RAPHIDIOPTERA – tevenyakú fátyolkák

Archeognatha - ugró ősrovarok (200,10)

Zygentoma - pikkelykék (270, ~5)

Ephemeroptera - kérészek (2 000, 50)

Odonata - szitakötők (4 700, 65))

Plecoptera - álkérészek (2 000,40)

Embioptera -szövőlábúak (800)

Notoptera - gleccsersáskák (13)Dermatoptera (Dermaptera) - fülbemászók (1500,6)

Mantodea Mantoptera - fogólábúak (1 800, 1)

Blattoptera - csótányok (3 500, 10)

Isoptera - termeszek (2 000)

Phasmatoda - botsáskák (2 500)

Ensifera - tcsö-ek (Tettigonioidea:8500,43+ Gryllodea:2300,10)

Caelifera (Orthoptera) - tojókampósok (11 000, 67)

Zoraptera - pillásszárnyú tetvek (140)

Psocoptera - fatetű alakúak (3 500, 67)

Phthiraptera - tetűalakúak (3 600, 125)

Thysanoptera - tripszek (5 000, 180)

Coleorryncha (20)

Heteroptera - poloskák (40 000, 700)

Auchenorryncha - színkabócák (10 000, 800)

Sternorrhyncha - növénytetvek (14 000, 600)

Coleoptera - bogarak (>350 000, 10 000)

Sterpsiptera - legyezőszárnyúak (500, 40)

Megaloptera - vízi recésszárnyúak (200, 1)

Raphidioptera - tevenyakúak (180, 14)

Neuroptera - recésszárnyúak (1 200, 100)Hymenoptera - hártyásszárnyúak (143 000,10 000)Trichoptera - tegzesek (600, 260)

Lepidoptera - lepkék (165 000, 3 600)

Mecoptera- csőrösrovarok (500, 9)

Diptera - kétszárnyúak (120 000, 9 5000)

Siphonaptera - bolhák (3 000, 80)

Lepidopteroidea

Dipteroidea

Blatto-pteroidea

Apterygota - elsődlegesen szárnyatlanok

Neoptera

Pterygota - elsődlegesen szárnyasok

Neuropteroidea

Hymenopteroidea

Ortho-pteroidea

PARANEOPTERA (Eumetabola)

Coleopteroidea

Monocondylea - egybütykűek

Palaeoptera

Polyneoptera (Hemimetabola)

Dicondylea - kétbütykűek

Holometabola

Blattodea

Saltatoria (22e)

1

2

3

RAPHIDIOPTERA RAPHIDIOPTERA – tevenyakú fátyolkák– tevenyakú fátyolkák• lárva és imágó is ragadozó

• Két pár, átlátszó szárny

• nagy, kidülledő összetett szem

• megnyúlt előtor

Óriás tevenyakú - Óriás tevenyakú - Lesna majorLesna major

• Észak-európai faj.

• Hazánkban hegyvidékeken.

• Lárva: öreg fák kérge alatt fejlődik.

• 2x áttelel, 3. év április: bábozódik.

• Az imágó erdei tisztásokon májustól augusztusig repül.

terepgyalorlat 2005. 05.terepgyalorlat 2005. 05.

• csáp: általában fonalas vagy gyöngysorszerű

( lehet bunkós és fésűs is)

• szájszerv: lefelé irányul

• szárnyerezet: sűrű, hálózatos.

Sokuk szárnya tarka, foltos.

• Lárva: ragadozók, rágóik szívófogakká alakultak

kétszer vedlenek

• imágók: többségük ragadozó

NEUROPTERA NEUROPTERA - recésszárnyúak- recésszárnyúak

Chrysopidae –Chrysopidae – z zöldfátyolkáköldfátyolkák

• Közepes méret, törékenyek

• szárnyerezet: halvány zöld.

• Lárváik levéltetveket fogyasztanak.

• imágók: nektár, pollen, gomba

Aranyszemű fátyolka - Aranyszemű fátyolka - Chrysopa perlaChrysopa perla

• A petéket a potrohból kihúzott szálakra ragasztja.

• levéltetű fogyasztása miatt rendkívül hasznos.

• Alkonyatkor rajzik.

• Kellemetlen szagot áraszt.

terepgyakorlat 2005 05

Aranyszemű fátyolka - Aranyszemű fátyolka - Chrysopa perlaChrysopa perla

Hangyalesők – Myrmeleontidae Hangyalesők – Myrmeleontidae 

• Végükön megvastagodott, bunkós csáp, nagy szemek.

• Szárnyaik, potrohuk megnyúlt.

• Az imágó és a lárva egyaránt ragadozó.

Közönséges hangyaleső - Közönséges hangyaleső - Myrmeleon formicariusMyrmeleon formicarius

• Kedveli a homokos területeket.

• lárva tölcsér alakú csapda aljában vár áldozatára

• a gödörbe hulló apró állatokra homokot szór, majd ráugrik és kiszívja testnedveit

terepgyakorlat 2005 05

HYMENOPTERAHYMENOPTERA

• 2 pár hártyás szárny

• a 2. elülső szélén kapcsoló horgok (hamulus)

• szárnyerezet redukálódott, ált 4 hosszanti ér

• utótor + első potrohszelvény fuzionál (kivétel: Symphyta alrend)

• darázsderék: az első potrohszelvények karcsúak (kivétel: Symphyta alrend)

• tojócsövük van

• szájszerv: rágó vagy nyaló

• számos parazitoid faj

• szoliter életmódú és különböző szintű szociális életmódú fajok

• hímek: haploidok, nőstények: diploidok

• holometabol fejlődés, polypod v. protopod lárva, szabad báb (gubóban)

• A bogarakat követően a második legnagyobb fajszámú ordo

(130000 leírt faj)

Symphyta Apocrita

darázsderék:

nincs van

Alrendek:•Terebrantes•Aculeata

Alrend:• Symphyta

hamulusok

1. pár szárny

2. pár szárny2. pár szárny elülső szegélye

Subo: Symphyta - Növényevő darazsakSubo: Symphyta - Növényevő darazsak

• a potroh széles alapon ízesül a torhoz

• ősi, parafiletikus, fajokban a többinél szegényebb csoport

• ősi bélyegek: gazdag szárnyerezet, növényevők

• gyengén repülnek

• tojócsövük oldalirányban lapított, fűrészes

• polypod lárva („álhernyó”)

• több mező- ill. erdőgazdasági kártevő

Pamphylius silvaticus – erdei szövődarázs

Pamphiliidae - SzövődarazsakPamphiliidae - Szövődarazsak 

• Lapos test, kiszélesedő potroh.

• Csápjuk hosszú, fonalszerű.

• Álhernyóik selyemfonalból hálót szőnek és ebben táplálkoznak, vagy leveleket sodornak össze.

• Gyümölcsösök kártevői.

Siricidae - fadarazsakSiricidae - fadarazsak

Tremex fuscicornis – sárgagyűrűs fadarázs

• tojókészülék: erőteljes, fűrészes

• Csáp: fonalszerű

• Test: hengeres.

• Lárva: beteg fában fejlődik

NagyNagy fadarázs - fadarázs - Sirex gigasSirex gigas

• Beteg fenyőfákban, tuskókban fejlődik. Az egészséges fákat kerüli.

• peterakás: a tojókészülék szúrócsatornájában

a szúróserték fűrésszerűen fel-le mozgnak

• Az üregbe váltakozva petét és egy mirigyének speciális, gombatartalmú váladékát helyezi.

• a gomba által bontott cellulóz a lárva tápláléka

Cephidae - SzalmadarazsakCephidae - Szalmadarazsak

• Puha testük hengeres, karcsú, oldalról enyhén lapított.

• Fonalszerű csápjuk hosszú, a vége felé megvastagodott.

• Előhátuk megnyúlt.

• A potroh első szelvénye kissé összeszűkült.

• Mezőgazdasági, erdészeti kártevők.

• Csökevényes torlábú lárváik növények szárában, elsősorban gabonafélékben fejlődnek.

Közönséges szalmadarázs - Cephus pygmaeus

Gabonafélék veszedelmes kártevője.

• A nőstény petéit a gabonafélék legfelsőbb izébe rakja.

• lárvák lefelé haladva a szárat maguk mögött kitöltik rágcsálékkal

• Mire a gabona beérik, a legalsó ízbe jutnak.

Tenthredinidae - levéldarazsakTenthredinidae - levéldarazsak

Athalia rosae - repcedarázs polypod lárva, „álhernyó”

Athalia sp.

• Lárva: álhernyó, potrohán 6-8 pár álláb

• Lepkehernyó: 5 pár potrohláb

• lárva növényevő, imágók ragadozó

• Több fajuk is szaporodik szűznemzéssel.

Rhogogaster viridis – zöld levéldarázs

Athalia rosae - repcedarázs

• Petéit egyesével a levél fonákjára, a levéllemez szélére rakja.

• A feketésszürke hernyók három-négy hétig tartó fejlődése alatt a tápnövényüket csupaszra rághatják növény elpusztul.

Subo.: Terebrantes - tojókészülékesekSubo.: Terebrantes - tojókészülékesek

• a tojócső vékony, olykor igen hosszú

• bonyolult tojókészülék (védőhüvely, szúróserték, petecsatorna)

• többségük lárvái parazitoid (hiperparazitoid) életmódúak

• többeknél előfordul partenogenezis és

• poliembrionia (blasztomérák szétválnak, és

minden sejtcsoportból önálló egyed fejlődik)

• protopod lárva

• alkalmazott növényvédelem: fürkészeket kártevők ellen

• Toruk látszólag 4 szelvényből áll

• áltorszelvény: 1. potrohszelvény szorosan a torhoz nőtt

• A potroh többnyire vékony nyéllel kapcsolódik a torhoz („darázsderék").

• Hosszú tojócsövükkel védekezésképpen szúrni is tudnak.

• Petéiket valamilyen pók, rovar petéjébe, lárvájába, főleg hernyókba, levéltetvek lárváiba és bogárlárvákba rakják.

• Több fajuk hiperparazita, más parazita fürkészek lárváiba helyezik petéiket.

Ichneumonidae – Valódi fürkészekIchneumonidae – Valódi fürkészek

Ophion luteus - nagy sarlósfürkész(lárvája lepkehernyókban

fejlődik )

Hypamblys albopictus protopod lárvája (levéldarázs hernyójában él)

Croesus septentrionalis

Rhyssa persuasoria - óriás fenyődarázsfürkész

(petéit bogarak- és fadarazsak fában élő lárváiba rakja)

Braconidae - gyilkosfürkészekBraconidae - gyilkosfürkészek

Cotesia glomerata – káposztalepke gyilkosfürkész

a bábozódásra érett lárvák kibújnak a hernyóból

nőstény peterakás közben

• Növényi szövetekbe rakott pete körül a darázsfajra jellemző szövetburjánzás indul meg gubacs

• Fajra jellemző színű, alakú, méretű szövetburjánzás, ún. gubacs keletkezik.

• Álcakamrából, táplálórétegből és védőrétegből állnak.

• A gubacsban 1 vagy több lárva fejlődhet, ennek alapján lehet egy, vagy többkamrás.

• Gyakori a partenogenetikus és kétivaros nemzedékek váltakozása

• Számos fürkészdarázs fejlődik gubacsdarázs-lárvában

• Egyes gubacsokat magas csersav tartalmuk miatt a bőrgyártásban használták cserzésre.

Cynipidae - gubacsdarazsakCynipidae - gubacsdarazsak

Gubacsdarázsba petéző fürkész

Cynips hungaricus –

nagy magyar gubacs

• Egykamrás

• Nemzedékváltakozással fejlődik.

• Csersav tartalma eléri a 20 %-ot,

Diplolepis rosae – rózsagubacs

•Többkamrás.

• Vadrózsán gyakori

• Nőstény szűznemzéssel szaporodik

• Egynemzedékes faj.

• A lárva telel át és tavasszal fejlődik imágóvá.

Cynips quercusfolii - golyógubacs

• A megtermékenyítetlen nőstény a tölgy rügyeire petézik.

• A fejlődő darazsak megtermékenyítés után a levelek fonákjára rakják petéiket.

Cynips kollari – osztrák gubacs

A gubacs mindig csak az ágakon fejlődik.

Subo.: Aculeata - FullánkosakSubo.: Aculeata - Fullánkosak

• a tojócső fullánkká módosult, a peterakásban nem vesz részt

• szoliter és szociális életmódú rovarok

• monofiletikus csoport

Fullánk:

védekezés, zsákmányszerzés

nyugalomban a fullánktokba van behúzva

körülötte különböző méregmirigyek

felületén apróbb vagy nagyobb visszafelé álló horgok lehetnek

Chrysididae - fémdarazsak

• Kültakarójuk általában pompás, fémes csillogású arany, zöld, tűzpiros, ibolya, vagy kék színekben ragyog.

• Testükön apró, pontszerű benyomódások láthatók.

• Tojócsövük ízei teleszkópszerűen egymásba tolhatók.

• Vészhelyzetben teljesen össze tudnak gömbölyödni.

• Petéiket vadméhek, kaparódarazsak bölcsőibe csempészik.

Chrysis ignita – tűzvörös fémdarázs

• interferencia színek;

• lárva Hymenopterák parazitoidja;

• imágók veszély esetén kellemetlen bűzt árasztanak

• Legnagyobb darazsaink tartoznak ide.

• Szúrásuk nagyon fájdalmas.

• Petéiket bogarak megbénított pajorjaira,

hártyásszárnyúak lárváira rakják.

Scoliidae - tőrösdarazsakScoliidae - tőrösdarazsak

Megascolia flavifrons –

óriás tőrösdarázs

Ritka, védett faj (Vörös Könyvben szerepel!)

a legnagyobb európai Hymentoptera,

a szintén veszélyeztetett Oryctes nasicornis parazitoidja

Formicidae - hangyák

• Euszociális rovarok, kasztok morfológiailag is nagyon jól elkülöníthetők • Térdes csáp• Jelentősebb alcsaládok (újabban egyes kutatók külön családnak tekintik őket):

Formicinae: „egybütykös hangyák”: az első, elkeskenyedő potrohszelvényről egy bütyök ered, fullánk csökevényes, mandibulával harapnak, majd a sebbe hangyasavat fecskendeznek

Formica rufa – erdei vöröshangya (mindenevő: rovarok, mézharmat, növényi magvak stb.)

Camponotus spp. – lóhangyák (növényevő, fatörzsben váj járat- és kamrarendszereket)

Myrmicinae: a második potrohszelvény is kicsi, bütyökszerű („kétbütykös hangyák”)

Monomorium pharaonis – fáraóhangya (behurcolt, kozmopolita, nálunk kizárólag szinantróp faj, valósz. D-Ázsiából terjedt el)

Myrmica spp.

Monomorium pharaonis - fáraóhangya

Nőstény

Hím

Dolgozó

Formica rufa – erdei vöröshangya

királynő hím dolgozóbütyök az 1. potrohszelvényen

mono- és polygyn államok

boly alapítása: megtermékenyített nőstény néhány dolgozóval elvonul

vagy: egyedül elfoglalja egy idegen faj (pl. F. fusca) fészkét: megöli a királynőt és petézni kezd

Hangyaboly (erdei vöröshangya)

legnagyobb létszámú rovarállam (rendszerint polygyn: egyszerre több királynő)

Terepgyakorlat

Formica rufa –

erdei vöröshangya

Óriás lóhangya - Camponotus herculeanus

• Fészke szabálytalanul futó járatokból és sejtszerű kamrákból áll.

• A fa gesztjét rágják.

• A fészket mindig a törzs alján kezdik építeni és évről-évre nagyobbítják.

királynő

dolgozó

Gyepi hangya - Tetramorium caespitum

• Rendszerint csak egy petéző nőstényük van.

• Idegen bolybéliekkel ellenségesen viselkednek.

• Saját bolyukban nem ritkán más fajok is élnek

Eumenidae – magános darazsak

nyugalomban hosszában összehajtott redős szárny

aggregációk:

több nőstény egymás közelében petézik, de kooperáció nincs köztük!

kürtők

Az elkészített fészekbe megbénított rovarlárvát helyeznek, majd a petéket mellé rakják.

Közönséges kürtősdarázs - Ancitrocerus parietum

Vespidae - társas redősszárnyú-darazsak

Vespa crabro - lódarázs

Morfológiai különbség csekély a kasztok között, egyéves családok, lárvákat rovarokkal táplálják, a fészek anyaga cellulóz („darázspapír”), farostokból készül.

Vespa crabroVespa crabro – lódarázs – lódarázsés belsővázas fészke

Paravespula germanica – német darázs

földalatti belsővázas fészke

Kecskedarázs - Kecskedarázs - Paravespula vulgarisParavespula vulgaris

királynők

dolgozó

Padlásdarázs - Polistes nimpha

• Többnyire a tetőlécekre ragasztja széles alappal, egysejtsoros fészkét.

• Mély lyukakat rág az édes; lédús körtébe; szilvába és néhány más gyümölcsbe.

• Lárváikat a dolgozók feldarabolt rovarokkal, rovarlárvákkal etetik.

Polystes gallicus – francia darázs és fészke

• Egysejtsoros lépét egy nyéllel növények szárára, tetőszerkezetre ragasztja.

• Az áttelelő nőstény egy 70-80 darázsból álló kis telepet nevel.

• A fiatal államok tagjai gyakran dolgozókat rabolnak maguknak.

Szászdarázs - Szászdarázs - Dolichovespula saxonicaDolichovespula saxonica• Padláson, az eresz alatt, vagy erdei fák ágain akadhatunk rá fordított köcsög alakú, mesterien megépített fészkére.

• A fészeknek egy külső burka van, ezen belül találjuk a sejteket.

Sphecidae - kaparódarazsakSphecidae - kaparódarazsak

Ammophila sabulosa – homoki hernyóölő

hernyókat bénít és földalatti járat végén van a bölcsője

• Magánosan élnek, petéiknek ivadékbölcsőt készítenek, vagy azt más darazsak fészkébe helyezik.

• Fészküket általában a laza talajba kaparják, vagy sárból építik.

• Élősködők is akadnak köztük.

Sceliphron destillatoriumSceliphron destillatorium – –gyakori lopódarázsgyakori lopódarázs

és sárfészke

pókokat bénít

Apidae - méhekApidae - méhek

Apis melliferaApis mellifera - háziméh - háziméh

Kosárka pollennel

Pollengyűjtés

Pollenfésű, kefe, sarkantyú

tibia 1. tarsusíz

háziméh 3. pár lábának belső és külső oldala

kosárka pollen nélkül

Apis mellifera - háziméh pollengyűjtő apparátusa

Háziméh

nyaló szájszerve

Alsó ajak:

• 2 glossa összeforrt,

• ajaktapogató jól fejlett

rágók

Állkapocs:• cardo kicsi,• stipes hosszú, • galea és lacinia összeforrt, megnyúlt,• tapogató csökevényes

A háziméh „tánca”

(Karl von Frisch, Nobel-díj !)

„riszálótánc” (irány és távolság megadása)

Bombus terrestrisBombus terrestris – földi dongó – földi dongó

Bombus lapidariusBombus lapidarius – kövi dongó – kövi dongó

dongó fészek

pár száz fős családok

Bombus terrestris – földi dongó

Xylocopa violaceaXylocopa violacea – kék fadongó– kék fadongó

Aggregációkban élő rovar (kooperáció nincs a nőstények között), száraz fákban (régi fa villanyoszlopokban) készíti fészkét

Ordo: Trichoptera – Ordo: Trichoptera – TegzesekTegzesek

• Az imágók molylepkékre emlékeztetnek. • Két pár szárnyukat sűrű szőrzet borítja • Szívó szájszerveik vannak. • Különböző típusú lárváik lehetnek: • a ragadozók szabadon élő, campodeoid, • a fogóhálót készítők szintén szabadon élő, • szerves törmeléket (=detritusz) fogyasztó

fajok lárvái tegezt készítő, ún. eruciform típusúak.

Nagy pozdorján - Phryganea grandis

• Lárvái ragadozók, rovarlárvákat esznek. • Az imágók növényi nedveket, nektárt szívnak. • Holometabólia. • Kikelő lárva növényi részekből spirálisan csavart tokot készít.