PROVOST SZAKDOLGOZAT WALDMANN SZABOLCS 2018 12 06 … · elveszteni a szilárd alapját: ezen dolgozat feltételez egy eddig meg nem talált kéziratot, amit név híján „L”

1

ARS ENSIS

Lovagi Kör és Kardvívó Iskola Egyesület

PROVOST SZAKDOLGOZAT

AZ MS3227A KÉZIRAT „LICHTENAWER PÁNCÉL NÉLKÜLI VÍVÁSA HOSSZÚKARDDAL” RÉSZEINEK FORDÍTÁSA ÉS A FELTÉTELEZETT „L” KÉZIRAT

REKONSTRUKCIÓJA

Készítette: Waldmann Szabolcs Provost jelölt

2

ADATLAP

Szakdolgozat készítésének éve

2018

Jelölt neve Waldmann Szabolcs Konzulens: Neve: Majár János

Beosztása: Munkahelye:

Munkahely címe:

Szakdolgozatot ellenőriztem, beadható, nem adható be:

_______________________ __________________________ dátum külső konzulens

3

DIPLOMAMUNKA BÍRÁLATI LAP Szerző (jelölt): Waldmann Szabolcs A diplomamunka címe: AZ MS3227A KÉZIRAT „LICHTENAWER PÁNCÉL NÉLKÜLI VÍVÁSA HPSSZÚKARDDAL” RÉSZEINEK FORDÍTÁSA ÉS A FELTÉTELEZETT „L” KÉZIRAT REKONSTRUKCIÓJA

A bíráló neve, munkahelye, foglalkozása: MISKOLCZI MÁTYÁS __________________________________________________________ A dolgozat a bíráló véleménye alapján:

- NEM FELELT MEG 

- MEGFELELT 

- JÓL MEGFELELT  A bíráló általános véleménye a dolgozatról:

4

1. Bevezető

Szakdolgozatom témája az un. Nürenbergi Házikönyv, vagyis az MS3227a Lichtenawer

Mester páncélnélküli vívásának transzkripciója és fordítása; valamint kísérletet teszek a

kézirat feltételezett forrásának tekintett, egyelőre meg nem talált „L” kézirat rekonstruálására.

5

2. AZ MS3227a KÉZIRAT

Az un. Nürnbergi Házikönyv, vagyis az MS3227a a Germanisches Nationalmuseum

tulajdonában van. Pergamen alapú, 169 lapból áll. A kéziratról két disszertáció született,

Hans-Peter Hils (Meister Johann Lichtenauers Kunst des Langes Schwertes, 1985, 104-110)

és Martin Wierschin (Meister Johann Liechetnauers Kunst des Fechtens, 1965, 31-34)

tollából. Hils kelet-frank tájszólásúnak azonosítja be a kéziratot, az 1389-es évből.

Ez az ismereteink szerinti legrégibb kézirat, ami Lichtenawer Mester tanait tartalmazza.

A könyv első felében még tiszta íráskép található, gazdagon rubrikát, iniciálékkal ellátott.

Később azonban ezek megfogyatkoznak, az íráskép romlik, egyre gyakoribbak lesznek az

áthúzások, és a kifelejtett szövegrészek, melyeket rendszerint + jellel helyez be újra a

szövegbe az író, az oldal széléről vagy aljáról. Az abbreviatúrák gyakorisága is nő. A jelek

arra utalnak, hogy az író eleinte egységes egészként képzelte el a kéziratot. Hagyott üresen

oldalakat, sőt, néhol fejezetcímeket is elhelyezett, ám sok fejezet abbamarad pár sor vagy szó

után; mintha a szerző félúton feladta volna az elképzelt képet, és egyfajta jegyzetfüzetté

alakította volna a könyvet. A kéziratot egyetlen kéz írta, folyékony bastarda írással.

ms3227a fol. 13v

6

Tartalmát tekintve az MS3227a csak részben tartalmaz vívással kapcsolatos tanokat, és

ezeken belül is csak két jól elkülöníthető rész foglalkozik Lichtenawer Mester tanításával.

Ezek egyrészt a 18r és 40r közötti részek, melyek a lovas és páncélos vívást taglalják karddal

és lándzsával, valamint az 53r és a 60v közötti szövegtörzs, ami a hosszúkard páncél nélküli

vívásáról szól, és amely ennek a dolgozatnak is témája. 43r és 48v között található még egy

vívással foglalkozó szakasz, melyben Hanko Döbringer, Andres Juden, Jost von der Nyssen

és Niclas Prewszen mesterek rendszerbe nehezen foglalható, egyes darabjai találhatóak a

hosszúkard vívásából.

Ez utóbbi szakasz vezette félre Wierschint, amikor a könyvet tévesen Hanko Döbringer

tulajdonának értelmezte1; ez a teória mára megdőlt. Maga a név a 43r oldal tetején található, +

jellel, ám a kézirat tanulmányozása során nyilvánvalóvá válik, hogy ez egy rendszeres jelzés,

a kifelejtett szavak, sorok utólagos betoldására; tehát amikor felsorolja, hogy a következő

vívótechnikák a nevezett mesterek saját technikái, és a felsorolásba + jellel befűzi Hanko

Döbringert is, ezt nem szabad a könyv írójaként elfogadni. Wierschin korában a múzeum a

kéziratot egyenesen Lichtenawer saját kéziratának tartja, mely szintén nem védhető álláspont,

a szöveg ismerete után. Az MS3227a a tudomány jelen állása szerint tehát anonim kézirat.

A dátumozás körül is vannak szakmai viták: a datálást Hils a könyv végén található,

száz évet magába foglaló kalendárium első bejegyzéséből vezeti le, mely kiadja az 1389-es

évet. Christian Tobler (Fighting with the German Longsword, 2005.) viszont úgy érvel, hogy

egy ilyen kalendárium lehet múlt- vagy jövőbeli is. Viszont Hils nyelvészként használja az

íráskép és a tájszólás jeleit is, a datáláshoz, így én ezt veszem mérvadónak. Az mindenesetre

biztos, hogy egy, a kézirat borítójában található bejegyzés szerint a könyv 1494-ben Nicolaus

Pol tulajdonává vált, vagyis ennél biztosan nem lehet fiatalabb.

Lichtenawer Mester életét Wierschin e könyv alapján a 14. század közepére teszi, sőt,

odáig megy, hogy véleménye szerint a Mester a könyv készültének idejében még életben volt;

hiszen tudvalevő, hogy a későbbi könyvek Lichtenawer neve elé már odateszik az „Isten

nyugosztalja” jelzőt, amit az MS3227a szerzője ezt nem tesz meg. Ám ez a kérdés is kezdi

elveszteni a szilárd alapját: ezen dolgozat feltételez egy eddig meg nem talált kéziratot, amit

név híján „L” kéziratnak nevezek, és amit az MS3227a idéz és magyaráz. Ebből az

következik, hogy ha elfogadjuk a kézirat datálását, akkor sem tudhatjuk, hogy a Mester mikor

1 Hils pedig forrásnak használja Wierschin eredményeit, és kritika nélkül átveszi azokat.

7

vetette először papírra a tanait. És bár az Oakeshott-szabályt2 elvileg tárgyi bizonyítékokra

szokás alkalmazni, ha mégis megengedjük magunknak a szabály kiterjesztését, Lichtenawer

tanai különösebb túlzások nélkül származhatnak akár a 14. század közepéről, vagy az elejéről

is. Sőt, mivel már a 12. században létezett a hosszúkardhoz nagyon hasonló keresztesháborúk

kori kétkezes kard, így a hosszúkardvívás alapjai származhatnak akár a 13. századból.

2 Miszerint egy, a középkorból megtalált tárgyat megfelelően datálva abból kell a kutatónak kiindulnia, hogy azon tárgy prototipusa legalább 50 évvel korábban már létezett.

8

3. AZ MS3227 „LICHTENAWER HOSSZÚKARD VÍVÁSA PÁNCÉL NÉLKÜL” FEJEZET TRANSZKRIPCIÓJA ÉS FORDÍTÁSA

3.1. A transzkripcióról

A transzkripciót nem nulláról kezdem

el; 2007-ben már végig dolgoztuk magunkat

rajta Berkes Zoltánnal, közös projektként,

melynek egy szűk körben terjesztett könyv

lett az eredménye. Az a transzkripció pedig

Harald Winter munkájára támaszkodott.

Ezúttal használtam Grzegorz és Monika

Žabiñski, Jeffrey Hull, és Dierk Hagedorn

transzkripcióit is. Végül Dierk Hagedorn- féle

átírást használtam, mert az helyesen vette át a

legfurcsább jelzéseket is az eredeti kéziratból,

a színeket és abbreviatúrákat. Munkám során

több eltérést tapasztaltam az a Harald Winter-

féle transzkripció és az eredeti között:

hiányzó szavak, figyelembe nem vett jelzések

a szavak felcserélésére a mondatokban, sőt,

hiányzó mondatrészek is.

ms3227a fol. 25v

A munkában nem használtam modern német helyesírást. A »v« helyett nem írtam »u«-t

ott sem, ahol a modern német nyelv szerint ez elvárható lett volna. Ugyanígy megmaradnak a

duplázások, a kihúzások, az abbreviatúrák. Az eredeti kézirat több ligatúrát használ, mint amit

a modern korban ismerünk, ezeket a digitális világ lehetőségeihez igazítottam. A szerző több

különböző »s« betűt használ, és a modern németben ismeretes »ß« helyett a régi »sz«-t

alkalmazza.

9

Alkalmaz továbbá pontokat a szavak között, néha feketét, néha vöröset, per- és

pluszjelet, szintén mindként színben, melyekkel félmondatokat különít el egymástól vagy

kifelejtett részeket szúr be oldalról vagy a lap aljáról.

ms3227a fol. 18v: kiegészítés a lap tetején, alig látható jelzéssel a lap közepén.

10

ms3227a fol. 18r áthúzások

3.2. A fordításról

A fordítás értelem szerinti. Ezt a munkát teljesen nulláról kezdtem el, nem használtam

hozzá egyetlen német- vagy angol nyelvű modern forrást sem, és figyelmen kívül hagytam a

2007-es eredményeket is. A középkori / kora újkori német nyelvben megfigyelhető, mára

kihalt vagy átalakult szavakat Jacob és Wilhelm Grimm „Grimmsches Wörterbuch”-jából

(1838) és a „Schweizerischen Idiotikon”-ból (1881) kerestem ki. Ez utóbbi eddigi

11

munkáinkban nem szerepelt még forrásként, és a jelek szerint külföldön sem használják: az

angolszász területeken is rendszeresen félrefordítanak részeket a szavak helytelen felismerése

miatt. Ilyen például az „effen” szó, melyet a kutatók rendszerint az Affe, vagyis majom szóból

származtatnak és majmolásnak fordítanak, pedig az Idiotikon „äffen”-ként ismeri, „ärgern”-

nek fordítja, melynek magyar fordítása „dühíteni”. Látható, hogy ez az egy példa és rengeteg

félreértésre adhat okot:

/ In allen treffen / den meistern wiltu sie effen /

Haw nicht czum swerte / zonder stets der blößen warte

Mely így hangzik magyarul:

/ Minden találatban /

ha dühíteni akarod a mestereket / Ne a kardra üss /

hanem mindig a nyílásra

Érthető, hogy ha a dühíteni helyett majmolást – azaz utánzást - írunk, ami több fordításban

meg is történik, bizony más jelentést kapunk.

Én a fordításban már nem követem a kézirat formázását, viszont bevezetek két új színt.

Kékkel azokat a részeket jelöltem, melyeknél egyértelmű, hogy Lichtenawer Mester saját

szavait, saját tanait olvashatjuk, és nem az MS3227a szerzőjének kommentárjait ehhez.

Zölddel jelöltem Arisztotelész szavait, melyet a szerző idéz.

12

3.3. A kézirat transzkripciója és fordítása

[13v] [13v] HIe hebt sich an meister lichtenawers kunst des fechtens mit deme sw°te czu fusse vnd czu rosse / blos vnd yn harnüsche / Vnd vor allen dingen vnd sachen / saltu merke~ vnd wissen / das nür eyne kunst ist des swertes / vnd dy mag vor manche~ hvndert Jare~ seyn fvnden vnd irdocht / vnd dy ist eyn grunt vnd kern aller künsten des fechtens / vnd dy hat meist° lichtnaw° gancz vertik vnd gerecht gehabt vnd gekunst / Nicht das her sy selber habe~ fvnden vnd irdocht / als vor ist geschreben / Sonder / her hat manche lant / durchfaren vnd gesucht / durch der selbñ rechtvertigen vnd warhaftige~ kunst wille / das her dy io irvare~ vnd wissen welde / Vnd dy selbe kunst ist ernst gancz vnd rechtvertik / Vnd get of das aller neheste vnd kors körtzste / slecht vnd gerade czu / Recht zam wen eyn° eyne~ hawe~ ader stechen welde / vnd das man im deñe eyne~ vadem ader snure an seyne~ ort ader sneyde des sw°tes bünde / vnd leytet aber czöge dem selben ort ader sneide off ienes blössen

Itt kezdődik Lichtenawer mester művészete a karddal, gyalogosan és lóháton, páncél nélkül és páncélban. Minden ügy és dolog előtt vedd észre és tudd, hogy a kardnak csak egyetlen művészete van és azt néhány száz évvel korábban gondolták és találták ki, és ez az alapja és magva a vívás minden művészetének és ezt Lichtenawer mester teljesen és jól tudta és művelte. Na nem ő maga találta fel és gondolta ki, mint ahogy az korábban írva is volt, hanem jó pár országot bejárt és általkutatott azon teljes és igaz művészet után, mert összeírni és tudni akarta. És ezen művészet komoly, teljes és igaz, és mind közül a legközelebbire megy és a legrövidebb útra és egyenesen helyesen. Ha az egyik ütne vagy szúrni akarna egyet és az ember egy kötelet vagy szálat kötne a kardja hegyére vagy az élére és egyazon hegyet vagy az élet egy nyílásra odahúzná

13

[14r] [14r] den her hawe~ ader stechen selde / noch dem aller nehesten / kortzsten vnd endlichsten / als man das nür dar brege~ mochte / wen das selbe rechtvertige vechten / wil nicht hobisch vnd weislich paryre~ habñ / vnd weit vm~efechte~ / mit deme sich lewte mochte~ lassen vnd vorzümen / Als man noch manche leychmeistere vindet dy do sprechen / das sy selber newe kunst vinden vnd irdenke~ vnd meyne~ das sich dy kunst des fechtens von tage czu tage besser vnd mere / Aber ich wölde gerne eyne~ sehn der do / möchte nür ey~ gefechte / ader eyne~ haw / irdenke~ vnd tue~ / der do nicht aus lichtnaw°s kunst gynge / Nür das sy ofte eyn gefechte vorwandeln vnd vorkeren wöllen / mit deme / das sy im newe name~ gebñ / itzlicher noch seyme hawpte / Vnd das sy weit vm~efechten vnd paryrn irdenken / vnd oft vör eyne~ haw / czwene ader dreye tue~ / nür durch wolstehens wille / do von sy von den unvorstendige~ gelobt wolle~ werden / mit dem höbsche~ paryrn vnd weit vm~efechte~ / als sy sich veyntlich stellen / vnd weite vnd lange hewe dar brenge~ lanksam vnd trege / mit deme sy sich gar sere vorhawen

ahová ütnie és szúrnia kellene, mind közül a legközelebbire, legrövidebbre és legvégzetesebbre, amit az ember csak tenni akarna. Mert ugyanezen helyes vívás nem akar összevissza és okoskodva védeni és körbe vívni, amivel az emberek hagyják magukat megszelídíteni, mint ahogy az ember találhat is olyan táncmestereket, akik így beszélnek, hogy ők maguk új művészetet találnak és gondolnak ki, és hogy napról napra jobban és mélyebben tudják a vívás művészetét. De szívesen megnéznék egyet, aki mutatna nekem egy technikát, vagy kigondolna egy ütést, és úgy tenne, mintha nem lehetne azt Lichtenawer művészetében megtenni. Gyakran csak átalakítanak és átfordítanak technikákat azzal, hogy új nevet adnak neki, mindegyik a saját feje után, és körbe vívnak és hárításokat találnak ki, és ugyanazon ütésből kettőt vagy hármat ütnek a látvány miatt, hogy a tudatlanok dicsérjék őket. Ahogyan ellenségesen beállnak a nevetséges védéseikkel és körbevívásaikkal és széles, hosszú ütéseikkel lassúak és túlütnek magukon

14

[14v] [14v] vnd zeüme~ / vnd sich auch do mite vaste blos gebñ / we~ sy keyne mosse yn ire~ fechte~ nicht haben / vnd das gehört doch nicht czu ernstem fechte~ / zonder czu schulfechten durch vbunge vnd gebrawchu~ge wille mochte is wol eczwas gut seyn / Aber ernste vechten wil risch slecht vnd gar gerade dar gehen / an alles lassen vnd zümenüss / zam noch eyn° snure~ / ader zam itzlichs besunder gemessen vnd gewegen were / wen sal eyner eyne~ slaen ader stechen / der do vor im stet / zo hilft in io key~ slag ader stich / vor sich vn ader hindersich / ader nebñ sich / noch keynerley weitfechte~ / ader vil hewe / das mt eyme möchte ende~ / mit deme her sich zümet vnd last / das her dy schantcze vorsleft / Sonder her mus ir / slecht vnd gleich czuhawe~ / czu~ mañe / czu kop / ader czu leibe / noch dem aller nehesten / vnd schiresten als her in nür gehabñ mag vnd irreiche~ / v/risch vnd snelle vnd liber mt eyme slage we~ mt viern ader seche~ mt deme her sich möchte lassen / vnd das iener leichte e queme deñe her / wen der vorslag / eyn gros vorteil ist / of deme vechten / als du es als hernoch wirst hore~ yn dem texte / Do neñet lichtnaw° / nür fümff hewe / mit andñ stöcken / dy do nütcze sey~ czu erstem vechten / vnd leret dy noch

és körbe kerítik magukat, s ezzel nagy nyílásokat adnak maguknak, amikor nincs mérték a vívásukban. És ez nem tartozik a komoly víváshoz, hanem az iskolavíváshoz. Gyakorlatokkal és használattal akár jók is lehetnek valamire. De a komoly vívás egyenesen akar menni és hagyni mindent és úgy akar összemenni, mintha egy kötél mentén vagy komoly számolással és méréssel haladna. Ha valaki meg akar ütni vagy szúrni egy másikat, aki ott áll előtte akkor nem segít neki a maga elé vagy maga mögé tett ütés vagy szúrás, vagy a maga melletti széles vívás vagy a sok ütés, amit egy ütéssel is befejezhetne. Ezzel csak magát hátráltatja és hagyja, hogy a másik védhessen. Hanem erősen és azonnal meg kell ütnie az embert a fején vagy a testén a legközelebbibe, ami a másikon van, gyorsan, inkább egyetlen ütéssel, mint néggyel vagy hattal, amivel csak hagyja magát. Mert az előütés egy nagy előnye a vívásnak ahogy ezután majd hallani fogod a szövegben, itt úgy tanítja Lichtenawer, csak öt ütést használj a komoly víváshoz más darabokkal, és tanítja ezt

15

[15r] [15r] rechter kunst slecht vnd gerade dar brege~ noch dem aller neheste~ uvnd schireste~ / als mag (»mag« bal oldalról beszúrva.) is nür dar komen / Vnd lest alles trum~elwerk / vnd new fvnde~ hewe vnderwege~ / võ den leichmeistere / Dy doch gru~tlich aus syner kunst dar kome~ /Auch merke das / vnd wisse das mã nicht gar eygentlich vnd bedewtlich von dem fechten mag sage~ vnd schreibñ ader auslege~ / als mã is wol mag / is wol mag czeige~ vnd weisen mit der hant / Dorvm~e tu of dyne syñen vnd betrachte is deste bas / Vnd ube dich doryñe deste mer yn schimpfe / zo gedenkestu ir deste bas in er~ste / wen ubu~ge ist besser weñe kunst / de~ne übu~ge tag w tawg wol ane ku~st aber ku~st tawg nicht wol ane übunge / Auch wisse das eyn guter fechter sal vör allen sachen syn swert gewisse vnd sicher füren vnd fassen / mit beiden henden / czwische~ gehilcze vnd l?c klos / wen alzo helt her das sw°t vil sicher / den das hers bey dem klosse vasset mit eyn° hant / vnd slet auch vil harter vnd sürer / alzo / wen der klos öberwirft sich vnd swenkt sich noch de~ slage das der slag vil harter / dar ku~pt / den das her das swert mit dem klosse vasset / wen alzo / czöge her den slag / mt dem klosse weder / das her nicht zo voelkömlich vnd zo stark möchte dar kome~ / Wen das swert

az igaz művészet végett a legközelebbire és leggyorsabbra ahogy csak tenni lehet és elhagy minden sallangot és a táncmesterek által kitalált új dolgot, amik egyértelműen az ő művészetéből jönnek. És figyeld meg és tudd, hogy a vívásról nem lehet határozottan és értelmesen beszélni és írni ahogy az ember csak akarja, hanem nagyon is mutatni kell és irányítani kézzel. Ezért légy eszednél és figyelj és gyakorold sokat, minél többet magyarázom, így fogod megtudni mi a fontos, mert a gyakorlás fontosabb, mint a művészet. A gyakorlásod elég jó művészet nélkül is, de a művészet nem jó semmire gyakorlatok nélkül. Tudd azt is, hogy egy jó vívó mindenekelőtt a kardját kell ismerje, és biztosan kell vezetnie és fognia mindkét kézzel a keresztvas és a gomb között, mert így biztosabban fogja mintha a gombot markolná egy kézzel, és így erősebben és gyorsabban is tud ütni. Amikor a gomb átfordul és lendül az ütés után, akkor az ütés sokkal erősebb mintha a gombot fogná. Úgyhogy húzd az ütést a gombbal vissza, hogy ne csak úgy általánosan, hanem keményen menjen. Mert a kard

16

[15v] [15v] ist recht zam eyn woge / den ist ey~ sw°t gros vnd swer / zo mus der klos auch dornoch swer syn / recht zam noch eyn° wogen Auch wisse wen eyn° mit eyme ficht / zo sol her syner schrete wol war neme~ / vnd sicher in den sey~ / wen her recht zam of eyner woge~ stehe~ sal / hindersich / ader vorsich czu trete~ / noch deme als sichs gepürt / gefüge vnd gerinklich / risch vnd snelle / vnd gar mt gute~ mute / vnd guter gewissen ader vornu~ft / sal deyn fechte~ dar gehe~ / vnd an alle vorchte / als mã das h°noch wirt höre~ /Auch saltu mosse habñ yn deyme gefechte dornoch als sichs gepürt / vnd salt nicht czu weit schreite~ / das du dich deste bas ey~s- andñ schretes irholen magest / hinderdich / ader vordich czu tue~ / noch deme als sich wörde gepure~ / vnd das / Auch gepüren sich oft czwene korcze schrete vor eyne~ lange~ / vnd oft gepürt sich das eyñ e lewftche mus tue~ / mit korcze~ schrete~ / vnd oft das eyñ eyne~ gute~ schret ader spru~k mus tue~ /Vnd was eyñ redlichs wil treibñ czu schimpfe / ader czu ernste / das sal her eyme vor den ogen / fremde vnd vorworren machen / das ieñ nicht merkt was deser key~ im meynt czutreiben /

olyan, mint egy mérleg. Mert, ha egy kard nagy és nehéz, akkor a gombnak is ennek megfelelően nagynak kell lennie. Azt is tudd, hogy hogy ha az egyik vív egy másikkal, figyelve kell lépnie és abban biztosnak kell lennie, mintha egy mérlegen állna, hátra vagy előre, jól érezvén, folyamatosan és fürgén, hirtelen és gyorsan. Nagy bátorsággal és tiszta lélekkel és figyelmesen történjen a vívásod és minden tetted ahogy majd hallani is fogod ez után. Legyen mérték is a vívásodban érzés szerint és ne lépj túl messzire, hogy nehogy túllépj magadon egyik-másik előre- hátra lépéseddel. Gyakran jobb két rövid lépés egy hosszú előtt3, és gyakran érződik, hogy jobb kis futást tenni rövid lépésekkel, vagy hogy valaki egy lépés után ugrani kényszerül. És amit csinál gúnyosan vagy komolyan, a másik szemének legyen idegen és zavaros, hogyne tudhassa, hogy mit akar a másik csinálni.

3 helyett?

17

[16r] [16r] Vnd alsbald ( »bald« a sor fölé írva) we~ her deñe czu im ku~pt vnd dy moße also czu im hat das in dünkt her welle in im wol haben vnd irreichen / zo sal her ku~lich czu im hurte~ vnd vare~ / snelle vnd risch / czu koppe ader czu leibe / her treffe ader vele / vnd sal io den vorslag gewyñen / vnd iene~ mt nichte lassen czu~ dinge~ kome~ / als du bas h°noch wirst hören yn der gemeyne~ lere etc Auch sal eyn° allemal liber den öbñ blößen reme~ / deñe den vndñ / vnde eyme ober deme gehilcze yn vare~ / mt hewe~ ader mit stiche~ / künlich vnd risch / we~ eyn° irreicht eyne~ vil bas / vnd / verrer öber dem gehilcze / den dorvnder / vnd eyn° ist auch alzo vil sicher alles fechtens / vnd d° obñ rure eyne / ist vil besser deñe der vndñ eyne / Is we~ deñe / das is alzo queme das eyner neher hette czu der vndñ das her der reme~ müste / als das ofte ku~pt Auch wisse / das eyner sal io eyme of dy rechte seiten kome~ / yn seyme gefechte / wen her eym~ do yn allen sachen / des fechtens ader ringens / bas gehabñ mag / deñe gleich vorne czu / vnd wer dis stöcke wol weis / vnd wol dar brengt / der ist ist nicht ey~ bözer fechter /

És amikor az egyik odalép a másik elé és mértéke is van benne és azt gondolja, hogy akarata szerint el tudja érni, akkor ravaszul üssön oda, gyorsan és hirtelen a fejére vagy a testére, és találjon vagy nem, de így nyerje el előle az előütést, és nem hagynia, hogy dolgaihoz jusson, ahogy az általános tanításban ezután hallani fogod. És inkább a felső nyílásokat kell választani, mint az alsókat, és inkább a markolata felett haladni, mint alatta, így minden vívásában biztosabb lesz. És a felső találat sokkal jobb, mint az alsó, akkor is, ha az alsó közelebb van, ami gyakran előfordul. És tudd azt is, hogy a másiknak a jobb oldalára kell kerülni a vívásban, mert jobb a vívás és birkózás minden dolgaihoz mintha rögtön szemből menne. És aki ismeri ezt az erősséget és jól ki is használja, az nem rossz vívó.

[16v] [16v] Auch wisse / wen eyñ ernstlich wil fechten / der vasse im eyn vertik stöcke vör / wels her wil / das do gancz vnd gerecht sey / vnd neme im das ernstlich vnd stete in seyne~ syn vnd gemüte / wen her of eyne~ wil / Recht zam her sölde spreche~ das meyne ich io czutreibñ / vnd dal sal vnd mus vorgank habñ mt der hölfe gotes zo mag is im mt t nichte velen / her tut was her sal / wen her ku~lich dar hort vnd rawscht / mt dem vorslage / als mã das hernach oft wirt horen /

Tudd azt is, hogy ha valaki komolyan szeretne vívni akkor az vegyen egy kész darabot, amit akar és ami teljes és helyes, és vegye azt komolyan és tartsa az eszében és szándékában, ha az ellenfelét komolyan le akarja vívni, ezt nevezem jó hajtásnak. És ennek elsőbbségének kell lennie és isten segedelmével nem üt majd mellé. Teszi, amit tenni kell, ha ügyesen figyel és beront az előütéssel amiről itt még gyakran hallasz.

18

[17r] [17r] Czu allem fechten / gehört dy hölfe gotes von rechte / Gerader leip vnd gesvnder / eyn gancz vertik swert pesu~dñ / Vor noch swach sterke / yndes das wort mete czu merke~ / Hewe stiche snete drücke~ / leger schütcze~ stöße fülen czücke~ / Winden vnd he~ge~ / rücken striche sprönge greiffen range~ / Rischeit vnd kunheit / vorsichtikeit list vnd klugheit / Masse vörborgenheit / vernu~ft vorbetrachtunge fetikeit / Vbunge vnd guter mut / motus gelenkheit schrete gut / In den seben versen da / sint dir fu~dament pñcipia / Vnd ptine~cia / benumet vnd dy gancze mate~ia / Aller kunst des fechten / das saltu betrachten rechte / Als du auch eigentlich / hernocher vnd sönderlich / wirst hore~ ader lesen / itzlichs noch seynem wezen / ffechter des nym war / zo wirt dir beu~kst bekant dy ku~st dy kunst gar / Of dem gancze~ swerte / vnd manch gut weidelich geverte /

Minden víváshoz is kell isten segítsége, egy egészséges test, egy nagyon jó kard. Különösen az előny, a hátrány, gyenge és erős, indes, ezt is jegyezd meg. Ütések, szúrások, vágások és a nyomás, alapállás, védekezés, lökés, érzés, rántás, csavarás és akasztás. Haladás, húzás, ugrások, megfogás, bölcsesség és ravaszság. Óvatosság, okosság, mérték, titokzatosság, értelem, szemlélődés, készenlét, gyakorlatok és jókedv. Mozgás, mozgékonyság, lépj jól. Ezekben a sorokban van a vívás minden anyaga (materia) és alapja, elve, folyománya (fundament, principia, pertinencia), amit jól meg kell figyelned. Ezt ez után is fogod kiemelten hallani vagy olvasni a formája szerint. Vívó, ezt értsd meg, így tárul fel előtted a művészet, akár az egész kard művészete, és néhány undorító ellenfél művészete is.

19

[17v] [17v] MOtus • das worte schone / ist des fechtens eyn hort vnd krone / der gancze mat~iaz / des fechtens / mit aller pertine~ciã / Vnd der artikeln gar / des fundamentes / dy var / Mit name~ sint genant / vnd werden dir hernoch bas bekant / Wy deñe eyñ nur ficht / zo sey her mit den wol bericht / Vnd sey stetz i~ motu / vnd nicht veyer wen her nit / An hebt czu fechte~ / zo treibe her mit rechte / Vm~er in vnd endlich eyns noch dem andñ künlich / In eyme rawsche stete / an vnderlos imediate / Das iener nicht kome / czu slage des nympt deser frome~ / Vnd iener schaden / wen her nicht ungeslage~ / Von desem kome~ mag / tut nur deser noch dem rat / Vnd noch der leren / dy itczunt ist geschreben / So sag ich vorwar / sich schützt iener nicht ane var / Hastu vornome~ / czu slage mag her mit nichte komen / Hie merke~ das / freque~s motus / beslewst in im / begy~nis / mittel vnd ende / alles fechtens / noch deser kunst vnd lere / alzo das eyñ yn eyme rawsche / anhebu~ge / mittel vnde endu~ge / an vnderlos vnd an hindernis synes wedervechters volbrenge / vnd iene~ mit nichte lasse czu slage kome~ / we~ of das ge~t dy czwey wörter / vor / noch / das ist / vorslag vnd nochslag / i~ mete r i~ vna hõ / q~si dm p9 i~liqm sine ãqo meo /

A mozgás, őrizd e szót, ez minden alapvetésnek (pertinencia) és anyagnak és alapnak, a vívás teljes anyagának kincse és koronája, melyek név szerint ismertek és itt felsorolásra kerülnek. Mert, ha az egyik csak úgy vív, akkor jól helyre igazíthatod. Légy mindig mozgásban és ne ragadj vele le a vívásában. Hajtsd őt jó szaporán, egyikkel a másik után, lerohanással, azonnal (immediate), hogy a másik ne jusson ütéshez. Ebben kárt szenved, mert nem jut ki belőle veretlenül. És ezzel még egyet, a tanítások szerint, melyek majd írva lesznek mondok: nem védheti magát helyesen a másik. Ha ezt csinálod, nem jut ütéshez. Itt jegyezd meg a folyamatos mozgást (frequens motus), minden vívás elejét, a közepét és a végét, ezen művészet és tanítás szerint. Szóval, ha valaki lerohanja a másikat, és véghez viszi az ellenvívásának kezdetét, közepét és végét, előnyét és hátrányát, és nem hagyja a másikat ütéshez jutni, amikor sikeres. A két szó előny és hátrány, ez az előütés és az utánütés, ezzel együtt halld quasi quomodo prius irlichem sine atque meo

20

[18r] [18r] Das ist eyne gemeyne vorrede des blozfechtens czu fuße das merke wol

Ez a páncél nélküli, gyalogos vívás általános előszava, jegyzed meg jól.

JVng Ritter lere / got lip haben / frawen io ere / So wechst dein ere / Vebe ritterschaft vnd lere / Kunst dy dich czyret vnd in krigen sere hofiret / Ringe~s gut fesser / glefney sper swert vnde messer / Menlich bederben / vnde in andñ henden vorterben / Haw dreyn vnd hort dar / rawsche hin trif ader la varn / Das in dy weisen hassen dy man siet preisen / Dor auf dich zoße / alle ding haben limpf lenge (»lenge« felé írva javításként) vnde moße / Vnd was du trei wilt treiben / by guter vornu~ft saltu bleiben / Czu ernst ader czu schimpf / habe frölichen mut / mit limpf / So magstu achten vnd mit gutem mute betrachten / Was du salt füren vnd keyn im dich rüren / Wen guter mut mit kraft / macht eyns wedersache czagehaft / Dornoch dich richte / gib keynem forteil mit ichte / Tumkunheit meide / vier ader sechs nicht vortreibe / Mit deynem öbermut / bis sitik das ist dir gut / Der ist eyn küner man der synen gleichen tar bestan / Is ist nicht schande vier ader sechze flien von hande / (Olvashatatlan sorok következnek)

Ifjú lovag, tanuld meg Istent szeretni és a nőket tisztelni, növelve így becsületed. Gyakorold a lovagságot és tanait, művészetet, ami nemesít és harcban megsegít. Birkózásban erősen fogni, férfiasan forgass alabárdot, lándzsát, kardot és messert. Üss határozottan erősen, rohand le és találj vagy hagyd tova siklani, hogy a bölcsek gyűlöljék ahogy mások dicsérik. Ehhez tartsd magad, mindennek van hossza és mértéke. És amit csinálni akarsz, maradj annál jó megfontoltsággal. Komolyan vagy szórakozásból, vidám bátorsággal. Így leszel figyelmes és jó bátorsággal szemléld, mit kell tenned és körbe vívnod. Mikor a jó bátorság erővel jön, az ellenfél dolgát megnehezíti. Erre figyelj: ne adj előnyt. A vakmerőséget kerüld. Ne hajts négyet vagy hatot a vakmerőségedben, maradj veszteg, az neked jó. Merész ember az, aki egy vele egyenlő ellenféllel is megállja a helyét. Nem szégyen a megfutamodás négy vagy hat ellen.

21

[18v] [18v] Das ist eyne gemeyne lere des swertes WIltu kunst schawen sich link gen vnd recht mete hawen / Vnd link mit rechten is das du stark gerest fechten / Wer noch get hewen der darf sich kunst kleyne frewen / haw nu was du wilt keyn wechsler kawm an dich schild / Haw nicht czu~ swerte / zonder / stets der bloße warte (Ez a mondat a »Haw« tól a »warte« -ig plusz jellel az oldal szélére írva a szóvegben jelezve, hogy hová való, egy másik plusz jellel) / Czu koppe czu leibe dy czecken do nicht vormeide / Mit ganczem leiben ficht was du stark gerest treiben / Höer was do slecht ist / ficht nicht oben link zo du recht pist / Vnd ob du link pist ym rechten auch (utólag beszúrva.) sere hinkest / So vicht io liber von oben rechtlinkischen (utólag beszúrva.) nider / Vor noch dy czwey dink syn allen kunsten eyn orsprink / Swach vnde sterke Indes das wort mete merke / So machstu lere~ mit / vnd erb / kunst vnd erbeit dich weren / Irschrikstu gerne / key~ fechte~ nym~er lerne / Kunheit vnd rischeit / vorsichtikeit list vnd klugheit Vornu~ft verborge~heit / moße bevorbetrachtu~ge / hobsheit / fetikeit (utólag beszúrva.) / Wil fechten haben vnd frölichs gemüte tragen / Glosa gn°alis hui9 seq°r / Von allererste~ merke vnd wisse / das der ort des swertes ist das czentru~ vnd das mittel vnd der kern des swertes aus deme alle gefechte gen / vnd weder / yn in komen / So sint dy hengen / vnd dy winden / synt dy anhenge vnd dy vmlewfe des czentru~s vnd des kerns

Ez a kard egy általános tanítása. Ha művészetet mutatnál hamis és igaz ütésekkel, üss jobbról, hogy erős legyen a vívásod. Aki az ütések után lép, nem örülhet művészetének. Üss, amit csak akarsz, váltó nem érkezik a schiltedre4. Ne a kardra támadj, hanem mindig a nyílásra. Fejre, testre, a rántásd ne kerüld. Egész testtel vívj, hogy erősen tudj hajtani. Halld, ami a rossz: ne vívj balra fenn, ha jobbos vagy. Ha meg balos vagy, jobbról leszel gyenge. Így jobbkezes inkább jobbról lefelé vívjon. Előny és hátrány, e két dolog minden művészet alapja. Gyenge és erős, indes, ezt a szót is jegyezd meg. Így tanulsz művészetet és munkával védheted magad. Ha könnyen megrémülsz, soha ne tanulj vívást. Értelem és rejtelmesség, mérték, figyelmesség, készenlét. Glosa generalis huius sequitur Mindenekelőtt jegyzed meg és tudd, hogy a kard hegye a centruma, az eszköze és a magja a kardnak, ahonnan minden technika kiindul és oda is ér vissza. Ezért az akasztások és csavarások a centrum és mag függelékei és körkörös részei

4 A kard keresztvas feletti része.

22

[19r] [19r] aus den auch / gar vil guter stöcke des fechtens komen / vnd sint dorvm fvnden vnd irdocht / das eyn fechter / der da gleich czum orte czu hewt ader sticht / nicht wol allemal treffen mak / das der mit den selben stöcken / hawende stechende ader sneydende / mit abe / vnd czutreten / vnd mit vm~eschreiten ader springen eynen treffen mag / vnd ab eyner syn ort des swertes / mit schißen ader mit voltreten / vorlewst ader vorlengt / zo mag her in mit wi~den ader abetreten / weder / irlengen vnd / ynbrengen vnd körczen / alzo das her weder yn gewisse stöcke vnd gesetze kü~pt des fechtens / aus den her hewe stiche ader snete brengen mag / wen noch lychtnaw°s ku~st / zo komen aus allen gefechte~ vnd gesetze des f der ku~st des swertes / hewe stiche vnd snete / als mã wirt hernoch hören / wy eyn stöcke vnd gesetze aus dem andñ ku~pt / vnd wy sich eyns aus de~ andern macht / ab eyns wirt geweret / das daz ander treffe vnd vorgank habe Czu dem andñ mal merke vnd wisse / daz keyn dink an dem sw°te / vm~e züst fu~den vnd irdocht ist / zvnder eyn fechter / den ort / beide sneiden gehilcze klos / vnd als das am swerte ist / nuetczen sal / noch dem

amiből aztán a vívás sok jó darabja jön. És ezeket azért találták fel és gondolták ki, hogy egy vívó, aki rögtön a hegyével üt, de nem szúr jól, így is találjon. Ezen darabok közepéből ütve szúrva vagy vágva, belépve vagy körbe lépve vagy ugrással találhasson. És ha az egyik a kardja hegyét lövéssel vagy lépéssel félre teszi, akkor csavarással és visszavonulással újra behelyezheti és odaviheti és rövidítheti, szóval, hogy újra a vívás bizonyos darabjaiba és törvényeibe kerül, ahonnan ütést, szúrást vagy vágást tehet. Mert lichtenawer5 művészetéből így jönnek minden vívásból (technikából) és törvényből ütések, szúrások és vágások, ahogy itt a továbbiakban még hallani fogod, hogy következik az egyik darab és törvény a másikból, és hogy kell az egyikből a másikat csinálni, vagy ha az egyiket védi, a másik találjon és folyamata legyen. Egyébként azt is jegyezd és tudd, hogy a kardon semmi sincs feleslegesen feltalálva és kigondolva, hanem a vívónak használnia kell a hegyet, a két élet, a markolatot és a gombot, és minden, ami a kardon van azt használni kell, mivel

5 lichtenawer végig kisbetűvel van írva a szöveggel, így vettem át.

23

[19v] [19v] als itzlieichs syn sönderleichs gesetze hat yn der ku~st des fechtens / noch dem als dy Vebunge hat vnd findert / als du itzlichs besvnder hernoch wirst sehen vnd hören / Auch merke vnd wisse / mit deme als her spricht wiltu ku~st schawe~ etc / meynt her / das eyn ku~stlicher fechter / der sal den linke~ fuz vorsetzen / vnd võ der rechte~ seite~ mete hawen / gleich czu~ mañe / mit drewe hewen / zo lang / bis das her siet wo her iene~ wol gehaben mag / vnd wol dirreiche~ mit seine~ schreten / Vnd meynt / we~ eyn° stark wil fechte~ zo sal her võ der linke~ seiten of fechte~ / mit gancze~ leibe vnd mit ganczer kraft / czu köppe vnd czu leibe wo her nur treffen mag / vnd nu~mer czu key~ swerte / zvnder her sal tuen / zam iener keyn sw°t habe / aber zam hers nicht sehe / vnd sal keyne czecke~ ader ruren nicht vormeiden / zonder vm~ermer in erbeit vnd in berüru~ge sey~ das iener nicht czu slage mag komen Auch meynt her das / eyner den hewe~ nicht gleich sal noch gehen vnd treten zonder etwas beseites / vnd krum~es vm~e / das her ieme an dy seite kome / do her in bas / mit allerleye gehabñ mag / deñe vorne czu / was her deñe (eredetileg más sorrendben vannak a szavak, de jelzésekkel az itt bemutatott sorrendet írja a szerző nür of ienen hewt ader sticht das mag im iener mit keynerleye durchwechsel ader andñ gefechten / gel / wol weren ader abeleiten / nür das dy hewe ader stiche gleich czu~ mañe czu gehe~ key~ den blöße~ / czu koppe ad° czu leibe / mit vm~eschrite~ / vnd treten /

minden résznek saját törvénye a vívás művészetében, ami mentén gyakorlatai vannak, amit még kiemelten látni és hallani fogsz. Azt is vedd észre és tudd, amikor azt mondja, hogy ha művészetet szeretnél mutatni stb. azt úgy érti, hogy egy művészi vívó tegye előre a bal lábát és a jobbjáról üssön direkt az emberre fenyegető ütésekkel addig, míg nem látja, hogy mit tesz a másik. A lépésekkel arra gondol, hogy ha valaki erősen akar vívni, az vívjon a baljáról6 egész testével teljes erőből a fejre, testre vagy ahová csak találni tud, és sosem a kardra, hanem úgy kell tennie mintha a másiknak nem is lenne kardja vagy nem látná, és a rántást és a mozgást nem szabad elkerülni, hanem annál jobban dolgozni és érinteni, hogy a másik ne jusson ütéshez. Úgy is érti, hogy az ütéseknek nem szabad azonnal utána menni és lépni, hanem egy kissé oldalra kampósan, hogy a másik oldalára kerüljön, hogy onnan aztán bármit tehessen, mintsem szemből. Mert amit onnan üt vagy szúr, azt a másik semmiféle átváltással vagy más vívással nem tudja levezetni. Csak az ütések vagy szúrások mindig menjenek az emberre a nyílásokra, a fejre vagy a testre, körbejárással vagy lépéssel.

6 elírás? Vagy itt a balkezesekről akart írni?

24

[20r] [20r] Auch merke vnd wisse / mit deme als her spricht / vor noch dy zwey dink etc / do / nent her dy (felette beszúrva) fünff wörter / vor noch swach stark Indes / an den selben wörtñ / leit alle kunst / Meister lichtnaw°s / vnd sint dy gruntfeste vnd der / kern (oldalról beszúrva.) alles fechtens czu fusse ader czu rosse / blos ader in harnüsche / Mit deme worte Vor / meynt her das eyn itzlicher gut° fechter / sal alle mal den vorslag haben vnd gewiñen / her treffe ader vele / als lichnawer / spricht / Haw dreyn vnd hurt dar / rawsche hin trif ader la var (plusz jellel utólag befűzve.) weñe her czu / eyme gehet ader lewft / als balde als her (»her« felette beszúrva.) nur siet / das her in mit eynem schrete / ader mit eynem sprunge dirreichen mag / wo her deñe indert in blos siet / do sal her hin varn / mit frewden / czu koppe ader czu leibe / künlich an alle vorchte wo her in am gewisten gehabñ mag / alzo das her ia den vorslag gewiñe / is tu ieme wol ader we / vnd sal auch mit dem / in syne~ schreten gewisse sein / vnd sal dy haben recht zam gemessen / das her nicht czu korcz ader czu lank schreite / wen her nü den vorslag / tuet / trift her zo volge her dem treffen vaste / noch / weret her aber iener (»iener« elé írva utólag.) den vorslag alzo das her im den vorslag / is sy haw ader stich mit syme swerte / abeweiset vnd leitet / Dy weile her deñe ieme noch / an syme swerte ist / mit deme als her wirt abe geweist / von der blößen / der her geremet / hat / zo sal her gar eben fülen vnd merken

Jegyezd meg és tudd azt is, hogy amikor mondja, hogy előny, hátrány e két dolgot stb., ott az öt szóra gondol, előny, hátrány, erős, gyenge, indes. Ezen szavakon nyugszik lichtenawer mester minden művészete, és ezek az alapkövei és magja minden vívásnak lábon vagy lovon, páncél nélkül és páncélban. + Találj vagy üss mellé, de ahogy lichtenawer mondja üss bele jó erősen és siess be, találj vagy nem, helyesen. Az előny szóval azt akarja mondani, hogy egy igazán jó vívó mindenekelőtt az előütést kell megnyerje + Amikor az egyik a másikhoz megy vagy fut, és látja, hogy a másikat eléri egy lépéssel vagy egy ugrással, amikor ebben nyílást lát, oda kell mozdulnia vívással, fejre vagy testre ravaszul ahol a legbiztosabban elkaphatja. Szóval, hogy megnyerje az előütést helyesen. És a lépésében is legyen biztos, és jól kell tennie ezeket mérték szerint, hogy ne legyenek túl rövidek vagy túl hosszúak amikor az előütést megteszi. Ha védi az előütést, szóval, ha az előütésben az ütést vagy a szúrást a kardjával elhárítja vagy elvezeti, akkor miközben a másik még a kardján van, amivel elhárította a nyílásról, akkor ebben éreznie kell és észre kell vennie

25

[20v] [20v] ab iener in syme abeleiten vnd schützen der hewe ader stiche / an syme swerte / weich ader herte / swach ader stark / sey / Ist deñe das her nü wol fület / wy iener in syme geferte ist / Is das iener stark vnd herte ist / Indes / das hers nü genczlich merkt vnd fület / zo sal her ader Indes ader vnderdez das sich iener zo schützt / weich vnd swach dirweder syn / vnd in dem selben / e den / das iener czu keyme slage kome / zo sal her deñe den nochslag tuen / das ist / das her czu hant / dy weile sich iener schützt vnd sich des vorslags weret / is sy haw ader stich zo sal her ander gefechte vnd stöcke hervörsüchen / mit den her aber czu synen blößen hurt vnd rawschet / alzo dis her vm~ermer in bewegunge vnd in berürunge sy / das her ienen als irre / vnd berawbet mache / das iener mit syme schützen vnd weren / alzo vil czu schaffen habe / das her / der schützer / czu syner slege / keyne kome~ mag / wen eyner der sich sal schützen / vnd der slege warnemen / der ist alle mal in grösser var / deñe der / der da slet of in / deñe her mus ia dy slege were~ / ader mus sich laen treffen / daz her selber mülich / czu slage mag kome~ / Dorvm spricht lichtnaw° / Ich sage vorware sich schutzt key~ mã ane vare / Hastu vornome~ czu slage mag her kleyne kome~ / Tustu and°s noch de~ fünff wörtern / of dy dese rede gar get / vnd alles fechten Dorvm slet oft/ey~ bawer ey~ meist° wen her küne ist vnd de~ vorslag / gewiñet / noch deser lere /

az elvezetésben és az ütések és szúrások védésében, a kardja gyengéjén vagy erősén, hogy gyenge vagy erős, és ezt jól érezze, hogy a másik milyen a vívásában. Ha valaki erős és kemény, indes7 amint érzi ezt a másik, és jól megérzi ezt, ennek megfelelően legyen indes megfelelő a védés erős és gyenge ez ellen. És ugyanebben az ellenfél ne jusson ütéshez, úgy kell megtennie az utánütést, ez azt jelenti, hogy beüt, miközben a másik az előütést védi, ha a másik üt vagy szúr, más vívást és darabokat kell előkeresnie, amivel a nyílásokra üt és siet, amikkel elrabolhatja tőle, amit a védésével és védekezésével tenni akart; hogy ő, a védő, ne jusson ütéshez. Mert aki védi magát, és az ütésekre figyel mindenképpen nagyobb veszélyben van, mint aki rátámad, mert neki védeni kell vagy hagynia magát, hogy egyáltalán nagy nehezen ütéshez jusson. Ezért mondja lichtenawer, azt mondom, senki sem védheti magát helyesen. Ha eldöntötted, senki sem juthat ütéshez. Ha nem figyelsz az öt szóra, amikre ez a szöveg és minden vívás épül, legyőzhet egy mestert, ha ravasz és megnyeri az előütést e tanítás miatt.

7 latin szó. Jelentése: ott azon nyomban

26

[21r] [21r] Weñe mit dem worte vor als e gesprochen ist / meynt her / das eyn° mit eyme guten vorslage ader mit dem ersten slage / sal eyn° ku~lich an alle vorchte dar hurte~ vnd rawsche~ / key~ den blössen czu koppe ader czu leibe / her treffe ader vele / das her iene~ czu hant als betewbet / mache vnd in irschrecke / das her nicht weis was her key~ desem solle weder tue~ / vnd auch e deñe sich ien° weder key~s irhole / ader wed° czu im selber kome / das her deñe czu hant den nochslag tue / vnd im io zo vil schaffe / czu were~ vnd czu schütze~ / das her nicht möge czu slage kome~ / deñe wen deser de~ erste~ slag / ader de~ vorslag tuet / vnd in ien° deñe weret / in dem selbe~ were~ vnd schutze~ / zo ku~pt deser deñe alle mal e czu dem nochslage den ien° czu de~ erste~ / den her mag / czu haut czu varn mit dem klosse / ader mag / in dy twerhewe kome~ / dy czu male gut syn / ader mag sost das sw°t dy twer vor werfen / do mite her in ander gefechte ku~pt / ader sost mancherleye mag her wol begiñen / e deñe ien° czu slage ku~pt / als du wirst hore~ wy sich eyns aus de~ and°n macht / das ien° nicht mag von im kome~ vngeslage~ / tut her and°s noch deser lere (oldalról beszúrva) Weñe her sal mit eyme gedanke~ / vnd zam mit eyme slage / ab is möglich were / den vorslag vnd (majdnem olvashatatlan) nochslag tue~ / risch vnd snelle noch ey~nãd (itt hiányzik a szó többi része szakadás miatt.) Auch möchte is wol dar czu kome~ / ab ien° de~ vorslag weret / zo müste her in were~ mit dem sw°te / vnd alzo müste her dese~ io an sy~ sw°t kome~ / vnd we~ deñe ien° eczwas trege vnd las were / zo möchte deser deñe an dem sw°te bleybe~ / vnd sal deñe czu hãt wi~den / vnd sal gar ebñ merke~ vnd fulen / ab sich ien° wil abeczihe~ võ dem sw°te / ader nicht / Czewt sich ien° ab / als sy im vor mit ey~nander an dy sw°t sint kome~ / vnd dy orter key~ ey~nand° recken / czu de~ blossen / E deñe sich / deñe iener key~s haws ader stichs / of ey~ news weder

Az előny szóval, amiről korábban szó volt azt érti, hogy egy jó előütéssel vagy az első ütéssel ravaszul minden vívásban be kell sietni és hajtani, a nyílásokra, a fejre vagy testre, ha talál, ha nem, hogy megüsse az ellenfelét és ezzel elkábítsa és megrémissze, hogy ne tudja, mit tegyen ellene. Hogy a másik összekapja magát, és amikor belemegy a vívásba, és a másik megüti az előütést és az utánütéseket, védenie kelljen, és ne jusson ütéshez. Mert, ha az első ütést vagy az utánütést megteszi, és a másik védi, ugyanezen védekezésben vagy hárításban, a másik utánütéshez jut, illetve, ha az első ebbe beleüt, be tud menni a gombbal vagy egy keresztütéssel, amik mindenképpen jók, vagy máshogy előre dobja a kardot keresztben, hogy más vívásokhoz jusson, vagy bármi mást csinál, hogy ha a másik ütéshez jut, ahogy még hallani fogod, hogy miként kell egyikből a másikat csinálni, ne menjen el veretlenül, ha e tanítás szerint jár el. + Azt is szeretném elmondani, hogy ha valaki védi az előütést, azt a kardjával kell tennie, vagyis a másik kardjára kell kötnie. Ha valakivel ez történik, az maradjon rajta a kardon és a kezére kell csavarnia és ott észre kell vennie és éreznie kell, hogy a másik le akarja-e vonulni a kardról, vagy nem. Ha valaki levonul épp miután egymás kardjára kerültek, és a hegyek nem fenyegetik egymást a nyílásokon, nem szabad, hogy ütéshez vagy szúráshoz jusson

27

[21v] [21v] irhole~ mag mit syme abeczihe~ / zo hat im deser czu hant / mit syme orte noch gevolget / mit eyne~ gute~ stiche czu der brost / ader söst vorne czu wo her in am schireste~ vnd neheste~ getreffe~ mag / alzo das im ien° mit nichte / ane schade~ von dem sw°te mag kome~ / we~ deser hat io / czu hãt mit syme nochvolge~ / neher czu ieme / mit dem als her syne~ ort / vor / an dem sw°te gestalt hat key~ ieme / noch de~ aller neheste~ vnd körczste~ / we~ das ien° mit syme abeczihe~ / of / ey~ news solde hewe ader stiche / weit vm~e / dar bre~ge~ / alzo mag io deser alle mal • e czu dem nochslage ader stiche kome~ / e deñe ien° czu dem ersten / Vnd das mey~t lichtnaw° mit dem worte / noch / we~ eyn° im de~ vorslag hat getan / zo sal her czu hant an vnderloz / of der selben vart den nochslag / tue~ / vnd sal vm~erm° in bewegu~ge / vnd in rüru~ge syn / vnd vm°mer ey~s noch dem and°n treibñ / ab ym das erste vele / dacz daz ander das dritte ader daz vierde treffe / vnd io iene~ nicht lasse czu ky~me slage kome~ / Wen keyn / mag grosser vorteil of fechte~ habñ / den der nach der lere / deser fünff / wörter tuet / Ist aber das ien° an de~ sw°te bleybt / mit dem als her mit syme were~ vnd schutze~ desem an syn sw°t ist kome~ / vnd is sich alzo vorczage~ hat das deser mit im an de~ sw°te ist blebe~ / vnd noch nicht den nochslag hat getan / zo sal deser winden / of vnd mit im alzo an dem sw°te stehe~ / vnd sal gar ebñ merke~ vnd füle~ / ab / ien swach ader stark ist an dem sw°te / Ist deñe das deser merkt vnd fület / das iener stark herte vnd veste an dem sw°te ist / vnd dese~ / nü mey~t syn sw°t hin dringe~ / zo sal deser deñe swach vnd weich dirweder syn / vnd sal syñ sterke weiche~ vnd stat gebñ / vnd sal im syn sw°t / hin lasse~ preln vnd wer varn / mit sy~ dringe~ daz her tuet / vnd deser sal deñe syn sw°t snelle

a levételével, ahogyan ezt a kezével követte, egy jó szúrással a mellkasra vagy bárhova máshová, ahová a leggyorsabban és legközelebb találni tud. Így a másik nem tud sérülés nélkül elmenni a kardjáról. Mert ez a követésében gyorsabb a kezével, mint a másik a hegyével, ahogy a kardon irányt változtat a legközelebbi és a legrövidebb felé, mint ahogy a másik a lehúzásával egy új ütés vagy szúrás okán, szélesen körbe tudná hozni, mit a másik a korábbival. És ezt érti lichtenawer az után szóval, hogy ha az egyik megtette az előütést, úgy a kezével azonnal tegye az utánütést, és legyen gyors a mozdulataiban és érintéseiben és egyiket hajtsa a másik után, ha az első mellé ment, hogy a másik, a harmadik, vagy a negyedik találjon és ne hagyja a másikat ütéshez jutni. Ugyanis senkinek sincs nagyobb előnye a vívásban, mint aki ezen tanítás szerint az öt szó alapján teszi. + Mert egyetlen gondolattal és ütéssel kell, mintha lehetséges lenne, az előütést és az utánütést megtenni, hirtelen és gyorsan egymás után. De ha az van, hogy az egyik rajta marad a kardon, mivel védéseiben és védekezésében a kardjára került, és eldöntötte, hogy a kardon fog maradni, és még nem tette meg az utánütést, úgy e vívó csavarjon és a kardon állva ott rögtön vegye észre és érezze, hogy a másik erős vagy gyenge a kardjában. És ha az van, hogy érzi, hogy a másik erősen és keményen a kardon van és a másik csak nyomja a kardját, az ellen legyen gyenge és lágy, és adja az erőse helyett a gyengéjét, és hagynia kell az ellenfél kardját lepattanni és lemenni, ahogy benyomul, és hagynia kell gyorsan

28

[22r] [22r] lassen abegleiten / vnd abeczihñ / balde vnd risch / vnd sal snelle dar varn key~ synen blosse~ / czu koppe ader czu leibe / wo / mit hewe~ stiche~ vnd snete~ / wo her nür / am neheste~ vnd schireste~ mag czu kome~ / wen e herter vnd e sürer ien° dringt vnd druckt mit syme sw°te / vnd deser deñe swach vnd weich dirwed° ist / vnd syn sw°t lest abegleite~ / vnd im alzo weicht / e verrer vnd e weit° deñe ieme sy~n sw°t wek prelt / das her deñe gar blos wirt / vnd das in deñe deser noch wonsche mag treffen vnd rüren / e deñe her sich selber / key~s haws ader stichs irholen mag / Ist aber ien° an dem sw°te swach vnd weich alzo das is deser nü wol merkt vnd fület / zo sal deser deñe stark vnd herte dirweder syn / an dem sw°te / vnd sal deñe mit syme orte sterkliche~ an dem sw°te hin varn vnd rawsche~ key~ iens blosse~ gleich vorne czu / wo her am neheste~ mag / Recht zam im e snure ader vadem / vorne an syne~ ort were gebu~den / der im syne~ ort of das neheste / weizet czu ienes blossen / vnd mit dem selbe~ steche~ das deser tuet / wirt her wol gewar / ab ien° zo swach ist / daz her im sy~ sw°t lest alzo hin dringe~ vnd sich lest treffe~ Ist aber ab her stark ist vnd den stich weret vnd abeleitet / Is das her stark wirt weder an dem sw°te / vnd desem syn sw°t abeweiset vnd den stich weret / also das her dese~ sy~ sw°t vaste hin dringt / zo sal deser aber swach vnd weich dirweder w°den / vnd sal sy~ sw°t lasse~ abegleite~ / vnd im weichen / vnd syne blosse~ rischlichen süche~ / mit hewe~ stiche~ ader mit snete~ wy her nür mag / Vnd das mey~t lichtnaw° / mit dese~ wörter / weich vnd herte / vnd das get of dy aucto’i-

lecsúszni és le kell vennie hirtelen és gyorsan oda kell mennie a nyílására, fejre testre ütéssel, szúrással és vágással, ahová csak a legrövidebben és leggyorsabban elér. Mert minél erősebben és biztosabban tör be valaki a kardjával és ha a másik ez ellen gyenge és lágy, és hagyja lecsúszni a kardját, és ezzel eltéríti, annál messzebb és távolabb pattan el a kardja, hogy akár védtelen marad, és ezzel hamarabb eltalálható és mozdítható, mint hogy ő maga ütéshez vagy szúráshoz jutna. Ha viszont a másik gyenge és lágy és a másik ezt jól észreveszi, az ellen legyen erős és kemény a kardján, az a hegyével erősen haladjon a kardján és hajtsa rögtön szembe egy nyílásba, ami a legközelebbi, mintha egy kötél vagy fonál lenne a hegyére kötve húzná a legközelebbi nyílás felé. És ha a másik ezt a szúrást észreveszi, hogy túl gyenge, vagyis, hogy hagyja eltolni a kardját és magát eltalálni, és erős lesz és a szúrást eltolja és védi, vagyis, hogy a kardját gyorsan odatolja, akkor a másik meg legyen mégis gyenge és lágy ellenében, és hagyja a kardját lecsúszni a gyengéjén, és gyorsan keresse a nyílásait ütéssel szúrással vagy más vágásokkal, ahogy csak tudja, és így érti lichtenawer a két szót, hogy gyenge és erős. És ez a határozottságról szól,

29

[22v] [22v] tas / als aristotyles spricht in lib° pyarmenias Oppo~ita iuxta se po~ita m~g~ elucescu~t / vel / oppo~ita opposit~ cui aut° / Swach weder stark / herte weder weich / et eqt° / Deñe solde stark weder stark syn / zo gesigt allemal der sterker / dorvm get lichtnawer fechte~ noch recht° vnd worhaftiger ku~st dar / das ey~ swacher mit syn° ku~st vnd list / als schire gesigt / mit /als ey~ starker mit syn° sterke / worvm were and°s ku~st / Dorvem fecht° lere wol füle~ / als lichtnawer spricht / das fülen lere / Indes daz wort / sneidet sere / den wen du eyme am swte bist vnd fülest nü wol ab ien° swach ader stark am sw°te ist / Indes ader dy weile / zo magstu deñe wol trachte~ vnd wisse~ was du salt key~ im tue~ / noch deser vorgesproche~ lere / vnd ku~st / wen her mag sich io mit nichte abe czihe~ vom sw°te ane schade~ / Den lichtnawer spricht / slach das her snabe / wer sich vör dir czewt abe / Tu noch deser lere / zo vestestu wol alzo das du io den vorslag habest vnd gewinest / vnd als balde / als du den tuest / zo tu deñe dornoch in eyme rawsche / inmediate an vnderloz den nochslag / das ist den and°n / den dritte~ / ader den vierden slag / haw aber stich / das io iener nicht czu slage kome / kömstu de~ mit im an daz sw°t / zo bis sicher an dem fulen / vnd tu als vor geschrebñ ist / wen dis ist d° gru~t des fechte~s das ey~ man vm~erm° in motu ist / vnd nicht veyert vnd kömpt is deñe an das fulen / zo tu / ut sup~ ptuit / Vnd was du treibest vnd begiñest / zo habe io moße vnd li~pf / als ab du im den vorslag / gewiñest / zo tu in nicht zo gehelich vnd zo swinde / das du nicht nich dich (A »dich« szó az oldal széléről befűzve) deñe mogst irholen des nochslags / Dorvem spricht lichtnaw° / Dorof dich zoße / alle dink habñ limpf vnd moße / vnd daz selbe vornym och võ den schreten / vnd von allen and°n stöcke vnd gesetze des fechtens etc

ahogy aristotyles mondja, „in libro peryarmenias opposita iuxta se posita magis elucescunt / vel exposita oppositorum cui autem“ (előre gondolkodj, mielőtt szembe kerülsz vele, bölcs ember, ne utólag). Gyenge az erős ellen, kemény a lágy ellen, et equetur (és így tovább). Mert, ha erős megy az erős ellen, akkor mindig az erősebb győz. Azért keresi lichtenawer vívása az igazi és valós művészetet, hogy egy gyenge a művészetével jobban győzhessen, mint egy erős az erejével. Mi másért lenne művészet? Ezért a vívásban tanulj meg jól érezni. Ahogy lichtenawer mondja, tanuld meg az érzést, indes a szó, jól vág. Mert, ha valakinek a kardján vagy és jól érzed, hogy a másik gyenge vagy erős a kardon, azt indes jól figyeld meg és tudd, hogy mit tegyél vele ezen elmondott tanítás és művészet alapján. Mert bizony nem vonulhat le a kardodról sérülés nélkül. Mert lichtenawer mondja, üsd jól szájon, aki levonul rólad. Ezen tanítás szerint érted hát, hogy amint jól megnyerted és megtetted az előütést, és amint azt teszed, ugyanazon lerohanásban azonnal üsd az utánütést. Ez a másik, a harmadik, vagy negyedik ütés, üss vagy szúrj, hogy a másik ne jusson ütéshez. Ha ezzel a kardjára kerülsz, biztos leszel az érzésben, és tedd, ami korábban írva volt, mert ez az alapja a vívásnak, ami szerint a vívó folyamatosan mozgásban van, és nem örül magának, hanem rámegy benne az érzésre, így tedd ut supra prestat (ahogy fenn írva volt), amit hajtasz vagy elkezdesz, de jól legyen benne mértéked és támadásod. Ha megnyernéd az előütést, tedd azt gyorsan és hirtelen, hogy vissza tudd venni az utánütéshez. Ezért mondja lichtnenawer erre nagyon figyelj, minden dolognak van hossza és mértéke. És ezt alkalmazd a lépésekre és a vívás minden más törvényére és darabjára.

30

[23r] [23r] Das ist der / text / in deme her neñet / dy fünff / hewe vnd andere stöcke des fecht° FVnf hewe lere von der rechten hant were dy were / Cornhaw • krump • twere • hat schiler mit scheitelere / Alber vorsatzt • nochreist • öberlawft hewe letzt / Durchwechselt • czukt • durchlawft / abesneit • hende drukt / Henge • wind mit blößen / slag vach • strich • stich mit stößen /:~

Ez az a szöveg, amiben megnevezi az öt ütést és a vívás más darabjait. Tanuld az öt ütést, a jobb oldal felől, ezek a dühütés, a kampó, a kereszt, a sanda és a skalp. Bolond véd, visszakényszerít, felülüt, az ütés végül átvált, ránt, átfut, levág, kezeket nyom, akaszt, a nyílásokra csavar, üss vagy szúrj, szúrás lökéssel.

Das ist von deme Czornhawe etc Ez a dühütésről. DEr dir oberhawet / czornhaw ort deme drewet / Wirt her is gewar / nym is oben ab / ane vaer / Pis sterker / weder wint / stich / siet her is / nym is neder / Das eben merke • hewe • stiche • leger weich ader herte / Indes vnd • vor • noch / ane hurt deme krige sey nicht goch / wes der krig remet / oben / neden wirt her beschemet / In allen winden • hewe • stiche • snete • lere finden / Auch saltu mete prüfen hewe stiche ader snete / In allen treffen / den meistern wiltu sie effen / Haw nicht czum swerte / zonder stets der blößen warte / Czu koppe czu leibe / wiltu an schaden bleyben / du trefts ader ader velest • zo trachte das du der blossen remest (a következő rész az oldal aljáról befűzve.) In aller lere / den ort / keyn den blößen kere / Wer weite vm~e hewet / d° w°t oft sere bescheme[t] Off das aller neste / bre~ge hewe stiche dar gew[?] (Az eredeti itt vágva van, ami főleg a lekerekített végeken mutatkozik meg. A szöveg eltorzul. A szöveg a job oldalon külön kíírva, de a második sorból csak pár betű menthető) Vnd salt auch io schreite~ / eyme czu der rechte~ seiten / [?] ader iagens [?] begyñen / Glosa / Hie merke vnd wisse das lichtnaw° / ey~ öberhaw slecht von der achsel / heisset den czornhaw / Den eyn wen eym itzlichem in syme gry~me vnd czorne

Aki rád üt felülről, azt a dühös hegy veszélyezteti. + és jól kell lépned a jobb oldalra. Ha észreveszi, vedd le fenn védés nélkül. Ha erősebb vagy, csavarj ellene, és szúrj. Ha látja ezt, vedd le róla. De hát épp ezt jegyezed meg, ütések, vágások, alapállások, lágy vagy erős, indes, előny és hátrány, szaporán hadakozz, ne légy balek. Akinek jól megy a hadakozás fenn, lent megszégyenül. Minden csavarásban, ütésben szúrásban tanuld meg. Azt is jól figyeld meg, ütésben, vágásban vagy szúrásban, Minden találatban, ha a mestereket fel akarod dühíteni, ne a kardra üss, hanem mindig a nyílásra, fejre vagy testre. Ha sérülés nélkül szeretnél maradni, akkor akár találsz, akár vétesz, figyeld, hogy a nyílásokat veszélyeztesd. ++ Minden tanításban, ha a hegyet nem irányítja a nyílásokra, aki szélesen üt, az néha nagyon megszégyenül. A legközelebbire vidd jól az ütést és a szúrást. Glosa Itt jegyezd meg és tudd, hogy ha lichtenawer a válláról üt egy felső ütést, azt dühütésnek hívják, mintha mogorva lenne vagy dühös.

31

[23v] [23v] zo ist im keyn haw als bereit / als der selbe aberhaw slecht von der achsel / czum mañe / Dorvem meynt lichtnawer / We~ dir eyner czu hewt / mit eym obirhaw / zo salt du key~ im weder hawe~ de~ czornhaw / alzo das du mit dyme ort vaste key~ im schisset / wert her dir dyn ort / zo czewch balde oben ab / vnd var czu der and°n syte~ dar / syns sw°ts / wert her dir daz aber / zo bis harte vnd stark im sw°te / vnd wind / vnd stich balde vnd ku~lich / w°t her dir de~ / stich / zo smeis vnd haw balde vnde~ czu / wo du trifft / czu~ beyne~ / alzo das du vm~erm° eyns noch dem and°n treibest / das ien° nicht czu slage kome / Vnd dy vorgesproche~ wörter / vor / noch / Indes / swach / stark / vnd hewe / stiche vnd snete / der saltu czu male wol gedenken / vnd mit nichte vorgessen in deme gefechte / Auch saltu nicht sere eylen mit deme krige / den ab dir ey~s velet obñ / des du remest / zo triffestu vnden als du wirst höre~ wy sich eyns aus dem and°n macht / noch rechtvertiger kunst / besu~der hewe stiche snete / Vnd salt nicht czu eyns sw°te hawe~ / zonder czu im selber / czu koppe vnd czu leibe / wo eyn° mag etc Auch mag mã vorneme~ / das der erste v°se mochte alzo stehen / wem du öberhewest czornhaw / deme drewt der ort / des czornhaws etc Nür tu noch deser lere / vnd bis vm~erm° i~ / motu / du treffest ad° nicht / daz ien° nicht czu slage kome vnd schret io wol besytz aus / mit den hewen / Auch wisse das nur czwene hewe seyn aus den alle ander hewe (A »hewe« és az »ander« szó felcserélve, de jelzi a cserét – itt már helyesen) wy dy komen wy dy vm~er genãt möge~ werdn / das

Egyetlen ütés sem annyira jó, mint ugyanazon durva felső ütés a vállból az ellenfélre. Itt úgy gondolja lichtenawer, hogy ha a másik rád üt egy felsővel, akkor jól üss ellen dühütéssel hogy a hegyedet be tudd lőni rá. Hogyha a hegyedet védi fenn, úgy üsse le a kardja másik oldalán. Ha védi, úgy légy erős és kemény a kardban és csavard és szúrd rögtön és ravaszul. Ha védi a szúrásod, úgy dobd és üss be lent hamar, ahol csak el tudod találni, a lábán, vagyis az egyiket a másik után hajtod, hogy a másik ne jusson ütéshez. És a korábban mondott szavakat, előny, hátrány, indes, gyenge, erős, és az ütések, szúrások és vágás, ezekre gondolnod kell jól és nem elfelejtened a harcban. És a hadakozással ne siess, mert, ha fenn elvéted, akkor eltalálod lent, ahogy hallod majd, ahogy az egyik a másikából következik, a valós művészet szerint, főleg az ütések, szúrások és vágások. És nem szabad a másik kardjára támadnod, hanem direkt őrá, fejre vagy testre, vagy ahol lehet. Azt is elő kell venni, hogy az első versszak szerint, ha felülről ütsz, az a dühütés, és az ellenfelet fenyegeti a dühütés hegye. Még tedd e tanítás szerint, hogy mindig mozgásban vagy, hogy ha találsz, ha nem, a másik ne jusson ütéshez, és jól lépjél ki oldalra az ütésekkel. Azt is tudd, hogy két ütésből származik az összes többi ütés, amit fenn is megneveztünk, ezek

32

[24r] [24r] das ist der öberhaw / vnd der vnderhaw / von beiden seiten / dy sint dy hawpt hewe vnd gru~t aller ander hewe / wy wol dy selbñ vrsachlich vnd gru~tlich / auch kome~ aus dem orte des sw°tes / der do ist der kern vnd das czentru~ aller and° stocke / als das wol vor ist geschrebn (oldalról befűzve pluszjellel) vnd aus den selbe~ hewe~ kome~ dy vier vorsetcze~ von beiden seite~ / mt den mã alle hewe vnd stiche ader leger / letzt vnd bricht / vnd aus den man auch yn dy vier he~ge~ ku~pt / aus den mã (tintafolt, talán egy G van alatta?) wol ku~st treibñ mag / als mã hernoch wirt horen / Vnd wy ey~ mã nur ficht / zo sal io allemal den ort key~ eyns gesichte / ader brust keren / zo mus sich iener alleczeit besorgen das her icht e kome we~ her / wen her io neher czu im hat we~ ien° / Vnd ab is alzo queme / das ien° den vorslag gewuñe / zo sal deser sicher vnd gewis / vnd snelle seyn mit dem wende~ / vnd als bald als her im gewendet hat / zo sal her czu hant czuvaren rich risch vnd balde / vnd syn ort sal allemal iens brust begeren vnd sich keyn der kere~ vnd stellen / als du hernoch wirst bas hore~ / Vnd der ort / als bald her eyme an das sw°t ku~pt / mt dem sw°te / der sal allemal kawme vem eyne halbe ele / verre / von iens brust ader gesichte seyn / vnd des gar wol war nemen ab h° yndert dar kome~ möchte / vnd io of das neste / vnd nicht weit vem / das ien° icht e queme wen deser / ab sich deser icht lasse~ vnd züme~ würde / vnd czu trege wer / ad° czu weit wolde dar kome~ vnd czu v°re vem /

a felső ütés és az alsó ütés, mindkét oldalról. Ezek a fő ütések és minden ütés alapjai, ahogyan ezek is alapvetőleg a kard hegyéből származnak. Mert ott van minden darab magja és központja ahogyan az korábban jól le is lett írva + És akárhogy is vív egy ember, az bizony fordítsa a hegyet az arc vagy a mellkas felé, hogy a másik mindig védje magát, hogy ne tudjon közelebb férkőzni. + És egyazon ütésekből származik a négy hárítás mindkét oldalról, ami minden ütést, szúrást és állást megállít és megtör, és amiből a négy akasztásba kerül az ember, amiből jól hajthatja a művészetét, ahogy majd ezután hallani fogod. És ha az egyik megnyeri az előütést, úgy biztosnak, bizonyosnak és gyorsnak kell lennie a csavarásaival, és amint rácsavart, úgy azonnal hajtson a kézre hirtelen és gyorsan és a hegyével mindenképpen keresse a mellkast, és így álljon hozzá, ahogy ez után majd hallani fogod. És a hegy, amint az ellenfél kardjára megy a kard, az mindenképpen fél Elle-re (cca. 30cm) kell legyen az ellenfél mellkasától vagy arcától, és jól kell érezni, hogy a másik rámegy-e, és mindenképpen a legközelebbire, és nem szélesen körbe, hogy ne jöhessen a másik közelebb, ha nem engedné magát kontrollálni, vagy messze akarna maradni.

33

[25r] [25r] Das ist von den vier blössen etc etc Ez a négy nyílásról, stb. VIer blößen wisse / remen zo slestu gewisse / An alle var / an zweifel wy her gebar / Glosa / Hie merke / daz lichtnaw° / der teilt eyn menschen yn vier teil / recht zam das her eym von der scheitel / eyn strich vorne gleich neder machte an sym leybe / bis her neder czwische~ syne beyne / Vnd de~ and°n strich by der görtel dy czwere öber de~ / leib / zo werde~ vier vierteil ey~ rechtes vnd ey~ links öber der görtel / vnd alzo auch vnd° der gortel / das sint dy vier bloße~ / der hat itzlichs syñ sonder gefechte / der reme vnd nu~mer keyns swertes / zonder der bloßen

Tudd a nyílásokat keresni, így biztosan meg tudsz ütni mindenkit, kétségtelenül, ahogy itt írva vagyon. Glosa: Itt jegyezd meg, hogy lichtenawer egy embert négy részre oszt, mintha valaki egy vonalat húzna a feje búbjától lefelé a testén keresztül egészen le a lábai közé, és egy másik vonalat az övnél keresztben a testén. Így lesz négy negyed, egy jobb és egy bal az öv felett és az öv alatt is: ez a négy nyílás, mindnek megvan a maga vívása, amit keres és ezek nem a kardokhoz, hanem a nyílásokhoz tartoznak.

Von den vier blössen / wy man dy bricht WIltu dich rechen / vier bl össen ku~stlichen brechen / Oben duplire do neden rechte~ mutire / Ich sage vorware / sich schötzt keyn man ane (»ane« egy sorral fölötte) vare / Hastu vornomen / czu slage mag her kleyne komen ~

A négy nyílásról, hogy ezeket, hogy kell megtörni, ha bosszút akarsz állni, a négy nyílást művészen törni, fenn duplázz, jobb oldalt lenn mutálj, bizony igaz, így nem védi magát senki sikerrel. Ha eldöntötted, nem juthat senki ütéshez.

34

[25v] [25v] Das ist von deme krumphawe / etc Ez a kampóütésről. KRump auf / behende / wirf deynen ort auf dy hende / krump wer wol setczet • mit schreten vil hewe letczet / Haw kru~p czu~ flechen • den meistern wiltu sie swechen / Wen is klitzt oben / stant abe das wil ich loben / Krump nicht kurcz hawe • durchwechsel do mete schawe / Kru~p wer dich irret • der edele krig den vor virret / Das her nicht vorwar • weis wo her sye ane var / Glosa / Hie merke vnd wisse das der kru~phaw / ist eyn oberhaw der do mit eyme guten ausschrete / krum~es dar / get / zam noch eyner seiten / Dorvem meynt lichtnawer / der den selben haw wol wil fure~ / der sal wol beseicz aus schreite~ czu der rechte~ hant / dañe her den haw bre~gt / vnd sal wol kru~phawe~ vnd behendlichen / vnd sal synen ort / werfen / ader schißen / ieme ober syn gehilcze of / dy hende / vnd sal czu ienes mit syner (»mit syner« egy sorral fölé írva) flechen hawen / wen her deñe trift / dy fleche~ [i]enes [sw]ert (»ienes swert« oldalt hozzáírva, nehezen olvasható az oldal sérülése miatt) / zo sal her stark dor of bleiben / vnd vaste drucken / vnd sal sehen / was her deñe am endlichste~ vnd geradste~ / dar bre~ge~ mag / mit hewen stichen ader sneten / vnd sal mit nichte czu korcz hawe~ / vnd sal des durchwechsels nicht vorgessen / ab sichs gepürt /

Kampózz fürgén, dobd a hegyed a kezekre, aki jól teszi a kampót, lépéssel, sok ütést legyőz. Üsd a kampót a lapra, gyengíted a mestereket. Ha fenn villan, állj felette, ezt díjazom. A kampót ne üsd röviden, figyelj az átváltásra. Kampózd, aki zavar, mert elővezeti a nemes hadakozást, hogy ne óvhassa magát, ha valahová bejut. Glosa: Itt jegyezd és tudd, hogy a kampóütés egy felső ütés, ami egy jó kilépéssel kampósan halad az egyik oldal felé. Ezért mondja lichtenawer, hogy aki ezen ütést jól akarja vezetni, az jól lépjen ki a jobb kéz felöli oldalra, amikor vezeti az ütést. És a hegyet dobnia, vagy lőnie kell a másik markolata fölé a kezekre, és a lapjával kell üssön. Ha ezzel eltalálja a lapját, úgy erősen maradjon rajta és határozottan nyomja, és közben nézze, amivel a legkorábban és legegyenesebben hozni tud ütésekből, szúrásokból és vágásokból; és ne üssön röviden, és ne felejtsen átváltani, amikor az helyes.

[26v] [26v] Eyn / haw / heist der veller / vnd ku~pt aus dem kru~phaw / vnd der stet geschrebe~ noch deme twerhawe / do dy hant ist geschrebñ / vnd der sal vör deme therhawe sten / vnd der get von vnden dar krum~es vnd schiks / eyme ober deme gehilcze yn / mit ort schissen/ Recht zam der kru~phaw von obñ neder /

Az egyik ütés neve a hiba, és a kampó ütésből jön, és ez majd a keresztütés után lesz leírva, mert ott van szó a kézről, de a keresztütés előtt kell álljon. És ez alulról megy előre görbén és ügyesen, a másikra a markolat felett, a heggyel jól beütve a kampóütéssel fentről lefelé.

35

[27r] [27r] (Alulról beszúrva) Veller wer füret • von vnden noch wonch wonsche her ri rüret / Vorkerer twinget / durchlawfer auch mete ringet / den ellenbogen / gewis nym / sprink yn den wogen / Veller czwefache • trift man den snet mete mache / Czwefaches vorpas • schreit yn link vnd weze nicht las / wen alles vechte~ wil rischeit habñ von rechte / Dorczu auch kunheit • vorsichtikeit list vnde klugheit

Aki a hibát alulról vezeti, oda mozoghat, ahová szeretne. A kifordító kényszerít, az átfutással birkózik is. Jól kapd el a könyököt, ugorj mérlegbe. Hibázz kétszeresen, ütésedben vágást is tegyél. Kétszeres mulasztásnál lépj balra, és ne hagyd, bármit is vívna. Jóféle merészség kell, ehhez bátorság, óvatosság és okosság

Das ist von deme Twerehawe / etc Ez a keresztütésről. Twere benym~et • was von dem tage dar küm~et / Twere mit der sterke / deyn arbeit do mete merke / Twere czu dem pfluge • czu den ochsen herte gefuge /Was sich wol tweret mit sprü~gen dem hew (oldalról beszúrva.) geferet /

A kereszt leveszi, ami a felsőből lefelé érkezik. Üss keresztet, figyelj ebben a munkádra. Keresztezz az ekéhez, erősen köss az ökörre. Ami helyesen keresztez, ugrással fenyegeti az ütéseket.

36

[27v] [27v] Glosa / Hie merke vnd wisse / das of dem ganczen / sw°te / keyn haw / als redlich / zo heftik zo vertik vnd zo gut ist als der twerhaw / Vnd der get dar / zam dy twer / czu beyden seiten mit beiden sneiden / der hindern vnd der vörd°n / czu allen blossen / vnden vnde oben / Vnd alles das von dem tage dar ku~pt / das sint dy öb°n hewe / ader was söst von obe~ neder gehet / das bricht vnd / weret eyner / mit den twer hewen / der dy wol kan dar bre~gen / ader das sw°t wol vörwirft / dy twer vor / das hawpt / czu weler seiten her wil / recht zam her in dy ob°n henge~ ader winden wolle kome~ / Nür das eyner in den twerhewe~ / dy flechen des sw°tes / eyne oben ader of / dy ander vnden ader neder kert / vnd dy sneiden / czu den syten / dy twer / eyne / czu der rechte~ / vnd eyne czu der linken / seiten / Vnd mit den selbe~ twerhewe~ / ist gar gut eyme an das sw°t czu kome~ / vnd wen den eyner eyme an das sw°t ku~pt / wy das nür dar kome~ ist / zo mag ien° mülich von im kome~ / her wirt von desem geslage~ czu beiden seiten mit den twerhewe~ / den wy her eynen twerhaw nür dar bre~gt / czu weler seite~ is ist / vnden ader oben / zo get im io das sw°t obñ / mit dem gehilcze / mit vorworfner / hant / vor deme hewpte / das her io wol bewart vnd bedekt ist / Vnd eyner sal dy twerhewe / eczwas mit / sterke dar bre~ge~ / Vnd wen eyner vem syne~ hals sölde fechten So solde her schaffen / mit her der vorgeschrebñ

Glosa: Itt jegyezd és tudd, hogy az egész kardban egyetlen ütés sem annyira megbízható, heves, ügyes és jó, mint a keresztütés. És keresztben megy előre, mindkét oldalra mindkét éllel, a hátsóval és az elsővel, mindegyik nyílásra, fenn és lenn. És mindent, ami a felsőből lejön, ezek a felső ütések, vagy bármi mást, ami fentről lefelé megy, azt töri. És ha valaki a keresztütéssel véd, amit jól tud csinálni, vagy jól előre dobja a kardot, a keresztet a fej elé, bármelyik oldalra is akarja, abból a felső akasztásokba és csavarásokba juthat. Csak figyelni kell, hogy az ember a keresztütésben a kard lapjait, egyiket felfelé, másikat lefelé fordítsa, és az éleket oldalra, keresztben, egyiket jobbra, másikat balra. És ugyanezen keresztütéssel jó a kardra kerülni; és ha az egyik a másiknak kardjára kerül, bárhogy is, férfiasan távozhat róla, mert a másikat megütheti mindkét oldalon a keresztütéssel. Mert, ha valaki megüti a keresztütést, bármely oldalra is, lenn vagy fenn, hát annak ugye fenn megy a kardja, markolattal, előredobott kezekkel, a fej előtt, s így jól védve és fedve van. És a keresztütést egy kissé erővel kell ütni. És ha valaki az életéért harcol, akkor úgy kell tennie, a korábban írt

37

[28r] [28r] lere / das her mit eyme gute~ twerhawe den vorslag / gewuñe / wen her mit eyme czu gi~ge als balde als her irkente / das her ienen dir reichen mochte/ mit eyne~ schrete ader spronge das her deñe dar placzte / mit eyme twerhaw obñ von der rechte~ seiten / mit der hindern sneidñ ieme gleich obñ czu hawpte czu / vnd sal den ort lassen schiessen / vnd sal gar wol tweren das sich der ort wol lenke / vnd winde / ader gorte vm iens hawpt / zam eyn rime / we deñe wen eyner wol tweret / mit eyme gute~ ausschrete ader spronge / zo mag sichs ien° mülich schutze~ / ader abewe~de~ / Vnd we~ her deñe den vorslag alzo gewi~t mt de~ twerhaw her treffe / czu der eyne~ seyte~ / her treffe ader vele / zo sal her deñe als balde in eyme rawsche im~ediate an vnd°loz / den nochslag gewiñen / mit dem twerhaw czu der and°n seiten / mit der vörd°n sneiden / e den sich ien° key~s slags ader ichsichcz irhole / noch d° vorgeschrebe~ lere / Vnd sal deñe twern czu beiden seite~ / czu~ ochsen vnd czu~ pfluge / das ist / czu den ob°n blössen vnd czu den vnd°n / von eyner seite~ of dy ander / vnden vnd obñ / vm~erm° / an vnderloz / alzo das her vm°mer in motu sey vnd iene~ nicht losse czu slage kome~ / vnd als oft / als her eyne~ twerhaw tuet obñ ad° vndñ / zo sal her io wol twere~ / vnd das sw°t obñ dy twer / wol vor syn hawpt / werfen / das her wol bedekt sey /

tanítás szerint, hogy egy jó keresztütéssel megnyerje az előütést. Ha a vívó a másikhoz megy, amint észreveszi, hogy elérheti őt egy lépéssel vagy ugrással, akkor tegyen oda egy keresztütést fentre a jobb oldalra hátsó éllel, a másiknak rögtön a fejére, és hagynia kell belőnie a hegyet, és jól kell kereszteznie, hogy a hegy jól irányítsa magát, és csavarodjon vagy tekeredjen a másik feje köré, mint valami szíj. Mert, ha valaki jól keresztez, egy jó kilépéssel vagy ugrással, úgy férfiasan védheti magát, vagy háríthat. És ha az egyik így megnyeri az előütést a keresztütéssel az egyik oldalon, és lerohanta, ha talál, ha nem, azonnal és szünet nélkül nyerje meg az utánütést, a keresztütéssel a másik oldalon, az elülső éllel, hogy a másik ne szedhesse össze magát ütéshez vagy szúráshoz a korábban írt tanítás szerint. És keresztütnie kell mindkét oldalon az ökörhöz és az ekéhez, ezek a felső nyílásokhoz és az alsókhoz, egyik oldalról a másikra, lenn és fenn, körbe, szünet nélkül, hogy folyamatosan mozgásban legyen, és ne hagyja a másikat ütéshez jutni. És bármikor is üt valaki keresztütést, fent vagy lenn, az keresztezzen nagyon jól, és dobja a kardot keresztben a feje előtt, hogy jól fedve legyen.

38

[28v] [28v] Das ist von deme schilhawe : ~ A sandaütésről. SChiler in bricht • was püffel nü slet ader sticht / wer wechsel drawet • schiler dor aus in berawbet / Schil kürczt her dich an • das durchwechsel das sigt ym an / Schil czu dem orte • vnd nym den hals ane vorchte / Schil in dem öbern • hawpte hende wiltu bedöbern / Schil ken dem rechten / is daz du wol gerest vechte~ / den schilhaw ich preize • ku~pt her dar nicht czu leiz[e] (oldalról beszúrva. az e betű csak feltételezett) / Glosa / Hie merke vnd wisse das eyn kru~phaw schilhaw (Utólag javítva.) / ist eyn öberhaw von der / rechten seiten / mit der hindern sneiden des sw°tes / dy die linke seite ist genãt / vnd get recht zam schilende ader schiks dar / czu eyner zeite~ aus geschreten / czu der rechten / mit vorwantem sw°te / vnd vorworfner hant / Vnd der selbe haw der bricht als das püffel / das ist ey~ pawer / mag geslaen / von obñ neder als sie phleken czu (Utólag beszúrva.) tuen / Recht zam der twerhaw auch das selbe bricht / als vor ist geschreben / Vnd wer mit durchwechsel drewt / der wirt mit dem schilhaw beschemet / Vnd eyn° sal wol schilhawe~ vnd lank genuk / vnd den ort vaste schissen / anders her wirt gehindert / mit / durchwechsel / Vnd / eyner sal / wol schiln mit dem orte / czu dem halse ku~lich ane vorchte / Vnd

A sanda töri azt, amit a bölény üt vagy szúr. Aki váltóval fenyeget, a sanda attól megfosztja. Üss sandát, ha megrövidít téged, az átváltás legyőzi őt. Üss sandát a hegyre, és vedd a nyakát félelem nélkül. Üss sandát a feje tetejére, legyalulod a kezeit. + Üss sandát a jobb ellen, hogy jól vívj. Dicsérem a sandát, főleg, ha nem csendesen érkezik. Glosa: Itt jegyezd és tudd, hogy a sandaütés egy felső ütés a jobb oldalról a kard hátsó élével, amit bal oldalnak neveznek, és sandán halad és ügyesen az egyik oldal felé kilépéssel a jobb oldal irányában, előre tett karddal és előredobott kezekkel. És ezen ütés megtöri, amit a bölény, aki egy paraszt, ütne fentről lefelé, mintha kapálna. A keresztütéssel együtt, ami szintén töri ezt, ahogy korábban írva volt. És aki átváltással fenyeget, azt megszégyeníti a sandaütés. És jól kell ütni a sandaütést, és elég hosszan, és messze lőnie a hegyet, másként akadályozza az átváltás. És jól kell sandát ütni a heggyel, ravaszul a nyak felé, és

39

[29v] [29v] Wo man von scheidñ / sw°t czucken siet von in beiden / Do sal mã sterken / vnd dy schrete ebñ mete merken / Vor / noch / dy czwey dink / prüfe / vnd mt lere abe sprink / Volge allen treffen / den starken / wiltu sy effen / Wert her so (felette beszúrva.) czucke / stich / wert her / io czu ym rücke / Dy winden / vnd hengen / lere kunstlichen dar brengen / Vnd prüfe dy ferte / ab sy sint weich aber herte / Ab her deñe stark vicht zo bistu ku~stlich bericht / Vnd greiffet her (oldalt beszúrva.) weite ader lenge an / das schissen gesigt im an / Mit synem slaen / harte schützt her sich • triff ane forchte / Haw dreyn vnd hurt dar / rawsche hin / trif ader la varn / Haw nicht czum sw°te / zonder stetzs der blössen warte / Du treffest ader velest / zo trachte das du der blössen remest / Mit beiden henden / czu~ oge~ ort lere bre~gen / fficht io mt syñen / vnd allemal den vorslag gewyñe / her treffe ader vele / mit dem nochslage czu hant reme / Czu~ beiden seiten / czu der rechten / seite mit (felette javítva) im schreite / So magstu mit gewyñe / fechtens ader ringens begynnen /

Ha az ember leválást lát, rántást mindkettőtől, akkor erősnek kell lenni, és figyelni a lépésekre. Előny, hátrány, még e két dolgot figyeld és tanuld, és ugorj oda. Kövess minden találatot az erősöddel, ha találni akarod. Ha védi, úgy ránts, szúrj, ha védi, jól menj rá. A csavarásokat és akasztásokat tanuld művészien hozni. És figyeld az ellened, hogy gyengék vagy erősek. Ha erősen vív, művészien rendezd le. És ha messziről támad vagy hosszan, a lövés legyőzi őt. Az ütéseivel, keményen, ha védi magát, találd el félelem nélkül. Üss be erősen, siess oda, találd el vagy hagyd lecsúszni. Ne üss a kardjára, hanem mindig a nyílásokra. Ha találsz, ha vétesz, csak figyeld, hogy a nyílásokat fenyegesd. Mindkét kézzel, a hegyet a szemekbe tanuld vezetni. Jó okosan vívjál, és mindenekelőtt nyerd meg az előütést. Ha találsz, ha vétesz, vidd a kezekre az utánütést mindkét oldalra. Jobb kéz oldalára lépj. Így nyered meg a vívást, vagy kezdhetsz birkózásba.

[30r] [30r] Das ist von deme scheitelhawe etc ~ Ez a skalpütésről. DEr scheitelere • deyn antlitz ist ym gefere / Mit seinem karen • der broste vaste gewaren / Was von ym kümet • dy crone das abe nym~et / Sneyt durch dy krone • zo brichstu sie harte schone / Dy striche drücke • mit sneten sie abe rücke / Den scheitelhaw ich preize / kü~pt her dar / nicht czu leize /

A skalpütés veszélyes arcra, hegyével mellkasába jutsz. Ami tőle jön, azt leveszi a korona. Vágj át a koronán, úgy keményen megtöröd. Nyomd a szúrásokat vágással távolítsd el. Dicsérem a skalpütést, ha nem jön csendesen.

40

[32r] [32r] Das ist von den vier leger / etc ~ lichtnawer helt nur eczwas võ den vier leger dorv~me das sy aus den ober vnd vnder henge~ gehñ doraus mã schire mag gechte bre~gen etc

Ez a négy állásról. Lichtenawer csak a négy állást tartja valamire, ugyanis az alsó és a felső akasztásokból jönnek, ahonnan jól lehet vívni.

VIer leger alleyne • do von halt vnd flewg dy gemeyne / Ochse • pflug • alber • vom tage nicht sy dir vemmer / Glosa etc / Hie nent her vier leger ader vier hute~ / do võ etzwas czu halde~ ist / Doch vor allen sache~ / zo sal ey~ mã io nicht czu / lãge doryñe lege~ / We~ lichtnaw° hat eyn sölch sprichwort / wer do leit der ist tot / wer sich rüret der lebt noch / vnd das get of dy leger das sich ey~n mã sal liber rure~ mit gefechten de~ das her / der hute~ wart / mit dem her vorslosse~ möcht dy schancze / Dy erste hute / pflug is / dy / we~ eyn° de~ ort vor sich of dy erde legt ader czu der seiten / noch dem abesetze~ / das heyssen and° / dy schranckhute / ad° dy pforte / Dy and° hute ochse / ist das oberhenge~ / von der achsel Alber io bricht / was man hewt ader sticht / Mit hengen streiche / nochreizen setze gleiche

A négy állás egyedül, mitől az egyén fél és menekül, Ökör, eke és bolond, a felsőt is ismerd. Glosa: Itt nevezi meg a négy alapállást vagy a négy tartást, ami jó valamire. De mindenekelőtt, nem szabad ám sokáig maradni ezekben. Mert lichtenawernek van egy mondása, aki csak hever, az halott, aki mozog, még él. És ez az alapállásokról szól, hogy az ember inkább mozduljon vívással, mintsem, hogy tartásokban várakozzon, amivel elsáncolja magát. Az első állás az eke8, az, amikor az ember a hegyet maga elé teszi a földre vagy oldalra. Támadás levétele után már sorompóállásnak vagy kapunak nevezik. A második állás az ökör, az a felső akasztás a vállból. Bolond jól töri, amit a másik üt vagy szúr. Akasztásból üss, azonnal kényszerítsd vissza.

Dy dritte hute / alber / ist das vnderhenge~ / mit der mã alle hewe~ vnd stiche / bricht / wer dy recht füret /Dy vierde hute / vom tage / ist der lange ort / wer den wol furet mit gestragtem arme~ / den mag mã nicht (oldalt beszúrva.) mit hewe~ / noch mit stiche~ wol treffen / Is mag auch wol heissen / das henge~ ober dem hawpte

A harmadik tartás a bolond9, ez az alsó akasztás, amivel minden ütést és szúrást tör, aki jól vezeti. A negyedik tartás a tető, ami a hosszú hegy. Aki jól vezeti nyújtott kezekkel, azt nem lehet jól eltalálni ütésekkel és szúrásokkal, és eltalálhatja az akasztást fej felett.

Auch wisse / das man alle leger vnd hute~ bricht mit hewen / mit deme / daz mã eyme ku~lich czu hewt / zo mus io eyn° (Oldalról beszúrva) of varn vnd sich schutze~ / Dorvem helt lichtnaw° nicht vil von den legern ader hute~ / zu~der her schaft lib° daz sich eyn° besorge vor im / mit dem das her den vorslag gewi~t ut ptuit

Azt is tudd, hogy mind állást vagy tartást lehet törni úgy, hogy az ember ravaszul beüt, hiszen akkor a másiknak fel kell mennie és védenie kell magát. Ezért nem tartja sokra lichtenawer az állásokat vagy tartásokat, hanem inkább úgy csinálja az ember önmaga védését, hogy megnyeri a másik ellen az előütést.

8 Elírás? Ezen a részen konrkétan fordítva írja, mitn ahogy bárhol máshol szerepel, akár más könyvekben is. Helyes: Alber? 9 Szintén: Felcserélte talán a kettőt? Helyes: Pflug?

41

[32v] [32v] Das it von vier vorsetczen Ez a négy hárításról. VIer sint vorsetczen • dy dy leger auch sere letczen / Vorsetczen hüt dich • geschiet das auch sere müt dich / Ab dir vorsatzt ist • vnd wy das dar komen ist / Höre was ich rate • streich abe • haw snel mete drate / Setzt an vier enden • bleib droffe kere wiltu enden / wer wol vorsetczit / der vechte vil hewe letczit / wen yn dy hengen / ku~pstu mt vorsetcze~ behe~de / (oldalról beszúrva.) / Glosa / Hie merke / das vier vorsetczen sint / czu beiden / seiten / czu itlich° seiten / eyn obers / vnd eyns venders / vnd dy letcze~ ader brechñ / alle10 hute~ ader leger / vnd wy du von obñ / ader von vnde~ / eyme / hewe stiche ader snete / mit deyme sw°te abeleitest / ader abweisest / das mag wol heissen vorsetcze~ / Vnd ab dir vorsatz w°t wy das dar ku~pt / zo czewch rislich abe • vnd haw snelle mete czu / yn eyme hurte / Ist deñe das du eyme vorsetzt / ader abewe~dest eyn haw ader stich / zo saltu / czu hant czu trete~ vnd nochvolge~ am sw°te das dir ien° icht abeczihe / vnd salt deñe tue~ was du magst / wy leichte du dich last vnd zümest zo nym~estu schaden / Auch saltu wol we~de~ / vnd allemal dey~ ort keren11 key~s ey~s brust / zo mus h° sich besorgen / Auch sal ey~ guter fechter / wol lerne~ / eyme an das swert kome~ kome~ / vnd das mag / her wol tue~ / mt den vorsetcze~ / wen dy kome~ aus den vier hewe~ / võ itzlicher seite~ / ey~ öb°haw vnd ey~ venderhaw / vnd gen yn dy vier henge~ we~ als bald als eyn° vorsetzt võ vnde~ / ader von obñ / zo sal her czu hãt yn dy he~gen komen • Vnd als her mt der vörd°n sneiden / alle hewe vnd stiche / abewe~dt / als ist es mt den vorsetczen /

Négy a hárítás, amik jól sértik is az állásokat. A hárítás megvéd, de ki is fáraszt, ha hárítanak. És ez, hogy történt, figyeld amit tanácsolok, Vágj vagy üss gyorsan, köss le a négy végén, maradj rajta, tanuld, fejezd be. + Aki jól hárít, az a vívásban sok ütést bánt, mert az akasztásokban védve érkezel a hárítással. Glosa: Itt jegyezd, hogy a négy hárítás, azok mindkét oldalra, mindkét oldalon egy fent és egy lent, és ezek bántanak vagy törnek minden állást vagy tartást. És ahogyan fentről vagy lentről egy ütést, szúrást vagy vágást a kardoddal levezetsz, vagy leütsz, ezt hárításnak nevezik. És ha ellened hárítanak, ahogy az csak jön, úgy rögtön húzd le és üss be gyorsan ezzel, a másiknak keményen. Ha pedig te hárítasz egyet, vagy elvezetsz egy ütést vagy szúrást, úgy lépj a kezed mellé és kövesd, hogy ne húzhasson le rólad a másik, és aztán tegyél, amit akarsz. Ha könnyelműen hagyod és vársz, sérülni fogsz. És csavarj is jól, és mindig fordítsd be a hegyed a mellkasára, hogy gondoskodnia kelljen magáról. Egy jó vívó továbbá tanulja meg jól, hogy menjen az ellenfél kardjára és tegye ezt jól a hárításokkal, mert azok a négy ütésből jönnek mindkét oldalról, egy felsőütés és egy alsóütés, és ezek a négy akasztásba mennek. Mert amint valaki hárít lentről vagy fentről, úgy a kezeivel az akasztásokba került, ahogyan az első élével minden ütést és szúrást elhárít, mint ahogy a hárításnál is van.

10 áthúzott olvashatatlan betű 11 oldalról beszúrva

42

[33r] [33r] Das ist von nochreisen etc etc Ez a visszakényszerítésről. NOchreisen lere • czwefach s ader sneit in dy were / Czwey ewsere myñe • der erbeit dornoch begyñe / Vnd prüff dy ferte • ab sye sint weich ader herte / Das fülen lere • Indes • das wort sneidet sere / Reisen czwefache • den alden snet mete mache / Volge allen treffen • den starken wiltu sy effen / In aller lere / den ort key~ ey~s gesichte kere / Mit gãczem leibe / nochreize / deyn ort io da pleibe / lere auch behende / reize~ / zo magstu wol enden

A visszakényszerítést tanuld, kétszeresen, de vágj védésekbe. Vedd a két külsőt, utána kezd a munkát. És nézd az ellenfeleid, hogy lágyak vagy kemények. Tanuld az érzést, indes, ez a szó nagyon vág. Kényszerítsd kétszeresen, a régi vágást csináld vele együtt. Kövess minden találatot, ha az erőseket meg akarod leckéztetni. Minden tanításban fordítsd a hegyet a másik arcára. Egész testtel kényszerítsd vissza, a hegyed meg maradjon ám ott. Tanuld bőszen a kényszerítést, így jól tudsz végezni.

[33v] [33v] Das ist von öberlawfen / ffechter sich czu /

Ez a felülütésről. Vívó, aki túlságosan12

WEr vnden remet • öberlawf den / der wirt beschemet / Wen is klitzt oben • so sterke das ger ich loben / Deyn erbeit mache • ader herte drücke czwefache / Wer dich drükt neder • öberlawf in • slach sere weder / Von beiden seite~ öberlawf vnd merke dy sneiden /

Aki lent fenyeget, azt üsd felül, és megszégyenül. Ha fenn villan, akkor erővel, ezt dicsérem, ezzel csináld a munkád, vagy erősen nyomd kétszeresen. Aki lenyom téged, üsd felül, üss jól ellenében. Mindkét oldalról üsd felül, és jegyezd az éleket.

[34r] [34r] Das ist von abesetczen / das lere wol ~ Ez a támadás levételéről, ezt tanuld meg

jól. LEre abesetczen • hewe stiche kü~stlichen letczen / Wer auf dich sticht • dyn ort trift vnd seynen bricht / Von payden seyten • trif allemal wiltu schreiten / In aller lere / dey~ ort key~ ey~s gesichte kere /

Tanuld a levételt, ütéseket szúrásokat művészien törni. Aki feléd szúr, a hegyed találja és az övét töri. Mindkét oldalról, mindig találj és akarj lépni. Minden tanításban fordítsd a hegyet a másik arcára.

12 Ez a fél mondat nem illik ide, mintha újrakezdte volna.

43

[34v] [34v] Das ist vom durchwechsel / etc etc Ez az átváltásról. DVrchwechsel lere • von payden seyten stich mete sere / Wer auf dich bindet • durchwechsel in schire vindet / Wen du durchwechselt hast / slach stich / ader winde nicht laz / Haw nicht czu~ sw°te / durchwechsel • do mete warte (Oldalról beszúrva) / Glosa / :~ Hie merke / das durchwechsel gar gerade czugehet / czu beiden seiten / von oben neder / vnd von vnden of / wer is and°s rischlich treibet / Wiltu nu / czu der rechten hant / von oben neder durchwechseln / zo haw eyn öberhaw gleich czu ym / alzo das du dynen ort schüst / ym czu seyner linken seiten öber dem gehilcze yn / alzo das du das selbe löchel vnd fensterleyn / io gerade treffest / czwischen der sneide~ vnd deme gehilcze / triftz du / zo hastu geseget / gesigt / wert her dir das / mit deme das her dyn ort abe/weist vnd hin (Utólag beszúrva.) drückt / mit seyme sw°te / So la dyn ort sinken von der selben seiten vnder seyme swerte hervem / czu der and°n seiten / nicht weit vem / zonder vnden an sym sw°te / zo du neste magst / vnd da var ym gar rischlich / öber dem gehilcze yn / mit eyme guten volkomen stiche / vnd wen du fülest das du trifts / zo volge wol noch Vnd alz du võ eyner seite~ tust / vnde~ ad° oben / zo tu võ der and°n / Vnd wer mit dir anbindet / zo rawsche an sym sw°te hin keyn seyner blöße / mit dym orte / w°t her13 zo durchwechsel / also vor / ader wind vnd füle sein geferte / ab is sey weich ader herte / dornoch süch hewe stiche / ad° snete / key~ de~ blößen /

Tanuld az átváltást, mindkét oldalról szúrj belőle nagyon. Aki rád köt, az átváltás biztos megtalálja. Ha átváltottál, üss szúrj vagy csavarj. Ne a kardra üss, ne várj az átváltással. Glosa: Itt jegyezd, hogy az átváltás jól egyenesen megy, mindkét oldalra fentről le, és lentről felfelé. Aki téged hirtelen terel, úgy te jobb kéz felől fentről lefelé válts át, és így üss egy felsőütést rögtön rá, vagyis, hogy lövöd a hegyedet, az ő bal oldalára a markolat felett, hogy ezzel egyazon lyukat vagy ablakocskát bizony egyenest eltaláld, az éle és a markolata között. Ha itt betalálsz, így nyertél. Ha ezt védi neked, úgy, hogy a hegyed eltolja és nyomja a kardjával + úgy hagyd a hegyed lesüllyedni ugyanazon oldalról a kardja alatt, a másik oldalra, nem nagy ívben, hanem a kardja alatt, hogy aztán rögtön, hirtelen rohand le őt a markolata felett egy jó és teljes szúrással. És ha érzed, hogy találsz, akkor utána vagy egyébként is amit egyik oldalról csinálsz, fenn vagy lenn, úgy tedd a másik oldalon is. És aki rád köt, úgy rohand le a kardja mentén. ++ (az oldal szélén) Ha védi a nyílásait a hegyével, akkor válts át, vagyis haladj vagy csavarj és érezd az ellenfeled, hogy légy vagy kemény, utána keress ütéseket, szúrásokat, vagy vágj a nyílásokra.

13 oldalról beszúrva.

44

[35r] [35r] Das ist vom Czücken / ffecht° merke / Ez a rántásról, jegyezd vívó. TRit nü in bünde • das czücken gibt gute fünde / Czük / trift her / czucke/me • erbeit her / wind / das tut im we / Czük alle treffen • den meist°n wiltu sye effen / Czuk/ab vom swerte / vnd gedenke io deyner ferte / durchlawf /

Lépj közel kötésben, a rántás jól talál. Ránts, ha talál, ránts többet, hogy dolgozzon. Csavarj, ez fáj neki, rántsd minden találatod, ha a mestereket akarod ingerelni. Ránts le a kardról, és jól figyeld az ellenfeled.

[35v] [35v] Das ist von durchlawfen / nü sich Ez az átfutásról. 14 DVrchlawf loz hangen • mit dem knawf / greif wiltu rangen / Wer kegen der sterke / durchlawfir do mete merke / Durchlawf / vnd stos / vorkere / greift her noch dem klos /

Közelről fuss át, ejtsd le a gombot. Markolj, ha birkózni szeretnél. Védj az erőse ellen, fuss át, és az átfutással jegyezd meg. Fuss át és lökj, fordítsd ki, ha a gombodért nyúl.

[36r] [36r] Das ist von abesneiden etc etc ~ Ez a vágásról. SNeit abe dy herten / von vnden in beiden ferten / Vier sint der snete / czwene vnden • czwene oben mete / Czwir wer wol sneidet / den schaden her g°ne meidet / Sneit nicht in vreize / betrachte~ io vor dy reize / du magst wol sneiden • alle krewtz / nür reisen vormeiden / wiltu ane schade~ bleibe~ / zo bis nicht gee mt de~ / sneide~

Vágd le az erőseket lentről, mindkét esetben. Négy a vágás, kettő lenn, kettő meg fenn. Keresztezd, aki jól vág, mert szívesen elkerüli a sérülést. Ne vágj veszélyben15, figyeld jól a kényszerítést. Jól vághatsz minden keresztben, csak kerüld a kényszerítést. Ha sérülés nélkül szeretnél maradni, úgy nem jársz rosszul a vágásokkal16.

[36v] [36v] Das ist von hende drücken/ etc etc Ez a kezek nyomásáról. DEyn sneide wende / czum flechen drücke dy hende / Eyn anders / ist wenden • eyns winden / das dritten hengen / Wiltu mache~ vordrossen / dy vechter / zo drucke mit stössen / Ober dy hende / hewstu hewet man snete behe~de / Czewch och dy~ snete / obe~ aus öber de~ hewpte / Wer he~de drückit / ane schade~ / vor fi~ger czückit /

Csavard az éled lapra, nyomd a kezeket. Egy másik a fordítás; első a csavarás, a harmadik az akasztás. ha előre akarsz nyomulni, úgy nyomd a vívót lökésekkel, vagy a kezeket. Ha ütnek, a vágj élénken. Keresztezd le a vágásokat, vagy a feje felett. aki kezeket nyom sérülés nélkül, az ujjak előtt ránt.

14 követi nem fordítható két szó a szövegben 15 nem tudom ezt a szót lefordítani: vreize 16 bizonytalan: bis nicht gee

45

Auch wisse / als bald / als du mt dem we~de~ / eyme ey~ haw ader stich / abe we~dest / zo saltu czu hãt czu trete~ / vnd rischlich dar varn czu eyme / wy leichte du dich last vnd zümest / zo ny~stu schaden

Azt is tudd, hogy amint a fordítással egy ütést vagy szúrást elfordítasz, úgy lépj a kezéhez, hirtelen oda kell lépned a másikhoz. Ha gyenge vagy és hagyod, hogy megzabolázzon, úgy megsérülsz.

Auch merke vnd wisse / das man mit der vördern sneiden des swertes / vom mittel der selben sneiden / bis czu deme gehilcze / alle hewe ad° stiche abewendet / Vnd e neher eyme / eyn haw ader stich czu syme gehilcze ku~pt / of der selben sneiden / mit deme als her17 im gewendet hat dy selbe vörder sneide / e bas / vnd e kreftiger / her dy selben hewe ader stiche / abewenden mag / Weñe e neher czum gehilcze e sterker vnd e / mechtiger / Vnd e neher/czum orte / e quesw e swecher vnd e krenkher / Dorvem wer eyn guter fechter wil seyn / der sal vör allen dingen lernen wol abewenden / Wen mit dem das her wol abewendet ku~pt her czu hant yn dy winden / aus den her wol ku~st vnd höbscheit mag treibe~ dez gefechtez / Dy vörder sneyde / am sw°te heist dy rechte sneide / vnd alle hewe ad° stiche sint vorterbe~ mt de~ we~de~

Azt is jegyezd és tudd, hogy a kard első élével annak közepétől a markolatáig kell minden ütést és szúrást eltéríteni, és minél közelebb védte az egyik az ütést vagy szúrást a markolatához egyazon élen, amivel ráfordította az élét, annál lendületesebben és erősebben tudja védeni az ütéseket vagy szúrásokat. És hogy ha a markolat felé egyre erősebb és hatalmasabb és a hegye felé egyre gyengébb és silányabb, úgy, ha valaki jó vívó szeretne lenni, az tanulja meg minden dolgok előtt a helyes eltérítést. Mert amikor helyesen térít el, úgy kezeivel a csavarásba érkezik, ahonnan a harc művészetét és szépségét hajthatja. A kard elülső élét igaz élnek nevezik, és minden ütést és szúrást tönkretesz.

17 felett beszúrva, nyillal jó hely jelezve

46

[37r] [37r] Das ist von hengen / ffecht° daz lere / ~ Ez az akasztásról, vívó ezt tanuld meg. Czwey hengen werden / aus eyner hant von der erden / In allen geferten (»ge« felül beszúrva) / hewe stiche leger weich ader herte / Sprechfenster mache / stant frölich sich syne sache / Sch Slach das her snabe / wer vor dir zich czewt abe / Ich sage vor ware / sich schützt keyn man ane vare / Hastu vornome~ / czu slage mag her kleyne komen / Is das du bleibest am swerte da mete auch treibest / Hewe stiche ader snete / das fülen merke mete / An alles vorczhczihen / vom swerte du auch (utólag beszúrva.) nicht salt flien / wen meister gefechte / ist am swerte von rechte / wer an dich bindet / der krik mit im sere ringet / Das edle winden / kan in auch schire vinden / Mit hewen mit stichen mit sneten vindest in werlichen / In allen winden hewe stiche snete saltu vinden / Das edle hengen / wil nicht syn an dy windñ wen aus den henge~ / saltu dy wi~den bre~gen /

Két akasztás van egy kézből a földről minden vívásban. Ütések, szúrások, állások, lágy vagy kemény. A beszélő ablakot tedd, állj vidáman a dolgodban. Vágd szájon, ha levonul rólad. Bizony mondom, ember nem védheti magát jól. Ha úgy döntöttél, nem juthat ütéshez. Ha a kardján maradsz, és ezzel hajtasz ütéseket, szúrásokat vagy vágásokat, jegyezd az érzést. Mindenekelőtt, ne menekülj le a kardról. A mesterek vívásában is helyes a kardon maradni. Aki rád köt, az a küzdelem nagyon küszködni fog. A nemes csavarást is jónak találom, ütésekkel, szúrásokkal és vágásokkal igazat találsz minden csavarásban. A nemes akasztás nincs csavarás nélkül, mert az akasztásokból csavarást kell hoznod.

/ Glosa / etc Hie merke vnd wisse das czu itzlicher seiten sint czwey hengen / Eyn vnderhengen / vnd eyn öbirhengen / mit den du eyme wol an das swert magst komen / wen dy kome~ aus den öb°hewe~ vnd vnderhewen18 / Wen das nu geschiet / das du mit eyme an bindest / ader wy du süst mit im an das swert kömps zo salt du an dem swerte bleybñ vnd salt vnd salt winden • vnd salt alzo mit im gar

Glosa: Itt jegyezd és tudd, hogy mindkét oldalhoz két akasztás van, egy alsó akasztás és egy felső akasztás, amivel le tudsz a másik kardjára menni. Mert ezek a felső ütésből származnak és az alsó ütésekből. Ha ez történik, és valakire rákötsz, vagy bárhogy is, de a kardjára jutsz, úgy maradj a kardján, és csavarj, és maradj

18 utólag beszúrva.

47

[37v] [37v] frölichen / mit gutem mute / vnd künlichen an alle vorchte / an dem sw°te stehen / Vnd salt gar ebñ sehen / merken vnd warten was her wolle tuen / ader was syne sache sey / der her key~ dir pflegen wölle / Vnd daz stehen / alzo an deme swerte / das heisset lichtnaw° eyn sprechvanster / Vnd wen du nü mit im alzo an dem sw°te stehst / zo salt du gar ebñ merken vnd fülen syne geferte / ab sie sint weich aber herte / dornoch salt du dich deñe richte~ als vor ofte gesproche~ ist / Ist / das her sich vör allen sachen / e deñe du noch ichsicht begyñest / abe czewt von deme sw°te / zo salt du czu hant noch volgen vnd salt in slaen hawe~ ader steche~ was du am schiresten magst dar bre~gen / e den her czu keyn°leye dinge kome / weñe du hast io neher czu im mit dem das du (utólag beszúrva) am sw°te blibest / vnd dyn ort key~ im reckest / we~ iener mit syme abe czihen / den e her sich ey~s slags erholt dir dar brengt / zo var czu hãt dar mt dy~ orte /19 / Bleibt her aber mit dir an dem sw°te / zo prüfe / io vnd merke / ab her sy weich aber herte an dem swerte / Ist das her ist / weich vnd swach / zo saltu rischlichen vnd künlichen volvaren vnd dar hurten / mit dyner sterke / vnd salt / im syn swert hin dringen vnd drücken / vnd süche~ syne bloßen / czu koppe ader czu leibe / wo du nür czu magst komen / Ist iener a° deñe herte vnd stark an deme sw°te / vnd meynt dich vaste hin dringen vnd stossen / zo saltu deñe weich vnd swach seyn / keyn syner sterke / vnd salt syner sterke vnd syme dringen mit dynen sw°te entwychen

vidáman és derűsen, minden félelem nélkül a kardján állva, és hát ott látnod kell és figyelned, hogy mit akar csinálni, vagy hogy mi a terve, hogy hogyan akar leápolni20. És ezt az állást, hát így a kardján, lichtenawer beszélő ablaknak nevezi. Szóval amikor a kardján állsz, úgy figyeld meg és érezd, hogy az ellenfeled lágy vagy kemény, utána ez alapján kell cselekedned, ahogy korábban már gyakran volt szó róla. Szóval, hogy ha minden dolgok előtt, mielőtt nekikezdenél, levonul a kardról, úgy követned kell a kezet, és jól meg kell ütnöd vagy szúrnod, amelyiket a legbiztosabban hozni tudod, hogy semmiféle dologhoz ne jusson. Mert közelebb kerülsz hozzá jóval, ha a kardján maradsz és a hegyed ellene fordítod. Mert a másik a lehúzásával, amivel ütéshez felkészül, úgy nyomulj be jól a hegyeddel. Ha viszont a kardon marad veled, úgy ellenőrizd jól és jegyezd, hogy lágy vagy kemény a kardon. Ha lágy és gyenge, úgy gyorsan és ravaszul lépj előre és menj rá az erősöddel, és el kell löknöd és tolnod a kardját és keresned a nyílásait, a fejére vagy a testére, ahová csak menni tudsz. Ha a másik kemény és erős a kardon, és gyorsan el akar tolni és lökni téged, úgy légy ellenében lágy és gyenge az erőse ellenében, és a kardoddal szökj meg az erősétől és a tolakodásától,

19 utólag beszúrva 20 ez így roppant viccesnek hangzik, mégis úgy tűnik, hogy ezt mondja (der her keyn dir pflegen woelle)

48

[38r] [38r] vnd yn dem weiche~ als im syn sw°t im hin prelt vnd wischt / als vor auch von deme geschrebñ ist / In deme ad° dy weile als das im geschit / e deñe her sichs weder irholen mag / dar her czu keyme slage ader stiche kome / Zo saltu selber syner blössen war neme~ / mit hewe~ stiche~ ader sneten / wo du in am schireste~ gehabñ magst / noch der vorgeschrebñ lere / risch / künlich vnd snelle das io iener mit nichte czu slage kome Dorvm spricht lichtnaw° / ich sag vorwar • sich schutzt key~ man ane var / Hastu vornomen / czu slage mag er kleyne kome~ / Do mitt meynt her / das sich keyn° mag ane var ader ane schaden schutcze~ / Is das du tust noch der geschrebñ lere / Ab du im den vorslag gewyñest vnd tust den mus io iener were~ / ad° mus sich lasse slaen / wen du deñe den vorslag tust / du trefst ader velest / zo saltu rischlich vnd in eyme rawsche den nochslag tue~ / e deñe iener czu keyme slage kome / Deñe wen du den vorslag wilt tue~ / zo saltu recht / zã yn eyme gedanke vnd mute den nochslag auch tue~ / recht zam du sy mit ey~nander wellest tue~ / we~ is möglich were / Dorvm spricht her / vor • noch / dy cwey dink etc ~ den tust du den vorslag / du treffest / ader velest / zo tu io / in eyme rawsche / risch vnd snelle den nochslag / das iener mit nichte

és az eltérítésnél amikor elütődik és megszökik a kardja ahogy erről már volt szó, ám mialatt ez történik vele, és mielőtt újra magához térne, nem jusson ütéshez vagy szúráshoz, úgy te is találd meg a nyílásait ütésekkel és vágásokkal, ahol a legbiztosabban el tudod találni, az előírt tanok szerint, hirtelen, ravaszul és gyorsan, hogy aztán nehogy ütéshez jusson. Ezért mondja lichtenawer Bizony mondom, ember nem védheti magát jól. Ha úgy döntöttél, nem juthat ütéshez. Ezt úgy érti, hogy hogy senki sem védheti magát igaz módon vagy sérülés nélkül, ha az írott tanok alapján cselekszel. Mert hát, ha megnyered az előütést, a másiknak védenie kell magát, vagy hagynia, hogy megüsd. Amikor megteszed az előütést, ha találsz, ha vétesz, úgy hirtelen és azonnal tedd meg az utánütést, hogy a másik ne jusson ütéshez. Tehát amikor meg akarod tenni az előütést, úgy ezzel együtt és egy gondolatban és bátorságban tedd meg az utánütést is, azzal együtt, mintha egyben akarnád csinálni, mármint, ha lehetséges volna. Ezért mondja, hogy előny, hátrány, e két dolgot etc. mert, ha megteszed az előütést úgy azon hirtelenjében tedd már meg azonnal és gyorsan az utánütést is, hogy a másik ne

49

[38v] [38v] czu slage kome / vnd alzo saltu schaffen das du yn allen sache~ des fechtens io e komest deñe iener / vnd als balde als du e kum~est deñe ien° / vnd den vorslag gewiñest / zo tu czu hãt den nochslag / Wen du salt key~ vorslag tue~ / du habst io / de~ nochslag auch mete ym synne vnd ym mute / also dastu vm~mer in motu seist / vnd mit nichte feyerst ader last / zonder vm~erm° eyns noch dem and°n treibst / risch vnd snelle das iener czu keyne~ dingen moge kome~ / Vorwar tustu / das / zo mus her gar eyn guter syn der ungeslage~ von dir kum~t / Weñe mt der selben ku~st / ader mt dem vorteil das / ku~pt is oft / das ey~ pawer ader eyn ungelarter eyn gute~ meist° / slet / mt deme • das her den vorslag tuet / vnd künlich dar hurt / den wy leiche ist das obersehñ / das in/deß trift vnd in alzo beschemet vnd slet / deñe eyn° der der slege war nym~et / vnd des schütcze~s wil warten / der ist io in grosser var / deñe ien° der do of in slet / vnd den vorslag gewyñet / Dorvm~e schaffe / das du yn allen sache~ des fechtens der erste bist / vnd io eyme of dy linke rechte (utólag beszúrva) / seiten komest / do bist du wol aller dinge sicher deñe ien° /

jusson ütéshez. Ekképpen tehát úgy kell csinálnod, hogy a vívás minden dolgában hamarabb érkezz, mint a másik. És amint hamarabb érkezel, mint a másik és megnyered az előütést, úgy tedd kézből az utánütést, mert hát az előütésed úgy kell tenned, hogy már eszedben és bátorságodban van az utánütés, vagyis, hogy azonnal mozgásban21 vagy, és nem állsz neki ünnepelni vagy annyiban hagyni, hanem annál inkább egyiket a másik után hajtod, hirtelen és gyorsan, hogy a másik ne jusson dolgához. Mert, ha így teszel, akkor aztán jónak kell lennie, hogy veretlenül távozzon tőled. Mert egyazon művészetből vagy annak előnyéből gyakran következik, hogy egy paraszt vagy egy tanulatlan jól meg tud ütni egy mestert, ha megtesz egy előütést, és jól odaver, mert hát mily könnyű nem észrevenni, hogy el fogja találni és megszégyeníti. Mert az, aki komolyan veszi az ütést, és vár, hogy védje magát, az sokkal nagyobb veszélyben van, mint aki ráver, és megnyeri az előütést. Ezért iparkodj, hogy a vívás minden dolgában első légy és hogy a másik jobb oldalára kerülj, ahol minden dologtól nagyobb biztonságban vagy, amit a másik22

[39v] [39v] VOn beiden seiten / ler acht wi~den mit schreite~ / Vnd io ir eyne / der wi~de~ mt drey~ stöcke~ meyne / So synt ir czwenczik • vnd vier / czele sy enczik / ffechter das achte / vnd dy winden rechte betrachte / Vnd lere sy wol fure~ / zo magst du dy vier blößen rüre~ / Wen itzliche blösse / hat sechs ruren gewisse /

Mindkét oldalról tanulj nyolc csavarást lépéssel, de hát egy csavarásban három dolgot értek, így hát huszonnégy van, ha egyenként számolod. Vívó, erre ügyelj, és jól figyeld a csavarásokat, és tanuld őket jól vezetni, így a négy nyílást érintheted. Mert minden nyílást bizonyosan hatféleképpen lehet érinteni.

21 Ha arról ír, hogy mozgásban, akkor mindig a latin „in motu” kifejezést használja. 22 Abbahagyja mondatot, utána oldalon sem folytatja

50

[40r] [40r] / Glosa / :• Hie merke / das dy winden / sint dy rechte kunst / vnd gru~tfeste alles fechten / des sw°tes / aus den alle ander gefechte vnd stöcke kome~ / vnd is mag mülich eyn guter fechter /syn / ane dy winden / Wy wol etzliche leychmeistere • dy vornichte~ / vnd spreche~ is sy gar swach was aus den winden ku~pt / vnd neñen is / aus dem korcze~ sw°te / dorvm~e das sy slecht vnd ey~veldik dar gen / vnd meyne~ das sy / aus dem lange~ sw°te gefochte~ / was dar get / mt gestracke~ arme~ / vnd mt gestrakte~ swerte / vnd was gar veyntlich vnd stark von alle~ krefte~ des leybes dar get / nur durch wol stehens wille / vnd das is grawsam an czu sehñ ist / we~ sich eyn° alzo strekt / recht zam her eyne~ hazen wolle irlawfen / vnd daz ist alles nicht / weder dy winden vnd weder lichtnaw°s kunst / wen do ist keyne sterke weder / deñe worvm~e wer anders ku~st / solde allemal dy sterke vörczihen /

Glosa, itt jegyezd, hogy a csavarások a karddal vívás minden alapja és igaz művészete, amiből minden harc és darab származik. És nehezen lesz valakiből jó vívó a csavarások nélkül, vegyük például a táncmestereket, akik előadják magukat és azt mondják, hogy gyenge, ami a csavarásból jön, és a rövid kardból származónak nevezik, mert rosszul és együgyűen csinálják, és azt gondolják, hogy a hosszúkarddal vívni csak nyújtott kézzel és nyújtott karddal, meg veszélyesen és erősen csak a teljes test erejéből lehet, a jó állás érdekében, és borzasztó nézni őket, amint úgy nyújtóznak, mintha nyúl után akarnának futni, és ez nem a csavarásból vagy lichtenawer művészetéből származik, mert ott nincs erő az erő ellenében mint más művészetekben, amik az erőt részesítik előnyben.

51

4. A FELTÉTELEZETT „L” KÉZIRAT REKONSTRUKCIÓJA

4.1. Indoklás

A transzkripció és az újrafordítás közben érdekes dologra lettem figyelmes: a

lichtenawernek tulajdonított részek tájszólása, helyesírása eltér a „Glosa” kezdetű

magyarázatoktól és a fejezetcímektől. Íme, egy példa:

36r Das ist von abesneiden etc etc ~

SNeit abe dy herten / von vnden in beiden ferten

A „Das ist von…” kezdetű vörös tintával írt részt úgy gondolom, az MS3227a szerzője

fogalmazta meg, mint egyfajta fejezetcímet, mely az általam feltételezett forrásban nem

szerepel. Helyesírási, de kiejtésbeli különbség is van a két szövegrész között, s bár a

helyesírás ekkor nem volt egységes, és a könyv sem mutat semmiféle próbálkozást, hogy

bármiféle írásbeli szabályt betartson, egymás után a vágás az egyik részben „Sneiden”-ként, a

másikban „Sneit”-ként szerepel.

Egy további bizonyítékot találhatunk a 23v oldalon:

23v

v uch mag mã vorneme~ / das der erste v°se mochte alzo stehen / wem du öberhewest czornhaw (kiemelés tőlem)

Amiben egyértelműen az első versszakra utal, miszerint abban áll a czornhaw szövege,

hogy az a felső ütés.

Az is szembetűnő, hogy a magyarázatok hosszú, tagolt, önmagukat ismétlő

mondatokból állnak, míg a lichtenawer vers-részek, melyek, és ez egyben a legerősebb

bizonyíték is, rímelnek, sokkal egyszerűbben, tőmondatokban tanítanak.

A feltételezett „L” kézirat, mint az MS3227 forrásának rekonstrukciójához

megvizsgáltam későbbi, hasonló témájú kéziratok ide passzoló részeit is. A hasonlóság

szembetűnő; szinte szó szerint idézik a versszakokat, néha a tájszólással és a helyesírással

együtt, miközben az MS3227a Glosa-it nem veszik át. A feltételezés tehát az, hogy mindezen

könyvek közös forrás(okat) használtak. Viszont az összehasonlítással az is kiderült, hogy az

MS3227a-ban csaknem kétszer annyi eredeti lichtenawer-vers szerepel, mint a későbbi

kéziratokban! Ennek sok magyarázata lehetséges, akár az, hogy két külön forrás veszett el, és

52

a későbbi könyvek csak egymásról másoltak, vagy egy komplett forrás-rendszer bújik meg a

történelem süllyesztőiben. Hely szűkében nem kívánok további 5-6 kéziratot a maguk

teljességében itt prezentálni, álljon ezért itt csak egyetlen példa a közös versszakokból:

Ms3227a (1389) Danzig (1452) Ringeck (1450?) Kal (1450) Talhoffer (1443)

JVng Ritter lere / got lip haben / frawen io ere / So wechst dein ere / Vebe ritterschaft vnd lere / Kunst dy dich czyret vnd in krigen sere hofiret /

| Junck ritter lere | Got lieb haben frawen Jo ere | So wechst dein ere | Vbe ritterschafft | vnd lere | kunst dye dich zyret | vnd In kriegen zu eren hofiret |

Jüngk ritte~ lere / gott liebhaben frowen ja eere~ so wechst dein ere über ritterschafft vnd lere kunst die dich ziert Vnnd in kriegen zu° eren hofiert

Junger ritter lern got lieb habenn und frauen zo ere so [v]achst dein ere vber alle Ritterschafft vnd lern chunst die dich ziern vnd in kriegen ser hoffiert

Junck ritter lere got lieb habenn Jo frawe~ ere so wechst dey~ ere Vber ritterschafft vnd lere kunst dye dich cziret vnd in krigenn czu eren hoffiret

A rekonstruált forrásban narancssárgával jelöltem azokat a részeket, melyek csak az

MS3227a-ban szerepelnek és pirossal azt az egy részt, amint Danzigból kellett interpolálni,

mert az MS3227a-ból hiányzott. Ez a hiány azonban nem abszolút: mert a szerző idézi a

versszak sorait több helyen is, vagyis ismerte, csupán a maga teljességében felejtette el (?) azt

feltüntetni.

53

4.2 Az „L” Kézirat rekonstrukciója

Czu allem fechten / gehört dy hölfe gotes von rechte /

Gerader leip vnd gesvnder / eyn gancz vertik swert pesu~dñ /

Vor noch swach sterke / yndes das wort mete czu merke~ /

Hewe stiche snete drücke~ / leger schütcze~ stöße fülen czücke~ /

Winden vnd he~ge~ / rücken striche sprönge greiffen range~ / Rischeit vnd kunheit / vorsichtikeit list vnd klugheit /

Masse vörborgenheit / vernu~ft vorbetrachtunge fetikeit /

Vbunge vnd guter mut / motus gelenkheit schrete gut /

In den seben versen da / sint dir fu~dament pñcipia /

Vnd ptine~cia / benumet vnd dy gancze mate~ia /

Aller kunst des fechten / das saltu betrachten rechte /

Als du auch eigentlich / hernocher vnd sönderlich /

wirst hore~ ader lesen / itzlichs noch seynem wezen /

ffechter des nym war / zo wirt dir beu~kst bekant dy ku~st dy

kunst gar / Of dem gancze~ swerte /

vnd manch gut weidelich geverte /

MOtus • das worte schone / ist des fechtens eyn hort vnd krone /

der gancze mat~iaz / des fechtens / mit aller pertine~ciã /

Vnd der artikeln gar / des fundamentes / dy var /

Mit name~ sint genant / vnd werden dir hernoch bas bekant /

Wy deñe eyñ nur ficht / zo sey her mit den wol bericht /

Vnd sey stetz i~ motu / vnd nicht veyer wen her nit /

An hebt czu fechte~ / zo treibe her mit rechte /

Vm~er in vnd endlich eyns noch dem andñ künlich /

In eyme rawsche stete / an vnderlos imediate / Das iener nicht kome /

czu slage des nympt deser frome~ /

Vnd iener schaden / wen her nicht ungeslage~ / Von desem kome~ mag /

tut nur deser noch dem rat / Vnd noch der leren /

dy itczunt ist geschreben / So sag ich vorwar /

sich schützt iener nicht ane var / Hastu vornome~ /

czu slage mag her mit nichte komen /

JVng Ritter lere / got lip haben / frawen io ere /

So wechst dein ere / Vebe ritterschaft vnd lere /

Kunst dy dich czyret vnd in krigen sere hofiret /

Ringe~s gut fesser /

glefney sper swert vnde messer / Menlich bederben /

vnde in andñ henden vorterben / Haw dreyn vnd hort dar

/ rawsche hin trif ader la varn / Das in dy weisen hassen

dy man siet preisen / Dor auf dich zoße /

alle ding haben limpf lenge vnde moße /

Vnd was du trei wilt treiben / by guter vornu~ft saltu bleiben /

Czu ernst ader czu schimpf / habe frölichen mut / mit limpf /

So magstu achten vnd mit gutem mute betrachten /

Was du salt füren vnd keyn im dich rüren / Wen guter mut mit kraft /

macht eyns wedersache czagehaft / Dornoch dich richte /

gib keynem forteil mit ichte / Tumkunheit meide /

vier ader sechs nicht vortreibe / Mit deynem öbermut / bis sitik das ist dir gut / Der ist eyn küner man

der synen gleichen tar bestan / Is ist nicht schande

vier ader sechze flien von hande /

54

Das ist eyne gemeyne lere des swertes WIltu kunst schawen sich link gen

vnd recht mete hawen / Vnd link mit rechten

is das du stark gerest fechten / Wer noch get hewen

der darf sich kunst kleyne frewen / haw nu was du wilt

keyn wechsler kawm an dich schild /

Haw nicht czu~ swerte / zonder / stets der bloße warte /

Czu koppe czu leibe dy czecken do nicht vormeide /

Mit ganczem leiben ficht was du stark gerest treiben /

Höer was do slecht ist / ficht nicht oben link zo du recht pist /

Vnd ob du link pist ym rechten auch sere hinkest /

So vicht io liber on oben rechtlinkischen nider /

Vor noch dy czwey dink syn allen kunsten eyn orsprink /

Swach vnde sterke Indes das wort mete merke /

So machstu lere~ mit / vnd erb / kunst vnd erbeit dich weren

/ Irschrikstu gerne /

key~ fechte~ nym~er lerne /

Kunheit vnd rischeit / vorsichtikeit list vnd klugheit

Vornu~ft verborge~heit / moße bevorbetrachtu~ge /

hobsheit / fetikeit / Wil fechten haben

vnd frölichs gemüte tragen

das fülen lere / Indes daz wort / sneidet sere

slach das her snabe / wer sich vör dir czewt abe

FVnf hewe lere

von der rechten hant were dy were / Cornhaw • krump • twere • hat schiler mit scheitelere /

Alber vorsatzt • nochreist • öberlawft hewe letzt / Durchwechselt • czukt • durchlawft / abesneit • hende drukt /

Henge • wind mit blößen / slag vach • strich • stich mit stößen /:~

DEr dir oberhawet / czornhaw ort deme drewet /

Wirt her is gewar / nym is oben ab /ane vaer / Pis sterker / weder wint /

stich / siet her is / nym is neder /

Das eben merke • hewe • stiche • leger weich ader herte /

Indes vnd • vor • noch / ane hurt deme krige sey nicht goch /

wes der krig remet / oben / neden wirt her beschemet /

In allen winden • hewe • stiche • snete • lere finden /

Auch saltu mete prüfen hewe stiche ader snete /

In allen treffen / den meistern wiltu sie effen /

Haw nicht czum swerte /

zonder stets der blößen warte / Czu koppe czu leibe /

wiltu an schaden bleyben / du trefts ader ader velest •

zo trachte das du der blossen remest In aller lere /

den ort / keyn den blößen kere / Wer weite vm~e hewet /

d° w°t oft sere bescheme[t] Off das aller neste /

bre~ge hewe stiche dar gew[?] Vnd salt auch io schreite~ /

eyme czu der rechte~ seiten / [?] ader iagens [?] begyñen /

Vier blößen wisse /

remen zo slestu gewisse / An alle var /

an zweifel wy her gebar /

WIltu dich rechen / vier bl össen ku~stlichen brechen /

Oben duplire do neden rechte~ mutire /

Ich sage vorware / sich schötzt keyn man ane vare /

Hastu vornomen / czu slage mag her kleyne komen ~

55

KRump auf / behende / wirf deynen ort auf dy hende /

krump wer wol setczet • mit schreten vil hewe letczet /

Haw kru~p czu~ flechen • den meistern wiltu sie swechen /

Wen is klitzt oben / stant abe das wil ich loben / Krump nicht kurcz hawe •

durchwechsel do mete schawe / Kru~p wer dich irret •

der edele krig den vor virret / Das her nicht vorwar •

weis wo her sye ane var

Twere benym~et • was von dem tage dar küm~et /

Twere mit der sterke / deyn arbeit do mete merke /

Twere czu dem pfluge • czu den ochsen herte gefuge /

Was sich wol tweret mit sprü~gen dem hew geferet

Veller wer füret • von vnden noch wonch wonsche her ri

rüret / Vorkerer twinget /

durchlawfer auch mete ringet / den ellenbogen /

gewis nym / sprink yn den wogen /

Veller czwefache • trift man den snet mete mache /

Czwefaches vorpas • schreit yn link vnd weze nicht las /

wen alles vechte~

wil rischeit habñ von rechte / Dorczu auch kunheit •

vorsichtikeit list vnde klugheit

SChiler in bricht • was püffel nü slet ader sticht /

wer wechsel drawet • schiler dor aus in berawbet /

Schil kürczt her dich an • das durchwechsel das sigt ym an /

Schil czu dem orte • vnd nym den hals ane vorchte /

Schil in dem öbern • hawpte hende wiltu bedöbern /

Schil ken dem rechten / is daz du wol gerest vechte~ /

den schilhaw ich preize • ku~pt her dar nicht czu leiz[e]

Vnd / eyner sal / wol schiln mit dem orte / czu dem halse ku~lich ane vorchte /

Vnd wo man von scheidñ / sw°t czucken siet von in beiden /

Do sal mã sterken / vnd dy schrete ebñ mete merken /

Vor / noch / dy czwey dink / prüfe / vnd mt lere abe sprink /

Volge allen treffen / den starken / wiltu sy effen /

Wert her so czucke / stich / wert her / io czu ym rücke /

Dy winden / vnd hengen / lere kunstlichen dar brengen /

Vnd prüfe dy ferte / ab sy sint weich aber herte /

Ab her deñe stark vicht zo bistu ku~stlich bericht /

Vnd greiffet her weite ader lenge an / das schissen gesigt im an /

Mit synem slaen / harte schützt her sich • triff ane forchte /

Haw dreyn vnd hurt dar / rawsche hin / trif ader la varn /

Haw nicht czum sw°te / zonder stetzs der blössen warte /

Du treffest ader velest / zo trachte das du der blössen remest /

Mit beiden henden / czu~ oge~ ort lere bre~gen /

fficht io mt syñen / vnd allemal den vorslag gewyñe /

her treffe ader vele / mit dem nochslage czu hant reme /

Czu~ beiden seiten / czu der rechten / mit im schreite /

So magstu mit gewyñe / fechtens ader ringens begynnen /

56

DEr scheitelere • deyn antlitz ist ym gefere /

Mit seinem karen • der broste vaste gewaren

/ Was von ym kümet • dy crone das abe nym~et /

Sneyt durch dy krone • zo brichstu sie harte schone /

Dy striche drücke • mit sneten sie abe rücke /

VIer leger alleyne •

do von halt vnd flewg dy gemeyne / Ochse • pflug • alber •

vom tage nicht sy dir vemmer

Alber io bricht / was man hewt ader sticht /

Mit hengen streiche / nochreizen setze gleiche23

VIer sint vorsetczen •

dy dy leger auch sere letczen / Vorsetczen hüt dich •

geschiet das auch sere müt dich / Ab dir vorsatzt ist •

vnd wy das dar komen ist / Höre was ich rate •

streich abe • haw snel mete drate / Setzt an vier enden •

bleib droffe kere wiltu enden /

wer wol vorsetczit / der vechte vil hewe letczit /

wen yn dy hengen / ku~pstu mt vorsetcze~ behe~de /

NOchreisen lere •

czwefach s ader sneit in dy were / Czwey ewsere myñe •

der erbeit dornoch begyñe / Vnd prüff dy ferte •

ab sye sint weich ader herte / Das fülen lere •

Indes • das wort sneidet sere / Reisen czwefache •

den alden snet mete mache /

Volge allen treffen • den starken wiltu sy effen /

In aller lere / den ort key~ ey~s gesichte kere /

23 Érdekes, hogy a többi állásnak nincs saját versszaka. Hiányzik, vagy nem is volt?

Mit gãczem leibe / nochreize /

deyn ort io da pleibe / lere auch behende /

reize~ / zo magstu wol enden

WEr vnden remet •

öberlawf den / der wirt beschemet / Wen is klitzt oben •

so sterke das ger ich loben / Deyn erbeit mache •

ader herte drücke czwefache /

Wer dich drükt neder • öberlawf in • slach sere weder /

Von beiden seite~ öberlawf vnd merke dy sneiden /

LEre abesetczen •

hewe stiche kü~stlichen letczen / Wer auf dich sticht •

dyn ort trift vnd seynen bricht / Von payden seyten •

trif allemal wiltu schreiten /

In aller lere / dey~ ort key~ ey~s gesichte kere /

DVrchwechsel lere •

von payden seyten stich mete sere / Wer auf dich bindet •

durchwechsel in schire vindet /

Wen du durchwechselt hast / slach stich / ader winde nicht laz /

Haw nicht czu~ sw°te / durchwechsel • do mete warte

TRit nü in bünde •

das czücken gibt gute fünde / Czük / trift her / czucke/me •

erbeit her / wind / das tut im we / Czük alle treffen •

den meist°n wiltu sye effen /

Czuk/ab vom swerte / vnd gedenke io deyner ferte /

durchlawf /

DVrchlawf loz hangen • mit dem knawf / greif wiltu rangen /

Wer kegen der sterke / durchlawfir do mete merke /

57

Durchlawf / vnd stos / vorkere / greift her noch dem klos /

SNeit abe dy herten /

von vnden in beiden ferten / Vier sint der snete /

czwene vnden • czwene oben mete /

Czwir wer wol sneidet /

den schaden her g°ne meidet / Sneit nicht in vreize /

betrachte~ io vor dy reize / du magst wol sneiden •

alle krewtz / nür reisen vormeiden / wiltu ane schade~ bleibe~ /

zo bis nicht gee mt de~ / sneide~

DEyn sneide wende / czum flechen drücke dy hende /

Eyn anders / ist wenden •

eyns winden / das dritten hengen /

Wiltu mache~ vordrossen / dy vechter / zo drucke mit stössen /

Ober dy hende / hewstu hewet man snete behe~de /

Czewch och dy~ snete / obe~ aus öber de~ hewpte /

Wer he~de drückit / ane schade~ / vor fi~ger czückit /

Czwey hengen werden /

aus eyner hant von der erden / In allen geferten /

hewe stiche leger weich ader herte /

[Interpolálva Peter von Danzig 1452. Részből.

megtalálható idézve a szövegben az MS3227a-ban is]

Sprechfenster mache /

stant frölich sich syne sache / Slach das her snabe /

wer vor dir zich czewt abe / Ich sage vor ware /

sich schützt keyn man ane vare / Hastu vornome~ /

czu slage mag her kleyne komen /

Is das du bleibest am swerte da mete auch treibest /

Hewe stiche ader snete /

das fülen merke mete / An alles vorczhczihen /

vom swerte du auch nicht salt flien / wen meister gefechte /

ist am swerte von rechte / wer an dich bindet /

der krik mit im sere ringet / Das edle winden /

kan in auch schire vinden / Mit hewen mit stichen

mit sneten vindest in werlichen / In allen winden

hewe stiche snete saltu vinden / Das edle hengen /

wil nicht syn an dy windñ wen aus den henge~ /

saltu dy wi~den bre~gen /

VOn beiden seiten / ler acht wi~den mit schreite~ /

Vnd io ir eyne / der wi~de~ mtdrey~ stöcke~ meyne /

So synt ir czwenczik • vnd vier / czele sy enczik /

ffechter das achte / vnd dy winden rechte betrachte /

Vnd lere sy wol fure~ / zo magst du dy vier blößen rüre~ /

Wen itzliche blösse / hat sechs ruren gewisse /24

24 Nekem hiányérzetem van: nincs igazi lezárása a költeménynek. A vívókönyv is csak „abbamarad”, nincs összegzése a kéziratban.

58

5. ÖSSZEGZÉS

Az MS3227a az un. Lichtenauer-tradíció (a könyvben: lichtenawer) első forrásának

tekinthető, formátuma miatt feltételezhető, hogy maga is korábbi forrásra támaszkodik. Az

eredeti kézirat transzkripcionálásán és magyar fordításán kívül kísérletet tettem ennek a

feltételezett, korai kéziratnak a rekonstruálására.

59

6. Felhasznált irodalom

GRIMM, Jacob & Wilhelm (1838): Grimmsches Wörterbuch. HAGEDORN, Dierk https://wiktenauer.com/wiki/Nuremberg_Hausbuch_(MS_3227a) HILS, Hans-Peter. (1985): Meister Lichtenauers Kunst des Langen Schwertes. Frankfurt am

Main STAUB, Friedrich (1862-1881): Schweizerisches Idiotikon. TOBLER, Christian (2005) Fighting with the German Longsword. Highland Village, TX:

Chivalry Bookshelf. ISBN 978-1891448454 WIERSCHIN, Martin. (1965): Meister Liechtenauers Kunst des Fechtens., C. H. Beck’sche

Verlagsbuchhandlung, München WINTER, Haralad privater transkription MS3227a, 2005 ŽABINSKI, Grzegorz "Unarmored Longsword Combat by Master Liechtenauer via Priest

Döbringer." Masters of Medieval and Renaissance Martial Arts. Ed. Jeffrey Hull. Boulder, CO: Paladin Press, 2008. ISBN 978-1-58160-668-3

60

Tartalomjegyzék 1. Bevezető ..............................................................................................................................4 2. AZ MS3227a KÉZIRAT ........................................................................................................5 3. AZ MS3227 „LICHTENAWER HOSSZÚKARD VÍVÁSA PÁNCÉL NÉLKÜL”

FEJEZET TRANSZKRIPCIÓJA ÉS FORDÍTÁSA ................................................................8 3.1. A transzkripcióról ...........................................................................................................8 3.2. A fordításról .................................................................................................................10 3.3. A kézirat transzkripciója és fordítása ...........................................................................12 

4. A FELTÉTELEZETT „L” KÉZIRAT REKONSTRUKCIÓJA.................................................51 4.1. Indoklás .......................................................................................................................51 4.2 Az „L” Kézirat rekonstrukciója.......................................................................................53 

5. ÖSSZEGZÉS .....................................................................................................................58 6. Felhasznált irodalom ..........................................................................................................59