PUBLIKÁCIÓK A sportágválasztás, a tehetséggondozás és az edző-sportoló kapcsolat vizsgálata elit utánpótlás korú labdarúgók körében The choice of sports, soccer talent development and coach-athlete relationship among elite youth soccer players Csáki István 1,3 , Bognár József 1 , Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella 2 , Zalai Dávid 3 , Mór Ottó 5 , Révész László 1 , Géczi Gábor 4 Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 1 Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék 2 Sportjáték Tanszék 3 Sporttudományok Doktori Iskola 4 Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszék 5 Egyetemi hallgató, Testnevelő-edző BSc. Absztrakt A szerzők a kiválasztás, a tehetséggondozás és az edző-sportoló kapcsolat összefüggéseit vizsgálták utánpótlás korú, akadémiai labdarúgók körében. A hazai szakirodalom alig és a nemzetközi kutatások is csak elvétve tárgyalják a posztok közötti eltéréseket, ezért célul tűztük ki, hogy különbségeket keressünk a játékosok pályán betöltött pozíciója között a vizsgált területeket illetően. A kutatásban hazánk egyik kiemelt akadémiáján az U17-es (n=35) és az U19-es (n=25) korosztályokat vizsgálták. A labdarúgók sportéletkora átlagosan 10,96±1,86 év, átlagos testmagasságuk 180,25±6,51, átlagos testsúlyuk 73,8±7,91, a BMI átlagos értéke pedig 22,69±1,51. A mintában posztok szerint 7 kapus, 18 védő, 26 középpályás és 9 támadójátékos szerepelt. A vizsgálatban részt vevő elit utánpótláskorú labdarúgók (N=60) már több kiválasztáson estek át. Kérdőíves módszert alkalmaztak, ahol a kérdések a sportágválasztást, a kiválasztás módszereit, a tehetséges labdarúgó jellemeit, a labdarúgó tehetséggondozás körülményeit és az edző-sportoló kapcsolatot vizsgálják. Szignifikáns különbség mutatkozott a posztok között a sportéletkor (F(3,56)=4,74, p<0,01), a testmagasság (F(3,56)=4,97, p<0,01), a testsúly (F(3,56)=4,88, p<0,01). és a BMI (F(3,56)=2,78, p<0,01) tekintetében. A kiválasztás és a sportágválasztás esetében a következő változóknál találtunk statisztikai különbségeket a posztok között: a szabadidő sporttal való eltöltése F(3,51)=3,45, p<0,05, a szülők is sportoltak F(3,51)=3,8, p<0,05 és a tanár szerepe a sportágválasztásban F(3,51)=2,94, p<0,05. A tehetséggondozás folyamatában az alábbi kérdésekben különböztek egymástól szignifikánsan a játékosok: hozzáállásának (F(3,51)=3,91, p<0,05) és a csapattársaknak (F(3,51)=4,28, p<0,05) köszönheti eddig elért eredményét. Az edző-sportoló kapcsolatot vizsgálva különbség található a posztok között „az elsősorban a csapategység kialakítására figyel” (F(3,51)=4,48, p<0,05) és a „partnerként működik velem, figyel a véleményemre” (F(3,51)=3,13, p<0,05) kérdések esetében. Kulcsszavak: tehetséggondozás, edző-sportoló kapcsolat, labdarúgó akadémia Abstract The authors have examined the correlations of selection, talent management and the trainer– athlete relationship among young, academic footballers. The differences between the individual posts are just hardly discussed by the domestic literature, similarly to international researches, and therefore we have set the objective to find variations in the focal points of our studies with respect to the positions of the players in the field. During these studies, the authors examined the U17 (n=35) and U19 (n=25) age groups at one of the leading academies of Hungary. The average sporting age of the footballers was 10.96±1.86 years, their average height was 180.25±6.51, their average body weight ranged at
13
Embed
PUBLIKÁCIÓK - MLSZ központ€¦ · tekintetében (Cossio-Bolanos és mtsai; 2012, Rogan és mtsai 2011). Dellal és mtsai (2010) francia első osztályú labdarúgók fizikai és
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
PUBLIKÁCIÓK
A sportágválasztás, a tehetséggondozás és az edző-sportoló kapcsolat vizsgálata elit
utánpótlás korú labdarúgók körében
The choice of sports, soccer talent development and coach-athlete relationship among
elite youth soccer players
Csáki István1,3
, Bognár József1, Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella
2, Zalai Dávid
3, Mór Ottó
5,
Révész László1, Géczi Gábor
4
Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 1Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék
2Sportjáték Tanszék
3Sporttudományok Doktori Iskola
4Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszék
5Egyetemi hallgató, Testnevelő-edző BSc.
Absztrakt
A szerzők a kiválasztás, a tehetséggondozás és az edző-sportoló kapcsolat összefüggéseit
vizsgálták utánpótlás korú, akadémiai labdarúgók körében. A hazai szakirodalom alig és a
nemzetközi kutatások is csak elvétve tárgyalják a posztok közötti eltéréseket, ezért célul
tűztük ki, hogy különbségeket keressünk a játékosok pályán betöltött pozíciója között a
vizsgált területeket illetően.
A kutatásban hazánk egyik kiemelt akadémiáján az U17-es (n=35) és az U19-es (n=25)
korosztályokat vizsgálták. A labdarúgók sportéletkora átlagosan 10,96±1,86 év, átlagos
testmagasságuk 180,25±6,51, átlagos testsúlyuk 73,8±7,91, a BMI átlagos értéke pedig
22,69±1,51. A mintában posztok szerint 7 kapus, 18 védő, 26 középpályás és 9 támadójátékos
szerepelt. A vizsgálatban részt vevő elit utánpótláskorú labdarúgók (N=60) már több
kiválasztáson estek át. Kérdőíves módszert alkalmaztak, ahol a kérdések a sportágválasztást, a
kiválasztás módszereit, a tehetséges labdarúgó jellemeit, a labdarúgó tehetséggondozás
körülményeit és az edző-sportoló kapcsolatot vizsgálják.
Szignifikáns különbség mutatkozott a posztok között a sportéletkor (F(3,56)=4,74, p<0,01), a
testmagasság (F(3,56)=4,97, p<0,01), a testsúly (F(3,56)=4,88, p<0,01). és a BMI
(F(3,56)=2,78, p<0,01) tekintetében. A kiválasztás és a sportágválasztás esetében a következő
változóknál találtunk statisztikai különbségeket a posztok között: a szabadidő sporttal való
eltöltése F(3,51)=3,45, p<0,05, a szülők is sportoltak F(3,51)=3,8, p<0,05 és a tanár szerepe a
sportágválasztásban F(3,51)=2,94, p<0,05. A tehetséggondozás folyamatában az alábbi
kérdésekben különböztek egymástól szignifikánsan a játékosok: hozzáállásának
(F(3,51)=3,91, p<0,05) és a csapattársaknak (F(3,51)=4,28, p<0,05) köszönheti eddig elért
eredményét. Az edző-sportoló kapcsolatot vizsgálva különbség található a posztok között „az
elsősorban a csapategység kialakítására figyel” (F(3,51)=4,48, p<0,05) és a „partnerként
működik velem, figyel a véleményemre” (F(3,51)=3,13, p<0,05) kérdések esetében.
Kulcsszavak: tehetséggondozás, edző-sportoló kapcsolat, labdarúgó akadémia
Abstract
The authors have examined the correlations of selection, talent management and the trainer–
athlete relationship among young, academic footballers. The differences between the
individual posts are just hardly discussed by the domestic literature, similarly to international
researches, and therefore we have set the objective to find variations in the focal points of our
studies with respect to the positions of the players in the field.
During these studies, the authors examined the U17 (n=35) and U19 (n=25) age groups at one
of the leading academies of Hungary. The average sporting age of the footballers was
10.96±1.86 years, their average height was 180.25±6.51, their average body weight ranged at
PUBLIKÁCIÓK
73.8±7.91, whereas the average BMI value was recorded to be 22.69±1.51. In view of the
posts, the sample consisted of 7 goalkeepers, 18 defenders, 26 midfielders and 9 strikers. The
young elite footballers involved in the studies (N=60) had already participated in several
rounds of selection. A questionnaire-based method was used where the questions were
designed to examine the background of preference for football, the methods of selection, the
characteristics of talented footballers, the circumstances of talent management and the
relationship between the trainer and athlete.
Significant differences were found among the posts in terms of sporting age (F(3.56)=4.74,
p<0.01), height (F(3.56)=4.97, p<0.01), body weight (F(3.56)=4.88, p<0.01) and BMI
(F(3.56)=2.78, p<0.01). With respect to selection and preference for football, statistically
notable differences were found for the following variables among the posts: sporting activities
in leisure time F(3.51)=3.45, p<0.05, parents also doing sports F(3.51)=3.8, p<0.05, role of
the teacher in the preference for football F(3.51)=2.94, p<0.05. In the process of talent
management, the players differed significantly from each other in the following issues: the
achievements so far were due to their own attitude (F(3.51)=3.91, p<0.05) and the teammates
(F(3.51)=4.28, p<0.05). When looking at the trainer–athlete relationship, one would see
differences among the posts in issues, such as “his primary focus is the shaping of team unity”
(F(3.51)=4.48, p<0.05) and “he cooperates with me as a partner, listens to me” (F(3.51)=3.13,
p<0.05).
Keywords: soccer talent development and identification, coach-athlete relationship, soccer
academy
Bevezetés
A labdarúgás a világ legnépszerűbb sportága, mely hazánkban is jelentős érdeklődésre
tart számot. Országszerte tömegek választják életkortól és ma már nemtől függetlenül ezt a
sportágat versenyszerűen vagy épp szabadidősport jelleggel.
A népszerűség és a sikeresség sajnos nem minden esetben esik egybe. Amennyiben a
válogatott vagy a klubcsapatok nemzetközi mérkőzéseit és sorozatait tekintjük, jelenleg a
sportág nem számít a sikeres sportágak közé hazánkban. Bár a magyar labdarúgás számtalan
különböző kritikát kapott az utóbbi időben, a szakemberek szerint csak az eredményes
utánpótlás-nevelés segíthet a hanyatlás megállításában és a nemzetközi szinthez való
felzárkózásban (Vincze, 2008).
Az utánpótlás-nevelés kérdésköre úgy tűnik nem teljesen megoldott a sportágban,
emellett ez a mai napig hiányosnak tekinthető a sporttudományos élet színterein is. Így a
sportágválasztás sikere, a hatékony kiválasztási rendszer kidolgozása, valamint a
tehetséggondozás és a beválás kérdései a labdarúgásban mindezidáig kevés figyelmet kapott a
kutatók és szakemberek részéről.
A sportbeli eredményesség, a csúcsteljesítmény elérésének szükséges feltételei a
sportágakban bekövetkező változások miatt mindig aktuális kérdés maradnak. Az
eredményesség első feltétele a sportágválasztás, amely során a fiatalok optimális időben
találják meg azt a sportágat, amelyben örömüket lelik és amely űzéséhez szükséges
antropometriai, pszichés és fizikai adottságokkal, illetve képességekkel rendelkeznek.
Számos olyan nemzetközi és hazai kutatásokat találunk, amelyek azon külső és belső
tényezők feltárására irányulnak, melyek a fiatalok sportolási szokásainak kialakításában döntő
szerepet játszanak (Bagoien és Halvari, 2005; Harsányi, 2004; Lindner és Kerr, 2001; Pál és
mtsai, 2005; Pluhár és mtsai, 2003; Vernacchia és mtsai, 2000). Ugyanakkor a mai napig
hiányosnak mondhatóak azok az empirikus kutatások, melyek a kérdéskört aszerint közelítik
meg, hogy milyen tényezők játszanak jelentős szerepet egy adott sportág választása során és
ezek milyen hatással vannak a beválásra (Pápai és Szabó, 2003).
PUBLIKÁCIÓK
A fiatalok sportágválasztása során jelentős információ átadó és közvetítő szerepe a
szülőknek, testnevelő tanároknak, edzőknek, barátoknak és a médiának van (Brustad és
Partridge, 2002; Ullrich-French és Smith, 2006). A szülők szerepének jelentőségét
bizonyítják azok a kutatások, amelyek különböző életkorú és más-más sportágat űző fiatalok
véleményére épülnek. Földesiné (1999) olimpikonok megkérdezése után azt a megállapítást
tette, hogy a szülők befolyása kiemelkedő volt mind a sportolási szokások kialakításában,
mind a sportágválasztásban. A szülők sportágválasztásban mutatott kiemelt szerepét
hangsúlyozza Bicsérdy (2002), aki általános- és középiskolai tanulókat, valamint felsőoktatási
intézmények hallgatóit kérdezett meg a témában, valamint Pápai és Szabó (2003) is, akik
utánpótláskorú tornászok véleményére alapozták megállapításukat. Révész és munkatársai
(2005) sikeres edzők véleményét összefoglalva megállapították, hogy a szülői befolyás
mértékét a szülők sportbéli tapasztalata, sportmúltja, sportág szeretete és sportági
elkötelezettsége határozza meg.
A testnevelő tanárok és edzők szerepét a sportágválasztás folyamatában
nagymértékben befolyásolja az a kapcsolat, amelyet a gyerekekkel kialakítanak (Goudas és
munkatársai, 2001). A jó tanár-diák, valamint edző-sportoló kapcsolat elősegíti mind az
optimális sportágválasztást, mind a kitartást egy adott sportág űzése mellett (Balázsiné, 2002;
Coakley, 2004). Hassandra és munkatársai (2003) megállapították, hogy a média által
közvetített sportolói ideálnak szerepe van az egyes sportágak kipróbálása, űzése iránti igény
kialakításában. Ebben a tekintetben a népszerűség és a sportági példakép is megjelenik, mint