RHT Közlemények 2013/3

RHT

Közlemények

A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának időszaki, elektronikus úton

terjesztett kiadványa.

I. évfolyam, 3. szám 2013. május 2013/3.

Tartalom:

A Rábaköz régészeti értékei – a csornai diadém ................................................................................. 1

Az egyedi kastély titka ....................................................................................................................... 3

A bágyogszováti leventék .................................................................................................................. 4

Gyilkos golyó oltá ki .......................................................................................................................... 7

Horthy Istvánné, Edelsheim Gyulai Ilona látogatása Csornán ............................................................. 8

A cakóházi benyomás .......................................................................................................................10

Marica grófnő - Csornán ...................................................................................................................11

Kiss Ferenc, erdőmérnök, az Alföld fásítója ......................................................................................13

Emlékezés Fidél atyára .....................................................................................................................14

L. Burda Zsuzsanna: Nyugatról fúj a szél ..........................................................................................16

Újra várja a látogatókat a csornai Múzeum! .......................................................................................16

Aktív európai emlékezet....................................................................................................................19

Meghívó ...........................................................................................................................................22

A Rábaköz régészeti értékei – a csornai diadém

Csorna és vidéke régiségi leleteinél

fogva régóta ismeretes már…

(Bella Lajos, 1894.)

A Rábaköz régészeti kutatása városi múzeumainak speciális helyzetéből fakadóan a terület

leletgazdagsága ellenére perifériára szorult. Bár Sopron és Győr régészei is érintették

területünket, de módszeres megkutatására, illetve az eredmények átfogó ismertetésére nem

került sor. Erre – jelen keretek között – mi sem vállalkozhatunk, ám egy-egy kép erejéig

érdemes felvillantanunk e kutatások eredményeit. Előrebocsátjuk, a válogatás szubjektív lesz,

tekintsék úgy, mint egy soha fel nem épült, de annál vágyottabb tárlat kiállítási darabjait.

A Rábaköz vezérlelete: A csornai diadém

Csorna méltán legismertebb, szó szerint világhírű régészeti lelete, amely a város nevét

gyakorlatilag alapvető régészeti fogalommá, és kötelező egyetemi tananyaggá tette, az 1887-

ben a prépostsági téglavetőben előkerült aranydiadéma. A felszíntől 180 cm mélyre ásott É-D-

2

i tájolású női sírban, viseleti összefüggésben, teljes épségben feküdt, ám a feltárás közbeni

rendkívül durva kubikus munkának köszönhetően apró kis lemezekre hullott szét.

A csornai hun fejedelmi diadém

A feltáró lelkes amatőr, Lakner Ambró premontrei kanonok azonban ennek ellenére, a

koponyán megfigyelt oxidációs nyomokból, és a szinte hiánytalanul összeszedett

töredékekből kiválóan rekonstruálta a kevés párhuzammal bíró, rekeszes ékkőberakással

díszített ékszert. A 26,7 cm hosszan megmaradt – eredetileg kb. 29 cm hosszú –, 4,2 cm

széles aranylemezt bronzra hajlították rá (ezért az oxidációs nyom a koponyán). Alsó és felső

szegélyét illetve három részre osztott mezőjét elválasztó függőleges sávját zikk-zakk

vonalban kialakított préselt minta díszíti. Rekeszes díszű ékkőberakásai szimmetrikus

kialakításúak, központi elemük az ovális alakú karneol, amely alatt egy hiányzó köves kerek

rekeszfoglalat látható. Négy sorban, különböző – egy-egy sorban egyező – alakú gránátkövek

lettek elhelyezve, amelyeknek vörösbarna rendszerét néhány, háromszögekben

összekapcsolható zöld üvegberakás teszi színesebbé. A diadéma két szélső mezőjét

borostyánkövek zárják le. Eredetileg az együttest 158 kő alkothatta. Ilyen lelőkörülmények és

állapot szintjén a csornai diadéma egyedülálló lelet hazánkban, egyetemes szinten nézve

pedig megállapítható, hogy az összes ma ismert (26 db) diadéma közül a legnyugatibb

példány. Fontos kihangsúlyozni, hogy a lelőkörülmények – az ásatási kubikus erősen

figyelmetlen rombolása ellenére is – kiválóak és precízek voltak, s Lakner Ambró korai

publikációja is azt mutatja, az ásató felismerte a lelet jelentőségét. Bár Csornán csákány zúzta

szét a mellékletként behelyezett polírozott fekete korsót, az eltemetett nő koponyáját az

aranyos ékszerrel együtt, de legalább a gondos gyűjtőmunka megőrizte a darabokat és

lehetővé vált a teljes restaurálás – nem úgy, mint az 1818-ban Szekszárd-Csatáron, vagy az

1858-ban Balmazújváros-Malátoni-halomban lelt aranydiadémák esetén, ezeket ugyanis

beolvasztották.

3

Hosszú ideig tartotta magát a nézet, miszerint a diadémás sír magányos temetkezés volt.

Lakner A. valóban csak egyetlen sírról számol be, de nem jelzi, hogy nem lehetett több is. Ez

ugyan csak indirekt bizonyíték lenne, ám 1961-ben újabb leletek kerültek elő a diadémás sír

közeléből: agyagkorsók, agyagbögrék, egy behúzott peremű agyagtál, egy kisméretű

bronzfibula, egy bronzszegecsekkel illesztett csontfésű, és egy vas lándzsacsúcs.

Ezzel úgy tűnik, hogy a diadémás sírhoz tartozó kis temető feltárása teljessé lett, hiszen a

közelmúlt nagy építkezései (szupermarket) nem hoztak felszínre újabb leleteket.

Mindazonáltal e leletek, valamint Csorna egyéb V. századi leletei egyértelművé teszik, hogy

egy jelentősebb ordu feküdhetett a város területén.

Vonatkozó irodalom

Bóna I. – Cseh J. – Nagy M. – Tomka P. – Tóth Á.: Hunok – Gepidák – Langobardok.

Szeged, 1993.

Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Budapest, 1993.

Kovrig Ilona: Das Diadem von Csorna. In: Folia Archaeologica 1985. 107-145.

Lakner Ambró: A csornai leletekről 1888-1889. In: Archaológiai Értesítő 1889. 263-

271.

Aszt Ágnes

régész

Az egyedi kastély titka

Az egyedi kastély területét 1884-ben Egyedi (Stern) Artúr vásárolta fel. A meglehetősen

zsugori földbirtokos és egy híres versenyistálló tulajdonosa, ki

történetesen nyolcezer hold földet és nem egy gyárat tudhat

magáénak, még saját magától is sajnálta a falatot, mert féltette

egészségét (egy evésre egy tojásnál többet nem fogyasztott). De

mindenesetre a külsőségre sokat adott, és a kastély fenntartása is

sok helybelinek adott munkalehetőséget.

Három lánya közül az egyik Frohreich Ernőhöz, egy egyszerű

bankhivatalnokhoz ment feleségül. Apja, a fiú alacsony társadalmi

rangja miatt, kitagadta az újdonsült házaspárt. Évekig messziről

kerülték a kastélyt, ám mikor megszületett az első unoka,

meglágyult a nagyságos úr szíve és megtörtént a békülés. De nem sokkal ezután egy,

mindenkit megrázóan ért tragédia következett be a családban: 1924. október 7-nek reggelén a

kastély egyik szolgálója holtan találta Egyedi Artúrt egy szobában.

4

Az első személy, akit behívattak a történés helyszínére, Frohreich Ernő volt. Nemes

egyszerűséggel megállapította, hogy apósa öngyilkos lett. Arra kérte a jelen lévőket, hogy

tartsák titokban a

történteket. A körorvos

megírta a halottkémi

jelentést, és már a temetésről

is intézkedtek, amikor a

soproni ügyészséghez egy

névtelen bejelentés érkezett.

E szerint Egyedi Artúr

holttestén „idegenkezűség

nyomai” láthatók.

Ezután komoly nyomozás

kezdődött, a kastély személyzetét

is alaposan kifaggatták. Így a

szakácsnőt, a szobalányt, az ispánt, aki elárulta, hogy a titokban a kastélyba érkezett Frohreich

Ernő összeveszett Artúrral, akitől pénzt követelt, hozzátéve, hogy ha nem adja meg neki,

akkor más módon bánik el vele. A gyanú ekkor Frohreich terelődött, behívatták az orvostani

intézetbe, de a halott látványától összeesett. Később jelentkezett a vizsgálóbírónál dr. Geley

Frigyes, a „névtelen bejelentő”, aki vallomása után találkozott Ernővel. Hosszú tagadás után,

Ernő beismerte tettét, a bíróságon mind végig azt taglalva, hogy nem előre eltervezett

cselekmény volt. Hirtelen felindultságra hivatkozott. Aztán a későbbi tárgyalásokon úgy

beszélt, mintha emlékezet kiesése lenne, szaggatott beszédstílus és ideges rángatózás volt

megfigyelhető rajt. De nyilvánvalóan ez mind csupán csak egyszerű színészkedés volt, és a

bíróság négyévi börtönre ítélte. A három örökös lány a történtek után bérbe adta a birtokot.

Szilvási Réka

Egyed

A bágyogszováti leventék

Katonai előképző szervezet. A Horthy–korszakban működött, ami a 13-21 éves ifjak számára

kötelező volt. Célja a hazafias nevelés, amelynek során megismertették velük a katonai

életformát, viselkedést, alapismereteket. A gyakorlatokat a foglalkozási téren, a jegyzőség

által kijelölt gyepes területen végezték hetenként délután egy alkalommal. A katonai

gyakorlatokat ún. katonaviselt leventeoktatók végezték. Ezt a tevékenységet ők önként

Egyedi Artúr sírja a Kerepesi temetőben Budapesten

(Fényképezte: Vizler Imre)

5

vállalták. A bágyogszováti leventeoktató Horváth József volt. Növendékei előtt nagy

tekintélynek számított, és a községben is köztiszteletnek örvendett. Az oktatási gyakorlatokat

időközönként hivatásos katonatiszt látogatta, az alakulatokat

megszemlélte, s az oktatóknak eligazítást tartott. Az alaki

kiképzés során az alapmozdulatok majdnem azonosak voltak a

katonákéval:

Alapállás (vigyázzállás): sarkak egymás mellett, kezek a combhoz

szorítva, nyújtott, zárt ujjakkal, emelt fővel. Minden mozdulat

alapállásból indult.

Tiszteletadás: Tenyér befelé fordítva zárt ujjakkal sapka széléhez

emelve. Jobbra át! Balra Át! Hátra arc! (Mindig balra indítva sarkon a hátra fordulást.)

Elindulás mindig bal lábbal kilépve. Oktatáskor menetelés: (1-2). -1-re mindig bal lábbal

lépve.

Fegyverforgatás: ”Váll-ra!” Függőlegesen vállhoz emelve; Láb-hoz! ”Függőlegesen jobb láb

mellé.” Szíj-ra!”Szögletes mozdulattal vállra akasztva”Szuronyt szegezz! Szuronnyal előre

csípőhöz emelve. „Fogadás jobbról (balról), tisztelegj!”: (zárt rendben) puskát maga elé

emelve fővetés jobbra (balra).

A közkatona fegyvere szuronyos puska, leventének fából készült oktató puska.

Katonai rendfokozatok:

Honvéd, őrvezető, tizedes, szakaszvezető, őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester,

alhadnagy, hadnagy, főhadnagy, százados, őrnagy, alezredes, ezredes, vezérőrnagy,

altábornagy, vezérezredes, hadseregtábornok.

Fegyvernemek: gyalogság, huszárság, tüzérség, légvédelem (ejtőernyősök), híradósok,

folyamőrség.

Alakulatok, alakzatok:

Alakulatok: raj, szakasz, század, zászlóalj, ezred, hadosztály.

Alakzatok: hasonló a levente és katonai alakzat. A raj-oszlop tíz fő nagyság szerint egymás

mögött, élén a rajparancsnokkal; a szakasz = 3-4 raj egymás mellett élén a

szakaszparancsnokkal; a század 3 szakaszból áll élén a századparancsnokkal, zászlóalj

hasonlóan parancsnokkal. Rendezvényeken díszalakulatok általában raj, szakasz vagy század

kötelékben.

Nevelés: (Főleg hazafiasságra irányult.)

Horváth József leventeoktató

egyenruhában

6

Nagy magyarok megismerése, alkotásaik méltatása. Igazi magyar hadvezérek hőstetteinek

ismertetése. A magyarságunkra legyünk büszkék! Érdeklődés felkeltése őseink iránt.

Himnusz, Szózat tanulása. Nemzeti zászlónk megbecsülése. Színei, mint szimbólumok: piros:

vérontás, fehér: tisztaság, becsület, zöld: reménység. Ha a csapat elveszíti zászlaját, a csapatot

fel kell oszlatni, tagjait más alakulatokhoz beosztani. A levente szervezet meghitt, jó

kapcsolatban együttműködött a helyi intézményekkel, akik segítették szervező, nevelő

munkáját.

Középen Nagy Gyula esperes és Krémer József iskolaigazgató

A leventék rendezvényeken, ünnepségeken zárt rendben vettek részt.

A fiatalok általában szívesen mentek a foglalkozásokra, mert addig is mentesültek az otthoni

munka alól. Továbbá a „szógalegény”,”gulás”, inas, stb. Némi hazafias büszkeség töltötte el a

falusi leventét, hisz azonos képzést kapott

bármely nagyvárosival. Kiváltképp a „kis

„első éves levente, hisz ő már nem gyerek.

Innentől nem „dicsértessék”-kel köszönt

felettesének, hanem „Szebb jövőt!”-tel.

Válasz a köszönésre: „Adjon Isten!” Az

összejöveteleknek közösségi nevelő hatása is

volt. Ezeken a találkozásokon szívesen

hallgatták a színes katonaélményeket. Egymást közelebbről megismerték. Elhalványultak a

társadalmi különbségek, pl. „gazdalegény –szógalegény” között, stb. Foglalkozási

szünetekben egymás között erősségi, ügyességi játékokban mérték össze képességeiket.

Herold Gyula

tart. határőr hadnagy

Bágyogszovát

7

Gyilkos golyó oltá ki1

A rábcakapi temetőben több érzelmes feliratú síremlékkel találkozhatunk. A következőről egy

vidékre férjhez ment, kapi születésű asszony szomorú sorsát ismerhetjük meg. Sajnos a követ

rongálja az idő, írása már most is nehezen olvasható. A sírfelirat olvasása előtt ismerjük meg a

tragédia történetét.

Győri Hírlap 1904. december 7.

„Véres családi dráma.

Dombi József és István nagymórichidai lakosok közösen gazdálkodtak a szüleiktől részükre

átadott néhány hold földjükön. Dombi István, ki legényember volt, időközben bevonult a

katonasághoz, honnét a f. év október elején hazajött. Ekkor azt tapasztalta, hogy a bátyja a

gazdaságot elhanyagolja, ez okból azon ajánlatot tette neki, hogy osztozzanak meg a

birtokukon, s mindegyikük önállóan gazdálkodjék. Ebbe azonban a bátyja nem volt hajlandó

beleegyezni. Ettől kezdve napirenden volt a testvérek között a viszálykodás. December 3-án

reggel Dombi István ismét ajánlotta testvérének a szétválást, de mivel de mivel ez most sem

volt hajlandó ebbe beleegyezni, zsebéből revolvert rántott elő s bátyját, Józsefet három

lövéssel megsebesítette. Az egyik lövés könyökét fúrta keresztül, a másik a hátából szakított

ki egy darab húst, a harmadik pedig a nyaka hátsó részén, az izmokon hatolt keresztül, de

jóllehet, állapota súlyos, minthogy a lövések nemesebb szerveket nem sértettek meg,

valószínűleg életben marad. A lövések zajára, karján nyolc hónapos kisgyermekével besietett

a szobába Dombi József felesége, született Németh Lidi, s a dühöngő ekkor erre sütötte

revolverét, kit a füle mögött fejbe találván, ez rögtön holtan bukott a földre. De a büntető

igazság sújtó keze már nem érheti a testvérgyilkost, mert véres tette után az istállóba szaladt,

hol a halántékának irányzott lövéssel véget vetett életének.”

A sír felirata:

„Itt nyugszik az Urban

Dombi Józsefné

szül: Németh Lídia

élt 25 évet meghalt 1904. deczrbr. 3.

1 Ifj. Nagy Ferenc: Rábcakapi története 1995. 359-360.o.

Gyilkos golyó oltá ki

Ártatlan véremet

Akkor midőn legjobban

Szerettem éltemet

Óh menyei Szent Atyám!

Vedd magamhoz lelkem

A gyilkos gonoszt pedig

Ne hagyd büntetlen.

E földi életünkben

Tudjuk, hogy születtünk,

De hogy miben halunk meg

El van rejtve tőlünk.

Szép jövőt reméltem

Én is meg magamnak

De a gyilkos reám tört

S lett oka holtomnak

Emelték gyászoló szülei

Kik a drága holt mellett alusszák örök álmukat.

Midőn nem is gondoltam

Gyilkos kéz rontott rám

S kioltá ártatlanul

Ifjan égő fáklyám

Kegyelmes Jó Istenem

Vigyázz kis árvámra

Anya nélkül korán

Maradott fiamra!

Gyászolja egyetlen kisfia

Dombi Sándor”

Horthy Istvánné, Edelsheim Gyulai Ilona látogatása Csornán

2013. április 18-án az angliai Lewes-ben elhunyt Horthy István kormányzó-helyettes özvegye,

Edelsheim Gyulai Ilona grófnő. Földi maradványait május 2-án a kenderesi temetőben lévő

családi mauzóleumban helyezték örök nyugalomra. A kétévnyi boldog házasság után, 1942-

ben megözvegyült fiatalasszony a háború során vöröskeresztes nővérként dolgozott. 1944

őszén követte Horthy Miklós kormányzót az emigrációba, s több mint fél évszázadot töltött

Portugáliában. Mindig hű maradt a magyarsághoz és a Horthy-családhoz is. A 95 éves

korában elhunyt Ilona asszony emléke előtt tisztelegve idézzük fel 1944-es csornai

látogatását. A kormányzó-helyettes özvegye, aki a levente leányok országos védnöke is volt,

a csornai leventeleány vezetőképző tanfolyam záróünnepélyén vett részt 1944 júniusában. A

bensőséges ünnepség a szombathelyi hadtest területén működő leventeleány vezetőnői

tanfolyam záróvizsgáját zárta le. A tanfolyamot a csornai dr. Király Ivánné kerületi vezetőnő

szervezte. A tanfolyam záróvizsgáját vasárnap délelőtt a csornai Isteni Megváltó Leányai

polgári – a mai II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ – iskola udvarán tartották

9

meg. A csornai látogatásról Ilona asszony is megemlékezett emlékirata első kötetében.2 A

magas rangú látogató köszöntésére felálló, népviseletbe öltözött fogadóbizottság egyik tagja

volt Király Iván, a csornai polgári iskola neves tanárának, illetve Jászai Gizella, a

leánylevente mozgalom kerületi vezetőjének lánya, Király Edit is. Edit néni arra is

emlékezett, hogy abban a korban szokatlan

módon, Horthyné maga vezette az autóját, a

gépkocsivezető pedig hátul ült.3 A záróvizsgán

megjelent neves vendégek közül ki kell

emelni dr. Kokas Esztert, a levente leányok

országos vezetőjét, aki rokonságban állt a

csornai Kokas családdal. A tanfolyam

vezetője Chernyi Margit volt, aki a

felkészítés ideje alatt Moldoványi István házában

lakott. A neves Martincsevics nyomdász-

család leszármazottjának lánya,

Moldoványi Eleonóra jól emlékszik a

felvidéki Losoncról származó Chernyi Margitra

és az ünnepi eseményre is. Elli néni

kislányként vett részt az ünnepségen, és Horthyné

mögött ült közvetlenül a második sorban. Az

ápolónői ruhában érkező Horthyné fején fátyol volt, de szépségére még közel hetven év

múltán is jól emlékszik Elli néni.4

A záróvizsga elején dr. Király Ivánné kerületi vezetőnő a leventeleány vezetőképző

tanfolyamról tartott beszámolót. Ismertette, hogy a tanfolyamon 61 hallgató vett részt és 96

előadási órát tartottak. Elmondta, hogy a tanfolyam keretében a vezető-jelölt leányok

megismerték mindazokat az elméleti és gyakorlati dolgokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy

a vezetőnők a rájuk bízott leányokat vallásos, hazafias szellemben neveljék. A beszámoló

után a leventeleányok székelyföldi, zalamegyei, perenyeföldi népi játékokat mutattak be. A

nagy tetszést aratott a népi játékok utána leányok bábszínházban mutatták be a tanfolyam

krónikáját. Kopasz Aurél templomi karnagy betanításában ezután a leventeleányok színes

2 Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. Budapest: Európa, 2007. 260. p. 3 Edith Andréewitch visszaemlékezése 2013. március 12-én 4 Moldoványi Eleonóra visszaemlékezése 2013. április 27-én

*A kép forrása :http://index.hu/belfold/2013/04/18/meghalt_horthy_istvanne/

Horthy Istvánné fiatalon, ápolónői

ruhában*/

10

népviseletben népdalokat adtak elő. Majd bemutattak egy táncot, melynek minden lépése egy-

egy magyar vidék táncjellegzetességeit ismertette meg a hallgatósággal.

Ezután a kerületi vezetőnő után elmondták a leventeleány vezetőnői fogadalmat.

Fogadalomtétel után vitéz nagybányai Horthy Istvánné intézett buzdító szavakat a

leventeleányokhoz, akiknek megköszönte azt a sok-sok munkát, amit eddig tettek azért, hogy

a leventeleány mozgalom helyes irányban haladjon és munkássága a haza javára szolgáljon.

További munkásságukra Isten áldását kérte. Ezután a tanfolyamon megjelent vezető-jelöltek

mindegyikével kezet fogott.5

A leánypolgáriban lezajlott záróvizsga után a Korona étteremben volt fogadás, ahol Endrődy

Lajos bérlő kísérte az előkelő vendéget. A csornai ünnepély után a fiatalasszony még

találkozott Apor Vilmos püspökkel is, de este már bombarobbanások miatti pesti fények

emlékeztették arra, hogy Magyarországra is megérkezett a háború.

Szalay Balázs

A cakóházi benyomás

„Cakóházán is mint a legtöbb helyen, mutatványos, vagy vándorcirkusz megjelenésekor

megtelt a kocsmahelyiség. A falut csúfoló „cakóházi benyomás” is ehhez kapcsolódik. A

történet hitelessége nem ismert, az viszont biztos, hogy 50 évvel ezelőtt néhány idősebb

embert fel lehetett bosszantani vele. A legenda szerint talán 100 évvel ezelőtt megjelent egy

ember a faluban, aki bűvésznek adta ki magát. A kisbíróval kidoboltatta, hogy este a

kocsmában bűvészmutatvánnyal szórakoztatja a falu népét. Este a pénzt összeszedte, majd

bejelentette az első számot miszerint olyan mágikus erővel rendelkezik, hogy bármennyien

nyomják belülről az ajtót, akkor is be tud menni. Az ott lévők ahányan voltak, nyomták az

ajtót. Egy idő után elunták várni a „bűvészt”. Néhányan kimentek megnézni, de sehol nem

találták. Két-három ember elindult keresni. A bősárkányi kocsmában rátaláltak, ahol

gúnyosan mesélte, hogy lóvá tette a cakóháziakat. Ekkor megjelentek a cakóháziak, de el

tudott menekülni. Azóta szekálják a cakóháziakat a benyomással. Tétedli Vince bácsitól a

negyvenes években is megkérdezték a bősárkányiak: Vince bácsi maga is nyomta az ajtót?

Mire azt felelte: Nem édes fiam én az anyádat nyomtam!”6

A hetvenes évek közepén Zalaegerszegen katonáskodtam. Egy alkalommal a Zala megyei

Surdról származó Büki József százados századparancsnokom megkérdezte, hogy ismerem e, a

cakóházi benyomást? Egy Cövek László nevű tiszttársától hallotta, akinek a felesége cakóházi

5 Új Sopronvármegye, 1944. június 27.

6 Nagy Ferenc: Szülőfalunk Cakóháza, 1995. 161. o. Kézirat

11

kötődésű volt. Valószínűleg nem egyedi esetről van szó, a győrújfalui Jakus György

helytörténeti kutató barátom is megidézte a történetet, mint dunaszentpáli falucsúfolót.

Valószínű mindkét falu lakóit szélhámos vette rá. „Eddig a nyereség reményében ittunk, most

már ihatunk arra, hogy szamarak vagyunk! Mondták az ajtónyomók. Ekkor ragadt rá a

dunaszentpáliakra az „ajtónyomó” gúnynév. Lehet, hogy a Tóköz több falujában is beszedte a

hiszékenység adóját”7

Közreadja: Nagy Ferenc

Marica grófnő - Csornán

70 évvel ezelőtt mutatták be csornai műkedvelő színészek a Marica grófnő című operettet.

Kálmán Imre (1882-1953) operettjét 1943 március elején, három alkalommal adták elő a

Katolikus Legényegylet tagjai csornai iparos székház kultúrtermében. A rendező Kiss György

volt, de az énekszámokat Kopasz Aurél karnagy, míg a táncokat Pallos Jusztinia tánctanárnő

tanította be a szereplőknek. Az egyesületnek a fényes erkölcsi siker mellett szép anyagi sikere

is volt az előadásokból. Az eredeti tervek szerint a tiszta jövedelmet a Csornán felállítandó

országzászló alap javára fordították volna, de ez a háború miatt nem valósult meg.

A csornai előadásról az Új Sopronvármegye című lap 1943 március 8-án számolt be. A

rendező Kiss Györgyről ezt írták: „Személyében egy igazán szakavatott ember kezében volt a

rendezés, aki az átállított magyar ifjúság egyik csornai képviselője. Középiskolai végzettsége

mellett maga is tagja a Katolikus Legényegyletnek és mint ilyen igyekszik a tudását az egylet

tagjai között hasznosítani. Az egyes személyek betanítása, a jelenetek tökéletesítése, a darab

kifogástalan színrehozatala mind az ő érdeme. Szeretnénk minél több rendezést látni.” A

főszereplőt alakító Porcz Magdáról azt írták, hogy úgy mozgott a színpadon, mint egy

született primadonna. A korabeli kritika dicsérte még Boda Magdust, a másik főszereplőt,

Hoffmann Károlyt és Csete Józsefet.

Az 1917-ben játszódó történet röviden.

A saját családi vagyonának nyakára hágó, Tasziló gróf szégyenében Erdélyben, Kolozsvár

közelében vállal gazdatiszti állást. Ezzel egy időben, szerelmi csalódástól feldúltan

hazaérkezik Bécsből a birtok úrnője, Marica, aki minden kérőjében hozományvadászt lát,

ezért elhíreszteli, hogy eljegyezte magát a kitalált személynek hitt Zsupán Kálmán báróval.

Tasziló és Marica egymásba szeret. Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak

7 Jakus György: Négy írás 2011. Ajtónyomók 54. o. Kézirat

12

vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát, de e "jelmezben"

beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A történetet egy útjáról eltérített

levél, a "segítőkész" barátok és rokonok ténykedése bonyolítja. A darab szépen példázza,

hogy lehet egyre inkább csak belegabalyodni a saját maguk által szőtt hazugságok hálóba.

Marica és a "gazdatiszt" sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg

legyőzik önmagukat, mert végül így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a

szerelem.

Az operettben hallható amerikai foxtrott, shimmy, bécsi keringő, magyar csárdás és

cigányzene is. Legismertebb betétdala a Szép város Kolozsvár, de emellett itt csendül fel a

Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám... is.

Gyerekek: (b-j): Greiner Erzsi (Lidi cigánylány), Horváth Gitta, Gráf Babi, Kovács Viki,

Lendvay Évi vagy Greiner Trudi, Nagy Valéria (táblával), Gráf Erzsi, Kiss Nusi, Pilt Erzsi,

Újhegyi Irén. Jobb szélén Horváth László (Lajos cigány).

1.sor (b-j) Vados Pál, Hoffmann Károly (Tasziló gróf), Porcz Magdolna (Marica grófnő),

Kiss György, Kopasz Aurél, Boda Magdolna (Liza grófnő), Horváth Zoltán, Csete József

(Populescu herceg)

2.sor (b-j) Kulcsár Klári, Greiner Cuni, Németh Manci, Slujtner Annus, Horváth Erzsi

(Cecília nagynéni), Kovács Ignác (Kudelka komornyik), Varga Miklós (bajuszos Mihály

hajdú), Takács Ferenc

13

3.sor (b-j) Bakonyi Gyula (hegedűvel), Rezes Miska, X, X, X, X, X, Kiss József, Vizler

Alajos

Azonosításra váró szereplők: Rácz Miklós (Zsupón báró), Nagy György (István gróf), Vajda

Imre (hajdú), Haszonits Mihály, Hencz Károly, Nagy Pál és Turi Imre.

A kép szereplőinek azonosításban Moldoványi Eleonóra és Szalay Tiborné volt segítségemre.

Szalay Balázs

Kiss Ferenc, erdőmérnök, az Alföld fásítója8

„1860. április 24-én született a Sopron megyei Szilsárkányban. Az érettségi után a

selmecbányai Erdészeti Akadémián 1882-ben erdőmérnöki oklevelet szerez. Előbb a

nagyváradi püspökség uradalmában, majd a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozik. Az

1885-ben megalakuló Országos Erdészeti Egyesület

egyik alapító tagja és ekkor küldi Szegedre Bedő Albert

országos főerdőmester, ahol a városi erdők felügyelőjeként

megkezdi a nagy tudást és akaraterőt igénylő munkát:

elkészíti a Szeged környéki erdők fejlesztési tervét,

részletezve a homokterületek erdősítését a

futóhomok terjedésének meggátlására és többholdnyi

csemetekertet is létesít. Az 1913-ban írt tanulmányában

javasolja a feketefenyő telepítését.

1914-ben felveszik a Tömörkény István által

vezetett Dugonics Társaságba, ahol meleg

barátságot köt Móra Ferenccel, aki 1918-ban ezeket írja: „Régóta tudjuk róla, hogy a világ

legboldogabb életét éli, igazi szerelmesei a fák, amiket maga ültetett. Talán még beszél is

velük, mikor megcirógatja derekukat, de hisszük, hogy érti a szavukat s emberszeretettől

csordultig teli szívvel tér vissza a poros városba.”

A Szegedi Napló hasábjain pedig így ír róla: „Kiss Ferenc az én szememben nem e világból

való ember. Ő benne a fák lelke él, amelyeknek ura, királya. Ó, ha minden király úgy szeretné

az alattvalóit, mit ő, de soha nem volna háború a világon! A szilfa neki adta keménységét, a

nyárfa a lágyságát, méltósága a tölgyé, derült nyugalma a juharé, szelíd magyar bánata az

akácé. Az egész ember termő élete olyan, mint az almafáé a napsütötte tisztáson. A különbség

csak az, hogy neki nincs semmiféle ellensége.”

8 szöveg: http://www.erdeszetioktatasert.hu/alapitvanyunkrol/nevadonkrol

14

1923-ban Kaán Károly földművelésügyi államtitkárral együtt alkotják meg az Alföld

fásításának törvényét. Rá egy évre a mai ásotthalmi erdő egy részét róla nevezik el és 1925-

ben Miniszteri tanácsosi címmel nyugdíjazzák. Ám továbbra sem tétlenkedik, sorban jelennek

meg értekezései. 1935-ben működésének ötven éves jubileuma alkalmából a Mezőgazdasági

Egyesület örökös díszelnökévé választják és ekkor nevezik el a „Szegedi erdők atyjá”-nak.

1939-ben a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorrá avatja és ekkor jelenik meg élete

legnagyobb munkája „Szeged erdészete” címmel.

1952. június 13-án hunyt el Szegeden, érdemei mellőzésével, szinte elfeledve. Ám a hálás

utókor nem feledte ezt a nagyszerű tudóst és embert. 1960-ban felvette nevét iskolánk, az

egykori Erdészeti Technikum, s egyúttal az épület előtt elhelyezték a szobrát is. Az ásotthalmi

Kiss Ferenc erdőben emlékoszlop és emléktábla őrzi nevét, szülőházában pedig

emlékmúzeumot létesítettek.

Születésnapján, minden év április 24-én tartjuk a legnagyobb iskolai rendezvényünket, a Kiss

Ferenc - Napot, amikor átadják az arra leginkább méltó tanulónak a „Kiss Ferenc-Díjat”.

De nem csak az erdész társadalom őrzi emlékét. Az egyszerű szegedi polgár, vagy a

városunkba látogató turista is gondolhat rá, amikor sétál a újszegedi főfasorban, illetve a

gyönyörű Széchenyi-téren a több mint száz éves, Kiss Ferenc által telepített hatalmas platánok

alatt.”

forrás: kép: http://www.kissf-szeged.sulinet.hu/nevadonk.htm

Az alábbi szöveg a Kiss Ferencről elnevezett iskola honlapjáról való:

http://www.erdeszetioktatasert.hu/alapitvanyunkrol/nevadonkrol

Közreadja: Endrődy József

Emlékezés Fidél atyára

110 éve született, és 20 éve hunyt el Kövér Fidél József egykori premontrei szerzetes,

maglócai plébános.

Fidél atya 1903. március 2-án született a Sopron vármegyéhez tartozó Zsirán. Édesapja

Kövér Sándor kisbirtokos, édesanyja Guzmits Erzsébet volt. A soproni bencés gimnázium

elvégzése után 1922. augusztus 15-én öltözött be. 1923. augusztus 16-án tett előzetes

fogadalmat, majd 1926. augusztus 20-án ünnepélyes fogadalmat. 1926. augusztus 23-án

szentelték fel Győrben. Ettől az évtől egyetemi hallgató volt Szegeden. 1931-ben történelem-

földrajz szakos diplomát szerzett, de emellett bölcsészdoktor és okleveles hittanár is volt.

1930-tól hittanár Keszthelyen, majd a következő évtől rendes tanár ugyanott. 1934-ben már a

szombathelyi premontrei gimnázium katedráján áll. 1935-38 között a házgondnok teendőket

15

is ő látta el a csornai rendházban. 1939-től a hittudományi főiskola tanára, könyvtáros és

helyettes számvevő Csornán. 1940-től újoncmester, a premontrei kert felügyelője, majd

házgondnok. 1945 és 1947 között ismét Szombathelyen tanít a rendi gimnáziumban. 1948-

ban előbb Vasasszonyfán helyettesíti az Államvédelmi Hatóság által elhurcolt plébánost, majd

Vépen káplán.

1949 januárjától nagy fordulatot vett az élete. Ekkor lett Maglócán, a Hanság szélén lelkész a

kiváló földrajztudós, aki már 1930-

ban, szegedi tanulmányai idején,

megírta a Hanság földrajza című

munkáját. Az 1949 elején született

maglócai lelkészséghez a

Barbacstól elcsatolt Maglóca és a

csornai plébániából kihasított

Csatári-major hívei tartoztak. E

terület vezetésével rendi elöljárói

Fidél atyát bízták meg, mint

„plébánosi teendőkkel megbízott

kihelyezett lelkészt”. Maglócán

szörnyű állapotok fogadták a

világjárt és művelt szerzetest, de

paraszti származásának

köszönhetően megbirkózott a

körülményekkel, és lassan a kommunista hatalom is elfogadta a disznókat tenyésztő és

szerény körülmények között élő papot. Hosszú évek munkájával, és a saját anyagi

támogatásával elérte a maglócai templom felújítását. A tudós tanár megírta a Maglóca

történetét, feldolgozta a település és környékének néprajzát, hagyományait, legendáit. A

maglócai községi könyvtár méltán viseli Kövér Fidél premontrei kanonok, volt helybeli

plébános nevét.

Az 1990. februári Rábaközi Hírlapnak adott interjúban elmondta, hogy szeretné megélni

Mindszenty József bíboros hamvainak hazahozatalát. Ez a kívánsága teljesült. 1993. április

29-én hunyt el Csornán. Temetésére Maglócán került sor. Az általa felújítatott templom

kriptájában helyezték örök nyugalomra május 6-án.

Szalay Balázs

Kövér Fidél (balról) egy régi templomi ünnepségen (whttp://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/a_templomment

o_plebanosra_emlekeztek/2079410/)

16

L. Burda Zsuzsanna: Nyugatról fúj a szél

Csendes utcák,

néma házak

fák állják

a sorfalat.

Messziről hangzó,

halkuló jajszó,

fájdalmak

esti sóhaja..

Kigyúló fények,

apró remények,

leselkedők

az ablakok.

Madárnyi álmok,

suhanó árnyak

holdfénytől

fényes éjszakák.

Hansági párás

föld szagát

hozza

bécsi hegyeknek

havazott orma.

Kigyúló fények,

apró remények,

leselkedők

az ablakok.

Reccsenő ágak

drótsövény

árnyak:

Leomlott régi

nagy falak.

Nyugati szél fúj!

Hansági tájon

csendesen szól

a nagy harang.

Ötven éves

emlékképek,

árnyak suhannak

a fák alatt.

Csatorna mélyén

csendesen alszik,

elnémult minden

nagy kaland.

Nyugati szél fúj!

Hansági tájon

csendesen szól

a nagy harang

Dr. Nagy Miklósnak szeretettel, egy kiállításod emlékére.

Újra várja a látogatókat a csornai Múzeum!

Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozata alapján 2013. január 1-jétől

a Csornai Muzeális Kiállítóhely a Városi Művelődési Központ és Könyvtár keretein

belül működik tovább.

Személyi feltételek: 2012. december 31-én állományban lévő múzeumi dolgozók

foglalkoztatását vette át az önkormányzat, tehát 2 fő határozatlan idejű dolgozót foglalkoztat

tovább.

A törvényi előírás szerint a muzeális kiállítóhely november 1-jétől március 31-ig terjedő

időszakban zárva tarthat. Nyitvatartási idő: szerda, péntek 10 – 14 óra, csütörtök,

szombat 10 – 18 óra, kedd kutatónap, vasárnap, hétfő szünnap

A fenti nyitvatartási időtől eltérő időpontban is van lehetőség látogatásra, de akkor előzetes

időpont-egyeztetés szükséges a 96/261-527-es telefonszámon. A keddi nyitvatartási napot

17

elsősorban kutatóknak tartjuk fenn, de ha előzetesen bejelentkeznek csoportok, őket is

szívesen látjuk.

Szeretnénk szoros együttműködést az iskolákkal. A köznevelési törvény új lehetőségeket

teremthet az iskolai oktatás és a múzeumok szorosabb együttműködésére, a diákok nagyobb

számú, aktív, élményszerű múzeumlátogatásaira is. Kísérő pedagógusoknak a belépés

ingyenes.

Szeretnénk, ha minél többen élnének azzal a lehetőséggel is, hogy nemzeti és állami

ünnepeken ingyenesen látogatható a muzeális kiállítóhely.

Úgy vélem, hogy a muzeális kiállítóhely az időszaki kiállításokkal tudja leginkább vonzani a

városban élő, átutazó vagy távolabbról érkező céltudatos múzeumlátogató közönséget. A

korábbi időszakban néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti időszaki kiállítások mellett nagy

sikere volt a kortárs népi iparművészek, amatőr alkotók és gyűjtők tárgyainak bemutatásának

is. Ezeket az ötleteket szeretnénk feleleveníteni. Ennek első példája az április közepén nyíló

kiállításunk, mely a muzeális kiállítóhely raktáraiban lévő, eddig ki nem állított "kincsek"

bemutatása lesz.

Szeretnénk kapcsolódni országos rendezvényekhez is, például a Múzeumok Éjszakájához.

A helytörténeti kutatás szempontjából rendkívül értékes múzeumi anyagot a könyvtár

helyismereti dokumentumaival kiegészítve ezen túl a Városi Könyvtárban kialakítandó

kutatószobában érhetik el az érdeklődők. A két gyűjtemény összekapcsolását az is indokolja,

hogy a könyvtár hosszabb nyitvatartási időben áll az érdeklődők rendelkezésére. A másik ok,

hogy a közeljövőben múzeumi anyag is feltárásra kerül a könyvtári katalógusban, s az

intézményi honlapon keresztül a használók már előre informálódhatnak az érdeklődési és

kutatási területüket érintő irodalomról.

A jobb és pontosabb szolgáltatás teljes körű kiépítése a könyvtári szakemberek aktív

közreműködésével várhatóan az őszi könyvtári hétre készül el, s ez az új szolgáltatási terület

ekkor fog debütálni. Az előzetes elképzelések és tervek szerint a következő években a

múzeumi fotótár teljes körű digitalizálására is sor kerülhet, amelynek szolgáltatása új

lehetőségeket nyit a helyismeret és helytörténet iránt aktívan érdeklődő közönségnek.

Az elmúlt 3 hónapban már többen is megkerestek telefonon, e-mailben vagy személyesen,

hogy személyes tárgyaikat felajánlják a muzeális kiállítóhelynek. Így már kezemben

tarthatom a premontrei templom karnagyának, Kopasz Aurélnak gyönyörű karmesteri

pálcáját, melyet Szegeden élő lánya, Kopasz Ildikó ajándékozott dokumentumokkal,

fényképekkel együtt intézményünknek.

Bízunk benne, hogy a nyugati határ közelsége, a Győr és Sopron közti elhelyezkedés

a muzeális kiállítóhely látogatottságának növekedésében is tapasztalható lesz.

18

Állandó kiállításaink

Csornai vásárok és mesterségek. A városi és népi kultúra évszázadai a Rábaközben.

Csorna anno... A polgári életmód emlékei egy rábaközi kisvárosban, Csornán.

Csornai népviselet fehér és aranyfonalas menyecskekendőkkel. (XIX. sz.)

Hertay Mária grafikusművész állandó kiállítása (Grafikák és tűzzománc képek)

Premontrei prépostportrék és egyházi kincsek (Képző- és iparművészeti műtárgyak

bemutatása a kazettás mennyezetű díszteremben)

Állandó kiállításaink a Rábaköz és Csorna múltjának tárgyi emlékeit mutatják be a

látogatóknak. A helytörténeti állandó kiállítás a kézműves mesterségek és a régi csornai

vásárok emlékei mellett betekintést enged a premontrei szerzetesrend múltjába és a 90-100

évvel ezelőtti iskolák mindennapjaiba is. A századfordulós polgári szobabelső és egy eredeti

formájában berendezett szatócsbolt idézi fel nagyszüleink és dédszüleink életmódját.

A rábaközi falvak lakóinak hagyományos munkaeszközeit, életmódját, lakáskultúráját és

viseletét a néprajzi időszaki kiállításon ismerhetjük meg. Az emeleten a népi fafaragások és a

paraszti gazdálkodás emlékei mellett a népi lakóház tisztaszobájába is betekintést nyerhetünk.

Négy népi kismesterség berendezett műhelyében a fazekasság, a csizmakészítés, a

szabómesterség és a kékfestés emlékei láthatóak. A csornai búcsú bemutatásakor az ünnepek

rábaközi viseletét, a híres népi hímzéseket és a mézeskalácsos mesterség emlékeit ismerheti

meg a látogató. Hertay Mária grafikus és tűzzománc művész kiállításán finoman kidolgozott

természetábrázolások és bibliai témájú alkotások láthatóak. Az apátság díszes, kazettás

mennyezetű egykori könyvtártermében a szerzetesrend élén állt prépostok portréi mellett 18-

19. századi miseruhák, palástok és egyházi kincsek tekinthetők meg.

Időszaki kiállításaink

Csornai házak, csornai családok II. Csornai nemesi, polgári és gazdacsaládok

korabeli fotók tükrében 1900-1939.

„Magyarország jobbik részén születtem” A rábaközi népi életmód emlékei a 18-

20. századból

Bízunk benne, hogy intézményük tanulói minél nagyobb számban tekintik meg a Csornai

Muzeális Kiállítóhely állandó és időszaki kiállításait és a tárgyi emlékeken keresztül

megismerik szülőföldünk, a Rábaköz múltját, őseink életmódját és kultúráját.

A sikeres együttműködésben bízva, tisztelettel:

Szalayné Galambosi Tímea

igazgató

19

PÁLYÁZAT

Aktív európai emlékezet

Az akció célja

Az Európai Unió alapvető értékei közé tartozik a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok

tiszteletben tartása. Annak érdekében, hogy valóban értékelni tudjuk e fogalmak jelentését,

emlékeznünk kell rá, hogyan sértette meg a nácizmus és a sztálinizmus ezeket az elveket. Az

áldozatokra való megemlékezéssel, a deportálásokhoz kapcsolódó helyszínek és

dokumentumok megőrzésével Európa megőrzi a múlt emlékét, sötét oldalaival együtt. Ez

különösen fontos most, hogy azok, akik mindezt megélték, egyre kevesebben vannak. A fiatal

generációk bevonása teszi lehetővé, hogy a második világháború és tragikus következményei

ne merüljenek feledésbe. Fontos, hogy a polgároknak képe és véleménye legyen az Európai

Unió eredetéről, ötven évvel ezelőtt, az európai integráció folyamatáról, amely biztosítja a

békét a tagok között, és nem utolsósorban a mai Európáról, túllépve a múlton, a jövőt építve.

Milyen tevékenységeket támogat az akció?

A támogatandó projektek fő célja, hogy életben tartsák a nácizmus és a sztálinizmus

áldozatainak emlékét, hogy a mostani és jövőbeni generációk is tudják és megértsék, mi és

miért történt a koncentrációs táborokban és más tömeges kivégzések helyszínein.

A projektek négy témára vagy ezek kombinációira irányulhatnak:

Megőrzés

A projekt biztosítja a tömeges deportálások és kivégzések fő helyszíneinek, emlékműveinek

vagy a tragikus eseményeket dokumentáló archívumoknak a megőrzését. Az archívumok

kézzelfogható iratok mellett nem kézzelfogható dokumentumokat, például összegyűjtött

szóbeli vallomásokat is jelenthetnek. A projekt biztosítja, hogy a múlt különböző emlékei,

bizonyítékai elérhetők legyenek a mai európai polgárok és a jövő generációk számára.

Megemlékezés

A projekt megemlékezik a nácizmus vagy a sztálinizmus áldozatairól, vagy azokról, akik

jelentős kockázatot vállalva megmentettek másokat a deportálástól vagy a kivégzéstől. A

projektnek meg kell mozgatnia az embereket minden generációból. Lehet például egy

ünnepség egy emlékhelyen egy évforduló alkalmából, vagy egy emlékmű vagy épület

felavatása. A projekt célja lehet az is, hogy többet tudjunk az egyéni sorsokról, kutatások,

beszélgetések vagy az áldozatokról összeállított dokumentációs anyag fejlesztésének

segítségével. A projektnek világosan meg kell határoznia a célcsoportját, és gondoskodnia

20

kell róla, hogy az üzenet hatékonyan eljusson hozzájuk. A polgároknak aktív szerepet kell

vállalniuk a tervezésben, a megvalósításban és az utómunkálatokban.

Reflexió

A projektnek be kell vonnia a polgárokat, különösen a fiatalokat egy széles körű közös

gondolkodásba a nácizmus és a sztálinizmus okairól és következményeiről. Olyan speciális

célcsoportokat is választhat, amelyek multiplikátor szerepre alkalmasak, például szakértők,

vezetők, döntéshozók, stb. Kiindulva onnan, hogy valójában mi is történt, a projekt elemzi,

hogy miért és hogyan vették semmibe a demokratikus elveket és az emberi jogokat. Ez

elvezet az Európai Unió létrehozásának okaihoz, és az európai integrációs folyamat

segítségével megőrzött értékekhez. Végül az európai integráció és a mai Európa eredetét már

jobban értve, sor kerülhet az Európa jövőjéről való gondolkodásra. Ezt a gondolkodást

konkrét tevékenységek kísérhetik vagy segíthetik. A projektet a megbékélés, a tolerancia és a

pluralizmus jegyében kell megvalósítani. Különösen fontos, hogy sokféle – különböző

életkorú, különböző nemzetiségű, különböző kulturális és vallási háttérrel rendelkező –

embert vonjon be.

Hálózat

A program ösztönzi, hogy az ezen a területen tevékenykedő szervezetek kapcsolatokat

építsenek ki egymás között, és tanuljanak egymástól. A projekt ezen szervezetek hosszú távú,

tartós hálózatait alapozza meg vagy fejleszti. Tartalmazhatja például a felmerülő

problémákról szóló eszmecserét vagy az új pedagógiai eszközökre vagy archiválási

módszerekre vonatkozó bevált jó gyakorlatok megosztását. Egy ilyen hálózat különböző

partnerek konkrét együttműködéséhez vezethet, a megőrzéssel, megemlékezéssel és/vagy

reflexióval foglalkozó közös projektek formájában. Az együttműködés erősíti a részt vevő

szervezetek európai dimenzióját, és új megközelítésekkel gazdagítja a vitát. Európa-szerte

nagyobb nyilvánosságot és erősebb hatást biztosít a projekteknek, így nagyobb az esélye a

mai Európa polgárainak elérésére.

Néhány példa a támogatható tevékenységekre:

megemlékezési ünnepség, videóinterjúk, kiállításokhoz végzett kutatások, archívumok

digitalizálása, a helyszínek megőrzésére irányuló önkéntes munka, stb.

Ki pályázhat?

nem kormányzati szervezetek;

túlélők szövetségei

emlékőrzési feladatokat ellátó szervezetek;

múzeumok;

21

helyi és regionális hatóságok;

általános európai érdekű szövetségek

alapítványok

kutatóintézetek/oktatási intézmények

További fontos tudnivalók

A projektnek meg kell felelnie a program célkitűzéseinek, prioritásainak és horizontális

jellemzőinek.

A programban jelenleg az Európai Unió 27 tagállama, Horvátország, Macedónia, Albánia,

Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia vesz részt. A projektnek a programban részt

vevő országok valamelyikében kell megvalósulnia.

Projekt időtartama: max. 18 hónap

Támogatás

Kétféle költségvetés közül lehet szabadon választani:

Átalányalapú finanszírozás: A támogatások kiszámítása átalánydíjak alapján

történik (lásd a táblázatot), amihez hozzájön még a koordinációs költség, ami szintén

szabadon felhasználható. Kommunikációs eszközök előállítására is van lehetőség.

Költségvetésen alapuló finanszírozás: A támogatás nem haladhatja meg az érintett

programra vonatkozó támogatható költségek legfeljebb 70%-át. Ennek megfelelően a

teljes becsült támogatható költségek legalább 30%-ának az Európai Unió

költségvetésétől eltérő forrásból kell származnia. A megítélt összeg semmilyen

esetben sem haladja meg a pályázatban kért összeget.

A támogatás minimális összege 10 000 euró, maximális összege 100 000 euró.

Pályázati határidő:

2013. június 3. (Projekt kezdete: 2013. december 1. - 2014. május 31.)

Pályázati felhívás

2013-as pályázati űrlap

Magyar nyelvű űrlap (nem hivatalos)

Kitöltési útmutató

Jó gyakorlat:

1. Teleki '44

2. A tábor szomszédságában

3. Vigasztaljátok népemet!

4. Emlékezz Európa 1948-1989

5. Elfelejtett Roma Holokauszt

6. Utak a gyökerekhez

22

7. "Itt volt a végállomás"

8. Ismeretlen záradékok

9. Totalitarizmus és az értelmiségiek

10. Megemlékezés a kényszermunkatáborok áldozatairól

További információ:

További részletes információ található még az Európai Bizottság honlapján:

http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/activecitizenship/index_en.htm

Gyakran feltett kérdések

A pályázatokat az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)

kezeli.

Meghívó

Tisztelettel meghívjuk Önt és Családját DR. NAGY MIKLÓS festőművész AFRIKA -

AFRIKA című kiállításának megnyitójára a sarródi Kócsagvárba, 2013. május 18.

(szombat) 16 órára.

Megnyitja: Rujavecné Ferenczi Katalin

A megnyitón közreműködnek: a sarródi óvodások, L. Burda Zsuzsanna költő, író,

képzőművész, Melange Time Zenekar, A kiállítás szünnap nélkül

díjmentesen megtekinthető naponta 8-18 óra között, 2013. június 9-

ig. A kiállítás a sarródi, Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és

Művésztábor szervezésében jött létre. Minden érdeklődőt szeretettel

várunk!

„ Az igazi természetvédő az, aki tudja, hogy a világot nem a szüleinktől örököltük, hanem a

gyermekeinktől kölcsönözzük.

(John James Audubon)

Kiadja a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata. Felelős kiadó: Szalay Balázs, társulati elnök.

Szerkesztette: Endrődy József. A kiadvány térítésmentes. Szívesen fogadunk közlésre szánt, rövid

terjedelmű munkákat, fényképeket, dokumentumokat, érdekességeket a Rábaközi helyismeret,

különösen helytörténet témájában. E kiadványunk kizárólag elektronikus úton jelenik meg, ám úgy

szerkesztjük, hogy a könnyebb olvashatóság miatt ki lehessen nyomtatni is. Postai úton nem vállaljuk

küldését. Amennyiben szeretné elektronikus megkapni e kiadványunkat, a fenti e-mail címen jelezze

nekünk. Elérhetőségek: 06 30/428-6733, vagy [email protected]. Eddigi számaink letölthetők

itt: https://drive.google.com/?tab=wo&authuser=0#my-drive