-
Seediscussions,stats,andauthorprofilesforthispublicationat:https://www.researchgate.net/publication/322887350
Programésösszefoglalók.XII.AktuálisFlóra-ésVegetációkutatásaKárpát-medencébennemzetközikonferencia./Programm....
Book·February2018
CITATIONS
0
READS
617
3authors:
Someoftheauthorsofthispublicationarealsoworkingontheserelatedprojects:
CompletionoftheEuro+MedPlantbaseViewproject
Newfrontiersinrestoration:Ecologicaltheoriesprovidestrongsupporttodevelopandsustaingreen
infrastructureViewproject
AttilaMolnárV.
UniversityofDebrecen
162PUBLICATIONS641CITATIONS
SEEPROFILE
JuditSonkoly
UniversityofDebrecen
21PUBLICATIONS45CITATIONS
SEEPROFILE
AttilaTakács
UniversityofDebrecen
50PUBLICATIONS125CITATIONS
SEEPROFILE
AllcontentfollowingthispagewasuploadedbyAttilaMolnárV.on05February2018.
Theuserhasrequestedenhancementofthedownloadedfile.
https://www.researchgate.net/publication/322887350_Program_es_osszefoglalok_XII_Aktualis_Flora-_es_Vegetaciokutatas_a_Karpat-medenceben_nemzetkozi_konferencia_Programme_and_Abstracts_12th_International_Conference_Advances_in_research_on_the_flora_and_?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_2&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/project/Completion-of-the-Euro-Med-Plantbase?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_9&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/project/New-frontiers-in-restoration-Ecological-theories-provide-strong-support-to-develop-and-sustain-green-infrastructure?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_9&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_1&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Molnar_V?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_4&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Molnar_V?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_5&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/institution/University_of_Debrecen?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_6&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Molnar_V?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_7&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Judit_Sonkoly?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_4&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Judit_Sonkoly?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_5&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/institution/University_of_Debrecen?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_6&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Judit_Sonkoly?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_7&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Takacs_2?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_4&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Takacs_2?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_5&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/institution/University_of_Debrecen?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_6&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Takacs_2?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_7&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Molnar_V?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_10&_esc=publicationCoverPdf
-
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatás
aKárpát‐medencébenNemzetközikonferencia
12thinternationalconferenceAdvancesinresearchonthefloraandvegetation
oftheCarpato‐Pannonianregion
Programésösszefoglalók
Programmeandabstracts
Debrecen,2018
-
Akonferenciaszervezői/Organizingcomittee:
MolnárV.Attila
FeketeRékaLukácsBalázsAndrásLovas‐KissÁdámSonkolyJuditTakácsAttilaSramkóGábor
Lisztes‐SzabóZsuzsaKovácsSzilviaDemeterLászlóPappLászló
Akötetetszerkesztette/Editedby:
MolnárV.Attila,SonkolyJudit&TakácsAttila
Ajánlotthivatkozás:
MOLNÁRV.A., SONKOLY J.&TAKÁCSA.
(szerk):Programésösszefoglalók.XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencébennemzetközikonferencia.
–DebreceniEgyetemTTKNövénytaniTanszék,Debrecen.108old.
Recommendedcitation:
MOLNÁR V. A., SONKOLY J. & TAKÁCS A.
(eds.):ProgrammeandAbstracts.12th International Conference Advances
in research on the flora andvegetation of the Carpato‐Pannonian
region. – University of
Debrecen,DepartmentofBotany,Debrecen.108pp.
Aborítón:egyhajúvirág.KóraJuditrajza.Frontcover:BulbocodiumvernumL.(drawnbyJuditKóra).
-
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatás
aKárpát‐medencében
AdvancesinresearchonthefloraandvegetationoftheCarpato‐Pannonianregion
-
ISBN978‐963‐473‐926‐5©DebreceniEgyetemTTKNövénytaniTanszék,Debrecen2018.Felelőskiadó:MolnárV.Attila.KészültazAlföldiNyomdában.Felelősvezető:GyörgyGézavezérigazgató.
-
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatás
aKárpát‐medencébenNemzetközikonferencia
12thinternationalconferenceAdvancesinresearchonthefloraandvegetation
oftheCarpato‐Pannonianregion
Programésösszefoglalók
Programmeandabstracts
Debrecen,2018.február23–25.Debrecen,23–25February2018
-
Akonferenciarendezői/Organizers
DebreceniEgyetemTTKNövénytani
Tanszék(Debrecen)MTADABBotanikaiMunkabizottság
(Debrecen)
MTAÖkológiaiKutatóközpont
DKITiszakutatóOsztály(Debrecen)MTABiológiaiOsztály
DiverzitásbiológiaiBizottság
HortobágyTermészetvédelmiEgyesület(Balmazújváros)
BalatonfelvidékiNemzetiParkIgazgatóság(Csopak)
MTA‐DELendületEvolúciósFilogenomikaiKutatócsoport
(Debrecen)MTA‐DELendületFunkcionálisés
RestaurációsÖkológiaiKutatócsoport(Debrecen)
Akonferenciatámogatói/Sponsors
BioAquaProKft.(Debrecen)
BükkiNemzetiParkIgazgatóság(Eger)
HortobágyiNemzetiParkIgazgatóság(Debrecen)
-
5
Köszöntő
Az 1997‐ben alapított, Debrecenből indult rendezvény‐sorozat
2018‐ban harmadszor tér vissza a cívisvárosba.Az első konferenciát
az az igény hívta életre, hogy az1990‐es években újraéledő
terepbotanikai kutatásokrendszeresenmegrendezett tudományos fóruma
legyen.Úgyvéljükeztacéljátelérteésnéhányolyaneseményisköthető a
„flórakonferenciához” amelyek jelentősek
amagyarbotanikában.Akonferenciával„egytőrőlfakadt”KITAIBELIAcíműbotanikai‐természetvédelmifolyóiratnakmár22évfolyamajelentmeg.Azelsőkonferenciafórum‐beszélgetésén
felvetődött új növényhatározó (azÚjma‐gyar
füvészkönyv)elkészült.ASzombathelyen,1999‐ben
megrendezett harmadik konferencián felvetett ötlet hazánk
hajtásos növényfajaielterjedésének térképezéséről szintén
megvalósult, immár kézbe vehető
aMagyarországedényesnövényfajainakelterjedésiatlasza. Ezen
eredményekmellettnapjainkbanazzalisszembesülnünkkell,hogyazelmúlthúszesztendőalattjelentő‐senmegváltozotthazánknövényvilága.Agazdaságbanésatársadalombanlezajlottgyökeres
változások következtében élőhelyeink jelentős átalakuláson mennek
ke‐resztül.Egyesfajokeltűntekvagyakipusztulásszéléresodródtak,ugyan‐akkorha‐zánkésatérségflórájábankorábbannemészleltbehurcoltésőshonosfajokbukkan‐tak
fel, sőta tudományelőtt ismeretlen fajokat is leírtak.Nemcsaka
flóraésvege‐táció,deakonferenciarésztvevőinekköreisváltozott.Januárvégéigösszesen195‐enjelentkeztekarendezvényre.Talánazelsőkonferenciamegrendezéseótafelnőttnemzedékszámáranemlesztanulságnélkülvalóegykiállítássalfelidézniarendez‐vénysorozat
indulását. Emellett tisztelegni is szeretnénk Fekete Gábor,
FelföldyLajos, Jeney Endre, Kováts Dezső, Németh Ferenc, Priszter
Szaniszló, SeregélyesTibor és Udvardy László előtt, akik már nem
lehetnek körünkben. A konferenciaidejénkiállítások
lesznekmegtekinthetőkarendezvény
fotópályázatárabeérkezettfényképekből;aDegenÁrpád‐gyűjteményrégiésfeltáratlanlapjaiból(Lisztes‐SzabóZsuzsa&KovácsSzilviaösszeállításában)ésaaFöldművelésügyiMinisztériumTer‐mészetmegőrzésiFőosztálya
jóvoltábólLessNándor(1963–1993)bükkivegetáció‐térképeiből.Jelenkötetbena6–9.oldalakonolvashatóprogramotkövetőenelőszörazelőadásokösszefoglalóijelennekmeg(a10–49.oldalakon)magyarésangolnyelven,szekción‐ként,
az elhangzás sorrendjében. Ezt követik az 50–100. oldalakon a
poszterekösszefoglalói az első szerzők vezetéknevének
ábécésorrendjében, magyarul vagyangolul. A kötet végén (101–106.
oldal) tesszük közzé a mai napig
regisztráltrésztvevőknevétéselérhetőségeit.Kívánjuk,hogyakonferencialegyentovábbraishasznosfórumaaKárpát‐medencenövényvilágávalfoglalkozókutatóknak,éssegítseelőszakmaiésbarátikapcsolatokkialakulását,elmélyülését!Debrecen,2018.február4.
aszervezők
-
6
Program
2018.február23.Péntek
9.00–18.00 Regisztráció13.00–14.00 Megnyitó
Természetvédelmibotanikaszekció(14.00–17.40)–Elnök:VojtkóAndrás.14.00–14.20
MOLNÁR V. A., FEKETE R., LOVAS‐KISS Á., LÖKI V., TÖKÖLYI J.,
NAGYT.,TAKÁCSA.&SRAMKÓG.:Anövényiváltozatosságfeltárásaésmegőrzése
11.old.
14.20–14.40
PAPPB.&SZURDOKIE.:VédettmohafajokújpopulációiaBalaton‐felvidékiNemzetiParkterületénésvédelmüklehetőségei
12.old.
14.40–15.00
DEÁKB.,VALKÓO.,TÖRÖKP.,KELEMENA.,BEDEÁ.,CSATHÓA.I.&TÓTHMÉRÉSZB.:Tájiésélőhelyifilterekszerepeizo‐láltszárazgyepekfajkészleténekkialakításában
13.old.
15.00–15.20 TÖLGYESI CS., BÁTORI Z., TÖRÖK P., GALLÉ R. &
HARTEL
T.:Cserjékszerepeafáslegelőkbiodiverzitásánakmegőr‐zésében
14.old.
15.20–15.40 TÖRÖK P., PENKSZA K., TÓTH E., KELEMEN A., SONKOLY
J. &TÓTHMÉRÉSZ B.: Szarvasmarha legeltetés
vegetációragyakorolthatásaiagyeptípustólésalegelésintenzitá‐sátólisfüggnek
15.old.
15.40–16.00 Kávészünet16.00–16.20
UJHÁZYN.,SZABÓM.,MOLNÁRZS.&BIRÓM.:Táj‐ésvegetá‐
cióváltozásokhelyipercepciójaaDuna–Tiszaközén16.old.
16.20–16.40 LÖKI V., MÉSZÁROS A., CSATHÓ A. I., BALOGH G.,
TAKÁCS
A.,LOVAS‐KISSÁ.,TÖKÖLYIJ.,BAUERN.&MOLNÁRV.A.:Avető‐virág(Sternbergiacolchiciflora)elterjedéseésmagho‐zamapannóniaitemetőkben
17.old.
16.40–17.00 RUSVAI K., HÁZI J. & CZÓBEL SZ.:A
szórókgyomfertőzött‐ségénekvizsgálataaMátraiTájvédelmiKörzetben
18.old.17.00–17.20 BÓDIS J.,
ILLYÉSZ.,BÚZÁSE.,PACSAIB.,TÓBIÁSA.&SZEGLET
P.: Illírbükkösökésgyertyános
tölgyesekállapot‐fel‐méréseaZalai‐dombságközépsőrészén
19.old.
17.20–17.40 TÓTHA.:Degradálódóhortobágyi
löszgyepekreliktumfoltjainaksynökológiaiviszonyai
20.old.18.00–19.00:Vacsora(DENagyerdeiÉtterem)–előzetesjelentkezésalapján18.00–01.00:
Kötetlen szakmai‐baráti beszélgetés (Helyszín: Kossuth
III.Kollégiumföldszint,Kolikávéház)
-
7
2018.február24.SzombatNövényökológiaéscönológiaszekció(8.30–12.50)–Elnök:Botta‐DukátZoltán.08.30–08.50
BÁTORI Z., VOJTKÓ A., FARKAS T., TÖLGYESI Cs., KISS P. J.,
LŐRINCZI G., KÁNTOR N., TANÁCS E., JUHÁSZ O., MÓDRA G. &MAÁK
I.:Növények éshangyákkarsztosmikro‐refúgi‐umokban: változatos
mikroklimatikus viszonyok,hasonlóelőfordulásimintázatok
22.old.
08.50–09.10 SONKOLY J., DEÁK B., VALKÓ O., MOLNÁR V.
A.,TÓTHMÉRÉSZB.&TÖRÖKP.:,Anagyobbmagvúlágyszárú‐akszűkebbelterjedésiterülettelrendelkeznek
23.old.
09.10–09.30 FEKETE R., MESTERHÁZY A., VALKÓ O. & MOLNÁR V.
A.:
Atengerpartidánkanálfű(CochleariadanicaL.)terjedé‐sesózottutakmenténMagyarországonésEurópában
24.old.
09.30–09.50 KELEMEN A., VALKÓ O., DEÁK B., MIGLÉCZ T., TÓTH
K.,TÖLGYESI Cs., TÖRÖK P., KUN R., FEKETE R., MOLNÁR
Zs.,VADÁSZCs.&TÓTHMÉRÉSZB.:Alegeléshatásáramegnyil‐vánuló
facilitációújaszpektusai:kis léptékű
szegély‐hatáséssűrűségfüggés
25.old.
09.50–10.10 KEVEY B.: Síksági jellegű gyertyános‐tölgyeseink
(Cir‐caeo‐Carpinetums.l.)összehasonlító‐cönológiaivizsgá‐lata
26.old.
10.10–10.30
LOVAS‐KISSÁ.,VIZIB.,VINCZEO.,MOLNÁRV.A.&A.J.GREEN:Tőkésrécék,mintvízipáfrányokésvirágosnövényekterjesztői
27.old.
10.30–10.50 Kávészünet10.50–11.10
PENKSZAK.,SZABÓG.,ZIMMERMANNZ.,CSONTOSP.,WICHMANN
B., SZENTES Sz., BARCZI A., MICHELI E., FUCHS M., PÁPAY
G.,JÁRDII.&S.‐FALUSIE.:Nyílthomokigyepekcönológiaiéstalajtani
vizsgálata. Egyeduralkodó faj‐e a
FestucavaginataaDunaTiszaközenyílthomokigyepekben?
28.old.
11.10–11.30 PINKE GY., KARÁCSONY P., CZÚCZ B. & BOTTA‐DUKÁT
Z.:Abiotikus és gazdálkodási tényezők hatása
azolajtökvetésekgyomnövényzeténekfajösszetételére
29.old.
11.30–11.50 RÉDEI T., CSECSERITS A., BARABÁS S., LHOTSKY B.
& BOTTA‐DUKÁT Z: Homoki erdőssztyepp területek
fajgazdag‐ságátmeghatározótényezők
30.old.
11.50–12.10
CZÓBELSz.,NÉMETHZ.,VARGAE.,NAGYGYÖRGYE.D.&SZIRMAIO.:Tavaszierdeigeofitonokökológiaijellegzetességei
31.old.12.10–12.30 TÓTHMÉRÉSZ B., HÜSE B. & DEÁK B.: Városi
és külvárosi
gyepek fajkészlete és fajmegőrző képessége –
eset‐tanulmányDebrecenből
32.old.
12.30–12.50 VALKÓ O., LUKÁCS K., KISS R., DEÁK B., TÓTH K., GODÓ
L.,SONKOLYJ.,RADÓCZSz.,MIGLÉCZT.,KELEMENA.,TÖRÖKP.&TÓTHMÉRÉSZ
B.: Az ökológusok mint magterjesztők –Túlélik‐e a ruháinkon terjedő
magok a mosógépimosást?
33.old.
-
8
13.00–14.00:Ebéd(DENagyerdeiÉtterem)–előzetesjelentkezésalapjánTaxonómiaésfilogenetikaszekció(14.30–16.30)–Elnök:SomlyayLajos.14.30–14.50
SRAMKÓ G.: Filogenomikai módszerek a botanikai
kutatásban 35.old.
14.50–15.10 STRANCZINGER Sz., SZALONTAI B., MESTERHÁZY A., R.
W.SCRIBAILO, D. H. LES, A. N. EFREMOV, C. C. JACONO, L.
M.KIPRIYANOVA,K.KAUSHIK,A.P.LAKTIONOV,E.TERNEUS&CSIKYJ.: A
Kárpát‐medencéből leírt Ceratophyllum fajoktaxonómiai helyzete a
Ceratophyllaceae taxonok filo‐genetikairevíziójaalapján
36.old.
15.10–15.30 CSERVENKA J.: A tavaszi és a szártalan
kankalinkereszteződésével létrejövő hibrid típusok
éskialakulásuk
37.old.
15.30–15.50 MALKÓCS T., S. ALMEREKOVA, LACZKÓ L., MEGLÉCZ
E.,CSERVENKA J., BERECZKI J. & SRAMKÓ G.: A Gladioluspalustris
populációgenetikai vizsgálata a Kárpát‐medencében
38.old.
15.50–16.10 KÖBÖLKUTI Z. A., TÓTH E. Gy. & HÖHN M.:
Adaptívmarkerekfejlesztéseésteszteléseerdeifenyőn(PinussylvestrisL.)
39.old.
16.10–16.30 LACZKÓ L., LISZTES‐SZABÓ ZS., A. POPIELA &
SRAMKÓ G.: AJanka‐tarsóka (Thlaspi jankae)
taxonómiaihelyzeteamolekulárisfilogenetikaiadatoktükrében
40.old.
Kávészünet:16.30–17.0017.00–17.15:Könyvismertetések17.20–19.00:Vitaest:Természettudományigyűjteményekéstermészetvédelem19.30–01.00:Fogadás(DENagyerdeiÉtterem)19.30:
Fotópályázatésposzterversenyeredményhirdetése19.40:BorosÁdám‐díjátadása2018.február25.VasárnapNövényföldrajzéstudománytörténetszekció(8.30–11.30)–Elnök:CsikyJános.08.30–08.50
FARKAS E. & LŐKÖS L.:Ahazai zuzmóflórakutatásának
négyévtizedeMagyarországon42.old.
08.50–09.10 GALAMBOS I. & SCHMIDT D.: Rómer Flóris
(1815‐1889)botanikaiésegyébtermészettudományoshagyatéka
43.old.
-
9
09.10–09.30 MESTERHÁZY A., KIRÁLY G., VIDÉKI R., CSIKY J.,
STRANCZINGERSz. & LUKÁCS B. A.: A hazai
vízinövény‐kutatáseredményei Felföldy Lajos (1990)
Hínárhatározójatükrében
44.old.
09.30–09.50 NEGREAN G., KARÁCSONYI K. & SZATMARI P.‐M.: Az
erdélyiMeszes‐hegységnövényföldrajziszerepe
45.old.09.50–10.10 Kávészünet10.10–10.30 BARTÓK A. &
BRĂDEANU A.:ADactylorhiza traunsteineri
(Saut.exRchb.)SoóelsőemlítéseRomániaflórájából46.old.
10.30–10.50 SIMION I., NEGREAN G. & PĂTRUŢOIU I.: The
chorology ofSedumcaespitosum(Cav.)DC.inRomania
47.old.10.50–11.10
JAKABG.,NÓTÁRIK.,CSENGERIE.&PIFKÓD.:Egyeltűntnek
hitt mediterrán faj, a Trifolium lappaceum L.Magyarországon
48.old.
11.10–11.30 ÓVÁRI M.: A hosszúlevelű aggóvirág
(Tephroserislongifolia)Magyarországon
49.old.12.00–12.30:AKonferenciazárása13.00–15.00:LátogatásaDebreceniEgyetemBotanikusKertjében(szakvezető:PappLászló)13.00–:Kirándulásazegyhajúvirágújlétailelőhelyére(szakvezető:DemeterLászló,HNPI)
-
10
ATermészetvédelmibotanikaszekcióelőadásai
Elnök:VojtkóAndrás
MTADAB‐székház,BognárRezső‐terem
2018.február23.14.00–17.40
-
11
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)
Anövényiváltozatosságfeltárásaésmegőrzése
MOLNÁRV.Attila1*,FEKETERéka1,LOVAS‐KISSÁdám1,LÖKIViktor1,TÖKÖLYIJácint2,NAGYTimea3,TAKÁCSAttila4&SRAMKÓGábor4
(1)DebreceniEgyetemNövénytaniTanszék,H‐4032Debrecen,*[email protected];(2)DebreceniEgyetemEvolúciósÁllattaniTanszék,H‐4032Debrecen;(3)PannonEgyetem
NövénytudományiésBiotechnológiaiTanszék,H‐8360,Keszthely;(4)MTA‐DELendületEvolúciósFilogenomikaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen
Azélőlényeksokféleségénekkulcsszerepevanapopulációkkörnyezethezvalóalkalmazkodásá‐banéshosszútávúfennmaradásában.Aváltozatosságéssokféleségmeghatározójelentőségűazélőlényközösségek
stabilitásának kialakításában is. A 20. század végére általánosan
elfogadottávált,hogyabolygónkonazemberi
tevékenységkövetkeztébenveszélybekerültapopulációkésközösségekváltozatosságaéssokfélesége,azaz„biodiverzitásikrízis”alakultki.Eparadigmameg‐jelenése
néhány évtizeddel ezelőtt egy új szintetikus tudományág, a
természetvédelmi biológialétrejöttét eredményezte. Az előadás
kárpát‐medencei esettanulmányok legfontosabb
eredmé‐nyeinekfelvillantásasoránigyekszikbetekintéstnyújtanietudományterületenfolyókutatásokba,törekedvearra,hogybemutassaafelmerülőkérdésekésamegválaszolásukraalkalmazottmód‐szereksokszínűségétis.Beszámolunkarról,hogymikéntsegítenekmegbecsülniaherbáriumokanövényfajokéghajlatváltozásraadottfenológiaiválaszátvagymagjaikéletképességénekmaximá‐lishosszát,ill.miképpensegítikelőkorábbanfelnemismertfajokfelfedezését.Azélőlényekgene‐tikai
változatosságánakmegőrzése érdekében és a védelmi
prioritásokmeghatározásában
igenfontosegyrésztagenetikaielszigeteltségmértékénekvizsgálata,másrésztagenetikailagrögzültváltozatosságésa
fenotípusosplaszticitásegymástólvalóelkülönítése.A
természetesélőhelyekvilágszerte tapasztalható pusztulásával a kis
kiterjedésű, természetközeli állapotú
élőhelyfoltokegyreinkábbfelértékelődnek.Bemutatjukegyes,azemberáltallétrehozottvagyfenntartottélő‐helyeknek
(temetőknek, útszegélyeknek,belvizes szántóknak) a növényi
sokféleségmegőrzésé‐benbetöltöttszerepét.KészültazOTKAK108992pályázattámogatásával.
ExplorationandpreservationofplantdiversityDiversity of organisms
plays a key role in their long‐term survival and in the adaptation
ofpopulationstothechangingenvironment.Bytheendofthe20thcentury,ithasbecomeevidentthat
the diversity of different populations and communities has been
endangered by
humanactivity;thereforethescientistsagreedthata‘biodiversitycrisis’hasemerged.Theappearanceofthis
new paradigm a few decades ago resulted the creation of a new,
synthetic discipline:
theconservationbiology.Thispresentationwilloverviewsomeimportantresultsofthistopicmadein
the area of the Carpathian Basin; the lecture also aims to provide
an insight into theappropriate research methods, presenting the
main issues and the different methods used
toanswerthemainhypotheses.Wereporthowherbariacanbeusedtoestimatethephenologicalresponseofplantspeciestoclimatechange,orhowtotestthelong‐termviabilityofpropagulesfoundoncollectedspecimensofherbariumsheets.Wereporthowherbariacanhelptodiscoverpreviouslyunrecognizedspecies.
Inorder topreserve thegeneticdiversityoforganismsand todefine
conservation priorities, it is important to examine the level of
genetic isolation (i.e. the‘irreplaceability’ of the genetic
material) and to separate the genetically fixed variation
andphenotypic plasticity.With the global destruction and
fragmentation of natural habitats, small‐scale, anthropogenically
influencedhabitat spots are becoming increasingly important. For
thisreason, thepresentationalsoaims togiveabrief summaryof the
roleof synanthropichabitats(e.g. cemeteries, roadside verges and
periodically inundated arable fields) in conserving
plantbiodiversity.TheworkwasfinanciallysupportedbyOTKAK108992grant.
-
12
Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations
VédettmohafajokújpopulációiaBalaton‐felvidékiNemzetiParkterületénésvédelmüklehetőségei
PAPPBeáta*&SZURDOKIErzsébet
MagyarTermészettudományiMúzeum,Növénytár,H–1431Budapest,*[email protected]
2016és2017 folyamánmohaflorisztikai
feltárásokfolytakaBalaton‐felvidékiNemzetiParkné‐hányeddigkevéssé
vizsgált területén,mint aKáli‐medencekörüli hegyek
aBalaton‐felvidéken,illetve a Vétyem és Oltárc NATURA 2000‐es
területek erdői Zalában. Az egyik legérdekesebberedmény a Zygodon
forsteri, Európai Moha Vörös KönyvesMagyarországra új faj
megtalálásavolt.Ezazatlantikus‐szubmediterránelterjedésűmohaegyspeciálisélőhelyenél,fákalsórészéna
levágott
törzsek/ágakhelyénképződőlyukak,dendrotelmákalsószélén,aholgyakranvízlefo‐lyásisvan.AKáli‐medencénéltalálhatóSátormahegyenkétQuercuscerrisfántaláltukmeg.To‐vábbi
négy faj szerepel az Európai Moha Vörös Könyvben és védett
Magyarországon. AzAnacamptodonsplachnoides isazelőző fajnálemlített
speciálisélőhelyhez,vízlefolyásos
lyukak‐hozkötődik.57QuercuscerrisfánfordultelőaKáli‐medencekörnyékihegyeken,amelyvalószínű‐leg
Európa egyik legnagyobb populációját jelenti. ADicranum viride és
aNeckera
pennataüdeerdőkbenfákkérgénél.Azelsőkorhadófáról,mígamásodikFraxinusexcelsiorkérgérőlkerültelőa
Vétyemi védett területen völgyek alján. A Fissidens arnoldiinedves,
meszes köveken nő.
EgyKöveskálmellettipatakbantaláltukmegaKáli‐medencénél.Bemutatásrakerülnekafajokélőhelypreferenciái,populációméreteiésvédelmüklehetőségei.
NewpopulationsofprotectedbryophytesintheterritoryoftheBalaton‐felvidékNationalParkandtheirconservationmanagement
In 2016 and 2017, exploration of the bryophyte flora was carried
out in some
previouslybryologicallyunderstudiedareasoftheBalaton‐felvidékNationalParksuchasthesurroundingsoftheKáliBasin(Balaton‐felvidékRegion)andforestsinVétyemandOltárcNATURA2000areas(ZalaCounty).ThemostimportantfindingwastheZygodonforsteri,aredlistedspeciesinEurope,whichwasrecordedforthefirsttimeinHungary.Thisatlantic‐submediterraneanelementusuallygrowsaroundknot‐holesorotherhollowsoftreeswherewaterrunsdownonthebark,andoftenon
callus tissue. Our specimens were collected in knot‐holes of two
Quercus cerris trees
inSátormahillattheKáliBasin.FourotherspeciesareincludedintheReddatabookofEuropeanbryophytes,whicharealsoprotected
inHungary.Anacamptodon splachnoides lives in thesamehabitat as
Zygodon forsteri, around knot‐holes. This specieswas detected on
57Quercus
cerristreesintheinvestigatedforestsaroundKáliBasin.ProbablythelargestpopulationinEuropeliveshere.DicranumvirideandNeckerapennataoccuronthebarkoftreesinhumidforests.ThefirstwasfoundonadecayingtrunkandtheotherwasdetectedonthebarkofFraxinusexcelsiortreeintheVétyemprotectedarea.Fissidensarnoldiiisaspeciesthatlivesonwetcalcareousrocks.Itwasfound
inastreamatKöveskál in
thesurroundingsofKáliBasin.Habitatpreference,populationsizeofspeciesandadviceintheirconservationmanagementwillbegiven.
-
13
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)Tájiésélőhelyifilterekszerepeizoláltszárazgyepekfajkészletének
kialakításában
DEÁKBalázs1,2*,VALKÓOrsolya1,TÖRÖKPéter3,KELEMENAndrás2,4,BEDEÁdám5,CSATHÓAndrásIstván6&TÓTHMÉRÉSZBéla1,2
(1)MTA‐DEBiodiverzitásKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(2)DebreceniEgyetemÖkológiaiTanszék,H‐4032Debrecen;(3)MTA‐DELendületFunkcionálisésRestaurációsÖkológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(4)MTAPosztdoktoriKutatóiProgram,MTATKI,H–1051Budapest;(5)SzegediEgyetem,FöldrajziésFöldtudományiIntézet,H‐6726Szeged;(6)Körös‐MarosNemzetiParkIgazgatóság,H‐
5540Szarvas;,*[email protected] szárazgyepi élőhelyszigetek
fajkészletét elsősorban a tájszerkezet és az élőhely abiotikus
jel‐lemzőihatározzákmeg,melyekafajokterjedésiésperzisztenciatraitjeinkeresztülfejtikkihatá‐sukat.Vizsgálatunksoránazizoláció(tájifilter),valamintalejtőszög,fásszárúborításésemberizavarás(élőhelyifilter)hatásátvizsgáltukkunhalmokonélőspecialistanövényfajokfajszámáraésborítására.Vizsgálatunkban83gyeppelborítotthalomnövényzetétmértükfel.Lokálisszintenahalmok200métereskörnyezetében,regionálisszintenazadottkistájbanszámoltukkiakedve‐zőtlen
élőhelyek arányát. A táji és élőhelyi filtereknek az állatok‐
illetve szél által terjesztett,
aklonálisanjólterjedő,valamintatartósmagbankkalrendelkezőspecialistafajokfajgazdagságáraés
borítására kifejtett hatását modellszelekció és általánosított
lineáris modellek segítségévelvizsgáltuk.
Izoláltélőhely‐szigetekenahatékonyanterjedőfajokborításacsökkenta
lokálisésaregionálisszintűizolációval.Azizolációnegatívanhatottatranziensmagbankúfajokfajszámára,mivelezeka
fajokkevésbéképesekellenállniakisélőhely‐szigetekre
jellemzőzavarásoknak.Aklonálisterjedéselőnyösnekbizonyultizoláltélőhelyeken,mivelezekafajokképesekvegetatívanszaporodniésjóltoleráljákakedvezőtlenkörnyezetiváltozásokat.Azélőhelyifilterekatalajned‐vesség,mikro‐élőhelyelérhetőségésa
fényviszonyokmegváltoztatásarévénfejtettékkihatásu‐kataspecialistafajokmegtelepedéséreésfennmaradására.Anagylejtőszög,akismértékűemberizavarás
és a fásszárúak kis borítása tartotta fenn a specialista
fajokmaximális
fajgazdagságát.Eredményeinkalapjánaspecialistafajokfajgazdagságátelsősorbanazélőhelyifilterek,mígborí‐tásukatatájképifilterekbefolyásolták.Roleoflandscapeandhabitatfiltersinshapingrichnessandabundance
ofspecialistplantsinterrestrialhabitatislandsWeassessedtheroleoflandscapeandhabitatfiltersinshapingspeciesrichness,abundanceandtraitcompositionofgrasslandspecialistplantsinsmallhabitatislandslocatedonkurgans(burialmounds).Asresponsevariableswestudiedplanttraitsrelatedtodispersal(dispersalabilitybywindandanimals)andpersistence
(clonalityandseedbank)usingmodelselection techniques.We surveyed
grassland specialist plants, landscape filters (level of isolation)
andhabitat
filters(slope,woodyencroachmentanddisturbance)in82grasslandislandsinHungary.Wefoundthatisolationdecreasedtheabundanceofspecieswithaneffectivedispersalabilityduetothelackofdirectionalvectors
thatareable to
transferseedsbetweensuitablehabitatpatches.Persistenceby clonal
reproduction was proven to be an effective strategy in small
habitat islands, whilstpersistent seed bank did not support the
survival of specialist species in the studied
habitatislands.Clonalplantscouldcopewellwiththeconsequencesofwoodyencroachmentduetotheirhigh
resistanceagainstenvironmental changes;however,
theywerenegativelyaffectedbyhighlevels of disturbance. Steep
slopes, which provided favourable dry habitat conditions
andenvironmental heterogeneityhadanoverall positive effect on the
species richnessof
specialistplants.Grasslandspecialistplantswereinfluencedbytheinterplayoflandscapefiltersinfluencingtheirabundanceandhabitat
filtersaffectingplantspeciesrichness.Landscape filters
influencedtheabundanceof specialistplantsby regulating
seeddispersalprocesses.Habitat filters
sortedspeciesthatcouldestablishandpersistatasitebyinfluencingmicro‐siteavailabilityandquality.
-
14
Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations
Cserjékszerepeafáslegelőkbiodiverzitásánakmegőrzésében
TÖLGYESICsaba1,2*,BÁTORIZoltán2,TÖRÖKPéter1,GALLÉRóbert2&HARTELTibor3(1)MTA‐DELendületFunkcionálisésRestaurációsÖkológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(2)SzegediTudományegyetem,ÖkológiaiTanszék,H‐6726Szeged;(3)DepartmentofTaxonomyandEcology,FacultyofBiology,Babes‐BolyaiUniversity,Cluj‐Napoca,Romania;*[email protected]
Amagányosfákkal,facsoportokkaltarkítottlegelőketfáslegelőkneknevezzük.Afáslegelőkaleg‐ősibbtájhasználatiformákközétartoznak,ésheterogénjellegükmiattigenmagasabiodiverzitá‐suk,
valamint sokrétű ökoszisztéma szolgáltatásokat is nyújtanak.
Kezelésük fontos eleme azújulat biztosítása, mely többnyire a
megfelelően alacsony legelésintenzitás mellett
megjelenőcserjefoltokvédelmében,spontánfelnövekvőmagoncokatjelenti.Acserjékesegítőszerepeköz‐ismert,dekevesettudunkegyébjelentőségükről,
ígypéldáula
lágyszárúszintregyakorolthatá‐sukról.Jelenvizsgálatbanehatásjellemzéséttűztükkicélul.Egyerdélyifáslegelőnösszesen120db1m2‐eskvadráttalmintáztukmegegy
fáslegelő jellegzetes tájelemeinek lágyszárúszintjét.Etájelemek a
nyílt gyepek, a gyepes és a cserjésedett aljnövényzetű fák, illetve
az
erdőszegélyekvoltak.Acserjésaljnövényzetűfákeseténakompozícióazerdőszegélyekhezhasonlítottalegjob‐ban,deélesenelkülönültagyepektőlésagyepesaljnövényzetűfákétól.Agyepesaljnövényzetűfákhozképesttöbberdeifajtaláljamegacserjékalattazéletfeltételeit,ésaruderálisfajokarányaisalacsonyabbvolt.Afajgazdagságacserjésedettfákalattvoltalegmagasabb,ésadiagnosztikusfajaikszámaiskiemelkedőenmagasvolt.Acserjésfoltoktehátazújulatbiztosításántúlbiodiver‐zitási
forrópontokat is képezhetnek a fáslegelők területén.Aháttérbena
cserjék legeléskizáró,propagulumbefogó és fizikális környezeti
paramétereket befolyásoló szerepe állhat, melyek alágyszárú szint
természetvédelmi értékére összességében pozitív hatást gyakorolnak.
Annakbiztosítása tehát, hogy a fáslegelők valamely pontjain mindig
legyenek átmeneti
szukcessziósfázisbanlévő,cserjésfoltok,agazdálkodókésatermészetvédelemközösérdeke.Importanceofshrubsinbiodiversityconservationinwood‐pastures
Wood‐pasturesaregrazedgrasslandswithscatteredorsmallgroupsoftrees.Theybelongtothemostancientlandusetypes,andduetotheirheterogeneoushabitatstructure,theyharbourhighbiodiversity
and also provide a wide array of ecosystem services. A pivotal
issue in
themanagementofwood‐pasturesistoensuretreerecruitment.Ifthemanagementisappropriate,ittakes
place spontaneously with the support of nurse shrubs, which protect
the saplings
fromgrazers.Thisfacilitativeeffectofshrubsiswell‐describedbutlittleisknownoftheirotherrolesinwood‐pastures,
like their effects on the herb layer. In this studywe aimed to
characterise
theeffectsofshrubsontheherbaceouslayer.Westudiedawood‐pasturenearCluj‐Napocausing1201‐m2quadratsdistributedamong
themain landscapeelementsof the area:openpasture, treeswith grassy
understory, trees with shrub‐encroached understory and forest
edges.
Thecompositionoftheherblayerofshrubbytreesdifferedconsiderablyfromthatofgrassytreesandopen
pastures but resembled forest edges. Compared to trees with grassy
undergrowth,
treeswithshrubbyundergrowthhadahighercoverofforestspecialistsintheherblayerandruderalspeciestendedtobescarcer.Speciesrichnesswashighestundershrubbytreesandthenumberofdiagnostic
species was also high, indicating that shrub‐encroachment not only
supports
treerecruitmentbutalsocreatesdiversityhot‐spots.Thus,theneteffectofshrubs,whichresultfromgrazing
suppression, seed trapping and themodification of physical
environmental conditions,positively affect the conservation value
of the herb layer. Ensuring the presence of
shrub‐encroachedpatchesisthustheinterestofbothconservationistsandlandowners.
-
15
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)Szarvasmarhalegeltetésvegetációragyakorolthatásaiagyeptípustól
ésalegelésintenzitásátólisfüggnek
TÖRÖKPéter1,2*,PENKSZAKároly3,TÓTHEdina1,KELEMENAndrás2,4,SONKOLYJudit1,2&TÓTHMÉRÉSZBéla2,5
(1)MTA‐DELendületFunkcionálisésRestaurációsÖkológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(2)DebreceniEgyetemÖkológiaiTanszék,H‐4032Debrecen;(3)SzentIstvánEgyetemNövénytani
Tanszék,H‐2100Gödöllő;(2)MTAPosztdoktoriKutatóiProgram,MTATKI,H‐1051Budapest;(5)MTA‐DEBiodiverzitásKutatócsoport,H‐4032Debrecen;*[email protected]
A természetközeli állapotú, fajgazdag gyepterületeknagy részét
alacsony intenzitású legeltetésirendszerekkel kezelik. Európa
hegyvidéki régióiban az alulhasznosítás, a Mediterrán régióbanvagya
síkvidéki gyepterületek többségénaz
intenzívhasznosításváltmeghatározóváazutóbbinéhányévtizedben.Apalearktikussztyeppzónábanatúllegeltetésazegyikfontostényező,amelyfelelőssé
tehetőagyepekbiodiverzitásánakcsökkenéséért.Akedvezőtlen
folyamatokmegállítá‐sánakérdekébenvégzettbeavatkozásoktervezéseszempontjábólkulcsfontosságúabiodiverzitáscsökkenésénekhátterébenhúzódó
folyamatokmegértése.Négyeltérőgyeptípusban (száraz
rö‐vidfüvűszikesgyep,löszgyep,nedvesnemszikes‐ésnedvesszikesgyep)vizsgáltukatradicioná‐lisszarvasmarha
legeltetésgyeptípus‐és intenzitásfüggőhatásait.Háromhipotézist
teszteltünk:(1)Alegelésiintenzitáshatásaafaj‐ésfunkcionálisdiverzitásraélőhely‐függő.(2)Alegelőállatszelektivitásacsökkenalegelésiintenzitásnövekedésével.(3)Anövekvőlegelésiintenzitásnöve‐li
a gyepek egyenletességét. Eredményeink igazolták, hogy a legelési
intenzitás hatása erősengyeptípus‐függő.A
legelőállatszelektivitásacsökkenta legelési
intenzitásnövekedésével,mígalegelésiintenzitásegyenletességregyakorolthatásaszinténerősengyeptípus‐függőnekbizonyult.Mindezekalapjánhangsúlyozzuk,hogyagyepkezelésitervekésdöntéseksoránkiemeltfigyelmetkellszentelniagyeptípusnak.Eredményeinkszerintalöszgyepekalegelésiintenzitáskismértékűnövekedésére
is erőteljesen csökkenő funkcionális diverzitással reagáltak, ami
rámutat, hogy
egyeptípuskezeléseigénylialegnagyobbkörültekintést.
Grasslandtypeandgrazingintensityjointlyshapegrazingeffectsongrasslandbiodiversity
Low‐intensity
livestockgrazingmaintainshighnaturevaluegrasslandswitha
remarkablyhighbiodiversityworldwide. Grazing patterns are in
dynamic transition: inmountainous regions
ofEuropeathecessationofgrazingistypical,butintheMediterraneanandinmostlowlandareas,overgrazingbecame
typical. In thePalaearctic steppezoneovergrazingbecame
recentlyoneofthe most important drivers of declining grassland
biodiversity. These trends underline thenecessity of the functional
evaluation of increased grazing pressure on crucial
vegetationcharacteristics.We used a trait‐based approach to analyse
vegetation patterns in four types
ofgrasslands(dryalkalishort‐grasssteppes,dryloesssteppes,non‐alkaliwetgrasslandsandalkaliwet
grasslands) along an intensity gradient of beef cattle grazing.We
tested threehypotheses:(i)‘Habitat‐dependent effects of intensity’
hypothesis: The effect of grazing intensity on
speciesandfunctionaldiversityishabitatdependent.(ii)‘Intensity‐dependentselectivity’hypothesis:Themagnitude
of diet selectivity of grazers is decreasing with increasing
grazing
intensity.(iii)‘Intensity‐dependentevenness’hypothesis:Increasinggrazingintensityincreasesevennessofthecommunities.Ourresultsindicatedthattheeffectsofgrazingintensityarestronglygrasslanddependent.
This implies that overall management strategies and decisions
cannot
berecommendedandactionsshouldbefine‐tunedatleastatthelevelofgrasslandtype.Thespecies‐richdryloesssteppeswerethemostvulnerableeventotheslightestincreaseofgrazingintensity.We
stress that the conservation of these types of grasslands need the
most carefulimplementationandplanning.
-
16
Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations
Táj‐ésvegetációváltozásokhelyipercepciójaaDuna–Tiszaközén
UJHÁZYNoémi1*,BEDE‐FAZEKASÁkos2,SZABÓMária1,MOLNÁRZsolt2&BIRÓMarianna2
(1)ELTEKörnyezet‐ésTájföldrajziTanszék,H‐1117Budapest;(2)MTAÖkológiaiKutatóközpont,GINOP,FenntarthatóÖkoszisztémákCsoport,H‐8237Tihany;
*[email protected]ökológiaiemlékezetkutatásaatörténetiökológiaifolyamatokmegismerésemellettakülönbö‐zőtársadalmicsoportokeltérőpercepcióinakvizsgálatakorisfontos.Kutatásunkcéljahelyigaz‐dálkodók,természetvédőkéskutatóktájváltozáshozköthetőtudásánakéspercepcióinakfeltárá‐savolt.KutatásiterületünkaDuna–Tiszaközeközépsőrészénfekszik,KunadacsésPáhiközött.Korábbi
vizsgálatokra alapozva, jellemző ökológiai trendekre fókuszáltuk
kérdéseinket,
mintpéldáulahasználatfelhagyása,cserjésedés,erdősítés,vizesélőhelyekeltűnése,inváziósnövényekterjedésestb.Akutatássoránstrukturált
interjúkatkészítettünkezekrőla tájváltozási
folyama‐tokrólésmegítélésükről.Akülönbözőtájváltozás‐percepciókinterjúzásaatörténetivegetációvál‐tozásokmellett
a
lokálisnövényzetátalakulások/átalakításokmögöttidöntésekmegértéséhez
ishozzásegített.Ahelyiemberekáltal
leginkábbérzékeltváltozásokpéldaképpenatanyákszámá‐nakcsökkenése,illetveaselyemkóróterjedésevolt.Mígatanyákcsökkenéséttöbbségébennega‐tívfolyamatnakérzékelikahelyiemberek,aselyemkóróterjedéseesetébenmárjobbanmegosz‐lanakavélemények.Ahelyigazdálkodók–atermészetvédő‐kutatócsoporttalszemben–atalaj‐vízszint
csökkenéséhez köthető vegetációváltozásokat kevésbé negatívan
értékelték. A zsombé‐kosok
jelentősvisszaszorulásánakmegítélésekettős: egyrészt a táj
szárazodásának jeleként
so‐kannegatívjelenségnektartjákafolyamatot,mígmásokpedigazsombékosokgyeppéalakulásátpozitívan
értékelték,mivel ez jelentősen segítette a területen való
gazdálkodást. Bízunk
benne,hogyakülönböződiskurzusokmegértésesegíthetfeltárniarejtetttájhasználatikonfliktusokat,éselősegíthetiapárbeszédetahelyigazdálkodókésakutatók,természetvédőkközött.
LocalperceptionofvegetationandlandscapechangesintheDanube–TiszaInterfluve
Oralhistoryresearchcanbeavaluabletool instudyingnot
justecologicalchanges,butalsotheperception of the changes by
different social groups. The aim of our study was to
compareknowledge and perception of local farmers and researchers,
conservationists about landscapechange processes. Our area of study
is located in the central part of Danube‐Tisza Interfluve,Hungary,
between Kunadacs and Páhi. Based on previous studies we focused on
dominantecologicaltrendssuchaslandabandonment,shrubencroachment,afforestation,
lossofwetlandhabitats,spreadofadventiveplantsetc.Weconductedstructuredinterviewsaboutthesetrendsandtheirevaluation.Interviewingpeopleaboutdifferentperceptionsoflandscapechangescouldsupportourunderstandingofhistoricalvegetationchangesandthehumandecisionsinfluencingthese
transformations. For example, the most substantial changes
perceived by local farmerswerethedeclineof thenumberofscattered
farmsand thespreadof theofcommonmilkweed.Mostof the
time,bothprocessesarepercievednegatively,althoughperceptionof
thespreadofcommon milkweed has been a little more varied. The local
farmers – compared to theconservationists and academics – evaluated
the vegetation changes caused by
groundwaterdeclinelessnegatively.Theopinionaboutthedissappearanceoftussockssedgecommunitieswasdivisive,
forexample:on theonehand, thisprocess is
commonlyseenasanegativesignof thedrying out of the landscape, on
the other hand their transformation into usable grasslands areseen
positively by many. We hope that understanding different discourses
can help us
inexploringhiddenland‐useconflicts,andtobridgethegapbetweenresearchers,conservationistsandlocals.
-
17
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)
Avetővirág(Sternbergiacolchiciflora)elterjedéseésmaghozamapannontemetőkben
LÖKIViktor1,MÉSZÁROSAndrás2,CSATHÓAndrásIstván3,BALOGHGábor3,TAKÁCSAttila1,4,
LOVAS‐KISSÁdám1,TÖKÖLYIJácint5,BAUERNorbert6&MOLNÁRV.Attila1*(1)DETTKNövénytaniTanszék,H‐4032Debrecen;(2)Balaton‐felvidékiNemzetiParkIgazgatóság,H‐
8229Csopak;(3)Körös–MarosNemzetiPark;(4)MTA‐DELendületEvolúciósFilogenomikaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(5)MTA‐DEViselkedésökológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(6)
MagyarTermészettudományiMúzeum,Növénytár,H‐1431Budapest;*[email protected]árazgyepekEurópalegfajgazdagabbélőhelytípusaiközétartoznakésfokozottanveszélyezte‐tettek,elsősorbanamezőgazdaságitevékenységmiatt.Azelmúltévtizedekbenderültfényatény‐re,
hogy a temetők fontos szerepet játszanak a különböző élőlények
(köztük például
sztyeppeielterjedésűnövényfajok)megőrzésében,dehosszútávúfennmaradásukértfelelőstényezőkrész‐ben
máig feltáratlanok maradtak ezeken az emberi tevékenység által
érintett élőhelyeken.
ASternbergiacolchicifloraWaldst&Kit.irodalmiadatokalapjánegyikeazonveszélyeztetett,szárazgyepi
fajoknak, melynek jelenléte pannon temetőkben már több mint egy
évszázada ismert.Munkánksorán144temetőtvizsgáltunka fajelterjedési
területénbelülaPannonÖkorégióban.Összesen24hazaitemetőbentaláltukmegafajpopulációit,valamintmegerősítettükafajkoráb‐banismertelőfordulásait3szerbiaitemetőben.Vizsgáltukamotorosfűnyírásszaporodásisikerre(termésenkénti
magszám) való hatását is: összesen 9 rendszeresen kaszált
termőhelyen
(290példány),és15nemkaszálttermőhelyen(235példány).Atermésenkéntimagszámkülönbségeanyírtésnemnyírttemetőkesetén(13,6±5,6és14,7±5,0)statisztikailagnemvoltszignifikáns.Ezvélhetőenavetővirágtermetévelésfenológiájávalmagyarázható:ősszelakicsiny,3–7cmma‐gasvirágok,éstavasszalazéretttermésektúlélhetikagépesítettkaszálást.Tanulmányunkhang‐súlyozzaaközép‐európaitemetőkszerepétegyjellegzetesszárazgyepinövényfajmegőrzésében;és
úgy véljük, hogy e térség temetői egyúttal fontos szerepet
játszanakmás szárazgyepi
fajokmegőrzésébenis.KészültazOTKAK108992pályázattámogatásával.Distributionandseedproductionoftherare,drygrasslandspecialistSternbergiacolchiciflora(Amaryllidaceae)inPannoniancemeteries
Despitethehabitatlossesduetoagriculturalintensification,drygrasslandsstillrepresentoneofthemostdiverseecosystemsinEurope.Theimportantroleofcemeteriesashabitatsfordifferentorganismshasbecomeevidentinthepastfewdecades;butfactorsresponsibleforthelong‐termpersistence
of grassland specialists in these habitats have remained largely
unexplored.
TheoccurrenceofSternbergiacolchicifloraWaldst.&Kit.incemeteriesofthePannonianBasinfirstlyhas
been reported almost a hundred years ago, therefore this species is
one of the very
fewthreateneddrygrasslandspecialistswhichwasknownincemeteriesformorethanacentury.Wetotallyvisited144cemeteries
in thePannonianRegionduringour systematicbotanical survey.We found
populations of the species at 24 Hungarian cemetery localities, and
also
confirmedthreeformerlyknownoccurrencesofSerbiancemeteries.Weexaminedtheeffectofmowingonreproductive
success (capsular seed number) by quantifying it in totally 9 sites
with
regularmowingactivity,andtotally15siteswithnoobservedmowingactivity(290and235specimens,respectively).
The difference of individual seed number between individuals inmown
and notmown cemeteries (13.6±5.6 and 14.7±5.0, respectively) was
not statistically significant. Theexplanation might be related to
the plant’s characteristic phenology and stature:
S.colchicifloraflowersinautumn,whenthevegetationisnotregularlymowed,andalsoitssmall,3–7cmtall,ephemeralflowersandfruitsmaysurvivethemechanizedmowingearlier.Weconsiderthatthecemeteriesmayplayanimportantroleinpreservingotherdrygrasslandspeciesaswell.TheworkwassupportedbyOTKAK108992grant.
-
18
Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations
AszórókgyomfertőzöttségénekvizsgálataaMátraiTájvédelmiKörzetben
RUSVAIKatalin1*,HÁZIJudit2&CZÓBELSzilárd1
(1)SzentIstvánEgyetemTermészetvédelmiésTájökológiaiTanszék,H‐2100Gödöllő;(2)ÁllatorvostudományiEgyetemNövénytaniTanszék,H‐1078Budapest;*[email protected]
A vadtakarmányozás hatásait széles körben vizsgálták már,
különösen az északi
országokban,azonbanhazánkbaneddigatélietetéskisebbjelentőségemiattkevésilyenjellegűkutatásvolt.Abefogást,elejtéstszolgálóetetőhelyek(ún.szórók)viszontegyreterjednek,vegetációragyakorolthatásuk
is nő. Vizsgálatunk célja ezért a szórók körüli
gyomfertőzöttségmértékének felmérésevoltkét
eltérőaszpektusban.EhhezaMátraiTájvédelmiKörzetbenhárom jellemző
szórótípust(erdei,tisztásonésútonlévő)választottunk.Aszórókközéppontjából4transzszektindult,min‐degyiket22db1×1m‐esérintőkvadrátalkotta,melyekbencönológiaifelvételkészültszázalékosborításbecsléssel.Ezzelpárhuzamosan5×5m‐esérintőkvadrátokbanafaállományravonatkozóadatokat
is fölvettük(záródás,
főfafajok).Avizsgálatot2016májusábanésszeptemberébenvé‐geztükszórónként3–3ismétléssel,összesen1890kvadrátban.Atranszszektekmenténzavarásigradienstmutattunkki:agyomokarányaaszórókközéppontjátóltávolodvacsökkent,mígater‐mészetesfajokarányanőtt.Ezlegjobbanatisztásonlévőszóróknálrajzolódottki,sfeltehetőenazáródáshiányamiattezekbizonyultakaleginkábbfertőzöttnekis.Jelentőskülönbségvoltavizs‐gáltaszpektusoknövényzeteközött:szeptemberbendomináltakaT4‐esgyomnövények.Azerdeiszórókvoltakalegkevésbégyomosak,ezekállapotaakétfelméréssoránközelhasonlóvolt,
jel‐lemzőengyéraljnövényzettel.Azútonlévőszórókesetébenjelentőseltérésekettapasztaltunk:azáródástól,feltártságtóléskitettségtőlfüggőenváltozottgyomosságuk.Afertőzéstehátjellemző‐enaszóróközvetlenkörnyezetéreterjedki,deígyisértékesélőhelyfoltokpusztulhatnakel,saszórókakáregybiológiaiinváziógyújtópontjaiislehetnek.
WeedinfectionofbaitsintheMátraMountainThe effects of wild game
feeding have been widely investigated, especially in the
northerncountries, but little has been done in Hungary due to the
lower importance ofwinter
feeding.However,feedingplacesforcapturingandshooting(so‐calledbaits)arespreadingandtheyhavea
growing effect on the vegetation. So the aim of our study was to
assess the extent of
weedinfestationintwodifferentaspects.Forthispurpose,weselectedthreetypesofbaits(locatedinforest,
clearing and on road) in the Mátra Landscape Protection Area. Four
transects
werearrangedfromthecentreofthebaits,eachconsistingof221x1mtangentialquadrants,inwhichcoenological
survey was carried out with estimation of percentage cover. In
parallel standproperties datawere also taken (canopy closure,main
tree species), using 5 x 5m
tangentialquadrats.ThesurveywascarriedoutinMayandSeptember2016with3‐3repetitionsperbaitsinatotalof1890quadrats.Wedetectedastressgradientalongthetransects:theproportionofweedsdecreased
from the centreof thebaits,while thenatural species’ increased.This
isbestdonewithbaitson theclearings,andprobablydue to the
lackofclosure theyproved tobe themost
infectedones.Therewasaremarkabledifferencebetweenthevegetationoftheexaminedaspects,
inSeptemberT4weedsdominated.Baits
intheforestweretheleastweedy,theirstatewassimilar in the
twosurveys, typicallywitha sparseunderstorycover.Roadbaits
revealedanotable difference: they varied depending on the canopy
closure, establishing and exposure.Infection therefore typically
extends to the immediate environment of the baits, but
valuablehabitatpatchescanalsobedestroyedandbaitsmaybethefocalpointsofabiologicalinvasions.
-
19
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)
Illírbükkösökésgyertyános‐tölgyesekállapotfelméréseaZalai‐dombságközépsőrészén
BÓDISJudit1*,ILLYÉSZoltán2,BÚZÁSElőd1,3,PACSAIBálint1,TÓBIÁSAnnamária1&SZEGLETPéter1
(1)PannonEgyetemNövénytudományiésBiotechnológiaiTanszék,H‐8360Keszthely;(2)MindszentyIfjúságiHáz,Zalaegerszeg‐Botfa;(3)Balaton‐felvidékiNemzetiParkIgazgatóság;*[email protected]
AZalai‐dombságklímazonálisvegetációtípusátillírbükkösökjelentik,melyekazalacsonyabbtér‐színekengyertyános‐tölgyesekbemennekát.AZalaapáti‐hátkistájészakirészéntalálhatóReme‐tekert,valamintazEgerszeg–Letenyei‐dombságészakkeletipereménlévőCsácsi‐erdőésNagyka‐pornakierdőkülönlegestermészetmegőrzésiterületekélőhelytérképezésétésvédettfajainakfel‐mérésétvégeztükel2016–17‐ben.ARemetekertbenazillírgyertyános‐tölgyesekélőhelytípusdo‐minál.
Jellemzően egyszintes, kevéssé változatos állományok, gyér
aljnövényzettel. A területvédettnövényekbenszegény,minda
fajszámot(18),mindazegyedszámot
tekintve,deazerdeiciklámen(Cyclamenpurpurascens)csakittfordultelő.ANagykapornakierdőbenazillírbükkösökjellemzőek,szegényeslágyszárúszinttel.A17védettnövényfajközülanemesmájvirág(Hepaticanobilis)ésanyugaticsillagvirág(Scilladrunensis)előfordulásainagyobbegyedszámúak.ACsácsi‐erdőbentaláltukalegjobbtermészetességűfoltokat,legjellemzőbbélőhelytípusaazillírbükkös.Abükkösök
és a gyertyános tölgyesek közt folyamatos az átmenet, de a
gyertyános‐tölgyesekkiterjedésejóvalkisebb.Aháromerdőközülezaleggazdagabbvédettfajokban(35faj),sazillírjelleg
is itt rajzolódik ki leginkább. A fehér acsalapu (Petasites albus)
és a vörösbarna nőszőfű(Epipactis atrorubens) a legnagyobb
növényföldrajzi jelentőségű. A páfrányokban
gazdaghorhosokmindháromerdőrejellemzőek.AvizsgáltNatura2000erdőklegfőbbértékeaz,hogyazelakácosítottéselakácosodottzalaitájbanmenedékterületkéntszolgálnakazőshonosfajok,élet‐közösségekszámára.Atöbbfafajú,változatosszerkezetűállományoknemcsaktermészetvédelmiszempontbólértékesebbek,hanemvárhatóanazidőjárásiszélsőségeketisjobbanviselikmajd.
HabitatmappingofIllyrianbeechandoak‐hornbeamforestsinZalaHills(WesternHungary)
ThezonalvegetationtypesintheZalaHillsaretheIllyrianbeechforestsintheupperregionsandthe
oak‐hornbeam forests at lower elevations.Habitatmapping and survey
of
protectedplantswasperformedin2016–17inthreesitesofcommunityimportance(SCI):Remetekert,situatedinthenorthernpartofZalaapáti‐hátsmallregion;CsácsiForestandNagykapornakForestsituatedinthenorth‐eastedgeoftheEgerszeg–LetenyeHills.ThemainhabitattypeinRemetekertwastheIllyrian
oak‐hornbeam forest. These forests typically had only one canopy
level and
poorundergrowth.Boththespeciesnumber(18)andthenumberofindividualsoftheprotectedplantswerelow,butCyclamenpurpurascenscouldbefoundonlyhere.IntheNagykapornakForesttheIllyrian
Beech forest was typical, with poor herbaceous level. Among the 17
protected plantspeciesoccurredHepaticanobilisandScilladrunensis,
theirpopulationswerelarger.Somepartsof Csácsi Forest were the best
in naturalness, the most typical habitat was the Illyrian
beechforest.Therewasacontinuoustransitionbetweenbeechandoak‐hornbeamforest.Thenumberof
protected plant specieswas high (35) and the Illyrian
featurewasmore characteristic herethan in the other forests. The
presence of Petasites albus and Epipactis atrorubens has
aremarkablebiogeographicalimportance.Allofthethreeforestswerecharacterisedbynumerousravines,whichwererichinferns.ThemainconservationvalueoftheinvestigatedforestsisthattheycouldserveasarefugeeforthenativespeciesandbiocoenosesinZalaHills,whichiscoveredwith
plantations and spontaneous stands of Robinia pseudoacacia. Forests
with more
nativespeciesandvariedstructurearenotonlyvaluableinnatureconservationpointofview,buttheywouldbettertolerateweatherextremitiesaswell.
-
20
Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations
Degradálódóhortobágyilöszgyepekreliktumfoltjainaksynökológiaiviszonyai
TÓTHAlbert
Kisújszállás;[email protected]
AHortobágyrólkialakultáltalánoskép,hogyazAlföldegyiknagykiterjedésűszikespusztasága.MagyarPál1928‐banmáreztírja:”Nyomatékosankellismételnem,hogyaHortobágyszikestalajánanövényzetegy
részenemhalofita,nem igazi szikinövény”. Az egymástól élesen, jól
elkülönülőkisebb‐nagyobb foltok degradálódott állapotban lévő
löszgyep reliktumok. Különösen a Horto‐bágybelsőpusztáin–
Juhos‐hát,Papegyháza,Darassa,Angyalháza– találkozunkezekkela
lösz‐gyepmozaikokkal.AHortobágyiTermészetvédelmiKutatótáborVókonyán1976augusztusábankezdtemegvizsgálniezeketadegradálódott,de
jelenlegiállapotukbanis löszgyepnektekinthetőtársulásmozaikokat,
amelyekre a figyelmet előszörMagyar Pál hívta fel
azAdatokaHortobágynövényszociológiai és növénybotanikai
viszonyaihoz című tanulmányában. Tábori
kutatásainklegfőbbcéljaazvolt,hogy igazolniakartukehortobágyi
löszgyepek jelenlegimeglétét.Négyév‐tizedes munkánk során
egyértelművé vált e löszgyep mozaikoknak a foltszerű
megjelenése.Vizsgálataink eredménye, hogy a szikes környezetben e
foltoknak a degradáltsága igen előre‐haladott állapotbanvan.Erősen
fellazult társulás szerkezetüket az intenzív elgyomosodás is
jóljelzi.Adegradációkövetkeztébenatársulásegykorikarakterfajainakazeltűnéseszembetűnő.AStipacapillataL.a28megvizsgáltterületenmindösszeegyélőhelyen,Darassánvoltfellelhető.Anégyévtizedesvizsgálódássoránmindjobbankirajzolódottegyújtársulásszerkezetésfajössze‐tétel,
amelyet akörnyező társulásokbólmindnagyobbszámban „betolakodó”
fajokkompetíciósversenyeirányít.Leszögezhetjük,hogymindezekellenére,akorábbifelfogásokellenébenaHorto‐bágyonlétezikegy,aszikestársulásokszorításábanisfennmaradtsajátosalföldilöszpusztagyepreliktum;
a Salvio‐Festucetum rupicolae egy átalakulóban lévő, degradálódó, a
társulásfejlődésjelenlegiállapotánaktükrözőjeként.
SynecologyofrelictpatchesofdegradedloessgrasslandsinHortobágy(EasternHungary)
A general assumption about the Hortobágy is that the area is a
large salt steppe in the GreatHungarian Plain. In 1928,
PálMagyarwrote the following: „ I should repeat emphatically,
thatseveralof theplantson thisalkali soilof
theHortobágyarenothalophyte.”Thearea isbasicallymade of sharply
isolated greater or lesser patches that are degraded relicts of
loess
steppes.TheseloessgrasslandmosaicsarefoundespeciallyintheinnerpartsoftheHortobágy(e.g.Juhos‐hát,Papegyháza,Darassa,Angyalháza).Inhisstudy“Dataforthephytosociologicalandbotanicalrelationshipsof
theHortobágy”,PálMagyarwas the firstwhodrewattention to
thesedegradedloess grassland mosaics, which were later started to
be studied by the Hortobágy NatureConservationResearchCamp
inAugust1976 inVókonya.Themainaimofour research in
thiscampwastoconfirmthepresenceoftheseloessgrasslandmosaicsintheHortobágy.Duringourfourdecadesofwork,wehaveconfirmed
thepatchyappearanceof these
loesssteppemosaics.Resultsofourworkshowedanadvancedstateofthedegradationofthesefragmentsunderalkalicircumstances.
The intensively growing abundance of weeds shows a strongly
modifiedvegetationstructure.Due todegradation, thedisappearanceof
character speciesof
theoriginalvegetationisconspicuous.Fromthe28investigatedlocality,StipacapillataL.wasfoundonlyinonelocationnearDarassa.Afterfordecadesofstudies,anewstructureofassociationandspeciescompositionwasobserved,which
isdirectedby thecompetitionof species colonizing from
theadjacenthabitats. Inspiteof this,wecouldstate thata
loessstepperelict,
surroundedbyalkaliplantassociationshassurvivedandispresentintheHortobágy.TheSalvio‐Festucetumrupicolaeisadegradedassociationintransition,reflectingthepresentstateofassociationdevelopment.
-
21
ANövényökológiaéscönológiaszekcióelőadásai
Elnök:Botta‐DukátZoltán
MTADAB‐székház,BognárRezső‐terem
2018.február24.8.30–12.50
-
22
Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations
Növényekéshangyákkarsztosmikrorefúgiumokban:változatosmikroklimatikusviszonyok,hasonlóelőfordulásimintázatok
BÁTORIZoltán1*,VOJTKÓAndrás2,FARKASTünde3,TÖLGYESICsaba1,4,KISSPéterJános1,LŐRINCZIGábor1,KÁNTORNoémi1,TANÁCSEszter5,JUHÁSZOrsolya1,MÓDRAGábor1&MAÁKIstvánElek1,6
(1)SzegediTudományegyetemÖkológiaiTanszék,H‐6726Szeged;
(2)EszterházyKárolyEgyetemNövénytaniTanszék,H‐3300Eger;(3)AggtelekiNemzetiParkIgazgatóság,H‐3758Jósvafő;(4)MTA‐DELendületFunkcionálisésRestaurációsÖkológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(5)MTAÖkológiaiKutatóközpont,TerresztrisÖkológiaiOsztály,H‐2163Vácrátót;(6)PolishAcademyofSciences,MuseumandInstituteofZoology,00‐679Warsaw,Poland;*[email protected]
Amikrorefúgiumokolyankisméretűterületek,melyekhozzájárulnakafajokhosszútávúfennma‐radásáhozaszámukrakedvezőtlenmakroklimatikusviszonyokközött.Akarsztosterületekjelleg‐zetes
mikrorefúgiumai a hűvös és párás mikroklímával rendelkező töbrök,
melyek fontosszerepet játszhatnak a boreális és a montán
növényfajok megőrzésében. Korábbi
vizsgálatokalapjánanövényekésahangyakolóniákközöttszámoshasonlóságfigyelhetőmegkörnyezetiigé‐nyeik,azegyadottélőhelyrekifejtettökológiaihatásuk,terjedésüksajátosságastb.tekintetében.Vizsgálatainkcéljavolt,hogyösszehasonlítsukahangyákésnövényekelőfordulásimintázataitaBükkhegységgyepestöbreiben.Háromnagyméretűtöbörészakiésdélikitettségűlejtőin,atöb‐rökalján,valamintakörnyezőkarsztplatónvégeztükavizsgálatokat.Ahangyákesetébennemin‐vazívcsalétkesmintavételezéstalkalmaztunk,míganövényzetet1×1mnagyságúkvadrátokkalmintáztukmeg.
Általánosított lineáris kevertmodelleket és a fidelitásmérésén
alapuló
eljárásthasználtukazelemzéseksorán.Atöbrökaljaésészakikitettségűlejtőikulcsfontosságúélőhely‐kéntszolgáltaknemcsakahűvösebbésnedvesebbklímáhozadaptálódottnövényfajok(példáulAconitummoldavicum),hanemahűvösebbklímáhozadaptálódotthangyafajok(példáulMyrmicaruginodis)számárais.Adélikitettségűlejtőkönszámosolyanhangya‐(példáulMyrmicasabuleti)és
növényfajt (például Iris variegata) találtunk, melyek melegebb
és/vagy szárazabb klímáhozadaptálódtak,mígaplató
fajaiátmenetiklimatikusviszonyokat
jeleztek(példáulLasiusnigerésPrimulaveris).Ahangya‐
ésnövényfajokelőfordulásimintázataiban
jelentkezőhasonlóságarraenged következtetni, hogy a klímaváltozások
soránmindkét élőlénycsoport közösségei
hasonlóirányúváltozásokonmehetnekkeresztül.AkutatásazNKFIHK124796pályázat
támogatásávalvalósultmeg.Similardistributionpatternsofantsandplantsinkarsticmicrorefugia
Microrefugiaaresmallsiteswherespeciescansurviveduringregionalclimaticchanges.Thedoli‐nesofthekarstsurfacesmayconstituteimportantmicrorefugia,asthermalinversionmaintainscooler
conditionswithin them.Therefore, theymayplay an important role in
preserving
relictpopulationsofborealandhigh‐mountainspecies.Antcoloniesandplantssharemanysimilaritiesregarding
their ecological effects on habitats, their dispersal patterns and
their environmentalneeds.Weaimed tocompare
thedistributionpatternsofants andplants in three largedolinesand
their surroundings in theBükkMountains (Hungary).Wesampled
thenorth‐facing slopes,south‐facing slopes, bottomsofdolines, and
theplateau regionbetweendolinesusingbaits
forantsand1m×1mplotsforplants.GeneralizedLinearMixedModelsandfidelitymeasurementswere
used for the analyses. We found that the north‐facing slopes and
bottoms of dolinesprovided key habitats for ants (e.g.Myrmica
ruginodis) and plants (e.g.Aconitummoldavicum)adapted to cooler
and/ormoister conditions. The south‐facing slopes acted as
keyhabitats forspecies adapted to warmer and/or drier conditions
(e.g.Myrmica sabuleti and Iris variegata),while species of the
plateau indicated intermediate conditions (e.g. Lasius niger and
Primulaveris).We can conclude that slope position and aspect have a
significant effect on the speciescomposition of both ants andplants
in dolines. Basedon this newevidence on the
similaritiesbetweenantsandplants,weexpectthatsimilarchangesintheirassemblagesmightoccurinthefutureasaresultofclimatechange.ThisresearchwassupportedbytheNKFIHK124796grant.
-
23
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)
Anagyobbmagvúlágyszárúakszűkebbelterjedésiterülettelrendelkeznek
SONKOLYJudit1,2*,DEÁKBalázs3,VALKÓOrsolya3,MOLNÁRV.Attila4,
TÓTHMÉRÉSZBéla2,3&TÖRÖKPéter1,2(1)MTA‐DELendületFunkcionálisésRestaurációsÖkológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(2)
DebreceniEgyetemÖkológiaiTanszék,H‐4032Debrecen;(3)MTA‐DEBiodiverzitásKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(4)DebreceniEgyetemNövénytaniTanszék,H‐4032Debrecen;
*[email protected]ételezhető,hogyakisebbmagokhatékonyabbterjedésemiattanövényfajokelterjedésiterü‐leténeknagyságanegatívankorrelálamagtömegükkel.Célunkazvolt,hogymegvizsgáljukeztahipotézist,miszerint
amagtömeg és az elterjedési területnagyságaközött csereviszony
(trade‐off)állfenn.Akörnyezetitényezőkésazelterjedésiterület,valamintamagtömegközöttiössze‐függésvizsgálatánkeresztülcélunkvoltannakvizsgálata,hogymelyélőhelyekfajailehetnekkülö‐nösen
veszélyeztetettek. Ennek vizsgálatára a pannon flóra 1600 lágyszárú
fajának
elterjedésiterületésmagtömegadatait,valamintanedvesség‐,fény‐éstápanyagigényrevonatkozóökológiaiindikátorértékeithasználtuk.Amagtömegcsökkentazelterjedésiterülettelavizsgáltfajokeseté‐ben,eredményeinktehátapannonflóralágyszárúfajaiesetébenmegerősítikamagtömeg–elter‐jedésiterületcsereviszony(trade‐off)létét.Amagtömegnőttafény‐éstápanyagigénynövekedé‐sével,viszontanedvességigénynövekedésévelcsökkent.Azelterjedésiterületanedvesség‐ésatápanyagigénynövekedésévelnőtt,viszontafényigénynövekedésévelcsökkent.Megállapítottuk,hogyamagas
fényintenzitással jellemezhető,dealacsonyvíz‐és
tápanyagellátottságúélőhelyekfajaiszűkebbelterjedésűek.Eredményeinktehátalátámasztják,hogyazolyan
tápanyagszegény,szárazélőhelyek,mintpéldáulaszárazgyepekfajaiszűkelterjedésűek,ésezáltalveszélyeztetett‐ebbek,mintanedveséstápanyagbangazdagélőhelyekfajai.Báreredményeinkaregionálisflóravizsgálatánalapulnak,avizsgáltfajoknagyszámaésaglobáliselterjedésiterülethasználatamiatteredményeinkhozzájárulhatnakaglobálisbiogeográfiaimintázatokmegértéséhez,aminélkülöz‐hetetlenatermészetvédelmiprioritásokéscélkitűzésekmeghatározásához.
LargeseededherbshaveasmallrangesizeOuraimwastotestthehypothesisthatthereisanegativecorrelationbetweentheseedsizeandrangesizeofherbaceousspeciesduetothegenerallybetterdispersabilityofsmallerseeds;thus,thereisatrade‐offbetweenseedsizeandrangesize.Wealsostudiedtherelationshipsbetweenenvironmental
factorsandseedandrangesize inorder to
identifyhabitatswherespecieshavesmallrangesizesandmaybevulnerable.Wecollecteddataforseedmass,globalrangesize,andindicators
for environmental factors for 1,600 herbaceous species of the
Pannonian Ecoregionfrom the literature, and we tested the
relationships between seed mass, range size
andenvironmentalfactors.Wefoundthatseedmassandrangesizearenegativelyrelated;thus,ourresults
confirmed that there is a trade‐off between seed size and range
size in the PannonianEcoregion. Seedmass increasedwith the increase
of light availability and nutrient supply,
butdecreasedwithincreasingsoilmoisture.Rangesizeincreasedwithincreasingsoilmoistureandnutrient
supply, but decreased with increasing light availability. Thus,
species of
habitatscharacterisedwithhighlightavailabilityandlowsoilmoistureandnutrientsupplyhaveasmallrangesize.Ourresultscorroboratetheassumptionthatspeciesofdry,infertilehabitats(suchasdrygrasslands)maybemorevulnerablethanspeciesofwetandfertilehabitatsandneedextraconservationeffort.Althoughour
results arebasedona regional flora,due to
theuseofglobaldistribution range and the remarkably high number of
species, our study supports
theunderstandingofglobalbiogeographicpatternswhichisindispensablefordefiningconservationpriorities.
-
24
Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations
TavaszierdeigeofitonokökológiaijellegzetességeiCZÓBELSzilárd1*,NÉMETHZoltán1,VARGAEnikő1,NAGYGYÖRGYEmeseDalma1&SZIRMAIOrsolya2
(1)SzentIstvánEgyetemTermészetvédelmiésTájökológiaiTanszék,H‐2100Gödöllő;(2)SzentIstván
EgyetemGödöllőiBotanikusKert,H‐2100Gödöllő;*[email protected]árom,
Európa lombhullató erdeinek aljnövényzetében tavasszal jellemző
faj, az Anemoneranunculoides L., a Corydalis solida L. és a
Ranunculus ficaria L. ökológiai és
ökofiziológiaijellemzőit,valamintállományszintűgázcseréjénekléghőmérséklet‐,levélfelület‐ésfényintenzitásfüggését
vizsgáltuk. A tanulmányozott fajok állományai fontos szerepet
töltenek be a
közép‐európailombhullatóerdőtársulásoktavasziaszpektusában.Akiválasztottfajokdomináltaállandókvadrátokban
heti rendszerességgel és párhuzamosan vizsgáltuk mindhárom taxon
százalékosborítását, fenológiájának‐, talajlégzésének‐, nettó
ökoszisztéma CO2 gázcseréjének (NEE)‐, földfeletti‐ és föld alatti
biomasszájának szezonális dinamikáját, illetve utóbbiak szén‐ és
nitrogéntartalmát.Ameteorológiai adatokat folyamatosan rögzítettük
a felsoroltmérésekkel
egyidőben.AzállományszintűNEE‐ésvízgőzmérésekhezsajátfejlesztésű,hordozható,nem‐destruktív,nyíltrendszerbenüzemelőkamrátésCiras2infravörösgázanalizátorthasználtunk.AvizsgálatokataSzent
István Egyetem Gödöllői Botanikus Kertjének természetes eredetű
tölgyes állományábanvégeztük. A kutatás a tavaszi erdei geofitonok
teljes vegetációs ciklusát lefedte. A vizsgáltgeofitonok röviddel
hóolvadás után előbújtak és két hónapon belül befejezték föld
felettinövekedésüket,beleértveatermésképzéstis.Relatíverövid,efemerjellegűéletciklusukellenéreminden
taxon állománya jelentős szénmegkötést mutatott. A biomassza
allokáció vizsgálatoksoránolyan folyamatokat ismertünk fel,
amelyeknélkülözhetetlenek ahhoz, hogymegértsük
azerdeigeofitonoktúlélésistratégiáját.
EcologicalcharacteristicsofforestspringgeophytesEcologicalandecophysiologicalcharacteristicsandresponsesofstandlevelgasexchangestoairtemperature,leafareaindexandlightintensitywereexaminedinthreeEuropeanvernalspecies,AnemoneranunculoidesL.,CorydalissolidaL.andRanunculusficariaL.,growingonthefloorofadeciduousbroad‐leavedforest.ThestandsoftheinvestigatedspeciesareimportantpartsoftheCentralEuropeanspringpatternindeciduousforestcommunities.Percentagecoverofeachtaxa,seasonaldynamicsofphenology,soilrespiration,NetEcosystemCO2Exchange(NEE),aboveandbelowgroundbiomassand
itscarbonandnitrogencontent ineachspringgeophytedominatedpermanent
plots were studied simultaneously on a weekly basis. Parallel with
the episodicmeasurements meteorological data were continuously
recorded. To measure NEE and
watervapouratstandlevelaself‐developed,portable,non‐destructiveopenchambersystemandCiras2infraredgas‐analyserwereused.InvestigationwascarriedoutinthenaturaloakforeststandoftheGödöllőBotanicalGardenofSzentIstvánUniversity,andcoveredthewholevegetationperiodof
forest spring geophytes. The studied geophytes appeared shortly
after snow melt
andcompletedtheirabovegroundgrowth,includingfruitproduction,within2months.Despitetheirrelatively
short ephemeral lifecycle the stand of each taxa showed a
considerable high carbonsequestration.During the investigation of
biomass allocations suchprocesseswere
recognized,whichareessentialtounderstandthesurvivalstrategyofforestgeophytes.
-
25
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)Atengerpartidánkanálfű(CochleariadanicaL.)terjedésesózottutak
menténMagyarországonésEurópában
FEKETERéka1*,MESTERHÁZYAttila2,VALKÓOrsolya3&MOLNÁRV.Attila1(1)DETTKNövénytaniTanszék,H‐4032Debrecen;(2)HortobágyiNemzetiParkIgazgatóság,H–4024Debrecen;(3)DebreceniEgyetemÖkológiaiTanszék,H‐4032Debrecen;*[email protected]
Azúthálózatutóbbiévszázadbantapasztalhatórobbanásszerűnövekedéseszámosnövényfajter‐jedésétsegítielő.Azutaktélicsúszás‐mentesítésérehasználtsóazútszegélyekenújélőhelyeketbiztosítegyesstressz‐toleráns,sótűrőfajokszámára.MunkánksoránegyEurópaatlantipartvidé‐keirőlszármazó,Magyarországon2016‐banfelbukkantegyéveshalofiton,adánkanálfűterjedé‐sétvizsgáltuk.Egyrésztösszegyűjtöttükanövénykontinentáliseurópaielőfordulásiadatait,hogynyomon
kövessük a terjedését. Másrészt két éven keresztül követtük a hazai
állományokváltozását.Vizsgáltukafajsótűréséthazailelőhelyeinektalajelemzéseiés19különbözőkonyha‐só‐koncentrációjúközegenésszikestalajonvégzettcsíráztatásikísérletekalapján.Meghatároztukazegyedekreproduktívjellemzőit(virágzóhajtásokszámát,avirágokszámátésamagoktermé‐senkéntiszámát).AfajközutakmenténeddigakontinentálisEurópa8országábankerültelő.Szá‐mításainkszerintmintegy62–65km/évsebességgelterjedazeurópaiutakmentén.Hazánkbanafajtnégy
lelőhelyen találtukmeg,amelyek talajaegyarántmagassótartalommal
jellemezhető.A0,5%‐ot meghaladó NaCl‐koncentráció szignifikáns
negatív hatással volt a csírázási arányokra,ugyanakkor figyelemre
méltó, hogy a csírázás még rendkívül sós, 2%‐os
NaCl‐koncentrációjúszubsztrátonisbekövetkezett.Alegnagyobbmagyarországiállománykiterjedésetöbbmint99%‐kalcsökkent2017‐re,mígamásodiklegnagyobbpopulációterületetöbbmint30%‐kalnőtt.Bárafajalkalmazkodhatatalajmagassótartalmához,azállományoknagyságábanbekövetkezettgyorsésjelentősváltozásokaztmutatják,hogyafajpopulációdinamikájaahelyicsapadékmennyiségésatalajtípusközöttikölcsönhatásoktólfügghet.KészültazOTKAK108992pályázattámogatásával.
Thespreadofamaritimehalophyte(CochleariadanicaL.)alongsaltedHungarianandEuropeanroads
The growing expansion of road networks facilitates the dispersal
ofmany plant species
alongroadsides.Inthesespecialhabitats,useofde‐icingsaltcanprovidesuitablehabitatconditionsforthe
establishment of stress‐tolerant halophytes. This study
investigates the spread of an
alienhalophyte;Danishscurvygrass(Cochleariadanica)incontinentalEurope.ThespeciesisnativetotheAtlanticshoresofEurope,andhasalreadyspreadinmanycountriesalongroadsides,buthasbeenrecentlydiscoveredinHungary.Weexaminedtheadaptationabilityofthespeciesto
localsoil conditions by soil analyses and germination tests on 19
differentNaCl concentrations
andalkalisoils.Wemeasuredthenumberoffloweringstems,numberofflowersinaninflorescenceand
number of seeds per fruit. Cochlearia danica has been observed
along roadsides in 8countries in continental Europe. Literature
data show a rapid spread of the species alongEuropean roads,with
velocityof range expansionof 62–65km/year. InHungarywe found
thespecies at four roadside localities characterised by high soil
salt content. Germination
testsshowedasignificantnegativeeffectofNaClconcentrationongerminationratesabove0.5%NaCl,butgerminationoccurredevenonextremelysalinesubstrateswith2%NaClconcentration.TheareaofthelargestHungarianpopulationdecreasedbymorethan99%,andtheareaofthesecondlargestpopulationincreasedbymorethan30%between2016and2017.Eventhoughthespeciescould
adapt to high salinity in the soil, these rapid and marked changes
in population sizessuggest that the population dynamics of the
speciesmay depend on interactions between
theamountoflocalprecipitationandsoiltype.TheworkwassupportedbyOTKAK108992grant.
-
26
Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations
Alegeléshatásáramegnyilvánulófacilitációújaszpektusai:kisléptékűszegélyhatáséssűrűségfüggés
KELEMENAndrás1,2,VALKÓOrsolya2,DEÁKBalázs2,MIGLÉCZTamás1,3,TÓTHKatalin3,
TÖLGYESICsaba4,5,TÖRÖKPéter5,KUNRóbert6,FEKETERéka7,MOLNÁRZsolt8,VADÁSZCsaba9&TÓTHMÉRÉSZBéla2,3
(1)MTATKIPosztdoktoriKutatóiProgram,H‐1051Budapest;(2)DEÖkológiaiTanszék,H‐4032
Debrecen;(3)MTA‐DEBiodiverzitásKutatócsoport,4032‐Debrecen;(4)SZTEÖkológiaiTanszék,H‐6726Szeged;(5)MTA‐DELendületFunkcionálisésRestaurációsÖkológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(6)SzIE,H‐2103Gödöllő;(7)DENövénytaniTanszék,H‐4032Debrecen;(8)MTAÖK,H‐
2163Vácrátót;(9)KiskunságiNemzetiParkIgazgatóság,H‐6000Kecskemét;,*[email protected]
A gyepekvédelmeésműködésükmegértése szempontjából fontos
ismernünk,
hogyanváltoznakanövényfajokközöttikölcsönhatásoklegeléshatására.Azállatokáltalnemkedvelt,gyakrannagyter‐metűfajok,amelyeklegeléshiányábankompetítorkéntviselkedhetnek,legelőkön–védőhatásukmi‐att–facilitátorráválhatnak.Annakellenére,hogyezegysokatvizsgáltmechanizmus,számosrészle‐téthomályfedi.Kétkutatásunkbanakövetkezőkérdéseketvizsgáltuk:(i)Különböznek‐eafajokkö‐zötti
kölcsönhatások a legelő állatok által nem kedvelt növények által
kialakított „biotikus refúgi‐umok” belsejében és azok szegélyében?
(ii)Hogyan függnek a fajok közötti kölcsönhatások a
nemkedveltnövényekborításától?AkutatástaTurjánvidéken,közepesintenzitással,marhávallegeltetettrétsztyeppekenvégeztük.Azelsővizsgálat
soránkisméretű
(kb.40cmmagasés40cmátmérőjű)egybibésgalagonyákfajgazdagságraésvirágzásisikerregyakorolthatásátvizsgáltuk,acserjékbelse‐jébenésazokszegélyén.Amásodikvizsgálatbanazorvosiziliztömegességigradiensementénvizs‐gáltukugyanezenváltozókat.Kimutattuk,hogyafajszámagalagonyákszegélyébenvolta
legmaga‐sabb és a cserje belsejében nemkülönbözött a nyílt legelőn
detektált értékektől. A fajok
virágzásisikerehasonlóvoltacserjebelsejébenilletveaszegélybenésezekazértékekmagasabbakvoltakanyíltlegelőndetektáltaknál.Mindafajgazdagság,mindavirágzásisikeregycsúcsúgörbévelírhatólea
növekvő zilizborításmentén. Kutatásaink alapján elmondhatjuk, hogy
a legelő állatok által
nemkedveltfajokpozitívhatássalvannakagyepekvegetációjára,amígegybizonyosborításnál(kb.30%)alacsonyabbmennyiségbenvannakjelen.
Newaspectsofgrazing‐mediatedfacilitation:small‐scaleedgeeffectanddensitydependence
Positiveandnegativeinteractionsco‐occurinplantcommunitiesandareshiftedfromcompetitiveto
facilitativedirectionundergrazing,becauseunpalatablespeciesprovideaprotection
fromgra‐zingforotherspecies.Thisisawell‐knownmechanism;howeverthereislittleknowledgeabouttheeffectofunpalatableplantsonotherspeciesdependingontheirposition(growingbeneathbioticre‐fugesorintheiredges).Moreoverthereareonlyfewstudiesthathavefocusedongrazing‐mediateddensitydependenceofbiotic
interactions.Thereforeweperformedtwostudiestodisentanglethefollowinghypotheses:(i)Neteffectofbioticinteractionsdifferintheinteriorandintheedgeofthebiotic
refuges. (ii) Species richnessand flowering success followaunimodal
curve along the
gra‐dientofbenefactordensity.Weperformedourstudiesinmeadowsteppeswithmediumintensitycattlegrazing.Inthefirststudyweassessedtheeffectsofsmallshrubsonspeciesperformancecon‐sideringthreetypesofmicrosites:shrubinterior,edgeofshrubandopenpasture.Inthesecondre‐searchwestudiedthechangesofspeciesrichnessandfloweringsuccessofunderstoryspeciesalongthedensitygradientofanunpalatableherbaceousplant.Inthefirststudythehighestspeciesden‐sitywasfoundattheedgeofshrubsandthefloweringsuccesswassignificantlyhigherinshrubinte‐riorsandedgesthanintheopenpasture.Inthesecondstudywedetectedhumped‐shapeeffectofthe
increasingbenefactordensityon
floweringsuccessandspeciesrichnessofunderstoryplants.Ourstudiessuggestthatretainingasparsepopulationofunpalatableplantsisadvantageousfromaconservationpointofview.
-
27
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)
Síkságijellegűgyertyános‐tölgyeseink(Circaeo‐Carpinetums.l.)összehasonlító‐cönológiaivizsgálata
KEVEYBalázs
PécsiTudományegyetemÖkológiaiTanszék,H‐7624PécsIfjúságútja6.;[email protected]
Alföldünk–ahozzákapcsolódófolyó‐mentisíkságokkal–meglehetősenheterogéntáj,sezmeg‐mutatkoziknövényvilágábanis.EgyrésztaKárpát‐medencébentöbbféleéghajlatitípus–tájegy‐ségenkénteltérőarányban–keveredik,másrésztakülönbözőiránybólérkezőfolyókmásésmásösszetételűpropagulumothoznakmagukkal
és terítik szét árterületeiken.A hazai síkvidéki
jel‐legűgyertyános‐tölgyesekvizsgálatát1974‐benkezdtemel,sjelenlegmármintegy1100cönoló‐giaifelvételállrendelkezésemre.Efelvételianyagalapjánigyekszemosztályozniaztaheterogénasszociációt,amelyetévtizedekenátQuercorobori‐CarpinetumSOÓetPÓCSinSOÓ1957,újabbanpedigCircaeo‐CarpinetumBORHIDI2003néventartottunknyilván.Avizsgálatoterősenmegnehe‐zítette
az, hogy egyes tájakon a gyertyános‐tölgyesek csak töredékesen
fordulnak elő
(példáulTiszántúl,Körös‐vidék,Duna–Tiszaköze,Mezőföld,Hanság,Gönyüi‐homokvidék),ígyafragmen‐táció
és az izoláció hatására fajkészletük átalakult, elszegényedett. Az
ilyen tájak
gyertyános‐tölgyeseirőlkészültfelvételeketegyelőrekihagytamavizsgálatokból,sazolyantájakállományaitelemeztem,
ahol e társulás állományai viszonylag gyakoribbak és természetszerű
állapotbanvannak.Ahagyományoséssokváltozóselemzésekutánazalábbimódonosztályozhatókasíkságijellegűgyertyános‐tölgyesek:1.Circaeo‐CarpinetumBORHIDI2003(üdeártereken):a)gageetusumspathacei:
Bereg–Szatmári‐sík, Bodrogköz. b) veronicetosummontanae: Dráva‐sík,
Mura‐vidék,Kerka‐vidék. c) leucojetosum verni: Vasi‐Rába‐völgy,
Rábaköz, Marcal‐medence. 2.
Carpesioabrotanoidis‐CarpinetumKEVEY,BORHIDIetTÓTHI.inBORHIDI&KEVEY1996:Alsó‐Duna‐ártér(üdeártereken).3.Corydalicavae‐CarpinetumKEVEY2008:Harkány‐Nagynyárádi‐sík,Kerecsend,Ohat,Zámolyi‐medence
(üde lösztakarón). 4. Fraxino pannonicae‐Carpinetum SOÓ et BORHIDI
in SOÓ1962: Belső‐Somogy, Nyírség, Duna–Tisza köze (üde
homoktakarón). 5. Scillo
vindobonensis‐CarpinetumKEVEY2008:Szigetköz,Hanság(kavicstakarón).Comparativecoenologicalsurveyoflowlandoak‐hornbeamforests
(Circaeo‐Carpinetums.l.)
TheGreatHungarianPlain–withitsfloodplains–isaconsiderablyheterogenouslandscapewhichalsoaffectsitsflora.Ontheonehand,ineachregionoftheCarpathianBasinseveraltypesofclimatemixindifferentproportions,ontheotherhand,riversarrivingfromdifferentdirectionstransportdifferentpropagules
anddeposit them in their floodplain. I started surveyingHungarian
lowlandoak‐hornbeamforestsin1974,andnowIhavearound1100coenologicalrecords.BasedonthesedataIaimedtoclassifythisheterogenousassociation,whichwascalledQuercorobori‐CarpinetumSOÓetPÓCSinSOÓ1957fordecades,butlatelyiscalledCircaeo‐CarpinetumBORHIDI2003.Difficultieswereraisedinthesurvey,becauseinparticularregionsoak‐hornbeamwoodlandswerefragmented(e.g.
Tiszántúl, Körös‐vidék, Duna–Tisza köze,Mezőföld, Hanság,
Gönyüi‐homokvidék), thus
theirspeciescompositionhavechangedandbecomespecies‐poor.Recordsmadeinsuchoak‐hornbeamwoodlandswere
eliminated from the study, so only those recordswere analysed,which
derivedfrom regions where these associations were more frequent and
semi‐natural. Based on thetraditional and multivariate analyses
carried out so far, lowland oak‐hornbeam forests can beclassified
as follows: 1. Circaeo‐Carpinetum BORHIDI 2003 (on mesic
floodplain): a) gageetusumspathacei: Bereg‐Szatmári‐sík, Bodrogköz.
b) veronicetosum montanae: Dráva‐sík, Mura‐vidék,Kerka‐vidék. c)
leucojetosum verni: Vasi‐Rába‐völgy, Rábaköz, Marcal‐medence. 2.
Carpesioabrotanoidis‐Carpinetum KEVEY, BORHIDI et TÓTH I. in
BORHIDI – KEVEY 1996: Alsó‐Duna‐ártér (onmesic
floodplain).3.Corydalicavae‐CarpinetumKEVEY2008:Harkány‐Nagynyárádi‐sík,Kerecsend,Ohat,
Zámolyi‐medence (onmesic loess). 4.Fraxinopannonicae‐Carpinetum
SOÓetBORHIDI in
SOÓ1962:Belső‐Somogy,Nyírség,Duna–Tiszaköze(onmesicsand).5.Scillovindobonensis‐CarpinetumKEVEY2008:Szigetköz,Hanság(ongravel).
-
28
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)
Tőkésrécék,mintvízipáfrányokésvirágosnövényekterjesztői
LOVAS‐KISSÁdám1*,VIZIBalázs1,VINCZEOrsolya2,MOLNÁRV.Attila1&AndyJ.GREEN3
(1)DETTKNövénytaniTanszék,H‐4032Debrecen;(2)DETTKEvolúciósÁllattaniTanszék,H‐4032Debrecen;(3)EstacionBiologicaDoñana,41092
Sevilla,Spain;*[email protected]öltenekbeanövényekterjesztésében,ésbárarecensirodalomelső‐sorban
a gyümölcsevő fajokra koncentrál, a legutóbbi tanulmányok
rámutattak a
vándorlóvízimadarakjelentőségéreanövényekhosszútávúendozoochórterjedésében.Ugyanakkorkevéskísérletes
terepi vizsgálatot folytattak a témakörben, amelyek révén
azonosítani lehet
avízimadarakáltalterjesztettfajokat.Ígytöbbekközöttarrasemvoltegyértelműbizonyíték,hogyvízipáfrányokisképesekendozoochórmódonterjednivízimadarakrévén.Munkánksorántőkésrécéktől(Anasplatyrhynchos)származó,öthelyrőlszármazóürülékmintát(n=215)vizsgáltunk,melyeketazőszivonulásidején,aTiszaésBalatonkörnyékéngyűjtöttünk.Amintákfeldolgozásasorán
a sértetlen propagulumokat kiválogattuk és standard körülmények
között, csíráztatássalvizsgáltuk életképességüket. A vízi rucaöröm
(Salvinia natans) nevű harasztfaj összesen
381makrospóráját32mintábantaláltukmeg,amelyekközül16életképesnekbizonyult.Munkánkazelső
terepi igazolása a vízipáfrányok madarak általi endozoochór
terjesztésének. Összesen 21további növényfaj szaporítóképletét is
megtaláltuk, melyből 8 taxon életképesnek bizonyult.
Amintákbólösszesen13szárazföldifajtmutattunkki;alegtöbbesetbenmocsáriésvízinövényeket,mint
például a zsióka (Bolboschoenus maritimus) vagy a fésűs békaszőlő
(Potamogetonpectinatus). Mindössze négy növényfaj magja mutatott
endozoochór morfológiai adaptációt.Tanulmányunk során kimutattuk a
terjesztett növényfajok térbeli variabilitását egy
vándorlóvízimadár által. Elsőként bizonyítottuk terepi körülmények
között a páfrányok madarak általiendozoochór terjesztését. Készült
az OTKA K108992 pályázat támogatásával. Lovas‐Kiss
ÁdámmunkájátazEMMIÚNKP‐17‐3‐I‐DE‐385kódszámúÚjNemzetiKiválóságProgramjatámogatta.
EndozoochoryofaquaticfernsandangiospermsbymallardsModernliteratureonplantdispersalbybirdsfocusesmainlyontheimportanceoffrugivoryandscatter‐hoarding,
yet recent studies show that endozoochory by migratory waterbirds
is
animportantmechanismoflong‐distancedispersalforabroadrangeofplants.Nevertheless,thereisa
lack of empirical field studies that identify the plants dispersed
by waterbirds in acomprehensivemanner. Inparticular, so far
therearenodetailedstudiesof the levelof spatialvariation in the
plant taxa dispersed by a waterbird vector, and no clear
demonstration thataquatic ferns can be dispersed by endozoochory.
Consequently, we remain ignorant of
thenetworksofdispersalinteractionsbetweengranivorouswaterbirdsandplants.Fivesetsoffaecalsamples(totaln=215)werecollectedfrommallardsAnasplatyrhynchosonautumnmigrationintheHevesi‐holmandBalatonregionsinHungary,centralEurope.Intactdiasporeswereextracted,identified
and their germinability assessed under standard conditions.
Macrospores of
thefloatingwatermossSalvinianatanswererecordedin32samples,andatotalof16macrosporesgerminated,
providing the first field demonstration of endozoochory of ferns by
birds. Of
21angiospermtaxarecorded(ofwhich8germinated),13wereterrestrialspecies,althoughthemostabundanttaxawereaquaticspeciessuchasthealkalibulrushBolboschoenusmaritimusandthesagopondweedPotamogetonpectinatus.Only
fourof the taxahadanendozoochory
syndrome.Thisisauniquestudyofthespatialvariationinplantsdispersedbyendozoochorybyamigratorywaterfowl
species with a high taxonomic resolution, with the first
demonstration of
avianendozoochoryofferns.TheworkwassupportedbyOTKAK108992grant.
-
29
XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)Nyílthomokigyepekcönológiaiéstalajtanivizsgálata.Egyeduralkodófaj‐eaFestucavaginataaDuna–Tiszaközinyílthomokigyepekben?
PENKSZAKároly1*,SZABÓGábor1,ZIMMERMANNZita1,CSONTOSPéter2,WICHMANNBarnabás1,SZENTESSzilárd1,BARCZIAttila3,MICHELIErika4,FUCHSMárta4,PÁPAYGergely1,JÁRDIIldikó1&S.‐FALUSIEszter1
(1)SzentIstvánEgyetemNövénytaniTanszék,H‐2100Gödöllő;(2)MTAATKTalajtaniésAgrokémiaiIntézet,H‐1022Budapest;(3)SzentIstvánEgyetemTermészetvédelmiésT�