A MAGYARORSZáGI REFORMáTUS EGYHáZ HIT- éS ERKöLCSTAN KERETTANTERVE
A MAgyArországi reforMátus egyház hit- és erkölcstAn kerettAnterve
4.KönyveK a magyar református nevelésrôl
A MAgyArországi reforMátus egyház hit- és erkölcstAn
kerettAntervei. kötet
1-8. évfolyam
református Pedagógiai IntézetBudapest, 2012
© református Pedagógiai intézetissn 2063-5575
isBn 978-963-9700-84-0
1. kötet: isBn 978-963-9700-84-02. kötet: isBn 978-963-9700-85-7
kolligátum (1-2. kötet): isBn 978-963-9700-86-4
A Magyarországi református egyház zsinatának zs. - 243. és 244/2012.11.16. határozata szerint elfogadott kerettanterv.
szerkesztette: Dr. Jakab-szászi Andrea
A Kiadó külön is köszönetet mond szakmai közreműködésükért a következőknek: Bárdos Péterné, Bukáné zakar zsuzsanna, csüllög ferenc, Dr. Bodó sára,
Dr. kun Mária, Dr. németh Dávid, kustár gábor, loránt gáborné, szabó Péter és mindazoknak, akik véleményezték a tantervi munkaanyagot.
Kiadja a Református Pedagógiai Intézet (RPI)4026 Debrecen, füvészkert u. 4.
www.refpedi.hu
Felelős kiadó: Márkus gábor
Elérhetőségek:Postacím: 1146 Budapest, Abonyi utca 21.
tel./fax: 06-1-351-9842e-mail: [email protected]
Tervezés és tördelés:tibographia stúdiótel.: 06-1-250-3564
Nyomdai munkák:Multiszolg Bt., vác
5
TARTALOMJEGYZÉK
kód cím oldal
A P1.0 PEdAGóGIAI KONcEPcIó 7
1. időkeretek 82. struktúra 83. célkitűzés és alapelvek 104. A kerettanterv elméleti megalapozása 135. kapcsolódások 176. A kapcsolódó taneszközrendszer jellemzői 197. Módszertani jellemzők 208. Az értékelés jellemzői 20
B T0.0 AZ 1-8 ÉvFOLYAMOK TÉMáI 22
t1.0 Az 1. évfolyam témái 23t2.0 A 2. évfolyam témái 25t3.0 A 3. évfolyam témái 27t4.0 A 4. évfolyam témái 29t5.0 Az 5. évfolyam témái 31t6.0 A 6. évfolyam témái 33t7.0 A 7. évfolyam témái 35t8.0 A 8. évfolyam témái 37
c T0.0 ÉvEKRE LEBONTOTT JAvAsOLT TANANYAGFELOsZTás A GYüLEKEZETI- És IsKOLAI hITTANOKTATás sZáMáRA
39
t1.1 1. évfolyam: isten tenyerén 40t2.1 2. évfolyam: istennel az úton 42t3.1 3. évfolyam: A szabadító isten szeretetében 45t4.1 4. évfolyam: isten uralma alatt 48t5.1 5. évfolyam: istennel a döntéseinkben 51t6.1 6. évfolyam: isten világosságában 54
A - P1.0 / 1
6
t7.1 7. évfolyam: isten vonzásában 58t8.1 8. évfolyam: isten igéjének a tükrében 62
d s0.0 KONcENTRIKus KöRöK RövId LEíRásA 65
isten utat mutat a mindennapokbans1.1 • élethelyzetek, etikai kérdések 66s1.2 • önismeret 73
isten szól hozzánk s2.1 • A szentírással való naponkénti élésre nevelés 76s2.2 • imádságos lelkületre nevelés 79
isten közösséget formáls3.1 • közösségépítés 82
református keresztyénnek lennis4.1 • református öntudatra nevelés, egyházismereti alapok 87
E Z0.0 FüGGELÉK 94
z1.1 Az Mre zsinatának 243/2012.11.16 számú határozata az új református hittanoktatási szabályrendelet tárgyában
95
z1.2 Az Mre zsinatának 244/2012.11.16 számú határozata az új református hittanoktatási kerettanterv bevezetése tárgyában
98
7
A - P1.0 / 1
MRE hIT- És ERKöLcsTAN KERETTANTERv AZ 1-8. ÉvFOLYAMOK sZáMáRA
A - P1.0
PeDAgógiAi koncePcióAz általános iskola 1-8 évfolyamai számára készült hit- és erkölcstan (továbbiakban: hittanoktatás) kerettanterv kiindulópontja az Mre katechézisének sokszínűsége, ép-pen ezért a tervezés során figyelembe veszi a gyülekezeti- és iskolai hittanoktatás sajá-tosságait is. Az Mre hit- és erkölcstan kerettantervének törvényi alapja a 2007. évi ii. törvény „A református hittanoktatásról” (hatályba lépése 2007. szept. 1.); valamint a 137/2011.12.07. zsinati tanács szabályrendelete a „hittanoktatási támogatás igény-lésének és elszámolásának rendjéről”. 1
8
A - P1.0 / 2A - P1.0 / 1
1. IdőKERETEK
Az időkereteket a 137/2011.12.07. zs. t. szabályrendelet 4.§ (1,4) határozza meg. Az állami/önkormányzati általános iskolákban, illetve a hittanoktatásra vonatkozó
illetékes egyházközség termeiben gyülekezeti hittanoktatás történik, amely általában heti egy tanóra esetén a tanévben 35 tanórával tervez.
Az egyházi és alapítványi oktatási intézményekben iskolai hit- és erkölcstan oktatás történik, ahol heti két tanóra esetén a tanévet illetően 70 órás beosztással számolunk. 1
2. sTRuKTúRAA - P1.0A tanórák egymáshoz való kapcsolódása projekt jellegű, ahol a vezérfonalat a bibliai történetek adják. ezek kibontásaként jelennek meg olyan kapcsolódó témák (etikai kérdések, élethelyzetek stb.), melyek a gyermekek életvalóságát figyelembe véve hidat jelentenek a gyermekek világa és isten igéje között.
A koncepció lineárisan és koncentrikus körökben is tervez. A linearitást mutatja az, hogy minden tanévnek van egy címe, központi témája és hívószava, ami az adott tanév fő vonalát mutatja.
Év Cím Szimbólum vezÉrfonAl
1. Isten tenyerén Kéz (fészket for-máló)
Isten szeretetének lényege: az elfo-gadottság élménye.
2. Istennel az úton Kis kéz a nagyban Isten vezetést kínál nekünk.
3. A szabadító Isten szeretetében
Repülő madár Isten szeretete szabaddá tesz.
4. Isten uralma alatt Korona Isten uralma segíti az életünket.
5. Istennel a döntése-inkben
Útjelző tábla Isten támogat a döntéshelyzete-inkben.
6. Isten világossá-gában
Nap Isten világossága beragyogja az életünket.
7. Isten vonzásában Nyitott kapu Isten magához hív bennünket. Ugyanakkor küld egymás felé.
8. Isten Igéjének a tükrében
Tükör Isten Igéjének tükrébe nézve felis-merhetjük valóságos önmagunkat.
9
A - P1.0 / 2
Minden év anyagának része 6 koncentrikus kör, mely korosztályközpontúan segíti isten igéjének és a tanulók életvalóságának egymásra találását. ezek a koncentrikus körök témakörökként találhatók meg az évenkénti tantervi lebontásban. 2
TÉmAkör AmiT TArTAlmAz
Bibliai törté-netek
Ószövetségi és újszövetségi bibliai történetek
Isten utat mu-tat a minden-napokban
Olyan témák, melyek az önismeret, illetve etikai kérdések, élethelyze-tek körébe tartoznak. Ezek a témák mindig a tanévben tanult bibliai történetekhez kapcsolódnak. Így adnak kiindulópontot a közös gon-dolkodáshoz és segítik a gyermekek gondolkodásmódját abban, hogy megértsék: Isten Igéjének üzenete van a mindennapokra is.
Isten szól hoz-zánk
A hívő ember életének szerves része az írott Ige, a Szentírás olvasása. Ez a témakör a Szentírás világába kívánja bevezetni a tanulókat és a naponként Igeolvasásra, Isten életünkre szóló üzenetének keresésére és megértésére buzdít. A kör másik részterülete az imádságos lelkület segítése és az imádságos szemléletmód formálása.
Isten közössé-get formál
Jézus Krisztus tanítványai nem légüres térben élik a mindennapjaikat. Kisebb és nagyobb közösségekben élnek, ahol meg kell tanulniuk az egymással való élés alapszabályait is. Az ide tartozó témák a közös-ségépítés, közösségben való élés keresztyén modelljeit kívánják föl-mutatni.
Református keresztyénnek lenni
A témakör református gyökereinket, gyülekezeteink világát és a ma-gyar református keresztyén identitás jellegzetességeit veszi sorra. Ennek érdekében évente találkozhatunk olyan, a tanult történetekhez kapcsolódó témákkal, melyek a református gyülekezetek világába ve-zetik be a gyermekeket, megismertetik a tanulókat a reformátori alapel-vekkel. 5. osztálytól, az adott év világtörténelem és magyar történelem tananyagához illeszkedve egyháztörténeti személyiségekkel is talál-kozhatnak a tanulók, akiktől megtanulhatják, hogy mit jelent egy-egy korban keresztyénnek lenni.
Ünnepeljünk együtt!
Közös ünneplésre hív a témakör, melynek része az egyházi év ünne-peinek, kapcsolódó bibliai történetek bemutatása, valamint az ünnep szent időként való megélésére nevelés is.
Az évenkénti felosztásban ezek a koncentrikus körök azt a sorrendet mutatják, aho-gyan az év során (és a tankönyvben is) egymás után következnek. Az „Ünnepeljünk együtt!” témakör mindig a legvégén szerepel, mely témák az adott ünnepkörhöz kap-csolódóan a megfelelő időben tanítandóak.
10
A - P1.0 / 3A - P1.0 / 2
szintén az évenkénti felosztás része az óraszám javaslat. A lehetőségekhez mérten mind a gyülekezeti, mind az iskolai hittanoktatás éves óraszáma tartalmaz órakeretet az összefoglalásra, számonkérésre, néhány órát a helyi sajátosságok alapján szabad fel-használásra. sőt, több esetben a katechéta maga dönthet arról, hogy bizonyos témákat milyen óraszámban kíván elmélyíteni. kevesebb óra felhasználása esetén a fennma-radt óraszám átcsoportosítható.
3. cÉLKITűZÉs És ALAPELvEK
célkitűzésében, gondolatrendszerében a kerettanterv és a pedagógiai koncepció kiin-dulópontjának tekinti:
• isten igéjét, a szentírást, mint a keresztyén ember életének vezérfonalát;• Az Mre hitvallási iratait (heidelbergi káté és a ii. helvét hitvallás);• Az Mre középtávú nevelési-oktatási tervét;• Az Mre hitéleti szokásrendszereinek gyakorlatait.
3.1. A KERETTANTERv BIBLIKus ALAPELvEI:
• A szentháromság isten Jézus krisztusban kegyelméből magához hívja a tőle eltávolodott bűnös embert.
• A bűnös ember isten szentlelkének megszólítása és hit által hallhatja meg, értheti meg isten szavát, élheti meg isten neki adott kegyelmét.
• A szentírás isten igéje és a keresztyén ember életének vezérfonala. • Jézus krisztus tanítványságra hívja napjaink emberét is. A tanítványi lét meg-
élése az egész életútra érvényes és igaz.• A tanítvány szeretetkapcsolatban él istennel, Aki személyesen elhívta őt. élet-
vitelében krisztust követi és kijelölt feladatát teljesíti a világban.• A tanítványok közössége a keresztyén egyház, hitük együttes megélésének leg-
fontosabb területe a gyülekezet.
3.2. A KERETTANTERv vALLásPEdAGóGIAI ALAPELvEI:
• A tanulói komplex személyiség fejlesztése, melynek része a kognitív, érzelmi formálás és a cselekvésre buzdítás.
• A teljes személyiség aktivizálása a belső motiváció felkeltése és ébren tartása által.• célkitűzésrendszere és ajánlásai az élményt adó, személyiséget formáló, hitet
ébresztő, a tanulók isten általi megszólítottság tudatát erősítő hittanórákat tá-mogatják.
• A tananyagok kiválasztása és annak megvalósítása során figyelembe veszi az egyes korosztályok tipikus és vélhető életkori sajátosságait és lehetséges élet-
11
A - P1.0 / 3
helyzeteit. ennek megfelelően nem törekszik minden bibliai történet megta-nítására. valamint lehetőséget kíván adni a tanulók és tanulócsoportok egyéni sajátosságai szerinti differenciálásra.
• Módszertanában javasolt a korosztályszerű és változatos pedagógiai módszerek és igényes taneszközök használata.
• Az aktív, cselekvő hit megélésére való buzdítás a diákok különböző élethely-zeteiben.
• fontosnak tartja a keresztyén nevelés három alappillérét (keresztyén család, ke-resztyén gyülekezet, keresztyén iskola), de számol azzal a szociológiai sajátos-sággal, hogy a tanulók egy része nem hitben élő családban nő föl, ill. nincsenek rendszeres gyülekezeti kapcsolódásai. ennek ellensúlyozására fontosnak tartja a gyülekezetről és a hitéleti szokásrendszerről alapvető ismeretek átadását, ill. azok beépülését.
3
3.3. A KERETTANTERv cÉLRENdsZERE
A hit- és erkölcstan oktatás célja Jézus krisztus missziói parancsából (Mt 28,18-20) adódóan a tanítvánnyá tétel, azaz a tanítványi létre való nevelés, a tanítványi lét meg-élésének segítése és áldásközvetítés. tisztában vagyunk azonban azzal, hogy a keret-tanterv lehetőségei ezen a téren korlátozottak.
egyrészt azért, mert a hit a szentháromság isten ajándéka az ember számára.
Másrészt a keresztyén nevelés napjainkban is hármas pilléren nyugszik, melyek:• a keresztyén család,• a keresztyén gyülekezet,• a keresztyén iskola.
„E három közösség nemcsak nem veszi át egymás funkcióit, de az első kettő nélkül a harmadik nem igazán életképes”1 természetesen a keresztyén nevelés mindig egy társa-dalmi közegben történik, így jelen kerettanterv sem feledkezik meg erről, és nemzeti értékeink megőrzését és közvetítését fontosnak tartja.
Mindezeket figyelembe véve a gyülekezeti- és iskolai hittanoktatás komplex célrend-szerrel tervez, melynek az értelmi (kognitív) és az érzelmi nevelés mellett része a hit megélésére (cselekvésre) buzdítás is.
1 Dr. szűcs ferenc: A keresztyén nevelés-oktatás igei megalapozása. in: református oktatási stratégia, A Magyarországi református egyház középtávú oktatási-nevelési terve (tervezet). református Pedagógiai és katechetikai füzetek 11. rPi, Budapest, 2008. 43. oldal
12
A - P1.0 / 4A - P1.0 / 3
kogniTív CÉlok Érzelmi nevelÉS CSelekedTeTÉS
Alapvető ismeretek átadá-sa a Szentháromság Isten-ről, Isten és az ember sze-retetkapcsolatáról
A bizalom és a szeretet ta-pasztalati élménye
Az Istennel való kap-csolat gyakorlati elemei (imádság, bibliaolvasás, hétköznapi élet)
Jézus Krisztus váltság-munkájának megismerte-tése
Az adás és elfogadás érzel-mi hátterének megtapasz-talása
Az adás és elfogadás keresztyén gyakorlata és következményei
A tanítványi lét és kegyes-ségi élet elemei (imádság, bibliaolvasás, istentisztelet)
Az elköteleződés és a fele-lősségvállalás élményvilága
Életkorhoz és élethely-zetekhez kapcsolódó döntések meghozatalá-nak lehetőségei és kor-osztályhoz alkalmazkodó diakóniai tevékenység
A Szentírás kortörténeti háttere
A Szentíráshoz való pozitív érzelmi kötődés kialakítása
A Szentírás mindennapi használatának módjai
Az egyház története, jelene és szokásrendszerei
A régi korok tiszteletének élményvilága; a személyes meggyőződés felvállalásá-nak és bátorságának a meg-tapasztalása
Hagyománytisztelet; Hitvallási helyzetek felis-merése
Református alapfogalmak, alapelvek és a református egyházközségek alapvető sajátosságai
A közösségi lét érzelmi hát-tere
Az Isten népéhez való tartozás vállalása és gya-korlása
Az élhető és egészséges család modelljei
A családhoz tartozás érzelmi háttere és tudatosítása
A családi szerepek és helyzetek tudatos meg-élése
Keresztyén megküzdési stratégiák
A konfliktusok indulati világa Konfliktuskezelési stra-tégiák
Nemzeti értékeink Hazaszeretetre nevelés Nemzeti értékeink, ünne-peink tisztelete, az aktív állampolgárság korosztá-lyi szintű megélése
13
A - P1.0 / 4
4. A KERETTANTERv ELMÉLETI MEGALAPOZásA
4.1. A KATEchÉTA sZEMÉLYE
A katechéta olyan hitben élő, református hitvalló keresztyén ember, aki hivatását is-tentől kapott küldetésnek tekinti. tisztában van azzal, hogy a hit a szentháromság isten ajándéka, melynek ébresztgetésében és megélésének lehetőségeiben ő maga is isten eszköze lehet. isten kegyelme által válhat alkalmassá arra, hogy a tanítványi lét jó példája legyen.
szakmailag kompetens személy, fejlődés-lélektani, pedagógiai, szakdidaktikai és módszertani felkészültséggel. tisztában van református alapelveinkkel, melyeknek szellemiségében tanít. együttműködik azokkal, akikkel munkatársi kapcsolatban van (lelkipásztor, igazgató, tanárok, stb.). segíti a tanulók református egyházhoz való kap-csolódását.
Mint Jézus krisztus elhívott tanítványa, a testvéri kapcsolat kialakítására törekszik a hittanoktatás során is. vonzó és élhető példát mutatva a komplex személyiség fejlő-désére és a tanítványi lét megélésére segíti diákjait.A katechétának szolgálata során:
• szüntelenül rá kell mutatnia a megváltásra, mint a krisztus által hozott öröm-hírre;
• oda kell figyelnie az általa vezetettekre (korosztályi sajátosságok, egyéni hát-tér, azonosságok, különbözőségek, élethelyzetek, stb.) azért, hogy hozzásegítse őket a szentháromság istennel való találkozáshoz, saját tanítványi identitásuk megtalálásához és megéléséhez, illetve a gyülekezeti közösségbe való bekapcso-lódáshoz;
• törekednie kell a folyamatos szakmai fejlődésre.Az általa közvetített ismeretek elsajátítására, belsővé válására és cselekvésben való meg-nyilvánulására törekszik. A korszerű és élményt adó hittanórákhoz rendelkezésére álló korszerű eszközöket használ, módszertanában a kreativitásra és életszerűségre törekszik. 4
4.2. A cÉLcsOPORT
A kerettanterv első része a 1-8. osztályos (6/7 – 14/15 éves) gyermekeket tartja célcso-portjának. A gyermekekre a szentírás tanítása szerint mint isten ajándékaira tekint. teremtettségi mivoltuknál fogva természetesen tartoznak bele abba a közösségbe, amelybe Jézus krisztus hívja tanítványait. korosztályi adottságaiknál fogva még nem képesek a tudatosan, teljes felelősséggel meghozott döntések felvállalására, ezért a ke-resztség sákramentumához kapcsolódva őket tanítani és nevelni kell. A katechézisben kiemelten kell figyelembe venni a gyermekek tipikus és egyéni életkori és fejlődési sajátosságait. Az 1-8. osztályos tanulók fejlődéslélektana és vallási szocializációja több belső egységet különböztet meg.
14
A - P1.0 / 5A - P1.0 / 4
• 6-9/10 éves kor (iskoláskor első szakasza)• 9-11/12 éves kor (iskoláskor második szakasza)• 11-14/15 éves kor (serdülőkor első szakasza, prepubertás)
a. Értelmi nevelés:
6-9/10 éves kor• Az iskoláskor első szakaszában a gyermek gondolkodása konkrét és kevésbé
egocentrikus, egyre jobban képes a decentrációra. értelmezése egydimenziós, az absztrakciókat még csak részlegesen tudja értelmezni. Az elvont fogalmak használata csak részleges és lépcsőzetes lehet. (Különösen figyelembe kell ezt ven-ni az elvont teológiai fogalmak és a példázatok tanításában.)
• vallási szocializációjában jellemző rá a bibliai történetek szó szerinti értelmezé-se és az antropomorfizmus. A történeteket, bibliai igazságokat nem egy elvont síkon, hanem szó szerint érti. Az istenről való gondolkodásmódja emberarcú.
• fogalmi készlete ekkor van kialakulóban. Mivel a szentírás történetei egy tá-voli időhöz és kultúrához kapcsolódnak, a fogalmak és szituációk részben is-meretlenek lehetnek a számára.
9-11/12 éves kor• Az iskoláskor második szakaszában megjelenik a decentrálás képessége. A va-
lóság minél tágabb tartományait szeretné megismerni. A megismerés útjaiban a realitás fontos szempont lesz.
• Antropomorf istenképe egyre árnyaltabbá válik, megjelenik a bíró és a király istenkép, valamint a bibliai történetek reális megközelítése.
11-14/15 éves kor• A korai serdülőkorban a gyermek gondolkodását egyre jobban meghatározza
a kortárs kapcsolatok jelentősége. csökken az önmagáért való ismeretszerzés iránti motiváció, és egyre erősebben jelenik meg a kritikus gondolkodás képes-sége. vallási szocializációjában egyre hangsúlyosabbá válnak az absztrakciók, de hétköznapi életében a kritikai hozzáállás ezen a téren is érvényesül.
b. Az érzelmi nevelés során figyelembe kell vennünk a következőket:
6-9/10 éves kor• A korai iskoláskorban elcsitulnak a viharos ösztöntendenciák, és érzelemvi-
lágában is törekszik a felnőtt világ elvárásainak megfelelni. A család, mint az érzelmek legfontosabb biztosítója továbbra is döntő jelentőségű a számára, de már képes elfogadni a pedagógusok és a kortársak érzelmi megnyilvánulásait.
15
A - P1.0 / 5
A megterhelő érzelmekkel nem tud egyedül megküzdeni. ekkor ebben az eset-ben hajlamos a bűntudat túlzott érzésére.
• A gyermekkor meghatározó érzelmei: a szeretet, a biztonság, a bizalom, a félelem, amelyeket mindig szem előtt kell tartanunk az istenről való beszéd során. Az istenkép formálódása e korosztály esetében a szülővel, tanárokkal, tekintélyszemélyekkel való kapcsolathoz kötődik. A katechéta által verbális és non-verbális eszközökkel kommunikált istenkép is befolyásoló.
9-11/12 éves kor• Az iskoláskor második szakaszában a kortársak hatása megerősödik, ami az
érzelmek megélését is árnyalja. A gyermekeknek továbbra is szükségük van a felnőtt pedagógus, katechéta, szülő támogatása az érzelmek kezelésében és arra, hogy megfelelő konfliktuskezelési stratégiákat ismerjenek meg.
• A katechézis megfelelő módszerének kiválasztásakor a kapcsolati kötődéseket is szem előtt kell tartani.
511-14/15 éves kor
• A serdülőkorban felborul az érzelmi egyensúly, a korábban elfogadott értékek megítélése érzelmileg is labilissá válik. A serdülő keresi identitását, és ennek első lépcsői erős kritikai viszonyulásokat eredményeznek.
• A kor központi krízise az identitás keresésében nyilvánul meg, ami közben akár szélsőségeket is megélhet. Miközben a fiatal önmaga határait keresi és feszegeti, megéli a tagadás és odaadás kettősségét. fő kérdése a „ki vagyok én?”, melyet úgy próbál megválaszolni, hogy azonosul bizonyos csoportokkal, szerepekkel, illetve megtagadja azokat. Az azonosulás és tagadás során körvo-nalazódik és folyamatosan épül be egy értékrendszer a személyiségébe, mely meghatározza további gondolatait, viselkedését.
• vallási szocializációjában megjelenhet a konvencionális-szintetikus hit szaka-sza, amelyben a tekintélyelvű megközelítés helyett egyre nagyobb hangsúlyt tesz a kortársak befolyására. istenképe reálisabb, de kritikusabb lesz, az istent közvetítő személyek megítélésében nagyobb hangsúlyt helyez a hitelességre, mint az információra.
c. A katechézis pragmatikus szempontjai:
6-9/10 kor• A kisiskoláskor számára különösen fontos a játék és a játékosság. A katechéta
számára ez lehetőség arra, hogy módszertanában is éljen a játékosság eszközei-vel (pl. drámapedagógiai lehetőségek, stb.).
16
A - P1.0 / 6A - P1.0 / 5
• általános iskolás korban a szabályokhoz való viszony fokozatosan változik. A gyermekek 10 éves korig a szabályokat külső hatalomtól származónak te-kintik, és elsősorban a tettek fizikai következményére koncentrálnak. A sza-bályoknak való engedelmeskedés alapja a büntetés elkerülése, vagy pedig az engedelmességből származó előny. isten törvényeivel kapcsolatban is hajla-mosak így gondolkodni. egyfajta adok-kapok szemlélet jellemző rájuk. 10 éves kor körül már rugalmasabban értik a szabályokat. ezek alól van kivétel, melyet saját maguk, szubjektíven határoznak meg. A számukra fontos sza-bályok betartása és betartatása azonban egész iskolás korra jellemző, ahol a háttérszándék meglátására és megértésére is képessé válhatnak. A katechéta számára ez lehetőség arra, hogy isten törvényeinek az ember életét féltő szán-dékára rámutasson.
• Az alsó tagozatos gyermekekre jellemző a belső teljesítmény-kényszer. Meg akarnak felelni mindazoknak az elvárásoknak, amelyeket a szülő és a peda-gógus részéről tapasztalnak, de ezek sokszor nehézséget okoznak a számukra. rendszeres kudarcélmények hatására a formálódó énképük sérül, értékesség tudatuk csökken, és az iskolától (a hittanórától is) teljesen elmegy a kedvük. A hittanoktatás nem teljesítményközpontú, ezért minderre tekintettel kell len-nünk mind a korosztály számára érthető és elsajátítható tananyagok differen-ciálása, valamint a feldolgozás módszertani javaslatai, és az értékelés során is.
9-11/12 éves kor• Az énkép formálódása különösen nagy hangsúlyt kap 10 éves kor után. A
gyermek addig általában azonosul azzal a szemléletmóddal, gondolattal, amit a környezete gondol róla és közvetít felé. igaz ez a média által közvetített gyer-mek/serdülő-ideál képre is. Mivel ezek a jelzések a személyiségbe beépülnek, a serdülőkor testi, lelki és érzelmi kihívásaival szembesülő fiatal akár negatív énképet is kialakíthat. A katechézis nyomatékos feladata, hogy a gyermek/ fiatal megérezze azt, hogy isten értékesnek őt, és így reális énképe alakuljon ki.
11-14/15 éves kor• serdülőkorban megnő a motivációs igény. Az egyéni motiváció csoporthoz
való kapcsolása eredményes lehet. Az egyéni tehetségek, képességek felismerése és motiválásban való felhasználása szintén hatékonyabbá teheti a katechézist.
17
A - P1.0 / 6
5. KAPcsOLódásOK
5.1. KAPcsOLódásOK A NEMZETI ALAPTANTERvhEZ
A kerettanterv szem előtt tartja (az aktuális nAt-tól függetlenül) a kortárs pedagógia által felismert, a nemzeti Alaptantervben is kijelölt, kiemelt kompetenciákat és fej-lesztési területeket.
Ennek alapján kiemelten fejlesztendő kompetenciák a következők:
• Anyanyelvi kommunikáció és narratív interpretáció,• Matematikai (logikai) kompetencia,• Digitális kompetencia,• szociális és állampolgári kompetencia,• kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciája,• esztétikai – művészi tudatosság és kifejezőképesség,• hatékony, önálló tanulás.
6
Jelen tanterv a következő fejlesztési területekhez kapcsolódik:
• erkölcsi nevelés,• nemzeti öntudat, hazafias nevelés,• állampolgárságra, demokráciára nevelés,• önismeret és társas kultúra fejlesztése,• A családi életre nevelés,• A testi és lelki egészségre nevelés,• felelősségvállalás másokért, önkéntesség,• fenntarthatóság, környezettudatosság,• Pályaorientáció,• gazdasági és pénzügyi nevelés,• Médiatudatosságra nevelés,• A tanulás tanítása.
A NAT 2012. alapján a következő műveltségterületekhez kapcsolódik:
• ember és társadalom,• életvitel és gyakorlat.
18
A - P1.0 / 7A - P1.0 / 6
5.2. KAPcsOLódás A MRE KöZÉPTávú NEvELÉsI – OKTATásI TERvÉhEZ
A kerettantervi javaslatok a kidolgozás során figyelembe veszik és ajánlásokat fogal-maznak meg a református oktatási stratégiában (mint az Mre középtávú nevelési-oktatási terve) megjelölt következő sajátos pedagógiai feladatokhoz:
• differenciált oktatás: tehetséggondozás, felzárkóztatás és fejlesztés, • tanórán kívüli tevékenységek,• a gyülekezeti integráció lehetősége.
külön fejlesztendő kompetenciaterületként jelenik meg a kerettanterv által is fejlesz-teni kívánt érett és cselekvőképes hit.
5.3. KAPcsOLódás AZ MRE GYüLEKEZETI GYERMEK- És IFJúsáGI MIssZIóJáhOZ
Az Mre feladatának tekinti a gyermekek és fiatalok különböző színtereken történő megszólítását. ennek része a hittanóra mellett a vasárnapi gyermekalkalom, nyári tá-bor, ifjúsági óra, stb. is.
A tanterv alapkitűzései között szerepel a gyülekezeti kapcsolódás támogatása, re-formátus identitástudat erősítése és a gyülekezet hittanórán kívüli egyéb alkalmak látogatására buzdítás is.
Jelen tanterv nem tartalmaz alternatívát a konfirmációs oktatás tantervére, bár szem-életmódjában az 5-7. évfolyamok éves tananyaglebontása segíti a konfirmációs év elő-készítését. Az Mre zsinati tanács 169/2011.11.17. rendelete alapján a konfirmáció megújításának a kérdését egy, a zsinat által alakítandó munkacsoport kezébe tette, melynek tagjai a zsinati tanulmányi és teológiai Bizottság, valamint a Doktorok kollégiuma szekciói által delegált tagok.
5.4. KAPcsOLódás AZ MRE óvOdAI KEREsZTYÉN NEvELÉsÉhEZ És KöZÉPIsKOLAI hITTANOKTATásI TANTERvÉhEZ
Jelen kerettanterv számol azzal, hogy a hitre nevelés során egy folyamatba kapcsolódik be. A hittanoktatásra jelentkező gyermekek egy része részt vett az óvodákban történő keresztyén nevelés alkalmain, illetve középfokú oktatási intézményben is bekapcso-lódhat a hittanoktatásba. A református oktatási intézményekben a hittanórák mellett egyházi ének-zene tanítása is történik.
Az oktatási intézmények közötti tantervi kapcsolódások része az a fejlesztés, hogy az általános iskolai és a középfokú oktatási intézmény hittanoktatása ugyanazon kon-
19
A - P1.0 / 7
cepció (biblikus- és valláspedagógiai elvek) alapján történik. további fejlesztési fel-adat, hogy az óvodai hitre nevelés tanterve ugyanezekre az alapokra helyeződjön.
5.5. AZ EGYEs ÉvFOLYAMOK TANANYAGAINAK KEREsZTTANTERvI KAPcsOLódásAI
A kerettanterv célkitűzései közé sorolja az adott évfolyam tantárgyaihoz való kereszt-tantervi kapcsolódások feltérképezését és használatát, pl. történelem, magyar iroda-lom, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, környezet- és természetismeret. ezek kidolgo-zása és beépítése a tanterv szükség szerinti fölülvizsgálata során lehetséges.7
5.6. KAPcsOLódás A sAJáTOs IGÉNYű GYERMEKEK KATEchÉZIsÉhEZ
egyházunkban a katechézisben részt vesznek sajátos igényű gyermekek (pl. siket, lá-tássérült, menekült családokban élő gyermek és mások). számukra nem szükséges különálló tantervet készíteni, de igényként jelentkezik a kapcsolódó taneszközök ké-szítése során módszertani segédletek, javaslatok összeállítása és közre bocsátása. A hit- és erkölcstan kerettantervhez kapcsolódóan tehát folyamatosan, az aktuális lehetősé-gek és kihívások figyelembe vétele mellett szükséges elkészíteni ezeket a módszertani ajánlásokat, valamint a sajátos igényű tanulók számára jól használható segédleteket.
6. A KAPcsOLódó TANEsZKöZ-RENdsZER JELLEMZőI
• Minden tanévhez készül a tanulók és a tanárok számára is segédanyag, melyek programcsomagként segítik a hit- és erkölcstanoktatás mindennapi munkáját. A tanulók számára készült segédanyag elsősorban a tankönyv, melynek közve-títő szerepe van a diák és a tananyag között. ez a hittankönyv figyelembe veszi az adott korosztály tipikus és vélhető sajátosságait, és az ahhoz való adaptivitás során segíti a tanulókat az ismeretanyag elsajátításában, belsővé válásában, a keresztyén attitűd és a szentháromság istennel való élő kapcsolat kialakulásá-ban és fejlődésében.
• A hit- és erkölcstan oktatók számára készült segédanyag a hittankönyv-család szerves részeként segíti a hittanoktató munkáját. ennek érdekében informáci-ókat, háttéranyagokat, javaslatokat, instrukciókat ad az egyes évek tananyagá-nak hatékony, élvezetes és érdekes megtanítása, valamint számon kérése érde-kében.
• A kerettantervhez tartozó taneszköz-rendszer kialakítása során célként szerepel a tanári és tanulói segédanyagok egyszerű elérhetősége (rPi honlap, illetve kiadványok formájában). A segédanyagoknak tartalmazniuk kell a hozzájuk kapcsolódó, már meglévő anyagok elérhetőségi és beszerzési lehetőségeit.
20
A - P1.0 / 8A - P1.0 / 7
• A taneszközök rendszere nem zárt, tovább bővíthető. cél, hogy a lehetőségnek és igényeknek megfelelően média, internetes eszközök, stb. is megjelenjenek benne.
7. MódsZERTANI JELLEMZőK
A kerettanterv javasolja a különböző tanulásszervezési módok, technikák, taneszkö-zök alkalmazását. ez sokrétű és bőséges módszertani skálát jelent a kapcsolódó tanári és tanulói segédeszközök tekintetében. ez lehetőséget ad a széles körű alkalmazható-ságra és a tanórai differenciálásra.
8. AZ ÉRTÉKELÉs JELLEMZőI2
Jelen tantervünk pedagógiai koncepciója több szempontú értékelést szorgalmaz a hitoktatás valamennyi területén. A helyi tantervben rögzített szempontok alapján a megerősítő, fejlesztő és ösztönző jellegű értékelés terjedjen ki a kognitív tudáseleme-ken túl az aktivitás, az affektív viszonyulások, valamint a társas kapcsolatok építésé-nek, a cselekvési készségek, feladatvégzéseknek az értékelésére is.
A köznevelésben, ahol az iskola pedagógiai programjában szerepel a hit- és er-kölcstan tantárgy, valamint az állami iskolákban a kötelezően választható hit- és er-kölcstan esetén a hatályos köznevelési törvényben előírtak figyelembe vételével törté-nik az értékelés és a minősítés.
e szerint az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően tel-jesített vagy felzárkóztatásra szorul.
A második évfolyam második félévében és minden további évfolyamon a hitokta-tó a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az érdemje-gyekről a tanulót, és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell.
A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor az értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti.
Az osztályzatok a jelenleg hatályos megnevezés szerint: a tanuló tudásának érté-kelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
A fakultatív hittanoktatás és a fentieken kívül a gyülekezet által szervezett egyéb hitoktatás szervezeti keretei között az Mre 2007. évi 2007. évi ii. törvénye „A refor-mátus hittanoktatásról” az iránymutató.
e szerint a helyi tanterv tartalmazza az értékelés formáit (pl. írásos, szóbeli, ér-demjegyekkel, osztályzatokkal illetve szöveges formában. A helyi tanterv az adott év
2 A hatályos jogszabályi előírások alapján meghatározott szöveg.
21
A - P1.0 / 8
tananyagának illetve a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően kiemelhet egyes értékelési szempontokat.) Az értékelés kiterjed az évközi, tanórai teljesítmények érté-kelésére. év végén az adott tanévben hitoktatáson részt vett valamennyi tanuló részére bizonyítványt állít ki a hitoktatás szervezője. Az év végi értékelés történhet szöveges vagy osztályzatos formában. osztályzatok esetén a helyi tanterv rendelkezik az osz-tályzatok megnevezéséről is, pl. a hitoktatás sajátosságai alapján példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).
A tanultak ellenőrzése és értékelése sokrétű módszertani skála alkalmazását igény-li. A számonkérés alapja a kerettantervben rögzített, adott év tananyagához tartozó minimális követelmények rendszere. formáit tekintve az értékelésnek része:
• Minden új témához kapcsolódóan egy megelőző felmérés a tanuló előzetes tudásáról.
• A tanulói tevékenység megfigyelése az órán kifejtett, illetve a tanítási órán kí-vüli projektek elvégzése során.
• szóbeli értékelés a kérdésekre adott válaszok, összefüggő feleletek, referátumok, szóbeli beszámolók alapján.
• Írásbeli munka értékelése írásbeli beszámolók, feladatlapok, témazárók, tesztek által.8
8.1 AZ ÉRTÉKELÉs ALAPELvEI:
• A gyermek iránti tiszteletet az értékelés során is meg kell adni. Ennek a tiszteletnek a megnyilvánulása, hogy a katechéta figyelembe veszi a tanulók adott életkorhoz kapcsolódó vélhető és tipikus valamint egyéni sajátosságait, speciális igényeit (pl. siket, látássérült, hallássérült, stb.).
• Az értékelés során a katechéta törekedjen a pozitív hangvételű, lehetőség sze-rint bátorító, bíztató és fejlődést segítő megfogalmazásra és értékelésre.
• Az értékelésnek nevelő jellegre kell törekednie, melynek középpontjában nem az osztályzat áll, hanem a tanuló hozzásegítése ahhoz, hogy az adott területen, témakörön belül fejlődjön.
• Az értékelés legyen rendszeres, adjon visszajelzést folyamatosan a tanulóknak, illetve legyen változatos.
• Az értékelés legyen objektív, ne a véleményt, hanem az elsajátított ismereteket, összefüggéseket, illetve a mérhető pontokat értékelje.
A tananyagok ajánlásokat fogalmazhatnak meg olyan projektekre, melyek az adott területhez tartoznak és felkínálják az elsajátított tudás, érték- és normarendszer gya-korlati, mindennapi életben való gyakorlását és alkalmazását. ez jelentheti például az Mre szeretetszolgálatához, gyermek- és ifjúsági szerveződéseihez való kapcsolódást, valamint a gyülekezeti összetartozás megélésének lehetőségeit is.
22
b - T1.0 / 1b - T0.0 / 1
B - T0.0
Az 1-8. évfolyAMok téMái
A törzsanyag – azaz a gyülekezeti hittanoktatás ajánlott anyaga – félkövér betűtípussal szerepel.1
23
b - T1.0 / 1
1. ÉvFOLYAMB - T1.0
Bibliai történetek:
• A világ teremtése (1Móz 1 – 2,4)• Az ember teremtése (1Móz 2,4-25)• Az Édenkert (1Móz 2,8-17; 3,1-13)• Noé és az özönvíz (1Móz 6,9-8,22)• Angyali üdvözlet (Lk 1,26-39)• Angyalok hirdetik Jézus születését (Lk 2,8-20)• Jézus tanít Isten gondviseléséről (Mt 6,25-34)• Jézus csodát tesz: a tenger lecsendesítése (Mt 8,23-27)• Jézus megáldja a gyermekeket (Mk 10,13-16) • Jézus csodát tesz: a kánai menyegző (Jn 2,1-12)• Jézus csodát tesz: az 5000 megvendégelése (Jn 6,1-15)• Az elveszett bárány (Lk 15,1-7)• Angyalok hirdetik Jézus feltámadását (Lk 24,1-12)• Az első gyülekezet (Apcsel 2,1-41)
Kapcsolódó témák:
• A tanuló saját világa• születésnap• közvetlen közösségek: otthon, család, iskola, barátok• környezetvédelem• Mindennapi érzelmek (pl. bizalom, öröm, félelem, stb.)• Ünnep és ünneplés• A református egyházközség és a református szokásrendszer alapelemei• keresztség• A Biblia világa
1
24
b - T2.0 / 1b - T1.0 / 1
Minimum követelmény:
• A következő történetek korosztályi szintű ismerete: » noé és özönvíz, » Az elveszett bárány, » Az angyalok hirdetik Jézus születését.
• részvétel a közös feladatokban, játékokban, beszélgetésekben.• kötött szövegű étkezés előtti és utáni imádságok memoriter szintű ismerete.• A református köszönés ismerete.• külső jegyek alapján a református templom sajátosságainak fölismerése.• A keresztelés sákramentumának megismerése.• Jn 3,16 memoriter szintű ismerete.• tudja azt, hogy a teremtett világ az isten ajándéka.• tudja azt, hogy mit ünneplünk karácsonykor.• saját szavaival, korosztályi szinten tudja megfogalmazni, hogy mit jelent az,
hogy meg van keresztelve, és azt, hogy isten szereti őt.• Az év anyagához tartozó, a segédletekben megtalálható egyházi ének módszer-
tani ajánlásból 5 református énekeskönyvi (ré) és 5 ifjúsági ének ismerete.
25
b - T2.0 / 1
2. ÉvFOLYAMB - T2.0
Bibliai történetek:
• ábrahám elhívása (1Móz 12,1-9; 15,1-5)• ábrahám és Lót elválik egymástól (1Móz 13,1-18)• ábrahám fiút kap Istentől (1Móz 18,1-15; 21,1-8)• Izsák feleséget kap (1Móz 24)• Ézsau és Jákób története (1Móz 25,19-34; 27,1-33)• Jákób bujdosása (1Móz 28)• Ézsau és Jákób kibékülése (1Móz 32-33)• József az álomlátó (1Móz 37,1-11)• József a fogságban (1Móz 37,12-36; 39-40)• Isten megszabadítja Józsefet (1Móz 41-45)• Mária és József útja Betlehembe (Lk 2,1-7)• Napkeleti bölcsek útja (Mt 2,1-12)• Jézus tanítvánnyá hív (Péter elhívása, Lk 5,1-11; 6,12-16)• Jézus csodát tesz: Bartimeus meggyógyítása (Mk 10,46-52)• Jézus csodát tesz: a naini ifjú feltámasztása (Lk 7,11-17)• Az irgalmas samaritánus (Lk 10,25-37)• Jézus útja a kereszttel (Lk 23,26-49)• Az emmausi tanítványok útja (Lk 24,13-35)• Az etióp főember útja (Apcsel 8,26-40)
1
Kapcsolódó témák:
• A Biblia világa• A református egyházközség és a református szokásrendszer alapelemei• Az Úri imádság• A tanuló saját világa• közvetlen közösségek: otthon, család, iskola, barátok• Mindennapi érzelmek (pl. irigység, csalódás, harag, megbocsátás)• konfliktusok és megoldásaik• Ünnep és ünneplés
26
b - T3.0 / 1b - T2.0 / 1
Minimum követelmény:
• A következő bibliai történetek és személyek korosztályi szintű ismerete: » ábrahám elhívása, » ézsau és Jákób, » isten megszabadítja Józsefet, » Péter elhívása, » Az irgalmas samaritánus példázata.
• részvétel a közös feladatokban, játékokban, beszélgetésekben.• tudjon bibliai példákat mondani a megbocsátásra, cselekvő szeretetre, kibékü-
lésre, isten útján való járásra.• Az Úri imádság és a lk 10,27 memoriter szintű ismerete.• tudja azt, hogy mit ünneplünk húsvétkor, és ismerje a húsvéti történetet.• A református templom ismerete (harang, szószék, Úr asztala, persely, orgona,
istentisztelet, lelkész). • Az év anyagához tartozó, a segédletekben megtalálható egyházi ének módszer-
tani ajánlásból 5 ré-i és 5 ifjúsági ének ismerete.
27
b - T3.0 / 1
3. ÉvFOLYAMB - T3.0
Bibliai történetek:
• Mózes születése (1Móz 47,1-12; 2Móz 1,1-2,10)• Mózes vétke és menekülése (2Móz 2,11-25)• Mózes találkozása Istennel (2Móz 3,1-15)• Isten megszabadítja népét (2Móz 4-5; 7,1-12,33)• Kivonulás Egyiptomból (2Móz 13,34-42; 13,17-14,29)• úton az ígéret földje felé: a pusztai vándorlás (2Móz 15,22-27; 16,1-17,7)• Isten szövetséget köt népével: a Tízparancsolat (2Móz 19,1-20,17)• A rézkígyó (4Móz 21,1-9)• Isten hazát készít népének: a kémek Kánaánban (5Móz 31,1-8; Józs 1,1-2,22)• isten megígéri a szabadítót (1Móz 3,15)• Jézus útkészítője: Keresztelő János (Lk 1,5-25; 1,57-66)• A beteljesedett ígéret: simeon és Anna találkozása Jézussal (Lk 2,21-40)• Jézus megment: a kapernaumi béna meggyógyítása (Mk 2,1-12)• Jézus megment: Jairus lányának feltámasztása (Lk 8,40-56)• Jézus megment: Zákeus története (Lk 19,1-10)• viselkedés a közösségben (Az aranyszabály, Mt 7,12)• A farizeus és vámszedő (Lk 18,9-14)• Péter megtagadja Jézust (Mk 14,26-31. 66-72)• Péter találkozása a feltámadt Jézussal (Jn 21,15-19)• Péter és János az Ékes kapuban gyógyít (Apcsel 3,1-10)• A filippi börtönőr megtérése (Apcsel 16,11-40)
1
Kapcsolódó témák:
• A Biblia világa• A tízparancsolat• A református egyházközség és a református szokásrendszer alapelemei• A tanuló saját világa: amilyen ő maga és amilyennek látják • közvetlen közösségek: család, iskola, barátok• Másokkal való együttműködés• gyász és veszteségek• szabadnak lenni• Ünnep és ünneplés
28
b - T4.0 / 1b - T3.0 / 1
Minimum követelmény:
• A következő személyek korosztályi szintű ismerete: Mózes, keresztelő János, Péter, zákeus.
• A következő bibliai történetek korosztályi szintű ismerete: » izrael szabadulása egyiptomból, » A kapernaumi béna meggyógyítása, » Péter megtagadja Jézust.
• részvétel a közös feladatokban, játékokban, beszélgetésekben.• egy kötött szövegű reggeli és esti imádság ismerete.• A tízparancsolat rövidített változatának memoriter szintű ismerete. • A 2Móz 15,2 és a Mt 7,12 memoriter szintű ismerete. • tudja azt, hogy mit ünneplünk pünkösdkor. • Az év anyagához tartozó, a segédletekben megtalálható egyházi ének módszer-
tani ajánlásból 5 ré-i és 5 ifjúsági ének ismerete.
29
b - T4.0 / 1
4. ÉvFOLYAMB - T4.0
Bibliai történetek:
• Isten népe hazát kap: a honfoglalás (Józs 3; 6)• Gedeon története (Bír 6-7)• ruth története (ruth 1-4)• sámuel elhívása (1sám 3,1-21)• saul királysága (1sám 8,1-10,8)• dávid királlyá választása (1sám 16)• dávid és Góliát (1sám 17,26-58)• saul és dávid (1sám 18,6-14; 19,1-10)• dávid és Jonatán (1sám 20)• dávid megkíméli saul életét (1sám 26)• salamon bölcsességet kér Istentől (1Kir 3,5-15)• salamon bölcs ítélete (1kir 3,16-28)• József adventje (Mt 1,18-25)• Menekülés Egyiptomba (Mt 2,13-15)• Jézus csodát tesz: Lázár feltámasztása (Jn 11,1-44)• A Zebedeus fiak kérése (Mk 10,35-45)• Az özvegyasszony két fillére (Mk 12,41-44; Mt 6,1-4)• A mustármag példázata (Mt 13,31-32)• A kapernaumi százados szolgájának meggyógyítása (lk7,1-10)• Példázat a főhelyekről (lk 14,7-14)• A nagy vacsora példázata (lk 14,15-24)• Jézus bevonul Jeruzsálembe (Mt 21,1-11)• Jézus a zsidók királya. Jézus vagy Barabás? (Mt 27,15-26)• Jézus pere (Mt 26,57-68; 27,1-2. 11-14)• Péter szabadulása a börtönből (Apcsel 12,6-19)• Jézus mennybemenetele és eljövendő királysága (Apcsel 1,4-14)
Kapcsolódó témák:
• A Biblia világa, bibliafordítások• A református egyházközség és a református szokásrendszer alapelemei• A tanuló saját világa: amilyen ő maga és amilyennek látják • közvetlen közösségek: család, iskola, barátok, nép• kicsiből nagynak lenni • felelősségérzet• indulataink és szavaink• Ünnep és ünneplés
30
b - T5.0 / 1b - T4.0 / 1
Minimum követelmény:
• részvétel a közös feladatokban, játékokban, beszélgetésekben.• A következő személyek korosztályi szintű ismerete: saul, Dávid, salamon,
károli gáspár.• A következő bibliai történetek korosztályi szintű ismerete:
» Dávid és góliát, » salamon bölcsességet kér, » a mustármag példázata.
• kötött szövegű templomba bemenetelkor és kijövetelkor mondott imádság memoriter szintű ismerete.
• Bír 8,23; 1sám 16,7b; Mt 11,28 memoriter szintű ismerete. • tudja azt, hogy mit ünneplünk virágvasárnapon és áldozócsütörtökön, ismerje
az ide tartozó bibliai történeteket.• Az év anyagához tartozó, a segédletekben megtalálható egyházi ének módszer-
tani ajánlásból 5 ré-i és 5 ifjúsági ének ismerete.
31
b - T5.0 / 1
5. ÉvFOLYAMB - T5.0
Bibliai történetek:
• isten döntése: a világ teremtése (1Móz 1,1-2,4)• Az első emberpár és a bűneset (1Móz 2,4-25; 1Móz 3)• Bábel tornya (1Móz 11,1-9)• Mindent szabad nekem? (1kor6,9-13) (Bábel tornya)• isten követei, a próféták; az ország kettészakadása (1kir 11,26-12,19)• Illés próféta (1Kir 17,1-7; 18,20-46)• illés és a sareptai özvegy (1kir 17,8-24)• elizeus próféta (2kir 2,1-18)• Elizeus és Naamán (2Kir 5,1-19)• Dániel Babilonban: a király álma (Dán 2)• három ifjú a tüzes kemencében (dán 3,1-27)• dániel az oroszlánok vermében (dán 6,2-25)• Jónás próféta (Jón 1-4)• isten igéje választás elé állít (Jer 36)• ezékiel próféta és a fogság (ez 1-3)• Adventi várakozás az ószövetségben (Zak 9,9)• Az ószövetségi próféták Jézus eljöveteléről (ézs 7,14; 9,1-6; 11,1-10; Mik 5,1-3)• Keresztelő János prófétai működése (Lk 3,1-18)• Jézus Krisztus megkeresztelkedése (Mt 3,13-17)• Jézus Krisztus megkísértése (Lk 4,1-13) • A böjt Jézus krisztus szerint (Mt 6,16-18. ézs 58)• Máté elhívása (Mt 9,9-13)• A magvető példázata (Mt 13,3-23)• Az igazgyöngy példázata (Mt 13,45-46)• Aki kősziklára épít (Mt 7,24-27)• A gonosz szőlőmunkások (Mt 21,33-45)• Júdás elárulja Jézust (Mt 26,14-16; 26,47-56)• Jézus megmossa a tanítványai lábát (Jn 13,1-11)• Jézus és Tamás (Jn 20,24-29)• saul megtérése (Apcsel 9,1-30)• isten embereken keresztül cselekszik: lídia (Apcsel 16,11-15)
Egyháztörténet
• zsidóság és keresztyénség• Az egyház megalakulása, az első keresztyén gyülekezet• A keresztyének és a római Birodalom• Pál apostol a pogányok apostola• Pál apostol missziói útjai
32
b - T6.0 / 1b - T5.0 / 1
Kapcsolódó témák:
• A Biblia világa• A református egyházközség és a református szokásrendszer alapelemei• A tanuló saját világa: amilyen ő maga és amilyennek látják • közvetlen közösségek: család, iskola, kortárs csoportok, nép• Döntéshelyzetek• emberi kapcsolatok• személyes tulajdonságok és képességek• érték, értékválasztás• Mindennapi kísértések• indulataink és szavaink• Mit jelent hinni?• Ünnep és ünneplés
Minimum követelmény:
• A következő történetek korosztályi szintű ismerete: » A bűneset, » Bábel tornya, » Dániel az oroszlánok vermében, » három ifjú a tüzes kemencében, » A magvető példázata, » Az igazgyöngy példázata.
• A következő személyek korosztályi szintű ismerete: illés, Dániel, Jónás, keresztelő János, Máté, Pál apostol, luther Márton.
• részvétel a közös feladatokban, játékokban, beszélgetésekben.• A következő fogalmak korosztály szinten való megfogalmazása: kísértés, érték,
Messiás, krisztus.• A református istentisztelet fő részeinek ismerete és néhány különleges isten-
tisztelet megnevezése.• Az első keresztyén gyülekezet fő jellemvonásainak ismerete.• Az egyházi év fő ünnepeinek ismerete (neve, mikor és mit ünneplünk). • Az év anyagához tartozó, a segédletekben megtalálható egyházi ének módszer-
tani ajánlásból 5 ré-i és 5 ifjúsági ének ismerete.
33
b - T6.0 / 1
6. ÉvFOLYAMB - T6.0
Bibliai történetek:
• 1. parancsolat – Az egyiptomi szabadulás története (2Móz 14,15-31)• 2. parancsolat – Az aranyborjú (2Móz 32),• 3. parancsolat – dávid és Góliát (1sám 17)• 4. parancsolat – salamon templomot épít az úrnak (1Kir 6; 8,22-61)• 5. parancsolat – dávid és Absolon (2sám 15,1-16)• 6. parancsolat – Káin és ábel (1Móz 4,1-16)• 7. parancsolat – dávid és Betsabé (2sám 11,1-12,23)• 8. parancsolat – Géházi kapzsisága és bűnhődése (2Kir 5,19-27)• 9. parancsolat – A Nagytanács elhatározza Jézus halálát (Jn 11,45-57;
Mk 14,56-64)• 10. parancsolat – Nábót szőlője (1Kir 21)• Jézus és a Tízparancsolat (Mt 12,9-14; Lk 10,25-28)• Jézus a megdicsőülés hegyén (Mt 17,1-8)• Az adós szolga példázata (Mt 18,21-35)• Jézust nem fogadják be egy samáriai faluban (lk 9,51-56)• A tékozló fiú példázata (Lk 15,11-32)• A tíz leprás meggyógyítása (Lk 17,11-19)• Jézus megszólítja a gonosztevőt a kereszten (lk 23,32-43)• Jézus Krisztus feltámadása (Mt 28,1; Jn 20,26)• Az első gyülekezet (Apcsel 11,19-26; 2,42-47)
Egyháztörténet:
• Az Apostoli hitvallás• Augustinus és az egyházatyák• István király: a magyar keresztyén egyház kezdetei• Assisi ferenc és a szerzetesrendek• Az egyház megreformálásának az igénye• reformáció• Luther Márton• Kálvin János• Magyar reformátorok a környezetünkben• A bibliás fejedelem• Protestáns fejedelmek
34
b - T7.0 / 1b - T6.0 / 1
Kapcsolódó témák:
• A Biblia világa• A református egyházközség és a református szokásrendszer alapelemei• A tanuló saját világa: amilyen ő maga és amilyennek látják • közvetlen közösségek: család, iskola, kortárs csoportok, nép• emberi kapcsolatok és érzelmi hátterük• kapcsolat a másik nemmel• vágyak• A hit megvallása• Ünnep és ünneplés• gyülekezetem története
Minimum követelmény:
• részvétel a közös feladatokban, játékokban, beszélgetésekben.• A következő bibliai történetek korosztályi szintű ismerete:
» Az aranyborjú, » A tékozló fiú példázata, » A tíz leprás meggyógyítása.
• A következő személyek korosztályi szintű ismerete: Dávid, Mózes, nábót, kálvin János, istván király, és legalább egy, a környezetben élt magyar reformátor.
• A reformáció és az úrvacsora fogalmának és jelentőségének az ismerete.• A tízparancsolat, a Biblia könyveinek, valamint a Mt 5,17 memoriter szintű
ismerete.• Az év anyagához tartozó, a segédletekben megtalálható egyházi ének módszer-
tani ajánlásból 5 ré-i és 5 ifjúsági ének ismerete.
35
b - T7.0 / 1
7. ÉvFOLYAMB - T7.0
Bibliai történetek:
• Ézsaiás próféta elhívása (Ézs 6)• Jeremiás próféta elhívása (Jer 1,1-10; 1,17-19)• Aki isten népét választja (ruth)• Mária éneke (Lk 1,46-56)• Jézus a boldog életről tanít (Mt 5,3-10)• A nagy parancsolat (Lk 10,38-42)• Jézus önmagáról tanít: „én vagyok” mondások (Jn 6,35. 51; 8,12;
10,7-15; 11,25; 14,6; 15,1-2)• A tíz szűz példázata (Mt 25,1-13)• A bolond gazdag (Lk 12,16-21)• Jézus a tengeren jár, (Mt 14,22-33)• A kapernaumi százados szolgája (lk 7,1-10)• Jézus nikodémus (Jn 2,23-3,21)• A házasságtörő nő (Jn 8,1-11)• istván vértanú (Apcsel 6,1-15)• Pál apostol missziói útjai (Apcsel 14,8-18; 16,1-10; 19,1. 23-40)• Pál útja Rómába (Apcsel 27-28)• Jézus megkenetése Betániában (Jn 12,1-8)• Jézus Krisztus feltámadása, Mária a sírnál (Jn 20,11-18)• Jézus 7 szava a kereszten (Mt 27,46; lk 23,34-43; 23,46; Jn 19,26-27)• ezékiel látomása a csontok feltámadásáról (ez 37)• Péter és Kornéliusz (Apcsel 10)
Egyháztörténeti témák:
• Gályarabok, hitvalló őseink• A protestánsok küzdelmei (vallásszabadság, vallási egyenjogúság)• szüntelen imádkozzatok! szikszai györgy: tanítások és imádságok• Protestáns nők Isten szolgálatában: Lorántffy Zsuzsanna, árva Bethlen Kata• Magyar protestánsok a magyar irodalomban• hitvalló elődeink (saját iskolából hitvalló elődök)• Keresztyén felekezetek
Kapcsolódó témák:
• A Biblia világa• A református egyházközség és a református szokásrendszer alapelemei
36
b - T8.0 / 1b - T7.0 / 1
• A Mre diakóniája• ki vagyok én? Mi vezeti a tetteimet?• közvetlen közösségek: család, iskola, kortárs csoportok, nép• Más keresztyén felekezetek és az ökumené• emberi kapcsolatok és érzelmi hátterük• elfogadás és kirekesztés, ítélkezés, előítéletek és krisztusi elfogadás• A hit megvallása, hitvallónak lenni • elhívás• Ünnep és ünneplés• A teremtés hete, gyászolók vasárnapja
Minimum követelmény:
• részvétel a közös feladatokban, játékokban, beszélgetésekben.• A következő bibliai történetek korosztályi szintű ismerete:
» A bolond gazdag példázata, » Boldogmondások, » A tíz szűz példázata, » kornéliusz és Péter története.
• A következő személyek korosztályi szintű ismerete: Pál apostol, istván vértanú, és egy szabadon választott, tanult magyar reformátor.
• A következő fogalmak korosztályi szintű ismerete: fohász, ökumené, diakónia.• 2tim3,16 és Jézus „én vagyok” mondásai közül egy szabadon választott mon-
dás memoriter szintű ismerete. • Pál apostol missziói útjai közül legalább 3 állomás ismerete.• A 17-19. század legalább két magyar protestáns alakjának, a nevének és mun-
kásságának ismerete.• tudják a gályarabok történetét a saját szavaikkal megfogalmazni.• Az év anyagához tartozó, a segédletekben megtalálható egyházi ének módszer-
tani ajánlásból 5 ré-i és 5 ifjúsági ének ismerete.
37
b - T8.0 / 1
8. ÉvFOLYAMB - T8.0
Bibliai történetek:
• Gedeon története (Bír 6-7)• Mária és Márta (Lk 10,38-42)• A szeretet himnusza (1Kor 13)• Jeremiás a fazekasnál (Jer 18,1-11)• Jézus tanít: só és világosság (Mt 5,13-16)• A talentumok példázata (Mt 25,14-30) • A gazdag ifjú (Lk 18,18-27)• Búza és konkoly példázata (Mt 13-24-30; 13,36-43)• A szőlőmunkások példázata (Mt 20,1-16)• A megszállott fiú meggyógyítása (Mk 9,14-29)• A templom megtisztítása (Jn 2,13-24)• Jézus és a samáriai asszony (Jn 4,1-42) • Gyógyítás a Bethesda tavánál (Jn 5,1-15)• Jézus heródes előtt (lk 23,6-12)• Tanítás a feltámadásról (1Kor 15) • A Lélek gyümölcse (Gal 5,16-25)• Az első és a második advent (Jel 22,6-21)
Egyháztörténeti témák:
• isten népéhez tartozom. A református egyház felépítése• Gyülekezetem élete és működése ma • reformátusok határainkon túl• áldássá lenni: önkéntesség a Magyar református egyházban• Férfiak Isten szolgálatában: Kiss Ferenc, Ravasz László, Martin Luther
King• Nők Isten szolgálatában: Zsindelyné Tüdős Klára, példaképek a környe-
zetünkben• Az MRE missziós tevékenysége• Misszionáriusok régen és ma, Molnár Mária
Kapcsolódó témák:
• A Biblia világa• A református egyházközség és a református szokásrendszer alapelemei• Ünnep és ünneplés• A hit megvallása, hitvallónak lenni
38
C - T0.0 / 1b - T8.0 / 1
• ki vagyok én? Mi vezeti a tetteimet?• férfinak és nőnek lenni• közvetlen közösségek: család, iskola, kortárs csoportok, nép • Magyar reformátusok határainkon innen és túl• emberi kapcsolatok és érzelmi hátterük• A média és a virtuális világ hatásai• Pályaválasztás, jövőkép• áldássá lenni• Az élet értéke
Minimum követelmény:
• részvétel a közös feladatokban, játékokban, beszélgetésekben.• A következő bibliai történetek korosztályi szintű ismerete:
» A talentumok példázata, » A búza és a konkoly példázata, » A gazdag ifjú története.
• A következő személyek korosztályi szintű ismerete: ravasz lászló vagy kiss ferenc.• A következő fogalmak korosztályi szintű ismerete: misszió.• gal 5,22-23 és Mt 5,13-16 memoriter szintű ismerete.• Az egyházi év ünnepeinek és azok tartalmának ismerete.• tudjon fölsorolni legalább két országot, ahol magyar református gyülekezetek
vannak.• Az év anyagához tartozó, a segédletekben megtalálható egyházi ének módszer-
tani ajánlásból 5 ré-i és 5 ifjúsági ének ismerete.
39
C - T0.0 / 1
1. mellÉkleT
C - T0.0
évekre leBontott JAvAsolt
tAnAnyAgfelosztás A gyÜlekezeti- és
iskolAi hittAnoktAtás száMárA
A gyülekezeti hittan oszlopban a heti egy órás, az iskolai hittan oszlopban a heti két órás helyi tantervi időkeretben megszervezett foglalkozások tematikája látható.1
40
C - T1.1 / 2C - T1.1 / 1
1. ÉvFOLYAM: IsTEN TENYERÉN
Az év központi szimbóluma: kézC - T1.1
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Isten közösséget formál Ismerjük meg egymást! (bevezető óra, ismerkedés a hittanórával, a csoporttal)
1 1-2
Református keresztyénnek lenni Reformátusok vagyunk (templom, köszönés, imádság) 1 2
Isten közösséget formál Református iskolába járok 0 1
Isten szól hozzánk Ismerkedés a Bibliával (Jn 3,16) 1 1-2
Bibliai történetek – Ószövetség A világ teremtése (1Móz 1-2,4) 1 4
Bibliai történetek – Ószövetség Az ember teremtése (1Móz 2,4-25) 1 2
Isten közösséget formál A születésnapom. Emberek körü-löttem: otthonom és a családom 1 1-3
Bibliai történetek – Ószövetség Az Édenkert (1Móz 2,8-17; 3,1-13) 1 2
Isten utat mutat a mindennapokban Barátunk a környezetünk (Terem-téstörténet) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Noé és az özönvíz (1Móz 6,9-8,22) 2 3
Isten utat mutat a mindennapokban Érzéseink: öröm (Noé bárkája) 1 1
Isten közösséget formál Énekeljünk az Úrnak! 0 1-2
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus csodát tesz: a kánai me-nyegző (Jn 2,1-12) 1 2
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus megáldja a gyermekeket (Mk 10,13-16) 1 1-2
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít Isten gondviseléséről (Mt 6,25-34) 1 1-2
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus csodát tesz: a tenger le-csendesítése (Mt 8,23-27) 1 1
41
C - T1.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Isten utat mutat a mindennapokban Isten segít legyőzni a félelmet (A tenger lecsendesítése) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus csodát tesz: az 5000 meg-vendégelése (Jn 6,1-15) 1 2
Isten szól hozzánk2
Ismerkedés az imádsággal(Mt 6,1-13, étkezés előtti, utáni ima) 1 1
Isten utat mutat a mindennapokban Érzéseink: nagylelkűség (Az 5000 ember megvendégelése) 0 1
Református keresztyénnek lenni Istennel közösségben: a kereszte-lő (Jézus megáldja…) 1 2
Isten utat mutat a mindennapokban Értékes vagyok (Teremtéstörténet. Bevezetés az elveszett bárány tör-ténetéhez)
1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Az elveszett bárány (Lk 15,1-7) 1 1
Isten utat mutat a mindennapokban Érzéseink: ragaszkodás (az elve-szett bárány) 0 1
Ünnepeljünk együtt! Készülődés az ünnepre (kará-csony és húsvét előtt) 1-3 3-6
Ünnepeljünk együtt! Angyali üdvözlet (Lk 1,26-39) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Angyalok hirdetik Jézus születé-sét (Lk 2,8-20) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Angyalok hirdetik Jézus feltáma-dását (Lk 24,1-12) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Az első gyülekezet (ApCsel 2,1-41) 1 1
Isten szól hozzánk Isten szeretetében egész évben (évzáró óra) 1 1
Helyi sajátosságokra szánható órakeret 0 5
Összefoglalás, ellenőrzés éves szinten 4-6 8-12
Összes óraszám 35 70
42
C - T2.1 / 2C - T2.1 / 1
2. ÉvFOLYAM: IsTENNEL AZ úTON
Az év központi szimbóluma: kis kéz a nagyban C - T2.1
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Isten utat mutat a mindennapokban Testvéri közösségben vagyok (Közösségépítő játékok) 1 1
Református keresztyénnek lenni1
Úton a templomba (A templom-belső) 1 1
Isten szól hozzánk Ismerjük meg a Biblia világát! 1 1
Református keresztyénnek lenni A Szentírást követve (Jósiás reformja) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Ábrahám elhívása (1Móz 12,1-9; 15,1-5) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Ábrahám és Lót elválik egymás-tól (1Móz 13,1-18) 1 1
Isten közösséget formál Keressük a békés megoldást! (Ábrahám és Lót elválik egy-mástól)
1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Ábrahám fiút kap Istentől (1Móz 18,1-15; 21,1-8) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség A szolga útja (Izsák feleséget kap 1Móz 24) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Ézsau és Jákób története (1Móz 25,19-34; 1Móz 27,1-33) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Jákób bujdosása (1Móz 28) 0 2
Bibliai történetek – Ószövetség Ézsau és Jákób kibékülése (1Móz 32-33) 1 1
Isten utat mutat a mindennapokban Bocsánatkérés (Ézsau és Jákób) 0 1
Bibliai történetek – Ószövetség József, az álomlátó (1Móz 37,1-11) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Úton Egyiptomba: József a fog-ságban (1Móz 37,12-36; 39-40) 1 2
43
C - T2.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Isten utat mutat a mindennapokban Érzéseink: irigység, harag, csaló-dás (Ézsau és Jákób, József és testvérei)
1 3
Bibliai történetek – Ószövetség2
A börtönből a fáraó trónjáig: Isten megszabadítja Józsefet (1Móz 41-45)
1 4
Isten utat mutat a mindennapokban Hogyan bocsáthatok meg mások-nak? (József és testvérei) 1 1-2
Isten közösséget formál Énekeljünk az Úrnak! 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanítvánnyá hív (Péter el-hívása, Lk 5,1-11; 6,12-16) 1 2
Isten szól hozzánk Jézus imádkozni tanít: az Úri imádság 1 2-3
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus csodát tesz: Bartimeus meggyógyítása (Mk 10,46-52) 1 2
Isten szól hozzánk Imádkozzunk! A kérő imádság (Ábrahám imád-sága; Bartimeus meggyógyítása)
1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus csodát tesz: a naini ifjú fel-támasztása (Lk 7,11-17) 1 2
Bibliai történetek – Újszövetség Az irgalmas samaritánus (Lk 10,25-37) 1 2
Isten utat mutat a mindennapokban Cselekvő szeretet (Irgalmas samaritánus) 0 1
Református keresztyénnek lenni A szeretet gyakorlása egymás között a MRE-ban 0 1
Ünnepeljünk együtt! Mária és József útja Betlehembe (Lk 2,1-7) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Készülődés az ünnepre (kará-csony és húsvét előtt) 1-2 3
Ünnepeljünk együtt! A napkeleti bölcsek útja (Mt 2,1-12) 1 1
44
C - T3.1 / 1C - T2.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Ünnepeljünk együtt! Jézus útja a kereszttel (Lk 23,26-49) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Az emmausi tanítványok útja (Lk 24,13-35) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Az etióp főember útja (ApCsel 8,26-40) 1 1
Református keresztyénnek lenni Szolgálunk a templomban 0 1-2
Isten utat mutat a mindennapokban Isten útján járok egész évben (évzáró óra) 1 1
Helyi sajátosságokra szánható órakeret 0 1
Összefoglalás, ellenőrzés éves szinten 3-5 8-11
Összes óraszám 35 70
45
C - T3.1 / 1
3. ÉvFOLYAM: A sZABAdíTó IsTEN sZERETETÉBEN
Az év központi szimbóluma: repülő madárC - T3.1
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Református keresztyénnek lenni
Gyökereink: családi példák, példaké-pek (bevezető óra) 1 2
Isten szól hozzánk A Bibliából Isten szól hozzánk 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban1
Mit jelent a szabadítás? (játékos, be-szélgetős óra arról, hogy mit jelent a korosztály számára a szabadítás)
1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Mózes születése (1Móz 47,1-12; 2Móz 1,1-2,10) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Mózes vétke és menekülése (2Móz 2,11-25) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Tettek és következmények (Mózes vétke és menekülése) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Mózes találkozása Istennel (2Móz 3,1-15) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Isten megszabadítja népét (2Móz 4-5; 7,1-12,33) 1 2
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Érzéseink: Bátorság (Isten megsza-badítja népét) 0 1
Bibliai történetek – Ószövetség Kivonulás Egyiptomból (2Móz 13,34-42; 13,17-14,29) 1 2
Isten szól hozzánk Imádkozzunk! A hálaadó imádság 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Úton az ígéret földje felé: a pusztai vándorlás (2Móz 15,22-27; 16,1-17,7) 1 2
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Érzéseink: bizalom (úton az ígéret földje felé) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Szabályok (Bevezető a Tízparancso-lathoz) 0 1
46
C - T3.1 / 2C - T3.1 / 1
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Bibliai történetek – Ószövetség Isten szövetséget köt népével: a Tíz-parancsolat (2Móz 19,1-20,17) 1-2 2-3
Bibliai történetek – Ószövetség A rézkígyó (4Móz 21,1-9) 0 1
Bibliai történetek – Ószövetség Isten hazát készít népének: a kémek Kánaánban (5Móz 31,1-8; Józs 1,1-2,22)
1 2
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus megment: a kapernaumi béna meggyógyítása (Mk 2,1-12) 1 2
Isten közösséget formál Együttműködöm másokkal (A kapernaumi béna meggyógyítása) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus megment: Jairus lányának fel-támasztása (Lk 8,40-56) 1 2
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Érzéseink: veszteség (Jairus lányá-nak feltámasztása) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus megment: Zákeus története (Lk 19,1-10) 1 2
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Ami miatt értékes vagyok (Zákeus története) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Változni Istennel (Zákeus) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít, arról hogyan viselkedjünk másokkal (Mt 7,12; 25,31-46) 1 1
Isten közösséget formál Viselkedés a közösségben (Az arany-szabály, Mt 7,12) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség A farizeus és vámszedő (Lk 18,9-14) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Érzéseink: szégyen (A farizeus és a vámszedő) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség A filippi börtönőr megtérése (ApCsel 16,11-40) 1 2
Ünnepeljünk együtt! Készülődés az ünnepre (karácsony és húsvét előtt) 0 2
47
C - T3.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Ünnepeljünk együtt!2
Jézus útkészítője: Keresztelő János (Lk 1,5-25. 57-66) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Isten megígéri a Szabadítót (1Móz 3,15) 0 1
Ünnepeljünk együtt! A beteljesedett ígéret: Simeon és An-na találkozása Jézussal (Lk 2,21-40) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Péter megtagadja Jézust (Mk 14,26-31; 14,66-72) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Péter találkozása a feltámadt Jézus-sal (Jn 21,15-19) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Péter és János az Ékes kapuban gyógyít (ApCsel 3,1-10) 1 1
Református keresztyénnek lenni
Szolgálunk a gyülekezetben 1 1
Református keresztyénnek lenni
Egy másik gyülekezetben szolgálunk 0 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Élet a szabadító Istennel (évzáró óra) 1 1
Szabadon felhasználható órakeret 0 1-5
Összefoglalás, ellenőrzés éves szin-ten 3-5 8-11
Összes óraszám 35 70
48
C - T4.1 / 2C - T4.1 / 1
4. ÉvFOLYAM: IsTEN uRALMA ALATT
Az év központi szimbóluma: koronaC - T4.1
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Kit és mit követek? Ideálok és pél-daképek 0 1
Református keresztyénnek lenni Szolgálattevők Isten uralma alatt 1 1-2
Református keresztyénnek lenni1
Gyökereink: Honismereti, helytörté-neti példák 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Isten népe hazát kap: a honfoglalás (Józs 3; 6) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Gedeon története (Bír 6-7) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Ruth története (Ruth 1-4) 0 2
Bibliai történetek – Ószövetség Sámuel elhívása (1Sám 3,1-21) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Saul királysága (1Sám 8,1-10,8) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Dávid királlyá választása (1Sám 16) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Dávid és Góliát (1Sám 17,26-58) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Saul és Dávid (1Sám 18,6-14; 19,1-10) 1 1
Isten közösséget formál Barátom van (Dávid és Jonatán, 1Sám 20) 1 2
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Hogyan élek a hatalmammal? (Dávid megkíméli Saul életét, 1Sám 26) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Salamon bölcsessége (1Kir 3, 5-15) 1 2
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Kiért, miért vagyok felelős? (Salamon bölcsességet kér Istentől, 1Kir 3,5-15)
1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Mi az igazságos? (Salamon bölcs íté-lete, 1Kir 3,16-28) 0 2
Isten közösséget formál Énekeljünk az Úrnak! 0 1
49
C - T4.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus csodát tesz: Lázár feltámasz-tása (Jn 11,1-44) 1 2
Bibliai történetek – Újszövetség 2
Jézus tanít: Az özvegyasszony két fillére (Mk 12,41-44; Mt 6,1-4) 1 2
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít: A mustármag példázata (Mt 13,31-32) 1 1
Isten közösséget formál Közösségben élek (Bevezető óra a következő két témához) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Elsőnek vagy utolsónak lenni: Példá-zat a főhelyekről (Lk 14,7-14) 0 1
Isten közösséget formál Elsőnek vagy utolsó lenni: A Zebedeus fiak kérése (Mk 10,35-45) 1 2
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít: A nagy vacsora példáza-ta (Lk 14,15-24) 0 1
Isten szól hozzánk Imádkozzunk! A közbenjáró ima (A kapernaumi százados szolgájá-nak meggyógyítása, Lk 7,1-10)
0 1
Isten szól hozzánk Imádkozzunk! A közbenjáró ima (Péter szabadulása a börtönből, Ap-Csel 12,6-19)
1 1
Református keresztyénnek lenni Egyedül Istené a dicsőség! (István intelmei, Szenczi Molnár Albert) 1 2
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Nézelődöm a világhálón 1 1
Ünnepeljünk együtt! Készülődés az ünnepre (karácsony és húsvét előtt) 1-2 3
Ünnepeljünk együtt! József adventje (Mt 1,18-25) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Menekülés Egyiptomba (Mt 2,13-15) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Jézus bevonul Jeruzsálembe (Mt 21,1-11) 1 1
50
C - T5.1 / 1C - T4.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Ünnepeljünk együtt! Jézus pere (Mt 26,57-68; 27,1-2. 11-14) 0 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Indulataink és szavaink (Jézus pere) 0 1
Ünnepeljünk együtt! Jézus a zsidók királya. Jézus vagy Barabás? (Mt 27,15-26) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Jézus mennybemenetele és eljöven-dő királysága (ApCsel 1,4-14) 1 1
Isten szól hozzánk Isten Igéje minden népet megszólít. Bibliafordítások 1 1
Isten szól hozzánk Isten uralma alatt élek (évzáró óra) 1 1
Helyi sajátosságokra szánható óra-keret 0 1-5
Összefoglalás, ellenőrzés 4-5 8-11
Összes óraszám 35 70
51
C - T5.1 / 1
5. ÉvFOLYAM: IsTENNEL A döNTÉsEINKBEN
Az év központi szimbóluma: útjelző táblaC - T5.1
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Isten szól hozzánk1
Isten Igéje utat mutat a döntéseinkben (bevezető óra) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Isten döntése: a világ teremtése (1Móz 1,1-2,4) 0 1
Bibliai történetek – Ószövetség Isten döntésre hív: az első emberpár és a bűneset (1Móz 2,4-25; 1Móz 3) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Bábel tornya (1Móz 11,1-9) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Mindent szabad nekem? (1Kor 6,9-13) (Bábel tornya) 0 1
Bibliai történetek – Ószövetség Isten követei, a próféták; az ország kettészakadása (1Kir 11,26-12,19) 0 1
Bibliai történetek – Ószövetség Illés próféta (1Kir 17,1-7; 18,20-46) 1 2
Bibliai történetek – Ószövetség Illés és a sareptai özvegy (1Kir 17,8-24) 0 1
Bibliai történetek – Ószövetség Elizeus próféta (2Kir 2,1-18) 0 1
Bibliai történetek – Ószövetség Elizeus és Naamán (2Kir 5,1-19) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Dániel Babilonban: a király álma (Dán 2) 0 1
Bibliai történetek – Ószövetség Három ifjú a tüzes kemencében (Dán 3,1-27) 1 1
Isten közösséget formál Amikor választani kell (Három ifjú a tüzes kemencében) 1 1
Isten közösséget formál Mit várnak el a körülöttem lévők? (Dániel az oroszlánok vermében – be-vezető óra)
0 1
Bibliai történetek – Ószövetség Dániel az oroszlánok vermében (Dán 6,2-25) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Jónás próféta (Jón 1-4) 1 2
52
C - T5.1 / 2C - T5.1 / 1
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Feladatom van (Jónás története) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Isten Igéje választás elé állít (Jer 36) 0 1
Bibliai történetek – Ószövetség Ezékiel próféta és a fogság (Ez 1-3) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Keresztelő János prófétai működése (Lk 3,1-18) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus Krisztus megkeresztelkedése (Mt 3,13-17) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus Krisztus megkísértése (Lk 4,1-13). Böjt Jézus Krisztus szerint (Mt 6,16-18; Ézs 58)
1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
A lelki fegyverzet (Ef 6) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Mindennapi kísértéseink: függőségek 0 1-2
Bibliai történetek – Újszövetség Máté elhívása (Mt 9,9-13) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít: a magvető példázata (Mt 13,3-23) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít: az igazgyöngy (Mt 13,45-46) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Értékválasztás, értékes – de mitől? (Az igazgyöngy példázata) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít: aki kősziklára épít (Mt 7,24-27) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít: a gonosz szőlőmunkások (Mt 21,33-45) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Júdás elárulja Jézust (Mt 26,14-16; 26,47-56) 1 1
Református keresztyénnek lenni
Ki a Messiás? Zsidóság és keresz-tyénség 0 1
53
C - T5.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Református keresztyénnek lenni
Az egyház megalakulása, az első ke-resztyén gyülekezet 1 1
Református keresztyénnek lenni
Ki az Úr? A keresztyének és a Római Birodalom 0 1
Református keresztyénnek lenni
Pál apostol a pogányok apostola (ke-resztyénség és misszió) 1 1
Református keresztyénnek lenni
Pál apostol missziói útjai2 0 1-3
Bibliai történetek – Újszövetség Isten embereken keresztül cselekszik: Lídia (ApCsel 16,11-15) 0 1
Református keresztyénnek lenni
Egyedül hit által (Luther Márton) 1 1
Református keresztyénnek lenni
A református istentisztelet 1 2
Isten szól hozzánk Imádkozzunk! Nemzeti imádságunk, a Himnusz 1 1
Ünnepeljünk együtt! Adventi várakozás az Ószövetségben (Zak 9,9) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Az ószövetségi próféták Jézus eljö-veteléről (Ézs 7,14; 9,1-6; 11,1-10; Mik 5,1-3)
0 1
Ünnepeljünk együtt! Jézus megmossa a tanítványai lábát (Jn 13,1-11) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Jézus és Tamás (Jn 20,24-29) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Saul megtérése (ApCsel 9,1-30) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Istennel a döntéseinkben (évzáró óra) 1 1
Helyi sajátosságokra szánható órakeret 1 5-7
Összefoglalás, számonkérés 3-4 8-11
Összes óraszám 35 70
54
C - T6.1 / 2C - T6.1 / 1
6. ÉvFOLYAM: IsTEN vILáGOssáGáBAN
Az év központi szimbóluma: NapC - T6.1
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Életünk Isten előtt (Zsolt 139) (beve-zető óra) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Istennel a félelemben és a szomorú-ságban (Zsolt 3; 23; 46) 0 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Istennel az örömeinkben (Zsolt 103)1 0 1
Isten szól hozzánk Az Isten által adott könyvtár 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Isten a Tízparancsolatot adja a nép-ének (bevezető óra) 0 1
Bibliai történetek – Ószövetség 1. parancsolat – Az egyiptomi szaba-dulás története (2Móz 14,15-31) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség 2. parancsolat – Az aranyborjú (2Móz 32), 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség 3. parancsolat – Dávid és Góliát (1Sám 17) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség 4. parancsolat – Salamon templomot épít az Úrnak (1Kir 6; 8,22-61) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség 5. parancsolat – Dávid és Absolon (2Sám 15,1-16) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség 6. parancsolat – Káin és Ábel (1Móz 4,1-16) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Kapcsolat a másik nemmel (7. paran-csolat előtti bevezető óra) 0 1
Bibliai történetek – Ószövetség 7. parancsolat – Dávid és Betsabé (2Sám 11,1-12,23) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség 8. parancsolat – Géházi kapzsisága és bűnhődése (2Kir 5,19-27) 1 1
55
C - T6.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Bibliai történetek – Ószövetség 9. parancsolat – A Nagytanács elha-tározza Jézus halálát (Jn 11,45-57; Mk 14,56-64)
1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Bárcsak nekem is lenne! (Vágyaink)2 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség 10. parancsolat – Nábót szőlője (1Kir 21) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus és a Tízparancsolat (Mt 12,9-14. Lk 10,25-28) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Mit jelent önmagunk és mások szere-tete? (1Kor 13) 1 1-2
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus a megdicsőülés hegyén (Mt 17,1-8) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Az adós szolga példázata (Mt 18,21-35) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézust nem fogadják be egy samáriai faluban (Lk 9,51-56) 0 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
A krisztusi lelkület (Jézust nem fogad-ják be egy samáriai faluban) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség A tékozló fiú példázata (Lk 15,11-32) 1 1-2
Bibliai történetek – Újszövetség A tíz leprás meggyógyítása (Lk 17,11-19) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Érzéseink: hála (A tíz leprás meggyó-gyítása) 1 1
Isten szól hozzánk Imádkozzunk! Az Istent magasztaló, dicsérő imádság és éneklés (Pál és Szilász a filippi börtönben)
1 1-2
Isten szól hozzánk Hallél zsoltárok (Zsolt 113-118) 0 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Kell-e bátorság a hithez? (Bevezetés a Hitvalláshoz, Zsid 11,1) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Hiszem és vallom: az Apostoli Hitvallás 1 0
Református keresztyénnek lenni
Isten a világ teremtője – Apostoli Hitvallás 1. 0 1
56
C - T6.1 / 3C - T6.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Református keresztyénnek lenni
Jézus Krisztus váltságműve – Apostoli Hitvallás 2. 0 1
Református keresztyénnek lenni
Jézus Krisztus visszajön (Jel 21) – Apostoli Hitvallás 3. 0 1
Református keresztyénnek lenni
Jézus Krisztus egyháza – Apostoli Hitvallás 4. 0 1
Református keresztyénnek lenni
A Szentírás tanítása a Szentlélekről 0 1
Református keresztyénnek lenni
Mit vallok? (Konfirmáció, saját hitvallás) 1 1
Református keresztyénnek lenni
Augustinus és az egyházatyák 0 1
Református keresztyénnek lenni
István király: a magyar keresztyén egyház kezdetei 1 1
Református keresztyénnek lenni
Assisi Ferenc és a szerzetesrendek 0 1
Református keresztyénnek lenni
Az egyház megreformálásának az igénye 0 1
Református keresztyénnek lenni
Magyar reformátorok a környezetünk-ben 1 1
Református keresztyénnek lenni
A bibliás fejedelem 1 1
Református keresztyénnek lenni
Protestáns fejedelmek 0 1
Református keresztyénnek lenni
Gyülekezetem története 1 1
Református keresztyénnek lenni
Alkalmaink és szolgálati területeink a gyülekezetben 0 1
Ünnepeljünk együtt! Reformáció ünnepe: az egyház meg-újulása, Luther és Kálvin 1 1
57
C - T6.1 / 3
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Ünnepeljünk együtt! Karácsonytól vízkeresztig, a karácso-nyi ünnepkör (Jn 1,1-18) 1 1
Ünnepeljünk együtt! A páskavacsora és az utolsó vacsora, úrvacsora (Mk 14,3-25) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Jézus megszólítja a gonosztevőt a kereszten (Lk 23,32-43) 0 1
Ünnepeljünk együtt! Jézus Krisztus feltámadása (Mt 28,1; Jn 20,26) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Az első gyülekezet (ApCsel 11,19-26; 2,42-47) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Az életem Isten fényében (évzáró óra)3 1 1
Szabadon felhasználható órakeret 0 2-5
Összefoglalás, számonkérés 3 8-11
Összes óraszám 35 70
58
C - T7.1 / 2C - T7.1 / 1
7. ÉvFOLYAM: IsTEN vONZásáBAN
Az év központi szimbóluma: nyitott kapuC - T7.1
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Ki vagyok én? (Bevezető óra) 1 1
Isten szól hozzánk1
Hogyan szól hozzám Isten a Szent-írásban? (2Tim 3,16) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
A hit válasz Isten vonzására 0 1
Isten közösséget formál Kapcsolataink (család, barátok, cso-portok) 0 1-2
Bibliai történetek – Ószövetség Ézsaiás próféta elhívása (Ézs 6) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Jeremiás próféta elhívása (Jer 1,1-10; 1,17-19) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Aki Isten népét választja (Ruth) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus a boldog életről tanít (Mt 5,3-10) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Boldog lehetek (Boldogmondások) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus a helyes sorrendről tanít (Lk 10,38-42) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus önmagáról tanít (Jn 6,35. 51; 8,12; 10,7-15; 11,25; 14,6; 15,1-2) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít: A tíz szűz példázata (Mt 25,1-13) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít: A bolond gazdag (Lk 12,16-21) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Mi tesz elégedetté? (A bolond gazdag, Lk 12,16-21) 1 1
59
C - T7.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Hogyan bánjuk a javainkkal? (Pl. Huszár Gál) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Nincs reménytelen helyzet (Jézus a tengeren jár, Mt 14,22-33) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség 2
Jézus gyógyít: a kapernaumi száza-dos szolgája (Lk 7,1-10) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Beszélgetés Jézussal: Nikodémus (Jn 2,23-3,21) 1 1
Isten közösséget formál Ítélkezés és a krisztusi elfogadás (A házasságtörő nő, Jn 8,1-11) 1 1
Isten közösséget formál Előítéletek és a krisztusi elfogadás (Gal 3,28-29. Kornéliusz és Péter) 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Hűség a hitben: István vértanú (ApCsel 6,1-15) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Pál apostol Lisztrában és Efézusban (ApCsel 14,8-18; 16,1-5; 19,1. 23-40) 1 0
Bibliai történetek – Újszövetség Pál apostol missziói útjai (ApCsel 14,8-18; 16,1-10; 19,1. 23-40) 0 3
Bibliai történetek – Újszövetség Pál útja Rómába (ApCsel 27-28) 1 1
Református keresztyénnek lenni
Hűség a hitben: Gályarabok, hitvalló őseink 1 1
Református keresztyénnek lenni
A protestánsok küzdelmei (vallássza-badság, vallási egyenjogúság) 1 2
Isten közösséget formál Testvéreink a hitben: keresztyén fe-lekezetek 1 1-2
Református keresztyénnek lenni
Az ökumené jelentése és jelentősége 0 1
Református keresztyénnek lenni
Egy ökumenikus hittanóra 0 1
60
C - T7.1 / 3C - T7.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Isten szól hozzánk Imádkozzunk! A fohász és az egyéni csendesség(Jézus elcsendesedései: Mk 6,46. Imádság a Gecsemáné kertben)
1 1
Isten szól hozzánk Imádságos lelkület a Szentírásban (Nehémiás, Dániel, Pál apostol) 0 1
Isten szól hozzánk Szüntelen imádkozzatok! Szikszai György: Tanítások és imádságok 0 1
Református keresztyénnek lenni
Imádkozzál és dolgozzál! A munka Isten által adott feladatunk 1 1-2
Református keresztyénnek lenni
A református egyház diakóniája (Jak 2,14-26) 1 1
Református keresztyénnek lenni
Protestáns nők Isten szolgálatában: Lorántffy Zsuzsanna, Árva Bethlen Kata
1 2
Református keresztyénnek lenni
Magyar protestánsok a magyar iroda-lomban 1 1
Református keresztyénnek lenni
Szüntelen reformáció: hogyan válto-zunk a hitben? (játékos, beszélgetős óra arról, hogy az Istennel való kap-csolatunk folyamatosan változik)
0 1
Református keresztyénnek lenni
Hitvalló elődeink (saját iskolából hit-valló elődök) 0 1
Ünnepeljünk együtt! A teremtés hete 0 1-2
Ünnepeljünk együtt! Megemlékezés gyászolók vasárnap-ján: református reménységünk (Jn 11,25)
1 1
Ünnepeljünk együtt! Mária éneke (Lk 1,46-56) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Jézus megkenetése Betániában (Jn 12,1-8) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Jézus és Mária (Jn 20,11-18) 1 1
61
C - T7.1 / 3
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Ünnepeljünk együtt! Jézus 7 szava a kereszten (Mt 27,46; Lk 23,34-43. 46; Jn 19,26-27) 0 1
Ünnepeljünk együtt! Ezékiel látomása a csontok feltáma-dásáról (Ez 37) 0 1
Ünnepeljünk együtt!3
A Szentlélek munkálkodik: Kornéliusz (ApCsel 10) 1 1
Isten közösséget formál Isten vonzásában: ifjúsági csoportok és találkozók 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Hogyan hív engem Isten? (évzáró óra)
1 1
Szabadon felhasználható órakeret 0 3
Összefoglalás, számonkérés 3 8-12
Összes óraszám 35 70
62
C - T8.1 / 2C - T8.1 / 1
8. ÉvFOLYAM: IsTEN IGÉJÉNEK A TüKRÉBEN
Az év központi szimbóluma: tükörC - T8.1
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Ki vagyok én? Férfi vagyok – nő va-gyok (Bevezető óra) 1 1
Bibliai történetek – Ószövetség Férfiként Isten ügyéért: (Gedeon, Bír 6-7) 1 1
Bibliai történetek - Újszövetség Nőként Isten ügyéért: Mária és Márta (Lk 10, 38-42) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
A szeretet arcai (1Kor 13)1 0 1
Isten szól hozzánk A lelkiismeret, mint tükör 1 1-2
Bibliai történetek – Ószövetség Isten formáló kezében: Jeremiás a fa-zekasnál (Jer 18,1-11) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít: só és világosság (Mt 5,13-16) 1 1
Isten közösséget formál Áldásnak lenni mások számára (Só és világosság) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít: A talentumok példázata (Mt 25,14-30) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Mennyit érek? (A talentumok példá-zata) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Merre tovább? Jövőképek, pályavá-lasztás 1 1-2
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Pályaválasztás: református iskolák ma 0 1
Isten szól hozzánk Isten naponta szól hozzám 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus hív: a gazdag ifjú (Lk 18,18-27) 1 1-2
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít: Búza és konkoly példáza-ta (Mt 13,24-30. 36-43) 1 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tanít: A szőlőmunkások példá-zata (Mt 20,1-16) 0 1
63
C - T8.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus gyógyít: A megszállott fiú meg-gyógyítása (Mk 9,14-29) 0 1-2
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus tisztaságot akar: A templom megtisztítása (Jn 2,13-24) 1 1
Isten szól hozzánk Imádkozzunk! A bűnvalló imádság 0 1
Bibliai történetek – Újszövetség Jézus megszólít: a samáriai asszony (Jn 4,1-42) 1 1
Református keresztyénnek lenni
Egyedül kegyelemből2 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Egyedül a szenvedésben? (Gyógyítás a Bethesda tavánál, Jn 5,1-15) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Az élet értékes (öngyilkosság, eutanázia, stb.) 1 1-2
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Ki vagyok én? Egy nemzethez tartozom 1 1
Református keresztyénnek lenni
Isten népéhez tartozom. A református egyház felépítése 1 1
Református keresztyénnek lenni
Gyülekezetem élete és működése ma 1 1-2
Református keresztyénnek lenni
Reformátusok határainkon túl 1 1
Isten közösséget formál Áldássá lenni: Önkéntesség a Magyar Református Egyházban 1 1
Református keresztyénnek lenni
Férfiak Isten szolgálatában: Kiss Ferenc, Ravasz László, Martin Luther King
1 3
Református keresztyénnek lenni
Nők Isten szolgálatában: Zsindelyné Tüdős Klára; példaképek a környeze-tünkben
1 4
Református keresztyénnek lenni
A MRE missziós tevékenysége 1 1-2
64
d - S0.0 / 1C - T8.1 / 2
TÉmAkör Cím, TÉmA, igehelyórASzám
gyül. iSk.
Református keresztyénnek lenni
Misszionáriusok régen és ma; Molnár Mária 0 1
Ünnepeljünk együtt! Az első és a második advent (Jel 22,6-21) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Tanítás a feltámadásról (1Kor 15) 1 1
Ünnepeljünk együtt! Jézus Heródes előtt (Lk 23,6-12) 0 1
Ünnepeljünk együtt! Az egyházi év ünnepei 1 1
Ünnepeljünk együtt! A Szentlélek munkálkodik: A Lélek gyümölcse (Gal 5,16-25) 1 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Szemben a képernyővel (beszélgetés a média hatásairól) 0 1
Isten utat mutat a mindenna-pokban
A számítógép és az Internet világa 1 2
Isten utat mutat a mindenna-pokban
Tovább Istennel (Évzáró óra) 1 1
Szabadon felhasználható órakeret 0 5
Összefoglalás, számonkérés 3-4 8-12
Összes óraszám 35 70
65
d - S0.0 / 1
2. mellÉkleT
D - S0.0
koncentrikus körök röviD leÍrásA
A gyülekezeti hittan oszlopban a heti egy órás, az iskolai hittan oszlopban a heti két órás helyi tantervi időkeretben megszervezett foglalkozások tematikája látható.1
66
d - S1.1 / 2d - S1.1 / 1
IsT
EN
uTA
T M
uTA
T A
MIN
dE
NN
AP
OK
BA
N
Élet
hely
zete
k, e
tika
i kér
dése
kD
- S
1.1
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
1. os
ztál
y
Érzé
sein
k: ö
röm
Mit
jele
nt Is
tenn
el ö
rüln
i? B
eszé
lget
ések
, ját
ékok
az
öröm
ről N
oé b
árká
jána
k tö
r-té
nete
ala
pján
.
Jézu
s se
gít l
egyő
zni a
féle
lmet
Felo
ldó,
ven
tillá
ciós
játé
kok
a te
nger
lecs
ende
síté
séne
k tö
rténe
te a
lapj
án.
1Ér
zése
ink:
na
gyle
lkűs
ég
Mit
jele
nt n
agyle
lkűn
ek le
nni?
Hog
yan
lehe
tünk
más
okka
l nag
ylelk
űek?
Min
k va
n,
amib
ől a
dhat
unk?
Ját
ékok
, bes
zélg
etés
ek, e
setta
nulm
ányo
k az
500
0 em
ber
meg
vend
égel
ésén
ek tö
rténe
te a
lapj
án.
Érzé
sein
k:
raga
szko
dás
Kihe
z va
gy m
ihez
raga
szko
dunk
? Ö
nism
eret
i ját
ékok
a ra
gasz
kodá
sról
az
elve
-sz
ett b
árán
y pé
ldáz
ata
alap
ján.
Hog
yan
raga
szko
dik
a bá
rány
a g
azdá
jáho
z? M
i ho
gyan
raga
szko
dhat
unk
a cs
alád
unkh
oz, I
sten
hez?
Bar
átun
k a
körn
yeze
tünk
A te
rem
tést
örté
net k
apcs
án é
bres
szük
rá a
gye
rmek
eket
a k
örny
ezet
véde
lem
fo
ntos
ságá
ra é
s ar
ra, h
ogy
a te
rem
tett
vilá
g vé
delm
e, g
ondo
zása
a m
i fel
adat
unk
is. A
z ór
ára
java
solt
a pr
ojek
tmód
szer
has
znál
ata.
2. o
sztá
ly
Érzé
sein
k: ir
igys
ég, h
arag
, csa
lódá
sSz
ituác
iós
játé
kok,
bes
zélg
etés
ek a
har
agró
l, dic
sekv
ésrő
l, csa
lódá
sról
Ézs
au é
s Já
kób,
val
amin
t Józ
sef t
örté
neté
t kiin
duló
pont
ként
has
znál
va.
Boc
sána
tkér
ésM
it je
lent
boc
sána
tot k
érni
? M
iért
és h
ogya
n le
het b
ocsá
nato
t kér
ni?
Mié
rt fo
ntos
ez
? Sz
ituác
iós
játé
kok,
bes
zélg
etés
ek É
zsau
és
Jákó
b tö
rténe
te k
apcs
án.
67
d - S1.1 / 2
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
2. o
sztá
ly
Hogy
an b
ocsá
that
ok m
eg m
ások
nak?
Szitu
áció
s já
téko
k, b
eszé
lget
ések
a m
egbo
csát
ásró
l az
alap
ján,
aho
gyan
Józ
sef
meg
bocs
át tö
rténe
te a
lapj
án.
Cse
lekv
ő sz
eret
etAz
irga
lmas
sam
aritá
nus
péld
ázat
án k
eres
ztül
játé
kos,
kre
atív
mód
on h
ívju
k fö
l a
gyer
mek
ek fi
gyel
mét
arra
, hog
y m
i is
lehe
tünk
irga
lmas
ak é
s se
gíth
etün
k eg
y-eg
y sz
ituác
ióba
n.
3. o
sztá
ly2
Tette
k és
köv
etke
zmén
yek
Szitu
áció
s já
téko
k ké
pek,
éle
thel
yzet
ek s
egíts
égév
el M
ózes
vét
ke é
s m
enek
ülé-
se c
. tör
téne
t kap
csán
.
Érzé
sein
k: b
izal
om
Mit
jele
nt m
egbí
zni v
alak
iben
? Ho
gyan
bíz
hatju
k rá
mag
unka
t Ist
enre
? Bi
zalo
m-
játé
kok
segí
tség
ével
kre
atív
feld
olgo
zás
a bi
zalo
mró
l. A p
uszt
ai v
ándo
rlás
törté
-ne
téhe
z ka
pcso
lódv
a él
etpé
ldák
seg
ítség
ével
átg
ondo
lni, h
ogy
mit
jele
nt Is
tenr
e bí
zni m
agun
kat.
Érzé
sein
k:
báto
rság
Mit
jele
nt b
átor
nak
lenn
i? M
ihez
kel
l bát
orsá
g? K
ell-e
bát
orsá
g ah
hoz,
hog
y Is
ten-
re b
ízzu
k m
agun
kat?
Biz
alom
játé
kok,
bát
orsá
gról
szó
ló já
téko
k, b
eszé
lget
ések
az
„Ist
en m
egsz
abad
ítja
a né
pét”
c. tö
rténe
t ala
pján
.
Szab
ályo
kM
it go
ndol
unk
a sz
abál
yokr
ól?
Osz
tály
szab
ályo
k (h
ázire
nd) k
észí
tése
. Bev
ezet
ő ór
a a
Tízp
aran
csol
atho
z.
Érzé
sein
k:
vesz
tesé
gM
it je
lent
elve
szíte
ni v
alam
it va
gy v
alak
it? H
ogya
n bi
rkóz
hatu
nk m
eg e
zzel
? Ja
irus
lány
ának
törté
nete
kap
csán
kre
atív,
játé
kos
feld
olgo
zás
a ve
szte
sége
kkel.
68
d - S1.1 / 3d - S1.1 / 2
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
3. o
sztá
ly
Érzé
sein
k: s
zégy
en
Mit
jele
nt s
zégy
enke
zni?
Van
nak-
e ol
yan
dolg
ok, a
mel
yeke
t szé
gyel
lünk
? Ö
nis-
mer
eti é
s kö
zöss
égte
rem
tő já
téko
k se
gíts
égév
el a
rra b
uzdí
tani,
hog
y ne
kel
ljen
senk
inek
szé
gyen
kezn
ie. I
sten
nél m
egsz
abad
ulha
tunk
a s
zégy
enei
nktő
l. Fel
dol-
gozá
s a
fariz
eus
és v
ámsz
edő
törté
nete
ala
pján
.
Élet
a s
zaba
dító
Iste
nnel
Tané
vzár
ó já
téko
s ór
a, m
elyn
ek s
orán
öss
zefo
glal
hatju
k az
év
sorá
n ta
nulta
kat.
A cé
l nem
a k
ogni
tív is
mét
lés,
han
em a
nnak
az
érzé
snek
és
attit
űdne
k a
meg
erő-
síté
se, h
ogy
Jézu
s Kr
iszt
usba
n Is
ten
meg
szab
adíto
tt m
indn
yáju
nkat
és
Vele
sza
-ba
d él
etün
k le
het.
4. o
sztá
ly
Hogy
an é
lek
a ha
talm
amm
al?
Mire
van
hat
alm
unk?
Hog
yan
lehe
t hel
yese
n él
ni a
hat
alm
unkk
al?
Hogy
an k
ezel
-jü
nk e
gy k
onfli
ktus
hely
zete
t: ko
nflik
tusk
ezel
ési s
traté
giák
Dáv
id é
s Sa
ul tö
rténe
te
alap
ján
(Dáv
id m
egkí
mél
i Sau
l éle
tét).
Mi a
z ig
azsá
gos?
Besz
élge
tés,
játé
kok
az ig
azsá
gról,
igaz
ságt
alan
ságr
ól S
alam
on b
ölcs
ítél
etén
ek
törté
nete
ala
pján
. Mitő
l iga
zság
os e
gy d
önté
s? A
z ig
azsá
gtal
ansá
g ér
zése
.
Néz
előd
öm a
vilá
ghál
ónM
i tör
téni
k a
vilá
ghál
ón?
Mit
és h
ogya
n ha
szná
lunk
az
Inte
rnet
en?
Mire
figy
eljü
nk
oda,
mire
vig
yázz
unk?
Hog
yan
hasz
nálju
k jó
l a v
ilágh
álót
? In
tern
etik
ai a
lapo
k ko
rosz
tály
közp
ontú
an a
cso
porto
k eg
yéni
saj
átos
sága
i ala
pján
.
Indu
lata
ink
és
szav
aink
Jézu
s pe
re k
apcs
án b
eszé
lget
ések
, kom
mun
ikác
iós
gyak
orla
tok
a tis
zta
és
őszi
nte
kom
mun
ikác
ióró
l.
69
d - S1.1 / 3
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
4. o
sztá
lyIs
ten
ural
ma
alat
t éle
kJá
téko
s és
kre
atív
tané
vzár
ó ór
a ar
ról, h
ogy
mit
jele
nt Is
ten
ural
ma
alat
t éln
i aká
r 4.
osz
tály
ban,
aká
r egé
sz é
letü
nkbe
n.
5. o
sztá
ly
3M
inde
nt s
zaba
d ne
kem
?
Való
ban
min
dent
meg
tehe
tünk
? M
i tör
téni
k ak
kor,
ha n
em tu
djuk
a h
atár
aink
at?
A Bá
bel t
orny
a tö
rténe
t ese
ttanu
lmán
ykén
t val
ó kö
zös
feld
olgo
zása
az
1Kor
6,9
-13
igev
erse
k se
gíts
égév
el.
Min
denn
api k
ísér
tése
ink:
a
lelk
i feg
yver
zet
(Ef 6
)
Mit
jele
nt a
kís
érté
s? M
i az,
am
i kís
érté
sbe
visz
ben
nünk
et?
Hogy
an tu
dunk
elle
n-ál
lni a
kís
érté
snek
? Kö
zös
feld
olgo
zás
szitu
áció
s já
téko
k, e
lőze
tes
kise
lőad
ások
, be
szél
geté
sek
alap
ján.
Érté
k, é
rték
es –
de
mitő
lJá
téko
k: é
rtéke
k ár
veré
se, m
ilyen
sza
vaka
t men
tsün
k m
eg a
bár
kába
n? T
éma:
mi
az, a
mit
érté
kesn
ek ta
rtunk
?Fe
ldol
gozá
s az
igaz
gyön
gy p
éldá
zata
ala
pján
.
Min
denn
api
kísé
rtés
eink
: a
függ
őség
ek
Mit
jele
nt fü
ggőn
ek le
nni v
alam
itől?
Mily
en fü
ggős
égek
kel t
alál
kozu
nk a
min
den-
napo
kban
és
hogy
an á
llhat
unk
elle
n ne
kik?
Dön
tést
hoz
ni Is
tenn
elHo
gyan
és
mi a
lapj
án d
öntü
nk?
Hogy
an le
het d
önte
ni Is
tenn
el?
Az é
v so
rán
ta-
nult
törté
nete
k se
gíts
égév
el k
reat
ívan
és
játé
kosa
n go
ndol
kodj
unk
közö
sen
a dö
ntés
eink
ről.
70
d - S1.1 / 4d - S1.1 / 3
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
6. o
sztá
ly
Élet
ünk
Iste
n el
őtt
(Zso
lt 13
9)Be
veze
tő ó
ra a
z ér
zése
kről,
Iste
nnel
val
ó ka
pcso
latu
nkró
l. Mit
jele
nt Is
ten
fény
ében
él
ni a
z él
etün
ket?
Ját
ékok
, bes
zélg
etés
ek, i
geta
nulm
ányo
zás
a 13
9. z
soltá
r ala
pján
.
Mit
jele
nt ö
nmag
unk
és m
ások
sze
rete
te?
(1Ko
r 13)
Szitu
áció
s já
téko
k ké
pek,
éle
thel
yzet
ek s
egíts
égév
el a
z 1K
or 13
ala
pján
.
Iste
nnel
az
örö
mei
nkbe
n
A 10
3. z
soltá
r ala
pján
köz
ös g
ondo
lkod
ás a
rról, h
ogy
mi o
koz
öröm
öt a
szá
mun
k-ra
, hog
yan
örül
hetü
nk Is
tenn
el é
s ad
hatu
nk n
eki h
álát
min
deze
kért.
Kre
atív
iget
a-nu
lmán
yozá
s.
Iste
nnel
a
féle
lem
ben
és a
sz
omor
úság
ban
A 3.
, 23.
vag
y 46
. zso
ltár a
lapj
án s
zitu
áció
s já
téko
k, b
eszé
lget
ések
a fé
lele
mrő
l és
a sz
omor
úság
ról.
Kap
csol
at
a m
ásik
nem
mel
Beve
zető
óra
a 7.
par
ancs
olat
elő
tt a
kapc
sola
tokr
ól, s
zere
lem
ről b
eszé
lget
ések
, sz
ituác
iós
játé
kok
révé
n.Na
gyon
font
os a
z ős
zint
e, b
eszé
lget
ésre
bíz
tató
légk
ör m
egte
rem
tése
.
Kel
l-e b
átor
ság
a
hith
ez?
Beve
zeté
s az
Apo
stol
i Hitv
allá
shoz
a Z
sid
11,1
segí
tség
ével.
Fő
tém
a: m
it je
lent
bát
orna
k le
nni, m
it je
lent
hin
ni, k
imut
atni
a h
itünk
et. F
eldo
lgo-
záso
k sz
ituác
iós
játé
kok
segí
tség
ével.
Bár
csak
nek
em is
lenn
e! V
ágya
ink
A 10
. par
ancs
olat
bev
ezet
ő ór
ája
játé
kos,
bes
zélg
etős
alk
alom
a v
ágya
inkr
ól.
Az
élet
em Is
ten
fény
ében
Krea
tív, j
áték
os ta
névz
áró
óra,
mel
ynek
köz
éppo
ntjá
ban
az é
v kö
zpon
ti té
máj
a ál
l: mit
jele
nt Is
ten
fény
ében
éln
i az
élet
ünke
t. M
ódsz
erta
nila
g ja
vaso
lt a
tanu
lt tö
r-té
nete
k fe
lhas
znál
ása
önis
mer
eti é
s re
flexi
ós já
téko
k és
gya
korla
tok
segí
tség
ével.
71
d - S1.1 / 4
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
7. os
ztál
y
Aki
Iste
n né
pét
vála
sztja
(R
uth)
Ruth
törté
nete
ala
pján
a h
itben
val
ó tu
dato
s dö
ntés
ről v
aló
besz
élge
tés,
szi
tuác
i-ós
játé
kok.
Mi t
esz
elég
edet
té?
Öni
smer
eti j
áték
ok, b
eszé
lget
ések
az
elég
edet
tség
ről a
bol
ond
gazd
ag p
éldá
zata
al
apjá
n.
4Ho
gyan
bán
junk
a
java
inkk
al
Játé
kok,
bes
zélg
etés
ek a
sze
gény
ségr
ől, g
azda
gság
ról, p
énzz
el v
aló
báná
sról
a
bolo
nd g
azda
g pé
ldáz
ata
alap
ján.
Gaz
dasá
gi n
evel
és le
hető
sége
, ill.
jó p
élda
ként
m
utas
suk
föl A
lber
t Sch
wei
tzer
és
Alfre
d No
bel é
letp
éldá
ját.
Mit
jele
nt h
inni
?Bi
zalo
m já
téko
k, b
eszé
lget
ések
, kre
atív
feld
olgo
zás
arró
l, hog
y m
it je
lent
hin
ni
ma,
mel
yek
az a
kadá
lyai é
s a
segí
tői a
z Is
tenb
en v
aló
hitn
ek.
Nin
cs re
mén
ytel
en h
elyz
etSz
ituác
iós
játé
kok,
kép
ek, b
eszé
lget
ések
a re
mén
yről,
rem
ényt
elen
ségr
ől a
„Jé-
zus
a te
nger
en já
r” c.
törté
net k
apcs
án.
Hogy
an h
ív e
ngem
Iste
n?Kr
eatív
, ját
ékos
tané
vzár
ó ór
a a
tanu
ltak
alap
ján
arró
l, hog
y Is
ten
nekü
nk is
kap
ut
nyit
és m
inde
nkit
hív.
8. o
sztá
lyM
erre
tová
bb?
Jö
vőké
pek,
pál
yavá
lasz
tás
Szitu
áció
s és
öni
smer
eti j
áték
ok, b
eszé
lget
ések
a jö
vőké
pről,
pál
yavá
lasz
tásr
ól.
Font
os a
tanu
lók
báto
rítás
a a
tuda
tos
pálya
vála
sztá
sra.
A k
oráb
ban
tanu
lt ta
len-
tum
ok p
éldá
zata
kap
csán
erő
síts
ük ö
nbiz
alm
ukat
és
segí
tsük
őke
t a te
hets
égük
-ne
k és
érd
eklő
désü
knek
meg
fele
lő o
rient
álód
ásra
.
72
d - S1.2 / 1d - S1.1 / 4
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
8. o
sztá
ly
Pály
avál
aszt
ás:
refo
rmát
us
isko
lák
ma
A ki
egés
zítő
1-2
óra
lehe
tősé
get a
d a
refo
rmát
us k
özép
isko
lák
vilá
gána
k m
eg-
ism
erés
ére,
ill. a
köz
elbe
n lé
vő re
form
átus
köz
épis
kolá
k be
mut
atko
zásá
ra. E
rre
az a
lkal
omra
hív
hatu
nk, o
da já
ró d
iáko
kat v
agy
kise
lőad
ásba
n fe
lkés
zülh
etne
k a
tanu
lók.
Kis
előa
dásb
an le
hető
ség
van
egy-
egy
pálya
bem
utat
ásár
a is.
Egye
dül a
sze
nved
ésbe
n?
A Be
thes
da ta
vi b
eteg
sze
msz
öge,
val
amin
t szi
tuác
iós
játé
kok
alap
ján
besz
élge
-té
sek,
köz
ös g
ondo
lkod
ás a
sze
nved
ésrő
l, az
egye
düllé
tről, a
bet
egsé
gről
– v
ala-
min
t Jéz
us re
mén
yt a
dó h
atal
már
ól.
Az
élet
ért
ékes
A Be
thes
da ta
vi tö
rténe
t ala
pján
játé
kok,
bes
zélg
etés
ek, e
setta
nulm
ányo
k az
éle
t ér
téké
ről. É
rinth
ető
tém
ák: e
utan
ázia
, abo
rtusz
, öng
yilk
ossá
g, ta
rtós
bete
gség
, fo
gyat
ékos
ság,
stb
.
Szem
ben
a ké
pern
yőve
lBe
szél
geté
s, s
zitu
áció
s já
téko
k a
méd
ia h
atás
airó
l. Film
és
való
ság
külö
nböz
ősé-
gei, h
ogya
n ha
t rán
k a
tele
vízi
ó és
a fi
lmek
. Film
kultú
ra.
A s
zám
ítógé
p
és a
z In
tern
et v
ilága
Közö
s be
szél
geté
s, s
zitu
áció
s já
téko
k a
szám
ítógé
p és
az
Inte
rnet
vilá
gána
k le
-he
tősé
geirő
l és
kihí
vása
iról.
73
d - S1.2 / 1
IsT
EN
uTA
T M
uTA
T A
MIN
dE
NN
AP
OK
BA
N
öni
smer
etD
- S
1.2
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)
gyü
l.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. h
iTTA
n(2
óra
)m
egje
gyz
és (m
ód
szer
tan
i ja
vasl
ato
k, s
tb.)
1. os
ztál
y
Ism
erjü
k m
eg e
gym
ást!
Tané
vkez
dő b
evez
ető
óra,
mel
ynek
cél
ja is
mer
kedé
s eg
ymás
sal, a
hitt
anór
ával,
a c
sopo
rttal.
Cél
az
egy
más
ra h
ango
lódá
s se
gíté
se k
oros
ztál
yhoz
ille
szke
dő já
téko
kkal,
éne
kekk
el, b
eszé
lget
és-
sel.
Érté
kes
vagy
ok!
Az é
v so
rán
tanu
lt te
rem
tést
örté
net é
s az
elve
szet
t bár
ány
péld
ázat
a al
apjá
n an
nak
a ha
ngsú
lyo-
zása
, hog
y Is
ten
szám
ára
min
dann
yian
érté
kese
k va
gyun
k. F
onto
s cé
l az
alko
tóke
dv é
s ke
zde-
mén
yező
kés
zség
erő
síté
se, m
egta
rtása
. Jól
has
znál
ható
a k
özös
törté
netm
ondá
s, d
ram
atiz
álás
, já
téko
k. J
áték
java
slat
: haj
óúto
n va
gyun
k, h
árom
kív
ánsá
g.
2. o
sztá
lyTe
stvé
ri kö
zöss
égbe
n va
gyok
Évke
zdő
óra
közö
sség
építő
játé
kok
segí
tség
ével.
Iste
n út
ján
nem
egy
edül
járu
nk, t
ársa
k va
nnak
kö
rülö
ttünk
(csa
ládu
nk, b
arát
aink
, isk
olat
ársa
k, g
yüle
keze
ti ta
gok,
stb
.) Az
órá
n a
gyer
mek
ek
érez
zék
meg
, hog
y Is
ten
gyer
mek
e kö
zöss
égbe
n él.
E m
elle
tt cé
l a c
sopo
rt be
lső
össz
hang
jána
k er
ősíté
se, a
test
véri
közö
sség
re v
aló
rám
utat
ás, a
hol le
hető
ség
van
a ny
itotts
ágra
, ősz
inte
ségr
e,
elfo
gadá
sra
és b
efog
adás
ra.
3. o
sztá
ly
Am
i mia
tt ér
téke
s va
gyok
Záke
us te
le v
olt k
iseb
bség
i érz
ésse
l. Sok
szor
mi i
s ki
csin
ek, g
yeng
ének
ére
zzük
mag
unka
t. M
i az
, am
i érté
kes
benn
ünk?
Mitő
l vag
yunk
érté
kese
k? J
ézus
Zák
eus
érté
két i
s m
eglá
tta: t
udot
t és
mer
t vál
tozt
atni.
Nek
ünk
mi a
z ér
tékü
nk?
Öni
smer
eti j
áték
ok, f
elad
atok
, mel
yek
sorá
n eg
yéni
ér-
téke
ink
kerü
lnek
a fe
lszí
nre.
Cél
a p
ozití
v és
reál
is é
nkép
erő
síté
se.
1Vá
ltozn
i Is
tenn
elZá
keus
törté
nete
kap
csán
arra
val
ó rá
mut
atás
, hog
y Is
tenn
el m
indi
g le
het ú
j útra
lépn
i és
újat
ke
zden
i.
74
d - S1.2 / 2d - S1.2 / 1
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)
gyü
l.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. h
iTTA
n(2
óra
)m
egje
gyz
és (m
ód
szer
tan
i ja
vasl
ato
k, s
tb.)
4. o
sztá
ly
Kit
és m
it kö
vete
k?
Tané
vkez
dő b
evez
ető
óra,
mel
ynek
tém
ája
az id
eálo
k és
pél
daké
pek.
Ki é
s m
ilyen
hat
ássa
l van
rá
nk?
Mit
jele
nt k
övet
ni v
alak
it? J
áték
ok, b
eszé
lget
ések
, mel
yek
meg
alap
ozzá
k az
év
fő v
onal
át.
Kié
rt é
s m
iért
vag
yok
fele
lős?
Sala
mon
böl
cses
sége
t kér
Iste
ntől
és
ezze
l fel
elős
sége
t is
kap
a né
péér
t. M
i vaj
on m
it ké
rnén
k?
Van-
e fe
lelő
sség
ünk?
Mit
jele
nt fe
lelő
snek
lenn
i val
akié
rt, v
alam
iért?
Mié
rt le
het f
elel
ős e
gy 9
-10
éves
gye
rek
vagy
egy
feln
őtt?
Szi
tuác
iós
játé
kok,
bes
zélg
etés
ek a
z eg
yéni
fele
lőss
égér
zet e
rősí
-té
sére
. Leh
etős
ég v
an a
z os
ztál
yon
belü
l egy
„fel
elős
i ren
dsze
r” ki
alak
ításá
ra is
.
5. o
sztá
lyFe
lada
tom
van
Iste
n be
lesz
ólha
t az
élet
embe
, fel
adat
ot a
d a
csal
ádom
ban,
az
isko
lába
n, a
bar
átai
m k
özöt
t. So
k-sz
or n
ehéz
telje
síte
ni. D
e Ő
vel
em v
an é
s ne
m h
agy
el, h
a en
gede
tlen
vagy
ok s
em. M
ilyen
nek
lát
enge
m é
s m
ilyen
fela
dato
t bíz
rám
? M
ilyen
seg
ítség
et a
d ne
kem
ehh
ez?
Jóná
s tö
rténe
te a
lapj
án
krea
tív k
özös
gon
dolk
odás
az
egyé
ni é
s kö
zös
fela
dato
król.
6. o
sztá
lyA
téko
zló
fiú p
éldá
zata
(érz
ései
nk)
Dram
atik
us fe
ldol
gozá
s a
téko
zló
fiú p
éldá
zata
ala
pján
. Cél
a b
ennü
nk lé
vő é
rzés
ek tu
dato
sítá
-sa
, a n
egat
ív é
rzel
mek
kez
elés
ének
meg
tanu
lása
és
a po
zitív
ak e
rősí
tése
. Ki le
hete
k én
a p
éldá
-za
tban
? Ki
vel é
s m
ivel t
udok
azo
nosu
lni?
7. os
ztál
y
Ki v
agyo
k én
?Ö
nism
eret
i tan
évke
zdő
beve
zető
óra
arró
l, hog
y ki
k va
gyun
k. C
sopo
rthoz
illő
öni
smer
eti j
áték
ok
segí
tség
ével
az
egyé
ni fe
jlesz
tés
mel
lett
cél a
nnak
a fe
lmut
atás
a is,
hog
y a
közö
sség
ben
(a h
it-ta
nórá
n és
a g
yüle
keze
tben
is!)
min
denk
inek
meg
van
és m
eg le
het a
hel
ye.
Bol
dog
lehe
tek
Mik
or v
agyo
k bo
ldog
? M
ikor
és
mitő
l lenn
ék b
oldo
g? M
it je
lent
bol
dogn
ak le
nni?
Jéz
us a
bol
dog-
mon
dáso
kban
a b
oldo
g él
etre
mut
at n
ekün
k ut
at. B
eszé
lget
ések
, kre
atív
köz
ös ig
emag
yará
zat a
bo
ldog
mon
dáso
k se
gíts
égév
el. L
ehet
őség
van
„én
note
sz” k
észí
tésé
re a
z eg
yéni
bol
dog
tapa
sz-
tala
tokk
al k
apcs
olat
ban,
vag
y va
lam
ilyen
bol
dogs
ág é
lmén
y fe
lidéz
ésér
e, s
tb. V
entil
láci
ós já
téko
k jó
l has
znál
ható
ak a
feld
olgo
zás
sorá
n.
75
d - S1.2 / 2
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)
gyü
l.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. h
iTTA
n(2
óra
)m
egje
gyz
és (m
ód
szer
tan
i ja
vasl
ato
k, s
tb.)
8. o
sztá
ly
Ki v
agyo
k én
? Fé
rfi v
agyo
k –
nő v
agyo
kTa
névk
ezdő
bev
ezet
ő ór
a, m
ely
az e
gyén
i ide
ntitá
s m
elle
tt a
nem
i sze
repe
kre,
a fé
rfi é
s nő
i lét
m
egél
ésér
e, a
kih
ívás
okka
l val
ó sz
embe
nézé
sre
is le
hető
sége
t ad.
2A
sze
rete
t ar
cai
(1Ko
r 13)
Öni
smer
eti ó
ra a
rról h
ogya
n fe
jezz
ük k
i a s
zere
tetü
nket
, ille
tve
hogy
an s
zere
thet
ünk
jól m
ások
at
a sz
eret
ethi
mnu
sz a
lapj
án. A
sze
rete
tnye
lvek
meg
ism
erte
tése
, saj
át s
zere
tetn
yelv
ünk
tuda
tosí
tá-
sa.
Men
nyit
érek
?M
ilyen
vag
yok?
Mily
en ö
rökl
ött é
s sz
erze
tt tu
lajd
onsá
gaim
van
nak?
A ta
lent
umok
pél
dáza
ta a
lap-
ján
besz
élge
tés,
kre
atív
és
játé
kos
önis
mer
eti f
ogla
lkoz
ás a
z eg
yéni
érté
kein
kről,
azo
kkal
val
ó él
ésrő
l.
Tová
bb Is
tenn
elÉv
záró
óra
jövő
képü
nkrő
l, éle
tutu
nkró
l. Öni
smer
eti j
áték
ok, b
eszé
lget
ések
. Leh
etős
ég s
zerin
t m
inde
n ta
nuló
kap
jon
egy
neki
szó
ló Ig
és k
árty
át, i
lletv
e le
het é
letu
tat r
ajzo
lni, t
erve
zni.
76
d - S2.1 / 2d - S2.1 / 1
IsT
EN
sZó
L h
OZ
Zá
NK
A
sze
ntír
ássa
l val
ó na
ponk
énti
élé
sre
neve
lés
D -
S2.
1
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)
gyü
l.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. h
iTTA
n(2
óra
)m
egje
gyz
és (m
ód
szer
tan
i ja
vasl
ato
k, s
tb.)
1. os
ztál
yIs
mer
kedé
s a
Bib
liáva
l1
A Sz
entír
ás g
yerm
ek k
özel
i meg
ism
erte
tése
a ta
nuló
kkal
gye
rmek
bibl
iák
alap
ján.
Föl
hívn
i arra
a
figye
lmet
, hog
y a
tanu
lt tö
rténe
tek
ebbe
n a
köny
vben
talá
lhat
óak
meg
. Ese
tleg
korá
bbró
l ism
ert
kedv
elt t
örté
nete
k ki
kere
sése
és
felid
ézés
e gy
erm
ekbi
bliá
k al
apjá
n. A
rany
mon
dásk
ént a
Jn
3,16
m
egta
nulá
sa. L
ehet
őség
van
a ta
nuló
knak
saj
át g
yerm
ekbi
bliá
juka
t, es
etle
g ke
dvel
t bib
liai t
örté
-ne
tüke
t tar
talm
azó
köny
vüke
t beh
ozni
és
bem
utat
ni.
2. o
sztá
lyIs
mer
jük
meg
a
Bib
lia v
ilágá
t!
Besz
élge
tés
a Sz
entír
ás v
ilágá
ról. B
emut
atni
a B
iblia
ősi
form
áját
(tek
ercs
), ki
s te
kerc
sek
kész
í-té
se, a
mel
yekr
e hé
berü
l rák
erül
Jah
ve n
eve,
gör
ögül
ped
ig J
ézus
Kris
ztus
nev
e. L
ehet
őség
van
ar
ra, h
ogy
az ő
saty
ák k
orát
rövi
den
bem
utas
suk.
3. o
sztá
lyA
Bib
liábó
l Ist
en s
zól
hozz
ánk
A Bi
blia
nem
csak
egy
kön
yv, h
anem
Iste
n Ig
éje,
Iste
n sz
ava
hozz
ánk.
Mit
jele
nthe
t ez
szám
unk-
ra?
Hogy
an s
zólh
at h
ozzá
nk Is
ten
egy
törté
nete
n, b
iblia
i igé
n ke
resz
tül?
Ked
velt
aran
ymon
dáso
k,
törté
nete
k fe
lidéz
ése
és b
eszé
lget
ések
arró
l, hog
y ez
ek m
it m
onda
nak
a sz
ámun
kra.
4. o
sztá
lyIs
ten
Igéj
e m
inde
n né
pet
meg
szól
ít
Iste
n Ig
éje
nem
csak
a z
sidó
khoz
szó
lt, h
anem
min
den
népe
t meg
szól
ít. A
Bib
lia e
rede
ti ny
el-
veive
l val
ó is
mer
kedé
s (h
éber
és
görö
g), k
ülön
böző
bib
liafo
rdítá
sok
(mag
yar é
s bá
rmily
en m
ás
elér
hető
nye
lven)
órá
ra v
aló
bevi
tele
és
besz
élge
tés
arró
l, hog
y Is
ten
min
den
népe
t meg
aka
r sz
ólíta
ni. L
ehet
őség
van
aká
r órá
n, a
kár m
egel
őzőe
n gy
űjtő
mun
kára
, mel
yben
öss
zesz
edjü
k a
Szen
tírás
ban
talá
lhat
ó kü
lönb
öző
nem
zetis
égű
embe
reke
t.
77
d - S2.1 / 2
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)
gyü
l.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. h
iTTA
n(2
óra
)m
egje
gyz
és (m
ód
szer
tan
i ja
vasl
ato
k, s
tb.)
5. o
sztá
ly2
Iste
n Ig
éje
utat
mut
at
a dö
ntés
eink
ben
Mit
tegy
ünk,
ha
dönt
eni k
ell?
Mi a
lapj
án h
ozzu
nk m
eg a
dön
tést
? A
tané
vkez
dő ó
ra fő
tém
ája
az
egés
z év
köz
pont
i gon
dola
ta: I
sten
uta
t mut
at s
zám
unkr
a Ig
éjén
ker
eszt
ül m
inde
n he
lyze
tben
. Le
hető
ség
van
arra
, hog
y a
csop
ort m
aga
gyűj
t öss
ze s
zitu
áció
kat é
s az
elm
últ é
vekb
en ta
nulta
k al
apjá
n kö
zöse
n go
ndol
kodn
ak a
rról, h
ogy
mily
en u
tat m
utat
Iste
n (ig
ehel
yek,
törté
nete
k se
gíts
é-gé
vel)
ezek
ben
a dö
ntés
hely
zete
kben
. Öss
zegy
űjth
etün
k ol
yan
bibl
iai t
örté
nete
ket i
s, m
elye
kben
a
törté
nete
k sz
erep
lői m
aguk
kér
nek
útm
utat
ást I
sten
től. K
ivál
aszt
ott t
örté
nete
k al
apjá
n be
szél
-ge
thet
ünk
arró
l, hog
y m
i tör
téni
k, h
a Is
ten
szav
át m
egfo
gadv
a cs
elek
szün
k és
mi, h
a a
sajá
t fe-
jünk
utá
n m
együ
nk. P
l. Ábr
ahám
, Ézs
au é
s Já
kób,
stb
. Az
óra
célja
, hog
y a
gyer
mek
ek m
egér
t-sé
k, h
ogy
Iste
n Sz
ava
nem
hal
ott d
olog
, han
em a
min
denn
api é
letü
nkre
is v
an ü
zene
te.
6. o
sztá
lyA
z Is
ten
álta
l ado
tt kö
nyvt
ár
A Sz
entír
ás n
emcs
ak e
gy k
önyv
, han
em k
önyv
ekne
k a
tárh
áza.
Az
óra
tém
ája
a Bi
blia
felo
sztá
-sa
, a k
önyv
ek s
orre
ndje
, bes
zélg
etés
az
Ő- é
s Ú
jszö
vets
égrő
l és
már
ism
ert k
önyv
ekrő
l. A k
o-rá
bban
tanu
lt, c
sopo
rt ál
tal k
edve
lt tö
rténe
tek
közü
l egy
et-k
ettő
t ker
essü
nk k
i a S
zent
írásb
ól é
s ol
vass
uk fe
l köz
ösen
. Ha
lehe
tősé
g va
n rá
, az
év s
orán
min
den
új ta
nult
törté
nete
t ker
essü
nk k
i a
Bibl
iábó
l. Jó,
hog
yha
a gy
erek
ek k
apna
k eg
y Bi
blia
kön
yvei
t tar
talm
azó
rajz
ot, a
min
ek a
seg
ít-sé
géve
l ker
eshe
tnek
a S
zent
írásb
an. A
mag
yar n
yelv
ű bi
blia
ford
ítás
jele
ntős
ége.
7. os
ztál
yHo
gyan
szó
l hoz
zám
Is
ten
a Sz
entír
ásba
n?
Iste
n ko
nkré
tan
min
ket s
zólít
meg
Igéj
e ál
tal. N
emcs
ak a
ked
venc
törté
nete
k, a
rany
mon
dáso
k - h
anem
a te
ljes
Bibl
ia Is
ten
szav
a, m
ely
a Sz
entlé
lek
Iste
n m
unká
ja á
ltal le
sz é
rthet
ő a
szá-
mun
kra.
A 2
Tim
3,16
ala
pján
kre
atív
igem
agya
ráza
t a B
iblia
és
a Sz
entlé
lek
közö
tti k
apcs
olat
ról.
Kapc
soló
dásk
ént t
érjü
nk k
i arra
, hog
y Is
tenn
ek h
irdet
ett I
géje
is v
an (i
gehi
rdet
és).
Proj
ektfe
lada
t-ké
nt m
egké
rhet
jük
a gy
erm
ekek
et a
rra, h
ogy
az é
v so
rán
egy
szab
adon
vál
aszt
ott a
rany
mon
dás/
bibl
iai t
örté
net k
apcs
án v
alam
ilyen
kre
atív
mód
on (r
ajz,
ver
s, e
sszé
, éne
k, s
tb.)
mut
assá
k be
a
csop
ortn
ak a
zt, h
ogya
n ér
inte
tte m
eg ő
ket a
z a
bizo
nyos
törté
net v
agy
igev
ers.
Szü
kség
ese
tén
adju
nk le
hető
sége
t a k
iscs
opor
tos/
páro
s m
unká
ra is
.
78
d - S2.2 / 1d - S2.1 / 2
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)
gyü
l.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. h
iTTA
n(2
óra
)m
egje
gyz
és (m
ód
szer
tan
i ja
vasl
ato
k, s
tb.)
8. o
sztá
lyIs
ten
napo
nta
szól
ho
zzám
Iste
n Ig
éjév
el n
apon
ta le
het é
lni, Ő
szó
lni a
kar h
ozzá
nk m
inde
n eg
yes
napo
n. N
emcs
ak a
Sze
nt-
írást
olva
shat
juk
napo
nta,
han
em b
iblia
olva
só k
alau
zt v
agy
igem
agya
ráza
toka
t is.
Ha
az is
kolá
-na
k, c
sopo
rtnak
van
saj
át n
api i
gem
agya
ráza
tra s
zolg
áló
anya
ga –
az
alap
ján,
ha
ninc
s, a
kkor
a
hely
i saj
átos
ságo
kat f
igye
lem
be v
éve
kérjü
k m
eg a
tanu
lóka
t, ho
gy le
galá
bb e
gy h
éten
ker
eszt
ül
veze
ssen
ek Ig
eolva
só n
apló
t, m
elyb
en s
aját
gon
dola
taik
at, é
rzés
eike
t írjá
k le.
Ezt
nem
köt
elez
ő m
egos
ztan
i a tö
bbie
kkel,
de
a hé
t utá
n be
szél
geth
etün
k ar
ról v
agy
krea
tív m
ódon
kife
jezh
etjü
k,
hogy
mi o
kozo
tt ne
hézs
éget
a n
api i
geol
vasá
s so
rán,
ill. m
i és
hogy
an é
rinte
tt m
eg Is
ten
Igéj
éből.
A
fela
dat c
élja
a n
apon
ként
i Igé
vel v
aló
élés
re b
uzdí
tás.
79
d - S2.2 / 1
IsT
EN
sZó
L h
OZ
Zá
NK
Im
ádsá
gos l
elkü
letr
e ne
velé
sD
- S
2.2
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
1. os
ztál
yIs
mer
kedé
sIs
mer
kedé
s az
imád
ságg
al1
Jézu
s im
ádko
zni t
aníto
tt a
Hegy
i Bes
zédb
en, d
e m
elye
k az
ok a
z él
ethe
lyzet
ek, m
e-lye
kben
mi is
imád
kozh
atun
k? M
it je
lent
imád
kozn
i? H
ogya
n sz
ólíth
atju
k m
eg Is
tent
? Fe
lidéz
hetjü
k a
csop
ort á
ltal is
mer
t im
ádsá
goka
t és
besz
élge
thet
ünk
arró
l, hog
y ez
eket
m
ikor
mon
djuk
, és
mit
jele
nten
ek. A
z 50
00 e
mbe
r meg
vend
égel
ésén
ek tö
rténe
téhe
z ka
pcso
lódv
a pe
dig
tanu
ljunk
meg
egy
köt
ött s
zöve
gű é
tkez
és e
lőtti
és
étke
zés
után
i im
ádsá
got (
akár
éne
kelve
is).
2. o
sztá
lyA
kér
ő im
ádsá
g
Jézu
s im
ádko
zni t
anít
Hogy
an ta
níto
tt Jé
zus
imád
kozn
i? M
int m
ondu
nk, a
mik
or a
z Ú
ri im
ádsá
g m
ondá
sára
te
sszü
k ös
sze
a ke
zünk
et?
Mit
jele
nt e
z? A
törz
sany
agba
n 1
óráb
an, k
iegé
szíté
sben
pe
dig
akár
3 ó
rába
n a
Mia
tyán
k m
egta
nulá
sára
és
közö
s ér
telm
ezés
ére
van
lehe
tősé
g.
Imád
kozz
unk!
A
kér
ő im
ádsá
g
Amik
or im
ádko
zunk
, akk
or k
érün
k Is
tent
ől. M
it és
hog
yan
kérh
etün
k? A
tanu
lt tö
rté-
nete
kből
Ábr
ahám
imád
sága
és
Barti
meu
s gy
ógyí
tásk
or e
lhan
gzot
t kér
ése
alap
ján
gyűj
tsük
öss
ze, h
ogya
n le
het k
érni
egy
imád
ságb
an, m
elye
k a
jelle
mző
i a k
érő
imá-
nak.
Az
órát
egy
kre
atív
mód
on, k
özös
en m
ondo
tt ké
rő im
ádsá
ggal
zár
juk.
3. o
sztá
lyA
hál
aadó
im
ádsá
g
Imád
kozz
unk!
A
hál
aadó
imád
ság
Mi m
inde
nért
adha
tunk
hál
át Is
tenn
ek?
Az im
ádsá
gban
nem
csak
kér
hetü
nk, h
anem
m
eg is
kös
zönh
etjü
k Ne
ki a
zt a
sok
jót,
amit
kapt
unk
tőle.
Az
Egyi
ptom
ból v
aló
kivo
-nu
lás
törté
neté
hez
kapc
soló
dva
gyűj
tsün
k ol
yan
élet
hely
zete
ket,
amel
yeke
t meg
kö-
szön
hetü
nk Is
tenn
ek. K
ötöt
t szö
vegű
imád
ságk
ént t
anul
junk
meg
(idé
zzün
k fe
l, ha
a cs
opor
t már
tudj
a) e
gy le
fekv
ésko
r és
egy
felk
elés
kor m
ondo
tt im
ádsá
got.
Az ó
rát
vala
mily
en k
reat
ív m
ódon
, köz
ösen
mon
dott
hála
adó
imáv
al z
árju
k.
80
d - S2.2 / 2d - S2.2 / 1
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
4. o
sztá
lyA
köz
benj
á-ró
imád
ság
Imád
kozz
unk!
A
köz
benj
áró
imád
ság
Nem
csak
mag
unké
rt im
ádko
zhat
unk:
adh
atun
k há
lát v
agy
kérh
etjü
k Is
tent
, han
em
más
okér
t is.
Mit
jele
nt im
ádsá
gban
val
aki m
ásra
gon
doln
i? K
ik a
zok,
aki
kért
imád
kozn
i sz
oktu
nk, a
kiké
rt és
am
ely
dolg
okér
t im
ádko
zhat
unk?
Kés
zíts
ünk
imal
istá
t és
hívj
uk
föl a
gye
rmek
ek fi
gyel
mét
arra
, hog
y Is
ten
örül
ann
ak, h
a az
imád
sága
inkb
an is
gon
-do
lunk
más
okra
. Kap
csol
ódó
törté
netk
ént a
törz
sany
agba
n Pé
ter a
post
ol b
örtö
nből
va
ló s
zaba
dulá
sáva
l és
az é
rte m
ondo
tt im
ádsá
ggal
talá
lkoz
hatu
nk, m
íg a
kie
gész
ítő
óra
péld
akén
t a k
aper
naum
i szá
zado
s Jé
zusn
ál v
aló
közb
enjá
rásá
t hoz
za. M
indk
ét
órát
zár
hatju
k kr
eatív
mód
on, k
özös
en m
ondo
tt kö
zben
járó
imád
ságg
al.Kö
tött
szöv
egű
imád
ságk
ént t
anul
juk
meg
a te
mpl
omba
érk
ezés
kor/t
empl
ombó
l me-
nete
lkor
mon
dott
imád
ságo
t!
5. o
sztá
lyNe
mze
ti im
ádsá
gunk
Imád
kozz
unk!
Ne
mze
ti im
ádsá
gunk
a
Him
nusz
Imád
kozn
i egy
egé
sz k
özös
ségé
rt és
nép
ért i
s le
het.
Bár a
tanu
lók
való
szín
űleg
jól
ism
erik
a H
imnu
szt,
az ó
ra le
hető
sége
t ad
arra
, hog
y ne
mze
ti im
ádsá
gunk
ként
is
meg
nézz
ük. M
ódsz
erta
nila
g ha
szná
ljuk
a kr
eatív
ver
sele
mzé
s es
zköz
eit,
illetv
e írh
a-tu
nk e
gy li
stát
arró
l, ho
gy m
iért
adha
tunk
hál
át v
agy
mit
kérh
etün
k im
ádsá
gban
Iste
n-tő
l nép
ünké
rt.
6. o
sztá
lyIs
tent
dic
sé-
rő im
ádsá
g
Imád
kozz
unk!
A
z Is
tent
mag
aszt
aló,
dic
sérő
im
ádsá
g és
éne
klés
Pál a
post
ol é
s Sz
ilász
a b
örtö
nben
, neh
éz h
elyz
etbe
n is
imád
kozo
tt Is
tenh
ez. N
em
kérte
k, h
anem
mag
aszt
altá
k és
dic
sőíte
tték
őt. I
sten
val
óban
mél
tó a
rra, h
ogy
dics
ér-
jük
Őt,
és n
em c
sak
akko
r for
dulh
atun
k Ho
zzá,
ha
kérn
i aka
runk
Től
e. P
ál é
s Sz
ilász
pé
ldáj
án k
eres
ztül
meg
ism
erke
dhet
ünk
az Is
tent
mag
aszt
aló,
dic
sérő
imád
ság
és
ének
lés
jelle
mző
ivel. M
ind
a tö
rzsa
nyag
ban,
min
d a
kieg
észí
tő ó
rán
lehe
tősé
g va
n ol
yan
ének
ek m
egta
nulá
sára
, köz
ös é
nekl
ésér
e, m
elyn
ek a
köz
éppo
ntjá
ban
Iste
n di
csér
ete
áll.
81
d - S2.2 / 2
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
6. o
sztá
lyIs
tent
dic
sé-
rő im
ádsá
g2
A h
allé
l zs
oltá
rok
A Sz
entír
ásba
n ta
lálh
atun
k pé
ldák
at a
rra, h
ogya
n di
csér
hetjü
k én
ekbe
n, im
ádsá
gban
Is
tent
. Az
ún. h
allé
l zso
ltáro
k jó
pél
dák
erre
. Az
órán
lehe
tősé
g va
n kö
zös,
kre
atív
ige-
mag
yará
zatra
egy
vál
aszt
ott h
allé
l zso
ltár s
egíts
égév
el.
7. os
ztál
yEl
csen
-de
sedé
s Is
ten
előt
t
Imád
kozz
unk!
A
fohá
sz é
s az
egy
éni c
send
essé
g
Imád
kozn
i lehe
t köz
ösen
és
egyé
nile
g is.
Nem
kel
l tem
plom
ban
lenn
ünk
ahho
z, h
ogy
imád
kozz
unk,
egy
fohá
szt b
árm
ikor
és
bárm
ilyen
hel
yzet
ben
elm
ondh
atun
k. A
na-
ponk
énti
elcs
önde
sedé
s ré
sze
az e
gyén
i im
ádko
zás
és Ig
eolva
sás.
Jéz
us k
ét e
lcsö
n-de
sedé
sét (
Mk
6,46
és a
Gec
sem
áné
kerti
imád
ság)
ala
pul v
éve
gyűj
tsün
k ol
yan
élet
-he
lyze
teke
t, sz
ituác
ióka
t, m
elye
kben
Iste
nhez
imád
kozh
atun
k.
Imád
ságo
s le
lkül
et a
Sz
entír
ásba
n
Hogy
an le
het i
mád
ságo
s sz
ívün
k, im
ádsá
gos
lelk
ünk?
Mit
jele
nt a
z, h
ogy
szün
tele
nül
imád
kozu
nk?
Az é
v so
rán
tanu
lt há
rom
bib
liai s
zem
ély
(Dán
iel, N
ehém
iás,
Pál
apo
s-to
l) él
etét
és
vise
lked
ését
felid
ézve
gyű
jtjük
öss
ze a
z im
ádsá
gos
lelk
ület
jelle
mző
it.
Szün
tele
n im
ádko
zzat
ok!
(Szi
ksza
i G
yörg
y:
Taní
táso
k és
im
ádsá
gok)
Nem
csak
a b
iblia
i tör
téne
tek
hőse
i im
ádko
ztak
min
den
élet
hely
zetb
en. N
apja
inkb
an
is v
an e
rre le
hető
ség.
Néz
zük
meg
egy
ütt S
ziks
zai G
yörg
y: T
anítá
sok
és im
ádsá
gok
c. m
űvét
és
olva
ssun
k el
néh
ány
imád
ságo
t köz
ösen
. Mily
en im
ádsá
gos
köny
veke
t is
mer
ünk?
Ha
lehe
tősé
g va
n rá
mai
imák
at ta
rtalm
azó
gyűj
tem
énye
ket v
igyü
nk b
e és
ol
vass
uk e
l őke
t köz
ösen
vag
y gy
űjts
ünk
az In
tern
etrő
l, kön
yvek
ből i
mád
ságo
kat.
(Ír-
hatu
nk is
köz
ösen
/egy
énile
g im
ádsá
got e
gy-e
gy é
leth
elyz
etre
).
8. o
sztá
lyA
bűn
valló
im
ádsá
g
Imád
kozz
unk!
A
bűn
valló
imád
ság
és a
z úr
vacs
orai
bűn
valló
imád
ság
Hogy
an im
ádko
zhat
unk?
Hog
yan
mon
dhat
juk
el Is
tenn
ek, h
a hi
bázt
unk
vagy
val
amit
nem
jól t
ettü
nk?
Az im
ádsá
g le
hető
ség
arra
is, h
ogy
meg
vallju
k bű
nein
ket,
hisz
en
Iste
n m
egbo
csát
nek
ünk.
A fa
rizeu
s és
vám
szed
ő tö
rténe
tén
kere
sztü
l meg
ism
erhe
t-jü
k a
bűnv
alló
imád
ság
és a
z úr
vacs
orai
bűn
valló
imád
ság
jelle
mző
it. G
yűjts
ük ö
ssze
ez
eket
!
82
d - S3.1 / 2d - S3.1 / 1
IsT
EN
Kö
Zöss
ÉG
ET
FO
RM
áL
K
özös
ségé
píté
sD
- S
3.1
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
1. os
ztál
y
A s
züle
tésn
apom
. Em
bere
k kö
rülö
ttem
: csa
ládo
m é
s ot
thon
om
Min
dann
yian
tarto
zunk
egy
köz
össé
gbe.
A k
isgy
erm
ek e
lsőd
lege
s kö
zöss
ége
a cs
a-lá
d és
az
otth
ona.
Az
óra
lehe
tősé
get a
d az
otth
oni, c
salá
di é
lmén
yek
felid
ézés
ére
és k
apcs
olóp
ont t
erem
tésé
re a
csa
ládi
köz
össé
g, a
cso
port
test
véri
közö
sség
e és
a
gyül
ekez
eti k
özös
ség
közö
tt. K
iindu
lópo
nt a
saj
át é
lete
és
szül
etés
napj
a.
1R
efor
mát
us
isko
lába
járo
k
Mit
jele
nt re
form
átus
isko
lába
járn
i? M
elye
k a
refo
rmát
us is
kola
saj
átos
sága
i, mitő
l jó
ide
tarto
zni?
Hog
yan
lehe
t az
isko
la é
s az
osz
tály
köz
össé
ge e
gy ig
azán
jó, t
estv
éri
közö
sség
? C
sopo
rtépí
tő, k
özös
ségf
orm
áló
játé
kok.
Ének
eljü
nk a
z Ú
rnak
!
A ze
néne
k, k
özös
éne
klés
nek
közö
sség
tere
mtő
ere
je v
an. A
z ór
a le
hető
sége
t ad
enne
k a
meg
élés
ére
az é
v té
mái
hoz
tarto
zó, i
ll. sz
abad
on v
álas
ztot
t éne
kek,
zen
ei
fogl
alko
zás
révé
n.
2. o
sztá
ly
Ker
essü
k a
béké
s m
egol
dást
!
Min
den
csop
ortb
an v
anna
k vi
ták,
még
test
vére
k, ro
kono
k, b
arát
ok k
özöt
t is.
Mit
te-
hetü
nk, h
a ko
nflik
tus
adód
ik?
Hogy
an le
het b
ékés
en m
egol
dani
egy
vita
hely
zete
t?
Ábra
hám
és
Lót t
örté
neté
ből k
iindu
lva g
ondo
ljuk
végi
g, h
ogya
n le
het b
ékés
meg
ol-
dást
ker
esni
és
talá
lni e
gy k
onfli
ktus
hely
zetb
en. C
él a
kor
oszt
ályi
szi
ntű
konf
liktu
sok
felid
ézés
e és
köz
ösen
Iste
n ak
arat
a sz
erin
ti, bé
kés
meg
oldá
sok
kere
sése
. Jól
has
z-ná
lhat
ók a
kon
flikt
uske
zelő
játé
kok.
Ének
eljü
nk a
z Ú
rnak
!
A ze
néne
k, k
özös
éne
klés
nek
közö
sség
tere
mtő
ere
je v
an. A
z ór
a le
hető
sége
t ad
enne
k a
meg
élés
ére
az é
v té
mái
hoz
tarto
zó, i
ll. sz
abad
on v
álas
ztot
t éne
kek,
zen
ei
fogl
alko
zás
révé
n.
83
d - S3.1 / 2
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
2. o
sztá
ly2
Szol
gálu
nk a
te
mpl
omba
n
A cs
opor
ttal a
hel
yi g
yüle
keze
tben
egy
köz
ös m
űsor
(aká
r csa
k 10
-15
perc
) elő
kész
í-té
se. A
z el
őkés
züle
tek
jó a
lkal
mat
adn
ak a
rra, h
ogy
besz
élge
ssün
k ar
ról, h
ogy
mié
rt jó
tarto
zni e
gy g
yüle
keze
thez
, ille
tve
rám
utas
sunk
arra
, hog
y ne
mcs
ak e
lmen
ni le
het
a te
mpl
omba
, han
em fe
lada
tunk
is le
het a
gyü
leke
zetb
en. E
mel
lett
a cs
opor
t köz
ös
mun
kálk
odás
a a
csop
ortk
ohéz
ió e
rősí
tésé
re is
alk
alm
as.
3. o
sztá
ly
Együ
ttműk
ö-dö
m m
ások
kal
A ka
pern
aum
i bén
a m
eggy
ógyí
tásá
nak
törté
neté
ből a
4 b
arát
sze
msz
ögét
ala
pul v
é-ve
gon
dolk
odju
nk k
özös
en a
rról, h
ogy
mit
jele
nt e
gyüt
tműk
ödni
más
okka
l. Has
znál
-ju
nk o
lyan
közö
sség
építő
játé
koka
t, m
elye
k se
gítik
a k
iscs
opor
tos/
páro
s m
unká
t.
Vise
lked
és a
köz
össé
gben
Jézu
s az
ara
nysz
abál
yban
(Mt 7
,12) v
ezér
fona
lat a
dott
arra
hog
yan
vise
lked
jünk
má-
sokk
al. K
oros
ztál
yi s
zint
ű sz
ituác
iós
játé
kok,
bes
zélg
etés
ek, k
épek
, stb
. seg
ítség
é-ve
l gon
dolju
k vé
gig,
hog
y m
it je
lent
het a
z ar
anys
zabá
ly e
gy-e
gy k
onkr
ét h
elyz
etbe
n.
Szol
gálu
nk a
gyü
leke
zetb
en
A cs
opor
t seg
ítség
ével
a h
elyi
gyü
leke
zetb
en e
gy á
tlago
s va
sárn
api i
sten
tiszt
elet
en
vagy
aká
r egy
ünn
epen
köz
ös s
zolg
álat
(aká
r 10-
15 p
erc)
elő
kész
ítése
. Cél
ja a
gyü
-le
keze
ti ka
pcso
lódá
s se
gíté
se, é
s a
csop
ortk
ohéz
ió e
rősö
désé
t is
segí
ti. Fi
gyel
jünk
od
a rá
, hog
y m
inde
nki m
egfe
lelő
fela
dato
t tal
áljo
n m
agán
ak a
szo
lgál
atba
n!
Egy
más
ik
gyül
ekez
etbe
n sz
olgá
lunk
Egy
körn
yékb
eli g
yüle
keze
tben
val
ó sz
olgá
lat e
lőké
szíté
se. A
z el
őkés
zíté
s m
unká
la-
tai le
hető
sége
t adn
ak a
más
okna
k va
ló s
zolg
álat
örö
mén
ek m
egér
ezte
tésé
re, i
lletv
e rá
mut
atha
tunk
arra
, hog
y Is
ten
szav
át e
gy é
nekk
el, v
erss
el, je
lene
ttel, s
tb. v
ihet
jük
test
vére
inkh
ez b
árm
enny
i idő
sek
is v
agyu
nk.
84
d - S3.1 / 3d - S3.1 / 2
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
4. o
sztá
ly
Bar
átom
van
Jó, h
a ne
m v
agyu
nk e
gyed
ül é
s va
n ba
rátu
nk. M
it je
lent
val
akive
l bar
átko
zni?
Mily
en
a jó
bar
át?
Dáv
id é
s Jo
nath
án (1
Sám
20)
törté
nete
kiin
duló
pont
ot a
d a
bará
tság
ról
való
köz
ös g
ondo
lkod
ásra
.
Ének
eljü
nk
az Ú
rnak
!
A ze
néne
k, k
özös
éne
klés
nek
közö
sség
tere
mtő
ere
je v
an. A
z ór
a le
hető
sége
t ad
enne
k a
meg
élés
ére
az é
v té
mái
hoz
tarto
zó, i
ll. sz
abad
on v
álas
ztot
t éne
kek,
zen
ei
fogl
alko
zás
révé
n.
Köz
össé
gben
éle
kBe
veze
tő ó
ra a
köz
össé
gben
élé
s té
máj
áról,
az
első
nek
vagy
uto
lsón
ak le
nni t
éma-
kör f
eldo
lgoz
ásáh
oz.
Első
nek
vagy
uto
lsón
ak le
nni:
A
Zeb
edeu
s fia
k ké
rése
(M
k 10
,35-
45)
Mily
en v
ágya
k va
nnak
ben
nünk
? Ho
vá te
sszü
k m
aguk
at é
s ho
vá s
zere
tnén
k ke
rüln
i a
csop
ortb
an?
Játé
kos,
bes
zélg
etős
óra
a b
iblia
i tör
téne
t ala
pján
a h
elyü
nkrő
l és
a vá
gyai
nkró
l. A c
sopo
rt er
ősíté
sére
has
znál
hatu
nk k
oope
ratív
játé
koka
t, ille
tve
olya
n te
véke
nysé
geke
t, m
elye
k az
öss
zhan
got,
egym
ás e
lfoga
dásá
t seg
ítik
elő.
5. o
sztá
ly
Am
ikor
vál
aszt
ani k
ell
Mit
jele
nt a
z ös
szet
artá
s és
mit
jele
nt a
kör
ülöt
tünk
lévő
cso
port
nyom
ása?
Mi a
lap-
ján
dönt
ünk,
hog
yha
a cs
opor
t val
amit
elvá
r től
ünk?
A „h
árom
ifjú
a tü
zes
kem
encé
-be
n” c
. tör
téne
t ala
pján
kre
atív
feld
olgo
zó ó
ra a
cso
portn
yom
ásró
l, ille
tve
a dö
ntés
-he
lyze
tekr
ől.
Mit
várn
ak e
l a
körü
lötte
m
lévő
k?
Nem
csak
a c
sopo
rt, a
hová
tarto
zunk
van
elv
árás
sal i
ránt
unk,
han
em m
inde
nki k
örü-
lünk
. A c
salá
dnak
, isk
olán
ak, b
arát
okna
k, c
sopo
rtokn
ak, s
tb. v
anna
k el
várá
saik
. Mit
várn
ak ő
k el
tőlü
nk?
Akar
unk-
e m
egfe
leln
i eze
knek
az
elvá
ráso
knak
? M
i az
akad
á-lya
vag
y a
segí
tője
enn
ek a
meg
fele
lésn
ek?
Dán
iel a
z or
oszl
ánok
ver
méb
en c
. tör
té-
net e
lőtt
beve
zető
óra
ként
bes
zélg
essü
nk a
z em
beri
elvá
ráso
król
és
arró
l, hog
y Is
ten
mit
vár t
őlün
k.
85
d - S3.1 / 3
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
6. o
sztá
lyA
téko
zló
fiú p
éldá
zata
(érz
ései
nk)
Dram
atik
us fe
ldol
gozá
s a
téko
zló
fiú p
éldá
zata
ala
pján
. Cél
a b
ennü
nk lé
vő é
rzés
ek
tuda
tosí
tása
, a n
egat
ív é
rzel
mek
kez
elés
ének
meg
tanu
lása
és
a po
zitív
ak e
rősí
tése
. Ki
lehe
tek
én a
pél
dáza
tban
? Ki
vel é
s m
ivel t
udok
azo
nosu
lni?
A fe
ldol
gozá
s el
ső-
sorb
an ö
nism
eret
i, de
lehe
tősé
g va
n az
ado
tt cs
opor
tban
lévő
kap
csol
ódó
érzé
sek
feltá
rásá
ra, é
s ha
szü
kség
es, k
onfli
ktus
keze
lésr
e.
7. os
ztál
y
Ítélk
ezés
és
a kr
iszt
usi e
lfoga
dás
Mily
en k
önny
en ít
élün
k és
elít
élün
k! A
cso
port
nem
foga
d be
, nem
foga
d el
val
akit
– va
gy é
ppen
kita
szítj
a eg
y ta
gját
, mer
t az
vala
mi o
lyat t
esz,
am
i nem
fele
l meg
a
közö
s sz
abál
yokn
ak. J
ézus
azo
nban
a h
ázas
ságt
örő
nő tö
rténe
tén
át a
rra ta
nít b
en-
nünk
et, h
ogy
a bű
nt Is
ten
sem
mily
en fo
rmáb
an n
em ta
rtja
helye
snek
és
nem
foga
d-ja
el, d
e a
meg
térő
bűn
ösne
k m
egbo
csát
. A tö
rténe
thez
kap
csol
ódó
feld
olgo
zó ó
ra
lehe
tősé
get a
d az
ítél
kezé
sről
val
ó kr
eatív
köz
ös g
ondo
lkod
ásra
és
a kr
iszt
usi e
lfoga
-dá
s pé
ldáj
ának
felm
utat
ásár
a.
3El
őíté
lete
k és
a k
riszt
usi
elfo
gadá
s
Nagy
on s
oksz
or rá
nézé
sre
ítélü
nk m
eg v
alak
it va
gy é
ppen
egy
köz
össé
get.
Jézu
s Ko
rnél
iusz
és
Péte
r apo
stol
törté
neté
n át
arra
taní
t ben
nünk
et, h
ogy
ne a
láts
zat é
s ne
a s
aját
gon
dola
tain
k al
apjá
n íté
ljünk
. Ker
essü
k pé
ldák
at a
tanu
lókk
al e
gyüt
t álta
-lu
k ta
pasz
talt
előí
téle
tekr
e és
bes
zélg
essü
nk e
zekr
ől a
Gal
3,2
8-29
ala
pján
!
Iste
n vo
nzás
ában
: ifjú
sági
cs
opor
tok
és ta
lálk
ozók
Iste
n né
péhe
z a
sajá
t kor
oszt
ályu
nkka
l egy
ütt i
s ta
rtozh
atun
k. A
köz
össé
g m
egél
é-sé
nek
egyi
k fo
rmáj
a az
ifjú
sági
cso
porth
oz v
aló
tarto
zás,
ifjú
sági
talá
lkoz
ókon
val
ó ré
szvé
tel. A
z ór
a a
Ref
orm
átus
ker
eszt
yénn
ek le
nni t
émak
ör ré
szek
ént a
rra is
lehe
-tő
sége
t ad,
hog
y kö
zöss
égi é
lmén
yeke
t fel
idéz
zünk
, ille
tve
refo
rmát
us if
júsá
gi c
so-
porto
kba,
köz
össé
gekb
e hí
voga
ssun
k.
86
d - S4.1 / 1d - S3.1 / 3
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
8. o
sztá
ly
Áld
ásna
k le
nni m
ások
szá
már
aA
közö
sség
hez
tarto
zás
rész
e, h
ogy
helye
m v
an a
z ad
ott c
sopo
rtban
. Jéz
us a
rra
taní
t ben
nünk
et a
só
és v
ilágo
sság
pél
dájá
n ke
resz
tül, h
ogy
legy
ünk
áldá
ssá
abba
n a
csop
ortb
an, a
hová
tarto
zunk
.
Önk
énte
sség
a
Mag
yar R
efor
mát
us E
gyhá
zban
Nem
csak
egy
kis
cso
portn
ak, h
anem
egy
nag
y kö
zöss
égne
k, a
MR
E-ne
k is
a ta
gjai
va
gyun
k. L
ehet
ünk
ott i
s ál
dáss
á és
lehe
t fel
adat
unk.
A R
efor
mát
us k
eres
ztyé
nnek
le
nni t
émak
ör ré
szek
ént a
z M
RE
önké
ntes
szo
lgál
atán
ak b
emut
atás
ával
fölh
ívha
tjuk
a ta
nuló
k fig
yelm
ét a
z ön
ként
essé
g he
lyi le
hető
sége
ire is
.
87
d - S4.1 / 1
RE
FOR
MáT
us
KE
RE
sZT
YÉN
NE
K L
EN
NI
R
efor
mát
us ö
ntud
atra
nev
elés
, egy
házi
smer
eti a
lapo
kD
- S
4.1
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
1. os
ztál
yR
efor
mát
us
Ref
orm
átus
ok v
agyu
nk
Mit
jele
nt re
form
átus
nak
lenn
i? A
törz
sany
ag ré
sze
a re
form
átus
tem
plom
kül
ső je
-gy
eine
k fe
lism
erés
e, re
form
átus
kös
zöné
s m
egis
mer
ése
és g
yako
rlása
. A k
iegé
szítő
ór
a ré
szek
ént l
ehet
őség
van
a re
form
átus
szó
mag
yará
zatá
ra, b
eszé
lget
ésre
arró
l, ho
gy m
iért
jó re
form
átus
nak
lenn
i és
tem
plom
ba já
rni, i
ll. a
szem
élye
s re
form
átus
gy
öker
ek fe
ltérk
épez
ésér
e. H
a le
hető
ség
van
rá e
gy re
ndha
gyó
hitta
nóra
ker
etéb
en
láto
gass
unk
el a
legk
özel
ebbi
refo
rmát
us te
mpl
omba
!
Iste
nnel
köz
össé
gben
:a
kere
szte
lő
A tö
rzsa
nyag
rész
e a
kere
szte
lés
szok
ásán
ak m
egis
mer
ése,
lehe
tősé
g sz
erin
t ke-
resz
telé
si e
mlé
klap
, any
akön
yv b
emut
atás
a. M
egke
resz
telt
gyer
ekek
ese
tén
szül
ők
élm
énye
inek
, fén
ykép
ek, s
tb. g
yűjté
se. A
z ór
a ré
sze
még
a k
eres
ztyé
n sz
ó je
lent
é-sé
nek
meg
ism
erés
e. A
kie
gész
ítő 1
óra
fő té
máj
a: „M
iért
jó, h
ogy
meg
kere
szte
ltek?
” Sa
ját é
lmén
yek
egy-
egy
kere
szte
lőrő
l.
2. o
sztá
lyEg
yedü
l Sz
entír
ás
Úto
n a
tem
plom
ba(A
tem
plom
bels
ő m
egis
mer
ése)
A re
form
átus
tem
plom
bels
ő és
a fő
tem
plom
i tár
gyak
meg
ism
erte
tése
: har
ang,
szó
-sz
ék, Ú
r asz
tala
, per
sely,
org
ona.
Ref
orm
átus
tem
plom
hoz
tarto
zó a
lapf
ogal
mak
tisz
tá-
zása
kor
oszt
ályi
szi
nten
: ada
kozá
s, is
tent
iszt
elet
. Ha
lehe
tősé
g va
n rá
, egy
rend
hagy
ó hi
ttanó
ra k
eret
ében
láto
gass
unk
el a
legk
özel
ebbi
refo
rmát
us te
mpl
omba
!
1Sz
olgá
lunk
a
tem
plom
ban
A cs
opor
ttal a
hel
yi g
yüle
keze
tben
egy
köz
ös te
mpl
omi s
zolg
álat
(aká
r csa
k 5-
10 p
erc)
el
őkés
zíté
se. A
z el
őkés
züle
tek
jó a
lkal
mat
adn
ak a
rra, h
ogy
besz
élge
ssün
k ar
ról,
hogy
mié
rt jó
tarto
zni e
gy g
yüle
keze
thez
, ille
tve
rám
utas
sunk
arra
, hog
y ne
m c
sak
elm
enni
lehe
t a te
mpl
omba
, han
em fe
lada
tunk
is le
het a
gyü
leke
zetb
en. A
z ór
a sz
aba-
don
felh
aszn
álha
tó a
z év
sor
án.
88
d - S4.1 / 2d - S4.1 / 1
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
2. o
sztá
lyEg
yedü
l Sz
entír
ás
-----
A s
zere
tet
gyak
orlá
sa
egym
ás k
özöt
t a
MR
E-ba
n
Az ir
galm
as s
amar
itánu
s tö
rténe
te a
lapj
án a
cse
lekv
ő sz
eret
et p
éldá
inak
bem
utat
á-sa
a M
RE
szer
etet
szol
gála
tábó
l.
A S
zent
írást
olv
asva
(Jós
iás
refo
rmja
)
Hogy
an is
mer
hetjü
k m
eg Is
tent
a S
zent
írás
törté
nete
i ala
pján
? Ho
gyan
lehe
t a
Szen
tírás
ban
az Is
ten
álta
l mut
atot
t úto
n já
rni?
Jós
iás
kirá
ly re
form
ján
kere
sztü
l is-
mer
hetik
meg
a g
yerm
ekek
a S
zent
írás
jele
ntős
égét
.
3. o
sztá
lyEg
yedü
l K
riszt
us
Gyö
kere
ink:
cs
alád
i pél
dák,
pél
daké
pek
A ta
név
beve
zető
órá
ja e
gybe
n a
gyök
erek
felté
rkép
ezés
ére
is s
zolg
ál. A
törz
sany
ag
rész
e cs
alád
i hitt
el, re
form
átus
ságg
al k
apcs
olat
os é
lmén
yek
össz
egyű
jtése
és
fel-
idéz
ése.
Ha
lehe
tősé
g va
n rá
, a k
iegé
szítő
órá
ban
hívj
unk
meg
refo
rmát
us id
enti-
tású
csa
ládt
agok
at, i
smer
ősök
et v
agy
kérjü
k m
eg a
gye
reke
ket,
hogy
kés
zíts
enek
in
terjú
t otth
on é
s is
mer
ősi k
örbe
n a
hitü
kről
és
meg
élés
éről.
Jézu
s m
egm
ent
(A k
aper
naum
i bén
a m
eggy
ógyí
tása
)
Iste
n Jé
zus
Kris
ztus
ban
ism
erte
tte m
eg m
agát
legt
elje
sebb
mód
on v
elün
k, e
mbe
rek-
kel. A
kap
erna
umi b
éna
meg
gyóg
yítá
sán,
maj
d Ja
irus
lány
ának
feltá
mas
ztás
án é
s Zá
keus
törté
neté
n át
a c
él a
z ar
ra v
aló
rám
utat
ás, h
ogy
egye
dül J
ézus
Kris
ztus
on
át is
mer
hető
meg
telje
sen
Iste
n, e
gyed
ül K
riszt
us á
ltal k
apju
k m
eg Is
ten
legn
agyo
bb
aján
déká
t, a
kegy
elm
et.
Szol
gálu
nk a
gyü
leke
zetb
enA
csop
ort s
egíts
égév
el a
hel
yi g
yüle
keze
tben
egy
átla
gos
vasá
rnap
i ist
entis
ztel
eten
va
gy a
kár e
gy ü
nnep
en k
özös
szo
lgál
at (a
kár 1
0-15
per
c) e
lőké
szíté
se. C
élja
a g
yü-
leke
zeti
kapc
soló
dás
segí
tése
.
89
d - S4.1 / 2
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
3. o
sztá
lyEg
yedü
l K
riszt
us2
Egy
más
ik g
yü-
leke
zetb
en s
zol-
gálu
nk
Egy
körn
yékb
eli g
yüle
keze
tben
val
ó sz
olgá
lat e
lőké
szíté
se. A
z el
őkés
zíté
s m
unká
la-
tai le
hető
sége
t adn
ak a
más
okna
k va
ló s
zolg
álat
örö
mén
ek m
egér
ezte
tésé
re, i
lletv
e rá
mut
atha
tunk
arra
, hog
y Is
ten
szav
át e
gy é
nekk
el, v
erss
el, je
lene
ttel, s
tb. v
ihet
jük
test
vére
inkh
ez, b
árm
enny
i idő
sek
is v
agyu
nk.
4. o
sztá
lyEg
yedü
l Is
tené
a
dics
őség
!
Gyö
kere
ink:
Ho
nism
eret
i, he
lytö
rtén
eti p
éldá
k
Az é
v el
ején
a k
örny
ezet
ünkb
en lé
vő re
form
átus
gyö
kere
ink
felté
rkép
ezés
ére
kerü
l-he
t sor
. A c
él o
lyan
refo
rmát
orok
, ref
orm
átus
kie
mel
kedő
sze
mél
yisé
gek,
hel
yszí
-ne
k, e
mlé
kműv
ek, s
tb. ö
ssze
gyűj
tése
és
bem
utat
ása,
mel
y re
form
átus
gyö
kere
inke
t m
utat
ja. A
kie
gész
ítő ó
rára
lehe
tősé
g va
n ki
selő
adás
tém
ákat
adn
i a ta
nuló
knak
, ill.
közö
sen
meg
lehe
t lát
ogat
ni (h
a a
körü
lmén
yek
enge
dik)
egy
, a k
özel
ben
lévő
refo
r-m
átus
em
lékm
űvet
, stb
. Az
óra
szab
adon
felh
aszn
álha
tó a
z év
sor
án.
Egye
dül I
sten
é
a di
csős
ég!
(Istv
án in
telm
ei, S
zenc
zi
Mol
nár A
lber
t pél
dája
)
Bárm
it is
tesz
ünk,
az
Iste
n di
csős
égér
e tö
rténj
en! H
ogya
n él
hetü
nk é
s ho
gyan
te-
hetjü
k a
min
denn
api d
olga
inka
t Ist
en d
icső
ségé
re?
A tö
rzsa
nyag
rész
e Is
tván
kirá
ly
péld
ája
(Inte
lmei
seg
ítség
ével
), a
kieg
észí
tő a
nyag
ban
pedi
g le
hető
ség
van
Szen
czi
Mol
nár A
lber
t éle
tpél
dájá
nak
rész
lete
sebb
bem
utat
ásár
a.
Szol
gála
ttevő
k Is
ten
ural
ma
alat
t
A gy
ülek
ezet
ben
nem
csak
idős
zako
san
szol
gálh
atun
k, v
anna
k ál
land
ó sz
olgá
latte
-vő
k is.
Nek
ik k
ülön
böző
fela
data
ik v
anna
k, m
ellye
l a g
yüle
keze
t épü
lésé
t seg
ítik.
A
törz
sany
ag ó
rájá
nak,
ill. a
kie
gész
ítő ó
rána
k a
fela
data
a p
resb
iter,
gond
nok,
kán
tor
foga
lmán
ak m
egis
mer
teté
se. H
a le
hető
ségü
nk v
an rá
, gyű
jtsük
öss
ze, h
ogy
mily
en
szol
gála
ttevő
k va
nnak
a g
yüle
keze
tünk
ben,
ill. m
eg is
hív
hatu
nk k
özül
ük 1
-2 s
ze-
mél
yt a
z ór
ára.
90
d - S4.1 / 3d - S4.1 / 2
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
5. o
sztá
lyEg
yedü
l a
hit á
ltal
Egye
dül h
it ál
tal
(Lut
her M
árto
n)
Egye
dül h
it ál
tal k
apju
k Is
ten
kegy
elm
ét. M
it je
lent
ez
a m
inde
nnap
okba
n? H
ogya
n le
het a
hit
az é
letü
nk a
lapj
a? L
uthe
r Már
ton
felis
mer
ése
és é
letp
éldá
ja le
hető
sége
t ad
az
„egy
edül
hit
álta
l” m
egér
tésé
re.
A re
form
átus
iste
ntis
ztel
et
A tö
rzsa
nyag
ban
meg
ism
erke
dhet
nek
a ta
nuló
k a
refo
rmát
us is
tent
iszt
elet
fő e
lem
e-ive
l, ille
tve
a ki
egés
zítő
any
ag ré
szek
ént o
lyan
alka
lmak
kal, m
int p
l. az
eskü
vő, t
eme-
tés,
ker
eszt
elés
i ist
entis
ztel
et, s
tb. E
hhez
kap
csol
ódva
adh
atóa
k eg
yéni
gyű
jtőm
un-
kák
vagy
kis
csop
orto
s fe
lada
tok.
Leh
etős
ég s
zerin
t veg
yünk
rész
t egy
ütt r
efor
mát
us
iste
ntis
ztel
eten
!
6. o
sztá
lySz
ünte
len
refo
rmác
ió
Ref
orm
áció
ünn
epe,
az
egyh
áz
meg
újul
ása:
Lut
her é
s K
álvi
n
Az ü
nnep
ekhe
z ka
pcso
lódv
a a
refo
rmác
ió ü
nnep
én k
reat
ív fe
ldol
gozá
s az
egy
ház
meg
újul
ásár
ól. L
uthe
r és
Kálv
in é
letp
éldá
ja a
lapj
án m
egal
apoz
ni a
szü
ntel
en m
eg-
újul
ás, s
zünt
elen
refo
rmác
ió g
ondo
latá
t.
Mié
rt jó
ma
ma-
gyar
refo
rmá-
tusn
ak le
nni?
Mié
rt jó
és
mit
jele
nt m
a m
agya
r ref
orm
átus
nak
lenn
i? E
zt a
tém
át já
rhat
juk
körb
e él
mén
yek,
bes
zám
olók
, stb
. seg
ítség
ével,
ille
tve
a re
form
átus
lét m
egva
llása
ként
a
konf
irmác
ió k
erül
a k
özép
pont
ba a
köv
etke
ző k
érdé
sekk
el: M
it je
lent
a k
onfir
mác
ió?
Mié
rt jó
és
mi a
jele
ntős
ége
az é
letü
nkbe
n?
Gyü
leke
zete
m tö
rtén
ete
A he
lyi g
yüle
keze
t tör
téne
téne
k be
mut
atás
a, tö
bb g
yüle
keze
t ese
tén
akár
kis
előa
dá-
sok
form
ájáb
an v
aló
meg
ism
erte
tése
.
Alk
alm
aink
és
szol
gála
ti te
rü-
lete
ink
a gy
üle-
keze
tben
Hogy
an le
hetü
nk je
len
a gy
ülek
ezet
ben?
Mel
yek
a gy
erm
ekek
nek/
fiata
lokn
ak s
zóló
al
kalm
ak?
Hol é
s m
ilyen
mód
on s
zolg
álha
tnak
ők?
A s
aját
tapa
szta
lato
k, é
lmén
yek
mel
lett,
ha
lehe
tősé
g va
n rá
hív
junk
meg
hel
yi le
lkip
ászt
orok
at, i
fjúsá
gi v
ezet
őket
, re
form
átus
iden
titás
ú fia
talo
kat,
akik
saj
át ta
pasz
tala
taik
ról, é
lmén
yeik
ről h
itele
sen
besz
ámol
hatn
ak a
tanu
lókn
ak. K
észí
thet
ünk
inte
rjúka
t is.
91
d - S4.1 / 3
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
7. os
ztál
yIm
ádko
zzál
és
dol
gozz
ál!
Az
ökum
ené
jele
ntés
e és
je
lent
őség
e
Egy
ökum
eni-
kus
hitta
nóra
Az ö
kum
ené,
dia
kóni
a fo
galm
ának
kor
oszt
ályi
szi
ntű
ism
eret
e. A
z ór
a cé
lja a
kö-
zöss
égre
, elfo
gadá
sra,
öku
men
ére
buzd
ítás.
Leh
etős
ég s
zerin
t más
fele
keze
t te
mpl
omán
ak m
eglá
toga
tása
, bes
zélg
etés
ek, é
lmén
yek
más
fele
keze
tekr
ől. A
ki-
egés
zítő
any
ag ré
szek
ént,
ha le
hető
ség
van
rá h
ívju
nk m
eg e
gy m
ás fe
leke
zetű
hi
tokt
atót
, ille
tve
ahol
más
fele
keze
tű h
ittan
óra
is v
an, t
arts
unk
egy
közö
s, ö
kum
eni-
kus
hitta
nórá
t.
Imád
kozz
ál é
s do
lgoz
zál!
(A m
unka
Iste
n ál
tal a
dott
fela
datu
nk.)
Iste
n ál
tal a
dott
fela
datu
nk a
z im
ádsá
g és
a m
unka
. A tö
rzsa
nyag
az
arra
val
ó rá
mu-
tatá
s, h
ogy
a m
unka
nem
kén
ysze
r, ha
nem
Iste
n ál
tal a
dott
fela
datu
nk.
3A
refo
rmát
us
egyh
áz
diak
óniá
ja
(Jak
2,1
4-26
)
A cs
elek
vő h
it m
egny
ilván
ulás
a a
diak
ónia
. Az
óra
tém
ája
az M
RE
szer
etet
szol
gála
-tá
nak
meg
ism
erés
e, m
ely
tová
bb b
ővíth
ető
a kö
rnye
zetü
nkbe
n ta
lálh
ató
péld
ákka
l. Ha
lehe
tősé
g va
n rá
, buz
díts
uk a
z ifj
akat
kis
csop
orto
s, k
özös
és
egyé
ni s
zere
tet-
szol
gála
tra (p
l. idő
sek
meg
láto
gatá
sa, s
tb.),
vag
y lá
toga
ssun
k m
eg e
gy k
özel
i dia
kó-
niai
inté
zmén
yt k
özös
en.
Szün
tele
n re
for-
mác
ió: h
ogya
n vá
ltozu
nk a
hi
tben
?
Játé
kos,
bes
zélg
etős
óra
arró
l, hog
y az
Iste
nnel
val
ó ka
pcso
latu
nk fo
lyam
atos
an v
ál-
tozi
k. A
cél
enn
ek a
tuda
tosí
tása
és
báto
rítás
arra
, hog
y az
egé
sz é
letü
nk é
s hi
tünk
fe
jlődé
s le
gyen
.
Iste
n vo
nzás
ában
: Ifjú
sági
cs
opor
tok
és ta
lálk
ozók
Nem
csak
a g
yüle
keze
tben
és
külö
nböz
ő ko
rosz
tályo
kkal,
han
em a
saj
át k
orcs
opor
t-ta
l is
közö
sség
ben
lehe
tünk
. Az
óra
jó le
hető
ség
arra
, hog
y a
hely
i ifjú
sági
cso
port
bem
utat
kozz
on, é
s m
egis
mer
tess
ük a
tanu
lóka
t egy
egy
házm
egye
i, ker
ület
i tal
álko
-zó
val, i
lletv
e a
Csi
llagp
ötty
és
Csi
llagp
ont k
onfe
renc
iákk
al. J
ól h
aszn
álha
tóak
a té
-m
ához
a C
silla
gpon
t éne
kfüz
etek
, ille
tve
a ta
lálk
ozók
ról s
zóló
DVD
-k.
92
d - S4.1 / 4d - S4.1 / 3
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
8. o
sztá
lyEg
yedü
l ke
gyel
embő
l
Egye
dül k
egye
lem
ből
A re
form
áció
4. a
lape
lve a
rról s
zó, h
ogy
Jézu
s Kr
iszt
us ré
vén,
hit
álta
l, egy
edül
Iste
n ke
gyel
méb
ől v
an e
sély
ünk
és le
hető
ségü
nk e
gy Is
ten
szer
inti
élet
re. A
z ór
a té
máj
a az
Iste
n ke
gyel
mes
sze
rete
tére
val
ó rá
mut
atás
, és
a ke
gyel
em fo
galm
ának
meg
is-
mer
teté
se k
reat
ív é
s az
ifja
k sz
ámár
a kö
zeli
mód
on.
A re
form
átus
egy
ház
felé
píté
se
Hogy
an é
pül f
el a
MR
E? M
i a k
apcs
olat
unk
más
gyü
leke
zete
kkel
? Ki
k a
gyül
ekez
et
tiszt
ségv
isel
ői?
Az ó
rána
k ne
m c
élja
a M
RE
felé
píté
séne
k át
fogó
meg
ism
erte
tése
, in-
kább
bev
ezet
és a
z M
RE
felé
píté
sébe
és
tiszt
ségv
isel
ők m
egis
mer
teté
se. H
a le
hető
ség
van
rá, h
ívju
nk m
eg e
gyhá
zi ti
szts
égvi
selő
ket,
vagy
kés
zítte
ssün
k in
terjú
t vel
ük.
Az
MR
E m
issz
iós
tevé
keny
sége
Mit
jele
nt a
miss
zió?
Hogy
an h
irdet
hetjü
k és
vih
etjü
k Is
ten
Igéj
ét m
ások
hoz?
Hog
yan
törté
nik
ez m
a a
MR
E-on
bel
ül?
Iste
n ke
gyel
me
arra
indí
t ben
nünk
et, h
ogy
vigyü
k el
az
Ő s
zavá
t más
okho
z is.
Min
d a
törz
sany
ag, m
ind
az e
lmél
yíté
sre
szán
ható
plu
sz ó
ra le
-he
tősé
get a
d a
miss
zió je
lent
őség
éről,
MR
E m
isszió
i ter
ület
eirő
l és
lehe
tősé
geirő
l val
ó be
szél
geté
sre
és b
emut
atás
ra.
Önk
énte
sség
a
Mag
yar R
efor
mát
us E
gyhá
zban
Hogy
an v
ehet
ünk
rész
t a M
RE
társ
adal
mi s
zolg
álat
ában
? Na
pjai
nkba
n sz
ámta
lan
lehe
tősé
g ad
ódik
erre
, az
óra
célja
az
önké
ntes
ségi
lehe
tősé
gek
meg
ism
erte
tése
és
bem
utat
ása.
Gyü
leke
zete
m é
lete
és
műk
ödés
e m
a
Mily
en s
zolg
álat
i ter
ület
ek v
anna
k a
sajá
t gyü
leke
zetü
nkbe
n? M
i jel
lem
ző m
a gy
ü-le
keze
tünk
éle
tére
? Az
elm
últ ó
rák
alap
ján
gyűj
tsük
öss
ze, h
ogy
mi m
inde
n va
n és
le
hetn
e a
gyül
ekez
etbe
n!
93
d - S4.1 / 4
Évfo
lyA
m(f
ő t
éma
)g
yül.
hiT
TAn
(1 ó
ra)
iSk
. hiT
TAn
(2 ó
ra)
meg
jeg
yzés
(mó
dsz
erta
ni j
ava
slat
ok
, stb
.)
8. o
sztá
lyEg
yedü
l ke
gyel
embő
l4
Mis
szio
náriu
sok
rége
n és
ma
(M
olná
r Már
ia)
Vann
ak-e
ma
mis
szio
náriu
sok?
A k
özel
múl
t nag
y m
issz
ioná
rius
szem
élyi
sége
i köz
ül
egy
vagy
több
sze
mél
y be
mut
atás
a, h
a le
hető
ség
adód
ik rá
az
egye
s m
issz
iói t
erül
e-te
k ké
pvis
elői
nek
meg
hívá
sa, b
eszá
mol
ója.
A m
últ n
agy
mis
szio
náriu
sai k
özül
java
-so
lt M
olná
r Már
ia b
emut
atás
a.
94
e - z1.1 / 1e - z0.0 / 1
függelÉk
E - Z0.0
zsinAti hAtározAtok
1
95
e - z1.1 / 1
ZsINATI hATáROZAT AZ úJ REFORMáTus hITTANOKTATásI sZABáLYRENdELET TáRGYáBAN (Zs. - 243./2012.11.16.) E - Z1.1A Magyarországi református egyház zsinata a református hittanoktatás tartalmi sza-bályozása tekintetében jelen szabályrendeletében a következőket rendeli el:1
általános rendelkezések 1. §
A szabályrendelet hatálya kiterjed(1) a református köznevelési intézmények által szervezett kötelező hittanoktatásra;(2) más egyház által fenntartott köznevelési intézményekben a református egyházi
jogi személy által szervezett kötelező hittanoktatásra;(3) állami, önkormányzati vagy magánfenntartású köznevelési intézményekben a
református egyházi jogi személy által szervezetta) kötelezően választható hittanoktatásra;b) fakultatív hittanoktatásra;
(4) a református egyházközségekben vagy intézményekben szervezett gyülekezeti hittanoktatásra.
2. §
(1) A hittanoktatás szervezéséért felelős református egyházi jogi személy és refor-mátus köznevelési intézmény a hittanoktatás tartalmi kérdéseit helyi hittan-tantervben szabályozza.
(2) A helyi hittantanterv elkészítéséhez a református egyházi jogi személyek és köznevelési intézmények az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott keret-tantervet alkalmazzák.
(3) A helyi tanterv elkészítésénél a középiskolai hittanoktatás esetében az e ren-delet 2. számú mellékleteként közreadott érettségi vizsgakövetelményeket (a református hit- és erkölcstan tárgyból) is alkalmazni kell.
(4) A helyi tantervek bevezetésének előfeltételea) a református és a más egyház által fenntartott köznevelési intézmények
esetében a református Pedagógiai intézet,b) a más fenntartású köznevelési intézmények és a református egyházközsé-
gekben vagy intézményekben szervezett hittanoktatás esetében az egyház-megyei katechetikai előadó – e szabályrendelet érvényesülését igazoló – szakvéleménye.
(5) A helyi tanterv alkalmazását támogató véleményezés során a tanterv részletes elemzésétől el lehet tekinteni, ha az egyházközség vagy a köznevelési intéz-
96
e - z1.1 / 2e - z1.1 / 1
mény nyilatkozata szerint a református Pedagógiai intézet által kidolgozott mintatantervet alkalmazza, és a helyi szabadtervezésű órák tematikáját mellék-letben feltünteti.
(6) Az e szabályrendelet alapján készülő helyi tantervek bevezetése 2013. szeptem-ber 1-jétől felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamon – nyelvi előkészítő évfolyam ill. kéttannyelvű képzés esetén a középiskola kezdő évfolyamán – történik.
(7) A zsinat zs-124/2000. számú határozatával elfogadott szabályrendelet 1. számú mellékletével bevezetett kerettanterv kifutó rendszerben utoljára a 2016/17. tanévben alkalmazható.
A tanórai foglalkozások 3. §
(1) Az előírt tananyag feldolgozása, tanulók részére történő közvetítése tanórai foglalkozás keretében folyik, melya) minimum heti 2 óra a református és más egyház által fenntartott közneve-
lési intézményekbenb) minimum heti 1 óra az állami, önkormányzati és a magánfenntartású köz-
nevelési intézményekbenc) minimum heti 1 óra a református egyházközségekben és nem köznevelési
jellegű intézményekben szervezett hittanoktatás keretében.(2) A tanórai foglalkozások – az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottak
esetében – a kötelező, valamint a kötelezően választható óraszámon felüli sza-badon választható órakeret terhére szervezhetőek.
4. §.
A konfirmációi felkészítés gyülekezeti feladat. A hittanoktatás szervezéséért felelős köznevelési intézmény és egyházi jogi személy a 7-8. évfolyamos tanulók részére a helyi tantervébe építheti a konfirmációi vizsgára való felkészítés követelményeit is.
A kerettantervtől való eltérés engedélyezése 5. §
összevont évfolyamközi tanulócsoportok esetén a kerettanterv beosztásától el lehet térni, azzal a megkötéssel, hogy az 1-4., 5-8. és 9-12. évfolyam minimális követel-ményszintjét az adott időszak végére el kell sajátíttatni.
97
e - z1.1 / 2
6. §
A kerettantervtől való egyéb eltérést jelentő szakmai, módszertani fejlesztések a refor-mátus Pedagógiai intézet szakmai együttműködésével kezdhetőek meg.2
vegyes rendelkezések 7. §
(1) A zsinat zs-124/2000. számú határozatával elfogadott szabályrendelet és tan-terv – a 2. § (7) bekezdés figyelembe vételével – hatályát veszti.
(2) A zsinat elrendeli a református hittanoktatási kerettanterv bevezetését elő-segítő egyházmegyei és egyházkerületi továbbképzések – tanévenként leg-alább kétszeri – tartását, melyek megszervezéséért a katechetikai előadók fe-lelnek. ennek feltételeit az egyházmegyék és az egyházkerületek biztosítják. A katechetikai előadóknak a zsinat oktatásügyi szakbizottsága évenként két alkalommal országos továbbképzést szervez.
8. §
A református hittancsoportok létszámának jelentése, a haladás ütemének és a hiány-zásoknak rögzítése, valamint – nem egyházi és nem állami fenntartású intézmények esetén – a tanulók minősítése a zsinat által elrendelt hivatalos nyomtatványokon történik a hittanoktatásról szóló 2007. évi ii. törvényében foglaltak szerint.
9. §
A református hittanoktatási kerettanterv hatályba lépésétől református középiskolá-ban felvételi eljárás keretében a tantervi minimális követelmények kérhetőek számon.
10. §
e szabályrendelet a kihirdetésével lép hatályba.
Budapest, 2012. november 16.
Dr. huszár Pálfőgondnok, a zsinat világi elnöke
Dr. Bölcskei gusztávpüspök, a zsinat lelkészi elnöke
98
e - z1.2 / 2e - z1.2 / 1
ZsINATI hATáROZAT AZ úJ REFORMáTus hITTANOKTATásI KERETTANTERv BEvEZETÉsE TáRGYáBAN (Zs. - 244/2012.11.16.)
E - Z1.21. A Magyarországi református egyház zsinata jelen határozatával a református
hittanoktatási kerettanterv tárgyában hozott zs-243/2012.11.16. szabályren-deletet 1. számú mellékleteként kiadja az új református hittanoktatási keret-tantervet.
12. A zsinat felhatalmazza a zsinat elnökségét, hogy a szabályrendelet 1. számú
mellékleteként kiadott kerettanterv fejlesztése során – a pedagógiai koncepciót kivéve – a zsinat oktatásügyi és tanulmányi Bizottságának egyetértésével – pontosításokat, kiegészítéseket hajtson végre.
3. A zsinat felkéri az oktatásügyi Bizottságot, hogy a) a református Pedagógiai intézet, a kálvin kiadó és a református felsőok-
tatási intézmények bevonásával 2013. október 31-ig készítsen elemzést a digitális taneszközök kidolgozásának formáiról, ütemezéséről.
b) 2015. október 31-ig – majd ezt követően kétévente – elemezze a keret-tanterv alkalmazásának tapasztalatait, az óvodai hitre nevelés kapcsolódási pontjait, és készítsen összegző jelentést a zsinat számára.
4. A zsinat a református Pedagógiai intézet feladataként előírja a következőket:a) dolgozzon ki módszertani ajánlásokat az oktatásügyi Bizottság által ki-
emelt sajátos helyzetű tanulócsoportok számára;
b) a református hittanoktatásról szóló 2007. évi ii. törvény előírásainak megfelelően dolgozza ki az új taneszközöket, azzal a megkötéssel, hogy a 2013/2014. tanévben az 1-2. és 5-6. évfolyam tankönyvei próbatankönyv-nek tekintendőek;
c) 2013. augusztus 31-ig készítse el a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi cXc. törvényben meghatározott nevelési-oktatási program hiányzó tar-talmi elemeit (pl. ajánlott értékelési eszközök, továbbképzési programok, fórumok).
d) önálló szervezeti egységként alakítson ki katechetikai Műhelyt a reformá-tus Pedagógiai intézet munkatársain kívül egy állandó – felsőoktatási szak-
99
e - z1.2 / 2
emberekből és a katechézis különböző szintjein szolgáló lelkipásztorokból, munkatársakból szervezett – tantervi szakértői közösségből;
e) dolgozzon ki és szervezzen a tanterv bevezetését támogató képzéseket, to-vábbképzéseket;
f ) készítsen ajánlásokat az egyházközség által szervezett konfirmációi felkészí-tés és a hit- és erkölcstanoktatás kapcsolódásának lehetséges módozatairól, készítsen olyan helyi mintatantervet is, mely alapján az egyházközség a 7-8. évfolyamon a hit- és erkölcstanoktatás keretei között felkészíthet a konfir-mációs vizsgára.
2
Budapest, 2012. november 16.
Dr. huszár Pál főgondnok, a zsinat világi elnöke
Dr. Bölcskei gusztávpüspök, a zsinat lelkészi elnöke