Purdi Mihály Román Kulturális Egyesület Katalógusa

1

Moºtenire de la bunicila Otlaca-Pustã

Nagyszüleink örökségePusztaottlakán

Catalog de expoziþie

2

Publicaþiea Asociaþiei Culturale Române „Mihai Purdi”

5665 Otlaca-Pustã, Str. Kossuth nr. 45

Redactor:Eva Bocsor Karancsi

Fotografiile cuprinse în volumau fost realizate de:Anca Butar, Eva Iova,

Eva Bocsor Karancsi, Rita Pãtcaº

Tehnoredactare:Ioan Ruja

© Editura NOI 2010

ISBN 978-963-88890-2-7

Sponsor:Fondul Naþional Civil – Nemzeti Civil Alap

Orice reproducere sau preluare parþialã sau integralã,prin orice mijloc, a acestui catalog este strict interzisã.

3

În anul 2005, cu 33 de membri fondatori (azi avem81 de membri) s-a înfiinþat Asociaþia Culturalã Românã„Mihai Purdi” din Otlaca-Pustã. Atât localnicii cât ºiotlãcanii plecaþi din sat au acelaºi scop: pãstrarealimbii materne ºi a valorilor culturale ale românilordin sat, reînvierea tradiþiilor locale. Cam jumãtate dinmembrii Asociaþiei „Mihai Purdi” trãiesc în sat, iarcealaltã jumãtate sunt originari din acest sat, ºi trãiescîn satele sau oraºele învecinate, dar pãstreazã limba,tradiþiile satului natal.

De la înfiinþare, Asociaþia noastrã, împreunã cuPrimãria ºi cu Autoguvernarea Româneascã localã,cu Primãria din ªiria ºi cu Asociaþia Culturalã Socialã„Boramis” din ªiria, cu Asociatia „Image Concept”din Bistriþa, cu Primãria din localitatea Ighiu (jud.Alba) ºi cu Asociaþia „Tradition Group” din BucerdeaVinoasã a legat o colaborare multilateralã culturalã.Aceastã legãturã deja are un succes vizibil, prindeschiderea ºi organizarea în comun a expoziþiei cutitlul „Moºtenire de la bunici”.

Scopul expoziþiei nu este de a prezenta piese carear corespunde punctului de vedere al unui juriu deartã decorativã popularã, ci de a da o imagine amplãdespre activitatea zilnicã a oamenilor de-aici, de areflecta istoria Otlãcii. Fiecare piesã ascunde amintirilepersonale ale colecþionarului, se pot vedea aici tex-tile ºi piese de îmbrãcãminte folosite în viaþa de zi cuzi sau cu prilejul unor sãrbãtori.

Originea modelelor acestor broderii este bogatã,întâlnim aici de la semnele broderiilor pe pânzã dinMaramureº pânã la cele ale broderiilor albe ºi finedin Bihor. Broderiile prezentate poartã frecventsemnele stilului românesc, putând fi vãzute aiciprelucrãri împodobite cu o bogãþie de culori.Observãm cu bucurie cã din dulapurile femeilor aufost scoase bluze ºi rochii brodate sau croºetate cumâna.

Sã nu ne fie ruºine sã scoatem din lãzi vechilecuverturi, pãretare, feþe de masã brodate, mãnuºi sautextile – pentru noi acestea constituie legãtura ºicultura popularã a unei comunitãþi.

Cele trei bluze brodate cu modele maramureºeneºi ardeleneºti constituie o parte din colecþia doamneiFlorica Purdi Godja. Toate piesele au fost lucrate cumâna, cu mare grijã ºi precizie, reflectând cu fidelitatevechea culturã a broderiilor. Sunt foarte frumoaseþesãturile cu dantelã ce pot fi aºezate pe perete,deasupra farfuriilor. Iar perna roºie brodatã este poatecea mai frumoasã piesã a expoziþiei.

Putem admira colecþiile doamnei Victoria MolnárTokai ºi ale veriºoarei sale, Aurica Nicula, care se pot

Nostalgia trecutuluimândri cu textile, în majoritate de 12 persoane,brodate, ajurate manual. Bogãþia de culori a unoradintre ele duce cu gândul la o atmosferã intimã,familiarã. Aceste piese lucrate manual ne prezintã otradiþie de familie, pãstratã de mai multe generaþii.

Aceste piese reflectã dragostea pentru lucrulmanual. Poate una dintre cele mai frumoase exempleeste garnitura de þesãturi de pânzã, tradiþionalã. Suntde remarcat piesele cu punct în cruce, care apar înnumeroase lucrãri.

Sunt foarte frumoase broderiile albe ºi dantelelecroºetate provenite din moºtenirea regretatului MihaiPurdi ºi a soþiei sale, aflate azi în proprietatea doamneiAna Purdi Bocsor. Piesele sunt deosebit depretenþioase, frumos lucrate de cãtre bunica lui MihaiPurdi.

Tot moºtenirea doamnei Purdi este ºi portul desãrbãtoare, alcãtuit dintr-o fustã cusutã cu plisee,dedesubt un jupon obligatoriu mai lung, cu ajur, iarpeste fustã ºorþul negru de mãtase. În partea de susare o bluzã albã brodatã, cu vestã de catifea silonneagrã ºi baticul negru de catifea. Aº remarca în modspecial broboada de doliu, port de varã, ornamentatãcu broderie neagrã, pe care ne-a pus-o la dispoziþienepoata dânsei, ºi ne bucurãm cã a pãstrat ºi ºalulnegru de lânã, care înlocuia pe vremuri haina de iarnã.

La fel, doamna Flora Gabor a adus ºalul de lânã albunicii sale, regretata Florica Balta.

ªi, în final, câteva cuvinte despre colecþia soþilorKarancsi, care au venit cu ideea amenajãrii acesteiexpoziþii. Soþia Eva a fost cea care a adunat ºi a adusaici relicvele familiei din Otlaca, iar soþul a strânsobiectele de uz casnic, de când a devenit ºi el membrual familiei din Otlaca-Pustã. Putem vedea oalele pecare le-a primit de la bace Lasc (Kurázsi). Vasele cubuline le-a primit de la nanã Florica Muntean. Se poatevedea aici ºi un vas, pe care este imprimat prin arderenumele proprietarului: Mihai Purdi a adunat oalelede lut tot în aceastã zonã. Pe masã se poate vedeaIsus cu crucea, din porþelan, realizat în urmã cuaproximativ o sutã de ani, pe care l-a primit de labace Petru Blidar din Arad, originar din Otlaca-Pustã.Felinarul îl are de la socrul lui, Petru Bocior. Dar ne-a adus ºi fiarele de cãlcat cu cãrbuni ºi mangãlelemoºtenite de la bunica. Unul dintre mangãle a fostrealizat în 1880, datã inscripþionatã pe obiect. ªi înfinal, dar nu în ultimul rând, se poate vedea aici unceas de perete, mare ºi rotund, provenit din primacârciumã a Otlãcii Puste, care a fost proprietatea luiIoan Halmos. Dacã ceasul este întors, funcþioneazãtimp de o lunã.

4

A múlt nosztalgiája2005. októberében 33 alapító taggal (ma már 81

fõvel büszkélkedhetünk) megalakult Pusztaottlakán a„Purdi Mihály” Román Kulturális Egyesület.Valamennyi tagnak – a helybelieknek és azelszármazottaknak is ugyanaz a célkitûzése: apusztaottlakai románság kulturális értékeinekmegõrzése, a román anyanyelv ápolása és a helyiromán tradíciók életre keltése. Tagságunk felePusztaottlakán él, míg a másik fele a szomszédosközségek és városok azon lakói közül valók, akikpusztaottlakai kötõdésûek, ott születtek és a mai napigis õrzik románságukat, a nyelvet és a hagyományokat.

Megalakulása óta, egyesületünk többoldalúkulturális megállapodást kötött és kapcsolatokat ápola pusztaottlakai Ortodox Egyházzal, a RománKisebbségi Önkormányzattal és a pusztaottlakaiKözségi Önkormányzattal. Továbbá a Beszterce-Naszódmegyei (Bistriþa, Románia) „Asociaþia Image Concept”Népmûvészeti Egyesülettel, az Arad megyei ªiriavárosának „Boramis” kulturális egyesületével és azAlba megyei Bucerdea Vinoasã község „TraditionGroup” egyesülettel és ugyanezen község OrtodoxParókiájával.

Az alapszabályunkban foglaltakat folyamatosanteljesítjük, így azt is, hogy hírét vigyük a pusztaottlakairománságnak nem csak az országon belül, hanemnépmûvészetét hagyományait megismertessük azanyaországgal is. Így valósult meg a „Nagyszüleinköröksége” címû kiállításunk.

Ennek a kiállításnak nem az a célja, hogy a népiiparmûvészeti zsûri szempontjainak megfelelõ darabokkerüljenek ki, hanem egy átfogó, emberközeli képetadjon az itt és a testvértelepülésen élõ emberekmindennapjairól, a pusztaottlakai és a ºiria-i múltattükrözze. Minden egyes darabhoz a gyûjtõ személyesélményei kötõdnek, a mindennapokban és ünnepekenhasznált lakástextíliák, öltözködési darabok láthatók.

A hímzések tájegységi hovatartozása elég gazdag,megtaláljuk itt a máramarosi vászon hímzéstõl kezdvea Biharban és Bánátban szokásos finom fehérhímzésekig sok tájegység jegyeit. Igen kedvelt a románstílus jegyeit hordozó hímzésvilág, ezekbõl nagyonsokféle gazdag színvilággal rendelkezõ feldolgozáslátható. Örömmel láthatjuk, hogy elõkerültek a nõiszekrényekbõl a kézzel horgolt, hímzett blúzok, ruhák,hiszen napjainkban nagy reneszánszát éliöltözködésünkben a horgolt, kötött csipketechnikaalkalmazása.

Mindnyájan tudjuk, hogy az által válik élõvé egyrégi hímzésminta, csipkeminta, bármilyen textilmunka,ha büszkén felöltjük magunkra és örömmel viseljük,vagy éppen dicsekedünk vele megterített asztaloknál,amikor is nagyanyáink csipkés szélû, hímzett,azsúrozott darabjaival terítjük meg az asztalt. Afalvainkban megmaradt népi kultúra így örökíthetõ át

napjainkba, hiszen ezek jelentik egy-egy közösségösszetartó erejét.

Godja Györgyné gyûjteményébõl került elõ az a 3blúz, melynek hímzései a máramarosszigeti és azerdélyi hímzéskultúrát tárják elénk. Ezek a blúzok mindkézi öltéssel, nagy gondossággal, pontossággalkészültek, hûen követve a régi hímzéskultúrát. Nagyonszépek a falra akasztható tányérok feletti csipkésszõttesek. A pirossal hímzett párna talán a kiállításlegszebb darabja.

Tokainé Molnár Viktória és unokatestvére NikulaAranka gyûjteményükben zömében 12 személyeskézzel hímzett, azsúrozott kelmékkel büszkélked-hetnek. Egy-egy terítõ színvilága meghitt családiaslégkörre utal. E házilag készített munkák egytöbbgenerációs családi hagyomány követését tárjákelénk.

Nagyon szépek a néhai Purdi Mihály és nejehagyatékához tartozó, ma Bocsor Péterné tulajdonátképezõ, és a nagymama által készített fehér hímzéseikés horgolt csipkék, melyek igényesek, szépenkivitelezettek, fõleg a gyerekágyat fekvõ nõ párna-huzatán látszik a fehér keresztöltéses munka. NéhaiPurdi Mihályné horgolt munkáit kiemelnénk, hiszennagyon magas szinten alkalmazza a csillaghorgolást,s a horgolás minden ágazatát. Munkái értékét növelia finom, vékony alapcérna használata, mely általleheletfinom munkák kerültek ki kezei alól.

Gábor Flóra szintén elhozta nagymamája néhaiBalta Jánosné gyapjú vállkendõjét. Balta Ferencnénekis köszönjük, hogy elhozta dédije köpülõjét, amely amai világban igen nagy kincs, hiszen nagyon kevésvan belõle.

És végül szeretnénk bemutatni a kiállítás gondolatátelõidézõ Karancsi házaspár gyûjteményét. A feleséghozta el és gyûjtötte össze az ottlakai családiereklyéket, a férj pedig az itt látható használati tár-gyakat gyûjtötte, Pusztaottlakán a családba bekerülésóta. Így itt találhatjuk azokat a köcsögöket, melyetLászk (Kurázsi) bácsitól kapott. A pettyes köcsögöketMuntyán Flóra nénitõl kapta. Látható itt egy olyanköcsög, amiben bele van égetve a tulajdonos neve:Purdi Mihály, a szilkéket is ezen a tájon gyûjtötte. Azasztalon látható a megközelítõleg 100 éve porcelánbólkészült Jézus és a kereszt, melyet a pusztaottlakaiszármazású, de Aradon lakó Blidár Péter bácsitólkapott. A viharlámpákat apósától Bocsor Pétertõlkapta. Elhozta nekünk megmutatni a nagyanyjátólörökölt szenes vasalókat és a mángorlófákat, valaminta család 150 éves korabeli intarziás hálószoba bútorát.Az egyik mángorlófa 1880-ban készült, melyet abelevésett dátum igazol. És végül, de nem utolsósorban itt látható Pusztaottlaka elsõ kocsmájából valónagy kerek lemez fali óra, amely Halmos Jánostulajdona volt. Felhúzással egy hónapi mûködik.

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Tipar:Schneider Nyomda,

Gyula