Rajz 1-4. osztály
Rajz
1-4. osztály
2
VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. évfolyam
A tanterv, A NAT Művészetek műveltségterület, 1-4. évfolyamok követelményeinek egy
részét dolgozza fel.
A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint több tantárgy biztosítja.
A tantárgy óraszáma: 220
Ennek felosztása:
Évfolyam 1. 2. 3. 4. Összesen
Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi
Vizuális kultúra 1,5 55 1,5 55 1,5 55 1 37
Célok és feladatok
„A vizuális kultúra célja hozzásegíteni a tanulókat a sajátos képi közlések, vizuális
művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azoknak a
képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális
kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a
kreativitás fejlesztéséhez szükségesek.
A képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra
területei a különböző életkorban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni
motiváló hatásukat, és különböző képességek fejlesztésére alkalmasak.
A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és
feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok
elsajátításának színvonalára is.” (NAT 3)
Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja a tanulók látáskultúrájának
megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességek fejlesztése, a
kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés
képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának,
jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek
számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodást és személyes
alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító,
konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ
érzéki- tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának
kiművelése. A térszemlélet, a forma-, színdinamika és szerkezeti érzék, az anyagismeret
képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott
vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti
szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési
célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó képesség, a képzelet, a képi
gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A
művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be,
jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához.
Az 1-4. osztályban a vizuális nevelés célja az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének
megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. Képi gondolkodásuk
fejlesztése, vizuális képzetkincsük bővítése, érdeklődésük ébrentartása érdekében a tantárgy
feladata a tanulók ábrázolásbeli formakészletének további gazdagítása,
megfigyelőképességük, tér és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával,
térbeli rendezéssel; szín- forma-és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel,
mintázással, konstruálással. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manuális munka, a
3
látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó
tevékenységek szabálytudatuk, akaratuk, önértékelésük megerősítését célozzák, a
csoportmunka lehetősége együttműködési készségeiket fejleszti. A vizuális kultúra műveltségi
részterületének megfelelően a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A
képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező- expresszív tevékenységének és az
elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális
kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek és a köznapi- informatív-
tudományos képi közlésekkel kapcsolatos ismeretanyag tartoznak. A tárgy- és
környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az
építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a
témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolják fel, a technikák fejezete pedig az
anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bővülő, spirális
elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban
gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy
évfolyamon gyakorlati tevékenység-központú. A tanítás során a kerettantervi követelmények
leghatékonyabban a több témakör szempontjait magába foglaló komplex feladatokkal
teljesíthetők.
KULCSKOMPETENCIÁK:
A tantárgy sokirányú nyitottságának köszönhetően nagymértékben hozzájárul számos
kulcskompetencia fejlesztéséhez. A vizuális kultúra tanulási tartalmainak feldolgozása a
szókincs gyarapodását szolgálja, segíti az árnyaltabb, pontosabb megfogalmazást. A vizuális
kultúra tantárgy gyakori tevékenységi formája, a látvány, a kép, a téri helyzetek érzékletes
leírásara való törekvés, illetve a leírások visszafordítása a vizuális kifejezés, közlés
„nyelvére”, különösen segíti a fogalmi és képi gondolkodás sajátosságinak megértését, az
anyanyelvi kommunikáció fejlesztését. Az órai csoportos vagy projektfeladatok, a munka
közös értékelése ugyancsak fejlesztik a kommunikációs készséget, a szocializációt.
A vizuális alkotásokkal kapcsolatos ismeret feldolgozás, a különféle manuális
tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások, kedvező feltételeket teremtenek az önálló
tanulás képességeinek fejlesztéséhez.
A tantárgy, azon jellegzetessége, hogy a tanítás önállóságra késztető kreatív gyakorlati
feladatokon keresztül történik, a feladatok komplexitása folytán pedig lehetőség nyílik a
különböző helyekről származó élmények és ismeretek integrálására, nagyban segítheti a
motiváció, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását. A saját
érdeklődésre építő vagy játékos feladatok ugyancsak fokozzák az aktivitást, a motivációt
Az önállóan megoldott projekt feladatok a strukturált logikus gondolkodást is fejlesztik,
ami – bizonyos, kifejezetten a matematika körébe tartozó tematikák mellett – hozzájárul a
matematika kompetencia fejlesztéséhez is. A vizuális kultúra tanítása során a tantárgy
foglalkozik az alapvetőn nem vizuális jelenségek, minőségek, mennyiségek vizuális
megjelenítésével (grafikonok, táblázatok stb.)., valamint a sík- és térmértani alakzatok
jellegzetességeinek megismertetésével. A digitális kompetencia elmélyítéséhez
nagymértékben hozzájárul, hogy a projektfeladatok során a tanulók használják a számítógépet
információszerzésre, szövegszerkesztésre. A vizuális kommunikációs feladatok pedig gyakran
kifejezetten számítógépes képszerkesztési, képalakítási alkalmazásokat kívánnak meg.
4
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése, a kulturális értékek
megbecsülésére nevelés kifejezett feladata a vizuális kultúra tanításának. A művészeti
ismeretek, a saját környezet vizuális kultúrájával való foglalkozás megalapozza és fejleszti a
nemzeti és európai azonosságtudatot, a szociális érzékenységet, az egyetemes művészet
megismertetése pedig- sok más mellett- a toleranciát. Ugyanakkor a kultúra értékeivel való
találkozás, a különböző alkotási lehetőségek tevőleges kipróbálása jelentősen hozzájárul az
énkép, az önismeret kialakulásához, a koncentrálóképesség, az önszabályozás
megalapozásához.
Kiemelt fejlesztési feladatok
A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják,
elősegítik a tárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységeit, a tanulók
személyiségének fejlődését.
A Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait az alábbi területeken határozza meg:
Énkép, önismeret
Hon- és népismeret
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
Környezeti nevelés
Információs és kommunikációs kultúra
Tanulás
Testi és lelki egészség
Felkészülés a felnőtt szerepre
Énkép, önismeret
A tanulók egészséges személyiségfejlődése érdekében törekednünk kell a megismerést
motiváló tanulási környezet kialakítására. Fokoznunk kell a szűkebb és tágabb környezet
iránti érzékenységet, ki kell alakítanunk az alapvető erkölcsi és etikai normák iránti
fogékonyságot.
El kell érnünk, hogy a tanulók önmaguk is aktív részeseivé váljanak e normáknak.
Gondoskodnunk kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját
nevelésük, biztonságuk, sorsuk alakításában.
Törekednünk kell a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására.
Hon- és népismeret
A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti
kultúránk nagy múltú emlékeit.
El kell érnünk, hogy belső igényükké váljon az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza
és népei iránti érdeklődésük. Megbecsülésük mellett jussanak el az azonosulásig.
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
Törekednünk kell arra, hogy a magyarságtudat mellett váljanak európai polgárokká.
El kell érnünk, hogy felnőtté válva találják meg helyüket az európai nyitott
társadalmakban. Ennek érdekében fontos, hogy ismereteket szerezzenek az Európai Unió
kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika
szempontrendszeréről.
Ugyanakkor erősítenünk kell európai identitásukat, nyitottabbá kell tennünk őket az
Európán kívüli kultúrák iránt is. Ennek érdekében az egyetemes civilizáció megismerése
mellett el kell érnünk, hogy részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.
5
Környezeti nevelés
Tanulóinak képessé kell tenni a környezet iránti szeretetre, környezettudatos
magatartás kialakítására. Ennek érdekében fontos a tanulók természettudományos
gondolkodásmódjának fejlesztése.
Életmódjukban váljon meghatározóvá a természeti károk megelőzésére való törekvés.
Információs és kommunikációs kultúra
Törekednünk kell arra, hogy tanulóinkban fejlődjenek a megismerési képességek, s
egyre önállóbban legyenek képesek az információk megtalálására, megértésére és
felhasználására.
Képessé kell tenni gyermekeinket szűkebb és tágabb környezetükben kulturált
információcserére. Ennek érdekében tudatosan és igényesen használják anyanyelvüket,
valamint legyenek képesek idegen nyelvű információcserére is.
Fejlesztenünk kell a valós és virtuális csatornákon keresztül érkezett jelek befogadási,
értelmezési és megválaszolási képességét.
Tanulás
Törekednünk kell arra, hogy a tanulókban kialakítsuk a sajátos, legcélravezetőbb
tanulási módokat és stratégiákat.
Fejlesztenünk kell a gondolkodási, elsősorban a rendszerezési problémamegoldó
képességét.
Meg kell ismertetnünk a tanulás módszereit és technikáit. Közvetlen tanulói
segédleteik mellett legyenek képesek más információs adatbázis használatára.
Törekednünk kell olvasóvá nevelni. Mind a hagyományos, mind az elektronikus
könyvtárak megismertetésével el kell érnünk, hogy információik megszerzéséhez használják
is ezeket.
A szerzett ismeretek birtokában olyan tudást kell kialakítanunk, amely segíti a tanulót
eligazodni az új helyzetekben, s kialakul kreatív képessége.
Testi és lelki egészség
Pozitív magatartások és szokások kialakításával el kell érnünk a tanulók egészséges
testi, lelki és szociális fejlődését.
A prevenció mellett az egészséges örömteli állapot megélésére, a harmonikus élet
értékként való tiszteletére is képessé kell tennünk.
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Képessé kell tennünk tanulóinkat saját képességeinek felmérésére, egyéni
adottságainak felismerésére.
Ki kell alakítani a felelősségtudatot a munka iránt.
El kell érni, hogy képességeiknek megfelelően válasszanak pályát, és életpályájuk
során legyenek képesek pályamódosításra. Ennek érdekében alakítsuk ki bennük a
rugalmasság és az együttműködés képességét.
A vizuális kultúra tevékenységi területei:
Megismerő-, befogadóképesség
Kreativitás
Önismeret, önértékelés, önszabályozás
Megismerő-, befogadóképességek
Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége
6
Ismeretszerzési, tanulási képességek, térbeli tájékozódás
Kommunikációs képességek
Kreativitás
Alkotóképesség
Problémamegoldó képesség
Megismerő-, befogadóképességek
Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros
készségek
A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a
környezettel való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Tudatosítani az
érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát. Kialakítani
a látványok élvezetének képességét. A „kéz intelligenciájának” működtetése, a manuális
készség életkornak megfelelő módon történő fejlesztése.
Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás
A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek a nagy
mennyiségű képi információt, valamint az őket érő számtalan spontán vizuális hatást minél
magasabb szinten kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, arról
önálló véleményt megfogalmazni, különös tekintettel azokra a látványokra, műalkotásokra,
amelyek esetében az értelmezés nem teljesen magyarázható a textualitás modellje alapján.
A képességek fejlesztése mindvégig három fő képzési területen folyik: a
képzőművészet mellett a vizuális kommunikáció köznapi formái, valamint a tárgy- és
környezetkultúra műveltségtartalmai képezik a megismerés alapját, illetve a készség és
képességfejlesztés „gyakorló terepeit”. Mivel ezek a területek számos ponton szorosan
kapcsolódnak egymáshoz, illetve gyakran átfedik egymást, lehetséges és kívánatos, hogy az
órai tevékenységek során komplex feladatokban, projektekben szerves egészként jelenjenek
meg.
Kommunikációs képességek
A fejlesztés célja a művészi és a köznapi vizuális közlések értelmezésének segítése, a
kifejezés árnyaltságának fokozása. A vizuális „nyelv” alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma,
tónus, szín, forma, stb.) tudatos alkalmazása a közlő, kifejező szándékú alkotásokban.
Kreativitás,
Alkotóképességek
A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve
fejlesztése. A fejlesztés célja az örömteli élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak
legnagyobb teret adó alkotó tevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy
szélesebb értelemben vett alkotómagatartás kialakítása, egyúttal pedig segíteni a művészeti
alkotások mélyebb megértését, a katartikus hatású művek átélését. A vizuális alkotó
tevékenység, amely a képességek széles spektrumát fejleszti, korosztályonként más-más
műfajban és technikákkal történik.
Problémamegoldó képesség
A spirális felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása bizonyos
rutinok, készségek kialakításával kezdődik, és egyre önállóbban végzett tevékenységeken
keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig.
Önismeret, önértékelés, önszabályozás
7
A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek szinte mindegyike – eredeti céljától
függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi
gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, belső igényesség
kialakulását. Az önreflexió, az önismeret kialakulása révén a céltudatos önszabályozást.
Fejlesztési követelmények
Legyen képes a gyermek gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel,
saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák
egyre jártasabb használatával megjeleníteni. Értse a műalkotások képi közlések, tárgyak
életben betöltött szerepét. Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a
tankönyveiben, környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét néhány
szempont alapján indokolja. Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának
megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai
élmények iránti nyitottság, törekvés az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére.
A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató
képesség-, készség-, ismeret- és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben
önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélünk meg.
Legyen képes önmaga megismerésére, önértékelésre, önszabályozásra, mely
hozzásegíti a világ értékeinek reális látására.
Értékelés
Első évfolyamon célszerű diagnosztizáló felmérést végezni. Ezáltal felismerhetők a
kiemelt adottságokkal rendelkező tehetségesek, kreatív típusú és a színtévesztő gyerekek.
Formatív értékelés rendszerességgel történik.
A tanító értékeli az egyes csoportok, tanulók egyéni munkáját szóban és írásban,
szöveggel. Szummatív értékelés a tanév végén a tantervi minimum figyelembevételével
írásban történik. 2-4. évfolyamon formatív értékelés a befejezett feladat vagy feladatsor után,
szóban és érdemjeggyel egyénenként, csoportmunka esetén szóban. Osztályzat tanév végén a
továbbhaladás feltételeinek figyelembevételével.
Értékelheti még a nevelő a tanórán kívüli gyűjtőmunkát pontozással, vagy
osztályzattal, valamint a pályázatokon elért eredménynek megfelelően a Pedagógiai
programban megfogalmazottak alapján.
Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
a tanulói, tanári segédleteket a Pedagógiai programban rögzítettek alapján lehet
kiválasztani
a tankönyv (-ek) kiválasztásának alapja az, hogy a helyi tanterv követelményeinek
megfelelő ismeretanyagot tartalmazza(-ák)
csak lektorált kiadványt használjanak
feleljenek meg az életkori sajátosságoknak
nyelvezetük világos, érthető legyen
tartalmazzon a tananyag elmélyítésére szolgáló kérdéseket, feladatokat
legyen tartós
árban elfogadható
teljes felmenő rendszerű
Tanári segédkönyvek
csak lektoráltak lehetnek( MKM tankönyvlistán szereplők)
8
tartalmazzák a helyi tanterv követelményeinek megfelelő, minimum
követelményeknek megfelelő és differenciálásra szolgáló információs anyagot
iskolai könyvtárban kellő példányszámban hozzáférhetők legyenek
árban elfogadhatóak
Tankönyvlista
Ábrázolás és művészet az általános iskola 4. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó
Rajzfüzet az általános iskola 1. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó
Rajzfüzet az általános iskola 1. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó
Rajzfüzet az általános iskola 2. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó
Rajzfüzet az általános iskola 2. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó
Rajzfüzet az általános iskola 3. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó
Rajzfüzet az általános iskola 3. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó
Rajzfüzet az általános iskola 4. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó
Rajzfüzet az általános iskola 4. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó
Tanulói és tanári nyomtatott segédletek
A képzőművészet iskolája. I.Képzőműv.Alap.Kiadó,1979.
A képzőművészet iskolája. II. Képzőműv. Alap.Kiadó, 1979.
A televízió és a film felhasználásának módszertani kérdései. OPI 1970.
Apostol Éva: Maskarák. Reflektor Kiadó, 1987.
Artner Tivadar: Évezredek művészete. Gondolat Kiadó, 1968.
Aver Kálmán: Fényképezőgép ma és holnap. Gondolat, Bp. 1979.
Csillag Julianna-Baricz Katalin: Első nagyításaim. Műszaki Kiadó, 1979.
Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet
Életrajzi lexikon. Kossuth Kiadó, 1992.
Esztétikai kislexikon. Kossuth Kiadó, 1972.
Ezer év mesterművei. Corvina, 1987.
Falus Róbert: Az aranymetszés legendája. Magvető, 1982.
Fehér Imre - dr. Horváth Árpád : Fizika és haladás I-IV. Tankönyvkiadó, Bp. 1967.
Fizikai kislexikon, Műszaki Kiadó, Bp. 1977.
Granaszlói Pál: Szép magyar városok egy építész szemével. Corvina, 1978.
Henry Moore: A szobrászatról. Helikon Kiadó, 1985.
Herendi Miklós: Művészettörténet I-II.
Hímzés mintalapok
Horváth Lászlóné: A művészet születése. Holnap Kiadó, 1992.
Horváth Lászlóné: Barangolás a művészettörténetben V - XVIII. sz.
Horváth Lászlóné: Őskor és ókor művészete
Karla Bilang: Felfedezők és művészek. Művészetről gyerekeknek. Corvina. 1982.
Képelemzés. Park Kiadó, 1995.
Kovács Károly: Népművészet
Léderer Emma: Egyetemes művészettörténet. Aqua Kiadó Budapest, 1991.
Lyka Károly: Nagy magyar művészek. Gondolat. 1957.
Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp.
Magyar néprajz
Mezei Éva: Játsszunk színházat!
9
Mihály Ottó - Trencsényi László: Világkerék. Altern. füzetek. OKI Iskolafejlesztési
Alapítvány, Bp. 1991.
Művészeti lexikon I-IV. Akadémiai Kiadó, 1965.
Művészettörténeti ABC. Akadémiai Kiadó, 1961.
Nagy Pál: Barangolás a képzőművészetben. Kriterion. Bukarest, 1979.
Népi hímzések a lakásban. Népművészet Prop. Ir.
Origami mindenkinek Buda Péter figuráiból. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
Papp László: Papírvarázs I-II. Méliusz Kiadó, 1966.
Pázmány Ágnes - Permay Éva : Látás és ábrázolás I-III.
Péter András: A trecentó festészete. Corvina, 1983.
Reisinger János: A Biblia a társművészetekben
Reisinger János: Bibliográfia és antológia. Kecskemét, 1987.
Szabóné Balázs Edit: Írástörténet. Tankönyvkiadó, Bp. 1986.
Szemtanú művészet. Park Kiadó, 1995.
Színészlexikon
Sztrókay Kálmán: Barkácskönyv. Ifjúsági Kiadó, 1952.
Telepy Katalin: Benczúr. Jósa András Múzeum kiadványa. Nyíregyháza, 1963.
Tóthné Sándor Zsuzsa: Ábrázolás és művészet. Tankönyvkiadó, 1988.
Valter Konrád: Távolbalátás. Gondolat, Bp. 1962.
Varga Péter: Hajtogatás. Móra Kiadó, 1981.
Világkerék. Altern. füzetek. OKI Iskolafejlesztési Központ. Bp, 1991.
Zolnay Vilmos: A művészetek eredete. Magvető, 1983.
Taneszközök kiválasztásának szempontjai:
a taneszközök szolgálják az oktató-nevelő munka hatékonyságát
igazodjanak a NAT követelményeihez illetve a kerettanterv tananyagához
igazodjanak a helyi tanterv követelményeihez
a taneszköz listán kötelezően szerepeljenek
a Pedagógiai programban elfogadottak alapján szerepelnek a költségvetési tervben
elfogadható áruk legyen
Taneszköz lista
a vizuális nyelv alapelemeinek, egyszerű kompozíciós eljárásainak (síkon, térben)
megértésére, a megalapozó ismeretek szemléltetésére alkalmas eszköz
a vizuális művészetek legfontosabb ágainak, műfajainak felismerési képességét fejlesztő,
a gyermekek élmény és érzelemvilágához közel álló művészeti alkotások bemutatására
alkalmas eszköz
köznapi gyakorlati vizuális nyelv legfontosabb konvencionális jelzéseinek megértésére,
alkalmazásának elősegítésére alkalmas eszköz
forma, funkció, anyag és méret összefüggéseinek megértetésére, megfigyelésére alkalmas
demonstrációs eszköz
a tárgykultúra modellező anyagainak tapasztalati ismeretet adó, szemléltetésre alkalmas
munkaeszköz
egyszerű kézműves technikák bemutatására, jártasság szintű fejlesztésére alkalmas
eszköz.
10
1. ÉVFOLYAM
1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS
Fejlesztési feladatok Tananyag
Ajánlott
tevékenységformák
Módszertani
javaslatok
Továbbhaladás
feltételei
A közvetlen tapasztalás
útján szerzett élmények
feldolgozása.
A vizuális
kifejezőképesség
fejlesztése.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
Az önismeret fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Az átélt események,
emlékek, érzelmek
(pozitív és negatív),
hangulatok kifejezése
térben és síkon.
Főszínek, mellékszínek.
Rajzolás különféle
anyagok használatával.
(Pl. Itt nyaraltunk, Szépet
álmodtam,
Fürdőszobánkban este,
Nagymama mesél,
Születésnapomon,
Édesanyám velem,…)
Évszakok, hangulatok.
Beszélgetés a színekről.
Megfelelő ceruzafogás.
Képes legyen a színek
felismerésére, tudatos
használatára.
A vizuális
kifejezőképesség
fejlesztése.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
Korábbi megfigyelések
megjelenítése.
Képelemek rendezése:
közel, távol, kisebb,
nagyobb.
Családi (otthoni), óvodai,
iskolai témák.
Állatfigurák, emberek.
Természeti ritmusok:
nappalok, éjszakák,
évszakok…
ÖKO: Beszélgetés az
ember és a természet
kapcsolatáról, a természet
védelme.
Egyszerű sordíszek
folytatására képes legyen.
A motiváció fejlesztése.
A közvetlen
tapasztalatszerzés, az
anyagokkal való
érintkezés, az érzékelés
érzékenységének fokozása.
Az érzékelés különböző
formáinak (látás, tapintás,
hallás, kinetikus stb.)
kapcsolata.
Felületek.
Festés ujjal, ronggyal,
szivaccsal, ecsetekkel.
Különböző anyagok
élményszerű
megtapasztalása, az él-
mények szóbeli
megfogalmazása.
Új technikák kipróbálása.
Az alkotóképesség
fejlesztése. A manuális
készség fejlesztése.
A verbális és vizuális
kifejezés kapcsolatának
tudatosítása.
Illusztrációk készítése.
Szubjektív tér- és
színhasználat.
Elképzelt események,
versek, mesék képi
kifejezései.
Képzettársítások
kiegészítésekkel.
Történetek, versek, kitalált
dolgok vizuális
megjelenítése.
Átélt, elképzelt vagy
hallott esemény vizuális
megjelenítése.
Koncentráció: magyar,
ének-zene.
A művészettel való
élményszerű találkozás.
A látvány élvezetének
Műalkotások, természeti
látványok megfigyelése,
leírása, esztétikai
Utalások kompozíciós
megoldásokra, téma,
háttér, kiemelés mérettel,
Tudjon a látott
műalkotásokról néhány
szavas véleményt alkotni
11
kialakítása.
Vizuális esztétikai jellegű
preferenciák érvényre
juttatása, tudatosítása az
alkotó tevékenységekben.
Ismeretszerzés.
A vizuális jelenségekkel
kapcsolatos szókincs
gazdagítása.
A tanulási képesség
fejlesztése.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
minőségük jellemzése.
Beszélgetés
műalkotásokról.
Kompozíció.
Képegyensúly.
színnel.
Részletek kiegészítése
különféle anyagokkal,
technikákkal.
A részletek. Az egész. A
látható és az elképzelhető.
Tetszik, nem tetszik.
megadott szempontok
szerint, segítséggel.
A beszédkészség, szóbeli
szövegalkotás és a
megértés fejlesztése. A vizuális jelenségekkel
kapcsolatos szókincs
gazdagítása.
Közös verbális értékelés
egymás alkotásainak
megbeszélésével.
Véleménynyilvánítás
kérdésekre adott
válaszokból kiindulva.
Néhány szavas,vagy rövid
momdatos véleményt
tudjon mondani társai és
saját munkájáról megadott
szempont szerint.
A kooperáció fejlesztése.
A kommunikáció
fejlesztése.
A beleélőképesség, a
fantázia fejlesztése.
Testmozgások,
gesztusok.
Dramatizált történet
előadása közösen készített
bábokkal.
Koncentráció: dráma.
2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA
Fejlesztési feladatok Tananyag Ajánlott tevékenységformák
Módszertani javaslatok
Továbbhaladás
feltételei A megfigyelőképesség
fejlesztése.
A logikus gondolkodás
fejlesztése.
A beszédkészség, a szóbeli
szövegalkotás és
a megértés fejlesztése
Tárgyaink, helyük.
Felismerésük, formájuk,
funkciójuk.
Hétköznapi és művészi
tárgyak.
Csoportosítások:
konyhai eszköz, játék, öltözék,
taneszöz stb.
Önálló
csoportosítási
szempontok
kitalálására legyen
képes.
A tanulási képesség
fejlesztése.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
A koncentráció fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Papír, textil, agyag.
ÖKO: Miből készül?
Természetes anyagból
készült használati tárgyak
a műanyaggal szemben. ( a
papírgyűjtés fontossága)
Játékok készítése tanítói
bemutással, mintakövetéssel:
papírból, textilből, agyagból.
A vizuális jelenségekkel
kapcsolatos szókincs
gazdagítása.
A tanulási képesség
fejlesztése
A megfigyelőképesség
Tárgyak térbeli viszonyai.
Elemi térviszonyok
megfigyeleése:lent-fent,
jobbra-balra, elől-hátul.
Tárgyak rendezgetésével
kialakított térbeli kompozíciók.
Épületek téri viszonyainak,
tulajdonságainak vizsgálata,
rajzos megjelenítése.
Ismerje az irányokat
(fent, lent, jobbra,
balra stb.)
12
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Ismeretszerzés.
A kreativitás fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Jeles napok tárgyai. A
díszítés szerepe.
Díszlet, textilminta, mintaterv
készítése.
A kooperáció fejlesztése. Terem berendezése.
A környezet szépítése.
ÖKO: Gazdaságos
térkihasználás, a
természetes fény előnye a
villanyal ellentétben
(energia takarékosság)
Közös környezetalakítás, a
gyerekek munkáinak elhelye-
zése.
Közös kompozíció elkészítése.
Önállóan alkotott tárgyak
redezése csoportmunkában.
Képes legyen
csoport munkában
dolgozni.
A motiváció fejlesztése.
A tanulási képesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
Közvetlen tapasztalás
útján szerzett ismeretek.
Anyagok alakíthatósága.
Ismerkedés a népi
kézművességgel.
ÖKO: Régi tárgyak
természetes anyagokból.(
Mit lehet használni a
régiek tapasztalataiból? )
Eszköz nélkül és
kéziszerszámmal végzett
anyagalakítás. Anyagalakítás
képlékeny anyagokkal,
edénykészítés szétnyomkodással,
egyszerű kézi szerszámokkal.
A kapott feladatok irányított és
önálló értelmezése.
Bizonyos munkafolyamatok,
problémák tanári segítséggel
történő megoldása.
Részfeladatok önálló megoldása.
Egy-egy
munkafázist
önállóan legyen
képes megoldani..
A fantázia fejlesztése.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Ismeretszerzés.
Anyagok átlényegítése
Bábkészítés.
Bábtípusok használata, síkbáb,
ujjbáb, tárgybáb készítése.
Díszletek.
Bábjátékok közösen.
Síkbábok. Elöl-hátul nézet
kialakításával, „körbejárható”,
soknézetű tárgyak készítése.
A sík és a térbeliség
közötti különbség
felismerésére képes
legyen.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Ismeretszerzés.
Használati tárgyak.
Lépték.
Használati tárgyak készítése
játékoknak, a játékhoz.
A tanulási képesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Tárgydíszítés.
Egyforma – nem
egyforma.
Díszített tárgyak nézegetése.
Véleménynyilvánítás kérdésekre
adott válaszokból kiindulva.
Egyszerű tárgyak (pl.
papírdoboz, füzetborító)
azonosítást is segítő díszítése.
A tanulási képesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Origami. Munkafolyamatok tanári
segítséggel történő megoldása.
Részfeladatok önálló megoldása.
Képes egyszerűbb
hajtogatási
technikák
elsajátítására.
13
3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
Fejlesztési feladatok Tananyag
Ajánlott
tevékenységformák
Módszertani javaslatok
Továbbhaladás
feltételei
Az alkotóképesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
Vizuális ritmusok.
Forma és színismétlés.
A hang-kép kapcsolatának
megjelenítése.
Egyszerű, színes formák
kivágása, elhelyezése,
rögzítése síkon.
Tárgyak rendezgetésével,
visszatérő forma- és
színritmusok.
Tapsolás, kopogás ritmusának
vizuális megjelenítése.
Koncentráció: ének-zene.
Képes legyen
egyszerű sordíszek
folytatására és
kitalálására.
Belső képzetek
gazdagítása.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
A kreativitás fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Modell utáni ábrázolás
erős érzelmi kötődés
alapján.
Tárgyak csoportosítása
rendeltetésük, nagyságuk,
színük, formájuk, anyaguk
szerint.
Személyes tárgyak (pl.
játékaim, a szobám)
megfigyelés alapján történő
megjelenítése.
A megfigyelt tárgyak
megszemélyesítése rajzban,
festményben.
A motiváció fejlesztése.
A kooperáció fejlesztése.
A kifejezőképesség
fejlesztése.
Testnyelv.
Irodalmi téma meseélmény
megörökítése síkban és
térben.
Gesztusok, pantomim
szituációs játékokkal, fotók
nézegetésével.
ÖKO: Természet fotók
nézegetése, beszélgetés az erdő
és állatai védelméről.
Az emberi gesztusok
értelmezése.
Koncentráció: dráma.
A tanulási képesség
fejlesztése.
Ismeretszerzés.
A manuális készség
fejlesztése.
Jelek, jelzések.
Formák, vonalak, arányok,
méretek.
Piktogramok: tankönyvi
jelzések, utasítások képi
megjelenései. Óvodai jelek,
iskolai jelek. Táblák iskolába
menet útközben.
Egyszerű közlő ábrák
értelmezése, készítése.
Ismerje fel a
mindennapi életben
utcán, tankönyvben,
közvetlen
környezetében
gyakran előforduló
jeleket, jelzéseket,
képes utasításokat.
A térbeli tájékozódás
fejlesztése.
Közvetlen tapasztalás
útján szerzett ismeretek.
Térbeli tájékozódás.
Közvetlen környezetünk
ismerete.
ÖKO: Közvetlen
környezetünk óvása.
Beszélgetés rajzos
megjelenítéssel:
Emlékezetes objektumok az
iskola környékén, az utcán
iskolába menet.
Az én padom az osztályban.
Hová vezet a folyosó?
Tájékozódás a lakóhelyen és
annak környékén.
Továbbhaladás feltételei: 2. évfolyam végén
Az első és a második évfolyam egy fejlődési szakasz.
14
2. ÉVFOLYAM
Éves óraszám: 55 – heti óraszám: 1,5
Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszám
1. Kifejezés, alkotás 33
2. Tárgy- és környezetkultúra 17
3. Vizuális kommunikáció 5
1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS
Fejlesztési feladatok Tananyag
Ajánlott
tevékenységformák
Módszertani javaslatok
Továbbhaladás
feltételei
Közvetlen tapasztalás
útján szerzett ismeretek.
Nyomhagyások
Nyomatok készítése.
Síkbeli ábrázolás elemei:
pont, vonal folt, szín.
Terülődíszek készítése
papírdúccal,
krumplinyomdával.
Nyomtatás talált tárgyakkal,
természeti formákkal.
A tárgykultúrában is
használható nyomódúcok
mintáinak tervezése.
Képes legyen sordíszek,
sorminták létrehozására
különböző technikákkal.
Belső képzetek
gazdagítása.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
A kreativitás fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Képzettársításon alapuló
rajzi játékok.
Képzettársításon alapuló
rajzi játékok.
Adott papírfoltok
kiegészítése lényekké –
papírapplikáció.
Festékes tenyérnyomok
kiegészítése képpé,
figurákká.
Utóbbiak kivágása és
felhasználása
csoportmunkához, új, közös
alkotáshoz.
Mozgás: végtagok
mozgathatósága
jancsiszeggel.
Tudjon közösen, csoport
munkában dolgozni.
Közvetlen tapasztalás
útján szerzett élmények
feldolgozása.
A vizuális
kifejezőképesség
fejlesztése.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
Az önismeret fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
A közvetlen tapasztalás
útján szerzett ismeretek.
Személyes tartalmakat
felvonultató kifejező al-
kotások készítése.
Képegyensúly.
Kompozíció. Színkeverés,
színárnyalatok.
Színhangulat.
Különféle festészeti
technikák megismertetése.
A képek témája szorosan
kapcsolódik a gyerekek
mindennapi élményeihez,
emlékeikhez (pl.:
Nyaraltunk!, Nagyiéknál, A
Balatonnál, A
tengerparton).
Képes úti beszámolók
készítése családi fényképek,
magazinokból kivágott
fotók és térképrészletek,
önálló alkotások, gyűjtött
tárgyak felhasználásával
(kollázs, montázs, plakát
jelleggel, nagy méretben is).
Tudjon
megkülönböztetni 2-3
festészeti technikát.
15
A művészettel való
élményszerű találkozás.
A látvány élvezetének
kialakítása.
A vizuális esztétikai
jellegű preferenciák ér-
vényre juttatása,
tudatosítása az alkotó
tevékenységekben. Az ismeretszerzés
fejlesztése.
A vizuális jelenségekkel
kapcsolatos szókincs
gazdagítása.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
Műalkotások közös
felfedezés, beszélgetések
kapcsán.
Árnyaltabb vizuális
minőségek mejelenítése:
színárnyalatok,
vonalvastagságok, vonal,
folt és színritmusok.
Árnyaltabb vizuális
minőségek: többféle
színárnyalat, szabályos,
szabálytalan formák.
Műalkotások csoportosítása
témák szerint: tájkép,
csendélet, arckép.
A természeti látványok
kincsestára otthonról hozott
fényképek és műalkotások
nézegetésével, egymás elé
tárásával, személyes
élménybeszámolókkal.
A látott művek által
inspirált képek festése.
Személyes élmények,
tapasztalatok rövid
megfogalmazására
legyen képes.
A művészettel való
élményszerű találkozás.
A látvány élvezetének
kialakítása.
A vizuális, esztétikai
jellegű preferenciák ér-
vényre juttatása,
tudatosítása az alkotótevé-
kenységekben.
Ismeretszerzés.
A vizuális jelenségekkel
kapcsolatos szókincs
gazdagítása.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
Plasztikai alapfogalmak,
szobor és dombormű
közötti különbségek.
Modellről készített
plasztikai művek
összevetése.
Élőlények tárgyak adfott
szempontok szerint
vizsgálata: anyag, forma,
szín .
Műalkotások nézegetése
képeken (vagy ha van ilyen,
a környező épületek
szobrászati díszeinek
megtekintése).
Egy tömbből mintázott,
többfigurás körplasztika
készítése agyagból (Anyóka
mesét mond kis unokáinak,
Medvemama kicsinyével).
A szobor, épület,
festmény közötti
különbség felismerésére
legyen képes..
Az alkotóképesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Többfigurás kompozíciók.
Gesztusok,mozdulatok,
mimika „olvasása“.
Szerepjáték, drámajáték.
Dombormű készítése.
(Pl. Édesanyámmal,
Édesapám és én, A
kiscicánk, Akváriumunk
lakói.)
Koncentráció: dráma.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
A fantázia fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
A verbális és vizuális
kifejezés kapcsolatának
tudatosítása.
Illusztrációk készítése
Tudatosodószubjektív
színhasználat és
térábrázolás..
Karakteres mesehősök
megjelenítése.
A mi utcánk – közvetlen
lakóhelyünk sajátosságai,
szépségei. Kompozíciók
síkban.
Nagyméretű, csoportos
művé összeállított egyedi
munkák (pl.
Környékünkön).
Koncentráció: magyar.
16
2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA
Fejlesztési feladatok Tananyag
Ajánlott
tevékenységformák
Módszertani
javaslatok
Továbbhaladás
feltételei
A kooperáció fejlesztése.
A térbeli tájékozódás
fejlesztése.
Makettek, térbeli
konstrukciók.
Környezetalakító
tevékenység.
Terepasztal készítése
csoportban játszható
játékokhoz, környezetünk
tereptárgyait idéző
plasztikus elemekkel
(Versenypálya,
Akadálypálya az
iskolaudvaron,
Kedvenc játszóterünk).
A nemzeti azonosságtudat
tartalmának gazdagítása,
ismerkedés a nemzeti és
etnikai kisebbségek
kultúrájával,
néphagyományaival. Az
etikai normák iránti
fogékonyság és az
értékőrző magatartás
fejlesztése.
Különféle tárgyak
formája, funkciója,
eredete, kora.
ÖKO:: A régi mesterek
tapasztalatinak
felhasználása.
Környezetbarát termékek,
anyagok régen és ma.
Régi tárgyak otthon, régi
konyhai eszközök
keresése, gyűjtése,
bemutatása az iskolában.
,,Ahány ház, annyi
szokás“: ünnepi
készülődés otthoni minták
alapján, a társak közötti
különbözőségek, érdekes,
eltérő szokások
megismerése az iskolában.
Ismerje az ünnepeket és a
hozzájuk kapcsolódó
szokásokot. .
Az ismeretszerzés
fejlesztése.
A tanulási képesség
fejlesztése.
Vizuális–taktilis
jelenségekkel kapcsolatos
szókincs gazdagítása.
A tanulási képesség
fejlesztése.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
A gyakorlati
tevékenységekben
használt technikák
műveleti sorrendje.
Anyagismeret: festékek
viszonylatában: híg, sűrű.
Az agyag halmazállapotai:
képlékeny (gyúrható);
bőrkemény (vájható),
díszíthető (festhető,
karcolható); csontszáraz
(csiszolható, égethető).
Edények készítése
agyagból: felrakással,
üregesítéssel gyűrűs
mintázófával.
Edénykészítés
agyaglapokból:
dobozedény. Formára
(gipsz félgömbre)
tapasztott agyagedény
készítése. Edénykészítés
agyagból cserép
présformába
(virágcserépbe) préselve.
Agyaghurkákból
felrakással figurális edény
készítése.
Díszítés: pecsételés
természeti formákkal, és
saját készítésű agyag-
vagy gipszpecsételőkkel.
A nemzeti azonosságtudat
tartalmának gazdagítása,
ismerkedés a nemzeti és
etnikai kisebbségek
kultúrájával,
néphagyományaival.
Formálás: funkcionálisan
és díszítve.
Használat és
jelentés.Figurális
edények.
Használati és dísztárgy
különbözősége (anyag,
forma, funkció).
Díszítés
formaredukcióval:
motívumok
megfigyeltetése a nép-
művészet példáin.
Ismerjen néhány a magyar
népművészetre jellemző
tárgyat, díszítést,
népszokást.
17
Motívumok tervezése
természeti formákból
kiindulva.
A manuális készség
fejlesztése.
Közvetlen tapasztalás
útján szerzett ismeretek.
Vizuális ritmusok a
tárgydíszítmények
köréből.
Lehetőségek: formával,
pozitív-negatív foltokkal,
mérettel, színnel, az
ismétlődő elemek
számával.
Ismeretszerzés.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
Közvetlen tapasztalás
útján szerzett ismeretek.
A manuális készség
fejlesztése.
A tanulási képesség
fejlesztése.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
Viseletek, textil.
Hétköznapi, ünnepi
öltözet.
Tárgyak üzenetének
megfejtése.
Síkbábok, ujjbábok,
hengerbábok készítése.
Kesztyűs bábok készítése
textiltesttel, varrott vagy
agyagból mintázott fejjel.
Terménybábok készítése
természetes formákkal.
ÖKO::Természetes
anyagok, termények
használata.
Kötözéses batiktechnika
konyhai törlőkendőnek,
rongybaba alapanyagának.
Nemezelés: labda, gyűrű
(az alapdarabok számtól
és mérettől függően
közös, csoportban
játszható népi játékok
tárgyaiként
is értelmet kaphatnak).
3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
Fejlesztési
feladatok Tananyag
Ajánlott
tevékenységformák
Módszertani javaslatok
Továbbhaladás
feltételei
A
megfigyelőképesség
fejlesztése.
Az ábraolvasó
képesség fejlesztése.
A rajzi
kifejezőkészség
fejlesztése.
A megfigyelés
utáni ábrázolások
gyakorlati
szerepének
tudatosítása.
A síkbeli
ábrázolás elemei:
a vonalfajták
(egyenesek,
görbék,
vékonyabbak,
vastagabbak,
határolók és
felületkitöltők).
Egyszerű, vonalas
magyarázó rajzok, szerelési
útmutatók nézegetése,
megbeszélése.
Egyszerű vonalas magyarázó
rajzok készítése (pl. Mit kell
becsomagolni a
kirándulásra?).
A vonalfajták ismerete.
Egyszerű magyaraázó rajzok
megértésére legyen képes..
A kooperáció
fejlesztése.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Testbeszéd és
mimika.
Grimaszok és szerepek:
egyszerű maszkok (pl.
papírzacskók kifestésével)
készítése adott mese
dramatizálásához.
Koncentráció: dráma.
18
A logikus
gondolkodás
fejlesztése.
A kooperáció
fejlesztése.
A vizuális
kommunikációs
képesség fejlesztése.
Piktogramok
csoportosítása.
Szimmetrikus
elrendezés.
Különféle típusú
piktogramok gyűjtése,
halmazokba rendezése.
Saját piktogramjaink.
Az osztály igényeinek
felmérése.
Projektfeladat.
Egyszerű jelek tervezése,
elkészítése és közös
elhelyezése az osztályon
belüli eszközök, anyagok
rendszerezésének
megkönnyítésére –
csoportmunkában.
A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ MINIMUM EREDMÉNYEI
a) Képes korának megfelelő, felismerhető ábrázolást készíteni, különböző technikákkal.
b)Képes a színek felismerésére, megnevezésére, színek keverésére, színhangulat
megörökítésére.
c) Képes az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és
eszközhasználatra, a felszerelését önállóan rendben tartja.
d) A képalkotó tevékenységek közül képes legalább a személyes ént kifejező alkotások
létrehozására.
e) Alkotótevékenysége és látványok, műalkotások szemlélése során képes néhány forma, szín,
vonal, térbeli hely és irány használatára, illetve felismerésére.
f) Tisztában van a szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségekkel.
g) Képes látványok, műalkotások néhány perces szemlélésére.
3. ÉVFOLYAM
Éves óraszám: 55 heti óraszám: 1,5
Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszám
1. Kifejezés, alkotás 22
2. Tárgy- és környezetkultúra 22
3. Vizuális kommunikáció 11
1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS
Fejlesztési feladatok Tananyag
Ajánlott
tevékenységformák
Módszertani
javaslatok
Továbbhaladás
feltételei
A beszédkészség, a
szóbeli szövegalkotás és a
megértés
A képmező.
Kompozíció különféle
formátumokban.
Személyes indíttatású
témákról készített képek
síkon.
Képes legyen munkájához
felmérni a rajzlap
nagyságát, formátumát.
19
Fejlesztése. A vizuális jelenségekkel
kapcsolatos szókincs
gazdagítása.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
Az elhelyezés indoklása
(pl. álló, fekvő
téglalapon).
A képmező formájának,
állásának lehetséges
módozatai, jellegze-
tességei, adott választás
megfigyelése
műalkotásokon, családi
eseményekről készült
fényképeken.
A vizuális művészeti
szókincs gazdagítása.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
Műalkotástechnikák:
kő-, agyag-, bronzszobor,
olajfestmény, akvarell.
Lehetőség szerint eredeti
tárgyakon bemutatva.
Ismeretek gazdagítása, a
megismert műalkotások
technikájának azonosítása.
A műalkotásokkal
kapcsolatos vélemény
önálló elmondására
legyen képes.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
A vizuális
kifejezőképesség
fejlesztése.
A verbális és vizuális
kifejezés kapcsolatának
tudatosítása.
A beszédkészség, a
szóbeli szövegalkotás és a
megértés fejlesztése.
A művészettel való
élményszerű találkozás.
Az elbeszélő ábrázolás, a
lényeges mozzanat
kiemelésének képi esz-
közei.
Történetmesélés
képekben.
Illusztrációk, sorozatok,
közös képeskönyvek
készítése lapokból
láncmesékhez.
Időrend, fontossági
sorrend, kiemelési
választások képi eszkö-
zökkel.
Beszélgetés
képregényekről.
Koncentráció: magyar.
Egyetlen képbe sűrített
történet a
művészettörténet példái,
középkori
bestiáriumokból állatok
életével példálózó
ábrázolások, alkalmas
fotók megtekintésével,
beszélgetéssel.
A művészettel való
élményszerű találkozás.
A látvány élvezetének
kialakítása.
A vizuális esztétikai
jellegű preferenciák
érvényre juttatása.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Képzőművészeti élmény,
műalkotás újraértelmezése
– nem a másolás
szándékával.
Személyes választás
alapján, a művek
részleteiből kibontakozó
érzelmi hatásra építve
önálló képek, szobrok
alkotása (a főfigura
gyerekkorból, a
mellékszereplők
mindennapjai
elképzeléséből fakadó
belső képek alapján).
Kísérletek a képpel való
azonosulás élményének
felismertetésére.
Vizuális jelenségekkel
kapcsolatos szókincs
A jellemző nézet és
forma.
Elöl- és oldalnézet
megfigyeléssel, témába
Az elöl- és oldalnézet
megkülönböztetésére
20
gazdagítása.
Ismeretszerzés.
A manuális készség
fejlesztése.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
A vizuális memória
fejlesztése.
Formaredukció,
egyszerűsítés foltra, a
felület betöltésének
eszközei.
A folt határai:
körülhatároló és je-
lölővonalak.
ágyazott képi kifejező
feladatokkal.
Pl. Eltévedt sünit találtunk
az iskolaudvaron.
(Kíváncsian figyelő
gyereksereg hátulról.)
Vízi madarak
megfigyelése a tópartról.
Az állatkerti látogatás
mozzanatainak
felelevenítése.
legyen képes.
Amegfigyelőképesség
fejlesztése.
A rajzi kifejezőkészség
fejlesztése.
Megfigyelés, modell
alapján történő ábrázolás.
Virágtanulmányok
(egyszerű, karakteres
formák, pl. tulipánok).
Feladatsorok a vizuális
kommunikáció
tanulságainak
beépítésével.
A manuális készség
fejlesztése.
Közvetelen tapasztalás
útján szerzett ismeretek.
Mozgás.
ÖKO: A mozgás
fontossága, az egészséges
életmód.
Kétfázisú
mozdulatvariációk
ceruzán felpöndörített
lapon megelevenedő
animáción (súlyemelő,
ugrálókötelező, vadászó
macska stb.).
2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA
Fejlesztési feladatok Tananyag
Ajánlott
tevékenységformák
Módszertani javaslatok
Továbbhaladás
feltételei
A nemzeti azonosságtudat
tartalmának gazdagítása,
ismerkedés a nemzeti és
etnikai kisebbségek
kultúrájával, népha-
gyományaival.
A manuális készség
fejlesztése.
A konstruálóképesség
fejlesztése.
Vizuális jelenségekkel
kapcsolatos szókincs
bővítése.
Tárgytervezés,
tárgykészítés.
Tárgyak funkciója.
Alak, szín, minta, anyag.
Egyszerű tárgyalkotó folyamat:
terv, elkészítés, használat
(eredmény).
Agyagedény készítése.
Lapokból szabásminták,
anyagszükséglet.
Díszítés nyomhagyással.
Figurális agyagedény (régi
fazekasedények
összehasonlítása
a maiakkal).
Tapasztalás útján szerzett
ismeretek.
A vizuális technikákkal
kapcsolatos szókincs
bővítése.
A manuális készség
fejlesztése.
Csomagolóanyagok,
papírfajták. A
papírmegmunkálás
lehetőségei: nyomatok,
kollázsok, papírmetszetek.
Csomagolóanyagok készítése a
tárgyak elajándékozásához.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
A vizuális memória
Lakásbelsők.
Tárgyalkotó folyamat az
ötlettől az elkészítésig,
Lakásbelsők régen és ma,
személyes élmények, idős
emberek, különleges, érdekes
21
fejlesztése.
A beszédkészség, a szóbeli
szövegalkotás
képességének fejlesztése.
kipróbálásig.
Méret-anyag közötti
összefüggés felismerése.
Színek szerepe az emberi
környezetben.
otthonok, épületek.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
A nemzeti azonosságtudat
tartalmának gazdagítása,
ismerkedés más népek
korok kultúrájával,
hagyományaival.
A tárgyak anyaga.
Természetes és
műanyagok.
ÖKO:: A természetes
anyagok használatának
előnybe helyezése a
műanyaggal szemben.
Játékszerek régen és ma
(néprajzi gyűjtemények,
szabadtéri múzeumok
berendezési tárgyai).
Különböző kultúrák játékszerei.
Természetes anyagokból
készíthető játékok.
Anyaggyűjtés, anyagismeret,
anyagszükséglet és -
megmunkálás – játékkészítés.
3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
Fejlesztési feladatok Tananyag
Ajánlott
tevékenységformák
Módszertani javaslatok
Továbbhaladás
feltételei
Közvetlen tapasztalás
útján szerzett ismeretek.
A kooperáció fejlesztése.
Növények kör-
nyezetünkben.
ÖKO: A növények
szerepe az ember
életében.
Virágóra rajzolása, készítése.
ÖKO::
Virágos növények ültetése
közösen cserépbe vagy szabad
földbe az iskolaudvaron. A
rendezés: a növények egymás
mellé ültetésének rendjét a
virágok kinyílási sorrendje adja
meg.
A vizuális kifejezéssel
kapcsolatos szókincs
gyarapítása.
A manuális készség
fejlesztése.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
Formaredukció,
foltredukció emblémák
készítéséhez
Egyszerű természeti vagy
mesterséges forma
ábrázolása elől és
oldalnézetből.
.
Virágtanulmányaikat alapul
véve foltredukcióval emblémák
készítése.
A vizuális memória
fejlesztése.
A térbeli tájékozódás
fejlesztése.
A vizuális
kifejezőképesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Útvonalrajz.
Kép és szöveg együttes
alkalmazása.
Virágmotívumok
felhasználásával
meghívókártyák tervezése csa-
ládtagoknak az osztályban
rendezett eseményekre,
útvonaltérképek beépítésével az
iskolát ritkán látogató
meghívottak tájékozódásának
megkönnyítésére, ábrákkal
értelmezve a sarkalatos
pontokat.
22
A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ MINIMUM EREDMÉNYEI:
a) Képes legyen egyre tudatosabban használni alkotó munkáiban a vizuális nyelvet, képi és
plasztikai kifejezőeszközőket.
b) Alapfokú színismerete legyen.
c) Képes legyen műalkotásokkal kapcsolatos élményeit megfogalmazni.
d) Képes legyen vizuális jelek, ábrák, magyárázó rajzok megértésére.
e) Egyszerű tárgyak tervezését, készítését meg tudja oldani. Forma és rendeltetés viszonyának
felismerésére képes legyen.
f) Ismerje lakóhelye néhány nevezetességét.
4. ÉVFOLYAM
Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1
Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszám
1. Kifejezés, alkotás 22
2. Tárgy- és környezetkultúra 10
3. Vizuális kommunikáció 5
1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS
Fejlesztési feladatok Tananyag
Ajánlott
tevékenységformák
Módszertani javaslatok
Továbbhaladás
feltételei
Vizuális jelenségekkel
kapcsolatos szókincs
gazdagítása.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
Ellentétek:
színkontraszt, vonal-
kontraszt.
Összetett vizuális minőségek
tárházának bővítése,
használata kifejező jellegű
alkotásokon.
Ismerje a
színkontraszt és
vonalkontraszt
fogalmát.
Vizuális jelenségekkel
kapcsolatos szókincs
gazdagítása.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
A kifejezőképesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Kiemelések: Forma- és
színminőségekkel,
elhelyezéssel, mérettel,
vonal- és
foltminőségekkel, kont-
rasztokkal.
Sötét-világos, hideg-
meleg színek.
Egy ismert történet
fordulópontjának
megjelenítése, kiemelve a
legfontosabb szereplőket
forma- és színminőségekkel,
elhelyezéssel, mérettel, vonal-
és foltminőségekkel,
kontrasztokkal.
Sötét-világos, hideg-meleg
színek.
Koncentráció: magyar.
A vizuális kifejezés
eszközeinek tudatosítása.
Vizuális kifejezőképesség
fejlesztése.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
Csendéletek.
A képi komponálás.
Szimmetria, egyensúly
és feszültségkeltés.
A kifejező szándéka szerint
választott vizuális elemek,
eszközök, technikák.
Színismeretek összefoglaló
áttekintése: hideg-meleg vagy
hőfokkontraszt, sötét-világos
vagy fény-árnyék kontraszt,
minőségi kontraszt (tiszta szín
fehérrel való törésével),
mennyiségi kontraszt
Színek: hideg, meleg,
sötét, világos
megkülönböztetésére
legyen képes. Ismerje
az alap- és főszíneket.
23
(a színek képen belüli
szerepeltetésében), kiegészítő
vagy komplementer
színkontraszt (vörös-zöld, kék-
narancs, sárga-ibolya).
A hattagú és a tizenkét tagú
színkör.
Ismeretszerzés.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
Művészeti technikák.
Vizuális minőségek
ismerete, használata.
A technikák bemutatása
lehetőség szerint valódi
tárgyakon: falfestmény,
fafaragás, zománc.
A vizualitás nyelvének
használatára legyen
képes.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
A fantázia fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
A verbális és vizuális
kifejezés kapcsolatának
tudatosítása.
A vizuális kifejezés
szókincsének gazdagítása.
Közvetlen tapasztalás útján
szerzett ismeretek.
Szépirodalmi
illusztrációk készítése
montázzsal.
Formaátírás, színváltozatok,
képi megszemélyesítés mon-
tázzsal (különleges lények,
különleges külsők).
Koncentráció: magyar.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
A fantázia fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
A vizuális kifejezés
szókincsének gazdagítása.
Közvetlen tapasztalás útján
szerzett ismeretek.
Képzettársítások.
Egyedi rajz,
sokszorosítógrafika.
Bevezetés a grafika műfajaiba.
Művészi példák nonfiguratív
részleteinek továbbrajzolása.
Tárgybábok tervezése
használati tárgyak
leképezéseinek felhasz-
nálásával.
A művészettel való
élményszerű találkozás, a
látvány élvezetének
kialakítása.
A beszédkészség, szóbeli
szövegalkotás fejlesztése.
Műalkotások elemzése,
tetszésnyilvánítás
indoklása.
Vizuális szimbólumok.
Természeti látványok,
hétköznapi képek és
természetet ábrázoló
műalkotások.
Alapvető vizuális
szimbólumok.
Különleges lények, melyek
több lény tulajdonságait
egyesítik: griff, sellő, szfinx,
kentaur.
Műalkotásokról
néhány mondatos
vélemény előadására
legyen képes.
A belső képzetek
gazdagítása.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
A vizuális kifejezés
szókincsének gazdagítása.
Tárgyak jellemző
nézetei a térbeliség
megfigyelésével.
Nézőpont takarás,
lejjebb-feljebb. Térbeli
helyzet.
Lépték.
Világos alapon körbeforgatott
állatszobrok megfigyelése,
árnyékuk változása.
Óriás leszek, Vonallá
soványodom –
árnyékkísérletek a napfényes
iskolaudvaron, sportpályán.
(A bábkészítéssel
összefüggésben.)
24
2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA
Fejlesztési feladatok Tananyag
Ajánlott
tevékenységformák
Módszertani javaslatok
Továbbhaladás
feltételei
A konstruálóképesség
fejlesztése.
A manuális készség
fejlesztése.
Az alkotóképesség
fejlesztése.
Bábkészítés. Óriásbábok készítése papírból,
egész alakos emberi figurák,
túldimenzionált méretű,
parányi lények (pl.: rovarok).
A kreativitás fejlesztése.
Ismeretszerzés.
Ékszerkészítés.
Fonás, madzagszövés,
gyöngyfűzés.
ÖKO:Természetes
anyagok használata az
ékszer készítéshez.
Mi mindenből készülhet
ékszer? – anyaglehetőségek az
igazgyöngytől az elefántfűig.
Jeltárgyak: karikagyűrű, párta,
széki kalap stb.
A fantázia fejlesztése. Az alkotóképesség
fejlesztése. A manuális készség
fejlesztése.
A nemzeti azonosságtudat
tartalmának gazdagítása,
ismerkedés más nemzetek
és etnikai kisebbségek
kultúrájával,
néphagyományaival. Az
etikai normák iránti
fogékonyság és az
értékőrző magatartás
fejlesztése.
Egyéni igények, stílus és
hagyomány.
Testek és sík formák
összeépítése, újak
alakítása.
Varázserejű, sokfunkciós
tárgyak készítése különleges
küldetésekhez: mindent látó
nagyító, távolbalátó sisak
rostéllyal, útjelzők, iránytűk.
Különböző kultúrák
gyöngyfűzési, gyöngyszövési
jellegzetességei.
Lehetőségek: színnel,
formával, számossággal
operáló vizuális ritmusok
kialakítása a kétágú
gyöngyfűzesek egyéni útjain.
Testékszerek, testfestések,
divatjelenségek és ezek
eredete.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
Közvetlen tapasztalás útján
szerzett ismeretek.
A vizuális kifejezés
szókincsének gyarapítása.
Az építészet
kifejezőeszközei: méret,
tömeg, tagoltság, anyag,
környezet.
ÖKO::A természet és az
építészet viszonya.
Természetbarát ,
anyagok felhasználása
az építkezéseknél.
Természetes és organikus
formák, valamint épületek
megfigyelésével jellegzetes
népi építészeti példák,
épülettípusok.
Agyagvár részeinek
elkészítése páros, ill.
csoportmunkában, a részek
középkori várossá illesztése,
terepviszonyok, tereptárgyak
elhelyezése (lehetőleg külső
térben).
Rajzos épülettervek az
agyagvárhoz.
25
3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
Fejlesztési feladatok Tananyag
Ajánlott
tevékenységformák
Módszertani javaslatok
Továbbhaladás
feltételei
A kooperáció fejlesztése.
A fantázia fejlesztése.
A térbeli tájékozódás
fejlesztése.
A vizuális
kifejezőképesség
fejlesztése.
Térképrajzolás. Külső térbe készített közös
város térképe és
továbbgondolása társasjátékká
megadott szabályok alapján.
Alapfokú
térképismeret.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
A vizuális memória
fejlesztése.
A beszédkészség, szóbeli
szövegalkotás fejlesztése.
Ismeretszerzés.
Plakát és betű.
Kép és szöveg.
ÖKO:
Természetvédelem-mel
kapcsolatos plakátok
készítése..
Példák a plakát történetéből.
A figyelemfelkeltés eszközei a
plakátokon.
Beszélgetések a plakátokról:
milyen típusai vannak (csak
szöveges, kép és szöveg
együtt, közérdekű plakátok –
pl. eboltásra felhívás,
kulturális hirdetések,
árureklámok stb.).
Melyik plakát kinek szól? (Ki
a célközönség?)
A kooperáció fejlesztése.
Az empátia fejlesztése.
A megfigyelőképesség
fejlesztése.
A vizuális
kifejezőképesség
fejlesztése.
Tárgykészítést, új
technikát bemutató
ábrasorok értelmezése.
Egyszerűen kivitelezhető,
alacsony eszközigényű
munkák lépéseinek megfejtése
és követése a kész tárgyig,
páros munkában.
Egymás tanítása magyarázó
rajzok utasításainak
kiegészítéseivel.
Képes legyen
ábrasorok
leolvasására,
értelmezésére.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN
a) Életkorának megfelelően képes az alkotó, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok
értelmezésére.
b) Képes a tantervben meghatározott alkotási tevékenységek közül legalább a következőkre:
élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; egy
tárgy modell utáni ábrázolása, jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.
c) Képes az újként megismert anyagok és eszközök tekintetében az alkotó tevékenységnek
megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználatra.
d) Alkotó tevékenysége során képes a legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és
irányok, illetve komponálási módok használatára, ezeket az ismereteit látványok,
műalkotások olvasásába is be tudja építeni.
e) Felismeri a szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti
különbségeket (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép).
26
f) Korának megfelelően képes látványok, műalkotások néhány perces szemlélésére és
megfigyeléseinek, gondolatainak, érzéseinek elmondására a tantervben meghatározott
legfontosabb fogalmak használatával.
g) Színtani ismerete kiterjed az alapszínek, fő és mellékszínek, hideg-meleg és kiegészítő
színek ismeretére.
A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ
A rajzórai munka során kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, a tanulók
fejlődését segítő formatív értékelésnek, a biztatásnak, a fejlődést segítő kritikai
észrevételeknek. Ez szinte kizárólag szóbeli, de a tanár gesztusai, mimikája is fontos tényező
lehet. Lényeges, hogy a gyerekek megőrizzék a kezdeti motiváltságot, hogy örömteli legyen
számukra az alkotás, hogy „játszva tanuljanak”.
A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de már a kezdeti szakaszban kérjük ki a tanulók
véleményét is munkáikról.
A tanulói munka év végi szummatív értékelése a munkafolyamat (a fejlődés) és a „végső
produkció” (az aktuális teljesítmény) alapján történhet. Az értékelés a tanuló aktuális
teljesítményét, fejlettségét veti össze az elvárható, a kívánatos normákkal, fejlettségi
kritériumokkal. Erre vonatkozóan a Továbbhaladás feltételei adnak támpontot az értékelést
végző tanítónak. Az értékelés akkor éri el célját, ha segíti a tanulókat a velük szemben
támasztott követelmények megértésében, esetleges hibáik, hiányosságaik javításában,
önmaguk fejlesztésében.
TANKÖNYV JAVASLAT
A képzelet világa 1., 2., 3., 4. osztályosok részére
A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES TANESZKÖZÖK ÉS EGYÉB
FELTÉTELEK
Rajztábla rajzlap grafitceruzák akvarellfesték tempera (vagy akril) festék ecsetek
tus rajztoll filctoll pittkréta rajzszén Fixatív agyag mintázófa olló papírvágó
kés papírragasztó triplex karton hullámkarton lemez pauszpapír vizes alapú linó-
nyomó festék festékező gumihenger.
Feltétlenül szükséges: Jól megvilágított (lehetőleg természetes fénnyel) tanterem, vízvétel
lehetősége, elsötétítés lehetősége; az eszközök anyagok tárolásához zárható szekrény;
diavetítő vagy projektor; reprodukciók, művészeti könyvek, folyóiratok, diasorozatok.
Mesterséges formák (mértani testek, kézműves és ipari formál). Természetes formák
(termések, ágak, gyökerek stb.)
Továbbá a lehetőségek függvényében: videólejátszó + monitor; digitális fényképezőgép,
fényképezőgép-állvány, számítógép, printer, szkenner,CD lejátszó,