Racsko Réka: Az információs műveltség szerepe és a digitális kompetencia fejlesztési lehetőségei: elvárások és eredmények hazai és nemzetközi viszonylatban

AZ INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG SZEREPE ÉS A DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSI

LEHETŐSÉGEI: ELVÁRÁSOK ÉS EREDMÉNYEK

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI VISZONYLATBAN

Racsko Réka

Eszterházy Károly Főiskola, Neveléstudományi Doktori Iskola,

Elektronikus tanulási környezetek alprogram

2.évfolyam

„…napjaink problémája nem az,

hogy a kívánt információ létezik,

hanem az, hogy képesek vagyunk-e

megtalálni és okosan használni.”Magyar Gábor

In: KISZL Péter , A jövő információbrókerei: könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozói tevékenységre. Információból üzleti érték. – MIBE, Budapest 2006. p. 67

Tartalom1. Trendek

2. A fogalmak tisztázása• Kommunikációs képességek konstellációja• Information literacy- információs műveltség• Digitális műveltség• Digitális kompetencia

3. Fejlesztési alternatívák-szervezetek• NFIL –National Forum On Information Literacy• The Framework for 21st Century Learning - A 21. századi tanulás keretrendszere • Project Information Literacy (PIL) - Információs Műveltség Projekt• DigComp 2013• Magyarország-Nat, Kerettanterv, NIT 2013

4. Digitális állampolgárság• ISTE kompetenciarendszer• A hazai modell

5. Konklúziók

TRENDEK

Az információtermelődés számokban2012 2013

http://www.siliconrepublic.com/new-media/item/33702-what-happens-on-the-internehttp://mashable.com/2012/06/22/data-created-every-minute/

http://www.labnol.org/internet/periodic-table-of-the-internet/5420/

FOGALMAK TISZTÁZÁSA

Szerepe a 21. században „Nem idézhetjük eleget az UNESCO szakértőinek véleményét, mely szerint az információs műveltség lehetővé teszi, hogy információkhoz jussunk egészségünkről, környezetünkről, oktatásunkról és munkánkról.

Az információs műveltséget tehát be kell építeni az alapfokú, a középfokú és a felsőoktatás tanterveibe, valamint az információs, továbbá az oktatási és egészségügyi szakemberek képzésébe.”

(Thematic debate, 2005)

Idézi

Koltay Tibor (2007a): Információs műveltség: fogalmak, mítoszok, kommunikáció

In: Iskolakultúra, 11-12. sz., 121. p.

A kommunikációs képességek konstellációja

Forrás: Catts, Ralph-Lau, Jesus( 2008): Towards Information Literacy Indicators: Conceptual framework paper. UNESCO : Paris p. 18. http://www.uis.unesco.org/Library/Documents/wp08_InfoLit_en.pdf

„Information literacy”Paul Zurkowski, 1974.• információs műveltség• információs kultúra• információs írástudás• információs kompetencia• információs készség• információs jártasság

Forrás: Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 11.

Az információs műveltség fogalom meghatározásai

Szerzők Az információs műveltség fogalom tartalmi elemei

Zurkowsky, 1974Az információs eszközök használata révén az olyan alapkompetenciák, mint az írás, olvasás, számolás kiegészülnek az információs írástudással.

Howie, 1989

Az írás, olvasás és számolás alapkompetenciák kiegészülnek a vizuális formanyelv kezelését lehetővé tevő, az információkörnyezettel való kétirányú kapcsolattartást biztosító kommunikációs, és a megszerzett információk helyes és célirányos feldolgozását rutinszerűen lehetővé tevő gondolati-logikai szerkezetek birtoklását jelentő alapkészségekkel.

ALA, 1989Az egyén felismeri, mikor van szüksége információra, ismeri az információ szervezőelveit, megtanulta, hogyan kell tanulni, miként lehet az információt használni.

Melucci, 1994Az üzenetek, információk csak akkor értelmezhetők, ha rendelkezünk az értelmezéshez szükséges kóddal.

Báthory, 1997Kulturális eszköztudás, amelynek lényege az önálló tanulás eszközeinek ismerete és használata.

Rockman, 2004A tartalomra és a kommunikációra összpontosít, előtérbe helyezve a szerzőiséget és a megszerzett információk szervezését.

Bundy, 2004

Az információs műveltségnek alapfeltétele a számítógépes műveltség. A felhasználó rendelkezik a számítógép eszközként való használatának képességével, és képes arra, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközökhöz kreatív módon, ugyanakkor kritikusan álljon.

Wallis, 2006Az információs írástudás legfontosabb eleme a kritikus gondolkodás, csak azt követik az információtechnológiai készségek. Forrás: Herzog Csilla

Forrás: Herzog Csilla (2012): A médiaműveltség és a médiahasználat vizsgálata a 14–18 éves tanulók körében. SzTE. BTK. Neveléstudományi Doktori Iskola. PhD-értekezés.

Az információs műveltség modelljeiACRL 2000

(Association of College and Research Libraries) modellje

Az információs műveltség és kompetencia követelményrendszere a felsőoktatásban:

felismerés, keresés, értékelés, használat és etikai/jogi kérdések.

Big6 modell1. a feladat meghatározása,

2. információs stratégia választása,

3. keresés, hozzáférés,

4. az információ hasznosítása, alkalmazása,

5. szintézis,

6. értékelés.

5A modellAsking ? kérdezés,

Accessing -- hozzáférés a releváns információkhoz,

Analyzing -- a keresett információk elemzése, Applying -- az információk alkalmazása a feladatmegoldásban,

Assessing -- a végeredmény értékelése a folyamatban.

Az információs műveltség hét arca modell:

1. az IT fogalma az IKT használatának készsége. 2. információs források és használatuk,

3. az információ problémamegoldó használata; új szituációkban, döntéshozatalban,

4. információs kontroll; menedzsment,

5. ismeretszervezés; a hasznosítás szempontja, 6. ismeretek tágítása: új ismeretekké alakítás,

7. bölcsesség: az alkalmazás személyes garanciája.

Digitális műveltség• Az Európai Bizottság jelentésének munkadefiníciója a

következő: a digitális műveltség mindazoknak a jártasságoknak az összessége, amelyek a digitális kompetencia megszerzéséhez szükségesek.

Digitális műveltség EurópábanIn: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 56. évfolyam (2009) 6. szám.

 EU intézkedések:• Riga Ministerial Declaration (2006)

2010-re felére csökkentik Európában a szakadékot a digitális műveltség területén az EU-átlag és a hátrányos helyzetű csoportok között

• eEurope Action Planaz eLearning és az eSkills programok a politikai agenda részévé váltak (később az előbbi határozottan fel is vállalta a digitális műveltség promócióját),

• a Lisszaboni Agenda politikai szintű beavatkozás kulcsterületévé tette a digitális műveltséget

• EU 2020digitális menetrend

Digitális írástudás• Gilster (1997) majd, Allan Martin (2006) meghatározza a digitális

írástudás fogalmát.• Tudatosság, beállítódás és képességek olyan együttese, amely

lehetővé teszi, hogy:- megfelelően használjuk a digitális eszközöket és intézményeket a

digitális források azonosítására, elérésére, kezelésére, integrálására, értékelésére és szintetizálására,

- továbbá új tudás és a médiamegnyilvánulások létrehozására- valamint arra, hogy másokkal kommunikáljunk és reflektáljunk erre a

folyamatra. Mindezt specifikus élethelyzetekben kontextusában tesszük, annak érdekében, hogy konstruktív tevékenységek váljanak lehetővé.

A digitális írástudás megszerzésének képessége két részből tevődik össze:

az elméleti ismeretek és az eszközhasználat elsajátításából. Gilster, P.: Digital literacy. New York, Wiley, 1997.

FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁKNemzetközi szervezet, projektek

NFIL –National Forum On Information Literacy

• A Nemzeti Fórum az információs műveltségért 1989-ben jött létre az American Library Association (ALA) Elnöki Bizottsága ajánlásai alapján információs műveltség szolgálatában.

• Az oktatási, a könyvtári, és az üzleti vezetők kijelentették, hogy nincs más változási lehetőség az amerikai társadalomban estében, mint az információs korban való megjelenés kihívása.

• Ma: az információs műveltség egy robusztus szervezete • 93 + nemzeti és nemzetközi szervezet dolgoznak együtt a különböző

szinteken,• A kritikus, 21. századi oktatási és munkaerő-fejlesztés koncepció terjesztése

érdekében a társadalom minden szegmensében.

http://infolit.org/

Október- az információs műveltség hónapja

• Barack Obama 2009-től az októbert a nemzet információs műveltségi hónapjának nyilvánította egyik kiáltványában:

• „[…] a modern demokratikus társadalom működéséhez nélkülözhetetlenek a tájékozott és művelt állampolgárok.”

• Fókusz: információs műveltségnek az oktatásban és a demokráciában játszott szerepe

• Hasonlóságot mutat az információs műveltségről és az élethosszig tartó tanulásról szóló Alexandriai Kiáltvánnyal (2005).

• Forrás:http://kithirlevel.hu/index.php?kh=az_informacios_muveltseg_honapja_--_oktoberig_meg_a_mi_konyvtaraink_is_felkeszulhetnek

• http://www.whitehouse.gov/the_press_office/Presidential-Proclamation-National-Information-Literacy-Awareness-Month%29

• http://archive.ifla.org/III/wsis/BeaconInfSoc.html%29

http://easybib.files.wordpress.com/2012/10/information-literacy_awarenessmonth.png

The Framework for 21st Century Learning – A 21. századi tanulás keretrendszere

• Egyesült Államok• K12 korosztály• Minden diáknak az Egyesült

Államokban szüksége van 21, századi készségekre és képességékre.

• 3R: Angol, olvasás vagy nyelvi művészet, a matematika, természettudomány, idegen nyelvek, az állampolgári ismeretek, a kormány, a gazdaság, a művészetek, a történelem, és földrajz

• 4 Cs: a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás, a kommunikáció, az együttműködés, és a kreativitás és az innováció.

http://www.p21.org/

Az Open University iKnow (Information and Knowledge at Work) projekt

• Cél:feltárja és megfogalmazza a 21. századi munkahelyeknél fontos információs műveltségi készségeket.

• A projekt során először hat alapvető kompetenciát határoztak meg:

1. a hatékony információkeresés képessége,

2. annak megértése, hogyan találhatjuk meg gyorsan és hatékonyan az információt,

3. miként mérhetjük a megtalált információ minőségét,

4. hogyan kezelhetünk nagy mennyiségű információt,

5. hogyan tegyük ezt jogszerűen a munkahelyen, valamint

6. miként legyünk naprakészek az információk segítségével.

Koltay Tibor: iKnow: információs készségek a 21. századi munkahelyen

http://kithirlevel.hu/index.php?kh=6_informaciokeresesi_kompetencia_a_munkahelyen

Project Information Literacy

Hallgatók motiválása az információkeresésbenEgyesült Államok

• Nyugat-Washingtoni Egyetem - Western Könyvtár • A szaktanszékekkel közösen kínálnak információs műveltségi

kurzusokat. • Ezek egy része a hallgatók tanulmányainak elejére esik, így a kutatás

módszereibe vezet be, míg mások éppen a tanulmányok zárásához kötődnek.

• Az ACRL-nek a felsőoktatási információs műveltségi készségekről szóló útmutatója régóta kiindulópontja a kurzusoknak.

• A könyvtár saját igényeihez igazította ezt a keretrendszert, kettébontva azt alsóbb és felső évfolyamok számára.

• Több mint 12 éve kínálják bevezető kurzusukat, folytonosan változó néven és tartalommal, de alapvetően azzal a céllal, hogy megtanítsák a hallgatókat az információkeresés alapjaira, szembesítve őket a könyvtár és az internet kínálta lehetőségekkel.

Dánia és a digitális írástudás helyzete• világhírű IT infrastruktúra• DE: az információ kritikai és innovatív használatában lemaradtak

• Több tanulmány is rámutat: tévedés, hogy a diákok bánni tudnak az IT-médiával és –platformokkal.

• Feladat: célratörően kell kialakítani a kritikai, kreatív és szelektív kompetenciáikat, és gyakorolniuk kell a gimnázium minden osztályában.

• A hagyományos gimnáziumi könyvtárakat és tanulási központokat át kell alakítani az iskola digitális forrásközpontjává, az ott dolgozó könyvtárosoknak pedig részt kell venniük a kompetencia-fejlesztésben

• Murányi L. A dán közoktatás a digitális írástudás felé http://kithirlevel.hu/index.php?kh=a_diakokat_es_a_konyvtarosokat_is_tanitani_kell_az_informacios_muveltsegre

Magyarország A kerettanterv -- kimaradó információs műveltség

•

Az informatika tantárgy lecsökkentett óraszámában nem lehetséges az előírt tartalmak megtanítása, a begyakorlásról és készséggé válásról, a kreatív, egyéni alkalmazásról nem is beszélve.

• A tanterv konkrét óraszámot ír elő a tantárgyon belül a könyvtári informatikára is,de a helyzet csak akkor megoldott, ha az iskola a szabadon felhasználható 10%-os időkeretéből további óraszámokat biztosít. (esélye: csekély)

• A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet előírja a Könyvtárpedagógiai program elkészítését, ennek megvalósulása -- így a könyvtárhasználati oktatás, a könyvtár, az információs műveltség kialakítása -- háttérbe szorulhat.

• Komoly hátrányba kerülnek leendő munkavállalóként is a diákok, hiszen olyan tudások, készségek, képességek fognak így hiányozni, ami már ma is alapvető elvárás a munkaerőpiacon.• A legnagyobb gond: a szakiskolákban - egyáltalán nincs informatika és irodalmi

oktatás, így könyvtárhasználati képzés sem! http://kerettanterv.ofi.hu/

Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020

• digitális ökoszisztéma• Pillérek

• digitális infrastruktúra• digitális kompetenciák• digitális gazdaság• digitális állam

Horizontális tényezőkeBefogadásK+F+Ibiztonság

Forrás: http://www.kormany.hu/download/d/37/f0000/Nemzeti%20Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s%20Strat%C3%A9gia%202014-2020.pdf

Pillérszerkezete

Az IM megjelenése a NAT-banNAT 1995 a közös követelmények között a kommunikációs kultúra alatt általában,

mindenfajta információhordozóra kitérve fogalmazza meg az IM-hez kapcsolódó célokat

NAT 2003 Kiemelt fejlesztési feladatok között már ugyanezt a területet Információs és kommunikációs kultúraként nevezi meg, mely jobban hangsúlyozza az információval való önálló munka központi szerepét. Itt ugyan már erősödik a média és az IKT jelenléte, de a célok még komplexen az információhoz kapcsolódnak.

NAT 2007 A kiemelt fejlesztési területek között egyáltalán nem szerepel az információval való munka semmilyen formában. „Helyette” a kulcskompetenciák között megjelent a Digitális kompetencia, mely az IM által hangsúlyozott fejlesztendő területeket kizárólag az IKT eszközökhöz kapcsolja.

NAT 2012 A technikai túlsúly tekintetében nem szakít a korábbi tendenciákkal, ugyanúgy a technikai eszközöket emeli ki a bennük rejlő tartalommal, információval szembenA Médiatudatosságra nevelés önálló fejlesztési területként való bevezetése tovább darabolja a területet, ezzel pedig a komplex IM fejlesztés ellen hat.

Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 20 alapján

A digitális (IKT) kompetencia rendszere-DIGCOMP 2013

Ferrari, Anusca (2013); Punie, Yves-Brecko N., BarbaraDigComp: A Framework for developing and Understanding Digital Competence in Europe.

Report EUR 26035. Joint Research Centre.

DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG

ISTE Standard

http://cff.wiki.cvsd.k12.pa.us/file/view/Resized_NETSS_graphic_web12-07.jpg/155922641/Resized_NETSS_graphic_web12-07.jpg

http://www.openworldlearning.org/wp-content/uploads/2013/01/ISTE-Nets-Graphic.png

Digitális állampolgárság kompetenciamodellek

ISTE-Ribble -2011

• digitális hozzáférés• digitális műveltség• digitális kommunikáció• digitális felelősség• digitális etikett• digitális biztonság• digitális kereskedelem• digitális jog• digitális egészség és

közérzet

ELTE PPK ITOK Digitális Állampolgárság modell 2013

• kommunikáció• hozzáférés• eszközhasználat• digitális egészség• digitális én-megjelenítés• digitális együttélés• értékteremtés• produktivitás• időgazdálkodás• tartalom-menedzsment

Ollé-Lévai, 2013

„A digitális kor embere úgy tud boldogulni, ha mestere lesz információnak.”

C. Stern (2003)igazgató

National Research Council/National Academy of Sciences

Konklúzió

36

Irodalom• ACRL (2000). Association of College and Research Libraries. Information literacy and competency standards for higher education

http://www.ala.org/ala/mgrps/divs/acrl/standards/informationliteracycompetency.cfm • Catts, Ralph-Lau, Jesus( 2008): Towards Information Literacy Indicators: Conceptual framework paper.

UNESCO : Paris p. 18. • CILIP (2009). Chartered Institute of Library and Information Professionals. An introduction to information literacy

http://www.cilip.org.uk/get-involved/advocacy/information-literacy/pages/introduction.aspx • Digital Literacy – the evolution of the 21st century Literacies (eLearningPapers No.12 February 2009) 

http://www.elearningpapers.eu/?page=home• Digitális műveltség Európában

In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 56. évfolyam (2009) 6. szám. • Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 11.• Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 20 alapján• European Commission Information and Communication Technologies. Work Programme 2009–10. (Agreed by ICT Programme Committee) 

http://cordis.europa.eu/fp7/ict/• Ferrari, Anusca (2013); Punie, Yves-Brecko N., Barbara

DigComp: A Framework for developing and Understanding Digital Competence in Europe. Report EUR 26035. Joint Research Centre

• Gilster, P.: Digital literacy. New York, Wiley, 1997• Herzog Csilla (2012): A médiaműveltség és a médiahasználat vizsgálata a 14–18 éves tanulók körében. SzTE. BTK. Neveléstudományi Doktori Iskola.

PhD-értekezés. • ICT Digital Literacy. Policies and White Papers 

http://www.ictliteracy.info/Policies-WhitePapers.htm• ICT Digital Literacy Skills Assessment 

http://www.ictliteracy.info/ICT-Assessment.htm• Az információs műveltség és kompetencia követelményrendszere a felsőoktatásban. In: Csík Tibor (szerk) Információs műveltség és oktatásügy.

Nemzetközi szemle. Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2006. 84-96 http://www.opkm.hu/download/ImOk• Koltay Tibor: iKnow: információs készségek a 21. századi munkahelyen• Koltay Tibor (2007a):

Információs műveltség: fogalmak, mítoszok, kommunikáció In: Iskolakultúra, 11-12. sz., 121. p

• Murányi L. A dán közoktatás a digitális írástudás felé http://kithirlevel.hu/index.php?kh=a_diakokat_es_a_konyvtarosokat_is_tanitani_kell_az_informacios_muveltsegre

• Stanford's Key to Information Literacy http://skil.stanford.edu/intro/research.html

• Sundin, O. (2008). Negotiations on information seeking expertise: a study of Web-based tutorials for information literacy. Journal of Documentation, Vol. 64, No. 1, 24-44.

•  

• http://archive.ifla.org/III/wsis/BeaconInfSoc.html%29 • http://cff.wiki.cvsd.k12.pa.us/file/view/Resized_NETSS_graphic_web12-07.jpg/

155922641/Resized_NETSS_graphic_web12-07.jpg• http://easybib.files.wordpress.com/2012/10/information-

literacy_awarenessmonth.png• http://kerettanterv.ofi.hu• http://kithirlevel.hu/index.php?kh=az_informacios_muveltseg_honapja_--

_oktoberig_meg_a_mi_konyvtaraink_is_felkeszulhetnek• http://www.kormany.hu/download/d/37/f0000/Nemzeti%20Infokommunik%C3%A1ci

%C3%B3s%20Strat%C3%A9gia%202014-2020.pdf• http://www.labnol.org/internet/periodic-table-of-the-internet/5420/• http://mashable.com/2012/06/22/data-created-every-minute• http://www.openworldlearning.org/wp-content/uploads/2013/01/ISTE-Nets-

Graphic.png• http://www.siliconrepublic.com/new-media/item/33702-what-happens-on-the-internet• http://www.uis.unesco.org/Library/Documents/wp08_InfoLit_en.pdf• http://www.whitehouse.gov/the_press_office/Presidential-Proclamation-National-

Information-Literacy-Awareness-Month%29

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!RACSKO RÉ[email protected]

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.