21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. ÉRTESÍTÕ Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az alkalmazandó vonatkésési- és rendkívüli esemény kódok, a hozzájuk tartozó segédkódok meghatározása, illetve ezen kódok felhasználásának (elemzésre, értéke- lésre) szabályozása a jelenleg üzemelő informatikai rend- szereinkben (SZVM – Személyszállító Vonatok Menet- rendszer űségének Információs és Értékelő Rendszere, SZIR – Szállításirányítási Információs Rendszer {árufu- varozás}, RES – Rendkívüli Események Információs Rendszere), valamint a fejlesztendő/fejlesztés alatt álló informatikai rendszerekben (FOR/FOR00 – Forgalmi vOnatközlekedési információs Rendszer / Naplózó al- rendszer). MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói uta- sítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére .......................................................................... 1661 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1 Az Utasítás hatálya 2.1.1 Területi hatály Az Utasítás területi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. keze- lésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú vasútvonalakon közlekedő vonatokra (amelyeknél késési- vagy rendkívüli események következnek be); továbbá a MÁV Zrt. kezelésébe tartozó vasúti pályahálózatra és mindezek környezetére (beleértve a szolgálati helyeket is), ahol rendkívüli események következhetnek be. 2.1.2 Személyi hatály Az Utasítás személyi hatálya kiterjed: – a MÁV Zrt. vonatforgalom szabályozásában, szerve- zésében, lebonyolításában közvetlenül résztvevő, vala- mint a vonatközlekedés minőségbiztosításával kapcsola- tos tevékenységet végző munkavállalóira, – a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységénél azok- ra a munkavállalókra, akik jogosultak a FOR/FOR00, az SZVM és a SZIR rendszerek adatbázisainak valame- lyikébe vagy mindegyikébe új adatot beírni/módosítani vagy az adatbázisokból vonatesemény-adatot lekérdez- ni, illetve a RES rendszer adatbázisába írni vagy/módosí- tani rendkívüli esemény-adatot lekérdezni,
48
Embed
ÉRTESÍTÕ - MOSZ · számjegy és a 26 db angol bet ű nem lesz elegend ő hosszú távon a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező (újonnan belépő) vasúttársaságok
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
21. szám 124. évfolyam 2009. július 3.
ÉRTESÍTÕ
Utasítások48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú
vezérigazgatói utasítása vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére,
valamint a rendkívüli eseményekinformációinak kezelésére és elemzésére
1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA
Az alkalmazandó vonatkésési- és rendkívüli esemény kódok, a hozzájuk tartozó segédkódok meghatározása, illetve ezen kódok felhasználásának (elemzésre, értéke-lésre) szabályozása a jelenleg üzemelő informatikai rend-szereinkben (SZVM – Személyszállító Vonatok Menet-rendszerűségének Információs és Értékelő Rendszere, SZIR – Szállításirányítási Információs Rendszer {árufu-varozás}, RES – Rendkívüli Események Információs Rendszere), valamint a fejlesztendő/fejlesztés alatt álló informatikai rendszerekben (FOR/FOR00 – Forgalmi vOnatközlekedési információs Rendszer / Naplózó al-rendszer).
MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGTARTALOM
OldalUtasítások48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói uta-
sítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére .......................................................................... 1661
2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO-ZÁSA
2.1 Az Utasítás hatálya
2.1.1 Területi hatályAz Utasítás területi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. keze-
lésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú vasútvonalakon közlekedő vonatokra (amelyeknél késési- vagy rendkívüli események következnek be); továbbá a MÁV Zrt. kezelésébe tartozó vasúti pályahálózatra és mindezek környezetére (beleértve a szolgálati helyeket is), ahol rendkívüli események következhetnek be.
2.1.2 Személyi hatályAz Utasítás személyi hatálya kiterjed:– a MÁV Zrt. vonatforgalom szabályozásában, szerve-
zésében, lebonyolításában közvetlenül résztvevő, vala-mint a vonatközlekedés minőségbiztosításával kapcsola-tos tevékenységet végző munkavállalóira,
– a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységénél azok-ra a munkavállalókra, akik jogosultak a FOR/FOR00, az SZVM és a SZIR rendszerek adatbázisainak valame-lyikébe vagy mindegyikébe új adatot beírni/módosítani vagy az adatbázisokból vonatesemény-adatot lekérdez-ni,
illetve a RES rendszer adatbázisába írni vagy/módosí-tani rendkívüli esemény-adatot lekérdezni,
1662 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám
– a MÁV Zrt-n kívüli más vasúttársaságok mindazon munkavállalóira, akik az előbbiekben felsorolt rendsze-rekhez hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek (vagy kaphatnak) és onnan vonatesemények, rendkívüli esemé-nyek adatainak lekérdezésére jogosultak.
2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős
A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály vezetője.
2.3 Az utasítás ismerete
A jelen utasításban foglaltakat ismernie kell minden munkavállalónak, aki az előzőekben felsorolt informati-kai rendszerekkel kapcsolatba kerül. Az utasítás szövegét elektronikusan (esetleg papír formában) a munkavállaló részére rendelkezésre kell bocsátani. Az illetékes vezető dönt az ismeretek oktatásának a szükségességéről.
3.0 AZ UTASÍTÁSBAN HASZNÁLT FOGAL-MAK MEGHATÁROZÁSA
3.1 Vonatkésés
Valamely vonat nem a kiadott menetvonalának megfe-lelően közlekedik valamilyen okból/okokból kifolyólag; a menetvonalhoz tartozó menetrendben kijelölt helyeket későbbi időpontban érinti (elsődleges vagy közvetlen ké-sés). A késés a két időpont különbözete egész percekben mérve.
3.2 Másodlagos késés
A közlekedő vonat késését egy másik vonat késése okozza (következmény késés).
Ez a késés valamely kényszer következménye (pl.: egyvágányú pályán ellenkező irányban nem lehet vona-tot indítani, amíg a késett vonat meg nem érkezik az ál-lomásra; a meghirdetett csatlakozás miatt a késett vonat utasait meg kell várni vagy a kocsikat át kell sorozni stb.).
3.3 Rendkívüli esemény
Rendkívüli eseménynek nevezzük a vasútüzemben be-következett, előre nem látott eseményeket, amelyek(et)
– a vonatközlekedést kizárják,– jelentős zavarokat okoznak a vonatközlekedésben,– akadályozzák a vonatforgalom lebonyolításának elő-
készítő munkálatait,– zavarokat okoznak az irányításban,– az utasok, a fuvaroztatók és az ügyfelek kiszolgálá-
sát akadályozzák,– a vasúti pálya és -építmények építésekor és karban-
tartásakor következnek be,
– a vasúti járművek meghibásodásait, üzemzavarait okozzák,
– a vasútüzemet kiszolgáló gépészeti berendezések meghibásodásait, üzemzavarait okozzák,
– energia- és üzemanyag-ellátó berendezések meghi-básodásait okozzák,
– a vasúti pályához csatlakozó, a közúti forgalmat sza-bályozó berendezések meghibásodásait, üzemzavarait okozzák,
– zavarokat okoznak a távközlési-, kommunikációs-, utastájékoztató- és számítástechnikai rendszerekben,
– a vasúti személyzet munkavégzését akadályozzák,– a vasúti személyzet okoz,– idegen személyek (saját maguk, járműveikkel vagy
eszközeikkel együtt) okoznak,– idegen vasúttársaságok vagy más közlekedési ágak
okoznak,– hazai és külföldi hatóságok törvényes intézkedései
okoznak,– a vasúti anyagok, -eszközök, -járművek és -építmé-
nyek biztonságos megóvását, védelmét és őrzését csök-kentik, illetve az esetleges eltulajdonítást vagy rongálást elősegítik,
– személyi és/vagy tárgyi baleseteket okoznak,– rendkívüli időjárási viszonyok vagy természeti jelen-
ségek okoznak.
A fenti felsoroláshoz hozzátartoznak a Balesetvizsgá-lati Utasításban foglaltak is.
Rendkívüli eseménynek nevezhetők azok az esemé-nyek is, amelyek a fogalom defi niálása után a vasútüzem-ben végrehajtott műszaki- és szervezési fejlesztések ered-ményeképpen jönnek létre és az eddig felsorolt esetekbe nem sorolhatók be, de azokhoz hasonlók.
A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos egyéb fogal-mak a „7.1 sz. Mellékletben” megtalálhatók.
3.4 Jelentő pontok
A MÁV Zrt. kezelésében lévő pályahálózat kitüntetett pontjai vagy annak mentén azok a szolgálati helyek, ahonnan a vonatközlekedéssel vagy a rendkívüli esemé-nyekkel kapcsolatos adatok nyerhetők.
3.5 Mérési pontok
Azok a kijelölt jelentő pontok, ahonnét származó vo-natközlekedéssel kapcsolatos adatokat külön vagy rend-szeresen meghatározott elemzések és értékelések szem-pontjából felhasználnak.
21 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1663
3.6 Vonatpontosság
Pontosnak minősül a vonat, ha a meghatározott mérési ponton (indulási állomás, végállomás, csomóponti állo-más, határállomás stb.) menetrend szerint vagy a megál-lapított késési hibahatárnál nem nagyobb késéssel közle-kedik (elindul, érkezik vagy áthalad).
Pontossági hibahatár:személyszállító vonatoknál: 5 perctehervonatoknál és egyéb vonatoknál: 30 perc
Tekintettel arra, hogy a jelen utasításban foglalt feladat végrehajtása több szereplős (különböző szakterületek), ezért a különböző utasításokban meghatározott fogalmak a 7.1 Mellékben összegyűjtésre kerültek.
4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA
4.1 A kódtáblázatok felépítése, a kódok értelmezése
4.1.1 A vonatok késési kódtáblázataEgy–egy vonat a közlekedése során (normál esetben a
kiinduló állomástól a végállomásig) különböző okok mi-att késhet.
Az adott helyen bekövetkezett késést vonatkésési ese-ménynek nevezünk.
Alapvetően a késés okát jelenítjük meg.
A vonatkésési okok két karakteres főkóddal vannak megjelölve.
A vonatkésési kódtáblázat felépítése:– Főkód az első karakter mindig szám, a második ka-
rakter lehet szám vagy betű (csak az angol ABC nagy betűi) lehetnek;
– Megnevezés a késési ok rövid, jellemző megjelölése;– Meghatározás a megnevezett késési okhoz tartozó,
leggyakrabban előforduló késési események vagy tevé-kenységek összefoglalása, magyarázata (a kódoló mun-kájának a megkönnyítésére).
A kódon belül az egyes számjegyeknek vagy betűknek nincsen kitüntetett szerepük. Felfogható úgy, hogy egy vonatkésési ok (esemény-csoport) kapott egy sorszámot (a betűs kombinációt is beleértve).
A megjegyezhetőség elősegítésére a második karakter számjegye megegyezik a hasonló jellegű okoknál (pl.: előkészítés (10, 20, 30, 50; Menetidő-túllépés (21, Ideigle-nes sebességkorlátozás (31; stb.).
A vonatkésési okok rendezett logika szerinti táblázat-ban – a „7.2 sz. Mellékletben” – találhatók.
4.1.2 A rendkívüli események kódtáblázataMíg a „vonatkésési kódtáblázat” egy-egy vonat közle-
kedése során a késési okok meghatározásában nyújt se-
gítséget, addig a „rendkívüli események kódtáblázata” a meghatározott helyen bekövetkezett, a vasúti tevékenysé-geket zavaró/gátló vagy vasúti területen bekövetkezett egyéb eseményeket gyűjti össze.
A rendkívüli események kódtáblázatában az esemé-nyek (a jellegüket tekintve) 9 főcsoportba vannak beso-rolva, amelyek a következők:
1. Forgalomszabályozással összefüggő2. Vasúttársasági tevékenységgel összefüggő3. Pályaépítéssel, -fenntartással összefüggő4. Vontatójárművekkel összefüggő5. Kocsikkal és más járművekkel összefüggő6. Műszaki berendezésekkel összefüggő7. Személyzettel összefüggő8. Vegyes9. Egyéb
A két vagy három karakteres főkód reprezentálja a rendkívüli eseményt.
Ha a vonatkésés oka és a rendkívüli esemény oka ha-sonló (esetleg megegyezik), akkor a főkódok (a számje-gyeket tekintve) megegyeznek – a könnyebb megjegyez-hetőség érdekében.
Az előbbi logika alapján összeállított táblázat a „7.3 sz. Mellékletben” megtalálható.
A rendkívüli események kódtáblázatának a felépítése:– Főkód a főkód számokat (0 ….. 9) és az angol ABC
nagybetűit tartalmazhatja; az első kettő karakter mindig szám és a legelső karakter megegyezik a főcsoportot jelö-lő számmal; a harmadik karakter (ha van) mindig betű, amellyel kapcsolatban nincs megkötés, csupán az esemé-nyek (fő témakörön belüli) részletezését segíti elő;
– Megnevezés a rendkívüli esemény rövid, jellemző megjelölése,
– Meghatározás a leggyakrabban előforduló rendkívü-li események összefoglalása, magyarázata (a kódoló munkájának a megkönnyítésére).
4.1.3 A segédkódok táblázataA „segédkód” segítségével kell megjelölni a bekövet-
kezett vonatkésési- és a rendkívüli esemény felelősét.
A „segédkód” két karakteres, mindegyik karaktere tartalmazhat számokat és az angol ABC nagybetűit.
A segédkódok az azonos vagy hasonló szolgáltatást nyújtó szervezetek alapján (kivétel az „egyéb körülmé-nyek” és a „nem jelölhető meg felelős”) kerültek csopor-tosításra a következők szerint:
0 Általános és kiegészítő szolgáltatók1 Forgalom2 Vasúttársaságok3 Pálya4 Vasúttársaságok (folytatás)
1664 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám
5 Biztonsági szolgálat 6 Vasúti infrastruktúra fejlesztés/felújítás 8 Egyéb körülmények A Távközlés B Biztosítóberendezés C ErősáramD Vasúti segély- és vegyi elhárítási szolgálat Z Nem jelölhető meg felelős
Az egyes csoportokon belüli két karakteres kódok úgy kerültek kiosztásra, hogy a második karakter betűje lehe-tőség szerint megegyezik a szolgáltató szervezet („egyéb körülmények” és „nem jelölhető meg felelős” is) rövid je-lének vagy a teljes nevének vagy az általa végzett tevé-kenység rá jellemző betűjével («beszélő kódok»), a köny-nyebb megjegyezhetőség érdekében.
Néhány példa: 2C – MÁVC – MÁV Cargo Zrt.; 2N – Nosztalgia – MÁV Nosztalgia Kft.; 2U – Szentes – Szen-tesi Vasútépítő Kft.; stb.
A szolgáltatói csoportok közül a „Vasúttársaságok” csoportja változik (bővül) a legjobban. Mivel a 10 db számjegy és a 26 db angol betű nem lesz elegendő hosszú távon a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező (újonnan belépő) vasúttársaságok részére, ezért a 2-es első karakter mellett a 4-es karakter is fenntartásra kerül.
A jelen utasítás kiadásakor hálózat-hozzáférési szerző-déssel rendelkező vasúttársaságokat fi gyelembe véve, a segédkód táblázat a „7.4 sz. Mellékletben” található.
4.2 A kódok hozzárendelése az eseményekhez és a felelősökhöz
Minden eseményhez (akár vonatkésési, akár rendkívü-li) idő azonosan két kódot kell megadni: a főkódot (az esemény bekövetkezésének az okaként) és a segédkódot (mint a tevékenységet végző felelőseként).
A főkódok megadása az esemény ismeretében egysze-rű. A segédkódok kiválasztása – a felelősök szerepének megnövekedése folytán – összetettebb feladat.
A „segédkódok” alkalmazásának általános szempont-jai:
Alapvetően egy eseményhez egy felelőst lehet rendelni.
Speciális esetben egyetlen segédkóddal (csak ezekben az esetekben!) is meg lehet jelölni több szervezet vagy személy felelősségét.
Például: – Tárgyi balesetnél a 8B (Kettő vagy több fél által
okozott baleset) segédkód alkalmazása. – Sztrájknál a ZT (Tömeges fellépés következménye)
segédkód alkalmazása.A „segédkódok” hozzárendelése a vonatkésési főkó-
dokhoz:
A vonatkésési főkódokhoz a segédkódokat a szerint kell hozzárendelni, hogy
– a közlekedő vonat (akár saját, akár egy másik vonat) okoz késést;
– a közlekedő vonatnak okoznak késést.
Az UIC és az EU alapelveknek megfelelően a me-netvonal-tulajdonos felelős a vonattal kapcsolatos ese-mények bekövetkezéséért.
Ebből következik, hogy a „közlekedő vonat” (beleért-ve a vonat járműveit és a vonatszemélyzetet – mozdony-vezető, vezető jegyvizsgáló, vonatkísérő stb.) által oko-zott késéseket a menetvonal-tulajdonosára kell kódolni. Ha a „konkrét közlekedő vonat” mozgását egy másik vo-nattal történt esemény akadályozza, akkor a másik vonat menetvonal-tulajdonosát kell megjelölni felelősként.
Ha a „konkrét közlekedő vonat” mozgását a pályaháló-zat-működtető szakágai vagy a „0”, „6”, „8”, „D”, „Z” csoportba soroltak valamelyike akadályozza, akkor őket kell megjelölni felelősként.
A vonatkésésekkel kapcsolatos speciális esetek kezelé-se (bemutatás példákkal):
A „15 Csatlakozásra várás” és a „16 Fordulásra várás”
főkódokhoz a segédkód hozzárendelése (alapvetően csak egyet lehet hozzárendelni) a szerint történik, hogy az elő-ző (csatlakozó) vonat késését döntő mértékben mely szol-gáltató okozta (pl.: 2S 15 perc, 3P 8 perc, 6N 22 perc; ekkor 6N-t kell megjelölni általános felelősként). Ha a konkrét vonat több másik késett vonatra vár, akkor az utolsó beérkező késett csatlakozó vonat eseteit kell vizs-gálni és az előző elv alapján kell megállapítani a felelőst.
A „17 Forgalom elterelés (kerülő útirány)” főkódhoz a
kiváltó elsődleges felelőst kell megjelölni. Ha a szolgáltató egyszerre menetvonal-tulajdonos és
pályahálózat-működtető szakága is lehet, akkor külön kell vizsgálni, hogy a vonat késését mi okozza, és a sze-rint kell a segédkódot hozzárendelni.
Például: A MÁV Zrt. PvÜ PLF üzemi célú vonatot (anyagvonat vagy pályakarbantartó géplánc átállítása stb.) közlekedtet. Ha a közlekedtetés során a járművek va-lamelyikének a meghibásodása akadályozza a vonat moz-gását, akkor a segédkód: 2P; ha a pályával kapcsolatos probléma (ideiglenes sebességkorlátozás, pálya meghibá-sodás, síntörés stb.) akadályozza ugyanennek a vonatnak a mozgását, akkor a segédkód: 3P.
A „segédkódok” hozzárendelése a rendkívüli esemé-nyek főkódjaihoz:
A rendkívüli események esetében hasonló módon kell eljárni, mint a vonatkésések esetében. Itt is külön kell vizsgálni, hogy a közlekedő vonat okoz-e rendkívüli ese-ményt (vasúttársaságok felelőssége) vagy más körülmény
21 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1665
okozza (a kódtáblázat többi felelőséből kell kiválasztani a ténylegeset).
A helyes segédkód megválasztása a rendkívüli esemé-nyek esetében nagy körültekintést igényel.
Ha egy esemény „összetett”, akkor egyszerű esemé-nyekre kell azt bontani és külön-külön kell megjelölni a felelősöket.
4.3 A vonatkésési adatok, a rendkívüli események-kel kapcsolatos adatok összegyűjtése és rögzítése
Alapelv: minden vonatkésési- és rendkívüli esemény-ről az elsődleges információs helyről (forrásból) kell az információkat összegyűjteni!!!
„Elsődleges információs helyeknek” minősülnek a je-lentő pontok, a közlekedő vonat személyzetének valame-lyik tagja a rendelkezésre álló távközlési kapcsolatokon keresztül.
A FOR/FOR00-ba azokról az állomásokról kerül közvetlenül vonatközlekedési kapcsolatos adat (ame-lyek helyben vagy előre meghatározott környezetben keletkeznek), amelyeken „állomási naplózó munka-hely” van.
A SZIR-be azokról az állomásokról kerül közvetlenül vonatközlekedési adat, amelyeken „SZIR munkahely” van vagy a tehervonati közlekedéssel kapcsolatos adatok a FOR/FOR00-ból automatikusan kerülnek át.
Az SZVM-be a személyszállító vonatokkal kapcso-latos vonatkésési alapinformációkat a forgalmi vonal-irányítók gyűjtik össze. Az alapinformációkat elsődle-gesen a jelentőpontok forgalmi szolgálattevői szolgál-tatják az F. 3. sz. Utasításban meghatározottaknak megfelelően. Az SZVM-mel kapcsolatos speciális adat-gyűjtési és rögzítési feladatokat a „7.5 sz. Melléklet” tartalmazza.
A RES-el kapcsolatos speciális adatgyűjtési és rögzí-tési feladatokat a „7.7 sz. Melléklet” tartalmazza.
4.4 A rögzített vonatkésési adatok- és a rögzített rendkívüli eseményekkel kapcsolatos adatok ellenőr-zése, esetleges módosítások
Az informatikai rendszerek adatbázisaiba rögzített adatok ellenőrzése több lépésben szükséges.
A téves bejegyzést módosítani kell. Valamely vizsgálat eredményeként felszínre jutott tényeknek megfelelően az előző bejegyzést szintén módosítani kell.
Az SZVM és a RES rendszerekkel kapcsolatos részle-tes ellenőrzési és módosítási folyamatot a „7.8 sz. Mellék-let” tartalmazza.
4.5 Az informatikai rendszerek új felhasználóinak felvétele és a meglévők törlése, valamint új segédkód felvétele
Az informatikai rendszerek hozzáféréséhez jogosult-ság szükséges. A jogosultságot a szakmailag illetékes ve-zető kérheti munkatársai (esetleg önmaga) számára írás-ban (levél, e-mail, fax stb.).
Az SZVM-ben és a RES-ben az új felhasználók felvé-telének és törlésének a folyamatát, valamint az új segéd-kódok felvételének a folyamatát a „7.10 sz. Melléklet” tartalmazza.
4.6 A vonatpontossági értékelések/elemzések és a rendkívüli események elemzése
A vonatok minősítése a pontosság szempontjából – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően (az UIC 450-2 döntvény szerint) – a végállomási késés alapján történik. Ha a vonat a végállomásra menetrend szerint vagy a pon-tossági hibahatáron belüli késéssel érkezett meg, akkor pontosnak minősül. A MÁV Zrt. vonalhálózatát elhagyó vonatok esetében (értékelési szempontból) a kilépő határ-állomást/csatlakozó-állomást „végállomásként” kell fi -gyelembe venni.
A közlekedési pontosság értékelésébe mindazon vona-tokat kell fi gyelembe venni, amelyek számára a kapaci-tás-elosztó szervezet (VPE Kft.) menetrendet szerkesz-tett és kiadott. Ennek megfelelően nem kerülnek értéke-lésre azok a vonatok, amelyek az üzemirányítási szolgálat által kiadott menetterv szerint közlekedtek.
A vonatok pontossága növeléséhez szükséges az el-múlt időszak vonatközlekedési adatainak-, a vonatkésési okoknak-, a késés bekövetkezési helyek és egyéb körül-ményeknek az áttekintése. Az informatikai rendszerek lehetőséget biztosítanak az adatbázisaikban lévő adatál-lományok különböző szempontok szerinti csoportosítá-sára.
Mindezek a megállapítások vonatkoznak a rendkívüli események elemzésére is.
Speciálisan. a „személyszállító vonatok pontossága” értékelésének az elmélete és végrehajtása az SZVM prog-ramrendszer segítségével a „7.11 sz. Mellékletben” meg-találhatók.
5.0 HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK
Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályu-kat vesztik:
a 23/2005. (VII. 15. MÁV Ért. 28.) VIG. sz. vezérigaz-gatói utasítás, illetve
1666 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám
a 37/2005. (XI. 11. MÁV Ért. 45.) VIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás, valamint mindazok a segédletetek és parancskönyvi rendeletek, amelyek az előző két utasítással kapcsolatosak.
6.0 HATÁLYBALÉPÉS
Jelen Végrehajtási Utasítás 2009.06.01-én 0:00 órakor lép hatályba.
7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. számú Fogalom gyűjtemény2. számú Vonatok késési kódjai3. számú Rendkívüli események kódtáblázata4. számú Vonatkésések/rendkívüli események segéd-
kódjai5. számú Az SZVM-ben speciális adatgyűjtési és rög-
zítési feladatok6. számú Rögzítési elv a forgalmi vonalirányítói határ-
pontokon az SZVM rendszerben7. számú A RES-ben speciális adatgyűjtési és rögzítési
feladatok8. számú Az SZVM és a RES rendszerekben a részle-
tes ellenőrzési és módosítási folyamat szabályozása9. számú A bekövetkezett események besorolását felül-
bíráló bizottság elérhetőségi adatai;A felülbíráló bizottság által elrendelt módosítások vég-
rehajtóinak elérhetőségi adatai10. számú Az SZVM-ben és a RES-ben az új felhasz-
nálók felvételének és törlésének a folyamata, valamint az új segédkódok felvételének a folyamata
11. számú A „személyszállító vonatok pontossága” ér-tékelésének az elmélete és végrehajtása az SZVM prog-ramrendszer segítségével
Heinczinger István s. k.vezérigazgató
7.1 sz. Melléklet
Fogalom gyűjtemény
VonatAz alapfogalmakat az F.2. sz Forgalmi Utasítás; az üzleti
és forgalmi vonatnemeket a menetrendi időszakokra (idő-szakonként) érvényes Menetrendi Utasítás tartalmazza.
MenetrendTágabb értelemben véve – a vasút fő tevékenységét je-
lentő – a „vonatközlekedés lebonyolítása” szakágak kö-zötti munkafeladatok összehangolásának a legfontosabb eszköze.
Szűkebb értelemben véve: egy-egy vonat menetterve az indulási állomástól a végállomásig meghatározott ál-lomások között.
A vizsgálatok és elemzések szempontjából a menet-rendet adottnak vesszük, nem foglalkozunk az előállítá-sával, közzétételével stb.
Viszont az elemzések eredménye alapján – adott eset-ben – javasolni kell (konkrét adatokkal alátámasztva) an-nak teljes (koncepció szerinti) vagy részleges (a tervezési időszakhoz képest eltérő, a jelenlegi körülmények meg-változása miatt) megváltoztatását.
Menetrendi adatokAz egy-egy vonat menetvonalát/menettervét jelentő
menetrend a vonat közlekedtetésével kapcsolatos minden egyes szakágra vonatkozó adatokat tartalmaz, amelyek az un. „szolgálati menetrendekben” találhatók meg.
A vizsgálatok és az elemzések szempontjából csak két adatcsoportot kell fi gyelembe venni:
– helymeghatározási adatok (forgalmi szolgálati he-lyek),
– időadatok (a konkrét helyhez kapcsolódó indulási-, érkezési-, át-haladási időpontok percre vagy fél-percre kerekítve; redundanciaként a tartózkodási időtartam is megadható az előző kerekítési szabállyal).
Vonatközlekedési adatokA vonat közlekedése során bekövetkezett események
rögzítése során előállt adatok (a menetrendben meghatá-rozott adatokhoz hasonlóan).
Menetrendtől való eltérésA menetrend (operatív tervezés esetén a menetterv) a
vonat teljes útvonalán a tervezett eseményeket (adott he-lyen indulás, érkezés, áthaladás) határozza meg.
A valóságban különböző körülmények {később kerül részletezésre} hatására az esemény más időpontban kö-vetkezik be (vonatközlekedési adat).
Az esemény bekövetkezés tényleges időpontja és a me-netrendi időpont közötti különbözetet (időtartamot) me-netrendtől való eltérésnek nevezzük.
Értéke lehet: 0, valamely pozitív szám [perc], vala-mely negatív szám [perc].
21 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1667
Megjegyzés: az így keletkezett pozitív vagy negatív számokat a különböző képletekbe nem lehet közvetlenül az előjelük-kel együtt beírni, mert csak a változás irá-nyultságára utal; a képlet értelméből adódóan kell az ér-tékek mellé az (új) előjelet hozzárendelni.
Menetrend szerinti közlekedésA menetrendi és a tény vonatközlekedési adatok meg-
egyeznek, tehát a menetrendtől való eltérés értéke: „0”.
Későbbi közlekedés (késés)A tény vonatközlekedési (időpont) adatok nagyobbak a
menetrendi adatokénál, tehát a menetrendtől való eltérés pozitív értékű.
Korábbi közlekedésA tény vonatközlekedési (időpont) adatok kisebbek a
menetrendi adatokénál, tehát a menetrendtől való eltérés negatív értékű.
Szolgálati helyA vasútüzem lebonyolítása szempontjából kialakított,
a Menetrendi segédkönyvben önálló kódszámmal megje-lölt hely, ahol forgalomszabályozási és/vagy kereskedel-mi tevékenységet végeznek.
Késések osztályozásaA késések nagyságának a rögzítése a mérési/jelentő
pontokon történik. A vonatközlekedés során a mérési/je-lentő pontok között is történnek késések, ugyanakkor a menetrendbe beépített tartalék idők és időpótlékok lehe-tőséget adnak a mérési/jelentő pontokon mért késések csökkenésére.
A késések (konkrét késési percek) önmagukban nem adnak információt, ezért ki kell őket egészíteni helymeg-határozási- és az eseményre utaló fogalmakkal.
lekedését a szakágak feladat ellátási (objektív vagy sze-mélyi mulasztásból adódó) hiányosságai és külső ténye-zők megzavarhatják késést okozva. Ezek együttesét késé-si okoknak nevezzük.
Késési ok-táblázatA leggyakrabban előforduló késést okozó események/
tevékenységek táblázatos formában kerültek összegyűj-tésre.
A „Megnevezés” oszlopban címszerűen vannak meg-jelölve a késési okok, a „Meghatározás” oszlopban a cím magyarázata, az esetek felsorolása található.
Késési ok-kódokA vonatközlekedési adatok rögzítésénél és az elemzé-
seknél/értéke-léseknél a késési okokat kódolt formában könnyebb kezelni. A konkrét késési okokat a személy-szállító vonatoknál a késési ok-táblázat alapján két karak-teres un. „Késési ok főkóddal” jelöljük. A késésért fele-lősöket a „segédkóddal” különböztetjük meg.
1668 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám
A vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos tény-kedések (a technikai fejlődés vívmányainak a felhaszná-lását leszámítva) változatlanok, így a késési okokat is vál-tozatlannak tekintjük. A szervezetkorszerűsítések követ-keztében az egyes ténykedések más-más szervezeti egy-ségekhez kerültek.
A főkódok és a segédkódok együttes alkalmazásával a problémakör rugalmasan kezelhető.
Szükség esetén/körülmények változásakor lehetőség van az új késési ok-kódok (főkódok) felvételére, összevo-nására, megszüntetésére.
A kódváltoztatás bevezetésének az időpontját – az elemzések és értékelések összehasonlíthatóságának a biztosítása érdekében – célszerű valamely kitüntetett idő-szak (naptári hónap, -negyedév, -félév, -év, menetrendi időszak) kezdetére helyezni.
Egy közlekedő vonatra jutó késési percEz a kifejezés elemzési/értékelési kategóriához tartozó
általános fogalom (átlagos késés a közlekedő vonatokra vonatkoztatva).
A továbbiakban pontosan körül kell határolni, hogy a fogalmat mire vonatkoztatjuk, pl.:
– egy kiválasztott vonat több napi közlekedése során összegyűjtött késéseiből képzett átlag,
– egy meghatározott napon kiválasztott vonatcsoport közlekedése során összegyűjtött késéseiből képzett átlag,
– hosszabb időintervallum (hónap, negyedév, stb.) alatt tetszőlegesen kiválasztott vonatok közlekedése során ösz-szegyűjtött késéseiből képzett átlag,
– stb.
Egy késett vonatra jutó késési percEz a kifejezés elemzési/értékelési kategóriához tartozó
általános fogalom (átlagos késés a késett vonatokra vo-natkoztatva).
Az „Egy közlekedő vonatra jutó késési perc”-nél leír-tak értelemszerűen alkalmazhatók a késett vonatokra vo-natkozólag is.
Rendkívüli eseményAz előre nem látott, a vasútüzemben kisebb-nagyobb
zavarokat okozó vagy a vonatközlekedést kizáró ese-mény.
A Balesetvizsgálati Utasítás (58/2004. VIG. számú utasítás) szerint rendkívüli eseménynek minősül:
– a baleset,– a veszélyeztetés,– a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gon-
datlan cselekmény,– a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szán-
dékos cselekmény,– a tűzeset,– a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása,
– a forgalmi, vagy műszaki nehézmény,– az elháríthatatlan külső ok.
A 8/2005 VIG. és a 14/2003. VIG. számú utasítások a rendkívüli eseményeket a következőképpen csoportosít-ják:
Közlekedő vonattal történt esemény– Közlekedő vonattal történt baleset– Közlekedő vonat veszélyeztetése– Tömegközlekedési jármű elütés, következménytől
függetlenül– Halálos, vagy súlyos személyi sérüléssel járó elütés– Kormányzati, katonai illetve rendvédelmi személyek
sérültek vagy meghaltak, vagy ezen szervekhez tartozó járművet ütöttek el
– Veszélyes anyag szállítása során bekövetkezett bal-eset, ha annak következtében több személy megsérült, egészségkárosodást szenvedett, vagy jelentős forgalmi zavar, környezetszennyezés történt
22 Osztrák vasúttársaságok23 Szlovák vasúttársaságok24 Ukrán vasúttársaságok25 Román vasúttársaságok26 Szerb vasúttársaságok27 Horvát vasúttársaságok28 Szlovén vasúttársaságok29 A szomszédos országokon túli vasúttársaságok
3 Pálya3P MÁV Pálya3V MÁV Pálya küls vállalkozói
4 Vasúttársaságok (folytatás)
5 Biztonsági szolgálat5B MÁV Biztonsági szolgálat
6 Vasúti infrastruktúra fejlesztés/felújítás6N Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztés
7
21. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1691
8 Egyéb körülmények8B Kett vagy több fél által okozott baleset8F Emberi beavatkozástól független okok vagy természeti jelenségek8G Elütés/gázolás 8I MÁV területén idegen elkövet k8K Más (nem vasúti) közlekedési vállalat8N Állat- és növényegészségügyi szolgálat8R Hatóságok: rend rség/határ rizet8V Hatóságok: vám
9
A TávközlésAT MÁV TávközlésAV MÁV Távközlés küls vállalkozói
B BiztosítóberendezésBB MÁV BiztosítóberendezésBV MÁV Biztosítóberendezés küls vállalkozói
C Er sáramCE MÁV Er sáramCV MÁV Er sáram küls vállalkozói
D Vasúti segély- és vegyi elhárítási szolgálatDS MÁV Gépészet (segély stb.)
Z Nem jelölhet meg felel s ZN Nincs felel s (fontossági sorrend kötelez betartása)ZT Tömeges fellépés következménye
1692 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám
7.5 sz. Melléklet
Az SZVM-ben speciális adatgyűjtési és rögzítési feladatok
Összegyűjtendő adatok a vonatkéséssel kapcsolatban:
– Vonatközlekedési adatok(Helymeghatározás a késési esemény bekövetkezésé-
nek a helyszíne (az azonosításhoz) a vonat útvonalába eső jelentő pontok megadásával történik; ha a késési esemény nyílt vonalon vagy nem jelentő pontnak minősülő szolgá-lati helyen következik be, akkor a kezdő- és a vég jelentő pontot kell megadni;
(Időadat óra, perc (naptári napon belül);(Típusa késés, részleges elmaradás, teljes elmaradás,
kerülő útirányon való közlekedés, áthozott– Késési okokAlapvetően a vonatkésési kódtáblázatnak megfelelő
besorolásban, kiegészítve a speciális információkkal.
Ha egyértelműen nem állapítható meg a késési ok az észleltek alapján (pl.: váltó hiba pályás vagy biztosító be-rendezési okból, stb.), akkor a forgalmi vonalirányító kö-teles jelenteni a területi főüzemirányítónak, aki a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágához tartozó szakágak, valamint a MÁV Zrt-n kívüli azon vasúttársaságok irányító szol-gálataival közösen tisztázza a tényleges okot, amelyek rendelkeznek az SZVM-ben lekérdezési jogosultsággal.
Az SZVM kezelésével, az adatrögzítéssel kapcsolatos információkat a „Személyszállító Vonatok Menetrend-szerűségének Információs és Értékelő Rendszere; SZVM (v) 4.0; Irányítói modul; Kezelési segédlet” című kiad-vány tartalmazza. Jelen Végrehajtási Utasítás a rögzítés alapelveit és szabályait foglalja össze.
Az SZVM a tárgynapon (0:00 és 24:00 óra közötti idő-tartam alatt) a forgalmi vonalirányítók „eseménynaplója” a személyszállító vonatok közlekedésével kapcsolatban.
Tehát a tárgynapon a közlekedő vonatok adataihoz csak forgalmi vonalirányítók juthatnak beírás, módosí-tás, törlés szempontból; a MÁV Zrt. többi szakága/a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok tárgynapon szolgálatban lévő munkatársai csak megtekintési (olvasási) jogosult-sággal rendelkeznek.
A tárgynapon szolgálatban lévő operatív irányító szol-gálat (MÁV Zrt. szakágai) MÁV Zrt-n kívüli vasúttársa-ságok) munkatársai az F.3. számú Utasításban meghatá-rozott feladatokon kívül kötelesek a vonatkésési esemé-nyeket fi gyelemmel kísérni (az SZVM területi lekérdezé-si rendszerén keresztül is). Ha olyan bejegyzés kerül az SZVM-be, amelyik a szakterületüket terheli és tárgyna-pon elvégzett elsődleges vizsgálat eredménye ettől eltérő, akkor az operatív irányító szolgálat munkatársa felveszi a kapcsolatot a bejegyzést végző forgalmi vonalirányítóval
és közli a vizsgálat eredményét. Az illetékes forgalmi vo-nalirányító szükség esetén átkódolja (a főkódot csak tárgynapon, a segédkódot maximum 10 napig; ezeken az időpontokon felül csak a hálózati rendszergazda jogosult) a vonatkésési eseményt és bejegyzi a kapott információt, valamint az informátor nevét, szolgálati beosztását vagy az SZVM-ben használt két karakteres azonosítóját. Ha az illetékes forgalmi vonalirányítónak és az operatív irányí-tó szolgálat munkatársának a véleménye továbbra is elté-rő, akkor mindketten jelentik az esetet a függelmi rend betartásával.
Törekedni kell arra (a tárgynapi szolgálatvezetők köve-teljék meg), hogy minden késési esemény oka (okai) is-mertté váljon (váljanak) és a tárgynap SZVM-ben történő lezárása előtt bejegyzésre kerüljön (kerüljenek).
A területi forgalomirányítási alosztályok székhelyein megkapják központilag (a Forgalmi Főosztálytól) a tárgy-napra kijelölt vonatokat a menetrendjükkel és az útvona-lukkal együtt a forgalmi vonalirányítók irányítási/fel-ügyeleti körzetük szerinti feldarabolásban. Központi adatküldés csak szükség szerint, menetrend változások alkalmával (menetrend módosítások, vágányzári menet-rendek készítésekor, különvonatok bevezetésekor, stb.) történik. Tehát a központi adatküldéskor csak a tervszerű változások kerülnek a területi forgalomirányítási alosz-tályok székhelyein az SZVM-be.
Ha a tárgynapon (előre nem látott módon) személy-szállító vonatot kell bevezetni, akkor ennek a vonatnak az adatait nem lehet felvenni az SZVM-ben a tárgynapon. A forgalmi vonalirányító köteles az újonnan bevezetett vo-nattal kapcsolatos késési eseményeket papíron vagy más adathordozón vezetni és a területi főüzemirányítónak át-adni. A tárgynapot követő, szolgálatban lévő területi főüzemirányító köteles felvenni a kapcsolatot az SZVM hálózati rendszergazdájával, aki intézkedik az adatok SZVM-be kerüléséről.
A tárgynapon bevezetett menetrend szerint közleke-dett személyszállító vonatot (vonatokat) is be kell vinni a rendszerbe utólag (a Forgalmi Főosztály kijelölt munka-társa útján), mert az SZVM a személyszállító vonatokkal kapcsolatban a MÁV Zrt. különböző szakágai, a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok által elvégzett vasúti mun-kát (az esetleges hibáival együtt is) korrekt módon tükrö-zi a statisztikákon keresztül.
A vasútüzem folyamatos üzem; viszont a valóságos fo-lyamatokat kísérő gazdálkodási-, értékelési-, elemzési folyamatok és különböző jelentési kötelezettségek eltérő időintervallumokra vonatkozó események egybevetését igénylik.
Ezen látszólagos ellentmondás feloldását az SZVM a következő fogalmak gyakorlati alkalmazásával oldja meg:
21 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1693
AKTÍV dátum [év, hó, nap] – gyakorlatilag a tárgyna-pot jelöli, amelyen az irányítók az irányítási tevékenysé-güket végzik;
AKTUÁLIS dátum [év, hó, nap] – az a naptári nap amelyen a vonat elindult vagy az adott területre „belé-pett”;
az AKTUÁLIS dátum kisebb vagy egyenlő, mint az AKTÍV dátum;
ÁTHOZOTT vonat – a tárgynapot megelőző napon el-indult vonat, amely a tárgynapon érkezik meg a végállo-másra;
ÁTVITT vonat – a tárgynapon elindult vonat, amely a tárgynapot követő napon érkezik meg a végállomásra.
Az irányítói határpontokon az adatrögzítés alapelvét szemléletesen a „7.6. sz. Melléklet” mutatja be példa kap-csán. Az ábrán feltüntetésre került, hogy a különböző közlekedésű vonatok (áthalad, az irányítói határpontról indul, az irányítói határpontra érkezik a különböző hala-dási irányokat is fi gyelembe véve) esetében melyik vonal-irányítónak milyen típusú adatokat kell rögzítenie. Ez az alapelv vonatkozik a két (vagy három) terület érintkezé-sénél kijelölt irányítói határpontra és a saját területen be-lüli, de a hosszú vasútvonal irányítói szakaszhatárok ha-tárpontjára is.
A vonat közlekedési útvonalán több azonos késési ese-mény következhet be (azonos késési ok főkóddal jelölve), illetve pontszerűen (adott jelentőponton) vagy vonalsza-kaszokon jelentkezhetnek. Ezért az SZVM-ben a hely-meghatározás és a vonatkésési főkód szoros kapcsolatban van. A két karakteres vonatkésési főkód mellett egy ka-rakteres (csak betű) kiegészítő kódot kell megadni. A ki-egészítő kód a következő jeleket tartalmazhatja:
’A’ – állomáson bekövetkezett késési esemény,’K’ – vonalszakaszon keletkezett azonos főkódú ké-
sés-, illetve a kerülő útirányos vonalszakasz kezdete, ’V’ – vonalszakaszon keletkezett azonos főkódú ké-
sés-, illetve a kerülő útirányos vonalszakasz vége,’I’ – csak az adott állomástól közlekedett,’E’ – csak az adott állomásig közlekedett.
A másodlagos (következmény) késések kezelése:
A másik vonat által okozott késés főkódját meg kell határozni a késés jellegének megfelelően (pl.: csatlako-zás, fordulás, stb.). A segédkódot pedig annak alapján kell, hogy a másik vonatnál melyik késési felelős gyűjtöt-te össze a legtöbb késést (mert a számítógépes program egy főkódhoz egy segédkódot rendel azonos időben).
Ha a másik vonat a szomszéd területen szenvedett ké-sést, akkor a forgalmi vonalirányító a szomszédos vonal-irányítótól kérje meg az információt és a segédkódot en-nek alapján állapítsa meg.
A szomszéd vasúttársaságtól késéssel átvett vonatot is hasonlóképpen kell kezelni.
A különbség annyi, hogy önálló főkódja van, a tényle-ges külföldi okot nem kell vizsgálni, a segédkódnál a konkrét szomszédos vasúttársaságot kell megjelölni.
Ugyanígy kell kezelni a saját vasúthálózatunkról kilé-pő, de más vasúttársaság által okozott késéseket is. Ez a késési fajta a határállomásokon vagy a csatlakozó (átadó/átvevő) állomásokon következik be, önálló főkóddal ren-delkezik és a segédkóddal a más vasúttársaságot kell megjelölni. Ezt az önálló főkódot a nemzetközi pontos-ság elszámolás miatt kell alkalmazni; jelezve azt, hogy nem magyar vasúttársaság okozta a késést.
A késési eseményeket az információ vétele után a lehe-tő legrövidebb időn belül rögzíteni kell az SZVM-ben, ha ez közvetlenül nem zavarja az irányítói tevékenységet. Még az egy perces menetrendi eltérést is rögzíteni kell függetlenül attól, hogy a vonat a kiindulási állomáson menetrend szerint indult el és a végállomásra pontosan érkezett meg.
Az SZVM-be történő minden bejegyzés (még a törlés is) naplózásra kerül (év, hó, nap, óra, perc; a bejegyzést végző két karakteres egyéni azonosítója területenként ke-rül az adatbázisba).
1694 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám7.6
sz. M
ellé
klet
21 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1695
7.7 sz. Melléklet
A RES-ben speciális adatgyűjtési és rögzítési feladatok
A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos alapinformá-ciókat a MÁV Zrt. különböző szakágainak/a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok jogosultsággal rendelkező mun-katársai gyűjtik össze az F. 3. sz. Utasítás MÁV Zrt. szak-ágaira vonatkozó pontjainak, a Balesetvizsgálati Utasí-tás, valamint a mindenkor érvényben lévő – a témakör-höz kapcsolódó – vezérigazgatói utasításoknak megfele-lően.
Összegyűjtendő adatok a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban:
– Az esemény bekövetkezésének az időpontja (ese-mény kezdete)
év, hó, nap, óra, perc
– Az esemény befejeződésének az időpontja (esemény vége)
év, hó, nap, óra, perc
– Helymeghatározás a MÁV Zrt. vasútvonala sorszá-mának- vagy egyéb helymeghatározó kód-, valamint a szolgálati hely 5 karakteres statisztikai számának a meg-adásával történik;
ha az esemény két szolgálati hely között a nyílt vonalon vagy a szolgálati hely környezetében következik be, ak-kor a szöveges részben kell a helyet pontosan leírni
– Az esemény oka a bekövetkezett rendkívüli esemény (mint jelenség) leírása;
az esemény bekövetkezésekor a külső körülmények (a vizsgálat elősegítése érdekében);
a rendkívüli esemény bekövetkezésének okai (bármely időpillanatban megismert adatok közlése);
a tett és a tervezett intézkedések (a különböző szak-ágak/vasúttársaságok/hatóságok összehangolt helyreállí-tó munkájának az elősegítésére)
– Az esemény következményei a személyek-, jármű-vek-, pályalétesítmények-, gépi berendezések- és egyéb tárgyi eszközök sérülése vagy megrongálódása (szemé-lyek halála, állatok elhullása is);
vonatkésés esetén összesítés készítése (személyszállí-tó- és tehervonat bontásban, a megkésleltetett vonat da-rabszám és a késési percek);
a szöveges részben fel kell sorolni a kiemelt termék-csoporthoz tartozó késett vonatokat vonatszámonként a hozzá tartozó késési perccel (pl.: IC800 +17’, 40732 + 41’, …);
ugyancsak a szöveges részben szerepeltetni kell a hiba bejelentési sorszámokat is, amelyeket a diszpécser szol-gálatok adnak ki.
Egy konkrét rendkívüli eseményről többször kell ada-tot gyűjteni (annak folyamata alatt, valamint befejeződé-se után is, a vizsgálati eredmények belső nyilvánosságra hozatalakor is), mert a MÁV Zrt. teljes hálózatán az arra illetékes és jogosult személyek a RES számítógépes rend-szerbe történő beírással azonos időben tudnak értesülni az eseményekről és a pillanatnyi (időkésés beszámítás-sal) helyzetről, a szükséges intézkedéseket ennek megfe-lelően meg tudják tenni.
A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos alapinformá-ciókat is a területeken rögzítik a RES számítógépes prog-ramrendszer segítségével. Az RES kezelésével kapcsola-tos információkat a „Rendkívüli Események Információs Rendszere; RES (v) 6.0; Területi modul” című kiadvány tartalmazza. Jelen Végrehajtási Utasítás a rögzítés alapel-veit és szabályait foglalja össze.
Az első (saját működési területén kompetenciával ren-delkező) személy, aki a bekövetkezett rendkívüli ese-ményről információt kap, elkezdi a rögzítést a RES-ben (a rendszer naplózza a rögzítés minden egyes fázisát). A rendkívüli esemény bejelentése és a rögzítés kezdete kö-zötti időtartam nem lehet nagyobb 30 percnél.
A RES-ben a rögzítés a rendkívüli esemény kezdeti időpontjával (év, hó, nap, óra, perc) kezdődik.
A következő lépés az esemény fő és segéd kódjának a meghatározása.
Abban az esetben,– ha az esemény befejezésének az ideje még nem is-
mert {ekkor a befejezés évének a helyére két szóközt kell írni},
– vagy ha az esemény az idő múlásával nem változik {ekkor a befejezés évének a helyére két „*”-t kell írni}.
A szöveges résznek (a személyiségi jogokat – az 1992. LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a köz-érdekű adatok nyilvánosságáról ezen VIG. Utasítás ki-adásakor hatályos verziója alapján –, az egyszerűsítést és a további feldolgozhatósági szempontokat fi gyelembe véve) a következő minimális információkat kell tartal-maznia:
– Az esemény helye (állomás, állomásköz, egyéb szol-gálati helyek, vonal, vagy az előzőkben meg nem hatá-rozható terület);
– Az esemény fontos időpontjai (legalább a kezdete és a vége; év, hó, nap, óra, perc);
– Esemény legrövidebb leírása;− Az eseményekben résztvevő személyek(Nem vasúti tevékenységet végző személyekNév nélkül, egyéb azonosításra alkalmas adatok nél-
kül szerepelhetnek (csak ráutaló jelleggel; pl.: fi atal nő, idős férfi , 2 fő fi atalkorú, kiskorú vagy gyermek, stb.).
1696 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám
(Vasúti tevékenységet végző személyekE kitétel vonatkozik a MÁV Zrt., a MÁV Zrt-n kívüli,
a személyszállítás és az árufuvarozás lebonyolításában résztvevő vasúttársaságok munkatársaira, valamint a MÁV Zrt. „telekhatárain” belül bármilyen munkát végző társaságok munkavállalóira is.
Rögzítendő adatok:○ név,○ munkahelyi azonosító jel vagy szám,○ munkakör vagy beosztás,○ telephely, telepállomás, szolgálati hely, stb.− Vasút és közút találkozásánál a személyi sérüléses
baleset, illetve közúti járművel történt személyi sérü-lés nélküli bármilyen jellegű baleset esetén a sérült személy és a jármű egyéni azonosító adatai nem rög-zíthetők!
(csak ráutaló jelleggel lehet mind a személyekről, mind a járművekről bejegyzést tenni; pl.: személygépkocsi, ka-mion, autóbusz, mezőgazdasági vontató, stb.)
– Az esemény által okozott korlátozó intézkedések be-fejezésének időpontja (év, hó, nap, óra, perc);
– Az esemény miatt értesített személyek neve, munka-köre és az értesítés időpontja (év, hó, nap, óra, perc);
– Balesetvizsgálat alkalmával a megkülönböztető jel-zéseket adó berendezésekkel felszerelt közúti gépjármű-vek (balesetvizsgálatra igénybe vett személygépkocsi, közúti segélynyújtó járművek) megkülönböztető jelzés használata elrendelésének időpontja (év, hó, nap, óra, perc);
– A MÁV Zrt. szakági diszpécserek részére történt be-jelentés időpontja (év, hó, nap, óra, perc) és a diszpécse-rek által adott hiba-sorszám.
– A kárral járó eseményeknél a vizsgálat befejeztével a kár becsült összege.
Egyes esetekben a rendkívüli események egy időpilla-natban következnek be (nem egy időtartam alatt játszód-nak le), ezért azoknak nincs befejezési időpontjuk. Emi-att szükséges, hogy a főkódhoz tartozó esemény bejegy-zés nem időtartamhoz, hanem időponthoz (az esemény megtörténtéhez) kapcsolódóan legyen rögzítve. A továb-biakban a RES kezelési segédletében leírtakat kell alkal-mazni.
7.8 sz. Melléklet
Az SZVM és a RES rendszerekben a részletes ellenőrzési és módosítási folyamat szabályozása
Az SZVM-ben és a RES-ben rögzített adatokat már a forduló szolgálat időtartamán belül vizsgálni kell (rész-ben a saját, részben a többi szakterület részéről).
A forduló szolgálat befejezése előtt a szakterületek for-duló szolgálatos vezetői (akik egyben beírási jogosultság-gal is rendelkeznek) írásos nyilatkozatot tesznek a RES-ben a SZVM-be és a RES-be beírt adatok jóváhagyásáról és az esetleges kifogásokról. A RES-ben ez a bejegyzés nem minősül rendkívüli eseménynek, a programrendszer a statisztikában nem szerepelteti. A nappali és az éjszakai szolgálat befejezésekor a jóváhagyást (esetleges kifogást) rögzíteni kell. Kifogással csak akkor lehet élni, ha a for-duló szolgálat időtartama alatt a partnerrel nem sikerült megegyezni. A kifogás szövegéből derüljön ki egyértel-műen, hogy a partner a logikus érvek ellenére miért nem fogadta el a véleményt.
A RES rendszerben a véleményezést mindig a forduló szolgálati idő kezdetével kell indítani, majd a jóváhagyás-hoz használatos főkód beírása után a rendszer automati-kusan a segédkódot és a terület kódot beírja, a felhaszná-lónak csak a befejezési idő értéket kell beírni (a forduló szolgálat vége).
Ezután a felkínált háromsoros főirányító ablakban be kell írni a felhasználóknak a jóváhagyást vagy a megné-zéssel kapcsolatos véleményét.
Javasolt a jóváhagyás szövegét a segédszövegbe (F10 funkció billentyűvel lehet meghívni a főirányító ablakon belül) lehet előre megfogalmazni.
Jóváhagyási főkódok:
90F = MÁV Forgalom (az alább felsoroltakon kívüli vasúttársaságokra vonatkozó beírásokkal kapcsolatban is)
90G = MÁV Gépészet90P = MÁV Pálya90S = MÁV Start90T = MÁV Trakció90Z = MÁV TEB (a távközlésre, az erősáramra és a
biztosító berendezésre vonatkozó beírásokkal kapcsolat-ban)
A szakterületek ellenőrzésre kötelezett munkatársai (nappalos munkarendben) a jóváhagyási bejegyzéseket átvizsgálják; kifogás esetén megteszik a szükséges intéz-kedéseket.
A területeken az előzőleg az SZVM-ben és a RES-ben rögzített adatok felülvizsgálat után szükségessé váló mó-dosítását csak jogosultsággal rendelkező személyek vé-gezhetik.
21 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1697
Alapelv: az SZVM-ben és a RES-ben az adatok felvi-tele (rögzítése) és a szükségessé váló módosítása csak a területi adatállományokban történhet; az értékeléshez és az elemzésekhez az adatok a területi- és a hálózati adat-állományokon keresztül érhetők el (lekérdezés).
A területeken rögzítési (adatok beírása) jogosultságot kaphatnak a következő beosztású személyek a zárójelben lévő rendszerekhez:
– MÁV Zrt. területi főüzemirányító (SZVM, RES)– MÁV Zrt. forgalmi vonalirányító (SZVM)– MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok/MÁV Zrt szak-
ágai irányító szolgálatainak kijelölt munkatársai (RES)● MÁV–Start● MÁV Cargo● MÁV–Trakció● MÁV–Gépészet● pályalétesítmények● biztosító berendezés● távközlő berendezés● erősáramú üzemeltetésért felelős
A területeken az SZVM-re és a RES-re módosítási jo-gosultságot kaphatnak a következő beosztású személyek:
– MÁV Zrt. Forgalomirányítási alosztályvezető vagy az általa kijelölt munkatárs
– MÁV Zrt. tTerületi főüzemirányító– MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok/MÁV Zrt szak-
ágai irányító szolgálatainak kijelölt munkatársai● MÁV–Start● MÁV Cargo● MÁV–Trakció● MÁV–Gépészet● pályalétesítmények● biztosító berendezés● távközlő berendezés● erősáramú üzemeltetésért felelősA fel nem sorolt szakterületekkel és a más vasúttársa-
ságokkal kapcsolatos módosításokat a Területi főüzemirányító vagy a Forgalomirányítási alosztályveze-tő (vagy az általa kijelölt munkatárs) végzi el.
Módosítási alapelvek:
– Az SZVM-ben a tárgynapon a forgalmi vonalirányí-tó a késési főkódot és a segédkódot módosíthatja (töröl-het, újat írhat be, minden művelet naplózva, a törölt ada-tok is külön megőrzésre kerülnek);
– Az SZVM-ben a tárgynapot követően késési főkódot csak a hálózati rendszergazda módosíthat írásbeli kére-lem és részletes indoklás alapján vagy felsőbb rendelke-zésre (írásban);
– A RES-ben az esemény főkódját a területi főüzemirányító és a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok/MÁV Zrt szakágai irányító szolgálatainak kijelölt mun-katársai változtathatják meg bejegyzett részletes indoklás alapján.
A két rendszer módosítási specialitásai:
SZVM
A tárgynapot követő naptári naptól a 10-dik naptári nap végéig a MÁV Zrt. mindegyik szakága/a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok jogosult munkatársai a területi- vagy a hálózati lekérdező rendszeren keresztül megvizs-gálják a tárgynapi vonatkésési eseményeket. Minden eseményt meg kell vizsgálni még akkor is, ha látszólag nem tartozik a tevékenységi körükbe, mert téves infor-máción is alapulhatott a rögzítés, szükségessé válhat a módosítás.
Módosítani csak a segédkódot lehet, illetve az újabb információk alapján a késés indoklásának a kiegészítését lehet elvégezni.
A segédkód módosítása estén részletes indoklás kell (a módosítás tényfeltárás alapján vagy vezetői rendeletre történt, stb.). A módosítás időpontját és a bejegyzést vég-ző személy (a területenkénti) két karakteres kódját a rendszer automatikusan a bejegyzéshez hozzáfűzi.
A tárgynapot követő 11-dik naptári naptól az előzőek-ben felsorolt, jogosultsággal rendelkező személyek már nem végezhetnek módosítást (kivéve: rendelkezésre a „7.9 sz. Mellékletben” szereplő személyek), csak az SZVM hálózati rendszergazdája írásbeli kérelem és rész-letes indoklás alapján.
RES
Már a rendkívüli esemény RES-ben történő első be-jegyzés (bejelentés rögzítése) lezárása után (kezelési sza-bályzatban leírtak; szerviz feladatokban: „Napi tabló kül-dése a vezérigazgatóságra”) megkezdődhet a módosítás, a kiegészítés a jogosult személyek által.
A lezáró bejegyzés dátumát (naptári nap) követő 10-dik naptári nap végéig a MÁV Zrt. mindegyik szakága/a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok tagjai a helyi- vagy az országos lekérdező rendszeren keresztül megvizsgálja a rendkívüli eseményeket, majd a szükséges kiegészítése-ket, módosításokat elvégzik.
Ha a rendkívüli esemény befejeződése és a következ-ményeinek a megszüntetése meghaladja a lezáró bejegy-zéstől számított 10-dik naptári napot, akkor a RES háló-zati rendszergazdáján keresztül (írásbeli kérelem és rész-letes indoklás) kell a módosítást elvégezni (kivéve: ren-delkezésre a „7.9 sz. Mellékletben” szereplő személyek).
Ugyancsak a RES hálózati rendszergazda közreműkö-dése szükséges, ha a rendkívüli esemény főkódját kell megváltoztatni a lezáró bejegyzéstől számított 10-dik naptári napot meghaladó időpontban.
1698 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám
A rendszerekbe beépített időkorlátok a késési- és a rendkívüli események korrekt (ésszerű türelmi időn túli) értékelését és -elemzését szolgálják.
Ha rendkívüli esetben a MÁV Zrt. mindegyik szak-ága/a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársaságok tagjai területi irányító szolgálatainak vezetői nem tudnak megállapodni a tényleges segédkód meghatározásában, akkor az ügyet a területenként felállított „A bekövetkezett események besorolását felülbíráló bizottság” elé kell terjeszteni.
„A bekövetkezett események besorolását felülbíráló bizottság” tagjait és (akadályoztatásuk esetére) a helyet-tesítő személyeket a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágának területi központvezetői nevezik ki, akiknek az elérhető-sége a „7.9. sz. Mellékletben” megtalálható. A Pályavas-úti Területi Központvezetők a felülbíráló bizottságba 3 fő bizottsági tagot – a szakágaknak megfelelően – és helyet-tesítő személyeket neveznek ki.
A bizottság havonta egyszer ülésezik (célszerűen a hó-nap 15-e és 20-a közötti időszakban); szükség/rendkívüli esetben kétszer is lehet ülést tartani.
A bizottság tagjai egyenrangúak. A bizottság munká-ját a Forgalmi Osztályok képviselői fogják össze. A bi-zottság az elé tárt ügyekben (SZVM és RES vitás esemé-nyek) a bizottság köteles dönteni akár a feltárt újabb té-nyek alapján, akár kompromisszumos megoldással. Le-záratlan ügy nem maradhat, mert az elemzések alkalmá-val torzíthatja a levonható következtetéseket.
A felülvizsgálati folyamat:
A MÁV Zrt. PvÜ Területi Központ Forgalmi Osztály képviselője meghatározza az ülés időpontját és helyét a bizottság tagjaival történt előzetes konzultáció után.
A bizottsági tagok összegyűjtik a problémás ügyeket és begyűjtik (elsősorban saját szakterületükről) a részle-tes információkat, amelyek majd a döntéshez szüksége-sek lesznek.
A felülbíráló bizottságnak rövid jegyzőkönyvet kell készítenie az ülésről, amelyet a Forgalmi Osztály képvi-selője készít el.
A jegyzőkönyv hivatkozási számának a felépítése:<sorszám>/<évszám> SZVM-RES-FB-XX
Az „XX” helyére a területek megjelölésére szolgáló két karakteres kódot kell írni:
Budapest BPDebrecen DBMiskolc MSPécs PSSzeged SGSzombathely SM
A jegyzőkönyv alapvetően (egyszerűsítési szemponto-kat fi gyelembe véve) az esemény (késési vagy rendkívüli) azonosítóját és a segédkódot a bizottság által meghatáro-zott értékét tartalmazza (indoklást csak bonyolult esetben kell írni); mellékelni kell a felterjesztett anyagokat is. A jegyzőkönyvet a jelenlévő bizottsági tagoknak alá kell ír-niuk.
A mellékletek nélküli bizottsági jegyzőkönyv másola-tát a bizottsági tagok átadják a hozzájuk tartozó, a „7.9 sz. Mellékletben” szereplő személyeknek (időkorlátozás nél-küli rendszerhozzáféréssel rendelkeznek), akik az elren-delt módosításokat elvégzik. A módosítás alkalmával be kell jegyezni a bizottsági jegyzőkönyv hivatkozási szá-mát.
A „Más vasúttársaságokra” vagy egyéb esetekre vo-natkozó módosításokat a területi forgalmi osztályok vég-zik.
Minden hónap 25-e és 30-a (februárban 28-a vagy 29-e) közötti időszakban az SZVM és a RES hálózati rend-szergazdája átvizsgálja az adatállományokat, hogy a be-jegyzett (késési vagy rendkívüli) eseményeknél van-e olyan, amely(ek)nél a főkód, a segédkód és a beírt szöveg között ellentmondás található. Ha a hálózati rendszergaz-da talál ilyen esemény(eke)t, akkor írásbeli jelentést (az események azonosítói alapján) tesz a Forgalmi Főosztály vezetőjének, aki a szakmai partnereivel az esemény vizs-gálata után a szükséges módosításokat végrehajtatja.
21. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1699
7.9. számú melléklet
A bekövetkezett események besorolását felülbíráló bizottság elérhetőségi adatai7A bekövetkezett események besorolását felülbíráló
bizottság elérhet ségi adatai
Szervezeti egység Név Beosztás Vasúti telefon
Budapesti Terület
Debreceni Terület
Miskolci Terület
Pécsi Terület
1700 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám
Szegedi Terület
Szombathelyi Terület
21. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1701
A felülbíráló bizottság által elrendelt módosítások végrehajtóinak elérhet ségi adatai
Szervezeti egység Név Beosztás Vasúti telefon
Budapesti Terület
Debreceni Terület
Miskolci Terület
Pécsi Terület
1702 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám
Szombathelyi Terület
21 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1703
7.10 sz. Melléklet
Az SZVM-ben és a RES-ben az új felhasználók felvételének és törlésének a folyamata,
valamint az új segédkódok felvételének a folyamata
A felhasználók kezelése:
Az SZVM és a RES rendszerek használatával kapcso-latban a következő jogosultságok különböztethetők meg:
– adatrögzítési, adatmódosítási és törlési,– adatmódosítási,– lekérdezési,– speciális (csak a „7.9 sz. Mellékletben” szereplő sze-
mélyek),– törölt adatok megtekintési.
A fentiekben felsorolt jogosultságok valamelyikét (a Végrehajtási Utasítás korlátozásait fi gyelembe véve) a szakmai főosztályok, a területi központok (osztályveze-tői szintig bezárólag), a MÁV Zrt-n kívüli vasúttársasá-gok vezető beosztású munkatársai saját maguknak vagy beosztott munkatársaiknak írásban kérhetik a MÁV Zrt. Forgalmi Főosztály Üzemirányítási Osztályától (mint az SZVM és a RES rendszerek üzleti tulajdonosától).
A kérelmet az Üzemirányítási Osztály továbbítja az SZVM és a RES hálózati rendszergazdájához, aki a szük-séges beállításokat elvégzi.
Az eltérő szervezeti sajátosságok miatt nincs egységes „SZVM és RES jogosultság igénylő nyomtatvány”, vi-szont az írásbeli kérelem legalább a következő adatokat tartalmazza:
– Az igénylő vezető neve és szervezeti egysége− A felhasználó szervezete és postai címe, vasúti meg-
nevezése− A felhasználó neve és beosztása− A felhasználó elérhetőségi adatai (telefon, telefax,
e-mail)– A számítógépes „munkaállomás” (személyi számító-
gép) épületen belüli pontos helyének a megadása– A számítógép konfi gurációja (operációs rendszer, ka-
pacitás, nyomtató típusa, adathálózati csatlakozás, IP-cím, központi szerver típusa, Novell Client típusa, stb.)
– A kért jogosultság típusa:
SZVM■ Területi rendszerben(adatrögzítési, adatmódosítási és törlési(adatmódosítási(speciális (adatmódosítási és törlési)(lekérdezési■ Hálózati rendszerben(lekérdezési(törölt adatok megtekintési
RES■ Területi rendszerben(adatrögzítési, adatmódosítási és törlési(adatmódosítási(speciális (adatmódosítási és törlési)(lekérdezési■ Hálózati rendszerben(lekérdezési(törölt adatok megtekintési– Rendszer-belépési jogosultság (azonosító, jelszó)Az SZVM-ben és a RES-ben azonos lehet
A jogosultság függvényében korlátozható a menüpon-tok és/vagy a szolgáltatói csoportok elérése.
Az előbbiekben felsorolt vezető beosztású munkatár-sak ugyancsak írásban kötelesek jelezni a MÁV Zrt. For-galmi Főosztály Üzemirányítási Osztálya felé, ha vala-melyik munkatársának a foglalkoztatása az adott munka-körben (bármely okból) megszűnik – a jogosultság törlé-sének az érdekében.
Ebben az esetben elegendő a törlendő név, a hozzátar-tozó szolgálati hely, mely időponttól kérik a törlést, vala-mint a közlést végző vezető, a közlemény dátuma.
A „felhasználó törlése” csak azt jelenti, hogy a beírási és/vagy lekérdezési jogosultsága megszűnik; ugyanakkor a rendszerben a neve és azonosítója megmarad, hogy a vele kapcsolatos információk később is lekérdezhetők le-gyenek.
A segédkódok kezelése:
A „segédkód táblázatba” bármelyik munkanapon „új felelőst” lehet felvenni, a valamilyen okból már nem funkcionáló felelős nem kerül törlésre, csak a vele kap-csolatos beírási lehetőség kerül letiltásra. Ez a kikötés az utólagos korlátlan lekérdezési lehetőséget biztosítja a megszűnt felelőssel kapcsolatban.
Új felelős felvétele a segédkód táblázatba:A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Értékesítési Főosztá-
lyának kijelölt munkatársa (aki a pályahálózathoz való hozzáférési szerződéseket kezeli) írásban (célszerűen e-mailben) értesíti a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág For-galmi Főosztályának a kijelölt munkatársait (akik a jelen utasításban megjelölt informatikai rendszereket szakmai szempontból felügyelik) új vasúttársaság(ok) felvételé-ről.
A Forgalmi Főosztály kijelölt munkatársai továbbítják az információt az utasításban megjelölt informatikai rendszerek vezető rendszergazdáihoz, akik a szükséges rendszeradminisztrációt elvégzik.
Ha szükségessé válik „új felelős” felvétele, amely nem vasúttársaság, akkor a Kódolási Bizottság a saját felül-vizsgálata után előterjeszti a MÁV Zrt Pályavasúti Üzlet-ág Kódolási Szakmai Grémiuma részére. A Grémium
1704 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám
döntése után a Forgalmi Főosztály kijelölt munkatársai a szükséges intézkedéseket megteszik (ld.: előbb).
„Megszűnt felelős” bejegyzése az informatikai rend-szerek „segédkód táblázatába”:
A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Értékesítési Főosztá-lyának kijelölt munkatársa írásban a MÁV Zrt. Pályavas-úti Üzletág Forgalmi Főosztályának a kijelölt munkatár-sait a konkrét vasúttársaság megszűnéséről (tevékenysé-gének szüneteltetéséről, stb.). a Forgalmi Főosztály kije-lölt munkatársai eljárnak az informatikai rendszerek ve-zető rendszergazdáinál a beírási lehetőség letiltásával kapcsolatban.
7.11 sz. Melléklet
A „személyszállító vonatok pontossága” értékelésének az elmélete és végrehajtásaaz SZVM programrendszer segítségével
A személyszállító vonatok pontosságának az értékelé-se a végállomási késés alapján történik. Ha a vonat a vég-állomásra menetrend szerint vagy a pontossági hibahatá-ron belüli késéssel érkezett meg, akkor pontosnak minő-sül. A MÁV Zrt. vonalhálózatát elhagyó vonatok eseté-ben (értékelési szempontból) a kilépő határállomást/csat-lakozó-állomást „végállomásként” kell fi gyelembe venni.
Az SZVM rendszer a tárgynapot követően automati-kusan elkészíti a menetrendben meghirdetett, rendszere-sen (naponta, meghatározott napokon vagy időszakok-ban) közlekedő, valamint a tárgynapra bevezetett, az uta-sok részére a vasúttársaságok által megrendelt menetvo-nal alapján közszolgáltatást (vagy szervezett csoportok részére) nyújtó személyszállító vonatok pontossági érté-kelését.
Ebből következik, hogy a szerelvény vonatok nem ke-rülnek értékelésre.
Az SZVM az automatikus értékelést a tárgynap „0” és „24” óra közötti időtartamára és a vonatok „üzleti vonatnemeknek” megfelelő csoportosításában készíti el.
Az értékelés alapvetően – a nemzetközi gyakorlat sze-rint – a minősített (pontos és késett) vonat darabszámok alapján történik.
A személyszállító vonatok pontosságának általános (darabszámos) meghatározása:
Kpvsz × 100Psz = –––––– [%],
Kövsz
ahol Psz a személyszállító vonatok pontossága %-ban,Kpvsz a pontosnak minősített személyszállító vonatok
darabszáma, Kövsz az összes közlekedett személyszállító vonat-da-
rabszám.
Ez a képlet alkalmazható az egyes üzleti vonatnem-csoportokra, valamint a személyszállító vonatok összes-ségére vonatkozólag.
A „darabszámos” pontosság értékelés (a kívánt idő-szakra vonatkozólag) csak a pontosan közlekedett vona-tok darabszámát, illetve a pontosság százalékos értékét adja meg.
A késett vonatok esetében a tényleges menettartam megnövekszik a menetrendben előírt menettartamhoz képest. A (végállomási, illetve határállomási kilépési) vo-natkésések nagyságának (a menettartam növekedésének)
21 szám A MÁV Zrt. Értesítője 1705
mértékére – egyben a személyszállító vonatok közlekedé-se minőségének a másfajta kifejezésére – a menettartam tényező ad felvilágosítást.
A személyszállító vonatok menettartam tényezőjének a meghatározása:
Mmsz × 100Msz = –––––– [%],
Mtsz
ahol Msz a személyszállító vonatok menettartam ténye-zője %-ban,
Mmsz a közlekedett vonatok menetrend szerinti menet-tartamainak az összege percben,
Mtsz a közlekedett vonatok tényleges menettartamai-nak az összege percben.
Ez a képlet alkalmazható az egyes üzleti vonatnem-csoportokra, valamint a személyszállító vonatok összes-ségére vonatkozólag.
A menettartam tényező értéke 0 és 100% között válto-zik, annál jobb a minősítés, minél közelebb van a 100%-hoz.
Az SZVM a személyszállító vonatok késését fogja ösz-sze (a vonatok teljes útvonalán). Értékeléskor a végállo-mási késések alapján csoportosítja a vonatokat. A pontos vonatok darabszáma a teljes vonat-darabszám és a „ké-settnek” minősített vonat-darabszám különbsége. A me-nettartam tényező meghatározásakor a késési bejegyzés nélküli vonatokat pontosnak veszi a rendszer és a menet-rend szerinti menettartamok megegyeznek a tényleges menettartamokkal.
Az értékelés (pontossági statisztika) elemeinek az ér-telmezése:
Kijelölt darab A tárgynapra vonatkozólag (tervszerű-en) a menetrendben közlekedésre kijelölt vonatok darab-száma
Többlet darab A tárgynapra terven kívül bevezetett vo-natok darabszáma
Elmaradt darab A tárgynapra a menetrendben közleke-désre kijelölt és a bevezetett vonatok közül elmaradt vo-natok darabszáma
Áthozott darab A tárgynapot megelőző napon elindult és a tárgynapon a végállomásra megérkezett vonatok da-rabszáma (ezek részt vesznek a tárgynapi értékelésben)
Átvitt darab A tárgynapon elindult és a tárgynapot kö-vető napon a végállomásra érkező vonatok darabszáma (ezek nem vesznek részt a tárgynapi értékelésben)
Közlekedett darab A tárgynapon a statisztikában számba vett összes vonat-darabszám (matematikailag: Kijelölt darab + Többlet darab – Elmaradt darab + Átho-zott darab – Átvitt darab)
Késett darab A tárgynapon a „késettnek” minősített (végállomási vagy a határállomási kilépési késés > 5 perc) vonatok darabszáma
Késett perc A tárgynapon a „késettnek” minősített (végállomási vagy a határállomási kilépési késés > 5 perc) vonatok tényleges késéseinek az összege percben
Késleltetett darab Mindazon vonatok darabszáma, amelyek a MÁV Zrt. hálózatán további késést szenved-tek, függetlenül attól, hogy a MÁV Zrt. hálózatán más vasúttársaságtól késve kerültek átvételre (tehát a végállo-mási- vagy egy másik határállomási kilépési késés na-gyobb az átvett késésnél és ezen késés > 5 perc)
Késleltetett perc A „késleltetett vonatokhoz” tartozó tényleges késési percek összege
Késés csökkentési darabszám Mindazon vonatok da-rabszáma, amelyek a MÁV Zrt. hálózatán az eredeti (a MÁV Zrt. hálózatán más vasúttársaságtól késve kerültek átvételre) késést csökkentve kerültek továbbításra (a vas-úttársaságok/szakágak összehangolt, eredeti helyzetet visszaállító tevékenységeinek eredményeképpen, de a végállomási- vagy egy másik határállomási kilépési ké-sés nagyobb az átvett késésnél és ezen késés > 5 perc).
Késés csökkentési perc A „késést csökkentett vonatok-hoz” tartozó tényleges késési percek összege
Átlagos késési perc „Késett perc” osztva a „Késett da-rabbal” (egy késett vonatra jutó késési perc)
Késleltetett átlagos perc „Késleltetett perc” osztva a „Késleltetett darabbal” (egy késleltetett vonatra jutó késé-si perc)
Tényleges pontosság [%] A tényleges helyzetre, a köz-lekedett vonat darabszámra vonatkozó pontosság {mate-matikailag: („Közlekedett darab” – „Késett darab”) × 100 / ”Közlekedett darab”}
Hálózati pontosság [%] A MÁV Zrt. minőségi munká-jának a bemutatására szolgáló korrigált (darabszámos) pontossági tényező, amelynél a más vasúttársaságoktól átvett késés levonásra kerül; tehát a késés számbavételé-nél csak a „Késleltetett darabszám” szerepel {matemati-kailag: („Közlekedett darab” – „Késleltetett darab”) × 100 / ”Közlekedett darab”}
1706 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám
Késleltetett menettartamtényező [%]
A késleltetett vonat-darabszámokhoz tartozó vonatok menet-rend szerinti menettartamainak az összege osztva ezen vona-tok tényleges menettartamainak az összegével és szorozva 100-al
MÁV menettartamtényező [%]
A MÁV Zrt. szervezeti egységei által késést okozott vonat-darabszámokhoz tartozó vonatok menetrend szerinti menet-tartamainak az összege osztva ezen vonatok tényleges menet-tartamainak az összegével és szorozva 100-al (tehát a statisz-tikából kimaradnak a más vasúti vállalkozások, az időjárási- és az idegen behatások, stb.)
Forgalmi menettartamtényező [%]
A forgalmi szakág által (az 1F segédkód alapján összegyűjt-ve) késést okozott vonat-darabszámokhoz tartozó vonatok menetrend szerinti menettartamainak az összege osztva ezen vonatok tényleges menettartamainak az összegével és szoroz-va 100-al
Teljes menettartamtényező [%]
A közlekedett vonat-darabszámokhoz tartozó vonatok me-netrend szerinti menettartamainak az összege osztva ezen vonatok tényleges menettartamainak az összegével és szoroz-va 100-al
Területenként alapvetően a menettartamot és a darab-számot egyaránt számoló „kocka” statisztikai értékeit kell fi gyelembe venni. Ennél a statisztikánál a számolan-dó értékben minden olyan közlekedő vonat benne van, amely a területet érinti (területen belül induló és ott meg-érkező, területről induló és kilépő, területre belépő és ott megérkező, a területen áthaladó). A területek munkájá-nak tényleges bemutatására a „G.Mnr. % db.” sor szolgál, mert a belépő vonatoknál a belépő késési perc nincs fi -gyelembe véve.
Az SZVM által fi xen előállított (de a rendelkezésre álló adatállományok bármely időtartamára és/vagy szakterü-letre/szakágra) stb. lekérdezhető), fontosabb pontossági táblázatok mintái az SZVM kezelési leírásában megtalál-hatók.
Értékelés készül a MÁV Zrt. egész vonalhálózatára és külön a területekre vonatkozólag. A területi értékelésnél – értelemszerűen – a szomszéd terület úgy minősül, mint a hálózati értékelésnél a szomszéd vasúttársaság vagy a szomszéd infrastruktúra üzemeltető (a területi határpon-tokat ugyanúgy kell kezelni ebben az esetben, mint a MÁV Zrt. vonalhálózatának a „határállomásait” a szom-széd infrastruktúra üzemeltetők felé).
Az értékelés lekérdezhető (1999.05.29-től az aktuális napot megelőző napig) egy–egy naptári napra vagy egy tetszőleges időtartamra vonatkozólag. Az SZVM rend-szer matematikailag korrekt módon határozza meg a pon-tossági értékeket bármely időszakra (akár hálózati, akár területi szinten).
21. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1707
1708 A MÁV Zrt. Értesítője 21. szám
Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság.
Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit.Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).
HU ISSN 1419–3973Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly
Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu