két ige van összezavarva), pa-zar (paz-ér, cf. fecsér: pazar-ol stb.).

Tam. padartt- (s’étendre, s’élargir, se répandre, se divulguer ; padar-oH, pazar fény tkp. terjedő fény).Gróf SzáciiKNY! B.: Keletániai útja. II. köl.pá (pa)t pácz (szék. = orosz páéesi déchet du lin quand on le pcigne). pája (rég. szövet, portéka, fekete pája stb.).

Tam. páy (natte, lit, voile Yph, fii de coton, chaíne d'une toile; extension), pák (a káka bogos virága, feje), cf. tam.

pá-gei (turban, toque, coiffure).? pák-ász (rég. koborló, cf. tam. pikkan, voyageur, kákkan-bókkan «vagabond, vau·

rien»).NB. A «réten élő* jelentésben, cf. orosz fakót (prairie etc.).

ΐ páleza (stb. orosz stb. pal-ka, báton, lat.pal-us). páll-ik pro párl-ik.

pálya (út, körös út). Tam. vá/i (course drculaire Yvalei, se courber). pánk, pánkó (pro pánk-kó, Dim. fánk).

Valamint a pámpuska tkp. = duzzadt, dombos vlmi, úgy e szó is a ponk, vánk-os szók társa s a német Pfann-Kuchen (omelette) szóval legfölebb valahogy rímel, pány-va = panya.t pára (gőz: párl-ik, párol: orosz par, vapeur, exhalaison etc. par-if, flamber, cuire á

l’étuve = gőzöl).? pár-k-ány (szély, stb, cf. tam. pari-gei coupure). t párna 1. vánk-os.pá-r-ta (cf. tam. pattan, bandeau autour de la tété, diadéme, ornement du frout de

mariée etc.). t pászma (orosz stb. pasmo, lat fasda V'scr. ρας- ligare). pászta (rész, osztály, cf. magy. fdr-ass-t pro fár-ad-t átmenetet).Tam. pá-tti (part, portion, moitié, páthi- diviser, pádC- id. \pá- pro pagn). páty-og-

tat (csókol, cf. tam. mattam, mufti, baiser, caresse). pázs-int (pázs-it, pázsint-os).E szót összezavarták a lat pastum-ból lett pást szóval s így a szláv pas-ti (fairé

pattre, lat. pasco Ϋser. bhaks) alakhoz folyamodtak. Pedig a pázsint a tam. pas- andei (verdure, couleur verte: pas-andu, pas-undu, verdeur, beauté, pas-undarei, gazon vert \ pas-um, passu, pásu «vert. frais* zöld) szók társa.*9corde d’un arc tkp. peczegeti, hogy hangot adjon).pe (pá)

Szótár. 19

pedig (= pádig: rég. kedig is = penyet sz.). Minthogy e kötszó eredetileg = a «meg· kötszóval, s ennek értelme «után» a mint a penyet = tam. pinn-tim, pinnei, pinn- adi (aprés, ensuite) is mutatja: azért a kedig alak a hát szó kemény felhanguja; a pedig társa a tam. pid-avu (dós, derriére, 1. visza). Az ig a rég. dat.-allativ rag.

peheteg (szék. = pemeteg a tam. hangtan szerint b, v = g, h). pej (= páy). Ha e szó nem árya, (cf. olasz bajo, lat. baius pro badius): összevethetni a tam. sey (rouge) szóval oly módon, a mint selyp = pelyp, pejp, szék.

? pele (pelye, pulii, cf. orosz biel-ka, écu- reuil, loir, glis). t pemet (= orosz ypo-mct-al\ balayer). penész (= panasz: peny-ész: mucor).Tam. pii-vsu, pímsi, piisanam, piiranam (moisissure ]/pú- moisir pro pi, ordure ?).A magy. szó társa a peny-e (renyhe, rothadó, peny-h-ed, peny-v-ed: rothad) alakok folytán a tam. pinám (carcasse, corps mórt, cadavre) szó társa és fene (fené- sedik = rothad) rokona, penyet 1. pedig.perecz (= parácz: karperecz stb., cf. tam. I pariy-agam «anneau, bracelet·), pere-putty (= párá-putt': valakinek minden pere-puttyát ismerni, szék.).A tam. nyelv után háromfélekép lehetne értelmezni, de a fő az, a mit nyelvünkből is igazolhatni; ezért az első rész = tam. peru, periya, per (grand, cf. bér-cz), a második podi, pottu (petit, menu, cf. magy. pöttön = piczi) s így az egész = öreg- apró.pete (= pátá), tam. muttei (oeuf, cf. pet, pöt).

pe (pö is) pecs (pöcs, 1. pet (szék.), pecz-eg (peczeg-et: peczcz-ent, pitty-en-t, szék. ujjával p. || picz-ka, pacz-ka tkp. patt-íntó, megérintő).

Tam. miitu- (donner une chiquenaude, — patt-int, peczket hány, — jouer du luth, peczeget-, pincér de la guitare, tendre laNB. Mimi a szék. pitty-ezés (Minkenspiel), mind a peczkázás (gombozás) játéknál a pattintás, peczczentés az alapértelem.peczek (kis szeg). Minthogy szék. «peczeneg szeg» is van, ez pedig a piczi szó változata, az első is oda tartozik, peder- (pödör, м-ezve pender-it || bodor || fodor).Tam. vidir’- (brandir une épéé, fairé le moulinet; remuer ; vidir-vidir'tournoyer etc.), k.-tat. bötör- = pödör (sodor). A magy. és tam. ige trans. képző hiányos, a mint a bodor, fodor in trans. alakú igenevek mutatják, sőt a k.-tat. ige is csak látszólag trans. alakú, pedz- (a hal érinti a csalétket s így a pecz- gyök mása), pegymet (rég. variolus = apró = piczi, s így a petty, gyök változata), pehely pro pely-he (mint kehely pro kelyhe). t pelenka (= orosz pelena, pelenka, mail- lót).pely, pely-he a szék. tulu pili: általában : vékony, puha).

Tam. melli-kkei (finesse, minceur, deli- catesse: Ϋ ntel, mince, fin, délicat, doux au toucher etc., cf. molyho. pem-h-ed (v. püm-h-ed\ tkp. dagad, s azután rom-l-ik) = pom-h-ad. pendel (v. pendely, cf. tam. pen, pendu, fille, femme et öli, vétement). peneg (peng, peng-e, pend-ül, pend-it).

Tam. pan (chant, air, guitare : tehát a pengő, pengetni való), per (per-el, perl-ekedik || pör, pör-öl stb.). A tam. pir-ádu, piriyádu (procés, accusation etc.) leszármazása nem világos, de közelebbi, mint a szláv pre-fí-sía (se que- reller) ige pria, prja nőm. verb, alakja. Különben a legvalószínűbb, hogy a per, pör a ver, pör-öly (verő) és por-tya (beütés) szók társa, per-cz 1. por (por-czi-ka). per-eg- (pörög tkp. ireg, forog, 1. ezt: perge = fodros, perg-et, perd-ül: pereg a dob, pereg a nyelv).Tam. i. pari- (s’échapper, se détacher, s’enfuir ... «les larmes s’échapper des yeux·, cf. könny per-d-ül, se détacheret tomber, «a borsó lepereg a falról, ajég a kalapról· etc.) ; 2. par-ci (tambourin : pör-lce, a pergó = раГеіуап, tambouri- neur, páriát: pal’ei- dire, parler, discou- rir = pereg a nyelv, pereg (vas-szar tkp. a guruló). Tam. pir- lukkei (crotte de brébis, de rats, de Hévre,

1. forog No. 5.). pereszlen (cf. orosz priaslitsa, quenouille, prias-t3, filer), per-g (perg-el, perk-el, perzs-el || pörg-öl || porzs-ol).

20 Szótár.

Tam. i. poru-boru'- (v. intr. étre brúlé; brúler, rötir, griller... se fácher, s’irriter); 2. murugu- (se rótir, se griller, étre brülé, trop cuit, múrir, se dessécher, étre tourmenter · vlkit pergel·: muTukku- v. tr.); 3. ѵаГи- (se dessécher etc. ѵаГи'- rótir, griller, cf. ver-ő malacz). - perg-e 1. féreg.peije (cf. burján és tam. ’ai’ugu, agrostis linearis, Erzsi = perzsi).((perkál a szorgalmas és ügyes pareia-k által szőtt gyolcs, tam. parei-kAli, partikká/, раГеі-kkAli)). per-j-el (= lat. prior?? cf. tam. pér-Al, grande personne pro ptriya Al). perme (perme-d-, permet-ez stb.).

Tam. 1. rnarlti (pluie, eau, nuage, fraicheur: mar leipleuvoir); 2. porli- (ve r- ser, répandre, «pleuvoir» — a verse), cf. mong. bor-A (pluie). per-nye (pörnye cinis, a per-g-el, pör- g-el 3-ad képzetek gyökéből s így fölösleges árya szókhoz kapkodni), persely, cf. tam. pér lei (pórIzei is «boite» | mailé, caisse), mert más a bursa és más a persely, perzs 1. perg (nőm. v.). pes-el- (az állat, az eső is, szék.), tam. pey- I (pro pes- la pluie tomber, pleuvoir ; pey-ál, pey-vu nőm. v. pluie). pes-h-ed = poshad.I peszmeg, peszmet = osm. pe-k-simet = biscuit).pet (pöt, szék. pöcs, pecs penis, pet-el-, pet-er-ke = tam. pas-ambei, cf. fa...).

Tam. i. patti (scrotum, penis; tuda. j bodd penis) ; 2. pidukkam (testicule mot immodeste . .. spadix du palmier).

NB. Ovum (patü) és scrotum (tagi patti) egy- I más között váltakozó szók, de a pata szót a pöt alaktól jó egyelőre elválasztani.petyeg (= gagyog, fecseg), tam. pidar-ru- (jaser, babiüer, bredouiller). pety-h (nőm. v.pety-h-ed-, pety-v-ed, petyh- üd: puhul).Tam. mettu (douceur, mollesse, delica- tesse: mett-en- étre doux, poli, mou, tendre, délicat Vmedu-tnedu= podu-podu'- étre doux ou lisse au toucher, mollasse). petty (petty-eg-et, petty-es, cf1 pottön, piczi).

Tam./o//« (bottou ou marque de poudre de sandal... que les Indiens se mettent sur le front... pottu-bodi chose petite, = podi-bottu id.), pez-der- (pezder-ked-ik a bez-, berzen- tamulos intensiv alakja), pezseg (= bezseg), 1. buzog.Pépé-cze (péczé-z, mong. bai, bűi, Ziel, Ab- stand, b. mádon csóva, b. doh, határ-kő,

Grenzstein). pél-da (szék. alak, kép: hasonlat, cf. mong. bil-der Aussehen, Gestalt, cf. tam. pól-vu, ressemblance, similitude, comparaison, égalité Ypőlu- ressembler, рбп-ra pro pól- da, semblable). pénz (érczpénz || hal-pénz, Fisch-schuppe, écaille de poisson; cf. az indiai népeknél a csiga, a vakáncs (tam. akku) = pénz).Tam. panam (ser. pana, piéce d'argent, monnaie, prix, valeur, objet de trafic, pan-

adei id.;panasa-m marchandise, objet de trafic l̂ scr. pan-, lat. vtn-do-veneo). Ezekután az ó ? szláv репепяц pénengi lehet germ. Pfenning, de a magy. szó más.P>t picsa, cf. ser. pidcha, gain, étui \pidh- diviser, fendre etc. A legtöbb hasonjelen- tésü

szó alapértelme «fissura·, pl. arab férj a faraj (se séparer) nőm. verbaléja. piczi (iczi-piczi, piczi-ny, II peczeneg, szék. || pisze).

Tam. i. pisi (chose rare, prédeuse);2. visi (bagatelle, petitesse), mong. bici- ken Dim. (petit), man. bese-χιιη

(kraftlos), cf. tam. midi (pauvreté). piezu-s, piszu-s (Dim.). Tam. pásti (chat).pih, piha! I. bű.pih- (rég. = haláré, pih-eg, pih-el, pih-en || püh-őd-flz szék.)·

Tam. pag'd- (répandre de la fumée .des vapeurs, des exhalaisons· etc.), t.-tat. buy, Ыи (vapeur).pikk-ely (cf. czikk, czikk-ely, pikkely-es: I váll-pikkely = egy darabka az öltöny vállánál).

A mai. kasanam vekkal (a patch, Lappén) összetett szó második része = tam. vekku (division) s így a vág gyök mása.A tam. sed-il, seg-і/, sid-al, silambu (pikkely) szók «szeget, szilánk» jelentésüek.pil-ács (ρϊΐ-ács-ol, pilák-ol, szék. pétiller). Tam. i. pala-baja'·, pala-bal-en- (briller,

reluire, scintiller, pétiller, avoir du lustre); 2. paliss-idu-, paliss-en (briller, reluire,

Szótár. 21

étinceler, lancer des éclairs, tehát a vill-og. miiing, szók társa). A tam. paliágu (miroir, cristal) hasonló értelmű, cf. pilla.

pili (szék. tulu-pili = toll-pelyhe, hó-pili, szén-pili, piünkél a hó, pelyhekben hull),1. pely-he.t pilis (kopasz, cf. orosz stb. plies, calvitie etc.).t pilisz (pilisznye, pirisznye, szék. = orosz pliesen' olv. plieperi, chancissure, moisis-

sure).pill-a (palpebra, nem «takaró», hanem «pillogó, villogó» (tkp. nyíló, váló) jelentésű, mint

a tam. vifi-mbu («раиріёге») szó is s így a pill-an-at, szék. pill, a szemnek villamása, ezért a tam. vell-ena (vite), poU-cna (subitement: egy pill-ra, pillanatra) szókkal együtt a pil-ács alakhoz tartozik.

pill-angó (pillány, pille, pillék |] pil-incz, pilincz-ek).Tam. pul, pulju (i. volatile, oiseau; 2. en général «insecte ailé»: kultu-pul tkp. kótis-

pille = pilinczek, Minkén, Min- kenspiel), cf. tam. pulitigam (passereau, étincelle de feu). pffl-ed (terped, lankad). Tam. melt- (maigrir, devenir faible, fluet, s’affaiblir, s’épui- ser etc.).pima-sz (pimok || biba-sz), cf. tam. pommci (poupée, marion netté etc.). pimpó (szék.), 1. bimbó.p-i-n-a. Tam. pindei (vulve, — mot in modeste Ypif-pi/fu- se fendre). Ugyanezen

gyökből valónak látszik a tam. pinavu, piná, pinei (femelle, femme etc.), mert a t.-tat. /isi, disi (femelle) szó a tisek (fissure, fente, trou) szóval egy-gyökü. Még ma is mondják nyelvünkben is lyuk, lyukas (femina) értelemben. Ezért a tam.-féle nyelvek pen, pendu (femina) hasonló jelentésűnek látszik s ezért szeretnek idegen szót használni helyette, cf. t.-tat. am (vulva) és magy.-mong. eme (femme, femelle). pinczke. Ha nem a pilinczek szó összevonása, lehet a germ. Minkén változata is. pin-czer-eg (szék. = lassuskod-ik).Tam. pin-dn- (étre, venir derriére ou aprés «tarder, lambiner» Vptn, 1. fenék, mert

a késik az utó szóból származik), pipe (a szárnyasok kicsinye).Tam. páppu, párppu (petit des oiseaux etc.).

pir (= fnr: pir-os, pir-ul, pir-it, pirk-ad || porit = pirong-at).Tam. 1. pori- (v. intr. frire, griller, rótir, se fácher = poripori-ttaV v. tr. rótir, griller:

por itta arisi, riz grillé; pori nőm. v. chose frite, róti, grillade etc.); 2. parlu- (műrir, jaunir, viellir, parlukka ssudu-, rótir, griller tkp. pirosra süt). A purppull-en- (le jour poindre = pirk-ad) hasonló gyök mellett a man. fula (veres, piros) szót is tartalmazza, ha nem «piczi villámodás» jelentésű, piri (pirinyó: tam. plru (fragment, morceau ; pir-un- étre déchiré), 1. parány. pirisz-t-oz- (szék. tam. pír-idu-'), 1. pa- riszt-oz.pisoly-og (szék. mosoly-og, cf. iczi = piczi, Erzsi, perzsi).

Tam. isi'- (rire, isi-tta/, isippu nőm. v. ris, rire, isi-yisi-y-en- id. s így a tam. szerint hangutánzó.1 pisz-ka (piszká-1: mouvoir, cf. azsag, bizgat).ί pisz-ok (piszk-ol, piszk-os, piszma, piszo- nyod-ik).Tam. i. pisaiigu- (1. étre, devenir lan- guissant, s’affaiblir, s’énerver, pisz-ma, piszmog ; 2. se chiffonner; 3. «se salir»);2. pis-йп (saleté, malpropreté, chose

Szótár. 1

gluante: pisukk- ottu-, se coller, étre I gluant, s ez az alapértelein), cf. osm. pis saligaud).pita, pite, cf. tam. pittu, pittam (pro pif-tu, pil-tam collation, bouchée Vpi/·, cf. filit, fal-

at, tehát nyelvünkbe kész alakban került).pit-mall-ik (a hajnal hasad). E szó összetett, a 2-dik rész = a rég. mdll-ik (x. szétmegy,

2. rég. virágzik = szétmegy, nyilik); az első rész pit fes-lik (vid-ul = nyilik) értelmű s megfelel a tam. vidar (fissure) vid-ambu (fissure, fente). Ezen vid gyök- I ból való a tam. vid-i- (le jour poindre, commencer a paraitre, á percer: pitmal- lik ; 2. étre satisfait, rempli vididal, vidi- yal, vidivu aurore, point du jour). Egyszerű igének véve egy pit-mány nőm. v. alakot kell fölvennünk, a melyhez legközelebbi alak a tam. képzetből vidivu. Hogy a vid-ul (nyilik, derül), vid-am, vid-ог (nyilt, derült) a tam. vid- gyök társából valók, természetes, pitye (=pit Λ = pitty-ed-t: pitty-ed = alálóg, előre áll, pitty-esz-t || bigygy-ed = bid'd'-ed, biggy-esz-t = előre tol; bigy- eg = pitty-eg, cf. fity-eg).Tam. pidu-iigu- (fairé saillie «avancer en dehors; se bomber, se gonfler, crever, |

étre exprimé en pressant, cf. ki-bugygy-an j etc. pidu-kkti- v. tr. udattei p-pidukku- \ avancer la lévre inférieure en dérision, cf. ajkat pitty-esz-t = gúnyol).

NB. A pityer-eg, picsorog tkp. száj-félre húzás és azután a sírás, pity-ke (pety-ke; szék. pity-kő, cf. tam. j podi-kkal, petite pierre, kis gömbölyű kő j s így a pityke gomb is nem lapos, ha- | nem petty-hez hasonló gömb, tehát a I petty, pöttön szók kicsinyítése, pityóka (európai nyelveken potato, de azért a magy. szó nem abból való, hanem a petyke, pity-ke, bogyó szók testvére, hisz a mong. bod-montsok sem a déli szlá- voktól való, hanem alakutánzó szó. pitty (szék. = pilinczek), 1. pecz.popocs-aj (pocs-olya || pacs-ang-ol), cf. lics- pocs).Tam. posivu (suintement, dégoutte-

ment, écoulement «humidité* = pasei, moiteur, humidité). pocsék (pocsékká tesz, cf. tam. passadi-y- idu- dévaster, gátér), pocs-ok (pocsk-ol), 1. pacsk-ol és poty-ol. pocz (poczok), 1. patkány, pocz (pocz-ak, poczok, pocz-os, cf. puczor, poczal, II pöczcz-ed).

Tam. i. possei (bedaine, panse, gros ventre); 2.póttá (chose grosse, enfléc; pottcissi grosse femme, potteiyan hydro- pique), cf. kann. potte (puczor, gyomor), poczok (poczk-ol, szék. cale, Unterlage s így a puczok és bucz-ka szók társa), pof (pof-a: a duzz-adt vlmi), 1. puffad.? pogácsa (cf. ser. bhaksa, nouniture). poh (= poczak, poh-os, pohók V f̂uv? pokla. Tam. pógil (nombril), kann. pokkufu, tud. poku id., cf. tam. kopp-ul id. et t-tat. köbei, göbek id. polez (pócz : tablette. könyv-polez, dressoir: konyha polez, orosz politsa V?), 1- puczok. poly-hö stb. = bolyho = moly hő. polyva, cf. tam. ’ulu (chafée, balle de millet et autres grains, cf. polu-bolu'- tomber, tam. ul-arti- = pul-aru, se dessécher, cf. Erzsi = Perzsi stb. pom-h (nőm. v. pomh-ad = dagad, pemh- ed, szék. dagad, gebed = romlik).

Tam. pomm-al (abundance, augmentation ; riz cuit tkp. a mi pomhadt, dagadt: pommali, grosse femme). pongy- (= pond': pongy-ol = bony-ol, pongyola, pengyele || pónya, pónyál, szék. id. II pöny-eg, pöny-eg-el czifráz).

Tam. pünu-, pun- (se mettre, se revé- tir, prendre, s’orner, s'ajuster: pün-bf-, fairé attacher, lier, cf. bonyol, fonyol, finyel).

NB. Orosz stb. pontivá, pofika (jupe de toile. toile chemise). · ? tehát semmit sem bizonyít, ponk (szék. emelkedés, domb, halom: ponk-os, dombos, duzzadt).

Tam. poftgu (monceau, p. arisi, monceau de riz ...; poiigam, accroissement •front·, tehát a ponkos xé%i,poug-ar, montagne, pofig-al saillie, élévation \ pongu- s'élever, se gonfler, cf. vánk-os, pánk, fánk etc.). ponyva 1. pongy.por (por-os, por-oz, por-h-anyó || cf. pur-ha).tam. porti-, combattre, livrer bataille, se battre, escarmoucher ; rivaliser cf. verseng: poru-dal nőm. v.). pos-ad (pos-h-ad, posvány || posadék = rothadt nedvesség s így a- büz-h-öd- alak társa, 1. ezt), posz-og (ló-poszogó, szék. Lycoperdon bo- vista).

A tam. nyelvben a föld pora: purludi I s ez a «föld» szó társa. Az egyéb-féle port

2 Szótár.

jelentó szók «piczi, törött· stb. je- lentésűek. Ezért a por (por-cz, porczika, részecske, perez) társául a tam. pofi (chose petite, menue, particule, moment, cf. perez, étincelle, cf. ti-ppori id. magy. szi-por-ka Dim. etc. X pori- s’échapper) szót meg az ezzel rokon porukku (ce qui est détaché, séparé du reste: porukku- man, terre détachée meuble, cf. porhanyó föld etc.) képzetet tartom, cf. man. buraki (Staub).

NB. Az orosz stb. praχ (poudre) társa a ser. par aga id. A perzsa osm. barut lőpor) tkp. gyógy- I izer, cf tam. marundu (médecine) s így nem tartozik ide.рог-cz (porcz-og, porezogó).

Ez olyan hangutánzó alapú, mint a tam. moru-moru'- (un gateau crier, sous la dent, étre trop cuit, trop frit, cf. porezogó sütemény).t porgolát (szék. = kerítés, cf. orosz pere- klad traverse, akadály vagy peregorod-ka cloison).porit 1. pirít.por-nya (pornyál: aprózva eszik, \ por).porond (vizhordotta kavics, homok).

Tam. varanTu- (varandu-, balayer, entrainer une riviére, un torrent, ramasser etc.).

NB. A vesszőt jelentő porond, porongy lehet I az orosz stb. szláv prut (verge) n-ezett alakja, de a prűd (étang, tó; pru-diV, arréter le courant de l'eau) a porond (gravier; gravel) szóval nehezen azonos.t porong (szék. szövet feszítő, cf. orosz prug, pruz-it' tendre, ang. prong.). poronty (porongy: szülött, gyermek, békaporonty).

Tam. pird- (= pora’- naitre etc. pira- nda, ce qui est né: pirandei, naissance; nature etc.).

NB. A tam. taleippiralfei (petite grenouille béka-poronty) «fej-forgatóival értelmeztetik, de lehet a tavaiéi -f pirandadu (béka-szülött) szók összevonása is.t (poroszló rég. porosztó s ez = orosz pristav inspecteur de police, messager). portya (porta is: portyáz = beütéseket, becsapásokat tesz s így a ver, pör szók társaTam. kusti (pet; kusu-vidu péter, ku- stwu- id., cf. tam. kttsu-ktisu- — posu-posu'- (chuchoter, szék. pusmog), posztó (szőrös szövet). Minthogy e szót se szláv, se egyéb árya gyökre nem vezethetni, mert a ser. vas- (sibi induere) igét a vászon szónál láttuk: megemlítem a tam. pott-i (tissu de fibre d’arbre, enveloppe etc.) szót. Az orosz stb. szláv postav a ser. pad- (vestire) vagy pud- (nectere) igéből nem jő ki, míg az sz-t combinatió a tam. t + t vagy /+// a szláv szó av vége a magy. d-nak utánzása).1 t(potroh = magy. poczak, cf. orosz potroy tripes, boyaux). poty (poty-og, pocs-og, poty-ol, poty-ó-s, potya II potty-an stb. || pacs-k-ol, pocs- k-ol).

Tam. i. pottu-pott-cn- (son imitatif pour le bruit du tomber et du frapper: p. p- enY-virlu-, tomber avec bruit — un fruit, pottyan az alma stb., — p. p. ént-adi-, poty-poty mondva üt = potyol) ; 2. pottu- (fouetter, battre, patyókál, pacs-k-ol, pocs-k-ol).

NB. A poty-a (hitványság, ingyenes) úgy értelmezhető mint «hulladék·, tehát a rossz és a munka nélkül jövőpozs-og (pezseg, bezseg), 1. buz-og.

NB. A pozsga (nedvteliség) meglehet a pezseg (forr) értelemből lett, de az is lehet, hogy a tam· pasei, passei (moiteur, humidité, jus, séve: itatta p. vigueur du sang etc. szó társa.I. pók (in-pók, in-bók, h-in-pók vagy a béka (nyelv-daganat) vagy a bog (kötés, csomó) változata.?II. pók; szék. pánk (aranea, orosz pauk, pauéek Dim. pau-tina, toile d'araigne. Tam. í.si/andi, 2. silambi, 2. pottu-ppússi)· pók-a (póká-1).A szláv po-viyalo (kötelék) szóból legfölebb pójálo alak jöhet ki, de nem pók-a, a mi a magy. bog (bék-), bak, boyo (mong.),bau,baj-i (t.-tat.),tam. vikku- (lier, de píkku is, mert ptkk-al-áttam : megkötöttség) szók társa. Man. btr/eliye- (bedecken, umwickeln, umfassen etc.).

pó fpójpócz 1. pucz-ok.

Sió tár. 3

pónya (szék. = ponyva), 1. pon-gy. pórász (szék. póráz is).Tam. purei-ssei, purősei (corde pour conduire et attacher un éléphant; pur-i lien,

corde, toron cf. magy. kötelet ver, tam. puri mutukku-, azaz ver, forg-at, für-t rokonok).NB. A szláv pro-via* (meg-köt) alak egy kissé messze van. pót- (pót-ol: kiegész-it, helyettesit).A tam. málTu (tnáTTu, récompense, substitution) a magy. más szónak a társa, a

pad-il, vad-il (équivalent, compensation récompense, substitution) névszónak nincs igéje.pöpöcs 1. pet.pöczcz-ed (dagad). Tam. póttá (chose grosse, enflée; grenouille de mer, tehát a fuval- kodó, cf. béka: poczak). pödör- = peder, pöff-ed 1. puffad. pök = köp-.pönye (pónye) = pónya.pör (pör-öl = per-el || pör-öly = verő).

A ver igénél látott alakokon kívül álljanak a következő tam. alakok : i. paTa-mbu- (frapper; battre, le blé, man. bire-,fori-) ;2. poru- se battre, combattre; rivaliser). Ennek igeneve pór (guerre, combat, lutte, bataille: dispute), pöszke = szöszke, cf. e változásra nézve a pey szót. pöt-köd (szurká-1, varkál).

Tam. pott-alákku- (fairé un trou, percer, trouer Ϋpottu-, ravauder, coudre). pöttön (piczi, petty).

Tam. potfu-bodi vagy podt-bottu (chose petite, menue).pő (póö)pöcsik (1. búsa, púzsa: tam. pússi, ver. insecte, reptile etc.).pöcz (= tani. pisám = ser. útja, sperme humain).pőre (pőre gatya = csupa galya; pőre szekér = egyszerű szekér).

Tam. vefU, velum (vide, vacant, vain, simple, seul, pauvre, dépourvu; kud. bori id.).pötyög (lazán fityeg: pötyögő: i. lebenyeg, 2. tölgy v. tőgy).puI pucza (szék. alfél és vulva puellarum : magy. pucza = pöcs.

Tam.possu (i. le derriére, l’anus, 2. abon- dancc de poils, poils de la vulve... immodeste).I puezék (a tűzhely-mege, cf. tam. pud-ei place, cóté, aduppu-ppudei tűzhely).pucz-ok (puczkó: «tűzhely vagy sód· fejénél a tűzre tett fa vánkosául szolgáló kő, tégla

vagy töltés, s így a szék. poczok Unter- lage, meg a buezka dombocska szóval azonos).Tam. i. muttu (soutien, support: puczok ... collíné, hauter, élévation etc.: muttu-

muttayiru'- un champ étre plein de monticules: csupa buezka és buezka);2. módú, móttu (hauteur, élévation, faite, sommet cf. pócz, ventre cf. pocz);3. mett-ei (chevalet d’un istrument á corde, nyereg = a poczok szék.); 4. tnédu, méttu (hauteur, élévation, collíné, tertre, monticule, buezka... ventre pocz-ak, syn. misei Vmi, mi, mé, hauteur).

NB. Az orosz politsa (tablette, dressoir) szó megfelel a polez irodalmi alaknak, de nem ismerve a szláv szó gyökét a népies pócz (emelvény) szót helyesebbnek s a tam. mSffu alak társának tartom, mert valószínűleg két különböze eredetű szó van összezavarva.puczor (gyomor, vastagbél; puezor-os = poczakos).

Lehet, hogy a pocz, poczak szó mellékalakja s így a kann. pótte (belly, stomach tam. passei etc.) szó társa, de az is lehet, hogy a puczor, a poczal, paczal alakokkal együtt a kemencze domborodását és keblét jelentő kudar szónál látott tam. kudar, kudal («intestin, entrailles, boyau, tripe·) alakok társa, mert van kuczkó = puczkó, punty = konty stb. mong. pon- su/ = konsul stb. csere.pudva (podva, cf. odv, dudva). Tam. podu- bodenal: podu-boduppu (vide, chose

non pleine).puff-ad (pöffed: dagad, pof-a stb., cf. iczi, piczi, Anna, Panna).

4 Szótár.

Tam. 'uppu- ('uppu-dal: enfler, s'enfler, se gonfler, étre enflé, bouffi d'orgueil, cf. pöffeszkedik, étre fermenté: upp-al, uppu- get, upp-asam nőm. v.). A tam. müii-si (pofa) a fuv, fű alakhoz veendő), puh-a (puhul, puh-it), cf. tam. pai (lenteur, douceur au toucher: puha; paiya douce- ment; de cf. orosz púi duvet és magy. pihe id.).puh-at-ol- (alattomban keres, tudak-ol s így inkább buv-at-ol, azaz a buv, búj igéből való s

nem a puha melléknévből), púja, pulya (piczi, törpe: a puják országa).Az elsőt igazolja a man. buya (kiéin, schwach, gering), a második alakot a tam.

pul (petitesse, bassesse, faiblesse \ pult herbe).pukk-ad (pukk-ant, pukk-asz-t).

Tam. pakku-vidti- (se fendre, éclater, se briser; pakk-en- fairé du bruit: pakku- p-pakku son imitatif marquant «plénitude, exces·, a minek következése a pukk-adás), i man fakca (bersten), cf. fak-ad, fok-ad. punty pro konty.purha (a rothadó vén fa porhanyó, porhadó bele).

Tam. mur ugu (tendreté: muru-iigu- se dissoudre, se fendre, périr; muru-get pierre tendre, s így a porukku ce qui se détache mellékalakja, 1. por), puruttya (ronda, piszkos), 1. fért- (för-t). pus-m-og (szék.). Tam. i. posu-bosu (chuchoter), 2. musu-mbu- id.? pusz-ta (pusztul, pusztit). E szót a t.-tal. bos, bus’ (vide), tam. poy syn. szó sem

menti meg árya voltától, mert a szláv pus-t-oy (vide, désert, inculte), lithván piis- tas (desertus «vas-t-us») az összes germán nyelvekben megvan. Hogy a \ ser. pú (purificare) ige-e vagy egyéb, nehéz eldönteni.

put-ok (= vánkos, s így a pucz-ok tam.muttu support, collíné eredeti alakja), putri (= burdé, föld alatti lak). Tam. purru (puTTu vagy purtu trou, nid, tertre etc.).puttón 1. bodon. putty-an = bugy-gy-an.pú (pú)pú-p (púp-os, pup-ora). A tam. nyelv hason- jelentésü szava muri-ppu (bosse) a magy.

mór, mar, morj társa, a púp a puff-ad- ige olyan igeneve, mint a tam. padu- igé-ből a pádu nőm. v.

püpücsi (pücsi-ke szék. = borjú s így a bocs, boczi mellékalakja, tehát nincs szükség a ser. pasu-ká (petite vache) szóval összefüggő finn stb. árya szókra), pücsök (tücsök). Tam.pássei,páyssei (grillon Ypáy- sau tér syn. suvat-kkörli tkp. falban lakó csirke). A ptriiesök alak a betü-tor- latban gyönyörködő árya-fajuak közelében keletkezett, hisz az igazi turáninak még a Kiara combinátió is fogtörő. püffed = puffad. pühődöz (szék.), 1. pih-. püh-öl (páhol, a vág- mellékalakja, valamint bak-ó is), püszög-et (= bizeg-et), 1. buzog. t(püszög-et rég. czifráz, orosz pus-niy X ser. bhús- ornare).Ra

(NB. russ —- or-osz, Rusz-csuk — O-rosz-csik; mong. crem-s-i- — ’remél.)-ra 1. rej-t.t(rab, orosz rab, esclave, serf, cf. tót), rab-ol- (nem a német raub-en, hanem a perzsa rub-t voler, alakból, cf. kalóz). t(radina, eredetibb a szék. ejtésü rodina = orosz rodini, couche, accouchement \ rod- szúl).’rag-ad- (i. meg-fog, z. tap-ad: ragasz-t: ragály stb.).

Tam. ura'- (uYakk-al: saisir, prendre á la gorge, torkon ragad ... prendre, voler entiérement: ragadozó állat), cf. rek-ed. t(ragyiva, solers = orosz radiv-ty, soigneux, empressé).ragy-og- (rogy-og- szék., ser. re%, splendere, tremere, cf. rez-eg).? raj (raj-kó, cf. orosz roy, essaim, cf. tam.irlei, troupe).

Sió tár. 5

'rak- (rak-ás, rakos-gat = szék. ratymat-ol).

Szótár. 1

A tam. nyelvben négy ige van : irakku- (le-rak-), ci'-ru- (reá rak-), vai'· (helyez), iru-ttu- pro irukku-tu (rak, valahol hagy). A tam. iru'·, irukku- (rester, s'asseoir... | étre, t-tat. irid.) megfelel egyszer az örök-öl (marad) alaknak s másodszor a trans. képzőtlen rak- (maraszt, mong. or-ki-, hagy) igének, a melyhez számítható a tam. urakk-am (dépót pro irukk-am); az iruttu- (fairé rester ... mettre. placer sur, établir...) a szék. raty-ma-t-ol gyökének).t(rakoncza, eredetibb a szék. rók-ancza \ orosz ruka, kéz, kar), raty-mat-ol- (szék. rakosgat), 1. rak. rav-asz (ravasz-kodik, cf. perzsa riv, ruse, ravaszság), rav-at (ravat-al...), 1. rov.rá (rá)? rács (cf. orosz rics-et-ka, treillage, grille de fér, perchis...).’rá-g- (rágicsá-1, rág-al-om).

Tam. ári'-, arikku (ronger, mordre, piquer... s így a mienk riá-g eredetűnek látszik).’rán-cz (nőm. acti a rán-t-, összehúz igéből s így semmi köze a német Runzcl szóval, a

melyből runczli lett volna).’rán-g (pro rán-og, rán-d-ul, inchoativ, rán-t, ránczigá-1).

Tam. i. uVandu- (tirer de la marmite, urandei, désunion, separation cf. kirándul ... vexation cf. ránczigál) ; 2. iráiisu- (1. frotter = urőiisu-, 2. enlever en frappant, le vautour empoigner sa proie). rán-t-, rát (rántotta, rátotta).

Tam. utattu- (dessécher, brúler, rótir, griller: uratt-ei, mauvaise odeur, rá tás szag, sécheresse urat ti, pain, a sütött; Vurandu-, sécher, se dessécher, maigrír). Ezen alak a ráng alattival azonos alakú, de valószínűleg két külön alak van összezavarva.

NB. Az 11 rof/i. ro(/i (pain, biscuit) szót hibásan hindosztáni szónak jegyzik, holott az uratfi, iirotli változata.t( rásgya, rösgye, rózse V orosz stb. riex- couper).'rát- (stb.), 1. ránt-.'ráz- (ráz-kod-ik, ráz-og-at, rázó-s).

Tam. II. irattu·, ratlu- (mouvoir, agiter, vergeter, fairé bruit, cf. ardttu, fairé sou-venir, frotter...).re (ra)’reb- (reb-ed-ez, reb-eg, rebb-en, rebb-ent = rezeg, mozog...).

Tam. urappu- (menacer, effrayer, exciter, presser de la voix: urapp-al, effroi, instigation = rég. rezz-esz-t).’reb-d-es- 1. rep-.'reb-eg- (reb-egö hang: cf. tam. ira-vei, ravei, voix tremblante, 1. rem-eg).? recz-e (rovátka V ? resz-el vagy orosz riex- couper... II recze, hálózat, 1. rács). 'red-δ. A rét-el szóval egy-gyökünek vehetó. redv (redvcs = nedv-es, valamint a szék. rev-es = lev-es, nedves).I 'reg-e (= rágd: regél az ember és a béka is szék.).

A kann. ragafa, kud. ragale (incoherent talk) megfelel a tam. arav-al nőm. v., ennek igéje aravu- (parler avec bruit) tehát fölösleges a szláv ried, riek (parler) igéhez folyamodni.'rej- (= rdy : rej-el, rejl-ik, rej-t, röj-t). Tam. иГеі· (s’arréter, rester, loger, étre:valahol rej-li-k: иГеіу-al nőm. v____ce quireste dans le coeur = haine, urei, fourreau, gainc, étui, a miben valami rejlik..., enveloppe, couverture...) s így a ser. rah-as, rah-ita (secretum) alak is fölösleges, rek- (= rák: rek-ed, rek-esz-t || rekk-en, rekk-enö, rekk-ent).

Tam. irukku- (serrer. presser, resserrer, durcir... irukk-am, état de ce qui est resserré, étroit, lieu étroit, chaleur étouf- fante: rek esz, rekedt, rekkenóség = szorító hőség V irugu , étre serré, resserré, com- primé, coagulé, obstiné...).

NB. A M Ny. N. szótára hiába vett föl i. reked. 2. reked. 3. re leken. 4 rekken külön alakokat, mindegyik gyöke a 'rík nora v. s ezért áll ed intr. képzővel.’rem-eg- (= rdm-eg: 1. mozog, 2. fél).

Tam. urum (peur, tonnerre, foudre: uí’umu-, tonner, fairé du bruit, gronder). ’remek (= rámek: rég. darab, vágat).

Tam. irav-ei, rav ei (particule de quelque chose, petitesse, peu, cf. rov). ’rem-ény (remé-1 s erőltetve, rrmén y-l-re,

Szótár·2

mény-el). Man. ere· (hoffen, warten), mong. ere-m-si- id., tam. rama (désir).'renk-esz (zömök, a rokk-an и-ezctt gyökéből).’reny- (= rán: reny-e-ked-ik, reny-ód-ik = aggódva tűnődik || reny-he).

Tam. arlungu- (pleurer; se perdre, souffrir *étre indolent·, cf. k.-tat. iren id.: arlung-al,', pleurs; désolation, ruine, cf. renyhó dőledezett..., paresse...). rep- (ráp: rep-ked, röp-ked, reb-d-es, rep-ül, repp-en).

A tuju rápu (to fly) lehetne a kann. páru- (to fly) inversiója is, de lehet a tam. irá- (passer ..), irappu igeneve is, cf. vereb.’rep-ed- (= ráp-ád: reped-ék, rep-esz-t).

A tam. iru-ppti nőm. v. igéje iru'- (briser, casser rompre, couper, aequitter, payer = le-ró ...), ennek intr. alakja iru- (se briser, se rompre, se fendre, se séparer, se gátér...), tehát a miénk rep nőm. v. ed intr. képzővel, s így a rav, rov gyök mellékalakja.’rész (= rüf: resz-el, resz-el-ő, reszet-el || I risza, riszá-1 = nyüszütől).

Tam. 1. arain (lime, acier: ará-ttu-, arávu-, limer, polir) ; 2. irávu-, rávu- id.;3. ureitisu·, urósu-, rösuuróíisii-, roiisu- (frotter, frictionner, gratter); 4. urasu- uras-al- id.).’ret-esz (= rtit-esz; rég. láncz, de ezért lehet a rag-asz rek-esz társa).'rév (= ráv: nedv, lev, patak, Kecse-rev-e szék. reves: nedves, korhadt).

Tam. arttv-i (ruissean, r. qui descend des montagnes... Varttvu- couler..., 1. roh-an).

NB. A szláv rit-ka gyöke a ser. rí (fluere), de ez nem éppen azonos a rob, rév alakkal (cf· ribál — rihál)réz (= ráz: réz, rez-es).

A tam. iradi, radi (cuivre) valószínűleg a ser. eredetű rattam (rak-ta: sang, couleur rouge: cuivre) szó változata, mert a tam. sembu is (a színes, szép = vörös érez) hasonló értelmű, cf. ver-es.

re (ró is) rece-eg- (recscs-en).Tam. ncda-ncd-en- (son imitatif d’un

abre qui craque en se brisant), cf. rost és lusta).’re-g (reg-gel pro reg-vei).

Tam. erlu-gei nőm. v. Ϋerlu- (se lever, erltmáyivu, soleil levant, erluván, le levant, l’orient) s így a ’re-g is igenév az ere-d2- odképzetü ige gyökéből.’rej-t (rej-t-am, raj-t-am: reja, rejá, ra, re). Tehát eredetileg sem volt teljesen alhangú, hanem csak félig, a minő a tam. ér-a (reá fölébe I iru- monter) igekötő, melylyel egyeredetünek kell vennünk.’ren-d-ül Kren-g.’ren-g- (pro ren-eg, rend-ü-1, reng-e-teg || ring-).

Tam. arltmgu (craindre, flotter, retentir, s’obscurcir... arltmgu-dal, fluctuation, état non stable... crainte, s így az alapértelem a remegés, mozgás), res-t (rös-t a lus-ta, lassú változata), 'resz-k-et (V rez-eg).’rett-eg- (rött-ög-, rett-en-, retten-t || rütt- et-ik rég. elragadtatik = elbámul...).

Tam. uruttu- (étonner, épouvanter, terri- fier... inspirer, exciter), cf. a következővel, 'rez-eg- (riz-eg; rezz-ed- rég. excitatur, rezz-esz-t rég. excitat, rezz-en).

Tam. i. aru-tti (crainte : arultu-, exciter, exhorter, éveiller, artilu, arundu bő-, étre agité, s’éveiller); 2. aralu- (étre épou- vanté, s’effrayer: aratti, terreur pro araf-tt).ré (réj'réb-ed- (réb-ed-ez, réb-z-ik || rév-éze-t székely = ijesztő valami).

Tam. iribtt, irivu (fuite, perte, «crainte, aversion > Ϋirt-, fűire, craindre ...), tehát a mienk töve nőm. v.). récze (rúcza, cf. tam. tárd, anas).’rég (rég-i, rég-en).

Szótár. 3

A tam. ir-kanavé (olim) a t.-tat. et-ken (de bonne heur) társának látszik s a ’re-g gyökéből valók, a többi 6 tam. szó azt mutatja, hogy a rég az öreg szó csonka alakja.’réj-, rí- (ri-ad-, riv-al-).

Tam. irei- (crier, retentir, résonner, gronder: ireindu bóy virlu-, se prédpiter en cnant, riadva támad).'rém (általában alak || rém-l-ik).Tam. uru (forme, figure, «аррагепсе,corps, objet qu’on ne distingue pás bien» beauté, image, piece, partié, possession par un esprit II urubuyuruvam id. uruvu figure, forme, crainte uru-vcli «apparence, re- présentation confuse de ce qu'on a dans l’esprit»).'ré-s. A rep-ed, 2-od képzet gyenge távéból rev-éa helyett.'rész (darabka, tömeg).

Tam. írási, rási (quantité, terme d’une proportion : rási-bágam, fraction, portion, morceau, rdsiydna, consenti, choisi, cf. részes).’rész-eg (cf. tam. irei, iréyam, liqueur enivrante = ? irasam = ? ser. rasa, li-

quidum).I. ’rét (rét-eg, ré-tel).

Tam. íratta, rattu (double, íratta- iratti'-, ratti'-, doubler, réitérer, répéter: se partager en deux . . . Ylrandu deux).? II. rét. Lehet a német Rieth, Ried szó társa is, lehet a tam. aridam (prairie

verdoyante, gazon) szóé is. Ezt a ser. harita (couleur verte Vkari, viridis, · flavus», cf. Buryat hara = mong. sara, t.-tat. sári flavus), p. p. alak rontásának tart-ják, s a hari szók áryaságát a lith. zalias (!) szláv zeleii (viridis) szóval támogatják.

! rév (rév-ész, cf. tam irévu, révu, rivage, bord «gué, douane·).réz 1. ráz.t (rézsut, magyarul vagy székelyül = csa- pinólag, csapintólag V orosz . . . . riez,

riesu-, csap, vág).’riad (ijed ; rib-ad, riv-ad, riasz-t = riv-aszt),

1. réb-ed-. riba (= riba : ribá-1 : rángat, tép, szakgat: ribancz).Tam. uruvu- (tirer du fourreau, dépouiller, élaguer, efFeuiller; raboter, uruv-al

uruvu-da! nőm. v.). riczál (riszál, a reszel mellékalakjai, némi árnyalattal, a fóértelem mozgat).’ri-deg (cf. hi-deg, tehát a gyök 'ri, különvált, nem nyájas, cf. tam. oruvu-, se sépa- rer, s’éloigner Voru- un), ri-gy, rü-gy (rigy-ez, rügy-ez).

Tam. II. úri- (germer, pousser : un-dal, uriva nőm. v.), mong. iire-ji- id.'rihá-1 = ribál.’ring = reng.ringy (= rind! : ringy-rongy || rom, romol·, ront. ..).

Tam. arli-nda part. perf. \ arli- (périr, se corrompre, se gátér, tomber en pous- siére, étre corrompu, violé: arlimbu, arhvu nőm. v. corruption, perversion, viol, destruction, décadence, ruine, perte...) Tehát a 'ro-m nőm. acti s azután igetó. 'ri-p- (ripp-en-t szék. = ritty-en-t, csattant, vlmit zajosan végez || rop· id. 1. ezt).Tam. irci-ppu (bruit, fracas, vacarmeV irei'- pro irei 1. réj, ri-).

NB. Λ ·πρϊ, ropja a tánezot· kifejezésben nem ugrás jelentésű, mert mondhatni jól rittyenti a tánezot, rittyent pedig nem ■ugrás· jelentésű.’ripacs (cf. orosz riab-et: avoir des marques de petite vérole, riab, moucheture...). 'ri-pő (ripók, rüpók).

Tam. irlivu, irlibu (bassesse, objection, basse condition : irlwána, bas, vil || irlippu déshonneur, dédain, abaissement . . .V irli- étre bas).t (riska, rőt stb. árya szók, orosz rtz-iy, ger.roth, red...) t (ritka = orosz stb. riedkiy, rare ... ried- devenir rare, mince ... ). ritty-eg- (ritty-en-t).

Szótár·4

Tam. íratta-, íratni- (iraTTu-, fairé un giand bruit-, retentir). rittyó (rittyóz = cf. ser. réta-s semen virile), riv- (ri-, rtv-ás, rí-many, rig-gat pro riv- gat = rikkat).

Tam. ar/u- (pleurer, crier, se lamenter : arlugei nőm. v. || arluiigu-, pleurer, reten-tir, s'appitoyer ... arla^ -ani = rivó-ka, síró gyermek || art-ei’- crier, appeler ...). riz-eg = rez-eg.rí- (rímány Kriv-).rí-ad (riv-al L rég. réj-.rí-kol-t (ίΊΤν.).(rizs nem a hindu, hanem a tam. arist (át a Iában gabnanemú) szónak perzsa-arab közvetítéssel való mása).'rob-og- (rob-aj) tam. uravu (pesanteur, poids «mouvement, agitation·).ЗооI

(rocs-ka = orosz roc-ka edény-füle stb.).’rogy- (= rod': rogygy-an, rosk-ad, rozz-ad). I Tara. arlundu- (s’enfoncer, étre préssé en bas, couler a fond, étre peine, vexé ...)

NB. Λ szék. rogy a gát zuhanója alatti mélység — tam. arlundu (profondeur de l'eau). Kétségkívül a tam. н-ezett alak.’roh (rég. feketés: roh-ad ...).

Tam. arlugu- (se pourrir, se gátér, se corrompre, se putréfier : arlugti-dal, arIngái nőm. v.).’roh-an- (roh-am-os).

Tam. агтчі- («couler, approcher, atta- quer·, cf. ribal = rihál 1. rév).'rohoda 1. ronda.'rokk-an· (t. alább száll, romlik ; 2. álomba merül szék).

Tam. uVakku- (détruire, ruiner || traire : urangu-, dormir, se faner, se rétrécir, tehát tkp. konyul-, mert az alvó is, a fonnyadó is, a rokkanó is lekonyul: urak· k-am, sommeil, tristesse, a rokkanás).'rok-on (rég. közeli, szomszéd, atyafi).

Tam. arug-an (proche, parent: ar ligámi, proche, voisin, contigu, arugu, pro-ximité, voisinage, bordűré, cóté etc. Varu- | gu- s’approcher . . . ). A mong. uruk (Familie, Verwandtschaft, cf. tam. uravón, parent, proche).'ro-m (nőm. v. rom-ol-, ron-t) 1. ri-ngy. 'ronda (ronda-ság, rond-ul || rút pro rohoda). I Tam. u-róndei, róndei (saleté, immon- dice: mong. or óda schlecht, hásslich /magy. rohoda).'rop- (ropja a tánezot, rittyenti a tánezot, szék. rop-og, II ropp-an, roppant-, || roppant = nagy, sok).

Tam. uruppam, uruppu (chose grosse, abondance, || ireppam, reppam, plénitude', remba, romba, plein, beaucoup || urappu, force, dureté, ce qui est fort et grossier V ura'- étre fort, orageux, bruyant. . . ). 'ros-kad (pro rogy-kad) 1. rogy. roj-t = rost (cf. perzsa rise, rojt, bojt, | gyökérszál, rost).'roszsz (pro roh-osz Vroh, roh-ad). rot-ad- (rég. = roh-ad-, rot-h-ad, tehát a roh gyökhöz nem tartozik).Tam. nodi'- (se macérer, se putréfier, suppurer, empirer, bouillonner, se goufler |en écumant, mint a rotliadó test s így a loty gyökkel rokon), rott-an = rozz-an = rogygy-an Vrogy. rottyog- (rotty-an II ritty-eg, ritty-en). Tam. игаГГи- urnTTti-, fairé un grand bruit, retentir . . . ). rov-, rav- (ró-, ró-dal: fát ró, adót ró, le-ró, rovás, rovatai stb.).

Tam. iru - (couper, briser . . . . répli- quer «visszavág . . . acquitter, payer : leró: ir-ei nőm. v. dette, tribut, taxe, impót, ligne de la main, cf. ér és rovat; iruppu nőm. v. payement, initial, nőm. v.), mong. ira-, uru- (zerschneiden . . . ).ró (ró)'ró- /rov-.'ró-ka, (cf. tam. űri renard ou chacal mále . . . ).I. ’ró-na (út, tkp. rovás, vágat /rov, ró, mert a tam. vetít chemin /vettu-, metél).

Szótár. 5

II. t (róna, sikság orosz stb. rav-nty, rov- niy, égal, uni, rov-ii-at', applanir, nive-ler .. . ).röröcs-ök (rücs-ök, röcs-h-öl . . . összegyűr, ránezossá tesz).

Tam. arattu- (froisser . . .).1 ’rög (rög-ös, rög-öz, rög-zódik).

A rög legközönségesebb neve a tam. nyelvben katti (köteg) s így bámulni lehet, hogy a M. Ny. N. szótára nem vette észre, hogy rög a rag mása, hisz rögződik és rag-asz-kodik csaknem azonos értelmű. A tam. иТ-ег- (se cailler, se coaguler, se geler . . . s’arréter . . .) ige a rag-ad-nál látott alak mása. rög-tön, röktön (a röptön változata, a mint a tam. раГа-ndu varu- röptön jő : venir en volant = accourir en toute háté, mutatja), röfög- (rőh-ög: ?) röp-ül 1. rep. röst = rest.'röv (röv-id, rev-id, eredetileg concisus s így a rov gyök másából, tam. ári- étre coupé, tranché, rogné «écourté* . . . ari-gei, ari-dal, arivtt nőm. v., a tam. szót 1. kurta alatt).

Szótár. 3Ó1

rőcsak az nem bizonyos, honnan került nyelvűnkbe, mert a szláv fvoy alaknál közelebbi a ser. svayam-\)6\ származó tain. suya, suyam (propre, natúréi, spontáné etc.) alak, minthogy suyattu is van. saj-d-it- (sej-d-it: sejt: gyanít, konyit).

A tani. síi-t/ti (inciinaison «faible notion, apparence, allusion, oeillade, signe· etc.) nőm. v. valamint a sáy, sáyam (couleur ... forme, apparence, ressemblance etc.), a sáy- (se pencher, s'incliner etc.), igéből való, mert a konyitás, sajdítás, sejtés csak annyi, mint ·faible notion· az ismeret felé hajtás, saj-d-ul (szék. suttyomban vonul, sirül || saj-in gyors).

Tam. 'ai-y-eti- (se hátér: W, signe de vitesse), saj-ka = csajka, saj-na (saj-og), 1. jaj-, saj-og- = saly-o-g-. saj-t í/saj = sav), saj-t-ó (pro saj-itó s így saj-ul 1 saj).

Mong. siya·, siá- (pressen, keltem), tam. sekkei (moulin, préssé á huile etc. sekk-áttu- = man. sekiye- ausquetschen, keltem Ystkku).

NB. A sajtó és satu rokonjelentésű ugyan, de különböző gyökü. sal-ap (nőm. v. salap-ol: sokat jár-kel, szék. salapi), 1. szalad, t (salavári = perzsa sal-vári: lábra-való).I sall-ang (sal-ang, salang-os).

Tam. salli (frange, glande de frange, falbala; sal/u, morceau, fragment, cf. szalag.I. saly-og- (rég. csill-og, ragyog).

Tam. salukku- (bríller, reluire, édater, cf. salukku, ostentation, vanité, orgueil etc.) II saly-og (saj-og: égón faj).

Tam. sulf-idu- (brúler, cuire, «fairé mai· sulfu chaleur excessi f., cf. a csal-án, csolán).sanda (sandi) a kandi gyengült alakja, sand-al- (szék. sand-ar-ol: lassuskod-ik).

sunyi (sunda). sanny-ad- (szék, soványod-ik, fogy, sanya- vész-, csenevész).Tam. sannam (petitesse, ténuité, minceur, délicatesse, finesse), cf. satnya,

sanyar (baj, szenvedés, kin : sanyar-og).rők-Öny (rőkőny-öd-ik, szék. = puhul az olvadni kezdő ólom ... a szövet... stb. a régiség miatt, s az ember ina félelmében).Tam. urukkam (fusibilité, tendresse...V urttgu- se fondre, se dissoudre ... urukku- fondre, liquéfier, attendrir, affaiblir . . .).rurubasz-kod-ik (srék. rugaszkodik), rúg-, rúg- (tkp. ugrik, mert az ár, érték magasra rúg, csak ilyen alapértelemből folyik).Tam. urukku- (1. passer dessus, franchir, sauter ; 2. ménacer, presser ... ).? ruha (ruhá-z).Az osm. uruba = olasz stb. roba, ruba (eredetileg: ragadmány, s ebből való a b — g, h álla a magy. ruha, a mely átment a délszláv nyelvekbe s az új gör. nyelvbe ruya alakban.rú (rú)rúcza = récze.t (rúd (rúd-al). E szónak annyi társa van az árya nyelvekben (a ser. rtdh-, to grow, gyökre vive), hogy a tam. uráttu (perche) I szó is az angol rod, rood szóból valónak látszik.'rút (= rohoda) 1. ro-n-da.

rii'rücsök-röcsök.'rügy (stb.) 1. rigy.'rüh (rih = var szék.) tam. arugu- (déman- ger, piquer, géner, mert a tam. sorivá is tkp. zsurolni való).'rüt-tetik (a rett-eg, rött-ög mellékalakja I a megfelelő tam. uruttu- egyik értei- j mében).Sa fsa)s = és (is), sabrág = csabrág.sadar (űz, hajt: a hadar-, zadar igék mellékalakja), saj-talan /sav, sótalan). saja (saját). Kétség kívül árya eredetű,

2 Szótár.

ben használ tátik a tagéi (quality, condition: illőség) névszó is, pl. perun-dagei (nagy-minőség = nagyság), sám (sám-ol; sám-fa, valószínűleg a tám, mong. dem szó mása), sánta (sántá-1, sántiká-1, sánt-ul).

Tam. 'aúar (affliction, crainte, maladie : aiiaru-, se décourager, devenir paresseux, cf. ippi = sippi etc.). sap-ka (sip-ka). 1. sip-ag. sar-ab (nőm. v. sar-ab-ol-, sar-l-ó, sor-l-ó ; az I ar-at gyök j elótétese). sarj (sarju, sar-ang || ser-eng, ser-d-ül; tam.

alakokat 1. a ter-eb, ter-em alakoknál), sarok, sorok (szék. láb sorka, ajtó-sorok, orsó-sorok).

A tam. surli-y-ani (pivot d’une porté) meg kondei tirugi syn. kifejezések mutat-ják, hogy a székely alak a helyesebb a mr-ul (forog) igéből, mert a tam. surli-, suri-, tirugu- (tourner) azonos jelentésű igék.saru (a legrégibb lábbeli).

A tam. seruppu (sandales á courroie), mai. ceri-ppu (shoe \ séru-, sér'- unir, joindre, se revétir) szót a magy. czipő szóval vetették össze, de a czipó, czip-el-ó I a czip-el, czipál (húz) igévql egy-gyökü, az osm. caru-k = magy. saruk plurálissal.I. sas mong. tas (eine Art grosser Adler, cf. mai. tatta, tam. tattei, parrot).II. sas (poteau), tam. tadi (báton, pieu, massue etc.).satnya (pro satonya: satnyul, csappan = lapul, nem nö).

Tam. sattu (parte, corruption ; tattun- diminuer).satu (sotu, sutu: a kovácsok csavaros csip- tetö üllője, sutu-pad).

Tam. sidei-sutTu (s. suTTu, moulin á sucre tkp. zuz-va sodró, sidei- détruire). sav (sav-ó, savó-ka, sav-any || só pro savó || saj).Tam. i. sav-ar (terre salée, savarman id.: savarkkam, sel en bloc: sappu-savar, I terre salée; savakkaff-, savarkkali-, aigrir, étre aigre, avoir le goüt de sel: savany-od-ik: sav-adu terre imprégnée de soude); 2. 'uv-ar, s-av-ar ·, 3. sama-nádam (térre salée).

NB. Érdekes, hogy a japán siwo (sel, sav, só) szóból síieo-ni adv. «kedvesen, barátságosan· jelentésű.sá (iá)-ság (ség), a hasonértelmü tam. mci képzőt (qualité, état) értelmezik. A classicus nyelvA kan. sottu (lame), a tam. nyelvben sottu (défaut: sntti, état d’estropié) jelentésű s így inkább a magy. sete, suta (béna) alaknak megfelelő. A sánt-ál, tam. kindu-, tándunondu- (boiter) ; muda- mána, és soppáni, (boiteux), de amaz igékből is van nőm. ag., ezért a sánt-a aequivalense a tándu- (tándi-ttándi-ppé, aller clopin-clopant) ige. sáp-ad· (halvány-ul, sápad-t stb., cf. zá-p). Ezen igének régen «soványodik» jelen-tése is volt, de a fójelentés még sem az, mert a sá-p nőm. v. = tam. sA-vu (mórt, Vsd- mourir); ebből van: sáv-ődu- (la mórt courir = se flétrir, se faner), sáv-álei (chose maigre, maigrie), sáv-attei (dessé- chement, moisson brouie sáv-i id.). Tehát nincs szükség a perzsa sefid (fehér) szóra, mert a sá-p hasonló logicáju a hal-av- ány képzettel.I. sár = csér (cser is), 1. ezeket.II. sár (sárig szék. = sárga).

Mong. sir a, sara (gelb, weisslichgelb : sarja vagy sarja morin, sárga, sárgaló,V mong. sira-, sara- braten, sárgit, pirít), t.-tat. sari id., cf. tam. a-sat'ukk-am (teinte ou couleur rouge foncée). sár (sár-hatnék a kancza, sár-l-ik stb.).Tam. sűrű- (s’accoupler etc.).? sárkány. A tam. paTavei-nágam (repülő kigyó) után lehetne a szár-ny szó gyökéből is, de látva, hogy a Dragun-ból tárkony lett, az európai draco-n szótól nem választható el. sás tam. sAy (pro sás, espéce de jonc ou cyperus, cf. sáté, csáté, csádé): t.-tat. saz.

, sás-ka (szöcs-ke || szütyő-ke).Tam. tattu-ppfissi (sauterelle V tattu- sauter, cf. tam. tat ti — satti).

NB. A szöcske alakot pro szök-cse s így a sás-ka-t is pro sák-sa lehetne venni, de a fece-ke szó a fecs-eg igéből való s (gy alakult a sás-ka stb. is.sáté (csáté, csádé: átalában «lapos» (tam.tattu) levelű növény, sás, meg a sűrűn vetett kukuricza is).

3 Szótár.

Tam. i. tattá (chaume, tayau, tige de millet et d’autres céréales . . . «chese plate, applatie» bambou, mert ennek levele is sáté alakú etc.). Ezen alak változata: satti (poéle, plat, chose plate) südu (holcus, ismét a csádé levelű növény).? sátor, tam sattiram = ser. chatra (um- bella Vdhad- tegere), cf. mong. tsatsar (ein offenes Zeit), sáv (sáh : sáv-oly, sáh-oly: sáv-os, sáh-os; rayé, á raies).

Minthogy a régibb értelmezés szerint a sáv = vessző (tehát, husáng) s innen vesszőszerü húzás, czifrázás; a megfelelő, tam. alak sav-alam (lance, pique, tkp. hosszú vlmi), mert sav-al (perche, aviron etc.).se (sítjse (pro és ne).I. seb (= sű6: vág-ás, tehát csap-ás s így a mellékalak képzőtlen igeneve).II. seb (= s’áb: seb-bel-lobbal, seb-es-en, ismét a csap- mellékalakjának igeneve, mert

vág-tat-va = seb-esen ; k.-tat. £ab- is- nem «csapkod·, hanem vágtat, éab- pedig = csap, vág).

III. seb (seb-es túró szék. = csípős, vágó \ csap- mint elébb).sedre (szele-burdi s így a sodor, csűr-csavar, zadar mellékalakjából), sefe (= sáfá, v.

sefe-dcszka = lapító deszka, s így a tep-s-ed gyökéből való tam. sapp-attá, sapp-ei, chose plate, applatie). seg-éd (= ság-éd; sege-del-em || segé-ly, seg-éj: segély-t, seg-ét, seg-ít).Ha a tam. sagida-m (association, union, accord, accompagnement: sagida-n,

compagnon, associé, ami, partisan etc.) és sag- tlyam (secours, aide, assistance, bienfait, faveur etc., sagáy-an = sagt'dati), a ser. sah (sustinere) gyökből való: akkor a miénk sem máshova való. Csakhogy a ser. sah- aligha =? sa-vah- (együtt visz), mert a mong. segü-, segü- (aufheben) létezik s nem képzelt valami, segg (= sügg: cul, ülep).

A kann. tika (cul) valószínűleg a man. I te-ku (Sitz) társa, a tam. sagana-m (le |derriére) nem ser. szó (egy iszonyú gyökből kicsikarva), hanem a mong. sayo-

(sitzen) származéka, valamint a magy. szó is. sej-t- 1. saj-d-it.sejt (= siiy-t nőm. acti: lyuk, lyukacs, cf. tam. suttá, trous que font les vers dans un objet qu’ils rongent). sekély 1. esek. selej-t (cf. sil-ány).selyem (= sáí-cm: cf. orosz sel-i, soli, soie).sely-p (= stil-p, pely-p, szék., cf. tam. sa- lappu-, jaser, bavarder, bredouiller; cf. orosz sepel-, siffler en parlant). seny-ed-eg (= sáü...; sennyedék, söny- nyed-ék: kosz, rüh 1.).

Tam. sun-du (teigne, gale de la tété, raclure etc. \sun-ci'-, démanger, causer, avoir démangeaison).

1. senyv (= saiw = senyv-ed : 1. puhul, |J ezért szék. senyvesztett káposzta; 2. rohad).

Tam. sun-ei- (s’amollir, devenir mou ; se faner, cf. sun-du-, se réduire par l’é- vaporation, cuire á l'étuve etc.).II. senyv (senyv-ed = zsibbad = szék. sün-, suny-ik 1. ezt), sep- (= sáp: sep-ed-ék szék.= süpp-edrék: sep-ed-, sűp-ed, süpp-ed, cf. suv-ad).

Tam. Nro 2. sapp-alf- (étre creux, enfoncé v. gr. les yeux, les joues, cf. süppedt arcz, szem; s'applatir, s’en dom- mager en tombant ... un fruit, tehát: horpad = süpped etc.), mong. cib-, dibbü- (versinken, untergehen).

NB. A tam. nyelv szerint a sep-ed, tep-s^d, tap-si is sáp (a tepsedt fog) alakok egyek.sereg (= sar-eg: sereg-el-, serg-el, cf. sürü).

Tam. sér-vu (foule, reunion, troupe, compagnie ) sérti- se réunir, s'assembler etc.).NB. A magy. sereg szélesebb körű. mint a mong. Isfrih, t.-tat Ari, a melyeknek se gyöke, se rokonsága s

így ha kölcsönzés volna, nem a magy. a kölcsönzött.seréb (= sár eb : zseréb : 30 szál fonal, cf.

tara. sara-vá guirlande = füzér), serge (= sdrgá, cser-ge rég. 1. stragulum;2. siparium).A nyelv hangtanát nem ismerők ezt is idegennek veszik, pedig a ter-eg, ter-iil

4 Szótár.

3<>4ige másából való; ennek társai: tam. sart- (se répandre ... sári'- étendre etc.), t.-

tat. ser- (étendre). set-e (= sütá; suta: béna).Tam. sottu (défaut; sotti, état d’estropié, sottigaiyan, manchot, setekezü etc.).

settcn-kedik (suttyom-ban jár s így annak mellékalakjából való).se (sö is)

sellő (pro serló, tam. suriyal, tournant d’eau, gouflre: surl-al id.), 1. ser. sely-ed- (sej-ed, sij-ed, szék. = süly-ed, sely-m-ék = sepedékes hely).Tam. i. sáli- (=sakk-a/i-, s’applatir, s'étendre etc. tehát tkp. tep-sed); 2. Nro 2. sárii- (se creuser, étre enfoncé, s’applatir). semer (sömör, eb-semereg szék. impetigo). Tam. tdmarci, padar-támarei (dartre, impetigo), seper- (söpör-, sepr-ü, sepredék).

Ezen ige legközelebbi társa a t.-tat. süpür- (balayer), de ez a tam. tupp-aravu (pureté, propreté, netteté etc. tkp. csuf- talanság) módjára a ciib (szemét) szó származéka.

I. ser (sör).A tam. siirli-gei (callou, jus de cocotier, mert nem a mai sör forog szóban); a tam.

sur-am, surei id. szókat a ser. surd- ból származtatják s a su részben a ser. síi (jó) szót látják, pedig a tam. sura- (sourdre, jaillir, sortir etc.) ige helyesebb gyök.A t-tat sira megfelel a sanscritizált surd alaknak, cf. ser-d-ül.

II. ser (ser-es = sodrott: ser-ül, ser-l-ik, ser-d-ül, serd-ít — ser-it || sir-ing-, sir-ing-όζ-, sirül, sir-it II sur-ul, surr-an || sűr-ög, sűrgó-s, sür-g-et, cf. szorog).

A «forgás» alapértelmével biró ezen 4 mellékalaknak a csór-ál és csűr igéknél látottakon kívül a megfelelő főbb tam. igék ezek: 1. suri- (tourner en rond, en spiral, se rouler, se friser, se rider, se cacher dans un trou, sirül-, surul; surf's. tr. suri-ttal nőm. v., suri-yal id. tournant d’eau, cf. serlő); 2. sur-ir-en- (fairé du bruit, se hátér: surran); 3. sur-ufu- (s’enrouler, s’entortiller, se friser etc. surul, surufei, suru/u-dal, nőm. ver.; sur-uttu-, pro sur-uf-tu-, rouler, tourner,friser, mettre en rouleau, envelopper etc. ser-it, sir-it); 4. surl-afigu- (tourner en rond, pirouetter, tourbillonner sir-ing- stb.); 5. surl-alxi- syn., cf. csör-cs, gyűrű, sor-ok, mong. siri-lde-, man. sirene- (sich schlingen, sich verflechten; man. sire-si, Spinner).ser-d-ül- (nő, kifejlődik, válik vlmivé || ser- k-ed).

Tam. sura'- (1. sourdre, sor-tir, jaillir, couler, cf. serk-ed a vér; 2. «se former, profiter, étre plein#).

NB. A ser-d-ül és serk-ed igéknél a logica olyan, mint csepeg és cseper-ed-ik igéknél.ser-ke (Dim.) kann. sir (lente, oeuf de pou), tam. ir id. osm. bit sirke-si id.serk-en- (= serkán: serken-t), mong. seri- (aufvvachen, erwachen, ser-eiigöi, wach-

sam, vorsichtig, behutsam, serge-k syn. ser-go-, sich ermuntern), man. sere-, bemerken, sere-yun, wachsam; sure-ke er- wacht. A tam. alakot 1. der-ül- igénél.

I. ser-ény (sör-ény, ser-te, sörte).A «haj, szőr, sörény» még ugyanazon egy nyelvben is lehetnek aequivalensek:

ezért a tam. sara-ppam (poil, cheveu) nem a szőr-höz, hanem ide tartozik.II. ser-ény (serény-ked-ik).

Valamint a «forog· igéből székelyesen «forg-ód-ік» (siet) és sürög (forog) igéből sürgős lett: éppen úgy van a ser-ény melléknév a ser (forog) gyökből s a tam. sár-ér-, sar-él-en- (aller vite) csak pótlék a ser alatti 2-dik alakhoz.sé (sé)sé, séd (ideiglenes hegyi patak, cf. tam. sed-umbu boue, bourbier).sér- (sér-ik, sér-ül, sér-t, sér-űd-ik: sér-v nőm. v., cf. tör-).

Tam. serí- Nro 2. (briser, détruire, tuer: seri-ttal, serippu nőm. syn. seru'- (to hate; to destroy). sériká-1 (sérifikál, sé-ti-fikál ? a tér-, tér-ing ige latinos torzképzetei).? séta. Hogy a perzsa sita-f-ten (se hátér, siet) igével semmi köze, az bizonyos ; a tam.

nyelvből magából nem igazolható.

8І

Szótár. З1

si-ed- (sij-ed pro sej-ed, szék. 1. sely-ed. siet (sij-et), tam. sivv-cn- (se hátér: stw- cnTu promptement, vite). sif-it (sifit-el = dörzsöl a sim-it torzalakja), cf. mong. síbe-li-dc- (mit Schachtelhalm abpoliren: sibeU, surlófű). siker (stiker: siker-ül, siker-es).

Cf. tam. sikk-atu- (déméler, débrouil- ler, ... résoudre les difficultés tkp. aka- dálytalanit). sik-et (sük-et).

A sük-et tam. nyelven, 1. kád-ili (sourd, cf. had-la-va); 2. scvi-y-ili id.; 3. sevi-d-an id. és mindenik értelme «fül-et- lcn·. Ezért a magy. szó töve a mong. ciki (fül) olyan et privativ-képzövel, mint a tam. sevi-du (y sevi = mong. éiki). A t.-tat. say-ír is hason képzetnek látszik sak (pro sík') alapból, silány (sil-ány-ság, silány-od-ik || sillam id. II szil-am-od-ik, szék. apránként fogy).

Tam. sil, sila (peu, petitessé, quelque || sil-йт id. sill-am, extreme nécessité, dé- tresse: sill-am báy, vieille natte déchirée; stll-al’ei, un peu, peu, petite chose, petit nombre etc.).

NB. A szék. szilam-od-ik, szilány-od-ik azt mutatják, hogy a silány a szil-ak alak rokona.sil-áp (darab fa: cf. has-áb).

Tam. sil-ambu (éclat de bois, copeau, écharde; écaill, cf. szil-ak, szil-ánk. sin-d-ik (= sin-l-ik: sin-de-vész, siny-ed-eg, szék.: sovány, hitvány, beteges).

Tam. sin-ádu (chose maigre, desséchée, cl. sunatlgu-, maiigrir, devenir étique, faible etc.). sing (rég. seng: sing-el, szék. könyökével löki, veri az úszó a vizet).

Tam. siílgi: sitígiy-adf- (se battre les flancs avec «les coudes·; espéce de jeu). sip-ag (sip-ak).

Az azonos jelentésű süv-eg szó mutatása szerint a sipka, sapka szó alhangu eredeti alakja).Tam. topp-i (chapeau, bonnet ... enveloppe de grappe de bananier), kann. toppige, túl. coppi id., cf. csúp és süveg, sirály (larus, cf. tam. sirat, martin pré- cheur).

Gróf SZÉCHENYI B.: Kelctázsiai dija. II. köl.Ι sír-ing- (sir-ül stb.), 1. Π. ser.I sisak, kann. sisaku, tam. sittagam (casque). Megemlíthetni, hogy a magy. szó a

legtöbb szláv nyelvbe átment.? siska (pampuska). E szó valamint a szék. (fenyö)-suska szó társa az orosz sis-ka

(bosse, tumeur, loup, noeud, pomme de pin, de sapin), csak az a furcsa, hogy a gyök nem szláv, hanem L-tatlr sis- (s’enfler).

t (sitár; szék. zsitár = mezó-ór s így = orosz zit-ar inspecteur des magasins & blé).siv-ad, (siv-at-ag, siv-ár, cf. csip-asz).

Tam. sivá (vacuité, vide, disette, cf. siva, a pusztító isten), sivány (1. = sovány; 2. kop-ott), 1. csip-asz és sima.sí Щsí- = sív, 1. sik-ol-t.sí-k (sík-ó = sík-árló; sík-am, sík-ul: sík-it, sík-ár, síkár-ol || síkk-ad-, síkk-an || síkér, síker-

es).Tam. i. sí'-, si/- (sikk-al, sikku-dal: racier, polir, égaliser, balayer, nettoyer ||

óter, éloigner: sikkti-gei, sippu nőm. v.);2. sig-il, sigil-i (fourbissure: sigil-ádu-, fourbir, polir); 3. sig-ilain, (boue, cf. sik- ér); 4. sikk-anam (chose douce, onctu- euse, huileuse, tehát a sikamló, sikuló), cf. sí-ma. sík-ol-t (süv-öl-t, si, cf. síp).

Tam. sikk-al (sifflement, siflet: síkkal- idu-, sikkal-pödu- sifler, cf. sikk-áram, pleurs).sí-m-a (sím-og-at-, sim-ul-, sim-it-).

Tam. slvu- (shm-dai: racier, raboter, planer, raser, peler, peigner, polir; aiguiser, affiler etc., stv-idam, action de polir, de brumr, de raboter: sív-al nőm. v. ténuité, minceur; chose polie, radée, rabotée, chose mince, sans force, maigre etc., tehát síma, sivó, sív-ár, sív-atag, csip-asz stb. csupa mellékalakok, síp (síp-os, síp-ol).A tam. si-tti (chalumeau, siflet d'enfant) képzet azt mutatja, hogy a st-kk-al nőm. v. alakban a gyök csupán sí (magy. sí, süv) vagy siv s így a sí-p szó is nőm. v.20

NB. A legrégibb síp a «csiga· mert csak bele kellett íúni, innen érthetni, hogy a tam. sipp-i (coquillage, coquille, conque etc.) nőm. ag.-b61 sippiy-an ipanégyriste qui cbante des louanges· jelentésű.

8І

Szótár. З2

s/r- (sír az ember örömében, mérgében á gyermek, sír a nyers fa a tűzön).Tam. situ- (siffler, souffler par le néz; s'irriter).sír (rég. sér is: mélység, gödör).

A tam. kirí (i. fosse, profondeur; 2. dessous) megfelel a Gond sir (dessous) alaknak. A t.-tat. gür (tömbe), cf. tam. kőrí, tömbe, tombeau, fosse etc.).

sosod (szék. = tűzhely: sod alatt, sod feje, sod lába stb.).

Tam. suduvan (endroit d’une barque oü Ion fait la cuisine, azaz a sütő, tű* zeló).sod-or’- (serit, peder, cf. fodor).

Tam. sod-i- (se tordre, se rider, se rétrécir, sodi'- v. tr.). sóhaj, az óhaj s előtétese. soj-t- = (szék.) sújt. sok 1. csok-or.soll-ik (szék. sollott korom = összetapadt korom s így = sor-l-ik = serük, össze-

bonyolódik).Tam. seri- (se joindre, se mélér, s'entrelacer).

t I solosma = zsolozsma — orosz, sluzba, service, office), somp-oly- (sonipoly-og, somp-or-dá-1).Tam. sőmbu- {sőmb-al: étre lent, láche, paresseux, engourdi, fairé avec repugnance : sőmbu, sőm-bal nőm. v. lenteur, peresse, en gourdissement, lamentation, pleurs, affliction etc. || sőmb-éri nőm ag.). Mind a két igénél az alapértelem «összehúzódás, lassuskodás*. sopán- (sopán-kod-ik, sáp-ol-ód-ik).

Tam. sav-aügu- (défaillir, décliner, étre désappointé «s’humilier, prier»). sor (sor-oz II szór szék. egy szór tubák : egy füzet).

Tam. saradu (série, ordre, rangée etc.), man. sir íj (Reihenfolge, sir a-1a reihen- weise), t.-tat. sir a id. cf. szer. sorok (szék.) = sarok.sorv (nőm. V. sor-vad sorvasz-t).

Tam. sőrti- (languir, défaillir, se faner, se flétrir, se dessécher etc. sőr-al, sóru- dal, *sőr-vu» nőm. v.). sov-ány (sovány-od-ik).

Tam. sav-afei (maigreur, petitesse, tendreté, débilité, faiblesse: savit - maigrir, diminuer, s’amollir, s’épuiser etc. savu-dam maigreur, diminution, faiblesse,... savu-figu- s'épuiser etc.). sovár-og- (1. eped vlmi után || fösvényen él).

Tam. ivaru- (convoiter; étre avaré, avide ; ivar-al, grand désir, concupis cence, luxure; avarice), sov-ár-ol- (a siv-ad, siv-ár alak tovább képzete : héjától megfoszt).

só (só) só Ksav.sór (rég. liget, berek, erdős hely).A tuda ture) zure (sacred shrub : szent berek) megfelel a tam. tiiTu (buisson,

broussailles, etc.) alaknak, sór-ál- (sóriká-1: csavarog, s így a csórál ige mellékalakja kór-á-1 jelentéssel).

Tam. sürlu- (entourer, fairé cortége: surl-al idu-, aller, rőder autour).sö sömör = semer. sör = ser.

sör-ény = serény (sör-te = serte). j sötét (set-ét, sótét-ed-ik stb.).A M. Ny. N. szótára nem vette észre, hogy a süt ige «világit» jelentésű is, kü-

lönben a sötét és süt összefüggését megemlítette volna. Ha nem tagadó participium is a tam. sud-áda (a mi nem süt, nem világít), ott van a sük-et szónál látott ősi tagadó képző. Ezt birja a tam. sid-adu (stupidité, sid-ad-an, sót, aveugle tkp. a sötét, mert vakk = sötét), sövény (sövény-karó, sövény-kerítés, mong. sibegen, Verpfáhlung, Pallisaden ; tam. su-var, mur, muraille).

Hogy az alapértelem «szöv-ény = fonadék»-e vagy sovány (vékony karózat)-e nem világos.

Szótár. ЗО1

SŐ ( SÖÖJsőg (rég. = sőt. lehet ’s még összevonása, de lehet mong. óígi «und, auch, noch» is), sőg (csiga-faj : buccinum).Tam. sógi (coquillage). sőre (rövid szarvú marha).

Tam. sűvaram (boeuf sans corne, tété chauve, cf. csóré).susuba, mong. tsuba (Pelz), man. óuba (eine Art Frauenmantel 1. V kab-át alatt, sud-am (sudam-ol: sebesen megy).

Tam. sndu-sudu'- (se hátér, se presser). sudár, sugár (a fák sudara, teteje, torony sudara || sudár vessző = sugár vessző; fénysugár, sugárz-ik).

A két szó csak rokon jelentésű, de különböző győkü. A tam. sig-aram (sommet, pic, cf. czika) a sudár jelentésnek felel meg, a tam. sud-ar (lumiére, clarté, splendeur, flamme etc; «bourgeon, rejeton» fa-hajtás, a mi olyan, mint fény sugara Vsud-aru-, briller etc.) alakilag a sudár testvére, de jelentésileg inkább sugár, sug-or = zsugor. suh-ad = suv-ad.suh-og- (suh-at-ag: suh-an || suh-ancz).

Tam. s-6-ven- (-sőv-епГп bey-, pleuvoir & verse, suhanva, zúgva pesel az eső, szék.). A man. suw-ak (Klatschen dér Peitsche = suhintás; suw-aise- schlank, dűnn und láng, a minő a suh-ancz). súly és súly. Lehet a süly-ed ige alhan- gujának igeneve is, de lehet a suv-ad- ból is suv-oly, helyett, mert a sulyok, sulykoló lehet a suv-asz-tó (ütő, szék.). A tam. tul-ei (pesanteur, poids, balan-ce valószínűleg a ser. túl- (tollere) igéből való,1. suv-ad,sün-, suny- (suny-ik a láb stb. szék. = zsibb-ad II sunya, sunyi = hunyászkodó, hízelkedő;

suny-dor-og, sündör-ög = hu- nyászkodva hizelkedik II csün-ik-).Tam. sun-akkam (torpeur, engourdis- sement lenteur, sunyás, zsibbadás, faiblesse,

défaillance, cf. csünés V suti- afigu-, maigrir, devenir étique, fluet: csiin-, devenir lent, tarder «fairé le chien cou- |

chant, cajoler, amadouer· etc. sunyiskodik). sunny-og- (szék.).Tam. sin-ufigu- (pleurer, murmurer, étre mécontent, comme un enfant qui a éprouvé un refus... arracher par flatterie ce qu'on desire etc.). supa (supá-1, supák-ol szék. ver, ütlegel).Tam. i. sőppu- (frapper, battre; sópp-al, s6ppii-dal nőm. v.) ; 2. toppu-t-tipp-спГ- adf- (battre, frapper rudement: sip-sup- mondva üt, úgy üt, hogy sippeg-suppog). supp-ad (supp-an, supp-an-t: le-suppan).

Tam. toppu (son imitatif d’un objet pesant: toppu-topp-enru bódu·, jeter par terre avec violence, tkp. supp-supp mondva vet). Ez arra mutat, hogy a súly szó suv-oly helyett áll. sur-dé (szalmával tele gyúr-t zsák mátráczul, szék.).

A mong. «tűzdelt mátrácz· sir-dik szónál valószínűbb gyurdi (tele gyúrt = tömött) alakkal értelmezni, cf. tam turu'- (serrer, presser, fourrer, bourrer etc. turu- ttal nőm. v.). sur-int- (szék. = tam. surandu-, enlever, pillér).sur-ol (zsur-ol: sur-l-ód-ik, pro surol-ód-ik).

Tam. i. siráy- (soráy-: frotter, racier, polir etc.); 2. -suT-andu- (gratter, exciter, cajoler) ; 3. sori- (gratter, se gratter, se frotter; avoir des démangeaisons), cf. dor-osz, hor-zs, hur-ny. surr-an- tara. snr-lr-en- (se presser). sur-ul- (tam. suri-), 1. ser-.

I. (suska, fenyő suska, 1. siska).II. suska (szék. == tok), sus-og- (= sutt-og: cf tam. sotíei, badinage).sut, a sód «tűzhely, kuczkó» szó változata s így a tam. sútt-aduppu (foyer, sod, sut

j/sűdu, sűdu- I. süt) szó első részéhez tartozik.suta (szék. hajatlan, szarvatlan: sut-ul).

Tara. sott-ei (s. t-aleí, tété chauve).I. sutu (szék. a kasza kűpü vagyis a fen- követ és met tartó szaru v. faküpücske).Tam. sutti (fiole, vase á l'huile, ou autre vase, cf. j///».vulve, mot honteux...).II. sutu = satu.ao*sül ce qui est mince ; 2. sun-ei (coton, duvet des fruits, des feuilles, pointe, piquant de la tige des plantes etc.). süldő (südő : süldó malacz, deák süldő stb.). Tam. sun-du (pro sul-du: petitesse, petit, petite mesure etc. sund-eli petit souris, süldő egér) sundu vil, kis nyil: sund-ángi, petitesse, bagatelle).

Szótár. ЗО2

sutty-an- (s a sud-am mellékalakjából, cf. szotty-an).I. suv-ad- (suh-ad = süpp-ed, süly-ed || suv-asz-t.

Tam. suv-adu (vestige des pieds, trace d'une roue, signe, vestige, marque: adi- suvadu, lábsuvadás = láb-nyom : vestige, signe, mert ha a láb, kerék stb. a földbe nem suvad, süpped legalább némileg nyom, jegy nem marad), cf. suvvtt (perte, veszteség mint a növés ellentéte a sülyedés).

NB. A suv-asz-t (üt) logicája, hogy a bot-ot leeresztik s hogy az ütés az ütött et süppeszti, így mondjáK azt is: nyomj egyet rá. Újólag is a súly szó «suv-oly· alak által való értelmezésére utal.II. suv-ad- (sov-ad = kuv-ad : háml-ik || szuv-at pro szuv-ad-t).sú fsújsúg (a suh-og összevontja, cf. tam. ktisu- gusu chuchoter).súj (szék. a fene syn.-ja, a súj egyen meg ! cf. süly).

Tam. sí (pus, matiére putridé, cariah; poison).súj-t, soj-t- (i. csap, 2. ék-it, tkp. rátesz, rácsap).

Tam. i. sá-ftti- (frapper, battre, jeter, fairé tomber, transférer une dette etc.: sá-tli, verge, houssine, fouet: sáttei, fouet trés long etc.) ; 2. sáttu- (frapper, battre, donner un coup, fouetter, appliquer, infli- ger, placer) ; 3. sutti, suttiyal (marteau = a sojtó, sújtó, sulyok), cf. mong. sidam (bot).NB. Ügy rémlik előttem, hogy a kovács, szláv szó előtt a gúnyos soj-tész (szék.) szó volt a miénk.SÜsük-et = sik-et.sül-, sül- (1. ég, asz ; 2. világlík : kisül, cf süt II súll-őg).

Tam.suHu (chaleur excessive; sull-en- étre ardent, brülant: piquant: sufl-ei, sülét, four, fournaise: sütő, a hol vlmi sül II suU-áppi-, brűler, chauffer), sül, sün (az állatokon és növényeken levő tüske, kemény szőr, cf. szul-ák).

Tam. i. süf-i (cheveux d'homme, cf.NB. A mong. sildöleng (Vsildő-fog) tkp. «fogasodó, fogat váltó korú állat, s így nem tartozik ide, még ha

t.-tat szóként árulják is.süll-en-t (szék.) = tam. sallu- (lácher un vent, sall-al, pet). süll-ög-, süll-ög-, füllög (szék.).Tam. sillu-biUu (bruit d’eau buillante, bouillonnement Vsilubouillir trop,ébou- illir).süly (süly: scorbutum).Tam. si/u-silu- (se gátér, se pourrir = rohad), süly-ed = sely-ed. süpp-ed l. sep-ed. sür-ög- (sürg-et stb.), 1. ser-, sürü (sürü-dik, sür-ül, sür-it, sürün = gyakran ;|| sürje, cf. cserje).

Tam. seri (sori: épais, dense, dodu, plein : seri-mei, densité, étroitesse y seri-se serrer, s'attrouper, étre dense, épais, sérti-, id.serru v. tr.).I. süt- (v. intr. et trans. 1. 2. 3. 4.: sütemény, sütkérez, cf. sód, söt-ét, sut.)

Tam. i. sudu- (= südü-, 1. étre brülant, ardent, chaud, enflammé, süt; 2. brűler, rótir, sül; 3. fairé brűler, cuirc du four: süt, ürer un fusil, un canon: süt; 4. échauder, coteriser: süt syn. sut/u-: sutfu pro sudu-tu nőm. acti süt-et) ; 2. súdu- (v. tr. brűler, cotériser etc. bélyeget süt stb.).

NB. a ser. nyelvben pompázó súda (coquus) vagy a magy. sütő vagy a tam. sűdu-ЪбІ való.II. süt, süt (fejét, szemét le-süti).

Minthogy a süt = leéget, fonnyaszt = kukk-asz-t értelmű is lehet, ezen süt ige az előbbivel azonosnak vehető, cf. tam. súdu- (pencher: pro sáy-du-; sáy-ttu kkolfu- plier, pencher). süv-eg (= i. sapka ; 2. a csúp-hoz hasonló nádméz csomag).Man. sufa (eine Art Kopfbedeckung dér Frauen,sufa-tu eineArtMütze; Vsufa-ein-

.wickeln, cf. Vogul, sip-el, Scheide).Tam. II. suvi-gei (enveloppe, gousse de cardamome) ; 2. súppi (praeputium, mert ez

is süveg vagy sipag). süv-öl-t a sik-ol-t mellékalakja.N13, A mint láthatni, a stak- gyök a ifibb turnnyi nyelvekben közös, de a szak és szak-ad közt a folytonosságot a magyar nyelv mutatja.szakács. Míg e szó szláv leszármazását nem látom, a mong. joya-di (cuisinier V joya foyer) mellett maradok, mert az orosz- szláv sokatnitsa (cuisine) még nem elég. szal-ad- (szal-asz-t || salapi, sürgölődő: salap-ol).

Tam. sal-am (mouvement, marche, agitation: sal-an, pied, vent, cf. szél, cf. ί tam. kál, pied, vent l̂ scr. dal- se movere; 2. ire, abire), mong. jtilo- (davon laufen, ausweichen). j t (szalad = orosz sólod, mait), szal-ag 1. szál.

Szótár. ЗО3

? szalma. Ha az orosz stb. solómo (paille) a görög-lat. kalam-os (nád) szóból lett: akkor a tam. kúlam (paille, — hachée, balle de grain etc.) alak sem segit, lásd szál.

szalu (völgyelő, váluzó görbe fejsze, szalui, szalv-al).Tam. súlu- (couper, arracher, déchirer, creuser en dedans: súl-al nőm. v. az alakra nézve, cf. tam. sámlii-, sumbu-). t (szamár, szomár = ital. somaro = gór. $αγ- maria, Saumthiere). szana-szét (syn. szerte-szét).

A 2-dik syn. szó értelmezése szerint a szan-a = hintve, terítve, s így a tam. san-ef- («s’étendre, croitre, pousser des branches») etc. ige társának tam. gerundiuma: satui'- társa, man. sani-ya- (sich dehnen, ausstrecken), mong. sunn- id. cf. t.-tat, sün- (hinreichen: oda nyújt), szap-or-a (gyors, seb-es stb.).

Tam. sapp-en-, supp-en (se presser, se hátér, cf. mong. tsobo- sich strömend er- giessen: tsobori- aufeinander folgen etc.). sappany = mong. stb. sabotig. Hogy ez a gőr. sapoon (Seife) szóból való-e vagy megfordítva, ki tudja. A tam. savar- kkdram a «sav, só· szóból van képezve, kann. sdbtwu, ma), sábuii európai alakúak ? szapu (szapu-kád, szapul).

Tam. tappu- (laver le linge en le fiap- pant contre une pierre syn. tuvet’·; az ősi mosás s ezt látszik bizonyítani a «megsza- pul vlkit» kifejezés). sz-a-г (sz ... os, sz ... ik).

sü (süü) südö helyesebb süldő, sül = sül. süt = süt.Sza (= ςα gallicum) szab- (szab-ály, szab-dal, szab-lya pro szab- ol-a, szab-at- a csap- ige testvére), 1. ezt.Tam. sauu-tfu (modele, exemple, tehát szab-at, mert a vagei, vákku, fa<;on, ma- niere szók is a vagu-, vág- igéből valók), szag (szag-ol, cf. ser. fittgb-, figh- odorari.olfacere-, a tam. nyelvben nincs társa), t (szahány viá osm. = arab pahan, lapos tál), szak (idő szaka, éj-t szaka, nap-ot szaka, nyar-at szaka stb. lévén az at} et tam. dologi genitivus társa).

E szó legközelebbi társa a mong. tsak (Zeit, Jahreszeit, Periode, Termin, Doppel- stunde etc.), t.-tat. cak syn. De ide való a tam. saga-m meg a ser. saka (fere, époque), ѴЧГalább.I. szaka (szak-áj : i. abroncs szaka, bevá- i gat, rovátka; 2. darabka).

Tam. sag-ei (chaton d’anneau, man. ja ka, Spalte, Riss).II. szaka (szák-ál).

Minthogy a szék. bak-szaka (Bocks- bart) növény-név, ha nem is szak, de legalább szaka alakot tüntet föl, a melyből a szaká-1 a Diminutivum: logicailag a mong. sayal (Bart), t.-tat. sakal id. a kölcsönzött s nem megfordítva. Ide tartozik a tam. sakk-attam (poil, cheveu) képzet. A man. salu (Bárt), a magy. sal-ang-hoz tartozik, szak-ad- (szak-asz; szak-asz-t, cf. czikk, szeg).

Tam. i. sag-al-atn (1. part, morceau etc. sag-al-i id.); 2. sakk-al, sakk-ei, (marc. copeau, brin, chose bonne á rien: sakkéi sakkéi y-áy p-pilafendre ou couper en morceaux etc.); 3. sug-iru- (se fendre, se diviser, cf. t.-t. sök-, sük-, mong. sryor- zerreissen, man. seke-je- íd.).

Szótár.trer, cf. beszáll; appartenir de droit, étre dépensé, mourir etc. scllu-tiu- v. tr. száll-it; cf. sell-iyam, poule, volaille, tehát a szálló, repűló).

NB. A magy. szállás az orosz nyelvben Salai (cabane, chaumiére) jelentésű, ezt meglehet a ser. fálá (maison, salle, écuríe) alakhoz számítják, csakhogy ez tam. nyelven sáléi (alléé, avenue) jelentéssel is bír s így mutatja, hogy a sel- mellett sál- is volt.szám (szám-os, szám-ol).

Tam. samu, satnú ser. samúha foule, multitude, collection, tas «nombre, quan- tité t̂ ser. sant, mong. χam, '/amok, ge- sammt). A rég» szám-én-talan syn. tö- mén-telen mutatja, hogy a szám eredeti értelme «tömeg#, szá-m- (szám-l-ik pro szám-ol-ik, szán-t pro szám-t).

A tam. sá-l (labour, sillon) és sá-gu (s. badi, culture) igenevek sá igére utalnak. Ezen összevont alak helyett van túl. dappu (labourer, sillonner) és tam. táv- Ali'- (canneler = borázdál) alak. A man. sende-je- aufreissen) és mong. sen-de-éi (szúr, túr) a t.-tat. сащі- can-ec- (stechen) együvé valók, de a szá-m alakkal nem azonosak, szán-

Szótár. ЗО4

(szán-al-om, szán-dok stb.).Tam. sanu, sanu-vu (faveur, bonté, indulgence, miséricorde etc.), mon. satta-

(denken, gedenken, sich erinnern, seufzen etc.); t-tat. san- (denken). szán (szánka, mong. tsana, orosz stb. sarrí Schlitten). szán-t (Ϋszám-), szár 1. sár-m-az-. szár-ad (szár-asz-t, szár-az).

Tam. i. suVadu {surattu: chose des* séchée, tarie, suratl-alan, sec, desséché: surattei, ce qui est desséché, sec, sans sue).

Azonban a tam. sáru- (s’écouler, tarir) ige és ennek összevonatlan alakja suvaru· (se dessécher, tarir, s’évaporer, l’eau s’absorber, s'imbiber en terre) az eredetibb aequivalens.I szár-m-az- (rég. szár-m-oz pro szár-om-oz). A tam. sárbu-nül, sárvu-núl (származék vagy fiók könyv a főkönyvre nézve) kifejezés, sár-bu (chose adhérente, á la310Tam. 1. sar-Ali(avoir la diarrhée ... les animaux»; 2. ’erűerugu- foirer : erű, fiente).szar-án-dok 1. zarán-dok. szaru (szarv, szan’as, cf. tülök).Tam. suratn (tuyau, cose, creuse, rameau intérieur, «corne tendre» etc.) syn. mong. sár. szatyor (szotyor, cf. vén szotyor).Tam. tadat'u (fourreau d’arme, d’outil).NB. A germ. Ztcktr-ЪЫ oökör lett s nem szotyor. szav stb., 1. szó-1.satyu-s (cf. lotyó-s). Tam. sada-sada'- (s'amollir).szászád (kút száda stb. a száj tovább képzete, I mint a tam. ѵЛу-dAri bord d’un puits). szád-ol (bedugaszol; ha a szád-ból volna, szád-al alakban állana, cf. tam. sadei, bouchon, bondon, báton qui bouche, 'adef·, fermer, boucher). szág-ul-d valószínűleg a tágul-ból. száj (Váj: száj-ók, száj-kó, cf. aj-k, aj-ók, tam. váy id.). Hogy a happ (odd (torok, cf. tam. tondei, torok) alakból hogyan lesz száj, azt nem értem, t (szák = orosz sak, truble). szál (syn. szár: fű-gabna-szál, haj-szál, egy szil-fa II láb-szár, gabna-szár stb.).Tam. tál (pied, commencement, chaume, cf. szal-ma, tuyau, tige du blés, des I fleurs etc. feuille de papier, cf. szék «egy J szál papir sincs1 ruban, lien, courroie, piége, cf. szalag pro szálag.NB. A tam. tárl (poutre, mong.-t -tat sal, longueur. bande) értelemben a tál változata, cf. tam. táru — saru.szál-ka (szálkás, szálkáz-ik stb.).Ha e szó a szál Dimin. alakja volna, nem lehetne érteni, hogyan egyezik a ser. dal-ka (part, portion «filamens», cf. szálkás hús ... rupture, écorce «aréte de poisson» hal, szál-ka) szóval, a melynek gyökétén nem ismerem. Valószínűbb, hogy a gyök a szel- és szil-ag mása. száll- (szembe-száll, száll-it: száll-ing-, száling-óz II szállás).Tam. se Hu, sel·, (aller, marcher, avancer, passer, s'écouler, avoir cours, parvenir, en-quelle on est attaché, sur la quelle on I s'appuie . . .)i sdr-vu (protection) és sdr- old, sdr-vu (jeune feuille de palmier etc. dans toute sa crue: szár-, szálas levél) értelmek oda utalnak, hogy a magy. szár szót a tam. sdru- (s'approcher, s'attacher

etc., ige képzőtlen nőm. ágenséhez hasonlónak tartsuk, mert a szár a · támasz, az összefüggést közvetítő, szár-ny (szárnyal, szárnyék).

Tam. i. sir-ei, sifagu (plume «aile d’oiseau, nageoir de poisson, plume de fléche, cóté, rangée, ligne de maisons· etc. s ekkor syn. sár, cóté; siragu gollu, voler); 2. 'ifag-ar id.; 3. irekkei, rekkei id. t (száz, perzsa, sad, ser. pata etc.).sze (pá)szeg- (nyakát szegi, szavát, a böjtöt megszegi II szegély).

Tam. segu- (tuer, détruire; seg-il, dessus les épaules, la nuque tkp. a szegély: ilyen értelmű a mong. jaya (szély, nyakgallér, t.-tat. jaka id. man. jaka Riss, Spalte). Λ tam. seg-il (fragmen, petit morceau etc.) valamint a sekku- bandi, demarcation des limites) első része a mong. tsek, t.-tat. cik (borne limité: szegély, szegó) értelmében szintén ide tartozik.

1

Szótár. ЗО5

NB. A szeg-őd- értelem az érték-szabás (vágás) Iogicán alapszik, szegy (= pad', sügy id.).A kann. 'ede, yede (breast) a tam. nyelvben edi-r (devant) jelentésű; s ez látszik a

mong. sedii- (sich zum Vorsatz machen) igében, szejke (szék. szejké-s víz a szik-sótól némileg savanyu, jó iható viz).

E szó mong. sekö (sál nitri) társa a magy. szik, alakbeli í'-nek olyan szétter- pesztésével, mint a k.-tat. sej-dek pro I sidik (urina), a melylyel a szék. szót nevetségesen rokonságba hozták, szeker (= pdkdr: szék. szekerkó dim. szekér).

Tam. tigir-i, tigiri-gei (roule, cercle «char, voiture* moulin, cf. mong. deger- em, t.-tat. degir-men, moulin); osm. tekerlek (roue), man. toyoro (Rad, Kreis), mong. tsayar-ik (Rad), tógőr-ik (Rundung, eine runde Sebeibe), cf. teker.

NB. A rímelő nyelvészet a t.-tat. M- (tirer) Iige jelen idejű (tk-er (il tire) alakját teszi a szeker képzőtlen nőm. ágens mellé, csakhogy ez nem áll, a szekér a «tekergő· s csak a szán a «hurczoló· turáni logicával. A ser. íakra (roue) tam. alakban sakkaram 'kerék, meg szeker· jelentésű is.? (szekrény = lat. serinium ? cf. tam. sa- géra, magasin), szel- (= (dl-: szel-del, szel-et, cf. szalu).

Tam. i. sallu (morceau, fragment, soil· ari-, couper en morceaux, cf. szál-ka); selu-ppu (nőm. v. morceau, fragment = kann. seluppu- to cut, szel; tam. selu, écaille de poisson etc.), mong. seil-, sil- (tailler, graver, dseler, cf. mong. sel-me, man. sele-me épéé, sabre, szab-lya, tam. dard, javelot). szel (= pdl, szel-es szél).

A legközelebbi társ a mong. sal-ki-n vulg. sál-ki Wind: sdlki- dér Wind we- hen, t.-tat. jel, jil). Az egyik tam. szó: kál (le vent tkp. kelő) egy másikat, lásd a süll-en-t-nél. A salam (pied, vent V^scr. dal- se mouvoir). szel-id (= pdlid, szelídül).

Tam. suluvu, sulugu (facilité, légéreté, douceur, suluv-dna, doux), mong. solo, solo-yon (locker, sanft), man. sula-kan ruhig, mássig). szellem (rég. szell-et, szel, szél tovább képzete).szén (= pdn: szen-es, szén).

Tam. 'an-af, tan-al (braise, charbons ardens Yân-alu- brűler: a szén = eleven szén, mert különben holt szén). A főbb turáni nyelvekben a szén a «tűz, égés· szókkal függ össze: tam. kar-i (charbon, suie, cf. kor-om V karú- brűler), t.-tat. kö'-tnür id. V~kój- — tam. kdy- brűler, man. yaya (Kohlé f̂ tat. jak- brűler, japán yaki id.), mong. n-egüre-sün (Kohlé V egü-re- ég, brennen). szenny (= ftftiii: senny-es, szinny-ez).

Tam. tin-du- (toucher, «souiller·, con- taminer, infecter; sind-iram saleté, paroles viles; cf. sin-du-, toucher etc.). szer- (== pdr-, szer-el-em, szer-et).

Tam. saru-vu- (caresser, cajoler, cour- tiser, flatter, embrasser etc., cf. tam. lar- IU-VM-, to embrace, to love). Hogy a t-tat. sev, söj- (aimer) igének a magy. szóval semmi köze, az világos.NB A finn-féle nyelvek alakjai legfölebb mint /-ezett tortalakok vehetők ide.szer-te (tkp. terítve, szórva: szerte-szét).

Tam. sári- (se répandre, tomber en glissant — les pierres d'un mur, aller en décadence), man. seri (selten, zerstreut; sira- ausbreiten), mong. taru-salu (szerte- szélylyel).I. szesz (= ςάς. = nesz.II. szesz = esz.

sze (sző) szed (széd-: szed-ett-v-edett).Tam. edu, y-edu- «lever, soulever, prendre, emporter, acheter, acquérir, ramasser,

cueillir, séparer, choisir, t.-tatár séd·... accepter, óter» etc. Ezen igéból való a séf-lu (commerce, négoce, marchandise, ténacité, cf. gabonát stb. szed) nőm. acti. A tam. ige «commencer, entreprendre, détruire ... szétszed» értelmében, cf. mong. sedii- (eine Sache vor- nebmen) és sed-el- (zerreissen).

NB. A magy. ikerített szó második része mutatja, bogy ingadozó a kezdő hangzó, szeder (székely értelemben: rubus caesius, cf. tam. sidar, se répandre és man. si- dara- ausbreiten, minthogy mint cseije szétterjed).I. szeg (fel-szeg, al-szeg; fele-szeg-en = felerészben).

Tam. tigei (cóté, région etc.)., mong. I fűk, zük (szöglet), tam. tikku (région, quartier, cóté, coin, coté du monde).

Szótár. ЗО6

II. szeg (szög barna, man. suyun (Kaffée braun), soy-ori dunkelgelb, soyi verdun- kein).III. szeg (szeg-ez), lásd csék- (mert ital. chiodo = clavus, penis, tam. tadi, báton, pilon,

pénis).szeg-ény (cf. szűk, szök-ós, szük-ól-kódik). Tam. sigu-, sig-alu- (manquer, dimi- I nuer, se gátér, périr, étre ruiné, sig-ina 1 celui qui est ruiné). szem (szóm: oeil, grain: szem-be, szem-el, szem-t, cf. kan-di).E szó gyöke a man. sa- (sehen) sa- (schauen), a melyre nézve a ser. Nr. 2. fám- (videre, comspicere) ige is képzet. Tam. sitn-if-, simili'-, sim-iftu- (cligner de l’oeil, clignoter, fairé des signes d'yeux etc., cf. kacs-int).személy. Régi jelentése után a szem szó tovább képzetei, szemér-em (szemér-m-et-es stb., cf. szomor-og).Tam. sa mar l-rnei (honte, pudeur, abaissement) : samarV- avoir honte . . .). t (szem-ét, orosz stb. ς-metie, balayures). szemölcs = szüm-öcs. szen-der-eg V^szuny-ad-. szen-v (nőm. v. szenv-ed, szönv-ed).A tam. tunb-am, tunbu (malheur, affliction, vexation, douleur, souffrance, peine: tunb-uTu- souflrir etc.) a túl. tumbu-, mai. tummti-ga (to bear) igékhez tartozik ferde alakja mellett is.I. szep-eg- (szepp-en : megijed, szepi).Tam. sapp-arig-i (homme láche, pol- tron: az alapértelem «lelapul, tepsed»).II. szep-eg-. Tam. témbu- (pleurer, sanglo- ter, soupirer).szeplő (pro szep-el-ö). Mong. seb (Flecken, anklebender Schmutz: seb-ge Sommer- sprossen, Rossflecken: seb-tei, befleckt etc., k.-tat. sib-ke-I = mong. seb-ge).I. szer (sor, rend, oldal «fel-sz., al-szer», faj, út, mód), szer-ént, szer-int = tam. sari-yága (selon, conformement á V~sar-t, égalité . .. sarikku ssari, aequivalent, re- I vanche).

NB. A tam. sar-i (égalité, niveau, droiture, chemin; uni, droit, juste, propre, vrai etc.) főbb társai: sara-m (rangée, file, enchainement, guirlande, cf. szék. szór = sor, füzér); tar-am (égalité, ressemblance = sári, classe, catégorie; rang, sorté, espéce syn. sár; succession, cf. sor: reunion, foule etc.). A kann. sár-i = szór, szer, tam. laram fois, reprise, man. ferge Reihe . .. gleicb,I áhnlich «Mai», mong. icrgt, xerge syn.).II. szer (fű-szer, szer-szám, fü-szer-szám). Tam. sar-akku (chose, substance, objet de commerce «drogues, ingrédiens de ragout, minéral usité en médecine etc. Vszer I.).NB. A tam. szótárírók nem vették észre, bogy a tam. snr-aii-saram (bagage, équipage, attiral, meubles) a saram (ordre, rangée) szó olyan kettőzése, mint a tara-daram (rang, espéce, race etc.) a taram szóból. A magy. sxer-sxá-m a tam. sar- I an-saram összevont testvére.1 szer-ez- (1. gyűjt, 2. szer-k-esz-t, szer-ked 1 stb.).

Szótár. 3*1

Tam. sér-ttu- (ioindre, unir, insérer etc. I scr-tt-idu- joindre, réunir, amasser \ sir réunir, amasser etc., sér-kkei nőm. v. a szer-k-ed- ige töve).

Tam. sil-vAy (coin de bouche tkp. szélszáj, vagy száj-szél), man. pl-bin (Saum; sala, Rand, Saum). Minthogy a mong. jaya, zaya (Rand) szó a szak-ad ige gyökével azonos a man. fai-a (Spalte, Riss, Seite) alak mása, a szél a szel· (szil-ánk-ol) gyökhöz tartozik.II. szél 1. szel.III. szél (szély, széj, tehát a második helyesebb az erőltetett szél alaknál: szély· ed, szély-es || szé-t pro széjt).

Tam. i. si-n («largeur·, longueur, hauteur, distance, cf. mong.-t.-tat. 'en-g largeur ; tam. sit-si, distance: sit-sel-avu, éloignement, s’éloigner, cf. szét-száll, sét-pad-ei = szétesés = távolesés); 2. si-y (distance, longueur siy-ttu, siy-mei id. siy-ár, étrangers, ennemies, prochain, parens éloignés etc., a mi azt mutatja, hogy szél (margó, proximitas és szély (lati- tudo, distantia) összezavarodott), szél-ke (szil-ke).

Tam. sál (jarre, jatté, grande cruche etc. syn. saligei). szén \ szén.(széna = orosz stb. szláv fieno, fcenum Vfie-к ?seco-). szé-p (szép-ül, szép-it).

E szó értelmezésére fölösleges fűhöz- fához kapkodni, mert a tam. nyelvekben a se, sey, sem, sev, sí- siva’- (étre rouge, poli, droit, bon, beau, joli etc.) gyökből nem csak a szép, hanem a szl-n, szégyen stb. szavunk is származik : 1. sev-vi (beauté: sew-iya, beau \ se, sev etc. rouge, poli, droit, juste); 2. sé-ррй (couleur rouge, rouge, Vsé'-); 3. ssivappu id. (Vsiva'- id).

NB. Hasonló logicát követ az orosz stb. szláv nyelv, a hol кгщ-піу (i. ronge, 2. beau, joli : kae-ka, couleur, teinture, rouge, vermeil etc.).szérű (szürü).

Tam. sáru- (balayer l’aire pour amasser le grain ; tailler d’une maniére trés- lisse); man. sori (Kornboden). A mong. üdür-mő (Tenne) «ütött, vert· értelműnek látszik. A szérű lehet: simított hely, verőhely, teritőhely stb. szé-t 1. szél III.

NB. A régi szer-k-en- (coire. concumbere) = tam. sfru·, sir- (se joindre, s'accoupler etc.). szerencse. A tam. sirisu (bonheur, fortune) szót a ser. ςriyas (i. melior, 2. salus, feli- citas) szóból származtatják. Csakhogy a | ser. (ri Nr. 2. gyök áryaságát az európai nyelvek nem támogatják, mert a szerb fret'a stb. az orosz nyelvben hiányozván, gyanúsnak vehető. A tam. siri mellett van: tiru meg sir (1. ordre, régularité, uniformité, égalité, balance, cf. szer I.;2. beauté, élégance, bon état, cf. szer, santé, félicité «bonheur·: sir-und-dy-iru'-, étre élégant, prospére, riche etc. sír-gedu-, se déranger, cf. tkp. szere vesz; sir-idu-, | égaliser, arranger, fournir, cf. szer-ez).

szé (fi) széd-el-eg (széd-ül, széd-it stb.).Tam. sá-du- (sád-al: s’ágiter, remuer, se balancer, vaciller, chanceler, pencher de

cóté et d’autre etc. Vsáy-). szégy-en (= pcd’-cn: rég. szengy-en, cf. szingyola).Minthogy a szégyen és pirul- (vörös- öd-ik) mindenütt xquivalensek: a tam. nyelvből a

sé-du, sémin, sittu (couleur rouge ysé-) alakokat kell ide vennünk.I. szék (szék-el: egyes szék, ülő szék, szék.).

A székelyes használat mutatja, hogy a magy. szék ősi jelentése az volt, a mi a tam. sikkéi (lit, couche, litiére des animaux) szóé s ezt igazolja a k.-tatár sikli, jatt sikáse (pad, oldal-pad, tatár-ágy) szó I is; különben az egy ember ülésére való széknél a föntebbi jelzők nevetségesek volnának.

NB. A szék-ely név első része a föntebbi jelentésű szó, a képző olyan, mint a tam. Ifr-áf (szekerész tkp. szeker-ember, vagy személy: vtl-áf dsid-ás stb.) képzetekben, mert az dl, al j is lehet. Ebből világos, hogy a mi nevünk nem szék-elvi (széken túli), mert a nyelvtani lehetlen- ségen kívül a logica is ellent mond, a mely azt követelné, hogy sxíken (t. i. a Mogerek földén) inneni legyen.II. szék = szik.I. szél (margo, latus, finis).szil-ács-ot lehúzni (hámozni) kann. nyelven suli- (to peel: a magy. szó is alhangu) tulu őuli-deppu- (id. tkp. szilácsot tép, vesz), tam. sul-ei (a peeled fruit etc.). De a tulu ctili = tam. sül (harnais, couverture : azaz hám harnais és hám, háncs, couverture). A tam. vár (szij = bőr, lásd berhe), k.-tat. kay-ts (Riemen, kay-iz-la- abschálen), mong. soro, sur, surotn,

2 Szótár.

lásd szir-om.sziszid-, (szid: szid-al-om, szit-ok, szit-koz-ód-ik, cf. kár-om-ol).

Tani. tittu- (injurier, outrager de paroles, maudir: titti-karukku-, injurier beaucoup, litt. noircir d'injure tkp. szid-kár-om-ol, szid-feketit; tittu, szit-ok, injure, impré- cation).szig-szeg (zeg-zug: mong. sik-cig, Winkel, Ecke).sziget (szeg-et nőm. acti, tehát \ szeg).A tam. nyelv főbb szóinak egyike tidal (cf. Titel), a másik tittu (1. tető), a legáta- lánosabb a ttvu, a melyet a ser. dvipa (pro dvi-áfa — két-víz) szóból hoznak ki. szig-ony, czig-ony (V I· czik-a; man. saka, Dreizack, eine Art Waffe, saka-fa, szi- gonyoz).szig-oru (szék. = sovány, szikár, czing-ár, szigor-od-ik = sovány-od-ik, szigor-og: a

m'gorosus· értelem képletes).A magy. (czang-ár, czing-ár, czing-ér, szig-or, szik-ár, szűk, szeg-ény, zsig-ora, zsug-ora)

kilencz mellékalak alaknak a tam. nyelyvben három ige felel meg: sigu-, sittgu és sikku- (serrer, étre serré, se maigrir etc.) alapértelemmel; sikk-al (maigreur, épuifement: sikk-am, maigreur, szi- kárság, szigorúság ... prison = szűk hely etc.), 1. az illető szóknál), szíj (Riemen, szíj-ács, Bast V szil), szik (rég. = szűk, sziká-r), 1. szíik, szigorú, szike (rég. vágó-eszköz ; mong. siike, hache, cognée, man. suye id.), szik-só 1. szejke.? szikra. A tam. ti-p-pori (étincelle du feu : litt. partícule du feu) a magy. szt-por-ka Dim.

édes anyja vagy nénje, s így a szi-kra szó is nem egy ti-k-kuru (part, portion du feu)-féle összetétel-e inkább, mint a bizonytalan eredetű orosz stb. цкга (étincelle du feu VT) fölforgatott (?) alakja? szil (sz'il-fa: szil-ács = szíj-ács, szív-ács, szíj).AM. Ny. N. szótára a szíj alakból indul ki, de ez hangtanilag nem helyes, mert /-böl lesz

ly s ebből j (y), de /-bői v is lehet. Ezért az alap szil (tkp. bőr vagy háncs), a mit a tam. sil-afigam (écorce médicinale de l'arbre vifá). De aszil-ag (szil szék. = szil-ak, szil-ánk: szil- ak-ol stb. vékony szel-et-ekkel elférdel).Tam. sil-átnbu (éclat de bois, copeau, écharde, écaille de poisson; sil-ukku-, taillade, coche etc., silu'- se fendre), man. sil-men (Brocken, Stück).szil-án-kod-ik (szilány-kod-ik szék. = vékonyodik s így a silány-od-ik mellékalakja).A tamul seluv-an (homme desséché, maigre) V a sel» (branchette desséchée, écaille de poisson) szóból való s így szintén a szil-ag családba való.szil-ár-d (magy. képzet, de porosz fila force).szim-at (nőm. acti, szimat-ol a disznó stb. tkp. szip-at-οΐ-, mong. sime- schlürfen: símet- einziehen etc.), cf. zamat.I. szin (rég. szén, szén: x. fény, világosság, 2. valaminek külseje, felsője, takarója: szép-je, java ; szin-es-ked-ik, szin-l-ik, szin-ez).

A tam. sé-m (rouge), sem (seri, seri, sen: rouge, droit, juste, uni, bon, parfait, correct etc. droiture, surface unie, égalité: sem-bon or pour, cf. szin-arany, sem-borul l’étre parfait «dieu· tkp. szin-birtok, setn- bál szín-tej = vér = sen-nir szin-es nyirk ; sem-mánam, a szinlő, ragyogó menny, nap- alkonyatkor; sen-damirl, mintegy szin- Tamul, a tam. nyelv szine, java = a classicus tamul; sém-an, homme rusé, dissimulé = szin-es és szin-ész), cf. szé-p.

NB. A magy. szin-játék, sz in-ház stb.-beli szin a ·color· jelentésű szin szóval azonos, mert ez turáni felfogás. A tam. nyelvben látható ser. eredetű kifejezések: a-raAga- bumi, raiiga sáléi (theatre) szó szerint: szin-föld, szín-terem, vagy a színes ékítmények miatt, vagy mert a játszók csak szin-böl cselekesznek.II. szin (szekér- stb. szin = szék. szín-alj). E szó valószínűleg az orosz stb. szláv fieri

(ombre, hutte, tente, tabernacle, rideau,asyle) szó társa a k.-tat. sin-nek (pro I sin-lek) szóval együtt, mert ez a t.-tat. I siy-ín- (zsugorodik, meghúzza magát l szik, szűk) igéból nehezen jö ki. szinte (szintén stb. cf. tam. sctisa, proche, pleinement, plein, tehát a szinte szó kettős értelmével).

A tam. nyelvben a szintén = tán ( maga), unt (is) -é (ugyan, éppen). A szinte (csak-nem) a mong. alda- (téveszt, verfehlen), t.-tat. jaz- id. módjára a lappit- (téved), tiri-

Szótár. 3*3(térül) igék egyikével fejeztetik ki, pl. tam. sága ttirindán = mong. iikün al-daba = t.-tat. üld jazd'i: il a manqué de mourir). szi-por-ka (Dim. = tam. tt-ppori étincelle, cf. tűz, por és szikra), sziri-cs-el (szür-cs-öl), 1. ször-p és hör-p. szirom, szir-ony (bórszalag, sallang, man. sori-χα id., mong. sur, stir-om, Riemen ; cf. tam. sir-ambu, éclat de bois, copeau, sirámbu-, szeldel, vagdal, t.-tat. strp-'i, éclat de bois). szirt (vagy szírt; szirt-en, szir-ton: t.-tat. st'r-t Rücken, mong. scer, sér das Wirbel- bein des Nackens, Wirbelsáule magy. nyak- szirt, man. seire Rückgrat). szisz-eg (a haragos kigyó vagy lúd). Tam. st-ndu- (siffler — le serpent ou le chat irrité).t(szita, orosz stb. (ito, tamis, sas, etc., a tam. szót, 1. a züll- igénél), szit-ok 1. szid-, szity-szoty 1. szoty-og-. t(szittyó, cf. orosz (ifié jonchére, ςit-riik jonc etc.).szív, szüv (rég. SZÍ, szú: cor, pars media).

Tam. se-ppam (poitrine ...: seppa-váy milieu) szó gyöke a szé-p, szé-k, szi-n szóknál láthatni, mert a «vörös· alapérte- lemnek a sziv szónál is helye van. A tam. n-cüsu (coeur, poitrine, sein, esprit, volonté, conscience...) szó határozottan a se gyükből való, mert a kezdő n olyan, mint az s< J> Уу 3 a többi turánságban. sziv- (sziv-at, szipat; sziv-ár-og, szivárvány || szim-at, szim-afc-ol).

Tam. i. siviri (nőm. ag. pompe, machine hydraulique, pour lancer d’eau, cf. szék. | szivár-vány-os kút... grand soufflet, mert ez is a SZÍVÓ, cf. szívja vagy fújja az | orrát); i. srv-ei (soufflet de forge, trou pour mettre le tuyau du soufflet d'une forge «néz·, mert ez is a szívó) ; 3. sámbu- (pomper, par une machine), cf. szíp.

NB. A tam. si-ndu-, kann. einu- (moucher le néz, se moucher: az orrot iaír-яі vagy szí-ni, szij-ni) összevont alakok.SZÍ (ft)SZÍ X sziv-.1 szik (szék: 1. fa-bél, 2. tojás-szik, vagy sárgája, mert ez is bél és sűrűbb a fehérjénél).

Tam. sé-gu (1. partié dure, coeur d'arbre,2. cicatrice, mert vörös a begyógyult hely: ség-иЦа maram, arbre qui a du coeur, ség-i/i, l’arbre qui n'a point de partié dure, szik-es és szík-telen).

NB. Meglehet az alapértelem a szin (vörösség), mert a legtöbb fa. bele vöröses (mint a szív) s ekkor a tojás sz(k-nél is ez lehet a logica.szíp- (szip-oly, szipp-ant: vér-szipó: tehát alhangü).

Tam. ί. súppu- (siipp-ai: sucer le jus d’un fruit, tirer le sue; lécher, baiser; raccourdr; siimbu- étre sucé); 2. 'úmbu- (sucer, sugere semen, vei pollui in őre alterius), cf. sziv-. szít- (1. szítja a tüzet, az ellenségeskedést,2. szít valakihez, ismét alhangú).

Tam. tú-ndu (exdter, animer, susdter, irriter... attiser le feu etc.).szó (f 0)? szobor (cf. mong. sobor-γα = ? ser. göpura, tour, chloche, · pyramide sur les portes· porté vilié), szod-é (szék. telhetetlen, falánk). Tam.

sadci'- (dévorer). szók- (szok-ik, szok-ás; szok-tat).Tam. tagú- (convenir étre convenable, bien séant, digne, capable etc. tagu-di, con ve

nance, bien séance, droit, moeurs, caractére naturelle, disposition etc. a mong. joii-s, sokas — tam. tagu-di, joki- sich schicken, passm, wohl bekommen etc.). szok-mány (szuk-mány). Tam. sokká, sok- k-áy, sukk-áy (tunique, longue veste, cf. mong. tsek-men, wollenes Tuch). szomju (szomju-hoz rég. szom-éh-oz, tehát szórnék nőm. v.).claque, goutte de pluie, morceau, cf. sottu syn. szity-szoty) ; 2. sittéi (excés de cuis- son, de maturité etc., cf. szotyós szilva, szotyka), cf. mong. tsatso-, man. cats ti, t.-tat. sac-, các- (streuen). szotyor = szatyor.

A tam. taöi'-, tavi'- (avoir soif, mourir de soif, étre fatigué..., désirer etc.) a tuv-ei (breuvage, chose potable) alakkal függ össze, mert az összevetések mutatják, hogy a <sitis> jó turániasan az ital, víz szók származéka: tam. nir-vél- (avoir soif = nyirk-vágy), tör.-tat. su-sa- id. Vsu eau), mong. umd-as- (avoir soif \ umda, ttmdá breuvage etc.).

A rég. magy. szome-h-oz alapja olyan nőm. v., mint a tam. tabi-kkei) tavikká, s így fölösleges a csürés-csavarás, cf. tó, táv és t.-tat. su alapokat, szomor-og- (szomorú, szomor-od-ik).

4 Szótár.

A tam. samarl-ttal, samarl-ppu (afflic- tiou, peine, travail) a samarl'- (affliger, tourmenter, abaisser) igenevei, de az intr. alak hiányzik. t(szomszéd az orosz stb. ςo-fied, voisin, szó nasalizált alakja), szop- (szop-acs-ol,szop-int, szop-og-at,szop-ós, sop-tat, cf. czupp-og || szupuj-kó).

Tam. sappu- (sucer, lécher... fairé résonner les lévres, couper avec les dents; aplanir une masse...).

NB. A rég. sopp-an (szűk) meg a szék. szu- I puj-kó (karcsú, vékony,- hegyes gula-alakú) szók e gyökből való képletes szók, mint a tam. «aplanir· mellékjelentés is, mert a «hegyesre szop· mellett •hegyesre sziv· is van.szór (szor-os, szor-ong, szor-ul, szor-it II szur- dék, szur-dok).Tam. sur-uftgu- (se serrer, se resserrer, ' se contracter, se rapetisser, se rider, se fermer etc.; sunmg-al, sururtgá, surutlgu nom.v. szurdok, szűk lyuk, buvó-lyuk jelentéssel : surukku- v. tr. serrer, resserrer, lier fortement, contracter etc.). A sur-am (chemin difficile) a tiszta gyök képzete, szor-og- (= sűrög: szorg-at = sürget, szorg-os = sürgős, szorg-al-om).

Tam. suYukku (vitesse, promptitude, háté, vivacité: surukk-ul/a, diligent, surukk-áy etc. vite, á la háté: suru-sufu-, étre diligent, se hátér; suru-suTuppu, suru- suYukká etc. nőm. v. suru-di, vitesse etc.). ezotyog- (szity-eg-szoty-og, szotyós || szoty- tyan).Tam. i. sottu- (tomber par goutte, dégoutter, pleuvoir: sottu-solt-епГи orlugu·, tomber goutte á goutte; sottu, coup, tape,

szó (főj szó (szól-, szól-it, szól-al stb.Tam. sol (parole, mot, son d’un mot, discours etc. sol-vagci, analyse des mots = szó-vágat: soll-iyal, étymologie, soll-HYtidi, szó-eró: sollu-, dire, parler, raconter etc. sollal, sollu-dal, sollu-gei etc. nom. v.), man. soli- (szólít).

NB. A magy. szó, szo-v, sza-v, mong tso stb. a tam. so-l (* = u, v) összevonása. A szláv flo-vo (Wort) pro fol-ovo egy jó tam. nom. verbale-nál nem egyéb.szór- (gabnát, hamut, pénzt, nyilat szór). Tam. i. sori- (répandre, verser, lancer en abondance, prodiguer etc.) ; 2. súr-kkei- súr-ppan (van, szóró lapát V~sür'-) séparer, diviser vei türu- répandre, disperser, semer des bruits etc.).

NB. A t.-tat. savur- stb. az egytaguság miatt hosszú hangzójú szónak olyan szétterjesztése, mint a kormány szónak a kaurmdny alakja.szór (szék. = sor, füzet).szőszöcs-ke (Kszöcs. Tam. tettu- sauter s így a sás-ka szónál látott tattu- felhanguja).I. szög (szöglet, szöglet-es).

Tam. suiigu (az öltöny szege, zuga, rétje).II. szög = szeg.szök- (szök-ell, szök-del, szök-dös stb.).A tam. nyelvből a tegu-ppússi (puce tkp. szökő-bogár) összetétbeli nom. ag. alakon kívül más ismeretlen. A man. sekiyen (Quelle) egy-gyökü a sek-se-ye (Heu- schrecke) szóval, valamint az osm. ddktr-gd (sauterelle) a k.-tat. sik-er (sauter, bondir) mellékalakjából való. szöllő. E szó olyan alakú, mint a solló a sorló helyett s így gyökileg a mong. sörő (Trauben), man. soro (Brustbeere), tam. Mru, sárit (grappe de dattier, de banan etc.) szók társa. A csuvas sjtrla (baie,

bogyó) hogy függ össze a t-tat. jilak, jillik alakkal, nem világos, szömöcs stb., 1. szümölcs. ezör-ny (szörnyül-ködik: fél, bámul || szörnyű halál, szék. = hirtelen halál, szörny-et hal = rögtön hal).

A tam. i. stir-ir-idti-, sur-ir-en- (donner des signer de crainte: se hátér, szintén kettős értelmű); 2. sür- (effrayer; súr-am crainte), mong. sür- (Tapíerkeit, furcht- barer Blick: süreke, schrecklich, furcht- bar).ször-p (nom. v. ször-p-öl), 1. hör-p-öl. szösz (a kender szál apraja: szösz-ke).

Tam. sassu (peu, modicité, chose perdue, cf. szity-szoty, hulladék), szöv- (szó, szöv-ed-ék, szöv-et: szóte-mény, cf. szőnyeg).

A tam. nyelvben «beszéd, tudomány, könyv és fonal, fűzés, szövet· kifejezések aequivalensek : ezért a tam. suv-adi (petit livre, — ércrit sur öles... pálma-levél, tehát füzet) és stiv-adu (lien, cotte d’armes: füzet vagy szövet) szók suv gyökét, valamint a sav-alt^

Szótár. 3*5sav-uli (toile, drap, étof- fes etc.) szókét a magy. szőv- (tisser) igére kell vezetnünk, mert a sava-dalei (partié de toile tissue la derniére tkp. szövet-fö)- beli sav-am nom. v. meg sav-adi, sav-alt (clavicule tkp. fűző..., collier de femmes, tehát füzér) szók gyökei arra utalnak, szövet-ség. (Magyar képzet az orosz za-vict •lói, alliance, accord, testament· szóból.)sző (= fööjsző- 1. szöv-. sző-cs (szü-cs: pelletier).

Hogy e szó a szláv stv-, ser. stv-, lat. suo (varr-) ige alapján nem árya, mutatja az értelemben közelebbi mong. fűi-, ziii- (zusammennahen: bolojra jüi- Zobelfelle zusammennáhen) ige pii-k-ci, jüi-di nom. ag., a mely nem egyszerű varró, hanem• bunda, suba (tsuba) varró·. De az is I lehet, hogy az eredeti alak a Szőrcse falu névbeli a szőr szóból vagy a mong. sorson (gegerbte Hirsch- und Elennfelle mit den Haven), szőke (szöké-s).

Tam. sikkáy (s. ni ram, blanchátre), I mong. tscg-cn (ganz weiss, hell, licht).szőlő (helyesebb szöllő, mert így ejti az igazi magyar), szőny-eg. A tam. sé-n-dei (voile,

couverture : sé-n-i-y-an, homme d’une certaine caste de tisserands) azt látszik mutatni, hogy mindkét részről a szöv (sav-) összevont alakjaival van dolgunk, szőr (szőr-ős, cf. sörény, serény).A tam. savar-am (cheveu, poil, poil de la queue: savar-i, Trichosanthes palmata tkp.

a szőr-ős..., fibres de coco, etc.) meg a mong. segiir-el (fan: sur-lik id.) a szőr szó összevont voltát mutatják.szuszuesok = szutyok. szug (szug-oly).

Tam. suAgam, sukkom (cachette, abri), mong. stifom (coins d’une maison, endroit retiré etc.).I. szul-ák (szul-ánk szék. = ful-ánk: aiguillon II szul-ka, rég. lándsa).

A tam. sül (ce qui est mince) gyökből van : suf-ikku (báton pointu), su/f-al(chose mince, grfele), sufl-dni (pointe, clou mince, petit: sull-áppi’-, piquer, frapper, lancer etc.).II. szulák (convolvulus: juh-szalag, ih-szalag, cf. tam. sulitvu·, en tourer, environner, a

mint teszi a szulák a közeli nővénynyel).NB. Az ih-szalag-beli szalag nem a szülik (szláv v(lak · ?) szó változata, hanem a szalag (kötő), mert a birka-

szalag olyan fölfogás, mint a k.-tat. elelüge (convolvulus tkp. eb-húrka).szul-cza (orosz szláv (ulitsa dard).

Ezen szláv képzőjü szóval támogatják a ser. (lila (hasta) szót a (ül- (frangere) igéből származtatva azt. Csakhogy a tam. súl-am (trident, arme, pique, dard, bro- chette etc.) inkább szűrő eszköz s így helyesebb a mong. isül (tsuptl, durchbohren, durchschlagen etc.) ige { tsü, durch, hin- durch gyök, cf. szú-cza. szuny-ad- (szuny-dikál, szunyóká-I, cf. suny, szűn).

Tam. luüsu- (1. dormir, mourir, 2. étre indolent, immobile, tehát = tunya és suny szék.), szuny-og (culex).

Tam. sinukku- (pincér, piquer etc., mert a tam. kodugu, kosugu «culex» a kollu-.zékok, sikk-ena (fortement, fermement, rudement̂ tkp. szűkön), t.-tat. tig-ez, si'k-t' (Уsík- comprimer, serrer, presser etc.), mong. ciy-ol (eng, beengt, knapp, mangelhaft, dürftig), man. siya (hartvel- folgen, sir/a- drangen). szümöl-cs (szümö-cs, szemöcs stb.)mordre, piquer, igével rokon, a tam. tummu, moustique, cousin, is rokon a /«//«, arme, outil, döfő alakkal, t.-tat. sínek mouche, mong. suno Bremse.). A tam. nul-ambu (moustique cousin | nu/-, nuUu- pincér) s így szintén a szúnyog értelmezését támogatja.szupujkó (szék.), 1. szop. szurdék 1. szór. szurok (szurk-os: ragadós).

Tam. sttra-bu, sitrarl (gomme du cotonnier ilavu).NB. A magy. szóval hasonlítgatott finn-féle szók alakra, értelemre az orosz fiera.fera (soufre, résine) szó

társai.szusz (szusz-og, szuszma, 1. a busz és usz alakoknál a tam. alakokat), szutyok (szutyk-os).

Tam. tudakku, todakku (seleté, impureté, régle des femmes, cf. todu- toucher), szuv-at (szék. a mi a falról lesov-ad, le- kuv-ad, s így ezek társa).szú (ςϋ)

6 Szótár.

szú = tam. usti (ver qui ronge le bois). szú-cza (rég. lándzsa, szúró eszköz).A tam. siisi-t és a ser. síiéi, síiéi (aiguille, tű) szót a ser. stv (suo, varr) igéból hozzák

ki. De hát a tam. itsi, kann. sáp, tulu dúji, mai. súci (aiguille, ροϊηςοη, styles etc.) szókkal mi lesz? Nem egy- j szerübb gyök a mong. 1sti (tsugn hin- durch; ebből: tsüci- durchbohren, tsú-l- j id.)? 1. tű. szúr (szúr-ká-1).

Tam. somsorugii· (enfoncer, fourrer : sur-i, trou, suri-y-fisi, foret), mon. soro- (percer), man. sura-fa (Loch ...). szúty-ol (fedd, szid).

Tam. sádV (désapprouver, réprimander).szüszügy = szegy.szűk (rég. szik is, szűk, szük-ös, szük-öl- köd-ik, szük-ül-, szűk-it, szük-ség).

A tam. sikku- (se prendre á un piége, étre saisi, attrapé, emprisonné etc.) igének a főbb turáni nyelvek által igazolt értelmét mutatják: sikk-an-am (chose serrée, compacte); sikk-ana-vu, sikk-an-am (étroi- tesse, ténacité, embarras, avarice) szárma- |A magy. alakok kicsinyítettek, tehát az eredeti értelem valami nagyobbat jelentett, úgy mint az alakilag azonos osm. sivil-pk (pustule : szökés, pattanás). Ezért a tam. simil-am (montagne, cf. lat. verruca i. szümölcs ; 2. magasság) bármennyire túlzó is, mégis szü-mölcs, mert az értelem «emelkedés (mong. öö, Warze, Erhöhung), domb». Az osm. sigil (siyil, verrue tkp. szökély) azaz sivil- jik és sigil értelem cserét mutat a nyelvünk alapján, szün- (szün-ik, szünet).Mong. siinü- (verlösehen, ein Ende nehmen), t.-tat. sön-, sün- (verlösehen); man. sun-te- (Zerstören, ausrotten), tam. tana'- (s’éloigner, cesser). De a mong. süni, süni (éj), t.-tat. tön (nuit, obseurité), a tam. tun-aiigu (obseurité, noirceur, tén- ebres, nuit) alakok is ide tartoznak, mert «szün-et, alvás, éj (sötétség)» aequivalensek. szűr-ke (szürk-ül).

Minthogy a man. sum (weisses Pferd, Schimmel, szűr-ke) nem lehet az orosz stb. gier-iy (gris) kölcsönzete, a magyart sem lehet abból származtatni. A tam. nyelv n-arei (blancheur melée de noir, gris, blanc) és nurei (i. écume; 2. blancheur) két alakja rokon s az s,y, n inga- tagsága miatt a man. alaktól nem távoliak. szütyö-ke, cf. tücsök, szöcs-ke.

szü (ςüii) szü-1- (rég. szil is, v. trans. et intr.).A tam. nyelv föszavait 1. bér, poronty, ell, ünő, vaj-ud-ik szóknál. Itt megemlítem a

télu- (étre délivré de danger, étre mis en liberté, échapper. cf. tam. uy- vivre, échapper, se sauver és uy-ir'- mettre au monde) igét. A tam. sav-ul, síi/ (grossesse, gestation . . .) nom. v. a ser. síi- (partum edere: szül) igéből származtatják, hát a man. su- (i. ausziehen, ént-

lassen, ablösen; 2. «gebaíen»), meg a t.-tat. iff-, toj·-, tíu- nem származik-e onnan ? szűr- (szüret).

A mong. sigiire-, sitire-, sure- (durch- sickern = sür-ül- v. tr. durchseihen, ab- laufen lassen) azt mutatja, hogy a magy. sziiiir'- transit, képzőtlen (tam. módon) ige a sivár- felhanguja. A t.-tat. siiz- pedig ha ide tartoznék, egy végtelenül eltorzult alak volna. Csakhogy az inkább a t.-tat. öt-, üt- (passer) s- előtétese. szűr (1. durva szőr-szövet; 2. abból való öltöny).

Tam. sir-am, síréi (habit natúréi d’écorce, fine et fibreuse: toile, vétement d’écorce ... de fibres d'arbres V^scr. ci- tegere ?).szűz (rég. szíz = virgo, virgineus). E szó társát vélem én a tuda ttij moy (daughter) első

részében, a mely szerint az szűz mag-zat volna.Tatab-ér (tab-ér-t-os-ság = terpedt-ség X tap, tap-si, tep-s-ed). tacsak-os pro csatakos. tacs-kó (kicsi, s innen poronty, kölyök).Cf. tam. tuttuvam (petitesse, bagatelle), tag (rész, darab: tag-ol = darab-ol, taglaló).

Tam. tag-ei (morceau, tag-ar, morceau, fragment: tag-ar-, se briser, se casser, s’écrouler, tomber en morceaux etc. tagar'- v. trans.), cf. mong. tajari- (be- aus-schneiden). tag-ad- (megtagad).

Szótár. 3*7Tam. tag-ei- (v. trans. défendre, inter- I dire, prohiber, arréter etc.). tahát (rég. és szék. = tehát: akkor, azután), tkp. a-hát az-után, mert a «hát» szó a tam. nyelv bizonysága szerint «utó, vég» jelentésű is. A t olyan előtét, mint t-alabor pro alabor). tahonya, tohonya (túnya). taj-ak (táj-k, tojmák szék. hitvány, romlott, ernyedt || taj-dok = nem takaros, ronda: tajk-ol = tataroz, tajk-ul = roml-ik Ktaj, toj).

Tam. toy- (se faner, se rider, se contracter, languir, dépérir, se relácher, s’amollir etc., a minthogy a tajk olyan, | a ki mintegy el van emyedve: toy-gei, toy-al, toy-dal nom. v.). Ide tartozik a szék. toj-p, toj-p-ad (horpad) 2-od képzet.

NB. E szót a szerb talog (sedimentum) szóval akaiják csoda módon összehozni, s ugyan abból a tályog (daganat) szót is.tajk (táj kos = teknős béka, cf. tam. tavaikéi espéce de grenouille: különben lehet a tok-os

romlott alakja is), taj-ték (cf. szán-dék, tam. vAy-nir, ѵйу-иТГи tkp. száj-nyirk; a magy. szó lehet a szék. toja-dék = viz-turadék összehúzása, mert van «túrja a habot» kifejezés is), tak-ar- (tkp. összeszedi a takarót, innen takar-os, takar-odik, takar-it, takar-ék-os, a ki összegyűjt).A telugu-val közös sag-ér-a (amas, magasin, provision) alak után a tam. sigart-

(amasser, ramasser, recueillir, se procurer . . . ajuster, accomoder, réunir convenablement, ensemble, lever des sol- dats etc.) ige összehányt alak, ségar-am, ségari-ttal etc. nom. v.

NB. Az ige nélküli mong. lafar-ltok (Beutel, lo-for-tsok Blumenkelch) szók igéje a magy. szó lehet.? tak-ács. (E szó testvére az orosz tkac, de ez a tkuyu- (tisser) igével együtt az osm. doku- (tisser) ősszezsugorítása, a doku- társa a k.-tat. tűk-, siti- (1. battre, frapper; 2. tisser) ige, mert a szövés műtété az ontok beverése is. tak-ony (takny-os), tam. tukku (chose vile : tukk-ei impureté, menstruation), tak-ul- (szék.) = tág-ul. tala (talá-1, taná-1, talál-koz-ik).

A tam. kandu-bidi'- (lát-fog), ten-badu- (szembe esik) s így az árya-szláv «in-venio» (rájő-) logica után idegen gyökből szerkesztés nem állhat meg. tál-aj (tal-ap, tal-p).

Tam. i. tufám (surface plate, terre nue, plancher, pavé, plátre, épaisseur de papier etc.); 2. tahim (dessous, étendue, nature, essence etc.: adi-ttalam la plante des pieds, tal-ap, talp ('man. tala- ausbreiten, tala Ebene, Fuss-steig, Bratpfanne, tehát «a lapos· mong. tala id.).NB. Mindkét tam. szót a ser. tala (solum, fundus) szóval azonosítják, de a f'hol van ? talán

a star· (ausdehnen)? hisz ez— turáni tar- (terjed).-talan (-telen: dolog-talan és dog-ot-lan s így 1. at-lan). tan (tan-ul, tan-ít pro tan-ul-t s ebből a rég. alakok).

A közép-turánság, moug. tani- (connaitre), t.-tat. tan-i- id. gyök a tam. nyelvben csupán a taii-rian (savant; tanult) nom. ag. által van képviselve. A perzsa dán- (dán-isten: tud) = ? ser. jna-, szláv ana- id,? tanór-kapu (szék.).

Ha a M. Ny. N. szótára által hozott tan-árok (pro tanya-árok) létezik: akkor a szék. alak hiányos. Különben a tanór- kapu lehet · válasz-kapu», mert a tam. tana'-, tanar- (se séparer, s’éloigner etc.) J jelentésű.tantal-og (szék. mélázva jár s így inkább = andal-og, mint tántorog), tanya (tanyáz).

Meglehet a tam. tanam (place, lieu site etc.) alakkal együtt a ser. sthana id. szóból való, de lehet a tam. tani-mei (magány, menedékhely) szóval is egy-gyökü. tap-ad- (tap-ad-ó-s: tap-asz-t).A mong. siba-, saba- (appliquer, enduire etc.) rokon a csipa, csapa (tapa- dós vlmi)

alakkal, rokon a man. dab-ki- (leimen) igével; a tam. 'appu- (appliquer, enduire etc.) ige a k.-tat. j-ab-ís- (se coller etc.) társa ;, s előtét nélkül, tap-int- (tap-og-at: tapintó).

A tam. tiva-vu (degré, *les différentes barres ou touches du clavier d’un clavecin ou d’un luth = tapintó) nom. v. ige nélküli, de azonos, t(tapló = szék. topló Vorosz top- chauffer, top-lenie nom. v.) tap-od- (tap-os || tep-er- || tip-eg- || tipor- II top-og).

Tam. i. tawu- (marcher, clopin-clopant, clopiner, sauter); z. tuvei'- (fairé fouler aux pieds des boeufs le blé pour le battre); 3. sav-attu- (donner des coups de pied, fouler aux pieds, détruire), k.-tat. tip-külil- (tápod), tiib-ül-derek (lábító, tkp. a tapodó).

8 Szótár.

tap-si (= lapos II tep-si, a lapos, terpedt edény, tep-s-ed = lap-ul || tabér-t-os).Tam. I. tab-alei, tav-alei (vase, bassin etc., k.-tat. tab-a Pfanne, osm. tabak, plat,

tabak-a feuille tkp. lap ; mong. tab-aki. die Schüssel; 2. Fuss-sohle = t.-tat. taban id., mong. teb-si, Schüssel, Wasch- becken = tepsi); 2. tam. sapp-ei (plat, aplati, épaté, chétif, sapp-attei, chose plate, applatie, épatée, écrasée: omoplate etc., mong. tab-yar, flach, niedrig, cf. szék. tep-eny-eg id.). Tehát a tap, tépi. lap-os ; 2. terpe, alacsony.

NB. A tam. tavakkalei, tavak kei, tavaiéi (gre- nouill — béka) szók is valószínűleg ide vehetők, lévén a béka egyszer a tepsedt és másodszor a fölpuffadt.tar (képzőtlen nom. ag.: tar-ol, tarl-ó, tor-ló, tarangy, torongy || tor-zsa).

Tam. tari- (étre coupé, tranché: tari- gombu corne émoussée, cf. suta szarv, suta fej : tari'- v. tr.). A t.-tat. taz, daz inkább a tisz-ta gyökhöz való. taragy (-tarad': tarjag, tarjag-os; mellékalakok : tály-og = daganat: tar-angy, torongy).

Tam. tarlud-anei(dartre, mai qui s'étend sur le corps «en pustules* s így a ter-eb gyökhöz tartozik), taraj (taré, taréj, cf. tam. taréi tété de clou, clou ; azonban a magy. szó a tar-ol vág, vagdos igéből való, mert a taré = recze).tar-angy (= rongy, V^tar). tar-gon-cza (Dim. man., mong. ter-gen, Wagen, jedes Ráder-Fuhrwerk, tam. tér id. az egytaguság miatt nyúlt alak), tar-hó (— mong. tarak, lait caillé, osm.

joy űrt id. aludt tej), tar-h-ud-ik = tor-h-ad. tarjag (stl̂ ) = taragy. tar-ka (/mong. tari- hint, tari-l-an bi- garré, bariolé). tar-kó (Dim. szeker, szekerkó), tam. taratn (tété: taréi, tété de clou, clou), tars-oly (pro tart-oly letart), tar-t (v. tran. tart-oz-ik, tart-oz-kod-ik, tart-o-mány).Tam. tarV- (tenir, prendre ou porter des habits .. . soutenir, retenir, prendre racine; s’arréter, rester, loger etc. taritt- iriC- s’arréter, rester dans un lieu etc. tari-ttal, tarippu nom. v.), túl. tari-yu-

Szótár. 1(aufhalten, cl. man. sar-ta-, aufhalten, zögern), cf. tor-l-asz. tasz-it, tam. táttu- (frapper, «pousser, rejeter»).tat (1. vizi jármű fara; 2. ugyanott «ülő deszka»; 3. szély, pártázat).Tam. tattu (1. plat, planche, siége d’un char de guerre; 2. pont de navire, tillac, étage, planchéié, support . . .; 3. poupe de navire, croupe, derriére du cheval etc., tehát átalában «lap, deszka· s innen a laposabb rész, far), tat-úgy (rég. éppen úgy,c f. man. tuttu, so» ügy, úgy-tot; cf. ser. tat hoc. illud. «so·), tatar (rongy, tataroz, mong. taduro schlecht, man. tatara-, zerreissen). tav-al (tavaly: tam. iranda tkp. halt, múlt

s így a__magy. = tam. tav-al, manque,mórt Vtavu- se perdre, se gátér, périr, mourir etc.). tavasz, cf. ser. tapa, tapas (chaleur,

la saison des chaleurs \ tap brűler).NB. A zűrjén stb. tul-ií aligha meleg idő, a finn tűz szóból, hanem inkább tam. lul-ir, lal-ir (bourgeon,

germe, pousse a rügyezés kora).tátács-og- (szék. = tát-og, tácsó = tátó, 1. ezt), cf. kann. cácu- to stretch, mert tát és terjeszt váltakozók, tág (= tág-as: tág-ul, tág-it || tak-ul· szék., s’éloigner, cf. táv).

Tam. 1. tagirlu-, tag-iru- (s’éloigner, fuir, cesser, étre dissous, etc. tagir'-, tag- irttu ppődu- v. tr. éloigner, mettre de cóté, fairé cesser, dissoudre); 2. 'agalu- syn. Az első alak társa mong. tag-ul (den Durchfall habén > szorulás), osm. day-il- (étre dispersé . . .). A 2-diké mong. αγόΐ, weit, breit: ογο-ta, ausgedehnt: αγο-άα-Ια- lösen, dissoudre). A többi alakot I. táv. táj (tájék, táj-att, táj-t).

Tam. tém (lieu : ti-ttu, locativus jelentó névutó: tájt), ták (darab : ták-ol, darabokból összerak).

Tam. tákku (piéce : morceau de terre Vtakku- se briser). tál (tál-al).Tam. tafi-gei (plat de cuivre, vase á inanger: ta/i bassin de lampe V man. I tala-

ausbreiten, tani. teli'· id.).Gróf SlicHíMVi B.. KcleuUuti útja. U. kdt.NB. A ser. tála (1. palmier, paume de la main; z. vase á manger) szó aligha árya, mert a Caryota pálmái a

tamulok előbb ismerték, mint a bevándorlóit áryák.táltos pro tátos (cf. gyümölcs, pro gyümöcs). tály-og (tálgyu, tál-i), 1. taragy. tám (tám-ad, tám-asz-t, tám-asz-kod-ik, tám-oly-og II támbás-kodik, támb-ász- kod-ik = támasz-kod-ik).

Tam. i. távú (1. élancement, marche d'un cheval; 2. báton pour s'appuyer, force, peine: távú-, sauter sur, s'élancer, se précipiter sur, bondir ... élever les bras ... atteindre, parvenir, attraper: távu-gei, távu-dal 110m. v. táv-aram, aide, appui soutien; táv-adi incursion, guerre etc. támadás syn. tav-idu·)·, 2. tavvu- (= syn. távú- s ennek változata tummu· se lever, revivre, ressusciter, cf. tim-ci'- ré- veiller, exciter etc.), mong. dem-ue- (un- terstützen, helfen, cf. tam. taA-sam appui, secours, aide etc.). támén-talan (rég.) = tömény-telen, cf. szám.tángá-1 (= teng-et > szék. dángá-1). tángyér (= tánd’-ér: 1. tányér = evóedény;

2. réz-tányér).Tam. tandei (1. grand plateau; 2. bouclier de rotin; 3. anneau bruyant).NB. Az orosz larel-ka (assiette) -=germ. Teller, de már a tángyér nem tudni, hogyan jő ki abból, mert a nyugati

szláv lanyjer «- magy. tányér ez pedig nem az eredeti.tán-tor-og /tám azaz: tám-torog- (cf. án- csor-og pro ál-dorog). tá-p (nom. v. táp-lá-1).

Tam. i. tuy-ррй, tu-ppií (nourriture Vtuy· manger, jouir, t.-tat. /«/'-, toj-, doj- id.); 2. tav-asam (commestibles, provision de bouche). tár (álló jószág, vagyon?).

Tam. tár-álam (abondance, liberalité, étendue etc.).NB. Az orosz továr (marchandise r ?—mong. tav-ar le bien. les eflets, les hardies » t-tat lab- trouver, man.

lab-sm Beute)tár- (= tár-t, tár-ul).

Tam. ti fa'- {tora'-: ouvrir, élargir, éclaireir etc.). tár-gy (= tár-d': rég. méta ? ma rés, ob- jectum).

Cf. lam. tirakku (chose, affaire: tirap- piyam, objet, chose), tár-og-at- (tárogat-ó: cf. tam. tár-ei, trompette).társ (társa-ság: apa-társ, anya-társ, szék. a házastársak szülei).

Tam. t&rl-an (s nyelvjárásilag, tórlz-an, compagnon, camarade, ami: tórla-mei compagnie, amidé etc., cf. man. tarsi-la- sich verschwágern).

NB. Az orosz lovar-i!l (associé. compagnon) előbb lehet a magy. tá-r-s szétterpesztése, mint megfordítva, sőt a kettő lehet merőben különböző is.

2 Szótár.

tát- (tát-og, tát-é, tat-ondi, tát-ong-).Kann. cácu- (to stretch), tam. sádti- (étendre), mong. $áda- (gáhnen), man. dad-ara-

(den Mund aufsperren, cf. tam. tad-am, fosse, vulve, láttám vulve). tát-os (mágus, prastigiator).

Tam. totfiyam (traité, art des enchan- temens et de la sorcellerie: tottiyan, sorrier).Ha e szó a tud-igével függne össze, a tam. alak volna közelebbi, de ez kérdés, mert akkor

tát-ó-s volna, táv (táv-ol, táv-oz-ik, táv-oz-tat).Tam. i. tav-iru-, tav-irlu- (s’éloigner, fuir, s'éviter, s’exclure etc. tavir’-, tavir- ttu

ppődu- éloigner, mettre de cóté etc.);2. tű (éloignement), cf. man. dühe (ent- femt).

te (tű)te (= tű, te, ti). Ha ezen névmás nem a tam. nyelvek tán, tan (maga) megtisztelő névmás

a 3-dik személyből 2-dikra változva: akkor az összes közép és éjszaki turánság hasonjelentésü névmásaival együtt árya. teg-ez (= tűg-űz, nem az árya te go (takar)- ból, hanem a dugó, szúró, mert a nyilat a tokba szúrják), tehen (= tűhűn, tehén, tej-én).

A tat. sty-tr a say- (fej-) igével s a ser. dhenu (fejős tehén) a dhc- (téter) igével látszik összefüggni, ezért lehet, hogy a tehén is eredetileg tej-én, 1. tej. teher (= tűhür: tereh id. ter-h, terű).Nagyon valószínű, hogy két külónbözö szó van összezavarva a teh-er (tam. tükku,

poids, pesanteur: tükku- lever, soulever, peser) és ter-h (tiir-h nom. v. tam. tari', tari-kkei, action de porter, supporter), tej (= tüy, téj, tej-el).

Tam. tay-ir (lait caillé ; de sok esetben nem éppen aludt tej, mert a tayir táy'-, mettre du lait cailler, kifejezés csak «tejoltás» lehet: különben az arab haleb és lében egyik helyt édes tej és aludt tej, máshol pedig megfordítva), teke (= titka ; gömbölyüség = teljesség, teké-l-et, tekély = tökély).

Tam. tegtUu- (se remplier, étre plein, augmenter, abonder: tegulam, teguludal etc. nom. v.), mong. tegös, tögös, tögfíl- dör (vollkommen).

NB. A M. Ny. N. szótára a teke (tök, golyó) szót s a tekély, tekéi- (végez, teljesít) szók tövét különbözőnek vette, pedig átalános logica, hogy a tik (a gömbölyű vlmi) = egész, teljes.tekenö (= tükanő.: tekenyö, teknő, t.-tat. tek-ne).

Tam. takkei (radeau), mert a mong. oüyotsa (Schiff, «Trog, Mulde») jelentésű, teker- (= tükör- forgat, csavar: teker-cs, teker-eg stb.).

A szeker szónál látott alakokon kívül itt megemlítem a tam. sigarli-gei (guirlande de fleur, collier, cercle etc. teker-cs, tekerék) és tigir (corde, tekert vlmi), mong. tegere- (umdrehen), tögfíri-, toyori- (herumgehen, umkreisen) etc. t.-tat. tig-r-a (environs).teke-tór-ia a teker-csór ikerített alakok latinos alakban, tek-ént (= tak-ént: tek-int: a tük-ör,

tik-ег névszó igéjének mellékalakjából, úgy mint csap, csap-int). tel- (= tűi-·, tel-ik, tel-e, tele-vény || töl-t v. trans.).A tam. nyelvben két különböző alak I van : i. tev-ilu-, tev-ulu- (se remplir, étre plein,

abondant; tiv-alu-, tuva/u-, se remplir, étre plein). Ez a magy. div-ik s a vogul tev-il-t (anfüll. n = tam. tev-il-tu-, tev-ittu-) ige társa, mong. degilre- (voll- werden).A 2-dik til-ei- (se remplir, étre plein, augmenter, croitre) s ennek társa a magy. tel-, t.-tat. tol-, túl- id. és man. túli- (die Zeit vorűbergehen = az idő telik).

Szótár.

NB. Ebből látható, mily téves a finn tűüli (voll) stb. a magy. tele alakkal összeállítani.I. telek (= töltik: kötél).

Tam. tal-ei (lien, fers, entraves Ylaf-ei'- lier, enchainer, mettre aux fers, cf. mong. telei, man. lei-gin Hosenband).II. telek (= tölök: földrész, telk-es).

Tam. talei (champ divisé par compar- timens, portion de risiére etc.), mong. dele-kei, man. del-ye (ein Stuck Land: dclye- theilen). tel-ep (= töl-öp nom. v. telep-ed-ik, települ stb.).

A tam. tá-vu (endroit, place pour se reposer, tá-valam village, place pour loger, demeurer etc.) a tárl- (étre bas, descen· dre . .. s'arréter, fairé halté, etc.) ige nom. v. tárl-vu stb. helyett. E szerint a szék. ter-pe szó igéjének tel alakja is volt, vagy a ter-ep mása. tem- v. tem-et (= töm-át).

Tam. sémi- (enfouir, enterrer, ense- velir).teny-er (= tööiir: teny-ér, tenyeres-talpas).

Ha e szó nem terény (terjesztett) alak helyett áll, a mong. teni-ger (glatt, eben Ϋtetii-, glatt, eben werden) szón kívül nincs társa, mert a görög thénar («flache Hand· Fuss-sohle) csupa véletlen találkozás.teny-ész- (= tön-ész: tenyész-ik).

Tam. tant- (prospérer, profiter, épaissir, grossir). tep-ed = tapad, tepej (= töpöj; tető).

Tam. tippet (monticule, hauteur), tep-si (tep-s-ed = lap-ul, 1. tap-si = man. debsi- die Flügel ausbreiten; mong. debts- ausbreiten, zurechtmachen : debis-ker Teppich, Decke, Láger, etwas ausgebrei- tetes).

NB. A mong. teb-fí — magy. tepsi, mert noha a deb-is- (terít — tép s-esz-t), mégis a tep-ee-ed (étre aplati, épaté) nem mongol. A tam. tav-isii (siége, petite natte, coussin etc.) szót a dobasz (emelkedett vlmi) szónál fölhoztam, de biz az lehet idetartozó is. ter-eb (nom. v. = tör-öb, tereb-ély, ter-ep id. terep-ed-ik |J ter-j-ed, ter-ül, ter-it).

Tam. tarlei-, tarlei'· (s'étendre, croitre, pousser des feuilles, des rejetons, «étendre son feuillage, ses branches·, bourgeonner etc. tarl-ei-vUy tarlei-ppu etc. nom. v.)' cf. man. sar-ba-yun (mit ausgebreiteten Aesten); sarba-tala (platt auf dér Erde liegend), mong. sarbai- (sich aus-sprei- tzen).ter-em- (= tör-em: term-ékeny, termeszt).

Tam. serli'- (étre fertile, florissant: serlu-mei fertilité, fécondité, serlum, fertile, gras; serlumb-al fertilité).

NB. Ezen tam. alak inkább a saij-nak felel meg, s így a tam. tan- (porter, produire) igét kellett volna itt fölhozni. Nézetem szerint a ter-eb, ter-em, ter-j-ed és sarj-ad csupa mellékalakok.terécs-el = derécs-el.teré-fa (nom. v. teréfá-1: hibásan t’réfál).

Tam. i. siri-ppu (plaisanterie Vsiri'- rire, plaisanter, railler etc.); 2. sarasi- (plaisanter, badiner, folátrer, railler, s’amu- ser indecemment, cf. man. sara-sa-, sich ergötzen, lustwandeln, erheitern). térj- (teij-ed stb.), 1. ter-eb és szerte, ser-ge.ter-p-ed- (terp-esz-t), 1. ter-eb. tes-p-ed (pro teps-ed; ha csak nem egy- gyökü a tes-t gyökével), tes-t (= tűst-: test-es, testes-ed-ik, cf. tetem).

Tam. i. tas-ei (chair vive ou morte, viande, graisse, les parties constitutives du corps humain : tasei-, tasei'-, tasri-ttal: prendre du corps, de l'embonpoint etc.);

2. sadei pro * tasei* (chair des animaux, des fruits), tet-em (tetem-es).Tam. I. tadi (chair ... etc), kud. tadi (body); 2. sad-am (corps, sadam- uffa,

corporel, materiel, sad-alam, corps, sad-alet, ce qui est gros: sad-ή/ étre corpulent, gros, gras). tete-put-a (tata p. szék. ügyetlen: tetye- totya).

Tam. lada-bada’ (chanceler.vaciller etc.). tet-ik (= tiit-ik rég. látszik).Tam. term (teTT-en- étre clair, évident Vten-y tettei clareté), cf. tűn. tet-δ

(tetó-z).Tam. ti/ti, tittu, tiftei (hauteur, montagne, collíné, butte, ílot dans un fleuve: tid-

al, tid-ar id. banc de sable, cf. Titel helynév).tetii (= tfltii, tetv-ez).

Szótár.

Tam. 'ottu-kmisu (petits poux; ottu-• s'attacher, se coller, cf. tottu- s’attacher, se coller, infecter etc.). teve (= tövá).

Osm. devey k.-tat. döjü, mong. temé, man. temen (Cameel; temege coko Strauss- Vogel). Minthogy tudvalevőleg teve = •púp, domb, hegy», a föntebbi szókhoz tartozik a tam. timt-l (bosse du garrot des boeufs indiens). A sóg-atn (chameau) a sőg-ei (tumeur, enflure) szóval egy-gyökü. Az ottagam (chameau) szó valószínűleg a-t-ta-gam helyett áll, s a mong. stb. lak (Hügel, Berg) szóhoz tartozik.te ftö is)teg-nap (ten-nap pro teg-nap s így a t.-tat. tön, tűn éjszóval semmi köze).

Minthogy e szó rég. tege, tege-tt volt, sem a perzsa dig (heri), sem a segg (far-) szóval nem lehet speculálni, hanem a mong. tege (ama), k.-tat. tege (ama bizonyos) mutató szókkal egynek kell venni, tem- — töm-.teng- (teng-ód-ik: teng, leng || tenget).

Tam. i. tayaiigu- (vaciller, étre agité, inquiet, désolé, épuisé etc.); 2. tiyaiigu ' (s'agiter, se troubler, se décourager, étre dans le perplexité); 3. téiigti- (se troubler, se déconcerter, se ralentir, devenir stagnant), teng-el (töng-öly: osm. dingil, mong. teű- gel-ik Wagenachse, man. temun, ten id.),1. töngöly.tenger. Tam. ta-ra-iigar (mer, flot, vague, cf. tir-angu-, se rider, tir-ei-, se rider, onduler etc., tirei «vague, flot·). tepen (tepeny-eg, tep-en-ke, szék. = terpe, törpe).

Ezen alak a k.-tat. tubán (alacsony, terpe) szóval együtt a te-r-pe olyan r-telen alakja, mint pl. tam. távú pro tárl-vu. ter-pe (törpe szék. alacsony, kicsi: tör- p-űl stb.).

A tam. ttrl-ppu (bassesse, vileté) = tdrl- ppu (humilité V tárlu- étre bas, abaissé, en- foncé, humble, soumis, rampant, décroitre etc.), mong. i. tar-bon (törpe), 2. dór (pars inferior), tesz (УЧеѵ, sz, jelen idöképzö). tev- (tesz pro tev-sz, té-tel, té-te-mény).

Ezen ige közép-turáni társai: mong. tege-, te- (rak, aufladen), man. tebu- (setzen, legen etc.), k.-tat. teya (laden, aufladen), tehát «ροηο» jelentésüek s ilyen volt eredetileg a tev- ige is. A tam. te'- {tettu- kkolln-, adopter, tevvu, enlévement, prise), kan. tegi (to take) értemény cserét szenvedtek. Ha a finn teke (facéré) állana: akkor a rég. porosz tik-int (facéré), gör. tek-, tik-to árya igékre mennénk).tétéb-láb (mozog, dologtalan: a tap-og és lábog ikerítése).téb-oly (téboly-og- = tévely-eg, téved || tibely-ed-ik szék.).

Tam. tappu- {tappal: se tromper, se mé- prendre, s’égarer, irrer etc. tapp-idi, tapp- idam, erreur, méprise, tév-ed-és, tappu-dal nom. v.) ; 2. tab-ádu (faute) ; 3. tav-aru-, tav-aru- (errer, se méprendre, se tromper etc.), man. tabara- (irren, fehlgreifen). ték-oz (tékoz-ol: rég. romb-ol; veszteget). Tam. te-Ti-kk-adi'- (disperser, dissiper,

1. az r eltűntét a nyelvtanban, cf. szék. met pro mert), tél (У tál: tel-et, tel-el, cf. szél, szel-el). Tam. tali (froid, cf. tam. kulir-gálam l'hiver = hült-idö). tép- (tép-ász, tép-el-őd-ik, cf. czibál, czim- bál).

Tam. tim-iru- (arracher, s'arracher des mains de quelqu’un ; agiter,' rompre).I tér, tér. Tam. terű, teruvu (rue, chemin). ί tér- (tér-ing, tér-ül, tér-it).

Tam. tiri- (tourner autour, retourner, róder, se changer: tiri-y-a — térve, megint, de nouveau: tiri-daru-, tournoyer, róder 9a et Iá: tiruttu- pro tiri-ttu, cor- riger, reformer, amender etc.) ; 2. tiru-mbu- (se retourner, se convertir; tiruppu- v. tr.) ;

3. tirugu- (tourner, plier, tordre, tortiller, rompre en tournant || se tourner, se tordre). I tér-d, tér-gy (térd-el, térd-ep-el, terd-bet-el).

A tam. murlaii-gál, murlan-ddl (genou) tkp. «forgó láb, forgó szár· jelentésű s így a tér-d a tér (forog) ige származéka, tév-ed (stb. tav-aru), 1. téboly.

Szótár. 1

tibély-ed- (szék.), 1. téboly.tik, tyuk (tik-er-el = szék. bend-er-ész).

Sem egyik, sem másik alak nem igazolja azon állítást, hogy a magy. szó a t.-tat. tájuk, tank (cf. ser. dáhuka, poule d'eau) kölcsőnzete, mert a magy. alak közelebb áll a mong. tak-ia s még közelebb a man. coko (Hahn, Huhn) alakhoz, a melyek meglehel a tam. tógei (paon) alak másai. tik-ег (tük-ör, tük-röz=tek-int, cf. csap, csap-int).

Tam. tig-arl- (briller, luire, resplendir, apparaitre: Ugari, tigarl-ssi, tigarl-vu- nom. v., cf. tam. paft-ügu, iniroir..., pil-ák, pill-ant = tekint), tikk-ad- (szék. = fulad, 1. tikk-asz-tó hőség = fulasztó hőség, 2. lankad).

Tam. i. tikku-mukku- (suffocation, strangulation, étouffement: t. pp-adu- étre suffo- qué, étouffé etc.). A tam. olyan, mintha mi tikk-ad- pukkad-ot mondanánk. 2. tigar- adi (affliction, anxiété, fatigue, épuisement, asthme, courte respiration etc.). til (til: til-os, til-alom, til-t).

Tam. tál- (arréter, empécher, ta-t-tal pro tal-tal, defense, empécliement). tili-bógyi (féleszű, a dilió és bód-ult, szó együtt), til-ó '(tilu, tiló-1).

Tam. toli'- (piler le riz; tolt, peau, écorce etc., mong. tál-ki-, man. tal-gi- schaben, absehaben, gerben ; k.-tat. tal-ki- Hanf brechen). tim-ár. Tam. semntán (honorif. semmár, cordonnier, «corroyeur»). Ha a magy. szó a timsó előrészéböl való, az összevetés nem áll, mert a tam. sem inkább «simítás· jelentésű, tincs (division, portion, touffe).

Tam. tinusu (sorté, espéce, genre), tinó. Tam. tana-m (jeune veau), k.-tat. tana (génisse), osm. dana (veau), cf. mong. dünü (vierjáhriges Vieh). tip-or (teper), 1. tap-od. tipp-ad- (szék. a tap-ad mellékalakja), tisz-t (nom. acti: tiszt-tartó = rend-tartó = megbízott, tiszt-el).Tam. tittam (certitude, ordre, régle,commandement, commission, accord, es- time etc., t. pannii, regler, ordonner, donner commission), titok (titk-ol pro titok-ol, cf. tam. titku-, tut-ku-, avoir peur, étre stupéfait, saisi de terreur, ti'k-al nom. v., mert a titok félelemből keletkezik s félelmet szül), t tiz (árya számnév; turáni: van, tam. pan etc., 1. a nyelvtanban).titísz-ta (tiszt-ul, tiszt-ít pro tiszt-ul-t).

Tam. i. tűs ti, túysu (netteté; tüy-dti, ce qui est net); 2. tiya, tiyadu (pur etc.).NB. A szláv list] szóval hiába rímelte tik a magy. szót, mert ennek gyöke a tűz, a régi tisztító szer, a

szláv szó lat. cas-lus, ser. (udh ?totob-or (tobor-oz, tobor-z).

E szót a t.-tat. top, lob (tömeg, csomag) szóból azért nem lehet kihozni, mert a magyar szó a M. Ny. N. szótára szerint magyar történeti alapú szó s a dübör (zajt csinál) szó társa. Mong. tübere- (tré- pigner), tam. timir-dam (bruit, son), tob-oz. Mong. tobor-tsak Dim. tam. topp- Aram (pustule, empoule), mert a szék. sus-ka = orosz siska (bosse, tumeur, tubercle, noeud «pomme de pin·), tob-oz-ód-ik = dobzód-ik. toj- (szék. pro toly, tol-: toj-ás). toj-mák, toj-pad (horpad) szék, 1. taj-k. tok (tok-os: tok-oz).

Tam. tokku (écorce, peau, organe du tact, vétement, corps «a lélek tokja·), mong. dtik-ln (Umschlag), man. ttiku (Ueberzug, vánkos-tok; tuku-le-, űber- ziehen).toka (nem «daganat·, hanem csünggő értelmű, mint a lebenyeg az állatnál, cf. tam. túkkam, tout ce qui pend). tol (toj- pro toly: tol-a-kod-ik, tol-ong).Tam. ta/fu- (pousser, presser, expédier chasser, jeter, rejeter, óter, déduire, mettre dehors, le bananier pousser dehors de son enveloppe, donner lieu, quitter; se presser, se hátér etc), man. tule- (auswerfen), mong. tül-ki- (stossen, schieben etc.).NB. A tol·, toj- igének a székelyeknél, kivált a régibb nyelvben, csaknem annyi jelentése volt.

εν NKi

Szótár. 2

3*6mint a tam. igének, pl. a marhákat a mezőre I tol-ni, ma már nem hallható.

told- = tód-.? tol-mács. E szó valószínűleg a mong. kelé- (nyelv) + milr-ci (fordító)

mintájára készült a t.-tat. ti/, tel (nyelv) + mad (összeillő) szókból, cf. k.-tat. madkiter- (fordít, tolmácsol), tolu, toll = szék. tulu. tol-vaj (cf. csal, csal-fa; tehát lehet a széles értelmű tol- vagy dúl ige származéka, cf. t.-tat. man. tala- berauben). tom-b (nom. verb, tuskó, tomb-ácz id. || tom-pa — buta, tomp-ora, a tömbös rész || tön-k pro töm-k, tőnkesz).

Tam. tumi'- (couper, trancher: tumi- kkei, tumi-ttal, tumi-ppu nom. v. coupure, tranche etc.), k.-tatár tum-ir-an (tuskó y tum-ir- = tam. tumi'·; tiim-gü-k id), tomb-ol- (= top-og, ugrál, zajt üt).

Tam. timi-dam, timi-l-am, tumu-l-am (grand bruit: t. pódusauter, gambader, jouer, fairé du bruit), tom-pa (cf. csal-fa : = elvágott, buta), lásd tom-b.

NB. A k.-tatár tufas Ϋorosz tup- émousscr: tup-ij émuossé).ton-ka (csőn-ka: = levágott: cs. bon-ka). Tam. tun-i'- (couper, mettre en

pieces : tunikkei, morceau, piece; tunukku id., cf. t.-tat. kés- couper, kes-ek obtruncatus), mong. tano- (abschneiden, kürzer machen ; man. tani, ein wenig). tony-hó (szék). = tunya.

I. top- = dob-.II. top- (lehajol, négykéz-láb áll).

Tam. tavarlu-, tavain- (ramper, se trainer par terre). topa (sánta: osm. top-al id.), top-án (topán-ka: t.-tat. tab-an, dab-an = mong. tab-ak Fuss-Sohle: man. taba, platté Seite des Spielknochens). t(topor = orosz tepor, hache, cognée). tor (tor-ol, tor-oz id).

E szót rendesen a t-tat. tói, tűi, mong. tói, man. tűi (banquet, festin) szóval szokták egynek venni. Azonban a magy. tor •halál, ölés* alkalmával tartott vendégség, a miért is ez a tamul-féle népeknél a halottas háznál szokásos tirimei-kkaüsi (örökségi kása) osztásra emlékeztet. A kaúsiszó syn. tűri (riz cuit: ЫГи, nourriture) és sóru, a melyek társa a magy. tor. tor-h (nom. v. tor-h-ad, tor-h-ány, tor- h-ony-ó = por-h-ad-ó || tar-h-ud-ik, tehát• por-h-ad, roh-ad· s így a por szó társa a gyök man. tor-on Staub).NB. A tar-h-ud-ik ige gyöke nagyon az orosz s-tar- (vieillir: öregedik, kor-h-ad) igére húz.tor-l-ad- (pro tor-ol-ad : tor-l-ik stb.: összegyűl, megakad, megáll, stb.).

Tam. taYu-gu- (étre arrété, empéché, barré, retenu: tar-umbu, bord, digue garnie de pieux pour arréter et détourner l’eau etc.), mong. tor'· (aufhalten, zurückhalten, ab- sperren). Ennek intras. alakja a t.-tat. tor-, túr-, dur (stehen bleiben), man. doro- auf- hören, nachlassen tkp. megáll), tor-l-ó (tolló szék. = tarló, tor-ongy : rongyV tar).tor-ok (rég. turuk: kerék-torok, ágyú-torok, csizma-torok: large trou, gueule, gosier).Hogy e szó a túr (fúr, lyukaszt: trouer) ige származéka, a rég. alakon s a jelentésen kívül igazolja a tam. ton-dei (torok

V tol-, percer, perforer) szó származása, toromb (maroknyi nád stb.).Tam. turtimbu (paille, fétu).

Szótár. 3

NB. Úgy látszik a kétes eredetű szalma szó előtt a föntebbi szó volt a «nád, szalma· jelelöje.tor-ty (szék. torty-os : ránezos, bugygyanós :tirty-eg-torty-og, cf. tűr).

Tam. sárii- (sarli-ndu bő: se rider..., sarlu-ngu-, se rider en mollissant, saillir dehors).tor-z (nom. v. torz-on-bor-z: tor-z-ul || torzs-al-kod- = torz-an-kod-ik).

Tam. tű/’u (i. buisson, broussailles etc.,2. «cheveux hérissés, frisés ou emmélés*: túru-t se répandre etc., tíiY-Ги pro tiit-tu·, répandre, hérisser etc.). tor-zsa (cf. morzsa: a tor-lo, tor-ongy szókkal egy-gyökü). torzs-ol (törzs-öl) = dorosz-ol. tosz- 1. tusz-k-ol.toty-og (tötyög: totyma, totyom-potty).

Tam. i. tattu- (chanceler, trébucher, broncher, vaciller); 2. tettu- (chanceler, marcher d'une maniére chancelante, broncher, trébucher); 3. tada-dada'- (chanceler, vaciller, balancer etc.). tova (man. tti-ba, jene Seite = d-ort; ezentávolra mutató to elemet még a tam. tá-tían tun tel· töve sem menti meg az árya családhoz tartozástól).s’emparer du bien d’antrui·). Különben • véget vet»-nek is értelmezhetni s ekkor az tök-é-1 gyökéből való.I tölgy (= töld': quercus, tam. каГи-ѵЩ, mong. /ara- modon tkp. fekete fa, a mikor is a «fekete· = kemény: s így a tölgy is lehet telitett = tömött fa), töl-t (stb.), 1. tel-.töm-, tem- (töm-eg, töm-ér-dek = vastag, töm-ény, tem-ény; tőm-h-üd-ik, töm-ül,

tőm-it).Tam. i. torna'· (étre abondant, abonder: vayiru tamattadu, la fain est apaisée

tkp. a has tömött; tamakku-, remplir, tam, cou verde, obstacle: a tömő, dugó); 2. tiini- (timi-dam: solidité, fermeté: tömöttség, tem-ény, tömény: tim-iru-, croitre, augmenter, cf. temér-dek = vastag, tömött; timi-l-idu-, serrer, mettre á l’étroit etc.) ; 3. tini- (fourrer); 4. tumb-ei (foule, troupe, armée, cf. töm-b); 5. tun (plein, serré, préssé); man. torna- (sich zusammen- schaaren: tumiu, dicht. háufig). töm-lő = töm-iil-ő (rég. tul-bou) szónak a mong. tulum, man. tuluma, osm. tulum (outre, sac de cuir) szókkal semmi köze, mert ezek a tel, töl gyökhöz valók, tömpe pro tö-r-pe.tömp-öly (szék. a levágott nagy fa apróbb tuskói), 1. tom-b. töng-öly (szék. = teng-ely || tön-gör-ög = gurul).

Mong. toAyor-tsak (Burzelbaum ; tüiiger- tsek Schmeerbauch, man. tonyoli- Burzelbaum schiessen). tön-k (pro töm-k, ten-k stb.), 1. tom-b.

NB. A ·tönkre v. tenkre jót· kifejezés olyan, mint a tam. tun-Hn virlu- (épronver de la perte tkp. tönk-re es-ik), mert tuiidu (piece, fragment, morceau: tun-di'- couper. tundiHal, brisure, cou· pure, ruine etc.) hasonló logicájutöp- (szék. = köp: töp-e-del-em).

Tam. tuppu- (cracher, expectorer: tup- p-un-, étre conspué, méprisé: tuppu-dal, crachement. crachat etc.). töp-ölye (fazék-féle). Tam. tab-alci (vase, bassin, pót de cuivre, marmite etc.), lásd tep-si.töp-ör- (teper-: töpör-e, töpör-i: töpör-öd-ik, töpör-tő, teper-tyü: összeszárad, köpör-

ödik).tó (tó)tó (V táv: tó-csa Dim. átalában viz, locsadék).

Tam. tóy-am (eau; tóy-, tremper, se mouiller, plonger, se baigner, se laver etc.: tuv-ei·, tremper, se mouiller, étre trempé, plongé etc.: tuvei nom. v. breuvage, chose potable).

Szótár. 4

NB. A tam. tóy-am nom. v. tóya alakban ser. szónak van jelölve s a szláv laya- (liquare) igével akarják támogatni. Azonban a tam szónak a t.-tat su, sín, suy (eau), khinai iut (water) szókon kívül éjszakon még több társa van.tód (/-ezve told: addere).

Tam. i. todu- (unir, joindre, lier, attacher, assortir, composer etc.); 2. tad-ar- (lier, enchainer, nouer ensemble: tódoz || suivre, continuer etc. id.). A magy. szó népiesen és helyen tód, mert egytagú, tó-dul (cf. kon-og, kon-d-ul: tód-it).

Tam. tud-ei- (étre serré, préssé & l’étroit, en foule).Tót. Úgy látszik e nemzeti név a latin %clavi szónak ősi magy. fordítása, mert a tam.

tótti (nom. ag. serviteur de village, vidan- geur etc.) jelentésű, s a szláv «szolga· szó előtt ama szó lehetett hasonszerepü. tót-ágast (t. áll-, valószínűleg tát-ágast helyett, cf. táttu-méttu, désordre, sens dessus dessous = fölforditva).

tötöbb (több-é).' Akár közép-fok, akár nem, a tam. tava (abondance, abondamment, trés; man. mong. daba-, übersteigen, übertref- fen ; daba-li, mehr etc.) alakokhoz tartozik, tök (1. cucurbita, 2. scrotum : tök-ös, tök-öl).

A szláv tik-να (courge, citrouille: tök V?) semmit sem bizonyít, mert se gyöke, se rokonsága, míg a magy. tök a teke, tekély, tök-ély (rondeur, perfection) szók- kal egy-gyökü. Ide tartozik a tam. íeitgri (cocos nucifera) szó, mert délen ez a tökély (gömbölyüség) fő képviselője. tök-é-1- (vég-ez), 1. teke. töldt- (tehát tök-ül alak is volt szék.).

Tam. takku-vi'- (fairé tomber en pouvoir de; takkuvittu-k-koUu- «s’approprier, I

Tam. tuv-alu- (se contracter, se tordre, une planche au soleil, devenir sec, fluet, faible etc., tuvattu- pro tuval-tu-, sécher, fairé rótir griller ou frire), man. tefe- (brennen, verbrennen). töp-ren-kedik. Minthogy a töp-ör képzet értelme a tam. nyelv után «sül, ég» eme képzet nem más gyökü. tör’- (tör-del, tör-e-d-ék, tör-ek, tör-ik, törk-öly, tör-zs).

Tam. ί. téri'- (olv. töri-: se briser, se rompre, éclater, casser, vorler en pieces, se briser contre, cf. valaki ellen tör; téridül etc. nom. v.; téri'- v. tr.; teri-kkei1 teri-ttal, teri-ppu nom. v.); 2. terű· (dé- truire, tuer, s'arréter, azaz a kezdett dolgot megszakítja); 3. terű'- (briser, broyer, piler, écraser: tefu-ttal etc. nom. v.).

NB. A t -tat. rokonság védelmére az arab terk (elhagyás) meg a te raqqi (progressus) nomen verbale-kat hozzák (öl!tör-l-ej-t (rég. vég-ez: tör-vény rég. térvény = végzés).

Tam. tiru- (ttr-al: 1. finir, se terminer, s’achever, se juger, étre fini; 2. tirer, peindre,écrire,alligner etc. || «finir, achever, perfectioner· guérir, payer, «décider, juger» etc.: tír-vu, tir-vei, jugement, dédsion, sentence, tax, funérailles; tir-mánam, dédsion, détermination, conclusion, résolu- tion etc.). tör-öl, törül (cf. dörzs-öl, sur-ol).

Tam. tirru- (pro tir-tufrotter, polir, crépir, nettoyer). törpe = terpe. tör-t-én (történ-et).

A törvény szó ősi igéjének (tam. tiru-, étre fini, achevé, marcher) t múlt képzős alakjából való olyformán, mint a tam. tir-ndu-b-6-, tir-nd-iru'- (végződik). A tam. tar-seyyal (= raagacseálás, öntény: ce qui se fait ou arrive de sói mérne etc.). tör-zs (tör-zs-ök Ϋtör-). töv (tő: tövében = aljában: töv-es = tő-s, töv-is-ke = tü-s-ke).Tam. i. tü-r (1. pied, pars inferior, fond d'un vase au dehors, alj; 2. racine: tehát ismét pars inferior); 2. tuv-aiigu-, tuv-akku (commencer), mert a man. da («Wurzel», Ursprung, «Anfang, Grund») mutatása szerint tő = alj, elő, kezdet. A man. damellett van du (Haupt...) s ebből dube (Spitze, Ende, Gipfel; dubetlge spitzig, tehát mint a magy. szó). A t.-tat. tiib, dib (fond), mong. dó (pars inferior).tréfa helyesebb teré-fa.tő (tööJI. tő (töv-es), 1. tő.

Szótár. 5

II. tő stb., 1. tű.tőgy, tőlgy (töld': tölgy-el az állat, meg a gyermek orra, mikor a takony lenyúlik, szék.).

A mong. del-eng, man. del-en (das Euter derweiblichen Thiere) mutatja, hogyagyők töl, ezen gyök pedig a magyar, pötyögő = lebenyeg, től-gy (tehát, a lelogó, fityegő) magyarázata szerint a tam. tol, toll-ádu- (se relácher, étre láche, desserré, flasque = pőty-ög) igéjével egy. A tam. seruttal (mamelle, pis des vaches etc.) szó a ter- tyed szó másának látszik (|/lér-).tő-ke (annyi mint: tövecske alap, kezdet s így V töv).tők-ed- (szék. vlkibe, vlmibe beleakad, ütközik, támad).

Tam. tákku- (assaillir, heurter, s’élan- cer, donner contre, atteindre s'opposer, pousser etc. kann-il-ё dákk-um = szembe szök-ó, v. tőkedő).

NB. A M. Ny. N. szótára által hozott tök-ed alak hibás, a töjk-ed a hosszú vocalis szláv-tatáros kiterpesz tése.I. tőr (hegyes, éles eszköz). Tam. táru (aiguillon de fér etc.). A Magy. Ny. N. szótára által hozott finn-féle alakok előbb a ser. dhárá (acres, ensis, securis) alak másai.II. tőr (laqueus, piége tam. surukku tkp. szorító).

Tam. torlu (fers, entraves, ceps), mong. tór.tő-s (= tővel biró = répa, szék. V töv).1 tőz-eg Vtűz.tutud- (tud-ak-ol, tud-o-mány, tud-ó-s stb.).Ez a tam. nyelvben a derül igének megfelelővel fejeztetik ki s így áll azon régibb nézetem, hogy a magy. tud a mong. todo (klar, deutlich: tod-ot- sich autkláren: klar werden, man. tod-olo, Vor-

bedeutung) szóval azonos. A tam.hidnm-cn (dire tudnm pour signal; tudum-enal, signe ou signal ainsi donné) nem világos előttem, tuh-ad- (tuh-ul: halmozód-ik, cf. man. tu/en Haufen ; a tam. tug-am richesses, l. dú-s). tul-aj-don. E szót egyszer az osm. dolaj- dan (környezetből) névutóval, azután a finn tule- (venio) igével akarták megfejteni. Szerintem pedig lehet a tam. tol (ancien, vieux: antique, origine = ősi) melléknév olyan tovább képzete, mint újdon az új-ból, cf. tam. mudu-som (antique propriété: patrimoine). tul-bou (rég. tömlö).

un trou, chercher, explorer, examiner, cf. tur-z, turzás); 3. túr Iá-, túr távú- (remuer, tourner, retourner ce qui est dans un vase ou le grain étendu pour sécher, étendre, chercher, examiner, ramer etc.), cf. torok, tur-ba (börtarisnya), 1. tul-bou. tus, tus-ak (tuskó, tucs-kó s így a csut-ak csut-kó alak fordítottja), túsz (osztály rész, megfelelő rész, hason- érték).

A mong. tus-tus (gegenseitig tkp. részrész, azaz mindkét rész: tus biiri jeder Theil Vtus- jut, kijut) a legközelebbi, túsz-, tosz- (tuszk-ol, pro tuszak-ol j| tut-aj tkp. a tuszkoló).

Tam. tud-uppu, tudu-vai (rame, aviron, palette, spatule; fud-eí- chasser).I tutu (tutu-kürt), 1. duda.

tú (tű) j túl (túloz, túl-ság).A man. dule-me (jenseits | dule- über- schreiten), t.-tat. öt-a (jenseits, öl-, iil- überschreiten) azt

mutatják a túl (fő- és melléknév) nem az árya to mutató elemből való, a mint a finn-féle nyelvek után lehetne következtetni, a mong. tó!·, fül-, dúl- (vollenden), tam. fület-, fölei'- (terminer) igék társának a dúl-nak mellékalakjából, ί túny-a (toho-ny-a; túny-ul stb.).

Tam. tüügn- (1. dormir, sommeiller, étre assoupi «lent, paresseux· défaillir etc., tüngal-an, paresseux, nonchalant: tüiigal-áli dormeur). A duyen (nachlássig), a tam. tuyilu- (dormir) igéhez tartozik, cf. szunyád.P túró, cf. új-görög tiri (fromage). túsa (tusá-z, tusá-kod-ik),Tam. tusi, túsu (1. poudre, poussiére, cf. mong. foson Staub, t.-tat. tos id.;

2. cheval; 3. «avantgarde, ordre de bataille, ba tail le·), túsz (kezes, személy-zálog).Tam. toftu (esclavage, servitude, esclave s így azonos a t.-tat. tutu Pfand, Geissel t̂am. todu

prendre, lier, attacher, t.-tat. tut- prendre), túzok. Mong. födök (dér grosse Trappé, orosz drayva ·dudák·), man. diidtiAge tsetsike.

E szó meg a tur-ba (vidulus, pera) a tam. tól-pai, tőr-fiat (sac, bourse, ou outre de peau : bőr-zsák) s így a t.-tat tnr-ba szó is ide tartozik, a melyet tob-ra alakra ferdítenek, túli (dali szék. dali-veres = tuli-

Szótár. 6

píros).Tam. tarl-aln- (brűler, étre, brúlé, róti etc.). Azonban meglehet, hogy nem «tűzpiros» jelentésű,

hanem teli-piros, a mit a szék. alak is igazol, tul-iz (= tülköl), 1. tül-ök. tulok (tulyok).Nem ismervén a szláv telcnok (vitulus) szó gyökét és leszármazását, valószínűbbnek tartom a tam.

tutin madu (boeuf qui bondit, qui jette á terre son fordeau)- beli tutin nom. ag. magyaros alakjának tartani a túl-, tuUu- (sauter, bondir, étre pétulant, turbulant, trop vif) igéből, a melynek tu/l-al nom. v. «animal bondis- sant* jelentésű, tulu (szék. = tolu, toll, cf. tam. fial és palin, ! kai és kálin alakokat minden összevonás nélkül).

Tam. tű (plume d’oiseau : fiival, plume de fléche, á écrire, etc. tűv-i, plume ou duvet d'oiseau, plume de cygne, nageoire etc.), mai. fiival, túl. tnyi (feather) a mely megfelel a t.-tat. tüy, tűi alaknak, túr-, túr- (tur-ész, túr-ká-1, tur-z || túr, | tur-os)Tam. i. tururu- (creuser, perforer, fairé un trou, tourner, chercher, cf. turkál : gratter, rápcr, cf. túr == fölturt, dörzsölt J hely: tnruv-al, turuvu-dal'( furuvu nom. v.: turuv-idu- id; úgy képezve, mint tur-z pro tur-sz) ; 2. tnr-undn- (étargir

tádciy-ilé_ adi', tűgy-ön üt, frapper á la joue, Ϋdag-ad, mert v = g. tűn- (tűn-ik, lűn-de, tűn-dér, tün-dök-öl tünemény),tíi

tücsök 1. szütyöke és pücsök. tüdő. .Az értelemre azonos tam. szó a dsiger alakhoz tartozik. A tüdő anyagi társa a kann. tidi, túl. adi (bellows: a fúvó), a melyek /-nélküli társa a tani. ud-i (soufflet de forge: udf- enfler, grossir). E felfogást támogatja a man. ufu-ju (Lunge, tkp. fúvó), a mely az osm. üfü-r-, iifle- (souffler), tam. «//«- (enfler, s’enfler, ubukku- id. puffad, fuvalkodik) igékre támaszkodik. A mong. aoski, ó-skt (Lunge) tkp. = tágasodó. tük-ör 1. tik-er.tül-ök (= szaru, kürt stb. tülk-ös; tülk-öz). Tam. tul-ei (trou, creux endedans, tube ou cavité «flute, trompette, cor» etc.

X tul-ei- percer), cf. szaru, tündelevény (= bőr-egér, bőr-madár), lásd den-evér. tüst-ént (tőst-ént).

Tam. titt-ena (olv. tütt-cna, vite, á la háté hangutánzó, tittu son imitatif de vi-tesse).tüszsz-en- (tüszsz-ög).

A nátha szónál lát tűk, hogy ez a tüsz- szenés-sel függhet össze, itt a ttlssz \ gyökre megemlíteni a tam. tadi-mal (rhume, catarrhe, morve) képzetet, noha nem lehetetlen, hogy a tűz szóval rokon, tütt-ös. A töltös alak olyan összevonása, mint a lám. tuttu (bourre de laine etc.) a túrttu (remplir, combler) múlt idó alakból.tü (tiiü)tü, tő (tú-z-. tű-dz-, tődz-öl, túz-del, tűv-es stb.).

Tam. tai'- (coudre, fairé une couture, tűz, attacher, lier, joindre, cf. tűz, fel-tűz, percer = kann. ttvi-, piquer, enfoncer, cf. döf, clouer, etc., tai-y-al, tai-ttal, taippu nom. verb, taipp-άη i. tailleur = döf-ö ; 2. «aiguille = dőf-δ». A tam. nyelv egy másik szóját, I. szúcza.

NB. A mong. jeu 5hii, sflfl (aiguille) szó eredeti alakja a t -tat. lek-. Uh-, dik- (coudre), man. toko·, loko-lo- (stechcn, durchbohren).tügy (= tűd': rég. pofa).Tam. tád-ciy tavadéi (jouc: máchoire,Tam. tón-ru- (pro tón-du-: «apparaitre sembler, paraitre, se lever ... les astres ... s’élever, sortir, naitre, se former, se ren- contrer, briller· etc., tehát a tűn- ige minden jelentésével: tón fal i. nom. v.,2. homme, prince, roi ... fils, gaôn ; tónrudal, tónfu-gei nom. syn. tórru- toTTu-).NB. Bármennyire furcsa is a tam. hangtan szerint a terru (tét-) gyöke ten s a tó/Tu gyöke lón csupa mellékalakok.I. tűr- (tür-edék, tür-et, tür-őd-ik).

Szótár. 7

Tam. i. tir-aügu- (se rider : étre ridé, maigre); 2. tir-alu- (devenir rond, se rouler, s'agglomérer etc.) ; я. tir-ei-, tirei- ndu-bó- (se rider, se froncer, se contracter, former des plis : tirei'- rider, rouler, plier, mettre en rouleau etc.).II. tűr- (túr-elem ; tür-köz-teti magát).

Tam. i. tálu- supporter, souffrir, tolé- rer, pouvoir); 2. tári'- (porter, supporter, soutenir, cf. ? túl. tariyu- (to wait), tüske (pro töv-is-ke). tüszö (dészü, szék.: öv).Tam. tiisu (i. toile, habit, a mi délen csupa öv; 2. sangle d’élephant, széles öv, a minő a dészü).NB. A dészü székelyesen i. tüszö, 2. gyüszü, mert az ősi gyüszü ujj-öv volt csak., tűz (tűz-el, túz-ék = tóz-eg, cf. szí ebben szí-por-ka).

Tam. ti, túl. tü, kud. tit, tittu (feu), tam. ti- (brúler), ti1-, tittu ppódu- (v. tr. brúler), mong. tüi-mür (Feuerbrunst), man. tuwa (Feuer). tü-z- 1. tű.

Ty (f) tyika 1. czika és üs-tök szókat, tyuk = tik.Uucsu (szék. a gabona ucsuja, utója, hátulja hitványa).E szó nem az olcsó mása, hanem az utó mellékalakja, s így társai: tamul

i. essam (i. postérité, enfant, cf. utód,...reste, restant, manque, z. excrement...);2. s-ossam, s-ossu (reste, reslant, ce qui manque, intéret, mert ez a fö, a capitalis ellentéte), mong. utsa, man. uda (Hinter- theil, dér Hintero, ud-ik Fadenrest), k.-tat. tufa (a tűzhely hátulja) stb., 1. olcsó, uczu! (uczczu ! uszu ! hudu ! || usz-ít).

Tam. us/ (hous, son pour exciter les chiens : ttsukkuexciter, éveiller . . .). t (ugar, ugar-ol; az orosz stb. szláv u-garat\ u-gor-iet, éget, süt, igéből, mert az orosz par, jachére, szó is tkp. a párlani, égni fülni, hagyott szántóföld jelentésű), ug-at- (aboyer, a kutya, de a gyomor is ...).

Tam. uiig-arV- ukkari'- (ménacer, gronder, crier, grogner . . .). ug-or- (ugr-ik, ugr-i, ugr-ál, ugrá-nd-oz).

Tam. ugalu- (sauter, bondir, s’élancer, passer, franchir . . . ugal-al, ugalu-dal nom. v.).ujj 1. eredetét a vely-k (vej-k) értelmezésénél.ukk-on (u. pohár, valószínűleg a mul-om szinű-féle részesülővel, cf. tam. ugiC- verser, fairé une «libation» ugu-dal effusion, libation . ..). unsz-ol- (syn. sürget, ösztönöz).

Tam. tttisu = us: uiisu-kkáttn- (exciter, exciter les chiens á la chasse . ..). ur, úr (úr-nó, rég. ur-szág = or-szág tkp. ur-ság, ur-a-dal-om stb.).

Tam. uri-y-Cn (propriétaire, héritier, mari; uriya-val, propriétaire, maitresse, épouse, femme, uri-met, propriété, possession etc. Vúri propre . ..). Tehát sem• férj, sem hős» jelentésű a magy. ur szó, mert ekkor sem ur-szág nem lett volna belőle, sem nem mondhatnók maga ura stb.).uszu! (usz-ít), 1. uczu! utó (far, fenék : után = meg-én, megelt, utód, cf. ucsu).

Tam. at ti (retard, délai: pouppe de navire: a hajó utója, utaja, 1. tat.; fond I ou extrémité d’un tonneau: at ti bannu-, différer, empécher, ... mi «hátráltatunk vlmit», a tamulok «utói teszik»)

ú fújú-gy (= üd\ man. uttu so, 1. a nyelvtanban a névmások táblázatában).új (új-don, új-ul, új-it).

A tam. pudu, pudiya (neuf, nouveau) alakból lett kann. hosa, rég. posa, túl. posa stb. Ezeket a nyelvészet azonosíthatja a man. ide (neu), finn. üsi (úti id.) alakokkal, de a magyar szó legközelebbi társa a mong. uy-an (weich : jung, frisch), man. uyan (dünn, schwach), mert a mi zsenge szónk is hasonló rokonságú, ún- (űn-

Szótár. 8

al-om, ún-dok, un-dor stb.).A tam. ti (déperissement cause par la fatigue ou la peine) szó az uy-aitgu- (se

chagriner, étre peiné, affligé ...) ige tövének összevont alakja. Ennek mása a tam. hangtan szerint (y=s, s=y), az osm. os an- (s'ennuyer) visszaható ige, mong. ni-/-, uyi-t- (sich langweilen), man. ttsa- (trauern, bedauern, hassen, usa-tala ver- hasst, zuwider). úsz- (üsz-ik).

A kann. iju- (to swim) az и-ezett tam. n-ÍAsu- (nager, ttíssti nom. v., niss-áf nageur, úszó) szótársa, t.-tat. /-űz- id. y-ezve. út (út-az, út-as stb.).

Az út-fút ikerített szó mutatása szerint a tam. nyelvből is nem a rokonhangzatu a.favei, idavei (syn. ve/ti, chemin) szót, hanem az ód-ei (route sur les montagne

V ódu- fairé son cours, fűire, couler) alakot kell ide vennünk, mert ezt a mong. od-, ot- (aller, marcher) ige is támogatja, cf. ös-vény. úta (útá-Ι-, útál-at).

Tam. iidu- (itd-al: avoir de Paversion, du désagrément; bouder.se disputer...).tiüdő 1. ide.üd-öl- (ünnepel), 1. idv. üge (rég. = ige í. fonal, szál; 2. háronwál fonal; 3. verbum,

mert az ősi időkben, midőn irás még nem volt, kötél-fonadékok által végezték az írást a mint a múzeumokban látható «beszélő kötelek» mutatják. A beszélő fonadék egy vagy több szála képezte az igét, a szót Innen van, hogy a tam. nyelvben még ma is nül =

• fonal, irat, írott mű» és nül- (fon-, tkp. nyújt). A mong. tige (verbum) csupán szellemi értelmű s így tőlünk való. Azür (üreg, ür-es, ür-ül, ür-it).igéz értelme is tkp. költöz, a mint a biiv-öl- stb. syn. szónál láthatni. A tam. nyelvből az tgu- (arréter, subjugner tkp. nyüg-öz-) igét veszem ide, mert a hírlap számát, füzetét jelentő ikkam szóval nem vagyok tisztában, hisz a szótárból hiányzik is. üget- 1. igét.I. ügy (= iid': kéz-ügy, ügy-es, ügy-etlen). Tam. udavi (secours, aide, assistance,

service, don ... kaikk' udavi-y-áy-iru'- étre sous la main ... kézügyben lenni: udavu- servir, étre utile «convenir, sous la main, assister . . .). Ügy látszik a tam. idu (1. üdv) és udav-i alakok az üdv és ügy-re nézve megfordítvák. A mong. ide a tam. idu-hoz, az üd pedig ide tartozó.

? II. ügy (= iid': víz, folyó. Fekete-ügy).Ha a tam. udu (eau ; főssé de forteresse) szó a ser. uda (eau, udya, riviere)

szóval egy: ákkor a miénk is oda tartozik.ügy-el- (iid'-el: rég. ügyehöd-ik, intendit, ügyel, figyel).

Tam. oss-am, oss-ci (attention, attention á écouter, tehát a miénk sem az1. ügy szóból való), cf. figy-el-. ük (ik, ike, uk: rég. i. nagy-anya, avia; I

2. szép-anya, proavia, ma: abavia).A mong. eke, tam. akiéi, ser. akkii, t.-tat. ök (ebben : ök-stiz = anyátlan =

árva) csupán anya (mere) jelentésű V^mong. ike, yeke (grand), 1. ig-en (tkp. nagy-on). ül (ül-dög-el-, ül-ep, ülő).

Tam. ufukk-árti-, nfukk-á- (s’asseoir, s'accroupir, s’aflaisser). A túl. k-ullu- (to sit) valószínűleg k előtétes. ül-d- {d trans. képző: üld-óz).

A tam. un-du- (pro ul-du-, pousser, chasrer, conduire), a tamul hangtan szerint más alakú nem lehet; a mong. iil-de- (ver- treiben, verjagen . . .) őseinktől való, mert | a /, d trans. képző, fökép a magyar és tamul nyelv képzője, ümmög- (ümmög-et, üng-et, un-g-at-).

Tam. iimei (mutisme, muet, titneiy-an, muet, «ümmögő» szlávosan néma). Hosz- | szu hangzó egy mássalhangzóval = rövid hangzó két mássalhangzó, ünnep (pro id- nap, 1. üdv).

Tam. orli- (étre évacué, vidé, excepté: orlt'- orli-ttupp6du-y évacuer, vider, acquitter, finir . . . velei orli-nda bódti, munka ürültekor, üres időben), cf. man. z-

Szótár. 9

tiru (Höhle; uru- hungern, 1. eh), ür-ög- (ireg, forog, 1. ezeket), üröm (cf. tam. maru absinthe, marundu médecine).űrü (herétlen kos, mong. ir-ge pro ir-ü-gei, ilr-e-ügci, mouton chátré). üs-t (cf. tam. t-otti, «chaudiére, chaudron» grand vase), üs-tök (üstökös, cf. szék. gucsmi).

Tam, tissi (touffe de cheveux du sommet de la tété: ussi-ssigci íd. s így a magy. tök lehet képző is, de lehet a czika, tyika mása is), j üsző (cf. tam. vaséi, fille, femme, vache, vache stérile . . ., mert az ősök nem voltak büszkék).: üszög (üszők, üszög-es, szék. = üszk-ős). Tam. -útiéi (suie de marmite, mong. iso suie, suie fine de la fumée . . ., cf. ut-á Rauch . . t.-tat. öt- verbrennen). üt- (üt-köz-, üt-őd-ik . . .).

Tam. i. adV- (frapper, battre, fouetter, etc.: adittu -kkoUit- se battre, üt-köz);2. idí- («</«’-, frapper, battre, pousser. piler, broyer, briser : tonner etc. || id-atu-, heurter du pied, broncher, trébucher, cf. bot, bot-l-ik), t.-tat. it-, mong. n-üdŐ- id. üveg = éveg.üv-öl-t-.Tam. iü-ei- (hurler, aboyer, k.-tat. ula- és itila- id.ű füüjün-ő. A M. Ny. N. szótára helyesen vette ezt «szülő» állat-nak, mert a tam. inu- (véler, mettre bas, porter: tti-ά pro inum-á = borjadzó tehén) ige képezi a gyököt úgy a magy. mint mong. iiniye (vache), t.-tat. in-ek id. szókra nézve, üz- (űzőbe vesz, gond-űző stb.).Tam. óssu- (jeter, chasser, tuer conduire, ordonner, gourverner etc. || tissu-y lancer vers le but, jeter, chasser . . .). üz (szék. = bűz, űz-ül = büzül, 1. ezeket, tam. Hsu-, músu-).Va

Minthogy a vakk a «sötétség, feketeség· szókkal és fogalmakkal áll rokonságban, a mint a föntebbieken kívül a tam. kurudu (cécité, obseurité t.-tat kór aveugle, karú, noir etc.) mutatja: azért a magú-, maűgu- s'obscurcir . .. magu-dam, obseu- rité) ige makku- (v. tr.) igével magyarázott fakó, fekó szók társa.I vakar- (vakar-ódz-ik, vakaru = kapart tészta szék.).

A tam. ugir, kann. uguru (wuguru), túl. uguru (ongle, nail) szók igéje a magy. I vakar-, mert a karom (1. ezt) = vakaró, mong. u/ur-i (harken, scharren). vak-áncs (szék. = teknó, béka-vakáncs). A tam. i. ѵакки (x. bassin, teknő; 2. peau, écorce: vakkd-mani, grain fait de coquillage; 2. akku (conque, cauris ou monnaie de coquillage). vak-og- tam. vakkn-vakku (mot imitatif du bruit v. v.; vag-uH, bruit, son), val- j/völ, vakál, val-ó || vol-t).

Tam. uf- (wut: y avoir, exister : »//- adu, ce qui est, la vérité etc.), mong. bot- (étre), t.-tat. but- (fieri), osm. öltéire, devenir), man. o- id. val-ag. A tam. píl-al (vulve) szó gyöke a pi/-, pila- (se fendre, crever, pi/agtt, fente, crevasse etc.). Ezért a föntebbi szó szintén a vál- ige származéka. A tam, a tagú (la famelle des oiseaux) hasonló gyökből való, mert az osm. disi (femelle) gyöke a t.-tat. tis- (trouer), mong. bat- dayan (vulve): vall- (confirmare, affirmare, confiteri: vallomás).

Lehet, hogy a val (vol-) igéból való, de nem a van-ból, mert ez maga val· d'-on rövidülete. Különben, cf. tam. tala'· (se fortifier: dire, parler, és valu'-, étre ou devenir fórt, se fortifier: valukkap-pésu-, parler haut etc.). va-n pro vagy-on.vany-al- (vanyal-it-, fány-ol: báder un travail).

Tam. van-ei- (fairé, former, fagönnér); vanyiga (v. lábú = horgas lábú).Tam. vaii-ailgii- (se courber, s'incliner, se plier: révérer etc.). var (var-angy,

varangy-ag, szék. = rüh ; var-as, szék. rühös = ví&zketöj.va-csok (vacsk-ol, vacskot-ol : összegyúr, tör).

Tam. pis-ei-, pas-eipisám (pétrir, méler, broyer etc.). vacz-og (a fog, syn. kocz-og || fáz-ik).

Tam. vida-vida'- (trembler de crainte ou de froid). vaczok (vaszok : vaczk-ol-ód-ik : buvó hely).

Szótár. 10

Tam. masa-, masagu- (se cacher, se I tapir etc., míru, = viru-). A tam vad-ei (cage, rayon de miel) inkább a fészek szónál látott alakokhoz tartozik, vad (bestia, fera, ferus: vad-on, vad-ász- és vadász).

A tam. véttei (chasse kann. bétc, kud. . bő/e) a védti (chasse, caste des sauvages, véd-an, chasseur, sauvage, habitant des foréts et des déserts, cf. vadon) alak származéka. A véau a vada (boreal; vad- adu, le nord ; vad-andei, vAd-ei vent du nord, petit village des chasseurs, des chau- vages) alakokkal látszik összefüggni, mert éjszak, sötétség, meg vad (rossz, iszonyú) rokonfogalmak, amint a mong. bttd-otiyoi (trüb, dunkel: bud-oii-yayai, dér wilde Éber) továbbá k.-tat. tön-cak (éjszak és tam. tunangu, noirceur, ob- scrité) mutatja, vag-dal (vagd-os), 1. vág. vagy (vagy . . . vagy, avagy = sóit. . . sóit) jelentéssel a va-gyon ige rövid alakja.va-gyon (= vad'-on pro va-l-don, d jelen idő képzővel), vaj (vaj-az).

A tam. ven-ney (beurre frais) összetett ven (pro vei, blanc) és ncy (beurre fondu, graisse) részekből. A ney szótársa a man. net, ncy (sudor) mert a t.-tat. tere (sudor)+jayí (adeps) vaj. A ney és vaj alak közvetítője a t.-tat. may (Butter, Schmalz, öhl).vajik-ol (bűvöl, bájol). Tam. mayakku- fasciner, charmer, infatuer, mayakk-al n. v.

may-aftgu- v. intr.). vaj-ud-ik, tam. vay-á (douleur de la matracé, — du fétus ... de l’enfantement vayAvu id. et désir, fétus, matrice, peine). vak, vakk (vak-sí, vakk-ul, vakk-it, vakkol = bevon. vaki-sa = fekete foltos).

fendre, partager: vag-ir, tranche, morceau, fente, raie, cf. vagány; vagu-di division etc. vág-at; vag-ei, part, portion, détail, sorté, maniére cf. vágás = szabás; vag-unduroute, chemin, cf. kerék-vágás; vagu-ppu, division, section, cf. vA-pa; vá-kkti ad analogiam padu, et pádu, signe de séparation de cheveux, cf. vák-ány, maniére, cf. vágás = szabás, regard de travers, cf. szemmel vág és szék. csapinólag = szlávos rezutosan), man. fak-sa- (Zertheilen).

Tam. ναrugn- (gratter, vafandu-, gratter avec les ongles).? varázs (orosz voroz-if- user de sorcellerie; voros-ba, magie, cf. tuda vorsAl,

sacrificing priest tkp. man of the fire place).var-kocs (rég. Zopf, tréssé de cheveux).

E szóra hiába keresni a rímet éjszakon, mert az eredeti társ a tam. mayir-kussu (ornement qu’on met á la chevelure; brossé) összetett szó: mayir (cheveu) t kumi (= kucií, tréssé, houppe, touffe). varr- (varga, cf. fér-cz, fürm-öl || hajót varr).

Tam. vart'- (lier, attacher, cf. csak nem «varrták hozzám» : vari- lier dans un ordre régulier des perches etc., a miben áll a hajó varrás).? varsa (verse, vörse: lat. nassa, orosz. versa nasse, bire verveux \ ? cf. t&m.pirlá

vase, corbe).NB. Tam. rl lehet rli is. vas (vas-al, vas-az).Az e szóval rimeltetni szokott finn stb. vaske (réz, cuprum) szó társa az örmény

vosk (Gold Karoltdis athenei görög történész és nyelvész szerint: mert a réz és arany színben rokon).

A vas (ferrum) szó társa a tam. vayam (vasam, fér), a melyből van vas-i (pointe, I tranchanl, épéé, pieu), mert a tam. egu chgu (acier: arme en général, cf. hegy, heg).vast-ag, cf. tam. ser. pusti (graisse, embonpoint = ptisti-y-иЦа, gras, dodu, tuda,

beüti id. azonban valószínűbb a tam. vatta (rond, circulaire, voltam, rondeur). vatalé (vataléj, csobolyó).Tam. vattil (panier pour puíser de l'eau; vase, terrine, cf. padaUi, jarre, terrine,

vase, et átalag, a tam. adatéi grande cruche).vá (vd).vád (vád-ol), cf. tam. vádam (controverse, dispute, plainte, accusation etc. = ? ser.

Szótár. 11

váda, sermo, controversia, disputatio V vad- dicere, loqui). vág- (vág-at, vág-ány, vák-ány, vág-tat, cf. csap : vá-pa || vag-dal, vág-dós-, cf. bak-ó).

Tam. vagti- (diviser, séparer, partager, détruire: vag-iru- diviser, trancher, couper, !vágy- (= vád'·, vágya-koz-ik, vágy-ód-ik). Minthogy e szó névszó is, ige is, aV csupán vá; ennek társa a tam. vé-l- (vét-tal: désirer vi-ndu- 2-od képzet: vouloir, souhaiter, désirer, prier etc.), kann. bé-ku id. man. bai- (begehren, nö- thig habén, verlaugen, bitten), mong. baya (Lust, Verlangen, Wunsch Vba).váj- (vájká-1), 1. áj.vál- (vál-ad, vál-asz-t, vál-og-at || val-ag). Tam. i. valli (éloignement, cessation, séparation; 2. vila-, világit- (s'éloigner, se retirer, se séparer, s’écurter etc. vilakku- v. tr.) ; 3. vilattu- (1. s'éloigner, se retirer ; 2. éloigner, rejeter) ; 4. vil-attu- id. Ezen alak az átmenet a vilavu- (se fendre, se crevasser etc.) és pila'· id. alakhoz.váll (váll-al, váll-as út stb.)

A tam. egyik szava : tói = mong. dalu (Schulter), csag. dál id. man. dalait = mong. dal-aüg (Damm, cf. váll-as üt). A másik szó : madal (os de l’épaule, omoplate, chose plate) a magy. va-al (váll) társa.vál-t- (vá-t, vál-t-oz-ik, vált-oz-tat).

A vál- igénél látott vilagtt- ige vilakktt- v. tr. alakja (séparer, éloigner, séquestrer etc.) jelentésen kívül «changer, placer ailleurs· értemü is és igy a vál- ige trans. alakja, de tekintetbe veendő a tam. vAtt-i (Уváj: fois, tour, changament) névszó s a mifu- (revenir, étre sauvé etc. miftu pro mif-tu- fairé revenir, racheter, déliv- rer, sauver etc.) ige is. válu (szék.: un tronc d’arbre creusé pour abreuvoir etc.).

Tam. valiant (bassin, canot, bateau fait d’un tronc d’arbre creusé, vase pour manger, mesure etc., cf. pnllti- (se creuser ; percer, tailler etc.).vályog (váj-og, vál-og).Tam. alakk-ar (marne, terre grasse, cf. tt/ei-, valftvn-, méler, mélanger : ajeinda sérti, argile humeetée, detrempée, cf. mong. bal-cik Koth). vám (rész, fizetés : vám-ol), cf. tam. pannu (taxe impót, douane, tribut, rente tkp. ypan (van. van. 10.). Ezért a vám is lehet az árya tiz-ed szó régi mása a van (10. hat-van) szóból s így a perzsa vAm (kölcsön) szóra nincs szükség, vánk-os (szlávosan párna, cf. or. perina, lit de plumes Урёгб, plume), cf. tam. vAtt- gu (bank, siége) és magy. ponk, pánk (domb, dombos), ván-szor-og (s-inylódik, fonnyad, cf. tam.

vendu- se sécher, se dessécher). vány-ol, banny-ol. Tam.pannu- (patin-al: •étre préssé, foulé» ; carder le cotonavec les doigts etc.). vá-pa (nom. v. l̂ vá-g), cf. láp. vár (vár-os, vár-as || úr pl. kereszt-úr).

Tam. »r (bourg, vilié, village, pays, contrée II halo, cercle : a tamul-féle népek földjén igen sok vár- és város-név végzete. Hasonló hangtani átmenet tam. ofi (lu-miére) és veit (völt, clarté). vár- (vár-a-koz-ik : vár-i pl. vári Péter stb.).

Tam. pAr’- (regarder, voir, observer, fairé attention, examiner, avoir l'intention: pArttu-kolfu- «attendre» var-a p-pAr'-, attendre), cf. mong. bara-la- (besuchen, schauen = tam. pAr'- visiter, honorer etc. pAr-i} patrouille, garde), vásár (vásár-ol). A perzsa, pAzAr, mong.

basar (bourg, vilié) szók társa, vás-ik (kopik) az ás-, ige középalakja, t vászon (vászon-cseléd). A tam. vasaltam toile, habit ser. vasana, veslis l1vas- sibi induere) közelebbi mint az orosz stb. vis- son, gör. byss-os, cf. mong. bős t.-tat. bez. viz (vász II véz-na).

Tam. vAttain (desséchement, maigreur etc. vAttalei, vAf/Alei, homme maigre, décharné ΫvAdn-, se dessécher, dépérir, maigrir etc.).ve (— vii) ved- (= vAd-, ved-l-ik, cf. vet-kez-ik s igy a vet ige mellékalakjából való, valamint

Szótár. 12

a tam. vid-ei se déjoindre, se fendre, se ere vasser, se séparer ige is a vidu·, jeter, ige középalakja, cf. fes-l-ik). vej (= vAy = ? vev-ö, vő? cf. tam. va- yav-an, ami, amant, chef, pére, fils Yvayavu, désir, amour, affection), velő (= ѵйіб: agy- csont-velő).

Tam. тй/ei (cervelle, moelle, substance médullaire) mellett a kann. med-ufu (brain, Gehirn) a ser. med-as (medulla) szóhoz közeledik, csak hogy a ser. mid pinguem, adiposum esse) gyök aligha áll, mert a lat. cere-brum első része caput (ser. (ira, íiras perzsa ser) jelentésű ; s így a kann. med a tam. ma-u-dei, cráne я-ezett) szóból és H/M (bel, pars interior) van össze- téve s így a velő is a bel. vem-he (vemhed-ik, vem-h-es).

A «ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes» közmondás szerint a szó eredetileg csak «terhességet· (fétus) jelentett, mert csitkó jelentés mellett a közmondásnak nincs értelme, csitkós-ra nem foghatni az ellenkezőt, hanem igen a hasas, csitkózni akaróra. Ezért a vemhe a bimb-ó szóval rokon gyökü. vendég (= vün-d-ég: vendég-ség).

Lehet, hogy jö-vendek helyett áll, de akkor közelebb áll a tam. va-nda (celui qui est venu) részesülő. A tam. vir-undu (festin, banquet: hóte, convive, nouve- auté, chose nouvelle: virund-an, hóte, nouveau venu), a varu- (venir) gyök el- facsarított alakjának látszik, hogy a rar- undu igétől meg legyen különböztetve, venner-ék (rég. részegítő ital).

A M. Ny. N. szótára a virics szóra akarja vinni, de közelebb áll a tam. ven- nir (eau chaude) összetett szó hév-nyir-ok (hevítő ny.) értelemben.I. ver- (= vAr: vere-ked-ik || ver-s-eny).

Tam. i. }ai-ei- (frapper, battre, tambouriner, souffleter, enfoncer, clouer etc.),2. тАПі- (fouetter, donner une rossée etc.) ; 3. marin-, mariit Hu- (frapper, battre etc.); 4. 'er-i- (1. jeter, lancer, 2. frapper, fouetter, 3. couper, tuer, cf. man. bire- dreschen). A man.yón- (schlagen...), t.-tat. ur-, wur-, or- id. a pör-öly alakhoz közelebbiek.II. ver- (= vilr-·. ѵегб-fény, verő malacz = sütnivaló).Tam. I. eri'- (brúler etc. erí- v. intr.);2. eri- (briller, brúler, étre brülant); 3. voVu'- (rótir, fairé griller etc., να/Ίι-, sécher au feu etc.); 4. vir-ei- (étre ardent, chaud etc.).ver-ej-ték (= víir-dy-'. veríték, szék. veri- ték-ez = izzad).

Tam. i. vér'- (suer, transpirer; s’irriter etc. vér-ttal, vér-ppu, vérvu, vénei nom. v. «suur»); 2. viyar'· id.

NB. A kann. btvaru- túl. begaru- (to perspire) lehet az eredeti alak, de lehet a vér gyök szét- terpesztése (cf t.-tat. sidik — seydek) is. mert az izz-ad mutatása szerint a veröség (a hő) az alap.ver-em (= vürem: verm-et ás: gödör, üreg).

A tam. аГ-еі (antre, trou, caverne, cabinet, etc., kall-arei, tumba, sirgődör) névszó lehet az áru- (couper vág) igéből is, de a mong. erő- (graben, hacken die Erde) igéből is, vagy ez = alu-.t vese (= vdsd: rognon). E szó a vele | rokonított finn-féle szókkal együtt az orosz

poc-ka, poce-cka (rognon, rein, bourgeon) és pecen (foie, máj) szók társa oly módon, hogy a máj szóval első izig rokonított mordva maksa, cser. moks = orosz padka, a vese = orosz pccc-ii értelem cserével.

vesz- (= νάς- : vesz-edel-em, vesz-ély, vesz- öd-ik, vesz-t || vész rég. fész nom. v. cf. tam. padu- és pádu nom. v.).Tam. i. vaf-ktt- (se perdre, se gátér, étre détruit, gáté, ruiné || honteux = vet-

kam); 2. maf-ku- id. mong. us-at- man. bude- (sterben) társait 1. az büz-h-öd igénél, a t.-tal. bit-, bet-, fogy. vessző (II υαςςϋ: virga ; vessző-z).

Szótár. 13

E szót az or. viaz-lo (lien, viaz-, lier, nouer, tricoter) szóval egy-gyökü vejészből nehéz kihozni. A magy. szó a tam. víssu-, víttu- (fouetter, battre) ige nom. ágense, mint a vágó, csapó, verő vagy szenvedő alak helyett: vágott, csapott, cf. met-él, (tam. ve/βι-). vet- (= vitt: vet-ély, vet-és, vet-kez-ik, cf. ved-l-ik).Tam. t. vidu-, kann. biidii- (laisser.quitter, lancer, jéter, éloigner, relácher || se fendre, cf. vedlik a fal); 2. vid-ei'-, vittu- (semer, ensemencer: videi, vittu semence, graine, grain, semen virile, race: tkp. vető-mag); 3. pódtt- (jeter, lancer, placer, mettre bas, cf. vetél; laisser tomber etc. pó'tfi émulation, rivalité, concurrence, cf. vetély, man. wada- (loslassen...), t.-tat. 'at· (jeter).vetye 1. kótya szónál.vez-et- (= vdz-at: vezeték, vez-ér).

A kann. bes-asu- (leiten, to direct) szintén transitiv v. causativ alaknak látszó ige tam. társa, a vay-aúgu (vas-aúgu- conduire, diriger, mener) v. tr. ige, s így az orosz vöd, ved (conduire, mener) ige a finn-féle nyelvekben képezheti az alapot, de a magy. igére nézve fölösleges.ve (vö is)v-egy (= ved': vegy-es, vegy-ül és vigy-ül, szék. az egy szó v előtétese, cf. ihog = v-

ihog).vekk-ed (szék. ég, vágyik vlmi után), 1. hé alatt.ver-es, vör-ös. Annak daczára, hogy ma ver-es (ruber) és vér-es (sanguinatus) más

jelentésű, a gyök mégis azonos, mert a vér a classicus tam. nyelvben sen-nir (szin-nyirok, veres-nyirok ; a melynek első részéből való a man. seú-gi (Blut), a mit a rímelő nyelvészet lat. sangtiis-n&V. venne. A vér még egy másik tam. szóval 'em- vei (sang : cuivre = a réz, a rőt v. veres fém). Továbbá 'ira-kkal (pierre rouge, cf. vér-kő), ve-sz (У vev, sz jelen idő képző), vev- (vev-ő, vev-és, vé-t pro vev-t, vé-tel).Tam. vavvu- (prendre, saisir, happer, ramasser á terre: vavv-al, vawu-dal nom.

v.).vévéd- (véd-elem, véd-el-m-ez).Tam. i. 'ádnm (protection : ádalei, secours, soutien, support) ; 2. péádu (garde, conservation, défense : ádam, bddam id.), vé-g (nom. v., mert vég-ez = finem facit: vég-ünk van!)

Tam. vi- (mourir, étre détruit, périr, se gátér || étre pauvre: ví-gei, vt-dal, vly-al, \ ol. vi-del, viy-el nom. v.), cf. vé-n.

NB. A mong. mökö-, man. ino/o- (endigen) a tam. mu-gi'- (finir) társai, 1. muku-cza.vidik (szék. vidik-el: víraszt, ébren van orosz budit' s’éveiller, és pit-ma-ll-ik). vig (vig-ad, víg-asz-t-al).

Tam. ugd- (uga-nd-iru -, se réjouir, étrejoyeux vigad-oz etc. Cgei, jpie, piai sir).Az alhangu vig és tani. uga'-, olyan mint ihog, vihog vagy tam. ódu- = kann.

wódti- stb. vigya (vigyá-z) 1. figy. vigy-or (= vidor: vigyor-og tkp. az ajkak szétválása.Tam. vid-ar, vid-a ni bu fissure 1. pit· maliik, hajnal hasad elemzését).

I. világ, velág (világ-ol, világ-l-ik, világ-it stb.)Tani. i.vi/akku, kann. belaku (lumiére, lampe, vilakk-ulla kann. bclak-ulla,

light, hell tkp. világ-való: vilakku-, éclairer, fairé luire, briller, expliquer; vil-aiigu-, briller, reluire . . . étre clair, évident, mani- feste, világ-lik); 2. vel-i'- (le temps s'éclair- cir, briller, étre clair, évident I tr/, blanc etc.)! II. világ (mundus). Hogy e szó az előbbivel egy, mutatja az orosz (viet (i. lumiére

clarté, jour, 2. monde, univers). A tam. ulagu, ulagam (monde, terre, sol, pays etc.) szót a ser. lóka (mundus I lók· videre, splendere etc.) alakkal rímeltetik,

Szótár. 14

pedig ez ttlógam (monde, terre, homme, vue) alakú. Aztán a tani. nyelvben is van öli = véli változat, villa. Ha e szót «hasadt· értelemben veszik is, értelmezhető a tam. vilavu-, pi/-, pi/a- (se fendre) igével De a villa nem ágas, hanem a szúró, cf. k.-tat. ccincckc (Stachel, Gabel V c'ílwíc-stechen). arab sók (Dorn, Stachel: sóktye Gabel). Ezért a villa a szláv alakokkal együtt = kann. túl. muflu (Fork, Gabel) s így a ful-dnk (tani. múl, mu/lti id.) szóval egy- gyökü.

vill-an (vill-am, villám-od-ik, vill-og).Tam. vil-aiigu-, vil-akku· (sdntiller, briller, lancer des rayons: cf. vel/-áppu

point de jour: villám-od-ás). vill-ong- (veszekedik, czivódik: villongás).Tam. vt/l-atig-am (obstacle, embarras «contestation, dispute, force, violence

etc.» vill-adei id.) vinye (szék. = vinnye: kovácsműhely).23vék-a, tam. inug-ei, mug-avci (mesure de capacité, puisoir V mug-apuiser, me-surer etc.). vék-ony (i . mince, gréle, rare, 2. flanc, taille, ceinture).

Tam. ukk-am (lieu étroit «la ceinture, milieu du corps, hanche, · reins» etc., cf. ekku-, se serrer). vél- (véle-ked-ik, véle-mény).

Tam. ’«//«- (penser, considérer, estimer etc.: uU-am, pensée, intention, opinion etc. utt-al, ullu-dal nom. v. V ’«/ pars interior, anima). vé-n (vén-ül, vén-it).

A «vé-η kutya, vén dög, vén ló· stb. i megvető kifejezések mutatják, hogy a vén | szó más alapértelmü, mint az öreg (nagy, régi), a miért is e szó társa a tam. vi-n I (inutile V vi-, se gátér, périr, étre détruit), tehát a vé-g szóval egy-gyökü, mert a rokon tam. mű- (i. vieillir, devenir vieux;2. finir) jelentésű, cf. mirli- = virít.

Ide tartozik : man. fc (alt, fc-ingc id.) mong. wé- (se gátér, pourrir). A finn vanha legfölebb a banya szóhoz, de ide nem vehető, vér 1. ve-res. vés (vés-et, véső).Az ás- igénél látható tam. alakokon | kívül megemlítem a vatti-gei (gravure, sculpture) nom. v., a mely az ás-, vés- igét a mete alakkal összeköti, vé-t (v. tr. tkp. téveszt : utat vét, vétek).Tain. I. 'ey'-, véy'- (véytlu p-pódu- tromper tkp. elvétet) ; 2. 'ettu- (tromper, du- per). Ez összevont alak társa a t.-tat. az·, osm.j-αζ-, régibb t.-tat. ad-as (irre gehen). vézna 1. váz.viviczká-nd 1. ficzka.vid-ám, vid-or (vid-ul), 1. pit-ma-llik.vidék (provincia, regio : al-fel-vidék, vidék-i).

E szót nevetséges alakokkal akarják azonosítani, holott a tam. vi-dikkü (point cardinal intermediate': a világtájak kisebb részei) szó társa, mely olyan összetét, mint a ser. vi-désam (pays éloigné, étranger : vt-dés-i, étranger, vagy vi-diha vi-déha (kül-test, Bahar egyik vidéke).Gróf SziicHit.NVi B. i Kclelázsioi útja. II. köt.pone, postea «retro*, orosz poz-do, lat. pós-t, perzsa, pes id. De kölcsönről szó alig lehet.Ha e szónak vih-nye alakja is van ; akkor a tam. tnan-ei (maison \ maiiéi-, variéi-, fairé) alak nem állhat, pedig a man-var (forgerons, artistes) szó is ama gyökből való.vinny-og. Tam. vtn-vinn-en- (fairé vin-vin etc.).ѵіг-ad- (virad-at, vir-asz-t pro vir-ad-t).Tam. i. vir-ad-ayam (lumiére: vir-i- dal, splendeur, lumiére V vir-i- s’ouvrir,1. vir-ul); 2. virít'- (ouvrir les yeux, s'éveiller, se réveiller : virlitt-irti'- id. virli- ttal, virlippti nom. v. réveil, vigilance etc., virli, oeil, prunelle d’oeil, cf. mong. ttüdtti tsetsegei id. tkp. szem-virág), cf. man., mong., t. tat. őr, er (a vir-adás szó gyökei).vir-ág (virág-oz, virág-z-ik Váz előbbi és vir-ul.ѵіг-g-ó (szék. peres, virr-og-), tam. variakku (querelle, dispute, proces. plaidoirie).virg-oncz 1. für-ge.

Szótár. 15

vir-hud-ik (szék. valamire nagy kedve jó). Tam. i. vir-udtt (zele); 2. vir-mnbu- (désirer, s’appliquer a, se proposer, aimer : viruppam, viruppu etc. nom. v. désir, envie, intention, plaisir, cf. mong, miraya, passion). A virhud = ѵіг-h nom. v. + tid pro od.

vir-nyák-ol (virr-an szék.).Tam. vir-vir-en- vir-idu- (criailler, crier — un enfant, jeter un eri pergant... le

cochon, l’éléphant).vir-ul- (vir-it: viruló arcz || vir-ág, vir-ány, virul-mány etc., cf. máll-ik).

Ezen igének a lat. vireo- (zöldéi) igével semmi köze, mert a virul helyes értelme az, a mi a tam. vir-i- (s’étendre, s’élargir · s’ouvrir de sói méme, s’évanouir, se déployer etc.· viriy-al, viri-dal nom. v. •épanouissement d’une fleur», ouverture, expansion etc).visz- /ѵіѵ-.visz (= νϊς: visz-a: vissza pro visz-va = fordulva, visz-ont, meg-int 1. ezt, stb).A man. boso (Rückseite = magy. visza és man. f-isa Rűcken) névszók igéje a mong. butsa- (zu-rück-, um-kehren) s a tam. pid-avam, pid-avu (dós, dérriére) névszónak igéje a túl. fiij-iru (to return tkp. visz-lesz.), cf. ser. ρας-d-át (a tergo, Ivisza (viszály, viszály-kodik).

Tam. isalu- (rivaliser, disputer: isali- kond-iru'- id.: isal-t'- rivaliser avec, défier, disputer, tergiverser; isal-áttam, émula- tion, rivalité, dispute). Valószínűleg a visza (Rückseite) szóval egy-gyökü. visz-k-et (pro visz-k-ed, mert intr.).

Tam. masa'-, masa-masa'- (avoir déman- geaison, musu-musu’- id.), viszony- (kötelék : jó,rossz viszonyban lenni). Tam. is-eivu, (union, accord «proportion, opportunité, rapport» Visei- s’unir, se joindre). vita (vitá-ly, vit-at-koz-ik, vitá-z).

Tam. ed-ir (opposition, resistance, devant, vis-á-vis : edir- edir-ttal- s’opposer á, resister, contrarier, vexer etc.). vit-ez, vit-éz (cf. neh-ez, neh-éz, rég. katona), cf. tam. vefti-viran (vrai brave, heros Vvetlu- tailler en pieces les ennemies dans une bataille).

NB. Ha az orosz vil'as (héros) és ó (?) szláv (vájjon hány ezer év előtti) vit'es szó leszármazását s rokonságait látjuk, oda engedjük.I. vív 1. ví.II. viv- (viv-ö, viv-és, vi-sz, vi-tel pro viv- tel II vís-el).

A kann. veiyu-, vaiyu- (to carry : visz, hord) ige a tam. vai- (mettre, placer etc.) igének felel meg, habár a jelentés elütő is.vizsg-a (vis-ga). A figy (fid’) gyök testvérének látszik. Különben cf. mong. mös-ki (dér Spur nachgehen), a melyben a mös (mör is) a t.-tat. ez, iz (Spur) szónak felel meg, úgy hogy a k.-tat. ez-ltl- (nachspűren, suchen) képzetnek a vizs-ol (vizsla) alhangu ige felelhet meg. A t.-tat. ez, iz (vestige, sentier) szóval egy-gyökü a tam. id-aUgar (sentier) szó. A tam. vádéi bidf- (vizslat tkp. bűzt-fog).ví- (vi)ví- (viv-, vij : via-dal, viv-a-dal, vij-a-dal).

Tam. 'ig-al (force : 'ig-alu- combattre rivaliser, égaler, resister etc. tam., g — h és v). Maga az ig-al nom. v. a pigu, vigu (force) szókhoz tartozik.víri-cs (alma-v, árpa-v, nyír-v).

Tam. véri (callou doux, ou jus de coco- tíer, jus, sue des fruits etc.). vís-it. Tam. visít- (le vent siffler). vís-kó, víty-kó (cf. szeker és szeker-kó || víty-illó).

Tam. vidu {vittu, maison, logis, habitation, demeure etc.). A vity-illó — tam. vidu, + il, túl. illu (maison etc.), azaz ikerszó.visz (sz jelen idő képző) Vviv-. víty-kó stb. 1. vis-kó. víz, (cf. ügy). A szomjúságnál

látható, hogy ez viz-vágy jelentésű s igy itt állhat a tam vid-áy (soif, épuisement etc.), szó, a mely víz-vágy (ásitás, áhitás) részekre bontható. Különben az összes áryaságban megvan.

vo

Szótár. 16

vol- 1. val.von- (von-a, huz-a vona: vonag-l-ik, vonakodik, von-al, vonszol || vony-og-at).

Tam. 'in-uúgu- (se tirer, étre tiré, öté, arraché, élagué: inttkku-, tirer, óter, arracher, élaguer, cf. kann. 6ni, túl. vótti, a lane).vöI. völ-gy, bél, bel.II. völ-gy (= völ-d’: völgyei: mélyít).

Tam. fia flam (creux, fosse, trou «terrain bas, főssé, profondeur, abyme· pafla- ttákku vallée, terrain bas, cf. a (fal, boue, enfer tkp. aly, mély-ség). vörös = veres.

NB. Láthatni, mily kevés a magy. nyelvben a vo, vö combinatio, a vu pedig hiányzik; ép, en így a tam. nyelvben.Za? zab (avena, orosz ovec = avyof ; cf. perzsa jatt, orge, árpa, cf. tam. sóméi, panicum).? zaba (zabá-1, cf., orosz zob-at', manger V~zöby jabot, gosier s így a tam. sápp-

idu-y sápp-adu- manger és savattu-, má- cher inkább a tá-p mellékalakjai, mert a zabái csakugyan torkos-kod-ik-félétjelent).

P zabola (határozottan a szláv zub, dent, fog szó az alap, de aligha a tót zubadlo alakból való), zadar- (hadar-, hidor-).

Tam. sidaru-y sidaVu- (disperser, répandre etc.).zagy-va (= zadva: i. mocskos folyadék,2. a mocsár növénye a káka || zagyvalék).

Tam. sada-v-al (fondriére, terrain maré- cageux saduppu id. V sada-sada'- s’a- mollir). zaj (zaj-ong, zaj-d-ul).

Tam. saf (sa ff-a ifi, saff-idu- etc. fairé du bruit).zak-at (zakat-ol-: zörget, 1. a tam. alakot a csah-ol igénél), z-akl-at- 1. ikl-at·, ík-ol-.zam-at (számát, mong. ütne, Saft, Kraft, Nahrung Vltvte- ausschlürfen, s igy a szim-at, szip-at alakok társa).? zarándok (szarándok, cf. orosz stran-nik, voyageur, étranger \ siratta, pays, contrée s így pro s'ran-tik ? mert a tam. tari*· aller, marcher etc. igéből a magy. alakot nehéz kihozni), zar-g-at-, a szor-g-at- mellékalakja, zavar (zavar-og).

Tam. samar-am (guerre, combat, cf. hábor-og és háború).zá? zábé (szék. kapuláb, cf. záp I.). záka (zákány, szék. üledék, piszok a folyadékban).

Tam. sakku (moisissure, sakk-ál, ce qui est moisi, penész-es).NB. £ szót ősszezavaiják az orosz za-kal-ká (kenyér irgyessége) szóval együvé tartozó zákály

alakkal).I. záp (kerék-küllő stb.).Tam. áppu, sáppá (coin: ék-szeg etc.).II. záp (záp-fog: a lap-os, tapsi vagy tepsedt fog; a létra lapos foga).Tam. x. sapp-ei (plat, aplati, épaté)2. sápp-ei (chose plate).III. záp, áp (záp-tojás = rothadt tojás: záp-ul)

Tam. sáv-atteisáv-i, sáv-ir, süppt (moisson brouie, épi sans grain, sávn mórt.)f~sá- mourir, cf. sá-p). záp-or (könny-, nyíl-zápor, cf. szap-or-a). zár'- (zár = zár-ó,

zár-at stb.).Tam. sár (barrage dans une riviére .. . sár-bódti-, barrer une riviére: sár-ttu- joindre, unir «fermer la porté», appuyer etc.).t (závár és zavor, orosz za-vor-a, verrou).

Zt (ra) zeke (— zákd, zekele, zeke-zuka).Tam. w/ли (habit, veste), mong. daya, man. dayó (Pelzűberrock : deyc-le, leder- nes Reitkleid). zene-bona (cf mong. taua-mona, Verwir- rung, cf. tara. sa/a-bu/a'-, fairé du bruit).

ze (zö is) zeg-zug 1. szig-szeg. zen-g (pro zen-eg, zen-d-ül, zendűl-és).Tam. san-d-adi (bruit, tumulte, tapage, vacarme, mert a tam. szó tkp. zen-d-űlés, a

Szótár. 17

magy. zen-d-űl inchoativus alapja múlt idő képzős alak), zer-eg- (zör-ög-1| csör-ög, csöröge a zergő, száraz sütemény).

Tam. sara-sara'- (fairé bruit des feuil- I les séches: sár aga, feuilles séches). zer-ge (zeri, zema).

Itt két szó van összezavarva, mert a zer-ge = mong. ser-ke (ein geschittener Ziegenbock), a zeri, zema = orosz ςerna (chamois = mong. jéren, zcren, chamois).zizila (zilá-1, szilá-1: zilált haj, zilált viszony). Tam. i. sil-áru, sil-ár (trouble, querelle

tkp. sila-ár, nagy ziláltság); 2. sil-ir'- (se hérisser: sil-uppu-, remuer, agiter, hérisser ; sil-umbu- v. intr. étre hérissé, en désordre etc., silumb-ali, borzas, zilált hajú nö).

z-imor-a (szék, zaj, zsibongás, zsibaj).Tam. simu-kku (s. idu-, fairé un petit bruit, se remuer). zivar (szék. = ziv-at-ar?

a zavar társa, mert van *égi-háboru» is).zozob-og- (szék. pro buz-og a fövő víz), zok-og- (to sob, schluchzen), mong. sok-si- (schuchzen), túl. dukk-idu id. zom-ak (rég. kigyó, cf. tam. simmadam, serpent).zomok (zömök, kurta vastag s így a domó társa).zözöcs- (/.öcsök, zöcsk-öl || zöty-ög), 1. dö- cz-ög.zök-ög- id. zöl-d (zöld-ül, cf. pázs-int).

A tam. il-ei'-, yilei’- (devenir «vert», fade, insipide: ilei-tta p. p., cf. ippi = sippi, magy. áp = záp) egy-gyökű a mong.3- ül-gc (grünes Gras szóval s valószínűleg a szláv zel-eú (orosz, verdure) szóval is, cf. man. sal-ar-sa (grünen).zörög- = zereg-.zugzug (zug-oly, szug-oly).

Tam. sűgei (derriére d'une maison, chambre de derriére).zuh-og 1. zú-g.zumm-og- (zümm-ög). Tam. summei (bruit, son).zúz-, zúz- (zuz-a = a zúzó, zúzás).

Tam. 'udei'- (briser, casser, rompre, cf. tudeí-, détruire, annéantir) sádt'- (briser, broyer).

zú (zü)zú-g (zuh-og, zú-d-ul, cf. tam. sűgei, tour- billon).züzill- (zül-l-ik, züll-ed ; rokon a zila gyökével s igy nem «vénülés» az eredeti értelem, hanem a széthullás, kallódás, mert a valakitől el-züll-ik = el-vál, máskép lehetetlenség volna).

Tam. sal-f- (agiter, remuer, cribler, tamiser ; étre vexé, fatigué, épuisé : zül- lödt: sallu- id. sall-adei, crible, tamis, tkp. züll-etö, cf. man. joli, Sieb, t.-tat. sal la- = tam. sáli'- sallu-).Zsa (zajzsar-ol-. Mong. daro-la- (zwingen, nöthigen, kránken, unterdrücken Y~daro- drücken, cf. tam. taViigan (cruauté, férocité, bravoure, tkp. oeil malin etc.).zsázsáb-oly (zsáboly-og, szék. = nyavalyog). Tam. sAmbu- (sámb-al: se contracter, se

faner, déclinér, déchoir etc.).zse (sa)

zseb (zseb-el: arab stb., jüib, poche etc.).

Szótár. 1

zsezsen-ge (pro zsen-eg-e : ifjú, növö, sarjadzó, gyenge).

Tam. sin, sin-na (petit, «jeune# bas, léger, faible ; sin-ei-, bourgeonner, pousser des boutons, concevoir — une femelle-, fleurir etc), mong sine- (neu, frisch), t.-tat. jeni, jetii, jaüa id. zeléb (zsilip). Tam. ialambu (écluse, vanne), cf. orosz zelob, zólob, gouttiére), cf. gilib.z sézsémb (zsémb-el stb), 1. gémb.zsizsiba 1. csibe.zsi-b-aj (zsib-og, zsib-ong stb.), 1. zim-ora. zsibb-ad- (zs'i . . . zsibb-asz-t).

Tam. sőmbu- (étre engourdi, languir, cf. somp-oly). zsiger. T.-tat. jiger, tam. ir-al (yír-а/, pro yiir-al ? foie, poumon. rognon). zsigor-a (szék. görcs-navalya, tehát a zsugor-itó).zsiók (vizi-dió, 1. tam. sivagam, muscade). zsir (zsir-oz: zsir-ad-ék, cf. orosz zir, lard, graisse).

Tam. irlu-du (yirlu-du, beurre fondu• graisse ·, cf. irlusu- frotter, enduire és magy. ir = kenőcs), zsiv-aj = zsib-aj.

zsivány (zsivany, zsivány-kod-ik).Tam. tiyavan, tiy-άη (méchant, vaurien, peráers, V f̂í-mal).

zsí (él) zsivány = zsivány.zso

zsomb-ik (dombocska, tehát csomb-oly-ék). zsuzsug-or- (sugor-, zsug-or-i, zsugor-og, syn. szig-or-og; zsigor-a, zsug-or-gat, tam. sikk-anavu avarice, parcimonie, étroitesse, etc. /szik), zsur-ol- = súrol.

[RTF]s155239215.onlinehome.uss155239215.onlinehome.us/turkic/42TurkicAndSumer/...Bármennyire különbözik is, még is az orosz ob-ied (diner, repas) társa, mert az ev-et (ev-dt,

Documents