Pukánszky Béla: Tehetségmentés és életreform - Tarhos példája

Tehetségmentés Tehetségmentés és életreformés életreform::

TTarhos példájaarhos példája

Pukánszky BélaPukánszky Béla

Életreform és reformpedagógiaÉletreform és reformpedagógia A 19-20. század fordulóján a fejlett országokban tért

hódított hódított a materiális és szellemi „fogyasztás”-ra, és a magasabb minőségi szintet képviselő életmódra törekvő belső igény.

E szükséglet kielégítésének materiális alapját az ipari produktivitás növekedése teremtette meg.

A változások eredményeképp az új mentalitásban egyre fontosabb szerepet játszott a világ iránti érzékenység, a szépség, az esztétikum iránti nyitottság.

A változások hatására mind több tehetősebb szülőben fogalmazódott meg az igény, hogy gyermekei számára megteremtse az addiginál minőségileg magasabb színvonalú intézményes nevelés és oktatás lehetőségét.

A századfordulón már egyre erőteljesebben érzékelhetővé váltak azok a veszélyek is, amelyeket a technikai civilizáció robbanásszerű fejlődése idézett elő.

A rohamosan felgyorsuló élettempót diktáló „modern kor” magában hordozta az elidegenedés veszélyét is.

Elidegenedés önmagunktól, embertársainktól, az egész világtól. (Skiera, 2003)

Az életreform-mozgalom gondolatvilágára épülő Az életreform-mozgalom gondolatvilágára épülő pedagógiai próbálkozások főbb motívumai (Skiera, pedagógiai próbálkozások főbb motívumai (Skiera, 2003 után):2003 után):

- Elidegenedéstől mentes helyszín: új világ, új iskola.- Elidegenedéstől mentes helyszín: új világ, új iskola. - Az élet vitalitása és a lélek primátusa: alkotó szándék, - Az élet vitalitása és a lélek primátusa: alkotó szándék,

művészi törekvések, fejlesztő hatások.művészi törekvések, fejlesztő hatások. - A romlatlan gyermek eszménye mint a jövőbeni - A romlatlan gyermek eszménye mint a jövőbeni

élhetőbb világ garanciája (messianizmus).élhetőbb világ garanciája (messianizmus). - A gyermek megmentése.- A gyermek megmentése. - Visszatérés a természetes életformákhoz az ősi népi - Visszatérés a természetes életformákhoz az ősi népi

kultúrkincshez.kultúrkincshez. - A konkrét valóságon túlmutató, az egész emberiség - A konkrét valóságon túlmutató, az egész emberiség

számára fontos misszió hangsúlyozása.számára fontos misszió hangsúlyozása. - Karizmatikus vezető(k) szerepe. - Karizmatikus vezető(k) szerepe.

Kodály Zoltán zenepedagógiájaKodály Zoltán zenepedagógiája

Az újabb történeti-pedagógiai kutatások bizonyították, Az újabb történeti-pedagógiai kutatások bizonyították, hogy hogy a a KodályKodály-pe-pedagógiában jól tetten érhetők az dagógiában jól tetten érhetők az életreform-mozgalom egyes elemei. életreform-mozgalom egyes elemei.

Kodály zenetudósi-népzenekutatói missziójának egyik legfontosabb eredménye éppen az, hogy – Vikár Béla nyomdokain járva, barátjával és kollégájával, Bartók Bélával közösen – lejegyezte a még fellelhető népdalkincs-korpusz jelentős részét.

Ezzel megmentette a magyar „ősi lelki alapréteg” egyik legjellemzőbb megnyilvánulási formáját a végleges pusztulástól.

Kodály nemcsak etnográfusként, népzenekutatóként, nyelvészként közeledett a magyar népdalhoz.

Mintegy „kézen fogva” bevezette a koncerttermekbe, ahol addig a „magyaros ízt” csak a cigány-, illetve a verbunkos zene motívumai jelentették. (Pl. Magyar népdalok, 1906)

Az elsivárosodó, urbanizált életformával szemben a zene, az ősi magyar népdallal történő lélekformáló nevelés a gyógyír.

„Mélyszántás, rigol-eke kell most a magyar léleknek, hogy újra teremjen. Ez a rigoleke a székely dal, mely ha beleszánt a magyar lélekbe: ősi gyökeréig feltárja, kihozza a napvilágra a kártékony férget, megújítja a talajt.” (Kodály: 1927)

A végső lökés a programhoz: egy megrázó zenei élmény.

„Mintegy 1925-ig én is a szakzenészek rendes életét éltem, azaz semmit sem törődtem az iskolával, abban a hiszemben, hogy ott minden rendben van, tesznek, amit tehetnek, s akinek nincs hallása, az a zene számára úgyis elvezett. Ebből az illúzióból egy véletlen eset rázott föl. Egy szép tavaszi nap a budai hegyekben egy kiránduló lánycsapatra akadtam. Daloltak, s én megálltam egy félórára, és a bokrok közül hallgattam őket. Attól, amit daloltak, egyre jobban elszörnyedtem, csak annyit mondok, hogy a műsoruk koronája – Schneider Fáni volt. Megtudtam, hogy egy pesti tanítónőképző növendékei, s hirtelen megláttam, hogy a jövő nemzedék nevelői és anyái az analfabétaságánál is rosszabb, teljes zenei züllöttségben nőnek felé. Ma hálásan gondolok Schneider Fánira, mert az kényszerített, hogy gondolkodjam, mit kellene tenni.” (Kodály, 1964, 73-74.)

A program zenei pillérei: A program zenei pillérei: Az iskolai énekkultúra fejlesztése a zenei írás olvasás Az iskolai énekkultúra fejlesztése a zenei írás olvasás

didaktikailag tervszerű elsajátíttatásával.didaktikailag tervszerű elsajátíttatásával. Relatív szolmizáció.Relatív szolmizáció. Ősi magyar népdalkincs.Ősi magyar népdalkincs.

Az énektanárok színvonalas képzésének fontossága.: „Sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár Kisvárdán, mint az, hogy ki az Opera igazgatója. Mert a rossz igazgató azonnal megbukik. (Néha még a jó is.) de a rossz tanár harminc éven át harminc évjáratból öli ki a zene szeretetét. (Kodály, 1929)

Életreform motívumokÉletreform motívumok

Kodály is szentnek, tisztának tartja a gyermek Kodály is szentnek, tisztának tartja a gyermek lelkét, melyre a felnőtteknek kell vigyázni: „Ha lelkét, melyre a felnőtteknek kell vigyázni: „Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére.”életére.”

Kodály a tiszta lelkű gyermekkel a zeneileg Kodály a tiszta lelkű gyermekkel a zeneileg képzetlen, rossz zenei ízlésű képzetlen, rossz zenei ízlésű felnőttekfelnőtteket állítja et állítja szembe, akiknek képzetlenségén és rossz ízlésén szembe, akiknek képzetlenségén és rossz ízlésén javítani már nem lehet. (Lásd: Pethő, 2011) javítani már nem lehet. (Lásd: Pethő, 2011)

A Kodály-pedagógia recepciójaA Kodály-pedagógia recepciója1. Éneklő Ifjúság1. Éneklő Ifjúság

1925-től kórusműveket ír gyermekkarra (Villő, 1925-től kórusműveket ír gyermekkarra (Villő, Túrót eszik a cigány).Túrót eszik a cigány).

1925. április 2. Magyar Népdalest a 1925. április 2. Magyar Népdalest a Zeneakadémián. Borus Endre vezényletével Zeneakadémián. Borus Endre vezényletével közreműködött a Wesselényi utcai polgári közreműködött a Wesselényi utcai polgári fiúiskola 100 tagú kórusa.fiúiskola 100 tagú kórusa.

1928. május 12. Szerzői est az Akadémián.1928. május 12. Szerzői est az Akadémián. 1929. április 14. Kodály Zoltán Gyermekkar 1929. április 14. Kodály Zoltán Gyermekkar

Estje. Estje. HétHét pesti iskola pesti iskola hétszázhétszáz tanulója énekelt. tanulója énekelt.

A Zeneakadémia nagytermében ettől fogva egyre több magyar dalestet rendeztek, ahol Kodály egyéb művei között gyermekkarra írt művei is felcsendültek.

Színre lépett egy olyan karvezetőkből álló csapat, akik a mester jeles tanítványaiként döntő szerepet játszottak az Éneklő Ifjúság mozgalom terjedésében.

Néhány név a sok közül: B. Sztojanovits Andrienne, aki a Szilágyi Erzsébet Leánylíceum kórusával mutatott be Kodály-darabokat, Bárdos Lajos, a Palestrina Kórus ifjú karnagya, Ádám Jenő, aki a régi Budai dalárdát szervezte újjá. A tömegmozgalom vidéken is terjedt olyan jeles karmesterek jóvoltából, mint például, Kerényi György, aki Győrben és Vásárhelyi Zoltán, aki Kecskeméten szervezett Kodály-hangversenyeket és mutatott be gyermekkari műveket kórusa élén.

Az első Gyermekkari Est plakátja

Kodály Zoltán feleségével, Sándor Emmával az első népdalverseny résztvevőinek körében

2. A tarhosi „Énekiskola”2. A tarhosi „Énekiskola”

Különleges új „iskola-Különleges új „iskola-együttes”, (Mészáros) az együttes”, (Mészáros) az első szakosított tantervű első szakosított tantervű ének-zenei általános iskola ének-zenei általános iskola prototípusa. prototípusa.

Gulyás György (1916-Gulyás György (1916-1993) tanító-zeneszerző-1993) tanító-zeneszerző-karmester 1945. augusztus karmester 1945. augusztus 3-án beadvány-emlékiratot 3-án beadvány-emlékiratot nyújtott be Békéscsaba nyújtott be Békéscsaba polgármesterének, polgármesterének, amelyben javasolta a amelyben javasolta a Magyar Állami Énekiskola Magyar Állami Énekiskola létrehozását. létrehozását.

Érdekes mozzanat, hogy a Érdekes mozzanat, hogy a tervezet az általános iskola tervezet az általános iskola konstrukciójának létrehozása konstrukciójának létrehozása előtt már 8 osztályos általános előtt már 8 osztályos általános iskolával és 4 osztályos iskolával és 4 osztályos gimnáziummal számolt.gimnáziummal számolt.

Keresztury Dezső miniszter Keresztury Dezső miniszter kezdettől fogva támogatta a kezdettől fogva támogatta a tervet, de Kodály Zoltán nem. tervet, de Kodály Zoltán nem.

További támogatók: Karácsony További támogatók: Karácsony Sándor, Veres Péter, Kerényi Sándor, Veres Péter, Kerényi György, Ádám Jenő, Nagy György, Ádám Jenő, Nagy Miklós, Durkó Mátyás stb.Miklós, Durkó Mátyás stb.

Kodály: „A sivatagban nem lehet zeneiskolát felépíteni, Kodály: „A sivatagban nem lehet zeneiskolát felépíteni, nincs helyiség, … a paraszti élet nem kedvez egy csomó nincs helyiség, … a paraszti élet nem kedvez egy csomó zeneszerszám kezelésének.” (Idézi: Gulyás, 1988. 36.)zeneszerszám kezelésének.” (Idézi: Gulyás, 1988. 36.)

1946 nyara helyszíni szemle a Tarhos-majorban, 1946. 1946 nyara helyszíni szemle a Tarhos-majorban, 1946. november 5. iskolalétesítő rendelet.november 5. iskolalétesítő rendelet.

„„Országos állami ének- és zenelíceum és tanítóképző s a Országos állami ének- és zenelíceum és tanítóképző s a vele kapcsolatos gyakorló isk.”vele kapcsolatos gyakorló isk.”

1946-1948: líceum és tanítóképző intézet,1946-1948: líceum és tanítóképző intézet, 1949-1951: zenei szakirányú gimnázium,1949-1951: zenei szakirányú gimnázium, 1952-1954: zeneművészeti szakközépiskola és zenei 1952-1954: zeneművészeti szakközépiskola és zenei

gimnázium.gimnázium. Ünnepélyes iskolaavatás 1947. február 2.Ünnepélyes iskolaavatás 1947. február 2.

„…nagy kérdőjel sokak számára: a Békési Énekiskola megnyílt Tarhoson, távol a várostól, távol minden nagyobb központtól és még most még távol a civilizáció legelemibb megnyilvánulásaitól is.

Békési énekiskola? Jelentheti azt, hogy olyan iskola létesült, amelyik a zenei anyanyelv megteremtését tűzte ki célul, amelyik elsősorban annak a rétegnek kíván lehetőséget adni a zenei képzésnél, amelyik eddig a legtávolabb esett tőle: a parasztságnak.” (Gulyás 1988, 44.)

Helyszín: „Kifosztott, isten háta mögötti grófi Helyszín: „Kifosztott, isten háta mögötti grófi rezidencia.” (Csukás István)rezidencia.” (Csukás István)

Az igazgató: „Egy darab papírral, valami homályos Az igazgató: „Egy darab papírral, valami homályos pecsétű engedéllyel felfegyverkezve harcolt az üres pecsétű engedéllyel felfegyverkezve harcolt az üres kastélyért, gazdasági épületekért, ablakkeretekért, kastélyért, gazdasági épületekért, ablakkeretekért, fenyőfáért, szalmazsákba való kazlakért… A volt grófi fenyőfáért, szalmazsákba való kazlakért… A volt grófi cselédeknek érthető, az ablakot betörő, a zongorát cselédeknek érthető, az ablakot betörő, a zongorát fejszével szétvágó bosszúját megállítja nem kevés fejszével szétvágó bosszúját megállítja nem kevés személyes bátorsággal, és összegyűjti az országból a volt személyes bátorsággal, és összegyűjti az országból a volt grófi cselédek gyermekeit, nem kevés történelmi grófi cselédek gyermekeit, nem kevés történelmi érzékkel…” (Csukás István)érzékkel…” (Csukás István)

1948. szeptember 1-jén 200 tanuló kérte felvételét az 1948. szeptember 1-jén 200 tanuló kérte felvételét az egész országból. 101 leány és 57 fiú felvétele.egész országból. 101 leány és 57 fiú felvétele.

Két fontos látogatás: Novikov – 1950 tavaszán,Két fontos látogatás: Novikov – 1950 tavaszán, Kodály Zoltán – 1950. június 6-7. Rendkívül Kodály Zoltán – 1950. június 6-7. Rendkívül

pozitív vélemény.pozitív vélemény. 1950. június 10. kiszálltak a helyszínre a 1950. június 10. kiszálltak a helyszínre a

Tervhivatal képviselői. Helyiséghiány, Tervhivatal képviselői. Helyiséghiány, tarthatatlan állapotok.tarthatatlan állapotok.

1-8 osztály általános iskola: 127 fő1-8 osztály általános iskola: 127 fő I-V. osztály középiskola: 59 fő.I-V. osztály középiskola: 59 fő. Kollégista: 52 + 59 fő.Kollégista: 52 + 59 fő.

1951 tavaszán elkezdődött a Zenepavilon építése. 1951 tavaszán elkezdődött a Zenepavilon építése. Az eredeti elképzelések szerint irodalmi, Az eredeti elképzelések szerint irodalmi,

természettudományi és testnevelési pavilon és létesül természettudományi és testnevelési pavilon és létesül volna. volna.

A zenepavilon tervező építészének kiléte bizonytalan A zenepavilon tervező építészének kiléte bizonytalan (Kauffman Oszkár?).(Kauffman Oszkár?).

Az építkezés rendkívül megterhelte az iskola vezetőit és Az építkezés rendkívül megterhelte az iskola vezetőit és a gyerekeket, akik a tanulás és gyakorlás mellett a gyerekeket, akik a tanulás és gyakorlás mellett építőanyagot hordtak. (A pavilon építésében kitelepített építőanyagot hordtak. (A pavilon építésében kitelepített „osztálydegenek” is részt vettek.„osztálydegenek” is részt vettek.

A háromszintű épülettömb monumentális kastélyszerű A háromszintű épülettömb monumentális kastélyszerű hatást kelt.hatást kelt.

1953. május 1. a Zenepavilon felavatása.1953. május 1. a Zenepavilon felavatása.

„… „… egy ilyenfajta iskola … összeszedi az ország egy ilyenfajta iskola … összeszedi az ország minden részéből … azokat, akik valamilyen minden részéből … azokat, akik valamilyen zenei tehetséget mutatnak. Az itteni nevelés zenei tehetséget mutatnak. Az itteni nevelés ellátja őket azzal a felszereléssel, amelyre egy ellátja őket azzal a felszereléssel, amelyre egy zenésznek szüksége van, és amit másképpen zenésznek szüksége van, és amit másképpen semmiképpen sem lehet elérni, mert ha semmiképpen sem lehet elérni, mert ha községben vagy városban van az iskola, oda nem községben vagy városban van az iskola, oda nem juthatnak el csak a helybeli polgárság gyermekei. juthatnak el csak a helybeli polgárság gyermekei. És itt más szempont is vezet: a periféria adja És itt más szempont is vezet: a periféria adja vissza a központnak, amit tőle kapott.” (Kodályt vissza a központnak, amit tőle kapott.” (Kodályt idézi Gulyás, 1988, 88. o.) idézi Gulyás, 1988, 88. o.)

„„Tarhosi per”Tarhosi per” 1953. január 19-23. a Népművelési Minisztérium 1953. január 19-23. a Népművelési Minisztérium

brigádlátogatást tartott Tarhoson. brigádlátogatást tartott Tarhoson. Prekoncepciók, a hibák keresése.Prekoncepciók, a hibák keresése. „„Békés-Tarhos semmilyen körülmények között nem Békés-Tarhos semmilyen körülmények között nem

kerül vissza a Wenckheim-gróf birtokába!” Non György kerül vissza a Wenckheim-gróf birtokába!” Non György miniszer-helyettes avatóbeszéde)miniszer-helyettes avatóbeszéde)

1953. június 9-éna Népművelési Minisztérium 1953. június 9-éna Népművelési Minisztérium Kollégiuma Révai József vezetésével elmarasztalta az Kollégiuma Révai József vezetésével elmarasztalta az intézmény vezetését.intézmény vezetését.

1954. augusztus 31-én megszüntették a tarhosi intézetet.1954. augusztus 31-én megszüntették a tarhosi intézetet.

Életreform motívumok TarhosonÉletreform motívumok Tarhoson

„„Sziget-iskola” távol a város zajától.Sziget-iskola” távol a város zajától. Természetközelség.Természetközelség. Tehetségmentés és -fejlesztés. (Pl. Szokolay Tehetségmentés és -fejlesztés. (Pl. Szokolay

Sándor, Bozay Attila, Mező Imre, Mező László, Sándor, Bozay Attila, Mező Imre, Mező László, László, Bartalus Ilona, Tarjáni Ferenc, Csukás László, Bartalus Ilona, Tarjáni Ferenc, Csukás István.)István.)

Az ősi életformák megismerése és tisztelete: Az ősi életformák megismerése és tisztelete: népzene.népzene.

Karizmatikus vezető: Gulyás György.Karizmatikus vezető: Gulyás György.

Források:Források: Csende Béla (1976): Csende Béla (1976): Békés-tarhosBékés-tarhos. Békés, Békés Városi Tanács VB.. Békés, Békés Városi Tanács VB. Gulyás György (1988): Gulyás György (1988): Bűneim… bűneim? Bűneim… bűneim? Békés.Békés. Kodály, Z. (1906): Magyar népdalok. Előszó. [Ungarische Volkslieder. Kodály, Z. (1906): Magyar népdalok. Előszó. [Ungarische Volkslieder.

Vorwort]. In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó. Vorwort]. In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó. Kodály, Z. (1918): A népdal feltámadása. [Die Auferstehung des Volksliedes] Kodály, Z. (1918): A népdal feltámadása. [Die Auferstehung des Volksliedes]

1918. In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó. 1918. In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó. Kodály, Z. (1925): A magyar népzene. [Die ungarische Volksmusik] In: Kodály, Z. (1925): A magyar népzene. [Die ungarische Volksmusik] In:

Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó. Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó. Kodály, Z. (1927a): Mit akarok a régi székely dalokkal? [Was will ich mit den Kodály, Z. (1927a): Mit akarok a régi székely dalokkal? [Was will ich mit den

Szeklerliedern?] In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Szeklerliedern?] In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó. Zeneműkiadó.

Kodály, Z. (1927b): Népzene. [Volksmusik] In: Kodály, Z. (1964): Kodály, Z. (1927b): Népzene. [Volksmusik] In: Kodály, Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó. Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.

Kodály, Z. (1929): Gyermekkarok. [Kinderchöre] In: Kodály, Z. (1964): Kodály, Z. (1929): Gyermekkarok. [Kinderchöre] In: Kodály, Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó. Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.

Kodály, Z. (1934): Zenei belmisszió. Nyilatkozat. [Innere musikalische Kodály, Z. (1934): Zenei belmisszió. Nyilatkozat. [Innere musikalische Mission. Aussage] 1934. In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Mission. Aussage] 1934. In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.Zeneműkiadó.

Kodály, Z. (1935): A magyar karének útja. [Der Weg des ungarischen Kodály, Z. (1935): A magyar karének útja. [Der Weg des ungarischen Chorgesangs] In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.Chorgesangs] In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.

Kodály, Z. (1937a): Vidéki város zeneélete. Előadás Nyíregyházán. [Das Kodály, Z. (1937a): Vidéki város zeneélete. Előadás Nyíregyházán. [Das musikalische Leben einer Stadt in der Provinz. Vortrag] In: Kodály Z. (1964): musikalische Leben einer Stadt in der Provinz. Vortrag] In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.

Kodály Z. (1937b): Énekes játékok. In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Kodály Z. (1937b): Énekes játékok. In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó. Budapest: Zeneműkiadó.

Kodály, Z. (1964): Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, Kodály, Z. (1964): Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. [Rückblick. Gesammelte Schriften, Reden, Äußerungen] nyilatkozatok. [Rückblick. Gesammelte Schriften, Reden, Äußerungen] Budapest: Zeneműkiadó. Budapest: Zeneműkiadó.

Kodály, Z. (1989): Közélet, vallomások, zeneélet. Kodály Zoltán hátrahagyott Kodály, Z. (1989): Közélet, vallomások, zeneélet. Kodály Zoltán hátrahagyott írásai. [Öffentliches Leben, Bekenntnisse, musikalisches Leben. Die írásai. [Öffentliches Leben, Bekenntnisse, musikalisches Leben. Die hinterlassenen Schriften, Notizen von Zoltán Kodály.] Budapest, hinterlassenen Schriften, Notizen von Zoltán Kodály.] Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó.Szépirodalmi Könyvkiadó.

Skiera, E. (2004): Az életreform-mozgalmak és a reformpedagógia Die Skiera, E. (2004): Az életreform-mozgalmak és a reformpedagógia Die Lebensreform-bewegungen und die Reformpädagogik. In: Iskolakultúra, 14. Lebensreform-bewegungen und die Reformpädagogik. In: Iskolakultúra, 14. 4. S. 32-44.4. S. 32-44.

Pethő Villő (2011): Kodály Zoltán és követői zenepedagógiájának életreform Pethő Villő (2011): Kodály Zoltán és követői zenepedagógiájának életreform elemei. PhD-értekezés, Szeged. elemei. PhD-értekezés, Szeged.