Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin

1

Harmadik Évezred Alapítvány1

Kiss Réka - Ugrin Emese - Varga Csaba

Részvételi demokrácia kísérlet Abán

(kutatási zárótanulmány)

2

Tartalom

1. Bevezetés

2. A civil társadalom fogalma, a civil társadalom az információs korban

A fogalom első megközelítései

A történeti felfogások

A mai definíció kísérletek

A civil társadalom új definíciója

3. A fejlesztési színhely bemutatása (Aba és civil társadalma)

4. A részvételi demokrácia értelmezése - a strukturált párbeszéd rendszere

5. Részvételi demokrácia - út a közvetlen (e-)demokrácia felé (avagy a jóléti társadalomból a

jól-lét társadalma felé)

Az előzmények összefoglalása

6. A részvételi demokrácia lokális dokumentuma – avagy a „település/város charta”

1. Jogi keretek és alapelvek

2. Megállapodás az önkormányzat és a lakosság között

3. A helyi részvételi demokrácia „intézményei”

4. Kiemelt rövid és középtávú (terület-, gazdaság-, társadalom-, stb.) fejlesztési projektek és

programok, valamint azon általános témakörök

5. A dokumentum tartalmának módosítására vonatkozó rendelkezések

3

7. A részvételi demokrácia megteremtése Abán

A felmérés kiértékelése

8. Javaslatok a helyi demokráciájának fejlesztésére, a társadalmi szerződés létrehozására

(2005 január)

9. A civil képviselők bemutatása, terveik elemzése

10. Az abai részvételi demokrácia létrejötte és az e-demokrácia esélye (eseménytörténet)

11. A jövő forgatókönyve 2007-ig

Melléklet

A strukturált párbeszéd javasolt modellje Abán

Fontosabb felhasznált irodalom

4

1. Bevezetés

A részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy a közösségi demokrácia kiszélesítésének

programja már minimum több mint tizenöt éves múltra2 tekint vissza. Összességében mégis

megállapíthatjuk, hogy megvalósításának egységes rendszere még nem alakult ki, annak

ellenére, hogy szinte nincs egyetlen ország, kontinens vagy nemzetközi szervezet sem,

amelynek politikai célkitűzései között ne szerepelne a „demokrácia demokratizálásának”

programja.

A részvételi demokrácia eszméjének gyors terjedését mindenek előtt az teszi indokolttá, hogy

napjainkra a globalizációs folyamatok egyre erősödnek, s áttörve a gazdaság területét, az

információs rendszerek terjedésével elérte a szociális és kulturális szférát is. Ebben az

összefüggésben a részvételi demokrácia programja nem tekinthető másnak, mint a lokális

világ védekező mechanizmusának a helyi társadalmi, gazdasági és környezeti érdekek

valamint identitás megőrzése érdekében. Ez a tény egyszersmind érthetővé teszi a

megvalósításban tapasztalható különbségeket is. Hiszen a világ különböző pontjai nem csak

más és más mértékben érintettek a globalizációtól. A változatosság okainak másik forrása a

helyi demokratikus hagyományokban keresendő, amelyet nagymértékben befolyásol egy adott

terület gazdasági és szociális állapota, a meglévő intézményrendszer működőképessége stb.

A civil társadalom kutatások nagy többsége a pillanatnyi állapot felmérésére koncentrál.

Ezzel szemben most mi egy rendkívüli lehetőséghez jutottunk, amikor egy a kutatás

kezdetekor indult társadalmi kísérlet változásainak nyomon követését végeztük. Fejér

megyében már közel tíz éve a legdinamikusabban újat akaró településnek Aba számít, nem

véletlen tehát, hogy Aba vezetésével 2004-ben önálló kistérség jöhetett létre. Az önmagában

nem számít példátlannak, hogy egy település messzire látva hosszú távú stratégiákat készíttet

a maga számára. Mindenesetre Abának megszülettek az ambiciózus tervei, például az

intelligens várossá válás programja, vagy az úgynevezett Dél-Kapuja stratégia.

Aba regionális és országos figyelmet, sőt érdeklődést akkor váltott ki, amikor 2004 nyarán

megkezdődtek a részvételi demokrácia fejlesztésének kísérlete, amit a helyiek röviden

demokrácia-kísérletnek vagy társadalmi szerződés programnak neveznek. Ennek az

elképzelésnek van, vagy inkább lesz egy harmadik eleme, az e-demokrácia és az e-

5

közigazgatás fejlesztése, ám ehhez Aba nem nyerte meg 2004-ben az e-közigazgatási NFT

GVOP pályázatot, ami így csak egy-két múlva kezdődhet.

A Nemzeti Civil Alapprogram így nem csak annak a lehetőségét teremtette meg, hogy egy

újabb hazai civil társadalom kutatás született meg, hanem ennek révén nyilvánosságra

kerülhetnek az első magyar lokális demokrácia-kísérlet elvei, programja és kezdeti

eredményei.

Bese Ferenc

Harmadik Évezred Alapítvány titkára

6

2. A civil társadalom fogalma, a civil társadalom az

információs korban

A fogalom első megközelítései

A civil társadalomról szóló értelmezések sokáig a filozófia, politológia és a szociológia

történelmi hagyományaiban gyökereztek. A "civil társadalom" fogalma először a mindenkori

hatalommal szembeni demokratikus ellensúlyként jött létre.

“A civil társadalom közkeletű felfogása szerint e fogalom alá tartoznak a polgári

kezdeményezések mindazon formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek részt

érdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében, és amely kezdeményezések az

államtól elkülönülve, autonóm módon működnek. A fogalom további finomítása érdekében

indokolt a harmadik, azaz nonprofit szektor kifejezés használata, mely azt veszi figyelembe,

hogy a polgárok szervezetei hogyan illeszkednek a társadalom nagy intézményei-, különösen

az állam és a piac által létrehozott szerkezetekhez. Ennek megfelelően az új és régi

demokráciák társadalmi és politikai változásai időről időre indokolttá teszik a civil

társadalom, illetve a harmadik szektor szerepének újragondolását.”3 Ez a felfogás tehát a civil

társadalmat nem társadalomként, hanem szűkebben a helyi társadalom kezdeményezési

formáiként definiálja.

A civil társadalom hagyományos fogalmának kétféle értelmezését különböztethetjük meg: az

első a normatív értelmezés alapján a civil társadalom a jelentős társadalmi, politikai,

gazdasági változások idején került előtérbe. A civil társadalom fogalma gyűjtötte össze azokat

az elvárásokat és törekvéseket, amelyek egy óhajtott társadalmi berendezkedés elérése

céljából fogalmazódtak meg. Például az államszocializmus évei alatt a totalitarizmussal

szembeni, a hatalmat párbeszédre ösztönző stratégiák, mozgalmak gyűjtőhelye volt. Ebben a

hosszú történelmi folyamatban a civil társadalom önálló entitással, integrációs erővel bíró

hatalommá nőtte ki magát.

Azonban a liberális demokráciák kialakulásával – számos liberális felfogás szerint - a civil

társadalom normatív felfogása aktualitását vesztette, helyébe a második értelmezés, az

analitikus megközelítés lépett, amely a fennálló viszonyokat próbálja bemutatni, magyarázni.

Az analitikus megközelítés szerint a civil társadalom fogalmát már nem lehet általános

7

kategóriaként használni, a fogalom magyarázó ereje jelentősen gyengül. A témával foglalkozó

szerzők többsége a civil társadalom alatt azon szerveződéseket érti, amelyek az egyén és az

állam között elhelyezkedve a kettő közötti kapcsolatot szolgálják: Montesquieu másodlagos

csoportoknak, Hegel testületeknek, míg Claus Offe társulási viszonyoknak nevezi őket.

A történeti felfogások

A civil társadalom története az ókorig nyúlik vissza. A rómaiaknál és a görögöknél a kifejezés

„politikai társadalmat” jelentett, ahol a politika és az intézményrendszer az állampolgárokból

állt.

Az európai történelemben a civil társadalom kifejezése csak a XVII-XVIII. században került

előtérbe, amikor a gondolkodók a nemzetállam alapjairól kezdtek el elmélkedni. A civil

társadalmat a természeti állammal állították szembe. A civil társadalom szerzői közül az elsők

között említhetjük Thomas Hobbes-ot, aki szerint a természeti állam „minden ember háborúja

minden ember ellen”4 Hobbes a civil társadalom legfőbb erényének a kialakulásával együtt

járó békét és a fizikai biztonságot tartotta. Szerinte a civil társadalom a jogegyenlőség és a

békés kapcsolatrendszer kiépülésének a világa.

John Locke, empirikus filozófus meghatározása szerint a civil társadalom (civil society) az

abszolút monarchia ellentétét, azaz a liberális demokráciát jelenti. Ebben az értelmezésben a

civil társadalom az a társadalom, ahol a korlátozott hatalmú állam az állampolgárok által

elfogadott törvények hatalma alatt áll, ahol az egyes emberi viselkedéseket és a vitákat a

közösen kialakított igazságszolgáltatás dönti el.

Adam Ferguson a Locke-i definíciót kiegészíti az erkölcs fontosságának hangsúlyozásával.

Érvelését arra alapozza, hogy az ember eredendően közösségi lény, csoportokban él, és ezért

szükség van közösségi normákra, melyeket a közösség minden egyes tagjának el kell fogadni.

Az önérdek nem lehet a társadalmi együttműködés alapja, ugyanis: ahol csak az önérdek

dominál, ott nem beszélhetünk bizalomról, együttműködésről.

Adam Ferguson szerint a civil társadalom csak akkor alakul ki, ha a polgárok a politika

irányítása fele fordulnak. Hegel szerint a civil társadalom az államtól független társadalmi

intézményekből áll. Ide tartoznak a piaci és gazdasági élet intézményei is. A civil társadalmat

Hegel a család és az állam között elhelyezkedő közvetítő térnek tekintette.

8

Tocqueville az Egyesült Államokban látott intenzív "szövetségesi élet", vagyis az aktív

önkéntes szektor létét dicsőíti, ami az állam ellenőrzését is jelenti. Tocqueville számára a civil

társadalom a privát cselekvések terét jelenti, beleértve a gazdasági cselekvéseket is.

Marxnál és Engelsnél a társadalom-állam kettőssége jelenik meg: az állam jelenti a politikai

rendet, míg a civil társadalom a gazdasági kapcsolatok keretét, olyan társadalmi közeget, ahol

az egyének materiális-gazdasági cselekvéseiket bonyolítják le.

Marx felfogásában a civil társadalom az állam beavatkozása nélkül működő, spontán módon

szerveződő piacot jelenti, ahol az emberek saját érdekeiket követik. Szerinte a civil

társadalom szabályozatlan, spontán voltából származó ellentmondásokat a kommunista állam

el fogja törölni azáltal, hogy egységesíteni fogja a gazdasági, társadalmi és politikai életet.

Marx, azonosságjelet tesz a civil társadalom és a polgári társadalom közé, a civil társadalom

tagságát a kizárólag saját érdekeiket szolgáló, egymástól elidegenedett gazdasági élet

szereplőire korlátozza.

Marx és Hegel számára a civil társadalom a társadalomnak az a része volt, amelyben a

materializmus és az önérdek volt a domináns. Ami közös a marxi és hegeli felfogásban az az,

hogy mindketten úgy tartják, hogy az államtól és politikától független civil társadalom fel fog

szívódni az államba. Ezért Karl Popper Marxot és Hegelt a "nyitott társadalom" legnagyobb

ellenségeinek nevezte.

Gramsci számára a civil társadalom nemcsak gazdasági kapcsolatokat tartalmaz, hanem olyan

társadalmi érintkezések közege, amelybe a kulturális intézmények, az iskolák, az egyházak, a

szakszervezetek és a szövetségek is beletartoznak. A civil társadalom a társadalmi érintkezés

színtere, egy közvetítő szövetség, amely az állam és a piac között helyezkedik el. Gramsci

szerint a civil társadalmat vagy el kell pusztítani, vagy a politikai tömegpártnak magába kell

olvasztania, mivel a civil társadalom ideiglenes és történelmileg elvethető képződmény.

Gramsci szerint a civil társadalom az állam etikai korlátjakét jelenik meg.

Tönnies a civil társadalomra kétféle magyarázatot ad: az egyik a feudális korszak személyközi

viszonyaira épülő, a természetes “face to face” kapcsolatokat jelentő közösség, a másik pedig

az áru- és pénzviszonyokra vonatkozik. Egy mai kutató, Arató András számára továbbra is a

civil társadalom az államtól független szervezeteket és társadalmi mozgalmakat jelentette.

9

Ezeknek a mozgalmaknak a megjelenése - a totalitárius vagy autoritárius rendszerekben - az

első lépést jelentette a liberális demokrácia megteremtése felé.

A mai definíció kísérletek

A civil társadalommal foglalkozó szakirodalomból számos megközelítést emelhetünk ki. Ralf

Dahrendorf véleménye szerint civil társadalomról akkor beszélhetünk, ha az állampolgárok

aktívan részt vesznek a társadalom életében, és felelősséget éreznek azokért a dolgokért is,

amelyek magánéletükön kívül történik.

Jürgen Habermas A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása c. művében írja, hogy a civil

társadalom intézményes magvát az önkéntes alapon történő, nem állami és nem gazdasági

összefogások képezik5. Számára a civil szféra az "uralommentes kommunikáció tere", mely

szemben áll az állammal, ahol az állam legfőbb törekvése az, hogy bekebelezze az

"életvilágokat". A civil társadalom az állami, a hatalmi kommunikációs rendszerrel szembeni

ellenállást jelenti6.

Michael Walzer szerint a civil társadalom aktív, elkötelezett állampolgárokra épül, akik részt

vesznek az állam, a gazdaság, a nemzet vagy a vallás ügyeinek intézésében. Kende Péter a

civil társadalmat úgy határozza meg, mint a társadalomnak azt a kapcsolathálózatát, amely az

államtól függetlenül alakul ki, és működését se befolyásolja az államhatalom.

Szelényi Iván a 1990-es évek elején megállapította, hogy eszmetörténetileg a civil társadalom

fogalma a rendies hatalmi szerkezet kritikájaként jelenik meg. A civil társadalom a

népszuverenitás elvére épül, ahol azok a szervezetekbe tömörült állampolgárok

szabályozhatják a társadalmi rend feltételeit, akik jogi szempontból egymással szimmetrikus

viszonyban állnak. A rendies társadalmakban a jog forrása a társadalom felett álló uralkodó.

Szalai Erzsébet véleménye szerint az uralommentes kommunikáció csak illúzió. A civil

társadalom fogalmának megjelenése azt fejezi ki, hogy sem a "szabad piac", sem a politikai

nyilvánosság nem tölti be klasszikus demokratikus funkcióit ezért az egyének új, ezen

szféráktól független tereket, nyomásgyakorlási formákat, fórumokat keresnek.

Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv értelmezése alapján civil társadalom nem más

minta a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei, a nem kormányzati szervezetek, a

10

szakmai, a karitatív és a bázisszervezetek, az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló

szervezetek, illetve, specifikus hozzájárulással, az egyházak és a vallási közösségek.

A civil társadalom fogalmi jellemzőit a szakirodalom általában négy pontban foglalja össze:

A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata,

amelyek működésük szabályai szerint különböznek a társadalom többi intézményrendszerétől.

Nem egyenlő sem az állammal, sem a magánszférával, de a kettő közötti kapcsolat közvetlen.

Létezésének elvi alapjait az emberi-állampolgári jogok érvényesülése, a jogállamiság jelenti.

A civil társadalom rendeltetése, hogy az általa biztosított nyilvánosság és érdekartikuláció

útján szembesítse az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel és

gyakorlattal.

Gordon White, angol politológus szintén négy pontban foglalta össze a civil társadalomnak a

demokratizálás folyamatában betöltött szerepét.

“1. A civil társadalom megváltoztathatja a hatalom egyensúlyát az állam és a társadalom

között az utóbbi javára.

2. A civil társadalom ellenőrzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének, a politikai

döntéseik indokoltságának nyilvános megítélése révén.

3. A civil társadalom fontos közvetítő szerepet játszhat az állam és a társadalom között.

4. A civil társadalom önmagában gyarapíthatja azon folyamatok, illetve intézmények számát,

amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok legitim

módon és kiszámíthatóan válaszoljanak az új kihívásokra.”7

Mindezek után nem szeretnénk visszamenni az ókor vagy a középkor helyi közösségeinek

definícióihoz, viszont az Ipari Kor gazdasága, társadalma, s köztudata alapján létrejött civil

társadalom típusokat és felfogásokat érdemes rendszerszerűen értelmezni. Ezért a

Stratégiakutató Intézet - a hazai civil társadalom általa végzett kutatása előtt és az eddigi

felfogások értelmezése alapján - a következő elméleti összesítést végezte el és ezzel hét

típusba sorolta az eddigi felfogásokat:

Az Ipari Kor civil társadalom fogalmának értelmezési típusai

11

első Aktív, elkötelezett állampolgárok kapcsolathálózata: közösségi feladatot

vállaló helyi polgárok, de a nem aktív, nem kötelezett állampolgárok nem

tartoznak bele;

második Politikai társadalom: liberális demokrácia intézménye, nyitott társadalom,

politikai-hatalmi ellensúly, stb.

harmadik Személy- és szervezet-egyesülések, önálló társadalmi szervezetek: polgári

intézményesített kezdeményezések, szervezetbe tömörült állampolgárok,

független szervezetek és mozgalmak, munkaadók és munkavállalók

szervezetei, államot ellenőrző intézmények, non-profit szektor, stb.

negyedik Gazdasági társadalom: a piac intézménye, spontán helyi piac és vállalkozásai,

gazdasági kapcsolatok kerete, stb.

ötödik Állam és társadalom közötti közvetítő tér: társadalmi érintkezések közege,

privát cselekvések tere, aktív önkéntes közvetítő szektor, stb.

hatodik Uralommentes kommunikációs tér: állam, gazdaság által nem befolyásolt

közösségi kommunikációk rendszere, stb.

hetedik Normakép, jövőkép: civil társadalom normatív jövőképe, liberális

társadalomkép, közösségi normák képviselője, stb.

Táblázatot készítette: Varga Csaba

Konklúzióként annyi emelhető ki, hogy az Ipari Korban a civil társadalom tehát lényegében a

bürokrácia és a hatalmi berendezkedés ellentéteként jött létre, mindenekelőtt az egyének

érdekeinek érvényesítése és védelme érdekében és csak akkor működik megfelelően, ha az

állampolgárok a köz érdekében is áldozatot hoznak. Ma természetesen az a kérdés, hogy az új

típusú globalizáció és lokalizáció világában ezek a korábbi és tegnapi értelmezések

helytállóak-e? Az elmúlt egy-két évtized európai és magyar társadalomfejlődése mennyire

alakította át a lokális civil társadalmakat és ezek alapján milyen mértékben szükséges új

definíció?

A civil társadalom új definíciója

Az ezredforduló előtt és után az Ipari Kor egyre nagyobb mértékben és mélységben alakul át

Információs Korrá. A helyi társadalmak belső szerkezete és működése gyökeres változás

közben van. Az elmúlt két évtized új felismeréseiből8 kiindulva a következő új meghatározás-

együttes mellett voksolunk.

12

1. Az új globlokál világban a civil társadalom kiterjedt és strukturálódott, egyrészt

beszélhetünk globális és európai, másrészt nemzeti és országos, harmadrészt térségi

(regionális és kistérségi), negyedrészt pedig települési civil társadalomról, sőt nagyobb

településeken rész civil társadalmakról.

2. A civil társadalom most már végre mindenekelőtt társadalom, méghozzá sok tekintetben,

de korántsem korlátozatlanul önálló (az államtól, gazdaságtól, vagy a nemzeti szinttől elvált)

helyi társadalom. Mindenki beletartozik, az aktív és nem aktív polgárok is. Új jelenség az,

hogy akkor is komoly fejlődés tapasztalható, ha egy-egy településen esetleg kevés számúak és

gyengék a civil szervezetek, hiszen ezektől függetlenül is a hazai civil társadalmak belső

állapota, cselekvése, tudata folyamatosan erősödik. Ebből is következik, hogy a civil

társadalom nem csak közvetítő elem, hanem önálló, sajátos életvilág.

3. Miután Magyarországon ma egy térségi vagy települési civil társadalom szükségképpen

összetett szerkezetű (avagy egyaránt vannak benne posztfeudális, kora kapitalista, kapitalista,

posztszocialista, újkapitalista és információs társadalom-elemek és társadalmi csoportok), a

legfontosabb felismerés az, hogy az összetettség ellenére a domináló elemek már az új

társadalmi érdeket és értékeket érvényesítő társadalmi csoportok, intézmények.

4. Az információs kor új technológiái, szolgáltatásai és intézményei hatására a civil

társadalom már nem egyszerűen kommunikációs közösség, hanem intelligens civil

társadalom, új információs, kommunikációs és közösségi tér. Ebből még az is következik új

jelenségként, hogy a valóságos, megfogható települési társadalom megduplázódik és létrejön

a virtuális civil társadalom is, amely nem azonos sem a régi, sem az új lokális vagy közösségi

tudattal.

5. Az új civil társadalomban újra meghatározó szerepű a közösségi tudat, de ez semmiképpen

sem azonos a korábbi tudatszereppel, amely teljes mértékben kitöltötte vagy később csak

uralta a helyi polgárok tudatát, gondolkodását, mentalitását. Ma a civil társadalom

tudatszerkezete összetett, egyszerre teljes és töredezett, alapját az egyének személyes tudata és

hangsúlyos tudatállapot-minőségei határozzák meg, miközben a civil köztudat intenzíven

visszahat a helyi polgárok tudattartalmaira és tudatformáira is.

6. Az intelligens civil társadalom jellemzője, hogy kimondva-kimondatlanul nem teljesen az

Ipari Kor politikai demokrácia modelljének érvényesítését kísérli meg. A hagyományos,

13

központi/állami politikai keretek közül kivált, önálló mozgástér. Új demokrácia filozófiát és

módszertant keres, s mert ilyet egyelőre egyáltalán nem talál, s mert a hagyományos

képviseleti demokrácia formáit nem ítéli kielégítőnek, a változás legnagyobb akadálya a

tanácstalanság, bizonytalanság. Az egyetlen kapaszkodó, hogy Magyarországon elindul az e-

közigazgatás, s ennek folytatásaként létrejön az e-demokrácia, ami már a részvételi

demokrácia irányába mutat.

Felfogásunkat igazolja számos olyan értelmezés, amely már az Ipari Kor utáni civil

társadalmakat elemzi. Ilyen például az a kategória, amely szerint a globális civil társadalom „a

család, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok és

egyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határain

túl működik”9.

Ezért Fejér megyében, Abán (és tágabban a sárvízi kistérségben) folytatott kutatásaink és az

Abán kezdeményezett helyi civil társadalom és demokrácia fejlesztésben már új kategóriát

használtunk.

Ez így definiálható: a helyi civil társadalom nagyobb részt valóságosan, kisebb részt

potenciálisan intelligens civil társadalom, amely létében, cselekvésében önálló, sajátos,

részben már autonóm társadalom, amely a család, az állam és a gazdaság között egyrészt

közvetít, másrészt integrál, harmadrészt pedig önálló életvilágot teremt, s végül a civil

társadalom nem pusztán társadalmi-gazdasági, vagy intézményi rendszer, hanem sajátos

tudati/köztudati hálózat.

3. A fejlesztési színhely bemutatása (Aba és civil

társadalma)

Aba – a települések névsorában elfoglalt helye miatt – Magyarország első települése.

Békés dunántúli nagyközség, amely rövidesen kisváros lehet. Egyike Fejér megye déli

részének halmozottan hátrányos falvai közül. Senki nem nagyon ismerné nevét a megyén túl,

ha az elmúlt években nem tűnt volna ki stratégiai szándékaival és kreatív magatartásával.

Ezzel sikerült például kivívnia a csatornázáshoz szükséges állami támogatást. Aba 2004-től az

önállóvá vált sárvízi kistérség központja.

14

Aba helyzetét földrajzi fekvése, a megyeszékhely közelsége és a község közigazgatásilag

hármas tagoltsága határozza meg. A község három, területileg egymástól jól elhatárolható

településcsoportból áll: Aba, Belsőbáránd, Bodakajtor. Mindhárom egység sajátos

adottságokkal járul hozzá, s ennek megfelelően egyedi funkciót tölt be a község életében.

• A nagyközség közigazgatási, politikai, kereskedelmi, oktatási és kulturális központja Aba.

• Belsőbáránd a Székesfehérvárhoz legközelebb fekvő, önálló települési egységet alkotó része

a nagyközségnek. Természeti adottságai, a táj szépsége, halastavai, a közúti forgalomtól való

viszonylagos elzártsága komoly vonzerőt jelenthet a hagyományos vidéki életformát kereső

fiatalok és a turisták számára. Továbbá Belsőbáránd gazdasági szerepét erősíti a börgöndi

repülőtér közelsége.

• A nagyközséget alkotó harmadik területi egysége Bodakajtor. Elsősorban mezőgazdasági

terület. Bodakajtor gazdasági erejét mindenekelőtt a mezőgazdasági adottságok, és a

termálvízhez kapcsolódó fejlesztések turisztikai lehetőségeinek kiaknázása adhatja.

(Demográfia) Lakóinak száma közel 4300. Aba nagyközség és a Sárvíz kistérség

népességének alakulására Székesfehérvár közelsége pozitívan hat. A kistérség településein a

negatív szaporulatot a bevándorlások száma ellensúlyozza. Abán a vándorlási különbözet

mellett pozitív irányt mutat a természetes szaporulat is. Továbbá a népesség folyamatos

mozgásban van. Az elmúlt öt évben a lakosság 12 százaléka cserélődött le. A demográfiai

adatok tükrében Aba népességmegtartó ereje jónak mondható és földrajzi elhelyezkedéséből

adódóan kellő vonzerővel bír a kistérségen belül.

(Infrastruktúra) Aba nagyközség a 63 sz. főútvonal mentén, Székesfehérvár és Sárbogárd

között terül el, a Sárvíz völgyében. A térség úthálózata jó. A térség vasúti úton a

Székesfehérvárt Sárbogárddal összekötő vonalon is megközelíthető. S bár a jelenlegi

tömegközlekedés elsősorban a rendszeres autóbusz járatokra terelődött át, a vasútvonal

jelenléte értékes adottság Aba és a térség gazdasági fejlesztése szempontjából. Különös

tekintettel a börgöndi repülőtérre.

A térség közúthálózatának fejlesztése szempontjából sokat javíthat a Fejér megyét nyugat-

kelet irányban átszelő transzeurópai autópálya megépítése.

15

Az elmúlt évtizedben a legnagyobb fejlődést a közműrendszer kiépítésében érte el a térség.

Ma már a község 98 százalékos kiépítettségű vezetékes vízhálózattal, valamint vezetékes

földgázzal rendelkezik. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt háztartások számát illetően az

ellátottság messze meghaladja a megyei és a székesfehérvári kistérség (63, 4 %) átlagát. Az

önkormányzat a vezetékekkel együtt négy saját kutat is kiépített. A vízórák leolvasása

digitalizált. A vezetékes földgázt fogyasztó háztartások aránya 63 százalék.

A vezetékes hálózat a Sárvíz kistérség minden településén kiépült. 1000 lakosra 243 fővonal

jut. A mobil telefonok széleskörű elterjedése következtében általánosan megállapítható, hogy

országszerte csökken a vezetékes vonalak iránti igény.

Az Internettel összeolvadó kábeltévé rendszer, a település minden lakója számára hozzáférést

biztosít a helyi információkhoz és a világhálóhoz. Abán a helyi televíziózás kezdete a 90-es

évek elejére nyúlik vissza. A Sárvíz TV (helyi tévé) 1999-ben indult újra. A műsorszórás heti

rendszerességgel történik. Abán a kábeltévé tulajdonosa 100 százalékban az önkormányzat.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az előfizetésből befolyó pénzekkel az önkormányzat

gazdálkodik. Aba saját stúdióval is rendelkezik. A kábelezettség jelenleg 540 lakott

ingatlanba van bekötve.

A nagyközség saját honlappal rendelkezik, amelynek gondozása a helyi teleház feladata:

www.aba.hu. A község minden lakójának van e-mail címe, azoknak is, akik ma még nem

rendelkeznek saját Internet hozzáféréssel. Az abai teleház civil kezdeményezésre született

meg és működtetését ma is a Vitalitás Egyesület látja el. A teleházak feladata az Internet-

hozzáférés és az elektronikus levelezés. Ezen túl szolgáltatásaik többnyire tanácsadással, az

oktatással, pályázati figyeléssel valamint irodatechnikai szolgáltatásokkal egészülnek ki.

(Általános gazdasági helyzetkép) Az Abán működő vállalkozásokat az aránytalanul magas

egyéni vállalkozók és őstermelők száma (82 %) jellemzi. Ez az arány az egész Sárvíz

kistérségre jellemző (80 %). A gazdasági élet két meghatározó területe a lakossági ellátást

biztosító kereskedelmi és szolgáltatói szféra valamint a mezőgazdaság. Abán jelentősebb ipari

tevékenység nem folyik.

A helyi gazdaság legfontosabb szektora a mezőgazdaság. A kistérségben működik a megyei

mezőgazdasági vállalkozások fele és az élelmiszer feldolgozó kapacitások egy negyede. A

térségre ma a szántóföldi művelés jellemző. A térségben megközelítőleg 20.000 ha termőföld

16

van, amelynek 64 százalékán gabonát, elsősorban kukoricát és búzát termelnek. A

rendszerváltást követő privatizációs folyamat következtében a térségben a magántulajdon vált

meghatározóvá.

Aba és a Sárvíz kistérség turisztikai értékekben gazdag terület, kihasználtsága adottságainál

jóval gyengébb. A megyei és regionális idegenforgalmi mozgásokat figyelembe véve a térség

elsősorban a Székesfehérvárra érkező turisták rövid, célprogramokra érkező csoportjaira

számíthat.

A hagyományos üdülést és pihenést napjainkra felváltotta az „élmény turizmus”. Ennek a

tendenciának következménye a falusi turizmus terjedése. Aba és a Sárvíz kistérség a

következő kategóriákban lehet versenyképes: a kulturális turizmus, a gyógyturizmus, a

kongresszusi turizmus valamint a gasztronómiai érdekességre építő turizmus tekintetében,

egyre nagyobb az érdeklődés a sporttevékenységgel és kulturális rendezvényekkel összekötött

néhány napos programok iránt és külön kategóriát képvisel az ismereteket bővítő, tudást

fejlesztő turizmus.

A kistérség egyik legjelentősebb turisztikai értékét képezi a Sárvíz–völgye Tájvédelmi

Körzet, amely elsősorban az ökoturizmus és az oktató, vagy tudásfejlesztő turizmus

fejlesztését teszi lehetővé, kiegészítve a Sárrét és a szomszédos sárbogárdi kistérségben fekvő

Rétszilasi tavakhoz vezető programokkal.

A turisztikai fejlesztések központi eleme a faluturizmus és az Aba területén feltárt hévíz

élményfürdővé fejlesztése (Aquaprofit Kft.) valamint az ehhez kapcsolódó sportcentrum

kialakítása. A projekt megvalósítása Aba gazdasági és turisztikai fejlődésének egyik kiugrási

lehetősége.

Jelenleg az egyik legfontosabb turisztikai célpont a kistérségben Tác, és kiemelkedő program

a három napos Aba napok. A Sárvíz nap egész kistérségre kiterjedő programja

továbbfejlesztést igényel. Hosszabb tartózkodást lehet elérni a falusi turizmus erősítésével.

Ennek legfőbb akadálya viszont, hogy kevés a színvonalas vendégfogadásra berendezkedett

magánerős szálláshely.

(Társadalom) Székesfehérvár gazdasági fejlődése rányomja bélyegét a térség

foglalkoztatottságára is. A kistérségben élő aktív keresők 56, 7 százaléka ingázó. Ez a

fogyasztói erő megközelítőleg 50 százalékának kiáramlását jelenti a helyi gazdaságból és

17

visszafogó erő a szolgáltatások minőségi fejlesztésében. De negatívan hat a települések belső

társadalmi kohéziójára is. A kistérség aktív felnőtt lakosságnak mintegy 10 százaléka

munkanélküli, ami elsősorban a szakképzetlenségnek tudható be, hiszen Székesfehérvár

munkaerő felszívó képessége nagy, és az utóbbi években munkaerőhiány alakult ki.

Aba község költségvetés prioritásait az oktatás és a kultúra kiemelt támogatása mellett az

orvosi és szociális ellátásra helyezik. A községben családjóléti és szociális gondozó szolgálat

is működik. De az idősek számára sem Abán, sem pedig a kistérségben nincs szociális

intézmény.

A kistérség oktatási struktúrájára a Székesfehérvár centrikusság a jellemző. A Sárvíz kistérség

településein a tanulási lehetőségek ma még az általános iskolára korlátozódnak. Közép- és

felsőfokú oktatás legközelebb Székesfehérváron van. Az abai Aba Sámuel Általános Iskola

550 diákjával és harmincfős nevelőtestületével a Sárvíz kistérség legnagyobb oktatási

intézménye.

Aba kulturális életének legfontosabb központja a Kultúr Közösségi Ház. Épületében kap

helyet a szervezetileg önálló Tanka János Könyvtár és mint bérlő, nyolc éve itt működik a

Sárvíz Művészeti Alapiskola, a Sárvíz TV stúdiója és a helyi kábeltévé központ. Mindez az

épület zsúfoltságát eredményezi és a kulturális rendezvények szervezését megnehezíti.

Az épület egy 250 férőhelyes színházteremmel rendelkezik. Kiállítási helységként a

színházterem előterét használják. A kulturális rendezvényeket a Sárvíz TV közvetíti.

Szervezetileg a Kultúrhoz tartozik a belsőbárándi és a bodakajtori kultúrház is. Belsőbárándon

az épület felújítása megtörtént, a működés folyamatos. Bodakajtoron a volt munkásszállás

épülete most van átalakítás alatt.

A Tanka János Könyvtár bár intézményileg önálló, a Kultúrház épületében került

elhelyezésre. Megoldandó probléma a könyvtár esetében is a helyhiány. Különösen a

helytörténeti anyag bemutatása miatt szükség lenne még egy helyiségre

Aba civilszervezetei aktívan jelen vannak a község és a térség életében. A rendszerváltást

követően a már korábban is működő egyesületek mellett a civilszervezetek sokasága alakult:

22 egyesület. Ezek száma mára már jelentősen csökkent. Civil kezdeményezésre indult meg

1994-ben a mára már mikro-térséggé szerveződött Sárvíz menti együttműködés.

18

Aba társadalmi életében egyik legjelentősebb és munkáját tekintve az információs társadalom

fejlesztése szempontjából meghatározó a Vitalitás Egyesület. Szintén fontos szerepet játszik a

község életében még az Abai Polgárok Egyesülete, amely a helyi vállalkozókat és

értelmiségieket fogja össze. Végezetül, de nem utolsó sorban említésre méltó a Pátria Kör

tevékenysége. Gyűjtő munkájukkal, a helyi hagyományok és tárgyi emlékek gyűjtésével az ő

tevékenységük adhat alapot arra, hogy Abán az információs társadalom ne egy légüres térben

valósuljon meg.

A civil szféra fontos intézményei az Egyházak. Aba lakossága többségében katolikus, kis

részben pedig református. Mindkét felekezetnek saját temploma van a községben. Hajdan

még iskolát is működtettek.

A település hátrányai között meg kell említenünk Aba nagyközség egységes arculatának teljes

hiányát, ami a várossá válás komoly hiányossága. A legnagyobb problémát az okozza, hogy

egyelőre részben hiányoznak azok a településrendezési szempontból nélkülözhetetlen elemek

– városközpont, parkok, kereskedelmi és kulturális központ, a főútvonal hangsúlyozott

szerepe, az utcafrontok építészetileg megtervezett összképe stb. – amelyek az idelátogatókban

mély nyomot hagynának. A most folyó fejlesztések viszont lehetővé teszik, hogy Aba 2007-

ben kérhesse várossá nyilvánítását.

(Jövőkép) Kevés olyan település van Magyarországon, amely ilyen sokat energiát szánt arra,

hogy kidolgozza jövőképét. Ennek centrumában az áll, hogy Aba intelligens kisváros akar

lenni, amely él a tudásközpontú kor adta lehetőségekkel. A programnak számos eleme van a

gyógyfürdőtől az e-közigazgatásig, a technológiai parktól az intelligens lakóparkig. Abának

annyira megnőtt a tekintélye, hogy a megyei napilap 2004. szilveszterkor azon ironizált, hogy

előbb-utóbb Abához csatolják Székesfehérvárt.

4. A részvételi demokrácia értelmezése - a strukturált

párbeszéd rendszere

Történetét tekintve a részvételi demokrácia kialakulása nem véletlenül a harmadik világban,

nevezetesen Dél-Amerika nagyvárosaiban indult el és fejlődik a legdinamikusabban. Brazília,

Argentína, Mexikó, Urugvay lakosságának többsége a nagyvárosokban és azok közvetlen

környezetében él. A városközpontok és a perifériákon élő milliós tömegek között óriási

19

társadalmi különbség és ennek következtében fokozott szociális feszültség alakult ki. A

globalizáció hatására a korábbi iparközpontok, az európai és észak-amerikai nagyvárosoktól

eltérően sajátos agglomerációs gyűrű közepére kerültek: itt nem a periféria fejlődött a

városközpont rovására. Ellenkezőleg, a fejlett központot valóságos nyomornegyedek veszik

körül. Alapvető területfejlesztési probléma, hogy a városok fejlődése és terjeszkedése

megakad a nagylélekszámú nyomornegyedeknél: a gazdaságilag fejlett agglomerációs övezet

kialakítása szinte lehetetlen, miközben egyre nő a centrum és a periféria közötti szociális

feszültség. Az 1970-80-as évek egyes városokban szabályos villongásokhoz vezettek. Mindez

a helyhatósági választásokra is rányomta bélyegét.

A részvételi demokrácia ma már szimbólumaként emlegetett Porto Allegre önkormányzata

erre a helyzetre keresett politikai megoldást. Mert a lakosság bevonása a városfejlesztés

gondjaiba, a lakosság aktivizálása a költségvetés kialakításának megvitatásában egyszerre

célozta meg a szociális feszültségek mérséklését és a társadalmi szolidaritás erősítését.

Ugyanakkor erősítette az egymással első pillantásra ellenérdekelt szociális csoportok közötti

párbeszéd kialakulását, a közös érdekek meghatározását.

A dél-amerikai részvételi demokrácia gyakorlat egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a

képviseleti demokrácia rendszere nem sérül: az önkormányzat teljes mértékben megőrzi

legitimitását. Megvalósulása azért volt lehetséges, mert az alulról jövő nyomás már a

helyhatósági választások során megfogalmazódott, s eredményeként a választások során

megállapodás született a helyi civil mozgalmak és a támogatott politikai pártok között a helyi

demokrácia kiszélesítése és a városirányítás transzparenciájának biztosítása ügyében. A

részvételi demokrácia születését tehát nem előzte meg semmiféle társadalmi szerződés a

lakosság és az önkormányzat között. A legitimitást többszörös, több szinten lefolyt politikai

alkuk biztosították: a városon belül az ellenzék és a városvezetés között, majd a Rio Grande

do Sul Állam kormányzósága és a város vezetése között született megállapodás a rendszer

bevezetésére.

A Porto Allegrében kialakított, s nagy vonalakban mindenütt adaptált részvételi demokrácia

rendszere alapvetően egy strukturált párbeszéd az önkormányzat döntéshozatali és

végrehajtásért felelős szervei valamint a lakosság között.

20

A képviseleti és a lakosság önkéntes részvételén alapuló rendszer közötti kapcsolat

megoldására Dél-Amerikában egy sajátos megoldással találkozunk. A párbeszéd hierarchikus

rendszerben, három szinten zajlik:

1. Mikrolokális szint: a mindenki számára nyitott ülések elsősorban a csoportos

párbeszéd terei, amelyeket lakókörzetenként szerveznek. A gyűlések célja, hogy a

különböző lakókörzetek véleményét és javaslatait összefogja és ezek sorában a

fejlesztési prioritásokat megfogalmazza. A lakókörzetek delegált képviselőket

választanak egy évre. A küldöttek száma, előre meghatározott elv alapján, attól függ,

hogy a lakókörzeti gyűlések munkájában hány lakos vesz részt. – Ez a megoldás, bár

bizonyos aránytalaságot idéz elő a város lakóinak reprezentációjában, azért fontos,

mert érdekeltté teszi az embereket a részvételben, és nem engedi, hogy a rendszer

egészében ellehetetlenüljön.

2. Szektoriális szint: a várost 16 szektorra osztották fel. Minden szektorhoz több

lakókörzet tartozik. A körzetekből delegált személyek jogosultak a Szektorok

Fórumának munkájában részt venni, és a lakossági vélemények alapján kialakult

prioritásokat, fejlesztési szempontokat koncepcionálisan rendszerezve – geográfiai,

tematikai szempontok, a költségvetés fő irányainak véleményezése, új szempontok

meghatározása stb. - képviselni. Ezen a szinten már szakmai munka is folyik, ahol a

civil szervezetekkel való együttműködés és konzultáció lehetősége nyitott. (Porto

Allegrében minden területi szektorban 6 tematikus csoport működik.) A Szektorok

Fóruma a részvételi demokrácia legfontosabb színtere. Tagjainak száma pontosan

visszatükrözi a részvétel lehetőségével élő aktív lakosság arányát a város

lakónegyedeiben.

3. Municipiális szint: Minden szektor és minden tematikus csoport két tanácstag

delegálására jogosult. Az így létrehozott testület feladata hármas: a demokratikus

szabályok meghatározása és annak betartatása, az éves költségvetési javaslat

megfogalmazása és mindenki számára érthetővé tétele, valamint azoknak az

önkormányzati testület elé terjesztése.

Minthogy a részvételi demokrácia kifejezetten a város költségvetésének kérdéskörére terjed ki

(innen az elnevezés „budget participatif”, azaz részvételi költségvetés), ami természetesen

indukálja a városfejlesztéssel, a szociális ellátással és oktatással stb. kapcsolatos kérdések

megvitatását is, minden lakókörzet választott megbízottja (képviselője) részt vesz az

21

önkormányzati testület költségvetést tárgyaló ülésein és képviseli körzete álláspontját.

Ugyanakkor a lakosság e képviselőn keresztül közvetlenül informálódhat más lakónegyedek

és a város egészének problémáiról. Ez a közvetlen információáramlás mozdítja elő a

költségvetési prioritások kialakításához szükséges szolidáris gondolkodást.

A lakosság bevonása a döntés előkészítésbe lakókörzetekhez igazított, ami azért lehetséges,

mert minden városrész, s ezen belül minden lakónegyed sajátos társadalmi struktúrával és

szociális helyzettel bír. Ezek a sajátosságok a körzetek megszervezésében, a lakossági

fórumok és viták levezetésében pedig érvényesíthetők. Úgy is fogalmazhatunk, hogy míg a

képviseleti demokrácia működési mechanizmusának kialakításában az egyedi valóságok

alapján kialakított általános (alapvetően politikai szempontú) szabályok mentén jött létre, a

részvételi demokrácia az általános demokratikus elvárások megvalósítását az egyedi

állapotokhoz igazítva valósítja meg. Eredményeként, szociálpszichológiai szempontból

növekszik a lakosság igazságérzete és ennek megfelelően a konfliktuskezelő képessége is.

Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy a rendszer kialakítása az alulról jövő

kezdeményezés nyomására történt: a helyhatósági választások során kialakított

megállapodások az újonnan felállt városvezetést gyakorlatilag kötelezték a lakosság

bevonására.

5. Részvételi demokrácia - út a közvetlen (e-)demokrácia

felé (avagy a jóléti társadalomból a jól-lét társadalma felé)

A részvételi demokrácia kialakulása térben és időben egyaránt szoros összefüggést mutat a

fenntartható fejlődés mára már világméretű programjával.10

A növekedésre épülő liberális gazdasági modell káros hatásai a lokalitás szintjén figyelhetők

meg leginkább. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a nyugati társadalmak stabilitása nem

kezdhető ki. Ezzel szemben már 1980-1990-es évek között erőteljes társadalmi leszakadási

hullám indult el. Miközben az életszínvonal, a lakosság várható élettartama és az

iskolázottság mértéke az összesítő statisztikai mutatók szerint erőteljesen növekedett, azok

társadalmi eloszlása egyre egyenlőtlenebbé vált.11 A fejlődés egyik paradoxona, hogy a

szociális támogatásból és segélyből élők, valamint a hajléktalanok száma a növekedéssel

egyenes arányban növekszik. Az Egyesült Királyságban a szegények száma húsz év alatt

22

megduplázódott. Hasonló tendenciák figyelhetők meg Európa minden országában. Az új

szegénység egy másik jellegzetessége, hogy nem csak kontinensenként, hanem országonként

és régiónként/ térségenként is erős differenciálódást figyelhetünk meg az életszínvonal,

különösen pedig, az életminőség tekintetében.12

A növekedésen alapuló gazdaság ma már öngerjesztő módon működik tekintet nélkül a

társadalmi követelményekre. Az új szegénység megjelenése arra a tényre irányítja figyelmet,

hogy a gazdasági fejlettség jelenleg alkalmazott indikátorai nem alkalmasak a valós fejlődés

mérésére, mert figyelmen kívül hagyják az emberi jólét (jól-lét) olyan faktorainak mérését,

mint az életminőség, természeti környezet állapota, a születéskor várható élethossz, az egyéni

és közösségi szolidaritás, együttműködési képesség, a polgárok fizikai és morális állapota, a

politikai stabilitás…

A globalitás és lokalitás között feloldhatatlan ellentét feszül: míg a gazdasági növekedés

immáron globális szinten zajlik, addig a társadalmi problémák lokális szinten jelentkeznek.

Eredményeként fokozott állami eladósodásnak, a politikai és társadalmi intézmények

hitelvesztésének, korrupciónak és társadalmi elégedetlenségnek lehetünk szemtanúi.13

Félévszázada uralkodik az a nézet, hogy egyedül a gazdasági növekedés képes a tartós

társadalmi jólét megteremtésére. „A legjobb politika a jó gazdaságpolitika” – visszhangzik

minden szinten. A 21. század globális viszonyai között azonban csak kiüresedett jelszó marad,

amely egyedül az egymásra mutogatásra, a felelősség áthárításra alkalmas. A globális

gazdaság „vak” a társadalmi problémákkal szemben,14 az állam pedig, tehetetlen a

gazdasággal szemben. Csak halkan tesszük hozzá, hogy a globális (gazdaság) és a lokális

(társadalom) között feszülő ellentétben a legnagyobb veszély az államra leselkedik, mert

kiszolgáltatottsága e két szféra irányában egyre növekszik.

Ebben a megváltozott és folyamatosan változó környezetben a fenntartható fejlődés

programja új értelmet nyert: „egy új fejlődési modell keresését”. Egy olyan modellét,

amelynek alappilléreit a gazdaság, a társadalom, a környezetvédelem és a legutóbbi felfogás

szerint a kultúra alkotják.15 E négy fejlődést meghatározó faktor a korábbi modellektől

eltérően már nem hierarchikus viszonyrendszerben állnak egymással, hanem a világ jövőjének

azonos értékű talapzatát képezik. Az új társadalmi modell kialakításában különösen fontos

szerepet kapnak az intelligens fejlesztések. Az információs technológia széleskörű elterjedése

új dimenziót nyit nem csak környezetkímélő technológiák és a gazdaság új pályára állítása

23

szempontjából, hanem az állam és az állampolgár kapcsolatának alakításában, a demokrácia

kiterjesztésében is.

Társadalmi szempontból Európában a részvételi demokráciát a „demokrácia

demokratizálásának” is nevezhetnénk. Jelentősége elsősorban a lakosság aktív bevonását és

egyetértésének megszerzését jelenti a megkerülhetetlen változások folyamatába. Szemben a

képviseleti demokráciát bíráló, gyakran megkérdőjelező európai baloldali mozgalmakkal, úgy

véljük, hogy az európai országokban, és a magyar társadalomban is tapasztalható, növekvő

szociális szakadék mellett, a részvételi demokrácia szerepe mindenek előtt az információs

társadalomra és a tudásalapú gazdaságra való áttérésben nélkülözhetetlen.16 Az új

kihívásokra egyetlen állam, és egyetlen önkormányzat sem képes a lakosság bizalma és

együttműködése nélkül valós válaszokat adni. Ez utóbbi előfeltétele pedig az

információáramlás kétirányúságának lehető legteljesebb megteremtése.

A lakosság aktivizálása a fejlett demokráciákban úgy tűnik nehezebb feladat, mint a harmadik

világban: a jól kiépült intézményi rendszer és a közgondolkodásban mélyen gyökerező „jóléti

állam” felelősségére apelláló magatartást a lakosság közügyekkel szembeni passzivitása, sőt,

miként azt a választások és népszavazások mutatják, közömbössége jellemzi. Ez is indokolja,

hogy az Európai Unióban a részvételi demokrácia megvalósítása központi programmá vált.

Cél hogy az új kezdeményezéseket felülről, állami szintről is támogassák. Az ismert európai

példák szinte kivétel nélkül felső – városi, megyei és regionális - kezdeményezésre jöttek

létre, illetve – például Olaszországban – a városok és egyetemek összefogásával egy sajátos

„civil szerveződés” a „Nuovo Municipio” jött létre, amely közösen kialakított program

mentén valósítja meg az új demokrácia programot, amelyet az egyetemek által biztosított

kutatók folyamatosan tesztelnek, elemeznek, javaslatokkal látnak el valamint a gyakorlathoz

szükséges képzéseket is biztosítják. Az olasz gyakorlat sokkal inkább hasonlít egy országos

mozgalomhoz, mint sem egy nemzeti programhoz, miként az Franciaországban tapasztalható.

Ugyanakkor a kívánatos az alulról történő állampolgári kezdeményezés lenne. Ez

fogalmazódik meg az Európai Unió alkotmányában, amikor a részvételi demokrácia mellett

külön paragrafusban rögzíti az állampolgári kezdeményezés kérdéskörét (I-46 cikkely, 4.§).

Az állampolgári részvétel 4 fő területe:

1. Javaslattételi jog: minden állampolgárnak jogában áll javaslatokat tenni az őt érintő

témákban

24

2. Informálás és informálódási jog: minden állampolgár számára biztosítani kell az

információkhoz jutás lehetőségét, beleértve a más állampolgárok által tett javaslatok

és ellenérvek megismerését.

3. Vitatkozás joga: minden állampolgárnak joga van az újra informálódáshoz, saját

nézeteinek kifejtéséhez és új javaslattételhez respektálva mások személyiségét és

véleményét.

4. Döntési jog: az állampolgároknak jogukban áll a megfelelő szinteken (lakókörzet,

városnegyed stb.) véleményüket szavazás útján kinyilvánítani nem csak a választott

képviselő személyét illetően, hanem minden olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti

életüket.

A nyugati típusú demokráciákban a részvételi demokrácia megvalósítására két módszertani

megoldás kínálkozik:

• az egyik a már létező és komoly hagyományokkal rendelkező civil szervezetek

aktív bevonása a döntéshozatalba és az információk kétirányú áramoltatásába,

• a másik lehetőség a lakosság közvetlen aktivizálása (innen a másik elnevezés

eredete: közvetlen demokrácia), amelynek végső fejlettebb formája a közvetlen

vagy e-demokrácia általánossá tétele.

Az általunk ismert európai példák, szemben pl. az észak-amerikai megoldásokkal (ld. Quebec

városa) azt mutatják, hogy még azokban az országokban, ill. városokban is, ahol

kiemelkedően jól működő civil szerveződések alakultak ki, és a lakosság jelentős része

hagyományosan tevékeny szerepet vállal a közösségi életben, a részvételi demokrácia

intézményeinek kiépítése elsősorban a lakókörzetesítés elvére épül. Ennek több oka is van.

1. A civil szervezetek egy jól körülhatárolható konkrét feladat megvalósítására

specializálódtak, s a helyi társadalomnak csak egy viszonylag szűk körét tudják

megszólítani. Sem lehetőségeik, sem pedig motivációjuk nincs arra, hogy a

lakosság egészének szócsöveivé váljanak, különösen nem olyan kérdésekben,

amelyek szakmailag közvetlenül nem érintik tevékenységüket.

2. A civil szervezetekben aktív tevékenységet folytatók száma a lakosság

méretéhez képest elenyésző és mindenütt csökkenő tendenciát mutat. Egyre

kevesebben találnak munkát lakóhelyük közelében, az ingázás pedig időhiányt

von magával.

25

3. A fiatal korosztályok társadalmi aktivitása alacsony.

4. A részvételi demokrácia programok zömében a nagy- vagy középméretű

városokban valósulnak meg – Barcelona, Firenze, Milánó, Róma, Bologna,

Velence, Mons, Berlin, Párizs, Lille, Turin, Nice, Nante, Nice, Nord-Pas de

Calais, Brest, Saint Denis, Amsterdam stb. Tekintettel ezen metropoliszok jól

kiépült informatikai rendszerére a részvételi demokrácia kialakítása szorosan

összekapcsolódik az e-demokrácia fejlesztésével. A programokban résztvevő

kisvárosok - pl. Soignie, Saint Ghislain, Pont à Celles, Clichy-la-Garenne,

Beauchamp, Blanquefort, Saint-Fargeau-Ponthierry stb. – népessége szinte

minden esetben meghaladja a 15.000 főt és a nagyvárosokhoz hasonló módon

szervezik a részvételi demokráciát. A különbség csupán abban mutatkozik,

hogy itt nagyobb szerep jut a közvetlen párbeszédnek. Az informálódásban

azonban a település honlapja változatlanul fontos.

5. Bár a gyakorlat igen változatos képet mutat, összességében elmondható, hogy

a legtöbb esetben a már jól bevált Porto Allegre-i mintához igazodnak (ld.

Párizs, Nante, Bordeaux, Marseille). Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy

a dél-amerikai minta, sajátos szocio-gazdasági kontextusa okán nem ültethető

át egy az egyben Európára (ld. Marseille, Bordeux).

6. Az európai gyakorlatban nagy fontosságot tulajdonítanak a képviseleti

demokrácia megőrzésének. Ezért a részvételi demokrácia a gyakorlatban

inkább jelenti a lakosság és az önkormányzat közötti bizalomépítést és intenzív

kommunikációt, mintsem a döntéshozatalba való beemelését az

állampolgároknak. Ezt jól mutatják azok a dokumentumok (charták), amelyek

a rendszert bevezető egyes városokban fogalmazódtak meg.

7. A részvételi demokráciát a közvetlen demokrácia előszobájának tekintő civil

szervezetek, értelmiségiek szinte minden esetben mozgalomba tömörülnek

(Nuovo Municipio, Attac stb.) és szoros kapcsolatban állnak a Világ Szociális

Fórumának nemzetközi hálózatával, vagy az Európai Szociális Fórum alapítói.

Ez az összekapcsolódás jól érzékelteti a globalizáció, a fenntartható fejlődés és

a részvételi demokrácia közötti szoros viszonyrendszert. Európában a nemzeti

kormányok és a törvényhozás bár elfogadja, sőt ösztönzi a részvételi

demokráciát, ennek ellenére a képviseleti rendszer védelmének érdekében

igyekszik a párbeszédet konzultatív szinten tartani. A lakosság

döntéshozatalokba történő bevonása közvetett.

26

A részvételi demokrácia legitimitása tekintetében az európai országok sorában sajátos

helyzetet foglal el Franciaország, ahol az un. VALLANT törvény (2992-276.sz.törv –

2002.február 27.) minden 80.000 lakosú vagy annál nagyobb városban kötelezővé teszi a

lakónegyedek tanácsának felállítását (coseil de quartier). A törvény rögzíti a területelvűséget,

az állampolgári jogok gyakorlását a lakókörzethez köti (település, megye régió), és kötelezővé

teszi a nyilvános vitákat, fórumokat a városnegyedben zajló közberuházásokkal kapcsolatos

döntésekről. Mindazon által a városnegyedek tanácsának tagjait részben választják, részben

szakmai tudásuk vagy tekintélyük alapján meghívják a testületbe (rendszerint a polgármester

jelöli ki személyüket), a harmadik részt pedig sorsolással döntik el. Ez a „sorsolásos”

megoldás kapja a legtöbb kritikát a médiumokban, mert tisztasága megkérdőjelezhető. A

testület tanácskozási jogokat élvez. A lakókörzet ülésein: javaslatot tehet, kezdeményezhet,

meggyőzheti a lakosságot. Az önkormányzat kötelezettsége, hogy minden közérdekű

kérdésben konzultatív bizottságot hozzon létre a párbeszéd lebonyolítását és az információk

áramoltatását megkönnyítendő. Egyedisége még a francia rendszernek az alkotmány által

biztosított „petíció benyújtásának joga”. Ez azt jelenti, hogy egy adott terület lakói, az őket

érintő kérdés tárgyalását petícióban kérhetik az önkormányzati testületektől (regionális

szinten a lakosság 20, települési és megyei szinten a felnőtt lakosság 10 százalékának aláírása

szükséges).

Az információk és dokumentumok állampolgári hozzáférhetőségét törvény garantálja. Szoros

összefüggésben a nemzeti információs társadalom programjával és az intelligens

fejlesztésekhez kapcsolódó informatikai infrastruktúra kiépítésével, az információ áramlás fő

helyszíne a települések honlapja. Az elérhető dokumentumok és hírek mellett rendszeresen

szervezett fórumok biztosítják a közvetlen párbeszédet. Miután Franciaországban az Internet

penetráció ma még az ország lakosságának csupán egy harmadát érinti, az önkormányzatok és

a lakosság közötti személyes kapcsolaton alapuló párbeszéd rendszerének kialakítása azonos

hangsúlyt kap.

A belga önkormányzati rendszer már évtizedek óta Európa egyik legdecentralizáltabb

struktúráját mutatja. Ezért Belgiumot gyakran „konszociatív demokráciaként” is emlegetik. A

lakosság és a közigazgatás szervei közötti kapcsolat javítása már a ’90-es évek óta központi

kérdés, érdekében számos törvény született. Miként Franciaországban itt fontos szerep jut a

felülről jövő kezdeményezéseknek a demokrácia kiszélesítésében. A fejlesztések három fő

iránya figyelhető meg:

27

1. az információhoz jutás jogának kiterjesztése (a dokumentumokhoz való hozzáférés,

publicitás stb.);

2. a kommunikáció javítása (mindenki számára érthető információk, elektronikus

rendszerek és médiák bevonása);

3. a lakosság részvételének aktivizálása (meghallgatások, fórumok, konzultatív tanácsok,

felmérések).

Az első két szempont megvalósítását Belgiumban is mindenek előtt az információs

rendszerekhez és az intelligens településfejlesztéshez kötik. Ugyanakkor a lakosság

aktivizálására, s nem utolsó sorban a helyi vezetés és a közintézmények iránti bizalom

helyreállítása érdekében itt is szükségesnek látják a lakókörzetek mentén szervezett párbeszéd

intézményesített rendszerének kialakítását. A lakókörzetesítés itt is felülről történő

kezdeményezésre történik. Az első kísérleti projektek 2003-2004 évben indultak el a belga

nagyvárosokban és agglomerációikban. Mons városát 5 nagy körzetre osztották, amely

összesen 30 lakózónát foglal magába (egy zóna átlagosan 2500 lakos). Minden lakózónában

két, évente választott és politikailag el nem kötelezett képviselőből álló tanácsot hoznak létre.

Ők képviselik a lakózóna álláspontját, prioritásait stb. a körzetenként létrehozott tanácsban.

Az önkormányzattal közvetlen párbeszédben az 5 körzetből álló tanács áll. Az itt kialakított

közös álláspontok, projektek és a kapcsolódó finaszírozási feltételek / tervek, előzetes

egyeztetés után az önkormányzat testülete elé kerülve vita nélkül kerülnek megszavazásra.

A 2003-2004-ben megvalósult pilot projekt (Jemappe-Flénuben tesztelték) 2005-től

fokozatosan Mons város egész területén alkalmazásra kerül. A részvételi demokrácia

rendszerének kialakítása Itt is összekapcsolódik az informatikai és intelligens fejlesztésekkel,

amelyek az információáramlás és a kommunikáció javítását szolgálják. A belga koncepcióban

kifejezett cél a lakosság innovativitásának kiaknázása, valamint a fejlesztési projektekbe való

bevonása. A körzetek tanácsának fontos szerepe, hogy a megvalósítás alatt álló fejlesztések

(projektek) ideje alatt folyamatos tájékoztatást adjon a lakosságnak az elért eredményekről,

problémákról, szükség esetén a módosításokkal kapcsolatos lakossági vélemények

begyűjtését, az álláspontok kialakítását és az új javaslatok értékelését elvégezve azokat a

közgyűlés felé kommunikálja.

Németország, Belgiumhoz hasonlóan erősen decentralizált igazgatási rendszere a

szubszidiaritás elvén alapszik. Ugyanakkor, Baden-Wurtemberg tartomány kivételével 1989

előtt a lakosság nem rendelkezett sem a petíció benyújtásának jogával, sem pedig a helyi

28

népszavazások megtartásának jogával. Az elmúlt évtized egyik fontos eredménye, hogy az

állampolgári jogok közvetlen gyakorlásának ez a két fontos módja az egész országban

megvalósult. Kétpetíciós formát különböztetnek meg a német törvények: 1. az ún. „annuláló

petíciót” (alkalmazása szigorú szabályok mentén történik); 2. „kezdeményező petíció”

(bármikor benyújtható). A petíciókhoz a lakosság 10 százalékának aláírása szükséges, míg

elfogadásához a képviselőtestület 25 százalékának szavazata elégséges. A részvételi

demokrácia intézményesítése jelen pillanatban nem szerepel a német önkormányzati

programok koncepciójában. Ennek oka valószínűleg az, hogy komoly hagyományai vannak a

lakossággal folytatott közvetlen párbeszédnek: kerekasztal beszélgetések, fórumok, műhely

munkák. Alkalmazásuk az adott témák, projektek függvényében és tartományoktól függően

változnak, semmiféle szabályozás és törvény nincs. A legaktívabb a lakosság Bajorországban.

A német gyakorlatban ki kell emelni Berlint. A város sajátos történelmi múltja létrehozott egy

olyan rendszert, amelyet elsősorban a hagyomány legalizált. A város negyedeiben ún. „zsüri”

működik. Tagjai a körzet szakmailag tekintélyes személyiségei, akik a városnegyed

fejlesztését tekintik át, és ezzel kapcsolatosan tesznek javaslatot vagy bírálatot a város vezetés

irányába. Funkciójuk és működésük inkább hasonlít a civil szerveződésekére. A berlini példa

a részvételi demokrácia civil szervezeteken keresztüli fejlesztésére példa. A megoldás nagy

hátránya, hogy a német gyakorlatban a civil szervezet kötelezettségeit semmi sem

szabályozza, miként a város önkormányzatát sem kötelezi semmilyen jogszabály a javaslatok,

bírálatok elfogadására. A rendszer alapja a személyek morális elkötelezettsége a lakossági

érdekek iránt.

A lakosság és az önkormányzat közötti információáramlásban a német gyakorlat a helyi

médiumokra és az Internetre támaszkodik. Miután az Internet penetráció Európában itt a

legmagasabb, érthető, hogy az e-önkormányzatiság és az e-demokrácia megvalósítása jobban

előtérbe került az elmúlt évek fejlesztési programjaiban, mint a részvételi demokrácia

hagyományosabb megoldásai.

Hasonló helyzetet figyelhetünk meg a skandináv államokban. Itt elsősorban a rendkívül szórt

települési szerkezet, a lakosság relatíve alacsony száma a településeken, valamint az

infokommunikációs rendszerek magas penetrációja teszi indokolttá a demokrácia

fejlesztésének elektronikus útra terelését. A reflexió és kommunikáció elterjedt formái

különösen Svédországban és az Egyesült Királyságban a tanulmányi közösségek, kerekasztal

beszélgetések és a tematikus állampolgári fórumok.

29

Olaszország hagyományai a városállamokban gyökereznek. Ennek megfelelően nagy

hagyománya van a nyílt fórumoknak, kisebb településeken pedig a falugyűléseknek. Az

állampolgári kezdeményezéseknek az olasz törvények két szintjét különböztetik meg – mind

nemzeti, mind pedig regionális szinten – a népszavazást és a népi kezdeményezést. Az elmúlt

évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság részvétele mindkét esetben rendkívül

alacsony maradt. Ugyanakkor kialakulóban van egy sajátos modell, amelyet a szakirodalom

„a képviseleti rendszer alrendszerének” vagy „almodelljeként” emleget: az élet különböző

szektoraiban kialakult szövetségek, korporációk jutnak egyre fontosabb szerephez. Minden jel

arra mutat, hogy Olaszországban a civil szervezeteken keresztül lehet a lakosságot aktivizálni.

Ezzel szemben a területi elv csupán az igazgatási rendszer decentralizációját erősíti a

lakosságban még mindig élénken élő lokálpatriotizmusnak megfelelően. A mára már több

mint 150 várost tömörítő „Nuovo Municipio” valójában egy mozgalom, amely szervesen

kapcsolódik az Európai Szociális Fórumhoz. Nem egyszerűen csak a részvételi demokrácia

erősítését, hanem egy szociálisan érzékeny európai városok hálózatát kívánják kiépíteni a

„jól-lét” rendszerére alapozva. Ebben a koncepcióban fontos szerep jut az intelligens

fejlesztéseknek és az információs technológia társadalmi alkalmazásának.

Az előzmények összefoglalása

Európában a lokalitás szintjén a demokratikus párbeszéd intézményesített keretfeltételei

biztosítottak:

1. Fejlesztési Tanács: a helyi gazdaság, társadalom és kultúra, valamint a civil

szervezetek köréből meghívott (felkért) konzultatív szervezet. Feladata a

döntéshozó testületek munkájának szakmai szempontú támogatása.

2. Európai Unió helyi demokrácia kiszélesítésére vonatkozó irányelvei és

programja- Agenda 21: célja a jelenlegi struktúrán belül információáramlás

bővítése, a konzultációk lehető legszélesebb körre történő kiterjesztése.

3. Helyi „társadalmi szerződés” (Város / település charta): helyi szövetség a

város / település választott vezetése és a lakosság között a folyamatos

párbeszéd fenntartására a lakóhelyet érintő kérdésekben. Az Agenda 21

lehetőséget nyújt arra, hogy a lokalitás szereplői és a lakosság fejlesztési

célkitűzéseiket chárta formájában deklarálják és kifejezzék együttműködési

szándékukat. Tartalmi elemek: a döntéshozatalt megelőző konzultáció

rendszerének meghatározása, a projektek megvalósításában együttműködés és

30

aktív lakossági részvétel. Ez utóbbi kiterjedhet a lakókörzetben elvállalt

feladatok ellátására a lakosság részéről, a fejlesztéssel kapcsolatos folyamatos

tájékoztatásra az önkormányzat oldaláról, valamint a projekt tartalmának

esetleges változtatásaival vagy továbbfejlesztésével kapcsolatos

együttműködésre.

Számba véve az európai gyakorlatokat a helyi demokrácia alábbi intézményi modellje

rajzolódik ki.(1. ábra) A rendszer intézményesítését az alapelvekkel együtt több város

chartában rögzítette (Nice, Nord-Pas de Calais, Blanquefort, Clichy-la-Garenne, Saint-

Fargeau-Ponthierry, az olasz városok egységes chartát fogalmaztak meg stb.)

1. ábra

A strukturált párbeszéd rendszere különböző módon épül fel, amelyet a város, régió mérete és

helyi hagyományai nagymértékben befolyásolnak. (2. ábra) Összességében elmondható, hogy

szinte minden esetben ötvözik a horizontális és a vertikális elemeket.

31

2. ábra

6. A részvételi demokrácia lokális dokumentuma – avagy a

„település/város charta”

Általános gyakorlat az európai városokban, hogy a részvételi demokrácia rendszerének

bevezetését írott dokumentumban rögzítik. Ez a dokumentum rendszerint egy „charta”: a

strukturált párbeszéd rendszerének alapító okirata. Jelentősége abban áll, hogy az alkotmány

analógiájára törvényes kíván biztosítani a rendszer felállításához és működtetéséhez, egy

szóval „intézményesítéséhez”. Speciális jellemzője, hogy több elemet ötvöz:

1. Jogi keretek és alapelvek

• deklarálja a nemzeti alkotmányból következő állampolgári jogokat és

azoknak a helyi demokráciában való megjelenését;

• az önkormányzati testület részvételi demokrácia bevezetésére vonatkozó

határozatát;

• az önkormányzati program mindazon elemeit és prioritásait, amelyeknek

megvalósításában a lakosság aktív részvételére kíván támaszkodni;

2. Megállapodás az önkormányzat és a lakosság között - egyfajta „társadalmi

szerződés” a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia együttes gyakorlására.

Abban különbözik a társadalmi szerződéstől, hogy itt nem ellenérdekelt, egymással

szemben álló felek közötti megállapodásról, hanem a közös érdekeltségen alapuló

32

együttműködésről van szó.

• lakosság és az önkormányzati együttműködés alapelveit;

• az együttműködés kereteinek meghatározása (információ – kommunikáció –

átláthatóság stb.)

• az önkormányzat és a lakosság együttműködésére vonatkozó megállapodás.

Itt kell tisztázni azon általános jogokat, önkorlátozásokat és kötelezettségeket

mindkét félre vonatkozóan, amely az együttműködést lehetővé teszi;

• a strukturált párbeszéd akcióprogramja (a részvételi demokrácia szintjeinek

meghatározása, a szükséges projektek felsorolása a rendszer kiépítésére)

3. A helyi részvételi demokrácia „intézményei”: működésük és működtetésük

• a különböző szintek jogköreinek és működési feltételeinek meghatározása;

• az önkormányzat által vállalt kötelezettségek (információk biztosítása,

működési feltételek, meghallgatások, tematikus ülések, nyilvánosság, az

önkormányzati képviselőtestület által kijelölt felelősök stb.;

• a lakosság által vállalt kötelezettségeket (a szavazati többség biztosítása, a

párbeszéd demokratikus szabályainak elfogadása, a lakókörzethez

kapcsolódó projektekben való részvétel stb.)

• választások rendje

• működési rend (fórumok, körzeti képviselők ülése, konzultatív bizottságok

működési szabályainak alapelvei)

4. Kiemelt rövid és középtávú (terület-, gazdaság-, társadalom-, stb.) fejlesztési

projektek és programok, valamint azon általános témakörök meghatározása, amelyek

megvitatásában vagy megvalósításában az önkormányzat és a lakosság együttműködése

megvalósul.

5. A dokumentum tartalmának módosítására vonatkozó rendelkezések: Lényeges

eleme, hogy módosítás csak közös elhatározásból, a lakosság és az önkormányzat

közmegegyezésével történhet, bár a kezdeményezés joga mindkét felet megilleti.

Ugyanakkor időben szabályozza a módosítás lehetőségét: a dokumentum felülvizsgálata

évente (a körzeti megbízottak újraválasztásával egyidejűleg) vagy a képviseleti

demokrácia szabályaihoz igazodva, választási ciklusonként is történhet.

A dokumentumok minden városban mások és mások. Gyakran előfordul, hogy a fent

felsorolt elemek több különböző dokumentumban kerülnek megfogalmazásra. Így például

33

Blanquefortban az intézmények működésére vonatkozó megállapodás évekkel később külön

chartában került megfogalmazásra, amelyet a körzeti képviselők tanácsa dolgozott ki.

Ugyancsak gyakori jelenség, hogy a körzetek üléseit és a körzeti képviselők testületének

munkáját külön SZMSZ-ben rögzítik.

Az eltéréseket indokolja az is, hogy más-más politikai vagy társadalmi szituációban születnek

meg. Mint láttuk Porto Alegrében a választásokat megelőzően, egy politikai alku

eredményeként született megállapodás a részvételi demokrácia rendszerének kialakításáról.

Hasonló helyzet állt fenn Európában Nice városában: itt a 2001-es helyhatósági választások

listaállításának egyik fő alapelve a részvételi demokrácia elveit rögzítő dokumentum volt,

amelyet a választásban résztvevő minden párt és politikai szervezet aláírt. A dokumentum

leszögezi:

• A helyi részvételi demokrácia a társadalmi innováció alapja: a polgári öntudat

megújítása, elmélyítése és a polgári felelősségvállalás érdekében; lehetővé teszi a

lakosság szükségleteinek és kéréseinek jobb megismerését;

• Fel kell állítani a város részvételi demokráciájának strukturált rendszerét és biztosítani

kell folyamatos továbbfejlődését Nice városában;

• A struktúra részelemei: a kétirányú információáramlás, a vitatkozás színtereinek

kiszélesítése, biztosítani minden állampolgár számára a döntéshozatalban való

részvételt azon területen, amely személyesen érinti, a döntések megvalósulásának

folyamatába való betekintés biztosítása;

• A strukturált részvétel (párbeszéd) rendszerének tükröznie kell a területi elvet

(lakókörzet), a tevékenység (aktivitás) logikáját (civil szerveződések) és a demográfiai

viszonyok logikáját (különböző korosztályok, fogyatékkal élők, stb.)

• A struktúra működési feltételeit a város költségvetésében biztosítani kell;

• A részvételi demokráciának fokozatosan meg kell jelennie a döntéshozatalban is (a

város költségvetésének kialakítása);

• A jelöltek kötelezik magukat, hogy a leendő képviselőtestület tagjaiként előmozdítják

a részvételi demokrácia megvalósulását és sikerét Nice városában.

Az idézett dokumentum alapvetően a város politikai szereplőinek elkötelezettségét és a

pártpolitikai hovatartozástól független, a közös cél megvalósítására vonatkozó

együttműködési megállapodást tartalmazza.

34

Az itáliai városok által elfogadott chárta jellegzetessége, hogy az csak általános elveket és

célokat határoz meg. Lényegében nem más, mint az önkormányzati testületek

elkötelezettségének deklarációja a részvételi demokrácia iránt. Ugyanakkor rögzíti a városok

összefogását a lehető legjobb gyakorlat bevezetésére, a rendszer közös kidolgozására, a

munkában az egyetemekkel és kutatókkal, valamint más európai városokkal való

együttműködésre.

Ezzel szemben Franciaországban és Belgiumban minden város vagy régió saját chartát készít.

Közös vonásuk, hogy minden esetben rögzítik az alkotmányhoz (legújabban az Európai Unió

alkotmányához), az emberi jogok gyakorlásához és a nemzeti jogrendhez kapcsolódó

viszonyt. Néhány dokumentum hivatkozik az Agenda 21 programra (Grenoble - quartier

Teisseire, valamint nyíltan felvállalja a Porto Alegre-i minta követését (Párizs egyes

negyedei). A nagy metropoliszokban általános gyakorlat a rendszer tesztelése (Mons, Párizs,

Grenoble, Bordeaux). Ez egyben azt is jelenti, hogy az alapdokumentum csupán általános

alapelveket határoz meg a részvételi demokráciára vonatkozóan, a részleteket az adott

városnegyed dolgozza ki egy ideiglenes „dokumentumban”, amelyek a projekt befejeztével

beható elemzés után módosítva és a város egészére alkalmazva kerülnek megfogalmazásra

(Mons).

7. A részvételi demokrácia megteremtése Abán

A Stratégiakutató Intézet Kht. 2004. végén és 2005 elején felmérést készített annak

érdekében, hogy felmérje a helyi demokrácia kiszélesítésének esélyét, a társadalmi szerződés

létrehozásának lehetőségét, a lakosság fogadókészségét, és végül a tapasztalatok alapján

javaslatokat tegyen a strukturált párbeszéd kialakításának abai rendszerére, a lakosság és az

önkormányzat közötti együttműködést rögzítő társadalmi szerződés tartalmára, a rövid és

középtávú demokráciafejlesztési projektek irányaira.

A nagyközség lakossága a 2001. évi adatok alapján 4 265 főt számlál, a lakások száma 1 465,

ami nagyjából megfelel a település háztartásainak számával. A felmérést megelőzően a

település 42 lakókörzetre lett felosztva, amely nem tartalmazza a központtól távolabb fekvő,

önálló települési körzetként működő Bodakajtort és Felsőbárándot. (Ezek külön lakókörzetek

lesznek.) A körzetek kialakításánál két alapelv lett figyelembe véve: a területi /lakókörzeti

elv, valamint a felnőtt lakosság száma. Tekintettel arra, hogy az egy háztartásban élő felnőttek

35

száma változó, a háztartások, valamint az utcák pedig a lakókörzeti logika fenntartása mellett

nem oszthatók meg, a lakókörzetek mérete 65-79 fő között variálódik. Az átlagos méret 73 fő.

A felmérést két egymástól földrajzilag és szociológiailag is jól elkülöníthető körzetben

végeztük:

• A 3. körzetet alkotó Kastélykert utca felnőtt lakosainak száma 61 fő. A lakosok

többsége közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A többség pedagógus. Az

utca viszonylag új parcellázás eredményeként jött létre. Még vannak üres telkek, vagy

beköltözésre váró új lakóházak. A körzet a centrumhoz viszonylag közel fekszik. Az

utcában két önkormányzati képviselő is lakik. Összességében az itt élők a

középpolgárság körébe sorolhatók. A lakosság korosztályonkénti megoszlásában a

fiatalok és a középkorúak vannak többségben. Viszonylag kevés a nyugdíjas.

Válaszadók száma: 23

fő

A mintavételezés szabályainak megfelel.

férfi: 9 fő

nő: 14

fő

18-35 évesek: 7 fő Demográfiai szerkezet: matulus

36-45 évesek: 5 fő

46-62 évesek: 8 fő

62 év felettiek: 3 fő

alkalmazottak: 9 fő Gazdasági szerkezet: 65 % aktív kereső. A közösség

önfenntartó. vállalkozók: 5 fő

munkanélküli: 3 fő

nyugdíjas: 2 fő

egyéb inaktív

felnőtt:

4 fő

őslakos: 17

fő

betelepült: 6 fő

36

• A 18. körzet a község szélén, a faluból kivezető Kossuth L. utca egy részét és az arra

merőlegesen nyíló Jókai és Bem utcákat foglalja magába. A lakosság összetétele

változatos képet mutat: őslakosok, néhány éve Abára települt családok. A szociális

viszonyok mentén vizsgálva a körzetet változatos képet figyelhetünk meg, a

vállalkozó, szakmunkás, betanított munkás, mellett itt élnek nagycsaládosok, egyedül

álló nyugdíjasok, leszázalékolt rokkant nyugdíjasok. A lakosság összetétele tehát igen

heterogén. A többség inkább a szociálisan támogatásra szorulók, a létminimum

határán vagy ahhoz közel állók körébe tartozik. Korosztályi megoszlás tekintetében itt

is a fiatalabb és a középgeneráció a domináns. A lakosság többsége alapfokú vagy

középszintű (szakmunkás) végzettséggel rendelkezik.

Válaszadók száma: 35 fő A mintavételezés szabályainak

megfelel.

férfi: 17

nő: 18

18-35 évesek: 15

Demográfiai szerkezet: matulus 36-45 évesek: 6

46-62 évesek: 10

62 év felettiek: 4

alkalmazottak: 13

Gazdasági szerkezet: 57 % aktív

kereső. A közösség önfenntartó.

vállalkozók: 7

munkanélküli: 0

nyugdíjas: 8

egyéb inaktív felnőtt: 7

őslakos: 19

betelepült: 16

A felmérés személyes típusú volt, előre elkészített, a nemzetközi tapasztalatokat és az Abán

már korábban, a nagyközség intelligens stratégiájának elkészítéséhez kapcsolódó

felméréseink és interjúink tapasztalatai alapján kialakított kérdőív alapján zajlott, amelyet az

intézet által kijelölt kérdezőbiztosokkal végeztettünk el. Ennek a technikának köszönhetően a

kérdezőbiztosok személyes benyomásait, tapasztalatait is be tudjuk építeni javaslatainkba.

37

A felmérés eredeti célja az volt, hogy a két lakókörzetben minden felnőtt állampolgárral

kitöltessük a kérdőívet. Ennek a kérésnek csak részben tudtunk eleget tenni: a megkérdezettek

megtagadták a válaszadást, az egy háztartáson belül élők közül nem találtunk mindenkit

otthon, néhány lakos előzetes kérésre sem tudott megfelelő időpontot adni, az ingatlanban

senki sem lakik (beköltözés előtt áll, vagy nem él Abán). A felmérés pozitív eredménye, hogy

sikerült mindegyik körzetben reprezentatív mintát készíteni (a 3. körzetben 37,7 % - a 18.

körzetben 49,3 %). A minta Aba vonatkozásában 58 fő, meghaladja a lakosság 1 százalékát

(1,36 %).

A vizsgálatot négy kérdéskör mentén végeztük, összesen 38 kérdés szerepelt a kérdőíven:

1. Az első kérdéscsoport a lakosság jelenlegi aktivitását és a civil szervezetkehez fűződő

viszonyára, azok tevékenységének értékelésére vonatkozott. – Arra kerestünk választ, hogy a

helyi demokráciafejlesztésben milyen szerepet játszhatnak a jelenleg működő civil

szervezetek, mennyire fedik le a lakosságot tevékenységükkel, mekkora a mozgósító erejük,

valamint azt vizsgáltuk, hogy a jelenlegi helyzetben milyen mértékű a lakosság társadalmi

aktivitása.

Ebben a vizsgálatban összesen 8 kérdést tettünk fel:

1. Tagja-e valamely helyi társadalmi szervezetnek? – Az összesített válaszok alapján a

lakosság jelenlegi társadalmi aktivitása alacsony (22,4 %). Ugyanakkor lényeges különbség

figyelhető meg a két körzet között: míg a 3. körzetben a lakosság 35 százaléka vesz

tevékenyen részt Aba civil életében, addig a 18. körzetben csupán 20 százalék.

2. Amennyiben Ön nem tagja egyetlen civil szervezetnek sem, jelölje meg annak okait – A

válaszok összesítésében a sorrend a következő volt:

1. Időhiány;

2. Nem kerestek meg;

3. Nem érdekli; Egyéb;

4. Nincs olyan szervezet, amely felkeltené érdeklődését

38

3. Ön szerint milyen hatékonysággal tudja céljait megvalósítani Abán ma egy civil

szerveződés? - A lakossági megítélés átlaga közepes. Ugyanakkor feltűnő, hogy a 3. körzet

lakossága kritikusabban ítéli meg a civil szervezetek jelenlegi munkáját (3-as osztályzat), míg

a 18. körzetben ennél jóval jobb megítéléssel (3,6-os osztályzat) találkoztunk. Ez azért

érdekes mert pontosan ebben a körzetben alacsonyabb a társadalmi aktivitás. Az első három

kérdésre adott válaszokat összevetve arra kell következtetnünk, hogy az időhiány mellett a

„nem kerestek meg” válasz, valamint a motiváltság a részvételben fontos szerepet játszik.

4. Hogyan ítéli meg a civil szervezetek érdekérvényesítő képességét Abán? – Az előző kérdés

válaszaihoz hasonlóan itt is a 18. tehát aktivitását tekintve a passzívabb körzet értékelése a

magasabb (jó, 3,57-es osztályozat), míg a 3. körzetben közepes volt a megítélés.

5. Ön szerint a civil szervezetek képesek a lakossági problémák képviseletére? - A

megkérdezettek közel fele (44,8 %) pozitívan nyilatkozott. Az igen válaszok többsége ebben

az esetben is a 18. körzetből került ki. A nem válaszolók vagy „nem tudja” választ adók

aránya 10 %, és ugyancsak a 18. körzetből származnak.

6. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés javítására milyen

megoldásokat javasolna? – A megkérdezettek többsége nem tudott választ adni. Statisztikai

szempontból a válaszok nem értékelhetők. Néhány elszigetelt, bizonytalan javaslattal azonban

találkoztunk: problémák jelzése az önkormányzat felé, tényleges segítségnyújtásban

közreműködés, önkormányzat részéről nagyobb nyitottság, anyagi támogatás növelése,

fejlesztések hatékonyságának növelése érdekében szükség esetén együttműködés. A válaszok

másik csoportja megelégedést tükröz: úgy jó ahogy van, meg vagyunk elégedve – Kutatói

megfigyelés: pozitív válaszok elsősorban az önkormányzat tevékenységére és nyitottságára

vonatkoztak. A válaszolók többségét váratlanul érte, hogy javaslatokat kértünk tőlük.

Általánosságban megállapítható, hogy az emberek a kritikán túl nem gondolkodnak azon,

miként lehetne javítani a meglévő állapotokon. Ez elsősorban a lakosság

kezdeményezőképességének gyengeségét, és a változtatás felelősségének az önkormányzatra

való hárítását mutatja.

7. Jobbnak látná-e, ha az abai önkormányzat közvetlenül kérné ki a lakosság véleményét a

fontos közügyeket érintő kérdésekben? – Az eredmény rendkívül magas: összességében a

megkérdezettek 81 százaléka tart igényt a közügyeket érintő kérdések közvetlen

megtárgyalására és a vélemény nyilvánítás lehetőségét. A két körzet között jelentős eltérés

39

mutatkozik. Míg a 18. körzetben 91,4 %, addig a 3. körzetben csak 65 % helyesli, hogy

önkormányzat közvetlenül kérje ki a véleményüket. A különbség minden bizonnyal a

„centrum” és a „periféria” közötti különbséggel magyarázható. A Kastélykert utca lakóinak

informáltsága nagyobb: a képviselők laknak az utcában, általánosabb a kábeltévé figyelése,

nagyobb társadalmi aktivitás a jellemző.

2. A második kérdéscsoport a hagyományos képviseleti demokrácia megítélésére

vonatkozott. – Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mennyire elégedett a lakosság a

hagyományos képviseleti demokrácia által biztosított lehetőségekkel, miként ítéli meg az

önkormányzat és a lakosság kapcsolatát, miként vélekedik a demokrácia kiszélesítéséről.16

Ebben a kérdéskörben is kíváncsiak voltunk a jobbító szándékú javaslatokra. –

1. Véleménye szerint a hagyományos képviseleti demokrácia önmagában alkalmas-e a

lakosság / lakókörzet sajátos és egyedi gondjainak orvoslására? – Az összes

megkérdezettek 46,5 százaléka, tehát valamivel kevesebb, mint fele válaszolt igennel.

Az igen és nem válaszok mindkét körzetben közel azonos arányt mutattak.

18. körzet : 44, 4 % szerint alkalmas

3. körzet : 43, 0 % szerint alkalmas

A megkérdezettek egyetlen esetben sem utasították el a válaszadást, ami azt mutatja,

hogy határozott véleményük van. – Összességében tehát a lakosság körében, ha

kicsiny különbséggel is, azok vannak többségben, akik kritikusan nézik a jelenlegi

demokrácia gyakorlatot.

2. Amennyiben válasza „Nem”, miben látja a hiányosságok okait? – Kutatói

megfigyelés: a megkérdezettek többsége hangsúlyozta, hogy Abán nem jelenik meg a

pártalapon történő politizálás sem a közéletben, sem pedig az önkormányzat

tevékenységében. A válaszok statisztikailag nem értékelhetők, de tanulságosak: a

képviselők nem mindig azt képviselik amit mi akarunk, a lakókörzettel kapcsolatos

kérdések nem jelennek meg a választásoknál, jobban meg kellene ismerni a helyi

(lakókörzeti) problémákat, a képviselők nem ismernek minden embert, a periférián

lakunk… A válaszok mögött a lakosság és a lakókörzet megismerésének valós igénye

húzódik meg.

3. Miként lehetne, véleménye szerint, a jelenlegi helyzeten javítani? – A javaslatok

statisztikailag nem értékelhetők. A válaszok többsége a nyilvánosságra, a lakossági

vélemények felmérésére és a döntéseket megelőző nyilvános vitákra vonatkozott.

40

Kutatói megfigyelés: összességében mindenki elismerte, hogy Abán a tájékoztatás elég

jó, de lehetne javítani rajta (nincs mindenkinek kábeltévéje, sokan igényelnék az írott

tájékoztatást). A falugyűlések abszolút népszerűségnek örvendenek, szívesen látnák a

gyakoribb, de időben rövidebb gyűléseket. Fontos szempontnak tartják a „közelséget”

– körzetenként rendezendő tájékoztatókat (idősek, családosok). A válaszok között

elhangzott a lakosság közvetlen megkeresése, nagyobb beleszólási lehetőség

biztosítása és a nyilvános viták rendezése.

4. Amennyiben erre lehetőség nyílna, hajlandó lenne-e Ön aktívan részt venni a helyi

demokrácia működésének javításában? – A válaszok 53,4 százaléka igen. A

körzetenkénti megoszlás közel azonos:

3. körzet: 54,5 % igen

18.körzet: 54,2 % igen

A válaszokat szándéknyilatkozatnak vagy érdeklődésnek tekintve, megállapíthatjuk,

hogy a lakosság több mint fele nyitott a demokrácia kiszélesítésének irányába. Ez a

hajlandóság jóval meghaladja a jelenleg tapasztalható civil aktivitás mértékét. Az igen

válaszok pontosan lefedik azt a réteget, amely kritikával szemléli a hagyományos

képviseleti demokrácia működését (ld. 2. kérdéscsoport, 1. kérdés)

5. Véleménye szerint mi a különbség a helyi közpolitika és a pártpolitika között? – Arra

voltunk kíváncsiak, hogy a lakosság mennyire van tisztában a közéletben jelenleg

használatos fogalmak értelmezésével. – A válaszok statisztikailag nem értékelhetők.

Pontos fogalmi meghatározást szinte senki sem adott. Ez azért fontos, mert a helyi

demokráciával és közélettel kapcsolatos vélemények, nézetek nem a tanult vagy

hallott szólamokat, hanem az emberek saját felfogását tükrözi. A véleményekben a

demokrácia iránti igény is megfogalmazódik. A válaszok többsége a következő volt:

• Közpolitika: az emberek a maguk ügyében döntenek. Pártpolitika: Az a

cirkusz, ami a parlamentben folyik.

• A polgármester törődik az emberekkel, nem kell pártpolitika

• Közpolitika: ami minket érint. Pártpolitika: nem érdekel minket

• Abán a pártpolitika nem nagyon jelenik meg, nem érződik az önkormányzat

párt-elkötelezettsége

• A lakosság érdeke a fontos, nem kell párt, ideológia

• Közpolitika: a lakosság aktív részvétele és érdekei alkotják a választás fő

szempontjait

41

• Közpolitika: a lakosság folyamatos bevonása a döntések előkészítésébe

• Látjuk, ha nem is egyértelmű a különbség

• nem sok minden, nem érzékelhető, nem érdekel

• összefonódik

6. A helyi demokrácia kiszélesítése szempontjából a pártpolitika (1) vagy az attól

független lakossági érdekek mentén történő közpolitika (2) erősítését tartja

fontosabbnak? - A lakosság 91 %-a szerint a közpolitika (2) erősítése a fontosabb. A

két körzet válaszai között szignifikatív különbség tapasztalható: a 3. körzetben a

megkérdezettek 74 %-a, míg a 18. körzetben 96 %-a tartja fontosabbnak a közpolitika

jövőbeni erősítését.

7. Értékelje az ötös skálán az abai önkormányzat és a lakosság között kialakult

együttműködést! – A kapott válaszok átlaga: 3,65, közepes. A két körzet minősítése

közel azonos:

3. körzet : 3,5 (közepes);

18. körzet: 3,7. (Ez utóbbi a statisztikai értékelés alapján „jó” minősítésnek

tekintendő)

8. Milyen megoldásokat javasolna a lakosság és az önkormányzat együttműködésének

javítására? – A válaszok statisztikailag nem értékelhetők. A következő válaszok

voltak jellemzőek:

• Információ áramlás, tájékoztatás: akinek nincs otthon kábeltévéje kevés

információhoz jut, szórólapok, ingyenes helyi lap, több falugyűlést, pontosabb

tájékoztatás

• Önkormányzat: nagyon leterhelt, jó lenne bővíteni; teljesítse, amit vállalt, az

önkormányzat kezdeményezzen, mert ők tájékozottabbak, a vélemények

közvetlen megkérdezése

• Lakosság: az érdeklődő mindenről tudhat, az emberek véleménynyilvánítása

lehetne aktívabb, legyen aktívabb és odafigyelőbb

Az elégedett válaszok kiemelték a kábeltévé műsorainak színvonalát, dicsérték a

falugyűléseket, és kifejezték bizalmukat az önkormányzat tevékenysége iránt.

Általános megközelítés a lakosság körében, hogy a kezdeményezéseket az

önkormányzattól várják.

A helyi részvételi demokrácia szervezésében bár a lakossági igények

42

megfogalmazódnak, Abán is elvárt, hogy az első lépéseket az önkormányzat tegye

meg. A javaslatokban megfogalmazódik az önkritika is, igazolva az első kérdéscsoport

alapján tett megállapításainkat.

3. A harmadik kérdéscsoportban a részvételi demokráciával kapcsolatos tájékozottságot,

nyitottságot és a strukturális párbeszéd helyi modelljének kialakításához szükséges

információkat gyűjtöttük csokorba. – A kérdések több esetben is a korábbi válaszok

kontrolljaként lettek megfogalmazva. Mivel az abai képviselőtestület már határozatban

döntött a részvételi demokrácia programjának elindításáról, fontosnak tartottuk, hogy a

kérdések konkrétak, igen nem válaszokkal egyszerűen eldönthetők legyenek és a tervezett

program megvalósításához kapcsolódjanak.

1. Hallott-e már a részvételi demokráciáról? – Csupán a lakosság 31 százaléka hallott

róla. A 3. körzetben: 33,3 %, a 18. körzetben: 31,4 % válaszolt igennel. – Az

eredmények alapján sem a képzettségi szint, sem a társadalmi helyzet, sem pedig a

korosztály alapján nem mutathatók ki szignifikáns különbségek. Kutatói megfigyelés:

a fiatalok körében (18-30 évesek) feltűnően sokan adtak nemleges választ. Ebben a

körben igen többször szembesültünk a közélettel kapcsolatos érdektelenséggel.

Valamiféle sértődöttség is megfogalmazódott egy-egy beszélgetés során. Fontos lenne

a helyi fiatalok részvételét felerősíteni!

2. Mit üzen Ön számára a „részvételi demokrácia” fogalma? – 58 válaszból 46 a 1.

részvételt és 2. a lakosság közéletbe való bevonását jelölte meg.

3. Fontosnak tartja-e a lakosság aktív részvételét Aba arculatának és jövőjének

alakításában? – A megkérdezettek 91,3 százaléka fontosnak tartja. Az igen válaszok

megoszlása a korábbi mérési eredményeket erősíti, amennyiben a választ adók

18. körzetben: 97,19 %-a,

3. körzetben : 82,6 %-a

támogatja a lakosság aktív bevonását a helyi közéletbe.

4. Amennyiben lehetőség nyílik a személyes részvételre Aba közügyeiben, Ön szerepet

vállalna-e? – A megkérdezettek 58,6 százaléka mutat hajlandóságot a személyes

részvételre. A pozitív válaszok aránya:

3. körzet: 57,0 %

18. körzet: 62,8 %

43

A nemmel válaszolók három csoportja különíthető el:

1. Eleve elutasítanak mindenféle közéleti tevékenységet;

2. Koruknál vagy egészségi állapotuk miatt nem vállalnak közéleti szerepet;

3. Időhiány.

5. Szükség esetén részt vállalna-e a lakókörzetében elfogadott programok, feladatok

megvalósításában? – A választ adók 84,4 százaléka részt vállalna. A pozitív válaszok

aránya:

3. körzet: 81 %

18. körzet: 91,4 %

6. Amennyiben Ön vállalkozó, hozzájárulna-e ahhoz, hogy vállalkozásának

lehetőségeihez mérten segítse közvetlen lakókörnyezetének fejlődését (munkával,

pénzzel, szervezéssel stb.) – A kérdésre abban az esetben is kértük a választ, amikor a

választ adó nem volt vállalkozó (ők vannak többen). Ennek oka kettős: a polgárok

többsége akarva vagy kényszerből bármikor önálló vállalkozásba kezdhet. A

kérdésben ugyanakkor megfogalmazódik a szolidaritás készsége is. – A választ adók

70,6 százaléka az igen választ jelölte meg.

3. körzet: 52, 0%

18. körzet: 85,7 %

A megkérdezett vállalkozók többsége igennel felelt kérdésünkre, de többen hangot

adtak azon véleményüknek, hogy anyagiakkal nem támogatnák a közösségi

tevékenységeket.

A válaszok alapján Abán a szolidaritási készség magasnak mondható, s ez a részvételi

demokrácia gyakorlata szempontjából előnyös adottság.

7. Egyet ért-e azzal, hogy Aba nagyközségben a közügyek megvitatása lakókörzetek

szerint történjen? – A megkérdezettek 72,4 százaléka egyetért. A pozitív szavazatok

lakókörzetenkénti aránya

3. körzet: 77,0 %

18. körzet: 71,4 %

8. Egyet ért-e azzal, hogy a lakókörzeten belül lefolytatott viták, a parttalanság

kiküszöbölése érdekében, előre meghatározott ügyrend mentén történjenek, a

vélemények és határozatok pedig, jegyzőkönyvben rögzítve, szavazással történjenek? –

A megkérdezettek 100 százaléka egyetért.

9. Egyet ért-e azzal, hogy Aba nagyközség önkormányzata és a lakosság között olyan

44

társadalmi szerződés jöjjön létre, amelyet a település minden lakója aláír és személy

szerint kötelezettséget vállal arra, hogy lakókörzetében tevékenyen részt vesz a

programok megvalósításában? – A megkérdezettek 82,7 százaléka egyetért. A pozitív

válaszok lakókörzetenkénti aránya

3. körzet: 87,0 %

18. körzet: 80,0 %

10. Milyen jogokat és kötelezettségeket kellene, véleménye szerint, tartalmaznia a

társadalmi szerződésnek? (A lakosságra és az önkormányzatra vonatkozóan) – A

válaszok statisztikailag nem értékelhetők. Nem igazán értik a társadalmi szerződés

lényegét. A javaslatok sorából kiemelnénk az alábbiakat:

- A lakosságra vonatkozóan: minden polgár csak abban a kérdéskörben szavazzon,

amely őt magát és lakókörzetét közvetlenül érinti; a szavazás lakókörzetenként

kerüljön lebonyolításra; személyre szabott feladatok; a felvállalt feladat

elvégzésére kötelezettség; informálódási és tájékozódási jog; véleménynyilvánítási

jog; körzeti képviselő és annak megválasztása;

- Önkormányzatra vonatkozóan: rendszeres tájékoztatásfejlesztési kérdésekben,

közpénzek felhasználásáról; a projektek meghatározása és tájékoztatás a

megvalósítás menetéről; a vállalt feladatokhoz szükséges támogatás biztosítása.

11. Egyet ért-e azzal, hogy a készülő társadalmi szerződés szövege előzetesen lakossági

vitára legyen bocsátva? – A megkérdezettek 94,8 százaléka egyetért.

12. Egyet ért-e azzal, hogy a lakókörzetben közösen kialakított véleményt, állásfoglalást

egy megbízott civil személy képviselje az önkormányzat irányában? - A

megkérdezettek 100 százaléka egyetért.

13. Milyen tulajdonságokkal kell véleménye szerint rendelkeznie a megbízott körzeti

képviselőnek?- A megjelölt tulajdonságok sorában a leggyakoribbak:

- Jó kommunikációs képesség,

- empátia,

- helyi problémák ismerete,

- talpraesett

Többen megjelölték a jó szervező képességet, valamint a 18. körzetben

a becsületességet.

Milyen általános kérdésekben kérje ki mindenképpen az önkormányzat választott

testülete a lakosság véleményét?

45

14. Milyen általános kérdésekben kérje ki mindenképpen az önkormányzat választott

testülete a lakosság véleményét? – A leggyakoribb válaszok a közművekre és a

beruházásokra (pl. strandfürdő) és általában a területfejlesztési valamint közbiztonsági

kérdéseket jelölték meg.

15. Melyek azok a speciális kérdések, amelyeknek a figyelembevételét fontosnak tartja a

döntéshozatalokban? - A leggyakrabban a közműveket – utak, csatornázás,

vízelvezetés (18. körzetben), közellátás, parlagfű irtása – jelölték meg.

Az első kilenc kérdés válaszait és a pozitív válaszok arányának növekedése figyelemre méltó.

Míg a részvételi demokrácia fogalmára vonatkozó kérdésünkre a válaszolók csupán 31

százaléka nyilatkozta azt, hogy hallott róla, az annak tartalmára és a személyes részvételre,

valamint a strukturált párbeszéd megvalósítására és a társadalmi szerződésbe személyes

elkötelezettségre adott igen válaszok száma egyre növekszik. Ebből arra lehet következtetni,

hogy lényegét tekintve az önkormányzat kezdeményezését a lakosság egyértelműen támogatja

a vizsgált körzetekben. A jelenség ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendszer

bevezetése előtt komoly felvilágosító munkára lesz szükség.

A strukturált párbeszéd rendszerének kulcskérdéseit illetően az abai önkormányzat

kezdeményezése teljes egészében lakossági támogatásra számíthat. A lakókörzeti képviselői

rendszert mindenki üdvözli. Egyetlen szkeptikus megjegyzéssel találkoztunk, aki a régi

lakóbizalmi (?) szerep visszaállítását véli látni. Ez is jól mutatja, mennyire fontos a kezdeti

felvilágosító munka, amelyet a társadalmi szerződés nyilvános vitáiba be kell építeni.

4. A negyedik kérdéscsoportban a közvetlen demokrácia (e-demokrácia) irányába való

fejlesztés lehetőségeit vizsgáltuk. – A vizsgálat célja egyrészt a információáramlás

intenzitásának növelése érdekében a lakosság informálódási szokásainak felmérése, másrészt

annak meghatározása, hogy milyen intelligens szolgáltatásokkal és korszerű megoldásokkal

kombinálható a strukturált párbeszéd helyi modellje. A közép és hosszú távú fejlesztések

során a projekt miként kapcsolható más projektekhez (e-közigazgatás fejlesztése, kistérségi

szintű részvételi demokrácia, kábeltévé fejlesztés, Intranet, interaktív rendszerek), amelyek

kitágítják a pályázati lehetőségeket is.

16. Hallott-e már az e-demokráciáról? – Az összes választ adó 41,3 százaléka már hallott

róla. A pozitív válaszok lakókörzetenkénti aránya

46

3. körzet: 34,7 %

18. körzet: 45,7 %

1. Figyelemmel kíséri-e a helyi kábeltelevízióban közvetített önkormányzati adásokat? –

A megkérdezettek 62 százaléka figyelemmel kíséri.

3. körzet: 73,9 %

18. körzet: 54,2 %

Kutatói megfigyelés: a 18. körzetben sok háztartásba nincs bevezetve a Kábeltévé,

sokan nem tudják megfizetni. Így a válaszok nem tükrözik a lakossági érdeklődés

valós mértékét.

2. Milyen rendszerességgel? – Az összes megkérdezett 67,2 százaléka rendszeresen,

vagy néha követi a közvetítéseket (rendszeresen: 29,3 %; néha: 37,9 %). Kutatói

megfigyelés: az előző válaszhoz viszonyított eltérés főként a miatt van, hogy az

idősebbek nem otthon, hanem családtagjaiknál, barátaiknál vagy egyéb nyilvános

helyen néha vagy rendszeresen nézik a közvetítéseket, és válaszaikban ezt jelezték.

17. körzet(%) 18. körzet(%)

Rendszeresen 36,3 25,7

Néha 59 25,7

Soha 4,6 48,6

3. Kifejtené-e a véleményét a testületben zajló vitatott kérdésekről? – A megkérdezettek

60,3 százaléka kifejtené.

3. körzet: 43,4 %

18. körzet: 71,4 %

A két körzet között mutatkozó hatalmas különbségek jól mutatják, hogy a centrumtól távol

fekvő körzetek lakóiban nem csak az informálódás, hanem gondolataik és véleményük

kifejtése iránti igény is sokkal nagyobb. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy ezekben a távol

fekvő körzetekben a tájékoztatás és lakossági fórumok szervezésére, a közvetített információk

tartalmára és a vélemények meghallgatására jobban oda kell figyelni. Tanácsos sűrűbben

fórumokat rendezni, a lehetőséghez mérten több képviselő és a polgármester is legyen jelen.

Fontos az empátia, az odafigyelés. A projektek, programok kialakítását úgy kell összeállítani,

hogy a lehetőségekhez mérten minél többen érintve legyenek.

4. Jelentős változásnak tekintené-e, ha minden lakos elektronikus postában megkapná a

47

testületi döntések rövid összefoglalását? – A lakosság 87,9 %-a jelentős változásnak

tekintené. Az igen választ adók megoszlása körzetenként igen magas, annak ellenére,

hogy csak keveseknek van lehetőségük a hálózati hozzáférésre:

3. körzet: 91,3 %

18. körzet: 85,7 %

5. Ösztönzően hatna-e a helyi közéletre, ha a honlapon elérhetővé válnának a testületi

ülések jegyzőkönyvei? – A lakosság 77,5 %-a szerint ösztönzőleg hatna, annak

ellenére, hogy csak keveseknek van lehetőségük a hálózati hozzáférésre.

3. körzet: 74 %

18. körzet : 70,3 %

6. Ösztönzőleg hatna-e, ha Aba nagyközség honlapján vitafórumokat és tájékoztató

szavazásokat rendeznének? – A lakosság 70,6 %-a szerint ösztönzőleg hatna.

3. körzet: 78,2 %

18. körzet : 80 %

Kutatói megfigyelés: Amint tevékeny részvételről szólnak a kérdések, a pozitív

válaszok aránya is nő.

7. Részt venne-e otthon vagy a teleházban elektronikus szavazáson? - A lakosság 81 %-a

részt venne. Az igen szavazatok körzetenkénti megoszlása:

3. körzet : 91,3 %

18. körzet : 74,2 %

8. Rendelkezik-e otthonában számítógéppel vagy internet eléréssel? – A válaszok nem

tekinthetők reprezentatívnak, mert az egy háztartásban élők válasza

megsokszorozódik.

9. Rendelkezik-e kábeltelevízióval? - A válaszok nem tekinthetők reprezentatívnak, mert

az egy háztartásban élők válasza megsokszorozódik.

10. Rendelkezik-e minimális számítástechnikai ismeretekkel az önkormányzat elektronikus

szolgáltatásainak igénybevételéhez? – A lakosság 65,5 %-a rendelkezik. Az igen

válaszok megoszlása körzetenként:

3. körzet : 52,1 %

18. körzet : 62,8 %

11. Rendelkezik-e mobiltelefonnal?- A lakosság 81 %-a rendelkezik.

3. körzet : 82,6 %

18. körzet : 80 %

48

12. Jónak tartaná-e, ha az önkormányzat szolgáltatások mobiltelefonon is elérhetőek

lennének? – A lakosság 74,1 %-a jónak tartaná.

3. körzet : 60,8 %

18. körzet : 72,2 %

Kutatói megjegyzés: a két körzet igen válaszainak arányában különbség igen jelentős

és magyarázatra szorul.

13. Jónak tartaná-e, ha rendszeresen lennének olyan helyi szavazások, amelyeken

mobiltelefonnal is részt lehet venni? – A lakosság 79 %-a jónak tartaná.

3. körzet : 73,9 %

18. körzet : 74,2 %

14. Részt venne-e Ön ilyen szavazásokon? - A lakosság 81 %-a részt venne.

3. körzet : 78,3 %

18. körzet : 82,8 %

A felmérés kiértékelése

1. A válaszok tekintetében a megkérdezettek életkora, foglalkozása, neme nem eredményezett

szignifikáns különbséget (bár a nők szívesebben vennének részt a helyi civil szervezetek

munkájában, míg a nyilvános szereplésre inkább a férfiak vállalkoznának.)

2. A felnőtt, 30 év fölötti korosztály érdeklődése a közügyek iránt nagyobb, mint a fiataloké.

A fiatalok szkeptikusak a helyi demokráciával szemben. A közügyek iránt alacsony az

érdeklődés ebben a korosztályban.

3. Szkepticizmus és bizonyos visszahúzódottság jellemzi a legtöbb Abára betelepült új lakos

magatartását. Különösen a fiatalok nehezen találják helyüket a község életében: személyes

kapcsolataik elenyészők, még nem igen ismerik ki magukat a helyi közéletben, elszigetelten

élnek, munkahelyük többnyire Székesfehérvárhoz vagy más településekhez köti őket.

Integrálódásukhoz szükségesnek látszik a külső segítség, megkeresés.

4. Bár a demokráciafogalmak (képviseleti, részvételi, e-demokrácia) homályosak és

hiányosak, abban kivétel nélkül egyetértettek, hogy pártpolitika helyett a közpolitika

fejlesztése indokolt.

49

3. ábra

5. A fogalmak tisztázatlansága ellenére a demokrácia kiszélesítése iránt nem csak nyitott a

lakosság, hanem igényli is. A megkérdezettek részvételi készségét vizsgáló kérdéseinkre adott

válaszok, valamint a jelenlegi aktivitási ráta összehasonlítása alapján az abai lakosság közéleti

aktivitási potenciálja igen magas. Ez azt jelenti, hogy a területi elv bevezetése jelentősen

fokozhatja, optimális esetben négyszeresére növelheti, a jelenlegi társadalmi

aktivitást.(4.ábra)

6. Általános tendencia, hogy a lakosság részt venne különféle társadalmi akciókban,

amennyiben erre lehetősége nyílna, de a kezdeményezést elsősorban választott képviselőiktől

és a polgármestertől várják. Ebből arra következtethetünk, hogy nem vált ki ellenszenvet,

hogy a részvételi demokrácia helyi akcióprogramját felülről kezdeményezi az önkormányzat.

7. Konkrét problémák felmerülése esetén (pl. munkanélküliség, egészségi állapot romlása)

egyéni, „személyre szabott” megoldásokat várnak az önkormányzattól, illetve a civil

szervezetektől. A társadalmi szerződésben meghatározásra kerülő akcióterv kidolgozásakor

erre különösen figyelemmel kell lenni.

50

4. ábra

8. A területi alapon kialakítandó lakókörzeteket, a választott körzeti képviseletet és a

folyamatos tájékoztatást a lakosság egybehangzóan támogatja. Az összes lehetséges

képviseleti megoldás – civil szervezetek, a jelenlegi politikai logikára épülő képviseleti

demokrácia és a lakókörzeti képviselet - között ez utóbbi iránt a legmagasabb a bizalom. (5.

ábra)

51

5. ábra

9. A legtöbb embert meglepte a társadalmi szerződés gondolata, de minden esetben

üdvözölték a nyilvános vitáját (82,7%). Ez az arány nagyjából megfelel a lakókörzeti

képviselői rendszer támogatottságának (6. ábra). A társadalmi szerződés vitája lehet a

rendszer első igazi próbatétele.

6. ábra

10. Teljes körű egyetértés van a tekintetben is, hogy a lakókörzeti ülések, viták előre

meghatározott és elfogadott ügyrend mentén, jegyzőkönyvben vezetve történjenek. A

parttalanság elkerülésére támogatják az időkorlátozást.

11. Számítógép, illetve más informatikai eszközök használatát, kezelésük elsajátítását önként

vállalják azok is, akik egyelőre nem rendelkeznek ilyen eszközökkel, illetve ismeretekkel.

Összességében minden újdonságot szívesen kipróbálnának (ami nem kerül pénzbe).

12. Annak ellenére, hogy személyes lehetőségeik az eszközöket és az infrastruktúrát illetően

korlátozottak – a kábeltévé sok háztartásban nincs, csak igen kevés háztartásban van hálózati

hozzáférés, valamivel jobb a számítógéppel való ellátottság,– támogatják az ezen irányú

fejlődést. Az infokommunikációs eszközök területén a mobil telefon a legelterjedtebb, a

lakosság mintegy 80 %-a számára hozzáférhető. A jövő szempontjából új lehetőséggel

kecsegtet a 3. generációs készülékek rohamos terjedése, így az önkormányzat azon terve,

hogy minden abai lakos saját elektronikus postaládába kapja meg a fontos helyi információkat

52

már elérhető közelségbe került. Természetesen a mobil szolgáltatások nem pótolják a

szélessávú hozzáférés infrastruktúrájának hiányát, de jelentősen javíthatja az

információáramlás intenzitását.

8. Javaslatok a helyi demokráciájának fejlesztésére, a

társadalmi szerződés létrehozására (2005 január)

Európában a részvételi demokrácia megvalósításának programját elméletileg - az

információtól a közös döntésig (a valós részvételig) – négy fejlesztési szakaszra bonthatjuk:

1. Az információáramlás kétirányúsítása: a választott képviselők és az önkormányzati

intézmények számára lehetővé teszi a lakosság elvárásainak, kívánságainak jobb

megismerését; a lakosság betekintést nyerhet a döntések tartalmába és a döntéshozók

szándékainak és az önkormányzattól független objektív feltételek megismerésébe. –

Ez a szint Abán egy éven belül megvalósítható. Ki kell dolgozni az információáramlás

különböző technikáinak rendszerét.

2. Konzultációs rendszer (strukturált párbeszéd) kialakítása: a lakosság kifejtheti

álláspontját az adott kérdésekben, de a hatalom gyakorlói nem kötelesek azt

figyelembe venni a döntéshozatalok során. – A második szint eléréséhez Abán a

feltételeket biztosítottnak látjuk. A felmérések valamint a már korábban is

rendszeresített falugyűlések népszerűsége alapján mind az önkormányzat, mind pedig

a lakosság részéről a szándék megvan. A lakókörzetek képviseleti rendszerének

kialakítása és a társadalmi szerződés megkötése e téren alapvető fontosságú.

3. Egyeztetés és együttműködés rendszere: a fejlesztésnek ezen a szintjén a lakosság

teljes részvétele megvalósul a lakókörnyezetükhöz kapcsolódó fejlesztési projektek

megvalósításában (ld. Ile de France, Lille). Abán ez az intelligens várossá válás

programja18, vagy többek között a Dél Kapuja projekt, stb. Ezen a szinten a

döntéshozó és végreható hatalom időnként kompromisszumok megkötésére

kényszerülhet. Ennek a szintnek a működőképességéhez az önkormányzat részéről

kijelölt felelős személyre van szükség. Európában általában az egyik alpolgármester

feladata a rendszer működtetése. – Világosan meg kell határozni azon kérdésköröket,

témákat, amelyekben az együttműködés sikerrel végig vihető. Az első egy-két évben

olykor tanácsos ezt a kört leszűkíteni, mert minden kudarc gyengítheti a továbblépést,

elbizonytalanítja a polgárokat.

53

4. Participáció (részvétel) szintje: a hatalom megosztása a közösen hozott döntésekben

(co-décision) is jelentkezik. – Ennek a szintnek a megvalósítása véleményünk szerint

még a jövő kérdése, de előkészítése az intelligens (város és terület-) fejlesztések során

szem előtt tartandó. A felmérések alapján egy ilyen mélységű felelősségvállalásra az

abai lakosság ma még nem felkészült. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a felkészítő

munkát: mobil telefonos tájékoztató jellegű szavazások, interaktívitás, a kábeltévé

műsoraiban a lakossági vélemények (lakókörzetek) bemutatása, a vélemények

ütköztetése, kerekasztal beszélgetések, a honlapon rendszeres fórumok szervezése stb.

Ezekre az újításokra a lakosság nyitott.

Annak ellenére, hogy a részvételi demokrácia gyakorlata hihetetlen gyorsasággal terjed

Európa és világszerte, ma még az eredmények igen bizonytalanok. Az okok több tényezőre is

visszavezethetők:

• A politika és a közpolitika között ma még nehéz a határvonalat meghúzni, így a

képviseleti (közvetett) és a részvételi demokrácia szembeállítása a civil szféra és az

önkormányzatok együttműködése helyett érdekellentéteket generál(hat). – Abán a

felmérések azt mutatják, hogy a lakosság bár a fogalmak pontos meghatározásával

nincs tisztában, a kontrolkérdések azonban világosan mutatják, hogy különbséget

tudnak tenni a pártalapú politizálás és a közpolitika között. Összességében pozitív

véleményüknek adtak hangot, amikor aláhúzták, hogy Abán a pártpolitika nem

dominál. Ezt a meggyőződést kihasználva jelentős lépéseket lehet tenni a bizalom és a

részvétel irányába. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy a választ adók többsége

kívül érzi magát a helyi közéleten. Miután a lakosság korát, nemét, érdeklődését és

szociális helyzetét tekintve is igen szórt még az egyes lakókörzeteken belül is,

javasoljuk, hogy ne csak a területi elv, hanem tematikák és feladatok mentén is

kíséreljen meg az önkormányzat mozgósítani: pl. az Aba Napok kiszélesítése,

amelynek során 1-2 lakókörzet bemutatkozik, vagy a gyerekek felnőttekhez hasonló

szervezése, versenyek stb.

• A demokráciafejlesztés negyedik szintje a jelenlegi intézményi és társadalmi

környezetben inkább idealisztikus, mint megvalósítható cél. Ez is indokolja, hogy a

fejlett észak országaiban a negyedik szakaszt az információs technológia intenzív

alkalmazásával képzelik el. Abán ez alapvetően a helyi és kistérségi e-közigazgatás

lenne, amelynek részletes programja elkészült. – Abán, ismételten utalnunk kell

54

felmérésünk azon eredményére, hogy a lakosság rendkívül nyitott az új irányában,

annak ellenére, hogy sokak lehetősége korlátozott. Ki kellene a körzetesítést használni

az információs kultúra terjesztésére: körzetenkénti ingyenes tanfolyamok, Internet

elérés, kábeltévében közvetített lakókörzeti műsorok, vetélkedők (?). Olyan

programok, ahol az egymást alig ismerő vagy kapcsolatot nem tartó egyének közös

identitása, összefogása erősíthető.

• Az állampolgárok közösségi részvétele kétes: szkepticizmus, személyes döntések,

félelem a nyilvánosságtól stb. Nagy arányú részvétel szinte sehol sem valósult meg. A

tapasztalatok alapján átlagosan 10 százalékos részvétellel lehet számolni, ami

nagyvárosok esetében igen tekintélyes létszám, de egy kisvárosban, vagy községben a

program esetleg ellehetetlenüléséhez vezethet. – Ezzel a lehetőséggel sajnos Abán is

számolni kell, annak ellenére, hogy a kijelölt két körzetben végzett felméréseink

pozitív hozzáállást és erős fogadókészséget mutatnak. A jelenlegi civil aktivitást

vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a közösségi aktivitás jelenlegi szintje nagyon alacsony

a községben. Bár a választ adók többsége időhiányra hivatkozott, a kérdezőbiztosok

benyomása az volt, hogy sokkal inkább az érdektelenség és a közösségen kívüliség

érzete a passzív magatartás igazi oka. Abán is számítani lehet arra, hogy a kezdeti

lelkesedést komoly lemorzsolódás fogja követni. Igen nagy a valószínűsége annak is,

hogy háztartásonként csak egy, jó esetben két személy fog részt venni a körzeti

fórumokon. Ez egy 70 felnőttet számlálókörzetben, optimális esetben is csupán 20-30

résztvevőt jelenthet. 10-20 százalékos aktivitás mellett 10-12 főre lehet számítani, ami

megint csak negatív hatású, hiszen a „miért csak mi?” kérdése óhatatlanul vetődik fel.

Javasoljuk tehát, hogy a munka vagy nagyobb körzetekben, vagy több körzet

összevonásával történjék. A másik fontos elem a gyűlések, fórumok időtartama. A

lakosság nagy része ingázó, gyerekeket nevel vagy idős ember. A végeláthatatlan

gyűlések riasztóak. Ezért javasoljuk, hogy a fórumok időtartamát és a hozzászólásokat

egyaránt időben korlátozzák, és a körzeti képviselőkkel együttműködve dolgozzanak

ki egy egységes ügyrendet. Felméréseinkben ezt a megoldást minden választ adó

támogatta. A lemorzsolódás csökkentésének másik módja a helyi fórumok, gyűlések

folyamatos ébrentartása: a napirendek sorában mindig be kell illeszteni egy

közérdeklődésre alkalmas kérdést, információt, meghívott személyt. A lakókörzeti

képviselő szerepe és személyisége meghatározó.

• A döntéshozatalba való bevonás egyik sarkalatos kérdése marad, hogy a lakosságnak

semmiféle kötelezettsége sincs, így a felelősség megállapítása lehetetlen. Ez komoly

55

feszültségekhez vezethet a választott testületek és a lakosság között. – Ezen egyedül a

területi alapon történő választott „civil képviselők” intézményesített rendszere tud

segíteni. Az európai példák nyomán Abán is javasoljuk az évenkénti választás

lehetőségének nyitvatartását: az alkalmatlan képviselők lecserélésére, s más aktív és

tehetséges személyek számára is teret adni a közösségen belül. Ez a rendszer erősítheti

az önkontrolt, valamint a képviselő kontrollját is. A másik fontos elem lehet, hogy a

körzeti gyűlések hozzászólásait, javaslatait és szavazásait egyszerűsített

jegyzőkönyvben rögzítsék és azt a körzet minden háztartásába juttassák el. A lakosság

személyes felelősségvállalását, de a rendszer átláthatóságát is csak a nyilvánosság

keretei között lehet biztosítani.

• A civil szervezetek ma jóval kisebb szerepet játszanak a helyi közéletben, mint azt

korábban tapasztalhattuk. Anyagi függőségük a helyi önkormányzatoktól a lakosság

bizalmatlanságának forrása is lehet. Legitimitásukat a lakossági vélemény

formálásában és képviseletében gyengíti, hogy jelenlétük nem reprezentatív minden

lakókörzetben. – Abán annak ellenére, hogy a hazai viszonyok között jól működő civil

élet van, az általunk megkérdezettek többsége nem vagy alig ismeri. Ugyanakkor a

helyi demokrácia fejlesztése szempontjából szerepük nem elhanyagolandó. A

lakossági megítélésük jónak mondható. Ezért javasoljuk bevonásukat a konzultatív

testületekbe, amivel a körzeti képviselők munkáját és a lakókörzetek tájékoztatását,

vitáját segíthetjük.

9. A civil képviselők bemutatása, terveik elemzése

2005. május elején kérdőíves felmérés készült az abai civil képviselők körében. A postai úton

kiküldött 24 kérdőívből húsz érkezett vissza kitöltve, így ezek kerültek feldolgozásra.

Az alábbiakban a kutatás gyorselemzését mutatjuk be: az első rész a civil képviselők

demográfiai adatait tartalmazza, idegen nyelv tudását és a számítógép használati szokásaikat,

a második rész pedig a társadalmi szerepvállalás és a civil képviselőség feladatkörének

önértelmezésére összpontosít.

A nemek szerinti megoszlás alapján az abai civil képviselők 75%-ka férfi, 25 %-ka nő. A

legtöbben a 30-40 év közötti korosztályhoz tartoznak (45%), a 40-50 és az 50-60 év közötti

56

korosztályból csak 5-5 képviselő van és mindössze egy személy 30 év alatti. Az abai civil

képviselők többsége tehát közép-korosztályhoz tartozik.

A képviselők családi állapotát illetően elmondható, hogy 75 százalékuk családos és csak 25

százalék elvállt, hajadon vagy nőtlen.

Iskolai végzettség szempontjából nincs túlreprezentálva sem a felsőfokú, sem az alacsonyabb

végzettséggel rendelkező képviselők aránya. Nagyjából fele-fele arányban szerepelnek azok,

akiknek maximum érettségije van (12) és azok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek

(8). A legtöbben szakiskolát végeztek (30%), 20 százalék érettségizett, 15-15 százalék azok

aránya, akik egyetemet vagy posztgraduális képzést végeztek, 10-10% a nyolc osztályt és a

technikumot végzettek aránya.

A civil képviselők 65 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, 10 százaléka csak

részmunkaidőben, 25 % pedig inaktív (nyugdíjas).

Hasonlóan az iskolai végzettséghez a foglalkozás tekintetében is megoszlanak a képviselők. A

civil képviselők 30 százaléka van vezető pozícióban, 20 % szakmunkás, 15 százaléka egyéni

vállalkozó, 10 százalék szellemi beosztott. Mindez azt mutatja, hogy az abai polgárok nem

elsősorban értelmiségieket vagy egyáltalán szellemi munkát végzőket választottak ki.

A képviselők 65%-ka egy nyelvet sem beszél társalgási szinten, 20% beszéli a németet, 15%

pedig az angolt. Ez a kép egyezik azzal az általános helyzettel, hogy a mai középnemzedék

tagjainak többsége nem beszél idegen nyelvet.

Arra a kérdésre, hogy ki milyen típusú munkahelyen dolgozik, azt a választ adták, hogy a

képviselők körülbelül ugyanolyan arányban dolgoznak a magánszférában mint az államiban, s

az önkormányzati munkatársak aránya 20%.

A képviselőknek 70 százaléka rendelkezik számítógéppel, 30 százaléknak pedig se a

munkahelyén, se otthon nincs számítógépe. Ez az adat meglepetés, hiszen ez arány kétszerese

az országos átlagnak. Az internet hozzáférési lehetősége a képviselők 55 százalékának van,

ami megint sokkal magasabb az országos átlagnál. Az internetet leginkább tájékozódásra,

információgyűjtésre használják (55%), e-mailezésre 30 százalék, tanulásra 20% és csak 15%

azok aránya, akik az internetet üzleti tevékenységre is használják.

57

A képviselők 60 százaléka korábban nem vállalt semmilyen társadalmi szerepet, 40 százaléka

pedig már régebben is rendelkezett hasonló tisztséggel. Ez megint jó jel, hiszen a hatvan

százalék arra utal, hogy a többség most először kap közösségi megbízatást, így a helyi

társadalomból többségében új emberek jutottak képviseleti lehetőséghez.

A képviselők a részvételi demokrácia fogalma alatt a következőket értik: szélesebb körű,

úgynevezett strukturált párbeszéd helyi döntéshozók és a lakosság között (85%); a lakosság

szélesebb körének bevonása a döntések előkészítésébe (80%); civil képviselők segítségével

hatékony települési civil testület/ fórum létrehozása (55%). Továbbá lényegesnek tartják az

információ eljuttatását mindenhova (40%), a társadalmi szerződés megkötését az

önkormányzat és a lakosság között (40%); a helyi társadalom (vagy csak az utcaközösség)

gondolatainak, értékeinek, szándékainak kifejezését (35%); az önkormányzat hatékony

működésének támogatását (35%).

A válaszokból az derül ki, hogy a strukturált párbeszéd vitte el a pálmát, ami arra utal

egyúttal, hogy a civil képviselők értik a részvételi demokrácia központi gondolatát, miközben

,indehhez képest csak fele szavazatot kapott a társadalmi szerződés megkötése az

önkormányzat és a lakosság között (40%) és a helyi társadalom (vagy csak az utcaközösség)

gondolatainak, értékeinek, szándékainak kifejezése (35%).

A legtöbben azért vállalták el a civil képviselőségre való jelölést, hogy Aba sikeres,

fenntartható, intelligens kisváros legyen (75%), a képviselők 50 százaléka azt vallja, hogy

felkérték ennek a tisztségnek az elvállalására, 45-45 % felelősséget érez a közügyek iránt,

vagy véletlen folytán alakult így. A családtagok javaslata vagy az egyéni érdek, elenyésző

mértékben játszott szerepet a jelölés elvállalásakor, mindössze 10%-ban. Ez a válaszsor pedig

azt a visszajelzést adja, hogy a többség nem csak ismeri, hanem támogatja is, hogy Aba

intelligens kisváros legyen.

Arra a kérdésre, hogy mi a civil képviselők legfontosabb feladatköre, a válaszadók legtöbben

az utcaközösség és ezen belül a családok érdekeinek képviseletét (85%) jelölték meg, továbbá

a lakossági aktivitás erősítését, hogy Aba fenntartható, intelligens kisváros legyen (70%), és

végül a lakosság inspirálását, hogy részt vegyen a részvételi demokráciában (70%). Az

információk eljuttatását a lakossághoz, a civil képviselők 30%-ka tartja fontosnak. Érdekes

módon a pénzforrások felkutatását a célok elérése érdekében a képviselőknek csak 10%-ka

jelölte meg.

58

A civil képviselők központi fórumának, a „Civil Magisztrátus”-nak, a képviselők 75 százaléka

szerint az a szerepe, hogy érvényre juttassa az utcaközösség érdekeit, 70 százaléka az

összefogást hangsúlyozza a közös jövőkép szisztematikus megvalósítása érdekében és

ugyancsak 70% az utcaközösség értékeinek, céljainak érvényesítését. Az talán ellentmondásra

utal, hogy az utóbbi két kérdésnél az elsőbbséget az utcaközösség érdeke/értéke kapta,

miközben a részvételi demokrácia értelmezésénél ugyanez a szempont az egyik utolsó helyre

került.

A képviselők 50-50 százaléka gondolja azt, hogy a civil képviselők fórumának az a szerepe,

hogy jövőképet adjon a falunak és együttműködő partnerséget biztosítson az önkormányzattal.

Ez majdnem egy ideális válaszarány, hiszen sem a jövőkép alkotás, sem az önkormányzattal

való együttműködés nem szorul háttérbe.

Összegezve azt mondhatjuk, hogy az abai civil képviselők egyrészt jól reprezentálják a helyi

társadalmat, másrészt az átlagosnál felkészültebbek, tudatosabbak, harmadrészt pedig a vállalt

szerepüket meglehetősen magas szinten értelmezik.

10. Az abai részvételi demokrácia létrejötte és az e-

demokrácia esélye (eseménytörténet)

Ebben a fejezetben egy év (2004. júniustól – 2005. május közepéig) eseménytörténetének

fontosabb fordulópontjait foglaltuk össze.

Az abai demokrácia-fejlesztési kísérlet, vagy a társadalmi szerződés megkötésének gondolata

először 2004 tavaszán-nyarán merült fel. A program kezdeményezése azzal indult, hogy az

önkormányzat (mindenekelőtt Kossa Lajos polgármester) 2004. őszén falugyűlésen ismertette

az elképzelést. Az eseménytörténet legizgalmasabb időszaka 2005 márciusának elején volt,

amikor Abán a 24 utcaközösség polgárai a kultúrházban megválasztották civil képviselőiket.

Ebben a fejezetben a demokrácia-fejlesztési kísérlet történetének legfontosabb

dokumentumait publikáljuk.

10.1. A demokrácia kísérlet hivatalos indítása (Falugyűlés, 2004 szeptember)

59

Aba nagyközség önkormányzata 2004. szeptember 23-án (csütörtök) 18 órára falugyűlést

hivott össze az abai Millenniumi Parkba. Ennek a meghívójában a következő mondatok

szerepeltek:

„2004. január 1-je jelentős mérföldkő településünk életében, a kormány pozitív döntésének

köszönhetően önálló kistérséggé vált a Sárvíz, Aba pedig térségközpontként történelme

legnagyobb lehetősége előtt áll. Az önálló térséggé válással új fejlesztési források is

megnyíltak előttünk, amelyek segítségével az elkövetkező hónapokban eddig soha nem látott

beruházási hullám indul el Abán a néhány milliós munkáktól milliárdos fejlesztésekig

bezárólag. A lehetőség egyben nagy felelősséget is magával hordoz, ezért meggyőződésünk,

hogy a fizikai (külső) megújulás csak akkor lesz sikeres, ha ezzel egyidőben a közösség lelki-

szellemi megújulása is elkezdődik. E törekvést elősegítendő Aba Nagyközség Képviselő-

testülete egy helyi társadalmi szerződés megkötését kezdeményezi.

Az új programok és fejlesztések az élet szinte minden lényeges területét egyszerre és egymást

erősítve indulnak el, amelyek sikeréhez elengedhetetlen az önkormányzat és a helyi

társadalom szoros és hatékony együttműködése.”

10.2. Felhívás helyi társadalmi szerződés megkötésére

Abán a társadalmi szerződés előkészítése, megvitatása és a civil képviselők megválasztása

érdekében minden család az előbbi Felhívást kapta meg. Ennek a szövege a következő volt:

Felhívás helyi társadalmi szerződés megkötésére

„Hol tartunk ma?

Hogy is hangoznak ma a régi igazságok? Egy falu, vagy egy város közös remény és

vállalkozás. Egy település helyi társadalma közös létforma és összetartozás tudat. Egy

önkormányzat együttes vállalkozás a település vezetésére és életkedvének erősítésére. Egy

iskola olyan intézményes szellemi együttműködés, amely a fiatalok számára tudást és

életvezetési stratégiát kínál. Egy család sem más, mint – túl a termelési és fogyasztási

szerepeken – érzelmi, lelki és szellemi közösség.

Megvalósult ez? Ma a helyi társadalmakban az a felfogás erősödött meg, hogy mindent

inkább egyedül próbálj meg, mint bárki mással együttműködve. Ez az íratlan életfelfogás ma

60

azért uralkodik, mert az elmúlt száz évben a különböző helyi elitek gyakran a közösség

érdekével szemben vezettek. Ám nem foghatunk mindent a külső körülményekre. Ne felejtsük

el, hogy nagyon sok utcában a szomszédok képtelenek együttműködni, sőt a legkisebb érdek-

vagy értékellentétet is csak durva eszközökkel próbálják meg orvosolni.

Nézzünk körül tágabb és szűkebb világunkban, s magunkban. Mindenfelé azt tapasztalhatjuk,

hogy a normális együttműködés akadozik, sőt akár azt mondhatjuk, hogy az új barbárosodás

inkább terjed, mint csökken. Nincs elég nyugalom, elég béke bennünk, nem tudunk a másik

emberre figyelni, a másik érdeke számunkra érdektelen, ítéleteinket pontatlan információkra

vagy vélekedésekre alapozzuk, a másik embernek nem a jobb, hanem a rosszabb arcát látjuk,

a közösségek vezetőit szinte mindig előítélettel nézzük, haragszunk a körülöttünk lévő

világra, miközben a saját portánkat sem tesszük rendbe. Nem értjük a világot, nem érezzük jól

magunkat benne és javításáért lehetőleg semmit nem akarunk tenni.

Bezzeg magát mindenki jónak és tisztának tartja, miközben másokat– ha nem is mindenkit –

rossznak és tisztázatlannak ítél. Ebből vagy az következik, hogy mindenki rossz, az is, aki

magáról jót gondol, vagy mindenki legalább részben jó, s akkor magunkról is feltételeznünk

kell, hogy legalább részben rosszak vagyunk. Ha nem veszünk részt a közösség életében, s

nem egyszer – a sok korábbi sérülés miatt – szinte elbújunk a világ elől, akkor sem az nem

derülhet ki, hogy jók, sem az, hogy rosszak vagyunk.

Nos, itt tartunk ma. Olyan sok sérülést, megaláztatást, fájdalmat okozunk egymásnak, hogy

szinte lehetetlenné tesszük a másokkal való gondolatcserét, lelki egymásra figyelést vagy a

közös fellépést. Markánsan fogalmazva: nincs közösség és nincs egyéni boldogság, s a

kivételek most is csak a szabályt erősítik. Mindez abban is megnyilvánul, hogy az egyéni és

családi határainkon túli települési-közösségi világban nincs – se íratlan, se írott formájú -

társadalmi szerződés.

Hol tarthatnánk?

Haragudhatunk bármennyire a külvilágra, a szomszédra, a falura, a hatalomra, a

globalizációra, de az a közismert igazság nagyon nehezen cáfolható meg, hogy saját

világunkban, a családunkban, a baráti körünkben (ha még, vagy már van) mi vagyunk az

illetékesek, és mi hozzuk a döntéseket. Elsősorban rajtunk múlik, hogy szeretteinket a

tenyerünkön hordjuk, vagy nem, hogy a külső siker hajszolása helyett – jelképesen is – saját

61

kertünket építjük-e, vagy nem, hogy a közösség dolgaiban önzetlenül segíteni akarunk-e vagy

nem. Nem a szegénységtől vagy a gazdaságtól függ, hogy kimondott mondatainkkal bántani

akarunk-e, vagy nem, hogy az utcasarkon hallott gonosz megjegyzéseknek hiszünk-e, vagy

nem, hogy keresztény emberként Isten szeretete, vagy ateista emberként humanista erkölcs

vezet-e minket, vagy nem.

Évszázadok óta ott tarthatnánk, hogy a többség legalább többnyire a jó mellett döntsön. De ez

még nem történt meg, s olyan illúziónk sem lehet, hogy ez rövidesen bekövetkezik.

Ugyanakkor magunkban és másokban gyakran azt tapasztalhatjuk, hogy a többség igen is a

jót szeretné választani, de valami vagy valaki közbeszól, akadályoz, elterel. És mi ebbe

belenyugszunk. Hasonló a helyzet a közösségekkel is. Egyáltalán nem tartunk ott, hogy az

emberek egymás iránti empátiával és nyitottsággal – már a napi érdekeik miatt –

együttműködjenek, holott igazából minden ember vágyik társakra, baráti közösségekre, s sok

minden feladatot ellátna, ha a külső világban tapasztalná, hogy becsülik, megszólítják és

felkérik. Keressük tehát a közösséget, de valami – fáradtság, kudarc, rossz pletyka, stb. –

elterel minket. Azért is belenyugszunk ebbe, mert nem gondolkodunk elég világosan.

Már régen ott tarthatnánk, hogy az önkormányzat erkölcsi súllyal bír, a közösség vállalja a

megválasztottait, és a közös döntések valóra váltásáért mindenki hajlandó egy kapavágásra.

Már régen annak örülhetnénk, hogy az egy utcában lakók számára erkölcsi parancs a

szomszéd megbecsülése és támogatása, vagy semmi akadálya nem lenne annak, hogy saját

tudásainkat is felkínáljuk az utca végén lakóknak is. Már régen oda juthattunk volna, hogy a

rokonok között bensőségesebb a kapcsolat, s a családokban a szeretettel szemben nem

alternatíva a viszály. De a külső világ sajnos pontosan olyan, mint a belső világunk, s

fordítva, a belső világunk nem jobb, mint a sokat szidott külső világ. Várjuk, hogy kívülről

szeressenek minket, de mintha képtelenek lennénk arra, hogy a kintieket szeressük.

Az egész globális, vagy lokális világunkban ismételten tudatosul: a megváltás aligha kívülről,

sokkal inkább belülről érkezik. Nem másoktól jön, még ha mások sokat segíthetnek is. Nincs

mire várnunk, holott a várakozás állapota egyébként izgalmas lehet. A belső döntéseket

mindenkinek naponta kell meghozni, s naponta kell azzal szembesülnie, hogy miben volt erős

és gyenge. A közösségnek, és különösen a közösség (például az önkormányzat, az egyház, az

óvoda és az iskola) vezetőinek pedig mindent meg kell tenni azért, hogy intézményes és

intézményeken túli, de szervezett támogatást adjanak a személyes jó döntések

62

meghozatalához és az ezekből következő kisközösségi cselekvésekhez. Milyenek legyenek

ezek az intézményes segítségek, és hogyan szerveződjenek meg és váljanak elérhetővé?

A titok és a jó válasz is valahol itt rejtőzik.

Hogyan jutunk tovább?

A válaszhoz vezető felvetések nagyon evidensek. 1. Tisztázzuk, hogy településként és

közösségként milyenek vagyunk! 2. Tisztázzuk, hogy mit akarunk együtt sokfélét és

sokféleképpen! 3. Tisztázzuk, hogy miképpen jutunk el oda, ahova akarunk haladni! 4. Ha

tisztáztuk a fő kérdéseket, akkor kössünk nyilvános megállapodást, helyi társadalmi

szerződést! 5. Ha tisztáztunk minden lényegest, akkor döntsük el, hogy saját magunk mit

teszünk mindennek érdekében! 6. Ha saját akaratunkat tudjuk, a szomszédokkal együtt valakit

– mintegy negyven településrészen - bízzunk meg az összefogás szervezésével! 7. Az

önszerveződéseink összefogói (beleértve a civil szervezeteket is) működtessenek valamilyen

községi civil testületet vagy helyi civil parlamentet! 8. Ha helyi társadalmunkat összefogjuk,

gyűjtsük össze az ehhez szükséges tudásokat nyilvános formában, és ezeket dolgozzuk fel egy

általunk alapított civilegyetemen! 9. Ha elkezdünk magasabb minőséggel együttműködni,

akkor saját intézményeinket szeressük jobban és vegyük őket jobban igénybe! 10. Ha

szükségképpen új utakra is indulunk, s új közösségi vállalkozásokba kezdünk, akkor ezeket

becsüljük meg, s – ahogy ezt az emberek mindig is tették – fogjunk össze az elképzelés valóra

váltásáért!

Sok-sok kérdést tehetnénk még fel, de talán gondolkodási irányként és módszerként ennyi is

elég. Számos felvetésre már válasz is van, vagy legalább is a válaszkísérletek már születőben

vannak. Az elmúlt években komoly – más településen még el sem képzelt – válaszalternatívák

fogalmazódtak meg, s azt egyre nehezebb vitatni, hogy az intelligens várossá válás átfogó,

egyszerre a hagyományokra és a jövőre építő programja jó kiindulópont. Úgy érezzük, eljött

az ideje, hogy a nagyközség önkormányzata és a település lakossága egymással nyilvános

társadalmi szerződést kössön. Ennek azonban csak akkor van értelme többek között: 1. Ha

nem csak megegyeztünk, s testületileg elfogadtuk, hanem a többség belül is vállalja a közös

programot. 2. Ha a közös jövőterv nem csak néhány hónapra, hanem legalább egy évtizedre

előre lát. 3. Ha a helyi társadalmi szerződést nem csak a vezetők, hanem a helyi polgárok is

aláírják. 4. Ha mindenki előtt világos, hogy a társadalmi szerződés betartásáért minden fél

63

személyesen is felelős. 5. Ha a többség érzi vagy érti, hogy ebben a modern világban ez a

társadalom vagy közösségfejlesztés talán fontosabb, mint a korábbi századokban.

Javasoljuk, hogy minden jó akarat és tudás összesítésére alakuljon meg – elsősorban helyi

vezetők s polgárok, valamint szakmai konzulensekként hazai és külföldi tanácsadók

részvételével – egy olyan testület, amely a következő hónapokban megfogalmazza a

társadalmi szerződés szövegét, amelyet aztán az önkormányzat és a helyi civil társadalom

közös vitára bocsát. Ha a nyilvános viták után a társadalmi szerződés szövegéről és céljáról a

többség által elfogadható megegyezés születik, akkor az abai társadalmi szerződést írja alá

mindenki, főként azok, akik programját tudatosan elfogadják és vállalják, majd ezt követően

mindenki, vagy minden család kapjon belőle (díszes oklevélként) egy példányt. Ha ide

eljutunk, és új alapokon folytatódik a közösség lelki-szellemi megújulása, egy rendkívül

komoly és távlatos feltételt teremtettünk meg az élhetőbb, a kevesebb szenvedést okozó és az

eredményesebb együttműködést szolgáló jövő érdekében.

2004-09-06.

Aba Nagyközség Képviselő-testülete”

10.3. Helyi társadalmi szerződés megvalósítási forgatókönyv tervezete

(harmadik változat)

Abán a nagyközség képviselő testülete és a falugyűlés egyaránt megszavazta és elfogadta,

hogy szülessen meg a helyi társadalmi szerződés az önkormányzat és a helyi polgárok,

családok között. A társadalmi szerződés koncepcióját, tartalmát ismerteti a „Felhívás helyi

társadalmi szerződés megkötésére.”

Ennek alapján a helyi társadalmi szerződés létrehozásának, aláírásának a következő

forgatókönyvét javasoljuk:

szakaszok feladat neve tartalma megvalósítás

időpontja felelős

1. szakasz 24 körzet kijelölése, a

forgatókönyv

elfogadása, civil

Felhívás értelmében a

körzetek határainak

megrajzolása, civil

2004. dec.15 -

2004. jan.30

önkormányzat,

civil szervezetek,

Stratégiakutató

64

szervezetek jelölései képviselőket a

polgárok és a civil

szervezetek

jelölhetnek

Intézet (SKI)

2. szakasz interjúk három-négy

minta-körzetben

kérdőíves

mélyinterjúk

készítése, értékelése

2004. dec.15 –

2005 jan.30.

SKI

3. szakasz társadalmi szerződés

tartalmának tervezete

vitaanyagként elkészül

választásokhoz a

tervezet szövegének

összeállítása

2005. febr. 28-

ig

tanácsadó testület

4. szakasz minta-körzetekben a

választások

lebonyolítása

tanácsadói

segítséggel két-három

körzetben a minta-

választások követése

2004. dec. 15 -

2005 febr. 28.

Körzetek, civil

szervezetek, SKI,

önkormányzat,

stb.

5. szakasz a körzetekben a 24

civil képviselő

megválasztása

minták tapasztalatai

alapján az összes

körzetben választás

2005. február-

március

Civil szervezetek,

utca-közösségek

6. szakasz civil képviselők helyi

szervezete megalakul

24 civil képviselőből

megalakul a közös

koordinációs csoport

2005. március-

április

Civil szervezetek,

utca-közösségek

7. szakasz civil tudások

összegyűjtése a

nagyközségi portálon

portál készítés vagy

kiegészítés, feltöltés,

működtetés

2005. április-

május

SKI

8. szakasz civil képviselők (és

mások) számára

megalakul a

civilegyetem

24 civil képzések új

tartalmú, új módszerű

képzése

2005. április-

május

Önkormányzat,

közös civil

szervezet,

SKI+HÉA

9. szakasz társadalmi szerződés

nyilvános vitái

lakosság széles

köreinek bevonása a

szerződés

előkészítésébe

2005. március-

április

Önkormányzat,

közös civil

szervezet, SKI

65

10. szakasz társadalmi szerződés

aláírása – a közös

program alapján és

minden aláíró példányt

kap belőle

Ha aláírta az

önkormányzat és a

közös civil szervezet

– és majd a polgárok,

családok, akkor

mindenki kap egy

díszes példányt

2005. márc. 15

– április 15.

Önkormányzat és

közös civil

szervezet

11. szakasz társadalmi szerződés

megvalósításának

forgatókönyvei,

alternatívái

közben elkészül és

elfogadásra kerül az

aláírt szerződés

megvalósításának

részletes

forgatókönyve

2005. április-

május

Önkormányzat,

közös civil

szervezet, SKI

12. szakasz társadalmi szerződés

megvalósításának első

lépcsői

folyamatos kontroll

és módosítás a

megvalósításban

2005. április

15.-től – 2006

dec. 31-ig

Önkormányzat és

közös civil

szervezet

13. szakasz társadalmi szerződés

ünnepei, s az

intelligens városépítés

előkészítése

minden előkészíti és

felgyorsítja a 2007-

ben esedékes várossá

válást

2005. április

15.-től – 2006.

dec. 31-ig

Önkormányzat és

közös civil

szervezet

A forgatókönyv természetesen csak a nagyobb lépéseket tartalmazza, egy-egy szakasz

szükségképpen több kisebb lépésből áll. A folyamat október végétől jövő év április közepéig

tart; eldöntendő feladat, hogy ez a bő félév sok vagy kevés idő. A megvalósításba

értelemszerűen sokkal több szereplő bevonható, mi csak a legfontosabb típusokat jeleztük. Az

első eredményeket érdemben másfél év múlva, 2006 végén lehet összefoglalni, s ez

szerencsésen egybeesik az önkormányzati választásokkal is.

2004. 10. 20.

Stratégiakutató Intézet

10.4. Levél az abai polgárokhoz (2005. február)

2005 év februárjában az abai családok és tagjaik körlevelet kaptak a helyi önkormányzattól.

66

„Tisztelt Hölgyem/Uram!

Amint azt Ön már nyilván hallotta, vagy tudja, Aba nagyközség polgárai 2005 őszén, a

falugyűlésen úgy döntöttek, hogy a falu lakossága egymással és a falu vezetőivel társadalmi

szerződést köt, elsősorban azért, hogy a következő hét-nyolc évre közösen valósítsák meg

messzire néző terveiket. Ez az együttműködés társadalmi megállapodása lehet.

Az Európai Unió következő fejlesztési időszaka 2007-től 2013-ig, az újabb magyar választási

ciklus 2006-tól 2010-ig tart. Ezért ma minden településen 2010-2013-ig érdemes előre

gondolkodni és legalább eddig szóló fejlesztési terveket készíteni.

A tavaly elfogadott társadalmi szerződés Felhívása nagyon egyszerűen fogalmazta meg a

teendőket. Tisztázzuk, hogy településként és közösségként milyenek vagyunk! Tisztázzuk,

hogy mit akarunk együtt sokfélét és sokféleképpen! Tisztázzuk, hogy miképpen jutunk el oda,

ahova akarunk haladni! Ha tisztáztuk a fő kérdéseket, akkor kössünk nyilvános

megállapodást, helyi társadalmi szerződést! Ha tisztáztunk minden lényegest, akkor döntsük

el, hogy saját magunk mit teszünk mindennek érdekében! Ha saját akaratunkat tudjuk, az

utcaközösségekben a szomszédokkal együtt valakit – mint civil képviselőt - bízzunk meg az

összefogás szervezésével! Az önszerveződéseink összefogói (beleértve a civil szervezeteket

is) működtessenek valamilyen községi civil testületet vagy helyi civil parlamentet! Ha helyi

társadalmunkat összefogjuk, gyűjtsük össze az ehhez szükséges tudásokat nyilvános

formában, és ezeket dolgozzuk fel egy általunk alapított civilegyetemen. Ha elkezdünk

magasabb minőséggel együttműködni, akkor saját intézményeinket szeressük jobban és

vegyük őket jobban igénybe. Ha szükségképpen új utakra is indulunk, s új közösségi

vállalkozásokba kezdünk, akkor ezeket becsüljük meg, s – ahogy ezt az emberek mindig is

tették – fogjunk össze az elképzelés valóra váltásáért!

Ennek a szándékoknak a jegyében most (február 18.-19.-20.-án) Abán a művelődési házban

összehívjuk külön-külön a mintegy harminc utcaközösség, avagy településrész lakóit. Ezért a

következő kérésekkel fordulunk Önhöz és családjához:

1. A művelődési háztól majd Önnek külön is postázott meghívó szerint jöjjön el az

utcaközössége megbeszélésre. (Ebben pontosan szerepel majd, hogy hol és mikor várják Önt

és családjának tagjait.)

67

2. Addig is gondolja végig, hogy a társadalmi szerződés szövegtervezete mit tartalmazzon,

azaz milyen feladatokra szövetkezzenek Aba polgárai. Egy előzetes elképzelését majd

küldünk Önnek. Ez összegzi a jelenlegi fejlesztési koncepciókat és megpróbálja egyesíteni

őket egy átfogó jövőképben.

3. Utcaközösségének más lakóival együtt Ön is válasszon egy ki egy olyan személyt, akit

eddig magatartása és alkalmassága alapján méltónak tart civil képviselőnek. Miután

remélhetőleg új világ van, nem protokoll embert várunk, nem a múlt elképzeléseit ismételjük

meg, nem olyan személyt keresünk, aki eddig csak nagy hangjával tűnt ki, hanem éppen

ellenkezőleg olyat, aki ténylegesen képes felelős civil akaratok, álmok, javaslatok konzekvens

képviseletére.

4. Ha a civil képviselő választása megtörtént, ha felhatalmazták érdekeik és jövőterveik

folyamatos képviseletével, az összes civil képviselő együttesen véglegesítse a társadalmi

szerződésben szereplő programot és a program megvalósítása érdekében elképzelt

munkamegosztást. Ha ez elkészül március közepéig, akkor – közösen az önkormányzattal és a

helyi civil szervezetekkel - a március 15-i ünnepségen nyilvánosságra hozzuk a társadalmi

szerződést és lehetővé tesszük, hogy azt minden abai család és/vagy polgár aláírhassa.

5. És akkor nincs „más” feladat, mint 2010-ig (vagy 2013-ig) a közös jövőképet valóra

váltsuk, de úgy és csak úgy, hogy ez a lakosság együttes erőfeszítése legyen, méghozzá olyan

módon, hogy mindenki személyesen is tudja, hogy neki mi a dolga, miképpen segíthet, miben

felelős, miben számítanak rá. Ennek érdekében a következő hét-nyolc évben egy állandóan

működő abai civil fórum működik majd.

Kérjük, jöjjön el, higgyen abban, hogy van értelme tervezni, támogassa, hogy Ön és

szomszédai méltó képviselőt válasszanak, segítse megalkotni a társadalmi szerződést, s álljon

ennek intézménye, a civil fórum mellé. Legyen Abának bölcs és cselekvőképes civil

társadalma.

Aktív, kreatív részvételét előre köszönjük.

2005. február 10.”

Kossa Lajos polgármester

68

Aba Nagyközség Önkormányzata

10.5. Társadalmi szerződés program Abán

Aba polgárai a következő programtervezetet kapták meg 2005 márciusában. Az ezekben a

hetekben elkészült és közreadott dokumentumok közül ez vált a legfontosabbá, mert ez

foglalta össze 12 pontban a részvételi demokrácia kifejlesztésének programját.

„Örömmel állapítjuk meg, hogy Aba egyszerre a múlt, a jelen és a jövő lehetséges városa.

Abának van múltja, mert a múltat fontosnak tartja, és a hagyományokra akar építkezni.

Abának van jelene, mert tudja, hogy mit akar, és már kéznyújtásnyira van attól, hogy

nagyközség helyett igazi kisváros legyen. Abának van jövője, mert van végre egy olyan

település, amely világos és messzire mutató jövőképpel rendelkezik.

Abának a jelenben az egyik legnagyobb gondja az, hogy önmagát hogyan szervezze meg

jobban, és polgárainak többségét hogyan emelje fel a részvételi szabadság állapotába.

Ez a furcsa megfogalmazás arra a problémára keres választ, hogy Magyarországon szinte

minden településen a helyi polgárok egyáltalán nem, vagy csak részlegesen lehetnek falusi

vagy városi világuk belső alakítói. Ezért döntött úgy Aba nagyközség önkormányzata, és a

részvételt már igénylő lakossága, hogy az előbbi helyzeten megpróbál változtatni, és a

település minden polgárának felkínálja az aktív szerepet egy társadalmi szerződés keretében.

Mindennek a tudatában kinyilvánítjuk, hogy az abai társadalmi szerződés és egyben

demokráciakísérlet a következő programot fogadja el:

1. A társadalmi szerződés deklarálja Abán, hogy a részvételi demokrácia kiépítése

megkezdődött. Ezt maga az önkormányzat döntötte el, amikor testületi határozattal elindította

a társadalmi szerződés létrehozásának folyamatát.

2. A társadalmi szerződés Abán minden állampolgárnak, minden családnak és minden

utcaközösségnek intézményesített formában lehetővé teszi, hogy a mai nagyközség s a

közeljövő városában részt vehessen a jelen és a jövő formálásában.

69

3. A társadalmi szerződés azt akarja elérni, hogy a helyi részvételi demokrácia megvalósuljon,

és ennek a jóvoltából a helyi társadalmat a szétesettség helyett az egymáshoz fűzöttség

jellemezze.

4. A társadalmi szerződés legfontosabb célja, hogy az abaiak egymásra figyelve, és egymást

segítve megvalósítsák messzire tekintő jövőképüket.

5. Ez a szerződés tíz évre szól, mert maga a program is a tízes évek közepéig fogalmazódott

meg, de a szerződés hosszabbítható, ha eredményes lesz. A társadalmi szerződés lényege az,

hogy létrejövő megállapodás és a részvételi demokrácia segítségével Abán mindenkinek

javulhasson az életminősége.

6. Az életminőség emelését szolgáló program elkészült. Ennek magjában az áll, hogy Aba az

európai és a magyar információs- és tudástársadalom korszakában nem egyszerűen város,

hanem intelligens (tudásszerető és tudást alkalmazó) város lehessen.

7. Nem kevésbé lélekemelő távlatot jelent a Dél Kapuja program, amely Abának konkrét

civilizációs és kulturális fejlődést kínál: a gazdaság fejlesztésben technológia parkot,

gyógyvizes turisztikai élményparkot, intelligens lakótelepet, valódi és kultúrált

városközpontot, természeti és környezeti rekonstrukciót, a hagyományokhoz való

visszatalálást, kölcsönös emberi tiszteletre építő világot, az emberek és intézmények közötti

értelmes dialógust, és egyáltalán olyan városi környezetet és klímát, amelyben a település

szélén élők sem érzik azt, hogy ki vannak rekesztve.

8. Aba már boldogan nézhet hátra, hiszen a legnehezebb első lépéseken túl van: az

önkormányzat által elfogadott fejlesztési programmal 2004. őszén a teljes lakosságot

képviselő és sokak részvételével megtartott falugyűlés azonosult.

9. A társadalmi szerződés tehát nem akar egyebet, mint azt, hogy a helyi polgárok lelkileg és

szellemileg azonosulhassanak a közösség jövőképével, és ennek következményeként ki-ki

személyesen, vagy közösségi fellépések keretében folyamatosan részt vehessen a jövő kis

városának létrehozásában. Ebből az is következik, hogy a tervek valóra váltásáért nem csak a

döntéshozók, vagy az intézmények, hanem minden egyes ember és család is felelős.

Jelképesen mondva: mindenkinek újra rendet kell tartania háza kertjében és az a háza előtt, az

utcán.

70

10. Ezért hoztuk létre a strukturált párbeszéd rendszerét, hiszen az abai utcaközösségek tagjai

megválasztották képviselőiket, és képviselők pedig létrehozták saját közös civil

intézményüket, amivel megteremtették a tényleges párbeszéd hiteles feltételét.

11. Az intézményes párbeszéd fóruma ugyanakkor vállalja, hogy a régi idők módján, a régi

idők technikáival nem tolja háttérbe az állampolgárt, a következő tíz évben folyamatosan

lehetőséget teremt minden cselekedni akaró helyi polgár és család személyes részvételére a

döntésekben és a cselekvésekben.

12. Végül ezt az új demokratikus ügymenetet és közösségi együttműködési hálózatot hosszú

távon is működőképessé teszi, hogy támogatóként és ösztönzőként ott áll mögötte a helyi

önkormányzat.

A 12 pont ismeretében és tudatában mindnyájan kijelentjük, hogy a részvételi demokrácia

programját elfogadjuk, a társadalmi szerződés intézményes rendszerét működtetjük, és

minden akármilyen helyi okból induló civakodás helyett a kölcsönös tisztelet és egymásra

odafigyelés jegyében hosszú távon szerződünk arra – mint a bevezetőben említettük - Aba

jövőképéből valóságos jövő legyen.

Legyen Aba Magyarország egyik legszeretetreméltóbb és polgáraihoz leginkább jóságos,

hagyományokra építő, a kultúrát továbbvivő, Európa figyelmére is méltó, intelligens-bölcs

kisváros.

Közösen kérjük, hogy ezt a társadalmi szerződést minden abai család egy-egy képviselője

egyetértő kézjegyével lásson el.

2005. március 14.

10.6. Társadalmi Szerződés (ünnepi) Napja

Március 14-én, az abai Millenniumi Parkban a helyi polgárok elfogadták és aláírták a

társadalmi szerződést. Erről a nem mindennapi estéről (népünnepélyről) a következő

beszámoló született.

„A királyságot és a köztársaságot az ember hozta létre, mondja a híres francia filozófus,

Alexis de Tocqueville, a község viszont Isten keze nyomán kel életre, s a község attól fogva

71

létezik, hogy emberek vannak, viszont a községi szabadság ritka és kényes dolog. Aba

klasszikus község, méghozzá olyan község, amely nagysága és közakarata miatt rövidesen

város lesz, ám a legfontosabb kérdés az, hogy a községi szabadság milyen mértékben valósul

meg. A községi szabadság egyik feltétele, avagy hagyományos formája és garanciája az

önkormányzás, míg a másik feltétele, avagy egyszerre régi és új formája a részvételi

szabadság valóra válása. Ennek a modern formáját és intézményét most keresi az egész világ,

köztük Európa is.

Aba nagyot és merészelt gondolt most, amikor a részvételi szabadság formájának –

Magyarországon elsőként - a társadalmi szerződés létrehozását vállalta. A nagyközség

önkormányzati testülete és a helyi civil szervezetek úgy határoztak, hogy Abát huszonnégy

utcaközösségre bontják fel, s mindegyik utcaközösség megválaszthatja a saját képviselőjét. És

lássunk csodát: a gondolatot tett követte, mert március elején mind a huszonnégy képviselő

megválasztása sikerült, sőt az önkormányzati testület után a huszonnégy képviselő is

megvitatta és elfogadta az abai társadalmi szerződés szövegét. Ez véletlenül, vagy nem

véletlenül 12 pontban foglalja össze, hogy az abaiak milyen jövőt választanak, s a következő

tíz évben ezt a közös jövőképet hogyan valósítják meg.

Abán 2005. március 14-ét elkeresztelték a Társadalmi Szerződés Napjának. Idén először

nemcsak a 48-as kopjafánál emlékeztek a forradalom és a szabadságharc hőseire, hanem a

Hősök terétől – végig a Rákóczi utcán - zenés, ünnepi felvonulás keretében eljutottak a

Közösségi Házig, amely előtt először is felavatták a XXI. századi emlékkövet, majd pedig este

hat órakor a Millenniumi Parkban – égő fáklyák között – megkezdődött a Hit, a Tudás és az

Összefogás ünnepe. És az emlegetett csoda itt teljesedett ki, hiszen se Aba, se Fejér megye, se

Magyarország még nem látott ilyet: A lovak álma, a szövetségkötés emlékezete című színpadi

játék után a jelen lévő mintegy négy-ötszáz helyi polgár előtt Aba nagyközség önkormányzati

testületének tagjai – Kossa Lajos polgármesterrel az élen – pontokként felolvasták a

társadalmi szerződést. Végül pedig a színpadra felhívott huszonnégy civil képviselővel együtt

nyilvánosan mindenki esküt tett a társadalmi szerződésre.

Képzeljék el, a Millenniumi Parkban ott fagyoskodik a hűvös időben mintegy négy-ötszáz

ember, a színpadon szintén ott fagyoskodnak az önkormányzati és a civil képviselők, majd a

12 pont felolvasása után kórusban teszik le az esküt. Megható és megindító volt. Van egy falu

Magyarországon, ahol a vezetők és lakosok érzik-értik, hogy a köz ügyeiben való részvétel

szabadság és felelősség intézményesült formáját saját akaratukból megteremtik. S ez még

72

nem minden, mert most következett a katartikus fordulat: a színpad és „nézőtér” teljesen

elsötétült, s nem egyszerűen a tűzijáték következett, hanem két olyan csodálatos dal –

Sólyomfi Nagy Zoltán, s a Kormorán együttes előadásában -, amely a társadalmi szerződést

akaratlanul is értelmezte, hitelesítette. Este volt már a javából, amikor a jelenlévők, egymás

sarkát taposva, nyilvánosan aláírásukkal hitet tettek a társadalmi szerződés mellett.

Varga Csaba”

10.7. Civil képviselők fórumának megalakulása (2005 április)

A civil képviselők Civil Fórumának alakuló ülésére Abán április 8-án került sor. Az

meglepetés okozott, hogy kivétel nélkül mind a 24 képviselő (és sok civil szervezet vezetője)

eljött. Ezt az ülést még folytatták egy következő alkalommal, május 9-én. A napirendek a

következők voltak: a civil fórum nevének megvitatása, az utcaközösségek nevének

kiválasztása, a civil fórum programja 2006-ig (a társadalmi szerződés megvalósítása), a civil

fórum működésének rendjének kidolgozása, a civil fórum tagjainak képzése (civilegyetem),

és a civil pályázatok beadása. A két ülésen intenzív, izgalmas és főként a pillanatnyi helyzet

feszültségeit értelmező, és az aktuális teendőket felvető dialógus alakult, de döntéseket még

nem hoztak. Ennek legfontosabb oka az, megvárják, amíg Bodakajtoron és Belsőbárándon

(Aba két „aprófalujában”) is kiválasztják a civil képviselőket. A két településről három-három

személyt választanak meg a tavasz végén, így összesen harminc civil képviselő lesz Abán. A

véletlen (ha van egyáltalán véletlen) úgy hozta, hogy az abai civil képviselőket először aznap

hívták össze, amikor II. János Pál pápa meghalt és egész Európa emelkedett, spirituális

hangulatban volt. A tervek szerint a nyár első felében minden döntés megszületik, s akkor a

nyári szabadságok után 2005 őszén elkezdődik a részvételi demokrácia gyakorlása.

11. A jövő forgatókönyve 2007-ig

Ha egy újabb kutatás keretében az abai demokráciafejlesztési modellkísérlet előtt

megkérdeztünk volna tíz vagy száz szakértőt, hogy Magyarországon 2005-ben van-e reális

esélye egy ilyen társadalmi kísérlet indításának, valószínűleg mindnyájan azt válaszolták

volna, hogy nincs, vagy igen kicsi az esélye. Ilyen tudatos közvélemény-kutatást nem

végeztünk, de jó néhány szakértő barátunkat, szociológus kollégánkat, harmadik szektor

kutatót és például közigazgatás vagy közösségfejlesztőt azért megszondáztunk. Az elutasítás –

bármennyire is kedvesen adták elő – egyértelmű volt. Az elhangzott érveket utólag valahogy

73

így csoportosíthatjuk: 1. A helyi civil társadalmak szétesettek, képtelenek önszerveződésre,

nincs erős lokális tudat. Magyarországon ma gyenge a civil társadalom. 2. A településen élő

polgárokat teljes mértékben leköti az önfenntartás, a jövedelemszerzés, s az emberek egymás

közötti viszonyát számos feszültség és konfliktus terheli. Nem jött még létre öntudatos,

közcselekvésre vállalkozó polgárság. 3. A helyi hatalom, avagy a helyi politikai és gazdasági

elit sehol sem engedi meg, vagy legalább is nem támogatja, hogy a helyi társadalom

megszerveződjön, s ennek révén valóságos partnerség és egyben kontroll jöjjön létre. 4. A

települések polgársága nem rendelkezik azzal a tudással, mentalitással és jövő-tudatossággal,

hogy átlássa a bonyolult új globális-lokális világot, önmaga erejéből alternatívákat dolgozzon

ki és önállóan kíséreljen meg valóra váltani.

Ha ez így lenne, akkor Abán el sem indulhatott volna a demokrácia-kísérlet. Ha azonban a

társadalmi szerződés megköttetett, akkor a civil polgárságról és társadalomról alkotott képünk

nem igaz, vagy nem pontos. Mi is történt?

Először is, a helyi társadalom belső közpolitikai kondíciója valószínűleg jobb, mint azt sokan

feltételezik. A rendszerváltás után minden jel szerint a családok többsége mégis csak annyira

stabilizálta magát, hogy az életfenntartás mellett már (ha csak részben is) a közösség ügyeivel

is törődhet. Az elmúlt harminc-negyven év második gazdasága pedig számos olyan nem

adómentes jövedelemforrást tálalt, amelyben a munkát és jövedelmet-keresők akár

kifulladásig hajthattak családjuk életszínvonala emeléséért. Nem mellékes tényező, hogy a

legaktívabb és gyakran a leghangosabban közszereplésre vágyók egyrészt már kipróbálhatták

magukat, másrészt annyi kudarcot éltek meg a pártpolitikai küzdelmekben, hogy jelenleg már

nem töltik ki a helyi politikai teret. A kedélyek nyugodtabbak, a vesztesek óvatosabbak, a

háttérben maradtak előbbre léphetnek.

Másodszor, elképesztő a jövőhiány, s elképesztő, hogy nagyon sok ember mit sem ért saját

szűk világán túl. Abán (is) azt tapasztaltuk, hogy a kisebbség számára ugyan óriás probléma a

kenyérgond, ám a többséget olykor már jobban izgatja társadalmi helyzete, a községen belüli

presztízse. A normális polgárban ott van belül a segíteni akarás, s ha ezt az akarást előhívják,

jó ügyért viszonylag könnyen megmozdul. Cselekvésének legnagyobb gátja (ha nem ismeri

fel, akkor is) a cselekvési alternatívák ködössége. Senki nem mondta ezt így, ám az utóbbi

hónapokban azt tapasztaltuk, hogy az elfogadott és mindenkihez eljuttatott jövőképek

jótékonyan hatottak. Még abban az esetben is, ha többen azért mondtak nemet Aba

74

jövőképére, mert nekik már sok volt vagy elérhetetlennek tartották. Mintha az abai társadalmi

tudattalanba remények erősödnének.

Harmadszor, az emberek Abán is, mint bárhol máshol Magyarországon, nagyon nem hisznek

a politikának, mélyen kiábrándultak minden kormányzati akaratból, de ez a politikai csömör

és üresség mintha eltakarítana az útból számos félelmet, fenntartást. Az emberek sok

mindenen túl vannak, nem könnyen hisznek, ugyanakkor nyitottabbá válnak, és érzékenyen

reagálnak minden mozgáslehetőségre. Magyarország mélyén ma nem készül lázadás, vagy

tiltakozás, sőt minden lokális agresszív fellépés is egyre több ellenzőt talál, ami nem jelenti

azt, hogy az emberek egy részét nem lehetne megbolondítani nagy szavakkal. A helyi

társadalom középrétegei mintha lassan eljutnának oda, hogy fogékonyak a „város”, avagy a

lassan városiasodó „falu” közügyei iránt.

Negyedszer, pedig túl keveset tudunk. Aba sokszorosan hátrányos helyzetű. Hagyományai

sem erősek és nem lobognak. Nincs erős ipara és nincs erős belső kultúrája. Semmi átlagon

felüli. Igaz, van egy átlagon felüli polgármestere, amelyet több ciklus óta támogat az

önkormányzati testület, s a kezdeti politikai vadháború (a régi rendszer és az új rendszer hívei

között) egyre inkább értelmét veszti. Egyre inkább semmi értelme helyben a politikai

pártoknak és nézeteiknek. Közben pedig lassan felismerhetővé válik, hogy a civil társadalom

fogalmát eddig rosszul definiáltuk, a használt kategóriák és értelmezéseik mintha

megakadályoznák a változások felismerését. Nem véletlen, hogy a tapasztalok alapján

magunk is újragondoltuk a civil társadalom teóriáit és működését. Abán a civil társadalom

tehát – a korábbi feltételezésekkel szemben - olyan állapotban volt, hogy az első tisztes

megszólításra megmozdult, s a kisebbség személyesen elment megválasztani a civil

képviselőket.

Nincsenek illúzióink, nem fűt minket semmilyen elszánt akarat. Abán nem kell nyerni a

demokrácia-kísérletnek. Nem az a legfontosabb, hogy minden sikerüljön, s nem okoz majd

kudarctudatot, ha negatív tapasztalatok is gyűlnek majd. Egyszerűen annyi a feladat,

figyeljük, mi történik a változások közben, csendben figyeljük, hogy milyenek a szereplők

önértelmezései, kövessük nyomon, hogy miben (és hogyan) épül, vagy erodálódik az abai

részvételi demokrácia kísérlet. A kulcskérdés nem csak a közcselekvés hatásossága, hanem a

lokális társadalmi tudat alakulása. A jövő – akármilyen is lesz – a személyes és közösségi

tudatfejlesztéseken múlik. Lehet, hogy semmi érdemleges nem történik, lehet, hogy a mai

75

buzgalom szétmálik, s lehet, hogy hetedhét országon túl is híressé váló, tényleges változások

mennek végbe.

Az abai részvételi demokrácia intézményesítésének kész a terve. Először is a 24 (majd

összesen a harminc) választott civil képviselő létrehozza a saját civil fórumát. Az abai civil

szervezetek képviselői szintén megszervezik saját községi/városi koordináló testületüket. Az

abai önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg

szabályozott feladatát. A három testület aztán megszervezi a „csúcsszervezetet”, amely

valószínűleg a Civil Magisztrátus nevet kapja. Ez tekinthető helyi parlamentnek is, avagy a

helyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. De ez a régi logika. Egyik sem

teljesen ez, de még nem lehet tudni, hogy igazán mi lesz. Annyi bizonyos, hogy a részvételi

demokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az abai e-önkormányzás és e-közigazgatás

létrejön, hiszen attól kezdve a Civil Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális

népszavazást is tarthat.

Ma az látszik, hogy legalább négy-hat forgatókönyv lehetséges: 1. A civil képviselők és

testületeik beleunnak a sok közfeladatba, elfáradnak a sok (ha így minősítik)

szélmalomharcba, vagy visszahúzódnak, ha a helyi polgárok érzelmileg-lelkileg nem

támogatják őket. 2. Ha a folyamatot eddig generáló polgármester (és kollégái) fáradnak el,

vagy más fejlesztés köti le energiákat, például a kistérség fejlesztése, ha a Civil

Magisztrátusban (folyamatosan) nem nevelődik ki néhány közbecsületnek örvendő új

közösségi vezető, akkor esetleg a demokrácia modellnek elfogynak az emberi erőforrásai. 3.

Ha öt éven belül Aba nem válik valóban, legalább részben intelligens kisvárossá, s akkor a

Civil Magisztrátus minden csoportja egészen vagy félig-meddig hitelét veszti. Ha Aba

valóban szeretetre képes kisváros lesz, a részvételi demokrácia modell magyar vagy/és

európai mintává válik. 4. Ha az új század első két évtizedében Abán minden erőforrást

mozgósítanak, minden lelki, tudati, spirituális erőforrást, akkor a részvételi demokrácia

részben vagy egészben valamilyen szakrális demokráciává válik. 5. Az e-közigazgatás

kialakulása és megerősödése után Abán minden fontosabb kérdésben e-népszavazás dönt, de

minden döntés előkészítése, megismertetése és végrehajtása a Civil Magisztrátus feladata

lesz, akkor tartósan megszilárdul a részvételi demokrácia, a strukturált párbeszéd, vagy az új

demokrácia együgyű, látványos, tyúkperekkel, netán valós érdek- és értékharcokkal teli,

konfliktusos modellje jön létre.

Meglátjuk, mi történik.

76

2005. 05. 15.

Melléklet

A strukturált párbeszéd javasolt modellje Abán19

77

Fontosabb felhasznált irodalom

BÁNLAKY Pál - VARGA Csaba: Azon túl ott a tág világ (Magvető, Gyorsuló Idő) 1979.

BOURG Dominique: Les fondements du développement durable: la limite et les fins

BRACHET Philippe: Service public et démocratie moderne. Analyse de l’étatisme en France

et propositions de citoyenneté active aux différents niveaux territoriaux (local, national,

européen), 2001, Aitec-RSP-Sigenu www.

BRODHAG C.: Le développement durable à l’épreuve de la gestion locale, Pouvoirs locaux

no 34 (III), 1997. 27-33.o.

Carta del Nuovo Municipio per una globalizzazione dal basso, solidale e non gerarchica –

www.nuovomunicipio.org/documenti/Carta.htm

CỘTÉ Sylvain: Rechercher autre chose, mesurer autrement

DEPAQUIT Serge – VRAIN Gilles: Renouveler la démocratie locale, http://w2.forumgc.org

DOMMEL Daniel: Corruption et développement durable: deux notions antinomiques

GOSZTONYI Géza: Vigyázz! Kész! Rajt! (Nonprofit érdekképviselet – 2003) A(z

ön)kormányzat és a civil szektor szerződéses viszonya Nagy-Britanniában és itthon – az első

lépések. SZIME IV. Nemzetközi Tudományos Konferencia, Visegrád, 2002, augusztus 26.

GLOBÁLIS Civil Társadalom 1. (Szerkesztette: Helmut Anheier, Marlies Glasius, Mary

Caldor) Typotex, 2004

GUYOT Francois: La (mise en) place des Conseils de Développement au sein des nouveux

territoires de projet: vers une démocratie participative à l’échelle internationale. L’example du

Conseil de Développement de la communauté urbaine de Nantes, Mémoire univ., 2003.

HARMS, Hans: La crise de la démocratie représentative – de la nécessité de participation des

citoyens

KAMARÁS István – VARGA Csaba: Reformvár (Magvető, JAK-füzetek, 1984)

78

MELO FOUCHER, Marilza de: Démocratie participative au Brésil

MOLNÁR, Miklós: Civil társadalom, és akiknek nem kell, Educatio, 1996.

PAOLETTI, Marion: La démocratie local participative: constats et propositions. Texte de

référence du groupe de travail démocratie locale, le 1er décembre 2001.

http://www.c6r.org/imprimersans.php3

PRÉVOST Paul – LAGALÉ Mélanie: Démocratie, e-démocratie et gouvernance locale:

réflexion sur les nouvelles voies de solution aux enjeux actuels de développement collectif,

Université de Scerbrook, 2003.

SELIGMAN, Adam B.: A civil társadalom eszméje (Kávé Kiadó, 1997)

Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokrácia (Európa Könyvkiadó, 19993)

UGRIN Emese: A fenntartható fejlődés új utópistái, INCO, 2004.

UGRIN Emese: A participáció paradigmája – Előadás, MTA Jövőkutatás Konferencia,

Lilafüred, 2002.

VAN ERMEN Raymond: 2015 Nouvel Horizon pour l’Europe. Ses institutions, ses

Entreprises, ses Syndicats, sa Société Vivile: La Société de Bien-être

VARGA Csaba: Magyarország jövőképe a poszt-információs korra, E-Világ folyóirat,

2005/március

VARGA Csaba: Új elmélethorizontok előtt (Tertia, 2004)

La charte européenne des droits de l’homme dans la ville (Saint-Denis, 2000.május 18. –

Partie II. Droits civils et politiques de la citoyenneté locale www.aidh.org/Europe

Aba jövőjét vázoló stratégiai dokumentumok:

1. Aba intelligens város stratégiája

2. Dél-Kapuja, megvalósíthatósági tanulmány

3. Sárvíz kistérség oktatásfejlesztési stratégiája

79

4. Abai Technológiai Park, megvalósíthatósági tanulmány

Külföldi honlapok:

www.democratieparticipative.fr

www.econovateur.com

www.c6r-fr.org

http://democratie.alternatives.ca

www.nuovomunicipio.org

www.forumgc.org

(A dolgozatban említett európai városokra vonatkozó dokumentumok minden város honlapján

megtalálhatók.)

Hazai honlapok:

www.aba.hu;

www.inco.hu;

www.talaljuk-ki.hu;

www.evilagonline.hu;

www.strategiakutato.hu;

Jegyzetek

1 A kutatásban és fejlesztés bonyolításában segítséget nyújtott a Stratégiakutató Intézet. A

kutatás-fejlesztésben részt vettek: Barta Anikó, Bese Ferenc, Brunczel Balázs, Czinkota

Katalin, Csörgő Zoltán, Visegrádi Ildikó, Varga Csaba, V.Csorba Éva, Ugrin Emese és

mások.

80

2 Magyarországon az egyik első, erről a témakörről megjelenő könyv: Bánlaky Pál-Varga

Csaba: Azon túl ott a tág világ (Magvető, Gyorsuló Idő, 1979)

3 Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára

4 Helmut Anheier, Marlies Glasius és Mary Kaldor (szerk): Globális Civil Társadalom, 30

old.

5 Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Osiris, Budapest, 2002.

6 Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete I-II. Kézirat. ELTE, Budapest

7 Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára

8 Az elemzés Varga Csaba tanulmányán (Új civil társadalom – intelligens civil társadalom,

kézirat 2004-2005) alapszik.

9 Helmut Anheier, Marlies Glasius és Mary Kaldor (szerk.): Globális Civil Társadalom,

Typotex, Budapest, 2004, 30 old.

10 A részvételi demokrácia és a fenntartható fejlődés összefüggéseire nem csak a

szakirodalom mutat rá. A 2003 novemberében Olaszországban, a helyi részvételi demokrácia

kifejlesztésére, mintegy 150 várost tömörítő szövetség chartája kifejezetten ezekre az

összefüggésekre hivatkozik: „Carta del Nuovo Municipio

Per una globalizzazione dal basso, solidale e non gerarchica”

www.nuovomunicipio.org/documenti/Carta.htm

11 Franciaországban például a vagyon- és jövedelemadót fizető háztartások száma 85,7

százalékkal nőtt, miközben a lakosság 1 százalékát kitevő leggazdagabbak köre birtokolja az

ország vagyonának mintegy 15-20 százalékát.

12 A 80-as évektől a fejlett világban szinte mindenütt az tapasztalható, hogy az egy főre eső

GDP jelentős emelkedése mellett a gazdasági jólét mutatói messze elmaradtak Az USA-ban

az egy főre eső GDP növekedése 1980-1997 között 30 % volt, a gazdasági jóléti mutató csak

4 %-kal emelkedett. Az Egyesült Királyságban az egy főre eső GDP 40%-os emelkedése

81

mellett a jóléti mutatók 10 %-kal nőttek. Hasonló tendenciát lehet megfigyelni, bár az eltérés

kevésbé markáns, Franciaországban, Belgiumban és Kanadában is. Sylvain Côté, 40-46.o.

13 Sylvain CÔTÉ: Rechercher autre chose, mesurer autrement, 40-47.o. – Daniel DOMMEL:

Corruption et développement durable: deux notions antinomiques, 145-149.o. – Ce qui n’est

pas mesuré n’est pas géré (entretien avec Jacqueline Aloisi de Larderel), 216.o. – Luc

FERRY: Le progrès en est-il un? 250-259.

14 Dominique BOURG: Les fondements du développement durable: la limite et les fins, 244-

249.o.

15 A kultúra jelentősége a társadalmi tőke bővített újratermelésében nélkülözhetetlen. Szerepe

pedig az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság megteremtésében, ahol a

szolgáltató szektor és egy új gazdasági ágazat, a kultúraipar (beleértve a tartalomipart is)

fejlődése vált meghatározóvá, a fenntartható fejlődés szempontjából döntő fontosságú. Ma

már az is világossá vált, hogy a társadalmi és gazdasági tőke termelése mellett a

környezetvédelmi problémák kezelése is kulturális meghatározottságú.

16 A részvételi demokrácia és a jól-lét szoros kapcsolatát fejti ki a belga Raymond Van Ermen

a „2015 Nouvel Horizon pour l’Europe. Ses institutions, ses Entreprises, ses Syndicats, sa

Société Vivile: La Société de Bien-être” c. tanulmányában. A szerző az EU Alkotmányának I-

3,1.§-ra tesz javaslatot és kifejti, hogy az unió eddigi három összetartó eleme mellé

(kormányok közötti együttműködés – EU Tanács, föderatív rendszer – EU Parlament,

funkcionalitás - egységes piac és pénz) egy új elem, az európai társadalmi tőke újrateremtése

vált nélkülözhetetlenné, ahhoz, hogy kontinensünkön a jól-lét társadalmát megteremtsük

(szemben a korábbi jóléti társadalom koncepciójával). A jól-lét társadalmának alapja az

állampolgárok mobilitása, kreatív aktivitása, részvétele a közjó érdekében. A jól-lét

társadalmának megvalósításának alapja a participáció elvének (Europe participatve) teljes

körű megvalósítása.

17 A nemzetközi tapasztalatok valamint a hazánkban is tapasztalható „pártpolitikai logikára”

épülő képviseleti demokráciával szembeni szkeptikus nézetek, vélemények teszik indokolttá a

kérdéscsoport vizsgálatát.

18 Ezt Abán 2004-ben könyv alakban minden család megkapta.

82

19 Jel magyarázat: → információ továbbítás, tanácskozási joggal; ↔ tanácskozás döntési

joggal;

a tanulmány a Nemzeti Civil Alapprogram Civil szolgáltató fejlesztő és információs

kollégiuma támogatásával készült el.