PSZICHOLÓGIA VII. Röviden Tömőren Nyomtatásra Készen

1. PSZICHOPATOLÓGIA

A pszichiátria az emberi magatartás zavarainak és ezek gyógykezelésének tudománya.Klinikai pszichológia: A pszichológiai tudományok alkalmazott ága, amely a rendellenes lelki jelenségekkel és a pszichés zavarokban szenvedő emberekkel foglalkozik.A klinikai pszichológia sajátos ismeretanyaga:

pszichopatológia (elmekórtan): az egyes lelki jelenségek kóros változásait írja le, avagy a rendellenes lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. patopszichológia (kór-lélektan): az egyes lelki zavarok (ideg – és elmebetegségek) jellemzőit írja le. Pszichodiagnosztika.

Pszichoterápia: a gyógyító (korrekciós) munka ismeretanyaga.

Milyen szempontok alapján lehet normálisnak-abnormálisnak nyilvánítani valamilyen viselkedést (gondolkodást, érzelmet)?1. Normalitás, minta társadalmi normáknak való megfelelés.2. Statisztikai perspektíva: ami átlagos, az normális.3. A szubjektum szempontjából: betegségtudat, szenvedés, boldogtalanság.4. Alkalmazkodási deficit.5. A normalitás az „ideális személyiség” szempontjából.

A normalitás a társadalmi normák szempontjából: Minden emberi csoport, közösség meghatározott normák alapján működik – vagyis szabályokhoz

köti a tagok magatartását. A norma tehát szabály, amely arra szolgál, hogy a viselkedésünket a társadalom igényeihez

igazítsuk. Ezeket a szabályokat a „bennszülöttek” gyakran észre sem veszik ezeket a szabályokat (mivel

ezeket a szocializáció során asszimilálják), míg a kívülállók számára furcsának és bonyolultnak tűnhetnek (pl. Kazohinia).

Kultúránként eltérőek, és az időben is együtt változnak az ezeket létrehozó kultúrával. A normák nem univerzális, örök érvényű igazságok. Ennek ellenére, akinek beépülnek a személyiségébe, annak abszolútnak tűnnek. Kultúránként eltérőek, és az időben is együtt változnak az ezeket létrehozó kultúrával. A normák nem univerzális, örök érvényű igazságok. Ennek ellenére, akinek beépülnek a személyiségébe, annak abszolútnak tűnnek.

A normalitás a statisztikai szemlétet nézőpontjából: A kulcsfogalom a magatartás gyakorisága. A statisztikai átlagtól való bármilyen irányú eltérés rendellenesnek, abnormálisnak tekinthető. Az átlagos (normális) egy bizonyos intervallumot jelent, s a legtöbb ember ebben a tartományban

található. Mindig az átlagos az ideális, aki ettől pozitív vagy negatív irányban eltér, az deviáns, abnormális.

Így pl. nem csak az értelmi fogyatékosság bizonyulna kezelésre szorulónak, hanem a zsenialitás is! A normalitás a szubjektum szempontjából: betegségtudat, szenvedés, boldogtalanság

Az abnormalitás eddigi megközelítései azon alapultak, milyennek ítéli meg a környezet a személy viselkedését (gondolkodását, érzelmét).

Elkerülhetetlen az a meghatározása az abnormalitásnak, amely a személy közérzetén alapul. A meghatározás e szempontjának kulcsszava: betegségtudat. Sok esetben betegségtudat nem alakul ki, ám a személy rosszul érzi magát, boldogtalan. Megkülönböztetjük az internalizált és az externalizált szenvedést.

Hiányos alkalmazkodás (maladaptív magatartás): Azt kell eldöntenünk: képes –e az egyén megfelelni azoknak az igényeknek, feladatoknak,

amelyeket élete, környezete, körülményei vele szemben támasztanak. Az „adaptivitás hiánya” és a „normaszegés” első pillantásra azonosnak tűnnek.

A normalitás az „ideális személyiség” szempontjából:

1

Számos pszichológiai elmélet született, amely a normalitást egyfajta – az elméletben körülírt – „ideális személyiséggel” azonosítja, s így mindazok, akik ettől eltérnek, rendellenesnek, abnormálisnak minősülnek.

Rogers, Maslow.Allport: valósághű percepció, önismeret, meghitt viszony másokkal (szeretet, intimitás), én érzésének kiterjesztése, önelfogadásA szakirodalomban megtalálható különböző normalitás fogalmak az alábbi kritériumokat tartalmazzák:

általános alkalmazkodóképesség, örömképesség, kompetens interperszonális viselkedés intellektuális képességek, érzelmi és motivációs kontroll, szociális attitűdök, produktivitás autonómia, integráltság, kedvező énkép

Rendellenes pszichés működés:A „négy D”:Deviáns, Distresszkeltő, Diszfunkcionális, VeszélyesA lelki egészség pragmatikus, operacionális kritériumai (WHO konvenció):

Önálló életvezetésre képes (értelmi színvonala eléri a populáció átlagának alsó színvonalát). Képességének megfelelő munkát végez (képességeinek megfelelően tud teljesíteni). Örömszerzésre képes. Társadalmi beilleszkedésre képes (nem teszi tönkre mások életét, érzelmi

reakciói és viselkedése nem sérti durván a társadalmi konvenciókat).Pszichés zavar:

Bármely WHO-kritérium nem teljesülése esetén jogos a „páciens” („szenvedő”) meghatározás, ám a klasszifikáció, a nozológiai besorolás már szindromatikus gondolkodáson alapul.

Pszichés zavar: egyaránt jelenti az ember önálló életvezetését, munkavégző képességét, társadalmi alkalmazkodását, örömképességét nehezítő minden pszichikus jelenséget és az adaptációjában (pszichikus egészségében) bármilyen ok miatt zavart szenvedő ember lelki jelenségeit.

2. A MAGATARTÁS

A pszichiátria: az emberi magatartás zavarainak és ezek gyógykezelésének tudománya. A magatartás szót tág értelemben használjuk, nem csupán a külső megfigyelő által észlelhető és

leírható viselkedést értjük alatta, hanem belső folyamatokat is (pl. gondolkodás, érzelmek), amelyek a külső viselkedést vezérlik, módosítják. A magatartás az emberi organizmus legbonyolultabb alkalmazkodási rendszere, amely a társadalmi környezetbe való beilleszkedést teszi lehetővé.

Viselkedés: a magatartás külső aspektusát hangsúlyozza.

A magatartás kialakulását, egyéni jellegzetességeit befolyásoló tényezők 3 nagy csoportja:1. Genetikai hatások: A betegségek jó részében örökletes tényezők szerepet játszanak, ám hatásuk

nem kizárólagos, mielőtt érvényesül egyéb tényezőkre is szükség van) – pl. temperamentum.2. Biológiai tényezők, kórállapotok: Ha ezek befolyásolják az agy működését, akkor ennek

következtében magatartászavar megnyilvánulhat. A –szociális- környezet hatásai: azok a szociális hatások, amelyek a születéstől kezdődően érik, és

tartósan fennállnak (szülő-gyermek kapcsolat)- ez a személyiség kialakulását döntően meghatározó tényező.

Keresztmetszeti (synchronicus) hatások: ezek az ún. életesemények, vagyis az olyan történések, amelyek érzelmileg megterhelők, stresszt váltanak ki, és ha az egyén nem képes megküzdeni velük, pszichiátriai betegséget „okozhatnak”. Az egyes életeseményeknek különböző „stressz értékük” van, és intervallumon belül hatásuk összeadódik

A pszichiátriai tünet (pszichopatológiai jelenségek) lehet (Tringer): Valamely testi tünet vagy funkciózavar. Valamely szubjektív élmény (pl. szenvedés). Valamely magatartási tünet.

Valamely magatartás tünetnek minősül azáltal, hogy:A helyzethez nem illik (inadekvát). Túl gyakran jelenik meg.Túl ritkán vagy egyáltalán nem jelenik meg akkor, amikor arra szükség

lenne.

Pszichopatológiai tünetek (Szakács):

2

Negatív tünetek (valami hiányzik). Pozitív tünetek (kóros produktum). Liberációs tünetek (gátlástalanodás). Dezintegrációs tünetek.

Diagnózis:Kórisme, betegség meghatározása A Dg. 3 szinten folyik: szimptomatológia, szindromatológia, aetiológia

A magatartás általános leírása:Pszichopatológia: kóros lelki jelenségeknek, avagy a magatartás zavarainak a tudománya.

R=(O,S) Magatartás=organizmikus változók, szituációO= magatartás diszpozíciók, melyek egyénenként változnak és a személyiség részét alkotják.

Biológiai determinánsok Szociális tanulás előtörténeteS= különösen fontosak az „életesemények” –melyek érzelmileg megterhelő, stresszt okozó események.A magatartás szerveződése:a magatartás nagyobb tartományai:Centripetális funkciók: ahogy a környezetet észleljük – percepció.

Centrális funkciók: információ feldolgozás – affektivitás, kognitív funkciók. Centrifugális funkciók: válaszreakciók – motivációk, cselekvés, beszéd.

Ezeket átfogó két jelenség:a Tudat. Személyiség: Pszichés státus:

Kogníció (tudat, orientáció, figyelem, érzékelés, észlelés, emlékezés, gondolkodás, intellektus). Emocionalitás-affektivitás. Magatartás (pszichomotorium, indíték, akarat, kommunikáció). Betegségtudat és –belátás.

A tudatnak nevezzük a közvetlen átélést (Nyírő Gyula). A tudatos tartalmak a szubjektum számára elérhetőek. Olyan ébrenléti állapot a tudat, amelyben a külvilág és a belső környezetünk ingereit megfelelő módon fel tudjuk fogni, és azok jelentőségével is tisztában vagyunk. A tudatosság a külső és belső valósággal –a figyelemben megnyilvánuló- állandó és produktív kapcsolatot jelenti. A tudatos jelenségek folyamatos átélés és értékelés mentén mennek végbe. A tudat teszi lehetővé a beáramló ingerek feldolgozását, a külvilág megismerését, értékelését, az erre irányuló visszahatást, az én és a külvilág elkülönítését.Két aspektusa: tudati éberség és a tudati integráció. A tudati vigilitás (éberség): energetikai komponens. A tudatműködés alapfeltétele az ép ARAS – éberséget, amely normális körülmények között is igen

széles skálán mozog. Az energetikai szint vagy aktiváció az alvástól az extatikus állapotig (elragadtatás) terjed.

A tudati integráció: Ez a tudattartalmak összerendezettségét jelenti. Érthető logikai rendet követnek a tudati elemek -> így a beszéd rendezett, érthető. Lényegében a „belső figyelmet” fejezi ki. A tudat zavarai: Bármilyen zavara a magatartást és az aktuális helyzetnek megfelelő (adekvát) reagálást károsan befolyásolja. A tudatzavarok felosztása: A vigilitás zavarai (TV). Az integráció zavarai.

A vigilitás és az integráció együttes zavarai (TB)A vigilitás (a tudat világossága) zavarai:Oka: Az ARAS funkcionális vagy organikus károsodása. Két formája: az éberségi szint változásai (tudatvesztés) és az éberségi szint változásával kísért integrációs zavarok. (tudatborulások).

Kábultság:szórakozott, egyes ingerekre nem reagál, figyelme csapongó pl. epilepsziás roham után. Somnolentia: (álomittasság) magára hagyva álomba merül, erőteljes ingerekre ébreszthető, Sopor: csak erőteljes ingerekre kapunk reagál, fiziológiai szükségleteit sem jelzi, inkontinens Kóma: erőteljes ingerek sem váltanak ki reakciót, nincs ébreszthetőség. Vigilitás kóros fokozódása: élénk, izgatott, az ingerekre gyorsan, hevesen reagál. Lényegtelen

dolgok is magára vonják a figyelmét. A tudati integráció zavarai:Kialakulhat megtartott vigilitás mellett is, önmagában. Az éberségi szint szélsőséges változataiban nem lehetséges integrált tudatműködés. Ép vigilitás (éber tudat) melletti integrációs zavarok (ált. pszichotikus állapotokban):

Tévelyállapot (Wahn): hallucinációk által alterált tudatállapot. Konfúzió: fellazult tudatállapot, dekoncetráltágtól, szórakozottságtól a tudat teljes széteséséig, az

amenciáig. Inkoherencia: összerendezettség hiánya a tudattartalmak között.

3

Amentia: az integráció teljes hiánya. Ebből fakadóan kaotikusak a cselekedetei, felügyeletet igényel. A beteg affektivitása a változó tudattartalmaknak megfelelően az egyik szélsőségből a más.

Tudatszűkült állapot: (az előzőekkel ellentétes állapot, túlkoncentráltság): károsodik a valósággal való adekvát kapcsolat, a túlértékelt eszmék-érzelmi hatások-attitűdök irányába eső információk iránti ingerküszöb alacsony – így az egyén belelátja a világba azt, ami csak a gondolatában, érzelmeiben létezik - a magatartást a belső folyamatok vezérlik, és nem a valóság Legsúlyosabb formája:Rövidzárlat : negatív indulat veszi át a magatartás vezérlését. A józan megfontolások, szociális kontroll már nem vagy alig érvényesül. A cselekmény hirtelen, ötletszerűen tör be => explozív cselekmény. Elfogultság: ez enyhébb eset.

A tudati integráció és vigilitás együttes zavarai, tudatborulások: Álomszerű, oneroid tudatállapot: elmosódik a határ az érzékelés és a képzetek között. Gyakran

szorongás kíséri. Félelmi fantáziái a valóság tárgyaival, személyeivel összemosódnak. Homályállapotok, tenebrositas: a tudat beszűkül és a vigilitás is csökken.

o Rendezett homályállapot: A cselekedetek látszólag célirányosak, logikusak. Önmagát és a környezetét illetőleg tájékozott. A cselekvéseket elemi indulatok vezérlik. Képtelen a helyzet egészének megragadására, ill. annak megfelelő cselekvésre. Ált. epilepsziásoknál, de előfordul hisztériás (disszociációs) zavarok esetén is. Nem emlékszik a homályállapotban történtekre. Hirtelen lép fel és oldódik.

o Rendezetlen homályállapot: Valóságként megélt fantáziaképek uralják a tudatállapotát. Heves érzelmi kitörések. A valósággal való adekvát kapcsolata elvész. Célirányos cselekvései nincsenek. Pl. kóros ittasság.

Delírium(ködös állapot): vigilitás nagyfokú csökkenése, nem tud különbséget tenni a képzetek és az érzetek között. Tudatállapotát érzékcsalódások uralják. Hallucinációik félelmet keltőek (nagyfokú szorongás). Motoros nyugtalanság, gyakran kezeivel szedegető, tépdeső mozgást végez. Tér –és időbeli dezorientáció. Testi betegségek kísérője lehet- oka lehet magas lázzal járó fertőző betegség, kiszáradás, hipoxia, alkohol és drogelvonás. Életveszélyes!

A tudat további osztályozása:Éntudat: Az én időben és térben való elhelyezése és a külvilágtól való elhatárolása, ill. magában foglalja annak a megállapítását, hogy az egyén cselekedetei saját magától származnak (aktivitástudat).

Az én-identitás zavarai: deperszonalizáció az én azonosságában való elbizonytalanodás, a testi és lelki önélmény zavara. Önmagát idegenszerűen éli meg, valószerűtlennek, furcsának, irreálisnak érzi és kívülről szemléli önmagát (pl. ő csak szemlélője a teste mozgásának). Esetenként az idegen élmény csak a testre vagy annak egy részére vonatkozik

Súlyosabb esetei sch-ban. A betegségtudat ált. hiányzik. Idegen erők mozgatják, benne két személy lakik (elveszik az én egysége), más személynek tartja magát (elveszik az én azonossága). Transitivismus: önmagát vagy énjének valamely részét másban véli felfedezni. E tünetek összefoglaló neve: Egoschizis, ami az én egységesének megélésében mutatkozó zavar, a belső hasadás élménye, a beteg a cselekedeteit énidegennek, másik éntől származónak vagy mások által irányítottnak érzi.

A testi önazonosság izolált zavarába is előfordul, ekkor a személy valamely testrészét (ált. v.mely végtagját) idegennek éli meg vagy nemlétezőnek tekinti Ilyenkor gondolnunk kell organikus károsodásra is.

Dysmorphophobiás zavar: valamely testrészét torznak, csúfnak éli meg, a küllem valamely képzelt defektusára való aggodalom, azzal állandó foglalkozás. Testképzavar –másként mondva a testi önkép zavara - pl. anorexia nervosában.

Tárgytudat: a külvilágra vonatkozik. A tudatzavarok kezelése: az ellátás alapelve: a tudatzavart beteg életveszélyben van, így sürgős orvosi beavatkozásra, intenzív ellátásra szorul – ami kórházi feladat. A tudat struktúrája:• Tudatos• Tudatelőttes• Tudattalan

Az orientáció zavarai:

4

Orientáció: tájékozódás, eligazodás a külvilágra vonatkozóan térben és időben, önmagunkra ill. a saját testünkre vonatkozóan. Zavara elsősorban az agy súlyosabb organikus bántalmaira visszavezethető vissza, de a legkülönbözőbb pszichiátriai zavarokban előfordulhatnakAz orientáció zavarai

Autopszichés orientáció: személyes adatok, saját testen való tájékozottság. Előfordulhat, hogy a beteg határozott válaszai mögött konfabuláció áll. Duplikatív orientáció: egymás mellett fordulnak elő a kóros és az épp személyre vonatkozó adatok, a személy énje megkettőződik a téveszmében.

Szomatopszichés orientáció: a testséma szerveződésével és a lobus parietalis működésével függ össze. Cotard szindróma. Parietális lebeny sérülésnél ujj-agnosia, anosognosia, jobb-bal tévesztés.

Allopszichés orientáció: a külvilágra vonatkozóan térbeli és időbeli tájékozottság ill. más személyekkel kapcsolatos ismeretek. pl. sch. egyes személyeket ismertek vélnek, azonosítják valakivel, vagy ellenségeiket vélik felfedezni benne – paraidentificatió. Más személyekre vonatkozó ilyen típusú dezorientáció ált. az élménymező protopátiás alakváltása esetében észlelhető.

Speciális téveszmék: személyfélreismerés – 2 típusa: Capgras-szindróma: (Sosias-illúzió vagy megkettőződési illúzió): felismeri a számára ismerős

személyt, de azt gondolja, hogy ő nem valódi, hanem csak annak helyét bitorolja, vagyis valójában egy idegen, aki rosszat akar neki, pl. a beteg férje valójában nem a férje, hanem azt v.ki –pl. az UFO-k- egy hasonmással kicserélte.

Fregoli-szindróma: a beteg idegenekben –pl. az orvosában, a szomszédjában – ismerősöket lát, bennük véli felfedezni az üldözőit, ellenségeit (ezt azzal magyarázza, hogy üldözője változtatni tudja a külsejét), akiknek létezéséről meg van győződve.

Ismert személy fel nem ismerése esősorban organikus bántalmakra, demenciákra jellemző. Kognitív funkciók:

Kogníció= megismerés. Többféle lelki folyamatból ál: Információk érzékszervi úton való felvétele, érzékelés, észlelés, felfogás (appercepció), KIR.-ben

való feldolgozás (gosztikus funkció) Figyelem, ismeretek átalakítása, gondolkodás, emlékezés, tanulás

A figyelem: A lényegeset elkülöníti a lényegtelentől, szelekciós folyamat, kiemel az élménymezőből elemeket.

A figyelem a tudatállapothoz kapcsolódó globális működés. Elernyesztet figyelem – figyelmetlenség, megfeszített figyelem – figyelmezés. Fluktuáló jellegű. Megoszthatósága nem szimultán, hanem szukcesszív.

A „figyelmetlen” és „szórakozott” (normálvariáns) személyek figyelemzavara csak az érdeklődési körükön kívül jelentkezik.

Patológiás: a figyelem minősége zavarja a beteg életvezetését, beilleszkedését, alkalmazkodását, a személy akkor sem képes odafigyelni, ha erre kifejezetten törekszik. Csaknem minden pszichiátriai zavarban előfordul.

A figyelem jellemzői: Vigilitás: figyelem ébersége, új ingerek iránti nyitottság; az a valószínűség, amely mellet az új

ingerek eljutnak a tudatig (felkelthetőség). Az információk befogadása iránti készenlét. A figyelem terelhetősége.

Tenacitás: a figyelem tartóssága, a figyelem menyi ideig rögzített valamilyen tárgyra.

A figyelem zavarai: Hypovigilitas: a figyelem nehezen kelthető fel, új ingerek iránti tompaság. Leggyakrabban a tudat

borult állapotaiban észleljük. Pl. depresszió, sch, szedatív hatású gyógyszerek. Normál esetben monotónia okozta fáradtság hatására is csökken a vigilitás.

Hypervigilitas: a tudati éberség növekedésének függvénye. A figyelem mezeje kiszélesedik, a lényegtelen, jelentéktelen ingerek is magukra vonják az érdeklődésüket. Összerendezett tudatáram kevésbé lehetséges – másodlagos inkoherencia. Izgató hatású kábítószerek (kokain, amfetaminok) használatakor szintén jellemző.

Hypotenacitas: monoton feladatok végzése közben élettanilag csökken. Oka lehet szellemi hanyatlás, organikus agyi bántalmak, szenvedélybetegségek. A hypervigilitás hypotenacitással jár.

5

Hypertenacitas: az érdeklődés, motivációk vonalába eső információkkal kapcsolatban természetes körülmények között is fokozódik. Kóros esetben a túlértékelt eszmék vagy téveszmék kötik le tartósan a figyelmet.

A figyelem két összetevőjének összefüggései: Hypoprosexia: koncentrációs nehézség, általános csökkentsége a pszichés erőfeszítésre való

képességnek, motiválhatóságnak. Az affektusok gyengék, érzelmi tompaság jellemző. Fokozott fáradékonyság.

Hyperprosexia: a pos. illetve a pszichaszténiás szindróma részeként jelentkezik. Érzelmi túlfűtöttség, labilitás. Mániás periódus.

Hyperkoncentrált figyelem: a tenacitás fokozódása a vigilitás csökkenését eredményezheti a figyelem fókuszán kívül eső témák iránt. Ez az állapot jellemzi a rövidzárlati cselekményt is.

Centripetális zavarok (Az érzékelés zavarai) Szenzáció-percepció és a Percepció-appercepció (felismerés, felfogás).Az érzékelés zavarainak osztályozása:

Az érzékelés elemi-, mennyiségi-, minőségi-, tartalmi zavarai: az érzékcsalódásokAz érzékelés elemi zavarai: Az érzékszervek illetve ezek afferens pályáinak károsodásával kapcsolatosak. A neurológia ill. a gyógypedagógia foglalkozik e zavarokkal.Az érzékelés mennyiségi zavarai: Hyperaesthesia: az érzékelés kóros fokozódása, túlérzékenység, a szomatoszenzoros érzékelés küszöbe alacsony. Jellemző pánik zavarban, szomatizációs zavarokban, mániában, szorongásos állapotokban. Hypaesthesia: az érzékenység csökkenése, az ingerküszöb növekedése. Jellemző kataton sch-ban, depresszióban, szedatív gyógyszerek hatására.Az érzékelés minőségi zavarai (tévpercepciók):Az észlelt jelek hibás feldolgozás következtében téves értelmezést nyernek: Pl. hypochondriában, pánikrohamban. A percipiált tárgy objektív, általánosan észlelhető jellemzői szubjektív, egyéni, mások által nem tapasztalható jellemzőkkel keverednek. Coenaesthesia, kóros szervérzés: a saját testben jelentkező bizarr, furcsa érzések, amelyeknek semmiféle fiziológiai magyarázatuk nincs. Testérzés-zavarok: homonóm testérzés: a testi betegségeket kísérő, egészséges ember számára is megérthető, adekvát testérzés. Pl. fejfájás, szívszorulás. Heteronóm testérzés: különös, megmagyarázhatatlan, egészséges ember számára érthetetlen, idegen testérzetek. Pl. a gyomrom tele van kaviccsal, lábamba delejes érzés van. Az érzékelés minőségi zavarai (tévpercepciók:) Tévely-észlelés: magának az észlelésnek a minősége változik meg, bizonyos alakminőségek szokatlan felszínre és előtérbe kerülése, túlzott intenzitása miatt. Pl. a csokoládé mikulás „gyanakvóan néz” rá. Gyakran hirtelen „felismerésként” jelenik meg. A téboly forrásává válhat. Sajátos formája a személyfélreismerés. Vonatkoztatás: a környezet objektív jelenségeit a beteg önmagára vonatkoztatott sajátos jelentéssel ruházza fel. Utalásokat, célzásokat lát, melyek rá vonatkoznak. Paranoiás tünetek perceptuális alapja (valaki azért tett v.mit, hogy neki ártson). Az érzékelés tartalmi zavarai: az érzékcsalódások A valósággal való adekvát kapcsolat zavaraira utalnak. Az érzékcsalódás: hamis percepció vagy észlelet percepció nélkül. Típusai:Az illúziók: kórosan meghamisított valódi észrevevés. Az érzékelés a valóságból indul ki, azonban az észlelet hamis, következésképp torzul és inadekvát lesz a viselkedés. Előfordulhat egészségeseknél is pl. Hallucináció: érzet keletkezik tárgyi érzékelés nélkül (észlelet szenzáció-percepció nélkül). Vagyis nincs valódi, fizikai inger, mégis létrejön élmény szintjén az érzékelés. Valódi hallucinációk: inger nélkül keletkezett kóros észrevevés, amely a valódi érzet minden sajátságosságával rendelkezik: a külső térbe vetül, a beteg reálisnak ítéli meg. Pl. sch, LSD Pszeudohallucinációk: a beteg maga sem tartja valósnak az élményt, nem vetül a külvilágba (pl. behunyt szemmel látja az Istent –nem pedig nyitott szemmel a valós világ díszleti között, vagy a fejében hallja a hangot –és nem a külvilágból jövőnek). Extracampin hallucináció: a látótéren kívül lokalizálja az érzékcsalódás forrását. Pl. valaki áll a háta mögött. Hemihallucinosis: a hallucinált tárgy fele jelenik meg. Polyopiás hallucináció: kettőződve jelenik meg a tárgy. Autoscopia: önmaga hallucinátoros megjelenése.Hallucinációk csoportosítása: két szempont alapján osztályozzuk: 1. komplexitás, 2. érzékszervi mező

Elemi hallucinációk: photopsia (elemi fénylátás), akoasma (zörejhallás), fonémikus hallucináció vagy fonéma (beszédhangok hallása)

Összetett hallucinációk. Szcénikus hallucináció: a beteg jeleneteket él át.

Az érzékszervi reprezentáció szerint lehetnek: Vizuális hallucinációk: elemi fény, szikra, árnyéklátás – vagy komplex jelenetek.

6

Akusztikus hallucinációk: elemiek-összetettek. Parancs hallucinációk: a hangok utasításokat adhatnak – ez veszélyes lehet.

Olfaktoricus hallucinációk: epilepsziában az aura részeként jelenhet meg. Gustatoricus, ízlelési hallucinációk: mérgeztetési téveszmék esetén. Hapticus, tactilis, tapintási hallucinációk: elsősorban alkoholos delíriumban. Sajátos formája az

Ekbom-szindróma vagy bőrférgesség-téboly: a beteg úgy érzi, mintha a bőre alatt férgek, bogarak mászkálnának. Nemegyszer véresre kaparja a bőrét, hogy a rovart eltávolítsa.

Coenaesthopathia vagy coenaesthesiás érzékcsalódás: a belső szervekből, a test különböző részeiből eredő kóros testérzések. Pl., úgy érzi, az agytekervényei összegabalyodtak, elmozdultak a helyükről, a szíve lehúzódott a gyomrába.

 Az emlékezés (memória) zavarai:

Az átélt benyomások, tanult vagy véletlenszerűen szerzett ismeretek, megjegyzésének, megtartásának és felidézésének (ekforálás) képessége. Az emlékezés az a pszichikus funkció, amellyel egy dolog, tárgy, jelenség reprodukciója történik az azt eredetileg kiváltó inger jelenléte nélkül. Az emlékezés segítségével a régebbi élményeink megismétlődnek, reprodukálódnak anélkül, hogy maguk a múltbéli észlelés tárgyai jelen lennének. A lényege az információ rögzítése és tárolása, ami lehetővé teszi az információ későbbi előhívását.

Az emlékezés zavarai: Mennyiségi zavarok: Hypomnesia – megfeledkezés, az emlékezeti funkciók meggyengülése. Hipermnesia – fokozott emlékezés egyes részterületeken pl. paranoiában.Az emlékezeti funkció hiánya, avagy az amnézia:Az amnézia időbeli kiterjedtsége szerint:

Globális: az emlékezeti funkciók mindegyikét érinti. Parciális: Lacunaris: szigetszerű. Szisztematikus: egymással összefüggő események, élmények

esnek ki. Az értelem (intellektus) zavarai: Értelemnek (intellektus, intelligencia) nevezzük az ismeretfeldolgozás teljesítményaspektusát. Tágabb

megfogalmazásban: a személyiség egészének teljesítményvonatkozásait. Az intelligencia pszichológiai konstruktum, amelynek segítségével azt kívánjuk kifejezni, hogy milyen

mértékben képes az egyén új, feladat jellegű helyzeteket megoldani.  Az értelem stabil személyiségjegy, az idő függvényében alig változik. Genetikailag és a környezet által

egyaránt meghatározott. A majdani felnőtt intellektusát nagy valószínűséggel már 6-7 éves korban meg lehet jósolni.

Az értelem zavarai:Az értelem mennyiségi zavarai: E zavarokat az intelligenciatesztekkel mért intelligenciaérték átlagtól való eltérésével definiáljuk. Csak a negatív eltérésnek van klinikai relevanciája.

Normál övezet: 90-110 (MAWI), Alacsony szint: 80-90, Igen alacsony: 79-70, Enyhe mentális retardáció: 50-69 (debilitás– felnőtteknél kb. 6-9 év), Közepes mentális retardáció: 35-49 (imbecillitás – felnőtteknél kb. 3-6 év), Súlyos mentális retardáció: 20-34, Igen súlyos mentális retardáció: 20 alatt (idiócia - felnőtteknél 3 év alatt)

Oligofrénia: az intellektuális képességek veleszületett deficitje (mindig organikus ok).Mentális retardáció: az értelmi fejlődés zavara, mely következtében a gyermek értelmi fejlődése elmarad a korának átlagától és valamilyen szinten megreked (pszichoszociális tényezők-depriváció). Demenciák (elbutulás): a már megszerzett értelmi színvonal globális hanyatlása. Lehet reverzíbilis és irreverzíbilis.Az intelligenciastruktúra zavarai:

Az értelem egyes részfunkciói nagy eltéréseket mutathatnak pl. matematikai zseni, de zenei analfabéta.

Autizmushoz ritkán társulhatnak kiugró képességek. Szalondebilitás vagy szalon-idiotizmus: alacsony értelmi színvonal, de a jó verbális képességek

elfedik, kompenzáljkák azt. Általában olyan körülmények között nevelkedett, ahol elsajátíthatta a társas viselkedés sablonjait.

Az emóció zavarai:

7

Egy érzelmet akkor minősítünk kórosnak, ha az adott helyzetben nem megfelelő, inadekvát, a helyzetnek az egyéntől elvárható megoldását nem teszi ehetővé.

Az érzelmek összetevői disszociálhatnak, pl. alexithymia: az egyén nem képes arra, hogy érzelmi állapotait verbálisan megfogalmazza, kifejezze, feldolgozza. Így azok vegetatív síkon jelennek meg, és pszichoszomatikus betegségeknek képezhetik a táptalaját. Az érzelem sokszor a szubjektumban marad, pang, és csak vegetatív tünetek árulkodnak róla. Az érzelmi feszültség azután váratlanul kirobbanhat.

Az érzelmi élet formai zavarai:Emocionális rezonabilitás (érzelmi válaszkészség, érzékenység, igénybe vehetőség)Fokozott érzelmi igénybevehetőség: túlzott érzelmi reakciók (pl. túlzottan szenvedélyes, szentimentális ember):Kóros érzelmi igénybevehetőség: jelentéktelen ingerekre is heves érzelmi reakció a válasz (kóros ingerlékenység, affektív labilitás). Emocionális inkontinencia: képtelen kontroll alatt tartani az érzelmeit, azok mintegy elöntik. Emocionális rigiditás: az előzetesen kialakított érzelmi viszonyulását nem képes módosítani a helyzetnek megfelelően. Ambivalencia Affektus-augmentáció: csekély érzelmi reakció kiváltása után a beteg egyre hevesebb érzelmi megnyilvánulásokra ragadtatja magát, mintegy belelovlja magát a heves indulati állapotba. Kóros befolyásolhatóságKóros negatív tónusú állapotok:A szorongás, anxietas:Tárgytalan veszélyeztetettségi érzés. Legtöbbször elfojtott konfliktusfeszültségek, bűntudat, traumák állnak mögötte. A szorongás természetrajzához tartozik, hogy tárgyat keres magának - így alakul ki a fóbia – strukturálódik. Szubjektív élmény: aggodalom, nyugtalanság, bizonytalanság érzés, aggályosság, katasztrófaérzés. A szorongás testi-vegetatív tünetei:

Arcpír, Végtagok hűvössége, nyirkossága, Szájszárazság (nyelés, vízivás, köhögési-krákogási inger), Izzadás, Pupillák tágassága, Pillacsapások felgyorsulása, Szapora légvétel, hiperventilláció

Sóhaj, Szívritmus fokozódásaA szorongás magatartási jegyei:

Viselkedési repertoár beszűkülése, gátlása (pl. kimért, óvatos, kerüli a széles mozdulatokat). Szorongás enyhítését célzó mozgások.

Az emocionális magatartás: Pozitív érzelmi megnyilvánulások csökkenése. A negatívaké előtérbe kerülése. Mínusztünetek:

érzelmi kifejezés visszafogott, alig gesztikulál, beszéde halk, ha mosolygunk, annál később jelenik meg a viszontmosoly, minél erősebb a szorongás. Plusztünetek: minden olyan viselkedés, amely pozitív érzelmi állapotra utal, a szorongással inkompatibilis. Verbalizáció, mosoly (gyakran groteszk)=> megkönnyebbülés, szorongáscsökkenés. A fokozott kommunikációs késztetés is ide.

A szorongás megjelenési formái Szabadon lebegő szorongás: nincs tárgya. Lassan fokozódik és oldódik. Pánikroham: rohamokban jelentkező szorongás. Gyor. kialakul, relatíve lassan oldódik max. 1 óra. Raptus melancholicus: elsősorban súlyos depressziós betegeknél fordul elő. Az elviselhetetlen

szorongás váratlanul céltalan, agresszív, romboló tevékenységhez vezet.Pozitív tónusú kóros állapotok:

Hypománia: a beteg jókedvű, még kedvezőtlen eseményeket is pozitívan él át. A hangulati emelkedettséggel (hyperthymia) párhuzamosan az aktivitás is fokozódik. Súlyosabb esetben feszültség, ingerlékenység uralkodik el a betegen. Viselkedését céltalan kapkodás, összevisszaság jellemzi. Agresszív lehet, ha akadályozni próbálják.

A hangulat emelkedése egy szintig a közérzet pozitív irányú változását eredményezi (euphoria). A hangulat emelkedése epilepsziás betegeknél az aura része lehet. Egyes téveszmék a hangulat pozitív irányú eltolódásával járhatnak (pl. erotomániás, religiosus). Üres derű (moria): a pozitív hangulat nem jár az aktivitás fokozódásával, sem a gondolkodási

folyamatok felgyorsulásával (pl. frontális lebeny károsodás). Szerhasználat: mesterséges euphoriát indukálnak egyes szerek.

Az érzelmi reakciók minőségi zavarai: Infantilizmus: az életkornak nem megfelelő, gyermekkori megnyilvánulások. Ganser-

tünetcsoport: a vizsgálati fogságban lévők elbutulásra vagy gyermeki magatartásra emlékeztető

8

magatartásmódjai. Ambivalencia: pl. sch, borderline szem.zav. Emocionális inkontinentia: nem képes uralkodni az indulatain, érzelmi állapotain. A legkisebb behatásra is elérzékenyül, elsírja magát. Indulatkitörésekre hajlamos. Inadekvát érzelmi reakció: aktuális helyzetnek nem megfelelő érzelmi megnyilvánulások. Pl. sch.

A hangulat zavarai: A hangulat zavarai tartósabbak, mint az emóció kóros formái, és kevésbé kötődnek egyes konkrét

helyzetekhez. Dysthimia: negatív irányú eltolódás. Ugyanezt fejezi ki a depresszió szó is, amennyiben a kifejezésen tünetet és nem szindrómát értünk. Súlyos esete a depressziós stupor, avagy melancholia. Manapság akkor beszélünk melancholiáról, ha a depresszió kifejezett testi tünetekkel jár együtt.

A közérzet zavarai A közérzet többnyire a hangulati szinttel egy irányba változik. Dysphoria: negatív fekvésű közérzet Euphoria pozitív fekvésű közérzet

3. A GONDOLKODÁS

Az információfeldolgozás magasabb szintjeit összefoglalóan gondolkodásnak nevezzük. A gondolkodás elemi mozzanata a tartalmak közötti társulás, az asszociáció.

A gondolkodás folyamata:Fogalomalkotás: agyunk szimbólumokat alkot, és a további műveleteket ezen hajtja végre Percepció=>appercepció=>képzetek=>fogalmak (konkrét, absztrakt)=>asszociáció

Ítéletalkotás: kijelentéseket teszünk, fogalmakat egymáshoz viszonyítunk és közöttük összefüggéseket állapítunk meg.

Következtetés: ítéletek összekapcsolásával új ítéleteket hozunk létre, amely során új felismerésekre teszünk szert.

A képzet –és fogalomalkotás zavarai: Konkretizáció: az absztrakciós képesség elvesztése. Az elvont fogalmakat konkrét módon

értelmezi. (enyhébb oligofrénia, idült sch.). Confabulatio (kóros meseszövés): a beteg a kérdésekre ötletszerű választ ad, melynek kevés köze

van a valósághoz (lsd. Korszakov szdr.). Pseudologia phantastica: kóros hazudozás (PD). Neologisma: a beteg által alkotott, mások által nem ismert szavak (sch.) pl. táv-pozitív érzés.

A gondolkodás zavarai: Alaki zavarok: a gondolkodásnak, mint folyamatnak, funkciónak, mint műveletek sorozatának

kóros eltérése. Két típusa: mennyiségi és minőségi zavarok. Tartalmi zavarok: tartós, állandó jellegű kóros tudattartalmak, melyek a betegnek vagy

környezetének szenvedést okoznak és a magatartás zavarait, eredményezik.

Mennyiségi zavarok (tempó):Felgyorsulás=> inkoherencia (szétesés):

Arousal szinttel vagy a hangulat emelkedésével járó összefüggéstelenség: szekunder inkoherencia.

Sch.-ban: primer inkoherencia (schisophasia). Gondolkodás enyhe felgyorsulása: hangulat emelkedése, testi betegség (hyperthyreosis), alkohol,

koffein, kokain, amfetaminszármazékok, hallucinogének. Logorroea (kóros fecsegés): felgyorsult és fokozott beszédkésztetés.

Meglassulás: Fáradtság, monotónia. Monoideismus: v.milyen tartalomnál megtapad, ugyanazt ismételgeti, nem tud továbblépni a

gondolkodása. A meglassulás a teljes leállásig fokozódhat (stuporban), ami mutacizmussal jár. Zárlat (schizis): hirtelen elakadás a gondolatáramlásban (és így a beszédben). Viszkózus, tapadó: egy-egy témánál való megtapadás (Epilepszia, paranoid állapot). Meglassúbbodás jellemző: oligofrénia, Parkinson kór, hypothyreosis, alkohol, nyugtatók,

antidepresszánsok, neuroleptikumok stb.

9

Minőségi zavarok:Bizarr asszociáció: schizophrenekre jellemző. Verbigeratio: egy-egy asszociációs kapcsolat megtapadása, állandó szókapcsolatok ismételgetése. Sztereotípia: merev gondolkodási sémák használatának (aki nem néz a szemembe, az gonosz ember) Körülményesség: epilepsziások, kényszeresek: nem tud differenciálni a lényeges és lényegtelen tartalmak között. Gondolatelvonás, gondolat-átültetés, gondolat-felhangosodás (nem idegen hangok hallásáról van szó, az ugyanis a fejbe lokalizált pszeudohallucináció): schizophreniában. „Kettős könyvelés”: egymással össze nem egyeztethető, egymást kizáró gondolatok, magatartásmódok együtt fordul elő (pl., ellopták a személyiségét- de személyi igazolványt csináltat). Kóros vonatkoztatás: paranoid állapotok tünete: semleges dolgoknak magára utaló jelentést tulajdonít, összefüggést fedez fel. Projekció: a beteg a saját magában keletkezett felismerést önmagából kivetítve a külvilágba helyezi Kulcsélmények: kezdődő téveszmés zavarokban az alapélmény, azután ehhez szövi a további kóros vonatkoztatásokat

A gondolkodás tartalmi zavarai:Tartalmi zavaroknak nevezzük azokat a tartós, állandó jellegű tudattartalmakat, melyek a beteg vagy környezete számára szenvedést okoznak és a magatartás zavarait eredményezik. Elfogultság: Az ember motivációi (céljai, vágyai) közül egyeseknek kiemelt jelentősége van az egyén élete szempontjából. Ilyen pl. a hivatás, a szülői szerep – ilyen vonatkozásokban az egészséges ember is túlértékel, a dolgoknak nagyobb szerepet tulajdonít. Kórosan túlértékelt eszmék: ha az egyén életvitelét jelentősen és hátrányosan befolyásolja az elfogultság. (pl. szekta tagjai). Fóbiák: Valamely helyhez, tárgyhoz, állathoz, személyhez kapcsolódó szorongást, irracionális és eltúlzott félelmet fóbiának nevezünk Kényszerek: az akaratunktól függetlenül a tudatba toluló énidegen tartalom vagy ellenállhatatlan cselekvés, amelynek a beteg megpróbál ellenállni, felveszi ellene a küzdelmet Kényszer két fő csoportja:

Rögeszmék, obsessiók Kényszercselekvések, complusiók

A rögeszmék csoportjai: kényszergondolatok és kényszerimpulzusokKényszergondolatok: Kényszeraszociációk: szándék ellenére megjelenő, nem tud szabadulni tőlük Kényszerképzetek: vizuálisan megjelenőek. Kényszeres meggyőződés: pl. kényszeres féltékenység. Kényszeres tépelődés: „mi lett volna ha…?” Kényszeres szorongás: jövőre irányul és minden új helyzetben fellép, megbénít, változások elkerülésére ösztökél.Kényszerimpulzusok: Ellenállhatatlannak tűnő késztetés, amely az egyént valamely ártalmas dolog véghezvitelére, valamely bűnös vagy tilalmas cselekedet végrehajtására ösztönzik. Nem hajtja ugyan végre, azonban attól retteg, hátha mégis megteszi, ezért különféle óvórendszabályokat foganatosít.Kényszercselekvés:Olyan cselekvéssor, amelyet az egyén – bár küzd ellene – mégis végrehajt. A cselekvéssor sztereotip módon zajlik le, az „előírt” merev sémától eltérni nem lehet

Téveszmék, doxasmák: Olyan, a valóságban megalapozatlan ítéletek és következtetések együttese, amely valóságáról a személy szilárdan meg van győződve. A téveszmék középpontjában az egyén áll, még akkor is, ha a téveszmék látszólag éntávoliak. A valóságban megalapozatlan. Ítéletek és következtetések együttese: gyökere valamely téves meggyőződés. Ez az én tudatnak, az önképnek valamely torz eleme Téveszmék osztályozása:1. Az én-vonatkoztatás szerint: Nagyzásos téveszmék: a téveszmésen burjánzó én elem pozitív színezetű.

Önkicsinyítő (mikromániás, egoszisztolés) téveszme.2. A felépítésük logikuságát tekintve: Rendezett téveszmék és rendezetlen téveszmék (elsősorban sch)3. Hangulati fekvés alapján: Holothym téveszmék: a téveszme tartalma és a hangulati szint megfelel egymásnak. Heterothym téveszmék: a téveszme tartalma és a hangulati szint nem felel meg egymásnak pl. az agytekervényeit összecsavarták- de jó a kedve és mosolyog.

4. A téveszmék tartalma szerint: Mikromániás csoport:Persecutoros, üldöztetéses téveszmék-, Befolyásoltatásos-, Mérgeztetéses-, Quaerulatoros, perlekedési-, Önvádlásos, bűnösségi-, Hipochondriás-, Meglopatásos-, ElszegényesedésiMegalomániás csoport:

Genealógiás, származási-, Politikai téveszme-, Inventátoros, feltalálási-, Religiózus, vallásos Erotomániás, szerelmi

10

Egyes esetekben maga a téveszmeképződés képezi a betegség lényegét – ezek a téveszmés zavarok, vagy paranoid állapotok. Ez esetben primer téveszmékről beszélünk. Más esetekben a téveszmék a kórkép járulékos elemeiként jelennek meg, valamely elsődleges kórfolyamat talaján. Ezek a másodlagos téveszmék (pl. sch, affektív betegségekhez vagy szenvedélybetegségek talaján kibontakozó téveszmék). Előfordulhat, hogy az alapbetegség elmúltával a téveszmék vagy azok töredékei megmaradnak, ezek a reziduális téveszmék. A téveszméket hozzátartozó is átveheti – ilyenkor indukált téveszméről beszélünk.

4. NEUROTIKUS MAGATARTÁSZAVAROK

A diagnózis meghozatala: a BNO-10 és a DSM-IV A XXI. századi Malleus Maleficarum (Feldmár)?

A diagnózis alapvető céljai: Megkönnyíti a kommunikációt a szakemberek között, vagyis lehetővé teszik, hogy az egyes

szakkifejezések alatt ugyanazt értsék, „egy nyelvet” használjanak. Segít a kezelés kiválasztásában. Statisztikai felhasználást tesz lehetővé.

A DSM-IV: Axis I. – klinikai zavarok; egyéb, klinikai figyelmet igénylő állapotok. Axis II. – személyiségzavarok; mentális retartdáció. Axis III. – az általános egészségi állapot. Axis IV. – pszichoszociális és környezeti problémák. Axis V. – a működés átfogó becslése.

Neurózis: William Cullen -1769- biológiai alapú betegség, pl. kóma, spazmus.

A XX. században neurózis az, ami: Nem az idegrendszer szervi bántalmaira vezethető vissza (funkcionális zavar). Nincs egyéb szervi eltérés sem. Nem elmebetegség (vagyis a realitásérzék megtartott). A XX. század vége: a DSM-IV a neurózis fogalmát nem használja, a BNO-10 a Neurotikus,

stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek kategóriát használja. Önálló alkategóriákra bomlott fel, és a neurózis szó helyett gyakran a „zavar” kifejezést használják

pl. kényszeres zavar.A neurotikus zavarokban – avagy a neurózis utódkategóriáiban – közös:

A szimptómák énidegenek (vs. személyiségzavarok). Distreszt okoznak. Intakt realitás tesztelés (vs. pszichózis). Nem társadalomellenes. Progrediáló. Organikus aetiológiai tényező nem mutatható ki.

Részletes neurózistan: A neurózisokat a pszichogén kórképek főfogalom alá soroljuk. Ide soroljuk még a pszichoreaktív állapotokat. A pszichogén kórképek prevalanciája lakosság körében: 15-30%. A pszichésen betegek 1/3-a a neurózis valamely osztályába tartozik.

Pszichogén kórképek: Neurózisok. Pszichoreaktív állapotok.

Pszichoreaktív állapotok: A kórállapot döntően az egyén és a környezete közötti kapcsolatokból vezethető le. Ez nem zárja ki az örökletes hajlam szerepét a zavarban. Általában elmondható, hogy a tüneteket kiváltó környezeti események -S tényezők- súlyosak, és a zavar sokkal inkább ezek, mint a személyiség által meghatározott. A trauma és a keletkezett zavar között direkt összefüggést tételezünk fel, vagyis környezeti események az elsődleges okai a zavarnak, ezek nélkül ki sem alakult volna. A környezeti hatások által meghatározott pszichológiai állapotokat csak akkor tartjuk betegségnek, ha e miatt az egyén vagy a környezete tartósan szenved, és a megszokott életvitelt tartósan akadályozza.Pszichogén reakciók tünetei:

11

Vegetatívum: szorongás, alvás –és étvágyzavar. Magatartás dezorganizálódása: nyugtalan, motorosan izgatott, apátia, indítékszegény,

indulatkitörések, alkoholizálás, öngyilkossági késztetés. Szubjektum: a gondolkodás a traumatikus élmény köré koncentrálódik, tudatbeszűkült állapotban

nem képes objektívan mérlegelni, szorongás. Leggyakoribb okok: házassági problémák, fiataloknál a szülő halála. Lefolyás: az alkalmazkodási és a stressz zavarok megszűnnek, ha a kiváltó tényezők kedvezően

alakulnak ill. ha a traumatikus eseménytől időben eltávolodunk. Pszichogén reakciók típusai:1. Akut stressz reakció (krízisreakció, krízisállapot): fizikai vagy pszichológiai stresszre adott válasz. Tünetek: deperszonalizáció, derealizáció, disszociatív amnézia.2. Alkalmazkodási zavar: tünetei: szorongás, depresszív hangulat, magatartási zavarIde tartozik: krónikus gyász szindróma: ha fél évnél is tovább tartanak a következő tünetek:

Lelkiismeret furdalás a halott személy miatt (nem tettem meg mindent). Az elhunyttal való állandó foglalkozás, annak idealizálása. Olyan magatartás, életmód, mintha az elhunyt még mindig élne.

A neurózisok:Etiológia: a pszichoreaktív kórképekkel szemben a neurózisok kialakulásában döntően az idegrendszer biológiai adottságai, alkati sajátosságok,a személyiség játszik döntő szerepet A szociális tér hatásaival itt is kell számolni, de itt ezek inkább feltételek, semmint kiváltó okok. Az oki tényezőt inkább az egyén élettörténetében, a múltjában kell keresni, mint az aktuális környezeti hatásokban. Nehéz a külső és a belső tényezők mérlegelése, ugyanis a beteg és a környezete saját elképzeléseket dolgoz ki a betegség eredetéről Genetikai hátér: valószínűleg egyfajta általános, neurózisra való hajlam öröklődik, s nem az egyes kórformákra való prediszpozíció.A neurózisok a magatartás, az élménymód és a vegetatív idegrendszer tartós, többnyire progresszív zavarával járó állapotok, amelyek kedvezőtlen genetikai és szocializációs hatások alatt kialakuló személyiség talaján bontakoznak ki és a környezettel való patológiás egyensúlyt kialakítva idült állapot. tor A neurózisok zavarai:Magatartás zavarai: pl. kényszeres tünetek. Ált. a neurotikus ember magatartása: sablonos, veszít az egyedi arculatából, Jellemző a szociális kapcsolatok zavara. A félelem vezérli, kerüli a kihívásokat. Érzékeny, sértődékeny. Szociális percepciója fejletlen, nem vesz észre, ha másokat megbánt. Élmények zavarai: negatív élménymód a jellemző. Negatív szűrőn megy át minden önélmény. Ezt a negatív önkép fogalma fejezi ki. Érzelmi állapotára jellemző a szomorúság, boldogtalanság. A neurotikus tehát nem az objektív valóságra, a negatív szűrők ált. torzított valóságra reagál ill. ezt éli meg valóságként. A vegetatív idegrendszer zavarai: a neurotikusok gyakran kerülnek túlaktivált állapotba – szoronganak. Gyakran testi tünetekkel keresik fel a szakembert. Jellemző még az alvászavar, a szexuális élet zavarai.Progresszív jelleg: beavatkozás nélkül a neurózisok krónikus, fluktuáló, progrediáló lefolyást mutatnak.Neurózis és személyiség: a neurotikus zavarokra való hajlam döntően a koragyermekkori személyiségfejlődés során alakul ki. A kóros szocializáció következtében a személyiségfejlődés kóros irányt vesz, torzul a személyiség (a neurotikus személy feszültségeket hordoz önmagán belül (pl. kielégítetlen szeretetigény, kisebbségrendűségi érzés stb.). A legsúlyosabb szocializációs ártalmak: nyílt vagy rejtett érzelmi elutasítás a szülők részéről, kedvezőtlen érzelmi légkör, durva nevelés, csonka, széthulló család, szülői patológiák, a gyermek biztonsági igényének kielégítetlensége, nevelési hibák, erős elvárások a gyermektől.A környezettel való patológiás egyensúly: a neurotikus magatartás a környezet viszontreakcióját váltja ki – e reakciók módosíthatják a neurotikus magatartást, erősíthetik, gátolhatják, vagy módosíthatják azt.

Generalizált szorongásos zavar (GAD): Idült, fluktuáló lefolyású. Szorongásos tünetek. Koncentrációzavar, fáradékonyság, feledékenység, teljesítmény csökkenése, alvászavar. Legalább 6 hónapig fennálló állapot. Szenvedést és életvitelbeli nehézséget okoz.

Pánikzavar (szindróma) F41.0:

12

A szorongás roham formájában lép fel, viszonylag gyorsan eléri a maximális intenzitását, majd lassan oldódik. Rosszullét formáját öltheti, infarktustól nem mindig könnyű megkülönböztetni (pánik). Tünetei: légszomj, fulladásérzés, torokgombóc érzés, heves szívdobogás, izzadás, remegés, mellkasi diszkomfort, hányinger, hasi diszkomfort, szédülés, ájulásérzés, derealizáció, deperszonalizáció, megőrüléstől félelem, halálfélelem, zsibbadás, bizsergés, hidegrázás, kipirulás. Visszatérő, váratlan pánikrohamok. Félelem az újabb rohamoktól. Leggyakrabban agorafóbiával szövődik.

Fóbiás szorongásos rendellenességek (F40):Fóbia- gyűjtőfogalom- valamely tárgytól, élőlénytől, helyzettől való irracionális és túlzott félelem, mely irracionalitásával a páciens is tisztában van. Tárgyhoz kötött szorongás. Elkerülő viselkedéshez vezet. A fóbiás inger pánikzavart generálhat. A fóbiás szorongás enyhül „biztonsági szignálok” hatására.Típusai:Agorafóbia: (pánikzavar nélkül): nyílt vagy zárt helyekkel kapcsolatos intenzív, irreális szorongás. Olyan helyeken jelentkezik, ahonnan nehéz a menekülés vagy nincs kéznél segítség pl. tömeg, tömegközlekedési eszköz, híd.Szociális fóbia: szociális „térhez” kapcsolódó intenzív, irreális szorongás. Ezek olyan helyzetek, amelyek szociális vagy előadói teljesítményt igényelnek, és amelyben mások lehetséges figyelmének vannak kitéve. Fél attól, hogy ilyen szituációban megalázó helyzetbe kerül.Phobia simplex – meghatározott, körülírt vagy specifikus fóbia: egy adott tárgytól vagy helyzettől való intenzív, irreális szorongás. Típusai: álatokkal kapcsolatos, orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos, szituációhoz kötött (pl. lift, repülés), egyéb típus (pl. fulladáshoz, hányáshoz kapcsolódó).

Obsessiv-complusiv zavar (F42) avagy kényszeres zavar:Tipusai:Kényszergondolat (obsessio):Akarattó függetlenül jelentkezik, Visszatérő. Szorongást kelt. Énidegen – de felismeri, hogy saját pszichéjének terméke. Irracionális – és ezzel az egyén tisztában van. Lehet úgy is értelmezni, mint „kognitív fóbiát”. Fontos: nem az élet reális problémáival kapcsolatos túlzott aggodalom!Legtipikusabb kényszergondolatok: kárt tesz másban vagy magában, félelem a szennyeződéstől, betegségtől, erőszakos képek, perverz szexuális gondolatok, istenkáromlás.Complusió (kényszercselekedet):Az obsessióra adott válasz (beszennyeződés-mosakodás, elzártam-e?). Lehet mozgásforma vagy gondolat (Pl. imádkozás). Túlzott mértékű (mennyiségében ésszerűtlen) vagy értelmetlen, ab ovo irracionális cselekvéssorozat – és ezt a személy tudja. Repetitív, sztereotíp jelenség. Célja a szorongás csökkentése. Ha a beteget megakadályozzuk a complusiók végrehajtásában, a szorongás fokozódik, és agresszióba csaphat át. Legtipikusabb formái: tisztasággal, beszennyeződés elhárításával kapcsolatos cselekvési kényszerek, kényszeres imádkozás, ellenőrzési kényszer.Poszttraumás stressz-zavar (PTSD): A személy olyan eseményt él át, vagy olyannak volt tanúja, amelyben valóságos, vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés, vagy saját ill. mások testi épségének veszélyeztetése valósul meg. Az illető erre intenzív félelemmel reagált. Ezt követően: A traumát ismételten átéli (rémálmok,) Elkerülő viselkedés (a traumával összefüggő gondolatok, érzések, beszélgetések, helyek, személyek elkerülése,).Fokozott arousal, készenlét tünetei (alvászavar, irritabilitás, A hisztériacsoport:A hisztériás tünetekre jellemző: Teátrális, dramatikus, megjelenít valamit. Közlésértékük van, a környezetnek szólnak. Konverzió mechanizmusa szerepet játszik. Testi betegségeket utánoznak. Hosszú távú betegségkarrier. Környezet számára súlyos terhet jelentenek.Hisztériás tünetek csoportosítása: Kiesési tünetek (bénulás, érzékszervi kiesés). Motoros tünetek (remegés, görcs). Szubjektív tünetek (fájdalom, zsibbadás). Rohamok (ájulás, rosszullét).A hisztéria fogalma napjainkban legfeljebb gyűjtőfogalomként használt, mert pejoratív jelentése van. Fontos: nem tettetés, szimulálás következtében jönnek létre! A tüneteket kiváltó erők nem tudatosak. A beteg a viszonylag súlyos tüneteket is érzelmi közönnyel viseli (belle indifférence).Szomatoform zavarok: Gyűjtőfogalom: Olyan állapotokat sorolunk ide, melyekre olyan testi tünetek és panaszok megléte jellemző, amelyek hátterében organikus eltérés nem kimutatható. A betegek gyakran semmiféle szorongást nem élnek át, csupán testi tünetekre panaszkodnak. Érzelmi zavarok testi megnyilvánulása. Freud: konverzió mechanizmusa. Nem tudatos konfliktusok, ösztöntörekvések testi tünetekbe fordulnak át. A tüneteknek szimbolikus jelentése van, utalnak az eredeti ösztöntörekvésre.

13

Szomatizációs zavar: Idült betegség, nemegyszer élethosszig tart. Szerteágazó testi tüneteknek: legalább négy fájdalom, két gasztrointesztinális, egy szexuális és egy pszeudoneurológiai tünetegyüttes.Nőknél 10x gyakoribb. Gyakran hisztrionikus személyiségzavarral szövődik.Hipochondriasis: Túlzott aggodalom különféle betegségek fennállása miatt, vagy súlyos betegség meglétének a hite. Alapja az, hogy a személy észleli magán a tüneteket, fizikális jelenségeket. A bajjal való foglalkozás a megfelelő orvosi vizsgálat és megnyugtatás ellenére megmarad.Pszichogén fájdalom szindróma: Valamely testrészre lokalizált fájdalom, amely súlyos szenvedést okoz. Nem lehet megmagyarázni élettani okokkal.Diszmorfiás testséma zavarainak: Saját test torz voltának élménye és ezzel való állandó foglalkozás.Disszociatív zavarok: A disszociatív tünet az identitás, az emlékezet, a tudati állapot, a környezet percepció normálisan integratív működésének a zavara, megváltozása. A disszociáció az identitás, az emlékezés, a tudat, a szenzoros és motoros működések egységének időszakos szétválása. Pszichogén eredetű, de súlyossága a pszichózisokéra emlékeztet.A disszociatív zavarok általános jelmezői:Az állapot általában hirtelen kezdődik. Összefüggő mentális folyamatok kiesése (emlékek, cselekedetek, érzések, események), amelyek később visszatérhetnek vagy felidézhetőek. Viszonylag rövid ideig tart.Disszociatív amnézia: Az egyszer már tárolt emléknyomok kiesnek, személyes jelegű emléknyomok vesznek el. Egyéb memóriazavar nincs. Általában traumatikus eseményeket követően lép fel.Pszichogén elkóborlás (fuga): Amnéziával járó állapot. A beteg váratlanul eltűnik, elutazik otthonról, többnyire új identitást vesz fel. Ebben a szakaszban a normál életvitelével minden kapcsolata megszakad (nem tudja, hogy valami kiesett). Ugyanakkor rendezetten, többé-kevésbé adekvátan viselkedik. A fuga periódus elmúltával a történtekre amnéziás, nem tudja, hogy került oda, ahol van. Deperszonalizációs zavar: Visszatérő jellegű megváltozott saját -és külvilágélmény, szorongással. Az időélmény is megváltozhat (lassul-gyorsul). A deperszonalizáció megjelenhet pánikban, sch.-ban, depr.-ban, kábítószerek hatása alatt.Disszociatív identitászavar (multiplex személyiségzavar): Egy személyen belül több különböző személyiség(állapot) létezése. Mindegyik önálló, saját és viszonylag tartós észlelési, viszonyulási és gondolkodási rendszerrel bír önmaga és a külvilág viszonyában. Ezek közül legalább kettő váltakozva irányítja a személy viselkedését.

5. SZEMÉLYISÉGZAVAROK

A személyiség szó jelentése a mindennapokban: Különböző jegyek, vonások, tulajdonságok együttese.Állandóság, folyamatosság a különböző tulajdonságokban. Ezek belülről fakadnak. Prediktív értéke van.A személyiség definíciója: A személyiség – személyen belüli – pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amelyek az egyén jellegzetes viselkedés, gondolat és érzésmintáit hozza létre. A BNO szerint a személyiségzavar: A személyiségnek és a viselkedés tendenciáinak súlyos zavarai, amelyek nem betegség, agykárosodás vagy valamely pszichiátriai megbetegedés következménye.Általában a személyiség több részét érinti. Majdnem mindig személyes distresszel és szociális zavarral járnak Gyermek –vagy serdülőkorban jelennek meg és folytatódnak az egész felnőttkoron keresztül.A DSM szerint a személyiségzavar: Az élmény és a viselkedés olyan átfogó, tartós és rugalmatlan mintája, amely jelentősen eltér a személyes kultúra elvárásaitól. Ez a minta az alábbi területek közül legalább kettőben nyilvánul meg: Kognitív funkciók (önmaga, mások és külső események észlelésének és értelmezésének módja). Affektivitás (az érzelmi válasz mértéke, intenzitása, labilitása és megfelelő módja). Interperszonális kapcsolatok. Impulzuskontroll. Ez a tartós minta rugalmatlan és kiterjedt. Klinikailag jelentős szenvedést és valamilyen funkcióromlást eredményez. Kezdete legalább serdülőkorra vagy fiatal felnőttkorra vezethető vissza Nem magyarázható jobban más zavarral. Nem drog vagy betegség következménye.Fontos!:Nem betegség, agykárosodás vagy valamely pszichiátriai állapot következménye, hanem a személy állandó tulajdonsága. Már gyermek és serdülőkorban megmutatkozik, de a „személyiségzavar” dg. Csak 18 éves kor után megállapítható. Állapot, nem epizodikus esemény, vagyis a betegségfogalom is csak megszorításokkal alkalmazható. A személyiségzavarból fakadó problémák elsősorban az érzelmi szférát és

14

az indulatok kontrollját érintik (éngyengeség), és a szociális beilleszkedés területén mutatkoznak. Az egyén másokhoz való viszony diszharmonikus, állandó feszültséget hordoz. Többnyire nincs belátással saját viselkedését illetően, ezért segítségért nem fordul ill. nehezen fogad el.Tipizálás (DSM-IV):3 osztály (leíró hasonlóságok alapján):

Cluster A - „furcsa és különc (excentrikus)” csoport: paranoid, skizoid, szkizotíp. Cluster B - „dramatikus, emocionális (teátrális) és deviáns” csoport: hisztionikus, nárcisztikus,

borderline, antiszociális. Cluster C - „szorongó és félénk” csoport: szorongó (elkerülő), dependens, obsesszív-kompulzív

(anancasticus).Cluster A, Paranoid személyiségzavar: Bizalmatlan, gyanakvó. Kóros jelentőséget tulajdonít apró dolgoknak (vonatkoztatásos készenlét). Jóindulatú megjegyzéseknek is rosszindulatot tulajdonít (nincs humorérzéke). Ingerlékeny, ha támadást észlel, gyorsan és dühösen visszatámad. Féltékeny. Érzékeny, sértődékeny. Nem tud megbocsátani. Képtelen, inkább pereskedik (kverulátoros személyiség). Kerüli a közeli kapcsolatokat, illetve izolálódik.Cluster A, Szkizoid személyiségzavar: Kapcsolatteremtés deficitje, beszűkülése. Érzelemkifejezés deficitje, beszűkülése. Magányosak (nem is vágynak kapcsolatra!). Élettelen dolgok iránt érdeklődik. Élvezetet kevés dologban lel (anhedónia). Nem engednek közel másokat, közvetlen hozzátartozóin kívül nincs szoros kapcsolata, barátja. Közömbös mások dicsérete, kritikája iránt. Érzelmileg hideg, sivár Cluster A, Szkizotip személyiségzavar: Az interperszonális közeledés nagy mértékű deficitje. Szociális helyzetben szorongás. Aminek következménye a szoros emberi kapcsolatok kialakulásának lehetetlensége, magányosság. Kognitív és perceptuális torzulások:Vonatkoztatásos gondolatok, laza asszociációk. Gyanakvás, paranoid elképzelések. Szokatlan perceptuális élmények - illúziók (külső erők jelenléte). Szokatlan hiedelmek, mágikus gondolkodás, extraszenzoros képességek hite (mágikus hatalom mások felett).Viselkedéses különcségek, excentrikus, bizarr viselkedés.Ő az, aki „különc” gondolkodásában, viselkedésében. Közel áll az sch-hoz, de náluk nincs pregnáns hallucináció és téveszme.Cluster B, Antiszociális személyiségzavar (disszociális személyiségzavar): A társadalmi elvárásoknak nem tud, és nem akar megfelelni. Képtelen tartós munkavégzésre, otthonteremtésre, a törvény betartására. Impulzív, tervezés, előrelátás hiánya. Agresszív cselekmények, rendőrségi ügyek. Ismétlődő hibákhoz vezető makacs felelőtlenség. Tetteivel kapcsolatban nem érez lelkiismeret furdalást.Alaptünet: amoralitásAgresszivitás, Munkakerülés, Otthonteremtésre képtelen, Rendőrségi ügyek, Átverések, Lelkiismretfurdalás hiánya, Impulzivitás, Serdülőkor óta felelőtlen és antiszociális magatartásA pszichopata triász:Nem szeret. Nem tanul a hibáiból. Nem szorong, nincs bűntudata. A fentiekből fakadóan a bűnözők nagy részére a pszichopata működési mód a jellemző. A börtönlakók 75 %-a disszociális PD-sCluster B, Borderline személyiségzavar (instabil vagy határeseti személyiségzavar): Kétségbeesett igyekezet a valós vagy képzelt elhagyatás elkerülésére. Instabil és intenzív személyes kapcsolatok. Identitászavar (jelentős és tartósan bizonytalan énkép, önértékelés). Impulzivitás legalább két, önveszélyeztető területen (költekezés, szex, pszichoaktív szerhasználat, autóvezetés). Ismétlődő öngyilkossági viselkedés. Érzelmi labilitás (hangulati reaktivitás). Belső üresség krónikus érzése. Cluster B, Borderline személyiségzavar: Zavart kapcsolatok (se veled, se nélküled), fekete-fehér látásmód –az emberek vagy jók, vagy rosszak, ám ez gyakran egy konkrét személy esetében is változik, hol imádja, hol gyűlöli ugyanazt a személyt. Agresszív dühöngések és szelíd alárendelődés állapotai alterálnak.Hangulata szorongásos, diszfóriás. Impulzus-kontroll és szorongástűrés hiánya. Auto –és heteroagresszió.Cluster B, Hisztrionikus személyiségzavar: Kényelmetlenül érzi magát, ha nem ő van a középpontban.Feltűnési vágy. Teátrális, dramatizáló viselkedés, fokozott érzelmeket fejez ki. Gyakran szexuálisan csábító viselkedés- de szexuálisan kevésbé aktívak. Gyorsan változó és felszínes érzelmek. Mély, tartós kötődésre képtelenek. Könnyen befolyásolható.(felszínes, elnagyolt) kognitív stílus. Társkapcsolatait intimebbnek tekinti, mint amilyenek valójában. Állandó foglalkozás a külsejével, testi vonzerejével. Érzelmi kitörésekre hajlamos.

Cluster B, Nárcisztikus személyiségzavar: Saját fontosságáról nagyzoló érzése van (teljesítményének eltúlzása, de valódi teljesítmény nélkül is elvárja, hogy elismerjék a „teljesítményét”). Gyakran fantáziál határtalan sikerről, szépségről, hatalomról, éleselméjűségről. Túlzott mértékű csodálatot vár el. Önző, másokat kihasznál, hogy saját céljait elérje. Empátia hiányzik. Gőgös fennhéjázó viselkedés.

15

Cluster B, Nárcisztikus személyiségzavar: Önértékelése és érzékenysége túlzott, ugyanakkor másokat leértékel, nincs tekintettel senkire. Az énideál és az önkép egybeesik. A kritikát nem tűri nárcisztikus düh.Cluster C, Szorongó (elkerülő, averzív) személyiségzavar: Szociális gátoltság, félénkség. Meg nem felelés érzése. Kritikától való állandó rettegés. Kisebbségrendűségi érzés. Mindenkitől feltétlen szeretetet vár el – ha nem biztos abban, hogy megkapja, nem fog kapcsolatba lépni más emberekkel. Félénk, szégyenlős, túlérzékeny. Zárkózott, kerüli a társaságot, bár vágyna rá, de fél a kritikától, negatív megítéléstől. Olyannyira fél az elutasítástól, hogy senkinek nem ad esélyt rá azzal, hogy a kapcsolatokat kerüli- de így az elfogadásra sem ad esélyt magának.Cluster C, Függő (dependens) személyiségzavar: Önmagát gyengének éli meg – ennek következtében életének fontos mozzanataiban másokra támaszkodik. Mások tanácsa, biztatása nélkül nehézségei vannak a döntéshozatalban, felelősségvállalásban. Nehezen fejezi ki másokkal szembeni véleményét, mert fél, hogy azok támogatását elveszíti. Szoros kapcsolat megszakadása után azonnal új kapcsolatot keres, hogy a védelem és a támogatás forrása meg ne szakadjon.Cluster C, Függő (dependens) személyiségzavar: Mindig szüksége van egy „erősebb” másikra, akire támaszkodhat, akibe belekapaszkodhat. A ragaszkodása terhessé válhat. „Bocsánat, hogy élek” attitűd.Az elkerülő személyiségnek a kapcsolat kialakításával, a kezdeményezéssel, a dependensnek az elszakadás okozza a fő problémát.Cluster C, Kényszeres (anancasticus) személyiségzavar:

Perfekcionizmus. Merev sémák jellemzik a gondolkodását és a viselkedését (pl. a tevékenység lényegét elvesztően kötődik a részletekhez, szabályokhoz, listákhoz, rendhez, forgatókönyvhöz), inflexibilis. Mértéktelenül lelkiismeretes és rugalmatlan elvi, erkölcsi és értékrendi ügyekben. Merev, makacs. Fukar.

Freud szerint az anális karaktert az anális triász jellemzi: Makacs, Fukar, Rend –és tisztaságmániaA személyiségzavar lefolyása:A hosszútávú kimenetel annak függvénye, hogy van –e valamilyen súlyosbító körülmény (pl. szenvedélybetegség, más pszichiátriai állapot, rossz szociális körülmények stb.) Amennyiben nincs, az idők folyamán mérséklődik. A személyiségzavarok terápiája:Elsődlegesen pszichoterápia. Hosszú távú kezelés.A komorbid zavarok terápiája.

6. HANGULATZAVAROK

A depresszió: Életprevalencia értéke 8,3-24,2%. Nőknél 2-3-szor gyakoribb. Nők között 18-34% (klinikai szinten 6-11,8%). Férfiaknál 10-19% (klinikai szinten 2,6-5,5%).Betegségkezdet általában 20-30 év, de lehet gyerekkorban vagy serdülőkorban (!) is (időskorban szintén gyakori).A depresszió tünettana: Major depresszív epizód:

o Depressziós hangulat (dystimia)! Levertség. Elkeseredettség, kétségbeesettség. Kilátástalanság érzése. Pesszimizmus a jövőt illetően. Az önbizalom és az önértékelés csökkenése.

Örömre való képesség csökkenése (anhedonia), érdeklődés csökkenése. Fáradékonyság, tehetetlenség, munkaképtelenség (anergia). Csökkent gondolkodási, összpontosítási, döntési képesség, memóriazavar. Értéktelenség, bűnösség érzése, bűntudat, önvád (téveszmés mértéket ölthet).Öngyilkossági gondolatok, (halálvágy). Az étvágy csökkenése, súlyveszteség (ritkábban esetleg örömtelen falánkság). Alvászavar (insomnia, hypersomnia) (többnyire túl korai ébredés). A motoros agitácó, gátoltság és a beszéd meglassulása (retardatio), halk beszéd (néha teljes mozdulatlanság, némaság vagy kétségbeesett nyugtalanság, agitáltság).A mánia: Hangulat: Emelkedett, eufóriás vagy irritált, ingerlékeny, a betegség folyamán változhat. Beszéd: Folyamatos beszédkényszer, gyors, hangos, nehezen szakítható meg, néha nehezen érthető, inkoherencia, a gyorsaság miatt befejezetlen gondolatok, súlyos esetben érthetetlen, összefüggéstelen beszéd. Kognitív funkciók: Gyors felfogás, de felületes, pontatlan. Könnyen terelhető figyelem, „gondolatrohanás”. Önértékelés: Fokozott, grandiózus, megalomán elképzelések. Magatartás: Gátlástalan, izgatott, hiperaktív, szüntelen és fáradhatatlan tevékenykedés. Ítélőképesség sérül, kritikátlanság. Pszichomotoros agitáció. Energia: Kimeríthetetlen. Vegetatív tünetek: Alvásidő csökkenése, fokozott étvágy, fokozott szexuális késztetés, gátlástalan szexuális viselkedés. Kifejezett törekvés/részvétel örömszerző, de káros/veszélyes következményekkel járó tevékenységben (pl. mértéktelen vásárlás, ésszerűtlen pénzügyi befektetés). Betegségbelátás: Általában károsodik.A mánia súlyosság szerint lehet:Hipománia (a jóllét érzése kifejezett, eufórikus szociális magatartás stb.). Mánia pszichotikus tünetek nélkül (szociális gátlások elvesznek, fokozott aktivitás stb.). Súlyos mánia

16

pszichotikus tünetekkel (grandiozitás, gondolatszáguldás, téveszmék). Mániás stupor (ritka, a beteg mozdulatlan, nem beszél, boldog arckifejezés, később típusos mániás élményről, gondolatokról számol be).Bipoláris zavarok: Bipoláris I: A depresszió mellett teljes mániás tünetegyüttes. Bipoláris II: A depresszió mellett hipománia. Ez krónikusabb lefolyású, több a depressziós epizódok száma, gyakoribb alkoholprobléma és öngyilkossági kísérletPerzisztáló hangulati rendellenességek:Disztímia: A depresszió enyhébb, krónikus (legalább 2 évig tartó formája). Prevalencia: 3-5 % (felnőtt populáció), serdülő fiúknál: 8%, serdülő lányoknál: 5%. Betegségkezdet: általában 25 éves kor előtt. Komorbiditás: Pánik, fóbia, alkohol és drogabúzus, valamilyen személyiségzavar. Dupla depresszió: A disztímiára az élet folyamán gyakran rakódnak depressziós epizódok.Ciklotímia: Enyhe depresszió és a hipománia tünetei változnak, krónikus (legalább 2 év) és ciklikus lefolyás. Prevalencia: 1-3% (felnőtt populáció). Betegségkezdet: Általában késői tízes évek. Gyakran borderline személyiségzavar társul hozzá.Öngyilkosság: Amikor a krízisben lévő emberek nem látnak kiutat, gyakran nyúlnak az öngyilkosság különféle módszereihez, mint a szenvedéseiket megszüntető és problémáikat –inadekvát, tehát nem megfelelő módon- „megoldó” utolsó eszközökhöz. (Úgy is mondhatnánk, hogy a kiutat önmaga elpusztításában látja). Öngyilkos magatartás minden olyan tett, amely szándékos önpusztításra irányul. Az öngyilkosság megkísérlése üzenet valakinek, mely azt fejezi ki, hogy „nem akarok, és nem tudok így élni”.Rizikófaktorok: Pszichiátriai betegség: Affektív betegségek. Mánia (pszichotikus, illetve diszfóriás tünettan). Szkizofrénia. Alkohol / gyógyszerabúzus (dependencia).Öngyilkossági kísérlet:Megelőző öngyilkossági kísérlet/szuicídum a családban. Az öngyilkossági szándék, halálvágy kommunikációja. Komorbid szorongás illetve szorongásos betegség.Egyéb:Időskor. Egyedüllét. Negatív életesemények. Testi betegség (különösen, ha gyógyíthatatlan).Cry for help: Az öngyilkosságra készülők többsége szándékukról nyílt vagy rejtett formában jelzéseket bocsát ki a környezete felé (pl. verbalizált halálvágy, végrendelkezés, gyógyszergyűjtögetés stb.). Ez a „cry for help”-nek (magyarul: segélykiáltás) nevezett jelenség az öngyilkossághoz való ambivalens viszonyt fejezi ki, és ha erre nem reagál a környezet, a folyamat a preszuicidális szindróma irányában halad tovább. A segélykiáltás az öngyilkosságra készülők 75%-nál megtalálható!Preszuicidális szindróma:fogalma és meghatározása Ringel bécsi pszichiáter nevéhez fűződik, aki úgy vélte, hogy az öngyilkossági cselekményt megelőzően a személyben törvényszerű folyamatok zajlanak le. A szindróma triász ismérvei:

1. Fokozódó beszűkülés a gondolkodás, a magatartás, a szociális élet, az egyéni élettér és az értékrend terén.

2. Agresszív feszültség kifelé fordításának elégtelensége, gátlása. A felhalmozódott agresszió önmaga ellen fordulása (pl. önmaga leértékelése, bűnösségérzés stb.).

3. Öngyilkossági fantáziák és gondolatok (pl. módszer kiválasztása).

7. PSZICHOTIKUS ZAVAROK

A pszichózis: legtágabb értelemben: Azoknak a pszichés képességeknek-készségeknek a zavara (hiánya, megromlása), amelyekkel meg tudjuk különböztetni a realitást az irrealitástól (Valóság-érzék nem intakt, de a tudat éber). Legszűkebb értelemben: Hallucináció, téveszme, bizarr és széteső magatartás, inadekvát affektusok. A pszichotikus állapot nem egy konkrét betegség. Mindenképpen kezelést és szorosabb obszervációt igényel.A pszichotikus állapotok jellemzői:

Érzékcsalódások. Gondolkodási zavar:

o Alaki: fellazult gondolkodás, inkoherencia.o Bizarr, szokatlan gondolatok

Magatartásváltozás: bizarr, szélsőséges, inadekvát.

Pszichotikus állapotok előfordulása: Sch.. Mánia. Depresszió pszichotikus formájában mikromán téveszmék. Paranoid sch. Disszociatív zavarok. Alkohol és droghasználat. Epilepszia. Egyéb organikus betegségek, pl. máj-, veseelégtelenség. Vagyis: a pszichózis nem egyenlő az sch.-val!

17

Szkizofrénia: Gyakoriság: 0,85% Férfi:nő= 1:1Schubokban zajlik.Progrediáló lefolyás.Min. 6 hónapon át.Crow: pozitív tünetek:Pozitív tünetek (kóros felesleg) (Németh A. : A pszichiátria másképp, 2003)HADOVÁL (inkoherens beszéd): HA: hallucinációk DO: doxazmák VÁL: viselkedés változás (dezorganizált, bizarr, manír)Crow: negatív tünetek:Apátia. Anhedónia. Anergia. Alogia. Affektív elsivárosodás. Antrieb hiány (indítékszegénység). Avagy: a klinikai képre hat a 6 A (Németh A.)A szkizofrénia lefolyása: Pozitív tünetek (Crow I. típusú sch) => Negatív tünetek (Crow II. típusú sch.)A sch. Diagnózisa: Téveszmék. Hallucinációk. Inkoherens beszéd. Viselkedés: szétesett, kataton. Negatív tünetek. Min. 6 hónapig fennáll (kezelés nélkül).Sch. Terápiája: Gyógyszeres terápia (1. epizód után min. 12, több után min. 5 évig). Relapszus kivédése: minden relapszus növeli a következő shub kockázatát. Pszichoterápia. Szocioterápia.Paranoid állapotok:Olyan önálló kórképcsoport, melyre az elsődleges téveszmeképződés jellemző (para:mellett, nous:elme). A személyiség egésze viszonylag ép marad, nemegyszer elkülönül a téveszmés világ és az egyébként jól funkcionáló személyiségrész..A paranoid állapotokban a doxazmákra jellemző:Többé-kevésbé rendszerezettek, a téveszmés világnak belső logikája van. A valóságban gyökereznek, kiindulásuk valós élmény lehet (kulcsélmény: hirtelen felismerés). A téveszmék tartalma nem abszolút képtelenség, tehát „elvileg” lehetségesek. A belátás teljes, vagy majdnem teljes hiánya (de disszimulálhatnak).Klinikai megjelenés: Többnyire rendezett. Gyanakvó, bizalmatlan. Téveszmékkel kapcsolatban hipermnézia. A múltbeli eseményeket a téveszméknek megfelelően értékel (katatím mnesztikus transzformáció) pl. féltékeny-elszámoltat- a nem emlékszemet hazugságnak veszi-megerősíti a téveszméjét. Téveszmés területen az impulzus és a tett között rövid az út (logikai megfontolások nem vagy alig érvényesülhetnek).

8. A TÁPLÁLKOZÁSI MAGATARTÁS ZAVARAIAz evészavarok:Tünetei: (TEST)Testképzavar. Evési zavar (minimális bevitel vagy falásrohamok). Súlyfóbia. Testsúlycsökkentő manipulációk (túlzott fizikai aktivitás, hánytatás, hashajtózás).Anorexia nervosa: An (fosztóképző) Orexis (vágy) –nemcsak az étvágy csökken?Alaptünetek: (KATA)Kövérségfóbia (súlyfóbia). Alacsony testsúly (-15% a normál minimuma alatt) Az átlag: testsúly (kg)/testmagasság (m)², átlag=20-25 kg/m². Testképzavar (szubjektív becslés vs. objektív valóság). Amenorroea (legalább 3 hónapja elmarad a menstruáció).További tünetek:Betegségbelátás: nincs vagy részleges. Kerülik a szexualitást. Családon belüli manipuláció az evéssel, makacsság, zsarnokoskodás. Gyakran depressziós hangulat.Típusai:Restriktív: diétázó, hiperaktív. Önhánytató-purgáló: bulimarexia.Fontos: krónikus betegség, halálozási aránya 4 év után 5%, 20 év után 15-20%. Kb. az esetek 40 %-a gyógyul. Előfordul, hogy bulimiás állapotba megy át, vagy alternálódnak ezek a betegségek, esetleg évek múlva súlyosan elhízik a beteg.Bulimia nervosa: Boüsz (ökör) – limosz (étvágy)Alaptünetek:Visszatérő falásrohamok kontrollvesztés élményével. Purgálás: hánytatás, hashajtás, vízhajtózás, beöntés. Túlzott aggodalom a testsúly miatt.Falásrohamok jellemzői:Rövid idő alatt akár 50000 kalória bevitele. Kontrollvesztés érzése. Titokban zajlik. Szánhidrát preferencia. Naponta többször jelentkezhet. A roham után önvádolás. Purgatív manőverekkel próbál megszabadulni a bevitt tápláléktól.Az norexiával ellentétben:Szexuális aktivitás megmaradhat. Testsúlya a normál övezetben maradhat. Prognózisa kedvezőbb.Obesitas (elhízás):Kényszerevés (binge eating):A magasságának megfelelő átlagot a testsúlya több, mint 20%-al meghaladja. Sokat eszik, nem tud ellenállni akkor sem, ha nem éhes (impulzus kontroll zavar). Bűntudat. Testi önkép zavara (alábecslés). Hátterében gyakran érzelmi problémák állnak. Nincsenek testsúlycsökkentő manipulációk.

18