Romák a közokt. kudarca ELTE TÁTK doktori isk

Roma tanulók:A közoktatási rendszerek

kudarca

Radó Péter

Értelmezési keretek: az oktatás méltányossága

Szociális háttér

Lakóhely

Etnikai/nyelvi háttér

Nem

Korlátozott személyes

képességek

Az oktatási intézmények működése

Tanítás

Tanulás

Továbbhaladás, végzettségek

(beiskolázási arányok szintenként és

áganként, lemorzsolódás)

Mért tanulási eredmények

(alacsony kompetencia szintek)

Társadalmi hátrányokAz egyenlőtlenségek oktatás

szempontjából releváns dimenziói

A közoktatási szolgáltató rendszer működése

Iskolai kudarc

E s é l y e g y e n l ő s é g M é l t á n y o s s á g

Európai teljesítmény minták

Egy közoktatási rendszer teljesítményprofiljának összetevői:

1.Részvétel, előrehaladás (hagyományos statisztikai indikátorok)

2.Tanulási eredmények minősége (átlagos eredmények, teljesítmény szintek és más hatásoktól megtisztított minőség)

3.Tanulási eredmények méltányossága

– Az oktatás hátránykompenzációs képessége

– Az oktatási rendszer szelektivitásának mértéke

Részvétel, előrehaladás

Korai iskolaelhagyók néhány európai országban

(Nem tanuló, befejezett középiskolai végzettséggel nem rendelkező 18-24 évesek)

Tanulási eredmények minősége(regionális teljesítmény minták)

Átlagos szövegértés eredmények néhány európai országban (PISA 2009)

Tanulási eredmények minősége

Eredmények változása Közép-Európában (2003-2009)

Tanulási eredmények minősége

Alulteljesítő (funkcionális analfabéta) 15 évesek aránya (Szövegértés, PISA 2009)

Tanulási eredmények minősége

Kimagaslóan jól teljesítő 15 évesek aránya (Szövegértés, PISA 2009)

Tanulási eredmények egyenlőtlenségek hatásától

megtisztított minőségeOECD átlagos tanulói háttér indexére

korrigált olvasás-szövegértés eredmények PISA 2009

Tanulási eredmények méltányossága

Az oktatás hátránykompenzációs képességeEgy egységnyi eltérés a tanulói háttér indexen

hány szövegértés pontnyi teljesítménykülönbséget eredményez? (PISA

2009)

Tanulási eredmények méltányossága

A közoktatási rendszerek szelektivitásának mértéke

Az eredmények szóródását hány százalékban magyarázzák az iskolák közötti

teljesítménykülönbségek? (PISA 2009)

Európai regionális teljesítmény minták

Teljesítmény profilok

Tanulói előrehaladás

Minőség

(PISA eredmények)

Méltányosság

(PISA eredmények)Lemorzsoló oktatási rendszerek

(Dél-kelet Európa)

Nagyarányú lemorzsolódás, korai iskola elhagyók nagy száma

Alacsony átlagos tanulási eredmények, kudarcot vallók hatalmas aránya

Családi háttér átlagos hatása, iskolák között relatíve mérsékelt teljesítmény különbségek

Szelektáló oktatási rendszerek

(Közép Európa)

Csekély mértékű lemorzsolódás, korai iskolaelhagyók kis száma

OECD átlag körüli átlagos tanulási eredmények, kudarcot vallók átlag körüli aránya

Családi háttér kiugróan nagy hatása, iskolák közötti hatalmas teljesítmény különbségek

Kompenzáló oktatási rendszerek

(Észak–, Észak-nyugat Európa)

Csekély mértékű lemorzsolódás, korai iskolaelhagyók kis száma

Magas átlagos tanulási eredmények, kudarcot vallók alacsony aránya

Családi háttér csekély hatása, iskolák közötti alacsony teljesítmény különbségek

Rejtett

mechanizmusok

Differenciálatlan, kevéssé

individualizált tanítási gyakorlat

Iskolák közötti erős verseny a beiskolázható gyermekekért

Elitista célok és követelmények

Homogén osztá-lyok kialakítására

irányuló erős nyomás

Ellensúlyok (külső értékelés) hiánya

Előítéletek és sztereotip elvárások

Erős szeparációs

nyomás

Roma tanulók szegregációja

Intézményesült szelekció

középfokon

Külső hatások

(Lakóhelyi szegregáció, „white flight”,

stb.)

Külső hatások(Szülői

aspirációk)

Szegregáció

+Erős szeparációs/szelekciós nyomás

Előítéletek és sztereotip elvárások

Iskolán belüli szegregáció

Iskolák közötti

szegregáció

Lakóhelyi szegregá-ció, külső többségi nyomás

Külső többségi nyomás

Több elérhető iskola van(Helyi iskolahálózat)

Kevés elérhető iskola van(Kisebb települések)

Rejtett mechanizmusok: kormányzási kudarcok

Tipikus kormányzási kudarcok:• Minőségértékelés: az iskolák kudarcai nincsenek

láthatóvá téve, a szakmai elszámoltathatóság elve nem érvényesül

• Finanszírozás: az iskolai kudarc elkerülését szolgáló ösztönzők hiánya

• Finanszírozás: puha költségvetési korlátok miatt szelekciónak és szegregációnak nagyobb teret engedő redundáns közoktatási kapacitások

• Gyenge anti-diszkriminációs szabályozás, gyenge jogi elszámoltathatóság

• Iskolai intézményi autonómia gyengesége, szakmai szolgáltatások kínálatának szegényessége

• Parkoló pályák és ülepítő edények működtetése az iskolarendszerben

Egy példa: a normatív finanszírozás hatása

Az általános iskolai lemorzsolódás alakulása Magyarországon a normatív finanszírozás

bevezetése után

Tanév

Az általános iskolát a tankötelezettség végéig

befejezők aránya

8 általánosnál alacso-nyabb végzettséggel

kilépők száma

Oktatáspolitikai modellek áttekintése

Kisebbségi tanulói csoport gyengébb

oktatási eredményei

Interetnikus kapcsolatok

(státusz, demográfia, intézményi

támogatottság)

Kisebbségi jogok(szabad identitás

választás érvényesülése)

Oktatás méltányossága

(kompenzációs képesség és szelekció)

Emberi jogok(hátrányos

megkülönböztetés)

„Mainstream” oktatáspolitika

Megerősítő intézkedések(Preferenciális és

fejlesztő)

Kisebbségi oktatás(„nemzetiségi” oktatási programok, kulturális

autonómia)

Anti-diszkriminá-ciós politika és

oktatási programok

A problémák forrása Oktatáspolitikai válasz

Összehasonlítás

Oktatáspolitikai modell

A modell általános

céljai

A modell jellemzői

Fősodor méltányosság politikák

Hátránykompenzációs képesség erősítése, szelekció mérséklése

Színvak, kulturálisan semleges fősodor politika

Megerősítő intézkedések

Múltban elszenvedett diszkrimináció hatásainak felszámolása

Színtudatos, kulturálisan semleges kiegészítő politika

Kisebbségi („nemzetiségi”) oktatás

Szabad identitás választás feltételeinek biztosítása

Színvak, kultúra tudatos, kiegészítő politika

Anti-diszkriminációs politika

Hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolása

Színtudatos, kulturálisan semleges kiegészítő politika

A roma oktatáspolitikák evolúciója

1. Papír alapú demonstrációs politikák• A nemzetközi közösség számára készített

sikerjelentésekFinanszírozás: alapvetően nemzetközi donor szervezetek

által finanszírozott kisméretű kísérleti projektek

2. Közpolitikai gettók• Roma oktatási stratégiák vagy középtávú

munkatervek (kompilációk)Finanszírozás: elkülönített pályázati alapok +

ösztöndíjrendszerek + korlátozott fejlesztési források

3. Fősodorba illesztett politikák• Fősodor politikák horizontális céljainak

operacionalizálása és implementációjaFinanszírozás: normális allokációs rendszerbe épített

ösztönzők + horizontális célok érvényesítése a kedvezményezettek kiválasztása során + fejlesztés közvetlen költségei