Evelyn James loves her job as a marketing consultant. She enjoys it so much that when she's sent to London on New Year's Eve to meet with client, Liam, she doesn't bat an eye.
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
RAELYNN BLUE
A A nn g goo l l r r ó ó z zs s a a
Fordította: Alysia
A rohanó taxik, az emeletes buszok morajlása és az ezek után
rikoltozó gyalogosok fojtott lármája magához térítette
ideltolódástól szenved lelkét. Evelyn alig hitte el, hogy újra
Londonban van.
Lelkesedés cikázott végig a brén. A túlzsúfolt város
sajátos zenéjével, étvágyerjeszt illataival, és hvös
levegjével üdvözölte t. Az alkony pírját ragyogó csillagok és
fényes neonjelzések tarkították.
Külföldön, szilveszter éjjelén. Megcsípte magát és
elfintorodott. Igen, ébren volt. IGEN!
– Maga Miss James? Miss Evelyn James?
– A mély, rezonáló hang szinte meglepetésként
érte, mert a zajos hely ellenére is hallotta. Libabr jelent meg
Evelyn karján, mellkasán, egészen le a háromszögig a combjai
találkozásánál, mely bizseregni kezdett. Csak egy férfi volt rá
ilyen hatással.
Liam Teutorigos, a Tudor Városi Ruházat tulajdonosa
– és az ügyfele. Átható, kék tekintete a szívéig
hatolt, felmelegítve t belül a csíps Londoni szél ellenére.
Ébenfekete pantallójában, ropogósra vasalt, elefántcsontszín
ingében és szemébe hulló, csokoládébarna hajával lélegzetelállító
volt, mint mindig. – Abbahagynád ezt a hálószobás
tekintetet? – csattant fel.
– Ó, bizonyára örülsz, hogy látsz? –
mosolyodott el önelégülten Liam. Fertz és szexi, akár akarta, akár
nem, akkor is beindította t a férfi. A köztük lév kémia
félreérthetetlen és tagadhatatlan volt találkozásuk pillanatától
kezdden. – Nem hagyhattad volna, hogy fogjak
egy taxit a hotelig? Már
utaztam azeltt Heathrow-ba. – Karját összefonta a
mellkasa eltt, hagyva, hogy a bröndje a csípjéhez dljön. Dudák
harsogtak a fényes, fekete sportkocsira, mely elállta a
forgalmat. – Te jó ég, ez a
tiéd?
Úgy pillantott hátra, mintha nem lenne benne biztos.
– Naná. A lány a kocsi felé indult, mieltt
még az emberek hívják a
rendrséget. Maga után húzva a bröndjét ügyesen kikerülte a
férfi kísérleteit, hogy elvegye tle. A fenébe azzal, hogy úriember
akar lenni. Bemászott az anyósülésre, de még eltte hülyét csinált
magából azzal, hogy a rossz oldalon akart
beszállni – nos, nem a rossz oldalon,
hanem
csomagolt, vágott rózsák. Az illatuk elnyomta a fényezett fa, és a
rugalmas, új br szokásos szagát. – Mit
keresel itt? – kérdezte, ahogy Liam lehajtott a
sportkocsival a
járdáról. – Nem egyértelm? Azért
jöttem, hogy felvegyelek. – Nem egy
zacskó áru vagyok, és nem is valami küldemény.
– Minden bizonnyal
nem – mondta. – Egy angol rózsa
vagy. – Most már virágüzletet
is nyitottál? – kérdezte.
– Természetesen nem. Az mind a tiéd
– felelte a férfi. A lány szája tátva maradt.
– Azta.
Liam vállat vont. – Hiányoztál, angol rózsám. A
lány felnevetett. A férfi elször kilenc hónappal ezeltt hívta
t
Londonba, hogy megvitassák az üzleti tervét. Aztán felbérelte a
lány amerikai üzletcégét, a CAKE-et, hogy foglalkozzanak a
ruhakollekciójának dél -amerikai kampányával. Gyakran
repültek, videótelefonáltak, üzeneteket váltottak és hívták
egymást. A férfi lett a CAKE legfbb ügyfele, így a fnöke nem
hezitált t visszaküldeni Londonba.
– Be kell fejeznem a nyári kollekció kampányát,
vagy Mr. Silver megbíz valaki mást – mondta a lány,
ahogy elsuhant mellettük London városa.
Liam felé fordította lenygözen kék szemét és önelégülten
elmosolyodott. – Szilveszter éjjel van. Nem
fogunk a munkáról beszélni.
– Szóval, mit fogunk csinálni? – Szíve
hevesen vert, tenyere izzadt a
***
De ami miatt igazán elakadt a lélegzete, ami igazán megérintette és
elnyomott minden légzésre tett erfeszítést, ott feküdt mellette. A
férfi behajlított, izmos karja birtoklón simult a combjára,
mintha azt mondaná, enyém – még álmában is
eltulajdonítja. Emiatt esett le az álla és kezdett úgy száguldani a
szíve, mint egy tehervonat, mikor felébredt. A meztelen Liam, ahogy
haja szétterül a fehér párnákon, napbarnított, izmos teste, mely
itt-ott kilógott a takarók alól. Mindezek olyan hatással voltak rá,
hogy alig kapott levegt. Behunyta a szemét és kényszerítette magát
arra, hogy beszívja az oxigént, majd lassan újra kinyitotta.
Igen.
Liam még mindig ott volt. Francba. Minden szent nevére, hogy
bújhatott végül ágyba Liammel –
megint?
Evelyn hangosan felsóhajtott, majd taszított egyet a karon, mely
elzárta a menekülés útját. Minden alkalommal, mikor megmozdult, a
férfi szorítása ersebb lett, mintha azt mondaná: Nem engedlek
el.
Csupán néhány órája mondta ki ezeket a bizonyos szavakat,
mikor kimerülten álomba zuhantak, de nem gondolta, hogy valóban
komolyan is gondolta. Csinálták k ezt már az eltt is, de mindig
alkalomszeren. Szóval mire ez a ragaszkodás?
A legutóbbi alkalommal megígérte magának, hogy az lesz az
ut olsó
alkalom. Megrázta a fejét. Valami ebben a vonzó britben csapdába
ejtette a józan eszét és több gallonnyi feromonba merítette,
valamint csupasz, nyers vágyba. Nem fog érte bocsánatot kérni.
Megérdemelte a jó szexet, Liam pedig ezt
nyújtotta.
Most viszont mennie kellett.
– Mozdulj – mondta, sokkal
erélyesebben, mint ahogy valójában érezte. Az ajka lehet, hogy
kimondta a szavakat, de a benne tanyázó tz azt akarta, hogy a férfi
egy újabb rétegnyi testht tegyen saját gyl vágyaira.
Egek, hogy tehette ezt megint? Tegyél lóvá egyszer…
– Nem – motyogta Liam
álmában. Megint taszított egyet a karján.
– Engedj felkelni. Most.
– Nem, Evie. Feküdj még néhány percet.
– Akkor szép kis aranyzuhanyban lesz
részed…
***
Liam lenyelte annak maradékát, amit mondani szándékozott. A szoba
túlfelében a kandalló lángja már alig pislákolt, úgy zümmögött,
mint a türelme. Evelyn gyakori látogatásai Londonba nagy izgalmat
okoztak. Elhalasztotta a munkáját, csak hogy láthassa.
Elrepült a szuper-izzasztó Észak -Karolinába, hogy találkozzon
a fnökével. Liam ruhakollekciója tetszett a délvidéki amerikai
városoknak.
De Evelyn – bár az Államokban született, egy
rózsa volt. Gyönyör, barátságos és törékeny. Olyan
kisugárzása volt, mely mindenkit rávett, hogy azt tegye, amit akar.
Másrészrl azonban a puha, de kemény küls alatt létezett egy
bizonyos elidegenedés és magányosság, mely a férfit kísértette.
Érzelmek, melyeket sóvárogva rendbe akart hozni. Mikor nevetett
vagy mosolygott, Evie megnyílt, akár egy rózsa, kisugározva a
körülötte lévkre édességét. Elkezdett rá úgy hivatkozni, mint az
rózsája.
Bárcsak adna nekik egy esélyt. A lány ujjával körberajzolta a
jobb bicepszén lév tetoválást. A rózsa
belül egy kisebb, fehér rózsát tartalmazott. A lány
elmosolyodott. – Egyesített rózsa.
– Nem, szerelmem. Az Egyesülés
Rózsája. A lány felhorkant. – Mi?
Elvigyorodott az elutasításon. A tapintatlan kíváncsiságtól
ragyogott mézbarna szeme. Igen. A találkozásuk napján ráébredt,
hogy nem is élt igazán addig, míg a lány rá nem pillantott. Csak
akkor és csakis akkor világította meg életét a jelentés, szándék és
fény. – Az Egyesülés Rózsája Anglia
címer - jelképe. Néha úgy nevezik,
hogy Tudor Rózsa – magyarázta. Élvezte, ahogy a lány
ujjai láthatatlan vonalakat rajzolnak a tetoválására.
– … Vagy úgy, hogy Angol Rózsa.
– Néha igen. – Liam jutalomként
egy gyors csókot nyomott az
arcára. – A vezetéknevem a Tudor latinosított
változata. – Tudor? Mint VIII. Henrik?
– Kezét a férfi karja alá csúsztatta,
felemelte és a válla köré fonta. A kíváncsiságtól kissé érdes lett
a hangja.
– Szeretnél még egy menetet?
A lány hozzá simult és egyik lábát átvetette a férfi combján.
– El vagyok havazva. Le kell zuhanyoznom, aztán mennem
kell. – Maradj. – Liam
kényszerítette a hangját, hogy nyugodt maradjon,
összeszedett, de minden erfeszítésére szüksége volt, hogy ne
kiáltson fel mérgében.
A lány ránézett. Tessék! A túláradó rajongás a szemében
ellentmondott a szándékainak. – Mennem
kell.
– Szilveszter van – mondta, és
észrevette, hogy megemelkedett a hangja a szó hallatán.
– Majd holnap dolgozunk.
– Mr. Silver egyértelm volt. Meg kell csinálnom a
tavaszi ruhakollekció reklámját, vagy többé nem utazhatok.
– Evie nem nézett rá. Úgy érezte, mintha a nap
eltnt volna egy halom felh mögött. – Miért
nem tudod elfogadni, hogy összetartozunk? –
Tökéletesek
voltak együtt. A lány felkapta a fejét.
– Mi?
– Nem csak egy alkalmi szex partner vagyok.
– Nem, ez nem ilyen. – Eve-nek
elakadt a lélegzete és a férfi vállába
temette az arcát. Érezte, hogyan remeg mellette. Máris bevéste
magát a férfi lényébe. Ez csak egy újabb réteg volt.
pedig élvezte. – Akkor mondd el nekem,
milyen? – kérdezte halkan.
– Én… Nekem ki kell mennem a mosdóba.
– Nem várta meg, míg a
férfi válaszol, hanem végigkúszott az ágyon, míg a lába le nem ért
a márványozott padlóra.
Liam sajgó büszkeséggel figyelte, ahogy eltnik a fürdszobában. A
lány megolvasztotta kemény határait, és hatalmas lyukakat ütött
érzelmi védvonalába. Nem kezdhet új évet anélkül, hogy a lány ne
tudná meg, hogyan érez iránta igazából. Higgadtan, szinte egykedven
játszott világjáró kapcsolatukban. Ma este mindent el fog mondani
neki. Az ágy mellett ott várt az eljegyzési gyr.
Igen, ennyire komoly volt.
***
A legtöbb hotel, amiben Evelyn megszállt londoni tartózkodása alatt
,
zsúfolt kis doboz volt. De ez a lakosztály, nos, olyan volt, akár
egy kastély. Hatalmas és dekadens, a hely bizonyára több ezer
fontba kerülhetett. Még a fürdszoba is ragyogott.
Nem rejtzhetett az igazság ell. Hagyta, hogy megrepedezzenek a
falai. Liam nem volt egy éve az alkalmi fiúja. Ez hirtelen történt.
Az els találkozásuk után Evelynt
legyzte lezser, fesztelen és brit hencegése. A munkája miatt az
egész világban megfordult. Ez nem adott neki idt a hosszú
kapcsolatokra.
Vagyis semmilyenre. Két óra múlva egy új év kezddik számára. A
zuhanyból robajló
vízsugár ömlött ki, miután megengedte a csapot. Ahogy becsusszant a
vízsugár alá, azon töprengett, vajon hogyan távozhatna
leghatékonyabban, hogy visszatérhessen a folyó túloldalán
lév
kabinszer szobájába. Nem mintha annyira menni akart volna, de minél
tovább maradt Liammel, annál nehezebb volt elválnia tle.
Észak - Karolinában élt. A férfi itt élt a tó
túloldalán. A videótelefonálás ellenére nem bonyolódott távolsági
kapcsolatokba. Az túl bonyolult. – Túl
sokat gondolkozol – vádaskodott Liam. A lány
ugrott egyet. – Megijesztettél
– biggyesztette le a száját, kezét hevesen
kalapáló
szívére szorította. – Te pedig túl sokat
aggódsz.
A vád végigsiklott nedves, szappanos testén. A férfi nagy, puha
keze a hasára simult, körkörös mozdulatával éles, nyilalló érzést
keltett egyenesen a csiklójában. Feltüzelte, lüktetett a vágytól.
Liam csak még jobban fokozta a testében a meleget minden
egyes szirompuhaságú csókkal, amit a vállára nyomott. Ajka cuppant
átnedvesedett brén. A férfi ajka felfelé kúszott a nyakán, majd
vissza. Nagyon jó illata volt – szantálfa és szex
keveredve az levendula illatú szappanjával. Liam kemény testéhez
húzta t – acélkeménységéhez.
– Te pedig nem gondolkozol eleget
– felelte neki, egy hullám futott
végig rajta. Csapdába esve a masszírozó zuhany és ers, vastag
farka között,
hüvelykujja és mutatóujja között. Minden egyes húzástól
lábujjhegyre kellett állnia. A férfi farka végigsiklott a fenekén,
nyögést préselve ki belle. Lélegzetének melegétl végigfutott
rajta a hideg. Átvették felette az uralmat a reflexek, keze kinyúlt
és valami szilárd után kapott. A zuhanyzó csempézett borításán
landoltak. Liam felemelte a lány lábát, és kezét végigfuttatta a
vádliján, fel egészen combjának fels feléig. A hátát harapdálta. A
víz továbbra is zúdult rájuk, de Evelynt már átkozottul nem
érdekelte. – Olyan elképeszt illatod van
– morogta Liam néhány vad csók
között. Kezét a lány hajába temette, belemarkolt, a lány ettl
csak
izgatottabb, csiklója még nedvesebb lett. Imádta, mikor a férfi
belefeledkezett az egyesülésükbe. Kétségei semmivé váltak
rjít vágyának tüzében. Mind eltnt Liam ajkainak rohamában. Lenyúlt,
hogy enyhítse éget sóvárgását. Folyamatos, körkörös mozdulatokkal
simogatta szerelmi gombját, közben résnyire szkölt szemekkel a
férfira nézett, aki lángra lobbantotta a vágyait.
Liam belecsusszant nedves melegébe, Evelyn pedig megremegett
hosszától. Puncija mohón szorította körbe a férfit. Körül zárta t
bels izmaival, és mérhetetlen gyönyör futott végig Evelyn testén a
férfi minden egyes döfésével.
– Igen! – Fejét hátra vetette az
extázis hatására. Olyan hihetetlen érzés volt. Olyan vastag,
olyan hosszú, annyira
kitöltötte, Liam farka otthon volt benne. Liam oldalra billentette
a fejét és megharapta a nyakát. Fogai szúrása forró brén újabb
gyönyör - örvénybe taszította a lányt. Melleivel a nedves
csempéhez nyomva, kihegyesedett bimbója megnedvesítve és
érzékenyen, túlterheltek voltak az érzékei. A férfi húzta az idt,
farkát ki- be húzogatta, duzzadt hegyével húzva a lány agyát.
Halvány rózsaszín, mint egy virág szirma, végigsimított vele
duzzadt csiklóján, mieltt újra elmerült volna barlangjában.
Egek, a férfi aztán tudta, hogyan töltse ki és késztesse
sóhajra.
Megértette minden mély döféssel, minden szellemes megjegyzéssel a
telefonon, a szívéig hatolt.
– Evie – suttogta Liam és
elengedte a haját. Úgy mondta ki a nevét, mint egy imát,
mintha minden alkalomma l
meg lenne áldva, mikor kiejti. Kezét lecsúsztatta a csípjére.
Egyhelyben tartotta t a zuhany nedves csempéjének támaszkodva.
Ráadásul ez kitn pozíció volt a behatolásra. Tempója gyorsult, és
Evelyn felnyögött, ahogy az testének zúgása is felzárkózott hozzá.
Édes isten! Nyögéseikkel és kiáltásaikkal társulva, nedves
testük csattogása visszhangot vert a zuhanyzóban. A benne lév
zrzavar feloldódott.
Addig folytatták ezt, míg el nem fogyott a meleg víz.
– Evie – kiáltotta Liam,
szorítása ersödött a lány csípjén, ahogy
vágya elhatalmasodott rajta. – Élvezz! El!
Nekem!
– Még – könyörgött a lány, orgazmusa
lassan kiteljesedett. – Liam! Elérte a csúcsot. A
csempébe kapaszkodva sikoltott egyet a
gyönyörtl. Képtelen volt benn tartani és igazából rohadtul nem
érdekelte. Mögötte Liam tovább folytatta nyaktör tempóját. Az
utórezgések végig futottak rajta, percekkel késbb pedig Liam is
elengedett egy mordulással. Szorítása egyhelyben tartotta a lányt,
nem fájdalmasan, de nem engedte el.
A lány gyönyörének hangja lassan elhalt; Evelyn hátra trte nedves
haját. Pont az eltt, hogy Liamnek sikerült elakasztania a
lélegzetét és elérnie, hogy még többre sóvárogjon.
A hideg víztl felsikoltott. Liam köré fonta a karját, majd félre
vonta t a vízsugár alól, hátát a hideg permet felé fordította.
Gyengéden megcsókolta a lány fülét. –
Szóval, vettem a bátorságot, és rendeltem szobaszervizt.
Rendeltem abból az ír vörös sörbl, amit úgy szeretsz, valamint
ínyenc burgert szalonnával.
A lány válla meggörnyedt, kerülte a pillantását. –
Tudnál adni egy percet?
– Persze – felelte a férfi, és
elhagyta a fürdszobát.
***
tépni a törölközt. Most egyenes, göndör fürtjei az arcába
hullottak, takarva ell az arckifejezését.
– Miért mész el? Jó okot akart. Nem kellett
sehol lenniük. Szilveszter éjjel volt.
Minden alkalommal, mikor a lány elment, magával vitt egy darabot a
szívébl. Egyetlen másik n sem bukkant fel a radarján. Londont
elöntötték a csinosabbnál csinosabb dolgok, de egyik se volt olyan,
mint Evelyn, t a közmondásos szénakazalban, üres emberek. És, mint
az a t – egyedi és ragyogó – Evelyn a szívébe
szúrt, pedig vérzett érte a szerelemtl.
– Nem maradhatok.
Átszelte a köztük lév távolságot. – Miért?
A lány behunyta a szemét, majd lassan kinyitotta. – Mit
akarsz
tlem, Liam? Egy teljes kontinenssel távolabb élek. Nem maradhatok
csak úgy… – Ssss –
suttogta és átkarolta. Egy csókkal hallgattatta el. Aztán a
csók elmélyült, ezzel jobban hozzáférhetett a lány édességéhez. Nem
tetszett neki a hangjában cseng félelem. Rettegett. Félt szeretni
t.
Ez csak még jobban ersítette szomját. Nem tudja csökkenteni az
iránta érzett vágyát. Úgy sóvárgott a lányra, mint más egy jó
borra, de ez több volt, mint egyszer nemi vágy. Evie egy teljes
életet megváltoztató élmény volt számára.
– Hadd legyek szinte. Szilveszter éjjel van. Nem
akarok egy újabb
évet kezdeni nélküled. – Micsoda?
– Úgy meredt az arcára, mintha valami idegen
nyelven
beszélt volna. – Szeretlek, Evelyn,
az én Angol Rózsám – vallotta be.
– Tudom,
hogy szeretsz. Ne hagyd, hogy a félelem szétszakítson minket.
– Szeretsz? – A lány a
homlokára tette a kezét és kényeskedve
elvigyorodott. – Most csak tréfálsz,
ugye?
– Jobban ismersz annál. – A férfi a
fiókhoz ment és elvette a bársonydobozt. Evelyn tágra nyílt
szemekkel figyelte, ahogy letérdelt elé. – Légy a
feleségem.
Hitetlenség ült ki a lány arcára. Könnyek gyltek a szemében.
– Most komolyan mondod?
– Szeretsz.
– Igen.
A férfi átölelte, pedig hagyta. A digitális órán az világított,
hogy 11:59 volt. – Tíz másodperc múlva új év
kezddik. Azt szeretném, ha az enyém lennél. Mondd, hogy az
leszel.
A lány az arcát kutatta. – 10, 9, 8, 7, 6…
– számolt halkan Liam, kezébe szorítva a gyrs
dobozt.
– Az leszek – mondta a lány.
– Igen. Liam mellkasában engedett a szorítás. A lány
szerette! Ujjára
csúsztatta a gyrt. – Boldog újévet!
– suttogta, beleharapott a lány fülébe, majd a
fülcimpájába. Gyengéden megszívta, és azt suttogta. –
Menjünk, ünnepeljünk.